Miklósi Gábor

Több ezer civil egyesületet és alapítványt értesített májusban az Állami Számvevőszék, hogy a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző szervezetnek minősülnek, és felszólította őket, hogy töltsék fel a beszámolóikat, hogy az ÁSZ ellenőrizhesse őket.

Állatmentő, sérülteket gyógyító, a mélyszegénység felszámolásáért küzdő, hajléktalanokat segítő, környezettudatosságra nevelő, hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó szervezetek sora kapott felszólítást az ÁSZ-tól. Meg polgárőrök, hagyományőrzők, műemlékvédők. És persze a pár tucatnyi, a közéletben nagyon aktív, ismert jogvédő, korrupcióellenes vagy épp zöldszervezet.

Az ellenőrzést nem az ÁSZ találta ki. A luxemburgi Európai Bíróság 2020 júniusában döntött úgy, hogy jogsértő az orosz mintára íródott 2017-es civiltörvény, ami „külföldről támogatott civil szervezetként” stigmatizálta a jelentősebb külföldi támogatásban részesülő ngo-kat. A parlament közel egy évig, 2021 áprilisig várt a törvény visszavonásával, hogy aztán azon melegében egy ugyanúgy civilellenes szemléletű, ám némileg puhább törvénytervezetet nyújtson be.

.A „közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” (röviden: kőbaltatörvény) tervezete ellen már születése pillanatában tiltakozott egy civil koalíció. Azt mondták, hogy

• a közéletet szabad, aktív és cselekvő polgárok alakítják, a közügyekkel foglalkozni mindannyiunk feladata és felelőssége, és a civil szféra az állam partnere próbál lenni, nem az ellensége, ezért nem kéne ellene hangolni,
• a hatályos jogszabályok már biztosítják a civilek átláthatóságát, nincs szükség további ellenőrzésre,
• problémás az ÁSZ szerepe, aminek a közpénz felhasználásának ellenőrzése a feladata, miközben a civilek túlnyomó többsége magánadományokból működik,
• végül kifogásolták, hogy a civilekről szóló törvény előkészítésébe megint nem vonták be az érintetteket.

A júliusban hatályba lépett törvény a húszmillió forintos mérlegfőösszeget elérő egyesületekre és alapítványokra vonatkozik (kivéve az egyházi és sportcélúakat). A civilek szerint Magyarországon mintegy négyezer szervezet tartozhat a törvény hatálya alá.

Az ÁSZ néhány napja kezdte csak el alkalmazni a kőbaltatörvényt, de egyből kiderült, hogy a tavalyi kritikák nem voltak légből kapottak: a civilek számvevőszéki ellenőrzése teljesen hiábavaló, és valójában az ÁSZ sem érzi magáénak a feladatot.

Az például egyértelmű, hogy a Állami Számvevőszék nem készült fel eléggé, az informatikai rendszere nem bírja az extra terhelést. Más magyarázatot nehéz találni arra, hogy hiába nyújtották el nyár közepéig az ellenőrzött szervezetek számára kijelölt időablakok sorát, a folyamatosan lehaló honlapon így is szinte lehetetlen feltölteni a bekért dokumentumokat. Minden megszólaló szervezet erről panaszkodott, a 444-es Drogriporter blogot jegyző Jogriporter Alapítvány munkatársa egy hétórás videóban örökítette meg az ÁSZ honlapjával vívott szélmalomharcát.

Egy sérültekkel foglalkozó civil szervezet vezetője, A. azt mesélte, hogy eleve nem volt körültekintő az ÁSZ-vizsgálat időzítése, mert a szervezeteknek május végéig kell zárniuk az éves beszámolójukat és a mérlegüket, vagyis a legelfoglaltabb időszakban kaptak jelentős adminisztratív pluszterhet a nyakukba.

Mivel a könyvelője nem is vállalta, A.-nak kellett a rendelkezésére álló öt nap alatt mindent összeszednie. Elismerte, hogy ha minden dokumentációt előírás szerint naprakészen tart, kevesebb dolga lett volna, ám azt így sem tudta volna megúszni, hogy a benyújtás napján reggel 6-tól este fél 11-ig üljön a gép előtt, mire az ÁSZ agonizáló rendszerébe sikerült mind a nyolc (!) dokumentumot feltöltenie. A. azt sem érti, hogy ha az ÁSZ amúgy emailben kommunikál, akkor miért nem lehet nekik emailben elküldeni a kért dokumentumokat, például pdf-formátumban.

Az ellenőrzés öncélúságáról sokat elmond, hogy az ÁSZ milyen dolgokra volt kíváncsi. A számlázási rend meghatározásának egyik pontjához A. például jobb ötlet híján a valóságnak megfelelően azt írta be, hogy

„belépek a szamlazz.hu-ra, megadom a jelszavamat, ráklikkelek az új számlát nyitok gombra, megírom a számlát és kiküldöm.”

Mondja meg valaki, hogy ennek mi értelme van!” – tette hozzá. A számviteli politikával kapcsolatban az ÁSZ a kontírozás gyakorlatáról is érdeklődött. Könyvelője javaslatára a tanácstalan A. végül úgy nyilatkozott, hogy szervezete a kontírozást piros filccel végzi. A sok értelmetlen kérdés miatt a jogásszal és a könyvelővel napokon át forródróton tartották a kapcsolatot és egymásban a lelket: „olyanok voltunk, mint egy különösen durva egyetemi szigorlatra készülő tanulócsoport”.

Ahol az ÁSZ fogást akart találni, ott talált. Egy alapítványnak a számviteli politikája részeként fel kellett tüntetnie, hogy mit tekintenek a számvitel szempontjából lényeges és nem lényeges szabálynak, előírásnak és módszernek. A beadott beszámolóban azon túl, hogy azt tekintik lényegesnek, ha az adott évben képzett céltartalékok valamelyike legalább 50 százalékkal eltér az előző évitől, ez állt:

„A lényegesség elve alapján lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az észszerűség határain belül – befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználó döntéseit (ennek ellenkezőjét tekintjük nem lényegesnek).”

Csakhogy ismeretelméleti kérdésekben az ÁSZ-t nem lehet ilyen könnyen térdre kényszeríteni:

nem fogadták el, hogy valaki a lényegesség ellenkezőjét tekinti nem lényegesnek.

Informátorunk fel is tette a kérdést, hogy vajon hogyan lehet úgy megfogalmazni a nem lényegesség kérdését, hogy az még az ÁSZ szigorú próbáját is kiállja.

Mivel sérültekkel foglalkozó alapítványa állami pénzt is kapott, A.-nak nincs különösebb elvi kifogása az ÁSZ vizsgálódása ellen. Azt viszont nem érti, miért nevezi őket az állam a közélet befolyásolására alkalmas szervezetnek. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke a 444-nek erről azt mondta, hogy a kormánytöbbség a tavalyi törvény megalkotásakor a civiltörvényt elkaszáló luxemburgi bírósági ítélet egy mondatába kapaszkodott, miszerint legitim állami cél a közélet átláthatóságának javítása.

A probléma Pardavi szerint az, ahogy a törvény erre nem alkalmas, hiszen nem látszik, mitől eredményezne az ÁSZ vizsgálata nagyobb átláthatóságot? És bár ez a verzió nem bélyegzi meg úgy a civileket, mint az öt évvel korábbi, de szorongást kelt a szervezetek dolgozóiban, leköti a kapacitásukat, és negatív fényben tünteti fel őket, ami ellen nem tudnak védekezni.

Az is súlyos gond, hogy a törvényből nem derül ki, mi történik, ha egy szervezet jelentését az ÁSZ nem fogadja el. Jobbító javaslatot tesz az átláthatóbb működésre?Sőt az sem világos, hogy egy civil szervezet megtámadhatja-e egyáltalán jogi úton az ÁSZ vele kapcsolatos döntéseit, és ha igen, hogyan – mondja a Helsinki Bizottság vezetője.

A kőbaltatörvény tervezetéhez fűzött tavalyi civil kritikákhoz Pardavi most azt is hozzátette, hogy a jogszabály diszkriminatív. És nem csak azért, mert kimentették alóla az egyházi és sportcélú alapítványokat és egyesületeket. Hanem mert csak a civilekre vonatkozik, a szintén nem az állam pénzét költő, de más társasági formájú gazdálkodó szervezetekre nem. Pedig a civilek, különösen a közhasznúak, a projektalapú, részletes és nyilvános beszámolási kötelezettségeik miatt eleve sokkal transzparensebben működnek, mint a legtöbb cég. A működésükbe beleszólhatnak a szponzorok és a támogatók is, az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol felettük, az állami és uniós donorok meg egyfolytában ellenőrzik őket.

Ehhez a pakkhoz kapták most meg az ÁSZ-t is.

Abszurdnak nevezte, hogy a kormánytöbbség a civilek ellenőrzésétől reméli a közélet átláthatóságának javulását, a társadalmi célú kampányaikkal nagyságrendekkel több emberhez eljutó nagyvállalatok (például a Coca-Cola) működésébe viszont nem mer ugyanilyen mélyen beletúrni.

A Fideszt támogató szervezetekről nem is beszélve. A Megafon (Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft.) a társasági formája miatt nem tartozik a kőbaltatörvény hatálya alá, miközben a kampány alatt milliárdos összeget költött a kormánypártot dicsőítő megmondóemberek reklámozására. Ugyanez vonatkozik a múlt hét végi budapesti globális konzervatív ötletbörze szervezőjére, az Alapjogokért Központot fenntartó Jogállam és Igazság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságra.

A kőbaltatörvény visszássága a CÖF (Civil Összefogás Fóruma) mögötti Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) esetében látszik igazán. A CÖKA társasági és pénzügyi szempontból is a törvény hatálya alá tartozik.

A Békemenetek szervezője valamiért még sincs rajta a közélet befolyásolására alkalmas tevékenységet végző civilek ÁSZ-listáján.

A szervezetet vezető Csizmadia László legalábbis a kérdésünkre azt mondta, semmiféle ellenőrzésről nem kaptak értesítést az Állami Számvevőszéktől.

A Helsinki Bizottság, a TASZ és néhány másik szervezet 2017-ben kijelentették, hogy elvi alapon nem hajlandók magukat külföldről támogatott szervezetnek bélyegezni, és vállalják a törvénysértés következményeit. De nem volt retorzió, sőt, végül sikerült jogi úton sikerült kikényszeríteni az igazukat.

Pardavi Márta azt mondja, hogy most más a helyzet, mert az aktivista szemléletű civilek valóban alkalmasak a közbeszéd befolyásolására, annál is inkább, mert részben épp ezért alapították őket: azt szeretnék, hogy az állam hatékonyabban és jogkövetőbb módon működjön, amit közéleti viták, és ha indokolt, a kormány nyilvános bírálata révén igyekeznek elérni. Ezért együttműködnek az ÁSZ-szal, de ha az eljárás során sérül a civilek szabadsága, azt nem fogják annyiban hagyni.

Megkérdeztük az ÁSZ-t, hogy

• minden, a törvény hatálya alá tartozó szervezetet ellenőriznek-e, és ha nem, mi alapján szelektáltak;
• milyen következményei lesznek, ha egy szervezet nem felel meg az ellenőrzés kritériumainak;
• milyen gyakran terveznek ilyen ellenőrzéseket;
• és miért nem bírja az ÁSZ informatikai rendszere a terhelést,

de nem reagáltak.

A brit belpolitikát november óta uraló Partygate-botrány nem egy bonyolult történet, Boris Johnsonnak mégis ez az eddigi legkínosabb próbatétele. A kormány és a kormányzó Konzervatív Párt vezetői a koronavírus-járvány miatt érvényben lévő lezárásokat semmibe véve 2020-21-ben rendszeresen buliztak a miniszterelnökség irodáinak és a kormányfői rezidenciának otthont adó Downing Street-i épülettömbben. Általában csak ettek-ittak, de akadt, aki berúgott, és előfordult, hogy hajnalig dáridóztak. Volt aki hányt, más leöntötte a falat és a fénymásolópapírt vösörborral. A miniszterelnöki hivatal termeiben zajló iszogatós partizás a stáb számára a munkaidő utáni lazítás viszonylag rendszeres formájává vált.

A briteknek viszont eközben több hullámban szigorú karanténszabályok szerint kellett élniük. Olykor hónapokig nem lehetett temetést tartani és a kórházban fekvő rokonokat látogatni, a különböző háztartásokban élők nem tartózkodhattak egy légtérben, a kocsmák, szórakozóhelyek zárva voltak.

2021 novembere végén derült ki, hogy kormányzati vezetők rendszeresen semmibe vették a maguk alkotta szabályokat. Bár akkor még csak annyit lehetett tudni, hogy voltak partik Johnson hivatalában, a felháborodás elemi volt: miközben sokan a szeretteiket sem temethették el, kiderült, hogy a miniszterelnök környezete magasról tett a szabályokra. Egy héttel később, decemberben kiszivárgott egy próba-sajtótájékoztató videója, melyen a stábtagok el-elröhögték a Partygate-tel kapcsolatos kérdéseket, és ez tovább rontotta a kormányfő megítélését.

Amikor az ITV lehozta a videót, Johnson vizsgálatot rendelt el, és a kormánybürokráciát vezető Simon Case-t bízta meg a vezetésével. Csakhogy pár napra rá Case visszalépett, mert kiderült, hogy az ő hivatala is tartott bulit a lezárás alatt. A helyére Sue Gray, a miniszterelnöki kabinet államtitkára lépett, akinek a 60 oldalas jelentését ezen a héten hozták nyilvánosságra.

Az ügyben idén januárban a rendőrség is nyomozást indított, ők 12 összejövetelt vizsgáltak, és 80 másik személy mellett egyszer Johnsont, valamint a feleségét és Rishi Sunak pénzügyminisztert is megbírságolták. Johnson a rendőri jelentés szerint három partin lehetett ott, ezt a Gray jelentés ötre módosította. Ő az első brit miniszterelnök, akit hivatali ideje alatt törvénysértésen kaptak és megbüntettek: 50 fontot, mostani árfolyamon mintegy 23 ezer forintot kellett fizetnie.

Volt pár összejövetel, ami különösen izgalomban tartotta a közvéleményt.

• 2020. május 15-én és 20-án is a Downing Street 10 kertjében tartottak összejövetelt. Bár Johnson állítja, hogy dolgoztak, a 15-ei partiról másfél évvel később megjelent fotókon látszik, hogy későbbi felesége, Carrie és az újszülött fiuk mellett ül, papírnak, laptopnak semmi nyoma, annál inkább a borosüvegeknek, amikből a 20 körüli jelenlevő fogyasztott. Munkatalálkozónak nevezték a május 20-i eseményt is, ahol 30-40-en voltak, köztük Boris és Carrie Johnson is.
• 2020. november 13-án két buli is volt a Downing Street-en. Először Johnson távozó kommunikációs főnökét búcsúztatták és tósztokat mondtak, Johnson is beszélt és ivott. Ekkor is ott volt Carrie. A buli később állítólag a kormányfő emeleti rezidenciáján folytatódott, ahol az ABBA "The Winner Takes it All" című számával ünnepelték Johnson intrikus főtanácsadója, Dominic Cummings távozását. Ezt a partit Sue Gray nem vizsgálta, mert "nem lett volna helyénvaló és arányos". A Financial Times szerint a lakásban titkosított kormányzati iratok hevertek szanaszét.
• 2021. április 16-án mintegy 30 fő bulizott a Downing Street-en. Johnson nem volt ott. Ebből a bulvársajtó csinált nagy hisztit, mert rengeteg alkohol fogyott és a zene is hangos volt, miközben másnap volt a királynő férjének, Fülöp hercegnek a temetése. Többen 4-ig fennmaradtak, és összetört a Johnson-bébi babahintája.

A brit közvélemény izgatottan várta a Gray-jelentést, amit végül szerdán hoztak nyilvánosságra. Sok új tényt nem tartalmazott, bár voltak benne fotók a tósztot mondó kormányfőről, igaz, párat napokkal korábban már megszellőztették. Ugyanakkor Sue Gray nem kertelt: a jelentésben azt írja, hogy az általa vizsgált 15 parti, melyeken kormányzati vezetők vettek részt, törvénysértők voltak és nem lett volna szabad megtörténniük. Különösen zavaró, hogy egyes vezetők Gray szerint megalázóan bántak a biztonságiakkal és a takarítókkal, az alacsonyabb beosztásúakat pedig olyan helyzetbe hozták, hogy nem mondhattak nemet a részvételre.

Az is kiderült, hogy a bulik nem munkaalkalmak voltak és nem spontán szerveződtek, hanem emailben és üzenetekben előre egyeztették őket. Így tarthatatlanná vált a kormányfő korábbi védekezése, hogy ezeken az estéken a kollégái valójában dolgoztak, és ő csak be-bekukkantott néha. Arra viszont továbbra sincs bizonyíték, hogy maga Johnson tudatosan megvezette volna a parlamentet.

A mindenkit foglalkoztató kérdés ugyanis az, hogy hazudott-e Johnson. A parlament tudatos félrevezetése a kormánytagokra vonatkozó etikai kódex szerint a kormányzati poszt elvesztésével jár, és bár ez csak egy informális szabály, Johnson már korábban jelezte, hogy bár szerinte nem lesz rá szükség, kész alávetni magát neki.

2021 decemberében a Parlamentben Boris Johnson azt mondta, hogy a No. 10-ben (a Downing Street 10-ben) minden előírást betartottak. Emellett május 25-én, a Gray-jelentés megjelenése után is kitartott, amikor közölte, hogy a munkája része, hogy elköszönjön távozó munkatársaitól, és azt hitte, munkaeseményről van szó, meg hát különben sem büntették meg a részvétel miatt.

Amúgy is ez volt a védekezése gerince: ő végig jóhiszemű volt, nem hiszi hogy kollégáival a pirosban jártak volna, még azon az összejövetelen sem, amiért végül tényleg megbüntették, csak rengeteget dolgoztak és túlóráztak. Utóbb aztán a Parlamentben több alkalommal is elismerte, hogy nem volt helytálló a korábbi nyilatkozata, mert ma már tudja, hogy egyes események tényleg szabálysértők voltak. Azt, hogy Johnson hazudott-e, többpárti parlamenti bizottság fogja vizsgálni.

Az viszont biztos, hogy a rendőrség nagyon kesztyűs kézzel bánt vele, amikor csak egy pénzbüntetést kapott. Az pedig egyáltalán nem világos, hogy Gray és Johnson hányszor találkozott az elmúlt hónapokban, és a miniszterelnök nyomás alá helyezte-e az államtitkárt a jelentés tartalmával vagy megjelentetésével kapcsolatban. A napokban több konzervatív képviselő is lemondásra szólította fel Johnsont, aki azonban ellenáll, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy könnyen fogást lehetne találni rajta. Ha nem kell etikai ok miatt távoznia, akkor az lesz a kérdés, hogy a konzervatív képviselők továbbra is támogatják-e a kormányát.

Merthogy két eset van. Johnson hazudott, ám mivel ezt nem lehet bebizonyítani, kormányon maradhat, így viszont a politikai felelősséget a pártjának is viselnie kell. Vagy tényleg olyan fogalmatlan és mulya, amilyennek mondja magát, és hiába volt két évvel ezelőtt kizárólag a lockdown szabályaival tele minden, neki gőze sem volt arról, hogy mit szabad és mit nem, arról meg pláne nem, hogy esténként a kollégái mit művelnek az irodájában.

Élesedik a kultúrharc Amerikában: Salvatore Cordileone, San Francisco érseke közölte, hogy a washingtoni képviselőház aktív katolikus demokrata elnöke, Nancy Pelosi nem áldozhat, amiért támogatja az abortuszhoz való jogot.

Pelosi az egyik legismertebb amerikai politikus, 1987 óta képviselő, hozzá tartozik San Francisco is. Az érsek megnyilvánulása az amerikai Legfelsőbb Bíróság küszöbön álló abortuszdöntéséről szóló vita része. Várhatóan megszűnik ugyanis az abortuszhoz való jog alkotmányos védelme, ezért a tagállamok megszigoríthatják, vagy akár be is tilthatják az abortuszt.

Pelosi a Donald Trump elnöksége alatt jelentősen jobbra tolódott Legfelsőbb Bíróság összetételét a családokra és a szabadságra veszélyesnek nevezte. A CNN-nek azt mondta, ha a abortuszhoz való jogot az azonos neműek házassága és a fogamzásgátlás ellehetetlenítése követheti: "legyen világos, nem csak a terhességmegszakításról van szó".

Pelosi egyelőre nem reagált Cordileone bejelentésére, ami feltehetőleg azt jelenti, hogy amíg Pelosi nem gyakorol bűbánatot az abortuszhoz való jog támogatásáért, addig gyóntatója nem adhat neki feloldozást, és így áldozni sem tud.

A katolikus vezető a Twitteren közölte a döntését, és arról írt, hogy régóta kéri Pelosit, magyarázza meg neki az álláspontját az abortuszról, de mivel a politikus ignorálta, muszáj volt így dönteni.

Az ultrakonzervatív Cordileone szerint Pelosi nem érti, hogy a gonoszt szolgálja, nem érti a botrányt, amit okoz, és azt sem, hogy a saját lelki üdvét veszélyezteti. Szerinte a döntése nem politikai alapú, dicsérte a politikust a szegények és elesettek támogatásáért, de gyónásra és bűnbánatra szólította fel. Ez lehet az első eset, hogy katolikus egyházi vezető a vallásgyakorlás korlátozásával próbál a véleménye megváltoztatására bírni egy választott amerikai politikust. (Guardian)

Ott akarja hagyni a munkahelyét. A főnöke kikíséri, hogy tessék, ha menni akar, hát menjen. A folyosó végén ajtó, a közepén keskeny ablak, látszik a lépcsőház. Kilép, de nem a lépcsőházba jut, hanem vissza a folyosóra. Megint megpróbálja, de újra és újra csak ott találja magát, ahonnan menekülni akar. Tébolyító csapdába került, aminek se megoldása, se értelme nincs.

Akiben valaha merült fel kétely, hogy a pénzen kívül mit keres a mukahelyén vagy mi értelme a munkájának, annak kicsit ismerős lehet a helyzet. Annak is, aki retteg, amikor munkaidő után megcsörren a telefonja, hátha a főnöke hívja. Annak meg pláne, aki szorongott már, hogy a személyes problémái miatt képtelen elvégezni a munkáját és ki fogják rúgni.

A Severance (Különválás) című sorozat alapképlete az ilyen helyzetekre kínál megoldást. Egy titokzatos cég, a Lumon az agyba ültetett chippel szétválasztja az erre vállalkozó dolgozói emlékezetét: lesz a munkahelyi memóriájuk és az ahhoz kapcsolódó tudatuk, meg az eredeti, munkahelyen kívüli. Tudnak a másik létezéséről, de egymás életéről, tapasztalatairól, emlékeiből semmi nem jut át.

(Szpojler riadó: a Severance legizgalmasabb fordulatait nem lövöm le. De nem tudok a lényegéről úgy írni, hogy semmit nem árulok el: aki kényes az ilyesmire, ne olvassa tovább.)

Nem akarok Magyarországról beszélni, mert nem értek hozzá - oszlatta el egyből a kételyeket péntek esti előadásán Robert D. Putnam, miután átvette a Rajk Szakkollégium először odaítélt Andorka Rudolf társadalomtörténei medálját. A 81 éves társadalom- és politikatudós igazi nagyágyú, a Harvard egyetem professzora, évtizedek óta a társadalmi különbségek növekedését, az esélyegyenlőség és a társadalmi tőke csökkenését kutatja. Az előadása legutóbbi, a The Upswing (Fellendülés) című 2020-as könyvén alapult.

A Corvinus 150 fős előadóterme zsúfolásig megtelt, és akkor se kezdtek tömegesen elszivárogni az emberek, amikor Putnam bejelentette, hogy először grafikonokat fog mutatni, amik mind hiteles számokon alapulnak.

Valójában aztán mindvégig egy grafikont mutatott: ha azt vizsgáljuk, hogy az 1880-90-es évek óta eltelt 130-140 évben hogyan alakult a társadalmi együttműködés és szolidaritás az USA-ban, bármilyen kérdést teszünk fel, mindig egy harangforma trendet kapunk. Az első időszakban rossz volt a helyzet, nagyjából az 1945-65-as időszak volt az aranykor, mára pedig minden a földbe állt.

Putnam azzal kezdte, hogy Amerika óriási bajban van, mert

• talán csak az 1860-as években, a polgárháború idején volt a mainál nagyobb a társadalmi megosztottság;
• óriási a társadalmi egyenlőtlenség, valószínűleg még sosem volt ekkora;
• az emberek elszigeteltek, a társadalmi tőke alacsony;
• és az amerikai társadalom még sosem volt ennyire egocentrikus és nárcisztikus;

valójában pedig nem is egy, hanem négy különböző válságról van szó. Azonnal kiderült, hogy Putnamnek esze ágában sincs a riasztó jelenségeket aktuálpolitikai szempontból vizsgálni és például Donald Trump nyakába varrni: sokkal régebb óta tartó és mélyebb folyamatokról van szó, Trump a totális megosztottságnak Putnam szerint csak a jelképe, nem az oka.

1895-ben iszonyú mélyek voltak az árkok, a politikában törzsi viszály uralkodott. A polarizáció a századfordulóval kezdett csökkenni, a pártok elkezdtek együttműködni. Az 50-es évek végére az USA a világ egyik legkevésbé megosztott országává vált. Aztán elkezdtek kiéleződni a viták, évtizedről évtizedre nőtt az ellentét - vágott bele Putnam.

Ezen a ponton egyből fel is merül, hogy mégis hogyan lehetséges elvontabb jelenségeket, például az izolációt vagy énközpontú társadalmi működést megbízhatóan mérni, pláne longitudinálisan, az idő múlása függvényében. Putnam szerint az 1880-90-es évektől kezdve rengeteg jól használható adat áll rendelkezésre, ha az ember tudja, mit keres.

Arra például korábban nem gondoltak, hogy milyen összefüggés van a bowlingklubok tagsági adatai és a társadalmi elszigetelődés között. Putnam meg 2000-ben külön könyvet írt róla (Bowling Alone). Az USA-ban folyamatosan nő a bowlingozók száma, hagyományosan többen gurítják a golyókat, mint ahányan részt vesznek a választásokon, viszont egyre magányosabban. A társadalmi tőke nagysága, vagyis a társadalom szövetének erőssége, az együttműködés intenzitása jól tükröződik abban, hogy a bowlingot csapatban játszák-e vagy egyedül, és ezt pontosan követi a bowlingklub-tagságok száma.

A társadalmi polarizáció vizsgálatakor hét dolgot mértek. Például hogy mennyire szavaztak együtt a két nagy párt politikusai. A demokrata Lyndon B. Johnson 1964-65-ös egészségügyi, oktatási, urbanizációs és vidékfejlesztési reformjait (Great Society) több republikánus politikus szavazta meg, mint demokrata. Ugyanez volt a helyzet Roosevelt gazdaságélénkító programjával, a New Deal-lel is a 30-as években. Mára meg párját ritkítja, ha egy politikus nem a pártvonalak mentén szavaz.

Megbízható felmérések készültek arról is, hogy az amerikaiak mit gondolnak arról, ha a családtagjuk (jellemzően a gyerekük) más vallású, etnikumú vagy politikai nézetű házastársat választana. Voltak érdekes változások, mert az 50-es, 60-as években még kinevették a politikai véleménykülönbség szempontját, míg felekezet-ügyben nagyon merevek voltak. Ez mára megfordult, viszont az elkülönülés egységes trendje, vagyis hogy az emberek hogyan viszonyulnak egymáshoz, teljesen következetes: a 20. század közepéig nőtt a tolerancia, aztán a 60-as évektől kezdve lejtmenetbe fordult.

A jövedelemkülönbség hasonló utat járt be, bár itt a haranggrafikon emelkedő ágában az első világháború és a gazdasági válság miatt van egy megtorpanás. A 60-as évekre aztán Amerikában a svédországi szint alá csökkentek a jövedelmi különbségek, mostanra meg rosszabb a helyzet, mint amilyen 1910-ben volt.

A kulturális szolidaritás történemi alakulását Putnamék azzal is mérték, hogy mikor milyen nevet adtak az amerikai szülők a gyerekeiknek. Akármilyen furcsa, itt pontosan ugyanez a trend figyelhető meg: a múlt század közepén keresztelték a gyerekeket leginkább átlagos, nem egyéniskedő nevekre, míg a századelőn és ma sokkal individualistább a névválasztás, egzotikus és ritka keresztnevekkel.

A talán legérdekesebb vizsgálat egyes gyakori szavak előfordulására irányult. A Google NGram erre nagyon jó eszköz, mivel lényegében az összes, Amerikában valaha megjelent könyv szókészletére rá lehet keresni. És míg a kontrollcsoportként használt "the" meg az "a" névelők használatában semmi változás nem látszik, az "I" (én) meg a "we" (mi) előfordulásának aránya Putnam kutatása szerint tökéletesen leköveti az individualistától a közösségi működés felé forduló, majd a 60-as években ismét irányt váltó trendet, és a közös társadalmi identitás erősségét.

Ekkor kezdődött az előadás második, sztorizós fele. Putnam arra próbált választ adni, hogy mégis mit jelent ez az egész? Mi a magyarázat az 50-60-as évek csúcsaira? Miért került vissza Amerika ugyanabba a rémes helyzetbe, amiben 120-130 éve volt, hova tűnt a társadalmi tőke, az együttműködés, az esélyegyenlőség? És mit lehet tenni, hogy megint javuljon a helyzet?

Kutatótársaival arra jutottak, hogy bár kézenfekvő lenne, a kulcs nem a gazdaság állapota: nincs összefüggés a gazdasági helyzet és a társadalmi szolidaritás és együttműködés intenzitása között. Szerintük a változásnak kulturális és morális gyökerei voltak a döntőek.

Az 1870-es évektől kezdve mindinkább a kíméletlen szociáldarwinista szemlélet uralkodott, ami a gyengék bukását a társadalmi fejlődés szükséges részének tekinti. Az 1880-as évektől kezdve a társadalmi evangélium (Social Gospel) terjedésével viszont erősödni kezdett a morális megújulás igénye. Eszerint a társadalmi együttélésnek a krisztusi tanításból fakadó protestáns etikán kell alapulnia, nincs sikeres társadalom igazságosság és könyörületesség nélkül. A rászorulók segítésének éthosza hamar túlnőtt az egyházak keretein, és társadalmi normává vált. Putnam úgy gondolja, hogy az ilyen alulról jövő kezdeményezések voltak a 140 éve kezdődött változás kulcsai.

Mondott egy másik példát is: az 1910-es évek középiskolai programját. Ezek szintén alulról jövő, helyi kezdeményezésre létrejött kisvárosi intézmények voltak. A települések hajlandók voltak több adót begyűjteni, hogy mindenkinek ingyenesen biztosíthassák a versenyképes tudás megszerzését. Putnam többször is hangsúlyozta, hogy a progresszív változást nem a politika vagy az egyetemi szféra találta ki: középnyugati kisvárosok lakóinak az ötlete volt. A települési fenntartású ingyenes középiskolák mindenhol gyorsan elterjedtek, és mára az oktatási rendszer egyik legfontosabb pillérének számítanak.

Putnam tudósként kezdte, de előadása végére át-átváltott aktivistába. Egy pillanatig sem tagadta, hogy ugyanilyen kezdeményezéseket keres, mert meg szeretné változtatni Amerikát, hogy megint közösségibb módon és igazságosabban működjön. Új progresszív kort szeretne, ami olyan fiatalok kezdeményezéseiből nő ki, akik felismerték, hogy másokról gondoskodni morális kötelesség. És nem karizmatikus vezetőre van szerinte szükség, hanem fiatalokra.

A változás, mint mondta, sosem szükségszerű: az 1890-es években mindenki azt hitte, hogy Amerika el van átkozva, innen csak lefelé van. És alakulhatott volna úgy. De eltökélt fiatalok egy kis csoportja, köztük szegények, gazdagok egyaránt, elkezdtek együttműködni, és megváltoztatták a történelmet. Nem ti okoztátok a problémát, és minden okotok meg van rá, hogy dühösek legyetek ránk, de mi nem tudjuk megváltoztatni, kijavítani, csak ti - fordult előadása végén a hallgatósághoz Robert Putnam, hozzátéve, hogy reméli, Amerika képes a változásra.

Borítókép: Robert D. Putnam Barack Obama elnökkel a Georgetown Egyetemen, 2015-ben. Fotó: NICHOLAS KAMM/AFP

1974-ben Ronald Reagan Kalifornia kormányzója volt. Az Amerikai Konzervatív Unió (ACU) abban az évben rendezte az első CPAC-et, a konzervatív politikai aktivizmus később hagyománnyá váló seregszemléjét. Reagan tartotta a nyitóbeszédet. Amikor a hallgatóságban észrevett egy tiszteletest, felidézte, hogy mi történt a repülőn, amin a feleségével Washingtonba érkeztek.

A főváros körzetében rossz idő volt, a gépet, ami a leszállásra várva körözött a ködben, légörvények dobálták. Az utasok között volt egy pap is, és amikor Nancy Reagan nem bírta tovább, odafordult és megkérdezte, nem tudna-e tenni valamit. Reagan szerint a pap azt válaszolta a feleségének, hogy "hölgyem, én az értékesítéssel foglalkozom, nem a cégvezetéssel".

A Budapesten zajló amerikai-magyar konzervatív tanácskozás, a CPAC második, befejező napjának reggelén a jó előre beígért meglepetés Donald Trump alig egyperces, előre felvett videóüzenete volt. Ennél is nagyobb meglepetés csak az lett volna, ha nem az ő előre felvett videóüzenete a meglepetés, de ő volt az.

Ahogy tegnap Tucker Carlson, az USA előző elnöke sem vitte túlzásba a bejelentkezést, úgy Trump se tett nagy erőfeszítést:

• köszöntött mindenkit,
• megköszönte a lehetőséget,
• elmondta, mennyire közel vagyunk mi mindannyian Orbán Viktorhoz, a nagy vezetőhöz,
• nagyszerű embernek nevezte Orbánt, aki legyőzte a szocializmust, "de ha mélyebben vizsgáljuk", a kommunizmust is,
• végül azt mondta, hogy csak így tovább, Magyarország.

Hosszú cikkben számol be a Direkt36 az ellenzéki összefogás kampányának részleteiről. A kudarcnak eszerint az alkalmi szövetség megosztottsága mellett elsősorban MZP politikusi éretlensége, önfejűsége és a pártok és a kampánystáb közötti bizalmatlanság volt az oka.

Pár fontosabb részlet:

• Márki-Zay Péter nem jól mérte fel, hogy milyen adujai vannak. Két kampánytanácsadó is elmondta neki az előválasztás már borítékolható győzelme előtt, hogy ha nem akarja elveszteni a lendületet, miniszterelnök-jelöltként világossá kell tennie, hogy az ellenzéki térfélen új időszámítás kezdődik. Neki kell a feltételeket diktálnia a pártoknak, például ragaszkodnia kell ahhoz, hogy nem kaphatnak befutó helyet a közös listán a parlamentbe korábban csak listán bejutó képviselők - így Gyurcsány Ferenc és Molnár Zsolt.
• MZP nem így tett, inkább saját frakciót próbált meg kialkudni a pártokkal. Az előválasztással lendületbe jövő ellenzék leállt, MZP és a pártok pedig belesüllyedtek egy hosszú alkufolyamat mocsarába, és az ilyesmiben tapasztaltabb pártvezetők idővel bedarálták.
• Márki-Zay képtelen volt a feladatokat delegálni, olyan ügyekben is mikromenedzselni akarta a kampányt, mint hogy hány fokos szögben mutasson felfelé a nyíl a plakátokon, és betűről betűre ellenőrizte a kampányújságok tartalmát. A bizalmatlanság miatt a Hold utcai központban fizikailag is elkülönült a kampánystáb vezetése és az MZP-hez kötődő Mindenki Magyarországa Mozgalom csapata.
• A háború kitörése előtt MZP interjút adott a Partizánnak, de leharcoltan és késve érkezett, kollégáinak nem maradt idejük felkészíteni. Így csúszhatott ki az utóbb végzetesnek bizonyuló félmondat, amit aztán a Fidesz a kampányban maximálisan kihasználva úgy tálalt, hogy az ellenzék háborúba vinné az országot.
• A cikkben egyebek mellett szó van még egy meghiúsult videóbeszélgetéssel Zelenszkijjel, és Gyurcsány háttérbe vonulásáról majd újraaktivizálódásáról. Utóbbi csúcspontján a DK vezetője kitette Márki-Zayt a pártvezetők közös Signal-csoportjából, Karácsonynak pedig szemrehányást tett, amiért visszalépésével "ezt az embert" a nyakukra hozta.

