Mészáros Juli

Tovább emelkedett, és már jócskán meghaladta a kétezret a szombati haiti földrengés halálos áldozatainak száma az ország polgári védelmi igazgatóságának szerda esti beszámolója szerint. A hatóságok legfrissebb adatai már 2419 halálesetet tartanak nyilván.

Az amerikai földtani intézet szerint a 7,2-es erejű földrengés epicentruma tíz kilométer mélyen volt a fővárostól, Port-au-Prince-től 150 kilométerre nyugatra található Petit Trou de Nippes település térségében. A polgári védelem 13 694 megsemmisült lakóépületről, valamint összedőlt iskolákról, kórházakról, templomokról és szállodákról tájékoztatott. Harmincezer család maradt otthon nélkül.

Szerdán tovább nőtt a feszültség a segítségnyújtás lassúsága miatt. A délnyugati Les Cayes városának repülőterén, az egyik legsúlyosabban érintett területen emberek tömegei gyűltek össze a terminál kerítése előtt, miután egy segélyszállító repülőgép megérkezett, és a személyzet megkezdte a szállítmány berakodását a várakozó teherautókba. A szállítmányokat őrző haiti nemzeti rendőrség egyik tagja két figyelmeztető lövést adott le, hogy szétoszlasson egy fiatalokból álló csoportot.

Dühös tömegek gyűltek össze a város összeomlott épületeinél is, ponyvákat követelve, hogy ideiglenes menedékhelyeket hozzanak létre, amelyekre minden eddiginél nagyobb szükség volt, miután a Grace trópusi vihar hétfőn és kedden heves esőzéseket hozott.

A 2010-es földrengés haitiban szinte teljesen elpusztította a sűrűn lakott főváros, Port-au-Prince egy részét, 222 ezren haltak meg, és több mint egymillióan váltak hajléktalanná. Haiti még nem kászálódott ki a tizenegy évvel ezelőtti földrengésből, aztán jött a világjárvány is, július 7-én pedig meggyilkolták Jovenel Moise államfőt, ami teljes káoszba lökte az országot.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerda este egy televíziós interjúban közölte, hogy országa kész együttműködni az Afganisztánban újonnan hatalomra került tálib vezetéssel. Erdogan öt török televízió közös adásában, újságírók kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy jó és rossz napjaiban is a „testvéri” Afganisztán oldalán állnak, bárki is vezeti a dél-ázsiai országot. Hozzátette, hogy korábban is jelezték már, elismerhetik a tálib vezetést: „Ma is fenntartjuk ezen álláspontunkat”. Erdogan egyúttal „józannak” és „bölcsnek” nevezte a tálib vezetők napokban tett nyilatkozatait.

A török elnök jelezte, hogy a hétvégéig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Angela Merkel német kancellárral is egyeztet Afganisztán ügyében. Az Afganisztánból fenyegető migrációs hullámmal kapcsolatban pedig azt mondta, hogy a teljes török-iráni határon épülő betonfalból az Agri és Igdir tartományokat érintő szakaszok már elkészültek.

A radikális iszlamista tálibok augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba, és pár óra alatt átvették az afgán főváros felett az irányítást. Nem sokkal korábban Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott. A nyugati országok a kabuli repülőtéren keresztül menekítik ki az állampolgáraikat és a diplomáciai képviseleteik személyzetét. (MTI)

Egy önkéntes tűzoltókat foglalkoztató szervezet a Monash Egyetem és amerikai intézmények kutatóival együtt végzett egy kutatást, ami mind az átlagos tűzveszély, mind a szélsőségesen tűzveszélyes napok számának növekedését vetítette előre az egész államban.

A tanulmány 12 modellt alkalmazott a tűzveszély előrejelzésére Victoria államban az évszázad végéig. Ezek az üvegházhatású gázok kibocsátásának közepestől a nagy mértékűig tartó forgatókönyveit veszik figyelembe. Sarah Harris, a Victoria állambeli tűzoltószervezet (CFA) kutatás-fejlesztési vezetője és a tanulmány egyik társszerzője szerint az előrejelzések az eső és a relatív páratartalom jövőbeli csökkenésére utalnak, különösen tavasszal és kora nyáron: „Hosszabb bozóttüzes szezonra és összességében több kiemelkedően tűzveszélyes napra számíthatunk.”

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) augusztus elején tette közzé hatodik átfogó jelentését, amelyben megállapította, hogy 1950 óta meghosszabbodott Ausztráliában a bozóttüzek szezonja.

A CFA modellje alapján a legrosszabb forgatókönyv szerint – ha az üvegházhatású gázok kibocsátása ebben az évszázadban tovább nő – a tűzveszélyességi index pontszámai 10 és 20 százalék között emelkednek Victoria államban, a legnagyobb változás pedig az állam északnyugati részén várható. Ha a magas károsanyag-kibocsátási forgatókönyv valósul meg, a kutatók előrejelzése szerint a különösen tűzveszélyes napok száma akár 200 százalékkal is növekedhet Victoria állam öt területén. Az állam délkeleti részén fekvő Bairnsdale-ben a nagyon magas vagy ennél is magasabb kockázatú tűzveszélyes napok száma az előrejelzések szerint 2100-ra megháromszorozódik, és évi nyolc napra emelkedik. A Victoria északnyugati részén található Walpeupban pedig az előrejelzés alapján ez a szám évi 60-ról 100-ra nő.

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatóinak egy másik tanulmánya közben felhívta a figyelmet a súlyos tűzesetek fokozott kockázatára a vidéki települések közelében található, fakitermelésre szánt erdőkben. A délkelet-ausztráliai tűzvészek súlyosságát vizsgáló kutatás szerzői hangsúlyozták, hogy fontolóra kell venni a települések közelében található idősebb erdők fenntartását. (MTI)

A kormány nem csupán elvonásokkal és újabb adókkal sújtja az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzatot, de még a közösségi közlekedés kötelező ellátására biztosított normatívát sem fizeti ki, írja a Népszava, hozzátéve, hogy korábban erre nem volt példa, Tarlós István főpolgármestersége idején időben megkapta a pénzt a város.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elmondása szerint a 12 milliárdos célzott támogatás benne van a 2021-es és a 2022-es költségvetési törvényben is, a kormány tehát azzal, hogy nem fizet, nem hajtja végre az Országgyűlés által elfogadott törvényt. Így a fővárosi önkormányzat kénytelen megelőlegezni ezt az összeget, miközben a járvány miatt a saját, illetve a cégeinek a bevételei is csökkentek.

A városvezetés már arra is gondolt, hogy ezt a pénzt is megspórolná rajtuk a Fidesz-kormány. Egyelőre ugyanis a normatíva kifizetéséhez szükséges támogatási szerződés tervezetét sem küldték meg az önkormányzatnak, márpedig ebben kellene megjelölni a fizetés ütemezését is. A főpolgármester-helyettes több levelet is írt az ügyben a felelős Innovációs és Technológiai Minisztériumnak (ITM), de állítása szerint válaszra sem méltatták, ahogy a Népszavának sem reagáltak az ügyben.

Eddig azt hitték, a cickányra hasonlító ezüstfejű antechinus (Antechinus argentus) teljesen kihalt a 2019-20-ban pusztító bozóttüzek miatt, de a queenslandi Bulburin Nemzeti Parkban most felfedezték az erszényes pár egyedét.

A Queenslandi Műszaki Egyetem kutatója, Andrew Baker beszámolója szerint a felégett és épen maradt területeken összesen 21 példányt találtak a különleges fajból, aminek jellegzetessége, hogy hím példányai a rendkívül intenzív párzási időszak végére bele is halnak a jelentős mértékű stresszbe.

A párzási időszak két hétig tart, a hímek utána rögtön elpusztulnak, a nőstények viszont akár három párzási időszakot is megélnek. Baker magyarázata szerint a hímeknél a túl nagy herék miatti magas tesztoszteronszint megakadályozza a kortizol stresszhormon blokkolását: a szaporodási időszakban túlcsordul bennük a kortizol, ami végül megmérgezi őket.

Viszont bármennyire is örülnek most annak, hogy mégsem halt ki ez az állat, Baker szerint a klímaváltozás okozta súlyos aszályok és az így kialakuló bozóttüzek miatt a faj továbbra is veszélyben van. Emellett a nem őshonos ragadozók, például a macskák és más állatok, szarvasmarhák, lovak és vaddisznók is veszélyeztetik életüket és élőhelyüket. (MTI)

Sydneyben már nyolcadik hete tart a kijárási korlátozás, amit a hadsereg és a rendőrség segítségével próbálnak betartatni az ausztrál városban. Gladys Berejiklian új-dél-walesi miniszterelnök hétfőn közölte, hogy az elmúlt 24 órában heten haltak meg a városban koronavírusban. Ez eddig a legmagasabb napi halálozási szám. Az államban egy nap alatt 478 új fertőzöttet regisztráltak, ami szintén a legnagyobb napi adat a járvány kezdete óta.

Ausztráliában július 11-éig több mint három hónapon át nem volt halálos áldozat, azóta azonban 55-en haltak meg. A járványnak összesen 966 halálos áldozata volt eddig.

Nemcsak Sydneyben, de Melbourne-ben, Canberrában és Darwinban is szigorú kijárási korlátozások vannak, ennek ellenére mindenütt nő a fertőzésszám. Ausztráliában a 16 év feletti lakosságnak csak a 26 százaléka van teljesen beoltva.

(MTI)

Mindezt pedig arra alapozza, hogy az Egyesült Államokban egyelőre nem mutatták be a Minamata című, új filmjét. A színész most a Sunday Timesnak adott interjút, amiben „a médiamatematika abszurditásának” nevezte, hogy kiesett Hollywood kegyeiből. Hogy utóbbi alatt pontosan mit ért, nem sikerült kifejtenie, csak annyit tett hozzá, hogy a film témájául szolgáló betegség sokakat érint, ahogy „a filmek is sokakat érintenek meg”, Hollywood pedig az egész filmet bojkottálja „egyetlen ember, egyetlen színész egy kellemetlen és zűrös helyzete” miatt.

A Minamatában Depp egy amerikai fotóriportert alakít, aki a film szerint a japán tengerparti közösségekben segít feltárni a higanymérgezés tragikus hatásait a hetvenes években.

Miután Deppet a volt felesége, Amber Heard családon belüli erőszakkal vádolta, majd a színész 2020 novemberében vesztett egy újság ellen indított rágalmazási ügyben, miután a lap feleségverőnek nevezte, az MGM eltolta a Minamata bemutatóját az eredetileg tervezett februári időpontról, a Warner Bros. pedig megkérte a színészt, hogy távozzon a Legendás állatok-filmekből.

Miközben Depp amiatt panaszkodik, hogy Hollywood kirekeszti őt, két rangos nemzetközi filmfesztivál, a Karlovy Vary-i Filmfesztivál és a San Sebastian filmfesztivál is életműdíjjal jutalmazná őt, annak ellenére is, hogy ezt elítéli a spanyol filmesek egy csoportja és egy nőket támogató szervezet is, akik szerint „sértő”, hogy a színészt életműdíjjal jutalmazzák. (Variety)

„Ez a vírus eddig már annyi meglepetést okozott, hogy nem lehet tudni, miképp alakul a jövő, mi lesz itt az iskolakezdéskor. Az a helyzet, hogy ez egy exponenciális görbe, egy-két hét alatt kialakulhat a katasztrófahelyzet, de reméljük, hogy ez nem történik meg” – mondta a Pénzcentrumnak Duda Ernő virológus, aki hozzátette, hogy szerinte nem volt rossz döntés, hogy az iskolásokat szeptember első napjaiban oltják csak, „de előnyösebb lett volna, ha ezt korábban teszik meg”, mondjuk a nyári táborokban.

