
„Kósa Lajos két cikluson át (1990-1998) egyetemi diplomásként szerepeltette magát az Országgyűlés honlapján, emellett két középfokú nyelvismeretet is állított, miközben egyetlen nyelvvizsgája sem volt. Ma sincs. Ahogy diplomája sem” - írja a Debreciner. A lap közölt egy képernyőkivágást is a parlamenti honlap korábbi állapotáról, amin valóban nincs feltüntetve, hogy Kósa csak abszolutóriumot szerzett a Mark Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, de diplomát nem.

A kép szerint Kósa valóban egyetemi diplomásként szerepelt a parlamenti honlapon, azt azonban nem állította, hogy nyelvvizsgája is lenne, hiszen a felsorolásban mindig is csak nyelvismeret szerepelt.
Azóta Kósa adatlapján módosították az egyetemi diploma kitételt, és feltüntették az adatlapon és a képviselő életrajzában is, hogy csak abszolutóriumot szerzett.

A több mint 20 éves ügy minden bizonnyal azért került most elő, mert a hétvégén kiderült, hogy az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó is hazudott a diplomájáról, ezért az MSZP ki is zárta, valamint felszólította képviselői mandátumának visszaadására.

Bár még csak január van, ijesztve eget-földet, máris szilaj hullámokat vet a választási kampány. Márki-Zay Péter például vasárnapi élő bejelentkezésében ezt találta mondani:
„Én azt mondtam, hogy Szeged. Nem India, Szeged. Elnézést kérek, de hogyha annyira fogyatékosak szegény fideszes propagandisták, – és a fogyatékos azért nem szerencsés szó, mert a fogyatékosokat szeretjük, a fideszes hazug propagandistákra viszont rendkívüli módon neheztelek – tehát nyilvánvalóan az ő szellemi képességük valószínűleg nincs, nem azt mondom, hogy tökéletes, de semmiképpen nem a szellemi képességükkel van baj. A végtelen aljas gonoszság, ez jellemzi ezt a tolvajtársaságot.”
A kormánymédia hétfőre tele is kürtölte a magyar nyilvánosság saját maga által felügyelt szeletét azzal, hogy Márki-Zay lefogyatékosozta a Fidesz támogatóit. A fenti idézet alapján ez nem igaz, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje ugyanis csak a Fidesz propagandistáit nevezte fogyatékosnak, nem a párt minden támogatóját, a nyilvános fogyatékosozás azonban így sem lesz a Márki-Zay kampány legemelkedettebb momentuma.
Ahhoz, hogy megértsük, hogy mi az isten történik itt, hátra kell lépni, nem egy, nem kettő, nem három, hanem kifejezetten sok lépést: december 15-ig kell visszapörgetni a naptárat. Ezen a napon ugyanis Márki-Zay lakossági fórumot tartott a választókörzetéhez tartozó Kiszomboron, ahol egyebek mellett arról is beszélt, hol milyen egészségügyi ellátásnak kell elérhetőnek lennie. Szerinte vannak ellátási formák, amiket minél közelebb kell vinni az embereket, és vannak olyanok, amikért ésszerű lehet némi utazást megkövetelni az igénybe vevőktől. Azután ezt mondta:
„És vannak olyan speciális kezelések, amiknél önök nem akarják, hogy Makóra vigyék önöket. A szemműtétek bizonyos fajtájára, minthogy zöldhályog meg hasonló, tehát nagyon ritka szembetegségek, inkább az amerikai biztosító is azt mondja, hogy menjen el, adunk egy repülőjegyet, menjen el Indiába”.
Márki-Zay szerint az amerikai biztosítók azért teszik ezt, mert Indiában a zöldhályog népbetegség, és az ottani szemészek sokkal több ilyen műtétet végeznek, sokkal olcsóbban. Gondolatmenetét azzal zárta, hogy a kiszomboriaknak is ott kell igénybe venniük a nem sürgősségi ellátásokat, ahol a profik vannak, akik a legjobb feltételek mellett, a lehető legjobban képesek elvégezni az adott beavatkozást. „Kiszomboron se kell kórház, a makói kórház ami sürgős, kezelje le. Kell hogy legyen Makón kórház, ami pedig olyan speciális, menjenek a klinikára, Szegedre.”
Január 20-án a kormánymédia kitette Márki-Zay okfejtésének Indiára vonatkozó részét azzal az állítással, hogy Márki-Zay Indiába küldené szemműtétre a magyarokat.
Erre válaszolt Márki-Zay a vasárnapi élőben, amiben fogyatékosozásba keveredett. Először azt mondta, 1 millió forintot ajánl annak, aki bebizonyítja, hogy tényleg Indiába akarja küldeni szemműtétre a magyarokat, ezután tette a fentebb már idézett kijelentést:
„Én azt mondtam, hogy Szeged. Nem India, Szeged. Elnézést kérek, de hogyha annyira fogyatékosak szegény fideszes propagandisták, – és a fogyatékos azért nem szerencsés szó, mert a fogyatékosokat szeretjük, a fideszes hazug propagandistákra viszont rendkívüli módon neheztelek – tehát nyilvánvalóan az ő szellemi képességük valószínűleg nincs, nem azt mondom, hogy tökéletes, de semmiképpen nem a szellemi képességükkel van baj. A végtelen aljas gonoszság, ez jellemzi ezt a tolvajtársaságot.”
Az ellenzéki miniszterelnök jelölt egy mondaton belül is többször igyekezett korrigálni magát, először bedobta, hogy „a fogyatékos nem szerencsés szó” mert „a fogyatékosokat szeretjük”. Majd a fideszes propagandisták szellemi képességeire tért ki, de rájött, hogy a fogyatékosozással párhuzamba állítva ebből is rosszul jön ki, ezért ezt is kijavította: „semmiképpen nem a szellemi képességükkel van baj”. Érdemi, korrigálatlan kijelentés így végül nem is maradt a mondatban.
Az idézett kijelentés 25:30 után hallható az alábbi videóban:

Az Európai Unió nem követi Washington példáját, és nem hívja haza diplomatáit Ukrajnából - jelentette ki Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfő reggel Brüsszelben a tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve.
„Nincs szükség az ukrán(-orosz) határon kialakult helyzet dramatizálására, és a diplomaták hazahívására, hacsak Antony Blinken amerikai külügyminiszter a mai videokonferencián nem lát el minket olyan információval, amely indokolná ezt a lépést” - fejtette ki.
Az amerikai külügyminisztérium „a folyamatos orosz katonai fenyegetésre” és a súlyos koronavírus-járványra hivatkozva Ukrajna elhagyására szólított fel vasárnap minden amerikai diplomatacsaládot, a külképviseleti személyzet minden olyan tagját, akinek jelenlétére ott nincs feltétlenül szükség, és általában az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat.
Borrell hangsúlyozta: az EU példátlanul egységes az Ukrajnában kialakult helyzetet illetően. Újságírói kérdésre válaszolva azt is hozzátette, hogy a keddi külügyi tanácskozáson egyelőre nem lesz szó Oroszország elleni újabb konkrét szankciókról. (MTI)

Egyre több játékos, edző és szakértő kel ki a magyar-szlovák rendezésű kézilabda Európa-bajnokság egészségügyi szabályai ellen. Legutóbb a francia Le Monde közölt cikket a tornáról, amin szinte minden csapat kénytelen több alapemberét és nélkülözni koronavírus-fertőzés miatt. A cikk címe szerint „a torna bohózatba fordult”.
„Mielőtt a meccsről beszélnék, szeretnék dühöngeni egy kicsit, még ha ritkán is teszek ilyesmit. Az itteni helyzetről szól, amit mondok. Bennünket egyelőre nagyjából megkímélt a covid, szóval senki nem vádolhat azzal, hogy a csapat nevében panaszkodom az egészségügyre. De 105 fertőzött van jelenleg a verseny csapataiban. Mit ér így ez a bajnokság? Nem értem. Ez az igazi probléma, és ez a szégyen a kézilabdára nézve. Jobban lefoglal bennünket a tesztlottó, hogy nehogy pozitív eredményt adjunk, mint a kézilabda” - mondta csütörtökön a Hollandia elleni meccs után Vincent Gérard, a franciák olimpiai, világ- és Európa-bajnok kapusa.
Csütörtök óta a franciáknál újabb pozitív eseteket találtak, Karl Konan mellett Kentin Mahé és Guillaume Gille edző van karanténban. Több más európai csapattal együtt érkezésük után a francia játékosok is meghökkenve tapasztalták, mennyire lazák a magyar járványszabályok, és hogy a hoteljükben simán összeeresztik őket oltási igazolvány és maszk nélküli civilekkel.
A holland sajtó a verseny kezdete óta összesen 110 koronavírus-fertőzött játékost azonosított.
A Le Monde összesítése szerint Franciaország, Hollandia, Izland és más államok válogatottjai mellett a németek is erősen érintettek, náluk 9 koronavírus-fertőzött játékos van, ami annyira súlyos helyzet, hogy a németek közléseik szerint még azt sem zárják ki, hogy fel kell adniuk a versenyt. A Le Monde címben idézte Christian Schwarzer 2007-es német világbajnok elemzését is, miszerint
„A torna bohózatba fordult.”
A játékosok arra is panaszkodnak, hogy Magyarországon is Szlovákiában teljesen mások az előírások, Magyarországon a stadion akár teltházas is lehet, Szlovákiában viszont csak a helyek negyedét töltik fel. A maszk pedig elvileg kötelező ugyan, de rengeteg a maszk nélküli néző. (Le Monde)

Az amerikai külügyminisztérium utasította az ukrajnai nagykövetségén szolgáló diplomatáik családtagjait, hogy hagyják el Ukrajnát. A nagykövetség kisegítő személyzete is engedélyt kapott az ország elhagyására, és az Ukrajnában lévő amerikai állampolgároknak pedig azt tanácsolták, vegyék fontolóra az ország elhagyását. Az amerikai külügy arra is figyelmeztette az amerikai állampolgárokat, hogy ha lehet, halasszák el ukrajnai és oroszországi útjaikat, ugyanis a régióban esetleg zaklatásnak lehetnek kitéve az amerikaiak.
Az amerikai kormány szerint az utóbbi 24 órában nem történt semmi különös, ami közvetlenül kiváltotta volna ezt az intézkedést, de hetek óta eszkalálódik a helyzet az orosz-ukrán határon, és az amerikaiak attól tartanak, hogy Oroszország hamarosan megszállja Ukrajnát, ebben az esetben pedig az amerikai kormány nem feltétlenül lesz abban a helyzetben, hogy az amerikai állampolgárokat evakuálni tudja.
Oroszország tagadja, hogy Ukrajna megszállását tervezné, persze nem ez lenne az első eset, hogy elragadjon bizonyos területeket az országból, 2014-ben például a Krím-félszigetet szállták meg, Ukrajna keleti határvidékén pedig a mai napig konfliktus zajlik az oroszok által aktívan támogatott szeparatisták és az ukrán hadsereg között.
Az utóbbi hetekben a konfliktus egyre inkább elmérgesedett, a kölcsönös fenyegetőzés mellett az oroszok kb. 100 ezer katonát és jelentős hadianyagot vontak össze az ukrán határnál, az amerikaiak és szövetségesek pedig folyamatosan az élet kioltására alkalmas fegyvereket szállítottak az ukrán hadseregnek. (BBC)

