Kiss Imola

A boszniai szerb pártok és politikusok kedden bejelentették, hogy a továbbiakban nem vesznek részt a szövetségi testületek, így a kormány munkájában sem. Ezzel akarják megakadályozni, hogy életbe lépjen az a jogszabály, mely börtönbüntetéssel sújtaná a srebrenicai népirtást tagadását, lekicsinylését vagy azt, ha valaki megpróbálná valamilyen magyarázattal legitimálni a népirtás bűntettét.

Valentin Inzko, a nemzetközi közösség távozó boszniai főképviselője múlt pénteken hozta meg ezt a kötelező érvényű rendelkezést, mely pénteken lépne életbe, de a boszniai szerbek vezetői egyrészt petíciót indítottak a büntető-törvénykönyv ilyen értelmű módosítása ellen, másrészt bojkottot hirdettek a kormánytestületekben.

Inzkónak megbízatása végig lett volna lehetősége módosítani a büntető-törvénykönyvet, de arra várt, hogy a boszniai politikusok lépjenek. Miután ez nem történt meg, ráadásul a boszniai szerb közgyűlés visszautasította, hogy visszavonják három elítélt háborús bűnös kitüntetését, meghozta a rendeletet, egyúttal pedig arra is figyelmeztetett, hogy a népirtás el nem ismerése új konfliktusokhoz vezethet. A boszniai szerb politikusok azt mondták, ezután sem fogadják el a mindenkori nemzetközi főképviselő egyetlen kötelező érvényű rendelkezését sem, mert illegitimnek tartják ezeket.

Nedeljko Cubrilovic, a boszniai Szerb Köztársaság parlamentjének elnöke hétfőn kijelentette: nem állnak fenn a körülmények ahhoz, hogy a szerbek részt vegyenek a boszniai államelnökség, a parlament és a kormány munkájában. Ez nem azt jelenti, hogy a szerb képviselők lemondanak megbízatásukról, távolmaradásukkal csak annak a jogszabálynak az elfogadását akarják megakadályozni, amelyet Inzko „kényszerítene” rájuk. Milorad Dodik, az államelnökség szerb tagja pedig arról beszélt, hogy a szerbek "nem akarnak olyan országban élni, ahol bárki törvényt hozhat pusztán azáltal, hogy megjelenteti a honlapján".

A többi párt azonban nem aggódik annyira a bojkott miatt. A legnagyobb bosnyák párt, a Demokratikus Akciópárt (SDA) vezetője, Bakir Izetbegovic szerint a szerbek ezzel a lépéssel nem fognak elérni semmit, a szövetségi intézmények ugyanis a nyár végéig szabadságon vannak, így még körülbelül 40 napig nincs mit bojkottálni. „Szeptemberben a helyzet úgyis normalizálódik" - mondta.

Hasonló véleményen van Zeljko Komsic, a háromtagú boszniai államelnökség soros, horvát elnöke is, aki szerint most ugyan mérgesek a szerbek, mert elvesztettek egy csatát, de „előbb vagy utóbb túlteszik magukat rajta, és minden rendben lesz”.

A kelet-boszniai Srebrenicát 1995. július 11-én foglalták el a boszniai szerb csapatok, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett több mint 8000 muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette. (MTI)

Beszállítói nehézségek miatt háromhetes termelési szünet lesz a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában - tudta meg a Hírös.hu. A gyártás helyett ezt az időszakot a vállalat karbantartási tevékenységekre, illetve az új modell sorozatgyártásának előkészületeire használja fel.

A lap kérdésére a Mercedes sajtóosztálya azt válaszolta, vannak olyan „félvezető komponensek, melyek terén jelenleg világszerte beszállítói nehézségek tapasztalhatók az alkatrészellátásban”, és nem tudni, ez mikorra szűnik meg, így előre tervezni is nehezebb.

Az MTI azt írja, hogy a félvezető áramköröket gyártó Intel még április 22-én jelezte, hogy nem látja a végét a nemzetközi piacon az elektronikai alkatrészek kínálatában bekövetkezett hiánynak. Emiatt a kecskeméti Mercedes-gyárban idén januárban, majd áprilisban már volt egy-egy termelésleállás, a globális chiphiány miatt pedig június közepén ismét rövidített munkaidőt vezetett be a rastatti és brémiai Mercedes-Benz üzemekben a Daimler.

