Sarkadi Zsolt

„A védőoltás az egyetlen eszköz, amellyel biztonságban tudhatjuk egymást és a munkahelyünket” - írta a Portfoliónak küldött közleményében a dunaföldvári Pannonia Bio nevű bioüzemanyag-gyár vezérigazgatója, Pavel Kudriavtcev. A cég vezetése már teljesen átoltott, de a dolgozók átoltottságát alacsonynak ítélték, ezért elrendelték a kötelező oltást a vállalatnál. Az oltást bónuszokkal is igyekeznek vonzóbbá tenni.

Nettó 175 ezer forint bónuszt fizet a cég az első vakcinadózis után, és még nettó 175 ezer forint bónuszt fizetnek a második adag oltásért, amelyet az első oltás utáni előírt időn belül adnak be. Azok, akik már korábban felvették a két oltást, nettó 360 ezer forintos bónuszt kaphatnak a harmadik, emlékeztető oltás felvételéért. Ez abban az esetben is jár, ha valaki már korábban megkapta azt, vagy január elsejéig veszi fel a harmadik dózist és azoknak is, akik ezt követően, az előírt legrövidebb időn belül veszik fel a harmadik adagot.

A cég közleménye szerint a maximálisan elérhető bónusz összege nettó 360 ezer forint, a pénzt az oltási igazolás bemutatása után utalják.

Akik január elsejéig nem veszik fel az oltást, azokat fizetés nélküli szabadságra küldik. A rendelkezések alól mentesülnek, akik egészségügyi papírral igazolják, hogy az oltást különböző egészségügyi okokból kifolyólag nem vehetik fel. (Portfolió)

Szemtanúk szerint 50-80 kapucnis, símaszkos, pajszerekkel érkező ember tört be egy Nordstrom boltba a kaliforniai Walnut Creek egyik bevásárlóutcájában. A helyi rendőrség szerint a Broadway Plaza nevű szabadtéri bevásárlóközpontban lévő bolt egyik eladójára paprikaspray-t fújtak a maszkosok, két másikat pedig megütöttek, rajtuk kívül senkinek sem esett baja. A támadók ruhákat vittek el.

A maszkosok nagyjából 25 autóval érkeztek, és a bevásárlóutcát teljesen elzárva álltak meg a kocsikkal, majd berohantak a boltba.

Benn összeszedték a ruhákat (egyelőre nem tudni, pontosan miből mennyit vittek el), aztán elhajtottak.

A helyi rendőrég szerint eddig 3 embert vettek őrizetbe az esettel összefüggésben. Kettőt rögtön a rablás után, egyet pedig később. A helyszínen őrizetbe vett maszkosok egyikénél még lőfegyver is volt, ezért ő súlyosabb vádakkal néz szembe, mint a társai. A rendőrség szerint az eset nincs kapcsolatban az Egyesült Államok több városában a napokban kitört tüntetésekkel, melyek résztvevői a Kyle Rittenhouse ügyében hozott felmentő ítélet miatt vonultak utcára. (NBC News)

Srí Lanka ismét engedélyezte a vegyszerek használatát a mezőgazdaságban a gazdasági összeomlás elkerülése érdekében, egyúttal azonnali hatállyal újra engedélyezte a gyomirtó és rovarölő szerek importját - jelentette be Udit Dzsajaszinge, az illetékes minisztérium főtitkára vasárnap.

„Ezt a döntést az élelmiszerellátás biztonságának szavatolása érdekében hoztuk meg” - mondta Dzsajaszinge.

Az ország gazdasága megszenvedte, hogy a koronavírus-járvány miatt visszaesett a turizmus, ami 3,6 százalékos gazdasági zsugorodáshoz vezetett, a külföldi turisták elmaradása miatt pedig megcsappantak a devizakészletek.

A spórolás érdekében a kormány már korábban megtiltotta egyes termékek importját; nem lehet járműveket, egészségügyi cikkeket, de étolajat vagy kurkumát sem importálni, pedig az a helyi konyha egyik legfontosabb fűszere. A múlt hónapban a szigetország egyetlen kőolajfinomítóját is leállították, mert dollár híján az olajvállalat képtelen volt kőolajat vásárolni.

Ezt tetézte, hogy a Srí Lanka-i elnök, Gotabaja Radzsapaksza tavasszal úgy döntött, hogy az ország mezőgazdaságát elsőként a világon 100 százalékban biotermelésre kell átállítani, s ezért betiltották a növényvédőszerek importját. Emiatt termőföldek tömege maradt megműveletlenül, és élelmiszerhiány alakult ki. A múlt héten a rizs, a zöldségek és egyéb alapvető élelmiszerek ára megduplázódott Srí Lankán. (MTI)

A SARS-CoV-2 vírus olyan sok mutáción ment keresztül, hogy egyszerűen meghibásodott, és kihalt Japánban - állítja egy helyi tudóscsoport.

A világ több országában is növekedik a naponta regisztrált új koronavírus-fertőzöttek száma, miután szinte mindenhol elterjedt már a vírus fertőzőbb, delta variánsa. Japánban azonban egy ideje nem ez a helyzet, a számok nemhogy javuló tendenciát mutatnak, inkább mintha csak egyszerűen elvágták volna a delta variáns új fertőzöttjeinek felfelé ívelő görbéjét.

Számos elmélet született arról, mi történhetett. Sokan azzal magyarázzák a vírus visszaszorulását, hogy Japánban kifejezetten magas az átoltottság, a teljes lakosság több mint 75 százaléka be van oltva, ezen kívül a távolságtartásnak és a maszkviselésnek is voltak hagyományai a társadalomban már a Covid-19 betegséget előidéző SARS-CoV-2 vírus megjelenése előtt is.

Sokak szerint azonban a maszk, a távolságtartás és a 75 százalékos átoltottság sem magyarázza a vírus ilyen szintű visszaszorulását. Ituro Inoue, a japán Nemzeti Genetikai Intézet kutatója a Niigata Egyetem szakértőivel végzett közös kutatásában arra jutott, hogy a szigetországban meglévő vírustörzsek között hirtelen megemelkedett az olyan vírusok aránya, amikben az egyik, a fertőzésért felelős fehérje hibás, és inkább ez vetette vissza a megbetegedéseket. A szakember szerint ha nem ez lenne a helyzet, akkor most, amikor fokozatosan enyhítenek a járványügyi szabályokon Japánban (ők már az 5. hullámon vannak túl), nőnie kellene az esetszámoknak, de mégsem nőnek. (Japan Times)

Elfogtak egy 57 éves jászfényszarui nőt, akinek az udvarán elásva több csomag kábítószergyanús anyagot és porciózáshoz szükséges mérleget találtak - közölte a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság vasárnap a police.hu oldalon.

A közlemény szerint a rendőrök szombat hajnalban mentek ki a családi házhoz, ahol információik szerint egy több éve kábítószerrel kereskedő nő élt.

A nyomozók a telken végzett kutatáskor az udvaron, a földbe ásva találtak egy dobozt, amelyben több csomag kábítószergyanús anyag és a kiméréshez szükséges digitális mérleg volt.

A rendőrök a helyszínen lefoglaltak 74,14 gramm kábítószergyanús anyagot, 27,25 gramm növényi őrleményt, mérlegeket, több százezer forint készpénzt, gépkocsit és ékszereket.

A nőt előállították a rendőrkapitányságra és gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vették.

A Jászberényi Rendőrkapitányság új pszichoaktív anyaggal visszaélés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást - olvasható a közleményben. (MTI)

Jobbról egy akácos sül a júliusi nap sugaraiban, balról búza mered a mozdulatlan, felhők nélküli égbe. Mindent áthat a dél-alföldi kánikula, a puha, sárga homokból is forróság árad. A kocsmában azt mondták, erre kell menni, de még mindig semmi.

„Kúria? Az a kastély lesz, nem? Az Endre Zsigában”

- néztek egymásra a kerthelyiség egyik árnyékos asztalánál söröző helyiek. „Itt kimennek, aztán a buszmegállónál egy földúton balra.”

Néhány száz méternyi gyaloglás után az akácok között valóban tölgyek és idős díszfák tünedeznek elő, a földút pedig egy elhagyatott, önmagára már alig emlékeztető parkba torkollik. A fák alatt lépcső sejlik fel, mögötte, a lombok takarásában pedig a Bács-Kiskun megyei pusztában meghökkentően óriásinak tűnő, romos homlokzat. Megérkeztünk.

Néhány évtizede még gyönyörű parkból lehetett megközelíteni az épületet, és az akácerdő helyén is teniszpályák voltak. Helyben, az 1400 lakosú Petőfiszálláson kevesen ismerik a valaha nyolcszobás kúria történetét, az idősebbek közül is sokan csak arra emlékeznek, hogy a II. világháború utáni években egy ideig itt működött a kultúrház. Pedig a petőfiszállási Endre-kúria a 20. századi magyar történelem talán legsötétebb, leggonoszabb döntésének helyszíne: 1944. április 22-én Endre László belügyi államtitkár itt látta vendégül Jaross Andor belügyminisztert, Otto Winkelmannt, a Magyarországot megszálló SS-csapatok vezetőjét, Hans-Ulrich Geschkét, a biztonsági rendőrség magyarországi parancsnokát és Adolf Eichmann SS-alezredest, hogy döntsenek a magyar zsidóság sorsáról.

Több történész szerint is ezen a vacsorával egybekötött tanácskozáson határozták el, hogy minden magyar zsidót egyenesen Auschwitzba küldenek. Ezután indult a holokauszt történetének leggyorsabb és leghatékonyabb deportálási akciója, amiben a németekkel készségesen együttműködő magyar hatóságok az ország több százezer állampolgárát küldték a biztos halálba.

Ahogy az utóbbi 70 évben a petőfiszállásiak elfelejtették az Endre-kúriát, úgy igyekezett elfelejteni egész Magyarország, hogy az akkori magyar hatóságok tevékeny és lelkes, még Eichmannt is lenyűgöző együttműködése nélkül a németek nem tudtak volna elhurcolni és megölni több mint 400 ezer magyar zsidót. De ahogyan az Endre-kúria romjai is ott vannak még a petőfiszállási pusztában, a tölgyek lombjai alatt, úgy a rémtetteket sem lehet meg nem történtté tenni. Endre László politikai pályája pontosan azért rendkívül kényelmetlen a mindenkori magyar állam számára, mert mindennél jobban bemutatja, miért nem lehet letagadni vagy kizárólag a nyilasokra hárítani a magyar felelősséget a holokauszt bűneiben.

„A népügyész úr, illetve a politikai ügyész úr azt mondja, hogy mi ezt a bűnt nyíltan követtük el, és ebben az országban mindenki bűnrészes vagy áldozat ebben. Később pedig azt mondja, hogy hazugság az, hogy mi ebben a nagy perben a magyar népet is magunk mellé ültettük a vádlottak padjára. Én nem állítottam azt, hogy a magyar nép e tekintetben hol foglal helyet, nem kívántam magam mellé ültetni bűntársul, tehát a hazugságnak ez a vádja sem vonatkozik reám. A politikai ügyész úr állította be ezt a kérdést ilyképp, viszont ha ő azt látja, hogy az országban mindenki bűnrészes vagy áldozat volt, akkor kétségtelen, valami kapcsolat volt, amelyet nem én állítottam fel, sem a többi vádlott, hanem az ügyész úr egy elszólásából eredhet ez a vád” - mondta vitéz Endre László a Népbíróság előtt 1946. január 3-án, az utolsó szó jogán.

A legfőbb vádpont az volt vele szemben, hogy megszervezte több százezer magyar zsidó deportálását, valamint hogy a Sztójay-kormány államtitkáraként és nyilas kormánybiztosként más háborús bűnöket követett el. A tárgyaláson Endre végig azzal védekezett, hogy ő személyesen nem adott parancsot semmire, csak végrehajtotta a kormány döntéseit, nem tudta, hogy Auschwitzban halál vár a zsidók többségére, és hogy azokban az időkben ez volt a magyar nép többségi akarata, a kormány és ő csak ennek megfelelően cselekedett.

Dr. Újhelyi Szilárd politikai ügyészt a védekezésnek ez a harmadik pontja kifejezetten zavarta, ezért is tért ki rá külön a vádbeszédében. Azt mondta:

„Rá kell mutatnom arra, hogy a vádlottak még itt a tárgyaláson sem szűntek meg fáradozni azon, amin különben egész politikai működésük során valóban mindig fáradoztak, (...) hogy maguk mellé ültessék a vádlottak padjára magát a magyar népet is.

A fasizmus, amelynek magyar formáját végeredményben a vádlottak is képviselték, lényegileg tömegmozgalommá szervezett reakció volt. A vádlottak politikai működésük alatt mindent elkövettek, hogy az ország lakosságának minél nagyobb tömegét, minél nagyobb rétegét tegyék bűntársukká és vonják be azokba a cselekményekbe, amelyeket ők elkövettek.

Ők kezdték el azt a működést, amely odáig vezetett, hogy tizennégy éves gyermekekből gyilkosok lettek.

Ők kezdték el azt a tevékenységet, amely felszabadítva a rabló ösztönöket, ténylegesen bűntársukká tette a magyar közvéleménynek és a magyar társadalomnak meglehetősen nagy részét.

Akkor azonban, amikor arra hivatkoznak ezen a tárgyaláson, hogy tetteik elkövetésekor mögöttük állt a magyar közvélemény, tartozunk ezen a helyen a magyar népnek, a magyar demokráciának annyival, hogy leszögezzük, hogy a vádlottak hazudnak. (Taps a hallgatóság soraiban.) Az a közvélemény, amely megnyilvánulhatott hangosan és erőteljesen, valóban mögöttük állott. Ők voltak azok, akik minden lehetőségét eltiporták annak, hogy egy másik közvélemény ugyanolyan erővel kibontakozhassék, ők voltak azok, akik a politikai üldözés minden eszközét igénybe vették arra, hogy elnémítsák és letörjék a magyar közvélemény más irányú megnyilatkozásait.

Ha ők a közvéleménnyel akarnak takarózni, akkor csak azzal a mesterséges közvéleménnyel takarózhatnak, amely éppen az ő működésük következtében, éppen az ő működésük hatása alatt egyedül mutatkozhatott a felszínen, de nem hivatkozhatnak arra a közvéleményre, amely a felszín alatt élt, nem hivatkozhatnak arra közvéleményre, amely a nemzet ellenállásában ténylegesen is megmutatkozott, és akkor, amikor a népbíróság az ő tetteik felett ítéletet mond, akkor ennek az ítéletnek meg kell hiúsítania a vádlottaknak azt a kísérletét is, hogy a vádlottak padjára oda ráncigálják maguk mellé a magyar népet és a magyar társadalmat is.”

Újhelyi, aki 1940 óta a Magyar Kommunista Párt tagja volt, tényleg személyesen is részt vett a magyar ellenállásban, amiért a háború alatt többször le is tartóztatták. Abban viszont Endre Lászlónak igaza volt, hogy az ügyész nem volt következetes a vádbeszédében, mert hiába kérte ki a magyar közvélemény nevében a bűnrészességet, nem sokkal korábban még azt mondta:

„Éppen az a fő jellemvonása ennek a pernek, hogy

az egész ország, az egész nép valamiféle formában részesévé vált ennek a pernek, vagy mint tettestárs, vagy mint bűnrészes, vagy pedig mint áldozat.”

Újhelyi és az egész magyar nemzet küzdött a dilemmával, hogy melyik szerepet vegye fel a II. világháború után. Egyrészt ott volt az áldozatoké, az országé, ami a németek oldalán belesodródott a háborúba, aztán amikor ki akart volna ugrani, német megszállás alá került, német követelésre kiadta zsidó állampolgárainak többségét, később a németek a nyakára ültették Szálasi Ferencet, egy őrült fajgyűlölőt, aki a végsőkig kifacsarta tartalékait, végül pedig mérhetetlen szenvedést okozva végigvonult rajta a front, és újra elvesztette a trianoni egyezménnyel elcsatolt, de később Hitler kegyéből visszakapott területeit. Másrészt viszont azzal is kezdeni kellett valamit, hogy a németeknek valóban messze a magyarországi volt a leggyorsabb és leghatékonyabb kitelepítési akciójuk, és a munka oroszlánrészét látható lelkesedéssel végezték a magyar hatóságok, hogy a háború alatti kurzus 1944-ig semmiben nem különbözött a háború előttitől, hogy a Horthy-rendszer mind a 24 évét áthatotta az antiszemitizmus, hogy Magyarország legtöbb településén inkább kényelmetlenül érintette a lakosokat a néhány zsidó túlélő hazatérése a haláltáborból, hiszen a vagyonukat már széthordták a szomszédok, és hogy

még a nyilasuralom sem ártott annyit a magyar zsidóságnak, mint amennyit a magukat konzervatív úriembereknek tartó politikusokból álló, Horthy Miklós kormányzó által kinevezett Sztójay-kormány.

