Sarkadi Zsolt

88 éves korában a Szöuli Nemzeti Egyetemi Kórházban meghalt Ro Te Vu, a Dél-Koreai Köztársaság korábbi elnöke. A régóta egészségügyi problémákkal küzdő politikust egy meg nem nevezett betegséggel kezelték a kórházban.

Ro Te Vu nevét Magyarországon leginkább azért ismerik, hogy Dél-Korea az ő vezetése alatt épített ki diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal 1989-ben, Ro még Magyarországon is járt az alkalomból. Azért volt egy nagy szám, mert az Észak-Koreával való szembenállás miatt évtizedeken át végletesen antikommunista külpolitikát folytató Dél-Korea elsőként Magyarországgal lépett diplomáciai kapcsolatba a szocialista országok közül.

Ro kulcsszerepet játszott Dél-Korea modern történelmének egyik legsötétebb eseményében, az 1979-es katonai puccsban. Pak Csong Hi korábbi vezető meggyilkolása és a puccs után először Ro korábbi katonatársa és barátja, Cson Duhvan került az elnöki székbe, aki 1980-tól 88-ig irányította Dél-Koreát, majd megindult a hatalom tervezett átadása Ro Te Vunak. A barátok számításába azonban hiba csúszott, az egyre erősödő demokráciapárti tüntetések miatt végül demokratikus választást kellett tartani, amit kiélezett küzdelemben sikerült csak Ro Te Vunak megnyernie. Történészek szerint lényegében ezzel a választással kezdődött meg Dél-Korea demokratizálása.

Ro Te Vu 1995-ig volt Dél-Korea elnöke, ekkor ugyanis felelősségre vonták az 1979-es puccs során kitört kvangdzsui felkelés vérbefojtásáért és korrupcióért. 22 évre ítélték és börtönbe is vonult, elnöki utódja, Kim Jongszam azonban kegyelemben részesítette. (AP)

Az alacsonyan fekvő Hollandia partjainál a vártnál gyorsabban emelkedhet a tengervíz, 80 éven belül akár két méterrel is - közölte a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI).

„Ahogy a Déli-sarknál az antarktiszi jégtakaró olvadása felgyorsul, a kétméteres vízszintemelkedés is bekövetkezhet” - tették hozzá a szakértők.

A KNMI új adatai saját kutatásaikon és az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) augusztusi jelentésén alapulnak.

A tengerszint-emelkedés mértékét az eddigiekhez képest felfelé korrigálták. 2014-ben még arra jutottak, hogy 2100-ra legfeljebb egy métert emelkedik a vízszint.

A vízszint emelkedése mellett a KNMI előrejelzésében a száraz tavaszok és nyarak számának megnövekedésére és a szélsőséges nyári esők, heves viharok gyakoribbá válására is felhívta a figyelmet.

„Klímánk egyre gyorsabban tolódik a dél-európai klíma irányába” - írják.

Hollandiát a folyók medre és az Északi-tenger partja mentén több ezer kilométer hosszan gátak védik, egy nemzeti alap finanszírozza ezek fenntartását és fejlesztését. Ennek oka, hogy az ország jelentős területei a tengerszintnél mélyebben fekszenek. (MTI)

Markánsan növekszik a szennyvíz koronavírus-koncentrációja - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kedden az internetes oldalán.

Azt írták: a 42. héten a szennyvízminták koronavírus-koncentrációja az előző hetek lassú ütemű növekedéséhez képest erőteljes emelkedést mutatott Budapesten, Pécsen, Salgótarjánban, Szegeden, Székesfehérváron és Tatabányán, valamint a Budapest környéki agglomerációban.

Csökkenés egyedül Miskolcon volt tapasztalható. A vizsgált települések közel felében már emelkedett koncentrációt mértek a 42. héten. Az NNK azt kéri: aki még nem tette, éljen az ingyenes védőoltás lehetőségével.

A szennyvíz koronavírus-koncentrációja általában jól előrejelzi az elkövetkező napok járványügyi trendjeit, hiszen a szennyvízben már azelőtt megjelenik a vírus, hogy az embereken tünetek jelentkeznének, és - rossz esetben - kórházba kerülnének.

Folyamatosan emelkedik a koronavírus-fertőzés miatt kórházban lévők száma, de kevesebben vannak, mint az előző év azonos időszakában - mondta a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa kedd reggel az M1 aktuális csatornán.

Szlávik János elmondta, a koronavírus delta variánsa sokkal fertőzőbb, mint az eddigi változatok, ezért nehéz megjósolni, hogy miként alakul majd a járvány. Feltételezése szerint novemberre vagy decemberre érheti el a csúcsot a negyedik hullám.

Szerinte az oltás azért is fontos, mert, aki azt megkapta, sokkal kisebb valószínűséggel adja tovább a fertőzést. Ráadásul az oltással - 80-90 százalékban - meg lehet akadályozni a betegség súlyos lefolyását - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy szükség lesz-e Magyarországon újabb óvintézkedések bevezetésére, azt válaszolta, „egészen biztos, hogy valamit tenni kell”. Úgy folytatta, a járványügyi adatokból kiindulva, ha a pandémia tovább súlyosbodik, akkor valamit csinálni kell, ahogy Európa több más országában tették. (MTI)

Szaad Aldzsabri, Szaúd-Arábiából száműzött korábbi hírszerző szerint Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg „együttérzésre képtelen pszichopata”. Az amerikai CBS televízió által készített interjúban az országából 2017-ben elmenekülő hírszerző azt mondta, a koronaherceg egy alkalommal még azzal is kérkedett, hogy bármikor megölethetné Abdullah királyt, Szaúd-Arábia tényleges uralkodóját, és a saját apját ültethetné a helyére.

Aldzsabri szerint egy volt kollégája 2018-ban figyelmeztette, hogy Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása után érte is küldtek bérgyilkosokat Kanadába.

A volt hírszerző emellett az amerikai kormány és az amerikai nép segítségét kérte a Szaúd-Arábiában bebörtönzött gyerekei kiszabadításában. Két legfiatalabb gyerekét azután börtönözték be, hogy ő elmenekült az országból. Ezzel a szaúdi uralkodócsalád valószínűleg azt akarja elérni, hogy Aldzsabri visszatérjen Szaúd-Arábiába. (Guardian)

Mako japán hercegnő hozzáment Komuro Kei nevű egyetemi szerelméhez, ezzel elveszítette státuszát a császári családban, Komuro ugyanis közember. A japán császári ház szabályai szerint az uralkodócsalád nőtagjai elveszítik státuszukat, ha közemberrel házasodnak, de ugyanez a család férfi tagjaira nem áll, a hercegek házasodhatnak közemberekkel az előjogaik megtartása mellett.

Mako hercegnő visszautasította, hogy esküvőjét császári szertartás szerint tartsák, ahogyan azt a pénzösszeget is, ami a császári család nőtagjainak jár hozományként. Ő az első nő a japán uralkodócsaládban, aki mindkettőt visszautasította.

A pár hamarosan az Egyesült Államokba költözik, Komuro ugyanis ott dolgozik ügyvédként.

Komuro és Mako hercegnő 2017 óta járnak jegyben, és eredeti terveik szerint már 2018-ban összeházasodtak volna, végül azonban el kellett halasztani az esküvőt, amikor a japán média kiderítette, hogy Komuro anyjának pénzügyi gondjai vannak, ugyanis elfogadott egy kölcsönt korábbi élettársától, amit nem fizetett vissza.

A japán média különös alapossággal világította át Komuro egész életét, nemrég például azért kritizálták, mert lófarokban hordta a haját, amikor az Egyesült Államokból visszatért Japánba, és sokak szerint egy lófarkas férfi nem lehet méltó, hogy elvegye a japán császár legidősebb lányát.

Állami engedélyekkel 200 embert helyeznek el egy tömegsírban Pápua Új-Guineában, miután a főváros, Port Moresby kórházainak hullaházai annyira megteltek koronavírusos halottakkal, hogy a testek már csak egymás tetején férnek el. A 200 holttestet egyetlen hullaházból hozzák, ahol egyébként 300 halottat tárolnak, miközben a létesítmény 60 test befogadására készült.

Port Moresby vezetői a város lezárására készülnek, hátha ezzel sikerül valamelyest csökkenteni a koronavírus terjedési sebességét. Az országban alig az emberek 1 százaléka van két dózissal beoltva a koronavírus ellen, a lakosok ugyanis nem igazán bíznak az oltást végző állami alkalmazottakban, sokukat meg is támadták, miközben a vidéket járták.

Az országban több incidenst fel is vettek, egy október 18-án készült videón például dühös helyiek kövekkel dobáltak meg egészségügyi dolgozókat, és azt kiabálták nekik: „Vigyétek innen a mikrocsipeket”. Senki sem sérült meg, de a rendőröknek kellett feloszlatniuk a feldühödött tömeget, és szemtanúk szerint ilyenkor a hangoskodók miatt azok sem merik kérni az oltást, akik egyébként szeretnék beadatni. (Guardian)

Motorkerékpáron közlekedő fegyveresek legalább 18 embert meggyilkoltak egy mecsetnél az észak-nigériai Niger államban - közölte két lakos hétfőn.

A támadók hajnali 5 óra körül érkeztek a Mashegu önkormányzati körzet Maza-Kuka közösségébe. A beszámoló szerint a támadók egyenesen a mecsethez mentek, és lövöldözni kezdtek az ott imádkozókra.

Senkit sem kíméltek - mondta Abdulganiyu Hassan helybeli. Szerinte több mint tíz embert elraboltak.

Egy másik szemtanú, Bello Ayuba azt állította, hogy a támadásnál legalább 20-an megsebesültek.

Niger állam rendőrségi szóvivője nem válaszolt azonnal a Reuters hírügynökség megkeresésére.

A készpénzért tevékenykedő fegyveres banditák idén több száz embert raboltak el vagy öltek meg Északnyugat-Nigériában, de Niger állam és helyi kormányzati tisztviselők nemrégiben azt is elmondták, hogy a Boko Haram iszlamista fegyveres csoport több települést is elfoglalt az államban, pénzt ajánlva a falusiaknak, és besorozva őket, hogy harcoljanak a kormány ellen. (MTI)

„Jaj, de nagyon savanyú a szőlő a baloldalnak, kórusban támadják a Békemenetet, mert szembesültek vele, hogy amíg a nemzeti oldalon több százezren ünnepeltek együtt és álltak ki Magyarországért, addig a baloldalra már a saját szimpatizánsaik se kíváncsiak” - reagált a Fidesz Barkóczi Balázs DK-szóvivő korábbi sajtótájékoztatójára.

Barkóczi arra szólította fel a békemenetet szervező Civil Összefogás Fórumot (CÖF), hogy hozzák nyilvánosságra a békemeneten használt buszok bérleti szerződéseit. Október 23-án az állami cégek támogatásaiból működő CÖF százezres tömeget hozott össze Budapesten, de olyan sok résztvevő érkezett vidékről szervezett buszokkal, hogy a járművek a Rákóczi utat, a Kossuth Lajos utcát és a Nagykörút egyes szakaszait is teljesen beterítették.

A buszok között futballakadémiák, kistérségek és önkormányzatok járművei is ott voltak.

