Kiss Imola

A BKV naponta több olyan műszaki hibás buszt küld ki a forgalomba, amely csak akkor üzemel, ha a motor túlmelegedése ellen a kánikulában is bekapcsolják a fűtést - közölte Naszályi Gábor, a BKV-nál működő Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke.

„Vagy a klíma megy, vagy a busz – szokták mondani egymás között a sofőrök, ami azt jelenti, hogy ha a klímát járatják, akkor túlmelegszik a motor, és leáll. Ezért inkább fűtenek, hogy elvezessék a hőt – és a buszt. Az ilyen járműveken pokoli a hőség” – mondja Naszályi.

Az EKSZ szerint nem csak a járművek klímaberendezései vannak gyalázatos állapotban. Forgalomban vannak még klíma nélküli járművek is, melyeken egyenesen kritikus a helyzet, ugyanis a sofőrfülkék pokoli módon felforrósodnak. Ráadásul a feszített menetrend miatt a sofőröknek gyakran nemhogy felfrissülni, de mosdóba menni is alig van idejük.

Ha egy sofőr már nem bírja a meleget, kérhet rendkívüli pihenőt, de csak tíz tartalékos kolléga jut ezer buszsofőrre. Emellett a BKV más területén lévő gondokat is említenek a szakszervezetek: jó néhány szerelőműhelyben nincs klíma, ezért ott is irtózatos a meleg.

A szakszervezetek már csak azért is sürgetik a BKV vezérigazgatóját, Bolla Tibort, hogy gyorsítsák fel a korábban már megkezdett munkakörülmény-javítási folyamatot, mert a klímaváltozás miatt az ideihez hasonló forró nyarak állandósulni fognak.

Kezdődik Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár korrupciós pere. A vád szerint törvénymódosítást ajánlott fel pártja egyik adományozójának, annak érdekében, hogy az illető magánkórháza állami finanszírozást kapjon. Akár ötéves börtönbüntetést is kaphat, ha elítélik.

Ez a tárgyalás érintőlegesen kapcsolódik az Ibizagete-ként elhíresült botrányhoz is, amikor egy Ibizán készült, titokban felvett videón Strache többek között arról beszélt, hogy pártja, az FPÖ illegális adományokat kapott. A videó nyilvánosságra kerülése után Strache lemondott, az osztrák kormány válságba került. A korrupcióellenes ügyészség is vizsgálódni kezdett, Strache mellett több más politikus telefonját is lefoglalták, és a nyomozás során tárták fel a most bíróság elé kerülő ügyet is. (BBC)

„Átütő sikernek” nevezték a kutatók a négynapos munkahetet Izlandon, ennek eredményeképp sok munkavállaló 40 helyett már csak 35 vagy 36 órában dolgozik egy héten - írja a BBC.

A kísérleteket Reykjavík városi tanácsa és a kormány folytatta 2015 és 2019 között, és 2500 közalkalmazott vett benne részt, akik ugyanannyi fizetést kaptak kevesebb munkáért. Ez volt eddig a legátfogóbb, rövidebb munkahétre vonatkozó kísérlet a világon. Az eredményeket az Autonomy nevű brit agytröszt és az izlandi Társaság a fenntartható demokráciáért (ASDA) mostanra értékelte ki: eszerint a produktivitás megmaradt, sőt akár nőtt is.

Emellett a dolgozók kevésbé érezték leterhelve magukat, kevésbé érezték a kiégés veszélyét, és arról számoltak be, hogy javult az egészségi állapotuk és a munka-magánélet egyensúlya az életükben.A tapasztalatok hatására számos szakszervezet újratárgyalta a munkaidőt, így Izland munkaerejének 86 százaléka már kevesebbet dolgozik ugyanannyi fizetésért, és a maradék 14 százalék is hamarosan csatlakozik.

„A kísérlet rámutatott, hogy az állami szektor megérett arra, hogy a rövidebb munkahét úttörőjévé váljon - és ebből más kormányok is levonhatják a tanulságot” - mondta Will Stronge, az Autonomy kutatási igazgatója.

Spanyolországban ősszel kezdenek el kísérletezni a négynapos munkahéttel, Új-Zélandon pedig a miniszterelnök biztatására már több multinacionális vállalat be is vezette.

A depresszióval küzdő emberek felét Magyarországon nem is diagnosztizálják - többek közt ez derült ki a Magyar Pszichiátriai Társaság legfrissebb tanulmányából. Ennek az egyik legfőbb oka, hogy sokan nem mernek segítséget kérni, részben a pszichiátriai zavarokhoz tapadó stigma miatt.

A depressziót az emberek 15 százaléka tapasztalja meg az élete során, és ez a mentális zavar évente 362 milliárd forintnyi terhet jelent a magyar gazdaságnak. Ebből csupán 28 milliárd forint a direkt költség (gyógyszerek, terápia), a többi indirekt kiadás, például a kiesett napokért járó táppénz. Az MPT közgazdászok közreműködésével írt tanulmánya szerint egy depressziós páciens átlagosan 41,6 napra esik ki a munkából egy évben. Dr. Balázs Judit pszichiáter elmondta az RTL Híradójának, hogy ennek nem kell szükségszerűen így történnie, hiszen ha megkapja egy depressziós beteg a megfelelő kezelést, akkor el tudja látni a munkáját.

A Magyar Pszichiátriai Társaság arra szeretné felhívni figyelmet, hogy az egyén és a társadalom érdeke is, hogy a depresszióval küzdőket időben diagnosztizálják és kezeljék. Ezért egy javaslatcsomagot is készítettek, ennek részeként egy új ellátási forma, a sürgősségi pszichiátriai részlegek kialakítását sürgetik. Emellett viszont a megelőző kampányokat is nagyon fontosnak tartanák.

Vasárnap reggel elővigyázatosságból inkább kórházba vonult Xavier Bettel, Luxemburg miniszterelnöke. Hivatala egy hete közölte, hogy Bettelnek pozitív lett a koronavírus-tesztje, miután részt vett az EU-csúcson. Akkor azt mondták, hogy enyhe tünetei vannak lázzal és fejfájással, és hogy karanténba vonul tíz napra.

Luxemburgban az elmúlt napokban nagyon megugrott a fertőzöttek száma: szombaton 136 új esetet regisztráltak, utoljára májusban volt ilyen magas ez a szám. Ha az orvosok másképp nem rendelkeznek, a miniszterelnök 24 órát tölt a kórházban megfigyelés alatt, illetve további teszteket és vizsgálatokat végeznek el rajta. Bettel egyébként május 6-án kapta meg az AstraZeneca-vakcina első dózisát.

Ő egyike volt azoknak, akik az EU-csúcson kritizálták a magyar kormány homofób törvényét. Bettel szenvedélyes beszédet intézett Orbánhoz, azt mondta: „Nem meleggé váltam. Az vagyok, ez nem döntés kérdése. (...) Az anyám utálja, hogy meleg vagyok, ezzel élek együtt. Önök pedig ezt törvénybe teszik. Tisztelem önt, de ez egy vörös vonal. Ez alapvető jogokról szól, a jogról, hogy lehetünk mások”. (Guardian)

A francia divatház a koronavírus-járvány kitörése óta már harmadszor, tavaly május és november után július 1-től is emelt néhány ikonikus táskájának az árán, akár 10-15 százalékkal, az árkiigazítás részeként. Így például a Classic Maxi Flap Bag nevű modell már 15 százalékkal többe, alsó hangon 5900 euróba kerül.

Az áremelés hírére hét elején a szöuli Chanel-butik előtt a szokásoshoz képest kétszer olyan hosszú sor alakult ki, hogy olcsóbban hozzájussanak a táskákhoz.

A luxustermékek árai évtizedek óta az infláció kétszeresét meghaladó mértékben emelkedtek, és a divatházak általában egyszer, maximum kétszer emelnek árat egy évben a nyersanyagok árának emelkedése és a munkaerőpiaci viszonyok miatt. Az áremeléstől a luxuspiac szereplői azt is várják, hogy így pótolhatják a lezárások és az utazási korlátozások miatt kiesett bevételeiknek legalább egy részét. (Business of Fashion)

„A szabály az szabály, és mindenki tudja, hogy mik a szabályok, amikor belevág a versenybe. Az más kérdés, hogy továbbra is így kell-e maradniuk, de a szabály az szabály” - így reagált Joe Biden arra, hogy egy hónapra felfüggesztették Sha'Carri Richardson futót, miután marihuána nyomát mutatták ki a szervezetében. Richardson rekodridővel nyerte meg a női 100 méteres síkfutás amerikai válogatóját, és az amerikai atlétikai csapat egyik legnagyobb sztárja lehetne az idei tokiói olimpián.

A marihuána rekreációs használata ugyan engedélyezett a verseny helyszínét adó államban, az amerikai doppingügynökség (USADA) viszont tiltja és teljesítményfokozóként tartja számon. Richardson helyzetét bonyolítja, hogy ugyan az eltiltása két nappal az olimpia kezdete előtt lejár, de a selejtezőeredményét a marihuána miatt már törölték, és más országokhoz képest az Egyesült Államokban nem sok mozgástér van arra, hogy valaki a selejtezőeredményektől függetlenül indulhasson az olimpián. A szabályok szerint ugyanis az olimpia előtti selejtezőn első három helyet megszerző versenyzők utazhatnak.

Az amerikai elnök azután szólalt meg, hogy a futó eltiltása pártállástól függetlenül nagy felháborodást váltott ki az emberekben, Alexandria Ocasio-Cortez például ugyanúgy követelte, hogy függesszék fel a büntetést, mint Donald Trump Jr. Biden azért azt is elmondta, hogy büszke arra, hogy Richardson hogyan reagált a döntésre. A futó ugyanis azt nyilatkozta, hogy vállalja a felelősséget a tettéért, valamint, hogy sosem használt más doppingszert, és elnézést kért a szurkolóitól.

A 4x100 méteres váltóban még lehet, hogy indulhat, erről Richardson azt mondta, ha megengedik neki, hogy versenyezzen, akkor nagyon hálás lesz érte. (Guardian)

Az oaklandi állatkertben néhány állatfajt beoltanak koronavírus ellen, egy országos törekvés részeként igyekeznek megvédeni az állományt a vírustól. A Ginger és Molly nevű tigrisek kapták meg először a vakcina első dózisát, rajtuk kívül grizzly medvéket, fekete medvéket, pumákat és vadászgörényeket oltottak be.

Dr. Alex Herman, az állatkert állatgyógyászati szolgálatának elnökhelyettese elmondta, hogy azért ezeket a fajokat választották ki, mert az eddigi megfigyelések szerint különösen sérülékenyek a COVID-19 fertőzéssel szemben. Ezután a csimpánzok, hiénák, még több medve és nagymacska, repülőkutyák, illetve disznók következnek.

Az állatok a kedvenc csemegéjüket kapták oltás közben vagy után: a tigrisek például kecsketejet, a medvék tejszínhabot.

A vakcinát a Zoetis nevű állatgyógyszer-gyártó vállalat fejlesztette ki, kísérleti használatra engedélyezte az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium. A gyógyszergyártó több mint 11 ezer vakcinát adományoz közel 70 állatkertnek, valamint rezervátumoknak, menhelyeknek, tudományos intézményeknek és állami szerveknek. (San Francisco Chronicle)

Július 3-án 17 óra körül, egyelőre tisztázatlan körülmények között lezuhant egy vitorlázó repülőgép Apostag közelében - írja a Hírös.hu. A lap információi szerint a pilóta a Dunaújváros melletti, baracs-kisapostagi sportrepülőtérről szállt fel, és részt vett a 66. Magyar Nemzeti Vitorlázórepülő Bajnokságon.

Apostag fölött azonban veszített a magasságból, így leszállóhelyet keresett. A település mellett éppen egy gabonatáblát arattak, amely alkalmas volt a leszállásra, ezért a pilóta körözni kezdett fölötte. A kombájnt vezető férfi a lapnak elmondta, hogy látta, hogy fölötte szállt el a gép, ami utána még egy kört megtett. A következő körnél már a kombájn felé tartott a repülő, megpattant a tetején, és a földbe csapódott.

A kombájn vezetője azonnal seegítséget kért. A pilótát, egy 56 éves pécsi férfit helyszíni ellátás után mentőhelikopterrel szállították a kecskeméti megyei kórházba. A helyszínre érkeztek a katasztrófavédelem munkatársai is, a rendőrség vizsgálja a baleset körülményeit.

Britney Spears állítólag a legutóbbi meghallgatása előtti este azzal hívta fel az amerikai központi segélyhívó számot, a 911-et, hogy valaki visszaél a fölötte gyakorolt gondnoksággal. A segélyhívásokat nyilvánosságra lehet ugyan hozni a kaliforniai Ventura megyében, ahol az énekesnő él, azonban folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva a hatóságok egyelőre nem adták ki a felvételt - írja egy Spearshez közel álló forrásra és a rendőrségre hivatkozva Ronan Farrow és Jia Tolentino a New Yorkerben megjelent, hosszú riportjában. Oknyomozásuk során Farrow és Tolentino számos súlyos és eddig ismeretlen részletre bukkant.

A hívás után elég ideges lett Spears csapata, amiatt, hogy mit mond majd az énekesnő a tárgyaláson, és megpróbáltak felkészülni arra az eshetőségre, ha Spears valami váratlant húz. Végül Spears a meghallgatáson emberkereskedelemhez hasonlította az elmúlt 13 évet, amit apja gondnoksága alatt töltött, de még ez sem volt elég ahhoz, hogy visszakapja az önrendelkezés jogát.

Farrow és Tolentino beszámol arról is, hogy az eredeti tárgyalás, amin a sztárt Jamie Spears gondnoksága alá helyezték, mindössze 10 percig tartott, a bíróság csak az apát hallgatta meg, Britney-t nem, senki sem tanúskodott, senki nem kérdezett semmit. Sőt a bíró még attól a követelménytől is eltekintett, ami előírja, hogy a gondnokság alá kerülés hivatalos kezdete előtt öt nappal értesíteni kell az érintett személyt.

A cikkből arra is következtetni lehet, hogy az énekesnő jogi képviseletével megbízott ügyvéd - aki több pénzt, 520 ezer dollárt vesz fel a munkáért évente, mint amennyit Spears a megélhetésére kapott 2019-ben - összejátszik Jamie Spearsszel. Sőt még jelentett is róla, hogy merre jár és mit csinál.

Azt is írják, hogy az énekesnő évekig alkohol- és drogfüggő volt (kokaint és MDMA-t fogyasztott rendszeresen), mert csak úgy tudta végigcsinálni a rendkívül megterhelő próbákat, lemezfelvételeket és turnékat. (via Variety)

Janez Janša azt állítja, hogy ha a „képzeletbeli európai értékeket” Közép-Európára próbálják kényszeríteni, az az unió összeomlásához vezethet. A szlovén miniszterelnök ezt azon az európai újságíróknak mondta el, abból az alkalomból, hogy júliustól decemberig Szlovénia veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét.

jansa

Janša azon kevesek egyike volt, aki Orbán Viktor mellé állt, amikor a kormányfők többsége keményen nekiment a magyar miniszterelnöknek a homofób törvény miatt. Akkor többen is az európai alapértékekre hivatkozva kritizálták a magyar kormányt. A szlovén miniszterelnök szerint ezek a nézetek idegenek a közép-európai tagállamok számára.

„Vannak különbségek, amelyeket figyelembe kell venni és tiszteletben kell tartani, és úgy gondolom, hogy egyértelműen el lehet választani, mi a nemzeti és mi az európai kompetencia. Nem lehet ítélkezni egy ember felett képzeletbeli európai értékek alapján, és ha kettős mércét alkalmaznak, akkor szerintem az a leggyorsabb út az összeomláshoz” - mondta.

Erre Jugoszlávia széthullását hozta fel példaként, amihez az utolsó lökés szerinte az volt, hogy egyesek kettős mérce szerint kezdtek eljárni. „A Közép-Európa nélküli EU nem európai unió - az csak egy váz lenne, és ezzel mindenkinek tisztában kell lennie" - tette hozzá.

