Szász Zsófi

Az idei első hőhullámára készül Spanyolország, az ország bizonyos pontjain a 44 fokot is meghaladhatja a hőmérséklet.

Hőhullám az, mikor három egymást követő napon haladja meg a hőmérséklet a 1971 és 2000 között mért július-augusztusi átlaghőmérsékletet. A spanyol meteorológiai szolgálat, az Aemet szerint szokatlanul forró júniusra kell számítani. Legutóbb 1981-ben érkezett ilyen korai hőhullám az országba.

Az idei volt a valaha mért legforróbb május Spanyolországban, a hőmérséklet három fokkal haladta meg a hónap átlagos értékeit.

Az Aemet számításai szerint a globális felmelegedés miatt Spanyolországban 20-40 nappal korábban kezdődik a nyár, mint ötven évvel ezelőtt. 1975 óta tíz alkalommal volt júniusi hőhullám az országban, ebből öt 2011 után.

A tavalyi év is hőmérsékleti rekordokat döntött: az volt Spanyolország valaha mért legforróbb és legszárazabb nyara, először mértek 47,4 fokos hőmérsékletet az országban.

A rendkívüli forróságokhoz nem párosulnak rendkívüli hidegek: míg az elmúlt 10 évben csupán 14 kiemelkedően hideg napot jegyeztek fel, 146 kiemelkedően forró nap volt ebben az időszakban. (Guardian)

„Apró, adminisztrációs hiba” történt péntek reggel néhány töltőállomáson, ezért számoltak fel a vásárlóknak magasabb árat a hatósági áras dízel üzemanyag esetén, közölte a Mol Zrt. a Telex kérdésére.

A lap azután kereste meg a céget, hogy olvasójuk jelezte, tankolás után vette észre, hogy 480 forint helyett 510 forintot fizetett a dízel literjéért. Mikor a blokkal visszament a kútra, ott azt mondták neki, hogy éjféltől a Mol valóban megemelte a dízel üzemanyag árát, így az már pénteken 509.90 forint/liter, a kormány által megszabott hatósági árral szemben.

Ezt levelében a vállalat cáfolta, azt írták, az ügyfelek kárát megtérítik. Az érintettek jelentkezését az ügyfélszolgálatukon ([email protected]) várják.

A lap felidézi, hogy miközben az Orbán-kormány a hatósági ár fenntartásáról beszél, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója csütörtökön egy interjúban azt mondta, hogy szerinte fokozatosan ki kellene vezetni az árkorlátozást.

Egy 34 éves elkövető többekre rátámadt és késsel megsebesített négy embert pénteken délután a németországi Hamm város egyetemén. A tettest a hallgatók fogták le, míg a helyszínre nagy erőkkel kiérkező rendőrség őrizetbe tudta venni - közölték a német hatóságok.

A rendőrség szóvivője szerint elmúlt a veszély, a 34 éves támadó egyedül cselekedhetett. Egyelőre nem világos, hogy a Hamm-Lippstadti Egyetem hallgatója volt-e, illetve mi állhat tettének hátterében.

A férfi a folyosón támadott meg többeket késsel, majd egy előadóterem felé vette az útját, de ott a diákok le tudták fogni.

Három nő és egy férfi sebesült meg, egyikük olyan súlyos sebeket kapott, hogy mentőhelikopterrel kellett kórházba szállítani. (MTI)

Negyven éve szörnyű tragédia rázta meg a Clouse családot. Egy fiatal házaspár, Tina Gail Linn Clouse és Harold Dean Clouse Jr. 1980-ban tűntek el, nem sokkal azután, hogy Texasba költöztek. A családtagjaik évtizedekig nem tudták, mi lett a szeretteikkel, mígnem 2021-ben sikerült azonosítani két, 40 évvel korábban megtalált holttestet - a fiatal pár maradványai voltak azok. A hatóságok szerint a nőt megfojtották, a férfit pedig halálra verték egy erdőben.

A Clouse-családnak volt egy, az eltűnés idején két éves lánya is, akinek a testét nem találták meg a szülei mellett. A texasi hatóságok most közölték, a jelenleg 42 éves Holly Clouse életben van, Oklahomában él, öt gyermek édesanyjaként.

Brent Webster, Texas állam legfőbb ügyészének első helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kisgyermek Holly-t két, magát egy nomád vallási csoport tagjaként azonosító nő vitte be annak idején egy arizonai templomba. A hatóságok szerint a vallási szektának szerepe lehet a szülők meggyilkolásában, a kislányt befogadó nevelőszülőket viszont nem gyanúsítják.

Webster elmondása szerint a két nő fehér ruhában, mezítláb érkezett, és azt mondták, korábban egy másik baba is volt velük, akit egy önkiszolgáló mosodában hagytak. Az egyikük, Susan nővér mindkét áldozat családjával felvette a kapcsolatot az eltűnésük után, és azt mondta nekik, hogy a házaspár csatlakozott a vallási közösségükhöz, és lemondtak az anyagi javaikról. Susan nővér azt is felajánlotta a családtagoknak, hogy megvehetik tőle a pár autóját.

A családtagok találkoztak a titokzatos telefonálóval, előtte pedig értesítették a rendőrséget. A vallási csoport három tagját akkor őrizetbe vették, bár az ügyön jelenleg dolgozó nyomozók egyelőre nem találtak semmilyen dokumentumot a letartóztatásukról.

A felnőtt Holly Clouse-t a rendőrök értesítették biológiai szülei személyazonosságáról, a nő azóta felvette a kapcsolatot a sosem látott családtagjaival.

Tina Gail Linn Clouse és Harold Dean Clouse Jr meggyilkolásának ügyében a hatóságok folytatják a nyomozást. (BBC, Washington Post)

40 év után, teljesen véletlenül a saját tinédzserkori görkorcsolyájára talált rá egy nő a Facebook Marketplace-en.

Renée Forrestall művészetet tanít egy középiskolában, a kanadai Halifaxban. A hatvanadik szülinapján úgy döntött, évtizedek után újrakezdi a görkorcsolyázást. Vett is magának egy korit, de néhány napos használat után úgy döntött, hogy keres egy régebbi gyártmányú, használt párt, mert nem volt megelégedve az új korcsolya minőségével.

Pár nappal később talált is egy párt a Facebook Marketplace-en, amit egy James Bond nevű férfi hirdetett.

A vicces nevű eladó még egy dolog, a valódi meglepetés akkor jött, mikor a nő elment felpróbálni a korit: gyanúsan jól illett a lábára, és amikor megnézte, a saját nevét találta meg benne.

Kiderült, hogy Forrestall a saját tinikori görkoriját találta meg, amit negyven évvel korábban adott el egy garázsvásáron, és azóta is bánkódott utána.

„Az egész életem lepergett a szemeim előtt” - mesélte a felismerés pillanatáról a nő a Guardiannek. Azt mondta, sok fontos emlék kötötte a korcsolyához, amit 16-17 éves korában kapott az anyjától, azután, hogy elveszítette egy szerettét.

Forrestall és a lánya egy TikTok-videót is összeraktak a történetről, ezt már több mint egymillióan nézték meg.

Forrestall azt mondja, nincsenek nagy tervei a görkorcsolyázással:

„Annyit szeretnék, hogy megtanuljak rajta előre menni és kiegyenesedni anélkül, hogy elesnék” - mondta. „Csak azt szeretném, hogy újra tölthessek ezzel egy kis időt.”

A magyar lakosság 69 százaléka támogatja az euró bevezetését az országban, derül ki az Európai Bizottság Eurobarométer gyorsjelentéséből.

A kutatást április 20 és 29 között végezték azokban a tagállamokban, amelyek még nem csatlakoztak az eurozónához, és nincs szerződésben rögzítve a kimaradásuk. Ezek az országok Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország.

Az összes válaszadó 60 százaléka nyilatkozott támogatólag az euró bevezetéséről. Leginkább Romániában látnák szívesen az átállást, itt 77 százalék a támogatók aránya, ezt követi Magyarország 69 százalékkal. A legkevésbé Bulgária (44%), Csehország (44%) és Svédország (45%) lakossága értene egyet az intézkedéssel.

Sokkal kevesebben gondolják viszont, hogy az országuk készen áll a valuta bevezetésére: leginkább a horvátok (37%) érzik felkészültnek magukat, legkevésbé pedig a bolgárok (23%) és a magyarok (23%).

A magyar válaszadók 36 százaléka szeretné, ha olyan hamar bevezetnék az eurót, ahogy csak lehet. 39 százalék várna még vele egy darabig, 14 százalék szeretné a lehető legkésőbbre halasztani az átállást, 10 százalék pedig annak örülne, ha soha nem vezetnék be a valutát.

Az euró bevezetését ellenző magyar válaszadók aránya 26%-ról 28%-ra nőtt 2021 és 2022 között. (via hvg.hu)

Minden eddiginél jelentősebb és széleskörűbb energetikai megállapodást írt alá Magyarország és Szerbia, amely biztonságot ad mindkét ország energiaellátása szempontjából, közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban.

A Sinisa Mali szerb pénzügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, „az egész világon elképesztő bizonytalanság uralkodik”, átalakul a világgazdaság, a háború és a szankciók „alapvető igazságokat rengetnek meg”.

A tárcavezető szerint senki nem gondolt arra pár éve, hogy energiabeszerzésről folytatott tárgyalások során nem az ár lesz a fő kérdés, hanem az, hogy egyáltalán lehet-e vásárolni elég energiahordozót. Hozzátette, azt sem gondolta volna senki, hogy az energiaellátás biztonsága ilyen kritikus és életbevágó jelentőségű kérdés lesz.

Szerbia és Magyarország a két aláírt szerződéssel arra kötött szövetséget, hogy „minden körülmények között garantáljuk országaink számára a biztonságos és kiszámítható energiaellátást”. Az egyik szerződés értelmében Szerbia Magyarországon keresztül szerez be és Magyarországon tárol 500 millió köbméternyi földgázt a most következő téli szezonban.

Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a földgázzal kapcsolatos együttműködés eddig is kiváló volt Szerbia és Magyarország között, hiszen a Magyarországra érkező földgázszállítás egy jelentős része délről, Szerbián keresztül érkezik, az idén például több mint 1,7 milliárd köbméter. Az új megállapodás most biztosítja Szerbia hiánytalan földgázellátását a következő téli szezonban, egyúttal pedig „megerősíti Magyarország szerepét a regionális energiaellátás biztonsága terén” - mondta a külügyminiszter. A szerződés értelmében július elsejétől elkezdik magyarországi tározókban tárolni a Szerbia által megvásárolt földgázt, október elsejétől pedig napi 3-6 millió köbmétereres adagokban juttatják el Szerbiába.

A másik aláírt szerződés tartalmazza a két ország villamosenergia-piacainak összekapcsolását. „Ezzel Magyarország csatlakozik ahhoz a szerb-szlovén kezdeményezéshez, amelynek nyomán egy közös regionális energiatőzsde jön létre” - magyarázta Szijjártó Péter. Ezzel nő a piac mérete, ez pedig általában árcsökkentést is jelent, és „ez a mostani rendkívül bizonytalan helyzetben elképesztő fontosságú mindannyiunk számára”. Emellett a két ország közötti villamosenergia-szállítás is gyorsabb és könnyebb lesz. A szerződés tartalmazza továbbá, hogy megnövelik a nemzeti rendszereket összekötő villamos áram-vezeték kapacitását - közölte a tárcavezető.

Magyarázata szerint jelenleg éves szinten maximum ezer megawatt szállítási kapacitás volt a két ország között, ezt 500 megawattal megnövelik, az új vezeték pedig Sándorfalva és Szabadka között épül ki 2028 tavaszáig. „Ezáltal a megépülő paksi atomerőmű, és a folyamatban lévő szerbiai beruházások nyomán megemelkedő villamos áram- kapacitásainkat is fel tudjuk használni egymás érdekében”. Szijjártó Péter közölte továbbá, hogy közös fejlesztéseket hajtanak végre a megújuló energiaforrások felhasználása terén, valamint a szerződés értelmében a szerbiai erőműfejlesztések során nagy mértékben magyar technológiákat fognak használni.

Szijjártó szerint az energetikai megállapodás „új dimenziót nyit, (...) és segít abban, hogy a rezsicsökkentés eredményeit is megvédjük”.

A külügyminiszter pénteken Aleksandar Vucic szerb államfővel is tárgyalt a két országot érintő legfontosabb kérdésekről, elsősorban az energiabiztonságról és a két ország stratégiai partnerségéről. Elhangzott, az energiahordozók Magyarország és Szerbia közötti akadálytalan és zavartalan áramlása újabb bizonyítéka a két ország kiemelkedően jó és baráti kapcsolatának. (MTI)

Határozottabb európai határvédelmi politikát, és az Európai Unión belüli határellenőrzés újbóli bevezetésének megfontolását szorgalmazta Gerhard Karner osztrák belügyminiszter Luxembourgban, az EU-tagországok belügyminisztereinek tanácskozását megelőzően pénteken.

Gerhard Karner a tanácskozásra érkezve azzal érvelt, hogy az EU menekültpolitikájával összhangban, meghatározott biztonsági követelményeknek egyensúlyba kell kerülniük az unión belüli szabad mozgást lehetővé tevő szabályozással.

„A mozgás szabadságának biztosítása fontos, elengedhetetlen része az Európai Uniónak, de a biztonságot is szavatolnunk kell. Ez olyan fontos, hogy bizonyos helyzetekben szükség lehet az EU-n belüli határellenőrzésre is” - fogalmazott.

Karner az erős külső határok szükségességét, a migránsok szűrése és regisztrálása megerősítésének fontosságát hangsúlyozta, és azt mondta, ellenzi a „nyitott Európa” szlogennek, és annak hangoztatását, hogy Európa mindenkit befogad, az ugyanis véleménye szerint rossz üzenetet hordoz, és kedvez az embercsempészetnek.

Egyes uniós tagországok, köztük Németország, Franciaország és Ausztria a 2015-ös migrációs válságot követően ideiglenes határellenőrzést vezetett be egyes határszakaszain az illegális bevándorlás kezelésére, illetve a terrorizmusra hivatkozva. Az Európai Bíróság legutóbb áprilisban közölte, hogy a tagországok csak a közrendjüket, vagy a belső biztonságot fenyegető új és súlyos kockázatok esetén hosszabbíthatják meg határaikon, a schengeni övezeten belüli határellenőrzést. (MTI)

„Udvariassági” látogatás volt, komolyabb tárgyalás nélkül, mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a kormány és a szakszervezetek szerdai tárgyalásáról.

A PSZ és a PSZ közös sztrájkbizottsága 2021 őszén kezdett sztrájktárgyalásokat a kormánnyal, a két idei pedagógussztrájk és a polgári engedetlenségek ellenére is kevés eredménnyel. A parlamenti választások miatt a tárgyalásokat felfüggesztették, a szerdai volt az első alkalom, hogy az új kormány felállása óta leült egymással a két fél.

Új tárgyalópartnert is kaptak a szakszervezetek: az előző ciklusban Kisfaludy László helyettes államtitkár képviselte a kormányt, most pedig Maruzsa Zoltán, Pintér Sándor Belügyminisztériumának köznevelésért felelős államtitkára ült le velük.

„A kormány részéről egyelőre ez csak egy bemutatkozó volt, és a játékszabályokat tisztáztuk” – mondta Totyik. „Mi elmondtuk, hogy elvárnánk azt, hogy konkrét ajánlatokat tegyen a kormány, és azt is, hogy sokkal felkészültebbek legyenek. Arra lettünk volna igazán kíváncsiak, ez viszont nem derült ki, hogy milyen döntési kompetenciával bír a tárgyalópartner. 2016-ban Balogh Zoltán miniszter volt a szakszervezetek tárgyalópartnere a sztrájktárgyaláson. Ő ott 10 perc szünetet kért, ha olyan kérdés merült fel, amelyben nem tudott döntésre jutni. Olykor elment telefonálni, azt nem tudjuk, hogy kinek, és utána mondta, hogy »igen, elfogadjuk«, vagy »nem, nem fogadjuk el«. Ezzel szemben a legutóbbi tárgyalópartnerünk, Kisfaludy László a még elégséges szolgáltatások teljesítésére vonatkozó másfél oldalas beadványunk elolvasására is három hetet kért. Ez az egész tárgyalási folyamatnak a kicsúfolása, megcsúfolása volt.”

