Magyari Péter

A hétvégén tartott önkormányzati választáson a legtöbb preferencia-szavazatot Rachele Mussolini kapta. A helyi rendszerben az egyes pártok listáiról konkrét jelölteket választhatnak az emberek, és e versenyben állt élre az ifjú Mussolini, aki az Olasz Testvérek nevű párt jelöltjeként indult, hogy megtartsa tagságát a várost irányító közgyűlésben.

Ez az a párt, ami jelenleg a második legnépszerűbb Olaszországban, és az elmúlt évben Orbán Viktor és a Fidesz is nagyon keresi az együttműködés lehetőségét vezetőjükkel, miután megelőzték a Matteo Salvini vezette Ligát, a magyar kormánypárt eddigi fő olasz szövetségesét. A viszony annyira elmélyült, hogy Orbán Viktor a nyári német-magyar Eb-meccs helyett az Olasz Testvérek elnökével, Giorgia Melonival vacsorázott, és amikor legutóbb a horvátországi üdülését megszakítva Rómába ment, hogy a katolikus politikusok konferenciáján kálvinistaként tiszteletét tegye, szintén talált egy kis időt arra, hogy Melonival beszélgessen és fotózkodjon.

Az Olasz Testvérek polgármester-jelöltje nyerte a választás első fordulóját Rómában, és az már biztos, hogy nem jut a második fordulóba az eddigi polgármester, Virginia Raggi, az Öt Csillag Mozgalom politikusa.

Rachele Mussolini azt állította a választás után, hogy nem a neve, hanem a programja, eddigi munkája miatt kaphatott ilyen sok szavazatot - amikor városi politizálásra adta a fejét öt éve, akkor még 10 százalékát sem kapta a mostani preferencia-szavazatainak.

Rachele az Olaszországot 1922 és 1943 között vezető Benito Mussolini fasiszta diktátor második felesége (és saját nagymamája) után kapta a keresztnevét. Édesapja, Romano Mussolini, sikeres jazz zongorista volt, aki egy ma már nem létező újfasiszta párt himnuszát is szerezte, és akinek első felesége Sophia Loren húga volt. Abból a házasságból született Alessandra Mussolini, Rachele nővére, aki sokáig az Európai Parlament képviselője volt. Rachele édesanyja Carla Maria Puccini, színésznő, aki főleg tévéjátékokban játszott.

Karácsony Gergely rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem lép vissza az előválasztás második fordulójától.

"Nem visszalépek, hanem előre" - fogalmazott többször is.

Az elmúlt napokban élénk vita kezdődött közte és Márki-Zay Péter között, hogy melyikük lépjen vissza, mert mindketten attól tartanak, hogy Dobrev Klára előválasztási győzelme után nem lehetne megverni a Fideszt 2022-ben, de magukat alkalmasnak tartották e feladatra. A visszalépési vitáikról itt írtunk részletesen.

Karácsony mögött a bejelentésére felvonultak az őt jelölő pártok, azaz az MSZP, LMP és Párbeszéd vezetői is.

Arról beszélt, hogy az a víziója, hogy újra kell egyesíteni Magyarországot, és ezt fogja képviselni a második fordulóban is.

"Mindhárman sokkal jobb jelöltek lennének, mint Orbán Viktor" - tért ki a riválisaira, de közben jelezte, hogy "van köztünk érdemi vita is Magyarország újraegyesítéséről". Az újraegyesítéshez szerinte "béke és igazság kell", és ezeket csak ő tudja garantálni.

"A magyar politikát ki kell húzni a polgárháborús hangulatból, a Gyurcsány-Orbán vetélkedés korszakán túl kell lépni", mondta és hozzátette, hogy Dobrev Klárával nem lenne béke a kormányváltás után.

"A társadalmi igazságosságot kiszolgáló rendre van szükség. Az emberek igazságérzetét kell szolgálni. A harmadik köztársaság legnagyobb problémája, hogy nincs stabil alapja a demokráciának. Új típusú szociális demokráciát kell létrehozni, ebben van vitám Márki-Zay Péterrel. Az elszámoltatás mellett jóvátétel is kell" - magyarázta utána el, hogy miben különböznek elképzelései a másik jelöltétől.

"Amikor Márki-Zay azt mondja, hogy mi leszünk a Fidesz, aki nem lop, ezzel vitám van" - mondta.

Lényegében visszavonulót fújt abból a hétfői bejelentésből, miszerint Márki-Zay Péterrel teljes együttműködésben kormányoznának, akármelyikük is lesz a miniszterelnök-jelölt.

"Kész vagyok szövetségek építésére, de nem én kezdtem visszalépésekről beszélni. Szívesen adok garanciát a jobbközép oldalnak is bizonyos, számukra fontos ügyekben. Elszámoltatás, határon túli magyarok jogai esetében például, de arra nem tudok garanciát adni, hogy nem a saját programomat valósítom meg" - mondta szerda kora délután.

"A politika nem matek kérdése. Néhány százaléknyi különbségek semmit sem jelentenek" - fejtette ki arról, hogy Márki-Zay Péter szerint ő az esélyesebb jelölt a legfrissebb felmérések szerint.

A teljes bejelentés itt látható.

Elkészült az a közvélemény-kutatás, aminek a számait Márki-Zay Péter szerint figyelembe kell venni, amikor eldöntik, hogy ő vagy Karácsony Gergely lépjen-e vissza az előválasztás második fordulójában. A kettejük közti dráma hátteréről itt írtunk részletesen.

A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom a Závecz Research kutatóintézetet bízta meg a felméréssel, amelyik a módszertannál azt írja, hogy a csak az ellenzéki szavazókra vonatkozó kérdések esetében +/- 4 százalék a statisztikai hibahatár, az összes választót illető kérdéseknél pedig +/- 2,6 százalék.

Az előválasztás második fordulójának fő esélyese Dobrev Klára

A hétfőn és kedden felvett adatok alapján az előválasztás második fordulójában a Dobrev-Karácsony páros indulása esetén így szavaznának az ellenzékiek:

• Dobrev Klára: 53%
• Karácsony Gergely: 39%

Ha Márki-Zay lenne Dobrev kihívója, akkor a felmérés szerint ez a hangulat:

• Dobrev Klára: 50%
• Márki-Zay Péter: 43%

Vagyis a felmérés szerint mindenképpen Dobrev Klára nyerne, és Márki-Zay ugyan jobban meg tudná szorongatni, de a különbség az ő és Karácsony várható eredménye között éppen eléri a mérés statisztikai hibahatárát. Ugyanakkor Márki-Zay érvelhet azzal, hogy nemcsak azt mutatja a mérés, hogy ő jobban szerepelne, hanem azt is, hogy ellene Dobrev kicsit rosszabb eredményt érne el.

Átszavazási hajlandóságok

Márki-Zay első fordulós szavazóinak csak 51 százaléka támogatná Karácsonyt a második fordulóban, ha Márki-Zay lépne vissza; míg Karácsony szavazóinak 56 százaléka támogatná Márki-Zayt, ha Karácsony lépne vissza.

Ugyanakkor a Márki-Zay-hívek 29 százaléka Dobrevre szavazna, ha az első fordulós kedvencük visszalép, 20 százalékuk pedig még nem döntötte el, hogy mit tenne. Vagyis itt elég sok még a bizonytalanság.

Karácsony első fordulós szavazói közül 37 százalék szavazna inkább Dobrevre, ha az első fordulós kedvencük visszalép, de csak 7 százalékuk nem döntötte még el, hogy mit tenne a második fordulóban. Ezek alapján nem lehet nagyon egyértelműen megmondani, hogy a másik táborát ki támogatná jobban.

Ami viszont egyértelműen látszik, hogy a momentumos és jobbikos szavazók inkább Márki-Zayt preferálják Karácsonnyal szemben, ha választhatnak kettejük közül. Kérdés, hogy ők mennyire lennének aktívak a második fordulóban, illetve ha eljön egy igazi szavazás ideje, akkor mennyire lennének rugalmasak. (Itt nem Jakab Péter és Fekete-Győr András első fordulós szavazóiról, hanem a pártok szimpatizánsairól van szó.)

A Fidesz a tavaszi választás esélyese

A 2022-es parlamenti választás esetén, a teljes népességen mért kérdések alapján így alakulna a végeredmény:

• Fidesz lista: 47%
• Dobrev vezette ellenzéki lista: 39%

vagy

• Fidesz lista: 47%
• Karácsony vezette ellenzéki lista: 39%

vagy

• Fidesz lista: 45%
• Márki-Zay vezette ellenzéki lista: 40%.

Eszerint Márki-Zay lenne képes a legjobb teljesítményre a mostani hangulat alapján, ám előnye itt is a statisztikai hibahatáron belül van.

Márki-Zay és Karácsony várhatóan szerdán is folytatják az egyeztetéseiket arról, hogy ki lépjen vissza kettejük közül. Az első fordulóban Karácsony mintegy 40 ezerrel kapott több szavazatot Márki-Zay Péternél, de a hódmezővásárhelyi polgármester az azóta készített felmérések alapján hajlik arra, hogy ő az erősebb jelölt. A Median kedd este közölt mérése szerint 11 százalékpontos előnye van Karácsonynyal szemben, míg az előválasztás első fordulójában Karácsony előnye szűk 7 százalékpont volt vele szemben.

• Az előválasztás második fordulójának kezdete előtt öt nappal még mindig nem tudni, hány jelölt közül lehet majd választani.
• A Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter közti visszalépési dráma vasárnap még sima ügynek tűnt, de mostanra már egyáltalán nem az.
• Márki-Zay félig-meddig bejelentette a visszalépést, de azóta ahogy telik az idő, egyre erősebbnek érzi magát Karácsonynál.
• Míg kihívói dilemmáznak, addig Dobrev Klára járja az országot, és tovább építi a DK táborát.
• E tábor fő ereje három és fél év alatt Budapestről vidékre tolódott.

Az ellenzéki előválasztáson hárman jutottak a vasárnap kezdődő második fordulóba a miniszterelnök-jelöltek közül: Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter.

Az első forduló végeredménye:

• Dobrev Klára, 214 ezer szavazat; (DK)
• Karácsony Gergely, 168 ezer szavazat; (MSZP-P-LMP)
• Márki-Zay Péter, 126 ezer szavazat; (párt nélküli, MMM).
• Kiesett Jakab Péter 87 ezer szavazattal (Jobbik) és Fekete-Győr András 21 ezer szavazattal (Momentum).

A visszalépési dráma

Márki-Zay Péter és Karácsony Gergely között volt egy előzetes megállapodás arról, hogy ha egyikük nem jutna be a második fordulóba, akkor a kiesett jelölt a másik támogatására szólítja fel a szavazóit. Ez sokáig Karácsony számára garanciának tűnt több tízezer új szavazó megszerzésére, mert egészen nyár végéig az összes felmérés azt sugallta, hogy Dobrev Klára és Karácsony Gergely mellett Jakab Péter jut tovább.

Karácsony sokáig azzal számolhatott, hogy ő lehet majd középen, és a DK meg a Jobbik acsarkodó jelöltjei közti mérsékelt erőként simán győzni tud. Tulajdonképpen a Fidesz által sokáig használt centrális erőtér logikáját vitte volna át az előválasztás második fordulójára. De nem ez lett a felállás, mert a DK és a Jobbik szavazói között megszületett az átjárás, azaz számos jobbikos szimpatizáns Dobrevre szavazhatott (erről még később lesz szó), és Jakab Péter helyett Márki-Zay Péter jutott a második fordulóba.

Lehet, hogy véletlenek sorozatát figyelhetjük meg éppen, de idén feltűnően sok kínos adat szivárgott ki olyan politikusokról, akik félig-meddig demokratikus rendszerekben foglalnak el fontos pozíciókat.

A 2010-es évek derekán a nyugati világhoz sorolt országokban (NATO-tagok, az USA szövetségesei, az EU tagállamai) a választásokat kisebb-nagyobb mértékben olyan szivárogtatások, széles körben terjesztett elméletek kezdték befolyásolni, amelyek mögött a nyugati szolgálatok az orosz államot sejtették. Álhíreken és nagyon megosztó vélemények felerősítésén keresztül a demokratikus intézményrendszerbe vetett hitet, a sajtó komolyan vehetőségét, a liberális demokrácia iránt elkötelezett pártokat támadták elsősorban, segítve a rendszertagadó, illiberális törekvéseket hirdető pártokat. Különösen a 2015-ös menekülthullám, a 2016-os Brexit-szavazás és az amerikai elnökválasztás volt három olyan rendkívüli esemény, amelyek köré ezek a befolyásolási kísérletek szerveződtek, és feltételezhetően sikeresen alakították a közvélemény hangulatát.

A Biden-kormány hatalomra jutása óta mintha megfordult volna ez a trend, és az illiberális oldal meghatározó politikusai kerülnek egyre több alkalommal bajba, több esetben közvetlenül választások előtt. Ezekben az esetekben sincsenek az adatszerzések körülményeivel kapcsolatban világos bizonyítékok vagy éppen bírósági eljárások, de olyan intézmények állnak a bejelentések mögött, amelyek létező és komoly szervezetek, több esetben maga az amerikai kormány.

A 106 körzet egy kis részét tárgyalásos úton rendezték, és volt, ahol visszalépés állította le a szavazást, de azért általában az előválasztás döntött arról, hogy az egyéni választókerületekben kik legyenek a Fidesz kihívói tavasszal.

A jelöltek mögött általában többpárti koalíció állt fel, de az alábbiakban csak azt vesszük figyelembe, hogy a győztes jelöltek melyik frakcióba ígérték magukat. Így lett momentumos például három olyan jelölt, aki jelenleg független képviselő, vagy éppen párbeszédes Márki-Zay Péter és LMP-s az ex-jobbikos Bana Tibor.

A győztes egyéni jelöltek sorrendje nagyjából tükrözi a pártok népszerűségi sorrendjét, két kivétellel. Az MSZP és a Párbeszéd külön-külön és együtt is erősebbek a népszerűségi mutatójuknál. Ennek fő oka a hagyomány, mert az MSZP-nek mint az előválasztás legrégebbi pártjának több helyben beágyazott politikusa van a többiekénél, illetve a 2018-as választás MSZP-Párbeszéd megállapodásából is sikerült megőrizni néhány helyben már bejáratott jelöltet.

A sorrend a jelöltek száma alapján:

• DK: 33
• Jobbik: 28
• MSZP: 18
• Momentum: 15
• Párbeszéd: 7
• LMP: 5

Esélyesek ők?

Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen körzeteket nyertek meg a jelöltek. Hogy ezt eldöntsük, három részre osztottuk fel a körzeteket ellenzéki szempontból: nyerhető, harcos és nehéz.

Nyerhető egy körzet, ha a fideszes jelölt 2018-ban 48% alatt végzett, harcos ha 48-52% között szerepelt és nehéz, ha 52% feletti eredménnyel simán győzött a fideszes induló négy éve.

Nyilván nemcsak ez az örökség számít majd a 2022-es végeredményben, de fontos látni, hogy melyik pártnak hány viszonylag könnyen behúzható, hány billegő és hány alig-alig nyerhető választókerülete van.

A sorrend a nyerhető körzetek alapján:

• DK: 13
• Jobbik: 12
• Momentum: 8
• MSZP: 7
• Párbeszéd: 5
• LMP: 2

Mint látjuk, itt már sokkal kiegyenlítettebb a mezőny, látszik, hogy a pártok a támogatási megállapodásokkal figyeltek egymásra is, hogy senki se nyerje túl magát.

A sorrend a harcos körzetek alapján:

• DK: 10
• Jobbik: 7
• MSZP: 7
• Momentum: 2
• Párbeszéd: 1
• LMP: 0

Ezekben a körzetekben dőlhet el a választás, mert itt a leginkább kétesélyes, hogy az ellenzéki vagy a fideszes jelölt győz-e. A jelölés idején a legtöbb elemzés arról szólt, hogy ezeket a körzeteket jórészt a Jobbik viszi majd a vidék legerősebbnek vélt pártjaként, de nem így lett.

