Magyari Péter

1500 rendőr biztosította a szerda esti Magyarország-Németország mérkőzést Münchenben, és a helyi hatóságok különös figyelmet szenteltek a szervezetten érkező, Carpathian Brigade nevű csoportnak.

A meccs előtt mintegy 600 magyar szurkoló gyülekezett a Wiener Platzon, ahol néhányuktól pirotechnikai eszközöket koboztak el, többeket előállították, és elvették a jegyeiket is. Volt, akit náci karlendítés vagy náci jelképek miatt vittek be. A Süddeutsche Zeitung szerint az egyik előállított magyar Vér és Becsület témájú tetoválása miatt került fogdába. Homofób transzparenseket is elkoboztak.

A magyar szurkolókat nem engedték a stadionhoz vonulni, hanem busszal szállították őket az Allianz Arénához.

A meccs csak 9-kor kezdődött, de a balhé nem sokkal 7 után már le is ment a stadionban: a magyar táborból homofób trágárságokat kiabáltak a közelükben lévő, szivárványos zászlót lengető németeknek. A magyar oldalról néhányan áttörtek, és megpróbáltak átmenni a németekhez, de a rendőrök és a biztonságiak hamar közbeléptek. A magyar oldalról palackkal dobálták néhányan a rendőröket, egy embert ekkor is előállítottak.

Szijjártó Péter külügyminiszter éjfél után arról számolt be, hogy összesen 18 magyart állítottak elő, közülük addigra tízet már ki is engedtek.

A meccs kezdete előtt nem sokkal egy német nő szivárványos zászlóval berohant a pályára, őt a biztonságiak fogták el, átadták a rendőröknek, az illetőt várhatóan kitiltják az összes német stadionból.

A meccs lefújása előtt rohamrendőrök sorakoztak fel a magyar tábor előtt, de nekik végül nem akadt dolguk. A magyar szurkolókat ugyanúgy buszokkal vitték ki a stadionból, ahogy hozták őket.

A helyi rendőrség szerint a feszült, és időnként agresszív hangulat ellenére komolyabb balhé nem volt a mérkőzés körül.

Órákig tartott befogni őket, és egy még mindig szabadon kószál - számolt be a Los Angeles megyei seriff a sajtónak a nagy marhaszökés után.

A dél-kaliforniai Pico Rivera település vágóhídjáról 40 marha szökött el kedden, és gyors menetben végigmentek a településen. A megzavarodott csorda közúti fennakadásokat is okozott, és átmentek több kerten, farmon is.

Az egyik állatot a rendőrök lelőtték, amikor a marhák átmentek egy kerten, és egy négyfős családot fel is ökleltek. A család tagjait kisebb sérülésekkel kórházba szállítottak.

A marhákat végül csak úgy sikerült befogni és teherautókon elszállítani, hogy előbb ki kellett fárasztani őket, sok órán át tartó üldözéssel, tereléssel. Az állatok közül egy sikeresen megszökött, és ismeretlen helyen tartózkodik.

A közösségi médiát ellepték a fotók és videók a váratlan marhaátvonulásról, ezek közül számos megtekinthető a CBS-en.

Komoly vetélkedés indult, hogy kínai vagy ausztrál cég építsen ki több mint ezer kilométeres adatkábelt a Csendes-óceán mélyén. A tervezett új kábelen keresztül kapcsolódna az internethez a környék több apró szigetországa, például Nauru, a Salamon-szigetek, Kiribati és Mikronézia. Ezekről a szigetekről egyelőre műholdas kapcsolaton keresztül érhető el a világ.

A szigetek bekábelezésére a Világbank tavaly kiírt egy tendert, amin úgy nézett ki, hogy egy kínai cég, a Huawei leányvállalata nyer majd, hiszen 20 százalékkal olcsóbban végezte volna el a munkát, mint a többi jelentkező (a vállalatot azóta a Huawei eladta). Nauru erre visszalépett a beruházástól, mondván tartanak a kínai befolyás erősödésétől. Ezzel a 12 ezer lakosú ország sikeresen megfúrta a tendert. Az USA is arra biztatta a térség országait, hogy ne engedjék be a kínai technológiát, mert le fogják hallgatni őket. Kína még a feltételezést is visszautasította.

A Reuters értesülései szerint Nauru és a Salamon-szigetek most Ausztráliával tárgyalnak, hogy a beruházást egy ottani vállalat végezze el, és a Világbank helyett az Ázsiai Fejlesztési Bank legyen a finanszírozó. (Reuters)

A Magyar Közút hőkamerával mérte, hogy milyen meleg az M7-es autópálya. Az Instagramon közzétett felvételük szerint elképesztően meleg. Ahogy a nonprofit cég fogalmaz:

forró!A méréseik szerint a sávokat elválasztó növényzetnél 32 fok van, de az aszfalton jóval melegebb, a lehajtó ágon már majdnem 49 fok.

Ahol pedig éppen építkeznek és friss aszfaltot raknak le, ott 100 foknál is magasabb a hőmérséklet.

A cég hőségriadót rendelt el, és ennek megfelelően osztanak vizet és védőfelszerelést a dolgozóiknak, illetve igyekeznek napszakon belül úgy ütemezni a munkákat, hogy ne a legnagyobb melegben kelljen utat építeni, javítani.

A hőség miatt a szokásosnál több a baleset is, úgyhogy mindenkit kérnek, hogy vezessen nagyon óvatosan. Ahol az útfelújítások miatt torlódás alakul ki, ott az autósoknak is osztanak vizet.

Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO, vizsgálatok sorozatát végzi mostanában Oroszországban, hogy a Szputnyik V nevű orosz vakcinát gyorsított menetrendben engedélyezze, és a nemzetközi oltási programjába felvehesse. A koronavírus elleni oltást Oroszországon kívül más országokban is használják már, többek között Magyarországon.

A Szputnyik V-t jelenleg négy orosz gyárban állítják elő, ezek közül egy helyszínen, az Ufában lévőben találtak problémákat a WHO ellenőrei. Szerdán közzétett jelentésükben megállapították, hogy a különböző felhasznált anyagok szennyezhetik egymást, és a gyár sterilitásával is problémák vannak. Hasonló gondokkal a másik három orosz üzemben nem találkoztak, de a teljes jelentés még várat magára.

Az ufai gyárat működtető orosz cég szerint a felvetett problémákat mostanra kijavították. (Moscow Times)

Az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO, vizsgálatok sorozatát végzi mostanában Oroszországban, hogy a Szputnyik V nevű orosz vakcinát gyorsított menetrendben engedélyezze, és a nemzetközi oltási programjába felvehesse. A koronavírus elleni oltást Oroszországon kívül más országokban is használják már, többek között Magyarországon.

A Szputnyik V-t jelenleg négy orosz gyárban állítják elő, ezek közül egy helyszínen, az Ufában lévőben találtak problémákat a WHO ellenőrei. Szerdán közzétett jelentésükben megállapították, hogy a különböző felhasznált anyagok szennyezhetik egymást, és a gyár sterilitásával is problémák vannak. Hasonló gondokkal a másik három orosz üzemben nem találkoztak, de a teljes jelentés még várat magára.

Az ufai gyárat működtető orosz cég szerint a felvetett problémákat mostanra kijavították. (Moscow Times)

A Politico információi szerint az EU 27 tagállamából 16 ország vezetője közös levélben áll ki a melegek megkülönböztetése ellen, kiemelve a 18 év alattiak elfogadását is. A szövegben ugyanis ez a kitétel is szerepel: "biztosítanunk kell, hogy az európaiak következő generációja az egyenlőség és a tisztelet légkörében nőjön fel".

A levél nem említi sem Magyarországot, sem pedig konkrétan a magyar propaganda-törvényt, azzal szemben 17 tagállam már kedden kiadott egy közleményt (az eredeti 13 keddi aláíróhoz szerdán újabb országok csatlakoztak), de a luxemburgi kormányfő egy interjújában egyértelművé tette, hogy az újabb levél is kifejezetten Magyarországnak szól.

Csütörtökön, a levél megjelenésének napján kezdődik a tagállamok vezetőinek csúcstalálkozója Brüsszelben, és ugyan a hivatalos napirenden nem szerepel a magyar törvény, a levél nyomán várhatóan erről is eszmét cserélnek majd a tagállamok vezetői. Hogy egy tagállam törvényét ilyen szinten kritizálják a többiek, az teljesen szokatlan az EU-ban.

A levél aláírói: Alexander De Croo (Belgium), Mette Frederiksen (Dánia), Angela Merkel (Németország), Kaja Kallas (Észtország), Micheál Martin (Írország), Kyriakos Micotakis (Görögország), Pedro Sánchez (Spanyolország), Emmanuel Macron (Franciaország), Mario Draghi (Olaszország), Nicos Anasztasziadesz (Ciprus), Krišjānis Kariņš (Lettország), Xavier Bettel (Luxemburg), Robert Abela (Málta), Mark Rutte (Hollandia), Sanna Marin (Finnország) és Stefan Löfven (Svédország). Politico

Szerda este fantasztikus játékkal 2-2-t játszott a magyar labdarúgó válogatott Németországgal, Münchenben, az Eb-n. Néhány nappal korábban pedig 1-1-et Franciaországgal. Ennyire fontos tétmeccseken a világ legerősebb csapataival szemben a döntetlen mindenképpen bravúr. E kiváló eredmények ellenére (Portugáliától vereséget szenvedett a magyar csapat) nem sikerült a továbbjutás.

Marco Rossi, a magyar csapat szövetségi kapitánya a mérkőzés után így értékelte ezt:

"Hihetetlennek és elképzelhetetlennek tűnt, hogy továbbjuthatunk, de sajnos a legszebb tündérmeséknek sem mindig tökéletes a vége."

Nagyon közel állt a csapata a továbbjutáshoz, ezt bravúrosnak tartja, de mégis csalódott, hogy nem sikerült megtartani az előnyt a meccs végére.

A különleges eredményt a magyar játékosok taktikai fegyelmezettségében látja: "Technikai szempontból nem mi vagyunk a legjobb csapat, de vannak más szempontok is. Például taktikai szempontok, vagy az, ahogy a játékosaink egymást kisegítik, ahogy harcolnak minden egyes meccsen".

Azt mondta, hogy nagyon hátul kellett védekeznie a csapatnak, így alkalmazkodtak az ellenfelek különleges képességeihez. Pedig egyébként nem szereti Rossi ezt a hátul védekezős stílust.

"Mindenkinek gratuláltam. A játékosok minden betűjét betartották a taktikai utasításoknak. Azt is, hogy ne aggódjanak azon, kivel állnak szemben és azt is, hogy vállalják fel az egy az egy elleni párharcokat, bárkivel is állnak szemben. Ezt mind megtették" - méltatta játékosait Rossi, aki szerint emelt fővel búcsúztak.

"A magyar futball közelmúltja alapján ez hatalmas eredmény, amit ebben a csoportban elértünk. Nem tudom, mely válogatottak lettek volna képesek két pontot szerezni ebben a négyesben. Erre az együttesre évek múltán is büszkeséggel fognak emlékezni a szurkolók, és én is büszke vagyok arra, hogy az edzőjük lehetek" - fogalmazott.

Löw: Mindent be kellett vetnünk

Kollégája, Joachim Löw is méltatta a magyar csapatot: "Tudtuk, hogy nem lesz sok területünk, így amikor hátrányba kerültünk, nagyon nehéz volt egyenlíteni. A második bekapott gól után pedig nagyon jó mentalitás és csapatszellem kellett ahhoz, hogy ismét sikerüljön egyenlíteni. Az tervezett volt, hogy a 80. perctől mindent egy lapra feltéve támadni fogunk. Mindent be kellett vetnünk, hogy ez összejöjjön" - nyilatkozta.

Löw elismerte, hogy a csapata teljesítménye eddig nem volt meggyőző, ugyanakkor szerinte a "halálcsoportban", ahol minden meccsen minden pontért meg kellett szenvedni, csak az számított, hogy meglegyen a továbbjutás. "Amíg a magyarok leparkolták a buszt a 16-osuk előtt és minden párharcba beleálltak, addig az angolok elleni nyolcaddöntőben teljesen más mérkőzésre lehet számítani. A Wembley-ben játszani az angolokkal megtiszteltetés, nagyon várjuk" - tekintett a jövőbe Löw. (MTI)

V. Kende kecskeméti magyar diákot június elején fogta el a TEK, mert felmerült a gyanú, hogy terrorista merényleteket készült elkövetni Magyarországon, az Iszlám Állam szolgálatában. Olyanokat tervezgetett, hogy autóval a tömegbe hajt, vagy szegecses bombát robbant a futball Eb budapesti helyszínén.

A Blikk információi szerint a CIA buktatta le V. Kendét. Az amerikai titkosszolgálat egyik ügynöke beépült egy Iszlám Államhoz közel álló terroristasejt online csoportjába, ami az úgynevezett dark weben működött, azaz titkosított felületet használt. Sikerült lebuktatni a sejt egyik központi figuráját, akit el is kaptak, és a tőle elkobzott számítógépen találták meg az amerikaiak a cseteléseit a kecskeméti V. Kendével. Az amerikaiak riadóztatására szállt ki a TEK, és fogta el a magyar egyetemistát. (Blikk)

Másfél évvel az elfogása után megszületett az ítélet az árulással vádolt Mariam Taha Thompson perében. A most 62 éves nőt még 2017-ben hálózta be egy libanoni férfi, akivel titkosított cset-alkalmazáson keresztül kommunikált, kezdetben csak az élet dolgairól, később azonban az Egyesült Államok titkairól is.

Thompson az USA hadseregének a tolmácsa volt, és átvilágítása után minősített információkhoz is hozzáfért. Irakban szolgált, és 2019-től azt a különleges alakulatot segítette, amelyik tavaly január elején végzett Kasszem Szulejmanival. Ő volt az iráni fegyveres erők egyik legfontosabb parancsnoka, aki számos külföldi merényletet is irányított, és amikor tavaly Irakban járt, az amerikaiak kilőtték az autóját a bagdadi repülőtér közelében.

Thompsonnál a merénylet után arról érdeklődött a csetelő imposztor, hogy kik árulhatták el, hogy Szulejmani mikor érkezik Bagdadba. Thompson hozzáfért jó néhány titkos informátor és amerikai titkos bázis adatához, és ezek közül többet is átküldött a libanoni férfinak, akiről addigra már tudta, hogy egy közeli rokona a Heszbollahnak dolgozik - a saját hadsereget fenntartó párt az iráni kormány támogatásával működik Libanonban.

Thompsont 2020 februárjában kapták el, elismerte a bűnösségét, és pontosan feltárta, hogy mikor milyen információkat adott át. Így is 23 évet kapott, ha megéri, 85 évesen szabadulhat. (justice.gov)

Kedden Luxemburgban ülésezett az EU Általános Ügyek Tanácsa, ahol a tagállamok európai ügyekben illetékes miniszterei egyeztetnek, magyar részről Varga Judit igazságügyi miniszter volt ott. A fő téma ilyenkor a közelgő miniszterelnöki csúcs előkészítése, illetve most az is eldőlt, hogy Albánia és Észak-Macedónia továbbra sem kezdheti meg a csatlakozási tárgyalásokat.

Magyar szempontból a legizgalmasabb része a megbeszélésnek az utolsó néhány óra volt, mert ekkor melegítették fel a Magyarország és Lengyelország ellen indított jogállamisági eljárást, az úgynevezett hetes cikkely szerintit.

