Mészáros Juli

Az MSZP-közeli Publicus Intézet augusztus végén készített a Népszava számára felmérést, amiből kiderül, hogy ha csak Dobrev Klára, Karácsony-Gergely és Jakab Péter közül kellene választani, akkor kire szavaznának a kormányváltásra vágyó, az előválasztáson részt venni akaró szavazók. A felmérés szerint Karácsony 34 százalékkal végzett az első helyen, a másodikon Dobrev 31 százalékkal, Jakab pedig 23 százalékkal kapta mega. harmadik helyet.

A felmérésből az is kiderül, hogy a kormányváltást akaró, illetve bizonytalan megkérdezettek 32 százaléka szerint Karácsony Gergely tudja a leginkább megszólítani a jelenleg bizonytalan választókat a 2022-es parlamenti választáson, Dobrev Klára esetében 27, Jakab Péternél pedig csak 18 százalék gondolja így.

Ezek mellett szintén Karácsonyról gondolják azt a legtöbben, hogy Orbán Viktor őt tartja valódi kihívójának.

A Népszava szerint Karácsony második fordulós esélyeinek egyik fontos tényezője lehet az is, hogy Márki-Zay Péternek és Fekete-Győr Andrásnak a támogatóik között több a tartaléka, mint Dobrev Klárának és Jakab Péternek, Márki-Zay pedig többször utalt arra, hogy kiesése esetén Karácsonyt támogatná.

Legalább ketten meghaltak, kilencen pedig megsérültek Pantelleria szigetén pénteken, miután egy tornádó autókat borított fel és tetőket szakított le. Úgy tudni, a sebesültek közül négyen kritikus állapotban vannak.

A polgári védelmi ügynökség jelentése szerint az egyik halott egy szolgálaton kívüli tűzoltó, a másik pedig egy 86 éves férfi. Mindketten autóban ültek, amikor felborította őket a tornádó. Egy a mentési munkálatokban résztvevő az Ansa olasz hírügynökségnek azt nyilatkozta, a szigeten „apokaliptikus” a látvány.

A BBC szerint bár a tornádókat nem szokás Európához kötni, a feltételezések szerint évente több száz tornádó is ki szokott alakulni a kontinensen, csak sokról nem érkezik jelentés, mert lakott területen kívül észlelik őket, vagy mert kifejezetten kicsik.

Idén júniusban Csehországban is volt egy nagyobb tornádó, a viharnak 150 sérültje és öt halottja volt.

Mások életének veszélyeztetése miatt eljárás indult Agnes Buzyn, volt francia egészségügyi miniszter ellen, aki közvetlenül a járvány előtt mondott le posztjáról és lépett ki a kormányból, majd jelöltette magát polgármesterként Párizsban a márciusi önkormányzati választásokon.

Buzyn óriási felháborodást váltott ki, amikor később úgy nyilatkozott, a tárcától való távozásakor már „tudta, hogy a cunami előttünk áll”, miközben januárban miniszterként nyilvánosan még azt állította, hogy a koronavírus elterjedésének kockázata a lakosság körében nagyon csekély, igaz, közben azt is hozzátette, hogy ez még változhat.

A nemzetgyűlés vizsgálóbizottsága előtt 2020 júniusában Buzyn azt mondta, január 11-én írásban jelezte a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek is, hogy a koronavírus „potenciális veszélyt” rejt magában.

Buzynt, aki 2020 februárjáig irányította az egészségügyi tárcát, pénteken kilenc órán át hallgatta meg a miniszteri rangú politikusok ügyeivel foglalkozó, 1999-ben létrehozott francia köztársasági bíróság (CJR). Ő az első francia döntéshozó, akit megvádoltak a járványkezelés miatt.

A Franciaországban eddig 115 ezer áldozatot követelő járvány kezdetén hivatalban lévő kormány ellen eredetileg kilencven panasz érkezett arra a jogszabályra hivatkozva, amely szerint két év szabadságvesztéssel és 30 ezer eurós (10,5 millió forintos) pénzbüntetéssel sújtható az a kormánytag, aki szándékosan elmulasztja meghozni az emberek biztonságára veszélyt jelentő eseményekkel szemben a megfelelő intézkedéseket.

A kilencvenből 53-at vizsgált meg a CJR, és kilencet fogadott be. Ezután indítottak előzetes vizsgálatot még tavaly júliusban Édouard Philippe korábbi miniszterelnök, Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter és utódja, Olivier Véran ellen, aki jelenleg is az egészségügyi tárcát vezeti. Közülük egyelőre csak Buzyn kapott idézést.

Francois Molins főügyész szerdán közölte, hogy az eljárás megindítása óta 14 500 további panasz érkezett a CJR-hez a kormányzati válságkezelés ügyében. (MTI)

Amikor napokkal ezelőtt megírtam, hogy Tóth Gabi milyen utat járt be addig, hogy szeptember 12-én a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) önkéntes hírnökeként Ferenc pápa budapesti szentmiséje előtt énekeljen, még nem tudhattam, csak reméltem, hogy mindezt egy Sugarbird ruhában teszi majd meg. A remény pedig győzedelmeskedett, legalábbis a Blikk megírta, hogy Tóth Gabi tényleg egy Sugarbird ruhában áll Ferenc pápa elé, a magyar divatcég „hagyományos és magyar értéket képviselő”, czukormadár név alatt futó kollekciójának egy darabjában. (A ruhát ide kattintva lehet megnézni.)

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Sugarbird™️ (@sugarbirdofficial) által megosztott bejegyzés

A Sugarbird egy ideje már nemcsak logózott bikiniket, meg Minnie egeres pizsamákat gyárt, de kalocsaival kevert matyó motívumokkal telehímzett ruhákat is, amiken természetesen ugyanúgy dominál a madaras logó. Egy ilyen ruhában lép majd színpadra a NEK hírnökeként a TV2 egyik éneklős műsorában is zsűriző énekesnő, aki már Instagramján is jó ideje népszerűsíti a Sugarbirdöt.

Parrag Andrea, a Sugarbird gyártásvezetője és társtulajdonosa a Blikknek azt mondta, a ruhát kifejezetten erre az alkalomra tervezték, az „autentikus motívumokon hetek óta dolgoztak a mezőkövesdi hímzők”, olyan ruhát akartak, ami „fazonjában, színvilágában és mintázatában is megállja a helyét egy ilyen fontos és kimagasló eseményen”.

A Józsefvárosi Önkormányzat szeptember 9-i rendkívüli képviselő-testületén határozott arról, hogy 10.000 forint egészségvédelmi támogatásban részesülnek mindazok a józsefvárosi rászoruló lakosok, akik 2021. december 31-ig beadatják mindkét COVID-oltást (a Janssen oltás esetében egyet), függetlenül attól, hogy ez a rendelet elfogadása után vagy előtt történt, írja a Józsefváros.hu.

Támogatást azok kaphatnak, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékát, azaz 71250 Ft-ot. A támogatás feltétele ezen felül, hogy a kérvényező családjában minden nagykorúnak kell oltással rendelkeznie (kivéve, ha orvosi igazolása van arról, hogy nem oltható).

A józsefvárosi képviselő-testület egyben felkérte a polgármestert, hogy tegyen javaslatot a kormány felé a kötelező előzetes oltási regisztráció és időpontfoglalás eltörlésére és egy mindenki számára elérhető tömeges oltási program kidolgozására.

„Azok a hallgatók, akik valós, szakorvosi véleménnyel igazolt egészségügyi indok nélkül utasítják el az oltást, beiratkozhatnak a Semmelweis Egyetemre, de nem kezdhetik meg tanulmányaikat”

– írja oldalán a Semmelweis Egyetem, közleményükben ehhez hozzáteszik, hogy „nem megengedhető és az elsősök fogadalomtételével összeegyeztethetetlen, ha veszélyeztetik kiszolgáltatott embertársaikat azzal, hogy nem tesznek meg mindent saját és környezetük védelme érdekében”. A döntést azzal indokolják, hogy „az orvos- és egészségtudományi képzés elképzelhetetlen gyakorlati oktatás nélkül, amikor a hallgatók a gyógyszertárakban, a betegágyak vagy sérült emberek mellett tanulnak és vesznek részt az ellátásban”.

Az egyetem emellett bejelentette, vállalja, hogy 5 naponta térítésmentesen antigéntesztet végez azoknál a hallgatóknál, akik valamilyen megalapozott egészségügyi oknál fogva nem vehetik fel az oltást.

Négy BKV-telephelyen tartott ellenőrzést a Fővárosi Kormányhivatal a hét elején, a 46 vizsgált jármű 40 százaléka, összesen 18 busz és troli alkalmatlannak bizonyult a közlekedésre, írja az MTI. Többek között nem megfelelően működő fékberendezés, a futómű és a kormányberendezés hibája miatt a kormányhivatal azonnali hatállyal megtiltotta 13 autóbusz és 5 trolibusz közúti közlekedésben való részvételét.

Több járműnél észleltek környezetszennyező működést – olajszivárgást –, és előfordult, hogy egy járműnél több súlyos műszaki problémát is felfedeztek az ellenőrök. A vizsgálatot követően a hatóság elrendelte a járművek javítását és műszaki felülvizsgálatát. Az előírások szakszerű végrehajtását újra ellenőrzik majd a Fővárosi Kormányhivatal munkatársai.

Frissítés:

A BKV közleményben reagált a Fővárosi Közlekedésfelügyeleti Főosztálya ellenőrzésének eredményére, miszerint náluk „minden üzemkezdet előtt megtörténik a járművek ellenőrzése és karbantartása”, és „forgalomba csak olyan jármű kerül, amely megfelel a hatósági szabályoknak és nem veszélyezteti a közlekedés biztonságos fenntartását”.

Azt írták, „a hiányosság miatt forgalomba nem engedett járművek többségének életkora 16 és 33 év között alakult”, de az, hogy néha „kiöregedett” buszokat is használnak, „sosem jelentheti azt, hogy balesetveszélyes, az utasokra vagy a közlekedés biztonságára veszélyes járművek kerülnek ki a forgalomba”.

Izraelben júliusban indult a negyedik hullám, a fertőzéseket zömében a delta variáns okozta, azóta pedig most először csökkent 1 alá az R fertőzési együttható, csütörtökön már 0,83-at írt az egészségügyi minisztérium honlapja, ami azt jelenti, hogy 100 fertőzött átlagosan 83-nak adja tovább a vírust.

Bár a szakemberek szerint ez a járványhullám visszavonulását jelenti, úgy gondolják, korai még bejelenteni a negyedik hullám végét, mert még mindig nagyon magas, több ezres az új vírushordozók napi száma, és különösen magas az oltatlanok körében a fertőződés kockázata.

Augusztusban minden 170. nem beoltott, 60 évesnél idősebb izraeli kritikus állapotban került kórházba a koronavírus miatt, és közülük minden harmadik meghalt.

Doron Gazít professzor, a Héber Egyetem szakértője szerint folytatódni fog a járvány visszaszorulása, csökkenni fog a kórházi esetek jelenleg még csak stagnáló száma. Eran Szegal professzor a Weizman tudományos kutatóintézetből pedig úgy gondolja, hogy az R mutató 1 alá esése a járvány terjedésének csökkenését jelzi.

Jelenleg 84 505 aktív koronavírus-esetet tartanak nyilván, közülük 1114-en vannak kórházban. A súlyos betegek száma 680, 160-an vannak lélegeztetőgépen. A súlyos betegek túlnyomórészt az oltatlanok közül kerülnek ki.

Izraelben a 12 évnél idősebbek közül 6 024 339 embert, az ország lakosságának 64,78 százalékát már legalább egyszer beoltottak a Pfizer vakcinájával. Augusztusban indították el a harmadik oltási kampányt, eddig 2 690 387-an, a lakosság 28,93 százaléka kapta meg a harmadik oltást. (MTI)

Sydney a járványhelyzet miatt július óta zárva, a lezárásokon pedig csak októbertől fognak enyhíteni. Hogy milyen feltételek mellett lazítanak, azt a kormány csütörtökön tette közzé.