• A Parlamentben megkezdődik a következő köztársasági elnök megválasztása.
• A Fidesz nem akart kockáztatni: Áder második elnöki mandátuma május 9-én (pont a születésnapján) lejár, de a választást még mindenképp a választások előtt akarták megtartani, hogy a kétharmados parlamenti többség birtokában mindenképp az ő jelöltjük legyen a következő államfő.
• Január közepén a kormány sajtótájékoztatóján jelentette be Gulyás Gergely, hogy a Fidesz Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli minisztert jelöli. Novák Katalin idén lesz 45 éves.
• Az ellenzéki pártszövetség a Jobbik javaslatára a 80 éves Róna Péter közgazdászt jelölte.

Cikkünk folyamatosan frissül.

Az elnökválasztás kétfordulós, de Novák Katalint szinte biztosan már az első körben, az összes képviselő kétharmadának szavazatával megválasztják. Lapinformációk szerint Orbán Viktor kötelezővé tette a szavazást a kormánytöbbséget alkotó pártcsalád képviselőinek. Novák Katalin családpolitikájának hazai és nemzetközi kontextusáról Kiss Imola mai cikkét érdemes elolvasni.

Kövér László házelnök változtatott a korábbi protokollon: az elnökjelöltek beszédei előtt nem olvasssák fel az életrajzukat, a HVG értesülése szerint azért, mert nem mutat jól, hogy míg Novák Katalinnak csak politikai tisztségei voltak, az 56-ban az USA-ba emigrált Róna Péter self made man-ként komoly, politikafüggetlen üzleti karriert futott be.

Lassan egy hónapja jutott el a 444 szerkesztőségéhez a Völner–Schadl-ügy 1734 oldalas nyomozati iratanyaga. Többen olvastuk, cikkeket írtunk, és készül is még több. De már az eddig megjelent anyagokkal kapcsolatban is felmerült egy sor olyan kérdés, amelyeket nehéz a konkrét ügyeket bemutató cikkek keretében megválaszolni.

• Ki lehet a titokzatos gazda, akire Schadl György és mindenes segítője, R. néha utalnak?
• Ki az a közszereplő, akiről kompromittáló felvételek kerültek elő Schadl lakásában? Van-e szó más ismert emberekről?
• Van-e nyoma annak, hogy a nyomozók vagy az ügyészség belepiszkáltak a nyomozati iratokba, és eltüntettek kínos információkat? Mennyire lehetett teljes körű a nyomozás?
• Miként történhetett, hogy 12 évnyi hatalomkoncentráció után, hónapokkal a választás előtt egy ennyire súlyos korrupciós ügy pattan ki Magyarországon?
• Honnan került hozzánk az irat? Lehet-e, hogy a 444-et egy hatalmi játszmában, eszközként használják?

Honnan vannak az iratok, és miért kaptuk őket?

Kezdjük a végén. Az iratcsomó egy fájl. Nem a postaládáink valamelyikében landolt egy azonosíthatatlan feladótól, hanem személyesen egy olyan embertől kaptuk, akinek a büntetőeljárás egy pontján törvényes és átlátható módon a birtokába került, és úgy találta, hogy a tartalma a nyilvánosságra tartozik.

Megkereste a 444-et, és odaadta, hogy kezdjünk vele, amit akarunk.Persze ez még kevés a gyanú teljes eloszlatásához. Hátha az illetőt is csak felhasználta valaki, akinek az volt az érdeke, hogy hetekig a csapból is Völner Pál és Schadl György folyjon! De ki? Elég felidézni Gulyás Gergely és Kocsis Máté arcát, amikor völneres kérdésekre kellett válaszolniuk, vagy épp Varga Juditét, amikor a sajtó előli hosszú bujkálása ellenére sikerült elcsípnünk: 10-12 héttel a választás előtt a kormányoldalnak ez a botrány nem állhatott az érdekében.

Esetleg Brüsszelnek? Washingtonnak? De miért férhettek volna hozzá könnyebben idegen titkosszolgálatok a nyomozati iratokhoz, mint a nyomozók, az ügyészek, a 12 gyanúsított és a védőik, akiknek mind megfordult a kezükben? És miért vonzóbb abban hinni, hogy csak valamelyik hatalomnak állhat érdekében egy botrányos dosszié kiszivárogtatása, mint elfogadni, hogy továbbra is léteznek emberek, akik egy kínos dokumentumot akár némi személyes kockázatot is vállalva eljuttatnak a sajtóhoz?

Mégis bukhat magas beosztású kormányzati politikus korrupciós üggyel?

A másik felmerülő kérdés az, hogy egy politikailag ennyire káros ügy hogyan juthatott el 2021-ben ügyészi szakba, miért nem állították le még nyomozati szakban, a Nemzeti Védelmi Szolgálat szintjén? A nyomozás során feltárt cselekmények annyira botrányosak, hogy az ügyészek és minden más beavatott biztos lehetett benne, hogy egy ponton a részletek is nyilvánosságra fognak kerülni: ami az elmúlt hetekben történt, azt már hónapokkal korábban látniuk kellett. Mégsem merülhetett fel, hogy az ügyet a szőnyeg alá söpörjék, mert az politikailag túl kockázatos lett volna.

Mire a nyomozás során kiderült, hogy Völner Pál is vastagon sáros,

már túl sok nyomozó, ügyész és a lehallgatásokat jóváhagyó bíró tudott a részletekről ahhoz, hogy egészen biztosan semmi ne szivároghasson ki.Márpedig ha kiderül, hogy egy ekkora horderejű ügyet még el is akartak tussolni, az a mostaninál is kellemetlenebb politikai következményekkel járt volna. Az sem volt járható út, hogy a büntetőeljárást a Völner Pál alatti gyanúsítottak szintjén tartsák, mert az államtitkár kihagyásával a szerepét ismerő többi gyanúsított kezébe túl erős adu került volna. Ha volt is politikai nyomás a nyomozó hatóságokon, a realitást egy ponton nem hagyhatták figyelmen kívül: ebben az ügyben Völner Pált be kellett áldozni.

Ki Schadl gazdája?

Pár nappal azután, hogy az ügy december 7-én kipattant, a HVG számolt be először arról, hogy a lehallgatott beszélgetésekben Schadl megemlíti a „gazdáját”, akivel külföldön találkozgatott, és a lap arra utalt, hogy az illető egy Völnernél sokkal befolyásosabb kormányzati politikus lehet. A 444 birtokában lévő dokumentumokban egyetlen olyan beszélgetés leirata található, ahol Schadl a gazdájaként említ egy azonosítatlan szereplőt. Április 26-án egy budai bisztróban legszorosabb bizalmasával, a szintén gyanúsított R.-rel és egy harmadik férfival beszélgetett, a közelükben ülő nyomozók pedig valamilyen eszközzel lehallgatták őket.

A gazdáról ezenkívül semmi nem derül ki. Az biztosnak tűnik, hogy nem Völner Pálról van szó: Schadl rengeteget beszélt a hozzá legközelebb álló emberekkel, a feleségével és R.-rel az államtitkárról, de a gazda megjelölés vele kapcsolatban sosem hangzik el. Sőt, a háta mögött Schadl inkább mintha lenézte volna Völnert: a végrehajtói terület miatt szüksége van rá, de

teszetosza figurának látja, akit olcsón vett meg, és aki nem túl hatékonyan hajtja a bizniszt.A gazda más relációban viszont sokszor előjön. A telefonhívások során Schadl és R. visszatérően azzal hülyéskedtek, hogy kölcsönösen gazdámnak, olykor „édes gazdámnak” szólították egymást, a bizalmi kapcsolat jópofáskodó pecsétjeként.

A rendszeresen visszatérő gazdámozás ugyanakkor valóban olyan, mintha folyamatosan valami közös referenciapontra utalnának vele, mintha egy gazdának fontos vagy épp vicces szerepe lenne vagy lett volna az ügyeikben. Egy olyan gazdának, aki Schadlnak egy Völnernél is fontosabb kapcsolata.

Aki az iratokból kimaradt

Cikksorozatunk első részében már említettük, hogy bár kapcsolatain keresztül Schadl György intézte a Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak nehézséget okozó pécsi jogi egyetemi vizsgák sikeres abszolválását, mégsincs semmi nyoma, hogy erre ki kérte meg. A nyomozati iratokban azok a bizonyítékok vannak összegyűjtve, melyekre a nyomozó hatóságok a terheltekkel szemben megfogalmazott gyanút alapozzák. Így ha le is hallgattak a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozói olyan hívást, amikor mondjuk Nagy Ádám a vizsgái intézéséhez Schadl György segítségét kérte, annak nem feltétlenül kell itt szerepelnie.

Csakhogy a dokumentumban rengeteg olyan hívás leirata szerepel, amelyekre hasonlóképp nem lehet közvetlenül bűncselekmény gyanúját alapozni.Völner Pál például nem kérte, hogy Schadl akkor is segítsen megfelelő érdemjegyhez juttatni a rokonát a Pázmányon, ha a vizsgán egy kukkot sem tud. Csak arra hívta fel Schadl figyelmét, hogy az illető mikor, kinél és miből vizsgázik. Ilyenek voltak a Schadl útjában álló PKKB-s bírónő elleni bosszúhadjárathoz kapcsolódó hívások is.

Egy sor ilyen, önmagában semmilyen bűncselekmény elkövetését nem bizonyító hívás kivonata benne maradt a nyomozati iratban, vélhetően mert egyfajta környezettanulmányként azt illusztrálják, hogy Schadl hogyan használta a kapcsolatait. Viszont épp ezért nehezen hihető, hogy a Nagy Ádám vizsgáival kapcsolatos megbízásokat a nyomozók mind az utolsó szálig érdektelennek találták volna.

Nagy és Schadl között nem csak a pécsi vizsgák sorsa lehetett beszédtéma. Kiderült, hogy Nagy Ádámnak van egy ingatlancége, mely a Schadl által vezetett Magyar Bírósági Végrehajtói Kartól 2020-ban egy, a becslések szerint legalább félmilliárd forintot érő budapesti irodaházat vásárolt kölcsönből. Az ingatlan helyiségeit végrehajtói irodák bérlik. Ha Nagy Ádám vagy valaki más és Schadl minderről titkosított csatornán kommunikáltak, akkor Schadl valószínűleg előbb-utóbb más necces ügyek intézésekor is ilyen, lehallgathatatlan csatornára váltott volna. Schadl azonban telefonban is nyíltan beszélt súlyos bűncselekmények előkészületeiről, a nyomozók pedig sehol nem utaltak a jegyzőkönyvben titkosított, számukra hozzáférhetetlen hívásokra vagy üzenetekre (a lehallgatók ilyenkor is látják, hogy ki hív kit).

A nyomozás korlátai

Schadléknak egy csomó tervük volt, hogy miként zsebelhetnének be további komoly összegeket más projektek lefölözésével, erről a Völner és Schadl kapcsolatáról szóló cikkünkben olvashatnak részleteket. Más minisztériumokban is nyomultak, például hogy egy felnőttképzéssel foglalkozó iskola állami szerződését meghosszabbítsák. De megpróbáltak milliárdos támogatást kijárni egy olyan technológiára, amivel benzinmotorok vízüzeművé alakíthatók, és csökkentett széndioxid-kibocsátással járó építőanyag gyártásához szükséges pályázati pénz intézése is szerepelt a terveik között. Ezekben az ügyekben a hívások alapján mindig Völner Pál volt az, aki felső kapcsolatként megígérte, hogy segít a többi tárcánál kiismerni és kitaposni a bürokrácia kerülőútjait.

Amikor egy kormányzati tisztviselőről a rendőrök megtudják, hogy nemcsak kenőpénzt fogad el rendszeresen, de a kapcsolatai és befolyása felhasználásával más tárcáknál is gyanús üzletek intézésére ajánlkozik,

felmerül, hogy esetleg őt magát is le kéne hallgatni, hátha további bűncselekményekre és elkövetőkre derül fény.Völnernek viszont csak azok a telefonbeszélgetései és lépései szerepelnek az iratokban, amikor Schadllal beszélt, mert a nyomozók kettejük közül csak Schadlt hallgatták le. Ezek alapján kérte végül Völner mentelmi jogának felfüggesztését a Központi Nyomozó Főügyészség.

Mentelmi joga nem zárta volna ki, hogy a nyomozók Völner magántelefonját is lehallgassák. Ezt azonban az NVSZ nem kezdeményezte, legalábbis ilyesminek nincs nyoma az iratokban. Egy kormányzati politikus rendőrségi megfigyelése, lehallgatása persze még azokban az országokban sem számít rutineljárásnak, ahol a magyarországinál sokkal erősebb az ügyészség és a rendőrség intézményi autonómiája. A Völnerrel szembeni kíméletesség azonban rímel arra, hogy lemondása óta semmilyen kényszerintézkedést, még lakhelyelhagyási tilalmat sem kezdeményezett vele szemben az ügyészség.

Hasonlóan érthetetlen, hogy bár a bíróság július elején engedélyezte, hogy a nyomozók október 3-áig folytathassák Schadl György megfigyelését és lehallgatását,

az iratokban ebből az időszakból már egyetlen hívás sem található.Schadlt november 5-én állították elő Ferihegyen, és a feltételezett szökési szándékáról a nyomozók leginkább a hívásai alapján értesülhettek. Ám vagy nem tartották szükségesnek azok csatolását, vagy az engedély ellenére sem hallgatták már le valamiért. Persze lehetséges, hogy Schadl nyár közepére már értesült róla, hogy szorul körülötte a hurok, és ezért óvatosabbá vált, de a nyomozók ezzel kapcsolatos észrevételeinek, aggályainak sincs nyoma.

Szerepelnek az iratokban, mégsem írtunk róluk

Az iratokban szereplő személyek közül sokat nem neveztünk meg. A gazda mellett annak a nem politikus közszereplőnek a kiléte izgatja a legtöbb olvasót, akiről az Rtl.hu írta meg, hogy a rendőrök felvételeket találtak róla Schadl György és felesége lakásának átkutatásakor.

Erre korábban azért nem tértünk ki, mert semmi nem bizonyítja, hogy az intim jelenetet ábrázoló fotókon ugyanaz az ember látható, akinek a nevét ráírták a DVD-kre. A fotókkal szemben a két DVD tartalmáról később sem derül ki semmi. Vagyis de, mert

a nyomozók utóbb úgy kommentálták az esetet, mintha csak sejtenék, mi van a DVD-ken, de nem nézték volna meg azokat.

Az érthető, hogy a nyomozók nem a helyszínen nézték meg, mi van a két DVD-n. Csakhogy a lefoglalt telefonokat, laptopokat is később vizsgálták át, a rajtuk találtakból mégis több, a nyomozás szempontjából gyakran irreleváns információ utat talált az iratokba. Az viszont teljesen kizárt, hogy az iratok december közepi összeállításának idejére a nyomozók ne tudták volna pontosan, hogy mi van a DVD-ken.

Lyukak a nyomozati iratokban

Nem ez az egyetlen eset, amikor az iratcsomag összeállítói érthetetlen szempontok szerint jártak el. Az egyik gyanúsított maga adott oda a rendőröknek olyan A/4-es lapokat, amelyekre kormánytagok neveit fénymásolta ki a kormány oldaláról. Schadl előzetesben lévő barátja, R. erre a papírra kézzel dehonesztáló megjegyzéseket írt neki, hogy a kapcsolataival és a jólértesültségével kérkedjen.

Az egyik kormánytag fotója mellé például azt írta, hogy több videófelvétel létezik arról, hogy szexuális bűncselekményeket követ el.Az ilyen és a többi, kisebb súlyú megjegyzést az égvilágon semmi nem támasztja alá, és azok a büntetőeljárások terheltjeivel közölt gyanút sem alapozzák meg jobban. A lapok másolata mégis bent maradt a dossziéban. Szintén R. sztorizgatott egy gyanúsítottnak arról, hogy lecsúszott újságírók segítségével szokott pénzért adatokat gyűjteni, és hogy egy másik kormánytag „kompromittáló dolgokat” szerzett be egy harmadikról.

A nyomozati irat érdekessége az is, hogy az egyik gyanúsítottá vált végrehajtó vallomásából egy helyen kihagytak vagy töröltek egy vezetéknevet – valószínűleg Völner Pálét. Az iratokban sok százszor szereplő Völner megnevezésének itt az égvilágon semmi jelentősége nincs.

A név hiánya mégis fontos: az 1734 oldalas dokumentumban itt konkrét jelet találtunk arra, hogy az iratokba valahol valaki belepiszkált.

A bírósági rendszert láthatóan megrázta az a történet, amiről a Völner-Schadl ügy nyomozati iratait feldolgozó cikksorozatunkban számoltunk be: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tavaly júniusban megpróbált ellehetetleníteni egy, az útjában álló bírót.

Ezért megkereste Senyei György Barnát, a bíróságok igazgatási szerve, az Országos Bírói Hivatal elnökét. Az OBH utóbb közleményt adott ki arról, hogy Senyei valóban összekötötte Schadlt Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével.

Tatár-Kis pedig fogadta Schadlt, ezt egy belső közleményben ismerte el. A közleményben arra is kitért, hogy Schadl nyomulását a bíró elleni bejelentésként értékelte, rövid vizsgálat is indult, de "a kollégával szemben sem fegyelmi, sem egyéb eljárás kezdeményezésére nem láttam alapot".

A jelek szerint az OBH elnökét nem nyugtatta meg a törvényszéki gyorsvizsgálat, vagy annak egyes szám első személyben megfogalmazott eredménye. A pénteken megjelent határozat szerint Senei György Barna három főt jelölt ki egy alaposabb vizsgálat elvégzésére:

- Ribai Csillát, a Fővárosi Ítélőtábla elnökét,
- Túri Tamást, a Pécsi Ítélőtábla elnökét,
- és Benkő Imolát, az Országos Bírósági Hivatal Jogi Főosztályának főosztályvezetőjét.

A vizsgálat hétfőn kezdődik, a jelentésnek április közepéig kell elkészülnie. Meg fogják vizsgálni, hogy a Fővárosi Törvényszékre érkező bejelentésekkel és panaszokkal kapcsolatos ügyintézés megfelel-e az előírásoknak. És annak is utánanéznek, hogy Schadl György "miért, miként, milyen formában és milyen eljárás keretében" tett bejelentést egy PKKB-s bíróval kapcsolatban, és azt a Fővárosi Törvényszéken hogyan vizsgálták ki.

• A Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl György ki akart szorítani egy másik végrehajtót a praxisából, de úgy érezte, hogy egy bíró akadályozza ebben.
• Bosszúhadjáratot indított a bíró ellen, és a lehallgatási jegyzőkönyvek alapján elérte, hogy az igazságszolgáltatás legfelső szintjén is fogadják.
• Cikkünkben megmutatjuk, hogyan ügyeskedett a politikai kapcsolataira hivatkozva, és mi történt ahelyett, hogy a bírósági vezetők ajtót mutattak volna neki.
• Nemrég a 444 birtokába jutott a „Schadl-Völner ügy” 1734 oldalas nyomozati irata. Ez a cikksorozatunk harmadik része.
  
• Az első részben megmutattuk, hogy Schadl hogyan intézett egyetemi vizsgákat többek között Rogán Antal kabinetfőnökének, a második részben pedig azt, hogy az igazságügyi vezetők és az embereik mennyire hétköznapi módon szervezték és intézték a sötét ügyeiket.

2021. május 25-én este nyolc előtt Völner Pál felhívta Schadl Györgyöt. Az igazságügyi miniszterhelyettes és a végrehajtói kar elnöke egy végrehajtóról beszélgetett, aki ellen büntetőeljárás indult. Egyetértettek, hogy Cs. veszélyes alak, aki Völner szerint „egy hatalmi ág” működését veszélyezteti, Schadl pedig szerette volna Cs.-t teljesen eltüntetni a végrehajtók közül, ezért még az is felmerült, hogy a sajtón keresztül csinálják ki.

Schadl tényleg mindent megtett, hogy Cs.-t ellehetetlenítse. Völnernek azt mondta, hogy korábban még Bolcsik Zoltánt – az épp őt lehallgató Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) vezetőjét – is meglátogatta, hogy Cs. ügyeiről tájékoztassa.

A rendőrségi iratok szerint végrehajtói karrierje kezdetén Schadl épp a kellemetlenné vált Cs. irodájában tanulta ki a szakma alapjait. A konfliktusuk mibenlétéről az iratokból semmi nem derül ki, de a dokumentumok alapján a két férfi viszonya régóta elmérgesedett, Schadlnak már nagyon az útjában volt Cs.

Ám büntetőeljárás ide vagy oda, a már felfüggesztett Cs. végrehajtói megbízásának végleges visszavonását még Schadl sem tudta könnyen kijárni. Egy bírósági állásfoglalás akadályozta, amit a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyik csoportvezető bírája írt, és amivel Cs. hatékonyan tudott védekezni.

Az állásfoglalás tartalmáról a nyomozati iratokból semmi nem derül ki, más forrásból viszont úgy tudjuk, hogy a bíró azzal kapcsolatban fejtette ki álláspontját, hogy mi a helyzet, ha egy végrehajtónak felfüggesztették a pozícióját, de a megbízatását még nem vonták vissza. Elszállíttathatja-e például a helyére kinevezett helyettes az irodához tartozó iratokat?

A PKKB-s bíró az állásfoglalást a felettesének írta, de értesülésünk szerint Cs.-nek is a birtokába került. Ez annyira kiborította Schadlt, hogy 2021 júniusában több fronton is támadást intézett a bíró ellen:

megpróbálta kirúgatni az állásából, és azt is igyekezett elintézni, hogy többet ne vehessen részt a végrehajtói szakvizsgákon.

A nyomozati iratok alapján Schadl 2021. június 2-án telefonon felhívta Senyei György Barnát, az Országos Bírói Hivatal elnökét, aki 2019 végén Handó Tündét váltotta. A nyomozati iratban a lehallgatott beszélgetések szó szerinti, párbeszédes formában, vagy kivonatosan szerepelnek. Itt egy szokatlanul lecsupaszított verzió szerepel, melyben a nyomozók lényegében csak Schadlt idézik, Senyeit nem. Ám így is egyértelmű, hogy a felfüggesztett végrehajtó és a bíró neve is felmerült:

Schadl azt sérelmezte, hogy a faramuci helyzet miatt Cs. kijelölt helyettesének máris magyarázkodnia kellett a bíróságon, ám igyekezett a felháborodását Völner Pál véleményeként tálalni Senyeinek. Hogy miért akart Schadl Senyeivel beszélni, azt az NVSZ így foglalta össze egy júliusi előterjesztésben, amikor engedélyt kértek, hogy folytathassák Schadl lehallgatását:

Az nem teljesen világos, hogy az iratokban többnyire óvatosan fogalmazó NVSZ mire fel ír kijelentő módban arról, hogy mi hangzott el Schadl és Senyei, illetve Schadl és Tatár-Kis Péter, a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökének találkozóján (a bírót foglalkoztató PKKB a FT alá tartozik). Schadl mindenesetre két telefonos beszélgetésben is meglehetősen nyíltan beszélt az elhangzottakról.

Június 7-én Schadl a nyomozati iratok szerint felhívott egy, a jegyzőkönyv ezen pontján csak Bettiként megnevezett nőt. "Betti" ezen az egyetlen ponton fordul elő a jegyzőkönyvekben, a hozzá rendelt telefonszám viszont megegyezik Martonovics Bernadett, az IM Civilisztikai és Igazságügyi Kodifikációs Főosztály vezető kormány-főtanácsosáéval, akivel Schadl más alkalommal is beszélt.

Látszik, hogy Schadl az IM főtanácsosának is a miniszterhelyettes véleményeként adta elő a saját álláspontját: az állásfoglalás kikerülése akkora botrány, hogy Völner egyenesen az AH és az NVSZ bevonását kezdeményezte. Schadl szerint Völner az, aki nem akarja a végrehajtói szakvizsga bizottságban látni a bírót. És érthető, hogy ennyire problémás bíró nem maradhat a PKKB-n.

De ami a legfontosabb: a leirat alapján Schadl tényként közölte, hogy az OBH elnöke találkozót szervezett neki június 9-ére, reggelre a Fővárosi Törvényszék elnökével. A találkozó létrejöttének tényét erősíti, hogy június 9-én délelőtt negyed 11 előtt Schadl sms-ben köszönte meg Senyei közreműködését:

12 perccel később Schadl már a feleségét, Schadl-Baranyai Helgát hívta, és elújságolta, hogy a bíró miatt járt a Fővárosi Törvényszék elnökénél, akitől megtudta, hogy más jelzés is érkezett már vele szemben, és „nem tudja, nem is óhajtja megvédeni a hölgyet”.

A leirat alapján Schadl arról is beszámolt feleségének, hogy Tatár-Kis azt mondta neki, hogy a bírót nem lehet kirúgni,

„de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni azt lehet, ha indokolt”.

Megkeresésünkre Martonovics Bernadett megerősítette, hogy folyamatos kapcsolatban volt Schadllal, mivel az Igazságügyi Minisztérium részéről ő volt a felelős azért, hogy a végrehajtói kar elnökével a jogszabálymódosításokról egyeztessen, emellett pedig a minisztérium képviseletében rendszeresen részt vett előadóként a végrehajtó-jelölteknek szervezett szakmai továbbképzéseken is.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján például olvasható egy 2020. februári beszámoló arról, hogy tíz új önálló bírósági végrehajtó ünnepélyes eskütételére került sor, és az eskütétel során a minisztériumot Szecskó József államtitkár-helyettes és Martonovics Bernadett képviselte. Érdekesség, de az akkor felavatott tíz új végrehajtó közül ketten már előzetes letartóztatásban vannak.

Arra a kérdésünkre, hogy miért beszélt neki Schadl arról, hogy ki akar rúgatni egy bírót, Martonovics elmondta, hogy arra nem emlékszik, ilyen beszélgetés konkrétan zajlott-e, de szerinte ha Schadl mesélt is neki ilyesmiről, az maximum sztorizás volt.

Hozzátette, hogy neki semmiféle kapcsolata nincs a bíróságokkal, a jogszabályok kodifikációja tartozik hozzá, ezért ő ezt az egészet légből kapott dolognak tartja. Szerinte lehetséges, hogy Schadl aznap mindenki másnak is elmesélte ezt a sztorit, csak hogy „mondjon valami nagyot”. Utalt arra is, hogy a végrehajtók között mindenkinek más stílusa van, és vannak, akik szeretnek a befolyásukkal kérkedni, mindenféle dolgokat mesélnek arról, hogy mit és kinél tudnak elintézni, de ezt ő nem vette komolyan.

Sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma

A bíró tőlünk értesült arról, hogy a neve előkerül a lehallgatási jegyzőkönyvekben, de nem kívánt erről nyilatkozni. PKKB-s körökből úgy tudjuk, hogy még mindig csoportvezetőként dolgozik, de elővették amiatt, hogy Cs. megszerezte az állásfoglalást.

Természetesen igyekeztünk megkeresni a jegyzőkönyvekben felmerülő többi érintettet is: Senyei Györgyöt telefonon sikerült utolérnünk, de azt kérte, hogy az OBH elnöki kabinetjének címezve, emailben tegyük fel kérdéseinket. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy ha a nyomozati anyag tartalma megfelel a valóságnak, akkor mivel magyarázható, hogy az OBH elnökeként egy bíró elmozdításával, ellehetetlenítésével kapcsolatos megkeresést nem utasított el azonnal.

Az elnöki kabineten keresztül Senyei az alábbi nyilatkozatot küldte el nekünk:

„Dr. Schadl Györggyel, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökével 2021. évben néhány alkalommal beszéltem telefonon. E beszélgetéseknek sem jogellenes célja, sem jogellenes tartalma nem volt.”

Sms-ben értük utol Tatár-Kis Pétert, a Fővárosi Törvényszék elnökét, aki amúgy Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár sógora. Tatár-Kis válaszüzenetében azt írta, hogy kérdéseinkkel forduljunk bizalommal a Fővárosi Törvényszék sajtóosztályához. Az alábbi kérdéseket küldtük el:

• Schadl telefonos beszélgetéseinek jegyzőkönyve alapján 2021 júniusában találkozott Schadl Györggyel. Ha ez valóban így történt, ki szervezte ezt a találkozót?
• A lehallgatási jegyzőkönyvek alapján a végrehajtói kar elnöke ezen a találkozón egy, a PKKB-n dolgozó bíró elmozdítását kérte. Érkezett-e hozzá tényleg ilyen megkeresés, és ha igen, akkor mit reagált rá, milyen következményei lettek az ügynek?
• Schadl beszámolói alapján a találkozón azt mondta neki, hogy kirúgni ugyan nem tudják a bírót, „de diszkomfortossá tenni az életét és a csoportvezetői megbízását visszavonni azt lehet, ha indokolt”. Tett-e ilyen kijelentést, és ha igen, azt hogyan értelmezi?

Kérdéseinkre nem közvetlenül Tatár-Kis Pétertől, hanem a sajtóosztálytól érkezett válasz:

„Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy folyamatban lévő nyomozással kapcsolatban kizárólag az illetékes ügyészség adhat Önnek felvilágosítást. Az előzőekből következően hozzánk intézett kérdéseit nem áll módunkban megválaszolni, kérjük, azokkal közvetlenül a Központi Nyomozó Főügyészséget keresse meg.”

Azaz érdemi válaszok nélkül maradtunk, pedig a jegyzőkönyvekből kirajzolódó kép elég súlyosan fest: eszerint a fideszes politikusra hivatkozó Schadl a beszámolói alapján simán elérte, hogy a bírósági rendszer csúcsán fogadják, és kérését, hogy lépjenek fel egy bíróval szemben, elmondása szerint megértően fogadták.

Beszéltünk a magyar bírósági rendszer működését jól ismerő szereplővel, aki kérte, hogy nevét ne közöljük. Ő teljesen életszerűnek nevezte a nyomozati iratokból kirajzolódó képet. Lehet persze mondani, hogy végül nem történt nyomásgyakorlás, de látni azt is, hogy nem utasították azonnal vissza a felvetést, pedig egy bírósági vezetőnek már a beszélgetést félbe kellett volna szakítania.

Arra pedig egy elnöknek rengeteg informális eszköze van, hogy diszkomfortossá tegye a beosztottjai, azaz a bírók életét, kezdve az olyan banális dolgoktól, hogy nem rendelnek ki mellé titkárt, egészen odáig, hogy a következő ciklusra elveszi tőle a csoportvezetői pozíciót, amivel szemben a bírónak nincs jogorvoslati lehetősége.

Abban, hogy a bírósági vezetők a jelek szerint a bírót nem az elvárható módon védték Schadl nyomulásától, két további részlet is közrejátszhat. Amikor 2020-ban a Fővárosi Törvényszék alá tartozó bíróknak a törvényszék új elnökéről kellett szavazniuk, a bíró kiállt a korábbi elnök, Fazekas Sándor mellett. Amikor pedig 2021. nyarán átvette az Országos Bírói Tanács díját, látványosan nem volt hajlandó kezet fogni Varga Zs. András Kúria-elnökkel.

Elengedni a kezét

A nyomozati iratok alapján Schadl még egy fronton indított támadást a bíró ellen: el akarta érni, hogy többé ne hívják a végrehajtói szakvizsgabizottságba. A szakvizsgákon való részvétel anyagilag nem jelent igazán jelentős pluszbevételt a vizsgabizottsági tagoknak, annak elsősorban szakmai presztízse van.

Schadl a jegyzőkönyvek alapján Szabó Imrét, a Szegedi Egyetem polgári jogi tanszékének vezetőjét kereste meg. A végrehajtói vizsgák szervezésében fontos szerepet betöltő, 2020-ig az IM Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiáját miniszteri
biztosként vezető Szabó neve már előkerült a cikksorozatunkban: egyike volt azoknak az egyetemi oktatóknak, akiket a lehallgatott beszélgetések szerint Schadl azért hívott, hogy ismerősei számára egyetemi vizsgákat intézzen el. (Azt amúgy, hogy a történet szálai hogyan érnek össze, jól megmutatja, hogy ODT-adatlapja szerint jelenleg Szabó a doktori témavezetője Martonovics Bernadettnek, az IM főtanácsosának, aki maga is vizsgáztat végrehajtókat).

A dokumentumok szerint Schadl és Szabó kétszer beszéltek június folyamán. Schadl mindkét alkalommal előbb szakvizsgaidőpontokat intézett ismerőseinek, majd szóba hozta a bírót. Az első, június 10-i beszélgetésen Schadl közölte, hogy

„egyeztetett Völner államtitkár úrral”, és a bírót „a jövőre nézve nem szeretnénk látni”.

A beszélgetés leirata alapján Schadl azt mondta, hogy majd személyesen mondja el a részleteket, mire az egyetemi tanszékvezető közölte: „Uram! Megbeszéltük”.

A második beszélgetésre négy nappal később került sor: Schadl ismét a szakvizsgaidőpontok miatt telefonált, ekkor kerül szóba Rogán kabinetfőnökének neve is, majd a beszélgetés legvégén Schadl szóba hozza a bírót is, és közli:

„Engedjük el a kezét! Ha lehet.” Mire Szabó a nyomozati iratok szerint annyit mond, hogy „Persze, persze, persze.”

Szabó Imre elsőnek arra sem emlékezett, hogy valaha beszélt volna Schadllal a bíróról. Amikor a telefonban felolvastuk neki a nyomozati anyag vonatkozó részét, mely alapján nyugtázta Schadl a bíróval kapcsolatos kérését, Szabó elmondta, hogy ez akkor biztos így volt, de ez csak annyit jelentett, hogy érti, miről beszél Schadl, viszont ígérni biztos nem ígért neki semmit, és nem is tett semmit a bíró eltávolítása érdekében.

Elmondta azt is, hogy tudomása szerint a bíró jelenleg is a végrehajtói szakvizsgabizottság tagja, és úgy tudja, hogy legutóbb tavaly márciusban (azaz a telefonhívások előtt) vizsgáztatott. Azóta többször, utoljára novemberben és decemberben is voltak vizsgák. Ezeken a bíró nem vett részt, de mivel mindig öttagú bizottságot kell összehívni és sok tag közül kell válogatni, Szabó szerint az egyes tagok ritkábban kerülnek sorra.

Címlapkép: Kiss Bence

• Nemrég a 444 birtokába jutott a "Schadl-Völner ügy" nyomozati irata.
• Schadl Györgyöt sokan keresték, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében.
• Schadl pedig segített. Végrehajtóknak. A végrehajtók hozzátartozóinak. És a Fontos Embereknek. Például Völner Pálnak, vagy Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak.
• Ez az 1734 oldalas nyomozati irat alapján készülő cikksorozatunk első része.

2021. június 10-én, este fél 8 után pár perccel megcsörrent Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének mobilja. Az igazságügyi miniszter helyettese hívta. A háromperces beszélgetés végén Völner Pál váratlan megjegyzést tett. Egy rokonára célzott, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen joghallgató.

Schadl György szoros munkakapcsolatban állt a tárcánál a végrehajtási területért felelős Völnerrel. Decemberben derült ki, hogy a nyomozók szerint összesen több mint 80 milliónyi kenőpénzt kapott Schadltól, hogy a minisztériumban lepapírozza a végrehajtókkal kapcsolatos kéréseket. A fenti beszélgetés első felében is aláírásokról egyeztettek.

Szervusz! Szia, szia! Helló!

Schadl színes figura: feleségével százmilliókat jövedelmező végrehajtói praxisaik vannak, de a végrehajtói kar vezetése mellett a Pécsi Tudományegyetemen polgári jogot is tanít. Miután Völnertől elköszönt, már hívta is a Pázmány polgári jogi karán oktató ismerősét, akinek a nevét Völner említette. Fogalma sem volt róla, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat hónapok óta lehallgatja. A nyomozati anyagban így foglalták össze a beszélgetésüket:

Letették, és Schadl visszahívta Völnert:

Schadlt nem érte váratlanul, hogy Völner a rokona vizsgáját említette.Május 31-én ugyanis már lezajlott köztük egy hasonló beszélgetés. Völner felhozta, hogy a hozzátartozója másnap büntetőjogból vizsgázik. Schadl akkor egy másik ismerősét hívta: Szabó Imrét, a Szegedi Egyetem polgári jogi tanszékének vezetőjét, aki 2020-ig az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiájának vezetését ellátó miniszteri biztos volt a szaktárcánál. (Szabót a leiratban P-vel jelölték.)

Az univerzum leglazább joghallgatója

Schadl György nem csak a Völner-rokon jogi tanulmányait kísérte figyelemmel. Május 25-én Mészáros Pál Emillel, a Pécsi Tudományegyetem Büntető és Polgári Eljárásjogi Tanszékének tanársegédjével egyeztetett.

A nyomozók szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal kabinetfőnökéről és az aznapi vizsgájáról tereferéltek.

Aki a beszélgetést úgy értelmezi, hogy Mészáros Schadllal üzente meg Rogán emberének, Nagy Ádámnak, hogy sikerült a vizsgája, nem téved. A Központi Nyomozó Főügyészség a Schadlék ellen indított büntetőeljárás indoklásában az esetről azt írja, hogy

Nagy Ádám ott sem volt a vizsgán, sőt, a nyomozati adatok szerint még a PTE Neptun-rendszerében is Schadl intézhette a jelentkezését a vizsgára.