Nagy szópárbaj volt

"Intenzív vita folyt" - mondták a találkozóról kijövő politikusok, ami a magyar közéleti nyelvnél jóval visszafogottabb EU-s zsargonban azt jelenti, hogy "jó nagy balhé volt".

Indulásként Vera Jourová EU-s biztos elmondta, hogy az elmúlt egy évben a Bizottság szerint tovább romlott a jogállamiság ügye Magyarországon. Kitért a bíróságok függetlenségének gyengülésére, a Klubrádiótól elvett frekvenciára, de a legfontosabb friss téma a magyar parlament által nemrégiben elfogadott törvény volt, ami megtiltja a homoszexualitás ábrázolását a 18 év alattiaknak.

Már jó előre jelezték a tagállamok illetékesei, hogy ez mélyen felháborítja őket. A holland, a belga és a luxemburgi külügyminiszer előre megegyezett, hogy nyilatkozatban ítéli el az ülésre időzítve a magyar törvényt. Végül további tagállamok is csatlakoztak, összesen 13 kormány írta alá a nyilatkozatot, illetve a portugál külügyminiszter azt mondta, hogy ő is alá akarta írni, csak az ülés soros elnökeként ezt nem tehette meg, mert tőle semlegességet várnak el.

A német kormány és Ursula von der Leyen bizottsági elnök is elítélte a törvényt már az ülés előtt, ezekre a kritikákra írta válaszul Orbán Viktor a Szamizdat 10 című eszmefuttatását, amiben azzal igyekezett megnyugtatni minden aggódót, hogy a felnőttek Magyarországon lehetnek melegek. Az írás angol fordítását elküldték a múlt héten az összes EP-képviselőnek. Orbán fejtegetése szerint a törvény lényege az, hogy a 18 alattiak csak olyan dolgokról halljanak, amiről a szüleik szerint hallaniuk lehet. A keddi vitában is ez volt Varga Judit fő érve a kritikákra.

A tagállamok felkérték az Európai Bizottságot, hogy vizsgálják meg a törvényt, hogy nem sérti-e az EU-s jogot, és a tiltakozó nyilatkozat 13 aláírója azt is javasolta, hogy az EU Bíróságán végezze a jogszabály. Vera Jourová a tanácskozás után megígérte, hogy a Bizottság alaposan meg fogja a vizsgálni a törvényt.

A szivárványtól alig látszik a lengyel alkotmánybíróság

A müncheni stadion kivilágítási vitája egyébként is felerősítette a magyar törvényről szóló vitát, ez lett most a jogállamisági eljárások szimbóluma, miközben igen sok egyéb ügyben is vizsgálat alatt van Magyarország a Tanácsban, ahogy Lengyelország is.

Főleg a lengyelek jártak jól, hogy most kevés szó esik róluk a magyar propaganda-törvény könnyebben magyarázható ügye miatt. A lengyelekkel ugyanis az az egyik fő probléma, hogy a kormány állásfoglalást kért az alkotmánybíróságtól arról, hogy végre kell-e hajtania Lengyelországnak az EU Bíróságán hozott ítéleteket. Az EU másfél hete felszólította a lengyel kormányt, hogy ezt a kérdést vonja vissza, mire lengyel kormánypárti képviselők egy csoportja beadta ugyanezt a kérdést, hogy ha a kormány vissza is vonulna, az ügy ne kerülhessen le a napirendről.

Ha a kormánypárti delegáltak többségéből álló alkotmánybíróság azt mondja ki, hogy a lengyel törvények erősebbek az EU-s jognál, akkor az egész unió jogrendje szétesik. Mint a keddi vita után egyértelművé vált, a Bizottság pont a lengyel ügy eszkalálódása miatt indított kötelezettségszegési eljárást Németország ellen, ahol az alkotmánybíróság egy esetben felülbírálta az EU bíróságának egy döntését - bár annak egyelőre nem lett olyan következménye, hogy a német kormány ne hajtotta volna végre azt, amiről az EU-s bírák döntöttek. Vagyis van egy erős fenyegetés az EU működésére Lengyelországból, de a magyar gumijogszabály a meleg-propagandáról most elvitte a figyelmet erről.

A felmelegített eljárást igazából mindenki élvezi?

A hetes cikkely szerinti eljárás sok tekintetben csak politikai cirkusz, mert közvetlen hatása alig van. Az Európai Parlament Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő jelentése alapján szavazta meg, hogy Magyarországgal szemben induljon el ez a vizsgálat. Azóta Sargentini már nem is képviselő, és új vezetése van az EU összes intézménynének, de az eljárás lényegében ugyanott tart, mint 2018 őszén: az Általános Ügyek Tanácsa nevű miniszteri formációban jogállamisági ügyekről faggatják néha az ülésen megjelenő magyar minisztert.

Utoljára 2019 decemberében tartottak ilyen szeánszot, mert azóta a járvány miatt a tanács jórészt online értekezett csak, és az ilyen érzékeny megbeszélések személyes jelenlétet követelnek. A bírósági meghallgatásra emlékeztető megbeszéléseket zárt ajtók mögött tartják, bár egyszer előfordult, hogy Kovács Zoltán folyamatosan tudósított a Twitteren.

Most kedden a lengyelek ellen is folytatódott a meghallgatások sorozata, esetükben utoljára 2018 decemberében fordult elő ilyen. Lengyelország ellen nem a Parlament, hanem a Bizottság indította el a vizsgálatot, az ottani igazságszolgáltatási reform miatt, a bíróságok függetlenségének védelmében.

A meghallgatások elvben addig tartanak, amíg a tagállamok nem szavaznak arról, hogy lezárják-e az eljárást azzal, hogy meggyőződtek, a célkeresztbe vett tagállamban nincs rendszerszintű fenyegetettség alatt a jogállamiság. Vagy éppen arról is dönthetnek, hogy új szintre emelik a vizsgálatot, aminek a végén akár a problémás tagállam szavazati jogát is megvonhatják az EU-ban. Azért is ragadt be a magyar és a lengyel ügy, mert teljes a patthelyzet: egyik döntéshez sincs meg a szükséges többség.

A nyugati kormányok többsége nem akarja lezárni a magyar ügyet, mert nem látják, hogy a 2018-ban felmerült problémák megoldódtak volna, sőt, újabb problémákat is látnak azóta. Közben a magyarok teljesen magabiztosak abban, hogy nem emelkedhet veszélyesebb szintre az eljárás, mert a lengyelek úgyis megvédik őket - a szavazatmegvonáshoz ugyanis teljes konszenzus kell a többi ország részéről. Ugyanígy bízhatnak a lengyelek a magyarok támogatásában.

Hogy a vita napirendre kerül-e, arról a félévente egymást váltó, a tanácsi elnökséget betöltő országok kormányai döntenek, ebben a félévben Portugália, amelynek a német kormány most meg is köszönte, hogy megtette a gesztust. Júliustól viszont Szlovénia jön, amelynek jelenlegi miniszterelnöke Orbán Viktor fontos szövetségese, és esélyes, hogy az ő idejükben megint leáll vagy lelassul a folyamat, ahogy ez történt a horvát elnökség (2020 második féléve) idején is. Ugyanakkor a tanácsülés után a portugál külügyminiszter azt mondta, hogy a keddi hangulat alapján mindenképpen folytatni kell az eljárást, mert a tagállamok többsége egyáltalán nem nyugodt, sem a magyar, sem pedig a lengyel helyzetet illetően.

Az eljárásnak a napi gyakorlat szintjén inkább csak politikai jelentősége van. A magyar fejlemények miatt aggódó nyugati kormányok ki tudják fejezni az ellenérzéseiket, és a sajtóban mutathatják, hogy foglalkoznak az illiberális problémával. Ugyanígy a magyar kormány is használja politikai célra a meghallgatásokat, folyamatosan alá lehet támasztani a szabadságharcos tematikát, a "minket a külföldiek támadnak, mert nem engedünk Sorosnak, a homoszexuális lobbinak, a migráns-betelepítőknek" típusú érvelésre hajlítva a jogállamisági kérdéseket.

Úgyhogy miközben a magyar kormány hivatalosan arról beszél, hogy le kell állítani az eljárást, és szavazzanak a tanácsban arról, hogy magasabb szintre kell-e vinni az ügyet, vagy el lehet-e engedni végre, aközben rá is játszik a renitensségre. Például olyankor fogadtat el a parlamenttel törvényt orosz mintára a homoszexuális propagandával szemben, amikor másfél év szünet után megint meghallgatást tartanak, és ezzel tálcán kínálja az új témát, fel se merülhessen, hogy csendben lezárják az eljárást.

Hosszabb távon azért veszélyes lehet

Miközben úgy tűnik, hogy a végtelenségig húzódó, politikai természetű vita mindenkinek jó, van olyan körülmény is, ami miatt a magyar kormánynak fontos érdeke volna, hogy az egészet még az idén befejezzék. Ahogy erről korábban már részletesen írtunk, az EU nagyon régóta küszködik, hogy mit csináljon azokkal a tagállamokkal, amelyeknek belpolitikai rendszere annyira autokratikus jegyeket mutat, hogy mostani állapotukban nem vennék fel őket az EU-ba. A felvételi kritériumok kemények, de arra már nincs szabályrendszer, hogy a bent lévőkön hogyan lehet számonkérni a demokratikus berendezkedést.

Erre volt az egyik válasza az EU-s intézményeknek az az ötlet, hogy jogállamisági kritériumokhoz kössék a brüsszeli támogatások kifizetését. A magyar és a lengyel kormány az egész EU költségvetésének megvétózásával fenyegetve elérte ugyan tavaly decemberben a büntetési rendszer bevezetésének elhalasztását, de előbb-utóbb a lehetőség megint napirendre kerül majd, ahogy erre a portugál külügyminiszter és Jourová biztos a keddi megbeszélés után emlékeztette a sajtót.

Amíg jogállamisági eljárás folyik egy tagállam ellen, addig sokkal könnyebb megindokolni, hogy a szankciót érvényesítsék, mintha olyan időszakban kellene ezen morfondírozni, amikor az eljárást már pont lezárták. Ezért a magyar kormánynak az volna az érdeke, hogy lehetőség szerint 2021 második felében szavazzanak a miniszterek a Tanácsban, és állítsák le az eljárást, érdemi eredmény nélkül, pont mielőtt élesedhetne a feltételrendszer, ami várakozások szerint 2022 első felében már hatályos lehet.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor a napokban Európa-politikát kezdett építeni abból, hogy hagyják már békén a kormányát: 19-én arról tartott előadást, hogy az EU gazdasági súlya egyre halványabb a globális versenyben, és ennek az az oka, hogy az EU-s intézmények beleszólnak a tagállamok politikai rendszereibe. Szerinte az EU-nak csak gazdasági ügyekre kellene koncentrálnia, és az Európai Parlamentet is meg kellene szüntetni a mostani formájában.

Vele szemben a német kormány ezzel ellentétes változtatásokat akar, kifejezetten erősítve az EU föderális jellegét. A német külügyminiszter éppen az utóbbi hónapok sorozatos magyar vétói miatt vette elő, hogy ideje lenne, hogy külügyi kérdésekben is többségi szavazások legyenek a tanácsban, és egy-egy tagállam ne tudjon vétózni.

A magyar és a német terv megvalósításához is át kellene írni az EU alapszerződését, ami egy évekig húzódó, nehéz folyamat, ám az erről szóló vitát éppen idén tavasszal nyitották meg hivatalosan is.

A hetes cikkely szerinti eljárás értelmezése és eredménye ebben a vitában is fontos szempontokat adhat az egymással szemben álló feleknek: ha az lesz a hangulat, hogy a renitensek ellen erőteljesebben kell fellépni, akkor az a német álláspontot segítheti; ha viszont az európai politikusok többsége azzal szembesül, hogy a politikai unió kikényszerítése feloldhatatlan és kínos helyzethez vezet, akkor az inkább a magyar, nemzetállami koncepciónak jelenthet hosszabb távon támogatást.

Rengeteg pletyka terjed arról, hogy nyár elején miért lett új főparancsnoka a magyar hadseregnek. Számos politikussal, már leszerelt tiszttel, illetve honvédelmi szakértővel beszélgettünk, akik csak egy dologban értettek egyet:

a váltás hivatalos indoka szerintük nem lehet igaz.

Hivatalosan Korom Ferenc eddigi főparancsnok azért kérte a felmentését, mert úgy érezte, hogy a "Magyar Honvédség előtt álló új feladatok más típusú vezetőt kívánnak". A magyarázattal a fő probléma az, hogy senki sem tud arról, hogy a Magyar Honvédség előtt új feladatok állnának. Félidejénél tart az utóbbi évtizedek legnagyobb fejlesztési programja, óriási összegek mennek új fegyverekre és járművekre, de semmilyen korszakhatár sincs, amit bárki azonosítani tudott volna forrásaink közül.

Korom Ferenc váratlanul mondott le május végén a magyar hadsereg éléről, majd gyorsan leváltották a helyettesét, Böröndi Gábort is, illetve távozik a hadsereg harmadik legmagasabb rangú vezetője, Mihócza Zoltán is. Korom esetében kijött legalább egy közlemény (a nem létező) új feladatokról, de hogy a teljes vezetést miért cserélték le, arról még ilyen szintű magyarázat sem érkezett.

Lehettek viták a beszerzésekről

Többen is céloztak arra, hogy Korom Ferenc nem volt elégedett azzal, hogy az óriási haderőfejlesztési bevásárlásokkal és a magyar fegyvergyártás beindításával kapcsolatos döntésekbe nem szólhattak bele eléggé a katonák. A kormány részéről a tárgyalásokat és a döntéseket is Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos, illetve Palkovics László technológiai miniszter hozzák.

A probléma elsősorban nem a beszerzett eszközökkel lehetett, hanem azzal, hogy a kiképzéssel, technikai támogatás szervezésével nem bírta követni a honvédség az új eszközök érkezését, és ezekre a gondokra nem volt tekintettel a politikai vezetés.

Egyik forrásunk emlékeztetett rá, hogy a 2010-es évek elején úgy vett a magyar hadsereg harci helikoptereket, hogy még évekig nem volt magyar pilóta, aki vezetni tudta volna őket, és sokáig fegyverek sem voltak a gépekhez. Állítólag megint felmerültek hasonló jellegű problémák, ám semmilyen konkrét vitát nem tudtunk azonosítani Korom Ferenc és a kormány illetékesei között, legfeljebb arra utaltak többen is, hogy megromlott a viszony a parancsnok és a honvédelmi miniszter, Benkő Tibor között is, annak ellenére, hogy éppen Benkő javasolta 2018-ban Korom kinevezését.

Egy külföldről terjedő pletyka

A beszerzésekkel kapcsolatos vitákra utalt Mujtaba Rahman brit elemző is, aki a tekintélyes Eurasia Group nevű tanácsadó cég európai részlegének a vezetője (és korábban a brit kormánynál és az Európai Bizottságnál is dolgozott), és aki a Twitteren foglalkozott részletesen a magyar hadsereg élén történt változásokkal.

