Mészáros Juli

2021. október 1-től az Egyesült Királyságba történő beutazáshoz érvényes útlevélre lesz szükség – írja a Telex a magyar konzuli szolgálat oldala alapján, emlékeztetve arra, hogy a britek kiléptek az EU-ból, és eddig tartott az átmeneti időszak, amikor még elfogadták beutazásnál a személyi igazolványokat.

Október 1-től csak azoktól fogadják el a személyit érvényes úti okmányként, akik letelepedett (settled) vagy előzetesen letelepedett (pre-settled) státusszal rendelkeznek az Egyesült Királyságban.

A Brexit nemcsak az útlevélhasználatot hozta magával, de egy kis pánikvásárlást is, ami miatt a brit benzinkutak többségénél elfogyott a benzin. Az emberek azután kezdtek pániktankolásba, hogy kiderült, a kamionoshiány miatt gondok voltak az üzemanyag-szállítmányokkal. A történtek miatt a hadsereget is készenlétbe helyezték. Miután az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, rengeteg európai sofőr tért vissza a hazájába, vagy döntött úgy, hogy inkább máshol vállal munkát, de nemcsak a Brexit, hanem a járvány is rengeteg külföldi munkavállalót késztetett hazatérésre. Utóbbi miatt Németországban és Lengyelországban is kamionoshiány alakult ki.

Schobert Norbert váratlan filozofikus magasságokba emelkedett csütörtökön kora délután, amikor Facebookon megosztott egy előtte-utána képet egy követője fogyásáról.

Schobert a képek feletti rövid írásában kifejtette, hogy szerinte „lassan már bűn lesz vékonynak lenni”, de vegyük sorra, hogyan jutott el idáig a „biztonságos társadalmi zónák” és a „body positive társadalomformálók”-on keresztül.

• Szerinte „amikor testpozitív szólamokkal találkozunk, rendre azt érezzük: itt valakik csak azért, hogy többet ehessenek, szándékosan meg akarják másítani a férfi-nő közötti vonzalom fizikai törvényszerűségeit.”
• Emellett úgy gondolja, „a biztonságos társadalmi zónák szinte már megdönthetetlennek látszó falai pedig kezdik elfojtani azt a belső igényt, hogy ápolt, esztétikus megjelenésünkkel is fenntartsuk párunk figyelmét”.
• Mindezek miatt szerinte „lassan már bűn lesz vékonynak lenni”,
• ha pedig „eljön a body positive társadalomformálók kora”, akkor ő és a követői „az eretnekek táborában kötnek majd ki”.

Oroszországban az elmúlt "egy nap alatt 867-en haltak meg koronavírusban, ezzel csütörtökön harmadszor egymás után dőlt meg a napi halálozási csúcs.

A halálos áldozatok száma a járvány kezdete óta ezzel 207 255-re emelkedett. A nem véglegesített mortalitási ráta 2,76 százalék.

Az elmúlt napon 23 888 új megbetegedést regisztráltak – ez a legmagasabb szám július 25. óta –, a járvány kezdete óta összese 7 511 026-an fertőződtek meg az országban. A napi növekmény 0,32 százalék, az újonnan fertőzöttek 8,5 százaléka volt tünetmentes. Az országban 631 044 aktív fertőzöttet tartanak számon. A halottak száma 867-tel 207 255-re, a gyógyultaké pedig 18 826-tal 6 672 767-re nőtt.

Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 191,5 millió, az elmúlt napon pedig 526 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 1 297 860 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt. (MTI)

Sok konkrétumot azon túl, amit Várkonyi Andrea posztolt a Mészáros Lőrinccel közös esküvőjéről Instagramra, még mindig nem tudunk, de a Blikk Rúzs által hivatkozott Story magazin állítja, „még több részlet birtokába” jutottak. A hetilapnak egy „helybéli” beszélt a részletekről. Elmondása szerint

• néhány hete Mészáros Lőrinc lányának is az alcsúti arborétumban volt az esküvője,
• de a volt műsorvezető és a felcsúti milliárdos esküvője túltett azon.
• Négy kamionnyi élővirágot és dekorációt szállítottak a helyszínre,
• ahol „azt beszélik, még az aszfaltot is felszedték, hogy ne legyen hepehupás a műfű”,
• a helyreállítást pedig már az esküvő másnapján elkezdték.
• Az esküvőre többszintes beléptetési rendszer volt, mindenki Várkonyi és Mészáros saját logójával és egyedi sorszámmal ellátott karszalagot kapott,
• és állítólag nemcsak Rod Stewart, de Luis Fonsi és Richard Clayderman is felléptek Radics Gigi illetve Gönczi Gábor és a Smile zenekar mellett.

Lehet reménykedni, hogy Várkonyinak és Mészárosnak ez volt a bevonulózenéje:

A Budai Központi Kerületi Bíróság október 29-ig elrendelte annak a két férfinak a letartóztatását, akiket „emberölés előkészületének bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével” gyanúsítanak. A gyanú szerint a két férfi a magukat „Magyarok Felelős Nemzeti Kormányának” nevezve egy találkozó során emberölések elkövetésére hívta fel a csoport tagjait. A szervezetben maguk között a szerepeket is felosztották: egyikőjüket „bírói hatalommal ruházták fel”, a másik férfi feladata pedig „a végrehajtói hatalom megszervezése” volt.

A két férfi gyűlésükön és az interneten keresztül a csoport tagjait a kormány tagjainak, vezető politikusoknak, bíráknak, közéleti szereplőknek a megölésére hívták fel, ennek érdekében pedig toborzásba is kezdtek.

Az ügyészség a szökés, elrejtőzés, a bűnismétlés, valamint a bizonyítás megnehezítésének a veszélye miatt indítványozta letartóztatásukat. A végzés nem végleges.

Sajtóhírek és saját blogja szerint Posta Imre is az elfogott szélsőségesek között van. Posta a magyar hatóságok számára ismert, a magyar állam hatalmát tagadó szélsőjobboldali figura, aki korábban feltűnt a dusnoki házaspár mellett is, akiktől a gyámügy elvette gyereküket, mert nem voltak hajlandóak anyakönyveztetni.

Kim Jo Dzsong, az észak-koreai vezető, Kim Dzsong Un húga bekerült az ország legfelsőbb döntéshozó testületébe, ezt csütörtökön közölte az állami média.

Kim Jo Dzsong már ezt megelőzően is fontos szerepet töltött be az ország vezetésében bátyja tanácsadójaként, azt is ő jelentette be napokkal ezelőtt, hogy hajlandóak újraindítani a tárgyalásokat Dél-Koreával, amennyiben „felhagynak az ellenséges politikával”.

Kim Jo Dzsong mellett hét másik embert is előléptettek, ezzel átalakítva a testületet. Kilenc egykori tagot fokoztak le vagy nyugdíjaztak, köztük a 82 éves Pak Pong Jut is, aki Kim Dzsong Un gazdaságpolitikusa volt. Lefokozták a legfőbb katonai parancsnokot is, a helyét Pak Jong Chon katonai tábornok vette át, hogy az ország új fegyvereinek fejlesztését felügyelje. Ő vezette nemrég azt a tesztet is, amikor Észak-Korea két ballisztikus rakétát is kilőtt a Japán-tenger felé.

Kim Dzsong Un csütörtökön jelentette be, hogy októbertől helyreállítaná a közvetlen kommunikációt Dél-Koreával, ajánlatot téve ezzel a megosztott félsziget békéjének megteremtésére.

Illinois államban meghalt egy férfi veszettségben, körülbelül egy hónappal azután, hogy megfertőzte őt a szobájába tévedt denevér. Az államban 1954 óta ez volt az első eset, hogy egy ember megfertőződött volna veszettséggel.

A CNN azt írja, a nyolcvanas éveiben járó férfi egy éjjel arra ébredt, hogy egy denevér van a nyakában, és bár később a denevérnek pozitív lett a tesztje a veszettségre, a férfi elutasította a kezelést. Körülbelül egy hónappal később nyakfájásra, fejfájásra, ujjai zsibbadására és beszédzavarokra panaszkodott a férfi, akinek otthonában később a vadvédelmi szakértők egy komplett denevérkolóniát találtak.

„A veszettség a legmagasabb halálozási arányú betegség„ – mondta az Illinois-i közegészségügyi központ vezetője, Dr. Ngozi Ezike, hozzátéve, hogy azoknak, akik gyorsan segítséget kérnek, „ma már rendelkezésre áll az életmentő kezelés”.

A veszettség általában egy fertőzött állattal való közvetlen érintkezés útján terjed, a nyálon illetve az agy- és idegrendszeri szöveteken keresztül. A veszettség a központi idegrendszert támadja meg, és kezelés nélkül halálhoz vezethet.

Becslések szerint évente 60 ezer amerikai kap veszettség ellen oltást. Az 1960-as évekig a legtöbben kutyaharapás miatt fertőződtek meg, azóta azonban leginkább a vadon élő fajoktól, főként a denevérektől kapják el a veszettséget az emberek. Ez annak köszönhető, hogy az ötvenes években bevezették a háziállatok kötelező oltását. (CNN)

Szerdán egy kisebb tornádó a németországi Kielben több épület tetejét is leszakította, fákat csavart ki és a kikötőben lévő hajókról embereket borított a vízbe.

A hatóságok közleménye szerint négy ember súlyosan megsérült, amikor a 100 km/órás tornádó elérte a kikötőt. A BBC azt írja, mivel a tornádó a víz felől érkezett, így az gyakorlatilag nem a szelet, hanem a vizet forgatta a levegőben

A német meteorológiai szolgálat szerint Kielben a hétvégén további erős széllökésekre és heves esőzésekre kell számítani. (BBC)

Egy NAV-ellenőrzés során a hétvégén több mint háromezer üveg hamis parfümöt, 230 hamis márkajelzésű fejhallgatót, telefontöltőt és hangszórót, valamint 1500 márkaemblémát foglaltak le egy kőbányai üzletben, közölte a NAV az MTI-vel.