„A Mein Kampfon végigvonul egy állandó, következetes kicsinyesség, annak a nagyvonalúságnak a teljes hiánya, amit mára szinte elvárunk az irodalomtól, a filozófiától és a művészettől, melyekben a legfontosabb, legmélyebb és gyakran nehezen megszerzett tapasztalat számunkra a mindenkinek járó megbocsátás, a mindannyiunkban ott élő ember felismerése, a tökéletes egyenlőség mások és önmagunk között. Hitler könyvében nincs ilyen egyetemesség, minden az ő elméjén keresztül áramlik át, amely aztán a saját kénye-kedve szerint manipulálja aszerint, hogy milyen érzéseket kelt benne, és nem szerepel benne egy arc sem – vagyis egyedi, nem egy típus, egy politika vagy egy hivatalos szerep képviselője – a sajátját leszámítva.”
Ezt írja Karl Ove Knausgard norvég író hatkötetes Min Kamp, azaz Harcom című regényfolyamának záró kötetében, és ez, a hatodik kötet a bombagól, ami értelmet ad a harmadik évezred eddigi legnagyobb irodalmi szenzációjának. Amikor három éve a kezembe került az első könyv, nem értettem a felhajtást Knausgard körül, a másodikat olvasva még kevésbé. Persze az első kötet lebilincselően indul, Knausgard az apja haláláról és általában a halálról értekezik, utána viszont a Harcom mindennapi teendők nem túl szépen megírt, hosszadalmas ismertetésébe vált. A hat kötet kb. fele ilyen:
„A víz felforrt, beleöntöttem a tagliatellét. A két öntöttvas edényben sercegni kezdett az olaj. Felszeleteltem néhány fokhagymagerezdet, beledobtam az olajba, majd fogtam a feketekagylóval teli tálat, a fokhagymára borítottam, és lefedtem az edényeket. Hamarosan őrült kopácsolásba kezdtek a fedő alatt. Fehérbort öntöttem rá, petrezselymet aprítottam, rászórtam, majd néhány perc múlva lehúztam az edényeket a főzőlapról, a tagliatellét egy tésztaszűrőbe borítottam, elővettem a pestót, és már készen is voltam.”
Mintha egy focista az ellenfél 16-osánál elkezdene visszafelé cselezni, de azt is nagyon bénán. Idővel persze megszokja az ember, ha ez ilyen, hát ilyen: a harmadik kötetnél Knausgard átlépte a felezővonalat és kitartóan bukdácsolt a saját kapuja felé, a negyedik és ötödik kötetben a kíváncsiság mellett már a megszokás nyugalmával is követtem, eljut-e az öngólig. A hatodik kötetben azonban magabiztosan megállította a labdát a gólvonalon, felnézett, és az egész pályát átlőve óriási, de tényleg ÓRIÁSI gólt szerzett. Kiderült, hogy végig Lionel Messi rejtőzött a szomszéd általános iskola botlábú hülyegyerekének maszkja mögött. Aki végigverekszi magát a hatodik köteten is, annak nem lehet többé kétsége afelől, hogy a Harcom megérdemelten lett ekkora művészeti szenzáció, mert tényleg a kortárs irodalom koronája.

Knausgard-ról és a Harcomról magyar és külföldi lapokban is rengeteget írtak az utóbbi években, kár hosszan ismételni a cikkekben tett megállapításokat. A lényeg: elismert író volt Norvégiában és a skandináv régióban, 1998-as és 2004-es regényeit komoly kritikai siker övezte, ezek után viszont évekig nem tudott írni. Nem csupán kreatív problémái voltak, az időbeosztásával is küszködött, feleségével együtt három gyereket kellett óvodába és bölcsődébe hordaniuk, vezetni a háztartást, bevásárolni, elintézni az elintézendőket, meglátogatni a meglátogatandókat, egyszóval: élni.
Knausgard erre 2008-ban kitalálta, nem foglalkozik a szövegminőséggel, minden hajnalban ír 3-4 órán keresztül saját magáról, méghozzá úgy, hogy megpróbál kiírni mindent, ami nyomasztja, mindent, amit nem tud elmondani, mindent, ami azzá a saját szemében egészen szánalmas emberré tette, aki akkoriban volt. Értelemszerűen az életére vetülő árnyékok leghatalmasabbjával, a gyerekeit lelkileg és fizikailag is bántalmazó boldogtalan, alkoholizmusba csúszó apjával kezdte. A cél nem a szöveg szépsége, az irodalmi érték volt, hanem a totális őszinteség, a teljes és zabolátlan kitárulkozás.
„A kritikus olvasás mindig egyes szövegrészeim törléséhez vezetett. Szóval így tettem. Egyre minimalistábbá vált az írásom. Végül nem is tudtam írni egyáltalán. Hét-nyolc évig alig írtam” – mesélte egy interjúban. „De aztán megvilágosodtam. Mi lenne, ha az ellenkezőjét csinálnám? Mi lenne, hogy ha egy mondat vagy jelenet rossz, nem kitörlöm, hanem kibővítem, és egyre nagyobbra dagasztom? Miután elkezdtem ezt csinálni, felszabadultam az írásban. Szarok a minőségre, szarok a tökéletességre, szarok a minimalizmusra. Az én világom nem minimalista, az én világom nem tökéletes, akkor mi a fenéért lenne tökéletes az, ahogyan írok?”
Az írás radikális tökéletlensége tette lehetővé, hogy Knausgard-nak elég volt három év a Harcom megírásához. Összehasonlításképp: Marcel Proust a Harcommal nagyjából megegyező terjedelmű, de a világirodalom egyik legszebben megírt regényének tartott Az eltűnt idő nyomában című főművét 13 évig írta, és nem is sikerült befejeznie.
Knausgard gyorsaságának azonban – a praktikum mellett – irodalmi haszna is van, segíti a teljes őszinteséget. Az író nem akarja korrigálni magát, nincs is ideje visszakérdezni a saját gondolataira. A Harcom így tényleg olyan, mint egy súlyos vallomás: az író eldöntötte, hogy megteszi, és minél hamarabb túl akar esni rajta. Ez adja a szöveg mélyen húzódó zaklatottságát, és paradox módon olvastatja is a könyvet, hiszen mi is minél hamarabb túl akarunk lenni rajta, miközben többet és többet akarunk a kitárulkozásból. Mert az önelemző őszinteség nem teljes őszinteség, csak addig az, amíg vallomást tesz, és nem próbál önmaga fölé emelkedni. Ha elkezdi az okokat kutatni vagy magyarázkodni, már nem kell az őszinteségre éhező olvasónak.
Knausgard pedig megbízhatóan szállítja az adagokat, elmond mindent, olyan dolgokat is, amiket korábban azoknak sem mert mondani, akikre tartoztak. Hogy mikor, kit és hogyan csalt meg, hogy mikor kívánta a pokolba a feleségét, hogy az anyósának alkoholproblémái vannak, hogy fárasztják a gyerekei, vagy hogy 20 éves koráig nem maszturbált, ezért korai szexuális próbálkozásai során rendszeresen a nadrágjába élvezett. Mindannyian vágyunk erre a szabadságra, hiszen ha a titkaink nem titkok többé, akkor nem is nyomasztanak. Márpedig a mindennapjaink jelentős része a titkaink könyveléséből áll, mit mondtunk el kiről kinek, mi nem derülhet ki kicsoda előtt. Senki nem mondja a szerelme szemébe egy vita során vagy depressziós napjain, hogy
„kedvesem, azt kívánom, bárcsak elütne téged egy kamion”,
éppen ezért lebilincselő olvasni a szabadságáért küzdő Knausgard-t, aki azzal akarja lerázni a kispolgári mindennapok láncait, hogy leírja, azt kívánta, hogy a szerelmét üsse el egy kamion.
De mit jelent ez a valóságban? Azt, hogy Knausgard láncos buzogánnyal rohant rá a saját magánéletére, és önelemző művészeti projektje érdekében a saját személyes viszonyait verte szét. Mert ő is egy ember, neki is vannak ismerősei, az élete így nem kizárólag az övé, hanem másoké is. Nem véletlen, hogy felesége nem sokkal azután, hogy megmutatta neki a szerelmükről szóló második kötetet, ideg-összeroppanást kapott. És mit csinál erre az őszinteség bajnoka? Ezt az ideg-összeroppanást is beleírja a hatodik kötetbe.
Hiába tudja, hogy ez nem csupán róla szól, hanem a szeretteiről és ismerőseiről is, ő elmegy a falig. Egyrészről persze irigylésre méltó, hogy valaki ennyire elszántan teregeti a szennyest, másrészt viszont nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ezért a szorgos teregetésért ő művészi elismerést kap, miközben olyan emberek szennyesét is teregeti, akik esetleg nem akartak irodalmi szereplővé válni. Nincs is annál megalázóbb, mint hogy az ember a saját nevén, önmagát alakítva válik szereplővé egy ismerőse regényében. Knausgard nemhogy továbbadja a rábízott titkokat, hanem milliókhoz juttatja el őket a könyveiben. Mert valahol azért agyrém, hogy én itt, Magyarországon, Budapesten tudom azt, hogy Linda Boström Knausgard-nak 2009-ben ideg-összeroppanása volt, vagy hogy az író kisgyerekeinek mi a kedvenc ételük, tévésorozatuk, és hogyan szeretnek fürdeni.
Mi ez, ha nem határátlépés? Mi ez, ha nem gonoszság?
Ehhez képest az első öt kötetben Knausgard csak árulja az őszinteség drogját, hagyja, hogy az olvasó elemezze őt, hogy feltegye helyette a Harcom alapállásával kapcsolatos nagyon is fontos kérdéseket. Az író csak panaszkodik, hogy milyen nehéz az élete, hogyan kell nap mint nap harcolnia (Harcom, ugye) azért, hogy írhasson, hogy alkothasson valami nagyot, hogy végre elérje azt a státuszt nemcsak a világ, hanem önmaga előtt is, amire fiatalkorában vágyott. Néha persze megjegyzi, milyen nehéz odadobni az ismerőseit prédaként a nyilvánosság elé, de ezt is önmagán szűri át, a lényeg ilyenkor is az, hogy neki még ebből a szempontból is mennyire nehéz.
Nemcsak egy elszánt művész, hanem egy kicsinyes, ostoba, önző és a nagyvonalúságot hírből sem ismerő középkorú férfi képe bontakozik ki az olvasó előtt.
Az első öt kötet olvasmányélményének alapja ezért leginkább a borzongás, elhűlve nézzük, ahogy ez az ember újabb és újabb rétegekben fejti le a húst saját magáról és a hozzá közel állókról, hogy még meztelenebbül, még védtelenebbül állhassanak előttünk. Elkerülhetetlenül halad a felismerés felé, hogy saját magát egyedül nem tudja levetkőztetni, ha igazán őszinte akar lenni, mindenkit le kell meztelenítenie maga körül, akár akarják ezt az ismerősei, akár nem. De míg az olvasó számára ez az összefüggés már a második kötet olvasásakor nyilvánvalóvá válik, az író mintha csak azért sem akarná belátni.