A lisszaboni egyezmény ugyan alapvető jogként rögzíti az emberi méltóságot, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget és a jogállamiságot, Janša szerint viszont azok, akik az ő politikáját, Orbánét és a lengyel kormányét kritizálják, mindezeknek egy sajátos értelmezését próbálják ráerőltetni a többiekre. (Guardian)

Horst Seehofer német belügyminiszter legszívesebben megvágná a Magyarországnak adott uniós pénzeket. Azt mondta, hogy „Orbán túl messzire ment a legújabb törvénnyel”, és a homofób törvény sérti az EU alapértékeit. A miniszter erről az Augsburger Allgemeinen nevű lapnak beszélt. Véleménye szerint az uniós kifizetések csökkentése lehetőséget adna arra, hogy megmutassák, nem figyelik tétlenül a magyar helyzetet. Erre azonban nincs sok esély, mivel már a zöldek is javasolták a lépést Angela Merkelnek, de a kancellár elutasította a felvetést, mondván, nem kell növelni a megosztottságot az EU-n belül.

Seehofer mellett Clement Beaune, Franciaország európai ügyekért felelős minisztere is azt nyilatkozta szerdán az RTL Radiónak, hogy szankciókat vár Magyarország LMBT-ellenes törvénye miatt hazánkkal szemben. Hozzátette viszont, hogy Macron elnökhöz hasonlóan ő sem támogatná, hogy Magyarországot kirúgják az EU-ból.

A görög rendőrség 9 és fél év után talált meg két képet egy nagy műkincsrablásból, ami a Görög Nemzeti Galériában történt. Az ügyről szóló sajtótájékoztatón azonban a rendőrök olyan idétlenül támasztották egy keskeny polcra az egyik festményt, egy felbecsülhetetlenül értékes Picassót, hogy az egyszerűen lecsúszott onnan, és a földön landolt - mindezt a kulturális miniszter, Lina Mendoni szeme láttára.

A mellette álló rendőr nem izgatta fel magát túlságosan, szépen visszatette ugyanarra az instabil helyre. Szerencsére a festmény nem sérült meg, műtárgyszakértők viszont biztos kihordtak lábon egy infarktust, amiért a képeket kesztyű nélkül, puszta kézzel pakolgatták ide-oda.

Picasso maga ajándékozta a Nemzeti Galériának Női fej című 1939-es festményét 1949-ben a „görög emberek iránti tisztelete jeléül”, egyúttal a nácik elleni második világháborús ellenállásuk elismeréseként. Épp ezért eladni is lehetetlen lett volna.

(Keep talking Greece)

Óriási hackertámadás érte Németországot Oroszországból - tudta meg a Bild. A szövetségi informatikai biztonsági hivatal (BSI) szerda reggel megerősítette az informatikai támadás tényét a német napilapnak. A Bild nyugati hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írja, hogy az utóbbi napokban történt kibertámadást az APT28 és a Fancy Bear néven is ismert hackercsoport hajtotta végre, amely az orosz katonai hírszerzéshez (GRU) kötődik. A művelet célpontja az úgynevezett kritikus infrastruktúra és a bankrendszer volt.

Az egyik lehetséges indíték az volt, hogy megtorolják az Oroszországot sújtó szankciókat. De a Bild azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a támadás célja a Fehéroroszországgal és államfőjével, Aljakszandr Lukasenkával szembeni kemény szankciók megakadályozása, mivel a Fehéroroszország ellen tervezett szankciók között van az ország kizárása a SWIFT nemzetközi bankközi fizetési rendszerből.

A GU az irányítása alatt álló hackercsoportok által az utóbbi években több nagyszabású kibertámadást intézett Németország ellen. A hackerek többször behatoltak a szövetségi parlament (Bundestag) informatikai rendszerébe, megszereztek adatokat politikusokról, az Európai Gyógyszerügynökségtől (EMA) pedig elloptak adatokat, amelyeket az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségtől (Covid-19) védő egyik első oltást kifejlesztő BioNTech német biotechnológiai társaság nyújtott be az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő hivatalhoz. (Bild via MTI)

Az elhagyatott fukusimai zónában a vaddisznók a környékbeli gazdaságokból elszabadult házisertésekkel kezdtek el keveredni, és a két faj szaporodásából vaddisznó-hibridek születtek - állapította meg Donovan Anderson, a Fukusimai Egyetem kutatója DNS-minták vizsgálatával. A kutató elmondta azt is, hogy az erőmű katasztrófája miatti sugárzás nem okozott genetikai károsodást a vaddisznóknál.

A 2011-ben bekövetkezett, földrengés és cunami okozta nukleáris katasztrófa után Fukusima környékét, akárcsak annak idején Csernobil körzetét, kitelepítették, az állatokat azonban ott hagyták a telepeken. A Proceedings B folyóiratban publikált tanulmány Fukusima környékének katasztrófa utáni élővilágáról festett képet. A kutatók DNS-vizsgálatokkal követték nyomon, hogy mi történt a vadon élő állatokkal a sugárszennyezett térségben, melynek települései hirtelen elnéptelenedtek.

A vaddisznók és a csatangoló házisertések DNS-ének vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy a kutatók által biológiai inváziónak nevezett jelenség a vaddisznók génjeiben is kimutatható. Az is kiderült, hogy ezek a házisertésgének az idők során fokozatosan „felhígultak”. Anderson szerint a házisertések nem tudtak életben maradni a vadonban, de a robusztus vaddisznók jól érezték magukat az elhagyatott településeken. Arról, hogy a vaddisznók átvették az uralmat az üres városban, számos látványos videó készült.

A kiürített terület volt a két faj kereszteződésének kiindulópontja, a hibrid sertések aztán vaddisznókkal szaporodnak tovább. Ahogy Kaneko Singo professzor, a Fukusimai Egyetem Környezeti Radioaktivitás Intézetének munkatársa fogalmazott: „Ezek az invazív gének eltűnnek, és a természetes helyzet kezd visszaállni.” (MTI via BBC)

Kataluna Enriquez nemcsak az első transznemű nő, aki megnyerte a Miss Nevada USA szépségversenyt, hanem ő lesz az első olyan versenyző is, aki nyíltan transzneműként versenyez majd a következő, országos megmérettetésen, a Miss USA fordulóban.

View this post on Instagram

A post shared by Kataluna Enriquez (@mskataluna)

Győzelmét arra szeretné használni, hogy szélesebb körben láthatóvá tegye a transzneműek problémáit. A Las Vegas-i KVVU csatornának Enriquez azt nyilatkozta:

„Nem volt a legegyszerűbb az életem. Volt, hogy küszködtem. Küszködtem fizikai és szexuális erőszakkal, küszködtem a mentális egészségemmel. Nem sok mindenem volt, amikor felnőttem. Nem kaptam támogatást. Mégis képes vagyok boldogulni, túlélni, és úttörővé válni sokak számára.”

A győzelme után pedig azt üzente Instagramon a transz közösségnek: „Mindig a szívemben vagytok. A győzelmem a mi győzelmünk. Most történelmet írtunk. Boldog Pride-ot!”

(Axios)

Jakab Péter posztolta ki Facebookon, hogy mivel vágott vissza a Jobbik „a Fidesz egész épületeket elfedő, ellenzéket gyalázó óriásplakátjaira”, melyekkel a kormány megszórta Budapestet. A Fidesz plakátjain a Gyurcsány-show szereplőiként mutatják az ellenzéki politikusokat. A Jobbik erre az Orbán-show szereplőit - Szájer Józsefet, Orbán Viktort, Borkai Zsoltot és Kaleta Gábort - vetítette ki a Fidesz-székház homlokzatára.

„A hazugságra illik igazsággal válaszolni. Íme az Orbán-show. Álszent, álkeresztény műsor. Jövőre kikapcsoljuk” - kommentálta az akciót a Jobbik elnöke.

A New York-i Emberi Jogi Bizottság egymillió dollárra bírságolta a Fox News médiavállalatot, törvénysértő szexuális zaklatási ügyek és munkahelyi megtorlás miatt. A 2017 óta működő bizottság történetében ez az eddigi legmagasabb kiszabott büntetés, és összesen négy különálló „szándékos és akaratlan” jogsértési ügyből adódott össze, mivel mindegyik esetben a maximális, 250 000 dolláros büntetést kapta a cég. Bizonyítottnak találták ugyanis, hogy a közeledést elutasító nők később kevesebbet szerepelhettek a képernyőn, rosszabb feladatokat kaptak, az sms-eiket is figyelték, és ellehetetlenítették a jövőjüket a cégnél.

A kedden bejelentett egyezség részeként a Fox kötelező zaklatásellenes tréninget tart a New York-i munkatársainak, valamint ideiglenesen elveti azt a gyakorlatot, mely választottbírósági eljárásra kötelezi az aggályos viselkedést bejelentő munkatársait. Emellett egy forródrótot is létre kell hozniuk, ahol névtelenül be lehet jelenteni bármilyen munkahelyi zaklatást vagy megtorlást.

A Fox Newsnak jó pár, nagy port kavart zaklatási botránya is volt, melybe többek közt Roger Ailes egykori elnök és Bill O’Reilly kommentátor is belebukott. A büntetés egy olyan nyomozás eredménye, amit 2017-ben indítottak, miután a bizottság számtalan bejelentést kapott a csatornánál zajló „burjánzó visszaélésekről”. A bizottság nem hozta nyilvánosságra, hogy kik voltak érintettek az említett ügyekben, de reményeik szerint a magas büntetés elrettentő erővel hat más vállalatokra is.

„Ha az emberek meg merik szegni a törvényeket, és diszkriminálnak vagy zaklatnak másokat, akkor szigorú büntetést kell fizetniük" - mondta Carmelyn Malalis, a bizottság elnöke.

Malalis reméli, hogy az a rendelkezés, amely előírja, hogy a Fox négy évig ne kösse a vitarendezést választottbírósági eljáráshoz - melyek gyakran a munkáltatóknak kedveznek és titoktartási kötelezettséggel járnak -, a jövőben példát jelent majd a hasonló megállapodások számára.

A Fox az eseteket a korábbi vezetésnek tulajdonította, állításuk szerint a jelenlegi vezérigazgató, Suzanne Scott irányítása óta megváltozott a helyzet, és közölték, hogy továbbra is kiterjedt megelőző intézkedéseket alkalmaznak.

A New York-i Emberi Jogi Bizottság fennállása óta 521 keresetet nyújtott be a nemi alapú munkahelyi zaklatás miatt, és mintegy 4,5 millió dollárnyi kártérítést és büntetést róttak ki. (AP)

A szokatlan forróság alatt, mely az amerikai kontinens északnyugati partvidékét érintette, a kanadai hatóságok közlése szerint legkevesebb 69 ember halt meg a hőséggel összefüggésben, többségében idős emberek.

Egy nagynyomású, forró légtömeg péntektől napokra megrekedt az Oregon amerikai állambeli Portland és Salem, a Washington állambeli Seattle és a kanadai Vancouver városok térségében. Emiatt több mint 103 korábbi melegrekord dőlt meg Kanadában, Lyttonban, Vancouver közelében például 49,6 Celsius-fokot mértek, aminél még sosem volt melegebb az országban. A hőhullám három nap után, kedden némileg enyhülni kezdett.

Ezeken a szélességi fokokon viszonylag kevés légkondicionáló berendezést használnak a lakásokban, hivatalokban, most mégis túlterhelték a villamos hálózatot, a Washington állambeli Spokane-ban pedig áramkimaradást okoztak több ezer háztartásban. Oregonban a hőség fennakadást okozott a vasúti közlekedésben, sok vendéglátóhelyet be kellett zárni, mert a szakácsok számára elviselhetetlenné váltak a munkakörülmények, de bezártak uszodákat is, mert sok vendég rosszul lett a nagy meleg miatt.

Voltak városok, ahol kongresszusi központokban, sportcsarnokokban „hűtőállomásokat” állítottak fel a lakosoknak. A kanadai Brit Kolumbia tartományban azok, akik megtehették, légkondicionált hotelszobát foglaltak maguknak, hogy aludni és dolgozni tudjanak valahol.

A partvidéken lakók ugyan fellélegezhetnek, de beljebb, a prérin lévő területeken a következő napokban is folytatódik a rendkívüli hőség. (MTI, CBC, AP)

Nagy-Britannia tavaly január 31-én kilépett az Európai Unióból, de azok az EU-polgárok, akik 2020 végéig, a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után kezdődött tizenegy hónapos átmeneti időszak lejártáig törvényesen és életvitelszerűen letelepedtek az országban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez azonban meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - hivatalos jogi elnevezéssel letelepedett státusért - kell folyamodniuk. Ennek benyújtási határideje június 30-a (szerda) azoknak az EU-állampolgároknak, akik 2020. december 31-ig életvitelszerűen letelepedtek Nagy-Britanniában.

A letelepedett státus megszerzése szükséges ahhoz, hogy a jogosult uniós állampolgárok július 1-től változatlan feltételekkel dolgozhassanak, tanulhassanak Nagy-Britanniában, és hozzáférhessenek az ingyenes brit egészségügyi ellátórendszer szolgáltatásaihoz és egyéb kedvezményekhez. A kérvény benyújtásáról mindenki hivatalos igazolást kap, és ezt az igazolást lehet felhasználni a jogosultságok bizonyítására az elbírálásig eltelő időszakban.

Azoknak az EU-állampolgároknak, akik mindenben megfelelnek a feltételeknek, de lekésik a szerdai határidőt, lehetőségük lesz ezután is a kérvényezésre, de méltányolható indokkal kell megmagyarázniuk, hogy miért a határidő után jelentkeznek, és a brit hatóságok minden ilyen esetben egyéni elbírálás alapján döntenek. A tavaly december 31. előtt Nagy-Britanniában letelepedett EU-állampolgárok külföldön élő közeli hozzátartozói bármikor kérvényezhetik, hogy csatlakozhassanak Nagy-Britanniában élő családtagjaikhoz.

Ugyanakkor az Európai Unióból és az unión kívüli országokból 2021. január 1-től érkezőkre már más bevándorlási szabályozás érvényes, amely főleg a szakképzettség és az angol nyelvtudás alapján pontozásos kritériumrendszert alkalmaz a letelepedési kérelmek elbírálásához, függetlenül attól, hogy a kérelmező honnan érkezett.

A brit belügyminisztérium legutóbbi összesítése szerint a 27 EU-tagország Nagy-Britanniában élő állampolgárai közül május 31-ig 5 605 800-an folyamodtak letelepedett státusért, és a brit hatóságok a múlt hónap végéig beadott és már elbírált kérvények alig 2 százalékát utasították el. (MTI)

Christina Aguilera Twitteren és Instagram sztorikban is támogatásáról biztosította Britney Spearst, aki múlt héten szólalt meg újra személyesen a bíróságon abban az évek óta húzódó perben, melyet az énekesnő indított az apja által fölötte gyakorolt, mindenre kiterjedő felügyelet ellen.

Aguilera, aki gyerekkorában a Mickey Mouse klubban volt Britney Spears szereplőtársa, zenei karrierjük jó részében pedig a sajtó igyekezett ádáz riválisként beállítani őket, azt írta, az elmúlt napokban sokat gondolt Britney-re és mindarra, amit átélt.

„Elfogadhatatlan, hogy bármilyen nő vagy ember, aki szeretné irányítani a saját sorsát, nem élhet úgy, ahogy akar. A legkimerítőbb, legpusztítóbb és legmegalázóbb dolog, amit csak el lehet képzelni, az, ha olyan emberek hallgattatnak el, hagynak figyelmen kívül, félemlítenek meg vagy tagadják meg a támogatásukat, akik „közel” állnak hozzád. Azt a káros mentális és érzelmi rombolást, ahogy ez az ember lelkére hat, nem szabad könnyedén venni” - írta.

Christina Aguilera szerint minden nőnek joga van a saját testéhez, a saját reproduktív szerveihez, a magánélethez, a saját teréhez, a saját gyógyulásához és a boldogságához. Britney bírósági felszólalásából pedig úgy érezte, hogy az énekesnő felé sem együttérzést, sem tisztességet nem mutattak azok, akik hatalmat gyakorolnak fölötte.

„Meg vagyok győződve róla, hogy egy olyan nő, aki a többség számára elképzelhetetlen körülmények között és nyomás alatt dolgozott, a lehető legnagyobb szabadságot érdemli, hogy a legboldogabb életét élhesse. Megérdemel minden IGAZI szeretetet és támogatást a világon” - véli Aguilera.