A közlemény szerint egy kőbányai üzlet előtt szolgálati autóval elhaladó pénzügyőröknek az lett gyanús, hogy az üzlet ajtaján lévő függönyt elhúzták, emiatt ellenőrizni akarták a boltot, ahova csak többszöri felszólítás után jutottak be.

Az üzletben egy titkos(!) kapcsolóval nyitható titkos ajtót(!) találtak, mögötte pedig egy rejtekhelyen több ezer üvegnyi hamis parfümöt, hangszórót, fejhallgatót és telefontöltőt.

Az üzletvezető tagadta, hogy az övé lenne a több ezer lefoglalt termék, azt mondta, azokat csak megőrzésre vette át, de azt már nem mondta meg, hogy kitől. A NAV lefoglalta a hamis árukat, és feljelentést tett. (MTI)

Özönvízszerű esőzések voltak Ljubljanában, ami teljesen megbénította a közúti forgalmat, a víz aluljárókat árasztott el, és evakuálni kellett egy színházat. A heves esőzések szerda délután kezdődtek az országban, és késő este Ljubljanát is elérték. A fővárosi tűzoltókat 160 alkalommal riasztották az áradások miatt szerda éjjel.

Rok Kosan meteorológus szerint 250 év alatt legfeljebb egyszer fordul elő, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mennyiségű csapadék zúdul le valahova. Ljubljanában tíz perc alatt 25 milliméter csapadék esett, összesen pedig 88 milliméter, több, mint az elmúlt két hónapban együttesen.

A város aluljáróit elárasztotta a víz, ahogy több lakóépület pincéjét és földszintjét is, néhány háznak a teteje is beázott. A szlovén nemzeti színházban pedig le kellett állítani az esti előadást, miután a víz elkezdett befolyni az épületbe. Attól tartottak, hogy a rossz állapotban élvő színházépület összeomlik, ezért azonnal kimenekítették az embereket.

A hatóságok arra kérték az embereket, ha tehetik, ne induljanak útnak, több út még csütörtök reggel is le volt zárva.

Szlovénia más területein is voltak károk az eső és viharos erejű széllökések miatt, amik fákat csavartak ki és háztetőket rongáltak meg. A muravidéki Lendván egy általános iskola pincéjéből kellett kiszivattyúzni a vizet, Muraszombatban és Laskón házakat öntött el a víz, Cerjében pedig a vasútállomás rongálódott meg, miután rádőlt egy fa. (MTI)

A hétvégén fedték fel az olaszországi Salerno tartományban található Sapriban Emanuele Stifano bronzszobrát, ami sokakban azonnal felháborodást váltott ki, miután a szobor egy átlátszó ruhát viselő nőt ábrázol.

A szobrot Luigi Mercantini 1857-ben írt La spigolatrice di Sapri című verse ihlette, de a vers mondanivalója most senkit nem érdekelt. A Sky szerint számos nőjogi aktivista követelte a szobor eltávolítását, de Laura Boldrini, a balközép Demokrata Párt képviselője is úgy gondolja, hogy a szobor „sérti a nőket és a történelmet, amit ünnepelnie kéne”. Twitteren azt írta: „Hogyan tudják még az intézmények is elfogadni a nők szexualizált testként való ábrázolását?”.

A szobrot készítő Stifano Facebookon azt írta, ha rajta múlt volna, a szobor „teljesen meztelen lett volna”. (Vice/Sky)

Hatalmas pusztítást végez a láva a Spanyolországhoz tartozó La Palma szigetén, a hatóságok becslése szerint a kár már eléri a 400 millió eurót – írja az euronews.

A Cumbre Vieja vulkán szeptember 19-én tört ki, a láva több száz házat – kivéve a csodaházat – és több hektárnyi földet tarolt le. A tengert tíz nappal később érte el, ahol egy körülbelül 500 méteres delta torkolatot vágott magának.

A tengerbe ömlő láva egyrészt átalakítja La Palma felszínét, és új földterületet formáz, de ami problémát jelent, hogy a láva és a víz érintkezéséből mérgező gázok szabadultak a levegőbe. A hatóságok három part menti falut már korábban lezártak, de a szél jelenleg a füstfelhőt a tenger irányába fújja, a lakott terület egyelőre nincs veszélyben.

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a vulkán meddig marad aktív.

Roberto Cingolani olasz klímaügyi miniszter azt mondta, Greta Thunberg „nemrég komoly problémát vetett fel, miszerint nem voltunk hitelesek”. Az olasz miniszter azt mondta, jogosak Thunberg kritikái, aki harmincévnyi „bla, bla, bla”-val vádolta a vezető politikusokat.

Thunberg a napokban a Youth4Climate olaszországi csúcstalálkozóján tartott beszédet Milánóban, ahol azt mondta:

„Állítsd helyre. Bla, bla, bla. Zöld gazdaság. Bla, bla, bla. Nettó nulla 2050-re. Bla, bla, bla. Ezt halljuk az úgynevezett vezetőinktől. Szavak, amik jól hangzanak, de nem vezetnek tettekhez. A reményeink és ambícióink pedig belefulladnak az ígéreteikbe.”

Roberto Cingolani hozzátette, hogy bár lehet, hogy Thunberg megnyilvánulása provokatív volt, „az üzenete helyes volt, nem tettünk eleget”.

Cingolani a novemberben Glasgow-ban tartandó klímaügyi csúcstalálkozóról, vagyis a COP26-ról azt mondta, „komolyan meg kell erősíteni a sebezhető országok pénzügyi támogatását” és fel kell gyorsítani a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos megszüntetését, arra törekedve, hogy a globális hőmérsékletet az 1,5 Celsius-fokos küszöbérték alatt tartsák. Ezzel együtt ő is megfogalmazott kritikát azokkal szemben, akik „megújuló energiát akarnak”, de nem akarnak „erőművet a hátsó udvarukba”. (BBC)

A bíróság helyt adott Britney Spears új ügyvédje kérésének, hogy függesszék fel Jamie Spearst mint lánya gondnokát. Mostantól nem apja felügyeli az énekesnő életét. A bíróság egy könyvelőt, John Zabelt nevezett ki az énekesnő pénzügyeinek ideiglenes gondnokaként, ahogy azt Spears ügyvédje, Matthew Rosengart kérte. Szintén az ő kérésére 30-45 napon belül egy újabb meghallgatást tartanak, amin eldöntik, egyáltalán szükséges-e, hogy bárki felügyelje Britney Spearst és a vagyonát.

Britney Spears 2008-ban, idegösszeroppanása után került apja felügyelete alá. Az elmúlt hónapokban több dokumentumfilm is feldolgozta a történetét, ezekből kiderült, hogy az évek során többször is próbált szabadulni a gondnokság alól, de kérvényeit elkaszálták, nem vették figyelembe.

Tizenhárom év után, 2021. június 23-án végül Britney Spearsnek sikerült egy nyilvános bírósági meghallgatáson megszólalnia és kérvényeznie, hogy szüntessék meg a gondnokságot. Az apja felügyelete alatt töltött éveket emberkereskedelemhez hasonlította, úgy fogalmazott, „kínos és demoralizáló”, amin keresztülment, állítása szerint többször fenyegették a gyerekei elvesztésével, begyógyszerezték, és sokszor akarata ellenére dolgoztatták. Akkor azt mondta, „az apámnak és mindenkinek, aki ebben részt vett, börtönben a helye”.

A bíróság először elutasította keresetét, végül azonban 25 év után lemondott a menedzsere, majd a mellé kirendelt ügyvéd is, akinek a helyére került Matthew Rosengart azonnal kérte az énekesnő apja, Jamie Spears elmozdítását. Szeptember 7-én Jamie Spears végül maga kérte a felfüggesztését, de ezt először pénzügyi juttatásokhoz kötötte, majd továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy nem bántalmazta a lányát.

A szerdai meghallgatás alatt a bíróság előtt összegyűltek a rajongók, akik Britney Spears Hit Me Baby One More Time című számát énekelték, de ezzel egy időben Londonban is demonstráltak az énekesnő rajongói. A mostani meghallgatáson nem vett részt Britney Spears. (BBC/New York Times)

Szeptember 28-án mutatták be a Netflixen a legújabb Britney-témájú dokumentumfilmet. A kritikák szerint Erin Lee Carr Britney kontra Spears című filmje nem tesz hozzá sokat az énekesnő történetéhez, ellenben a többiekhez hasonlóan csak megpróbál még valamit kipréselni abból a nyomorból, amin Britney Spears az elmúlt 13 évben keresztülment. Nem segít Britney felszabadításán, inkább csak felhasználja őt. Hogy ezzel a filmmel Britney Spears érdekeit szolgálják-e, az közel sem biztos, bár egy dokumentumfilmnek nem is feltétlenül kell ilyen célt kitűznie maga elé. Még akkor sem, ha úgy tűnhet, az amerikai igazságszolgáltatás sem szolgálta az elmúlt években Britney Spears érdekeit.

Az viszont már inkább célja egy Britney Spears-témájú dokumentumfilmnek, hogy akit csak lehet, megszólaltasson a témában. Főleg olyanokat, akik eddig nem nagyon beszéltek. Persze ahogy a New York Times év elején megjelent dokumentumfilmjében, úgy ebben sem szólal meg Britney Spears. Megszólalnak viszont olyanok – a korábban is megszólaló ügyvéd és asszisztens mellett –, mint a paparazzóból lett barát, Adnan Ghalib és a magát Britney egykori menedzserének nevező Sam Lutfi. Lehet, hogy ők nem feltétlenül szolgálták minden esetben az énekesnő érdekeit, az általuk előadott történetek pedig sokszor zavarosak vagy ellentmondásosak, de nekik köszönhetően tudott ez a film végre újat nyújtani.