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja a tárgyalás utáni Facebook-bejelentkezésben azt mondta, Maruzsa Zoltán látja ugyan, hogy óriási problémák vannak az oktatásban, és úgy gondolja, jogosak a sztrájkkövetelések, de mindent uniós pénzből szeretnének finanszírozni.

„Egyértelművé vált, hogy a kormány az állami költségvetésből egyetlenegy fillért sem akar beletenni a pedagógusbérek rendezésébe” – mondta a 444-nek Totyik Tamás. Felidézte, hogy Gulyás Gergely márciusban azzal próbálta csitítani a sztrájkra készülő pedagógusokat, hogy tárgyalnak az Európai Bizottsággal arról, hogy európai uniós forrásokból több száz milliárd forintot fordíthassanak béremelésre.

Ezeken a tárgyalásokon viszont azóta sem született megállapodás, így a kormány nem tudott konkrét ajánlatot tenni a szakszervezeteknek.

Az EB és a kormány közti tárgyalásoknak a pedagógusok béremelésén kívül más pillérei is vannak: továbbképzések, tananyagfejlesztés, hátrányos helyzetű települések oktatási intézményeinek a fejlesztése. A kormány magyarázata szerint, mivel ezekben a kérdésekben még nem jutottak dűlőre, és az egész csomagot csak egyben lehet elfogadni, így a bérrendezésre szánt összeget sem folyósítják a megegyezésig.

„Megy az egymásra mutogatás a kormány és az Európai Bizottság között. Közben a pedagógusok viszont itt maradtak a nyomorúságos bérükkel, már aki még nem hagyta el a pályát” – mondta a helyzetről Totyik. „Nem is értjük, ha a pedagógusok bérfejlesztésében egyezség van, akkor miért nem lehet erről külön megállapodni, a kasszát megnyitni, és a többi vitás kérdést pedig majd rendezik. Mert ez szeptemberig sürgető lenne, és most már a kormány is kezdi látni, hogy nagyon komoly problémák vannak az oktatásban dolgozók egyre növekvő hiánya miatt.”

Mind a két pedagógus-szakszervezet arra számít, hogy szeptemberig sokan elhagyják a pályát. Már 150 felett van azoknak a pedagógusoknak a száma, akik a PDSZ-nél jelezték, készek felmondani, ha nem javulnak a bérek és nem csökkennek a munkaterhek. Velük hamarosan egyeztet a szakszervezet arról, hogy egységes feltételeket és határidőt szabjanak a munkáltatónak, így próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra.

A legnagyobb oktatási szakszervezet, a PSZ is hatalmas elkeseredést érez:

„Mi csak nagyságrendeket érzékelünk, azt látjuk, hogy a kollégáink 5-6 százaléka biztosan el fogja hagyni a pályát” – mondta Totyik Tamás. „De ők nem letétbe helyezik a felmondást, hanem már összecsomagoltak és elmentek. A legszomorúbb az, hogy egyrészt a legjobb szakemberek mennek el, másrészt pedig a fiatalok.

Tudunk olyan informatikát tanító kollégáról, aki négyszeres fizetésért megy el egy multinacionális céghez informatikusnak. Azt mondta, ha csak 50 százalékkal megemelték volna a bérét, marad.”

„Ezt a problémát vagy nem akarja tudomásul venni a kormány, vagy egy olyan, nagy átalakítást tervez, amelyben tudatosan nagyon komoly pedagógus-létszámhiányra játszik, és majd erre hivatkozva fogja az iskolákat összevonni.”

Totyik szerint olyan elmélet is van, hogy a pedagóguslétszám leépítése tudatos társadalompolitika része:

„A társadalmi felemelkedésnek egyetlen kulcsa az oktatás, a tudástőke, és ha egy teljesen leamortizált állami oktatás van, onnan nem fognak felemelkedni az emberek, beleragadnak ugyanabba a mocsárba, mint a szülők. Az egyházi iskolákon keresztül az elitképzést meg fogják oldani, nem véletlen, hogy a normatív támogatásokban jóval magasabb összeget kapnak az egyházi iskolák. Azt szeretném hangsúlyozni, hogy bérezésben egyébként ugyanolyan nyomorúságos a helyzetük az egyházi iskolákban tanító kollégáknak is. Működési költségekre viszont sokkal több forrást kapnak.”

Totyik Tamás elmondta, kaptak üzenetet Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy szeretne találkozni a szakszervezetekkel.

„Ez legalább azt mutatja, hogy nem ellenségként kezel. Még ha nem is partnerként, de legalább nem első számú közellenség vagyunk, mint ahogy néhány kormányzati politikus kezeli a pedagógustársadalmat.”

A szakszervezetek és a kormány nyáron is folytatják a tárgyalásokat, legközelebb június 28-án ülnek le. Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke a két szervezet közös Facebook-bejelentkezésében azt mondta, gesztusbeli eltéréseket lát az új tárgyalópartnereken, optimistán állt a folytatáshoz:

„Semmilyen követelésünkre sem mondták azt, hogy nem jogos, minden egyes indoklásunk tényszerű és tárgyszerű volt, nem lehetett vitatni, és remélem, hogy ebben a stílusban fog folytatódni a többi tárgyalás is” – mondta.

• Elhagyja a tanári pályát Tóth Viktor, akinek kiállása februárban elindította a hónapokig tartó polgári engedetlenségi mozgalmat.
• A pedagógus már a választások előtt eldöntötte, hogy ha nincs kormányváltás, felmond.
• Úgy gondolja, ha 12 év alatt nem akarta meghallani a pedagógusok kéréseit ez a kormány, akkor ezután sem fogja.

Csütörtök óta csak magyar rendszámú és forgalmi engedélyű autók vásárolhatnak benzint hatósági áron, ezt a benzinkutasok a kasszánál, a forgalmival ellenőrzik. A kormányrendelet hatásairól az RTL Híradó készített összefoglalót.

A MOL egyik vezetője szerint már meg is indult a trükközés:

„Mosonmagyaróváron és környékén körülbelül 30 magyar rendszámot loptak el, és szlovák oldalakon már megjelent, hogy lehet vásárolni” - mondta el a Rádió 1-nek Ratatics Péter, aki a fogyasztói szolgáltatásokért felel a MOL-Csoportnál. Ratatics azt mondta, hamis forgalmi engedélyekkel is találkoztak már a kutasok.

A Shell Hungary Zrt. közölte, több millió forintba kerül a kasszák átprogramozása, de úgy gondolják, ez nem fog fennakadást okozni náluk.

A kisebb kutaknál viszont káosz lehet az átállásból, mondta az RTL-nek Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja. Az egyik komoly gond elmondása szerint a mezőgazdasági gépek kérdése: eddig tartályokban szállították a kútról az üzemanyagot, amit ezekbe a gépekbe töltöttek, de kérdés, hogy ezt továbbra is megtehetik-e, vagy minden alkalommal oda kell menni a traktorral, hogy közvetlenül abba tankoljanak. Gépész László szerint kérdéseikre hónapok óta próbálnak válaszokat kapni a kormánytól, sikertelenül.

Bakos Piroska, a MOL Magyarország kommunikációs vezetője az RTL-nek azt mondta, a kormányrendeletben nem szerepelnek részletszabályok bizonyos esetekre, nem tudni például, hogy mi a helyzet a kismotorokkal, amelyekre nem kell rendszám. A MOL-nál ebben az esetben hatósági áron lehet tankolni, és a kedvezményes árat kell fizetnie annak is, aki autó nélkül, maximum 20 literes kannába tankol.

2019 óta négyszer tett feljelentést volt párja ellen az édesanya, akinek lányait láthatáson gyilkolta meg az apjuk, derül ki az RTL Híradó riportjából. Három ügyben el is marasztalták a férfit.

A nő kétszer távoltartási végzést is kért, az első ügyben ezt nem látta megalapozottnak a hatóság. Konkoly-Thege László, a Heves Megyei Főügyészség szóvivője szerint a második ügyben, 2019 októberében a két fél megegyezett a bíróság előtt, ezért a bíróság nem rendelt el távoltartást.

Az RTL Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkárt is megszólaltatta, aki azt mondta, a magyar kormány álláspontja egyértelmű, „nincs helye a legapróbb bántalmazásnak sem, ebben nincs pardon, és ebben nincs kis mértékű bántalmazás sem, zéró tolerancia van. Így működtünk eddig, és ezután is így fogunk működni.”

A gyászoló édesanya a Nem Tehetsz Róla, Tehetsz Ellene Alapítvány vezetőjével, Mérő Verával tartja a kapcsolatot, ő nyilatkozott az RTL-nek. Mérő azt mondta, a nő még az első gyászsokkban van. „Ez a szakasz a legkritikusabb, ezen ha túlesik, akkor lehet bármiféle rehabilitációról beszélni, dehát létezik-e rehabilitáció egy ilyen tragédia után?”

A riport szerint a közösségi médiában sokan az anyát támadják, amiért elengedte lányait a láthatásra, Mérő Vera szerint viszont a nő nem tehetett mást. Elmondta, ha az anya ilyen helyzetben akadályozza a bíróság által megítélt láthatást, akkor többszázezres pénzbüntetésre, vagy akár letöltendő börtönbüntetésre is számíthat.

Múlt csütörtökön találta meg a rendőrség két tizenéves lány holttestét egy aszódi társasház egyik lakásában. A lányokat napokkal előtte gyilkolhatta meg az apjuk, azon az estén, amikor láthatásra érkeztek hozzá. A két lány anyja napokkal korábban értesítette a rendőrséget, keresték is az apjuknál a gyerekeket, de csak kopogtattak, nem kísérelték meg az erőszakos bejutást.

Lányai meggyilkolása után a férfi Adácson vonat elé lépve öngyilkosságot kísérelt meg, de életben maradt. Életveszélyes állapotban szállították kórházba, az RTL információi szerint még mindig nincs olyan állapotban, hogy ki tudják hallgatni a nyomozók.

Az év elején dr. V. Gy. és dr. V. K. beléptek a Fideszbe. Ők a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó, békéscsabai központú Közösségi Misszió ügyvezetői, akiket májusban helyeztek előzetes letartóztatásba pénzmosás vádjával.

A Magyar Narancs Herczeg Tamást, a Fidesz békéscsabai országgyűlési képviselőjét kérdezte az ügyről. A lap arra volt kíváncsi, igaz-e az az értesülésük, hogy a képviselő dr. V. Gy.-vel és dr. V. K.-val még az elmúlt év novemberében vagy decemberében szűk körben találkozott, és valamikor az év elején, egyesek szerint februárban, a két ügyvezető belépett a Fideszbe. A politikus azt mondta, nem tudja visszaidézni, ki mindenkivel találkozott az elmúlt egy évben, de megerősítette, hogy a két személyt az elmúlt időszakban felvették a Fideszbe.

„Mint mindenki más hasonló ügyben, esetükben is érvényes az ártatlanság vélelme” – tette hozzá Herczeg.

A Magyar Narancs azt is írja, három hónappal meghosszabbították dr. V. Gy. és dr. V. K. letartóztatását, emellett jelentős vagyonukat is lefoglalták a nyomozóhatóságok. A két vezetőt különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntettével, különösen jelentős értékre, bűnszervezetben elkövetett pénzmosás bűntettével, és hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják. A kárérték meghaladja a félmilliárd forintot.

A közép-magyarországi régióval kiegészülve az eddigi négy helyett öt kormánybiztos felel az egyes régiók komplex gazdaságfejlesztéséért a jövőben - ismertette hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter.

Navracsics Tibor elmondta, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos Bányai Gábor lesz, míg az északnyugat-magyarországi zónáért Czunyiné Bertalan Judit, a közép-magyarországi zónáért Láng Zsolt, a Dél-Dunántúlért Móring József, Északkelet-Magyarországért pedig Szabó Tünde felel majd kormánybiztosként.

„Feladatuk továbbra is az, hogy az egyes régiókban aktív fejlesztéspolitika valósuljon meg” - mondta a miniszter.

Navracsics Tibor felidézte, hogy 2020-ban négy gazdaságfejlesztési zóna alakult az országban, feladatuk az egyes területek fejlesztési keretének előkészítése és egy területi alapú fejlesztéspolitika megalapozása volt, konzultálva a helyi gazdasági és politikai szereplőkkel. A választásokra elkészült a négy zóna fejlesztési munkaanyaga, az új kormány pedig folytatja a megkezdett munkát, sőt kibővíti azt, hiszen a regionális felosztásból eddig Pest megye és Budapest kimaradt. Az új, ötödik zónába a fővároson kívül 187 település tartozik.

A miniszter továbbra is területi alapú fejlesztéspolitika kialakítását tartotta fontosnak, amely figyelembe veszik a területi különbségeket. A kormánybiztosoknak így fejlesztési terveket is készíteniük kell, amelyeket be kell építeni az országos területfejlesztési politika prioritásai közé. Elmondta, a zónákat az uniós fejlesztési régiókhoz igazították, hogy a forrásfelhasználás gördülékenyebb legyen. (MTI)

Az áprilisi 7,4 százalékról 7,9 százalékra emelkedett, és így csaknem ötven éve a legmagasabb szintet érte el az infláció Németországban májusban a szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes adatokra épülő hétfői jelentése szerint.

A tájékoztatás szerint az orosz-ukrán háború kezdete óta különösen az energiaárak emelkedtek jelentősen. Májusban 38,3 százalékkal kellett többet fizetni az energiáért, mint egy évvel korábban, és ez a drágulás nagymértékben hozzájárult az infláció emelkedéséhez - tették hozzá.

Legutóbb 1973-1974 telén volt olyan magas az infláció, mint az idén májusban. Abban az időszakban is az éppen az energiapiaci fejlemények, az első olajválság következtében meredeken emelkedő kőolajár befolyásolta leginkább a fogyasztói árak alakulását - emelte ki a Destatis.

Az energia mellett az élelmiszerek ára is átlagon felüli mértékben, 11,1 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A koronavírus-világjárvány és a háború miatt a termelésben és szállításban is keletkeztek nehézségek, amelyek drágulást okoztak egy sor olyan területen is, amelyeken nem az energiaszektorban zajló folyamatok számítanak leginkább.

A Handelsblatt című üzleti lap szerint az elemzői konszenzus alapján májusra alacsonyabb, 7,6 százalékos inflációra lehetett számítani. Azonban a tényadat az utóbbi hónapokban is rendre meghaladta az elemzői várakozásokat.

A fogyasztói árak az idén eddig folyamatosan és jelentősen nőttek Németországban. Januárban 4,9 százalék, februárban 5,1 százalék, márciusban 7,3 százalék, áprilisban 7,4 százalék volt az infláció.

Az infláció sok ember vásárlóerejét csökkenti - tette hozzá a Handelsblatt, idézve a Destatis egy másik, ugyancsak hétfőn kiadott jelentését, miszerint a reálbérek 1,8 százalékkal csökkentek az első negyedévben. A hivatal adatai szerint a bérek nominálisan ugyan 4 százalékkal emelkedtek a január-márciusi időszakban, az infláció viszont 5,8 százalék volt, vagyis az infláció felemésztette a bérnövekedést.

A McKinsey nemzetközi vállalati tanácsadó cég egy május közepén ismertetett felmérésében kimutatta, hogy a németeket éppen az infláció aggasztja leginkább, még az ukrajnai háborúnál és a változatlanul terjedő koronavírus-járványnál is nagyobb nyugtalanságot okoz.

A lakosság 40 százaléka látja úgy, hogy az infláció a legnagyobb gond. Oroszország Ukrajna elleni háborúját 34 százalék sorolta az első helyre, a koronavírus-járványt pedig csupán 8 százalék.

A felmérés szerint a németek 29 százaléka tart attól, hogy a drágulás miatt engednie kell életszínvonalából, és kétharmaduk számol azzal, hogy az árak a következő 12 hónapban tovább emelkednek. (MTI)

14 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel zárta a 2021-es évét a Valton-Sec Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., ez több mint 70 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A nyereségük az előző évhez képest több mint kétszeresére, 1,7 milliárd forintra nőtt.