Spears a meghallgatáson emberkereskedelemhez hasonlította az elmúlt éveket: 13 éve az apja gondnoksága alatt él, és az anyagiaktól kezdve a fogamzásgátlásig gyakorlatilag semmiben sem dönthet szabad akarata szerint. (People)

„Azért tartjuk a mai sajtótájékoztatót, mert Dunaújvárost kirabolták. Az elkövető pedig a Fidesz-kormány volt” - mondta Pintér Tamás, Dunaújváros jobbikos polgármestere arról, hogy a kormány minden tiltakozás ellenére különleges gazdasági övezetté nyilvánította Iváncsa, Rácalmás, Adony és Kulcs területét, a dél-koreai SK Innovation új akkumulátorgyárának tervezett helyszínét.

Pintér példátlan esetnek nevezte ezt, amilyen Magyarországon még nem történt (sajnos nem az, Göddel már megcsinálta a kormány ugyanezt). „Elvették a dunaújvárosiak pénzét, azt, amiért megdolgoztak, amit évek óta kaptunk a mögöttünk látható Hankook gumigyártól is” - mondta.

A polgármester után Kálló Gergely jobbikos országgyűlési képviselő beszélt, aki szerint ez a lépés pitiáner bosszú azért, amiért a legutóbbi választásokon is a kormánypárt veszített a körzetben. Kálló azt üzente a Fidesznek:

„Tegyék az egész országot különleges gazdasági övezetté, és akkor folytatódhat a rablás, a lopás.”

Ismét elhangzott, ahogy már a májusi sajtótájékoztatón is (melyen az összes ellenzéki miniszterelnök-jelölt is felsorakozott a városvezetés mögött), hogy ezzel 100 ezer forintot vesznek ki minden dunaújvárosi zsebéből. Kálló azt mondta, egyetlen megoldásnak azt látják, hogy a 2022-es országgyűlési választásokon le kell váltani a Fideszt, és alakítani kell egy olyan kormányt, ami szolidáris, nem a kifosztásra alapozza a kormányzást, és nem egymás ellen hangolja a településeket.

Pintér Tamás a sajtótájékoztató előtt a Facebookon beszámolt arról is, hogy a múlt heti közgyűlésén a Fidesz három dunaújvárosi képviselője közül csak egy jelent meg, aki nem szavazott annál a napirendi pontnál, ahol a Közgyűlés elítélte a különleges gazdasági övezet létrehozását.

Molnár Krisztián, a dunaújvárosi körzet fideszes elnöke (ő a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke is) levelet küldött a polgármesternek, melyben azt írta: „Nem tisztem vizsgálni, hogy a megkötött megállapodások mennyiben jogszerűek, mennyiben arányosak.” Annak ellenére írta ezt, hogy az egész övezet ötletét Molnár Krisztán terjesztette be.

A Dunaújváros melletti különleges gazdasági övezet létrehozásáról szóló kormányrendelet hétfő este jelent meg a Magyar Közlönyben. A kijelölt területeket így július 1-jén a fideszes vezetésű megyei önkormányzat szerzi meg, onnantól kezdve az itt működő cégek (pl. a Hankook) a megyének fizetik majd többek között az iparűzési adót, amit szétosztanak az érintett települések között.

Ez a bevétel a következő években jelentősen nőni fog, mert a dél-koreai cég 681 milliárd forintos beruházással a legnagyobb európai egységét építi fel Iváncsán, de mellette a török Yaris Kabin 6,5, illetve Rácalmáson a Hankook 8 milliárdos beruházást tervez.

Csakhogy ezzel Dunaújváros elesik az eddig neki járó milliárdos bevételektől, mert egyetlen kiemelt beruházás sem fekszik konkrétan a város területén,a különleges gazdasági övezetekről szóló törvény pedig kizárja, hogy az övezet területe megyei jogú város közigazgatási területére kiterjedjen. Eddig Rácalmás és Iváncsa iparűzési adója is Dunaújvároshoz került külön megállapodásaik értelmében, mivel a Hankook gyár a dunaújvárosi csatorna- és vízhálózatot használja, az iváncsai park pedig a dunaújvárosi Modern Városok Programból épült.

„A De Standaardnak nem szokása hirdetésekkel fellépni kormányok ellen. Ma mégis egy teljes oldalt címzünk Orbán Viktornak” - írja Karel Verhoeven, a belga napilap főszerkesztője arról a döntésről, hogy keddi számukban egy egész oldalas, szivárványos hirdetéssel tiltakoznak Orbán Viktor és kormánya homofób törvénye ellen.

A széthasított szivárványos zászló közepén azt üzenik: „Kedves Orbán Viktor, a törvényeknek sosem lenne szabad megkülönböztetniük a szerelmet a szerelemtől”. Arra reagálva adta le ma ezt a hirdetést a De Standaard, hogy az utóbbi napokban a magyar kormány több nyugati lapban is hirdetéseket vásárolt, melyekben hét pontban kifejtik, milyen Európát szeretnének az általuk EU-s szuperállamnak nevezett korcs képződmény helyett. Verhoeven leveléből kiderül, hogy az ő lapjuknál is bepróbálkozott a kormány, de a De Standaard úgy döntött, hogy nem teszi közzé ezt a hirdetést. Mint írja: „túl cinikus lenne médiafelületet eladni egy kormányfőnek, aki korlátozta az országában a szabad sajtót.”

Verhoeven a magyar parlament által két hete elfogadott homofób törvényt is ugyanilyen cinikusnak tartja, mely azt szemlélteti, hogy ha a véleménynyilvánítás szabadságát felszámolják, a továbbiakban már semmi sem lesz képes megfékezni a megkülönböztetés és megaláztatás mértékét. A De Standaard álláspontja szerint ez a törvény nyilvánvalóan megsérti az emberi jogokat.

„Ha egy európai országban a törvény újból diktálni szeretné, hogy melyik szerelem legitim, és hogyan beszélhetünk a szerelemről, azt minden szabadságunkkal ellensúlyoznunk kell. A sajtószabadság, amelyet mi szerkesztőként, önök pedig olvasóként olyan fontosnak tartanak, tökéletes lehetőséget ad erre.”

Ezzel együtt ők már a harmadik napilap Belgiumban, akik visszautasítják ezt a hirdetést.

Az elmúlt 5-10 évben a koreai kozmetikumok (K-beauty) berobbanása megmutatta, hogy egy jól körülhatárolt kultúrkör is képes világméretű trendet elindítani a szépségiparban. Azóta lebegtették már az ausztrál és az északi szépségápolási szokásokat is, mint lehetséges kihívót, de van ezeknél egy egyelőre kisebb PR-ral, a háttérben mégis sokkal dinamikusabban fejlődő szegmens: a halal kozmetikumoké.

A Dinar Standard nevű dubaji piackutató cég globális iszlám gazdaságról szóló jelentése szerint a muszlim fogyasztók 2024-ben már 2,4 billió dollárt (több mint 703 ezermilliárd forintot) fognak elkölteni, a Grand View Research előrejelzései szerint pedig a halal szépségipar értéke 2025-re túllépi az 52,2 milliárd dollárt (15,3 ezermilliárd forintot).Elképzelhetetlenül hatalmas összegek, és csak részben az az oka, hogy a világszerte növekvő számú muszlim közösség - nők és férfiak is - halal kozmetikumokat választ.

Mitől halal egy krém vagy sampon?

Mielőtt megvizsgálnánk az ugrásszerű növekedés gazdasági hátterét, érdemes tisztázni magát a fogalmat. A halal a muszlim hitűek számára nagyon hasonló a vallásos zsidók által tartott kósersághoz. A halal arabul azt jelenti, megengedett, vagyis megfelel az iszlám életet szabályozó törvénynek, a saríjának - ami viszont nem felel meg, az haram, vagyis tiltott. Ez az élet minden területére kiterjed: ahogy az elfogyasztott ételnek halalnak kell lennie, úgy annak is, amivel ápolják magukat.

A halal kozmetikumokkal szemben támasztott legfontosabb elvárások a következők:

• Nem származhatnak az összetevői disznóból, vaddisznóból, húsevő élőlényekből, hüllőkből, rovarokból, dögökből
  
• Nem származhatnak az összetevői olyan állatból, amelyet nem a saríja szerint öltek le
  
• Nem lehet bennük vér és más testnedvek, sem emberi, sem állati
  
• Nem tartalmazhatnak alkoholt és más bódítószereket. Legfeljebb a természetes, növényi alkoholok jöhetnek szóba (vannak muszlim országok, ahol ezek sem)
  
• Nem tartalmazhatnak génmódosított összetevőket
  

Például ha egy növényi nyersanyagot állati eredetű enzimekkel kezelnek, akkor az már tiltottnak számít. Ugyanígy a rovarokból kinyert színezékek, vagy az állati eredetű kollagén, elasztin és hialuronsav is - de ezekre már évek óta léteznek növényi alternatívák.

Aztán ott van még az a követelmény is, hogy a halal szépségápolási termékeknek vízáteresztőnek és légáteresztőnek kell lenniük, ez sminknél és körömlakknál különösen fontos. Egy vallási előírás, a wudu miatt ugyanis a napi ötszöri ima előtt arcot, kezet, lábat kell mosni, és a víznek el kell érnie a bőr és a körmök felszínét is. Viszont egy hagyományos körömlakk akadálynak számít, és például a szilikon is, ami arcápolókban gyakori, réteget képez a bőrön - nem engedik át a vizet, így ezt mellőzni kell.

A halal a veganizmushoz hasonlóan egy egész életmód, ami az identitást, az értékeket is meghatározza, ezért a - mindenféle értelemben vett - tisztaságon kívül a mértékletességnek, az integritásnak, a „ne árts” szellemiségének is meg kell felelnie annak, aki halal kozmetikumokat gyárt. A mértékletesség megjelenik például abban, hogy minimális csomagolásra kell törekedni, ami így egybevág a fenntarthatóság nemzetközi trendjével is. Nagyon fontos, hogy az összes folyamat teljesen átlátható és visszakövethető legyen. Vannak olyan cégek, melyek a végletekig ellenőriznek mindent, azt is, hogy nehogy gyermekmunkával készüljenek a termékek. (Ez éppenséggel alapvetés kellene, hogy legyen minden cégnél, mégsem az.)

Miért kezdett el ennyire menni?

2015-ben a Business of Fashion még „niche”-ként, azaz egy csak szűk réteget érdeklő szegmensként jellemezte a halal kozmetikumokat, idén májusban viszont már ugyanez a lap a világraszóló térhódítást sem tartotta kizártnak. A halal kozmetikai ipar egyelőre Délkelet-Ázsia muszlim többségű országaiban (Indonézia, Malajzia, Szingapúr) és a Közel-Keleten növekszik a legerőteljesebben, de nagyon is lehetséges, hogy rövidesen más piacokra is betör.

Annak, hogy most a siker kapujában toporognak a halal szépségipari cégek, számos összetevője van, melyek közül az egyik legfontosabb a muszlim népesség és vásárlóerő növekedése. A globális muszlim populáció 2050-re akár 80 százalékkal is nőhet a jelenlegihez képest. Kétharmaduk Délkelet-Ázsiában él: a CIA által szerkesztett World Factbook adatai szerint Malajziában a lakosság több mint 60 százaléka muszlim, Indonéziában pedig 88 százaléka. Utóbbiban él a világ legnagyobb muszlim közössége, tehát érthető, hogy itt indult először virágzásnak a halal szektor.

A muszlim középosztálynak világszerte nő a vásárlóereje, és a globális muszlim népességben nagyon sok a fiatal, akik ráadásul egyre nagyobb gazdasági befolyást szereznek.India szintén erőteljes, potenciális piac, és már ott is mutatkozik érdeklődés a halal kozmetikumok iránt. Ott a muszlimok alkotják a második legnagyobb vallási közösséget a hinduk után és a Pew Research Center kutatása szerint 2050-re az ország megelőzi Indonéziát a világ legnagyobb muszlim populációjával.

Európában Franciaországban és Németországban él a legnépesebb muszlim kisebbség, ezeken a területeken azonban még csak most kezd kialakulni a kereslet, mivel annyira alacsony az elérhető halal márkák ismertsége (de léteznek azért, például a VIE Halal).

A Business of Fashion szerint viszont azt nem szabad szem elől téveszteni, hogy a muszlim fogyasztók sem alkotnak homogén piacot: változatos képet mutatnak, akik attól függően például, hogy melyik országban élnek, vagy mennyire tartják be szigorúan a szabályokat, különböző értékrenddel és iszlám-értelmezésekkel bírnak, így a kozmetikumok terén is ettől függően lesznek megengedőbbek vagy szigorúbbak. Mindenképpen hozzátett a jelenséghez az is, hogy a szépségápolás és a smink témája az utóbbi 5-10 évben nagyon megerősödött az online térben: mára a Youtube-on, Instagramon, Tiktokon is rengeteg muszlim, hidzsábos bloggerrel, influencerrel lehet találkozni. Na és ott van az igazi globális szépségmogul, a dubaji Huda Kattan, aki megalapította és elképesztően sikeressé tette márkáját, a Huda Beauty-t (habár ő sosem állította, hogy halal lenne).

Kellett hozzá az is, hogy felfejlődjön az online kereskedelem és a halal webáruházak (a Pretty Suci volt az egyik első, mára több száz termékre rúg a kínálatuk), ennek a tavalyi, szigorú lezárásokkal tűzdelt év világszerte minden korábbinál komolyabb lökést adott. A Wardah nevű márka például 2020-ban négyszeres ütemben tudott növekedni amiatt, hogy kapni lehet a Shopee nevű szingapúri központú online áruházóriásban.

Az is nagyon fontos tényező, hogy a halal elvek nagyon is egybevágnak a tudatos, „tiszta” (organikus, zöld, vegán, stb.) szépségápolási trendekkel. A nyugati piacon ugyanis nagyon megugrott azoknak a fogyasztóknak a száma, akik odafigyelnek arra, hogy az általuk használt termékek milyen összetevőkből állnak, a mesterséges összetevők mennyire károsak, mennyi természetes eredetű anyag van benne, tesztelték-e állatokon, tartalmaz-e állati eredetű összetevőt (lanolin, méhviasz, tojásfehérje stb.). Ezek a törekvések pedig hasonlóak ahhoz az egyszerűséghez, amit a halal beauty közvetít: biztonságos, egészségre nem ártalmas, tiszta összetevők.

Az is növelheti a halal beauty vonzerejét a tudatos fogyasztók szemében, hogy a megkötések jó táptalajt biztosítanak az innovációnak: hiszen valamit ki kell találni arra, hogy ki tudják váltani a tiltott összetevőket.És végül szintén nem elhanyagolható, hogy bizonyos „muszlimspecifikus” problémákkal csak a halal kozmetikumok foglalkoznak. A hidzsáb tartós viselése miatt például keveset szellőzik a fejbőr és állandó súrlódásnak van kitéve a haj, de a krémek se árt, ha gyorsan beszívódnak, hiszen ragacsos arcra nem valami kényelmes feltenni a kendőt. A férfiak sem maradnak le az igényeikkel, hiszen a szépen karbantartott szakáll Mohamed prófétát idézi meg, ezért központi elem a muszlim férfiak külsejében. Óriási a kereslet a szakállápoló termékekre, egészen az asztronomikus árú luxusolajokig.

Szigorú engedélyeztetési követelmények

A halal szektorban is jelen van egy ahhoz hasonló probléma (de legalábbis hátráltató tényező), mint ami a különböző népszerű buzzwordökkel jelzett - bio, zöld, természetes, tiszta, natúr, organikus, stb. - kozmetikumok piacát jellemzi:

nincs rá egységes, világszerte elfogadott szabályozás és hitelesítési eljárás. A világon jelenleg körülbelül 60 olyan hivatalos testület működik, amely halal tanúsítványt adhat: létezik ilyen külön az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Délkelet-Ázsia minden országában. De még nincs például egységes EU-s engedélyeztetési platform. Ez pedig, ha hozzávesszük, hogy a különböző országok intézményei némileg eltérő feltételrendszerekhez kötik a halal minősítést - csak egy példa: van, ahol lehet minimális alkoholtartalma egy terméknek, másutt nem - a piacot is eléggé fragmentálja.