Már a Népbíróság ügyészei és vádlottjai is jól látták, hogy a II. világháborút Magyarországon senki nem vészelhette át pusztán szemlélőként, így vagy úgy, de mindig állnia kellett valamelyik oldalon. A legtöbben persze egyszerre áldozatok, cinkosok is, de letagadni egyik szerepet sem lehet. Endre László politikai pályafutása ezt a szörnyű kettősséget képezi le, hiszen a magyarok egyszerre voltak Endre áldozatai és felbujtói is.

Endre László tipikus magyar dzsentricsaládba született 1895. január 1-jén. Apja, Endre Zsigmond nem volt különösebben vagyonos ember, az abonyi járás szolgabírájaként és a félegyházi járás főszolgabírájaként, majd parlamenti képviselőként szerzett elismerést magának. A családban generációk óta váltakozott a Zsigmond és a László keresztnév az elsőszülött fiúk között, így lett Zsigmond fia László, ahogyan az apja is az volt. Az öreg Endre Zsigmondra unokája (aki szintén Zsigmond) így emlékezett a 2005-ben bemutatott, Leszármazottak című dokumentumfilmben: „Érdekes, nagyapámnak nem volt nagy vagyona, se nagy, magas állása, de valahogy nagyon nagy tekintélye volt a képviselőtársai közt, és szerették.”

Idősebb Endre Zsigmond több mint 200 katasztrális holdon (115 hektáron) gazdálkodott Kiskunfélegyháza határában Szentkút és Ferencszállás között. (Ebből a két szállásból jött létre az ‘50-es években Petőfiszállás, de amikor Endréék a birtokaikról beszéltek, mindig Szentkútként emlegették a földet.) Endre Zsigmond még a századfordulón fogott hozzá, hogy szentkúti birtokát modern gazdasággá fejlessze, gabonát és szőlőt termesztett, valamint erdőgazdálkodással foglalkozott. A földek jól jövedelmeztek, és a család szerette a pusztán múlatni az időt, ezért úgy döntöttek, a meglévő lakóépületek bővítésével kúriát építenek Szentkútra. A vályogból készült épületet visszaemlékezések szerint maga Endre Zsigmond tervezte, és nem kímélte a pénzt: a teljesen alápincézett házban 8 szoba volt, valamint villanyvezeték és gázvilágítás, a környéken szokatlan méretei miatt pedig a helyiek hamar elkezdték kastélynak hívni, és ez a megnevezés a mai napig megmaradt a petőfiszállási köznyelvben.

A fiatal Endre László számára ez a kúria jelentette a családi otthont, és később, hivatalnokként is szeretett itt időzni, az sem érdekelte, ha sokat kellett utaznia, hogy Szentkúton tölthesse a hétvégét.

A szentkúti Endre-kúria azonban az első világháborúig csak egy volt a tömérdek magyar vidéki nemesi kúria közül, ahogy az Endre család sem különbözött semmiben a vidéki nemesi családok többségétől. De az I. világháború és az azt követő káosz évei mindent megváltoztattak.

Endre László 20 évesen, 1915-ben, másodévesként hagyta ott a jogi egyetemet, hogy katonai szolgálatra jelentkezzen. A Jászkun huszárezred főhadnagyaként először az orosz frontra került, de később más harctereken is szolgált, hősiességéért több kitüntetést is kapott. 1917-ben veteránként tért vissza az egyetemre, ahol 1918-ban jogi diplomát szerzett. Meg is választották szolgabírónak a ma Romániához tartozó Temesrékason, hivatalát azonban nem tudta átvenni a román megszállás miatt, már csak azért sem, mert nem volt hajlandó a megszállók akaratának megfelelve felesküdni a román törvényekre.

Közben Budapesten, a Tanácsköztársaság hónapjai alatt letartóztatták Endre Zsigmondot, Endre László visszaemlékezései szerint ez tovább szította az ezidőtájt egyre erősödő antiszemitizmusát.

„Befolyásolt felfogásom kialakításában kétségtelen az a tény is, hogy édesatyámat az 1919-es Tanácsköztársaság idejében (...) több mint két hónapon keresztül Korvin-Klein Ottó utasítására súlyosan bántalmazták. Befolyásolt az is, hogy Návay Lajost (földbirtokos, képviselő, a vörösterror áldozata) és társait Kiskunfélegyházán és
Abonyban a kommunisták kivégezték. Befolyásolt, hogy ennek a vármegyének a földjén Szamuely halálvonata sokszor száguldott végig és a kalocsai, szolnoki, dunapataji ellenforradalomnál számos Pest megyei is vesztette életét.”

Endre László a Tanácsköztársaság hónapjait a szentkúti birtokon töltötte, a kommunisták bukása után viszont szinte minden nyílt és titkos ellenforradalmi szervezetbe belépett, részt vett egyebek mellett a Magyar Országos Véderő Egylet, az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Kettőskereszt Vérszövetség és az Etelközi Szövetség ellenforradalmi terrorakcióiban, elsősorban a Duna-Tisza-közén. A szervezetek közül több már ekkor is kifejezetten antiszemita csoportosulás volt, Endre László maga is hinni kezdte, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia a zsidóság aknamunkája miatt vesztette el a háborút, hogy a hadsereg zsidó beszállítóinak nyerészkedése miatt nem volt megfelelő a katonák ellátmánya és felszerelése, és hogy a Magyar Királyság térdre kényszerítése összeesküvés eredménye, hiszen Magyarország tulajdonképpen úgy vesztette el a háborút, hogy annak befejezésekor nem állomásoztak a területén idegen csapatok.

Egyik későbbi, 1942-ben megjelent cikkében már a Szarajevóban Ferenc Ferdinánd koronaherceget megölő, és ezzel a háborút kirobbantó Gavrilo Principről is teljes bizonyossággal állította, hogy zsidó volt, ezzel pedig Endre bizonyítottnak vélte, hogy az egész első világháború zsidó összeesküvés eredménye. A Tanácsköztársaság és a vörösterror elmélyítette Endre otthonról hozott antikommunizmusát és a liberálisokkal szembeni megvetését is, a Károlyi-kormányt és a Tanácsköztársaságot, elsősorban az ekkori kormányokban helyet kapó zsidókat tette felelőssé a Magyarország számára különösen súlyos következményekkel járó trianoni békéért is.

A második világháború után több erősen megkérdőjelezhető forrás is állította, hogy Endre László a Tanácsköztársaság után Prónay Pál különítményese volt, ami ebben a formában valószínűleg nem igaz. Az viszont tény, hogy Endre tevékeny részt vett a Tanácsköztársaság utáni „rendcsinálásban”, azaz ellenforradalmi terrorakciókban az ország középső részén.

A börtönből kiszabaduló Endre Zsigmond közben Horthy Miklós Szegeden szervezkedő emberei és az ország többi nagyvárosa között fontos összekötőponttá szervezte a szentkúti kúriát, rendszeresen itt pihentek meg az ellenforradalom futárai. Egyes források szerint Endre Zsigmond később a kormányzó megbízására részt vett a fehérterror rémtetteit vizsgáló bizottságok munkájában is, ami lényegében a súlyosabb gyilkosságok eltussolását jelentette, mindezt úgy, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt jogvédő Irodájának adatgyűjtése szerint Endre Zsigmond személyesen is felelős volt jogtalan letartóztatásokért a fehérterror idején.

Endre László Pest vármegyei adattárban 1939-ben közölt alispáni életrajza szerint ő ebben az időben „lovas karhatalmi alakulatokat szervezett”. 1921-ben aztán saját lovas különítményével vett részt a Burgenland elcsatolását megakadályozni kívánó nyugat-magyarországi harcokban, a parancsnoksága alatt harcoló különítmény egyik tagja a saját apja volt. Ezzel is megerősítették Horthy Endre családba vetett bizalmát, aminek eredményeképp 1923-ban Endre Lászlót nyugat-magyarországi tevékenységéért vitézzé avatták, és ő lett a gödöllői járás főszolgabírája. Ahhoz, hogy ennyire fiatalon megkapta ezt a fontos posztot, persze szükség volt a Horthy feltétlen bizalmát élvező apja közbenjárására is.

Endre Lászlót a ‘20-as években már hírhedt antiszemitaként tartotta nyilván a magyar közvélemény, a magyar szélsőjobboldaliak gyakran hivatkoztak pozitív példaként a járására, mondván, Endre a bizonyíték, hogy közülük való emberek is jó szolgálatot tesznek a magyar közigazgatás vezetői posztjain. Bizonyos értelemben Endre valóban bevált főszolgabíróként: pontos, határozott és munkamániás hivatalnokként emlékeznek rá a kortársai, de legjobban azzal rítt ki a korszak főszolgabírái közül, hogy nem volt korrupt.

Ha a pénz nem is, politikai meggyőződése viszont nagyban befolyásolta a munkáját. Korabeli tudósítások szerint hírhedt fehérterroristákat foglalkoztatott a járásban, Vannay Lászlónak például Endre szerzett leventeoktatói állást Rákoscsabán. Annak a Vannaynak, aki 1920-ban legalább három kommunistát megölt Kiskunfélegyházán, 1926-ban pedig a nyílt utcán vasbottal támadta meg a zsidó származású Vázsonyi Vilmos képviselőt, mert az a frankhamisítási botrány után elítélte a frankhamisítókat. A ‘20-as évek antiszemita és antikommunista közérzületéről sokat elmond, hogy Vannay ellen a fehérterror rémtetteinek kivizsgálása során eljárás indult, de kormányzói kegyelemben részesült, majd miután 1926-ban megtámadta Vázsonyi Vilmost, csupán néhány pengős bírságra ítélték, és a Magyarország című lap tudósítása szerint elfogadták azt a védekezését, hogy a parlamenti képviselő elleni támadás azért nem minősül hatósági személy elleni erőszaknak, mert a támadás oka nem Vázsonyi képviselői minőségben tett felszólalásai voltak, hanem parlamenti tevékenységén kívüli megnyilvánulásai.

Endre László főszolgabíróként igyekezett megkeseríteni a járásában élő zsidó iparosok életét is. Korabeli sajtóbeszámolók szerint rendszeresen tartott ellenőrzéseket kizárólag a zsidó tulajdonú üzletekben, a tulajdonosokat pedig 10-15 napos elzárásra ítélte, valamint súlyos bírságokat szabott ki rájuk. Az Újság és az Est című lapoknak tudósító Lévai Jenő szerint Endre megbüntette például Lőwy Ignác isaszegi szikvízgyárost, amiért porosak a polcai, valamint néhány üvegen nem megfelelő címkét alkalmaz, Haas Géza vendéglőst, amiért „egy grammot téved a szatócsmérlege”, Glück Lajos szatócsot, amiért „egyes élelmiszerek tüllel nem voltak letakarva” és „nem volt minden egyes csomagon árjelzés, hanem csak egy táblán összesítve” , Ádler Vilmos szatócsot, amiért „a pult nem volt lesúrolva” , „a padlón lábnyomok voltak” és „egy veder szemét az üzlethelyiség sarkában állott” , Steiner Sámuel péket pedig azért, mert nem volt légyháló a saját ebédjén, és 7 dekagrammot tévedett az 500 kilós mázsája. A kistarcsai Schonnenschein Zsigmondné pedig több napi elzárást kapott, mert tiltott helyen legeltek a libái. Endre László tehát

hosszabb ideig tartotta fogva Schonnenschein Zsigmondnét a libák miatt, mint amennyi ideig Vannay László volt a fogdában Vázsonyi Vilmos megtámadása után.

A főszolgabíró gyakorlatára külön megjelölést alkalmaz a magyar történetírás, bürokratikus antiszemitizusnak nevezik az ilyesmit. Kádár Gábor és Vági Zoltán történészek szerint a bürokratikus antiszemitizmus a ‘30-as és ‘40-es évekre országszerte általánossá vált, és ennek keretében a magyar közigazgatás hivatalnokai adminisztratív eszközökkel igyekeztek ellehetetleníteni a zsidók életét, a zsidó vállalkozások működését. Ennek volt bajnoka Endre László.

Endre hazai ténykedése mellett a hasonlóan gondolkodó külföldi politikusokkal is kereste a kapcsolatot, 1924-ben találkozott Mussolinivel, 1928-ban pedig az Egyesült Államokban látogatta meg egy hivatalos magyar delegáció tagjaként a híresen antiszemita Henry Fordot és Calvin Coolidge elnököt. Az Egyesült Államokból visszafelé jövet Münchent is útba ejtette, ahol egy helyi újságíró találkozót szervezett Endre és Adolf Hitler között.

Endre Zsigmondból közben országgyűlési képviselő lett, növekvő befolyásáról árulkodott, hogy a magyar politikai és szellemi élet egyre több kiemelkedő alakja látogatott el hozzá a szentkúti kúriába. Megfordult itt Klebelsberg Kunó, József főherceg, Teleki Pál, Kossuth Ferenc, Gömbös Gyula, valamint belga, francia, finn, észt és német nemesek is. A családfő ügyesen növelte befolyását és szerzett barátokat fontos helyeken. A ‘30-as években azon is elkezdett dolgozni, hogy az országba visszatérő pálos rend megkapja az Endre-földek határán lévő szentkúti Mária-kegyhelyet, és 1940-ben le is telepedtek itt a szerzetesek.

A zsidók vegzálása és az erről szóló sajtóhírek csak tovább építették Endre tekintélyét a magyar szélsőjobboldali körökben. A főszolgabíró a ‘20-as évek végétől több fajvédő szervezetet is támogatott, valamint tanulmányozni kezdte a korszak magyar és külföldi fajelméleti irodalmát. A ‘30-as években már ő maga is írt ilyen cikkeket, 1934-ben például a Magyar Közigazgatás című szaklapban jelent meg A kóborcigány-kérdés rendezése ügyében című tanulmánya, amiben azt javasolta, hogy

a kóborcigányokat munkatáborokba kellene gyűjteni, ott pedig sterilizálni őket.

1936-ban A berni per tanulságai címmel jelentetett meg tanulmányt. A berni per a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei című antiszemita pamflet valóságtartalmáról szóló bírósági eljárás volt a ‘30-as években, de csak tovább növelte azok számát, akik hittek az összeollózott összeesküvéselmélet eredetiségében. A Cion bölcseinek jegyzőkönyveit Hitler is hiteles forrásként kezelte, és Endre László is valódinak vélte őket. Tanulmányában Endre többek közt a zsidóság kitelepítését javasolta Európából. Ezt írta:

„A cél: a világ keresztény és általában nemzsidó kultúrájának a zsidó szabadkőműves befolyástól való mentesítése s ebből a célból mindazon területekről való kiszorítása, ahol ezt a kultúrát veszélyezteti. Ebből a célból szükséges, hogy a zsidó nép, mely mintegy faji közösség részese, az egész világon szétszórt nemzetet alkot, önálló országhoz jusson. Új hazájában, mint más nemzetek, kizárólagosan saját faji adottságainak megfelelően élje nemzeti életét, kövesse vallását, művelje kultúráját és eszerint rendezkedjék be. Ehhez az is szükséges, hogy az új hazában, végső letelepedési területén uralkodó, de ne élősdi faj legyen. Az új hazában ne csak a vezető társadalmi rétegek, a gazdagok, a plutokraták és arisztokraták legyenek zsidók, hanem az iparosok, a kereskedők, a munkások, a béresek is közülük valók legyenek.

A zsidóság csak ezzel háríthatja el magáról azt a ma teljesen jogosult vádat, hogy élősdi faj, mely csak más, ellene kellőleg védekezni tudó fajok munkájának, életnedvének kiszipolyozásával tudja létét fenntartani.”

Ezt a zsidó hazát Endre Palesztinában, Madagaszkáron vagy valahol Oroszország távol-keleti, esetleg szibériai területein vélte megvalósíthatónak.

A főszolgabíró antiszemita túlkapásai azonban szúrták néhány vármegyei felettes szemét, és Endre egyre többször zördült össze a mérsékeltebbekkel, volt, hogy a Belügyminisztériumból kellett rendre inteni. 1937-re Endre már tarthatatlannak érezte a helyzetet, ezért apja intései ellenére jelöltette magát az épp megüresedett lovasberényi parlamenti képviselői helyre. Tette mindezt annak ellenére, hogy akkor a kormánypárt már állított saját jelöltet a választáson. Így borítékolható volt az eredmény: Endre leszerepelt, 1732 szavazatával csak a harmadik lett a kormánypárti jelölt és a győztes Grieger Miklós katolikus pap mögött.

Ezek után Endre főszolgabírónak sem mehetett vissza Gödöllőre. Úgy döntött, politikai pályára lép, gróf Széchenyi Lajossal megalapították a Fajvédő Szocialista Pártot és irodát béreltek az Andrássy út 60-ban. Nem sokkal később Endre „életszerződést” kötött Szálasi Ferenccel, és pártja egyesült a Szálasi-féle Nemzeti Akarat Pártjával, így jött létre a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, ami 1937. október 23-án tartotta első nagygyűlését a Budai Vigadóban. Az eseményről a budapesti német diplomaták is küldtek jelentést a Harmadik Birodalom náci vezetőinek, feltételezve, hogy Endréékben jó szövetségesre találhatna az NSDAP.