Duda szerint „a társadalmon belül is a középiskolások és az egyetemista korúak azok, akik leginkább tudják terjeszteni a fertőzést”, mert egy középiskolás egy hét alatt annyi emberrel találkozik, amennyivel egy nyugdíjas egy év alatt sem.

Arról is beszélt, hogy a maszkviselést az órákon nem tenné kötelezővé, „mert a vírus cseppfertőzéssel terjed, ha valaki ül a helyén, és csendben van, az nagy valószínűséggel nem terjeszti a betegséget”, inkább azt javasolja, tartsanak minden ablakot nyitva az iskolákban, hogy járjon a levegő.

„Amikor kiszabadulnak a gyerekek az óráról, harsány ordítással kommunikálnak egymással, ekkor történik a legtöbb fertőzés. Gondolom, mindannyian vissza tudunk emlékezni, milyen hangzavar van egy iskolában a szünetben: márpedig minél hangosabban beszél valaki, annál magasabb a fertőzés esélye” – mondta Duda, aki szerint ezért is veszélyesek a focimeccsek és más sportesemények, ahol „mindenki torkaszakadtából ordít”.

Duda Ernő szerint az „átlagpopuláció” ne rohanjon harmadik oltásért, az most azoknak fontos, akik „Sinopharmot kaptak és 60 éven felüliek”. Szerinte a kínai vakcinával oltott időseket nemcsak egyszer, de kétszer is újra kellene oltani, mert „már bizonyított, hogy egy jelentős részüknek semmiféle védettség nem alakult ki”.

A virológus úgy fogalmazott, „elkerülhetetlennek” érzi a negyedik hullámot, mert „az ország harmada nem oltatta be magát, ez a delta-variáns pedig legalább kétszer-háromszor olyan fertőző, mint az a vírus, ami tavaly volt forgalomban”. Emiatt úgy látja, „megvan az esély arra, hogy ugyanakkora hullám következzen be, mint a második, vagy a harmadik volt”.

A koronavírus elleni védőoltás harmadik adagját keddtől kaphatják meg Szerbiában azok, akik gyenge immunválaszt adtak a vakcina első két adagjára, jelentette be Darija Kisic Tepavcevic szociálisügyi miniszter, a koronavírus-járvány kezelésével megbízott válságstáb tagja. Először csak a legveszélyeztetettebbek, a későbbiekben viszont bárki felveheti az oltás harmadik adagját. Szerbiában Magyarországhoz hasonlóan oltottak Szputnyikkal és Sinopharmmal is.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában hétfőre 817-tel 732 044-re, Koszovóban 1096-tal 115 921-re, Észak-Macedóniában 805-tel 162 182-re, Montenegróban 446-tal 106 196-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 172-vel 207 468-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában néggyel 7167-re, Észak-Macedóniában tízzel 5551-re, Montenegróban pedig kettővel 1644-re növekedett. Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában az elmúlt napon nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2282, illetve 9745 maradt. (MTI)

Hétfőn tetőzik a hőség, a napi középhőmérséklet sok helyen 26, 27, délen pedig 28, 29 fok felett alakul, emiatt néhány megyére a legmagasabb fokú figyelmeztetést is kiadta az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az országos előrejelzés szerint a csúcsértékek 30 és 39 fok között alakulnak, a Fertő-tó térségében és az északi határnál lesznek az alacsonyabb, a Dél-Alföldön a magasabb értékek. A tartós hőség miatt Müller Cecília szombattól hétfő éjfélig rendelte el másodfokú intézkedését, a hőségriasztást.

Hétfőn este északnyugat felől viharos széllel érkezik a hidegfront. Eső azonban csak keddre virradó éjszaka valószínű. Zivatarveszély és felhőszakadás miatt adtak ki figyelmeztetést Budapestre, Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Veszprém megyére. (MTI)

„Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a romák integrációjával számos szakember és politikus foglalkozik, a romaügyet nemzeti ügynek tartjuk”

– mondta Sztojka Attila, frissen kinevezett romaügyi kormánybiztos, aki a Népszavának adott interjújában arról is beszélt, szerinte a Fidesz 2010-es kormányra kerülése óta a romapolitika alkalmas keretet nyújt a „nemzetstabilitás” megteremtéséhez, és a romák illetve nem romák viszonyára a „békés együttélés” a jellemző.

A felvetésre, hogy kutatások szerint Magyarországon igen erős a cigányellenesség, a Népszava szerint Sztojka a fejét rázta, szerinte „a mindennapokban a jószomszédi viszony érvényesül, egy-egy konfliktusból nem szabad általánosítani. A magyar mindig is békés, nyugodt, befogadó nép volt”.

Utóbbiakat arra alapozza, hogy óraadóként óvodapedagógusokat, tanítószakosokat és szociálpedagógusokat tanít a Pázmányon, ahol első alkalommal mindig megkérdezi, kinek mi jut eszébe a cigányokról, és állítása szerint régebben többségben voltak a negatív sztereotípiák, de öt-hat éve főleg pozitív fogalmakat – érték, zene, művészet, tánc, vidámság – sorolnak a megkérdezettek.

Sztojka fontosnak érezte megjegyezni, hogy „a maga részéről amúgy legszívesebben nem az adatoknak, hanem a saját szemének hisz”, mert mindenfelé azt látja, hogy a romák dolgoznak, az országban pedig nem állás-, hanem munkaerőhiány van.

A háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik – ezt Mohammed Naim, a tálibok politikai irodájának szóvivője nyilatkozta vasárnap az al-Dzsazírának, hozzátéve, hogy szervezete gondoskodik az állampolgárok és a diplomáciai képviseletek biztonságáról, illetve hogy békét akarnak.

„Készek vagyunk párbeszédet folytatni minden afgánnal, és garantálni fogjuk számukra a szükséges védelmet. (...) Elértük, amire vágytunk, vagyis országunk szabadságát és népünk függetlenségét. Nem engedjük, hogy bárki arra használja a földjeinket, hogy bárkit célba vegyen, és nem akarunk ártani másoknak” – mondta Naim, aki szerint szervezete nem fog beavatkozni mások ügyeibe, és cserébe nem engedi, hogy beavatkozzanak az ő ügyeikbe.

A tálib fegyveresek vasárnap vonultak be az afgán fővárosba, Kabulba. Közben Asraf Gáni elnök elhagyta az országot, a tálibok pedig elfoglalták az elnöki palotát és a főváros valamennyi területét ellenőrzésük alá vonták.

Ezek után levonták az amerikai zászlót az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről, az alkalmazottak a washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint a Hamid Karzai repülőtéren, egy táborban várják a kimenekítést. A NATO mintegy 6000 katonát küldött, hogy segítsenek az evakuálásban. A jelentések szerint ők őrzik a repülőtér környékét is, miközben Kabul más városrészeiből lövésekről és összecsapásokról érkeznek hírek.

A Stars and Stripes című amerikai katonai lap információi szerint a kabuli amerikai nagykövetségről távozó diplomatáknak nemcsak a titkos iratokat, hanem az amerikai zászlókat is meg kellett semmisíteniük, hogy azokat ne lehessen propagandacélokra használni. A lap úgy tudja, a nagykövetség néhány alkalmazottját nem figyelmeztették előre az evakuálásról, emiatt a képviseleten hagyták néhány holmijukat.

A legtöbb nagy légitársaság, például a United Airlines, a British Airways és a Virgin Atlantic is közölte, átirányították járataikat, és leállították az afgán légtér használatát, emiatt sok járat most Pakisztán és Irán fölött repül. Az Emirates pedig további értesítésig teljesen felfüggesztette a Kabulba közlekedő járatait. A kabuli kereskedelmi járatok is érintettek.

A kabuli reptéren kaotikus a helyzet, hiányos a személyzet a becsekkolásnál és a biztonsági ellenőrzésnél is. A külföldi országok elsősorban a saját diplomatáikat és állampolgáraikat próbálják kimenekíteni az országból, de az Egyesült Államok közölte, felgyorsítják a nekik dolgozó afgánok – például fordítók – kimenekítését is.

Eközben több mint 60 ország (köztük az Egyesült Államok, Ausztrália, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Katar, a Koreai Köztársaság, Németország, és Olaszország) közös nyilatkozatot adott ki, amelyben azt írják, a repülőtereknek és a határátkelőknek nyitva kell maradniuk, engedélyezni kell az afgánoknak és más nemzetek állampolgárainak a távozását: „Az afgán nép megérdemli, hogy biztonságban és méltóságban éljen. Mi a nemzetközi közösségben készen állunk arra, hogy segítsük őket.” (MTI/BBC/Guardian)

„Ki ne szeretne szóhoz jutni ebben a döntő, fontos következményekkel járó pillanatban? Ki ne szeretne egy esélyt, hogy segítsen eldönteni, merre tartson a hazánk? A kanadaiaknak dönteniük kell a koronavírus elleni küzdelem befejezéséről, és az ország újjáépítéséről”

– mondta Justin Trudeau, kanadai miniszterelnök, miután bejelentette, hogy előrehozott választásokat tartanak, és 2023 októbere helyett idén szeptember 20-án lesz a választás.

Egyes hírek szerint Trudeau most a sikeresnek tartott járványkezelést kihasználva nyerné vissza pártja többségét a kanadai parlamentben. 2019-ben a Liberális Párt elveszítette korábbi többségét, miután a választásokon csak 157 mandátumot kaptak a 338-ból. A többség megszerzéséhez minimálisan 170 mandátumot kell megszerezni a kanadai parlamentben. A választások megindításához a kanadai miniszterelnöknek a parlament feloszlatására irányuló kérelmet kell benyújtania Mary Simon főkormányzóhoz, aki II. Erzsébet brit királynőt képviseli az országban.

„Olyan döntéseket fogunk hozni, amelyek nemcsak az elkövetkező hónapokra, hanem az elkövetkező évtizedekre is hatással lesznek. A kanadaiak megérdemlik, hogy beleszóljanak ezekbe a döntésekbe, és pontosan ezt a lehetőséget fogjuk megadni nekik” – mondta Trudeau.

Politikai elemzők szerint a miniszterelnök már nem olyan népszerű, mint korábban volt, de kormánya járványkezelését széles körben sikerként értékelték. Kanada ma már elegendő vakcinával rendelkezik ahhoz, hogy akár minden állampolgárát beoltsák. A jogosult kanadaiak több mint 71 százaléka a koronavírus elleni védettséghez szükséges összes oltását megkapta. Ezenkívül a kormány több milliárd dollárt fordított a gazdasági szereplők támogatására. (MTI)

Kemenesi Gábor virológus szerda esti Facebook-posztjában egy Izraelből származó adatsorral mutatta meg, hogy miért érdemes a hatvan év felettieknek felvenniük a harmadik oltást is.

Kemenesi az oltatlanok, a kétszer, illetve a háromszor oltottak statisztikáit hasonlította össze a delta variáns terjedése alatt Izraelben, ahol már hónapokkal azelőtt beoltották az időseket a Pfizer vakcinájával.

„Vakcina nélkül rossz a helyzet (legnagyobb esély a fertőzésre), két dózissal látványosan jobb, és ami a lényeg – a harmadik dózis látványosan csökkenti a delta variánssal való fertőzés esélyét, még a két vakcinadózishoz képest is”

– írja Kemenesi, hozzátéve, hogy ez „mindenképpen egyértelmű bizonyíték arra, hogy van értelme ráoltatni”. Bejegyzését azzal zárta: „Harmadik oltásra fel, mert a delta-hullám minden eddigi jel szerint érkezik!”

A lengyel parlament elfogadta a médiatörvény módosításáról szóló javaslatot: 228 képviselő mellette, 216 ellene szavazott, 10 pedig tartózkodott. Ezzel ellehetetleníthetik a legnagyobb független tévét, az amerikai hátterű TVN24-t.