„A Nemzeti Választási Iroda (NVI) elkezdi a Karácsony Gergely Szilveszter által szervezett két országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek leellenőrzését” - áll az NVI friss közleményében. A hat ellenzéki párt és Márki-Zay Péter mozgalma pénteken délelőtt adta le az ellenzék által benyújtott két népszavazási kérdéshez összegyűjtött aláírásokat, és remélik, hogy a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék meghosszabbításáról szóló kérdésekről is lehet majd népszavazást tartani az április 3-i parlamenti választással egy időben, hiszen valószínűleg ekkor tartják majd a népszavazást a Fidesz által benyújtott, kiskorú gyerekek nemváltoztatását érintő kérdésekben is.
Az NVI azt írja, Karácsony Gergely a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szóló népszavazási kérdésekhez – saját tájékoztatása szerint – kérdésenként 235 ezer aláírást nyújtott be az NVI-hez.
„A Nemzeti Választási Irodának 60 nap áll rendelkezésére, hogy az aláírásokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően leellenőrizze. Az Iroda a népszavazási törvényben előírt határidőn belül elvégzi az aláírások tételes (egyenkénti) ellenőrzését és megnöveli kapacitását annak érdekében, hogy mielőbb
befejezze az eljárást. Ezt az is indokolja, hogy a két népszavazási kérdés aláírásainak
ellenőrzése mellett az április 3-án tartandó országgyűlési választás és a köztársasági elnök által már szintén erre a napra kitűzött négy kérdésről szóló népszavazás előkészítésének utolsó szakasza is fokozott ütemben zajlik.”
Az NVI szerint a korábbi évek népszavazási kezdeményezései alapján látható, hogy több hetet vesz igénybe a teljes ellenőrzési folyamat, és már pénteken elkezdik az ellenőrzést az ívek 100-as kötegekbe rendezésével, amelyet azok szkennelése, majd az íveken található aláírások manuális ellenőrzése követ.
Ahhoz, hogy az Országgyűlés kötelezően elrendelje a népszavazást, arra van szükség, hogy az ellenőrzési eljárás végén kérdésenként legalább 200 ezer érvényes aláírás legyen.

A koronavírus-járvány, az éghajlatváltozás és a világszerte fellángoló válságok miatt a világ ma rosszabb hely, mint öt évvel ezelőtt - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár helyi idő szerint csütörtökön.
A főtitkár az AP hírügynökségnek adott interjújában önmagát közvetítőként és hídépítőként jellemezte, kiemelve, hogy főtitkárként nincs tényleges hatalma, de minden erejével azon van, hogy közvetítsen a konfliktusokban és egyezségeket hozzon tető alá.
Példaként említette a héten zajlott telefonos egyeztetéseit több afrikai diplomatával és politikussal, köztük Uhuru Kenyatta kenyai elnökkel és Abij Ahmed etiópiai miniszterelnökkel a tigréi konfliktus ügyében. Elmondta, hogy igyekszik kapcsolatba lépni Mali katonai vezetőivel is, hogy segítse az átmenetet a civil kormányzás felé, amelyet a választások mihamarabbi megtartásával lehet elérni.
Kiemelte, hogy bár a világszervezet Biztonsági Tanácsának több jogköre van a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, beleértve a szankciók kivetésének a jogát is, a testület öt, vétójoggal bíró tagja között nem mindig van egyetértés. Oroszország és Kína rendszerint nem osztja Nagy-Britannia és az Egyesült Államok véleményét alapvető kérdésekben, például az Észak-Koreára kivetendő büntetőintézkedések ügyében sem.
Az ukrán válsággal kapcsolatban Guterres úgy vélekedett, nem valószínű, hogy Oroszország lerohanná Ukrajnát. „Nem hiszem, hogy a fennálló válságnak katonai megoldása lehetne; a rendezés legészszerűbb formája a diplomácia és az elkötelezett párbeszéd” - szögezte le, hozzátéve, hogy egy esetleges invázió „katasztrofális következményekkel járna”.
Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázióra készülve vonultatott fel mintegy százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.
Afganisztánra kitérve óva intett a kollektív bűnösség elvétől, hangsúlyozva, hogy nem szabad az afgán népet büntetni a tálib vezetés hibáiért, és a nélkülöző ázsiai országba szánt humanitárius segélyek mielőbbi újraindítását sürgette.
A tálibok hatalomátvétele óta a nyugati országok - valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap - felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit.
Az interjúban a főtitkár kifejezte aggodalmát a koronavírus elleni oltások egyenlőtlen elosztásáért is, kiemelve az afrikai térséget, figyelmeztetett az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve rámutatott a rendkívül igazságtalan vagyoni egyenlőtlenségekre a világ országai között.
Elmondta azt is, hogy ott lesz a február 4-én kezdődő pekingi téli olimpiai játékokon, hangsúlyozva, hogy részvétele nem politikai jellegű.
Az Egyesült Államok decemberben bejelentette, hogy - a kínai Hszincsiang-Ujgur tartományban folyó népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények miatt - egyetlen diplomáciai képviselőt sem küld a játékokra. A diplomáciai bojkotthoz azóta csatlakozott Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Királyság és Kanada is.
António Guterres pénteken, a világszervezet New York-i székházában mond beszédet, amelyben ismerteti az ENSZ 2022-re kitűzött céljait. (MTI)

Az ellenzék összeszedte a kellő számú aláírást a Fudan Egyetemmel és az álláskeresési támogatással kapcsolatos népszavazási kérdéseihez. A gyűjtőíveket épp most adják le, a 444 pedig élőben tudósít a helyszínről.

A tongai hatóságok visszafordítottak egy segélyszállítmányokkal érkező ausztráliai repülőt, miután kiderült, hogy koronavírus-fertőzöttek vannak a gép fedélzetén. A gépszemélyzetének minden tagja negatív covid-gyorstesztet adott az ausztráliai felszállás előtt, viszont már a jármű már a levegőben volt, mikor az egyik utas által korábban leadott PCR-teszt pozitív eredményt adott. Az információ birtokában a tongai hatóságok visszafordíttatták a gépet.
Tongán jelenleg nincsenek koronavírus-fertőzöttek, és az állam rendkívül szigorú határátlépési szabályokat tart érvényben, hogy megőrizze koronavírus-mentességét. Éppen ezért Scott Morrison ausztrál miniszterelnök is azt ígérte, különösen figyelnek majd arra, hogy a szigetországba küldött segélyszállítmányok és segélymunkások ne hurcolják be a vírust.
Tongának azért van szüksége segélyszállítmányokra, mert szombaton az ország partjaitól nem messze kitört a víz alatti Hunga Tonga-Hunga Ha’apai vulkán, a lökéshullámok pedig cunamival sújtották a 105 ezer lakosú Tongát. Egyelőre nem tudni, pontosan hányan haltak meg és mekkora a kár, a természeti katasztrófa ugyanis megrongálta a Tongát a világ többi részével összekötő kommunikációs vonalakat is. A környező országok közül nem csupán Ausztrália ígért segítséget, az új-zélandi hadsereg is szállítmányokat küldött Tongára. (Guardian)

Annak ellenére döntött meg minden korábbi rekordot tavaly a világ pezsgőfogyasztása, hogy a világ több országában hónapokon keresztül nem is lehetett éttermeket és bárokat látogatni a koronavírus miatt. A Comité Champagne nevű, több mint 16 ezer szőlőtermesztőt és 320 pezsgőtermelőt képviselő szervezet szerint a világ legjelentősebb pezsgőtermelője, azaz Franciaország 2021-ben 180 millió palacknyi pezsgőt exportált, ami óriási, 38 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.
Igaz, a 2020-as számokat kifejezetten megtépázta a járvány, tehát alacsony a bázis, a 2021-es adatok azonban így is rekordnak számítanak.
2021-ben világszerte 5,5 milliárd euróért, azaz majdnem 2000 milliárd forintért értékesítettek pezsgőt, ami szintén rekord. (CNN)

Megszüntetik a halálbüntetés alkalmazását Pápua Új-Guineában. Az utolsó halálos büntetést 1954-ben hajtották végre az országban, majd a '70-es években egyszer már meg is szüntették ezt a büntetési formát, 1991-ben azonban visszavezették, de azóta senki nem hajtották végre. Hivatalosan kalózkodásért, hazaárulásért és gyilkosságért szabhattak ki halálbüntetést a bíróságok, az ilyen bűnök elkövetőit ezentúl a legsúlyosabb esetben életfogytiglani börtönnel sújthatják.
Az ország kormánya szerint a nemzetközi trendek a halálbüntetés kivezetése felé mutatnak, és Pápua Új-Guineában is az látszik, hogy ez a büntetési forma nem jelent elegendő elrettentő erőt a legsúlyosabb bűnök elkövetői számára. Az országban jelenleg kb. 40 ember várt a halálbüntetés végrehajtására. A büntetési forma kivezetése mellett felhozott másik érv az volt, hogy az ország hatóságai nem tudják igazán humánus módon végrehajtani a halálbüntetést, valamint hogy - amint a miniszterelnök mondta - Pápua Új-Guinea „egy keresztény ország”. (Guardian)

1992-ben sokkoló képek járták be a világot, miután megkezdődött Szarajevó ostroma. A képeken épületek lángoltak, rommá lőtt városrészekben bolyongtak a túlélők és a megmaradt holmijaik után kutató lakók, járókelők bújtak páncélosok mögé a város magasabb épületeiben tanyázó mesterlövészek elől. Magyarországon nemcsak azért hatottak különösen erősen ezek a képek, mert Szarajevó közel van, hanem azért is, mert az ott készült képeken és videókon olyan épületeket láttunk, amilyenek a mi városainkban is álltak, az emberek olyan ruhákat hordtak, amilyeneket mi hordtunk, a gyerekek úgy játszottak, ahogy mi játszottunk.

A ma élő magyarok többsége számára a délszláv konfliktus lett a háború, ami időben és térben is hozzánk legközelebb zajlott.

A délszláv háború az EU és a NATO tagállamainak emlékeiben is élénken él, ez volt az az európai konfliktus, amit többé-kevésbé megfelelően le tudtak zárni a felek az Egyesült Államok, az EU és az ENSZ bábáskodásával. 1995-ben megszületett a daytoni békemegállapodás, ami a mai napig szabályozza Bosznia-Hercegovina életét és az állam működését. A nyugat büszke volt magára. Igaz ugyan, hogy három év múlva kirobbant a koszovói háború, de akkoriban úgy tűnt, hogy legalább Boszniában nagyjából rendben mennek a dolgok.