Az igazán nehéz körzetek sorrendje:

• DK: 10
• Jobbik: 9
• Momentum: 5
• MSZP: 4
• LMP: 2
• Párbeszéd: 1

Ezek azok a választókerületek, ahol a Fidesz nagyon erős, és az ellenzéki győzelem sok helyen közülük már csodaszámba menne. Itt is látszik, hogy az MSZP-P ügyesen helyezkedett, leginkább a Momentumhoz képest, hiszen ketten együtt több jelöltet állítottak ki mint a Momentum, és közülük ugyanannyinak jutott nehéz körzet, mint a felmérések szerint a náluk népszerűbb liberális pártnak.

A 444 által bevezetett "ellenállási pontok" sorrendje

Készítettünk egy sajátos mutatót is, hogy megnézzük, mennyire nehéz dolga lesz az egyes pártok jelöltjeinek. Ez egy kicsit árnyaltabban jelzi a fenti nyerhető-harcos-nehéz felosztást, ugyanakkor csak az átlagról szól, tehát a várható egyéni győzelmek számát nem lehet belőle kikövetkeztetni.

Az alábbi pontokat úgy számoltuk ki, hogy az adott párt egyéni jelöltjeinek a körzeteiben összeadtuk a fideszes jelölt 2018-as százalékpontjait, és elosztottuk a párt körzeteinek számával. Így az látszik, hogy melyik pártnak átlagosan mekkora ellenállással kell várhatóan megküzdenie 2022-ben. Minél magasabb egy párt pontszáma, annál nehezebb dolga lesz.

Az ellenállási pontok sorrendje:

• Párbeszéd: 43,2
• Momentum: 47
• MSZP: 47,6
• DK: 48,5
• Jobbik: 49,6
• LMP: 52,4

Ezen a sorrenden látszik, hogy a Párbeszéd nagyon jól pozicionálta magát, mert nincs sok jelöltje ugyan, de ők jellemzően könnyen nyerhető körzetekben indulnak, sőt, még a könnyen nyerhetők között is a nagyon könnyen nyerhetőkben. A Momentumon is látszik, hogy sikerült ellenzéki szempontból nyerhető körzeteket jó arányban megszereznie.

Borsod megye 3-as választókörzetében Ózd egykori és jelenlegi alpolgármestere indult egymás ellen. A jelenlegi alpolgármester a jobbikos Farkas Péter Barnabás, akiről a kampány közben előkerült egy 2018-as fotó, amelyen egy katowicei múzeum antiszemita feliratokat bemutató tárlója előtt náci karlendítésre hajazó pozíciót vesz fel.

Farkas Péter Barnabás azt mondta, hogy csak integetett. Az őt támogató pártok közül a Momentum és az LMP nem hitt neki, és visszavonták a támogatásukat, a DK és a Jobbik viszont kitartott mellette.

Farkas kihívója az MSZP-P támogatással induló Kiss Sándor volt, aki régebben szintén Ózd alpolgármestere volt.

Az előválasztást Kiss nyerte, 2734 szavazattal. Farkas Péter Barnabás nem sokkal lemaradva tőle 2517 szavazatot kapott.

Az előválasztás legnagyobb különbséggel győztes jelöltjei között van az LMP két egykori társelnöke, Szél Bernadett és Hadházy Ákos. A 2018-as választás idején még ők vezették a pártot, de a választás után etikai eljárások indultak ellenük, mert ellenzéki összefogásról állapodtak meg néhány választókerületben a baloldali pártokkal. Előbb Hadházy, majd Szél is otthagyta a pártot, és független képviselőként dolgoztak ebben a ciklusban.

Szél Bernadett a Budakeszi központú választókerületben indult, és 10182 szavazattal győzött Hegyesi Beátával, a DK jelöltjével szemben, aki 2339 szavazatot kapott. Szélt támogatta a Momentumon kívül az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik és az MMM is. Szél 81,32, Hegyesi 18,68 százalékot szerzett.

Hadházy Ákos Zuglóban indult az MSZP-s Tóth Csaba ellen, aki már nyolc éve a választókerület egyéni képviselője, és akit sokáig a Párbeszéd, a DK és a Jobbik is támogatott. A Momentum az előválasztási kampányát jórészt arra építette, hogy csak ők számolnának le a baloldal gyanús elemeivel, és erre Tóthot mutatták fel példaként. A kampány finisében Hadházy egy gyanús ingatlanügyet tett a régebbi vádak mellé, úgyhogy végül az összes párt megvonta tőle a támogatását, Tóth Csaba pedig visszalépett a választástól. Így a szavazásnak végül nem volt tétje, de azért összeszámolták a leadott szavazatokat, és ez alapján Tóthnak esélye sem volt. Hadházy 11070, Tóth 2644 szavazatot kapott, azaz 80,72 - 19,28 százalékon álltak, amikor lezárták a szavazást.

Szél és Hadházy a Momentum frakciójához csatlakoznak, ha tavasszal sikerül legyőzniük fideszes ellenfeleiket. Mindkét körzet az ellenzék szempontjából nyerhető körzet, Zuglóban 2010-ben nyert a Fidesz utoljára, míg Budakeszin Szél legutóbb alig néhány szavazattal kapott ki úgy, hogy nem volt mögötte teljes összefogás.

A miniszterelnök-jelöltről szóló szavazás első fordulóját minden jel szerint Dobrev Klára, a DK jelöltje nyerte. A második fordulóban Karácsony Gergellyel (MSZP, P, LMP) és Márki-Zay Péterrel kell megküzdenie. A győztes lesz a 2022-es parlamenti választáson Orbán Viktor kihívója.

Dobrev Klára első fordulós győzelme abból a szempontból várható volt, hogy már több mint két éve a DK a legnépszerűbb ellenzéki párt Magyarországon. Igaz, hogy 2018-ban éppen csak sikerült bejutniuk a parlamentbe, de azóta csak két ellenzéki párt tudott erősödni: a DK és a Momentum, a többiek mind gyengültek.

A DK támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint 12-13 százalék körül van, de a biztos szavazók között 17-18 százalékon. Ez a különbség azt jelenti, hogy a párt szimpatizánsai a leginkább elkötelezettek az ellenzéki táboron belül, nagy többségük mindenképpen szavazni akar, és egészen biztosan a DK-ra szavazna. A DK jól szervezett, fegyelmezett párt, a hívei nagy számban vettek részt az előválasztáson.

Dobrev Klárát mérték a leginkább megosztó jelöltnek a közvélemény-kutatók. A hívei nagyon elkötelezettek mellette, és az ellenzéki táboron belül relatíve nagy a számuk, de közben sokan vannak, akik őt fogadják el a legkevésbé a jelöltek közül. Ez az ellentmondásosság valószínűleg legalább annyira szól a férje vegyes megítélésének, mint a személyes teljesítményének, még akkor is, ha ezt a kampányt jórészt egyedül vitte végig, és országos ismertsége immár megközelíti Gyurcsány Ferencét.

Dobrev Klára több mint húsz éve dolgozik a politika közelében, 2002-2004 között közigazgatási pozíciói is voltak, de a szélesebb közvélemény csak 2019 tavaszán ismerhette meg, amikor a DK őt tette az EP-listája élére. Azóta az Európai Parlament egyik alelnöke.

A kompetensebbnek tűnő a két radikális közül

Dobrev Klára a kampányát kifejezetten az előválasztás körülményeihez igazította, Jakab Péterhez hasonlóan. Mindketten azt képviselték, hogy ha nyernek, nem lesz könyörület a fideszesekkel szemben. Dobrev az utolsó napokban már azt képviselte, hogy bármi engedmény a fideszesek felé a gyengeség jele.

Mivel feltételezni lehet, hogy az előválasztók nagy többsége azok közül került ki, akik a leginkább utálják a mostani kormányt, hiszen hajlandóak voltak extra erőfeszítésre az ellenzék kedvéért, ezért valószínűleg közülük sokan pont a legradikálisabb szólamokra voltak nyitottak.

Hogy miért inkább őt választották a radikális ellenzékiek, a szintén nagyon keményen fideszesező Jakab Péter helyett? Minden bizonnyal sokat számított, hogy Dobrev szabatosabb, hivatalnoki hangulatú fellépésével, kormányzati kompetenciájának hangsúlyozásával és férje miniszterelnöki múltjával sokak számára alkalmasabbnak tűnt az ország vezetésére, mint az utca emberének közvetlenségét idéző Jakab Péter.

A két pártmentes maradt Dobrev mellett

Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter sok tekintetben hasonlót üzent magáról, még akkor is, ha szakpolitikai kérdésekben ők állnak talán a legtávolabb egymástól. A lényeg azonban az, hogy mindketten azt mondták, figyelni kell az ország fideszes részének igényeire is.

Karácsony ezt úgy fejezte ki, hogy elzárkózott attól, hogy nem jogállami eszközökkel bontsák le a kétharmados törvényeket és az alkotmányt, Márki-Zay pedig úgy, hogy sokat hangsúlyozta, hogy régen maga is Fidesz-szavazó volt, illetve hogy vannak megtartandó eredményei is a fideszes kormányzásnak.

Mindketten polgármesterek, és az ellenzéki összefogás kipróbált emberei. Márki-Zay volt az első politikus, aki mögött a mostani pártszövetség összeállt, még 2018 februárjában, a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson. Az ellenzéki pártok nem hitték, hogy lehet nyerni Lázár János városában, úgyhogy Márki-Zay győzelme - amit 2019 őszén megismételt - bizonyította be, hogy az ellenzéki összefogás kiválóan működhet. Több szavazatot kapott, mint az ellenzéki pártok korábban összesen szereztek.

Karácsony pedig a legmagasabbra jutott eddig azon politikusok közül, akik a teljes ellenzék támogatását élvezték egy választáson, amikor 2019 őszén Budapest főpolgármesterévé választották.

Mindkettőjük kampányára jellemző volt, hogy nem pártemberként pozicionálták magukat. Márki-Zay esetében ez könnyű volt, hiszen ő valóban nem pártjelölt, külön küzdelmet kellett vívnia, hogy a hat párt által szervezett előválasztáson egyáltalán részt tudjon venni. Van ugyan szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, ami országos hálózatot is működtet, de állami támogatást egyáltalán nem kap, főállású kampánymunkásai alig vannak, az összes többi jelöltnél sokkal szerényebb erőforrásokkal ment neki a kampánynak.

Karácsony ugyan három párt jelöltje (MSZP, Párbeszéd, LMP), de a kampányában erről keveset volt szó, a plakátjain az általa létrehozott 99 Mozgalmat emelte ki, ami viszont szemben Márki-Zay szervezetével, inkább csak egy erős támogatói névsort jelent, és nem egy valóban működő mozgalmat.

A kampányban Karácsony magát integratív személyiségként ajánlotta a választók figyelmébe, emlékeztetve őket, hogy a budapesti koalíció nem esett szét, mint oly sok vidéki városban a 19-es ellenzéki győzelmek után. Karácsonyt a főpolgármesteri pozíciója egyszerre segítette és akadályozta is a kampányban: egyrészt országos ismertséget és vezetési kompetenciát sugallt; másrészt viszont a Fidesz nagyon rászállt arra, hogy egy teszetosza alaknak állítsa be, akinek köze sincs a vidéki emberek gondjaihoz, viszont a fővárosiakét sem tudja megoldani.

Márki-Zay fő problémája a kampány elején csekély ismertsége volt - bár az is igaz, hogy az előválasztás potenciális résztvevői olyan polgárok, akik az átlagnál valószínűleg nagyobb érdeklődéssel követik a politikát, így éppen a körükben ez kevésbé volt gond, és csak az országos mintákat használó kutatások hozták ki esélytelennek. A vitákon mindenesetre felkelthette sokak érdeklődését, mert a Google statisztikái alapján messze az ő nevére kerestek rá a legtöbben az öt jelölt közül a vita alatt és közvetlenül utána. Márki-Zay nagy figyelmet keltett az előválasztás előtt azzal is, hogy homoszexuális fideszesekről kezdett beszélni, egyébként nagy vitákat kiváltva az ellenzéki oldalon is arról, hogy ez ízléses kampány-e.

Elbukott a két ifjú pártelnök

A legnagyobb csalódást Jakab Péter élheti át a jelöltek közül, akit nyár elején egyes közvélemény-kutatások még a legnépszerűbb jelöltnek állították be. Jakab fő problémája az lehetett, hogy hiába szimpatikus sokaknak, ha azok az emberek nem érdeklődtek az előválasztás iránt. Ennek egyik oka az lehetett, hogy a kisebb településekről nehezebb volt eljutni egy szavazósátorhoz, mint a nagyobb városokban, de az is, hogy nem sikerült a Jobbiknak a mozgósítás, nem tudta a párt és az elnöke megértetni a híveikkel, hogy érdemes részt venni az előválasztáson.

Jakab maga is rájátszott arra a képzetre a kampányban, hogy ő a vidék embere, és ezzel a nagyvárosokban sokkal nagyobb létszámban szavazókat el is idegeníthette magától, hiszen eleve azt üzente nekik, hogy “én nem a tiétek vagyok”.

Számíthatott a mostani kudarcában az is, hogy nagyon egyforma volt minden megszólalása: meggyőzően hozta a felháborodott kisember szerepét, de lehet, hogy ez kevés volt ahhoz, hogy egy országot vezetni képes emberként tekintsenek rá.

Jakab Péter és Fekete-Győr András úgy estek ki a versenyből, hogy csak ők nem vezettek más intézményt vagy szervezetet, mint a saját pártjuk. A továbbjutóknak volt már kormányzati, önkormányzati vagy cégvezetői pozíciójuk is. Emiatt talán kevesebben hitték el nekik, hogy képesek a kormány vezetésére. Ezt a képzetet erősíthette róluk, hogy éppen ők voltak a legfiatalabb jelöltek is.

Mindkét ifjú pártelnök arányosan sokkal rosszabbul szerepelt, mint amennyire pártjuk népszerűségét mérik. Ez különösen Jakabnak lehet fájdalmas tapasztalat, mert minden elemzés arról szólt az utóbbi évben, hogy az ő személyes megnyilvánulásai, feltűnő parlamenti felszólalásai hozták vissza a Jobbikot a 2018-as választást követő összeomlásból. A Jobbik csak 6,3%-ot szerzett az EP-választáson, miközben egy évvel korábban még 19,06%-ot szereztek a parlamentin. Jakab mostanra stabilan 10 százalék fölé vezette a pártját, és mivel a Jobbiknak más teljesítménye nem igazán volt az utóbbi évben, mint Jakab igen erőteljes szereplései, ezért győztes típusnak könyvelték el a sajtóban. Innen nézve a negyedik hely szerény eredmény.

Fekete-Győr András története éppen fordítottja Jakabénak. Jakab egy rossz állapotban lévő pártot konszolidált az előválasztás előtt, míg Fekete-Győr Momentumja éppen a 2019-es EP-választás idején volt a csúcson (9,93%), de idén nyáron már csak 5-8 százalék körülre mérték a teljes népességen belül. Ez az ellenzéki oldalon a harmadik helyre elég lenne, csakhogy Fekete-Győr rosszabbul szerepelt, mintha a pártok között rendeztek volna előválasztást.

Ebben benne lehetett az is, hogy a Momentum szavazói fiatalabbak és jobban képzettek a többi párt támogatóinál, és éppen ez a réteg a legkevésbé fegyelmezett: sokan közülük nem úgy szavaznak, ahogy a kedvenc pártjuk mondja, hanem fontolgatnak, és szabadon döntenek. Úgy tűnik, hogy Fekete-Győr teljesítménye nem győzte meg őket, illetve figyelték a felméréseket, és tudták, hogy nagyon kicsi esélye van. Fekete-Győrt kezdettől a leggyengébb jelöltnek mérték, és ez csak rontott a helyzetén.