Ghalib és Lutfi szerepeltetése sok esetben valóban fura, és néhol tényleg érezni, hogy olyan, mintha mentegetnék őket (leginkább persze ők mentegetik saját magukat), de teljes mértékben indokolt, hogy két olyan embert is megszólaltattak, akik látványosan közeli kapcsolatban voltak Spearsszel, miután apja felügyelete alá került. Már csak azért is, mert a film készítésében nagy részt vállaló Jenny Eliscu – a Rolling Stone újságírója – velük együtt érte el 2009-ben, hogy Spears egy mosdóban, titokban aláírhasson egy papírt, amiben kérvényezte, hogy saját maga fogadhasson ügyvédet, miután „bizalmát vesztette” a mellé kirendelt ügyvédben, Samuel Inghamben. (A kérvényt egyébként szinte azonnal elkaszálták, még abban is kételkedtek, hogy a dokumentumon valóban Spears aláírása szerepelt.)

A New York Times februárban megjelent Framing Britney Spears című dokujában leginkább a #MeToo-mozgalom után történtekkel összevetve vizsgálták az énekesnő karrierjét, aminek hatására a néző jogosan érezte néha magát is bűnösnek, ha valaha is nevetett nemcsak Spearsen, de bármelyik bulvárnyomás alatt álló celeben. A film megjelenése után egy hónappal Spears annyit írt az Instagramján, hogy utána két hétig sírt, a BBC tavasszal megjelent, szintén róla szóló dokumentumfilmjét pedig egyszerűen álszentnek nevezte, mondván, hogy „úgy tűnik, a világot inkább a negatívum érdekli”. Ehhez azonban érdemes hozzátenni, hogy ez a két bejegyzés még azelőtt született, hogy az énekesnő kiállt volna a nyilvánosság elé azzal, hogy a korábbi megnyilvánulásaiban nem volt őszinte, csak próbált úgy tenni, mintha minden rendben lenne.

Nincs bulvártapicskolás a kopaszra borotválós fotókban

A most bemutatott Britney kontra Spears több mint két évvel ezelőtt elkezdett munkálatait kissé borította Spears bírósági meghallgatása, majd az, hogy elkezdett körülötte lebomlani az apja által felépített felügyeleti rendszer. Ezek miatt át kellett dolgozni a dokut, ami eredetileg Spears „művészetéről és médiában való ábrázolásáról” szólt volna. Valószínűleg épp emiatt nincs is túl sok izgalmas megoldás abban, hogy nem ugrálnak az időben, hanem kronologikus sorrendben haladva veszik végig az énekesnő karrierjét és életét, a meghallgatáson általa elmondottakat pedig a végére tették egyfajta katarzisként és lezárásként. De ez így volt kerek és érdekes, leginkább pedig ezerszer érthetőbb, mint a New York Times zavaros dokuja, amiben sokkal nehezebben lehetett követni, hogy kinek milyen szerepe volt Britney Spears totális tönkretételében.

Több kritika szerint azonban túl bulvárosra sikerült a film, miközben pont igazán fontosat léptek azzal, hogy ez volt az első olyan feldolgozása Spears történetének, amikor szándékosan nem mutogatták a róla készült kopaszra borotvált fotókat, és nem részletezték az amerikai bulvársajtótól megszokott tapicskolással az idegösszeroppanásának részleteit, amit már a kelleténél többször láttunk és hallottunk. Mindössze annyit említettek meg, hogy 2007-ben olyan fotók készültek Spearsről, amiket „milliószor láttunk már, olyan szalagcímek kíséretében, mint »összeomlás« vagy »padlón«”. A film készítői nem rúgtak bele egy újabbat az énekesnőbe, nem keltettek szánalmat a nézőben, nem másztak bele a nyomorpornóba, inkább azt hangsúlyozták, „utólag egyértelmű, hogy csak egy emberről volt szó, aki segítségre szorult".

Olyan kritikákat is megfogalmaztak a filmmel kapcsolatban, hogy az úgy tesz, mintha a film rendezője és a vele szorosan együtt dolgozó újságíró valami bűnügyet próbálna felfedni. Pedig hát épp ez a lényeg, a Britney kontra Spears végre tényleg azt mutatja be, hogy ami történt, az egy csúnya és gigantikus bűnügy. És erre utalt Britney Spears is június meghallgatásán, ahol azt mondta, „nem értem: ha az államnak minden megvan írásban, hogyhogy nem tesznek semmit? Az apámnak és mindenkinek, aki ebben részt vett, börtönben a helye.”

Az valóban látszik a filmen, hogy kapkodtak kicsit, hogy be tudják mutatni a szeptember 29-i bírósági meghallgatás előtt, amin eldöntik, megszüntetik-e a felügyeletet Britney Spears felett. Ennek ellenére a témában eddig készült filmek közül ez adja a legátfogóbb képet arról, hogy mi történt az énekesnővel az elmúlt 13 évben, hogyan szűnt meg Britney Spears az apja felügyelete alatt, és hogyan lett Jamie Spearsből Britney Spears.

Milliók, amikből Britney Spears gyakorlatilag semmit nem látott

Annak ellenére, hogy kijelentették, Britney Spears „alkalmatlan saját ügyvédet fogadni” és „alkalmatlan megérteni és igazgatni pénzügyeit”, ezek miatt pedig az először ideiglenes gondokságot végül állandóvá minősítették, az énekesnő az elmúlt években folyamatosan dolgozott, bevételeihez azonban nem férhetett hozzá, pénzügyeit apja felügyelte.

• Az X Factor zsűritagjaként 15 millió dollárt keresett.
• A 2013 és 2017 között öt évig tartó Las Vegas-i show-ján összesen 248 fellépése volt, és 916 184 jegyet adtak el 137,7 millió dollár értékben.
• A Piece of Me címen futó turnéján 2018-ban 9 országban lépett fel, a koncertekre pedig 260 531 jegyet adtak el 54,3 millió dollár értékben.
• 2017-ben 34 millió dollárt keresett.
• 2018-ban vagyonát 59 millió dollárra becsülték.

A fentiekből Britney Spears havonta mindössze 8 ezer dollárt kapott az apjától zsebpénzként.

A dokuban elhangzik, hogy Jamie Spears és ügyvédei szerint „tisztességesen kezelték” az énekesnő vagyonát, és Jamie Spears „dicséretre méltóan szolgálta őt az elmúlt 13 évben”. Egy bírósági beadványból kiderült, hogy Jamie Spears ügyvédei 2020-ban 1 356 293 dollárt számoltak fel költségként Britneynek, ebből több mint félmillió dollárt „médiaügyekre”.

13 év után szabadulhat a gyámság alól

• 2021. június 23-án Britney Spears egy nyilvános bírósági meghallgatáson először szólalt meg helyzetéről, és kérvényezte, hogy szüntessék meg a gyámságát. Az apja felügyelete alatt töltött éveket emberkereskedelemhez hasonlította, és úgy fogalmazott, „kínos és demoralizáló”, amin keresztül ment, állítása szerint többször fenyegették a gyerekei elvesztésével, begyógyszerezték, és sokszor akarata ellenére dolgoztatták.
• Június 30-án, egy héttel a meghallgatása után elutasították Britney keresetét az apja elmozdításáról.
• Július elején 25 év után lemondott Larry Rudolph, Britney menedzsere, aki továbbra is azt állította, nem vett részt a gondnokság körüli ügyekben.
• Júius 6-án az énekesnő mellé kirendelt ügyvéd, Sam Ingham is felmondott. Ő a gyámság ideje alatt Britney ügyvédjeként majdnem 3 millió dollárt keresett (közel egymilliárd forint). Továbbra is azt állítja, Britney Spears sosem kérte a gondnokság megszüntetését.
• Július 14-én Britney Spears új ügyvédet kapott, Matthew Rosengart azonnal kérte Jamie Spears elmozdítását.
• Szeptember 7-én végül Jamie Spears maga kérte a gondnokság megszüntetését. Erről a bíróság dönt szeptember 29-én.

(Nagy kép: Xose Bouzas / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)

„Állítsd helyre. Bla, bla, bla. Zöld gazdaság. Bla, bla, bla. Nettó nulla 2050-re. Bla, bla, bla. Ezt halljuk az úgynevezett vezetőintől. Szavak, amik jól hangzanak, de nem vezetnek tettekhez. A reményeink és ambícióink pedig belefulladnak az ígéreteikbe”

– mindezt Greta Thunberg mondta a Youth4Climate olaszországi csúcstalálkozóján tartott beszédében Milánóban. Thunberg így szidta, pontosabban utánozta a világ vezetőit az éghajlati vészhelyzet megoldására tett üres ígéreteik miatt.

Beszédében azt is elmondta, hogy „természetesen szükség van konstruktív párbeszédre”, de szerinte „az elmúlt 30 évnyi bla, bla, bla” sehova sem vezetett. Úgy gondolja azonban, hogy a kialakult helyzetet „még megfordíthatjuk”, amihez „azonnali, drasztikus kibocsátáscsökkentésre van szükség”, de ha ez nem történik meg, akkor minden úgy folytatódik, ahogy most, amikor „a vezetőink a szándékos cselekvésképtelenséggel elárulják a jelenlegi és a jövőbeli generációkat is”.

(Guardian)

Szeptember 30-án Japán mind a 27 prefektúrájában feloldják a rendkívüli állapotot, hogy októbertől felpöröghessen a japán gazdaság, mivel országszerte csökken az újonnan fertőzöttek száma. Ezt Szuga Josihide japán miniszterelnök jelentette be kedden.

A bárokra és éttermekre vonatkozó nyitvatartási és alkoholfogyasztási korlátozásokat fokozatosan kivezetik, párhuzamosan egyéb lépések, például a védettségi igazolvány és a vírustesztelés bevezetésével.

Japánban a jelenlegi rendkívüli állapotot áprilisban hirdették ki, majd többször meghosszabbították és kiterjesztették. A legszigorúbb kijárási tilalmak bevezetését azonban sikerült elkerülni, miközben 1 millió 690 ezer fertőzöttet és 17 500 halálos áldozatot regisztráltak.

Az éppen átalakulóban lévő kormány élére a hét vége felé találhatják meg Szuga utódját a kormánypártban. Mindeközben a kabinet komoly nyomás alatt van, hogy hatékonyabb járványkezelést folytasson a két hónap múlva esedékes parlamenti választások előtt.