Hiszen ha például egy amerikai márka meg szeretne jelenni Délkelet-Ázsiában, akkor minden országban külön, az összes terméket végig kell küldeni a procedúrán. Ez a folyamat pedig meglehetősen időigényes és költséges, mivel az egész gyártási folyamatot ellenőrzik, a beszállítóktól kezdve a laboratóriumokon át a kiszállításig és a polcra kerülésig. A halal gyártósorokat meghatározott módon kell takarítani, és nem lehet például pót-gyártósort használni. Ráadásul az ellenőrzést időről időre meg kell ismételni.

Van olyan indonéz márka is (Rosé All Day), mely az indulásakor nem volt hivatalosan halal, de akkora volt az igény a vásárlók részéről, hogy mégis alakítottak az összetételeken és megszerezték a minősítést.

Ott, ahol a világ legnagyobb muszlim közössége él, egyszerűen nem érte meg haramnak lenni.Indonéziában egyébként minden kozmetikai terméket automatikusan haramként könyvelnek el, hacsak a megfelelő állami szerv vagy független, akkreditált ügynökség nem adott rá halal tanúsítványt. 2019 óta hatályos az országban a halal törvény, és ehhez 2026-ig minden, az országba importáló cégnek alkalmazkodnia kell. Néhány multinacionális vállalat a törvény bejelentése után úgy látta, hogy jobban megéri a térségben lévő gyárukat úgy átalakítani, hogy az halal tanúsítványt kapjon, mint az importáruval bajlódni. Így tett az Unilever és a L’Oréal is (a közönségdivíziójába tartozó Garnier márka legtöbb terméke például máshol is megfelelne halalként), a japán Shiseido luxusmárka pedig Vietnamban nyitott halal minősítésű gyárat.

Egyelőre inkább a független, kis brandek tapossák az utat, az igazi áttöréshez viszont arra lenne szükség, hogy még több, világszerte ismert cég elkezdjen halal termékcsaládokat piacra dobni, a halal mibenlétéről beszélni - egyáltalán a halal életmóddal, mint olyan, számolni.

Aki vállalja, és aki nem

Van jó pár olyan nyugati márka is, amelyik ugyan halal, mégsem reklámozza magát így, ennek számos oka van. Egyrészt benne lehet az iszlamofóbiától való - nem megalapozatlan - félelem, vagyis, hogy ha halalként (is) pozicionálnák magukat, akkor elidegenítenék a vásárlóik azon részét, akik előítéletesek az iszlámmal és a muszlimokkal szemben. Pedig a halal címke nem feltétlenül akadálya az eladásoknak, erről Jolie Nubani, a Shade M nevű sminkmára társalapítója beszélt a Dazed Digitalnek:

„A vásárlóink 40-51 százalékát nem a halal minősítés vezérli, inkább a termékek tisztasága és hogy vegának. A halal faktor csak egy bónusz amiatt, mert alkoholmentes. Mi ebben látjuk a húzóerőt.”

Aztán vannak olyan cégek is, akik úgy döntenek, inkább apolitikusak maradnak - ami persze érdekes hozzáállás akkor, amikor egyre elterjedtebb, hogy a vállalatok látványosan kiállnak különböző társadalmi és emberi jogi ügyek mellett, a legkisebb startupoktól a világmárkákig.

Vannak olyan cégek, aki szerint egyszerűen azzal, hogy a „tiszta”, zöld és/vagy vegán jelzőt használják, még mindig több nőt vonzanak be. Azt egyébként érdemes tudni, hogy attól még, hogy a vegán és a halal összetétel nagymértékben egybevág, nem teljesen egyeznek meg. Mert ami vegán, abban még lehet alkoholos összetevő, cserébe halal a méhviasz és a méz, ami nem fér bele a vegánoknak. Illetve halalnak számít néhány olyan összetevő is, amiket a fenntarthatóságot hirdető márkák kerülnek, például a szilikon-bázisú polimerek, a dimetikon és a metikon.

Sokakat elriaszt a tanúsítvány körüli hercehurca, hiszen egyrészt az engedélyeztetés, az ellátási lánc javítása sok időbe, pénzbe és elköteleződésbe kerülne - másrészt így abszolút transzparenssé válna minden esetleges kis gikszer a működésükben, amit lehet, hogy jobban megéri elhallgatni.

Egyébként számos délkelet-ázsiai fiatal márka, különösen azok, amelyek a Z generációt célozzák meg, már nem a hagyománykövetés aspektusát hangsúlyozzák a halalnak, hanem azt, hogy ez hittől függetlenül mindenkinek való, akinek ugyanezek az értékek fontosak a szépségápolásban. Az inkluzivitást és a szolidaritást igyekeznek sugallni ahelyett, hogy ehhez vallásos muszlimnak kell lenni.

(Ha valakinek felkeltette az érdeklődését, néhány hazánkban is kapható vagy EU-n belül rendelhető, halal kozmetikai márka: Inika, Nailberry, Inglot, Farsali, PHB Ethical Beauty, de a Lush termékei közt is jó pár megfelel a halal követelményeknek.)

2020-ban drasztikusan megugrott a konfliktusövezetekben élő gyerekeket érintő visszaélések száma. Ez az ENSZ friss jelentéséből derül ki, mely a fegyveres konfliktusok területén élő gyermekek meggyilkolását, megnyomorítását, a szexuális visszaéléseket, a toborzásukat és elrablásukat vizsgálta, valamint az iskolák és kórházak elleni támadásokat. A jelentést Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára mutatta be a Biztonsági Tanács számára.

Az ENSZ gyermekekkel és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó különleges képviselője, Virginia Gamba kiemelte, hogy 90 százalékkal több gyereket raboltak el, és 70 százalékkal több gyerek vált nemi vagy más szexuális erőszak áldozatává, mint a megelőző évben, ami exponenciális növekedés és megdöbbentő.

A jelentés 21 konfliktusban 19 379 gyermek ellen elkövetett erőszakos esetről tud az elmúlt évben. Közülük 8521 volt gyerekkatona, 2674 gyermeket megöltek, 5748-an pedig megsebesültek. A gyermekek elleni legtöbb jogsértést Szomália, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Afganisztán, Szíria és Jemen területén követték el.

A Human Rights Watch emberi jogi szervezet bírálta az ENSZ-et, amiért Izraelt és Szaúd-Arábiát nem vették fel a feketelistára a gyermekek elleni cselekedeteik miatt, annak ellenére, hogy az ott elkövetett bűncselekményeket a jelentés is felsorolja. A gyermekekkel szemben elkövetett jogsértések legfrissebb listáján két állami szereplő van, Mianmar katonasága és a szíriai kormányerők. (DW)

A Zala Megyei Szent Rafael Kórházban hét traumatológus adta be a felmondását, tudta meg a 24.hu, az értesülésüket az intézmény is megerősítette. A kórház azt írta a lapnak, hogy a felmondott orvosok „sérelmezték az ügyeleti díjak számukra alacsony mértékét.”

A kórház menedzsmentje a felmondott orvosok követelését bérzsarolásnak tartja: szerintük a szóban forgó kollégák ügyeleti leterheltsége a más osztályokon dolgozó orvosokénál alacsonyabb volt, a koronavírusos betegek ellátásában sem vettek részt, az elhalasztott műtéteik helyett pedig az oltópontokon teljesítettek feladatot, amiért külön juttatást kaptak.

Az intézmény azt is közölte, hogy a felmondott traumatológusok áprilisi bére meghaladta a bruttó kétmillió forintot, és úgy látják, hogy „az egészségügyi szolgálati jogviszony vállalásával 2021. március 1-jével jelentősen megemelkedtek az orvosi bérek. Kórházunk felmondott traumatológus szakorvosai a megemelt béren túl a korábban említett traumatológiai ellátásért járó fixdíjban és az ügyeletek után járó díjban is részesültek.” A kórház szerint ráadásul náluk a trauma fixdíj is magasabb, mint amit a Traumatológiai Társaság ajánl: a teljes díj 60 százaléka helyett a traumatológiai ellátásában részt vevő orvosok és szakdolgozók a teljes díj 75 százalékát kapják meg.

A szóban forgó orvosok viszont nem nyilatkozhatnak az ügyről, mert tiltja a szerződésük.

A Szezám utca legutóbbi epizódja új karaktereket vonultatott fel: egy családi napról szóló részben jelent meg a meleg házaspár, Dave és Frank, és kislányuk, Mia. Az epizód pont a Pride hónap és Apák napja idejére esett.

„A Szezám utca mindig is a sokféleség és a befogadás barátságos helyszíne volt - írta Facebookon Alan Muraoka, a műsor egyik színésze, aki az epizód társrendezője is volt. - A szerelem az szerelem, és nagyon örülünk, hogy felvehettük ezt a különleges családot a Szezám utcai családunkba. Boldog Pride-ot mindenkinek!”

Christy Tirrell-Corbin, a Marylandi Egyetem Korai Gyermeknevelési és Intervenciós Központjának ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta erről a Washington Postnak, hogy a műsor mindig „mások előtt járt abban, hogy a sokszínűséget minden létező formában bemutassa”.

Az egyik legrégebb óta futó amerikai gyerekműsorban foglalkoztak már a rasszizmus kérdésével a bőrszínektől kezdve a társadalmi igazságosságig, a függőségekkel, a hajléktalansággal, vagy épp az autizmussal, persze mindezt a lehető legtermészetesebb módon, a gyerekek nyelvére lefordítva. (Washington Post)

A vád szerint a három vádlott és társaik a 2019 szeptemberében, Budapesten megrendezett Magyarország-Szlovákia labdarúgó mérkőzést követően támadtak rá a szállásukra tartó szlovák szurkolókra. Az ügyben a budapesti IX. Kerületi Ügyészség három magyar vádlottal szemben csoportosan elkövetett garázdaság, valamint súlyos testi sértés bűntette miatt nyújtott be vádiratot a bíróságra - közölte a Fővárosi Főügyészség.

A vádlottak - egy 35 és egy 31 éves férfi, akik testvérek, valamint egy 27 éves társuk - 2019. szeptember 9-én részt vettek a Budapesten megrendezett Magyarország-Szlovákia focimeccsen. A mérkőzés után szlovák nemzetiségű szurkolók egy csoportja - köztük a sértett - a IX. kerületben lévő szálláshelyük felé sétált, amikor a hotel közelében a magyar szurkolók egy csoportja - közöttük a vádlottak - utolérték őket és rájuk támadtak. A támadást észlelve a szlovák nemzetiségű szurkolók a hotelbe menekültek.

A 35 éves vádlott egy futva menekülő férfit üldözött, akit a hotel előtti lépcsőnél utolért és megütött a tarkóján. A két másik vádlott futva üldözött egy szlovák férfit, a sértettet. Amikor a menekülő férfi a lépcsőhöz ért, az ott álló 35 éves vádlott őt is megütötte, amitől a sértett a földre esett. A földön fekvő férfit ezután a másik két vádlott - és egy ismeretlen társuk - megverték és összerugdosták. A rúgások egy része a fején, a többi rúgás borda- és combtájékon érte a sértettet, a férfi súlyos sérüléseket szenvedett, többek közt eltört az orra és a bordája. A bűncselekményt rögzítette a hotel biztonsági kamerája.

Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a büntetlen vádlottakat ítélje felfüggesztett börtönbüntetésre, valamint határozott időre tiltsa el őket a Magyar Labdarúgó Szövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvény látogatásától.

(Címlapkép: Képernyőfotó a Magyar Ügyészség Youtube-csatornáján közzétett videóból.)

Elhunyt Dalnoki Szilárd, a Momentum Mozgalom Zala megyei képviselője, megyei alelnöke, a Nagykanizsai Alapszervezet elnökségi tagja volt. A Momentum megyei szervezetének Facebook-oldalán tették közzé a hírt, hogy a 31 éves politikus „a koronavírussal vívott hosszas küzdelem után június 21-én éjjel örökre eltávozott. Gyermeke, párja és családja gyászában osztozunk.”

Nem kérnek a magyar adófizetőknek több száz milliárd forintos terhet jelentő kínai hitelből, és kormányváltás esetén a Fudan Egyetem beruházása mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal beruházásának haladéktalan leállítását vállalja minden ellenzéki miniszterelnök-jelölt.Erről Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezésére írt közös levelet Hszi Csin-pingnek, a Kínai Népköztársaság elnökének Dobrev Klára, Fekete-Győr András, Jakab Péter, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter és Pálinkás József. Karácsony szerint az Orbán-kormány alatt a szabad Magyarország szuverenitása nem erősödött, hanem „súlyosan és bűnösen” gyengült, amikor olyan hatalmaktól váltunk függővé, mint Kína.

Azt írják, hogy a Kínai Népköztársaság és Magyarország társadalmi rendszereinek különbözősége ellenére is arra törekszenek majd, hogy a két ország között folytatódjék a közös érdekeket szolgáló együttműködés. Viszont úgy gondolják, hogy

az európai parlamenti demokráciákban a nagyberuházások mögötti széles körű politikai egyetértés előzetes megteremtése elengedhetetlen ahhoz, hogy az éppen hivatalban levő kormányzat legitim módon vállalhasson a megbízatási idején túlnyúló kötelezettséget. A hat ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint ez az egyetértés a Belgrád-Budapest vasútvonal és a Fudan Egyetem budapesti campusa jelenlegi feltételek mellett való megépítése ügyében is hiányzik, és a közvélemény többsége sem támogatja őket. "A két beruházás előkészítése átláthatatlan, azokat a magyar kormányzat titkolózása övezi, ráadásul az előrehaladottabb vasúti beruházás környékén már megjelentek a jelenlegi magyarországi kormányzat gazdasági holdudvarának képviselői”.

Emiatt közlik tehát a kínai féllel, hogy kormányváltás esetén bárki is lesz az új miniszterelnök, azonnal leállítják mindkét beruházást, és nem kívánnak élni az ezen projektek keretében a jelenlegi kormányzat által Magyarország számára igényelt hitellel sem. Ennek ellenére bíznak benne, hogy a jelenlegi magyar kormány hibás lépései, illetve ezek következményei nem akadályozzák majd Kína és Magyarország „sok szálon futó és hagyományosan jó” kapcsolatának fejlődését.

A Fejér Megyei Főügyészség többszörösen minősülő emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádat emelt azzal a férfivel szemben, aki 2018. december 31-én, egy Fejér megyei településen úgy próbálta meg felrobbantani a feleségét, hogy megfúrta a nő lakásában a gázcsövet, és égő gyertyát helyezett a szivárgó gáz alá.

A 47 éves lepsényi férfitól elköltözött a felesége, és amikor a férj megtudta, hogy a nő válókeresetet nyújtott be a bíróságra, úgy döntött, azzal veszi rá a feleségét a visszaköltözésre, hogy a nő által lakott mezőszentgyörgyi ház szerelvényeit (a fürdőszoba víz- és gázcsövét) megrongálja. A nő viszont a gázszag miatt ezt észrevette.

Később, amikor a vádlott szembesült vele, hogy a nő válási szándéka végleges, elhatározta, hogy a házban gázrobbanást idéz elő, amellyel a házastársa életét kioltja. Ennek érdekében, amíg a felesége a munkahelyén tartózkodott, másolt kulccsal bement a házába, az átfolyós gázkészülék betápláló csövét a magával vitt eszközzel átfúrta, a gázcsapot kinyitotta, majd a készülék alá a mosógép és a fal közé egy égő gyertyát helyezett, és elhagyta a házat. A gáz viszont még a sértett hazaérkezése előtt berobbant, megrongálódtak a fürdőszoba falai és az ott lévő tárgyak, ezzel a férfi 88 000 forint kárt okozott.

A lakótérbe került gáz megfelelő koncentrációban, elektromos szikra esetén magában hordozta újabb robbanás reális veszélyét. A sértett szerencsére a házba lépésekor észlelte az erős gázszagot, azonnal elzárta az udvari gázcsapot, és értesítette a rendőrséget. A kirendelt tűzvédelmi szakértő megállapította, hogy a fürdőszobában előidézett gázömlés és az ott elhelyezett gyertya alkalmas volt a helyiségben és a szomszédos ház udvarán tartózkodók életének veszélyeztetésére. A nyomozók 2020 novemberében előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt hallgatták ki a nő férjét.

