Mészáros Juli

Jelentős mértékben csökkent a születési arány a koronavírus-járvány során egyes országokban, köztük Magyarországon is, állapította meg az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent egyik tanulmány.

Magyarország mellett Olaszországban, Spanyolországban és Ausztriában is csökkent a születési arány, ezzel szemben Németországban, Norvégiában, Svédországban és Svájcban nem változott, sőt némileg növekedett is.

A milánói Luigi Bocconi Tudományegyetem kutatói 22 magas jövedelmű országban elemezték a havi születési adatokat 2020 novemberétől – vagyis a járvány kezdete után kilenc hónappal – 2021 márciusáig, ezeket hasonlították össze az egy évvel korábbiakkal. Figyelembe vették a szezonalitásra és a hosszú távú trendekre vonatkozó modelleket is.

A vizsgált 22 országból hétnél volt tapasztalható jelentős, a járványra visszavezethető csökkenés: A születési arány az elemzés szerint Magyarországon 8,5 százalékkal, Olaszországban 9,1 százalékkal, Spanyolországban 8,4 százalékkal, Portugáliában 6,6 százalékkal esett vissza, de jelentős visszaesést tapasztaltak Belgiumban, Ausztriában és Szingapúrban is.

A kutatók hangsúlyozták, hogy ezek még ideiglenes adatok, amelyek megerősítésre várnak. Ráadásul a jelenleg elérhető adatok csak a pároknak az első koronavírus-hullámra vonatkozó döntéseiről adnak képet, a továbbiakról még nincsenek becslések. Szerintük azonban a járvány egészére visszatekintve még jelentősebb visszaesést lehet majd megállapítani.

A Világbank szakemberei szerint a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés az elmúlt évben több mint 260 ezer baba halálához járult hozzá elsősorban a világ szegényebb országaiban. A BMJ Open című tudományos lapban bemutatott modellek szerint ennek hátterében az elszegényedett háztartásokat jellemző rosszabb ellátás és táplálkozás áll, illetve az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozottsága.

A szegénységben élők száma az elmúlt évben 120 millióval növekedett. A vizsgált 128 közepes és alacsony jövedelmű országban 267 ezer egy év alatti gyerek halt meg a koronavírus miatti gazdasági visszaesés következtében. Ez hét százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az esetek több mint egyharmada – 100 ezer haláleset – Indiában történt. (MTI)

Fedélzetükön katonákkal és a még Kabulban maradt diplomáciai személyzettel az utolsó amerikai katonai repülőgépek is elhagyták Afganisztánt, jelentette be a washingtoni védelmi minisztérium hétfői sajtótájékoztatóján Frank McKenzie tábornok, az amerikai hadsereg Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokságának (CENTCOM) vezetője.

„Az utolsó C-17-es augusztus 30-án, washingtoni idő szerint délután fél négykor szállt fel a Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtérről, és a személyzet utolsó tagjait szállító repülőgép éppen most hagyja el az afgán légteret” – mondta a tábornok, hozzátéve, hogy a katonák evakuálása befejeződött, de továbbra is segítenek elhagyni Afganisztánt azoknak az országban maradt amerikai állampolgároknak, akik távozni akarnak, illetve afgánoknak, akik erre jogosultak. A Kabulból induló utolsó öt evakuációs járatot a még Afganisztánban tartózkodó amerikai állampolgárok közül egy sem érte el, nem jutottak el a repülőtérre.

Az amerikai haderő augusztus 14-én kezdte meg az evakuálást, az elmúlt két hétben összesen több mint 120 ezer ember, köztük 5000 amerikai állampolgár evakuálását segítették elő, de 250 amerikai és több ezer afgán állampolgár szeretné továbbra is elhagyni az országot. McKenzie ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: „Sok szívfájdalom jár ezzel a távozással, nem sikerült kihoznunk mindenkit, akit szerettünk volna”, de ehhez hozzátette, hogy ha meg tudták volna hosszabbítani a határidőt, feltehetően akkor sem sikerült volna.

Joe Biden amerikai elnök jelezte, hogy kedden beszédet mond, amiben ismét elmondja majd, hogy miért nem hosszabbították meg az augusztus 31-i határidőt.

Újságírók beszámolói és Twitterre posztolt videók szerint a tálibok a levegőbe lőve ünnepelték az utolsó amerikai katona távozását.

Az utolsó amerikai gépek felszállásával húsz év után hivatalosan véget ért az Egyesült Államok leghosszabb háborúja, ami röviddel 2001. szeptember 11-e után elkezdődött, és amiben közel 2500 amerikai katona és civil halt meg. Még az utolsó napokban is voltak áldozatok: augusztus 26-án az Iszlám Állam egy öngyilkos merénylője robbantott a kabuli reptéren, ahol 13 katona halálát okozta.

(Newsweek/axios/MTI)

Egy héttel azután, hogy a TV2-közeli celebek elkezdtek kristályokat keresni a Bakonyban, az RTL Klub is elindította a saját ordítós realityjét, a Survivort. A túlélős realitynek itthon ez már az ötödik évada, az első kettőt a kétezres évek elején még Stohl András műsorvezetésével készítették, őt váltotta Istenes Bence két újabb évaddal 2017-18-ban, de most őt is lecserélték ÉNB Joe-ra, hosszabb nevén Éjjel-Nappal Budapest Joe-ra, kevésbé hosszú és jóval kevésbé izgalmas nevén Varga Miklósra.

A Survivor új évadában nemcsak a műsorvezetőn, de a szereplőkön is újítottak, mert – ahogy az az amerikai Survivorben bevett szokás – az egyik csapatba most celebeket is tettek:

• Járai Máté színészt,
• Nagy Alexandrát, aki eddig a Barátok Közben játszott,
• Catherine Dederick rapper/énekest, Yvonne Dederick lányát,
• a magát influenszernek nevező Filipánics Bálintot, akit az Éjjel-Nappal Budapestben és a ValóVilág tizedik évadában lehetett látni,
• Kabát Péter exfocistát,
• Széphalmi Júlia táncost,
• Brindzik Zsoltot, aki a gazdás társkereső 2019-es évadában keresett magának feleséget
• és Gáspár Evelint, aki ebben a műsorban nem Gáspár Győző lányaként, hanem közgazdászként szerepel.

A civilek közt van kickboxer, bartender, vívóedző, social media menedzser, projekt menedzser, de természetesen vállalkozó meg manikűrös is, illetve egy félceleb, legalábbis a szimplán Zsófi néven futó versenyző korábban már szerepelt a szintén RTL-es Love Islandben.

Járai szerint az, hogy őket celebeknek nevezik, „eleve pejoratív”, ezt pedig hasonlóan gondolhatták a civilek is, mert amint manikűrös Beatrix meglátta az első játék előtt Gáspár Evelint, röhögve mondta, hogy „az azért csúnya lenne, ha őt nem vernénk el”. De közvetlenül ezután ÉNB Joe/Varga Miklós közölte a játékosokkal, „nem számít, hogy kik vagytok, honnan jöttetek, hogy a nyertes civil lesz vagy celeb, nekem édes mindegy”, és ezzel sokan így vagyunk.

A nyolc celeb és a nyolc civil 42 napig szenved – pontosabban szenvedett, mert a forgatás már nyilván rég véget ért – a Dominikai Köztársaság tengerpartján a 20 milliós fődíjért. A szenvedést ebben az esetben pedig majdnem szó szerint kell érteni, mert minimális kajával – egy kis rizzsel és fejtett babbal – látják csak el őket, miközben minden nap kemény fizikai megpróbáltatásoknak vannak kitéve, még azért is meg kell küzdeniük, hogy tüzet gyújthassanak.

Annyira, hogy az első harc rögtön egy tűzgyújtó szerszámért ment: egy viszonylag kemény akadálypályán kellett végigrohanni, ugrálni meg ügyeskedni, miközben természetesen mindenki ordított, ami ezekben a műsorokban alap. Az már kevésbé, hogy az első tíz percben olyan súlyos baleset történjen, hogy rögtön mentőt kelljen hívni. Márpedig vívóedző Tamás akkorát esett a drótkötélpályáról, hogy azonnal eltört a csuklója, de úgy, hogy a képernyőn még ki is kockázták a helyéről teljesen elmozdult végtagot, ami ezek szerint nem lehetett szép látvány.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Survivor Magyarország (@survivorhun) által megosztott bejegyzés

Miután Tamást elvitte a mentő, a stáb egy emberként tehette fel a kérdést, hogy „milyen Tamás?”, mert mintha mi sem történt volna, folytatódott a verseny. A celebek nyertek, megkapták a tűzgyújtó eszközt, influenszer Bálint ennek örömére úgy ordított a civilek felé, mint egy kanos gorilla, bartender Bíborka kifejtette, hogy talán „nem szabadott volna a celebeket ennyire alábecsülni”, ÉNB Joe/Varga Miklós pedig teljesen berekedt a sok ordítástól, de ez egy ilyen műfaj, Ördög Nóra sokat tudna erről mesélni.

Aztán csuklótörött Tamást pótolták Love Island Zsófival, majd lerakták a csapatokat egy-egy tengerparti szakaszon, hogy találjanak valami ehetőt és építsenek maguknak kunyhót abból, amit látnak, közben pedig lehetőleg istentelenül vesszenek is össze. Miután ezeket szépen sorban teljesítették, véget is ért az első rész, de nem kell aggódni, mostantól pár hétig minden hétköznap lehet nézni a realityk lényegét jelentő anyázós konfliktusokat, amikből nem lesz hiány a kedd esti adásban sem. Legalábbis az előzetes szerint manikűrös Beatrix a második részben egy veszekedés során ordítva közli valakivel: „Mi ez a stílus? Faszom beleverem most már!"

(Nagy kép: RTL Klub/Instagram)

Veres Amarilla Csütörtökön lett aranyérmes a kerekesszékes vívók párbajtőrversenyében a tokiói paralimpián.

A nők A kategóriás küzdelmében Veres a csoportjából simán jutott tovább négy győzelemmel és egy vereséggel, ezzel együtt a 16 fős mezőny hiányos 16-os tábláján így is vívnia kellett. Ott előbb az amerikai Shelby Jensent fölényesen, 15-5-re verte, majd az orosz Alena Jevdokimovát nagy küzdelemben 15-13-ra múlta felül.

A fináléért taktikus vívással győzte le, szintén 15-13-ra a kínai Csing Pient, a döntőben pedig egy másik kínai vívóval, Zsung Csinggel mérkőzött, és hátrányból fordítva 15-12-re nyert. A magyarok közül korábban csak Szekeres Pál tudott győzni kerekesszékes vívásban paralimpián.