Már négy hete tartanak a lezárások Ausztráliában, Új-Dél-Wales államban, mégis romlanak a járványadatok. Kedden rekordmagas, 172 volt az új fertőzöttek száma. A lezárások eredetileg szombatig tartottak volna, de meghosszabbították a rossz helyzet miatt, és azért is, mert a lakosság átoltottsága nagyon alacsony, alig 13 százalék.

Gladys Berejiklian, az állam kormányfője ismét arra biztatta az embereket, hogy oltassák be magukat, mert ez kulcsfontosságú ahhoz, hogy minél hamarabb véget érjenek a korlátozások Sydney-ben és egész Új-Dél-Walesben. A lezárások Ausztrália lakosságának több mint a felét érintik.

A járvány epicentruma most Sydney nyugati részén van: egy 50 lakásból álló háztömböt két hétre karantén és őrizet alá vont a rendőrség, mert több háztartásban is fertőzötteket találtak. A lakókat rendszeresen tesztelik, az élelmiszert és más ellátmányt biztosítják nekik. Két kórházban is szigorításokat vezettek be, miután három ápolónak és nyolc betegnek pozitív lett a koronavírus-tesztje. Az egészségügyi dolgozók csak részben voltak beoltva.

Hétvégén tüntetések voltak a lezárások ellen, a szakemberek aggódnak, hogy emiatt is nőni fognak az esetszámok. (Guardian)

A Magyar Nemzet hétfőn megírta, hogy már keddtől határozatlan idejű munkabeszüntetésre készülnek a ferihegyi légi irányítók, erre este megjelent a Magyar Közlönyben két, Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet, melyek a veszélyhelyzetre hivatkozva lehetetlenné teszik a sztrájkot a légiforgalmi szolgálatoknál - írja a 24.hu. A Control Magyar Légiforgalmi Irányítók Szakszervezete (CMLISZ) azért akart sztrájkot indítani, mert a bértárgyalásaik nem vezettek eredményre.

Az egyik rendelet szerint a polgári légiforgalmi irányító szolgálat által foglalkoztatott légiforgalmi irányító és körzeti repüléstájékoztató – a polgári légiforgalmi irányító szolgálat utasításai szerint – a munkahelyi képzéssel és továbbképzéssel összefüggő feladatokat köteles ellátni, valamint – ha annak egyéb, jogszabályban foglalt feltételei fennállnak – az e tevékenységhez szükséges jogosultságok gyakorlására feljogosító szakszolgálati engedély fenntartásához szükséges feltételeket teljesíteni.

A másik rendelet célja a légi közlekedés biztonságának megőrzése és a Covid elleni védekezéshez elengedhetetlen eszközök zökkenőmentes szállítása:

1. § A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 3. § (2) bekezdésében meghatározott szervezeteken túl honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nincs helye sztrájknak a honvédelmi rendszerek és létesítmények ágazati kijelölő hatósága által a honvédelmi érdekből nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt rendszerelemet üzemeltető légiforgalmi irányító szolgálat ellátásáért felelős szervezetnél.

Egy német nyugdíjastól még 2015-ben koboztak el a hatóságok egy II. világháborús tankot, egy légvédelmi fegyvert és egy torpedót, de a bíróságon most nem jutnak dűlőre a felek, hogy mi legyen a háborús relikviák sorsa - írja a BBC. Ezeket a most 84 éves férfi egyébként a pincéjében tartotta, és 20 katona kellett ahhoz, hogy kihozzák onnan.

A vádlott valószínűleg felfüggesztett börtönbüntetést és pénzbírságot kap, ami akár 500 ezer euró is lehet, emellett viszont a tankot is tenni kell valahova. A férfi ügyvédje azt állítja, hogy a harckocsit megvenné egy amerikai múzeum, a többi fegyver iránt pedig német gyűjtők érdeklődnek. A bíróság viszont egyelőre nem tudta eldönteni, hogy a férfi megsértette-e a német háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló törvényt, ami szabályozza a hadi fegyverek gyártását, értékesítését és szállítását.

A védelem azzal érvel, hogy a legtöbb fegyver már nem működik, és hogy a vádlott a harckocsit selejtként vásárolta. 50 000 euró körüli, alacsonyabb bírságot fogadnának el. Az ügyészek szerint viszont a fegyverek és a lőszerek egy részét továbbra is lehetne használni.