Rahman éppen a múlt heti NATO-csúcsra időzítve vette elő a témát, és a beszerzések körüli vitákon kívül arról adott hírt, hogy Korom ellenszegült a kormánynak, amikor az a hadsereget fel akarta hatalmazni, hogy a civil lakosság ellen is bevethető legyen tüntetések, zavargások esetén. Egészen pontos időrendet is megadott, hogyan tiltakozott a kormányzati tervekkel szemben írásban Korom, és hogy ennek hatására döntött Orbán Viktor az eltávolításáról.

A történet sok európai újságíró és politikai elemzőhöz eljutott, és Rahman kifejezetten noszogatta a magyar sajtót is, hogy foglalkozzanak az általa kiszivárogtatott információkkal, azonban itthon nem találtunk senkit, aki akár csak pletykák szintjén hallott volna erről a konfliktusról. Nem teszi meggyőzővé az elméletet az sem, hogy Korom Ferenc kitüntetéssel távozhatott, és katari nagykövet lesz hamarosan. A közel-keleti országban rendezik jövőre a futball világbajnokságot - a futballért lelkesedő miniszterelnök aligha küld oda valakit, aki nyíltan szembement vele.

Ráadásul nincs napirenden (legalábbis nyilvánosan nincs) semmilyen új szabályozás sem a honvédség civilekkel szembeni bevethetőségéről. Erről tavaly ősszel született kormányhatározat, ami alapján egészségügyi veszélyhelyzet idején bizonyos kényszerítő eszközöket valóban használhatnak a katonák civilekkel szemben, de ez a szabályozás már akkor hatályba lépett, és nem túl életszerű, hogy Korom bő fél évvel később kezdjen panaszkodni miatta.

A hazai szakértők szerint inkább a rendőrök között okozott feszültséget, hogy a honvédség is besegített a járvány alatt a járőrözésbe, mert a katonák ezért a munkáért jóval magasabb illetményre voltak jogosultak, miközben a rendőröknek volt csak joga intézkedésekről dönteni. Mindkét fegyveres szervezetnél óriási munkaerőhiány van, és a kormány igyekszik minél több esetben (például a határőrizetnél) katonákkal pótolni a rendőröket, ám ez elsősorban nem a katonákat zavarja.

Az új parancsnok ambíciója inkább számíthatott

Forrásaink a váltás lehetséges hátteréről beszélve elsősorban nem Korom és a kormány lehetséges ütközéseit emelték ki, hanem sokkal inkább az új parancsnok, Ruszin-Szendi Romulusz igyekvését, amellyel jó benyomást keltett a honvédelmi miniszterben és a miniszterelnökben is.

Orbán Viktorral az operatív törzs ülésein került rendszeres kapcsolatba a járvány kezdete óta, ahol Ruszin-Szendi a honvédelmi irányító csoport helyettes vezetőjeként vett részt, és kifejezetten jó benyomást tett a kormányfőre. Egyes vélemények szerint addigra Benkő miniszter fontos bizalmi emberévé vált Ruszin-Szedni, és azért is küldte az ülésekre, hogy Orbánnak is feltűnjön a HM helyettes államtitkáraként dolgozó katona-politikus.

A konfliktusos, konok ember hírében álló Korommal szemben Ruszin-Szendi általában is könnyebb természet az őket személyesen ismerők szerint, különösen a rangban felette állókkal igyekszik minél jobban kijönni.

Azt hallottuk, hogy a honvédségnél is mindig figyelt arra, hogy például megajándékozza a csapatát meglátogató vezetőket, még levélnehezéknek használható ágyúgolyókat is rendelt, lőszeres ládára hajazó díszdobozban az ilyen alkalmakra.

A Ruszin-Szendi elképesztően gyors karrierjét (talán féltékenyen) figyelő katonák részben e simulékony természetével magyarázzák: 48 évével ő a magyar honvédség történetének eddigi legfiatalabb parancsnoka, és már korábbi kinevezéseikor is sok főtiszt érezte úgy, hogy méltatlanul előzte meg őket.

Kéz kezet mos

Többek véleménye szerint Böröndi Gábor parancsnok-helyettest elsősorban azért váltották le, mert Ruszin-Szendivel régóta rosszban voltak, és e személyes problémában kell keresni a váltást, nem katonapolitikai koncepciók egymásnak feszülésében, és pláne nem politikai vitákban. Ruszin-Szendi helyettese várhatóan Sándor Zsolt lesz, akivel ugyan nem jöttek mindig jól ki egymással, de Ruszin-Szendi állítólag Sándor felé is tett olyan gesztust, aminek nyomán minden régi rivalizálás elsimult köztük - a pletykák arról szólnak, hogy Sándor egyik családtagjának tett figyelmes gesztust.

A honvédség ügyeit egy közelről ismerő forrásunk szerint a magyar hadsereg egyik fő problémája éppen e családi szívességek bonyolult hálózata - a másik a létszámhiány. Szerinte a főtisztek között sok a házaspár, például Ruszin-Szendi mostani és előző felesége is katona, vagy éppen a helyettesének készülő Sándor Zsolt felesége is az volt (továbbá ikertestvére és fia is). A nők aránya 20 százalék körül van a magyar honvédségben, sok a katonaházasság, és a katonaszülők gyermekei közül is sokan katonai pályát választanak.

Az egyik főtiszt a másik főtiszt közeli hozzátartozójának a parancsnoka sok esetben, és az így kialakuló szívességi hálózat, egyes vélemények szerint, fontos összetartó ereje a honvédségnek. A külföldi missziós kiküldetések, előléptetések, lakáskiutalások esetében is fontosak lehetnek ezek a kölcsönös segítségnyújtáson alapuló kapcsolatok, és ez a kívülről jött, fiatalabb katonák egy részében azt az érzést kelti, hogy aki nem tagja valamelyik befolyásos családnak, az nehezebben juthat előre.

A családi kapcsolatok fontosságának elismerését a honvédségben csak erősíthette, hogy a miniszterelnök fia is katonának állt, és alighogy befejezte a kiképzést, Nagy-Britannia egyik elit akadémiáján folytathatta a tanulmányait, illetve Szolnokon főtisztekhez méltó szolgálati lakást is kapott. Elöljárói kitüntetett figyelemmel segítik az előrejutását, számítva arra, hogy amikor egymás családjait segítik, azt se kifogásolják a politikai vezetők. Akiknek forrásaink közül ezzel az informális hálózattal bajuk van, azok kritikusan tekintenek Ruszin-Szendi kinevezésére is, mert úgy tartják, hogy ő nem érdekelt e mentalitás megváltoztatásában.

Csütörtök délelőtt döntést hozott a strasbourgi európai emberi jogi bíróság egy szlovákiai magyar nyelvű tévé ügyében, és hat év gondolkodás után arra jutottak, hogy formai okokból elutasítják a keresetét.

Azért nem vizsgálták érdemben a magyar kisebbségi nyelvhasználati jogokat érintő panaszt, mert a strasbourgi bírák szerint elkésett a beadvány.

Az indoklás szokatlan, mert ilyen formai okokra hivatkozó visszautasítást jellemzően nem hat, hanem legfeljebb egy év vizsgálat után szoktak megállapítani.

A beadványt készítő jogvédő, Fiala-Butora János a 444-nek azt mondta, hogy hamarosan egy újabb, hasonló ügyet visznek Strasbourgba, és tovább folytatódik a küzdelem a magyar nyelvű sajtót diszkrimináló szlovákiai törvénnyel szemben.

Néhány mondat hangzott el magyarul

A per lényege arról szólt, hogy a szlovákiai magyarságot diszkrimináló nyelvtörvényekre felhívják Európa figyelmét. Önmagában a magyar nyelv használatáért is büntetés járhat sok esetben Szlovákiában, és erre a helyzetre világít rá a konkrét eset.

A felperes Pereszlényi Gyula, a Servis TV-Videó nevű vállalkozás tulajdonosa, aki egy kis tévécsatornát üzemeltet Párkányból. Az Esztergommal szemközti város lakosságának 70 százaléka magyar anyanyelvű, a környező településeken 80 százalék a magyarok aránya, és ennek megfelelően logikus lenne, ha a helyi tévécsatorna is magyarul sugározhatna. Ezt a szlovákiai törvények nem engedik meg: a közmédia magyar adásain kívül az összes rádiónak és tévének mindent el kell mondania szlovákul is - feliratozni kell, vagy megismételni az adást szlovák nyelven.

2012. július 6-án Pereszlényi tévéje beszámolt egy Párkány közelében történt súlyos közúti balesetről, és a riportban megszólalt két szemtanú is, magyarul. Szavaikat nem feliratozták, nem fordították, csak elmondták, hogy mit láttak. Néhány mondatról van szó.

A hatóság lecsapott a törvénysértésre. 2013 februárjában a szlovák médiatanács 165 eurós bírságot szabott ki a tévére a fordítási kötelezettsége elmulasztása miatt. A mostani, több mint nyolc évvel későbbi strasbourgi ítélet nyilvánvalóan nem a 165 euró (mai áron 58 ezer, akkori árfolyamon 48 ezer forint) miatt lett volna fontos, hanem a törvény miatt, ami alapján ezt a büntetést kivethették, és ami változatlan formában azóta is hatályban van.

Pereszlényi Gyula annak idején nem hagyta magát, megtámadta a bírságot előbb a szlovák legfelsőbb bíróságon, majd amikor onnan elutasították, akkor a szlovák alkotmánybíróságon is, ahonnan 2015-ben szintén lepattant.

A mostani strasbourgi ítélet arról szól, hogy a szlovák alkotmánybíróság nem volt illetékes az ügyben, ezért rögtön a legfelsőbb bíróság ítélete után kellett volna hozzájuk fordulni. Strasbourghoz akkor lehet fordulni, ha a hazai jogrendben az összes lehetséges fellebbezési fórumot már végigjárta a panaszos, ezért logikusnak tűnt a helyi alkotmánybíróság döntését is megvárni a beadvánnyal. Váratlan fordulat, hogy most pont ez a várakozás lett a beadvány veszte. Hogy hat évig tartott a strasbourgi bíráknak eldönteni, hogy a szlovák alkotmánybíróság foglalkozhatott volna-e érdemben az üggyel, azt mutatja, hogy a kérdés megítélése egyáltalán nem magától értetődő.

Versenyhátrányba kényszerített kisebbségi sajtó

Pereszlényi jogi kifogása részben arról szólt, hogy sérti a szólásszabadság elvét, ha nem közvetíthet a tévéje olyan nyelven, amilyenen csak akar. Hivatkozott egy olyan korábbi szlovák alkotmánybírósági ítéletre, ami alapján az elektronikus médiában elhangzó szövegeket is védi a szólásszabadságot biztosító törvény, így szerinte nem lehet korlátozni nyelvi kritériumok alapján az elhangzottakat.

Diszkriminatívnak is tartotta a szabályt, hiszen a szlovák nyelvű adásokat soha sehol nem kötelezik magyar (vagy más) nyelvű feliratok közlésére. A szlovák törvény gyakorlatilag kizárja, hogy magyarul élő műsort lehessen adni, hiszen spontán helyzetben nem lehet feliratozni, egy élőben releváns adás ismétlése pedig szerkesztési és üzleti szempontból is értelmezhetetlen.

A panasz lényegi eleme volt, hogy ahelyett, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot segítené Szlovákia, a törvények kifejezetten akadályozzák a nem szlovák nyelvű elektronikus sajtó működését a fordítási kötelezettséggel.

Tíz éve nincs előrelépés

Szlovákia erőteljesen korlátozza a magyar nyelv használatát, annak ellenére, hogy az ország lakosságának mintegy 10 százaléka magyar anyanyelvű, és egy EU-s tagállamról van szó, ahol legalábbis az alapelvek szerint illő volna komolyan venni a lakosság emberi jogait. A szlovákiai törvények a reklámok és önkormányzati feliratok esetében is előírják, hogy mindent ugyanakkora méretben ki kell írni szlovákul is.

A hivatali nyelvhasználatot csak olyan településeken engedik a magyaroknak, ahol a lakosság legalább 20 százaléka magyarnak mondta magát a legutóbbi népszámláláskor (a következő, idénre tervezett népszámlálás nyomán már 15 százalékra viszik le ezt a határt). Ebből eleve következik, hogy a nagyvárosokban, ahol a legfontosabb hivatalok vannak, nem lehet magyarul ügyeket intézni. Ahol pedig lehet, ott is joga van a település vezetésének, hogy csak az ügyfélfogadási idő bizonyos részében biztosítson magyar nyelvű ügyintézőt.

A magyar nyelvű tévék és rádiók működését alapból korlátozó törvényt olykor egészen abszurdnak tűnő esetekben is használták az utóbbi években a magyar nyelv korlátozására, íme néhány példa az elmúlt évekből:

Amikor 2015-ben egy helyi népszavazást tartottak Bősön, a kormány kötelezte a települést, hogy minden szavazással kapcsolatos dokumentumon a Gabčíkovo formát használják a település nevének említésekor. Egy évvel később a helyi komp menetrendjéről kellett eltávolítani a "Bős" megnevezést. Ugyanebben az évben kötelezték a bősi önkormányzatot, hogy a helyi képviselő-testület tagjainak a nevét keresztnév-vezetéknév sorrendűre cseréljék a település honlapján, hiába magyarok, akik fordítva használják. A helyi magyar cserkészcsapat faliújságra írt közleményét is kiírattatták szlovákul is, azonos méretben, mint a magyart.

2017-ben egy komáromi önkormányzati irodának kellett "Komarno" változatúra cserélnie a tábláját. Szencen, Vágsellyén is volt példa hasonlóra. Egyházgelle önkormányzatát kötelezték, hogy minden hivatalos iratán Holice néven fusson a település, bár a legutóbbi népszámláláskor a falu 1897 lakója közül 1694 magyarnak mondta magát.

Többször is előfordult az elmúlt évek választásain, hogy a magyar jelölteket reklámjaik lecserélésére kötelezték, mert azokon kisebbek voltak a szlovák nyelvű feliratok a magyarnál, vagy éppen magyarországi zenekarok fellépéseit népszerűsítő plakátokra is lecsaptak már a kulturális minisztériumtól. De előfordult már példa arra is, hogy kórházakban tiltották, hogy a magyar anyanyelvű ápolók a magyar betegeikkel magyarul beszéljenek.

Ezekben az esetekben általában nem jutottak el a hatóságok a pénzbüntetésig: ilyenkor jellemzően elég nyomást gyakorolni az önkormányzatokra, és azok igazodnak, mert nem akarnak fizetni. A most strasbourgi ítéletig jutó eset azért is jó precedens, mert itt tényleges bírságig jutott az ügy.

Ha nem is arról szól a szlovák államigazgatás összes erőfeszítése, hogy magyar betűkre és szavakra vadásszon, a törvények rendkívül sok lehetőséget adnak a szabad nyelvhasználat korlátozására. És a magyar nyelven adni kívánó kereskedelmi rádiókat és tévéket komoly versenyhátrányba szorítja a fordítási kényszer.

A magyar kormány elengedte az ügyet

A magyar nyelv használatát korlátozó, és az abszurd büntetések lehetőségét fenntartó törvények régóta hatályosak Szlovákiában, és nem látszik igyekezet a megváltoztatásukra. Nem aktív ebben az ügyben a magyar kormány sem.