A Fidesz egyik kedvenc biztonsági cége objektumvédelemmel 8,2 milliárdot keresett tavaly - közel 40 százalékkal többet, mint 2020-ban -, rendezvénybiztosítással pedig 3,5 milliárdot, amely még a járvány előtti, 2019-es év bevételét is mintegy 1 milliárddal szárnyalja túl. Közel 1,4 milliárd forintot termeltek még a máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatások, de hogy ezek mit takarnak, az nem derül ki az éves beszámolóhoz csatolt kiegészítő mellékletből.

Az 1,7 milliárd forintos adózott nyereségnek több mint felét, 950 millió forintot vett ki a cég két tulajdonosa nyereségként. Ebből 845,5 millió illeti meg a részvények 89 százalékát birtokló Varga Lajost, 104,5 millió forint pedig Bessenyei Istvánt, Sarka Kata férjét. A tulajdonosok egyébként a tavalyi, közel 639 milliós profitjukból is elég sokat, 400 milliót vettek ki.

Az átlagban 180 főt foglalkoztató cég bérköltsége is megugrott idén. E célra a 2020-as közel 500 millióval szemben 2021-ben már 742 milliót fizetett ki, ami 4,1 milliós éves és 343 ezer forintos havi átlagfizetésnek felel meg. (mfor.hu)

Ittas vezetés miatt tartóztatták le Paul Pelosit, Nancy Pelosi amerikai képviselőház elnökének férjét Kaliforniában. Pelosi szombat este karambolozott a Porschejával. Egy főúton próbált áthajtani, amikor egy másik autó, amit egy 48 éves férfi vezetett, beléhajtott Senki sem sérült meg, viszont a véralkoholszint-mérés után Pelosit előállították. A másik sofőrt nem vették őrizetbe.

Kaliforniában 8 ezrelékes alkoholszint felett tilos vezetni. A hatóságok azt nem hozták nyilvánosságra, hogy Pelosinak mennyi volt a véralkoholszintje.

A másik sofőrt nem vették őrizetbe. Pelosi 5000 dollár (valamivel több, mint 1,8 millió forint) óvadék fejében szabadulhatott, amit valószínűleg le is tett, mivel a rendőrségi adatbázis szerint jelenleg nincs őrizetben.

Nancy Pelosi sajtószóvivőjén keresztül megüzente, nem fog nyilatkozni ebben a „privát ügyben”, Paul Pelosi még nem kommentálta nyilvánosan a történteket. (BBC)

Egy lelkes középiskolai osztály utánajárásának köszönhetően hivatalosan is kegyelmet kapott Elizabeth Johnson Jr, az utolsó salemi „boszorkány”. 329 évvel az elítélése után Massachusetts törvényhozói felmentettek egy fiatal nőt, akit a salemi boszorkányperek ideje alatt boszorkánynak nyilvánítottak és halálra ítéltek.

Elizabeth Johnsont végül nem végezték ki, de hivatalos felmentést sem kapott soha. Az ügy azért került elő több száz évvel a halála után, mert egy középiskolás osztály állampolgári ismeretek órán foglalkozni kezdett a történetével, és utánajártak, milyen jogi úton lehetne felmenteni a nőt. A kutatási anyagot elküldték Diana DiZoglio massachusettsi demokrata állami szenátornak, az ő közbenjárásával pedig megszületett a jogszabály, ami felmentette a boszorkányságért elítélt nőt.

A salemi boszorkányperek 1692-ben kezdődtek, amikor a massachusettsi Salem Village (ma Danvers) faluban néhány fiatal lány azzal vádolt meg három környékbeli nőt, hogy a Sátán szolgálatában álló boszorkányok, akik rontást küldtek rájuk. A vádlottakat bebörtönözték, a lányok viszont újabb neveket kezdtek sorolni. Az ügyből tömeghisztéria lett, sorra csuktak le mindenkit, négyéves kisgyerektől az öregasszonyokig, akit valaki boszorkánynak nevezett. Tizenkilenc embert felakasztottak, egy férfit pedig nyújtópadra feszítettek, és nehéz köveket raktak a mellkasára, amik lassan agyonnyomták.

Elizabeth Johnson 22 éves volt, amikor boszorkányságért börtönbe zárták, és kötél általi halálra ítélték. Ez végül nem történt meg, mert addigra William Phips kormányzó véget vetett a kivégzéseknek, az elítélteket pedig szabadon engedték.

Legtöbbjüket fel is mentették a vádak alól, Johnson nevét azonban sosem tisztázták, annak ellenére sem, hogy húsz évvel később kérelmet nyújtott be egy massachusettsi bíróságon. Végül utolsóként, bő 300 év elteltével tisztázták a nevét. (Guardian)

Csütörtök este találta meg a rendőrség két tizenéves lány holttestét egy aszódi társasház egyik lakásában. A lányokat a saját apjuk gyilkolta meg álmukban, valószínűleg még 2022. május 20-án, azon a napon, amikor láthatásra érkeztek hozzá.

A rendőrség állampolgári bejelentés alapján érkezett ki csütörtökön a lakáshoz, ahonnan a telefonáló furcsa szagot érzett kiáramlani. Ám ahogy a Blikk cikkéből kiderül, a rendőrség ekkor már napok óta kereste a lányokat, édesanyjuk bejelentése nyomán.

A hvg.hu megkérdezte a hatóságot, hogy keresték-e a két gyermeket apjuknál korábban.

Válaszában az ORFK Kommunikációs Szolgálata azt írta, hogy „az elsődleges intézkedések a bejelentést követően megtörténtek. Az akkor ismert adatok alapján nem merült fel olyan körülmény, amely indokolta volna a lakásba történő erőszakos bejutást. A nyomozás jelenlegi adatai szerint a sértettek ekkor már nem voltak életben. (…)

A jelenlegi ismereteink szerint az elsődleges intézkedések megfeleltek a szabályoknak”.

Lányai meggyilkolása után a férfi Adácson vonat elé lépve öngyilkosságot kísérelt meg, de életben maradt. Életveszélyes állapotban szállították kórházba, jelenleg nincs kihallgatható állapotban, rendőrök őrzik.

Bulgária 2024. január 1-jén csatlakozna az euróövezethez. Az erről szóló tervet pénteken hagyta jóvá az ország kormánya, annak ellenére, hogy a kormánykoalíción belül is gondnak tekintik, hogy hiányoznak a részletes elemzések a lépés következményeiről.

Eredetileg 2023-tól csatlakozhatott volna Bulgária az euróövezethez, ám a belpolitikai bizonytalanság és a tavalyi három választás gátat vetett ennek.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Bulgária és Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM-2 árfolyam-mechanizmusba. A horvát és a bolgár devizának legalább két évet kell nagyobb árfolyam-ingadozás nélkül, „problémamentesen” eltöltenie az ERM-2-ben, mielőtt a két ország megkezdheti az előkészületeket az euró bevezetésére, ami legalább még egy évet vesz igénybe. Horvátország teljesítette az előírásokat, és 2023-tól bevezetheti az eurót, Bulgáriában erre - legalábbis a jelenlegi állás szerint - csak egy évvel később kerülhet sor.

A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót. (MTI)

Levélben kér „sürgős segítséget” a miniszterelnöktől a Független Benzinkutak Szövetségének elnöksége, mivel szerintük „amellett, hogy kodifikációs hibát is tartalmaz – több szempontból értelmezhetetlen és betarthatatlan” az a friss kormányrendelet, amely előírja, hogy péntektől más árakon tankolhatnak a magyar, illetve a külföldi rendszámú autók.

A rendelet szerint ezentúl a kutakon ki kell írni, hogy mennyi a benzin ára a hatósági ár nélkül, és a tankolók ezt az árat látják majd peregni tankolás közben, és a magyar rendszámú autók esetében fizetés közben lehúzzák a végösszeget a hatósági ár alapján.

A független kutasok levele szerint a rendelet veszélybe sodorja az üzemanyagellátás biztonságát, és számos kérdést vet fel:

• A rendelet értelmében nem magyar gépjárműveket kizárólag nagyteljesítményű oszlopon lehet kiszolgálni, ami a gyakorlatban személyautókra lehetetlen.
• A rendelet 3 napot biztosít a technikai akadályok legyőzésére, ami a kasszarendszerek átállíthatóságának bonyolultsága miatt nem betartható. A rendeletnek megfelelő kasszarendszer nélkül a működés lehetetlen.
• A rendelet alapján a benzinkutas kénytelen diszkriminálni külföldieket, ezzel perelhetővé válik az Európai Uniós jog alapján.
• A rendelet szerint a kiszolgáló személyzetnek kéne ellenőrizniük a vásárlók iratait, de ehhez nincsenek meg sem a hatósági jogosítványaik, sem megfelelő jogvédelmük, pedig ezek a helyzetek konfrontációhoz vezethetnek.

Fentieken túl a Független Benzinkutak Szövetsége tagsága értetlenül áll azelőtt a hátrányos megkülönböztetés előtt, amellyel a rendelet sújtja a:

• magyar állampolgársággal, szavazati joggal rendelkező, a magyar nemzet egészéhez szervesen hozzátartozó, de magyar rendszámú autóval nem rendelkező milliókat,
• Magyarországon élő és dolgozó, Magyarországon adót fizető, de nem magyar regisztrációjú autót használó külföldieket,
• mindazon Magyarországon élő magyar állampolgárokat, akik rendszámmal, forgalmi engedéllyel rendelkező járművet, kisgépet használnak (pl.: robogók, fűnyírógép).

A független kutasok szerint a működésüket szabályozó jelenleg hatályos jogrendszer „olyan súlyos szankciókat tartalmaz, jogorvoslati lehetőségek nélkül, amik olyan fenyegető környezetet teremtenek, amelyben az egyéb bizonytalanságok meghaladják az elviselhetőség határát, és ezért fennáll, hogy tagjaink közül sokan döntenek tevékenységük felfüggesztése mellett, súlyosan veszélyeztetve környezetük üzemanyagellátásának biztonságát. A helyzetet súlyosbítja, hogy személyzetünk sem képes tolerálni a sorban állásra és okiratok bemutatására vásárlóink sokszor brutalitásba hajló magatartását”.

Bírósági dokumentumokból derült ki, hogy az orosz nemzeti gárda (Roszgvargyija) 115 tagját azért rúgták ki, mert nem voltak hajlandóak Ukrajnában harcolni. A Putyin privát hadseregeként emlegetett Roszgvargyija az orosz hadseregtől különálló félkatonai szervezet, amelyet 2016-ban hoztak létre terrorelhárítás és a közrend megőrzésének céljából. Eddig főként békés kormányellenes tüntetések szétverésére vetették be őket.

A kirúgott katonák ügye azért került nyilvánosságra, mert kollektív keresetet nyújtottak be egy orosz bíróságra, amelyben megfellebbezték a döntést. A keresetet a bíróság elutasította, az indoklást pedig közzétették a honlapjukon.

A bíró szerint a katonák elbocsájtása jogos volt, mivel „megtagadták egy hivatalos feladat elvégzését”. Andrej Szabinyin, a katonák ügyvédje viszont azt mondja, a bíróság példátlanul gyorsan hozott döntést, számos dokumentumot elutasítottak, bizonyos tanúk behívását pedig megtagadták.

A háborús tudósítások szerint az orosz hadsereg morálja nem túl jó, sokan azt állítják, nem tudták, hogy háborúba küldik őket.

Az elbocsájtott gárdisták története azért is érdekes, mert Oroszország hivatalosan nem áll háborúban, ezért a kirúgás az egyetlen szankció, amit alkalmazhatnak azoknak a katonáknak az esetében, akik orosz területen tagadják meg a harcot. Vagyis az ilyen történetek teszik láthatóvá, hogy az orosz morálról érkező jelentések megalapozottak, a frontra vezényelteket nem fűti a harci kedv. (Guardian)

"Lehet, hogy az orosz-ukrán háború a harmadik világháború kezdetévé válik, és elképzelhető az is, hogy a civilizációnk nem fogja túlélni ezt" - mondta Soros György a davosi Világgazdasági Fórumon. Beszédének leirata az Independenten jelent meg.

Soros szerint az elmúlt legalább öt évben a világban felerősödött a nyitott és zárt társadalmak harca. A nyitott társadalmakban elmondása szerint az állam feladata az, hogy megvédje az egyén szabadságát, míg a zárt társadalmakban az egyén feladata, hogy szolgálja az állam vezetőit.

Soros szerint a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után az emberek elfordultak a nyitott társadalmaktól, mostanra az elnyomó rezsimek száma emelkedik, a nyitott társadalmak pedig „ostrom alatt állnak”, a legnagyobb veszélyt rájuk Kína és Oroszország jelentik.

Soros szerint a háború új szakasza nehezebb lesz az ukránok számára, de jól teljesítenek, nem esélytelenek. Amerika pedig „mindent megtett, hogy csökkentse az anyagi különbségeket Oroszország és Ukrajna között”.

Azt is írja, Európa jó irányba tart, de az orosz gáztól való függőség gondot jelent, amelyet elsősorban Angela Merkel volt német kancellár merkantilista politijákának tud be.

Dicséri Olaf Scholzot, aki bár azt ígérte, a merkeli hagyományokat viszi tovább, az európai egység fenntartása érdekében hajlandó volt változtatni, felfüggesztette például az Északi Áramlat 2 üzembe helyezését és fegyvereket küldött Ukrajnának.

Soros szerint a nyugat dilemmája most az, hogy minél inkább gyengül Putyin, annál kiszámíthatatlanabbá válik. Az Európai Unió tagállamai érzik ezt a nyomást, és tudják, hogy az orosz diktátor nem fogja kivárni, míg függetlenednek az orosz gáztól, hanem előbb fogja elzárni a gázcsapot. Soros szerint ez komoly próbája Európa kohéziójának, de ha az országok továbbra is együttműködnek, ez megerősítheti Európa energiabiztonságát.

„Miközben Ukrajnában háború zajlik, a klímaváltozás elleni harc második helyre szorult. Pedig a szakértők azt mondják, rosszabbul állunk, mint kellene, és a probléma hamarosan olyan súlyossá válik, hogy nem lehet majd visszafordítani. Ez a civilizációnk végét jelentheti. Ezt különösen rémisztőnek találom. A legtöbben elfogadjuk azt, hogy egyszer majd meg kell halnunk, de biztosra vesszük, hogy a civilizációnk túlél majd. Mindezek miatt mindent meg kell tennünk azért, hogy a háború hamar véget érjen. A legjobb, és valószínűleg az egyetlen módja annak, hogy a civilizációnk túlélését biztosítjuk, az az, ha legyőzzük Putyint” - mondta.

Legfeljebb száz méter hosszú pályán kell majd különböző akadályokon átjutniuk az öttusázóknak a lovaglás helyére kiszemelt akadályversenyben.

A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) a keddi hírlevelében erősítette meg, hogy közvetlenül az idei világkupa-sorozat ankarai döntője után kerül sor az első tesztelésre a török városban. Június 27-én készítik fel elméletben a résztvevőket, majd következnek az edzések, másnap pedig a selejtezők és a döntők.

Egyensúlyozást igénylő gerendán haladás, kúszás, döntött létrán mászás, köteleken, gyűrűkön kapaszkodás, akadályról akadályra ugrás, hajlított falon való feljutás - legfeljebb 10 feladat megoldása - vár a futamonként kettő-négy indulóra.

A UIPM május elején jelentette be, hogy kétféle akadályverseny tesztelése kezdődik meg annak a folyamatnak a részeként, melynek végén a párizsi olimpia után a lovaglást új számmal váltják fel öttusában. A nemzetközi szövetség az akkori közleményében jelezte, hogy több mint hatvan javaslat érkezett.

A végrehajtó bizottság tavaly november 4-én hozta nyilvánosságra döntését, hogy a 2024-es játékok után a lovaglás már nem lesz része a sportágnak. Arra hivatkozott, hogy eddigi formájában bizonytalan az öttusa helye az ötkarikás programban. Ennek ellenére a UIPM közgyűlése november 27-én helyben hagyta a végrehajtó bizottság korábbi határozatát.

A NOB végrehajtó bizottsága december 9-én úgy döntött, hogy - a súlyemelés és az ökölvívás mellett - az öttusa nem szerepel a 2028-as Los Angeles-i olimpia előzetes programjában, ugyanakkor bizonyos feltételek teljesülése esetén még bekerülhet. A testület közgyűlése február 3-án hasonlóan foglalt állást. (MTI)

A kereszténység és a zene kapcsolatáról beszélt a közmédia Ez itt a kérdés című műsorában Tóth Gabi. Az énekesnőt úgy konferálták fel, hogy „[é]rkezik hozzánk Tóth Gabi, az énekes Máté evangéliumának részletével azonosul: miszerint boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa”.