Ezek szerint a nyitás akkor lehetséges, ha a felnőttek hetven százaléka megkapta mindkét oltását. (Új-Dél-Wales államban a felnőtt lakosság 43 százaléka kapta meg eddig mindkét oltást, az elsőt pedig 75 százalék.)

Ha az átoltottság eléri a hetven százalékot, létszámkorláttal, de kinyithatnak az éttermek, a teljesen beoltott emberek számára pedig engedélyezik,

• a húsz fős szabadtéri összejöveteleket,
• hogy már öt főt is beengedjenek a lakásukba,
• hogy közösen használjanak egy autót másokkal,
• illetve hogy szabadon utazzanak az államban.

Az éttermeken és kávézókon kívül megnyílhatnak a bárok is, a kiskereskedelmi üzletek, edzőtermek és szépségszalonok, mozik, galériák, színházak és múzeumok, stadionok, vidámparkok, illetve a templomok is, utóbbiban azonban nem lehet majd énekelni. Engedélyezik az 500 fős, ültetett szabadtéri rendezvényeket, de esküvőkre és temetésekre csak 50 fő mehet.

Felmerültek tervek, miszerint egész Ausztráliát akkor nyitják meg, ha elérik a 70, de inkább a 80 százalékos átoltottsági szintet. Jelenleg Ausztrália 25 milliós lakosságának több mint fele él zárlat alatt. (BBC)

Az ellenállók tartják ellenőrzésük alatt az afganisztáni Pandzssír tartomány területének 60-65 százalékát, az Afganisztánban hatalomra került táliboknak csak a völgy mentén vezető főutat sikerült elfoglalniuk, közölte a CNN-nek az ellenállók szóvivője, Ali Majszam Nazari, aki szerint a hosszú és keskeny tartományon végighúzódó összes szurdok az ellenállók kezén van.

Hozzátette, hogy taktikai visszavonulást hajtottak végre a főúttól és a völgy központjától, de ezeket hamarosan visszafoglalják.

A tálibok augusztus 15-én vonultak be Kabulba, és bejelentették, hogy ellenőrzésük alá vonták az ország teljes területét, kivéve a fővárostól északra fekvő Pandzssír-tartományt, amelyet az Ahmed Maszúd vezette Nemzeti Ellenállási Front (NRF) uralt.

Az iszlamisták hadművelet indítottak, hétfőre virradóra pedig betörtek a völgybe. A tálibok néhány órára rá bejelentették, hogy elfoglalták a teljes tartományt, de az ellenállók ezt többször tagadták.

Pandzssírra a tálibok a korábbi, 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt nem tudták kiterjeszteni hatalmukat. Ez a tartomány volt az Egyesült Államokkal 2001-ben a tálibokkal szemben szövetkező Északi Szövetség fellegvára. A mostani ellenállást az afgán hadsereg régióba menekült alakulatai és a helyi erők alkotják. A hatalomból elűzött afgán kormány tagjai közül is többen oda menekültek. (MTI)

„Nemzeti közszolgálat a pedagógushivatásban” címen egy új képzési programot fejlesztett pályakezdő pedagógusok számára az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), írja a Népszava egy birtokukba került tájékoztató levélből, amit a napokban küldött ki az Oktatási Hivatal.

A tájékoztató szerint a program célja, hogy megalapozó ismereteket nyújtson a pályakezdők számára

• „az állami feladatellátás rendszerébe illeszkedő köznevelésről, mint nemzeti közszolgálatról, a pedagógushivatás szakmaetikai alapjairól”,
• és hogy a „nemzeti azonosságtudat oktatási és nevelési kihívásaira”

is felkészítse a fiatal tanárokat.

A hét részből álló képzés része egy tréning, ami az önismeretre, önértékelésre épít, a súlypontok között pedig olyan elemek szerepelnek, mint a pedagógusok közösségben betöltött szerepe, a „magyarsághoz” való viszonyuk tudatosítása, az értékek és a hagyományok felfedezése.

A levél szerint a képzés fejlesztői többek között azt szeretnék elérni, hogy a fiatal pedagógus „felismerje, hivatástudatának fontos része a közösségi összetartozás (nemzeti összetartozás) felismertetése és erősítése”, és hogy megértse, miért fontos része a hivatástudatnak „a nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti összetartozás és egység erősítése”.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a Népszavának azt mondta, a kezdő tanárokat sokkal komolyabb problémákra kellene felkészíteni, mert szerinte nem attól lesz valaki jó pedagógus, hogy jó hazafit próbálnak belőle nevelni. Szerinte inkább „el kéne érni, hogy a pályakezdők ne hagyják el a pályát egy-két éven belül azért, mert nettó 150 ezer forintból nem tudnak megélni”.

Idén júliusban alakult meg az Ekho Belvedere Kft., aminek alapító tulajdonosa a Mészáros Lőrinchez köthető, 50 millió forintos induló törzstőkét befizető Ekho Magántőkealap. Az mfor.hu szerint a kapcsolatra az utal, hogy az Ekho Magántőkealap ugyanarra a budapesti, V. kerületi Váci utcai címre van bejegyezve, mint több Mészáros-érdekeltség, az alap kezelője pedig az a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., ami Mészáros Lőrinc 100 százalékos tulajdonában áll.

Az Ekho Belvedere Kft. – aminek főtevékenysége saját tulajdonú ingatlan adásvétele – viszont nem volt sokáig a magántőkealap tulajdonában, mert augusztus 31. óta Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea a cég tulajdonosai 50-50 százalékban.

Bár a hamarosan összeházasodó Mészárosnak és Várkonyinak ez az első közös cége, a közös munkát már korábban elkezdték, amikor Várkonyi 2020 szeptemberében megalapította a reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó Whitedog Media Kft.-t, aminek székhelye egy Mészáros Lőrinchez köthető Andrássy úti palota lett, egyik első ügyfele pedig a Mészáros-csoport. Várkonyi négy hónap után 35 millió osztalékot vett ki a cégéből.

A kabuli belügyminisztérium által szerdán kiadott rendelet szerint véget kell vetni azoknak a demonstrációknak, amelyek megtartására a hatóságok nem adtak előzetes engedélyt, és a tüntetéseken használandó jelszavakat, plakátokat is előre engedélyeztetni kell.

Az elmúlt napokban többször demonstráltak a nők Afganisztánban, de az AP hírügynökség szerint nem valószínű, hogy a tálibok által bevezetett, a nőkre nézve szigorú előírásokat tartalmazó iszlám törvénykezés, a saría miatt kapnak majd engedélyt a tüntetésekre.

Ezzel egy időben a tálibok bejelentették azt is, hogy nem fogják engedélyezni a nőknek, hogy sportoljanak, mert közben adódhatnak olyan helyzetek, amikor a nők arca és teste nincs eltakarva, azt pedig nem engedi az iszlám. (MTI)

A Gellérthegy oldalában épülő Mathias Corvinus Collegiumhoz (MCC) már tavaly is szabad kezet adott a kormány, miszerint kimondták, hogy

• nem kell lefolytatni építészeti-műszaki tervpályázati eljárást,
• településképi véleményezési eljárást
• és településképi bejelentési eljárást,
• illetve nem kell beszerezni építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt sem.

A hvg.hu szerint most pedig azt is külön kimondták, hogy nem kell alkalmazni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendeletet (OTÉK), ha a kormány által megállapított egyedi szabályok attól eltérnek.

A lap szerint miután a kormány hivatalnokai pontonként átnézték a kerületi rendeletet, gyakorlatilag testre szabták a kormányrendeletet, amibe olyanokat írtak, hogy nem kell alkalmazni belőle a 30. § (6) bekezdés b) pont 4. alpontját, vagyis azt, hogy „a szabadonálló épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – ha a szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik – legfeljebb 20 méter lehet.”

Az MCC építésekor így az sem érvényes, hogy „az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad”, mert ebben az esetben lett egy „kivéve”, miszerint a jelenlegi növényállománytól igenis meg lehet szabadulni, „ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek biztosítása érdekében szükséges”.

Luiz Fux azt mondta, a legfelsőbb bíróság nem fogja eltűrni a döntései jogosságát vitató fenyegetéseket. Elutasította Jair Bolsonaro bírálatait, és a demokrácia elleni támadásnak nevezte, hogy a brazil elnök a legfelsőbb bírósági döntések semmibevételére buzdította a polgárokat a keddi tüntetéseken. Szerinte ez olyan bűntény, amellyel a kongresszusnak is foglalkoznia kell.

Tízezrek vettek részt a brazíliai nagyvárosokban kedden, a függetlenség napján tartott demonstrációkon, hogy támogatásukról biztosítsák Bolsonarót a legfelsőbb bírósággal folytatott, egyre elmérgesedő vitájában. Az elnök a főváros központjában összesereglett támogatói előtt mondott beszédében felszólította Luiz Fuxt, hogy tartsa kordában a testület egyik bíráját, Alexandre de Moraest, vagy a törvényszék látja kárát, hozzátéve, hogy nem fog eleget tenni Moraes utasításainak „Számunkra ő többé nem létezik.”

Moraes augusztus elején a legfelsőbb választási bíróság (TSE) kérelme alapján vizsgálat indítását rendelte el Bolsonaro ellen hamis hírek terjesztéséért, miután – az indoklás szerint – az elnök bizonyítékok nélkül folyamatosan támadja az ország választási rendszerét.

A TSE maga is vizsgálatot indított, amiért Bolsonaro „politikai és gazdasági hatalmával visszaélve” azt hangoztatta, hogy ellenfelei az elektronikus választási rendszert kihasználva el akarják csalni a jövő évi választásokat. A TSE szerint az elnök egy olyan választási rendszer fenntartásával vádolta a legfelsőbb bíróság tagjait, amelynek célja Luiz Inácio Lula da Silva korábbi baloldali elnök újbóli hatalomra segítése. (MTI)

Angelina Jolie interjút adott a Guardiannak. Nagyon hosszú interjút, amiben nemcsak magánéleti témákat sikerült érinteni, de azt is, hogy milyen tapasztalatai voltak Harvey Weinsteinnel, és hogy mi a helyzet most Afganisztánban és Szíriában. A színésznő ugyanis az elmúlt húsz évben több mint 60 országban járt az ENSZ jószolgálati nagyköveteként, most pedig a Menekültügyi Főbiztosság különmegbízottjaként foglalkozik többek között a már említett országokban élők, leginkább a gyerekek jogaival.

De az ő esetében az embereket a legutolsó sorban szokta ez a téma érdekelni. Az már inkább, hogy mi a helyzet a magánéletével és leginkább volt férjével, Brad Pitt-tel és a közös, illetve korábban közösen nevelt gyerekeikkel, így az interjú nagy része is erről szólt.

Pedig Jolie most könyvet is írt az Amnesty International gyerekjogokkal foglalkozó ügyvédjével, Geraldine Van Buerennel Know Your Rights címmel (ami egyben egy Clash szám címe is, és ami Jolie hátára van varrva).

Azt mondta, azért írták meg könyvet, mert túl sok olyan gyerekkel – „kilakoltatottakkal, nemi erőszak áldozataival” – találkozott, akinek durván sértették a jogait. „Fel sem tudtam fogni, miért harcolnak még mindig olyan alapvető dolgokért, ami eleve járt volna nekik. Nagyon feldühített, mert hát hogyan fogunk megoldani bármit is, ha nem foglalkozunk ezzel?”

Féltette a gyerekeit

Ezen a ponton pedig rögtön rá is tért a saját gyerekeire, mondván, a gyerekek jogai az Egyesült Államokban sem feltétlenül érvényesülnek. Az interjút készítő újságíró szerint ezen a ponton Jolie már kevésbé beszélt összefüggően és lendületesen. Mint kiderült, azért, mert egyszerűen nem mondhat konkrétumokat, hisz jelenleg is zajlik a gyerekelhelyezési perük. Inkább arról beszélt, hogy az Egyesült Államok még mindig nem ratifikálta az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezményét, ami többek között kihatással van arra is, hogy a gyerekek felszólalhassanak az őket is érintő bírósági ügyekben.