Veres Amarilla a magyar küldöttség második érmét szerezte Tokióban. Szerdán Konkoly Zsófia (S9) második lett 400 méteres gyorsúszásban. (MTI)

„Szeretném a találgatásokat megelőzni és tájékoztatni titeket arról, hogy ma reggel a szerelmem az otthonunkban rosszul lett. Azonnal mentőt hívtunk, az állapotát sikerült stabilizálni. Kórházba szállították, jobban van, vele és mellette vagyok – írta Instagramján Rubint Réka a férjéről, Schobert Norbertről, akit a Bors információi szerint mentőhelikopterrel szállítottak egy fővárosi kórházba.

Schobertet 2012-ben műtötték meg egy veleszületett szívbillentyű-rendellenesség miatt.

Egy háromezer négyzetméteres sportcsarnokot is felhúznak a Lázár János által felügyelt Mezőhegyesi Ménesbirtokon, az épület kivitelezőjét most keresik, írja az mfor.hu. A közbeszerzési felhívás szerint szeptember 13. a határidő.

Az épületet a főépítész korábbi nyilatkozata szerint 2022 végén akarták átadni, de ez szinte biztosan későbbre tolódik. Idén maximum az alapkőletételre kerülhet csak sor, a 18 hónapos kivitelezés átcsúszhat 2023-ra.

A pályázati kiírás szerint az épületnek két térrésze lesz, egy fejépület előcsarnokkal, illetve egy küzdőtér 280 fős lelátóval, ami eredetileg 350 fős lett volna.

A Lázár János felügyelte birtokon ezen felül más építőipari munkálatok is zajlanak: a Központi Ménesudvar felújítása, a Kossuth utca felőli balesetveszélyes kőkerítés elbontása és újraépítése.

A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a nyomozást a beregsurányi határátkelőhelyen dolgozó pénzügyőrök ügyében, akik az ügyintézés során rendszeresen pénzt fogadtak el az Ukrajnába kilépő, általános forgalmi adót visszaigénylő személyektől.

Az ügyészség közleménye szerint a NAV pénzügyőrei „a korrupciós bűncselekményeiket az adott szolgálatban dolgozó osztályvezetők tudtával és támogatásával 2018 novemberétől 2019 februárjáig követték el”.

A nyomozó ügyészség 16 volt pénzügyőrrel szemben 627 vádpontban, összesen 498 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadása miatt emelt vádat a Nyíregyházi Törvényszéken. A vádlottak szabadlábon védekezhetnek. Az eljárás során 81 külföldi aktív vesztegetőt is sikerült beazonosítani.

A nyomozó ügyészség az előkészítő ülésen történő vádlotti beismerés esetében a legsúlyosabb esetben 10 év börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztést, 10 év közügyektől eltiltást és 1.500.000 forint pénzbüntetést indítványozott.

HÉV-szerelvény ütközött egy kamionnak Budapest XXIII. kerületében, a Helsinki út és a Grassalkovich út találkozásánál lévő vasúti átjáróban, írja Facebook-oldalán a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A kamion üdítőket szállított, a baleset helyszínén készült fotók szerint a szállítmány nagy része kiborult az útra és a sínekre. A rendőrség a Telexnek azt nyilatkozta, három sérültről tudnak.

A BKK tájékoztatása szerint a H6-os HÉV nem közlekedik a Közvágóhíd és Dunaharaszti külső között, az utasok a kimaradt szakaszon pótlóbusszal utazhatnak.

„Augusztus 22-én vasárnap az M1-es és az M3-as autópályán is történtek balesetek, amelyek miatt több kilométeres torlódások alakultak ki. Ekkor rögzítették kameráink, ahogyan egyszerre több tucatnyian gondolják jó ötletnek mindkét helyszínen, hogy a nem kívánatos torlódást elkerülve inkább megfordulnak vagy visszatolatnak, számtalan további balesetveszélyes helyzetet teremtve ezzel” – írta Instagramján a Magyar Közút az alábbi videó mellé, hozzátéve, hogy soha senki és semmilyen körülmények között ne csináljon ilyet.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Magyar Közút Nonprofit Zrt. (@magyarkozut) által megosztott bejegyzés

Hadházy Ákos Facebook-oldalán közölt fotókat az Orbán család hatvanpusztai birtokáról, amiről azt írja, a befejezéshez közeledik, és amióta legutóbb ott járt, „az udvaron két hatalmas medencét alakítottak ki”. Valószínűnek tartja, hogy nem úszómedencékről, hanem szökőkutakról van szó, de nemcsak medencéket építettek, hanem letették két, sok száz négyzetméter nagyságú épület alapját is.

Miután az építkezést egy műemlék ledózerolásával kezdték, Hadházy utánajárt, hogy kapott-e engedélyt a bontás. Kiderült, hogy engedéllyel bontottak, de azt az információt kapta, hogy „a régi anyagokból és az eredetihez hasonló épület épül majd”.

Most jelezte a műemlékvédelemnél, hogy „tudják-e, hogy az »újjáépítés« során nem az eredeti anyagokból építkeztek és hogy az új épületek formájának sincs semmi köze az eredetihez”. Hadházy azt állítja, visszaírtak neki, hogy „tudják, de nem zavarja őket”, és arról biztosították, hogy a teljesen új épületek is műemléki védettséget élveznek majd.

„Az pedig csak hab a tortán, hogy a többszintes, mélygarázsos, liftes, tetőtérbeépítéses épületeket JUHAKOLNAK hívják”

– tette hozzá Hadházy, aki szerint az embereknek fogalmuk sincs, hogy mi van Hatvanpusztán, „pedig ez az épület az őrület maga”, amit „minden magyarnak látnia kellene!”

„Szeptember elsejei fővárosi közgyűlésnek azt javaslom, hogy Budapest főváros vonja vissza a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság megrendezéséhez szükséges hozzájárulását a diákváros ellehetetlenítése miatt”

– mondta Karácsony Gergely Facebook-oldalán egy videós bejelentkezésben.

Karácsony arról is beszélt, hogy „a kormány számára fontosabbak a magánérdekek és a kínai érdek, mint a magyarországi közérdek, nekik fontosabb egy kínai magánegyetem, mint az, hogy vidéki hallgatóknak legyen Budapesten megfizethető lakhatásuk”.

Az előválasztáson miniszterelnök-jelöltként induló főpolgármester a diákváros tervezett helyszínén beszélt arról, hogy a kormány a Fudan-törvénnyel megszegte a fővárossal kötött megállapodását.

A kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszát részben a tervezett Diákváros helyén kínai hitelből építené meg a magyar állam. Karácsony Gergely már áprilisban azt üzente a kormánynak, hogy ha nincs diákváros, nem lesz atlétikai világbajnokság sem. A kormány szerint ugyanakkor elfér egymás mellett a két projekt.

Karácsony végül júliusban kezdeményezett népszavazást, többek közt a Fudan ügyéről is.

Az atlétikai vb rendezési jogát 2018-ban nyerte el Budapest, a kormány az utolsó pillanatban fogadta el a főváros feltételeit. 2020 őszén derült ki, hogy a kormány 204 milliárd forintot fordít a Nemzeti Atlétikai Stadion, a gyalogos és kerékpáros híd, valamint a kapcsolódó létesítmények létesítésére és üzemeltetésére. Magát a stadiont nettó 150 milliárdért építi Mészáros Lőrinc cége, a ZÁÉV és a Magyar Építő.

Így néz ki most az épülő stadion a Mol-torony tetejéről készült fotón:

A járvány miatt nem tudott a kórházban elbúcsúzni a rákban elhunyt nagynénjétől, és a temetésre sem tudott elmenni, emiatt egy ausztrál birkatenyésztő kitalálta, állataival együtt vesz búcsút.

Elmondása szerint csak harmadik-negyedik próbálkozásra jött össze rendesen, hogy az állatok szív alakba rendeződjenek, amit végül úgy ért el, hogy az állatoknak szánt takarmányt szív alakban szórta le a legelőre, majd drónnal lefilmezte őket. Ben Jackson nem először csinált ilyet, az elmúlt években juhai segítségével többször is megformált már különböző logókat vagy szimbólumokat. (Guardian)

Az Egyesült Államok nagykövetsége szerdán egy meg nem nevezett fenyegetésre hivatkozva adott ki figyelmeztetést Afganisztánban, arra kérve minden amerikai állampolgárt, hogy azonnal hagyják el a kabuli repteret, és a környékét is kerüljék el, írja a New York Times.

A brit és az ausztrál külügyminisztérium szintén figyelmeztetést adott ki „terrorcselekmények veszélyére” hivatkozva. „Amennyiben a repülőtér közelében tartózkodnak, menjenek biztonságos helyre, és várjanak további utasításra” – olvasható a brit tárca honlapján.

Mindeközben legalább 1500 amerikai és számtalan más külföldi próbál meg kijutni Afganisztánból és eljutni a reptérre, hogy elhagyhassák az országot az augusztus 31-i határidő előtt, ameddig be kell fejezni a külföldiek evakuálását. A reptér mellett több ezer afgán állampolgár táborozik, ők is próbálnak kijutni az országból az utolsó járatokkal.

Nemrég Joe Biden amerikai elnök és más tisztségviselők is arra figyelmeztettek, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet merényletre készülhet a repülőtér térségében. Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) szerdán este ismertetett jelentése szerint Afganisztán déli részén továbbra is áldozatokat követelnek az útszéleken elrejtett robbanószerkezetek, illetve többen megsérültek a tartományi székhelyeken, amikor a szélsőségesek örömükben a levegőbe lövöldöztek.

Az északkeleti Baglán tartomány Puli-Hiszár, Dih Szalah és Bano körzeteiben összecsapások törtek ki a tálibok és helyi milíciák között. Kabulból és a fővárostól északkeletre fekvő Pandzssir tartományból több biztonsági incidensről és erőszakcselekményről érkezett jelentés. Pandzssir egyébként az egyetlen tartomány, amelyet nem foglaltak el a tálibok. A keleti Dzsalálábádban két civil életét vesztette, és hatan megsebesültek a nemzeti ünnep alkalmából tartott tüntetésen. Helyi újságírók szerint a tálibok tüzet nyitottak a tömegre. Az OCHA szerint szombaton fegyveres összecsapások voltak a kelet-afganisztáni Lagmán tartomány Alingar nevű körzetében a tálibok és az Iszlám Állam dzsihadistái között. (MTI/New York Times)

„Egy széken kell ülnöd és a tévét kell bámulnod” – írta le mindennapjait a börtönben a New York Timesnak Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus, aki először adott interjút év eleji bebörtönzése óta.

Az interjúban fogva tartása körülményeiről beszélt és elmondta, minden nap ötször, több órán át kell néznie az orosz állami televíziót és propagandafilmeket. Elmondása szerint miközben propagandát nézetnek vele, tilos olvasnia, írnia vagy aludnia.