Éppen ezért is követi a fél világ szörnyülködve azt, ami az utóbbi hónapokban történik Boszniában. Milorad Dodik, Bosznia-Hercegovina háromfős elnökségének szerb tagja egyre vadabb bejelentéseket tesz arról, hogyan építené le a 95-ös daytoni békében megalkotott Bosznia-Hercegovina központi szerveit, és léptetné ki fokozatosan az államalakulatból az ország területének kb. felét elfoglaló Boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska - RS).
Christian Schmidt német diplomata, aki 2021 óta a Bosznia-Hercegovina nemzetközi ellenőrzését és egységét szavatoló ENSZ-főképviselő tavaly novemberi jelentésében már azt írta, hogy az állam „a háború utáni időszak legsúlyosabb, a létét veszélyeztető fenyegetéssel” áll szemben. Gabriel Escobar, Biden amerikai elnök térséggel foglalkozó különmegbízottja szerint pedig Dodik „szíven szúrja a daytoni békét”.
Az amerikaiak nem voltak mindig ennyire ellenségesek Dodikkal szemben, Bill Clinton elnöksége alatt, 1998-ban még „egy lélegzetvételnyi friss levegőnek” nevezték a politikust, aki akkor 39 évesen épp a Boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke lett. A nyugati országok liberális eszméi és kompromisszumkészsége miatt tekintettek rá nagy várakozással, így senkinek nem volt egy rossz szava sem arra, hogy Dodik annak ellenére lett 1998-ban az RS miniszterelnöke egy koalíciós kormány élén, hogy pártjának csak két képviselője volt a nemzetgyűlésben.

Az élelmiszeripar a gazdaság egyik leggyorsabban fejlődő területe. Egyre olcsóbban egyre több élelmiszert állítunk elő, és a világ legtávolabbi településeire is elszállítjuk őket. Ez azonban az étel minőségét is befolyásolja. A termőtalaj kimerülése, a szén-dioxid-szint növekedése és a rossz irányokat követő növénynemesítés miatt sok élelmiszerben egyre kevesebbet találunk a szervezet számára szükséges vitaminokból és ásványi anyagokból.
Ahogy egyre nagyobbá és bonyolultabbá válik az élelmiszeripar, egyre kevésbé vagyunk tisztában azzal, mit eszünk pontosan. A boltok polcain rengeteg a feldolgozott élelmiszer, és az emberek többségének esze ágában nincs elolvasni az összetevők listáját a címkéken. Akik jobban figyelnek erre, azok igyekeznek elsősorban alapanyagokat vásárolni, és azokból főzni maguknak, valamint minél több friss gyümölcsöt és zöldséget fogyasztani.
Az vitán felül áll, hogy ők csinálják jól, de közülük is kevesen tudják, hogy az élelmiszertermelés és környezetünk mostani változásai miatt újabb területre kell kiterjeszteniük a táplálkozási tudatosságukat. A jövőben ugyanis már nem feltétlenül lesz elég az egészséges táplálkozáshoz és a megfelelő tápelem-bevitelhez az, ha kerüljük a feldolgozott élelmiszereket, mivel
a nagyüzemi mezőgazdaság által előállított alapvető élelmiszerek is egyre silányabbá válnak.
Persze nem a gyümölcsök és zöldségek méretével, színével vagy állagával van a gond, hanem azzal, hogy egyre kevesebb bennük a vitamin és az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen nyomelem.
Az ezredforduló óta világszerte több hosszútávú kutatást is publikáltak arról, hogy változott a megtermelt növényeink beltartalmi értéke, és kivétel nélkül mindegyik jelentős csökkenést regisztrált a vitaminok és nélkülözhetetlen ásványi anyagok terén. A 20. század első évtizedeitől Magyarországon is egyre gyakrabban vettek fel ilyen adatokat, ezeket összehasonlítva itthon is látszik a tendencia.

Mintegy nyolcvanezer tyúkot kellett levágni kedden Csehországban a madárinfluenza miatt, Szlovéniában pedig felfedezték az első fertőzési gócot. A kórt okozó vírus a vándormadarakkal terjed Európa-szerte.
Csehországban az állatorvosok kedden 80 ezer fertőzött tyúk levágására kényszerültek a Prágától 45 kilométerre északra fekvő Libotenice baromfitelepén. A múlt hét végétől több mint százezer tyúk pusztult el a csehországi farmon, ahol karácsony előtt 188 ezer szárnyast tartottak.
A madárinfluenzával fertőzött baromfik levágása jelenleg is folyamatban van - erősítette meg az országos állategészségügyi hatóság szóvivője, Petr Majer.
A szóvivő szerint a H5N1 vírustörzs erősen fertőző, nagyon agresszív és elsősorban a tyúkok körében pusztít gyorsan és tömegesen.
Az állatorvosoknak több mint egymillió, exportra szánt tojást is meg kellett semmisíteniük - közölte a szóvivő.
Csehországban eddig a madárinfluenza 48 fertőző gócát regisztrálták, s ez rekordnak számít egy naptári éven belül. Szlovéniában az ország északi részében vesztegzárat rendeltek el kedden egy kis kis farmon, ahol az első fertőzést észlelték - közölték a szlovén hatóságok. Szlovéniában ez volt az első, H5N1 vírus okozta fertőzés.
A szárnyasoknak a szokásosnál nagyobb mértékű pusztulása miatt elrendelték a tesztelést a Ljubljanától mintegy 100 kilométerre északkeletre fekvő Vendbeszterce (Slovenska Bistrica) közelében lévő telepen. A fertőző farmon és a környékén meghozták a megfelelő intézkedéseket, a tenyésztőket felkérték az állatok elkülönítésére.
Franciaországban nemrégiben találtak madárinfluenza-gócokat az ország délnyugati részén, Nagy-Britanniában pedig december elején jelentették be, hogy félmillió szárnyast kellett levágni a valaha látott legnagyobb madárinfluenza-járvány miatt.
Belgiumban és Hollandiában is karantén-intézkedéseket rendeltek el az elmúlt hónapokban, miután több madárinfluenza-gócot tártak fel. (MTI)

9999 december 31-ig nem hagyhatja el Izraelt a 44 éves ausztrál Noam Huppert. A férfi 2013 óta nem tudta elhagyni Izraelt az ország egy alig ismert jogszabálya miatt. A másik lehetősége, hogy több mint 980 millió forintnyi sékelt fizet tartásdíjként korábbi partnerének.
Huppert korábbi izraeli partnere Ausztriából költözött haza Izraelbe 2011-ben egy három és egy ötéves gyerekkel, egy évvel később követte őt a vegyészként dolgozó Huppert is, mert közelebb szeretett volna lenni a gyerekeihez. A férfi korábbi partnere izraeli bíróság elé vitte a gyerekek elhelyezését, a bíróság azonban erre kiállított Huppert nevére egy végzést, amiben 9999 december 31-ig, azaz majdnem 8000 évig nem hagyhatja el Izraelt. Az ilyen végzéseket az izraeli bíróságok egy olyan jogszabály alapján állítják ki, ami felhatalmazza őket, hogy az adott eljárásban érintett gyerekek tartásdíját a gyerekek 18. születésnapjáig összeadva számolják. A tartásdíjat fizető szülő tartozása a másik szülő felé így óriási, ezért tilthatják meg Izrael elhagyását az érintettek számára ilyen hosszú időre is.
Huppertnek havi 5000 sékel tartásdíjat kellene fizetni a gyerekek után, így jön össze a gyerekek 18. születésnapjáig a 980 millió forintnyi sékel.
A kevéssé ismert izraeli jogszabály miatt több ezer külföldi rekedt Izraelben úgy, hogy sem munkaügyben, sem nyaralás miatt nem hagyhatják el a zsidó államot. A dologról még dokumentumfilm is készült. Nem lehet tudni pontosan azt sem, pontosan hány ember rekedt emiatt Izraelben, általában az érintett államok izraeli nagykövetségei sem reklámozzák ezeket a számokat. (News.com.au)

A német alkotmánybíróság friss döntése szerint jogilag kötelező irányelvekkel kell védeni a fogyatékkal élőket a kórházi osztályozási rendszerekben annak érdekében, hogy ne érje őket igazságtalanul hátrány abban az esetben, ha a koronavírus miatt esetleg telítődő német kórházakban rangsorolni kell a betegeket. A kedden kihirdetett ítéletben az alkotmánybíróság kötelezte a német törvényhozást a fogyatékkal élőket védő szabályok megalkotására.
Az államnak tehát mihamarabb gondoskodnia kell egy olyan kritériumrendszerről, ami alapján az orvosok igazságosan rangsorolhatják a betegeket úgy, hogy a fogyatékkal élőket nem különböztetik meg hátrányosan olyan esetekben sem, ha esetleg a német kórházak egy járványhelyzetben túltelítődnek, és nem garantálható mindenki számára az optimális ellátás.
Másfél évvel ezelőtt kilenc fogyatékkal élő német állampolgár fordult az alkotmánybírósághoz, mert attól tartottak, hogy ha a koronavírus-járvány miatt telítődik a német egészségügy, akkor a jelenlegi betegosztályozási szabályok nem védenék őket megfelelően, és esetleg a fogyatékosságuk miatt későn jutnának életmentő ellátáshoz. (Guardian)

Többek között csalás, vesztegetés, hivatali visszaélés és hűtlen kezelés miatt nyomoznak a „Városháza-ügycsoportban” - válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd parlamenti képviselőjének írásbeli kérdésére. Kocsis-Cake arra volt kíváncsi, milyen gyanú alapozta meg az ügy érintettjeinél, köztük a Fővárosi Önkormányzat több vezetőjénél tartott házkutatásokat.
A házkutatásokról Karácsony és Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt mondta, „kreált álbizonyítékok alapján indított nyomozás során szállták meg a rendőrök a Városházát, az akció célja pedig a figyelem elterelése a kormányzat számára kínos ügyekről”.
Pintér válasza szerint az ügyben összesen 14 feljelentés érkezett, a feljelentők között volt Budai Gyula fideszes politikus és a főváros nevében Karácsony Gergely főpolgármester is. A hasonló feljelentéseket a nyomozók egyesítették, így összesen négy eljárás zajlik. (via hvg.hu)

Több megyére másodfokú riasztást adott ki az ónos eső veszélye miatt kedden késő délután az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésük szerint Budapestre, valamint Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye több járására adták ki a másodfokú riasztást. Ezeken a területeken a következő órákban tartós ónos eső várható.
Baranya, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Veszprém megyében elsőfokú a veszélyjelzés.
Az előrejelzés szerint a késő délutáni, esti óráktól az Alföld északi felén, középső országrészben, később pedig az Északi-középhegység környezetében is ónos eső várható. Szerda reggelig a főváros környezetében és az Északi-középhegység térségében általában 1-3 milliméter körüli ónos eső hullhat, azonban a középső országrészben a csapadék halmazállapota meglehetősen bizonytalan, mivel késő estétől nyugat, délnyugat felől egyre inkább esőbe válthat a csapadék. Megjegyezték ugyanakkor, hogy összességében a várható ónos eső mennyisége az elmúlt napokhoz képest jóval kevesebbnek ígérkezik.
A vegyes halmazállapotú csapadékzóna szerda reggelre az északkeleti országrészre korlátozódik, majd északkelet felé távozik.
Kitértek arra is, hogy az Északi-középhegység térségében az újabb havazást, hószállingózást estétől délnyugat felől egyre többfelé fagyott eső, ónos eső váltja fel. A havazás az északi, északkeleti határvidéken viszont szerda reggelig kitarthat. A térségben szerda reggelig összességében mintegy 3-4 centiméter friss hó hullhat, de lokálisan akár az 5 centimétert is meghaladhatja a friss hóréteg - írta a meteorológiai szolgálat.
Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője korábban az MTI-hez eljuttatott közleményében azt kérte: indulás előtt mindenki tájékozódjon arról, hogy van-e érvényben meteorológiai riasztás. Azokon a területeken ahol narancs vagy piros riasztást adtak ki ónos eső miatt, senki ne induljon útnak.
A szóvivő a katasztrófavédelem VÉSZ nevű alkalmazását javasolta, amely ingyenesen letölthető Android és iOS operációs rendszerű mobileszközökre. Az érvényben lévő meteorológiai riasztásokról a met.hu címen, az aktuális útviszonyokról pedig az utinform.hu oldalon lehet tájékozódni - írta.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleménye szerint folyamatosan végzik a sószórást az utakon, de arra kérik az autósokat, hogy amíg az ónos eső el nem áll, addig ne induljanak útnak, mert a folyamatos csapadék lemoshatja a síkosságmentesítő anyagokat a burkolatról. (MTI)

