Sarkadi Zsolt

A szabadság és a hazafiság a magyar politika két nagy hagyománya, „az ezeréves Magyarország két nagy tartóoszlopa, ezt a két tartóoszlopot pedig a hűség gerendája köti össze” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Sopronban.

A Hűség napja ünnepi megemlékezésen beszédében a kormányfő arra kérte Sopront, hogy maradjon a következő száz évben is a hűség városa, amely összeköti a hazát és a szabadságot, „és ezzel olyan szilárd építménnyé teszi Magyarországot, amelyben mi, magyarok otthon érezhetjük magunkat”.

Orbán szerint ők az elmúlt évtizedben egyesítették a nemzetet, munkát adtak mindenkinek, aki dolgozni akar, megerősítették a családokat, csökkentették a rezsit, gondoskodtak a legalacsonyabb keresetűekről és megvédték az országot az illegális bevándorlóktól.

A miniszterelnök azt mondta, a távlatok is vonzók: jövőre a fiatalok nem fizetnek jövedelemadót, a családok visszakapják azt, amit idén befizettek, a minimálbér tovább emelkedik, és a nyugdíjasok újra megkapják a 13. havi nyugdíjat.

„Azt javasoljuk, hogy Magyarország előre menjen és ne hátra” - mondta. (MTI)

Az MMA szabályai szerint zajló hárommenetes ketrecharccal döntött egy egy politikai vitát két brazil politikus a hétvégén. A verekedést élőben közvetítették a Facebookon.

A 39 éves Simão Peixoto, Borba város polgármestere egy élményfürdő építése miatt veszett össze a 45 éves Erineu Alves Da Silva extanácsnokkal, és eleinte csak a helyi sajtóban üzengettek egymásnak, szeptemberben azonban Silva csalónak nevezte a polgármestert és bunyózni hívta. A polgármester belement a dologba, de kikötötte, hogy csak akkor verekszik, ha rendesen megszervezik a meccset, hiszen ő a polgármester, „nem holmi utcai harcos”.

A mérkőzést végül vasárnap reggel Borba város egyik iskolájának tornatermében le is játszották. Az eseményen készül videót itt lehet megnézni.

Az első menetben nagy hévvel ment egymásra a polgármester és a tanácsnok, azonban hamar kifáradtak, mindkettejükön látszott a profi képzés hiánya, az utolsó két menetben ütéseik és rúgásaik is pontatlanabbak és gyengébbek voltak. A Vice tudósítása szerint az utolsó két menetben Silva tűnt összeszedettebbnek, a harmadik menet után azonban a bírák a helyi tudósítók meglepetésére a polgármestert nyilvánították győztesnek.

Az egyelőre nem tiszta, hogyan befolyásolja majd a harc eredménye az élményfürdő-projektet, az viszont biztos, hogy a harcoló felek a meccs után láthatóan kibékültek, nevetve ölelhették egymást. (Vice)

Tízezer forintos büntetést róhatnak ki minden szétdobált bérroller után a szolgáltatókra egy formálódó fővárosi szabályozás nyomán - írja a Népszava. A Fővárosi Önkormányzat a kerületek és a bérroller-szolgáltatók bevonásával kidolgozott egy javaslatot a budapesti rollerhelyzet rendezésére. A javaslat úgynevezett mikromobilitási pontokat alakít ki, és csak ezeken a pontokon lehetne majd letenni a különböző bérrollereket és bicikliket. A szolgáltatókat akár rollerenként 10 ezer forintra is bírságolhatják, ha megsértik ezt a szabályt.

A rollerekre vonatkozó KRESZ-módosítást régóta várják az érintettek a kormánytól, több kerület és a BKK is elküldte már a javaslatait a szaktárcának, egyelőre azonban ez nem vezetett eredményre, ezért lépett inkább a Fővárosi Önkormányzat.

A fővárosi javaslat szerint a BKK Futár nevű alkalmazása feltünteti majd a mikromobilitási pontokat is. A pontok felállításáról kézikönyvet ad ki a főváros, az ebben lefektetett szabályok alapján a kerületek alakítják majd ki ezeket a helyszíneket.

Ha a széthagyott rollerek forgalmi akadályt képeznek, akkor el is szállíthatják őket, ennek költségét is a szolgáltatóknak kell megfizetniük. A kerületek a főváros által meghatározott 10 ezer forintnál enyhébb bírságokat is kiszabhatnak a szolgáltatókra.

A G7 nevű párizsi taxitársaság felfüggeszti Tesla gyártmányú taxijait, miután december 11-én este az egyik Teslájuk súlyos balesetet okozott Párizs 13. kerületében. Az autó ok nélkül gyorsított, irányíthatatlanná vált, és a sofőr nem tudott fékezni.

Az Ivry és a Tolbiac utcák kereszteződésénél történt balesetben a Tesla elütött egy biciklist, majd két gyalogost, letarolt egy használtüveg-gyűjtőt és egy közlekedési lámpát, aztán elütött még egy gyalogost, végül pedig egy kisbuszba csapódva állt meg. A balesetben senki nem halt meg, a gyalogosok és a biciklis azonban súlyosan megsérültek.

A G7 társaság és a francia rendőrség egyaránt vizsgálja a balesetet, amíg nem tudják pontosan, mi történt, a G7 nem használja a Tesláit. Az intézkedés 37 sofőrt érint. (Le Monde)

Váratlanul a polgármesterek és közgyűlési elnökök fizetésének jelentős emeléséről döntött kormánypárti javaslatra az Országgyűlés egy friss törvénymódosítás elfogadásával - írja a hvg.hu. A lap szerint a települések vezetőinek bére évek óta nem nőtt, jövőre viszont néhányuknál 50 százalékos is lehet a plusz.

A hvg.hu szerint a béremelési javaslat hirtelen került be egy kulturális témájú törvénymódosító csomagba, és nagyon gyorsan el is fogadták, még az érintetteket is meglepte a dolog. A magyar polgármesterek és közgyűlési elnökök fizetése átlagosan 30 százalékkal emelkedik 2022 január 1-től, az emelés pontos mértéke a vezetett település lakosságszámától függ.

Az intézkedés végrehajtásához azonban a parlament nem rendelt többletforrást, így a béremeléseket az önkormányzatoknak maguknak kell kigazdálkodniuk.

A brit kormány szerdától leveszi az összes országot a koronavírus-fertőzés szempontjából legkockázatosabbnak ítélt országok és területek vörös beutazási listájáról.

Jelenleg tizenegy afrikai ország - Angola, Botswana, Dél-Afrika, Eswatini - a korábbi Szváziföld -, Lesotho, Malawi, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Zambia és Zimbabwe - van a vörös listán. Ezeket az országokat London az omikron koronavírus-variáns felbukkanása után minősítette vörös kategóriásnak.

Sajid Javid egészségügyi miniszter az omikron vírusváltozat terjedésének megfékezésére hozott kormányzati intézkedések keddi alsóházi vitájában mindazonáltal bejelentette, hogy szerdán brit idő szerint hajnali 4 órától - közép-európai idő szerint 5 órától - az összes ország lekerül a vörös listáról.

Javid kijelentette: mivel Nagy-Britanniában is több ezer olyan koronavírus-fertőződést azonosítottak, amelyet az omikron variáns okozott, most már nem szükséges külföldi országokat a radikális beutazási korlátozásokat jelentő vörös kategóriában tartani. (MTI)

Nyomozást rendelt el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda sikkasztás miatt a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány ügyében - írja a 24.hu. Az alapítvány elvileg határon túli magyarok megsegítésére jött létre, munkájának azonban egyelőre nincs nyoma, a 24.hu szerint még weboldaluk és ímélcímük sincsen.

Vettek azonban egy 240 millió forintos II. kerületi villalakást, de ezt az ingatlant sem határon túli magyarok használják, hanem Veress László, Kövér László házelnök kabinetfőnökének családja.

Az alapítvány más szálon is kötődik a házelnökhöz: kuratóriumi elnöke Visontai Kálmán, aki Veress munkatársa az Országházban. Visontai használja azt az Audi A6-ost, amit szintén az alapítvány vásárolt a határon túli magyaroknak szánt pénzből.

A szervezet eddig egyébként egyetlen külföldi forrásból kapott adományt, összesen 322 millió forintot egy ismeretlen cégtől. A pénzről csak annyit tudni, hogy Kövér László barátja, Frank Liu tajvani milliárdos közbenjárásával került az alapítványhoz. Kövér nemrég egy állami kitüntetésre is felterjesztette Liut.

Az alapítvány tavalyi és tavalyelőtti beszámolóit jelentős késéssel, idén októberben adta csak le, ezekből kiderült, hogy Visontai Kálmán kuratóriumi elnök sógornője 1,8 millió forint adományt kapott tőlük. Természetesen Visontai sógornője sem határon túli, a támogatás indoklása szerint azonban a koronavírus-járvány miatt elvesztette a munkáját, ezért kellett segíteni rajta.

Az ügyben több feljelentés is érkezett a hatóságokhoz, akik egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomoznak.

„Gratulálok majdnem minden díjazottnak. Gubás Gabinak nem, mert elvállalta az Elkúrtuk című propagandafilmben az egyik főszerepet” - mondta Molnár Áron színész-repper-aktivista, aki idén Arany Medál-díjat kapott színészi munkájáért. A díjat 2008 óta osztják ki, hat kategóriában, közönségszavazatok alapján. Molnár megosztotta a Facebookon a díjátadón elmondott beszédét, amiben kritizálta egy másik díjazott, Gubás Gabi munkáját.

„Az én kérdésem csak annyi, hogy vajon, amikor elolvasta Gabi a forgatókönyvet és odajutott, amikor Dobrev Klára azt mondja, hogy »járulékos veszteség, ha az ártatlanul arra járó emberek is veszélybe kerülnek, miután a rendőrök lecsapnak a tüntetőkre« akkor vajon elgondolkodott-e színészként, hogy ez igaz-e? Hogy ez valóban elhangzott-e? Rákérdezett-e? Utánajárt-e? Ahogy azt egy valódi színész tenné. És vajon gondolsz-e Gabi, arra a bűntudatra, amikor rákérdeznek majd a gyerekeid, hogy ez tényleg így történt-e? Lesz egyáltalán egy szemernyi bűntudatod is, hogy hazudtál, hogy nem néztél utána? Félreértés ne essék, szerintem Gyurcsány Ferenc a legkártékonyabb személy a jelenlegi összefogásban, ezzel előzném meg a kommentszekcióban a pártpolitikai hovatartozásom besorolását. De itt, nálad Gabi, egy színészi felkészülés munkáját kérem számon. Az Arany Medál-díj közönségdíj ezért ezt nem tudom elvitatni tőled. Itt inkább a színészi munka hiányára szeretnék rámutatni.”

Molnár beszédében kitért az SZFE elfoglalására is, azt mondta, sosem fogja elfelejteni, hogy a hatalom lerohanta és politikai színtérre citálta az intézményt, és nem is fogja csendben tűrni ezt, mert a csend szerinte legitimálja a „a félelemre és vakhűségre épülő rendszert. Én pedig nem fogok egy ilyen rendszerben élni. Innen is kérek szépen mindenkit, aki hallja ezeket a szavakat, hogy 2022-ben menjen el szavazni és szavazatot számlálni” - mondta. (via Népszava)

A 444-en kétrészes cikk jelent meg Endre László életéről és a magyarországi holokausztról (első rész, második rész). A cikkben több szemtanúi beszámolót és történészi munkát dolgoztunk fel, utóbbiak közül a legfontosabb forrás Kádár Gábor és Vági Zoltán A végső döntés című könyve volt. A két történész ebben Endre szerepéről ír, valamint a szentkúti találkozóról, ahol Endre László szülei alföldi kúriájában látta vendégül a magyar belügy felső vezetését és Eichmannékat, hogy egyeztessenek a zsidók deportálásáról.

A könyv egyik szerzőjével, Vági Zoltánnal beszélgettünk Endre Lászlóról.

Mennyire volt Endre László a Horthy-rendszer tipikus hivatalnoka, és ha nem volt az, mi választotta el a kollégáitól?

Azt hiszem, kevés nála atipikusabb magyar hivatalnok létezett. Pedig látszólag a családi mintákat másolta. Már a nagyapja is Pest megyei főispán, majd belügyi államtitkár volt. Apja pedig először főszolgabíró, azután 17 évig országgyűlési képviselő.

De melyik magyar főszolgabíró járt az 1920-as években New Yorkban? Hány találkozott az amerikai elnökkel? Hányért küldte el a saját magánrepülőjét Henry Ford? Igen, az a Ford, az autómágnás. És hány barátkozott össze vele? Annyira, hogy Ford javaslatára elmenjen Münchenbe meglátogatni egy akkor még szinte ismeretlen német pártvezért, egy bizonyos Adolf Hitlert? És hányan mondhatták el magukról, hogy 20 év múlva személyesen majd ugyanez a Hitler védi meg őket a kirúgástól, és az SS követeli a miniszteri kinevezésüket? Nem túl sokan, Endre viszont igen. Egy átlagos magyar hivatalnok nem járta be a világot, és nem volt ilyen nemzetközi kapcsolatrendszere.

De nemcsak a beágyazottsága, hanem hivatalnoki működése és a módszerei is erősen elütöttek a magyar átlagtól.

Igen. Először is: Endre nem volt korrupt, nem lehetett őt megvesztegetni. Másodszor: neki nem volt elég a pozíció, kifejezetten munkamániás volt. Egy igazi workoholic. Hajnalban kelt, késő estig dolgozott, minden aktát elolvasott, mindegyiken rajta van a szignója, az utasítása. Rémálomszerű főnök volt, a kollégái alig bírták a munkatempóját. Leginkább mégis azzal tűnt ki a többiek közül, hogy új típusú, radikálisan fajvédő hivatalnok volt. Bántotta a magyar vidék elmaradottsága, nyomora, ezen új módszerekkel akart változtatni. Ínségenyhítő akciókat szervezett, és az apja volt az egyik legnagyobb adakozó. Fajvédőként a demográfia volt a mániája, ezért szívügyének tekintette a pocsék egészségügy fejlesztését. Ehhez pénzt kellett szerezni, hazai forrás viszont alig volt. Amerikában a Rockefeller Alapítvány vezetőségével tárgyalt, és az elnyert pályázati pénzből kezdett fejleszteni. Mivel a tüdőbaj idehaza népbetegség volt, Endre tüdőgondozókat építtetett. Magas volt a csecsemőhalandóság, ezért szülőotthonokat létesített. Ingyenes szűrővizsgálatokat és anyasági tanfolyamokat szervezett a kismamáknak, ingyen cukrot és tejet osztottak a babáknak. Gödöllőből Endre csinált egészségügyi mintajárást.

Miért pont Gödöllő lett a mintajárás? Miért nem Komárom vagy Budakeszi?

Mert nem ott, hanem a gödöllői kastélyban volt Horthy nyári rezidenciája. Ez volt a magyar Versailles. Ugye, micsoda véletlen, hogy éppen ide koncentrálták az amerikai támogatásokat? Itt épült a magyar jövő modellprojektje. Persze ehhez kellett egy ember, aki az egészből ki tud hozni valamit, aki nem lopja el a forrásokat. Ez lett Endre, aki főszolgabíróként részt vett az ötórai teákon, az udvari vadászatokon. Bizalmi állása volt, hiszen szavatolni kellett a kormányzó biztonságát. Nyaranta, amikor Horthy megérkezett, Endre szervezte a fogadását. A pályaudvartól a kastélyig leventék álltak őrt. Persze, hiszen a leventemozgalmat is Endre szervezte. És ha valaki nem akart 12-21 éves kora között katonai kiképzésre járni? Nos, akkor kicsit elbeszélgettek a szüleivel, utána közmunkára ítélték. Ha ez sem hatott, jött a pénzbírság, esetleg Endre hatóságai javasolták, hogy a gyerek kerüljön javítóintézetbe. Nemcsak a zsidóknak nem volt apelláta. Egyszer a cserkészek adtak fáklyás szerenádot Horthynak, és a kormányzó azt mondta, hogy „ez a főbíró Gödöllőt lassan a világ közepévé fogja tenni”. És tényleg: Endre 1933-ban Gödöllőre hozta a cserkészek világdzsemboriját. Hatalmas siker lett, több mint 40 országból érkeztek a küldöttségek, olyan volt, mint később egy világifjúsági találkozó. De Endre fogadta az olasz fasiszták 700 fős küldöttségét is, éltette Mussolinit, és arról szónokolt, hogy a fasiszta szellem a magyarral „összeáll”.

