Mészáros Juli

Szlovákia korábbi három köztársasági elnöke, Andrej Kiska, Ivan Gašparovič és Rudolf Schuster közös felhívásban kéri a szlovák állampolgárokat, hogy oltassák be magukat – írja a Parameter.

„Mi, Szlovákia egykori államfői felhívást intézünk Szlovákia lakosai felé. A Covid-19 továbbra is nagy erővel támad, manapság pedig már a rendelkezésünkre áll a leghatásosabb módszer, amivel sikeresen harcolhatunk ellene – az oltás” – írják a közös levélben, amiben megköszönik azoknak, akik már beoltatták magukat, majd hozzáteszik, hogy „mindenki mást pedig, amennyiben ennek nincs egészségügyi akadálya, szeretnénk felszólítani, hogy mielőbb oltassák be magukat”.

Felhívásuk szerint az oltás felelősségvállalás a közeli hozzátartozókkal, barátokkal, kollégákkal és főleg az egészségügyi dolgozókkal szemben.

Hét és feles erősségű földrengés rázta meg vasárnap a Peru északi részén fekvő Amazonas megyét, ketten megsérültek, több épület összedőlt, hetvenöten maradtak fedél nélkül. Halottakról nem érkeztek jelentések. A földrengést az ország középső részén fekvő fővárosban, Limában, és a szomszédos Ecuador déli részén is érezni lehetett.

A Perui Geofizikai Intézet (IGP) földrengéskutató központja szerint a rengés fészke 131 kilométerre a földfelszín alatt, az epicentruma pedig Condorcanqui tartomány székhelyétől, Santa María de Nievától 98 kilométerre volt. Az amerikai szökőár előrejelző hivatal nem adott ki cunamiriadót a földmozgás után.

A csendes-óceáni tűzgyűrűn fekvő Peruban évente legalább négyszáz lakosság által is érzékelhető földmozgás történik. 2007. augusztus 15-én egy 7,9-es erősségű földrengés, amelynek az epicentruma az ország középső partvidékén volt, a Limától délre fekvő Pisco kikötőjét rázta meg, és 595 emberéletet követelt. (MTI)

Svájcban népszavazást tartottak a korlátozásokról, a svájciak többsége pedig úgy döntött, maradjanak a korlátozások, a szavazók több mint 60 százaléka támogatta, hogy

• pénzügyi támogatást nyújtsanak a koronavírus-válság által sújtott embereknek,
• illetve hogy a szórakozóhelyekre, éttermekbe és bizonyos rendezvényekre csak negatív koronavírusteszttel vagy a megbetegedés illetve oltás utáni, védettségi igazolvánnyal lehessen belépni.

A kormány először inkább elzárkózott a korlátozások további szigorításától, annak ellenére is, hogy rekordszámú új fertőzöttet regisztráltak, de végül pénteken és szombaton új utazási korlátozásokat vezettek be a világszerte aggodalmat keltő omikron-variáns terjedése miatt.

Svájcban meglepően alacsony maradt az átoltottság, csak a lakosság 65 százaléka van teljesen beoltva. (Reuters)

A német kormány azt kérte az Egyesült Államok kongresszusának tagjaitól, hogy ne szankcionálják az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, mert az „gyengítené” az Egyesült Államok hitelességét, és „végső soron károsítaná a transzatlanti egységet” – írja az Axios.

Az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat 2 építése szeptemberben befejeződött, ám az üzembe helyezését megelőző hatósági eljárást november 16-án felfüggesztették Németországban.

Angela Merkel korábban azt mondta, Németország támogatja, hogy újabb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben, ha az megpróbálja „fegyverként használni” Ukrajna ellen a vezetéket.

Az Axios azt írja, hogy egy titkosnak minősített november 19-ei dokumentum szerint Németország probléma esetén „határozott, nyilvános üzenetekben” ítélné el Oroszország viselkedését, és felülvizsgálná a későbbi orosz fosszilis tüzelőanyag-projektek lehetséges korlátozását – leszámítva az új gázvezetéket.

A dokumentum szerint Németország uniós szinten „aktívan részt vesz a további korlátozó intézkedések lehetőségeinek meghatározására irányuló folyamatban”, de ezt bővebben nem részletezték. Az is szerepel a szövegben, hogy az Északi Áramlat 2 jelenleg „nem jelent fenyegetést Ukrajnára, amíg az észszerű gázszállítás biztosított”, emellett a vezetékkel szembeni esetleges szankciókat „Putyin győzelmének” nevezi, mert az megosztja a nyugati szövetségeseket.

„Lépjünk túl azon, hogy vasárnap délután másnap reggelre tárgyalni hívni valakit finoman szólva nem elegáns, főleg, ha telekürtölöd vele a sajtót. Lépjünk túl azon is, hogy miniszter úr saját szavait cáfolja azzal, hogy most hirtelenjében elküldte a támogatási szerződést, hiszen korábban azt mondta, csak az aláírásom hiányzik a folyósításhoz” – írja Facebookon Karácsony Gergely főpolgármester, miután közölte, „Palkovics miniszter holnap reggel 8 órára tárgyalásra hívott a fővárosi közösségi közlekedés törvényben foglalt állami normatívájának folyósítása ügyében”.

A főpolgármester szerint „az igazi kérdés az, miért kell az egységes ellenzéknek tiltakozni, követelőzni, akciózni, erőt mutatni ahhoz, hogy a fővárosi közlekedés hozzájusson a törvényben garantált támogatáshoz”, ami szerinte „igen szerény összeg”, a teljes költségvetés mindössze 7 százaléka. A budapesti tömegközlekedés finanszírozását 60 százalékban a főváros, 33 százalékban a jegybevételek és 7 százalékban állami támogatás biztosítják

Karácsony azt írta, ott lesz holnap reggel és visz magával tollat is.

A főváros vezetése hetek óta követeli a kormánytól, hogy fizesse ki a 12 milliárd forintos éves hozzájárulást. A héten úgy döntöttek, a BKK járatain is bemondják, hogy a kormány nem teljesíti törvényi kötelezettségét, és kilátásba helyezték, hogy hosszú távon korlátozásokra lehet szükség.

Dean du Plessis bár vak, ő Zimbabwe leghíresebb krikettkommentátora, hangból meg tudja állapítani, hogy épp ki milyet ütött. A férfi azonban ahogy a BBC Twitteren beszámolt róla, most a hallását is elveszítheti.

Dean du Plessis a BBC-nek részletezte, hogyan tudja megkülönböztetni egymástól a különböző típusú ütéseket mindössze hang alapján, és ugyanebben az interjúban mondta el azt is, hogy romlik a hallása, amin most egy hallássegítő készülékkel próbálnak javítani. Úgy fogalmazott, hogy hallása elvesztése annyira megijeszti, hogy azt elmagyarázni sem tudja.

Most tartják Houstonban az asztalitenisz-vb-t, ami teljes mértékben lehetne kitérdekel-kategória, ha nem lenne ott a résztvevők közt egy kínai-luxemburgi pingpongozó, Ni Xialian, aki 58 évesen, oldalán a feleannyi idős, 29 éves Sarah de Nuttéval jutott az elődöntőbe és játszik most a vb-éremért. Ni 1963-ban született Sanghajban, a kínai asztalitenisz-válogatott tagjaként számos bajnokságot nyert, harminc éve viszont már Luxemburg színeiben játszik. 1983-ban – amikor a pingpong még nem volt olimpiai sportág –, az akkor húszéves Ni Xialian a világbajnokságon Tokióban két aranyérmet nyer a női csapat tagjaként és a vegyes párosban Guo Yuehua-val. Akkor még Kínát képviselte, később azonban Németországba költözött, majd 1991-ben Luxemburgban telepedett le

2000-ben, 37 évesen indult először az olimpián, Luxemburg színeiben indult Sydney-ben. Ezután még négy olimpián is részt vett, köztük a covid miatt egy évet csúsztatott tokiói olimpián is. 39 évesen szerezte meg első egyéni Európa-bajnoki címét, a 2008-as olimpián a harmadik fordulóig jutott, a 2012-es olimpián pedig a második fordulóban kapott ki a 16 éves amerikai Ariel Hsingtől.

Férje, Tommy Danielsson egyben edzője és edzőpartnere is, de nem ő az egyedüli szakmai támogatás a családon belül, mert Ni egyik gyereke gyógytornász.

Amikor a koráról kérdezték, Ni Xialian úgy fogalmazott, „a boldogság a legfontosabb, amikor részt veszek a versenyeken. Természetesen ha érmet szerzek, az csodálatos. De amit mindenképpen szeretnék, hogy a pozitív energiámmal és küzdőszellememmel megmutassam a világnak, milyen szép is lehet az asztalitenisz”. Bár Ni már harminc éve nem játszik kínai színekben, a Daily China szerint még mindig úgy gondolja, hogy mindenhol a kínaiakat képviseli. Hogy erről mi Ni Xialian véleménye, az nem derült ki.

Ni Xialian júliusban lett 58 éves, ott volt a mostani nyári olimpián is, ezzel pedig ő lett a legidősebb asztaliteniszező olimpikon. De ezzel még bőven nem ő minden idők legidősebb olimpiai résztvevője. A 1847-ben született svéd Oscar Swahn az 1920-as antwerpeni játékokon 72 éves korában indult. De a mostani tokiói olimpián sem Ni Xialian volt a legidősebb, hanem az ausztrálok lovaglója, Mary Hanna, aki 66 évesen jutott ki az olimpiára. Az asztaliteniszezők közt viszont Ni Xialian a legidősebb.

Vasárnap este délnyugat felől egy csapadéktömb érkezik, ami az Időkép előrejelzése szerint egyre több helyen okoz havas esőt, havazást a Dunántúlon.

Hétfőre virradó éjszaka és hajnalban a Dunántúlon és az északi tájakon hullhat havas eső, hó, a jelenlegi előrejelzések szerint még Budapesten is eshet egy kis hó. Havazásra inkább a hegyekben lehet számítani. Megmaradni nagy valószínűséggel sehol sem fog, mert napközben 2 és 7 fok várható.

Viszont kedden is lehetnek helyenként futó záporok és hózáporok, havas eső, havazás. Szerdán már inkább csak eső és záport, aznap már 4-12 fok valószínű.

Egy 31 éves ausztrál nőt gyújtogatással vádoltak meg, miután felgyújtotta az ágyát egy karanténhotelben a Queensland állambeli Cairnsben. Emiatt 160 embert kellett evakuálni, a 11 emeletes Pacific Hotel egy része pedig leégett, de senki sem sérült meg.

Úgy tudni, hogy a nő vasárnap reggel gyújtott tüzet az ágya alatt abban a szobában, ahol két gyerekével lakott.