Dél-Korea és Észak-Korea helyreállította a korábban megszakított forródrótot Szöul és Phenjan között - közölte kedden a dél-koreai elnöki hivatal. A bejelentés a koreai háborút lezáró fegyverszünet 68. évfordulójára esett.

A két ország vezetője a tavasz folyamán több levelet is váltott egymással, és abban állapodtak meg, hogy újjáépítik a két fél között a bizalmat. Ez az első lépés annak érdekében, hogy javítsák a két Korea kapcsolatát. Az észak-koreai állami hírügynökség (KCNA) is beszámolt arról, hogy újra megnyílt „az összes Korea-közi kommunikációs csatorna” kedd délelőtt, helyi idő szerint 10 órakor.

A forródrótot Észak-Korea szakította meg tavaly júniusban, miután a két ország viszonya megromlott Donald Trump korábbi amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető második, kudarcba fulladt csúcstalálkozóját követően, amelyen Mun Dzse In dél-koreai elnök vállalta a közvetítő szerepet.

Mun kormánya most abban bízik, hogy Joe Biden amerikai elnök kormánya képes lesz újraindítani a tárgyalásokat Phenjannal arról, hogy Észak-Korea szerelje le nukleáris fegyvereit és állítsa le a rakétaprogramját. (MTI, Reuters)

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter hétfőn azt írta Twitterén, hogy ismeretlenek Molotov-koktélokkal terrortámadást követtek el az ország párizsi nagykövetsége ellen, de ennél több részlettel nem szolgált. Az Egyesült Államokat viszont megvádolta azzal, hogy erőszakot szít.

„Az Egyesült Államokat terheli a felelősség az országunk ellen folytatott folyamatos kampányért, amely ilyen tetteket szül, és büntetlenül erőszakra buzdít” - mondta a kommunista ország külügyminisztere.

Később a minisztérium közölte, hogy az eset éjfél körül történt, három Molotov-koktélt dobtak a követségre, melyek közül kettő eltalálta az épületet, és tüzet okozott. A helyszínre kivonult a rendőrség és a tűzoltók is.

A kommunista diktatúrában két hete évtizedek óta nem látott méretű tüntetések indultak az ország több részén - ezek hátteréről „Nem, nem morzsákat akarunk! Szabadságot akarunk!” című cikkünkben írtunk. A kubai kormány a tiltakozásokat erőszakos zavargásoknak minősítette, amelyeket a havannai vezetés szerint az Egyesült Államok fűt, hogy megossza a kubaiakat. (MTI, AP)

A haiti hatóságok letartóztatták Jean Laguel Civilt, azt a férfit, aki Jovenel Moïse elnök meggyilkolásakor a biztonsági szolgálat egyik vezető koordinátora volt. A merényletet zsoldosok követték el július 7-én, viszonylag hamar el is fogtak több mint két tucat embert, de arról, hogy ki bérelte fel őket, eddig még nem sok minden derült ki. Mint megírtuk, az országot teljes káoszba lökte az elnök meggyilkolása.

Civil ügyvédje szerint a férfi letartóztatása politikailag motivált, azt egyelőre nem közölték, hogy vádolják-e valamivel.

Az elnök temetése pénteken volt, mintegy ezer, fehér ruhába öltözött ember zavarta meg a ceremóniát, igazságot követelve a halála miatt. Lövöldözés tört ki, mielőtt az elnök özvegye beszélt volna, a rendőrség könnygázt is bevetett. (AP)

A Pegasust gyártó NSO Group egyik leányvállalata Bulgáriában működik Circles Bulgaria néven, és az ottani hatóságok engedélyével adja el külföldre az uniós országban fejlesztett megfigyelőeszközeit - írja a Szabad Európa. Ezzel a programmal mobilhálózatokra kapcsolódva lehet telefonokat lehallgatni.

Az NSO átláthatósági jelentése szerint minden országban, ahol a cég működik (Izrael, Ciprus, Bulgária), szorosan együttműködik a hatóságokkal, és betartja az országok exportszabályozását. A bolgár leányvállalatnak a ciprusi Circles Solutions Ltd.-n keresztül tulajdonosa az izraeli székhelyű anyacég.