Endre nem csupán fajvédő, de fasiszta is volt?

Amit Endre akart, az már nem fasizmus. Mussolini a harmincas évek közepéig teuton barbárságnak tartotta a hitleri fajelméletet és a zsidóüldözést. Röhögött rajta, és egy zsidó nő volt a szeretője. Ehhez képest Endre megszívlelte annak a Henry Fordnak a javaslatát, aki A nemzetközi zsidó: a világ legfőbb problémája címmel írt vaskos könyvet. Fogta magát, és elutazott Londonba, hogy a British Museum könyvtárában olvasgassa a kor hírhedt antiszemita pamfletjét, a Cion bölcseinek jegyzőkönyvét. És meg volt róla győződve, hogy ahogy fogalmazott, „a szabadkőműves zsidóság kitűnő hírszolgálatával” állandóan figyeltette és el akarta lopni tőle az összegyűjtött anyagot.

Ez a patologikus antiszemitizmus Endre fajvédelmének lényegi, domináns része volt. Kormányzói keggyel a háta mögött bürokratikus eszközökkel, törvényellenesen üldözte a zsidókat. Bezáratta a boltjaikat. Mondvacsinált ürügyekkel megbírságolta, lecsukatta őket. Például a HÉV csömöri állomásának zsidó főnökét, mert állítólag Kun Bélával fenyegette az utasokat. Az endrei fajvédő világkép azonban nem fasizmus. Jellemzője a szelektív népesedési politika, a kívánatos utódokat szülő magyar anyáknak tej és cukor jár, közben a romákat koncentrációs táborba zárná és sterilizálná. Militarista nevelés és katonai kiképzés a gyerekeknek, a magyar faj történelmi elhivatottsága és felsőbbrendűsége, és persze aktív zsidóüldözés, harc a zsidó világhatalom ellen.

Ez nem fasizmus, ez már nettó nácizmus.

Lehet-e azt mondani, hogy az Endrében is meglévő szélsőséges antiszemitizmus általánosan elterjedt volt a korszak államigazgatásában?

Igen, fogalmazhatunk így. Persze a pontos arányokat nem tudjuk, de azt látjuk, hogy milyen sokan követték, másolták. 1940-ben például halottak napja alkalmából megtiltotta, hogy a temetőknél zsidók virágot, koszorút árusítanak. Ma azt mondanánk, hogy egy PR-kampány keretében a rendeletét körbeküldte a sajtónak és a kollégáknak. Hamarosan Győr, Miskolc, Szeged, Pécs és Sopron polgármestere, és 19 másik vármegye is kitiltotta a zsidó árusokat az ottani temetőkből. A történet csattanója, hogy egy zsidó kőfaragó megfellebbezte az eltiltását a belügyminisztériumnál. A magyar hagyományoknak megfelelően a minisztériumban röpke két év alatt le is zajlott a vizsgálat. Kiderült, hogy Endre és az összes lelkes követője törvényt sértettek. Ezért a rendeletet megsemmisítették – öt hónappal a német megszállás előtt.

A náci példát másolva Endre találta ki, hogy a nem zsidó kereskedők boltjaikban függesszék ki a „keresztény magyar üzlet” táblát. Ez is tipikus endrei jogászkodás, a paragrafusok csűrése-csavarása. A zsidókat nem kényszeríthetem, hogy kirakják a „zsidó üzlet” táblát. Rendben, akkor majd kényszerítem a többieket, írják ki ők, hogy keresztény üzlet. Itt is a belügyminiszter lépett közbe. De tiltás ide, tiltás oda, ezt is országszerte másolni kezdték. Endre pedig tudta, hogy figyelik, és a negyvenes években Pest megyei alispánként egyre durvább javaslatokkal állt elő. Ezeket a sajtó buzgón ismertette. 1943-ban például már azt, hogy a zsidók ne utazhassanak együtt a keresztényekkel a HÉV-en és a vonatokon addig is – idézem –, „míg kitelepítésük megtörténik”.

Pontosan mit tekinthetünk a magyarországi holokausztban Endre felelősségének? Nem ő rendelte el a gettósítást, ahogy a deportálást sem, ezzel védekezett is a Népbíróság előtt. Mi az, ami az ő személye és munkája nélkül nem alakult volna így?

A holokausztot valóban nem Endre találta ki. Az elsődleges felelősök németek. Az ötletgazda Hitler, valamint a fő végrehajtók, Himmler, az SS vezetője és az emberei.

Magyar részről a politikai felelősség Horthyé és a kormányé volt. A kormányzó beleegyezett a deportálásokba, a Sztójay-kormány pedig döntést hozott arról, hogy a németeknek átadott zsidó munkások „családtagjai is kimennének”. Szó szerint idéztem a minisztertanácsi jegyzőkönyvet, mert ez a magyar történelem leggyilkosabb három szava. Ez alapján küldtek gázkamrába 100 ezer magyar gyereket és a nagyszüleiket.

Konkrét ügyekért viszont bizonyíthatóan Endre a felelős. Ő írta a gettósítási rendeletet. Formai okokból ugyan a másik belügyi államtitkár, Baky írta alá, de tudjuk, hogy a szöveget Endre készítette. Ezzel a kedves mondattal kezdődik: „A m. kir. kormány az ország területét rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól.” Ezek Endre szavai. Ő fogalmazta a rendelet A. jelű függelékét is, ami

a gettósítás hatályát kiterjesztette a gyerekekre, a kórházi betegekre és az elmebetegekre.

De ő rendelte el a zsidó orvosok deportálását is. Korábban kivételezettnek számítottak, mert a keresztény lakosságot is ők gyógyították. Endre azonban saját hatáskörben őket is elvitette Auschwitzba. Hiába könyörögtek a helyi hatóságok, hogy összeomlik az egészségügyi ellátás, hogy Kisvárdán nincs, aki beadja a védőoltásokat, hogy Máramaros vármegyében összesen három orvos maradt, szülész-nőgyógyász pedig egy sem. Endrét ez nem érdekelte, a teljes zsidótlanítás fontosabb volt, mint a fajvédelem. Ő vezette a zsidó mentesítési kérelmeket elbíráló bizottságot is. Lényegében minden kérelmet elutasított, és ezzel is emberek százait küldte a halálba. Ezekért az ügyekért Endre a felelős, és ezek még csak a kisebb disznóságok.

Mik voltak a nagyobbak?

Személyesen Endre rendelte el, hogy deportálás előtt a zsidókat testi motozásnak vessék alá. Ahogy ő mondta, azért, hogy „az állam tulajdonát képező pénz és értékek tőlük elvétessenek”.

Ő küldött motozónőket a gettókba, akik édesanyák, idős nénik és gyerekek hüvelyébe és végbelébe nyúlva keresték a „nemzeti vagyont”. Székesfehérváron a hatévesnél idősebb kislányok is átestek ezen. Pécsen a kirendelt bábák a vizsgálatok között kezet se mostak, Szászrégenben feltépték a lányok szűzhártyáját és megfertőzték őket. Ezt nem Hitler csinálta, nem Eichmann követelte.

Ezért a gyalázatért a magyar kormány, személyesen pedig Endre László volt a felelős.

Igen, ha Endre nincs, akkor is lettek volna deportálások. A vonatok akkor is Auschwitzba mentek volna. Ahhoz viszont ő kellett, hogy Európa-rekordot érjünk el deportálásban. Hogy harmincszor hatékonyabban küldjük halálba az embereket, mint Tisóék a szomszédban. Tudjuk, hogy az április 22-ei szentkúti találkozón miben egyeztek meg a belügyi vezetők, a náci rendőrség és az SS magyarországi parancsnokai. Abban, hogy május 15-től naponta egy vonat megy Auschwitzba, 3000 zsidóval. Magyarul: havi 30 vonat 90 ezer emberrel. És mi történt ehelyett? Endre néhány nap múlva megállapodott Eichmannékkal, hogy felgyorsítják a sebességet. Már az első hónapban három és félszer ennyit, összesen 106 vonatot küldtünk Birkenauba. Höss auschwitzi parancsnok ide járt könyörögni Budapestre, azzal, hogy a krematóriumok kéményei nem bírják a tempót, túlhevülnek, és a magyarokat már gödrökben kell égetni. Eichmann széttárta a kezét és azt felelte, Himmler gyors akciót akar, a magyarok – értsd: Endre - pedig ennél is több vonatot akarnak indítani. Ha marad az eredeti terv, akkor a deportálás leállításáig 56 nap alatt 56 vonat ment volna Auschwitzba. Ez körülbelül 170 ezer ember. De mi több mint 140 vonatot küldtünk 422 ezer emberrel. A 170 ezer helyett 422 ezret. A különbség negyedmillió ember, akik háromnegyedét már az érkezés napján megölték. Az ő haláluk jelentős részben Endre számlájára írható.

Endre László a Népbíróság előtt azt mondta: „Én feltétlenül az igazság és a nemzet jövőjének érdekében állónak tartottam volna, hogy mondjuk a Kállay-kormány vagy a Lakatos-kormány, amelyben megvolt a hajlandóság arra, hogy a háború tekintetében más álláspontot képviseljen, mint az előző kormányok, ha meggyőződött arról, hogy egyesek útjában állnak annak a békekötésnek, amely a nemzet érdekében áll, akkor azokat eltávolítsa az útból és lefogassa.” Miért nem volt senki nemhogy a háború alatt, de előtte sem, aki vette volna a fáradságot arra, hogy eltávolítsa a pozíciójából Endre Lászlót?

Endre az apai házban hallotta az első zsidóellenes rigmust egy népköltőtől: „Bejött Icig a faluba batyuval a hátán, rongya lógott, de keblében benne volt a Sátán.” Ez már gyerekként megragadt benne, de a világháborús vereség és a Tanácsköztársaság hatására vált megrögzött zsidógyűlölővé. Ugyanakkor apja és családja ízig-vérig lojális volt Horthyhoz és a rendszerhez. A jelek szerint a hatalom sokáig azt gondolta Endréről, hogy bár radikális és vad antiszemita, alapjában véve megbízható. Azután mintha a fejébe szállt volna a siker. Talán azt hitte, neki mindent szabad. 1937-ben kitalálta, hogy képviselőjelöltként indul a választáson. Csak az volt a bibi, hogy a kormánypártnak már volt jelöltje. Az apja le akarta lebeszélni a fiát, mert tudta, hogy mi következik. De hiába, Endre hajthatatlan maradt, és pillanatok alatt bele is bukott. Felettese az alispán szólt neki, hogy keressen új állást. Tehát a kérdésre válaszolva: Endre megbukott. De nem a zsidóellenesség, nem a törvényszegések vagy a botrányok miatt. Hanem azért, mert nem volt elég lojális. Amint szembement a rendszerrel, azonnal levették a pályáról.

De egy ilyen bukás után hogy lett belőle az ország legnagyobb megyéjének az alispánja?

Politizálni kezdett. Megalapította a Fajvédő Szocialista Pártot, Szálasiékkal tárgyaltak a fúzióról. Úgy tűnt, hogy a nyilasok egyik vezére lesz. De minden megváltozott, amikor korrupció miatt megbukott az őt kirúgó alispán. Ezzel megürült számára az álomállás. Endre apja most betartotta a politikai etikettet. Beszélt a kormányzóval, engedélyt kért Darányi miniszterelnöktől, hogy a fia indulhasson. Darányi tudta, hogy az alispánt titkosan választják. Márpedig Pest megyében az Endre családnak óriási volt a beágyazottsága, a népszerűsége. A kormánynak nagy presztízsveszteség lett volna egy vereség. Régi hatalomtechnikai alapelv: ha nem tudsz rajta változtatni, állj az élére. Ráadásul a kormány ekkoriban jött rá, hogy a náci mintára itthon erősödő nyilasokkal is kell valamit kezdeni. A politológusok azt mondanák, hogy megpróbálták lenyúlni a témáikat és elszívni előlük a levegőt. A kormánypárt tényleg elindult a szélsőjobb felé. Elkezdik például tervezni az első zsidótörvényt. Darányi úgy gondolhatta, hogy Endre tanult a bukásból. És különben is, jobb, ha egy ilyen képességű hiperagilis ember a rendszeren belül konszolidálható hivatalnok marad, mintha a nyilas ellenzéket erősíti. Így a kormány végül nem állított saját jelöltet, Endre pedig elsöprő többséggel lett a legnagyobb megye alispánja. A következő években már nem neki kellett megváltoznia. Inkább a kormánypárt idomult őhozzá. Egymás után átvették az antiszemita radikalizmus programpontjait. Jöttek a zsidótörvények, a munkaszolgálat, az erősödő német orientáció. Ha pedig az alispán úr túlságosan előreszaladt valamelyik rendeletével, ott volt a belügyminiszter, aki a fejére koppintott.

Endre a Népbíróság előtt többször is utalt arra, hogy a magyar közvélemény akarta azt, ami történt, a politikai osztály pedig ennek megfelelően cselekedett. Igaza volt? Egyáltalán, meg lehet ezt állapítani?

A diktátorok, háborús bűnösök, tömeggyilkosok gyakran állítják, hogy a közvélemény nyomására cselekedtek. Visinszkij elvtárs, Sztálin kirakatpereinek főügyésze is mindig a népakaratra hivatkozva követelte, hogy a vádlottakat lőjék agyon, mint a veszett kutyákat. És tényleg, a munkások a gyári gyűléseken követelték az éppen aktuális árulók, Buharinék vagy a trockisták kivégzését. Persze próbálta volna valaki nem követelni! Éjjel már jött is érte a fekete autó. Szóval ennek az érvelésnek ne dőljünk be kritika nélkül.

Ha volt valami, amitől a földosztáson kívül a Horthy-rendszer irtózott, az éppen a közvélemény spontán megnyilvánulása. Ezért kellett megtagadni a többségtől a titkos választójogot. Ezért bűvészkedtek a választási szabályokkal, ezért fordult elő minden választáson tömeges csalás. A közvélemény szelektív interpretálásában Endrének is nagy rutinja volt. 1933-ban például helyi, azaz nyílt választást tartottak Gödöllőn. Amikor a tömeg egy része az Endrének tetsző bírójelölt nevét skandálta, azonnal ki is hirdette őt győztesnek. Az ellenzék azonban gyorsan észbe kapott, és név szerinti szavazást kért. Ekkor csodák csodájára kiderült, hogy mégiscsak az ellenzék volt többségben. Máskor Endre felkonferált egy jelöltet, a saját emberei gyorsan éljenezni kezdtek. Erre Endre azonnal kijelentette, hogy látható többség, kész, vége, az illető győzött. Utólag lehetett pereskedni, fellebbezni, többnyire úgyis a kormány nyert.

Akkor ez azt jelenti, hogy Endre hazudott, és a közvélemény inkább ellenezte a zsidóellenes intézkedéseket, a gettósítást, a deportálásokat?

Ezt nem mondtam. Tény, hogy a gettósítás és a deportálás ellen tömeges tiltakozás, tüntetés, sztrájk, érdemi társadalmi ellenállás nem volt. Mivel azonban nincs megbízható kutatási eredményünk, egyszerűen nem tudjuk pontosan, hogy mit gondolt a közvélemény. Azt tudjuk, hogy Márai szerint a magyar középosztály „berúgott a zsidókérdéstől”. Számára 1944-ben is egyértelmű volt, hogy a zsidókat a halálba viszik. De hogy Joli néni mit gondolt, az nehezebb kérdés. Az biztos, hogy sokan gyűlölték a zsidókat. Az évtizedes állami antiszemita propaganda mindent meg is tett ennek érdekében. Azt is tudjuk, hogy százezrek igényelték ki a zsidó szomszéd lakását, üzletét. Vagy lopták el egyszerűen az ágyneműjét, ha a tulajdonost elvitték. Amikor a zsidókat a vonathoz hajtották, volt, aki éljenzett és köpködött, mások viszont sírtak. Nekem úgy tűnik, hogy a többség hallgatott, és a saját bajával volt elfoglalva. Háború volt, bombáztak, dúlt az élelmiszerhiány. Az ilyen krízishelyzetek ritkán növelik a másokkal szembeni empátiát. Korántsem véletlen, hogy az összes népirtást háború alatt követték el.

Még valami: az első holokauszttagadók a nácik voltak. Ők már akkor is tagadták, miközben éppen végrehajtották. Hitler pontosan tudta, hogy gyerekek, öregek és asszonyok tömeges legéppuskázása, elgázosítása még a saját támogatóinak is sok lett volna. Nem véletlen, hogy a náci lapok nem írtak a kivégzésekről, nem közöltek termelési riportokat Auschwitzból. Éppen ellenkezőleg. A holokauszt titkos birodalmi ügy volt, a megsemmisítő táborokban tilos volt fényképezni, és a jelentésekben gázosítás helyett különleges kezelésről kellett írni. Persze sok mindenki tudott, látott, hallott valamit.