19,8 milliárdos tenderen futott be Mészáros Lőrinc eredeti és legtöbb osztalékot fialó építős cége, a M&M Kft, méghozzá a különleges övezetként az önkormányzatoktól elvett iváncsai ipari park közművesítésével - írja a K-monitor egy Facebook-posztban.
Mészáros cége az ivóvíz- és szennyvízhálózatot építheti, a tenderen ráadásul nem is volt túl nagy a verseny, hiszen Mészárosék mellett csak a cégbirodalom rendszeres konzorciumi partnere, a Szabadics Közmű és Mélyépítő Zrt. adott be pályázatot, de azt el sem bírálták.
Az iváncsai különleges gazdasági övezet eredetileg Dunaújváros ipari parkjának készült, de a kormány elvette az ellenzéki vezetésű önkormányzattól a projekt ellenőrzését a dél-koreai Hankook gumiabroncsgyár által fizetett iparűzési adóval együtt. Azóta a park tervei egyre grandiózusabbakká váltak.
Korábban Mészáros Lőrinc cége nyerte az iváncsaihoz hasonló vízközmű- és szennyvízhálózat építést a gödi különleges gazdasági övezetben is. Az az önkormányzat sem volt maradéktalanul nyugodt az eredménnyel.

A magyar kormány jelszavaihoz nagyon hasonló célok mentén készül új népesedési stratégia elfogadására a lengyel kormány. Marlena Malag munkaügyi, családügyi és szociális miniszter szerint a céljuk az, hogy a bevándorlás segítése helyett családok támogatásával változtassanak a demográfiai tendenciákon. Lengyelországban az EU legtöbb keleti államához hasonlóan nagyon alacsony gyermekvállalási kedv.
A miniszter a Polsat lengyel hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, az új stratégiát hamarosan elfogadják, de a konkrétumokkal nem volt túl bőkezű. Annyit árult el, hogy munkaügyi és lakhatási támogatásokkal is segítenék a lengyel családokat.
Felmérések szerint egyébként a fiatal lengyelek 95 százaléka szeretne családot alapítani, végül azonban kevesen vállalnak gyereket, még kevesebben kettőt vagy többet. A kormány szerint ezt kell minél könnyebbé tenni a számukra. (Notes from Poland)

Ukrajna 24,5 millió dollár támogatást kap az Egyesült Államoktól határai védelmének megerősítésére - hozta nyilvánosságra az ukrán határőrszolgálat kedden a hivatalos honlapján.
A közlemény szerint az ukrán határőrszolgálat húszmillió dolláros közös projekt megvalósításáról kötött megállapodást az amerikai nagykövetség rendészeti részlegével. Ukrajna az amerikai támogatásból korszerű térfigyelő kamerákat, drónokat, azaz pilóta nélküli repülőgépeket, a határőröknek védőfelszereléseket, közlekedési és kommunikációs eszközöket tervez vásárolni, elsősorban az oroszországi és a fehéroroszországi határainál szolgálatot teljesítő egységeknek. A projekt januárban kezdődik, és a jövő évben valósul meg.
Emellett az amerikai külügyminisztériummal történő együttműködés keretében a közelmúltban egy másik projektet is regisztráltak. E alapján az Egyesült Államok 4,5 millió dollárral segíti Ukrajnát a határmenti infrastruktúrája fejlesztésében.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben a Nyugat és Oroszország viszonya meglehetősen feszültté vált. Vlagyimir Putyin orosz elnök jogilag rögzített garanciákat követelt, amelyek kizárják a NATO további bővítését keleti irányba, valamint fegyverek telepítését Ukrajnába, mert ez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és az észak-atlanti szövetség több tagállamának vezetői visszautasították Moszkva e követelését. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök viszont ebben a kérdésben teljes mértékben Putyin mellé állt.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára egy múlt heti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Oroszország jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Ukrajna határainak közvetlen közelében. (MTI)

Varga Judit igazságügyi miniszter ismeretlen tettes ellen fejlentést tesz rágalmazás miatt, miután a Borkai Zsolt korábbi győri polgármestert lebuktató az Ördög Ügyvédje blogon azzal vádolták, hogy leszbikus kapcsolatai vannak.
„A bejegyzésekben nőként és családanyaként is próbálnak valótlan állításokkal nyilvánosan megalázni. A baloldal akkora bajban van, hogy sem a karácsony, sem a családok, sem a nők nem jelentenek semmilyen akadályt, ha mocskolódásról vagy lejáratásról van szó” - írja a miniszter a Facebookon.
Varga Judit szerint a vele kapcsolatban a blogon felhozott állítások mindegyike valótlan, ezért is tesz feljelentést.
A magyar hatóságok a Borkai-botrány óta próbálják kideríteni, ki áll az Ördög Ügyvédje blog mögött, de a nyomozás egyelőre nem vezetett eredményre. Szeptemberben hivatalosan is meggyanúsították Czeglédy Csabát, a Demokratikus Koalíció szombathelyi politikusát és az ottani előválasztás győztesét azzal, hogy ő áll Borkai szexvideójának kiszivárogtatása mögött, de úgy tűnik, azóta megrekedt az eljárás.

A japán kormány közzétette a fukusimai atomerőműben tárolt, szennyezett víz tengerbe eresztésére vonatkozó terveit. Eszerint 2023 tavaszától több mint 1 millió tonna szennyezett vizet engednének a tengerbe egy vízalatti alagúton keresztül. Az alagútra azért van szükség, hogy a szennyezett víz ne közvetlenül a parton és ne a vízfelszínen érje el a tengert, hanem a parttól kb. 1 kilométernyire és viszonylag nagy mélységben.
A japán kormány és a fukusimai atomerőmű fenntartójának tervei idén heves ellenállást váltottak ki, halászok, környezetvédők és turisztikai szervezetek is szót emeltek a víz tengerbe eresztése ellen, attól tartva, hogy a projekt károsíthatja az élővilágot. A 2011-es földrengésben megrongálódott fukusimai atomerőműben jelenleg kb. 1,3 millió tonnányi szennyezettnek minősülő vizet tárolnak, a tárolás költsége pedig óriási, majdnem évi 284 milliárd forintnyi jen. A szennyezett víz közben azt is akadályozza, hogy megkezdődhessen az erőmű szétszerelése. (Reuters)

Módosította az Amazon az Alexa személyi asszisztens beállításait, miután az egyik Alexa Amerikában azt tanácsolta egy 10 éves kislánynak, hogy dugjon egy egycentes érmét a konnektorba. A kislány és az anyja otthon voltak, és mivel rossz volt az idő, internetes kihívásokat teljesítettek, olyanokat, amikkel át tudják magukat mozgatni a házban is. Egy ilyen, újabb kihívást kért a kislány az Amazon személyi asszisztensétől, amikor az Alexa azt mondta:
„Dugj be félig egy telefontöltőt a konnektorba, aztán érints egy egycentest a szabadon lévő villához.”
A kislány anyja, aki a Twitteren írt az esetről, már ekkor kiabálni kezdett. „Alexa, nem!" - mondta. Megjegyezte azonban azt is, hogy a kislánya valószínűleg akkor sem hajtotta volna végre az asszisztens utasítását, ha egyedül van, mert tudja, hogy a konnektor nem játék.
A konnektoros kihívás valóban létezik, és a Tiktokon terjed annak ellenére, hogy tűzoltók és a rendőrök is felszólaltak már ellene, és kérték a fiatalokat, hogy hagyják abba, mert nemcsak elektromos tüzeket okozhatnak vele, de komolyan meg is sérülhetnek.
Az Alexa valószínűleg pont azért ajánlotta ezt a kihívást, mert nagyon népszerű az interneten, csak azzal nem volt tisztában a készülék, hogy a dolog nagyon veszélyes. Az Amazon szerint a jövőben az Alexa nem fog veszélyes kihívásokat ajánlani. (BBC)

A volt élettársa bántalmazása miatt vasárnap őrizetbe vették Facundo Medinát, a francia első osztályban játszó RC Lens focicsapat 22 éves argentin védőjét.
A L'Équipe francia sportnapilap információi szerint Medina december 24-ről 25-re virradó éjjel bántalmazta volt élettársát, aki emiatt feljelentést tett. A focista tagadja a vádakat, azt mondja, ő erőszak nélkül, egyszerűen csak ellökte magától a nőt, amikor az a nyakába akart ugrani. (Ouest-France)

Egy német kutyatulajdonos megharapott egy másikat Türingiában, miután összevesztek azon, hogyan kell rendesen nevelni a kutyákat. A rendőrség szerint a 27 éves nő azután veszett össze a másik, 51 éves kutyatulajdonossal, hogy látta, amint az megüti a kutyáját. A fiatalabb megkérdezte az idősebbet, miért alkalmaz ilyen büntetést a kutyákkal szemben, majd a kialakuló vita egymás ütlegeléséhez vezetett.
A verekedésben az idősebb nő el is esett, majd megharapta a fiatalabb lábikráját, amivel sérülést okozott.
A német híradások szerint a két kutya csak figyelte a verekedést, nem avatkoztak a gazdáik dolgába.
A kutyatulajdonosok csatája a bíróságon folytatódik. (DW)