Az NSO Group közleménye szerint a Circles Bulgaria „semmilyen módon nem kötődik a Pegasushoz, nem vesz részt sem a fejlesztésben, sem az értékesítésben. A Pegasust kizárólag Izraelből exportáljuk, az izraeli exportengedélyek beszerzése után.”

A cégiratok szerint a bolgár leányvállalat magáncégeknek, kormányzati és civil szervezeteknek fejleszt telekommunikációs és informatikai szoftvereket. Az izraeli NSO ezzel szemben csak állami szerveknek értékesít. A hivatalos iratokban és a cég weboldalán sincs arról információ, hogy milyen szoftverekkel foglalkoznak, de az NSO azt írta, hogy a Circles olyan helymeghatározó szoftvereket fejleszt, melyek katasztrófák áldozatainak felkutatását segítik.

A kanadai Citizen Lab - a Torontói Egyetem kiberbiztonsági laborja, mely részt vett a Pegasus leleplezésében is – viszont már 2020 decemberében vizsgálódott a Circles Bulgaria körül. A Pegasust valóban nem forgalmazzák, de egy olyan eszközt igen, ami a mobilhálózatok sérülékenységét használja ki.

A programmal meg lehet határozni egyes telefonok helyzetét, emellett beszélgetéseket is le lehet hallgatni és szöveges üzeneteket is meg lehet vele figyelni, sőt változtatni is lehet rajtuk. A Citizen Lab legalább 25 országot azonosított be világszerte, ahol már bevetették a programot, Magyarország nincs köztük. Az Egyesült Államok már 2017-ben nemzetbiztonsági kockázatként azonosította a programot, mivel bűnözők, terroristák és idegen országok is fel tudják használni kémkedésre.

A Szabad Európa bolgár szerkesztősége érdeklődött az exportengedélyek kiadásáért felelős Gazdasági Minisztériumnál is, válaszuk alapján a Circles Bulgaria minden szükséges engedéllyel rendelkezik. Az engedélyek kiadásakor minden estben betartják a törvényeket, és figyelembe veszik „az exportált termék jellegét, a végfelhasználó kilétét, a felhasználás célját, a felhasználás régiójának sajátosságait és a hivatalos csatornákon keresztül kapott egyéb információkat” – közölte a minisztérium.

Ma lesz a 2021-es Budapest Pride. Az útvonal NEM a szokásos, hanem a következő: Madách tér - Astoria - Kálvin tér - Fővám tér - Szabadság híd - Szent Gellért rakpart - Döbrentei tér - Tabán.

Gyülekező 14 órától a Madách téren, a menet 15 órakor indul. A szervezők azt javasolják, hogy aki részt akar venni a felvonuláson, az az 1-es vagy a 2-es metróval menjen a Deák térre, és onnan közelítse meg a Madách teret, vagy érkezzen az Astoria felől. Ha valaki a Nyugati tér és az Oktogon felől megy, inkább szálljon fel a Földalattira. Mindenki kerülje az Erzsébet híd környékét, az Andrássy, valamint a Bajcsy-Zsilinszky utat a menet indulása előtt, mert ott ellentüntetők lesznek.

Kérik, hogy vigyen magával mindenki elegendő folyadékot (de ne üveg kulacsban, azt nem engedik be), ennivalót, naptejet, esernyőt és/vagy fejfedőt napszúrás ellen.

Itt a házirend arról, hogy az üvegen kívül mit NEM lehet bevinni a felvonulásra és mi az a viselkedés, amiért kizárhatnak onnan valakit.

Ellentüntetők

Sajnos minden bizonnyal lesznek, egy csomó helyszínre jelentettek be rendezvényt, hogy ellehetetlenítsék a Pride útvonalát. Kordonokat csak néhány kiemelt részen állítottak fel, de a rendőrség nagy létszámmal biztosítja a felvonulást. Pánikolni tehát fölösleges, de azért nem árt némi óvatosság, ezeket a helyeket jobb kerülni. A sok kis pötty közül valószínűleg csak 2-3 helyen lesznek nagyobb számban ellentüntetők.

Közlekedés

A felvonulást előtt, alatt és rövid ideig utána is szünetel az autós forgalom az érintett útvonalon, és a BKK járatai is terelve közlekednek. A BKK a lezárások miatt a belvárosban közlekedőknek a kötöttpályás közösségi közlekedést, elsősorban az 1-es, 2-es és 4-es metrók, valamit a megszokottnál sűrűbben közlekedő a 4-es és 6-os villamosok igénybevételét javasolja.