Az ügyészség vádiratában a férfival szemben fegyházbüntetés kiszabását, valamint közügyektől eltiltást indítványozott.

Mióta május 20-án forgalomba állították a megújult Mol Bubi közbringákat, azóta folyamatosan emelkedik a regisztrálók száma, és szinte naponta dőltek meg korábbi, sokéves rekordok - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

A megújult szolgáltatás soha nem látott érdeklődést váltott ki a fővárosban közlekedőkből. Ennek a BKK szerint az az oka, hogy sokkal kedvezőbb lett a MOL Bubi díjszabása, az applikációt és a kerékpárokat pedig az ügyfelek visszajelzései alapján, kifejezetten az ő igényeikre szabva alakították át. Most egyszerre 1200 MOL Bubi érhető el a fővárosban. További 360 kerékpár jövőre kerül majd az utcákra.

A BKK adatai alapján egy hónap alatt 160 ezerszer utaztak Bubival, emellett sorra dőltek meg a napi használatra vonatkozó rekordok. Az utazások száma már 2021. június 2-án átlépte a napi 5 ezret, június 15-én pedig a napi 8 ezret is, rekordszámú 8296 utazással.

A MOL Bubitól függetlenül is egyre többen bicikliznek a városban, az elmúlt egy hónap mérései felülmúlják a korábbi évek adatait. A Magyar Kerékpárosklub arról számolt be, hogy nemrég a budai rakparton megdőlt a legutóbbi rekord, 7660 bicikliző embert mért a forgalomszámláló.

Füzesgyarmaton többször is előfordult, hogy egy önkormányzati alkalmazott nem írta alá a napi 2000 forintért dolgozó közmunkások napját, mert szerinte nem nyírtak le elég füvet - tette közzé Facebookon Hadházy Ákos független képviselő néhány megszerzett levél alapján.

Miután nem írta alá a munkavezető a napját, az egyik közmunkás levélben megkérdezte, hogy mi az elvárt norma, amire lekezelő választ kapott. Ebben a munkavezető arra hivatkozik, hogy ő egy órára beállt kaszálni reggel („mert amit eddig követeltem, nem sikerült levágni és az Önök biztatására”), majd abból kiszámolta, hogy hány négyzetméter a napi adag. Ráadásul, a végén megállapította: „A damil nagyon jól vágja a füvet. Az idő tökéletes. Minden megfelelő a munkavégzéshez, minden más csak az Önök hozzáállásán múlik.”

A kambodzsai ügyészség szerint a begyűjtött bizonyítékok alapján a Mother Nature nevű környezetvédő csoport három aktivistája felségsértést követett el, és a kormány ellen szövetkeztek. Sun Rathat, Ly Chandaravuthot és Yim Leanghyt június 16-án vették őrizetbe, amikor éppen a királyi palota mellett a Tonle Sap folyóba ömlő szennyezést dokumentálták.

Az ügyészség nem adott pontos magyarázatot arra, hogy az aktivisták mégis mivel sértették meg Kambodzsa királyát, Norodom Sihamonit, viszont 5-10 év börtönt is kaphatnak érte. A svéd és az amerikai nagykövetség mellett a Human Rights Watch is aggodalmát fejezte ki a három fiatal ellen felhozott vádak miatt. Phay Siphan kormányszóvivő viszont elutasította a kritikát, mondván, hogy a kormány egyszerűen csak alkalmazza a törvényt.

Kambodzsa alkotmányos monarchia, a miniszterelnök, Hun Sen évtizedek óta vezeti az országot, és kormánya nem igazán tűri az ellenvéleményeket. A felségsértésről rendelkező törvényt csak 2018-ban vezették be az országban, és jogvédő szervezetek számos alkalommal figyelmeztettek rá, hogy az elhallgattatás eszközének szánják.

A Mother Nature környezetvédői régóta a kambodzsai kormány célkeresztjében állnak: az alapítót kitiltották az országból, három másik aktivistát múlt hónapban ítéltek 18-20 hónap börtönbe, mert tüntetést szerveztek egy tó védelmében. (BBC)

Szombaton több ezer nő gyűlt össze Isztambulban és Törökország más városaiban is, hogy Recep Tayyip Erdoğan elnök múlt heti bejelentése ellen tiltakozzanak, miszerint Törökország július 1-ével visszavonja ratifikációját és kilép az Isztambuli Egyezményből. Az Európa Tanács által megalkotott egyezmény a nőket érő erőszak elleni fellépés fontos mérföldköve volt, és 2011-ben Törökország elsőként írta alá. Erdoğan pártja szerint azonban az egyezmény aláássa a hagyományos családi struktúrákat.

A tüntetők szerint, akik Törökország minden részéből érkeztek a legnagyobb tüntetésre, Isztambulba, Erdoğan ezzel a lépéssel elárulta a nők biztonságát. A nők haragját az is feltüzelte, hogy egy 17 éves terhes lányt a napokban leszúrtak Izmirben. A WHO adatai szerint a török nők 38 százaléka lesz élete során kapcsolati erőszak áldozata, az európai átlag 25 százalék. A nőgyilkosságok pontos számát nem lehet tudni, de nőjogi szervezetek becslése szerint megháromszorozódott az előfordulásuk az elmúlt 10 évben. Idén eddig 87 nőt ölt meg férfi, vagy haltak meg gyanús körülmények között.

„Az Isztambuli Egyezményből való kilépés katasztrófa az ebben az országban élő nők és gyermekek milliói számára” - nyilatkozta Ece Unver, az Amnesty International törökországi igazgatója. (France24/Reuters)

A párizsi rendőrség két nőt keres, akik hétfő éjjel hajnali 1 óra körül nagy sebességgel elütöttek egy gyalogost a Szajna partján, de nem álltak meg segítséget nyújtani neki. Az áldozat egy 31 olasz nő volt, aki szívrohamot kapott, amikor az ütközés következtében elesett és beverte a fejét a járdába. A nőt folyami rendőrök látták el, majd a mentősök újraélesztették, de kómában szállították kórházba, ahol szerdán meghalt.

Az ügyészség cserbenhagyás által súlyosbított emberölés miatt indított nyomozást az ügyben, a rendőrség szemtanúkat keres és a környéken lévő biztonsági kamerák felvételeit is ellenőrzik, hogy megtalálják a tetteseket.

David Belliard, Párizs közlekedésért felelős alpolgármestere részvétét fejezte ki a nő családjának és barátainak. „A legkiszolgáltatottabbak, vagyis a gyalogosok biztonsága az egyik prioritásom” - nyilatkozta, és felszólította a két rollerest, hogy adják fel magukat a rendőrségen. Az eset miatt újra fellángolt a vita Franciaországban az elektromos rollerek használatáról. Májusban az Hérault régióbeli Balaruc-les-Bains rendőrsége állítot meg egy férfit, aki 98 km/óra sebességgel száguldott az e-rollerén. (Guardian)

Megérkezett a hőhullám hazánkba. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint vasárnap sok napsütésre számíthatunk fátyol-, illetve gomolyfelhőkkel. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 31 és 35 fok között várható. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 14 és 23 fok között lesz, a vízpartokon és a belvárosokban lesz az enyhébb idő.

A helyenként erősebben megnövekvő gomolyfelhőzetből kialakulhat záporeső, zivatar, elsősorban a délutáni, esti órákban. Vasárnap a Kisalföldön élénkül meg a déli szél. Zivatar környezetében átmenetileg erős vagy viharos széllökések is előfordulhatnak.

A jövő hét első felében még durvább lesz a kánikula, az Időkép közlése alapján a hőmérséklet egyre több helyen eléri, sőt meg is haladjuk a 35 fokot: a legmelegebb tájakon 37-38 fok is lehet. A minimumok nagy területen 20 fok fölött maradnak. A forróság mellé továbbra is sok napsütés, nagyon erős UV-sugárzás társul majd. Valamivel több gomolyfelhő hétfőn lehet fölöttünk, akkor elszórtan, kedden és szerdán csak néhol alakulhat ki futó zápor, zivatar. Kedd éjfélig érvényben van a másodfokú hőségriasztás, ezt valószínűleg meghosszabbítják. Csütörtök este, péntek tájékán várható majd enyhülés. (MTI, Időkép)

Az Amerikai Egyesült Államok 2,5 millió dózis koronavírus elleni vakcinát indít útnak Tajvan felé szombaton, ami több mint háromszor annyi, mint az előző szállítmány volt - közölte egy magas rangú washingtoni kormányzati tisztségviselő. A Moderna vakcinák a tajvani légitársaság egyik gépén vasárnap este érkeznek meg Tajpejbe. Az amerikai kormány eredetileg 750 ezer adag oltóanyagot ígért Tajvannak. A sziget 23,5 millió lakosának mindössze körülbelül 6 százaléka kapott eddig legalább egy adagot a koronavírus elleni oltásból.

Az Egyesült Államok Kínához hasonlóan vakcinadiplomáciával igyekszik növelni geopolitikai befolyását, ennek érdekében 80 millió adag oltóanyagot készülnek elajándékozni világszerte. Kína - amely saját területeként tekint Tajvanra, és egyre nagyobb politikai és katonai nyomást gyakorol a szigetre - többször ajánlott fel szállítmányokat a tajvani vezetésnek, miután a járvány által eddig megkímélt területen az elmúlt időszakban elkezdett növekedni a fertőzöttek száma. Tajpej azonban aggódik a kínai oltóanyagok biztonságossága miatt.

A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó amerikai tisztségviselő azt állítja, hogy a tajvani szállítmányhoz nem szabtak politikai vagy gazdasági feltételeket: „Egyetlen céllal adományozzuk a vakcinákat: hogy életeket mentsünk.” A kormánytag azt is hozzátette, hogy Tajvannak tisztességtelen kihívásokkal kellett szembenéznie, amikor a globális piacon igyekezett vakcinákat beszerezni, és elítélte, hogy Peking politikai okokból akadályokat gördít a tajvani beszerzések elé.

Idén ugyanis meghiúsult egy üzlet a német BioNTech SE vállalat és Tajvan között, melyért az ország vezetése a Pekingből érkező nyomással magyarázott. Kína tagadta, hogy akadályozná Tajpej beszerzéseit, és azt mondta: a sziget vezetése bármikor vásárolhat vakcinákat a Shanghai Fosun Pharmaceutical Grouptól, amely a BioNTech oltóanyagát árulja Kínában, Hongkongban, Makaón és Tajvanon.

Jonathan Fritz, az amerikai Külügyminisztérium magas rangú tisztviselője csütörtökön kijelentette, hogy Kína „nagyon agresszíven alkalmazta az oltóanyagadományokat”, mégpedig abból a célból, hogy rávegyék Tajvan több diplomáciai partnerét arra, változtassák meg az álláspontjukat Tajvan függetlenségét illetően.

A Biden-kormánynak kifejezetten célja megerősíteni a kapcsolatokat a szigettel. Az elmúlt időszakban együttműködésbe is kezdtek Tajpejjel annak érdekében, hogy biztonságos ellátási láncokat alakítsanak ki olyan stratégiai árucikkekből, mint a számítógépes chipek, amelyek nélkülözhetetlenek az amerikai autóipar és más ágazatok számára. Tajvan kulcsfontosságú chipgyártó. Tajpej pénteken bejelentette: engedélyezi Terry Gounak, a Foxconn és a TSMC félvezetőket gyártó óriáscég vezetőjének, hogy a kormány nevében tárgyaljon a vakcinákról. (Reuters, MTI)

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a libanoni politikusokat tette felelőssé a közel-keleti országban uralkodó gazdasági és belpolitikai válságért, és bejelentette, hogy büntetőintézkedésekre számíthatnak azok a vezetők, akik akadályozzák az új kormány megalakulását és a kulcsfontosságú reformok azonnali életbe léptetését - írja az MTI. A libanoni média eközben arról cikkezik, hogy Franciaország az EU-val közösen utazási tilalmat róna ki bizonyos libanoni vezetőkre, és az EU területén lévő bankszámláikat is befagyasztanák.

Borrell kétnapos látogatásra érkezett Libanonba, és első, Michel Aun elnökkel folytatott tárgyalását követően elmondta, hogy az EU határozott üzenetét közvetíti: Libanon a pénzügyi összeomlás szélén áll, és a helyi politikusok nem vesztegethetik tovább az időt, és ez a válság öngerjesztett, nem a külföld, vagy a menekülthullám felelős érte.

„Nem értjük, hogyan lehetséges, hogy kilenc hónappal az előző miniszterelnök lemondása után még mindig nem alakult meg a kormány Libanonban” - mondta az EU-s diplomata.

A Világbank szerint a közel-keleti ország az 1850-es évek óta tapasztalt legsúlyosabb gazdasági válságok egyikével szembesül. A libanoni font értékének 90 százalékát elveszítette, a bankok pedig korlátozzák a valuta felvételét és a külföldi banki átutalásokat. Az ország lakosságának több mint fele szegénységben él, és mindennapos az áramkimaradás, illetve az élelmiszer- és az üzemanyaghiány.

Libanonban nincs működőképes kormány azóta, hogy az előző kabinet lemondott, miután egy 2020 augusztusában bekövetkezett robbanásban 200 emberrel végzett, hatezret megsebesített, és hatalmas területet letarolt Bejrútban. Michel Aun államfő tavaly októberben Szaad Haríri volt miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással, ám a tárgyalások kudarcba fulladtak. Elemzők ezt részben az Aun és Haríri közt feszülő ellentéttel magyarázzák, a libanoni politikai élet súlyos megosztottsága viszont tovább mélyíti a válságot.

Borrell közölte, hogy az EU kész segíteni a reformokat a közel-keleti országban, de csak azt követően, hogy az egyezséget kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A főképviselő szerint csak az IMF-fel kötött megállapodás mentheti meg Libanont a pénzügyi összeomlástól. Az Európai Unió Tanácsa nem zárja ki a szankciók lehetőségét sem, de inkább eltekintene tőlük, bár a válasz a libanoni vezetéstől függ.

Franciaország már áprilisban korlátozta a belépést területére a belpolitikai válságért felelős libanoni vezetők számára. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter akkor azt mondta: Párizs tárgyal uniós partnereivel a válság megoldását hátráltató libanoni politikusokra gyakorolt nyomás fokozásáról. (MTI, AP)

„Hiszem azt, hogy harmonikus próbafolyamat lesz a falaink között, ami egyensúlyt teremti a színházi szakmában. Keresztény emberként bízom a megbocsátás erejében, ugyanúgy, ahogy a bűnbánatban is” - nyilatkozta Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója a Blikknek adott interjújában. A lap arról a döntésről kérdezte, hogy alig több mint egy évvel Eszenyi Enikő vígszínházi botránya után meghívták rendezni Kecskemétre.

2020. márciusában Eszenyi Enikő azt követően mondott le a Vígszínház igazgatói posztjáról, hogy a társulat számtalan korábbi és meglévő tagja, illetve vendégalkotók is kiálltak ellene. Beszámoltak arról, hogy éveken át Eszenyi milyen terrorban tartotta őket, agresszív verbális és fizikai abúzust is alkalmazva. Eszenyi érdemben sosem reagált igazán az őt ért vádakra, és nem kért bocsánatot.

Cseke mindezek ellenére nem tartotta kockázatosnak felkérni a botrányos előéletű rendezőt, akinek alkotói kvalitásai szerinte megkérdőjelezhetetlenek:

„nemcsak a magyar színházi életnek lenne nagy vesztesége az ő művészi elnémítása, hanem közéletünk erkölcsi kudarca is lenne, ha nem hinnénk abban, hogy az ember változni és változtatni képes. (...) Talán csökkenthetjük az előítéletek gerjesztette, sokszor felesleges feszültséget” - mondta.

Az igazgató szerint az Eszenyi ellen felmerült vádak valóságtartalmát nem az ő tisztje kinyomozni, ezért ezekkel nem foglalkozott. A társulati tagokkal pedig nem egyeztetett a rendező személyéről, mivel sosem kéri ki a véleményüket ilyen kérdésekben, ez náluk „nem szokás”.