Az eset azután történt, hogy Ausztráliában két olyan embert is találtak, akik a koronavírus új variánsával fertőződtek meg. Az omikron variánst az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az „aggodalomra okot adó” kategóriába sorolta, mert egyelőre úgy tűnik, nagyobb az újrafertőződés kockázata.

A canberrai kormány bejelentette hogy felfüggesztik a Dél-Afrikából, Namíbiából, Zimbabwéból, Botswanából, Lesothóból, Eswatiniból, a Seychelle-szigetekről, Malawiból és Mozambikból érkező járatokat, és azok a nem ausztrál állampolgárok, akik az elmúlt két hétben ezekben az országokban jártak, mostantól nem léphetnek be Ausztráliába.

Ausztráliában most novemberben kezdtek enyhíteni húsz hónapnyi szigorú korlátozás és lezárás után, az egyelőre nem derült ki, hogy az új vírusvariáns megjelenése miatt újra szigorúbb korlátozásokat vezetnek-e be. Az biztos, hogy az omikronnal fertőzött dél-afrikaiaknál „szokatlan, de enyhe tüneteket tapasztaltak”.

(BBC)

Párizs közelében azóta nem láttam farkast, hogy a fajt harminc évvel ezelőtt újrahonosították Franciaországban. Az állatot egy vadász fotózta le a francia fővárostól 50 kilométerre fekvő Blaruban.

Franciaországban a becslések szerint körülbelül 600 egyed él jelenleg vadon, de Párizst, pontosabban az Ile-de-France régió eddig elkerülték az állatok.

A hatóságok azzal nyugtatták a lakosságot, hogy a természetben sétálva nem kell félni tőle, de a kutyatulajdonosok figyelmét azért felhívták arra, hogy bár a szabadon szaladgáló kutyákat a farkas nem tekinti ellenfélnek, inkább játszótársnak de a két állat között „kialakulhat konfliktus”. (MTI)

„Bige László műtrágyakartellezése felbecsülhetetlen kárt okozott a magyar gazdáknak és fogyasztóknak” – mindezt Facebookon tette közzé vasárnap Nagy István agrárminiszter, aki emojikkal ellátott pontokba szedve sorolta fel, hogy:

• „A baloldali milliárdos ellehetetleníti a magyar mezőgazdaságot, a Nitrogénművek Zrt. piaci helyzetét kihasználva mesterségesen tartotta drágán a műtrágya árát és most korlátozná a gazdákat a hozzáférésben.”
• „A nagyvállalkozó hét éven keresztül nemcsak a magyar gazdákat, hanem minden magyar kenyér, gyümölcsöt és zöldség vásárlót megkárosított, hogy extra profithoz juthasson.”
• Illetve hogy: „Az Agrárminisztérium határozott álláspontja, hogy a gazdálkodók és a magyar családok érdekében minden lehetséges eszközt be kell vetni a biztonságos hazai műtrágyaellátás kapcsán.”

Posztjához egy videót is mellékelt, amiben egyrészt felsorolja a fentieket, másrészt arról beszél, hogy „a vidéki Magyarország az ország bázisa, értékes erőforrása”, és „Bige László zsarolásának nem engedünk, meg fogjuk védeni a magyar gazdákat és a magyar fogyasztókat”

Aztán engedte szóhoz jutni Győrffy Balázst, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökét is, aki azt mondta: „hangos a sajtó a műtrágyakartellezéstől”, és a műtrágya „egy olyan imputanyag a mezőgazdaság tekintetében, ami nem megkerülhető”, a „növények üzemanyaga”. „Ez határozza meg, hogy a gazdák milyen terméseredményt érnek el, és ez határozza meg azt is, hogy a fogasztók számára mibe kerül az élelmiszer a boltok polcain”. Győrffy arról is beszélt, hogy „a fogyaaztók zsebéből veszik ki a pénzt”, ha „ezt mesterségesen is emelik a mostani, magas világpiaci árak mellett”.

Emiatt „üdvözlik a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntését”, hogy „akartellezésben résztvevő vállalkozásokat súlyosan megbüntette”, illetve remélik, hogy a továbbiakban „elejét tudjuk venni az ilyenfajta piaci visszaéléseknek”.

Bige László műtrágyás cégcsoportját október végén bírságolta 14,1 milliárd forintra a Versenyhivatal, és hűtlen kezeléssel is megvádolták. Bige bíróságon támadja a gigabüntetést, és tagadja a vádakat. Szerinte jól felépített támadássorozat zajlik ellene, „a politikai hatalom törvényesnek látszó módon szeretné ellopni” a vállalatait.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezte és javasolja a Pfizer/BioNTech koronavírus elleni vakcinájának használatát az 5-11 éves korosztálynál is. Az EMA bejelentése szerint a 12 év alattiak esetében a vakcina adagja kevesebb, pontosan harmad annyi lesz, mint amit a 12 év felettieknél alkalmaznak.

A vakcina hatékonyságát közel 2000 olyan 5 és 11 év közötti gyereknél vizsgálták, akiknél nem volt jele korábbi fertőzésnek. A teszteken részt vett gyerekek egy része a Pfizer vakcináját, egy része pedig placebót kapott. Az oltóanyagot kapott 1 305 gyerek közül három fertőződött meg koronavírussal, míg a placebót kapott 663 gyerek közül 16.

Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat szerint a vakcina 90,7 százalékos hatékonysággal előzte meg a koronavírus-fertőzést. Az EMA ehhez hozzátette, hogy a valódi arány 67,7 és 98,3 százalék között lehet.

Az EMA vizsgálatai szerint a Pfizer vakcinájának előnyei az 5-11 éves gyerekek esetében – ahogy az eddigi vizsgálatok szerint a 12 év felettiek esetében is – meghaladják a kockázatokat.

Gulyás Gergely a november 11-i kormányinfón azt mondta, ha az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagyja, akkor Magyarországon is olthatják majd az 5-11 év közötti gyerekeket. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor úgy fogalmazott, hogy „bármelyik vakcinával, melyre uniós vagy magyar engedélyt adtak ki”.

„Bevallom, egyszerűen nem hittem el, hogy Mészárosné V. Andrea ilyet le mer írni, ezért ma bementem az első könyvesboltba és megvettem a könyvét. Sajnos ezzel 5000 forinttal hozzájárultam az álmaihoz:( De így már bizton állíthatom: ez a hölgy mélyen lenézi azokat az értelmiségi honfitársait, akik az eszüket (vagy testük egyéb részeit) nem arra használják, hogy hülyére keressék magukat. Nem tudom ezt jobban megfogalmazni, mint annak a posztnak az írója, ahol ezekről a vérlázító mondatokról olvastam”

– írta Facebookon Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki aztán idézte Dr. Nagy Csilla jogász vonatkozó Facebook-bejegyzését.

Nagy Csilla, ahogy Schilling Árpád is, amiatt fakadt ki, mert Mészáros Lőrinc felesége, vagyis Várkonyi Andrea a héten megjelent könyvében leírta, egyszer azzal példálózott a lányának, hogy azért kell tanulnia, hogy ne kelljen hivatalban dolgoznia, ahol mindenki „szörnyen unott arccal ül”, és „egész életükben nem csinálnak mást, mint iratokat tologatnak ugyanazzal a három emberrel összezárva egy ronda hivatalban”.

Az Európai Bizottság jövő év elején olyan, a nők elleni erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló irányelv-javaslatot terjeszt elő, amely az Isztambuli Egyezmény célkitűzéseire épül, mindezt Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos jelentette be az Európai Parlament plenáris ülésén.

Elmondta, hogy az Európai Bizottság már több intézkedést fogadott el, amelyek komoly változást hoznak a nők számára, és előmozdítják az „egyenlőség unióját” amely mentes a nők és lányok elleni erőszak minden formájától. „Az Európa Tanács Isztambuli Egyezménye az EU számára mindig követendő mércét jelent.”

Dalli arról is beszélt, hogy a bizottság decemberben további javaslatot terjeszt elő, ami szerint a nemi orientáción alapuló gyűlöletbeszédet és gyűlöletbűncselekményeket uniós bűncselekményeknek nyilvánítanák. Az Európai Bizottság ezenkívül javaslatokat fog még benyújtani az online térben történő erőszak megelőzésére és a gyerekek korai oktatására a témában.

Az MTI beszámolója szerint Járóka Lívia a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában úgy fogalmazott, „mindenki egyetért azzal, hogy közös célunk a nők elleni erőszak felszámolása”, de szerinte „az Isztambuli Egyezmény kitételeinek kötelezővé tétele megosztó, mert olyan ideológiailag vezérelt elemeket tartalmaz, amelyek elfogadhatatlanok azoknak a keresztény elveket valló konzervatív közösségeknek, akik többek között az EP tagjai is”.

Hogy pontosan milyen emelekre gondolt, az az MTI beszámolójából nem derül ki, csak az, hogy Járóka szerint „az egyezmény nem képes megteremteni az európai egységet, mivel nem konszenzusos megoldásokat ajánl, hanem ideológiai harcot szít”.

(MTI)

Minderről Lobin Low mezőgazdasági miniszter levélben tájékoztatta Mike Tysont, mondván, hogy a kannabisz legalizációja új lehetőségeket teremtett Malawiban.

A Malawi mezőgazdasági minisztérium szerint az Egyesült Államok Kannabisz Szövetsége segítette elő a Tysonnal való megállapodást. Úgy tudni, Tyson már elfogadta a meghívást, és hamarosan az országba látogat.

Malawi 2020-ban legalizálta a kannabisz gyógyászati célú termesztését és feldolgozását. Tyson korábban már elmondta, hogy a kannabisz javított mentális egészségén és megváltoztatta az életét. A kormány most azt reméli, hogy Tyson támogatása „befektetői és potenciális vásárlói érdeklődésre tarthat számot”

Az egykori nehézsúlyú bokszoló – aki a kilencvenes években nemi erőszak miatt börtönbe is került – az Egyesült Államokban már befektetett egy kannabiszfarmba.

Kondwani Munthali, a Centre for Public Accountability, egy malawi civil társadalmi csoport megbízott igazgatója az üggyel kapcsolatban kiadott nyilatkozatában úgy fogalmazott, nem értik, „Malawi miért akar egy elítélt erőszaktevőt márkanagykövetnek, különösen most, amikor a kormány napirendjén szerepel a nők elleni erőszak visszaszorítása”. (BBC)

A szombathelyi Markusovszky kórházban 50 százalékban van leterhelve az intenzív osztály, ami azt jelenti, hogy 17-18 ember van lélegeztetőgépen, egyébként a kórházban stabil a helyzet – mindezt Nemény András polgármester mondta a szombathelyi közgyűlés csütörtöki ülésének elején a Nyugat.hu szerint.

