Magyari Péter

Nyolc év kormányzás után távozik a hatalomból Erna Solberg norvég miniszterelnök, és az általa vezetett konzervatív-jobbközép kormány. Solberg gratulált a hétfői parlamenti választáson győztes baloldalnak, míg fő riválisa, a miniszterelnöki széket várhatóan átvevő Jonas Gahr Store megköszönte neki az elmúlt évek állhatatos kormányzását.

Érdekességek:

• A norvég politikát meghatározó két nagy párt (Konzervatívok és Munkáspárt) együttesen gyengébben szerepeltek, mint az elmúlt 15 évben bármikor.
• A frissen alakult Páciensek pártja, ami egy saját mintakórházat is üzemeltet, bejuttatott egy képviselőt a parlamentbe.
• A kicsi, radikálbalos és zöld pártok jobban szerepeltek, mint valaha.
• A Munkáspárt hiába győzött 26 százalékkal, ez a párt második legrosszabb eredménye az elmúlt száz évben. 2013-ban például 30 százalék feletti eredménnyel győztek, csak a koalíciós matek miatt ellenzékbe kerültek. Most a kisebb szövetségesei jó eredménye miatt tudnak kormányozni.
• Magához képest nagyon jól szerepelt a Középpárt, ami egy zöld, agrár fókuszú balközép-liberális szervezet, és minden bizonnyal benne lesz az új koalíciós kormányban.
• A kereszténydemokratákkal először fordult elő a második világháború óta, hogy nem érték el a parlamenti küszöböt, ehhez 6000 szavazat hiányzott nekik mindössze.
• Az új képviselők 47 százaléka nő. Ez rekord.

A magyar kormánynak évek óta éles vitája van Norvégiával az onnan érkező (illetve most már nem érkező) támogatások elosztása miatt. Norvégia azért, hogy az EU-s piachoz hozzáférjen, támogatja az unió szegény országait, így Magyarországot is.

A pénznek egy töredékét civil szervezetek kapnák, de mivel nem engedték a norvégok, hogy a magyar kormány mondja meg, hogy melyik magyar szervezet pályáztassa meg ezt a civil keretet, ezért a teljes támogatási keretet, közel 80 milliárd forintot visszatartják.

A jobboldali norvég kormány bukása nyomán aligha oldódik meg ez a probléma, a baloldali kormány várhatóan még kevésbé lesz megértő az Orbán-kormány minden eurócent kontrollálását követelő igényével szemben.

2001 szeptember 11-én négy utasszállító repülőgépet térítettek el az USA keleti partján, helyi idő szerint a délelőtti órákban. Mind a négy gépen terroristák vették át a pilóták helyét. Két gépet, fél óra különbséggel belevezettek a World Trade Center ikertornyaiba New Yorkban. Manhattan látképének meghatározó épületei közel kétezer embert maguk alá temetve omlottak össze. Egy másik géppel az USA hadügyminisztériumának épületébe, a Pentagonba csapódtak a géprablók. A negyedik lakatlan területre zuhant, miután az utasok egy része ellenállt elrablóiknak. A későbbi nyomozás szerint ezzel a géppel a Capitoliumot, azaz az USA parlamentjének washingtoni épületét rombolták volna le. A merényleteknek összesen 2977 halálos áldozata volt, a géprablásokban résztvevő 19 terroristával együtt.

A merényleteket úgy szervezték, hogy minél megrendítőbb hatásuk legyen: amerikai állampolgárokat használtak fegyverként, amikor civilekkel teli gépeket vezettek ikonikus épületekbe, ahol még sokkal több amerikai állampolgár halt meg a becsapódások után. 9. hó 11-én követték el, utalva az amerikai segélyhívó telefonszámára, a 911-re.

Az USA a saját területén nem szenvedett ilyen rövid idő alatt ekkora veszteséget története során külső ellenségtől korábban sohasem, még Pearl Harbor 1941-es bombázásának is valamivel kevesebb áldozata volt. A döbbenetet fokozta, amikor kiderült, hogy a támadást a világ egyik legelmaradottabb országából, Afganisztánból szervezték. Egy középkori eszméket hirdető szekta viszonylag szerény erőforrásaival képes volt nagyobb kárt okozni a Föld messze legnagyobb hadseregét fenntartó államának, mint addig bárki más. Amerikára és az egész világra a félelem árnya borult.

A támadás után arról szóltak hosszú évekig a politikai és katonai elemzések, hogy új korszakba lépett a világ, mert eljött az "aszimmetrikus konfliktusok" korszaka. Hogy ez az új értelmezés miért okozta az addigi világkép összeomlását, ahhoz érdemes felidézni a nyugati világ ezredfordulón uralkodó önképét.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön hivatalában fogadta Andrzej Duda lengyel köztársasági elnököt.

Megbeszélésük kiemelt témája volt, hogy a lengyel kormány ellen pénzbüntetés kivetését kérte az Európai Bizottság.

Kedden történt, hogy az Európai Bizottság felkérte az EU Bíróságát, hogy érvényesítsen pénzügyi szankciót, mert a lengyel kormány nem teljesítette az EU-s bíróság egy nyáron hozott határozatát. A határozat értelmében fel kellene függeszteni a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését. Az EU-s bíróság ugyanis arra jutott, hogy a kamara által a kormány politikai nyomás alatt tudja tartani a lengyel bírákat.

A lengyel kormány a megszabott határidőig nem cselekedett az ügyben. Amennyiben egy bírósági ítéletet egy tagállam figyelmen kívül hagy, az EU jogrendje szerint naponta pénzbüntetést vethetnek ki rá, egészen addig, amíg nem hajtja végre a határozatot. Ennek az eljárását kezdeményezte kedden az Európai Bizottság.

A magyar kormány szerint az Európai Bizottság "példátlan módon élt vissza hatalmával: megtámadta egy szuverén tagállam, Lengyelország alkotmányos berendezkedését és identitását". Hogy a visszaélés pontosan hogyan történt meg, arra nem tértek még ki a kormány nyilatkozatai.

Orbán Viktor csütörtökön hozzátette, hogy "az eljárás felháborító, teljes mértékben elfogadhatatlan, és szétveri az Európai Unió egységét". Hozzátette azt is, hogy " Magyarország meg fogja vizsgálni a Varsó melletti fellépés lehetőségeit az európai bírósági eljárásokban". (MTI)

Az ELTE minden polgárának (vagyis a hallgatóknak, oktatóknak és munkatársaknak) hetente, minden csütörtökön nyilatkozniuk kell a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos állapotukról. A nyilatkozat névtelen, elektronikusan lehet kitölteni, de kötelező beszámolni, hogy az adatokhoz mérten tudják meghozni a járványügyi szabályokat.

Az eddigi felmérésből az derült ki, hogy a túlnyomó többség már mindkét oltást megkapta. Az oktatók és kutatók 97 százaléka be van már oltva, illetve a hallgatók 87 és a munkatársak 90 százaléka is. Ez bőven sokkal több, mint a magyarországi átlag.

Az egyetemi polgárok 13 százaléka tud arról, hogy már átesett a betegségen.

A negyedik hullámra tekintettel az egyetem közösségi helyiségeiben kötelező a maszk viselése, kivéve az éppen órát tartó tanároknak. (ELTE)

A Bloomberg értesülése szerint a Wizzair megpróbálta megvásárolni az EasyJet brit légitársaságot.

Hivatalosan az EasyJet csak annyit közölt, hogy a cég vezetése egyhangúan visszautasított egy felvásárlási ajánlatot. A Bloomberg információi szerint a magyarországi központú Wizzair volt a jelentkező.

Az EasyJet nagyon megszenvedte a koronavírus okozta lezárásokat, és sürgősen tőkére van szüksége. A cég vezetése részben új részvények forgalomba hozásával, részben pedig hitel felvételével szeretné megoldani a problémákat.

Angela Merkel német kancellár hamarosan visszavonul - 16 éve kormányozza megszakítás nélkül Németországot, de a szeptember végére kiírt választás után abbahagyja politikai pályafutását. (Illetve arra még van esély, hogy hónapokig ügyvezetőként maradjon, hiszen elég nehéz koalíciós alkudozásra lehet számítani a közvélemény-kutatások alapján.)

Az önmagáról általában nem szívesen nyilatkozó kancellár most karrierje végén egy kicsit megnyílt. Chimamanda Ngozi Adichie nigériai írónővel vett részt egy beszélgetésen Düsseldorfban szerda este, ahol többek között azt kérdezték tőle, hogy mit fog kezdeni magával.

"Elhatároztam, hogy nem csinálok majd semmit, csak szépen kivárom, mi lesz. Ezt csodálatos lehetőségnek találom."

Arról is megkérdezték, hogy feministának tartja-e magát. A kérdés azért volt érdekes, mert ezt 2017-ben egyszer már feltették neki, de akkor Merkel kikerülte a választ.

"Végső soron, ha arról a tényről van szó, hogy a férfiaknak és a nőknek egyenlőeknek kell lenniük a társadalmi folyamatokban való részvételükben, és általában az életben, akkor ilyen értelemben kimondhatom, hogy igen, feminista vagyok" - fogalmazott szokása szerint rendkívül óvatosan.

Hozzátette, hogy amikor négy éve kérdezték, akkor túl szégyenlős volt ezt kimondani, de azóta alaposan végiggondolta a dolgot. Beszélt arról is, hogy milyen nehéz volt nőként a szakmájában érvényesülni karrierje elején. Itt nem a politikai pályafutására gondolt, hanem arról az időszakra, amikor fizikus volt még az NDK-ban. Azt a szakmát is teljesen a férfiak dominálták, és már azért küzdenie kellett, hogy odaengedjék a kísérletekhez. Arról is beszélt, hogy bátorságot adott neki, hogy egy értelmi fogyatékosokat ápoló intézetben nőtt fel (az apja lelkész volt, és egy szociális intézményben volt a szolgálati lakásuk).

Azt mondta, hogy nagyot változott a világ az elmúlt években, és ennek hatására ő is.

"Fel se tűnt 20 évvel ezelőtt, ha egy kerekasztal-beszélgetésen csak férfiak vettek részt. Ma már nem gondolnám, hogy ez rendben van. Azt érezném, hogy valaki hiányzik."

Csütörtök reggel kényszerleszállást hajtott végre Edinburgh-ban a repülőgép, ami a német labdarúgó-válogatottat vitte volna haza.

A németek szerdán Izlandon játszottak vébéselejtezőt, és 4-0-ra győztek.

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan miért kellett megszakítani a hazautat, "biztonsági vészhelyzet" történt a német szövetség beszámolója szerint, amihez hozzátették, hogy "mindenki jól van", és a tervek szerint hamarosan folytathatják az utazást Frankfurtba. (independent.ie)

A francia egészségügyi miniszter bejelentette, hogy januártól az állam ingyen biztosít fogamzásgátló alkalmatosságokat a 25 év alatti nők számára.

Eddig csak a 18 év alattiak voltak erre jogosultak.

Olivier Veran miniszter szerint elfogadhatatlan, hogy azért ne védekezhessenek a fiatalok, mert nincs rá pénzük. A programra 21 millió eurót, azaz 7,3 milliárd forintot szán a francia kormány 2022-ben. (Reuters)

Hadházy Ákos független parlamenti képviselő szerint "elképesztő cinizmus", hogy Hajdúnánás önkormányzata 300 forint értékű "természetben biztosított települési támogatásban" részesíti a város közmunkásait és a szociális ellátásban részesülőket. Azaz fejenként 1-1 dinnyét adományoz nekik.

Meglátása szerint "kordokumentum" az erről szóló határozat:

Hajdúnánás fideszes többségű önkormányzata összesen 400 görögdinnyét vásárolt a juttatások biztosítására, darabját 300 forintért.

Magyar idő szerint csütörtök hajnalban látványos katonai díszszemlét és nagy tűzijátékot rendeztek Észak-Korea fővárosában.

12 hónapon belül ez volt a harmadik ilyen rendezvény Phenjanban, ezúttal Észak-Korea megalapításának 73. évfordulója volt az apropó.

A rendezvényre annak ellenére költöttek láthatóan nagyon sokat, hogy az országban nincs elég élelem, és a dél-koreai megfigyelések szerint éhínség sújtja Észak-Koreát. Az ellátási problémákat az északi vezetés is elismerte.

A komoly ellátási gondok tavaly kezdődtek, amikor a koronavírus miatt az északiak lezárták a kínai határt. Észak-Korea azt állítja, hogy náluk nincs covid, bár a mostani felvonuláson gázmaszkos és védőruhás egységek is felvonultak.

Az első elemzések kiemelik, hogy ezúttal nem vonultak fel atomtöltetű rakéták kilövésére alkalmas eszközök, amelyekkel az elmúlt években a rezsim rendszeresen fenyegette a világot.

"Holnap lesz a születésnapom, elég szar születésnapom lesz. Nem tudok mit tenni, öngyilkos nem lehetek."

Többek között ezt mondta Marco Rossi, a magyar labdarúgó válogatott szövetségi kapitánya az Andorra elleni szerda esti vébé-selejtező után. A mérkőzést egyébként a magyar csapat 2-1-re megnyerte, de a játék nem volt meggyőző, a végén majdnem döntetlen lett, a videóbíró mentette meg ettől a magyar csapatot.

"Tisztáznom kell, ki az, aki hajlandó végrehajtani, amit kérek, akár taktikailag, akár hozzáállásban. A következő kerethirdetéskor ne kérdezzék, ki miért maradt ki, mert aki nem teljesíti, amit kérek, azt nem hívom be. Három napja beszélek a fiúk lelkére. Vagy megteszik, amit kérek, vagy nem hívom be őket, vagy én távozom" - mondta a meccs után a magyarok olasz kapitánya.

A csapatkapitány Szalai Ádám sem volt elégedett: "A labdával való játékunk borzalmas volt" - nyilatkozta a meccs után.

Szoboszlai Dominik nála jóval derűsebb volt a mérkőzés után: "Annak örülök, hogy egy kis mosolyt tudtunk csalni az emberek arcára" - fogalmazott, kiemelve, hogy végül is sikerült legyőzni az andorrai csapatot.

Nehéz hete volt a magyar csapatnak, előbb Anglia győzött 4-0-ra Budapesten, majd Elbasanban kapott ki 1-0-ra Albániától. Szerdán a lengyelek 1-1-et értek el Anglia ellen. Az I csoport 4. helyén áll a magyar válogatott most.

Levélben tiltakozott a francia belügyminiszter brit kollégájánál, miután Londonban bejelentették, hogy új eljárásra képezik ki a határőröket. Az új eljárásrend alapján - ha az időjárás engedi - a kisebb hajókkal, csónakokkal érkező menekülteket egyszerűen visszafordítanák Franciaország felé.

A francia kormány ezt elfogadhatatlannak tartaná, szerintük a britek nemzetközi jogot sértenek. Például eleve meg kellene vizsgálniuk, hogy kiskorúak vannak-e a csónakban, illetve ki kellene vizsgálniuk minden menekült ügyét.

A britek a visszaküldési tervvel arra kényszerítenék a franciákat, hogy ne engedjék elindulni a Csatornán átkelő menekülteket. Idén már 13500-an érkeztek apró hajókon, csónakokon, ami új rekordnak számít. Csak hétfőn 742-en értek partot.

A brit parlament kormánypárti képviselőinek többsége régóta sürgeti a belügyminisztériumot, hogy egyszerűen fordítsák vissza a határőrök a menekültekkel teli tutajokat. Most megkezdték a művelet végrehajtására kiképezni őket. (Guardian)

Észak-Macedónia Tetovo nevű városában tűz ütött ki egy koronavírusos betegeket ápoló kórházban szerda éjjel.

A tűzvészben legalább tíz beteg az életét vesztette, de a hatóságok szerint ennél is több áldozat lehet a romok között.

Egy ideiglenesnek szánt, tavaly sebtiben felhúzott épület égett le, ahol csak koronavírusos betegeket ápoltak. (BBC)

Pénteken indul a Zapad 2021, egy nagyszabású orosz hadgyakorlat, amiben szárazföldi csapatok, hadihajók és a légierő is részt vesz, és egy NATO-val kirobbant konfliktust modelleznek vele. A várható kerettörténet szerint egy nyugati ország szeparatista mozgalmak támogatásával konfliktust provokál ki az orosz érdekszférában, ezt az orosz csapatok leverik, mire a NATO beavatkozik, regionális háború tör ki, a nyugatiak légicsapásokkal jönnek, de Oroszország ellentámadást indít, nukleáris fegyvereket is bevet, és megnyeri a háborút. Ezt próbálják majd el, rengeteg katona és sok technika mozgatásával. A gyakorlatot részben Fehéroroszországban tartják majd.

Az orosz-amerikai befolyási zóna határán rendszeresek a katonai gyakorlatok, idén tavasztól nyár közepéig a NATO rendezett egymás után számos kisebb gyakorlatot, többek között Magyarországon, a Balkánon és a Balti-tenger környékén is, Defender Europe néven. A Zapad időben koncentráltabb, a legfőbb akciók egy hétre sűrűsödnek, egyszerre jóval több katona vesz részt rajta, és szintén nagy területen vonulnak fel hozzá, Kalinyingrádtól Nyizsnyij Novgorodig számos helyszínen, de a kilenc nagy felvonulási központból öt Fehéroroszországban lesz.

Négy éve nagy izgalom volt ebből

Az orosz hadseregnek minden évben van egy kiemelt, nagyon komoly hadgyakorlata, amely keletről nyugat felé vándorol: a távol-keleti Vosztok (Kelet) nevű gyakorlat után következik a Centr (Közép), majd a Kavkaz (Kaukázus), és végül a Zapad (Nyugat), aztán négy év után kezdik elölről.

Utoljára tehát 2017-ben rendezték meg a Zapadot, és már akkori is fontos helyszín volt Fehéroroszország. A négy évvel ezelőtti gyakorlat előtt a nyugati és az ukrán sajtóban nagyon sok cikk jelent meg arról, hogy a Zapad nagyon veszélyes: lehet belőle invázió Ukrajna ellen, elfoglalhatják közben az oroszok Fehéroroszországot, vagy megtámadhatják az egyik balti államot. Most ennél sokkal visszafogottabbak a katonai és a politológiai elemzők. Amikor tavasszal az orosz hadsereg csapatokat vont össze a lázadó kelet-ukrán megyék határán, akkor sokkal nagyobb volt az izgalom, mint most.

A nyugati visszafogottság egyik oka, hogy nem érkeznek az orosz nyomulás miatt aggódó jelzések Fehéroroszországból. Négy éve a fehérorosz diplomácia még azt sugallta, mintha a minszki vezetés csak kényszeredetten, az orosz nyomás alatt görnyedve venne részt ímmel-ámmal a hadgyakorlatban. Az akkori jelzések az oroszokat agresszív színben tüntették fel, de most egyáltalán nincsenek ilyen híresztelések.

Szijjártó Péter hétfő kora délután a Facebook-oldalán jelentette be, hogy megállapodott a Gazprom orosz állami gázvállalattal a magyarországi szállítások folytatásáról.

Mint arról hétfő reggeli cikkünkben részletesen írtunk, több mint három éve tart az alkudozás, hogy mi legyen az 1996 óta hatályos, és többszöri hosszabbítás után idén október 1-én lejáró, hosszú távú orosz-magyar gázszerződéssel.

A magyar fél minél olcsóbb gázt akart, minél rugalmasabb feltételekkel, hogy a változó igényeknek és piaci környezetnek megfelelően könnyen ki lehessen szállni a megállapodásból. Az oroszoknak pedig az volt a legfontosabb, hogy épüljön meg az új, idén január óta működő balkáni gazvezeték magyarországi szakasza, és így déli irányból is behozhassák a földgázt Közép-Európába. Az új vezeték azért fontos számukra, hogy kikerülhessék, és ezzel meggyengíthessék Ukrajnát.

Az alkudozás ezért így nézett ki:

• magyarok: amíg nincs új gázszerződés, addig nem épülhet meg a vezeték;
• oroszok: addig nincs új gázszerződés, amíg nincs kész a vezeték.

Most úgy tűnik, hogy szinte egyszerre teljesíti a két fél a másik feltételét, de az eddig elhangzottak alapján a szerződés néhány nappal előbb írható alá, minthogy az új vezetéken áramolni kezdene a gáz.

A megállapodás lényegi, eddig ismert elemei a következők:

Lesz új vezeték, október 1-én már működik majd, és akár 8,5 milliárd köbméter gázt is be lehet hozni rajta Szerbia felől. A jelenleg ismert lehetőségek alapján csak a Gazprom képes gázt tenni ebbe a vezetékbe.

A Gazprom a következő 15 évben évi 4,5 milliárd köbméter gázt ad el egy magyar kereskedőnek, ez minden bizonnyal az MVM földgázkereskedője lesz. Szijjártó Péter azt mondta, hogy a lakosságot látják majd el ezzel a gázzal. Ugyanakkor ez a mennyiség mintegy harmadával meghaladja a háztartások fogyasztását, úgyhogy még a fogyasztás növekedése esetén (például ha rendkívül hideg tél jönne) is bőven lesz maradék.

A szerződés 10 + 5 évre szól, korábban a magyar fél próbálkozott 5+5+5 éves variációval is, míg az oroszok a fix 20 évet erőltették. A 10 + 5 azt jelenti, hogy 10 év után a magyar fél csökkentheti a megrendelt mennyiséget. Ez azért fontos, mert az EU-ban 2050-ig elvben nullára kellene csökkenteni a földgáz felhasználását, vagyis 2031 után reális lehet, hogy már itthon is kevesebb kelljen. Az utóbbi évek trendje alapján egyébként is csökken a magyar lakosság gázfogyasztása.

Ha a mennyiség csak 10 év után tárgyalható újra, akkor ebből valószínűsíthető, hogy az oroszok szokásuk szerint ragaszkodtak a "take or pay" rendszerhez, ami azt jelenti, hogy ha nem kell annyi gáz, mint amennyi a szerződésben szerepel, akkor is ki kell fizetni. Ugyanakkor az előző hosszú távú szerződésben hiába volt meg ugyanez a kitétel, az oroszok végül nem érvényesítették, hanem a szerződés lejárta után meg lehetett venni a maradék gázt, évenkénti megállapodások alapján.

A közvetlen ukrán-magyar betáplálás megszűnik. Októbertől 3,5 milliárd köbmétert dél felől, az új, Szerbia irányából belépő vezetéken át szállít Magyarországra a Gazprom, a maradék 1 milliárd köbmétert pedig Ausztria felől. Utóbbi irányból eddig is szállított gázt a Gazprom, Ukrajna - Szlovákia útvonalon, észak felől megkerülve Magyarországot. A Gazprom szempontjából ennek azért volt értelme, mert így le tudták foglalni a nyugat felől bejövő vezeték kapacitásának egy részét, és ezzel korlátozhatták a versenyt a magyar piacon (kelet és nyugat felől is jött orosz gáz így). Ugyanakkor a Gazprom képes lesz az Északi Áramlaton keresztül, Németország felől is vinni gázt Ausztriába, úgyhogy Ukrajnát elkerülheti a "nyugati" orosz gáz is.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy az új szerződés alapján olcsóbb lesz a gáz, mint eddig volt, és ez a rezsicsökkentés fenntartásának kedvez majd. Itt valójában nem fix árról, hanem egy árképletről lehet szó. Jelenleg az európai gázárak éppen rendkívül magasak, bőven drágábbak, mint amennyiért éppen a magyar lakosság hozzájut a gázhoz.

A szerződést várhatóan az MVM és a Gazprom vezetői írják majd alá, Szijjártó Péter várakozása szerint szeptember végén.

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk a budapesti körzetek második harmadáról szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy mely pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45% alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50% felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

Budapest 7 - szinte a teljes XIII. kerület

• Hiszékeny Dezső - MSZP; támogatják: P, LMP, MMM

2000-ben kezdett dolgozni a kerületi önkormányzatnak, amit már akkor is Tóth József vezetett. Ez az a kerület, ahol szinte mindig, minden választást az MSZP nyer meg, és ahol a párt jelöltjeiről Tóth József dönt. Hiszékeny alpolgármesterségig vitte a kerületben, 2014 óta pedig parlamenti képviselő, kétszer is megnyerve ezt a körzetet.