A tavaszi szemeszter végén Schadl a nyomozati iratok szerint további három tanulmányi akadály leküzdésében segített Rogán kabinetfőnökének. Nagy Ádám június 16-án jogszociológiából vizsgázott. Erről Schadl és a dékáni hivatal vezetője, Kovács Béla már előző este is egyeztettek, de Schadl reggel 8 előtt ismét hívta Kovácsot: baj van, a joghallgató most szembesült vele, hogy a vizsga szóbeli!

Fél 12-kor Schadl örömhírrel jelentkezett Kovácsnál:

A nyomozati iratból nem derül ki, Schadl kitől értesült Nagy sikeres vizsgájáról és az elintézendő gyakorlati jegyről.Mészáros Pál még aznap este jelentkezett Schadlnál, hogy Kovács hívta a hiányzó gyakorlati jegy miatt. Addigra Schadl is jobban képbe került: a kurzust, amit Nagynak nem sikerült teljesíteni, az ismert kriminológus, Korinek László tartotta. “Ne! A Korinek?” - kérdezett vissza Mészáros. Közölte, hogy szerinte a Kű? (a nyomozók jelzik, hogy nem hallható jól a név) Laci az ügyben az illetékes, akit másnap megkeres az egyetemen.

Az illetékest Kőhalmi Lászlónak hívják, ő a Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék vezetője. Mészáros sikerrel járt nála: Schadlnak másnap déltájban elújságolta, hogy “mondta neki a tantárgynál a Kőhalmi Laci, hogy

valamit elnéztek, úgyhogy átjavítják az érdemjegyet”.Kőhalmi László a 444-nek azzal magyarázta a történteket, hogy a kurzus egy rövid terjedelmű házi dolgozattal zárul. “Bármely hallgatónak lehetőséget adok arra ennél a kurzusomnál, hogy a vizsgaidőszak végéig pótolják a házi dolgozatuk nem teljesítését.” Kőhalmi szerint a kurzust tartó Korinek nem vett részt a házi dolgozatok kiértékelésében. Azt nem részletezte, hogy mit néztek el Nagy Ádámnál, arra viszont kérdés nélkül kitért, hogy a dolgozatokat csak hat hétig őrizték meg.

Nagy Ádám nem szívbajos: a nemzetközi jog vizsgára már csak június 17-18-ára volt időpont, de ő június 16-áig be se jelentkezett. A problémát fokozta, hogy a Fidesznek akkor pont frakcióülése volt, ezért Schadl szerint Nagy, ha akart, se tudott volna vizsgázni. Schadl és Mészáros azonban nem ismertek lehetetlent: először arról beszéltek, hogy az online vizsgákon lehet-e csalni.

Aztán Mészáros felvetette a vizsgadublőr lehetőségét.“Schadl azt melegnek tartja. Mészáros nem tudja. Mészáros közli, hogy ő inkább a nemzetközi magánjog egyet próbálná meg.” Majd mindketten elvesztették a fonalat, hogy hol is tart épp Nagy a vizsgáival:

A Központi Nyomozó Főügyészség azonban kiismerte magát az útvesztőben, a büntetőeljárás indoklásában ez áll:

Hiába hallgatta le hónapokig a Nemzeti Védelmi Szolgálat Schadl telefonját,

az 1734 oldalas nyomozati anyagban egyetlen olyan hívás leirata, kivonata sem szerepel, melyben Schadl Györgyöt Nagy Ádám vagy bárki más arra kérné, hogy járjon közben Nagy sikeres vizsgáinak érdekében.Pedig Schadl heteken át igencsak percrekész volt Rogán bizalmasának aktuális vizsgahelyzetével kapcsolatban. Csak épp az nem derül ki, hogy honnan.

Az iratokban csak egyetlen beszélgetés szerepel, melyben Schadl megemlíti, hogy kapcsolatban áll Rogán Antal kabinetfőnökével. A szegedi professzor Szabó Imrével június 14-én végrehajtói szakvizsgákról beszéltek, amikor Schadl egy kérést Nagy nevének és pozíciójának említésével nyomatékosított:

A Központi Nyomozó Főügyészség feltűnő óvatosságát jelzi, hogy a dokumentumokban még azt sem merték kijelenteni, hogy az a Nagy Ádám, akinek Schadl a vizsgákat intézte és Rogán Antal kabinetfőnöke ugyanaz a személy. Mindenhol azt írták, hogy “feltehetően” ő az (kiemelések az eredetiben):

Nem tudta az elévülést, de átengedték a szakvizsgán

A befolyásos emberek körüli figurák számára intézett vizsgákhoz képest Schadl nagyüzemben szervezett különböző jogi vizsgákat végrehajtóknak. 2023-tól ugyanis csak az praktizálhat végrehajtóként, akinek a szakvizsga mellett jogi végzettsége is van. Ahogy közeleg a határidő, úgy nő a nyomás, hogy az érintettek az utolsó vizsgáikat is letegyék.

És ahol szükség volt rá, Schadl segített, az iratokban több eset is szerepel. Május 18-án például felhívta egy végrehajtó, W., hogy reméli, utoljára kell szólnia, hogy a Pécsi Tudományegyetemre járó lánya megkapja a kellő figyelmet a 20-ai büntetőjog államvizsgán. Schadl azt válaszolta, hogy a vizsgaelnök egy tanszékvezető, aki őt nemrég elhajtotta, amikor valaki másnak a vizsgája miatt kereste, ezért most inkább a dékánnal üzen neki.

W. aznap sms-ben még egyszer, majd a vizsga napján ismét figyelmeztette Schadl-t a lánya előtt álló megmérettetésre. Schadl azt válaszolta, hogy beszél a dékáni hivatal vezetőjével, Kovács Bélával. Őt aztán Schadl tényleg fel is hívta, Kovács pedig megígérte, hogy kinyomozza, mi a helyzet. W. lányáról legközelebb június 6-án beszéltek.

Kiderült, hogy a lány nem is jelentkezett a vizsgára, ahogy egy sor másikra sem. Sőt, egyáltalán nem is akar jogász lenni, csak az apja kényszeríti, aki szintén most végzi a jogot. Kitértek a “kislány” testvérére is, aki szintén odajár, és “tök hülye”.P. végrehajtási szakvizsgája június 17-én volt. Erre Schadl figyelmét előtte többen felhívták, köztük a saját felesége. Miután megbizonyosodott felőle, hogy P.-t segítő jóindulat övezi majd a vizsgán, egy közvetítőn keresztül Schadl még a vizsgakérdéseket is megüzente neki.

Másoknak, amikor már látszott az öttagú szakvizsga-bizottság összetétele, megüzente, hogy melyik tagtól milyen kérdés várható, és hogy persze minden csókos a bizottság “figyelmébe lesz ajánlva”. Kivéve az online vizsgákat. Ezeket Schadl nem szerette, mert olyankor nem tudott “figyelembe ajánlani”.

Csakhogy a legolajozottabb gépezetbe is kerülhetnek homokszemek. Június 24-én az egyik szakvizsga bizottsági tag érdeklődött Schadlnál, hogy szóltak-e neki, miszerint aznap “lenne valaki”. Igen, Schadlnek szóltak:

„Külsős megkeresés, és mindenképpen át kellene valahogy mennie.”Pár órával később a vizsgáztató hívta Schadlt:

Volt viszont olyan végrehajtó-jelölt, B., akinek akkora hátszele volt, ami minden akadályon átrepítette. Schadl több embernek is elmondta, hogy B. érdekében egyenesen a Kormányirodából üzentek. Meg is kérte kérte az egyik végrehajtót, hogy szóljon az Igazságügyi Minisztériumból érkező vizsgaelnöknek:

“figyeljenek oda B.-re, legyenek szívesek, mert itt nem hibázhatnak”.A szakvizsga bizottság nem is hibázott: július 15-én átengedték B.-t, de teljesen kiborultak. A vizsgaelnök minisztériumi tisztviselő tajtékozva hívta Schadlt:

Az iratokban a Központi Nyomozó Főügyészség három embert nevezett meg, akik egyetemi oldalról segítettek Schadlnak előkészíteni a terepet a vizsgáztatóknál, hogy minimális jogi tudású bírósági végrehajtók és mások levizsgázhassanak. Egyikük, Szabó Imre, a szegedi egyetemi tanár kérdésünkre azt mondta, "gőze sincs”, hogy a KNYF miről beszél, amikor azt írják, hogy ő ilyesmiben segített Schadlnak.

Szerinte a vizsgára tanulni kell, aztán át kell menni.“Biztos, hogy nem beszéltem Schadllal arról, hogy egyes emberek könnyebben menjenek át a végrehajtói szakvizsgán. Ha szóba hozta volna, elküldöm."

Amikor felhívtuk, Mészáros Pál első reakciója az volt, hogy a nyomozati iratokban kivonatolt, őt idéző beszélgetések nem történtek meg. Felidézte, hogy Schadl a témavezetője volt, és kérdésünkre azt is, hogy egyszer valóban találkozott Rogán kabinetfőnökével, amikor "lejött Schadllal az egyetemre". De mint mondta, sosem volt kettesben Naggyal, nem beszéltek, és nem nyújtott neki segítséget a vizsgáihoz.

Miután átküldtem neki a leiratokat, a szóban elmondottakhoz írásban annyit tett hozzá, hogy Schadlt 2017-ben ismerte meg a PTE ÁJK és a Végrehajtói Kar közötti megállapodás miatt, és baráti viszonyba kerültek. A Schadllal folytatott hívásainak leirataira viszont csak később tud reagálni, “tekintettel arra hogy mások is szerepelnek a jegyzőkönyvben”.

Kovács Béla, a pécsi jogi kar dékáni hivatalának vezetője csak az ügyvédje jelenlétében hajlandó nyilatkozni. Nagy Ádám és Völner rokona nem reagált a megkeresésre.

Teljesen kinyitották a James Webb űrteleszkóp főtükrét, és az eszköz hamarosan készen áll az univerzum titkainak feltárására - közölte a NASA szombaton a Twitteren. A tükör berilliumból készült. 18 részének mindegyikét ultravékony aranyréteggel fedték, ami visszaveri az infravörös fényt. A hatszögletű, dohányzóasztal méretű részeket a következő napokban, hetekben fogják pontosan beállítani.

Az 1990-ben indított Hubble űrteleszkóp utódjaként beharangozott eszköz a világegyetem legkorábbi, 13 milliárd évvel ezelőtti - néhány százmillió évvel az ősrobbanás utáni - korszakát fogja kutatni. , A legősibb, legtávolabbi galaxisokat mellett a Naprendszeren belüli bolygókról és holdakról is megfigyeléseket végez majd.

A James Webb végleges helye a Földtől mintegy másfél millió kilométerre, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontjában lesz, és öt-tíz éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé.

Kutatási idejére a csillagászok pályázatok útján szerezhetnek jogosultságot. A Webb két héten belül érheti el úti célját, és ha minden jól megy, idén nyáron már elkezdhetik vele a kutatásokat. (MTI)

Ma derült ki, hogy Novak Djokovic az ausztráliai vízumkérelméhez mellékelt dokumentációjában az szerepel, hogy december 16-án pozitív lett a PCR-tesztje. Erre hivatkozva kért és kapott első körben egészségügyi felmentést az oltási kötelezettség alól, mivel így elvileg természetes immunitással rendelkezik.

Az ügy nehezen érthető részlete, hogy az oltásellenességéről is ismert Djokovic decemberben nem hozta nyilvánosságra a tesztje eredményét. És persze pontosan az történt, amire számítani lehetett: a szkeptikusok elkezdték áttúrni a pozitív teszt időpontja után kirakott közösségimédia-posztokat és a sztár nyilvános megjelenéseiről készült beszámolókat.

A Daily Mail gyűjtése szerint pozitív teszt ide vagy oda, a teniszező az égvilágon semmit nem változtatott a napi rutinján. Maszk nélkül tárgyalt a jótékonysági alapjának vezetőivel, átvett egy oklevelet, másnap pedig gyerekeket ölelgetett a belgrádi teniszszvetség díjátadóján. Maszk egyik esetben sem volt rajta.

Ráadásul a szabályok szerint az Ausztrál Teniszszövetség szabályai szerint oltás alól való felmentést december 10-ig kellett volna beadnia. Az viszont igaz, hogy nem tudni pontosan, Djokovic mikor értesült róla, hogy a tesztje pozitív lett.

A világelső teniszező ugyan előzetesen felmentést kapott az oltáskötelezettség alól, de az eljárás teljesen kiakasztotta az ausztrál közvéleményt. Innentől kezdve már semmi nem volt olyan sima: az év első grand slam tornájára érkező Djokovicot szerdán feltartóztatták a melbourne-i reptéren, majd a hétfői bírósági döntésig egy olcsó szállodában helyezték el.

Csak május nyílt meg a Hyde Park északkeleti sarkánál, a Marble Arch mellett London legújabb nevezetessége, a Marble Arch Mound, de a mesterséges kilátódombot végleg bezárják. A hatmillió fontba (2,5 milliárd forintba) kerülő, 25 méter magas létesítmény olyan, mintha a magyar Alföldön uniós pénzből összetalicskázott kilátó- és szánkózódombokat a britek megpróbálták volna egy 25 méter magas fémállványzattal és a ráapplikált növénytakaróval überelni.

A közösségi médiában posztolók az első pillanattól fogva gyűlölték a projektet, szörnynek és gyalázatnak nevezték. A New York Times azt írta, hogy panorámadomb helyett a londoniak egy kupac állványt kaptak.

Az alkotók szándékával ellentétben az érdeklődők elsősorban azért fizették ki a 4,5-8 fontos belépőket, hogy részt vehessenek az össznépi trollkodásban. Nyáron átmenetileg egyszer már bezárt az attrakció, miután az állványzatot borító fű és növényzet a hőségben látványos haldoklásba kezdett. A bokrocskák kiszakadtak és lepotyogtak, a fiatal fák pedig kiszáradtak.

Most viszont végleg vége a mulatságnak: a vizsgálat szerint az érintett tisztviselők hazudtak a West End revitalizálását szolgáló állványdomb üzemeltetésének valós költségeiről, és az egész projektet félremenedzselték. (BBC)

Novemberben a kormány rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánította a hajdani Láng Gépgyár a Rahimkulov-családhoz tartozó angyalföldi területét, december végén pedig elindult a Láng quarter (Láng-negyed) munkanevű új városközpont engedélyeztetésének első fázisa, a környezetvédelmi eljárás.

A Népszava szerint a dokumentációból kiderül, hogy 280 ezer nm-en lakóépületek, irodaházak, szálloda, üzletek, közösségi terek épülnének további 130 ezer nm-nyi felszín alatti parkolóval. A Váci út és a Turbina utca sarkán álló, műemléki védettségű csarnok kivételével mindent elbontanak.

A terv szerint a Váci út és a Vizafogó utca sarkánál négy irodatorony épül, ezek magassága elérheti a 65 métert, ami nagyjából akkora, mint az Árpád híd pesti hídfőjénél lévő új irodaépületeké. A komplexum Váci úti homlokzata 120 méter hosszú lehet.

A beruházás értéke elérheti a 150 milliárd forintot, ennek keretében 230 szobás szálloda, többtermes konferenciaközpont és 1424 lakás épül, a beruházás 2031-re készülne el. Az előírt 25 százalékos zöldfelületet tetőkertek létesítésével tervezik betartani.

A XIII. kerület tervtanácsa a terveket elutasította, ezt azonban a felülírta a kormány döntése, mellyel kiemelt beruházássá minősítette át a beruházást. A kerület emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult.

Megszületett az ítélet annak a három fehér bőrű férfinak az ítéletében, akik a pickupjukkal két éve üldözőbe vettek egy a környékükön kocogó fekete férfi, Ahmed Arberyt, aki szerintük hasonlított egy betörőre. Dulakodni kezdtek, és az egyik vádlott lelőtte.

A vádlottak bűnösségét már novemberben kimondták az esküdtek, akik nem hitték el a Gregory McMichael (66) és fia, Travis (35), valamint szomszédjuk, a végig videózó William Bryan verzióját, miszerint önvédelemből cselekedtek. Arberyt Travis lőtte le egy sörétes puskával, az ügyről itt írtunk részletesen.

A két fővádlottat kőszívűnek nevező bíró szerint az önbíráskodás veszélyes dolog, és amikor másokról a legrosszabbat feltételezzük, a legrosszabb arcunkat mutatjuk. Mivel a McMichael-ek a megbánás legkisebb jelét se mutatták, életük végéig börtönben kell maradniuk, Bryan szintén életfogytiglanit kapott, de 30 év múlva feltételesen szabadulhat.

Ahmoud Arbery gyilkosai hamarosan gyűlöletbűncselekmény - a rasszista indíték - miatt egy külön perben is bíróság elé állnak. A pénteki ítéletet mindhárman megfelebbezik. (BBC)

A michigani csillagász és PhD-s diákja (Leonardo DiCaprio és Jennifer Lawrence) a backstage-ben várják, hogy a felkapott talkshow-ban adásba kerüljenek, és végre beleordíthassák mindenki képébe, hogy fél év, és az általuk felfedezett üstökös véget vet az emberiségnek. Aztán jön az asszisztens, és felvázolja a műsortervet: 10 perc a főbírójelölt szexbotrányáról, utána a popsztár következik a friss szakításának a sztorijával és az új számával. És végül lesz egy kis tudomány, mert az ilyesmit imádja a két celeb-műsorvezető: a tudósok beszámolója a “bolygójukról”. De lécci csak könnyedén, lazán.

Ugyanúgy, ahogy a két hete a 350 milliárdos csomag bejelentésekor, most is késő este adta ki a PM a közleményt, hogy jövőre drasztikus kiadáscsökkentésre kényszerül a hiánycél teljesítése érdekében.

A közleményben, amit a Portfolio ismertet, az áll, hogy

„a kormány egyes állami beruházások átütemezésével 755 milliárd forint megtakarítást ér el a jövő évi költségvetésben, így a GDP-arányos hiánycélt 5,9%-ról 4,9%-ra javítja. Mindez az államadósság-ráta gyorsabb csökkentését is lehetővé teszi.”

A hiánycél javulása lehetővé teszi az államadássági ráta gyorsabb csökkentését. A közlemény kitér a gazdaság, a beruházások, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség kedvező adataira.

Egyetlen dologról nincs szó a benne: hogy pontosan milyen ruházásokat halasztanak el. Erről csak általában tesznek említést:

"A megtakarítás olyan beruházások átütemezésével érhető el, amelyeknek közbeszerzési, tervezési vagy kivitelezési késedelme lehetővé teszi a 2022-es költségvetés tehermentesítését."

A közleményből annyi azért kiderül, hogy a pénzügyi tartalékképzés összefügg a választás előtti Nagy Évvégi Osztogatással: így jut pénz a 13. havi nyugdíjra, a családi adóvisszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre.

Egy bostoni esküdtszék szerint Charles Lieber hazudott a hatóságoknak, jövedelmet titkolt el, és egy kínai bankszámlát. A 62 éves férfi ellen a kínai gazdasági kémkedés elleni, még Donald Trump elnöksége alatt hozott törvény alapján emeltek vádat. A törvényt sok bírálat érte Kína-ellenessége miatt, de ártalmas lehet a kutatás szabadságára és hosszabb távon az USA műszaki fejlődésére is.

Lieber, aki korábban a Harvard egyetem biokémia-tanszékének volt a vezetője, 2011-től a kínai Wuhan műszaki egyetemen is dolgozott, ahol a havi 50 ezer dolláros fizetést kapott, és további 158 ezer dollárt a költségeire. 1,5 millió dollárért létesíthetett kísérleti laboratóriumot, cserébe publikációkat és szabadalmakat vártak tőle.

A kínai "Ezer tehetség" programban való részvétel nem minősül önmagában bűnnek, csakhogy Lieber harvardi tanszéke 15 millió dollárt kapott kutatásra az amerikai kormánytól, és a tudós az összeférhetetlenségi szabályok miatt köteles lett volna jelenteni kínai kötődését, amit azonban nem tette meg.

Ügyvédje szerint Lieber ellen nem volt semmi bizonyíték, és fel sem merül, hogy hazudott vagy szándékosan bármit elhallgatott volna. (BBC)

A mai kormányinfón jelentette be a miniszterelnök, hogy Novák Katalint jelöli a Fidesz Áder János utódjául, így ő lesz a következő köztársasági elnök. A múlt héten egy hosszabb cikkben foglalkoztunk a lehetséges jelöltekkel, akkor még nem merült fel a családokért felelős tárca nélküli miniszter neve, de a megjelenése után többen is jelezték, hogy ő lehet a befutó.

Novák Katalin lesz Magyarország történetének első női államfője, és túl minden alkalmassági, pártpolitikai és szimpátiakérdésen, de még azon is, hogy ki mit gondol a kormány genderpolitikájáról, ez egy olyan személyi döntés, aminek a jelentőségét nem lehet túlbecsülni.

Orbán Viktor részben éppen azért választhatta Novákot, mert nő. Egy 44 éves, háromgyerekes, magáról a klasszikus családanyai szerep mellett komoly karriert befutó, sikeres és boldog nő képét kialakító nő kerül Magyarország legmagasabb közjogi tisztségébe. És ez mindenképpen enyhíti mindazt a kritikát, ami a kormányt a nők alulreprezentáltsága, a hagyományos családmodellből fakadó, idejétmúlt női szerep preferálása, a gyerekvállalással kapcsolatos akadályok pénzkérdésként kezelése, az Isztambuli szerződés alá nem írása miatt érik.

És végre itt vannak közöttünk a fiatal és fantasztikus női vezetők is: Kata, Judit a kormányban vagy éppen Dia Debrecenből, a sor hosszú, nézzétek el, ha nem mondom fel végig

- katázta le Novákot Orbán novemberben, ami a dicséret ellenére is pontosan jelezte, hogy nem teszi őt és a többi nőt egy polcra a férfi kormánytagokkal, akiket két mondattal korábban a teljes nevükön említett.

Éppen amiatt, mert egy női államfő ténye annyira meglepő, merül fel, hogy Orbán Novák Katalin jelölésével a választásra tekint előre. Novák ugyanis viszonylag népszerű, a köztársasági elnök posztja pedig amúgy is erősen reprezentatív, így mindenki jól jár: Orbán úgy tud genderszempontból gesztusértékű, a fideszes törzsszavazóknál szélesebb körben jól rezonáló lépést tenni, hogy a politikáján semmit sem kell változtatnia. Az alig több mint egy éve miniszter és csak 2018 óta képviselő Novák Katalin eddig is gyorsan emelkedő csillaga pedig korábban elképzelhetetlen magasságba jut.

Nyilván szempont Novák "fideszes kora" is: nem tartozik a Fidesz első, de talán még a második generációjához sem. Nincs elkopva, elfáradva, és természetes önazonossággal jeleníti meg azt a politikai generációváltást, amiről Orbán mostanában sokat beszél (mindig hozzátéve persze, hogy ő maga a legjobb korban van).

Mivel a Fidesz választási győzelme nem lefutott, Orbánnak két forgatókönyvvel is számolnia kell. Ha kormányon marad, kevéssé valószínű, hogy Novák Katalin, aki a politikai karrierjét és az államfői kinevezését is Orbánnak köszönheti, eddig ügyesen titkolt mély jogállami, emberi jogi vagy demokratikus elkötelezettségéből kifolyólag komoly közjogi kontrollszerepre törne, szükség esetén politikai és alkotmányos vétókkal akasztva meg a gépezet működését.

Ugyanakkor szervezetszociológiai közhely, hogy előrelépésük után az emberek gyakran elkezdenek jobban azonosulni a pozícióból fakadó elvásárokkal, mint az őket oda juttatókéval. Így mégsem teljesen kizárható, hogy Novák Katalin, aki eddig a politikai önállóságnak nem sok jelét mutatta, egyszer még meglepetést okoz.

Nehezebb előre látni, hogy milyen elnöki szerepfelfogást képzel el vagy alakít majd ki Novák, ha a mostani ellenzék kerül kormányra. Ebben a felállásban sokkal könnyebben képezhet ellensúlyt a parlamenttel és a kormánnyal szemben.

Viszont egy ilyen helyzet sokkal nagyobb politikai önállóságot feltételez. Mivel Novák már bőven 2010 után alatt került a magaspolitika közelébe, nem igazán lehet kiszámítani, hogy egy ilyen helyzet mennyire lenne neki testhez álló, és miként viselné a rá nehezedő nyomást.

Mert ilyen azért minisztersége alatt nemigen érte. Eleve nincs saját minisztériuma, így nem kellett komoly apparátust működtetnie, az embereiért kiállnia, esetleges hibáikért felelősséget vállalnia. A családpolitikai döntések nem az ő szintjén születtek, Novák Katalin csak az arcát adta hozzájuk, és a tevékenysége javarészt kimerült a családpolitika népszerűsítésében. Komoly politikai konfliktusba, viharba egyszer sem került még, ami vélhetően nem csak a súlytalan kormányzati posztjának, hanem a személyiségének is betudható.

A közösségi médiás influenszerkedést, amit eddig miniszterként igen intenzíven, mármár főtevékenységként űzött, az eddigi szinten viszont valószínűleg nem folytathatja majd. Hacsak nincsenek radikálisan új elképzelései a köztársasági elnök nyilvánosságbeli szerepéről.

Novák Katalin

Novák Katalin Szegeden született, 1977 szeptember 6-án. 2001-ben diplomázott közgazdászként, és azonnal politikai pályára került: a Külügyminisztériumban referensként kezdte, majd 2010 és 2012 között tanácsadó volt Martonyi János miniszteri kabinetjében. 2012-ben az Emberi Erőforrások Minisztériumában Balog Zoltán kabinetfőnöke lett. 2014 és 2020 között ő volt a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, 2018 óta országgyűlési képviselő. 2020-ban a Miniszterelnökség családokért felelős tárca nélküli minisztere lett. Felsőfokú nyelvvizgája van angolból, franciából és németből, középszinten beszél spanyolul.

Három gyereke van, a legkisebb 13 éves. Férje, Veres István Attila a Magyar Nemzeti Bank Pénz- és devizapiac igazgatóságának vezetője.

Donald Trump pert indított Letitia James ellen, hogy leállítsa a volt elnök és ingatlancégeinek működését vizsgáló, két éve zajló nyomozást. Trump és a cégei szerint a főügyész politikailag elfogult, bosszút akar állni, és nyomozása sérti Trump alkotmányos jogait.

Ha kiderülne, hogy a főügyész elfogult, a vizsgálat Trumpra nézve terhelő anyagait nem lehetne felhasználni egy majdani büntetőperben. Letitia James két hete jelentette be, hogy januárban eskü alatt hallgatná ki Trumpot, akit így igazmondási kötelezettség terhelne. Egyelőre nem dőlt el, hogy Trumpéknak sikerül-e az idézést bírói úton érvényteleníteni.

Az ingatlanügyek vizsgálata mellett egy büntetőeljárás is épp most ér kritikus szakaszba. Ezt a manhattani kerületi ügyész vezeti, a gyanú szerint Trump tudatosan felülértékeltette a vagyonát, hogy a hitelezőit félrevezetve több pénzre húzhassa le őket.

(NYTimes)

Orbán Viktornak új jelöltet kell keresnie a köztársasági elnöki posztra: Trócsányi László nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a Sándor-palota helyett februártól a Károli rektori székébe készül, azt pedig konkrétan kijelentette, hogy megtartaná (államfői poszttal összeférhetetlen) EP-képviselői mandátumát. A volt igazságügyi miniszter Trócsányi egyébként nem volt hivatalos jelölt, fideszes értesülésekre hivatozva a Népszava szellőztette meg a nevét augusztusban. Államfői jelölése mégsem tűnt eleve légből kapottnak, miután uniós biztosi kinevezése a jogállam lebontásához nyújtott asszisztenciája miatt 2019-ben elbukott Brüsszel ellenállásán.

A második elnöki terminusát töltő Áder János már nem választható újra, május 11. után nem ő lesz Magyarország államfője. Utódját 30-60 nappal korábban kell a parlamentnek megválasztania. Egyelőre nincs új név Trócsányi helyett, viszont érdemes számba venni a szóba jöhető jelölteket, illetve azt, hogy mik lehetnek Orbán Viktor szempontjai a kiválasztáskor.

Az elmúlt hónapokban több jele is volt annak, hogy Orbán egy esetleges kormányváltás utáni időszakra is a lehető legjobban be akarja biztosítani, hogy a legfontosabb közjogi posztokat még hosszú ideig ne az ellenzék által jelölt – vagy akár konszenzusos – személyek töltsék be.

• Karas Monika előző NMHH-elnök mandátuma fél évvel a választás után járt volna le, de lemondása lehetővé tette, hogy utódját még a mostani parlamenti többség válassza meg.
• A médiahatóság élén a függetlenség legcsekélyebb jelét sem mutató Karas az Állami Számvevőszék alelnöki pozíciójában landolt. Az elnök, Domokos László 12 éves kinevezése júniusig szól: ha a következő parlament nem tud kétharmaddal új elnököt választani, alelnökként Karas vezetheti az ÁSZ-t.
• A parlament törvényt módosított, hogy atombiztossá tegye: a legfőbb ügyész kinevezése mellett az elmozdítása is kétharmadhoz kötött.

E lépések fényében valószínűtlennek tűnik, hogy Orbán gesztust gyakorolva az ellenzék számára is elfogadható államfőjelöltet keressen. Viszont nincs könnyű helyzetben. Olyan embert kell találnia, akiben eléggé megbízik, hogy a Fidesz győzelme esetén nem fog a fejére nőni, akadályozva a hatalmi céljait. Nagyon kellemetlen lenne az együttélés egy olyan, a Fidesz által megválasztott államfővel, aki nyilatkozataival és a törvénygyár akadályozásával gyakran kérdőjelezi meg a kormány döntéseinek helyességét.

Az új államfőnek azonban valamennyire mégis autonómnak kell lennie, hogy ellenzéki győzelem esetén felnőjön a feladathoz, ne kelljen folyamatosan kézi vezérelni őt, és ne hozzon szégyent azokra, akik megválasztották. Schmitt Pál, akiből az autonómia szikrája is hiányzott, és elnökként a törvényalkotás motorja kívánt lenni, csak 2011-ben tűnt jó választásnak. 2021/22-ben más a helyzet, kormányváltás esetén egy Schmitthez hasonló, befolyásolható, önállótlan köztársasági elnök hamar bohócszerepbe kerülhet, politikai kockázatot jelentve Orbán számára.

A lojalitás és az autonómia koordináta-rendszerében a Fidesz szempontjából Áder (és Trócsányi is) jó választás volt. Orbán azonban Áderben sem bízott meg teljesen, ahogy ezt az államfő testőreinek telefonbotránya is bizonyította. Pedig elnökként Áder következetesen kiszolgálta a Fideszt, politikailag igazán fontos ügyben 9,5 év alatt egyetlen törvényjavaslat ellen sem emelt alkotmányos vétót, nemtetszésének sem adott hangot soha, sőt, még a szívének elvileg kedves környezetvédelem állami intézményrendszerének módszeres leépítése ellen sem szólalt fel.

Széles körben érdeklődtünk, hogy kik lehetnek a potenciális köztársasági elnökjelöltek. Mivel forrásaink nem a miniszterelnök környezetében dolgoznak, a felmerült nevek semmiképp nem tekinthetők konkrét értesülések eredményének, inkább annak az érzékeltetésére közöljük őket, hogy egyes vezető állami intézményekben kikről sugdolóznak, kiket tartanak elképzelhető választásnak.

Kövér László

Az első ember, akire amúgy is mindenki gondol. Orbán egyik leglojálisabb harcostársaként biztosan nem küzd bizalmi deficittel. Kövér László még sosem adott okot arra, hogy Orbán kételkedjen benne. Kritizált ugyan néha egyes fideszes köröket, az urizálást, voltak arra utaló jelek, hogy tart Orbán túlhatalmától, de ezekkel a megnyilvánulásaival nem okozott politikai kárt. Kövérrel épp ez a legnagyobb baj: köztársasági elnökké választása az összes említett hatalomátmentő lépésnél nyilvánvalóbbá tenné, hogy Orbán Viktor az ellenzék választási győzelmére számít. Némi túlzással ezzel az erővel Orbán tavasszal magát is megválasztathatná államfőnek.

Paranoiája és házelnökként elhatalmasodó tekintélyuralmi vonzalmai sajátos színezetet adnának Kövér László köztársasági elnökségének. Ugyanakkor az államfői poszt a házelnökinél sokkal távolabb áll a napi politikától, legalábbis az eddigi köztársasági elnökök visszafogott gyakorlatában. Ha mégis ő lenne Áder utóda, és nem változtatna az államfői szerepfelfogáson, Kövér László jóval kevésbé lenne szem előtt, mint az elmúlt években.

Maróth Miklós

Maróth Miklós akkor lett szélesebb körben ismert, amikor 2019-ben az MTA-tól elvett kutatóintézetekből szervezett Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökévé választották. A klasszikafilológus, orientalista tudós a Fidesz értelmiségi holdudvarához tartozik, bizalmi viszonyát Orbánnal jelzi, hogy ott volt azon a vacsorán, ahol a miniszterelnök az USA-ban körözött szaúdi milliárdos Ghaith Pharaonnal találkozott (Maróth állítólag nem tudta, hogy ki Pharaon).

Ő volt a Pázmány egyetem bölcsészkarának alapítója, és ő járta ki a 90-es évek elején, hogy az egyetem kampusza Piliscsabán legyen. 2015 után arabista tudósként a migránsellenes kormánykampány tudós támogatója és gyakori megszólalója volt. 2019 óta Orbán Viktor tudománypolitikai tanácsadója. Bizalmi megbízásai nem újkeletűek: már a 80-as években a pártállam meghatározó külügyi emberei és arab vezetők között tolmácsolt. Maróth neve 2016-ban merült fel először a köztársasági elnökséggel kapcsolatban, és állítólag nem lett volna ellenére a dolog, de akkor Áder ismételhetett. Maróth Miklós a kérdésünkre a vélekedést "nagyon megtisztelőnek" nevezte, azonban, mint mondta, ilyen felkérést nem kapott.

Csák János

Az üzletember neve is előkerült már néhányszor az államfői poszttal kapcsolatban. Csák korábban egyebek mellett volt a Mol és a magyar T-Mobile első embere, és egy ideig átmenetileg övé volt a Heti Válasz című lap. 2011–14 között londoni nagykövet volt, 2016–19 között a Design Terminal tulajdonosa. Ő a Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont szakmai vezetője a Corvinuson, ahol az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumában is tag. Csák János megkeresésünkre azt válaszolta, hogy nem kapott felkérést, és nem tudja kontrollálni, miket írnak róla.

Martonyi János

Martonyi jogtudós, volt egyetemi tanár, külügyminiszterként az első és a második Orbán-kormánynak is tagja volt. Diplomataként erős volt európai integrációs és atlantista elkötelezettsége. Martonyi elvileg megfelel a fenti önállóság-feltételnek, arról viszont nem sokat lehet tudni, hogy valójában mit gondol a Brüsszellel egyre konfrontatívabb magyar külpolitikáról. Az etnikai homogenitás orbáni felvetését nyíltan kritizálta.

Orbánnak, ha valóban gondolkodik Martonyiban, mérlegelnie kell, hogy a volt külügyminiszter a pártállami időkben fedőnéven az állambiztonságnak jelentett szóban és írásban, amiért anyagi juttatásban részesült (bár a sajátos magyar ítélkezési gyakorlat értelmében így sem nevezhető ügynöknek). És áprilisban 78 éves lesz, amivel abszolút korrekorder lenne a köztársasági elnökök között.

Stumpf István

A Bibó szakkollégium hajdani igazgatója tökéletes választás lenne. Orbán régi közeli ismerőse, első kormányának kancelláriaminisztere. 64 éves, vagyis tökéletes elnöki korban van. Jogász, politológus, tehát a szakmai-tudományos háttere is adott. A Fidesz első és máig legfontosabb háttérintézménye, a Századvég Politikai Iskola, illetve az abból alakult Századvég Kutatóintézet alapítója. Volt alkotmánybíró, de 2019 után parkolópályára került, ami azzal sem változott sokat, hogy február óta ő a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos (2023 februárjáig).

Stumpffal Orbán szempontjából az a baj, hogy önjáró és kiszámíthatatlan. Hiába választotta meg 2010-ben alkotmánybírónak a Fidesz annak ellenére, hogy nem felelt meg egyértelműen a törvényi elvárásoknak, Stumpf nem bizonyult hálásnak. Kilencéves terminusa alatt a fideszes törvényhozás egyik legnagyobb kritikusa volt, és egyfajta igazságosztóként igyekezett keresztbe tenni a jogállam leépítésének. Ráadásul bírálatait olykor nemcsak a határozatokhoz csatolt különvéleményeiben, hanem nyilatkozatokban is hangoztatta, például amikor arról beszélt, hogy a negyedik alkotmánymódosítással az Országgyűlés kétharmados többsége „túllépett bizonyos alkotmányos normákat”. Köztársasági elnökként valószínűleg ugyanilyen harcias lenne, ami Orbánt, ha kormányon maradna, gyakran hozná kellemetlen helyzetbe.