De ahogy a németeket, úgy a magyarokat sem merte megkérdezni a hatalom, hogy akarják-e gázkamrába küldeni a szomszéd kisfiút.

Történészként mi a véleménye arról, ahogyan a magyarországi holokauszt megjelenik a mai magyar történelemoktatásban? Elegendő annyit tanítani róla, amennyit ma egy átlagos középiskolában tanítanak?

Jó, hogy tanulnak erről, hiszen a történelmünk része. A lényeg talán nem is annyira a mennyiségen, hanem inkább a mondanivalón, a kontextuson van. Ez pedig nyilván iskolánként és tanáronként változik. Ha úgy tanulják, hogy a zsidókat vitték el, ölték meg, az nem ugyanaz, mintha azt mondjuk, hogy emberekkel, magyarokkal történt, akik egyébként zsidók voltak. Tehát nemcsak velük történt, hanem velünk is. Akár zsidók vagyunk, akár nem. A másik, hogy van-e alkalmuk a tanároknak a felelősségről is beszélni.

Minden kutatás azt mutatja, hogy a magyarok szerint a holokausztért Hitler, az SS, a Gestapo, egyszóval a németek felelősek.

Ez részben igaz is. De azért Eichmann szerint, aki az embereivel mégiscsak végigdeportálta egész Európát, messze nálunk kapták a legtöbb segítséget. Nem a hasonlóan antiszemita szlovák Hlinka-gárdistáktól, vagy a zsidókat szintén buzgón deportáló francia rendőröktől, hanem a magyar csendőröktől és a magyar közigazgatástól volt elájulva. Az oktatás legnagyobb kihívása talán annak megértetése, hogy van, amikor a magyarok tettesek, és van, amikor ők az áldozatok. Akárcsak a németek, az oroszok vagy a franciák esetében.

Az Endre Lászlóról szóló 444-es cikk megjelenése után a leggyakoribb reakcióként az emberek azt kérdezték, miért nem ismert Endre László pályafutása sokkal szélesebb körben. Miért nem?

Ha jól ismerjük a háborús bűnöseinket, akkor az azt is feltételezi, hogy jól ismerjük a saját történelmünk ocsmány fejezeteit. Sokkal gyakoribb és kényelmesebb, ha mindent a németekre fogunk. A legtöbb nemzet így van ezzel. Amikor Mitterrand francia elnöktől akartak kicsikarni egy nyilatkozatot a francia felelősségről, ő azt válaszolta, hogy a német megszállás alatt nem volt Franciaország. Hiába volt szocialista elnök, a kollaboráns francia kormány egykori hivatalnokaként próbálta elkenni az ügyet. Utóda, a jobboldali Chirac viszont fogta magát, és általános meglepetésre elismerte a francia részvételt és francia felelősséget. Ez 1995-ben történt. Figyelemre méltónak tartom, hogy a kétszeres háborús győztes franciáknak is 50 év kellett a magától értetődő igazság kimondásához.

A veszteseknek, a rossz oldalon állóknak ez láthatóan még nehezebben megy. Az osztrákoknál neve is volt a felelősség hárításának. Ez volt az úgynevezett Opfertheorie, vagy Opferthese, mely szerint szegény Ausztria volt a gonosz Hitler első áldozata. Persze ebben is volt igazság. Mégis, talán az áldozati szerephez képest kicsit túl sokan heilhitlereztek önfeledten az Anschluss idején. Ráadásul túl sok osztrák SS lett parancsnok a megsemmisítő táborokban, és bizony Eichmann kollégáinak jelentős része is Ausztriában született. De ott vannak az olaszok. Ők sem úgy tekintenek magukra, hogy hurrá, mi találtuk fel a fasizmust. Pedig ez történt: a nácik a karlendítést éppúgy Mussolinitől lízingelték, ahogy a Führer titulust, ami a Duce megfelelője. Az olaszok is szívesen tekintenek magukra áldozatként, mert 1943-ban megszállták őket a németek, és a deportálások is akkor kezdődtek. De mi volt előtte? Mit mondjanak az olasz hadsereg által felgyújtott görög falvak túlélői? Vagy Szlovénia, ahol az olaszok Ljubljana tartomány teljes lakosságának legalább a 7 százalékát letartóztatták, koncentrációs táborba zárták. Ma számtalan olasz városban van Badoglio marsallról elnevezett utca. Joggal, gondolhatnánk, hiszen miután Mussolinit megpuccsolták, ő lett az utód, és átállt a szövetségesekhez. De ki akar arra emlékezni, hogy a hős Badoglio még Mussolini engedélyével a líbiai arab felkelőket mustárgázzal bombázta? Éppúgy, mint 1935-ben az etiópokat, vagy a Vöröskereszt kórházait. Nem sokan. A felelősség vállalása más országokban sem megy könnyen. Visszatérve a kérdésre:

akár ismerjük őt, akár nem, ha a németeket és az osztrákokat nem számoljuk, akkor Endre László volt Európa első számú háborús bűnöse.

A Végső döntés című könyvben azt írják: „a magyar politika legszélsőségesebbjei, a lecsúszott egzisztenciákat, bűnözőket és fantasztákat felsorakoztató nyilasok sokszor szabadjára engedett gyilkos indulataik ellenére a zsidókérdés végső megoldása terén kevésbé kollaboráltak a nácikkal, mint a Horthy-rendszer elitjéhez tartozó, zömmel konzervatív úriemberekből álló Sztójay-kormány. Ez a felismerés mindazonáltal a mai napig hiányzik a magyar nemzeti emlékezetből, amely előszeretettel tolja a holokausztért viselt magyar felelősséget a nyilasokra, mondván, a bűnöket mindössze néhány fanatikus elmebeteg követte el.” Mi az oka ennek a jelenségnek? Miért tolja a magyar nemzeti emlékezet a nyilasokra ezt a felelősséget?

Mert Szálasiékat könnyű utálni. Sok támogatójuk volt, de sosem volt társadalmi többségük. Nyilvánvalóan alkotmányellenesen kerültek hatalomra, német tankok segítségével. Dilettáns és véres uralmuk alatt elszabadult a pokol. Összeomlott a közrend és a közbiztonság. Az új kormány emberei nyíltan fosztogattak és gyilkolták a zsidókat. Alighogy hatalomra kerültek, megérkeztek az oroszok, szétlőtték Budapestet, és elpusztult a fél ország. Persze van ebben egy erős optikai csalódás is: mire Szálasi jött, a magyar zsidók nagy részét már rég elgázosították. Birkenauban heteken keresztül több zsidót öltek meg minden egyes nap, mint ahányat a nyilasok összesen a Dunába lőttek. A háborút sem a nyilasok kezdték. Mire ők hatalomra kerültek, az oroszok már Debrecennél jártak. Mégis Szálasiék alatt fordult a kocka: már nemcsak a zsidók, hanem immár bárki, a társadalom többsége joggal érezhette magát áldozatnak.

A Sztójay-kormány felelősségét miért nehezebb elviselnünk?

A társadalmi percepció szempontjából voltak fontos különbségek. Sztójay alatt éjjelente hiába vallatták, verték sokszor agyon a tehetősnek vélt zsidókat, ez a zárt gettókban történt, majdnem titokban. A társadalomban van némi képmutatás: más azt látni, hogy a zsidókat elviszik valahová, mint végignézni, ahogy a sarkon tarkón lövik őket. Sztójay alatt Horthy a helyén maradt, és bár néha már bombáztak, azért még járt a villamos.

Ráadásul a kollaboráns kormány tagjai egyáltalán nem voltak új arcok. Zömmel a régi, békebeli horthysta elithez tartoztak. Reményi-Schneller Lajos például hét kormányban volt pénzügyminiszter. Antall István korábban Gömbös miniszterelnök sajtófőnöke és Kállay propagandaminisztere volt. Szász Lajos 1937 óta szolgált államtitkárként, miniszterként. Sorolhatnám a többieket is. Összességében egyfajta folytonosságot képviseltek. Éppen az volt a németek szándéka, hogy a lakosság ne érezze cezúrának a német megszállást. Ez a számításuk be is jött. Mivel utánuk még rosszabb következett, nem Sztójayékat, hanem a nyilasokat érezzük mélypontnak. Akkor is, ha a régi elit sok éves politikájának a csődje hozta el Szálasi uralmát és a Vörös Hadsereget.

Azt is észrevettem, hogy a külsőségek milyen sokat számítanak. Valahogy nehezebben feltételezünk rosszat a díszmagyaros, kardos, tiszteletre méltónak tűnő idősebb urakról, mint a fekete ingben zagyvaságokat üvöltöző nyilasokról. Pedig a nettó hazaárulás Sztójayék alatt vált normává. Elég csak a német követ jelentéseibe beleolvasni. „Most kapott bizalmas értesítés szerint lehetséges, hogy a ma reggel 10 óra óta zajló minisztertanácsi ülés kormányválsághoz vezet” – írja Berlinnek Veesenmayer. Tehát még vége sincs az ülésnek, de valaki a kormányból már mindent jelent a németeknek. Vagy amikor Veesenmayer részletesen leírja, hogy ki mit mondott a titkos koronatanácson. Listázza, hogy kit rúgnak vagy éppen neveznek majd ki. Könyörgöm, éppen azért volt titkos az ülés, hogy a németek ne tudjanak róla. Elképesztő olvasni, ahogy ezek a díszmagyaros urak lényegében élőben streamelték a titkos kormányüléseket, miközben egymást jelentgették egy idegen, megszálló nagyhatalom helytartójának. És ha már Endréről van szó: ő nem volt válogatós, Sztójayéknak éppen úgy dolgozott, mint régi harcostársának, Szálasinak.

• A Balatonnál lassan kétszáz éve feszülnek egy másnak a helyiek és a turisták érdekei. Sok önkormányzat igyekeszik úgy alakítani helyi szabályaikat, hogy amennyire csak tudnak, a turizmus és a nyaralók érdekeinek kedvezzenek. Ezért a legtöbb településen fokozatosan háttérbe szorultak a hagyományok.
• A háztáji állattartást elvileg nem lehetne megtiltani Magyarországon. A nemrég módosított balatonfüredi helyi építési szabályzat azonban megtiltja a tyúkólak építését. Ól nélkül pedig nem lehet csirkét tartani, így a füredi szabályzat mégiscsak ellehetetleníti a barmofitartást.
• A balatonfüredi Gerő András és felesége, Németh Ildikó több mint egy harcol a hivatalokkal az abszurd szabályozás ellen.

Pintér Sándor belügyminiszter a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt referált, elmondta, hogy minden a legnagyobb rendben van, a nemzetbiztonsági szolgálatok hibátlanul végzik a munkájukat. Pintért a Pegasus-üggyel kapcsolatban is kérdezték, feltettek neki kérdést például a titkos adatgyűjtések engedélyezéséről is, miután kiderült, hogy a Pegasusos lehallgatásokat az a Völner Pál államtitkár engedélyezhette Varga Judit igazságügyminisztert helyettesítve, Völner mentelmi jogának felfüggesztését pedig kedden kezdeményezte az ügyészség egy korrupciós ügy miatt.

Pintér azt mondta, megfelelőek Magyarországon a titkos adatgyűjtés engedélyezésére vonatkozó szabályok, már a 90-es évek eleje óta azok, ahogyan most is.

A bizottsági ülésen megfigyelőként részt vevő DK-s Vadai Ágnes azonban konkrét kérdéseket is feltett a Pegasus kémszoftverrel kapcsolatban, ezekre azonban Pintér csak zárt ülésen volt hajlandó válaszolni.

„Az Információs Hivatal nem vásárolt ilyen szoftvert, nem üzemeltetett és nem is üzemeltet” - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt az ülésen megfigyelőként résztvevő DK-s Vadai Ágnes kérdésére. A miniszter hárította a Pegasus-szal kapcsolatos és a szoftver beszerzésében való érintettségre vonatkozó kérdéseket, ebben odáig ment, hogy a Pegasust gyártó izraeli NSO Group nevű cégről azt mondta, azt sem tudta mi az, először azt hitte, a Nemzeti Sport Online-ról van szó.

Az LMP-s Ungár Péter arról kérdezte a minisztert, osztja-e a magyar kormány a lengyelek álláspontját, miszerint a lengyel-belorusz határon kialakult helyzetért Oroszország a felelős. Szijjártó erre úgy válaszolt, hogy Oroszországot igyekezett egyáltalán nem említeni, azt mondta, „nyilvánvalóan teljesen elfogadhatatlan”, ami a fehérorosz-lengyel határon zajlik, és „arra a kottára íródik, amire a 2015-ös események Magyarország déli határainál”.

A külügyminiszter szerint a magyar kormány a lengyelek mellett áll, és elfogadhatatlannak tartja „a migránsok ráhordását az EU határára, de az is elfogadhatatlan, hogy még mindig vannak olyanok, akik szerint ezeket az embereket be kellene fogadni”. Szijjártó válaszát azzal zárta, hogy még egyszer elismételte az elfogadhatatlan szót, azt mondta, akárki is szervezi az akciót, elfogadhatatlan, hogy az EU-t migrációs nyomás alá helyezik.

Ungár Péter és a bizottság jobbikos elnöke, Stummer János arról is kérdezte a külügyminisztert, miért és mire alapozva állította több sajtóbeszámoló szerint is azt, hogy a 2022-es választásokba külföldről megpróbálhatnak majd beavatkozni, és a képviselők arra is kíváncsiak voltak, milyen égtáj felől várja ezt a befolyásolási kísérletet a magyar külügy.

Szijjártó szerint a közép-európai történelemből világos lecke, hogy itt mindenki mindig megpróbál befolyást szerezni. Példaként említette, hogy más országok pályázatot hirdetnek, amiből magyar sajtótermékeket támogatnak, de azt is, hogy

„bizonyos nagykövetségek komplett Facebook-oldalakat tartanak fenn”, ahol kritizálják a kormányt.

Szijjártó szerint az is befolyásolás, hogy egy-egy cikk elkészítését és megjelenését is támogatják bizonyos nagykövetségek, és az ilyen cikkek alatt általában fel is tüntetik, hogy a cikk megjelenését ez vagy az a nagykövetség támogatta. Szijjártó azt mondta, ő sosem utasítaná arra a magyar nagyköveteket, hogy más államokban az adott országok kormányait kritizáló cikkek megjelenését támogassák, ahogyan az is tilos nekik, hogy felvonulásokra és a tüntetésekre járjanak.

„Ez megítélés kérdése, elfogadom, ha önök más állásponton vannak” - mondta a miniszter, de szerinte ezek a dolgok alkalmasak a közvélemény befolyásolására.

Két óránál is hosszabb volt az a videótanácskozás, amin Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök beszélgettek egyebek mellett az ukrajnai helyzetről. Több hírszerzési jelentés szerint Oroszország elhúzódó konfliktusra készül Ukrajnában, és a utóbbi hónapokban az állam igyekezett bebiztosítani az Ukrajna szakadárok által ellenőrzött keleti felébe és a Krímbe irányuló ellátási vonalait, emiatt pedig az ukrán kormány és az amerikai vezetés is attól tartott, hogy Oroszország invázióra készül.

A keddi elnöki tanácskozás egyik legfontosabb napirendi pontja ezért a várakozásoknak megfelelően az volt, hogy Biden figyelmeztesse Putyint, milyen szankciókra számíthat Oroszország, ha le találja rohanni Ukrajnát.

Hogy pontosan miről egyeztek meg az elnökök a tanácskozáson, ha megegyeztek egyáltalán bármiről, arról egyelőre nincs információ. (CNN)

Franciaországban, a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren vette őrizetbe a francia rendőrség Khaled Aedh Al-Otaibit, akit azzal gyanúsítanak, hogy köze volt Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolásához. A szintén szaúdi állampolgárságú, 33 éves gyanúsított a szaúdi királyi testőrség korábbi tagja, a saját útlevelével utazott, nem rejtőzködött, pedig ő is egyike annak a 26 szaúdi állampolgárnak, akikre a gyilkosság miatt több országban is körözést adtak ki.