Barkóczi szerint két eset lehetséges: a CÖF vagy fizetett ezeknek a buszoknak a használatáért, vagy pedig az eredeti feladatuktól eltérően, törvénytelenül használták fel a járműveket arra, hogy az ország más pontjairól, sőt külföldről hozzanak embereket a békemenetre. A szóvivő a CÖF állami cégektől összeszedett hatalmas támogatásaira utalva hozzátette: ha fizettek is a járművekért, a buszoztatás akkor is közpénzből történt, mert a CÖF is közpénzből működik.

A Fidesz érdemben nem válaszolt erre a kérésre, a szőlő ízére vonatkozó megjegyzésen kívül annyit mondtak: „Hiába állnak ki egy színpadra kéz a kézben, már a saját szavazóik sem hisznek nekik, mert mára egyértelmű, hogy Gyurcsány bedarálta a baloldali pártokat, és ő akar visszatérni a hatalomba. Nincs két baloldal. Egy baloldal van. A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal csak a legújabb kiadás.”

„A sötétítőfüggönyök behúzva, a levegő cigifüsttel és feszültséggel teli. Nagyjából három tucatnyi ember - többnyire férfiak - egy asztal köré gyűlve állnak csendben, csak az összetéveszthetetlen ciripelés hallatszik. Tücsökviadal van” - így kezdődik az amerikai NPR riportja a kínai tücsökviadalokról.

A rovarbunyókon két hím tücsköt állítanak egymással szembe egy Carte d'Or-os dobozra emlékeztető ringben. Amikor a bíró jelt ad, felhúzzák a két állatot elválasztó műanyag falat, majd a tücskök tulajdonosai pálcákkal kezdik finoman böködni a rovarokat, így ösztökélve harcra őket. A tücskök végül összeakasztják rágó szájszerveiket, megindul a harc. A bíró közelről nézi a küzdelmet, és szakszerűen kommentálja is, jelzi, mikor melyik tücsök védekezik és melyik támad. Néhány perc alatt eljön a pont, amikor az egyik tücsök inkább elereszti a másikat és visszakozik, ilyenkor a bíró győztest hirdet. A tulajdonosok ezután hamar elteszik az tücsköket, vigyáznak rájuk, hiszen a legjobb harcosok akár több száz dollárt vagy még többet is érnek. Éppen ezért a tücsökviadalok sem tartanak az állatok pusztulásáig.

A viadalok előtt természetesen mérlegelik is tücsköket, ügyelve arra, hogy egymással szinte századgrammnyira megegyező tömegű rovarok csapjanak össze.

A viadalokra egész iparág épült Kínában. Több harcot illegálisan tartanak lakások, házak vagy üzletek füstös hátsó szobáiban, de vannak olyan mérkőzések is, amiket a tévé is közvetít. És bár fogadni hivatalosan tilos a viadalokra, rengetegen tesznek pénzt az általuk erősebbnek, szerencsésebbnek gondolt rovarokra.

Virágzik a tücskök kereskedelme is, lehet harci tücsköt kapni már 5-10 dollárnyi, azaz 1500-3000 forintnyi jüanért is, de a legjobbak ennél sokkal drágábbak. Egy NPR-nak nyilatkozó tücsökgyűjtő, Jang Jü-aj azt mondta, élete legdrágább tücskét 400 dollárért, azaz kb. 125 ezer forintért adta el.

Jang a Pekingtől délre eső Santung tartományból származik, és ott is gyűjti a tücsköket, a közhiedelem szerint ugyanis ott vannak a legerősebb harci rovarok. Jang és családtagjai minden augusztusban fejlámpákkal és hálókkal felszerelve kutatnak éjjelente a kukoricaföldeken, és begyűjtik, majd kiképzik a legerősebbnek gondolt tücsköket. Az állatokat általában pekingi piacokon adja el szeptemberben, szeptember és október ugyanis a tücsökviadalok főszezonja, minthogy az állatok ősszel elpusztulnak.

Santungba a tartományi kormány szerint évente 600 millió jüan, azaz kb. 29,5 milliárd forintnyi bevétel érkezik a harci tücskök eladásából.

November végén csoportos létszámleépítés jön az Antall József Tudásközpontnál (AJTK) - közölte az intézmény vezetése a dolgozókkal pénteken egy állománygyűlésen a 24.hu szerint. A vezetők szerint a dolgozók többségét elküldik, de az nem derült ki, megvan-e az AJTK kasszájában a pénz a végkielégítésekre.

Ez egybecseng a Népszava pénteken közölt értesülésével, ami szerint legkésőbb januárban bezár az AJTK.

Az intézet gazdálkodására a Direkt36 cikkei irányították rá a figyelmet, ezekből kiderült, hogy Antall József korábbi miniszterelnök fia, Antall Péter vezetése alatt az AJTK drága külföldi utazásokra, luxushotelekre, kirándulásokra költötte a költségvetésük egy részét, miközben összességében majd ötmilliárd forintos állami támogatást kaptak az Orbán-kormánytól.

Szeptember végén Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, átvizsgálták a központ gazdálkodását, és arra jutottak, hogy az elszámolás ugyan rendben volt, de az intézmény vezetése több „jó erkölccsel össze nem egyeztethető” tételt fizetett ki a működésre adott keretből.

A 24.hu információi szerint a pénteki állománygyűlésen a vezetők nem ismerték be, hogy hibáztak, nem kértek bocsánatot, inkább sértettség volt rajtuk érezhető. (24.hu)

Szudánban a hadsereg hétfőre virradóan őrizetbe vette az átmeneti kormány több civil tagját az al-Hadasz hírtelevízió szerint. Az ország egyik legjelentősebb demokráciapárti szervezete puccsnak minősítette a történteket, és tüntetésekre szólított fel.

Az al-Hadasz meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy házi őrizet alá került a miniszterelnök, Abdullah Hamdok is.

Hírügynökségek szerint az országban több helyen, köztük a fővárosban, Kartúmban is leállt az internetszolgáltatás, a 2019-es kormányellenes tüntetéseket szervező Szudáni Szakmai Szövetség (SPA) pedig az utcára hívta az embereket.

Szudánban harminc évig Omár el-Besír elnök irányított kemény kézzel. Besírt a tömegtüntetések nyomán 2019-ben a hadsereg megbuktatta, ezt követően pedig a civilek a katonasággal karöltve átmeneti kormányt hoztak létre. (MTI)

A New York Times szerint egyre egységesebben politizál a hat török ellenzéki párt Recep Tayyip Erdogan elnökkel szemben, a céljuk az lehet, hogy előrehozott választást harcoljanak ki, amin a parlamentáris demokrácia visszaállításával kampányolnának. A 19 éve hatalom lévő Erdogan 2017-ben vezette be a jelenlegi elnöki rendszert egy szűken megnyert népszavazással, és azóta is ezt tartja legfőbb politikai örökségének.

Az ellenzéki pártok és szavazóik azonban az elnöki rendszert tekintik az erdogani autokrácia szimbólumának, így szerintük ha ezt sikerülne lebontani, és visszaállítani a parlament nagyobb hatalmát, helyreállna a török demokrácia.

Mivel ebben mind a 6 ellenzéki párt egyetért, ebben a helyzetben a következő török választás lényegében az elnöki rendszerről és Erdoganról szóló népszavazás lesz, ellenzéki győzelem esetén pedig a pártok az elnöki rendszer lebontását ígérik.

Törökországban a tervek szerint 2023-ban lenne a következő választás, de elemzők szerint Erdogan valószínűleg még ez előtt bebiztosítaná a hatalmát még egy elnöki ciklusra, hogy 2023-ban nyugodtabban készülhessen a modern Törökország 100. születésnapjára. Az ünnepségsorozat Erdogannak személyesen is fontos lehet, hiszen ha még akkor is elnök lesz, az azt jelenti, hogy ő a modern Törökország legtovább hatalomban lévő vezetője, megelőzné ugyanis a Török Birodalom romjain 1923-ra köztársaságot szervező Musztafa Kemál Atatürküt is.

A New York Times ír arról is, hogy a világ több autoriter vezetője is azzal tudta megszilárdítani hatalmát, hogy kihasználta ellenzéke megosztottságát, az ellenzéki összefogás azonban sokukkal szemben lehet megfelelő fegyver. Az ilyen vezetők felsorolásában szerepel Orbán Viktor neve is. (New York Times)

Vasárnap reggel Los Angeles-i otthonában meghalt James Michael Tyler színész. Legismertebb szerepében a Jóbarátok sorozat Guntherét alakította, ő volt a hat főszereplő törzshelyén a pincér. Így visszatérő mellékszereplő volt, a hat főszereplő után ő szerepelt a legtöbbet a sorozatban. Gunther többször a Jennifer Aniston által alakított Rachel rajongójaként jelent meg, akkor szeretett bele Rachelbe, amikor a műsor első részeiben mindketten a kávézó felszolgálói voltak.

A színészt 2018-ban diagnosztizálták prosztatarákkal, ami később átterjedt a csontjaira is.

Jennifer Aniston Tyler haláláról megemlékezve azt írta az Instagramra: „a Jóbarátok nem lett volna ugyanaz nélküled”. (BBC)

Fenyegető leveleket kapott Janez Jansa szlovén miniszterelnök, valamint Matej Tonin miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter a hivatali címére - számolt be vasárnap a Delo című szlovén napilap.

A cikk szerint hasonló tartalmú levelek érkeztek pénteken a politikusok lakcímére is.

Az újság szerint Jansa olyan üzenetet kapott, amelyen egy kép volt róla és családtagjairól, arcukra céltáblákat festettek.

A fenyegetéseket a rendőrség vizsgálja. (MTI)

Robbanás történt Kína vezető repülési és űrhajózási egyetemének egyik laboratóriumában, két ember meghalt, további kilencen megsérültek - számolt be hétfőn a kínai sajtó.

A kelet-kínai Csiangszu tartomány székhelyén található Nankingi Repülési és Űrhajózási Egyetem vezetőnek számít a védelmi technológiákkal foglalkozó kínai kutatóintézetek között, és élvonalbeli, űrben alkalmazott technológiák fejlesztésről híres.

A helyi idő szerint vasárnap délután történt balesetről a kínai közösségi médiában közzétett képeken az egyetem kampuszából felszálló, sűrű füst látható. Az egyetem hivatalos közleménye szerint a robbanás az anyagtudományokkal és technológiával foglalkozó szak egyik épületében történt, ahol ezt követően tűz ütött ki. A robbanás okát egyelőre vizsgálják.

Az érintett kollégiumban öt tartományi szintű laboratórium működik, amelyek atomenergetikai-berendezések anyagaival, energiaátváltással, elektrokémiai tárolással, valamint a zord környezeti hatások elleni védelmet szolgáló anyagok vizsgálatával foglalkoznak. A beszámolókban nem tették közzé, hogy melyik laboratóriumban történt a robbanás.

A Global Times című kínai lap szerint kínai kémikusok korábbi baleseteket követően a laboratóriumok biztonságának javítására tettek felhívást, a balesetekért a rendszerszintű gondatlanságot felelőssé téve.