• Keszthelyi Dorottya - DK; támogatja: Liberálisok

A DK kerületi elnöke, 2019 óta önkormányzati képviselő a kerületben, és közben Gy. Németh Erzsébet fővárosi alpolgármester irodavezetője is. 2002 és 2008 között a VIII. kerületben volt önkormányzati képviselő. 2002-ben a parlamenti MSZP-frakció mellett szakértőként kezdte a politikai karrierjét, és nyolc év múlva már főosztályvezető volt a Miniszterelnöki Hivatalban.

• Naszádos Zsófia - Momentum

2019 nyaráig a Momentum kommunikációs igazgatója volt, utána az Európai Parlamentben dolgozott képviselői asszisztensként, tavaly óta pedig Kerpel-Fronius Gábor fővárosi alpolgármester tanácsadója.

2018-ban a szocialista Hiszékeny Dezső 56,48%-kal győzött itt, a Fidesz jelöltje (Harrach Tamás) csak 28,49%-ot ért el - ellenzéki szempontból ez az ország legkönnyebben nyerhető választókerülete.

Budapest 8 - a teljes XIV. kerület

• Hadházy Ákos - Momentum; támogatják: MMM, Civil Zugló Egyesület

A szekszárdi állatorvos a korrupció elleni küzdelem emblematikus figurája, rengeteg kormányellenes tüntetés és akció szervezője. Országos hírnevet a trafikrendszer kialakításakor szerzett, amikor még fideszes önkormányzati képviselőként bemutatta, hogy politikai döntéseken múlt a boltok kiosztása. Kilépett a Fideszből, és az LMP-ben folytatta, ahol 2016-ban a párt társelnökévé választották, és abban az évben parlamenti képviselő is lett. A 2018-as választás után lemondott a pártelnökségről, majd kilépett az LMP-ből is, azóta független képviselő, illetve tavaly stratégiai szövetséget kötött a Momentummal.

• Tóth Csaba - MSZP; támogatják: P, DK, Jobbik

Politikai karrierjét a soproni MSZP-ben kezdte, de 2007 óta a zuglói pártszervezetet vezeti. 2010 óta parlamenti képviselő, az elmúlt két választáson egyéniben győzött ebben a választókerületben.

A két jelölt elég keményen egymásnak esett már jóval az előválasztás előtt. Hadházy itteni indításával jelezte a Momentum, hogy nem fogadja el a '18-as egyéni győztesek automatikus újraindítását.

2018-ban Tóth 47,23%-jak győzött itt, a fideszes jelölt (Jelen Tamás) 35%-ot ért el. Ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

Budapest 9 - a X. és a XIX. kerület egy része

• Arató Gergely - DK; támogatják: Jobbik, Liberálisok, MMM

Kőbányai önkormányzati képviselőként kezdte politikai pályafutását az MSZP-ben, még a 20. század végén, és 2002-2010 között a párt parlamenti képviselője volt. Összesen hat évig volt az oktatási minisztérium államtitkára, 2004 és 2010 között. A parlamentbe 2018-ba tért vissza, immár a DK politikusaként. Az országgyűléstől távol töltött 8 évben részben egyetemen tanított, részben pedig az Európai Parlamentben dolgozott a DK-s képviselők mellett.

• Burány Sándor - Párbeszéd; támogatják: MSZP, LMP

Talán a legrutinosabb politikusa az egész előválasztásnak. 1994 óta parlamenti képviselő, volt már miniszter (munkaügyi, 2003-2004-ben), többször többféle államtitkár (a pénzügyi- és gazdasági minisztériumokban és a Miniszterelnöki Hivatalban is). '14-ben és '18-ban is megnyerte ezt a körzetet. Legutóbb azért ült a Párbeszéd frakciójába, mert nem lett volna meg a pártnak az öt képviselője a megalakuláshoz. A leosztás szerint maradna is ott.

• Paróczai Anikó - Momentum

Kispesti önkormányzati képviselő 2019 óta. Országos feltűnést keltett, hogy a kerület szocialista vezetőiről korrupciógyanús ügyeket hozott nyilvánosságra, többek között levideózta egyikük spanyolországi nyaralóját, amely nem szerepelt az illető vagyonbevallásában. Az érintett szocialisták feljelentették, és Paróczait e nyomozás során rabosították.

2018-ban Burány Sándor nagyon szoros eredménnyel (40,78% vs. 39,32%) győzni tudott itt a fideszes György Istvánnal szemben - ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

Budapest 10 - III. kerület nagyobbik része

• Szabó Tímea - Párbeszéd; támogatják: MSZP, Momentum, Jobbik, LMP, DK, MMM

Kihívó nélküli jelölt a Párbeszéd társelnöke, aki a század elején az afganisztáni ENSZ-programnál is dolgozott, később pedig menekülteket segítő jogvédő volt. Az LMP egyik alapítója, 2010-13 között a párt parlamenti képviselője volt. Alapítója lett az LMP-s szakadárokból alakult Párbeszédnek is, amelynek Karácsony Gergellyel a társelnöke. 2014-ben a baloldali összefogás listájáról ismét bejutott a parlamentbe, független képviselő lett, 2018-ban pedig ebben a választókörzetben győzött, és azóta a Párbeszéd frakcióját vezeti.

2018-ban Szabó Tímea 48,15%-kal győzött itt, a fideszes Menczer Erzsébet 36,36%-ot kapott - ellenzéki szempontból ez nyerhető körzet.

Budapest 11 - a IV. kerület nagyobbik, a XIII. kerület kisebbik része

• Varju László - DK; támogatják: Jobbik, Momentum, Párbeszéd, LMP, MSZP, LMP, Liberálisok, MMMű

A mecseki vájárból lett közgazdász ott volt már az MSZP megalapításánál is. 1994-től 2002-ig a Pest megyei közgyűlés képviselője volt, és közben a párt parlamenti frakciójának is dolgozott szakértőként. 2002 óta parlamenti képviselő, és az első négy évben Taksony polgármestere is volt. 2008-ban a gazdasági minisztérium államtitkárává nevezték ki. A DK-nak szintén alapítása óta tagja, és azóta ennek a pártnak a képviselője. Legutóbb ugyanebben a körzetben győzött, és most nincs ellenfele az előválasztáson.

2018-ban Varju László 40,8%-kal nyert, a fideszes Zsigmond Barna (35,8%) előtt - ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

Budapest 12 - XV. kerület egésze, és a IV. kerület kisebb része

• Barkóczi Balázs - DK; támogatják: Jobbik, MSZP, P, LMP, Liberálisok

A DK főállású szóvivője sokáig középiskolai magyartanár volt, illetve politológusként is dolgozott, jelenleg pedig filozófiaszakon tanul. A Malacka és a Tahó zenekar egyik alapítója volt. 2010-ben az MSZP, 2014-ben az Együtt kampányán dolgozott szövegíróként, illetve a pártok online megjelenésein. 2006-10-ben és 2019 óta XV. kerületi önkormányzati képviselő.

• Palocsai Béla - Momentum; támogatja: MMM

Környezetmérnök, 2019 óta önkormányzati képviselő a XV. kerületben.

2018-ban Hajdu László DK-s politikus győzött ebben a körzetben 42,25%-kal, a fideszes László Tamás 37,54%-ot kapott - ellenzéki szempontból nyerhető terep.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

• Mi legyen előbb, cső vagy szerződés? Ez a veleje a földgázról szóló magyar-orosz vitának az elmúlt években.
• Az oroszok a csövet akarták előbb, a magyarok a szerződést.
• A cső október 1-re elkészül, de a szerződéskötésnek nincs határideje, Szijjártó Péter "idén őszre" reméli.
• Szijjártó hétfőn Szentpétervárra utazik, sürgetni a megállapodást.

Magyarország és Oroszország kormánya évek óta alkudozik a földgázról, és úgy tűnik, nagyon közel lehet a megegyezés, csak az nem látszik még, hogy ki tudta a másikra kényszeríteni jobban az akaratát.

A fenti állítás egyik furcsasága, hogy a földgázüzletet a két ország között valójában cégeknek kell majd megkötniük egymással. Ehhez képest az alkudozást kormányközi tárgyalásokon, politikai szinten folytatják. Magyar részről Szijjártó Péter a főtárgyaló, és az üzlet szerepelt az orosz külügyminiszterrel rendezett keddi találkozóján is.

Szijjártó hétfőn Szentpétervárra utazik, hogy a Gazprom vezérigazgatójával folytassa az egyeztetéseket. Azáltal, hogy politikai szinten dől el az üzlet, valószínűsíthető, hogy összekapcsolják más kormányközi megállapodásokkal, ilyen lehet a paksi atomerőmű bővítése vagy akár a Szputnyik-vakcina EU-n belüli népszerűsítése is.

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Hajdú-Biharról szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy mely pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45% alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50% felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál több jelölt indul, a 6 választókerületben összesen 21. A DK és a Momentum 5-5, a Párbeszéd, a Jobbik és az MSZP 2-2 saját jelölttel fut neki az előválasztásnak. További három civil jelölt szintén a Jobbik frakciójába ülne, illetve ha az Új Világ Néppárt debreceni jelöltje győzne, és nem lenne a pártnak frakciója, akkor szintén a Jobbikot erősítené. Egy további független jelölt pedig a Momentumhoz csatlakozna győzelme esetén.

Hajdú-Bihar 1 - Debrecen közel fele

• Fábián István - Párbeszéd; támogatja MSZP

1980 óta tanít a Debreceni Egyetemen, a kémiai tudományok MTA doktora, több külföldi egyetem díszdoktora. 2010-13-ban az egyetem rektora is volt.

• Illés-Rácz Mariann - Civil Fórum Debrecen; Jobbik

Civil jelölt, aki a Jobbik frakciójához tudna csatlakozni. A szervezete több mint tíz éve aktív a városban, jelenleg két képviselőjük van a debreceni önkormányzatban. Kozmetikus, és Debrecen környezetvédelmi bizottságának külsős tagja.

• Pálinkás József - Új Világ Néppárt vagy Jobbik

Miniszterelnök-jelöltként is indul, az általa nemrégiben alapított Új Világ Néppárt jelöltjeként. Ha a pártnak nem lesz frakciója, de Debrecenben egyéniben nyer, akkor a Jobbik csoportjához csatlakozik. Atomfizikus, évtizedekig tanított a Debreceni Egyetemen. Korábban az MDF, az MDNP és a Fidesz tagja is volt. Az első Orbán-kormányban oktatási miniszter, később az MTA elnöke volt, és vezette egy időben a Professzorok Batthyány Körét is. 2006-tól fideszes parlamenti képviselő is volt, másfél évig. Néhány éve hangos kritikusa a Fidesz politikájának.

• Szabó Bence - Momentum; támogatja: LMP

Momentumos önkormányzati képviselő, a párt régiós vezetője. Volt már futár is, most grafikus.

• Varga Zoltán - DK; támogatja: Liberálisok

2020 óta parlamenti képviselő, a lemondott Gréczy Zsolt listás mandátumát örökölte meg akkor. Az MSZP-ben kezdett politizálni, aztán átlépett a DK-ba, összesen 14 évig volt önkormányzati képviselő Debrecenben. Országos hírnévre tett szert, amikor alufóliasisakban jelent meg egy testületi ülésen, így gúnyolva a sorosozással foglalkozó debreceni fideszeseket.

A fideszes jelölt (Kósa Lajos) eredménye 2018-ban: 47,36% - nyerhető körzet.

Hajdú-Bihar 2 - Debrecen közel fele

• Fülep Olivér - Civil Fórum Debrecen; Jobbik

Egy sofőrszolgálat tulajdonosa, és mellette a német OVB helyi kirendeltségénél hitelspecialista.

• Mándi László - Momentum; támogatják: MSZP, P, Jobbik, LMP, MMM

Könyvelő, 2019 óta debreceni önkormányzati képviselő, a Momentum vezető testületének, az Országos Választmányának az elnöke.

• Vaszkó Imre - DK; támogatja: liberálisok

Területi igazgató az OVB-nél, ahol egyik ellenfele, Fülep Olivér is dolgozik. 2019 óta önkormányzati képviselő Debrecenben.

2018-ban a Fidesz jelöltje, Pósán László, 49,4 százalékot kapott - nehéz terep ez az ellenzéknek.

Hajdú-Bihar 3 - Debrecen egy része, és még 15 település

• Kosztin Mihály - Momentum; támogatja: MMM

11 éve önkormányzati képviselő Vámospércsen, és 2019 óta a megyei közgyűlésnek is tagja. 2018-ban az Együtt párt jelöltje volt. Saját vállalkozását vezeti.

• Szabó Zsolt - Civil Fórum Debrecen - Jobbik

Három évig Alabama állam (USA) egy elegáns szállodájában volt pincér, de hazatért, és most tetőfedőként dolgozik.

• Szórádi Sándor - Párbeszéd; támogatja: MSZP

Sokáig tanár volt, Hajdúsámsonon egy évig iskolaigazgató is, de 2008 óta inkább kereskedelmi vezető különböző cégeknél. Nyíracsádon önkormányzati képviselő, és a helyi polgárőrség vezetője is.

• Salamon Gergő - Jobbik; támogatja: LMP

Ő a harmadik a debreceni jelöltek közül, aki az OVB-nél dolgozott, de tavaly óta már a Parlamentben van állása, asszisztens a Jobbik frakciónál. Ő a párt regionális igazgatója is.

• Szörényi Károly - DK; támogatja: Liberálisok

Az SZDSZ-ben kezdte politikai pályafutását a rendszerváltás idején, és alapításakor csatlakozott a DK-hoz. 2019 óta a megyei közgyűlés tagja. Mérnök, vállalkozó és még aranykalászos gazda is.

2018-ban a fideszes jelölt, Tasó László, itt 58,16 százalékkal győzött - ez nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

Hajdú - Bihar 4. - Berettyóújfalu és további 40 település

• Bihary Judit - MSZP; támogatja: Párbeszéd

Ügyvéd Berettyóújfaluban, egy ideig a miskolci egyetemen is dolgozott jogtanácsosként.

• Szabó Patrik - DK; támogatja: Liberálisok

A DK ifjúsági szervezetének tagja, még egyetemista, sportközgazdásznak tanul.

• Szántai László - Momentum; támogatja: Jobbik, LMP

Független önkormányzati képviselő Berettyóújfaluban, korábban 22 évig dolgozott a polgármesteri hivatalnál, kezdetben műszaki munkatársaként, a végén már főtanácsnokként. Azóta saját vállalkozása van, aminek vezetőjeként műszaki ellenőrként dolgozik vízügyi és környezetvédelmi beruházásoknál.

2018-ban a fideszes Vitányi István itt 55,09 százalékkal nyert - nagyon nehéz terep ez az ellenzéknek.

Hajdú-Bihar 5 - Hajdúszoboszló és további 14 település

• Bangóné Borbély Ildikó - MSZP; támogatják: P, DK,

2014 óta parlamenti képviselő, és ugyan legutóbb majdnem Csepelen indult (az utolsó napokban visszalépett az összefogás kedvéért), de ebben a választókerületben, Nádudvaron született, és két évig óvónő is volt itt. 2014-ben pedig ugyanebben a körzetben volt képviselő-jelölt, akkor harmadik lett.

• Kiss László - Momentum; támogatják: Jobbik, LMP, MMM

Egyszerre alpolgármesteri referens Erzsébetvárosban (Budapest, VII. kerület) és megyei képviselő Hajdú-Biharban.

2018-ban a fideszes Bodó Sándor itt 51,58 százalékkal győzött - nehéz terep ez az ellenzéknek.

Hajdú-Bihar 6 - Hajdúböszörmény és további 9 település

• Hegedűs Péter - Jobbik; támogatják: LMP, MMM, Momentum, MSZP, P,

Balmazújváros polgármestere korábban hivatásos katona, harckocsizó századparancsnok is volt. 2018-ban egy időközi választáson lett először városvezető, miután az addigi fideszes polgármestert egy vesztegetési ügyben bebörtönözték. Hegedűs függetlenként győzött, és a következő évben újraválasztották, mindkét megmérettetésen teljes ellenzéki összefogás állt mögötte.

• Tóth József - DK, támogatja: Liberálisok

2006 óta Polgár polgármestere, és 2006-10-ben MSZP-s parlamenti képviselő is volt, azelőtt pedig a megyei közgyűlés alelnöke. Idén februárban azzal került be a hírekbe, hogy amikor megkaphatta volna a koronavírus-elleni oltást, akkor azt felajánlotta települése egyik nála veszélyeztetettebb polgárának.

• Tömöri Zsolt Sándor - Böszörményi Harmadik Oldal Egyesület, Momentum

Jogász, mérnök, MÁV-os, a hajdúböszörményi önkormányzat egykori környezetvédelmi referense független jelölt, aki végül Momentumtól szerzett befogadó nyilatkozatot. Az őt támogató civil szervezetet idén tavasszal alapították, és ő az elnöke.

2018-ban a fideszes Tiba István 48,9%-kal nyert itt - elég nehéz terep ez az ellenzéknek.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk a budapesti körzetek első harmadáról szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy mely pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45% alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50% felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

Budapest 1 - I. - V. kerület, és kisebb részek még a VIII. és IX. kerületekből is

• Csárdi Antal - LMP; támogatják: Jobbik, DK, MSZP, P

A parlamenti pártok mind felvonultak a választókerület jelenlegi parlamenti képviselője mögött. 2018-ban úgy győzött itt egyéniben, hogy a Jobbikon kívül az összes nagyobb ellenzéki párt őt támogatta. Karrierje a Fővám téri Vásárcsarnok egyik zöldséges standjából indult. 2010-ben ferencvárosi, 2014-ben fővárosi, 2018-ban pedig parlamenti képviselő lett, mindvégig az LMP jelöltjeként.

• Gelencsér Ferenc - Momentum; támogatja: MMM

Az I. kerület alpolgármestere 2019 óta. Emlékezetes akciója volt, amikor az önkormányzati választás után 2 nappal egy kisteherautót követett, ami a polgármesteri hivatalból vitt valamit a megbukott fideszes kerületvezető házához, és erről kisfilmet készített. Ő volt az is, aki egy kínai katonai delegáció Várban tett látogatásakor kirakta a tibeti zászlót a hivatala ablakába.

2018-ban itt ellenzéki jelölt, Csárdi Antal győzött 48,73 százalékkal, a fideszes Hollik István második lett 41,8 százalékkal - ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

Budapest 2 - XI. kerület nagy része

• Gy. Németh Erzsébet - DK; támogatják: Jobbik, LMP, Liberálisok

Karrierjét az 1980-as években az úttörőmozgalomban kezdte, és a DK megalakulásáig az MSZP-ben politizált. 2002-2010 között volt már parlamenti képviselő, és közben évekig vezette az MSZP-frakciót a Fővárosi Közgyűlésben is. Volt már főpolgármester-jelölt (2002), és kétszer indult a XVII. kerület polgármesteri székéért is. 2018-ban ugyanebben a körzetben alig maradt le a parlamenti mandátumról. 2019 óta főpolgármester-helyettes, a humán területekért felel ebben a minőségében. A DK vezető testületének, az elnökségnek a tagja.

• Orosz Anna - Momentum; támogatják: MSZP, P, MMM

A Momentum NOlimpia kampányának egyik vezetője, és a 18-as választásig a párt elnökségének a tagja volt. Utána egy évre kiszállt, és a Political Capitalnal volt elemző, aztán a 19-es önkormányzati választásra visszatért, és most a XI. kerület alpolgármestere.

2018-ban ebben a KDNP-s Simicskó István 42,16%-kal éppen csak nyerni tudott, Gy. Németh kevesebb mint ezer szavazattal maradt csak mögötte - ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

Budapest 3 - XII. kerület egésze és a II. kerület egy része

• Hajnal Miklós - Momentum; támogatják: MSZP, P, Jobbik

A Momentum egyik vezetője (elnökségi tagja), és idén nyár óta a fővárosi közlekedést szervező BKK felügyelőbizottságának az elnöke. Benne volt a NOlimpia kampányban, és a párttá alakuláskor ő lett a Momentum első szóvivője, illetve a 2019-es választások (EP, önkormányzati) kampányfőnöke.

• Komáromi Zoltán - DK; támogatják: LMP, Liberálisok

Orvos, egészségpolitikus, az ezredfordulón a Magyar Orvosi Kamara alelnöke volt. A XII. kerületben háziorvosként is rendel, 2014-19-ben önkormányzati képviselő is volt, akkor még az Együtt párt színeiben. A párt feloszlása után csatlakozott a DK-hoz.

• Visi Piroska - ÚVNP, vagy LMP; támogatja: MMM

Ha a Pálinkás József-féle Új Világ Néppártnak nem lesz frakciója, de győzni tud, akkor az LMP-hez csatlakozik. Főszervezője volt az ÚVNP margitszigeti akciójának, amikor a koronavírus áldozatainak neveit kavicsokra írták. Közgazdász, hat gyermeke van, hitoktatóként is dolgozott már.

2018-ban a fideszes Gulyás Gergely 42%-kal győzött itt, 2022-ben helyette a Fidesz Fürjes Balázst indítja majd - az ellenzék számára nyerhető körzet.

Budapest 4. - II. és III. kerület jelentős részei

• Szalai Krisztina - független, Párbeszéd

Színész, rendező, drámaszerző, aki a II. kerületben számos jótékonysági akcióban volt kezdeményező vagy aktivista az utóbbi években - sérült gyerekek, hajléktalanok, kilakoltatással fenyegetett emberek érdekében szervezett gyűjtéseket, programokat. Civil jelölt, és ha győzne, akkor a Párbeszéd frakciójába menne.

Tordai Bence - Párbeszéd; támogatják: MSZP, LMP, Momentum, MMM

Részt vett az LMP, majd az abból kiszakadó Párbeszéd alapításában is, 2018 óta az utóbbi parlamenti képviselője. Látványos parlamenti akciói miatt Kövér László házelnök rendszeresen megbünteti. A 19-es kampányban emlékezetes vitája volt Tarlós Istvánnal, amikor utóbbi egy hangosbeszélővel kiabált vele közvetlen közelről.

• Kálmán Olga - DK; támogatják: Jobbik, MMM, Liberálisok

Gy. Németh Erzsébet főtanácsadója a városházán, a 19-es budapesti előválasztáson a DK főpolgármester-jelöltje volt. Országos ismertségét televíziós újságíróként szerezte, a Hír tévén és az ATV-n is évekig ment politikai beszélgetős műsora, korábban rádiózott és a köztévénél is dolgozott, több könyve is megjelent. A DK elnökségének tagja.

2018-ban itt a fideszes Varga Mihály nyert 41,8 százalékkal, de 2022-ben várhatóan Gór Csaba indul helyette - ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

Budapest 5 - VI. és VII. kerületek egésze

• Beleznay Zsuzsanna - Jobbik; támogatják: LMP, MMM, ÚVNP

Öt évig dolgozott jogászként a Jobbik parlamenti frakciója mellett, 2019 óta terézvárosi önkormányzati képviselő és 2020 óta a kerület alpolgármestere is. A Jobbik kevés fővárosi jelöltjeinek egyike.

• Oláh Lajos - DK; támogatják: MSZP, P, Liberálisok

A választókerület jelenlegi parlamenti képviselője. Már 2006 óta tagja az országgyűlésnek, az első öt évben még az MSZP színeiben volt képviselő, majd a DK megalakulásakor váltott. 2008 és 2010 között államtitkár is volt a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok idején, előbb a környezetvédelmi majd a közlekedési tárcánál.

• Tompos Márton - Momentum

A Momentum egyik alapítója, a párt KorrupcióVadász munkacsoportjának vezetője. Az újpesti önkormányzati lapot kiadó cég felügyelőbizottságának elnöke, fővárosi vonalon pedig a Nagybani Piacot üzemeltető cég igazgatósági tagja.

2018-ban 45,8%-kal simán győzött itt Oláh Lajos (DK), a fideszes jelölt (Bajkai István) csak 37%-ot kapott - ellenzéki szempontból nyerhető körzet.