A város ellenzéki polgármesterének beszámolója szerint az intenzíven fekvő betegek háromnegyede oltatlan, az oltott betegek mindannyian régen kapták meg az oltásukat, és többségben vannak köztük a kínai Sinopharm vakcinával oltottak.

Nemény András azt is elmondta, hogy hiába kér pontos adatokat a kormányhivataltól, a járványhelyzetre hivatkozva azt válaszolták, hogy 45 napon belül válaszolnak a kérdésekre.

Turi György lemondott a Magyar Úszó Szövetségben (MÚSZ) betöltött szakmai alelnöki, elnökségi tagsági, valamint edzőbizottsági elnöki posztjáról. A Kőbánya SC úszóedzője Wladár Sándornak, a MÚSZ elnökének küldött levelében – amit az MTI-nek is elküldött – döntését azzal indokolta, hogy a személyét érintő helyzet az elmúlt két hónapban tarthatatlanná vált, és már nemcsak róla van szó, hanem a magyar úszósport, a MÚSZ és a Kőbánya SC megítéléséről.

Az elmúlt hetekben Turi több korábbi tanítványa, köztük a négyszeres olimpiai ezüstérmes és kétszeres világbajnok Cseh László, úgy nyilatkozott, hogy az edző „lelki terrort” alkalmazott az edzések során és fizikailag is bántalmazta az úszókat. Kiss Noémi író is arról számolt be, hogy „az is előfordult”, hogy Turi „berángatott egy fiút a vécébe, majd ott agyba-főbe verte”, Reményi Diána pedig arról beszélt, hogy Turi rendszeresen mérlegre állította a tizenéves lányokat az egész csoport előtt, és ha húsz dekát híztak, közölte velük, menjenek haza röfögni.

A MÚSZ elnöksége Turi korábbi edzői munkájának kivizsgálására november 11-én öttagú bizottság felállításáról döntött, az edző pedig akkor, a vizsgálat lezárultáig önként felfüggesztette tevékenységét mint a MÚSZ szakmai alelnöke, illetve az edzőbizottság elnöke.

A lemondásra most Wladár Sándor azt írta, a Magyar Úszó Szövetség elfogadja Turi György lemondását a szakmai alelnöki pozícióról, valamint az edzőbizottság elnöki tisztéről.

„Ahogy azt megválasztásom napján is ígértem: a magyar úszósportban nincs helye a bántalmazás bármely formájának. Bár kétségtelen tény, hogy a Turi György vezette Kőbánya SC fantasztikus sikereket ért el a medencében az elmúlt években, sőt évtizedekben, az egykori versenyzők megnyilatkozásai komoly árnyat vetnek az eredményekre. Éppen ezért tartom az egyetlen elfogadható döntésnek, hogy – még a vizsgálóbizottság jelentését megelőzően – Turi György vállalta a felelősséget, és távozott a szövetség szakmai alelnöki pozíciójából. Semmiképp sem akarjuk azt a látszatot kelteni, hogy bármit is a szőnyeg alá kívánunk söpörni. A bizottságtól nem csupán az aktuális ügy kivizsgálását várjuk, de olyan ajánlások megtételét is, amelyek még komolyabb garanciákat adnak a felelősök megtalálására, a fiatal sportolók védelmére, illetve, ami szintén nagyon fontos, az áldozatok megsegítésére is.”

Az áruházláncok akácmézként árulták a CBA-üzletekben érdekelt Klenáncz József termékeit, melyekről a Nébih nemrég kimondta, hogy „nem viselhetik az akácméz elnevezést” – írja a 24.hu, hozzátéve, hogy a Tesco és a CBA már visszahívta a legnagyobb belföldi mézeladó kifogásolt termékeit, a Spar viszont még kivár.

Nébih Klenáncz József mézüzemének akácmézként forgalomba hozott termékeit a Magyar Mézkiszerelők Egyesülete és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület jelzése alapján kezdte el vizsgálni a Nébih, miután az egyesületek élelmiszer laboratóriumi eredményekre hivatkozva azt állították, hogy Klenáncz akácmézeinek nincs sok köze az akáchoz. A Nébih november 9-én tette közzé oldalán, hogy Klenáncz jogsértést követett el, és az A1, A6, A7 tételazonosítóval megjelölt akácmézek a laboratóriumi és nyomon követési vizsgálatok alapján nem viselhetik az akácméz megnevezést, emiatt elrendelték a termékek forgalomból való kivonását.

Klenáncz József, aki a +Dick Kereskedelmi Kft. cégén keresztül nyolc magyarországi CBA-üzlet tulajdonosa, és a CBA Piros akácmézét is ő gyártja, nem akart nyilatkozni a 24.hu-nak a jogsértéssel kapcsolatban.

Nemrég Schobert Norbert mézpótlóját is kivonták a forgalomból, azt azért, mert a Vitacool Prémium Kft.-nél készülő, Norbi Update Keto Mézédes - Mézhelyettesítő szirup, édesítőszerekkel elnevezésű termék nem engedélyezett adalékanyagokat tartalmazott.

Az ügyészség indítványozta annak a férfinak a letartóztatását, akit a ceglédi nyomozók kislányokról készült videók és fotók küldözgetésével gyanúsítanak. Az 59 éves, egyébként egy 12 éves lány profilja mögé rejtőzött férfi letartóztatását a bíróság végül nem látta indokoltnak, bűnügyi felügyeletét rendelte el.

A ceglédi rendőröket az Eltűnt és Kizsákmányolt Gyermekek Nemzetközi Központja (NCMEC) értesítette arról, hogy az 59 éves ceglédi kamionsofőr egy közösségi oldalon oszt meg gyermekpornográf felvételeket. A férfi mobiltelefonjain és laptopján legalább ötven videót és ugyanennyi fotót találtak, azokon fiatalkorú, sokszor a 14. életévét sem betöltött kislányok szerepel súlyosan szeméremsértő tartalommal.

Kihallgatásakor az 59 éves férfi mindent beismert, elmondta, hogy egy éve hozott létre egy közösségi oldalon egy kamuprofilt, ami szerint ő egy 12 éves, Virág nevű kislány. A regisztráció után közel száz ismerőst gyűjtött össze, akikkel egymást közt gyermekpornográf tartalmú felvételeket kezdtek cserélgetni.

A személyi szabadság korlátozásáról döntő bíróság a letartóztatás elrendelését végül nem látta megalapozottnak és indokoltnak, ezért enyhébb kényszerintézkedést, a férfi bűnügyi felügyeletét rendelte el. Vagyis a férfi, aki otthonában, az interneten keresztül osztott meg másokkal gyerekpornót, most otthonában maradhat.

A büntetőeljárást gyermekpornográfia megalapozott gyanúja miatt a Ceglédi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya folytatja le. (police.hu)

Az elmúlt hetekben többször is látták együtt Kim Kardashian realitysztár/influenszer/üzletasszony/főcelebet és Pete Davidson humoristát, méghozzá nyilvánosan, többször kézenfogva, például Disneylandben, hullámvasutazás közben.

Legutóbb mackónadrágban sétálgattak, szintén egymás kezét fogva – ha valaki nem hinné el nekem, az nézze meg ezeket a képeket –, és most már a CNN is arról is, hogy a 28 éves Davidson és a 41 éves Kardashian között alakul valami kapcsolatszerűség.

A dollármilliárdos Kim Kardashian idén év elején jelentette be, hogy válik férjétől, az egyházalapítói ambíciókkal rendelkező rappertől, Kanye Westtől, akivel négy gyerekük van. Kanye West mindeközben állítólag Irina Shaykkal találkozgat, aki pedig korábban Bradley Cooperrel alkotott egy párt. De Davidsonnak is sok köze volt más, nagyon híres emberekhez, mert Kardashian előtt járt Ariana Grande énekesnővel, Kaia Gerber modellel, aki Cindy Crawford lánya, de együtt volt Kate Beckinsale színésznővel és Andie MacDowell szintén színésznő lányával is.

Miután a munkáspárti Stella Creasy kedden magával vitte három hónapos gyerekét a Westminster Hallban tartott vitára, közölték vele, hogy ez szabályellenes, a képviselő szerint azonban „a politikának és a szülői tevékenységnek össze kell férnie”.

A történtek miatt Sir Lindsay Hoyle házelnök úgy fogalmazott, „rendkívül fontos”, hogy a szülők is teljes mértékben részt vehessenek a Ház munkájában, amelynek amúgy van bölcsődéje. Úgy gondolja, hogy „a helyzethez kell igazítani a szabályokat, amik a korral együtt változnak”, emiatt arra kérte a képviselőkből álló bizottságot, hogy vizsgálják felül a szabályokat.

Creasy a BBC-nek azt mondta, ez a második gyereke, első gyerekét pedig rendszeresen bevitte magával az alsóházi ülésterembe. Legutóbb azonban, kedden, amikor fiát magával vitte, kapott egy emailt, hogy ez nem felel meg a „viselkedésről és udvariasságról” szóló, nemrég közzétett szabályoknak.

Boris Johnson szóvivője szerint a miniszterelnök „további javulást” szeretne elérni azon a téren, hogy a Parlament családbaráttabb legyen, hozzátéve, hogy a szabályok bármilyen módosítása a parlament alsóházának hatáskörébe tartozik.

Creasy – aki egyébként a This Mum Votes kampányon keresztül több anyát is arra bátorít, hogy lépjenek be a politikába – megosztotta Twitteren a fenti emailt, és hozzátette, hogy „úgy tűnik, nem lehet rendesen hallani az anyákat minden parlament anyjában”.

A szabályokat, amire a Creasynek küldött levélben hivatkoznak, szeptemberben frissítették, eszerint „nem szabad helyet foglalni az ülésteremben gyermek kíséretében”. Egy másik képviselő, Alex Davies-Jones azonban azt mondta, hogy Lindsay Hoyle házelnök biztosította arról, hogy ha az ülésteremben kell szoptatnia gyerekét, megteheti.

Bár a brit parlamenti képviselők hat hónap fizetett szülési szabadságra jogosultak, néhányan azt mondták, hogy nehéz finanszírozást szerezni a megfelelő szülési szabadságra. (BBC)

A szlovák kormány szerdán hivatalosan is bocsánatot kért amiatt, hogy az országban a kommunizmus korszakában becslések szerint több ezer roma nőt kényszersterilizáltak. A négypárti koalíciós kormány nyilatkozatában elítélte az éveken át tartó jogsértéseket, és bocsánatot kért az érintettektől.

Az ország romaügyi megbízottja szerint a károsult nők számát csak megbecsülni lehet, de feltételezhetően több ezren lehetnek. 1966 és 1989 között az akkori hatóságok azért kényszersterilizáltak rengeteg roma nőt, hogy visszafogják a roma kisebbség népszaporulatát. De egyes klinikákon még a kommunista rendszer bukását követően is – 1990-től egészen 2004-ig – nyomást gyakoroltak elsősorban roma nőkre, hogy szülés után beleegyezésüket adják a sterilizáláshoz.