Március végén a Kínai Tudományos Akadémia Pekingben található Kémiai Intézetének egyik laboratóriumában történt egy robbanás, amely egy hallgató halálát okozta. 2016 szeptemberében a sanghaji Tunghua Egyetem kémiai tagozatának egyik laboratóriumában történt robbanás, amely két hallgatót sebesített meg súlyosan. Egy idén szeptember végén hozott bírósági határozat szerint az egyetemnek 1,62 millió jüan (közel 80 millió forint) kártérítést kellett fizetnie az egyik sérültnek. Mintegy három éve, 2018 decemberében a Pekingi Közlekedési Egyetem környezetmérnöki laboratóriumában három diák halt meg egy robbanásban. A baleset miatt az egyetem tizenkét tisztségviselőjét megbüntették. Az esetet követően a kínai hatóságok módosításokat írtak elő a veszélyes vegyi anyagok előállítását, eladását, szállítását és raktározását illetően, átfogó biztonsági vizsgálatokat elrendelve minden szakaszban. (MTI, SCMP)

Rendkívül heves ciklon csapott le vasárnap Észak-Kaliforniára, ahol korábban erdőtüzek tomboltak.

Az erős vihar sárcsuszamlásokat váltott ki és elektromos vezetékeket szakított le, miközben a szél San Franciscót is elérte.

Az áradást hozó eső és erős szél kísérte időjárási jelenség egy légköri folyó, a Csendes-óceán felől behúzódó hosszú és széles nedvességtömeg, amely az előrejelzések szerint a következő napokban dél felé fog haladni. Helyenként akár 25 centiméternyi eső hullhat a nyugati partvidéken - mondta Marc Chenard meteorológus a nemzeti meteorológiai szolgálattól.

A San Franciscó-i öböl térségéből áradásokat jelentettek, Berkeley-ben utcákat zártak le. Vasárnap reggel a San Franciscótól északra fekvő Tamalpais-hegyen az előző 12 óra alatt több mint 15 centiméternyi csapadék hullott - közölte a meteorológiai szolgálat a Twitteren.

Mintegy 240 kilométerrel északabbra a kaliforniai autópálya-rendőrség lezárta a 70-es állami utat Butte megyében a sárcsuszamlások miatt.

A heves időjárási csapás Kalifornia történetének legforgalmasabb erdőtűzszezonját követi, és fokozza a hirtelen áradások veszélyét. A régió nagy részén súlyos, szélsőséges vagy kivételes szárazság uralkodik az amerikai szárazságfigyelő intézet szerint.

A leégett területeken a víz gyorsabban elfolyik, így ott a legnagyobb a hirtelen áradások, a villámárvizek kockázata - mondta Chenard.

A San Franciscótól északkeletre, a Sierra Nevada hegységben található, rögös hegységben keletkezett tűz - az állam történelmének második legnagyobb erdőtüze - által letarolt 230 670 hektárnyi terület egyes részeiről már többször jelentettek sárcsuszamlásokat - tette hozzá Chenard.

Az óránkénti 97 kilométert meghaladó széllökések San Franciscóban és Sacramento környékén áramkimaradásokat idéztek elő. A Twitter közösségi oldalra a lakosok által feltett fényképeken az volt látható, hogy a kidőlt közműpóznák autókat törtek össze, és elzárták az utakat. A térségben akár 13 centiméternyi eső is lehet.

Egyes helyeken a helyi hatóságok evakuálásra szólítják fel lakosokat. Azt írták, ha veszélyben érzi magukat, ne tétovázzanak. Ha lekésték a megfelelő menekülési pillanatot, menjenek magasabban fekvő területre.

Sacramentóban homokzsákokat osztogattak és evakuációs központokat nyitottak. A helyi katasztrófavédelmi hivatal óvatosságra intette a lakosokat. Chenard szerint a magasabban fekvő területeken havazás várható. A ciklon vasárnap este és hétfőn fokozatosan déli irányba mozdul el, Közép-Kalifornia felé. (MTI)

Bidzina Ivanisvili nem akármilyen ember. Egzotikus állatokat és több száz éves fákat gyűjt, hogy velük népesítse be privát vadaskertjét. És hogy mi jogosítja fel arra, hogy 15 emelet magas fákat tépjen ki a földből és utaztassa őket földön és tengeren? Mindössze annyi, hogy elképesztően gazdag.

Sőt, ő Georgia (Grúzia) leggazdagabb és legbefolyásosabb embere. 2012 októbere és 2013 novembere között az ország miniszterelnöke is volt, aztán lemondott, de továbbra is az általa alapított és kormányra juttatott párt meghatározó figurája maradt. 2018-ban visszatért a politikába, és azonnal újra is választották a párt elnökévé, majd idén megint lemondott, miután kijelentette, hogy „elérte politikai céljait”.

Márki-Zay Péter, az előválasztás nyertese, azaz a 2022-es közös ellenzéki lista vezetője és miniszterelnök-jelöltje az ATV Egyenes beszéd című műsorában arról beszélt, egy hetedik parlamenti frakciót is létrehozna az összefogásban szereplő hat pár frakciója mellé azoknak, akik nem szerepelnek az előválasztást lebonyolító pártok eredeti hatos szövetségében. Márki-Zay szerint ezt a hetedik frakciót foghatná össze a mozgalma, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM).

Ennek érdekében a hódmezővásárhelyi polgármester a következő napokban egyeztetésekbe kezd az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Gyurcsány Ferenccel is.

A Márki-Zay által elképzelt frakcióban olyan civil jelöltek ülnének, akik nem tagjai egyik pártnak sem.

A polgármester elmondta azt is, hogy október 23-án közösen ünnepelnek az ellenzéki pártok, a helyszínt már le is foglalták, az Astoria és Blaha Lujza tér környékén lesz az ünnepség.

Életének 94. évében, hétfőn elhunyt Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Harvard Egyetem és a Corvinus emeritus professzora, a francia becsületrend kitüntetettje, a svéd, amerikai és más akadémiák tiszteletbeli tagja - közölte a család hétfő este az MTI-vel.

Kornai János 1928-ban született Budapesten. 1944-ben munkaszolgálatra sorozták be, de megszökött, apját azonban Auschwitzba hurcolták, és meg is ölték.

A budapesti tudományegyetemen végzett, 1947-től a Szabad Nép gazdasági szerkesztője volt, 1955-ben az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa lett. 1966-ban elnyerte a közgazdaság-tudomány doktora címet, 1976-ban az MTA levelező, 1982-ben rendes tagjává választották.

Számos külföldi egyetem hívta meg vendégprofesszornak: 1966-ban a Sussexi Egyetem, 1968-ban és 1973-ban az amerikai Stanford, 1970-ben a Yale, 1972-ben és 1983-ban a Princeton, 1976-77-ben a stockholmi és 1984-85-ben a Harvard Egyetemen tanított. 1972-1977 között az ENSZ Fejlesztéstervezési Bizottságának alelnöke volt.

Dolgozott az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének osztályvezetőjeként, emellett a Collegium Budapest, a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem, 1986-tól az amerikai Harvard Egyetem professzora is volt. Tagja volt az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának, valamint a Közgazdasági Szemle című folyóirat szerkesztőbizottságának. Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia, a Brit Akadémia, a Svéd Királyi Akadémia, a Finn Tudományos Akadémia és az amerikai tudományos akadémia külföldi tagjává választották, a torinói Tudományegyetem pedig díszdoktorrá nevezte ki.

Főként a tervezés matematikai módszereivel, a matematika és a számítástechnika közgazdasági alkalmazásával, a gazdaság mechanizmusának elméletével foglalkozott. Közgazdasági művei tíz nyelven olvashatók, köztük az Anti-equilibrium japánul is. Legismertebb munkája A hiány, amely 1980-ban jelent meg.

További fontosabb művei: A gazdasági vezetés túlzott központosítása, A beruházások matematikai programozása, A gazdasági szerkezet matematikai tervezése, Anti-equilibrium, Erőltetett vagy harmonikus növekedés, Növekedés, hiány és hatékonyság, Ellentmondások és dilemmák, A vállalatok nyereségének bürokratikus újraelosztása, Régi és új ellentmondások és dilemmák, Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében, A szocialista rendszer kritikai gazdaságtana.

Önéletrajza 2005-ben jelent meg, ezt követte a japán kiadás, majd 2007 elején az angol változat. Munkásságáért 1983-ban megkapta a magyar állami díjat és a német Alexander von Humboldt-díjat. 1994-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 1997-ben megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát. 2001-ben a stockholmi Közgazdaságtudományi Egyetem, majd 2003-ban a várnai közgazdasági egyetem, 2013-ban a pozsonyi Páneurópai Főiskola díszdoktorává avatták. 2005-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal polgári tagozata kitüntetést kapta. 2007-ben Akadémai Nívódíjjal, 2008-ban - 80. születésnapja alkalmából - a Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdász Életműdíjával tüntették ki. 2009-ben megkapta a Húsz éves a Köztársaság Díjat. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta életművéért, a gazdasági rendszerek elméletének és működésének kutatásában elért, világszerte elismert eredményeiért.

2018-ban kilencvenedik születésnapja alkalmából tiszteletére egész napos tudományos konferenciát rendezett a Budapesti Corvinus Egyetem. 2018-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagjává választották.

Temetéséről később intézkednek.

Milos Zeman cseh államfő a prágai Központi Katonai Kórház véleménye szerint jelenleg nem képes ellátni a tisztségéből eredő feladatokat - jelentette be hétfőn Prágában Milos Vystrcil, a cseh szenátus elnöke, aki néhány napja kért a kórháztól hivatalos véleményt Milos Zeman egészségi állapotáról.

Az államfő egészségével kapcsolatos prognózisok nagyon bizonytalanok, és Zeman visszatérése hivatalába a következő hetekben nem nagyon valószínű - tette hozzá a parlamenti felsőház elnöke, aki újságírók előtt konkrétan idézett a kórház hivatalos álláspontjából. A kórház a hivatalos weboldalán megerősítette, hogy válaszolt a szenátusi elnök kérésére.

Milos Vystrcil azután kérte ki a kórház véleményét az elnök egészségi állapotáról, hogy az elnöki hivatal már több mint egy hete nem adott kielégítő tájékoztatást Milos Zeman állapotáról. Zemant nyolc napja vitték be a kórházba, ahol az intenzív osztályon kezelik. Betegségének diagnózisát mindeddig nem hozták nyilvánosságra.

Miroslav Zavoral kórházigazgató - aki egyben az elnök kezelőorvosa - a hatályos törvényekre hivatkozva a konkrét információk közlését elutasította. Vystrcil korábban az elnöki hivataltól kért tájékoztatást, de levelére Vratislav Mynár, a kancellária vezetője nem válaszolt.

A szenátus elnöksége kedden találkozik a parlamenti pártok vezetőivel, hogy megvitassák, milyen lehetőségek nyílnak az államfői jogkörök átruházására - közölte Vystrcil.

Vratislav Mynár Vystrcil sajtótájékoztatóját megelőzően szintén újságírók előtt a Hradzsinban kijelentette: a szenátorok képmutató játékot űznek, és céljuk eltávolítani Zemant az államfői tisztségből. Mynártól rövid nyilatkozata után kérdezni nem lehetett. Vystrcil ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Mynárt Zeman egészségi állapotáról hivatalosan már október 13-án tájékoztatta a kórház.

Andrej Babis miniszterelnök, aki Vystrcil sajtótájékoztatójának idején éppen a közszolgálati hírrádió vendége volt, meglepőnek minősítette a bejelentést.