Cseke Péter úgy látja, Eszenyi Enikő lelkileg és emberileg is készen áll a munkára, egyedi és érdekes bemutatóra számít. Azt azért elmondta, hogy a színháznak van etikai kódexe és etikai bizottsága is, de a csapat „morális ereje” miatt ennek még sosem kellett üléseznie. „Mi a kecskeméti színházban a fizikális, verbális és hatalmi abúzus minden formáját mélységesen elítéljük, azt a falaink között nem tűrjük” - tette hozzá.

John Legend azt állítja, hogy hamisítottak azok az üzenetek, amiket Michael Costello divattervező közzétett. Ezekben az állítólag 2014-ben, Instagramon küldött privát üzenetekben Chrissy Teigen durván fenyegette és zaklatta őt, ahogy azt a híresség Courtney Stoddennel is tette.

Legend Twitteren kelt a felesége védelmére. Mint írja, Costello azután állt elő ezzel a kitalált történettel, hogy Teigen nyilvánosan bocsánatot kért korábbi nyilvános, rosszmájú tweetjei miatt, és elismerte, hogy igazi trollként viselkedett régebben. Legend szerint az egész üzenetváltás Costellóval hamis, sosem történt meg.

Ahogy azt Mészáros Juli megírta (Tíz évvel ezelőtt egy 16 éves lány halálát kívánta, ebbe bukhat most bele Chrissy Teigen című cikkében), Costello hétfőn tette közzé az állítólag Teigentől kapott üzeneteket: ezek hatására állítólag éveken át tartó rettegésben élt, hogy Teigen és stylistja tönkreteszik a karrierjét, lelkileg tönkre ment és öngyilkos akart lenni emiatt.

A hamisítás narratívát nem Legend találta ki, a Business Insideren pénteken jelent meg egy cikk, melynek szerzője megvizsgálta a Costello által közzétett képeket (a tervező azóta privátra váltotta az Instagram-profilját). Az újságíró legalább három olyan következetlenséget talált rajtuk, melyekből arra következtetett, hogy photoshopoltak.

A divattervező sajtósa tagadta a hamisítás vádját, és azt nyilatkozta: „Az a tény, hogy Chrissy Teigen csapata kétségbeesetten próbálja bizonyítani, hogy az üzenetváltás hamis, és megpróbálja hitelteleníteni Michael Costellót, Chrissy Teigen traumatizáló, online és offline zaklatásának áldozatát, megerősíti, hogy nyilvános bocsánatkérése ellenére is ugyanaz a zaklató marad.”

Természetesen maga Teigen is megszólalt a feltételezett zaklatásról, hosszú posztban azt írta Instagramon, hogy „ötlete sincs, mi a szart csinál Michael Costello”, „teljesen meglepődött és csalódott legutóbbi támadása miatt”, és sosem küldött neki olyan üzeneteket és emaileket, melyeket a tervező állít, illetve a karrierjét sem akarta soha tönkretenni. (NBC)

A BRFK Nyomozó Főosztálya 2021. június 2-án előállították a szigetszentmiklósi olajszennyezés ügyében a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét, akit természetkárosítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki - közölte a budapesti rendőrség. Az eljárás szakértők bevonásával folytatódik. Budapest rendőrfőkapitánya a korábban kétmillió forintra emelt nyomravezetői díjat visszavonta.

A feltételezett elkövető, egy 59 éves tököli férfi azután került a rendőrség látóterébe, hogy a nyomozók mintegy 40 telephelyen hajtottak végre ellenőrzést, és több helyen olajmintát vettek. Az illető lakásán és munkahelyén is házkutatást tartottak, és több olyan eszközt is lefoglaltak, amelyek kapcsolatba hozhatók az esettel.

Az eset 2020. december elején történt, amikor valaki több ezer liter motorolajat és fáradtolajat öntött Szigetszentmiklós csapadékvíz-gyűjtőjébe. Emiatt nagy területen ki kellett irtani a ritka úszólápot és a nádast, és hosszú évekig tart, amíg regenerálódik a természet. Több mint 600 tonnányi veszélyes hulladékot kellett elszállítani a helyszínről.

Az ügy részleteit videóban ismertette Dócs András rendőrezredes, a BRFK Nyomozó Főosztály vezetője, és Bukovics Péter rendőr-alezredes, a BRFK Vagyonvédelmi Osztály vezetője. Elmondták, hogy a Natura 2000 besorolású védett terület kb. 1800 nm területen szennyeződött, és 400 nm-nyi területen pusztult el a tőzegpáfrány. A kár értékét igazságügyi szakértők fogják megállapítani, de a védekezés már eddig is több mint 100 millió forintba került.

A bírói függetlenséget korlátozó lépésként értékelte Varga Zs. András kúriai elnökké választását az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója. Miután kérdőre vonta az ügyben a magyar kormányt, otromba, kioktató választ kapott Szijjártó Pétertől, melyben olyasmi ellen tiltakozott, amit senki sem állított - számolt be az esetről közös közleményében az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság.

Miután a két emberi jogi szervezet megkereste, Diego García-Sayán, az ENSZ bírák és ügyvédek függetlenségével foglalkozó különleges előadója nyilvános közleményben vonta kérdőre a magyar kormányt és az Országgyűlést Varga Zs. András kúriai elnökké történő megválasztása miatt.

„Varga Zs. megválasztása, amely kizárólag a kormányzó többség által 2019 áprilisában és decemberében eszközölt jogszabályi módosítások révén vált lehetővé, a bíróságok függetlenségével szembeni támadásként értékelhető, és a hatalmi ágak szétválasztásának elvébe ütköző kísérlet arra, hogy a bíróságokat a törvényhozó hatalom akaratának rendelje alá” - írja.

García-Sayán – aki maga is bíró volt – az Országos Bírói Tanácshoz hasonlóan felhívta a figyelmet arra, hogy Varga Zs. András a megválasztása előtt nem szerzett semmiféle tárgyalótermi tapasztalatot bíróként, és aggasztónak tartja, hogy az OBT egyértelmű tiltakozása ellenére választották meg:

„Az a döntés, hogy figyelmen kívül hagyják az OBT elutasító véleményét, a kormánytöbbség politikai nyilatkozataként értékelendő, amely magára nézve nem tekinti kötelezőnek a bírói függetlenség tiszteletben tartását azáltal, hogy elfogadja, vagy legalább figyelembe veszi a bíróságok és a bírák függetlensége felett őrködő alkotmányos testület véleményét.”

AZ ENSZ előadója azt írta, azoknak az intézkedéseknek, melyek kibővítették a Kúria elnökének jogkörét, az a legfőbb hatásuk – ha nem a legfőbb céljuk –, hogy a bírói függetlenség alkotmányosan védett elvét korlátozzák. Ezáltal pedig lehetőség lesz arra, hogy a törvényhozó és a kormányzó hatalom befolyásolja a bíróságok igazgatását. Úgy véli, veszélyben van a magyar bíróságok függetlensége, ezért Diego García-Sayán felszólította a magyar kormányt, hogy tisztázza a Kúria elnökének megválasztását lehetővé tevő jogszabály-módosítások mögött álló indokokat és az, hogy azok hogyan egyeztethetőek össze a bíróságok függetlenségével és a hatalmi ágak szétválasztásának elvével. Azt is kérte, hogy tisztázzák, hogyan egyeztethető össze a bíróságok függetlenségével az OBT véleményének teljes figyelmen kívül hagyása, illetve, hogy az elnök jogköreinek bővítése hogyan egyeztethető össze a bírák egyéni – személyes – függetlenségének követelményével.

Szijjártó Péter néhány soros, rendkívül goromba válaszlevelet küldött a megkeresésre: az abban foglaltakat valótlannak minősítette és egyetlen feltett kérdést sem válaszolt meg.

„A magyar kormánynak egyetlen bíró politikai preferenciájával kapcsolatban sincs információja. Önnek hogyan lehet erre vonatkozó információja, milyen forrásból? Ez elképesztő, és komoly aggályokat vet fel az Ön rendkívül fontos különleges előadói tisztségével és jogkörével kapcsolatban” - írja. Szijjártó Péter az Amnesty és a Helsinki Bizottság szerint önmagát leplezte le ezzel, hiszen

olyasmit kért ki magának, amit García-Sayán nem is állított: a közleménye Varga Zs. politikai preferenciájára még csak nem is utal, a külügyminiszter mégis arrogánsan kikérte magának a feltételezést, hogy a kinevezés mögött politikai megfontolások húzódnak. Végül még hozzátette a miniszter: „Arra bátorítom Önt, hogy tartózkodjon attól, hogy a magyar politikai ellenzék eszközévé váljék.”

Szijjártó válaszlevele a két jogvédő szervezet szerint újabb példája annak, ahogy a kormány semmibe veszi nemzetközi jogi kötelezettségeit, és érdemi válasz nélkül hagyja a nemzetközi szervezetek megalapozott kritikáját.

„Az a jogszabály, amit a magyar Országgyűlés a napokban készül elfogadni, valójában csak annyiban tekinthető orosz mintájúnak, hogy az alapötlet (tehát a gyermekvédelemre való hivatkozás, illetve a gyermekvédelemre vonatkozó törvények módosítása) hasonló. Tartalmilag azonban a magyar jogszabály-tervezet lényegesen szélesebb körű és szigorúbb LGBTQI ügyekben, mint az orosz”

- írta hétfőn Rácz András, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi és Politikatudoményi Intézetének egyetemi docense. A törvényjavaslatot azóta kedden elfogadták a parlamentben, sőt, még meg is tapsolták magukat érte a kormánytagok.

A történész-politológus saját Facebook oldalán hasonlította össze a magyar törvényt egy propagandatörvényként elhíresült 2013-as orosz jogszabállyal, és elemzése végén arra jutott, hogy Orbán Viktor még a Putyin-rezsimnél is drasztikusabban diszkriminatív szabályokat alkotott.

Rácz András szerint az orosz és a magyar jogrendszer különbségei ellenére is le lehet vonni néhány fontos következtetést, például:

• Az orosz jogszabály nem mossa össze szándékosan (már címében is) a pedofíliát a homoszexualitással, míg a magyar igen.
  
• Az orosz jogszabály az LMBTQI-körben maradva csak a „nem hagyományos” (ezt nem definiálja pontosan, de a gyakorlatban ez a homoszexuális kapcsolatot jelenti) szexuális kapcsolat ábrázolását és népszerűsítését tiltja 18 év alattiak körében. A magyar verzió viszont nemcsak a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését tiltja, de a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést és a nem megváltoztatását is, és azt is, hogy a 18 év alatti személyek ilyesmiről egyáltalán halljanak.
  
• A magyar törvény egy később megalkotandó listán való szerepléshez köti, hogy mely - az iskolai állományon kívüli - személy/szervezet végezhet szexuális kultúrával, nemi élettel kapcsolatos foglalkozást. A törvény ugyanakkor csak felhatalmazza az oktatásért felelős minisztert, hogy dolgozza ki ennek szabályait, határidőt azonban nem jelöl ki hozzá. Tehát amíg a miniszter nem adja ki ezt a rendeletet és el nem kezd működni a nyilvántartás, addig egyetlen ilyen foglalkozást sem tarthat egyetlen szervezet sem. Ilyen típusú korlátozás az orosz törvényben egyáltalán nincs.

Urfi Péter korábban Orosz mintára indít homofób kampányt a kormány, az iskolákból kitilthatják a nem megfelelő szervezeteket című cikkében írt részletesen a törvényjavaslat hátteréről és emberi jogi szervezetek azzal kapcsolatos kritikáiról.

Miután Cristiano Ronaldo a keddi EB-sajtótájékoztatón eltolta maga elől a szponzorkólát, a Coca-Cola piaci értéke mintegy négymilliárd dollárt zuhant - írja a Guardian.

A portugálok - és talán az egész EB - legnagyobb sztárja olyan megvetéssel tolta el maga elől a két üveget, mintha éppen egy szabadrúgást akartak volna elvégezni helyette. „Agua” - kommentálta egy vizesflakont lobogtatva. „Coca-Cola” - tette hozzá fintorogva. Ennek hatására a Coca-Cola részvényárfolyama szinte azonnal 1,6 százalékot csökkent, a Coca-Cola piaci értéke pedig 242 milliárd dollárról 238 milliárd dollárra esett vissza.

Az üdítőgyártó vállalat csak annyival kommentálta a dolgot, hogy mindenkinek joga van azt inni, amit szeretne. A focista korábban egyébként volt a Pepsi és a Coca-Cola reklámarca is.

• Wolfgang Tillmans nem feltétlenül azért kérdőjelezi meg a fennálló hierarchiákat, hogy mindent a feje tetejére állítson - inkább az a célja, hogy ráébressze a közönséget arra, hogyan is szemlélik a körülöttük lévő világot.
• Rendkívüli módon érdekli a csillagászat, azt állítja, fotóművészként nagyon sokat tanult általa a közeli megfigyelés fontosságáról.
• Az éjszakai életet fontos kulturális tevékenységnek tartja, amit nem kellene olyan szigorúan szabályozni.
• Úgy érzi, az ő radikalizmusa az európai ügy és a demokrácia védelmében nyilvánul meg, alapítványával is ezen dolgozik.
• Aggasztja, hogy bár a kommunikációnk nagy része kötődik az okostelefonokhoz és az internethez, az emberek ezek működéséről és hátteréről mégis nagyon keveset tudnak.

Wolfgang Tillmans generációjának egyik legelismertebb kortárs fotóművésze. Olyan, az emberi mivoltunkkal szoros kapcsolatban álló témák foglalkoztatják, mint az intimitás, a szabadság, a biztonság, a testtudat. Karrierje egy mozgalmas időszakban, a berlini fal leomlásakor indult Németországban, a közéleti-politikai érdeklődés is átszövi a munkásságát. Ez később aktivizmusban is megnyilvánult: 2017-ben indította Between Bridges nevű alapítványát, mellyel társadalmi célú plakátkampányokat csinál. A Trafó Galériában A te tested a tiéd című tárlat az első önálló kiállítása Magyarországon, ennek apropóján beszélgettünk vele.

Jó ideje különböző városok között ingázva élsz. Hol töltötted a tavalyi évet?

Berlinben. Habár a felnőtt életem legnagyobb része Londonhoz kötődött, és van ott egy lakásom, tíz éve Berlinbe költöztettem a stúdiómat, és már többnyire ott élek. A koronavírus miatt egyébként is egy helyben kellett maradnom.

Hogyan hatott rád ez az időszak alkotói szempontból: lebénított vagy épp felszabadított?

Arra jöttem rá, hogy nehéz róla beszélni, hiszen természetesen ez egy tragédia, és furcsa pozícióba kerülsz, ha találsz benne pozitívumot.

De hát ez a kulcsa is annak, hogy egy nagyon nehéz időszakot ép ésszel túléljünk.

Igen, ez igaz, végül is ezt csinálja az ember, hogy alkalmazkodni tudjon. Rendkívül érdekes tapasztalat volt, ahogy az idő múlását megéltem. Már 30 éve nem töltöttem egy helyben ennyi időt. Amikor korábban észrevettem, hogy telik az idő - „Nahát, mikor lett 2019, tegnap még 2011 volt, hogy lehet ez?” -, akkor azt gondoltam, ez azzal függ össze, hogy annyira tele van a naptáram. De tavaly rájöttem, hogy amikor nem nagyon történik semmi emlékezetes, valójában úgy érzékelem, gyorsabban telik az idő. Ez korábban nem tűnt fel.

Készültek új munkáid ezalatt?

Igen. Már az első héten fejest ugrottam a munkába az alapítványom 2020Solidarity nevű jótékonysági poszterkampányával. Összeszerveztem az 50 résztvevő művész felajánlásait, amiket aztán 21 országban, 99 szervezetnek küldtünk szét. (Olyan helyeket lehetett segíteni a poszterek megvásárlásával, amelyek a lezárások miatt nehéz helyzetbe kerültek, a Trafó is részt vett benne - a szerk.)