Jogvédő szervezetek és az Európa Tanács is évek óta követelték a szlovák vezetéstől, hogy ismerje el az emberi jogok múltbéli szisztematikus megsértését, és kérjen bocsánatot az áldozatoktól.

Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa fontos első lépésnek nevezte a történteket, és hozzátette, hogy minél előbb létre kell hozni egy mechanizmust az érintettek kárpótlására. (MTI)

Katar úgy próbált előnyt szerezni a 2022-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogának megszerzése előtt, hogy felbérelt egy egykori CIA-tisztet, kémkedjen a legnagyobb riválisok és az olyan tisztviselők után, akik 2010-ben aztán kiválasztották a győztest. Ez már 2018-ban kiderült, de az Associated Press friss cikke szerint Kevin Chalker CIA-ügynök azután is évekig dolgozott Katarnak, hogy az ország elnyerte a rendezés jogát.

Az AP szerint Katarnak többen is kémkedtek a rivális nemzetek pályázatai után: volt, hogy valaki álfotóriporterkedett, de olyan is előfordult, hogy egy másik személy magát nőnek kiadva próbált közelebb kerülni valakihez a Facebookon, csak hogy információkat szerezzen. Úgy tudni, a 2010-es döntés előtt sikerült megszerezniük a FIFA egy magas rangú tisztviselőjének a híváslistáját is. Mindezek mellett a cikk szerint Kevin Chalker arra is ígéretet tett Katarnak, hogy segít „fenntartani a dominanciát” a külföldi munkavállalók felett. A 2,8 millió lakosú Katarban mindössze 300 ezren az ország állampolgárai, miközben nagymértékben támaszkodnak a külföldi vendégmunkásokra. Ez igaz a világbajnoksághoz is szükséges infrastruktúra megépítése terén is. A munkásokat azonban embertelen körülmények közöttt, táborokban szállásolják el, a stadionokat gyakorlatilag rabszolgamunkával építik. Mindezt a katari kormány nem kommentálta, és az AP szerint a FIFA sem kívánt nyilatkozni a témában.

Nemcsak a kormány, maga Kevin Chalker is visszautasította az interjút, mindössze annyit mondott, hogy ő és a cégei „soha nem fognak illegális megfigyelésben részt venni”. Az egykori CIA-ügynök – akinek Dohában található az irodája, és katari kormányzati email-címe van – azt is állította, hogy az AP birtokába került dokumentumok egy része hamisítvány.

Pedig Chalker cégeinek dokumentumai közül az AP több százat vizsgált át, köztük egy 2013-as jelentést, amelyben több fotó is szerepelt a munkatársainak találkozóiról különböző futballtisztviselőkkel.

Az AP birtokába került papírokból derült ki az is, hogy Chalkert beperelte Elliott Broidy, aki azzal vádolta a volt CIA-ügynököt, hogy Katar utasítására széles körű hacker- és kémkedési kampányt indított, melynek során többek között korábbi nyugati hírszerzőkkel figyelték meg a FIFA tisztségviselőit. Broidy ügyvédei nem reagáltak az AP megkeresésére, Chalker jogi csapata pedig a benyújtott vádakra azt mondta, azok alaptalanok.

Kémjáték

Az AP szerint az elmúlt tíz évben a világbajnokságtól függetlenül is virágzott a megfigyelési üzletág a Perzsa-öbölben. Chalker korábban öt évig dolgozott a CIA-nél műveleti tisztként, ügynöki múltja pedig vonzó lehetett a katari kormány számára. Legalábbis azt mondta az AP-nek nyilatkozó, a nevét nem vállaló volt munkatárs, hogy „ez a misztikumának a része volt. A fiatal és gazdag katariak kémjátékot játszanak vele, ő pedig megadja nekik.”

Korábbi munkatársai szerint Chalker cégei nemcsak hírszerzési munkát végeztek Katarnak, a Global Risk Advisors nevű vállalkozása a hírszerzési alapú tanácsadói szolgáltatások mellett „kiberbiztonságra, valamint katonai és bűnüldözési kiképzésre is szakosodott nemzetközi stratégiai tanácsadó cégként” hirdeti magát.

Még 2010-ben jelentették be, hogy Katar nyerte a 2022-es foci-vb-t, az ország sikeres pályázatát azonban régóta korrupciós vádak övezik: amerikai ügyészek tavaly azt állították, hogy a FIFA végrehajtó bizottságának tagjai kenőpénzt fogadtak el, cserébe Katarra voksoltak.

Karl-Heinz Rummeniggét, az európai labdarúgás vezető tisztségviselőjét 2013-ban azért bírságolták meg, mert nem tett jelentést két Rolex óráról, amikor Katarból visszatért Németországba. A FIFA egyik vezető tisztségviselője, a belga Michel D'Hooghe fiának nem sokkal a 2010-es szavazás után ajánlottak munkát Katarban, amit el is fogadott. A FIFA korábbi főtitkára, Jerome Valcke ellen svájci ügyészek emeltek korrupciós vádat egy olyan ügyben, ami egy katari tulajdonban lévő, Szardínia szigetén álló luxusvilla használatával kapcsolatos. A Broidy által megfogalmazott vádak szerint Valcke az egyike volt azoknak a FIFA-tisztviselőknek, akiket Chalker cége megfigyelt.

„Teljes tagadhatóság”

Az AP szerint Chalker a cégeit, köztük a Global Risk Advisorst úgy mutatta be, mint amelyre Katarnak feltétlenül szüksége van, hogy megvalósítsa ambícióit. A cég egy 2014-es dokumentumában olyan mondatok szerepelnek, hogy „a félmegoldások ideje lejárt, komolyan figyelembe kell venni, hogy a 2022-es világbajnokság mennyire fontos Katar számára”, illetve, hogy „nem hagyományos módszereket” használnak majd. Chalker mindezek mellett azt ígérte, hogy informatikai szakembereket és „rendkívül érzékeny amerikai hírszerzési és katonai műveletekben” jártas embereket alkalmaznak, illetve hogy a tervek között szerepelnek „bűnbakok„ és „villámhárítók”, illetve pszichológiai műveletek, valamint „kitartó és agresszív figyelemelterelés”, melyek mind Katar ellenségeire irányulnak, miközben az országnak „teljes tagadhatóságot” biztosítanak. A dokumentumok szerint a projekt javasolt költségvetése 9 év alatt 387 millió dollárba került volna, de hogy a katariak végül mennyit fizettek, az nem derült ki. Az viszont igen, hogy Chalker alvállalkozóként alkalmazta a Dilligence-t, egy londoni magánnyomozó céget, amely a 2010-ben pályázó amerikai csapatot figyelte meg. Úgy tudni, egy álfotóriporter jelentette titokban, hogy mi történt, amikor a FIFA tisztviselői az Egyesült Államokban találkoztak, és stadionokat néztek meg az ország pályázati csapatának vezetőivel. Emellett valaki magát fiatal nőnek kiadva, hamis Facebook-profillal próbált közelebb férkőzni az egyik „célszemélyhez”.

Az AP által vizsgált dokumentumok szerint Chalker a 2010-es pályázat előtt azzal bízta meg a Dilligence-t, hogy szerezze meg Jack Warner és Chuck Blazer FIFA-tisztviselők kommunikációs és pénzügyi adatait. Blazer – aki 2017-ben meghalt – az amerikai labdarúgás korábbi vezető tisztségviselőjeként később bűnösnek vallotta magát a FIFA-val kapcsolatos korrupciós vádakban, és mint kiderült, informátorként dolgozott az FBI-nak. A Dilligence nem kommentálta az ügyet.

A 2010-es amerikai pályázati csapat ügyvezető igazgatója, David Downs azt nyilatkozta, nem lepte meg a hír, hogy Katar kémkedett a riválisai után, tekintve, hogy a többiekhez képest gyenge volt a pályázata.

A Global Risk Advisor dokumentumai közt kiemelték a vállalat azon erőfeszítéseit is, hogy megnyerjék a futballvilág egyik kulcsfiguráját, Ali Bin Al-Husszein jordániai herceget, aki 2015-ben és 2016-ban sikertelenül pályázott a FIFA elnöki posztjára. Egy 2013-as dokumentum szerint Chalker cége azt javasolta a katariaknak, hogy adjanak pénzt a jordániai herceg által vezetett futballfejlesztési szervezetnek, mondván, ez „segítene megszilárdítani Katar jó hírnevét a futballban”.

Hackerképzés a belügyminisztériumi alkalmazottaknak

Az, hogy Chalkert pontosan milyen munkákkal bízta meg Katar, nem világos, de az AP állítja: a Global Risk Advisors 2014 és 2017 közötti dokumentumaiban szereplő projektek szerint nem csak a világbajnoksághoz közvetlenül kapcsolódó terveket mutatnak be.

Az AP úgy tudja, Chalker 2017 augusztusában írt alá Katarral szolgáltatási keretmegállapodást, amelyben az szerepel, hogy a cége tanácsadást nyújthat a megfigyelésről és a megfigyelés elleni védekezésről „hírszerzési gyűjtőszervezeteknek”.

• A projektek közt szerepelt, hogy rögzítik a Katarban dolgozó vendégmunkások „személyes és biometrikus adatait”, amivel „Katar megtarthatja a vendégmunkások feletti uralmát”.
• Egy másik projekt helyszíni vagy távoli „mobileszköz-kiaknázást” ígért, amely a Global Risk Advisors szerint „hírszerzési információkat” szolgáltatna és fokozná a nemzetbiztonságot.
• 2017-ben, egy hónappal azután, hogy a Katarral szomszédos országok megszakították vele a diplomáciai kapcsolatot, Chalker azt javasolta, hogy biztosítsanak a belügyminisztérium alkalmazottai számára egy kémkedési és hackerképzési programot, „amely az amerikai hadsereg és hírszerző ügynökségek tisztjei által végzett elitképzésen alapul”.

A képzést Chalker cége intézte volna, azonban ezt volt CIA-ügynökként nem tehette volna meg, ugyanis az amerikai hírszerzés által a tisztjeiknek tanított kémkedési és hackelési módszerek titkosak, a technikák felfedése törvénybe ütközik.

Az, hogy amerikai hírszerző tisztek olyan kormányoknak dolgoznak, ahol az emberi jogok helyzete minimum kérdéses, az AP cikke szerint szerint aggasztja a washingtoni tisztviselőket. A kongresszus emiatt olyan jogszabályokat terjeszt elő, amelyek új jelentéstételi kötelezettségeket írnának elő most külföldön dolgozó egykori amerikai hírszerző tisztek számára.