A Momentum korán kezdte a kampányát, a "felcsúti per" ígérete volt az egyik első nagy bejelentése az előválasztási menetnek, de aztán a “ki lesz keményebb Orbánékkal” versenyben az alkotmány eltörlésével kampányoló Dobrev, illetve az Orbán Viktor elképzelt börtönéletét többszörösen feldolgozó Jakab átvették a vezetést. Fekete-Győr később bedobott ötletei, mint amilyen a négynapos munkahét volt, már egyáltalán nem rezonáltak, és abból se tudott a pártelnök profitálni, hogy a Hadházy-Tóth vetélkedést Zuglóban a Momentum az összes többi párttal szemben megnyerte. A legvalószínűbb oka a kudarcának az lehet, hogy talán Fekete-Győr a legkevésbé karizmatikus a jelöltek közül.

Dobrev vs. Mindenki jön?

A második forduló arról szól majd, hogy le lehet-e győzni Dobrev Klárát. Kihívói mindketten azt mondták a kampány eddigi részében, hogy Dobrev Klára a legkevésbé alkalmas arra, hogy az ellenzéki tábort akkorára növessze, hogy meg lehessen verni a Fideszt, a 2010 előtti idők nehéz öröksége, a Gyurcsány-korszak ellentmondásos megítélése és a Fidesz lassan húsz éve tartó gyurcsányozása miatt. Kérdés, hogy a két e tekintetben hasonlót állító jelölt, Karácsony és Márki-Zay a hozzájuk hasonlóan gondolkodók szavazatait nem osztják-e meg annyira, hogy Dobrev meg tudja nyerni a második fordulót.

Az ellenzéki előválasztás összes szavazatának összeszámolásával várhatóan csak csütörtökre végeznek a szervezők. Viszont nem hivatalos részeredmények folyamatosan szivárognak. Ezek egybevágóan azt sugallják, hogy az eddig feldolgozott szavazólapok alapján

Dobrev Klára nyerheti a miniszterelnök-jelöltek versenyének első fordulóját, és rajta kívül Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter juthat tovább a második fordulóba.

Karácsony feltételezhetően megelőzte Márki-Zayt, de a kettőjük közti különbség kisebb lehet, mint a Dobrev és Karácsony közti különbség.

Fekete-Győr András lesz a híresztelések szerint az utolsó, ötödik helyezett, míg a negyedikként kieső Jakab Péter lehet.

A kiszivárgó hírek szerint szükség lesz második fordulóra, mert Dobrev Klára várhatóan nem szerzi meg a szavazatok több mint felét.

Az előválasztáson összesen 633 811 ember szavazott, és ez nagyon sok. A választás előtt a szervezésben résztvevő civilek és a pártok politikusai is arra számítottak, hogy a 300 ezres részvétel már jó lesz, a 400 ezres pedig nagyon jó.

A választáson csak olyanok vehettek részt, akiknek állandó magyarországi lakcímük van. A legutóbbi országos választáson, 2019 őszén a létszámuk 7 908 702 fő volt.

Ez azt jelenti, hogy a jogosultak 8 százaléka szavazott az előválasztáson, ami rendkívül magas arány.

Ha csak az ellenzéki elköteleződésű szavazók számát nézzük, akkor a 2018-as parlamenti választásból tudunk kiindulni. Akkoriban összesen 2 656 269 ember szavazott a mostani előválasztást szervező hat párt valamelyikének a listájára (ebbe nem számoltuk bele az állandó magyarországi lakcímmel nem rendelkezők szavazatait, mert ők nem vehettek részt az előválasztáson). Ez azt jelenti, hogy az akkori ellenzéki tábor 23,8 százalékának megfelelő ember vett részt az előválasztáson. Közel a negyede.

A 2019-es EP-választáson összesen 3 470 566 ember szavazott - az előválasztáson résztvevők ennek a 18 százalékát adják ki. A mostani előválasztást szervező hat párt listái összesen 1 426 826 szavazatot kaptak akkor. Vagyis a 2019 tavaszi ellenzéki tömb 44,4 százalékának felelt meg a részvétel az előválasztáson.

Amerikában és Franciaországban hasonlóak az arányok

Az Egyesült Államokban a 2020-as demokrata előválasztáson összesen 19 millióan vettek részt - ez az összes választójoggal rendelkező amerikai 7,9 százaléka. Az első magyar előválasztáson 8 százalék vett részt.

Európában Franciaországban tartottak az utóbbi időben még komolyabb előválasztásokat. 2016-ban például így választottak elnök-jelöltet a republikánusok, ott a választójoggal bíró franciák 9 százaléka szavazott. Azon az előválasztáson a szavazóknak fejenként 2 eurót kellett fizetniük, hogy hozzájáruljanak a szervezés költségeihez.

A szokásosnál is rosszabb a hangulat Szerbia és Koszovó kormányai között. A két ország közti határátkelőket a koszovói szerbek blokád alá vették, a szerb oldalra páncélosokat vezényeltek, a levegőben a szerb légierő gépei járőröznek. A NATO helyi egysége, a KFOR pedig megerősítette a környék ellenőrzését.

A hangulatot az rontotta el, hogy a szerb kormány nem engedi be a koszovói rendszámú autókat, mondván Koszovót sem ismerik el független államnak, akkor a rendszámait se fogadhatják el. Úgyhogy a Koszovó felől érkező autóknak le kell venniük a rendszámaikat, és egy ideiglenes szerb rendszámot kell felhelyezniük.

A helyzet akkor vált válságossá, amikor a koszovói hatóságok bevezették ugyanezt az intézkedést, megfejelve azzal, hogy 5 eurónak (1795 forint) megfelelő kezelési díjat is felszámítanak.

Azóta a koszovói szerbek, akik a határ mentén élnek, tiltakozásul barikádokat építettek.

A két felet az EU és az USA Brüsszelben békíti. (DW)

A BBC riportja szerint életveszélyben vannak azok a nők, akik a tálib hatalomátvétel előtt bíróként dolgoztak az országban. Több mint 220-an vannak, és az elmúlt hetekben mindannyian elvesztették az állásukat. A többségük családjogi, nők, illetve gyermekek elleni erőszak ügyében bíráskodott az elmúlt években, olyan területeken, amelyeket korábban alig üldöztek Afganisztánban.

A BBC hat egykori bírónővel tudott kapcsolatba lépni, és mindannyian nagyon hasonló történeteket mondtak el.

A tálibok kiengedték a rabokat a börtönökből, és azok a rabok, akiket a bírónők ítéltek el, már szabadulásuk órájában halálos fenyegetésekkel zaklatták őket telefonon. Feleséggyilkosok, gyerekbántalmazók, nemi erőszak elkövetői esküdtek bosszút ellenük.

Mind a hat megszólaló bírónő elmenekült az otthonából, és mindent hátrahagyva azóta rokonoknál húzza meg magát, jellemzően néhány naponként váltogatva rejtekhelyét. Fizetést már nem kapnak, ismerősök jóindulatától függenek.

Többük házát a menekülésük után tálibok rohanták meg, és a szomszédjaikat kikérdezték hollétükről. Több esetben kiderült számukra, hogy az őket kereső tálibok között ott voltak az elítéltjeik is.

Mind a hat megszólaló el akarja hagyni Afganisztánt, de erre nincs lehetőségük. A tálibok nem engedik ki őket, vagy éppen a családtagjaiknak nincs útlevelük. (BBC)

Kedd délelőtt a Kúria jóváhagyta a Fővárosi Törvényszék korábbi ítéletét, vagyis döntése értelmében a Médiatanács jogszerűen zárta ki a Klubrádiót a 92,9 Mhz-re kiírt frekvenciapályázatból.

Arató András, a Klubrádió vezetője a Media1 szerint most az Alkotmánybírósághoz, azután pedig akár a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul, bár abban nem bízik, hogy egy kormányváltás előtt a Klubrádió ismét frekvenciához jut. A rádió jelenleg online adást sugároz, ezt továbbra is folytatni kívánják.

A rádiók frekvenciái az állam tulajdonát képezik, és néhány évente újra pályáztatják a használati jogukat. A Klubrádió 92,9 Mhz-es, 2014 óta használt frekvenciahasználati jogosultsága lejárt, és ugyan meg lehetett volna hosszabbítani, de a Médiahatóság úgy találta, hogy néhány korábbi szabályszegés miatt ezzel a lehetőséggel a Klubrádió nem élhet (az egyik ilyen kizáró ok az volt, hogy a lejátszott zenékről a listát néhány alkalommal későn adták le). Az akkori döntés miatt az Európai Bizottság kötelességszegési eljárást indított a magyar kormány ellen, az arányosság érvényesítésének elmaradása és az egyenlő bánásmód megsértése miatt. Ez az ügy még folyamatban van.

A frekvenciára új pályázatot írtak ki, amire eredetileg három vállalkozás jelentkezett, de végül csak a Klubrádió jelentkezése maradt érvényes. Azonban a Médiatanács hiába fogadta be elsőre a pályázatát, végül kizárták a Klubrádiót is, mert gazdasági működését nem tartották megalapozottnak, és a műsorstruktúra összeállításában is találtak alaki hibákat, például volt olyan műsor, aminek ismétlése időben eltért volna az eredetileg tervezett adás hosszától.

A Klubrádió megtámadta a kizárását a bíróságon, de a mostani ítélettel végérvényesen vesztett.

Az UEFA felfüggesztette a fegyelmi eljárást az utolsó három olyan klub ellen, amelyek benne voltak a Szuperliga szervezésében, és nem hagyták ott az egyébként már bedőlt projektet maguktól.

Idén tavasszal nagy botrány lett abból, hogy az európai futball 12 topcsapata bejelentette, hogy hagyják a Bajnokok Ligáját másra, és saját sorozatot indítanak, Szuperliga néven, ahonnan az alapítók nem eshetnek ki.

Az UEFA rögtön kemény szankciókat helyezett kilátásba, de politikusok és szurkolói csoportok is felháborodtak. Ezért a legtöbb klub gyorsan kihátrált a terv mögül, úgyhogy az dugába dőlt. Három csapat nem fújt azonban visszavonulót: a Real Madrid, a Barcelona és a Juventus. Ellenük ezért fegyelmi eljárást indított az európai labdarúgó szövetség.

Csakhogy egy spanyol bíróság a múlt héten kimondta, hogy az UEFA eljárása törvénytelen. Valószínűleg ennek hatására a szövetség most úgy döntött, hogy semmisnek tekintik a történteket, és úgy tekintenek rá, mintha az eljárást soha nem is kezdték volna el. (MTI)

Kedden bekérették a külügyminisztériumba a budapesti ukrán nagykövetet, jelentette be Szijjártó Péter miniszter a Facebookon.

Hétfőn a Gazprom és az MVM vezetői 10+5 évre szóló, hosszútávú gázkereskedelmi szerződést kötöttek, ami ellen az ukrán kormány hevesen tiltakozott. Egyrészt lemondták a csütörtökre tervezett kormányközi találkozót, másrészt bepanaszolják a megállapodást az Európai Bizottságnál, hogy vizsgálják meg, szabályos-e.

"Szuverenitásunk megsértésének tartjuk, hogy Ukrajna meg akarja akadályozni Magyarország biztonságos gázellátását, ezt kikérjük magunknak" - fogalmazott erre reagálva a magyar külügyminiszter.

Az ukránoknak az a bajuk, hogy az új szerződés alapján a Gazprom nem a területükön keresztül, hanem az új, déli vezetéken, a Törökország-Bulgária-Szerbia útvonalon szállítja a gáz túlnyomó részét Magyarországra. Oroszország arra törekszik, hogy az ukrán tranzitot átterelje más útvonalakra, és a legjelentősebb új vezeték az Északi Áramlat 2, amely szeptemberben lett szerkezetkész, de még nincsenek meg a működési engedélyei.

Szijjártó ezért már a szerződés hétfői aláírásakor emlékeztetett, hogy ha az ukránok fájlalják a tranzit elvesztését - amely komoly bevételt jelentett számukra, illetve stratégiai pozíciót is Oroszországgal szemben -, akkor tiltakozzanak a német kormánynál, hiszen a német-orosz megállapodáson alapuló Északi Áramlat 2 sokkal nagyobb kárt okoz nekik. Illetve arról is beszélt, hogy az utakat nem Magyarország választja meg, onnan vesz gázt, ahonnan azt szállítják.

Ukrajna egyébként egy 2019 szilveszterén kötött megállapodás alapján 2024-ig egy bizonyos mennyiségig (40 milliárd köbméter/év) akkor is szedhet tranzitdíjat a Gazpromtól, ha az oroszok nem küldenek ennyi gázt a területén keresztül.

Szijjártó szerint az ukrán fél lépése barátságtalan, különösen a sok támogatás után, amit Ukrajna eddig Magyarországtól kapott, és itt felsorolta, hogy lélegeztető gépeket, egészségügyi felszereléseket adott a magyar kormány az ukránnak, illetve finanszírozta katonák ápolását, gyerekek üdültetését és egyes beruházásokat is.

A Fővárosi Főügyészség kedden vádat emelt egy tavaly őszi brutális támadás elkövetője ellen.

2020. november 12-én kora reggel az elkövetőre rászólt egy utastársa az 1-es villamoson, hogy rosszul viseli a maszkját, mert csak a száját takarja el, az orrát nem. Akkoriban a járvány miatt a tömegközlekedési eszközökön kötelező volt az orrot és a szájat is eltakaró maszkot viselni.

A megszólított 41 éves férfi dühös lett, és a rászóló utast többször megütötte és meg is rúgta. Erről felvételt is készített a villamos kamerája, itt látható.

A bántalmazott utas szólt a villamos vezetőjének, hogy álljon meg, és hívjon mentőt és rendőrt. A maszkját helytelenül viselő, és már addig is erőszakos férfi erre előhúzott egy kést, és nyakon szúrta az utast. Az áldozat sérülése akár halálos is lehetett volna.

A késelés elkövetőjét még aznap elfogták a rendőrök, korábban előzetes letartóztatásban volt, most bűnügyi felügyelet alatt áll. Az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztést indítványozott vele szemben.

Rendszeresekké váltak az áramszünetek Kína északkeleti részén az elmúlt egy hétben. Kimaradozik a lakossági szolgáltatás, főleg esténként, hamarabb zárnak az üzletek a szokásosnál, és sok gyárban is szüneteltetni kellett a termelést.

Az áramszünetek fő oka, hogy a kormány klímavédelmi indokkal korlátozta a szénerőművek működését. Egyrészt visszafogták a széntermelést, másrészt kvótákat írtak elő, hogy mennyi áramot termelhetnek a szenes erőművek, illetve mennyi áramot vásárolhatnak tőlük az üzemek. Kiderült, hogy a legtöbb érintett átlépte az év első felére jutó kvótáit, ezért most az erőművek és a gyárak is korlátozták magukat.

Az áramkimaradások érzékenyen érinthetik a nemzetközi termelési láncokat, hiszen számos olyan gyár csökkentette a termelését, amely a globális piacra készít alkatrészeket, leginkább Nyugatra exportált elektronikai termékekhez, például telefonokhoz. Szakértők szerint elképzelhető, hogy emiatt a szokásosnál kevesebb mobil és egyéb számítástechnikai eszköz jut a világ üzleteibe karácsony előtt. (Guardian)

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hétfőn egy vendéglátóipari és turisztikai kiállítást tekintett meg Lyonban, amit a Bocuse d'Or szakácsverseny döntőjéhez kapcsolódva rendeztek.

Macron a kiállítási csarnokban többféle támogatást ígért a járvány miatt komoly veszteségeket elszenvedő szektoroknak, például azt is, hogy a kártyával fizetett borravalók is adómentesek lesznek.

Ahogy testőreitől körbevéve a tömegben haladt, egy 19 éves fiatalember így kiáltott: "Éljen a forradalom!" - és egy tyúktojást dobott az elnök felé. A tojás súrolta az államfő vállát, és a földön placcsant csak szét.

A dobálót a helyszínen elfogták és megbilincselték. A fiatalembernek korábban nem volt rendőrségi ügye. Macron azt mondta az eset után, hogy ha valaki mondani akar neki valamit, az menjen oda hozzá, ő szívesen beszélt volna a támadójával is.

Júniusban történt már hasonló Macronnal, akkor arcon ütötte valaki a tömegből, az illetőt négy hónapra lecsukták, éppen a napokban szabadult. (LyonMag)

A Blikk nyilatkozatra bírta Merő Péter szabót, aki Várkonyi Andrea esküvői ruháját készítette, hogy beavassa a széles közvéleményt a ruhaköltemény keletkezésének kulisszatitkaiba. Várkonyi a hétvégén kelt egybe Mészáros Lőrinc üzletemberrel, egykori polgármesterrel.