Autóval

• 13 órától várhatóan 16 óráig nem lehet behajtani a Bajcsy-Zsilinszky útra az Andrássy út és József Attila utca kereszteződésétől, majd tovább a Károly körútra, az Astoriáig.
• 15-16 óra között – az indulás függvényében – előreláthatólag 30 percre lezárják a Károly körút, a Kossuth Lajos utca, a Rákóczi út és a Múzeum körút csomópontját az Astoriánál.
• 15 órától várhatóan 16:30-ig a Múzeum körút – Kálvin tér – Vámház körút – Fővám tér – Szabadság híd szakaszra nem lehet behajtani.
• 16 órától előreláthatólag 17:30-ig lezárják a Szent Gellért rakpartot, a Döbrentei teret és a Krisztina körút egy szakaszát.

BKV-val közlekedőknek

13 óra és várhatóan 16:30 között, a Deák Ferenc tér – Károly körút – Astoria – Múzeum körút – Kálvin tér – Vámház körút – Fővám tér – Szabadság híd lezárásának idején:

• Az M3-as metrópótló busz két szakaszon, a Göncz Árpád városközpont és az Erzsébet tér, illetve Kőbánya-Kispest és Szabó Ervin tér (Kálvin tér) között jár.
• A 9-es busz két szakaszon, Óbuda Bogdáni út és az Erzsébet tér, illetve Kőbánya alsó vasútállomás és a Szabó Ervin tér (Kálvin tér) között közlekedik.
• Az M3-as metrópótló és a 9-es buszok két szakasza között a nagykörúti 4-es és 6-os villamosokkal lehet utazni.
• A 72M és a 73M trolibuszok rövidített útvonalon, Zugló vasútállomás, illetve a Keleti pályaudvar és az Erzsébet tér között járnak.
• A 100E busz 13-15 óra között rövidített útvonalon, csak a reptér és az Astoria között, 15 óra és 16:30 között csak a reptér és a Kálvin tér között jár.
• A 83-as trolibusz 15 óra és 16:30 között rövidített útvonalon, az Orczy tér és Szabó Ervin tér (Kálvin tér) között jár.
• A 15-ös és 115-ös buszok 15 óra és 16:30 között csak az északi végállomásaik és a Ferenciek tere között közlekednek.
• A 47-es, a 48-as és a 49-es villamosok várhatóan 16 óráig csak Budán járnak, a 48-as villamos a Döbrentei térig, a 47-es és 49-es villamosok pedig a Széll Kálmán térig közlekednek.

A menet elhaladásának idejére az Astoria, Kálvin tér és Fővám tér csomópontokat lezárják, ezért:

• Várhatóan 15-16 óra között kb. fél óra időtartamban az M2-es metró az Astoriánál nem áll meg.
• Várhatóan 15-16 óra között kb. fél óra időtartamban a Rákóczi úton és a Kossuth Lajos utcán közlekedő 5-ös, 7-es, 8E, 110-es, 112-es és 133E buszok az Astoriánál visszafordulnak a pesti végállomásaik felé, Buda felől pedig csak a Ferenciek teréig járnak.
• Várhatóan 15:20 és 16:30 között kb. fél óra időtartamban az M4-es metró nem áll meg a Kálvin téren és a Fővám téren.
• Várhatóan 15:20 és 16:30 között kb. fél óra időtartamban a 2-es villamos nem áll meg a Fővám téren.

16 óra és várhatóan 17:30 között, a Szent Gellért rakpart, a Döbrentei tér és a Krisztina körút lezárásának idején:

• Az 5-ös, a 105-ös és a 178-as buszok módosított útvonalon, a Hegyalja úton és a Mészáros utcán át közlekednek.
• A 7-es és a 133E buszok a Hegyalja út – Budaörsi út – Villányi út útvonalon járnak.
• A 19-es villamos két szakaszon, a Bécsi út/Vörösvári út és a Clark Ádám tér, valamint a Szent Gellért tér és Kelenföld vasútállomás között közlekedik.
• A 41-es villamos módosított útvonalon, az Alkotás utcán, a Széll Kálmán tér érintésével jár.
• A 47-es, a 48-as és a 49-es villamosok a dél-budai végállomásuk és a Szent Gellért tér között közlekednek.
• Az 56A villamos csak Hűvösvölgy és a Dózsa György tér között jár.