A koronavírus-járvány kezeléséért is felelős Nisimura Jaszutosi gazdasági miniszter hangsúlyozta, hogy a korlátozó intézkedések feloldása csak fokozatos lesz, mivel aggódnak, hogy a hűvösebb időjárással megugrik a fertőzöttek száma.

Japánban a több mint féléves rendkívüli állapot ellenére júliusban megnőtt a fertőzöttek száma, a legtöbbet a tokiói olimpiai játékok után, augusztusban regisztrálták. Akkor Tokióban 5000 fölé, országosan pedig 25 ezer fölé nőtt az új fertőzöttek napi száma. A kormányzat tisztségviselői tagadták, hogy közvetlenül az olimpia okozta volna a fertőzéshullámot.

Szuga miniszterelnök úgy döntött, hogy lemond a kormánypárt és a kabinet vezetéséről, miután sokan bírálták a kormány járványkezelési intézkedéseit, illetve azt, hogy a miniszterelnök ragaszkodott az olimpiai játékok megrendezéséhez a világjárvány idején, a közvélemény akarata ellenére.

Japánban eddig a lakosság 56 százaléka kapta meg a koronavírus elleni mindkét védőoltást. (MTI)

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, Budapest 10. számú választókerületének képviselőjelöltje egy Facebook-posztban azt állítja, kedden délben megütötte őt egy fideszes szavazó a Széll Kálmán téren.

„Ez a fideszes hölgy az imént megütött a Széll Kálmán téren, miután megkérdezte, hogy én hol voltam a zsidók deportálásánál. Ide vezet az Orbán-féle gyűlölködés, az aljas hergelés. Ez a nő most még csak megütött, holnap lehet, hogy durvábbat is tenne velünk. Vessünk ennek véget, és hozzunk végre békét az országba!”

– írja posztjában Szabó, aki arról nem tett említést, hogy tervez-e feljelentést tenni az ügyben.

Hétfőn három lengyel régió is megszavazta, hogy hatályon kívül helyezik az „LMBTQ-ideológiától” mentesnek nyilvánított határozatokat, miután az Európai Bizottság a finanszírozás megvonásával fenyegetőzött – írja a BBC.

A melegellenes határozatokat először 2019-ben fogadták el, amikor az országban többen úgy gondolták, hogy a melegek jogaiért folytatott kampányok valójában támadások a „hagyományos”, katolikus értékek ellen. Abban az évben az ország közel száz régiója döntött úgy, hogy hasonló, melegellenes határozatokat hoznak, miközben az EU jelezte, hogy a határozatok diszkriminatívak és szembemennek az uniós értékekkel.

Az Európai Bizottság jelezte, hogy amennyiben érvényben maradnak a határozatok, a helyi önkormányzatoktól akár 126 millió eurónyi támogatást is megvonhatnak. Ennek hatására Podkarpackie, Lubelskie és Malopolskie hétfőn visszavonta a határozatokat, követve Swietokrzyskie példáját, ahol ezt már a múlt héten megtették. A lengyel igazságügyi miniszter szerint az Európai Bizottság által gyakorolt pénzügyi nyomás felér egy „zsarolással”.

Lengyelországban nem ismerik el jogilag az azonos neműek kapcsolatát, az országban megtiltották azt is, hogy azonos nemű párok örökbe fogadhassanak. (BBC)

Az 1 Magyarország Kezdeményezés Szegeden tartott vitáján a jelenlévő roma szószólók bocsánatkérésre szólították fel a Jobbik helyi jelöltjét, Tóth Pétert a korábbi, erősen roma-, meleg- és zsidóellenes kijelentéseiért, Tóth pedig bocsánatot kért – írja a Mérce.

Szegedi Dezső, az 1 Magyarország alapító tagja és az est moderátora a vita vége felé megjegyezte, „Tóth Péter képviselő úr pár évvel ezelőtt olyan politikai megnyilvánulásokat tett, amelyek a roma közösségekre, a meleg honfitársainkra és a zsidó honfitársainkra nézve méltánytalanok voltak”.

Szegedi itt egy olyan, Tóth által készített prezentációra utalt, amiben a szegedi Jobbik-elnök egy prezis slideshow-ban ötletelt a cigányság visszaszorításáról, de utalt a képviselő-jelölt korábbi posztjaira is, amikben melegekről és zsidókról is előítéletesen fogalmazott. Miután Szegedi újra rákérdezett a képviselőnél arra, hogy fenntartja-e a korábbi szavait, Tóth Péter azt válaszolta:

„Nem. Elnézést kérek, ha valakit megsértettem ezzel”

Majd ehhez hozzátette, nem emlékszik arra, hogy mi volt korábbi megnyilvánulásaiban olyan, ami a cigányságra vonatkozott, szerinte sok mindent félreértelmeznek, ami egy „politikai eszköz”.

A svédországi Göteborgban kedden kora reggel robbanás volt egy társasháznál a város egyik központi lakónegyedében. A robbanás után sokakat kórházba szállítottak, négy embert – három nőt és egy férfit – súlyos sérülésekkel kezelnek.

Az SR svéd közszolgálati rádió úgy tudja, legalább 25 embert szállítottak kórházba. A rendőrség egyelőre csak annyit közölt, hogy vizsgálatot indítottak, de részleteket nem mondtak. Egyelőre nem tudni, mi okozta a robbanást és a tüzet.

A mentőszolgálatok dolgoznak az emberek evakuálásán és a tűz eloltásán. A gázszivárgást kizárták, de azt ők sem részletezték, hogy mi okozhatta a robbanást.

(Reuters)

A JATO Europe adatai szerint 2021 augusztusa volt az első olyan hónap Európában, amikor több plugin hibrid vagy tisztán elektromos hajtású új autót adtak el, mint dízelt, írja a hvg.hu.

Augusztusban 151 737 konnektoros autót helyeztek forgalomba Európában, dízelmotoros autóból ugyanebben a hónapban pedig 141 635 darabot. A piacot viszont továbbra is a benzines autók uralják 56 százalékos részesedéssel.

2021 első 8 hónapjában már több mint 1,32 millió plugin hibrid, illetve villanyautót adtak el Európában. Ez jelentős növekedés az előző évben regisztrált 158 ezerhez képest.

Magyarországra érkezik az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának tényfeltáró küldöttsége, ami elsősorban a jogállami normák érvényesüléséről akar tájékozódni. A Népszava azt írja, a hét tagú delegációt Varga Judit igazságügyi miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter fogadja. A lap szerint az EP-képviselők szerettek volna találkozni Orbán Viktorral is, de a miniszterelnök elutasította a megkeresést.

A küldöttség tagjai megbeszélést folytatnak többek között Karácsony Gergely főpolgármesterrel, fideszes és ellenzéki parlamenti képviselőkkel, az ellenzéki pártok vezetőivel, számos független, illetve kormánypárti újságíróval, társadalomkutatóval, civil szervezet vezetőjével.

Az ellenzéki előválasztást felügyelő Országos Előválasztási Bizottság „2021. szeptember hó 27. napján 22/ET/2021 számú határozatában megállapítja, hogy a Tóth Bertalan által írt etikai beadványt Ráczné Földi Judit álláspontját megvizsgálva elutasította” – olvasható a DK közleményében, ami szerint csak a vádlók szavaztak igennel a saját vádjaikra.

A közlemény szerint a Földi Judit által a Bizottságnak benyújtott, közjegyző által hitelesített hivatalos dokumentumok kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Földi Judit soha nem volt offshore-cég tulajdonosa.

A DK szerint „bocsánatkéréssel tartoznak” azok, „akik a demokrácia legalapvetőbb szabályát figyelmen kívül hagyva még a vizsgálat előtt, a tények ismerete nélkül Földi Judit visszaléptetését követelték”.

Az ügyben egymásnak feszült Karácsony Gergely és a DK, utóbbi miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára kitart Ráczné mellett: „Beszéltem Földi Jucival, azt mondta, hogy ez nem igaz, csak próbálják besározni, ezért jogi lépéseket tesz.”

A Fejér megyei 1-es körzetben ketten indulnak még, egy momentumos és egy MSZP-s jelölt. Rácznét támogatja a Jobbik és a Liberálisok is.

Az oltás pillanatáról Joe Biden videót is posztolt Twitterére, ahol azt írta, megkapta a harmadik, emlékeztető oltást, ami az elsőhöz és a másodikhoz hasonlóan „biztonságos és egyszerű” volt. Ezek után arra kért mindenkit, hogy oltassa be magát, mert „együtt életeket menthetünk és legyőzhetjük ezt a vírust”.

A 78 éves amerikai elnök elmondása szerint azért kapott harmadik oltást, mert 65 év feletti. Elmondta, hogy felesége, Jill Biden is hamarosan megkapja a harmadik, emlékeztető oltását.

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) a múlt héten hagyta jóvá, hogy a 65 évnél idősebbek, a valamilyen alapbetegségben szenvedő, illetve az egészségügyi szempontból veszélyes munkahelyen dolgozók megkaphassák a Pfizer vakcinájának harmadik, koronavírus elleni, emlékeztető oltását.

Az Egyesült Államokban az kaphatja meg a harmadik oltását, aki legalább hat hónapja kapta meg a másodikat. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) egyelőre nem hagyta jóvá a Moderna emlékeztető oltásra vonatkozó kérelmét, a Johnson and Johnson vállalat pedig még be sem nyújtotta azt.

Az MTI azt írja, a CDC adatai szerint az Egyesült Államok felnőtt lakosságának 23 százaléka még egyetlen oltást sem kapott.

Szeptember 28-án, kedden lehet utoljára szavazni az ellenzéki előválasztáson, a kilencnapos szavazási időszak hivatalosan 20 órakor ér véget, azonban az általános választásokhoz hasonlóan az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB) engedélyezi, hogy a 20 órakor már sorban állók még leadhassák a szavazatukat.

Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a sátraknál a zárás pillanatában a szavazóbiztosok kijelölik, hogy kik azok a sorban álló személyek, akik még leadhatják a szavazatukat. A sorban állási szabályt nemcsak a személyes, de az online szavazásnál is alkalmazni kell: az online szavazásnál a regisztráció megkezdésére 20 óráig van lehetőség, ezt követően 20.15-ig van mód a regisztráció befejezésére. Akiknek 20.15-kor van sikeres regisztrációja, azok sorban állónak minősülnek. Az online szavazás akkor zárul, amikor az utolsó sorban álló személy videós azonosítása lezárul, és leadja a szavazatát.

