Kiss Imola

A román szélsőjobboldali párt, az AUR tagjai és szimpatizánsai kedd reggel Bukarestben, a parlament előtt kezdtek tiltakozó akcióba a munkahelyi covid-igazolvány tervezett bevezetése ellen. A résztvevők többsége autóbusszal érkezett, több megyéből, és igyekeztek több oldalról körbevenni az épületet - írja a Transindex.

A G4 Media szerint több mint ezer ember tüntet, George Simion, az AUR társelnöke bejelentette, hogy a képviselőház minden bejáratát elzárták a tüntetők. 11 óra körül több százan nyomultak be a parlament udvarára, ahova elvileg tilos látogatóknak belépni. A covid-igazolványról szóló törvényjavaslat egyébként nem szerepelt a parlament napirendjén, még a kormánykoalíció tárgyalja. Több képviselő nem tudott bejutni a parlament udvarára az autójával a tömeg miatt. A G4 úgy tudja, Japán romániai nagykövete nem tudott kijönni az épületből, a tüntetők pedig megrongálták Japán és az Egyesült Államok romániai nagyköveteinek autóit a szenátus udvarán.

A biztonsági erők kordonokat húztak fel az épület bejáratához, de egyébként nem avatkoztak be. A rendőrség dél körül elzárta az udvar bejáratát, ekkor az emberek a kerítésen kezdtek átmászni. Ezután a Védelmi és Biztonsági Szolgálat (SPP) megerősítette az őrséget, és a szenátus épületének bejáratánál lévő masszív ajtót bezárták - jelentette az Antena 3 és a Digi24.

A szélsőjobboldali tüntetők végül elhagyták a parlament környékét, és most a kormány épülete felé tartanak. Helyszíni riporterek szerint a tömeg közben több ezer emberre duzzadt. Nicolae Ciucă miniszterelnök éppen Brüsszelben van, de azt kérte a belügyminisztertől, hogy védjék meg az állami intézmények integritását, alkalmazzák a törvényt és szorítsák vissza az erőszakos megnyilvánulásokat, prioritásként kezelve a polgárok védelmét - közölte Dan Cărbunaru kormányszóvivő.

Az ügyészség által beterjesztett iratok alapján a Szombathelyi Járásbíróság 1 év 3 hónap börtönbüntetésre ítélte a Halmágyi Miklóst, a Szombathelyi Médiaközpont korábbi ügyvezetőjét - írja az Ugytudjuk.hu. A börtönbüntetést 2 évre függesztette fel a bíróság. Emellett 360 ezer forint pénzbüntetést és 542 ezer 447 forint vagyonelkobzást róttak ki rá.

A Járásbíróság által meghozott büntető végzés szerint folytatólagosan elkövetett csalás, folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettében és hamis magánokirat felhasználás vétségében bűnös a korábbi ügyvezető. Halmágyi kérvényezte a tárgyalás megtartását, így a döntés nem jogerős. Az ügy jövőre előkészítő üléssel folytatódik.

Halmágyi Miklós ellen Nemény András polgármester tett feljelentést a Szombathelyi Médiaközpont ügyében, a nyomozást 2020 februárjában rendelték el visszaélés-gyanús banki tranzakció miatt.

Egy 2020. január 31-én lezárult felügyelőbizottsági vizsgálat megállapította, hogy Halmágyi egyrészt egy olyan „informális konferenciára” utazott, amiről senki nem hallott, az ideje alatt pedig egy siófoki wellnesshotelben szállt meg közpénzből, és ugyanígy tett egy budapesti tartózkodása alatt a Hotel Palazzo Zichyben. Ezen kívül 2019 októberében a cég bankkártyájával rendezte édesanyja temetésének költségeit, ám az így kifizetett 276 ezer forintot pár nappal később visszafizette. A polgármester ezt követően rúgta ki Halmágyit.

A brit legfelsőbb bíróság ítélete szerint Mohammed bin Rásid Ál Maktúmnak, aki Dubaj sejkje és az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnöke, a válási egyezség részeként több mint 500 milliárd fontot (majdnem 216 milliárd forint) kell kifizetnie exfeleségének, Haja bint Ál Husszeín jordániai hercegnőnek és két közös gyermeküknek. A bíró azzal indokolta az összeget, hogy ez ahhoz szükséges, hogy Haja megvédje magát és gyermekeit attól a fenyegetéstől, amit a sejk jelent rájuk. Soha egy válási ügyben sem ítélt még meg a brit bíróság ilyen magas összeget.

Haja hercegnő 2019-ben menekült az Egyesült Királyságba két lányával, és abban az évben váltak el. Azóta pereskednek a láthatási jog és gyermektartás miatt. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a sejk megszervezte két másik lánya, Latifa hercegnő és Samsza hercegnő elrablását, Haját pedig kampányszerűen próbálta megfélemlíteni. Emellett meghekkelte a Pegasus kémszoftverrel Haja és a nő öt munkatársának telefonjait, köztük két ügyvédét. Az általa felbérelt személyek pedig megpróbáltak megvenni egy 30 millió fontos birtokot Haja Berkshire-i otthona mellett, ami „nagyon jelentős fenyegetést jelentett volna a nő biztonságára”.

A bíró ítélete szerint a sejknek egyrészt kb. 250 millió fontot kell előlegként kifizetnie Hajának, további 290 millió font kifizetésére pedig banki garanciát kell biztosítania az éves kifizetésekre. Ebből 210 milliót csak a személyi biztonságukra ítéltek meg.

„Bár Haya királyi felségnek és a gyerekeknek minden esetben biztonsági felügyeletre lesz szükségük, a státuszukra, valamint arra tekintettel, hogy ilyen körülmények között általánosságban ki vannak téve a terrorizmus és emberrablás fenyegetéseinek, ők különösen kiszolgáltatottak, és a legszigorúbb biztonsági intézkedésere van szükségük ahhoz, hogy biztosítsák a folyamatos biztonságukat ebben az országban” - mondta Moor bíró. (Guardian)

„Természetvédelmi területen nem engedhető meg egy ekkora volumenű beruházás, ami egyébként a jövő generáció természethez és egészséges környezethez való jogát is veszélyezteti. Ezért kérjük a tervezett túlzó és a helyhez méltatlan beruházás leállítását, és egy, a 21. századi követelményeknek megfelelő, szelíd, ökologikus rekreációs fejlesztéssel való lecserélését” - közölte kedden az MTA Biológiai Tudományok Osztálya hivatalos állásfoglalásában. A beruházást a Greenpeace és számos nemzetközi szervezet is ellenzi, és az osztrák kormány is erőteljesen kifogásolja.

Mint írják, a beruházás „a jelenleginél nagyobb területet venne el a Fertő tó nádasából és medréből, a környezetére nehezedő turisztikai nyomás sokszorozódna, és ezáltal súlyosan károsítaná a Fertő tó növény- és állatvilágát. A várható kártétel nemcsak a beépítendő területre korlátozódna, mert a megnövekedett autó-, illetve vízijármű-forgalom egy széles zónát és a teljes nyílt vízfelületet érintené.”

A szállodaépítést egyelőre nem kezdik el, ugyanis a december elején, gyorsított eljárásban kiírt tendert visszavonta a beruházó állami cég, a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.

(Via Greenpeace)

Október végén kérték ki a Józsefvárosra vonatkozó járványügyi adatokat Budapest Főváros kormányhivatalától, melynek vezetője, Sára Botond (Kocsis Máté egykori minionja, ex-józsefvárosi polgármester) kormánymegbízott először december 10-ig, most pedig január 24-ig hosszabbította meg a közérdekű adatigénylés határidejét - derült ki Pikó András VIII. kerületi polgármester Facebook-posztjából.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) is közölte november elején, hogy ki kell adni a települési fertőzöttségi adatokat a polgármestereknek, ám ez sem hatotta meg a kormányhivatalt.

„Január 24-ig várhatunk az októberben megigényelt adatokra. Addig végigsöpör majd rajtunk is az omikron mutáns, az emberekhez legközelebb álló közhatalmi szerv, az önkormányzat pedig valós tudás, adatok nélkül kénytelen végezni a munkáját” - írta posztjában Józsefváros polgármestere.

Nem sokkal a Szex és New York folytatásaként elindult És egyszer csak... című sorozat premierje után három nő is beszélt arról, hogy a sorozatban Mr. Biget alakító Chris Noth évekkel ezelőtt erőszakoskodott velük és zaklatta őket. (Mészáros Juli cikke a témában itt.)

A sorozat női főszereplői, Sarah Jessica Parker, Cynthia Nixon és Kristin Davis hétfőn hivatalos közleményt adtak ki az üggyel kapcsolatban.

„Mélyen elszomorodva hallottuk a Chris Noth-szal kapcsolatos állításokat. Támogatjuk azokat a nőket, akik előálltak és megosztották fájdalmas élményeiket. Tudjuk, hogy ezt nagyon nehéz lehet megtenni, és becsülendőnek tartjuk” - írták.

Eközben a színészt azonnali hatállyal kirúgták a CBS-en futó The Equalizer című sorozatból is. (Insider)

A kormány nem számít komoly működési problémákra az oltást megtagadó pedagógusok szabadságolása miatt – mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a Népszavának.

„Bízom abban, hogy akik eddig nem tették meg, év végéig még élni fognak az oltás lehetőségével. (...) nem hiszem, hogy össze fog omlani a rendszer. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy megengedhessük, hogy oltatlan pedagógusok tömegei tanítsanak az iskolákban. (...) Ahol sokan oltatlanok, ott ráadásul osztályokat kell zárni, mert kidőlhet a tantestület. Vagy most sikeresen lezárjuk az iskolák megvédésének a folyamatát, és a következő félév is jelenléti oktatással működhet, vagy sokkal több zárásra kerülhet sor a következő hónapokban”

- válaszolta Maruzsa arra a kérdésre, hogy számítanak-e fennakadásokra a fizetési szabadságra küldött tanárok tömegei miatt.

Az államtitkár elmondta, hogy decemberben eddig naponta kb. 300-400 tanár vette fel az oltást. Azt nem tudta megmondani, hogy mennyien vannak még oltatlanok (december elején erről szóló cikkünkben 15 ezer pedagógust mondott a minisztérium), azt pedig nem tartják nyilván, hogy hányan vannak, akik már a harmadik oltást is felvették. Viszont az oltottak mellett nő azoknak a száma is, akik orvosi mentesítést kapnak az oltás alól.

Az 5-11 éves korosztályból eddig 40 ezer gyereket oltottak be a 600 ezerből, ezt Maruzsa kevésnek tartja egyelőre, de úgy véli, ha csak az alsó évfolyamosok 10-20 százaléka lesz beoltva, az is lassíthatja a járvány terjedését. A 12 évesnél idősebb tanulók 55 százaléka van beoltva, szerinte az arány az 5-11 évesek között alacsonyabb lesz.

A magyar szakembereknek mind a Szputnyik V, mind a Sinopharm vakcina alkalmazásával kapcsolatban voltak aggályaik - többek között ez derül ki a keleti vakcinák vizsgálata és engedélyeztetési eljárása során keletkező dokumentumokból, melyeket a Transparency International perelt ki az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől, és a 24.hu részére bocsátott.

Ugyanakkor az OGYÉI lényeges részeket takart ki az iratokból, bár erre nem kapott felhatalmazást a bíróságtól, ezért a Transparency büntetőfeljelentést tett közérdekű adattal való visszaélés miatt.

A dokumentumokban összegezték a kínai és orosz gyárlátogatásokon szerzett tapasztalatokat, de szerepelnek benne a laborvizsgálatok eredményei, jegyzőkönyvek, szakvélemények, kockázatértékelések. A Szputnyik V-vel végeztek állatkísérletet tengerimalacokon, ez megnyugtató eredménnyel zárult, az viszont nem derült ki az iratokból, hogy a Sinopharmot is tesztelték-e ilyen módon.

Az oroszországi vakcinagyárban egy nappal az ideiglenes engedély megadása előtt jártak a magyar szakemberek. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvben kitakarták a meglátogatott üzem nevét és a vizsgálatot végzők személyét.

Az iratok szerint a teljeskörű helyes gyártási gyakorlat megállapítására illetve ellenőrzésére nem volt lehetőség, és „mindenképp szükség van a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) gyártási tételenkénti vizsgálataira és értékelésére.”

A Roszdravnadzor orosz egészségfelügyeleti intézetben tett látogatásról szóló dokumentumból is több részt kisatírozott az OGYÉI. Ott vizsgálják át a legyártott vakcinákat a forgalomba helyezés előtt az orosz hatóságok. „A felhasznált anyagok és módszerek a helyi előírásokra hivatkoznak, ezen különbség okán az Európai Gyógyszerkönyvnek való megfelelőségük nehezen definiálható” - írták a magyar szakértők.

A kínai helyszíni ellenőrzés során tizennégy hiányosságot állapítottak meg a magyar szakemberek, ezek kijavítását 2020. március 3-áig írták elő. Ezért nem is adtak ki GMP (good manufacturing practice – helyes gyártási gyakorlat) igazolást, amely a gyógyszer-engedélyezés alapfeltétele. Ebből a dokumentumból is sok mindent kitakartak.

A Szputnyikkal kapcsolatban a magyar szakemberek több aggályt is felvetettek, de ezek többségét az OGYÉI kitakarta. A kockázatértékelésben több helyütt szerepelt viszont, hogy a vakcinában a szaporodóképes vírusok jelenléte komoly biztonsági aggályokat vet fel. Az OGYÉI ezt a kockázatot kezelhetőnek nevezte, de az engedély kiadását tételenkénti laboratóriumi vizsgálatokhoz kötötte. A kitakarások miatt a Transparency büntetőfeljelentést tett az OGYÉI ellen.

A szervezet jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint a kitakarások ellenére is megállapítható, hogy a rendes gyógyszer-engedélyezési eljárás követelményeinek alkalmazása esetén sem a Sinopharm, sem a Szputnyik vakcina nem ment volna át a magyarországi hatóságok szűrőjén.A 24 megkérdezett egy orvos-akadémikust is a dokumentumok tartalmáról, aki többek között azt mondta: „A Sinopharm vakcina esetében az engedélyezéskor sem a biztonságos gyártás, sem a széleskörű, hatékony és biztonságos alkalmazás kérdésében nem voltak egyértelmű információk, és sem az engedélyezéskor, sem az utánkövetésben nem történtek megfelelő hazai vizsgálatok. Úgy véli, hogy kormányzati nyomásra, fázis 3. vizsgálati eredmények, hazai szakmai vizsgálat és értékelés nélkül megtörtént engedélyezése, de különösen a vakcina időseknél történt széleskörű, gyakorlatilag kizárólagos, utánkövetés nélküli alkalmazása felveti a súlyos gondatlanság lehetőségét”. A Szputnyikkal kapcsolatban azt mondta, ugyan az „engedélyezés folyamata és az alkalmazás elindítása számos tekintetben szokatlan volt”, alapvetően nem vetődik fel a gondatlanság kérdése.