Az izraeli kormány három éven belül szeretné megduplázni a Golán-fennsík lakosságát - jelentette a Globes című izraeli gazdasági újság honlapja vasárnap.
Az izraeli kormány tagjai a Golán-fennsíkon található Mevo Hama nevű kibucban vasárnap megvitatták és egyhangúlag jóváhagyták a fennsík demográfiai növekedését célzó tervet, amely egymilliárd sékel (mintegy százmilliárd forint) értékű befektetést irányoz elő a fennsíkon, különösen annak legnagyobb településén, Kacrinban, valamint a térség turisztikai infrastruktúrájában.
„Ez a mi pillanatunk. Ez a Golán-fennsík pillanata” - mondta Bennett a minisztereknek. „Hosszú, és a lakosság számában statikus évek után ma az a célunk, hogy megkétszerezzük a Golán-fennsík népességét” - hangsúlyozta az izraeli miniszterelnök.
Bennett hozzátette: a koronavírus-járvány óta bebizonyosodott, hogy sokan otthonról is tudnak dolgozni, és a Golán-fennsík kiváló lehetőséget teremt azok számára, akik jobban szeretik a tiszta levegőt, a szabad térséget és a magasabb életminőséget.
A program ambiciózus célja három éven belül megduplázni a lakosságot, amely jelenleg mintegy 53 000 fő. Ebből mintegy 27 000 zsidó, 24 000 drúz, valamint mintegy 2000 alavita muzulmán.
A Golán-fennsíkon rendkívül alacsony a népességnövekedés, noha már évtizedek óta többször meghirdették a lakosság számának növelését. A tervben helyi gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre, valamint az életminőség javítására és új lakosság beköltöztetésére irányoztak elő pénzeket.
Az izraeli népesség növelésének a tervben kimondott biztonsági céljai is vannak, ugyanis a Golán-fennsík három ország háromszögében (Libanon, Szíria, Izrael), a határvidéken található.
Két új lakónegyed felhúzását tervezik a fennsík központjában, Kacrinban, és két új település létrehozását is elhatározták Saál falutól délre és Jonatan falutól keletre, melyek egyenként kétezer családnak biztosítanának otthont. Az új települések ideiglenes neve Aszif és Matar.
A természetvédők tiltakoznak a tervek miatt, mert szerintük a fennsík további benépesítése újabb értékes területeitől fosztaná meg az élővilágot, több száz vadon élő állat- és növényfaj otthonát.
Donald Trump volt amerikai elnök kormányzása idején elismerte Izrael fennhatóságát a Golán-fennsík felett. 2019-ben köszönetük jeleként Trump Magaslat néven új település alapkövét rakták le az akkori izraeli hatóságok.
Az Egyesült Államokon kívül a nemzetközi közösség Szíria részének tekinti a Golán-fennsíkot, amelyet Izrael az 1967-es hatnapos háborúban foglalt el Szíriától. Izrael 1981-ben törvényben annektálta a területet. (MTI)
Három halálos kimenetelű tűzesetet regisztráltak karácsony másnapján - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vasárnap délután az MTI-vel.
Vasárnap délelőtt fél tizenkettőkor a rendőrség jelezte, hogy egy vecsési, Ady Endre utcai családi házban egy korábbi tűz nyomait és egy holttestet találtak. A helyszínen tűz már nem volt, de nem zárható ki, hogy elektromos eredetű füst volt okozott halálos füstmérgezést - írták.
Fél egykor Szentes külterületén gyulladt ki egy húsz négyzetméteres romos ház, amely a tűzoltók érkezésekor már teljes egészében égett, és a teteje is beszakadt. A tüzet egy órán át oltották, majd a romok átvizsgálásakor egy holttestet és egy szétégett gázpalackot találtak.
Negyed órával később érkezett jelzés a tűzoltóknak arról, hogy Miskolcon, a Dankó Pista utcában egy panelház harmadik emeleti lakása füstöl. Az ott lakók a tűzoltók érkezése előtt behatoltak a lakásba és eloltották a tüzet. A hálószobában, ahol egy asztal és ruhák égtek két négyzetméteren, egy holttestet találtak.
A tájékoztatás szerint a katasztrófavédelem mindhárom tűzeset körülményeit vizsgálja.
Felhívták a figyelmet, hogy a legtöbb tragédiával végződő tűzben egyedül élő idős emberek vesztik életüket, ezért azt kérték: a család szerezzen be nekik füstérzékelőt, amely időben jelzi a veszélyt. (MTI)

1, 2, 7, 12, 16, 27.
Ember legyen a talpán, aki megjátssza ezt a hat számot, de valaki megjátszotta, és most a sors (sőt, a Sors, vagy inkább SORS) őt igazolta:
a hatos lottó egyetlen telitalálatos szelvényének birtokosaként összesen
3 165 377 480 forinttal lett gazdagabb.
Öt találatos szelvényből viszonylag sok, 133 van, a gazdáik 167 310 forintot kapnak.
A főnyeremény hónapok óta halmozódott, a következő húzáskor újra 100 milliót lehet csak hazavinni.

Karanténba vonult Naftali Bennett izraeli miniszterelnök, miután kiderült, hogy 14 éves lánya koronavírus-fertőzött. Bennettet a vasárnapi kormányülésen érte a hír, és bár a kormányülés előtt elvégzett egy gyorstesztet, ami negatív eredményt mutatott, kisétált a miniszterei közül.
Bennett lánya az izraeli sajtó szerint minden oltását megkapta.
A miniszterelnök otthonában lesz karanténban, a lányától elkülönítve, amíg nem lesz negatív PCR-tesztje.
Bennettnek ez már a második karanténja mióta Izraelben beindult az omikron-vírusvariáns terjedése, korábban azért kellett karanténba vonulnia, mert találtak egy koronavírus-fertőzöttet azon a repülőjáraton, amin a miniszterelnök és kísértete is utazott az Egyesült Arab Emírségekből haza Izraelbe.
Bennetten kívül egy másik kormánytag, Yifat Shasha-Biton oktatási miniszter is karanténban van, ugyanis az ő gyereke is elkapta a koronavírust. (Jerusalem Post)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO és Oroszország közötti tanácskozást szeretne rendezni január 12-én - mondta el egy NATO-hivatalnok a német dpa hírügynökségnek. A hivatalnok szerint a NATO már egyeztet az orosz illetékesekkel a tárgyalásról.
Pénteken az orosz külügyminisztérium szóvivője már bejelentette, hogy valóban érkezett ilyen megkeresés a NATO-tól, de azt nem mondta el, mi az orosz válasz, csak általánosságban mondott annyit, hogy Oroszország kész a párbeszédre. Oroszország egy ideje „biztonsági garanciákat” követel az Egyesült Államoktól és a NATO-tól. Az oroszok ugyanis azt szeretnék, ha a NATO vállalásokat tenne arra nézve, hogy nem vesz fel a tagállamai közé olyan országokat, melyek NATO-tagsága Oroszország geopolitikai érdekeit sértené (például Ukrajnát), és nem telepít fegyvereket az orosz határok közelébe.
A nyugati államok közben azt szeretnék, ha Oroszország tenne vállalásokat arra nézve, hogy nem fogja lerohanni Ukrajnát. (Ani News)

Koronavírusos esetek miatt elmarad a keddre kiírt Leeds United-Aston Villa mérkőzés az angol labdarúgó-élvonal huszadik fordulójában.
A Leeds United honlapjának vasárnapi közleménye szerint nincs új fertőzött a játékosok között, de a szerdán pozitívra tesztelt játékosok többsége még nem került ki a karanténból, ezért nincs elegendő futballistájuk a mérkőzés lejátszásához, mivel sérülések is sújtják a csapatot.
November vége óta ez már a 15. elhalasztott meccs a Premier League-ben. December 26-án is el kellett halasztani hármat, a Leeds a Liverpoollal játszott volna, a koronavírussal leginkább sújtott Burnley az Evertonnal, a Wolverhampton pedig a Watforddal. (MTI, Eurosport)

„Engem is meglepett, hogy miután kikaptunk az albánoktól, három napra rá döntetlent játszottunk a Wembleyben. Senkivel nem beszéltünk, nem volt vezetői találkozó semmi. A srácok három nap alatt újra elértek egy szintre, egy olyan csapat ellen, amely meg akart verni bennünket” - mondta Marco Rossi, a magyar futballválogatott szövetségi kapitánya a DIGI Sportnak adott interjújában a válogatott éves szereplését elemezve.
A magyar csapat a 2021-re halasztott foci-Eb-n tisztességes szereplés után esett ki a halálcsoportnak nevezett F-csoportból Franciaország, Németország és Portugália mellől. Utána viszont a következő Eb-sejeltezőin kétszer kikapott Albániától, de idegenben 1-1-et játszott az Eb-ezüstérmes angolokkal és legyőzte a lengyeleket.
„Emlékszem az összes kritikára, amelyet Gareth Southgate-nek el kellett viselnie. Sokan azt akarták, hogy rúgják ki - azt az embert, aki az Eb-döntőbe vitte Angliát. El kell fogadnunk, hogy a mi munkákhoz ez hozzátartozik. Ha nyersz, jó edző vagy, ha veszítesz, idióta. Tiszta, ez tipikus reakció, ezek a fajta érzelmi hullámok a munkánk velejárói. Ebből kifolyólag, a jövőbeli tervekkel is okosan kell bánni.”
Rossi azt mondta, tudta, hogy Albánia kemény ellenfél lehet, de azzal nem számolt, hogy Budapesten és Tiranában is kikapunk tőlük. A kritikák közül pedig leginkább azok bántották, amik nem szakmai, hanem anyagi oldalról közelítették meg a dolgot. „A pénzről beszéltek egy olyan helyzetben, amely számomra egyáltalán nem erről szól. Magyar szövetségi kapitánynak lenni nem pénzkérdés a számomra! Háromszor, négyszer több pénzt kereshettem volna máshol. A Premier League-ből és a Chamionshipből is voltak ajánlataim, de visszautasítottam ezeket az Eb után. El tudja képzelni, milyen pénzekről beszélünk? És akkor engem ezzel támadtak. Elutasítottam azokat a megkereséseket, mert nem akartam elhagyni a magyar labdarúgó-válogatott kispadját. Szóval, volt egy pont, amelyen túl nem éreztem jogosnak a kritikákat, de az eredményeink miatt érthető volt, hogy bíráltak minket.”
A szövetségi kapitány szerződése a válogatottal 2025-ben jár le, de az edző nem tartja elképzelhetetlennek, hogy ezután is Magyarországon dolgozzon az NB1-ben. „Magyarország megadta nekem a lehetőséget, hogy rendes vezetőedző lehessek. Ha nincs ez a lehetőség, elképzelhető, hogy valamelyik híd alatt lennék Olaszországban. Nincs annyi híd ott, mint Magyarországon, de biztosan találtam volna egyet. Az érzéseim mindig is különlegesek lesznek Magyarország iránt. Mindent szeretek ebben az országban, de bevallom, vannak kritikák, amelyek nem esnek jól, és őszintén mondom, az időnként tapasztalható pesszimista hozzáállás sem tetszik. Sok olyan pillanatom van, amelyet megkönnyeztem, ezek örök emlékek. Próbálkozom a nyelv elsajátításával is, de ez nekem valahogy nagyon bonyolult, lehet, nem vagyok elég intelligens. Nagyon szeretem ezt az országot.”