Dzsamál Hasogdzsi a Washington Post újságírójaként a szaúdi kormány kemény kritikusa volt, és szaúdi kommandósok ölték meg Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán 2018 októberében. A szaúdi kormány szerint a gyilkosságot semmiképp sem parancsra követték el, ők csak arra akarták rávenni Hasogdzsit, hogy térjen haza Szaúd-Arábiába. Nyugati országok titkosszolgálatai és a török hírszerzés szerint azonban nagyon is parancsra történt a dolog, sőt ez a parancs az uralkodóház legfelső köreiből érkezett. (BBC)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legújabb ajánlásaiban nem javasolja, hogy koronavírus-fertőzésből felépült emberek vérplazmáját adják kezelésképpen covidos betegeknek. Ezt a kezelést világszerte több országban alkalmazzák, még Magyarországon is.

A szervezet British Medical Journalben publikált ajánlása szerint egyelőre nem mutatja semmilyen adat, hogy az ilyen kezelés javítaná a covidos betegek túlélési esélyeit és lélegeztetésre sincs kisebb arányban szükségük az így kezelt fertőzötteknek. Ugyanakkor a kezelés drága és időigényes az adminisztrációja, így semmilyen szempontból nem éri meg alkalmazni enyhe vagy mérsékelt tünetekkel járó koronavírus-fertőzések ellen.

A WHO szerint ugyanakkor a legsúlyosabb állapotban lévő betegeknek lehet vérplazmát adni, de nekik is csak kísérletképpen, épp azért, mert semmi nem bizonyítja, hogy a kezelés hatásos. (France24 - AFP)

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) és elnöke körül hónapok óta dagad a botrány, az ügyben azonban eddig szinte teljes volt a hírzárlat - írja a hvg.hu a Völner-ügy előzményeit áttekintő cikkében. Völner Pál fideszes parlamenti képviselő és igazságügyminiszter-helyettes mentelmi jogának felfüggesztését kedden indítványozta a Legfőbb Ügyészség, mert azzal gyanúsítják, hogy 2019 óta alkalmanként 2-5 millió forintot kapott Schadl Györgytől, az MBVK elnökétől.

Arról, hogy Schadllal valami nincs rendben, a 24.hu írt először november elején, a lap fülest kapott a végrehajtó letartóztatásáról, de az információt nem tudták megerősíttetni, bármelyik illetékes szervhez is fordultak. November 12-én aztán a Blikk írta meg, hogy „az MVBK egyik magas beosztású vezetője” épp a feleségével tartott Dubajba, amikor letartóztatták a repülőtéren. Az illetékes szervektől azonban ők sem kaptak semmilyen tájékoztatást, tényleg mindenre kiterjedő hírzárlatot rendelhettek el az ügyben. Ugyanakkor sem a 24.hu, sem a Blikk nem tudta elérni Schadlt, mobilja ki volt kapcsolva, irodájában szünetelt az ügyfélfogadás.

Ezek után hetekig nem szivárogtak újabb információk az ügyről, és egy, a 24.hu birtokába került hangfelvétel szerint ennek oka az is, hogy a végrehajtói kar egyik vezetője egy szűkkörű megbeszélésen maga is beszél a hírzárlatról, hallgatóságát munkaügyi következményekkel fenyegeti arra az esetre, ha valami mégis kiszivárogna az ügyről.

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő közben írásban kérdezte az eljárásról Polt Péter legfőbb ügyészt, aki a múlt csütörtökön annyit válaszolt, hogy a vonatkozó jogszabályok értelmében nincs lehetősége válaszolni. Ebben már az is beszédes volt, hogy Polt tagadni már nem tudott.

Ezen a napon már Gulyás Gergely is válaszolt a kormányinfón egy ezzel kapcsolatos kérdésre, Schadl nevét ugyan nem említette, de annyit elismert, hogy tud az ügyről, az újságban olvasta, és „valamilyen korrupciós ügy miatt” történt a letartóztatás. Hadházy az Azonnalinak adott interjújában ekkor már beszélt a kenőpénzekről, és arról is, hogy a szálak az Igazságügyi Minisztérium felsővezetéséig nyúlhatnak.

A hvg.hu szerint a botrány valószínűleg mostanra duzzadt akkorára, hogy nem lehetett tovább titokban tartani, ezért az ügyészség a dolog elé menve maga dobta be kedden Völner nevét, és a politikus azóta le is mondott minisztériumi poszjairól.

A 24.hu kedden megtudta azt is, hogy az ügy gyanúsítottjait már régóta figyelték a hatóságok.

Leszavazták az Igazságügyi Bizottságban az országgyűlési képviselők kötelező oltására vonatkozó javaslatomat - kezdi közleményét Bencsik János független (korábban jobbikos) országgyűlési képviselő.

„Indítványomat egyedül Dr. Fülöp Erik független képviselőtársam támogatta, így az nem került tárgysorozatba vételre. Javaslatomat azért nyújtottam be, mert az Országgyűlés tagjai nem állnak munkaviszonyban az Országgyűlés Hivatalával, így mi csak saját magunkat kötelezhetjük az oltás felvételére. Úgy gondolom, a jelenlegi helyzetben ez nem csak egy lehetőség számunkra. Ez a kötelességünk” - írta.

Bencsik már idén januárban Kásler Miklóshoz fordult, kezdeményezte, hogy az elsők közt vegyék fel az oltást, de a miniszter nem állt kötélnek. „Tudom, hogy képviselőtársaim az elmúlt tíz hónapban túlnyomórészt már beadatták a vakcinát. Most azonban itt lett volna az ideje, hogy egy jogi aktussal jelképesen is közösséget vállaljunk azokkal a honfitársainkkal, akik a járvány elleni küzdelem során felelősen jártak el, és bátorítsuk a kételkedőket. Azt szerettem volna, hogy az Országgyűlés legyen bátrabb, mint a kormány, amely a munkaadók vállára helyezte át a döntés súlyát a kötelező oltás ügyében. Célom az volt, hogy vállaljuk a felelősséget és a példamutatást. Ha egy bolti eladó vagy buszvezető számára kötelezővé lehet tenni az oltás, akkor a képviselők számára is annak kéne lennie.

Sajnálom, hogy ezt végül sem a kormánypárti, sem az ellenzéki oldal egyetlen frakciója sem vállalta.”

– Gyere, nézd mit vettem neked karácsonyra!
– De apa, a múlt héten vasárnap nem azt mondtad, hogy a Jézuska hozza az ajándékot?
– Nézd, kisfiam, mi minden információt még aznap nyilvánosságra hoztunk. Éjfél előtt két perccel anyádnak elmondtam, mennyibe került a transzformered, amit én vettem. Te is hallhattad volna, hogy erről beszélgetünk. Arról én nem tehetek, hogy akkor már aludtál.
– Jó, de mondtad, vagy nem mondtad, hogy a Jézuska hozza az ajándékot?
– Nézd, kisfiam, azt gondolom, hogy amit a múlt héten egy magánbeszélgetés keretében mondtam neked, az most nem ide tartozik…
– De…
– Az én lelkiismeretem tiszta.
– Akkor hazudtál, apa!
– Azt gondolom, hogy akkor vádolhatnál ilyesmivel, ha még aznap nem hoztam volna nyilvánosságra minden információt. Ismétlem: az én lelkiismeretem tiszta.
– És szabad hazudni, ha még aznap este elmondod az igazat is?
– Abszurd a kérdésed, kisfiam.
– De miért?
– Mert abszurd. Szerintem megválaszoltam minden ezzel kapcsolatos kérdésedet, úgyhogy váltsunk témát.
– Jó. Mi lesz ebédre?
– Mákos guba.
– És most nem hazudsz?
– Nézd, én azt tudom mondani, hogy minden kérdésre igyekszem a lehető legjobb tudásom szerint válaszolni, és ha valamiben tévedek, akkor azt még aznap korrigálni fogom.
– Hát ez az! Akkor az is lehet, hogy brokkoli lesz?
– Nem értem a kérdésedet, kisfiam.
– A múlt héten azt mondtad, hogy a Jézuska hozza az ajándékot, de most meg kiderült, hogy te vetted. Akkor…
– Kisfiam, erre is csak azt tudom mondani, hogy még aznap minden információt nyilvánosságra hoztam.
– De azelőtt, hogy nyilvánosságra hoztad volna? Hazudtál…
– Minden információt még aznap nyilvánosságra hoztam. Maradjunk ennyiben.
– Te vagy a világ legrosszabb apukája!
– Nézd, kisfiam, akkor lennék én a világ legrosszabb apukája, ha a lelkiismeretem ebben az ügyben vagy más ügyben nem lenne tiszta. De mivel a lelkiismeretem tiszta, biztosan nem én vagyok a világ legrosszabb apukája.
…
…
…
– Fúj, apa, megint nem illatosítottál magad után
a vécében!
– De illatosítottam. Te a Gyurcsány-Bajnai-korszak bűzét érzed.

----------------------------------

Ez az egyik szöveg A banánujjú ember című kötetből. Van a könyvben ezen kívül még majdnem száz. A banánujjú ember megvásárolható a könyvesboltokban és a 444 webshopjában.

„Nem, nem, nem, nem. Sosem fognék fegyvert senkire úgy, hogy meg is húzom a ravaszt” - mondta Alec Baldwin az ABC-nek adott interjújában a Rust című western forgatásán bekövetkezett balesetről, amelyben a Baldwin fegyvere halálosan megsebesítette Halyna Hutchins operatőrt és kórházba juttatta a Joel Souza rendezőt. Baldwin a tragédia óta nem adott interjút, és a 80 perces beszélgetést ezzel a kijelentéssel reklámozzák.

Baldwin az interjúban azt mondja, a fegyver magától sült el, ő nem húzta meg a ravaszt.

Az interjút készítő George Stephanopoulos szerint a beszélgetés élete legérzelmesebb interjúja volt, de Baldwin őszinte volt, és minden kérdésére válaszolt. (Guradian)

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a vallási turizmus az ember teljes antropológiai valóját megszólítja, testi, szellemi és lelki összetettségében.

A politikus a Nemzeti Vallásturizmus Tanács alakulóünnepségén szerdán Budapesten arról beszélt, hogy Magyarország legfontosabb turisztikai attrakciói vallási jellegűek, a Szent István-bazilikától kezdve a Debreceni Református Nagytemplomon és a máriapócsi kegyhelyen keresztül a Dohány utcai zsinagógáig. Ezek a helyek - felekezeti hovatartozástól függetlenül - a magyar örökség meghatározó részei- fűzte hozzá.

A kormány, a történelmi egyházak és a Magyar Turisztikai Ügynökség összefogásával megalakuló Nemzeti Vallásturizmus Tanács célja, hogy egyrészt a magyarországi, a világon is egyedülálló vallási turisztikai kincseket „be tudjuk mutatni az egész világnak", másrészt ezeket a helyeket "kamatoztassuk az egyházaink és az egész magyar társadalom javára” az állam segítségével és professzionális turisztikai szervezéssel - mondta a miniszterelnök helyettes. (MTI)

Az emberiség nagyjából 37 százaléka, kb. 2,9 milliárd ember soha nem használta még az internetet - áll egy friss ENSZ-jelentésben. Az internetet sosem használók túlnyomó többsége fejlődő országokban él.

A 2,9 milliárd ember ugyan soknak tűnik, de az utóbbi 2 év valójában az internet nagy menetelése volt, a koronavírus-járvány miatt ugyanis élesen megemelkedett az internethasználók száma. A 2019-es számhoz képest 17 százalékkal nőtt az internethasználók száma világszerte, jelenleg 4,9 milliárdnyian vannak. A covid elsősorban az iskolák bezárásán keresztül növelte az internetpenetrációt, világszerte rengeteg iskolás kapcsolódott be a hálózatba, hogy tanulmányait folytatni tudja.

Az ENSZ-jelentés szerint azonban a legszegényebbekhez még mindig nem jut el a világháló, a 46 legkevésbé fejlett országban, köztük Jemenben, Mozambikban, Afganisztánban vagy Nigerben az emberek majdnem háromnegyede sosem internetezett. Ezekben az országokban a lakosság jelentős része a városokon kívül él, vidékre pedig még kevésbé jut el az internet, de ugyanakkor a nemek közt is komoly az egyenlőtlenség, a legkevésbé fejlett országokban a nőknek csak ötöde használta már a világhálót. (Microsoft News)

Még csak december 1-je van, de a Spotify és az Apple Music már most kiadta, mit hallgattak felhasználóik legtöbbször az évben.

A Spotifyon ez az első öt helyezett:

1. Olivia Rodrigo: Driver's License

2. Lil Nas X: MONTERO (Call Me By Your Name)

3. The Kid LAROI, Justin Bieber: STAY

4. Olivia Rodrigo: Good 4U

5. Dua Lipa: Levitating

Az Apple Musicon pedig ők nyertek:

1. BTS: Dynamite

2. Olivia Rodrigo: Driver's License

3. Ariana Grande: Positions

4. Pop Smoke: For the night

5. The Weeknd: Blinding Lights

A Spotify kiadta az előadók toplistáját is, a legtöbbször egy Puerto Ricó-i rapper, Bad Bunny számait hallgatták a felhasználók, a második Taylor Swift, a harmadik a BTS, a negyedik Drake, az ötödik pedig Justin Bieber lett. (BBC)

300 milliárd eurós globális befektetési programot indít az Európai Unió, mert a közösség vezetői „valódi alternatívát” kívánnak nyújtani az Európában is egyre erősödő kínai befolyással szemben. Az utóbbi években a kínai diplomácia egyik legfontosabb fegyvere az úgynevezett Egy Övezet Egy Út vagy másik nevén Új Selyemút kezdeményezés, ami mára egy több tucat országra kiterjedő geopolitikai-stratégiai-gazdasági terv.

A kezdeményezés része az is, hogy a társuló államok jelentős kínai fejlesztési forrásokat hívhatnak le, és ebből egyebek mellett kikötőket, utakat vagy vasútvonalakat építhetnek. Európában is zajlottak már ilyen beruházások, és most is zajlanak, a konstrukció kritikusai szerint Kína több ázsiai, afrikai és dél-európai partnerországát is súlyos adósságcsapdába taszította.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az EU azt szeretné bemutatni az új programmal, hogy a kínai finanszírozásúakhoz hasonló fejlesztéseket fenntartható finanszírozással, takarékosan, átláthatóan és demokratikusan is meg lehet valósítani. A politikus szerint az EU tagállamainak támogatásából megvalósuló projektekkel a fejlődő országok kormányai egyebek mellett a klímaváltozás hatásait csökkenthetik, harcolhatnak a fenntartható fejlődésért és a közegészségügyet is fejleszthetik.

Egy, a kezdeményezést ismerő EU-hivatalnok a BBC-nek azt mondta, az Unió fejlesztési programjának legfontosabb célterülete Afrika lesz. Az Új Selyemút kezdeményezésnek számos partnerországa van már Afrikában, ahogyan Ázsiában, a csendes-óceáni térségben, és Európában - még az Európai Unióban - is. (BBC)

Az Economist magazin kutatási és elemzési részlege, az Economist Intelligence Unit szerint Tel-Avivban a legdrágább jelenleg az élet a világ 173 nagyvárosa közül. Izrael második legnagyobb városában az ellátási nehézségek húzzák felfelé az árakat, na meg a felmérés módszertana, ami dollárban méri a javak és szolgáltatások értékét, és a dollár az utóbbi hónapokban sokat veszített értékéből a sékellel szemben.

Tel-Aviv eddig is a legdrágább városokat tartalmazó lista élmezőnyében szerepelt, de tavaly csak az ötödik állt, innen ugrott most az elsőre. A dobogó legfelső fokáról Párizst taszította le, ami így a második helyen osztozik Szingapúrral. A legolcsóbb még mindig Damaszkusz a sok éven át polgárháborúval sújtott Szíria fővárosa.

A felmérés szerint szinte mindegyik nagyvárosban a közlekedés költségei emelkedtek leginkább, de ez érthető is az üzemanyagárak megugrása miatt. Tel-Avivban a lakhatási költségek dollárban kifejezve jelenleg a legdrágábbak a világ nagyvárosai közül. (BBC)

Az elhullott madarakban kimutatott madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a madárpark munkatársai nemrég az állatok váratlan elhullására lettek figyelmesek, ezért az intézmény azonnali hatállyal lezárta az érintett területet, és jelentette az esetet a szakhatóság felé. A mintákból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma mindegyik esetben a madárinfluenza vírus H5N1 altípusának jelenlétét igazolta.

A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az állategészségügyi szakemberek a park teljes madárállományát felszámolták. A szükséges óvintézkedések elvégzése érdekében december 31-ig a keszthelyi Festetics-kastély pálmaházát és madárparkját zárva tartják a látogatók előtt.