Tóth Gabi arról beszélt, hogy a nagymamájának köszönheti a vallásosságát, és hogy a színpadra lépés előtt mindig imádkozik. Szerinte Isten ajándéka az a tehetség, amit a zenészek kapnak. Állandó félelme, hogy ezt ne vegyék el tőle, hogy méltó maradjon rá. Úgy érzi, a tehetsége nem az ő nagysága, amikor a színpadon áll, csatornaként működik, és az Istent szolgálja.

Elmondta azt is, hogy „az Isten adománya természetesen meg tudja részegíteni az embert”, ő hisz „a sötét oldal erejében” is.

„Ez egy állandó küzdelem tud lenni, állandóan kísért minket. Sokszor éreztem én is, hogy az Ördög ott liheg a nyakamban. De az a lényeg, hogy tisztán tudom tartani a hitemet, hogy nem tudta átvenni az irányítást.”

„Azt gondolom, hogy azokat az időket éljük, amikor bátornak kell lenni. Hiszem, hogy azért valahol egy keresztényüldözés van” - mondta a műsorban Tóth. „Én ezt tapasztalatból is…” - kezdett volna új mondatot, de egyik beszélgetőtársa félbeszakította.

Az énekesnő szerint a hit és a vallás olyan masszív alapokat ad, amikhez bármikor vissza tud nyúlni. Azt mondta, az Eucharisztikus kongresszuson akkora szeretet és egység ölelte körül, hogy nem tudott nyomot hagyni rajta a bántás, amit kapott érte.

„Végre egy olyan közösség befogadott engem is, és még nagyon sok más olyan lelket, akinek éppen szüksége volt rá, amiben azt éreztem, hogy mi olyan erők vagyunk együtt, hogy nem tud senki legyőzni minket.”

Tóth Gabi átlagos popkarrierrel, műmatyó csipkehalmon és kormányközeli blogon át jutott el a pápáig - pályáját itt foglaltuk össze.

(via hvg.hu)

Kedden közölte a szlovén közegészségügyi intézet (NIJZ), hogy regisztrálták a majomhimlővel fertőzött első beteget az országban. A férfi Kanári-szigeteki nyaralásáról tért haza.

Mario Fafangel, a NIJZ járványügyi központjának vezetője sajtótájékoztatóján elmondta, a beteg állapota stabil, a tünetek hazatérése után jelentkeztek nála. Hangsúlyozta, hogy a betegség járványügyi szempontból könnyebben kezelhető, mint a koronavírus.

Elmondta, nem új vírusról van szó, a legfrissebb adatok szerint 16 országban vettek nyilvántartásba majomhimlővel fertőzötteket az elmúlt időszakban. Hozzátette, hogy a szlovéniai esetet is jelentették a nemzetközi intézményeknek. Fafangel közlése szerint azon is dolgoznak, hogy a fertőzés ne terjedjen át másokra. Figyelniük kell a tünetek megjelenésére, különösen a lázra. Elmondta, ami a lakosságot illeti, a terjedés kockázata alacsony.

Csehországban is kedden regisztrálták az első majomhimlővel fertőzött beteget, aki egy május eleji antwerpeni fesztiválról utazott vissza Prágába, és csak hazatérése után jelentkeztek rajta a betegség tünetei.

A Belgiumból hazatérő nőt a cseh főváros központi katonai kórházban kezelik, mondta el Pavel Dlouhy, a Cseh Infektológus Társaság (SIL) vezetője.

A cseh nemzeti közegészségügyi intézet (SZU) közleménye szerint három csehországi személyt teszteltek majomhimlő-fertőzéssel, és egyikük tesztje valóban pozitív lett, bár a vizsgálat végleges eredményére jövő hétig még várni kell. A két másik személy negatív teszteredményét is tovább vizsgálják.

A betegség megjelenése azért keltett világszerte aggodalmat, mert a majomhimlő-fertőzés, amely elsősorban szoros testi kontaktussal vagy nemi úton terjed, eddig jobbára csak Nyugat- és Közép-Afrikában fordult elő, és csak nagyon ritkán terjedt át más térségekre. Ennek ellenére az elmúlt napokban több európai államban is bejelentették, hogy majomhimlővel fertőzött beteget vagy a fertőzésre utaló jeleket találtak az ország területén.

A brit egészségbiztonsági hivatal (UKHSA) kedden arról tájékoztatott, hogy további 14 új esetet regisztráltak Angliában, amellyel május 7. óta összesen 70-re emelkedett az azonosított esetek száma. Skócia hétfőn számolt be az első megerősített majomhimlő-fertőzésről.

A majomhimlő betegség elnevezése arra utal, hogy a vírusos fertőzést elsőként afrikai majmokban mutatták ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig mintegy 250 esetet regisztrált 16 országban, ugyanakkor a WHO vezetése úgy véli, a betegség széles körű terjedésének kockázata továbbra is alacsony.

A Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben is ritka vírust Európában először 2018-ban, az Egyesült Királyságban azonosították. A tünetek közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartozik. Az ember és ember között nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal magas fokú védelmet nyújtanak ellene. (MTI)

„Véglegessé vált: leminősítették a magyar ombudsmant a külföldi kollégái” - jelenti Facebook-oldalán a Magyar Helsinki Bizottság.

„Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa és hivatala nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával, beleértve a sérülékeny etnikai kisebbségeket, LMBT+ embereket, menekülőket és bevándorlókat érő jogsértéseket” - írja a szervezet. „Nem védelmezte meg a civileket, a sajtószabadságot és a bíróságok függetlenségét. Politikailag érzékeny kérdésekben nem fordult az Alkotmánybírósághoz. Mindez az ombudsman függetlenségének a hiányát is mutatja a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének (GANHRI) döntése szerint.”

A Helsinki Bizottság azt írja, a fenti okok miatt az eddigi „A” kategóriából a „B”-be sorolták át a magyar emberi jogi állami intézményt. A leminősítés azt jelenti, hogy a mi ombudsmanunknak nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.

„Most már formálisan is kikerült a komolyan vehető ombudsmanok tekintélyes klubjából” - teszik hozzá.

A Helsinki Bizottság több civil szervezet segítségével írt árnyékjelentést tavaly, melyben részletesen elemezték az ombudsman tevékenységét, és ők is arra a következtetésre jutottak, mint a világszövetség.

„Az ombudsmannak jó fél éve volt arra, hogy függetlenségét demonstrálja a (GANHRI) előtt. Ez sem sikerült, a tűzoltás nem sikerülhetett. Hogy mennyire bántja őt a leminősítés? Nem tudjuk, mert eddig nem tárta a közvélemény elé még magát a tényt sem.”

A Helsinki Bizottság azt írja, őket magyar állampolgárként és civil jogvédőként is elszomorítja a hazai ombudsmani intézmény leminősítése. „Ám azt is látni kell, hogy a világszövetség döntése a siralmas, de valóságos helyzet ismeretén alapul. Az utóbbi években a magyar állam maga értékelte le »a nép ügyvédjét«, szűkítette le a polgárok jogvédelmi lehetőségeit.”

Levelet írt Orbán Viktornak a PDSZ és a PSZ közös sztrájkbizottsága.

A szakszervezetek tavaly októberben kezdték a sztrájktárgyalásokat a kormány által kijelölt tárgyalópartnerrel, Kisfaludy László helyettes államtitkárral. A tárgyalások elsősorban a pedagógusbérek rendezéséről és a munkaterhek csökkentéséről szóltak. Bár a két szakszervezet a tárgyalássorozat alatt enyhített is az eredetileg benyújtott követeléseken, így sem sikerült megállapodni.

Először januárban, egy kétórás figyelmeztető sztrájkkal jelezték az elégedetlenségüket, amire válaszul a kormány kiadott a rendeletet, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette, hogy látható módon sztrájkoljanak a pedagógusok.

A tanártársadalom erre országos polgári engedetlenségi mozgalommal reagált, a szakszervezetek és a kormány viszont továbbra sem tudott megállapodni a tárgyalóasztalnál.

A PDSZ és a PSZ újabb, határozatlan idejű sztrájkot hirdetett március 16-tól. Ezt április 1-én felfüggesztették, az új kormány megalakulásáig. Orbánnak címzett levelükben most azt írják, a sztrájk felfüggesztésekor a nyilvánosságnak is bejelentették, hogy az egyeztetést az új kormány megalakulása után folytatják, és amennyiben nem sikerül rövid időn belül megállapodásra jutniuk, a márciusi, határozatlan időre meghirdetett sztrájkot is folytatják.

A levélben közlik a miniszterelnökkel, hogy tovább kívánják folytatni a sztrájktárgyalásokat, és kérik, hogy jelölje ki a tárgyalópartnert, aki a kormányt képviseli majd.

A követelések nem változtak:

• A pedagógus-előmeneteli rendszer szerint besoroltak garantált illetménye 2022. január 1-jétől – a Kormány által ajánlott 10 százalékon felül – további 45 százalékkal emelkedjen!
• Az oktatási ágazatban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált illetménye a költségvetési törvényben meghatározott közalkalmazotti fizetési osztályok első fokozatának összege – a fizetési fokozathoz tartozó legkisebb szorzószámok megtartásával – 2021. szeptember 1. napjával emelkedjen a következők szerint: A1-nél a minimálbérre, B1-nél a garantált bérminimumra, F1-nél a garantált bérminimum 130%-ára!
• A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021.szeptember 1-jétől heti 22 óra legyen!
• A pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek heti 40 órás munkaidején belül a kötött munkaidő legfeljebb heti 35 óra legyen. A kötött munkaidejükben lehessen őket beosztani tanulócsoportba, egyéni megsegítésre, valamint gyermekfelügyeletre. Heti 5 órát adminisztrációval, illetve felkészüléssel tölthessenek.

A közoktatás az új kormányban Pintér Sándor Belügyminisztériumához tartozik majd. Múlt szerdai miniszteri meghallgatása után a régi-új belügyminiszter kérdésünkre azt mondta, a sztrájktárgyalásokon a kormány részéről delegált tárgyalópartner valószínűleg miniszterhelyettese, Rétvári Bence lesz, vagy az oktatási területekért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán. De ez attól is függ, hogy mik a sztrájkkövetelések, tette hozzá Pintér.

A szakszervezetek levele teljes terjedelmében, a követelések indoklásával együtt itt olvasható.

A kötetben szereplő egyik írás szerzője, Tompa Andrea arról posztolt a Facebookon, hogy kézhez kapta a Meseország mindenkié német, holland, svéd, szlovák és lengyel példányait, összesen pedig tíz nyelvre fordítják le a mesekönyvet.

„Ahhoz képest, hogy azt hittem, kis példányszámú, láthatatlan könyv lesz...” - jegyzi meg az írónő.

A kötetnek akár ez is lehetett volna a sorsa, ha először a Mi Hazánk, majd a komplett kormánygépezet rá nem ugrik az alapvetően az elfogadásról szóló mesekönyvre.

Először Dúró Dóra ledarálta, majd Orbán rádióinterjúban hirdetett háborút a kötet ellen, innentől pedig nem volt megállás, lojális fideszes polgármesterek óvodáik, könyvtáraik polcairól tiltották le a mesekönyvet.

A Meseország mindenkié szerkesztője többek közt a könyv megjelenése után kapott halálos fenyegetések miatt elhagyta Magyarországot, a sztorinak pedig a nemzetközi sajtóban is akkora lett a visszhangja, hogy a TIME 2021-es listáján a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta a mesekönyv projektkoordinátorát.

A lengyel miniszterelnök is gratuláló levelet küldött Orbán Viktornak újbóli miniszterelnöki megválasztása alkalmából - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár kedden.

Mateusz Morawiecki levelében kiemelte, hogy „Lengyelországot és Magyarországot sok évszázados barátság köti össze, amely eddigi együttműködésünk alapjait képezte. A két ország közös történelme a kölcsönös támogatás számos bizonyítékát adta nekünk. Bízom abban, hogy kapcsolatainkat a továbbiakban is fejleszthetjük és erősíthetjük” - írta.

Levelében arról is beszámolt, hogy a jelenlegi helyzetben a szövetségesek szolidaritását különösen fontosnak tartja, amikor „az Ukrajna elleni orosz agresszió lerombolta a béke és stabilizáció alapjait Európában”.

A korábban szoros lengyel-magyar viszony nagyot változott, mióta Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Míg a magyar kormány ameddig csak tudta, halogatta a határozott állásfoglalást, Lengyelország rögtön markánsan kiállt az ukránok mellett.

Novák Katalin új köztársasági elnökre hárult a feladat, hogy helyrehozza a megromlott viszonyt, beiktatási beszédében rögtön gesztusokat tett a lengyelek felé: kimondta, hogy elítélik a putyini agressziót, és nem semlegesek a kérdésben. Első külföldi útja május közepén szintén Lengyelországba vezetett, bár ez szerinte nem volt diplomáciai lépés hanem „magától értetődik, ezeréves barátságunkból következik”.

Elhagyja a tanári pályát Tóth Viktor, a Kőbányai Szent László Gimnázium angoltanára. Ő volt az a pedagógus, akinek kiállása februárban elindította a hónapokig tartó polgári engedetlenségi mozgalmat, mely során pedagógusok ezrei álltak ki magukért és az oktatásügyért.

„A feleségem is pedagógus, tehát időről időre beszélgetünk arról, hogy elsősorban a pénzügyi okok miatt előbb-utóbb valamelyikünknek olyan állás után kell néznie, ahol azért anyagilag jobban meg van becsülve az ember” - meséli Tóth. „Három gyerekünk van, egyre nagyobbak, és hát egyre nagyobbak az igények is. De mind a ketten elég elhivatottak vagyunk, nagyon szeretjük ezt a közösséget, a gimnáziumot, úgyhogy egészen idáig mindig erősebb volt bennem a hivatástudat, felülírta az anyagi szempontokat.

De most azt éreztem, hogy ha nem történik változás, akkor valószínűleg nem fogok tudni tovább kitartani. Megfogalmaztam magamban a választások előtt, hogy ha nincs kormányváltás, akkor elhagyom a pályát, mert azt sejtettem előre, hogy ha a Fidesz-KDNP-kormány marad, akkor a pedagógusok következő négy évben semmi jóban nem reménykedhetnek.”

Tóth nem szándékosan, de a figyelem középpontjába került az elmúlt hónapokban. Február 11-én a kormány a veszélyhelyzetet kihasználva rendeletet hozott, amellyel úgy beszabályozta a pedagógusok sztrájkját, hogy a látható, érdemi sztrájkot gyakorlatilag ellehetetlenítette. Tóth Viktor ezen annyira felháborodott, hogy úgy döntött, a következő tanítási napon polgári engedetlenséggel tiltakozik, egy napra nem veszi fel a munkát. Tizenkét kollégája csatlakozott hozzá.

Egyszeri akciónak indult, nem számítottak rá, hogy sokan követik majd a kiállásukat. Tóth terve az volt, hogy néhány budapesti kollégáját megkérdezi, bevállalnak-e hozzájuk hasonlóan egy-egy napot, és remélte, hogy 2-3 napnyi - a legoptimistább forgatókönyv szerint talán egy hétnyi - kiállás elég erős jelzés a kormánynak. Másnap egy másik neves budapesti gimnáziumban, a Kölcseyben hirdetett polgári engedetlenségi akciót húsz tanár, csütörtökön a Budaörsi Illyés Gyula Gimnáziumban pedig a 68 fős tantestületből 48-an álltak ki.

Innen pedig elindult a lavina, sorra keresték Tóth Viktort a pedagógusok, hogy jelezzék, ők is beleállnak. A polgári engedetlenségi akció példátlan, országos mozgalommá nőtt, és kitartott egészen március 16-ig, amikor elindult a szakszervezetek által hirdetett határozatlan idejű sztrájk. A pedagógustársadalom a választásokig a sztrájkkal és a polgári engedetlenségi akciókkal folyamatosan jelezte, hogy változást szeretne az oktatásban. Azonnali bérrendezést kértek, hogy a pályakezdőknek ne kelljen anyagi okokból más szakma után nézniük, és szerették volna, hogyha a következő kormányban - bárki is alakítja azt - önálló minisztériumot kap az oktatás, hogy a régóta hangoztatott, rendszerszintű problémákkal is foglalkozni lehessen.