Budapest 6 - VIII. kerület nagyobb, és a IX. kerület kisebb része

• Csordás Anett - C8; támogatók: Momentum, MMM

Tanár, közösségszervező, drámapedagógus. Alapítója volt a sérült gyerekeket nevelő szülők Lépjünk, hogy Léphessünk nevű egyesületének, az integrált oktatást népszerűsítő Holnap Iskolája nevű szervezetnek és még számos egyéb kezdeményezésnek. Idén a TASZ Szabad-díjjal tüntette ki. A C8 nevű józsefvárosi civil szervezet jelöltje hivatalosan, ahogy az ő jelöltjük volt a kerületben 2019-ben hatalomra jutó polgármester, Pikó András is. Pikó az előválasztáson Csordást támogatja, aki a Momentum frakciójához tudna csatlakozni, ha nyerni tud.

• Demeter Márta - Jobbik; támogatja: Új Kezdet

Védelem- és biztonságpolitikai szakon végzett, és 2014 óta parlamenti képviselő: első ciklusában az MSZP frakciójának volt a tagja, de 2017-ben kilépett a pártból, mert úgy érezte, nem akarják a többiek eléggé Orbán Viktor bukását. Az LMP képviselőcsoportjához csatlakozott, a 2018-as ciklust már velük kezdte, és egy évig a párt társelnöke is volt. Sokáig úgy tűnt, hogy az LMP jelöltje lesz az előválasztáson, de augusztus közepén bejelentette, hogy Jakab Péter meggyőző teljesítménye miatt ezúttal a Jobbik frakciójához csatlakozna.

• Jámbor András - Szikra Mozgalom; támogatják: Párbeszéd, MSZP

A merce.hu egykori főszerkesztője korábban az LMP-nek és az Együtt-Párbeszédnek is szervezett kampányokat, és nagyon sok (önéletrajza szerint több mint 100) civil szervezet munkájában vett részt. Benne volt többek között a netadó, a lex CEU és a Fudan egyetem elleni tüntetések szervezésében. Jelenleg a budapesti városházán dolgozik Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes stábjában. Az őt indító Szikra egy balos-zöld mozgalom, Jámbor az egyetlen jelöltjük az előválasztáson.

• Manhalter Dániel - DK; támogatja: Liberálisok

2005-től egy évig a Miniszterelnöki Hivatalnál volt kommunikációs tanácsadó, 2006 óta az RTL Klubnak készít műsorokat, illetve egyéb külföldi tévéstáboknak is dolgozik. Tíz éve társtulajdonosa és vezetője egy kommunikációs tanácsadó cégnek.

2018-ban a fideszes Kocsis Máténak 40,5% is elég volt a győzelemhez, de 2022-ben várhatóan Sára Botond indul itt - ellenzéki szempontból nyerhető körzet ez.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

Pénteken hozta nyilvánosságra a Civitas Intézet a legfrissebb közvélemény-kutatását, amely alapján a nyár legnagyobb politikai nyertese a DK, illetve a párt miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára.

A felmérés szerint a biztos szavazók között az ellenzéki összefogás a voksok 47, míg a Fidesz 51 százalékára számíthatna, egy most vasárnap tartott választáson.

Ezek szerint még mindig a Fidesz áll nyerésre, de a két tömb közötti különbség, ha lassan is, de folyamatosan csökken. Márciusban a Fidesz még 53 - 44-re, májusban 53 - 45-re vezetett a biztos szavazók között.

Ha az összes megkérdezett válaszait vizsgáljuk, tehát azokat is beleszámoljuk, akik nem biztos, hogy szavaznának, akkor 42 százalékon áll a Fidesz, és 38 százalékon az összefogott ellenzék.

Romlott Orbán megítélése

Látványosan nőtt viszont azok aránya, akik azt szeretnék, hogy Orbán Viktort leváltsák a miniszterelnöki posztról, májushoz képest 40-ről 47 százalékra, míg a miniszterelnök maradását óhajtók száma a statisztikai mérés hibahatáron belül, 2 százalékponttal csökkent, 46-ról 44-re. A felmérésből az látszik, hogy a bizonytalanok száma csökkent érdemben tavaszhoz képest, és ebből az ellenzék profitálhatott.

A kutatásból ugyanakkor az derült ki, hogy a lakosság nagy része továbbra sem hisz abban, hogy a kormányváltás lehetséges: az emberek 55 százaléka inkább a Fidesz győzelmére számít, és az ellenzéki szavazóknak is csak 47 százaléka bízik egyértelműen a saját tábora győzelmében.

Az ellenzéki pártok egyedül semmire sem mennének

Ha nem lenne ellenzéki összefogás, akkor a Fidesz hatalmas győzelmet aratna, mert ha a pártok egyenkénti támogatásáról kérdezik az embereket, akkor egy mostani választás alapján a Fidesz hatalmasat nyerne, és valószínűleg maradna a kétharmados többsége is (az arányok a pártot választani tudó, és részvételüket biztosra ígérők válaszait mutatják, utána zárójelben azt jelezzük, hogy a májusi Civitas méréshez képest milyen irányú és hány százalékpontos a változás):

• Fidesz: 51% (-3)
• DK: 17% (+4)
• Jobbik: 12% (-2)
• Momentum: 8% (nincs változás)

----- parlamenti küszöb ----

• Mi Hazánk: 3% (nincs változás)
• Kétfarkú Kutya Párt: 3% (+1)
• MSZP: 2% (nincs változás)
• LMP: 2% (nincs változás)
• Párbeszéd: 1% (nincs változás)
• bizonytalan, nem szavazna: 18% (-5)

Dobrev vezet a miniszterelnök-jelöltek között

Az ellenzéki összefogásra szavazni készülők között így alakul a kormányfő-jelöltek támogatottsága (zárójelben a változás mértéke májushoz képest):

• Dobrev Klára: 32% (+7)
• Jakab Péter: 23% (-7)
• Karácsony Gergely: 16% (-4)
• Márki-Zay Péter: 11% (+4)
• Fekete-Győr András: 5% (-1)
• Pálinkás József: 2% (+1)
• Nem tudja vagy mást támogatna: 10 %+ 1% (nincs változás)

Ha a miniszterelnök-jelölti verseny második fordulójába a jelenleg első három helyen álló jelölt jutna be, akkor az ellenzéki elkötelezettségű szavazók szintén Dobrev Klárát hoznák ki nyertesnek:

• Dobrev Klára: 37%
• Jakab Péter: 30%
• Karácsony Gergely: 24%

(A többiek nem szavaznának, vagy nem döntötték még el, hogy egy ilyen versenyben kit támogatnának.)

A teljes kutatás itt olvasható.

• A levélszavazás indulásával elkezdődött a német parlamenti választás.
• Három pártnak van reménye arra, hogy kancellárt adjon. Közülük a legnépszerűbb jelöltnek a leggyengébb a pártja.
• Négy párt jöhet szóba a koalíciós tárgyalásokkor, és a közvélemény-kutatások szerint közülük legalább háromnak össze kéne fognia a többséghez. Ezt összehozni nagyon nehéz lesz.
• Régóta kereszténydemokrata-zöld kétpárti koalíciót várt a világ, de a mostani állás szerint ez nem reális opció.

Elkezdődött a parlamenti választás Németországban, ugyanis hétfő óta levélben már le lehet adni a szavazatokat. Aki személyesen akar rész venni, annak szeptember 26-ig kell várnia, de a koronavírus miatt arra lehet számítani, hogy nagyon sokan inkább a postára bízzák a szavazatukat.

Izgatott az egész világ

A kampány is elkezdődött ezen a héten, és az egész világ figyeli a fejleményeket, hiszen:

Németország Európa legerősebb gazdasága, az Európai Unió politikáját sok tekintetben leginkább befolyásolni képes állama.

A Biden-kormány szeretné világpolitikai szinten is aktivizálni a németeket a saját oldalán, miközben a német gazdaság nagyon sok szállal kapcsolódik az oroszhoz (rengeteg földgázt vásárol onnan) és a kínaihoz (rengeteg autót és gépet ad el oda), úgyhogy globális szempontból sem mindegy, hogy milyen irányt vesz a következő berlini kormány.

A német pozíció klímavédelmi szempontból is fontos, a világ erősen iparosodott gazdaságai közül egyedüliként kezdték bezárni egyszerre az atom- és szénerőműveiket is, és jelentős állami támogatást nyújtanak a megújuló technológiáknak.

Nem utolsósorban a közép-európai régiónak is fontos, hogy milyen kormány alakul majd Berlinben a rendkívül szoros gazdasági kapcsolatok miatt.

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Borsod-Abaúj-Zemplénről szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy mely pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45% alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50% felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

A megye hét egyéni választókörzetében az MSZP 5, a Jobbik 4, a DK és a Momentum 2-2 jelöltet indít, és indul 2 civil jelölt is, akik annak ellenére is az LMP frakcióhoz csatlakoznának győzelmük esetén, hogy a párt az előválasztáson egyébként mást támogat.

Borsod 1 - Miskolc fele és még 5 település

• Csabalik Zsuzsanna - Civil Bázis, LMP

Miskolc alpolgármestere, a Tanítanék mozgalom aktivistájaként lett ismert a városban, egyik szervezője volt a "kockás inges mozgalom" néven országossá bővült pedagógus-tüntetéseknek is. Nincs pártja, ezért egy ideig bizonytalan volt az indulása.

• Simon Gábor - MSZP; támogatja: P

27 éve önkormányzati képviselő Miskolcon, és 2002-től 2014-ig parlamenti képviselő is volt - kétszer egyéniben győzött, de nem itt, hanem a másik miskolci körzetben.

• Szilágyi Szabolcs - Jobbik; támogatja: DK, LMP

2014 óta jobbikos önkormányzati képviselő Miskolcon, 2018 óta a parlamenti frakciónak is dolgozik szakértőként. Volt már villanyszerelő és tartalékos katona is. Az LMP már korábban megállapodott a Jobbikkal a támogatásáról, minthogy befogadói nyilatkozatot adtak Csabalik Zsuszannának.

Ebben a körzetben indult a múltkor Jakab Péter, aki alig maradt le a győzelemről 2018-ban.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 38,96% – könnyen nyerhető körzet.

Borsod 2 - Miskolc fele és még 5 település

• Hegedűs Andrea - DK; támogatják: Jobbik, Liberálisok, MMM

Tanár, 2002-2010 között szocialista önkormányzati képviselő volt, 2019 óta pedig a DK színeiben politizál ott. Miskolc humánpolitikai tanácsnoka.

• Varga László - MSZP; támogatják: P, Momentum, LMP

2006 óta parlamenti képviselő, 2014-ben egyéniben megnyerte ezt a körzetet, de legutóbb kikapott, így listáról jutott be.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 38,06% - könnyen nyerhető körzet.

Borsod 3 - Ózd és még 70 település

• Farkas P. Barnabás - Jobbik; támogatják: DK, LMP, Momentum, MMM

Ózd jelenlegi alpolgármestere.

• Kiss Sándor - MSZP; támogatja: P

Ózd korábbi alpolgármestere.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 48,1% - nehéz terep az ellenzéknek.

Borsod 4 - Kazincbarcika és még 81 település

• Hornyák Evelin - Momentum; támogatják: MSZP, P

Az Európai Parlamentben dolgozik Donáth Anna mellett, előtte Angliában tanult, de Kazincbarcikán született.

• Koleszár István - független, LMP

A sajószentpéteri vállalkozó 2018-ban az LMP jelöltje volt, 2019-ben pedig függetlenként indult a város vezetéséért - 12 százalékkal a harmadik lett. Most is függetlenként indul, de az LMP-től kapott befogadó nyilatkozatot esetleges győzelme esetére.

• Üveges Gábor - Jobbik; támogatják: DK, LMP, MMM

2006 óta Hernádszentandrás független polgármestere. BioSzentandrás néven ökogazdálkodási programot indított, ami több európai díjat is nyert.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 44,7% - nyerhető körzet.

Borsod 5 - Sátoraljaújhely és még 97 település

• Berger Zsolt - Momentum; támogatják: MSZP, P

Önkormányzati képviselő Sárospatakon, és egy borászati céget vezet. Régebben újságíró is volt.

• Erdei Sándor - Jobbik; támogatják: DK, LMP, MMM

Önkormányzati képviselő Miskolcon, és ő a városi állatkert ügyfélkapcsolati koordinátora is. Korábban Rokker Zsoltti néven pop-paródiákat is előadott.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 49,03% - nehéz terep az ellenzéknek.

Borsod 6 - Tiszaújváros és még 41 település

• Jézsó Gábor - MSZP; támogatják: P, DK, Momentum, MMM

2014 óta tiszaújvárosi önkormányzati képviselő, mellette hittantanár, végzettsége szerint teológus. Egy amatőr színházi társulat tagja.

Itt nincs tétje az előválasztásnak, egyetlen jelölt van, miután a jobbikos Bíró László visszalépett - Bíró a 2020-as itteni időközi választáson alulmaradt a Fidesz jelöltjével szemben.

A fideszes jelölt eredménye 2020-ban: 50,51% - nehéz terep az ellenzéknek.

Borsod 7 - Mezőkövesd és még 53 település

• Kormos Anna - MSZP; támogatják: P, Momentum, MMM

Mezőcsáti önkormányzati képviselő, volt ápolóként több kormányellenes megmozdulás helyi szervezője.

• Sermer Ádám - DK; támogatja: Liberálisok

A DK és a Liberálisok megállapodásának köszönhetően lett jelölt, utóbbi párt ügyvivője. A marihuána engedélyezéséért küzdő Legalizálj Egyesület vezetője. 2019-ben főpolgármester-jelölt volt, de végül visszalépett Karácsony Gergely javára.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 49,3% - nehéz terep az ellenzéknek.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Baranyáról szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy mely pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45% alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50% felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

Baranya négy választókörzetében a Jobbik, a DK és a Momentum 3-3, a Párbeszéd, az MSZP és az LMP 1-1 jelöltet indít.

Baranya 1 - Pécs fele és még 5 település

• Mellár Tamás - Párbeszéd; támogatja: MSZP, Jobbik, LMP, MMM

2018-ban egyike volt a három vidéki ellenzékinek, aki győzni tudott a parlamenti választáson. Akkor függetlenként indult, végül a Párbeszéd frakciójába ült be, és ott is folytatná a parlamenti munkát. Egykor Fidesz-közeli közgazdászként volt ismert, de azóta már hangos kritikusa Orbán Viktor kormányának. Az ezredfordulón a KSH elnöke volt. A rendszerváltáskor az MDF tagja volt, 2006-tól egy évig pedig fideszes önkormányzati képviselő volt Pécsen.

• Nemes Balázs - Momentum; támogatja: DK, Liberálisok.

A Momentum már 2018-ban is elindította ugyanitt. Alapítója a pártnak, 2018-ban Fekete-Győr András ellen elindult a pártelnökségért is, hiába. 2019-ben a Momentum EP-listáján a 3. volt, ha még egy ember bejut onnan, akkor most Brüsszelben élne.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 36,9% – könnyen nyerhető körzet.

Baranya 2 - Pécs külső fele és még 17 település

• Keresztes Lóránt - LMP; támogatja: MSZP, P, Új Kezdet

Nemrég még az LMP társelnöke volt, és jelenleg is parlamenti képviselő. Az LMP korábban kétszer is jelölte Pécs polgármesterének. Az MSZP eredetileg nem őt, hanem a másik jelöltet akarta támogatni.

• Szakács László - DK; támogatja: Jobbik

Szakács jelenleg az MSZP parlamenti képviselője, de a jelölt-állítási alkudozások közben valahogy a DK-val állapodott meg, úgyhogy a szocialisták kizárták.

Az a különös helyzet alakult itt ki, hogy két aktív parlamenti képviselő feszül egymásnak.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 40,11% - nyerhető körzet.

Baranya 3 - Mohács és még 103 település

• Frey Benjámin - Momentum; támogatja: DK, Liberálisok

Biológus, a Momentum mohácsi alapszervezetének vezetője, hobbiméhész.

• Schwarcz-Kiefer Patrik - Jobbik; támogatja: MSZP, P, LMP, MMM

A Jobbikon kívül a német kisebbségi önkormányzatban is aktív. Tagja a megyei közgyűlésnek.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 57,6% - nagyon nehéz terep az ellenzéknek

Baranya 4 - Szigetvár és még 173 település

• Alpár György - Jobbik; támogatja: LMP, MMM

Drávaszerdahely polgármestere 2006 óta, és megjelent egy mulatós lemeze is.

• Koltai Péter - MSZP; támogatja: P

Szentlőrinc független polgármestere 2014 óta.

• Szarkándi Lajosné - DK;

A megyei közgyűlés képviselője, szociálpedagógus.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 48,9% - nehéz terep az ellenzéknek.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

2018 nyarán, amikor egymás után harmadszor is kétharmados többséggel kezdhette meg kormányzását Orbán Viktor, azt írtuk, hogy „Ebből tényleg rendszerváltás lett”, és megkíséreltük bemutatni az új rendszert, amiben élünk. Arra jutottunk, hogy az ország leginkább egy uradalomra hasonlít, élén a gazdával, körülötte intézőkkel, alattuk cselédekkel.

2022 tavaszán ismét parlamenti választást rendeznek Magyarországon, és az ellenzéki előválasztással a kampány már most elkezdődik. Ez jó ürügy, hogy ismét felmérjük Magyarország politikai helyzetét.

Ezt a helyzetet érzékletesen illusztrálja a parlamenti ciklus legkomolyabb kihívása, a járvány kezelése, és annak következményei, hiszen egy válság mindig kidomborítja a kormány és az ellenzék képességeit.

Zseniális járványkezelés halálozási rekorddal

A 2021. augusztusi állás szerint lakosságarányosan Peru után Magyarországon haltak meg legtöbben a koronavírus miatt a világon. Magyarország úgy tartja ezt a szomorú helyezését, hogy az európai oltási programnak köszönhetően nyár eleje óta nem volt nap, hogy húsznál több honfitársunk hunyt volna el a betegségben, és július óta tíznél is kevesebb volt a napi áldozatok száma. Idén tavasszal alig néhány hónap elég volt a tragikus helyezéshez.

A környéken másutt is nehéz volt a járvány, a listán Csehország a 4., Bulgária a 7., Szlovákia a 11., azaz a hozzánk hasonló földrajzi és anyagi helyzetű országokban is nagyon sok volt a halott. De mindannyiuk közül Magyarországon volt a legtöbb.

Még úgy is, hogy a magyar kormány a környékbeli országoknál gyorsabban kezdte meg az oltások beadását, mert az EU-s programon felül Oroszországból és Kínából is vásárolt vakcinákat, ami közel két hónapig a világ élvonalába repítette a magyar oltási mutatókat. Továbbá a járvány kezdetén a magyar kormány lakosságarányosan több lélegeztetőgépet vásárolt, mint bármely másik ország a világon. Mégis, Európa legrosszabb halálozási statisztikája a miénk volt.

Hogy ebben az emberéleteket követelő kudarcban mennyire számított az egészségügyi ellátórendszer gyengesége, és ezzel összefüggésben a magyarok rossz fizikai állapota, vagy éppen az itt élők fegyelmezetlen viselkedése vagy a kormány által túl óvatosan elrendelt korlátozások lazasága, azt egyelőre nem tudjuk. A legvalószínűbb, hogy az egészségügy régóta tartó elhanyagolása és a védekezési intézkedések elodázása együtt okozták a tragédiát.

Ennek ellenére a kormány kiugró sikerként értékeli a járvány kezelését, Orbán Viktor például azt mondta, hogy „a járvány kezelésének, bár ebben nem osztanak érmet, az egyik dobogósa biztosan Magyarország”. És ezt igen sokan el is hiszik. Tavasszal, amikor a legtöbb halálos áldozatot szedte a járvány, akkor is úgy vélekedett a lakosság többsége, hogy a kormány jól, vagy inkább jól kezelte a járványt.

A sok elveszett életért politikai felelősséget senki sem vállalt, az egészségügyért felelős miniszter és a stábja is a helyén van. Két kórházigazgató bukott csak bele a járvány körüli nehézségekbe: mindketten azért, mert ellenálltak, amikor a nem covidos betegeik hazaküldésére utasították őket 2020 tavaszán.

A járvány leginkább pusztító harmadik hulláma nem rontotta érdemben a kormánypárt megítélését, illetve nem erősítette meg az ellenzék pozícióit. Pedig ennél megrázóbb, szó szerint életbevágóbb kérdés aligha rendíthette volna meg békeidőben a társadalmat.

Ez arra utal, hogy a kormányzati propaganda rendkívül erős, illetve a politikai elkötelezettség olyan hitkérdéssé vált, amelyet nem nagyon változtathat meg semmilyen, még brutális tapasztalás sem.

A most induló kampányban a pártok a túloldalról aligha lesznek képesek meggyőzni tömegeket, hogy álljanak át. Annyira elutasítóak a másik oldallal szemben az elkötelezett szavazók, hogy ha csalódnának is, legfeljebb otthon maradnának, de a túloldalt aligha támogatnák. Egyetlen lehetőségük marad ezért a pártoknak: a kevésbé elkötelezett szimpatizánsok mozgósítása, feltüzelése. Ezt a feladatot az tudja jobban végrehajtani, aki inkább képes a célcsoport érzelmeire, indulataira hatni. Úgyhogy a következő hónapokban sem a racionális vita lesz a meghatározó eszköze a politikai vetélkedésnek.

A teljesítmény senkit sem érdekel

Így aligha lesz szó a negyedik Orbán-kormány valós teljesítményéről. Amit eddig láttunk a kampányból, az a kormány részéről kimerült a szexuális tabuk kéjes ünneplésében, illetve az ellenzék részéről az elszámoltatási ígéretek licitjében. Holott a járvány okozta tragédia egyébként kidomborította az Orbán-kormányok egyik legfőbb gyengeségét: azt, hogy a tömegeket érintő közpolitikai ágazatokban, mint amilyen az oktatás, egészségügy, szociálpolitika, versenykepésség javítása, környezetvédelem, alig vannak látható eredményei. Ezek a nem fontos ügyei a kormányzásnak, nem törődnek ezekkel a feladatokkal, alig fordítanak pénzt rájuk. Az elmúlt másfél évben az egészségügy esetében ez nagyon feltűnővé vált.

Olyannyira nem fontosak e területek, hogy az állam sorra adja le ezeket a feladatokat:

a közoktatásban megduplázódott 2010 és 2019 között az egyházi fenntartású intézmények száma (az általános iskolák több mint 15, míg a gimnáziumok 29 százaléka volt már abban az évben egyházi kézben); idén elajándékozta szinte az összes vidéki és a legtöbb fővárosi egyetemét is az állam; a 300 legnehezebb helyzetben lévő település felzárkóztatását a Máltai Szeretetszolgálatra bízta; az árvaellátás a legtöbb megyében szintén egyházak feladata lett; a tehetséggondozás pedig már alapítványokhoz tartozik. Folyamatosan vonul ki az állam a közszolgáltatásokból, nemrégiben az utak koncesszióba adása merült fel, illetve törvény született már a hulladékkezelés kiszervezéséről is. A sport és az erőszakszervezetek irányítása maradt csak olyan nem profitorientált feladat, aminek finanszírozásában és szervezésében a kormány komolyan érdekeltnek látszik. Ahol viszont van pénzbevételi lehetőség, ott van kreatív energia, például az adószedés hatékonyságát érdemben sikerült növelni a rendszer digitalizálásával.

A bűnüldözés tűnik még a legsikeresebb ágazatnak a hagyományos állami feladatok közül, hiszen 2013 óta folyamatosan csökken a regisztrált bűncselekmények száma. Bő tíz éve még 450 ezret regisztráltak Magyarországon egy év alatt, tavaly nem egészen 170 ezret. A statisztika egész Európában látványosan javult ebben a 10 évben. A városok bekamerázása, a készpénzforgalom csökkenése, a háztartásokban használt technikai eszközök olcsóbbá válása, illetve személyre szabása mind hozzájárultak ahhoz, hogy a betörések és a rablások megritkuljanak. A fiatalok tömeges kivándorlása és a társadalom öregedése is segíthette a statisztika javulását, és részben a közmunkarendszer sikere is állhat a háttérben.

