Nem is az önálló minisztérium hiányzik legjobban a közoktatás megmentéséhez, hanem a politikai szándék

„Ha végignézzük az oktatást, akkor volt már pap, aki próbálkozott vele, volt mérnök, aki próbálkozott vele, volt onkológus, aki próbálkozott vele, most pedig egy rendőr fog vele próbálkozni”

- összegezte Pilz Olivér, a Tanítanék mozgalom egyik alapítója. Hiába reménykedtek a pedagógusok, nem lett külön minisztériuma az oktatásügynek, sőt, mind a közoktatás, mind a közegészségügy bekerült Pintér Sándor belügyminisztériuma alá.

Pilz azt mondta, amikor először hallott a tervezett változtatásról, el sem akarta hinni, amikor pedig biztossá vált az új kormánystruktúra, lesújtva érezte magát.

„12 éve van lényegében ez a kurzus hatalmon, és egyszerűen nem tudják hova rakni a közoktatást, nem tudnak vele mit kezdeni. Hol ide, hol oda rakják, váltják egymást az államtitkárok.”

Pilz szerint gyűjtőminisztériummá vált a Belügyminisztérium, ahova összegereblyéztek egy halom területet, amelyeknek semmi köze sincs egymáshoz. Az eljárásból az tűnik ki számára, hogy mintha senki sem akarná elvállalni az oktatást, ezért lényegében rásózták arra, aki hajlandó volt befogadni.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint végtelenül felháborító az, hogy nincs önálló oktatási tárca, és a szakképzést ismét leszakították a közoktatás többi részétől. Az előző kormányban a közoktatás a Kásler vezette EMMI-hez tartozott, a szakképzés - így a szakgimnáziumok és technikumok - viszont Palkovics László innovációs miniszter felügyelete alatt álltak. Az új kormányban is hasonló a felosztás, a szakképzést Orbán új innovációs és kulturális minisztere, Csák János igazgatja majd.

Totyik és Pilz szerint bár a helyzet lesújtó, Pintér személye egy szempontból reménykedésre adhat okot: Káslerrel szemben a belügyminiszternek kifejezetten jó az érdekérvényesítő képessége.

„Aggasztó, hogy miért éppen egy rendvédelmet ellátó miniszternek adják ennek a feladatnak az ellátását, hogy ezt a miniszterelnök büntetésnek szánta-e a pedagógusok tiltakozására válaszul, vagy valóban az átalakítás feladatával akarják megbízni a minisztert” - mondta Totyik. Szerinte ugyanis az a tapasztalat, hogy a belügyminiszter olyankor kap a rendvédelmitől eltérő feladatokat, amikor nagy volumenű átalakításokat kell végrehajtani egy adott ágazatban, így volt ez az egészségügy és a közmunka esetében is.

„Ugyanakkor pozitívumként említhetjük, hogy a társszakszervezetek álláspontja szerint a belügyminiszter a szakszervezetekkel tárgyalt. Ha karakánul és határozottan is, de leült és meghallgatta a szakszervezetek álláspontját.”

Arról, hogy Pintér Sándor hogyan képzeli el a közoktatás következő négy évét, a szerdai miniszteri meghallgatásán kaphattunk képet. Úgy gondolja, szervezéssel és rendfenntartással segítheti majd a terület fejlesztését, víziójának kulcsszavai a rend, a fegyelem, a minőség és a teljesítmény. Beszédében volt szó az iskolaőrrendszer fejlesztéséről és a tehetséggondozásról is, de a pedagógustársadalmat foglalkoztató legégetőbb kérdésekről nem beszélt.

Ezekre a képviselők kérdései után adott választ: a polgári engedetlenségről azt mondta, nem fogadja el és fegyelmi kérdésnek tekinti, a pedagógusok béreivel kapcsolatban nem akart ígéreteket tenni. Azt mondta, egyértelmű számára, hogy javítani kell rajtuk, „viszont az is egyértelmű a számomra, - sajnálatos módon -, hogy ez nem elhatározás kérdése, hanem az ország gazdasági helyzete fogja meghatározni”.

Ugyanakkor megígérte, hogy mindent megtesz majd az érdekérvényesítés területén, a meghallgatás után pedig a 444-nek azt mondta, nyitott a szakszervezetekkel folytatott sztrájktárgyalásokra.