Ez nem így alakult: Orbán Viktor következő kormányában a közoktatás a közegészségüggyel együtt Pintér Sándor Belügyminisztériumának felügyelete alá kerül. Tóth Viktor úgy érzi, a választás előtti sejtései beigazolódtak:

„Amikor kiderült, hogy melyik tárcához kerül az oktatás, az jutott eszembe, hogy megint csak az erő az, ami itt dolgozik. Eddig volt egy ilyen kedves kis Mikulás bácsi, aki »elirányította a céget«, most meg úgy néz ki, hogy jön a keresztapa, aki majd lófejet tesz minden pedagógusnak az ágyába, hogyha itt hisztizik. Nem tudom, mi a terv, mert ha tényleg rákényszerítik a pedagógusokat, hogy elhagyják a pályát, akkor fogalmam sincs, hogy ki fog holnap tanítani, hogy a klasszikus szlogennel éljek”.

„Én azt gondolom, hogy a kormányban sem ostoba senki, és most megint egy kis erőfitogtatás megy. Ez kifelé egy üzenet a választópolgárnak, hogy márpedig ez a kormány rendet tesz, és itt minden tökéletes lesz. Csakhogy ez egy lufi. Mert aki ott bent van, és tényleg rálát, az nagyon jól tudja, hogy lehet, hogy rend van, de hogy nem működik a dolog, az biztos.”

Tóth azt mondja, bár a fizetés is fontos szempont volt, de elsősorban erkölcsi okok miatt döntött úgy, hogy elhagyja a pályát.

„Ha csak a pénz lett volna a szempont, akkor már rég felmondtam volna. Nagyon sok pedagógus él úgy, hogy inkább visszaszorítja az igényeit, vagy összekuporgatja azt a pénzt, amire szüksége van egy házfelújításhoz, vagy egy családi nyaraláshoz, de azt mondja, hogy ez az ő hivatása, és ezt szereti csinálni.

Én most értem el arra a szintre, hogy ha a munkáltatóm nem vesz emberszámba, és két lábbal tiporja a munkavállalói és az állampolgári jogaimat, akkor minek csináljam tovább?

Van bennem egy kis lelkiismeretfurdalás, mert az iskolámban most lesz igazgatóváltás, és tudom, hogy az új vezetőnek jól jönne a tapasztalt segítség, illetve szakszervezeti vagy mozgalmi szinten is kellenek azok, akik még bírják és kitartanak. De közben dolgozik bennem az, hogy mégiscsak ez az egyetlen életem, ez az egyetlen egy családom van, akikre időt szeretnék szánni.”

A pedagógus úgy látja, sok kollégájának az a megküzdési stratégiája, hogy belenyugszanak a megváltoztathatatlannak tűnő helyzetbe, és fásultan, de folytatják a munkát.

„Az a baj, hogy én ezt nem tudom így csinálni. Erre nagyon jó példa a polgári engedetlenség, és az azt megelőző hétvége. Emlékszem, hogy pénteken estefelé olvastam először a rendeletről, és onnantól kezdve hétfő reggelig minden erről szólt. Az ember először csak magát idegesíti, hogy őt, mint állampolgárt mindez hogy érinti, aztán kattog, hogy ezzel most mit kezdjen. Utána meg elkezd szervezkedni, és a hétvégének az annyi. Nincs pihenés, feltöltődés, család.

Biztos vagyok benne, hogy egyetlen egy tanár sem ezért választja ezt a pályát, hogy erről szóljanak a napjai. És attól tartok, hogy a következő négy év számtalan ilyen hétvégét tartalmazna.

Nem kell messzire menni, már a napokban láttuk, hogy a gépezet nem áll le: törvénybe foglalják a sztrájk kiherélését, amit először a februári rendeletbe írtak bele. Olyan, mintha a kormány be akarná bizonyítani, hogy ami tavasszal történt, az csak valami véletlen hőbörgése volt néhány pedagógusnak, és az ilyen és ehhez hasonló a következő négy évben meg sem történhet.”

„Csalódott is vagyok. Lehet, hogy most túl őszinte leszek, és páran megharagszanak rám, de azért az a részvételi arány, ami a sztrájkban volt felfedezhető, az hihetetlenül kevés. Vak az, aki nem veszi észre, hogy milyen problémák vannak az oktatásban. Az, hogy az állampolgárok egy része nem teljesen tudja, hogy mi a probléma, az még valahol elfogadható, mert nem látnak bele. De nem értem, hogy lehet, hogy a legpozitívabb szakszervezeti becslés szerint is mindössze a kollégáim 30 százaléka sztrájkolt, mert ők viszont nap mint nap megélik ezt a nyomort. Itt valami nem áll össze, akkor én ülök fordítva a lovon.

Sosincs pontos szám, hogy 160 vagy 180 ezer pedagógus van, de dolgozzunk kerek számmal, 180 ezer pedagógus, annak az egyharmada 60 ezer. Hol volt az a 120 ezer pedagógus? Amíg magunkért nem állunk ki, addig hol várjuk a közvélemény, az állampolgárok támogatását? És ha a kollégák nem állnak ki saját magukért, akkor legalább kiállhatnának azokért, akik utánuk jönnek. Alig van pályakezdőnk, nem maradnak a pályán, mert keresnek mindössze 170 ezer nettót. Úgy látszik, ebben az országban a szolidaritást nem ismerik.”

Tóth Viktor 23 éve tanít, még nagyjából ugyanennyi éve lett volna hátra a nyugdíjig. Szeretett volna ebből a szakmából nyugdíjba menni.

„Most tök jó lenne azt mondani, hogy hú, nagyon kiborultam. Kiborulhattam volna, mert imádom ezt a szakmát. De az a helyzet, hogy annyira belefáradtam, és annyira elegem lett helyzetből, hogy most nem érzek semmit. Valószínűleg ezt nevezik kiégésnek. Pedig tudom, hogy éppen elveszítek egy olyan dolgot, ami egészen eddig a pillanatig szinte a legfontosabb volt a számomra. Picit várom azt a pillanatot, hogy mikor fog ez egyszer csak beütni és lecsapódni, mert akik ismernek, azok tudják rólam, hogy százötven százalékkal, időt és energiát nem sajnálva végeztem a munkámat, és mindezt csak a hivatástudat és a szakma szeretete miatt.”

„Az a baj, hogy végső soron csak a diák vesztese ennek az egésznek. Szerintem lesznek még pedagógusok, akik otthagyják a pályát, vagy anyagi, vagy erkölcsi okokból. És lesznek, akik összeszorítják a fogukat és tovább csinálják, de az elégedetlenség, a kifacsartság bennük is dolgozik. Ezt pedig a diák sínyli meg. Szokták mondani, hogy a szülő rezgései, rezdülései azonnal lecsapódnak a gyereken. Ez szerintem ugyanígy igaz a tanteremre és a tanár-diák viszonyra is. Ez egy nagyon komoly emberi kapcsolat, és pestiesen szólva levágják a gyerekek, hogy mi a helyzet. A kisiskolások még nem beszélnek róla, de érzik a hullámokat. A középiskolások meg egyszerűen rá is kérdeznek. Mondják, hogy látjuk, hogy mi a gond, és hogy feszült a tanár úr, meg mesélik, hogy hallották a hírekben, hogy mi történt. És a tanár-diák kapcsolat nem erről kéne, hogy szóljon.”

„Sok szülő nem is tudja, hogy a felszín alatt mi van. Addig megy a dolog, hogy ja, volt tanár bent? Akkor rendben van.

Az már nem számít, hogy az a tanár volt-e, akinek kellett volna. És hogy egyébként az a tanár, aki bement, az milyen állapotban van fizikailag, lelkileg. Megvolt az óra, ki van pipálva.

Egyik kollégám szokta azt mondani, hogy igazából nekünk pedagógusoknak ezzel semmi dolgunk nem lenne, mert minket csak az állam bérel. A szülőnek kéne csapkodnia az asztalt, hogy az állam kötelessége a normális iskolai körülmények biztosítása. Nekik kéne azt mondani, hogy ugyan kérem, ez nem normális, nem ez a mérce, amit elvárunk. De ez nem is derül ki számukra. Nem tudom, hogy minek kell ahhoz történnie, hogy észrevegyék a szülők, hogy ez nem az a minőség, mint amit el kéne várniuk.”

Tóth Viktornak nyár végéig szól a szerződése, tett már lépéseket, hogy új állást találjon.

„Olyan munkát szeretnék, ahol az ember tényleg bemegy a munkahelyére, aztán kijön, és akkor addig tart a munka. Persze tudom, hogy sehol nincsen kolbászból a kerítés. Vannak a tanári pályának előnyei és hátrányai, bizonyos előnyeit majd biztos elveszítem más munkahelyeken. Olyan helyen szeretnék elhelyezkedni, ahol erkölcsileg és anyagilag is megbecsülnek. Első dühömben azt mondtam, hogy nem akarok többet oktatással foglalkozni, de azóta szembejött egy-két dolog, ami ezzel függ össze, persze nem a közszférában. Meglátjuk.”

Energetikai partnerségről állapodott meg Németország és Katar. Olaf Scholz Berlinben tartott közös sajtótájékoztatót a katari emírrel, Tamím bin Hamád Al Táni sejkkel. A német kancellár azt mondta, Katar szerepe kulcsfontosságú lesz Németország energiastratégiájában, melynek célja, hogy csökkentsék az orosz gáztól való függőséget.

A katari emír közölte, reményei szerint Doha már 2024-ben megkezdheti az LNG, azaz cseppfolyósított gáz szállítását Berlinbe. Scholz azt mondta, az ország infrastrukturális fejlesztéseket fog végrehajtani, hogy képes legyen hajóval importálni a cseppfolyósított gázt.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása óta Ukrajna és más európai országok is nyomást gyakorolnak Németországra, hogy tegyen lépéseket az orosz gázimport kiváltására. Május elején az Alsó-Szászországban található Wilhelmshaven városában megkezdték az ország első úszó LNG-termináljának építési munkálatait. (CNN via hvg.hu)

Pénteken a német törvényhozás felsőháza jóváhagyta a kilenc eurós tömegközlekedési bérletről szóló, 2,5 milliárd eurós tervet, ami azt jelenti, hogy június elsejétől három hónapig havonta nagyjából 3500 forintos összegért olyan bérletet lehet vásárolni, amely érvényes lesz minden buszra, villamosra, metróra, helyközi és regionális vonatra.

A bérlettel egész Németországban hatalmas kedvezménnyel lehet utazni. Összehasonlításképp: jelenleg a Berlin mindössze két belső tömegközlekedési zónájába érvényes havi bérlet kerül 86 euróba, azaz nagyjából 33 ezer forintba.

A kedvezményes tömegközlekedési bérletet az energiaárak növekedése miatt és az orosz energiaimporttól való függőség csökkentése érdekében vezették be.

Volker Wissing közlekedési miniszter szerint a kedvezmény lehetőséget teremt a tömegközlekedést üzemeltetők számára, hogy meggyőzzék az autótulajdonosokat a tartós átállásról. A terv a kritikusok szerint viszont a tömegközlekedés túlterheltségét, tömött buszokat és vonatokat fog eredményezni. (Politico)

Hatalmas, 40 méter magas fákkal teli őserdőt találtak egy víznyelő mélyén Kínában, amely akár eddig ismeretlen állat- és növényfajok otthona is lehet.

Barlangokat felfedező túrázók bukkantak rá az erdőre a Kína déli részén fekvő Kuanghszi tartományban. A hatalmas víznyelő 306 méter hosszú, 150 méter széles, és 192 méter mély.

Miután a túrázók értesítették őket a felfedezésükről, a rejtett őserdőt a Kínai Földtani Intézet kutatói vizsgálták meg.

Egyikük, Zhang Yuanhai az állami Xinhua hírügynökségnek azt mondta, a víznyelő falaiban három barlangot találtak, a legmélyén pedig egy őserdőt.

Az expedíció vezetője, Chen Lixin azt mondta, nem lenne meglepő, ha olyan növény- és állatfajokat találnának az erdőben és a barlangokban, amelyekről még senki sem hallott korábban.

A karsztvidékeken jellemző a hatalmas víznyelők és barlangok kialakulása, de az, hogy egy ennyire mély víznyelőbe be tudjon jutni a megfelelő mennyiségű fény egy ilyen erdő kialakulásához, egyedülálló. (Guardian)

Szankciókra számíthatnak azok a sportolók vagy sportági tisztviselők, akik kifejezik támogatásukat az Ukrajnában háborúzó oroszok mellett - jelentette be pénteken a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke.

Thomas Bach a NOB 139. ülésén tartott beszédet. Üdvözölte a vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) és a Nemzetközi Torna Szövetség (FIG) döntéseit: előbbi Jevgenyij Rilov kétszeres olimpiai bajnok orosz úszóra, utóbbi Ivan Kuljak orosz tornászra szabott ki büntetést, amiért kiálltak a háborús agresszorok mellett.

„Figyeljük, hogy ki az, aki kijelentéseivel vagy tetteivel támogatja a háborút, és meg fogjuk hozni a szükséges szankciókat. (...) Ennek elbírálásában figyelembe kell vennünk azt is, hogy Oroszországban jelenleg akár 15 év börtönnel is büntethetik azt, aki felszólal a háború ellen. Így ebben a helyzetben már maga a hallgatás is üzenet lehet.”

Bach szerint döntéseiket a béke megtartásának érdekében hozzák, az olimpiai játékok is a békét szimbolizálják.

A NOB a háború kitörését követően azt javasolta a nemzetközi sportági szövetségeknek és a versenyek házigazdáinak, hogy ne engedjék indulni az orosz és fehérorosz sportolókat, valamint tiltsák meg, hogy a két ország versenyeket rendezzen. A legtöbb szövetség követte is ezt az iránymutatást.

„Hadd hangsúlyozzam, hogy ezek óvintézkedések, nem szankciók” - mondta a NOB-ülésen Bach. Szerinte az orosz és fehérorosz sportolók biztonsága „nem lenne garantálható a számos országban tapasztalható mély orosz- és fehérorosz-ellenes érzések” miatt.

Ugyanakkor megvédte azt a döntést, hogy a NOB nem tiltotta el két orosz tagját, a 39 éves, kétszeres olimpiai és sokszoros világ- és Európa-bajnok rúdugró Jelena Iszinbajevát, valamint az egykori teniszező és edző, 74 esztendős Samil Tarpiscsevet.

„Nem lenne igazságos, ha mindenkit ugyanazzal a mércével mérnénk. Ezt a háborút nem az orosz emberek, sportolók, az Orosz Olimpiai Bizottság vagy épp a NOB orosz tagjai kezdték” - szögezte le Bach. Azt mondta, a NOB tagjai elsősorban nem országuk képviselői a szervezetben, hanem a NOB képviselői hazájukban. (MTI, ESPN, Inside The Games)

Számos ország vezetője gratulált a napokban Novák Katalinnak, a május 14-én beiktatott új köztársasági elnök Facebook-oldalán osztotta meg ezeket a leveleket. Diplomáciai szempontból a legérdekesebb ezek közül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Emmanuel Macron francia elnök levele.

Zelenszkij szerint Novák az orosz-ukrán háború miatt az „Európa előtt álló legnagyobb kihívások idején került Magyarország élére”. Azt írja, nagyra értékelik az ukrajnai menekülteknek nyújtott humanitárius segítséget, majd rátér arra, mit vár az új köztársasági elnöktől:

„Számítunk Magyarország további határozott támogatására Ukrajna szuverenitása és területi integritása megőrzésében és az Orosz Föderáció elleni szankciók fokozásában, beleértve az energetikai szektort is.”

Zelenszkij konstruktív és jószomszédi együttműködést remél a két ország között, készen áll a Novákkal való szoros együttműködésre.