Itt utalt arra, hogy valami hasonló helyzetben van ő is, de nem beszélhet róla, ezért az interjú készítője visszakérdezett, hogy most a Brad Pitt-tel való válásáról és a vele szemben megfogalmazott vádakról van-e szó, amire Jolie egyszerűen csak bólintott. Ezután a kérdésre, hogy féltette-e a gyerekeit, Jolie végül válaszolt, és azt mondta: „Igen, az egész családomat.” Úgy fogalmazott, hogy miközben más, segítségre szoruló gyerekek jogaival foglalkozott, nem vette észre, hogy otthon is problémák vannak.

„Nem vagyok az a fajta ember, aki könnyedén hoz meg olyan döntéseket, amiket végül meg kellett hoznom. Sok minden kellett ahhoz, hogy úgy érezzem, el kell válnom a gyerekeim apjától.”

Az már idén tavasszal kiderült, hogy Jolie családon belüli erőszakot bizonyító dokumentumokat tervez benyújtani a bíróságra, de hogy ebben az esetben mit jelent a családon belüli erőszak, azt nem részletezte. Arról azonban már akkor is szó esett, hogy szeretné, ha a gyerekei is vallomást tennének, amihez azonban mindkét szülő, így Brad Pitt beleegyezése is kellett volna. Végül a bíró döntött úgy, hogy nem engedi, hogy a perben a két színész közös gyerekei is tanúskodjanak, feltehetően erre utalt mostani interjújában Jolie, amikor arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban sem feltétlenül élhetnek jogaikkal a gyerekek.

Jolie 2016-ban, több mint tíz év együttélés és két év házasság után nyújtotta be a válási papírokat a Hollywoodban szokásos „kibékíthetetlen ellentétek”-re hivatkozva, napokkal azután, hogy Brad Pitt állítólag erőszakosan viselkedett az akkor 15 éves, közösen nevelt, örökbefogadott fiukkal, Maddoxszal. Pitt beismerte, hogy alkoholproblémái voltak, ami miatt kezelésre járt, illetve hogy ráüvöltött az egyik gyerekére, de azt tagadta, hogy valaha is fizikailag bántalmazta volna őket. Az ügyet vizsgáló gyermekjólétisek és az FBI akkor nem emeltek vádat a színész ellen. Angelina Jolie és Brad Pitt hat gyereket nevelnek, a 19 éves Maddoxot, a 17 éves Paxot, a 16 éves Zaharát, a 14 éves Shiloh-t és a 12 éves ikreket, Vivienne-t és Knoxot. Az elmúlt öt évben Jolie-nál voltak a gyerekek, pontosabban őt illette meg a felügyeleti jog, Pittnek csak láthatási joga volt. A jelenleg is zajló per lényege a Guardian információi szerint az, hogy meg tudjanak egyezni egy mindenkinek megfelelő közös felügyeletben.

„Tudom, hogy ha egy gyereket bántalmaztak, akár fizikailag, akár érzelmileg, vagy tanúja volt annak, hogy valakit, akit szeret, bántottak, az kárt okozhat neki. Az egyik ok, amiért a gyerekeknek szükségük van a jogaik gyakorlására, az az, hogy a jogaik nélkül kiszolgáltatottá válnak" – mondta Jolie teljes általánosságban, de ezen a ponton az interjút készítő újságíró erősen utalt arra, hogy neki úgy tűnt, mintha ebben lett volna némi személyes állásfoglalás is.

„Aki nyilvánosan felemeli a hangját, annak nagyobb hatalma van”

A kérdés után, hogy mikor kezdték el foglalkoztatni az emberek jogai, Jolie az anyja értékrendjéről kezdett beszélni, miszerint ő sem munkaként vagy hivatásként foglalkozott másokkal, hanem egyszerűen csak azért, mert „kedves volt”. (Jolie anyja a 2007-ben, petefészekrákban elhunyt színésznő, Marcheline Bertrand volt, apja pedig a szintén színész Jon Voight, akivel gyakorlatilag soha nem tartották a kapcsolatot, Jolei már felnőtt volt, amikor először beszéltek egymással.) Jolie úgy fogalmazott, azt szerette anyjában, hogy nyitott volt, és elfogadta a másságot.

„Nem akart a saját maga képére formálni. Nagyon különbözőek voltunk nőként. Míg én a lágyságát szerettem, ő az erőmet. Én nagyon szexuális voltam, ő sokkal inkább nőies. De látta az igazi énemet, teljes mértékben bátorított, és megtanított arra, hogy a gyerekeimmel is ezt tegyem. A gyerekeim is mind nagyon különbözőek.”

Arról is beszélt, hogy sok időbe telt, mire elhitte, hogy bárkinek is a „hasznára lehet”. „Sokáig úgy éreztem, hogy őrült vagyok, hogy nem tudok megállapodni. Ha azt kérdezték volna tőlem tinédzserként, hogy lehetnék-e anya, vagy hasznára lehetnék-e az ENSZ-nek, írhatnék-e könyvet, azt mondtam volna, hogy nem.” Aztán rájött, hogy „aki nyilvánosan felemeli a hangját, annak nagyobb hatalma van, mint annak a tisztességes és kedves háziasszonynak, aki otthon mindent megtesz és áldozatokat hoz”.

"Nem hiszem, hogy azért kerültem ebbe a szakmába, mert színész akartam lenni. Azért csinálom ezt, mert ez az a hely, ahol bármiért felemelheted a hangodat. Ha valaki azáltal irányítja a pénzügyeket és a családot, hogy híres, akkor teljesen a befolyása alatt állsz” – mondta Jolie, utolsó mondatával feltehetően apjára, Jon Voightra utalva.

Weinstein

A kérdésre, hogy mikor érezte először úgy, hogy színésznőként nem megfelelően bánnak vele, azt válaszolta, „nem lesz meglepetés”, de akkor, amikor Harvey Weinsteinnel dolgozott együtt. 21 éves volt, amikor szerepelt a Szeress, ha tudsz! című filmben, aminek a 2020-ban nemi erőszakért elítélt szexuális ragadozó, Weinstein volt a producere. Jolie azt mondta, a nők sokszor elbagatellizálják a támadást, ha sikerül elmenekülniük, mert „ha sikerült kijutni a szobából, csak az van benned, hogy megpróbálta, de nem jött össze neki. Az igazság viszont az, hogy már az is bántalmazás, hogy megpróbálta”.

Az interjúban nem akarta részletezni, hogy mi történt, csak annyit mondott, Weinstein „átlépett egy határt”, neki pedig el kellett menekülnie, emiatt távol maradt tőle, másokat is figyelmeztetett, illetve akkori férjének, Jonny Lee Millernek is elmondta, hogy mi történt.

„Később felkértek, hogy szerepeljek az Aviátorban, de nemet mondtam, mert ő is benne volt. Soha többé nem dolgoztam vele. Nehéz volt, amikor Brad viszont megtette.” Brad Pitt 2009-ben szerepelt Quentin Tarantino Becstelen Brigantyk című filmjében, aminek Weinstein cége volt a producere, 2012-ben pedig Pitt kereste meg Weinsteint, hogy legyen a producere az Ölni kíméletesen című filmjének. Jolie azt mondta, azzal, hogy Pitt örömmel dolgozott együtt Weinsteinnel, annak ellenére, hogy tudta, a férfi bántalmazta őt, úgy érezte, Pitt ezzel elbagatellizálja azt a szexuális bántalmazást, amit ő átélt.

Az interjú végén arról is beszélt, hogy rosszul érintették az Afganisztánban történtek, mert ő is járt ott húsz évvel ezelőtt. „Találkozol ezekkel a gyerekekkel, hallottam az ígéreteket, láttam az erőfeszítést és a bizakodást, mindent, aztán azt is, ahogy teherautókra rakják és visszaküldik őket Kabulba. Az iskolákban pedig láttam a fájdalmat és a félelmet, a halált és a borzalmakat, az árulást és a traumákat. Egyszerűen undorító, és sokat elmond a világról, amiben élünk. Túl sokat, arról, hogy hova jutottunk.”

(Nagy kép: Angelina Jolie az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különmegbízottjaként Burkina Fasóban, 2021 júniusában - Fotó: OLYMPIA DE MAISMONT / AFP)

• Nyáron derült ki, hogy Tóth Gabi lesz az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egyik önkéntes hírnöke.
• Nem sokkal később azt is bejelentették, hogy ő fog énekelni Ferenc pápa budapesti szentmiséje előtt.
• Ezzel egy időben megjelentetett egy országimázs-videónak is beillő klipet, amin az ország egy része nehezen tette túl magát.
• Ahogy azon is, hogy Instagramján mostanában kevesebb szelfi és több műmatyó csipke, illetve Szent Korona látható.
• Pedig a kétezres évek elején egy tehetségkutatóban megismert énekesnő vallásossága nem új. Az már inkább, hogy véleményét és világnézetét egy kormányközeli blogon osztja meg.

„A fentiek is így szeretnek, ahogy vagyok, ezért nem hazudtolhatom meg magam azzal, hogy másképp viselkedem vagy mást mondok, mint amit valójában gondolok. Úgy érzem, hogy a helyes úton járok, és meggyőződésem, hogy küldetésem van, mégpedig az, hogy a hangommal megtisztítom az emberek lelkét.”

Ezt Tóth Gabi énekesnő mondta, de közel sem mostanában, hanem még 2013-ban a Borsnak. Az interjúban azt is kifejtette, hogy bár nem jár minden nap templomba, „a hit az egyik legfontosabb dolog” számára, mert „egyedül vagyunk a fizikai világban, csak magunkra számíthatunk és persze a hitre”.

Kevesebb szelfi, több Szent Korona

Tóth Gabi idén júniusban bejelentette, felkérték, hogy önkéntes hírnöke legyen az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (NEK).

Az, hogy az énekesnő miben, mennyire és hogyan hisz, ezután lett a komplett országot észveszejtő módon megmozgató téma.

A NEK lényege a hivatalos leírás szerint az, hogy „elmélyítse és tudatosítsa a katolikus hívekben, hogy az egyház életének forrása és csúcsa az Eucharisztia” (magyarul: úrvacsora), illetve „a katolikus hívek hitbeli, tudásbeli, hitvédelmi megerősítése, hogy egyéni és plébánia szinten, még elkötelezettebben belegyökerezve a katolikus hagyományba, hitvalló keresztényekként éljék életüket”, egyáltalán nem mellékesen pedig hogy „a sajátosan magyar értékeket nemzetközi szinten tudja terjeszteni”.

A gyakorlatban ez egy egyhetes katolikus fesztivált jelent koncertekkel, kiállításokkal, előadásokkal és vetítésekkel, más fesztiválokhoz képest annyi különbséggel, hogy itt feltehetően kevesebb a pogózás, vannak viszont szentmisék meg tanúságtételek.

Ennek az eseménynek lett egy felkérés után kissé ellentmondásosan önkéntes hírnöke Tóth Gabi, aki mindezt megdobta még azzal az infóval is, hogy szeptember 12-én Ferenc pápa budapesti szentmiséje előtt énekel majd – többek között Szalóki Ágival és Szikora Róberttel együtt (csak az ő jelenlétük nem mozgatott meg senkit annyira, mint Tóth Gabié). Mert miközben Instagramja a júniusi bejelentés óta kevesebb szelfit és több Erdő Pétert, illetve Szent Koronát tartalmaz, megjelent egy új klipje is, ami annak ellenére lett olyan, mint egy NER-es álomnak beillő országimázs-videó, hogy a jelek szerint nem támogatta sem a turisztikai ügynökség, sem a kormány.

A despacitós ütemű, magyar népzenés beütésű, hegedűszóval dúsított popszámban Tóth Gabi „egymásba feledkezésről” és „erdőben szeretkezésről” énekel, miközben Szentendre meg Esztergom utcáin ugrál a póthajból font, nemzetiszín copfjaival a képbe teljesen indokolatlanul besétáló katolikus pap előtt, illetve egy autógumi méretű trappista és egy olyan férfi mellett, akit egy másik férfi borotvál egy skanzen közepén.