De Endre Lászlónak nem kellett sokáig a pártszervezéssel foglalkoznia, ugyanis ismét a lehető legszerencsésebben alakultak a dolgai. Darányi Kálmán miniszterelnök engedményekkel akarta leszerelni a nyilasok kormányellenességét, Endre Zsigmond pedig lobbizni kezdett a kormányzónál a fia érdekében. Darányi úgy hitte, hogy ha magas hivatali poszthoz juttatja a Magyar Nemzeti Szocialista Párt egyik vezetőjét, azzal egy időre leszerelheti a szélsőjobboldaliakat. Így választották Endre Lászlót kormánypárti támogatással 1938-ban a legfontosabb, legnagyobb és legnépesebb magyar vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun alispánjává.

A magyar szélsőjobboldal ünnepelt, ez volt ugyanis az első igazán jelentős politikai győzelmük a háborút megelőző években. Egy nyilvánvalóan közülük való politikus megszerezte a legfontosabb magyar vármegye alispáni székét, azaz az akkori magyar vármegyei közigazgatás legtekintélyesebb posztját, aminek betöltőjét magyar hivatalnokok tízezrei tekintették viszonyítási pontnak.

Az alispán nem csupán a főispán helyettese volt, hanem a vármegyei hivatalszervezet vezetője is, és amellett hogy a kormány rendeleteit kellett végrehajtania, intézkedési joga volt minden olyan ügyben, amit jogszabály nem utalt más szerv hatáskörébe.

Endre László pedig élt is ezzel a joggal, ott kezdte a munkát, ahol gödöllői főszolgabíróként abbahagyta. Évtizedes törvényeket ásott elő annak érdekében, hogy valamilyen jogalapja legyen vegzálni a vármegyében élő zsidókat és a szocialistákat, sokszor még a hatályos jogszabályok kereteit túlfeszítve is igyekezett kifejezésre juttatni antiszemitizmusát. Emellett persze arról is gondoskodott, hogy a vármegyei apparátus maradéktalanul végrehajtsa a ‘38-ban, ‘39-ben, majd ‘41-ben és ‘42-ben érkező zsidótörvényeket.

Endre a háború kitörését és Magyarország hadba lépését is üdvözölte, ebben is új alapot látott a zsidósággal szembeni fellépésre.

„...az volt a meggyőződésem, hogy a zsidóság nem velünk, hanem az ellenséggel tartja fenn az összeköttetést és a rokonszenvet” - mondta ‘46-ban a Népbíróság előtt arról, miért sokasodtak a zsidóellenes intézkedései a háború alatt. „...fokozott figyelemmel kísértük azt a gazdasági és szellemi irányú tevékenységet, amely a zsidóság részéről a vármegyében megnyilvánult. (...) Amikor az első világháború szerencsétlenül véget ért, már akkor is a zsidóságot tettük ezért nagyrészt felelőssé. A zsidók szállítottak papírbakancsot, ők hamisították az élelmiszereket és követtek el nagyon sok más háborús bűncselekményt, amelyekről az akkori igazságszolgáltatás aktái tudnak beszélni” - visszhangozta a korszak legkedveltebb összeesküvés-elméletét még a háború után is.

Endre a háborúra hivatkozva megtiltotta a zsidóknak a disznózsír vásárlását. „...védtem a vármegye margarin- és disznózsír-készletét. Libazsír sok volt a piacon, de a keresztény munkásság azt nem tudta megfizetni. A zsidóságnak azonban megvolt erre az anyagi lehetősége. Egyébként vallási parancsai is tiltották a disznózsír használatát.”

A „köznyugalom biztosítása” érdekében megtiltotta a nem Pest megyei zsidónak a fürdők használatát, mert „több oldalról jelentéseket kapott, hogy incidensek voltak amiatt, mert a zsidók túlzott mértékben lepték el a fürdőket”. Ezt a rendelkezését később egy felülvizsgálat miatt vissza kellett vonnia, ahogy végül nem tudta elfogadtatni azt a tervét sem, ami kötelezte volna a zsidó boltosokat a boltjaik megjelölésére. 1942-ben előírta volna, hogy a zsidók csak külön fülkékben utazhassanak a vonatokon, és légvédelmi okokból megpróbálta betiltani, hogy gyertyákat gyújtsanak a zsidó temetőkben. Már 1943-ban síkra szállt a zsidóság teljes elkülönítése, valamint kitelepítése mellett. Eközben pedig minden követ megmozgatott, hogy a vármegyében lévő Zsidó község neve megváltozzon, annak ellenére, hogy a névnek semmi köze nem volt a zsidókhoz. Endre ezt végül 1943-ra tudta keresztülvinni, a belügyminiszter ekkor a lakosság tiltakozása ellenére Vácegresre változtatta a település nevét.

Rendelettervei közül több olyan is volt, amit nem tudott elfogadtatni, a fürdőrendeletet pedig egy belügyminiszteri vizsgálat miatt kellett kellett visszavonnia, de a feletteseivel való csatározás, és az erről írt lelkendező sajtóbeszámolók csak növelték tekintélyét és népszerűségét a szélsőjobboldalon. Ezt mutatja az is, hogy 1942-ben újra kiadatta A zsidókról című tanulmányát, amihez ekkor már Méhely Lajos zoológus, a magyar „tudományos fajvédelem” kiemelkedő figurája írt előszót, akit Endre akkoriban több vármegyei népművelési rendezvényre is meghívott, hogy vele együtt a zsidókról, mint kártevőkről szónokoljon. A tanulmány újabb kiadásának végszavában már ez szerepel:

„A zsidókérdés megoldására tett javaslataim tekintélyes része azóta már valóra vált. Sürgősen szükség volna azonban Európa újjárendezése során a zsidóságnak a kontinensről való végleges kitelepítésére, addig pedig, amíg ez megtörténhetik, ghettoszerű teljes elkülönítésére.” Ezek után a zsidó származású amerikai üzletember, Theodore N. Kaufman Németország feldarabolásáról és a németek sterilizációjáról szóló, 1941-es Germany Must Perish! (Németországnak pusztulnia kell!) című kiáltványáról írt néhány mondatot, majd levonja a következtetést:

„A tét túlságosan nagy. Élet, vagy halál. Vagy ők, vagy mi. Számoljunk le tehát velük úgy, hogy a zsidó világuralom álmát örökre kitörölhessük szótárunkból és mindnyájunk emlékezetéből.”

Endre Lászlóra leginkább a vidéki zsidóság hóhéraként, a deportálások megszervezésében játszott kulcsszerepe miatt emlékszik a magyar történetírás, de a hivatalnok nem a föld alól bújt elő 1944-ben: a két világháború között végig magas beosztásban képviselte a magyar államot. Pedig 1920 és 1944 között, azaz Endre főszolgabírói és alispáni pályafutása alatt Budapestet nem érte külső nyomás azért, hogy hatalomban tartsák a nyilvánvalóan szélsőségesen antiszemita hivatalnokot. Magyarország nem állt német megszállás alatt, nem a Gestapo ellenőrizte a magyar belpolitikát, Endrét mégsem váltották le. Bizonyos időközönként a kormánypárt mérsékeltebb politikusai körében születtek ugyan tervek Endre kiszorításáról, de olyan nagyon senki nem törte magát azért, hogy ezeket végig is vigye, amikor pedig esetleg mégis forróvá vált valamiért Endre talpa alatt a talaj, egy befolyásos jóakaró mindig kimentette.

Endre László az ideális szélsőjobboldali hivatalnok megtestesítőjeként a saját jogán volt fontos része a magyar közéletnek, a magyar államszervezet pedig nem vetette ki magából, hiszen támogatóinak száma az évek során egyre csak nőtt. Hivatali tetteiért tehát nagyon nehéz mást okolni, mint őt magát, és azt a magyar államot, amelyik kinevezte és hagyta magát általa képviselni.

Endre László karrierje 1944 márciusában érkezett újabb mérföldkőhöz: ajánlatot kapott, hogy legyen a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A németek március 22-én a Kárpátokhoz közeledő keleti front biztosítása érdekében megszállták Magyarországot, de nem váltották le a kormányzót, csak új, németbarát kormány kinevezésére bírták rá Horthyt. Az új kormányfő Sztójay Döme, Magyarország korábbi berlini követe lett. A kormányban német nyomásra a szélsőjobboldaliak kapták meg a belügyi tárcát, az Imrédy Béla-féle Magyar Megújulás Párt politikusa, a felvidéki Jaross Andor lett a belügyminiszter, a minisztérium politikai államtitkára pedig a nyilasokat képviselő Baky László korábbi csendőrőrnagy. De egyiküknek sem volt közigazgatási tapasztalata, ezért Jaross Endre Lászlót kérte fel a belügy főhivatalnokának.

A megkeresés épp nagy munkában érte a Pest megyei alispánt: a német megszállás után rögtön saját hatáskörben, felhatalmazás nélkül újabb zsidóellenes vármegyei rendeletek szövegezésébe kezdett. Kádár Gábor és Vági Zoltán szerint Endre 72 óra alatt 9 rendeletet adott ki a vármegyéjében, ezekben egyebek mellett megtiltotta, hogy a zsidók cukorjegyet, valamint zsírt kapjanak, elkobozta a rádióikat, elrendelte a zsidó írók műveinek kiselejtezését a könyvtárakból és a kirakatokból, felülvizsgálta a zsidóknak kiadott iparengedélyeket, és elrendelte a megbízhatatlannak minősített zsidók és kommunisták internálását.

Jaross kérése után Endre Zsigmond megpróbálta lebeszélni a fiát, hogy elvállalja az államtitkári posztot. Azzal érvelt, hogy a német megszállás miatt elveszett az ország önállósága, így lehetetlen felelősen politizálni, Endre László azonban nem hallgatott rá. Néhány nappal később a budapesti rövidhullámú rádión be is olvasták a hírt: „Vitéz dr. Endre László a belügyminiszter mellett adminisztratív államtitkár munkakörét tölti be. Az ő hatáskörébe tartozik a zsidókérdést érintő minden intézkedés végrehajtása.”

A hiperaktív Endre hamar kiterjesztette befolyását a minisztériumban, ebben a minisztériumi munka iránt kevéssé érdeklődő Jaross és Baky nem is akadályozta. Jaross kezdetektől Endrére szignálta a zsidóügyeket, és idővel a Baky államtitkárságához tartozó ügyek jelentős részét is átvette.

A tárcánál jog szerint éles határ húzódott a politikai és a közigazgatási államtitkár feladatai között. Hivatalosan az előbbi, azaz Baky irányította a rendvédelmi szervek munkáját, Endre azonban ezen a területen is kinevezésekbe szólt bele, közvetlenül utasította a Baky irányítása alá tartozó minisztériumi osztályokat, és gyakran még Baky jelenlétében is „hatóságaim”-ként és „közbiztonsági szerveim”-ként hivatkozott a hivatalosan az államtitkártársának felelő testületekre, például a csendőrségre. Kádár és Vági szerint Endre „lényegében teljhatalmú zsidóügyi kormánybiztosként működött”, éppen ezért a háború után világszerte őt tartották a magyar holokauszt elsőszámú felelősének, és csak utána Jarosst, Bakyt vagy Sztójayt.

Az 1944-es német megszállás nem hasonlított igazi megszállásra. Hitler Edmund Veesenmayer tanácsára változtatott az eredeti terveken, és nem verte szét a magyar honvédséget, valamint a környező csatlós államok hadseregeit sem eresztette rá a magyar területekre. Helyette fenntartották a szuverenitás látszatát, Horthy a helyén maradt, nagyjából érintetlenül hagyták a közigazgatási és katonai szervezetrendszert. Számításuk bevált, hiszen minimális erőfeszítéssel, néhány száz emberrel teljes befolyást szereztek az ország erőforrásai felett.

A magyar szuverenitás látszatát erősítette, hogy a kollaboráns Sztójay-kormány többségében nem új emberekből állt, hanem már jól ismert szereplőkből, a németeknek ugyanis nem esett nehezére kimazsolázni a magyar politikusok közül a leginkább németbarátakat és antiszemitákat, volt belőlük bőven elég. A tíztagú Sztójay-kormány 8 minisztere nem először foglalt el tárcavezetői posztot, hanem a Horthy-rendszer korábbi kormányaiban is szerephez jutottak.

A német megszállók tisztában voltak vele, hogy bármit is akarnak elérni, elemi szükségük van a magyar hatóságok közreműködésére. Ernst Kaltenbrunner, a Birodalmi Biztonsági Főhivatal elnöke már a megszállás idején megjegyezte, hogy „saját munkaterületén nehezen tudna a magyar rendőrség és a csendőrség közreműködéséről lemondani”, hiszen a német Biztonsági Rendőrség csak egy 500-600 fős alakulatot küldött Magyarországra.

A megszálló németekkel érkezett Magyarországra Adolf Eichmann SS-alezredes is, akit saját elmondása szerint is kifejezetten azért küldtek ide, hogy megszervezze a zsidók deportálását. A II. világháború után, argentínai bujkálása idején azt írta, „Magyarországon az volt az alapfeladatom, hogy az összes zsidót a lehető legrövidebb időn belül szállítsam ki az országból”. Német szempontból Eichmann sikere elsöprő volt,

a holokauszt során soha nem sikerült annyira rövid idő alatt annyi zsidót deportálni, mint 1944 tavaszán Magyarországról, a Sztójay-kormány idején.

Veesenmayer későbbi beszámolója szerint 1944. július 11-ig 437 402 zsidót deportáltak, túlnyomó többségük az auschwitzi gázkamrákban végezte. Ez a néhány hét alatt lezajló akció lényegében kiirtotta a magyar vidéki zsidóságot.

Mindezt Eichmannak úgy sikerült keresztülvinnie, hogy alig 150-200 német állt a parancsnoksága alatt. Ha ebből levonjuk a sofőröket, őröket és titkárnőket, kb. 20 tiszt és tiszthelyettes marad, ők vettek részt Eichmann utasításai alapján a tényleges munkában.

Mikor az alezredes Magyarországra érkezett, tapasztalta ugyan a magyarok németbarátságát (menetoszlopát több településen is alkohollal kínálták a helyiek, így az osztag több tagja is részegen érkezett Budapestre), de a német megszálló erők alacsony létszáma láttán Eichmann kételkedett abban, hogy teljesíteni tudja megbízatását. Így emlékezett vissza: „Mikor Magyarországra utaztam, az aggodalmaimon kívül nem volt semmim. Aztán jött Endre, és (...) (a berlini parancs) gyakorlati kivitelezését ez oly mértékben megkönnyítette számomra, ahogy arról korábban nem is álmodhattam. Annyira, hogy tulajdonképpen

az ujjamat sem kellett megmozdítanom.”

Egy 1980-ban megjelent beszámolójában pedig így fogalmazott: „Dr. Endre jó képességű férfi volt, rá és Bakyra vezethető vissza az a körülmény, hogy Magyarország volt majdnem az egyetlen olyan ország, ahol a zsidókérdés megoldásában semmilyen adminisztratív vagy egyéb alapvető nehézséget nem tapasztaltunk.”

1944 tavaszán kb. 760-780 ezer zsidó élt Magyarországon, ők alkották ekkorra a német ellenőrzés alatt álló Európa utolsó, lényegében érintetlen izraelita közösségét. 1944-ben a Magyar Statisztikai Szemle 4-5. számában Kovács Alajos azt írta, hogy a 3 évvel azelőtti népszámlálás 725 ezer izraelitát talált az országban, és további kb. 100 ezer lehet a kitértek és vegyes házasságban élők száma, azaz összesen 825 ezer, akkori szabályok szerint zsidónak minősülő állampolgára volt Magyarországnak a háború első éveiben. Munkaszolgálaton a német megszállásig kb. 25-40 ezer magyar zsidó halt meg, az 1941-es kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás során pedig 15 ezren. Rajtuk kívül sokan elmenekültek az országból, de közben érkeztek zsidó menekültek a környező államokból is.

1944-ben a magyar zsidók helyzete Európában egyedülálló volt, eddigre a nácik és szövetségeseik már több mint 4 millió zsidóval végeztek. A németek szabadon döntöttek a leigázott keleten élő zsidók sorsáról, éppen úgy, ahogy a német, osztrák és cseh zsidókéról. Nyugaton és a nácikkal szövetséges keleti államokban (így Magyarországon is) viszont a zsidóság sorsa politikai alkudozás tárgya volt a németek és a helyi vezetők között. Kádár Gábor és Vági Zoltán szerint jól látszik, hogy a nácik ezekben az országokban többnyire a saját katonai érdekeik alapján mérlegeltek és kompromisszumokat kötöttek, hiába voltak nyomasztó erőfölényben a román, a magyar, a szlovák vagy az olasz kormányokkal szemben.

„El kellett dönteniük, melyik cél a fontosabb: a zsidók deportálása egy-egy adott országból, vagy a román olaj biztosítása a Wehrmacht számára, a magyarországi svábok újoncozása a Waffen-SS-be, esetleg az olasz-német katonai együttműködés a Földközi-tenger térségében és Észak-Afrikában” - írják A végső döntés című könyvükben.