Macron demokráciáról, jogállamiságról és az Európai Unió egységének erősítéséről írt a magyar köztársasági elnöknek:

„Az Európánk előtt álló fő kihívások erőteljes emlékeztető egységünk fontosságára és az Európai Unió cselekvési képessége fejlesztésének egyre nagyobb szükségességére. Kívánom, hogy országaink ehhez aktívan hozzá tudjanak járulni, erősítve egyúttal a demokráciát és a jogállamiságot kontinensünkön, mert ezek alkotják a legfontosabb alapját az Európai Unió sikerét jelentő egyedülálló politikai projektnek. Franciaország, mint mindig, nagy figyelemmel lesz erre.”

Saját kutyái támadtak rá, belehalt a sérüléseibe Claudio Martínez argentin rendőr, aki egy 2019-es rendőri erőszak-ügy miatt volt házi őrizetben.

Az argentin sajtóban monte-i mészárlásként elhíresült eset 2019. május 20-án történt. A rendőrök egy autós üldözés során - az ügyészek szerint megalapozott indok nélkül - többször rálőttek egy Fiatra, amely a lövések miatt belerohant egy parkoló trailerbe. Az autóban egy fiatal felnőtt és négy tinédzser utazott, az ütközést csak az egyik fiú élte túl.

Az eset hatalmas felháborodást váltott ki, 24 rendőrt tartóztattak le miatta, akik valamilyen módon érintettek voltak az ügyben vagy segítettek eltussolni azt.

Az eltussolók egyike volt Claudio Martínez, az egyik legmagasabb rangú letartóztatott rendőr. A házi őrizetben lévő férfi több rottweilert is tartott otthonában, egyikük azonban rátámadt, és olyan súlyos sérüléseket okozott, hogy kórházba kellett szállítani Martínezt. Május 10-én a sebei okozta vérveszteség miatt meghalt.

A „monte-i mészárlás” részletei a mai napig nem teljesen világosak. Az autót vezető fiatal férfi négy 13-14 éves fiatallal autózott éjszaka San Miguel del Monte városában. Állítólag három rendőr odahajtott az autójukhoz, és elővettek vagy egy fegyvert, vagy egy zseblámpát, a sofőr mindenesetre emiatt menekülőre fogta. A rendőrök utánuk eredtek, és többször az autóra lőttek. A menekülő autó belerohant egy trailerbe, négy utas meghalt. Az egyik áldozat, egy 14 éves fiú holttestében megtalálták a rendőrök által leadott egyik lövedéket.

A rendőrség megpróbálta eltussolni és balesetnek beállítani az ügyet, de nem sikerült. 24 érintett rendőr ellen - ez szinte a város teljes rendőrállománya - emeltek vádat 2021 februárjában.

Az ügy tárgyalása még nem kezdődött meg.

Az atv.hu-nak szivárogtatta ki valaki Lukácsi Katalin levelét, amelyet belső körbe szánt, az MMM és a Kossuth Körök tagjainak, és azt írta le benne, miért nem indul a mozgalom tisztújításán, és miért nem lép be Márki-Zay Péter alakuló pártjába. Miután a lap szemlézte a levelet, a politikus úgy döntött, teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza azt.

Azt írja benne, hogy háttérbe vonulásának egyik oka az, hogy nem szeretne aktív szerepet vállalni most egy olyan politikai közösségben, amelyet Márki-Zay vezet.

„Jó és tisztességes embernek tartom, de nem tartom jó vezetőnek. Jó vezetőnek nem születik az ember, azt ki lehet tanulni, az évek számától függetlenül meg lehet hozzá érni.”

Lukácsi szerint Márki-Zayból még bármikor jó vezető, de eddig nem volt az. Azt írja, sose érezte, „hogy ujjait az általa vezetett közösség ütőerén tartotta volna”, számára az MMM „csak egy szükséges, de különösebben meg nem becsült eszköz volt” ahhoz, hogy leváltsa az Orbán-kormányt. Lukácsi úgy gondolja, a bukott miniszterelnök-jelöltnek hátrébb kellene lépnie az országos politizálástól.

„Vigyáznia kell és komoly önvizsgálatot kell tartania ahhoz, hogy nehogy ő is olyan tehertétele legyen a magyar közéletnek, mint amivé Gyurcsány Ferenc vált.”

Lukácsi döntésének további okai között szerepel, hogy szerinte április 3-a túl közel van, úgy érzi, még nem ért véget a számvetés ideje, túl közeli az a sokk, ami a választáson érte.

Azt is írja, komoly stratégiai és koncepcionális különbség volt közte és az MMM, valamint a Kossuth Körök vezetőségének tagjai között, nem érzi, hogy együtt tudna dolgozni a jelenlegi vezetéssel.

Nem értett egyet az új párt születésével sem, szerinte ez elsietett lépés, és nem látja jelét annak, hogy a a párt szervezői „érdemi tanulságokat vontak volna le az április 3-i történelmi vereségből”.

A címlapkép forrása: Lukácsi Katalin Facebook-oldala.

Az Afganisztánt uraló talibán elrendelte, hogy a női tévés műsorvezetők ezentúl csak úgy léphetnek kamera elé, ha eltakarják az arcukat.

A határozatot szerdán küldték meg a tévétársaságoknak.

Még két hét sem telt el azóta, hogy a tálibok mindent eltakaró burka viselésére kötelezték a nőket.

Bár tavaly augusztusi hatalomátvételük idején még azt hangoztatták, nem hozzák vissza a korábbi, 1996 és 2001 közötti tálib kormányzás szigorú, a nők jogait súlyosan korlátozó szabályait, sorra vezetik be a jogfosztó rendeleteket: már megtiltották a nőknek, hogy bizonyos állami állásokat betöltsenek, hogy középfokú oktatásban vegyenek részt vagy hogy egyedül utazzanak a városon vagy Afganisztánon túl. De még azt is, hogy a parkokat a férfiaktól külön, más napokon látogassák.

Egy neve elhallgatását kérő tévés bemondónő azt mondta a BBC-nek, sokkolta az új rendelet. „Indirekt módon helyeznek ránk nyomást, hogy elhagyjuk a tévéképernyőt. Hogyan olvassam be a híreket, ha el van takarva a szám? Nem tudom, mihez kezdjek most, muszáj dolgoznom, én vagyok a kenyérkereső a családban.”

Az új rendelet május 21-én lép érvénybe, közölte a Reutersszel a tálibok erény- és erkölcstelenségügyi minisztériumának szóvivője. Az intézmény a talibán uralma előtt nőügyi minisztérium volt. A szóvivő a Reutersnek adott interjúban „tanács”-ként hivatkozott az új szabályra, de nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen büntetést kap az, aki nem tartja be. Azt mondta, a nők orvosi maszkot is használhatnak az arcuk eltakarására.

„Ha végignézzük az oktatást, akkor volt már pap, aki próbálkozott vele, volt mérnök, aki próbálkozott vele, volt onkológus, aki próbálkozott vele, most pedig egy rendőr fog vele próbálkozni”

- összegezte Pilz Olivér, a Tanítanék mozgalom egyik alapítója. Hiába reménykedtek a pedagógusok, nem lett külön minisztériuma az oktatásügynek, sőt, mind a közoktatás, mind a közegészségügy bekerült Pintér Sándor belügyminisztériuma alá.

Pilz azt mondta, amikor először hallott a tervezett változtatásról, el sem akarta hinni, amikor pedig biztossá vált az új kormánystruktúra, lesújtva érezte magát.

„12 éve van lényegében ez a kurzus hatalmon, és egyszerűen nem tudják hova rakni a közoktatást, nem tudnak vele mit kezdeni. Hol ide, hol oda rakják, váltják egymást az államtitkárok.”

Pilz szerint gyűjtőminisztériummá vált a Belügyminisztérium, ahova összegereblyéztek egy halom területet, amelyeknek semmi köze sincs egymáshoz. Az eljárásból az tűnik ki számára, hogy mintha senki sem akarná elvállalni az oktatást, ezért lényegében rásózták arra, aki hajlandó volt befogadni.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint végtelenül felháborító az, hogy nincs önálló oktatási tárca, és a szakképzést ismét leszakították a közoktatás többi részétől. Az előző kormányban a közoktatás a Kásler vezette EMMI-hez tartozott, a szakképzés - így a szakgimnáziumok és technikumok - viszont Palkovics László innovációs miniszter felügyelete alatt álltak. Az új kormányban is hasonló a felosztás, a szakképzést Orbán új innovációs és kulturális minisztere, Csák János igazgatja majd.

Totyik és Pilz szerint bár a helyzet lesújtó, Pintér személye egy szempontból reménykedésre adhat okot: Káslerrel szemben a belügyminiszternek kifejezetten jó az érdekérvényesítő képessége.

„Aggasztó, hogy miért éppen egy rendvédelmet ellátó miniszternek adják ennek a feladatnak az ellátását, hogy ezt a miniszterelnök büntetésnek szánta-e a pedagógusok tiltakozására válaszul, vagy valóban az átalakítás feladatával akarják megbízni a minisztert” - mondta Totyik. Szerinte ugyanis az a tapasztalat, hogy a belügyminiszter olyankor kap a rendvédelmitől eltérő feladatokat, amikor nagy volumenű átalakításokat kell végrehajtani egy adott ágazatban, így volt ez az egészségügy és a közmunka esetében is.

„Ugyanakkor pozitívumként említhetjük, hogy a társszakszervezetek álláspontja szerint a belügyminiszter a szakszervezetekkel tárgyalt. Ha karakánul és határozottan is, de leült és meghallgatta a szakszervezetek álláspontját.”

Arról, hogy Pintér Sándor hogyan képzeli el a közoktatás következő négy évét, a szerdai miniszteri meghallgatásán kaphattunk képet. Úgy gondolja, szervezéssel és rendfenntartással segítheti majd a terület fejlesztését, víziójának kulcsszavai a rend, a fegyelem, a minőség és a teljesítmény. Beszédében volt szó az iskolaőrrendszer fejlesztéséről és a tehetséggondozásról is, de a pedagógustársadalmat foglalkoztató legégetőbb kérdésekről nem beszélt.

Ezekre a képviselők kérdései után adott választ: a polgári engedetlenségről azt mondta, nem fogadja el és fegyelmi kérdésnek tekinti, a pedagógusok béreivel kapcsolatban nem akart ígéreteket tenni. Azt mondta, egyértelmű számára, hogy javítani kell rajtuk, „viszont az is egyértelmű a számomra, - sajnálatos módon -, hogy ez nem elhatározás kérdése, hanem az ország gazdasági helyzete fogja meghatározni”.

Ugyanakkor megígérte, hogy mindent megtesz majd az érdekérvényesítés területén, a meghallgatás után pedig a 444-nek azt mondta, nyitott a szakszervezetekkel folytatott sztrájktárgyalásokra.

A PDSZ és a PSZ a tervek szerint a miniszterek és az államtitkárok kinevezése után levelet ír a miniszterelnöknek, hogy folytatni szeretnék a sztrájktárgyalásokat. Pintér kérdésünkre azt mondta, a kormány részéről delegált tárgyalópartner valószínűleg miniszterhelyettese, Rétvári Bence lesz, vagy az oktatási területekért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán. De ez attól is függ, hogy mik a sztrájkkövetelések, tette hozzá a miniszter.

Totyik Tamás szerint létfontosságú lenne még a sztrájktárgyalások megkezdése előtt a miniszterrel és az oktatást irányító személlyel leülni egy találkozóra, hogy a későbbiekben el tudják kerülni a vitás kérdéseket. Erre Pintér Sándor meghallgatása után úgy tűnt, hogy van nyitottság: mikor Maruzsa Zoltánt kérdeztük a sztrájktárgyalásokról, azt mondta, bár arra is nyitottak, de szívesen látnák a szakszervezetek képviselőit egy minisztériumi találkozóra is.

Politikai akarat nélkül semmi nem lesz

A pedagógusszervezetek hónapok óta azt hangoztatják, hogy a bérrendezés halaszthatatlan kérdés, mert ha nem teszik nagyon sürgősen vonzóvá a pedagógusi pályát a fiatalok számára, akkor rövid időn belül egyszerűen kifogyunk a tanárokból.

„Jelenleg 12-14 ezer körül van a pedagógushiány, és a következő öt évben nagyjából 20-22 ezerrel kevesebben lesznek” - mondja Totyik Tamás. „Ez már 30 ezer fő feletti munkaerővesztés a korábbi 146 ezres pedagóguslétszámhoz képest, ami nagyon komoly vérveszteség lesz.”

Ebben nem is a minisztériumi struktúra a legfontosabb kérdés Pilz Olivér szerint, hanem a politikai szándék.

„Ha a legfelső szinten nincs meg a szándék, akármiről beszélünk, béremelésről, tananyagról, bármiről, akkor úgysem fog változni, bármilyen a minisztérium. Már csak az a kérdés, hogy az a miniszter, akit oda kiraktak, milyen sikeresen tolja le az újabb változtatásokat itt az embereknek a torkán.”

Így látja a PSZ alelnöke is: ahhoz, hogy az oktatási rendszer összeomlását visszafordítsák, egyetlen ember akarata kell, a miniszterelnöké.

„Volt olyan, hogy megígértek 30 százalékos béremelést is a minisztériumban,
Bódis József akkori államtitkár odaadta volna a pedagógusoknak. Ám a miniszterelnök nem akarta. A legfelső szinten kell olyan politikai döntéseket hozni, amelyekkel kedvezőbb helyzetbe kerülhet az oktatás. Az orvosoknál megtették egyébként ezt a lépést, valami hasonló rendezés számunkra is elfogadható lenne, arányát, nagyságát tekintve.”

Gesztusok

Az mostanra világossá vált, mit üzen a kormány a tanártársadalomnak, amely hónapokon át próbálta elkeseredetten, sztrájkokkal és polgári engedetlenséggel felhívni a figyelmet a problémáira.

Pintér rendről és fegyelemről szóló miniszteri beszéde után az is kiderült, törvénybe foglalná a kormánypárt azokat a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő rendelkezéseket, amik miatt februárban elindult a polgári engedetlenségi mozgalom.

A Parlament törvényalkotási bizottságának kormánypárti képviselői „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” szóló törvényjavaslatba csúsztattak be egy módosítást, aminek szövege jórészt megegyezik a februári rendelet szövegével, a törvényjavaslatot jövő héten már meg is szavazhatja a parlament.

Ez előírja majd többek között azt, hogy a sztrájk alatt a gyerekekre reggeltől délutánig felügyelni kell a saját iskolájukban, az érettségizőknek meg kell tartani minden érettségire felkészítő órát, a többi diáknak pedig minden tárgyból az óráik felét. Az SNI-s gyerekekkel foglalkozó pedagógusok sztrájkja pedig teljes mértékben ellehetetlenül.

Meghalt Vangélisz Papathanaszíu, ismertebb nevén Vangelis. Az Oscar-díjas görög zeneszerző 79 éves volt. A Guardian szerint a zeneszerző egy francia kórházban hunyt el, halálának oka egyelőre ismeretlen.

Vangelis legismertebb művei közé tartoznak a Tűzszekerek, a Szárnyas fejvadász, az 1492 – A Paradicsom meghódítása és a Nagy Sándor, a hódító című filmekhez komponált zenéi.

Bebetonozná a Fidesz a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő rendelkezéseket. Február 11-én a veszélyhelyzetre hivatkozva már rendeletben korlátozták a tanárok sztrájklehetőségeit, ezt foglalnák most törvénybe.

A Parlament törvényalkotási bizottságának kormánypárti képviselői nyújtottak be egy módosítási javaslatot „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” szóló T/27. számú törvényjavaslathoz. A pedagógusok sztrájkjára vonatkozó részek szövege jórészt megegyezik a februári rendelet szövegével.