Nem véletlen, hogy a rendvédelemért felelős belügyi tárca alá tartozik a közmunka, amit a kormány a nincstelenek fegyelmezésére is használ. A legleszakadtabb környékek, nyomortelepek lakóinak elcsendesüléséhez hozzájárul, hogy olcsón, sok kábítószerhez juthat a lakosság. A herbál vagy biofű néven terjesztett szintetikus drog napi adagja néhány száz forintért a kistelepüléseken is könnyen beszerezhető, a hatóságok alig foglalkoznak a terjesztők üldözésével; a házi pálinkafőzést pedig kifejezetten szorgalmazza az állam.

Bár a kormány a gazdaság növekedését a legnagyobb sikerei között szokta emlegetni, az itt elért eredmények szakmai körökben meglehetősen vitatottak. Még a miniszterelnök feltétlen hívének számító Matolcsy György jegybankelnöknek is az a véleménye, hogy a magyar kormány gazdasági teljesítménye csak közepes volt 2010 óta a régiós országokéhoz képest (helyzetértékeléséhez hozzáteszi, hogy ha 2013 után is miniszter maradhatott volna, a teljesítmény jobb lett volna).

Az életszínvonal ezzel együtt is növekedett, ahogy egyébként az egész régió virágzásnak indult a 10-es években. A globális gazdaság pénzbősége által vezérelt befektetések, továbbá a kivándorlás az EU nyugati országaiba komoly munkaerő-hiányhoz vezettek. Ez a fizetések emelkedését hozta, még akkor is érezhetően javítva a háztartások jelentős részének a helyzetét, ha a forint folyamatos gyengülése miatt a bérnövekedés értéke közel sem nem volt akkora, mint az forintban kifejezve évről évre látszott.

Az életszínvonal folyamatos, kismértékű emelése az Orbán-kormányok népszerűségének egyik záloga volt, erről a miniszterelnök is megemlékezett tavaly februárban Rómában, amikor azt mondta, hogy a gazdasági siker a kormányzati rendszerének az előfeltétele, és ha a mutatók rosszabbodnak, akkor őt másnap „megölik”.

A növekedést 2013 és 2019 között végig sikerült tartani, nagyjából hasonló pályán, mint az EU többi posztkommunista országának, bár az élbolytól leszakadtunk. Ez az emelkedés azonban a járvány miatt megbicsaklott, és hogy ezt sikerül-e a választásig elfeledtetni a Fidesz szavazóival, az a kampány egyik legfontosabb kérdése lesz.

Hosszú évek óta súlyos konfliktusok terhelik az EU-s intézmények és két tagállam kapcsolatát: Magyarország és Lengyelország ellen is eljárás folyik a jogállamiság rendszerszintű veszélyeztetése miatt, és a két ország egyre autoriterebb berendezkedése nyomán merült fel, hogy feltételekhez kössék az EU-s támogatások kifizetését.

A viták sokszor igen élesek voltak eddig is, a legutóbbi tanácsülésen már két miniszterelnök is felvetette például Orbán Viktornak, hogy léptesse ki országát az EU-ból, ha ennyire elfogadhatatlanok számára az értékei, de a nagy összefeszüléseknek sok pénzbe kerülő fejleményei eddig nem voltak: a két renitens fizette a tagdíjat, és kapták az annál sokkal több pénzt jelentő támogatásokat. 2020 decemberében a két kormány még azt is kizsarolta, hogy egyelőre az EU-s intézmények ne tudják visszatartani a kifizetéseket antidemokratikus tendenciákra hivatkozva.

Az Európai Bizottság ugyanakkor egyelőre visszatartja az újjáépítési alapból (RRF) a két tagállamnak járó pénzeket, hivatalosan azért, mert nem teljesen elégedettek a pénz elköltésére leadott magyar és lengyel tervekkel. A két kormány szerint politikai okok miatt késleltetik a kifizetéseket, és magabiztosak abban, hogy hamarosan hozzáférhetnek a pénzükhöz. Úgy tűnik, hogy a feszültség ezeken a szálakon egyre fokozódik, élesek a nyilatkozatokat, a magyar kormány plakátokon kérdezi a lakosságot, hogy ugye bosszantja őket Brüsszel.

De van két történet idén nyárról, amelyek arra utalnak, hogy mégis van egy határ, ami után készek gesztust tenni Varsóban és Budapesten is Brüsszelnek: amikor már nem pénzek megvonásával, hanem pénzbüntetés fizettetésével fenyegetik őket.

A lengyel bíróbüntető bíróságok esete

Lengyelország ellen kifejezetten a bírósági reformok miatt megy az úgynevezett hetes cikkely szerinti, jogállamisági eljárás. Az Európai Bizottság (több más kifogása mellett) elfogadhatatlannak tartotta, hogy létrehoztak egy bírók regulázására hivatott különbíróságot, amelynek tagjait egy olyan testület nevezte ki, amelyet kormánypárti politikusok választottak meg. Az EU-s intézmények, de sok lengyel bíró is úgy vélte, hogy a fegyelmi tanácsnak nevezett testület azért alakult, hogy politikai nyomást helyezzenek az ítélkezésre. A fegyelmi tanács a "rossz ítéletet" hozó bírák ellen is felléphet, és büntettek meg például bírót azért, mert az EU Bíróságától kért állásfoglalást egy ítélet előtt (hasonló helyzetből Magyarországon is volt már botrány).

2018-ban indult kötelességszegési eljárás a fegyelmi tanács felállítása miatt a lengyel kormány ellen. A Bizottság és a varsói kormány nem bírtak megegyezni, úgyhogy 2019-ben az EU Bírósága elé került az ügy. 2020-ban a bíróság hozott egy úgynevezett ideiglenes határozatot, felszólítva a lengyel kormányt, hogy a fegyelmi tanács működését függessze fel a tényleges ítélet meghozataláig. Erre a lengyel kormány megkérdezte a lengyel Alkotmánybíróságot, hogy ezt a határozatot muszáj lesz-e betartania, és a lengyel alkotmánybírák idén nyáron úgy döntöttek, hogy nem kell.

Itt már kezdett válságosra fordulni a helyzet, ha ugyanis egy tagállam nem tartja be az EU-s bíróság határozatait, akkor az az egész EU jogi szerkezetét fenyegeti. Annyi segített a helyzet kezelésében, hogy itt nem egy végleges luxembourgi ítéletről volt szó, csak egy ideiglenesről. Ugyanakkor mindenki arra számított, hogy a végleges határozat is a lengyel kormány ellen szól majd, és akkor tényleg nagy baj lesz.

Hamarosan újabb szintet lépett a vita: a lengyel miniszterelnök állásfoglalást kért a lengyel alkotmánybíróságtól arról is, hogy a végleges ítéleteket is mindenképpen végre kell-e hajtania a kormánynak. Az Európai Bizottság válaszul kötelezettségszegési eljárást indított Németország ellen.

Azért Németország ellen, mert 2020-ban a német alkotmánybíróság hibásnak ítélt meg egy EU Bíróságon hozott döntést - ami még úgy is veszélyes precedensnek tűnt, hogy később nem lett következménye a konkrét ügynek, (mert a német alkotmánybírák egy kormányzati jelentés nyomán később elfogadták azt a pénzügyi lépést, aminek a jogszerűségéről az egész vita kerekedett). Mégis, a Bizottság nyomatékosítani akarta, hogy semmilyen alkotmánybíróság sem mondhatja azt, hogy az adott tagállam nemzeti jogrendszere az EU-s jog felett áll, hiszen akkor minden ország kiválogathatná, hogy melyik szabályt akarja betartani, és melyiket nem.

Közben az EU Bírósága meghozta a végleges ítéletet a lengyel fegyelmi tanács ügyében: kimondta, hogy a testületet fel kell oszlatni. Döntésüket segíthette, hogy a lengyel legfelsőbb bíróság is úgy határozott, hogy a bírók megbüntetésére létrehozott testület jogellenesen alakult. (Ezt a testületet is megpróbálta korábban átalakítani a lengyel kormány a bírák egy részének a kényszernyugdíjazásával, de az a terv is elbukott az EU Bíróságának egy korábbi ítéletével.)

A vita ezen a ponton vált teljesen kiélezetté: ha a lengyel kormány nem hajtja végre az EU Bíróságának az ítéletét, és ehhez a lengyel alkotmánybíróság ad jogalapot a miniszterelnök kérésének megfelelően, akkor feloldhatatlan patthelyzet alakul ki. Közben a Bizottság kilátásba helyezte, hogy ha augusztus 16-ig nem oszlatja fel a lengyel kormány a fegyelmi tanácsot, akkor pénzbüntetést vet ki Lengyelországra.

A feszültséget a múlt hétvégén csillapította Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke, az ország legbefolyásosabb politikusa. Azt mondta, hogy a fegyelmi tanácsot jelenlegi formájában megszüntetik. Hogy ez konkrétan mit jelent, és mi lesz helyette, az egyáltalán nem világos, de az biztos, hogy az eddigi nagyon kemény lengyel álláspont felpuhult. Közben a lengyel alkotmánybíróság elhalasztotta a második döntését az EU bírósági ítéletek végrehajtásával kapcsolatban.

Úgy tűnik, hogy a két jogrendszer végső összefeszülésekor, a pénzbüntetés közvetlen fenyegetettsége idején Varsó időt akart nyerni, és egy gesztust tett a kompromisszum felé.

Párhuzamos történet Magyarországon

Hasonlónak tűnik egy magyar eset is, szintén idén nyárról. Június elején jelent meg egy kormányhatározat arról, hogy többé nem lehet civil szervezeteknek névtelenül pénzt adományozni. Aztán két hét múlva a határozatot indoklás nélkül visszavonták.

A történet előzménye itt is egy EU Bírósága által hozott határozat. Az Európai Bizottság 2017-ben indított kötelezettségszegési eljárást, mert Magyarországon megkülönböztető címke viselésére, és az adományozók neveinek nyilvánosságra hozatalára kötelezték a külföldről pénzt elfogadó civil szervezeteket. Itt sem született kompromisszum a kormány és a Bizottság között, úgyhogy az EU Bírósága elé került a magyar törvény, ahol 2020 júniusában kimondták, a jogszabály szembemegy az uniós joggal.

A magyar kormány nem mondta, hogy ránk nem vonatkozik az EU-s bíróság, csak éppen nem csinált semmit, majdnem egy éven keresztül. A 444 információi szerint a Bizottság megüzente, hogy az ítélet végre nem hajtása miatt újabb eljárás, és az ebből fakadó pénzbüntetés következik.

Idén májusban végül visszavonta a magyar parlament a a 2017-es törvényt, és ezzel úgy tűnt, hogy megoldódott az ügy. A pénzbüntetés élesítésére mozgósított brüsszeli erőfeszítéseket leállították. De jött ezután még egy kör.

Június végén a magyar kormány úgy határozott, hogy nemcsak a külföldi adományozók neveit kell nyilvánosságra hozni, hanem minden adományozóét, sőt, a céges adományok esetében a tulajdonosokat kell megnevezni. Ez szembement az eredeti törvény ügyében hozott EU-s bírósági ítélettel, mert abban többek között az is szerepelt, hogy a személyes adatok védelmét indokolatlanul korlátozta a külföldi magánszemélyek adományainak listázása. Ugyanez a magyar adományozókra is vonatkozik, jött a figyelmeztetés állítólag Brüsszelből, ahol nem hivatalos információink szerint újra elővették a pénzbüntetés kivetését előkészítő papírokat a magyar kormányrendelet megjelenése nyomán. Sok jel szerint ez a fenyegetés komolyan számíthatott, amikor a magyar kormány másodszorra is visszavonta az adományokról szóló szabályozást.

Hasonlóan a lengyel példához, akkor lépett hátra a magyar kormány, amikor a pénzbüntetés már közvetlen fenyegetéssé vált. A következő nagy ütközet mindkét kormány részéről az újjáépítési alapból (RRF) járó pénzek lehívása lesz, amihez egyezségre kell jutniuk az Európai Bizottsággal.

• Elképesztő fordulatokkal teli kémtörténet bontakozott ki augusztus elején keleti szomszédunknál.
• Azzal kezdődött, hogy egy ukrán bíró kertjében 150 ezer dollárt találtak elásva 2016-ban.
• A bírót azóta legalább kétszer, de lehet hogy háromszor elrabolták, legutoljára az ukrán titkosszolgálat emberei, akiket az ukrán korrupció-ellenes nyomozók üldöztek, autóval, fényes nappal, Kijev forgalmas utcáin.
• Az ukrán ellenzék szerint az egész összefügg azzal, hogy Zelenszkij elnök beárulta tavaly a saját titkosszolgálatát Lukasenkának, illetve rajta keresztül Putyinnak.
• Amikor azok el akartak rabolni egy utasszállító gépet, rajta a Wagner csoport 33 zsoldosával.

Mikola Csausz bíróként kereste kenyerét Ukrajnában több évtizeden át, és néha politikaialag motivált ítéleteket is hozott, a 2014-es forradalom előtt is, tüntetőket büntetve a KRESZ megsértéséért, később pedig az oligarchák küzdelmeiben kapott szerepeket, már a nyugatos kormány igényei szerint. Nem csinált ügyet abból, hogy éppen milyen irányvonal a meghatározó Kijevben, igyekezett mindig megfelelni az elvárásoknak.

Ám ez is kevés volt egy biztonságos karrierhez, mert 2016 augusztusában házkutatási paranccsal érkeztek otthonához a korrupció-ellenes hivatal munkatársai. A hivatalt amerikai követelésre hozták létre, egy sziget az ukrán államigazgatáson belül, viszonylag nagy önállósággal és igen kevés eredménnyel, mert hiábavaló küzdelmet vívnak a munkájukat sokféleképpen akadályozó egyéb igazságszolgáltatási szervekkel.

A korrupció-ellenesek azonban aznap forró nyomon voltak, felásták Csausz bíró kertjét, és uborkás üvegekbe rejtve 150 ezer dollár készpénzt (akkori árfolyamon 42 millió forintot) találtak. A gyanú szerint egy kábítószerkereskedő kenhette meg, hogy hét év letöltendő helyett csak felfüggesztettet kapjon.

Ukrajnában a bírók a parlamenti képviselőkhöz hasonlóan mentelmi jogot élvezhettek akkoriban, és mire néhány hét elteltével ettől megfosztották Csauszt, hogy vád alá helyezhessék kertje gyanús kincsei miatt, addigra a bíró már elhagyta Ukrajnát. Utoljára egy kijevi mélygarázsban látták, ahol többek között egyik ügyvédjével, Andrij Szmirnovval találkozott - aki az azóta ukrán elnökké választott Vologyimir Zelenszkijnek lett a kabinetfőnök-helyettese, és ezzel jelenleg az egyik legbefolyásosabb ember az országban.

Menedék Kisinyovban

Csauszról a következő évben kiderült, hogy Moldáviában tartózkodik. Ukrajna kérte a kiadatását, mire Csausz politikai menedékjogot kért, és a moldáv hatóságok úgy döntöttek, hogy amíg ezt nem bírálják el, addig nem adják ki.

2019-ben nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen az időközben az elnöki kabinetirodára került Andrij Szmirnov arról győzköd egy belügyes vezetőt, hogy Csauszt rá kell kényszeríteni a hazatérésre. Szmirnov azt javasolja, hogy a családján keresztül gyakoroljanak nyomást: kihallgatásokkal zaklassák idős édesanyját, a feleségét, és jelezzék neki, hogy ha visszatér Ukrajnába, akkor leszállnak a rokonairól. Hogy Szmirnovnak miért lett fontos Csausz hazatérése, az nem derül ki az ismeretlen forrásból származó felvételről, de az ukrán újságírók arra tippeltek, hogy nem akarhatta, hogy a menekültkérelmi eljárása közben elárulja a moldáv hatóságoknak, hogy személyesen maga is részt vett a szökése megszervezésében. Rosszul nézett volna ki, hogy a korrupció-ellenes kampánnyal elnökké választott Zelenszkij egy olyan ügyvédre bízta volna a kabinetirodáját, aki három éve még egy korrupcióval vádolt bírót mentett ki külföldre a nyomozás elől.

Csausz azonban nem tért haza, maradt Moldáviában, a Zelenszkij-féle ukrán vezetés pedig azt kezdte terjeszteni, hogy az előző elnök, Petro Porosenko a felelős, hogy hagyta meglógni külföldre.

Csausz bíró menekültkérelmét végül elutasították a moldáv hatóságok, de ő fellebbezett, úgyhogy továbbra sem adták ki. Úgy volt, hogy idén, április utolsó hetében születik meg a végső döntés, ám erre végül nem került sor. Április 3-án ugyanis Csauszt elrabolták. A bíró egy kisinyovi gyúróterem előtt sétált éppen, amikor tagbaszakadt férfiak egy fehér kisbuszba tuszkolták, és elhajtottak vele. Az esetről egy videófelvétel is készült, amin senki sem felismerhető (így Csausz sem) és azt sem tudni, hogy ki készítette, de felkerült YouTube-ra:

Moldáv újságírók hamarosan arról írtak, hogy Csausz elrablói oroszul és ukránul beszéltek, és az ukrán nagykövetség diplomata rendszámos autójával kivitték a bírót az országból, Ukrajnába. Néhány nap elteltével azt is megírták moldáv lapok, hogy kik vettek részt az akcióban: két volt ukrán titkosügynök és egy leszerelt rendőr vitte ki az országból, még az igazolványaik fényképeit is lehozták. (A kiszivárogtatás némileg hasonlított ahhoz, amikor Gruevszkit Macedóniából kicsempésző magyar diplomaták neveit és autójuk rendszámát a német közszolgálati tévé ismertette.)

A moldáv kormány ezután elismerte, hogy ami a sajtóban megjelent, az mind igaz, és a moldáv parlamentben vizsgálóbizottságot állítottak fel az ügy tisztázására. A képviselők főleg arra voltak kíváncsiak, hogy a moldáv elhárítás miért nézte tétlenül az ukrán szolgálat akcióját. A jelentés még nem készült el.

Csausz bíró az elrablása után ismét eltűnt, az ukrán kormány pedig visszautasította a moldáv vádakat, mondván semmi közük az elrablásához.

Május 16-án Csausz egy videófelvétellel jelentkezett, amit a Telegramra rakott ki valaki. Ezen az egykori bíró azt állítja, hogy áprilisban nem rabolták el Kisinyovból, hanem csak biztonságos helyre ment, önszántából. Azt is közölte, hogy 2016-os eltűnésekor viszont tényleg elrabolták, nem pedig elmenekült az ukrán igazságszolgáltatás elől, de erről többet nem árult el, csak annyit, hogy reméli, hogy hamarosan megbüntetik azokat, akik bűncselekményeket követtek el ellene. Kilátásba helyezte, hogy a barátain keresztül bizonyítékokat mutat majd be, amelyek mindent megmagyaráznak. Illetve üdvözölte a feleségét, akinek megígérte, hogy hamarosan találkoznak.

Egy szál alsógatyában tűnt fel

Eltelt újabb másfél hónap, mire Csausz ismét előkerült. Július 30-án egy Mazurivka nevű faluban tűnt fel, mintegy 50 kilométerre a moldáv határtól, egy szál alsónadrágban, és állítólag semmi más nem volt nála. Azt mondta, hogy elrabolták, és egyébként a rendőrség is keresi. Bevitték a falu polgármesteri hivatalába, és kihívták a rendőrséget. A hírre, hogy előkerült, egyszerre indult Mazurivkába két bűnüldöző szervezet különleges egysége is: az ukrán titkosszolgálat és a korrupció-ellenes hatóság. (Az alsógatyás bíróról a censor.net nevű ukrán oldal közölt egy fotót is.)

A titkosszolgálat ért valamivel hamarabb a helyszínre, beültették egy kisbuszba, és elhajtottak Kijev felé. A pórul járt korrupció-ellenesek azonban nem hagyták annyiban a dolgot, és autójukkal az ügynökök után eredtek. Az üldözés Kijev forgalmas utcáin is folytatódott, fényes nappal, egy rövid videófelvétel is kikerült erről amit a korrupció-ellenesek autójából rögzítettek.

A titkosügynökök végül sikeresen elérték saját irodájukat, bevitték az épületbe Csauszt, ahol a fegyveres őrök feltartóztatták a korrupció-elleneseket. Ebből már nagy botrány lett a sokat látott Ukrajnában is, a két hivatal közleményekben gyalázta egymást, mindkettő azt állította, hogy neki kellene kihallgatni és fogva tartani Csauszt. Akiről a következő három napban megint csak nem lehetett tudni semmit, a rokonai és az ügyvédei is azt mondták, hogy nem tudnak kapcsolatba lépni vele.

A harmadik napon végül a titkosszolgálat közölte, hogy Csauszt egy Feofania nevű kórházban ápolják, és egy bíró hamarosan dönt a sorsáról. A korrupció-ellenesek jelezték a bírónak, hogy szeretnék őrizetbe venni. A bíró azonban úgy döntött, hogy Csausz házi őrizetben várja ki a további fejleményeket, nyomkövetőt szereltek a bokájára, és hazaengedték.

A történet már eddig is bőven kimeríti egy politikai krimi számos lehetséges fordulatát. Az egyelőre nem derült ki, hogy a titkosszolgálatnak miért volt ilyen fontos három napra magánál tartania Csauszt, és hogy hol volt a bíró április eleje és július vége között, és mit keresett egy szál alsónadrágban Mazurivkában.

Elmélet az eset körül, igen messze nyúló szálakkal

Hogy még hajmeresztőbb legyen a történet, ezen a héten Zelenszkij elnök egyik korábbi tanácsadója kiírta a Facebookra, hogy biztos tudomása van arról, hogy Zelenszkij személyesen találkozott Csausszal abban a három napban, amíg a titkosszolgálat vendégszeretetét élvezte.

Az értesülést bejelentő volt tanácsadó (és egyben parlamenti képviselő) egyébként azért szakított Zelenszkijjel, mert úgy érezte, hogy az elnök a korrupció-elleni küzdelem helyett az oligarchák érdekeit szolgálja. Néhány órával a bejelentése után egy nemrégiben kirúgott ügyész is jelentkezett, hogy ő is tud a titkos Zelenszkij - Csausz találkozóról. Az elnök hivatala kategorikusan tagadta, hogy a találkozó megtörtént volna.

De miért lehet ilyen fontos Csausz az elnöknek? Erre az előző elnökkel, Porosenkóval szövetséges képviselők és sajtótermékek adtak eddig csak választ. Szerintük Vaszil Burba, az ukrán katonai elhárítás előző vezetőjének a befeketítése a magyarázat.

Hogy ez az értelmezés reális-e, az nem világos, de annyit mindenképpen elértek az elmélet terjesztői, hogy ha Csauszról van szó, akkor egy tavalyi, talán Csausz sztorijánál is elképesztőbb titkosszolgálati kavarásról is szó legyen.

Tavaly augusztusban Belarussziában letartóztattak 33 férfit, többségükben orosz állampolgárokat, akiket azzal vádoltak, hogy az elnökválasztási kampányt akarták megzavarni, és mindannyian a Wagner nevű magánhadsereg tagjai. A Wagner csoport zsoldosait az orosz kormány szokta felbérelni olyan külföldi akciókra, ahová nem akarnak reguláris orosz erőket küldeni: Kelet-Ukrajnában, Szíriában, Líbiában és a Közép-Afrikai Köztársaságban is feltűntek az utóbbi években. A zsoldosokat hamarosan kiutasították Belarussziából, és Oroszországba toloncolták őket. Az egész történet nagyon zavarosnak tűnt: Putyin orosz zsoldosokat küldött volna Minszkbe, hogy Lukasenka ellen szervezkedjenek az elnökválasztási kampány végén? És ha ez így volt, akkor később a Kreml miért hagyta, hogy Lukasenka elcsalja a választást, és terrorizálja az ellene tüntetőket?

A válasz lassan bontakozott ki, idén tavaszra állt össze a kép, jórészt a Bellingcat nevű szervezet nyomozásainak köszönhetően, illetve a részletekről Zelenszkij elnök június végén számolt be egy tévéinterjúban, egy hónappal Csausz alsónadrágos feltűnése előtt.

Mostanra biztosnak látszik, hogy a 33 zsoldos egyáltalán nem Belarussziában akart zavart kelteni, és még csak nem is európai bevetésre készültek. Azért mentek 2020 júliusában Minszkbe, hogy onnan Isztambulba repüljenek, ahonnan egy titkos akcióra indultak volna tovább.