Hétfőn összesen 57.545 fő szavazott az ellenzéki előválasztáson, az összesített adatok szerint pedig az elmúlt több mint egy hétben már több mint 570 ezren szavaztak.

Frissítés: A sátrak nyitvatartási ideje eltérő lehet, vannak, amik már este hatkor zárnak, így érdemes előre megnézni, hogy melyik sátor meddig tart nyitva.

A Ronald Reagan egykori amerikai elnök ellen 1981-ben merényletet elkövető John Hinckley feltétel nélküli szabadlábra helyezéséről döntött Paul Friedman bíró, aki ezt Washingtonban, egy bírósági meghallgatáson jelentette be.

Friedman 2016-ban már engedélyezte, hogy Hinckley elhagyja azt a washingtoni pszichiátriai kórházat, ahol harminc éven át élt, de korlátozta helyváltoztatását és internet-használatát.

A bíró a hétfői meghallgatáson azt mondta, a megmaradt korlátozások feloldását tervezi, miután a most 66 éves Hinckleynél nem mutatkoznak aktív mentális betegség tünetei, 1983 óta nem tanúsít erőszakos magatartást, és nem érdeklik a fegyverek. A bíró a tervek szerint a jövő héten adja ki döntéséről az írott utasítást.

Kacie Weston szövetségi ügyész a meghallgatáson azt mondta, az igazságügy-minisztérium egyetért azzal, hogy Hinckleyt feltétel nélkül szabadlábra kell helyezni, de szerinte a korlátozásokat hivatalosan csak 2022 júniusában kell feloldani, hogy az ügyészek továbbra is tanulmányozhassák Hinckley életét édesanyjának halála után.

1981-ben az akkor 25 éves Hinckley azért próbálta megölni Reagant, hogy felhívja magára A taxisofőr című filmben látott Jodie Foster figyelmét. A merénylet során Ronald Reagan tüdeje sérült meg, de gyorsan felgyógyult. Hinckley Washingtonban lőtt rá az elnökre, a Hilton szálloda előtt. A támadás másik három sérültjének egyike James Brady fehér házi szóvivő volt, aki marandó sérülései miatt tolószékbe került, felépülése után pedig a fegyvertartás szigorításának egyik szószólója lett.

Hinckleyt az esküdtszék 1982-ben az elmeállapota miatt nem találta bűnösnek. (MTI)

A brit kormány készenlétbe helyezte a hadsereget, hogy segíthessenek enyhíteni az üzemanyag-ellátási problémákon, miután negyedik napja hosszú sorokban kígyóznak a tankolni akaró emberek, és egymás után zárják be a benzinkutakat.

A benzinhiány az elmúlt napok pániktankolása miatt alakult ki, de az alapvető problémát az okozza, hogy nincs elég teherautó- és kamionsofőr az országban. Ehhez hozzájárult a Brexit, a járvány, de a bérszínvonal és az is, hogy a munkaerő gyakorlatilag elöregedett. A brit Közúti Fuvarozók Szövetsége egy augusztusban készített felmérése szerint a járvány előtti 600 ezerhez képest most több mint százezerrel kevesebb sofőr van az Egyesült Királyságban. A helyzeten rontott a Brexit és az is, hogy a járvány miatt legalább 30 ezer tehergépkocsi-vezetői vizsga maradt el. A hír után, hogy a kamionoshiány miatt gondok voltak az üzemanyag-szállítmányokkal, az emberek pánikszerűen rohamozták meg a benzinkutakat. A pánikvásárlás pedig annak ellenére is folytatódott, hogy a Shell, az ExxonMobile és a Greenergy közös nyilatkozatban jelentette ki, hogy az ellátási problémát nem az országos üzemanyaghiány okozza, hanem a hirtelen megnövekedett kereslet.

A BBC szerint most akár 150 katonai tartálykocsi-vezetőt is kiképezhetnek és szükség esetén bevethetnek. Az energetikai miniszter, Kwasi Kwarteng szerint a hadsereg készenlétbe helyezése „észszerű és elővigyázatos lépés”, mert „szükség esetén a katonaság bevetése további kapacitást biztosíthat az ellátási lánc számára, ami enyhítheti az üzemanyag iránti kiugró kereslet okozta nyomást”.

Úgy tudni, hogy a katonai sofőröknek az esetleges bevetésük előtt még részt kell venniük egy egy speciális kiképzésen, ami akár öt napig is eltarthat.

A bevethető katonaság mellett a kormány engedélyezte a különleges vezetői engedélyek meghosszabbítását, hogy még több olyan sofőr legyen, aki szállíthat benzint. Emiatt a szeptember 27. és december 31. között lejáró különleges jogosítványok érvényességi idejét meghosszabbítják 2022. január 31-ig, anélkül, hogy a sofőröknek továbbképzésen vagy vizsgán kellene részt venniük.

A nagyobb üzemanyaggyártók közös közleményükben, amiben azzal próbáltak mindenkit nyugtatni, hogy a hiányt csak a hirtelen megnövekedett kereslet okozta, azt is közölték, hogy mivel most szerintük sok autóban a szokásosnál több üzemanyag van, emiatt arra számítanak, hogy a kereslet a következő napokban lassan visszatér a normál szintre.

Mindeközben az egészségügyi dolgozók és a börtönökben dolgozók szakszervezete azt követelte, hogy az alapvető ellátásban dolgozók számára biztosítsanak elsőbbséget az üzemanyag-vásárlásnál.

Bár néhány mentőszolgálatnak saját benzinkútja van a telephelyén, és az ő ellátásukat várhatóan valóban prioritásként kezelik majd, egy észak-londoni mentőorvos a BBC-nek azt nyilatkozta, az elmúlt napokban előfordult, hogy több kutat is fel kellett keresnie, mert sehol nem volt benzin.

Egy szintén a BBC-nek nyilatkozó nő, aki a férjét próbálta meg kórházba vinni, amikor üzemanyagra lett volna szüksége, azt mondta, a benzinkutaknál zajló őrületért egyértelműen a médiát okolja: „Ha senki nem szólt volna erről, a teherautósofőrökről meg mindenről, akkor nem kezdődött volna el ez a pánik.”

A kormány átmenetileg felmentette az üzemanyaggyártó vállalatokat a versenyjog alól, így együttműködhetnek és egyeztetni tudnak, hogy célzottan szállítsanak üzemanyagot az ország legkritikusabb helyzetben lévő részeire. Emellett bejelentették, hogy ideiglenes vízumot adnak 5000 külföldi, üzemanyag- és élelmiszerszállító teherautósofőrnek egészen szentestéig. Ezzel kapcsolatban azonban Richard Walker, az Iceland szupermarket ügyvezető igazgatója a BBC Two Newsnight című műsorában azt mondta, a vízumok kiadása csak október közepén kezdődik, és egyébként sem tudja, „ki az, aki néhány hétért feladna egy teljes munkaidős állást Európában”.

Miután az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, rengeteg európai sofőr tért vissza a hazájába, vagy döntött úgy, hogy inkább máshol vállal munkát, de nemcsak a Brexit, hanem a járvány is rengeteg külföldi munkavállalót késztetett hazatérésre. Utóbbi miatt Németországban és Lengyelországban is kamionoshiány alakult ki.

(BBC)

(Nagy kép: Zhanna Manukyan / Sputnik / Sputnik via AFP)

„Ha ma lennének a választások, Farkas Péter Barnabás, a Jobbik képviselőjelöltje Ózdon és környékén 6 százalékkal verné meg a Fidesz jelöltjét. Erre Budapest főpolgármestere arra szólít fel, hogy vonjam meg a támogatásomat a vidéki jelöltünktől, mert előkerült róla egy régi fénykép, ahol szerinte kart lendít. A jelölt szerint meg nem. Hogy rövidre zárjam: eszemben sincs megvonni a támogatásomat”

– írja Facebookon Jakab Péter, hozzátéve, hogy „aki képes legyőzni a Fideszt, azt minden erőmmel támogatom”.

Farkas Péter Barnabásról a napokban került elő egy 2018-as fotó, ami egy lengyel kiállítás zsidóellenes feliratokat bemutató részén készült, az ózdi képviselőjelölt képen látható mozdulata pedig erősen emlékeztet egy náci karlendítésre. A jobbikos politikus a kép nyilvánosságra kerülése után azt mondta, mozdulata nem karlendítés volt, hanem a társainak integetett, hogy álljanak össze egy csoportképre.

A Momentum már másnap bejelentette, hogy nem támogatják a továbbiakban Farkas Péter Barnabást, majd később az LMP, azt megelőzően pedig Karácsony Gergely is kihátrált mögüle. Dobrev Klára azonban elhiszi az ózdi jelöltnek, hogy csak integetett a képen.

Horvát tudósok egy csoportja nyilvános felhívást intézett a parlamenthez és a kormányhoz, amelyben arra szólítottak fel, hogy mielőbb fogadjanak el konkrét cselekvési tervet az Adriai-tenger védelmére, amely szerintük elengedhetetlen a horvát társadalom fenntartható fejlődéséhez.

Évek óta folyik az Adriai-tenger szakmai és tudományos kutatása, de hiány van rendszerszintű interdiszciplináris kutatásokból, amelyek megmagyaráznák a „vágtató változásokat”. A horvát tudósok szerint a változások visszafordíthatatlanok, az Adriai-tenger hőmérsékletének emelkedése a tengerszint és a sótartalom növekedéséhez vezet, valamint fokozott rétegződést eredményez, ami közvetlen hatással van a tengeri áramlatok körforgására és a viharhullámok megjelenésére.

Az Adriai-tengerben egyre több nem őshonos faj jelenik meg, trópusi halak, algák, baktériumok és kocsonyás organizmusok. Sokan közülük idegenhonos (invazív) fajok és gyakran mérgezőek. Emiatt csökken a biológiai sokféleség, egyre gyakoribb jelenség a fitoplankton-virágzás és a medúzák tömeges megjelenése, amely negatív hatással van a turizmusra is.