A lengyel parlamentben szerda délután ültek össze, hogy szavazzanak a médiatörvény-módosításról, Władysław Kosiniak-Kamysz azonban azt kérte a parlamenttől, hogy halasszák el az ülést szeptember 2-ára, emiatt végül a módosítás helyett az ülés elnapolásáról szavaztak. Másfél órával később azonban egy nyilvánvaló házszabálysértéssel megismételték a szavazást az elnapolásról, amit másodszorra már elutasítottak, így végül folytatták az ülést, és szerda este mégis szavaztak a módosító indítványról.

A médiatörvény tervezett módosítása Lengyelországban széles körű tiltakozást és kormányválságot okozott, Morawiecki kormányfő pedig kirúgta a kormányból a saját helyettesét, Jaroslaw Gowint, aki korábban azt nyilatkozta, a törvénymódosítás „nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét”.

A törvénymódosítás szerdai szavazása előtt a kormánykoalícióból kivált Gowin azt mondta: „Minden képviselőtársam – ma és a korábbi napokban – politikai szempontból nagyon vonzó »üzleti ajánlatot« kapott, ahogy én nevezném. (…) Ez nyilvánvalóan politikai korrupció.”

Az 55 éves Igor Redkin az orosz sajtónak kiküldött közleményében azt írta, miután megtudta, hogy egy medve ólálkodik a kamcsatkai Ozernovszkij szeméttelepén, rá akart ijeszteni az állatra, és elsütötte a fegyverét, később azonban kiderült, hogy egy helyi lakos ugyanebben az időben és helyen súlyosan megsebesült.

A 30 éves férfi, akit Redkin eltalált, később meghalt a kórházban, az ügyben a múlt héten indítottak büntetőeljárást.

Redkin több nagyvállalat társtulajdonosa a Kamcsatka félszigeten, és az ország milliomosainak egyike. A történtek óta kilépett Putyin pártjából, közleményében pedig úgy fogalmazott, „kész elfogadni a bíróság által kiszabott büntetést”.

Az orosz sajtó információi szerint a nyomozás ideje alatt házi őrizetben tartják. (BBC)

Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) egy új tanulmányra hivatkozva közölte, hogy miután nincsenek arra utaló jelek, hogy a koronavírus elleni oltás növelné a vetélés kockázatát, engedélyezték a terhes nők oltását mindhárom, az Egyesült Államokban használatos vakcinával (Pfizer, Moderna és Janssen).

A CDC korábban nem javasolta a terhes nőknek az oltást, az eddigi ajánlások szerint rájuk, illetve kezelőorvosukra volt bízva, hogy oltatnak-e. Az új ajánlás szerint azonban érdemes beadatni terhesen a koronavírus elleni oltást, mivel a terhesség növelheti a koronavírus okozta súlyos megbetegedés kockázatát, a covid pedig a koraszülés kockázatát.

Az Egyesült Államokban így eddig a terhesek mindössze 23 százaléka kapta meg legalább az első oltását.

A CDC ajánlása szerint minden 12 éven felülinek érdemes beoltatnia magát, beleértve a terheseket, azokat, akik tervezik a teherbe esést és azokat is, akik még szoptatnak. (Reuters)

Az Ausztrál Olimpiai Bizottság (AOC) úgy fogalmazott, „miközben más országok a sportolóik visszatérést ünneplik, addig mi kegyetlen bánásmódnak tesszük ki a mieinket”, mivel a Tokióból hazatérő ausztrál sportolókra 28 nap karantén vár, vagyis kétszer annyi, mint ameddig egy alap karantén tart.

Az AOC hozzátette, a sportolókat „azért büntetik, mert büszkén és kitűnően képviselték hazájukat az olimpián”, és azért sem értik a hosszú elzárást, mert az olimpikonok mind be vannak oltva, Tokióban pedig egy szigorúan ellenőrzött buborékban éltek, ahol naponta tesztelték őket.

Az AOC kérelmét, hogy az olimpikonok mentesülhessenek a karantén alól, elutasította a kormány, mondván, hogy nagy a kockázata a delta-variáns terjedésének.

Az olimpiai csapat 16 tagja már elkezdte a karantént Sydney-ben. (BBC)

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) most az állampolgárok személyiségét és jogait sértő szervezet létrehozásával vádolta meg a bebörtönzött Alekszej Navalnijt. A nyomozók szerint az ellenzéki politikus által vezetett korrupcióellenes szervezet „törvényszegésre buzdított”: az SZK közleménye szerint Navalnij Leonyid Volkovval, Ivan Zsdanovval és másokkal „annak tudatában szólított fel a tervezett tüntetésekre az interneten, hogy tisztában volt azok jogsértő mivoltával”, mert a járványügyi korlátozások idején, a hatóságokkal való egyeztetés nélkül szervezték őket. Elítéltetése esetén Navalnijra 200 ezer rubelig (jelenlegi árfolyamon mintegy 816 ezer forintig) terjedő bírságot vagy három évig terjedő szabadságkorlátozást, szabadságvesztést, illetve kényszermunkát szabhatnak ki.

Alekszej Navalnij jelenleg két és fél éves szabadságvesztését tölti a Vlagyimir megyei Pokrovban. Az úgynevezett Yves Rocher-ügyben gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztését azért kell leülnie, mert a FSZIN (orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés előírásait.

Az SZK kedden büntetőeljárást indított a Litvániába menekült Volkov és Zsdanov ellen azon a címen, hogy anyagi támogatást gyűjtenek a szélsőségesnek és idegen ügynöknek minősített FBK és a Navalnij Törzsei elnevezésű mozgalom számára. (MTI)

Már legalább hatvanöt ember vesztette életét az Algériát sújtó erdőtüzekben, a lángokat több helyen továbbra sem sikerült megfékezni. A tájékoztatás szerint a hadsereg egységei is részt vesznek a tűzoltásban a hegyvidéki Kabília régióban. A halálos áldozatok között huszonnyolc katona is van, tucatnyian pedig válságos állapotban vannak.

Kabíliában sok a nehezen megközelíthető falu, forróság idején gyakori a vízhiány. Számos épület leégett, sok helyi menekülni kényszerült. Ajmán Benabderrahmán algériai kormányfő azt mondta, gyújtogatókra gyanakszanak, és a nemzetközi közösséghez fordult segítségért. Abdel-Madzsid Tebbun elnök pedig háromnapos nemzeti gyászt hirdetett, és elrendelte, hogy a teljes államigazgatás a tűzoltásra összpontosítson.

A nagy hőség miatt a Földközi-tenger térségében több országban is erdőtüzek pusztítanak, Algérián kívül Törökországban és Görögországban is. Eközben az Algériával szomszédos Tunéziában kedden hőmérsékleti rekordok dőltek meg: Tuniszban 48 fokot mértek. (MTI)

20:30 - Frissítés:

A lengyel parlamentben másfél órával az első után – nyilvánvaló házszabálysértéssel – megismételték a szavazást az elnapolásról, másodszorra azonban elutasították a kérelmet, így végül folytatták az ülést, vagyis feltehetően még szerda este megszavazzák a törvénymódosítást, ami ellehetetleníti a TVN24-et.

Egyelőre megakadt a lengyel médiatörvény módosítása, aminek a célja a legnagyobb független tévé, az amerikai hátterű TVN24 ellehetetlenítése.

Addig még simán ment, hogy a kormánytöbbség a kulturális bizottságban lesöpörte az ellenzéki módosító indítványokat, így a lengyel parlament elé került a médiatörvény „lex TVN”-ként emlegetett, külföldi részesedésű médiának odaítélt működési engedélyekről szóló módosítása.

Aztán kiderült, hogy a kormányválságot kirobbantó törvény elfogadása mégsem megy simán a legnagyobb kormánypártnak, a Jog és Igazságosságnak (PiS).

A lengyel parlamentben szerda délután ültek össze, hogy szavazzanak a médiatörvény-módosításról. Władysław Kosiniak-Kamysz azonban azt kérte a parlamenttől, hogy halasszák el az ülést szeptember 2-ára, emiatt végül a módosítás helyett az ülés elnapolásáról szavaztak, 229 képviselő szavazott mellette, 227 pedig ellene. Ami rögtön bizonyította, hogyan gyengült meg a törvényhozásban a PiS által vezetett kormánykoalíció.

Tüntetés és szakadás

A médiatörvény tervezett módosítása ugyanis Lengyelországban széles körű tiltakozást és kormányválságot okozott.

Mindez odáig mélyült, hogy Morawiecki kormányfő kirúgta a kormányból a saját helyettesét, a gazdaságfejlesztési minisztert, Jaroslaw Gowint, az Egyetértés párt alapító elnökét. Gowin korábban azt nyilatkozta, hogy a törvénymódosítás „nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét”.

Gowin leváltása miatt az Egyetértés választmánya úgy döntött, hogy a párt kilép a kormánykoalícióból: a párt képviselői elhagyják a kormánytábor frakcióját az alsóházban, és saját parlamenti csoportot alapítanak.

Az Egyetértésnek 12 képviselője van a 460 fős szejmben, és ha mind távoznak, a Jog és Igazságosság (PiS) által irányított kormánykoalíció a megmaradt 220 mandátummal formálisan elveszíti a többségét. De Piotr Müller kormányszóvivő azt mondta: az Egyetértésben és más, kormánytáboron kívüli képviselők között akadnak most is olyanok, akiknek a támogatása biztosítja a többséget.

A Gazeta tudósítása szerint a törvénymódosítás szerdai szavazása előtt a kormánykoalícióból kivált Egyetértés vezetője, Jarosław Gowin azt mondta: „Minden képviselőtársam – ma és a korábbi napokban – politikai szempontból nagyon vonzó »üzleti ajánlatot« kapott, ahogy én nevezném. (…) Ez nyilvánvalóan politikai korrupció.”

Gowin a miniszterelnökkel a gazdaságfejlesztési program miatt is összekülönbözött. Azt mondta, bejelentették, hogy az Egyesült Jobboldal kormánykoalíció nem emel adót, de a kormányfő adótörvénye drasztikus adóemelést jelent a cégeknek és minden vállalkozó szellemű embernek, a középosztálynak is – írja az Euronews.

Többségének fenntartásához a PiS-nek más pártok képviselőire – főleg szélsőjobboldaliakra – kell támaszkodnia. A kormánykoalíció eddig három pártból állt: a PiS és az Egyetértés mellett a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter által vezetett, szélsőjobboldali Szolidáris Lengyelországból, de a PiS parlamenti frakciójában ülnek az Egyetértésből nemrég kivált Republikánus Párt tagjai is. A PiS június közepén megegyezett a Lengyel Megállapodás támogatásáról a volt elnökjelölt, Pawel Kukiz rockénekes által irányított kisebb ellenzéki tömörüléssel. Ez az egyezség és egy-két független képviselő szavazata elvileg biztosíthatja a PiS többségét egyes szavazásokon.

Magyarország lesz-e Lengyelországból?

A szavazás a 2023-as választásra készülő Jarosław Kaczyński hatalmának próbatételévé vált. A törvény csak a legutóbbi lépés a lengyel kormánypárt elnökének kampányában, amivel Magyarország mintájára Lengyelországot jobboldali egypárti állammá alakítaná – írja az EUObserver, felidézve, hogy a PiS a 2015-ös kormányra kerülése óta hadakozik az EU-val a bírói függetlenség, a médiaszabadság, a nők és a melegek jogait illetően.