A Citizen Lab megerősítette, hogy Lengyelországban is bevetették a Pegasus kémszoftvert: a 2019-es parlamenti választások idején Roman Giertych ügyvéd telefonját hekkelték meg vele, idén pedig Ewa Wrzosek ügyészét. Giertych korábban oktatási miniszter és miniszterelnökhelyettes volt, az utóbbi években a lengyel ellenzék fontos alakjainak ügyvédje, Wrzosek pedig a populista, jobboldali kormány azon kísérleteivel szállt szembe, hogy „megtisztítsák az igazságszolgáltatást”. Mindketten úgy gondolják, hogy a hekkelésért az egyre inkább illiberális irányba tartó kormányuk a felelős.

Stanislaw Zaryn kormányszóvivő sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó, hogy a kormány volt-e a megfigyelés megrendelője vagy hogy megvásárolta-e a kémszoftvert az NSO Grouptól. „Indokolatlanok azok a felvetések, amelyek szerint a lengyel szolgálatok operatív módszereket alkalmaznának a politikai harchoz” - nyilatkozta.

A Citizen Lab korábban már jelezte, hogy 2017 novemberétől kezdődően Lengyelországban is volt nyoma annak, hogy használták a Pegasust, de akkor nem neveztek meg célszemélyeket. Most elmondták, hogy Giertych telefonját 2019 utolsó négy hónapjában tizennyolcszor hekkelték meg. Az ügyvéd akkor Donald Tusk korábbi miniszterelnököt, illetve Radek Sikorski korábbi külügyminisztert képviselte. Giertych ellen egyébként nem sokkal a hír felröppenése után adtak ki letartóztatási parancsot.

Wrzosek az Apple értesítéséből tudta meg, hogy megfigyelték a Pegasusszal. Ő aktív tagja egy független ügyészségi szervezetnek, a médiának is gyakran nyilatkozik. Nyáron amiatt indított vizsgálatot, hogy el kell-e halasztani az elnökválasztást, mert az veszélyeztetheti a választók és a választási dolgozók egészségét. Szinte azonnal elvették tőle az ügyet és két napon belül egy vidéki városba helyezték. A megfigyelés miatt benyújtott egy panaszt az ügyészségen, de azt mondja, „ugyanaz a szolgálat végzi majd a vizsgálatot az ügyben, aki feltörte a telefonomat is”. (AP)

Legalább 14 ember meghalt és több tízezer embernek kellett elhagynia az otthonát, miután Malajziát az utóbbi évtizedek legdurvább áradásai sújtották a hétvégén. Három napig erősen zuhogott az eső, ami nyolc államban okozott áradásokat: falvak és városok kerültek részben víz alá. Sok ember eltűnt, ezért félő, hogy a halottak száma nőni fog. A közvélemény a katasztrófa mértékében felelőssé teszi a kormányt is, állítólag ugyanis nem adtak ki megfelelő figyelmeztetést, a mentési munkálatok pedig késve és lassan haladtak.

Hétfőig kb. 51 000 embert kellett kitelepíteni a házaikból, többségüket a Malajzia keleti partjánál található Pahang államból, amit a legsúlyosabb károk értek. A sűrűn lakott Selangor államot, ahol Kuala Lumpur is található, szintén erősen sújtotta az áradás. Ez még a monszunszezonhoz képest is extrém volt, Kuala Lumpur belvárosában olyan magasan állt a víz, mint utoljára 1971-ben.

A hatóságok attól is tartanak, hogy megugorhat a covid-fertőzöttek száma, hiszen most az ideiglenes menhelyeken több ezer ember zsúfolódik össze.

Az esőzés hétfőre enyhült, voltak, akik már visszatérhettek az otthonaikba, ott, ahol már elvonult az ár. (BBC)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felvette a veszélyhelyzeti alkalmazásra jóváhagyott koronavírus elleni védőoltások listájára az amerikai Novavax biotechnológiai cég és az Indiai Szérum Intézet (SII) közös vakcináját - írja az MTI. Így ezt a kis és közepes jövedelmű országok vakcinával történő ellátására létrehozott Covax program keretében is alkalmazhatják a jövőben.

A CovavaxTN nevű vakcina a kilencedik, amit az ENSZ egészségügyi szervezete veszélyhelyzeti alkalmazásra jóváhagyott. A Novavax másik, egyedül kifejlesztett vakcináját, a Nuvaxovidot jelenleg vizsgálja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). A WHO közölte, hogy az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti szervének ajánlásai alapján véglegesíti saját értékelését. A Financial Times nevű brit lap csütörtökön azt írta, hogy az EMA várhatóan a jövő héten hoz döntést az oltásról.

A Novavax-készítmény jóváhagyása jelentősen megnöveli majd a szegény országok védőoltáshoz jutását a Covax program keretében. „A jóváhagyás célja, hogy növelje a vakcinához történő hozzájutás esélyét mindenekelőtt az alacsony jövedelmű országok számára, amelyek közül negyvenegy még mindig nem volt képes átoltani a lakosság 10 százalékát, 98 ország pedig nem érte el a 40 százalékos átoltottságot” - olvasható Mariangela Simao, a WHO gyógyszerekhez és egészségügyi termékekhez történő hozzáférésért felelős igazgatóhelyettese pénteken kiadott közleményében. (Arról, hogy szegény és gazdag országok vakcinához való hozzáférése hogyan függ össze a járvánnyal, Csurgó Dénes írt nemrég A nyugati országok tehetnek az omikron kialakulásáról? című cikkében.)

A Novavax és az SII közölte, hogy több mint 1,1 milliárd adag védőoltást szállít a Covax részére, de azt is elmondták, hogy vizsgálják, mennyire véd az oltás az új típusú koronavírus omikron változatával szemben, és szükség esetén megkezdik a módosított vakcina kifejlesztését.

A Novavax vakcináját eddig Indonéziában és a Fülöp-szigeteken engedélyezték. Folyamatban van a vizsgálata az EMA-nál és Nagy-Britanniában. A cég az év végéig tervezi benyújtani az engedélyezéshez szükséges dokumentumokat az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatóságnak.

„Bejelentem hivatalosan és ünnepélyesen, hogy aktivizáljuk pártunkat, és elindulunk a 2022-es választásokon” - mondta Gattyán György az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

A vagyonát a szexkamera-bizniszben megalapozó milliárdos az elmúlt hetekben végigturnézta a sajtót az új mozgalmával és plakátokon kampányolt, csak az nem derült ki, hogy mi is az, amit ennyire komolyan gondol. Most vége a lebegtetésnek, a pártja neve Megoldás Mozgalom. Szerinte az ellenzéki összefogással és az ő szavazataikkal van esély a kormányváltásra. „Egyértelműen a kormányváltás a cél!”- mondta Gattyán a műsorban. Azt is elmondta, hogy annyit szánna a kampányra, amennyi szükséges, ugyanakkor a miniszterelnökség különösebben nem ambicionálja, de ha muszáj, elvállalná.

Márki-Zay Péter, aki a pénzember hirtelen felbukkanásakor azt mondta, hogy Gattyán az ellenzéki szavazók megosztására törekszik, nyilván el lesz ragadtatva a hírtől.

Az Ultima Generazione nevű, fiatal környezetvédők által alapított mozgalom hét aktivistája egy tiltakozássorozat részeként útblokádot tartott péntek reggel Rómában, az A90-es autópálya egyik viaduktján. Az elmúlt tíz napban ez volt a nyolcadik útblokádjuk - így szeretnék elérni, hogy az olasz kormány komolyabb lépéseket tegyen a klímakatasztrófa ellen.

Az úton molinókkal keresztbe ülő aktivisták viszont feldühítettek jó pár autóst, akik a helyszínen készült videók tanúsága szerint rugdosták, összeköpködték és meg is ütötték őket. Útblokád miatt szerdán nyolc aktivistát már letartóztatott az olasz rendőrség, és ha elítélik őket, akár 12 év börtönt és 4000 eurós pénzbírságot is kaphatnak. A következő útblokádot ettől függetlenül szombatra tervezik.

View this post on Instagram

A post shared by Ultima Generazione (@ultima.generazione)

Eközben a bíróságra került annak a 203 felperesnek is az ügye Rómában, akik beperelték az olasz államot, mivel szerintük nem tesznek eleget a klímaváltozás elleni harcban.

Az Ultima Generazione egyrészt azt szeretné kikényszeríteni a kormánytól, hogy hozzanak létre egy polgári gyűlést 2022 végéig, hiszen az ott hozott döntések törvényi erőre emelkednének. Másrészt Mario Draghi miniszterelnökkel és más miniszterekkel is találkozni szeretnének a környezetvédelem ügyében. Beatrice Costantino, a csoport szóvivője azt mondta, a kormány eddigi lépései csak greenwashingnak voltak jók. (Guardian)

Magyarország visszaszáll a közös uniós Pfizer-vakcina beszerzésbe - tudta meg a Portfolio. Az omikron vírusvariáns megjelenése miatt Magyarország újra az Európai Unió közös vakcinabeszerzésén keresztül jutna Pfizer-vakcinákhoz a felnőttek számára is, mivel azt már az új mutációra fejlesztik.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-csúcs után arról tájékoztatta a sajtót, hogy a tagállamok úgy döntöttek, több, mint 180 millió dózist rendelnek a Pfizer/BioNTech omikronra specializált variánskövető vakcinájából a májusi harmadik beszerzési szerződés keretében rögzített lehetőséggel élve.

A Portfolio kérdésére, hogy Magyarország beszállt-e ebbe a közös EU-s vakcinarendelésbe, a Koronavírus Sajtóközpont azt válaszolta a lapnak: „Az omikron variáns miatt induló új uniós vakcinabeszerzés feltételeiről Magyarország jelenleg egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal”. Tehát lényegében elismerték a dolgot.

December 8-án Szurovecz Illés már írt arról, hogy a kormány tagadja, pedig a jelek szerint beszállt a butának bélyegzett uniós vakcinaszerződésbe.

Oroszország azt követeli, hogy a NATO-országok a Baltikum kivételével hagyjanak fel a katonai tevékenységgel a volt Szovjetunió területén, tehát Ukrajnában, Kelet-Európában, a Kaukázuson túli területeken és Közép-Ázsiában. Emellett az orosz kormány szerint az Egyesült Államoknak vállalnia kellene, hogy megakadályozza a NATO keleti bővítését, és elutasítja a volt szovjet tagköztársaságoknak (nyilván elsősorban Ukrajna) a szövetséghez történő csatlakozását.

Ezek a követelések annak az orosz külügyminisztérium által pénteken nyilvánosságra hozott, nyolc pontból álló megállapodás-tervezet részei, amelyet Oroszország az Egyesült Államokkal, illetve az észak-atlanti szövetséggel javasol megkötni. Az orosz kormány szerint ez a felek biztonságát szavatolná, és a pontok teljesülése esetén hajlandó csökkenteni a feszültséget Ukrajnával. Csakhogy a listán olyan vitatott követelések szerepelnek, melyeket korábban a NATO és az USA is kizárt.

Az amerikai félnek emellett kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy nem létesít katonai támaszpontokat a Szovjetunió olyan volt tagköztársaságaiban, amelyek nem tagjai a NATO-nak. Moszkva javaslatai közt szerepel az is, hogy Oroszország és a NATO tagjai ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan más európai országokba, ahol 1997-előtt nem voltak. Az orosz javaslatokat szerdán hivatalosan átadták az amerikai félnek. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy kormánya „akár holnap” kész lenne megkezdeni a tárgyalásokat, mert nem hajlandók tovább elfogadni a fennálló helyzetet, és sürgetik az amerikai kormányt, hogy gyorsan álljanak elő valamilyen konstruktív válasszal.

Washingtoni vezető tisztségviselők szerint ugyanakkor az orosz félnek tudnia kell, hogy a követeléseik közt vannak olyanok, melyeket az USA elfogadhatatlannak tart. A hivatalos választ várhatóan jövő héten küldik el az orosz külügynek. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője azt nyilatkozta, az Egyesült Államok egyeztet a szövetségeseivel. „Nem kötünk kompromisszumot azokat a kulcsfontosságú elveket illetően, amelyekre az európai biztonság épül, beleértve azt, hogy minden országnak jogában áll magának dönteni a jövőjéről és külpolitikájáról, külső beavatkozás nélkül” – mondta.

NATO-diplomaták azt mondták a Reutersnek, hogy Oroszországnak nem vétózhatja meg a szövetség további bővítését, és a NATO-nak joga van saját katonai pozíciójáról dönteni. „Oroszország nem tagja a NATO-nak, és nem dönt a NATO-val kapcsolatos ügyekben” – mondta Lukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője. (Reuters, MTI)

A Nemzeti Védelmi Szolgálat lehallgatási anyagaiban Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar előzetes letartóztatásban lévő elnöke többször megemlíti a „gazdáját”, akivel általában külföldön találkozott. Ez a személy viszont nem Völner Pál, hanem egy nála jóval befolyásosabb kormánypárti politikus, de az iratokból nem derül ki, kicsoda - írja Dezső András a HVG cikkében, a felderítés iratai alapján. Ettől függetlenül Schadl Völnerrel is rendszeresen és sokat beszélgetett telefonon.

A dokumentum szerint az NVSZ áprilisban egy korrupt adóhatósági középvezető telefonját kezdte lehallgatni idén áprilisban, aki költségvetési csalási ügyeket simított el kenőpénzért. Rajta keresztül jutottak el Schadl Györgyhöz, ő egészen apró ügyektől kezdve „nagypályás mutyikig” mindenfélét intézett. Az elnök lehallgatásával került képbe Völner Pál, akivel Schadl sokat és bármilyen kódnyelvet mellőzve beszélgetett.

A HVG NVSZ-es forrásai kételkednek abban, hogy Pintér Sándornak belügyminiszterként ne lett volna tudomása Völner érintettségéről a nyár folyamán, és azt is életszerűtlen, hogy Varga Judit miniszter ősszel ne tudott volna arról, mibe keveredett Völner. Az iratokból nem derül ki, hogy az NVSZ kinyomozta-e, hogy ki az a személy, akit Schadl a „gazdájaként” emleget, de az ügyet jól ismerő bennfentesek szerint az illető egy olyan, Völnernél jóval befolyásosabb kormányzati politikus, aki állítólag nincs túl jó viszonyban Pintérrel.

Völner már az államtitkári beiktatása napján eltett ötmillió forint kenőpénzt. De hiába robbant ki az ügy majdnem két hete, felettese, Varga Judit megkukult.

„Kövér László egyszer sem vette igénybe – sem hivatalos, sem pedig magán útjain – az elnöki titkárság vezetőjének székelyföldi házát”

– válaszolta a 24.hu megkeresésére Szilágyi Zoltán parlamenti sajtófőnök az Országgyűlés elnökének nevében.

Péntek reggel Juhász Péter mutatott be egy videóban egy Hargita megyében, Tibódon található úszómedencés ingatlant. A videóban több helyi azt mondja, hogy a villa Kövér Lászlóé, a román telekkönyvek szerint viszont a ház Veress László tulajdona, aki Kövér kabinetfőnöke. A ház fölött elővásárlási joggal rendelkezik a szintén Veress vezette Ábel Alapítvány. Az ellenzék elszámoltatná a házelnököt.

Kövér arra a Veresst érintő alapítványi ügyre is reagált, melyben a rendőrség sikkasztás miatt nyomoz. Veress rokonait találták ugyanis egy olyan budai lakásban, amit külhoni magyaroknak szánt pénzből vásároltak egy másik alapítvány nevében. Azt a Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvány (MTHA) vette, amelynek Veress László munkatársa a kuratóriumi elnöke, és amelynek finanszírozását egy Frank Liu nevű tajvani üzletember biztosította. Minderről itt lehet olvasni bővebben.