A turisztikai tevékenységek az éghajlatváltozással együtt gyakorolják a legnagyobb nyomást az Adriai-tengerre. A szennyvízzel és az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel nagy mennyiségű káros anyag jut a tengerbe, amely a táplálékláncon keresztül halmozódik fel a tengeri élőlényekben. Közvetlen veszélyt jelentenek az ellenőrizetlen part menti építkezések is. Emellett a műanyagok és egyéb hulladékok egyre nagyobb problémát jelentenek az élővilág számára, és hosszú távon hatással lehetnek a tengeri élővilág minőségére és az emberek egészségére.

A tudósok a felhívással cselekvésre akarják ösztönözni a kormányt, hogy hozzanak konkrét és célratörő intézkedéseket a probléma megoldására. Egy tudományos tanácsadó testület létrehozását is javasolják, hogy az vegyen részt a védelmi intézkedések és az erre vonatkozó jogszabályok kidolgozásban, valamint az Adriai-tengerben történő változások rendszerszintű követésében. (MTI)

Egy kiberbiztonsági szakértő vizsgálata „kétséget kizáróan bizonyítja, hogy támadássorozat valósult meg az előválasztást is kiszolgáló infrastruktúra ellen”, és „az is nyilvánvaló, hogy ezek a támadások a legfontosabb pillanatokra voltak időzítve” – olvasható az aHang közleményében.

A szeptember 18-án, szombaton induló ellenzéki előválasztás rögtön az első nap félbeszakadt, már reggel több sátornál jelentettek problémát, az ott dolgozóknál lévő tabletek hibaüzeneteket jeleztek, és elkezdett leállni az elovalasztas.hu oldal is.

A szervezők már aznap délután azt közölték, hogy egy „minden részletre kiterjedő technikai elemzést” követően „világossá vált”, hogy „ismeretlen eredetű tömeges terhelés érte az előválasztás háttérrendszerét”.

A mostani közleményben azt írják, Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő jelentéséből látszik, „hogy a szerverszoba-szolgáltató infrastruktúráját terhelte túl a támadás, ami ellen más konfigurációval sem tudtunk volna semmit tenni (hiszen a rendelkezésünkre álló – legnagyobb csomag – sávszélességének többszörösét továbbították a szerverek felé), emellett rendszereink eredetileg tervezett kapacitása bőven kiszolgálta volna az előválasztás megvalósítását”.

A jelentés összegzése szerint kijelenthető, hogy

• a rendszer a nem tervezett hálózati terhelés miatt nem tudott kiszolgálni,
• a forgalomban tapasztalt támadási minták egyike sem hálózati túlterhelés, sokkal inkább a kiszolgálók és az alkalmazás sérülékenységeit letapogató próbálkozások voltak,
• a leállást pedig a megnövekedett forgalom, melynek 41%-a nem rendeltetésszerű volt, valamint a szerverek internetkapcsolatának alulméretezése és a belső szinkronizáció hiánya okozta.

A hétvégén tartották meg az alcsútdobozi arborétumban Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea esküvőjét, amire külön logót is terveztek. Várkonyi most fotókat osztott meg Instagramján az esküvőről, a képeket azonban csak linkelni tudjuk, mert Mészáros Lőrinc felesége úgy döntött, a fotók „felhasználása tilos és engedélyköteles”.

A képek alapján Várkonyi egy 1395 eurós, vagyis közel félmillió forintba kerülő Jimmy Choo cipőben házasodott össze Mészáros Lőrinccel.

Az esküvőt teljes titokban próbálták tartani, az arborétumot körbekordonozták, a kordonokat pedig fekete lepellel borították le, hogy még csak véletlenül se lehessen belátni.

Várkonyi Andreának és Mészáros Lőrincnek nemrég lett közös cége. Várkonyi áprilisban ismerte el, hogy: „A párom Mészáros Lőrinc, ami eddig sem volt titok, most meg pláne nem az.”

A Hot! magazin akkor azt írta, Várkonyi és a felcsúti milliárdos „nagyjából hónapokkal azután” kerültek közel egymáshoz, hogy Mészáros Lőrinc 2020 őszén elvált feleségétől, Kelemen Beatrixtól, akivel három közös, felnőtt gyerekük van. Annak ellenére, hogy tavaly februárban azt mondta, nem tekinti magát közszereplőnek, Mészáros válásáról az állami hírügynökség számolt be.

Várkonyi Andrea 2006 és 2017 között Bochkor Gábor élettársa volt, a kapcsolatukból 2007-ben született egy lányuk. A volt műsorvezető 2020 elején Zsidró Tamás fodrásszal volt együtt, az ő kapcsolatuk 2020 áprilisában ért véget.

Frissítés: Információink szerint Mérő Péter tervezte Várkonyi ruháját, amire az összes gyöngyöt kézzel varrták.

A Spice Girlsből ismert Melanie Chisholm, Shane Lynch, a Boyzone énekese és az S Club 7 egyik tagja, Hannah Spearritt is azzal vádolja Rupert Murdoch médiabirodalmát, hogy lehallgatták a hangpostájukat.

A 90-es évekből ismert popsztárok nincsenek egyedül, az elmúlt 15 évben többen is perelték Murdoch különböző lapjait telefonos lehallgatás miatt. A Guardian azt írja, a Murdoch lapjait érintő ügy most a legfelsőbb bíróságon folytatódik.

A 90-es évek popsztárjai a keresetet Murdoch News Group Newspapers nevű leányvállalata, a Sun és az időközben megszűnt News of the World jogi tulajdonosa ellen nyújtották be. Murdoch az elmúlt években több százmillió fontot fizetett már ki hasonló ügyek rendezésére.

Korábban Harry herceg is azzal vádolta meg a Sunt és a News of the Worldöt, hogy lehallgatták a telefonját, Piers Morgan pedig, aki a Mirrornál dolgozott, korábban arról beszélt, hogy a Mirrornál bevett szokás volt lehallgatni az ismertebb emberek, így például Paul McCartney telefonját. Morgan tagadta, hogy ő valaha is részt vett volna ezekben. (Guardian)

Az Országos Előválasztási Bizottság közleménye szerint vasárnap összesen 75 547 fő szavazott az ellenzéki előválasztáson, ez azt jelenti, hogy eddig már több mint 515 ezren szavaztak.

A sátrakban szeptember 26-án 55 527 szavazó jelent meg, interneten pedig 20 020-an adták le szavazatukat.

A választás kedden este 8 órakor ér véget. A szavazatok feldolgozását szerda reggel kezdik meg. A képviselőjelölti eredményeket a nap folyamán folyamatosan ismerteti majd az OEVB, a miniszterelnök-jelölti választás eredménye késő délutánra várható.

A Nógrád Megyei Főügyészség emberkereskedelem és más súlyos bűncselekmények miatt emelt vádat egy 22 éves salgótarjáni férfival szemben, aki embertelen körülmények között tartott fogva és dolgoztatott munkásokat.

2018 és 2020 között ház körüli és építőipari munkákra hívott kiszolgáltatott helyzetű embereket dorogházi birtokára, azt ígérve nekik, hogy fizetést, szállást és ételt kapnak cserébe. Az ügyészség közleménye szerint nemcsak toborozta az embereket, de volt, hogy 70 ezer forintért vásárolt meg valakitől egy gondnokság alatt álló férfit, akit szintén dolgoztatott.

Az embereket a nyári konyhában, illetve egy udvaron álló, működésképtelen autóban szállásolta el, ételt alig kaptak, és a házban található fürdőszobát és vécét sem használhatták. A birtokot csak a vádlott engedélyével hagyhatták el, és ha ezt valaki megszegte, annak a férfi hátrakötözte a kezét, és lánccal kikötötte.

Az ügyészség a közleményében úgy fogalmaz, hogy „amikor a vádlott tudatmódosító szerek hatása alatt nem tudott aludni, az egyik sértettet felébresztette, és arra kényszerítette, hogy vele éjszakázzon”, illetve egy nőt arra is rávett, hogy nála éljen. A vádlott a közlemény szerint több dolgozóját is arra kényszerítette, hogy erőszakolják meg ezt a nőt.

A férfi ezeken túl a nála dolgoztatott emberek nevére autókat vásárolt, hogy ne kelljen fizetnie tulajdonszerzési illetéket.

Az emberek egy része végül meg tudott szökni, a férfi ellen ezek után indult eljárás. A Nógrád Megyei Főügyészség emberkereskedelemmel, nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel, személyi szabadság megsértésével és közokirat-hamisítással vádolja.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt vádat emelt egy férfi ellen, aki 2020 áprilisában Lajosmizsén egy horolókapával úgy megverte a saját apját, hogy az életveszélyes sérüléseket szenvedett.

Miután összevesztek, a vádlott az udvaron felkapott egy horolókapát, és a házba menekülő apja után indult, akit többször megütött. Az ütések során a horolókapa feje is letört a nyeléről.

A vádlott apja a fején, a mellkasán és mindkét karján több sérülést, köztük életveszélyes sérülésként a homlokcsont mindkét oldalának darabos törését és agyzúzódást szenvedett.

A férfit – aki egy másik ügy miatt van épp letartóztatásban – a főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntettével vádolja.

Afganisztán Helmland tartományában a tálibok megtiltották a borbélyoknak, hogy megborotválják vagy levágják a hozzájuk érkező férfiak szakállát, mondván, hogy az sértené az iszlám törvényeket. Néhány kabuli borbély azt mondta, ők is hasonló utasítást kaptak. A tálib vallási rendőrség közölte, hogy aki megszegi a szabályokat, azt megbüntetik.

A Helmlandban élő borbélyok és fodrászok szerint „senkinek sincs joga panaszkodni”, azt mondták, „a tálib harcosok folyamatosan figyelmeztetnek, hogy ne nyírjunk szakállat”.