A közlemény hangsúlyozza, hogy óriási veszteség ez az intézménynek és a látogatóinak is, hiszen a színes, egyedi és ritka madárállomány különleges élményt adott a vendégeknek, legfőképpen a családoknak. A Helikon Kastélymúzeum mindent megtesz azért, hogy a 2022-es évben újra megnyithassa kapuit a madárpark.

Az esettel kapcsolatban a Nébih a honlapján az elmúlt héten azt írta: a madárparkban 380, különböző fajhoz tartozó vadmadarat tartottak. A terület nagy része madárhálóval fedett, az ott található tórendszer azonban kedvelt pihenőhelye a vadon élő tőkésrécéknek, a vadmadár-populáció fertőzésközvetítő szerepének súlyosságát tehát ez az eset is igazolja. (MTI)

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa - nem jogerősen - 520 ezer forint pénzbüntetésre ítélte és két évre eltiltotta a lőfegyver használatával járó foglalkozástól azt a rendőrt, aki szolgálati lőfegyverével vétlen lövést adott le a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság egyik kapitányságának irodájában - közölte a törvényszék szerdán az MTI-vel.

Az ügyészség még októberben emelt vádat a férfivel szemben foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt - írta a Debreceni Törvényszék.

A bíróság közlése szerint a zászlós 2020. szeptember 16-án bűnügyi technikusi szolgálatot látott el a rendőrkapitányságon. Kávézni ment az egyik irodába, ahol beszélgetésbe elegyedett az egyik kolléganőjével, akinek az érdeklődésére elővette a PA-63 típusú szolgálati maroklőfegyverét azért, hogy azt megmutassa neki.

A zászlós - az erre a célra kijelölt töltő-ürítő helyiség helyett - az irodában, ahol jelen volt egy másik kolléganő is, a lőfegyverből kivette a tárat, ellenőrizte annak töltetlenségét, majd a fegyvert átadta a kolléganőjének.

A maroklőfegyver szánját a nő a vádlott kérésére hátra húzta, s mivel a fegyver nem volt kibiztosítva, így az elsütőbillentyűt nem tudta működtetni. A nő ezt követően a maroklőfegyvert úgynevezett feszített állapotban visszaadta a zászlósnak, aki abba a töltött tárat azonnal visszahelyezte, majd a fegyvert a tokba tette.

A férfi folytatta a beszélgetést, közben azonban eszébe jutott, hogy a szolgálati lőfegyverét nem fesztelenítette. Azt ugyanakkor elfelejtette, hogy a tárat már visszahelyezte a fegyverbe. Amikor ismét elővette a fegyvert, a szánt hátra húzva csőre töltötte, és elsütötte. A férfi így 154 centiméter magasságban, vízszintesen, az irodában tartózkodó másik kolléganő melletti szekrényre célozva lövést adott le

Az íróasztalnál ülő nő mellett a 9 milliméteres lövedékmag körülbelül 150 centiméterre haladt el, átszakította a mellette lévő szekrény oldalára akasztott dzsekijét és mellényét.

A férfi azt vallotta, hogy a lövést megelőzően egy kábítószer-ültetvény helyszínén dolgozott, amit a rendőrség felszámolt, és hiába volt védőöltözetben, a kannabisznövények a tudatát megzavarhatták; a tényállást egyébiránt nem vitatta.

A vádlott védekezését a bíróság nem fogadta el, azt semmilyen körülmény nem támasztotta alá.

A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsának ítélete nem jogerős, az ügyész súlyosítás, míg a vádlott enyhítés miatt fellebbezett. (MTI)

Kedden (november 30-án) 18:30-tól tartjuk A banánujjú ember című novelláskötet bemutatóját. Az eseményen

• Karafiáth Orsolya író, költő, műfordító,
• Esze Dóra író, a kötet szerkesztője,
• Urfi Péter újságíró,
• és Sarkadi Zsolt, a kötet szerzője (azaz én)

beszélgetnek majd.

A rendezvényt a támogatóinknak hirdettük meg, és a járványhelyzet miatt szándékosan szűkebb körűre szabtuk. A könyvbemutatót azonban élőben közvetítjük, így aki nem lesz a helyszínen, az a Facebookon is követheti, sőt kérdéseket is tehet fel, amikre igyekszünk majd válaszolni.

Mindenkit szeretettel várunk!

A könyv már kapható a könyvesboltokban és a 444 webshopjában, beleolvasni egyelőre itt és itt lehet.

• Miután a párt az előválasztási szereplés miatt megvonta a bizalmat Fekete-Győr Andrástól, a Momentum Donáth Annát választotta pártelnökké.
• Donáth a szavazatok több mint felét kapta, maga mögé utasítva Orosz Anna újbudai alpolgármester-képviselőjelöltet, valamint Hollai Gábor XVI. kerületi önkormányzati képviselőt.
• Programja szerint progresszív, igazságos és zöld Momentumért és Magyarországért szeretne dolgozni.
• A párt Múzeum körúti irodájában készítettünk vele interjút.

Az ezelőtti momentumos tisztújításon nem választották újra elnökségi taggá, pedig indult. Nekünk többen azt mondták, ez azért történt, mert amikor az azt megelőző elnökválasztáson kampányolt az elnökségi pozícióért, azt mondta, nem fog beülni az Európai Parlamentbe akkor sem, ha esetleg mandátumot kap. 2019-ben azonban kapott mandátumot, és be is ült. Ehhez képest a mostani küldöttgyűlésen a szavazatok több mint felével választották elnökké. Mi változott a két esemény között?

Régi pletykákra és sérelmekre nem szeretnék építeni, ezt réges-rég lezártuk a Momentumon belül. A feltételezés egyébként sem túl logikus, mert ugyanaz a küldöttgyűlés döntött arról, hogy a párt EP-listájának második helyén szerepeljek, amely az elnökségi tagokat is választja. Azt gondolom, az elmúlt két és fél éves európai parlamenti munkám bizonyította, hogy jó helyen vagyok, és újabb tartalommal tudtam feltölteni az európai parlamenti politizálást. Azért választottak most meg elnöknek, mert van egy vízióm, ami Magyarország és a világ előtt álló kihívásokkal is foglalkozik, de leginkább arra fókuszál, hogy a jelen kihívásaira hogyan tudunk választ adni. A Momentumnak innovatív, jövőbe mutató megoldásai vannak, de ezeket sokkal közelebb kell hoznunk a választókhoz. Miért pont bennünk bízzanak az emberek? Azért, mert ha döntéshozói pozícióba kerülünk az országgyűlésben is, akkor ezeket a változásokat nemhogy el tudjuk indítani, hanem mi leszünk a változások motorja.

Önök, momentumos EP-képviselők, mennyire látnak rá a Momentum belső ügyeire? Mennyire kérik ki a véleményüket?

Mi a közösség szerves részei vagyunk, egyikünk se költözött Brüsszelbe, amennyi időt csak tudunk, a közösséggel és leginkább a választókkal töltünk, és természetesen nemcsak követtük a folyamatokat, hanem meg is vitattuk őket. A Momentum erős, összetartó közösség, ahol erre van lehetőség, úgyhogy mindig is képben voltunk a párt belső ügyeit illetően.

Azért is kérdezem ezt, mert amikor bejelentette, hogy elindul a Momentum elnöki posztjáért, azt írta, egy progresszív, zöld és igazságos Momentumért és Magyarországért szeretne harcolni. Ezek alapján a céljai az ellenzéki előválasztás második fordulójába jutott miniszterelnök-jelöltek közül talán leginkább Karácsony Gergelyéivel vannak összhangban. Ehhez képest mégis a Momentum volt az a politikai erő, ami elsőként állt be Márki-Zay Péter mögé, kész helyzet elé állítva Karácsonyt, lényegében véget vetve a főpolgármester miniszterelnök-jelölti kampányának. Ennek a döntésnek is részese volt?

A Momentum azért állt be Márki-Zay Péter mögé elsőként, mert az előválasztás második fordulójában az volt a tét, hogy kinek a vezetésével tudjuk leginkább garantálni a kormányváltást, és ezáltal a változások kezdetét. Addig semmi nem fog változni Magyarországon, amíg nem váltjuk le ezt a kormányt. Azért hoztuk ezt a döntést, mert Márki-Zay Péter sokkal inkább össze tudja fogni ezt a közösséget, és új szavazókat is meg tud szólítani. Hiszen ne felejtsük el, még nagyon sokat kell dolgoznunk a kormányváltásért.

Tehát részt vett ebben a döntésben, vagy egyszerűen csak tájékoztatták róla, hogy a Momentum Márki-Zay Péter mögé fog beállni?

Ezt a döntést a Momentum elnöksége hozta meg, a tagság többségének egyetértésével. Az elnökség feladata, hogy a közösség értékei és szempontjai menték hozzanak döntéseket. Azt gondolom, hogy ez jó döntés volt. Most pedig az a dolgunk, hogy ne a múltról beszéljünk, hanem a jövőről, hogy hogyan fogunk kormányt váltani, és leginkább arról, hogy mi történik a kormányváltás után.

A korábbi interjúiban szóba került, hogy Márki-Zay Péter az elmúlt hetek, hónapok kampányában tett olyan kijelentéseket és végzett olyan akciókat, amikkel a Momentum közössége vagy akár ön nem feltétlenül ért egyet. A Telexnek például a Márki-Zay-féle migránsszámlálót említette, de azt mondta, mivel az interjú a megválasztása utáni hétfőn délelőtt készült, hogy még nem volt ideje jelezni az ezzel kapcsolatos aggályait a miniszterelnök-jelöltnek. Azóta jelezte?

Igen, beszéltünk. De leginkább arról, hogy hogyan tudnánk felgyorsítani a közös kampányt, miként tudnánk pontot tenni a nyitott kérdések végére, hiszen már réges-régen kampányolni kellene, réges-régen az emberek között kellene lennünk. Nyilvánvaló, hogy amikor hat párt és egy mozgalom lép szövetségre, akkor meg kell találni a közös alapokat. Ez a munka folyik, de sokkal gyorsabban kellene történnie. Pontosan azért, hogy minél hamarabb egységes képpel, egységes üzenettel tudjunk a választók elé állni, és ne arról szóljanak a kérdések, hogy az ellenzéki együttműködés melyik szereplője mikor mit mondott.

Ez még sajnos arról fog szólni: Márki-Zay Péter mit mondott erre?

Azt, hogy ezt örömmel hallja, és ő is partner abban, hogy mihamarabb ugyanazokat az üzeneteket és ugyanazt a kormányváltási célt tűzzük ki magunk elé. A Momentum nem véletlenül állt be elsőként Márki-Zay Péter mögé, és most kész mindent megtenni annak érdekében, hogy ez a folyamat felgyorsuljon. Operatív, kampányszervezési és minden más szinten is szeretnénk gyorsítani és jobbá tenni a folyamatot.

Márki-Zaynak nincs pártja. A Momentum mint szervezet készen áll arra, hogy Márki-Zay miniszterelnöki kampányának fő ereje legyen, és a saját erőforrásait biztosítsa ehhez?

A Momentum 5 éve a magyar közélet szerves része. Az elmúlt években bizonyítottuk az Európai Parlamentben és az önkormányzatok szintjén is, hogy valós képviseletet tudunk adni, nemcsak képviselni tudjuk az embereket, hanem azért dolgozunk, hogy igazságosabb, emberségesebb és zöldebb Magyarországon éljünk. Remélhetőleg minél hamarabb az Országgyűlésben is megtehetjük majd ugyanezt. Ennek előfeltétele a sikeres kampány. Mögöttünk van a NOlimpia- és a 2019-es EP-kampány, többször bizonyítottuk, hogy nagy energiákat vagyunk képesek megmozgatni. Szeretnénk ezt a tudást, lendületet és lelkesedést bevinni a közös kampányba is.

Ha már a kampányoknál tartunk: az előválasztási kampányt mennyiben ítéli meg sikerként?

Mindenképpen siker maga az előválasztás. Ez egy politikai innováció, és látványosan megmozgatta az ellenzéki választókat, tematizálni tudtuk hónapokra a közéletet, ami hosszú éveken keresztül nem történt meg. Az adatok azt mutatják, hogy nálunk magasabb volt a részvétel, mint néhány olyan országban, ahol mély demokratikus hagyományai vannak az előválasztásnak. Az előválasztás eredményeként pedig 15 elszánt momentumos egyéni jelölt áll szemben a Fidesz egyéni jelöltjeivel. De nemcsak ők bizonyítottak, hanem azok is, akik most nem nyertek. Olyan területeken mutatták meg a Momentum arcát, programját és elképzeléseit, ahol korábban nem ismerték a pártot. Ezt a munkát folyamatossá kell tenni, nemcsak azért, mert most kormányt akarunk váltani, hanem mert valódi változást tényleg csak akkor tudunk elérni, ha a legkisebb településeken is ott vagyunk, és nem Budapestről próbáljuk meg kitalálni, hogy az emberek mire vágynak.

Az ellenzéki együttműködés első nagy szakasza az előválasztással lezárult. Most egy újabb szakasz kezdődik, aminek a végeredménye minden bizonnyal az lesz, hogy tavaszra kialakul egy közös ellenzéki lista. Ezzel kapcsolatban egyeztetett már pártelnökökkel?

A munka elkezdődött, én még ezekbe nem folytam bele, harmadik napja vagyok elnök (az interjú múlt csütörtökön készült), de zajlanak az egyeztetések. Azt gondolom, ennek a tárgyalási folyamatnak a végére is minél hamarabb pontot kell tenni. Valójában egy választót sem érdekel, ki hányadik a listán, vagy hogy hány frakció lesz. Mindenkit az érdekel, hogyan váltunk kormányt, és mit csinálunk a kormányváltás után. Természetesen a listaállítás is a politika része, erről meg kell állapodni, főleg amikor ilyen sok szereplőről van szó, de a kormányt nem ezzel fogunk váltani.

A választókat lehet, hogy nem érdekli, kinek lesz frakciója, de azért Márki-Zay Pétert bizonyára érdekli, hogy neki lesz-e. Korábban is tett arra vonatkozó kijelentéseket, hogy helyet követel a mozgalmának az együttműködésben. Egyelőre nem tudni, mi lesz az egészből, de az biztos, hogy a Momentum az egyetlen ellenzéki párt, amelyik már közzétett egy saját listát. Kész a Momentum a saját listája kárára engedményeket tenni annak érdekében, hogy Márki-Zaynak frakciója lehessen az országgyűlésben?

A Momentum elsődleges célja, hogy minél hamarabb közösségbe szervezze ezeket a pártokat, és minél hamarabb elkezdődjön a közös kampány. Ezeket a részletkérdéseket nyilvánvalóan meg fogjuk beszélni, de

számunkra önmagában a frakció sem cél, hanem eszköz.

Jó lenne, ha a politikusok és a választók is megértenék, hogy itt a cél nem egyszerűen az, hogy bekerüljünk az Országgyűlésbe, mert láthattuk az elmúlt években, hogy ettől önmagában nem lesz változás. A változás ott kezdődik, hogy kormányt váltunk, és ha végre valós problémákról beszélünk, ha felismerjük azt, hogy szociális válság van ma Magyarországon, ráadásul párhuzamos szociális válságok vannak, amik különböző társadalmi csoportokat érintenek, nem csak a mélyszegényekről van szó. Hiba lenne azt gondolni, hogy ez elvi, ideológiai kérdés. Ez ma Magyarország egyik legégetőbb problémája. Végre foglalkoznunk kell azzal, hogy romokban a közoktatás, romokban az egészségügy, az emberek elvesztették a bizalmukat a politikában, a politikusban, az intézményekben, de még a szomszédjukban is. Ezek az igazi problémák, ezekre kéne nekünk reagálni, ezekről kéne nekünk beszélni a választókkal.

Tehát kész a Momentum olyan kompromisszumra, hogy Márki-Zay Péternek akár a párt rovására lehessen frakciója, vagy nem?

A Momentum kész nagyon sokféle kompromisszumra, mi azt szeretnénk látni, hogy a következő parlamentben és kormányban hiteles emberek ülnek. Olyan emberek, akik el tudják nyerni a választók bizalmát, és akik azért akarnak politizálni, hogy változást érjenek el. Ezért nyilvánvalóan mindenkinek kell kompromisszumokat kötnie. Amikor hat pártról beszélünk, olyan nincs, hogy mindenki érdeke egyenrangúan érvényesül. Én végigkövettem az elmúlt két és fél évben az Európai Parlamentben, hogy a politikai döntéshozatal különböző érdekű és világnézetű csoportok közötti politikai kompromisszumokon múlik. A demokrácia ezért sokszor időigényes, de ezeket a kompromisszumokat továbbra is meg kell találnunk, főleg amikor ekkora a tét.