A sajtófőnök azt közölte,

Kövér Lászlónak nincsen és soha nem is volt semmilyen kapcsolata a magánadományozók által létrehozott és kizárólag magántőkéből fenntartott Magyar Tehetségekért Határtalanul Alapítvánnyal és annak tevékenységével, tisztségviselőivel.

Arra viszont nem válaszolt, Kövér tudott-e arról, hogy a vele baráti viszonyban álló Frank Liu üzletember közbenjárásával érkezett külföldi támogatás MTHA-hoz, és arra sem, hogy lesz-e következménye annak a Parlamentben dolgozó Veress Lászlóra és Visontai Kálmánra nézve, hogy az alapítvány határon túli magyaroknak szánt pénzből vásárolt luxuslakást, és azt Veress családja használja.

Átmenetileg nem látogathatók a pelikánok és néhány más vízimadár, ugyanis két nemrég elpusztult pelikánnál a madárinfluenza H5N1 altípusba tartozó vírusát mutatták ki - közölte a Budapesti Állatkert. 57 pelikán és 46 más vízimadár érintett. A hatóságok és az Állatkert közösen gondoskodtak a potenciálisan érintett állatok egyenkénti vizsgálatáról és karanténba helyezéséről.

A vírust, amelyet elsősorban a vadon élő, vonuló vízimadarak terjesztenek, valószínűleg az állatkerti Nagy-tóra látogató vadmadarak hozták be az állományba. Az Állatkert munkatársai a Nébih munkatársaival közösen elvégzett helyszíni szemle alapján döntöttek a szükséges intézkedésekről.

A szóban forgó 103 madarat az Állatkert és a Nébih szakemberei speciális előkészületek után egyenként befogták, megvizsgálták, majd az Állatkert területén belül, de a közönség által nem látogatható részen kialakított, e célra előkészített karanténba szállították át őket. Az állatoktól egyenként vett minták egyikéből sem lehetett kimutatni a vírust, így minden jel arra mutat, hogy a gyors intézkedéssel a vírus belső terjedését eddig sikerült megállítani.

Az állatok egészségvédelméről való szervezett gondoskodás részeként az állatkerti szakemberek a madárinfluenza kockázatát is folyamatosan elemzik. A járvány elsősorban a kert azon madarait érintheti, amelyek szabad ég alatti, háló nélküli kifutóban élnek, vagyis elméletileg találkozhatnak az Állatkert területére kívülről berepülő, vadon élő madarakkal.

2006 áprilisában, amikor a madárinfluenza járvány ezt indokolttá tette, megelőző vakcinázást hajtottak végre a kert valamennyi – szabadtéri bemutatóhelyen tartott – madaránál, összesen 118 faj 862 egyedénél. A mostani helyzetben az intézmény ismét kereste a lehetőséget a madarak megelőző vakcinázására, erre azonban eddig még nem volt mód az Európai Unión kívülről behozandó oltóanyaggal kapcsolatos adminisztratív nehézségek miatt.

Az állatorvosok folyamatosan nyomon követik a madárállomány egészségi állapotát, így az esetleges állatpusztulásoknál indokolt esetben a H5N1 kimutatásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokra is sor kerül. Ennek köszönhetően sikerült még időben kimutatni a vírus megjelenését.

2021-ben sem lehetett nyugta az óriási, karácsonyi szalmakecskének a svédországi Gävleben, péntek hajnalban egy férfi felgyújtotta és leégett. A kecskét 1966 óta többször gyújtották fel, mint ahányszor nem. Markó Ferkó emlékezetes kecskeügyi áttekintése: Ég a kecske, ég!

Az Aftonbladet azt írja, hogy péntek hajnalban 3:30 után nem sokkal kapott lángra a szalmaállat, de mire a tűzoltók kiértek, már nem volt mit tenni, olyan gyorsan elégett. A szemtanúk egy magas, sportos testalkatú, sötét ruhás férfit láttak a helyszínen, és azért vált gyanússá számukra, mert átöltözött az utcán. A rendőrség nem sokkal később megtalálta és kora reggel letartóztatta a negyvenes éveiben lévő gyanúsítottat, akinek kormos volt a keze.

Miután az 50. jubileumon, 2016-ban órákkal a felállítása után felgyújtották a kecskét, azóta elkerítik, biztonsági emberek őrzik és kamerával is figyelik a helyszínt, idén mégis sikerült kijátszani az óvintézkedéseket.

A Szivárványcsaládokért Alapítvány „Ugyanaz a szeretet” kampányának egyik plakátját a 402-es főút szolnoki szakaszán helyezték ki, azonban a Szent Tamás Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola a plakát eltávolítását kérte a területén lévő reklámtábláról - írja a Facebookon az alapítvány. Mivel a plakátcég nem akarta elveszíteni a plakáthelyet, az iskola kérésének eleget tettek, és az alapítvány másik helyen kapott felületet.

Az alapítvány azt írja, hogy ebben a kampányban a gyerekek jogaira hívják fel a figyelmet: arra, hogy a szivárványcsaládokban a szülők ugyanazzal a szeretettel, törődéssel és aggódással nevelik a gyerekeiket, mint bármelyik magyar család. Szerintük ez egy pozitív kampány, ami semmilyen bántó, negatív vagy provokatív elemet nem tartalmazott. Nem tudják, hogy maga az iskola vagy a fenntartó egyháza kérte a plakát eltávolítását.

„Vajon miért érezték úgy, hogy el kell távolíttatni? (...) A plakát üzenetének pontosan melyik részével nem értenek egyet? Hogy a szivárványcsaládokban élő szülők ugyanúgy szeretik a gyerekeiket, mint bárki más, a gyerekeik pedig őket? Vagy a kampány tartalmát utasítják el, hogy az érintett gyerekeknek ugyanolyan jogokat kell biztosítani, mint az összes többi gyereknek? Gondoltak arra, hogy minden bizonnyal az intézménybe is jár olyan gyerek, aki - vagy akinek a szülei, vagy a tágabb családjában valamelyik hozzátartozója - az LMBTQ közösség tagja, és azt látja, hogy a családjukat összetartó szeretetről szóló plakát ellen tiltakozás indul és el kell tüntetni?” - írják.

Hiába halt meg Jeffrey Epstein ingatlanmágnás 2019 nyarán, ő és a körébe tartozó figurák továbbra is élénken foglalkoztatják a közvéleményt - most épp exbarátnője és munkatársa, Ghislaine Maxwell, aki a férfi elfogása után egy ideig álruhában bujkált az FBI elől. Epstein öngyilkosságot követett el cellájában, miután letartóztatták annak vádjával, hogy kiskorúakat befűzve szexkereskedelmi hálózatot működtetett. A milliárdossal olyan férfiak álltak baráti kapcsolatban, mint Donald Trump, Bill Clinton, Bill Gates vagy András yorki herceg. Gatestől a hírek szerint részben azért vált el a felesége, mert nem tetszett neki, hogy a 2009-ben már szexuális bűncselekmény miatt elítélt Epsteinnel cimborál. De András herceg is elég sokat magyarázkodott idén, amikor Virginia Giuffre, Epstein egyik legismertebb áldozata beperelte azzal, hogy a herceg megerőszakolta őt, amikor még kiskorú volt.

Ghislaine Maxwellt az ügyészség összesen nyolc vádpontban többek között szexkereskedelemmel és hamis tanúzással vádolja, pere november 29-én kezdődött el New Yorkban. A két rendbeli hamis tanúzást később, külön tárgyalják majd. Maxwell a ‘90-es években Jeffrey Epsteinnel járt, szakításuk után is jóban maradtak. Hivatalosan a férfi ingatlanjait menedzselte, a valóságban azonban sokkal nagyobb szerepet játszott a férfi életében. (Király András remek összefoglalója Maxwellről: A társaság központja, aki kislányokat hajtott fel Jeffrey Epsteinnek.)

Az ügyészség szerint Maxwell négy fiatalkorú lányt kerítéséért és „idomításáért” felelős, akiket kifejezetten azért hajtott fel, hogy Jeffrey Epstein szexuálisan kihasználja őket. Volt, amikor ezért pénzt is adott nekik, többször államok közt utaztatta őket. Azt is tudta, hogy mennyi idősek voltak. Maxwell ezeket 1994 és 2004 között követte el. Ha minden vádpontban bűnösnek találják, akár 80 év börtönt is kaphat.Eddig, az első két hétben a négy áldozat és további tanúk meghallgatása zajlott. Nyitóbeszédében Lara Pomerantz, a kerületi helyettes ügyész azt mondta, Maxwell sebezhető fiatal lányokra vadászott, manipulálta, majd „felszolgálta” őket Epsteinnek, hogy a férfi kiélhesse rajtuk szexuális vágyait. „Egy évtizeden át a vádlott alapvető szerepet játszott ebben a rendszerben. Pontosan tudta, hogy mit csinál. Veszélyes volt. Egy ragadozóval hozta őket össze.”

Alig több mint egy hete mi is beszámoltunk arról, hogy Németországban, a brandenburgi Königs Wusterhausen városában a helyi rendőrség két felnőtt és három gyerek holttestét találta meg egy családi házban. Úgy tudni, a család karanténban volt egyikük fertőzése miatt. A szomszédok hívták ki a rendőröket, miután mozdulatlanul heverő testeket láttak a házban.

A szülők 40 évesek, a gyerekek 10, 8 és 4 évesek voltak. A holttesteken lőtt sebeket találtak. Már az első helyszíneléskor is kizárták, hogy harmadik személy követte el a gyilkosságot, ugyanis semmiféle jel nem utalt arra, hogy bárki kívülről hatolt volna a házba. A Bild tudni vélte, hogy találtak egy búcsúlevelet is a rendőrök. Az apa szakközépiskolában tanított, az anya a Wildau Műszaki Egyetemen dolgozott.

A nyomozás szerint mára egyértelmű, hogy az apa lőtte le feleségét és a gyerekeit, majd magával is végzett. Egy fegyvert is találtak a házban, bár nem derült ki azonnal, hogy azzal adták-e le a lövéseket. A férfinak viszont nem volt fegyvertartási engedélye, így a fegyvert is csak illegálisan szerezhette be. A boncolás szerint a gyilkosságot és az öngyilkosságot múlt hét csütörtökön követte el a férfi.

Gernot Bantleon főügyész elmondta a DPA hírügynökségnek, hogy a férfi valóban hagyott egy búcsúlevelet, melyben leírta, hogy ő szerzett a feleségének hamisított oltási igazolványt. Attól félnek, hogy emiatt mindketten elveszítik az állásukat, letartóztatják őket, a gyermekeiket pedig elveszik tőlük és kényszeroltják.

Gyanús volt a nő igazolványa

Az oltási igazolvány bemutatását november közepén tették kötelezővé a német munkavállalók számára, pontosabban azt kellett igazolniuk, hogy oltottak, átestek a betegségen, vagy pedig rendszeresen tesztelik őket. Számos felsőoktatási intézmény azonban megköveteli dolgozóitól, hogy be legyenek oltva. Hamis oltási igazolványokat általában különböző online platformokon lehet beszerezni, például olyan üzenetküldő alkalmazásokon, mint a Telegram. Az ára több száz euró, az eladónak pedig gyakran bitcoinban vagy ajándékkártyával fizetnek, hogy névtelen maradjon.

A nő főnökének gyanús volt az igazolvány, ezért hivatalos szakvéleményt kért róla. Bár ennek az eredménye még nem érkezett meg, valószínűleg ez válthatta ki a családfő kétségbeesett tettét. A hírt követően a Wildau Egyetem közleményében azt írta, mély megrendüléssel és döbbenettel értesültek az esetről, és hogy egy nagyra becsült kollégát veszítettek el. Az intézményt felügyelő minisztérium szerint az egyetem szabályosan járt el, amikor vizsgálatot kezdeményezett a nő igazolványa ügyében.

Az RBB tévécsatorna információi szerint a férfi nemcsak a feleségének, hanem másoknak is hamisított oltási igazolványokat, azonban a főügyész azt nyilatkozta a Berliner Morgenpost napilapnak, erről nincs tudomásuk.

A férfi ugyanakkor aktív volt a Telegram nevű appon Querdenker chatcsoportokban, a DPA pedig több olyan közösségimédia-csoportban is megtalálta a férfi profilját és posztjait, melyekben hamis információk terjedtek a védőoltásokról.

„A korona áldozatai”

A Querdenker (vagyis laterális gondolkodók) mozgalmat 2020-ban alapította egy Michael Ballweg nevű férfi, és a mozgalmához járványszkeptikusok, oltásellenesek és korlátozásellenes emberek egyaránt csatlakoztak. Szerintük a járványügyi intézkedések, a lezárások és az oltás is a szabadságjogaikat veszi semmibe. Gyakran a nácizmushoz hasonlítják a helyzetet, vannak, akik sárga csillagot tűznek ki a mellkasukra, csak épp „Jude” (zsidó) helyett „ungeimpft” (oltatlan) felirattal. A mozgalom tagjai jellemzően 50 évnél idősebbek, több mint felük rendelkezik egyetemi diplomával és 67 százalékuk középosztálybelinek vallja magát. Számtalan tüntetést tartottak már, melyek gyakran erőszakossá válnak, annak ellenére, hogy Ballweg mindig hangsúlyozza a mozgalom békés voltát és a német alkotmány tiszteletét. Csakhogy a tüntetéseken rendre feltűnnek szélsőjobboldali csoportok is.

Az ügyészség egyelőre nem hozta összefüggésbe a férfit és a tragédiát a Querdenker-mozgalommal. A Frankfurter Allgemeine Zeitung viszont arról számolt be, hogy az esetnek nagy visszhangja volt oltásellenesek körében a közösségi médiában.

Szerintük az állam kergette a halálba a családot, akiket „koronaáldozatoknak” neveztek, és a nácizmushoz hasonlították a helyzetet. Vírusszkeptikus és oltásellenes platformokon régóta terjedt egy hivatalosnak tűnő, állítólag kiszivárogtatott, de valójában hamisított levél, amin a német Egészségügyi Minisztérium fejléce szerepel. Ez a dokumentum többek között olyanokkal rémisztget, hogy ha szükséges, akár kényszerrel is beoltanák az embereket, illetve pénzbüntetéssel is fenyegetett, sőt, legdurvább eszközként azzal, hogy a gyermekeket és fiatalkorúakat kiemelnék a családból, állami gondozásba kerülnének, és ott beoltanák őket. A minisztérium már nyáron közölte, hogy az irat hamis, azonban a terjedését nem lehetett megállítani. Ezek viszont egybecsengenek a férfi levélben írt félelmeivel, és ha valóban aktív volt az oltásszkeptikus platformokon, kizárt, hogy ne találkozott volna vele.

Irreálisak voltak a félelmei

A hamis oltási igazolványok miatt a német büntető törvénykönyv pénzbírságot vagy legfeljebb egy évig terjedő szabadságvesztést ír elő. Gernot Bantleon azt mondta, hogy az apa félelmei teljesen irreálisak voltak, a család nem volt sem a rendőrség, sem a gyermekvédelmi szolgálatok látóterében.