„Ez természetesen meglepő információ, és biztosan nem jó hír. A kérdés az, hogy tartós állapotról van-e szó, vagy van remény a javulásra. Ezt én nem tudom megítélni” - reagált a kormányfő Vystrcil bejelentésére. Babis szerint most elsősorban a szenátusnak kell lépnie, mert Radek Vondráceknek, a képviselőház jelenlegi elnökének mandátuma csütörtökön lejár, az újonnan megválasztott képviselők pedig csak november 8-án jönnek össze. „Egyelőre nem tudom megmondani, mi fog történni” - válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, hogy a kialakult helyzetben sor kerül-e az elnöki jogkörök átruházására vagy sem.

Andrej Babis ugyanakkor bejelentette: kész tárgyalni a többi „alkotmányos vezetővel” és a formálódó új kormánykoalíció képviselőivel a helyzet megoldásáról. A hatályos alkotmány szerint az államfő akadályoztatása esetén jogköreinek jelentős részét a kormányfő veszi át, további részét pedig a parlament elnökei.

A 77 éves Milos Zemant - akinek alkotmányos kötelessége lenne, hogy az október 8-9-i választások eredménye alapján kormányalakítási megbízást adjon az arra alkalmas politikusnak - október 10-től ápolják a Központi Katonai Kórház intenzív osztályán, de betegségének diagnózisát nem hozták nyilvánosságra.

Az elnöknek legalább 30 nappal a választások után kell kormányalakítási megbízást adnia valakinek, amennyiben addig senki nem nyújt be óvást az eredmény ellen.

Az államfői hivatalt az utóbbi napokban egyre élesebb bírálatok érik amiatt, hogy nem tájékoztat megfelelő módon Milos Zeman egészségi állapotáról.

Vezető politikai körökben ugyanakkor növekszik az aggodalom, hogy a kialakult helyzet megbéníthatja az alkotmányos intézmények működését. Zdenek Hraba, a szenátus alkotmányügyi bizottságának elnöke ezért október 19-re összehívta a testület ülését.

„Összehívtam a szenátus alkotmányügyi bizottságát azon lehetőségek megvitatására, amelyek közé az alkotmány 66. cikkelye is tartozik. Ez azzal foglalkozik, hogyan lehet az elnököt feladatai ellátására képtelennek nyilvánítani” - indokolta döntését Zdenek Hraba. (MTI)

Az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs (NISZ) Zrt.-hez tartozik az a telefonszám, amelyen a Fidesz Tolna megyei szervezete várta a jelentkezéseket az október 23-i békemenet iránt érdeklődőktől. A Fidesz már a korábbi békemeneteken is ingyenes buszjáratokkal hordta Budapestre a támogatóit, olyan viszont még nem volt, hogy állami flottába tartozó számon lehetett volna jelentkezni a buszokra.

Miután Hadházy Ákos független parlamenti képviselő felhívta a figyelmet a telefonszámra, az RTL Híradója megkérdezte a dologról a Belügyminisztériumot, ők felügyelik ugyanis a NISZ Zrt.-t. A válaszban azt írták, „a NISZ Zrt. a békemenet szervezésében nem vesz részt”, és sem a NISZ, sem a Belügyminisztérium nem jár el egyetlen párt érdekei szerint sem. Elmondták azt is, hogy a NISZ biztosítja a kormányzati flottába tartozó telefonszámok jelentős részét, tehát kormánytisztviselők és más állami alkalmazottak is elérhetőek a hozzájuk tartozó telefonszámokon.

Hadházy Ákos fel is hívta a számot, amin egy fideszes aktivista jelentkezett be - munkaidőben. A Belügyminisztérium szerint a szám azonban egy kormánytisztviselőhöz tartozik, akinek munkaviszonyát az ügy miatt munkáltatója megszüntette. Hadházy azt mondta, örül, hogy következménye lett a dolognak, de az ügy azt bizonyítja, hogy kormánytisztviselők pártutasításokat hajtanak végre. A képviselő szerint ez azt is bizonyítja, hogy a békemenet szervezője, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) nem civil, a békemenetet állami alkalmazottak szervezik.

A CÖF egyébként hivatalosan magánadományokból szervezi az október 23-i rendezvényt, magánadományokból indítja buszait is Budapestre az ország minden tájáról. A szervezet beszámolói szerint óriási adományokat kapott nemcsak a Fidesz pártalapítványától, de olyan állami cégektől is, mint a Magyar Villamos Művek vagy a Szerencsejáték Zrt.

Petíciót indított a Zamárdi Civil Összefogás azért, hogy ne valósuljon meg a Zamárdi Nyugati Városkapu elnevezésű projekt, ami a kisváros nyugati felén egy 12 hektáros területre húzna fel 8 darab kilencszintes és 10 ötszintes lakó- és szállodaépületet. Mindezt úgy, hogy jelenleg nemhogy Zamárdiban, de még a szomszédos Szántódon sem igen vannak 3 emeletesnél magasabb épületek.

A 12 hektáros területen, amit most nyilváníttatnak nagyvárosias lakóterületté, jelenleg kempingek és kisebb nyaralók találhatók, és határos a Brettyó nevű, Natura 2000-es védelem alatt álló területtel. Innen nem messze, Szántódon épül a Balaton-part egyik legnagyobb új lakóparkja, a Balaland.

„Zamárdi egy kedves kisváros, kertes családi házas, üdülőházas, hangulatos Balaton parti zöldövezet jelleggel” - írják az aláírásgyűjtés kezdeményezői. „Lakói, az üdülők tulajdonosai, és az ide nyaralni érkezők is így, ilyennek szeretik. Ebbe a környezetbe terveznek beépíteni egy óriási lakótelep méretű komplexumot, ami hegyként magasodna a parti ingatlanok és a természetvédelmi terület fölé, gigantikus tájsebet képezve, bármilyen irányból szemlélve, mind a déli part lankáiról, mind a mellette lévő üdülőterületről, mind Tihanyból és az északi partról. Méretét jól érzékelteti, hogy Zamárdiban, és a szomszédos Szántódon is a meglévő néhány nagyobb épület közül a legmagasabb is csak 3 szintes, itt pedig egy több mint 10 hektáros területen sorakoznának sűrű beépítéssel a toronyházak, összesen 19 darab. Zamárdi végleg elveszítené kisvárosi báját. Az itt keletkező 756 darab új lakás és 72 hotelszoba minimum 2200 új fő megjelenését jelenti, amely megegyezik Zamárdi jelenlegi állandó lakosságszámával. Ez mind Zamárdi közműhálózatára, úthálózatára, forgalmára, légszennyezésre, a Balaton parti emberlétszámra óriási többletterhet jelentene.”

A zamárdi önkormányzat épp a napokban töltötte fel honlapjára a Településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat módosított verzióját, a 300 oldalas dokumentum tartalmaz több látványtervet is a tervezett ingatlanfejlesztésről. A dokumentum egyelőre csak terv, az önkormányzat várja a véleményeket. (Építészfórum)

A magyar kormánynak az a szándéka, hogy a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret visszavásárolja, és ez bármelyik pillanatban megtörténhet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közmédiának hétfőn a szerbiai Ludason.

A kormányfő közölte: az a helyes, hogyha az egyetlen igazán komoly nagy nemzetközi repterünk magyar kézben van, ezért helyes is visszavásárolni, és a gazdaság elég erős ahhoz, hogy ezt meg is tudjuk tenni. A vásárlás bármelyik pillanatban lezárulhat - tette hozzá.

Úgy vélte, ha állami kézbe kerül a repülőtér, olyan fejlesztések történhetnek majd, amelyek két-három osztállyal felértékelik a repülőteret és így egész Budapestet is.

A hétvégén a Bloomberg írt arról, hogy forrásaik szerint a magyar kormány Palkovics László innovációs és technológiai miniszter koordinálásával 4 milliárd euróért tervezi megvenni a repteret.

Oroszország november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét - jelentette be Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak hétfőn Moszkvában.

Oroszország emellett felfüggeszti a NATO moszkvai katonai missziójának, valamint az észak-atlanti szövetségnek a belga nagykövetségen működő tájékoztatási irodája tevékenységét is.

Az indoklás szerint Moszkva válaszlépéseket hozott arra reagálva, hogy a szövetség október 6-án közölte: 18-ról 10 főre csökkenti Oroszország NATO-képviseletének létszámát. Az orosz misszió nyolc tagjának kiutasítását a NATO azzal indokolta, hogy az érintettek „ellenséges tevékenységet” folytattak.

„A NATO céltudatos lépéseinek következtében gyakorlatilag nincsenek meg a megfelelő feltételek az elemi diplomáciai tevékenységhez, és a NATO lépéseire válaszul felfüggesztjük állandó NATO-képviseletünk munkáját, beleértve a katonai főképviselőnkét is, valószínűleg november 1-jétől, de ez talán eltart még néhány napig” - mondta Lavrov.

A miniszter szerint az orosz intézkedésekről a NATO Nemzetközi Titkársága már értesítést kapott. Elmondta, hogy a NATO-nak az Oroszországgal történő kapcsolattartáshoz a belgiumi orosz nagykövetséghez kell fordulnia.

„Oroszország nem fog többé úgy tenni, mintha a NATO-hoz fűződő kapcsolatokban rövidtávon bármilyen változás lehetséges lenne” - mondta Lavrov.

Vasárnap vált ismertté, hogy Lloyd Austin, az Egyesült Államok Tbiliszibe és Kijevbe készülő vezetője látogatása során bejelenteni szándékozik, hogy a NATO kapui nyitva állnak Grúzia és Ukrajna előtt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a France 5 tévécsatornának nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán NATO-tagság „a legrosszabb forgatókönyvet” és az orosz nemzetbiztonság „vörös vonalainak” átlépését is jelentené. Peszkov arra figyelmeztetett, hogy „ez az a forgatókönyv, amely aktív intézkedésekre kényszerítheti Oroszországot saját biztonságának szavatolása érdekében”. (MTI)

A magyarok és szerbek egy új jövő építésébe kezdtek, és ennek a jövőnek a magyarok és a szerbek együtt lesznek a nyertesei - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a szerbiai Horgoson, a Szeged-Szabadka vasútvonal felújításindító ünnepségén.

A kormányfő beszédében úgy fogalmazott, 150 éves vasútvonalat akarnak felújítani, de valójában alapkövet tesznek most le. Azért alapkőletételről beszélnek, mert ez annak a szimbóluma, hogy a szerbek és magyarok egy új jövő építésébe kezdtek.

„Itt most a schengeni határ húzódik, de az Európai Unió külső határának nem itt kellene lennie, hanem lenn, délen, és a szerbeknek útlevél-ellenőrzés nélkül kellene közlekedniük Magyarországra és Európába. Szerbia a Balkán kapuja és Európa biztonságának kulcsállama” - mondta a miniszterelnök, aki szerint Szerbia évek óta készen áll a csatlakozásra, és Magyarország elkötelezett támogatója az országnak.

Aleksandar Vucic szerb elnök ugyanezen a rendezvényen arról beszélt, hogy a magyarok és szerbek együtt nem kétszer, hanem sokszorosan erősebbek, mint külön-külön, és minden, amit együtt tesznek, minden, amit együtt építenek, ezt bizonyítja.