Pedig a szlovák államnyelvről szóló törvény 2009-es elfogadása után éles tiltakozás indult Budapestről. A törvény ellen határozottan felszólaló Sólyom László magyar köztársasági elnököt abban az évben nem engedték be Szlovákiába, hogy egy augusztus 20-i szoboravatón részt vegyen. A nyelvtörvényt az akkori magyar kormány is határozottan támadta, és négy parlamenti párt - MSZP, SZDSZ, Fidesz, KDNP - közös nyilatkozatban követelte a törvény módosítását.

2009 szeptemberében Bajnai Gordon és Robert Fico miniszterelnökök megállapodtak, hogy európai szervezetek közvetítésével átnézik a törvényt, de Fico végül nem tartotta a szavát, és a kormánya nem nyúlt hozzá a törvényhez. Azt végül csak a bukása után, a Radicova-kormány idején, 2010 végén enyhítették. Akkor került ki a törvényből a legbrutálisabb rész, a magánszemélyek büntethetősége, illetve csökkentették a bírságok mértékét is. Azóta csak cégek, önkormányzatok, intézmények büntethetők, ha nem ismétlik meg szlovákul is azt, amit más nyelven már közöltek.

Ám az akkori módosítások sem teljesítették a szlovákiai magyarok politikai és kulturális szervezeteinek az igényeit. Egy újabb, 2011-es módosítás még engedélyezte, hogy a polgármester és a képviselő-testület egyetértésével lehessen magyarul is önkormányzati üléseket tartani, de ez volt az utolsó engedmény a 2009-es szabályokhoz képest.

Az Orbán-kormány 2010-ben még harcos kiállást ígért a szlovákiai magyarok védelmében: a kettős állampolgárság tiltása, a Benes-dekrétumok hatályban maradása és a nyelvtörvény is rajta volt a listájukon, a sürgősen megoldandó problémák között. Amikor Orbán Viktor és a miniszterei 2010. május 27-én letették az esküjüket, a Kossuth téren népgyűlést tartottak, és ott Semjén Zsolt élesen támadta a magyarokat elnyomó Fico-kormányt.

Nem sokkal később Fico megbukott Szlovákiában, ám 2012-ben ismét kormányt alakított, és egészen 2020-ig hatalmon maradt. Visszatérése után Orbán Viktor kiegyezett vele. A magyar miniszterelnök nemrégiben erről így nyilatkozott egy szlovák portálnak: "Robert Fico egy harcos, öreg politikai harcos, aki mindig keményen harcolt a szlovákok érdekeiért, minden tárgyalásunkon, mikor leültünk. Nagyon sok érzelmi és intellektuális energiát kellett abba fektetnünk, hogy a végén rájöjjünk, az együttműködéssel jobban járunk, mintha harcolnánk. Ezt a pontot sikerült elérni, sok jó megállapodást kötöttünk. És mivel én is öreg harcos vagyok, tudom, hogy a harcosok kölcsönösen tisztelik egymást."

A magyar kormány már legalább hat éve nem nyomasztja a szlovákokat a felvidéki magyarok problémáival, egyéb, jórészt EU-s együttműködésekért cserébe. Idén áprilisban Szijjártó Péter, a két országot összekötő távvezeték átadóján így fogalmazott: "Magyarország és Szlovákia között soha nem volt ilyen jó a kapcsolat, mint most". A nyelvtörvény ügye lekerült a kétoldalú megbeszélések napirendjéről.

2020-ban egyik magyar párt sem jutott be a szlovák parlamentbe, úgyhogy az országban élő magyarok védelme leginkább jogi aktivistákra, civilekre maradt. Erőfeszítéseik közül kiemelkedően fontos volt a mostani per.

"A múltbeli politikai viták pont a lényeget takarják el: a kérdés nem az, hogy a szlovák nyelvtörvények mennyire korlátozzák a magyar nyelv használatát, ez ugyanis egyáltalán nem szabadna, hogy céljuk legyen. Egy emberi jogi központú nyelvpolitika célja a kisebbségi nyelvek eleve meglévő hátrányának valamilyen szintű kompenzálása lenne. Szlovákiában viszont a viták tárgya és így a magyar szervezetek célja is csupán az volt, hogy a nyelvtörvények kevésbé korlátozzák a magyar nyelv használatát. Az fel sem merült eddig, hogy az állam a regionális magyar műsorszórást segíthetné is, a cél csak az volt, hogy azt ne hozzák még hátrányosabb helyzetbe, és ne büntessék. Sajnos az elmúlt harminc év tapasztalata az, hogy az európai kisebbségvédelmi rendszernek nem sikerült ebben a szemléletben áttörést elérnie, inkább hozzáidomult a korlátozó gyakorlathoz. A mostani döntés segíthetett volna abban, hogy rádöbbenjünk a helyzet abszurditására. Az ügyet továbbra is képviseljük, Strasbourgban és más fórumokon is, újabb beadványokkal" - mondta az ítélet után Fiala-Butora János.

Csütörtökön délután 1 és 3 óra között figyelmeztető sztrájkot tartottak a GE Aviation veresegyházi gyárában, ahol repülőgép-alkatrészeket állítanak elő és javítanak. Az épp dolgozó 200 alkalmazott 10 százaléka csatlakozott a munkabeszüntetéshez.

A sztrájkot szervező Magyar Vegyipari Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDSZ) vezetője, Székely Tamás elmondta, hogy keveslik a cég vezetése által ajánlott 2 százalékos béremelést. A dolgozók legalább 4 százalékot szeretnének.

A szakszervezet szerint a 4 százalékos követelés egyáltalán nem irreális elvárás, hiszen a General Electrics (a gyár gazdája) tavaly 113 milliárd forint osztalékot vett ki a cégből, és az évet 34 milliárd forint nyereséggel zárta. (MTI / VDSZ)

Cikkünk korábbi, az MTI-től átvett verziójában tévesen szerepelt a sztrájkban résztvevők száma.

Az örmény választási kampány eddigi legmeredekebb bejelentését tette Nikol Pasanjan, ügyvivő miniszterelnök: azt mondta, hogy kész a saját fiával kiváltani az azeri hadifogságban lévő örmény rabokat.

Azerbajdzsán és Örményország tavaly ősszel háborúztak egymással, ami az azeriek győzelmével ért véget néhány hét után. Azerbajdzsán elfoglalta Nagorno-Karabah tartomány jó részét az örményektől, az örményeknek megmaradt területet pedig orosz békefenntartók őrzik a következő öt évben.

A háborús vereség egyik fő felelősének sokan Pasanjan miniszterelnököt tartják Örményországban. A kormányfő idén összeveszett a hadsereg vezérkarával, majd a parlament megvonta tőle a bizalmat. Az előre hozott választásig ügyvezetőként irányítja az országot.

Mintegy 140 örmény hadifogoly lehet a háború óta azeri fogságban, és az ő kiváltásukért ajánlotta fel a saját fiát most Pasanjan, egyet mindenkiért alapon. A fiú kiírta a Facebookra, hogy vállalja a rabságot, ha ezzel megmentheti a többi honfitársát. A fiatalember már a háború alatt is kampányolt, önkéntesként jelentkezett frontszolgálatra.

Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy ismét lesz nemzeti konzultáció.

A pontos kérdések még nem ismertek, de a témaköröket megadta, és ezek alapján ilyesmik várhatók:

• Legyen-e 200 ezer forint a minimálbér?
• Kapjanak adókedvezményt a kis- és középvállalkozók, hogy a megemelt minimálbért fizetni tudják?
• A gyermekeket nevelők visszakapják a 2021-es személyi jövedelemadójukat jövőre?
• Meghosszabbítsák a hitelmoratóriumot?
• A benzinbe, gázba, beépüljön-e a szén-dioxid-kvóta ára - azaz legyen-e klímaadó?
• Fogadjunk be kötelező kvóta alapján EU-ba érkező menekülteket?

Várakozásaink szerint a helyes válaszok: igen, igen, igen, igen, nem, nem.

Mivel a kérdések sorrendje, illetve azok megfogalmazása nem ismert, illetve a kérdéssor bővülhet még egyebekkel is, ezért felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a fenti igeneket és nemeket még ne tanulják be ebben a rendszerben, azt tekintsék csupán tartalmi, előzetes iránymutatásnak.

Szerdán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított a német kormány ellen az európai jogrend veszélyeztetése miatt.

Az ügy bonyolult jogászkodásnak tűnik, de a vita és az eljárás végkimenetele alapjaiban határozhatja meg az EU jövőjét.

Mint arról tavaly májusban már részletesen beszámoltunk, a német alkotmánybíróság úgy határozott, hogy az EU luxemburgi bírósága rossz ítéletet hozott, amikor legálisnak minősítette az Európai Központi Bank egy kötvényvásárlási programját.

Túl a döntés lehetséges hosszú távú gazdasági hatásain, a német alkotmánybírók határozata azért volt rendkívüli, mert kimondták vele, hogy a német törvények és a német alkotmánybíróság erősebb, mint az EU-s jog és az EU bírósága.

Hasonló értelmezés került egyébként a magyar jogrendbe is, egy 2018-as hazai alkotmánymódosítás alkalmával, csak a gyakorlatban eddig nem következett ebből konkrét jogértelmezési vita Brüsszel és Budapest között, ezért konfliktus sem lett még belőle. Ahogy más olyan tagállamok esetében sem, amelyek valamilyen módon deklarálták a nemzeti jogrendjük felsőbbrendűségét.

Az Európai Bizottság vezető tisztségviselői már a tavaly májusi német alkotmánybírósági döntés után kijelentették, hogy az nem lehetséges, hogy egy tagállam felülbírálja az uniós jogot. Ha ez megtörténhet, akkor betarthatatlanokká válnak a közös szabályok, és szétesik az egész EU.

A Bizottság most jutott el odáig, hogy konkrét eljárást indítson a német kormány ellen az ügyben, ami elég bonyolultnak látszik, hiszen a német kormány nem tudja utasítani a saját alkotmánybíróságát egy döntése megváltoztatására a német alkotmány szerint. Lehetséges, hogy csak alkotmánymódosítással, például a német bíróság jogköreinek csorbításával tudná a berlini kormány elintézni az ügyet, ami viszont azt jelentené, hogy Németország saját politikai berendezkedését brüsszeli irányelvek szerint módosítaná. Ha ezt a csatát Brüsszel így nyerné meg, akkor ez alapja lehet annak, hogy más tagállamok alkotmányos rendjébe is belekössön a Bizottság, ami súlyos szuverenitási vitákat vonhat maga után a tagállamokkal.

Ha a Bizottság elégedetlen lesz a német kormány intézkedéseivel, akkor előbb-utóbb az EU Bíróságához fordulhat, ami azért lenne elég bizarr, mert akkor a luxemburgi testületnek arról kellene döntenie, hogy pénzbüntetésre ítélje-e a német kormányt, mert a saját jogi felsőbbrendűségét nem fogadja el.

Lassú és bonyolult jogi vitára lehet számítani, aminek kimenetele döntő fontosságú lehet abban, hogy eldőljön, hol lehet a tagállami szuverenitás határa a jövő Európájában.

Joe Biden amerikai elnök januári beiktatása óta először látogatott Európába. Szerdán érkezik, és egy hetet marad:

• csütörtökön a brit miniszterelnökkel tárgyal,
• péntektől vasárnapig a G7 csoport vezetőivel tart megbeszéléseket,
• hétfőn Brüsszelben a NATO,
• kedden ugyanott az EU vezetőivel tárgyal,
• szerdán pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Genfben.

Tegnap egy amerikai bázison szállt le Angliában, ahol a saját katonái előtt tartotta meg első nyilvános európai szereplését. Ebben lényegében összefoglalta az európai programját: újra meg akarja erősíteni a szövetséget Amerika és az európai demokráciák között, mert a világ útelágazódáshoz ért, hiszen diktátorok és önkényuralmi rendszerek erősödnek, úgyhogy világosan meg kell mutatni, hogy a 21. századi kihívásokra is csak a demokráciák adhatnak hatékony válaszokat. Aki ezt nem hiszi, az ellen fel kell lépni - emelte ki első európai beszédében.

Biden veterán diplomata, nagyon sokáig volt az amerikai szenátus külpolitikai bizottságának elnöke, majd Obama alelnökeként is főként külügyekben volt aktív, 2014-16-tól például hozzá tartozott az orosz-ukrán konfliktus kezelése is. Mint érkezésekor mondta, eddig már legalább száz országban járt vezető politikusként, de most először jött Európába elnökként. Azzal, hogy katonáinak tartott itt elsőként előadást, jelezte, hogy Amerika nem kívánja feladni a második világháborúban szerzett pozícióit az Atlanti-Óceán innenső oldalán.

Újra szövetségben

Biden európai útja elsősorban jelzés, hogy az USA ismét törődni akar Európával négy év kihagyás, azaz Donald Trump időszaka után. Trump sokat vitatkozott az európaiakkal: követelte, hogy költsenek sokkal többet a hadseregeikre, igyekezett volna csökkenteni az amerikai csapatok létszámát, és vámháborúval is fenyegetett, mert az EU bizonyos termékeket magasabbal vámmal véd, mint amennyit az európai cégek az amerikai exportért fizetnek.

Ezeknél is nagyobb fordulat volt, hogy Trump sokszor támadta a NATO-t és az EU-t is mint elavult szervezeteket, és szívesen tekintett szövetségesként az ezeket bomlasztó politikusokra. Biden ebből a szempontból visszatért a 2017 előtti, NATO és EU-párti amerikai külpolitikához, és ennek a megerősítéséről szól leginkább a mostani európai útja.

Boris Johnsonnal a tervek szerint aláír egy új Atlanti Chartát, az 1941-es Roosevelt - Churchill megállapodás felújítását. A gesztus arra utal, hogy a két angolszász hatalom ismét együtt küzd - ám hogy pontosan ki most az ellenség, azt nem határozták meg egyértelműen, inkább csak utalnak rá: az önkényuralomra törők, a demokrácia ellenségei. Vagyis Kína, Oroszország és a feléjük húzók.

A G7 országok (Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, USA és plusz tagként az EU) vezetőivel sem jött ki Trump túl jól, volt olyan tanácskozás, ahonnan váratlanul el is ment egy közös nyilatkozat aláírása nélkül. A Biden-kormánynak azonban komoly tervei vannak e szövetség megerősítésére. Diplomatái az elmúlt hetekben két irányt jelöltek ki:

• hozzanak intézkedéseket a nyílt társadalmak megerősítésére, a politikai korrupció visszaszorítására,
• vezessenek be egy mindenkire érvényes minimális társasági adót, hogy a globális cégek ne menekülhessenek adóparadicsomokba.

Érdekes körülmény, hogy a magyar kormány mindkét célkitűzést ellenzi.

Felosztás Putyinnal

Biden és Putyin genfi találkozója az első személyes megbeszélés lesz köztük. Biden Angliában azt mondta a találkozóról, hogy "meg akarom mondani neki a magamét", azaz kommunikációs szinten nem tárgyalásra készül, hanem ultimátumok átadására. Ezzel így van az orosz elnök is, aki a találkozó előtt vörös vonalat határozott meg, amelyet a Nyugat szerinte nem léphet át.

Mindkét fél arra készül tehát, hogy felvázolják, hogy a másik meddig mehet el a saját külpolitikai érdekei érvényesítésében, szövetséges politikájában, messziről nézve mintha egy új jaltai egyezmény készülne, csak nem országhatárokról, hanem a lehetséges aktivitás mértékéről. Nagy kérdés persze, hogy sikerül-e világos és mindkét félnek hosszú távon elfogadható szabályokban megállapodniuk, főleg hogy olyan vitatott ügyek vannak napirenden, mint Ukrajna jövője és a kibertámadások.