Hasonlóan összegezte a történteket John Scott-Railton, a Citizen Lab vezető kutatója is, aki szerint az, hogy amerikai hírszerzőket dolgoztatnak külföldi országok, „problémát jelent az amerikai nemzetbiztonságra nézve”. Szerinte „veszélyes, hogy azoknak, akik országunk legérzékenyebb titkait kezelik, eszükbe jut, hogy sokkal több pénzt kereshetnek azzal, ha a technikai tudást, amit a képzés során megszereztek, annak a szolgálatába állítják, aki megfizeti őket”.

(Nagy kép: Katar emírje, Tamím bin Hamád Al Táni sejk, Sepp Blatter és Igor Suvalov orosz miniszterelnök-helyettes a világbajnoki trófeával 2010. december 2-án - FABRICE COFFRINI / AFP)

Vastagon itt van a karácsonyi reklámok ideje, és most a norvég posta is bedobta a sajátját: reklámjuk a When Harry met Santa (Harry találkozik a Mikulással) címet kapta – utalva ezzel Nora Ephron egyik tökéletes romkomjára, a When Harry met Sally-re –, a rövid videóban pedig azt láthatjuk, hogyan szeret egymásba egy férfi és a Mikulás.

A reklám szerint a szerelem évek alatt alakul ki Harry és a Mikulás között, minden karácsonykor egyre közelebb kerülnek egymáshoz, majd Harry végül levelet ír a Mikulásnak, amiben Mariah Carey karácsonyi slágerének címe olvasható: „All I want for Christmas is you”, vagyis „Csak téged akarlak karácsonyra”.

A reklám happy enddel zárul: Harry és a Mikulás végre összejönnek és megcsókolják egymást.

A norvég posta azért készítette el a reklámot, mert 2022-ben lesz 50 éve, hogy Norvégiában dekriminalizálták a homoszexualitást. (Telex)

A héten újabb, majdnem 240 ezer adag Pfizer-BioNTech-vakcina érkezett Magyarországra. A két vállalat által fejlesztett oltóanyagból így már mintegy 11 millió érkezett az országba – közölte az MTI, de azt már nem jegyezték meg, hogy a cégnek ez volt az utolsó szállítmánya Magyarországra, miután a kormány tavasszal jelezte, hogy Magyarország nem vesz részt a következő, közös európai uniós vakcinabeszerzésben. Gulyás Gergely akkor úgy fogalmazott, a kormány kellő tartalékot halmozott fel.

A Pfizer 2020. december 26. óta heti rendszerességgel szállítja Magyarországra a koronavírus elleni vakcináját, a mostani volt a 49. szállítmány. A cég az első negyedévben több mint 1,5 millió adag, a második negyedévben több mint 4,6 millió adag, a harmadik negyedévben pedig 3,2 millió adag vakcinát szállított Magyarországra.

Nemrég írtunk róla, hogy 3,5 millió Pfizer lehet raktáron, ehhez érkezett most ez a 240 ezer adag, több azonban nem lesz, miközben a harmadik oltás legnagyobb része, 87 százaléka Pfizer. Ha pedig bejön a kormány szándéka az oltási program felpörgetésére, akkor kifogyhatunk a Pfizerből, pláne 2022 végéig, amikor a debreceni oltóanyaggyár elkezdi gyártani az oltóanyagot. De azok sem mRNS-vakcinák lesznek, hanem a Sinopharm és a Szputnyik licenszei.

„A Madách Színház mély megrendüléssel tudatja, hogy elhunyt Csűrös Karola színművésznő” – olvasható a színház Facebook-oldalán. A színész 85 éves volt.

Csűrös Karola 1959-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első jelentősebb filmszerepét a Két emelet boldogság című filmben kapta 1960-ban. 1962-ben szerződött a Madách Színházhoz, ahol ötven évig dolgozott.

Férje, Horváth Ádám teleregényében, a Szomszédokban lett országosan ismert.

1993-ban Erzsébet-díjat és Déryné-díjat kapott, 2001-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, 2006-ban pedig Érdemes művész lett.

Csűrös Karolát a Madách Színház saját halottjának tekinti.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közleménye szerint a jövőre induló űrmérnök mesterképzés hallgatói űripari projektekbe kapcsolódhatnak be akár az egyetemen, akár ipari partnereknél, a megszerzett tudást pedig mind a magyar, mind a nemzetközi űrszektorban kamatoztathatják, a kutatási területen kiemelkedők pedig akár doktori képzésen is folytathatják tanulmányaikat.

Bihari Péter, a BME oktatási rektorhelyettese szerint arra számítanak, hogy 2022-ben a gazdasági mellett a műszaki, az informatikai és a természettudományi képzési területet választó jelentkezők száma is növekedik majd, mert az intézményben minden karon olyan szakembereket képeznek, akik tíz-húsz év múlva is alkalmasak lesznek a kor problémáinak megoldására.

A felvi.hu adatai alapján 2021-ben a nappali felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésekre 102 ezren jelentkeztek Magyarországon. A leggyakrabban a gazdasági képzési területeket választják, de az előző évhez képest nőtt a műszaki és az informatikai képzési területet választók száma is. (MTI)

Az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán az MTI-n keresztül kiadott közleményben üzent a fővárosnak, miután Karácsony Gergely főpolgármester nemrég azt követelte a kormánytól, hogy fizesse ki a BKV-nak járó 12 milliárd forintot a központi költségvetésből.

Az ITM közleménye szerint „minimális együttműködési hajlandóság esetén már hosszú hónapokkal ezelőtt rendezhette volna a budapesti tömegközlekedés idei finanszírozásának ügyét” a főváros. A hivatalos közleményben aztán úgy fogalmaznak: „Ha a városvezetés még ezt sem tudja megoldani, azzal csak a főpolgármester alkalmatlanságára szolgáltat újabb bizonyítékot. A könnyen rendezhető kérdés felhabosítása átlátszó, ezért kudarca ítélt próbálkozás arra, hogy a Városháza eladása körüli botrányról másra tereljék a figyelmet. A megoldás kulcsa a fővárosi vezetés kezében van, a helyzet mielőbbi rendezésének felelőssége így Karácsony Gergelyt terheli.”

A közlemény szerint „a kérdés megoldásának kulcsa még mindig a főpolgármester kezében van”, és „a kifizetés feltétele az aláírás”. Vagyis az ITM szerint Karácsonynak csak alá kellene írnia a támogatás kifizetését megalapozó szerződést.

Karácsony Gergely ezzel egyidőben Facebookon azt írta, „nem a kormány támogatja a fővárost, hanem a főváros a kormányt”, és „nem elég, hogy a fővárosban befizetett adók 98 százalékát elvonják, még a fővárosi önkormányzatnak a saját bevételeiből is fizetnie kell a kormánynak, így valósult meg az a korábban elképzelhetetlen forgatókönyv, hogy mára a főváros nettó befizetője lett a költségvetésnek”.

A főpolgármester szerint „két év alatt szisztematikusan kifosztották Budapestet”, majd felsorolta, hogy

• elvonták a gépjárműadót,
• négyszeresére, 37 milliárd forintra emelték a szolidaritási hozzájárulást,
• 80 milliárd forint iparűzési adót vontak el a Fővárostól és a kerületektől,
• értelmetlen víziközműadóval igyekeznek tönkretenni az ivóvízellátást,
• pazarló állami kukaholdinggal a szemétszállítást,
• a kedvezményes hitelfelvételek blokkolásával akadályozzák a járműbeszerzést.

Karácsony szerint „most épp a közösségi közlekedést akarják ellehetetleníteni azzal, hogy a költségvetési törvényben a Budapestnek járó 12 milliárd forintot visszatartják”, és „a kormány bünteti a budapestieket, mert a fővárosiak masszív többsége nem vevő a gyűlöletkampányaikra és tisztán látják, hogy a NER hogyan lopta szét 11 év alatt az országot, hogyan rohasztották le az oktatást és az egészségügyi rendszert”.

Az amerikai külügyminisztérium kedden közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök 110 országot hívott meg egy online csúcstalálkozóra, amit december 9-én és 10-én rendeznek meg, a központi téma pedig a demokrácia lesz.

A meghívott országok listáján nem szerepel

• Kína,
• Törökország,
• Oroszország,
• de Magyarország sem,

ellenben Lengyelország az Európai Bizottsággal kialakult jogállamisági vitája ellenére is meghívást kapott.

A Közel-Keletről egyedül Izrael és Irak kapott meghívást, az Egyesült Államok regionális szövetségeseinek számító Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia, Katar és az Egyesült Arab Emírségek nem szerepelnek a listán.

A Fehér Ház tájékoztatása szerint a demokráciacsúcson a tekintélyuralmi rendszerek elleni küzdelemről, a korrupció elleni harcról és az emberi jogok támogatásáról lesz szó.Az MTi az erről szóló tájékoztatásában fontosnak találta kiemelni, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a „demokráciacsúcs” mindössze arra szolgál, hogy „megossza az embereket, illetve az országokat aszerint, hogy demokratikusak vagy nem demokratikusak”.

A most 62 éves Kevin Stricklandet 1979 júniusában ítélték el hármas gyilkosság miatt, mint kiderült, jogtalanul. A férfit emiatt most 42 év után engedték ki a börtönből, ahol ártatlanul ült.

A BBC azt írja, ez volt a leghosszabb jogtalan bebörtönzés Missouri állam történetében, de az állam törvényei szerint nem valószínű, hogy Strickland anyagi kártérítést kapna, mivel Missouri állam csak azokat a DNS-bizonyíték alapján felmentett rabokat kártalanítja, azokat nem, akiket szemtanú vallomása miatt mentenek fel.

A Midwest Innocence Project ügyvédjei hónapok óta dolgoztak azon, hgy szabadon bocsássák Stricklandet, aki 15 487 napot töltött a börtönben. Tricia Rojo Bushnell, a Midwest Innocence Project jogi igazgatója szerint a férfinek „semmmi sem fogja visszaadni az elveszett éveket”, úgy fogalmazott, az, hogy az állam nem kárpótolja őt a történtekért, „nem igazságszolgáltatás”.

Stricklandet azután ítélték el, hogy 1978-ban négy támadó három embert is lelőtt, a 22 éves Sherrie Blacket, a 22 éves Larry Ingramet és a 20 éves John Walkert. Egy negyedik ember, a húszéves Cynthia Douglas csak megsérült, neki úgy sikerült megmenekülnie, hogy halottnak tetette magát. A rendőrség végül a nő nővérének barátja gyanújára alapozva tartóztatta le az akkor tizenéves Stricklandet, majd állítólag nyomást gyakoroltak Cynthia Douglasre, hogy kiválassza Stricklandet az elég felsorakoztatott emberek közül. Strickland azt mondta a rendőröknek, hogy a gyilkosság idején otthon volt és tévét nézett. Soha semmilyen tárgyi bizonyítékot nem tudtak felmutatni, ami bizonyította volna, hogy köze lett volna a gyilkossághoz.