Vucic megköszönte Orbán Viktornak, hogy volt elég bátorsága és megfelelő víziója ahhoz, hogy megteremtse a magyar-szerb kapcsolatok teljesen új alapját. Emlékeztetett arra is, hogy korábban soha nem voltak olyan jók a két ország és a két nemzet kapcsolatai, mint az utóbbi években. „Az erős Szerbia erős Magyarországot, az erős Magyarország pedig erős Szerbiát is jelent, és mindannyiunknak ez az érdeke.” (MTI)

„Győztünk, méghozzá mi mind a tízmillióan ebben a szeretett hazában” - mondta Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt vasárnap esti eredményváró rendezvényén.

„Egy ember vesztett, egy embernek van oka csomagolni és rettegni a jövőtől, őt úgy hívják, hogy:”

„Orbán Viktor”

- fejezte be Karácsony mondatát a közönség.

A főpolgármester, aki második helyezettként jutott be az előválasztás második fordulójába, majd visszalépett a harmadik helyezett Márki-Zay javára, a hódmezővásárhelyi polgármester kedvelt jelszavát használva, azt mondta, „valóban forradalom zajlik, a szelídség, a szeretet és a hazaszeretet forradalma”.

Karácsony szerint visszalépése után sokan mondták neki, végre egy politikus, akinek fontosabb a hazája, mint a hatalom, de ugyanez elmondható például az előválasztás szervezőiről, az előválasztáson szavazókról, valamint az előválasztáson induló és szövetségeket kötő politikusokról is.

„Ezek az emberek mind igazi hazafiak. ami velünk történik, az a hazaszeretet forradalma. (...) Ennek a forradalomnak egy kulcsmondata van, 188 éve ismerjük, és ehhez mérjük magunkat: »a haza minden előtt«.”

Karácsony elmondta azt is, büszke arra, hogy Dobrev Klárával is közösen fognak innentől dolgozni az ország megváltoztatásán, és a DK jelöltje, aki az előválasztás második fordulójában alulmaradt Márki-Zay-jal szemben, igazi hazafiként beszélt vasárnap este, mikor beismerte a vereségét.

De az előválasztás szavazói „nemcsak Orbánra rúgták rá az ajtót, hanem az ellenzékre is.” A főpolgármester szerint a szavazók elmondták, hogy más ellenzéket akarnak, olyat, „ami nemcsak az elmúlt 12 évet váltja le, hanem azt a 30 éves polgárháborút, amiben ez az ország tönkrement”.

A főpolgármester LMP-s múltját is említve arról is beszélt, hogy 10 éve kezdett politizálni „azzal az ígérettel, hogy lehet más a politika”, de az ígéret megvalósításához soha nem állt még közelebb Magyarország, mint most, Márki-Zay Péter győzelmével.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció miniszerelnök-jelöltje hamarosan sajtótájékoztatót tart, amiben értékeli az előválasztás második fordulójának eredményeit. Az eseményről élőben tudósítunk, alább lehet követni.

Karácsony Gergely visszalépése után nem maradt porondon az ellenzéki előválasztáson klasszikus baloldali értékeket és zöldpolitikát képviselő miniszterelnök jelölt, ezért is volt hiánypótló a HVG és a Greenpeace csütörtök esti miniszterelnök-jelölti vitája, amiben a DK-s Dobrev Klára és Márki-Zay Péter fejthették ki álláspontjukat környezetvédelmi kérdésekben.

A miniszterelnök-jelöltek sokkal jobb hangulatban vitáztak, mint szerdán az RTL Klubon, de ez érthető is, egyikük programjában és kampányában sem volt központi elem a klímavédelem, ugyanakkor gazdaságilag mindkettejük politikai platformja inkább a neokonzervatív-neoliberális oldalhoz húz, ezért ebben a kérdésben sok ügyről ugyanazt gondolják.

A legfőbb különbség abban volt a jelöltek között, hogy míg Márki-Zay több problémára is piac- és rendpártibb javaslatokat adott, Dobrev a szociálisan érzékenyebb megoldásokhoz húzott. Azt mondta, környezetvédelmi ügyekről nem lehet pusztán pénzügyi megfontolások alapján dönteni, ahogyan például az Európai Néppárt szokott, el kell fogadni, hogy vannak költségei annak is, hogy napról napra tovább pusztítjuk a bolygót. A másik oldalról viszont fontos lenne, hogy a tisztább energiára és a környezetkímélőbb gazdasági megoldásokra átállás terheit ne a legszegényebbek, hanem a szennyezők viseljék, ezért is javasolta a DK például a multicégek globális minimumadóját, valamint azt, hogy a víz- és áramfogyasztásban legyen egy minimumszint, amit a legszegényebbeknek ingyen biztosít az állam. Dobrev szerint ugyanis az emberi méltósághoz tartozik, hogy mindenkinek legyen annyi vize, „amennyiből tud főzni egy tál levest, és amennyiben megmosakodhat”, valamint annyi energiája, amennyiből egy villanyégő alatt a gyereke megírhatja a leckéjét.

„Nem lehetsz ennyire érzéketlen, Péter” - mondta a DK-jelöltje arra, hogy Márki-Zay ezt nem támogatná. „Kell szociális komponens, sőt, akár ingyen is kell energiát adni a legszegényebbeknek is, ez nem populizmus. (...) kell, hogy járjon egy minimum, ami az emberi méltósághoz kell.”

Márki-Zay ezzel szemben agyrémnek nevezte az ingyen biztosított energiát, azt mondta, „ez nem szociális komponens, hanem populista komponens”. Szerinte ugyanis az árakban mindenképp meg kell jelennie a növekvő költségeknek, máskülönben ugyanis az embereket nem lehet energiatakarékosságra nevelni. Ezért nem támogatja a Fidesz rezsicsökkenését sem, az ilyen programokat ugyanis „bevezetni könnyű, de kivezetni nagyon nehéz”, miközben a környezetre komoly terhet jelentenek, ugyanis nem ösztönzik az energiatakarékosságot.

A hódmezővásárhelyi polgármester ezért sokkal inkább az épületek szigetelését támogatná, sőt ha miniszterelnök lenne, ezt azonnal el is kezdené, ahogyan betétdíjat is bevezetne a műanyagpalackokra, hogy „a legszegényebbek is összeszedjék őket, vagy ha nem szedik össze, legyen valaki, aki összeszedi”.

A polgármester az árbéli ösztönzők és esetleges jutalmak mellett büntetést is javasolt azokra az emberekre, akik például nem gyűjtik szelektíven a szemetet, vagy környezetszennyező módon, szeméttel, ruhával vagy műanyaggal eltüzelésével fűtenek.

„De miért használod a büntetést kifejezést?” - kérdezte Dobrev, hiszen szerinte nincs ember, aki választhatna aközött, hogy napelemmel fűt vagy szeméttel, és a szemetet választja. Ehelyett a helyzet inkább az, hogy a legszegényebbek fűtenek a legkörnyezetszennyezőbben, őket büntetni pedig szívtelenség

„Nagyon rossz hírem van, Klára” - érkezett a válasz. Márki-Zay arról beszélt, ő Hódmezővásárhelyen is ismer embereket, akik egyáltalán nem rászorulók, mégis eltüzelik a szemetüket. Nem azért, mert nincs más választásuk, hanem mert senki nem szól nekik. Ezeknek az embereknek a polgármester szerint felvilágosítás kell, és adott esetben a büntetésük is indokolt.

Szintén nem értettek egyet az atomenergia megítélésében sem, Márki-Zay szerint ez tiszta energia, amit a megújulók versenyképesebbé válásáig érdemes használni. A polgármester szerint ezért Paks2 nem környezetvédelmi, csak gazdasági katasztrófa, hiszen a Fidesz verseny nélkül adta az orosz Roszatomnak a projektet, ami már most több éves csúszásban van, közben pedig eladósítják az országot.

Dobrev Klára szerint viszont a paksi bővítés környezetvédelmi katasztrófa is, nem jó helyre tervezik az erőművet, és a Duna hőmérsékletemelkedése is problémákat okozhat egy atomerőműnél. Magyarország jobban tenné, ha már a következő kormányzati ciklusban elkezdene azon dolgozni, hogyan lehetne a jelenleg működő paksi blokkokat még a 30-as évek előtt leállítani, és megújulókkal helyettesíteni az energiamixben. Dobrev többször elmondta, hogy Magyarország az EU felé 2030-ig 65 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalt, és ennek végrehajtását az EU a következő években rengeteg pénzzel fogja segíteni. Szerinte ezt a pénzt kell nagyon okosan felhasználni, mert ebből finanszírozható az átállás egy fenntartható energiamixre.

A DK jelöltje emellett több globális szempontot is hozott, elmondta, szerinte az nem megoldás, hogy az Unió országaiból kitelepítik a szennyező iparágakat Ázsiába vagy Afrikába, az egyes termékeknél globális szinten kellene nézni az egész terméklánc környezetszennyezését.

Dobrevnek a legszennyezőbb magyar cég a MOL üzletpolitikájával is vannak problémái, szerinte a vállalatot mindenképp el kell kezdeni állami szabályozóeszközökkel tolni a kevesebb környezetszennyezéssel járó működés felé

1-1-es döntetlent játszott a magyar labdarúgó válogatott az angolok ellen a londoni Wembley-stadionban a 2022-es katari focivébé selejtezőjén.

A közel 70 ezer néző előtt játszott meccsen a magyarok találtak be először a kapuba, miután Luke Shaw véletlenül a 16-oson belül fejbe rúgta Loic Negót, büntetőhöz jutott a magyar csapat, és ezt Sallai Roland a 24. percben magabiztosan értékesítette is.

Igaz, az eredmény sajnos nem maradt sokáig ennyire álomszerű, a 37. percben Phil Foden beadásából több érintéssel a magyar kapuba csorgott a labda, a gólszerző John Stones volt.

Az angolok ezek után is elszántabbak voltak, volt erő a támadásaikban, de a magyar csapatnak nemhogy sikerült kitartania, némelyik kontrájukban is volt fantázia. Maradt a döntetlen az Eb-ezüstérmessel szemben.

A csoport mai mérkőzésein San Marino hazai pályán kapott ki 3-0-ra Andorrától, Lengyelország pedig Albániában nyert 1-0-ra.

Az előre jelzettnél sokkal súlyosabb hatásai lehetnek a Vörös-tenger jemeni partjainál veszteglő FSO Safer nevű tankerhajó szivárgásának. A 2017 óta elhagyottan a vízen veszteglő hajó teste rohad, miközben 1,1 millió hordónyi kőolaj van a tankeren.

A legfrissebb becslések szerint a szivárgás 8 millió ember ivóvíz-ellátását veszélyezteti, és a következő három hétben akár a Vörös-tenger jemeni partvidékének teljes halállományát is kipusztíthatja. De a környezeti katasztrófa nemcsak Jemenben hat majd, Szaúd-Arábiában, Dzsibutiban és Eritrea partjainál is okoz majd gondokat.

Jemen ENSZ által elismert kormánya, az országban harcoló húszi lázadók és az ENSZ jelenleg is egyeztet arról, hogyan lehetne biztonságba helyezni a hajó fedélzetén meglévő olajat a még nagyobb katasztrófa elkerülése érdekében.