A homo sapiens kb. 300 ezer éve tűnt fel ezen a bolygón. Testünk az evolúció törvényeinek megfelelően az akkori életmódunkhoz illeszkedve alakult ki, éppen ezért olyan táplálékkal működik a legjobban, amilyet akkoriban fogyasztottunk. Az utóbbi 10 ezer évben viszont az eredeti diétánkat összehasonlíthatatlanul rosszabbra cseréltük. Miközben a homo-fajok történelmének 99 százalékában a gyűjtögető-vadászó életmódot követték az őseink, a testünknek messze nem adjuk meg azt, amit a gyűjtögető-vadászók megadtak.
„Testünk és környezete között az egyik legfontosabb kapocs minden bizonnyal az élelem. Az élelem képében a környezet ténylegesen bekerül testünkbe és átjárja azt. A vitaminok e kapcsolat koordinálásában kétségkívül a legfontosabb tényezők egyikének számítanak. Meg vagyok győződve, hogyha testünket visszahelyeznénk abba a környezetbe, amely számára ez a test kialakult, éppen olyan tökéletesen működnék, mint a többi élőlény teste. A betegség a szervezetünk és a környezetünk közötti diszharmónia kifejeződése” – írta Szent-Györgyi Albert 1937-ben. A 20. században aztán egyre többen fedezték fel, hogy az emberek százmillióit megnyomorító betegségek jelentős része úgynevezett civilizációs betegség, 10–15 ezer évvel ezelőtt, tehát a mezőgazdálkodás elterjedése előtt szinte ismeretlenek voltak.
Ma kutatások tömkelege szól arról, hogyan élhettek gyűjtögető és vadászó őseink. Sokak szerint az egészség záloga, ha a saját életünket is minél inkább ehhez a régi életmódhoz igazítjuk, hiszen ez az, amire a testünk a legalkalmasabb, erre alakult ki. Az ilyen kutatások legnagyobb része csontok, fosszíliák, feljegyzések, a 20. században még élő gyűjtögető-vadászó népek életmódja és a szerveink működése alapján azt vizsgálja, mit és hogyan ettek az emberek 15, 30 vagy 100 ezer éve, és kivétel nélkül minden ilyen tudományos szöveg szomorúan állapítja meg, hogy
a mai ember táplálkozása nagyon-nagyon messzire került az ideálistól, és ez az ideális állapot valószínűleg már nem is helyreállítható.

Kirúgták az állásából Sarah Moulds brit általános iskolai tanárt, mert egy, a múlt hónapban az internetre feltöltött videón megrúg és megüt egy lovat. Így:
A videót egy vadászatellenes csoport töltötte fel, ugyanis egy vadászaton készült, egy híres vadásztársaság tagjai is szerepelnek rajta.
A leicestershire-i Sewstern környékén készült videót már több mint kétmillióan látták, és számos híresség is elítélően nyilatkozott róla.
A videó hatására a vadásztársaság is elhatárolódott a nőtől, valamint elbocsátotta a Pony Club nevű, gyerekek lovaglásra tanításával foglalkozó szervezet is, ahol korábban önkénteskedett. (BBC)

Kedden Gulyás Gergely helyett Orbán Viktor miniszterelnök válaszol néhány újságírói kérdésre a heti/kétheti rendszerességgel megtartott Kormányinfón. Az eseményre a Magyar Hang is regisztrált, bár a lapot általában a mezei kormányinfókra sem szokták beengedni.
„Regisztrációját köszönettel megkaptam” - szerepelt a Miniszterelnöki Kabinetirodából küldött válaszímélben, és a lap szerkesztőségében néhány percig azt hitték, végre bemehetnek a sajtótájékoztatóra, de nem sokkal később telefonon keresték őket a Miniszterelnöki Kabinetirodából, és tájékoztatták őket, hogy sajnos mégsem mehetnek élőben kérdezni, ugyanis koronavírus-járvány van. Más lapokat, úgy tűnik, ez kevésbé érint.

1,34 milliárd jüanra, azaz kb. 68,5 milliárd forintra bírságolták Viya néven ismert kínai internetes influenszert adóelkerülés miatt. A kínai hatóságok szerint Viya (eredeti nevén Huang Vej) 2019-ben és 2020-ban is titkolta valós bevételeit, miközben rengeteg dolgot reklámozott és adott el több tízmillió követőjének.
A kínai Weibo nevű közösségimédia-platformon közzétett posztjában a 36 éves nő azt írta, sajnálja a dolgot, és elfogadja a rá kirótt büntetést.
Viyát Kína live-királynőjének tartják, mivel rengeteg élő bejelentkezése van, ezekben a Taobao platformon keresztül reklámoz és ad el termékeket. A Taobao piactér több úgynevezett bemondót alkalmaz, akik élőben kínálják a termékeiket, műsort gyártva a vásárláshoz, és Viya az első és leghíresebb bemondójuk. Adott már el tésztát, kozmetikai cikkeket. de rakétakilövést is.
Helyi elemzők szerint a Viyára kiszabott hatalmas bírság figyelmeztetés is a kínai adóhatóságtól, azt jelzi, hogy a kínai állam nagyobb ellenőrzést akar az utóbbi években elképesztő méretűre nőtt belföldi internetes kereskedelem felett. (BBC)

Ferenc pápa „szinte ördögi” dolognak nevezte a családon belüli erőszakot egy tévén közvetített találkozón, amin egy bántalmazott anyát fogadott. Az anya négy gyerekével menekült el otthonról. A nő elmesélte történetét a pápának, majd megkérdezte, hogyan szerezhetné vissza újra a méltóságát, miután neki és gyerekeinek ennyi erőszakban volt részük.
„Számomra szinte ördögi a probléma, hiszen a lényege az, hogy bizonyos emberek önvédelemre képtelen embertársaik gyengeségét használják ki. (...) Megalázó, nagyon megalázó” - mondta a pápa, majd hozzátette, szerinte az is megalázó, ha egy szülő kezet emel a gyerekére.
„Mindig azt mondom: Soha ne pofozz egy gyereket az arcán. Miért? Mert az arcod a méltóságod."
A bántalmazott nő kérdésre válaszolva pedig a pápa azt mondta, az anya nem vesztette el a méltóságát. „Érzem a méltóságod. Ha elvesztetted volna a méltóságod, most nem állnál itt.”
Ugyanezen a találkozón Ferenc pápa egy hajléktalannal, egy diákkal és egy börtönbüntetését tölt elítélttel is szót váltott. (NBC)

Hétfő estétől kedd reggeli tart Mészáros Lőrinc cégeinek karácsonyi bulija. A „Mészáros Csoport Karácsonyi Gálarendezvénye” hétfőn délután 3-kor kezdődött a felcsúti Panco Arénában, az óránként közlekedő különbuszok Alcsútdoboz, Bicske, Herceghalom és Móricz Zsigmond körtér megállókkal fuvarozzák a vendégeket.
A buli meghívója a Magyar Hanghoz is eljutott, és az szerepel benne, hogy Majka és Nagy Ferő mellett egy meglepetésvendég is fellép. A rendezvény házigazdái Istenes László és Mádai Vivien, a tombolán pedig egy Suzuki SX4 S-crosst lehet nyerni.


„Úgy látom, hogy ez egy nehéz nap önnek is, képviselő asszony. Vannak ilyen napok, hölgyeknél ez nehezebb” - mondta Szólláth Tibor, Hajdúnánás fideszes polgármestere egy önkormányzati ülésen Bódi Judit ellenzéki frakcióvezetőnek, amikor az kritizálta a település vezetését. Bódi gusztustalannak nevezte a polgármester szavait, de Szólláth nem sokkal később ugyanígy támadt a képviselőnőre, azt mondta
„Van egy feleségem és van egy lányom is, ismerem ezeket a hisztis napokat, nehéz”.
Bódi emlékeztette a polgármestert, hogy ez már a második szexista megnyilvánulása az ülésen, mire Szólláth így válaszolt:
„Bocsánat, én nem a jelenlévő nőkről beszélek, én önről beszélek. Ezen a napon végighisztizi a testületi ülést. Ne haragudjon, tudom, hogy vannak ilyen dolgok, de ez van.”
A Debreciner híradása szerint a a teremben mások nem kifogásolták a polgármester szavait, de a városvezető később, egy szünet után elnézést kért a kijelentéseiért. „Az előző időszakban hangzott el egy olyan kijelentés, ami miatt szeretnék elnézést kérni képviselő asszonytól, és ha bárkit megbántottam a teremben, akkor tőlük is. Nem volt szándékomban” - mondta.
Az alábbi felvételen az idézett részek 1 óra 23 percnél és 1 óra 59 percnél hallhatóak.
Az ülésen a képviselők megszavazták Szólláth 2,1 millió forintos jutalmát is, amit a helyi utalványban, Bocskai Koronában fognak átadni a polgármesternek. Szólláth azóta a Facebookon bejelentette, hogy a jutalmat a Református Egyházközségnek ajánlja fel, a Dr. Hegedűs Loránt szellemi hagyatékát ápoló alapítvány létrehozására.
Hajdúnánás egyébként az utóbbi hetekben azért került be a hírekbe, mert kiderült, hogy a rendőrség nyomoz egy hajdúnánási közbeszerzéssel kapcsolatban, 6 gyanúsítottat pedig már ki is hallgattak. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint Hajdúnánás jegyzője is az ügy egyik érintettje. (Debreciner)

Január elsejétől Dull Szabolcs egyedül látja el a Telex főszerkesztői feladatait - derül ki a lap átláthatósági jelentéséből. Eddig a Telexnek két főszerkesztője volt, Dull és Munk Veronika. Munk januártól tartalomfejlesztési vezetőként dolgozik tovább.
A Telexet az Indexből Dull Szabolcs főszerkesztő kirúgása után távozó újságírók alapították 2020 őszén. Azóta az Indexen furcsábbnál furcsább (persze valójában egyáltalán nem furcsa) cikkek jelennek meg, és a lap egyre közelebb kerül a kormányközeli médiabirodalomhoz.

„Az információszabadságot felügyelő szerv vezetőjeként (...) ezúton szeretném az adatigénylőket megkérni, hogy az ünnepek alatt vegyék figyelembe azt, hogy sok állami, önkormányzati szervnél igazgatási szünetet rendeltek el, illetve a munkatársak szabadságuk alatt otthonukban pihennek, családjuk körében
ünnepelnek” - írja közleményében Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) elnöke.
„Mindenkitől elvárható, hogy a szolidaritás és egymás megbecsülése nevében ezt tiszteletben tartsa, hiszen az információszabadság alkotmányos joga egyébként is végső soron a közösséget kell, hogy szolgálja.”
Péterfalvi tehát lényegében azt kéri az adatigénylőktől, hogy ha lehet, a két ünnep között ne igényeljenek adatot. Mindezt úgy, hogy az állami szerveknek az ünnepek között elrendelt igazgatási szünet nélkül sem kellett annyira törniük magukat a közadatigénylések megválaszolása érdekében, hiszen a törvényben meghatározott kétszer 15 napos határidő a veszélyhelyzet idején legtöbbjüknek kétszer 45 napossá nőtt. (via Telex)

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) 2021. december 20-án megvásárolta Tandori Dezső (1938-2019) és felesége, Tandori Ágnes (1942-2020) hagyatékát - áll a PIM friss közleményében.
A múzeum szerint a megvásárolt dokumentumegyüttes Tandori írói, költői és műfordítói életművének szinte egészét felöleli, „műveinek autográf és gépiratos kéziratai, mintegy hatezer darabos levelezése, relikviái, személyes használati
tárgyai, rajzai és képversei, közel háromszáz órát kitevő hanganyagai és az unikális bejegyzéseket és dedikációkat tartalmazó könyvtárának fontosabb darabjai képezik a gyűjtemény gerincét”.
A PIM teljes egészében kutathatóvá teszi a 2019 februárjában elhunyt Kossuth és József Attila-díjas művész hagyatékát.