Az ukrán katonai titkosszolgálat értesült az útról, és megszervezték, hogy felszállás után a Minszk - Isztambul járat gépén valaki rosszul legyen, és ezért a gép kényszerleszállást hajtson végre Ukrajna területén. A terv az volt, hogy leszállítják az ukrán hatóságok a zsoldosokat - akik között ukrán állampolgárok is voltak - és bíróság elé állítják őket. Értesüléseik szerint a csapatban többen harcoltak korábban a Donyeckben, illetve voltak köztük olyanok is, akik szerintük felelősek voltak a maláj utasszállító 2014-es kilövéséért.

A forgatókönyv egyébként nagyon emlékeztet arra, amit a belaruszok idén tényleg megcsináltak, amikor a Ryanair egyik Litvániába tartó járatát kényszerítették a földre, és lekapcsoltak két ellenzékit, akiket azóta is börtönben tartanak.

Az akció azonban elmaradt, és sokáig arról szóltak a híresztelések, hogy azért, mert ukrán oldalról valaki árulást követett el, és Lukasenka valójában nem elfogta, hanem megmentette a Wagner zsoldosait, amikor a minszki repülőtéren feltartóztatta, majd Oroszországba toloncolta őket.

A tervezett akcióról és az árulásról egyre több cikk jelent meg tavaly nyár óta, de az ukrán kormány sokáig mindent tagadott, azt mondták, hogy nem volt semmiféle géprablós terv. Gyanús volt viszont, hogy pár nappal a zsoldosok minszki feltartóztatása után, Zelenszkij elnök kirúgta a katonai titkosszolgálata vezetőjét, Vaszil Burbát.

Idén június 25-én Zelenszkij elnök a tévében viszont elismerte, hogy tényleg létezett a terv, és a végrehajtását személyesen akadályozta meg. Azt mondta, hogy egész akciót nem is az ukránok, hanem egy általa meg nem nevezett ország titkosszolgálata találta ki, és ő nem akarta, hogy Ukrajna részt vegyen egy ilyen műveletben, mert normális országok nem rabolnak el utasszállító gépeket. Ezért felhívta telefonon Lukasenka elnököt, és elmondta neki, hogy Minszkben vannak ezek a zsoldosok, és kérte, hogy adja ki közülük Ukrajnának azokat, akik ellen a donyecki tevékenységük miatt nyomozás folyik. Lukasenka természetesen nem neki adta ki őket, hanem Putyinnak.

Zelenszkij interjúja után kitört a botrány: az elnök jobboldali ellenzéke szerint árulást követett el, és Vaszil Burba a hős, aki majdnem elkapta a háborús bűnös zsoldosokat. A Zelenszkij-oldal értelmezése viszont az, hogy Burba egy külföldi szolgálat kedvéért veszélyeztette volna Ukrajna nemzetközi jó hírét, és olyan konfliktust nyitott volna meg Oroszországgal, ami leállította volna a fogolycserékről szóló egyeztetéseket, és elmérgesítette volna a donyecki állóháborút.

De hogy jön ide Csausz? Zelenszkij ellenzéke szerint úgy, hogy az elnök Burbára akarja kenni Csausz 2016-os eltűnését, úgyhogy Csausznak Burba ellen kellene vallania, és ennek kikényszerítésére kellett a titkosszolgálatnak elfogni, és az elnöknek személyesen győzködnie a bírót. Burba 2016-ban már a titkosszolgálat vezetője volt, és ha sikerülne a kétes hírnevet szerző Csausz bűntársaként vagy elrablójaként feltüntetni őt, akkor Zelenszkij jobban jönne ki a Wagner-ügyből is - vélekedik a Porosenko vezette ellenzék. A teória elég nyakatekert, de ez elmondható az eddig ismertté vált összes részletéről ennek az ügynek.

Július 15-én Angela Merkel német kancellár elbúcsúzott Amerikától: 16 év kormányzás után ősszel távozik a hatalomból, és ennek alkalmából Joe Biden amerikai elnök hosszan méltatta a teljesítményét az első és egyben az utolsó közös sajtótájékoztatójukon.

A találkozó alkalmával aláírtak egy Washingtoni Deklaráció című egyezményt, amelyben elkötelezték magukat a két ország szorosabb együttműködésére a világpolitika alakításában. A világkereskedelem szabadságának fenntartása és a demokráciák védelme a két fő közös céljuk eszerint, a részletek pedig arra utalnak, hogy fel kívánják venni a küzdelmet a kínai és az orosz terjeszkedéssel szemben. Ezen országok említése nélkül úgy fogalmaznak, hogy nem szabad hagyni, hogy az infrastruktúrafejlesztés, az energiahordozók és az új technológiák terjesztése alkalmat adjon a befolyásuk növelésére.

A megállapodás külön kitér arra, hogy "az államoknak meg kell védeniük a polgáraik jogait, nem hagyjuk, hogy a megfigyelésre alkalmas technológiák terjedése korlátozza az emberi jogok gyakorlását". A deklaráció aláírása után négy nappal robbant ki a Pegasus-botrány, ami jól illusztrálta, hogy a megfigyelésekről szóló résznek milyen alapjai lehetnek.

Ezen a 15-i találkozón születhetett meg az a megállapodás is, amit pont egy héttel később, 23-án hoztak nyilvánosságra, és megtévesztő címe ellenére az Északi Áramlat 2 gázvezetékről szól (a hivatalos címe: Az Egyesült Államok és Németország közös nyilatkozata Ukrajna támogatásáról, Európa energiabiztonságáról és klímacéljainkról). A szövegben főleg arról írnak, hogy mennyire fontos mindkét félnek Ukrajna függetlensége, és hogy az oroszok ne használhassák fegyverként az energiakereskedelmet az európai országokkal szemben, de a megállapodás lényege mégis az, hogy az amerikai kormány nem bünteti meg az új orosz érdekeltségű vezeték építésében és működtetésében részt vevő német vállalatokat.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője később azt mondta, hogy a kormánya továbbra is határozottan ellenzi a vezeték megépítését, de sokat már nem lehet tenni ellene, mert az lényegében már elkészült. Ned Price szerint azt kellett mérlegelni, hogy a vezetékre vonatkozó szankciók fenntartásával összevesznek-e a németekkel, vagy pedig az új megállapodással képesek legyenek az Ukrajnát ért károkat enyhíteni, és általában a világpolitikai törekvéseiket összehangolni a németekkel.

Úgy tűnik, hogy Amerikának szüksége van Európában a németekre, és ezért elnézik nekik, hogy az oroszokkal regionális szinten jelentős, de globális szinten kevéssé lényeges gázüzletükkel megszívassák Ukrajnát.

Végső soron évi 55 milliárd köbméter földgáz német és orosz érdekek szerinti tereléséről van szó, ami ezek szerint nem vállalhatatlanul nagy ár azért, hogy Berlin együttműködjék Washingtonnal egyéb területeken. A washingtoni engedékenységhez talán hozzájárulhatott, hogy a jelenlegi tervek szerint 28 és fél éven belül a vezetéket fokozatosan le kell zárni az EU 2050-re ígért karbonsemlegessége miatt. Hogy a megállapodás Ukrajna oroszokkal szembeni pozícióját érdemben rontja, és a lengyel kormány is elkeseredett miatta, az még szintén kezelhető kár az amerikai mérlegelés alapján.

Kikerülni Ukrajnát

Amikor a 2004-es, úgynevezett narancsos forradalom alatt kiderült, hogy Ukrajna képes nyugati orientációt venni, Moszkvában új gázvezetékeket kezdtek tervezni, hogy az Európába exportált energiahordozó ne függjön az ukrajnai tranzittól.

A 10-es évek elejéig az Európába eladott orosz gáz túlnyomó része Ukrajnán ment át, ami a mindenkori kijevi kormánynak mozgásteret adott a kétoldalú tárgyalásokkor, és elég sok pénzt is kerestek a tranzitdíjon. A már kiépített vezetékeken keresztül Oroszország képes lenne akár 165 milliárd köbméter gázt is átküldeni évente Ukrajnán át Európába, vagyis majdnem az összes gáz mehetne erre, amit csak az oroszok ebbe az irányba eladnak. A dollármilliárdokba kerülő új útvonalak nem azért kellettek, mert nincs elég hely a gáznak, hanem azért, hogy Ukrajnát ki lehessen kerülni. Ezt bizonyítja, hogy amint elkészült azóta egy új, alternatív útvonalú vezeték, rögtön csökkent az Ukrajnán átmenő gáz mennyisége.

Az első új útvonalat, az Északi Áramlat 1-et 2012-re fejezték be, azon 55 milliárd köbméter fér el évente, és a tenger mélyén közvetlenül viszi a gázt Oroszországból Németországba, ahogy a most elkészülő párja is. A Déli Áramlat (amit mostanában Balkáni Áramlatnak neveznek inkább) idén lett kész, és 16 milliárd köbmétert képes hozni Közép-Európába dél felől. Az Északi Áramlat 2 pedig hónapokon belül lesz teljesen kész, és további 55 milliárd köbméter szállítására lesz alkalmas. A három vezeték együtt szinte teljesen kiválthatja az ukrajnai útvonalat.

Éppen ezért az ukrán–orosz háború 2014-es kitörése óta az USA hevesen ellenezte, hogy a második északi áramlat is megépüljön. Még Trump elnöksége idején, rendkívüli módon kétpárti támogatással törvény született arról, hogy a kormány szankciókat vethet ki az építkezésben részt vevő európai cégekkel szemben. Még az is felmerült, hogy német önkormányzati képviselőket is amerikai szankció alá vonnak, ha azok a kikötőikbe beengedik tankolni a csöveket fektető hajókat. Sőt, a törvény egy kiegészítése a balkáni vezetékben érdekelt vállalkozásokat is megfenyegette, és így a magyarországi Mol is célkeresztbe kerülhetett volna.

Az Északi Áramlat 2 építkezése nagyon elhúzódott, részben az amerikai szankciós fenyegetések miatt. Előfordult például, hogy az építkezésen dolgozó nyugat-európai hajó levonult, és meg kellett várni, amíg Oroszországból küldeni tudnak helyette másikat. (A művelet nem volt egyszerű, mert az egyetlen alkalmas orosz hajó éppen szervizben volt.) Lassította a beruházást, hogy a dán kormány környezetvédelmi engedélyére több mint egy évet kellett várni, és amikor megadták, akkor jelentette be Trump, hogy az USA megvenné Dániától Grönlandot (a két fejlemény közötti esetleges összefüggést soha egyetlen politikai szereplő sem említette).

Az is felmerült, hogy az EU a területére érkező tenger alatti vezetékekre, így az Északi Áramlat 2-re is kiterjesztené a monopólium-ellenes szabályait – ez ellehetetlenítette volna a beruházást –, de végül a törekvés nem kapott többséget az Európai Tanácsban, elsősorban azért, mert kis hezitálás után a francia kormány a vitában a német-orosz építkezés mellé állt.

Ahogy fokozatosan elhárultak az európai akadályok az építkezés elől, úgy lettek egyre komolyabbak az amerikai szankciós fenyegetések, hogy végül idén nyárra kiderüljön, a Biden-kormány elengedi a témát. Válaszul az ukrán és a lengyel külügyminiszter közösen tiltakoztak a német-amerikai paktum ellen, hiába.

Kis kompenzáció

Az amerikai–német megállapodás rögzíti, hogy a két kormány igyekszik rákényszeríteni Oroszországot, hogy 2034-ig hosszabbítsa meg az ukránokkal kötött tranzit-egyezményét. A jelenlegi egyezményt 2019 utolsó napján kötötték, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy az orosz várakozások ellenére 2020-ban nem tudják üzembe helyezni az Északi Áramlat 2-t, a fent sorolt késedelmek miatt (az előző, még a háború előtt kötött orosz - ukrán gázszállítási megállapodás 2020 január 1-én járt le).

Az új egyezmény értelmében az oroszok vállalták, hogy ha csökkenő mértékben is, de lesz tranzit Ukrajnán át 2024-ig, legalább 40 milliárd köbméter évente, illetve legalább ennyi gáz szállítási díját mindenképpen kifizetik Ukrajnának. Ebbe az oroszok azért mentek bele, hogy 2020-ban is teljesíteni tudják a szállítási kötelezettségeiket az EU-s országok felé, és Ukrajna ki tudta használni az alkalmat, hogy több évre szóló megállapodást kényszerítsen ki.

Az Északi Áramlat 2 elkészültével azonban nincs már az oroszokon megállapodási kényszer, úgyhogy egyáltalán nem látszik, hogy a németek és az amerikaiak a mostani paktumuk értelmében hogyan kényszeríthetnék rá Moszkvát, hogy a szerződést további 10 évvel meghosszabbítsák.

A kompenzáció egy másik lába a pénz. Az USA és Németország kezdeményezték egy 1 milliárd dolláros úgynevezett "zöld alap" létrehozását Ukrajnának, amivel segítenék az ország átállását megújulókra, amiből 175 millió dollárt Németország rögtön fel is ajánlott, illetve további 70 millió dollárt ezen felül egyéb energetikai befektetésekre. Biztos jól jön a pénz Ukrajnának, de ez azért nem sok ahhoz képest, hogy csak 2020-ban 2,1 milliárd dollárt kaptak az oroszoktól a tranzitért (miközben lényegében háborúban állnak egymással).

Áremeléssel jelezték Moszkvából, hogy engedni kellene

Az amerikai–német megállapodás előtt jelentősen felment a földgáz ára Európában, amiről részben az oroszok tehetnek – így akarták bemutatni, hogy ha nincs Északi Áramlat 2, akkor az egész Európának fájhat. Az áremelkedést ugyanis az ellátási hiány lehetőségének felvillantása okozta, amit úgy értek el az oroszok, hogy egyszerre kezdtek felújítási munkálatokba az Északi Áramlat 1 és a Jamal vezetékeken (ez Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül visz gázt Németország felé), és közben nem növelték az Ukrajnán át küldött mennyiséget a kiesett gáz pótlására.

A kieső gázt EU-s országokban lévő tárolókból szállították az oroszok a vevőknek, ám így a tartalék készletek jóval a szokásos mérték alá estek. Az energiaárak egyébként is emelkednek Európában az egyre dráguló szén-dioxid-kvóták miatt, úgyhogy a földgáz olyan drága lett július elejére a kontinensen meghatározó holland gáztőzsdén, mint utoljára 2008 elején, a nagy gazdasági világválság kitörése előtt volt. Itthon is nagyon emelkedik a gáz ára, tavaly júliusban 10 euró alatt volt megawattóránként a napi kereskedelmet meghatározó, úgynevezett magyar kereskedelmi ponton (MGP), idén ugyanez a gáz ugyanott több mint 36 euró.

A helyzetet fokozta, hogy július 5-én, a szokásos éves aukció napján senki sem kötött le határkapacitást a lengyel-német határon a Jamal vezetékre, illetve az ukrán - román határon sem, azaz most úgy néz ki, hogy ezeken az útvonalakon a következő hónapokban nem érkezik orosz gáz az EU-ba. Ezeket a kapacitásokat eddig mindig az oroszok foglalták le. Hogy ez idén miért nem kellett nekik? Balogh József iparági szakértő szerint zsarolásból, legalábbis ezt írta a Világgazdaságba egy nappal az amerikai - német megállapodás bejelentése előtt: "Nem kellenek a meglévő vezetékek, hiszen lesz másik, az Északi Áramlat 2. Ha nem készül el az idén sem? Ja, akkor nem megy annyi orosz gáz az EU-ba.”

Hogy az orosz árgerjesztő technika mennyiben segítette az amerikai-német megállapodást, azt nem lehet biztosan tudni, de a megállapodást orosz győzelemnek értékelő Jamestown Intézet elemzése szerint is számíthatott.

A harc most a szárazföldi vezetéknél folytatódik

Minden akadály elhárult az elől, hogy az Északi Áramlat 2 idén elkészüljön. Két párhuzamos csőről van szó, amelyek közül az egyik már szerkezetkész, a másik pedig az év végéig készen lehet (az Északi Áramlat 1 is valójában két ikervezeték, azokat is fél év különbséggel adták át). Csakhogy az továbbra sem világos, hogy mi lesz a Németországba érkező gázzal.

Amikor Kelet-Németországba, a Balti-tenger partján befut a gáz, akkor azt két irányba lehet tovább szállítani: nyugat és dél felé, amelyek közül a déli, OPAL nevű vezeték Csehország felé tart, ahonnan Ausztria vagy Szlovákia irányába, illetve utóbbin keresztül akár Ukrajnába, vagy Magyarországon át Románia felé is lehet továbbítani a gázt. Vagyis arra a piacra, amit eddig Ukrajna felől láttak el az oroszok.

Ezek közül Magyarország ellátása van a legkevésbé veszélyeztetve az ukrán tranzit esetleges leállása esetén, mert közben a szerb-magyar határra ért a Balkáni Áramlat, ahonnan hónapokon belül annyi gázt már át lehet venni, ami Magyarország szükségleteinek túlnyomó részét fedezheti. Ettől függetlenül az OPAL-ra szükség lenne ahhoz, hogy a két északi áramlat gázát el lehessen vinni a tengerpartól.

Csakhogy az EU előírása szerint egyetlen kereskedő egy vezeték kapacitásának legfeljebb 50 százalékát foglalhatja le (ezt a szabályt terjesztette volna ki néhány EU-s ország a tengeri vezetékekre is a fent említett tanácsi vitában, ahol Macron francia elnök végül nem támogatta az ötletet). Mivel az Északi Áramlatba csak a Gazprom tud gázt tenni, így annak szárazföldi folytatásába, az OPAL-ba is csak ők tehetnének gázt. Az EU-s korlátozás miatt az OPAL félig üres maradt az Északi Áramlat 1 elkészülte utáni első években.

2016-ban a német vezetékeket felügyelő ügynökség kérvényezte az Európai Bizottságtól, hogy az OPAL-ra ne vonatkozzon a korlátozás e sajátos helyzet miatt, és a közép-európai térség ellátásának biztonságára hivatkoztak. A Bizottság elfogadta a német érvelést, és felmentést adott az EU-s szabály betartása alól.

Csakhogy Lengyelország, Litvánia és Lettország megtámadta a Bizottság döntését az EU luxemburgi bíróságán, ahol éppen július 15-én, Merkel washingtoni látogatásának napján a bírók igazat adtak nekik, és érvénytelenítették a Bizottság által megadott kivételezést. Ez további bonyodalmakhoz vezethet majd a következő hónapokban és években.

Miután Orbán miniszterelnök egy friss facebookos videójában bejelentette, hogy a kormány “gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez, a következő szavakkal buzdította részvételre a híveit:

“Azt kérem Önöktől, hogy közösen mondjunk nemet ezekre a kérdésekre, ahogy öt évvel ezelőtt is nemet mondtunk, amikor Brüsszel a bevándorlókat akarta rákényszeríteni Magyarországra. Akkor egy népszavazás és a közös népakarat megállította Brüsszelt. Egyszer már sikerült, és együtt újra sikerülni fog.”

Érdemes felidézni, hogy mi is történt öt évvel ezelőtt, hiszen Orbán első látásra meglepő módon egy, a Fidesz és a kormány kudarcával végződött politikai akciót említ olyan összefüggésben, mintha az sikeres lett volna. Ami azonban, a felszínt jobban megkapargatva, mégis politikai hasznot hozott a miniszterelnöknek, annak ellenére, hogy az emlegetett kvótanépszavazás eredménytelenül zárult.

Idézzük tehát fel, mi is történt 2015-2016-ban!

2015. április: A kormány nemzeti konzultációt indít a migrációról. Minden felnőtt magyar állampolgár levelet kap 12 kérdésről, például ilyenről: „Egyetért-e Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség?" A konzultációhoz plakátkampány is társul, amelyben magyarul szólítják meg a bevándorlókat, például így: "Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!"

2015 május 13.: Az Európai Bizottság javaslatot tesz, hogy kvóták alapján osszák el a menekülteket a tagállamok között. Egy képlet alapján határozzák meg, hogy egy-egy országnak a menekültek hány százalékát kellene befogadnia. Magyarországra a szétosztandó személyek 1,53 százaléka jutna. Első nekifutásra 20 ezer fő szétosztását javasolják, vagyis Magyarországnak 307 embert kellene befogadnia.

2015. június 26.: Brüsszelben hajnali 3-ig vitatkoznak a miniszterelnökök a kvótarendszerről. Végül elvetik. Abban viszont megállapodnak, hogy 60 ezer menekültet önkéntes alapon szétosztanak maguk között. Két tagállam jelzi, hogy egyetlen főt sem hajlandó befogadni: Bulgária és Magyarország.

2015. nyár: Németország sürgetésére egész nyáron folytatódik a vita, hogy mégis kellene kvóta. A javaslat mögé áll többek között Olaszország, Franciaország, Svédország és Ausztria is. A keleti tagállamok viszont határozottan ellenzik.

2015. szeptember 22: A belügyminiszterek tanácsában megszavazzák 120 ezer menekült kötelező elosztását kvóták alapján. Először fordul elő az EU történetében, hogy egy kiélezett és jelentős vitában használják a minősített többség szerinti szavazást. A határozat ellen szavaz ugyanis Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia. Finnország tartózkodik. Nagy meglepetésre a lengyel belügyminiszter viszont támogatja a javaslatot. Magyarországnak a határozat értelmében 1294 menekültet kell befogadnia 2017 októberéig. Mostanáig egyetlen főt sem fogadtunk közülük.

2015. november: Vona Gábor influenszer, a Jobbik akkori elnöke javasolja, hogy legyen népszavazás a kötelező kvóta ellen. Kósa Lajos fideszes képviselő a belügyi bizottság elnökeként lesöpri a javaslatot, mondván nemzetközi szerződést érintő ügyekről alkotmányellenes népszavazást tartani. A Jobbik ekkor az alkotmány módosítását javasolja, de a kormánypárti többség nem veszi napirendre ezt sem.

2015. december 4.: A magyar kormány megtámadja a szeptemberi kvótadöntést az EU bíróságán. Azzal érvel, hogy a közösségi jogba nem fér bele a betelepítés előírása, a belügyminiszterek tanácsa túllépett a jogkörén. Később Szlovákia is csatlakozik a beadványhoz. A per nem halasztó hatályú, vagyis az 1294 fő kötelező befogadását nem érvényteleníti. A magyar kormány 2017 második felére vár ítéletet.

2016. február 24.: Orbán Viktor bejelenti, hogy a kormány népszavazást kezdeményez a kötelező kvótáról. Addigra adminisztrációs eszközökkel az NVI többször is megakadályozza, hogy az MSZP népszavazást kezdeményezzen a kötelező vasárnapi zárva tartás megszüntetéséről.

A kormány kérdése a következőképpen hangzik:

„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?"

2016. február 26.: Trócsányi László igazságügyi miniszter bejelenti, hogy a népszavazás nem vonatkozik az 1294 fő befogadását előíró szeptemberi kvótadöntésre, az ellen Magyarország az EU bíróságán küzdhet. A népszavazás csak egy esetleges újabb kvótadöntésre vonatkozhat.

2016. tavasz: A kormány kérdését népszavazásra bocsáthatónak tartja az NVI. A döntést többen megtámadják a Kúrián, mondván, nem egyértelmű, hogy jogilag mi következhet belőle, de ott is rendben találják. Az Alkotmánybírósághoz is számos beadvány érkezik a kérdés és a Kúria döntése ellen is, de ezeket is mind visszautasítják. Májusban a parlament megszavazza a népszavazás kiírását, a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselőinek támogatásával. Az MSZP és az LMP nem vesz részt a szavazáson, 5 független képviselő pedig nemmel szavaz. A jogi viták lezárultával Áder János köztársasági elnök október 2-re kiírja a népszavazást.

2016. május 4.: Az Európai Bizottság javaslatot tesz a kötelező és állandó kvóták bevezetésére. Eszerint ha egy tagállamba túl sok menekült érkezik, a többi országnak automatikusan át kell vennie a korábban meghatározott képlet alapján rájuk eső részt. Ha egy ország ezt nem teljesíti, akkor menekültenként 250 ezer euró bírságot kell fizetnie. A javaslatot azóta sem vette napirendjére az Európai Tanács.