A szivárgás modelljei szerint a következő két hétben várhatóan több vörös-tengeri kikötőt is le kell majd zárni, ami tovább súlyosbítja a polgárháború sújtotta Jemen ellátási problémáit. (Guardian)

Romániában legalább 15 ezer koronavírus-fertőzött van kórházban, köztük kb. 1500-an lélegeztetőgépen - derül ki az RTL Híradójából. A román egészségügy az összeomlás szélén áll, a bukaresti kórházak megteltek, egy megyei kórházban pedig annyira túlterheltté vált a hálózat, hogy elment az áram, így 10 percig a gépek helyett a személyzetnek kellett lélegeztetniük a betegeket.

A kórházba kerülő betegek túlnyomó többsége oltatlan, ezért is probléma, hogy Romániában európai szinten is alacsony az oltási hajlandóság. A lakosság kb. 30 százaléka van beoltva, Székelyföldön ennél még rosszabb az arány, 20 százalékos.

Az ország nemzetközi segítséget kért a krízis kezeléséhez. Magyarország is felajánlotta a segítségét, tervek is születtek arra, hogy a határmenti településekről magyar kórházakba szállítanák a koronavírus-fertőzötteket. Igaz, eddig egyetlen fertőzöttet sem szállítottak át a határon, Magyarország csak gyógyszert és lélegeztetőgépeket küldött Romániába.

A többségében magyarok lakta Hargita megye tisztifőorvosa, Tar Gyöngyi azt mondta, minden székelyföldi kórház covidosztályai szinte száz százalékos kihasználtsággal működnek, már olyan helyzetek is előfordulnak, amikor két beteg közül ki kell választani a fiatalabbat vagy azt, akinek valamilyen szempontból több esélye van a betegség túlélésére. Az ágyak általában akkor ürülnek, ha meghal egy beteg.

Ezentúl péntek délutánonként hangszórókból szól majd a kölni mecset müezzinjének hangja, ahogy imára hívja a muszlimokat a német városban. A városvezetés és a helyi muszlim közösség egyezsége szerint a város 35 mecsetjének mindegyike legfeljebb 5 percig játszhatja a müezzin hangját pénteken dél és délután 3 között.

Az egyezség 2 évig él.

Kölnben épült meg 2018-ban Németország legnagyobb mecsetje is, a Kölni Központi Mecset, ami komoly ellenérzést váltott ki német szélsőjobboldali csoportokból, többen tüntettek a mecset megnyitása ellen is.

Henriette Reker, a város polgármestere a Twitteren azt írta, az imára hívás engedélyezése a tisztelet jele. A mecset hangjai Köln belvárosában vegyülnek majd a vasútállomás hangjaival és a kölni katedráliséival is, ami Észak-Európa legnagyobb gótikus temploma. A polgármester szerint ezek a hangok jelképezik azt a sokszínűséget, amit Kölnben nagyra értékelnek.

Németországban 4,5 millió muszlim él, ezzel a közösség az ország legnagyobb vallási kisebbsége. (al-Jazeera)

Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt Szombathely főterén tartott beszédben elnézést kért azért, mert lényegében hazaárulóknak nevezte azokat a párbeszédes és MSZP-s politikusokat, akik az első fordulóban Karácsony Gergelyt támogatták, a másodikban viszont Dobrev Klárát, még annak ellenére is, hogy Karácsony visszalépésekor Márki-Zay támogatására kérte a szimpatizánsait.

Márki-Zay az ATV-nek beszélt erről, és kijelentette, hogy tud olyan politikusokról is, akiket a DK-sok megzsaroltak, hogy álljanak ki Dobrev mellett.

A hódmezővásárhelyi polgármester szerint rosszul fogalmazott, fáradt volt, sajnálja a történteket.

Szombathelyi kampányrendezvényén újra arról beszélt, hogy neki több esélye van Orbán Viktor legyőzésére, mint Dobrev Klárának, és a baloldaliaknak sem kell aggódnia, hogy ő, egy jobboldali ember lehet a miniszterelnök, mert Magyarországnak összetartásra és szeretetre van szüksége.

„Még Dobrev Klárának is rám kell szavaznia, ha azt szeretné, hogy neki jövőre kormányzati pozíciója legyen” - mondta.

Az új Superman hamarosan romantikus kapcsolatba kerül egy férfi ismerősével - jelentette be a képregényt kiadó DC Comics hétfőn. Az új Superman Clark Kent (az eredeti Superman) és Lois Lane fia, Jonathan, akikek kalandjairól néhány hónapja önálló képregénysorozatot indított a DC.

Az már az eddig megjelent számokból is kiderül, hogy Jonathan más, mint az apja, a klímaváltozás hatásai ellen küzd, menekültek kitoloncolása ellen tiltakozik és iskolai lövöldözést hiúsít meg a Superman: Son of Kal-El című képregényben. A DC bejelentése szerint a sorozat hamarosan megjelenő számában pedig romantikus kapcsolatba került egy férfi bartájával, Jay Nakamuával, akit a szüleinek is bemutat.

Nem az új Superman az első meleg képregényhős még a DC-univerzumban sem, de mindenképp ő a leghíresebb. A DC-karakterek közül meleg volt már korábban Batman egyik segédje Tim Drake, azaz a Robin fedőnév harmadik birtokosa is, valamint az egyik X-men, Sarkcsillag is.

A 20. században a melegek sokáig csak negatív színben tűntek fel a képregényekben, vagy sehogy. Sőt, az 50-es években még azzal is megvádolták a DC kiadót, hogy Batman és Robin (az a Robin még nem volt meleg) együttélésével a homoszexualitást népszerűsíti, ennek örvén még egy törvényt is elfogadtak arról, mit és hogyan lehet bemutatni a képregényekben. A DC a törvénynek való megfelelés érdekében bevezette a Batwoman nevű karaktert, akit Batman párjának szántak, hangsúlyozva, hogy Batman heteroszexuális. (New York Times)

„Alapvetően nagyon szomorú vagyok, mert nyilvánvaló ebben a helyzetben Orbánnak a hatalomban tartását szolgálja ez a kiállásuk” - mondta Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt az ATV Híradójának azokról az ellenzéki politikusokról, akik az előválasztás első fordulójában még Karácsony Gergelyt támogatták, de miután Karácsony visszalépett Márki-Zay javára, nem a hódmezővásárhelyi polgármester, hanem a DK-s jelölt, Dobrev Klára mellett álltak ki.

Az utóbbi napokban így tett például a párbeszédes Barabás Richárd és Erőss Gábor, valamint MSZP-s politikusok is, legutóbb Teleki László, az MSZP nemzetiségi tagozatának elnöke.

Márki-Zay lényegében hazaárulásnak nevezte a Dobrevre átszavazó Karácsony-támogatók tettét, azt mondta:

„Nem csak Karácsony Gergelyt árulják el ezzel, hanem a hazánkat. És nem tudom, hogy kit mivel vesznek rá, de sokan panaszkodnak, hogy folyamatos nyomás alá vannak helyezve, és kényszerítik őket mindenféle módszerekkel, arra, hogy álljanak ki Dobrev Klára mellett, miközben ők is pontosan tudják, hogy ezzel Orbán Viktort tartják hatalomban.”

Márki-Zay azt mondta, két olyan politikusról tud, akit zsarolni próbált a DK, hogy álljanak ki Dobrev mellett, és sok ilyen politikus panaszkodott is neki. „Sajnos többeket belekényszerítenek, belezsarolnak egy-egy ilyen nyilatkozatba, és nagyon kellemetlen nekik, mert még a saját családtagjaik is megvetik őket érte.”

Gavin Newsom, Kalifornia állam kormányzója csütörtökön aláírta azt a kétpárti támogatással elfogadott törvényt, ami megtiltja, hogy szex közben, a partnere egyetértése nélkül levegye valaki az óvszert. Az új szabályok szerint ez is szexuális bűncselekménynek számít.

A törvény beterjesztői éveken át próbálkoztak hasonló törvény elfogadtatásával, de azok a javaslatok, amelyek alapján az elkövetőket akár börtönre is ítélhették volna, rendre elbuktak a szavazásokon. Az új javaslat szerint az áldozatok kártérítésért perelhetnek, de börtönt nem kaphatnak az elkövetők. (BBC)

„Nem én kezdeményeztem a szakítást, az a mi Johnny-nk volt” - mondta Sir Paul McCartney a Beatles feloszlásáról egy BBC-nek adott interjúban, ami október 23-án kerül majd adásba. A zenész szerint John Lennon jelentette be, hogy elhagyja az együttest, mert inkább a Yoko Onóval közös életére figyelne, és ha Lennon nem határoz így, az együttes tagjai együtt maradhattak volna.

A rajongók eddig általában McCartney-t tették felelőssé a világtörténelem talán leghíresebb együttesének felbomlásáért, ugyanis először 1970-es McCartney című szólólemezének sajtóközleményében értesültek a rajongók arról, hogy valami nincs rendben a Beatles-szel.

McCartney szerint ez az időszak volt a legnehezebb az életében, a Beatles ugyanis addig az élete, a családja és a munkája is volt egyszerre. Később ráadásul be is kellett perelnie zenésztársait, mert ha ezt nem teszi meg, a szólóanyagaikra is rátette volna a kezét az együttes akkori menedzsere, Allen Klein. McCartney azt mondta, zenésztársai később megköszönték ezt a tettét. (BBC)

„Több száz ellenanyag-vizsgálat után úgy tűnik, hogy a Moderna és a Pfizer koronavírus elleni vakcinája nyújthatja a legerősebb védelmet” – mondta Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója a Portfoliónak a vállalat Covid-ellenanyag mérései alapján. A cég kb. 800 vizsgálatot végzett el, tehát megállapításaik nem tudományos igényűek. Méréseik alapján azt találták, hogy a legtöbb ellenanyag a Modernával oltottaknál jelenik meg.

• A Modernával oltottaknál kb. 8000 AU/ml (arbitrary unit/ml),
• A Pfizer esetében kb. 5600 AU/ml,
• Az AstraZenecánál és a Szputnyiknál kb. 1550 AU/ml,
• a Sinopharmnál pedig kb. 600 AU/ml ellenanyagot mértek.

A többi oltás számait azért nem közölték, mert azokat túl kevés munkavállalójuk adatta be ahhoz, hogy elég nagy legyen a minta.

A cég szerint több 60 év feletti, Sinopharmmal oltott munkavállalójuknál az 50 AU/ml-es küszöbérték alatt volt az ellenanyagszint. A kínai vakcinával beoltott, 60 év feletti munkavállalók kb. egyharmadánál nem alakult ki antitestes védettség. Ezeken az embereken a Videoton további, költségesebb teszteket is végzett, hogy kiderüljön, legalább T-sejtes védettségük van-e, és az eredmények alapján azok, akiknél nem volt antitest, nem volt T-sejtes védettség sem.

Esetükben azonban az is kiderült, hogy a harmadik oltás kifejezetten hatásos, a Sinopharmra beadott Pfizer dózis 18000 AU/ml-re emeli az antitest-számot, azaz rendkívül hatásos.

A mérések szerint idővel minden esetben szükség lehet ismétlő oltásra, az antitestek száma ugyanis kb. háromhavonta harmadára csökken, ami különösen azoknál probléma, akik eleve alacsony antitestszinttel kezdenek. (Portfolio)

Búcsúlátogatásának utolsó, második napján Angela Merkel leköszönő német kancellár felszólalt az iráni nukleáris fegyverekkel szemben, és a palesztinok jövendő állama mellett az Izraeli Nemzetbiztonsági Kutatóintézetben (INSS).