Szerepel benne, hogy

• a gyerekfelügyeletet általános iskolákban 1 és 17 óra között, egyéb iskolában 7 és 16 óra között biztosítani kell,
• abban a köznevelési intézményben, ahova a gyerek egyébként jár.
• A felügyeletet biztosító csoportban lennie kell legalább egy szakképesítéssel rendelkező óvodapedagógusnak, pedagógusnak, gyógypedagógusnak, kollégiumi nevelőnek vagy pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensnek.
• Az érettségizőknek a kötelező érettségi tárgyaikból az órák 100 százalékát meg kell tartani,
• a többi tanulónak pedig valamennyi tantárgyra vonatkozóan meg kell tartani az órák 50 százalékát.
• A sajátos nevelési igényű gyerekek számára biztosítani kell „a sztrájkot megelőzően fennállt körülmények között és helyszínen a szakmai szabályoknak megfelelő, változatlan személyek által nyújtott ellátás, ideértve valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást”. Magyarán aki SNI-s gyerekekkel foglalkozik, azok számára teljes mértékben ellehetetlenül a sztrájk.
• A sztrájkot szervező bizottságnak a sztrájk előtt öt nappal be kell jelentenie a sztrájkolási szándékot, és a sztrájk előtt három nappal le kell adnia egy listát a sztrájkban várhatóan részt vevő kollégákról.
• Az intézményvezető „a még elégséges szolgáltatás biztosítása érdekében” munkavégzésre kötelezheti a sztrájkolót.
• A „munkavégzési kötelezettségének egyébként eleget nem tevő” alkalmazottal szemben - ez valószínűleg a polgári engedetlenkedőket jelenti - a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhatja.

Járványügyi készültség, járvány, egészségügyi válsághelyzet vagy veszélyhelyzet esetén további szabályok is érvénybe lépnek:

• a felügyelet biztosítása során a gyerekek azokkal a társaikkal tartózkodhatnak egy helyiségben, akikkel a sztrájkot megelőzően is együtt tanultak,
• a különböző csoportba, osztályba tartozó gyerekek keveredését a sztrájk alatt el kell kerülni,
• a felügyeletet abban a helyiségben kell biztosítani, ahol a gyerek a sztrájkot megelőzően a foglalkozások, tanórák során tartózkodott.
  

A két nagy pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és a PSZ január 31-re hirdetett sztrájkot, mivel ekkorra már hónapok óta eredménytelenül tárgyaltak az EMMI-vel magasabb bérekért és enyhébb munkaterhekért. A sztrájk akkor lehet törvényes, ha annak feltételeiről a sztrájkot bejelentő szakszervezetek és a minisztérium meg tudnak állapodni, de hiába lett volna szó egy mindössze kétórás munkabeszüntetésről, az EMMI nem volt hajlandó a megegyezésre.

A szakszervezetek így is megtartották a sztrájkot, amit a bíróság utólag másodfokon jogszerűtlennek minősített. Nem sokkal a sztrájk után pedig jött a rendelet, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette hogy látható módon sztrájkoljanak a pedagógusok.

Erre válaszul indult a hónapokon át kitartó, országos polgári engedetlenségi mozgalom.

Az engedetlenség-sorozat kitartott egészen március 16-ig, ekkorra hirdetett határozatlan idejű sztrájkot a két szakszervezet. Sok iskola napokig, a legelhivatottabbak hetekig folytatták a sztrájkot, az anyagi kiesés miatt egyre nehezebben.

Aztán jöttek a választások, nemrég pedig kiderült, a kormány nem hallotta meg a pedagógusok kérését, nem lesz önálló oktatásügyi minisztérium, sőt, az EMMI megszűnésével a közoktatás a Belügyminisztérium alá kerül, melynek élére Orbán Viktor ismét Pintér Sándort jelölte miniszternek.

Pintért tegnap hallgatta meg a Parlament kulturális bizottsága, arról kellett beszélnie, hogyan képzeli el a közoktatás jövőjét a következő négy évben. Vízióját könnyű címszavakban összefoglalni: rend, fegyelem, minőség, teljesítmény. „Nem ígérek semmit, és azt betartom” - mondta a tanárbérekről, de azt ígérte, amit érdekérvényesítésben meg lehet tenni az ügyben, azt megteszi. A polgári engedetlenségről azt mondta, nem fogadja el, fegyelmi kérdésnek tekinti.

Észtország, Málta és Hollandia mellett Magyarországnak is felszólító levelet küldött az Európai Bizottság, mert nem ültette át megfelelően az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló uniós szabályokat, írja az EUrologus.

Ezek a szabályok harmonizálják a csalással és az EU pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos fogalommeghatározásokat, szankciókat, joghatósági szabályokat és elévülési időket. A most feltárt problémák főként az irányelv azon rendelkezéseihez kapcsolódnak, amelyek meghatározzák a bűncselekmények - csalás, korrupció és hűtlen kezelés - fogalmát, valamint a szankciókat és az elévülési időt.

Magyarországnak két hónapja van a válaszadásra, ha nem sikerül eloszlatni a brüsszeli aggodalmakat, akkor az eljárás a következő szakaszba lépve folytatódik. Ezen kívül négy további ügyben is eljárás indult, illetve a már megindított eljárás tovább folytatódott.

„Nagy megtiszteltetés, hogy itt, a nemzet házában tudunk beszélgetni, és remélem, hogy ezután a beszélgetés után megtisztelnek a bizalmukkal” - kezdte beszédét a az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt Csák János leendő innovációs és kulturális miniszter.

Csák Power Point prezentációval készült az ülésre, ugyanazzal, amit előtte már a népjóléti bizottság meghallgatásán is bemutatott. (Ezt Sebők Éva momentumos képviselő ki is posztolta, azzal a kommentárral, hogy a Momentum nevében szeretnének neki felajánlani egy ingyenes Power Point továbbképzést, „mert ez már nekünk ciki”.) Filozofikus előadásban mondta el, milyen munkára kérte fel a miniszterelnök, mi lesz az ő feladata. Ennek az volt a lényege, hogy vannak „megkérdőjelezhetetlen és abszolút emberi jók”, mint a béke és biztonság, a kötődés, a gondoskodás ez az egyensúly, ezek a „miértek”, és arra a kérdésre, hogy hogyan lehet ehhez visszavezetni az embereket, a választ a „hogyanok” adják.

A hogyanok az eszközök - szakképzés, felsőoktatás, kultúra, családügy, innováció, stb. -, ezek vannak az ő minisztériumában.

„Mi úgy fogjuk föl a technológiát, minden egyes részét, hogy azt támogatjuk, ami könnyíti és szebbé teszi az életünket” - mondta.

Szerinte ahol a felnőttek úgy érzik, nem olyan szép az életük, hogy továbbadják, ott a társadalmak összeomlanak, ez látszik a termékenységi mutatókban, ezért a kormányzatnak szerepet kell vállalnia abban, hogy a családok minél stabilabban tudjanak működni, ne legyen teher a gyerekvállalás.

Beszélt a kulturális értékek megtartásának fontosságáról, az értékközösségek fenntartásáról is, amire hangsúlyt akar fektetni. „Ezt a feladatot kaptam én, ezt vállaltam el, ezért jöttem vissza a remeteségemből dolgozni.” A kollégáitól azt várja, hogy mindig meg tudják magyarázni, hogy az ő konkrét tettük hogyan járul hozzá ahhoz a jó élethez, amit az előadásában jellemzett.

Beszéde után a bizottság tagjai kérdezték a miniszterjelöltet.

A momentumos Tóth Endre felsőoktatási kérdéseket tett fel: Hogyan értékeli a modellváltás eddigi eredményeit? Tervezi-e a nem modellváltott intézményeknél is továbbvinni a folyamatot? Hogyan értékeli a Corvinus, mint legrégebbi modellváltó intézmény eredményeit? Mit gondol az SZFE modellváltásáról, arról, hogy a diákok, oktatók egy része alternatív szerveződésbe, a Freeszfe Egyesületbe menekült emiatt? Mit gondol a Lex CEU-ról, folytatna-e tárgyalásokat, hogy a Bécsbe átvitt képzéseket hozzák vissza? Támogatja-e a Fudan Egyetem létrejöttét, és mik a kollégiumfejlesztési tervei?

Csák szerint amíg korábban az volt, hogy az EMMI-ben vagy a kulturális minisztérium „valami füstös hátsó szobájába mentek a rektorok és bazseváltak a főosztályvezetőnek, ennek-annak, és a kutya se tudta, hogy mi a mérce”, addig most az alapítványi egyetemek objektív mércék elé vannak állítva, mert az intézmény eredményességi listái alapján értékelik őket.

„Azzal, hogy gazdája lett az egyetemeknek, meghatározhatók azok az emberek, akik a karrierjükkel, a presztízsükkel felelnek azért, hogy mi az egyetem teljesítménye, az bevált. Még továbbmegyek, szerintem ez az egyetemi modellváltás az elmúlt 30 év egyik legsikeresebb modellváltása.”

A leendő innovációs miniszter szerint újabb egyetemeknél nincs tervben a modellváltás, mert a kormány tiszteletben tartja a szenátusok jogát, hogy kezdeményezik-e a folyamatot.

Az SZFE-n tudomása szerint tízszeres túljelentkezés van a hallgatók számában, minőségforradalmat lát, „elképesztő a tanári kar”, „nem látom be, hogy itt történt valami”. Azt mondta, ő csak a minőséget nézi, a kultúrharcból úgy gondolja, szerencséjére ki tudott maradni.

A CEU-kérdésre azt mondta, negyvenezer külföldi tanul most Magyarországon, ami jelent valamit, azzal pedig nem lát gondot, hogy egy, „a magyar törvényeket be nem tartó egyetem elmegy” innen.

A Fudanról azt mondta, keletre és nyugatra is nyitni kell, „ha ezeket a tudásokat nem hozzuk be, az olyan lenne, mintha önként levágnánk a fél karunkat”.

Szabó Szabolcs arról kérdezte Csákot, hogyan szeretne békét teremteni a kultúrában, mert szerinte kulturkampfos időket élünk, illetve hogy hogyan tud ebben együttműködni Demeter Szilárddal, aki Szabó szerint nagyon önállónak tűnik.

Csák azt válaszolta, a minőség forradalmában hisz, „csakhogy én miniszter vagyok, nem akarom rányomni az esztétikai ízlésemet a kultúrára”. Bízik azokban az emberekben, akik a saját szakmájukban elértek bizonyos teljesítményt. A kulturkampftól szerinte már megszabadulhattunk volna, ha a megkeseredett, idősebb generációk nem húzzák be a fiatalokat ebbe a harcba.

Átlátható mérce szerint értékeli majd az embereket, senkit más véleménye alapján nem vált le és nem ültet be pozíciókba, mondta.

A szakképzésről azt mondta, jól fejlődik a terület, de szeretné, ha még több felnőtt venne részt ilyen képzéseken.

Hiller István filozófiaibb kérdést tett fel: szerinte izgalmas feladat a kultúra és innováció egy ernyő alá vonása, de kíváncsi rá, hogyan lehet ezt majd működtetni. Filozófiai választ is kapott: Csák szerint a világban az elválasztó vonal nem a jobb és baloldal között, a balliberálisok és a konzervatívok között van, hanem abban, hogy vannak akik hisznek abszolút értékekben, és vannak, akik nem. Ő az abszolút, nem a relatív mércét fogja majd képviselni. Odüsszeuszként hajózik el a szirének szigete mellett, az árbochoz kötözteti magát és viaszt önt a fülébe, mondta.

Csák János kinevezését 12 igen, 3 nem és egy tartózkodás mellett támogatta a bizottság.

A Parlament kulturális bizottsága hallgatta meg ma Pintér Sándort, a mindenkori Orbán-kormány örökös belügyminiszterét. Az EMMI megszűnésével az ő felügyelete alá kerül a következő ciklusban a közoktatás. A meghallgatáson óvatos, diplomatikus beszédet tartott, tartózkodott attól, hogy konkrét ígéreteket tegyen.

Pintér azt mondta, a már lerakott alapokon építkezik tovább, a miniszterhelyettese Rétvári Bence lesz, az oktatási területekért Maruzsa Zoltán felel majd államtitkárként.

Pintér hozzáállását az oktatásügyhöz könnyű néhány címszóban összefoglalni, ezeket a bizottsági meghallgatás alatt többször hangoztatta: rend, fegyelem, minőség, teljesítmény. Úgy gondolja, az oktatásban a szervezéssel tud segíteni, ebben jár élen a Belügyminisztérium.

„Oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van” - mondta Pintér, ezért fontosnak tartja ennek a biztosítását. Továbbfejlesztené az iskolaőr-rendszert, elmondása szerint több mint 100 iskola kérte, hogy náluk is legyenek iskolaőrök, miután - Pintér elmondása szerint - azt látták, hogy a jelenlétük segíti az oktatást. Elmondta, dolgozni kell az iskolai erőszak visszaszorításán, az iskolarendőrség mellett a kábítószer-ellenes programokra fognak hangsúlyt fektetni.

Beszélt arról, hogy modernizációs folyamatot szeretne végrehajtani az iskolákban, ami elsősorban az informatikai rendszerek fejlesztését jelenti majd.

Hangsúlyozta, hogy kész a bizottság javaslatainak a figyelembe vételére, konkrét elképzeléseket is vár tőlük. Amelyekről úgy gondolják, hogy megvalósíthatóak és eredmény fűződik hozzájuk, készek alkalmazni. Ígérte, mindenkinek egyértelmű választ adnak majd, hogy tudják-e támogatni az adott javaslatot.

A belügyminiszter szerint a terület jó helyzetben van, mert a következő ciklusban jelentős uniós forrásokra számíthatnak, erre támaszkodni is akarnak. Infrastrukturális fejlesztésekre, tornacsarnokok, tanuszodák építésére és az oktatási intézmények felújítására szeretnének költeni.

„A nemzeti alaptanterv adott” - mondta a belügyminiszter. A jelenlegi NAT 2020-ban jelent meg, Pintér elmondása szerint amíg nem ismerik mélyebben az eredményeit, nem kíván változtatni rajta.

„Fő célkitűzésünk, hogy használható tudást adjunk” - közölte. Úgy gondolja, olyan tudást kell adni a gyerekeknek, amivel az Európai Unió élmezőnyébe vezetik Magyarországot.

Ebben fontos a nyelvi kompetenciák erősítése is, amiről a belügyminiszter azt mondta, hogy mivel az idegennyelv-oktatásban nem sikerült elérni a megfogalmazott célokat, újra meg kell fogalmazni ezeket, és megfelelő eszközöket találni hozzá. Ezért folytatják például a külföldi nyelvtanulási programot (ami a covid miatt igazból el sem indult).

Pintér szerint látható egy kettősség a magyar fiatalok eredményeiben: a PISA-felmérésből az látszik, hogy nem teljesítenek túl jól a tanulók, viszont a nemzetközi diákversenyeken gyakran sikeresek az oda eljutó magyar diákok. A belügyminiszter ezt az ellentétet szeretné közelíteni.

Szeretne hangsúlyt helyezni a tehetségkutatásra és tehetséggondozásra, ezt szerinte a későbbiekben be kell illeszteni ezekbe a felmérésekbe. „Lehet, hogy akinek a kézügyessége kiváló, nem biztos, hogy a kémiai képletekkel is száz százalékig tisztában kell lennie”.

Beszéde után kérdezhettek is Pintértől a kulturális bizottság tagjai, két-két percben.

„Engedje meg, hogy részvétet nyilvánítsak, vagy nem is tudom, gratuláljak ehhez a területhez” - kezdte Kunhalmi Ágnes. Elmondta, szerinte az oktatás nem csak a rendről szól, hanem a pedagógiáról is. Úgy gondolja, a rendet valóban meg kell őrizni, de szerinte ezt néha a megválasztott vezetők is megbontják: az oktatás problémái a kormány által okozott fejetlenségre, a sokszori átszervezésre vezethetőek vissza.

Arról kérdezte Pintért, jónak látja-e, hogy jelenleg az oktatás szét van darabolva - a szakképzés és a felsőoktatás más minisztérium alá tartozik, mint a közoktatás -, illetve megkérdezte, hogy hogyan tervezik vonzóvá tenni a pedagógusi pályát, mekkora béremelést kíván végrehajtani.

Ellenzéki oldalról több olyan kérdés is jött, amelyek a pedagógusszervezetek és a tanártársadalom régóta hangoztatott problémáira, kritikáira reflektáltak: az alacsony bérekre, a tanárhiányra, a szakma presztízsének a csökkenésére. Megkérdezték, megfelelőnek tartja-e a jelenlegi tankerületi rendszert, illetve hogy mit gondol a sztrájkról és a polgári engedetlenségről. Számítaniuk kell-e a pedagógusoknak a sztrájkjoguk újbóli korlátozására? Milyen lépéseket tesz majd a kormány az iskolákban tapasztalható esélyegyenlőtlenség felszámolására?