(A bírói függetlenségről azt írtuk, hogy Kaczyński, az ország legbefolyásosabb politikusa azt mondta, a fegyelmi tanácsot a jelenlegi formájában megszüntetik. Hogy ez mit jelent, még nem világos, de az eddigi nagyon kemény lengyel álláspont felpuhult: az EU-s és a lengyel jogrendszer végső összefeszülésekor, a pénzbüntetés közvetlen fenyegetettsége idején Varsó időt akart nyerni, és egy gesztust tett a kompromisszum felé.)

A kormányválság megerősítheti Donald Tuskot, a jobbközép Polgári Platform elnökét, az EU-párti ellenzék vezetőjét.

Az Európai Néppárt elnöki posztját betöltő Tusk azt mondta Gowin kirúgásáról, hogy ami történt, annak meg kellett történnie, és valami groteszk véget ért.

Károly herceg és Diana hercegné 1981-ben házasodtak össze, az esküvőre készített 23 torta közül az egyikből kivágott szeletet pedig most, negyven évvel később vásárolta meg valaki 1850 fontért, vagyis több mint 770 ezer forintért.

A vásárlóról csak annyit tudni, hogy online vett részt az aukción és Leedsből licitált.

A torta az elmúlt negyven évet nem a fagyasztóban, hanem fóliába csavarva töltötte egy süteményes dobozban. Az nem derült ki, hogy mennyire volt penészes, mindenesetre 2008-ban került először egy gyűjtőhöz, aki most bocsátotta ismét árverésre.

A negyvenéves süti leütési árát eredetileg egyébként 300-500 font közé becsülték. (BBC/MTI)

Az utóbbi hetekben több helyen is oltópontokat rongáltak meg Franciaországban, náci jelképeket festettek több épületre, népirtásnak minősítve a koronavírus elleni immunizációs kampányt. A horogkeresztek mellé a „kollaboráns”, „náci” és „népirtás” feliratokat is felfestették. Ezeket a járványügyi korlátozások ellen szervezett tüntetéseken is többen felírták a transzparensükre.

A Loire völgyében fekvő Neuillé-Pont-Pierre-ben a múlt hónap végén Dávid-csillagokat festettek fel egy oltópont falaira, a francia Baszkföldön fekvő Urrugne-ban nemrég felgyújtottak egy sátorban berendezett ideiglenes oltópontot, a kelet-franciaországi Audincourt-ban pedig elvágták egy oltópont áramellátását, veszélybe sodorva így az oltóanyagok hűtését.

Az utóbbi időben hetente legalább egy hasonló esetről érkezik jelentés, és egyre több a támadás, amióta bejelentették a kötelező védettségi igazolvány bevezetését. (MTI)

Egy családon belüli erőszakkal foglalkozó szervezet két nagy európai filmfesztivált is kritizált, amiért úgy döntöttek, közelgő díjátadóikon kiemelt díjakat adnak Johnny Deppnek.

A színészt a Karlovy Vary-i Filmfesztiválon, illetve a San Sebastian filmfesztiválon is életműdíjjal jutalmazzák.

A cseh filmfesztivál „sokoldalú művésznek” és „a kortárs filmművészet ikonjának” nevezte Deppet, akit „eddigi karrierje és maradandó öröksége” miatt díjaznak, a San Sebastian filmfesztiválon pedig „kiemelkedő életpályája elismeréseként” adnak neki életműdíjat. A színészt „a kortárs filmművészet egyik legtehetségesebb és legsokoldalúbb” színészének nevezték. A Solace Women's Aid szervezet azonban „félrevezetőnek” és „sértőnek” nevezte, hogy Depp életműdíjakat kap.

Depp 2020 novemberében vesztett egy újság ellen indított rágalmazási ügyben, miután a lap feleségverőnek nevezte. Ez a per is része volt Depp és exfelesége, Amber Heard különösen csúnyára sikerült válásának és évek óta folyó persorozatának, amelyben egymást oda-vissza vádolják bántalmazással és/vagy rágalmazással. Szintén novemberben lépett ki Depp a Legendás állatok-filmekből, miután a Warner Bros. megkérte rá, hogy távozzon. (BBC)

A Veresegyházi medveotthon hírlevélben számolt be arról, hogy a medvék érdekében a továbbiakban nem lehet mézzel etetni az állatokat, írja a szeretlekmagyarország.hu.

„Az újranyitást követően több látogatói jelzés és a szakemberekkel történő egyeztetés után megszüntettük a medvék mézzel történő etetését. Sajnos a járvány előtt a medvék a látogatóktól nagy mennyiségben fogyasztották a mézeket, amitől több medvénél úgynevezett cukorsokk alakult ki”

– áll a közleményben, amiben hozzáteszik, hogy a több hónapos látogatóstoppal normalizálódott az állatok állapota, emiatt a jövőben a medvéknek csak gyümölcsöt lehet adni, amit helyben vehetnek meg a látogatók.

Frissítés:

A cikk korábbi verziójából lemaradt az a fontos adalék, hogy a mézzel etetés korábban sem a látogatók ötlete volt, helyben vehették meg a mézet, amihez a medveotthon üzemeltetői külön kitettek a kerítések mellé hatalmas fakanalakat is, hogy tömni lehessen vele az állatokat.

Az ukrán oktatási ombudsman közölte szerdán, hogy jogellenes azon pedagógusok munkától való eltiltása, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen. Mindezt azután jelezte, hogy az ukrán kormány bejelentette, szeptembertől csak azokban az intézményekben kezdődhet meg a tanítás a megszokott módon, ahol a pedagógusok legalább 80 százaléka be van oltva.

Eközben hangsúlyozzák, hogy a védőoltás felvétele mindenki számára önkéntes, de a tanárok felé külön felhívást intéztek, miszerint az oltással nemcsak magukat védik meg a súlyos megbetegedéstől, de a velük együtt dolgozókat és a diákokat is. Az ukrán oktatási miniszter adatai szerint országos átlagban eddig a pedagógusok 35 százaléka oltatta be magát.

Közben a súlyosbodó járványhelyzetre hivatkozva az ukrán kormány október 1-jéig meghosszabbította az augusztus végével lejáró országos karantént. Denisz Smihal miniszterelnök a szerdai kormányülésen úgy fogalmazott, a járványhelyzet „teljes mértékben ellenőrzött", de szakértők szerint már emelkedik a súlyos betegek száma és a kórházak is egyre jobban leterheltek.

Viktor Ljasko egészségügyi miniszter szerint a koronavírus új hulláma még nem érte el Ukrajnát, de arra kérte a lakosságot, oltassanak és tartsák be a szabályokat, vagyis viseljenek maszkot, fertőtlenítsenek és tartsanak távolságot.

A delta variáns már Ukrajnában is terjed, leginkább a nyugati országrészben Kárpátalján, Voliny, Ternopil, Ivano-Frankivszk és Lviv megyékben, délen Odessza megyében, valamint a fővárosban, Kijevben.

Ukrajnában keddre 1122-vel nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig 25-tel. A 42 millió lakosú országban az oltási kampány februári kezdete óta több mint 4 millióan kapták meg valamely védőoltás első, 2,5 millióan pedig a második dózisát is. (MTI)

„Nem sokkal azután, hogy előbújtam, egy meleg férfi egyenesen és nyíltan kimondta, hogy vér tapad a kezemhez, amire csak annyit tudtam reagálni, hogy nem merek a kezemre nézni. Vezetőként arra tanítottak, hogy elismerjem a veszteséget, de magyarázzam ki, ne vegyek róla tudomást. Utálom, hogy ezt tettem. Sokan vagyunk olyanok, akik nem leszünk öngyilkosok, de belülről felemésztjük magunkat, megtagadva azt, akinek Isten teremtett minket. Helytelen volt, amit tettem. Szörnyen helytelen.”

A fentieket Randy Thomas, az Exodus mozgalom egyik volt vezetője mondta 2021-ben, Kristine Stolakis Pray Away/Istennel a vágy ellen című, Netflixen most megjelent dokumentumfilmjében.

Az Exodust 1976-ban alapították. A mozgalom elhitte és elhitette, hogy a keresztény életmóddal, a vallás és a Biblia segítségével fel lehet hagyni az „LMBTQ-életmóddal”, és azok, akik korábban a saját nemükhöz vonzódtak és melegként éltek, a jövőben önmegtartóztatással heteroszexuálisként élhetnek. A mozgalom vezető arcai közt nagy számmal voltak exmelegek, akik maguk is elhitték, hogy élhetnek „meleg gondolatok” nélkül.

Michael Bussee a mozgalom alapítójaként az elsők közt jött rá, hogy amit tesznek, az nincs rendben, ő 1979-ben hagyta ott az Exodust. A magát sokáig szintén exmelegnek tartó Randy Thomas a végéig kitartott, a mozgalom egyik leghíresebb arca, John Paulk pedig annak ellenére volt a mozgalom tagja még évekig, hogy lefotózták őt egy melegbárban, ami miatt nyilvánosan kellett magyarázkodnia. A kilencvenes években Paulk volt az exmeleg-mozgalom fő bizonyítéka arra, hogy a reparatív terápia működőképes. A mozgalom egyfajta karizmatikus vezetőjeként magazinok címlapjain és talkshow-kban szerepelt feleségével együtt, aki hozzá hasonlóan korábban melegként élt. Évekig turnéztak az országban azt bizonygatva, hogy ha valaki „közelebb kerül Istenhez”, az segít neki megszabadulni a „beteg és bűnös vágyaitól”.

„Egy percig sem voltam őszinte életemben. Hazugságot hazugság követett” – mondta Paulk, akit aztán a mozgalomból kirúgtak, felesége pedig elvált tőle. Ma már egy férfival él együtt.

„Az emberek félelmeire építettünk”

A mozgalom tagja és vezető arca lett később Yvette Cantu is, aki előzőleg hat évig élt – ahogy akkoriban ő fogalmazott – „gyakorló leszbikusként”. Az ő segítségével mutatja be a film, milyen hatással volt a mozgalom a politikára és fordítva:

„Minden erőnkkel azon voltunk, hogy minél többet tegyünk Bush elnöksége alatt az LMBTQ-jogok ellehetetlenítéséért, lehetőleg örökre. Az élet idealizált változatát népszerűsítettük, a melegházasság pedig egzisztenciális fenyegetésnek tűnt a szervezetünk tagjai számára kitűzött, idealizált célokra nézve. Látták, hogy a közvélemény szerint egészséges és jó dolog egybekelni azzal, akihez igazán vonzódsz és akit szeretsz. Harcolnunk kellett ezzel az üzenettel.”

Egészen hasonló kommunikációt alkalmaztak, mint a gyerekvédelminek nevezett pedofiltörvényt homofób módosítókkal teletűzdelt törvényt elfogadtató magyar kormány. Összemosták a homoszexualitást a pedofíliával, de még a vérfertőző kapcsolatokkal is, kihagyva egy lényeges részt, a konszenzust: „Oké, most engedélyeznétek két nőnek és két férfinak, de hová fog ez fajulni?”

„Az emberek félelmeire építettünk. Arra, hogy mi az, amivel végképp rájuk ijeszthetnénk, ha bizonytalanok a kérdésben. Mert sokan ingadoztak. Vegyes érzéseik voltak egyik vagy másik oldallal kapcsolatban: »Mit számít, hogyan hat ez majd rám?« »Majd én megmondom, hogyan!«”

– magyarázta Cantu az Exodus akkori működését, ami végül a Prop 8 néven ismert 8. javaslathoz, egy olyan alkotmánymódosításhoz vezetett, ami megtiltotta az azonos neműek házasságát. (2015-ben végül az amerikai legfelső bíróság döntése értelmében az azonos neműek házassága az egész Egyesült Államokban legális lett, azóta az azonos neműek alapvető joga, hogy házasodjanak.)