2016. szeptember 16.: Pozsonyban ülésezik az Európai Tanács. Megegyeznek, hogy többet nem élnek a többségi szavazással éles ügyekben. Ez arra utal, hogy újabb kvótadöntést legfeljebb teljes konszenzussal hozhatnak. A cseh miniszterelnök a csúcs után azt mondja, hogy a kötelező kvóta koncepciója halott. A szlovák miniszterelnök is így értelmezi a helyzetet, de Orbán Viktor nem.

2016. október 2.: Megtartják a népszavazást. Ami akkor érvényes, ha a választók több mint fele érvényes szavazatot ad le. Ez azonban nem történik meg, a választópolgároknak csak bő 44 százaléka vesz részt a népszavazáson. A politikai akció a felszínen tehát a kezdeményező kudarcával zárul. Mármint akkor, ha a siker mércéje a szavazás érvényessége. Ha viszont azt nézzük, hogy többen szavaztak nemmel, mint ahány támogatója a kormánypártnak akkoriban volt, Orbán Viktor - ha alkalmilag is, pont félidőben két választás között, de - sikeresen bővítette a potenciális szavazótáborát.

Orbán mostani felhívásában arról beszélt, hogy öt évvel ezelőtt "egy népszavazás és a közös népakarat megállította Brüsszelt.". Ez ebben a formában nem igaz, hiszen a népszavazás idejére Brüsszel a gyakorlatban már letett a kvótarendszerről, és lényegében deklarálta, hogy arról csak teljes konszenzus esetén fog dönteni a későbbiekben is. Annak a népszavazásnak - akárcsak a most bejelentettnek - valójában nem Brüsszelhez vagy az Unióhoz, kizárólag a magyar belpolitikához volt köze. A különbség most annyi, hogy ez a népszavazási kampány lényegében egybe fog esni/olvadni az országgyűlési választási kampánnyal.

2012 január 10-én különösen érdekes címlappal jelentkezett a Magyar Nemzet: "Gyurcsány, melegházasság - Brüsszel különös elvárásai", állt nagy betűkkel az első oldal tetején.

Az írás arról szólt, hogy a lap információi szerint az IMF és az EU csak akkor ad hitelt Magyarországnak, ha kiveszik az alkotmányból azt a részt, ami a házasságot egy férfi és nő kapcsolataként definiálja. A másik feltétel a lap szerint az volt, hogy meg kell szüntetni a Gyurcsány Ferenc elleni büntetőeljárást a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Egyik állítás sem volt igaz. A valóságban a 2011. december 30-án elfogadott jegybanktörvény módosítását követelte az Európai Bizottság akkoriban a hitelkeret megnyitásáért.

Nagyot szólt akkoriban az a cikk, mert még nem volt se a magyar, se az európai közönség hozzászokva, hogy konkrét hazugságokat terjesszen a kormánypropaganda az Európai Unióról, pláne a melegeket belekeverve az egészbe. Hogy úgy tűnjön, nem a jogállamiság egyik alapvetésével (akkor éppen a jegybank függetlenségével) foglalkozik "Brüsszel", hanem a homoszexualitást akarja rákényszeríteni a magyarokra.

Akkoriban még nem gyalulta le az obszcén hülyeségek sorozata az agyunkat, viszonylag normálisan működött a sajtó is, úgyhogy miután sorra jelentek meg a cáfolatok és racionális bizonyítékok arról, hogy az Európai Bizottság ezekben a témákban egyáltalán nem illetékes, hamar elengedte az érvelést a fideszes propaganda is. A cikknek nem volt folytatása, hamar elfeledte mindenki, hogy volt egy ilyen nagyon durva próbálkozás, mostanra el is tűnt az eredeti helyéről. Legfeljebb az maradt meg néhányunkban, hogy "úristen, hol tartunk, hogy egy ilyen ötlet egyáltalán címlapra kerülhetett".

Ha az akkori cikk volt a néphülyítés startvonala, akkor Orbán Viktor 2021. július 21-én szakította át a célszalagot. Olyan brüsszeli homoszexuális propaganda ellen hirdetett ugyanis népszavazást, amely nem létezik. Nem egy buta cikkről van most már szó, hanem az ország legfontosabb ügyévé emelte a sötét fantáziát, amire várhatóan hónapokig tartó kampány épül majd.

A mostani népszavazás ahhoz a klasszikus szívatáshoz hasonlít, amikor odalép a kötekedő a kiszemelt áldozatához, és megkérdezi: "szidtad az anyámat?" Amikor az áldozat hebegve szól, hogy nem, dehogy, azt se tudom, hogy ki vagy, akkor jön a megsemmisítő csapás: "szóval hazudok?" - és akkor már erre hivatkozva lehet ütni.

A kérdések sugallta sötét fantázia és a valóság

Orbán az öt kérdés népszavazásra bocsátását azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság "visszaélt hatalmával", amikor kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a homoszexualitás ábrázolását tiltó törvény miatt. A Bizottság nem élhetett vissza a hatalmával, hiszen pontosan erre van felhatalmazva: ha egy nemzeti törvényt problémásnak tekint, akkor elindítja az eljárást, meghatározott menetrend szerint egyeztet a tagállam kormányával, és ha nem sikerül kompromisszumra jutniuk, akkor az Európai Unió Bíróságához fordul, ahol mindkét fél előadhatja az érveit, és ott eldöntik, hogy a törvény sérti-e az uniós jogot.

A magyar választókat azonban nemcsak ezzel a visszaéléses szöveggel tévesztette meg Orbán, hanem magukkal a kérdésekkel is. Azok közül ugyanis egyik sem arról szól, ami miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított.

Az eljárás egyik fő oka, hogy általánosan tiltja a meleg témák megjelenítését 18 év alattiak előtt a törvény, amiből az is következhet, hogy olyan film vagy könyv sem kerülhet a kiskorúak elé, ami nem pornográf, hanem egyszerűen csak melegek szerepelnek benne, akár világirodalmi klasszikusok se. Ezért a Bizottság azt várná el, hogy legyen a törvénynek pontos indoklása, hogy kiderüljön világosan, mit és miért nem szabad megjeleníteni. „A kiskorúak védelme jogos közérdek, melyet az Európai Unió is elismer és érvényesíteni kíván. Azonban ebben az esetben Magyarország nem indokolta meg, hogy az LMBTIQ-tartalmak megjelenítése miért volna káros a gyermekek jóllétére, vagy miért nincs összhangban a gyermek mindenek felett álló érdekével” - áll a bizottsági közleményben.

Hogy a kérdésre nincs világos válasza a kormánynak, azt jól illusztrálja kollégánk és Gulyás Gergely párbeszéde, amelyből kiderült, hogy a miniszter egyetlen példát sem tud mondani arról, hogy a törvény pontosan mit tilt.

Az EU-s eljárásnak vannak a belső piac szabadságát védő elemei is, hiszen a magyar törvény olyan külföldi szolgáltatókat is korlátoz, amelyek másik országból működnek.

Egy másik eljárást pedig azért indított a Bizottság, mert a fogyasztóvédelmi hatóság arra kötelezett egy könyvkiadót, hogy homoszexuálisokat ábrázoló gyerekkönyvére figyelmeztető feliratot tegyen. Ez a Bizottság szerint "korlátozza a szerzők és könyvkiadók véleménynyilvánítási szabadságát, és szexuális irányultságon alapuló indokolatlan megkülönböztetést valósít meg".

A népszavazási kérdések ehhez képest iskolai foglalkozásokról, nemátalakító műtétekről, korlátozás nélküli pornóról szólnak. Miközben a Bizottságnak azzal van baja, hogy a magyar törvények szerint egy 18 év alatti elé nem kerülhet olyan tartalom, amiben melegek szerepelnek - legalábbis a törvény annyira pontatlan, hogy akár így is értelmezhető.

A törvényt eleve provokációnak szánhatta a kormány, pont az ilyen hazug kampányok kedvéért, erről itt írtunk korábban.

A 2022-es kampány dübörög

A népszavazással a Fidesz meg akarja ismételni korábbi kampányfogását: 2016-ban a kötelező betelepítési kvóta ellen szerveztek népszavazást, ami ugyan érvénytelen lett, de többen szavaztak a kormány által ajánlott módon, mint ahányan a Fideszt akkoriban támogatták. Ez tehát egy eszköz a szavazói tábor bővítésére.

Eszköz arra is, hogy a Fidesz szabadságharcos önképét erősítse, mintha minden gond csak azért volna, mert kívülről támadják az országot, "buzulásra kényszerítik a gyerekeinket, és ebben az ellenzék is partner". A kérdések olyanok, hogy igennel szavazni rájuk jó ízléssel elég nehéz volna. Például a "Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?" kérdésből nagyjából az következik, hogy akarom-e, hogy a pornográf tartalmak bárhol és bármikor megjelenhessenek.

A 2012-es cikkre és helyzetre azért is hasonlít a mostani, mert közben az Orbán-kormány igazi baja az Európai Bizottsággal az lehet, hogy megint feltételekkel küldenének csak pénzt. Az EU-s újjáépítési csomagtól zárták most el a magyar kormányt, de nem a homofób törvény miatt, és nem is azért, mert nemváltoztató műtétekre akarják küldeni a magyar gyerekeket, hanem azért, mert a bíróságok függetlenségére akarnak garanciát, és azt, hogy az OLAF jelentései nyomán induljanak érdemi vizsgálatok a korrupciós ügyekben. Ezt tegnap a HVG-nek az egyik biztos teljesen világosan elmondta, ahogy azt is, hogy a homofób törvény nem része a pénzről szóló vitának, mert arról majd az EU bírósága dönthet.

Orbán a bejelentéssel nemcsak a saját kampányát indította el, hanem az ellenzék kezébe is eszközt adott. Az ellenzéki pártok már tavaly népszavazásokkal akarták tematizálni a politikát, Karácsony Gergely például meghirdette, hogy az ellenzéki vezetésű városok helyi népszavazásokon mondassák ki, hogy az EU helyreállítási csomagjának legalább felét a települések költhessék el. Akkor a járványügyi korlátozások miatt nem lehetett népszavazást tartani, most pedig ott tartunk, hogy Magyarország a bírósági rendszer problémái miatt nem férhet hozzá a csomagban lévő több ezer milliárd forinthoz.

Ugyanakkor Karácsony máris bejelentette, hogy vannak új népszavazási kérdései. Persze elképzelhető, hogy a választásokért felelős állami testület csak Orbán kérdéseit engedi át. De ha ellenzéki kezdeményezésű kérdések is lehetnek majd a szavazólapokon, akkor a népszavazási szezon indítása egy próbaválasztás is lesz, ahol a 2022-es parlamenti voksolás előtt egymásnak feszülhet a kormány és az ellenzék, megnézve, hogy ki hány embert tud mozgósítani a saját kérdései mellett. Mivel a Jobbik támogatta a homofób törvényt a parlamentben, ezért a próba akkor nem érvényes, ha csak a kormány kérdései szerepelnek majd a szavazólapon. Akkor lehet csak látni a közhangulatot, ha az is kiderülhet, hogy az ellenzék által felvetett témák hány embert mozgatnak meg.

Kedden jelentette meg az Európai Bizottság a jogállamisági jelentéseit, azaz mind a 27 tagállamról egy-egy elemzést arról, hogy milyen állapotban van az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni küzdelem, a sajtószabadság, illetve a fékek és ellensúlyok intézményes rendszere. A Magyarországról szóló fejezet meglehetősen szomorú képet ad az itteni állapotokról.

Ami rossz volt, az nem javult, és jöttek új bajok is

A Bizottság először tavaly készített ilyen jelentést, és a többi tagállammal összehasonlítva Magyarország már abban is a problémásabb országok közé tartozott. Az idei jelentés még kritikusabb, mert ahogy egy brüsszeli szakértő kedd délelőtt fogalmazott a magyar helyzetről: "a legtöbb tavaly felvetett problémában nem történt előrelépés, viszont jelentkeztek újabb, komoly aggodalomra okot adó fejlemények".

A 32 oldalas, száraz stílusú jelentés legerősebb mondata így hangzik:

„Továbbra sem történtek intézkedések a közigazgatás felsővezetésében megjelenő klientizmus, favoritizmus és nepotizmus kockázata, valamint az üzleti és politikai szereplők közötti kapcsolatból eredő kockázatok tekintetében.”

Eddig simán el lehetett tekinteni a brüsszeli intésektől

A tagállamok gazdasági politikájáról már 2010 óta készít hasonló jelentéseket a Bizottság. Azt a sorozatot a 2008 végén kezdődő gazdasági válság hívta életre: a cél az volt, hogy időben, és tanulmányokkal megalapozottan jelezzék, ha egy ország túlköltekezne, eladósodna, felelőtlen pályára kerülne.

A jogállamisági jelentéseket pedig a magyar és a lengyel kormány autokrata törekvései miatt vezették be 2020-ban.

A magyar kormány se a gazdasági, se a jogállamisági jelentés ajánlásait nem szokta megfogadni, és ebből eddig komoly baja nem származott, mert egyikhez se kapcsoltak közvetlen szankciókat (az eurót nem használó országoknak).

Először idén látszik komoly probléma kerekedni abból, hogy a gazdasági ajánlásokat nem fogadta meg a budapesti kormány, mert erre hivatkozva nem hagyta jóvá az Európai Bizottság az újjáépítési alapból Magyarországnak járó pénz felszabadítását. A Bizottság azt várná, hogy többet költsenek az ott felsorolt problémák orvoslására a 2500 milliárd forintból. Azon jelentés (hivatalos neve: országspecifikus ajánlások) és a mostani (jogállamisági jelentés) között vannak átfedések is, ilyen például a magyar közbeszerzési rendszer kritikája, ami mindkettőben hangsúlyos.

Az újjáépítési alapból idén 320 milliárd forint körüli előlegre számított a magyar kormány, de ez egyelőre nem érkezhet meg, miközben a tagállamoknak több mint a fele előtt éppen ezen a héten nyílik meg az uniós kassza.

Az idén másodszor kiadott jogállamisági jelentésektől a Bizottság elsősorban azt várja, hogy a felvetett problémákról legalább vita kezdődjön - részben az Európai Tanács miniszteri ülésein, de leginkább az adott tagállamon belül. A tavalyi jelentések nyomán láttak néhány pozitív példát, például Bulgáriában és Spanyolországban, ahol egy-egy felvetett ügyből nem csak vita kerekedett, hanem tett is valamit a kormány a problémák megoldásáért.

Ugyanakkor a mostani jelentésekből hosszabb távon és áttételekkel, de következhet szankció, és nem csak úgy, hogy megjelenhetnek azonos témák az országspecifikus ajánlások között is, mint a magyar közbeszerzési rendszer esetében láttuk. Tavaly az EU-s intézmények ugyanis elfogadtak egy új feltételrendszert, a brüsszeli kasszából származó pénzek elköltésének ellenőrzésére, és ezt valamilyen szinten összekötötték a jogállamiság helyzetével.

A rendszer lényege, hogy el lehet vonni pénzt attól az országtól, ahol az EU-s támogatásokat nem az eredeti célokra, vagy nem szabályosan költik el. Szűken értelmezve ebből az következik, hogy ahol kimutatható a korrupció a támogatások körül, onnan el lehet vonni a pénzt; tágabban értelmezve azonban ebből következhet az is, hogy ahol politikai felügyelet alatt vannak a bíróságok, ahol nem nyomoznak nyilvánvaló korrupciós ügyekben, ott eleve túl magas a kockázat, és csupán erre hivatkozva is el lehet venni pénzt.

E feltételrendszer élesítését a magyar és a lengyel kormány tavaly decemberben megakadályozta, és most mindenki arra vár, hogy a két kormány keresete alapján az Európai Bíróság eldöntse, hogy az új szabály egyáltalán belefér-e az EU-s jogrendbe. Ha átmegy a bírósági ellenőrzésen (ez legkorábban idén ősszel lehetséges), akkor még utána is várható vita arról, hogy mennyire tágan kell értelmezni a jogállamiság és az EU-s pénzek sorsának összefüggését. Az Európai Parlament szerint nagyon tágan, az Európai Tanács szerint inkább csak konkrét ügyek mentén, de a pontos szabálykönyvet a Bizottságnak kell majd elkészítenie, ami valahol a két intézmény értelmezése között lesz várhatóan.

Bizottsági szakértők elég kétértelműen fogalmaznak arról, hogy ezt a feltételrendszert mennyiben érintheti a mostani jelentés: egyrészt hangsúlyozzák, hogy a most kiadott értékelés és a pénzelvonással fenyegető feltételrendszer két teljesen külön szálon futó történet. Másrészt kimondták, hogy amikor a pénzek elköltését vizsgálják majd, akkor az egyik forrása a szakértőknek a jogállamisági országjelentés is lehet, azaz az itt olvasható problémák hivatkozási alapjai lehetnek a pénzes vizsgálatoknak. Ilyen értelemben tehát a mostani kritikák nemcsak erkölcsi meghurcolást jelenthetnek, hanem egyszer még pénzbe is kerülhetnek.

A keddi jelentés fő megállapításai

A meglehetősen száraz, forrásokkal alaposan dokumentált, felerészben lábjegyzetekből álló jelentés szerint a magyar bíróságok függetlensége tovább gyengült tavaly óta, pedig már akkor is erős kritikákat fogalmaztak meg. Problémásnak látják a bírói önrendelkezés csorbulását, a Kúria új vezetőjének kinevezését (alkotmánybíró volt korábban, másfajta ítélkezési gyakorlat nélkül), és azt is, hogy túl sok az ideiglenesen, szokásos eljáráson kívüli kinevezés a bírósági vezetők között. Jelezték, hogy a felmérések szerint a lakosságnak csak a 40, míg a céges vezetőknek mindössze 32 százaléka tartja függetlennek a magyar bíróságokat.

Azért viszont megdicséri Magyarországot a jelentés, hogy a bíróságok jól állnak digitalizációban, emelkednek a fizetések, és EU-s összehasonlításban gyorsan megvannak az ítéletek, a korábbi hátralék jelentős részét sikerült ledolgozni.

A korrupciós ügyek vizsgálatakor különösen hangsúlyos az a megállapítás, ami rendre visszatér a szövegben: a magyar törvényi keretek általában megfelelnek a demokráciáktól elvárható színvonalnak, a rendszer mégis rosszul működik.

Ennek egyik fő oka, hogy az intézményeket politikai kinevezettek irányítják, nincs rendszerszintű, független ellenőrzés. A nepotizmus, a klientúra határozza meg a folyamatokat, és a jogállamiságot garantálni hivatott intézmények csak elvi szinten működnek, a gyakorlat nagyon sokszor mást mutat. Egyik példájuk a vagyonbevallási rendszer, ami ránézésre részletes és alapos, de a valóságban semmilyen tétje sincs, hiszen senki sem ellenőrzi, hogy igazat írnak-e politikusok, amikor kitöltik az adatlapokat.

A korrupcióról szóló részben visszatérő elem, hogy az állam egész hatékonyan lép fel a kis összegű, hétköznapi korrupcióval szemben, míg a nagy ügyek legtöbbször felderítetlenek maradnak, sokszor még csak nyomozás sem indul. Amikor például az OLAF (az EU csalás elleni hivatala) vizsgálatot kezd a brüsszeli pénzek gyanús felhasználása miatt egy konkrét ügyben, akkor a kormány rendes nyomozás helyett a beruházást kiveszi az EU-s keretből, visszaadják a támogatást Brüsszelnek, és befejezik inkább nemzeti pénzéből.

A médiatörvény is elvben jó lenne, ha betartanák, de a jelentés szerint a Médiatanács a kormány kedve szerint hoz határozatokat. Kritizálja a jelentés a KESMA túl nagy súlyát, és különösen azt, hogy az állami hirdetések óriási összegei milyen erősen befolyásolják a sajtópiacot. Emlékeztetnek, hogy 2020-ban 13,8 százalékkal nőtt az állami hirdetésekre költött pénz, pedig már a 2019-ről szóló jelentés szerint is túl sok volt, illetve szinte csak a kormányhoz lojális kiadványok kaptak belőle.

A jelentés a fékek és ellensúlyok vizsgálatakor kitér a közpénz fogalmának szűkítésére (9. alkotmánymódosítás), hogy a közérdekű adatokhoz egyre lassabban és drágábban lehet csak hozzáférni, és a vagyonkezelő alapítványok felállítását is kritizálja.

Orbán: Ezeket a jelentéseket Soros hálózata írja

A magyar kormány már a jogállamisági jelentések kitalálása óta elutasítja a rendszert. Néhány hete Orbán Viktor egy előadásában éppen e jelentéseken keresztül igyekezett bebizonyítani, hogy az Európai Bizottságban Soros György és az amerikai demokraták átvették a hatalmat:

„Brüsszel hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívülről szervezett és irányított hálózatoknak, elsősorban a Soros-féle hálózatoknak és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek. (...) A politikai testületté alakított bizottság úgy dönt, jogállami jelentéseket készít az unió tagállamairól. Ezeket az országjelentéseket azonban nem a tagállamok véleménye, dokumentumai vagy tényközlései alapján állítják össze. Ezt a munkát kiszervezik a tagállamokban működő NGO-khoz, álcivil szervezetekhez, akik valójában politikai szervezetek, akik tipikusan, szinte kivétel nélkül Soros György hálózatához tartoznak az egész kontinensen, amit egyébként ők nem is tagadnak. (...) Az ő adatszolgáltatásuk és véleményük alapján minősítik a demokratikusan megválasztott tagállami kormányzatokat, és büntetni is akarják azokat, akik nem tetszenek. Ez visszaélés a hatalommal, azzal a hatalommal, amit a tagállamok ruháztak a bizottságra.”

A Bizottságnál erre azt mondták kedden, hogy az érvelés teljesen megalapozatlan. A jelentés végén eleve feltüntetik, hogy milyen forrásokból dolgoztak és kikkel beszéltek, és ott is látszik, hogy állami intézményekkel, kormányzati szervekkel is nagy számban egyeztettek. Számos kifejezetten kormányközeli szervezet (Alapjogokért Központ, Századvég, Nézőpont Intézet) is szerepel a listán. A Bizottság szerint munkát egyáltalán nem szervezték ki, hanem objektív szempontok szerint végezték a dolgukat.

"Ha a hírek igazak, akkor ez teljesen elfogadhatatlan" - mondta az Európai Bizottság elnöke, majd a szóvivője is a magyar megfigyelési botrányról.

Az Európai Bizottság alapos vizsgálódást tervez, hogy meggyőződjön, igazak-e a nemzetközi sajtóban vasárnap este megjelent hírek arról, hogy a magyar kormány többek között újságírók telefonjait is feltörhette egy izraeli kémszoftver segítésével.

Erről a bizottság egyik szóvivője számolt be újságírói kérdésekre Brüsszelben, de közvetlenül előtte Ursula Von Der Leyen bizottsági elnök is megszólalt az ügyben. Von Der Leyen Prágában eredetileg azt ünnepelte Andrej Babis cseh miniszterelnökkel, hogy a Bizottság elfogadta az EU-s újjáépítési pénzek elköltéséről szóló cseh tervet - a magyar tervet egyetlenként a beadottak közül a Bizottság még nem hagyta jóvá.

A prágai sajtótájékoztató végén kérdezték az elnököt a magyarországi botrányról. "Amit eddig a hírekben olvashattunk, az teljesen elfogadhatatlan. Az állításokat ellenőrizni kell, de ha ez tényleg megtörtént, akkor ez minden létező európai szabállyal szembemegy. A sajtószabadság az EU értékeinek a legfontosabbjai között van, úgyhogy ha a hírekben szereplő állítások igazak, akkor teljességgel elfogadhatatlan ez az eljárás."

Angolul itt nézheti meg a bizottsági elnök reakcióját:

Christian Wigand bizottsági szóvivő ehhez Brüsszelben néhány perccel később hozzátette, hogy alapvető elvárás az EU-ban, hogy az újságírók szabadon és félelem nélkül dolgozhassanak, és hogy a tagállamok titkosszolgálatai betartsák az alapvető emberi jogokra és az adatvédelemre vonatkozó szabályokat.

Ugyanakkor azt is említette, hogy utóbbiak betartását alapvetően a tagállamok adatvédelmi hivatalainak kellene ellenőrizniük, és nem nagyon tudott mit kezdeni azokkal az újságírói felvetésekkel, hogy mi van, ha a magyar hatóság politikai befolyás alatt működik, így annak vizsgálatai nem vehetők komolyan.