Biden a hétfői NATO- és a keddi EU-csúcson is egy asztalhoz ül majd a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral, de kétoldalú megbeszélések nincsenek napirenden.

Az biztos, hogy Biden világos elköteleződést vár az európai szövetségeseitől Kínával és Oroszországgal szemben. A magyar külön utasság addig lesz könnyen tartható, amíg Magyarországnál fontosabb, erősebb országok is érdekeltek maradnak abban, hogy Európa és a két keleti autokrata rezsim között ne romoljék meg drámaian a viszony. Sokáig úgy tűnt, hogy Németország például így van ezzel, de az elmúlt néhány hónapban Kína ügyében a berlini diplomácia az eddigieknél jóval keményebbé vált, és közeledett a washingtoni elvárásokhoz. Fontos lesz, hogy a Zöldek az őszi német választás után kormányra kerülnek-e, mert ők sokkal elutasítóbbak Kínával és Oroszországgal szemben mint a most kormányzó német pártok. Egy esetleges ottani élesebb váltás után a Kelet felé igen nyitott magyar pozíciót nehezebb lenne tartani az amerikai nyomással szemben.

De már most, legalább kommunikációs szinten fontos lesz látni, hogy az Orbán-kormány kötekedő kételkedéssel vagy belenyugvással fogadja Biden új ajánlatát Európának. Az ajánlat a lényege, hogy a katonai védelemért Trumppal szemben nem pénzt, hanem politikai-diplomáciai szövetséget akar.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap közölte, hogy

"A Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik.

Tervek sem állnak rendelkezésre. Ha meglesznek a tervek, világosak a pénzügyi feltételek, az egyetemépítés költségei és finanszírozása, akkor lehet dönteni. Ide mostantól számított másfél év alatt eljuthatunk. (...) Mi nem akarunk a néppel, így a budapestiekkel szemben sem esetleges akaratuk ellenére „jót tenni”. Ezért támogatjuk, hogy ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet."

Gulyás bejelentése szerint 2023 januárjára tolták ki a döntés legkorábbi határidejét arról, hogy egyáltalán legyen-e Fudan Egyetem Budapesten.

A kormány úgy próbálja beállítani az ellenzékiek tiltakozását, mintha árnyékra vetődtek volna, és egy olyan tervvel szemben kampányolnának, amit még a kormány is éppen csak ízlelget, és az egészet ráhagyná azokra, akik a 2022-es választást megnyerik.

Ez azonban egy teljesen új irány a kormány részéről. Egészen mostanáig minden idei döntés arról szólt, hogy sürgesse és visszavonhatatlanná tegye a Fudan felépülését, és hogy az egyetem a Diákváros néven tervezett beruházással együtt, annak területén épüljön fel.

Napokig vitatkoztak a parlamentben egy közéleti vitára alkalmatlan ügyről?

Ha igaz lenne Gulyás miniszter állítása, miszerint "a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik", akkor hogyan terjeszthette be május 11-én, 23 óra 37 perckor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a parlamentnek "A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról" című törvénytervezetet?

Hogy nem lehet alkalmas közéleti vitára egy olyan törvénytervezet tartalma, aminek általános (május 27-én) és részletes vitáját (május 31-én és június 1-én) a parlamentben már meg is tartották?

Milyen demokrácia az olyan, ahol egy törvény parlamenti vitája közéleti vitára nem alkalmas?

Törvényt írtak négy ingatlan átadásáról

Ez a törvény nemcsak nevében szól a Fudan Budapestre telepítéséről. Elfogadásával a kormány létrehoz majd egy közérdekű vagyonkezelő alapítványt, hogy az létesítsen és tartson fenn egy egyetemet, együttműködésben a kínai Fudannal. Ugyanezen törvény szerint négy ingatlant rögtön át is ad az állam az alapítványnak: mind a négy a ferencvárosi Duna parton van, azon a környéken, amit a kormány magyar kollégistáknak ígért oda korábban.

Egy áprilisban elfogadott másik törvény alapján a közérdekű vagyonkezelő alapítványok - így ez is - minimum 600 millió forintos vagyonhoz jutnak az induláskor.

Gulyás Gergely tehát úgy próbálja előadni a "még semmiről se döntöttünk, dönthet majd másfél év múlva a nép" koncepciót, hogy a kormány, aminek a tagja, öt nappal korábban még arról győzködte a parlamenti képviselőket, hogy szavazzák meg ezt a törvényt.

Mátrai Márta fideszes képviselő a törvény parlamenti vitáján így fogalmazott: "Hosszú előkészítés után, több tárgyalást, egyeztetést követően a megvalósulás szakaszába ért Magyarországon a világ egyik kiemelkedő egyetemi campusának építése, a Fudan Hungary Egyetem." Nehéz a "megvalósulás szakaszába lépett" állítást összeegyeztetni azzal, hogy még vitára sem alkalmas fázisban van.

"A folyamat már nem állítható le"

Bár a legegyértelműbben ez a törvény mutatja, hogy a kormányzat már véglegesnek gondolta a Fudan megépítését, vannak más világos jelei is annak, hogy amíg nem vonult sokezres tömeg a Parlament elé, addig esze ágában sem volt elbizonytalanodnia az ország vezetésének.

A Direkt36 megszerzett egy februári kormányzati feljegyzést, amelyben szó szerint ez áll: „szükséges elérni azt a pontot, amelynek eredményeként a beruházással összefüggő folyamat már nem állítható le”. E feljegyzés egy ITM-es emlékeztető, amelyet egy kormányülés után készítettek, és azt foglalták össze benne, hogy miért hoznak határozatokat a Fudan ügyében. A februári kormányzati törekvés egyáltalán nem illeszthető össze a 2023-ra ígért népszavazással. Ez is arra utal, hogy a kormány most meggondolta magát, és egy jelentős lépést tett hátrafelé.

Ha megnézzük alaposabban a Fudan előkészítésének történetét, akkor is az a kép erősödik, hogy ezt a beruházást egyszer már végleg eldöntötték. A Direkt36 értesülései szerint 2019 júliusában dőlt el, hogy meg akarják építeni. Azóta sokszor teljesen nyíltan erősítette meg a kormány az elköteleződését.

2019. október 31-én az alábbi hírt adta ki az MTI: "Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök reggel a Karmelita kolostorban fogadta a magyarországi campust létrehozó kínai Fudan Egyetem delegációját. Hszü Ning-seng, a sanghaji központú Fudan Egyetem rektora a megbeszélésen tájékoztatta a magyar kormányfőt az intézmény működéséről és terveiről." A hír Havasi Bertalanra, Orbán Viktor sajtófőnökére hivatkozik. Az egyetem létrehozását itt nem esetleges tervként, hanem eldöntött tényként kezelik.

Horváth Levente, Matolcsy György MNB-elnök főtanácsadója tavaly szeptemberben is kész tényként beszélt az egyetem létrehozásáról: "A folyamat 2017-ben, az MNB és a Fudan Egyetem felső vezetése közötti tárgyaláson kezdődött, amikor hosszú távú tervként megfogalmazódott, hogy campust hoznának létre Magyarországon. Az elgondolás mára már a megvalósítás fázisába került, hiszen az elmúlt hetekben megjelent az erről szóló miniszterelnöki és kormányhatározat is. A budapesti lesz a Fudan Egyetem első Kínán kívüli campusa. Lépésről lépésre építettük fel a projektet" - nyilatkozta többek között, és az interjúban elmondta, hogy milyen szakokon kezdődhet meg az oktatás, és azt is tudni vélte, hogy 2024-ben már működik majd az új egyetem.

Idén pörgették fel

Idén áprilisban hatályba lépett egy kormányrendelet, amelyben többek között ez áll: "A Kormány (...) egyetért azzal, hogy a Budapest Diákváros mellett a Fudan Hungary Egyetem budapesti oktatási-kutatási és adminisztratív infrastruktúrája (a továbbiakban: Fudan Hungary Egyetem) is létrejöjjön", és ott van még az is, hogy "a Budapest Diákváros, valamint a Fudan Hungary Egyetem megvalósítását Prof. Dr. Palkovics László kormánybiztosként irányítja".

Orbán Viktor rögvest utasításba adta Palkovics Lászlónak, hogy "gondoskodjon a Budapest Diákváros, valamint a Fudan Hungary Egyetem megvalósításához szükséges fejlesztési területek Déli Városkapu Fejlesztési Program területétől történő lehatárolásáról".

Nem úgy néznek ki ezek a nem egészen két hónapos kormányhatározatok, mintha bizonytalankodna a kormány, hogy kell-e ez az egyetem, és hogy a ferencvárosi Duna partra akarják-e építeni.

A fenti rendelet elfogadása után öt nappal Palkovics már arra kapott utasítást, hogy "gondoskodjon a Magyarország Kormánya és a Fudan Egyetem [székhelye: Kínai Népköztársaság; 200433 Shanghai No. 220 Handan Road, elérhetősége: Budapesti Corvinus Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8.)] között kötendő stratégiai megállapodás Kormány nevében történő aláírásáról." Aligha olyan megállapodásra hatalmazták fel Palkovicsot, ami arról szól, hogy egy 2023-as népszavazás után térjenek vissza az ügyre.

Palkovics: Nincs B-terv

Április 26-án Palkovics az Indexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy egy esetleges népszavazás esetén sem látja valószínűnek, hogy lehet változtatni az egyetem megépítéséről és helyéről szóló terveken, mert erről már megállapodtak a kínaiakkal:

"Index: Ha lesz népszavazás, és a helyiek többsége nem akarja, hogy a rozsdaövezetben épüljön fel a Fudan, akkor máshol épül fel Budapesten?

Palkovics: Nézze, megállapodás van a két kormány, a két oktatási minisztérium között és az egyetemmel is. Vállaltuk, hogy megépül az egyetem, úgyhogy meglátjuk, bízom a polgármester asszony és a főpolgármester úr bölcsességében.

Index: Tehát nincs B terv.

Palkovics: Nincs, egyelőre nem szeretnénk B tervvel foglalkozni. Adja magát, hogy ez egy egyetemi terület legyen."

Május 6-án Gulyás Gergely még ezt mondta az ATV-nek, pontosan egy hónappal azelőtt, hogy népszavazást ígért: “Ha ilyen előterjesztés érkezik, akkor a kormány készen áll arra, hogy kiemelt beruházássá nyilvánítsa a Fudan megépítését”. Meg is kérdezték rögtön Palkovicsot, hogy készít-e ilyen előterjesztést. Azt mondta, hogy "igen". Ha tartják magukat a múlt havi ígéretükhöz, akkor ez lenne az első olyan kiemelt beruházás, ami még nincs olyan formában, hogy közéleti vitát lehessen kezdeni róla.

Akit leszedtek az ügyről, az mondta ki először, hogy sokára lesz aktuális

Egyetlen fideszes volt, aki már május 31-én arról beszélt, hogy az egyetem építését még évekig el se kezdik: "Van idő. Nemhogy ebben a kormányzati ciklusban, de ebben az önkormányzati ciklusban, 2024-ig megvalósítás, építkezés nem lesz, mert nem tud lenni” - jelentette be az ATV-n Fürjes Balázs, aki áprilisig a Diákváros építéséért volt felelős a kormányban, csak aztán a feladatot Palkovics Lászlónak adta át Orbán Viktor. De még ő sem arról beszélt, hogy esetleg el lehet tekinteni az egyetem megépítésétől, hanem csak azt állította, hogy lesz még idő egyeztetni a fővárosi vezetéssel, és akár kivárhatják, hogy addig lecseréljék őket egy következő választáson, ami 2024 októberében esedékes.

Arról, hogy esetleg mégse lesz, vagy nem ott lesz a Fudan, ahová eddig a kormány tervezte, csak a szombati ellenzéki tüntetés után beszélt először kormányzati politikus.

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, aki a Fudanról szóló népszavazás lehetőségét elsőként felvetette, így értékelte e fordulatot: "Támogatja a népszavazási kezdeményezésemet a Kormány. Feladták. Erőt láttak, meghátráltak."

Milyen volt Gazda Albertnek felnőnie 1966 és 1984 között, a román határ szovjet oldalán? Első ránézésre ez derül ki a főszereplő nemrégiben megjelent, Leningrád című könyvéből, ami az újságíró (Kurír, Világgazdaság, Index, Origo, Cink, Magyar Nemzet, Magyar Hang) első regénye. Ötvenöt évet várt, hogy megírja, és megérte kivárni, mert szép lett.

Azt állította a szerző a könyv bemutatóján, hogy nem teljesen róla szól, vannak benne kitalált elemek, nem is minden pont úgy volt, ahogy azt most összerakta. De nem kell ennek a kommentárnak nagy jelentőséget tulajdonítanunk, és nem csak azért, mert a könyv hősét is Gazda Albertnek hívják, hanem azért sem, mert a fontos dolgokon jottányit sem változtat, hogy az olvasók kedvéért néha összesűrítette a szereplőket, hogy ne kelljen annyi nevet megjegyeznünk. Vagy hogy ne sértődjön meg senki a megemlítettek közül.

Ráadásul azt is elárulta a szerző, hogy komolyan utánajárt a felidézett emlékeinek, amikor például azt írta, hogy egy bizonyos vasárnapon ezt vagy azt látta a tévében, akkor ellenőrizte, hogy tényleg aznap volt-e adásban a műsor. Ha köd volt Moszkvában az osztálykirándulós jelenet szerint, akkor biztosak lehetünk abban, hogy tényleg nem látszott a tévétorony teteje, amikor kibuszozott oda. Látszik, hogy ezt a regényt egy újságíró írta, a valóságról.

Mindentől messze

De nem is az a lényeg, hogy melyik nap melyik órájában mi történt a serdülő Gazda Alberttel, hanem az, hogy nagyon átélhetően kirajzolódik a könyvből, hogy milyen volt az élet Kárpátalján a hetvenes években és a nyolcvanasok elején.

És ugyanilyen hangsúlyos, hogy kiderül, milyen az élete egy gyereknek, aki nem érzi komfortosan magát egy belülről zárt és kívülről elzárt világban, mert ő másmilyen, mint a többiek. Mélyebb, igényesebb, érdeklődőbb, mint amennyire a rendszer és a szokások szerint illő lett volna. Mondjuk ki: okosabb és érzékenyebb.

Csak ezt így mégse mondhatta ki önmagáról. A könyv hőse vissza is hőköl minduntalan a saját különlegességétől, és egyszerre próbál megfelelni az elvárásoknak és a saját igényességének. Fürdőszoba épül végre otthon, de vécé nem, hiszen nem szarunk a fedél alatt, ahol eszünk, írja mintha evidencia lenne. Könyveket keres mindenütt, amíg a szülei fizikai munkát végeznek, és Isten ments', hogy ezzel dicsekedjen, éppen csak egy könyvet ír róla. Alig panaszkodik, a világ hülyeségeit természetes keretként mutatja, ebből lesz a kesernyés irónia, ami végigkísér minden oldalt.

A könyv feszültségét az adja, hogy a hős kisfiú nem akar úgy élni és olyan lenni, mint mindenki körülötte, de közben szeretettel van a környezete iránt, és nagyon óvatos, mert senkit sem akar bántani.