Navracsics Tibor

Az emberarcú fideszes – így szokták a rossznyelvek Navracsicsot (és Pokorni Zoltánt) említeni, ami egyszerre szól a megkérdőjelezhetetlen elkötelezettségnek, ugyanakkor az óvatos, finnyás értelmiségi távolságtartásnak is. Navracsics Tibor sosem kritizálta élesben a tekintélyuralmi, illiberális, hibrid stb. rezsimet építgető Orbán Viktort és kormányait, viszont a sajtókapcsolatait ügyesen használva mindig szerette magát mérsékeltebb, viszonylag független szereplőként láttatni.

Navracsics is jogász és politológus. Akkor lett igazán ismert, amikor 2006–10 között a Fidesz-frakciót vezette ellenzékben. 2010–14 között közigazgatási és igazságügyi miniszterként a kormány második embere volt, majd Lázár Jánossal való konfliktusa és a miniszterelnök rapszodikus személyzeti politikája miatt kikerült a hatalmi centrumból. Rövid külügyminiszterkedés után 2014–19 között az EU oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyekért felelős biztosa volt. 2019 óta Stumpf Istvánhoz hasonlóan ő is parkolópályán van, kormánybiztosként jelenleg Északnyugat-Magyarország fejlesztéséért felel, és egyelőre nem dőlt el, hogy tavasszal ismét egyéni képviselőjelölt lesz-e. Navracsics se lenne igazán meglepő választás az államfői posztra, ahol feltehetően tovább építené szoftfideszes imázsát, eltartott kisujjal kiszolgálva Orbán Viktor uralmát.

B-lista

A héten megfuttattam a 444 szerkesztőségi levelezőlistáján, hogy ki lehet Áder utóda. Néhány felmerült nevet a szórakoztatás mellett azért idézek, mert illusztrálják, hogy milyen további szempontok merülnek fel a jelöltekkel szemben.

A jelöltnek legalább ránézésre komoly embernek kell lennie: ez az a szűrő, amin Schmitt Pál még úgy-ahogy átment, Németh Szilárd azonban kapásból elvérzik.

Varga Judit még túl fiatal. Azt, hogy elviselne-e Orbán egy nála jóval fiatalabb nőt a legmagasabb közjogi poszton, vagy egyáltalán felmerül-e nála az ilyesmi, nehéz eldönteni. A tekintély viszont fontos szempont, és az igazságügyi miniszternek ez a gyenge pontja. A közösségi médiás influenszerkedés megy neki, de a kicsit is kellemetlen helyzetek méltóságteljes kezelése nem, ahogy azt a sajtó előli bujkálása és különösen a Pegasus- és a Völner-ügy méltatlan kezelése jól mutatta.

Szili Katalinnal az a fő gond – de az viszont elég nagy –, hogy egy örökösen kormánypárti politikusban valójában egy pillanatig nem lehet megbízni.

Schiffer András merész választás lenne, és ha a jelölésének volna bármilyen valóságalapja, az megmagyarázná, hogy a politikusból lett megmondóember bár nem fideszes, miért olyan népszerű vendég a kormánymédia orgánumainál. Schiffer a nagyon kevés (volt) ellenzéki politikus egyike, akikről lehet tudni, hogy Orbán tiszteli, vagy legalábbis nem nézi le. Valószínűleg képes lenne a két oldaltól egyenlő távolságot tartó (az ő esetében azokat egyformán utáló) elnöki éthosz újrateremtésére, viszont mégsem lehet belőle államfő: Orbán Viktor szinte biztosan nem fog egy nőtlen és gyerektelen férfit jelölni köztársasági elnöknek.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora talán a legracionálisabb ötlet, ami a belső listán felmerült, tulajdonképpen nehéz ellenérvet találni vele szemben. Ha valaki egyetemi vezetőként és orvosként is kedveli a közszerepléseket, a részvételt a kormányzati plakátkampányokban, valamint tízezrével ad be vakcinákat, sőt közben könyvet is van ideje írni, annak talán egy reprezentatív közjogi funkció se lenne ellenére.

Futottak még a listán: Lázár János, Mátrai Márta, Fónagy János, Gyopáros Alpár, Ritter Imre, Stefka István, Eperjes Károly, Boross Péter, Schmidt Mária, Schmitt Pál (!), Mesterházy Attila (!!), Gyurcsány Ferenc (!!!), Szájer József (!!!!).

Érdekes médiafogyasztási kutatást végez olvasóin a kormánypárti médiaholdinghoz tartozó Kisalföld kiadója, a Mediaworks: azt vizsgálják, feltűnik-e az olvasóiknak, ha egymás után két nap is ugyanazok a hírek, és pontosan ugyanúgy jelennek meg az újságban. A tegnapi és a mai lapszám 6-7 oldalán egyebek mellett

• a nemváltó műttek tb-támogatásért lobbizó civilekről,
• a fővárosi közműcégektől Karácsony Gergelyék által kirúgott munkásokkezekről
• és az utoljára épp a CIA zsoldjában álló ellenzéket leleplező kormányzati propagandafantom, Anonymus munkásságáról

olvashatnak tanulságos, tökéletesen egyező anyagokat.

Mivel a mediaworks-os lapok olvasóit azokon a napokon is nagyjából ugyanilyen vagy hasonló anyagokkal bombázzák, amikor a hírek nem szó szerint egyeznek meg, még akár az is kiderülhet, hogy a kiadócsoport épp radikális újításokat készít elő. Az összes regionális napilapra kiterjedő horizontális tartalmi egységesítés után logikus lépésnek tűnik a longitudinális, hosszabb időn átnyúló cikkunformizálás bevezetése.

Olvasónk szerint, aki a fotót készítette, ugyanilyen tartalommal jelentek meg a többi MW-s lap pénteki és szombati 6-7. oldalai (konkrétan a Naplót és a Délmagyarországot említette még), de a nyomtatott lapszámokat sajnos nem tudjuk leellenőrizni, a digitálisan elérhető példányokból pedig a jelek szerint már törölték a kísérlet nyomait.

Miután szerdán lehetővé vált az 5-11 éves gyerekek oltási regisztrációja, szombat reggel az időpontfoglalás is megnyílt az EESZT felületén. Az eredeti tájékoztatás szerint az oltópontok mellett a megfelelő körülményekkel rendelkező körzeti gyerekorvosi rendelőkben is lehet oltatni, de ezek nem szerepelnek az EESZT listáján, így aki a gyerekorvosánál oltatna, azt egyedileg kell megszerveznie.

A gyerekeket kizárólag a Pfizer módosított mRNS vakcinájával oltják, aminek ugyanaz a hatóanyaga, mint a felnőtt verzióé, de más a kiszerelése és az adagolása. Az első ütemben 138 ezer adag vakcina érkezik, ennek a felét használják el, a másik felét elteszik a három héttel későbbi második adagra. Vagyis 69 ezer gyerek kaphatja majd meg az első hullámban az oltást, de rendszeresen érkeznek majd új szállítmányok (ebben a korosztályban 646 ezer gyerek van).

Az oltási regisztrációjához olyan email-címre van szükség, amivel más még nem regisztrált. Aki nem akar az ötéves gyerekének email-fiókot nyitni, könnyen kicselezheti a rendszert, a részletekről itt írtunk.

Szerzetesi fogadalmat tevő, kiélt bonvivánok élhetnek át olyan sorsfordító pillanatot, mint amilyet Gyurcsány Ferenc, amikor állítása szerint az ellenzéki miniszterelnökjelölt arra kérte, hogy ne kampányoljon.

Akkor így - kommentálta karakán döntését a Demokratikus Koalíció fegyelmezett elnöke, akit ha magasztos cél érdekében kérnek valamire, azt megteszi. Így, ha sikerül a démonaival megküzdenie, a Nemzet Aszkétájától most egy ideig legfeljebb főzős posztokat fogunk látni.

Az első próbatétel már körvonalazódik is: Czeglédy Csaba, az ellenzék DK-s szombathelyi képviselőjelöltje rögtön a posztja alatt a reményének adott hangot, hogy Ferenc testvér Szombathelyre azért ellátogat.

A parlament honlapján megjelent az a bizottsági módosító javaslat, ami egy salátatörvénybe szuszakolná be utólag öt állami tulajdonban lévő cég eladhatóvá tételét. Az öt cég:

• HM Armcom Zrt.
• HM Currus Zrt.
• HM Arzenál Zrt.
• HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt.
• RÁBA Járműipari Holding Nyrt.

A kormánypártok kezdeményezéséről a 444 számolt be először csütörtökön, de akkor a tervezetet még nem töltötték fel a parlament rendszerébe. Az öt cég eddig a nemzeti vagyonról szóló törvény tiltólistáján volt, most megnyílik az út az értékesítésük előtt. Az indoklás alapján a kormány egy kézben szeretné tudni a hadiipari cégeket:

"A védelmi ipari beszerzés központosítása érdekében szükséges egységes tulajdonosi struktúra kialakításához szükséges technikai módosítás."

A szavakat keresik az építészek, miután valaki egy építészszakmai fórumban kiposztolt egy képet, amit Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztos mutatott be csütörtökön, az I. kerületi Polgári Szalonban, ahol a várbeli felújítás következő szakaszáról beszélt. Eddig a felújítás lebonyolítója, a Várkapitányság Nzrt. által közzétett látványtervek alapján úgy lehetett tudni, hogy a Szent György téren ez az épület épül meg:

Ez az újjáépített Honvéd Főparancsnokság, egészen pontosan annak egy modern verziója. Kallina Mór 1897-ben befejezett neoreneszánsz épülete a háborúban megsérült, évtizedekig romos állapotban volt, aztán 2013-14-ben részlegesen felújították, és mivel a szerkezet jó állapotban van, most visszaépítik. Így néz majd ki a Dísz tér felől:

A probléma az, hogy a hozzá hátulról, a Szent György tér felől kapcsolódó volt Honvédelmi Minisztérium egykori épületét nem építik vissza, rossz nyelvek szerint azért, mert rontaná a kilátást a Miniszterelnökségnek helyet adó, és alacsonyabb Karmelita kolostor nyugatra néző irodáiból. A látogatóközpont azonban nyilván nem végződhet egy tűzfalban. Hogy megnyissák a Szent György tér felé, a fenti képen látható modern, pixelhatású lezárással egészítették volna ki, ami egyfajta kompromisszumot jelent a Palotanegyed tájsebeit az eredeti épületek többé-kevésbé hiteles másolataival befoltozó, historizáló Nemzeti Hauszmann Program és a konkrét funkcionális és építészeti igények között.

Ez a látványterv szerepelt még hétfői, a Karmelita körbekordonozásáról szóli cikkünkben is. És mindenki azt hitte, ennek a felvonulási területét kerítették el nemrég a Szent György téren. Ehhez képest mutatta be csütörtökön Fodor Gergely ezt:

"Atya világ!!!! Mi ez a fos??? Mondjátok, hogy ez csak egy vicc!"

"Ha valami, akkor ez A történelemhamisítás."

"Óriási kihagyott lehetőség, ha tényleg ez fog megvalósulni."

"Atyaúristen, remélem csak december 1-jét keverték össze április 1-jével."

A kommentelők a szörnyülködés mellett egyből a Nagy Sándor-i örökséghez visszanyúlni próbáló Szkopje 2014 projektre asszociáltak, ami klasszicizáló giccsépületekkel tette tönkre a macedón főváros nagy részének látképét.

Arról az örökségvédelmi problémáról, hogy szabad-e régi középületeket modern technológiával, világos funkció nélkül újraépíteni, építészkörökben máig nagy vita van. De a Hauszmann Program eddig legalább egységes szemléletet képviselt. Ez a hozzáépítés azonban minden hozzászóló szerint annyira elhibázott, csúnya és aránytalan, hogy nehezen érthető, miként bólinthatott rá bárki is.

Sokat ront a helyzeten, hogy a kormánybiztos a beszámolók szerint már kész tényként prezentálta, vagyis semmiféle nyilvános szakmai vita nem előzte meg, és persze az építész kilétét is homály fedi. Többen írták, hogy ennél még az is tisztességesebb megoldás lenne, ha az épület déli végére rámásolnák a túloldali, Dísz téri homlokzatot.

Csütörtök este megkérdeztük a Várkapitányságtól, hogy miért e mellett a verzió mellett döntöttek, ki az építész, és miként áll az új terv összhangban az egész Hauszmann Program szakmai alapkoncepciójával. A válaszról új cikkben számolunk majd be.

Múlt héten kordonok jelentek meg a Budai Várnegyedben, a Színház utcában. Az utcát a Miniszterelnökség épületegyüttesének két végénél zárták le. A Karmelita kolostor előtere volt az a hely, ahol a kormányülések előtt a kocsijuk és a kapu között az újságíróknak sikerült néha elcsípniük és szóra bírniuk vezető kormányzati politikusokat.

Ez mostantól a Karmelita előtt egészen biztosan nem lesz lehetséges: a rendőrök már csak a Miniszterelnökségen dolgozókat és a korányzati vezetők autóit engedik be a lezárt részre. A posztos rendőrök azt mondták, a korlátozást "az építkezés" miatt rendelték el, és úgy tájékoztatták őket, hogy ez évekig így lesz.

A Színház utca másik oldalán, a Karmelitával szemben mostanában kezd felgyorsulni a hajdani Honvéd Főparancsnokság újjáépítése. A Várkapitányság októberi tájékoztatása szerint az épület 2023-ra lesz készen.

A kordonozás érthető lenne, ha a lezárt részre csak az építkezésen dolgozókat engednék be. Ők azonban az épület nyugati/déli oldalai felől közlekednek. Ott van az építkezés felvonulási területe is.

A Miniszterelnökség irodái viszont csak a Színház utcából közelíthetők meg: ha ezt a szakaszt tényleg azért fontos lezárni, mert kell a hely az építkezésnek, akkor az itt dolgozó védett személyeket, például Orbán Viktort sem szabadna naponta többször a munkaterület veszélyeinek kitenni. Ha viszont a Honvéd Főparancsokság építéséhez nincs szükség a Színház utca lezárására a teljes szélességében, akkor felmerül a kérdés, hogy miért csak a Karmelitában dolgozók mehetnek arra.

Minderről megkérdeztük a területet kezelő állami beruházót, a Várkapitányság Nonprofit Zrt.-t és az Nzrt. tulajdonosi jogait gyakorló Miniszterelnökséget. Választ csak a Várkapitányságtól kaptunk: azt írták: "érdemben megkezdődött a Honvéd Főparancsnokság megújításának daruállítással is járó szerkezetépítési szakasza", ezért "a kivitelező kérte az organizációs terület módosítását".

Hogy ez a módosítás pontosan mit jelent, azaz a daruépítés miatt zárták-e le a Színház utcát, és ha igen, meddig, arra nem tértek ki. Ahogy arra a kérdésünkre sem válaszoltak, hogy meddig marad a kordon. A munkaterület módosításának igénye mindenesetre hirtelen merülhetett fel: a turisták a Szent György tér felől most csak egy parkos területen keresztül tudják megkerülni az építkezést.

Lehet, hogy minderre van észszerű magyarázat, és a Honvéd Főparancsnokságot lehetetlen a 15 méter széles Színház utca teljes lezárása nélkül újjáépíteni. De amikor a kormányzati vezetők megközelíthetősége hirtelen a korábbinál is nehezebbé válik a média számára, felmerül, hogy talán nem véletlenül választották a megoldást.

Arról, hogy a Parlamentben hogyan szűkült nullához közelire a sajtó mozgástere, itt írtunk.

• Eldőlt a hónapok óta tartó vita, az ellenzéki összefogás radikális lépésre készül: ha tavasszal győznek, feles többséggel is nekimennek az alaptörvénynek.
• Az alaptörvény szükséges korrekciója mellett az új parlament első ülésén félreállítanák mások mellett a legfőbb ügyészt, az alkotmánybírókat és a Költségvetési Tanács tagjait.
• A legnehezebb feladat az, hogy az új alkotmány elfogadásáig tartó átmeneti időszak alatt se sérüljön a hatalommegosztás jogállami elve.
• Az új alkotmányt annyira minimalistára szabnák, hogy a jobboldal számára is elfogadható legyen. Viszont a Fidesz helyett inkább a Fidesz választóival konzultálnának róla.
• Új jogi eszközöket vezetnének be, hogy megvédjék attól, hogy bárki megint kisajátítsa.
• Az "áprilisi törvényekről" és a folytatásról Márki-Zay Péter közjogi stábjának vezetőjével, Fleck Zoltán jogász-szociológussal beszélgettünk. Fleckék szabad kezet kaptak Márki-Zaytól és a pártoktól az ellenzéki összefogás választási programja legkényesebb fejezetének kidolgozásához, de a programot a végén a pártoknak kell jóváhagyniuk.

Hogyan lett az ellenzéki összefogás választási programjáért felelős testület tagja?

Nyáron egyszer volt egy beszélgetésem Márki-Zay Péterrel, amikor látszott, hogy neki is lesz esélye miniszterelnök-jelöltté válni. Szűk körben meghívott pár kérdésről beszélgetni, majd egy, az alkotmányozásról szóló rendezvényén Vörös Imrével és Róna Péterrel együtt én is mondtam egy rövid beszédet, amit vita követett. Világos volt, hogy neki és Dobrev Klárának vannak hasonló elképzelései azokhoz a jogászokhoz, akik azt mondják, nem lehet teljesen érintetlenül hagyni a Fidesz által létrehozott közjogi berendezkedést, mert nem fog tudni kormányozni a következő kormány, nem lesz működőképes a parlament. Amikor Márki-Zay győzött, néhány hét után felhívott, hogy rám bízná a közjogi szakértői csapat vezetését, aminek sem az összetételébe, sem a munka tartalmi részébe nem szól bele, sőt, az ellenzéki pártok sem küldenek a bizottságba senkit.

Erről megállapodott MZP a pártokkal?

Ő azt mondta, bírja a pártok támogatását abban, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kéri fel a szakértői stábokat.

A stábok munkájának eredményéből hogyan lesz közös ellenzéki program?

Biztos megvitatják majd. Az alapvető kérdésekben szerintem konszenzus van az ellenzéki pártok között, bár persze lehetnek komoly viták is. Egy ilyen bizottság egyet nem vállalhat: hogy vezényelje a pártok közötti egyeztetéseket. Mi szakmai programot, menetrendet tudunk adni, de a politikai egyeztetés a miniszterelnök-jelölt feladata lesz.

Ön mellett kik tagok még a közjogi stábban?

Annyira friss a dolog, hogy nem kaptam még felhatalmazást a nevek közlésére. Márki-Zay annyit már nyilvánosan elmondott, hogy volt miniszter és volt alkotmánybíró is van benne, nem nehéz kitalálni, ők kik. Ez egy 8-9 fős testület, többféle kompetencia kapcsolódik össze, egyrészt egy nagyobb, elméleti rálátás az alkotmányos elvek és intézmények összefüggéseire, és egy kodifikációs aprómunka.

Mintha lenne némi értetlenség, hogy most akkor készül-e új alkotmány, vagy nem?

Nem arra kaptunk megbízást, hogy írjunk egy új alkotmányt, amit majd elfogad az új parlament. Ezt ebben a csapatban senki nem vállalta volna el, pontosan tudjuk, hogy ezt csak több lépésben lehet elérni. A legnehezebb feladat az átmenet alkotmányosságának a megtervezése. De egy másik csapattal, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel folyik egy ezzel szorosan összetartozó munka, a jogállami alkotmány elveinek és intézményeinek koncepcionális kidolgozása.

Milyen részekből áll pontosan a feladat?

Meg kell tudnunk egyezni, hogy mi a pontos diagnózis, hogyan működik az autoriter rezsim, amit le kell bontani, hogy egy jogállami keretek között maradó, működőképes kormányzás léphessen a helyére. Utána egészen pontosan meg kell mondanunk, hogy az alaptörvényben és a többi kétharmados törvényben melyek azok a szabályok, továbbá melyek azok az intézmények, amelyeket azért hozott létre a Fidesz, hogy a hatalmat akkor se veszítse el, ha a választásokat elveszíti. Ezeknek a kiiktatására olyan megoldásokat kell keresnünk, hogy közben a jogállami és az alkotmányos elvek ne sérüljenek. Ez lesz az alkotmányos átmenet intézményes forgatókönyve: mit csináljon az első nap a parlament, mihez kezdjen a parlamenti többség a legfőbb ügyésszel, a Költségvetési Tanáccsal, az Alkotmánybírósággal. Az összes olyan elemmel, amelyik lehetetlenné teszi a kormányzati működést. Erről szólnak majd az új parlament által elfogadandó “áprilisi törvények”. És ezután kell majd meghatározni, hogy milyen út vezessen egy új alkotmányhoz, és az nagyjából milyen legyen.

Erre az egészre mondja majd a Fidesz, hogy az ellenzék korlátlan hatalmat akar, ezért lebontaná az alkotmányos rendszert.

Nagyon fontos, hogy nem azért kell semlegesíteni a Fidesz intézményeit, mert az eljövendő kormány kevesebb alkotmányos kontrollt akar a működése felett. Ellenkezőleg, növelni akarja az ellenőrzést: érdemi hatalmi korlátokat akar berakni a rendszerbe, amelyek azonban nem egy párt érdeinek, hanem az alkotmányos elveknek a garanciái.

Milyen konkrétumokat lehet tudni már most az alkotmányos átmenetről?

Az alaptörvénybe egy módosítási rendszer kerül majd bele, amiről egy politikai deklaráció fejti ki, hogy miért szükséges: ez a helyzet, így állunk, nem fogunk tudni nélküle kormányozni. Mindehhez a felhatalmazást a választók adják majd: előre el kell mondani nekik, hogy az ellenzék erre készül, és amikor az ellenzéki összefogásra szavaznak, erre a menetrendre is szavaznak.

Amit mond, az alapján világos, hogy készek feles többséggel módosítani kétharmados törvényeket. Márki-Zay Péter, ön és a stábja a formális alkotmányossági követelménynél fontosabbnak tartja a tartalmit, vagy máshogy fogalmazva az alkotmányosság és a jogállami működés visszaállításának szükségessége önöknél felülírja azt az eljárási szabályt, hogy kétharmados törvényt csak kétharmados többséggel lehet megváltoztatni. Hogyan igazolható ez a fontossági sorrend?

Onnan érdemes kiindulni, hogy a csapdarendszerrel, amit fel akarunk számolni, mi volt a Fidesz szándéka. Arról köztünk és az eljárásjog elsőségét hirdető formalista alkotmányjogászok között nincs vita, hogy a Fidesz célja a hatalom kizárólagos birtoklásának biztosítása volt. Az alaptörvényben benne van, hogy az ilyen törekvés ellen mindenki jogosult és köteles fellépni. Erre hivatkozott Vörös Imre, és ezen alapul a mi eljárásunk is. A formalista Jakab András erre azt mondja, hogy ez az alaptörvényi cikk csak egy szimbólum, nincs számon kérhető normatív tartalma. Csakhogy ilyen alapon minden alkotmányos szabály, ami nem hatáskörökről és intézményes felhatalmazásokról szól, puszta szimbólum. Ha ezeket a garanciákat csak szimbólumnak gondoljuk, akkor nagy baj van, mert akkor nem hiszünk abban, hogy az alkotmányosságnak épp az az értelme, hogy akadályozza a zsarnokság kialakulását.

Mikor áthághatók az eljárási szabályok?

A mostani helyzetnél maradva a kétharmados eljárási szabályok áthágása szerintünk akkor igazolható, ha valóban alkotmányos elv sérült, ha a beavatkozás tényleg azt az intézményt érinti, amely a sérelemmel a leginkább kapcsolatba hozható, és ha a beavatkozás alkalmas a probléma orvoslására.

Mennyire számolnak a radikális beavatkozás gyakorlati következményeivel? Hogy hogyan reagálnak majd az intézmények, az államapparátus, hogy utcára viszi-e a Fidesz az embereket, és esetleg polgárháborús hangulat alakul ki?

Hogy hogyan fognak reagálni az állami intézmények, mit lép az alkotmánybíróság és hogyan reagál a Fidesz, ezek praktikus következmények, amiket szintén végig kell gondolni, de nem lehet összekeverni a kiindulási problémával, hogy miért kell hozzányúlni a rendszerhez. El kell választani a beavatkozás elvi alapját a beavatkozás következményeitől. Van néhány elvi probléma, elméleti és filozófiai dilemma, amiben a munka során konszenzusra kell jutnunk, de nem ebben.

Ha eltekintünk a hatalmi céloktól, lehet azt mondani, hogy az alaptörvény megalkotásakor a Fidesz is önkényesen válogatott a tartalmi és a formális alkotmányossági szempontok között? Hogy ők az eljárási szabályok formális betartása mellett egyoldalúan kiüresítették az intézményeket, és a képükre formálták a bevezetőt és az alapjogi részt, önök pedig most a szükségesnek tekintett tartalmi korrekció érdekében az eljárási szabály megsértését javasolják? Van például most annak jelentősége, hogy a Fidesz 2010 előtt nem kért választói felhatalmazást az alkotmányozáshoz, majd egyedül alkotmányozott?

Abszolút van. Nem hogy nem mondták el, hogy alkotmányozásra készülnek, de kifejezetten arra utaltak, hogy nem fognak alkotmányozni, nem fogják megtörni a jogfolytonosságot. Közben a legélesebben törték meg azzal, hogy deklarálták az alaptörvényben, hogy nem ismerik el az 1949-es alkotmányt, miközben annak a módosításából lett a 89-es köztársasági alkotmány, aminek a szabályai alapján született az ő alaptörvényük. Sőt, vannak, akik azt mondják, hogy az Alaptörvény nem is legitim, mert a Fidesz nem tartotta be a megalkotására vonatkozó szabályokat, azt az egyet kivéve, hogy kétharmad kell hozzá. Nem négyötöddel szedték ki azt a korábbi szabályt, hogy csak négyötöddel lehet elkezdeni alkotmányozni. A konzultációra vonatkozó szabályt sem tartották be. És a politikai logikát sem, hogy nem szabad egyoldalúan alkotmányozni, mert akkor a másik oldal nem fogja a magénak érezni és tisztelni az alkotmányt, aminek épp most látjuk a következményeit.

Meg kell várni, hogy kiderüljön, a legfőbb ügyész vagy az AB az új helyzetben is tovább szolgálják a Fidesz érdekeit, vagy mindenképp hozzájuk kell nyúlni?

Erről van egy vita. Sokan, akik ellenzik ezt a radikális beavatkozást, azt mondják, hogy meg kell várni, amíg tényleg ellenállnak és akadályozzák a kormányzati működést. Szerintem viszont nem szabad megvárni, hogy az Alkotmánybíróság ötödször is visszanyomjon egy teljesen alkotmányos törvényt. Nem szabad megvárni, hogy a Költségvetési Tanács akadályozza a költségvetés elfogadását. Vagy hogy a legfőbb ügyész tovább akadályozza kirívó bűncselekmények feltárását. Ezeknek az intézményeknek a működését sokan, régóta vizsgálják, rengeteg alapos jelentés készült. Át kell őket tekintenünk, hogy az új parlament csak azokhoz az intézményekhez nyúljon majd hozzá, amelyekhez az alkotmányos korlátok visszaállításához feltétlenül szükséges, és úgy, hogy a jogállami elvek ne sérüljenek.

Az, hogy születtek vállalható alkotmánybírósági döntések is, mennyiben árnyalja a képet?

Az autoriter-legalista logika azt mondja, hogy van egy csomó rendes döntés, vélemény, különvélemény. Olyasmi, ami tényleg méltányolható és rendben is van. Csakhogy ezek az alkotmánybírósági döntések a törvénygyár működésének az egészét, a hatalom szempontjából igazán fontos ügyeket nem érintik. A közpénzekkel, a közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyekben nem ártanak a kormánynak, a gazdasági és a politikai érdekeit nem sértik. Pont ezek miatt szoktak alkotmánybíróságokat fenntartani, és pont ezekben az esetekben nem működik az AB.

Miért nem érdemes bízni abban, hogy mondjuk az alkotmánybírók megemberelik magukat és elkezdik komolyan venni a dolgukat?

A "ha rendesek lesztek, akkor nem bántunk titeket" típusú logika átpolitizálná az alkotmányos átalakítást, és bármikor visszaüthetne, mert a politikai erőviszonyoktól függne, hogy egy intézmény gyakorolja-e épp az alkotmányos funkcióját vagy nem.

Hogyan lehet elmozdítani a legfőbb ügyészt vagy az alkotmánybírókat?

Gyors, minimalista, sebészi pontosságú beavatkozással. Ha a parlament formálisan semlegesít valamilyen Fidesz által elfoglalt közjogi intézményt, a helyére egy ugyanolyan erős intézményt kell állítania, amelyik azonban az alkotmányos elvek alapján fogja korlátozni az új törvényhozást és a kormányt, és nem a Fidesz érdekében. És az ellenzéki összefogásnak mindehhez még a választás előtt felhatalmazást kell kérnie a választóktól.

Márki-Zay Péter nemrég az új parlament alakuló ülése után 60 nappal megtartandó, az alaptörvény megváltoztatásáról szóló népszavazásról beszélt. Eltekintve attól, hogy ilyesmiről nem lehet népszavazást tartani és hogy józanul számolva minimum fél év kell hozzá, nem érzi, hogy a felvetés jól jelzi, politikai oldalról egyfajta vakság van arra, hogy micsoda aknamező a tervezett radikális közjogi átalakítás?

A miniszterelnök-jelölt szerintem jószándékú és radikális mondatai nem minden esetben jól előkészítettek, de erről kevésbé tehet. Ez a bizottság most állt fel, most alakul a munkamódszer, hogy minden egyes lépés tekintetében mérlegelni kell az előzményeket, a sorrendet, az igazolási elveket és a következményeket. Nagyon záros határidőn belül, tehát viszonylag gyorsan elkészül a már említett menetrend, ami végigveszi, hogy a választási eredmény kihirdetése utáni naptól az új alkotmány népszavazási elfogadásáig mi történik. Márki-Zaynak persze nem kellett volna időpontot mondania, de számomra az a fontosabb, hogy ő a közvetett demokrácia csapdájából úgy akar kijönni, hogy a népszuverenitásra, a részvételre, a népszavazásra helyezi a hangsúlyt.

Az elképzelésük szerint meddig tartana az átmeneti időszak?

Nem kell nagyon hosszú időre gondolni. De ennek az időszaknak nem a szakértői munka lesz a lényege, bár az sem lényegtelen, hanem hogy nagy társadalmi részvétellel, nagy legitimációval történjen, és a vége természetesen egy népszavazás legyen, hogy a kis többségű parlamentet a népszuverenitás hagyományos eszköze támogassa.

Hogyan lehet egy ennyire megosztott országban, ennyire különböző értékrendek mellett közös alapot találni egy új alkotmányhoz?

Ezt a kérdést onnan érdemes megközelíteni, hogy a Fidesz alaptörvénye elképesztően kirekesztő. Nagy társadalmi csoportokat foszt meg az egyenjogúságtól. Például a nem heteroszexuálisokat. És a példánál maradva, ebből az alaptörvényi igazságtalanságból fakad a diszkriminatív anyakönyvezés és örökbefogadás törvényi gyakorlata. Ami nem maradhat így. Épp ezért én a feladatunkat, beleértve az alkotmányozást, úgy definiálnám, hogy ez egy társadalmi integrációs projekt. Egy minimalista alkotmányra van szükség, amibe nem írunk bele társadalmi értékeket, mert az ország egyik fele ilyen értékeket tart fontosnak, a másik meg olyanokat. Nem lehet alkotmányos szinten eldönteni a családpolitikai, szexuális, eutanázia-, és más hasonló kérdéseket. Semmit, ami morálisan megosztó. Az ilyen, szakpolitikai kérdéseket meghagyjuk a szakpolitikai döntéshozatalnak.

Az illiberális demokrácia sokéves hangoztatása után nem túl nagy engedmény olyan alkotmányt írni, ami ennyire ki van lúgozva? A szexuális kisebbségeknél maradva, az egyenlő bánásmód nem egy választható társadalmi érték, azt az államnak kötelessége biztosítani, mert az emberek alapjogaiból következik.

Az új alkotmánynak, mint minden modern alkotmánynak, természetesen tartalmaznia kell az egyén alapjogait, az ember méltóságának és jogegyenlőségének garanciáit. A liberális alkotmány visszaállításáról van szó, de csak kifejezetten abban az értelemben, hogy az egyén alapjogaira épül. Emellett persze a lehető legprecízebben szabályozza a hatalom működését: igazi közjogi hatalommegosztásra épülő alkotmány lesz. Hiszen ez garantálja leginkább a szabadságot.

Lesznek még meglepetések az új alkotmány tervezetében, amik már most tudhatók?

Fokozatosan fogunk egyre többet elmondani róla, ahogy alakul. De az már biztos, hogy két fontos újdonságot be fog vezetni. Az egyik, hogy nagyon nehezen lehet majd megváltoztatni. Mivel minimalista szemléletű, csak az alapjogokról és az állam működéséről szól, ez senkinek az érdekét nem fogja sérteni.

Olyan örökklauzulát terveznek, mint amilyen a német alkotmányban van, ami bizonyos kiemelt részeket nem enged megváltoztatni?

Azok közül a biztosítékok közül fogjuk használni valamelyiket, amiket az európai alkotmányos rendszerek is ismernek. Például hogy csak két választás után, két különböző parlament szavazatával lehessen az alkotmányt megváltoztatni. Vagy hogy megváltoztathatatlansági klauzula kerüljön bele. Esetleg szuperminősített többséggel, vagy népszavazással lehessen csak módosítani. De mindenképp stabilizálni kell az alkotmányt, hogy ne történjen meg még egyszer az, ami 2011-ben, hogy sima kétharmaddal egyoldalúan meg lehetett változtatni.

Hogyan lehet megnyerni a Fidesz vagy a mindenkori váltópárt támogatását? Miért ne változtatná majd meg a következő kormányváltás után a jobboldal vezető ereje a saját érdekei mentén a most felálló alkotmányos rendszert ugyanúgy, ahogy most önök tervezik?

Erről szól a másik újdonság. A kérdése ugyanis a közvetett választás és a pártok közötti megállapodások logikájából indul ki. Mi viszont a néprészvételt akarjuk erősíteni: nem a Fidesszel kell megegyezni, hanem a Fidesz szavazóival. Ők fontosabbak, mint maga a párt.

Hogyan lehet a Fidesz szavazóival megegyezni a Fidesz nélkül? Orbán Viktor nélkül?

Egy autoriter rendszer bukása más következményekkel jár, mint amikor egy párt veszti el a választásokat egy demokráciában. Beláthatatlan folyamat ez egyelőre, nem tudjuk, hogy mi lesz a pártokkal.

Ez az ellenzéki oldalra is igaz.

Az egész pártstruktúra átalakulóban van. De abban van igazság, hogy a Fidesz mint párt abban lesz érdekelt, hogy visszaszerezze a hatalmát, vagy védje, ameddig lehet. Fontos, hogy mekkora többség fordul ellenük a választáson. Hogy tudja-e mobilizálni a saját választóit. És az is, hogy hogyan fog reagálni az EU az új parlament ténykedésére.

Lehet tudni valamit MZP brüsszeli útjáról?

Igen. Azt lehet tudni, hogy nem a szokásos diplomatikus finomkodással, hanem nagyon nyíltan beszélt arról, hogy mire készülünk. Szembesítette az EP frakcióit, és több biztost, köztük a két jogállamért felelős biztost, Vera Jourovát és Didier Reynders-t is azzal, hogy radikális változásra készül, és senki sem emelt kifogást. Mindenki azt mondta, hogy értik a helyzetet. Az európai politikusok tipikusan azt válaszolják erre, hogy már ismerik a problémát, de a választás után egy új parlament és egy új helyzet lesz.

Ebbe mindenki azt olvas bele, amit akar.

Igen, ez egy diplomatikus válasz. De az európai politikai erők, beleértve az Európai Néppártot és az európai sajtót is, az elmúlt egy-másfél évben egészen világosan látják a téteket. Példa nélküli, amire most készül egy tagállam. Ha megnézzük az EU monitoring-jelentéseit Magyarországról, vagy a Velencei Bizottság nagyon óvatos, mérsékelt véleményét, és azokat az elmúlt tíz év dinamikájában értelmezzük, akkor ugyanaz olvasható bennük, amit mi mondunk: hogy egy olyan csapdában vagyunk, amiből nem lehet könnyedén kijönni.