„Teljesen elképzelhetetlen, hogy valaki, aki először követ el ilyen vétséget, börtönbüntetést kapjon, ahogy az is, hogy elvették volna tőlük a gyerekeket” - mondta az ügyész.

Bár a levelet nem hozták nyilvánosságra, annyit elmondott róla, hogy a férfinak valószínűleg pszichés problémái is lehettek, mert „a gondolatainak semmi köze nem volt a tényekhez”.

Königs Wusterhausent megrázták a történtek. A család háza el van kerítve, de a kapu mellett hevenyészett emlékmű alakult ki virágokból, gyertyákból, plüssállatokból, a gyerekeknek írt üzenetekből. Csütörtök este megemlékezést tartottak a helyi evangélikus templomban. Voltak olyanok is ott, akik ismerték az apát, de azt mondták: elképzelni sem tudják, mi járhatott a férfi fejében, és hogyan jutott idáig.

(Források: Euronews, FAZ, Berliner Morgenpost, DW)

Összecseréltek két idős nőt a szolnoki kórházban - számolt be az esetről az RTL Híradója. Ez akkor derült ki, amikor az egyik nő lányát értesítették arról, hogy édesanyja felgyógyult a koronavírusból, majd amikor meg akarta látogatni a kórházban, az anyja adataival egy másik nő feküdt a kórteremben. Kiderült, hogy az ő édesanyja november 26-án meghalt, erről azonban az ágyban talált hölgy rokonait értesítették, akik intézkedtek is a hamvasztásról.

A kórház elismerte a tévedést, és azonnali belső vizsgálatot indítottak. Az ügyet a rendőrség vizsgálja.

Szerdán az MTVA Laár Andrásnak ítélte a Karinthy-gyűrűt, csütörtökön viszont Laár azt írta egy hosszú Facebook-bejegyzésben, hogy megosztja a gyűrűt Galla Miklóssal. Hivatalosan ugyanis nem lehet elajándékozni.

„Arra jutottam, hogy a magam részéről megmondom a Mikinek, hogyha akarja akkor én megosztom vele ezt a Gyűrűt, nem azért, mert azt gondolom, hogy Neki jobban járna, mint nekem, hanem pusztán csak azért, mert Neki jobban Kell, mint nekem. Ő láthatóan szenved attól a ténytől, hogy a Neki ítélt Gyűrűt egyszer csak visszavonták. Képes volt a Legmagasabb Helyekre panaszlevelet írni... Tehát Neki nagyon kell…A megosztást pedig olyanformán képzeltem, hogy hordjuk felváltva a Gyűrűt! Most decemberben még hordom én, de január elsején átadom Neki, hordja Ő február 1-ig, ezután megint nálam lenne március 1-ig....és így tovább. Kíváncsi vagyok, mit fog ehhez szólni!”

Februárban még Galla Miklóst értesítették arról, hogy ő fogja kapni, de aztán júniusban visszavonták tőle, arra hivatkozva, hogy „közelmúltbéli tevékenysége nem egyeztethető össze a közmédia, valamint a Karinthy-gyűrű-díj értékrendjével, szellemiségével”. Ezután Galla kampányba fogott, még Orbán Viktornak is nyílt levelet írt, aki kommentelt is neki, de azt mondta, segíteni nem tud. Galla ezután is folyamatosan írogatta különböző embereknek a nyílt leveleket, a díjat magának követelve.

Laár András és Galla Miklós együtt alapította a L'art pour l'art Társulatot, de később „szakmai és emberi szinten” is úgy összevesztek, hogy 19 évig szóba sem álltak egymással.

A Pantone Intézet közzétette, mi az a szín, ami leginkább jellemezni fogja a 2022-es évet: ez a „Very Peri”, az eldönthetetlen liláskék/kékeslila árnyalat. A név a periwinkle nevű növényből jön, ami magyarul kis meténg, szóval a színre vonatkozó támpontot nem ad. Ez egy új árnyalat, eddig nem létezett a cég színkatalógusában.

A Pantone szerint ez egy dinamikus világoskék árnyalat élénk ibolya-vörös tónussal, ami egyesíti a hagyományos kék állandóságát a vörös energiájával és izgalmával. Mint írják, a Very Peri „vidám, örömteli hozzáállást és dinamikus jelenlétet sugall, amely bátor kreativitásra és fantáziadús megnyilvánulásra ösztönöz.” Az intézet szerint ez a szín megtestesíti azt az átmenetet, amiben most az egész világ van, a korábban nem tapasztalt változásokat, a fizikai és digitális színterek összeolvadását.

A bresti bíróság 1200 euró (kb. 439 ezer forint) pénzbüntetésre ítélte azt a 31 éves nőt, aki a Tour de France országúti kerékpáros körverseny június 26-i nyitószakaszán tömegbukást okozott. A nő azzal okozta a balesetet, hogy belógatott egy táblát az útra, amiben Tony Martin német versenyző fennakadt és elesett. Mivel Martin a mezőny elején haladt, több mint 50 őt a bolyban követő versenyző is felbukott. Voltak olyanok, akik olyan súlyosan megsérültek, hogy emiatt fel kellett adniuk a versenyt.

A történtek után a baleset okozója eltűnt a helyszínről, de pár nappal később feladta magát a rendőrségen. Az ügyészség négy hónap felfüggesztett börtönbüntetést kért rá gondatlanságból elkövetett testi sértés és közveszélyokozás miatt. A tárgyaláson a vádlott azt mondta, hogy felismerte a tette súlyát és sajnálja a történteket.

A Tour de France szervezői nem terveznek további jogi lépéseket, a profi kerékpárosokat tömörítő nemzetközi szervezet (CPA) viszont igen, mert szeretné elérni, hogy a szurkolók jobban tiszteljék a kerékpárosokat, akik közül néhányan egy ilyen eset után nem tudják folytatni versenyüket, melyre hónapokig készültek. (MTI)

Joe Biden amerikai elnök megtartotta nyitóelőadását a „Találkozó a demokráciáért” nevű online világkonferencián. Úgy látja, a demokrácia ma „jelentős és nyugtalanító” kihívásokkal szembesül a világban, amely azonban képes a megújulásra és saját hibáinak kijavítására.

Az elnök arról beszélt, hogy ebben a demokráciák számára kritikus pillanatban az országok vezetőinek össze kell fogniuk, és meg kell duplázniuk az erőfeszítéseiket a demokráciák megerősítésére. „Ez sürgős ügy. Az általunk látott adatok nagyrészt rossz irányba mutatnak” - mondta. Biden szerint az autokrata vezetők azzal igazolják elnyomó intézkedéseiket, hogy azok révén hatékonyabban lehet szembeszállni a mai kor kihívásaival. Elismerte, hogy az Egyesült Államoknak is folyamatosan küzdenie kell azért, hogy mindig szem előtt tartsa a demokratikus eszményeket.

Elmondta azt is, hogy a demokráciát támogató nemzetközi közösségnek ki kell állnia azon értékek mellett, amelyek összekötik a tagjait, azaz a jogállamiság, a szólásszabadság, a gyülekezési szabadság, a sajtószabadság és a vallásszabadság mellett. Ez az a konferencia, amire Orbán Viktort nem hívták meg, ezért a magyar kormány megakadályozta, hogy az EU hivatalosan részt vehessen az eseményen.

A csúcstalálkozó alkalmából a magyar ellenzéki pártok közös sajtóközleményt adtak ki, melyben azt írják: üdvözlik az amerikai elnök által életre hívott demokrácia csúcstalálkozót és szégyenletesnek tartják, hogy Magyarország ezen azért nem vehet részt, mert a nemzetközi közösség nem partnert, hanem a demokráciát fenyegető veszélyt lát az Orbán-kormányban.Véleményük szerint a felelősséget azért, hogy hazánkat nem hívták meg a csúcsra, a jogállami normákat és a demokratikus elveket szisztematikusan megsértő Orbán-kormány viseli. Az ellenzéki pártok úgy látják, a világ demokráciainak és minden demokratának az a dolga, hogy felvegye a kesztyűt, kiálljon a történelem során a legjobbnak bizonyult politikai rendszer, a demokrácia megőrzése és terjesztése mellett. Emellett elutasítják azt is, hogy a liberális demokrácia modellje túlhaladott lenne. (AP, MTI)

Az egyre dagadó Pegasus-ügy miatt több, a közéletben és a közösségi médiában is aktív civil csatlakozott egy kampányhoz, melyben az ügyet nyáron kirobbantó Direkt36 oknyomozó szerkesztőség, valamint a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogvédő civil szervezet támogatására biztatnak. A kampányhoz csatlakozott már Molnár Áron (noÁr) színész, Péterfy-Novák Éva író, Péterfy Bori színész-énekes, Oltai Kata művészettörténész, a Miafemme podcast műsorvezetői és Kanicsár Ádám LMBTQ aktivista. Mindannyian szeretnék felhívni minél szélesebb közönség figyelmét az ügy ijesztő voltára és a véleményszabadság fontosságára. Ehhez a We Do Care Apparel készített egy Pegasus-támájú minikollekciót, a termékekből származó bevételt a Direkt36 és a TASZ kapja.

A titkosszolgálatok és állami intézmények számára fejlesztett, eredetileg terroristák és bűnözők megfigyelésére létrehozott, elsősorban okostelefonok megfigyelését lehetővé tevő kiberfegyvert, a Pegasust a magyar állam többek között újságírók, üzletemberek, politikusok és aktivisták lehallgatására használta, és minden eszközt bevet az ügy feltárásának megnehezítésére. Ma például Pintér Sándor belügyminiszter közölte, hogy csak zárt ülésen hajlandó válaszolni a Pegasus-szal kapcsolatos kérdésekre. A zárt nemzetbizottsági üléseket viszont a kormánypárti tagok rendre szabotálják.

Nem csitul a botrány az Egyesült Királyságban amiatt, hogy egy videó tanúsága szerint tavaly Boris Johnson hivatalában illegálisan tartottak karácsonyi bulit a legszigorúbb korlátozások idején. Ráadásul sajtótitkára, Allegra Stratton viccelődik is az eljátszott sajtótájékoztatón a távolságtartás hiányával. A mininszterelnöki hivatal tagadja, hogy megtörtént a parti.

Stratton szerda délután lemondott tisztségéről, és könnyek között azt nyilatkozta: „A megjegyzéseimmel viccet csináltam a szabályokból, amelyek betartásáért az emberek igyekeztek mindent megtenni. Egyáltalán nem ez volt a szándékom. Örökké bánni fogom ezeket a megjegyzéseket, és mindenkitől kérem, fogadják el az őszinte bocsánatkérésemet.” Sokak szerint Johnson és pártja Strattont áldozta fel bűnbakként, pedig a nő valószínűleg ott sem volt a szóban forgó partin.

A csütörtöki brit lapok egyöntetűen Johnson és a kormánypárt kétszínűségén háborognak a címlapokon. Még a miniszterelnökkel általában elnézőbb konzervatív lapok is azt írják, hogy Johnson nem tartja be, amit előír másoknak, hogy ő „egyenlőbb”. Több tory képviselő is azt nyilatkozta, hogy ha bebizonyosodik, hogy Johnson hazudott a partiról, akkor le kell mondania. A skót Daily Record címlapszövege egyenesen az: „Vége a bulinak, most pedig takarodj”.

A tálibok közel négy hónapja vették át az irányítást Afganisztán fölött. Akkor azt írtam: ígérhetnek bármit a tálibok, az átélt borzalmak miatt az afgán nők sosem fognak bízni bennük. Valószínűleg senki sem fog túlzottan meglepődni azon, hogy az eltelt időszak a szabad életre vágyó nők és lányok félelmeit igazolta. Ennek az egyik szimbolikus példája, hogy a tálibok a korábbi nőügyi minisztériumot erény- és erkölcstelenségügyi minisztériummá nevezték át - ennél azonban sokkal határozottabb és konkrétabb lépéseket is tettek a nők háttérbe szorítására. Eközben a hatalomátvétel óta folyamatosan - még most is - naponta 4-5000 afgán menekül át az iráni határon a Norvég Menekültügyi Tanács adatai szerint.

Iskola: majd, egyszer, valamikor

Az egyik legaggasztóbb továbbra is az oktatás kérdése. A tálibok egyik első intézkedése az volt, hogy hatodik osztály fölött beszüntették a lányok oktatását, azalatt pedig a 4-5-6. évfolyamban szétválasztották a koedukált osztályokat. De nemcsak közoktatási intézményeket, hanem magániskolákat, művészeti és zeneiskolákat is bezárattak.

A középiskolás fiúk ugyan már szeptember közepén visszamehettek tanulni, de Afganisztán 34 tartományából mindössze hatban tanulhatnak újra intézményes keretek között a 12 évesnél idősebb lányok. Ezeken a helyeken is inkább a helyi tálib vezetőkkel való megegyezés állhat a háttérben, nem a központi direktíva. November elején pedig tizennégyből tíz olyan lányiskola nyitott újra, melyeket a török kormány visz. Néhány oktatási központnak megengedték, hogy természettudományos és angol kurzusokat újraindítsanak, de a diákok száma jelentősen visszaesett, különösen a nőké - részben a növekvő szegénység miatt, részben azért, mert nem érzik biztonságban magukat az utcán. Vannak szülők, akik nem merik elengedni a gyerekeiket. Egyetemek közül a magánintézmények működhetnek, de ott is szigorú öltözködési elvárásokat vezettek be.

A tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsahid szeptember közepén még azt mondta, hogy év végére meglesz a keretterv, amelyen az Oktatási Minisztérium keményen dolgozik. Ez határozná meg, hogy a középiskolás lányok mit és hogyan tanulhatnak úgy, hogy az az iszlám törvényekkel, a helyi kultúrával és a nemzetközi sztenderdekkel is összhangban legyen. Később Abdul Baqi Haqqani oktatási miniszter nyilatkozta, hogy a nők tanulhatnak majd egyetemen is, de csak nemek szerint szétválasztott órákon, és csak női tanároktól. Ahol pedig ez nem lehetséges, streameléssel vagy zártrendszerű tévéken menne az oktatás.

Waheedullah Hashimi, az Oktatási Minisztérium külső programokkal és segélyekkel foglalkozó vezetője finom jelzésként megüzente a nemzetközi közösségnek, hogy ha komolyan gondolják, hogy az iskolában akarják látni a lányokat, akkor segítsenek Afganisztánnak finanszírozni az oktatást - magyarul, oldják fel a befagyasztott segélyeket. Ő is azt hajtogatta, hogy elkötelezettek az iránt, hogy a lányok visszatérhessenek az iskolákba. Azt is elmondta, hogy egy női tanárt sem bocsátottak el, és Hashimi szerint ez egy pozitív üzenet a világ felé, hogy dolgoznak az ügyön. (Azt nem említette, hogy azok a tanárok, akik eddig a 7-12. osztályos lányokat tanították, július óta nem kapnak fizetést.)

Mostanra viszont úgy tűnik, hogy az új tanterv idén sem készül el. A BBC-vel Abdul Hakim Hemat oktatási miniszterhelyettes közölte a napokban, hogy az új irányelveket már csak 2022-ben hagyják jóvá, és márciustól, az új tanévtől léphetnek életbe. Azok, akik átélték az előző tálib rezsimet, joggal aggódnak a halogatás miatt. Az első tálib kormányzás idején ugyanis végig az volt a szólam, hogy a kamasz lányok „ideiglenesen” nem tanulhatnak. Csakhogy az ideiglenes állapot végig kitartott.