„A Nagy Honvédő Háborúról nézünk filmeket” – mondta Navalnij, utalva a második világháborúra, hozzátéve, hogy amikor nem régi háborús propagandát nézetnek velük, akkor azt kell nézniük, hogy „negyven évvel ezelőtt a sportolóink legyőzték az amerikaiakat vagy a kanadaiakat”.

Úgy fogalmazott, ennek köszönhetően értette meg igazán „a Putyin-rezsim ideológiájának lényegét, hogy a jelent és a jövőt a múlttal helyettesítik. A valóban hősies múlttal, a megszépített múlttal vagy a teljesen kitalált múlttal. Ezeknek folyamatos reflektorfényben kell lenniük, hogy kiszorítsák a jövővel kapcsolatos gondolatokat és a jelennel kapcsolatos kérdéseket.”Azt mondta, „a nap 24 órájában maximális ellenőrzés alatt” áll, rabtársai nem támadták meg és nem fenyegették, de becslése szerint a bebörtönzött rabok egyharmada olyan „aktivista”, aki az igazgatónak jelent.

Beszélt arról is, hogy feltehetően mindenki úgy képzeli a börtönt, hogy ott „izmos és tetovált emberek késsel a kezükben küzdenek meg a legjobb, ablak melletti priccsért”, valójában azonban „inkább valami olyasmit kell elképzelni, mint a kínai munkatáborok, ahol mindenki egy sorban menetel, és mindenhol kamerák vannak. Folyamatos az ellenőrzés.”

Arról is írt, hogy idegrendszeri tünetei már enyhültek, amióta az őrök nem ébresztik fel őt óránként éjszaka, csak hogy „ellenőrizzék, nem tervez-e szökést”. „Most már értem, miért az alvásmegvonás a kedvenc kínzásuk. Nem marad nyoma, és lehetetlen elviselni” – mondta Navalnij, aki az interjúban kemény szankciókat követelt a Vlagyimir Putyinhoz közel álló oligarchákkal szemben, hozzátéve, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok büntetőintézkedései nem irányulhatnak az orosz lakosok ellen.

„A Putyin-rezsim történelmi baleset, nem pedig szükségszerűség” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte „előbb-utóbb korrigálják ezt a hibát, és Oroszország vissza fog térni az európai, demokratikus kormányzáshoz”.

A The New York Times szerint összesen 54 kézzel írott lap érkezett hozzájuk újságírók kérdéseire adott válaszokkal. Kira Jarmis, Navalnij sajtótitkára a Twitteren megerősítette, hogy valóban az ellenzéki vezető adott interjút, pontosabban küldött levelet, amiben részben ugyanazokat írta le, mint abban a levelében, amit nemrég ügyvédein keresztül küldött, és ami a Guardianban, a Le Monde-ban és a Frankfurter Allgemeine Zeitungban is megjelent.

Miután több oltóközpont is „idegen anyagot” jelentett a védőoltásokat tartalmazó egyes fiolákban. A Moderna vakcináját Japánban forgalmazó Takeda Pharmaceutical gyógyszeripari cég bejelentette, hogy elővigyázatosságból kivonják a forgalomból az 1,63 millió dózisból álló gyártási tételt.

A tokiói egészségügyi tárca közlése szerint a 3004667, 3004734 és 3004956 gyártási számú védőoltásokat Spanyolországban állították elő és Japánban 863 oltóközpont között osztották szét. Az oltóközpontokat felszólították, hogy ne használják fel az érintett védőoltásokat.

A Moderna közölte, hogy értesült a történtekről, de eddig nem találtak problémát a vakcinák biztonságosságát, illetve hatásosságát illetően, a szennyeződés pedig gyártási hiba következménye lehet az egyik spanyolországi üzemben. Az egyelőre nem derült ki, hogy más országoknak szánt szállítmányok is érintettek-e.

Az elmúlt hetekben jelentősen romlott a járványügyi helyzet Japánban, főleg a koronavírus jóval fertőzőbb, delta variánsának terjedése miatt. A járvány kezdete óta a fertőzöttek száma meghaladja az 1,36 milliót, közülük 15 768-an haltak meg.

A 126 millió lakosú Japánban a Moderna vakcinájából május óta eddig több mint tízmillió adagot használtak fel. Szuga Josihide miniszterelnök pedig szerdán jelentette be, hogy szeptember végére a lakosság 60 százalékát be tudják oltani, egyben azt is elmondta, van annyi oltás, hogy harmadik, emlékeztető oltást is adhassanak. (MTI)

A tanárokat és diákokat hetente háromszor fogják kötelezően tesztelni koronavírusra Ausztriában az új tanév első három hetében, akkor is, ha be vannak oltva. Az iskolákban már tavaly bevezették az antigén gyorsteszteket, most azonban a kötelező heti három szűrővizsgálatból az egyiket PCR-teszttel fogják elvégezni.

Heinz Fassmann osztrák oktatási miniszter szerint a háromhetes kezdeti fázist követően a járványügyi intézkedéseket a regionális fertőzöttségi mutatókhoz fogják igazítani. Azt mondta, a szűrővizsgálatok addig fognak önkéntes alapon működni, amíg egy hét alatt a százezer főre jutó fertőzöttek száma száz alatt marad. Ha a százezer főre jutó fertőzöttségi mutató 100 és 199 lesz, akkor kötelező lesz a kültéri maszkviselés, és heti három teszt azok számára, akiket nem oltottak be. Ennél magasabb értékek esetén a felsősöknek a tantermekben is maszkot kell majd viselni.

A fertőzöttségi arány jelenleg meghaladja a százezer főre jutó száz esetet Ausztria kilenc tartományából négyben. Az iskolák Ausztria keleti felén szeptember 6-án nyitnak, az ország többi részében egy héttel később. (MTI)

R. Kellyvel szemben a kilencvenes évek közepe óta többször merültek fel szexuális visszaéléssel, zsarolással, erőszakkal és gyermekpornográfiával kapcsolatos vádak, eddig azonban minden esetben sikerült megúsznia. Az elmúlt évek vádaskodásai és nyomozásai után augusztus 18-án viszont elkezdődött az énekes tárgyalása a brooklyni szövetségi bíróságon: a vád szerint alkalmazottaival egy bűnszervezetet tartott fenn, hogy lányokat hajtsanak fel neki, emellett zsarolással, megvesztegetéssel, emberrablással, kényszermunkával és kiskorúak szexuális kihasználásával is vádolják. R. Kellyt (polgári nevén Robert Sylvester Kelly) az előbb felsoroltak miatt 2019-ben tartóztatták le, tárgyalását azonban a járvány és a más államokban ellene folyó ügyek miatt eddig halasztották.

Az énekesnek ez az első büntetőpere 2008 óta, akkor tizennégy rendbeli gyerekpornográfiával vádolták, végül felmentették. De azt megelőzően is felmerültek kérdések, például az 1994-ben kötött házasságával kapcsolatban: felesége, az énekesnő Aaliyah ugyanis az esküvő idején még csak 15 éves volt. Kellyt 2017-ben több nő és azok szülei is azzal vádolták meg, hogy gyakorlatilag egy háremet tart maga körül, ügye végül egy 2019-re elkészült, hatrészes dokumentumfilm-sorozatban csúcsosodott ki. A hatóságok a Túlélni R. Kellyt című sorozatban megszólalók vallomásai alapján kezdtek újabb nyomozásba, az ügyészség pedig arra kérte az énekes addig hallgató áldozatait, hogy jelentkezzenek történeteikkel.

A több mint egy hete elkezdődött és várhatóan még legalább három hétig tartó tárgyaláson az énekest hat ember vádjaival szembesítik. Közülük ketten már megszólaltak a dokusorozatban is, de olyanok is felszólalnak most, akik korábban soha nem álltak még nyilvánosság elé az énekessel szemben felhozott vádjaikkal. Úgy tudni, van köztük egy férfi is, aki azt állítja, Kelly felajánlotta neki, hogy mentorálja és segíti a zenei karrierjét, majd 17 éves korában szexre kényszerítette. Az ügyészek szerint R. Kelly fizikailag és pszichésen is bántalmazta, manipulálta ezeket az embereket, életük minden pillanatát ellenőrizte és irányította, megszabta még azt is, hogy kivel találkozhatnak, mit vehetnek fel és mikor használhatják a mosdót.

Ügyvédje szerint R. Kelly és barátnői családként működtek

„Az Afganisztánban hatalmon lévő tálibok felelősek lesznek azért, hogy milyen intézkedéseket hoznak a terrorizmus megakadályozása és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében, különös tekintettel a nőkére” – mondták ki keddi csúcsértekezletükön a G7-hez tartozó országok vezetői, hozzátéve, hogy Afganisztán soha többé nem válhat a terrorizmus biztonságos menedékévé, és nem szolgálhat más országok ellen irányuló terrortámadások kiindulópontjául.

Boris Johnson a megbeszélést követően közölte, nem hosszabbítják meg a csapatok afganisztáni kivonására kitűzött augusztus 31-i határidőt, de az evakuálási műveletet „az utolsó lehetséges pillanatig” folytatják. Délután Joe Biden amerikai elnök is úgy döntött, tartják magukat az eredeti határidőhöz, miután Afganisztán új tálib vezetői közölték, a határidő meghosszabbításához nem járulnak hozzá, augusztus 31-ig be kell fejezni minden külföldi evakuálását az országból.

„Kapcsolatban kell lennünk a tálibokkal. Valószínűleg lesz egy tálib kormány, amelynek mi, a G7 első számú feltételként fogjuk szabni annak szavatolását, hogy az országot augusztus 31-ig és azon túl is biztonságosan elhagyhassák azok, akik el akarnak menni” – mondta Boris Johnson, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szerint pedig nyomást kell gyakorolni a tálibokra, és el kell érni, hogy az érintettek elhagyhassák Afganisztánt.

Angela Merkel német kancellár a találkozó után úgy fogalmazott, az Afganisztánból a szomszédos országokba irányuló migráció „pillanatnyilag nem akut téma”, és Németország szükség esetén készen áll az együttműködésre a menekültek ellátásában az Afganisztánnal szomszédos országokkal, akár Iránnal is. Elmondta, hogy Németország 100 millió euró azonnali támogatással járul hozzá a humanitárius segítségnyújtáshoz, és további 500 millió eurót is elkülönít erre a célra. (MTI)

A Bankrupt nevű magyar punkzenekar nemrég egy magyar és egy angol számot is írt a lassan 1000 napja Kínában fogva tartott Michael Kovrig diplomatáról, az együttes korábbi énekeséről.