A PDSZ és a PSZ a tervek szerint a miniszterek és az államtitkárok kinevezése után levelet ír a miniszterelnöknek, hogy folytatni szeretnék a sztrájktárgyalásokat. Pintér kérdésünkre azt mondta, a kormány részéről delegált tárgyalópartner valószínűleg miniszterhelyettese, Rétvári Bence lesz, vagy az oktatási területekért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán. De ez attól is függ, hogy mik a sztrájkkövetelések, tette hozzá a miniszter.

Totyik Tamás szerint létfontosságú lenne még a sztrájktárgyalások megkezdése előtt a miniszterrel és az oktatást irányító személlyel leülni egy találkozóra, hogy a későbbiekben el tudják kerülni a vitás kérdéseket. Erre Pintér Sándor meghallgatása után úgy tűnt, hogy van nyitottság: mikor Maruzsa Zoltánt kérdeztük a sztrájktárgyalásokról, azt mondta, bár arra is nyitottak, de szívesen látnák a szakszervezetek képviselőit egy minisztériumi találkozóra is.

Politikai akarat nélkül semmi nem lesz

A pedagógusszervezetek hónapok óta azt hangoztatják, hogy a bérrendezés halaszthatatlan kérdés, mert ha nem teszik nagyon sürgősen vonzóvá a pedagógusi pályát a fiatalok számára, akkor rövid időn belül egyszerűen kifogyunk a tanárokból.

„Jelenleg 12-14 ezer körül van a pedagógushiány, és a következő öt évben nagyjából 20-22 ezerrel kevesebben lesznek” - mondja Totyik Tamás. „Ez már 30 ezer fő feletti munkaerővesztés a korábbi 146 ezres pedagóguslétszámhoz képest, ami nagyon komoly vérveszteség lesz.”

Ebben nem is a minisztériumi struktúra a legfontosabb kérdés Pilz Olivér szerint, hanem a politikai szándék.

„Ha a legfelső szinten nincs meg a szándék, akármiről beszélünk, béremelésről, tananyagról, bármiről, akkor úgysem fog változni, bármilyen a minisztérium. Már csak az a kérdés, hogy az a miniszter, akit oda kiraktak, milyen sikeresen tolja le az újabb változtatásokat itt az embereknek a torkán.”

Így látja a PSZ alelnöke is: ahhoz, hogy az oktatási rendszer összeomlását visszafordítsák, egyetlen ember akarata kell, a miniszterelnöké.

„Volt olyan, hogy megígértek 30 százalékos béremelést is a minisztériumban,
Bódis József akkori államtitkár odaadta volna a pedagógusoknak. Ám a miniszterelnök nem akarta. A legfelső szinten kell olyan politikai döntéseket hozni, amelyekkel kedvezőbb helyzetbe kerülhet az oktatás. Az orvosoknál megtették egyébként ezt a lépést, valami hasonló rendezés számunkra is elfogadható lenne, arányát, nagyságát tekintve.”

Gesztusok

Az mostanra világossá vált, mit üzen a kormány a tanártársadalomnak, amely hónapokon át próbálta elkeseredetten, sztrájkokkal és polgári engedetlenséggel felhívni a figyelmet a problémáira.

Pintér rendről és fegyelemről szóló miniszteri beszéde után az is kiderült, törvénybe foglalná a kormánypárt azokat a pedagógussztrájkot ellehetetlenítő rendelkezéseket, amik miatt februárban elindult a polgári engedetlenségi mozgalom.

A Parlament törvényalkotási bizottságának kormánypárti képviselői „a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” szóló törvényjavaslatba csúsztattak be egy módosítást, aminek szövege jórészt megegyezik a februári rendelet szövegével, a törvényjavaslatot jövő héten már meg is szavazhatja a parlament.

Ez előírja majd többek között azt, hogy a sztrájk alatt a gyerekekre reggeltől délutánig felügyelni kell a saját iskolájukban, az érettségizőknek meg kell tartani minden érettségire felkészítő órát, a többi diáknak pedig minden tárgyból az óráik felét. Az SNI-s gyerekekkel foglalkozó pedagógusok sztrájkja pedig teljes mértékben ellehetetlenül.