Az üzbég határhoz közeli Mazar-i-Sharifban ugyan tanulhatnak a lányok, ám ott is szigorúbb öltözködési szabályokat várnak el a tálibok.

„Számos alkalommal azt mondták nekünk, hogy viseljünk hidzsábot, hogy csak a szemünk látszódhat, és hogy még kesztyűt is vegyünk fel” - mondta egy Maryam nevű lány.

Az, hogy nem járhatnak iskolába, sokakat megvisel, reménytelennek érzik a helyzetüket, és hogy elvették az álmaikat, a lehetőségeiket. Vannak olyan bátor diákok és tanárok, akik dacolnak a tilalommal, titokban tanulnak és tanítanak. Az Usa Today egy 16 éves lányról írt, aki napközben egy titkos szobában tanít angolra nála fiatalabbakat, délután pedig az egykori középiskolai tanárától kap feladatokat természettudományokból. „Ez a 21. század. A világ a klímaváltozással, a technológiával és a tudománnyal van elfoglalva. Afganisztánban ehelyett még mindig arról beszélünk, hogy a nők megérdemlik-e az oktatást és hogy eldönthetjük-e magunk, hogy milyen ruhát viseljünk nyilvánosan” - mondta. Úgy látja, előbb-utóbb ő is megpróbálja elhagyni az országot.

Egy másik, 25 éves nő, sok társához hasonlóan online tanul. A Reutersnek azt mondta, tisztában van vele, hogy ez veszélyes, és ha megtudják a tálibok, keményen megbüntethetik: „Akár halálra is kövezhetnek”.

Szeptemberi cikkemben is említettem Pastána Durranit, aki tanár és aktivista. Továbbra is ismeretlen helyen rejtőzik, de rendületlenül tanít. „Végül is, azt nem mondták, hogy nem lehet iskolát fenntartani, nem?” - érvel. Underground iskolájában körülbelül 100 lány tanul természettudományokat és matematikát tableten. Amerikai pénzügyi és techcégek segítik műholdas internettel, hogy elkerülje a tálibok ellenőrzését. Hozzá hasonlóan egy Fereshteh Forough nevű fiatal nő is kb. 100 diáklánynak szerzett laptopot és kódolni tanítja őket titkosított virtuális órákon.

Szaporodó kényszerházasságok

Ha pedig a lányok nem tudják befejezni a tanulmányaikat, annak óriási ára van: sokkal valószínűbb, hogy szegénység, gyerekházasság, tinédzserkori terhesség vár rájuk. Ráadásul akkor a saját jogaikkal is kevésbé lesznek tisztában, és azzal is, hogy hogyan jussanak alapvető ellátáshoz. A szegénység már így is elképesztő méreteket öltött Afganisztánban, számítások szerint a családok 97 százaléka 2022 közepére a szegénységi küszöb alá kerül.

Azt pedig számos kutatás igazolta már különböző országokban, hogy a gazdasági mélyrepülés a nőket és lányokat mindig erősebben sújtja. „Ugyanott vagyunk, ahonnan elindultunk. Megszakad a szívünk” - mondja a helyzetről Naheed Samadi Bahram, a Women for Afghan Women nevű nőjogi szervezet amerikai igazgatója. (Arról, hogy humanitariánus katasztrófa van az az országban, Boros Juli írt Sosem látott éhínség jöhet Afganisztánban című cikkében november elején.)

A BBC több olyan tanárt is talált, akinek a 16 éven aluli lány diákját férjhez adták azt követően, hogy kimaradt az iskolából. Akkora a szegénység, hogy vannak olyan családok, ahol azért adják férjhez az idősebb lányokat, mert máshogy nem jutnak pénzhez. Különösen az iskolázatlanabb, szegényebb vidékeken tekintik bevételi forrásnak őket. A Global Citizen beszámolója szerint egy apa például 3000 dollárt kapott, miután tizenhárom- és tizenötéves lányait férjhez adta náluk kétszer olyan idős férfiakhoz. Azt mondja, ha elfogy a pénz, lehet, hogy a hétévest is férjhez kell adnia. „Sehogy máshogy nem tudom etetni a családom és kifizetni a tartozásaimat. Mi mást tehettem volna?” - kérdezte az apa.

Nőjogi aktivisták szerint a gyermekházasságok megduplázódhatnak a következő időszakban. Olyan kétségbeejtő helyzetben lévő családokról is tudnak, ahol már a csecsemőket is elígérik jövőbeli feleségnek, ha előre megkapják értük a hozományt. Egy lányért 500 és 2000 dollár közötti hozomány jár, és minél fiatalabb, annál magasabb az összeg. „Megbénít, amikor ezeket a történeteket hallom. Ez nem házasság. Ez gyerekek ellen elkövetett nemi erőszak” - mondja Wazhma Frogh aktivista. Mindennaposak ezek a történetek, gyakran tíz év alatti kislányokról - bár az nem világos, hogy pubertáskor előtt már szexre kényszerítik-e őket. És akkor arról még nem beszéltünk, hogy sokszor a lányokat nem is adják, hanem egyszerűen elrabolják a tálib katonák, mondván, jár nekik a feleség.

A hatalomátvétel előtt 16 éven aluliak nem házasodhattak, a tálibok által mindenek felett valónak tartott saríjában viszont nincs korhatár. Ugyanakkor Qari Saeed Khosti, a belügyminisztérium szóvivője korábban azt nyilatkozta, hogy egy nőt tilos az akarata ellen feleségül venni, és minden ilyen kikényszerített házasság érvénytelen az iszlám törvényei szerint. „Ez nem engedélyezett az iszlámban. Házasságtörést követnének el” - mondta Khosti. Csakhogy a katonákat ebben a tekintetben senki sem kéri számon igazán. És hát milyen önálló akaratról beszélünk hétévesek esetében?

Ha így folytatódik a gazdasági válság, akkor akár a lányok felét is házasságra kényszeríthetik 18 éves koruk előtt. „Ez tönkreteszi az életüket: a mentális, érzelmi, fizikai és szexuális egészségüket - mondja Dzsamila Afghani, a Női Nemzetközi Liga a Békéért és Szabadságért nevű szervezet afgán szekciójának elnöke. - Ezeket a lányokat gyakran cselédként, rabszolgaként kezelik.”

A nemzetközi nyomás hatására végül a talibán kiadott egy rendeletet december 3-án, melyben kijelentik, hogy a nők nem vagyontárgyak, nem lehet őket akaratuk ellenére férjhez adni, vagy jóvátételként odaadni a sértett/áldozat családjának, vitás helyzetek rendezésére. Arról is rendelkeztek, hogy az özvegyeknek is örökölniük kell a férjük vagyona után, ez eddig a bírák jóindulatára volt bízva. Munkához vagy tanuláshoz való jogról azonban egy szó sem volt.

Eltüntetni a nőket

A felnőtt nők lehetőségei sem sokkal jobbak. Életbevágó, alapvető szolgáltatásokhoz (például egészségügyi ellátáshoz) nem jutnak hozzá, a házasságon belüli erőszak elől menekülő nők menhelyeit bezárták. Ráadásul ezeket a szolgáltatásokat többnyire külföldi alapítványok és kormányok működtettek, de sokan befagyasztották a támogatásokat, attól tartva, hogy a pénz és egyéb segélyek a tálibok kezébe kerülnek. Ehhez képest jelentéktelennek tűnik, hogy a sportolást is megtiltották a nőknek.

Bár hivatalosan nem vezették be a mahramot, vagyis hogy egy nő csak férfirokon kíséretében mehet utcára, sokszor a tálib fegyveresek mégis ezt kérik számon az egyedül járkáló nőkön, vagy a ruházatukat kifogásolják.

A munkapiacról és a közéletből is egyre inkább kiszorulnak. Az ENSZ hiába szólította fel a tálib vezetést, hogy alkalmazzanak több nőt a kormányban és a közszférában, továbbra sem találni nőket semmilyen, akár csak félig-meddig fontos vagy látványos pozícióban. (Egyébként nemcsak a nőket, hanem a sajátjuktól eltérő vallási és etnikai csoportokat, így a nem pastukat is kihagyták a kormányból.) Kabul új tálib polgármestere szeptember közepétől már hazaküldte a dolgozó nőket, és azt mondta, maradjanak otthon, hacsak a munkahelyükön betöltött pozíciójukat egy férfi sem tudja átvenni.

A hatalomátvétel után a médiában is megcsappant a nők száma: a nyolc legnagyobb kabuli médiacégnél dolgozó nők 85 százaléka felmondott. Augusztus végén már csak 76-an maradtak, abból 39 újságíró. Az afgán közmédiánál (RTA) viszont mind a 140 nő abbahagyta a munkát. A Zan TV és a Bano TV, melyek nemcsak 82 nőt alkalmaztak, de nőknek szóló programokat is készítettek, teljesen felfüggesztette a működését. Emellett néhány hete új irányelveket adtak ki a médiára: betiltották az olyan televíziós drámákat, melyekben női színészek szerepelnek, a műsorvezetőnőknek pedig „iszlám hidzsábot” kell viselniük, bár ezt nem részletezték, milyen pontosan.

Azok viszont, akik a tálibok érdekeivel kifejezetten ellentétes tevékenységet végeznek, kiemelt célpontnak számítanak, az igazságszolgáltatástól kezdve a jogvédőkig. A Női Bírák Nemzetközi Szövetsége szerint 270 nő dolgozott bíróként az országban. Bár nyíltan a jogi pályától sem tiltották el a nőket, mégis a többségük bujkálni vagy menekülni kényszerült, miután a tálibok kiengedték a börtönből azokat a bűnözőket, akiket ők ítéltek el. A frissen szabadultak közül pedig sokan emlékeznek a bírákra, és bosszúra éhesek.

Miután nők többször is tüntetéseket szerveztek augusztusban és szeptember elején, a tálibok engedélyhez kötötték a demonstrációkat, és az oda szánt plakátokat is jóvá kell hagyatni. A Reuters szerint augusztus 15. és szeptember 8. között hét, nők által szervezett tüntetés is volt, az engedélykötelesség bevezetése után viszont megcsappant a számuk. A tüntetők közül voltak, akiket élőben fenyegettek meg a jelen lévő tálib katonák, hogy megtalálják és megölik őket a családjukkal együtt, ha folytatják a szervezkedést. Mások névtelen levelet kaptak arról, hogy a tálibok listázzák a tiltakozókat a lakhelyükkel együtt, és házkutatást is tarthatnak náluk. Azokra az aktivistákra, akik az országban maradtak, vadásznak a tálibok.

Sokasodnak a verések, letartóztatások, megmagyarázhatatlan eltűnések és gyilkosságok. Négy nőt, akik szeptemberben még a jogaikért tüntettek, októberre megöltek. A jogvédők közt az a hír járja, hogy úgy próbálják tőrbe csalni őket ismeretlenek, hogy azt ígérik, segíteni tudnak nekik a külföldre jutásban.

„Az embereknek mindenféle félelmeik voltak azt illetően, hogyan fognak kormányozni a tálibok. Az elmúlt hónapokban ezek többsége beigazolódott” - mondta Heather Barr, a Human Rights Watch nőjogi vezetője az ABC-nek. Szerinte az elejétől fogva nyilvánvaló volt, hogy üldözni fogják az emberi jogi aktivistákat. Ha meg nem is ölik őket, megpróbálják őket megijeszteni és elhallgattatni.

Jelenleg nem látszik, hogy mitől javulhatna a helyzet, különösen úgy, hogy a kivonulások vége óta sokkal kisebb nemzetközi figyelem irányul Afganisztánra. November elején az Egyesült Államokban összefogott a kongresszus 24 női szenátora, és levélben kérték Biden elnököt, hogy védje meg az afgán nők és lányok jogait. Azt szeretnék, hogy tárgyaljanak a tálibokkal a nőkkel való bánásmódról, valamint dolgozzanak ki egy tervet, ami segít megőrizni az afgán nők és lányok eddig elért politikai, társadalmi, gazdasági és alapvető emberi jogait. Hétfőn Malala Júszafzai aktivista találkozott Antony Blinken külügyminiszterrel ugyanebben az ügyben, és egyúttal az ENSZ-t is azonnali cselekvésre szólította fel a lányok érdekében.

Koronavírus okozta betegségében a kórházban meghalt Kóbor János, a magyar könnyűzenei élet legendás alakja, az Omega együttes énekese - írja a Blikk. 78 éves volt. A hírt az együttes közölte Facebook-oldalán:

„Megrendülten tudatjuk, hogy Kóbor János, az Omega együttes Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas alapítója, rövid betegség után elhunyt. Rajongók milliói imádták itthon és külföldön, a rockzene állócsillagaként. Felfoghatatlan űrt hagy maga után. Nincsenek szavak, marad a csend. Mecky a szívünkben örökre velünk marad.”

A zenész november elején került kórházba. Egy korábbi interjúban azt mondta, nem akarja beadatni magának az oltást, mert közel nyolcvanévesen még soha nem volt komolyan beteg, és bízott az immunrendszerében.

Kóbor János Budapesten született 1943-ban, első zenekarát a gimnáziumban alapította. Építészmérnökként végzett, de sosem dolgozott a szakmában. Az Omega együttest a Próféta zenekar utódjaként alapították meg 1962-ben. Eleinte többen is énekeltek az együttesben, de a '60-as évek második felétől az Omega saját dalainak többségét már Kóbor énekelte, az 1971-től kezdve felvett dalokban pedig ő volt az egyedüli szólóénekes. Első önálló albumuk, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek 1968-ban jelent meg, összesen 17 stúdióalbumot adtak ki. Emellett viszont angol és német nyelven is jelentettek meg lemezeket, illetve számos koncertfelvételt is kiadtak.

Szombat délután több korlátozás- és oltásellenes csoport felhívására kb. 2000 ember tüntetett Luxembourg városában. A hatóságok több hónapja tartó, szerintük az oltatlanokkal szemben „elnyomó” intézkedései ellen tiltakoztak. A kormány pénteken jelentette be, hogy az oltatlan dolgozókat naponta kötelezően tesztelni kell.

Bár a szervezők azt kérték az emberektől, őrizzék meg a nyugalmukat, végül a Place de la Constitutionon lévő karácsonyi vásárnál elszabadultak az indulatok. Mivel néhány stand nem volt hajlandó alkohollal kiszolgálni a tüntetőket, azok ledöntötték a korlátokat és elözönlötték a vásár területét, ahova hivatalosan csak oltási igazolvánnyal vagy negatív teszttel lehetett volna belépni. Kisebb anyagi kár keletkezett, senki sem sérült meg.

Henri Kox belbiztonsági miniszter vasárnap közölte, hogy a jövőbeni tüntetéseken nagyobb rendőri figyelem lesz, mert a tüntetők átléptek egy határt, amit nem tolerálhat a kormány. (Luxembourg Times)

Vasárnap megtartotta első kampányrendezvényét Eric Zemmour a Párizs melletti Villepinte-ben, a rendezvényt azonban számos erőszakos incidens zavarta meg. Amikor Zemmour a tömegen át a színpad felé haladt, egy férfi röviden elkapta a nyakát, mielőtt a biztonsági emberek közbeavatkoztak volna. A férfit kiemelték a tömegből és őrizetbe vették.