Az egyik fodrász azt mondta, kapott egy telefonhívást, amiben egy magát kormánytisztviselőnek mondó valaki arra utasította őt, hogy „ne kövesse az amerikai stílusokat”, és ne borotválja vagy vágja le senki szakállát.

A tálibok első, 1996 és 2001 közötti uralma alatt a keményvonalas iszlamisták ugyanígy betiltották feltűnő frizurákat, és ragaszkodtak hozzá, hogy a férfiak szakállat növesszenek. (BBC)

Rövid ideig úgy tűnt, hogy Izland történelmet írt, és Európában először sikerült elérniük, hogy többségben legyenek a nők a parlamentben, de a szavazatok újraszámlálása során kiderült, hogy a 63 képviselői helyből csak 30-at nyertek el a nők. A korábbi eredmények alapján még azt mutatták, hogy 33 hely lehet az övék.

Az ötven százalékos küszöböt eddig egyetlen európai országnak sem sikerült átlépnie, eddig Svédország állt hozzá a legközelebb 47 százalékkal, de most őket megelőzték az izlandiak azzal, hogy a parlamenti képviselők több mint 47 százaléka nő.

Az újraszámlált eredmények szerint bár további hat nőt választottak be a parlamentbe, a mandátumok többsége még mindig a férfiaknál van.

Izlandon egyébként sok más országgal szemben nem szabályozza törvény, hogy a parlamentben hány nő legyen, sok párt azonban megköveteli, hogy a jelöltek között mindenképpen legyen nő is.

A nemek közti egyenlőség terén Izlandot régóta vezető országnak tartják: az első törvényt a férfiak és nők egyenlő bérezéséről 1961-ben hozták, a világon elsőként pedig ők választottak női elnököt 1980-ban.

A világon mindössze öt olyan ország van, ahol a parlamenti helyek legalább felét nők foglalják el. Az első helyen Ruanda áll, ahol a parlament alsóházának 61,3 százalékát nők teszik ki. Ruandát Kuba követi 53,4 százalékkal, a harmadik helyen Nicaragua áll 50,6 százalékkal, Mexikóban és az Egyesült Arab Emírségekben pedig a parlament fele nőkből áll.

Az Egyesült Államok képviselőházának mindössze 27,6 százalékát teszik ki nők.

(BBC)

A „migránsozás” sem segít a kormánypártoknak a fővárosban, a budapestiek 58 százaléka akkor is az ellenzéki összefogásra voksolna 2022-ben, ha addig egy Magyarországot is érintő menekültválság alakulna ki – írja a Népszava a Publicus Intézet nekik készített felmérése alapján.

A Népszava szerint Orbán Viktornak jól jönne egy 2015-öshöz hasonló menekültválság, mert bár a felmérés szerint Budapesten 28 százalékra számíthat a Fidesz, a községekben már 44 százalékot kapnának az ellenzék 34 százalékával szemben. De egy esetleges menekültválságban tartott parlamenti szavazáson az ellenzék és a mostani kormánypártok is 39-39 százalékot kapnának.

A Publicus felmérése szerint Magyarországon a lakosság 71 százaléka azt gondolja, hogy az Afganisztánban történtek miatt nagy valószínűséggel a 2015-ben tapasztalthoz hasonló menekülthullám indul Európa és így Magyarország felé is. Mindössze 20 százalék nem tart ettől.

A kormánypárti szavazók mindössze 9 százaléka gondolja úgy, hogy be kellene fogadni azokat, akik bizonyítani tudják, hogy életveszélyből menekülnek. A Fidesz-KDNP szimpatizánsok 23 százaléka pedig azt tartaná helyesnek, ha a menekülőket egyszerűen visszatoloncolnák Afganisztánba.

Nagy többséggel a terhességmegszakítás legalizálása mellett döntöttek San Marinóban egy vasárnapi népszavazáson, ezzel egy 1865-ben hozott törvényt helyeznek hatályon kívül.

77,3 százalék támogatta, hogy a terhesség 12. hetéig engedélyezett legyen az abortusz, azt követően viszont csak abban esetben, ha a nő élete veszélybe kerül, vagy ha a magzat fejlődése súlyos rendellenességet mutat. A szavazáson csak az arra jogosultak 41 százaléka vett részt.

Miközben San Marinóban az abortusz legalizálása mellett döntöttek, addig nemrég Lengyelországban és az egyesült államokbeli Texasban megszigorították az abortuszt szabályozó törvényeket. Mexikóban viszont a legfelsőbb bíróság nemrég döntött úgy, hogy az abortusz büntetése alkotmányellenes.

San Marinóban eddig a művi terhességmegszakításért akár három év börtönnel is büntethették a nőket, hat évvel pedig azokat, akik elvégezték az abortuszt. A San Marinóban élő nők eddig csak Olaszországba mehettek abortuszra, ahol magánellátásban az több mint 1500 euróba kerül.

San Marino nem csak ebben maradt el más európai államoktól: a nők csak 1960-ban szavazhattak először, politikai tisztséget pedig csak 1974 óta tölthetnek be. A válást is csak 1986-ban legalizálták, 16 évvel Olaszország után. (MTI)

Kim Dzsong Un észak-koreai vezető befolyásos testvére, Kim Jo Dzsong pénteken bejelentette, hajlandóak újraindítani a tárgyalásokat Dél-Koreával, amennyiben „felhagynak az ellenséges politikával”.

Kim Jo Dzsong ezzel reagált arra, hogy a dél-koreai elnök, Mun Dzse In azt kérte, egy közös nyilatkozatban hivatalosan is zárják le az 1950 és 1953 közötti koreai háborút, aminek nem egy békeszerződés, hanem csak egy fegyverszüneti egyezmény vetett véget.

A két ország hivatalosan azóta is háborúban áll. Phenjan a napokban több hónap után ismét kilőtt két ballisztikus rakétát, Szöul pedig egy tengeralattjáróról indítható rakétát próbált ki.

Kim Jo Dzsong azt mondta, akkor vethetnek véget a háborúnak, ha Dél-Korea „elhatárolódik a logikátlan előítéletektől, a rossz szokásoktól és az ellenségeskedéstől”, csak akkor lehet „szemtől szemben leülni és kimondani a háború végét”. (BBC)

A Netflix bejelentette, hogy még idén bemutatják a Tiger King második évadát, amit 2020-ban és részben 2021-ben forgattak. Azt egyelőre nem tudni, hogy az első évadból kik fognak feltűnni az új részekben.

A második évadból egyelőre csak egy pár másodperces teasert mutattak be, amin annyi látható, hogy Joe Exotic a börtönből telefonál valakivel.

A nagymacska-szaporító énekes/showman/állatkertfenntartó Joe Exoticot (eredeti nevén Joseph Maldonado-Passage) 2020 januárjában ítélték 22 év börtönbüntetésre, miután megpróbált felbérelni két embert legnagyobb riválisa, az állítólag a nagymacskák védelmében fellépő Carole Baskin megölésére.

Exotic egykori oklahomai állatkertjét 2020 nyarán Carole Baskin szerezte meg. (CNN)

„A koronavírus utáni gyors gazdasági helyreállás magával hozta az infláció megugrását az egész világban” – ezt Matolcsy György mondta a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciáján a Népszava szerint. A jegybankelnök szerint minél gyorsabb a gazdasági kilábalás, annál erősebb az inflációs nyomás, ami ellen a jegybankoknak harcolniuk kell.

Az MNB által publikált Inflációs jelentésében megemelte az infláció előrejelzését, és a korábbi 4,1 helyett 4,6-4,7 százalékot vár, 2022-re pedig 3,4-3,8 százalékkal számol. A jelentés szerint az üzemanyagárak idén 20,4, a jövedéki termékek (alkohol, dohány) pedig 10,4 százalékkal drágulnak.

Miközben az árak idén átlagosan 4,7 százalékkal emelkednek, az élelmiszerek áremelkedése csak 3,2 százalék lesz a jegybank előrejelzése szerint, de ennél jóval nagyobb inflációt érzékel a lakosság, mivel egyes termékek árai 10-20 százalékkal is megemelkednek. (A 3-4 százalékos infláció úgy jön ki az MBN-nek, hogy közben néhány termék ára csökken is.)

A jövő évi előrejelzés szerint az átlagos áremelkedés 3,6 százalék lesz, az élelmiszerárak 4,8 százalékkal fognak emelkedni, az üzemanyagáraknál 6,8 százalékkal, a piaci szolgáltatásoknál pedig 4,6 százalék emelkedéssel lehet számolni.

Szeptember 25-én nyitják meg a Hungexpón a Vadászati Világkiállítást, ezzel egyidőben a Greeenpeace aktivistái a kiállítás egy plakátja elé elhelyeztek egy „Vadászati Kiállítás: Lőttek a természetvédelemnek!” feliratot.

A Greenpeace közleménye szerint az akcióval arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a kormány természetvédelmi eseményként hirdeti a kiállítást, a költségvetése sokszorosa annak, mint amennyit egy év alatt az állam a valódi természetvédelemre, például a nemzeti parkok fenntartására költ.

„A vadászati világkiállításra 17 milliárd forintnyi közpénzünket költötte el a kormány – ennyi legalábbis a hivatalosan kommunikált legutolsó összeg. Ez több mint 2,5-szer annyi, mint amennyit idén a kormány az összes nemzeti parkunk fenntartására ad. Ennél abszurdabb szimbóluma nincs is annak, hogy mi zajlik ebben az országban természetvédelem címén”

– mondta Rodics Katalin, a Greenpeace természetvédelmi szakértője.

A Greenpeace közleménye szerint 2021-ben 6,9 milliárd forintot költ az állam a 10 magyar nemzeti park fenntartására együttesen.

Korrupció miatt indult eljárás egy szolnoki ügyvéd ellen a Központi Nyomozó Főügyészség sajtóközleménye szerint. Miután 2011-ben megkereste őt egy férfi, akinek a lánya ellen közúti baleset okozása és segítségnyújtás elmulasztása miatt indult büntetőeljárás, az ügyvéd azt ajánlotta neki, hogy kétmillió forintért cserébe elintézi, hogy ne vegyék el a lánya jogosítványát, és csak pénzbüntetést kapjon.