Cantu elmondása szerint a Prop 8 után súlyos szorongása és folyamatos pánikrohamai voltak, csak később jött rá egy pszichológus segítségével, hogy ezek poszttraumás tünetek voltak: „Lassan a helyükre kerültek a kirakós darabjai. A saját nememhez való vonzódásom is. Sosem múlt el. Azelőtt kizárólag tettek alapján határoztam meg a változást. Aztán belegondoltam, hogy tényleg elmúlt? Nem. Csak változtattam azon, hogy milyen kapcsolatom volt az emberekkel, és kerültem bizonyos dolgokat”.

Halálos és pusztító mozgalom

Az Exodushoz hasonló mozgalmak abból indultak ki, hogy az emberek minden esetben valami gyerekkori trauma vagy abúzus miatt lesznek melegek. Julie Rodgers azonban, aki azután került a szintén melegek szexuális orientációjának megváltoztatásával foglalkozó Living Hope-hoz, hogy 16 évesen comingoutolt az anyjának, nem tapasztalt hasonlót, emiatt Ricky Chelette, a Living Hope vezetője elintézte a dolgot annyival, hogy biztos „nem emlékszik rá”. Rodgersnek elmondása szerint boldog gyerekkora volt, vallásos családban nevelkedett, és szeretett volna megfelelni az elvárásoknak. A Living Hope tagjaként viszont súlyosan depressziós lett, és öngyújtóval felhevített fémdarabokkal égette magát.

„Nem tudtam, mitől vagyok besokallva, miért vagyok szomorú. Mindig is szörnyetegnek éreztem magam. »Mi baj van velem? Nem vagyok normális, hogy megégetem és bántom a saját testem.« Ilyeneket gondoltam, mert nem ismertem fel, hogy az engem körülvevő rendszer és közeg miatt gyűlölöm magam. Mert továbbra is hittem benne, hogy Isten segít romlatlan és tiszta életet élni.”

Azután jött rá, hogy nem tudja tovább csinálni és nem akar része lenni a „mérgező” mozgalomnak – aminek időközben vezető arca lett –, hogy tartottak egy közös beszélgetést olyan fiatalokkal, akik már kiléptek a mozgalomból, és elmondták, hogyan tette tönkre az életüket a keresztény csoport, ami elhitette velük, hogy rosszak, és ha helyesen cselekednek, boldog heteró emberekké válhatnak.

"Ironikus, de azért veszítettem el a lelkem, mert próbáltam helyesen cselekedni. Nem azért mert helytelenül cselekedtem. Elveszett a lelkem, mert helyesen cselekedtem" – mondta egy korabeli felvétel szerint ezen a beszélgetésen az egyik résztvevő, egy másik pedig arról beszélt sírva, hogy nem hajlandó tovább hallgatni, mert „vannak fiatalok, akik megölik magukat, amiért folyamatosan azt sulykolják beléjük, hogy nem elég jók, hogy nem gyönyörűek úgy, ahogy vannak”.

Miután az Exodus akkori vezetője, Randy Thomas látta a beszélgetést, úgy fogalmazott, ráébredt, „hogy az Exodus halálos és pusztító”. „Többé nem tudtuk kimagyarázni, nem tudtuk letagadni. Az Exodus nem hirdethette tovább a változás eszméjét, mert hazugság volt."

Amíg létezik homofóbia, mindig lesznek hasonló szervezetek

Csak az Egyesült Államokban körülbelül 700 ezer ember esett át az Exoduséhoz hasonló konverziós terápia valamilyen formáján az elmúlt évtizedekben. Az Exodus mozgalom 2013-ban megszűnt, miután a vezetők többsége felismerte, hogy amit tettek, azzal valójában ártottak az embereknek, és bár az orvostudomány is veszélyes áltudománynak tartja a konverziós terápiákat – húsz amerikai államban be is tiltották –, azok továbbra is elterjedtek a konzervatív keresztény közösségekben. Egy amerikai felmérés szerint az olyan LMBTQ-fiatalok körében, akik részt vettek konverziós terápián, több mint kétszer gyakrabban fordult elő öngyilkossági kísérlet.

Bármennyire is arra számítottak a megszűnő mozgalom korábbi vezetői, hogy beismerésük után elhalnak ezek a terápiák, nem ez történt. Az Exodus megszűnése után sok vezető úgy döntött, máshol folytatja, több, ma is aktív mozgalom létezik, köztük a filmben is szereplő Freedom March/Szabadság Menete, amit Jeffrey McCall alapított, aki korábban transzneműként élt, most pedig azt hirdeti, hogy Jézus segítségével megváltoztatható a szexuális orientáció. Elmondása szerint csak részleteiben alkalmazzák azokat a sémákat, amiket az Exodus és az ahhoz hasonló mozgalmak alkalmaztak. Szerinte azért mások, mert nem konferenciákat tartanak, hanem az utcán gyűlnek össze. Épp emiatt a Freedom March első ránézésre inkább valami magából kifordult Pride-nak tűnik az ott megjelenő szivárványos logókkal, a sokszínű emberekkel és zenével, miközben olyan üzenetek hangzanak el a színpadról, mint hogy „mi urunk Jézus, te meg tudsz szabadítani minket”, illetve „atyám kérlek, egyesíts minket, akik győzedelmeskedtünk, azt akarjuk, hogy újra te vezesd Amerikát”.

Ezek a mozgalmak pedig továbbra is működni fognak, mert ahogy az Exodus egykori alapítója, Michael Bussee fogalmaz, „amíg létezik homofóbia, mindig lesznek az Exodushoz hasonló szervezetek”, mivel ezeket a mozgalmakat az a hiedelem tartja életben, hogy „melegnek lenni eredendően rendellenes dolog, amin változtatni kell”. A mozgalmak vezetői pedig követik meggyőződésüket, és azt teszik, ami szerintük mindenki javát szolgálja. Csak azt nem ismerik fel, hogy szerintük akkor lesz valaki „egészséges és normális”, ha mássá válik, ha megtagadja önmagát.

(Nagy kép: Pray Away/Netflix)

Egy nyolcéves hindu kisfiút tartanak őrizetben egy kelet-pakisztáni rendőrségen, miután a gyereket istenkáromlással vádolják: a vád szerint szándékosan vizelte le a szőnyeget egy muszlim vallási iskola (madrassza) könyvtárában. Pakisztánban az istenkáromlásért halálbüntetés is járhat.

A gyerek családja bujkál, a helyi hindu közösség pedig elhagyta otthonait, miután a múlt héten óvadék fejében szabadon engedték a fiút, és feldühödött muszlimok támadtak meg egy hindu templomot.

A Guardian úgy tudja egy családtagtól, hogy a fiúnak fogalma sincs arról, mi az az istenkáromlás, továbbra sem tudja, mivel vádolták meg és miért volt egy hétig börtönben. A család szerint az egész közösség fél, ezért is menekültek el.

Az, hogy gyereket vádolnak istenkáromlással, a Guardian szerint sokkolta a jogi szakértőket, szerintük példa nélküli az eset, ilyen fiatalon még senkit nem vádoltak hasonlóval Pakisztánban. Az országban egyébként az istenkáromlásra vonatozó törvényeket aránytalanul alkalmazzák a kisebbségek ellen (Pakisztánban a lakosság több mint 95 százaléka muszlim).

Nigériában idén januárban egy 13 éves fiú szabadulhatott egy évvel azután, hogy egy iszlám vallási bíróság elítélte, amiért egy barátjával vita közben szájára vette Istent. Végül egy világi fellebbviteli bíróságsemmisítette meg az ítéletet, mondván, hogy kiskorú gyerekről van szó.

1703-ban alapították, állítólag a világ legrégebbi, a mai napig megjelenő napilapja a Wiener Zeitung, ami több mint három évszázadot és több háborút illetve pénzügyi válságot túlélt. A Politico szerint azonban kérdéses, hogy túléli-e Sebastian Kurzot, ugyanis az osztrák kancellár és kormányának terve megfoszthatja a lapot a fő finanszírozási forrásától.

A Wiener Zeitung teljes egészében a kormány tulajdonában áll és évtizedek óta Ausztria „hivatalos közlönye”, annyira, hogy egy törvény szerint meg kell jelentetni benne a kormányzati álláshirdetéseket vagy a cégek pénzügyi eredményeit. Ezek adják a lap fő bevételét, a kormány azonban „a vállalati információk digitális terjesztését előíró uniós szabályokra” hivatkozva 2022 végére berekesztené a Wiener Zeitung pénzügyi forrását.

Ettől függetlenül Kurz is azt mondta, ragaszkodik ahhoz, hogy a Wiener Zeitung legalább a nevében fennmaradjon és a jövőben „a köztársaság digitális és átlátható faliújságja legyen”, de hozzátette, „nem a köztársaság feladata egy napilap működtetése és finanszírozása”.

A Wiener Zeitung 1857-ben került állami kézbe, amikor a Habsburg monarchia megtagadta a tulajdonosok kiadói engedélyének megújítását, miután nem tetszett nekik, hogy a lap támogatta az 1848-as forradalom liberális eszméit.

A fenti megállapításra a Publicus Intézet jutott a július végi közvélemény-kutatásából, írja a Népszava, hozzátéve, hogy ezek után már nem meglepő, hogy a megkérdezettek 42 százaléka szerint létező veszély, hogy az óvodákban és az iskolákban a többségitől eltérő szexuális irányultságot népszerűsítő propagandát folytatnak az LMBTQ-szervezetek.

A gyermekvédelminek mondott, valójában azonban homofób népszavazási kezdeményezésről az ellenzéki szavazók 90 százaléja, míg a kormánypártiaknak csak a 75 százaléka értesült. A Fidesz-szavazók 55 százaléka pedig úgy gondolja, a népszavazás tényleg a gyerekek védelméről szól. A fideszesek 78, az ellenzékiek 27 százaléka venne részt az erről szóló népszavazáson.

A felmérést a Népszava megbízásából készítették, kérdezték benne a Karácsony Gergely által benyújtott népszavazási kezdeményezésről is. A válaszadók 58 százaléka ellenzi a Fudan beruházást, és 77 százalék mondana nemet az autópályák üzemeltetésének magánkézbe adására is. Az autópályák koncesszióba adását a kormánypárti szavazók kétharmada is ellenzi.

A pártkülönbség egyedül az ingyenes tesztelés kérdésénél tűnik el, ezt az összes megkérdezett 82 százaléka szükségesnek tartja.

Fegyveresek egy célzott támadás során vasárnap Kabulban lelőtték Tufan Omárit, a Paktia Gagradio igazgatóját, aki egyben a független médiát támogató egyik jogvédő csoport munkatársa is volt. A szervezet vezetője, Mudzsíb Helvatgar azt mondta, azért vették célba Omarit, mert liberális volt és mert függetlenként végezte munkáját. Kabuli tisztségviselők a tálibokat tették felelőssé a gyilkosságért.

Hivatalos értesülések szerint szélsőséges csoportok a média legalább harminc munkatársát gyilkolták meg, sebesítették meg vagy ejtették túszul az idén Afganisztánban.

Az ország déli részén található Hilmend tartományban eközben tálib fegyveresek túszul ejtettek egy helyi újságírót, Nematulláh Hematot, akit a Laskargáhban található otthonából rabolták el vasárnap.

A tálibok egyik szóvivője azt mondta, nem tud sem a gyilkosságról, sem a túszul ejtett újságíróról.

Afgán hírszervezetek arra kérték Joe Biden amerikai elnököt és a washingtoni képviselőházat, biztosítsanak rendkívüli vízumot az afgán média munkatársainak és támogassák őket.