A számokhoz most készült el egy nemzetközi közösségi klip, amihez a Bankrupt 15 országból kapott több mint 60 videót. A klipben szerepelnek Michael Kovrig családtagjai, barátai, a zenekar tagjai és támogatói, illetve mindazok, akik a zenekar felhívására küldtek be videót magukról.

• Kovrigot – akinek a kanadai mellett magyar állampolgársága is van – és Michael Spavor üzletembert 2018 végén vették őrizetbe Kínában, valószínűleg bosszúból, röviddel azután, hogy Vancouverben a kanadai hatóságok elfogták Meng Van-csout, a Huawei kínai technológiai és telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját. Michael Spavort 11 év börtönre ítélték, feltehetően Kovrigra is hasonlóan súlyos ítélet vár.

A zenekar közleménye szerint Kovrig sorsa a politikai döntéshozók kezében van, azt írják, „a közösség erejével tudunk nyomást gyakorolni rájuk, hogy lezáruljon végre az ügy, és Michael és a másik Kínában fogvatartott kanadai túsz végre hazatérhessenek”. Ezért attól, aki szeretne csatlakozni az akcióhoz, azt kérik, hogy „töltse le a zenekar oldaláról a Free Michael Kovrig plakátot, azzal készítsen magáról egy fotót vagy videót, azt pedig a #freemichaelkovrig hashtaggel töltse fel Instagramra, Facebookra vagy Twitterre”.

A lángok a Mordvinföldi Szmidovics Állami Természetvédelmi Területről átterjedtek Szarov környékére is, ahol az Oroszországi Szövetségi Nukleáris Központ – Összoroszországi Kísérleti Fizikai Kutatóintézet működik. A központ közleménye szerint Szarov területén nem alakult ki tűzfészek, az erdőtűz frontja a várostól másfél kilométerre található.

Az oltást több mint 1300 ember, helikopterek, repülőgépek és tűzoltóvonatok segítik. A lángok kedden körülbelül 300 hektáron égtek. A természetvédelmi területen 10 ezer hektár, az összterület közel egyharmada égett le, a közelben található Sztyekljannij községben pedig 11 ház vált lakhatatlanná. A katasztrófavédelem szerint más településeket jelenleg nem fenyeget a tűz, amit még augusztus 3-án okozott egy villámcsapás. (MTI)

Nyolcvanéves korában elhunyt Charlie Watts, a Rolling Stones dobosa, írja a BBC a zenész sajtósára hivatkozva.

A közlemény szerint egy londoni kórházban, családja körében halt meg Watts, aki „nagyra becsült férj, apa és nagyapa”, illetve „generációjának egyik legnagyobb dobosa” volt.

A Rolling Stones három héttel ezelőtt jelentette be, hogy Watts nem tart velük a zenekar szeptemberben kezdődő amerikai turnéjára, mert fel kell épülnie egy meg nem nevezett orvosi beavatkozásból.

Charlie Watts 1963 óta volt a Rolling Stones tagja.

Kedden ítélte halálra egy japán bíróság azt a maffiafőnököt, akinek emberei a vád szerint megöltek egy embert és megsebesítettek három másikat. A bíró úgy hozott ítéletet, hogy nem volt közvetlen bizonyítékuk arra, hogy a Kudokai néven működő bűnszervezet vezetője rendelte el a támadásokat.

A bíró az ítélethirdetéskor viszont úgy fogalmazott, „elképzelhetetlen, hogy a támadásokat a vezető engedélye nélkül hajtották végre”.

A Kudokai 74 éves vezetőjének ügyvédei azt tervezik, hogy fellebbeznek az ítélet ellen.

1998 és 2014 között a Kudokai tagjai megölték egy halászati szövetkezet korábbi vezetőjét és késeléssel, illetve lőfegyverrel megsebesítettek három másik embert, köztük egy nővért és egy volt rendőrt is. (Reuters)

Afganisztán új tálib vezetői kedden közölték, hogy augusztus 31-ig be kell fejezni minden külföldi evakuálását az országból, a határidő meghosszabbításához nem járulnak hozzá, egyben pedig megtiltották az afgán állampolgároknak a belépést a kabuli reptérre.

Zabihullah Mudzsahid tálib szóvivő a keddi sajtótájékoztatón arról próbálta meggyőzni az afgánokat, hogy nincs mitől tartaniuk, és menjenek haza a reptérről, úgy fogalmazott: „garantáljuk a biztonságukat”.

Eközben a nyugati országok azon dolgoznak, hogy minél több embert – köztük afgánokat – ültessenek repülőre, hogy elhagyhassák az országot, a kabuli reptérre pedig akkora tömeg próbál kijutni, hogy az a műholdképeken is látszik. Az első magyar géppel 173-an érkeztek Afganisztánból: Szijjártó Péter hétfői sajtótájékoztatóján azt mondta, a gépen részben magyar állampolgárok ültek, de „az utasok jelentős részét amerikai és osztrák kérésre hoztuk el”.

A G7 vezetői kedd délután ülnek össze, hogy egy csúcstalálkozón megvitassák az afgán válságot, a CIA igazgatója pedig titokban találkozott a tálibok vezetőjével Kabulban. A megbeszélés témája valószínűleg az amerikai kivonulás határideje volt, de a tálibok nem egyeztek bele a határidő meghosszabbításába.

19:30 - Frissítés: A CNN információi szerint Joe Biden amerikai elnök a nemzetbiztonsági csapatával konzultálva úgy döntött, tartják magukat az eredeti, augusztus 31-i határidőhöz.

(Reuters/MTI)

A gyorsétteremlánc közleménye szerint „ellátási problémákkal” küzdenek, emiatt nem lehet shake-et vagy palackozott italokat kapni az Egyesült Királyság 1250 üzletében. A múlt héten egy másik gyorsétteremlánc, a Nando's küzdött hasonló problémákkal, csak ott csirkehiány volt, de a KFC-nál is felmerültek hasonló problémák, ahogy a Haribónál és egy tejipari vállalatnál is.

A McDonald's megerősítette, hogy a fennakadás egyik oka a kamionoshiány. Egy a brit Közúti Fuvarozók Szövetsége által augusztusban készített felmérés szerint a járvány előtti 600 ezerhez képest most több mint százezerrel kevesebb sofőr van az Egyesült Királyságban.

Ez többek között azért is lehet, mert tavaly legalább 30 ezer tehergépkocsi-vezetői vizsga maradt el a járvány miatt, de a Brexit utáni változások is rontottak a helyzeten. A sofőrhiány miatt a Tesco már 1000 fontos bónuszt ajánlott fel a hozzájuk szerződő kamionsofőröknek.

A kormány tervei szerint egy intézkedéscsomaggal segítenék az országban kialakult kamionoshiányt, többek közt azzal, hogy egyszerűsítenék a tehergépkocsi-vezetői engedély megszerzéséhez szükséges eljárást. (BBC)

Mészáros Lőrinc májusban jelentette fel Fekete-Győr Andrást, miután a Momentum elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször is bűnözőnek nevezte a felcsúti fideszes polgármesterből lett dollármilliárdost. A bíróság akkor első fokon elutasította Mészáros keresetét, ügyvédei viszont fellebbeztek. A másodfokú, jogerős ítélet, amiben helybenhagyták az első fokú ítéletet, a napokban született meg. Erről Fekete-Győr számolt be Facebook-oldalán:

„Nem bírja elviselni Mészáros Lőrinc, hogy nem ő dönt arról, ki mit mondhat róla. Előbb tavasszal »becsületsértésért« jelentett fel, miután a 2022 utáni felelősségre vonásáról beszéltem, majd amikor a bíróság az én javamra döntött, ahelyett, hogy elfogadta volna a döntést, fellebbezett, sőt, egy Facebook-posztom miatt még egyszer megpróbált feljelenteni ezen a fellebbezésén keresztül. Pedig már elsőfokon is kimondták: alaptalan vádaskodás, amit Mészáros művel, és igenis lehet nyilvánosan beszélni arról, hogy »politikusok és oligarchák ülnek majd a vádlottak padján. Magyarország kontra Orbán, Mészáros, Rogán és társaik«.”

Fekete-Győr úgy fogalmazott, a most megszületett jogerős ítélet alapján „szó nincs »becsületsértésről«, az elszámoltatással kapcsolatos kijelentések pedig bőven beleférnek az értékítélet kategóriájába”, szerinte ebből az következik, hogy „legalább három bíró gondolta már úgy, hogy Orbán Viktor fő strómanja alaptalanul vádaskodik”.

A Momentum röviden csak felcsúti perként emlegetett választási ígéretével, miszerint el fogják számoltatni a NER-es bűnözőket, a Magyar Jeti első adása foglalkozott.

Annyira durva a helyzet, hogy a mezőgazdasági minisztérium hivatalos közleményében is úgy fogalmaznak, a Lycorma delicatulát „meg kell ölni, szét kell zúzni, mindegy, hogy hogyan, csak meg kell szabadulni tőle”.

A rovarok, amik 5-10 évvel ezelőtt érkezhettek Kínából, ezen a nyáron annyira elszaporodtak, hogy öt államban már elpusztítottak rengeteg almafát és szőlőst, de rámozdultak az őshonos fákra, így a dióra, a juharra és a fűzfákra is.

Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztérium invazív fajokkal foglalkozó szervezete szerint a rovar – ami két és fél centisre is megnőhet, és leginkább egy kabóca illetve egy moly szerelemgyerekének néz ki –, „komoly gazdasági fenyegetést jelent több iparágra is”.

Amellett, hogy mindent megesznek és elpusztítanak, maguk után mindenhol úgynevezett mézharmatot ürítenek, ami bepenészedik. Ez a penész az emberre ártalmatlan, a növényekben azonban súlyos károkat okoz.

A Lycorma delicatula ősszel szaporodik, egy példány pedig akár 30-50 petét is lerakhat. A mezőgazdasági minisztérium közleményében mindenkit arra kérnek, hogy aki akár csak egy ilyet rovart is meglát, azonnal értesítse a hatóságokat. (Guardian)

Sokan rosszul lettek, többeknek pedig kék lett a lába vagy a karja, miután a németországi Darmstadti Műszaki Egyetem egyik konyhájában ettek.

Jelenleg hat embert ápolnak a darmstadti kórházban, a rendőrség azt gyanítja, hogy valaki szándékosan mérgezett meg valamilyen ételt vagy italt. Úgy tudni, hogy egy harmincéves diák egy ideig életveszélyben volt, de hétfőre sikerült stabilizálni az állapotát.