A ön elnökké választásával milyen irányba indul el a Momentum? Láthatunk majd ezután valami olyasmit is a párttól, amit eddig nem?

A pártot nem kell az alapoktól újraépíteni, egyszerűen új lendületet kell adni a Momentumnak. Minden politikai közösség életében vannak korszakok, most egy ilyen új korszak kezdődik. Az elsődleges feladatom pártelnökként, hogy lendületet adjak, hogy újra tudjam motiválni a közösséget és a választóinkat, hogy hangot tudjunk adni azoknak, akiknek nem szoktak hangot adni, akiket a szőnyeg alá akarnak söpörni. Erre vállalkoztam, a közösség vezetőjeként irányt mutatok, lelkesítem őket, és mindent megteszek annak érdekében, hogy a kormányváltásban aktívan részt tudjunk venni, és a lehető legjobb eredménnyel záruljon a következő választás, hogy úgy tudjunk örülni, mint például 2019-ben az európai parlamenti választás után.

A saját önmeghatározása szerint progresszív, igazságos és zöld politikát szeretne folytatni. Ezzel az önmeghatározással kisebbségben érezte magát az utóbbi években a Momentumban? Azért kérdezem ezt, mert a Momentum most mégis olyan helyzetben találta magát, hogy egy olyan miniszterelnök-jelöltet támogat, aki – legyen vele bármekkora esély a kormányváltásra – önmeghatározása szerint sem feltétlenül a progresszív, igazságos és zöld oldalon áll a politikai palettán. Ráadásul a Momentum az Európai Parlamentben is egy olyan frakcióban, a Renew Europe-ban ül, amit általában nem az igazságossághoz és a zöldséghez szokás társítani, hanem alapvetően piacpárti és liberális.

Ha kisebbségben lennék, akkor nem választottak volna meg ekkora arányban elnöknek.

Én egy irányt, keretrendszert, vonalvezetést adok a pártnak, mindazokon alapulva, amit eddig mondtunk, gondoltunk, tettünk. Nem történt itt nagy önkifordulás, és azt gondolom, hogy a Momentum alapvetően eddig sem mondott vagy tett olyat, ami önmagával szembement volna. A frakció nem véletlenül változtatott nevet ALDE-ről Renew Europe-ra. Ez sokkal progresszívabb, liberálisabb és zöldebb pártcsalád lett, a liberális skála ugyanis a szociálliberálistól akár egészen a jobbközépig eltart. Ez már nem a régi ALDE. Ezt nagyon sok döntésünknél is lehet látni. Az igazságosság képviselete a mi frakciónkra igaz a leginkább, hiszen a Renew Europe a zászlóvivője a jogállamisági kérdéseknek. Ennek én nagyon örülök, hiszen Magyarország számára a jogállamisági kérdés létkérdés, mi pedig aktívan részt vettünk ezek alakításában. Cseh Katalin például ott is ült annál az asztalnál, ahol a jogállamisági mechanizmust megalkottuk. A politikai munkánk mutatja azt, hogy mit gondolunk a világról, és a Momentum feladata, hogy az ellenzéki szövetségen belül a kormányváltás után is garanciája legyen a progresszívabb, zöldebb, igazságosabb politizálásnak. De nem beszélni kell ezekről, nem jelzőkkel kell illetni valamit, hanem a politikai tetteken keresztül mérleget vonni.

Az igazságosságot szociális igazságosság értelmében használtam, ahogyan ön is az elnöki indulását bejelentő Facebook-posztban vagy a Telexnek adott interjújában. Talán abban egyetértünk, hogy nem a Renew Europe az az EP-frakció, ami a legerősebben harcol a szociális igazságosságért vagy az egyenlőségért.

Az igazságosság fogalma elválaszthatatlan a – valóban kicsit technikai kifejezésnek ható – jogállamiságtól. Az egyenlőséggel vitatkoznék, ugyanis egyenlőség alatt én értem azt is, hogy a kisebbségpolitikáról mit gondolunk. A Minority Safepack mellett például nemcsak én szólaltam fel, ez nagyon fontos ügye volt a frakciónak is. Magyarként nem is tehettük volna meg, hogy ezt ne karoljuk föl. Erről szólt a mostani elnöki programom egy része is. Én a közösségek erejében hiszek, közösségek mentén kell újjászerveznünk a társadalmunkat, ugyanis a jövő kihívásaira nem egyéni, hanem közösségi válaszokat kell adnunk. A közösség viszont nemcsak család meg település, közösség maga a nemzet és az Európai Unió is. E tekintetben nagyon sok múlik azon, hogy a különböző kisebbségekkel hogy viselkedünk, hogyan lesz egy-egy kisebbség a közös nemzet része, éljen a határon túl vagy innen, legyen szexuális vagy etnikai. A közösség akkor lesz erős, ha egyik tagjának a kezét sem engedi el.

Korábban is irányultak ön felé támadások a kormányzati médiából. Mióta elnökké választották, változott valami? Követi azt, ahogyan írnak önről?

Jobb dolgom is volt, mint a propagandát követni az elmúlt napokban, ugyanis rengeteg feladat elé néz egy pártelnök. Nem lepődnék meg, ha folytatnák a támadásokat. Én azt gondolom, hogy aki ezzel az embertelen, igazságtalan, piszkos rendszerrel szembemegy, annak fel kell készülnie igazságtalan támadásokra. Én az elmúlt években rengeteg ilyen támadásnak kerültem a középpontjába, de több politikustársam is a porondon van most is. A lényeg ebből mindig az, és ezt ne felejtsük el, hogy nincs olyan, hogy valakit előbb-utóbb ne vennének elő. Már ott tartunk, hogy ehhez nem is kell feltétlenül vezető politikusnak lenni. Átlagemberek a hétköznapokban a bőrükön érzik, hogy ha kritikus megjegyzéseket tesznek, ha lájkolnak egy Facebook-posztot, akkor elveszíthetik a munkájukat, vagy akár családtagjaik veszíthetik el a munkájukat. Bárkiről bármilyen hazugságot megírhat a propagandamédia. Olyan gépezet épült ki, ami már nem az igazságról vagy a tényekről szól, hanem narratívaháborúkon keresztül próbálja mérgezni az emberek lelkét és elméjét. Nekünk ennek kell véget vetnünk. Nem szabad azzal foglalkoznunk, hogy éppen milyen újabb hazugságokat hoznak ki, az a dolgunk, hogy összezárjunk és megvédjük egymást, hogy mindenki érezze, hogy a közösségre támaszkodhat, a közösség megvédi, mert ezeket a támadásokat egyedül nagyon nehéz kezelni.

Miután feltűnt az országos politikában, az édesapját is elővették, kerekedett is körülötte egy büntetőügy. Hogy éli meg ezt a család? Hogy éli meg az apja, hogy valószínűleg ön miatt vették elő?

Az én családom hosszú történetében nem először fordul elő az, hogy igaztalanul vagy politikai lejáratásból támadnak bennünket. Büszke vagyok arra, hogy a családom egy nagyon összetartó család, ezért is mondom azt, hogy a közösségiségen múlik nagyon sok minden. Nehéz az, amikor az ember legjobban szeretett családtagjaival szemben igaztalan és hazug vádakat hoznak fel, és ezeket kell olvasni nap mint nap. Ezért is szeretnék kormányt váltani. Mert bármelyikünk családjáról lehet szó, nem csak az enyémről. Nem engedhetjük meg, hogy ez legyen a norma. És arra, hogy mi a társadalmi norma, nagyon nagy hatással vagyunk. Újra el kell hoznunk a békességet. Elképesztően megosztottak az emberek, nem állnak szóba egymással a szomszédok. Az a társadalom, ami nem képes a tagjaival szemben empátiával, szolidaritással viseltetni, bukásra van ítélve. Mind a szociális, mind a gazdasági siker alapja, hogy képesek legyünk közösségként viselkedni, és ne engedjük el senkinek a kezét. Ha engedjük, hogy a társadalom különböző részei leszakadjanak, elszakadjanak, eltűnjenek vagy eljelentéktelenedjenek, azzal a közösség egésze fog megroppanni. Úgyhogy itt lenne az ideje, hogy az „itt és most” politikának véget vessünk, és mihamarabb rátérjünk arra az útra, ahol felismerjük, hogy együtt sikeresebbek lehetünk, akkor is, ha nem mindenben értünk egyet.

A 2014-es és a 2018-as parlamenti választási kampányt is tematizálni tudta a Fidesz. Politikusként mit vár a '22-es kampánytól? Mit gondol, mivel fog előrukkolni a kormánypárt?

Egy biztos, nem szabad azt várni, hogy a Fidesz hátradől, és hagyja, hogy történjenek a dolgok.

Nem szabad, hogy a mi politikai utunkat az befolyásolja, hogy a Fidesz éppen mit tesz, mert amint reakciókényszerbe hozza az ellenzéket, onnantól kezdve ő irányít.

Most, amikor már nincs olyan ember az országban, aki ne érezné így vagy úgy a saját bőrén az elmúlt 11 év embertelen döntéseit, és azt a kiszolgáltatottságot, amiben ezek miatt élnünk kell, az elsődleges feladatunk az, hogy a változás iránti bizalmat megteremtsük.

Márki-Zay Péter az előválasztási kampányban többször mondta, hogy nagyon sok momentumos szavazó már az első fordulóban is őt támogatta, nem a Momentum saját jelöltjét, Fekete-Győr Andrást. Elnökként hogy éli meg, hogy a pártja szavazótáborának jelentős része olyan miniszterelnök-jelöltet támogat, akivel ön több ideológiai kérdésben nem ért egyet?

Ez már nem kérdés, hiszen összeállt az ellenzéki együttműködés. Itt már nincs átszavazás, itt egyre kell szavazni. Meg kell tudnunk mutatni, hogy ebben az egyesült ellenzékben a Momentum értékrendje és programja ugyanúgy benne van. A Momentum a változás garanciája. Arról kell biztosítanunk a szavazóinkat, hogy csak azért, mert együttműködünk, nem lesz az asztalról lesöpörve minden, amiért eddig dolgoztunk, ami miatt a szavazóink úgy érezték, hogy mi képviseljük őket. Most minden pártnak az a feladata, hogy az embereket, akiket már megszólítottak, bent tartsa az ellenzéki együttműködés táborában, és bővítse is ezt a kört. Ez csak hiteles politizálással lehetséges.

Ez a stratégia '22-ig működhet, de ha a választás kormányváltást hoz, akkor onnantól kezdve már nemcsak arról van szó, hogy ez a hatpárti koalíció kormányozza az országot, hanem arról is, hogy a hatpárti koalíció pártjai egymással is versenyeznek, egymás rovására is erősödnek. Ebben a helyzetben itt áll a Momentum egy viszonylag magasan képzett, tudatos, tájékozott szavazótáborral, de az előválasztáson látszott, hogy ez a szavazótábor például Márki-Zay Péter irányába határozottan nyitott. Mit fog tenni a Momentum annak érdekében, hogy a 2022-es választás után megakadályozza Márki-Zay Pétert abban, hogy szavazókat vegyen el a párttól?

Hitelesen, bátran és jól kell politizálni. Miért kellene félni egy demokratikus versenytől? Miért kellene félni attól, hogy politikai erők fognak egymással versenyezni? Pontosan ez az emberek érdeke is. Az a politikai közösség tud egy ilyen versenyből jól kijönni, amelyik hitelesen és jobban politizál. Az, amelyik jobban meg tudja szólítani az embereket. Amelyikről azt gondolják, hogy a lehető legjobban, leghatározottabban küzd az érdekeikért. A mi feladatunk, főleg egy kormányváltás után az lesz, hogy minél több tervünket meg tudjuk valósítani egy zöldebb, emberségesebb és igazságosabb Magyarország érdekében. Ez az a tudás, amit a döntéshozatalon keresztül is szeretnénk érvényesíteni. Ha sikerül, akkor azért pontosan az lesz a fizetségünk, hogy a szavazók azt érzik majd, „na, nem véletlenül bíztam én a Momentumban”. Nem a versenytől kell félni, hanem le kell tenni az asztalra azt, ami okot ad a bizalomra.

A Telexnek adott interjúban azt mondta, hogy az elmúlt egy hónapot elvesztegette az ellenzék. Érkeztek erre a kijelentésre reakciók az ellenzéki összefogáson belülről, akár a pártelnökök részéről? Gyurcsány Ferenc nem telefonált, hogy „na, Anna, akkor találjunk ki valamit”?

Érkeztek visszajelzések arról, hogy mennyi minden történt mégis az elmúlt egy hónapban, de én ezt az állításomat fenntartom, ezek szükséges, de nem elégséges politikai döntések és lépések voltak. Igen, meg kell találnunk a közös nevezőket, legyen szó bármilyen politikai döntésről, lépésről, felállásról, de ennek nem lehet az az ára, hogy az átlagválasztó azt lássa, az ellenzék elvonult zárt szobákba. Nekünk elsősorban a választóinkkal van dolgunk.

Oldjuk már meg, hogy a politika minden szintjén egyszerre is képesek legyünk jelen lenni!

Én most arra vállalkozom, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsam. Szerintem mindannyiunknak árt – nemhogy a pártoknak, hanem az embereknek is –, ha most inkább egymással társalgunk ahelyett, hogy arról beszélnénk, miért akarunk kormányt váltani, és milyen Magyarországot hozunk el. Mitől lesz jobb az a Magyarország, amit Márki-Zay Péter vezet az ellenzéki pártok támogatásával, ha egekben az infláció, be kell fagyasztani a benzinárakat? Pontosan tudjuk, hogy ezekre a problémákra a mostani magyar kormány nem ad valódi megoldásokat, hiszen akinek az 500 forintos benzinár is megfizethetetlen, annak a 100 forinttal drágább tej is az lesz. Nekünk azt kell tudnunk elmondani, hogy mik azok a lépések, amik miatt majd nem egyik napról a másikra fognak élni az emberek, amik miatt újra valódi verseny lesz a gazdasági szférában és a társadalmi mobilitás szintjén is. Ma Magyarországon mindent meghatároz, hogy egy gyermek hová születik. Az oktatási rendszer, ami a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb terepe kellene legyen, nem funkcionál megfelelően, nem képes lehetőséget és esélyt biztosítani a feljebb lépésre. Amíg ez nem működik, amíg ekkora szakadékok vannak a magyar társadalomban, addig nem beszélhetünk se innovációról, se gazdasági fejlődésről, se teljesítményelvűségről.

Nem azért tűnt katatónnak a magyar ellenzék az elmúlt egy hónapban, mert ezek a politikai erők is most tanulják azt, hogy hogyan fognak fellépni tavaszig az egyes politikai ügyekben? A benzinár befagyasztása, vagy akár az, hogy naponta 100-200 koronavírus-fertőzött meghal, ezek mind olyan ügyek, amikre korábban a pártok egyenként reagáltak. Most azért nem látni ezt, mert mindenki azt várja, hogy eldőljön, az ilyen ügyekre külön reagál a Momentum, a Jobbik, a DK és az MSZP, vagy pedig kiáll Márki-Zay Péter és mögötte a hat párt, és egy dolgot mondanak? Az erről szóló viták elkezdődtek egyáltalán az ellenzékben?

Fontos ez a megfogalmazás: mindenki azt várja. Nem szabad várni. Meg kell tudnunk most már végre találni azt, ami közös. Az ellenzéki együttműködés nem október 30-án indult el, hanem hosszú hónapokkal ezelőtt, sőt valójában már a 2018-as rabszolgatörvény-ellenes tüntetések idején. Készült egy közös alap is, de ezek szerint az nem elég. Az, hogy ezzel dolgunk van, és a közös kampányt megcsináljuk, szükségszerű, de nem elégséges. Itt nemcsak arról van szó, hogy kinek mi a véleménye egy-egy napi történéssel kapcsolatban, hanem hogy egy hosszú és sikeres előválasztási időszak után most mégis elvonultunk, és nem az emberek között vagyunk. Attól még lehet szoros kapcsolatban maradni a választókkal, hogy nem minden közös pontot találtunk meg. Vannak már közös pontok. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy nagyon sokáig várjunk.

De például a 480 forinton befagyasztott benzinár olyan dolog, amit az összellenzéki kampánytanács elé kell vinni, és megbeszélni, hogy mi róla a közös ellenzéki vélemény, vagy olyan, amiről a Momentum simán véleményt mondhat, figyelmen kívül hagyva, hogy esetleg a Jobbiknak vagy a Párbeszédnek vagy Márki-Zay Péternek más véleménye van?