Említette az alkotmányozás társadalmiasítását. Mi az elképzelésük?

Az átmeneti alkotmányosság legitimációját is erősítené, ha azt mondanánk, hogy közben dolgozunk az új alkotmányon, de bevonjuk a választókat is, csináljuk együtt, beszéljünk ezekről a dolgokról, mert vannak alternatívák, bizonyos dolgokat el kell dönteni.

Tudja helyettesíteni a társadalmi párbeszéd meg konzultáció a jobboldal meghatározó pártjának részvételét az alkotmányozásban?

Hadd mondjak egy polárisan nagyon szemben álló dolgot. A rendszerváltás alkotmányos kereteit a nemzeti kerekasztal teremtette meg: a halódó kommunista párt, az ellenzéke meg a harmadik oldal szakértői. Ez a kerekasztal-típusú megoldás most nem működne.

Például mert a Fidesz nem halódik.

Nem, bár szerintem már lefelé megy. De nem ezért nem menne a kerekasztal, hanem mert sokkal nagyobb társadalmi támogatottságot kell teremteni az egész folyamathoz, hogy ne övezze csalódottság, mint a rendszerváltást. Az az izgalmas kérdés, hogy hogyan tudja megmozgatni a társadalom politizálásra hajlamos részét, ha bevonják a döntéshozatalba. Van ugyanis valami, amivel sokan nem számolnak. Az, hogy ha nincs nagy összeomlás, gazdasági, társadalmi válság, ami persze nem kizárható, akkor lehetne a kormányváltásnak egy élményszerűsége. Amikor véletlenszerűen kiválasztott embereket leültetnek egy asztal mellé viszonylag bonyolult problémákat megvitatni, akkor az a tapasztalat, hogy tudnak egymással beszélgetni, és még konszenzusra is tudnak jutni. Az az élményük, hogy a másik nem az ellenségük. Ez egy integrációs folyamat. Tudom, hogy kicsit idealistának tűnik.

Nem kicsit.

Az egyetlen esélyünk, hogy kipróbáljuk a gyakorlatban azt, ami a világon mindenhol még kísérleti szakaszban van: hogy hogyan lehet a politikai apátiát, ami egy súlyos problémája a demokratikus akaratképzésnek, visszafordítani. A közvetett demokrácia, a parlamentarizmus logikáját kiegészíteni, kontrollálni a közvetlen demokrácia újfajta, modern eszközeivel.

Mik ezek?

Nem csak a népszavazás. A társadalom részvétele, konzultációja. Jövőre Németországban a a népgyűléseken a külpolitikai stratégiáról lesz szó. Tehát viszonylag bonyolult dolgokat meg lehet vitatni az emberekkel. Magyarországon most társadalmi válság van, megosztottság, amit kihasznált és a végtelenségig fokozott a Fidesz. A válságot meg kell próbálni részvétellel enyhíteni, és egyben legitimációt adni vele az átmeneti időszaknak, ami az alkotmányhoz vezet.

Az államapparátust hogyan lehet meggyőzni, hogy az átmeneti időszak alatt együttműködő legyen?

Nagyon fontos, hogy az államapparátus ne gondolja, hogy purgatórium következik, amiben az utolsó osztályvezető is veszélyben van, amiért a Fidesz alatt szakmai munkát végzett. A legtöbb szakember számára a jogállamhoz való visszatérés egy megszabadulás lesz. Leesik a kő a szívükről, hogy végre nem kell politikai szempontokat mérlegelniük, homályos hátterű utasításokat teljesíteniük. Az apparátus felé az az ajánlat az üzenet, hogy visszatérhetnek a jogállami és a szakmai elvekhez, a szakmai munkához. Az államapparátus nem fogja bojkottálni az alkotmányosság visszaállítását.

Az AB bojkottálni fogja.

Ők igen, mert őket azért rakták oda.

Ahhoz, hogy hatályosuljanak, az áprilisi törvényeket ki kell hirdetni a közlönyben, ami az AB várható ellenállása miatt nem ígérkezik könnyű menetnek.

Nem állítom, hogy könnyű megoldani. Valahogy el kell jutni addig, hogy ki legyenek hirdetve, tehát formálisan rendben legyenek. De az átmeneti időszak egy csomó olyan garanciával fog rendelkezni, amik jogállamivá teszik. Az állam nem fog lebénulni. Az állam mostanában bénul le, ahogy a közoktatásban és az egészségügyben látszik.

Mikor lehet majd többet tudni az áprilisi törvényekről?

Március 15-e szimbolikusan fontos időpontnak ígérkezik a konkrétumok bejelentésére.

2020 augusztus 23-án, késő délután a Chicago melletti Kenoshában egy fehér rendőr intézkedés közben hátbalőtt egy afroamerikai férfit, Jacob Blake-et, akit nemi erőszak gyanúja miatt akartak letartóztatni. Az esetet Blake szomszédja videóra vette: Blake épp behajolt a kocsijába, amikor a rendőr, attól tartva, hogy Blake meg akarja késelni, 7 lövést adott le rá. (Jacob Blake túlélte az esetet, igaz, deréktól lefelé lebénult. A Blake-re lövő rendőr ellen nem indult eljárás, ismét rendőrként dolgozik.)

Mivel alig három hónap telt el a polgárjogi mozgalom óta nem látott országos tüntetéshullám óta, amit George Floyd halála váltott ki, a Blake-videó hatására Kenoshában eluralkodott a káosz. A várost másnapra elárasztották a faji egyenlőtlenség és a feketékkel szembeni rendőri brutalitás ellen demonstrálók és az ellentüntetők. Épületeket és autókat gyújtottak fel, sok boltot kifosztottak. A zavargások napokig tartottak, a városba kivezényelték a Nemzeti Gárdát.

A 17 éves önkéntes rendész

Kyle Rittenhouse Kenoshától fél órányira lakik. A szülei elváltak, az anyjával él. A gimnáziumot, amit már korábban félbehagyott, online szerette volna befejezni. Tavaly még csak 17 éves volt, érdekelte a rendvédelem és a rendőrség, de a politika is: 2020 januárban egy Trump-rendezvény első sorából készített magáról egy azóta törölt TikTok-videót. Támogatta a Blue Lives Matter-t is, ami a BLM egyfajta ellenmozgalmaként azt hirdeti, hogy a rendőrgyilkosságok valójában gyűlölet-bűncselekmények.

Rittenhouse legjobb barátja, a 19 éves Dominick Black Kenoshában élt. Épp náluk vendégeskedett, amikor Jacob Blake lelövése utáni napokban minden felbolydult. A két fiatal otthonról is látta az égő épületek és autók füstjét. Augusztus 25-én bementek a központba, hogy segítsenek eltávolítani a tüntetők graffitijeit, és megígérték egy helyi használtautó-kereskedőnek, akinek előző nap a tűzben rengeteg kocsija megsemmisült, hogy éjszaka vigyázni fognak az értékeire.

Visszamentek Blackékhez fegyverekért. Nem volt nehéz dolguk, mert a zavargások miatt Black nevelőapja minden fegyvert kivett a páncélszekrényből. Köztük volt Rittenhouse AR-15-öse, egy félautomata (nem sorozatlövő) gépkarabély is, amit Black vett meg neki, mivel Rittenhouse kiskorúként még nem vásárolhatott és tarthatott fegyvert. Black ezek után nem tudott nemet mondani, amikor Rittenhouse arra kérte, hogy hadd vehesse magához ő is a fegyverét.

Fenyegető jelenlét

Estefelé járt, és a két felfegyverkezett tinédzser visszaindult Kenosha központja felé, hogy rendvédelmi magánakciójuk keretében segítsenek megvédeni a várost. Ahogy közeledtek a központhoz, egyre többen csatlakoztak, főleg férfiak, általában szintén AR-15-ösökkel. Odaérve elfoglalták a posztjaikat: Black az autókereskedés épületének tetején helyezkedett el, Rittenhouse pedig elvegyült a tömegben a parkban.

A központban ott volt tehát több ezer tüntető, és a puskákkal felfegyverzett civilek, akiket a beszámolók szerint a rendvédelmi erők - a rendőrök és a nemzeti gárda tagjai - bajtársias örömmel fogadtak, jóllehet a hatóságok senkit nem kértek arra, hogy alakítsanak önkéntes vagyonőr-osztagokat.

A New York Times chicagói irodájának vezetője, Julie Bosman ott volt Kenoshában, és maga is beszélt egy fegyveres, terepruhás fegyveres férfival a központban, aki azt mondta neki, hogy egyetért a tüntetőkkel, de nem akarja, hogy bármit tönkretegyenek. Bosman szerint azonban a férfi jelenléte fenyegető volt, és azt közvetítette a tüntetők felé, hogy törvénytelennek tartja őket. Az újságíró végül egy ponton annyira veszélyesnek ítélte a helyzetet, hogy inkább beült a kocsijába és hazament.

Nyolc lövés, három áldozat

Rittenhouse kék gumikesztyűben, a vállán elsősegély-csomaggal és fegyverrel ide-oda sétált a parkban, és amolyan önjelölt egészségügyisként azt kérdezgette, van-e szüksége valakinek orvosi segítségre. Interjúkat adott, több live streamban is látható volt.

Éjfélre a tüntetők többsége már hazament. Ekkor volt látható az egyik élő közvetítésben, hogy Rittenhouse egy férfi elől egy parkolóba menekül. Üldözője a 36 éves, börtönviselt, pszichésen instabil Joseph Rosenbaum volt, aki aznap került ki a kórházból. A cuccai egy nejlonszatyorban voltak.

Nem lehet tudni, hogy Rosenbaum miért vetette magát Rittenhouse után, mindenesetre hozzávágta a szatyrot. Ugyanebben a pillanatban valaki a tömegben egy pisztollyal a levegőbe lőtt. Rittenhouse tüzelni kezdett Rosenbaumra. Négyszer lőtt, mind a négy lövés talált. Ezután már nem az elsősegélyre koncentrált: Blacket hívta, és elmondta, hogy lelőtt valakit.

A lövések miatt eluralkodott a pánik, Rittenhouse menekülni kezdett, de többen utána rohantak. Egy Anthony Huber nevű 26 éves férfi a gördeszkájával nyakon csapta, hogy megállítsa, mire Rittenhouse mellkason lőtte. A lövéseket Gaige Grosskreutz, egy szintén 26 éves elsősegély-szakápoló is hallotta, és odaszaladt, hogy segítsen. Megkérdezte, hogy Rittenhouse lelőtt-e valakit, és mivel attól tartott, hogy igen, elővette a pisztolyát. Tett egy lépést, erre Rittenhouse rálőtt.

A 17 éves kamasz összesen nyolc lövést adott le. Rosenbaum és Huber meghalt, Grosskreutz súlyosan megsérült. Rittenhouse magasba emelt kézzel, a karabéllyal az oldalán futni kezdett a rendőrök irányába. Ők viszont a páncélozott járművekkel épp a sérültek felé indultak, és utasították, hogy álljon el az útjukból. Rittenhouse hazament a közeli Antioch-ba, majd nem sokkal később feladta magát a rendőrségen.

Terrorista vagy hős?

Az amerikai médiának nem okozott fejtörést a történtek értelmezése, csak le kellett emelni a polcról a kész toposzokat.

A baloldalon Rittenhouse-t a legrosszabb fajta militáns szélsőjobboldali önbíráskodó figurának titulálták, aki csak az ürügyre várt, hogy engedély nélkül tartott, nagy tűzerejű fegyverével a tőle eltérő véleményt képviselőkre támadjon. Ayanna Pressley, a massachusetts-i afroamerikai demokrata képviselő egyenesen a fehérek felsőbbrendűségében hívő belföldi terroristának nevezte.

A jobboldalon a magát és veszélyeztetett közösségét fegyverrel is megvédeni kész amerikai hős archetípusát látták benne, aki rendet tesz, sebesülteken segít és próbál a káoszban rendet teremteni. Ő Amerika válasza a 2020 nyarán az amerikai városokban a baloldali bujtogatás hatására eluralkodó esztelen erőszakra. A rendvédelem elbátortalanodott, már a 17 éveseknek kell megvédeniük a közösségeket és a magántulajdont.

Ann Coulter konzervatív publicista és véleményvezér Rittenhouse-t egyenesen elnöknek jelölte volna. Az elnök, Donald Trump meg tudni vélte, hogy a tinédzser menekülni próbált, elesett, erre brutálisan rátámadtak, és valószínűleg meg is ölik, ha ő maga nem lő.

Az esküdtek kiválasztásakor az egyik jelölt ki is jelentette, hogy attól tart, bárhogy is dönt majd az esküdtszék, az ország egyik fele ki fog borulni. Ami egészen biztosan igaz. Többen attól is tartanak, hogy zavargások törhetnek ki. Mivel nemcsak Rittenhouse, de mindhárom áldozata is fehér bőrű, bármi lesz a döntés, az ügy jó fokmérője lehet annak, hogy mennyire alkalmas az igazságszolgáltatás politikai elfogultságának vélelme az indulatok feltüzelésére egy olyan ügyben, aminek nincsenek közvetlen faji vonatkozásai.

A bíró, aki távol tartaná a politikát a tárgyalóteremtől

Rittenhouse-t kisebb súlyú bűncselekmények mellett gyilkossággal (Huber) és gondatlan emberöléssel (Rosenbaum), valamint gyilkossági kísérlettel (Grosskreutz) vádolják. A vádhatóság utóbb megpróbálta kisebb súlyú (de könnyebben bizonyítható) bűncselekményekre módosítani a fő vádpontokat, de a bíró nemet mondott.

A per érdemi része a héten kezdődött Kenoshában, pár saroknyira a tavalyi lövöldözés helyszínétől, totális médiacirkusz közepette, melyben pro vagy kontra minden apró részlet hatalmas jelentőségűnek tűnt. Az ügy azért is érdekes, mert a lövöldözés és Rittenhouse szerepe nagyon jól dokumentált, egy csomó kép és videófelvétel készült.

Az egyik legérdekesebb kérdés a bíró, Bruce Schroeder objektivitása. Schroeder Wisconsin legtapasztaltabb körzeti büntetőbírója. Már októberben, a büntetőper előkészítése során a címlapokra került, amikor kikötötte, hogy az ügyészeknek tilos az esküdtek előtt Rittenhouse áldozatainak nevezni Rosenbaumot, Hubert és Grosskreutzot. Szerinte ugyanis a perben pont ezt kéne eldönteni: hogy áldozatok-e, vagy maguknak köszönhetik a sorsukat. Ezzel összhangban azt viszont nem tiltotta meg a védőknek, hogy a három férfit fosztogatónak és gyújtogatónak titulálják.

Schroeder abban hisz, hogy az ügyészség könnyen tudja manipulálni a tárgyalást. Nem akarja hagyni, hogy a politikailag értelmezhető körülmények bolygatása a tárgyalótermet a kultúrharc terepévé tegyék. A megfigyelők szerint nem csak ebben a perben tesz így, általában is az a bírói krédója, hogy a vádhatóság képviselőit rövid pórázon kell tartani. Az ügyész viszont így most nem firtathatja, hogy miért akart Rittenhouse Kenoshában rendészkedni, ha egyszer nem ott lakik, hogy mit keresett fegyverrel a vállán a városközpontban a zavargások idején, és hogy mik a politikai nézetei.

Ezek ugyanis mind az amerikai társadalmat mélyen megosztó kérdéseket érintik. A rasszizmust és a BLM-et. A hivatásos rendvédelmi szervek alkalmasságát, a tagjaik körében gyakori előítéletességet, a militáns jobboldali körökben népszerű önbíráskodási hajlamot, és persze a fegyvertartást.

Amikor az esküdtek kiválasztásakor az egyik jelölt azt mondta, hogy korábban többször nyilvánosan kiállt a fegyvertartási jog mellett, ezért ebben az ügyben elfogultnak és alkalmatlannak tartja magát esküdtnek, a bíró leállította, hogy Rittenhouse büntetőpere nem a fegyvertartásról szól (az egyik vádpont az, hogy fiatalkorúként illegálisan tartott fegyvert). Ezek után persze annak is jelentőséget tulajdonítottak, hogy a tárgyalás alatt a bíró olykor megszólaló mobiljának csengőhangja egy olyan szám, ami egyben a Trump-kampány egyik ismert zenei betétje volt.

Számít-e, hogy miért volt Rittenhouse-nál fegyver?

Még nagyobb ügy lett abból, amikor a szerdai tárgyalási napon a bíró kiküldte az esküdteket, és dühösen leteremtette az ügyészt, amiért kérdéseivel - szerinte rosszhiszeműen - az általa előzetesen megtiltott irányba terelte az ügyet. Az ügyész ugyanis azt kérdezte a vádlottól, hogy megfelelő vagyonvédelmi eszköznek tartja-e az élet kioltására alkalmas lőfegyvert. És hogy a letartóztatása után miért hallgatott. Rittenhouse védői rögtön kezdeményezték is, hogy a bíró a vádhatóság eljárási hibája miatt ejtse az egész ügyet (ilyenkor ítélet és újratárgyalási lehetőség nélkül zárul a per).

Schroeder a lehető legszűkebb fókusszal annak eldöntésére akarja koncentrálni a tárgyalást, amit Rittenhouse állít: hogy jogos önvédelemből cselekedett-e. Veszélyben forgott-e az élete, vagy legalábbis hihette-e ezt, és ennek fényében indokolt volt-e megölnie két embert és megsebesíteni egy harmadikat.

Márpedig ha a vádlott motivációiról egyetlen szót sem lehet ejteni, annak fényében, hogy mennyi felvétel készült a Rittenhouse-t üldöző Rosenbaumról, a vádlottat gördeszkával megütő Huberről és a rá fegyvert szegező Grosskreutzról, Rittenhouse esélyei elég jónak tűnnek. Hát még azután, hogy Grosskreutz a tárgyaláson maga ismerte el, hogy Rittenhouse akkor lőtte szét a bicepszét, amikor ő is épp rá célzott (erről a pillanatról pont nem készült videó).

Könnyek az emelvényen

Rittenhouse szerdán még az amerikai büntetőperek teátrális külsőségeihez szokott tudósítókat is meglepte, amikor az emelvényen heves zokogásban tört ki. Nem az áldozatok miatt sírt, hanem mert felidézte, mennyire rettegett, amikor Kenoshában rátámadtak.

Több kommentátor meg is jegyezte, hogy a könnyei őszintébbnek tűnnének, ha fegyver nélkül ment volna rendészkedni. ÉS ha hónapokkal a lövöldözés után nem fotózkodott volna a fehér felsőbbrendűség (white power) kézjelét mutatva Free as Fuck (kb: szabad vagyok, mint a faszom) feliratú pólóban egy bárban a politikai erőszak apostolainak számító neonáci Proud Boys tagjaival. Schroeder bíró amúgy ezt a fényképet sem engedte megmutatni az esküdteknek.

A per hétfőn az ügyész és a védő perbeszédeivel folytatódik, az esküdtek hétfő délután vonulnak vissza meghozni a döntésüket.

(Források: The Daily, NYTimes, WPost, Vox, Guardian, National Review, FoxNews)

Manchinema vagy Sinemanchin? Ezen nevetgél kínjában a demokrata elit Washingtonban, mióta Joe Biden ambiciózus infrastruktúra- és szociális törvénycsomagja elakadt két demokrata szenátoron: az arizonai Kyrsten Sinemán és a nyugat-virginiai Joe Manchinon. A Capitolium környékén azt mondják, ha a demokratáknak a november 25-i Hálaadásig nem sikerül valahogy átpasszírozni a törvényhozáson a két óriáscsomagot, akkor azokat idén már nemigen fogják elfogadni, de az is lehet, hogy soha.

A demokraták épp két napja szembesültek vele, hogy a választók mennyire gyorsan büntetik őket az eredmények hiányáért. Egy év telt el az elnökválasztás óta, és a keddi virginiai kormányzóválasztást szűk többséggel a republikánus kihívó nyerte hivatalban lévő demokrata vetélytársával szemben. A hagyományosan demokrata szavazó New Jersey kormányzójának pedig éppen csak sikerült magát újraválasztatnia.

Bár a kormányzóválasztások kisebb részben szólnak Washingtonról, a legtöbb elemző szerint mégis más eredmények születtek volna, ha március óta a Biden-kormánynak sikerül bármi kézzelfogható eredményt letenni az asztalra. Október 28-án, hatnapos európai útja előtt Biden maga közölte demokrata törvényhozók egy szűk körével, hogy kezd a körmükre égni a döntés a két csomagról, és szerinte elnökségének, sőt, a Kongresszus demokrata többségének a sorsa is azon múlik, hogy mi történik a következő héten.

De persze semmi se történt.

De mi is ez a két csomag?

A kisebbik az infrastruktúra-újjáépítési csomag, ami tavasszal még 2,25 ezer milliárd dollárosnak indult. Augusztusra 1,2 ezer milliárdosra karcsúsodott, viszont a republikánusok is támogatják. Az újjáépítési csomag az elavult amerikai fizikai infrastruktúra problémáját kezelné, és 550 milliárd dollárnyi új kiadást tartalmaz. Ebből

• 110 milliárdért építenek és újítanak fel utakat és hidakat
• 66 milliárd dollárt költenek a vasúti személy- és teherszállítás fejlesztésére
• 65 milliárdért korszerűsítik a magasfeszültségű elektromos hálózatot,
• 65 milliárdot fektetnek a széles sávú távközlési hálózatba
• 55 milliárd dollárt szánnak a vízvezeték-rendszer fejlesztésére, másik 50-et az ellenállóképesség javítására, és 8-at a nyugati országrészt sújtó aszály elleni intézkedésekre,
• 47 milliárdot fektetnek az infrastruktúra védelmébe a klímaváltozás hatásai és a kibertámadások ellen
• 39 milliárd dollárt költenek a tömegközlekedés fejlesztésére, 25 milliárdot a repterekre, 17-et a kikötőkre,
• 21 milliárd jutna az ipari szennyezés és a városi rozsdaövezetek felszámolására
• 11 milliárdot szánnak közlekedésbiztonságra,
• 7,5 milliárdot elektromos iskolabuszokra, és ugyanennyit az elektromos járművek töltőhálózatára.

A Szenátus minderre már augusztusban rábólintott, csakhogy a Képviselőház demokrata törvényhozóinak "progresszív", azaz balosabb fele addig nem akarja az alsóházban is szavazásra engedni, amíg az 1,85 ezer milliárd dolláros humáninfrastruktúra-csomagnak nincs a Szenátusban is fix többsége. Egyrészt emelni akarták a tétet a két renitens demokrata számára, de attól is félnek, hogy ha a kisebbik és kevésbé konfliktusos csomag a Képviselőházon is átmegy, és törvény lesz belőle, a Fehér Ház már nem fogja akkora elánnal hajtani a humáncsomag elfogadását.

Az újjáépítési csomag a gyakran már a veszélyességig elhanyagolt amerikai alapinfrastruktúra régóta esedékes megújítása mellett munkahelyek százezreit teremtené. A humánprogram ugyanakkor még ennél is nagyobb léptékű: az amerikai jóléti ellátórendszer messze legnagyobb kibővítése lenne a 60-as évek óta. Emberek millióinak az életét tenné könnyebbé, és persze sínre tenné a demokraták 2024-es kampányát is. A jóléti csomag az alábbi részekből áll:

• két év ingyenes bölcsődei ellátás minden 3-4 éves gyereknek és a családtámogatás kibővítése - 400 milliárd dollár
• otthoni idősápolás - 150 milliárd
• családi és szociális adójóváírás kiterjesztése - 200 milliárd
• klímavédelem és tiszta energia - 555 milliárd
• a szociális alapú egészségügyi ellátás (Obamacare) kiterjesztése - 130 milliárd
• hallássérültek szociális alapú ellátása - 35 milliárd
• lakhatás (építés, felújítás, lakbértámogatás) - 150 milliárd
• felsőoktatási tandíjtámogatás - 40 milliárd
• közösségfejlesztés - 90 milliárd
• bevándorlási reform -100 milliárd
• fizetett szülési szabadság
• az egymilliárd dollárnál magasabb profitot termelő cégek 15 százalékos minimumadója a kiadások ellensúlyozására
• vényköteles gyógyszerek árszabályozása.

A humáncsomagnál érdemes megemlíteni a legfontosabb elemeket, amik végül kihullottak:

• szociális alapú fogászati és szemészeti ellátás
• ingyenes szakképzés
• milliárdosok vagyonadója

A demokraták gondja

A két csomag közül egyértelműen a második a megosztóbb. A republikánusok egytől-egyig elutasítják, hiszen nyilvánvalóan egy eredendően balos (szerintük radikális, sőt, szocialista) programról van szó. Biden eredeti humáncsomag-terve egyébként 3,5 ezer milliárd dollárról szólt, amit a demokrata törvényhozók progresszív balszárnya támogatott. A kongresszusi demokraták közt nagyjából ugyanakkora súlyú a mérsékelt centrista és a baloldali tábor, és a humáncsomag tartalma e két csoport hónapok óta tartó küzdelme során szűkült a fenti listára.

A demokraták problémája az, hogy a felsőházban minimális a többségük: ugyanúgy 50 szenátoruk van, mint a republikánusoknak, szavazategyenlőség esetén Kamala Harris alelnök szavazata dönt. Ez azt jelenti, hogy csak akkor mehetnek neki a szavazásnak, ha "mindenki a fedélzeten van", előzetesen mindenki rábólintott a törvényjavaslatra. És ez a kényszerhelyzet persze minden egyes, a párton belüli konszenzusos irány mellett kevésbé elkötelezett demokrata szenátor alkupozícióját rendkívül felértékeli.

Botok a küllők között

Arizona, ahol Kyrsten Sinemát 2018-ban megválasztották, billegő állam. Bár újraválasztása csak 2024-ben esedékes, Sinema azért támaszt folyamatosan feltételeket a humáncsomag megszavazásához, hogy demonstrálja, milyen messze áll a demokraták balszárnyától, hátha így nem riasztja el magától az ingadozó szavazókat. Ő a bevételi oldalra koncentrált, a milliárdosok és a nagy cégek adójának emelése ellen állt ki. Viszont erre a hétre úgy tűnt, talán már fent van azon a bizonyos hajón, igaz, egyértelmű nyilatkozatot nem tett.

A nyugat-virginiai Joe Manchin más tészta, őt politikustársai sokkal makacsabbnak tartják. Nem a bevételek érdeklik, a kiadásokat szeretné tovább kurtítani. Nyugat-Virginia meglehetősen konzervatív állam, így ő sem engedheti meg magának, hogy otthon hírbe hozzák a demokrata balszéllel (neki is 2024 végéig tart a mandátuma). Eleve elutasítja a teljes csomag Fehér Ház által megalkotott keretrendszerét, de kivágná a szociális egészségügyi ellátás kibővítését és a rászoruló hallássérültek ellátását is, mivel szerinte a program pénzügyileg így sem fenntartható. Manchin egyes klímavédelmi intézkedéseket sem támogat, és ellenzi az alanyi jogon járó szülési szabadságot.

Amikor márciusban Biden 1,9 ezer milliárdos gazdaságélénkítő csomagjáról kellett dönteni, Manchin akkor is utolsóként csatlakozott. Végül akkor is sikerült szűkítenie a csomagon (ragaszkodott az egyik munkanélkülieknek járó kibővített segély visszanyeséséhez), cserébe igennel szavazott. Most a demokraták kincstári optimista várakozása az, hogy ugyanez fog megismétlődni.

Manchin viszont többször bejelentette, hogy ő aztán nem siet, és eleve idő, amíg átrágja magát a sok ezer oldalas szövegen, már csak azért is, mert a javaslatról nem tartottak meghallgatásokat. Sőt, a tétek emelése közben bedobta, hogy kész akár a Demokrata pártot is otthagyni, szerinte annyira nem egy nyelvet beszélnek.

Chicken game

A balszárnynak viszont elege van a huzavonából, és szeretnék dűlőre vinni a dolgot. Legismertebb vezetőjük, Bernie Sanders szerint eleget vártak: "A kérdés az, hogy Manchin szenátor megszavaz-e egy olyan törvényt, ami ingyenessé teszi a bölcsődét, növeli a családtámogatás összegét, olcsó lakásokat teremt és milliókat juttat jól fizető álláshoz. Mondhat igent, mondhat nemet, de valamit mondania kell."

Sanders arra utalt, hogy a jóléti ellátórendszer reformja és a humáncsomagba illesztett intézkedések a demokraták legfontosabb konszenzusos céljai közé tartoznak, és már csak ezért is meglepő, hogy a saját törvényhozóik közül akad, aki ezt nem így érzi.

A demokrata képviselőket vezető Nancy Pelosi szerdán és csütörtökön többször is azt hangoztatta, hogy nagyon közel van a megállapodás, és biztos benne, hogy csütörtök este szavazhatnak a BBB becenevű (Build Back Better - építsük újra jobban) szociális ellátócsomagról, péntek reggel meg az infrastruktúráról. Konkrét időpontot azonban nem mondott, ahogy arról sem volt hajlandó nyilatkozni, hogy végül Manchin és Sinema kötélnek állt-e.

Ezután nem volt meglepő, hogy egyik csomagról sem tartottak szavazást.

Most dőlhet el Biden sorsa

Az elnök sokat vesztett népszerűségéből a márciusi élénkítő csomag elfogadása óta, és nincs könnyű helyzetben, pláne, hogy az európai útja előtti blöffje, miszerint Sinema és Manchin nem mernek nem beállni a sorba, nem jött be. Az afganisztáni kivonulás kivitelezése és pokoli sajtóvisszhangja, majd az egyszer már legyőzöttnek hitt járvány visszatérése és a vakcina meg a maszkviselés kultúrharccá terebélyesedése egyértelműen sokat ártott neki. Elnöksége talán legfontosabb politikai célját, a választójog kiterjesztését a republikánusok eddig sikeresen szabotálták, és egyelőre nem látszik, hogy az obstrukciót a demokraták hogyan lesznek képesek letörni.

Ha nem tudja visszavenni a kezdeményezést, és a választásakor beígért gazdasági és szociális csomagok nem mennek át hamar a Kongresszuson, Joe Biden elnöksége teljesen kifulladhat. A jövő őszi félidős választásokig, amikor az elnök pártja hagyományosan veszít pár törvényhozási helyet, már nemigen lesz több dobása, és ha a demokraták a Kongresszus bármelyik házában kisebbségbe kerülnek, az elnök cselekvési lehetőségei teljesen beszűkülnek.

Borítókép: 2021. október 27, Washington D.C. - A Poor People's Campaign (szegény emberek kampánya) résztvevői levelet visznek Joe Manchin és Kyrsten Sinema szenátoroknak, hogy ne blokkolják tovább a demokraták jóléti törvénycsomagját. Jemal Countess/GETTY IMAGES NORTH AMERICA/Getty Images via AFP

Furcsa figurák békeidőben is akadnak a washingtoni Capitoliumbann, amikor épp nem QAnon-hívő incel sámánok dáridóznak odabent önfeledten. Ilyen az ultrakonzervatív republikánus szenátor Josh Hawley is, aki egy konzervatív konferencián, Orlandóban fejtette ki hétfőn az antifeminista nézeteit, és beszédét a Federalist című lap is lehozta.

Ebben olyan megfejtések hangzottak el, mint hogy

• mivel évek óta kritizálják a férfiakat és a férfiasságot, nem csoda, hogy egyre több férfi zárkózik be a tétlenség, a pornográfia és a videójátékok világába;
• a baloldal egy férfiak nélküli világot akar teremteni.
• a fiúkat mindinkább egy gyógyíthatatlan betegségnek tekintik;
• a hagyományos férfiasságot toxikusnak próbálják beállítani, a hagyományos férfias erényeket - a bátorságot, a függetlenséget, a magabiztosságot - pedig a társadalomra leselkedő veszélynek.

Hawley-t körberöhögték a Twitteren, különösen amiért az összes férfi védelmében próbált felszólalni.

Ha Josh Hawley a férfiasság szakértője, szeretném röviden megosztani gondolataimat a kvantumfizikáról.

Bezzeg a régi szép időkben, amikor még békén hagyták őket, az amerikai férfiak szilikonnal kitömött királynőkkel dugtak és naponta lőtték halomba az útjukba kerülő űrlényeket!

Josh Hawley szerint az amerikai férfiak pornót néznek és videójátékoznak, és ezért kritizáják a férfiasságukat. Igen, a szüleik, amikor rákérdeznek, hogy Josh, mikor költözöl már el, hagyod abba az orrtúrást szerzel végre egy állást!

(via The Guardian)

Júliusban az egész világ az Európai Kézilabda Szövetségen szörnyülködött, amikor megbírságolták a norvég csapatot, miután nem az előírt bikinialsóban, hanem rövidnadrágban játszottak az Eb bronzmeccsén. A sportolók kényelme helyett az idomaik látványosságát előnyben részesítő szabályzatot a nemzetközi szövetségnek október elején sikerült megváltoztatnia, és csak most derült rá fény.

Januártól a női strandkéziladások bikini helyett testhez álló szűk rövidnadrágban és szűk ujjatlan felsőben (body fit tank top) versenyezhetnek. A norvég szövetség elnöke, Kåre Geir Lio a változtatást a nemek közti egyenlőségért zajló küzdelem "egyszerre valós és szimbolikus lépésének" nevezte.

A férfi és női strandkézisekra vonatkozó szabályok még így sem egyeznek, mert a férfiak ruhájánál nem előírás a szűk szabás, de Lio szerint a női versenyzők azt mondták neki, hogy jobban megy nekik a játék szűk alsóban, és elégedettek a döntéssel.

Attila Hildman egy német-török vegán szakács és szakácskönyv-szerző, aki azonban ma már nem a főztjéről, hanem a szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteiről ismert. 2020-ban indult ellene büntetőeljárás, egyebek mellett uszítás és lázítás miatt. Korábban többször is írtunk róla, török származású, de német nevelőszülők nevelték fel. Saját definíciója szerint "ultrajobboldali német nacionalista". A koronavírus-járvány teljesen begerjesztette: a közösségi médiában rengeteget posztolt arról, hogy a járvány a zsidók bosszúja, amivel - Soros György irányításával - ki akarják irtani a német fajt.

De nem állt itt meg, Adolf Hitlert dicsőítette és kommunista diktátornak nevezte Angela Merkelt. A német kormány tagjait Soros és Bill Gates bábjainak tartja, akik oltás címén valójában meg akarják csipelni a német lakosságot. Ő a QAnon nevű összeesküvés-elmélet egyik legismertebb németországi terjesztője - a QAnon-hívek szerint egy politikusok, üzletemberek és hollywood-i színészek vezette sátánista pedofil csoport összeesküdött Donald Trump ellen.

Amikor márciusban megindult a büntetőeljárás Hildmann ellen, kiderült, hogy Törökországba menekült. Sokáig nem lehetett tudni, hogy honnan tudta, hogy olajra kell lépnie. Most kiderült: felfüggesztettek egy bírósági számítástechnikust, mert a gyanú szerint megszerezte a Hildmann elleni eljárás ügyészségi dokumentumait, majd még a letartóztatási parancs kiadása előtt riadóztatta a gyanúsítottat.

A német ügyészség egyébként annak ellenére nem gondolja, hogy Hildmann a kiszivárogtatás miatt szökött el Németországból a letartóztatás elől, hogy az M.-ként megnevezett IT-s munkatárs állítólag járt Hildmann-nál Törökországban, és maga is a lezárásellenes mozgalom tagja.

• Klaniczay Gábor történész, a CEU Középkortudományi Tanszékének professzora nemrég a középkori pestisjárványok társadalmi, vallási és tömeglélektani hatásáról tartott előadást a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület zártkörű konferenciáján. Ugyanerről kérdeztük.

Nagyon megrázó a Dekameron kerettörténete, ahol Boccaccio leírja, hogyan esik szét a firenzei társadalom a pusztító pestisjárvány hatására, és ki hogyan védekezik. Az apokalipitikus jelenetek, amiket a bevezetőben leír, mennyire voltak általánosak?

Boccaccióé az egyik legizgalmasabb beszámoló, mert a pestis Európába érkezése után az egyik legsúlyosabb járvány épp Firenzében tört ki, 1348-ban. 1348 és 53 között Európa lakosságának nagyjából a fele, egyes számítások szerint 60, mások szerint 30 százaléka lett a pestis áldozata, de ezt nem lehet pontosan tudni. Firenze azonban egy nagy központ, egy virágzó kereskedőváros volt a 14. században. Virágzott az ipar, a bankélet és a művészet. És ez a város teljesen szétzilálódott a pestistől, egészen biztos, hogy a lakosságának több mint a fele elpusztult.

Boccaccio leírta hogy volt, aki bezárkózott, más vidékre vonult, és volt, aki őrült kicsapongásba kezdett. Viszont mindenki vidámsággal, tréfálkozással próbálta kompenzálni a felfoghatatlan borzalmakat.