Mint a cikkből kiderül, el kellett dönteni, hogy a ruha milyen színű legyen.

A pár mindkét tagjának volt már korábbi házassága, ezért a hófehér nem igazán jött szóba.

Az ekrü és a pezsgőszín merült fel, és végül az utóbbi mellett tette le a garast a menyasszony.

A ruha egy hónapig készült, a gyöngyöket és flittereket egyenként varrták rá. További érdekességek a Blikk cikkében.

A Népszava úgy tudja, hogy az ellenzéki pártok azt fontolgatják, hogy október 4. helyett október 11-én kezdődjék az előválasztás második fordulója.

Az első fordulónak kedd este lesz vége, az eredetileg tervezett vasárnap helyett. Azért hosszabbították meg két nappal az első fordulót, mert a szavazást az indulása után nem sokkal le kellett állítani az informatikai háttér szétesése miatt.

A második fordulóban már csak miniszterelnök-jelöltre lehet majd szavazni, az első forduló első három helyezettjére - amennyiben egyik jelölt sem kapott 50 százalék + 1 szavazatot a mostani körben. Szerda kora estére derülhet ki, hogy ki lehet a három továbbjutó, utána kellene kinyomtatni és a sátrakba szállítani a szavazólapokat, és erre lehet, hogy nem lesz elég idő hétfőig, ezért merült fel a második forduló elhalasztása.

Ha 11-én kezdődne a második forduló, akkor is tartani tudnák az ellenzéki összefogás pártjai az ígéretüket, hogy október 23-ig kiderül, ki lesz a közös miniszterelnök-jelölt.

Karsten Hoajen 16 éves gimnazista volt 1970-ben, "hippik voltunk" - jellemezte akkori önmagát. Annak az évnek a karácsonyán kiderült, hogy John Lennon és Yoko Ono egy észak-dán kisvárosban tartózkodnak, hogy meglátogassák Ono kislányát, aki az apjával és annak feleségével arrafelé élt akkoriban. Mindez a Beatles feloszlása előtt történt néhány hónappal.

Hoajen és barátja, Jesper Jungersen mint gimnáziumuk iskolaújságának riporterei bejelentkeztek egy sajtótájékoztatóra, amit Lennonék tartottak egy dán szállodában, egy Thy nevű városkában, északon, az Isten háta mögött. A fiúk megszervezték, hogy valaki elvigye őket kocsival, de olyan hóviharba keveredtek, hogy elkéstek. Pont vége volt a sajtótájékoztatónak, mire megjöttek.

Lennonék azonban hajlandóak voltak maradni a kedvükért, válaszolgattak a kérdéseikre, lehetett őket fotózni, és Lennon eljátszott két számot is, gitárral kísérve magát. Az egyik a Give Peace a Chance című, azóta közismertté vált nóta volt, a másik viszont egy olyan dal, amit azóta se hallott senki, és valószínűleg soha máskor nem rögzítették. Radio Peace a címe, egy akkoriban tervezett, de végül soha el nem induló rádióállomásnak írta Lennon, és szintén a vietnami háború befejezését szorgalmazta benne.

A két dán kamasz 33 percnyi felvételt rögzített egy kazettán, főleg beszélgetést, illetve az említett két számot. Ezt bocsátják most, 51 év elteltével árverésre, továbbá az akkori iskolaújság egy példányát, benne a riporttal és 23 fotóval.

Hoajen és Jesper tudták, hogy nagyon értékes anyaguk van, régóta egy bank széfjében tartották, és most döntöttek úgy, hogy eladják. Egy koppenhágai aukciós házat bíztak meg a szervezéssel. Az árverést kedden tartják.

A német választást megnyerték a szociáldemokraták, de a kormányzáshoz koalícióra lesz szükség. Bár az SPD (szociáldemokraták) és a CDU/CSU szövetség (kereszténydemokraták) képesek lennének együtt folytatni nyolc éve tartó nagykoalíciós kormányzásukat, de ehhez egyik pártnak sincs kedve a vezetőik eddigi nyilatkozatai alapján.

Amennyiben tényleg új felállás jönne, akkor reálisan két lehetőség van a kormánytöbbség biztosításához, az Ampel (jelzőlámpa) és a Jamaika becenevű koalíciók.

Mindkettőre van példa tartományi szinten.

A vasárnapi német választás végeredménye (és a változás az előző, 2017-es eredményekhez képest):

• SPD (szociáldemokraták): 25.8% (+5.2)
• CDU/CSU (kereszténydemokraták): 24.1% (-8.9)
• GRÜNE (zöldek): 14.7% (+5.8)
• FDP (liberálisok): 11.5% (+0.7)
• AfD (radikális jobb) : 10.4% (-2.3)
• LINKE (radikális bal): 4.9% (-4.3)

A 2021-es német választást a szociáldemokraták nyerték meg, akik Olaf Scholz kancellár-jelölt vezetésével nagyon sikeresen kampányoltak az utóbbi fél évben.

A párt 2017-ben története legrosszabb eredményét érte el, és úgy tűnt, hogy lassan eljelentéktelenedik. Igaz, hogy másodikok lettek négy éve, de a trend világos volt: a radikálisabb balos szavazóikat elvitte a Linke, a nagyvárosi fiatalok a Zöldekhez csapódtak, és úgy látszott, hogy a régi szocdem dicsőségnek lassan leáldozik.

Ehhez képest Scholz pénzügyminiszter és alkancellár vezetésével 2021-ben megnyerték a választást.

Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere ismertette a Balaton Soundról tartott közvélemény-kutatás végeredményét: eszerint a helyi lakosok többsége azt szeretné, hogy a fesztivált továbbra is a településen rendezzék meg.

A közvélemény-kutatás egy népszavazással ért fel, mert ugyan nem tartottak hivatalos referendumot, de minden helyi lakos szavazhatott, és a zamárdiak több mint fele élt a lehetőséggel. Mintegy 80 százalékuk azt akarta, hogy maradjon a fesztivál.

Az eredmény meglepte a polgármestert, mert két éve, a legutóbbi fesztivál után úgy érezte, hogy a zamárdiak inkább nem akarják többet a strandjukon látni a rendezvényt. (Az elmúlt két nyáron a járvány miatt elmaradt a Balaton Sound.)

A közvélemény-kutató szavazás előtti lakossági fórumon kiderült, hogy a Sound szervezői háromszoros bérleti díjat és háromszoros rekultivációs díjat fizetnének ezentúl. Ez azt jelenti, hogy 55 helyett 150 milliót kap a település, és 30 helyett 90 milliót költenek a strand helyreállítására a buli után.

Változik az is, hogy a nulladik nappal együtt négynapos rendezvényt ezentúl június végén, vagyis főszezonon kívül, és vasárnapot nem érintve szervezik meg.

A fesztivált 2007-es indulása óta mindig is a zamárdi szabadstrandon rendezték meg,. (MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnököt 2017. februári budapesti látogatása alkalmával megpróbálta társaival kifütyülni Juhász Péter, az Együtt párt elnöke. Azt tervezték, hogy az Oktogonnál sípokat fújnak, amikor Putyin elhalad arra. A járdán várakoztak már háromnegyed órája, amikor rendőrök vették körbe őket, és igazoltatták mindannyiukat.

A rendőrök éppen akkor igazoltatták Juhászékat, amikor Putyin konvoja megérkezett. Saját magukból emeltek tehát falat, hogy a konvoj tagjai ne lássák a tiltakozókat, és a tiltakozók se lássák a konvojt, és az igazoltatással a sípolást sem hagyták.

Juhászék a Helsinki Bizottság jogi támogatásával beperelték a rendőrséget az igazoltatás miatt. Négy és fél év pereskedés után megszületett a jogerős ítélet a Fővárosi Törvényszéken, amiben többek között ez áll: "Az igazoltatásnak nem volt jogszerű indoka".

Az ítélet szerint a rendőri intézkedés megsértette Juhász véleménynyilvánításhoz, mozgásszabadsághoz és egyenlő bánásmódhoz fűződő jogait is.

Talán úgy tűnhet, hogy nincs sok értelme a jogorvoslatnak, ha négy és fél év telik el egy rendőri intézkedés jogszerűtlenségét kimondó bírósági ítéletig. Itt mégis van jelentősége. Ugyanis ismételten bebizonyosodott, hogy mindenki kifejezheti rosszallását a hatalom önkényével szemben - mondta többek között Juhász az ítélet után. (helsinki.hu)

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök lemondta a csütörtökre tervezett budapesti útját. A Demográfiai Csúcson vett volna részt, ahol fel is szólalt volna.

Morawiecki azért nem jött Budapestre, mert a csúcson részt vesz cseh kollégája, Andrej Babis is, aki már szerdán megérkezett, és Orbán Viktorral megnézték a határkerítést, és utána halászlevet is fogyasztottak Algyőn.

Morawiecki azt is fontolgatja, hogy egyelőre a V4-es csúcsokon sem vesz részt, bár erről még nincs végleges döntés.

Túrow miatt nagy a sértődés

A két ország viszonya a túrowi lignitbánya miatt romlott meg ennyire. A cseh-lengyel határ lengyel oldalán lévő bányát nemrégiben bővítették, amit a csehek erősen sérelmeztek, mert szerintük a kitermelés veszélyezteti a környék cseh településeinek ivóvízét. A cseh kormány az EU bíróságán beperelte Lengyelországot, és a lengyelek elvesztették a pert. A luxembourgi határozat alapján a bányát be kellene zárniuk.

A lengyel kormány hétfőn kapta kézhez az ítéletet, ami alapján naponta félmillió euró (177,6 millió forint) büntetést kell fizetnie a kormánynak, amíg a bányát be nem zárják. A lengyel kormány egyelőre nem enged, a bányát nem zárják be. Azzal érvelnek, hogy a bányára épülő erőmű leállása áramszüneteket okozna a környéken, nem lenne fűtés számos településen, és rengeteg ember elvesztené a munkáját.

A cseh-lengyel viszály egyelőre feloldhatatlannak tűnik, de mivel hamarosan választást tartanak Csehországban, elképzelhető, hogy Andrej Babis kormánya megbukik, és egy új prágai vezetéssel sikerül a lengyel kormánynak egyezségre jutnia a bánya ügyében. (iRozhlas.cz)

Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezető főorvosa csütörtökön az M1-en beszélt a koronavírus-járvány legfrissebb fejleményeiről.

"Kétségtelen hogy már a negyedik hullámban vagyunk, de egyelőre nem lehet tudni, hogy lassan vagy robbanásszerűen emelkednek majd az esetszámok" - mondta. A jelenleg terjedő delta variáns sokkal veszélyesebb, mint a korábbiak, "az eddig mutációkkal egy ember általában 3-4 másikat fertőzött meg, a delta esetén 7-8 is lehet ez a szám".

A jelenleg kórházban kezelt betegek nagy része olyan idős ember, aki nem oltatta be magát. Szlávik szerint nagyon fontos az oltatlanok meggyőzése, hogy adassák be maguknak a vakcinát. A gyerekek oltása is kulcsfontosságú a járvány terjedésének megfékezéséhez. (MTI)

Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen új szélerőművet építeni. Nem tilos, csak éppen olyan a szabályozási környezet, hogy a valóságban nem lehet, különösen egy 2016-os szigorítás óta. A kormány új energiastratégiája sem változtatna ezen, a magyar kormány a megújulók közül továbbra is a naperőműveket támogatja.

A klímaügyi kérdésekkel foglalkozó masfelfok.hu csütörtökön megjelentett egy tanulmányt, ami vitatja a magyar kormány szélerőmű-ellenes politikáját, és bemutatja, hogy miért tűnik teljesen irracionálisnak ez az irány.

A tanulmányt jegyző Balogh Ádám (Szegedi Tudományegyetem, Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem) arra jutott, hogy Észak-Nyugat-Magyarországon ideálisak a környezeti feltételek szélerőművek telepítésére, nem véletlen, hogy a határ osztrák oldalán sok szélkereket telepítettek.

Azt is megállapította, hogy a korábban telepített hazai szélerőművek kihasználtsága magasabb, mint a kormány által erőltetett naperőműveké.

A tanulmány itt olvasható.

Az Országos Előválasztási Bizottság csütörtök reggeli közleménye szerint szerdán 61708 fő szavazott az ellenzéki előválasztáson.

Az első három napon valamivel több mint 200 ezer ember adta le a szavazatát. Az előválasztás jövő kedd estig tart.

Szerdán 57806-an szavaztak személyesen és 3902-en online.

Az online szavazásra továbbra is nagyon hosszú a várakozási idő. A szervezők igyekeznek még több embert beállítani, akik a webkamerás szavazást intézik, de az erőforrások szűkössége miatt arra kérnek mindenkit, hogy aki csak teheti, az inkább személyesen szavazzon. A helyszíneket és a sátrak nyitvatartási időpontjait itt lehet megnézni.

Az emirátusokbeli National című lap beszámolója szerint rettenetes a helyzet abban a két menekülttáborban, amelyben az Iszlám Állam legyőzött katonáinak a családtagjait tartják fogva Szíriában, a kurdok által ellenőrzött területeken.

Az Iszlám Állam szíriai részét a kurdok döntötték meg az amerikai légierő segítségével néhány évvel ezelőtt. A terrorállam katonáit megölték vagy fogságba ejtették, a családjaikat pedig két táborba zárták, amelyek már négy éve működnek, és azóta alig jutott ki belőlük valaki. A táborokban jelenleg 40 ezren élnek, összesen több mint 60 ország állampolgárai. A családok férfi tagjai a világ minden pontjáról csatlakoztak az Iszlám Államhoz.

Ugyanakkor a táborban sokan vannak, akik azt állítják, hogy az Iszlám Állam áldozatai maguk is, és a terroristák elől menekültek el. Nincs hatóság, amely az ügyüket érdemben vizsgálná.

A táborok túlzsúfoltak, kevés az ennivaló, rettenetesek a higiéniás körülmények, és a többség számára teljesen reménytelen kijutni belőlük. A kurdok nem tudnak mit kezdeni a bent élőkkel, és a legtöbb ország, amelynek állampolgárai a táborokban élnek, nem akarja visszafogadni az egykori terrorállam katonáinak rokonait.

A két tábor közül Al Hol a borzasztóbb, ott csak az idén 62 gyerek halt már meg betegségben vagy balesetben, illetve 2 gyereket meggyilkoltak. Az erőszak egyébként is tombol, a táborban összesen 73 gyilkosság történt az idén.

Az AlixPartners nemzetközi tanácsadó legfrissebb becslése szerint 210 milliárd dollárt, azaz 64000 milliárd forintot veszítenek 2021-ben a világ autógyárai, mert nincs elég chip a Földön. 2021-ben a tervezettnél 7,7 millióval kevesebb autó készül el emiatt.

A világ összes nagy autógyára kénytelen volt visszafogni idén a termelését, mert nem tudtak elegendő chiphez jutni. A chipgyártás - ami szinte kizárólag Dél-Kelet-Ázsiában történik - 2020-ban állt le, illetve alakult át, amikor a járvány miatt visszamondták korábbi megrendeléseiket az autógyárak, viszont a szokásosnál nagyobb igénnyel jelentkeztek a laptop- és telefongyártók. Ezért a chipeket gyártó gépsorokat részben átállították.

Az elemzés szerint a chiphiány még évekig komoly gond lehet az autógyártásban, jelenleg átlagosan 21 hét alatt tudnak chipet szállítani a gyártók, ami elképesztően hosszú idő a 2020 előtt szokásos átfutáshoz képest. (Bloomberg)

Egy marokkói bíróságon megszületett az ítélet Hadidzsa Okaru kínzói ügyében. A per óriási figyelmet keltett az észak-afrikai országban, mert először indult általa vita a nők elleni erőszakról, illetve az erőszakot elnéző hagyományokról.