Átlag popból a sámánasszonykodáson át a család.hu-ig

Az Aljakszandr Lukasenka tekintélyuralmi rendszere ellen tiltakozó ellenzéki mozgalom két vezéralakját is börtönre ítélték, Marija Kalesznyikava tizenegy év, Makszim Znak tíz év börtönt kapott.

Mindkettőjüket a hatalom megszerzése érdekében szervezett összeesküvéssel, az állambiztonságot veszélyeztető akciókra való felhívással és szélsőséges szervezet létrehozásával vádolták.

Az ellenük felhozott vádakat mindketten tagadták, a tárgyalást „színlelésnek” nevezték, ügyvédeik fellebbeznek az ítélet ellen.

A múlt hónapban kezdődött bírósági tárgyalásról nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kizárták a nyilvánosságot. Az ügy körülményeit, a nyomozók és a tanúk nevét sem hozták nyilvánosságra.

Kalesznyikava egyike annak a három, korábban nem politizáló nőnek, akik összefogtak a tavalyi választási kampányban Lukasenka ellen, miután Viktar Babarikát, a legesélyesebb ellenzéki jelöltet kizárták a választáson indulni szándékozók sorából. Az ő kampánycsapatában dolgozott Kalesznyikava és Znak is. Babarikát még a választások előtt korrupció gyanújával őrizetbe vették, és idén júliusban tizennégy évi börtönre ítélték.

A 2020 augusztusában tartott fehérorosz választás után, amit a hivatalos, de senki által el nem hitt eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka elnök 80 százalékos többséggel nyert meg, a fehéroroszok hónapokon át tiltakoztak. Több tízezer tüntetőt vettek őrizetbe, sokukat brutálisan megverték, független újságírókat és aktivistákat tartóztattak le, akiket azóta is elzárva tartanak. A becslések szerint 650 politikai foglyot tartanak fogva.

(BBC/MTI)

„A Momentumnak 56 képviselőjelöltje és egy miniszterelnök-jelöltje lesz az előválasztáson” – jelentette be Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje hétfői sajtótájékoztatóján, amin Szél Bernadett független parlamenti képviselő, valamint Hajnal Miklós, a Momentum kampányfőnöke és képviselőjelöltje is részt vett.

Fekete-Győr azt mondta, az elmúlt két hétben 65 ezer ajánlást gyűjtöttek, amiből 25 ezret ő kapott, vagyis mindegyik momentumos összegyűjtötte az előválasztáson induláshoz szükséges ajánlásokat.

Úgy fogalmazott, „a következő két hétben is megyünk tovább, én is személyesen fogom felkeresni az embereket, ajtóról ajtóra fogok bekopogni”, hogy „elhozzuk Magyarországra azt a következő időszakot, amelyet végre demokráciának és jogállamnak nevezhetünk”.

Több mint 200 egészségügyi szaklap állt össze azért, hogy együtt figyelmeztessék a világ vezetőit a klímaváltozás veszélyeire. A Guardian azt írja, mindegyik lap ugyanazt az állásfoglalást tette közzé, amiben sürgős intézkedéseket követelnek az éghajlatváltozással kapcsolatban és az egészség védelmében.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani, mert az átlaghőmérséklet emelkedése „már most is károsítja az egészséget és pusztítja a természetet”, és ezt lassan „lehetetlen lesz visszafordítani”.

Arról is írtak, hogy nem várhatunk a klímaügyi intézkedésekkel arra, hogy véget érjen a járvány, mert „sürgős, az egész társadalomra kiterjedő, igazságosabb és egészségesebb világhoz vezető változtatásokra van szükség”. Emiatt szerintük még 2021-ben fontos lenne „irányt váltani”.

Pálinkás József, az Új Világ Néppárt elnöke az ATV-ben mondta el, hogy bár aktivistáik még kint vannak az utcákon, az ajánlóívek számából arra következtet, hogy nem gyűlt össze a szükséges számú aláírás ahhoz, hogy miniszterelnök-jelöltként indulhasson. Összesen 19 jelöltjük regisztrált, 17-en összegyűjtötték az egyéni induláshoz szükséges aláírást, de a miniszterelnök-jelöltség esetében ez nem sikerült.

Pálinkás azt mondta, sejtette, hogy ez így alakul, és hozzátette, politikusként nem elég ismert ahhoz, hogy „tömegek álljanak sorban” a sátraiknál.

Eközben Márki-Zay Péter egy köteg ajánlóívről készült fotóval és egy „köszönöm”-mel közölte Facebookon, hogy neki összejött a húszezer aláírás.

„Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Vitányi Iván, a Demokratikus Koalíció örökös és tiszteletbeli elnöke. Barátunk 96 éves korában távozott az élők sorából. A DK gondoskodni fog arról, hogy a szociáldemokrácia egyik hazai atyjának emlékét ápoljuk és megőrizzük” – közölte a Demokratikus Koalíció sajtóirodája.

Vitányi Iván a Magyar Szocialista Párt alapító tagja és a Demokratikus Koalíció tiszteletbeli elnöke volt. 1925-ben született Debrecenben, a sárospataki Református Kollégiumban érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen hallgatott filozófiát és esztétikát.

Gyurcsány Ferenc a Facebookon közzétett megemlékezésében azt írja Vitányiról: „Ennek a családi és szellemi háttérnek talán a jobboldal felé kellett volna orientálni, de autonóm személyisége bizonyos intellektuális és kulturális hatások nyomán idővel más irányba vezérelte őt.”

Vitányi 1943-44-ben népzenét tanult és gyűjtött, a Muharay-együttes tagja is volt, majd 44-ben a Magyar Diákok Szabadságfrontja és a Görgey-zászlóalj tagja lett, ami miatt a Gestapo letartóztatta és bebörtönözte Sopronkőhidán. A második világháború után 1947-ig a Magyar Népi Ének-, Tánc- és Játékegyüttes illetve a Magyar Színjátszók Egyesületének titkára is volt, később a Táncszövetség vezetőségi tagjaként is dolgozott.

Az 1956-os forradalom alatt az Értelmiségi Forradalmi Bizottság tagja volt, az MSZMP-be csak 1972-ben lépett be, amikor a Népművelési Intézethez került.

1988-ban az Új Márciusi Front egyik alapítója volt, 1989-ben pedig az MSZP alapító tagja lett. 1990 és 2014 között országgyűlési képviselő, 1990 és 1996 között az országos választmány elnöke volt.

2010-ben csatlakozott a Demokratikus Koalícióhoz, 2011-től a DK örökös tiszteletbeli elnöke volt.

Hétfőn hajnalban 1,2 fokot mértek Szikszón, ami 0,3 fokkal hidegebb, mint az az 1,5 fok, amit 1930-ban mértek szeptember 6-án Nyíregyházán.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat ezen felül azt is közölte, hogy bár hajnalban mostanában a legtöbb helyen kifejezetten hideg van, és elmúlt a nyár, a héten jön egy kis felmelegedés, ami azt jelenti, hogy a következő napokban a maximumok néhol akár 30 fok közelében is alakulhatnak.

(MTI)

A Powerpoint prezentációknak sokszor már a gondolatuk is unalmas, kivéve, ha abban épp azt jelenti be valaki a szüleinek, hogy rúdtáncolással keresi a pénzt. Egy portlandi nő nemrég úgy döntött, egy szimpla ebédlőasztalnál könyöklős feszengős beszélgetés helyett az új és egyáltalán nem mellékesen szeretett munkájáról így beszél először, az erről készült videót pedig a húga töltött fel a TikTokra, ahol a poszt már közel egymillió lájkot kapott.

Spoiler: végül senki nem sírt, a videó leírása szerint pedig az anya azt mondta, őt is meglepte, de büszke a lányára.

A prezentációt azzal kezdte, hogy elmondta, nem kell megijedni, mert nem terhes, és nincs veszélyben, majd miután ezt tisztázta, a következő dián már közölte is:

”Sztriptíztáncosnő vagyok! Vagyis rúdtáncos vagyok egy sztriptízbárban, és imádom!”

Majd hogy tovább oldja a feszültséget, felolvasott és azonnal meg is válaszolt pár „gyakori kérdést”, például hogy mit és mit nem tartalmaz a munka, hogy tényleg szereti-e, és hogy adózik-e utána.

Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő bejelentette, hogy a tálibok elfoglalták az eddig ellenállást tanúsító, a Kabultól északra fekvő Pandzsír tartomány teljes területét, de ezt egyelőre nem erősítette meg a táliboknak utolsóként ellenálló tartományban harcoló erő, írja az MTI. Nem szólalt meg Ahmed Maszúd, a pandzsíri Nemzeti Ellenállási Front (NRF) vezetője sem.

Maszúd nem sokkal korábban még arról beszélt, nyitott a béketárgyalásokra a tálibokkal, akik azonban ezt elutasították. Maszúd a BBC szerint arról is beszélt, hogy támogatja a vallási vezetők által előterjesztett, tárgyalásos rendezésről szóló tervet, és felszólította a tálibokat, hogy fejezzék be offenzívájukat.

Úgy tudni, az összecsapásokban az NRF szóvivője és egy parancsnok is meghalt, illetve életét vesztette egy tálib tábornok és 13 testőr is. Korábban a tálibok azt állították, fegyvereseik már a tartományi fővárosban, Bazarakban vannak, és „számos áldozatot” szedtek, de ezt cáfolta a NRF.

A 150-200 ezer embernek otthont adó Pandzssír a tálibok előző, 1996 és 2001 közötti uralma alatt és a nyolcvanas években a szovjet megszállás alatt is az ellenállás egyik központja volt.

Közben Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius főnöke Kabulban találkozott a tálib vezetőkkel, akik szerinte ígéretet tettek, hogy minden rászoruló számára lehetővé teszik a humanitárius segítségnyújtást, és biztosítják a humanitárius dolgozók (nők és férfiak egyaránt) szabad mozgását. Az ENSZ szerint a lakosság fele, vagyis körülbelül 18 millió afgán szorul humanitárius segítségre.

A tálibok hétvégén kiadott utasítása szerint megkezdődhet az oktatás a magánegyetemeken, ahova nők is járhatnak, de nikábot és abaját kell viselniük, illetve elszeparálják őket a férfiaktól, még ugyanazt a bejáratot sem használhatják, és csak nők, illetve „erkölcsös idős férfiak” taníthatják őket.

Az iszlamista tálibok három héttel ezelőtt, augusztus 15-én vették át az irányítást Kabulban. (BBC)

Vasárnap este megnéztem az RTL-en futó Álarcos Énekes legújabb évadának kezdőadását, hátha tudok belőle írni valamit, és bár összességében úgy döntöttem, teljesen felesleges ezzel a műsorral bármit is kezdeni, arról az információról továbbra sem tud leszakadni az agyam, hogy Fekete Pákó eperjelmezben énekelte, hogy Iko Iko.

A műsorban, ami egyébként leginkább arra jó, hogy túlpörgött óvodásokat stimuláljunk vele addig, amíg önkívületi állapotban nem ordítják együtt a műsort vezető Istenes Bencével, hogy „MASZKOT LE!”, az új évadra lecserélték a zsűrit, így most már Istenes Bence mellett benne van Fluor, Szabó Zsófi, Nagy Ervin és Szandi is. Nekik kell kitalálniuk, hogy a lehetetlen lényeket mintázó jelmezek alatt milyen celebek énekelnek.

A tálibok ígérete szerint hétfőn megnyithatják kapuikat a magánegyetemek Afganisztánban, de az ország új urai a tanév kezdetéhez időzített rendeletükben kikötötték, hogy a nőknek kötelezően abaját és nikábot kell, vagyis az egész testüket takaró fekete ruhát, illetve olyan kendőt kell viselniük, amely eltakarja az arcot és csak a szemnek van rajta kivágás.

A hétvégén kiadott utasítás szerint az egyetemeken a nőket és a férfiakat egymástól elválasztva fogják oktatni. Szélsőséges esetben egy helyiségben is tartózkodhatnak, de ebben az esetben függönnyel el kell választani őket egymástól. A lányosztályokban nők oktathatnak, illetve „erkölcsös idős férfiak”.