Az egyik reakció, amit Boccaccio leír, az nekünk ma, amikor a coviddal és a lezárásokkal igyekszünk együtt élni, szintén ismerős lehet. Voltak emberek, akik hasonló módon próbáltak egyrészt ellensúlyozni, másrészt pedig eltölteni az idejüket akkor, amikor nem volt tanácsos ott lenni a hétköznapi életben. A Dekameron módosabb főszereplő társasága kivonult egy vidéki kúriába, és vidám, pikáns történetek mesélésével múlatták az időt, azon gondolkodva, hogy milyen forgandó az élet, hiszen bármelyik pillanatban bárki meghalhat, a legrangosabb emberektől a legszegényebbekig.

Mit tudtak az emberek a pestisről?

Semmit, de próbálták megérteni. Első pillanatban mindenki az Özönvízhez hasonlítható isteni büntetésről beszélt. Az orvosok eleinte a szörnyű bűzre, a fertőzött levegőre, a “miazmára” gyanakodtak, és hát el lehet képzelni, hogy egy zsúfolt középkori városban, ahol a higiénia amúgy sem volt túl jó, milyen állapotokat teremtett a pestis. Hullák voltak a házakban, az utcákon. Próbálták őket eltemetni, de idővel csak tömegsírokba tudták. A pestistől megfertőzöttek javait elégették.

Sejtettek bármit arról, hogy hogyan terjed a betegség?

Arra, hogy fertőzés útján terjed, hamar rájöttek, Boccacciónak is van erről egy története. Két disznó turkált egy pestisben meghalt ember rongyaiban, és aztán hamar meg is döglöttek. Szóval az emberek gondolták, hogy fertőző a pestis, de a kórokozókról semmit nem tudtak, elsősorban akkor is a levegőre gyanakodtak.

Hogyan védekeztek ellene?

Az előválasztás végéhez közeledve mindkét állva maradt miniszterelnök-jelölt megvádolta a másikat a Fidesszel való összejátszással. A kampányban ezek a kijelentések elsősorban a szavazók mozgósítását szolgálták, de lehet súlyosabb mellékhatásuk is.

Minél kisebb lesz a különbség a Dobrev Klárára és Márki-Zay Péterre leadott szavazatok között, várhatóan annál nehezebben fogják elfogadni a vesztes fél törzsszavazói a végeredményt. Ha a politikusaik sugallatára elég sokan hiszik el, hogy a jelöltjüket tisztességtelen eszközökkel, például a Fidesz segítségével győzték le, a vesztes fél csalódott szavazói úgy érezhetik, hogy az előválasztás nem érte el a célját, nem az igazi győztes hívhatja ki Orbán Viktort, hanem az, akit a Fidesz ehhez hozzásegített. De lehet, és fog-e valaki erre a csalódottságra politikát építeni?

Először nézzük, mik voltak az ellenzéki összefogás alapját jelentő bizalmat kikezdő kijelentések.

"Az elmúlt időszakban különböző közvélemény-kutatások határozták meg a híreket. Ha van magyar politikus, én vagyok az, aki tudja, hogyan kell ezeket értelmezni és kezelni. De nem szeretnék most statisztikai kiselőadást tartani arról, hogy 200 fő részmintájából milyen statisztikai következtetéseket lehet levonni, szemben közel 700 ezer szavazatával."

Ezt Karácsony Gergely mondta szerda délután, miután Márki-Zay Péter több friss közvélemény-kutatás számára kedvező eredményére hivatkozva bejelentette, hogy nem neki kéne visszalépnie.

A gyorsfelmérésekről, amelyekre Márki-Zay hivatkozott, a Szabad Európa Tóka Gábort, a 444-en is blogoló kutatót, a Vox Populi választási kalauz szerkesztőjét kérdezte. Előbb azonban érdemes felidézni a mostanában megjelent felméréseket.

• A Medián gyorsfelmérése szerint a második fordulóban szavazni szándékozók körében Dobrev Klára 37, Márki-Zay Péter 33, Karácsony Gergely 24 százalékon áll.
• A Závecz-felmérés páronként vizsgálta a második fordulót. Eszerint ha Dobrev Klára Karácsony Gergellyel csapna össze, Dobrevre 53, Karácsonyra 39 százalék szavazna. Ha Dobrev Klára és Márki-Zay Péter között kell választani, Dobrevet a szavazók fele, Márki-Zayt a 43 százalékuk választaná.
• Márki-Zay Péter egy kontroll-kutatást is elvégeztetett. A Szabad Európa cikke szerint ez a felmérés a Záveczéhez hasonló eredményt hozott. Dobrev és Márki-Zay között a szavazatok 49-46 százalékos arányban oszlanának meg, ugyanez Dobrev és Karácsony között 49-41 százalékos lenne.
• A Publicus október 3-án publikált felmérése szerint hármas versenyben Dobrev Klára a szavazatok 42,4 százalékára számíthatna, Karácsony 33,6-ra, Márki-Zay pedig 19,5-re.
• A Republikon Intézet tegnap megjelent felmérése azt hozta ki, hogy 1-1 ellen Karácsony legyőzné Dobrevet (54-37 százalékos arányban), Márki-Zay ellenében viszont Dobrev nyerne (44-47 lenne a szavazatok százalékos eloszlása)
• A Publicus ma publikált kutatása szerint Karácsony Gergelynek van a legnagyobb tartaléka a bizonytalanok között.

Tóka elsőként arra a kutatás-módszertani problémára hívta fel a figyelmet, hogy a nyolcmillió választót arányosan megjelenítő mintából, amivel a kutatók általában dolgoznak, ezer olyan embert kéne találni, akik arányosan reprezentálják az előválasztás első fordulójának 630 ezer résztvevőjét.

Az MSZP-közeli Publicus kutatását Tóka technikailag megalapozottabbnak tartja, mint a Mediánét. A Publicus szerinte 30 ezer embert kereshetett meg automatizált hívással, és egy szűrőkérdéssel az előválasztás résztvevőire szűkítették a kutatást. Így jött létre az a kétszer 3500 fős minta, amivel dolgoztak. Az egyik csoporttól megkérdezték, mit tenne, ha Karácsony lépne vissza, a másiktól meg hogy ha Márki-Zay. Ezt Tóka legitim módszernek tartja.

Ezzel szemben a Márki-Zay esélyességét kihozó Medián- és Závecz-gyorsfelméréseket kevésbé tartja komolynak. Ők szerinte megkérdeztek ezer embert országosan, és azoknak a válaszát rögzítették, akik azt mondták, részt vesznek a második fordulóban. Ez maximum 250-300 ember lehet, akikről nem lehet tudni, hogy mennyire fedik az első fordulón szavazó nyolc százaléknyi választót.

Tóka hihetőnek tartja, hogy Márki-Zay lendületbe jött, de szerinte komolytalan a kutatásokra mint perdöntő bizonyítékra hivatkozni.

"Például, ha 300 ember mondta azt, hogy elmegy, és 35-40 százalékuk Dobrevre szavaz, az 120 fő. Marad 180, Karácsony és M. Z. P. 90-90 körül van. És azt nézzük, hogy a 90-ből hány szavazna át a másikra? Nevetséges."

Tóka Gábor szerint bizarr még, hogy jelenleg csak arról van szó, ki tudja legyőzni Dobrev Klárát, és nem a kormány vezetéséhez szükséges képességekről, vagy hogy kinek lenne nagyobb esélye Orbán Viktor legyőzésére.

Szerinte az első fordulóban az ellenzéki pártok jól megoldották, hogy ne ártsanak a nagykoalíciónak, de most már elkövettek hibákat. Ilyennek nevezte azt az ötletet, hogy Dobrev mellett két név kerüljön a szavazólapra (egymás mellett legyen Karácsony és MZP neve), de Dobrev Klára felvetését is, hogy nem fair, ha ellenfelei közül valamelyik visszalép, főleg a pont erről szóló tavaszi DK-Jobbik megállapodás fényében.

Tóka Gábor azt mondja, minél nagyobb részvétel mellett, minél nagyobb különbséggel nyeri valaki az előválasztást, annál szívesebben szavaznak rá később az előválasztáson legyőzött jelöltek szimpatizánsai.

Ugyanakkor a magyar ellenzék szervezetileg megosztott, a résztvevői különböző véleményeket fogalmaznak meg, és ezt folyamatosan menedzselni kell. Nem fog minden ellenzéki szavazó leszavazni a közös jelöltre, de az összeállás pluszszavazatokat hoz majd.

"Ez egy olyan szavazótábor, mely nincs hozzászokva a koalíciós politikához, ahhoz, hogy a faéknél bonyolultabb politikai forgatókönyvekben gondolkodjon. Ahhoz lett szoktatva az ellenzéki tábor az Orbán-rendszer 12 éve alatt, hogy nem kell gondolkodnia a politikai megnyilvánulások következményein, mert azoknak nincs következményük."

A Pandora-iratok nevű nemzetközi adatszivárgásban 14 offshore-cégkezelésre szakosodott cég által kezelt információk kerültek ma nyilvánosságra a nemzetközi pénzügyi árnyékvilágról. A kontinenseken átívelő tényfeltáró együttműködés, az International Consortium of Investigative Journalists magyar partnere, a Direkt36 most az Orbán-kormányhoz közeli üzletemberek frissen előásott ügyeiről közölt összeállítást, de a közreműködő nagy világlapok mind egyszerre jelentették meg az anyagaikat, és összességében dollármilliárdokról van szó.

A Guardian cikke szerint például Andrej Babiš cseh kormányfő offshore hitelügyleteken keresztül jutott egy 13 millió fontos franciaországi kastély birtokába, és komplett offhore cégbirodalma van. A Pandora jellegében és tartalmában is nagyon hasonlít a 2016-os Panama-iratok nevű adatszivárgáshoz, csak egy helyett 14 offshore-ügyintézésre szakosodott cég anyagait érinti.

A feltárt információk elsősorban azt erősítik meg, hogy az érintett személyek aktívan használták a tengerentúli offshore bizniszelés lehetőségeit. Ez mindig a valódi tulajdonosok kilétének elrejtését, a vagyonuk eredetével kapcsolatos kérdések elkerülését és az adókötelezettség minimalizálását szolgálja.

Kertész Balázs

Kertész Balázs Rogán Antal intézőjeként vált ismertté 2016-ban, kettejük kapcsolatát és üzleti együttműködését a (régi) Index tárta fel. A Pandora-iratokban most ismét felbukkant Kertész: egy Nanga Group Ltd. nevű, a Brit-Virgin-Szigeteken bejegyzett, 2012-ben alapított cég 50 ezer dollárnyi részvényeit vásárolta meg 2016 májusában, még az Index-cikk megjelenése előtt. Kertész nem válaszolt a kérdésre, hogy a cég mivel foglalkozik és milyen vagyonelemeket birtokol.

Jászai Gellért

Jászai Gellért Mészáros Lőrinc cégeinek egyik volt intézője, jelenleg az Antenna Hungária leendő többségi tulajdonosának, a 4iG informatikai nagyvállalatnak a vezetője. Jászaihoz három cég 2017 tavaszi alapítása köthető. Két cégnek tíz, egynek ötmillió svájci frankos vagyont szántak. Ezt a vagyont Jászai magyar és svájci cégekben lévő tulajdonrésze testesítette volna meg, de ilyen cégeknek a Direkt36 nem találta nyomát, és a vonatkozó kérdésre a 4iG sem válaszolt. A cégek felszámolását 2020-ban, 10 nappal azután kezdeményezték, hogy Mészáros Lőrincet követően a 4iG Jászai ellenőrzése alá került. A cég válasza szerint Jászai nem állt kapcsolatban az offshore cégekkel.

Nyerges Zsolt

Simicska Lajos volt jobbkeze, egyben Orbánék családi barátja, Nyerges Zsolt egy 2009-es irat szerint szintén egy a Brit-Virgin-Szigeteken bejegyzett cég igazgatója volt. Ekkor Nyerges még Simicska birodalmának volt az egyik legfontosabb figurája. A céget 2011-ben megszüntették, Nyerges nem volt hajlandó nyilatkozni.

Horváth László

A kormányközeli vállalkozó és tiszteletbeli kazah konzul is az igazgatója volt egy cégnek, 2004-től a 2010-es megszüntetéséig. A cég ügyeiről Horváth magyar cége, a L.A.C. Holding Zrt. arra hivatkozva zárkózott el a részletek közlésétől, hogy azok már elévültek, nincsenek róluk hiteles információk.

Mind a négy magyar üzletember egy Trident Trust nevű cég szolgáltatásait vette igénybe az offshore ügyek intézéséhez. Kertész és Jászai cégeiben igazgatóként megjelent a Trident egy korábbi vezetője, Irène Spoerry is. Ő a Direkt36-nak azt mondta, ha bíróság kötelezi, szívesen válaszol bármilyen kérdésre, és csak annyit erősített meg, hogy 2019-ben távozott a Nanga Grouptól és a Jászai-cégektől.

Címlapkép: Németh Dániel/Magyar Narancs, rajta Kertész Balázs Gellért-hegyi villája látható, a cégeinek ez a székhelye

Még tartott az előválasztás első fordulója, amikor a sátrakban dolgozó aktivistáktól terjedni kezdett a hír, hogy a Demokratikus Koalíció és Dobrev Klára nagyon vezet. „Klári iszonyatosat megy” – írta Gyurcsány Ferenc. Szeptember 29-én az első eredmények is meghökkentően nagy DK- és Dobrev-fölényt vetítettek előre, a média pedig tarolásként kezdte tálalni az eredményt, és az első fordulós, abszolút Dobrev-győzelem esélye is felmerült.

Aztán ahogy érkeztek azoknak a főleg budapesti körzeteknek az eredményei, ahol magas volt a részvétel, kezdett árnyalódni a kép. Dobrev Klárára összesen 214 319 ember, a választók 34,76 százaléka szavazott. A második Karácsony Gergely lett, 168 396 szavazttal, ami a választók 27,31 százaléka. A különbség 7,45 százalékpont. Karácsonyt alig lemaradva (6,88 százalékponttal) követi Márki-Zay Péter, 125 944 szavazattal.

A Partizán az első fordulót értékelő műsorában Fekete-Győr András pocséknak és egyértelmű kudarcnak nevezte a szereplését: az öt jelölt között a szavazatok 3 százalékával az utolsó helyen végzett, és kiesett. Ugyanakkor a párt által nyert 14 képviselőjelölti helyet sikernek tartja. Azt mondta, még friss az élmény, a Momentum egy "tanuló párt", és a választók most azt a visszajelzést adták, hogy

"András, még tanulnod kell".

Kampánya egyik mélypontjának a Partizánnak adott interjúját nevezte.

Amikor Gulyás a felelősségét kezdte firtatni, és hogy levonja-e a következtetést (lemond-e a pártelnökségről), Fekete-Győr azzal hárított, hogy erről nem ő, hanem a közösség fog dönteni.

Arra a kérdésre, hogy Karácsony Gergely vagy Márki-Zay Péter támogatását fogja-e majd javasolni a választóiknak a második fordulóban, azt válaszolta, hogy erről még nincs döntés. Mint mondta, mindkét jelölt megkereste, és mindegyikkel fog beszélni.

Mindkettőt esélyesnek tartja Dobrev Klára legyőzésére,és szerinte mindkettejüknek van esélye legyőzni Orbán Viktort, szemben Dobrev Klárával.

Mint mondta, most azt kell eldönteniük, hogy melyek azok a programpontok, amikben együtt tudnak működni a miniszterelnök-jelöltekkel. Erről a következő 2-3 napban kell dönteniük. A támogatandó jelölt személyéről pedig legkésőbb a jövő héten.

Fekete-Győr szerint a Momentum tagjai is megosztottak a kérdésben, és tud arról, hogy közülük sokan nem rá szavaztak, hanem Karácsonyra vagy MZP-re.

Szerinte Márki-Zay harsányabban képviselte a kampány során a megújulás igényét, de Karácsony utolsó pillanatos kiállása Tóth Csaba mögül szintén fontos gesztus volt.

Mint mondta, ő személy szerint szereti a határozott álláspontokat,

ezzel együtt sem biztos benne, hogy a Momentum végül kiáll majd valamelyik jelölt mellett.Arra a kérdésre, hogy nem lett volna-e jobb még az első forduló ellőtt visszalépni valamelyik jelölt javára, Fekete-Győr azt mondta, hogy sokan győzködték erről, de kíváncsi volt a választók véleményére, meg akarták mutatni az új generációt, és az RTL-Klub nézői előtt ő is meg akarta mutatni magát.

• Addig is rámenős kampányát a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára néhány hete még feljebb csavarva a kétharmados törvények feles megváltoztatását tette meg fő kampányígéretének, magát a legradikálisabb jelöltként beállítva.
• A 444-nek most ezt még tovább srófolta: már nem ragaszkodik ahhoz, hogy alkotmányozni csak a Fidesszel vagy annak utódjával lehet.
• Mindez szerinte nem elijeszti, hanem felrázza a bizonytalankodókat.
• Karácsony forgatókönyve szerinte a Fidesz forgatókönyve.
• Eddig nem volt ideje négyórás interjúkra, de most el fog menni a Partizánba.
• A DK-nak a szövetségeseit nem kímélő előválasztási kampánya maga a politika lényege.
• Jakab Péterrel, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjével készült interjúnkat itt olvashatja el, az MSZP-Párbeszéd jelöltjével, Karácsony Gergellyel készült pedig itt található.

Gyurcsány

Hogyan tudna meggyőzni egy kormányváltásban érdekelt szavazót, aki nem feltétlenül baloldali szimpátiájú, hogy ha önre szavaz, nem Gyurcsány Ferenc tér vissza a hatalomba?

2021-22 problémáira nem lehet a 2004-2005-ös válaszokat adni. Amúgy pedig az ország életében soha nem látott széles koalíció lesz. Liberálisok, zöldek, baloldaliak és jobboldaliak koalíciója, ahol senkinek az akarata nem érvényesülhet egyedül. Azt hiszem, ez sosem látott kormányzati stílust teremt, ami jót fog tenni ennek az országnak.

Beszéltek arról a férjével, hogy miben fog eltérni a stílus a korábbitól?

Jakab Péterrel, Fekete-Győr Andrással, Karácsony Gergellyel, Márki-Zay Péterrel is sokszor beszéltem erről. Természetesen! Amikor az ember egy széles koalícióra törekszik, minden szereplőjével szoros kapcsolatban kell, hogy álljon.

A kérdés az, hogy a férje politikai karakterétől, az általa képviselt politikától mennyiben térne ön el.

Pont amennyiben 2021 eltér 2005-től. Nem tudom, emlékszik-e arra, de akkor még nem voltak elektromos autók, okostelefon a zsebünkben…

Meg kell győzni ezeket az embereket, hogy ön máshogy kormányozna, vagy nem kell?

Nagyon sokat járom az országot miniszterelnök-jelöltként, és soha, egyetlen egyszer sem hangzik el kérdés a múltról. Sem a DK, sem a Jobbik, sem a Momentum vagy Karácsony Gergely vagy Márki-Zay Péter múltjáról. Az embereket az izgatja, hogy mi fog velük történni holnap és egy év múlva. Erről szól a politika és ezekre kell jó választ adni.

Az Orbán-rendszer lebontása

Mai kampány-sms önöktől: „Dobrev Klára kétharmad nélkül is érvénytelenítené az orbáni alaptörvényt. Szavazz Dobrev Klárára az előválasztáson.” Tegyük fel, ön lesz a miniszterelnök-jelölt, tavasszal az ellenzék nyer, feles többséggel. Mi történik az Alaptörvénnyel?

Az Alaptörvény alkotmányellenes, ezt ki kell mondani, hiszen még saját maga is kimondja, hogy senki sem törekedhet kizárólagos hatalomgyakorlásra, és az ilyen ellen mindenkinek kötelessége fellépni. A parlament ennek a kötelezettségének fog eleget tenni, amikor kimondja, hogy az Alaptörvény vonatkozó passzusai alkotmányellenesek. Ezt deklarálni kell a legelején. Új alkotmányra lesz tehát szükség, ezt azonban a kétharmadnál is szélesebb konszenzussal, a tömegek bevonásával kell megalkotni, és a végén népszavazással hitelesíteni. Elhúzódó, ám tartalmas, inspiráló és lelkesítő időszakra számítok.

Mi következik abból, hogy kimondják az Alaptörvény alkotmányellenességét?

Az, hogy a Fidesznek is meg kell szoknia, hogy a demokrácia alapvető szabályai rájuk is érvényesek. A választás lényege, hogy egy nemzet mandátumot ad egy politikai erőnek arra, hogy az országot irányítsa. Ez még az Alaptörvényben is benne van. Az alkotmányellenes törvényhelyeket pedig azért kell hatályon kívül helyezni akár egyszerű többséggel is, mert azok éppen a népakarat érvényesülését akadályozzák. Az alkotmányellenes passzusok ugyanis olyan helyzetet eredményeznének, hogy a Fidesz elveszti a választásokat, ellenzékből mégis tovább kormányozhat, ami nyilvánvaló abszurditás. A Fidesz elrejtette a kétharmados aknákat és bebetonozta a pártkatonáit fontos intézmények élére, amivel alkotmányellenes helyzet jön létre.

Hoz egy feles törvényt a parlament, hogy ezeknek a kétharmados törvényeknek ezek és ezek a részei érvénytelenek. Ez a törvény az eljárási szabály megsértése miatt pillanatok alatt el fog vérezni az Alkotmánybíróságon. Erre van terve?

Vörös Imre volt alkotmánybíró és sok más alkotmányjogász szerint az Alkotmánybíróság elveszítette alkotmánybíróság-jellegét, hogy egy klasszikust idézzek. Ezért amíg nem születik új alkotmány, nem tudunk széles, nemzeti alapon nyugvó alkotmányt alkotni, addig a fideszes AB jogkörét át kell vennie a parlamentnek.

Addig a parlament saját magát ellenőrizné?

A magyar jogállam helyreállítása egy nagyon bonyolult és sokrétű feladat. Ezért is szeretném, hogy ezekről alapos viták legyenek a következő hónapokban itthon és külföldön, alkotmányjogászok, közjogászok bevonásával. Így a magyar választók pontosan tudni fogják, mire adnak felhatalmazást. Szeretném megteremteni annak a feltételeit, hogy az új magyar kormány erős jogállami ellenőrzés alatt tudjon működni.

Ez hogyan fog történni?

Ahogy mondom. Törvénnyel. Van nagyon sok minden, amit a jog meg tud tenni. Ebben szerintem az alkotmányjogászok megteremtették azt a jogi keretet, ahogy a politikusoknak el kell járniuk. Hogy ebből többségi akarat legyen, ahhoz nagyon tisztességesen el kell mondani a választásokon, hogy mire készülünk, szemben a Fidesszel, mert ők nem mondták el, hogy alkotmányozásra készülnek. Nekünk el kell mondanunk, hogy mire kérünk felhatalmazást. Még ezen a Fidesznek lejtő pályán, a csaláson alapuló választási törvénnyel és választással is győzni fogunk tudni. Széles támogatottsága lesz azoknak az erőknek, amelyek arra szövetkeztek, hogy helyreállítsák a jogállamiságot.

Új alkotmány

Amit mond, abból az következik, hogy mindegy, hogy az ellenzéknek feles vagy kétharmados többsége lesz, ugyanazt fogja csinálni.

Óriási különbség lesz a mai Alaptörvény és a holnap Alkotmánya között. Az Alaptörvényt egy párt határozta el, sem az ellenzékével, sem a magyar lakossággal nem folytatott eszmecserét róla. Ezt kétharmad birtokában sem szabad soha megismételni! Az Alkotmány nem egy képviselő iPadjén fog íródni, hogy aztán a parlament napokon belül lezavarja a vitát és ripsz-ropsz elfogadja, hanem hosszan tartó, minden részletre kiterjedő, igazi nemzeti megbeszélés-sorozatot kezdeményezünk róla. Ennek során arról fogunk majd eszmét cserélni, hogy az alkotmányosságnak, a fékek és egyensúlyoknak, a jogi garanciáknak éppen a miniszterelnök és a kormány hatalmát kell korlátozniuk, és ez az itt élő emberek érdekeit a legmesszebbmenőkig szolgálja. Én azért akarok nekimenni az Orbán-rendszernek, hogy a következő kormány, akár az én kormányom mozgásterét is nagyban szűkítsem oly módon, hogy ne szólhasson bele a bíróság, az ügyészség dolgába, a közszolgálati média működésébe, és még sorolhatnám tovább.

Ha a feles többség éppúgy a szuverén népakarat kinyilvánítása, mint a kétharmados, ha mindkettővel el kell törölni a kormányzást akadályozó, Orbán hatalmát bebetonozó kétharmados törvényeket, de egyikkel se szabad alkotmányozni, akkor a kétharmad nem jelent pluszfelhatalmazást, legfeljebb egyszerűbbé teszi a dolgot.

Ha az ellenzéknek kétharmada van, az egy egészen földindulásszerű változás lesz. Hiszen az ellenzéknek a feles többséghez a felesnél nagyobb választói támogatottság, a kétharmadhoz meg a kétharmadnál nagyobb kell. Az alkotmányozásnak ki kell kerülnie egyetlen párt fennhatósága alól, de még a parlamentnél is szélesebb alapúnak kell lennie. Az alkotmányozás nem csak a törvényhozók feladata, és sokkal stabilabbak is azok az országok és alkotmányok, ahol ezt a lépést megteszik.

Az előbb nemzeti megbeszélés-sorozatról beszélt, de nem kompromisszumról. Elfogadható új alkotmány a jobboldal meghatározó pártja, a Fidesz vagy az utódja nélkül?

Csak úgy lehet Magyarországon alkotmányozni, ha abban minden magyar részt vehet, erre való a népszavazás. Jobboldaliak, baloldaliak, konzervatívok, liberálisok között kell megtalálnunk a közös alapot. Bárhogy is fogják hívni a pártokat.

Ön szerint mit szól majd a procedurális szabályok betartására kényesen figyelő, és épp ezért gyakran tehetetlennek és túlbürokratizáltnak tűnő brüsszeli adminisztráció, amikor az ön kormánytöbbsége feles többséggel módosít kétharmados szabályokat?

Ezen elkezdtem dolgozni, összehívtam az európai nagyköveteket, és már át is adtam nekik egy dokumentumot, amelyben összefoglaltuk az alkotmányos dilemmát, és ezt folytatni fogom az előválasztás után. Szeretném, ha az előválasztás után ősszel Európában elkezdődne egy nemzetközi vita, hogy mit lehet ilyen valóban rendkívüli helyzetben tenni.

Milyen volt a papír fogadtatása?

Kifejezetten nyitottságot láttam. Hadd vázoljak egy konkrét, hétköznapi problémát. A jogállamiság megsértése miatt Magyarország nem kaphatja meg az uniós támogatásokat. Hogy megkapja, biztosítania kellene a korrupció üldözését: független bíróságra, pártatlan ügyészségre és szabad médiára van szükség. Orbán Viktor ezt nem tudja nyújtani, erre ő már nem képes. Ha a következő kormány azt mondja, hogy elnézést, de nem tudunk mit tenni, nincs kétharmadunk, minden úgy marad, ahogy van, akkor az Európai Unió nem fogja odaadni a pénzeket, hiszen nem kap garanciákat, hogy ezek a pénzek oda kerülnek, ahova valók.

Ha létrehoznak egy ügyészségtől független korrupcióellenes nyomozóügyészséget, emellett Magyarország csatlakozik az uniós ügyészséghez, amit kétharmad nélkül is meg lehet tenni, akkor ezek azért jelenthetnek elfogadható garanciákat Brüsszel számára, nem?

Minden jogszabály, ami az ügyészségre vonatkozik, kétharmados. Mindent kétharmadossá tettek, a közszolgálati tévében lassan a vécés néni is kétharmaddal van odabetonozva az ajtóhoz. És Orbán újabb dolgokat akar kétharmados vagy alkotmányos védelem mögé tenni.

Az Európai Ügyészséghez feles törvénnyel is csatlakozni lehet.

Valószínűleg igen. De az ügyészségi szervezethez nem lehet hozzányúlni.

Előrehozott választás

De súlyos ügyek feltárásával társadalmi nyomás alá lehet helyezni Polt Pétert, kikényszerítve a változást. Ön viszont inkább atombombát dobna az egész rendszerre, nem foglalkozva az einstandolt intézmények és a társadalom reakcióival.

Nem én vagyok ebben az országban a legjobb közjogász és alkotmányjogász. Nem is szeretnék ebben a szerepben tetszelegni. Én is figyelek és hallgatok azokra, akik nálam ezt jobban tudják. Biztos van sok olyan megoldás, amivel ezt el lehet valahogy bábozni vagy kerülgetni. Rengeteg akna van, a kétharmados rendszert egy csodaszernek tekintette a Fidesz. Nem véletlenül ijedtek meg, amikor elkezdtem a kétharmados törvények lebontásáról beszélni. Nem véletlenül fenyegetett meg engem és Arató Gergőt hétfőn Kövér László, hogy ezt bűncselekménynek tekinti.

Szerintem nem a Fidesz ijedt meg, hanem a többi ellenzéki párt.

Nem gondolnám. Beszéltem Márki-Zay Péterrel, Fekete Győr Andrással, Jakab Péterrel, és ugyanazt mondják, amit én. Karácsony Gergely az egyetlen, aki azt mondja, hogy nem szabad hozzányúlni a kétharmados törvényekhez, és amennyiben nem lehet kormányozni, mert például a költségvetési tanács visszadobja a költségvetést, ami önmagában is egy hajmeresztő korlát, akkor legfeljebb előrehozott választást kell tartani. Szerintem az előrehozott választás Orbán Viktor forgatókönyve, ami az európai magyar demokrácia végét jelentené.

Karácsony azt mondta, hogy ilyen helyzetben még nagyobb többséggel nyerne az ellenzék.

Karácsony Gergely forgatókönyve az előrehozott választás belengetéséről Orbán Viktor forgatókönyve, a destabilizálás forgatókönyve. A politikában a naivitás nem hiba, hanem bűn. Az én forgatókönyvem a stabil kormányzásé.

Nem gondoltam, hogy meg kell védenem Karácsonyt, de félreérti. Ő azt írta, hogy az orbáni mélyállamot nem lehet feles többséggel felszámolni, viszont a pénzcsapok elzárásával és a rendőrség meg a NAV felpörgetésével el lehet lehetetleníteni. Az előre hozott választást végső lehetőségként említi, ha a Költségvetési Tanács elkaszálja a költségvetést, és az államfő feloszlatja a parlamentet. Ez lenne Orbán forgatókönyve?

Igen, ez Orbán forgatókönyve. A pénzcsapok elzárása, amivel minden ellenzéki párt egyetért, szükséges, de nem elégséges. Ugye nem gondoljuk, hogy nem azért raktak maguknak félre több ezer milliárdot, hogy ne bírnának ki két-három hónapot?! Éppen ezért bármely forgatókönyv, ami az előrehozott választást lehetőségnek tartja, az Orbán Viktor forgatókönyve. Én kormányozni készülök.

Alkotmányos válság

Orbánék a jogszerűségre mindig igyekeztek figyelni. És a jogszerűség védelmében az összes, a rendelkezésükre álló közjogi eszközt és sok évre kinevezett tisztviselőt arra próbálják majd használni, hogy védjék a hatalmi pozícióikat. Erre mi lesz a válasza?

Ez régi, klasszikus vitája a jognak. A legitimitás eltérő fogalom, mint a legalitás. Ha pusztán azt néznénk, hogy jogszerűen alkották-e meg a törvényeket, akkor a XX. század egyetlen gazembersége ellen se lehetett volna fellépni.

A gyilkos rendszereket háború söpörte el, forradalom vagy kiegyezés a hatalom és ellenzéke között. Itt most egyikről sincs szó.

Nincs, ezt a 2022-es választás fogja elsöpörni. Mert jogszabályokkal is lehet jogot sérteni. Ha egy jogszabály tartalma a hatalom kizárólagos gyakorlására irányul, akkor nem számít, hogy jogszerűen született-e. Nagyon szeretném, ha erről a kérdésről, hogy mi a jó megoldás, mi elfogadható, Magyarországon nagyon sok vita lenne. Azt látom, sokkal nagyobb a társadalmi támogatottsága annak, hogy ne csak az Orbán-kormányt váltsuk le, hanem Orbán-rendszerét bontsuk le.

Térjünk még vissza kicsit a forgatókönyvhöz. Nem tűnik irreálisnak, hogy az új törvényeket az Alkotmánybíróság elkaszálja, és kialakul egy patthelyzet, egy alkotmányos válság. Ennek a lehetősége sokakat elbizonytalaníthat, hogy tényleg akarják-e ezt.

Épp ezért kell egy erős vezető, egy erős koalíciós kormány, és kell egy nagyon széles társadalmi támogatottság. Az országot járva azt mondom az embereknek, hogy nem csak azért jöttem, hogy az előválasztáson a szavazatukat kérjem. Azért is, természetesen. De azért jövök vissza áprilisban, hogy álljanak mellettem és szavazzanak rám, amikor le kell váltani az Orbán-kormányt, és ami még ennél is sokkal fontosabb, hogy ugyanígy járni fogom az országot, és vissza fogok jönni a kormányváltást követően, amikor Orbán rendszerét kell lebontani. És álljanak akkor is ott mellettem! Vannak kérdések, amiket a jog eszközével lehet megoldani, és olyanok is, amihez erős politikai legitimáció és akarat kell.

Párt nélküli, bizonytalan szavazók

Nem tart attól, hogy sok bizonytalant elriaszt, hogy kész megsérteni a törvényeket a hatalmi célok érdekében?

Pont fordítva. Az emberek inkább elbizonytalanodtak: „á, minek menjek el szavazni, úgyse fog változni semmi. Hiába szavazunk mi, akkor is Mészáros Lőrincé marad a Balaton, Polt Péter ott fog ülni, Tiborcz István sosem fog bíróság elé kerülni.” Az apátia, a kilátástalanság és a belenyugvás volt Orbán legerősebb szövetségese. Ezért azt is gondolom, hogy felrázzuk az embereket, hogy lehet változás, lehet kormányváltás, és le lehet bontani az Orbán-rendszert.

Én arra a párt nélküli, bizonytalan választói csoportra gondolok, akik nem kérnek Orbánból, a rezsimjéből és a kormányzati stílusából, de ha azt hallják, hogy az ellenzék törvénysértésekre készül a hatalmi céljai érdekében, inkább mégse maradnak otthon, és leszavaznak a Fideszre, mert Orbánnál csak a ribilliót és a kiszámíthatatlanságot utálják jobban.

Látja maga előtt azt az embertömeget, aki kimegy tüntetni, hogy Polt Péter maradjon?

Nem. De akik otthon maradtak volna, viszont így inkább mégis a Fideszre szavaznak, azokat igen.

Látja a molinókat a fideszesek kezében, hogy „Nem akartam a Fideszre szavazni, de rájuk fogok, mert nekem tetszik, hogy a válság legdurvább évében Mészáros Lőrinc és a társai 600 milliárdot kerestek!”?

Nem molinókról van szó, hanem hogy mi van a fejükben. „Félek attól, hogy Dobrev Klára ribilliót csinál. Félek attól, hogy válság lesz és kiszámíthatatlanság. Nyugalmat akarok, és a Fidesz legalább rendet tart!”

Éppen ezt mondom. Nem lesz ribillió.

Nincs ilyen választói csoport?

Van olyan választói csoport, aki azt mondja, hogy jézusom, inkább a Fideszre szavazok, mert a végén még a közmédiában bemutatják Orbán hatvanpusztai kastélyát?

Szándékosan elferdíti a kérdésemet. Akikre gondolok, azok nem akarják Orbánt, de még kevésbé akarják a bizonytalanságot.

Ez így van. Amit én semmiképp nem akarok, az a bizonytalanság. Az országban rendnek kell lennie. És bármerre járok az országban, mindig odajön valaki, hogy a feleségem vagy a férjem a rendőrségnél dolgozik. Én azt látom, hogy ma a rendőri állománynak ugyanúgy tele van a hócipője, mint mindenki másnak. Megalázták őket a szolgálati jogviszonnyal, alig van járőr, nem kapnak tisztességes bért, és a juttatásaik jelentős részét is elvették. A rendőrök pontosan tudják, hogy a, a hazájukra esküdtek fel, nem a Fidesz-kormányra. Ez a rendőrség fenn fogja tudni tartani a rendet.

Jó hogy mondja a rendőrséget. Jól értem, hogy a szubjektív megérzése alapján gondolja, hogy az erőszakszervezetek a kormányhoz, önhöz lesznek lojálisak, mert érezni fogják a társadalmi felhatalmazást, ami a kormány mögött áll, és nem a törvényekhez meg a feletteseikhez?

Mögöttünk fognak állni, mert ez a dolguk, és a haza szolgálatára esküdtek fel. Fenn fogják tartani a rendet, és nem félek attól, hogy zavargások lesznek. Ha mindig rettegünk Orbán Viktortól, akkor mindig így maradunk, ahogy vagyunk.