Utólag visszanézve elég őrült dolog volt, hogy annyira intenzíven belevetettem magam valamibe. De lehet, hogy ez volt az én megküzdési stratégiám azzal a tehetetlenséggel szemben, amit talán mindannyian éreztünk, és azzal, hogy nem tudtuk, mi fog történni. Inkább cselekedtem, mint hogy passzív maradjak.

Persze az archívumommal is sokat foglalkoztam, ami nagyszerű volt, és építkeztem is, mert ezt az ipart nem igazán állította meg a járványhelyzet Berlinben. Elfoglaltam magam.

Hogyan kerül Wolfgang Tillmans a Trafó Galériába, amikor olyan hatalmas múzeumokban voltak már kiállításaid, mint a Tate vagy a MoMA?

Nagyon örültem Szalai Borbála meghívásának, aki a Trafó Galéria vezetője. Már volt kapcsolatom a Trafóval egy korábbi társadalmi célú projektem miatt, amit az EU parlamenti választások előtt csináltam. Különösen azért örültem, mert Magyarország sokat szerepel a hírekben, engem pedig általánosságban érdekel az itteni helyzet. Bemutattam már a munkáim Csehországban, Lengyelországban, Oroszországban, de itt még nem volt egyéni tárlatom. Arra gondoltam, érdekes lenne eljönni, bekapcsolódni és párbeszédet kezdeni, végül is erről szólnak a kiállításaim.

A kiállítás címe nagyon lényegre törő: A te tested a tiéd. Az utóbbi években ezt a kifejezést főleg a nőjogokkal, a reprodukciós jogokkal, a testünk fölötti autonómiával kapcsolatban, illetve transzneműek jogaival kapcsolatban használták sokat. De ez a kiállítás témáiban ennél jóval szerteágazóbb.

Természetesen tisztában vagyok ezekkel a felhangokkal, de az én szemszögemből nézve ez a mondat egy olyan alapvető igazság, amire nem árt emlékeztetni magunkat. Azt értem a cím alatt, hogy a test szabad, kötöttségek nélküli: szabad élvezni, szabad nem szégyellni, és egyáltalán, egyszerűen teljesen tudatában lenni a testünknek. Ugyanis a társadalmi normák és más különböző befolyásoló tényezők, például a reklámok hatására hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. Más fényben tüntetjük fel, mint amilyen a valóságban: egyes részeit tabuként kezeljük, másokat stilizáljuk.

A cím inkább egy költői emlékeztető, mintsem programadó kinyilatkoztatás. A kiállított képeken sok és különféle ember szerepel, de van egy másik része is, aminek a csillagászat, az égbolt, a más bolygók iránti kíváncsiság áll a középpontjában. Egyszerre tekintek nagyon közelről magunkba és a felfoghatatlan messzeségbe.

Valóban feltűnően nagy az ugrás a nézőpontok között. Honnan jön ez a megszállottság az űr iránt?

Az egész tízéves koromban kezdett el foglalkoztatni. Találtam egy csillagászatról szóló kiskönyvet a szüleim könyvespolcán, és teljesen megbabonázott. Mást sem akartam csinálni, mint megfigyelni az égboltot éjszaka, iskola után pedig a napot és a napfoltokat. Csak amikor kamaszodni kezdtem, akkor fordultam az emberek felé. De ez az érzés, hogy próbálom megérteni és elhelyezni magam ebben az óriási képben, olyasmi, ami azóta is vigaszt jelent számomra. Ráadásul vizuálisan is nagyon izgalmas, és persze minden fény a napból érkezik, ami egy csillag - a vizualitás meghatározó módon kapcsolódik össze az űrben elfoglalt helyünkkel.

De a csillagászatból nagyon sokat tanultam a közeli megfigyelés fontosságáról is, és annak megértéséhez is közelebb vitt, hogy hogyan működik a szem. Mert a szem nem elfogulatlan.

Például, amikor belenézünk egy teleszkópba, és egy nagyon halvány objektumot szeretnénk megfigyelni, akkor egy kicsit oldalra kell tőle nézni. Mert ha egyenesen ránézünk, akkor a szemünk színreceptoraival tekintünk rá, és azok kevésbé fényérzékenyek, mint a retinánkban lévő fekete-fehér receptorok. Ezért van, hogy ha kicsit oldalra nézünk, akkor láthatjuk a sötétebb dolgokat is.

A tárlaton van egy asztal öt képpel, amin a Nap látható, és egy kis fekete pötty, az a Vénusz. Ott egy nagyon ritka csillagászati jelenséget fotóztam le, amikor a Vénusz közvetlenül a Nap és a Föld között haladt át. Az emberek a 17. században jöttek rá, hogy ha két különböző helyszínről figyelik meg és mérik az idejét ennek a jelenségnek, akkor annak segítségével ki lehet számolni a Nap és Föld között lévő távolságot. Ez egy annyira szép dolog, mert korábban az embereknek fogalmuk sem volt arról, hogy hogyan értsék meg a naprendszert és benne a saját helyzetüket.

Aztán, amikor folytatták a jelenség vizsgálatát, rájöttek, hogy nem tudják pontosan lemérni az idejét, mert úgy érzékelték, hogy van egy cseppszerű alakzat, ami miatt nem tudják megállapítani azt az egyértelmű, tiszta pillanatot, amikor a bolygó pontosan a Nap előtt állt. Később, miután feltalálták a fényképezőgépet, próbálták fotón elkapni ezt a cseppszerű alakzatot, és felismerték, hogy nem is létezik. Csak a szem és az agy játéka volt.

Szóval megfigyelni azt, ahogy én megfigyelek, hogy mit akarok látni és mit nem, hogy mi mindannyian hogyan nézünk az emberekre, és hogyan közelítünk egymáshoz - ezek azok a dolgok, amiket meg szeretnék kérdőjelezni, amikor emberekre nézek.

Már az első saját galériádat Between Bridgesnek hívták, később pedig az alapítványodat is így nevezted el. A néven kívül van bennük valami közös?

Akkor jött az ötlet, hogy a londoni stúdióm bejárati részét kiállítótérré alakítsam, amikor csökkentettem az óráim számát Frankfurtban, ahol tanítottam. Úgy éreztem, hogy ezt az időt nem visszavenni akarom magamnak, hanem befektetni abba, hogy valamilyen más módon kommunikáljak és tanítsak. Olyan műveket akartam megmutatni, amelyek akkor alulreprezentáltak voltak, és különösen olyan munkákat, melyek egyértelmű érdeklődést mutattak a társadalmi ügyek iránt, a politikát is beleértve.

2006-ban kezdtem el, és akkoriban a fiatal művészek Londonban kizárólag a saját praxisukra fókuszáltak, eléggé elkülönülve a szélesebb társadalomtól, amiben élünk. Emlékeztetni akartam mindenkit - magammal együtt -, hogy csak azért tartunk ott, ahol, mert más, bátor művészek küszködtek és felszólaltak valami ellen, még ha emiatt nem is volt nekik könnyű.

Tehát tulajdonképpen az alapítvány kiterjesztése annak a munkának, amit a galériáddal elkezdtél?

Igen, bár eredetileg a művészeten keresztül kommunikáltam. De aztán jött a Brexit népszavazás és arra eszméltem, hogy aktívan kampányolok, mert felismertem, hogy mennyire fontos a szavazás és a részvétel. Ha nem veszel részt a demokráciában, akkor majd mások döntenek helyetted - és pontosan ez történt az Egyesült Királyságban. A fiatalok nem törődtek eléggé azzal, hogy szavazzanak, és az idősebb, fegyelmezettebb emberek - akik a szavazást nem csak joguknak, de talán kötelességüknek is tekintik - kiűzték a fiatalok jövőjét az EU-ból.

A demokráciáért való munka, úgy érzem, nagyon erőteljes, de valahogy furcsa is. Az emberek talán azt várnák, hogy egy művész valami radikálisabb vagy megosztóbb üggyel foglalkozzon.

De bizonyos értelemben ez az én radikalizmusom: az európai ügy és maga a demokrácia. Hiszen ehhez nagyon sok minden kapcsolódik, a nők és LMBTQ emberek jogaitól kezdve a rasszizmusig mind összefügg. Ha viszont hagyjuk, hogy gyengüljön, azzal más problémák is felbukkannak.

Hogyan érzel most a Brexittel kapcsolatban, amikor már a kilépésre szavazók közül is sokan elkezdték felismerni, hogy talán nem volt jó ötlet?

Azért voltam ebben az ügyben olyan eltökélt, mert féltem a következményektől, ha rosszul sül el. Az emberek közti érzelmekre való hatásától. Mert ha egyszer megvolt a szavazás, már nem ismerheted be, hogy rossz döntés volt. És mindig hibáztatás és ujjal mutogatás lesz a vége, ez történik most is.

Theresa May azt mondta: „Tegyük sikerré a Brexitet!” De hát ez soha nem lehetett volna siker. Veszel két partnert, akik 40 éven át egymáshoz igazodtak, és szétválasztod őket csak azért, hogy szét legyenek választva. Semmi értelme nem volt. Hacsak az nem, hogy ha erős vonalat húzol a kettő közé, akkor teljesen máshogy lehet viselkedni. Ez az, ami annyira őrületes benne, és senki nem erre szavazott 2016-ban. Szerintem annak lenne értelme, ha ez az egymáshoz igazodás megmaradna. Vagy pedig teljesen más útra kell lépni, mint Új-Zéland, azért, hogy kialakítsd a saját normáidat.

Mert a Brexit a kivételességre és a széthúzásra teremtette meg a vágyat. Nem sok pozitív van benne. Utólag már látszik, hogy ez az angolok sokáig kivételezett helyzete miatt történt, amit máig nem nagyon akarnak feladni, és persze az embereket nem lehet kényszeríteni a maradásra.

De az az igazán szomorú benne, hogy a fiatalok nagy része ugyanolyannak érezte magát, mint a kontinensen élő európai társaik. Szenvedélyesen normális európaiak, különösen Skóciában. Még körülbelül tíz év kellett volna, hogy kivesszen ez a felfogás, hogy felsőbbrendűek az angolok. De az utolsó pillanatban, ahogy Trump esetében is, az öreg, fehér férfiak megneszelték, hogy veszítenek a dominanciájukból, és iszonyúan fellázadtak ellene.

Szeptemberben Németországban is választások lesznek. A 2017-es szavazás előtt az alapítvánnyal csináltál egy kampányt, mert annyira aggasztott téged a szélsőjobboldali párt, az AfD előretörése. Most azért nem volt ilyen akciód, mert a közvélemény-kutatások a zöldek győzelmét jósolják?

Nem bízom a közvélemény-kutatásokban. Senki sem hitte el, hogy a Brexit megtörténhet, és én csak azért lettem olyan aktív, mert éreztem, mekkora szenvedély hajtja a kilépéspártiakat.

Azért most ennél jobb eredményben lehet reménykedni.

Az a helyzet, hogy a dolgok még mindig elég jól állnak Németországban, ha arra gondolunk, hogy a szélsőjobb csak 12,5 százalékot kapott, és nem kell megküzdenünk egy szélsőjobbos kancellár kilátásaival, mint a franciáknak. De a béke törékeny, és ugyan a koronavírus nem segített a szélsőjobbon, ez egy teljesen példátlan terület, folyamatosan változó közhangulattal. Félek, hogy ezt a témát valahogy a hajrában az előnyükre fordítják, és hirtelen több mint 12,5 százalékot szereznek, miközben mindenki kevesebbre számít. Habár csak a szavazatok hatodát szerezték meg legutóbb, ez mégis mindent felborított. A balközépet és a jobbközépet egy örökös koalícióra kényszeríti - de talán ez a németeknek nem olyan rossz, szeretik ott középen.

De ha ennyire törékeny a béke, akkor hogyhogy nem csináltál idén is plakátokat hozzá?

Ezt a kérdést én is feltettem már magamnak, ezen a héten is. Muszáj mindig ébernek lennünk.

Azok az emberek, akik vissza akarják fordítani az idő kerekét és a fejlődést, sosem alszanak.

Tele vannak dühvel és elszántsággal, miközben mások élik és élvezik az életüket. És persze ez benne a veszélyes, hogy a dühös emberek sosem veszítik el a fókuszt, és fenntartják a nyomást. Ugyanakkor, az ember azt sem szeretné, hogy az életét az ő agendájuk uralja.

Szívügyem a szavazási részvétel, biztos vagyok benne, hogy ha már egy kicsit közelebb lesz, akkor fogok valamilyen kampányt csinálni. Mindig a szabad választások értékéhez térek vissza, ez egy kincs. Gondoljunk csak Texasra vagy Georgiára, ahol kifejezetten nehezíteni próbálják a republikánusok, hogy az emberek éljenek a jogukkal. Ez Németországból nézve annyira abszurd, hiszen mi csak kapunk róla egy értesítést. Nem kell rá jelentkezni, mint sok országban, hanem próbálják olyan egyszerűvé tenni, amennyire csak lehet. Felmutatod a személyi igazolványod és kész. Amikor valami ennyire magától értetődő, akkor fel sem tűnik, mennyire értékes - ez egy olyan szemszög, amiről el tudom képzelni, hogy foglalkozzam vele.

A szabadság témája mindig előkerül a műveiddel kapcsolatban. De hogyan állsz a kontroll kérdéséhez?

Leginkább úgy fogom fel, hogy ha valami nem árt senkinek, akkor nem hiszem, hogy ellenőrzés alatt kellene tartani és szabályozni. Például szerintem az éjszakai élet egy fontos kulturális tevékenység. Nemcsak hedonizmusról és szórakozásról szól, hanem válaszol valamilyen igényre bennünk, ami annak az esszenciális része, akik vagyunk.

A táncolás hasonlít a művészetre abban, hogy egyiknek sincs értelme. Haszontalanok, nem lehet megenni őket, nem adnak védelmet.

Nincs céljuk önmagukon kívül, és ez teszi őket olyan egyedivé és különlegessé. Fontosak, de valami irracionálisat szólítanak meg bennünk.

Egy olyan világban, amit annyira polarizált a gazdasági haszonszerzés az elmúlt 25-30 évben, nyilvánvalóvá vált, hogy az égvilágon minden tevékenységnek azt kell elősegíteni, hogy növeljük a produktivitást. A sport, a vallás, a katonaság és a fogyasztás az „engedélyezett”, állam által támogatott tevékenységek. De az éjszakai élet gyanús és veszélyes, hiszen ha az emberek hajnali 4-kor még szórakozni mennek, akkor aznap nem lesznek valami produktívak. A 30 fölötti emberek félnek attól, hogy mi folyik az éjszakában.

A szabadság különösen érdekel abban az értelemben is, hogy valami szabad a gazdasági ellenőrzés alól. Az elmúlt húsz évben az történt, hogy a nagyvárosokban az ingyenes és olcsó helyek egyre inkább eltűntek, minden mást pedig teleraktak biztonsági őrökkel, kamerákkal. Különösen a londoni klubok ilyen túlbiztosított zónák, ahol egyfolytában gyanúsak az emberek, akik jól érzik magukat. Tudatában vagyok, hogy ebben a túlkapások lehetősége is benne van, de hát az emberek számtalan más mértéktelen viselkedési formába is képesek beleveszni.

A Trafó Galériában meglepő sarkokba, gerendákra is helyeztél el képeket. Szereted kitölteni a teret, amikor kiállítod a munkáidat?

Igen, de ez nem valamiféle manifesztó. Az élethez való általános hozzáállásomból fakad, és abból, ahogyan fényképezek: hogy nemcsak a nyilvánvalóan fontos pontra vagy személyre akarok tekinteni. Szeretem megkérdőjelezni a hierarchiát abból a szempontból, hogy minek tulajdonítunk értéket, és hogy hogyan gondolkodunk a szépségről. Nem feltétlenül azért, hogy mindent a feje tetejére állítsak, inkább csak azért, hogy tudatára ébredjünk annak, hogy hogyan szemléljük a dolgokat, miért tartunk valamit szépnek.

Mindannyian tudjuk, hogy az abszolút tökéletesség unalmas, és hogy az embereket egy anyajegy vagy valamilyen „tökéletlenség” sokkal érdekesebbé tesz - ez igaz a kiállítóterekre is.

Ha a térben van egy ajtó vagy egy furcsa sarok, amit a kurátor inkább eltüntetne, én azt mondom, tegyünk oda egy-két képet, és hozzuk működésbe.