A bűncselekmény még 2018-ban történt, amikor egy rokona házából két férfi elrabolt egy 17 éves lányt, és késsel kényszerítve megerőszakolták. Ezután két hónapon át fogva tartották, még legalább kilencen újra és újra megerőszakolták, kínozták, többek között cigarettát nyomtak el a bőrén, illetve az egész testét telefirkálták tetoválásokkal.

A lány több sikertelen szökési kísérlet után szabadult ki, és Marokkóban igen szokatlan módon a legszélesebb nyilvánossághoz fordult a szenvedéseivel. Videóra mondta és kirakta az internetre, hogy mi történt vele, és emlékeztette a marokkóiakat, hogy nagyon sok hasonló ügynek nem lesz következménye, mert az áldozatok szégyellik magukat.

A most befejeződő per nyomán 11 vádlottat fejenként 20 év börtönre és pénzbüntetésre ítéltek, illetve további két vádlott kisebb büntetéseket kapott. (Guardian)

Csütörtökön és pénteken tartják Budapesten a IV. Demográfiai Csúcsot, a családon belüli szaporodás nemzetközi intellektuális ünnepét, aminek házigazdája immár hagyományosan Magyarország kormánya, különösen Novák Katalin tárca nélküli, de családokért felelős miniszter, illetve végső soron a felszólalással is készülő kormányfő, Orbán Viktor.

Az idei, a Várkert Bazárba szervezett találkozón részt vesznek a környék vezetői: a lengyel, a cseh és a szlovén miniszterelnök, a szerb elnök, a boszniai szerbek vezetője, illetve számos politikus a világ minden tájáról, például Mike Pence Amerikából, akit Donald Trump alelnökeként ismert meg a világ szélesebb közvéleménye.

A szlovák, szlovén és lett kormányok tagjaitól kezdve nyugat-európai és afrikai politikai és egyházi és kulturális szervezetek vezetőiig sokan felszólalnak, és elemezik a családok helyzetét. A magyar kormány szakembereinek is módjuk lesz bemutatni a hazai eredményeket.

Itt a teljes program.

Nagyon elszállt a gáz ára Európában, leginkább azért, mert az orosz Gazprom alig hajlandó szállítani. Egy héten belül történt, hogy:

• Az irányadó holland gáztőzsdén 250 százalékkal lett drágább a következő hónapra leköthető gáz ára, mint januárban volt. Az áremelkedés csak a múlt hét óta 30 százalékos volt.
• Az Európai Parlament 40 képviselője közös levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot a Gazprom ellen, mert nem ad el elég gázt Európának.
• A Nemzetközi Energiaügynökség felszólította Oroszországot, hogy adjon el több gázt Európának.
• A Gazprom elnöke azt üzente az európaiaknak, hogy ne lepődjenek meg, ha még sokkal drágább lesz a gázuk.

Az áram és a gáz ára is nagyon gyorsan emelkedett idén Európában, de most ősz elejére, a fűtési szezon közeledtével a gáz különösen nagyot drágult. Egyre több EU-s országban merül fel, hogy valamiféle rezsitámogatással kellene készülni erre a télre, különben komoly szociális feszültségek jöhetnek.

Az áremelkedésnek több, kisebb oka is van:

• A 2020-as leállások után az ipari termelés magához tért, újra nagy a kereslet az energiára. A gáz a többi kontinensen is drágul.
• Ahogy erről korábban részletesen írtunk, a zöld átállás kikényszerítésére kirótt, a gázt is érintő szén-dioxid kvóta ára szintén gyorsan emelkedik.
• Az európai mezők kimerülőben vannak, a sokáig elég jelentős holland termelés 2014 óta évről-évre nagyot csökken.
• Közeleg a tél, a fűtési szezon előtt egyébként is felfelé mennek az árak.

Ám mindezek mellett van egy fő gerjesztője az áremelkedésnek, egy állam, ami a kommunikációjával is igyekszik hiszterizálni is az európaiakat: Oroszországról van szó.

Két nap csúszással, de hétfőn elkezdődött az ellenzéki előválasztás. Az első nap 67 ezren vettek részt rajta. A szervezők azt mondták az indulás előtt, ha egy hét alatt lesznek 400 ezren, akkor már nagyon jól sikerült. Ha az érdeklődés nem zuhan nagyot a következő napokban, akkor ez a részvétel simán meglehet.

Nagyon messziről indultak

A technikai problémák és az eljárást kísérő viták ellenére is, több mint tízéves távlatban messze ez az előválasztás a legkomolyabb politikai teljesítménye a Fideszen kívüli politikai világnak. Ezt akkor látjuk igazán, ha visszaemlékszünk, hogy mi történt az előző választás előtti őszön. 2017 szeptemberében az ellenzéki pártoknak már volt néhány bejelentése arról, hogy mit zárnak ki:

• A Jobbik kizárta, hogy bármelyik párttal egyezkedjen a közös indulásról, egyéni jelöltek koordinálásáról.
• Az LMP kizárta, hogy legyen olyan együttműködés, amiben nincs benne a Jobbik. A párt két akkori társelnöke a kampány végén ezen igyekezett lazítani, és ezért etikai eljárást indítottak ellenük.
• Az MSZP akkori miniszterelnök-jelöltje kizárta, hogy a Jobbikkal és Gyurcsány Ferenccel együttműködjön. Október elején utóbbi törekvésébe belebukott, és visszalépett.
• A Momentum addigra határozatot hozott, hogy a politikusaik még csak nem is tárgyalhatnak pártok közötti együttműködésről. Ezért az utolsó napokban a Momentum egyoldalúan lépett vissza néhány körzetben, mert nem volt módja a párt politikusainak kérni cserébe valamit.
• Az Együtt és a Párbeszéd abban bízott, hogy a Momentummal és az LMP-vel köt egyezséget, egy négypárti lista élén Karácsony Gergellyel. Mint a fenti feltételeken látszik, erre nem volt esély. Karácsony ki is szállt, és átment az MSZP-hez miniszterelnök-jelöltnek.
• A DK kizárta, hogy a Jobbikkal együttműködjön, és ragaszkodott a saját listához.

Lényegében az összes törekvés kizárta egymást. Mindegyik párt olyan feltételeket szabott az együttműködéshez - már ha egyáltalán hajlandó lett volna rá -, amely szembe ment a potenciális partnerek feltételeivel.

A 2017. szeptemberi mérések szerint egyik ellenzéki pártnak sem volt esélye még csak a szavazatok 20 százalékának megszerzésére sem, míg a Fidesz támogatottságát 50 százalék körülire mérték. A 2011 óta hatályban lévő választási törvény miatt ez azt sejtette, hogy az egyéni körzetek nagy részét könnyen megnyeri a Fidesz, és ezzel megnyeri a választást is. Végül 91 választókerületben győzött a Fidesz és 15-ben egy ellenzéki jelölt. A Fidesznek pont annyi képviselője, és pont ugyanúgy kétharmados többsége lett, mint az előző, 2014-es választás után. Az egymással hadakozó ellenzékiek még csak meg sem tudták szorongatni a Fideszt.

Az ellenzéki vetélkedés egy liberális demokráciában normális lenne, de egy uradalomban lehetetlenné teszi a kormányváltás esélyét. Az ellenzéki pártok már 2018-ban is azt állították, hogy Magyarország nem normális demokrácia, de a helyzetből nem vonták még le a következtetést. Nem jutottak el odáig, hogy ha nem normális demokráciában indulnak el a választáson, akkor rendkívüli erőfeszítéseket kell tenniük, máskülönben esélytelenek.

Igény már a múltkor is volt rá

Ez a rendkívüli erőfeszítés a közös indulás megszervezése lett mostanra, amit választóik közül sokan már 2018-ban is követeltek. Már akkor tele volt az internet mindenféle civil kezdeményezéssel arról, hogy melyik körzetben kire érdemes szavazni, kialakult a “legesélyesebb ellenzéki jelöltek” listázása, népszerűsítése.

A listára és az egyéni jelöltekre leadott szavazatok közötti különbségek 2018-ban megmutatták, hogy egész sokan vevők voltak az ötletre: Budapesten például a Jobbik listája 30 százalékkal kapott több szavazatot, mint a párt egyéni jelöltjei; míg vidéken voltak választókerületek, ahol a DK és az MSZP listáira 50 százalékkal többen szavaztak, mint e pártok egyéni jelöltjeire. E különbségek abból adódtak, hogy a választók a szerintük helyben esélyesebb ellenzékire szavaztak egyéniben, akkor is, ha a jelölt pártját egyébként nem támogatták.

A mozgósítás legalább olyan fontos, mint a jelöltek közötti versengés

Azon túl, hogy az ellenzéki pártok ezúttal megegyeztek egymással a közös indulásról, az előválasztás megszervezéséhez szükség volt a civil szervezetek bevonására is, hogy kitalálják a rendszert, hogy szavazatokat számoljanak, népszerűsítsék az előválasztást, és ott legyenek a sátrakban. Az egész szervezéshez rengeteg önkéntes, aktivista kellett, akik a szabadidejükből áldoznak elég sokat arra, hogy legyen előválasztás. Ennyi ember nagyon régóta nem szervezkedett egyszerre egy politikai cél érdekében Magyarországon.

Az előválasztás nem csak a közös jelöltek kiválasztása miatt fontos. Legalább ennyire fontos, hogy létrejött egy sok héten át tartó eseménysorozat, amihez különböző szinteken nagyon sok ember csatlakozhat. Az elkötelezettség, a részvétel élménye alapvetően fontos a jó választási eredményhez, és az előválasztással a "csináltunk valamit" élményét lehet adni egyszerre sok embernek.

Szintén nagyon fontos, hogy az ellenzéki politikusok már sok hónappal az igazi választás előtt arra kényszerültek, hogy kampányoljanak, és mivel versenyeznek, van tétje is a megszólalásaiknak. A szokásosnál nagyobb rajtuk a figyelem, és ettől jobban össze kell szedniük magukat, dolgoznak is rendesen. Az öt miniszterelnök-jelölt az elmúlt hetekben végigutazta az egész országot, pedig még több mint fél év van az igazi választásig. Máris mondják a magukét a köztereken, pultoznak és szórólapoznak az embereik, egyáltalán csinálnak valamit nagy nyilvánosság előtt. Az igazi választásnak ez a mozgósítási főpróbája is, és már önmagában ettől az erőfeszítéstől hatékonyabbak lehetnek 2022 tavaszán, mint korábban voltak.

Az előválasztás esélyt ad arra, hogy a 2022-es választásnak tétje legyen. Lehetőséget ad, hogy permanens kampánnyal és utcai jelenléttel valamelyest kompenzálja az ellenzék a pénzügyi, állami szervek előtti és törvényekben foglalt hátrányát.

Természetesen kockázatot is vállaltak ezzel, hiszen ha teljesen elromlik a számítástechnikai rendszer, ha kibékíthetetlenül összevesznek az előválasztási kampány közben, ha vitatni kezdik a végeredményt, ha nem tudnak majd megegyezni az országos listára kerülő nevekben, vagyis ha kudarcba fullad az előválasztás, akkor előre elrontották a tavaszi esélyüket is. Ám ha nem próbálták volna meg, akkor eleve esélytelenül indultak volna.

Eddig ér a takarójuk

Lehet szörnyülködni azon, hogy mennyire szerencsétlen, hogy rögtön indulás után lerohadt az előválasztási rendszer; hogy micsoda otrombaságok derülnek ki egyes jelöltek múltjából; hogy mekkora sületlenségeket ígérnek, vagy mennyire gyengén érvelnek néhányan az előválasztási vitákban.

Ám ne feledjük, hogy 2010 óta nemhogy nem került elő olyan új politikai szervezet, amelyik akár csak a választók tizedét maga mellé tudta volna állítani, de már a régebbiek között sincs olyan, amelyik reálisan elérhetné egyedül a 20 százalékot. Azaz teljesen illuzórikusnak látszik várni egy új, tiszta, okos és szép ellenzék felépülésére. Ahogy egyre inkább Orbán Viktor uradalmává válik az ország, egy ilyen mozgalom megjelenésére egyre kisebb az esély.

A mostani ellenzéki pártok nemcsak azért kötöttek mindenféle támogatási koalíciót már az előválasztások előtt, hogy a végén biztosan legyen néhány befutó helye mindenkinek, hanem azért is, mert egyszerűen már nem tudtak volna egyenként 106-106 épkézláb embert kiállítani a választásra.

Az összefogás kedvéért túlléptek olyan ellentéteken, amelyeket jórészt ugyanezek az emberek négy éve még leküzdhetetlennek tartottak, de ez a látványos gesztus nemcsak a kormányváltás akarásáról szólt, hanem a kétségbeesésről is, annak beismeréséről, hogy a helyzet valami rendkívüli teljesítmény nélkül teljesen reménytelen.

És az előválasztás valóban rendkívüli teljesítmény, a körülötte lévő minden cirkusz, csalási vád, alultervezett online felület és túl hosszú sor ellenére is. Hiszen olyan pártok fogtak össze és szervezték meg, amelyek jórészt egymás ellen jöttek létre. A Jobbik a szocialisták kormányzása idején az egész politikai berendezkedést támadva jött létre. Az LMP ugyanabban az időben a nevében deklarálta a rendszer tagadását, csak más víziót tartott helyesnek, mint a Jobbik, de ugyanúgy a szocialista kormányzással szemben alakult. A DK azért született, mert vezetőjük és hívei összevesztek az MSZP akkori vezetőivel. A Párbeszéd azért alakult, mert alapítói elviselhetetlennek érezték, hogy tovább maradjanak az LMP-ben. A Momentum azért alakult, mert már a 2010 utáni parlamentbe került ellenzéket is tehetetlen és romlott társaságnak tartották a létrehozói, nem is beszélve a régebbi pártokról. Hiába közös bennük, hogy szeretnék leváltani az Orbán-kormányt, ezek a pártok elsősorban egymás, és nem a Fidesz ellen alakultak.

Mostani együttműködésükhöz, saját körben megtartott versengésükhöz komoly önmérsékletre volt szükségük, sok esetben nemcsak politikai szempontból, hanem személyes szinten is. Összefogásuk irtózatos nehézsége jól mérhető azon, hogy a 2019-ben közösen megnyert városi önkormányzatok jelentős részében mára úgy összevesztek, hogy sorra bomlottak fel a helyi koalíciók egy csomó településen.

Ha nem tudnák végigcsinálni az előválasztást, és utána a közös kampányt kiválások, szakítások nélkül, akkor legalább előre kiderül, hogy képtelenek lennének a kormányzásra is.

Ezekben a napokban nem a Fideszhez képest pozicionálják magukat

A felmérések szerint továbbra is nagyon erős a Fidesz, de máris látszik, hogy rontja a kormánypárt képességét a teljes közbeszéd uralására, hogy az ellenzékkel történik valami, aminek tétje van.

Az ellenzék lényegében 11 éve nem tud országos ügyeket érintő kérdésekben érdemi szereplő lenni, mert hatalmas parlamenti többségével a Fidesz alig kényszerült egyezkedni velük (néhány különleges esetre 2015 és 2018 volt csak példa, amikor éppen nem volt kétharmados többsége a kormánypárti oldalnak).

Mindegy volt, hogy mit mondtak, mit akartak, nem volt tétje. Az előválasztással viszont felépítettek egy olyan helyzetet, ahol van tétje annak, amit mondanak, és ezért sokkal többen figyelnek rájuk, mint az utóbbi években valaha.

Ezúttal egyelőre a Fidesz fut a figyelem után. Az utcákon megjelenő ellenzékkel a Stop Gyurcsány, Stop Karácsony nevű petícióval próbálták felvenni a versenyt, csakhogy mivel nem tudták valódi következményekkel bíró ügyhöz kapcsolni az aláírásgyűjtésüket, ezért politikai áttörést sem lehetett várni ettől a kivonulástól. A gyermekátoperálós népszavazásról szóló ötletükről alig beszélnek a bejelentése óta, ami arra utal, hogy talán nem keltett elég nagy érdeklődést a javaslat - amikor 2016-ban a kvótanépszavazást meghirdették, akkor naponta száz csatornán harsogták a fideszesek a népszavazás fontosságát. Most csendesebben készülnek, és ennek egyik oka az lehet, hogy kapkodva találták ki a népszavazási kérdéseket, és nem sikerültek elég jól. Az előválasztás egyelőre alkalmas arra, hogy az ellenzék megmutassa, hogy képes a figyelmet magára vonni, és nem csak a Fidesz lépéseire reagálni.