Online előválasztás

Az előválasztáson online is lehet szavazni, de szinte azonnal beteltek az időpontok, és több párt környezetéből is azt hallottam, hogy a DK miatt nem tudják a szükséges mértékben bővíteni a kapacitást, mert önök a költségekre hivatkoznak.

Ez egyáltalán nem igaz, sőt, meg is állapodtunk a bővítésről.

Akkor én miért nem tudtam ma reggel még mindig bejelentkezni (az interjú csütörtök napközben készült)?

Öntől azt kérjük, hogy ne online szavazzon, hanem menjen el a sátrakhoz, tartsuk fenn az online kapacitást azoknak, akik nem tudnak másképp szavazni. Hatalmas siker az ellenzéki választás, senki se gondolta, hogy ilyen sokan mennek el szavazni, online is és offline is.

Szerintem az online nem elsősorban az akadályoztatottaknak van, és még sokkal többen szavaznának így, ha tudnának.

Ne felejtse el, hogy mi nem százmilliárdokból fejlesztjük ezt a rendszert, mint a kormány, és nincsenek fizetett állami alkalmazottaink. A pártok önkéntes aktivistái és civil emberek ezrei dolgoznak úgy, hogy kivettek szabadságot. Az egész ellenzéki előválasztás során a legtöbb kapacitása, a legtöbb embere, aktivistája a DK-nak van a rendszerben. Azt feltételezi, hogy nekünk nem jó az online szavazás, de ez nem így van.

Nem csak én feltételezem, ezt mondja a többi párt. Hogy önök ellenezték, nehezen sikerült róla megállapodni, és most is akadályozzák, mert a DK szavazói és az online szavazók között generációs okok miatt kicsi az átfedés.

Ez nem így van. Teljesen fals feltételezés arról, hogy hogyan néz ki az országban a médiahasználat vagy az internethasználat. A saját édesanyámból is kiindulhatok, aki online rendel és vásárol mindent. De a DK-sokból is, akik egyébként a Facebook-on az egyik legaktívabb csoport.

Azért az ön édesanyját ne tekintsük átlagos nyugdíjasnak.

Bárhova megyek vidéken, akár Vásárosnaményba is, mindenhol aktívak online az idősebbek is. Nézzék meg a DK Facebook-oldalát. A Facebook-felhasználók Magyarországon az 50+-os korosztályból kerülnek ki leginkább. Épp ezért mentek el a gyerekeink más platformokra, mert zavarták őket a szülők meg a nagyszülők.

Miért nem ment utánuk a DK a TikTokra?

A Facebookon és az Instagramon fent vagyunk, a TikTokot most tanulgatjuk mi is. Nem tudunk ilyen gyorsan lépést tartani, ez így van, de nagyon igyekszünk.

Dobrev@Partizán

Ahhoz, hogy az ellenzéki összefogás sikeres legyen, minél szélesebb társadalmi mozgalommá kell válnia, és ezt hatékonyan erősítik az újszerű, innovatív lehetőségek, médiafórumok, amilyen a Partizán. Gulyásék tavasz óta kérik, de ön eddig nem adott nekik interjút, és úgy tudni, Jakab és ön torpedózták meg, hogy a Partizánon miniszterelnöki vita legyen. Miért?

Ez sem így van. A Partizánnak fogok interjút adni egyébként. A mai napba két interjú fért bele, és minden napom ilyen. A naptáram lassan nyilvános, látják az emberek, hogy reggeltől estig megyek, meg sem állok. A Partizánnak nagyon fontos szerepe van az előválasztásban, hiszen ők szervezik az egyéni jelöltek vitáit, amiért kifejezetten hálásak vagyunk. A miniszterelnök-jelölti vitánál teljesen más volt a szempont. Három hét alatt három vita lesz. Van egy pont, ahol már nem lehet ötödiket, hatodikat, hetediket csinálni.

Mi szólt az ellen, hogy a háromból az egyik a Partizánon legyen?

A pártok egyetlen dolgot néztek, és végül erről konszenzusos döntés született: hogy hány embert érünk el. Ne felejtsük el, hogy a nap végén ez a legfontosabb kérdés.

Az ATV-be sokszor elment, a Partizánba egyszer sem.

Egyszer sem kellett négy órát az ATV-ben ülnöm, amennyit a Partizán kér. De mondom, el fogok menni a Partizánba.

Tóth Csaba

Mit gondol arról, hogy a DK által is támogatott zuglói képviselőjelölt, Tóth Csaba rágalmazásért feljelentette Gulyás Mártont, mert egy kérdésében Tóth korrupciós érintettségéről szóló gyanúról beszélt?

Mi Zuglóban nem indítottunk jelöltet, mert Karácsony Gergely pártja jelöltjét támogatjuk, Tóth Csabát, igaz, tegnap arra szavaztunk, hogy induljon ellene etikai vizsgálat, és zavart, hogy a Karácsony-féle Párbeszéd és a Tóth Bertalan-féle MSZP arra szavazott, hogy ne. (Az interjú készítése óta először Karácsony, majd a DK és a Jobbik is kiállt Tóth Csaba mögül - M.G.)

Személyesen melyiküket preferálja, Tóth Csabát vagy Hadházy Ákost?

Én egy koalíciós kormány vezetésére készülök, és jövő áprilisig egyik koalíciós partneremre egyetlen kritikai megjegyzést sem fogok tenni.

Oké, ha egy politikus feljelenti az újságírót, mert nem tetszik neki, amit kérdez?

Ha nem tetszik nekem, amit az újságíró mond, az nem beperlés kategória. De én magam is nagyon sok pert nyertem a Fidesz-médiával szemben. Amikor egyértelműen bűncselekménnyel vádoltak, akkor, ha volt rá energiám, pereltem. De nincs értelme, az adófizetők pénzéből kifizetik a bírságot, a helyreigazítás a lap alján megjelenik, nem volt következménye, én ma már inkább elengedem a fülem mellett. De lehet, hogy tudnának olyat mondani.

Ragadozó politika

Felsorolok pár furcsa DK-s ügyet. Az Europálya oldal Facebook-hirdetései, amelyek a Századvég felmérését reklámozták, mely szerint Karácsonynak nincs esélye Orbánnal szemben, és amikhez önök szerint semmi közük. Czeglédy Csaba megjegyzése a jelöltvitában, hogy Karácsonytól nem várható Orbánék számonkérése.

Ez belefér az előválasztási vitába. Nekem is hosszú listám van, hogy miket mondtak rólam a versenytársak.

A helyzetet próbáltam illusztrálni, hogy van egy olyan érzése a versenytársainak, hogy a DK a legkisebb lehetőséget is kihasználja, hogy nyomuljon.

És ezt még erősebben fogja tenni jövő áprilisig, hogy Orbán rendszerét le tudjuk váltani, és a választásokon győzni tudjunk. Ezt hívják politizálásnak! Hogy az embernek van egy víziója, hogy mit akar ezzel az országgal, és megpróbál minél több embert meggyőzni, hogy gyertek velünk! Ez egy politikus feladata, ettől erős.

Az ellenzéki összefogás azért tudott létrejönni, mert nem volt egyetlen domináns párt sem. A pártok belátták, hogy sehova nem vezet a korábbi stratégia, amikor egymást próbálták kizsigerelni, és ezért nagyon komoly kompromisszumokat kötve elkezdtek együttműködni. De van egy olyan hangulat, hogy ebben az együttélésben a DK egyfajta ragadozó életmódot folytat, a többiek rovására próbál teret nyerni és az ellenzék vezető erejévé válni. A legismertebb eset Kálmán Olga 2019-es, második fordulós váratlan indítása volt a polgármester-jelölti előválasztáson. De idén is folyamatos a szocialista politikusok, jelöltek átcsábítása.

A ragadozás szót nem tudom értelmezni. A pártok tisztességes és átlátható módon megállapodtak. Az ellenzéki szavazók döntenek arról, hogy kinek hány képviselője lesz, és ki lesz a miniszterelnök-jelölt. Teljesen természetes dolog egy párt részéről, és ne haragudjon, remélem, nem tőlem fogja megtudni ezt a nagy titkot, de én is győzni szeretnék. És azt szeretném, hogy a DK képviselői is győzzenek.

Most akar győzni, vagy tavasszal?

Is-is! Hiszek abban, hogy az én győzelmem és a DK képviselőinek a győzelme nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy jövő tavasszal le tudjuk váltani Orbán rendszerét.

Amitől a versenytársai tartanak, az az, hogy az ellenzék túl nagy árat fog fizetni azért, hogy a DK ennyire agresszíven kampányol.

Nem értem, mit ért agresszív kampányoláson. A kétharmad lebontásáról beszél?

Például arról, igen.

Ebben Karácsony Gergelyt kivéve mindenki egyetért az ellenzéki oldalon.

De ön dobta be ezt a témát a kampányban.

Ez igaz. Én vagyok ebben a leghatározottabb, nekem van ebben a legkidolgozottabb koncepcióm, mert én is jogász vagyok, ismerem az államigazgatás rendszerét, jobban átlátom, mit lehet és nem lehet megtenni. De mindenkinek meg kell értenie, hogy a politizálás azt jelenti, hogy minél több embert magam mellé állítok. Itt nem ragadozás zajlik, hanem az ember megpróbálja meggyőzni a választóit.

Nekem mindenki panaszkodott önökre, de azt is hallottam, hogy a többi ellenzéki párt politikusai azért nem mondják ki, amit a DK nyomulásáról gondolnak, mert tartanak attól, hogy ha kibeszélnek a színfalak mögül, a szavazók megbüntetik őket, amiért megsértik az összefogást.

Én is nagyon óvatosan bánok mindenkivel. Tőlem nem hall egyetlenegy személyeskedő kritikát sem. Nagyon vigyázok az összes versenytársamra, mert pontosan tudom, hogy az ellenzéki szavazók engem is megbüntetnek, vagy megbüntetnének.

Ahogy Karácsonyról beszél, meg a szocialisták átcsábítása a DK-ba nem tűnik nagyon óvatos vagy visszafogott taktikának.

Nagyon szeretném, ha még több DK-s politikus lenne, és ha egyszer önt is üdvözölhetném a DK színeiben. Ez nem ragadozás, ez a politika lényege.

Csak most pont az tűnik az ellenzéki összefogás szempontjából racionálisnak, hogy ha nem szükséges, ne egymás kárára politizáljanak. És ez az, amit a DK felrúgni látszik.

Nem egymás kárára politizálunk. Az a célunk, hogy az ellenzéki előválasztáson mindenki meg tudja mutatni, hogy milyen erős.

2022 vagy 2026?

Ma úgy tűnik, tavasszal a választás a bizonytalanokon és azon fog eldőlni, hogy a billegő 2-3 tucatnyi egyéni választókerület többségét melyik oldal húzza be. A DK ezekben a kerületekben a Jobbikos jelöltet támogatja, és ha az ellenzék itt nyer, a Jobbiké lesz a legnagyobb kormánypárti frakció. Ha a Fidesz nyer, akkor viszont a DK-é lesz a legnagyobb ellenzéki frakció, az ellenzék meghatározó ereje négy évig a DK lesz.

Mi teljesen másképpen számolunk. Ha sikeresek vagyunk az előválasztáson , akkor a kormányváltást követően a DK-nak lesz a legnagyobb frakciója.

Akkor a Jobbik nagyon rossz boltot csinált volna. De mindennek, amiről eddig beszéltünk, van egy olyan olvasata, hogy mivel 2022-ben Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc pártja a bizonytalanok ellenállása miatt még nemigen nyerhet választást, 2026-ban viszont akár már igen, ezért a DK mostani stratégiája valójában 2026-ot célozza.

Nézzen rám. Végigbeszélgettünk ötven percet. Az elmúlt hónapokban a lelkemet kitettem, és az elkövetkezőkben még inkább ki fogom. Én az életemet tettem fel arra, hogy ‘22-ben győzzünk. Nincs B-tervem, nincs hova visszavonulnom. Egyetlen cél van a szemem előtt, hogy 2022-ben az Orbán-kormányt leváltsuk, és utána ne is tudjon 3 hónap múlva visszatérni. Semmilyen más taktikázás, megalkuvás, számítás nem érdekel.

Elindult (most már tényleg) az előválasztás, az egyéni választókerületi jelöltekre szeptember 28-áig lehet szavazni (a miniszterelnök-jelöltekre október 4-től még egy hétig, ha most senki nem szerzi meg a szavazatok 50%-át). Az elmúlt hetekben megyénként összeszedtük a jelölteket, a megyék neveire kattintva részletesebben olvashat róluk. Most a gyorsabb tájékozódás kedvéért egy cikkbe gyűjtöttük és véglegesítettük a listát A jelöltek neve után az a párt szerepel, melynek parlamenti frakciójához megválasztásuk esetén csatlakozni szándékoznak.

Baranya

Baranya négy választókörzetében a Jobbik, a DK és a Momentum 3-3, a Párbeszéd, az MSZP és az LMP 1-1 jelöltet indít. Az 1-es országos egyéni választókerület a három vidéki közül az egyik, ahol ellenzéki jelölt nyert 2018-ban. A jelöltek között három képviselő és egy mulatós polgármester is van. Két mandátumot viszonylag könnyen megcsíphet az ellenzék, egy másikat nehezen, a negyediket aligha.

Baranya 1 - Pécs fele és még 5 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 36,9% volt, 2018-ban Mellár Tamás nyert. 2022-ben ez egy könnyen nyerhető körzet az ellenzéknek.

• Mellár Tamás - Párbeszéd; támogatja: MSZP, Jobbik, LMP, MMM
• Nemes Balázs - Momentum; támogatja: DK, Liberálisok, ÚVNP

Baranya 2 - Pécs külső fele és még 17 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 40,11% volt, ez nyerhető körzet, amiben az előválasztáson két aktív parlamenti képviselő feszül egymásnak.

• Keresztes Lóránt - LMP; támogatja: MSZP, Párbeszéd, Új Kezdet, ÚVNP
• Szakács László - DK; támogatja: Jobbik

Baranya 3 - Mohács és még 103 település. A fideszes jelölt 2018-ban: 57,6%-ot ért el, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek

• Frey Benjámin - Momentum; támogatja: DK, Liberálisok
• Schwarcz-Kiefer Patrik - Jobbik; támogatja: MSZP, Párbeszéd, LMP, MMM

Baranya 4 - Szigetvár és még 173 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 48,9% volt, nehéz terep az ellenzéknek.

• Alpár György - Jobbik; támogatja: MMM
• Koltai Péter - MSZP; támogatja: Párbeszéd
• Szarkándi Lajosné - DK; támogatja: Liberálisok

Bács-Kiskun

A Fidesz egyik legerősebb megyéje. A megye hat választókerületéből négyben indít jelöltet a Demokratikus Koalíció, háromban a Jobbik és a Momentum, kettőben az MSZP és az LMP, és egyben a Új Világ Néppárt.

Bács-Kiskun 1 - Kecskemét kisebbik fele és még 12 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 54,53 volt, nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Lejer Zoltán - Jobbik, támogatja: MSZP, Jobbik, Párbeszéd, LMP, MMM
• Szőkéné Kopping Rita - DK, támogatja: Momentum, Liberálisok

Bács-Kiskun 2 - Kecskemét nagyobbik fele és még 5 település. A fideszes jelöltre 2018-ban 52,74 százalék szavazott, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Bodrozsán Alexandra - Momentum, támogatja: DK, MMM, Liberálisok, ÚK
• Király József - MSZP, támogatja: Jobbik, LMP, Párbeszéd

Bács-Kiskun 3 - Kalocsa és még 28 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 53,22% volt - nagyon nehéz terep ez az ellenzéknek.

• Angeli Gabriella - MSZP, támogatja: Párbeszéd
• Kudron Nándor - Jobbik, támogatja: LMP
• Magóné Tóth Gyöngyi Mária - DK, támogatja: Momentum, Liberálisok, MMM

Bács-Kiskun 4 - Kiskunfélegyháza és még 23 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 60,21 százalék, nagyon nehezen nyerhető választókerület az ellenzék számára.

• Kis-Szeniczey Kálmán (egyedüli jelölt) - LMP, támogatja: Jobbik, MSZP, Párbeszéd, Momentum, ÚVNP

Bács-Kiskun 5 - Kiskunhalas és még 22 település. A fideszes jelölt 2018-ban: 55,85%-ot ért el, nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Horváth Roland Károly - DK, támogatja: Liberálisok, MMM
• Kovács Erika - független, LMP
• Papp Dénes - Momentum, támogatja: MSZP, Párbeszéd

Bács-Kiskun 6 - Baja és még 24 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 54,45% volt, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Kiss László - Momentum, támogatja: MSZP, Párbeszéd
• László Károly - DK, támogatja: Liberálisok
• Preininger Rozália - Jobbik, támogatja: LMP, MMM, ÚK
• Vass Antal - ÚVNP, támogatja: LMP

Békés

Békés megye 4 választókerületéből 2-ben komoly meglepetés lenne, ha az ellenzék győzni tudna. A másik kettőt viszont akár be is húzhatják.

Békés 1 – Békéscsaba és még 9 település. A fideszes jelölt 2018-ban 44,7%-ot ért el, az ellenzéki számára nyerhető körzet.Kaposi László – LMP; támogatja ÚVNP

• Kaposi László (visszalépett) – LMP; támogatja ÚVNP
• Miklós Attila – MSZP; támogatja: Párbeszéd
• Stummer János – Jobbik; támogatja: DK, Momentum, LMP, MMM

Békés 2 – Békés és még 17 település. A fideszes jelölt 2018-ban 52%-ot ért el, ez nagyon nehéz körzet az ellenzéknek.

• Gajdos Attila – Jobbik; támogatja: MMM
• Kondé Gábor – DK
• Miskéri László – MSZP; támogatja: Párbeszéd, Jobbik

Békés 3 – Gyula és még 19 település. A fideszes jelöltre 2018-ban 50,43°szavazott, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Leel-Őssy Gábor – DK; támogatja: DK, MSZP, Párbeszéd, Liberálisok
• Mikóné Hirth Beáta – Momentum; támogatja: Jobbik, ÚVNP, MMM

Békés 4 – Orosháza és még 26 település. A fideszes jelöltre 2018-ban: 43,15 % szavazott, de az illető Simonka György volt, aki ellen több korrupciós ügyben is vádat emelt az ügyészség. A körzet az ellenzék szempontjából nyerhető.

Sebők Éva (visszalépett) – Momentum
Szabó Ervin – Jobbik; támogatja: DK, LMP, ÚVNP, MMM
Szelényi Zoltán – MSZP; támogatja: Párbeszéd

Borsod-Abaúj-Zemplén

A megye hét egyéni választókerületében az MSZP 5, a Jobbik 4, a DK és a Momentum 2-2 jelöltet indít, és indul 2 civil jelölt is, akik annak ellenére is az LMP frakcióhoz csatlakoznának győzelmük esetén, hogy a párt az előválasztáson egyébként mást támogat. 3 választókerületet megnyerhet az ellenzék, 3-at, nehezen, és egyhez kisebb csoda kéne.

Borsod 1 - Miskolc fele és még 5 település. Ebben a körzetben indult a múltkor Jakab Péter, aki alig maradt le a győzelemről 2018-ban. A fideszes jelölt 2018-ban 38,96%-ot ért el, ez könnyen nyerhető körzet.

• Csabalik Zsuzsanna - Civil Bázis, LMP
• Simon Gábor - MSZP; támogatja: Párbeszéd
• Szilágyi Szabolcs - Jobbik; támogatja: DK, LMP, Momentum, ÚVNP, MMM

Borsod 2 - Miskolc fele és még 5 település. A fideszes jelöltre 2018-ban: 38,06% szavazott, könnyen nyerhető körzet az ellenzéknek.

• Hegedűs Andrea - DK; támogatják: Jobbik, Liberálisok, MMM
• Varga László - MSZP; támogatják: Párbeszéd, Momentum, LMP

Borsod 3 - Ózd és még 70 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 48,1% volt, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Farkas P. Barnabás - Jobbik; támogatják: DK, LMP, Momentum, MMM
• Kiss Sándor - MSZP; támogatja: Párbeszéd

Borsod 4 - Kazincbarcika és még 81 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 44,7% - nyerhető körzet.

• Hornyák Evelin - Momentum; támogatják: MSZP, Párbeszéd
• Koleszár István - független, támogatja: LMP
• Üveges Gábor - Jobbik; támogatják: DK, LMP, MMM, ÚVNP

Borsod 5 - Sátoraljaújhely és még 97 település. A fideszes jelölt 2018-ban 49,03%-ot ért el, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Berger Zsolt - Momentum; támogatják: MSZP, Párbeszéd, Patakért Egyesület
• Erdei Sándor - Jobbik; támogatják: DK, LMP, MMM, ÚK

Borsod 6 - Tiszaújváros és még 41 település. A fideszes jelölt eredménye 2020-ban: 50,51% volt, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Jézsó Gábor (egyedüli jelölt) - MSZP; támogatják: Párbeszéd, DK, Momentum, MMM

Borsod 7 - Mezőkövesd és még 53 település. A fideszes jelöltre 2018-ban 49,3% szavazott, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Kormos Anna - MSZP; támogatják: Párbeszéd, Momentum, MMM
• Sermer Ádám - DK; támogatja: Liberálisok

Budapest (1-6), (7-12), (13-18)

A fővárosban 2022-ben az ellenzék jó eséllyel az összes egyéni választókerületet megnyerheti, a Fidesz több helyen már tudhatóan nem indítja el a korábban itt képviselősködő, első vonalbeli politikusait.

Budapest 1 - Az I. és az V. kerület, és kisebb részek a VIII. és IX. kerületekből is. 2018-ban itt Csárdi Antal győzött 48,73 százalékkal, a fideszes jelölt 41,81%-ot kapott, ez ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

• Csárdi Antal - LMP; támogatják: Jobbik, DK, MSZP, Párbeszéd, LMP, ÚK, ÚVNP
• Gelencsér Ferenc - Momentum; támogatja: MMM

Budapest 2 - A XI. kerület nagy része. 2018-ban a KDNP-s Simicskó István 42,16%-kal éppen csak nyerni tudott, Gy. Németh kevesebb mint ezer szavazattal maradt csak mögötte. Ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

• Gy. Németh Erzsébet - DK; támogatják: Jobbik, LMP, Liberálisok
• Orosz Anna - Momentum; támogatják: MSZP, Párbeszéd, MMM

Budapest 3 - A XII. kerület egésze és a II. kerület egy része. 2018-ban a fideszes Gulyás Gergely 42%-kal győzött itt, 2022-ben helyette a Fidesz Fürjes Balázst indítja majd. Az ellenzék számára nyerhető körzet.

• Hajnal Miklós - Momentum; támogatják: MSZP, Párbeszéd, Jobbik, ÚK
• Komáromi Zoltán - DK; támogatják: LMP, Liberálisok
• Visi Piroska - ÚVNP/LMP; támogatja: ÚVNP, MMM

Budapest 4 - A II. és III. kerület jelentős részei. 2018-ban itt a fideszes Varga Mihály nyert 41,8 százalékkal, de 2022-ben várhatóan más indul helyette. Az ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

• Szalai Krisztina - (visszalépett) független; Párbeszéd
• Tordai Bence - Párbeszéd; támogatják: MSZP, LMP, Momentum, MMM
• Kálmán Olga - DK; támogatják: Jobbik, MMM, Liberálisok

Budapest 5 - A VI. és VII. kerületek egésze. 2018-ban 45,8%-kal simán győzött itt Oláh Lajos (DK), a fideszes jelölt csak 37%-ot kapott - ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

• Beleznay Zsuzsanna - Jobbik; támogatják: LMP, MMM, ÚVNP
• Oláh Lajos - DK; támogatják: MSZP, Párbeszéd, Liberálisok
• Tompos Márton - Momentum

Budapest 6 - A VIII. kerület nagyobb, és a IX. kerület kisebb része. 2018-ban a fideszes Kocsis Máténak 40,5% is elég volt a győzelemhez, de 2022-ben várhatóan Sára Botond indul itt, ellenzéki szempontból ez nyerhető választókerület.

• Csordás Anett - C8; támogatók: Momentum, MMM, ÚVNP
• Demeter Márta - Jobbik; támogatja: Új Kezdet
• Jámbor András - Szikra Mozgalom; támogatják: Párbeszéd, MSZP
• Manhalter Dániel - DK; támogatja: Liberálisok

Budapest 7 - Szinte a teljes XIII. kerület. 2018-ban a szocialista Hiszékeny Dezső 56,48%-kal győzött itt, a Fidesz jelöltje csak 28,49%-ot ért el. Ellenzéki szempontból ez az ország legkönnyebben nyerhető választókerülete.

• Hiszékeny Dezső - MSZP; támogatják: Jobbik, Párbeszéd, LMP, MMM
• Keszthelyi Dorottya - DK; támogatja: Liberálisok
• Naszádos Zsófia - Momentum

Budapest 8 - A teljes XIV. kerület. 2018-ban Tóth 47,23%-jak győzött itt, a fideszes jelölt 35%-ot ért el. Ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

• Hadházy Ákos - Momentum; támogatják: MMM, Civil Zugló Egyesület
• Tóth Csaba - MSZP; támogatják: Párbeszéd, DK, Jobbik

Budapest 9 - A X. és a XIX. kerület egy része. 2018-ban Burány Sándor nagyon szoros eredménnyel (40,78% vs. 39,32%) győzni tudott itt a fideszes jelölttel szemben. Ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

• Arató Gergely - DK; támogatják: Jobbik, Liberálisok, MMM
• Burány Sándor - Párbeszéd; támogatják: MSZP, LMP
• Paróczai Anikó - Momentum; ÚVNP

Budapest 10 - A III. kerület nagyobbik része. 2018-ban Szabó Tímea 48,15%-kal győzött itt, a fideszes jelölt 36,36%-ot kapott. Ellenzéki szempontból ez nyerhető körzet.

• Szabó Tímea (egyedüli jelölt) - Párbeszéd; támogatják: MSZP, Momentum, Jobbik, LMP, DK, MMM

Budapest 11 - A IV. kerület nagyobbik, a XIII. kerület kisebbik része. 2018-ban Varju László 40,8%-kal nyert, a fideszes jelöltet 35,8% támogatta, ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

• Varju László (egyedüli jelölt) - DK; támogatják: Jobbik, Momentum, Párbeszéd, LMP, MSZP, Liberálisok, MMM

Budapest 12 - A XV. kerület egésze, és a IV. kerület kisebb része. 2018-ban Hajdu László DK-s politikus győzött ebben a körzetben 42,25%-kal, a fideszes jelölt 37,54%-ot kapott, ellenzék szempontból nyerhető választókerület.

• Barkóczi Balázs - DK; támogatják: Jobbik, MSZP, Párbeszéd, LMP, Liberálisok,
• Palocsai Béla - Momentum; támogatja: ÚK, MMM, MARÉG

Budapest 13 - A XVI. kerület egésze, és egy kis darabka a XIV. kerületből. 2018-ban a fideszes jelölt 41,91%-kal nyerni tudott, 1083 szavazatkülönbséggel. Bőven nyerhető kerület.

• Hollai Gábor - Momentum
• Nemes Gábor - DK; támogatják: Jobbik, Liberálisok
• Palotás János - LMP, ÚVNP
• Vajda Zoltán - MSZP; támogatják: MARÉG, Új Kezdet, LMP, MMM, Párbeszéd

Budapest 14 - A XVII. kerület egésze és egy csipetnyi Kőbánya. 2018-ban a fideszes jelölt 41,17 százalékos eredménnyel is győzni tudott a megosztott ellenzékkel szemben. AZ ellenzék szempontjából nyerhető körzet.

• Lukoczki Károly - MSZP; támogatja: Párbeszéd
• Szilágyi György - Jobbik; támogatja: LMP, Momentum, DK, MMM, ÚVNP

Budapest 15 - 2018-ban a szocialista Kunhalmi Ágnes nyert 46,3%-kal, a Fidesz jelöltje 39,7%-ot kapott, az ellenzék szempontjából nyerhető választókerület.

• Ferencz István - DK; támogatja: Liberálisok
• Kunhalmi Ágnes - MSZP; támogatja: Párbeszéd, LMP, Jobbik, Momentum

Budapest 16 - A XX. kerület, és a XIX. kerület egy kis része. 2018-ban a Fidesz 37,28%-ot kapott, Hiller nyert 43,23%-kal. Az ellenzék szempontjából nyerhető választókerület.

• Hiller István - MSZP; támogatja: DK, Párbeszéd, LMP, Jobbik, Momentum
• Vidákovics László - Momentum, ÚVNP

Budapest 17 - A XXI. és a XXIII. kerület egésze. 2018-ban a Fidesz itt 32,09%-ot kapott, Szabó Szabolcs 42,45-öt. Az ellenzék számára nyerhető körzet.

• Komjáthi Imre - MSZP; támogatja: Párbeszéd, DK, LMP.
• Szabó Szabolcs - Momentum; támogatja: Jobbik, ÚK, MMM

Budapest 18 - A XXII. kerület egésze és a XI. kerület déli fele. 2018-ban 40,06%-ot szerzett a Fidesz, Molnár Gyula 41,45-öt, de külön indult a Jobbik, az LMP és a Momentum is. Az ellenzék szempontjából nyerhető körzet.

Molnár Gyula - DK; támogatja: Liberálisok
Tóth Endre - Momentum; támogatja: Jobbik, MMM

Csongrád-Csanád

A négy választókerületben négy jelöltet indít az Új Világ Néppárt, kettőt a DK, a Jobbik és a Momentum, egyet az MSZP és az MMM.

Csongrád-Csanád 1 - Szeged fele és még hat település. A fideszes jelöltre 2018-ban a választók 35,65%-a szavazott, a mandátumot a szocialista Szabó Sándor nyerte - nyerhető körzet.

• Binszki József - DK, támogatja: Jobbik
• Törőcsik Károly Konrád (nem adott le elég ajánlást) - ÚVNP/LMP
• Szabó Sándor - MSZP, támogatja: Párbeszéd, Momentum, LMP, MMM

Csongrád-Csanád 2 - Szeged kisebbik fele és még 12 település. A fideszes jelölt 2018-ban 44,62%-ot ért el, amivel épphogy nyert, ez az ellenszék szempontjából nyerhető körzet.

• Bellányi Balázs (nem adott le elég ajánlást) - ÚVNP/LMP
• Mihálik Edvin Máté - Momentum, támogatja: MSZP, Párbeszéd
• Tóth Péter - Jobbik, támogatja: LMP, DK
  
• Tóth Szabolcs - MMM/Momentum

Csongrád-Csanád 3 - Szentes és még 21 település. A fideszes jelölt 2018-ban 49,62%-ot ért el, ez nehéz, de nem nem reménytelen terep az ellenzéknek.

• Borsik Viktor - Momentum, támogatja: MSZP, Párbeszéd
• Mészáros Gábor - ÚVNP/LMP, támogatja: MMM
• Szűcs Ildikó - Jobbik, támogatja: DK, LMP, Új Kezdet

Csongrád-Csanád 4 - Hódmezővásárhely és még 18 település. A fideszes jelölt 2018-ban: 51,78%-ot ért el, ez nehéz terep az ellenzéknek, főleg mert ez Lázár János körzete, az előválasztási győztes tavasszal valószínűleg vele mérkőzik majd meg.

• Márki-Zay Péter - ÚVNP/Párbeszéd, támogatja: MMM
• Mucsi Tamás - DK, támogatja: Liberálisok, Velnök Közéleti, Kulturális és Polgári Egyesület

Fejér

Fejér megye öt választókerületében a Momentum négy, a DK három, a Párbeszéd kettő, a Jobbik kettő, az MSZP és az ÚVNP/LMP 1-1 jelöltet indít. Két választókerület nyerhető az ellenzéknek, kettő csak nehezen, egy nagyon nehezen.

Fejér 1 - Székesfehérvár. 2018-ban a Fidesz jelöltje 47,17%-kal nyert itt, nyerhető körzet lehet az ellenzék számára.

• Barlabás András (visszalépett) - Momentum
• Márton Roland - MSZP; támogatja: Párbeszéd, LMP
• Ráczné Földi Judit - DK; támogatja: Jobbik, Liberálisok

Fejér 2 - Székesfehérvár és 27 település. A 2018-ban a fideszes jelölt nyert 53,69%-kal, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• But Sándor - Párbeszéd; támogatja: ÚVNP, Momentum
• Fazakas Attila - Jobbik; támogatja: DK, LMP, MSZP, Párbeszéd, MMM

Fejér 3 - Bicske és 34 település. A fideszes Tessely Zoltán 52,97%-kal győzött itt 2018-ban, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Balázs Péter - DK; támogatja: Jobbik, Párbeszéd, MSZP, LMP, Liberálisok
• Ifj. Bogdán János - Párbeszéd; támogatja: MMM
• József András - Momentum

Fejér 4 - Dunaújváros és 8 település. 2018-ban a jobbikos Pintér Tamás nyert 43,53%-kal, százalékkal, a fideszes jelölt, Galambos Dénes csak 39,56%-ot tudott elérni. Ellenzéki szempontból ez nyerhető körzet.

• Kovács Janka - Momentum
• Kálló Gergely - Jobbik; támogatja: DK, LMP, MSZP, Párbeszéd, MMM

Fejér 5 - Sárbogárd és 34 település. 2018-ban a fideszes jelölt 55,97%-kal győzött, nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Gottlóz Tibor - ÚVNP/LMP; támogatja: MMM
• Kertész Éva - DK; támogatja: MSZP, Jobbik, Párbeszéd, Liberálisok
• Orosvári Zsolt - Momentum

Győr-Moson-Sopron

Győr-Moson-Sopron megyében a Momentum 5 , az MSZP 3, a DK és a Jobbik 2-2, a Párbeszéd 1 jelöltet indít az előválasztáson. Az öt választókerület közül egy „csak” nehéz, négy viszont kifejezetten nehéz körzetnek számít az ellenzéki pártok számára.

Győr-Moson-Sopron 1 - Győr nagyobbik része és további 3 település. A fideszes jelölt 2018-ban 49,55%-ot ért el, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Pollreisz Balázs (visszalépett) - MSZP
• Rehó Tibor - Momentum; támogatja: LMP
• Jancsó Zita - DK; támogatja: Jobbik, Liberálisok

Győr-Moson-Sopron 2 - Győr délnyugati fele és további 33 település. A fideszes jelöltre 2018-ban a választók 57,64%-a szavazott, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Balla Jenő - független; támogatja: Momentum, MMM
• Dr. Gasztonyi László - DK; támogatja: LMP, Liberálisok
• Juhász István - MSZP; támogatja: Párbeszéd, Jobbik
• Németh Eszter - független; támogatja: Momentum

Győr-Moson-Sopron 3 - Csorna és további 74 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 63,9% volt, itt csoda lennem ha az ellenzék győzni tudna.

• Kovácsné Varga Ildikó - MSZP; támogatja: Párbeszéd, DK
• Orbán Krisztián - Momentum

Győr-Moson-Sopron 4 - Sopron és további 31 település. A fideszes jelölt 2018-ban a szavazatok 54,44%-át gyűjtötte be, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Jakál Adrienn - Párbeszéd; támogatja: MSZP
• Dr. Brenner Koloman - Jobbik; támogatja: LMP, DK, Momentum, MMM, ÚVNP

Győr-Moson-Sopron 5 - Mosonmagyaróvár és további 38 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 54,85% volt, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Balázs Endre - Momentum
• Magyar Zoltán - Jobbik; támogatja: LMP, DK, MSZP, Párbeszéd

Hajdú-Bihar

Hajdú-Bihar megyében 6 választókerületben összesen 21 jelölt indul. A DK és a Momentum 5-5, a Párbeszéd, a Jobbik és az MSZP 2-2 saját jelölttel fut neki az előválasztásnak. Várhatóan nem itt fog az ellenzék a legjobban teljesíteni tavasszal.

Hajdú-Bihar 1 - Debrecen közel fele. A fideszes jelöltre (Kósa Lajos) 2018-ban 47,36% szavazott, ez az ellenzék szempontjából nyerhető körzet.

• Fábián István (visszalépett) - Párbeszéd; támogatja MSZP
• Illés-Rácz Mariann - Civil Fórum Debrecen; Jobbik
• Pálinkás József - Új Világ Néppárt vagy Jobbik
• Szabó Bence - Momentum; támogatja: LMP
• Varga Zoltán - DK; támogatja: Liberálisok

Hajdú-Bihar 2 - Debrecen közel fele. 2018-ban a Fidesz jelöltje 49,4%-ot kapott, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Fülep Olivér - Civil Fórum Debrecen; Jobbik
• Mándi László - Momentum; támogatják: MSZP, Párbeszéd, Jobbik, LMP, MMM
• Vaszkó Imre - DK; támogatja: liberálisok

Hajdú-Bihar 3 - Debrecen egy része, és még 15 település. 2018-ban a fideszes jelölt 58,16%-kal győzött, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Kosztin Mihály - Momentum; támogatja: MMM
• Salamon Gergő - Jobbik; támogatja: LMP
• Szabó Zsolt - Civil Fórum Debrecen - Jobbik
• Szórádi Sándor - Párbeszéd; támogatja: MSZP
• Szörényi Károly - DK; támogatja: Liberálisok

Hajdú-Bihar 4 - Berettyóújfalu és további 40 település. 2018-ban a fideszes Vitányi István itt 55,09%-kal nyert, ez nagyon nehéz terep az ellenzék szempontjából.