Scott Roe, egy Louisianában élő férfi nemrég elkapta a koronavírust, majd ennek következtében tüdőgyulladása is lett és kórházba került, mégis azt mondja, hogy inkább újra megbetegedne és végigcsinálná a kórházi kezelést, mint hogy védőoltást kérjen a covid ellen.

A férfi a CBS Newsnak azt mondta, akkor sem oltatta volna be magát, ha ezzel magát a fertőzést is elkerülhette volna. Roe szerint a helyi, állami és szövetségi vezetés is „le akarja tolni az emberek torkán” az oltást. A republikánus férfit az sem győzte meg, hogy már prominens republikánus politikusok, köztük a louisianai képviselő Steve Scalise is arra kérik az embereket, hogy oltassák be magukat. Az államban csak minden harmadik ember van beoltva, és az utóbbi hetekben a delta variáns terjedésével nagyon megugrott az új fertőzöttek száma.

Rochelle Walensky, az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) igazgatója pénteken azt nyilatkozta, hogy jelenleg 97 százalékban olyanok kerülnek kórházba koronavírussal, akik nincsenek beoltva. „Ez mostanra az oltatlanok járványává vált” - mondta.

A népszavazás még ki sincs írva, azt sem tudjuk, mit gondolnak a Magyar Emberek, de biztos, ami biztos, Orbán Viktor ismét pártközlemény-szagú kormányhatározatban felesel az Európai Bizottsággal. (Már múltkor is bejött.) A magyar kormány köti az ebet a karóhoz, hogy az Európai Bizottság a homofób (szerintük: gyerekvédelmi) törvény miatt késlelteti a magyar helyreállítási terv elfogadását.

„A Kormány megállapította, hogy az Európai Bizottság az Európai Parlament politikai nyomásgyakorlásának engedve – a Kormány és az Európai Bizottság előremutató szakmai egyeztetései ellenére – a gyermekek védelme érdekében megvalósított hazai jogalkotással összefüggő politikai ellenvéleménye okán hazánk helyreállítási tervének elfogadását késlelteti” - áll a pénteki Magyar Közlönyben.

Ez viszont egyáltalán nem igaz, a bizottság már kedden, a jogállamisági jelentés közzétételekor megmondta, hogy az igazságügyi rendszer és a korrupcióellenes stratégia hiányosságaival van bajuk. (A jelentésről Magyari Péter írt részletesebben Brüsszel: A keretek demokráciára hajaznak, de ami benne van, az a nepotizmus melegágya című cikkében.)

A kormányhatározatban felsorolják továbbá, hogy:

• Magyarország csak olyan megállapodást fogad el, amelyben „az Európai Bizottság nem támaszt Magyarországgal szemben olyan feltételt, amelyet más tagállamokkal szemben nem alkalmaznak (kettős mérce tilalma)”,
  
• „hazánk az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerinti diszkriminációmentességet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikkében rögzített azon rendelkezéssel együtt valósítja meg, amely kimondja 'a szülők azon jogát, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak, tiszteletben kell tartani az e jogok és szabadságok gyakorlását szabályozó nemzeti törvényekkel összhangban',
  
• és hogy „hazánk az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke szerinti nemek közötti megkülönböztetés fogalmát a szöveg eredeti, hagyományos (biológiai) jelentése szerint alkalmazza”.
  

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője reagált arra, hogy a magyar kormány állítása szerint „nincs tudomásuk” arról, hogy megfigyelésre és adatgyűjtésre használták volna a Pegasus kémszoftvert.

„A magyar kormánynak készen kell állnia arra, hogy engedélyezzen egy független vizsgálatot. Ez többé már nem magyar belügy. Tágabb értelemben, európai szinten jeletkezik a hatása, ezért van szükségünk arra, hogy tisztán lássunk ezekben a kérdésekben [...] az embereknek egész Európában biztosnak kell lenniük abban, hogy tiszteletben tartjuk az európai alapelveket” - mondta a német politikus a France24-nek.

Magyarország az egyetlen európai ország, amely állítólag használta a szoftvert.