A németeknek ráadásul a kollaboráns kormányok hivatali apparátusára is szükségük volt a deportálásokhoz, hiszen 1942-ig Franciaország déli felén, ‘43 őszéig Olaszországban, ‘44-ig pedig Szlovákiában és Magyarországon sem állomásoztak csapataik, akik meg tudták volna szervezni a zsidók elszállítását. Közben a keleti-frontról érkező egyre rosszabb hírek is folyamatosan rontották Berlin alkupozícióját Rómával, a Vichy-kormánnyal, Bukaresttel vagy Budapesttel szemben.

Számos történelmi példa bizonyítja is, hogy ebben az ügyben a kollaboráns országok vezetőinek egyáltalán nem volt lehetetlen nemet mondania a német követelésekre. A finn miniszterelnök például 1942-ben azzal hárította el Himmler deportálásokra vonatkozó felvetését, hogy Finnországban nincs zsidókérdés, és a dolognak nem lett következménye, a kb. 2000 fős finn zsidó közösségért ugyanis a németeknek nem érte meg konfliktusba keveredni a finnekkel. Finnországból összesen 8 külföldi zsidót adtak át a náciknak. A többiek a finnek mellett harcoltak az oroszok ellen, még zsinagóga is működött miattuk a fronton, és több zsidó származású finn tiszt kapott vaskeresztet a náciktól a hősiességéért.

A bolgárok szintén ellenálltak, többszöri kérésre sem egyeztek bele abba, hogy átadják a bulgáriai zsidókat a németeknek. Bevezettek lakhatási szigorításokat, sárga csillag viselésére kötelezték őket, és kiutasították a munkanélküli zsidókat Szófiából, de már ezek az intézkedések is ellenállást váltottak ki a kormány mérsékeltebb tagjai és az egyház részéről. A németeknek összesen 11343 zsidó deportálását sikerült kiharcolniuk, de őket sem a bolgár magterületekről küldték, hanem többnyire a megszállt Macedóniából és Trákiából. Terv ugyan született az összes bolgár zsidó deportálásáról, III. Borisz cár azonban sosem fogadta el, már csak azért sem, mert akkoriban Magyarország és Olaszország is tartózkodott a keményebb zsidóellenes akcióktól, ezért a cár attól félt, hogy a teljes deportálással országa magára vonja a szövetségesek haragját. Nem sokkal később pedig már a keleti frontról érkező, német vereségekről szóló hírek erősítették a bolgár kormány ellenállását.

Mussolini Olaszországa szintén csalódást okozott Hitlernek, az olaszok ugyanis nem vették komolyan a zsidókérdést, még az általuk megszállt területekről sem voltak hajlandók kiadni a hozzájuk menekült zsidókat. Azt sikerült ugyan elérni a németeknek, hogy Olaszországban is fogadjanak el zsidótörvényeket, ennél tovább azonban Mussolini nem ment. Berlinnek ez azért is fájt különösen, mert az olasz ellenállásra hivatkozott a zsidók megkímélésében Bulgária és 1944-ig Magyarország is. Igaz, Olaszország német megszállása után elindult a zsidók deportálása a korábban olasz megszállás alatt álló területekről, a Salói Köztársaság nevű német bábállam pedig elrendelte az olasz zsidók letartóztatását, de ezt az intézkedést nagyon kis hatékonysággal hajtották csak végre.

A németeknek még a kifejezetten antiszemita, Vichy központú kollaboráns francia államra sem sikerült teljes egészében ráerőltetni az akaratukat, a franciák ugyanis csak a külföldi zsidókat voltak hajlandóak kiadni, a francia állampolgársággal rendelkezőket nem. Hiába jelentették be a németek, hogy márpedig mindenkit el fognak vinni, hamar rájöttek, hogy a francia hatóságok segítsége nélkül ez lehetetlen. Így végül 1941 és 1944 között a 350 ezer, Franciaországban élő zsidóból 75 ezret sikerült elszállítani, akik kétharmada nem volt francia állampolgár. Igaz, a külföldi, főleg Kelet-Európából idemenekült zsidók letartóztatásában készségesen segített a németeknek a francia rendőrség.

A dánok szintén csak hátráltatták a németeket, 1943-ban, mikor Hitler elrendelte a megszállt Dániában élő zsidók deportálását, a dán rendőrök ragaszkodtak ahhoz, hogy a nácik nem törhetik rá az ajtót a zsidókra, így csak azokat vitték el, akik a dörömbölésre maguktól ajtót nyitottak. Emellett a dánok tömegével bújtattak és mentettek zsidókat, így végül a németek összesen csak 477 embert tudtak elhurcolni az országból, ráadásul az ő sorsukat később különös figyelemmel kísérte a dán kormány, így a dániai holokausztnak összesen csak 60 halálos áldozata volt.

A pozitív példák mellett persze voltak olyan országok is, ahol a németek sikerrel jártak. Megtörték például a kezdeti hollandiai ellenállást, és Nyugat-Európa második legnagyobb zsidó közösségének háromnegyedét, 100 ezer embert deportáltak a holland hatóságok közreműködésével. A horvát usztasáknak szólni sem kellett, maguktól és a németek szemében is szokatlannak tűnő lelkesedéssel fogtak a horvátországi zsidók kiirtásába. Antonescu Romániája is vérszomjjal vetette rá magát a zsidókra, mikor a román hadsereg a németekkel szövetségben 1941-ben megindult a Szovjetunió ellen, a román ellenőrzés alá vont területeken tömeggyilkosságok kezdődtek, és ezeket olyan hatékonyan végezték, hogy a II. világháborúban a németek után a románok ölték meg a legtöbb zsidót: csak az ellenőrzésük alá kerülő szovjet területeken majdnem 150 ezret.

1942 augusztusában Antonescu a romániai zsidók általános deportálásába is beleegyezett, elő is készítették a transzportok fogadására a belzeci megsemmisítő tábort. A vonatok azonban nem indultak meg, mert a román vezetés a német vereségekről szóló hírek hallatán meggondolta magát, és tartani kezdtek a szövetségesek haragjától, amit Antonescu szerint minden bizonnyal magukra vontak volna, ha a húzódozó Magyarország és Bulgária szomszédjaként átadnak még 300 ezer zsidót a németeknek. A németek egy darabig követelőztek, de végül semmilyen retorzió nem érte ezért Romániát.

Antonescu visszatáncolása magyar szempontból azért különösen szomorú, mert világosan bizonyítja nemcsak azt, hogy egy közép-európai csatlós állam is képes lehetett figyelmen kívül hagyni a nácik zsidótlanításra vonatkozó óhajait, de azt is, hogy már 1942-ben láthatták a térség politikusai, hogy politikailag kockázatos lehet teljesíteni a németek kéréseit, hiszen egyre valószínűbbnek tűnt, hogy a Harmadik Birodalom nem fogja egyhamar megnyerni ezt a háborút.

Ehhez képest másfél évvel később, amikor még az 1942-es állapothoz képest is sokkal rosszabb helyzetben voltak a németek a frontokon, a magyar vezetésben mégsem volt senki, aki keresztbe feküdt volna a zsidók tömeges deportálásának.

Bár a németek nem azért szállták meg Magyarországot, hogy a zsidók deportálását kikényszerítsék, bizonyos, hogy követelték a magyar hatóságoktól az ehhez nyújtott asszisztenciát, hiszen már 1942 óta nyara óta verték az asztalt emiatt. A megszállás előtt ezeket a kéréseket Horthy kormányzó vagy Kállay Miklós miniszterelnök rendre elutasította, a megszállás után viszont a németek jó taktikai érzékkel összekapcsolták a zsidókérdést és a magyar szuverenitás ügyét, táplálták a reményt Horthyban és más magyar politikusokban, hogy ha a zsidók deportálásában engednek a német követeléseknek, a németek is hajlandóak lesznek visszaállítani a magyar függetlenséget, és kivonulni az országból.

Hitler már március 18-án követelte Horthytól, hogy Magyarországon is oldják meg a zsidókérdést, ezt a megszállókkal érkező Ernst Kaltenbrunner és Edmund Veesenmayer is megismételte, a kollaboráns kormány pedig március 22-én el is fogadta a kérést. Napokon belül megkezdődött a gettósítás előkészítése, és elrendelték, hogy a zsidóknak sárga csillagot kell viselniük. A két fontos zsidóügyi előterjesztést ugyanaz az ember dolgozta ki:

Endre László.

Az ő asztaláról került a kormány elé a zsidók telefonjainak és autóinak (a későbbi elkobzást megkönnyítő) összeírásáról szóló rendelet is, és más új tilalmak.

Adolf Eichmann ezután kereste meg Endrét, hogy együtt dolgozzák ki a gettósítás részleteit. Endre határidőnaplójában 1944. március 29-nél szerepel az alábbi bejegyzés: „Délután megyeháza. Eichmannék nálam. Zsidóügyi tanácsadók, vacsora.”

Endre és Eichmann ekkor találkozott először, és nagyon egymásra találtak. Eichmann Buenos Airesben így emlékezett vissza erre a napra: „Ezen az első estén elmagyaráztam Endrének a programomat, és láttam, hogy ő ettől tűzbe jött, amin nagyon csodálkoztam, mivel a magam részéről harcra és vitára számítottam”. Endre és Eichmann később nem ugyanúgy emlékezett, hogy pontosan milyen programot is ismertetett Eichmann, Endre 1945-ben, saját perében azt vallotta, csak a gettósításról és a sárga csillagról beszélgettek, Eichmann viszont Argentínában és izraeli pere során is azt mondta, hogy már a deportálásokról is szó volt, sőt Eichmann szerint Endre rögtön javasolta, hogy minél hamarabb kezdődjön meg a zsidók „evakuálása” Magyarországról. Eichmann visszaemlékezései szerint a találkozón, ahol Endre, mint vendéglátó, tokaji borokkal kínálta az SS-alezredest

„a magyar zsidók sorsa megpecsételődött”.

A március 29-i tokajizás nemcsak stabil munkakapcsolatot, de barátságot alapozott meg Endre és Eichmann között, a kettejük közötti tökéletes összhangnak pedig óriási jelentősége volt, hiszen később ezen a kapcsolaton alapult az addig sehol máshol nem tapasztalt döntéshozatali gyorsaság.

Endre és Eichmann egy nappal később, március 30-án találkoztak újra, valószínűleg ekkor egyeztek meg a gettósítás menetrendjéről, majd ezt 31-én vacsorával ünnepelték meg. Evés után az egész társaság levonult a megyeházi lövöldébe, ahol a németek géppisztolyaival lőttek célba. Eichmann saját fegyverét Endre Lászlónak ajándékozta. „Jól éreztük magunkat. Célba lőttünk géppisztollyal a megyeházi lövöldében, aztán ideadták a géppisztolyukat ajándékba” - írta Endre a naplójába.
A szimpátia kölcsönös volt, Eichmann Argentínában úgy emlékezett: „Dr. Endre lett az egyik legjobb barátom életemben”. Izraeli pere során pedig az alezredes azt vallotta, zsidóügyekben sokszor még neki kellett visszafognia „a forrófejű Lacit”.

Kádár Gábor és Vági Zoltán szerint azonban Eichmann 1961-es jeruzsálemi vallomásában néhol valószínűleg túloz, hiszen a halálos ítélet elől menekült, így kényelmes volt minél több felelősséget az akkor már 15 éve halott Endrére hárítania. Jeruzsálemi vallomásaiban Eichmann valóban mondott olyanokat is, mint hogy „mindent Laci csinált” vagy „ő volt az, aki az egész ügyet intézte”.

Április első napjaiban felgyorsultak a gettósítás előkészületei. Endre és Eichmann között egyetlen pontban volt csak vita, Endre ugyanis először a budapesti zsidókat akarta gettóba zárni és deportálni, Eichmann viszont a vidékieket. Végül Eichmann akarata érvényesült, mondván, így azokat a zsidókat is be lehet gyűjteni, akik esetleg a vidéki intézkedések elől Budapesten keresnek menedéket.

Április 7-én már a kassai csendőrkerületben élő zsidók gettóba szállításáról egyeztettek a Belügyminisztériumban, és ezen az értekezleten ki is osztották a jelenlévőknek az akkor még titkos 6163/1944. számú rendeletet, ami így kezdődik: „A m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást területrészenként rendelem el, melynek eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani. Városokban és nagyobb községekben később a zsidóság egy része a rendészeti hatóságok által kijelölt zsidó épületekben, illetőleg gettóban nyer elhelyezést.” Mivel Endre hivatalos államtitkári kinevezése ekkor még nem érkezett meg, a rendeletet Baky írta alá, de Endre készítette. Erről Baky is beszélt 1945-ben a népbíróság előtt. Bár az április 7-i egyeztetésen hivatalosan csak a kassai csendőrkerület gettóinak felállításáról volt szó, a következő hetekben az itt elhangzottak mintájára történt meg a zsidók gettóba zárása az ország egész területén.

Ekkor nyilvánosan még kevés szó esett a zsidók deportálásáról, de Endre nem véletlenül erőltette, hogy a gettók kijelölésekor a téglagyárakat és más városszéli ipari vagy mezőgazdasági telepeket részesítsék előnyben. Endre 1945-ös kihallgatásán azt mondta, azért kardoskodott a téglagyárak mellett, mert ott volt kéznél építőanyag, így gyorsan lehetett újabb kényszerszállásokat vagy latrinákat építeni, a magyar történészek többsége azonban egyetért abban, hogy Endre és Eichmann logisztikai megfontolásból döntött a téglagyárak mellett, ezeknek ugyanis van vasútisín-csatlakozásuk, így közvetlenül, kis feltűnéssel el lehet szállítani az ide összegyűjtött zsidókat.

Az előkészítés április 15-én fejeződött be, Endre április 16-án vasárnap reggel szülei szentkúti birtokára indult pihenni. Ezalatt Kárpátalján megkezdődött a zsidók gettókba hurcolása. Június elejéig, összesen hét hét alatt kb. 200 vidéki gettóba és további 150 ideiglenes gyűjtőhelyre tereltek 437 ezer magyar zsidót.

Ez volt az Endre Lászlóról szóló cikkünk első része, vasárnap jelentkezünk a másodikkal.

Források:

Kádár Gábor - Vági Zoltán: A végső döntés - Berlin, Budapest, Birkenau 1944 (2013)
Karsai László - Molnár Judit: Az Endre-Baky-Jaross per (1994)
Lévai Jenő: Endre László, a magyar háborús bűnösök listavezetője (1945)
Szappanos István: A félegyházi Endre család legendáriuma (2021)
Leszármazottak (magyar dokumentumfilm, 2005, r.: Varga Ágota)
Vági Zoltán: Endre László - Fajvédelem és bürokratikus antiszemitizmus a közigazgatási gyakorlatban 1919-1944
Adolf Eichmann: Tárgyalástól ítéletig - Feljegyzések a börtönből (2000)
Endre László: A zsidókról - A berni per tanulságai (1942)
Randolph L. Braham: A népirtás politikája - A holokauszt Magyarországon (1997)
Ránki György (szerk.): Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944 - Hitler Adolf tárgyalásai kelet-európai államférfiakkal (1983)

A címben szereplő mondatot Adolf Eichmann SS-alezredes, az európai zsidódeportálások egyik főszervezője mondta Endre Lászlóról a Sztójay-kormány belügyi államtitkáráról. Endre és Eichmann között tényleg szoros barátság szövődött, miközben a magyar vidéki zsidóság gettókba zárását és deportálását szervezték, ez az 1944-ben, néhány hét alatt lezajló akció lett a holokauszt történetének leggyorsabb és legeredményesebb deportálása.

Endre Lászlót a II. világháború után a magyar holokauszt egyik legfőbb, ha nem a legfőbb felelősének tartották. Igaz, a zsidók gettósítását és a deportálásokat nem ő engedélyezte, az viszont Eichmann és az ő érdeme, hogy ilyen példátlan gyorsasággal és hatékonysággal küldtek Auschwitzba több mint 430 ezer magyar zsidót a magyar állam hatóságai. A magyar közreműködés annyira hatékony volt, hogy német közreműködés szinte nem is kellett az akció lebonyolításához, Eichmann (az őröket, sofőröket és gépírónőket leszámítva) mindössze kb. 20 tiszttel és tiszthelyettessel érkezett Magyarországra.

A magyar emlékezetből azonban az utóbbi 70 évben Endre László szinte teljesen kiesett. Érthető is ez a felejtés, nincs nemzet, ami szívesen emlékezne a saját bűneire. Endre László élete és hivatali pályafutása pedig éppen a magyar felelősséget emeli ki a holokauszt tragédiájában.