15 nemzetközi szerződést írt alá a kínai kormány Irak vezetőivel, ezekben mélyítik a két ország kereskedelmi és oktatási kapcsolatait, jelezve, hogy Kína meghatározó szerepre törekszik Irak partnerei között, miközben az Egyesült Államok katonákat von ki a térségből.
Az egyik szerződés szerint kínai cégek 1000 iskolát építenek Irakban, óriási lökést adva ezzel az ország oktatási fejlesztéseinek.
Kína és Irak kereskedelmi kapcsolatai eddig is jelentősek voltak, Kína ugyanis az iraki olaj legnagyobb felvásárolója, az olaj pedig Irak legfontosabb exportcikke.
Az Egyesült Államok közben inkább leépíti a térség országaival ápolt kapcsolatait. Irakban ugyan állomásoznak még amerikai katonák, de már csak tanácsadói szerepben tartózkodnak ott, ráadásul az afganisztáni kivonulás és a nyugatbarát afgán kormány összeomlása után tovább csökkentette az amerikai befolyást.
Kína az Egy Övezet Egy Út program keretében Ázsiában, Afrikában, Európában és Latin-Amerikában is jelentős tőkebefektetőként jelent meg, azonban a kínai pénzből megvalósuló fejlesztéseket rengeteg kritika is érte, több állam ugyanis arra panaszkodik, hogy a kínai cégek és az állam tudatosan lökték adósságcsapdába a donorokat, hogy függésbe vonják őket. (SCMP)

„A betegek a veszprémi kórházban megkapják az ellátást, igaz, időtávban kicsit később” - ismerte el Nagy Zoltán, az ajkai Magyar Imre Kórház főigazgatója, hogy az általa vezetett intézményben felfüggesztették a traumatológiai és neurológiai ellátást, ugyanis a járványügyi szabályok szerint, ha egy körzetben a covidos ágyak telítettsége eléri a 80 százalékot, ágyakat kell felszabadítani.
Nagy helyi fideszes vezetőkkel és Töreki-Vörös Ibolyával, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatójával tartott közös sajtótájékoztatót kedden az ajkai kórház bejáratánál. Azért álltak ki, mert az utóbbi napokban a helyi ellenzék is felkapta az ajkai kórház bizonyos ellátásainak szüneteltetését, Rig Lajos, a körzet ellenzéki képviselőjelöltje például arról beszélt az ajkai választóknak, hogy az intézkedés miatt, ha egy ajkai balesetet szenved, később kap csak ellátást, hiszen Veszprémbe kell szállítani.
Töreki-Vörös Ibolya, a veszprémi kórház igazgatója azt mondta, amint csökken a kórházi ápolásra szoruló koronavírus-fertőzöttek száma, a most felfüggesztett ellátások újra elérhetőek lesznek az ajkai kórházban.
A kórházi vezetők beszédei után a veszprémi születésű Navracsics Tibor kormánybiztos, a Fidesz helyi vezetője lépett a mikrofonhoz, és arról beszélt, hogy komoly fejlesztések indulnak majd Ajkán. (24.hu)

Mi a közös a müncheni sörpuccsban és egy felturbózott Zastavával egy fekete lyuk felé száguldó orosházi autószerelőben, az I. világháború utáni Németországban és Kecskemét-külsőben a koszovói bombázások alatt, vagy a Mein Kampfban és a Mercedesében zokogó Mészáros Lőrincben? Nem sok, azon kívül, hogy ilyen témákról adott ki a 444 két könyvet az év végén. Az egyik ilyen A tiltott könyv, Ewoud Kieft holland történész könyve a Mein Kampfról és annak születéséről, a másik pedig kollégám, Sarkadi Zsolt novelláskövete, A banánujjú ember.
A Belső kör tagjainak a hét elején tartottunk egy online eseményt, ahol erről a két könyvről beszélgettünk élőben Herczeg Márkkal, aki interjút készített Ewoud Kiefttel a könyvéről és Sarkadi Zsolttal személyesen. Ezt a beszélgetést most vágatlan videó és enyhén vágott podcast verzióban is közzé tesszük.
A könyvek megvásárolhatók a 444 webshopjában. Herczeg Márk interjúját itt lehet elolvasni, az adásban pedig szóba kerül még két cikke, egyik a fasiszta hazugságok természetrajzáról, egy másik pedig diktátorok könyveinek elemzéséről. Sarkadi Zsolt az adásban több novellát is felolvas, de akit még ez sem győzött meg, az olvashat itt egyet Rogán Antal karácsonyáról, egyet Mészáros Lőrinc megpróbáltatásairól, egyet pedig egy furcsán végződő margitszigeti futásról.
A 444 podcastjait meghallgathatod a Spotifyon, a Google Podcaston, az Apple Podcaston és az Amazon Audible szolgáltatás podcastoldalán.

Óvári János, 46 éves orosházi autószerelő a fénysebesség háromnegyedével száguldott a V616 Monocerotis nevű fekete lyuk felé a példátlan nemzetközi összefogás keretében épült Aeneas-4 űrhajó vezetőülésében, és kezdte bánni, hogy egyáltalán felvette a kapcsolatot a NASA-val. Ez még évekkel ezelőtt történt, amikor először olvasott a fekete lyukakról. Valamelyik ismerőse osztott meg egy cikket a Facebookon, abban írták, hogy a fekete lyukakból semmi nem távozik, még a fény sem. Óvári János ezt sehogyan sem tudta elképzelni, ezért írt egy ímélt a NASA-nak, hogy szerinte baromság, amit a fekete lyukakról gondolnak, és szinte teljesen biztos benne, hogy még ő maga is ki tudna jönni egy fekete lyukból a megfelelő eszközökkel, nemhogy például egy robot, ha direkt erre fejlesztették ki.
Néhány nap múlva leereszkedő tónusban megírt választ kapott. A levél szerzője azt hitte, Óvári János valami kisgyerek, aki hülyeségeket beszél, pedig ő akkor már 34 éves volt, és a saját autószervizét vezette. A NASA afelől érdeklődött, mégis hogyan akarna visszajönni egy fekete lyukból.
Óvári János megírta, hogy olyan anyag nem létezik ezen a világon, amelyikből ő csúsztatott kuplunggal, kis gázzal ne tudna kijönni, és ha csúsztatott kuplunggal, kis gázzal még a téli Bükk-fennsík teljesen lefagyott erdészútjain is boldogul, akkor a szingularitásban miért ne boldogulna.
A NASA-nál nem ismerték ezt a technológiát, ezért az autószerelőt meghívták az Egyesült Államokba konzultációra. Óvári János kint is elmagyarázta a tudósoknak, hogy azért kell a kis gáz először, hogy megfogja a kerék, aztán ha nem csúszik vagy ragad, akkor kell rányomni úgy igazán a pedált.
Szó szót, tett tettet követett, és elkészült az Aeneas-4. Évekig építették, mert nagyon nehéz volt egy több ezer fényévnyi útra tervezett űrhajtót egy Zastava GTL 55 köré eszkábálni. Óvári azért ezt a kocsit akarta vinni, mert nem ért sokat, nem nagy veszteség, ha baja esik, márpedig miután Óvári a világ legfelkészültebb fizikusaitól szinte minden ismert adatot megtanult a fekete lyukakról, kezdte egyre inkább komoly ellenfélként kezelni ezeket az ördögi képződményeket. Egyre többször jutott arra, elképzelhető, hogy kijut ugyan a fekete lyukból, de az autó kuplungja könnyűszerrel leéghet az akcióban.
Most, a V616 Monocerotis eseményhorizontjától néhány másodpercnyire már nagyon tartott a dologtól, főleg, miután rájött, hogy mivel nem ül senki az anyósülésen, nincs rendesen kisúlyozva a kocsi.
De már nem lehetett visszafordulni: elérték az eseményhorizontot, és az Aeneas-4 lekapcsolódott a Zastaváról, az autó pedig belezuhant a V616 Monocerotisba.
Óvári János, 46 éves orosházi autószerelő már tizenkét éve álmodja ezt minden nap. Akkor kezdődött, amikor először olvasott a fekete lyukakról egy cikkben. Valamelyik ismerőse osztotta meg a Facebookon.
--------------------------------
Ez az egyik novella A banánujjú ember című kötetből. Van a könyvben ezen kívül még majdnem száz szöveg. A banánujjú ember már megvásárolható a 444 webshopjában és a könyvesboltokban.

Oltottságtól függetlenül, az összes EU-s tagállamból, így a Magyarországról érkezőknek is kötelezővé válik a negatív teszteredmény felmutatása az Olaszországba történő belépéshez december 16-tól - rendelkezett kedden a római egészségügyi miniszter.
Roberto Speranza tárcavezető közlése szerint december 16-tól január 31-ig az Európai Unió országaiból érkezők kizárólag negatív tesztelési eredménnyel léphetnek be Olaszországba.
Azoknak, akik legalább egy adag oltással rendelkeznek, az érkezés előtti 48 órában készült PCR-tesztet, vagy a belépés előtti 24 órában végzett antigén gyorstesztet kell felmutatniuk, negatív eredménnyel.
Az oltás nélküliekre, a negatív teszteredményen túl, ötnapos karantén-kötelezettség is vonatkozik az Olaszországba történt belépést követően. Ezek az intézkedések eddig csak az Európai Unión kívülről érkezőkre voltak érvényesek.
A római kormány március 31-ig meghosszabbította az egészségügyi vészhelyzetet, amelyet először 2020. január végén vezettek be.
Szerdától kötelező az emlékeztető oltás felvétele az oktatásban, az egészségügyben és a rendfenntartásban dolgozók számára.
A kedd esti adatok szerint az utóbbi huszonnégy órában végzett több mint 776 ezer teszten több mint húszezer új beteget szűrtek ki. Egy nap alatt 120 beteg halt meg, ami a hétfői kétszerese, és a legmagasabb halálozási szám május 28. óta.
Az aktív betegek száma kedd estig megközelítette a 300 ezret, kórházban több mint hétezren vannak, intenzív osztályon 863 beteget kezelnek. A járvány kezdete óta 5,2 millióan betegedtek meg Covid-19-ben, a halottak száma túllépte a 135 ezret. (MTI)

Több mint 50 Nobel-díjas írta alá a nyílt levelet, ami a katonai kiadások 2 százalékos csökkentését javasolja globálisan a következő 5 évben. A levél aláírói szerint a megmaradt pénz feléből egy ENSZ-pénzalapot lehetne felállítani, ami a szegénység, a klímaválság és a járványok hatásai ellen küzdene.
Az olasz fizikus, Carlo Rovelli által koordinált kezdeményezésnek komoly tere lenne a katonai kiadások csökkentésére, hiszen az utóbbi években a legtöbb ország növelte az ilyen költéseit, hiszen újra fegyverkezési versenybe kényszerülnek egymással. A kimutatások szerint az előző évben kb. 1981 milliárd dollárt költöttek fegyverkezésre a világ országai, ami 2,6 százalékos növekedést jelent az azelőtti évhez képest.
A legtöbbet természetesen az USA költi ilyen célokra, 778 milliárd dollárral magasan vezetik a listát, a második 252 milliárddal Kína, őket India (72,9 milliárd), Oroszország (61,7 milliárd) és az Egyesült Királyság (59.2 milliárd) követi. (Guardian)