A tálibok a hétvégén elfoglaltak három várost Afganisztán északi részén és teljes gőzzel folytatják offenzívájukat az afgán kormány ellen, pénteken a tálib lázadók Kabulban agyonlőtték az afgán kormány sajtófőnökét, aki egyúttal Asraf Gáni afgán elnök szóvivője volt. Kedden Majdan Vardak tartomány Szájed Abad kerületének kormányzója is a tálib lázadók merényletének áldozata lett Kabulban.

A radikálisok kerületek és határátkelők tucatjait vonták uralmuk alá az elmúlt hónapokban. Májusban átfogó offenzívát indítottak az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen, kihasználva azt, hogy az amerikaiak vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. (MTI)

Nem indul jól a hét. Indonéziában kitört a Merapi tűzhányó, ami forró lávát, hamut és gázokat lövellt ki magából, emiatt a hegyen élőket arra kérték, hogy öt kilométeres sugarú körben ne közelítsék meg a krátert. A 2968 méter magas vulkán legutóbb 2010-ben végzett nagyobb pusztítást: akkor 347-en vesztették életüket, és 60 ezer embert kellett kitelepíteni.

Mindeközben a délnyugat-kínai Szecsuan tartományban a súlyos esőzések miatt tízezreket evakuáltak. Az árvíz földcsuszamlásokat okozott, az utakat elárasztotta a víz, körülbelül 80 ezer embernek kellett elhagynia otthonát.

Szibériában pedig az erdőtüzek füstje miatt tartóztattak fel repülőjáratokat: a jakutföldi tűz füstjét körülbelül ezer településén, de Hakaszföldön és Tuvában is lehetett érzeni, sőt a NASA műholdfelvételei szerint az erdőtüzek égéstermékei elérték az Északi-sarkot is, amire eddig nem volt példa.

Eközben Görögországban is változatlan intenzitással tombolnak az erdőtüzek, vasárnap pedig egy tűzoltó repülőgép is lezuhant a Jón-tengeri Zákinthosz szigeten, de a pilóta megmenekült. (MTI)

Egy férfi álnéven hozott létre egy profilt egy közösségi oldalon, és egy ott megismert nőnek „embereket és állatokat - szexuális cselekmény közben - ábrázoló fényképeket és videókat is küldött”, írja sajtóközleményében a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség.

Az ügyészség vádirata szerint a 33 éves férfi tavaly februárban küldte a fényképeket és videókat a nőnek, miután megtudta, hogy utóbbi szereti az állatokat. A közlemény szerint a felvételek között olyan is volt, „ahol kiskorú szerepelt együtt félreérthetetlen helyzetben egy állattal, a nemiséget súlyosan szemérmesértő nyíltsággal ábrázolva”.

A férfi gépén 117 gyermekpornográf felvételt találtak, hét és fél év is kiszabható vele szemben.

Bár a kormány Karácsony Gergellyel egy napon nyújtotta be népszavazási kérdéseit a Nemzeti Választási Bizottsághoz, a két voksolás lebonyolítása között akár egy év is eltelhet, annyira, hogy Karácsonyé akár 2023-ra is eltolható – írja a Népszava.

Mindez úgy történhet meg, hogy a „mezei” választó által benyújtott kérdéseket formai vizsgálatnak kell alávetni, míg a kormány által benyújtottat nem, így utóbbi még belefért a Nemzeti Választási Bizottság ülése előtti 5 napos „döntés-előkészítő” határidőbe, Karácsony kérdései viszont kicsúsztak belőle. A lapnak nyilatkozó László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint extrém esetben akár 2023 elejéig-tavaszáig is elhúzhatják a Karácsony Gergely által kezdeményezett népszavazás lebonyolítását. Kevés az esély arra, hogy a Karácsony által szorgalmazott ügyekben még a jövő évi választások előtt népszavazást írjanak ki.

László szerint az ellenzék csupán két ponton avatkozhat be a történésekbe: jogorvoslati kérelmet nyújthat be a választási bizottság július 30-i határozata ellen, vagyis az ellenzék megpróbálhatja lassítani a kormány népszavazását azzal, hogy megtámadja az NVB döntését, vagy a lehető legrövidebb idő alatt összegyűjtik a szükséges aláírásokat.

Hétfőn közzéteszik a világ eddigi legnagyobb és legátfogóbb jelentését a klímaváltozásról, amit az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete (IPCC) készített több mint 14 ezer tudományos cikk alapján. A BBC azt írja, a tudósok szerint az értékelés tele lesz rossz hírrel, de ad némi optimizmusra is okot, a környezetvédelmi szakértők pedig abban reménykednek, hogy ez egy „hatalmas ébresztő” lesz a kormányok számára. Az IPCC által tanulmányozott dokumentumok szerint az ember által akaratlanul okozott, az éghajlatot érintő változások egy része visszafordíthatatlan marad évszázadokig, de akár évezredekig is.

A tanulmányt augusztus 9-én, hétfőn délelőtt mutatják be, és felhasználják majd novemberben az Egyesült Királyságban tartandó csúcstalálkozón is, ahol 196 ország vezetői találkoznak majd, hogy megállapodjanak a klímaváltozást érintő lépésekről. A csúcstalálkozót vezető brit miniszter, Alok Sharma a hétvégén úgy fogalmazott, „a világ hamarosan kifut az időből, hogy elkerülje a katasztrófát”.

A legutóbbi ilyen jelentést 2013-ban készítették, azóta pedig sok minden megváltozott, legalábbis a BBC azt írja, akkoriban még nem jelentették ki biztosan, hogy az olyan szélsőséges időjárási eseményeket, mint a hőhullámok vagy felhőszakadások, a klímaváltozás okozza, most pedig már biztosra mondják a tudósok, hogy többek között a júniusi amerikai hőhullám teljes mértékben az éghajlatváltozás következménye.

A világ egyre melegszik, emellett – főleg Európában – egyre több a csapadék, miközben az aszályos időszakok is növekednek. A jelentés szerint a tengerszint folyamatos emelkedésére is lehet számítani a következő több száz de akár több ezert évben. De a kutatások szerint ha az országok vezetői tartják magukat ahhoz, hogy az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 celsius fok alatt tartsák a felmelegedést, a legsúlyosabb katasztrófák még elkerülhetők. (BBC)

Szingapúrban született a világ legkisebb születési súlyával az a baba, akit most, 13 hónap után engedték haza a kórházból. 24 centivel és 212 grammal született, akkora volt a súlya, mint egy almának, írja a BBC.

Alig 25 hétnyi terhesség után jött a világra, amivel erősen elmarad a 40 hetes átlagtól. A korábbi rekorder egy Amerikában született kislány volt, aki 2018-ban született 245 grammal.

A gyereket sürgősségi császármetszéssel hozták világra négy hónappal a kiírt időpont előtt, miután az anyánál preeklampsziát, vagyis terhességi toxémiát diagnosztizáltak. A gyerek már több mint hat kiló, viszont továbbra is krónikus tüdőbetegsége van, amiért otthon is segítségre szorul majd a légzése, de ez az orvosai szerint javulhat.

A Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt építheti meg a ZalaZone járműipari tesztpálya több nagyobb elemét is mintegy 500 millió forintért, írja az mfor.hu, hozzátéve, hogy csak Szíjj cége pályázott.

Az építkezéssel pedig sietniük kell, mert a több mint 50 milliárd forintba kerülő ZalaZone állami autó-tesztpályát az év végéig be kell fejezni.

A több mint nettó 500 millió forintot most az mfor.hu információi szerint tereprendezésre és térvilágításra szánják, egy transzformátor kiépítésére, illetve arra, hogy autómosót létesítsenek, illetve bővítsenek egy parkolót.

A ZalaZone-nál egyébként nemcsak Szíjj Duna Aszfaltja, de a Mészáros Lőrinchez tartozó ZÁÉV Zrt. is nyert el megbízásokat.

A tokiói olimpiáról 6 arany-, 7 ezüst- és 7 bronzéremmel tért haza a magyar csapat, az érmesek, pontosabban az olimpiai versenyszámok első nyolc helyezettje pedig pénzjutalmat kap a kormánytól. Az aranyért 50, az ezüstért 35,7, a bronzért 28,5 millió, a nyolcadik helyért pedig 2,8 millió forint jár. Aki több érmet szerzett, több pénzt is kapott. Összesen 2,39 milliárd forint jutalmat kaptak az olimpikonok.

Hogy ki mennyit kapott pontosan, azt a Blikk szedte össze, ők állnak az első tíz helyen:

• 107,2 millió forint – Csipes Tamara (kajak)
• 100 – Kozák Danuta (kajak) és Milák Kristóf (úszás)
• 78,5 – Szilágyi Áron (vívás) és Bodonyi Dóra (kajak)
• 71,5 – Kopasz Bálint (kajak)
• 55,7 – Tótka Sándor (kajak)
• 50 – Lőrincz Tamás (birkózás), Kárász Anna (kajak)
• 35,7 – Lőrincz Viktor (birkózás), Varga Ádám (kajak), Rasovszky Kristóf (nyílt vízi úszás), Berecz Zsombor (vitorlázás), Siklósi Gergely (vívás)
• 28,5 – Tóth Krisztián (cselgáncs), Hárspataki Gábor (karate), Kovács Sarolta (öttusa), Gémesi Csanád (vívás), Szatmári András (vívás), Decsi Tamás (vívás), férfi és női vízilabda-válogatott
• 27,2 – Nádas Bence (kajak), Csizmadia Kolos (kajak), Kapás Bolgárka (úszás)
• 24,3 – Márton Anna (vívás)

A Blikk egyébként hozzáteszi viszonyításképp, hogy a legutóbbi megállapított nettó magyar átlagkereset 293 ezer forint volt, vagyis az olimpiai aranyéremért kapott összeg ehhez mérten több mint 14 évnyi munkának felel meg.

A magyarok mind az aranyérmek, mind az összes érem tekintetében 15. helyen állnak az éremtáblázaton, ezzel az egy éevs csúszással megrendezett tokiói olimpia magyar szempontból felülmúlta a várakozásokat.

2017 óta bujkált a rendőrség TOP 50-es listáján is szereplő B. Imre, aki ellen évekkel ezelőtt adtak ki elfogatóparancsot, miután nem kezdte meg a rá kiszabott szabadságvesztését, ami embercsempészés és súlyos testi sértés miatt kapott.

A police.hu közleménye szerint az Ausztriában bujkáló férfit a rendőrség fejvadász egysége fogta el a somogyi illetve az osztrák rendőrökkel együtt augusztus 7-én, az osztrák Böheimkirchenben. Kiadatásról a későbbiekben döntenek az osztrák hatóságok.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint vasárnap a késő esti óráktól riasztották a tűzoltókat viharkárokhoz elsősorban Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, valamint a fővárosban. Több helyen is fákat csavart ki, illetve vezetékeket szakított le a viharos szél. A károk felszámolása még hétfőn hajnalban is zajlott.

A katasztrófavédelem egységeit főként útra, épületekre dőlt fák, leszakadt faágak eltávolításához riasztották, már vasárnap éjjel fél egyig legalább haminc helyszínre kellett kivonulniuk. (MTI)

„A Woodstock '99 történetét nagyon könnyű lett volna vígjátéknak beállítani, kifigurázva a 90-es évek végét, az öltözködést, a zenéket. De a valóságban az egész hétvége sokkal inkább úgy játszódott le, mint egy horrorfilm”

– mondja Garret Price, a Woodstock '99: Peace, Love and Rage rendezője, az HBO számára készített zenei dokusorozat első részének kezdetén.

Végül aztán darabolós horrornál is durvább lett ez a több mint száz perces dokumentumfilm, ami a totális káoszba, szartengerbe, erőszakba fulladt, illetve lángokba borult fesztivált mutatja be, ahol a Limp Bizkittel és a Kornnal próbálták eljátszani a Backstreet Boyst és Britney Spearst gyűlölő, Harcosok Klubja-generációba tartozó, dühös, fiatal fehér férfiaknak, hogy még mindig 1969 van.