A szélsőségesen antiszemita Endre már 1919-től a magyar közigazgatás komoly posztjain szolgálta és képviselte a magyar államot, a '20-as évektől ő számított a burokratikus antiszemitizmus (azaz a zsidók törvényi eszközökkel vegzálása) hazai bajnokának. Nem a németek nevezték ki gödöllői szolgabírónak, majd főszolgabírónak, és nem a németek tették meg a legnagyobb magyar vármegye alispánjává. Még államtitkári kinevezéséhez sem feltétlenül ragaszkodtak. A magyar közigazgatás azonban mégis egyre feljebb emelte, 1944-ben pedig végzetesnek bizonyult az a tény, hogy éppen ő döntött a zsidóügyi intézkedések technikai végrehajtásáról.

Endre László életéről és szerepéről a magyar holokausztban hétvégén részletesen is olvashat a 444-en.

Vádat emelt a Mosonmagyaróvári Járási Ügyészség egy 38 éves ukrán kamionos ellen, mert a férfi az általa vontatott tartálykocsiból összesen 260 kg bázisolajat engedett le a csapadékvíz elvezetésére szolgáló csatornába az M1-es autópálya mentén.

A vádirat szerint a kamion Magyarországról Németország felé szállított bázisolajat, de egy magyarországi mérőállomáson kiderült, hogy a szerelvény túlsúlyos. A sofőr ezért az autópálya mentén egy pihenőben elkezdte leengedni az olajat.

Tettét észrevették, az olajat a katasztrófavédelem munkatársai kiszivattyúzták a csatornából.

A sofőr ellen az ügyészség veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt emelt vádat. Vele szemben öt terjedő szabadságvesztés is kiszabható - írja az Ügyészség.

Sidi Péter sokszoros világ- és Európa-bajnok magyar sportlövő és számszeríjász román állampolgárságért folyamodott, kérelme szerepel is a román kormány szerdai ülésének napirendjén. Ez azonban csak formaság, Sidi a 24.hu szerint lényegében meg is kapta a román állampolgárságot azzal, hogy továbbra is Komáromban lakik majd.

A sportoló felesége, Sidi Roxána jelenleg is a román sportlövész-válogatott tagja.

Sidi Péter döntése nem teljesen váratlan, a Magyar Sportlövők Szövetsége (MTSZ) ugyanis felfüggesztette engedélyét Péni István sportlövő doppingügye miatt. Péni doppingtesztje a tavalyi indiai világkupán lett pozitív, majd a sportoló jelentette az MTSZ-nek, hogy a világkupán valaki jogosulatlanul járt a hotelszobájában, ezért szabotázs miatt lett pozitív a doppingtesztje. Péni nem nevezte meg a tettest, az MTSZ azonban a nyomozás során egyértelműsítette, hogy Sidiről van szó, akivel Péni hónapok óta filmbe illő módszerekkel rivalizál.

Sidit azonban nem hatotta meg az eltiltás, hiszen az csak olyan versenyekre vonatkozik, ahol az induláshoz az MTSZ engedélye kell. Sidinek több országban is van engedélye, köztük Romániában is, így ezekkel azóta is jogszerűen versenyez. Az eszéki Európa-bajnokságon is a román válogatott szövetségi edzőjeként volt jelen, román klubja színeiben pedig nyugodtan lőhetett a romániai engedélyével. (24.hu)

Egy új szabályozással akár Covid-pozitív öregeket is visszaengedhet a kórházakból az idősotthonokba a kormány - írja a Szabad Európa. A lap szerint a kormány az új protokollal a járvány miatt elszenvedett esetleges politikai károkat akarja minimalizálni, miközben áttolja másra a járványügyi védekezés felelősségét.

Egy fővárosi idősotthon lakója pár hete lábtöréssel került kórházba, de az állami intézményben koronavírussal fertőződött. Most mégis haza akarják küldeni, negatív PCR-teszt nélkül, csupán egy gyorsteszttel, mondván, kórházi ellátásra már nem szorul.

A jelenlegi miniszteri és országos tiszti főorvosi protokollok az idősotthonok számára nem írnak elő speciális óvintézkedéseket sem az újonnan felvettek, sem a fekvőbeteg-ellátóból visszatérő lakók izolációjára. Eszerint tehát az október 28-án kiadott új eljárásrend alapján a kórházban ápolt, megerősítetten covidos beteget már akkor is haza lehet küldeni (ha szociális otthonban lakik, akkor oda), ha az orvos úgy ítéli meg, hogy nem igényel további kórházi ápolást. Ehhez csak annyi kell, hogy a tünetek jelentkezése után a 10. napon koronavírus-gyorstesztet végeznek a páciensen, és ha ez negatív, semmi akadálya a hazaküldésnek. Ez a Szabad Európa szerint azért problémás, mert a gyorstesztek megbízhatóságát megkérdőjelezi a szakirodalom.

Viszont a tünetek jelentkezése utáni 10. és 21. nap között elvégzett gyorsteszt eredménye már pozitív is lehet, ha az orvos szerint a beteg nem szorul kórházi ellátásra, így is haza lehet küldeni, csak a hazaküldés utáni 10 napban el kell különíteni.

A tünetek jelentkezése utáni 21. napon túl azonban már gyorstesztet sem kell végezni a betegeken, ha az orvos úgy ítéli meg, anélkül is hazaküldhetők.

A koronavírus-járvány korábbi hullámaiban a fővárosi otthonokban szigorú karanténszabályokat vezettek be, a beköltözőket vagy kórházból hazatérőket főszabály szerint 10 napra elkülönítik a többiektől. Viszont ha a kórházakból az új protokollok szerint elkezdenek negatív PCR-teszttel nem rendelkező öregeket is visszaküldeni az otthonokba, a fővárosi idősotthonok gondban lehetnek, mert nem lesz elég karanténszobájuk a kórházba viszonylag gyakran kerülő idősek számára.

„Jakab Péter a hivatalos szerződések szerint Budapesten, a XI. kerületi Fraknó utcában bérel egy lakást évi közel 3 millióért, amelyet az Országgyűlés hivatala fizet” - írja a kormányzati médiabirodalomhoz tartozó Bors. A lap szerint Jakabból kiábrándult jobbikosok keresték meg őket a lakásbérlést igazoló dokumentumokkal, és néhány részletet ki is tettek egy szerződésből, de semmi olyat, ami a dokumentumok hitelességét is igazolná.

A Bors munkatársai elmentek a Fraknó utcai lakáshoz is, amit szerintük Jakab bérel, de a ház gondnoka azt mondta, nem látta még ott a Jobbik elnökét, úgy tudja, hogy egy nő lakik a lakásban.

A Bors szerint tehát Jakab 3 millió forintot fizettet ki az Országgyűlés hivatalával egy panellakás bérletére, miközben nem is lakik az ingatlanban.

Megkeresésünkre Jakab Péter így reagált a Bors cikkére:

„Az Országgyűlés Hivatala minden vidéki képviselőnek biztosít munkavégzéshez a fővárosban lakást, így nekem is. A Hivatal 423.780 forintos keretet nyit meg erre, én ebből 239 ezer forintot használok fel, melyből egy negyedik emeleti, Fraknó utcai panellakást bérel nekem az Országgyűlés Hivatala. A lakás tulajdonosa nem ismerősöm, tudtommal budapesti lakos, aki az én beköltözésemmel egyidőben költözött el ingatlanból, és csak akkor megy be az ingatlanba, ha én nem tartózkodom Budapesten, de be kell engedni mondjuk a rovarirtót. A lakást csak én használom, és csak akkor, amikor a budapesti munkavégzésem indokolja, hisz azért fizeti a hivatal. Korábban a hivatal egy Etele úti panellakást bérelt nekem, ami a földszinten volt, innen költöztem fel a Fraknó utcai panellakás negyedik emeletére idén tavasszal. A tulajdonos tájékoztatása szerint a lakásban semmilyen cég nincs bejegyezve. Minden más, a fideszes propagandisták már megszokott meséje.

A hazugsággal szembeni jogi lépéseket természetesen megteszem.”

„Nálunk a verés megengedett volt” - mondta Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornász a Blikknek. Az 1976-os montreali és az 1980-as moszkvai olimpia aranyérmese arra reagált, hogy több magyar úszó is állította, hogy edzőjük, Turi György verte őket. Ennek nyomán más sportágak bajnokai is előálltak történeteikkel, és kiderült, sokhelyütt a mai napig bevett az erőszak.

Magyar, aki jelenleg a Magyar Torna Szövetség elnöke is, azt mondta, szerinte az erőszakban nincs semmi kivetnivaló, szerinte az ő gyerekkorában a testi és lelki fenyítés úgy volt része a sportnak, mint a gyűrű vagy a gerenda.

„Az edzőm kegyetlen ember volt, de letérdelek előtte és megcsókolom a kezét, mert ez kellett ahhoz, hogy belőlem kétszeres olimpiai bajnok legyen. Ma már más világ van, de amikor én voltam gyerek, az ötvenes-hatvanas években, elfogadott volt, hogy ütöttek minket otthon, az iskolában és a sportpályán. Emlékszem, az édesanyám is felpofozott, ha rosszalkodtam, esetleg nem mentem edzésre vagy rossz jegyet vittem haza, és kergetett az asztal körül a konyhában. Sajnálom Cseh Lacit és mindenki mást is, akit vertek fiatalon, és ez lelki törést okozott nekik. De engem nem tört meg, sőt, belátom, ez vezetett el ahhoz, hogy később kiemelkedő eredményeim legyenek. Magamtól, önszorgalomból biztosan nem sikerült volna a csúcsra jutnom, a pofonok nélkül nem lettem volna olimpiai bajnok, s nem lennék a Nemzet Sportolója sem.”

Magyar ma is tartja a kapcsolatot most 80 éves edzőjével, Vígh Lászlóval, aki Magyar szerint szerette őt, és korát megelőző, elhivatott, szigorú tréner volt.

„A tehetségfaktorok közül az egyik a tűrőképesség, és ebben én rettentően jó voltam, mert kibírtam Víghet. Kezdetben, kisgyerekként volt a kokizás, aztán, amikor idősebbek lettünk, az ütés, a pofon, majd kamaszként a csúnyán nézés, a szúrós tekintet, ha elrontottál valamit, ami a legrosszabb volt mind közül. A mester olyan szinten hitt a kőkemény munkában, hogy az mai ésszel felfoghatatlan. Nem arról volt szó, hogy agyonvertek volna bennünket, csak a helyes irányba tereltek.”

A Blikk Víghet is megszólaltatta az ügyről, és az edző azt mondta, tudja, hogy a 21. században már elítélendőnek számítanak a módszerei, de ő a mai napig hisz bennük.

„Ebben a világban botrányos, ahogy én a tanítványaimat treníroztam, de valahogy el kellett érni azt, hogy egy tehetség kihozza magából mindazt, ami benne van. A maximumot. Előfordult, hogy odacsaptam egyet a gyereknek a saját érdekében, hogy kicsit keményebben dolgozzon. Simogatással, puszilgatással nem lehetett sikert elérni. És talán nem túlzás azt állítanom, a módszer engem igazolt, én vagyok az FTC történetének egyik legeredményesebb trénere.”

Vígh szerint a közélettel is hasonlóak a problémák: „Hagyjuk az országot rohadni, csak hogy a demokrácia látszatát fenntartsuk. És ez a szemlélet a sportba is átgyűrűzik előbb vagy utóbb” - mondta. (Blikk)

Túlélte a nyáron tombolt kaliforniai erdő- és bozóttüzeket Észak-Amerikai egyik legveszélyeztetettebb emlőse, a Sierra Nevada-i vörösróka - közölték vadvédelmi illetékesek.

Az apró róka, amely a Sierra Nevada magas csúcsain, valamint a Kalifornia és Oregon államban húzódó Cascade-hegység déli térségében él, a világ egyik legritkább emlőse. Populációjának méretét ugyan nem ismerik a szakemberek, akik azt feltételezik, hogy már csak néhány tucatnyi, becslések szerint 18-39 egyed él a Sonora-hágó, az északi Yosemite és Mono Creek térségében.

Kaliforniai vadvédelmi szakemberek szerint kevesebb mint 15 egyed él a Lassen Vulkanikus Nemzeti Parkban és Nemzeti Erdőben és térségében, ahol a nyári tűzvészek majdnem egymillió hektárnyi területet emésztettek fel.

1980-ban az állatot a veszélyeztetett fajnak nyilvánították Kaliforniában és idén nyáron szövetségi védelmet is kapott a veszélyeztetett fajokról szóló törvény értelmében.

A rókák számára nem ismeretlen a tűz, jól alkalmazkodnak a szezonális tüzekhez. Képesek elbújni előlük vagy elhagyni ideiglenesen területüket, ám amikor több tűz egyre gyorsabban és forróbban pusztít és a magaslatokra is felcsap, mint történt az elmúlt években, a szakemberek aggódtak azért, hogy nem lesznek képesek elmenekülni - olvasható a Los Angeles Times napilapban.

2018-tól a kutatók számos egyedet elláttak műholdas követővel. Ezeknek a jelzései alapján legalább négy egyedről már megállapították, hogy túlélték a hatalmas pusztítást.

Az egyedek egyike a Tule nevű nőstény, amely legalább két kölykét gondozta, amikor a nemzeti erdő vadonját az erdőtűz fenyegette.

A nyomkövető azt jelezte, hogy Tule északra vándorolt, amikor a tűz elérte élőhelye körzetét, majd visszatért, amikor eloltották a lángokat - mondta Jennifer Carlson, a kaliforniai hal- és vadvédelmi szolgálat környezetkutatója.

Carlson szerint jó esély van arra, hogy a rókakölykök is télélték. Ha nem, akkor „valószínű, hogy Tule mozgástere jóval nagyobb térségre terjedt volna ki” - magyarázta a biológus.

Három másik társáról is kiderült, hogy életben vannak a nemzeti park mintegy kétharmadát felemésztő tűz után. Az viszont nem biztos, hogy kölykeik életben vannak, a szakemberek még nem tudták megszemlélni a leégett térséget.

Nevük ellenére a rókák nem mind vörösek. Van köztük fekete és vörösesbarna. A sűrű sző a talpukon lehetővé teszi, hogy a mély hóban is biztonságosan mozogjanak. Nyáron akár ötezer méter magasra is felmerészkednek, télen 2500 méterre. Egész évben aktívak, kistestű emlősökön, néha rovarokon és bogyós gyümölcsökön élnek. (MTI)

Kék alapon 404-es hibaüzenetet ad a szabadindex.eu weboldal, amin korábban az Index függetlenség-barométere volt elérhető.

Mivel a cím domainbroker oldalakon sem elérhető, ezért valószínű, hogy nem arról van szó, hogy lejárt volna a regisztrációja, hanem a tulajdonosai szedték le.

Korábban ez a barométer volt elérhető az oldalon:

Ez volt az a barométer, amit a lap még Dull Szabolcs főszerkesztősége alatt állított át a zöld Független állásból a sárga Veszélyben-re. A barométer átállítása is szerepelt Dull menesztésének indokai között. Azóta a NER a várakozásoknak bedarálta a lapot.

Az Indextől épp kedden távozott Balogh Ákos Gergely főszerkesztő-helyettes és üzletfejlesztési vezető, de valószínűleg a szabadság-barométer leszedésének nincs köze Balogh-hoz, legalábbis nehéz elképzelni, hogy a Fidelitas lapjánál és az orbanviktor.hu szerkesztőjeként edződő szakember lett volna az Index szabadságának záloga.

Vizsgálatot követel a jordániai futballszövetség, miután a női válogatott Iránnal játszott meccsén megvádolták az iráni kapust, Zohreh Koudaeit, hogy férfi.

A szeptember 25-én játszott Ázsia-kupa-selejtezőn nem született gól a rendes játékidőben, a büntetőpárbajt pedig meglepetésre 4-2-re Irán nyerte. Koudaeit két büntetőt is megfogott.

Maryam Iranddost, az iráni válogatott edzője visszautasította a vádakat, és azt mondta, Jordániának inkább csak az fáj, hogy esélyesként kapott ki a meccsen. Az edző szerint ráadásul a csapat orvosai minden játékos hormonszintjeit rendszeresen vizsgálják, és semmi gond nincs a játékosokkal ezen a téren.

Az irániak felajánlották, hogy bármikor elküldik a hormonvizsgálat dokumentációját az Ázsiai Futballszövetségnek, ha kérik. (FotMob)

A Mol él a kormányrendeletben biztosított lehetőséggel, és a munkavégzés feltételeként határozza meg a koronavírus elleni védettséget; a munkatársaknak 2022. január 31-ig kell igazolniuk, hogy felvették az oltást, vagy más módon védettséget szereztek.

A vállalat keddi közleménye szerint a járványügyi szakemberek egyetértenek abban, hogy minden Magyarországon elérhető oltással meg lehet előzni a súlyos megbetegedéseket, és ezt a Mol saját statisztikái is igazolják.

A közlemény idézi Ratatics Pétert, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatóját, aki kifejtette: a jelenlegi helyzetben határozottabb intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy megvédjék kollégáik egészségét és Magyarország energiaellátását. A folyamatos tájékoztató kampányoknak és munkatársak felelős magatartásának köszönhetően a vállalaton belüli átoltottság a 80 százalékot is meghaladja, de jelentősen szeretnék növelni az arányt - hangsúlyozta.