A rendelet értelmében az egyetemekre külön bejáraton mehetnek be a férfiak és a nők, és a tanintézményeknek olyan körülményeket kell teremteniük, hogy a két nem képviselői ne érintkezhessenek egymással a szünetekben és távozáskor. Ezt például úgy oldják meg, hogy a nők a férfiaknál korábban mennek ki a tantermekből, és egy szobában megvárják, amíg a férfiak elhagyják az épületet.

Az elmúlt húsz évben, amíg a kilencvenes évek tálib uralmát megdöntő katonai kontingensek állomásoztak az országban, rohamos fejlődésnek indultak az egyetemek és a magánkézben lévő tanintézetek. Nikábot kevés nő hordott Kabulban, inkább csak a távoli vidéki térségekben volt jellemző.

A tálibok a korábbi, kilencvenes évekbeli előírásaikhoz képest most annyi engedményt tettek, hogy már nem kell a szemet is eltakaró burkát viselniük a nőknek, illetve részt vehetnek az oktatásban az alapképzésen túl is.

Szombaton Kabulban egyébként erőszakba fulladt egy nők jogaiért rendezett tüntetés, ahol legalább egy nő megsebesült. Az aktivisták az elnöki palotához közel gyűltek össze, többek közt „Mi nem a kilencvenes évek asszonyai vagyunk” feliratú táblákat a magasba tartva, utalva ezzel a tálibok korábbi, 1996-tól 2001-ig tartó kormányzására. A tálib fegyveresek könnygázt vetettek be ellenük. Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő a Guardiannak azt mondta, őrizetbe vettek négy embert – egy ellenőrzőpont fegyvereseit –, akik bántalmazták a tüntetőket, illetve elfogták az al-Arabíja hírtévé riporterét is. (MTI)

„Ők a hallgatóink. Nem az a dolgunk, hogy átverjük, megneveljük vagy rendre utasítsuk őket. Meg kell kímélnünk őket a süket dumától. Őszintének kell lennünk velük. Mégis miért bíznának bennünk? A világ lángokban áll. Mi meg itt ülünk, és a pénz miatt aggódunk?”

– a Netflixen futó The Chair/A tanszékvezető című sorozatban ez a rövid monológ az egyik csúcspont, de ezzel nem spoilereztem el semmit, talán csak azt, hogy a mindössze hatrészes sorozat ennél mélyebben egyáltalán nem érinti azokat a problémákat, amik elvileg a sztori alapját adják, vagyis a cancel culture-t, a politikai korrektséget, a rasszizmust, az amerikai egyetemi oktatás problémáit, a szexuális zaklatást, a generációs szakadékokat vagy a nők helyzetét.

Azzal az ígérettel ültem le megnézni a gyorsan ledarálható, hatszor harminc perces sorozatot, hogy most majd nagyon okosan, mégis szórakoztatóan mutatják be nekem az amerikai egyetemi problémákat, a végére viszont kiderült, hogy a Chair valójában nem több szimpla tinidrámánál.

Csak itt nem egy gimis szerelem kibontakozását követhetjük végig, hanem irodalomprofesszorok magánéleti vergődését, langyosan szórakoztató formában és sokszor fájóan kiszámítható jelenetekkel. Végig ott vannak a háttérben a fent említett problémák, amik a konfliktusok zömének alapját adják, de ezekről a témákról valójában nem mondanak sokat, pláne nem újat, csak kapargatják a felszínt. A háttérben végigfutó egyetemi botrány pedig, ami egy félreértett náci karlendítés miatt alakult ki, inkább csak megágyaz a sztorinak, ami összességében a megözvegyült negyvenes professzor és a szintén negyvenes tanszékvezető nyomoráról és szerelméről szól.

A Chairt mindezek mellett leginkább azzal próbálták népszerűsíteni, hogy a Trónok harca forgatókönyvét író David Benioff és D. B. Weiss a producerei, írója pedig az eddig leginkább színésznőként ismert Amanda Peet. A sorozat egy fiktív amerikai egyetem, a Pembroke irodalomtanszékén játszódik, ahol épp most lett tanszékvezető dr. Ji-Yoon Kim (Sandra Oh). Az egyetem történetében először tölti be ezt a posztot nő, sőt, koreai nő, ami jelenthetné azt is, hogy az egyetemen gigantikus változások mennek végbe, valójában azonban továbbra is minden pont olyan, mint a múlt században. Még a szék is új Ji-Yoon irodájában, ami azonnal el is törik alatta, amikor ráül, mert ezen az egyetemen minden, de tényleg minden rohad.

Például Ji-Yoon pozíciója is, mert bármennyire is ő az új tanszékvezető, nem engedik neki, hogy fontos döntéseket hozzon. Ennek ellenére persze kitartóan próbálkozik, hogy a tanszéket végre átemelje a 21. századba, részben azzal, hogy állandó szerződést kínálna egy modern felfogású és emiatt népszerű, de az egyetemen csak óraadó, egyáltalán nem mellékesen fekete tanárnak. Emellett viszont megkapja feladatnak, hogy rakja ki a kiöregedett, hetven feletti tanárokat, mondván, hogy csak viszik a pénzt, mert már senki nem akar az óráikra járni.

Mindeközben Ji-Yoon magánélete enyhén romokban van, egyedülálló anyaként neveli és próbálja megérteni a cirka hatéves, erősen problémás, örökbefogadott lányát, Ju Jut, aki azonban csak Bill Dobsonnal (Jay Duplass), egy szintén az irodalomtanszéken dolgozó professzorral találja meg a hangot. Azzal a férfival, akivel Ji-Yoon nem tudja eldönteni, hogy most akkor kezdjenek-e egymással valamit a munkakapcsolaton túl, vagy sem. Ezt az amúgy is nyomorult helyzetet pedig tovább nehezíti, hogy amikor a gyász miatt laza alkoholizmusba menekülő Bill egy félrészegen tartott óráján szembeállítja egymással az abszurdizmust és a fasizmust, videóra veszik, majd a kontextusból kiragadva felteszik a netre a rosszul elsütött karlendítős viccét. Ezt nyilván azonnal botrány követi, és persze táblákkal tüntető diáksereg, na meg egy gyors megoldásra törekvő dékán és egy kissé indokolatlan, de legalább saját magát alakító és ezzel együtt kiröhögő hollywoodi sztár feltűnése.

A Chair összességében lassan kibontakozó, de élvezhető hangulatú sorozat, szépen kidolgozott karakterekkel és csodás színészekkel – Taylor Hollandot és Bob Balabant eddig nem is említettem, pedig mindketten kifejezetten szórakoztatók benne –, de annál, amit ígér, vagy amit próbálnak ígértetni vele, jóval kevesebbet nyújt. Egy minimális elképzelést persze kapunk az amerikai felsőoktatásban jelenleg is zajló problémákról, vagy arról, hogy sokan továbbra is a legjobb megoldásként tekintenek egy egyszerű kirúgásra, amivel minden további problémát el lehet kenni kerülni.

Ha a sorozat igazán eget rengető akart volna lenni, vagy valami nagyon újat akart volna mutatni, érdemesebb lett volna bővebben kifejteni a Billt érintő cancel culture szálat, esetleg a nők helyzetét az egyetemen, és megfordítani a helyzetet azzal, hogy teljesen a háttérbe teszik a szerelmi szálat.

Mert ez így tényleg nem több két negyvenes, kissé megrekedt ember vergődésénél, akik képtelenek egymással rendesen kommunikálni, pedig ha kinyitnák a szájukat végre, nemcsak nekik, de a körülöttük élőknek is egyszerűbb lenne az élete.

Mindenképpen mellette szól viszont, hogy könnyen darálható, hogy élvezetesen hétköznapi, és hihető benne minden karakter, illetve hogy nem állítja a nézőt egyik oldalra sem. Nem kell és nem is lehet szimpatikus vagy kevésbé szimpatikus csapatot találni, akinek, vagy aki ellen drukkolni lehetne. Mindenki hibázik benne, és mindenkinek igaza van, miközben valójában senkinek sincs igaza.

De a legnagyobb előnye, hogy végre megmutatta, Sandra Oh-nak érdemes még több komikus és kevesebb drámai szerepet adni.

Minden mutatójában javított a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education (THE) legfrissebb rangsorában, így 149 helyet előrelépve bekerült a világ 300 legjobb felsőoktatási intézménye közé – közölte oldalán a Semmelweis Egyetem, ami ezzel a második legtöbbet előrelépő európai felsőoktatási intézmény lett a TOP 500-ban szereplők között.

A Semmelweis Egyetem a tavalyi 426. helyezés után 149 helyet előrelépett a Times Higher Education most megjelent, legfrissebb világrangsorában (THE World University Ranking), így bekerült a világ 300 legjobb felsőoktatási intézménye közé. A Semmelweis a tavalyi 401-500. közötti tartomány helyett most a 250-300. pozíció között szerepel.

A Telex azt írja, a listára összesen 11 hazai egyetem került fel: az első ezerbe bekerült egyetemek közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 601-800., a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem a 801-1000. helyen szerepel a rangsorban. Az összesített rangsor élén az Oxford, a California Institute of Technology, a Harvard és a Stanford Egyetemek szerepelnek.

Két újabb Michelin-csillagos étterme lett Magyarországnak: csillagot kapott az Essência, Tiago Sabarigo és Éva Sabarigo étterme, illetve a Tóth Szilárd vezette Salt. 2021-ban a budapesti éttermek közül Michelin-csillagos még a Babel, a Borkonyha, a Costes, a Costes Downtown és a Stand.

Az időközben bezárt Onyx viszont, ami Közép-Európában elsőként szerzett két Michelin-csillagot, elveszítette a csillagait.

További hat magyarországi étterem került a 2021-es Michelin Guide 2021-es listájára: a Hoppá! bistro, a Felix, a Stand25 Bisztró, a Spago by Wolfgang Puck, a Rumour és a Pasztell.

A Fővárosi Közgyűlésen döntöttek a közterületek elnevezéséről is, ezzel hivatalossá váltak a IX. kerületben a Fudan-ellenes utcanevek, így mostantól lesz:

• Szabad Hongkong út,
• Ujgur mártírok útja,
• Dalai láma út,
• Hszie Si-kuang püspök út.

Az MTI szerint ezeken kívül a II. kerületben lesz Barlangkapu utca, Szabó Magda sétány, Psota Irén utca, Komlós Juci köz valamint Melocco köz, a III. kerületben Bud Spencer park, a VIII. kerületben Koltói Anna tér és Szeles Erika tér. A XI. kerületben lesz Molnár C. Pál lejtő, Szerenád utca és Szonáta utca, a XII. kerületben Eötvös Loránd park, a XXII. kerületben pedig Lili major köz, Kanyar utca, Térey Pál utca, valamint Pelikán Imre utca.

A Népszava azt írja, a Szabad Hongkong út, az Ujgur mártírok útja, a Dalai láma út és a Hszie Si-kuang püspök út elnevezésekre vonatkozó ellenzéki javaslat nem önálló indítványként került a testület elé, hanem a 16 másik közterület átnevezésével együtt, így a fideszes képviselők azért nem szavazták le azokat, mert akkor a saját javaslataikat is kukázták volna.

Csütörtökön két magyar úszó is aranyérmet nyert a tokiói paralimpián: Pap Bianka 100 méteres hátúszásban, az S10-es kategóriában, Konkoly Zsófia pedig 100 méteres pillangóúszásban, az S9-es kategóriában.

A 19 éves Konkoly már a harmadik érmét szerezte meg Tokióban, mivel korábban 200 vegyesen és 400 gyorson is második volt.

A 21 éves Pap Bianka a magyar küldöttség 13. érmét, egyúttal hatodik aranyát szerezte. Pap – aki 100 háton világ- és Európa-bajnok, a riói paralimpián pedig második volt – másodszor állhat dobogóra Tokióban, szerdán 400 gyorson ezüstöt nyert. (MTI)

Büntetőeljárás indult egy jászberényi cég ellen, amely csak papíron vásárolt nagy értékű kutyákat, a valóságban nem, adóhivatali ellenőrzése pedig több mint százmillió forint adókülönbözetet tárt fel.