A szemérmesség és a kitárulkozás iránti vágy egyszerre vezeti. A szemérmessége szelíd, a kitárulkozása indulatot szabadítana fel, és ez a libikóka adja a könyv érzelmi feszültségét, ettől is lett szépirodalom, és nem emlékkönyv vagy napló. Ez a személyes, félig elnyomott belső konfliktus legalább olyan fontos dimenziója a Leningrádnak, mint a dokumentarista, kvázi ismeretterjesztő vonulat a kor Kárpátaljájáról. A szubjektív másság összekeveredik a kisebbségi lét objektív másságával, és ez teszi igazán összetetté, sokrétegűvé a könyvet.

Szubjektív szociográfiaként is olvasható a rengeteg rövid fejezet, egyenként életképes blogposztokként is fogyasztható lenne a kötet, csak akkor nem hatna olyan erősen, mint egymás után olvasva. Hiába szaggatott a szerkezete, összefüggő egésszé áll össze, mert a kis történetecskék mind ugyanarról szólnak, egyetlen képet kirakó mozaikkockák mind.

Térdelve lesi a kisgyerek az ablakon át, ahogy mennek a buszok Técső főutcáján, menne velük bárhová az elején, hogy aztán az utolsó oldalakon már frissen érettségizett fiatalemberként búcsúzzon egy kocsmai verekedést követően, mert tényleg elmegy. Akkor még csak Ungvárig, de Técsőtől az is nagyon messze van, olvashatjuk, hány órán át, hány hídon döcög át a vonat.

Annál messzebb már csak Leningrád van, de az legalább egyszer az életben elérhető. Mert még annál is messzebb van Magyarország, ami onnan nézve a világ legcsodálatosabb helye lehet. A szögesdróttal elzárt Édenkert. Aminél még Amerika is rosszabb hely, hiszen minden diákba belevésték, hogy ott nagy nyomorban élnek a szegények, főleg a feketék. A szovjethalomnak viszont elég, ha a városka egyetlen magyar iskolájának az igazgatóját Oroszországból küldik, és nem tud magyarul. Bár nem ez a fő baj vele, hanem hogy idétlen egyenruhát követel.

A szovjet kisfiú balladája

A történet balladaszerű. Tele van kihagyásokkal, és a felidézett, szovjet világba kényszerített paraszti világon végig ott ül a búbánat. Hiába van a szöveg tele humorral és játékkal, ezek szinte mind a kelet-európai abszurd rendszerre reflektáló tréfák, fájnak is, mint nevetéskor a kés a hátban. Gazda öniróniával és a látszólagos beletörődés gesztusával szórakoztat.

A ballada mellett a másik műfaj, amire hajaz, az ifjúsági regény. Az egyes szám első személyben elmesélt történet úgy válik egyre összetettebbé, ahogy idősödik a hős. Bár nem egy gyerek hangján és stílusában ír, de majdnem így tesz - mintha mindig olyan korú olvasóhoz szólna, amilyen korú éppen a hős.

Ezt úgy éri el, hogy nincsenek narrációk a jelenből, utólagos reflexiók, hanem mindig az adott életszakasz ismereteivel van felvértezve a mesélő, pont annyit árul el, mint amennyit a hős éppen akkor ért és lát a világból, következően az életkorából és a lehetőségekből, amiket a szovjet világ nyújthat neki az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságnak abban az eldugott ficakjában. Ahol a magyar mellett az orosz, az ukrán és valami fura, a háromból összeolvadt keveréknyelv is egyszerre él.

Az ifjúsági regények módszerére emlékeztet az is, hogy a könyv egy fejlődéstörténet. A hős mindig keres valamit, ami kivezet a zárt világából: könyveket idegen polcokon, híreket messziről jött újságokban, zenéket nehezen fogható rádióadókból és még nehezebben megszerezhető lemezekről. Hogy aztán, ami gyűjtögetési hóbortnak és játéknak tűnt kezdetben, abból egy nagy kamasz életcélja legyen: elmenni, és ahogy mondja, embereket és városokat gyűjteni.

A könyvnek egyetlen igazi szereplője van, Gazda Albert. Neki van csak mélysége, összetettsége, mindenki más körülötte egydimenziós, talán fel is cserélhető figura csupán. A többiek vagy azért kellenek, hogy az életük egy-egy mozzanatával megmagyarázzák a rendszert és a világot, amiben Gazda Albert élni kényszerül, vagy pedig azért vannak, hogy hozzájuk képest megértsük, hogy miért különleges Gazda Albert. Így bukik le a végig szerénykedéssel álcázott szerzői szándék, hiszen az író valójában önmagát akarja megfejteni, jelenetről jelenetre, a körülette lévő világ annyiban érdekes, amennyiben a főhőst meghatározza.

Kívül állva

Kívülálló a szovjet társadalomban, mert magyar. Például a környezetében senki sincs, akinek az órája a hivatalos, moszkvai időt mutatná, akkor is a magyarországi időt mérik, ha az intézmények másképp számolnak. Ebben a világban mindenki traumatizált. Nincs szájba rágva, sem pátosszal leírva, de valahogy mindig kibukik, hogy a szülők mind félig-meddig árván nőttek fel, mert 1945-ben minden, de tényleg minden férfit elvittek a gulágra.

Erre rakódik az elzártság Magyarországtól és az ablakból látható romániai Magyarországtól is, és bár minden irányban állítólag rokonok, de legalább honfitársak élnek, találkozni nem lehet velük. Erre pedig újabb rétegben rakódik a brezsnyevi rendszer szürke elnyomása, ahol a fekete kenyér olyan olcsó, hogy a disznókat azzal etetik, de sorba kell állni érte, sosem lehet tudni, hogy aznap meddig tart a várakozás, és mennyire kell erőszakosnak lenni, hogy jusson.

És kívülálló a főszereplő a saját világában is, ahol az italozás a szórakozás leginkább bevett formája, meg a magyar nóta, meg a szomszéd városokban élők megvetése, de ő irodalmat és rockzenét keres inkább fáradhatatlanul.

Mindent rendszerez és listáz, így kapaszkodik a távoli világba, és épít egyoldalú kapcsolatot sóvárogva vele. A reménytelen kamaszkori szerelem is inkább ennek a törekvésnek az illusztrációja, az általános vágyakozást lehet belőle csak átélni, nem a konkrét és személyes dimenzióját.

A Filmvilág nehezen beszerezhető lapszámainak kritikáiból tanulja meg a filmtörténetet, bár a filmeket nem láthatja. Magyarországi magazinokból tanulja meg a dalszövegeket, bár a zenék egy részét sosem hallja. Minden európai bajnokságból választ kedvenc csapatot, bár a meccseket nem követheti, az eredményeket is jó, ha több napos késéssel kibogarászhatja valahonnan.

A Leningrád olvasmányos stílusa és egyszerű szerkezete ellenére nagyon összetett, és minden óvatossága és intimitástól szemérmesen tartózkodó tartalma ellenére is érzelmekkel teli mű. És még meg is lehet érteni belőle a félmúlt nemzeti történelmének egy eddig alig dokumentált darabját.

Gazda Albert: Leningrád, CSER Kiadó, 2021 Budapest, 315 oldal

Április közepe óta harmadszor vétózott meg Magyarország egy Kínát elítélő EU-s külpolitikai nyilatkozatot pénteken.

Az EU 26 tagállama ezúttal a hongkongi elnyomás miatt akarta volna Kínát elítélni. Hongkongban idén először tiltották meg, hogy a helyi polgárok megemlékezzenek az 1989-es Tienanmen téri vérfürdő évfordulójáról, a rendezvény főszervezőjét őrizetbe is vették.

Amikor Kína 1997-ben visszavette Nagy-Britanniától Hongkongot, ígéretet tett az "egy ország, két rendszer" elv tiszteletben tartására, és a helyiek önrendelkezésének biztosítására, ám a 2010-es évektől egyre erősödött a pekingi kommunista hatalom elnyomása, és 2019 óta drámaian szűkítették a szabadságjogokat.

Az EU elítélő nyilatkozatát német külügyi források szerint egyetlen ország akadályozta meg, Magyarország.

A magyar kormány áprilisban és májusban is megvétózott már Kínát elítélő nyilatkozatokat, Szijjártó Péter külügyminiszter szerint azért, mert ezeknek nincs semmi értelmük, úgysem változik tőlük semmi sem. A közelmúltban a magyar kormány megvétózott egy tűzszüneti felhívást is a gázai konfliktus idején, illetve egy megállapodást afrikai és karibi országok sorával, mert a szövegben szerepelt volna a "gender" kifejezés.

A Kínát illető korábbi magyar vétók ellen májusban már felszólalt a német külügyminiszter, és most ismét a németek hozták nyilvánosságra a hírt. Előbb a német kormány külügyi államtitkára, Miguel Berger adta közzé a Twitteren, majd a német parlament külügyi bizottságának vezetője, Norbert Röttgen posztolt az ügyben. (Röttgen nemrégiben indult a CDU elnökségéért is, ám alulmaradt Armin Laschettel szemben.)

Berger szerint itt az idő, hogy az EU-ban a külügyi döntéseket is el lehessen fogadni minősített többséggel, míg Röttgen arra biztatta a többi tagállamot, hogy adjanak ki közös nyilatkozatot Magyarország kihagyásával.

A magyar kormány idén tavasszal Kína legfőbb védelmezőjévé lépett elő az EU-ban - korábban előfordult, hogy Görögország vétózott meg Kínát elítélő határozatokat, még amikor a baloldali Sziriza volt ott hatalmon. A magyar kormány kínai kapcsolatai különösen élénkek, kínai hitelből vasutat és egyetemet is építene, és az EU-ban egyetlenként kínai vakcinát is vásárolt.

Szerdán az amerikai kormány honlapján megjelent, hogy több ismert bolgár közéleti személyiséget és kormányzati tisztviselőt is szankciókkal sújtanak korrupció miatt, és 64 bolgár cég, szervezet is feketelistára került.

Az érintetteket és családtagjaikat kitiltották Amerikából, vállalkozásaik nem üzletelhetnek amerikai érdekeltségű cégekkel és bankokkal, ha van amerikai vagyonuk, azt befagyasztják.

A szankció alá vont személyek közül ketten Bulgária legbefolyásosabb üzletemberei közé tartoznak, akik politikusokat és ügyészeket mozgatnak hosszú évek óta.

A sajtómágnás és Koponya

Szankció alá vonták Deljan Peevszkit, aki az elmúlt évtizedben a bolgár nyomtatott lapok 80 százalékát, számos tévécsatornát és hírportált birtokolt, négy cikluson át volt parlamenti képviselő, és 2013-ban egy hónapig a bolgár titkosszolgálat vezetőjeként is lehetőséget kapott érvényesíteni a képességeit.

Ő irányította az ország török kisebbségét képviselő, elvben liberális pártot, amelyik a mindenkori bolgár kormányok fontos támasza volt sokáig, kötött már szövetséget a bal- és jobboldallal is. A támogatásokért cserébe elvárta, hogy elnézzék, hogy bűnszervezetként is működteti a vállalkozásait.

Peevszkit előre értesíthették a szankciókról, mert a közelmúltban túladott a médiaérdekeltségein, és Dubajba költözött. Onnan üzent most, hogy semmilyen korrupcióhoz nem volt köze soha.

A másik nagy formátumú maffiavezér, akire és akinek cégeire szankciót vetett ki az USA, Vaszil Bozskov, vagy becenevén "Koponya", aki valószínűleg Bulgária leggazdagabb embere. Övé a bulgáriai kaszinók nagy része, és útépítő vállalata örök kedvence a közbeszerzési tendereknek. Ismert műgyűjtő, és övé a Levszki Szófia focicsapat is.

Az USA nagykövetsége már évekkel ezelőtt a bolgár szervezett bűnözés meghatározó alakjának tartotta, ez látszik legalábbis a Wikileaks által nyilvánosságra hozott táviratokból. Bozskov 2020-ban egy új pártot alapított, és szeretett volna elindulni a júliusi választáson is, de a mostani fordulat után ez már nem biztos, hogy sikerül neki. Bozskov egyébként szintén Dubajban tartózkodik.

A harmadik szankció alá vont személy Ilko Zseljazkov, aki a bolgár titkosszolgálat fedett műveleteit végrehajtó csoportjának helyettes vezetője volt egy időben, legutóbb pedig a titkos megfigyelési technikákat felügyelő osztályt irányította. Az amerikai kormány szerint továbbá kenőpénzért intézett letelepedési engedélyeket külföldieknek, illetve politikusokat zsarolt a hozzá eljutott információkkal. Érintett volt abban a nemrégiben kitört botrányban is, ami szerint az előző kormány legalább nyolcvan ellenzéki politikust hallgatott le illegálisan.

Bulgáriában jelenleg ideiglenes ügyvivő kormány van hatalmon, mert az áprilisban tartott választás után senkinek nem sikerült kormányt alakítania, emiatt írtak ki júliusra újabb választást. Az ideiglenes kormány indította a lehallgatási ügyben a vizsgálatot.

Ők hárman kapták a legsúlyosabb szankciókat, de további kormányzati személyeket is kitiltottak az USA-ból szerdán.

Ez sokkal keményebb, mint amit a magyarok kaptak hét éve

Az amerikai szankciók kicsit hasonlítanak azokra, amelyeket 2014 őszén vetettek ki Fidesz-közeli befolyásos emberekre, ám annál sokkal szigorúbbak. Akkor hat magyar, meg nem nevezett, kormányközeli tisztségviselőt és üzletembert tiltottak ki az USA-ból korrupció miatt.

2014-ben az amerikai kormány azután lépett fel korrupció vádjával Orbán Viktor emberei ellen, hogy vége volt a választási szezonnak, hiszen abban az évben három választást is magabiztosan megnyert a Fidesz. Az amerikai fellépés nyomán a párt népszerűsége hiába romlott látványosan, bőven volt ideje 2018-ig visszaerősödni.

Bulgáriában viszont július 11-én lesznek legközelebb választások, és a mostani szankciók nagyban befolyásolhatják annak kimenetelét. Míg az Obama-kormány inkább csak figyelmeztette a magyart 2014 őszén, addig a Biden-kormány ezúttal aktívan alakítja a belpolitikát Bulgáriában, a korrupció elleni globális küzdelem jegyében.

2014-ben még nem létezett az a törvény, ami alapján a három fent említett személyt szankcionálták most. Őket az úgynevezett Magnickij-törvény 2016-os globális kiterjesztése alapján büntették. Ez alapján az emberi jogok vagy a jogállamiság sérelmére külföldön elkövetett bűncselekményeket torolhatja meg Amerika szankciókkal. Sőt, klasszikus értelemben itt nem is lehet bűncselekményről beszélni, hiszen semmilyen bírósági vizsgálat nem előzi meg a szankciót, végső soron politikai döntés, hogy ki ellen használja az amerikai kormány. A magyarokat érintő 2014-es kitiltási eljárás is hasonló volt ebből a szempontból, de akkoriban az USA kormánya nem nevezte meg a célkeresztbe került személyeket.

Fontos különbség még, hogy a most célba vett személyek alanyi jogon is befolyásosak voltak Bulgáriában. Ketten közülük az ország leggazdagabb emberei közé tartoznak, és eddig a törvények felett állva, politikai befolyásukat kihasználva erősödtek. Nem a hatalom holdudvarába tartozó végrehajtók ők, hanem a rendszer aktív alakítói, akik most távol hazájuktól próbálják átvészelni a vihart.