Az író és publicista kedden jelentette be, hogy indul a franciaországi elnökválasztáson, Marine Le Pen mellett ő a második szélsőjobboldali a versenyben. A gyűlésen tízezren voltak, de a városban több ezer antirasszista, antifasiszta ellentüntető is megjelent, akik az elnökjelölt szélsőséges nézetei ellen tiltakoztak. Több tucatnyi embert letartóztattak közülük a rendőrök.

Miután Zemmour elkezdte a beszédét, szintén ellentüntetők antrirasszista feliratokkal ellátott pólókban álltak fel székekre a tömegben, a hívei pedig elkezdték székekkel dobálni őket és verekedni velük. Öt ellentüntető megsérült.

Bejelentette, hogy pártját Reconquestnek, azaz visszahódításnak nevezte el. Ezzel szándékosan a rekonkvisztára utal, amikor az Ibériai-félszigetet visszafoglalták a muszlim megszállás alól. Zemmour, akit korábban gyűlöletbeszédért ítéltek el, a politikai elit és a média ellen is kikelt, ekkor a tömeg fújolni kezdte a jelen lévő újságírókat.

A gyűlés után Zemmour szóvivője közölte, hogy a politikus csuklója megsérült, orvosa kilenc nap pihenést írt elő neki, és hogy jogi lépéseket tesznek a támadó ellen. (BBC)

Akár 10-20 százalékot is emelkedhet idén a fenyőfa ára, mondta az InfoRádiónak Orlóci László, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnöke. Az áremelkedés egyik oka, hogy emelkedtek a szállítási költségek, emellett hatással van rá az euróárfolyam, és drágább a növény nevelése is.

Korábban méterárra adták a fenyőfát, de annak érdekében, hogy a drágulás ne legyen olyan látványos, egyre gyakrabban darabárat határoznak meg az árusok - mondta Orlóci. Szerinte érdemes utánaszámolni, hogy a darabár reális-e vagy sem.

Hazánkban kb. kétmillió fenyőfát termelnek és szállítanak piacra évente, emellett jelentős az import is, mintegy 4-500 ezer fa, főként nordmann jegenyefenyő érkezik külföldről. Most erre van a legnagyobb kereslet, és ezt a fajtát nem lehet Magyarországon megfelelő minőségben megtermelni. A korábban népszerű ezüstfenyő szinte teljesen kikopott a kínálatból.

Drogkereső kutyák lehetnek a brit parlament legújabb alkalmazottai, hogy így fogják vissza a droghasználatot az épületben. A Sunday Times által végzett vizsgálat ugyanis tizenkét helyszínt tesztelt a Westminster palotában és a szomszédos Porticullis House-ban A osztályú drogokra (ez a brit parlament által legveszélyesebbnek tartott kategória: kokain, heroin, ecstasy, metadon stb.), és ebből tizenegynél megtalálták ezek nyomait. Köztük volt az a mosdó is, ami a legközelebb esik Boris Johnson miniszterelnök, illetve Priti Patel belügyminiszter privát irodájához. Ezek a helyszínek csak parlamenti belépővel látogathatók, vagy annak a kíséretében, akihez az épületben jöttek.

A brit alsóház vezetője, Sir Lindsay Hoyle azt mondta, értesíti a rendőrséget. Charles Walker tory képviselő pedig azt mondta, robbanószerek miatt már úgyis alkalmaznak kutyákat, de most ideje szélesíteni a horizontot.

Eközben Boris Johnson épp a napokban jelentette be, hogy szigorúbban fognak fellépni az A osztályú drogok használata ellen. (Sunday Times via Daily Mail)

Megtörtént a Sarco nevű „eutanázia dobozok” jogi felülvizsgálata, így legálisan használhatók Svájcban. Ezeket a 3D nyomtatással készülő, szarkofágszerű kapszulákat az asszisztált öngyilkossághoz tervezte meg Dr. Philip Nitschke orvos, az Exit International nevű, eutanáziáért tevékenykedő szervezet alapítója és Alexander Bannink holland formatervező. Az orvos szerint már 2022-től elérhetők lesznek a dobozok.

Jelenleg Svájcban az eutanáziát folyékony nátrium-pentobarbitállal végzik, ami egy szigorúan ellenőrzött anyag, átlagember nem fér hozzá: a gyógyszer bevétele után a páciens 2-5 perc alatt elalszik, utána következik be a halál. Nitschke fejlesztése viszont nitrogénnel árasztja el a kapszulát, miközben gyorsan csökkenti az oxigén szintjét, amitől az illető elveszti az eszméletét. Így már egy perc alatt bekövetkezhet a békés halál, fulladás vagy pánik nélkül.

„A felhasználó számára az az előnye, hogy nem kell engedélyt kérnie, nincs szüksége külön orvosra, aki megpróbálja beszúrni a tűt, és nem kell nehezen beszerezhető gyógyszerekkel bajlódnia” - mondta Nitschke egy tavalyi bemutatón. Ráadásul belülről aktiválható, mozgatható, tehát ha a kertjében akar meghalni valaki, az is megoldható.

Svájcban tavaly mintegy 1300 ember választotta az asszisztált öngyilkosságot. Az eutanázia ezen kívül Hollandiában, Belgiumban, Luxemburgban, Kanadában, illetve gyógyíthatatlan betegek esetében Kolumbiában engedélyezett. (Insider, SwissInfo)

A légiirányításban dolgozók érdekképviselete szerint a kormány tovább szigorítaná a légiforgalmat irányító dolgozók szervezkedési és érdekérvényesítő lehetőségeit - írja a 24.hu. Székely Tamás, Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke vasárnap közleményben azt írta, hogy egy új törvényjavaslat teljesen ellehetetleníti a légiirányításban dolgozók jogát a sztrájkhoz, mivel olyan feltételeket ír elő, amelyeket nem lehet teljesíteni a teljes szolgáltatási kötelezettség ellátása nélkül. Tehát elégséges szolgáltatásnak tulajdonképpen a teljes üzem felelne meg, így hiába akarnak sztrájkolni a dolgozók.

Nyáron, amikor kiderült, hogy határozatlan idejű munkabeszüntetésre készülnek a ferihegyi légi irányítók, aznap estére megjelent a Magyar Közlönyben két, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet, melyek a veszélyhelyzetre hivatkozva lehetetlenné teszik a sztrájkot a légiforgalmi szolgálatoknál.

A szakszervezet bírósághoz és az Alkotmánybírósághoz is fordult korábban a sztrájk ellehetetlenítésével kapcsolatban, de beadványukról még nem született döntés.

Az országút közepére, egy útelágazáshoz állítottak fel egy hatalmas karácsonyfát a Vrancea megyei Páncsu településen. A fa ágai akadályozzák a forgalmat - írja a román G4media alapján a Transindex.

Az óriási fa ágai belógnak az úttestre, ezért az autósok nem férnek el tőle rendesen, másrészt a kilátást is zavarja, különösen éjszaka.

A Love Parade alapítói, techno DJ-k és a legnagyobb berlini klubok vezetői által alapított Rave the Planet csoport azt szeretné elérni, hogy a berlini techno világörökségi védelmet kapjon az UNESCO-tól. Most azért lobbiznak a német hatóságoknál, hogy nyújtsanak be jelentkezést a szervezethez, hogy megkaphassa a berlini techno a szellemi kulturális örökség státuszt.

A '80-as közepén Detroitból indult műfaj meghatározóvá vált szabadságot éltető Berlinben, az újraegyesülés szellemében egyre-másra nyíltak a klubok az elhagyott bunkerekben, üres gyárépületekben. Alan Oldham Detroitból Berlinbe költözött DJ szerint azonban a járványhelyzet és a dzsentrifikáció veszélyezteti a „szabad, vad, kreatív” berlini szcéna túlélését. Szerinte az UNESCO védelme sokat jelentene ebből a szempontból, és így az olyan híres szórakozohelyek, mint a Tresor vagy a Berghain kulturális emlékműnek számítanának.

Ha pedig megkapná a berlini techno a kulturális örökség státuszt, akkor hozzáférhetnének az állami támogatásokhoz és más finanszírozási forrásokhoz, a klubok pedig extra védelmet kapnának a városrendezési törvények értelmében.

„Az UNESCO védelme sokat segítene abban, hogy elismerjék a techno és a klubkultúra legitim társadalmi erejét, amely történelmi értékű és méltó a támogatás” – mondta Oldham. (Guardian)

Magas beosztású izraeli védelmi tisztviselők határozottan tiltakoztak az ellen, hogy eladják az izraeli kommunikációs műhold-szolgáltató, a Spacecom 51 százalékát egy olyan magyar kommunikációs vállalatnak, amely Orbán Viktor magyar miniszterelnök érdekeltségi köréhez köthető - írja a Haaretz.

A védelmi minisztériumot állítólag meglepte az Amos izraeli műhold szolgáltatásait forgalmazó Spacecom júniusi bejelentése, miszerint adásvételi szándéknyilatkozatot írt alá a 4iG-vel. A 4iG mintegy 22,5 milliárd forintot fizetne a cégért. A Haaretz azt írja, hogy „a 4iG tulajdonosa Magyarország egyik leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc, aki közeli kapcsolatban áll Orbán Viktor miniszterelnökkel”. A lap annyiban téved, hogy Mészáros már nem tulajdonos, mert a cégét 2020 nyarán teljesen kivásárolta a 4iG-ből korábbi fontos embere, Jászai Gellért.

Az üzlet nyélbe ütéséhez azonban szükség van a védelmi minisztérium jóváhagyására is, ahol a hírek szerint aggódnak amiatt, hogy a „stratégiai biztonsági eszköznek” tartott Spacecom külföldi kezekbe kerülhet. Ugyanis a céghez tartozó Amos műhold Izrael minisztériumainak és különböző biztonsági ügynökségeknek is nyújt szolgáltatásokat, és attól tartanak, hogy így titkos és érzékeny anyagok szélsőséges elemek kezébe kerülhetnek.

„Ez egy bizarr üzlet, amely Izrael műholdas kommunikációját instabil és antidemokratikus kezekbe adná” – mondták a magas rangú védelmi tisztviselők, akik azt gyanítják, hogy maga Orbán áll a vásárlás mögött.

A Haaretz szerint a magyar miniszterelnök nemcsak az EU-ban, hanem Izraelben is ellentmondásos személyiség. Egy tisztviselő azt mondta, már készül egy törvényjavaslat, amely megtiltaná, hogy egy külföldi cég 20 százaléknál többet vásároljon bármilyen stratégiai jelentőségű izraeli konszernből.

A Spacecom annyit írt a Haaretznek, hogy a vállalat „célzottan dolgozik a felhatalmazott szervezetekkel, hogy megkapják a törvényi előírásoknak megfelelő engedélyeket”. A Spacecomnak hatalmas, több mint 143 milliárd forintnyi adóssága van, és 2021 első kilenc hónapjában 11 millió dollárt veszített. A cég kasszájában mindössze 96 millió dollár van – ám a 4iG-t ez sem riasztotta el.

A lap szerint a magyar fél belátta, hogy az üzlet véglegesítése veszélybe került, ezért felbérelték Israel Bachar stratégát, hogy a kapcsolatait felhasználva népszerűsítse az üzletet olyan személyek körében, akik befolyásolhatják a döntéshozókat.

A biztonsági tisztviselők évek óta hangsúlyozzák, hogy milyen fontos, hogy a saját műholdját Izrael ellenőrizze., mert az „az ország kommunikációs függetlenségének biztosításához szükséges, külső tényezőktől való függés nélkül.”

Rényi Pál Dániel korábban ebben a cikkben írt a 4iG és a NER közös történetéről, valamint Jászai Gellért felemelkedéséről.

A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. keretein belül önállóan működő FKF Köztisztasági Divízió szakemberei éjféltől folyamatosan ellenőrizték az utak állapotát, és ahol szükséges volt, a munkagépek sózták az utakat. Az éjszakai műszakban kivonult 73 célgépből azonban nyolc meghibásodott, üzemképtelen lett munkavégzés közben - közölte a cég. Jelenleg is 73 téli munkagéppel dolgoznak az utak megtisztításán, síkosságmentesítésén.

Az FKF azt is közölte, hogy a Társaság rendelkezésére álló téli célgépek száma az évek alatt drasztikusan - az elmúlt 10 év során mintegy 20%-kal – csökkent, ugyanakkor a flotta darabszáma, a főváros méreteihez képest, már korábban sem volt elegendő. Az elöregedett géppark miatt ráadásul az üzemképesség is csak 55-70% körüli.

Az FKF egyúttal kéri a lakosságot, hogy a jelentősebb hóesést követő napszakokban, aki teheti, a közösségi közlekedést részesítse előnyben saját gépjármű használata helyett. Emellett arra figyelmeztetik a Budapesten gépjárművel közlekedőket, hogy csak megfelelő műszaki állapotban lévő, az időjárásnak megfelelő, téli gumival felszerelt autóval induljanak útnak. Azt is kérik, hogy fokozottan figyeljenek oda a szabályos parkolásra - különösen a szűkebb útszakaszokon -, ugyanis az úttestre belógó járművek jelentősen nehezítik a munkavégzést.

Thomas Massie kentucky-i republikánus képviselő egész családjával úgy kíván boldog karácsonyt, hogy mindannyian fegyverrel a kezükben pózolnak, köztük félautomata fegyverekkel és géppisztollyal. Utóiratként hozzátette: „Télapó, légyszi hozz lőszert.”

Massie remek érzékkel időzítette a posztot, ugyanis alig néhány napja egy 15 éves diák egy michigani középiskolában lőtte agyon négy társát, hat diákot és egy tanárt pedig megsebesített. A gyanúsított, Ethan Crumbley karácsonyra kapta a fegyvert a szüleitől.

Az üzenet azonban nem mindenkiben keltett jó érzéseket, különösen a szigorúbb fegyvertartást követelők és a korábbi lövöldözések áldozatainak hozzátartozói körében. A 2018-ban történt parklandi lövöldözés egyik áldozatának apja például éppen akkor volt a CNN egyik műsorának vendége, amikor a posztot felkapták Twitteren. A műsorvezető kérdésére Manuel Oliver azt mondta, hogy „ez nagy része a problémának. Nem tudom, hogy ironizálni vagy viccelni próbáltak, de ez a valaha volt legrosszabb ízlésről tanúskodik.” Szerinte ez egy „nagyon szörnyű poszt”, és „olyasvalami, amiből meg kellene tanulnunk, hogy kit választunk meg és kit nem”. (Insider)

Romániában is jelen van a koronavírus új, Afrika déli részén felfedezett omikron elnevezésű változata. A hatóságok szombat esti közlése szerint egy 48 éves brassói nőnél és egy 59 éves kelet-romániai, valsui-i férfinál mutatták ki az omikron jelenletétét. Karanténban vannak és tünetmentesek. A szomszédos országok közül eddig csak Ausztriában találtak omikron-variánssal fertőzött beteget.

Mindketten azzal a katonai repülőgéppel jöttek haza Johannesburgból, amellyel a román hatóságok november 30-án hazahozták a Dél-Afrikában rekedt állampolgáraikat. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter már csütörtökön valószínűsítette, hogy a két személy az omikronnal fertőződött meg, de a vírusvariáns beazonosítására alkalmas szekvenciális elemzések eredményei csak szombatra lettek meg.