Ha nagyon széthúzóak a vélemények, az nyilvánvalóan árt az egységnek, tehát meg kell találni a közös nevezőt. Azzal viszont, hogy egy közös struktúrán belül máshová tesszük a hangsúlyokat, semmi gond nincsen, a szavazótáborunk sem homogén tömb. Nem gondolom, hogy egy sikeres együttműködés ismérve az lenne, hogy a pártok teljesen megszüntetik a saját identitásukat és azt, amivel már megszólítottak embereket. Az viszont elengedhetetlen, hogy legyen közös irány, amitől nem tér el senki. Én értem, hogy ez időt igényel. Politikusként értem, hogy ez egy lassú, időigényes folyamat, a kompromisszum megtalálása lassú. De választói szempontból ez senkit nem érdekel. Azért választottak meg minket, hogy megoldjuk ezt a feladatot. Nagyon régen megüzenték a választók: az elvárás az, hogy legyen az ellenzéknek közös hangja. A mi felelősségünk, hogy minél gyorsabban találjuk meg végre.

Sarkadi Zsolt kétrészes alapos tldr-cikket írt Endre Lászlóról és a magyar holokausztról.

1. Aki az egész országot maga mellé ültette a vádlottak padjára

2. „Megindult a vértetűtől megtisztított fa erős, egészséges vérkeringése”

A cikk szerzőjével beszélgettünk felelősségről, a magyar bürokrácia csúcsteljesítményéről, Adolf Eichmann legjobb barátjáról és egy elhagyatott alföldi kúriáról, ahol megtervezték 437 402 magyar állampolgár Auschwitzba szállítását. (A videóhoz felhasználtuk a Fortepan közösségi fotóarchívum képeit. Köszönjük.)

Rendeld meg Sarkadi Zsolt első könyvét, A banánujjú embert!

Mészáros Lőrinc a teraszra vezető lépcső alsó fokán ült, és nézte, hogy kúszik fölfelé a számlaegyenlege. Néha kidugta a fejét a laptop képernyője mögül, követte az autóit mosó ismeretlen emberek mozdulatait. Tízpercenként csippant egyet a telefonja, megnyitotta az sms-eket. „Közlemény: osztalék.” Az összegeket nem is nézte. Nem szerette ezt a telefont, ismeretlen emberek hívták rajta, érdektelen, hülye kérdésekkel zaklatták. Nem értette, mit akarnak, és nem is volt kedve válaszolni.

De egyszerre megcsörrent a másik telefon, Ági neve volt a kijelzőn.

– Parancsoljál, kislányom – kapta fel Mészáros Lőrinc.

– Szia, apu, nem akarlak zavarni, csak itt vagyunk a pesti lakásban, és nem ég a bojlerben az őrláng, nem is tudjuk bekapcsolni.

Mészáros Lőrinc gerince rögtön megfeszült, ültében kiegyenesedett, már nem nézett a laptopra, nem érdekelte a számlaegyenleg sem.

– Ágikám, a ti kazánotokban már nincs őrláng, az egy régi dolog, ne beszélj hülyeségeket. Gáz van? Nincs elzárva a csap?

– Nincs, apu, azért ennyit mi is értünk hozzá. Tiszta gázszag is lett, annyit próbálgattuk bekapcsolni.

– Ne csináljatok semmit, megyek, ránézek – mondta Mészáros Lőrinc, azzal letette a telefont, és már futott is az egyik autó felé, csak úgy, otthoni melegítőben. A Mercedest vitte el, nem zavarta, hogy még habos a motorháztető. Tövig nyomta a gázt, alig több, mint húsz perc múlva már Ágiék budai lakása előtt topogott a lábtörlőn.

Tíz percig nézte a nem működő kazánt, aztán elcsukló hangon megszólalt:

– Ágikám, ez egy Vaillant ecoTEC. Ez már kondenzációs, hőcserélős. Több éve nem foglalkoztam új kazánokkal, ez meg egy nagyon modern dolog. Én ehhez már nem is értek, és hozzá sem tudok nyúlni a régi szerszámaimmal. Sajnálom. Bocsánat.

Hiába marasztalta a lánya („Legalább egy kávéra maradj, apu, úgyis olyan ritkán jössz!”), rogyadozó lábakkal letámolygott a lépcsőn az utcára, beült a Mercedesbe, a kormányra borult, és zokogott.

-----------------------

Ez az egyik novella A banánujjú ember című kötetből. Van a könyvben ezen kívül még majdnem száz szöveg. A banánujjú ember már megvásárolható a 444 webshopjában és a könyvesboltokban.

Franciaország elveszítette az ellenőrzést a bevándorlás felett és az országban a büntetlenség érzése uralkodott el Michel Barnier francia elnökjelölt-aspiráns, az Európai Unió volt Brexit-főtárgyalója szerint.

A francia politikus, aki ötödmagával verseng a jobbközép Köztárságiak (LP) párt elnökjelöltségéért a 2022. évi választásokon, a Reuters brit hírügynökségnek kedd este adott interjújában sajnálkozott amiatt, hogy Franciaország „nagyot hanyatlott”. Úgy vélekedett, hogy Emmanuel Macron köztársasági elnök vezetői stílusa túlságosan arrogáns és egyetlen célt tart szem előtt, ezzel pedig szítja a megosztottságot.

„A bevándorlás kicsúszott a kezünkből” - fogalmazott a politikus. „Már nincs garancia a biztonságunkra. Büntetlenség és bizonytalanság érzése uralkodik szerte az országban.”

Barnier szerint bevándorlási moratóriumot kellene elrendelni, amíg rögzítik az európai és franciaországi - jelenleg bizonytalan - migrációs szabályokat. A politikus katonákat szeretne járőröztetni egyes településeken, ahol a rendőrség kezéből kicsúszott az ellenőrzés, és népszavazást szorgalmaz a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetésére.

A mérsékelt jobbközép politikus elutasította azt a feltételezést, hogy konzervatív szavazókat szeretne visszahódítani a radikális jobboldali Marine Le Pen és Eric Zemmour táborából.

„Az ország problémáival foglalkozom” - mondta.

Macron kormánya elutasította azt a vádat, hogy elveszítette az ellenőrzést a Franciaországban érkező külföldiek száma felett. Az INSEE hivatalos statisztikai hivatal szerint azonban jelentősen növekszik a bevándorlók száma, már a 2000-es évek elejétől.

Az INSEE hivatalos adatai szerint 2020-ban 272 ezer bevándorló érkezett Franciaország területére, míg 2016-ban, a szocialista Francois Hollande elnökségének utolsó évében 259 ezer, a konzervatív Nicolas Sarkozy elnöksége idején, 2010-ben pedig 211 ezer.

A Köztársaságiak népszerűségi listáját Xavier Bertrand, az Hauts-de-France régió regionális tanácsának elnöke és Valérie Pécresse, az Ile-de-France régió regionális tanácsának elnöke vezeti, de a Reuters szerint Michel Barnier is esélyes lehet.

A párt elnökjelölt-aspiránsai kijelentették, bárkit támogatnak, aki megnyeri a jövő heti előválasztást. A szavazni kívánó regisztráltak száma megkettőződött az elmúlt hetekben és megközelíti az 150 ezret. (MTI, Reuters)

Az Apple beperli az izraeli NSO Groupot és anyacégét - jelentette be közleményében az amerikai vállalat. Az NSO Group a Pegasus kémszoftver gyártója, az Apple azért indít pert, mert az ő felhasználóikról is gyűjtöttek adatokat Pegasus-szal. A cég ezen kívül 10 millió dollárt adományoz kiberbiztonsággal kapcsolatos kutatásokra.

Az Apple egyik legnagyobb reklámértéke a biztonság, éppen ezért érintette nagyon érzékenyen a céget, amikor kiderült, hogy a Pegasus szoftver az Apple termékeit könnyedén megfertőzi, és a felhasználók ellen fordítja.

A Pegasust Magyarországon is használták, Kósa Lajos fideszes parlamenti képviselő elismerte, hogy a szoftver beszerzője a Belügyminisztérium volt. A Direkt36 nyomozása szerint a Pegasust itthon újságírók és ellenzéki politikusok ellen is bevetették.

Négy csavar került egy 19 éves dél-amerikai diák állkapcsába, miután súlyosan bántalmazták Pécsen - számolt be a Szabad Pécs dél-amerikai lapokra hivatkozva. A sajtóbeszámolók szerint a hallgató több külföldi diákkal indult bulizni október 23-ról 24-re virradó éjjel, és az este folyamán egy 5-6 főből álló társaság zaklatni kezdte a velük lévő két lányt, a külföldi társaság ezért átment egy másik szórakozóhelyre.

Viszont hajnalban, a kollégium felé tartva újra összefutottak a zaklatókkal, akik meg is támadták őket. A dél-amerikai diákot az állán érte ütés. A Szabad Pécs megtalálta a diákot,aki elmondta, hogy a kollégium portása nem igazán foglalkozott a vérző, kiabáló fiatalokkal. A mentőket és a rendőrséget is ők riasztották. Mire azok kiértek, a másik szolgálatban lévő, és angolul valamelyest beszélő portás is visszatért, aki próbált a fordításban segíteni. A Szabad Pécs információi szerint a magyar fiatalokból álló csapat az este folyamán más külföldi kollégistákat is megtámadott.

Másnap derült ki, hogy a diák sérülései olyan súlyosak, hogy műtétre van szüksége, négy csavarral erősítették össze az állkapcsát, száját hetekig nem tudta kinyitni, így csak folyékony táplálékot vehetett magához.

A kezelését eleinte magának kellett finanszíroznia, biztosítása ugyanis rendezetlen volt, mert még nem kapott tartózkodási engedélyt. Az engedélyt ugyan még szeptemberben kérvényezte, de az csak novemberre érkezett meg, ezután már fizette az ellátását a biztosító.

A történtek miatt a Pécsi Tudományegyetem átvállalta a diák ellátásnak költségeit. Az intézmény belső vizsgálata megállapította, hogy a kollégium angolul nem beszélő éjszakai portása félreértette a külföldi diákok segítségkérését.

Magyarország a katonai kihívások, az instabil államokból érkező fenyegetések középpontjában áll - fogalmazott a honvédelmi miniszter kedden várpalotai lakossági fórumán.

Benkő Tibor azt mondta, hogy nagy jelentősége van a 2017-ben indított haderőfejlesztési programnak a biztonsági környezet gyors változása miatt.

Olyan hadseregre van szükség, amely képes a magyar emberek biztonságát elkötelezetten szolgálni. Míg 1989-ben 155 ezer volt a honvédség létszáma, addig 2007-re 23 950 főre csappant - mondta.

Benkó szerint Magyarország NATO-csatlakozásának időszakában - túlértékelve és félreértelmezve a szövetség által nyújtott védelmet és biztonságot -, úgy vélték, csökkenteni lehet a honvédégre fordított pénzt. 2004-ben megszűnt a sorkatonai szolgálat, a honvédség nem rendelkezett hadköteles tartalékosállománnyal, ezt a folyamatot meg kellett állítani, a honvédséget meg kellet erősíteni - mondta.

Végül pedig ledobta az atombombát a hallgatóságra: elmondta, hogy a történelem során a magyar nép 163 ütközetben, csatában, forradalomban volt érintett, ezek közül 90-et megnyert. Ez is bizonyítja, hogy vannak értékeink, van mit védeni. Korszerű hadseregre van szükség, elkötelezett katonákkal. (MTI)

A Global Thunder nevú hadgyakorlaton az amerikai légierő 10 bombázója egy Oroszországra mért nukleáris csapást szimulált - mondta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a TASZSZ hírügynökségnek.

Az orosz védelmi minisztérium adatai alapján novemberben megszaporodott az orosz határok térségét érintő amerikai repülések és gyakorlatok száma, az amerikai pilóták 30 ilyen bevetést hajtottak végre, ami két és félszeres növekedés 2020 hasonló időszakához képest. Sőt, az egyik alkalommal az egyik gép 20 kilométernyire közelítette meg az orosz határt. (Pravda)

Hat hónap felfüggesztett börtönre ítélte a lyoni bíróság a férfit, aki a hétvégén a Lyon és a Marseille bajnokiján egy üvegpalackkal dobta fejbe Dimitri Payetet, az Olympique de Marseille támadó középpályását. A bíróság emellett 5 évre eltiltotta focimeccsek látogatásától is.

A hétvégi ügy, ami miatt végül a meccset sem folytatták, komoly botrányt robbantott ki Franciaországban, a sajtó szerint a francia futball történetének legsötétebb mélypontjára jutott el, és a francia stadionok az európai futball legrosszabb hangulatú, veszélyes helyeivé váltak. Éppen ezért sokan felháborodtak azon, hogy az üveget dobó Lyon-szurkolónak nem kell börtönbe mennie.

A férfi ügyvédje viszont örül az ítéletnek, ő azt állítja, védence nem Payetet akarta fejbedobni, hiszen a játékost nem is ismeri. (BFM-RMC Sport)

„You walk into the room with your pencil in your hand
You see somebody naked and you say, »Who is that man?«
You try so hard but you don't understand
Just what you will say when you get home”

- énekelte a nagy nyugati költő, Hobó Blúzbend, amikor megtudta, hogy a stockholmi székhelyű Nemzetközi IDEA think-tank legújabb demokráciajelentésében „visszacsúszó demokráciának” minősítette más országok mellett az Egyesült Államokat is, ugyanis 2019 óta láthatóan romlott a demokrácia állapota az országban.

Ezzel még nem is lenne nagy probléma, a nagytudású think-tank (hivatalos nevén: think-harckocsi) kétségtelenül észrevett valami fontosat, ami miatt az USA először kerül a demokráciajelentésében a visszacsúszó demokráciák közé, de a sokkhatást és az IDEA think-harckocsizói által összerakott jelentés komolyan vehetőségét valamelyest csökkenti, hogy ezzel párhuzamosan Ukrajnát viszont kivették a visszacsúszó demokráciák kategóriából, mert ott rendben mennek a dolgok.

A CBS News által bemutatott jelentés szerint visszacsúszó demokráciáknak minősülő országok száma megduplázódott az utóbbi 10 évben, világszerte minden negyedik ember visszacsúszó demokráciában él. Természetesen mi, magyarok is. Öröm az ürömben, hogy amerikaiakkal, lengyelekkel és szlovénokkal együtt szomorkodhatunk azon, hogy nálunk nem mennek olyan jól a dolgok, mint Ukrajnában vagy Észak-Macedóniában.

Déli szomszédunk, Szerbia azonban még az Egyesült Államoknál is nagyobb pofont kapott: 2020 óta már nem is demokrácia, hanem hibrid rezsim, Elefántcsontparttal és Tanzániával együtt.

A világ minden polgára nevében köszönjük a jelentést, thanks, sőt think-thanks.

Szolidaritásukról biztosították Lengyelországot a keleti határán kialakult migrációs helyzet miatt a visegrádi országok kormányfői keddi budapesti találkozójukon. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök köszönetet mondott a támogatásért partnereinek: Eduard Heger szlovák, Andrej Babis cseh és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

Mateusz Morawiecki szerint a migrációs krízis kevés a helyzet leírására, szerinte új politikai krízis zajlik, amelyben Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök embereket használ fel a maffiával és embercsempészekkel együttműködve arra, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Unióra.

A krízist szerinte más veszélyek is erősítik, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül, például az, ahogyan Oroszország mozgatja haderejét az országán belül. Az energetikai válságot szintén azt idézi elő, hogy „ellenfeleink kezében egyre több eszköz van”, és ezt szolgálja a dezinformációk folyamatos terjesztése is - jegyezte meg.

Kijelentette, mindezekkel a visegrádi országok között nem sikerült konfliktust szítani, és egyetértett azzal, amit Orbán Viktor már 2015-ben megfogalmazott: az államoknak maguk kell eldönteniük, kik térhetnek be hozzájuk, ezért védeniük kell határaikat.

A lengyel politikus szerint országa mind az unió, mint a NATO külső határait védi, ezzel a balti országokkal együtt megmutatja, mi a valódi szolidaritás. Arról is beszélt, hogy a diplomáciai együttműködések már hoztak eredményt, kevesebb migráns érkezik határaikhoz, mint akár két-három héttel ezelőtt. (MTI)

A mostani járványhelyzetben több a pozitív koronavírusos eset a gyerekek között is, jóval többen kerülnek kórházba, mint a második, vagy harmadik hullám idején, ezért is várják, hogy elkezdhessék oltani az 5-11 évesig tartó korosztályt - mondta Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese az ATV-nek. Szabó szerint éppen ezért „napokon belül eljöhet az a pillanat, hogy Európában, illetve hazánkban is ezt engedélyezik, és onnantól kezdve nem lesz semmi akadálya ezen korosztály oltásának. Mi már nagyon készülünk rá. Sokan kérdeznek is engem, hogy ez mikor várható, én bízom benne, hogy még az idén el tud indulni a gyerekeknek az oltása.”