Szombaton délelőtt 9 órától elkezdődik az ellenzéki előválasztás. A legfontosabb tudnivalók a következők:

• Miről szól az előválasztás?

Hat ellenzéki párt úgy döntött, hogy a 2022-es parlamenti választáson minden egyéni választókerületben közös jelöltet támogatnak, és közös miniszterelnök-jelöltük is lesz, illetve közös listát is állítanak majd. A hat párt: DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd.

Az előválasztáson dől el, hogy kik lesznek a közös egyéni jelöltjeik a 106 választókerületben. És az is, hogy ki lesz a közös miniszterelnök-jelöltjük. Ezt azt jelenti, hogy az előválasztás két lapon szavazhat mindenki:

• az egyiken arról, hogy helyben, a saját választókerületében ki legyen az egyéni jelölt,
• a másik szavazólap az egész országban egységes, azon a miniszterelnök-jelöltre lehet szavazni.

A közös listáról a hat párt tárgyalásos úton dönt majd, az előválasztás után.

Az előválasztáson a hat szervezőn kívül más pártok és civil szervezetek is részt vesznek jelöltek támogatásával, de ez a hat párt határozta meg a szabályokat, és csak azok a jelöltek indulhattak el az előválasztáson, akik a hat párt közül megegyeztek valamelyikkel, hogy győzelmük esetén a frakciójukhoz csatlakoznak majd.

• Kik a jelöltek?

Egyéni képviselőjelölt az lehetett, aki elfogadta a hat párt értéknyilatkozatát, megállapodtak a hat szervező párt valamelyikével a csatlakozásról győzelem esetére, és összegyűjtöttek 400 támogató aláírást a választókörzetükben élőktől.

A miniszterelnök-jelöltséghez is kellett értéknyilatkozat, továbbá 20 ezer támogató aláírás, az ország bármely pontjáról.

• Kik győznek?

Az egyéni választókerületi versenyben az lesz a hat párt közös képviselő-jelöltje, aki szeptember 26-án este 8 óráig a legtöbb szavazatot kapja.

A miniszterelnök-jelölti versenyben csak akkor hirdetnek győztest a 26-i urnazárás után, ha az egyik jelölt megszerzi a szavazatok több mint felét. Ha nem lesz ilyen, akkor az első három helyezett között második fordulót tartanak, október 4. és 10. között. A második fordulóban a legtöbb szavazatot szerző jelölt lesz a győztes.

• A Fidesz ellen csak az indulhat, aki megnyeri az előválasztást?

Nem, de az előválasztást szervező pártok megállapodtak, hogy más jelöltet nem támogatnak majd az adott körzetben. A megállapodásból kimaradó pártok jelöltjei, vagy független jelöltek ettől még elindulhatnak 2022-ben bárhol.

• Ki szavazhat?

Minden magyarországi állandó lakcímmel rendelkező állampolgár, aki 2022. áprilisáig betölti a 18. életévét.

• Hogy lehet szavazni?

Személyesen az előválasztásra felállított sátrakban, vagy online, úgynevezett virtuális szavazósátorban.

• Hol vannak a sátrak?

Itt a lista, az egyes sátrak nyitvatartási idejével. 775 településen lesznek sátrak, de több mint a felük mozogni fog, így azok nem minden nap ugyanott lesznek, úgyhogy érdemes figyelni a nyitvatartási dátumokra is.

• Hogy lehet a neten szavazni?

Internetes hívással, azaz kamerával és mikrofonnal felszerelt eszközzel, mert a netes szavazáshoz ugyanúgy be kell mutatni okmányokat, mint a személyeshez, így kommunikálni kell a szavazást lebonyolítókkal. Ha valaki nem akar várakozni, amíg lesz, aki tud foglalkozni vele online, annak érdemes előre időpontot regisztrálnia. Az online szavazást itt lehet intézni.

Az online szavazást és az előválasztás informatikai hátterét az aHang nevű civil szervezet intézi.

• Bármelyik sátorban lehet szavazni?

Nem! Az első fordulóban kizárólag olyan sátorban lehet szavazni, amelyik a szavazó egyéni választókerületében van. Hogy ki melyik választókerülethez tartozik, az lekérdezhető többek között az elovalasztas.hu oldalon, és ott azt is meg lehet nézni, hogy az adott választókerületben hol és mikor van nyitva sátor.

• Milyen okmány kell a választáshoz?

Személyi vagy útlevél + lakcímkártya. A lakcímkártya azért kell, hogy kiderüljön, aki szavaz, az tényleg az adott választókörzethez tartozik-e. A személyi vagy az útlevél meg azért, hogy kiderüljön, hogy a lakcímkártya gazdája szavaz éppen.

• Mi a biztosíték arra, hogy egy ember csak egyszer szavazhat?

A szavazáskor a lakcímkártyán lévő vonalkódot rögzítik. Adatvédelmi okokból azonban nem ezt jegyzi meg a szoftver, hanem egy kódot generál belőle, és azt őrzi. Viszont ha megint találkozna a vonalkóddal a rendszer, akkor ahhoz ugyanazt a kódot generálná, és ekkor hibát jelez.

Ezzel a rendszerrel utólag nem lehet visszakövetni, hogy ki és mikor és hol szavazott, azt viszont képes felismerni a szoftver, ha valaki újra szavazni akar, pedig egyszer már megtette. Éppen ezért a sátrak online kapcsolatban lesznek egymással a szavazás alatt.

• Mi a biztosíték arra, hogy a sátrakban lévő szervezők nem csalnak?

Egy sátor csak akkor lehet nyitva, ha legalább két érdekelt jelölt által delegált szervező személyesen jelen van, vagyis ők figyelnek majd egymásra. A sátrak több mint 90 százalékában rajtuk kívül jelen lesz legalább egy semleges szervező is, akit a lebonyolításban közreműködő valamelyik civil szervezet (lista itt) delegált.

• Mi a biztosíték arra, hogy nem kerülnek kamu szavazatok az urnákba?

Mindegyik szavazólapon egy egyéni QR kód lesz, és a szavazatszámláláskor ezeket ellenőrzik. Ha a kód nem szerepel a hivatalos szavazólapok adatbázisában, akkor a szavazólap nem számít. Ha több szavazólapot találnak azonos kóddal, akkor azok sem számítanak.

• Ha nincs nyitva a sátor, hol lesznek az urnák?

Zárt helyen. Minden sátornak kijelölt felelőse van, aki intézkedik a biztonságos elhelyezésükről, bekamerázott helyen. Az összes szervező párt és szervezet bármikor ránézhet majd a kamerák képeire. Ha egy urna megtelik, akkor lezárják, és csak a szavazatszámláláskor nyitják ki.

• Ki és mikor és hol számolja meg a szavazatokat?

Szeptember 26-án este az urnákat megyénként egy-egy helyszínre szállítják, ahol a Számoljunk Együtt! mozgalom önkéntesei számolnak majd. Az önkéntesek már több korábbi állami és ellenzéki választáson is közreműködtek, és szigorú protokoll szerint dolgoznak. Attól függően, hogy hányan vesznek részt az előválasztáson, 27-én este vagy 28-án napközben jelentik be az eredményeket. Minden megyét megvárnak, és egyszerre jelentik be az összes eredményt.

• Karácsony Gergely 2019 óta Budapest főpolgármestere, és a mostani előválasztáson az LMP-MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje.
• Úgy véli, hogy csak az ő vezetésével győzhet az ellenzék, mert a riválisai nem gondolnak eleget a nemzet egyesítésére, például Orbán Viktor szavazóira.
• Kiszámolta, hogy a Fidesz messze őt támadja a legtöbbet az ellenzéki jelöltek közül, és szerinte ez azt igazolja, hogy ő a legveszélyesebb rájuk nézve.
• Attól tart, hogy a Fidesz könnyen viszályt kelthetne az ellenzéki táboron belül, ha nem ő nyerné az előválasztást.
• Mostanában egyet szokott érteni Matolcsy Györggyel.
• Bízik benne, hogy a rendvédelmi szervek semlegesek maradnak a kormányváltáskor.
• Jakab Péterrel, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjével készült interjúnkat itt olvashatja el.

Szelíd forradalom, óvatos radikalizmus

"Nekem személy szerint nem éri meg főpolgármester-jelöltnek lenni" - mondta 2018 augusztusában. Tavaly decemberben pedig úgy fogalmazott, hogy "a hátam közepére kívánkozik a miniszterelnök-jelöltség". Végül mindkét jelölést elvállalta. Ez a húzódozás a kampánystratégiájának része, egy performansz, vagy a belső vívódásába enged mindig bepillantást?

A három közül leginkább az utóbbi. Szerintem fontos, hogy a politika nem a politikusokról szól, és amikor az ember dönt, hogy személy szerint mi a következő lépése, az se róla szóljon. Azt nagyjából helyesen mértem fel, hogy ha elindulok miniszterelnök-jelöltként, akkor borzasztó nehéz kampánynak nézek elébe, és az embernek mérlegelnie kell, hogy mi az, amit elbír, fel kell készítenie magát, hogy kibírja. Ezen túl vagyok, alaposan meggondoltam, és ha beleállok valamibe, akkor abba bele van állva.

Pontosan az is történik, amire számítottam, a fideszes ellenfeleim minden erőforrásukat arra használják, hogy engem támadjanak, és nem a többieket, akik ennek a szélárnyékában szabadon tudnak kampányolni. Nekem a főpolgármesteri funkció miatt is sokkal nehezebb a kampányterep. Ezért erre fel kellet készülnöm, felelős döntést kellett hoznom, és ehhez sokat kellett beszélgetnem, sokszor önmagammal is. Komoly döntések komoly megfontolást érdemelnek.

Tavaly azt is mondta még, hogy lehet, hogy egy vidéki polgármester lenne a legjobb miniszterelnök-jelölt. Akkor konkrétan gondolt valakire, akit kapacitált is esetleg? Vagy ez egy elvi meglátás volt?

Sokakkal beszélgettem, mielőtt meghoztam a saját személyemről szóló döntést, ez kétségtelen. Politikát lehet a tervezőasztalon csinálni, de aztán a nap végén mégis hús-vér emberek vívják meg ezeket a harcokat. Úgyhogy lehet, hogy a tervezőasztalon igazam volt akkor, és nem tartom most se rossz iránynak, de végső soron nekem kellett elvállalnom ezt a feladatot, és meg is fogom vívni ezt a harcot.

Az "el kellett vállalnom" azt jelenti, hogy nem volt más, akire szívesen szavazott volna?

Én nagyon szívesen szavaznék nagyon sokakra. Az ellenzéki szavazóknak ahhoz a részéhez tartozom, akiknek már nagyjából, de csak nagyjából mindegy, csak ne Orbán legyen. De azt is pontosan tudom, hogy azok a szavazók, akik el fogják dönteni a választást, nem így vannak ezzel. Azt gondolom, hogy 2022-ben vagy Orbán Viktor lesz a miniszterelnök, vagy én.

Nagyon tisztelem és becsülöm az ellenfeleimet, de nem látom, hogy lenne tervük, hogyan nyerjék meg a választást. Úgy vélik, ha az ellenzék összeáll, akkor nyerünk. Szerintem ez nem így van. Ha összeállunk, akkor van esélyünk nyerni. Az a különbség, hogy nem látom a többieknél azt a politikai stratégiát, amivel a bizonytalan szavazókat el lehet hozni a változásra szavazni. Mindenki miniszterelnök-jelöltként a pártját akarja pozicionálni, de senki sem készül arra, hogy valóban miniszterelnök lesz. Mert ez nem csak a pártszavazókról szól, a ma pártnélküliek megnyerése nélkül nincs változás. Ezért mondom: ha pártpozícionáláson túl a miniszterelnökségre készülnének, akkor bizonyos mondatokat nem mondanának, mert azok akkor sem voltak megvalósítható ígéretek, amikor kimondták őket. Most direkt általánosságban beszélek, ennél nem szeretnék konkrétabb lenni.

Tehát azt állítja, hogy az ellenzék győzelme olyan bizonytalanokon múlik majd, akiket nem lehet nagyon radikális szövegekkel megfogni?

Többek között. Meg nem lehet olyan politikával megfogni, ami nem reagál arra, hogy Orbán Viktor borzasztó rendszere nem a Holdról esett ide, és nem egy politikai véletlenen múlott, nem egy kalapból húzták ki. Mire Orbán Viktor elérkezett odáig, hogy megnyerje a választást, addigra a harmadik köztársaság elvesztette az erejét és a társadalmi legitimitását. Ezt fontos tudni, akkor is, ha a bizonytalan szavazók nem politikai filozófiák alapján döntenek. De van bennük egy jogos érzés arról, hogy "oké, az Orbán borzasztó, de tulajdonképpen 30 éve egy olyan politikai közegben élünk, ami nem a mi életünkről szól". Ennek a jelentőségét nem látom felfedezni az általam egyébként sokra tartott ellenzéki miniszterelnök-jelöltek gondolataiban.

Erről szól az is, hogy börtön helyett jóvátételt ígér, azonnal eltörölt alkotmány helyett szelíd forradalomról meg óvatos radikalizmusról beszél?

Ez nem kampánystratégia, szerintem Magyarországnak tényleg erre van szüksége. Nagyon fontos, hogy az ellenzéki politikusok tudjanak különbséget tenni egy nagyon szűk, a társadalmat félrevezető, megosztó, kiraboló szűk uralkodó réteggel szemben folytatott kőkemény küzdelem, és aközött, hogy vannak ebben az országban milliók, akik Orbán Viktorra szavaznak, és ezt őszinte hittel teszik, és ők tisztességes honfitársaink. A kettő között papíron persze mindenki különbséget tesz, de azért gondoljon bele, hogy mi következik abból, ha az új kormány olyan lépéseket tesz, amivel ezt a szűk fideszes elitet érzelmi közösségbe tartja azokkal a milliókkal, akik ma Orbán Viktorra szavaznak. Ha ez így marad, akkor Magyarországon sose lesz béke. És ha nem lesz béke, akkor nem lesz alkotmányos rend, nem lesz gazdasági prosperitás sem.

Ennek a társadalomnak a legnagyobb problémája ez az elképesztő mértékű megosztottság mindenben: érzelmileg, társadalmilag, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Akik ma Magyarországon élnek, azok nem érzik, hogy egy politikai közösség tagjai volnának. Ez Magyarország legnagyobb problémája. Szerintem ennek a súlyát vinni kell, amikor az ember kampányol, amikor az ellenzéki szavazóknak üzen.

Azt kérem az ellenzéki szavazóktól, hogy abban is gondolkodjanak, hogy kinek van menetrendje arra, hogy ez az ország jobb hely legyen. Abban kevés vita van közöttünk, hogy az egészségügyben kellenek a praxisközösségek, vagy hogy csökkenteni kell a várólistákat. De a kormány hosszútávú sikerességét az fogja meghatározni, hogy lesz-e Magyarországon olyan kampány, ami elviszi a bizonytalanokat, és az ő megszólításuk után ezt az országot megpróbálja megbékíteni saját magával. Mélységesen hiszem, hogy erre van szükség.

Ettől még az elszámoltatás ügyében jogosan merülnek fel igények. Ha nem lesznek a korrupciós bűncselekmények feltárva, és az ellopott vagyonok nem lesznek visszaszerezve, akkor ugyanúgy nem lesz béke Magyarországon. Csak ne essünk abba a hibába, hogy amikor egy szűk elitréteggel akarunk háborúzni, akkor háborúba visszük a fél országot.

Mások szerint teljesen más taktikára lenne szükség a győzelemhez. Ők abból indulnak ki, hogy van 35 úgynevezett billegő körzet, mindegyik vidéken, és ezeket kell megnyerni a kormányváltáshoz. Ezért olyan miniszterelnök-jelölt kell, aki kifejezetten ezeken a területeken a legnépszerűbb. A Jobbik azt mondja, hogy ez a jelölt Jakab Péter. Márki-Zay Péter pedig azt, hogy ő erre a legalkalmasabb.