A NAV szerint a vállalkozás kutyaiskola indítását tervezte, és a vizsgálaton bemutatott számlák szerint 2019-ben 221 németjuhász kutyát vásárolt több mint kétszázmillió forintért. A cég ügyvezetője azt mondta, a kutyák továbbértékesítéséről egy angol vevővel kötöttek szándéknyilatkozatot, miszerint az állatok a jászberényi társaságnál megkapják az alapképzést, majd az angliai vevőnél a speciális képzést, hogy kábítószer- vagy bombakereső, esetleg elfogó járőrkutya legyen belőlük. A cégnek azonban nem származott bevétele kutyakiképzésből, az ellenőrök a helyszíni szemlén, a telephelyen is mindössze 11 kutyát találtak.

Az ügyvezető azt állította, az alacsonyabb tartási költségek miatt az állatokat Szlovákiába vitték, de ezt semmilyen dokumentum nem igazolta, a kutyáknak nem volt útlevele, és a fuvart az állatok európai uniós tagállamok közötti mozgását nyomon követő TRACES-rendszerben sem rögzítették. Az ügyvezető a pontos szlovákiai szállítási helyszínt nem tudta megnevezni, és a kétszáz kutya gondozásával járó gyógyszer- és élelmezési költségekre sem utalt semmi bizonyíték.

Később már azt állította, hogy a tervezett angliai értékesítés meghiúsult, ezért az állatok egy részét a társaság értékcsökkentettnek minősítette, és névleges összegért eladta. Az állítás bizonyítékaként 91 adásvételi szerződést küldött a NAV-nak, ezek szerint a nagy értékű kutyákat mindössze 1 euróért adták el szlovák magánszemélyeknek.

A vizsgálat során kiderült, hogy a társaság a számlákon szereplő 221 kutyát soha nem szerezte be, a számlákon szereplő események nem történtek meg. A NAV a cégtől egy ingatlant és hat gépjárművet foglalt le, az ügyben büntetőeljárás indult. (MTI)

Csak a védettségi igazolvány bemutatása után lehet beköltözni több egyetemi kollégiumba, így azok a hallgatók, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen, nem kaptak férőhelyet, írja az Eduline. A felsőoktatási intézményeknek az innovációs minisztérium is azt javasolja, „lehetőség szerint” csak beoltott hallgatók használják a kollégiumokat, de a szabályokról az egyetemek, főiskolák maguk döntenek.

Néhány egyetemen már korábban döntöttek arról, hogy csak azok kaphatnak szobát/ágyat, akiket oltottak, és van védettségi igazolványuk. Így döntött a Semmelweis Egyetem is, aminek több kollégiuma van Budapesten, de az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem kollégiumaiba is csak azok a hallgatók költözhetnek be, akiket beoltottak, és ugyanez a szabály vonatkozik a külföldi hallgatókra is.

Az Óbudai Egyetem kollégiumaiban „ajánlott”, de nem kérnek védettségi igazolványt, viszont azok, akik a beköltözés előtt legalább három hónapig külföldön tartózkodtak, csak akkor foglalhatják el a szobájukat, ha van öt napnál nem régebbi, negatív PCR-tesztjük, és emellett vállalják, hogy harminc napon belül beoltatják magukat.

Az ELTE kollégiumaiba azok is beköltözhetnek, akik nem oltatták be magukat, viszont a kollégistákon kívül csak olyanok léphetnek be az épületekbe, akik igazolják a védettségüket. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői kollégiumába sem feltétel a védettségi igazolvány, ahogy a győri Széchenyi István Egyetem kollégiumaiba is beköltözhetnek azok a hallgatók, akik nem oltatták be magukat.

Bár az ELTE védettségi igazolvány nélkül is engedi beköltözni hallgatóit a kollégiumokba, most kiadott járványügyi tájékoztatója szerint a közösségi terekben (tantermekben, ügyfélfogadási helyiségekben, folyosókon) az orrot és szájat eltakaró maszk használata mindenkinek kötelező, emellett pedig a tanév elején felmérik az átoltottsági szintet anonim kérdőív segítségével, majd ezt hetente újra megteszik az aktuális adatok felméréséhez.

Sztojka Attila interjút adott a Jelen hetilapnak, amiben az új romaügyi kormánybiztos elmondta, legfontosabb feladatainak a roma közösségekkel való párbeszédet tartja, de céljai közt az már nem szerepel, hogy a tankötelezettséget 18 évre emeljék.

A kérdésre, hogy nem kellemetlen-e a kormánynak, hogy Farkas Flórián még mindig pozícióban van, Sztojka azt válaszolta, nem gondolja, „hogy csak Farkas Flóriánról szólna a roma politika”.

Arról, hogy Nyíregyházán úgy számoltak fel egy romatelepet, hogy az ott élőket átköltöztették egy másik szegregátumba, Sztojka azt mondta, „nem dózerban gondolkodunk, nem hisszük, hogy pusztán a lakhatás körülményeinek javítása megoldja a problémát”, szerinte „a hangsúly az egyénen van”.

A felvetésre, hogy szakemberek szerint 2008 óta egyre mélyül a szegregáció az oktatásban, megintcsak „az egyénnel” példálózott, úgy fogalmazott, „a kiindulási pont az, hogy a szabad iskola­választás joga mindenkit illessen meg”, és „kérdés, hogyan él az egyén a szabad iskolaválasztás lehetőségével”.

A kérdésre, hogy kezdeményezné-e a tankötelezettségi korhatár visszaemelését 16-ról 18 évre, azt válaszolta, ő azt fogja „kezdeményezni az iskolában való bennmaradásuk elősegítése érdekében, hogy tartsuk fenn az ösztönző rendszereket: erősítsük meg a tanodahálózatot, tartsuk fenn az ösztöndíjrendszereket”.

Sztojka szerint „a legfontosabb cél az, hogy bármit teszünk is, az látszódjon a foglalkoztatásban”, mert lehet, „hogy valaki csak a nyolc általános végzi el, de olyan képességekkel fog rendelkezni, amelyek segítségével biztos megélhetést ad majd a családjának”. Ehhez hozzátette, hogy a közmunka „nem végcél, átmeneti, de nagyon aktív szakpolitikai intézkedés volt”, amivel néhány év múlva „mindenki tudott azonosulni”.

A járvány előtt bejelentett nemzeti konzultációról, amiben a gyöngyöspatai romák kártérítéséről is szó esett volna, Sztojka annyit mondott, „azzal értek egyet, hogy a munkáért jár bérezés”, és hogy „ha az elvi részét nézzük az ügynek – ami nyilván a társadalmat is megmozgatja –, ne gondoljuk, hogy egy kártérítéssel a problémát megoldottuk”.

Szerinte azért kellett volna a gyöngyöspatai romák kártérítéséről nemzeti konzultáció, mert „ez elvi kérdés”, és „bizonyos szervezetek abban motiváltak, hogy társadalmi feszültséget gerjesszenek”. A kérdésre, hogy a feszültséget esetleg nem Orbán Viktor gerjeszti-e azzal, hogy nem akar a bírósági döntés ellenére fizetni, Sztojka azt válaszolta, „nem”.

Jamie Spearst Britney Spears ügyvédje vádolja azzal, hogy 2 millió dollárt próbált kicsikarni „cserébe” azért, hogy lemond lánya gondnokságáról. Az énekesnő ügyvédje, Mathew S. Rosengart mindezt egy augusztus 31-én a bíróságnak benyújtott beadványban közölte, hetekkel azután, hogy Jamie Spears bejelentette, hajlandó lemondani lánya felügyeletéről. Spears akkor azt nem közölte, pontosan mikor lépne vissza.

Rosengart beadványában úgy fogalmazott, „Britney Spears többé nem hagyja magát zsarolni”, egyben arra kérte a bíróságot, hogy jelöljenek ki egy könyvelőt Jamie Spears helyére, az énekesnő vagyonának felügyelőjeként.

Britney Spears 2007-ben kapott idegösszeroppanást, 13 évig élt apja felügyelete alatt, a gondnokságról és annak körülményeiről június 23-án egy nyilvános meghallgatáson beszélt a Los Angeles-i Legfelsőbb Bíróságon, ahol elmondta, szabadulna Jamie Spears gondoksága alól. A meghallgatáson derült ki az is, hogy Spearst a saját, számára kirendelt ügyvédje sem tájékoztatta arról az elmúlt 13 évben, hogy egyébként bármikor jelezhetné a bíróság felé, hogy nem szeretné, ha az apja lenne a gondnoka. (Rolling Stone)

Bill de Blasio New York-i polgármester úgy fogalmazott, soha nem látott vihar tombol New Yorkban, ahol a „brutális áradások” miatt „veszélyes körülmények” vannak az utakon. New Yorkot azután lepte el a víz, hogy elérte a várost a hurrikánból trópusi viharrá szelídült Ida. Az utakat és az épületeket elárasztotta a víz, ami betört a metróállomásokra is.

New York mellett New Jersey államban is rendkívüli állapotot hirdettek, ott a viharnak már legalább egy halálos áldozata van: a polgármester szerint egy ember megfulladt, Mullica Hillben pedig egy tornádó legalább kilenc házat elpusztított. Kearnyben egy posta teteje omlott össze, a hatóságok szerint az épületben emberek is voltak. A mentőcsapatok már a helyszínen vannak, de egyelőre nem tudni, hány sérült van.

Az országos meteorológiai szolgálat közleménye szerint a New York-i Central Parkban egy óra alatt 8 cm eső esett. A hatóságok felszólították az embereket, hogy ne menjenek ki az utcára, a metrójáratokat és a vonatokat is leállították.

Az Ida vasárnap még négyes erősségű hurrikánként érte el Louisianát, ahol egymillióan maradtak áram nélkül. (BBC)

Jean-Michel Blanquer francia oktatási miniszter szerdán bejelentette, hogy az általános iskolák között hetente 600 ezer nyáltesztet osztanak szét a kisiskolások általános szűrésére, a tanároknak pedig hetente kétszer kell öntesztet végezniük, írja az MTI. (Franciaországban mindenki számára ingyenesen hozzáférhető a PCR- vagy antigén teszt.)

Az egészségügyi minisztérium összesítése szerint Franciaországban a 12 és 17 év közöttiek 63 százaléka az oltásnak már legalább az első adagját, 45 százaléka pedig már mindkét adagját megkapta. A tanárok 78 százaléka van teljesen beoltva, további 11 százalék pedig az első oltáson van túl. A fennmaradó 10-11 százaléknak lehetősége lesz az oktatási intézményekben nyíló oltóközpontokban beoltatnia magát, mert iskolakezdéskor 6-7 ezer oltóközpont nyílik az oktatási intézményekben vagy azok közelében.

A be nem oltott 12-17 éveseknek otthon kell maradniuk, ha családjukban valaki fertőzött. De ha be vannak oltva, akkor is bejárhatnak az iskolába, ha fertőzött közelébe kerültek. Az osztályokat viszont egyetlen fertőzött esetén is hazaküldik. A 6 és 11 év közöttiek számára nem változnak a szabályok az előző tanévhez képest: egyetlen fertőzött esetén az osztályt egy hétre bezárják.

A franciaországi iskolákban kötelező a maszkviselés a tanulóknak és a tanároknak is. Magyarországon ezzel szemben nem kell maszk az oktatási intézményekben, és a testhőmérséklet-mérést is megszüntetik.

Szerdán egyébként Franciaországban is megkezdődött a harmadik oltásról szóló kampány: a legalább hat hónapja beoltott 65 éven felüliek és a veszélyeztettek kérhetik a koronavírus elleni oltás harmadik adagját.

Vagyis amikor már először kimutatható a magzati szívverés. A jogszabály azután lépett hatályba, hogy az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság nem lépett fel a művi terhességmegszakítást tiltó texasi törvény ellen. Az abortuszjogi szervezetek szerint az államban elvégzett abortuszok 85-90 százaléka a terhesség hatodik hete után történik, vagyis a törvény nagy valószínűséggel sok klinikát kényszerítene bezárásra.