A rektorhelyettest kérdezték arról is, nem segítene-e tudatosítani az emberekben a koronavírus veszélyeit, ha a sajtót beengednék a kórházakba, de Szabó szerint gondolni kell a betegek személyiségi jogaira is, ezért szerinte „nem az a jó megoldás, ha bemennek a stábok” a kórházakba. Azt ugyanakkor elismerte, hogy „a sokkoló képek” talán növelhetnék az oltási hajlandóságot.

Robbanások történtek egy jégvédelmi rakétákat készítő gyárban Belgrád mellett kedden, többen megsérültek, néhány embert eltűntként tartanak nyilván - közölte a szerbiai közszolgálati televízió.

A beszámoló szerint a robbanássorozat nem sokkal 14 óra után történt a gyárban, ahol körülbelül százan tartózkodtak. Hárman súlyos égési sérüléseket szenvedtek, őket kórházba szállították. További tizenkét ember is megsérült, de állapotuk nem válságos. Egyes sajtójelentések szerint ketten életüket vesztették a robbanásban, ezt azonban még senki nem erősítette meg.

A tűzoltók még mindig oltják a lángokat, a területet sűrű füst borítja.

A Nova.rs hírportál beszámolója szerint a jégvédelmi rakétákat gyártó vállalatnál többször történt már hasonló baleset. (MTI)

Steve Rosenberg, a BBC riportere videós interjút készített Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, akit sokan Európa utolsó igazi diktátorának tartanak. Rosenberg egy részletet is kitett a Twitterre az interjúból:

Már ezen a hat és fél perces videón is látszik, hogy Lukasenka minden, számára kicsit is kényelmetlen kérdésen felidegesíti magát, és emelt hangon kezdi szidni a nyugati országokat, azt állítva, hogy Németország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok finanszíroz forradalmi csoportokat Fehéroroszországban. A riporter megkérdezi például, hogy lehet, hogy Lukasenka a saját „hivatalos számokra alapozott” állítása szerint a legutóbbi elnökválasztáson elsöprő, 80 százalékos többséggel nyert, a választás után mégis rengeteg ember árasztotta el a fehérorosz városok utcáit, azt kiabálva, hogy elcsalták a választást, és Lukasenkának le kell mondania.

Az elnök nem ad konkrét választ a kérdésre, helyette arról kezd beszélni, hogy a fehérorosz tüntetéseket külföldről bátorították és finanszírozták. Emellett többször is megfenyegette a riportert, hogy ha belevág a szavába, és nem hallgatja végig, akkor vége az interjúnak.

A békés tüntetők megverésére, őrizetbevételére és megkínzására vonatkozó vádakat nem is tagadta, csak azt tette hozzájuk, hogy rendőröket is megvertek az utcai harcokban, és hasonló esetben az Egyesült Államokban a rendőrök már bizonyára agyonlőtték volna az erőszakos tüntetőket, Fehéroroszországban viszont nem történt ilyen.

Tagadta azt is, hogy politikai okokból lennének jelenleg Fehéroroszországban ellenzéki aktivisták és politikusok bebörtönözve, Lukasenka szerint ezek az emberek külföldi ügynökök, megérdemlik, ami történik velük, és azért nem szabadok, mert törvényt sértettek.

A teljes interjút itt lehet megnézni:

„A lényeg számokban: Oltás hiányában 14x eséllyel lehet végzetes kimenetelű a fertőzés és 5.8x eséllyel kaphatjuk el a betegséget” - írja Kemenesi Gábor biológus, víruskutató a Facebookon. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, és az egyetemen működő Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa posztjában arra szerette volna felhívni az emberek figyelmét, hogy mindenképp érdemes felvenniük a koronavírus elleni védőoltást.

Kemenesi ehhez amerikai járványügyi statisztikákat böngészett, az USA Betegségmegelőzési és Járványügyi Központja ugyanis részletes adatokat tesz közzé a járvánnyal kapcsolatban.

Kemenesi szerint az amerikai adatokon nem látszik az sem, hogy a természetes immunitás erősebb lenne, mint az oltással szerzett, de ha esetlen ugyanolyan hatásos a kettő, a természetes immunitás megszerzéséhez akkor is át kell esni a fertőzésen, ami az emberek kisebb csoportjánál ugyan, de kockázatos lehet.

Fa lécekkel és egy fémből készült mankóval estek egymásnak a kofák vasárnap a kecskeméti piacon - írja a police.hu. A verekedőket a rendőrök választották szét, három férfit, egy kerekegyházit és két románt őrizetbe is vettek.

A rendőrség szerint a három gyanúsított meg akart szerezni egy piaci árusítóhelyet, amit egy 18 éves kerekegyházi és 33 éves román társa már évek óta használt. Először szombaton verekedtek össze, akkor is rendőrök avatkoztak közbe, de a békesség csak rövid ideig tartott, vasárnap ugyanis a gyanúsítottak újra megjelentek az árusítóhelyen. Először csak beszélgettek, de aztán a három gyanúsított lécekkel és egy mankóval kezdte verni az ellenérdekelteket.

A verekedésbe többen is bekapcsolódtak mindkét oldalon, heten meg is sérültek. Keletkezett anyagi kár is, két nő és egy férfi például egy furgonba menekültek a verekedők elől, akik ezután betörték a jármű egyik ablakát is.

A verekedőket a rendőrség választotta szét, öt férfit hallgattak ki, hármukat, egy 40 és egy 49 éves román, valamint egy 38 éves kerekegyházi férfit őrizetbe vették. Csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdasággal gyanúsítják őket.

Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy 50 millió hordónyi olajat szabadít fel az amerikai stratégiai tartalékból, ezzel is küzdve a világ legtöbb országát sújtó magas üzemanyagárak ellen. A Fehér Ház bejelentése szerint ezzel párhozamosan más államokban, köztük Kínában, Indiában, Japánban, Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban is hasonló, üzemanyagár-csökkentő hatású intézkedéseket hoznak a kormányok.

Biden közleménye szerint az Amerikai Egyesült Államok a fejlett gazdaságok közül a leggyorsabban lábalt ki a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesésből, és a GDP már elérte a járvány előtti szintet. Ennek ellenére az üzemanyagárak gyors és drasztikus emelkedése sok amerikait hozott rossz helyzetbe, ezen segítene most az elnöki rendelet azzal, hogy növeli a piacon elérhető olajkínálatot.

– Na, én mára befejeztem a melót, kimegyek futni a szigetre – fordult Géza a barátnőjéhez.

– Ilyen későn? Elmúlt tíz óra, és az eső is esik!

– Nem, már elállt. Nem maradok sokáig, egy kört futok, utána jövök, addig te is befejezed. Meg úgyis mondtad, hogy hajat akarsz mosni.

– És akkor utána még meg tudunk nézni pár részt a sorozatból, szóval huszonhárom tizenötre légyszi érj haza.

– Rendben – zárták le a beszélgetést, és az eredményes tárgyalás örömére ösztönösen egymás felé hajoltak egy puszira.

Nem ment túl jól aznap a sport, Gézának már a negyedik kilométeren meg kellett állni kifújnia magát. Általában akkor élvezte leginkább a futást, ha teljesen ki tudta tisztítani a fejét, semmire nem gondolt, és szinte transzközeli állapotban szedte a lábát. De akkor éjjel erre esélye sem volt, a munkán, határidős projekteken, a barátnőjén, a karrierjén, a lakásvásárláson, a szülein kattogott az agya, na meg a sorozaton, amit a futás után folytatni terveztek, és hogy milyen kilométerátlagot kell futnia ahhoz, hogy időben hazaérjen.

Miközben a Margitsziget Budára néző oldalán sétált fújtatva, ki is számolta, hogy ha a víztoronnyal egy vonalban elkezd futni, akkor még kocogva is simán hazaér a megbeszélt időre, szóval nincs mitől tartani. Már készült is újra felpörögni, de amikor hátranézett, hogy elengedje a többi futót, meglepődve vette észre, hogy nem jön mögötte senki. „Végül is, akkor még egy kicsit sétálhatok” – gondolta, elvégre sem elengedni, sem később megelőzni nem kell senkit, és nem is látják, hogy gyalogol a futópályán. A végén majd kicsit jobban hajt, és időben hazaér.

Gyalogolt, vette a nagy levegőket, és napok óta először jól érezte magát.

Pest fölött hatalmas felhőt látott, úgy nézett ki, mint egy óriási, gonosz vaddisznó, ahogy épp be akar kapni valami pacát. Mit eszik vajon a vaddisznó? Gombát talán? Géza nem volt biztos benne. Mindegy, pacát. Külön jól nézett ki, hogy a telihold néhány percig pont olyan volt, mintha a vaddisznó kiguvadt szeme lenne, de a szél hamarosan Lágymányos felé kezdte nyújtani az állat arcát, és a pacát is egyre messzebbre fújta tőle.

– A picsába, a pacám!

Géza megállt, hallgatózott. Tisztára úgy hallotta, mintha a vaddisznó szólalt volna meg. Az Oroszlánkirályra gondolt, arra a jelenetre, amikor Mufasza felhő képében jelenik meg.

– Szimba, elfeledtél engem – ezt mondja Mufasza szelleme Sinkovits Imre hangján.

– Dehogy! Nem tudnálak – így Szimba.

– Elfelejtetted, hogy ki vagy, tehát elfeledtél engem is. Nézz mélyen önmagadba, sokkal több vagy, mint ami lett belőled. Foglald el a téged megillető helyet!

– Hogy mehetnék vissza? Nem az vagyok, aki voltam.

– Te az én fiam vagy, tehát vérrrbeli király. Emlékezz rá, hogy ki vagy!

Géza maga is meglepődött, hogy szó szerint emlékszik erre a jelenetre, még arra is, ahogy Sinkovits Imre túlpörgeti az r-hangot a vérbeli szóban. De persze kézenfekvő: ha nem nézte meg vagy kétszázszor gyerekkorában az Oroszlánkirályt, akkor egyszer sem. Volt, hogy naponta kétszer-háromszor is lejátszotta a kazettát, együtt beszélt és együtt énekelt a szereplőkkel. Elképzelhető, hogy minden jelenetre ugyanígy emlékszik a meséből.

– Jaj, hogy oda ne rohanjak! Micsoda agya van ennek a kis Gézukának! Sokra hivatott ez a gyerek!

Ez már egészen biztosan a vaddisznó hangja volt, legalábbis Géza Pest felől hallotta dörögni. Hát akkor ilyen az idegösszeroppanás.

Ráfeküdt az esőtől még vizes rekortánra. A vaddisznót figyelte egy ideig, aztán feltette neki a kérdést, amely napok, hetek, hónapok, évek óta feszítette a koponyáját.

– Mi a faszt csináljak?

– Amit csak akarsz, Géza.

– Igen, ez a legrosszabb az egészben.

– De ez a legjobb is.

És Géza csak feküdt, keresztben a futópályán, ujjaival finoman dörzsölte a gumiszerű felszínt, nézte az eget, és mosolygott.

-------------------------------------------------------------

Ez az egyik novella A banánujjú ember című kötetből. Van a könyvben ezen kívül még majdnem száz szöveg. A banánujjú ember már megvásárolható a 444 webshopjában és a könyvesboltokban.

Újraoltatta magát Szputnyik Light vakcinával a Covid-19 ellen Vlagyimir Putyin orosz elnök.

A harmadik oltás felvételét maga Putyin jelentette be, amikor vasárnap fogadta Gyenyisz Logunovot, az első orosz vakcinát kifejlesztő Gamaleja Járványügyi és Mikrobiológiai Központ igazgatóhelyettesét. "Ma az ön és a kollégái javaslata alapján még egy védőoltást felvettem a Szputnyik Lightból. Ezt nevezik újraoltásnak" - mondta. Putyin, aki tavasszal a kétkomponensű Szputyikkal olttatta be magát, közölte, hogy a közérzete jó. Az elnök emellett önkéntesnek jelentkezett az új koronavírusos fertőzés ellen kifejlesztett orron át beadható SPRAY 08-Gam-COVID-Vac-2021 vakcina tesztelésére. Az orosz egészségügyi tárca október közepén engedélyezte a szer klinikai kipróbálását. Alekszandr Gincburg, a Gamaleja Központ vezetője szerint a nazális vakcinának nincs mellékhatása.

Az exitpollok szerint a hivatalban lévő elnök, Ruman Radev meggyőző fölénnyel nyerte a bolgár elnökválasztást, Anasztasz Gerdzsikovot, a szófiai egyetem rektorát legyőzve. A professzort a Bojko Boriszov-féle jobboldali GERB és a török kisebbségi liberális párt támogatta, Radevet pedig a szocialisták.

Az 58 éves Radev korábban a Bolgár Légierő parancsnoka volt tábornoki rangban, 2016-ban választottál elnökké Boriszov és a GERB nagy fájdalmára. Azóta a GERB pozíciói tovább gyengültek a bolgár politikában.

A részvétel a várakozásoknak megfelelően alacsony volt, alig múlta fölük a 30 százalékot. Elemzők szerint ennek oka elsősorban az, hogy Radev támogatottsága továbbra is jelentős, Gerdzsikovnak nem volt érdemi esélye a tábornok ellen. (Novinite)

Egy egész éjszakát töltött egy indiai kórház hullaházi hűtőjében egy halottnak nyilvánított férfi, másnap reggel viszont rokonai észrevették, hogy lélegzik.

A 45 éves Srikesh Kumart előző nap kritikus állapotban szállították az Új-Delhitől keletre fekvő Morabad egyik magánkórházába, miután elütötte egy motor. A férfit azonban érkezése után nem sokkal halottnak nyilvánította egy orvos, ezért boncolásra átszállították egy állami intézménybe. Itt is megvizsgálták, megállapították, hogy meghalt, ezért a testet a hullaház egyik hűtőjébe helyezték, amíg megérkeznek a hozzátartozók a boncoláshoz szükséges dokumentumok kitöltéséhez.

Ez hat órával később, szombaton reggel meg is történt, viszont amikor kinyitották a hűtőt, Kumar lélegzett. A férfit kezelik, azóta is kómában van. (Yahoo)

„A kötelező oltással én is óvatos vagyok” - mondta Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere és ellenzéki miniszterelnök-jelölt az RTL Híradónak. A politikus az oltás viszonylag széleskörű elutasítottsága miatt nem követné Ausztriát, ahol a napokban bejelentették, Európában elsőként kötelezővé teszik a koronavírus elleni oltás felvételét.

„Magyarországon széles körben, általánosan kötelezővé tenni a védőoltást azért nem látom indokoltnak, mert egyelőre Magyarországon, most még a távolságtartással maszkviseléssel, lezárásokkal, fertőtlenítéssel sokkal jobban lehetne védekezni a vírus terjedése ellen.”

Egyelőre a hódmezővásárhelyi városházán sem vezették be a kötelező oltást, mert Márki-Zay szerint fontosabb, hogy mindenki maga dönthessen az egészségét érintő kérdésekben.

„A Momentum Mozgalom a mai napon megtartotta elnökségi tisztújító küldöttgyűlését. A küldöttek döntésének értelmében a Momentum következő elnöke Donáth Anna lesz” - áll a Momentum közleményében. „Donáth Anna 2016 óta a Momentum oszlopos tagja, 2018-tól 2020-ig a párt alelnöke volt, 2019 májusa óta pedig a párt Európai Parlamenti képviselője.”

A Momentum azután tartott tisztújító küldöttgyűlést, hogy a korábbi elnök, Fekete-Győr András az ellenzéki előválasztás után távozott a posztról. Fekete-Győrt azért váltották le, mert az előválasztáson csak a szavazatok 3,39 százalékát kapta meg a miniszterelnök-jelöltek versenyében, miközben a párt egyébként kifejezetten jól szerepelt a képviselőjelöltek versenyében.

A tisztújításon Donáth Anna mellett Orosz Anna XI. kerületi alpolgármester és képviselőjelölt, valamint Hollai Gábor, a XVI. kerület önkormányzati képviselője indult az elnöki posztért. Orosz volt a Momentum ügyvivő elnöke Fekete-Győr távozása után.