A szóvivő időt kért, hogy a Bizottság eldönthesse, lép-e az ügyben, és ha igen, akkor mit fog tenni, mert egyelőre csak annyi információjuk van, ami a nemzetközi sajtóban megjelent. Azok alapján alapos vizsgálatra van szükség a Bizottság szerint, és ha tényleg megtörtént a megfigyelés, akkor az nagyon súlyos probléma.

Pénteken tizenhat európai párt közös nyilatkozatot ad ki, nem egészen két oldalon összefoglalva, hogy milyen EU-t szeretnének.

Javaslataikkal beszálltak abba a vitasorozatba, amit az EU idén indított a saját jövőjéről, de a nyilatkozat fő politikai jelentősége nem is feltétlenül a tartalma, hanem az, hogy a Konzervatív és az Identitás frakcióból is vannak aláírók.

A két, EU-kritikus jobboldali frakció összeboronálása már 2018 nyara óta napirenden van, a Fidesz elég sokat szervezkedett érte, de eddig nem sikerült összehozni őket. Az egyik fő választóvonal külpolitikai jellegű: a konzervatív frakció határozottan Oroszország- és Kína-ellenes, míg az Identitás csoport pártjai kifejezetten jóban vannak az orosz kormánnyal, és szimpatizálnak Kína európai befolyásszerzésével is. A két jobbos frakció összehozásának jelentőségéről és problémáiról június elején írtunk, „Salvini kimondta: Orbánnal és Kaczynskival új európai frakciót akar” című cikkünkben.

Amióta a Fidesz februárban kilépett az Európai Néppártból, azóta megélénkültek az egyeztetések a két oldal között, Orbán Viktor a német-magyar Eb-meccs estéjén is azzal foglalkozott állítólag, hogy a konzervatívokat vezető Giorgia Melonit (Olasz Testvérek párt) győzködje.

A mostani nyilatkozat előkészítése lehet az új jobbos pártszövetség kialakításának, legalábbis erre is utalt Matteo Salvini (az olasz Liga párt elnöke, Identitás frakció) posztja is, amelyben a nyilatkozat kiadását azzal üdvözölte, hogy ebből talán „egy szilárdabb és nagyobb politikai szövetség” jöhet létre. Jaroslaw Kaczynski (a lengyel PiS elnöke, Konzervatív frakció) a pártja csatlakozásakor pedig arról beszélt, hogy meg kell állítani az Európa központosítására törekedők forradalmát.

Az aláíró pártok a következők:

• Fidesz, Magyarország (frakció nélkül);
• Jog és Igazságosság, Lengyelország (Konzervatívok);
• Nemzeti Tömörülés, Franciaország (Identitás);
• Liga, Olaszország (Identitás);
• Olasz Testvérek, Olaszország (Konzervatívok);
• Vox, Spanyolország (Konzervatívok);
• Szabadságpárt, Ausztria (Identitás);
• Flamand Érdek, Belgium (Identitás);
• Bolgár Nemzeti Mozgalom, Bulgária (Konzervatívok);
• Dán Néppárt, Dánia (Identitás);
• Észt Konzervatív Néppárt, Észtország (Identitás);
• Finn Párt, Finnország (Identitás);
• Görög Megoldás, Görögország (Konzervatívok);
• JA (Helyes Válasz) 21, Hollandia (Konzervatívok);
• Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Románia (Konzervatívok).

Mindkét frakcióban több párt képviselői ülnek, mint ahány párt a közös nyilatkozathoz most csatlakozott, azonban az is látszik, hogy a legnagyobbak közül elég sokat sikerült behúzni. A két frakció meghatározó pártjai közül talán csak az identitásos német AfD hiányzik. Mindkét frakcióból a képviselők több mint kétharmada olyan párthoz tartozik, amelyik aláírta a nyilatkozatot.

Az EP-ben összesen 113 képviselővel vannak jelen az aláíró pártok, és Salvini arról beszélt a nyár elején, hogy "legalább 130 fős" frakciót alakítana a két csoport egyesüléséből, és a hozzájuk csatlakozó Fideszből, illetve további néppárti követőkből.

Erősebb nemzetállamokat

A nyilatkozat szerint Európának a nemzetállamok megerősítésére van szüksége, és nem szabad hatásköröket átengedni a közös intézményeknek, mert a mostani iránynak az lesz a vége, hogy a nemzeti parlamentek és kormányok már csak végrehajthatják azt, amit mások eldöntöttek helyettük.

A szöveg szerint vissza kell térni Európa zsidó-keresztény gyökereihez, és bevándorlás helyett családtámogatási intézkedésekkel kell megoldani Európa demográfiai problémáját. Tartanak az EU-s intézmények ideológiai egyeduralmától, egy új oligarchikus rendszer kialakulásától.

Javasolják, hogy a tagállamok alkotmánybíróságaiból álljon fel egy új testület, amely felügyeli, hogy az EU-s jogalkotás ne menjen a nemzetállami szuverenitás kárára - ez az ötlet egyébként szerepelt Orbán Viktor két hete elmondott beszédében is, amelyben az Európai Parlament jelenlegi formájában való megszüntetését is javasolta.

Egy szerdán megjelent és csütörtöktől hatályos kormányrendelet értelmében megszűnik a névtelen adományozás lehetősége Magyarországon a civil szervezetek részére.

Az egyesületeknek és alapítványoknak ezentúl fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak. Az adatokat a kormánynak kell elküldeni, minden évben.

A kormányrendelet azt is előírja, hogy mindenképpen neveket kell felmutatni, akkor is ha cégtől vagy egyéb szervezettől érkezik a pénz. Ilyen esetekben azt kell jelölni, hogy ki áll az adományozó mögött, cégek esetében például a legalább 25 százalékban tulajdonos személyek neveit kell feltüntetni.

A kormány 2017-ben szigorította első körben a civilek beszámolási kötelezettségét az adományokról. Akkor előírták, hogy amelyik szervezet egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kap külföldről, annak viselnie kell a "külföldről támogatott szervezet" címkét hivatalos iratokon és kiadványokon, illetve név szerint be kell számolniuk arról, hogy kik a külföldi támogatóik.

Ezt a törvényt az EU Bírósága jogellenesnek találta, úgyhogy a magyar parlament idén kénytelen volt visszavonni. Helyette azt a törvényt hozták, hogy a legalább 20 millió forinttal gazdálkodó szervezeteket kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék.

Mint most kiderült, ezzel még nem ért véget a jogszabályalkotás a kormány részéről, hiszen a mostani kormányrendelettel tovább szigorítottak. A legfrissebb módosítás némileg hasonlít a külföldi adományozókat célzó, immár visszavont törvényre, csak sokkal szélesebb kört érint: immár nemcsak a külföldi, hanem a hazai adományozók nevét is meg kell küldeni a kormánynak.

Az új kormányrendelettel bővített jogszabály itt olvasható, az újdonság a 4. alcím 12/A paragrafusa.

Szívszorító riportot közölt a Reuters Kohei Hino úrról, a 87 éves tokiói férfiról, aki egyedülálló módon minden tokiói olimpiának útban volt eddig.

A férfit az 1964-es és a mostani tokiói olimpia előtt is kitelepítették az otthonából, mert mindkét alkalommal a rendezvény stadionjának kellett a hely. Az első alkalommal a stadion melletti park kedvéért dózerolták le a házát, most pedig ugyanannak a stadionnak a bővítése miatt volt útban az otthona.

Mindkét alkalommal állami bérlakásban élt, és most is kapott helyette új albérletet, bár azt erősen kifogásolta, hogy a költözés költségeinek csak a töredékét kapta meg.

Nem sokkal azután, hogy beköltözött új otthonába, meghalt a felesége, és azóta különösen fájlalja, hogy eltűnt az a 200 fős lakóközösség, akikkel a 60-as évek óta együtt élt.

Hino úr egyébként nemcsak akkor kényszerül költözni, amikor nagyjából 50 évenként olimpiát rendez a város, hiszen a második világháborúban azért kellett a későbbi stadion területére költöznie, mert a ház, ahová született, leégett.

A férfinak korábban dohányboltja volt, ma már nyugdíjas. (Reuters)

A Telex.hu összesítette, hogy melyik hazai politikai hirdetésre mennyit költöttek a YouTube-nál a megrendelők.

A legeslegtöbb pénz, összesen 65 millió forint, azokra a klipekre ment el, amelyeken a Fidesz azt a képzetet erősíti a nézőkben, hogy Gyurcsány Ferenc az ellenzéki összefogás vezetője, és mindenki más nagyon idétlen figura körülötte.

A YouTube 2019 óta listázza a politikai hirdetéseket, azóta összesen 114 milliót költöttek Magyarországról politikai reklámokra a felületein. Ennek tehát több mint a felét fizette a Fidesz, ráadásul másfél hónap alatt költött ennyit, mert korábban a párt egyáltalán nem hirdetett a videómegosztón.

A lap számításai szerint egész Európában nem volt még olyan drága politikai reklám a felületen, mint a gyurcsányozós fideszes. (Telex.hu)

Az Európai Parlament négy frakciója csütörtökön közös levélben fordult Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, azt kérve, hogy ne engedje át a magyar kormány tervét az EU újjáépítési alapjának a felhasználásáról.

Az angol rövidítése alapján RRF nevű óriási, összesen 750 milliárd eurós mentőcsomagot a koronavírus okozta gazdasági gondok enyhítésére hozták létre. A tagállamoknak terveket kellett leadniuk, hogyan és mire költenék a nekik járó pénzt a keretből.

A magyar kormány fél éven át arra készült, hogy a teljes Magyarország által lehívható keretet, azaz mintegy 5800 milliárd forintot el akar költeni az RRF-ből. Azonban a leadási határidő előtt pár nappal Orbán Viktor Brüsszelben váratlanul bejelentette, hogy csak 2500 milliárdot kér a kormánya, ami azt jelenti, hogy végül csak a vissza nem térítendő támogatást hívná le, a kedvezményes hitelnek számító részt nem. Orbán ezt azzal indokolta, hogy Magyarország nem akar eladósodni, de brüsszeli információink számíthatott az is, hogy a Bizottság nem volt elégedett a magyar terv első változatával, és a kormány "jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok" logika alapján csak annyit kért, amennyiről azt gondolta, hogy vita nélkül megszerezheti. Erről itt írtunk részletesen.

Az EP négy frakciója - a szocialisták, a Renew Europe (régebbi nevükön liberálisok), a zöldek, illetve a Baloldal nevű frakció (szokás kommunistáknak is nevezni őket) most azt kezdeményezték, hogy ezt a csonkított magyar tervet se fogadja el az Európai Bizottság.

A tervekről végső soron a tagállamok kormányai szavaznak a Tanácsban, de a Bizottság nézi át őket szakmai szempontból, és következtetéseik várhatóan meghatározzák a Tanács döntését.

A négy frakció, amelyeknek együtt 356 képviselőjük van a 704 fős parlamentben, (vagyis együtt éppen többséget alkotnak), egyrészt emlékeztetik a Bizottságot, hogy a magyar kormány terve nem felel meg a korábbi országspecifikus ajánlásokban elvárt intézkedések bevezetésének, márpedig ez hivatalos feltétele a pénz lehívhatóságának. Korábban a 444 is írt arról, hogy ez lehetett az alapvető gond a magyar tervvel, ami miatt Orbán elengedte a pénz 57 százalékát. A levél azonban külön kitér a homoszexualitás megjelenítését korlátozó új magyar törvényre is, amit élesen elítéltek a tagállamok többségének a vezetői is.

A magyar kormány arra számít, hogy az RRF-ből 300 milliárd forint körüli előleget még az idén lehívhat. Ha a Bizottság a négy frakció elvárása szerint jár el, akkor e terv halasztást szenvedhet.

A levél szövegezésében részt vevő Ujhelyi István (MSZP) képviselő kiemelte, arra is kitértek, hogy nem a magyar népet akarják megkárosítani a pénz elvonásával, hanem azt akarják elérni, hogy a pénz tényleg a polgárokat segítse.

Csütörtöktől a bruttó fizetés száz százalékára emelkedik a csecsemőgondozási díj (csed) összege, amely után csak személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékot nem - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter, Novák Katalin.

A csed fél évig jár szülés után, és akinek gyermeke születéséig munkaviszonya volt, az mostantól kezdve e fél év alatt magasabb havi juttatást kaphat, mint korábban a fizetése volt.

Az emelés azoknak is jár, akik már kapják a csedet, vagyis július 1. előtt, de fél éven belül született gyermekük. (MTI)

Lezárult a jelentkezés a Reebok cipőmárkára, és az Adidas négy amerikai jelentkezőtől vár végső árajánlatot augusztusban.

A német Adidas 2006-ban vásárolta meg a márkát, ami 1958-as alapításától 1986-ig annyira brit volt, hogy még a nemzeti lobogót is rárakták a cipőkre. Aztán amerikai befektetők is beszálltak, és végül a németeké lett.

Csakhogy az Adidasnál nem mentek elég jól a Reebok cipők, úgyhogy a részvényesek sürgették a menedzsmentet, hogy adják el az USA-ban bejegyzett leányvállalatot.

Hivatalosan meg nem erősített hírek szerint 1,2 milliárd dollár körüli összeget adnának a jelentkezők a márkáért - 15 éve az Adidas még 3,8 milliárdot fizetett érte.

Szabadon távozott Philadelphia közeli börtönéből Bill Cosby. A 83 éves amerikai színész, médiaszemélyiség két évet ült le a büntetéséből, amely rossz magaviselete esetén akár 10 év is lehetett volna.

Cosbyt azért ítélték el, mert egy régi ismerősét bedrogozta és megerőszakolta. 2018-ban, a pere idején, több tucat nő jelentkezett, hogy őket is molesztálta, de végül ez az egy ügy jutott el a bíróságig. Cosby végig azt állította, hogy közös megegyezésen alapult szexuális kapcsolata az egykori kosárlabdázónővel, aki beperelte őt.

Cosby esélyt kapott arra is, hogy esetleg idén ősszel szabaduljon, ha részt vett volna a börtönben egy terápián. Ám ezt májusban megtagadta, és most már nyilvánvalóvá vált, hogy miért: a jogászai már dolgoztak azon, hogy egy ügyészségi eljárási hibára hivatkozva kihozzák.

Úgy tudták kiszabadítani, hogy előkerestek egy régebbi megállapodást egy ügyésszel, ami alapján egy másik, polgári perben tett vallomásáért cserébe eltekintettek volna a büntetőügyben a vádemeléstől. (BBC)

A hívás címmel készülhet el a világ első játékfilmje, aminek néhány jelenetét a világűrben veszik fel.

A filmet Oroszországban készítik, és az ötlet válasz arra, hogy Elon Musk és Tom Cruise korábban bejelentették, szintén az űrben forgatnának. Csakhogy az orosz film minden jel szerint hamarabb elkészül majd.

A főszereplő a 36 éves Julia Pereszild színésznő lesz, aki már május vége óta űrhajós kiképzésen vesz részt. Egy orvost játszik, akinek váratlanul a nemzetközi űrállomásra kell repülnie, hogy megmentse egy űrhajós életét.

Rajta kívül a film rendezőjét, a 38 éves Klim Sipenkót lövik ki, aki egyszerre lesz operatőr, fővilágosító és sminkes is a világűrben. A terv szerint október 5-én hagyják el a Földet, Bajkonurból.

A film látványterveit Ernszt Konstantin készíti, aki a legnagyobb orosz tévécsatorna elnöke, és ő tervezte az utóbbi évek nagy orosz katonai parádéit, a 2014-es szocsi téli olimpia nyitóünnepségét és további látványos kormányzati rendezvényeket is. (france24)

Döntött a Los Angeles-i bíró, aki Britney Spears énekesnő keresetével foglalkozott, és a határozata értelmében

továbbra is az apja (illetve az őt képviselő jogász) gondnoksága alatt kell élnie.

Britney Spears 2008 óta szenved édesapja gyámkodásától, aki idegösszeomlásai után vette gondnokság alá, és ezzel ő kezelheti a lánya óriási vagyonát is. Egészen pontosan 2019 óta egy jogász képviseli az apát, aki egészségügyi problémái miatt nem közvetlenül látja el a feladatot.

Az énekesnő bíróságon előadott panaszáról és az előzményekről itt írtunk részletesen. (Guardian)

A hétvégén az M7-es autópályán, illetve az M1-es néhány szakaszán civil autónak kinéző járművekkel cirkálnak majd a rendőrök.

A látszólag hétköznapi autóikban kamerák lesznek, amelyekkel rögzítik a szabálytalanul közlekedőket.

Leginkább azokat keresik majd, akik a leállósávon igyekeznének megelőzni a dugót. Akit rajtakapnak, azt lekísérik az autópályáról, hogy biztonságosan félreállva tudják elintézni a büntetés dokumentációját.

Ahol biztosan feltűnnek majd az álcázott rendőrök:

• Július 2-án (pénteken) a délutáni órákban, az M1-M7 autópálya közös szakaszán az autópálya kezdetétől a martonvásári csomópontig, a jobb pályatesten 3 civil jellegű autóval.
• Július 3-án (szombaton) a délelőtti órákban, az M1-M7 autópálya közös szakaszán az autópálya kezdetétől a martonvásári csomópontig, a jobb pályatesten szintén 3 civil jellegű autóval.
• Július 4-én (vasárnap) a délutáni órákban, az M7 autópálya Budapest felé vezető oldalán a Siófok-Centrum csomóponttól (105. km szelvény) a Székesfehérvár-Centrum csomópontig (64. km szelvény), szintén 3, nem rendészeti jellegű szolgálati gépjárművel.

(via telex & kreszvaltozas)

Látványos ünnepséget tartottak csütörtökön Pekingben, a Tienanmen téren, a Kínai Kommunista Párt századik születésnapja alkalmából.

A térre hetvenezer nézőt hívtak meg a 95,15 millió párttagból. Egy háromezer fős kórus énekelt, összesen 7 munkásmozgalmi dalt előadva. Az ünnepség elején harci repülők és helikopterek húztak el az égen.

Az ünnepség fő attrakciója Hszi Csin-ping kínai elnök szózata volt. Hszi kijelentette, hogy

"csak a szocializmus mentheti meg Kínát".

Nagyra értékelte, hogy mennyit erősödött a kínai hadsereg az utóbbi időben, méltatta a "társadalmi rend helyreállítását" Hongkongban, és jelezte, hogy egyesíteni kell a népi Kínát Tajvannal.

"A kínai nép nemcsak a régi világ elpusztításában jeleskedik, hanem egy új világ megteremtésében is" - magyarázta.

Kína külföldi kritikusait megfenyegette. Azt mondta, hogy Kína sosem hagyja, hogy bármilyen külföldi erő gúnyolja, elnyomja vagy leigázza. "Bárki, aki ilyenre vetemedne, annak véresre veri a fejét 1,4 milliárd kínai ember acélos Nagy Fala". (Reuters)

A Blikk információi szerint a nem kifejezetten lakodalmas rockban utazó, de magánbulikon Kelet-Európában is szívesen fellépő amerikai énekesnő, Jennifer Lopez énekel majd Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea közelgő esküvőjén.

Lopez 300 és 500 millió forint közötti összegeket szokott kérni egy-egy privát fellépéséért, és ő énekelt például Gurbanguli Berdimuhamedov türkmén elnök születésnapján is. (Blikk)

Július 1-től kötelező az összes az EU-s országnak biztosítania a polgárainak az EU-s covid-igazolványt, amivel a 27 tagállam mindegyikében lehet bizonyítani, hogy jó eséllyel nem vagyunk vírusosak, és hozzáférhetünk olyan szolgáltatásokhoz, amelyek az adott országban csak igazolt negatívaknak jár. Hogy e szolgáltatások micsodák, az minden tagállamban más és más, van olyan tagállam is, ahol ettől függ, hogy egyáltalán beutazhatunk-e.

Magyarországon az EU által előírt lehető legkésőbbi napon vezették be az igazolványt. Az igazolvány háromféle dolgot is elárulhat gazdájáról:

• Beoltották az utóbbi egy évben.
• Koronavírusos volt, és ezt egy 15 napnál régebbi, de 180 napnál frissebb antigén-teszttel igazolta.
• Frissen negatívra tesztelt, és ezt 72 óránál frissebb teszt PCR-teszt igazolja.

A magyar kormány már tavasz óta lobbizott azért, hogy a "beoltottak" kategóriába mindenki belekerülhessen, akit Magyarországon beoltottak. Mindenki be is kerülhetett, de az EU-s országoknak csak azokat köteles oltottként elismerniük, akik az EU gyógyszerügynöksége által jóváhagyott vakcinát kapták. Azaz a Szputnyikkal (orosz) vagy Sinopharmmal (kínai) oltást felvevők csak olyan országokban élhetnek az igazolvány adta lehetőségekkel, amelyeknek a kormányai erről külön döntést hoztak. Hogy e tekintetben hogyan állunk, arról Király András írt összefoglalót. Az ellenzék azt követeli, hogy aki keleti vakcinát kapott, az ingyen tesztelhesse magát, ne járjanak rosszabbul ők sem.

Akinek van ügyfélkapuja, az az igazolványt le is töltheti, vagy ki is nyomtathatja. Mindkettő esetben egy QR-kódban bújik meg az információ, azaz pecsét meg minden ilyesmi nélkül is érvényes. A letöltéshez egyszerre kell mobiltelefon és számítógép a kormányzati folyamatábra szerint, és kapunk PIN-kódot is az aktiváláshoz, de a leánykori anyánk nevét nem kell megadni. TAJ-számot viszont igen. Részletes állami tájékoztató itt található.

"Az Európai Tanács legutóbbi ülésén falanxban vonultak föl a szivárvány zászlós miniszterelnökök" - így kezdődik Orbán Viktor hétfő reggeli írása, ami a miniszterelnok.hu-n jelent meg, és a múlt csütörtöki kínos brüsszeli vacsorájáról szól. A címe Szamizdat 11.

Hétfő este, a futball Eb nyolcaddöntői szüneteiben az írás szemlézését adta a köztévé híradója. Aligha volt a világon még "szamizdat", amit a legnézettebb idősávban az állami tévé szó szerint idézett volna.

Napjaink egyik legizgalmasabb politikai fejleménye a szavak értelmének átfordítása. Így lehetett "alapjogokért központ" a jogfosztások mellett kiálló szervezetből, "civil összefogás" az állami óriásvállalatok által feltőkésített kormánypárti tüntetés-szervező vállalkozásból, "keresztény demokrácia" az "illiberális"-ból, stb. A szavak jelentésének megváltoztatása nem újdonság a politikában, George Orwell Állatfarm című kisregényében például már 1945-ben alaposan bemutatta a jelenséget.

Orbán Szamizdat-sorozatában rendszerint német politikusokkal perlekedik, önmagát szabadságharcosként pozicionálva egy elnyomó világban.

A "szamizdat" Magyarországon eddig a rendszerváltás előtti évek illegálisan terjesztett kiadványainak neve volt. A kifejezés a Szovjetunióból származik, orosz szavak összeforrasztásából, a jelentése körülbelül az, hogy "önmaga adja ki", és az 1960-as évek elejétől a titokban terjesztett nyomtatványokra használták. Szójátékként is értelmezhető, mert a Goszizdat nevű szovjet állami kiadóvállalat (1919 - 1930 között működött) nevére rímel.

Az orbáni sorozat alapgesztusa a "görbe tükör", vagy ha kevésbé óvatosan fogalmazunk, akkor a gúny. Egyrészt gúnyolja vele az egykori magyar demokratikus ellenzéket (a későbbi SZDSZ e körből nőtt ki), azzal, hogy átveszi a szamizdatos örökségüket egy illiberális program meghirdetésére.

Másrészt gúnyolja vele általában is a kommunista rezsimekkel szembeni kelet-közép-európai ellenállókat, amikor a földalatti, illegális, komoly kockázatot jelentő kiadványaik nevét választja hatalmi pozícióból közölt írásai címének. A szó eredeti értelme szerint aligha adhat ki szamizdatot az, aki a legtöbb hatalommal rendelkezik egy országban, és rendszere évente 100 milliárd felett költ kommunikációra. Az ötlet olyan, mintha a Fidesz azon keseregne, hogy a tagjai üldöztetésnek vannak kitéve.