Az első, 1979-es tárgyalása az esküdtszék döntése nélkül ért véget, miután a 12 tagú testület egyetlen fekete esküdtje a felmentése mellett foglalt állást. A második tárgyaláson a kizárólag fehér esküdtekből álló esküdtszék már bűnösnek találta Stricklandet.

Douglas évekkel később azt írta a Midwest Innocence Projectnek, hogy „a dolgok akkoriban nem voltak világosak, most már többet tudok, és szeretnék segíteni ennek az embernek”, de a nő még azelőtt meghalt, hogy hivatalosan is visszavonhatta volna a tanúvallomását. Douglas családtagjai mindannyian azt vallották a bíróságon, hogy a nő „rossz embert választott”.

Jackson megye ügyészei 2020 novemberben kezdték el felülvizsgálni Strickland ügyét, és egy új törvény értelmében indítványt nyújtottak be, amelyben a férfi azonnali felmentését és szabadon bocsátását követelték. (BBC)

Szexuális zaklatás miatt nyomövetővel a lábán praktizált továbbra is egy háziorvos, akit most újabb szexuális zaklatással vádolnak, a férfi idén nyáron egy budapesti rendelőintézetben a vizsgálóágyon fekvő, kiszolgáltatott helyzetben lévő női beteget fogdosott – írja a Blikk.

A lapnak megszólalt az orvos egyik munkatársa, aki szerint „folyamatosan téma volt, hogy az orvost nem szabad egyedül hagyni női páciensekkel, mert tapogatja őket, ahol csak lehet”. Ő beszélt arról is, hogy „furcsa volt, hogy folyamatosan húzkodta a zokniját a doktor, de csak később tudtuk meg, hogy azért, mert nyomkövető van a lábán”.

A Blikk információi szerint az orvos ellen korábban nyomozás indult egy 14 év alatti lány megerőszakolásáért, de az eljárást végül azt megszüntették. A lap szerint a férfit azzal vádolták, hogy 2016-ban elcsalt magához egy kiskorú, mentálisan sérült lányt, akit háromszor is megerőszakolt. A lány feljelentést tett, de a nyomozást később azért szüntették meg, mert a lány 2018-ban öngyilkos lett, az ő beszámolóján kívül pedig nem volt más bizonyíték.

A Blikk megkereste a Magyar Orvosi Kamarát, hogy miképp dolgozhatott az orvos nyomkövetővel a lábán, tudott-e a munkáltató az ellene folyó eljárásokról, illetve indult-e vele szemben etikai vizsgálat. A kamara mindhárom kérdésre azt válaszolta: „Nincs erről információnk”.

Kedd éjszaka megszökött egy rab Pálhalmán. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint a lopásért elítélt rab munkavégzéskor, a büntetés-végrehajtás hangosi szarvasmarhatelepéről lépett le.

Egyelőre nem találják, nagy erőkkel keresik.

A G7 azután jutott erre a következtetésre, hogy összevetették az alapvető női higiénés termékek árait a három országban, ugyanannál a drogérialáncnál.

A virtuális bevásárlás során sampont, szappant, vécépapírt, fogkrémet, vagyis alapvető tisztálkodási szereket vásároltak, illetve olyan női higiénés termékeket, mint a tampon és a betét. A G7 dm-bevásárlása a némileg eltérő kosárérték ellenére Ausztriában és Németországban is egyaránt 0,52 százalékos terhelést mutat a nettó medián bérekhez képest, a magyar vásárló terhelése azonban ehhez képest négyszeres.

A rekordmagas, 27 százalékos magyar áfa miatt a drogérialánc Magyarországon összerakott kosarának forgalmi adótartalma 926 forint. Ausztriában ezzel szemben minden termékre 20 százalék rakódik rá, a menstruációs szegénység megakadályozása miatt az egészségügyi betétre és tamponra viszont csak 10 százalék. Ez Németországban ennél is alacsonyabb: ott az általános adókulcs 19 százalék, de az egészségügyi betétre és a tamponra csak 7 százalék, így a kosár német adótartalma csak 543 forintnak megfelelő euró.

Így jött össze az, hogy a G7 ugyanazokért az alapvető, higiénés termékekért a magyar dm-ben 4356 forintot fizetett, Ausztriában 4258-at, Németországban pedig 3684 forintnak megfelelő eurót.

Közel 5 milliárd forint értékű, tavaly beszerzett és időközben lejárt PCR-teszt megsemmisítését rendelték el a Jelen információi szerint. A lap úgy tudja, a tesztek leselejtezését az Országos Kórház Főigazgatóság rendelte el, a munkát pedig a SEPTOX Kórházi és Egészségügyi Hulladékokat Gyűjtő, Szállító és Ártalmatlanító Kft. végzi.

A több milliárd forintnyi PCR-teszt beszerzését a Külügyminisztérium bonyolította. A Jelen azt írja, a Fosun típusú tesztből – aminek darabja 6070 forint volt – 3,4 milliárd forintért vásárolt a külügy. Ezek idén tavasszal jártak le, de ezeken felül vásároltak 161 milliót a Clinomics termékéből is, darabját 2593 fortintért, de ezek a tesztek is idén tavasszal jártak le. Ahogy a Maccura tesztjei is idén áprilisban jártak le – ezekből a Jelen szerint 1,355 milliárdért vásárolt a külügy, 4106 forintos darabáron.

Ezeket a teszteket semmisítik meg most a lap információi szerint darabonként 206 forintért, így az ötmilliárd fortint értékben vásárolt és fel nem használt tesztek eltüntetése most több mint 200 millió forintba kerül.Vagyis ahelyett, hogy ingyen teszteltek volna velük, ezeket a teszteket legyártatták, idehozatták, kifizették, tárolták, majd most még több pénzt költenek a megsemmisítésükre.

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt, nem támasztott ellenvetést sem a fővárosi, sem az I. kerületi önkormányzat és beleegyezett a vasútüzem létesítésébe a katasztrófavédelem, az örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a területért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság is, vagyis megépülhet a gellérthegyi sikló – írja a Népszava.

A lap információi szerint a beruházónak, vagyis a Rác Sikló Kft.-nek mindössze annyi feltételt szabtak, hogy a felső állomás épületét a „táji háttér színvilágához és anyagaihoz történő minél teljesebb illeszkedéssel” valósítsák meg. A Népszava szerint az engedélyben, illetve indoklásában nem esik szó a korábbi környezetvédelmi hatástanulmányban emlegetett „negatív táji hatásokról”, így a hegy oldalában több méter szélesen kivágott fákról, illetve az építendő sikló és állomásainak „markáns művi elemként” való megjelenéséről. Pedig a korábbi tervek szerint a sikló pályavonalán 12 méter szélességben nem lehet fa, az építkezés idején pedig 20 méter szélesen kell kivágni, csonkolni a fák lombkoronáját és eltüntetni a bokrokat.

Az eredeti tervekben szereplő felső állomás – ami egy többszintes épület kilátóterasszal – sok volt a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, ezért a végállomás méretének minimalizálását javasolták, de a Népszava szerint a beruházónak erre az volt a válasza, hogy „az utasokat nem lehet egy zárt lépcsőházba kényszeríteni, ha már éppen a kilátás miatt érkeztek ide”.

A sikló nyomvonala a Hegyalja út és a Citadella között húzódik majd, az alsó állomás üzletekkel és kávézóval közvetlenül a Rác fürdő mellett épülne meg. A sikló egy 100 méteres alagútból indulna, a kabin pedig az Orom utcánál bukna ki felszínre, ahonnan 190 méter hosszan átlag négy méter magasan haladna a Citadella-sétány alatti végállomásig.

Zuzana Caputová szlovák államfő az országos kijárási tilalom mielőbbi bevezetését sürgette kedden, miután a kórházak az egészségügyi ellátórendszer összeomlására figyelmeztettek a koronavírussal fertőzöttek magas száma miatt.

„Jelenleg mi vagyunk a legrosszabb helyzetben lévő ország a világon, ami az új fertőzöttek lakosságarányos számát illeti. A kórházak teljesítőképességük határán állnak, és kénytelenek az ellátást korlátozni, a kimerült egészségügyi személyzet segítséget kér.” Caputová szerint „ideje végre hallgatni a szakértőkre”.

A kormányzó pártok képviselői a sajtónak már jelezték, hogy szerdán szigorítanak a járványügyi korlátozásokon, konkrét intézkedéseket azonban egyelőre nem említettek. A négypárti szlovák kormánykoalícióban eddig sokszor belső viták nehezítették új intézkedések kidolgozását és életbe léptetését.

Caputová több mint egy hete írta alá azokat a törvénymódosításokat, amelyek értelmében a munkavállalóknak hetente kétszer munkakezdés előtt igazolniuk kell, hogy beoltották őket a koronavírus ellen, átestek a betegségen, illetve negatív vírustesztet kell felmutatniuk a legfertőzöttebb térségekben. Ugyanez vonatkozik az éttermi és más szolgáltatások igénybevételére is. Az új jogszabályoknak elvileg hétfőn kellett volna hatályba lépniük, de az ország egészségügyi hatóságai hiányosnak tartották a szabályozás gyakorlati alkalmazásának előkészítését.

Az 5,4 millió lakosú Szlovákiában a lakosság mindössze 46,8 százaléka kapott oltást, ez az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint a harmadik legalacsonyabb átoltottsági arány az Európai Unióban. (MTI)

Dr. Várkonyi Andrea könyvet írt. Közszereplései során most először használta a dr. előtagot, feltehetően azért, hogy ezzel is jelezze, nem tévésként, de nem is az ország leggazdagabb emberének feleségeként, hanem pszichológusként írta az És ezt lehet? című könyvét, aminek természetesen alcíme is van – Jogod van jól lenni –, mert Magyarországon hírességként ezek szerint nem lehet alcím nélkül könyvet kiadni.

A könyv keményborítású, borítóján Várkonyi Andrea mosolyog, és majdnem háromszáz oldalas, de nem kell megijedni, a 12-es betűméretnek és a gigászi sorközöknek köszönhetően három óra alatt lazán ki lehet olvasni. Sőt, azt, hogy totálisan kikapcsolt aggyal, csak szemmel szaladjunk végig a sorokon, az is megkönnyíti, hogy telerakták az önismereti könyvek egyik fő összetevőjével, vagyis csodás közhelyhalmokkal – „az embernek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen” –, illetve tökéletes facebook-csoportokba illő megfejtésekkel, és olyan, az 1998-as Cosmopolitanba illő kifejezésekkel, mint az „ágyban akrobatikázás”.