• Bihary Judit - MSZP; támogatja: Párbeszéd
• Szabó Patrik - DK; támogatja: Liberálisok
• Szántai László - Momentum; támogatja: Jobbik, LMP

Hajdú-Bihar 5 - Hajdúszoboszló és további 14 település. 2018-ban a fideszes jelölt 51,58%-kal győzött, ez nehéz terep az ellenzéknek.

Bangóné Borbély Ildikó - MSZP; támogatják: Párbeszéd, DK
Kiss László - Momentum; támogatják: Jobbik, LMP, MMM, ÚK, ÚVNK

Hajdú-Bihar 6 - Hajdúböszörmény és további 9 település. 2018-ban a Fidesz jelöltjére a választók 48,9%-a szavazott, ez elég nehéz terep ez az ellenzéknek.

• Hegedűs Péter - Jobbik; támogatják: LMP, MMM, Momentum, MSZP, Párbeszéd, ÚK
• Tóth József - DK, támogatja: Liberálisok
• Tömöri Zsolt Sándor - Böszörményi Harmadik Oldal Egyesület, Momentum

Heves

Bár Heves megyében 2018-ban tarolt a Fidesz, azóta az önkormányzati választásokon a kormánypárt mindhárom itteni választókörzet központjában kikapott, vagyis működött az összefogás. Azonban mindegyik városhoz sok kisebb település tartozik, ahol hagyományosan a Fidesz az erősebb.

Heves 1 - Eger és még 26 település. A Fidesz jelöltje 2018-ban csak 46,44 százalékot kapott, az ellenzék megnyerheti ezt a választókerületet.

• Berecz Mátyás - DK; támogatja: LMP, Jobbik, Liberálisok
• Jánosi Zoltán - Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd, ÚVNP

Heves 2 - Gyöngyös és még 55 település. 2018-ban Vona Gábor csak 2350 szavazattal maradt le a fideszes jelölt (46,15%) mögött, miközben az MSZP és az LMP is indított saját jelöltet. Nyerhető körzet az ellenzék szempontjából.

• Dudás Róbert (egyedüli jelölt) - Jobbik; támogatja: LMP, DK, Momentum, MMM, ÚVNP.

Heves 3 - Hatvan és még 37 település. 2018-ban a fideszes jelölt 50,57%-ot szerzett, ez nehezen nyerhető körzet az ellenzék számára.

• Korózs Lajos - MSZP; támogatja: Párbeszéd, DK
• Lőcsei Lajos - Momentum; támogatja: MMM
• Varga Ferenc - ÚVNP; támogatja: Jobbik

Jász-Nagykun-Szolnok

A megye négy körzetéből kettőben 2018-ban 50 százalék feletti eredménnyel nyert a Fidesz, de az önkormányzati választások eredményei már több helyen is azt mutatták, hogy az összefogással megszorongatható a kormánypárt. Azóta az egyik fideszes képviselő ellen már vádat is emeltek korrupció miatt.

Jász-Nagykun-Szolnok 1 - Szolnok és 13 település. 2018-ban a fideszes jelölt 42,09-százalékkal nyert, ez az ellenzék számára nyerhető körzet.

• Kármán Irén - Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd
• Sziráki Pál - DK; támogatja: Jobbik, Liberálisok, MMM
• Tóth Áron - LMP, ÚK

Jász-Nagykun-Szolnok 2 - Jászberény és 13 település
2018-ban 51,21%-os eredménnyel nyert mandátumot a Fidesz jelöltje, itt az ellenzék csak nehezen nyerhet.

• Gedei József - DK; támogatja: Momentum, Liberálisok
• Kertész Ottó - MSZP; támogatja: Párbeszéd, LMP, Jobbik

Jász-Nagykun-Szolnok 3 - Karcag és még 20 település. 2018-ban a Fidesz jelöltje 55,29%-kal győzött, ez nagyon nehéz választókerület az ellenzéknek.

• Kozma Dániel - Momentum
• Lukács László György - Jobbik; támogatja: MSZP, LMP, Párbeszéd, Mindenki Magyarországa Mozgalom
• Túró Vilmos - DK, Liberálisok

Jász-Nagykun-Szolnok 4 - Törökszentmiklós és még 22 település.

• Csányi Tamás (egyedüli jelölt) - Jobbik; támogatja: DK, Momentum, LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom

Komárom-Esztergom

Komárom-Esztergom megye három választókörzetében az MSZP és a Jobbik 2-2, a DK egy jelöltet indít. Kettőben nyerhet az ellenzék, egyben csak nehezen.

Komárom 1 – Tatabánya és még 4 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 44,43% volt, ez nyerhető körzet.

• Gurmai Zita – MSZP; támogatja: Párbeszéd, LMP, Momentum, ÚK
• Konczer Erik – DK; támogatja: Jobbik, Liberálisok

Komárom 2 – Esztergom és még 29 település. A fideszes jelölt 2018-ban 45,21%-ot szerzett, nyerhető körzet az ellenzék számára.

• Nunkovics Tibor (egyedüli jelölt) – Jobbik; támogatja: DK, LMP, MMM

Komárom 3 – Komárom és még 40 település. A fideszes jelöltre 2018-ban a választók 50,99 százaléka szavazott, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Nemes Andrea – MSZP; támogatja: Párbeszéd, Momentum, MMM
• Szanyi Gábor – Jobbik; támogatja: DK, LMP, OLPK, ÚVNP

Nógrád

Nógrád megye két választókörzetében a Momentum 2, a DK és az ÚVNP/Jobbik egy-egy jeöltet indít. Az ellenzék reálisan az egyik mandátumot szerezheti meg a másikat nagyon nehéz lenne.

Nógrád 1 – Salgótarján, és még 46 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 47,3% volt, nyerhető körzet.

• Horváth Ferenc - Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd, MMM, LMP, Új Kezdet
• Godó Beatrix - DK; támogatja: Jobbik
• Dömsödi Gábor - ÚVNP, Jobbik

Nógrád 2 – Balassagyarmat és még 83 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 54,2% volt, ez nagyon nehéz körzet.

• Gyenes Szilárd (egyedüli jelölt) – Momentum; támogatja: DK, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, MMM, Új Kezdet, LMP

Pest

A legnépesebb megyében 12 egyéni választókerület van, ezekből a 2018-as eredmények alapján az ellenzék számára hét nyerhető. Háromban nehéz nyerni, további kettő kiszámíthatlan.

Pest 1 - Érd és még öt település. Itt 2018-ban a Fidesz (KDNP) képviselője 43,74%-kal nyert, ez az ellenzék szerint nyerhető körzet.

• Bősz Anett – DK; támogatja: Liberálisok, Jobbik, MMM
• Ollero Marco – Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd
• Tetlák Örs – LMP; támogatja: ÚK, ÚVNP

Pest 2 – Budakeszi és még 16 település. A fideszes jelölt 2018-ban 44,14%-kal 296 szavazattal verte meg Szél Bernadettet – ez is nyerhető körzet.

• Hegyesi Beáta – DK; támogatja: Liberálisok
• Szél Bernadett – Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd, Jobbik, MMM

Pest 3 – Szentendre és még 16 település. A fideszes jelölt 2018-ban 46,11%-kal nyert, az ellenzék szerint ez nyerhető körzet.

• Buzinkay György – Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd, ÚK
• Katona Andrea – független; LMP
• Kóder György – független, LMP támogatja: MMM,
• Pál Gábor – Jobbik; támogatja: LMP, DK, ÚVNP

Pest 4 – Vác és még 33 település. A fideszes (KDNP-s) itt 2018-ban 51,41%-kal nyert, ez meglehetősen nehéz terep ez az ellenzéknek.

• Gyurcsik Ádám – független, LMP
• Inotay Gergely Ábel – Jobbik; támogatja: LMP, MSZP, Párbeszéd, ÚK, MMM
• Juhász Béla Róbert – ÚVNP, Momentum; támogatja: DK, Liberálisok

Pest 5 – Dunakeszi és még 6 település. A fideszes jelölt itt 2018-ban 43,27%-kal nyert, ez az ellenzék számára nyerhető a körzet.

• Dorosz Dávid – Párbeszéd; támogatja: LMP, MSZP, Momentum, Jobbik
• Fekete László – ÚVNP, LMP
• Tonzor Péter – DK; támogatja: Liberálisok, MMM

Pest 6 – Gödöllő és még 16 település. A fideszes jelölt 2018-ban 45,92%-kal nyert, az ellenzék számára nyerhető a körzet.

• Hohn Krisztina – LMP; támogatja: Jobbik, MSZP, Párbeszéd, ÚK, MMM
• Simon Erika – DK, ÚVNP; támogatja: Liberálisok
• Varga Zoltán – Momentum

Pest 7 – Vecsés és még 7 település. A fideszes jelölt itt 2018-ban 44,82%-kal nyert.

• Farag Alexandra – Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd
• Fricsovszky-Tóth Péter – Jobbik; támogatja: DK, LMP, ÚK, MMM

Pest 8 – Szigetszentmiklós és még 9 település. A fideszes jelölt 2018-ban 40,33%-kal nyert, az ellenzéki jelöltek együtt 55 százalék fölött voltak, nyerhető körzet.

• Jószai Teodóra – DK; támogatja: Momentum, Liberálisok
• Nagy János – Jobbik; támogatja: LMP, MSZP, Párbeszéd, ÚK, MMM

Pest 9 – Nagykáta és még 20 település. A fideszes jelölt 2018-ban 50,25 százalékkal nyert, az ellenzék együtt sem tudta volna megszorongatni, nehéz terep ez az ellenzéknek.

• Schmuck Erzsébet (egyedüli jelölt) – LMP; támogatja: DK, Jobbik, MSZP, Párbeszéd, ÚK, ÚVNP, MMM

Pest 10 – Monor és még 22 település. A Fidesz jelöltje 2018-ban 52,61%-ot kapott, nagyon nehéz terep ez az ellenzéknek.

• Gér Mihály – Párbeszéd; támogatja: MSZP, LMP, Momentum, Jobbik
• Magdics Máté – DK; támogatja: Liberálisok

Pest 11 – Dabas és még 16 település. A fideszes jelölt 2018-ban 50,94 százalékkal nyert, ez nehéz terep lesz ez az ellenzéknek.

• Andrejka Zombor – Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd, ÚVNP
• Jánosi-Lesi Ágota – DK; támogatja: Liberálisok, Jobbik

Pest 12 – Cegléd és még 9 település. A fideszes jelölt 2018-ban itt 51,64%-kal nyert, ez nehéz körzet ez az ellenzéknek.

• László Ferenc – MSZP; támogatja: Párbeszéd
• Sipos Mihály – független, LMP
• Zágráb Nándor – Jobbik; támogatja: Momentum, LMP, DK, ÚVNP, MMM

Somogy

Mindössze négy választókerületre oszlik Magyarország ötödik legnagyobb megyéje. A Jobbik mind a négyben indít jelöltet az előválasztáson, a DK háromban, a Momentum csak egyben. Kaposváron lehet a legnagyobb versenyre számítani, míg Marcaliban lesz a legunalmasabb, ott egyedül Steinmetz Ádám indul.

Somogy 1 – Kaposvár, és még 25 település. A somogyi egyes választókerületben a Fidesz jelöltje 43,69%-kal húzta be a mandátumot. Ez az ellenzéknek egy nyerhető körzet.

• Bereczki Dávid - Momentum
• Horváth Ákos Ervin - Jobbik; támogatja: LMP, MMM, ÚVNP, UK
• Varga István - DK; támogatja: MSZP, Párbeszéd, Liberálisok

Somogy 2 – Barcs, és még 76 település. A fideszes jelölt 51,63%-ot ért el 2018-ban, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Ander Balázs - Jobbik; támogatja: LMP, Momentum, MMM
• Remes Gábor - DK; támogatja: MSZP, Párbeszéd

Somogy 3

– Marcali, és még 71 település. 2018-ban a Fidesz jelöltje a szavazatok 51,85%-át szerezte meg, itt is nehéz dolga lesz az ellenzéknek, ha meg akarja szerezni az egyéni mandátumot.

• Steinmetz Ádám (egyedüli jelölt) - Jobbik; támogatja: LMP, MSZP, Párbeszéd, MMM

Somogy 4 – Siófok, és még 70 település. A fideszes jelölt 2018-ban 51,11 százalékkal nyert. Nem lehetetlen az ellenzék győzelme, de ez nagyon nehéz terep számukra.

• Kovács Miklós - DK; támogatja: Liberálisok
• Potocskáné Kőrösi Anita - Jobbik; támogatja: LMP, MMM, MSZP, Párbeszéd, ÚVNP

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hat választókerületében az MSZP 6, a Jobbik 5, a Momentum és a DK 2-2, az ÚVNP 1 jelöltet indít az előválasztáson. Egy választókerület az ellenzéknek áll, négyben nehéz lesz győzniük, egyben szinte lehetetlen.

Szabolcs 1 - Nyíregyháza egy része. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 40,3% volt, ez nyerhető körzet az ellenzéknek.

• Csipkés József István - Momentum, ÚK
• Mike András (visszalépett) - MSZP, támogatja: Párbeszéd
• Lengyel Máté - Jobbik, támogatja: LMP, DK, MSZP, Párbeszéd, ÚVNP, MMM

Szabolcs 2 - Nyíregyháza egy része és még 20 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 47,9% volt, nehéz terep az ellenzéknek, de nem lehetetlen nyerni.

• Aranyos Gábor - MSZP, támogatja: Párbeszéd, Momentum, DK
• Gyüre Csaba - Jobbik, támogatja: LMP
• Kiss Krisztián - Új Világ Néppárt/LMP, támogatja: Mindenki Magyarországa Mozgalom

Szabolcs 3 - Kisvárda és még 42 település. A fideszes jelölt 2018-ban 61,9% százalékot ért el, ez kőkemény terep az ellenzéknek.

• Sárosy Zoltán - MSZP, támogatja: Párbeszéd
• Tóth Viktor - Jobbik, támogatja: Jobbik, LMP, Momentum, MMM

Szabolcs 4 - Vásárosnamény és még 87 település. A fideszes jelölt 2018-ban a szavazatok 59,8% százalékával nyert, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Bíróné Dienes Csilla - MSZP, támogatja: Párbeszéd, Jobbik
• Sápi Mónika - DK, támogatja: Momentum, Liberálisok, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Új Kezdet

Szabolcs 5 - Mátészalka és még 43 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 58,6% volt, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Papp Ildikó - MSZP, támogatja: Párbeszéd, DK
• Földi István - Jobbik, támogatja: LMP, Momentum, MMM, ÚVNP

Szabolcs 6 - Nyírbátor és még 32 település. A fideszes jelölt a szavazatok 56,2%-át szerezte meg, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Bélteki Béla - Jobbik, támogatja: LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Új Világ Néppárt
• Czirják Alexandra - DK, támogatja: Liberálisok
• Pradlik Milán - Momentum
• Tóth Viktor - MSZP, támogatja: Párbeszéd

Tolna

Tolna megye nem az ellenzék álomterepe, mindhárom választókerületben a lehetetlennel határos legyőzni a Fideszt. A DK és a Jobbik 2-2, a Momentum és az MSZP 1-1 jelöltet indít.

Tolna 1 - Szekszárd, Bátaszék, Tolna és a környező 14 település. A fideszes jelölt 2018-ban a szavazatok 51,56%-át szerezte meg, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Bozsolik Róbert - Jobbik, támogatja DK, MMM, ÚVNP, ÚK
• Harangozó Tamás - MSZP, támogatja: Párbeszéd, LMP, Momentum

Tolna 2 - Dombóvár, Bonyhád és több mint 50 apró település. A fideszes jelölt 2018-ban 58.45%-ot ért el, ez rendkívül nehéz terep az ellenzéknek.

• Szabó Loránd - DK, támogatja: Liberálisok, MMM
• Száraz Zoltán - Momentum, támogatja: Jobbik, MSZP, Párbeszéd

Tolna 3 - Paks, Dunaföldvár, Ozora és 30 további település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 57.78% volt, rendkívül nehéz terep az ellenzéknek.

• Bencze János - Jobbik, támogatja: LMP, MSZP, Párbeszéd, MMM, Momentum
• Tóth Attila Szilveszter - DK

Vas

Vas megye három választókerületéből kettőben pokoli nehéz lenne legyőzni a Fideszt, egyben pedig "csak" nagyon nehéz. Az MSZP, a Momentum, a DK és az Új Világ Néppárt 2-2, az LMP és a Mindenki Magyarországa Mozgalom 1-1 jelöltet indít.

Vas 1 - Szombathely és még 11 település. 2018-ban a fideszes jelölt 49.92%-ot kapott, az őt követő három ellenzéki jelölt összesen 46,65%-ot. A megyében itt van a legnagyobb esély megszorongatni a Fideszt.

• Czeglédy Csaba - DK
• Ungár Péter - LMP, támogatja: Jobbik, MSZP, Párbeszéd, Momentum, ÚK
• Koczka Tibor - ÚVNP, támogatja: DK

Vas 2

- Sárvár és még 76 település. A Fidesz-KDNP jelöltje 2018-ban 61,38%-ot ért el, egy ellenzéki győzelem óriási meglepetés lenne.

• Molnár Miklós (visszalépett) - ÚVNP, támogatja: LMP
• Bányai-Németh Gábor - Momentum
• Hencz Kornél - MSZP, támogatja: Párbeszéd, Jobbik, LMP
• Szilágyi Tamás - DK

Vas 3 - Körmend és még 126 település. A Fidesz jelöltje 2018-ban 63.52%-tal tarolt ebben a választókerületben, az ellenzéknek nem sok esélye van.

Ipkovich György (visszalépett) - MSZP, támogatja: Párbeszéd, LMP
Bana Tibor - MMM, támogatja: Közösen Vas Megyéért, LMP
Dr. Pleva Dániel - Momentum, támogatja: DK, ÚVNP

Veszprém

A megye négy egyéni választókerületéből az ellenzék egyet elcsíphet, kettőt csak nehezen, egyet meg aligha. Az MSZP, a Jobbik, a DK és a Momentum is 2-2 jelöltet indít.

Veszprém 1 - Veszprém és még 24 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 48.75% volt, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Csonka Balázs - DK; támogatják: Jobbik, LMP, Liberálisok, MMM
• Mesterházy Attila - MSZP; támogatja: Párbeszéd

Veszprém 2 - Balatonfüred és még 44 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 50.63% volt, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Benedek Szilveszter - DK; támogatják: MSZP, Párbeszéd, LMP
• Szecsődi Andrea - Momentum; támogatják: MMM, Jobbik

Veszprém 3 - Tapolca és még 59 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 46.91% volt, ez az ellenzék szempontjából nyerhető körzet.

• Rig Lajos (egyedüli jelölt) - Jobbik; támogatják: DK, LMP, MMM, ÚVNP

Veszprém 4 - Pápa és még 86 település. A fideszes jelölt 2018-ban a voksok 58.34%-át szerezte meg, ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Grőber Attila - MSZP; támogatja: Párbeszéd, DK
• Jádi István - Momentum, MMM
• Süle Zsolt - Jobbik; támogatja: LMP

Zala

A három választókerületből egyet az ellenzék talán behúzhat, egyet csak nagyon nehezen, a harmadikhoz csoda kéne. A Jobbik 3, a Momentum, a DK és az LMP/ÚVNP 2, az MSZP pedig 1 jelöltet állít.

Zala 1 - Zalaegerszeg és még 75 település. A fideszes jelölt 2018-ban 52,8%-ot szerzett, ez nehéz terep az ellenzéknek.

• Benke Richárd - Jobbik
• Dr. Csidei Irén - DK
• Föőr Gábor - Jobbik; támogatja: MMM
• Dr. Paksy Zoltán - LMP; támogatja: ÚK
• Plesz Dóra - Momentum, MSZP, Párbeszéd

Zala 2 - Keszthely és még 99 település. A fideszes jelöltre 2018-ban a választók 55.51%-a szavazott, - nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

• Czuth Zoltán László - MSZP; támogatja: Párbeszéd, DK
• Elekes István - Momentum; támogatja: Jobbik, LMP
• Molnár Tibor - ÚVNP/LMP, támogatja: MMM

Zala 3 - Nagykanizsa és még 81 település. A fideszes jelölt eredménye 2018-ban 48,79% volt, nehéz, de nem lehetetlen terep az ellenzéknek.

• Berta Krisztián - Jobbik; támogatja: LMP, Momentum, MMM, ÚVNP
• Horváth Jácint - DK; támogatja: MSZP, Párbeszéd, Liberálisok

Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje pár napja az Inforádióban sokakat meghökkentő kijelentéseket tett az Alaptörvény jövőjével kapcsolatban arra az esetre, ha jövő tavasszal az ellenzék alakíthat kormányt. A héten ezekről elkezdett a választási fórumain is beszélni. És a miniszterelnök-jelöltek vitájában is ő volt az egyetlen, aki felvetette a témát. Azóta cifrábbakat is mondott, de nézzük először az akkori fő kijelentését:

• a parlamentnek akár egyszerű többséggel is ki kell nyilvánítania, hogy az Alaptörvény alkotmányellenes;
• az Orbán-rendszer hatalmát bebetonozó kétharmados törvényeket feles többséggel is hatályon kívül kell helyezni;
• az új alkotmány nem lehet ugyanúgy csak az egyik politikai oldalé, mint a mostani.

A kétharmados törvények feles többségű módosítása, megsemmisítése hirtelen fontos téma lett. Olyanokhoz is eljutott, akik az elmúlt lassan egy évben nem követték az elméleti vitát arról, hogy ha 2022-ben győz az ellenzék, mihez kezdhet a 2011-ben a Fidesz által egyoldalúan elfogadott Alaptörvénnyel és a többi, a NER-t körbebástyázó kétharmados jogszabállyal.

Másképp fogalmazva a kérdés az, hogyan állítható vissza Magyarországon a jogállam.2021 őszére jól látszik, hogy Orbán Viktor milyen rendszert épített fel az elmúlt 13 évben. Amíg ő a miniszterelnök, megkérdőjelezhetetlen teljhatalmat élvez, valódi ellensúlyok nélkül. Egy kormányváltás után viszont elég ereje marad ahhoz, hogy jó ideig teljesen ellehetetlenítse az új kormány munkáját, megalapozva saját politikai visszatérését. Ebben egyrészt a Számvevőszék, a Költségvetési Tanács, a NAV, a GVH, a Nemzeti Bank, az ügyészség, az Alkotmánybíróság, a Médiatanács és a bírósági intézményrendszer hozzá lojális tagjai, vezetői a partnerei. Orbán a közvagyon módszeres kijátszásával a kliensein keresztül a gazdaságban is megkerülhetetlen pozíciókat szerzett, ezek fedezik árnyékhatalma működési költségeit.

Az ellenzék számára ez az eleve vesztes szerep vállalhatatlan. Tisztában vannak vele, hogy az Orbán-rezsim felszámolásához nem elég a választáson legyőzni a Fideszt: meg kell semmisíteni az Orbán Viktor hatalmát bebetonozó kétharmados törvényeket.Akkor is, ha csak feles többséget szereznek (a kétharmados ellenzéki győzelemnek nincs realitása).

Különleges drónfelvételek birtokába jutott a New York Times, melyek alapján szakértők és helyiek azt állítják, hogy egy drónról indított rakétával az amerikai hadsereg úgy ölt meg 10 embert Kabulban, hogy valójában nem tudták, kire lőnek.

A fehér Toyotát augusztus 29-én, két nappal a kivonulás utolsó napja előtt, többórás megfigyelés után lőtték ki, mert bár nem tudták, ki a sofőr, arra jutottak, hogy az ISIS a kocsiba rejtett bombával terrortámadásra készül a kabuli reptér ellen.

A videók elemzése alapján a lap viszont állítja, hogy a sofőr régóta egy amerikai segélyszervezet helyi csoportjának dolgozott, a kollégáit szállította, és a kocsiban nem robbanóanyag volt, hanem vizesballonok. Amerikai katonai források szerint a lakóövezetben végrehajtott csapásnak három civil áldozata volt. A Times szerint 10, köztük 7 gyerek.

A sofőrt, Zemad Ahmadit a főnöke kérte meg reggel, hogy hozza el a laptopját. A 42 éves Ahmadi elindult otthonról, és akkor került a légi megfigyelők látókörébe, amikor kihajtott egy olyan épülettömbből, amit az amerikaiak az ISIS egyik búvóhelyeként tartottak számon.

Az amerikai MQ-9 Reaper drón egész nap rajta maradt Ahmadi kocsiján, és a hadsereg szerint lehallgatták, ahogy az ISIS búvóhelyéről utasítják a sofőrt. A kocsi utasai viszont utóbb azt mondták, hogy egy teljesen átlagos munkanap volt. Megérkeztek a segélyszervezet irodájába, majd egy, már a tálibokhoz tartozó rendőrörsön próbáltak engedélyt szerezni, hogy ételt oszthassanak egy parkban.

Kora délután visszatértek az irodába, ahol egy tömlőből vízzel töltöttek meg pár műanyag ballont, amiket beraktak a csomagtartóba (Ahmadi az irodából vitt haza vizet, mert a vezetékes vízellátás a hatalomátvétel idején leállt). A Times katonai forrásai szerint ők viszont potenciális robbanóanyagként azonosították a rakományt.

Ahmadi a reptérhez közeli otthona felé indult, de előtte még kitette a kollégáit. Ekkor a megfigyelők már a reptéren állomásozó amerikai katonákra közvetlen veszélyt jelentő célpontként tekintettek rá. Amikor Ahmadi beállt az udvarára, a bevetési egység parancsnoka utasítást adott a drón Hellfire rakétájának kilövésére. A drón operátora a kilövés előtt csak egy, a sofőrt üdvözlő férfit látott, ezért utóbb azt jelentette, hogy az áldozatok között "elfogadható valószínűséggel" nincsenek nők, gyerekek és civilek. A NYTimes egy szerzője viszont a Twitterére kitette az áldozatok fotóit.

A rokonok szerint amikor Ahmadi behajtott, a gyerekei és a fivére gyerekei is kiszaladtak hozzá, és beültek a kocsiba, hogy együtt tolassanak be a kocsi helyére. A rakéta ekkor csapódott be. Az amerikaiak szerint ezt további robbanások követték, ezért okkal következtettek arra, hogy az autóban robbanónyag volt. Csakhogy a Times helyszíni és utólagos szakértői vizsgálatai semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy az udvart és az épületeket egynél több lökéshullám érte volna.

A szomszédok és az afgán egészségügyi hatóság emberei állítják, hogy gyerekek holttesteit szállították el. Ahmadi rokonai szerint a férfi és három fia mellett az unokatestvére, a fivére három kisfia, és két hároméves kislány is az áldozatok között volt. Egyes áldozatok maradványai beborították a falakat és a mennyezeteket.

Ahmadi maga is menedékkérelmet adott be az amerikaiakhoz (ahogy a szintén áldozatul eső unokatestvére is, aki az amerikai hadseregnek dolgozott). A hozzátartozók már csak ezért is érthetetlennek tartják, miért gondolhatta bárki, hogy terrortámadást tervezett.

Kis János életrajzi interjúkötetét két hét alatt olvastam végig, aztán egy fél évig kínlódtam a beszámoló megírásával. 1985-ben, 15 évesen, a szüleim polcáról levett Beszélőben olvastam először Kis egy pár évvel korábbi értékelését a lengyel puccs utáni helyzetről, és ugyan a felét se értettem, máig emlékszem a bizonyosságra, hogy bár politikáról van szó, valaki mégis végre a lényegről beszél, tisztán és pontosan. Ha fel kéne sorolni pár ma is élő embert, aki miatt jó érzés arra gondolni, hogy magyar vagyok, Kist az elsők közt említeném. Van, aki sportolókért meg énekesekért rajong. Én egy szakállas filozófusért, miközben a filozófia nem is érdekel különösebben.

Hogy kicsit érthetőbb legyen a rajongásom, íme egy idézet. 1973 van, Kis 30 éves, az úgynevezett filozófusperben épp kirúgták az akadémiai állásából.

Május 9-én délután Köpeczitől átvettem a felmondó levelet, és még aznap este szólt Tardos Márton, hogy odavesz az osztályára a Konjunktúra és Piackutató Intézetbe. Nem vagyok közgazdász, válaszoltam. Ő azonban nagyon kedvesen biztatott, hogy tudok annyit, amennyi az induláshoz szükséges, a többibe majd munka közben beletanulok. Kockázatot vállalt, hiszen egy feketeseggűt akart maga mellé venni, aki ráadásul nem is szakmabeli. Ugyanakkor biztos lehettem benne, hogy minden szempontból jól megfontolta a dolgot: Marci nem volt könnyelmű ember. Nem akartam én közgazdásszá lenni; akkor éppen a két diszciplína közti határsávban kószáló filozófusnak tudtam magamat, és ez nekem tökéletesen megfelelt. Ráadásul az volt az érzésem, hogy a dologból úgysem lehetne semmi: ha a KOPINT igazgatója hajlandó volna is aláírni a kinevezésemet, a pártközpont akkor sem engedné. Mégsem ezért mondtam nemet, hanem azért, mert többedmagammal tettek lapátra, és nem éreztem volna helyesnek, hogy beevezzek egy kellemes állásba, miközben ők az utcán vannak. Az ajánlat azonban végtelenül jólesett; erőt adott az ugráshoz az ismeretlenbe.

Kicsit ismerjük egymást, tüntetéseken szoktunk néha összetalálkozni: mindig nagyon kedves, úgy érzem, valamiért tényleg örül, hogy lát, én meg zavarba jövök, aztán próbálom összeszedni magam. Ha ez a cikk rólam szólna, most belemehetnék abba, hogy miért épp Kis János hozza rám az imposztorszindróma-frászt. Egy alkalommal együtt sétáltunk át a fél Belvároson, közben mindenkit, aki megközelítette, kedvesen, de határozottan elhajtott: velem akart beszélgetni. Máig nem értem a dolgot, viszont minden szavára emlékszem.

Kis János egy szuperkedves, szelíd, komolyan érdeklődő, fantasztikusan meleg kisugárzású, aranyos ember. Azért kellett mindezzel kezdenem, mert februárban felhívott, hogy nemsokára megjelenik az életrajza, és írnék-e róla. Elvörösödtem, valamit makogtam, hogy persze, és elkezdtem izzadni. Nem mondhatok nemet Kis Jánosnak. De mégis hogyan fogok ítéletet formálni, véleményt, bármit írni az életéről? Mégiscsak ő az az ember, akit rendszerkritikusnak minősített írásai miatt a pártállam félreállított, mire ő úgy döntött, hogy leszámol a pártállammal. Írok egy jó kis kritikát, hogy mit kellett volna máshogy?

Elküldte fájlként, majd később magát a könyvet is, amolyan szelíd sürgetésként. Teltek a hónapok, írtam egy recenziót, sorra vettem benne a fontosabb eseményeket, utánaolvastam ennek-annak, aztán az egészet kihajítottam, annyira érdektelen volt. Egyre jobban kétségbeestem, hogy nem tudom megírni, lejáratom magam, mit mondok neki, mi lesz velem, az egész egy pokoli kudarc.

Aztán megint elolvastam, és rájöttem, hogy ha már egyszer belelavíroztam magam ebbe a helyzetbe, nem azzal kell foglalkozni, hogy mások mit találhatnak benne, hanem hogy nekem miért érdekes a Szabadságra ítélve. És hogy nekem nem az igazán fontos, amiről Kis konkrétan beszél, hanem ahogyan.

Az, hogy egy nagy koponya, aki valószínűleg a legmélyebben érti a hazai politikai viszonyokat, annak összefüggéseit, és minderről a legpontosabban fogalmaz, köztudott.

De egy dolog a politikát értőn elemezni, és egy másik az embernek a saját életét objektíven, torzításmentesen látni meg láttatni.
És Kis könyvében ez az ámulatba ejtő. A kritikus, elemző és önreflektív attitűd, amivel magát, a korszakot, a döntéseit, a körülötte lévő embereket és mindezek összefonódását, a sorsát vizsgálja. Meg a szelídség, ami mindezt átjárja.

A másik megrázó dolog, hogy Kis mindvégig mennyire higgadt és méltányos azokkal a szereplőkkel szemben, akikkel konfliktusa volt.

A Premier League klubjai "vonakodva, de egyhangúlag" úgy döntöttek, hogy a nemzetközi szövetség előírásaival szembemenve nem engedik el a külföldi játékosaikat azokra a válogatott meccsekre, amiket az Egyesült Királyság által járványveszélyesnek minősített (vörös listás) országokban tartanak.

A döntésnek megfelelően a Liverpoolban játszó egyiptomi Mohamed Salah nem léphet pályára Kairóban Angola ellen a jövő heti vb-selejtezőn, de az ugyancsak liverpoolos brazil válogatott Alisson, Fabinho és Firmino se játszhat Chile, Argentina és Peru ellen. Ugyanez vonatkozik a Manchester City játékosaira, Edersonra és Gabriel Jesusra. A szeptemberi selejtezőkörben 60 játékost érint a PL korlátozása.

A vörös listás országokból visszatérőkre tíznapos karantén vár, ami alól a focisták sem mentesülnének. Emiatt nem játszhatnának a klubjaikban, és a kényszerszünet az edzéstervüknek is ártana. A Premier League igazgatója szerint a liga mindig támogatta a játékosok válogatott szereplését, de a jelenlegi feltételek mellett azt teljesen ésszerűtlennek nevezte.

A PL döntése komoly konfliktust vetít előre a világbajnokságot szervező nemzetközi futballszövetséggel, a FIFA-val, ezért az angol topliga szervezete a közleményük szerint továbbra is a kompromisszumos megoldásban érdekelt. (Guardian)

Teljesen összeomlani látszik az afgán központi kormány hadereje. A katonák szombaton lényegében ellenállás nélkül adták fel az észak-afganisztáni Mazar-i-Sarif-t, a negyedik legnagyobb afgán várost, miután az iszlám fundamentalista tálib felkelők többirányú támadást indítottak.

A város eleste azt jelenti, hogy egész Észak-Afganisztán a talibán ellenőrzés alá kerül. Az AP beszámolója szerint először a nemzeti hadsereg erői dezertáltak, mire a kormánypárti milíciák és a többi ilyen-olyan csapat is azonnal szétszéledt.

Afzal Hadid, a helyi tartományi tanács vezetője szerint a városközponton kívül vannak még szórványos összecsapások, de a katonák hátrahagyták felszerelésüket és az üzbég határ felé menekültek. A helyiek megerősítették, hogy a tálibok szinte egyetlen puskalövés nélkül elfoglalták a várost, autókkal és motorokkal vonulnak fel a városközpontban, és a levegőbe lövöldözve ünnepelnek.

Szalima Mazari - egy Mazar-i-Sarif kevés női kerületi vezetője közül - azt mondta, hogy a nőknek nem lesz többé helyük. Ellehetetlenülnek, még a városokban is, és mostantól az otthonuk lesz a börtönük. Arról, hogy mi vár az emberekre és különösen a nőkre a tálibok uralma alatt, itt olvashatnak.

A kabuli kormányzat bő egy hét alatt kiszorult a a tartományok többségéből. Szombaton a tálibok Kunár és Paktika tartomány székhelyét is elfoglalták, és Kabul közvetlen közelébe jutottak. Így már 22 tartományi székhely van a kezükön az ország 34 tartományából, az ország területének több mint kétharmadát már ők ellenőrzik. (MTI)

A legsúlyosabban Japán nyugati részét érinti az a napok óta tartó esőzés, ami miatt a hatóságok közel kétmillió embert sürgetnek (de nem köteleztek), hogy hagyják el az otthonaikat. Fukuoka és Hirosima prefektúrákban a legmagasabb riasztás van érvényben. Nagaszaki prefektúrában földcsuszamlás volt, egy ember meghalt, két családtagja eltűnt. A medrükből kilépő folyók több várost is elöntöttek.ű

Az özönvízszerű eső még napokig tarthat. A BBC idézi Jusi Adacsit, a japán meteorológiai intézet munkatársát, aki szerint sosem volt még ekkora eső az országban, és nagyon valószínűnek nevezte, hogy annak máris katasztrofális következményei vannak. Pár hete már volt egy földcsuszamlásokkal és áradásokkal járó nagy csapadékhullám Japánban.

Borítókép: Csónakkal mentik az embereket Kurume városban, Fukuoka prefektúrában. (The Yomiuri Shimbun via AFP)