Péntek éjjel a nemzetközi All Out mozgalom és a Budapest Pride aktivistái szivárványszínű és magyar zászlókkal világították ki a Képviselői Irodaházat Budapesten, hogy megüzenjék a magyar kormánynak: nem hagyják magukat, mert az LMBTQ emberek is részei a magyar társadalomnak, és ugyanazokat a jogokat érdemlik, mint minden más állampolgár.

A büszkeség mondatai mellett olyan feliratot is vetítettek az épületre, mellyel az EU-t szólítják fel arra, hogy addig gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, ameddig vissza nem vonják az LMBTQ-ellenes törvényt. Ezt Magyarországon az ahang felületén több, mint 130 000, világszerte pedig még további 47 000 aláíró is követeli, akik támogatják azt a kampányt, melyet az All Out, a Budapest Pride és a Forbidden colours nevű szervezet indított.

Matt Beard, az All Out igazgatója az akciót a nemzetközi szolidaritás erőteljes üzenetének nevezte, és elmondta, hogy világszerte rengeteg LMBTQ személy és szövetségeseik szólalnak fel a törvény ellen, amely sérti a magyar LMBTQ emberek biztonságát, egyenlőségét és méltóságát.

„Magyarország az Európai Unió tagjaként elkötelezte magát az állampolgárai emberi jogainak védelme mellett. Ennek a törvénynek az elfogadása ezzel összeegyeztethetetlen, és nem maradhat következmények nélkül. Az LMBTQ jogok emberi jogok, és ez a törvény sérti minden magyar embernek a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő alapvető jogát, valamint növeli annak a kockázatát, hogy az LMBTQ gyerekeket és családokat diszkrimináció és erőszak éri” - mondta Radványi Viktória Radványi, a Budapest Pride egyik szervezője.

A srebrenicai népirtás és más emberiesség elleni bűnök tagadását is törvényen kívül helyezte pénteken Valentin Inzko, a nemzetközi közösség távozó boszniai főképviselője, aki erről hozott rendeletével a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyvet is módosította. Ezzel próbálják elérni, hogy a boszniai szerbek ne bagatellizálják a srebrenicai mészárlás komolyságát, ami a II. világháború után Európa egyetlen népirtása volt.

„A gyűlöletbeszéd, a háborús bűnösök dicsőítése, valamint a revizionizmus vagy a népirtás és a háborús bűncselekmények teljes tagadása megakadályozza a társadalmakat abban, hogy feldolgozzák közös múltjukat, újra és újra megalázzák az áldozatokat és szeretteiket, miközben fenntartják az igazságtalanságot és aláássák az etnikai kapcsolatokat - mondta Inzko. - Mindez frusztrációt okoz, krónikusan megbetegíti a társadalmat, és megakadályozza az égetően szükséges megbékélést.” megjelenését.”

Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket is hozni. Inzkót évek óta kérte a nemzetközi közösség, hogy fogadtasson el olyan törvényt Bosznia-Hercegovinában, amely büntetné a srebrenicai népirtás tagadását, ám ő ezt idáig elutasította, mondván, ezt nem neki, hanem az ország politikusainak kell megtenniük.

Mivel megbízatása végéig nem született ilyen törvény, távozása előtt végül maga rendelkezett erről. Azzal indokolta döntését, hogy a boszniai szerb közgyűlés visszautasította, hogy visszavonják három elítélt háborús bűnös kitüntetését: „A helyzet egyre rosszabb és most már kezd kontrollálhatatlanná válni”. Inzko arra is figyelmeztetett, hogy a népirtás el nem ismerése új konfliktusokhoz vezethet.

A kiadott kötelező érvényű rendelkezés nyolc nap múlva lép életbe, és onnan kezdve hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetést kaphat az, aki nyilvánosan jóváhagyja, tagadja, lekicsinyli vagy megpróbálja igazolni a népirtás bűntettét, vagy így tesz más olyan háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekménnyel kapcsolatban, amelyet valamely hágai vagy boszniai bíróság már megerősített.

A kelet-boszniai Srebrenicát 1995. július 11-én elfoglalták a boszniai szerb csapatok, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett több mint 8000 muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.

A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek több mint 700 év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.