Ráncok nélkül, három diplomával

Viszonylag sok hasonlóságot találtam Várkonyi most megjelent könyve és Yvonne Dederick egy évvel ezelőtti alkotása között: az egy dolog, hogy mindkettőt egy TV2-közeli híresnő írta, és hogy mindkettő tele van közhelyes megmondásokkal, de ahogy Dederick, úgy Várkonyi is végtelen mennyiségű önbizalommal rendelkezik, szeret sokszor emlékeztetni arra, hogy mennyi mindent ért el az életben, miközben néha rácsodálkozik azokra a szegény szerencsétlenekre, akik nem értek el annyi mindent az életben, mint ő.

A „Függetlenség” című fejezetben például Várkonyi Andrea tollából az alábbiak szaladtak ki: „Néhány éve bementünk egy közintézménybe, és amikor kijöttünk, Nóri azt kérdezte: anya, miért ilyen szörnyen unott arccal ül itt mindenki? Mondom: édes kicsim, azért, mert egész életükben nem csinálnak mást, mint iratokat tologatnak ugyanazzal a három emberrel összezárva egy ronda hivatalban, nagyon kevés pénzért. Mondom: de jó, hogy észrevetted! Látod, nem azért papolom, hogy tanuljál, mert mindenáron nevelni akarlak, hanem azért, hogy felnőve majd dönthess úgy, hogy te nem egy hivatalban akarsz ülni.”

Peng Suaj Kína egyik legismertebb sportolója, a legeredményesebb kínai teniszező. Országszerte népszerű, az állami média is kiemelt figyelemmel követte karrierjét, november 2. óta viszont gyakorlatilag teljesen eltűnt. Suaj aznap írta meg a kínai közösségi oldalon, a Weibón egy nyilvános posztban, hogy az ország egykori miniszterelnök-helyettese, Csang Gaoli szexre kényszerítette. Peng posztját körülbelül fél órán belül törölték, de az írásáról készült screenshotok továbbra is terjedtek, persze a kínai tűzfalon kívül. Posztjában a most 35 éves teniszező leírta, hogy először több mint tíz évvel ezelőtt, 25 éves korában feküdt le először Csanggal, de első szexuális kapcsolatuk körülményeire nem adott magyarázatot.

Miután nemrég sikerült egy génmódosított disznó veséjét egy emberi testhez csatolva működésre bírni, egyre inkább úgy néz ki, hogy ezzel a tudományos áttöréssel rengeteg vesebeteg ember életét lehetne megmenteni. Amellett azonban, hogy hány halálesetet előzhet meg így a tudomány, az a kérdés is felmerül, hogy emiatt hány állatnak kell majd meghalnia. Utóbbit taglalja a Vox cikke: hogy milyen erkölcsi súlya van annak, ha intelligens állatokat szaporítunk, majd ölünk meg a szerveikért.

Robert Montgomery, az NYU Langone Medical Center transzplantációs intézetét vezető sebész szeptember 25-én végezte el a mérföldkőnek számító műtétet, ami nem volt a szó szoros értelmében szervátültetés, már csak azért sem, mert a műtétet egy halotton végezték el. A család beleegyezésével tartották életben egy lélegeztetőgép segítségével még 54 órán keresztül, hogy megfigyelhessék, ezen idő alatt hogyan működik a testhez kapcsolt disznóvese.

Bár viszonylag rövid idejük volt megfigyelni a szerv működését, az nagyjából olyan jól működött, mint egy normál veseátültetés során egy emberi vese. Montgomery a műtétet követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a lábhoz rögzített vese „perceken belül elkezdett működni és nagy mennyiségű vizeletet termelni”, vagyis pont úgy funkcionált, ahogy kell. Az is kiderült, hogy az átültetés után az alany vérében mért kreatinin, vagyis az izmok által termelt és a vese által kiszűrt bomlási termékének szintje is normális volt. Montgomery szerint egy-két éven belül már rendszeresen végezhetnek sertésvese-átültetéseket emberekbe. Úgy fogalmazott, hogy a sertésvesére úgy is tekinthetünk, mint a szél- és napenergiára, ami „fenntartható és korlátlan”.

Több tízezer sertés élete, több tízezer ember életéért cserébe

Az, hogy egy sertésvese teljes értékű szervként működhet átültetés után egy emberi testben, hatalmas változást jelenthet minden vesebeteg számára. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint világszerte 5-10 millió ember szenved olyan súlyos veseelégtelenségben, hogy dialízisre vagy transzplantációra van szüksége. A Vox cikke szerint csak az Egyesült Államokban évente 43 ezer ember hal meg amiatt, mert nem kapott új vesét, ez a szám viszont nulla is lehet a sertésveséknek köszönhetően.

Ez azonban azt is jelenti, hogy évi több tízezer sertést kell majd leölni azért, hogy használhassák a veséjét. Igaz, összességében csak fele annyi sertést, ahány ember életét megmenthetik ezzel, mivel egy disznónak is két veséje van, az embernek pedig bőven elég egy vese is. Miután Amerikában évente körülbelül 60 ezer beteg vár veseátültetésre, évente körülbelül 30 ezer disznót kell elaltatni. Igaz, ez a szám szinte semmi ahhoz képest, hogy csak az Egyesült Államokban 2020-ban több mint 130 millió disznót öltek le a húsáért.

Az, hogy más állatok szerveit ültessék át emberbe, közel sem új ötlet: xenotranszplantációt már évtizedekkel korábban is alkalmaztak, igaz inkább kevesebb, mint több sikerrel. A hatvanas években csimpánz szerveket ültettek át emberekbe: egy kivételével mind a tizenhárom műtét sikertelen volt, fertőzés lépett fel, vagy kilökődtek a szervek. Mindössze egy páciens élte túl a beavatkozást, de kilenc hónappal a műtét után ő is meghalt. 1984-ben aztán egy másik majom szervével is kísérleteztek: egy haldokló csecsemőbe ültettek be egy páviánszívet, de azt kilökte a gyerek szervezete és nem sokkal később meghalt.

A probléma a legtöbb esetben a kilökődés volt, a szervezet idegen testként értelmezte az új szervet és gyakorlatilag megtámadta azt. Sok esetben ez még akkor is előfordulhat, ha ember és ember között történik meg a transzplantáció. Igaz, utóbbi már kevésbé jelent problémát, amióta léteznek a kilökődést csökkentő immunszupresszív gyógyszerek.

Egy vese/két vese

Az NYU csapatának módszerében az igazi újdonság az volt, hogy nem egy szimpla sertés veséjét, hanem egy genetikailag módosított sertés veséjét használták fel.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 2020 decemberében hagyta jóvá a genetikailag módosított sertés előállítását, amelyeket anRevivicor, a United Therapeutics biotechnológiai cég leányvállalata később transzplantációs forrásként használna. A génmódosított sertés annyiban különbözik a szimpla sertéstől, hogy előbbinél a génmódosítás megakadályozza egy olyan biomolekula termelődését, ami a szervkilölődést okozza.

Az Egyesült Államokban a legtöbbször elhunyt donortól származó vesét ültetnek át, 2020-ban 17 583 ilyen műtétet végeztek el. A transzplantációra sorban állók életét nyilván megkönnyítené, ha élő emberek adnák oda nekik az egyik veséjüket, mivel mindenkinek kettő van belőle, de egy is elég. A Vox szerint az Egyesült Államokban a népesség mindössze 0,014 százalékának kellene odaadnia a veséjét ahhoz, hogy megszűnjön a várólista, vagyis elviekben az önkéntesekkel kiküszöbölhető lenne nemcsak azok halála, akik nem kaptak új vesét, de a transzplantáció miatt tenyésztett állatok halála is. A gyakorlatban azonban borzasztóan kevesen adományozzák oda a veséjüket: 2020-ban összesen 5234 élődonoros veseátültetést végeztek az Egyesült Államokban, miközben több mint százezren állnak sorba új veséért. A világon mindössze egyetlen országban tudják az összes veseátültetést élődonortól származó vesével megoldani: Iránban, ahol a donorok ezért pénzt kapnak.

Nemcsak az Egyesült Államokban, Magyarországon sem lehet pénzt fizetni a donornak. Ha valaki nem rokonként adományoz vesét, egy etikai bizottságnak is engedélyeznie kell a szervadományozást, és a donornak nyilatkoznia kell, hogy „az adományozás minden kényszertől, fenyegetéstől, és megtévesztéstől mentesen, ellenérték nélkül történt”.

A Semmelweis Egyetem tájékoztatója szerint az élődonoros veseátültetés során a halálozási arány kevesebb, mint 0,03 százalék, 1999 és 2002. között több mint 15 ezer élődonoros műtétet végeztek az Egyesült Államokban, ezek közül pedig kettő végződött halállal.

Mivel Iránon kívül más országokban nem bevett szokás fizetni a veséért, önként pedig kevesen döntenek úgy, hogy megválnak az egyik szervüktől, így egyetlen használható opcióként marad a sertésvese, vagyis az, hogy egy disznó leölésével két ember életét is meg lehet menteni.

Állatjóléti kérdések

A New Yorki Egyetemen a műtétet végrehajtó Montgomery is egyetértett abban, hogy a veséjükért tenyésztett disznók leölése valóban fontos állatjóléti kérdéseket vet fel. Például hogy humánusabb-e elaltatni a sertést és eltávolítani mindkét veséjét két átültetéshez, ezzel azonnal megmentve két ember életét, mint megtartani az egyik veséjét és csak az egyik veséjét eltávolítani, hogy tovább élhessen, miközben ott van a műtét után egy fájdalommal és fertőzésveszéllyel járó időszak, amíg felépül az állat, amiről valakinek továbbra is gondoskodni kellene.

Utóbbi kérdés persze csak a vese esetén vetődik fel, de a génmódosított sertések más szerveit is hasonlóan lehetne használni, így a szívét, tüdejét vagy hasnyálmirigyét. Ezekben az esetekben mindenképpen le kellene ölni az állatot.

Még Peter Singer, etikai és politikai filozófus, az állatjogvédő mozgalom egyik elindítója is azt mondta a Voxnak, hogy ha „óvatosan is”, de támogatja ezt a módszert.

„Nem ragaszkodnék ahhoz, hogy a sertés túlélje a műtétet, mert az azt jelentené, hogy kétszer annyi állatra lenne szükség. Viszont szeretném, ha az eljárásba bevont összes állatot – beleértve azokat is, amelyeket a kutatási szakaszban használnak – olyan körülmények között tartanák, amely nemcsak a fizikai, de a pszichológiai és szociális szükségleteiknek is megfelelnek, tehát nem üzemi körülmények között” – mondta Singer, aki szerint ez „minimális ellenszolgáltatásnak tűnik azért cserébe, amit a sertés ebben az esetben az embereknek ad”.