A darmstadti rendőrség és az államügyészség közleménye szerint az ügy kivizsgálására már felállítottak egy negyven fős nyomozócsoportot. Azt gyanítják, hogy valaki az egyetem egyik campusán a mindenki által szabadon hozzáférhető tejes- illetve vizespalackokat „szennyezte be” valamivel. A diákokat emiatt arra kérik, hogy csak olyan ételt vagy italt fogyasszanak, amit saját maguk vittek az egyetem területére, azoknak pedig, akik helyben vásárolt vizet ittak, és esetleg rosszul érzik magukat, azt tanácsolják, hogy azonnal forduljanak orvoshoz. (Guardian)

A több tonna döglött halat a délkelet-spanyolországi Murcia közelében fekvő Mar Menorban mosta partra a víz, a történtek a helyi lakosokat és a környezetvédőket is sokkolták. A helyi önkormányzat közleménye szerint a forróság lehet a halpusztulás oka, tudósok szerint azonban valamilyen helyi mezőgazdaságból származó szennyezés ronthatott a vízminőségen. Utóbbi miatt az ügyészség nyomozást rendelt el, a helyiek pedig tüntetéseket szerveztek.

Spanyol újságok szerint már szóba került, hogy a központi kormány katasztrófa sújtotta területté nyilvánítja Mar Menort, ahol a víz állapota az elmúlt években jelentősen romlott, és 2016-ban, illetve 2019-ben is volt már egy-egy tömeges halpusztulás. A WWF spanyol szervezete szerint is a mezőgazdaságra vezethető vissza a lagúna ökoszisztémájának összeomlása. Ökológusok szerint a műtrágya miatt túlszaporodott a vízben egy bizonyos algafaj, ami elzárja a napfényt és csökkenti a víz oxigénszintjét.

A Mar Menor környezeti katasztrófája politikai feszültséget okozott a baloldali központi kormány és a konzervatív regionális kormány között, akik egymást vádolják azzal, hogy a másik nem csinál semmit. (BBC)

„A magyarság történetének két nagyon fontos állata lett a csapatok szimbóluma, ez nem véletlen, mert valamikor réges régen, ezek a különleges, varázslatos tulajdonságokkal felruházott állatok uralták ezt a vadont. És most nekünk, embereknek be kell bizonyítanunk azt, hogy nem szakadtunk el teljesen a természettől, hogy képesek vagyunk még a minket körülvevő értékeket tisztelve visszanyúlni valami olyan tiszta tudáshoz, amiről lehet, hogy már azt gondoltuk, hogy elveszett, de szerintem ott van bennetek” – üvöltötte Ördög Nóra a zalahálápi mű-stonehenge mellett, a TV2 új, saját gyártású kalandrealitynek nevezett műsorában, ami a Totem címet kapta, miközben Berényi Miklós Szőke Zoltán kérdőjelekkel a feje fölött hunyorgott. Pont mint én a tévé előtt.

A két állat, amiről Ördög Nóra beszélt, a szarvas és a farkas, ami Oláh Ákos, a TV2 tartalomfejlesztője és a formátum kitalálója szerint „a kereszténység előtti totemkultúrában két nagyon tisztelt állat volt, nevüket nem merték kimondani”, ezért „nyilvánvaló lett a csapat két elnevezése”.

Röviden összefoglalva: a Totemben TV2-közeli celebek terepmintás ruhában, két darab, 7-7 fős csapatra osztva keresnek kristályokat a Bakonyban, miközben a műsorvezető Ördög Nóra kitartóan ordít a háttérben, néha magassarkú csizmában botladozva a réten, néha pedig egy sziklán egyensúlyozva a Missoni-ihlette, cikkcakk-mintás, földig érő ruhájában.

Az elmúlt egy évben látványosan megemelkedett a fiatalokat érintő és azon belül is a drogtúladagolás miatti segélyhívások száma az Egyesült Államokban. A fiatalok ebben az esetben a tizenéves korosztályt jelenti, 13-17 éves gyerekek haltak meg opioid-túladagolásban. Miután a világjárvány miatt a legtöbb helyen bezártak az iskolák és minden olyan hely, ahol emberekkel lehetett volna találkozni, Amerikában 43 százalékkal emelkedett a húsz évnél fiatalabb korosztályt érintő, kábítószerrel kapcsolatos segélyhívások száma. A járvány előtti három évben százezer hívásra 25 ilyen jutott, 2020-ban azonban ez 37-re emelkedett a Reuters erről szóló cikke szerint.

A National Emergency Medical Services Information System (NEMESIS) 47 állam összesen 27,3 millió segélyhívását vette végig a múlt évből, ezek közül 10 166 volt tizenéves fiatalokat érintő, kábítószerrel kapcsolatos hívás. A több mint tízezer segélyhívás több mint 80 százaléka olyan esetben történt, amikor valaki opioidokat, vagyis leginkább fentanilt vagy heroint használt. 2019-hez képest 2020-ra pedig 34 százalékkal nőtt azon hívások száma, amikor azért telefonáltak, mert sürgősen naloxonra, vagyis az opioid-túladagolást visszafordító gyógyszerre volt szükség.

Brandon Marshall, a Brown Egyetem epidemiológusa szerint a járványügyi korlátozások és a lezárások egyértelműen súlyosbították a drogfogyasztás kockázati tényezőit, miután a fiatalok most egyedül nyúltak szerekhez, míg korábban társaságban és így kvázi biztonságban tették azt, amikor a barátok segíthettek túladagolás esetén. Vagyis nem feltétlenül az a helyzet, hogy többen kezdtek drogozni a bezártság és az izoláció miatt.

Marshall szerint aggodalomra adhat okot, hogy a drogfogyasztási szokások így megváltoztak az elmúlt másfél év alatt, mert „ahogy az emberek serdülőkorban drogot használnak, az alakítja a felnőttkori drogfogyasztási szokásaikat is”, vagyis ha „most hozzászoknak ahhoz, hogy elszigetelten és nem társaságban használják, az normaként rögzülhet, ami később, felnőttkorban is veszélyeztetheti őket”.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) júliusban közzétett adatai szerint 2020-ban megközelítőleg 93 ezer ember halt meg az Egyesült Államokban drogtúladagolás miatt, ami az előző évhez képest 30 százalékos növekedés. Arról egyelőre nincs pontos adat, hogy országos szinten ezek közül pontosan mennyi volt fiatal, de a Reutersnek sikerült több amerikai város adatait megszereznie, amik azt mutatják, hogy jelentősen nőtt a drogtúladagolásban elhunyt fiatalok száma 2020-ban.

• Los Angelesben 37 drogtúladagolásos eset volt a tizenhét éves vagy annál fiatalabb korosztályban, míg a korábbi években 10-15 ilyen halálesetet regisztráltak.
• Denverben 10 esetet regisztráltak, míg 2018-ban és 2019-ben mindössze hármat-hármat.
• San Franciscóban pedig minden korábbinál magasabbak a számok, egy Reutersnek nyilatkozó mentőorvos szerint a legtöbb segélyhívás „utcai laborokban előállított fentanil” miatt történik, aminek olyan erős a hatása, hogy annak visszafordításához háromszor annyi naloxon szükséges, mint a heroin esetében, ami „már egy elefántot is felébresztene”. Elmondása szerint volt olyan műszakja, amikor őt és kollégáit nyolc túladagolásos esethez riasztották.

Összeomlott minden, ami addig megszokott volt

A 16 éves Sequoyah Klingele-re barátja talált rá, miután sokáig nem válaszolt az üzenetekre. Órák óta halott lehetett, miután véletlenül túladagolta a metadont. Az anyja drogfüggő volt, és gyerekkorában otthagyta a gyereket az apjával. Sequoyah a kaliforniai Half Moon Bayben élt apjával, a jéghoki volt az élete, még általános iskolásként kezdett játszani, csapata 2019-ben az állami bajnokságot is megnyerte. Aztán beütött a covid. Az apja egész nap dolgozott, a srác a szobájában ült, a gépe keresési előzményei szerint többször keresett rá a google-ben arra, hogy mik a depresszió tünetei, későbbi keresései pedig sokszor már drogtémájúak voltak, rákeresett többek között a metadonra, és hogy meddig tart a hatása.

A 16 éves Sequoyah-hoz hasonlóan rengeteg olyan fiatal van, aki a járvány kezdete óta depressziós lett, akár amiatt, mert szülei elveszítették munkájukat, akár azért, mert összeomlott minden, addig megszokott dolog körülötte, ami meghatározta a mindennapjait, kezdve az iskolák bezárásával. Egy floridai mentálhigiénés és drogproblémákon segítő szolgálat vezetője, Tracey Weeden szerint 2020-ban az előző évhez képest 85 százalékkal több fiatal jelentkezett a programjaikra, sokszor azokban az esetekben is, amikor nem a gyereknek, hanem a szülőnek akadtak szerhasználati problémái.

Willough Jenkins, egy San Diego-i gyerekkórházban dolgozó pszichiáter is arról számolt be, hogy miután 2020-ban sokkal több gyerek ült otthon egyedül, sokkal több fiatal is került hozzájuk drogproblémákkal, közülük pedig sokan azt mondták, a drogokat már online rendelik meg.

A járvány alatt pedig nőtt azon esetek száma is, amikor egészen kicsi gyerekek kerültek kórházba drogtúladagolással. Márciusban egy kétéves gyerek életéért kellett napokon át küzdenie az orvosoknak, miután otthon megtalálta a szülei eldugott fentanil-készletét. A járvány első négy hónapjában a korábbiakhoz képest 21 százalékkal nőt azon esetek száma, amikor öt év alattiak kerültek kórházba drogfogyasztás (fentanil, fű, metamfetamin) miatt, ezt egyértelműen a covid miatti korlátozásoknak tulajdonítják.

A 13 éves Luca anyja észrevette, hogy fia a lezárások óta egyre depressziósabb, de azt csak később tudták meg, hogy a gyerek online kezdett füvet vásárolni, egy gyökérkezelés után pedig, miután a fájdalomra panaszkodott Snapchaten a dílerének, az egy percocet nevű fájdalomcsillapítót ajánlott. Luca a szobájában halt meg 2020 augusztusában, holttestére az apja talált rá, miután a fiú túladagolta magát a fájdalomcsillapító helyett kapott fentanillal. A nyomozók később kiderítették, hogy Lucának a drogot a 19 éves Ryan Harrison adta el, aki a közösségi médián árult gyógyszereket, sok esetben kiskorúaknak. Harrisont 2021 júliusában tartóztatták le a 13 éves Luca halála miatt. Harrison ártatlannak vallotta magát.