Angela Merkel német kancellár hétfői, a hazaindulása előtti utolsó találkozóján kifejtette, hogy Európának világosabban kell meghatároznia saját biztonsági érdekeit az Egyesült Államok Afganisztánból történt kivonulása után, és hangsúlyozta az Európai Unió és Izrael közös biztonsági érdekeit.

„Amerika már nem feltétel nélkül kész a vezető szerep vállalására a világon mindenütt” - mondta Merkel a jeruzsálemi tudományos műhely képviselőivel folytatott megbeszélésén.

Merkel szerint jelenleg kritikus szakaszba értek az atomprogramja visszaszorítása érdekében Iránnal folytatott tárgyalások, és feltétlenül meg kell akadályozni, hogy Teherán nukleáris fegyvereket fejleszthessen. A német kancellár szerint ez a cél közös, de eltérnek a vélemények az ahhoz vezető útról.

Az Iránnal 2015-ben megkötött többhatalmi atomalku érvényét vesztette, mert Donald Trump volt amerikai elnök Izrael támogatásával ezt 2018-ban egyoldalúan felmondta. A Biden-kormány az izraeli ellenkezés dacára megpróbálja újjáéleszteni a megállapodást.

Izrael azzal vádolja Iránt, hogy nukleáris fegyvereket próbál kifejleszteni, noha ezt Teherán cáfolja. Izrael szerint a 2015-ben megkötött nemzetközi egyezmény nem nyújtott elég garanciát ennek hosszú távú megakadályozására. Jeruzsálem emellett rendre felhívja a figyelmet Irán növekvő katonai jelenlétére Szíriában és Libanonban.

Az atomalku felmondása óta Irán fokozta nukleáris tevékenységét, és növelte az urándúsítást, amelynek segítségével atomfegyvereket lehet előállítani. Merkel szerint a Teheránnal egyezkedő világhatalmak közötti viták gyengítették pozíciójukat a megbeszéléseken.

„Irán tisztában van ezzel, és ezért igen súlyos helyzettel kell szembenéznünk” - mondta a német kancellár, és felszólította a legfontosabb tárgyalófeleket, köztük Oroszországot és Kínát, hogy keményebben lépjenek fel Iránnal szemben.

Merkel az izraeli agytrösztben elhangzott beszédében üdvözölte a tavalyi normalizálási megállapodásokat Izrael és négy arab ország között, de szerinte az Ábrahám-egyezmények nem szüntették meg a palesztinokkal kötendő békemegállapodás szükségességét.

Merkel sajnálatát fejezte ki, amiért az önálló palesztin állam létrehozása egyre inkább lekerül a napirendről, és arra kérte Izraelt, hogy ne tévessze szem elől a palesztinok jogait, noha a Ciszjordániában létrehozott izraeli települések miatt ez egyre nehezebbé válik.

Izrael új miniszterelnöke, Naftali Bennett ellenzi az önálló palesztin állam létrehozását az 1967-ben Jordániától, illetve Egyiptomtól elfoglalt területeken, és kizárta a béketárgyalások lehetőségét a palesztinokkal, viszont nyitott a palesztinok életkörülményeinek javítására a feszültség csökkentése érdekében. Merkel üdvözölte, de elégtelennek vélte Bennett e szándékát.

Az INSS vezetője, Manuel Trajtenberg professzor méltatta Angela Merkelt Izrael támogatásáért, s arra kérte, hogy hivatali idejének lejártát követően is „segítsen nekünk segíteni önmagunkon”.

Naftali Bennett vasárnap megbeszéléseket folytatott Merkellel, majd Izrael "igaz barátjaként" üdvözölte őt a kormánnyal tartott közös ülésén. Programja során a német kancellár számos izraeli vezetővel találkozott, és ellátogatott a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumba. (MTI)

Brandenburg tartomány székhelye, Potsdam városvezetése kedden megerősítette azt a korábbi megdöbbentő értesülést, hogy hivatalosan még mindig nem vonták vissza a Joseph Goebbels náci propagandaminiszternek 1938-ban adományozott díszpolgári címet.

A tájékoztatás szerint az egykori náci vezetőnek Babelsberg városa adományozta a címet még 1938. április elsején, egy évvel azelőtt, hogy beolvasztották volna Potsdamba.

A díszpolgári címek hivatalosan a kitüntetett személy elhunytával, Goebbels esetében 1945. május elsejével, érvényüket vesztik. Adolf Hitler és néhai belügyminisztere, Wilhelm Frick esetében azonban a városvezetés külön rendelkezett arról, hogy a díszpolgári címeiket visszavonják.

A város hivatalos honlapján (potsdam.de) megtalálható a 19. század óta díszpolgárrá avatottak lajstroma. A honlap szerint a Goebbelsnek a babelsbergi városvezetés által adományozott díszpolgári címet „nem vonták vissza halála után, feltehetőleg mert a kitüntetésről nem volt senkinek tudomása”.

Mindez akkor derült ki, amikor kutatók a városvezetés megbízásából nyáron megpróbálták összeállítani Potsdam díszpolgárainak teljes listáját. Christine Homann, a városvezetés szóvivője szerint az új ismeretek tükrében feltehetően hamarosan hivatalosan is visszavonják a néhai propagandaminiszter kitüntetését. (MTI)

„Itt az ideje, hogy a Facebook nyilvánosan beismerje, hogy morálisan csődbe jutott, hogy problémái vannak, és segítségre van szüksége ezek megoldásához” - mondta washingtoni szenátusi meghallgatásán Frances Haugen, a Facebook korábbi alkalmazottja, aki az utóbbi időben súlyos titkokat szivárogtatott ki a cégről.

Haugen szerint mivel a Facebook nagyon zárt rendszerben működik, könnyen képes palástolni a problémáit, így pedig a cég vezetői hajlamosak egy idő után azt hinni, hogy ezek a problémák már nem is léteznek. A szivárogtató alkalmazott szerint az amerikai Kongresszus felajánlhatná a Facebooknak a lehetőséget, hogy ezentúl együtt dolgozzanak a cég problémái és a platform által kreált problémák megoldása érdekében.

A morális csőd Haugen szerint azt jelenti, hogy a Facebook képtelen segítséget kérni a problémái megoldásához, mert

ehhez előbb a cégnek be kellene ismernie, hogy elrontott dolgokat, erre pedig egyelőre képtelennek bizonyult.

Haugen arról is beszélt, hogy a Facebooknál pontosan tudják, hogyan korlátozhatnák jobban az álhírek terjedését és a véleménybuborékok kialakulását: ha csak egyetlen kattintással is nehezebb lenne posztokat megosztani, az már több időt hagyna az embereknek ahhoz, hogy gondolkodjanak a megosztás előtt, emellett lehetőség lenne arra is, hogy a Facebook ne az alapján rangsorolja a posztokat, hogy melyik mennyi reakciót vált ki. Jelenleg ugyanis ez alapján áll össze a tartalom, amit egy-egy ember az üzenőfalán lát, ez pedig kifejezetten segíti az álhírek és az agresszív tartalom terjedését - ahogy egyébként ezt több szociológus is elemezte már.

Ennek alternatívája lehetne, hogy az ismerőseink és az általunk lájkolt oldalak posztjai egyszerűen időrendben jelennek meg, ahogyan a Facebook indulásakor, így újra kisebb lenne a különbség az egy-egy felhasználónak mutatott tartalmak között. Igaz, ehhez a Facebooknak stratégiát kellene váltania, most ugyanis a cég legfontosabb célja, hogy minden felhasználót minél tovább tartson a Facebook felületén, ennek megfelelően kínálja a posztokat is. Az időrendbe szedett üzenőfalak visszaállítása ebből a szempontból visszalépés lenne, és nagyon valószínű, hogy csökkenne a felhasználók Facebookon töltött ideje is, így pedig ez a lépés nagyon nem érné meg a cégnek.

Haugen ráadásul azt is megosztotta a Szenátussal, hogy komoly nemzetbiztonsági aggályai vannak a Facebook működésével kapcsolatban, a cégnek ugyanis túl kevés alkalmazottja van ahhoz, hogy megfelelően figyelni tudja, más államok vagy szervezetek, akár autoriter rezsimek vagy terrorizmussal vádolt csoportok milyen módon használják kémkedésre a Facebookkal megosztott adatainkat, és pontosan milyen műveleteket végeznek a Facebookon. (CNN)

Klaus Iohannis romániai köztársasági elnök kedd esti nyilatkozatában bejelentette, időt hagy a parlamenti pártok tárgyalásaira, csak jövő héten hívja őket kormányalakítási egyeztetésre az elnöki hivatalba.

Iohannis arra reagált így, hogy kedden egy parlamenti bizalmi szavazáson megbukott a Florin Citu vezette román kormány, ráadásul a bizalmi szavazást Citu pártjának egyik korábbi koalíciós partnere kezdeményezte.

Az államfő emellett bírálta azokat a „cinikus politikusokat”, akik a „reformizmus álarcát viselve” vagy éppenséggel a románok érdekeire hivatkozva megbuktatták a kormányt, az országot sújtó egészségügyi és az energia drágulása okozta válságot politikai válsággal tetézték.

Az államfő szerint az energiaárak válsága és a világjárvány közepette kormányra van szüksége az országnak, a politikai válságból kivezető megoldás megtalálása pedig felelősségteljes, érett döntéseket igényel a politikusok és a pártok részéről.

Nem lépett az állam, így tényleg megépül az ötszintes társasház közvetlenül a Siófoki Viharjelző Obszervatórium telke mellé. Közben kiderült az is, hogy az obszervatórium másik oldalán lévő Moló Hotel és vele együtt a parti sáv is ugyanahhoz a vállalkozói körhöz került, akik a társasházat is építik.

Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke, Balatonfenyves polgármestere szeptember végén jelezte, hogy a Balatoni Hajózási Zrt.-től magánkézbe kerültek a viharjelző állomást körülvevő telkek, és így az obszervatórium is magas épületek közé ékelődik, és a tulajdonviszonyok megváltozásával

megszűnt a meteorológusok lejárása is a vízpartra.

„Innentől kezdve, ha a meteorológusok ki akarnak menni a vízhez vízhőfok-, vagy jégvastagság-méréshez, azt csak akkor tehetik meg, ha esetleg erre a magántulajdonosok engedélyt adnak nekik” - mondta Lombár a hirbalaton.hu-nak.

A Magyar Narancs szerint a hotelt megszerző és társasházat építő cégek mögött Molnár György és Kolarics Gergely építési vállalkozók állnak.

A probléma azonban nem új, a meteorológusok már évekkel ezelőtt jelezték. Kiemelték, hogy a siófoki állomás nem csupán a Balaton időjárásának előrejelzése miatt fontos, hanem a Paksi Atomerőműnek is készít időjárás-jelentéseket, ezért különösen fontos, hogy az obszervatórium munkáját és méréseit semmi ne akadályozza.

Horváth Ákos állomásvezető évekkel ezelőtt azt írta, „a viharjelzést, ekképpen pedig az életvédelmet veszélyeztetheti, ha egy hatalmas, többlakásos ingatlan épül a balatoni viharjelző állomás szomszédságában. Ez esetben ötven éves adatsort dobhatunk a kukába”.