Az egymással rivalizáló régi pártoknak mind árt az ügy

Az amerikai bejelentés nyomán szerda este Szófiában tüntetést tartottak, ahol a tömeg a legfőbb ügyész lemondását követelte. Az ügyészt évek óta azzal támadták korrupció-ellenes csoportok, hogy akadályozza a nyomozásokat a korrupt elit, például a most szankció alá vont személyekkel szemben.

Az amerikai eljárás egyaránt árthat a bolgár politikát meghatározó két nagy pártnak, a köztársasági elnököt adó szocialistáknak és a Bojko Boriszov vezette jobboldali GERB-nek; illetve elbizonytalaníthatja a Peevszki-féle török párt szavazóit is.

A fordulat nyertese három újabb, korrupció- és elitellenes jelszavakkal szerveződött párt: a Szlávi Trifonov rockénekes vezette "Ilyen a Nép"; a korrupció-ellenes aktivisták vezette Demokratikus Bulgária; és az Ébresztő.BG nevű, egykori ombudsman vezette szervezet, amelynek aktivistái 2020-ban hónapokig tartó tömegtüntetéseket szerveztek a korrupció ellen. Ezek a pártok már áprilisban is nagyot mentek, de mivel nem akartak a két régi nagy közül egyikkel sem szövetkezni, többsége egyik oldalnak sem lett, ezért jön új választás a nyáron. Ha az újak képesek lesznek a régi pártok nélkül kormányozni, akkor teljes politikai elitcserét hozhat a nyár, és úgy tűnik, hogy ebbe az irányba nyomja az USA is a folyamatot.

Az EU nem izgult eddig

A súlyos korrupciós botrányok és látványos leleplezések egyébként régóta hozzátartoznak a bolgár politikához. Az áprilisi választás előtt például oroszoknak kémkedő magas rangú tisztviselőket csuktak le a honvédelmi minisztérium állományából. Tavaly nyáron Bojko Boriszov miniszterelnök éjjeli szekrényéről készült olyan felvétel, amin pisztoly, készpénz és aranyrudak láthatók, és a hasonló történeteket nagyon hosszan lehetne még sorolni.

Rengeteg a visszaélés az EU-s pénzekkel is, de szemben a hasonló magyar ügyekkel, ezekből eddig nem lettek igazán nagy botrányok az EU-ban. Brüsszeli források szerint ennek a fő oka az lehet, hogy a pártjával a Néppártot erősítő Boriszov nem vitatkozott soha a német kormánnyal vagy az Európai Bizottsággal, sosem indított kampányt az EU ellen, sőt még a pártját is úgy hívják, hogy Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért. Vele szemben Orbán Viktor és a miniszterei rendszeresen kritizálják az EU-s vezetőket, éles politikai vitákba bocsátkoznak velük, és vétóznak vagy vétóval fenyegetnek a Tanácsban.

Amikor például tavaly először készítette el az Európai Bizottság a jogállamisági országjelentéseket, a magyar kormány őrjöngeni kezdett, hogy "kettős mérce, boszorkányüldözés, sorosizmus az egész". Bulgária talán még a magyarnál is keményebb kritikát kapott a jelentésben, főleg korrupciós vonalon, mire Boriszov Brüsszelben megköszönte a szöveget, és azt mondta, nagyon sokat tanult belőle, és igyekszik minden tanácsát megfogadni. Ettől még a maffia állami segítséggel továbbra is hatékonyan lopta szét az országot, de az EU-s intézményeket a szép szavak megnyugtatták. Ráadásul általános vélekedés Nyugat-európában, hogy Boriszov még mindig jobb, mint a bolgár szocialisták, akiket Putyin lekötelezettjeinek tartanak - ezt a képet egyébként Boriszov maga is erősítette mindig minden nemzetközi fórumon.

Ez csak a kezdet

A Biden-kormány kemény fellépése arra utal, hogy Washington az EU- és NATO-tag szövetségeseit sem kíméli a korrupció ellen meghirdetett nemzetközi harcában. Erre lehetett is számítani, hiszen Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója már tavaly novemberben megígérte, hogy fellépnek majd az illiberális, autokrata politikusokkal szemben, és ebben a küzdelemben "a korrupt külföldi vezetők lebuktatásával" lehet majd hatékonyan fellépni.

A bolgár politika-közeli oligarchák elleni szankcióval egy napon adtak ki egy közleményt a G7 csoport külügyminiszterei, amiben azt ígérik, hogy a nyílt társadalom koncepciójának védelmében és a korrupció ellen egyszerre kívánnak fellépni. Az amerikai, kanadai, francia, német, olasz, brit és japán kormány által aláírt, és az EU által is megerősített nyilatkozat szerint a jogállamiság, a sajtószabadság, a civil szervezetek védelmében kívánnak összefogni többek között, és ősszel konkrétabb intézkedési tervet is meghirdetnek majd.

Úgy tűnik, hogy ez a bulgáriai fellépés Washington első komolyabb, nyílt akciója ebben az új törekvésben.

Matteo Salvini, a Lega nevű olasz párt elnöke vasárnap Portugáliában járva kijelentette, hogy eljött az ideje a jobboldali európai pártok összefogásának. Azt reméli, hogy egy legalább 130 fős új frakció alakulhat az Európai Parlamentben hamarosan. Az összefogásba három jelenlegi EP-frakcióból vár pártokat:

• az ID (Identitás és Demokrácia) frakcióból - amelynek most 76 képviselője van, köztük a Salvini vezette Lega, a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés, és a német AfD képviselői;
• az ECR (konzervatívok) frakcióból - aminek most 73 képviselője van, és messze legnagyobb delegációját a lengyel kormánypárt (PiS) adja, de itt vannak például a spanyol Vox, a Fratelli d'Italia vagy éppen a Svéd Demokraták is;
• illetve várja a Fideszt, és azokat is, akik a Néppártból követnék a magyar kormánypártot - a Fidesz 12 képviselője az év elején lépett ki a csoportból, miután nyilvánvaló lett, hogy hamarosan kizárnák őket.

Ha a Salvini által remélt 130 képviselő csatlakozna az új csoporthoz, akkor a néppártiak és a szocialisták után ez lenne a harmadik legnagyobb frakció az EP-ben. Az erőviszonyokat alapvetően nem alakítaná át az egyesülés, az integráció-párti tömb kényelmes többsége (néppárt-szocialisták-liberálisok-zöldek) megmaradna, inkább csak felhangosíthatnák az EU-kritikus irányzatot az új csoport megalakításával. Több pénzt, több felszólalási lehetőséget és jobb bizottsági helyeket jelenthet a nagyobb frakció ugyanis.

Hosszabb távon a cél az volna, hogy a néppárt helyett ők legyenek az európai jobboldal meghatározó ereje. Salvini arról beszélt az új frakció tervének vasárnapi kihirdetésekor, hogy a sajtó nagy része most ugyan szélsőségesnek bélyegzi őket, de valójában ők az igazi európai jobbközép, mert a néppárt a baloldaliak és liberálisok szolgálója lett.

Sokadik nekifutás

Az európai jobboldal újraszervezése 2017 óta napirenden van. A Brexitről szóló népszavazás sikerén feltüzelt, és a menekültválságot meglovagoló jobboldali pártok vezetői 2017 januárjában a németországi Koblenzben találkoztak először, hogy komolyabban megszervezzék magukat: Salvini Legája, Le Pen azóta nevet változtatott francia pártja, az akkoriban nagyon erősödő német AfD és a Geert Wilders vezette holland Szabadságpárt igyekezett nacionalista internacionálét szervezni. Arra készültek, hogy hamarosan mind kormányra kerülnek, ám ez végül csak Salvininek sikerült, aki 2018 júniusától 2019 szeptemberéig olasz belügyminiszter volt.

A szervezkedésnek Salvini igyekezett új lendületet adni 2018 nyarán, amikor meghirdette a "Ligák Ligája" nevű összeurópai jobboldali tömörülést. Törekvésének nem sok eredménye lett. Salvini már akkor kapacitálta Orbán Viktort és a Fideszt a csatlakozásra. A Fidesz körül azon a nyáron kezdett fogyni a levegő a néppártban, és bár Orbán tett elég látványos gesztusokat tett Salvininek, dicsérte és többször is találkozott vele, a nagy összefogás tervét inkább arra használta, hogy zsarolja a néppártiakat, hogy ha nem szállnak le róla, akkor majd az olasz fasisztákkal összefogva maga szervezi meg az új EU-s jobboldalt, amely egyben a néppárt sírásója is lesz. 2018 nyarán Orbán többek között ezt mondta e lehetőségről:

„Az Európai Néppárt vezetői által a mi rovásunkra elkövetett hibák ellenére úgy döntöttünk, hogy kitartunk az európai pártcsalád mellett. Most könnyű lenne, tekintettel a 2019-es európai parlamenti választásokra, létrehozni, mondjuk, egy új formációt a közép-európai országok hasonszőrű pártjaiból vagy éppen egy bevándorlásellenes összeurópai formációt. Nem kétséges, nagyot hasítanánk a 2019-es európai választáson. De azt javaslom, álljunk ellen a kísértésnek, és tartsunk ki Helmut Kohl eszméi és pártcsaládja mellett. Dezertálás helyett inkább vállaljuk a nehezebb feladatot, újítsuk meg az Európai Néppártot, és segítsünk abban, hogy visszataláljon kereszténydemokrata gyökereihez.”

Közben a háttérben a fideszesek már tájékozódtak, hogy a lengyel PiS benne lenne-e egy ilyen új szövetségben, de Kaczynskiék akkor még elutasítóak voltak: számukra elfogadhatatlan lett volna, hogy a nyíltan oroszbarát Legával vagy a francia Nemzeti Fronttal (azóta Nemzeti Tömörülés a neve), illetve a német AfD-vel összefogjanak.

A 2019-es EP-választás után sem jött el az összefogás a jobbszélen, Kaczynskiék maradtak a konzervatív csoportban a piacpárti-nacionalista kisebb európai pártokkal, míg az oroszbarát jobboldali populisták megalakították az Identitás frakciót. A fideszesek pedig beültek a néppárti frakcióba, annak ellenére, hogy a pártjuk tagságát addigra felfüggesztették. Annyi fontos változás történt az "oroszos" oldalon addigra a 2017-es koblenzi találkozó hangulatához képest, hogy 2019-ben az addig EU-ellenes pártok már nem az unió szétverésével kampányoltak, és nem beszéltek a közös pénz feladásáról sem, hanem Európa nemzeti alapú újjászervezését ígérték. Az enyhülés fő oka az lehetett, hogy időközben a Brexit inkább tűnt kudarcokkal teli rémálomnak, mintsem diadalmenetnek, és az EU elhagyása nem volt népszerű ígéret abban az időben.

A Fidesz kilépése melegítette fel a tervet

Az összefogásnak újabb lökést az adott, amikor a Fidesz idén kilépett a Néppártból, miután a frakció elfogadott egy olyan szabályt, amely nyomán heteken belül úgyis kizárták volna a pártot.

Március 3-án lépett ki a Fidesz a Néppártból, és április 1-én már Budapesten találkozott Orbán, Salvini és a lengyel miniszterelnök, Morawiecki. Az európai együttműködés lehetőségeiről egyeztettek, de a megbeszélésüknek nem volt konkrét eredménye, nem számoltak be egy új frakció megalakításáról a találkozó után.

Május végén kapott újabb lendületet a szervezkedés, amikor Varsóban találkozott egymással a konzervatív frakció három pártjának elnöke, a lengyel PiS-t vezető Jaroslaw Kaczynski, a spanyol Voxot irányító Santiago Abascal, és a Fratelli d'Italia nevű párt elnöke, Georgia Meloni, aki egyben a konzervatív pártszövetség elnöke is. A Fratelli d'Italia az elmúlt két évben nőtt igazán nagyra, és lett az olasz jobboldal megkerülhetetlen ereje. A 19-es EP-választáson alulról súrolták a 9 százalékot, de most már 20 százalékra mérik őket, alig vannak lemaradva a 22 százalékos Salviniéktól. Rivalizálásuk is oka volt annak, hogy külön frakcióban vannak, de most arra készülnek, hogy a 22-ben esedékes olasz választás után koalícióban kormányozzanak. A spanyol Vox is mostanában tört fel, 19-ben csak 9 százalékon álltak, de idén már 16 százalékra mérik őket. Abascal a varsói találkozó előtt beugrott Budapestre, ahol Orbán Viktorral is tárgyalt.

Az elvi nyitottság megvan, de az ideológiai akadályok még léteznek

A három pártelnök Varsóban arról beszélt, hogy nyitni kellene a csoporton kívül lévő pártok felé is, hogy még hatékonyabban képviselhessék a konzervatív értékeket, és a nemzetek Európájának koncepcióját, aminek az a lényege, hogy ne erősödhessenek tovább az uniós intézmények a tagállamok hatásköreinek rovására. Nem beszéltek nyíltan új pártszövetség alapításáról, de egy név nélkül nyilatkozó lengyel politikus az állami hírügynökségnek megerősítette, hogy erre készülnek.

Végül Salvini jelentette be két nappal később, hogy mi volna a nagy terv. Azt ígérte, hogy júniusban újra találkozik a magyar és a lengyel vezetőkkel, folytatni fogják az április elején megkezdett egyeztetést. A cél szerinte egy olyan európai erő létrehozása, amely képes megállítani a migrációt, és megakadályozni, hogy "a homoszexuálisok béranyákat fogadhassanak és gyerekeket adoptálhassanak".

Hogy ezúttal sikerül-e a 2018-as tervet végigvinni, az még nem világos, hiszen nagyon sok kisebb párt is tagja a két jobboldali frakciónak, akik nem biztos, hogy kedvet éreznek az összefogáshoz. Nem véletlen, hogy a túlzásokra hajlamos Salvini sem mert 130 fősnél nagyobb csoportot bemondani, holott a konzervatívok és az identitásosok a fideszesekkel együtt 160-nál is többen lehetnének.

Migránsozásban és genderezésben, illetve a közös intézmények gyengítésében nagyjából egyetértenek, de gazdasági és külpolitikai kérdésekben nagyok a nézetkülönbségek. Az Identitás csoport hajlamos a protekcionista, nagy állami beavatkozást ígérő politikára, és Oroszországon kívül Kínával is jól kijönnének. Ehhez képest a konzervatívok szerint bojkottálni kellene a 2022-es pekingi téli olimpiát, mert elfogadhatatlan számukra az, amit a kínai kormány a tibetiekkel, az ujgurokkal és a hongkongiakkal művel. Egy ilyen kiállásba aligha menne bele a Fidesz például.

Sok tehát a nyitott kérdés, de a szervezkedés az összefogás érdekében komolyabbnak látszik, mint valaha, és sok jel utal arra, hogy az eddig vonakodó lengyelek ezúttal nyitottabbak az együttműködésre az olasz illiberálisokkal.

Szombaton elhunyt Jankovics Marcell, az egyik legkiválóbb magyar művész. Könyvillusztrátorként, tanárként, kultúrtörténészként és kultúrpolitikusként is jelentős volt, de a legtöbben rajzfilmesként ismerik.

Ő készítette a Magyar népmesék sorozat legtöbb epizódját, a Mondák a magyar történelemből sorozatot. Mozifilmen dolgozta fel a János vitézt, a Fehérlófiát, Az ember tragédiáját, és hamarosan bemutatják utolsó nagy művét, a Toldit is.