Itthon inkább csökkent a szerhasználat

A koronavírus-járvány Európában is stresszt és bizonytalanságot okozott a gyerekek közt. Az Európai Bizottság által készített felmérés szerint ötből egy gyerek mondta azt, hogy „boldogtalan és szorong a jövő miatt”, és tízből majdnem egy gyereknél akadtak mentális problémákra utaló tünetek, például depresszió és szorongás. A felmérés szerint utóbbi nagyobb arányban érintette a lányokat a fiúkkal szemben, ahogy az idősebb gyerekek is több problémáról számoltak be, mint a fiatalabbak.

Arról, hogy a járvány alatt emelkedett-e itthon a szerhasználat vagy a túladagolások száma, Zacher Gábor toxikológus, mentőorvost kérdeztem, aki szerint a lezárások alatt inkább csökkent a szám, főként a bulik hiánya miatt.

„Egy aktív szerhasználó szempontjából az, hogy járványhelyzet van vagy nem, az tökmindegy. Itthon körülbelül 20 ezer szerhasználó van, abból 12 ezer marihuánafüggő, és 1500-1700-ra tesszük az úgynevezett problémás droghasználók számát. Ők az intravénás szerhasználók, közöttük nem emelkedett meg a halálozás. Az alkalmi szerhasználók száma pedig csökkent, mert nem voltak bulik, a kábítószerek ára pedig felment, nehezebb volt hozzáférni. A klasszikus, nagy fesztiválok is elmaradtak, amik kábítószerhez kötődhetnek, úgyhogy a bezárásokhoz képest nem emelkedett a szerhasználat vagy a túladagolások száma” – mondta Zacher, aki szerint a kérdés inkább az, hogy mennyire emelkednek majd a számok, ha vége a járványnak.

Az ópiátok használata Magyarországra nem jellemző, szemben Amerikával, ahol az ilyen típusú szerek, például a fentanil túladagolása megemelkedett az utóbbi időben.

„Az intravénás szerek szempontjából, ha megnézzük az elmúlt egy-két-három évet, nálunk az úgynevezett katinon-származékok dominálnak, ezek a stimulánsok, amfetamin-analógok, a kristály, a penta, a zene. Klasszikus ópiátossal vagy heroinistával nem is tudom, mikor találkoztam utoljára. A fentanil vagy az újabb, szintetikus fentanil-származékok pedig nem jutottak el Magyarországra.”

(Nagy kép: Eldobozz maszk és fecskendő Berlinben 2021 áprilisában - Fotó: DAVID GANNON / AFP)

Van az a mém a rajzolt lóval, ami tök egyszerűen, mégis látványosan mutatja be, hogy egy sokévados sorozat hogyan lesz egyre rosszabb a vége felé. Valami egészen hasonló történt a The White Lotus (Fehér Lótusz) című HBO-n futó sorozattal is, csak itt egyetlen évad és mindössze hat rész alatt sikerült egy egészen elképesztő mélyrepülést összehozni, méghozzá az utolsó rész legutolsó tíz percében.

De még mielőtt mindenki kedvét elvenném nemcsak a sorozattól, de attól is, hogy ezt bárki végigolvassa:

az utolsó tíz perc kezdetéig ez egy egészen kiváló sorozat, csodás társadalmi szatíra, tele borzalmas alakokkal, akik közül alig lehet valakivel együtt érezni.

Szinte fájt, hogy csak hetente érkeztek az új részek, és nem lehetett darálni. Jó a zene, szép a táj, mindenhol pálmafák, homokos tengerpart, az egész közepén pedig ott áll Hawaii egyik szigetén egy sokcsillagos szálloda, ahova szörnyen gazdag (de legalábbis felső középosztálybeli), sokszor arrogáns és zömében fehér vendégek érkeznek, akiket kevésbé gazdag, zömében nem fehér alkalmazottak szolgálnak ki. És ha az így is nyilvánvaló feszültség nem lenne elég, már az első percekben belengetik, hogy a végére valaki meghal.

De bármennyire betolták az arcunkba már a legelején a koporsót, az utolsó részig egyáltalán nem azon agyal a néző, hogy vajon ki és hogyan hal majd meg. A sorozatot író és rendező Mike White inkább arra fekteti a hangsúlyt, hogy apró részletekig menően megmutassa nekünk a jólét létező összes szörnyűségét, hogy milyen szintű tragédiák lesznek abból, ha valaki nem a legdrágább szobát kapja egy hotelben.

És miközben egy naplementeszínű filteren keresztül nézhetjük a gazdagok nyomorát a pálmafák alatt, láthatjuk az őket mélységesen megvető, de mégis mosolyogva kiszolgáló személyzet szenvedéseit is, aminek néha egy szimpla sírás, néha egy egészen váratlanul megindult szülés, néha pedig egy drogos és egyben dühös orgia, esetleg egy kis bőröndbe szarás lesz a vége.

Ezt Bodnár egy Karácsony Gergellyel és Péterffy Attilával közös sajtótájékoztatón jelentette be szombaton. Két nappal korábban Mellár Tamás, a Párbeszéd jelöltje is bejelentette visszalépését, szombaton azonban egyeztettek, ami után Bodnár visszalépett, az előválasztáson pedig Baranya 1. számú választókerületében mégis Mellár Tamás lesz az MSZP, a Párbeszéd, az LMP és a Jobbik által támogatott jelölt.

Bodnár Imre úgy fogalmazott, semmiképp sem szeretné, ha az ő személye körül „a pártoknak lenne olyan konfliktusa, ami akadályozza vagy nehezíti”, hogy 2022-ben kormányváltás legyen, emiatt gondolta úgy, hogy „az a legjobb megoldás, ha visszalép az előválasztási jelöltségtől”.

A terv az volt, hogy az MSZP és a Párbeszéd már az előválasztáson sem indít egymás ellen jelölteket, de Pécsen eleinte nem tudtak megegyezni: az MSZP Bodnár Imrét, Péterffy Attila polgármester ügyvédjét akarta indítani, a Párbeszéd pedig Mellárt.

Ahogy az előválasztásról szóló cikksorozatunkban is bemutattuk, Mellár Tamás 2018-ban egyike volt a három vidéki ellenzékinek, aki győzni tudott a parlamenti választáson. Akkor függetlenként indult, végül a Párbeszéd frakciójába ült be, és ott is folytatná a parlamenti munkát. Egykor Fidesz-közeli közgazdászként volt ismert, de azóta már hangos kritikusa Orbán Viktor kormányának. Az ezredfordulón a KSH elnöke volt. A rendszerváltáskor az MDF tagja volt, 2006-tól egy évig pedig fideszes önkormányzati képviselő volt Pécsen.

„Felettébb szórakoztató, amikor a Pride-on személyesen résztvevők nevezik giccsparádénak a tűzijátékot, ahol a Szent Korona és egy kereszt jelent meg”

– így reagált Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter a szombat délelőtti kormányinfón arra az újságírói kérdésre, hogy milyen válaszokat ad a kormány arra, hogy „a párbeszédes Szabó Tímea fideszes giccsparádénak nevezte a felvonulást, Lendvai Ildikó pedig azt is kifogásolta, hogy a turul egyáltalán megjelenhet-e mint szimbólum”.

Egy másik újságírói kérdésre pedig, hogy lehet-e tudni, mennyibe került a felvonulás és mi lesz a felvonultatott szobrok sorsa, kiállítják-e azokat valahol, Gulyás a következőt válaszolta:

„Nincs róla tudomásom, és nem tudok konkrét összeget mondani önnek, a szobrokkal kapcsolatos esztétikai vitával összefüggésben megértő vagyok.”

Az Andrássy úton augusztus 20-án tartott felvonulásról itt írtunk.

„A negyedik hullám Nyugat-Európában elindult, erre utaló jelek nálunk is vannak, a negyedik hullám Magyarországra is meg fog érkezni” – mondta Gulyás Gergely a szombat délelőtti, rendkívüli kormányinfón, hozzátéve, hogy szerinte ez most „el fog térni az első három hullámtól”, az oltással pedig „viszonylagos nyugalommal várhatjuk a negyedik hullámot”.

Arról is beszélt, hogy a kormány nem szándékozza lezárni az országot, munkahelyi korlátozásokra sincs szükség és az oktatás is megindul az ősszel.

Adatokkal is szolgált, közlése szerint a beoltottaknál 0,2 százalék az esély a megbetegedésre, a megbetegedések aránya a vakcináknál a következő:

• 0,8 százalék a Modernánál,
• 0,19 százalék a Pfizernél,
• 0,11 százalék a Szputnyiknál,
• 0,3 százalék a Sinoharmnál,
• 0,16 százalék az AstraZenecánál és
• 0,03 százalék a Janssennél, de ehhez a számhoz hozzátette, hogy az utóbbival való oltást jóval később kezdték.

Azt is elmondták, hogy mostantól a hatodéves orvostanhallgatók is olthatnak, az országban közel nyolcmillió vakcina áll rendelkezésre, Gulyás úgy fogalmazott, „mindenkit be tudunk oltani harmadikkal, de még negyedikkel is”.

Szentkirályi Alexandra pedig bejelentette, hogy ősszel újabb oltásnépszerűsítő kampányt indítanak, mert „szeretnénk, ha mindenki természetesnek tekintené, hogy be vannak oltva az emberek”.

Dr. Lénárd Ritát, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke pénteken azt mondta a 444-nek: ideje visszaszokni a maszkhordásra. Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos szerint pedig már benne vagyunk a negyedik hullámban.

Ruszin-Szendi Romulusz, a magyar honvédség parancsnoka a szombati kormányinfón elmondta az afganisztáni helyzetről: felállítottak egy különleges műveleti egységet és kidolgoztak egy kimenekítési műveletet. Eddig 78 embert – 10 családot, 23 férfit, 25 nőt és 30 gyereket – helyeztek biztonságos helyre egy Kabul melletti bázison.

Ruszin arra kért mindenkit, „senki se kezdjen interneten kutakodni, hogy hol vagyunk, mert nem segíti a katonákat”. Azt mondta, bővebben akkor számolnak be minderről, ha már mindenkit hazahoztak.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: jelentős migrációs hullámra számít a kormány, de a migrációs kvóta alapján Magyarország senkit sem akar befogadni. Azokat ugyanakkor, akik a szövetségeseink voltak, és az életük veszélyben van, befogadhatjuk.

Az afganisztáni magyar szerepvállalásról itt írtuk bővebben.

A Szuezi-csatornát márciusban napokig teljesen elzáró konténerhajó, az Ever Given visszatért a csatornába egy hajókonvojjal együtt a Földközi-tengerről, hogy folytassa útját a Vörös-tengeren át Ázsia felé. A hajó most mindenféle probléma és keresztbefordulás nélkül áthaladt a Szuezi-csatornán.