Végtére is, nem „nemesebb” egy tiszta falnál - egyszerűen csak az, ami. Én ezt szeretem csinálni a munkáimmal.

Nem állítom, hogy minden ugyanolyan, minden egyenlő és nincsenek különbségek, de legyünk nyitottak és nézzük meg, mit tud. Egy sarok nem árt senkinek. Az tehát, hogy a radiátorra is feltettünk egy fotót, nem valamilyen nagy koncepció, hanem egy játékos gesztus. És van négy hangsúlyos oszlop is, amit nagyon is bevontam a kiállításba. Nagyon dinamikus, ahogy a képeket itt installáltuk, a sűrűségével és játékosságával a legelső kiállításomra emlékeztet, ami 1993-ban volt a kölni Gallerie Buchholzban. Már-már olyan, mintha egy retrospektív lenne, csak egyetlen teremben.

A retrospektív végül is helytálló, hiszen az újabbak mellett nagyon régi képeid is vannak itt, és témákban is nagy a merítés.

Vannak persze fotók, amik hiányoznak, ez normális, de tényleg 1989-től máig vannak itt fotók. Éjjel 2-kor fejeztük be, és most, amikor beléptem a terembe, nagyon izgatott lettem. (Az interjú június 3-án készült, a megnyitó előtti napon - a szerk.) Úgy érzem, semmin sem akarok változtatni.

Úgy fogom fel a teret, mint egy eszközt, amit behangolok.

Természetesen egy hangszert valóban egy hangra kell hangolni, amivel nem lehet vitatkozni - nincsenek különböző értelmezései annak, hogy valami C vagy sem. Ahogy én hangolok, az nyilván nem tudományos vagy mérhető, de úgy érzem, hogy mindegyik elem, amit beleteszek, a háromméteres képtől a 15 centis képig, hozzáad valamit a nagy egészhez. Ez a polifónia itt nagyon sűrű, de úgy gondolom, hogy nem taglóz le. Nem teher, hanem ünnep.

A klubteremben lévő hanginstalláció minek hatására született?

Ez egy 9-10 perces spoken word mű, amit egy ülésben vettem fel, anélkül, hogy valaha elpróbáltam volna. Az ötlet már egy ideje megvolt bennem, de sosem dolgoztam ki. Aztán amikor 2018-ban Hongkongban voltam, hirtelen kikristályosodott, hogy magát az ötletet szóban, gondolatfolyamként adjam elő. Az a címe, hogy „I want to make a film”.

Hangosan gondolkodom benne mobilkommunikációról és az internetről, olyan kérdéseket teszek fel benne, amiket általában szégyellünk megkérdezni, és megpróbálom megérteni, hogy ezek valójában hogyan működnek és hogyan kontrollálják az életünket.

Ez se nem támadás, se nem ünneplés - a pozíció, amit felveszek, nem a kérdőre vonás, csak a kérdezősködés. Néhány technológiában jártasabb ember akár naivnak is nevezhetné.Van benne valami különös, lefegyverző őszinteség, ami megszólítja azokat, akik meghallgatják, nekem nehéz róla beszélnem. Nem próbáltam el előtte, és van benne valami előadás jellegű, de mégsem egy performanszt hallgatsz. Ráadásul nincs mellé semmi látnivaló, csak egy tompán megvilágított térben ülsz. És azzal, hogy beszéltem erről a filmről, amit forgatni szeretnék, már nem kell megcsinálnom magát a filmet.

Biztos vagy benne, hogy sosem fogod megcsinálni?

Ki tudja, talán az történik vele, mint a mostani választással kapcsolatos kampányommal.

Mit gondolsz arról, hogy a vizuális kultúrát ma már a videók, a mozgó klipek uralják?

Ezt a kérdést is felteszem magamnak az installációban. Nem tudom függetleníteni ettől az azt illető tudásomat és érzéseimet, hogy mennyi adat kell ahhoz, hogy a buszon ülve lejátsszunk a telefonunkon egy HD-videót. Erről az jut eszembe, amikor a ‘90-es évek elején szinte hallani lehetett, ahogy a modemeken keresztülpréselődnek a bitek. Egyszerűen észbontó, hogy most mennyivel több bit van egy ilyen buta kis klipben is.

A nagy többségnek nincs kézzelfogható tudása arról, hogy ez hogyan működik, és ennek a gazdaságáról sem, ezért úgy látom, potenciálisan nagy veszély rejlik benne. Hiszen emberek milliói kerülnek kapcsolatba ezekkel a dolgokkal, de aligha érzékelik, hogy mi ez valójában. Nem akarok pesszimistának tűnni, de az a rengeteg óra, amit az emberek azzal töltenek, hogy filterekkel játszanak és vicces füleket raknak magukra, az figyelemelterelés. És persze nagyon vonzó nézni ezt a sok mindent, és eltereli a figyelmed arról, hogy ne csak mondjuk ezt az asztallapot kelljen nézned, vagy a való életet. De nem akarok papolni.

Ha arra gondolunk, hogy a videók sokszor megmutatják a valóságot, amit a hatalom el akar titkolni, például tüntetéseken, akkor nemcsak figyelemelterelés lehet a cél.

Persze. A kettő nem zárja ki egymást. Ma már ez a valóság, mindenki egy bodycam, mindent felveszünk és mindenre filtert tehetünk. Nem arról van szó, hogy mindez egyértelműen jó vagy rossz - egyszerűen ez van.

Az furcsa, hogy milyen kevés képzést kapnak az emberek ehhez az új világhoz. Nem tanítják a gyerekeket az iskolákban arról, hogy hogyan kezeljék a fényképezést, hogy egyáltalán mi az és hogyan működik. Őrület, hogy ma ez milyen központi helyet foglal el a kommunikációnkban, és az emberek mégsem tudnak róla túl sokat.

Megtanítják maguknak.

Ami egy csomó frusztrációt okoz. Mert ha te nem tudsz olyan jó szelfit csinálni, mint a szomszédod, akkor rosszul érzed magad. És ez a boldogtalanság teljesen szükségtelen. Engem nagyon aggaszt, amit ez az egész teremt.

A mutogatás kultúrája kompetitív és egyáltalán nem közösségi.

Művész vagyok, én ezt csinálom, megmutatok dolgokat. De tényleg úgy érzem, hogy amikor az életem részeit fényképezem, vagy a saját szemszögemből fotózok, akkor nem az a lényeg, hogy ez az én farmerem vagy az én vacsorám, hanem hogy ez a farmer vagy étel lehetne a tiéd is. A személyes kapcsolat a nézőponthoz szükséges, mert csak az teszi a művészetet érdekessé, ha van benne egy sajátos szemszög, sajátos ízlés.

De ma a képek túlnyomó többsége csak azért készül, hogy a készítőjére mutasson, hogy „ez én vagyok, ezt én csináltam, kérlek, figyeljetek rám”, aminek nyilván megvannak a szélesebb körű pszichológiai következményei is. Legalábbis nem lehet nem észrevenni, hogy hogyan kapcsolódik ez a világ politikai fejleményeihez.

A kiállítás 2021. július 18-ig látható.

Nagy kép, portré: Kiss Bence / 444

A tárlat fotói: Biró Dávid / A Trafó Galéria jóvoltából

A francia bíróság bűnösnek találta az Ikea francia leányvállalatát abban, hogy kémkedett („nem megfelelő módon gyűjtött és tárolt adatokat”) a dolgozói után, és egymillió euró megfizetésére kötelezte a céget. Az ügyészség eredetileg kétmilliós büntetést kért.

Jean-Louis Baillot volt vezérigazgatót bűnösnek találták az ügyben, és két év felfüggesztett börtönbüntetést kapott, illetve személyes adatok tárolása miatt 50 000 euró pénzbírságot is fizetnie kell. Az ügyben összesen 15 vádlott volt, a büntetések 5000 eurótól felfüggesztett börtönbüntetésekig terjedtek.

Ezt a tevékenységet a svéd áruházláncnál éveken keresztül folytatták, 2009 és 2012 között biztosan. Többek közt belenéztek a munkavállalók bankszámla-egyenlegébe, és ál-dolgozók segítségével írattak jelentést valódi dolgozókról, emellett sokakról tudták, hogy milyen autójuk van, és rendőrségi aktákat is megszereztek. A dolgozók jogi képviselői elmondták, hogy az információt gyakran arra használták fel, hogy szakszervezeti vezetőket vegyenek célba vele, vásárlókkal való vitás ügyekben az áruház javára fordítsák.

A cég beismerte, hogy fennállt néhány „helytelen gyakorlat”, elnézést kértek, és lépéseket tettek, hogy megszüntessék a megfigyelési módszereket.

Az Ikeának Franciaországban 10 000 dolgozója van, ez a harmadik legnagyobb piacuk a világon. (Guardian)

Miközben a magyarok 69 százaléka „elég nagy” vagy „nagyon nagy” problémának tartja a kormányzati korrupciót. Ez az arány magasabb az európai uniós átlagnál (62 százalék). Több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, ugyanakkor a válaszadók 48 százaléka fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentené a korrupciót. Mindez a Transparency International legfrissebb Globális Korrupciós Barométer (GCB) felméréséből derült ki, amely 2020 októberében az Európai Unió 27 tagállamában mérte fel a lakosság korrupcióhoz való hozzáállását.

A barométer alapján a magyar társadalom 40 százaléka gondolja úgy, hogy az elmúlt évben nőtt a korrupció szintje hazánkban, míg csupán 15 százalék véli úgy, hogy csökkent. A kormány járványkezelése a válaszadók 45 százaléka szerint volt átlátható, 39 százalék szerint pedig nem, ami a társadalom erős megosztottságára utal.

A magyarok 54 százaléka szerint Magyarországon a kormányt nem a közjó vezérli, hanem néhány jelentősebb szereplő magánérdeke, ami – számos más európai országhoz hasonlóan – nagyon magas arány.A magyarok leginkább a parlamenti képviselőkről tételezik fel, hogy érintettek lehetnek korrupciós cselekményekben, de a „miniszterelnök és irodájának tisztviselői” sem sokkal maradnak el ettől az értékeléstől. A magyarok abszolút többsége (53 százalék) szerint a kormány „rosszul” vagy „nagyon rosszul” kezeli a korrupció elleni fellépés feladatát - vagyis megtűri, akár ösztönzi is a korrupciót -, míg a válaszadók bő egyharmada (34 százalék) véli úgy, hogy a kormány „jól” vagy „nagyon jól” kezeli ezt a problémát.

A magyarországi felmérés adataiból kiderült az a kevéssé meglepő tény is, hogy 2020-ban még mindig a hálapénzfizetés volt a legelterjedtebb vesztegetési forma (a válaszadók 18 százaléka fizetett hálapénzt a megelőző évben). Az átlagos „vesztegetési ráta” csak Bulgáriában és Romániában magasabb, mint Magyarországon, míg a litván eredmény megegyezik hazánkéval.

Ez azt vetíti előre, hogy a hálapénzfizetés kriminalizálása ugyan csökkenteni fogja a hétköznapi korrupció e típusának előfordulását, de teljes megszűnése az erős társadalmi beágyazottság miatt évekig tarthat. Szintén sokan (43 százalék) használják személyes kapcsolataikat az ügyintézés megkönnyítésére a közszolgáltatási szektorban – ez a negyedik legmagasabb arány az EU-ban.

Miközben a magyarok tisztában vannak a korrupciós helyzet súlyosságával, rendkívül magas, 48 százalékos azoknak az aránya, akik szerint az állampolgároknak félniük kell a következményektől, ha korrupciós eseteket jelentenek. Ez a politikai megosztottság és a közhatalom megfélemlítési kísérleteinek hatása mellett arra utal, hogy a hatályos bejelentővédelmi szabályozás nem képes kellőképpen garantálni a bejelentők biztonságát.

„A megosztottság, a bizalmatlanság, az apátia és a korrupció ördögi köre alakult ki, amiből csak átláthatóbb és befogadóbb, a hatalmi és magánérdekek helyett a közjót szolgáló intézményekkel lehet kitörni”

– fogalmazott a friss felmérés kapcsán Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója.

(A minta reprezentatívnak tekinthető. A részletes elemzés elérhető a Transparency International Magyarország oldalán.)

„A mai szégyenteljes napon az ellenzéknek nem a parlamentben van a helye, hanem az utcán. Mert a gyűlöletkeltés, bármelyik társadalmi csoport emberi méltóságának a szándékos megtiprása, az önkormányzati vagyon kiárusítása és az ország Kínának való kijátszása nem kormányzás, hanem uralkodás. A szűk 1 százalék uralkodása a békét és tisztességet akaró 99 százalék felett”

- írta Karácsony Gergely Facebookon. Azzal kapcsolatban szólalt fel a budapesti főpolgármester, hogy a parlamentben ma volt szavazás a homofób módosítókkal teleírt pedofiltörvényről és a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványt létrehozásáról (mindkettőt megszavazták), illetve a magyar gyorsforgalmi úthálózat koncesszióját is említette.

Karácsony szerint nem a Harry Potter veszélyezteti a gyerekeket, hanem azok, akik elárulják a jövőjüket, többek közt a felsőoktatást érintő 150 milliárdos forrásmegvonással, a Kínának való eladósodással, a rabszolgatörvénnyel, a közutak eladásával.

„A hatpárti közös értéknyilatkozatból is az a magatartás következik, hogy az ellenzék pártjai nemcsak egy megosztó és gyűlöletkeltő törvényjavaslat, hanem a megosztó és gyűlöletkeltő rendszer ellen is tiltakoznak azzal, hogy kivonulnak ma a parlamentből” - írta délelőtt. A dolog kis szépséghibája, hogy a Jobbik a Fidesz-KDNP-vel együtt szavazott a pedofiltörvényre.

A Fudan Egyetem terve bebetonozza az ellenzék kritikáit Orbán Viktor keleti fordulata miatt, és bár Orbán némiképp meghátrált, egyáltalán nem biztos, hogy feladta az elképzelést - állítja cikkében Jean-Baptist Chastand, a Le Monde bécsi, régiós tudósítója. A szerző egyébként egyértelműen a nacionalista jelzővel illeti a miniszterelnököt.

A lap szerint a Fudan-beruházás egyértelműen az intenzív magyar-kínai közeledés újabb jelképe, hasonlóan az európai jóváhagyás nélkül vett Sinopharm-oltásokhoz és a Budapest–Belgrád vasútvonalhoz. A járvány okozta válságban Orbán valamiféle megváltóként pozicionálja magát az EU-val szemben, és szívesebben keresi a keleti, tekintélyelvű hatalmak - orosz, török, kínai - kegyeit. Az álláspontját kifejezte azzal is, hogy a Kínát kritizáló ügyekben szembeszállt az uniós határozatokkal.

Chastand azt is írja, hogy Orbán lépései idomulnak a társadalom jelentős részének véleményéhez, miszerint a magyarok különleges nép Európában, amit a közép-ázsiai inváziók idejéből származó, ritka nyelv is bizonyít. Egy közvélemény-kutatásra is hivatkozik, mely szerint a népesség fele barátsággal viseltetik Kína iránt, viszont nem érdekli, hogy az mennyire tartja szem előtt az emberi jogokat.

Felhozza a kormánypárti sajtó cikkeit is, melyek bőszen kiállnak a Fudan terve mellett, ugyanakkor a CEU-t a „Soros-féle kémhálózat” részének tekintik. Karácsony Gergely ezzel szemben arra támaszkodik, hogy a felmérések tanúsága szerint ellenzi a tervet a budapestiek többsége, amely javíthatatlanul liberálisabb, mint a vidéken élők. Ám mivel az előrejelzések azt mutatják, hogy szoros lesz a verseny a jövő évi választáson, Orbán láthatólag nem akarta bevállalni a kockázatot.

A cikk szerint ettől függetlenül Orbán még nem mondott le Fudanról, és védeni fogja együttműködését a Kínai Kommunista Párttal. Ugyan az orbáni logika az utóbbi hónapokban mutat némi hasonlóságot a Macron által meghirdetett „európai szuverenitáshoz”, a campus ötlete azt mutatja, hogy Magyarországnak esze ágában sincs erős és demokratikus alternatív Európát építeni. (Le Monde via HVG360)