A férfi kifizette a pénzt az ügyvédnek, aki ezek után kért egy fazék birkapörköltet is, amit még az ítélethirdetés előtt meg is kapott.

2014-ben aztán újra megkereste ezt az ügyvédet a férfi, akinek most nem a lánya, hanem a testvére ellen indult büntetőeljárás ittas vezetés miatt. Az ügyvéd ebben az esetben is felajánlotta a segítségét újabb kétmillió forintért cserébe.

Az nem derült ki, hogy a pénzen felül ebben az esetben is kért-e birkapörköltet, csak azt tudni, hogy nem ismerte el tettét és panasszal élt a gyanúsítás ellen.

Az Apple szerint az iPhone képes lehet felismerni

• a szorongást,
• a depressziót
• és a kognitív hanyatlást.

Az iPhone figyelné a felhasználó fizikai aktivitását és alvási szokásait, de külön kiemelte, hogy „a magánélet védelme érdekében” az általuk vizsgált adatok kizárólag a készüléken lennének jelen, nem pedig egy központi szerveren.

A diagnosztizáláshoz felhasználnák a telefont használó ember arckifejezéseit, beszédmódját, sétájának tempóját és gyakoriságát, alvási szokásait, de akár gépelési sebességüket, a gépelési hibák gyakoriságát, és azt is vizsgálnák, mit írnak le.

A Wall Street Journal által idézett tanulmány szerint az Apple ezzel kapcsolatos munkája még nagyon korai stádiumban van, de „az Apple vezetői optimisták”. (9to5mac)

Stéphane Bancel, a Moderna vezérigazgatója a svájci Neue Zuercher Zeitungnak csütörtökön azt nyilatkozta, szerinte a koronavírus-járványnak egy éven belül vége lehet a vakcinagyártásnak köszönhetően.

„Ha megnézzük az elmúlt hat hónap gyártási kapacitásának bővítését, akkor az alapján a jövő év közepére elegendő vakcina állhat rendelkezésre, hogy a világon mindenkit beolthassanak”

– mondta Bancel, aki ezek szerint azzal nem számolt, hogy vannak a világon oltásellenesek is. Számolt viszont azzal, hogy hónapokon belül elérhetővé válik az oltás a 12 éven aluliak, sőt az 5 éven aluliak számára is.

Úgy gondolja, hogy ha elegendő embert oltanak be a koronavírus elleni vakcinákkal, a járvány végül olyan lesz, mint az influenza: „ha beoltatod magad, lesz egy jó teled, ha nem, akkor azt kockáztatod, hogy megbetegedsz és esetleg kórházba kerülsz”. (axios)

Orbán Viktor a szokásos péntek reggeli, Kossuth rádiós interjúját azzal kezdte, hogy elmondta, szerinte Európa jövője nem a digitalizációban, az iparban vagy a zöldítésben van, hanem a gyerekben. Méghozzá a „magyar gyerekben”, mert úgy fogalmazott, „számunkra elfogadhatatlan, hogy egy hiányzó magyar gyerek helyett idehoznak valakit Afrika belsejéből”.

Arról is beszélt, hogy „megérti” az LMBTQ-csoportba tartozókat, „de azt ne várják, hogy ők neveljék a mi gyerekeinket”. A gyerekvállalás témáját a napokban bejelentett adóvisszatérítéssel együtt tovább bontogatva aztán elmondta, hogy csodálattal néz azokra a nőkre, akik dolgoznak és közben gyereket is nevelnek, „előbb-utóbb mindenki a konyhában köt ki”.

„A gyerek az gond, költséggel is jár, erőfeszítést is igényel, nem lehet egyszerre otthon is lenni a gyerekkel meg dolgozni is, vagy legalábbis ez nagyon nehéz, a nők próbálkoznak ezzel, de nem sikerül mindenkinek. A gyereknevelés mellett jól megfizetett munkahelyet találni, összeegyeztetni karrierszempontokat a családdal, az rendkívül nehéz dolog. Én csodálattal nézem a hölgyeket, akik ezzel próbálkoznak”

– mondta Orbán, aki szerint „gazdasági motiváció” is kell ahhoz, hogy „a fiatalok korán, kellő komolysággal elkötelezzék magukat a családi élet mellett”.

Orbán szerint a járvány leginkább a gyereket nevelő családok számára volt nehéz, emiatt úgy fogalmazott, „le a kalappal a családok előtt”, majd azzal folytatta: „De hát mindannyian tudjuk, hogy amikor családot mondunk, akkor elsősorban az édesanyákra gondolunk, mert a magyar életben a család az asszony körül rendeződik el. Tehát előbb-utóbb mindenki a konyhában köt ki, ha vacsorát készít az ember édesanyja, vagy a felesége.”

Az oltásokkal kapcsolatban azt mondta, azt nem lehet kötelezővé tenni, mert „a magyar nem tűri, hogy beleszóljanak az életébe”, de mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, mert „a baj azokkal van, akik nem oltatták be magukat”. Szerinte „azokat kell korlátozni, akik nem oltatták be magukat, azokat viszont védeni, akik felelősségteljesen viselkedtek, és beoltatták magukat”. A kormány nem tervez újabb lezárásokat, csak az oltatlanokra vonatkozó, korlátozó szabályokkal terveznek.

Több tucat hajléktalan tüntető rövid időre elfoglalta csütörtökön a brazíliai Sao Paulóban Latin-Amerika legnagyobb tőzsdéjét, jelezve ezzel, hogy elítélik az országban egyre növekvő egyenlőtlenséget.

A Hajléktalan Munkások Mozgalma (MTST), valamint a Félelem Nélküli Emberek (Frente Povo sem Medo) nevű csoport szerint Jair Bolsonaro elnök kormányának politikája felelős az országban kialakult gazdasági szakadék kiszélesedéséért.

„A tőzsde a spekuláció és a társadalmi egyenlőtlenség legnagyobb szimbóluma. Miközben a vállalatok profitot termelnek, az emberek éheznek, a munkahelyek pedig egyre bizonytalanabbak” – írta Twitteren az MTST.

A tőzsde csarnokában, a részvényárfolyamot mutató elektronikus táblák alatt a tüntetők több tucat piros lobogót és egy brazil nemzeti színű zászlót is lengettek, amire az „éhség” szót írták, plakátjaikon pedig az volt olvasható: „Minden drága, ez Bolsonaro hibája”. A tüntetők csoportja végül önként távozott, és az épületen kívül folytatta a tiltakozást.

A koronavírus-járvány miatt visszatért Brazíliába az éhínség: a Brazil Élelmezésbiztonsági Kutatóhálózat áprilisi tanulmánya szerint szerint 19 millió brazil éhezik, és a hajléktalanok száma is gyorsan nőtt Sao Paolóban és Rio de Janeiróban.

Brazília 2014-ben részben Luiz Inacio Lula da Silva akkori államfő szociális programjainak köszönhetően került le az ENSZ éhínségtérképéről. Ennek ellenére a 2019 óta hatalmon lévő Bolsonaro egyik első intézkedéseként felfüggesztette a Nemzeti Élelmezésbiztonsági Tanács tevékenységét. A gazdasági válság és a szociális programok megnyirbálása miatt sokan lemaradtak és éheznek, a koronavírus-járvány csak súlyosbította a helyzetet.

Az egyenlőtlenség Brazíliában már a járvány előtt is nagy volt, de a 213 milliós országban több mint 592 000 ember halálát okozó egészségügyi válság következtében tovább nőtt. Az infláció az elmúlt hónapokban meredeken emelkedett, augusztusban megközelítette a tíz százalékot éves szinten, több mint 14 millió brazil pedig munkanélküli. (MTI)

A Grand Tokaj Zrt. tulajdonjoga az államtól átkerült a Tokaj-Hegyalja Egyetem Alapítványhoz, erről az MTI számolt be, ahogy arról is, hogy „a szombaton megnyíló felsőoktatási intézmény alapítását a cég vezetői történelmi jelentőségű kezdeményezésnek tartják”.

Az „egyedülálló kezdeményezésként” létrejött Tokaj Wine Business Institute posztgraduális képzést nyújt borászok számára. Stumpf István, az alapítvány elnöke csütörtökön azt mondta, „a kormány régi adósságot törlesztett az intézmény létrehozásával, hiszen a helyi felsőoktatás múltja a 17. századba nyúlnak vissza”. Stumpf azt is mondta, hogy az új tudásközpont egyik része a pedagógus- és tanítóképzés lesz, emellett szőlészet-borászat, turizmus-vendéglátás, gazdaságmenedzsment is lesz a képzések közt.

Az MTI beszámolója szerint az alapítvány egyrészt kormányzati juttatásból kötvényeket vásárol az államkincstártól, és annak a kamataival gazdálkodhat, ezen felül a következő 5 évben további 1-1 milliárd forintot kap évente. Az összegekből az oktatás megkezdésén túl infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg.

„Sárospatakon szállodaépítés fejeződik be, fel kell újítani a tanítóképzőt, továbbá új kollégium és egyetemi kampusz is épül a szőlész-borász képzés számára” – mondta Stumpf.

Goreczky Gergely, a Grand Tokaj Zrt. vezérigazgatója szerint a tulajdonosváltás „egy új korszak kezdete”, a Grand Tokaj Zrt. Ügydöntő Felügyelőbizottságának elnöke, Szabó László pedig úgy értékelte az állam kivonulását, hogy a kormány a helyiekre bízta a Grand Tokajt, amely gyakorlati oktatást és piaci szempontú kutatási hátteret biztosít az egyetem számára.

A mostanáig állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. a borvidék legnagyobb pincészeteként borkészítéssel és borértékesítéssel foglalkozik. Az egykori Tokaji Kereskedőház 2013-ban újult meg. Az 1993-ban létrejött tolcsvai központú társaság forgalma a nyilvános jelentés szerint 2019-ben meghaladta, 2020-ban megközelítette a 2,7 milliárd forintot, és tavaly már a külföldi értékesítés aránya volt nagyobb a nettó árbevételen belül. (MTI)