Szabó Szabolcs arra kérte Pintért, hogy a két, korábban említett képessége, a szervezés és a rend fenntartása mellett „egy harmadik, jó képességét is használja”, az érdekérvényesítést. „Azt látjuk a Belügyminisztériumban, hogy ha forrást kell szerezni, akkor nagyon hatékony tud lenni. Azt kérném, hogy próbáljon meg az oktatás ügyének is sok forrást szerezni”.

Pintér válaszában azt mondta, a kérdésekből is úgy érzi, támogató alapú együttműködést tudnak kialakítani a bizottsággal. „A feltett kérdések azokat a célkitűzéseket vetítik előre, amelyeket szeretnénk megvalósítani.”

„A rend az alapja mindennek” - mondta Kunhalmi Ágnesnek. Azt mondta, ő a szervezési munkát tudja hozzárakni a megvalósításhoz, a feladatok egyértelmű meghatározását, ezek végrehajtásának az ellenőrzését és minősítését. A terület pedagógiai részében kollégái segítségére támaszkodik majd. Megismételte, a célkitűzés az, hogy az EU élmezőnyében végezzenek a magyar diákok.

A pedagógusbérekről azt mondta, egyértelmű számára, hogy ezen javítani kell, „viszont az is egyértelmű a számomra, - sajnálatos módon -, hogy ez nem elhatározás kérdése, hanem az ország gazdasági helyzete fogja meghatározni”. Ha ez romlani fog, ő nem fog tudni ígérni bármit ezen a területen.

Reflektált Szabó Szabolcs mondatára is, hogy jó az érdekérvényesítő képessége a rendőrség irányába. „Hozzá kell tegyem, hogy ha megnézzük a rendőrséget és a rendőrök fizetését, jó a szervezettségük, jó a teljesítményük, meg egyebek, de nem sokkal előzik meg a pedagógusokat.”

„Nem ígérek semmit, és azt betartom” - mondta a tanárbérekről, de hozzátette, figyelembe veszik a célkitűzések megvalósítását.

A polgári engedetlenségről azt mondta, jogot is végzett, de „nem ismeri ezt a kifejezést a magyar jogrendben”, ezért nem tudja elismerni.

Felidézte, hogy a polgári engedetlenség Gandhitól származik, „ahol egy teljes indiai nemzetnek az elnyomók elleni fegyvertelen lázadását próbálta meg ezzel valamilyen módon érvényre juttatni”. Azt gondolja, nem vagyunk olyan súlyos helyzetben, hogy egy ilyen polgári engedetlenségre szükség volna. Az „egyszemélyes polgári engedetlenség” szerinte nem lehet megfogalmazható, nem része a jogrendnek, így nem is fogadható el, fegyelmi kérdésnek tekinti.

Beszélt arról is, hogy esélyegyenlőséget szeretne megteremteni az oktatásban, a korai szegregációt szeretné megszüntetni.

„Ne felejtsünk el egy dolgot: a társadalmi presztízst nem mindig az anyagi támogatás határozza meg” - mondta a pedagóguspálya megbecsültségével kapcsolatban. Saját példát hozott: elmondta, hogy 1998-ban, amikor először lett belügyminiszter, a rendőrség társadalmi presztízse nagyon alacsony volt, ez azonban mára - főleg 2010-től - odáig jutott, hogy „a társadalomban ma a legelismertebb terület a Belügyminisztérium irányítása alatt álló hivatásos állomány”, ezt közvéleménykutatások bizonyítják. „És a társadalmi presztízsre nem lehet azt mondani, hogy kiemelt fizetést kaptak a rendőrök”, hiszen kicsivel vannak a pedagógusok fölött. Szerinte a társadalmi presztízs eléréséhez kell a tanári kar tevékenysége, sikerei, és a gyerekek sikerei.

„Mindent meg fogok tenni az érdekérvényesítés területén, a társadalmi elvárásoknak és a lehetőségeknek a figyelembe vételével. Ismerem a fizetéseit a tanári karnak, és vannak is elképzeléseink ennek a javítására, de ígérni továbbra sem ígérek semmit.”

A beszéd és a kérdések után szavaztak a miniszterjelölt alkalmasságáról, a bizottság 12-5 arányban támogatta.

Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alelnöke szerint Magyarországnak meg kellene céloznia a nyári ötkarikás játékok megrendezését.

A Nemzetközi Öttusa Szövetség első alelnökeként is tevékenykedő Samaranch vasárnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett világkupaverseny miatt érkezett Budapestre.

A MOB honlapjának azt nyilatkozta, szerinte jól látható, felfelé ívelő görbén halad a Magyar Olimpiai Bizottság, ami abból is érzékelhető, hogy nagyon sok új sportlétesítmény épül Magyarországon.

„Kevés olyan ország van, ahol ennyire lelkiismeretesen viselik az olimpiai mozgalom gondját. Most már csak egyetlen dolog van hátra: célozzák meg az olimpiai rendezést. Önökben megvan ehhez a szenvedély, a tapasztalat, a megfelelő sportdiplomácia, és a kormányzás is sportvezérelt” - magyarázta a spanyol sportvezető.

Az Eduline közölte a magyar érettségi nem hivatalos megoldásait, amelyeket egy általuk felkért szaktanár készített el.

A szövegértési feladatban egy 1999-es szótár előszavát kellett elolvasniuk az érettségizőknek, a megoldásokat itt lehet megnézni.

Az első feladatsor második felében egy érvelési feladatot lehetett választani, ami a memoriterekről szólt, vagy pedig gyakorlati szövegalkotást, amelyben diákönkormányzati tagként kellett írni az osztálykirándulásról. Az érvelési feladat javasolt megoldása itt, a gyakorlati szövegalkotásé pedig itt található.

A második feladatlapon két vers összehasonlító elemzése és egy novella elemzése közül lehetett választani. Janus Pannonius Búcsú Váradtól című költeményének és Juhász Gyula Várad című versének összehasonlítását itt lehet elolvasni, Szabó Magda Ezüstgolyó című novellájának elemzését pedig itt.

• Közös szolidaritási koncerttüntetést tartott a Tanítanék Mozgalom és a noÁr.
• Abba a sztrájkalapba gyűjtöttek, amiből a tiltakozó pedagógusok kieső bérét igyekeznek pótolni.
• Hét zenekar, köztük a Belmondo, a Platon Karataev és a Punnany Massif is kiállt a tanárok mellett.

Ismét szaharai por érkezik Magyarország térségébe - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

Azt írták, hogy a Magyarországtól északra húzódó frontrendszer, valamint a Nyugat-Európában mélyülő ciklon előterében, nyugatias áramlással ismét nagy mennyiségű por érkezik a kontinens déli fele fölé a magasban. A mediterrán vidékekhez képest Magyarországra kevesebb por érkezik, ugyanakkor ennyi is elég lehet ahhoz, hogy a szerda estefelé kialakuló kisebb esők, záporok ismét összekoszolják a tereptárgyakat.

„Nem érdemes tehát kocsit mosni” - fogalmazott a meteorológiai szolgálat. Már csak azért sem, mert csütörtökön többfelé kiadós mennyiségű eső várható.

Legutóbb március közepén érkezett szaharai por Magyarország térségébe. Akkor csak kis eső esett, de láthatóan összekoszolta az autókat. (MTI)

- Mit visztek magatokkal, ha leérettségiztek, és befejezitek a középiskolai karriereteket

- Legfőképpen azt, hogy változtatni akarok azon, ami az iskolákban van. És hogy azért akarok tanulni, hogy ez másoknak kicsit hasznosabb és jobb legyen.

Két végzős gimnazista lány rendhagyó szolidaritási akciót szervezett a Kossuth térre, egy szimbolikus osztálytermet rendeztek be, ahol civil szervezetek által tartott órákon lehet részt venni. A fenti párbeszéd egyikükkel, Fehér Szonjával zajlott le, mikor az akciójuk motivációjáról beszélgettünk. Ő és Bencze Anna Sarolta egy iskolába járnak, nagyjából egy hónapja kezdtek el gondolkozni rajta, hogyan szervezhetnének kreatív, figyelemfelkeltő kiállást a sztrájkoló tanárok mellett.

“Az első gondolatunk az volt, hogy tanárokkal csináljuk meg az órákat, de nekik a sztrájk ideje alatt az intézményben kell tartózkodniuk” - mondta Saci. “Ezért is jutott eszünkbe a civil szervezetes ötlet, és talán jobb is így.”

Szonja szerint azt érzik, hogy az iskolai tananyag egyáltalán nem reflektál arra, ami a társadalomban történik, nem jelennek meg a társadalmi problémák. “Hiányzik szerintünk ez az oktatásból. Szerettünk volna olyan témákat behozni, ami ezt egy kicsit tudja mutatni és pótolni.”

Három szervezetet hívtak, elsőként az Amnesty International tartott általános emberi jogi órát, majd a Menhely Alapítvány “Első Kézből a Hajléktalanságról” előadása következett, és a Greenpeace transzparenskészítő workshopjával zártak, ahol a másnapi tanártüntetésre és a jövő heti klímasztrájkra készítettek táblákat.

Saci és Szonja szinte az elejétől fogva követik a tanársztrájk körüli híreket, úgy érzik, diákként nagyon is érintettek az ügyben. Szerintük bár egyre több fiatal foglalkozik tudatosan az őket is érintő társadalmi kérdésekkel, jellemző a korosztályra, hogy egy-egy erősebb kiállás után viszonylag könnyen elengedik az ügyet.

“Meg kell találni azokat a módszereket - de ez az emberek nagy részére alapvetően jellemző - amivel meg lehet őket szólítani” - mondja Saci. Neki azért is szívügye az oktatás, mert később oktatásfilozófiával, oktatási rendszerek és metódusok vizsgálatával szeretne foglalkozni.

“Ez egy tökéletes alkalom volt arra, hogy elindítsunk valamit, ami egy olyan változás felé mutat, ami felé én is szeretném, hogy az oktatás menjen.”

“Engem nagyon zavar az, hogy ennyien nőnek fel egy ilyen oktatási rendszerben” - mondja Szonja. “Ezek azok az évek, amik a leginkább formálnak minket, és én nagyon szeretnék ezen változtatni, hogy ez minél több embernek jó élmény legyen, és olyan dolgokat tanuljanak, ami felkészíti őket az iskolából való kikerülésre. Nem a számlaírás megtanulására gondolok, hanem a társadalmi, érzelmi problémák navigálására.”

A két lány úgy érzi, nagyon hiányzik az oktatásból, hogy a mentális egészséggel és a diákokat foglalkoztató érzelmi kérdésekkel foglalkozzanak. Az iskolájukban nemrég egy kortárs segítő csoportot indítottak, mert azt látják, hogy az iskolai szakemberek nagyon túl vannak terhelve.

“A mi iskolapszichológusunk talán két napot van bent egy héten, de hogyha nem keresi valaki, akkor nem igazán találkozik vele” - mondja Szonja. Pedig szükség lenne rá: rengeteg kortársukat érintik a szorongásos problémák, a depresszió és az evészavarok.

“Akár csoportterápiát is lehetne tartani osztályoknak, és az egyéni konzultációk is tök jók lennének, de ahhoz tényleg sokkal nagyobb kapacitásra lenne szükség, hogy ne az legyen, hogy van ötszáz vagy több gyerek egy iskolában, az iskolapszichológus pedig a nagy részükről pedig még soha semmit sem hallott” - mondja Saci. “Lehetne az éves fizikai felmérések mellett egy mentális felmérés is, egy kérdőív vagy egy órás beszélgetés formájában, hogy az iskolapszichológus olyan információkat kapjon a diákokról, ami alapján megállapíthatja, hogy kinek milyen segítségre lenne szüksége.”

Ezen kívül pedig ők is saját bőrükön tapasztalják azokat a problémákat, amiket az elmúlt hetekben a tiltakozó pedagógusok sorra hangoztattak: sok tananyag, nincs tanítási szabadság, tanárhiány. Bár egy jó nevű budapesti gimnáziumba járnak, utóbbi őket sem kerülte el, Szonja szerint volt olyan év, amikor négy franciatanár váltotta egymást, majd végül egy nyugdíjas pedagógus visszahívásával töltötték be a posztot.

“Az ilyenekben abszolút érződik, hogy nem találnak tanárt, akiket meg találnak, ők nem mindig tudnak olyan szinten tanítani, mint amire nekünk szükségünk lenne.”

Úgy érzik, a tananyagon általában csak végigrohanni van idő, hiába foglalkoznának egy-egy témával szívesen többet. “Magyar és történelem órán például nagyon érződik, hogy a tanároknak nincs meg az a szabadsága, hogy kifejthessünk és átbeszélhessünk egy-egy olyan témát, ami minket is érdekelne és a tanárt is érdekelné, mert haladni kell tovább.”

“Elavult a rendszer” - mondja Saci. “A tanároknak sincs módja arra, hogy választhassanak tankönyvet, és a diákoknak sincs szabadságuk abban, hogy mit tanulnak. A fakultációkkal valamennyit lehet szabni rajta, de azok igazából csak plusz órák.”

“Tizenegyedikben kezd nagyon erősen érződni ez, tizenkettedikben meg főleg, hogy arra megy már csak ki az egész suliba járás, hogy az érettségit tegyük le” - folytatja. “Ami nem lesz benne az érettségiben, azzal nem foglalkozunk, mert nincs rá idő. A diákok és a tanárok is kizárólag arra koncentrálnak, hogy jó jegyeket szerezzünk és letegyük az érettségit. Ez nem túl egészséges hozzáállás.”

A lány szerint ha az iskola végére ennyire érettségi-fókuszúvá válik minden, akkor jó lenne, ha legalább az órarendjükön szabadabban alakíthatnának, és elhagyhatnák azokat az órákat, amikre nem lesz szükségük a későbbi tanulmányaik során. “Az utolsó évben már szinte csak az érettségi tárgyak azok, amikre azt mondják az osztálytársaim, hogy ennek volt értelme. De közben egy csomó másikra is be kell járni. Az már egy jó nap, amikor van 3 olyan óra, amiről tényleg úgy érezzük, hogy fontos, a többi 3-4 pedig olyasmi, amivel utolsó évben már nem foglalkozik senki.”

Ezeknek az óráknak egy részén szintén az érettségi tananyaggal foglalkoznak, és így is alig érnek a végére.

“Életvitel órán mi például a töri anyagot tanuljuk, de visszafelé, mert annyira le vagyunk maradva. Aztán reméljük, hogy érettségiig összeér a dolog” - mondja Szonja.

A két gimnazista úgy gondolja, projektalapú és nem frontális oktatásra, kisebb csoportos munkára lenne szüksége a mai fiataloknak.

“Individumként kéne látni szerintem a diákokat” - fogalmaz Szonja. “Ez már azoknak a kamaszoknak se volt jó, akik nem mi voltunk, hogy mint egy sorszalagon, olyanok a diákok, és nincs mozgástere a tanároknak abban, hogy hogyan adják át a tudást.”

A nyelvórákon például rengeteg lehetőség lenne arra, hogy külső érdeklődési pontokat behozva, az osztály érdeklődéséhez szabva tanítsanak. De úgy érzik, még amelyik tanárnak lenne is affinitása az ilyesmihez, lehetőségük nekik sincs. Interaktivitás, a témák közös felfedezése segítene abban, hogy a diákok megértsék a tananyagot.

“Mi abszolút tapasztaljuk, hogy ha valaki nem fogékony az irodalomra például, akkor egy ilyen frontális előadásból, ha eddig nem akarta, tudta megismerni a témát, akkor ezután sem fogja. Pedig ezt meg lehetne változtatni, ha lenne lehetőség egy kicsit másképp, az ő szemszögükből megnézni a dolgot.”

Saci is hozzátesz:

“A suli lehetne egy olyan hely, ahova szívesen járnak be a diákok. Van tök jó közösség, minden nap tanul valami újat az ember, ami lehetne izgalmas is, mert akár egy fizikaórát is elő lehet úgy adni, hogy az izgalmas legyen, hogyha más metódusokat használ az ember. Ilyen tanárból viszont nagyon kevés van, akik tudják azt alkalmazni, hogy megmutatják egyik módszerrel, és ha azzal nem érti a diák, megmutatja a másikkal.”

“Ez már nem az az idő, amikor vigyázzban állva kell várni a tanárt, sok minden megváltozott. Kicsit az az érzésünk, hogy minden, csak az oktatási rendszer nem, ami elég kétségbeejtő.”