A munkatársaknak jövő év január 31-ig kell igazolniuk, hogy felvették az oltást, átestek a betegségen, van pozitív antitest-tesztjük, vagy orvosilag ellenjavalt számukra az oltást. Ha a védettségi igazolvány lejár, akkor az érintett munkatársak oltással szerezhetnek védettséget. (MTI)

Benyújtotta a két új atomerőművi blokk reaktortartályainak gyártási engedélykérelmét a Paks II. Zrt. az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) - tájékoztatta Süli János, a két új atomerőművi blokk létesítéséért felelős tárca nélküli miniszter az MTI-t, miután az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága meghallgatta beszámolóját.

Fontos, hogy ez csak engedélykérelem, ha az OAH megadja az engedélyt, és elkezdődik a gyártás, az fontos mérföldkő a projektben. Az erőmű létesítési engedélye azonban még továbbra sincs meg, ott ugyanis hiánypótlást kért az OAH. Így az is kérdés, megadják-e egyáltalán a reaktorokra a gyártási engedélyt, ha közben még a létesítési engedély sincs meg.

Süli János azért elmondta az MTI-nek, hogy ha meglesz az engedély, akkor a VVER-1200-as reaktortartályokat az oroszországi Volgodonszkban fogják legyártani, várhatóan 36 hónapos munka eredményeként, orosz és magyar szakemberek folyamatos kontrollja mellett.

A bizottsági meghallgatáson a miniszter beszámolt arról is, hogy a Paks II. Atomerőmű felvonulási területén, több helyszínen párhuzamosan zajlik a munka: öt komplexumban 18 épület vagy építmény létesítése halad folyamatosan. Épül a betonüzem, az acél- és betonacél-szerelő üzem komplexuma, több igazgatási és kiszolgáló épület, a korróziógátló munkálatok komplexuma és egy fővállalkozói raktár. A leendő blokkok területén már zajlik a terület-előkészítés, a projekt érvényes építési engedéllyel rendelkezik a résfal- és a talajmegerősítés-tesztek munkálataira, illetve a mínusz öt méteres szint feletti talaj kiemelésére. Emellett nyáron elkészült az Erőmű-beruházási Központ, ahová szeptemberben be is költöztek a Paks II. Zrt. munkatársai - tette hozzá.

Süli János nincs akadálya annak, hogy a létesítésiengedély-kérelem hiánypótlásában meghatározott új feladatokat teljesítsék, így szerinte, miután benyújtják a hiánypótlást, hamarosan meglesz a létesítési engedély is.

A kazanyi rövid pályás Európa-bajnokságról hazatérő magyar delegációból heten kapták el a koronavírust – köztük van az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Milák Kristóf is - írja a Nemzeti Sport. A 200 pillangó olimpiai, világ- és Európa-bajnokánál csütörtökön mutatták ki a fertőzést, jelenleg az előírt tíznapos karanténját tölti.

Virth Balázs, Milák Kristóf edzője a Nemzeti Sportnak azt mondta: „Kristóf nem volt boldog, amikor megtudta a teszt eredményét, de talán ez érthető is. Az viszont örömteli, hogy tünetei nincsenek. A karantén letelte után kardiológiai vizsgálat vár rá, s ha mindent rendben találnak, szép lassan visszatérhet az uszodába.”

A fertőzés miatt Milák várhatóan nem állhat rajthoz az Abu-Dhabiban december 16-án kezdődő rövidpályás világbajnokságon.

A sportoló tavaly már egyszer elkapta a vírust, akkor tünetei is voltak.

Őrizetbe vette a guami rendőrség Akmal Khozhiev oroszországi születésű, tádzsik MMA harcost, miután egy baráti vacsorán egy csonttal és egy késsel megölte egyik barátját, Dr. Miran Ribatit. Az egyik szemtanú szerint a baráti vacsora közben a koronavírus elleni vakcinákra terelődött a beszélgetés, és szóváltás bontakozott ki Khoziev és orvos végzettségű, radiológusként dolgozó barátja között.

„Nem bízom benned többé” - mondta a vita lezárásaképp az AK becenéven ismert harcos, majd fojtogatni kezdte az orvost. A szemtanú erre beavatkozott, és megpróbálta szétválasztani a két férfit, Khoziev azonban felkapott egy csontot a vacsora maradékai közük, és ezzel többször is nyakon szúrta Ribatit. A doktor megpróbált elmenekülni, Khoziev azonban nem engedte, sőt a csont után késsel is szurkálni kezdte. A verekedés során a szemtanú is fejsérülést szenvedett.

Mikor a rendőrök megérkeztek, Ribati arccal lefelé feküdt a saját vérében, Khoziev pedig azt mondta a járőröknek: „Én voltam, én voltam, én öltem meg.”

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Akmal AK47 Khozhiev (@khozhiev_ak47) által megosztott bejegyzés

Az utoljára 2020 márciusában ringbe szálló Khoziev korábbi csapattársai figyelmeztették a társaságot, hogy Khoziev egy ideje nem önmaga. A harcost nemrég kirúgták a kedvenc edzőterméből is, mert folyamatosan fenyegette az odajárókat. Ribati maga is ebbe az edzőterembe járt, és ő volt Khoziev egyik legutolsó barátja, az utóbbi hetekben is kitartott a férfi mellett.

Khoziev az Instagramon hónapok óta több oltásellenes üzenetet is megosztott, videókban beszélt arról, hogy neki is meghaltak rokonai koronavírusban, de szerinte az oltás nem működik, az egész csak pénzről és hatalomról szól, Szerinte nem szabad félni, élni kell az életet, és az oltás mellett a maszk is hülyeség. (Cageside Press)

November 17-től az ügyfeleknek kötelező lesz maszkot hordani az OTP Bank fiókjaiban - áll a bank közleményében. A maszknak a szájat és az orrot is el kell takarnia, a hat évesnél fiatalabb gyerekeknek pedig nem kötelező viselniük. Az OTP szerint elővigyázatosságból vezetik be az intézkedést.

„A járvány erősödése miatt jelenleg folyamatosan szigorodnak az intézkedések, rendszeres a munkavállalók tesztelése, szigorodik a maszkhasználat és plexiüvegekkel, kézfertőtlenítővel, gyakoribb takarítással védekeznek a fiókokban és a központi irodaépületekben. Emellett a bank folyamatosan ösztönzi ügyfeleit, hogy lehetőség szerint a biztonságosabb és gyorsabb online ügyintézést válasszák” - írják.

Magyarország a koronavírus-járvány negyedik hullámában jár, a kedd reggeli adatok szerint az utóbbi 24 órában 165 koronavírus-fertőzött halt meg. Kórházban jelenleg 5811 fertőzöttet ápolnak. A járvány legújabb trendjeiről itt lehet tájékozódni.

Szombaton a hajnali órákban a Földtől kb. 5-6 millió kilométernyi távolságra halad el a Kheopsz-piramis nagyságú 2021 VR aszteroida. A 2021 VR nem is érkezik egyedül, egy kisebb aszteroida is vele tart, a 41 méter átmérőjű 2021 VJ11.

Egy nappal később pedig egy, még a 2021 VR-nél is nagyobb szikladarab, a 190 méter átmérőjű 2016 JG12 halad el a bolygónktól 5,52 millió kilométernyire, másodpercenként 7 kilométeres sebességgel. Ez a jelenség valószínűleg a földről is látható lesz, de még nem tudni, honnan leginkább.

Egy napra rá pedig a 300 méter átmérőjű 1982HR halad el a bolygónktól 5,7 millió kilométerre. (Newsweek, Daily Star)

(A címlapi kép illusztráció, nem a hétvégén érkező aszteroidákat ábrázolja.)

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosó két szélét is.

A testület júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely - közlése szerint - addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta állt 0,60 százalékon.

Jövőre a szeptemberi Inflációs jelentésben a vártnál érdemben magasabb inflációra számít a jegybank. A keddi kamatdöntést indokló közleményében a tanács azt írta, hogy változatlanul az alapkamat-emelési ciklus havi ütemű folytatását tartják szükségesnek, a kamatemelések további mértékének meghatározásában pedig a decemberi Inflációs jelentés előrejelzése lesz meghatározó.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő online tájékoztatón azt mondta, új szakaszt indít a monetáris politikában a jegybank, ez egyrészt gyorsabb alapkamat-emelést jelent, másrészt a külső inflációs hatások tartós emelkedése, a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé.

A tanács szerint az infláció egyértelműen a felfelé mutató kockázatok mentén alakul, a mutatót növelő tényezők a korábban vártnál is tartósabb lesznek, későbbre tolódik az inflációs cél elérése.

Az egyhetes betéti eszköz kamatával már e hét csütörtöktől a jegybank gyorsabban és rugalmasabban reagál.

A kamatemelés továbbra is havi ütemezésű lesz - mondta, hozzátéve: a kamatemelést addig folytatják, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok újra kiegyensúlyozottá válnak. (MTI)

„Nem akarok miniszter lenni, szó sincs arról. (…) Nem tudnám vállalni, én erre nem vagyok alkalmas. Egészen más tudása kell lennie egy miniszternek” - mondta Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója az ATV Híradójának. Azért kérdezték erről a vállalkozót, mert a múlt héten kiderült, Bojár is tagja Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt szakértői csapatának, és a gazdaságpolitikáért felel.

Az interjúban Bojár elmondta, nem feltétlenül a Márki-Zay iránt érzett szimpátiája miatt vállalta el a feladatot, korábban adott tanácsot Dobrev Klárának, sőt Matolcsy Györgynek is.

Márki-Zayt ugyanakkor pénzzel is támogatta, azt mondta, „lehetőségeihez képest egy kisebb összeggel”, 1-2 millióval segítette Márki-Zayt időnként, de még azelőtt, hogy miniszterelnök-jelölt lett, és nem azért csak ennyivel, mert takarékoskodni akar, hanem azért, mert nem szeretné, hogy bármilyen párt vagy jelölt tőle függjön.

Bojár szerint a támogatásban nincs semmi kivetnivaló. „Én úgy érzem, hogy egy jómódú polgárnak állampolgári kötelessége támogatni azokat a politikai formációkat, amelynek az értékrendjével egyetért” - mondta.

Távozik az Indextől Balogh Ákos Gergely üzletfejlesztési vezető és főszerkesztő-helyettes - írja a Média1. Balogh a lapnak azt mondta, azért megy, mert letelt az az 1 év, amiben korábban megállapodott a lap vezetésével.

Balogh, aki korábban a Fidelitas ifjúsági lapját, majd a Mandinert szerkesztette, de szerzett tapasztalatokat az orbanviktor.hu-nál is, először 2020 nyarán, a lap újságíróinak tömeges felmondása után került az Indexhez. De csak rövid ideig dolgozott főszerkesztő-helyettesként az új főszerkesztő, Szombathy Pál mellett, mert kirúgták. Nem sokkal később viszont Szombathy Pál távozott a laptól, Baloghot pedig decemberben visszavették.

„...a tüdőm annyira összeroncsolódott, a koronavírus miatt, hogy nekem a tudomány mai állása szerint meg kellett volna halnom. A szívem azonban, bár kétszer is megállt, nem adta fel a harcot” - mondta Bányai Gábor fideszes parlamenti képviselő a Mediaworks gondozásában megjelent Vakcinainfó című kiadványban közölt interjúban. A 24.hu szerint a 16 oldalas kiadvány elsősorban az ellenzéket kritizálja és a kormányt méltatja, az ilyen anyagok mellé fért be az interjú Bányaival, akit valószínűleg azért kérdeztek meg a tapasztalatairól, hogy ezzel is minél több embert bírjanak rá a koronavírus elleni oltás felvételére.

Bányainak egy február 18-án rendezett találkozó után kezdett kaparni a torka, és először nem gondolt semmi komolyra, viszont miután több koronavírusos tünet is megjelent nála, PCR-tesztet végeztetett, és ez pozitív eredményt mutatott.

„Keddre a véroxigénszintem bezuhant 90 alá, azonnal mentőt hívtunk. Könnyes búcsút vettem a családtól, majd beszállítottak a kiskunhalasi járványkórházba. Másnap már lélegeztetőgépre tettek, mivel egy nap alatt 50 százalékig esett az oxigénszaturációm és így életveszélyes állapotba kerültem.”

Február 24-én a képviselőt mélyaltatásba tették. Összesen 111 napot töltött az intenzíven, ebből 85-öt mélyaltatásban, 69 napon át pedig műtüdő segítette a légzését. Mikor közölték vele, hogy lélegeztetőre teszik, videoüzenetekben búcsúzott el a családtagjaitól.

Májusban tért magához, meg is döbbent, hogy nem tud mozogni, és csövek lógnak ki belőle.

„Igazán azonban csak akkor döbbentem meg, amikor közölték velem, hogy már május van, ezzel az információval egy darabig nem is tudtam mit kezdeni. (…) Az esetem valódi rémtörténet volt, velem az is megtörtént, amire előzetesen nem is gondoltak.”

Mikor felébresztették, még nem tudott önállóan lélegezni, a felfekvésektől pedig óriási fájdalmai voltak.

„Nem tudtam beszélni, és komoly gondot okozott, hogy képtelen voltam különbséget tenni nappal és éjszaka között, ezért esténként altatót kaptam. Ez nekem olyan depressziót okozott, hogy meg akartam halni. Könyörögtem az Istenhez, hogy vegyen magához. Találkoztam is a teremtővel, aki felajánlotta a választás lehetőségét, és én hosszas vívódás után a maradás mellett döntöttem. Hatalmas hatással volt rám, hogy találkozhattam az Úrral, akikben korábban is hittem, de most már tudom, hogy tényleg van, nem ment nyugdíjba.”

Caroline Nokes brit konzervatív parlamenti képviselő azzal vádolja Boris Johnson miniszterelnök apját, hogy egy 2003-as tory párti összejövetelen rácsapott a fenekére, és megjegyzéseket tett. A 81 éves Stanley Johnson a 80-as évek elején a brit konzervatívok Európai Parlamenti képviselője volt, de később is a párt holdudvarának meghatározó figurája maradt.

Miután Nokes, aki jelenleg a brit parlamenti Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának elnöke, nyilvánosságra hozta az esetet, egy másik nő, Ailbhe Rea újságíró is előlépett egy hasonló történettel, őt Stanley Johnson 2019-ben fogdosta egy partyn. A húszas évei közepén járó Rea brit riportereknek azt mondta, Nokes kiállása adott neki bátorságot ahhoz, hogy ő is a nyilvánosság elé álljon.

Stanley Johnson nem akart reagálni Nokes vádjaira, riportereknek annyit mondott, nem emlékszik a nőre.

Boris Johnson apja, aki egyébként nemcsak politikus, hanem író is, az utóbbi években többször is brit botrányok főszereplője volt. Mikor a fia egy 2018-as interjúban kijelentette, hogy a burkát viselő muszlim nők szerinte úgy néznek ki, mint a postaládák vagy bankrablók, Stanley Johnson azt mondta, hogy a fia szerinte túl finoman fogalmazott. Vasárnap pedig a dubaji reptéren fényképezték le, amint a Londonba induló repülőre vár, és a sorban az ő az egyetlen, aki nem visel maszkot. (Daily Mail)

Az Európai Bizottság az uniós bíróság elé idézi Magyarországot és átalányösszegű pénzügyi szankció, valamint napi kényszerítő bírság kiszabását kéri, amiért Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos tavaly decemberi bírósági ítéletet - tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken sajtóközleményben.

Az Európai Unió Bírósága tavaly decemberben úgy ítélte meg, hogy a szerb-magyar határon található tranzitzónákra vonatkozó szabályokról és gyakorlatokról szóló magyar jogszabályok ellentétesek az uniós joggal. A luxemburgi testület megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul azon kötelezettségét, hogy hozzáférést biztosítson a menekültjogi eljáráshoz. „Azoknak a nem uniós állampolgároknak, akik a szerb-magyar határon akarták igénybe venni az eljárást, azzal kellett szembesülniük, hogy szinte lehetetlen kérelmük előterjesztése” - fogalmazott a bíróság akkori ítéletében. A testület különösen a menekültügyi eljárásokról, a visszatérésről és a befogadásról szóló irányelv rendelkezéseinek megsértését állapította meg.

A bizottság szerint az újabb luxembourgi eljárásra azért van szükség, mert Magyarország „mindmáig nem foglalkozott az ítélet több elemével”. Nem hozta meg a menekültügyi eljáráshoz való tényleges hozzáférés biztosításához szükséges intézkedéseket, és nem pontosította azokat a feltételeket sem, amelyek a menekültügyi eljárás keretében benyújtott fellebbezés esetén, a területen maradás jogára vonatkoznak abban az esetben, ha nem áll fenn"tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet - mutatott rá a testület a sajtóközleményben.