Az abortuszklinikákat működtető nonprofit Planned Parenthood más egészségügyi szolgáltatókkal és orvosokkal együtt júliusban Austin város szövetségi bíróságán megtámadta a törvényt, és azt állították, hogy az megsérti az abortuszhoz fűződő alkotmányos jogot.

Ilyen szigorú tiltást egyetlen amerikai államban sem engedélyeztek azóta, hogy a szövetségi legfelsőbb bíróság közel ötven évvel ezelőtt meghozta a precedensnek számító Roe/Wade döntést. 1973. január 22-én a legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy az alkotmány 14. kiegészítése alapján, a magánélethez való jogra hivatkozva az abortusz tiltását az első trimeszterben alkotmányellenesnek nyilvánítja. Innentől fogva egyik állam sem tagadhatta meg törvényeiben a nőktől a terhesség első három hónapjában a legális, biztonságos abortuszt.

Az új texasi abortusztörvény ellen felszólalt Joe Biden amerikai elnök is, aki szerdai közleményében azt írta, a jogszabály „nyilvánvalóan sérti a Roe kontra Wade-ügyben hozott alkotmányos jogot”, valamint jelentősen rontja a nők egészségügyi ellátáshoz való hozzáférését. "A kormányom mélyen elkötelezett a Roe kontra Wade-ügyben közel öt évtizeddel ezelőtt megállapított alkotmányos jog mellett, és meg fogja védeni azt.” Az elnök kifejezetten bírálta a törvény azon rendelkezését, ami lehetővé teszi a magánszemélyeknek, hogy pert indítsanak a terhességmegszakítást végzők ellen.

Mert a május 19-én Greg Abbott republikánus kormányzó által aláírt törvény felhatalmazást ad a magánszemélyeknek, hogy polgári pert indítsanak bárki ellen, aki megsérti a törvényt, és „segíti vagy támogatja” az abortuszt a terhesség hatodik hete után.

Május elején a szintén Texas állambeli Lubbock városában népszavazáson döntöttek az abortusz teljes betiltásáról. 2019 júniusában a texasi Waskom volt az első város, ahol betiltották az abortuszt, majd Waskom elnevezte magát „A meg nem született gyermekek menedékvárosának”. (MTI)

Elizabeth Holmes, a Theranos orvosi startup alapítója pár éve még sokra tartott self made milliárdos volt. A sztori csodásnak tűnt: az egyetemista lánynak zseniális üzleti ötlete támad, abbahagyja az iskolát, és felhúzza jól menő vállalatát. És ömlik a pénz. Az ilyen sztorikra mindig jön a kockázati befektetők pénze.

Aztán Holmes sztorija még ennél is jobb lett, miután kiderült, hogy startupja óriási átverés. Az ötlete, illetve maga a termék nem működik. Mi több: maga az ígéret, amit a befektetőknek vetített, tehát hogy forradalmi módszerrel diagnosztizálni tud majd egy rakás betegséget egyetlen csepp vérből – egész egyszerűen hazugság volt.Holmes szeptemberben áll bíróság elé, miután a vád szerint startupjával befektetőket és betegeket csapott be.

A perdokumentumok szerint a szeptemberben kezdődő tárgyaláson Holmes azzal tervez védekezni, hogy volt barátja, Ramesh Balwani – aki szintén a Theranos egyik vezetője volt – érzelmileg és szexuálisan is bántalmazta őt. Holmes azt állítja, hogy bár ő volt a cég vezetője, nem felelős a döntéseiért, mert Balwani a cég operatív igazgatójaként „manipulálta az elméjét”. Holmes azt állítja, Balwani ellenőrizte, hogy mit eszik, mikor alszik és milyen ruhákat visel, ezen felül „éles tárgyakkal” dobálta meg, illetve figyelte az üzeneteit és emailjeit. Holmest és Balwanit 2018-ban vádolták meg csalással és csalásra irányuló összeesküvéssel. Két, egymástól különálló tárgyalásuk lesz az ügyben, mindketten ártatlannak vallották magukat.

A forradalmi technológia, ami nem működött

Elizabeth Holmes 19 évesen hagyta ott a Stanfordot, hogy létrehozza a Theranost, ami a vérvizsgálat forradalmasítását ígérte. A startup köré személyes sztorit is felépített, miszerint már gyerekkorában utálta a vérvételeket, emiatt találta ki a technológiát, ami állítása szerint egyetlen, ujjbegyből vett vércseppmintával képes különböző betegségeket kiszűrni, így nincs szükség tűkre és több fiolányi vérre. A Theranos tíz évig nagyjából titokban létezett, a forradalminak ígért technológiát és a céget csak 2013-ban kezdték reklámozni, ekkor jelentették be, hogy a Theranos társult a Walgreens Boots Alliance vállalattal, illetve megállapodást kötöttek, hogy az olcsó, mindenki által megfizethető vérteszteket különböző gyógyszertárakban és élelmiszerboltokban is árulják majd. Ennek hatására Holmes startupjának értékét kilencmilliárd dollárra becsülték.

A Wall Street Journal 2015-ben kezdett részletesen foglalkozni a Theranosszal és a tesztekkel, amikről kiderítették, hogy csak egy részüket végezték el a saját fejlesztésű technológiával, a legtöbb mintát hagyományos technológiával vizsgálták, illetve ezeket a hagyományos technológiákat módosították annyira, hogy működjenek az ujjbegyből vett kis mennyiségű, hígított vérmintákkal is. A vállalat végül 2018-ban szűnt meg, miután több vizsgálat indult ellene, Holmes pedig egyezséget kötött az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelettel, hogy 500 ezer dolláros büntetést fizet, anélkül, hogy az ellene felhozott vádakat tagadná vagy elismerné.

Egy bántalmazó kapcsolat „befolyásolta”, hogy „megtévessze áldozatait”

Holmes még az egyetemen ismerte meg a nála húsz évvel idősebb Balwanit, a Theranos volt dolgozóinak vallomása szerint kapcsolatukat évekig titokban tartották a befektetők, az igazgatótanács és az alkalmazottak előtt. Balwani egy korábbi startupjából szerzett vagyonából támogatta a Theranost.

Holmes jogi csapata most először állt elő azokkal a vádakkal, melyek szerint Balwani érzelmileg és szexuálisan is bántalmazta Holmest, akitől „megvonta a szeretetet, ellenőrizte, hogy mit eszik, hogyan öltözködik, mire és mennyit költ, kivel lép kapcsolatba”. Holmes a szeptemberben kezdődő tárgyaláson várhatóan azzal védekezik majd, hogy Balwani „uralkodott rajta és ellehetetlenítette a döntési képességeit”, ügyvédei állítása szerint ennek eredményeképpen befolyásolta Holmest, hogy „megtévessze az áldozatokat”.

Az egyik nyilvánosságra hozott beadvány szerint Balwani „egyértelműen tagadja, hogy bármikor is bántalmazta volna" Holmest, a vádakat ügyvédei „felháborítónak” nevezték.

Balwani 2019-ben kérvényezte, hogy ügyét külön tárgyalják Holmesétól. Azzal érvelt, hogy az összevont tárgyalás „az esküdtek szerint egy potenciális szexuális ragadozó ellen” zajlana, nem pedig egy techcég vezetője ellen. A bíróság helyt adott Balwani indítványának, az ő tárgyalását várhatóan jövő év elején kezdik meg. De nemcsak Balwani, Holmes is külön tárgyalást szeretett volna, az ő jogi csapata pedig azzal érvelt, hogy Balwani „fizikai jelenléte a tárgyalóteremben érzelmileg és pszichológiailag is zavarná, ami megnehezítené számára a koncentrációt”.

700 millió dollár

Az ügyészek szerint 2010 és 2015 között Holmes és Balwani elhitették a befektetőkkel, hogy a Theranos saját fejlesztésű technológiájával egyetlen cseppnyi, ujjbegyből vett vérmintából rengeteg különböző tesztet el tudnak végezni, még gyorsabban is, mint a versenytársak, miközben tudták, hogy mindez nem igaz: a teszttechnológiáik megbízhatatlanok és pontatlanok voltak.

A vádirat szerint a Theranos olyan befektetőktől szedett össze több 700 millió dollárt, mint Betsy DeVos, volt oktatási miniszter, Rupert Murdoch, Carlos Slim illetve a Walmart alapítójának, Sam Waltonnak az örökösei.

A vádak szerint Holmes és Balwani elhitették a befektetőkkel, hogy a Theranos 2014-ben több mint 100 millió dollár bevételt termel majd, ezen felül pedig azt állították, jól jövedelmező szerződéseket kötöttek a Védelmi Minisztériummal is, miközben erre vonatkozó dokumentumok soha nem léteztek. A befektetők mellett becsapták azokat is, akik 2013 és 2016 között vásároltak a tesztekből, amelyek a vádirat szerint „nem voltak pontosak, gyorsak és megbízhatók”, ahogyan a reklámokban ígérték.

Hónapok múlva lehet csak ítélet

Holmes és Balwani mindketten ártatlannak vallották magukat, a tárgyalások kezdetéig szabadlábon védekezhetnek. Ügyvédeik többször is indítványozták, hogy töröljék vagy enyhítsék a vádakat, többek közt azzal érvelve, hogy az állítólagos csalások egy része az elévülési időn túl történt. Ezeket az indítványokat azonban a bíróság elutasította.

A tárgyalás idejét a járvány miatt többször is elhalasztották, legutóbb júliusban lett volna, de Holmes tavasszal bejelentette, hogy terhes, és várhatóan a nyár közepén szül. Holmes gyereke júliusban született meg a kaliforniai hivatalos születési adatok szerint.

A tárgyalás szeptember 8-án kezdődik, és hónapokig, december közepéig tart majd, az esküdtszék tagjait pedig várhatóan augusztus 31-én kezdik kiválasztani. Utóbbi azonban elhúzódhat, miután a témában már könyv, egy dokumentumfilm és több podcast is készült, illetve készülőben van két hollywoodi produkció is, vagyis nehéz lesz az ügyben teljesen pártatlan embereket találni, akik nem ismerik a Theranos-ügyet, és nincsenek előítéleteik, ami befolyásolhatná őket. (Wall Street Journal/Guardian)

Saját világcsúcsát kétszer is megjavítva nyert aranyérmet Ekler Luca kedden távolugrásban a tokiói paralimpián.

A T38-as kategória magyar indulója világ- és Európa-bajnokként vágott neki második számának azután, hogy szombaton negyedik lett 100 méteres síkfutásban. Már elsőre megjavította saját, 5,51-es világcsúcsát, 5,60 métert ugrott, ezzel nagy fölénnyel vezetett. Második kísérlete érvénytelen volt, harmadikra ismét javított a rekordon, 5,63-at ért el, majd két rontott kísérlet, illetve egy félig kivitelezett, 4,00 méterrel beírt ugrás következett.

A TFSE 22 éves atlétája a kategóriája világrekordját 5,51 méterrel tartotta, ennek beállításával nyerte az idei Európa-bajnokságot a lengyelországi Bydgoszczban. Az egyéni csúcsa egyébként 5,87 méter, amit azonban az épek között ért el tavaly nyáron, így az nem számít bele a paraversenyek hivatalos eredményei közé.

Ekler 2009-ben stroke-ot kapott, ennek következtében lebénult a bal oldala, fizioterápiás és gyógytornás kezelés hatására azonban mostanra már csak a bal kézfején maradtak látható tünetek. (MTI)

Augusztus 18-án kezdődött R. Kelly tárgyalása, az énekest zsarolással, megvesztegetéssel, emberrablással, kényszermunkával és kiskorúak szexuális kihasználásával is vádolják. A hétfői tárgyalási napon tett tanúvallomást az énekest vádló egyetlen férfi, aki azt állítja, hogy R. Kelly hírnevet ígért neki szexért cserébe. A bíróságon Louis álnéven vallomást tevő férfi azt mondta, 17 éves volt, amikor Kelly azt kérdezte tőle, „mit hajlandó megtenni a zenéért”.