Felhevült, erőszakos, illuminált tömeg

Valójában már az 1969-es Woodstock sem csak békéről, szeretetről, szexről, drogról és rockandrollról szólt. Rettenetesen alulszervezett buli volt, kaotikus, az ételárak miatt már akkor is lázadoztak, több standot felgyújtottak, kifosztottak, emberek haltak meg. A korabeli tudósítások elég rettenetes állapotokat írtak le, ennek ellenére az amerikai és globális popkulturális köztudatban a mai napig nagyon romanticizált emlékképek élnek a 69-es fesztiválról. Köszönhetően egyébként elsősorban Michael Wadleigh 1970-ben bemutatott, világsikerű, azóta klasszikussá avatott, Oscar-díjas dokumentumfilmjének. A 99 Woodstock szervezőinek nem sikerült ez a kommunikációs bravúr: hiába próbálták utólag romantikus szósszal leöntetni az egészet, elkenni a felelősséget és másokra mutogatni.

John Scher, a fesztivál egyik szervezője még most, 2021-ben sem képes beismerni, hogy hibát hibára halmoztak a háromnapos, pokoli káoszba fulladt fesztiválon,

ehelyett ma is a helyszínről közvetítő MTV-t, illetve „pár hülyegyereket” és az áldozatokat hibáztatja.

Közel négyszázezer ember vett részt 1999 júliusában a Woodstock '99-en, amit New York államban, Rome városának egy akkor már évek óta bezárt katonai repülőterén rendeztek meg, közel negyven fokos hőségben, az aszfalton, árnyékot adó fák vagy épületek nélkül. A két fő színpadot egymástól közel két kilométerre tették, az emberek a forró aszfalton gyalogoltak, egy üveg vizet 4 dollárért árultak, ugyanannyiért, mint a sört, ami a benne lévő alkohol miatt még jobban dehidratál, így az amúgyis elviselhetetlen hőségben egyre több ember kapott hőgutát.

„Igen, viszonylag drága volt a víz, de ha elmész egy fesztiválra, viszel magaddal pénzt. Ez nem a szegények fesztiválja volt” – mondja a filmben az egyik szervező, hozzátéve, hogy szerintük „elégséges helyen hozzá lehetett jutni az ivóvízhez”, „nem kellett fizetned a vízért, ha nem akartál”. De a több százezres tömeg nem akart és nem is tudott órákig sorba állni a vízért, ezért több helyen kiszúrták a csöveket, így a víz és annak következtében a sár mindent elárasztott, a helyzetet pedig tetézte, hogy a mobilvécék már az első nap megteltek és szivárogni kezdtek, vagyis az emberek péntek estére már nem szimplán sárban, hanem a saját ürülékükben dagonyáztak.

A Woodstock '99 közönsége javarészt fiatal, fehér férfiakból állt, akik órákig tartó koncerteket ugráltak végig a több százezres tömegben a hegyekben álló szemét, húgy és szar közepén. „Ha van egy feltüzelt, illuminált, áthevült közönséged, és eléjük raksz egy együttest, akik segítik kiadni ezt az energiát, mit gondolsz, mi lesz?” – teszi fel a kérdést a filmben 22 évvel a fesztivál után az egyik résztvevő, a válasz pedig röviden annyi, hogy miután a hőség továbbra is elviselhetetlen volt, az emberek egyre dühösebbek és agresszívabbak lettek, a biztonságiak egy része pedig vagy felmondott vagy lelépett, a fesztivál a harmadik és egyben utolsó nap végére elszabadult a pokol: fosztogatás, gyújtogatás, bankautomaták szétszedése, verekedések, nemi erőszak.

Férfiközpontú hangulat

„Kétségtelen, hogy történt pár incidens, de ha visszanézzük a rendőrségi jegyzőkönyveket, szó sincs száz esetről, de még csak ötvenről sem. Tíz esetről beszélünk. Valóban kritikus vagyok a több száz, meztelenül flangáló nővel szemben, akik elvárták, hogy ne érjenek hozzájuk. És elítélem azokat, akik hozzájuk értek. De a nőket, akik meztelenül rohangáltak, részben őket is terheli a felelősség”

– az incidens szó ebben az esetben szexuális zaklatást és erőszakot jelent, ezek a mondatok pedig a szervező John Scher száját hagyták el, most, 22 évvel a fesztivál után, ahol sokakat megerőszakoltak, akaratuk ellenére letaperoltak, zaklattak. Mindeközben a színpadon olyanok hangzottak el, például Kid Rock szájából, hogy „Monica Lewinsky egy mocskos ribanc, és Bill Clinton egy istenverte strici”.

A filmben megszólaló Maureen Callahan, aki most a New York Post újságírója, és aki akkoriban a Spinnek írt a fesztiválról, azt mondta, egy lány mesélte neki, hogy „a tömegben találta magát, fiatal srácokkal körülvéve, három kéz fogta le minden végtagját, az ujjaikkal beléhatoltak, az egyik pedig azt kiáltotta, »tépjétek szét!«. Amikor az egésznek végeszakadt, sikerült elmenekülnie, eszébe sem jutott panaszt tenni valakinél. Azt hiszem, ez lehetett az általános hangulat, tekintve az eluralkodó anarchiát, hogy »mi értelme lenne?«”

Callahan szerint nagyon „férfiközpontú hangulat” uralkodott a fesztiválon, mintha azt gondolták volna, „bármit megtehetek és bármit megszerezhetek Woodstockban", ezt pedig megerősítik azok a jelenetek is, amikor a résztvevől olyanokat kiabálnak a kamerába, hogy „a társadalom törvényei itt nem érvényesek”.

A háromnapos fesztivál alatt 44 embert vettek őrizetbe, a nyolc, jelentett szexuális visszaélésből négy nemi erőszak volt, de a becslések szerint valójában több száz eset történt a hétvége alatt.

Végtelenül dühösek és frusztráltak

Bár a Woodstock '99 egy zenei dokusorozat első része, magáról a zenéről kevés szó esik benne. Viszont tökéletesen bemutatja az ezredforduló körül kialakult korszakot, amikor a pop mellett megjelent egy fura, rapbe hajló rockzene, vagyis a nu metal, ami a filmben megszólalók szerint irdatlan mennyiségű agresszivitást és gyűlöletet sűrített magába, „a popkultúrában a fehér fiatal fiúkból pedig áradt egy sötét energia, amit a szórakoztatóipar egyszerre állandósított és elégített ki”. Ebbe a trendbe illeszthető pokulturális termék volt például a Harcosok klubja, de akár az Amerikai pite is. Mindenhol a fehér férfiak győzedelmeskedtek, a nőknek csupán annyi volt a feladatuk, hogy legyenek szépek és szexik, mutassanak jól a Maximban vagy az FHM-ben.

Steven Hyden zenei újságíró szerint ezt a szemléletet vette át a Woodstock '99 is, ahol „nem csupán szemet hunytak a nők kizsákmányolása felett, de egyenesen részévé tették az üzleti tervnek, azt a látszatot keltve, hogy a nők kizsákmányolása, használása és bántalmazása rendben van”.

A film leginkább azt fejtegeti, milyen kulturális vagy társadalmi problémák vezettek odáig, hogy huszonéves fiatalok tömegei érezzék magukat végtelenül dühösnek és frusztráltnak, amikor az Egyesült Államokban alacsony volt a munkanélküliség és magas az életszínvonal. A zenét csak annyiban húzza be a történetbe, hogy felteszi a kérdést, hogyan váltotta ki vagy erősítette fel a dühöt és az agressziót a fesztiválon is fellépő zenekarok többsége: ennyire frusztrálta őket az új popgeneráció megjelenése, akik „elvették tőlük az MTV-t”?

„Őszintén megdöbbent, hogy hogyan jutottunk el Kurt Cobain progresszív és felvilágosult eszméitől és Michael Stipe-tól a nőgyűlöletig és a homofóbiáig, a nemi erőszak kultúrájáig, amit Woodstock '99-ben láttunk” – ezt már Moby mondta, aki szintén fellépett a fesztiválon, és úgy fogalmazott, már akkor érezte, hogy „valami nem stimmel”, amikor megérkezett és leszállt a buszról. „Mindenki dühös volt, mindenkinek melege volt és mindenki panaszkodott, pedig csak hat órája nyitottak meg.”

Két nappal később gyakorlatilag az egész fesztivál lángolt, tízezrek gyújtogattak és törtek szét mindent, amit értek, puszta kézzel szedtek szét bankautomatákat és dobálóztak mirelit perecekkel a lángoló sátrak és állványok alatt.

Maureen Callahan szerint „a kérdés nem az, hogy mi miért történt, hanem, hogy miért ne történt volna?”, Steve Hyden pedig úgy fogalmazott, az alapvető gond az volt, hogy Woodstock – és már az eredeti, 1969-es fesztivál is – „arról szólt, hogy kivonod magad a társadalomból, hogy egy olyan életet élj, amit képtelenség fenntartani”.

(Nagy kép: Woodstock '99: Peace, Love and Rage/HBO)

A hollywoodi külföldi újságírókat tömörítő és a Golden Globe-díjakról döntő szervezet, a Hollywood Foreign Press Association (HFPA) úgy döntött, megreformálja magát, az erről szóló sajtóközleményt pedig a nemrég súlyos interjúhamisítással megvádolt Návai Anikó küldte körbe pár szerkesztőségnek, írja a hvg.hu.

Az utóbbi hónapokban egyre nagyobbra dagad a botrány a HFPA körül, miután kiderült, hogy a szervezet egyik volt elnöke, Philip Berk pedig a Black Lives Matter mozgalmat korábban „rasszista gyűlöletcsoportnak” nevező cikket osztott meg, majd amerikai lapok arról írtak, hogy a szervezetben nincsenek fekete tagok, illetve az újságíró szervezet tagjai több alkalommal is drága ajándékokat fogadtak el.

Nemrég pedig az derült ki, hogy épp a HFPA etikusságáról most hírt adó Návai Anikó saját, exkluzív interjúként adott el a Nők lapja számára egy Scarlett Johansson amerikai színésznővel máshol megjelent interjúból kivágott részleteket tartalmazó írást. Návai is tagja a Hollywoodban élő külföldi újságírók szövetségének, az amerikai filmes sajtó szerint a szövetség felé be is ismerte a plagizálást, a 168 órának adott interjúban viszont továbbra is értetlenkedve feltette a kérdést: „Miért baj az, hogy írtam egy interjút?” Később kiderült, más, plagizált interjút is adott le sajátjaként Návai.

Az HFPA-nek ezeken felül is volt már több interjúhamisítási ügye, a szervezetet kartellezéssel is megvádolták, Scarlett Johansson pedig többek között azért jelentette ki, hogy nem ad interjút HFPA-tagoknak, mert azok gyakran szexista kérdésekkel és megjegyzésekkel bombázzák a színészeket, amelyek szerinte már súrolják a szexuális zaklatás határait.

A hvg.hu azt írja, a szervezet a fentiek miatt küldte körbe közleményét – a plagizáló Návai Anikón keresztül –, miszerint transzparensebbé, diverzebbé, etikusabbá és elszámoltathatóbbá válnak. A közlemény szerint

• ezek után már nemcsak azok lehetnek a szervezet tagjai, akik Dél-Kaliforniában laknak, de az Egyesült Államokban élő bármelyik kvalifikált újságíró, aki külföldi lapnak dolgozik, pályázhat a tagságra.
• Az HFPA-tagok ezek után nem fogadhatnak el semmilyen ajándékot, promóciós anyagot sem színészektől, sem rendezőktől, sem a stúdióktól.
• Mostantól az új tagok is szavazhatnak a díjazottakra.
• Évente fognak felülvizsgálatot tartani, a régi tagoknak meg kell felelniük az akkreditációs standardoknak.
• Sérelem, panasz esetén egy külső, független szervezet bevonásával fogják kivizsgálni az ügyeket.
• Hogy elkerüljék a szexuális visszaéléseket, a tagoknak kötelező lesz tréningeken részt venniük.