Az uniós joggal való összeegyeztethetőséggel kapcsolatos aggályok alapján az Európai Bizottság még 2015 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ez az Európai Bíróság 2020. december 17-i ítéletével zárult le. Magyarország szerint a magyar szabályozás és gyakorlat megfelel az uniós és nemzetközi jognak. A kormány 2021. február 25-én az Alkotmánybíróság elé terjesztette az ügyet, jelezve, hogy annak ítéletéig nem tud eleget tenni az uniós bíróság rendelkezéseinek. (MTI)

Vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a két iráni állampolgár ellen, akik még 2020 elején, a koronavírus-járvány első hónapjaiban kiabáltak és erőszakosan viselkedtek az egyik budapesti kórházban, miután megtudták, hogy nem hagyhatják el az intézményt.

A vádirat szerint a 24 éves és a 23 éves iráni férfit koronavírus-fertőzés gyanúja miatt járványügyi zárlat alá helyezték több iráni állampolgárral együtt, és 2020. március 7-én egy budapesti kórházban helyezték el őket.

A vádlottak a délutáni órákban érkeztek a kórházba, az egészségügyi alkalmazottak ekkor elhelyezték őket egy kórteremben. Amikor a vádlottak megtudták, hogy a kórházat nem hagyhatják el, hangoskodva fejezték ki nemtetszésüket, a kórház dolgozóival pedig nem működtek együtt.

A vádlottak viselkedésének hatására a kórházban lévő más iráni férfiak is hangoskodni kezdtek, a vádlottakkal együtt egymás szobájába átjártak, egymás ágyába feküdtek, az ápolók, orvosok utasítását nem követték - áll az ügyészség közleményében.

A két vádlott a kórterem ablakán keresztül kimászott az erkélyre, és az egészségügyi személyzet tiltása ellenére, átmentek a többi kórterembe. A vádlottak ezután visszamásztak a kórtermükbe és mutatták egy egyik ápolónak, hogy nyissa ki az erkélyajtót. Az ápoló ezt nem tette meg, ezért az erkélyajtót mindketten rángatni kezdték, majd kiabálva a kórterem ajtaját rugdosták.

Az ügyészség szerint a járványfenyegetettség kezdeti szakaszában elkövetett cselekmény kihívó közösségellenessége és tárgyi súlya jelentős. A vádlottak erőszakos magatartása alkalmas volt arra, hogy a kórház dolgozóiban, valamint más betegekben megbotránkozást, riadalmat keltsen.

A Budapesti IX. Kerületi Ügyészség a két külföldi férfival szemben garázdaság vétsége miatt nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra. Az ügyészség a vádiratban indítványozta, hogy a bíróság büntetővégzéssel felfüggesztett fogházbüntetést szabjon ki velük szemben.

Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe' se látott,
Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.

S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt?

Verecke híres útján jött, fülébe még ősmagyar dal rivall, Kelemen Beatrix mégis új időknek új dalaival tört be a magyar irodalmi életbe, ha nem is Dévénynél, de a bicskei művelődési házban (Kultúrkúriában).

Mészáros Lőrinc első felesége festményeit és verseit mutatta be a közönségnek, a csütörtök esti kiállításmegnyitóról a Magyar Hang készített riportot, a lap szerint az eseményen megjelent Kelemen Beatrix új kedvese, Joshi Bharat tévés is.

A tárlaton Kelemen Beatrix és a helyi festő, Ágh Gyula Mihály munkáit állítják ki a bicskei önkormányzat tulajdonában álló galériában, a bicskei polgármester pedig másodállásban a Kelemen Beatrix által tulajdonolt Life TV igazgatósági tagja. A kiállítást a polgármester nyitotta meg, beszédében a művészt következetesen csak Beusnak nevezte, és azt mondta, Beusnak többször volt már közös kiállítása Ágh Gyula Istvánnal.

„Az érzéseid bújnak ki a kezed alól” - mondta Bálint Istvánné polgármester már Kelemen Beatrix művészetét elemezve. „A te érzéseid töltenek fel bennünket.”

Kelemen Beatrix ezután elszavalta Létezésünk csodája című versét, ez így hangzott:

A Magyar Hang képei alapján kiállítottak a festmények mellett több bekeretezett verset is, ezek közül az egyik így szól:

Jössz-e?

Jössz-e mond?
Ha szeretsz jössz-e?
Ha szeretsz itt vagy.
Ha szeretsz mellettem vagy.
Ha szeretsz velem vagy.
Ha szeretsz...
Ha szeretsz jössz-e mond
Szeretve jössz-e? Mond

A Barlang című alkotás pedig így szól:

Meleg van
Nappali barlangomban

Kint tiszta ősz
Merjek-e kimenni?

Fázni fogok?
Eső esik?
Engedem-e?
Mert barlangomban meleg van

Kint élet van
Merem-e?
Mert barlangomban meleg van

Mily meleg ez?
Jobb mint kint az ősz?
Az színes leveleivel, eső illatával
Szél fújásával.

Levél elhagyja az ágát.
Megyek.

Zdravko Krivokapic montenegrói miniszterelnök közölte, nem kívánja felvenni a koronavírus elleni védőoltást, mert elegendő antitest van a szervezetében - írta pénteken a Vijesti.me montenegrói hírportál.

Elmondta, nem tudja, hogy mitől, de folyamatosan nő az antitestek száma a szervezetében, de amint száz alá esik ezek száma, be fogja oltatni magát.

Ezzel a montenegrói kormányfő az egyetlen európai vezető, aki elutasítja a vakcinát. A térség többi országában a miniszterelnökök már tavaly december és az idei év márciusa között megkapták a koronavírus elleni védőoltást. (MTI)

Elutasította az Alkotmánybíróság a lúgos orvosként elhíresült Bene Krisztián panaszát, amiben azt kérte, állapítsák meg, hogy az ellene hozott ítélet Alaptörvény-ellenes.

Bene 2013. március 12-én támadta meg volt barátnőjét, Renner Erikát, nem sokkal azután, hogy a nő szakított vele. Megkötözte, elkábította és lúgot öntött rá. A korábban orvosként és a Budai Irgalmasrendi Kórház igazgatójaként dolgozó Benét összesen hatszor ítélték el gyakori fellebbezései miatt, az Alkotmánybírósághoz benyújtott panasza volt az utolsó lehetőség az ügy folytatására, így ennek elutasításával az eljárás lezárult.

Az Alkotmánybíróság szerint önmagában az a körülmény, hogy Bene nem ért egyet a bíróságok döntésével és annak indokolásával, nem elégséges érv a döntés alaptörvény-ellenességének alátámasztására. Márpedig sem a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés nem merült fel. (Telex)

A Cop26-os tanácskozáson meghatározott kibocsátáscsökkentési tervek nem elégségesek a katasztrofális mértékű felmelegedés megállításához, ezért a politikai vezetőknek jövőre újabb, erősebb vállalásokat kell tenniük - állítja a párizsi klímaegyezmény előkészítésében résztvevő három szakértő, Christiana Figueres, az ENSZ korábbi klímaügyi vezetője, Laurence Tubiana, a párizsi klímaegyezményt előkészítő francia diplomata és Laurent Fabius korábbi francia külügyminiszter.

A szakértők valószínűleg azért hallatják most a hangjukat, mert a Cop26-tanácskozás még tart Glasgow-ban, és szeretnék keményebb klímaügyi vállalásokra bírni a résztvevő politikusokat, tudósok szerint ugyanis a tanácskozáson eddig kötött megállapodások nem csökkentik eléggé az üvegházgáz-kibocsátást ahhoz, hogy a katasztrofális mértékű felmelegedés elkerülhetetlen legyen.

A Climate Action Tracker nevű szervezet elemzése szerint a jelenlegi nemzeti kibocsátáscsökkentési tervekkel is kb. 2,4 Celsius fokos lesz a felmelegedés az évszázad végéig, ami bőven a Párizsban meghatározott 1,5 fokos értéken felül van.

Az eredeti tervek szerint az államoknak legközelebb 2025-ben kell erősebb vállalásokat tenniük, de szakértők szerint ez a határidő túl késő, hamarabb kell újra összeülni, ha a mostani tanácskozáson nem születnek keményebb vállalások. (Guardian)

Bűnösnek találta a mianmari bíróság Danny Fenster amerikai újságírót egyebek mellett a bevándorlási törvény megsértésében és a hadsereg elleni uszításban, ezért 11 évnyi börtönre ítélték a férfit. Ennél még többet is kaphat, a héten ugyanis újabb vádakat hoztak fel ellene, lázadást és terrorizmust, amik miatt akár életfogytiglant is kaphat. Az új vádpontok tárgyalása a jövő héten kezdődik.

Fenstert májusban vették őrizetbe a ranguni reptéren, mégpedig azért, mert a hatóságok szerint a betiltott Myanmar Now nevű újságnak dolgozik. Fenster valóban volt munkatársa ennek a lapnak, de saját bevallása szerint 2020 júliusában távozott a szerkesztőségből, és a Frontier Myanmarnál, egy másik lapnál vállalt munkát. Ezt a Frontier Myanmar is igazolta.

Februárban a mianmari hadsereg puccsal vette át a hatalmat, azóta több tucat újságírót börtönöztek be azért, mert korábban kritikusak voltak a hadsereggel vagy akár magával a puccsal szemben. A hadsereggel szemben kritikus helyi kiadvány volt a Myanmar Now is.

A katonai puccs óta az országban őrizetbe vettek egy japán újságírót is, őt azonban a japán külügy nyomására nemrég szabadon engedték. Az amerikai külügy Fensterre vonatkozó kérései azonban eddig lepattantak a mianmari hatóságokról, azt mondták, az amerikainak mindenképp őrizetben kell maradnia. A Fenster elleni ítéletre eddig még nem reagált az amerikai külügy. (BBC)

Egy ritka, antarktiszi Adélie-pingvin tűnt fel egy új-zélandi tengerparton, Christchurch-től délre. Az állatot egy Harry Singh nevű helyi férfi szúrta ki a parton, először azt hitte, csak valami szőrmók, ugyanis a pingvin sokáig egyáltalán nem mozdult. A megtaláló beszámolója szerint úgy tűnt, az állat kimerült és eltévedt.

„Nem akartam, hogy egy kutya vagy egy macska gyomrában végezze” - mondta Singh arról, miért hívta az állatvédőket.

Így került az ügy Thomas Stracke elé, aki már 10 éve pingvinekkel foglalkozik Új-Zéland Déli-szigetén. Stracke megdöbbent, amikor rájött, hogy egy Adélie-pingvinről van szó, ez a faj ugyanis kizárólag az Antarktiszon él, kb. 3000 kilométert kellett utaznia ahhoz, hogy Új-Zéland Déli-szigetén tűnjön fel.

Rövidesen be is gyűjtötték az állatot, amiről kiderült, hogy kissé kiszáradt és a tömege is elmarad a fajára jellemző átlagértéktől. A pingvint egy közeli félsziget védett partszakaszára szállították gyógyulni, itt ugyanis nincsenek kutyák, így zavartalan lesz az állat felépülése.

Ez a harmadik alkalom, hogy Új-Zélandon Adélie-pingvint láttak, eddig csak 1962-ben és 1993-ban történt ilyen. Philip Seddon professzor, az Ontago Egyetem zoológusa azt mondta a BBC-nek, ha a jövőben egyre gyakrabban bukkannak fel ilyen pingvinek a szigetországban, az azt jelzi, hogy valami alapvetően megváltozott a környező vizekben, és minél hamarabb rá kellene jönnünk, mi az. (BBC)

Csányi Sándor nagyinterjút adott a Portfoliónak. Egyebek mellett válaszolt benne Bige László vádjaira, melyekben Bige azzal vádolta az OTP vezetőjét, hogy ő áll az ellene indult hadjárat mögött.

„Természetesen semmilyen alapja nincs a felém megfogalmazott vádaknak. Bige úr már korábban is megpróbált besározni, azt híresztelte, hogy az OTP azért mondta fel 2008-ban a hiteleit, mert meg akartuk szerezni a műtrágyagyárát. Többször kértük hivatalos levélben, hogy hatalmazzon fel bennünket az ügyre vonatkozó banki információk nyilvánosságra hozatalára, amelyekből kiderül, hogy valódi, szerződéses oka volt a hitel felmondásának. Soha nem járult hozzá. Tudatosan, mert így bármit mondhatott, mi pedig nem tudtunk érdemben válaszolni, ugyanis banktitkot sértettünk volna. Szerencsére beperelte az OTP-t ebben az ügyben, 25 milliárd forintot követelt, a bíróság azonban jogerősen kimondta, hogy alaptalan az igénye, azaz jó okkal és jogszerűen mondtuk fel ezeket a szerződéseket.”

Az interjúból kiderült az is, hogy Csányinak jó a viszonya Mészáros Lőrinccel, és örül, hogy az ország leggazdagabb embere is egyre többet fektet a mezőgazdaságba, Csányi szerint ez is azt igazolja, hogy az ő befektetései is helyesek voltak. A Mészáros-féle mezőgazdasági integráció azonban meglepte, szerinte ugyanis ez nyílt kihívás a KITE-vel szemben.

„Eddig is voltak már hasonló próbálkozások, azok az integrációk sikertelenek voltak. Bár jó a kapcsolatom Mészáros Lőrinccel, azt kívánom, hogy ez is sikertelen legyen”

- mondta.

A magyar válogatott nemzetközi meccsei ellen bevezetett szankciók miatt az MLSZ elnöke keményebb fellépési ígért a szélsőjobboldali, rasszista drukkerekkel szemben.

„...egy stadionban hangfelvételt készíteni, bizonyítani, hogy ki mit mondott, nagyon nehéz, de azt jól lehet látni, hogy ki dobál, ki provokálja majommozdulatokkal a játékosokat stb. Egyeztettünk az adatvédelmi biztos hivatalával, hogy megfelelőmódon végezzük a rendbontók azonosítást, és azokat, akik nagy büntetést hoznak a szurkolótársaik és a szövetség nyakára, örökre ki fogjuk tiltani a futballpályákról. Amíg ezt nem tudjuk megoldani, addig az is felmerült, hogy esetleg be kellene zárnunk a B-közepet, annak ellenére, hogy ott is nagyon sok olyan szurkoló van, aki teljesen elfogadható módon viselkedik, és sokat tesz hozzá a stadion hangulatához, a csapat támogatásához. De még mindig kisebb veszteség lenne, mintha 65 ezer szék lenne üres a Puskás Arénában.”

A szurkolók jobb azonosítása érdekében a vénaszkenner felszerelése is felmerült a stadionokban.

A vb-selejtezőkön mutatott rossz magyar teljesítmény ellenére az MLSZ nem tervezi meneszteni Marco Rossi szövetségi kapitányt, Csányi bízik benne, hogy Rossi kitölti 2025-ig szóló szerződését, és utána esetlen hosszabbítani is tudnak.

Az MLSZ elnöke szerint gondolkodnak azon is, hogy csökkentik az NB2 csapatszámát és növelik az NB1-ét, ezzel ellensúlyozva, hogy sok vidéki nagyváros nagy múltú csapatai játszanak most az NB2-ben, miközben az NB1 tele van fővárosi csapatokkal és felfújt vidéki kisvárosok, valamint falvak csapataival, ráadásul az élvonalban rengeteg a külföldi játékos.

„Nagyon ellenzem, hogy ilyen sok külföldi szerepel a magyar csapatokban, ez számomra érthetetlen, és az is érthetetlen, hogy a tulajdonosok miért nem keményebbek ebben a kérdésben.”

Közös hadgyakorlatba kezdett az Egyesült Államok, Bahrein, Izrael és az Egyesült Arab Emírségek a Vörös-tengeren - jelentette be helyi idő szerint csütörtökön a térségben állomásozó amerikai flotta parancsnoksága.

A szerdán kezdődött, négynapos művelet Izrael és a két, Perzsa(Arab)-öböl menti ország első katonai együttműködése azóta, hogy tavaly békemegállapodást írtak alá.

Egy neve elhallgatását kérő izraeli tisztségviselő újságíróknak azt mondta, az ilyen jellegű, amerikai felügyelettel zajló együttműködések ellensúlyozzák majd az iráni hatalmi ambíciókat a térségben.

Az amerikai haditengerészet Bahreinban állomásozó Ötödik Flottája részéről Brad Cooper altengernagy azt mondta, a tengeri együttműködés biztosítja a térségen keresztül bonyolódó kereskedelmet, amely kulcsfontosságú a régió biztonságában és stabilitásában. (MTI)

Közös közleményben szólította fel csütörtökön Fehéroroszországot az Egyesült Államok és több európai ország, hogy vessen véget a fehérorosz-lengyel határnál kialakult migrációs válságnak.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését követően közzétett felhívásban az aláíró országok - az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Észtország, Franciaország, Írország, Norvégia és Albánia - egyúttal azt vetik a fehérorosz vezetés szemére, hogy a menedékkérőket saját politikai céljaira használja fel, nem törődve a határon feltorlódott emberek életével és egészségével.

Fehéroroszország korábban már visszautasította a vádakat, melyek szerint az ottani vezetés szervezte volna a határmenti válságot, és a nyugatra irányuló gázszállítások akadályozásával fenyegetett, ha a válság miatt a nyugati országok újabb szankciókat rónak ki Fehéroroszországra.