A hírt egy videóval együtt a Suez Canal Authority közölte Twitteren:

A 400 méteres és 200 ezer tonnás teherszállító hajó márciusban fordult keresztbe és akadt el a Szuezi-csatornában. Az Ever Given egy hétig torlaszolta el a világ egyik legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonalát, egy hat napig tartó mentési művelet után sikerült csak kiszabadítani. Ezután a hajót Egyiptom hónapokra lefoglalta, de végül sikerült megállapodniuk a kártérítés mértékéről a hajó tulajdonosaival és a biztosítókkal. (BBC)

Augusztus 17-én este a XV. kerületi rendőrkapitányság rendőrei egy újpalotai lakásban keresték a 37 éves K. Róbertet, aki ellen 2020 decemberében adtak ki elfogatóparancsot, miután nem kezdte meg a szexuális visszaélés miatt rá kiszabott 5 éves börtönbüntetésének letöltését. A rendőröknek egy nő nyitott ajtót, „aki gyanúsan viselkedett és többször ellentmondásba keveredett”, amikor K. Róbertről kérdezték.

A lakást átkutatták, de nem találták a férfit, a rendőrök azonban nem sokkal később a háztetőről recsegést hallottak: kiderült, hogy a férfi a tetőn át próbált menekülni. K. Róbertet elfogták és azonnal a büntetés-végrehajtási intézetbe vitték. (police.hu)

Egy kínaiakat szállító jármű volt a célpontja egy Gwadarban, Pakisztán délnyugati részén fekvő kikötővárosban elkövetett öngyilkos merényletnek pénteken. A merényletben egy tízéves és egy tizenegy éves gyerek meghalt, négyen pedig megsebesültek.

A délnyugati Beludzsisztán tartományban található Gwadarban számos terrorszervezet működik, szeparatista fegyveresek folytatnak felkeléseket. A mostani támadást egy szeparatista militáns szervezet, a Balochistan Liberation Army vállalta magára. A csoport közleménye szerint „a BLA önfeláldozó támadást hajtott végre egy kínai mérnökökből álló konvoj ellen”.

A járművön utazók közül hárman sérültek meg, köztük a sofőr, a merényletben meghalt gyerekek nem a járművön utaztak, csak a közelben játszottak az utcán.

A robbanás helyszínén megtalálták a merénylő maradványait is. A hatóságok szerint egy fiatal fiú volt, aki 15-20 méterre robbantotta fel magát a konvojtól, amit a hadsereg és a rendőrség kísért.

Júliusban az északnyugati Khyber-Paktunkhwa tartományban egy busz ellen követtek el merényletet, a támadásban tizenhárom ember halt meg, köztülük kilenc kínai munkás volt. (Reuters/Dawn)

A három dózisból álló ZyCoV-D elnevezésű vakcinát egyelőre csak sürgősségi használatra hagyták jóvá. A vakcinát gyártó Cadila Healthcare által idézett előzetes tanulmány szerint a DNS-alapú vakcina a beoltottak 66 százalékánál előzte meg a tüneteket okozó megbetegedést.

A Cadila Healthcare közölte, hogy Indiában eddig a legnagyobb klinikai vizsgálatot végezték el a vakcinával kapcsolatban, több mint 50 központban, 28 000 önkéntes bevonásával. Ez volt az első eset az országban, hogy egy vakcinát fiatalokon is teszteltek: ezer adagot 12 és 18 év közöttieknek adtak be.

A klinikai vizsgálatok harmadik szakaszát a járvány második hullámának csúcsán végezték, a gyártó szerint ez megerősítette a vakcina „hatákonyságát a variánsokkal szemben”, az oltást „biztonságosnak és jól tolerálhatónak” találták. Terveik szerint évente 120 millió adagot gyártanának a DNS-alapú Indiában. Az országban ez a második, saját fejlesztésű vakcina. Viszont ez az első olyan oltás az országban, amit egy eldobható, tű nélküli injektorral adnak be.

A DNS-alapú vakcinák az mRNS vakcinákhoz – mint a Pfizer vagy a Moderna – hasonlóan arra „tanítják” a szervezet immunrendszerét, hogy harcoljon a vírus ellen. ZyCoV-D plazmidokat, vagyis kis DNS-gyűrűket használ, ezek genetikai információt tartalmaznak és így juttatják be az oltást a bőr két rétege közé. A plazmidok információt hordoznak a sejtek számára a tüskefehérje előállításához, amit a vírus alapesetben arra használ, hogy megtapadjon, így azonban a már előre előállított tüskefehérje miatt beindul az immunrendszer és az antitest-termelés.

Ez az első olyan DNS-alapú vakcina, amit emberi használatra is engedélyeztek, korábban ilyen típusú vakcinákat csak állatoknál használtak, például lovaknál vagy kutyáknál, utóbbiak esetében egy bőrrák elleni vakcinát.

Az Egyesült Államokban közel 160 különböző DNS-vakcinát tesztelnek, a legtöbbet rákos megbetegedések, a vakcinák harmadát pedig a HIV kezelésére szánják. A DNS-vakcinák előnye, hogy viszonylag olcsók és biztonságosak, illetve magasabb hőmérsékleten, vagyis -2 és 8 Celsius-fok között is tárolhatók. (BBC)

Külföldi ügynökké nyilvánították a Dozsgy nevű független tévécsatornát pénteken Oroszországban, vagyis a választások közeledtével a hatóságok fokozzák a nyomást a kritikus médián.

Az igazságügyi minisztérium bejelentése szerint a már kizárólag az interneten sugárzó Dozsgy mellett a Vázsnij Isztorij oknyomozó portált, illetve hét újságírót is külföldi ügynöknek minősítettek. Natalja Szindejeva, a csatorna vezetője tisztességtelennek nevezte ezt az intézkedést, és leszögezte, hogy maximálisan átlátható volt a tájékoztatásuk a finanszírozásukkal kapcsolatban, közzétettek minden pénzügyi dokumentumot.

„Ostoba döntés. Nem vagyunk külföldi ügynökök, egy médiaorgánum vagyunk, amely tizenegy éve jelen van Oroszországban, és amelyet mindenki ismer, így a döntéshozók is” – mondta Szindejeva az AP amerikai hírügynökségnek, hozzátéve, hogy fellebbezni fognak.

A Dozsgy gyakran élesen bírálta az orosz hatóságok kemény fellépését a másként gondolkodókkal szemben, rendszeresen tudósított tüntetésekről, valamint részletesen foglalkozott például a tavaly nyáron megmérgezett, majd idén bebörtönzött Alekszej Navalnij ellenzéki politikus ügyével is. A Kreml júniusban megvonta a tévécsatorna akkreditációját, arra hivatkozván, hogy a társaság támogatta év elején a Navalnij melletti, engedély nélküli demonstrációkat. Ezt a Dozsgy tagadja.

A vonatkozó orosz törvény értelmében a külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök anyagai csakis ilyen megjelöléssel terjeszthetők, fel kell tüntetni minden tartalmukon, hogy más államok érdekeit szolgálják. Ezt a szabályozást 2019-ben kiterjesztették magánszemélyekre, köztük bloggerekre is, jogvédők szerint azzal a céllal, hogy elhallgattassák a másként gondolkodókat. (MTI)

Csütörtök hajnalban megérkezett Frankfurtba az a huszonhat magyar állampolgár, akiket Afganisztánból menekítettek ki repülőgéppel, jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy a 26 magyar valószínűleg csoportokban érkezik Budapestre még csütörtökön.

Arról is beszámolt, hogy csütörtök hajnalban felszálltak Magyarországról azok a repülőgépek, amelyek a még mindig Afganisztánban lévő magyar civilekért és azokért az afgánokért mennek, akik a magyar csapatokat korábban segítették. A gépek Üzbegisztán érintésével érkezhetnek meg Kabulba.

„Nem volt egyszerű megszervezni az utat, hiszen nemcsak Kabulban vannak kaotikus állapotok, hanem az egész közép-ázsiai légtérre jellemző az, hogy ott tülekedik a fél világ, mindenki menekítené ki az állampolgárait” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy emiatt a szabadságon lévő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter személyesen járt közbe az üzbég miniszterelnök-helyettesnél, hogy soron kívül megkapják a magyar gépek az engedélyt, hogy Üzbegisztán légterén átrepülhessenek és üzemanyaghoz jussanak.

Magyar úgy fogalmazott, nagy kérdés, hogy Kabulban milyen állapotok fogadják a magyar gépeket, és milyen ütemben tudják majd felvenni az utasokat, de „mindent megtesznek, hogy a repülőgépek ne üresen legyenek kénytelen visszatérni Magyarországra”.

Arról is beszélt, hogy Magyarország „semmiféle elosztási mechanizmusban” nem kíván részt venni az afganisztáni menekülthullám kapcsán, „ide senki nem jöhet, akit mi nem hagyunk jóvá, akit nem fogadunk be, és akit mi befogadunk azok kizárólag azok az afgán állampolgárok, akik a magyar csapatoknak valamilyen módon a segítségére voltak az elmúlt években”.

Szerinte kérdéses az is, hogy az afgán civilek, akik ígéretet kaptak a távozásra, valóban eljutnak-e a kabuli repülőtérre, mert egyelőre még a magyarok közül sem jutott el mindenki a reptérre. (MTI)

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, Kásler Miklós „utasítására, az EMMI szakmai javaslatait tartalmazó rendelet módosítása megteremtette annak lehetőségét, hogy – amennyiben az adott alapellátást nyújtó fogorvosi szolgáltató vállalja az emelt szintű szolgáltatás nyújtását – létszámkorlátozás nélkül fogorvosi praxisközösséget hozhat létre, ami által jogosulttá válik a 100%-os bértámogatás igénybevételére”.

Az EMMI közleménye szerint „a praxisközösségekben zajló szoros szakmai együttműködésnek köszönhetően a lakosság szélesebb körben és magasabb színvonalon, lakóhelyükhöz legközelebb juthat hozzá komplex egészségügyi szolgáltatásokhoz, anélkül, hogy terhelnék a járóbeteg-szakellátást”.

A modellváltásra azért kerül sor, mert 928 üresen álló praxis van Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint, és e lépéstől várják a probléma megoldását.

Júliusban 648 betöltetlen háziorvosi praxisban nem volt orvos, új kilépőként pedig tízen jelezték, hogy nem dolgoznak tovább. A tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok száma 280 volt, a nyári hónapban nyolc praxis szűnt meg. Jellemzően viszont nem a fogorvosi, hanem a háziorvosi praxisok között volt gyakoribb a megszűnés

„A Mészáros Csoporthoz tartozó agrárvállalkozások mintegy 220, nemzeti színű szalaggal átkötött búzával teli zsákot adnak át a hozzájuk legközelebb eső átadási pontra a Magyarok Kenyere elnevezésű program keretében a rászoruló gyerekeket segítő szervezeteknek” – írja közleményében a Mészáros Csoport.