Ezrek rohanták meg az oltóközpontokat a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában, miután olyan álhírek terjedtek el, hogy a koronavírus ellen be nem oltott lakosok nem kapnak segélyt, vagy otthon kell maradniuk a pénteken kezdődő és két hétig tartó karantén alatt.

Manilát és környékét augusztus 20-ig lezárták, miután elkezdett emelkedni a koronavírus-fertőzöttek száma a delta variáns terjedése miatt. Három másik régióban, köztük a közeli Laguna tartományban augusztus 15-ig hirdettek vesztegzárat. A korlátozások értelmében csak azok hagyhatják el otthonukat, akik létfontosságú ágazatokban végeznek munkát, egészségi vészhelyzetben vannak vagy élelmiszert akarnak vásárolni. A fővárosi régióban este 8-tól hajnali 4-ig kijárási tilalom van érvényben, és rendőrségi ellenőrzőpontokat állítottak fel a város határában.

Egy nappal a karantén kezdete előtt álhírek terjedtek el a közösségi médiában, miszerint a be nem oltottak nem járhatnak be dolgozni vagy nem kapnak segélyt. Ennek hatására tömegek indultak meg az oltópontok felé Manilában, Las Pinasban és Antipolóban. Csak Manilában 22 ezren jelentek meg a kijelölt központok előtt hajnalban, és a közeli tartományokból is sokan érkeztek. A rendőrségnek egy helyszínen be kellett avatkoznia, és haza kellett küldenie a tömeget.

Bírálói Rodrigo Duterte elnököt tették felelőssé a kialakult káoszért. Duterte a múlt héten figyelmeztette a Fülöp-szigetekieket, hogy az oltásellenesek nem hagyhatják el otthonukat a delta variáns terjedésének megfékezése érdekében. Az elnök ugyanakkor elismerte, nincs olyan törvény, amely lehetővé tenné ezt a korlátozást.

Helyi tisztségviselők arra kérték a lakosságot, hogy ne higgyenek a közösségi oldalakon keringő álhíreknek, és a kormány hivatalos bejelentéseit kövessék figyelemmel.

A több mint 108 millió lakosú Fülöp-szigeteken eddig 10,2 millió embert oltottak be teljesen, és 12,2 millióan kapták meg a vakcina első adagját. Az országban 28 427 halottja és 1,6 millió fertőzöttje van a koronavírusnak. (MTI)

Az árak a korábbi 200-250 ezer dollár helyett már 450 ezer dollárnál (134 millió forint) kezdődnek, és a vásárláskor elsőbbséget élveznek a már várólistán lévők – közölte csütörtökön a Richard Branson angol milliárdos által alapított Virgin Galactic. Az MTI azt írja, a bejelentés szerint hamarosan újabb várólista nyílik azoknak, akik mennének az űrbe.

A Virgin Galactic 2005 és 2014 között 600 jegyet adott el elővételben a tervezett űrutazásokra, 200-250 ezer dollár közti árakon. Az első, fizető turistákat szállító űrrepülésre 2022 harmadik negyedének végén kerül sor. Korábban 2022 elejére ígérték az első űrtúrákat. A cég vezetői szerint hosszabb távon nemcsak az amerikai Új-Mexikó államból, hanem a világ több más helyéről terveznek űrrepüléseket, bázisonként évi 400-at.

Richard Branson július 11-én hatfős legénységével felrepült saját űrhajóján a világűr pereméig, néhány percig érezték a súlytalanságot, majd azonnal visszatértek. Az egész út a felszállástól a landolásig nagyjából egy óra volt.

Branson azt nem kommentálta, hogy a milliárdosok hobbiűrutazásai növelik a légszennyezést, mivel egy rakétaindítás akár 300 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár az atmoszféra felső részébe, ahol évekig megmarad.

A kutatók a globális felmelegedéshez kötik, hogy az Andokban az elmúlt közel egy évtizednyi aszályt követően idén alig esett hó, a dél-amerikai hegységet megaszárazság sújtja. A gyér eső és hóesés miatt az Ecuador és Argentína között magasodó hegyek nagy részét csupán foltokban, vagy egyáltalán nem borítja hó. Pedig déli féltekén most van tél, ilyenkor kellene tetőznie a havazásnak.

Ricardo Villalba, az Argentin Hó-, Gleccser- és Környezettudományi Tanulmányok Intézetének (IANIGLA) vezető munkatársa szerint mivel a régióban csökken a csapadék mennyisége és a gleccserek is visszahúzódnak, azok a közösségek, amelyeknek vízellátását a hegyek biztosítják, valószínűleg vízszűkébe kerülnek.

„A csapadék hosszútávú csökkenésének, egy megaszárazságnak vagyunk szemtanúi. Ha az ember megnézi most a csapadékmennyiség szintjeit a Kordillerák területére vonatkozóan, akkor azt látja, hogy egyáltalán nem havazott vagy csak nagyon keveset” – mondta Ricardo Villalba, az Argentin Hó-, Gleccser- és Környezettudományi Tanulmányok Intézetének (IANIGLA) vezető munkatársa, aki szerint mivel a régióban csökken a csapadék mennyisége és a gleccserek is visszahúzódnak, azok a közösségek, amelyeknek vízellátását a hegyek biztosítják, valószínűleg vízszűkébe kerülnek.

A tavalyi és idei júliusi műholdas felvételeken jól látszik, hogy csökkent az Andokban a hótakaró, és ezt tükrözi a folyók vízállása is. Villalba szerint az Andok gleccserei, amelyek 2000 és 2010 között nem zsugorodtak vagy egyenesen gyarapodtak, most gyors ütemben visszahúzódnak. „Sajnos ez a jelenség a Kordillerák minden gleccserénél megfigyelhető és összefüggésben van az egész bolygót érintő globális felmelegedéssel.” (MTI)

Jeff Zucker, a CNN elnöke csütörtökön küldte körbe a hírt az alkalmazottak között, hogy kirúgtak három embert, amiért nem tartották be a szabályokat, vagyis hogy az irodába és terepre is csak oltottan lehet menni dolgozni. Ezzel emékeztetett mindenkit arra, hogy komolyan gondolják a zéró toleranciát azokkal szemben, akik oltatlanul mennek munkatársaik közelébe.

A CNN-nél egyelőre csak az jár be dolgozni, akinek mindenképpen muszáj, vagy aki szeretne, a többiek otthonról is végezhetik a munkájukat, az pedig rájuk van bízva, hogy oltatnak-e vagy sem, de Zucker elmondása szerint utóbbin a következő hetekben változtathatnak.

Országszerte egyre több vállalat jelenti be, hogy munkavállalói számára kötelező a védőoltás: így tett a Google, a Facebook és nemrég az Uber is. New Yorkban és Kaliforniában pedig minden kormányzati dolgozónak kötelező beoltatnia magát koronavírus ellen, vagy rendszeresen covid-teszteknek kell alávetnie magát. (Guardian)

Joe Biden ideiglenes menedéket ajánlott fel csütörtökön az Egyesült Államokban tartózkodó hongkongiaknak a jogsértések miatt, amelyek a Kínához tartozó területen voltak tapasztalhatók az utóbbi időben.

Ez azt jelenti, hogy néhány ezer hongkongi maradhat tartózkodási vízuma lejárta után is Amerikában. Biden utasította a belbiztonsági minisztériumot, hogy függesszék fel azoknak a hongkongiaknak a kiutasítását akár 18 hónappal, akiknek lejár a vízumuk.

„Az Egyesült Államok nem nézi tétlenül, hogy Kína megszegi a Hongkongnak és a nemzetközi közösségnek tett ígéretét” a területtel kapcsolatban – mondta Biden.

Az utóbbi években több ország, köztük az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki a hongkongi szabadságjogok helyzetét illetően. Aggályosnak tartják a pekingi központi kormányzat által Hongkongra szabottan kidolgozott, majd tavaly június 30-án bevezetett nemzetbiztonsági törvényt, valamint a hongkongi választási rendszer átalakítását. A lépések a bírálók szerint súlyosan csorbítják a hongkongi szabadságjogokat, márpedig Kína az „egy ország, két rendszer” elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló város anyaországhoz történt 1997-es visszakerülését követő ötven évre. (MTI)

„Ez a test nem a piruettek világába való, hanem arra lett képezve, hogy százhúsz kilós izomgépeket pusztítson el az amerikaifoci-pályán, vagy arra, hogy olyan nőket boldoggá tegyen, akik nem kifejezetten a finom stílust kedvelik. Ez a test erőszakra készült”

– ezek a mondatok Árpa Attila száján szaladtak ki, miközben a Hot! magazinnak adott interjút, amiben arról beszélt, hogy hamarosan ő is szerepel a TV2 táncos celebes műsorában.

Árpa Attila 2020 októberében egy Tatár Csillának adott interjúban beszélt arról először, hogy nárcisztikus szociopata, amit később egy pszichológus diagnózisa is megerősített.

Legutóbb július végén cikkeztünk Árpáról, miután a Blikk azt írta, kokainkereskedelem miatt emeltek vádat ellene.

Az Apple csütörtökön jelentette be, hogy hamarosan minden iPhone-felhasználó készülékén lesz egy olyan funkció, ami ellenőrzi a telefonon tárolt fotókat, hogy van-e köztük gyerekekről készült pornófelvétel, mielőtt a felhasználó feltöltené azokat iCloudra.

Az iOS-en és iPadOs-en futó rendszer még valamikor idén élesedik, a bejelentés szerint pedig úgy működik, hogy az iCloudra feltölteni kívánt képeket összeveti korábbról ismert, gyerekekről készült pornófelvételekkel. Ezeket a képeket numerikus kódokká alakítják, amit tárol a telefon és amivel össze lehet párosítani a fotókat.

Az Apple szerint a technológia az utólag módosított képeket is kiszűri.

Sokan attól tartanak azonban, hogy a technológiával másra is lehet szűrni, amit tekintélyelvű kormányok majd kémkedésre használnak. (BBC)

Két fehérorosz edzőtől is elvették az olimpiai akkreditációját, miután állítólag megpróbálták hazautazásra és arra kényszeríteni Kriszcina Cimanovszkaját, hogy hagyja ott az olimpiát, írja a BBC.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) megerősítette, hogy vizsgálatot indítottak, és hogy Artur Simak and Jurij Majszevics már elhagyták az olimpiai falut.

Kriszcina Cimanovszkaja Instagramon kritizálta a csapat vezetőit, mert nem tudták, hogy a 4×400 méteres női váltó tervezett résztvevői közül egyesek nem léphetnek pályára, így az utolsó pillanatban őt is benevezték erre a számra, amit életében egyszer sem gyakorolt.

Bár még csak nem is a rezsimet bírálta, a fehérorosz diktatúrának ennyi is elég volt, hogy azonnal közellenségnek kiáltsák ki. Azonnal haza akarták utaztatni az olimpiáról Fehéroroszországba, amit a sportoló visszautasított. Egy kiszivárgott hangfelvétel szerint Cimanovszkaját egyik edzője megfenyegette, hogy ha nem tér vissza Fehéroroszországba, akkor nagy valószínűséggel „öngyilkos lesz”.

A sportoló először Ausztriába próbált meg menedékjogot szerezni, végül sikerült eljutnia Varsóba, miután Lengyelország humanitárius vízumot adott neki.