A közleményben szerint Minszk ezzel a tevékenységével destabilizálni akarja a szomszédos országokat, illetve az Európai Unió külső határait annak érdekében, hogy elvonja a figyelmet a Lukasenka-rezsim által elkövetett jogsértésekről.

Ez a taktika csupán rávilágít arra, hogy a rezsim fenyegetést jelent a régiós stabilitásra - áll a közleményben, amelyben egyúttal arra is felszólítják a fehérorosz hatóságokat, tegyék lehetővé a nemzetközi segélyszervezetek bejutását a határmenti térségbe, és biztosítsák az ott lévő emberek megfelelő ellátását.

Az Európai Unió már korábban azt vetette Fehéroroszország szemére, hogy a menedékkérők határra szállításával az ellene elrendelt nyugati büntetőintézkedésekért akar visszavágni.

A Fehéroroszországgal szomszédos uniós országok határán, ahová az év eleje óta nagy számban érkeznek ázsiai és afrikai országok állampolgárai, november 8-án vált különösen feszültté a helyzet. Több ezer ember közelítette meg a lengyel határt a fehérorosz oldalról, fegyveres egyenruhások kíséretében, és kisebb-nagyobb csoportokban a szögesdrót határkerítést áttörve próbálnak lengyel területre jutni. (BBC, MTI)

• Kedd este nemcsak Kálomista Gáborék mutatták be a magyar ellenzéket Brüsszelben, de az ellenzék maga is bemutatkozott.
• A kormányoldal az Elkúrtuk című film nemzetközi premierjét szervezte erre a napra, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester pedig szintén kedden kezdte meg több napos brüsszeli látogatását.
• Mindkét rendezvényen jártunk, Deutsch Tamással, Kálomista Gáborral, Ujhelyi Istvánnal, Márki-Zay Péterrel és a rendezvények más résztvevőivel is beszélgettünk.

A Rust című film fegyvermesterének ügyvédje szerdán azt mondta, valaki szándékosan tett éles töltényt abba a fegyverbe, amellyel Alec Baldwin véletlenül lelőtte Halyna Hutchins operatőrt.

Jason Bowles az ABC televízió reggeli magazinműsorában elmondta, hogy védence, Hannah Gutierrez egy olyan dobozból vette ki a lőszert, amelyről azt hitte, hogy vaktöltényt tartalmaz. Az ügyvéd emiatt lehetségesnek tartja, hogy valaki szándékosan helyezte a dobozba az éles töltényt, amely teljesen olyan, mint a vaktöltény.

„Attól tartunk, hogy valakinek szándékában állhatott szabotálni ezt a jelenetet, és szándékosan helyezett éles lőszert a vaktöltények dobozába” - fogalmazott Bowles.

„Nem mondjuk, hogy bárkinek szándékában állt volna egy emberölés tragédiáját előidézni, de valamit tenni akartak, hogy a jelenet forgatásakor egy biztonsággal kapcsolatos incidenst idézzenek elő. Úgy véljük, ez történt.”

A baleset a westernfilm egyik jelenetének próbáján történt október 21-én, az új-mexikói Bonanza Creek farmon. Baldwin játssza a főszerepet a fimben, amelynek egyben producere is. Az éles töltény kioltotta az operatőr életét és megsebesítette Joel Souza rendezőt. Baldwinnak Dave Halls rendezőasszisztens azt mondta, hogy a fegyver vaktölténnyel van töltve.

Az ügyvéd elmondta azt is, hogy Gutierrez megvizsgálta a fegyvert, mielőtt átadta Hallsnak. A fegyvermester azt hitte, hat vaktöltény van benne. Halls vitte a fegyvert a templomba, ahol Baldwin a jelenetet próbálta - tette hozzá. (MTI)

Hajnalban hidegfront érkezik, amelynek hatására csaknem az egész országban zivatarok várhatók.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez szerda este eljuttatott veszélyjelzése szerint az érkező hidegfront hatására a nyugati határ mentén kisebb eséllyel, majd napközben az ország délnyugati és középső felében, később délkeleten már nagyobb valószínűséggel fordulhat elő eső, zápor és zivatar is. A délkeleti területeken délelőtt és kora délután viharossá is fokozódhat a szél. A délutáni óráktól mérséklődik a légmozgás.

Legnagyobb eséllyel a Kaposvár-Balassagyarmat és Baja-Ózd vonal közötti területeken 10, helyenként akár 20 milliméternél is több csapadék hullhat.

Zivatarveszély miatt Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kivételével az egész országra elsőfokú figyelmeztetést adtak ki. Békés megyére az egy nap alatt várható jelentős mennyiségű eső miatt is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.

Békés és Csongrád-Csanád megyében az erős szélre is figyelmeztetnek.

Az előrejelzés szerint a hajnali 9-13 Celsius-fokról napközben 14, de akár 23 fokig is emelkedhet a hőmérséklet.

„Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkára volt a vendégem” - írta egy Facebook-posztban Nagy Csaba, a Fidesz Baranya megyei parlamenti képviselője. A poszthoz képeket is csatolt, köztük ezt:

A komolyabb Nagy Csaba-rajongók természetesen azonnal felfedezik a képen a képviselő védjegyét, az ujjon számolást. Nagy 2018-ban csillogtatta meg tudását azon a rendezvényen, amelyiken Orbán Viktor bejelentette, hogy őt indítja a Fidesz Tiffán Zsolt helyett a szigetvári körzetben, és ekkor magának a miniszterelnöknek nyújtott ujjon számolási támogatást.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve, azaz a Fed terveket jelentett be az úgynevezett eszközvásárlási program lassítására. Az eszközvásárlási program funkciója az volt, hogy pénzt pumpáljon a gazdaságba, és a 2008-as világgazdasági válság, majd újabban a koronavírus okozta gazdasági sokk után öltött igazán óriási méreteket. A program hatása monetáris értelemben kicsit a kamatcsökkentéshez hasonlít.

A Fed szerint azonban a gazdaság nagyjából magára talált a koronavírus-válság óta, ráadásul az amerikai infláció is lényegesen magasabb a Fed által meghatározott célértéknél, ezért is indokolt az eszközvásárlási program lassítása.

A Fed jelenleg havonta 120 milliárd dollár értékben vásárol jelzálog-fedezetű értékpapírokat, valamint kincstári kötvényeket, ezt az összeget tervezik csökkenteni mostantól kezdve havonta 15 milliárd dollárral.

A magas infláció mellett azonban az amerikai munkanélküliségi adatok még nem elég kedvezőek a Fed szerint, ezért az alapkamathoz egyelőre nem nyúlnak, az továbbra is nulla százalék körüli értéken marad. A kamat alakulása erőteljesebben befolyásolja a piaci folyamatok alakulását, így tehát a kamatemelés a Fed számára is erősebb fegyver az infláció ellen, de ezt egyelőre nem vetik be, hiszen érdemben lassítaná a koronavírus-válságon épp túleső amerikai gazdaságot. (New York Times)

Peng Suaj, a Kínai Népköztársaság eddig legeredményesebb teniszezője szexuális zaklatással vádolta meg Csang Kaoli korábbi miniszterelnök-helyettest. A teniszező a Weibo nevű kínai közösségimédia-oldalra írt posztjában azt állította, a magas rangú hivatalnok „szexuális viszonyba kényszerítette”.

Ez az első eset, hogy szexuális visszaéléssel vádolják meg a Kínai Kommunista Párt valamelyik országos felsővezetőjét, így a posztból hamar botrány kerekedett, de nem sokkal később el is távolították a szöveget az erősen cenzúrázott kínai internetről, és Peng Suajt is letiltotta a Weibo.

A 75 éves Csang Kaoli, aki egyébként Hszi Csinping elnök fontos szövetségese, egyelőre nem reagált a vádakra.

Az utóbbi hetekben sorra pattannak ki Kínában a hasonló botrányok, nemrég egy híres tévés vádolta meg szexuális visszaélésekkel egyik férfi kollégáját. (BBC)

Megkezdték a tárgyalásokat egy komoly dél-koreai egyetemi kampusz létrehozásáról Budapesten - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a magyar fővárosban tartott rendezvényen.

A kormányfő a V4-Korea Üzleti Fórum megnyitóján elmondta, a Magyarország és Dél-Korea közötti, egyébként szívélyes, jó és baráti kapcsolatokat egy szinttel feljebb emelik, stratégiai szintre, és a gazdaságon túl kiterjesztik a tudományra, a kutatásra és az oktatásra is.

A magyar miniszterelnök arról is beszélt, hogy minél szélesebb és mélyebb együttműködés lesz Dél-Korea és az Európai Unió, Dél-Korea és a visegrádi négyek (V4), illetve Dél-Korea és Magyarország között, annál hamarabb nyeri vissza az egész európai kontinens a versenyképességét a világgazdaságban.

Orbán Viktor és Mun Dzse In dél-koreai elnök szerdán a fórum nyitórendezvénye előtt is találkoztak, Orbán ott elmondta például, hogy „a dél-koreaiak nagyon becsületes emberek”. (MTI)

Ézsak-Hollandiában, Den Helder város katonai kikötőjében fotóztak egy rozmárt. A Freya névre keresztelt állat éppen a holland haditengerészet rozmár-osztályú tengeralattjáróján pihent.

A rozmárok sarkvidéki állatok, többnyire az északi, hidegebb vizeket kedvelik. Hollandiában sem láttak rozmárt már 23 éve. Van azonban legalább két rozmár, amelyik messze délre kalandozott északi lakhelyéről, az egyiküket, Wallyt a nyáron Írországnál és a spanyol partok környékén is lefotózták, Freya viszont megelégedett a holland tengeralattjáróval.

Kutatók szerint valószínűleg a klímaváltozásnak is köze lehet az állatok vándorlásához, bár időről időre előfordul, hogy Hollandia vagy Nagy-Britannia szélességein is rozmárokat látnak. Albrecht Dürer például egészen biztosan látott rozmárt, mert 1521-ben lerajzolt egyet, William Caxton középkori angol krónikás feljegyzései szerint pedig 1456-ban rozmár, kardhal és bálnák jelentek meg a Temzében. Caxton az állatok feltűnését rossz ómennek vette. (Guardian)

A Biden-kormányzat tiltólistára helyezte az izraeli NSO Group nevű céget, ami az utóbbi hónapokban a Pegasus kémszoftver fejlesztőjeként gyakran szerepelt a hírekben. Néhány hónapja egy nemzetközi újságírócsoport (magyar partnerük a Direkt36 volt) leplezte le, hogy világszerte több vezető politikust és újságírókat is megfigyelhettek a szoftver segítségével.

Az amerikai kormány most úgy találta, hogy a kémszoftver fejlesztőjének működése ellentétes az amerikai külpolitika értékeivel és céljaival, emellett fenyegetést is jelenthet az Egyesült Államokra.

A tiltólista a gyakorlatban azt jelenti, hogy az NSO Group a jövőben nem vásárolhat árukat és szolgáltatásokat amerikai cégektől egy meghatározott engedély nélkül, de ezen felül árnyékot vethet a lépés az NSO Group minden nemzetközi együttműködésére, hiszen ezentúl minden kormánynak vagy cégnek meg kell fontolnia, együttműködik-e egy céggel, amit az amerikai kormányzat fenyegetésként kezel és szankciókkal sújt. (Guardian)

„Olvassátok el ezt” - írta Alec Baldwin az Instagramon egy facebookos kommentről készült képernyőfotó mellé. A kommentet Terese Magpale Davis, a Rust című film jelmeztervezője írta, és védelmébe vette benne a film forgatási körülményeit, visszautasította azokat a vádakat, amik szerint a film készítői nem figyeltek eléggé a biztonságra. Az ezzel kapcsolatos vádak azután röppentek fel, hogy Alec Baldwin főszereplő és producer a westernfilm forgatásán véletlenül egy kellékfegyverrel agyonlőtte a film operatőrét, Halyna Hutchinst, és megsebesítette Joel Souza rendezőt.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Alec Baldwin (@alecbaldwininsta) által megosztott bejegyzés

A filmen dolgozó több szakember is „a forgatáson uralkodó káoszt”, valamint a stáb gondatlanságát és fáradtságát jelölte meg a tragédia okaként, a Baldwin által megosztott poszt szerint viszont egyrészt nem igaz, hogy káosz uralkodott volna, másrészt sosem dolgoztatták a stábot 12 és fél óránál tovább naponta, de legtöbbször 12 alatt maradt a napi munkaórák száma. Emellett rendszeresen tartottak olyan megbeszéléseket is, amiken a stáb biztonságáról volt szó.

A baleset után több amerikai filmes szakember is aláírt egy nyílt levelet, amiben azt kérték, tiltsák be a valódi lőfegyverek használatát az amerikai filmforgatásokon. (BBC)

Egyhangúlag döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat 15 bázispontos, 1,80 százalékra történő emeléséről az októberi ülésén, olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján szerdán közzétett rövidített jegyzőkönyvben.

A döntéshozók értékelése alapján továbbra is jelentős inflációra lehet számítani, és ezek a kilátások a korábban vártnál tartósabbak lehetnek. Mindez a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolja.

A monetáris testület a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak - áll a kamatdöntő ülés jegyzőkönyvében.

A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben ismét a jegybanki toleranciasávba kerül, majd várhatóan 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik.

Az elmúlt hetekben jelentős globális nyersanyagár-emelkedés volt tapasztalható, amely egyes energiahordozók esetében akár háromszoros drágulást eredményezett nyár eleje óta. Egybehangzó érvelésük szerint a globális nyersanyagár-emelkedés hatása a fogyasztói árak egyre szélesebb termékkörében érzékelhető.

A döntéshozók megállapították, hogy a beérkezett adatok alapján az élénk növekedés a magyar gazdaságban folytatódott a harmadik negyedévben. Több tanácstag rámutatott, hogy a növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a helyreállás ütemében eltérések mutatkoztak. Többen felhívták a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány negyedik hulláma és az energiaválság növeli a gazdasági kilátásokat övező kockázatokat. (MTI)

*Pontosítás: Eredeti posztunkban friss döntésnek értettük a Monetáris Tanács közleményében foglaltakat, míg valójában az az október végi kamatdöntés indoklása volt. A hibáért elnézést kérünk.

Csak a legjobbat mondhatja el a Magyarországon lévő koreai cégekről, fantasztikus beruházásaik vannak itt. „Nagyon becsületes emberek” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, amikor hivatalában fogadta Mun Dzse In dél-koreai elnököt. Orbán szerint a dél-koreaiak „minden megállapodást betartanak, a határidők teljesülnek, nagyon szeretünk velük együttműködni”.

Dél-Koreai cégek magyarországi befektetéseiről szól többek közt ez a 444-es videó is:

Orbán szerdán azt mondta, bízik abban, hogy Mun Dzse In dél-koreai elnök magyarországi látogatása magasabb szintre emeli a két ország közötti kapcsolatot.

A miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy Dél-Korea kitüntetett partnert lát Magyarországban. Azt mondta, csodálattal tölt el bennünket az, ahogy Dél-Korea ötvenmillió ember erejével a világ egyik vezető technológiai hatalmává vált.

A dél-koreai elnök rövid nyilatkozatában köszönetet mondott a Hableány sétahajó balesetével kapcsolatos magyar hozzáállásért, jelezve, hogy a magyar miniszterelnök minden szükséges erőforrást biztosított az eltűntek felkutatására. Azt is kifejtette: a két országnak sok területen vannak közös vonásai, és olyan innovatív területeken is együttműködik, mint az elektromos autók gyártása. (MTI)

(A címlapi képen a dél-koreai BTS együttes tagjai láthatóak, akik Orbán szerint nagyon becsületes emberek, hiszen dél-koreaiak.)

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, szeptemberi inflációs jelentéséhez kapcsolódó fogyasztói átlagár-táblázat szerint a fehér kenyér kilója januárban átlagosan 374 forint volt, szeptemberben viszont már 399 forintba került a boltokban, és vélhetően már túl vagyunk ezen is, hiszen a legutóbbi lisztáremelés hatása októberben jelenhetett meg a pékek áraiban is - írja a Portfolio.

Septe József, a Pékszövetség elnöke a napokban az Indexnek azt mondta, a drágulás várhatóan nem áll meg itt, a búza ára ugyanis valószínűleg még tovább emelkedik majd.

A KSH adatai szerint a sütőipari alapanyagok ára is növekszik, drágul az étolaj, a margarin, a vaj, a só, a cukor, az élesztő, a dió és a mák is.

Septe szerint az általános áremelkedés mellett az ágazat munkaerő-problémákkal is küzd, „a fiatalabb generáció már nem szívesen dolgozik éjjel és hétvégén”. Elmondása szerint ezért a vállalkozások nemcsak a keverő- és dagasztógépek beszerzésével próbálják csökkenteni az élőmunkaigényt, hanem a fagyasztott és a kelesztéskésleltetéses technológiák bevezetésével is.