Ez egy féligazság. Természetesen matematikai értelemben igaz az, hogy ezekben a körzetekben dől majd el a választás. Ám ezekben a billegő körzetekben is az országos kampány határozza majd meg, hogy az ellenzéknek mennyi támogatója lesz. Ez nem az Egyesült Államok, nincsenek olyan óriási földrajzi különbségek, hogy teljesen máshogy kell kampányolni Alaszkában, mint Kaliforniában. Ami működik, és növeli az ellenzék esélyét Kiskunlacházán, az nagyjából működni fog Csepelen is.

Persze, engem támadni fog a Fidesz azzal, hogy budapesti vagyok, aki nem érti a vidéket, én meg el fogom mondani százszor, hogy a fideszes ficsúroknál sokkal jobban ismerem a vidéket, tekintve, hogy ott nőttem fel.

Ezzel együtt is, ha látnám, hogy Jakab Péter vagy Márki-Zay Péter össze tudja tartani ezt a sokszínű ellenzéki tábort, és tud hitet adni a bizonytalanoknak, akkor lehet hogy nyugodtabb lennék, mert kevésbé érezném az előválasztás tétjét. Nagyon becsülöm a riválisaimat, és nem gondolom, hogy nélkülük lehetne nyerni, de nem látom, hogy a lehető legszélesebben tudnák képviselni személyükben az ellenzék sokszínűségét, és hogy lenne olyan világos politikai karakterük, ami a bizonytalanoknak is szól. Sok erényük van, ami szükséges a győzelemhez. Szükséges, de nem elégséges.

Mindenkire rávetül a múlt árnyéka. Ezt most nem látjuk még, mert a Fidesznek nem érdeke hogy ezek előjöjjenek. De azért egy olyan kampány, ami a Jobbik múltjával szembesíti a baloldali szavazókat, szét tudná zilálni az ellenzéki szavazótábort. Ne legyen kétségünk, hogy egy Jakab Péter vezette ellenzéket szétlőnének olyan nyilatkozatokkal, amelyek nem is olyan nagyon régen hangoztak el. A Jobbik nemrégiben a maihoz hasonló hevülettel Gyurcsány Ferencet akarta börtönbe zárni.

Tóth Csaba vs. Hadházy

A miniszterelnök-jelölti vitában és az egész előválasztási kampányban az egyik leglátványosabb ütközési pont a zuglói vetélkedés lett, Hadházy Ákos és Tóth Csaba között. Ez az ön kampányát is erősen érinti, hiszen köztudomású, hogy zuglói polgármesterként nem volt kiegyensúlyozott a viszonya Tóthtal, most mégis őt támogatja. Itt nem merült fel, hogy a Párbeszéd azt a megoldást válassza, mint a ferencvárosi előválasztás idején 2019-ben, ahol a szocialistákkal kötött stratégiai szövetség és a konkrét jelölt közti feszültséget úgy oldották fel, hogy mindkét jelölt mellett feltüntették a párt logóját, azaz hivatalosan Baranyi Krisztinát és Jancsó Andreát is támogatták?

Az előválasztás azért is jó, mert mindenkinek meg kell dolgozni a bizalomért. Akikről mindenféle városi legendák keringenek, azoknak például meg kell védeniük az igazukat. Köztudott, hogy nem volt konfliktusmentes a viszonyom a zuglói szocialistákkal, ezt nem akarom tagadni. Megvívtuk a csatáinkat, aztán a végén mindig én győztem.

Ezzel együtt is azt gondolom, hogy nyugodt lehet a lelkiismeretem az engem támogató pártok – és jegyzem meg: a DK és a Jobbik - döntését illetően, mert az eddig legtöbb korrupciós ügyet feltáró Hadházy Ákos ebben az esetben, Tóthra nézve, semmilyen bizonyító erejű terhelő anyagot sem talált.

Bárhogy döntenek a zuglóiak, jó döntést fognak hozni. Ha Hadházy Ákos esetleg kikap, akkor remélem, a Momentum felteszi a listára mandátumszerző helyre, és ezzel bizonyíthatják, hogy valóban fontos nekik az antikorrupciós küzdelem. Én is számítanék rá miniszterelnökként.

Akkor fel sem merült a kettős jelölés lehetősége?

Felmerült. De végső soron az emberek döntenek, mi el fogjuk fogadni a döntésüket, és ilyen értelemben mind a két jelöltet támogatjuk. Szerintem nagyon fontos, hogy Hadházy Ákos képviselő legyen, és kiemelt szerepet kapjon az elszámoltatásban.

Kell majd egy lista

Ön három párt miniszterelnök-jelöltje, de a 99 Mozgalom logójával készültek eddig a plakátjai. Ez egy valódi, működő mozgalom, vagy egy brand?

Ez egy épülő politikai közösség. Több, mint egy brand, de a kevés idő még nem tette lehetővé, hogy teljes egészében felépítsük. Ha lezajlik az előválasztás, nekifekszünk még intenzívebben. Az a célunk, hogy legyen alapszabálya, legyenek helyi alapszervezetei. Jelenleg ez inkább egy politikai ajánlatot kialakító szellemi hátország, egy aktivista bázis, és ebből a kettőből remélhetőleg kialakul egy valódi politikai mozgalom.

A pártok között van bármilyen megállapodás, hogy a választási lista hogyan áll majd össze? Lesz vétójoga a miniszterelnök-jelöltnek? Lehet rajta olyan, aki egyéniben indul?

Gyerekcipőben jár még ez a folyamat. Volt egy kósza kísérlet, hogy az alapelveket alakítsuk ki az előválasztás előtt, de aztán jegeltük a témát. Az előválasztási eredmények tükrében áll majd össze a lista. Ez biztosan nem lesz könnyű menet.

Nekem van egy forgatókönyvem, hogyan kellene összeállítani, de ezt együtt kell kialakítanunk. Az ilyen alkuk mindig akkor sikerülnek jól, ha mindenki szomorú a végén. Ezt sokszor megtapasztaltam: ha valaki nagyon boldog a végén, akkor méltánytalan alku született.

A listás helyekkel kompenzálni kell azokat, akiknek kevés jelöltjük marad jó körzetben, vagy éppen jutalmazni kell a sok előválasztást megnyerő pártokat?

Szerintem egyik sem jó megoldás. A pártok országos támogatottságának megfelelően kell a listát kialakítani, és figyelembe kell venni összellenzéki szempontokat is, például biztosan kell, hogy legyen roma a listán. Hogy ki hova teszi a listán az egyéniben is indulóit, az a pártok egyéni döntésein múlik. Itt mérlegelni kell, hiszen ha a lista elején szereplő jelölt egyéniben győz, akkor nem tudja az őt jelölő párt kimaxolni a párt frakciójának méretét.

Mert ha egyéniben bejut, akkor a listán mögötte lévő szerez mandátumot helyette, aki valószínűleg egy másik párt embere lesz?

Igen. De ha valaki billegőben indul, és a párt nagyon szeretné bevinni a parlamentbe, akkor meg fontos lehet előre vennie a listán. Ezen a pártok biztos sokat fognak agyalni. De összességében az előválasztási eredmény nem írhatja felül, hogy e pártok nagyjából a közvélemény-kutatásokból ismert országos támogatottságukkal arányos módon jussanak mandátumokhoz.

Matolcsy, Pintér

A kormányoldalon szokatlan módon, a nyilvánosság előtt zajlik egy vita a jegybankelnök és a pénzügyminiszter között. Ebben Matolcsy Györggyel vagy Varga Mihállyal ért inkább egyet?

Mostanában abban a furcsa helyzetben találom magam, hogy rendszeresen egyetértek Matolcsy Györggyel, zavarba ejtő érzés. Persze ez Matolcsy éppen ma létező véleményére igaz. Nem tudom, mi lehet a háttérben, összevesztek, vagy a jegybankelnök kormányváltásra számítva az ellenzéknek tesz gesztusokat.

Azt rendszeresen tapasztaltam korábban is, hogy a jegybankban van egy szakmai csapat, akik jó tanulmányokat írnak, amiből aztán nem lesz semmi, például a bérlakásépítési program szükségességéről, amit jó lenne, ha a jegybank és a következő kormány közösen tudna finanszírozni.

Rengeteg elképzelés jelent meg arról, hogy mit lehet kezdeni egy kormányváltás esetén a meglévő jogi keretekkel, az alkotmánnyal, az állami szervezetek vezetőivel, önt is sokszor kérdezték erről, úgyhogy a problémahalmaznak most csak egyetlen, de eddig a nyilvánosság előtt keveset taglalt ügyére kérdeznék rá: Pintér Sándorra. Orbán Viktornak 1998 óta sohasem volt még más belügyminisztere, és ez az ellenzékiek vélekedése szerint is arról szól, hogy nem igazán van más ember, aki a rendvédelmi szerveket képes volna hatékonyan kezelni, illetve a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági igényeket kiszolgálni. Ezek reális aggodalmak?

Ha a kérdés arra vonatkozik, hogy az én kormányomban Pintér Sándor lesz-e a belügyminiszter, akkor a válaszom az, hogy nem.

A klasszikus belügyminisztériumi feladatok megosztása is lehetőség, én szeretnék is külön rendészeti és önkormányzati-településfejlesztési tárcát. Mert rengeteg dolog lesz azzal, hogy visszaadjuk az önkormányzatoknak, amit ez a kormány elvett tőlük.

De van jelöltem a rendészeti miniszter posztjára is a kockás füzetemben.

Amikor a baloldal volt hatalmon, akkor az ellenzék egyik fő kampánytémája a közbiztonság rossz helyzete volt, mostanában viszont egyáltalán nincs erről szó. Van az ellenzéknek hozzáférése, kompetenciája ahhoz a nagyon zárt belügyes világhoz, ahonnan évek óta lényegében semmi sem szivárog ki?

Nagyon bízom a rendőrség politikai semlegességében. Azt gondolom, hogy békés hatalomátvétel lesz, mert a rendőrség fegyelmezetten, jogállami módon jár majd el.
És nagyon súlyos közbiztonsági problémák vannak most is, csak más típusúak, mint régebben.

A rendőrség működése a mostani bérek mellett fenntarthatatlan. Ha nem lesz jelentős béremelés, akkor a mostani állomány sem marad meg. Tudom, hogy béremelést ígérni a legkönnyebb, de ezen a területen erre feltétlenül szükség lesz. Kerületi és fővárosi polgármesterként is azt tapasztaltam, hogy a rendőrség teljesen együttműködő, a helyi közösségek rendelkezésére áll, csak egyszerűen nincs elég rendőr.

Támadások

Sokszor elmondta az elmúlt hetekben, és ebben a beszélgetésben is utalt rá, hogy úgy érzi, a kormányoldal felől ön kapja a legtöbb támadást az ellenzéki jelöltek közül. Ezt méri valahogy? Ki lehet ezt számolni?

Igen. A Facebook-költések és a YouTube-költések nyilvános információk, és ezeken a felületeken a kormánypárti hirdetésekre költött pénz kétharmada ellenem irányuló kampányokról szól. Kétszer annyit költöttek ellenem, mint az összes többi jelölt ellen együttvéve.

Mesterséges intelligencia segítségével végzünk tartalomelemzést is, amellyel figyeljük a lakájmédia anyagait. Ebből a kutatásból pedig az látszik, hogy a propagandasajtóban még durvábbak az arányok, mint a fizetett hirdetések esetében. Nagyjából 10-szer annyi lejárató cikk jut rám, mint az ellenzéki riválisaimra. Ezek az adatok eléggé világosan kijelölik, hogy a kormányoldal elsősorban az én jelöltségemet szeretné megakadályozni.

Az egyik fő téma ezekben a napokban, hogy úgy tanított a 2000-es évek elején a Corvinuson, hogy nem rendelkezett az oktatók számára előírt nyelvvizsgával. Volt olyan szabály, amit megszegett oktatói tevékenysége közben?

Őszintén mondom, hogy fogalmam sincs. Amikor engem megkeresett Lánczi András akkori tanszékvezető, hogy tanítsak nála, tőlem semmilyen dokumentumot nem kért, úgyhogy nem is tudhatom, hogy mire lett volna szükség. Lánczi úgy tesz most, mintha ott se lett volna. Egyébként nagyon jó főnök és jó tanszékvezető volt, és szerettem azt a munkát. Ha jól emlékszem, akkor Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc gyerekeit is vizsgáztattam, és halálra frusztráltam a kollégáimat, hogy mindig a diákjaim nyerték meg a tanulmányi versenyeket.

Hogy igaza van-e az Oktatási Hivatalnak, az nem az én problémám. Az egyetemet vizsgálták, nem engem. Én sosem állítottam valótlant arról, hogy milyen típusú nyelvvizsgám van, vagy bármi másról. De a lényeg: nagyon büszke vagyok az oktatói éveimre, a diákjaimra, a tudományos munkáimra, és ezt úgyse tudja elvenni semmiféle lejárató kampány.

Pénz

Ha ennyire tartanak öntől, hogy az ellenkampány nagy részét ön ellen vezetik, akkor hogyan szerzett plakáthelyeket? A 2018-as kampány meghatározó ügye volt, hogy csak Fidesz-közeli cégnél, vagy a Jobbikkal leszerződő Simicska Lajosnál van plakáthely, és azóta a Simicska-féle reklámcégek is a Fidesz közelébe kerültek. Az előző választási kampány idején voltak ellenzéki politikusok, akik azt terjesztették, hogy akinek óriásplakátja van, az a Fidesszel gazsulál, mert másképpen ezt nem lehet már elintézni.

A szórólapjaimat nem terjesztette a Mediaworks, Mészáros cégei a fővárosi köztájékoztató kampányokat is megpróbálják megakadályozni. Nyomokban vannak plakátcégek, amelyeket a fideszesek nem vásároltak még fel, bár szerintem már az utolsókat rúgják. Összesen körülbelül 600 plakátról beszélünk, aminek egy része óriásplakát, másik része citylight. Ezek az utolsó, még piaci szereplőktől lepattanó néhány helyek vannak csak, nem is volt könnyű megszerezni, küzdöttünk érte. Ahogy látom, a DK is megküzdött ezzel, hiszen Dobrev Klárának is vannak plakátjai.

Az ön kampányát a három, önt jelölő párt (MSZP - LMP - Párbeszéd) finanszírozza?

Nagyrészt igen. Kisebbik részben pedig adományok, amiket gyűjtünk.

A három párt határozza meg az ön kampányát, vagy megkapta tőlük a pénzt, és azt csinál vele, amit akar?

Nem ők határozzák meg, de minden döntést közösen hozunk. Ritkán szokták leszavazni a javaslataimat, de ez sem lenne ördögtől való, végül is az ő pénzüket is költöm.

Az utóbbi időben, amikor megkérdezték öntől, hogy miből finanszírozná az ígéreteit - jóvátétel az elmúlt évtized veszteseinek, iskolák és egészségügy fejlesztése, fizetésemelések stb. - akkor rendre azt mondta, hogy az EU helyreállítási alapjából, amiből 6000 milliárd forint járna Magyarországnak. Ennek a nagyobbik, hitelből álló részét Orbán Viktor visszautasította, a kisebbik, vissza nem térítendő részét pedig egyelőre nem tudja lehívni a kormány, mert az Európai Bizottság eddig nem fogadta el a magyar pénzköltésről szóló terveket. Csakhogy ez egy elég kötött felhasználású keret, a költségvetést elvben nem lehet kipótolni belőle, fizetésekre nem költhető, és több mint fél évig készült az egyelőre visszadobott mostani nemzeti terv is. Ráadásul 2023 végéig lehet csak a pénzt lehívni. Reális erre a forrásra számítani?

Abszolút. Egyébként az orvosok béremelését pont lehetne belőle finanszírozni, mert az EU-nak nagyon helyesen az a hozzáállása, hogy valamilyen strukturális reformmal kell összekötni a napi kiadásokat, hogy ilyen célokra fel lehessen használni a pénzt.