Meséin generációk nőttek fel, de művei felnőtteknek is szóltak. A közel három évtizedig készült rajzfilmje, Az ember tragédiája, Madáchoz méltó feldolgozása és értelmezése az emberiség kultúrtörténetének - minden szín más stílusban készült, rengeteg eredeti játékos utalással és drámaisággal, de mindvégig hűségesen az eredeti szöveg szándékaihoz és értelméhez.

Amikor kifejezetten gyerekeknek rajzolt, akkor is úgy tette, hogy a felnőttek is találjanak maguknak megfejthető titkokat. Azon mégis meglepődött, hogy az eredetileg óvodás korosztálynak készült Fehérlófia című filmjét a pszichedelikus animáció nagyszerű műveként kezdték ünnepelni világszerte a drogos szubkultúrában, évtizedekkel az elkészülte után.

Jankovics szinte mindig a magyar kultúrtörténetből indult ki hosszú munkássága alatt. Népmesékhez, mítoszokhoz, mondákhoz és a magyar irodalom klasszikusaihoz nyúlt általában, karakteresen magyar művész volt. A hagyományból autonóm, és aktuálisan érvényes mondanivalóval merített - sosem lett nemzetieskedő giccs, vagy hagyományőrző utánzás az, ami kezei közül kikerült.

A kortárs világhoz szólt, humorral, erotikával és ősi szimbólumokkal, műveiben a régi és a modern elemek egymást erősítették. Jankovics egyszerre hitt a folytonosságban és az autonóm alkotó szerepének fontosságában, és olyan elegánsan kötötte össze a régit a maival, a tiszteletre méltó ősit a formabontó újjal, ahogyan csak nagyon kevesen képesek rá.

Értette és ismerte a hagyományokat, és volt bátorsága és gondolata a saját mondanivalójához alakítani azokat. A múltba kapaszkodásról 2016-ban ezt mondta a Heti Válasznak (ahol egy időben szerkesztőbizottsági tag is volt): „A jelen kultúrája válságban van, ahogy a gazdaság, a migránskérdéssel terhelt politika és a felmelegedéssel küzdő természet is. Azért foglalkozom a könyveimben annyit a múlttal, olyan dolgokkal, amelyek nem részei a ma kultúrájának, mert kell a folytonosság. Keresem, hol lehet a jövőben értelmesen használni a múlt erényeit”.

Első nagyfilmje a János vitéz volt, aminek terveihez az inspirációt többek között a Sárga tengeralattjáró című filmből szerezte, de ez a film vezette figyelmét a népművészet felé is. Az 1973-ban bemutatott film elképesztő siker lett, 1,5 millióan látták moziban, bőven verte a korabeli élőszereplős nagyjátékfilmek nézettségét.

Jankovics történeti szintézisre való hajlamára kiváló példa, ahogy a Fehérlófia (1982) című filmjében megjelenő háromfejű sárkány a történelmi korszakokat is szimbolizálja: „A lávát okádó első az emberiség régmúltját, a kőkorszakot, a lövő és robbantó második a közelmúltját, a 18-20. századot, a sugárfegyveres harmadik a jelent és a jövőt képviseli” - mondta később a szörnyetegről.

A különböző kulturális hagyományok szintézise is megjelenik abban a filmben: „Az agyagszobrot egyrészt az olmék indián szobrok inspirálták, másrészt azok a közép-ázsiai óriások, amelyek a Fehérlófia ottani meseváltozataiban szerepelnek. Ebből is kitűnik, hogy a mesék és a mítoszok egyetemesek, a különbségek legfeljebb csak stilárisak. Amikor a film figuráit terveztem, rengeteg japán fametszetet is lerajzoltam, és használtam is japán színházi maszkokat a hőseim arckifejezéseihez” - mesélte később.

Osztályellenségből művész

Üknagyapja Kossuth Lajos sógora volt, nagyapját pedig 1904-ben parlamenti képviselővé választották, és a magyar hegymászósport egyik megteremtőjeként is emlékeznek rá.

Banktisztviselő apját 1950-ben koholt vádakkal, politikai alapon kényszermunkára ítélték, a családot kitelepítették. Az 1941-ben született Jankovics Marcell a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban tanult. 1959-től foglalkozott rajzfilmekkel, érettségi után fázisrajzoló lett a Pannónia Filmstúdiónál - „reakciós” származása miatt nem mehetett egyetemre, az építész karra is hiába felvételizett többször is.

1965-68 között Dargay Attilával és Nepp Józseffel együtt dolgozott a Gusztáv című sorozaton, majd saját rendezésű műveivel tűnt ki, külföldön is. 1977-ben Cannesban a Küzdők című rövidfilmje Aranypálmát nyert, Sisyphus című munkáját három évvel korábban Oscarra jelölték. Az utóbbi, mindössze két és fél perces filmjéről így nyilatkozott 35 évvel a bemutatója után: „A Sisyphus tényleg jó film. Anyám azt mondta: 'Kisfiam, az életben nem fogsz ilyen jót csinálni.' Igaza volt”.

1987-ben Kossuth-, 2007-ben Prima Primissima díjat kapott. A Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke volt.

A polgári konzervatív oldal nyitott képviselője

Jankovics a politikai jobbközéphez tartozott, egy időben a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségének is tagja volt (a párt akkoriban ellenzékben volt), 1998-2002 között és 2010-11-ben kultúrpolitikai funkciókat is viselt, a Nemzeti Kulturális Alap elnökeként.

Feleségével, Rubovszky Éva finnugristával a hetvenes éve végétől rendszeres összejöveteleket, szalonokat tartottak az otthonukban. Mintegy nyolcvan neves értelmiségi tartozott a körhöz, ami a 90-es évek elején oszlott fel, miután az időközben MDF-es és SZDSZ-es szimpatizánsokká váló emberek nem akartak többé szóba állni egymással. A rendszerváltás után kibontakozó kultúrharcról ezt mondta: „A polgári konzervatív oldal nyitottabb képviselői közé sorolom magam, de lehet az ember akármilyen nyitott és barátságos, reménytelen a helyzet, ráadásul még a saját oldal is árulónak tekinthet.” A színvonaltalanságot a politikailag hozzá közelebb állóktól sem tűrte, élete egyik utolsó nagyobb interjújában a pozsonyi csatáról készült animációs kurzusfilmet például lehangolónak nevezte.

Éppen tíz évvel ezelőtt, közeledve a 70. születésnapjához, Az ember tragédiája bemutatójakor így tekintett vissza a pályájára: „A felszínen nagyon derűs életem van: szerencsés, viszonylag egészséges, korához képest fiatalnak tűnő, sikeres ember vagyok, majdnem boldognak is mondanám magam – de ezért nagyon meg kellett dolgoznom. És ez a nagy elégtételem is.”

Szerda este a parlament katonákat érintő törvényeket is tárgyalt, így az ülésen jelen volt, és fel is szólalt Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A honvédelmi témák voltak az utolsók az ülésnapon, este kilenc után kerültek napirendre. Benkő azonban egyetlen szóval sem említette, hogy Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka távozik a posztjáról. A hír a Magyar Közlönyből derült ki, ami a késő estig tartó parlamenti ülés után nem sokkal jelent meg, valamivel éjfél előtt.

Utólag csak egy körülmény lehetett volna gyanús a képviselőknek: Benkő utalt rá a parlamentben, hogy a honvédelmi bizottság tagjaival hamarosan találkozik, és egy olyan ülés dátumát említette, amelyet addig még nem is hívtak össze, és nem is volt szó korábban arról, hogy a miniszter napokon belül a bizottság elé készül. Benkő viszont már tudhatta, hogy a parancsnok távozása és az utódlása miatt lesz egy ilyen ülés hétfőn.

Korom távozása tehát meglepetést okozott a politikusoknak, de a honvédséggel kapcsolatban lévő más forrásainknak is. Senki sem számított rá, hogy váltás jön a hadsereg élén.

Leginkább a felmentés gyorsasága lepett meg mindenkit: május 26-i keltezésű a döntés, és június 1-től már hatályos is. Ilyen magas pozícióban az ilyen tempójú váltás teljesen szokatlan, figyelmeztette lapunkat több katonai szakértő is. A sietségre utal, hogy Korom utódját sem nevezték meg egyelőre.

A lehetséges utódot hétfőn hallgatják meg a parlament honvédelmi bizottságában. A honvédség felől érkező találgatás szerint Ruszin Romulusz a fő esélyes, aki 2019 tavasza óta helyettes államtitkár a honvédelmi minisztériumban, addig viszont katona volt, és az iraki és afganisztáni magyar missziókban is részt vett.

A felmentés azért is tűnik sokaknak különösnek, mert a honvédség óriási léptékű fejlesztése zajlik éppen, a szovjet megszállás óta óta nem látott mennyiségű és minőségű felszerelést vásárol Magyarország, az átállás közepén tartunk, nem lehet azt mondani, hogy egy korszak éppen lezárult volna.

Korom megbízatása 2023. május 15-ig szólt volna, így mandátumának éppen csak a felét töltötte ki. A Közlönyben a köztársasági elnök nem indokolta meg, hogy miért menti fel a parancsnokot.

Maga kérte

Csütörtök délelőtt a Honvédelmi Minisztérium adott végül indoklást, aminek legfontosabb magyarázata így hangzik: Korom Ferenc maga kérte a felmentését, mert "a Magyar Honvédség előtt álló új feladatok más típusú vezetőt kívánnak". Hogy milyen új feladatokra gondolt, és ő miért nem az a típus, aki alkalmas lenne elvégzésükre, arról nincs szó, csak az eddigi munkájának az összegzéséről.

A közleményben még idézik Koromot, aki emlékeztetett, hogy a rábízott feladatokat jó eredménnyel, maradéktalanul és sikeresen elvégezte. Az is kiderül, hogy a "tudását ezentúl külföldön kamatoztatja", továbbra is Magyarország szolgálatában - tehát valamilyen diplomáciai posztot kaphat nemsokára. Ez arra utal, hogy nem egészségügyi, vagy más, munkaképességét akadályozó ok áll gyors távozásának hátterében.

A miniszter bizalmasának tartották

Korom Ferenc töltötte be elsőként a 2019 elején létrehozott parancsnoki posztot, miután összevonták a Honvéd Vezérkart és az Összhaderőnemi Parancsnokságot, és ezzel párhuzamosan teljesen szétválasztották a civil (minisztériumi) és a katonai vezetést.

Korom 2018-ban Benkő Tibort váltotta a vezérkari főnöki poszton, amikor utóbbi az új kormány honvédelmi minisztere lett. Azóta is a miniszter embereként tartották számon, a kettejük közti bizalom megtörésére semmi sem utalt.

Találgatások

Korom távozásának körülményei - a gyorsaság, a külföldi tervei, a "más típusú vezetőről" szóló hivatalos magyarázat - alapján a 444-nek nyilatkozó szakértők úgy tartják, hogy valakivel összekülönbözhetett, és ezért távozott.

Egyes spekulációk szerint például Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal lehetett feloldhatatlan konfliktusa, aki a magyar szinten óriási léptékű fegyverbeszerzéseket intézi. Van, aki tudni véli, hogy egy konkrét fegyverbeszerzésről folyt vita köztük, amit Korom nem támogatott.

"Minden állítása hazugság" - értékelte Pesti Riportban megjelenteket, a HVG kérdésére.

Ismét rendesen étkezik, és a családjával is kommunikálhat - jelentette be a börtönparancsnokság.

Egy politikai nyilatkozat indoklásában rejtették el a kritikus mondatokat. Egy fideszes többségű bizottságon simán átment a szöveg, a következőn egy szavazaton múlt a siker.

Eltérített egy dél-karolinai baka egy iskolabuszt, de amikor a gyerekek faggatni kezdték, nem bírta a nyomást, és inkább leszállt.

Hétfőn még arra hívta fel a figyelmet, hogy Mészáros Lőrinc naponta repült Eszékre. A független képviselő érthetetlennek tartja, hogy minek ennyit költeni ilyen rövid utakra.

A Biden-kormány enyhített a nagy orosz - német gázvezeték építőire kivetett szankciókon. A kijevi kormány szomorú, a berlini és a moszkvai viszont elégedett. A fordulat megkönnyebbülést hozhat a Mol-nál is.

A bombázások és a rakétázások csütörtök hajnalban sem csitultak, de az egyiptomi kormány szerint már van egy terv a harc befejezésére.

Solomon Leyva gondolt egyet, és a féltve őrzött természeti csodáját kirakta egy elhagyatott benzinkúthoz. Beindult a közösségi média, és összegyűlt a tömeg.

4,4 millió dollár váltságdíjat fizetett a keleti part nagy olajvezetékét üzemeltető cég a DarkSide név mögött megbúvó hackereknek.

Nem engedett beszállni egy olasz alkalmazást az Android Auto-ba.

Nem Pintér Sándorral, hanem a Korózs Lajossal van bajuk, de az eljárás így is rendkívül szokatlan.

Orbán Viktor kifejezte elismerését és nagyrabecsülését.

Hádházy Ákos független képviselő tett feljelentést még tavaly év végén. A NAV nyomozói látják a problémát, de inkább visszadobták a rendőröknek az ügyet.

Aki március elejéig regisztrált oltásra, annak SMS-ben felajánlják a népszerű vakcinát.

Két hónapig sem élt a lehetőség, Elon Musk környezetvédelmi megfontolásból máris visszavonta.

Indul a vakcinalottó, hatalmas nyereményekkel.

Arab és zsidó áldozata is van a felhergelt tömeg dühének. Milliók töltötték óvóhelyen az éjszakát, folytatódtak a rakétázások és a bombázások is.

Varga Mihály benyújtotta a parlamentnek azt a módosítást, amit orosz hírügynökségi forrásból ismerhettünk csak eddig. Mivel csúszik az építkezés, későbbtől kell csak törleszteni, de rövidebb lesz a futamidő, és minél többet kell éppen törleszteni, annál magasabb lesz a kamat. Ami eleve igen magas.

Szerda este Magyarország leadta Brüsszelben a tervét, hogyan költené el az EU-s mentőcsomag ide járó részét. A terv áprilisi változathoz képest pénz 57 százalékáról lemondott a kormány, most látszik először, hogy mire jut sokkal kevesebb.

A skót parlamenti választáson többségbe kerültek a függetlenségpárti képviselők, és ha következetesen végigcsinálják, amit most ígérnek, akkor jövőre népszavazást tartanak az elszakadásról. Utána visszamennének az EU-ba.

Ritka alkalom, hogy egy kirúgott vezérigazgató miatt a világ kormányai ideges találgatásokba kezdjenek. Az ukrán állam gázipari vállalatának vezetője azonban elég fontos ehhez. Magyarországnak sem mindegy, hogy mit akarnak a céggel Kijevben.

Okleveleiket Németh Szilárdtól vehették át Debrecenben.

A szlovák postoj.sk-nak adott interjújában részletesen beszél Merkelről, Oroszországról és 30 évvel ezelőtti önmagához való viszonyáról is.

A csapatok minél szabadabb mozgathatóságát készítik elő, elsősorban az Oroszország jelentette fenyegetésre reagálva.

A kubai Habanos eddig Spanyolországban adta el a legtöbb dobozt. Most már Kínában.