A szamizdatos sorozat látszólag külföldre szól, több része megjelent angolul és németül is, a 10. részt például elküldték az Európai Parlament összes képviselőjének, az 5. rész pedig eredetileg egy német lapban jelent meg.

A részeket összeköti, hogy mindegyik az európai liberalizmus éles kritikája, és olyan témák mellett áll ki, amelyek Nyugat-Európában nem feltétlenül szalonképesek. Innen jöhet a szamizdat ötlet is, Orbán ugyanis azt a pozíciót veszi fel az írásokban, mintha a lírai én egy fojtogató háttérhatalom összeurópai birodalma ellen küzdene, és nem tudna hol megnyilvánulni már, akkora rajta a nyomás.

A sorozat ötlete lassan állhatott össze a miniszterelnök kommunikációs stábjának a fejében. Az első két részt nem könnyű például megtalálni, mert csak a 3. rész kapta meg a Szamizdat címet (illetve akkor még csak alcímet). A miniszterelnok.hu oldalon a "szamizdat" tag-re keresve is csak a 3. résztől felfele jönnek elő az írások. Tovább nehezíti a közelmúlt feltárását, hogy az első két rész nem is a "Beszédek" rovatba került, mint a későbbiek, hanem a "Hírek" rovatba.

A földalatti ellenállást idéző, romantikus fésületlenséget okozhatja azt is, hogy csak a 6. rész óta van egységes hivatkozása az egyes cikkeknek az oldalon, addig a cím és a link formája esetleges. Ha egyszer lesz rá pénz, érdemes volna az utókor számára egységesíteni, esetleg közös vizuális elemekkel kiegészíteni a szerkesztői szemmel egyelőre gondozatlannak tetsző sorozatot.

Összefogja a sorozat darabjait, hogy látszólag mindegyik Nyugat felé üzen vagy magyaráz, egy elnyomó természetű, fojtogató politikai közegnek, illetve annak képviselőinek, és mindegyik tartalmaz olyan értékelést, ami a magyar közbeszédnek régóta természetes része, de Európa nagy részén inkább extrémnek hat. A legtöbb utal valahogy a kommunista diktatúrára is, sokszor úgy, hogy annak megdöntőjeként hivatkozik önmagára.

Nézzük, sorjában:

1. Európa nem hódolhat be a Soros-hálózatnak, 2020. november 25.

Kinek szól? Soros Györgynek, aki egy héttel Orbán cikkének megjelenése előtt publicisztikában javasolta, hogy az EU intézményei ne engedjenek a lengyel és a magyar kormány zsarolásának a jogállami feltételek ügyében. (Végül engedtek.)

Miket állít? "Ismét nagy erők mozdulnak meg, hogy Európa nemzetei megszűnjenek, és a kontinens egy globális birodalom égisze alatt egyesüljön. A Soros-hálózat, amely keresztül-kasul átszövi az európai bürokráciát és politikai elitet, évek óta azon dolgozik, hogy Európát bevándorlókontinenssé tegye. Az Európai Unió államaira ma a legnagyobb veszélyt a globális nyílt társadalmat hirdető, a nemzeti kereteket felszámolni akaró Soros-hálózat jelenti. A network céljai nyilvánvalóak: a migráció felgyorsításával kevert etnikumú, multikulturális, nyílt társadalmakat létrehozni, a nemzeti döntéshozatalt lebontani és azt a globális elit kezébe adni."

Hogyan igyekszik összekötni magát a szamizdat eredeti jelentésével? "Vagyunk itt még jónéhányan, abból a szabadságharcos nemzedékből – Észtországtól Szlovéniáig, Drezdától Szófiáig a volt keleti blokk országaiban élők –, akiknek még személyes emlékünk van arról, milyen is szembe szállni az önkénnyel (rule of man) és annak kommunista verziójával. Megfélemlítés, anyagi és erkölcsi tönkretétel, fizikai és lelki vegzálás. Ebből többet nem kérünk."

2. Orbán Viktor miniszterelnök válasza Martin Schulznak, 2020. november 30.

Kinek szól? A német szociáldemokrata politikusnak, aki 2017-ben kancellárjelölt volt, előtte pedig az Európai Parlament elnöke. Orbánt egy németországi rádiónyilatkozata bőszítette fel, amelyben a sajtószabadság korlátozásával, korrupcióval, rasszizmussal vádolta meg a kormányát.

Miket állít? "Nincs igaza, mert állításával ellentétben a magyar sajtó szabadabb és sokszínűbb, mint a német. Antiszemitizmus-ügyben pedig elképzelhetetlen Magyarországon az, ami Németországban ma is megtörténhet, zsidó személyek nyílt zaklatása és bántalmazása. (...) De legnagyobb lódítása az uniós pénzalapokra vonatkozik. (...) A helyzet világos. Németországnak nem pénzébe kerül Magyarország uniós tagsága, hanem Németország pénzt keres rajtunk. Ráadásul ez a német fölény nem a németek nagyobb szorgalmának vagy tudásának köszönhető."

Hogyan igyekszik összekötni magát a szamizdat eredeti jelentésével? "Magyarország szovjet megszállás alatt élt, Németországnak pedig csak a harmada. Nyugat-Németország 45 évig tőkét halmozhatott fel, mialatt bennünket a szovjet-kommunisták folyamatosan kifosztottak."

3. Orbán Viktor válasza Manfred Webernek (EU-szamizdat nro. 3.) 2020. december 4.

Kinek szól? Az európai néppárt frakcióvezetőjének, aki a jogállamisági feltételekről szóló vitában felszólalt a magyar és a lengyel kormány költségvetést illető vétófenyegetése ellen egy németországi sajtótájékoztatón.

Miket állít? "A helyzet világos, kedves Manfred. Ti meg akarjátok változtatni a jelenlegi jogi helyzetet, hogy olyan eszközt hozzatok létre, amelyet azonnal Magyarország és Lengyelország ellen fordíthattok. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és felelős nemzeti kormánypolitikusok nyilatkozatainak fényében ezt többé nem tudjátok letagadni. És azt várjátok, hogy mi, magyarok elfogadjuk ezt. A németek sok mindent kértek már tőlünk, magyaroktól a történelem során, de Ti vagytok az elsők, akik balfácánnak is néztek bennünket. Nem vagyunk azok."

Hogyan igyekszik összekötni magát a szamizdat eredeti jelentésével? "Az európai fősodratú média kirekeszti, mellőzi és letiltja azokat a gondolatokat, amelyek nem illenek abba a világképbe, amelyet ők sulykolnak nap mint nap. Ezt is el fogják hallgatni. Nekünk, közép-európaiaknak ez nem ismeretlen. Erre találtuk ki a szamizdatot. Írj, nyomtass, olvass, terjessz! Szam izdat, vagyis magunktól magunknak."

4. Orbán Viktor válasza Soros György írására - Európa nem hódolt be, 2020. december 13.

Kinek szól? Orbán elvben itt azt ünnepli, hogy sikerült kiszedetnie lengyel kollégájával a jogállamisági feltételeket az EU új költségvetéséből, de közben igazából nem nyugszik meg, mert gender- és migránsügyben akciótervet lát, és újabb sorosista puccskísérletet is.

Miket állít? "A világ legkorruptabb emberének és hálózatának jó oka van a csalódottságra. (...) Az Európai Tanács múlt heti döntése nyílt ellenszegülés Soros György hatalomátvételi kísérletével szemben."

Hogyan igyekszik összekötni magát a szamizdat eredeti jelentésével? Ebben sehol, ahogy maga is fogalmaz írásában "a kutya máshol van elhantolva".

5. Válasz Manfred Webernek, 2020. december 30.

Kinek szól? Ismét a néppárt frakcióvezetőjének. Ez a rész a Welt am Sonntag című lapban jött le először. Itt Orbán azon akadt ki, hogy Weber azt nyilatkozta, hogy szerinte a magyar kormány tévúton jár.

Miket állít: "Közismert tény, hogy Manfred Weber neheztel Magyarországra. Bennünket okol, amiért nem teljesültek az Európai Bizottság elnöki székét megcélzó ambíciói. Ez igaz. De megengedett-e egy európai pártcsalád vezetője számára, hogy tisztánlátását így eltorzítsa a személyes indulat, sőt gyűlölet? Még ha emberileg érthető is, nem helyes. (...) Manfred Weber csatlakozott a baloldali elitklubhoz, ahol egy képtelen európai politikai geometria a divat."

Hogyan igyekszik összekötni magát a szamizdat eredeti jelentésével? "A brüsszelieknek is meg kell érteniük, hogy Közép-Európában Marx, Lenin és a kommunizmus iránt érzett megvetésünk nem kisebb, mint amit a nácik és a nemzetiszocializmus iránt érzünk."

6. Szamizdat 6, 2021. március 4.

Két hónap szünet után immár cím nélkül jelent meg a 6. rész, és innentől kezdve egységes, letisztult a sorozat formátuma.

Kinek szól? Mindenkinek, akit érdekel, hogy miért lépett ki a Fidesz az Európai Néppártból - rögtön azután, hogy elfogadta a néppárt azt a szabályt, ami alapján kizárták volna amúgy is.

Miket állít? "Miközben mi itt, Magyarországon és más vezetők a saját országaikban szó szerint élet-halál harcot folytatnak a koronavírus ellen, az EPP kisded hatalmi játékokban leli örömét a brüsszeli bürokraták buborékjában. Ez vállalhatatlan. (....) A mi feladatunk is világos. Most az EPP nélkül kell felépíteni az európai demokratikus jobboldalt, amely otthont nyújt azoknak az európai polgároknak, akik nem akarnak migránsokat, nem akarnak multikulturalizmust, nem estek LMBTQ-őrületbe, védik Európa keresztény hagyományait, tisztelik a nemzetek szuverenitását, és nemzetüket nem a múltjuk, hanem a jövőjük részének tekintik"

Hogyan igyekszik összekötni magát a szamizdat eredeti jelentésével? Úgy, hogy forradalmárként viselkedik, zászlót bont és jelszót ad: "Itt az idő! Éljen a demokratikus jobboldal! Fortes fortuna adiuvat!"

7. Szamizdat 7, válasz Mikuláš Dzurindának, 2021. május 18.

Kinek szól? Az egykori szlovák miniszterelnöknek, aki egyike volt a néppárt által felkért bölcseknek, akik a Fidesz viselkedését vizsgálták sokáig, eredmény nélkül. Itt Orbán arra reagál, hogy Dzurinda reagált egy szlovák lapnak adott interjújára, vitatkozó hangnemben, a V4 csoport szerepét illetően.

Miket állít? "Tény, hogy mi, közép-európaiak látványos megkülönböztetést szenvedünk el. Azt állítom, ha nem lépünk föl erőteljesebben és közösen, ez a helyzet nem is fog változni. (...) Kedves Mikuláš, nem kellene végre a nyugatiakkal egyenrangú tagállamként viselkednünk? Nem jött még el az ideje, hogy megszervezzük magunkat, és kiálljunk az érdekeink mellett? Miért maradnánk továbbra is az EU balekjai? A szlovákok és a magyarok ennél többet érdemelnek."

Hogyan igyekszik összekötni magát a szamizdat eredeti jelentésével? Itt nem érhető tetten ilyen igyekezet.

8. Szamizdat 8, 2021. május 21.

Kinek szól? A kormánypárti sajtóban "Válasz Armin Laschetnek" alcímmel jelent meg, és bár Orbán saját oldaláról hiányzik ez az információ, a szövegből így is világos, hogy tényleg a CDU idén megválasztott elnökének ír. Tavasszal a magyar kormány számos EU-s külpolitikai nyilatkozatot vétózott meg, és amikor a gázai válság idején a tűzszünetre felszólítót is megfúrta Budapest, akkor Laschet arról beszélt, hogy véget kellene vetni az egyhangúság követelményének a külügyek esetében, és át kellene állni a többségi szavazásokra.

Miket állít? "Ma közös külpolitikai döntést csak egyhangúan lehet hozni, Laschet pedig azt szeretné, ha a jövőben a többség rákényszeríthetné akaratát a kisebbségre. Mindezt az európaiság nevében. (...) Azt is látjuk, hogy a nyugat-európai országok többsége belépett egy posztnemzeti és posztkeresztény életfelfogás korszakába."

Hogyan igyekszik összekötni magát a szamizdat eredeti jelentésével? Talán csak a szöveg végén lehet ilyen értelmezést is felvetni, amikor kissé sértetten, egy elnyomott szereplő pozíciójából fogalmaz: "Nekünk is jogunk van kiállni a meggyőződéseink, a külpolitikai szövetségeseink és a saját érdekeink mellett."

9. Szamizdat 9, 2021. június 7.

Kinek szól? Ez is német politikusoknak, leginkább a német külügyminiszternek és EU-ügyi államtitkárának (szociáldemokraták), akik élesen elítélték, hogy Magyarország megint vétózott, ezúttal egy Kínát elítélő nyilatkozat elfogadását megakadályozva.

Miket állít? "Az európai baloldal, élén a német baloldallal ismét minősíthetetlen hangon támadja Magyarországot. Most azért, mert nem volt hajlandó egy politikai súlyt és komolyságot nélkülöző közös nyilatkozatot aláírni Hongkong ügyében. Így volt, s ha százszor terjesztik is be újra, századszorra is ez lesz az eredménye. (...) Szánalmas papírtigriseknek látszunk, és következmény nélküli nyilatkozataink után rajtunk nevet a világ. (...) Támogatjuk az Európa stratégiai szuverenitásának és autonómiájának kialakítását célzó kezdeményezéseket. Ehhez először is meg kell fékeznünk az európai baloldal külpolitikai ámokfutását."

Hogyan igyekszik összekötni magát a szamizdat eredeti jelentésével? Sehogy, itt a sorozat már egy német-magyar üzenőfal budapesti oldalává vedlett át.

10. Szamizdat 10, 2021. június 17.

Kinek szól? A szöveg angol fordítását a kormány elküldte az összes EP-képviselőnek, tehát elsősorban nekik, bár ez a szövegből nem derül ki. Alcím most sincs, de az első mondat felér annak is: "A liberális gőzhengerek ismét elindultak Magyarország ellen". Orbán itt már a homoszexualitás bemutatását korlátozó magyar törvényt védelmezi, érzékelve a nemzetközi tiltakozás mértékét, de még a kínos brüsszeli vacsorája előtt vagyunk, úgyhogy egyelőre nem magyaráz, hanem keményen visszavág, és a pedofil-vonalat erősíti - ezt nyugati irányba azóta már nem erőlteti a kormányzati kommunikáció.

Miket állít? "Most a pedofilokat radikálisan büntető, a gyermekeinket pedig radikálisan védelmező új törvények miatt verik félre az európai harangokat. Hiába, a mozgalom örök, már nem a „világ proletárjai egyesüljetek”, hanem a „világ liberálisai egyesüljetek” az új jelszó. Ez persze erősíti azt a közép-európai meggyőződést, hogy ma a liberális voltaképpen a diplomás kommunista. (...) A szülők joggal várják el azt is, hogy olyan felületeken, amelyeket gyermekeink korlátozás nélkül használnak, se pornográfia, se öncélú szexualitás, se homoszexualitás, se nemváltoztató programok ne legyenek elérhetőek. Ezeket a korlátozásokat is sebészi pontossággal meg kell határozni."

Hogyan igyekszik összekötni magát a szamizdat eredeti jelentésével? "Ezért a magyar törvény nem vonatkozik a 18 év feletti felnőttek életére, szexuális szokásaira, sem az ő saját, felnőtt nyilvánosságukra. Sőt, a magyar társadalom európai kontextusban az egyéni szabadság és a tolerancia mellett leginkább elkötelezett európai népek közé tartozik. Ennek okai a kulturális hagyományainkban, a keresztény szabadságban, a nemzeti szabadságért vívott harcokban és a kommunizmus és a kommunista önkény mély megvetésében gyökereznek."

11. Szamizdat 11, 2021. június 28.

Kinek szól? Az előző csütörtöki brüsszeli vitára reagál, ami ugyanarról a törvényről szólt, mint amit a sorozat előző, 10. részében is védett.

Miket állít? "A vita kísértetiesen hasonlított a 2015. júniusi vitára, amely az Európára törő migránsinvázió miatt robbant ki. Mindkettő erkölcsileg nehéz, politikailag fontos és intellektuálisan szép vita volt. (...) A szivárványos országoknak joguk van túllépni a bináris, férfi-nő, anya-apa rendre épülő társadalmi berendezkedésen. Régen ők is ilyenek voltak, de jól megfontoltan és szándékaikat az állami politika rangjára emelve átléptek egy másik dimenzióba. Ezt a jogukat egy másik állam nem kérdőjelezheti meg. Különösen, hogy a vezérhajó szerepére Németország vállalkozott. Hogy okos dolog-e újra karszalagban demonstrálni és a müncheni futballstadionban a magyar himnusz közben szivárványos zászlóval a játéktérre rohanni, abban nem vagyok biztos."

Hogyan igyekszik összekötni magát a szamizdat eredeti jelentésével? Sehogy.

Néhány általános tanulság

A sorozat eddigi 11 része formailag szinte mind a német politikának, közönségnek küldött üzenet, mert ahol Sorosnak ír, ott is olyan EU-s tervek ellen demonstrál, amelyeket széles német politikai konszenzus támogat.

Formailag már csak azért sem lehet a magyar olvasó a célközönség, mert rendre úgy ír, mintha a teljes magyar nép osztozna gondolataiban (pl. a 6. részben "köztudott, hogy mi, magyarok a folyamatosan hátráló és a politikai értékeit a süllyedő léghajóból kidobáló EPP-t újra Európa vezető szellemi és politikai erejévé akartuk tenni" vagy a 3.-ban "és azt várjátok, hogy mi, magyarok elfogadjuk ezt", stb.).

Visszatérő gondolata, hogy egy birodalom-építési kísérlettel szemben, a nemzetállami létforma őrzőjeként tekint magára.

A szövegek mélyebb üzenetére koncentrálva arra juthatunk, hogy e birodalmi szervezkedés két mozgatója Soros György és Németország, akik egy Negyedik Birodalmat építenek, amelyben a globális pénzügyi elit uralkodhat majd a hozzájuk simulékony társadalmon. E birodalom kiépítése érdekében megpróbálják szétverni a hagyományos családmodellt és a nemzeti identitást is, mert a nemiségében bizonytalan, mindenféle színű emberek tarka masszája szívesen alávetné magát a zsidó-germán karvalytőke kizsákmányoló természetének, a magyar miniszterelnök helyzetértékelése szerint.

A kormányfő minderről alig beszélhet, kénytelen szamizdatot kiadni, ami azt jelenti, hogy a magyar állam hivatalos oldalain tudja mindezt csak elmondani. A hétfői részre keresve ("szamizdat 11" & orban) nem egészen 7300 találat van még csak a Google keresőben a szövegre, és nincs olyan közélettel foglalkozó honi sajtó, amelyik ne számolt volna be róla, legalább egy cikkben.

Varga Mihály a Facebookon és egy pénzügyminisztériumi értekezleten jelentette be csütörtök délben, hogy új elnöke lesz júliustól a NAV-nak.

A pénzügyminiszter megköszönte ezzel Sors László munkáját, aki 2018 óta vezette az adó- és vámszedéssel foglalkozó hivatalt. Sors korábban rendőr, ügyvéd majd a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi főigazgatója volt, és amikor utóbbi beolvadt a NAV-ba, akkor évekig bűnügyi elnökhelyettesként dolgozott.

Az új elnök, Vágujhelyi Ferenc, nem bűnüldözői, hanem informatikai irányból érkezik. Vágujhelyi programozó matematikus és fizikatanár eredeti végzettsége szerint. Informatikusként dolgozott a magánszférában (Philip Morris, IBM a 90-es években) majd az államigazgatásban is. Az első Orbán-kormány idején az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál volt vezető, ekkor dolgozott először a közigazgatásban.

Amikor ismét a Fidesz került hatalomra, a NAV munkatársa lett 2010 és 2015 között, az utolsó két évben informatikai elnökhelyettes volt. Ebben az időben vezették be az elektronikus pénztárgépeket, az átállást ő irányította.

2015-től mostanáig a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke volt, és ezzel ő irányította a kormányzati szoftver-beszerzéseket, tervezte és véleményezte az informatikai fejlesztéseket. A Digitális Jólét Program Blockchain Munkacsoportjának vezetője is, 2018 óta.

Kinevezésétől Varga Mihály a NAV digitális átállásának felgyorsítását várja. (kormany.hu)

Lezárult a Nemzetközi Tesztelő Ügynökség vizsgálata a súlyemelők doppingbotrányát illetően. Az ügynökség a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyik szervezete.

Arra jutottak, hogy nagyon súlyos visszaélések történtek a Nemzetközi Súlyemelő Szövetségnél (IWF), amelynek elnöke a csalások idején Aján Tamás, magyar sportdiplomata volt. Aján már tavaly tavasszal lemondott a szervezet vezetéséről.

A NOB ügynökségének munkatársai megállapították, hogy 29 esetben simították el doppingoló súlyemelők ügyét a szövetségnél. Hanyagság, de szándékos leplezés is előfordult, áll a jelentésben.

A súlyemelők új vezetése megdöbbentőnek találta a jelentést, és az új elnök árulónak minősítette az elődjét.

A NOB-nál most vizsgálják, hogy indítható-e jogi eljárás Aján Tamás és a volt kollégái ellen, és szankcionálható-e az IWF 82 éves ex-elnöke.

Aján Tamás 2000 és 2020 között irányította az IWF-t. (MTI)

A MÁV tájékoztatása szerint sebességkorlátozást voltak kénytelenek bevezetni több vasútvonalon is, a nagy hőség miatt.

A felforrósodó sínek ugyanis deformálódhatnak, ezért a biztonságos közlekedés a kritikus helyeken csak lassabb szerelvényekkel oldható meg.

Nézzük a konkrét lassulásokat:

• A Szabadbattyán-Balatonfüred szakaszon 60 kilométer/órás sebességkorlátozást vezettek be, ezért az észak-balatoni vonalon jelentősen - 30-60 perccel is - meghosszabbodhat a menetidő.
• A Hatvan-Füzesabony-Miskolc-Szerencs-Bodrogkeresztúr vonalon 11 órától 19 óráig 80 kilométer/órás sebességkorlátozás érvényes. A Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely vonalon közlekedő és a Budapest-Eger közötti vonatok menetideje 10-30 perccel hosszabbodhat meg.
• A Miskolc-Hidasnémeti vonal több szakaszán is 80 kilométer/órás csökkentett sebességgel haladhatnak a vonatok a biztonság érdekében. Ezért ott napközben 10-20 perccel nőhet a menetidő.
• A pécsi vonalon a Keszőhidegkút-Gyönk-Döbrököz közötti szakaszon szintén 80 kilométer/órára korlátozták a vonatok sebességét, ezért 20-30 perccel nő meg az InterCity vonatok menetideje.
• A Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia vonal több szakaszán 40 kilométer/órás sebességkorlátozás van érvényben, ezen a szakaszon 15-20 perces késésekre számíthatnak az utasok.

(MTI)

Kegyetlen bosszút állt a gyanú szerint volt munkaadóján egy 36 éves pilisi férfi.

Keddre virradó éjjel egy monori galambászatban végzett hajmeresztő pusztítást: az ott tenyésztett 250 galambból 214-et leölt, és a többinek szárnyát illetve lábát törte. A sebesült állatok a tulajdonosuk szerint aligha élik túl e sérüléseket.

A gyanúsított azért mészárolhatta le a galambokat, mert azok tulajdonosa nemrégiben elbocsájtotta őt. A gyanú azért terelődött rögtön rá, mert előre megfenyegette a monori galambtenyésztőt, hogy a madarakon áll majd bosszút.

Házkutatást tartottak nála, és a ruházatán talált nyomok alapján lett gyanúsított, illetve olyan zsákok is voltak a házában, amilyenekbe a leölt állatokat helyezte. Vallomást nem kívánt eddig tenni. Kezdeményezték a letartóztatását, 250 rendbeli állatkínzás miatt.

Az elpusztított galambok értéke 720 ezer forint volt. (police.hu)