Azért vagyok könnyű helyzetben, mert a Magyar Önkormányzatok Szövetsége megbízásából Jávor Benedek és egy nagy szakmai csapat készített egy alternatív helyreállítási tervet. Ez kevéssé borzolta fel a közérdeklődést eddig, de az az anyag készen van, és rendkívül színvonalas. Egyenként végigveszi, hogy a forráshiányos területeket hogyan lehet összekötni az EU által meghatározott szempontokkal.

Például pedagógusi béremelést nem lehet ebből finanszírozni, de a fájóan hiányzó segítő szakmák beemelését az oktatásba már lehetne. A gyermekszegénység vagy a szegregáció elleni csomagot egy az egyben lehetne belőle finanszírozni, vagy éppen az álláskeresési támogatás bővítését és a kisvállalkozások járvány miatti bevételkieséseinek kompenzálását is.

Ha valaki végignézi, hogy a baloldali portugál vagy spanyol kormányok mire fordítják a saját keretüket, amelyet már rég el is kezdhettek költeni, akkor azt láthatja, hogy pont ilyen célokat finanszíroznak: a humán ágazatok átalakítását.

Nekünk nem probléma, hogy mit vár el az EU, mert pont azokat a célokat szeretnénk segíteni megvalósítani. Ilyenek például az energiahatékonysági beruházások. Ha miniszterelnök leszek, akkor "a mindent Mészáros Lőrinc nyer" típusú közbeszerzések korszaka lezárul, de az építőipart nem szeretném bedönteni. Az EU nagyjából 1000 milliárdos forrást biztosítana energiahatékonysági beruházásokra, ebből bőven lehetne értelmes feladatokat adni az iparágnak.

A közmunka és a programjában ígért alapjövedelem kizárják egymást?

Nem zárják ki egymást. Nyilvánvalóan rövid távon a közmunkát nem kell megszüntetni, de alapvetően át kell alakítani. Hosszabb távon a programomban a "garantált munka" néven szereplő intézményre cserélném le. Ezt a Bernie Sanders-féle irányt most emelte be az USA is a kormányzati politikájába. A garantált munka arról szól, hogy ha valaki dolgozni szeretne, annak biztosítsunk rá lehetőséget; illetve abból indul ki, hogy sok embernek nincs munkája, miközben rengeteg munka nincs elvégezve. Közmunka helyett egy olyan rendszert alakítanék ki, amiben az önkormányzatok, civil szervezetek vagy a szociális foglalkoztatásban résztvevő szereplők pályázhatnak közcélú feladatok elvégzésére. Ez jelenthet hulladékgazdálkodástól az idősápolásig sokféle, alacsonyabb képzettséget feltételező munkákat.

Az alapjövedelem szerintem elkerülhetetlen lépés, előbb-utóbb lesz. De az kétségtelen, hogy ma olyan szociális krízis van, hogy lépésenként kell haladni. A programomban első helyen a szociális minimum szerepel, ami azt jelenti, hogy a zuglói szociális modell országos kiterjesztésével egy olyan kiegészítést biztosítsunk, ami mindenkinek a jövedelmét feltornássza a létminimum szintjére.

A történet

Orbán Viktor politikai teljesítményének értékelésekor rendre előjön, hogy ő képes egy történetbe ágyazni a politikai tevékenységét. A történet lényege az, amit az MCC évnyitóján is elmondott nemrég, miszerint a magyarság alapélménye a túlélés akarása, ő pedig a védelmező fellépésével mindenféle veszedelmektől megóvja a népet. Ez az alaptörténet láthatóan működik, van rá fogadókészség, és Orbán meg tudja tölteni ezt a keretet mindenféle felnagyított veszélyérzetekkel és az ezekkel vívott háborúkkal. Lehet, hogy ezek egy része mítosz, mesterséges konstrukció, de rá lehetett építeni a rezsiháborútól a migrációs veszélyig sok mindent, ami működött. Van bármilyen története az ellenzéknek, vagy önnek?

Orbán mondanivalója arra a száz éve tartó polgárháborúra épül, amiben a mindenkori magyar jobboldal a nemzeti sérelmek mentén igyekszik mobilizálni a társadalmat. Amit ezzel szemben az ellenzéknek kell képviselnie, annak nem mítoszokról, hanem a valóságról kell szólnia. Mert az a társadalom, amelyik sérelmi politikát folytat, és saját magával békétlenségben van, az kudarcra van ítélve.

Amikor arról beszélek, hogy újra kell egyesíteni Magyarországot, és amikor Deák Ferencet idézem, hogy nem az a boldog ország, ahol sok a gazdag, hanem az, ahol kevés a szegény, akkor arról beszélek, hogyan lesz a magyar egy összetartó társadalom. Mert az összes sikeres nép, amely nem veszett el a történelem évszázadaiban, annak ereje az összetartásból származott. Én ebben a valóságos, de érzelmileg átérezhető történetben hiszek. Az én kampányom erről szól. És kíváncsian várom, hogy a többiek ugyanerre a kérdésre mit válaszolnának, mert nem tudnám kitalálni.

Egy német kutatóintézet munkatársai szobatisztaságra szoktattak 11 szarvasmarhát.

A kísérletet 16 állattal indították, azaz közel kétharmadukat tudták megtanítani, hogy kijelölt helyen vizeljenek.

A marhák vizelésének helye klímavédelmi szempontból nem mindegy. A marhavizeletben lévő ammónia ugyanis a talajba kerülve üvegházhatást okozó gázzá alakul.

A kísérletben az összegyűjtött marhavizeletet ártalmatlanították, így abból nem lett üvegházhatást okozó gáz.

De hogy lehet egy marhát megtanítani az árnyékjászol használatára?

A német tudósoknak ez úgy sikerült, hogy ha a megfelelő helyen vizeltek az állatok, akkor jutalomfalatot kaptak, ha meg máshol, akkor három másodpercig vízzel spriccelték őket, amit utálnak. A szoktatás során egyre távolabb lehetett vinni a vizelési pontot, és a marhák mentek szépen a megfelelő helyre. Illetve a közel kétharmaduk ment. (BBC)

A német rendőrség hétfőn adott ki közleményt egy igen fura szombat délutáni esetükről, amelyet a Spiegel nyomán a HVG szemlézett, és most mi is beszámolunk róla.

Egy férfi az autópályán megkísérelt átbiciklizni Németországból Dániába, ám a dán rendőrök feltartóztatták, és német kollégáiknak adták át. Az illetőnél ugyanis semmilyen személyazonosság igazolására alkalmas dokumentum sem volt. Illetve biciklizni sem lehet az autópályán.

A német rendőröknek a kerékpáros azt mondta, hogy 25 éves, líbiai állampolgár, és Magyarországon kelt útra, a terve pedig az volt, hogy Olaszországba teker, hogy ott egy barátjával találkozzon. Állítása szerint négy nap alatt ért Magyarországról a német-dán határig. Ez autópályán 1322 kilométer.

A német rendőrök felszólították, hogy jelentkezzen a bevándorlási- és menekültügyi hivatalnál, és feltették egy vonatra, amivel elérheti a hivatal legközelebbi irodáját.

A német rendőrségi közlemény megjegyezte, hogy az illetőnek női vázas biciklije volt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök önkéntes karanténba vonult, mert a környezetében koronavírussal fertőzötteket találtak. Hogy kiket, azt nem közölték.

Az orosz elnök az elmúlt napokban igen aktív volt: találkozott Aszad szír elnökkel, megtekintette a Zapad 21 hadgyakorlatot, és fogadta a paralimpiáról hazatérő orosz sportolókat is.

Az elnök szóvivője közölte, hogy Putyin nem koronás, negatív tesztje van, csak elővigyázatos. Áprilisban beoltották Szputynik-vakcinával is. (AP)

Megszületett a másodfokú ítélet a Pécsi Ítélőtáblán egy nagyközség jegyzője ellen, aki megpróbálta rászedni a hozzá forduló idős embert. A volt jegyző büntetése 1 év szabadságvesztés 3 évre felfüggesztve, továbbá 3 évre eltiltották a jegyzői foglalkozás gyakorlásától is. Az ítélet jogerős.

K. F. egy nagyközség jegyzője volt, amikor a település egyik idős polgára mondta neki, hogy a településre hagyná 4,5 millió forint értékű házát, ha az önkormányzat elhelyezné őt a helyi szociális otthonban. K. F. ahelyett, hogy segített volna ezt elintézni, egy olyan végrendeletet készített, amiben ő örökölte volna az idős ember házát.

Később az idős polgár felvetette, hogy 5 millió forint megtakarítását szintén az önkormányzatra hagyná, azzal, hogy költsék a szociális otthon felújítására. K. F. azt ígérte, hogy ezt is elintézi, de a valóságban eltette a pénzt, euróra váltotta, és a saját páncélszekrényébe dugta.

K. F. üzelmei időben lelepleződtek, úgyhogy végül nem tudott semmit sem megszerezni. Az általa hamisított végrendeletet visszavonták, a pénzt pedig visszaadta. (Pécsi Törvényszék)

Hétfő este halálos repülőgép-balesetet szenvedett az izraeli kommunikációs minisztérium egy vezető tisztségviselője és a felesége.

Haim Garon a feleségével hétfő este háromnegyed nyolckor szállt fel Haifából, és a Görögországhoz tartozó Szamosz sziget közelében zuhantak le és csapódtak a tengerbe. Egyikük sem élte túl. Más nem utazott a gépen.

Garon az ügyészség egyik tanúja lett volna a volt izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu ellen indított perben. A vád szerint a volt kormányfő ajándékokat fogadott el nagy médiacégektől kedvező szabályozásért cserébe.

Ügyészségi forrásokra hivatkozva a Jerusalem Post arról ír, hogy nem Garon volt a legfontosabb potenciális tanú az ügyben, de már megkapta a hivatalos idézését a vallomástételre. (Jerusalem Post)

Szél Bernadett független parlamenti képviselő régóta kutat azután, hogy mire használják a honvédség által 2018-ban megvásárolt utasszállító repülőgépeket.

Szél feltételezése szerint ezek valójában a kormány gépei, hiszen rendszeresen utaznak velük a kormány tagjai, elsősorban Orbán Viktor és Szijjártó Péter. A gépek beszerzési árát azonban titkosították, mondván ezek honvédségi gépek.

Szélnek a külügyminisztérium kiadta, hogy Szijjártó mikor és hova utazott nem menetrendszerű járatokkal, azaz minden bizonnyal ezekkel a gépekkel. Ezek alapján 2018. május 13. és 2021 július vége között összesen 342 utat tett meg velük, összesen 171 millió forint költséggel.

Az utazások táblázata itt, a képviselő által írt összefoglaló pedig itt olvasható.

14 ország válogatottjának részvételével ezen a héten zajlik az amputáltak labdarúgó EB-je Krakkóban.

A vasárnapi nyitómérkőzésen a hazaiak 3-0-ra győztek Ukrajna ellen. Hétfői eredmények:

Az amputáltak futballjában a mezőnyjátékosoknak csak egy lába lehet, és mankókra támaszkodva mozognak. A kapusoknak csak egy karjuk lehet. A csapatoknak 6 mezőnyjátékosuk van egyszerre a pályán, és kétszer 25 percig tart a játék.

A torna legnagyobb esélyese Lengyelország. A nyitómeccsen 6000 szurkoló drukkolt nekik. A torna eseményeit itt lehet követni, cikkünk megjelenésekor éppen a belga-orosz meccset közvetítik élőben.

Az ITM közleménye szerint 10 milliárd forint pályázati keretet nyit meg a kormány, munkásszállók létesítésére. Vissza nem térítendő támogatást lehet szerezni felújításra és új szállók építésére, illetve visszatérítendőt ezek berendezéseire.

2017 óta már 15 milliárd forintnyi pályázati pénzt osztottak szét ugyanerre a célra, ebből összesen 47 pályázó hatezer férőhelyet létesített.

A munkásszállók reneszánszát szépen illusztrálja, hogy a budapesti Körszállóból is részben az lesz.

Hétfőn közölt statisztikai adatok alapján Németországban több áramot termeltek a szénerőművek 2021 első felében, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Míg 2020-ban az áramtermelés 21 százalékát adták a szénerőművek, addig idén az első félévben már 27 százalékát. Ezzel párhuzamosan a szélerőművek aránya 29-ről 22 százalékra esett vissza az áramtermelésben.

A nap-, a gáz- és az atomerőművek hozzájárulása a német elektromos áram termeléséhez érdemben nem változott tavaly óta.

A felpörgetett szénégetés fő oka, hogy jóval kevesebbet fújt a szél, mint tavaly. Ezért jóval kevesebb áramot tudtak termelni a szélerőművek.

A globális felmelegedés egyik legfőbb okozója a szénégetés, ez a legpiszkosabb áramtermelési mód jelenleg a széles körben használt módszerek közül. Németország és az EU is azt tervezi, hogy ezeket az erőműveket fokozatosan leállítja, azonban jól látszik, hogy a pótlásukat egyáltalán nem egyszerű megoldani. (DW)

Egy hétfői miniszteri rendelet értelmében a kisoroszi szigetcsúcs hivatalosan is a Duna-Ipoly Nemzeti Park része lett.

A páratlan szépségű terület helyrajzi számai feltehetően egy 24 évvel ezelőtti adminisztrációs hiba miatt nem kerültek eddig a parkhoz.

A besorolási hiba miatt a helyi önkormányzat strandfejlesztési beruházásra készült a szigetcsúcson, amelyet végül zöld szervezetek és a helyiek tiltakozása miatt a kormány leállíttatott.

A besorolás mostani módosításával védett területté vált a partszakasz.

Czinkóczi Sándor ebben a cikkben mutatta be részletesen, hogy mi történt, és miért történhetett meg mindez.

Nem bírja fizetni a hiteleit a kínai Evergrande, a világ egyik legnagyobb ingatlanos cége. Az óriásvállalat több mint 1,2 millió ingatlant kezel, leányvállalatai az elektromos autóktól a pénzügyi szolgáltatásokig sok mindennel foglalkoznak. Kedden mintegy száz részvényes megrohanta a cég székházát, a pénzüket követelve, de a biztonsági őrök elállták az útjukat.

Az Evergrande sok hitelt vett fel, ebből többek között lakóparkokat épített, amelyekben a lakásokat előre kifizettette a vevőkkel. Csakhogy elfogyott a pénze, nem tudja a hiteleket törleszteni, és mivel Kínában lefelé mennek az ingatlanárak a piac túlfűtöttsége után - leginkább az állami beavatkozásoknak köszönhetően -, ezért a hiányt a cég nem tudja a meglévő ingatlanjainak eladásával kipótolni. Így az építkezések is leállhatnak, aminek nyomán a félig kész otthonaikat előre kifizető vevők kerülhetnek kínos helyzetbe.

Bár a cég egyelőre azt állítja, hogy minden problémát megoldanak, csak kis türelmet kérnek a hitelezőktől és a befektetőktől, sok elemzés szerint az államosítás lesz a megoldás. A várakozások szerint a kormány feldarabolja a vállalatot, és átveszi majd az irányítást. (Guardian)

Aláírásgyűjtésbe kezdett az új-zélandi őslakosok érdekeit védő párt, hogy a szigetország változtassa meg a nevét.

Azt szeretnék, ha Új-Zélandot úgy neveznék, ahogy azt a maorik hívták a gyarmatosítás előtt, azaz Aotearoa lenne hivatalosan is a neve.

Az "Új-Zéland" elnevezést holland térképészek adták a 17. században, miután Abel Tasman holland felfedező 1642-ben jelentette a szigetek felfedezését. Mivel holland a név, eredeti helyesírása "Nieuw Zeeland" volt. Ezt később a brit gyarmatosítók módosították.

A névváltoztatást a nagyobb új-zélandi pártok nem támogatják. A kormányzó baloldal szerint nagyon helyes, hogy egyre többen nevezik országokat Aotearoanak, és támogatják a név terjedését, de a hivatalos módosítás nincs a kormány napirendjén. A jobboldali ellenzék szerint nem szabadna használni az Aotearoa nevet. (Guardian)