Kedden a Dél-Afrikából hazatért román állampolgárok között egy harmadiknak, egy nagybányai sportolónak is pozitív lett a koronavírus-tesztje, az ő estében még várják a szekvenciális elemzés eredményét.

Az egészségügyi hatóságok bejelentése után Nicolae Ciuca román miniszterelnök közölte: munkamegbeszélést hív össze vasárnapra a járványhelyzetet kezelő legfőbb döntéshozókkal, hogy megvitassák, milyen intézkedések szükségesek az omikron variáns megjelenése következtében. (MTI)

Szombaton útblokáddal tiltakozott több ezer ember Szerbiában az ellen, hogy a Rio Tinto brit-ausztrál bányaóriás lítiumbányát nyisson az ország nyugati részén fekvő Loznica közelében. Környezetvédők szerint a bányászat ott természetpusztítással járhat. Vučić kormányát azzal vádolják a kritikusai, hogy illegális földkisajátításoknak ágyaznak meg.

A tüntetők a Belgrádot az agglomerációval összekötő egyik autópályát zárták el, és kormányellenes jelmondatokat kiabáltak, mivel Aleksandar Vučić kabinetje támogatja a bányanyitás tervét. Más városokban is voltak kisebb demonstrációk, Belgrádban és Újvidéken kisebb összetűzés tört ki a bányaterv ellenzői és támogatói között a helyi sajtó jelentése szerint. Még Novak Djokovics teniszező is megosztott egy képet a tüntetésről Instagramján.

Már a múlt héten is voltak hasonló környezetvédelmi tüntetések. Szabácsban álarcos férfiak támadtak az ottani gyűlésre, ami miatt a közösségi médiában azzal vádolták meg a kormányt, hogy huligánokat küld rájuk.

A Rio Tinto 2006-ban fedezte fel a lítiumkészletet Loznica közelében, már megvette a bányalétesítéshez szükséges területet, de még nem kapta meg az engedélyt a fejtéshez. A multinacionális cég szerbiai leányvállalata szerint 2,4 milliárd dollárt (770 milliárd forint) fektetnek a vállalkozásba.

A környezetvédelem egyre nagyobb figyelmet kap Szerbiában és más balkáni államokban, miután a légszennyezés mértéke tavaly közfelháborodást váltott ki több térségbéli nagyvárosban - írták hírügynökségek. Komoly aggályokat vet fel az az elképzelés is, hogy kisebb erőműveket létesítsenek az eddig érintetlen folyók mellett. Környezetvédők szerint ezek a projektek komoly ökológiai károkat okozhatnak, és csak a helyi politikai elit gazdasági érdekeit szolgálják. (MTI, Guardian)

A K-Monitor hozzáférhetővé tette az elfogadott jövő évi költségvetés hivatalos adatait, interaktív adatvizualizáció formájában, sok magyarázattal. A kormány ugyanis nem készít átfogó szemléltető anyagot a lakosság számára arról, hogy mire, miből és mennyit költenek.

A tájékoztatás mellett arra is fel szeretnék hívni a figyelmet, hogy a magyar költségvetés mennyire nem átlátható. Itt lehet böngészni.

Éjszaka Budapesten átlagosan 1-3 cm, tapadós hó esett. Az ország északi részében szintén havazott, az Északi-Középhegységben most is tapasztalható hószitálás.

A vasárnap csapadékos lesz, de a nyugati és déli részeken inkább csak havas esőre, esőre lehet számítani. Estére viszont sok helyütt visszatérhet a havazás. Nappal 0-6 fok közt lesz a legmagasabb hőmérséklet, késő éjszaka -2 és 5 fok közt alakul. (MET)

Lavina temetett be több sízőt szombaton az ausztriai Salzburg tartomány tamswegi járásában. Hárman életüket vesztették, ketten megsérültek - közölte az osztrák vöröskereszt, valamint a hegyimentők szervezete.

A nyolcfős csoport letért a kijelölt pályáról, és 4-5 méter mélyen maga alá temette őket a lavina. A mentők kettejüknek már csak a testét tudták kiásni a hó alól, egy harmadik sportoló pedig azt követően halt meg, hogy helikopterrel elszállították a klagenfurti kórházba.

Az utóbbi időben a lavinák átlagosan húsz ember halálát okozták évente Ausztriában. A koronavírus-járvány kezdete óta kevesebben vesztették így életüket, mert kevesebben is síztek, részben a pályák bezárása miatt. (MTI)

• Még mindig nagyon erős előítéletek és tévhitek élnek a köztudatban a HIV-ről és az AIDS-ről, miközben valós ismeretekkel kevesen rendelkeznek. Ez világszerte így van.
  
• Segítene, ha többen felvállalnák a diagnózisukat, viszont sok HIV-pozitív ember pont a diszkriminációtól és pletykáktól való félelmében nem teszi. Vidéken még rosszabb a helyzet.
  
• A koronavírus-járvány hatása egyértelműen megmutatkozott az elvégzett szűrések alacsony számában, pedig a HIV és az AIDS más-más stádiumban okozhat a covidéhoz hasonló tüneteket, ezért nem szabadna megfeledkezni róla.
  
• Hazánkban az ellátást 90 százalékban a Szent László kórház HIV-centrumában végzik, amin muszáj lenne változtatni.
  

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt december 1-jén, az AIDS elleni küzdelem világnapján szervezett konferenciát a hazai HIV/AIDS ellátás és prevenció területén dolgozó szakemberekkel és aktivistákkal, akik közül többen maguk is HIV-pozitívak. Az első kerekasztalbeszélgetés a vírus és a betegség egészségügyi oldalára koncentrált. Az eleje egy kifejezett gyorstalpaló volt a vírus működéséről, arról, hogy hogyan lesz belőle AIDS (hiszen nem mindig lesz), a lappangási időről, a tünetekről, vagy arról, hogy mennyi idő múltán lehet biztonsággal kimutatni a jelenlétét a szervezetben.

Ami a járványhelyzetben is fontos lehet, az az, hogy a HIV a konkrét megfertőződés után kb. 2-3 héttel egy általános vírusfertőzéshez hasonlóan jelentkezik: influenzás tünetekkel, lázzal, ízületek gyengeségével, köhögéssel járhat.

A koronavírus-járvány idején viszont az orvosok láz vagy légúti panasz esetén elsősorban a covidra gondolnak, és nem biztos, hogy eszükbe jut, hogy HIV-tesztre küldjék a pácienst, mondta el Dr. Riczu Alexandra infektológus, aki a Szent László kórház HIV-részlegén dolgozik.

Az, hogy a fókusz ennyire a koronavíruson van, abból a szempontból sem szerencsés, hogy a lappangási idő letelte után, amikor már kialakult az AIDS és legyengült az immunrendszer, az atípusos tüdőgyulladás is jellemző, amit most szintén covidnak vélhetnek. Az egészségügy extrém leterheltsége tehát mindenképpen a diagnosztika mélységének rovására megy. Ugyanakkor Riczu hangsúlyozta, hogy a gondozott HIV-fertőzöttekre nem jelent az átlagosnál nagyobb veszélyt a koronavírus. A kezeletlen vagy késői AIDS-stádiumban lévő betegeknél viszont - ahogy más krónikus betegségek esetén is - rosszabb lehet a covid kimenetele.

Kevés szűrés, sokszor későn

A koronavírus azonban máshogy is éreztette a hatását. Dr. Barcsay Erzsébet, az Nemzeti Népegészségügyi Központ Virológiai Laboratóriumának osztályvezetője elmondta, hogy 2016 óta az NNK-nál évente 230-240 új HIV-fertőzöttet azonosítottak. 2020-ban már csak 201 új fertőzött volt, idén pedig valószínűleg a kétszázat sem érik el. Ez a csökkenés viszont egyértelműen azért következett be, mert a járványhelyzet miatt országszerte szűkültek a szűrővizsgálatok lehetőségei, és ez a szűrések számán is látszik. Azt mondta,

öt-hat éve még évi 24-25 ezer HIV-szűrővizsgálat zajlott, a covid előtti egy-két évben már csak 15-20 ezer, tavaly körülbelül tízezer, és idén sem számítanak ennél többre az eddigi adatok alapján.

Az NNK-nál szűrővizsgálatot is végeznek, illetve a máshonnan kapott mintákat csak ők verifikálhatják. Náluk kapacitáshiány miatt már csak két napon van lehetőség anonim szűrésre a korábbi négy helyett, de Barcsay szerint azokon a napokon is kevesebben mennek. Ezenkívül a beküldő intézetekből is kevesebb mintát kapnak, így téves lenne a csökkenő számokból arra következtetni, hogy a fertőzött is biztosan kevesebb. Azzal kapcsolatban viszont megnyugtatott mindenkit, hogy bár a HIV és a SARS-CoV-2 is RNS-vírus, a koronavírus és a korábbi covid-fertőzés vagy a vakcina által termelődött ellenanyagok senkinél nem zavarnának be a HIV-szűrés eredményébe.

Sajnos egyébként Magyarországon elég magas azoknak az aránya, akiket már az AIDS-es stádiumban diagnosztizálnak, és gyakran így is csak más betegségek kapcsán derül fény az állapotukra. Ez azért is nagyon szomorú, mert a HIV-diagnózis ma már egyáltalán nem kellene, hogy halálos ítéletet jelentsen, annyit fejlődött a kezelése a vírus 1981-es azonosítása óta. Riczu Alexandra a HIV kezelését orvostörténeti sikersztoriként jellemezte, hiszen jelentős gyógyszerarzenál áll rendelkezésre ahhoz, hogy a vírusszámot alacsonyan tartsák a fertőzéssel élők szervezetében. Így az időben felismert fertőzés nem is jut el az AIDS stádiumig, teljes értékű életet lehet élni vele. A mai gyógyszerekkel már egyénre szabható a kezelés, csak 1-2 tablettát kell bevenni naponta, és elég kevés a melléhatásuk.

Azt pedig már a WHO is kimondta, hogy ha a vírusszám a méréshatár alatt van, akkor gyakorlatilag nem fertőznek tovább a páciensek. Ennek pedig társadalmilag nagyon nagy hatása van az érintettekre.

Ráadásul az előrehaladott gyógyszerfejlesztések a közeljövőben akár azt is lehetővé tehetik, hogy depókészítményekkel, melyek folyamatosan adagolják a hatóanyagot, csak havi 1-2 injekcióra vagy tablettára legyen szükség.

A kezelt nők szülhetnek is

Bár Magyarországon jóval több a férfi fertőzött, a világátlagban nem ez a helyzet. Nők esetében felmerül a kérdés, hogy az anya átadhatja-e a gyermekének a fertőzést. Ha az anya nem diagnosztizált és/vagy nem kap kezelést a vírusra, akkor a szülés és a szoptatás során nagy eséllyel átadhatja a vírust a csecsemőnek, de akár még a terhessége alatt is.

Ha viszont megfelelő terápiában részesül a kismama, akkor hüvelyi úton is biztonságosan lehet szülni. A szoptatás kérdésében még nincs egyértelműen elfogadott, tudományosan bizonyított álláspont, mondta az infektológus.

A fertőzést továbbra is óvszerrel lehet a legnagyobb biztonsággal elkerülni, és ez a legkönnyebben hozzáférhető is. Létezik ugyan a PrEP nevű gyógyszer, amely képes megakadályozni a megfertőződést, ez azonban hazánkban nem támogatott és nehezen elérhető. Ezt külföldön főként rizikócsoportba tartozó embereknek írják fel. HIV elleni vakcinát eddig még nem sikerült kifejleszteni, bár Riczu Alexandra reméli, hogy a covid miatt egyre jobban finanszírozott RNS-kutatások erre a területre is kihatnak majd.

Az olyan csodával határos gyógyulásokra, mint hogy valakinek eltűnt a véréből a vírus, a doktornő azt mondta, hogy ebben nem érdemes reménykedni:

a fertőzötteknek csupán 1 százaléka az, akinek a szervezete valamilyen okból kifolyólag képes magától kordában tartani a vírus szaporodását. Szepesi Anikó, a Drog Stop Budapest Egyesület elnöke arról beszélt, hogy rendkívül fontos lenne felső tagozatban, minél fiatalabb korban, minél érthetőbben beszélni a fiataloknak a Hepatitisről, a HIV-ről és más nemi úton terjedő betegségekről. Szerinte a szexuális tudatosság helyett úgy általában egészségtudatosságra kellene buzdítani őket, és elmondani azt, hogy akár injekciózott teljesítményfokozókkal, doppingszerekkel is megkaphatják a HIV-et. Nagyon nagy problémának tartja, hogy a fertőzöttek és a betegek egy része láthatatlan az ellátórendszernek, és ha ki is szűrik, nem kapnak érdemi támogatást. Pedig a frissen diagnosztizáltakat nagyon fontos lenne eligazítani abban, hogy mihez is kezdjenek az életük más színterein, milyen jogaik vannak, és így tovább.

Kitartó előítéletek

A második kerekasztalbeszélgetés sokkal inkább a HIV és az AIDS társadalmi, szociális, pszichés vonatkozásairól szólt. Ami a stigmatizációt illeti, az összes megszólaló elmondta, hogy máig nagyon sok tévhit él a hétköznapi emberekben a HIV/AIDS-ről, ezenfelül viszont szinte semmit sem tudnak róla, ami csak ráerősít a félelmekre. Ráadásul sokszor maguk az egészségügyi dolgozók sem rendelkeznek naprakész információkkal a témában, ami diszkriminációhoz vezet.

Sajnos az előítéletek nemcsak Magyarországon nem enyhültek számottevően, de néhány nyugati országon kívül máshol sem a világon. Dr. Bereczky Tamás szociálpszichológus és aktivista szerint a megbélyegzés ellen az hatna leginkább, ami nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban már bevált, vagyis nemcsak törvényeket hoznak a HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek diszkriminációja ellen, hanem azokat be is tartatják. Ezt szerinte nem lehet a civil társadalomra tolni.

L. Márta, a Retropajzs Egyesület aktivistája - egyébként nyugdíjas pedagógus, aki több mint 20 éve kapta el a vírust, és régóta tart iskolákban prevenciós előadásokat - arról beszélt, hogy a stigmák ellehetetlenítik és titkolózásra kényszerítik a HIV-vel élőket. Az pedig, hogy a vírust még ma is nagyon sokan a melegek betegségének tartják, dupla bélyeget jelent. Tapasztalatai szerint a diagnózis mindig valamiféle negatív véleménnyel jár együtt az illető életvitelével kapcsolatban: szabados, kurva, olyan életet élt, ergo tehet róla, megérdemelte. A „bűnös - áldozat” felosztást is károsnak tartja, ő maga például mindig visszautasította, ha áldozatnak nevezték.

Egyébként a bűnös bélyeget nagyban befolyásolja a társadalmi státusz: a szegény, jogfosztott, eszköztelen, marginalizált helyzetben lévő emberekre sokkal hamarabb sütik rá. Szabó M. Bence, aki a Háttér Társaság Pozitív Szemmel nevű HIV/AIDS programjának vezetője megjegyezte, hogy Magyarországon ilyenek például a transznemű emberek, akik minden szempontból a társadalom aljára sorolnak, és ebből fakadóan többszörösen ki is vannak téve a fertőzésveszélynek.