2006-ban találkoztak, amikor Louis egy chicagói McDonald'sban dolgozott. Vallomása szerint Kelly odacsúsztatta neki a telefonszámát, és meghívta magához, mondván, hogy énekelhetne a stúdiójában, ahol tanácsokat is adna neki későbbi zenei karrierjét illetően. Miután találkoztak, a férfi állítása szerint Kelly megkérdezte tőle: „fantáziáltam-e valaha férfiakról”, majd „letérdelt, és orális szexet végzett rajtam”. Ezután Kelly arra kérte, ez maradjon kettejük közt, és úgy fogalmazott, „most már testvérek vagyunk, egy család vagyunk”. Állítása szerint Kelly arra kérte, szólítsa őt apucinak – erről számolt be az összes többi, Kellyt vádló nő is –, a szexuális együttléteket pedig rendszeresen filmre vette.

A férfi a bíróságon azt vallotta, azért találkozott többször is Kellyvel, mert nagyon szeretett volna karriert építeni a zeneiparban. Elmondása szerint néha a barátait is elvitte Kelly bulijaira, az egyik ilyen alkalommal pedig egy 16 éves fiú barátjának szintén volt szexuális kapcsolata Kellyvel.

Úgy tudni, hogy a most 32 éves férfi egy 2021 februárjában kötött együttműködési megállapodás részeként tett vallomást, amivel elkerülhet egy akár 15 évig terjedő börtönbüntetést. Korábban bűnösnek találták, amiért pénzt ajánlott egy tanúnak, aki Kelly ellen vallott volna. Azt mondta, aggódott, hogy a meg nem nevezett tanúnak szexvideói vannak róla és Kellyről. Állítása szerint a megvesztegetésről Kelly nem tudott.

A hétfői napon egy nő vallomását is meghallgatták. Ő szintén 17 éves volt, amikor találkozott Kellyvel még 1994-ben egy koncert után Miamiban. Az Addie álnéven vallomást tevő nő a bíróságon azt mondta, egy barátnőjével együtt hívták meg a backstage-be, ahol Kelly megragadta a karját, lehúzta a nadrágját, és megerőszakolta őt. Állítása szerint barátnője értesíteni akarta a rendőrséget, de ő nem mert szólni, mert félt, hogy nem hinnének neki.

R. Kellyvel szemben a kilencvenes évek közepe óta többször merültek fel szexuális visszaéléssel, zsarolással, erőszakkal és gyermekpornográfiával kapcsolatos vádak, a nemrég kezdődött tárgyalásának előzményeiről és részleteiről itt írtunk bővebben.

(BBC)

A Nike oregoni központjában dolgozók egy hét szabadságot kaptak, a cég azt mondta, ezzel támogatja a mentális egészségüket, mielőtt szeptemberben visszatérnek az irodába. Emiatt a Nike központi irodája egy hétre „bezár”.

Nemrég a Bumble és a Linkedin is hasonlóan szabadságra küldte összes dolgozóját, miután sokan arról számoltak be, hogy a járvány alatti home office miatt sokan kiégettnek érzik magukat.

Közben az Apple és az Uber is elhalasztotta az irodákba való visszatérést, ők azonban nem dolgozóik mentális egészségére hivatkoztak, hanem a romló járványügyi adatokra. (BBC)

Több város szennyvizében határozott növekedésnek indult a koronavírus koncentrációja a múlt héten, közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).

A közlemény szerint a 34. héten növekedett a szennyvíz koronavírus-koncentrációja a budapesti agglomerációban, vagyis Tökölön, Biatorbágyon, Szigetszentmiklóson, Budakeszin és Százhalombattán, valamint olyan vidéki nagyvárosokban, mint Kecskemét, Miskolc, Pécs, Salgótarján és Szombathely.

A mért koncentrációk tíz mintavételi hely esetében (Budapest mindhárom szennyvíztisztítója, a vizsgált agglomerációs települések közös mintája, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Salgótarján, Szeged és Szombathely) a mérsékelt, míg a többi vizsgált település (12 város) esetében az alacsony kategóriába esnek. „A szennyvízeredmények azt mutatják, hogy a fertőzöttek száma továbbra is emelkedni fog” – olvasható az NNK oldalán, ahol arra kérték az embereket, hogy még inkább figyeljenek egymásra, illetve hogy aki még nem tette, az oltassa be magát. (MTI)

Brit és nemzetközi tanulmányok szerint a világjárvány miatt jelentősen csökkent a szervátültetések száma 2019 és 2020 között, mivel a kórházak sok esetben kénytelenek voltak elhalasztani akár az életmentő szervátültetéseket is, miután szükség volt az intenzív ágyakra.

Egy júliusi jelentés szerint 2020-ban és 2021-ben a szervátültetések száma a korábbi szint 80 százalékára csökkent: az Egyesült Királyságban 3 391 szervátültetést hajtottak végre az előző évi 4 761 esettel szemben. Az adatok szerint 487 szervátültetésre váró ember halt meg, míg 2019-20-ban ez a szám 372 volt. Jelenleg körülbelül 7000 ember vár szervátültetésre az Egyesült Királyságban, ahol utoljára 2012-13-ban voltak ilyen számok.

De nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem Európa-szerte is csökkent a szervátültetések száma: a tanulmány szerint a vizsgált 22 országban 31 százalékkal kevesebb transzplantációs műtétet hajtottak végre a korábbiakhoz képest.

A járvány hatása teljesen eltérő volt országonként, mert míg Kanadában 9,86 százalékkal csökkent a szervátültetések száma, addig például Japánban 66,71 százalékos visszaesés volt, és mindössze 1 413 ilyen műtétet hajtottak végre.

Látványos csökkenést figyeltek meg az élő donoros átültetések esetében is, de a csökkenés legnagyobb mértékben a vesetranszplantációkat érintette, a szakértők szerint azért, mert „ez a műtét nem azonnali életmentő jellegű”, vagyis a beavatkozásokat el lehet halasztani. (Guardian)

A Brazília déli részén található Araçatuba városában történt a rablás, amiben a hatóságok szerint legalább húsz ember vett részt. Az utakat égő járművekkel torlaszolták el, és robbanószerkezeteket helyeztek el a város több pontján is. A közeli épületekről többen is készítettek olyan videót vagy fotót, amin látszódik, hogy a menekülő rablók az autójuk tetejére kötözték a túszokat.

A rendőrség szerint legalább három ember meghalt, köztük van egy gyanúsított is. Úgy tudni, hogy az egyik embert a rablók ölték meg, amikor észrevették, hogy videózza őket. Vannak sérültek is, három férfi lőtt sebekkel került kórházba, egy 25 éves biciklis pedig súlyosan megsérült, mert pont akkor tekert el az egyik robbanószerkezet mellett, amikor az felrobbant. A helyi média úgy tudja, mindkét lábát amputálni kellett.

A rendőrség szerint a városban még legalább 14 bomba van, amelyek feltehetően valamilyen érzékelővel vannak felszerelve, és mozgás vagy hő hatására lépnek működésbe. Az iskolák egyelőre zárva maradnak, a helyieket pedig arra kérték, maradjanak otthon, amíg az összes bombát nem hatástalanítják.

A BBC szerint az utóbbi években egyre gyakoribbak az ehhez hasonló, nagyszabású bankrablások, amikor a túszokat élő pajzsként használják. (BBC)

Carmel Sepuloni, új-zélandi kabinetminiszter lett a járvány alatt katasztrofálisra komikusra sikerült otthoni videós bejelentkezések legújabb áldozata, miután fia akkor rohant be a szobába, kezében egy fallosz alakú répát lengetve, amikor ő élőben, Zoomon adott interjút a Radio Samoának.

Új-Zélandon a járványhelyzet miatt továbbra is szigorú lezárások vannak, a létfontosságú munkát végzőket leszámítva mindenkinek otthon kell maradnia, és az iskolák is zárva vannak.

Sepuloni fia egyébként még így sem szárnyalja túl Robert Kelly Korea-szakértő videóját, aki épp a BBC-nek adott interjút, amikor gyerekei betáncoltak mögé.

A P2-es kategória magyar indulója, Dávid Krisztina – aki egy szívműtét közben történt műhiba miatt került kerekesszékbe hatévesen – bronzérmet nyert légpisztolyban kedden a tokiói paralimpián.

A 60 lövéses alapversenyben 570 körrel második lett a 18 fős mezőnyben. A nyolcas döntőben, melyben nulláról kezdtek, tíz lövést követően a negyedik helyen állt, majd visszább csúszott, de azután szépen kapaszkodott följebb, és végül a kieséses szakasz ötödik dupla lövése után esett ki, ezzel harmadik lett. (MTI)

Több hétre is áram nélkül maradhatnak az emberek Louisianában az Ida hurrikán pusztítása után, a villamoshálózat helyreállítása akár hetekig is eltarthat, ez egymillió embert érint.

A Nemzeti Gárda ötezer helyszínre kivezényelt tagja segíti a kutatást és a mentést, emellett több mint 25 ezren segítenek abban, hogy elkezdhessék az áramszolgáltatás helyreállítását. New Orleans polgármestere, LaToya Cantrell arra kérte a helyieket, hogy akit evakuáltak, még ne menjen vissza az otthonába, amíg nincs áram.

Időközben az Ida hurrikán trópusi viharrá gyengült, de a heves esőzések továbbra is áradásokat okoznak Mississippiben, Alabamában és Floridában.

Az előzetes előrejelzések az Idát legalább annyira életveszélyes hurrikánnak minősítették, mint amilyen a 2005-ös Katrina volt, ami 1800 ember halálát okozta, de úgy tűnik, hogy New Orleans megerősített árvízvédelmi rendszere megtette a hatását. John Bel Edwards kormányzó úgy fogalmazott, hogy a gátrendszerek „nagyszerűen működtek”, de hozzátette, a károk „még így is katasztrofálisak”.

Joe Biden amerikai elnök katasztrófahelyzetet hirdetett Louisiana államban, és többletforrásokat szabadított fel a mentési és helyreállítási munkákra. (BBC)

Az ENSZ környezetvédelmi hivatala bejelentette, hogy nincs már olyan ország a világon, ahol ólmozott benzint tankolnának az autókba, írja a BBC. A mérgező üzemanyag, ami szívbetegségeket és rákot okozhat, közel egy évszázadon át szennyezte a levegőt a talajt és a vizet.

Az ólmozott benzin használatát a legtöbb – főleg magas jövedelmű – ország betiltotta a nyolcvanas évekre, de Algériában, ami az utolsó ország volt, ahol lehetett még ilyen üzemanyagot kapni, csak idén júliusban fogyott el végleg.

António Guterres ENSZ-főtitkár az ólmozott benzin felszámolását „nemzetközi sikersztorinak” nevezte. Úgy fogalmazott, az üzemanyag megszüntetésével „több mint egymillió szívbetegséget, sztrókot, rákbetegséget előzhetünk meg, egyben megvédjük azokat a gyerekeket, akiknek károsodhatott volna az agya az ólommérgezés miatt”.

Az 1920-as években kezdtek el ólmot keverni a benzinhez, hogy ezzel javítsák a motorok teljesítményét, de hogy ez nem volt a legjobb ötlet, már 1924-ben kiderült, amikor a Standard Oil által működtetett olajfinomítóban öt munkás meghalt, több tucatnyi ott dolgozót pedig kórházba kellett szállítani. Ennek ellenére a hetvenes évekig világszerte kevertek ólmot a benzinhez.

A gazdagabb országok a hetvenes években kezdték fokozatosan megszüntetni az ólmozott benzin használatát, de harminc évvel később, a kétezres évek elején még mindig 86 országban használták ezt az üzemanyagot. Észak-Koreában, Mianmarban és Afganisztánban 2016-ban szüntették be a használatát, az elmúlt években már csak Irakban, Jemenben és Algériában használták.

Magyarországon 1999. április 1. óta nem kapható ólmozott benzin.