A Vox egyébként megkérdezte a Revivicort, hogy milyen körülmények közt tartják a transzplantációs célokra tenyésztett génmódosított sertéseket, de a cég nem volt hajlandó válaszolni a kérdésre.

Christine Korsgaard, a Harvard filozófiaprofesszora a Voxnak azt mondta, elszomorítja, hogy az emberek nem hajlandóak egymásnak vesét adományozni, és emiatt azt inkább egy másik fajtól veszik el. „A nők nem azért léteznek, hogy a férfiaknak teremtsenek otthont, a színesbőrűek nem azért léteznek, hogy olcsó munkaerőt biztosítsanak a fehéreknek, az állatok pedig nem azért léteznek, hogy élelmet, munkaerőt és szerveket biztosítsanak az embereknek”. Ő inkább támogatná, hogy pénzt kaphassanak azok, akik felajánlják egy veséjüket transzplantációra, mert ebben az esetben „egyetlen embernek és egyetlen sertésnek sem kellene meghalnia”.

(Nagy kép: FRISO GENTSCH/dpa Picture-Alliance via AFP)

A Takarékbank a Mészáros-csoporttal együttműködve adott át egy speciális kutató-mentő terepjárót a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálatnak csütörtökön Szentendrén, az átadón pedig ott volt Mészáros Lőrinc, a Mészáros-csoport tulajdonosa is.

A felcsúti milliárdos a Blikk fotói szerint alkalomhoz illően testhezálló bőrdzsekiben és egy Louis Vuitton bakancsban jelent meg. Persze nem egy mezei LV bakancsról van szó, ez a cipő ugyanis a Louis Vuitton x NBA kollekció része, vagyis a finoman feltűnő monogramozás mellett díszíti egy NBA gumicímke és egy aranyszínű NBA-logó is.

Ha valaki meglepné magát egy ilyen darabbal, csupán 1300 dollárt, vagyis körülbelül 416 ezer forintot kell kifizetnie érte.

A terepjáró átadáson egyébként Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója is ott volt, ő azt mondta, „életet menteni a legnemesebb feladat, az ilyen munkát végző szakembereket segíteni pedig szinte kötelesség”. Mészáros Lőrinc az MTI beszámolója szerint nem mondott semmit.

Az evéseit élőben közvetítő kínai férfi azt állítja, egy all you can eat étteremből azért tiltották ki, mert ott túl sokat evett. Szerint ezzel a Csangsa városban található Handadi Seafood BBQ étterem diszkriminatív azokkal szemben, akik sokat tudnak enni.

Azt is elmondta, hogy amikor először volt az étteremben, másfél kiló sertéscombot evett meg, egy másik alkalommal pedig 3,5-4 kiló garnélarákot. „Sokat tudok enni. Ez baj?” – mondta a túl sokat evő férfi, aki hozzátette, „semmit sem pazarolt el az ételből”, de hogy ezalatt pontosan mit értett, nem fejtette ki.

Az étterem tulajdonosa azonban azt nyilatkozta, amikor a túl sokat evő férfi megjelenik az éttermében, „kifosztja” őt, és „minden alkalommal” elveszít párszáz jüant. „Még ha szójatejet is iszik, akkor is megiszik 20-30 üveggel. Amikor sertéscombot eszik, az egész tálcát elfogyasztja. A garnélarákból pedig, amiből az emberek általában darabonként szednek, egy tálcával szed.”

A történtek miatt az étterem tulaja azt mondta, minden olyan embert kitilt az étterméből, aki élőben közvetíti az evését.

A kínai kormány tavaly kezdett keményebben is fellépni a zabáló influenszerek ellen, a hasonló videókat akár teljesen be is tilthatják az országban. Azután döntöttek így, hogy Hszi Csin-ping elnök az élelmiszerhiány miatti növekvő aggodalmak miatt felszólította az embereket, hogy „harcoljanak az élelmiszerpazarlás ellen”. (BBC)

Miután Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 30 bázisponttal 2,10 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, az MNB egy csütörtöki intézkedésével most további 40 bázisponttal 2,5 százalékra emeli az irányadó kamatot.

A keddi, 30 bázispontos alapkamatemelést követő tájékoztatón Virág Barnabás, az MNB alelnöke bejelentette, hogy új szakaszt indít a monetáris politikában a jegybank, ami gyorsabb alapkamat-emelési ciklust jelent, mert a külső inflációs hatások tartós emelkedése, a másodkörös inflációs kockázatok erősödése nagyobb mértékű és hosszabb ideig tartó monetáris politikai szigorítást tesz szükségessé. Ezen túl a jegybank készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatát az alapkamat fölött alakítani - tette hozzá.

Az MTI szerint a forint erősödött, az euró jegyzése a reggeli 363,95 forintról 363,15 forintra csökkent. (via Portfolio)

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje és a közös listát állító ellenzéki pártok elnökei az Alkotmánybírósághoz fordulnak, hogy a testület vizsgálja felül a fiktív lakóhelyek létesítését legalizáló törvényt és a kifogásolt rendelkezéseket semmisítse meg. Erről azután küldtek közleményt, hogy az Országgyűlés elfogadta azt a törvényjavaslatot, a javaslatot, ami az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt, mert lehetővé teszi, hogy bárki jogszerűen a tényleges lakóhelyétől eltérő lakcímet jelenthessen be.

Közleményük szerint „ez a módosítás egyrészt azzal a veszéllyel jár, hogy a 2022. évi országgyűlési választáson tömegessé válik az a 2018-ban már megtapasztalt jelenség, miszerint „egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat. Másrészt a törvénymódosítás annak is megnyitja az utat, hogy a jövő évi választást megelőzően országon belül a »billegő«, kétesélyes egyéni választókerületekbe jelentkezzenek át Magyarországon élő választópolgárok”.

Szerintük mindkét lehetőség megnyitja az utat „egy-egy választókerület választási eredményének tudatos eltérítésére”, azzal pedig „a választás kimenetelének befolyásolására”. Úgy gondolják, hogy a kormánypártok „most ilyen jogi trükközéssel akarnak megágyazni annak, hogy választási csalással tarthassák meg a hatalmukat”. Az ellenzéki pártok emellett a Nemzeti Választási Irodához fordulnak és követelik, hogy naponta tegyék közzé a valasztas.hu oldalon, hogy az adott napon egy-egy településen és egy-egy országgyűlési egyéni választókerületben hány választásra jogosult polgárnak van lakcíme, hogy nyomon követhető legyen, változik-e a választások előtt egy-egy településen a választásra jogosultak száma.

Gyanúsítottként hallgatta ki a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség azt a tisztet, aki a tavaly júliusban történt vértesszőlősi siklóernyős-baleset során azt a katonai helikoptert vezette, ami miatt a mentés során egy mentőtiszt is megsérült.

A fára zuhant egy siklóernyős a fán várta, hogy lehozzák onnan, végül mentés közben szenvedett életveszélyes sérüléseket, miután a mentésére siető honvédségi helikopter rotorszele lesodorta őt az ágakról.

Az ügyészség közleményében az áll, hogy a gyanú szerint a gyanúsított katonatiszt anélkül repült egyre közelebb a siklóernyőshöz, hogy „a mentési körülményekről az elvárható módon, kellő körültekintéssel tájékozódott volna”. Emiatt „a helikopter rotorlapátjaival olyan mértékű turbulens légáramlatot keltett, ami a faágak letörésével, majd a fán lévő siklóernyő belobbanásával járt”. A légörvény és a siklóernyő súlya végül letörte azt a faágat, a siklóernyős pedig a földre zuhant, életveszélyes sérüléseket szenvedett, majd 2020. augusztus 10-én a kórházban halt meg.

Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője a 24.hu-nak azt mondta, a mentési munkálatot irányító helikopter parancsnokát légi közlekedési halált okozó gondatlan veszélyeztetéssel gyanúsították meg.

A katonatiszt nem tett vallomást és panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen, utóbbit a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította.

A 36 éves zenészt szerdán lőtték agyon Memphisben, egy pékségben. Adolph Robert Thornton Jr. halálhírét Memphis polgármestere, Jim Strickland is megerősítette.

A helyi média szerint Young Dolphot szerdán koradélután lőtték le egy süteményes boltban a repülőtér közelében. Unokatestvére a Daily Memphian lapnak azt nyilatkozta, a rapper a nagynénjét látogatta meg és hálaadási pulykákat osztott volna ki a rászorulóknak.

A Chicagóban született rapper első stúdióalbuma 2016-ban jelent King of Memphis címmel. 2017 februárjában egyszer már rálőttek az autójára Los Angelesben, majd még abban az évben szeptemberben meg is sebesült egy lövöldözésben. (BBC)

„Tudtam, hogy nem élhetek azzal a tudattal, hogy végignézem, ahogy 10-20 millió ember meghal a következő 20 évben a közösségi média által elősegített erőszak miatt.”

Ezzel indokolta a Facebook káros gyakorlatait leleplező dokumentumok nyilvánosságra hozását a cég egykori alkalmazottja a Deutsche Wellének adott interjújában. Frances Haugent az etiópiai vérontás hírei késztették arra, hogy beszéljen. Az afrikai országban a fegyveres csoportok a közösségi oldal segítségével bátorították az embereket a kisebbségek elleni erőszakra. Azonban ahogy az a dokumentumokból kiderül, a Facebookot erre hiába figyelmeztették, a techóriás csak az Egyesült Államokban ügyel gondosan a platformján megjelenő tartalmakra.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

Egy moszkvai bíróság pénzbírságot szabott ki a nemrég Nobel-békedíjat kapott Dmitrij Muratovra és újságjára, összesen 132 ezer rubel (közel 600 ezer forint) értékben, mert a rendszerkritikus Novaja Gazetában állítólag nem közölték a lap cikkeiben említett „külföldi ügynökök” státuszát, amivel állítólag „megsértették a tömeges információszabadságot”.

A Novaja Gazeta nem kapott értesítést a bírósági tárgyalásról, az a lap képviselőinek jelenléte nélkül zajlott le.

A bíróság sajtószolgálata november 17-én szerdán közölte a Mediazonával, hogy Muratovot 12 000 rubel, a Novaja Gazetát pedig 120 000 rubel pénzbírságra büntették.

Az idei Nobel-békedíjat két újságíró, a Fülöp-szigeteki Maria Ressa és az orosz Dmitrij Muratov kapták a szólásszabadságért vívott harcuk elismeréseként. Vlagyimir Putyin orosz elnök később úgy fogalmazott, a Nobel-békedíj nem „védi” Muratovot, és ha megszegi a törvtényt, ugyanúgy „külföldi ügynökként” bélyegezhetik. (Meduza)