2017-ben az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és Lovász László akkori MTA-elnök is az obszervatórium mellé állt, a társasház építési engedélyének 2020-as kiadásakor azonban már hallgatott az OMSZ is, hiszen a fejlesztő felajánlott egy kisebb területrészt a telekből a meteorológiai állomásnak, valamint más vállalásokat is tettek feléjük. A hirbalaton.hu szerint így az építkezés eleve csak kifejezetten az OMSZ vezetésének engedélyével indulhatott meg.

Potocskáné Kőrösi Anita, a Jobbik helyi országgyűlési képviselője a Magyar Narancsnak azt mondta, „Minden fejlemény arra utal, hogy a balatoni szervezetek és polgármesterek félelmei nem voltak alaptalanok, ahogy arra a Balatonnál számos példát látunk, a magánbefektetői érdekek itt is a köz érdeke fölé kerekedtek, ez esetben még az emberélet veszélyeztetése sem számít. Ha pedig a magánérdekek diktálnak, akkor ettől kezdve már bármi elképzelhető a siófoki viharjelző obszervatórium jövőjét, sorsát illetően is”.

A Balatoni Szövetség néhány napja díjat akart adni a siófoki viharjelző állomás vezetőjének, Horváth Ákosnak munkájáért, a meteorológus azonban ezt köszönettel visszautasította, mondván, nem tudta megmenteni az obszervatóriumot az építkezéstől. (Magyar Narancs)

Ilyen, tipikusan balatoni problémákról, az ingatlanfejlesztők és a tó érdekeinek összeegyeztethetetlenségéről is szól a 444 nyomtatott magazinjának negyedik száma, a Kié a Balaton? alcímet viselő Makró, amit ide kattintva lehet megrendelni.

Nyolc és fél év börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy férfit, aki éveken át szexuális kapcsolatra kényszerítette élettársa akkor még tinédzser lányát - közölte a Budapest Környéki Törvényszék kedden az MTI-vel. A férfit mellékbüntetésként kilenc évre a közügyektől is eltiltották.

A bírósági döntéssel szemben az ügyész súlyosításért, a védő felmentésért, míg a vádlott szintén felmentésért és enyhítésért fellebbezett, így az ítélet nem jogerős.

Az ügyészség 18. életévét be nem töltött, nevelése alatt álló személy sérelmére erőszakkal, folytatólagosan elkövetett szexuális erőszak bűntette miatt emelt a férfi ellen vádat.

A törvényszék közlése szerint a vádlott 2009-ben létesített élettársi kapcsolatot és költözött össze a sértett édesanyjával. 2013 elejétől kezdve a férfi rendszeresen szexuálisan közeledett az akkor 14 éves lányhoz, akivel 2013 szeptembere és 2014 májusa között - élettársa terhessége idején - heti rendszerességgel közösült. A sértett vonakodva tett eleget a vádlott kérésének, tartva az ellenkezés miatti büntetéstől, inkább eltűrte a férfi cselekményét. Volt olyan alkalom, hogy a férfi kocsival egy erdős területre vitte a lányt, és ott kényszerítette szexuális aktusra.

A sértett 2017 végén felkeresett egy pszichológust, akivel beszélt nevelőapja tetteiről. Erről a pszichológusnő - a vonatkozó előírások alapján - tájékoztatta a páciense édesanyját, majd közölte, hogy a történteket a gyermekvédelmi szolgálatnak is jelzi. A büntetőeljárás a veresegyházi család- és gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján indult az ügyben. (MTI)

A város határidő-hosszabbítási kérelmei ellenére visszakéri a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) azt a 29,8 millió forintos támogatást, amit Szentendrének folyósított a Postás-strand fejlesztésére - írja a 24.hu. A város 2020-ban nyerte el a forrást, amiből egyebek mellett a stég meghosszabbítását, kamerarendszer kiépítését és a zuhanyzók felújítását tervezték.

Az ellenzéki vezetésű város alpolgármestere, Pilis Dániel a lapnak azt mondta, meg is kezdődött a tervezés, de 2021 tavaszán bizonytalanná vált, hogy erre az évre kapnak-e egyáltalán strandnyitási engedélyt, ezért jegelték a projektet legalább arra az időszakra, amíg ez ki nem derül.

„Az önkormányzat az év elején hónapokon keresztül levelezett a Nemzeti Népegészségügyi Központtal, majd megszakadt ez a folyamat. Csak telefonon értük el őket, végül április környékén azt mondták, hogy valószínűleg megkapjuk az engedélyt júniusban” - mondta Pilis.

A szentendrei strand engedélye azért kardinális kérdés, mert a város szennyvízelvezetési és vízrajzi sajátosságai miatt a Duna vize néha fekáliával szennyeződhet a térségben, ilyenkor pedig le kell zárni a strandot.

Az önkormányzat ennek megfelelően jelezte is a május végi határidő lejárta előtt az MTÜ-nek, hogy nem fogják tudni befejezni a projektet, és novemberig határidő-hosszabbítást kértek. Az ügynökség azonban ezt megtagadta, az alpolgármester szerint formai indokokra hivatkozva. Pilis arról is beszélt, hogy az MTÜ évekkel ezelőtt már megítélt egy másik, több milliárdos turizmusfejlesztési támogatást a városnak, ezt azonban 2020-ban, a 2019-es önkormányzati választások után „mondvacsinált” indokokra hivatkozva visszavonták.

Emmanuel Macron a hivatalában fogadta kedden Antony Blinken amerikai külügyminisztert, akivel azokról a konkrét döntésekről egyeztetett, amelyeket a francia államfő a hónap végén kíván bejelenteni Joe Biden amerikai elnökkel együtt az úgynevezett tengeralattjáró-ügy miatt kialakult diplomáciai válság megoldására - közölte az Elysée-palota.

A tájékoztatás szerint a „hosszú négyszemközti megbeszéléssel sikerült helyreállítani a Franciaország és Egyesült Államok közötti bizalmi viszonyt”. A két szövetséges „közös érdekek mentén folytatja a koordinációs munkát, legyen szó az EU és a NATO közötti viszonyról, a Száhel-övezetről vagy az indiai-csendes-óceáni térségről”.

Amerikai diplomáciai források az AFP hírügynökségnek pozitívnak és produktívnak minősítették a megbeszélést. Az amerikai fél szerint azonban „még sok nehéz munka van hátra a közös döntések meghozataláig”, amelyeket a két elnök október végi európai találkozóján fog véglegesíteni.

Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia - Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül - szeptember 15-én biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el, ami diplomáciai válságot okozott Franciaország és az Egyesült Államok között, és Párizs visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét. A francia államfő azóta telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel, majd Franciaország washingtoni nagykövete múlt héten ismét elfoglalta állomáshelyét.

A amerikai külügyminiszter a nap folyamán a francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannal is egyeztetett. Ez utóbbi találkozó azonban diplomáciai források szerint hűvösebb légkörben történt, a két fél nem tartott sajtótájékoztatót a megbeszélést követően.

A francia diplomácia júniusban melegen üdvözölte a Párizsban felnőtt és franciául anyanyelvi szinten beszélő Antony Blinkent, aki Franciaországot második hazájának tekinti. Amióta azonban Jean-Yves Le Drian ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte a tengeralattjáró-ügyet, a fogadtatás kevésbé szívélyes.

A francia külügyminiszter annak demonstrálására, hogy Franciaország nem szigetelődött el, hétfőn megbeszélést folytatott német, spanyol és lengyel kollégájával, valamint Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel. Kedden pedig olasz és holland kollégájával egyeztet.

Franciaország úgy tekinti, hogy a válság megoldásának tétje nem kizárólag a francia, hanem az európai érdekek is a szövetségesek közötti együttműködéseket, illetve az indiai-csendes-óceáni térségben való jelenlétet illetően.

Emmanuel Macron azt szeretné, hogy Franciaországot „indiai-csendes-óceáni hatalomként” ismerjék el az angolszász szövetségesek, de ennek keretei még nem tisztázottak. (MTI)

Bedokkolt a Nemzetközi Űrállomásra (International Space Station - ISS) az orosz űrhajó, ami Julia Pereszild színésznőt és Klim Sipenko rendezőt szállította. A tervek szerint ők lesznek az elsők, akik filmet forgathatnak majd a világűrben.

Az orosz film forgatókönyvét és költségvetését egyelőre titokban tartják, csak annyi derült ki, hogy a 37 éves Pereszild egy orvost alakít, akit felküldenek az ISS-re, hogy mentse meg egy űrhajós életét. Ehhez forgatnak jeleneteket az űrállomáson.

Ha időben kész lesz, az orosz film várhatóan megelőzi majd a NASA és az Elon Musk-féle SpaceX projektjét, ők ugyanis Tom Cruise-zal szeretnének filmet forgatni az űrben, de még csak az előkészületek zajlanak.

A filmesek várhatóan október 17-én térnek majd vissza a Földre.

„Az űrben lettünk úttörők, és minden megpróbáltatás ellenére meglehetősen magabiztos pozíciót tudtunk fenntartani” - mondta a projektről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. (AFP-MSN)

Szabadon engedték azt a 96 éves német nőt, akit azzal vádolnak, hogy több mint 11 ezer gyilkosság elkövetésében volt bűnrészes a második világháború alatt, amikor a Lengyelország északi részén lévő Stutthof koncentrációs tábor vezetőjének titkárnője, valamint gyors- és gépírója volt. A német ügyészség szerint a sajtó által Irmgard Furchnerként azonosított nő ezzel a pozíciójával a tábort működtető személyzet része volt, így pedig felelős a táborban elkövetett gyilkosságokért is.

Furchnernek a múlt héten kellett volna megjelennie egy hamburgi bíróság előtt, ekkor kezdődött volna ugyanis a pere, ő azonban nem ment el, ezért a bíróság elrendelte, hogy vegyék őrizetbe. Ez csütörtökön meg is történt, innen szabadult kedden, a német sajtó szerint „biztosítékokkal”.

A bíróság szóvivője szerint az asszony már az első tárgyalási napot megelőzően bejelentette, hogy nem akar elmenni a bíróságra, de hogy pontosan miért, azt nem indokolta meg. A 96 éves néni ügyét ráadásul a fiatalkorúak bírósága tárgyalja, Furchner ugyanis még nem volt 21 éves, amikor a táborban dolgozott. (Washington Post)

Lezuhant egy kisrepülő a kanadai Montrealban, miközben épp lánykéréshez bérelték ki. A gép egy hatalmas „Hozzám jössz feleségül?” feliratot húzott, de az a baleset után nem került elő, valószínűleg elsodorta a Szent Lőrinc-folyó.

A balesetben egy ember, a gép utasa meghalt, de egyelőre nem tiszta, ő volt-e a lánykérő, aki megrendelte a gépet. A pilóta csak könnyebb sérüléseket szenvedett.

Egyelőre nem tudni, mi okozta a balesetet, a roncsokat vizsgálják, és nem tudni azt sem, hogy az ember, akinek a feliratot szánták, látta-e a balesetet. (Washington Post)

(A címlapi kép illusztráció, de ezt a szemfülesebbek arról is észrevehetik, hogy azon németül szerepel a felirat, miközben a fenti hír kanadai.)