Tabu tabu hátán

Bereczky szerint nagy kihívás, hogy a moralizálást és a politizálást leválasszuk erről az alapvetően közegészségügyi kérdésről. Elmondta, hogy a HIV/AIDS esetén orvosbiológiai és társadalmi tényezők együttállása miatt alakultak ki a stigmák. Egyrészt mindenről, aminek nemhogy a szexhez, de a szaporítószerveinkhez köze van, az „problémás” téma. Majd erre rakodik a fertőző betegségekhez alapvetően kapcsolódó stigma (lásd a covid-fertőzésük miatt a lakóhelyükről elüldözött embereket). Harmadrészt pedig a HIV/AIDS gyakran olyan tabusított dolgokhoz kötődik, amelyekről általában nem szívesen beszélgetünk: szegénység, aluliskolázottság, szexmunka vagy épp a szerhasználat. (Utóbbi Kelet-Európában, Oroszországban és a balti államokban kiemelkedő mértékben összekapcsolódik a HIV-vel.) Ezek az előítéletek aztán egymást is felerősítik, sokszor a közösségen belül is kirekesztik a HIV-vel élőket.

Szabó M. Bence megemlített egy furcsa kettősséget: a korábban már tárgyalt halálos ítélet felfogás mellett megjelent egy elég felelőtlen felfogás is - különösen a jól informált 18-25 évesek körében -, ami bagatellizálja a fertőzést.

Ők annyival elintézik a dolgot, hogy „minek védekezni, majd beveszem rá a gyógyszert.”Koma Sándor aktivista elmesélte, hogy vidéken, ahol ő is él, sokszorosan nehezített a (potenciális) fertőzöttek helyzete. Általában csak a megyeszékhelyeken van szűrőhely, oda eljutni már önmagában okozhat nehézséget, és a kisebb közösségek miatt sokkal hamarabb ki is derülhet valakiről, hol járt. Ezért vannak, akik el sem végeztetik a vizsgálatot, vagy ha igen, inkább Budapestre utaznak miatta, később pedig kezelésre és recept miatt is. Így a vidéki centrumok kis betegszámmal működnek, pedig fontos lenne a decentralizáció. Ha pedig megvan a diagnózis, nemcsak elegendő információt nem kapnak, hanem pszichológiai ellátás sincs, pedig sokan nagyon megijednek és szükségük lenne rá. Bereczky szerint fontos lenne figyelembe venni a prevenció és az ellátás terén is, hogy a szóban forgó ember milyen idős, mennyire tájékozott, rizikócsoporthoz tartozik-e vagy sem.

Nemcsak a pszichológiai támogatás hiányzik azonban, az egész téma központilag agyon van hallgatva. Nincs célzott prevenció és szűrési program sem a rizikócsoportoknak, sem az LMBTQ közösség tagjainak, kifejezetten heteroszexuálisokat megcélzó szűrés pedig végképp nincs. Pedig, mint a kerekasztal résztvevői mondták, a HIV nem diszkriminál, ideje lenne leszámolni azzal az elképzeléssel, hogy ez a vírus a meleg férfiakra veszélyes vagy hogy „ez velem nem történhet meg”. Erre Szabó M. Bence hozott egy lesújtó példát: tavaly a HIV-segélyszolgálatukat felhívó összes nő már AIDS-stádiumban volt, amikor tudomást szerzett a betegségéről.

Felvállalni, nem vállalni

A diszkrimináció egyik fő színtere az egészségügy.

Bár jogszabályilag Magyarországon is kötelező lenne ellátni a HIV-vel élőket bármilyen orvosnak, mégis nagyon sokszor a háziorvos is apró-cseprő ügyekkel inkább a HIV-centrumba küldi őket. Ez csak tovább terheli az ellátást, hiszen 90 százalékukat a Szent László kórházban látják el, összesen hat orvos. A stabil állapotú pácienseknek valójában fölösleges ezért oda irányítani, ráadásul ezzel a súlyos állapotúak ellátását is terhelik. Eközben például Németországban a kezeléshez szükséges receptet már évek óta a háziorvos írja fel a pácienseknek.

Bár vannak jó példák, azért a jelenlévők mindegyike sokkal több negatív esetről hallott, különösen az invazív beavatkozásokat végző orvosok részéről. Gyakran előfordul, hogy a HIV-vel élőket utolsóként műtik aznap, de ez a jobbik eset, mert az sem ritka, hogyha a stáb valamelyik tagja nem vállalja a műtétet, el is marad. Ugyanígy gyakran előfordul az is, például balesetek esetén, hogy a pácienst nem műtik, hanem inkább combig gipszbe teszik. Ezeket viszont sajnos nagyon nehéz tetten érni. Bereczky Tamás szerint nem lehet elégszer elmondani, hogy ezek mind jogellenesek, és fontos ellene fellépni. Koma Sándor például nyert már pert a TASZ segítségével amiatt, mert egy intézményben jogellenesen ráírták az adatlapjára, hogy HIV-pozitív, pedig ez szenzitív információ.

A másik terület, ahol diszkriminációra számíthatnak a HIV-vel élők, az a munkahely.

Szabó M. Bence tapasztalatai alapján elsősorban a vendéglátás és az egészségügy, ahol félnek tőlük. Ezért nagyon gyakori, hogy az érintettek nem mondják el a diagnózisukat, mert félnek a pletykáktól és attól, hogy kirúgják őket. Bereczky ugyanakkor felvetette, hogy miért is lenne kötelező ezt elmondani a munkáltatónak, különösen, ha kezelik az illetőt - egyedül a krónikus betegségre rákérdező üzemorvosnak kell, aki pedig nem adhatná tovább a munkáltatónak.

A felvállalni/nem vállalni kérdés egyébként több ponton is előjött a beszélgetés során, de ez egy 22-es csapdája. Hiszen ha többen felvállalnák, ha többen találkoznának HIV-vel élőkkel, akkor nagyobb eséllyel oldódnának a stigmák. Közben viszont, különösen vidéken, épp a stigmától, a kirekesztéstől való félelem miatt nem vállalják fel, hogy HIV-pozitívak.

Pedig a stigmáknak mentálisan is mérhető a romboló hatása: kevesebben teszteltetnek, és az önképükre is negatívan hat.

Ha nincs elég információjuk, az is előfordul, hogy abbahagyják, sőt el sem kezdik a gyógyszeres kezelést, mert annyira beléjük ivódott, hogy ez halálos.

Szabó M. Bence is megerősítette, hogy a hozzájuk beérkező hívások fele a lelki egészséggel (szorongás, depresszió) volt kapcsolatos, és ezek kezeletlen formában további problémákhoz, pl. szerhasználathoz is vezethetnek.

L. Márta szerint már hetedik osztálytól kellene prevenciós előadásokat tartani a kamaszoknak - csakhogy míg őt heteró nőként beengedik az iskolákba, addig az új gyermekvédelmi törvény miatt a Háttér Társaságot már nem.

A közelmúltból nem rémlik olyan film, ami megosztóbb lenne A Gucci-háznál. Az egyik oldal lelkesen rajongja, különösen Lady Gaga alakítását és az elképesztő látványvilágot, a másik pedig gyűlöli. Utóbbiak jó része azt kritizálja, hogy sok minden nem úgy történt és egy csomó ember nem olyan volt, mint ahogyan Ridley Scott bemutatja őket. A Gucci család örökösei perrel fenyegetőznek, a filmben is megjelenített Tom Ford pedig azzal kezdte a véleménycikkét, hogy „nemrég túléltem a film 2 óra 37 perces vetítését”.

A kritikák egy részének helyt kell adnom, például az „igaz történet alapján” kifejezésből ez esetben az „alapján” a leghangsúlyosabb. Azt is elhiszem, hogy ha valaki olvasta a családról szóló könyvek bármelyikét, akkor hiányérzete marad. Mégis a kisebbségi véleményt képviselem, mert őszintén jól szórakoztam A Gucci-házon. Nem filmtörténeti mérföldkő, de még a hossza ellenére is képes lennék újra megnézni.

A film végig a szatíra határán egyensúlyoz. Az a gyanúm, hogy nem volt szándékos, mert Ridley Scott életművéből ez nem következik egyértelműen - de a végeredmény szempontjából mindegy. Az egyébként meglehetősen komor sztorit, amiben árulástól megcsaláson át gyilkosságig van minden, Scott képes volt annyi könnyedséggel és humorral ellensúlyozni, hogy nem úgy jön ki róla a néző, mintha fejbeverték volna. Persze azon lehet vitatkozni, hogy ez a még élő figurák szempontjából etikus-e, de a showbusinessben azért ennél csúnyább dolgok is történtek már.

A sztori nagyjából 25 év eseményeit mutatja be, onnantól kezdve, hogy a valószínűleg maffiával is kapcsolatban álló fuvarozási vállalkozó lánya, Patrizia Reggiani (Lady Gaga) megismerkedik a felső tízezerhez tartozó Maurizio Guccival (Adam Driver), a divatház egyik örökösével. És ott van vége, amikor Patriziát elítélik 1995-ben, mert három évvel korábban bérgyilkosokkal lelövette az - addigra már - exférjét.

Közben persze a divatházban is megy a harc és a helyezkedés a pozíciókért a generációk között. Ez megmagyarázza, miért ilyen hosszú a film, viszont néhány teljesen fölösleges jelenetet kivághattak volna, ha cserébe néhány másik dolgot jobban kibontanak. Az például egyszerűen nem derül ki, hogy Maurizio miért vált egyik pillanatról a másikra teljesen elutasítóvá a feleségével.

De ha már a karaktereknél tartunk, beszéljünk végre a színészekről. Az előzetes alapján eléggé féltem attól, hogy a rendező által mindenkitől megkövetelt olaszos akcentus miatt nem válik-e az egész trashparádévá, de szerencsére a filmben nem beszélnek minden jelenetben úgy. Van, amikor erősebb, például az érzelmileg túlfűtött jelenetekben, de máskor alig érezhető.

Kétségkívül Lady Gagának jutott a legnagyobb falat és a legkomplexebb szerep, és tisztességgel meg is ugorja, szóval a method acting bejött neki. Ahelyett, hogy egyszerűen ördögi és számító aranyásóként ábrázolná Patrizia Reggianit, a rafináltsága mellett megmutatja a szerelmes, kétségbeesett, hiszékeny vagy épp becsavarodó arcát is. Az egyik legerősebb jelenet például, amikor St. Moritzban próbál csevegni a férje gazdag barátaival, és teljesen kiütközik a hátterükből adódó különbség: ami neki nagy szám, az nekik megszokás. Ott rendesen megsajnáltam. Közben azért neki is írtak vicces és pikírt jeleneteket, például amikor Paolót (Jared Leto), Maurizio unokatestvérét igyekszik behálózni, vagy a kávéscsészés jelenet a hüttében, ahol a férje szeretőjét alázza burkoltan.

És van olyan is, ahol önmaga paródiájába fordul: amikor a jósnője, Giuseppina kíséretében (Salma Hayek) találkoznak a bérgyilkosokkal egy útszéli kocsmában, az minden elemében olyan, mint egy Saturday Night Live sketch. Az a megoldás egyébként szintén tetszett, ahogyan kifakulnak Patrizia színei a végére, a rúzsától a ruhákig.

Nagyon csodálkoznék, ha Lady Gagát nem szórnák meg jó pár díjjal a következő hónapok filmes gáláin.Adam Drivernek viszont nem ez élete alakítása, szegény Maurizio viszonylag egysíkú maradt. A film első felében kicsit esetlen figura, akiből a felesége próbál többet kihozni, mint amit elhisz magáról. Aztán meg annyira kinyílik a csipája, hogy senki más tanácsait nem fogadja el. Egyébként a Slate által megkérdezett dialektus coach szerint, aki mindenkit végigelemzett, Driver nem nagyon tudta felvenni az olasz akcentust.

A legszórakoztatóbb az Al Pacino által alakított nagybácsi, Aldo Gucci, és a fia, Paolo, a közös jeleneteikben és külön is. Pacinónál az tetszett, hogy egy jókedélyű karakter, végre nem egy sokadik mogorva maffiózó, amilyeneket az utóbbi x évben mindig rábíznak. Jared Leto pedig lubickol az elszállt, meg nem értett, wannabe divattervező szerepében. Szerencsére nemcsak komikus figurák, mert az önmagában kevés lenne, hanem vicces párbeszédeket is írtak nekik.

A Ridley Scottra jellemző grandiozitás ebből a filmből sem hiányzik, még ha nem is építtetett fel egy ókori arénát vagy egy komplett képzeletbeli világot.

De a látvány, a díszletek, a jelmezek most is nagyon impozánsak, a képernyőről szinte lefolyik a sok márvány, arany és szőrme. A korhűség is tetszett, ahogy érzékeljük, hogyan alakult a divat három évtized alatt, na és az öltönyök is iszonyúan jók. (Janty Yates jelmeztervezővel itt egy hosszabb interjú többek között arról, hogyan szedték össze a ruhákat, ha valakit érdekel az ilyesmi.) És persze eközben mindenki rengeteget dohányzik. Ami minimálisan elvett a divat vonatkozású részek élvezetéből, az a szürkés színkorrekció volt. Ez alapvetően ízlés dolga, de szerintem a ‘70-es, ‘80-as évek jeleneteinek jót tett volna, ha a színek legalább megközelítően annyira élénkek, mint valójában voltak.

A divatvilágból megjelenő fontosabb mellékszereplőket nagyjából eltalálták, például a fényképezőgéppel ugrándozó Richard Avedon sztárfotóst vagy épp Gianni Versacét. Egyedül Anna Wintour sikerült kirívóan bénán, ő tényleg egy karikatúra lett. Viszont mindenképp meg kell említeni a Domenico De Sole játszó Jack Hustont, őt inkább sorozatokból lehet ismerni, de itt is nagyon jó a fenyegetően csendes és hűséges, majd agyafúrt aknamunkát végző ügyvéd szerepében.

(A Gucci-ház, R: Ridley Scott, 157 perc. Forgalmazó: Forum Hungary)

A kormány vizsgálja, hogy a védettségi igazolványok lejárjanak-e a második oltást követő 6-7 hónappal, de döntés egyelőre nem született erről - mondta Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke az Országgyűlés gazdasági bizottságában hétfőn, ahol a harmadik oltás felvételének fontosságát is hangsúlyozta, illetve azt is bejelentette, hogy több oltási akcióhetet is szerveznek a közeljövőben. (Múlt héten hat nap alatt 91 ezren kérték az első oltást.)

A miniszter azt mondta, most az a legfontosabb, hogy minél többen felvegyék a harmadik oltást, a koronavírus-járvány ötödik hullámát ugyanis csak akkor lehet megelőzni vagy ellaposítani. Ennek érdekében a kormány decemberben és várhatóan januárban is újabb oltási akcióheteket, illetve „névre szóló” kampányokat szervez az egészségügyi hatóságokkal együttműködve.

Arról is beszélt, hogy a megerősítő oltás beadása azért nagyon fontos, mert Magyarországon az oltások többségét június végéig adták be, a vakcina védőereje pedig 4-6 hónap után jelentősen csökken. (MTI)

Szurovecz Illés cikke az oltási akcióhét témájában: Miért nem lehetett minden hét oltási hét?