A közleményből az is kiderül, hogy a nemzeti színű szalagokkal átkötött zsákokba annak ellenére is „első osztályú búza kerül a programban részt vevő szántóföldi növénytermesztő cégektől”, hogy „az aszály, a heteken át tartó csapadékmentes időszakok, a sorra dőlő melegrekordok és a néha váratlanul lecsapó jégesők rengeteg kihívás elé állították a növénytermesztőket”.

A búzát szerencsére nem a szervezeteknek és nem is a gyerekeknek kell megőrölniük, azt többek közt a szintén Mészáros Csoporthoz tartozó Talentis Agro Zrt. tulajdonában álló Aranka Malomban elintézik.

Egy brit tanulmány szerint a BioNTech/Pfizer vakcinája, bár kezdetben erősebb védelmet nyújt, mint az Oxford/AstraZeneca vakcinája, idővel kevésbé lesz hatékony. A Pfizer a második oltás után két héttel a fertőzések akár 85 százalékát is megelőzi, hatékonysága azonban gyorsabban csökken, és 90 nap után 75 százalékra esik vissza. Mindezt az Oxfordi Egyetem kutatói állapították meg a Politico szerint egy még lektorálásra váró tanulmányukban.

Két héttel a második oltás után az AstraZeneca a Pfizerrel szemben 68 százalékos hatékonyságú a koronavírusos fertőzések megelőzésében, három hónap elteltével ez a hatékonyság pedig 61 százalékra csökken. Bár a tanulmány szerint a Pfizer hatékonysága gyorsabb ütemben csökken, mint az AstraZenecáé, az oxfordi kutatók modellezése szerint „négy-öt hónap elteltével a két vakcina hasonló védelmet nyújt”.

A harmadik oltással kapcsolatban Penny Ward, a londoni King's College gyógyszerészprofesszora szerint a tanulmány alátámaszthatja, hogy az mRNA-oltást kapott embereknek szükségük lehet egy emlékeztető oltásra, és azt javasolja, hogy az AstraZenecával oltottak is kapjanak egy mRNA-oltást, hogy „a tél közeledtével fokozzák a védelmet” a delta variánssal szemben.

A kutatók óva intettek attól, hogy bárki bármilyen következtetést levonjon a tanulmányból, legfőképp a két vakcina közti különbséggel kapcsolatban, és hozzátették, hogy a tanulmány során az összes fertőzöttet, köztük a tünetmenteseket is vizsgálták, és nem tettek különbséget a súlyos vagy kevésbé súlyos megbetegedések közt.

A tanulmányban megállapították azt is, a delta variáns hatással lehet a már beoltott emberek vírusátviteli képességére is. Azok az emberek, akik két oltás beadását követően kapták el a koronavírust, hasonló vírusterhelést mutattak, mint azok az oltatlanok, akik elkapták a vírust. A járvány kezdeti szakaszában, amikor még az alfa vírus dominált, az oltottak sokkal kisebb vírusterhelést mutattak. Koen Pouwels, az oxfordi közegészségügyi osztály vezető kutatója szerint ezzel a tanulmány arra utal, hogy a vakcinák „a súlyos megbetegedéseket valószínűleg megakadályozzák, a vírus átvitelét azonban kevésbé”, vagyis a legfontosabb, hogy „minél többen beoltassák magukat”.

Napokkal a játékok kezdete előtt találtak egy koronavírus-fertőzöttet a tokiói paralimpiai faluban. Egyelőre csak annyit tudni, hogy a pozitív tesztet nem sportoló és nem is helyi lakos produkálta.

A szervezők elmondták, hogy már több mint hetven, a paralimpiához kapcsolódó covidos esetet találtak, főként a személyzet körében, de a paralimpiai faluban ez az első eset.

A tokiói paralimpiai játékok augusztus 24-én kezdődnek, a nyári olimpiához hasonlóan ezekre a versenyekre sem engednek be nézőket, és ahogy a nyári olimpián, úgy itt is naponta tesztelik a résztvevőket, akiknek maszkot kell viselniük és be kell tartaniuk a járványügyi korlátozásokat.

Az elmúlt napokban Japánban több mint húszezer napi új megbetegedést regisztráltak, többet, mint valaha. (BBC)

A londoni legfelsőbb bíróság is elutasította az állatvédők beadványát, amivel egy Geronimo nevű, beteg alpaka elaltatását akarták megakadályozni.

Az alpaka tulajdonosa, Helen Macdonald azt mondta, mindent megtesz majd azért, hogy megakadályozza, hogy bárki is a farmjára menjen elaltatni az állatot, aki állítólag szarvasmarha-tuberkulózissal fertőződött meg. Az állat elaltatását az Élelmiszerügyi, Környezetvédelmi és Vidékügyi Minisztérium rendelte el.

Az alpaka elaltatása elleni tiltakozást több mint 130 ezren írták alá, az állatvédők szerint mindkét teszt, ami megállapította az állat betegségét, hibás volt. Harmadszorra már nem engedték tesztelni az állatot, pedig a Macdonaldot képviselő ügyvéd szerint előfordult már, hogy azoknál az állatoknál, akiken ugyanolyan teszteket végeztek, mint Geronimón, az altatást követő boncolás során derült ki, hogy nem is voltak betegek. (BBC)

A kormány több mint egymilliárd forintos forrást biztosít az idei évi költségvetésből az Erdélyi Református Egyházkerület intézményfejlesztésére, valamint a Sapientia Alapítvány működésének támogatásához – írja a Telex a Magyar Közlöny szerdai száma alapján.

A miniszterelnök által aláírt kormányhatározat szerint Varga Mihály pénzügyminiszternek és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek kell gondoskodnia az 1 050 324 900 forint egyszeri forrás biztosításáról. A határozat alapján a jövő évi költségvetésből 264 millió forint fordítható erre a célra.

• Ezen felül összesen 47,5 milliárd forintot csoportosított át a kormány gazdaság-újraindítási programokra,
• 804 909 059 forint forrást biztosít tanterem-, tornaterem- és tanuszoda-beruházásokhoz kapcsolódó ingóságok idei beszerzésére,
• 1 564 492 391 forint többletforrást biztosít a mórahalmi kollégium építésére, az ehhez kapcsolódó eszközbeszerzésre és az ideiglenes kollégium kialakítására
• és 5,5 milliárd forintot biztosít a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épületének rekonstrukciójához.

Előfordulhat, hogy a kormány „gyermekvédelmi” népszavazási kérdéseinek hitelesítéséről a Varga Zs. András Kúria-elnök, illetve Patyi András elnökhelyettes által vezetett háromtagú bírói tanács dönt, írja a Népszava.

A lap azt írja, Varga Zs. András nemcsak népszavazási, de választási és gyülekezési ügyek elbírálásában is részt vesz mint a Kúria egyik közigazgatási tanácsának elnöke, és ugyanez igaz a Varga Zs. javaslatára a Kúria elnökhelyettesének kinevezett Patyi Andrásra is. Utóbbinak van pár évnyi bírói gyakorlata, míg Varga Zs. mindenfajta bírói gyakorlat nélkül került az Alkotmánybíróságról a Kúria tanácselnöki, majd elnöki posztjába.

A Népszava emlékeztet arra, hogy a Fidesz-kormány korábban Alaptörvénybe is foglalta, hogy egy új, a rendes bíróságoktól független közigazgatási bírósági rendszert hoz létre, amit 2019 tavaszán elhalasztottak, ősszel pedig teljesen elálltak a bevezetésétől. Az akkori találgatások szerint az új bírósági rendszer élére Patyi került volna, a végül be nem vezetett közigazgatási bíróság pedig éppen azokkal a – népszavazási, választási, gyülekezési, adatkérési – ügyekkel foglalkozott volna, amelyekben most a Kúria vezetőiként és tanácselnökeiként Varga Zs.-nek és Patyinak meghatározó szerep jut.

Hszi Csin-ping megüzente az ország szupergazdagjainak, hogy a jövedelmek igazságosabb újraelosztását tervezik, hogy így tegyék rendbe a vagyoni egyenlőtlenségeket.

A Kínai Kommunista Párt központi pénzügyi és gazdasági bizottságának keddi ülésén a kínai elnök úgy fogalmazott, a kormánynak „szabályoznia kell a túlzottan magas jövedelmeket, és arra kell ösztönöznie a vállalatokat, hogy többet adjanak vissza a társadalomnak”.

A bizottság közölte, folytatja „a közös jólét menetrendjét”, amivel azóta foglalkoznak, hogy a párt központi bizottságában elkezdtek elégedetlenkedni egy új, gazdag, vállalkozói réteg felemelkedése miatt.

Elemzők szerint az egyik legnagyobb kínai techcég, a Tencent játékfejlesztő és közösségi média-vállalat már jelezte is, hogy bővíti társadalmi kötelezettségvállalásait, a cég vezérigazgatója, Pony Ma pedig úgy fogalmazott, a Tencent célja, hogy segítse a társadalmat „technológiájukkal és szakértelmükkel”.

A Tencent játékait augusztus elején az állami médiában „szellemi ópiumnak” nevezték, és arra kényszerítették a céget, hogy szigorítsa a gyerekek hozzáférésének ellenőrzését.

A kínai kommunista párt tavaly novemberben akadályozta meg, hogy a sanghaji és hongkongi tőzsdére vigyék az Alibaba résztulajdonában álló Ant Groupot, ami tovább erősítette volna a tulajdonos, Jack Ma pozícióját és vagyonát. (Guardian)

Izraelben az új megbetegedések számának ugrásszerű növekedése miatt a legtöbb zárt helyen a három évnél idősebbektől oltási igazolványt vagy negatív tesztet kérnek.

Éttermekbe, kávézókba, múzeumokba, könyvtárakba, edzőtermekbe és uszodákba is csak védettségi igazolvánnyal vagy negatív covid-teszttel lehet menni. Boltokba és bevásárlóközpontokba továbbra is bárki mehet, ezeken a helyeken nem szükséges a védettségi igazolvány.

Egy izraeli orvos, Salman Zarka úgy fogalmazott, a következő két hét „kritikus” lesz, és ha nem javul a helyzet, „az első és a második lezáráshoz hasonló lesz, amikor nem megyünk 100 méternél messzebb a házunktól”.

Az izraeli egészségügyi minisztérium kedden 7870 új megbetegedést regisztrált, hétfőn pedig 8752 esetet, ami rekordmagas szám az elmúlt hat hónap adatait nézve. Az elmúlt egy héten több mint 120 ember halt meg koronavírus miatt, kétszer annyi, amennyi halálesetet júliusban, egy hónap alatt regisztráltak. (BBC)