Míg a bosnyák politikusok üdvözölték a pénteken bejelentett törvénymódosítást, a boszniai szerbek vezető politikusa, a háromtagú államelnökség szerb tagja szerint a törvény az ország felbomlásához vezethet. Milorad Dodik korábban többször is hangoztatta már, hogya boszniai Szerb Köztársaságnak ki kellene válnia Bosznia-Hercegovinából, és csatlakoznia kellene Szerbiához.

Sefik Dzaferovic, az államelnökség bosnyák tagja viszont úgy véli, Valentin Inzko ezzel teljesítette a kötelességét az áldozatokkal szemben, és lelkiismeretének, valamint a daytoni megállapodásnak megfelelően járt el. (MTI, AP)

A heves esőzések földcsuszamlásokat és áradásokat okoztak Indiai egyik nyugati tartományában, Maharashtrában, ezek sok embert elsodortak, legalább 110-en meghaltak - írja a BBC.

A monszun több száz falut tett tönkre, elmosta a házakat, rengetegen maradtak fedél nélkül. A mentőcsapatok igyekeznek evakuálni a túlélőket, de félő, hogy már sokan eltűntek. Van olyan terület, aminek teljesen megszűnt a kapcsolata a külvilággal, miután összeomlottak az oda vezető hidak és a telefontornyok. Mumbaiban is több épület összeomlott.

A mentésbe az indiai hadsereg is beszállt, a partmenti területeket a haditengerészet és a katasztrófavédelem is. Olyan helyeken, ahol félő, hogy a gátak nem bírják visszatartani az extra csapadékot, szintén evakuálják a lakosságot, hogy már előre le tudjanak ereszteni valamennyi vizet. Narendra Modi miniszterelnök azt mondta, fáj neki, hogy ennyien életüket vesztették, és segítséget nyújtanak az érintetteknek.

A monszun évtizedek óta nem volt ilyen erős, mint idén júliusban, és várhatóan még napokig tart az esőzés. Klímaszakértők szerint a globális felmelegedés miatt egyre több helyen lesznek ehhez hasonló extrém esőzések. Párezer kilométerrel odébb, a kínai Csengcsouban is épp óriáseső pusztít.

Egy grizzly medve már egy hete, minden este megtámadta egy magányos bányász kunyhóját az alaszkai tundrán, Nome közelében, amikor az amerikai partiőrség véletlenül arra járó helikoptere észrevette a kunyhó tetején az SOS feliratot.

A helikopter Kodiakba tartott, amikor meglátták a segélykérő jelzést, ezért tettek még egy kört a terület fölött, és akkor vették észre az integető férfit. A bányásznak orvosi ellátásra is szüksége volt, mert pár nappal korábban megsebesítette a szóban forgó grizzly medve. A férfi lába sérült meg és több helyen zúzódások voltak a testén. Ugyanaznap már a férfi ismerősei bejelentették, hogy nem tért vissza időben Nomeba. (AP)

• Az antiszemitizmus kétségkívül jelen van a magyar társadalomban, de talán erősebbnek tűnhet, mint amilyen mértékű valójában.
• Antiszemita incidensek hazánkban inkább verbális formában történnek, Nyugat-Európához képest sokkal ritkábban materializálódnak erőszakos támadásokban és vandalizmusban.
• A legfrissebb adatok alapján a magyar felnőttek 36 százaléka mérsékelten vagy erősen antiszemita.
• Minden tizedik magyar kételkedik abban, hogy léteztek gázkamrák a koncentrációs táborokban.
• Soros Györgyöt egyértelműen a kormány kampányai tették fel a magyar „antiszemitizmus térképre”.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke egy történettel kezdte a magyarországi antiszemitizmusról szóló legfrissebb jelentés keddi sajtótájékoztatóját. A nemrég felújított, Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában 12 éves lányok bat micváját tartották, de a szülők nem járultak hozzá ahhoz, hogy nyilvános felvételek készüljenek az ünnepélyen. Attól féltek ugyanis, hogy ha kiderül bárki számára, hogy zsidók, akkor valamilyen hátrány vagy támadás éri őket. Heisler azt mondta, bár ma hazánkban nincs olyan mértékű antiszemitizmus, ami miatt direkt félniük kellene az embereknek (például Nyugat-Európához képest, azon belül Franciaországban a legtöbb az erőszakos támadás), ugyanakkor

mindig nagy kérdés, hogy érdemes-e más országok zsidóságának a helyzetéhez viszonyítani a magunkét, vagy inkább a saját miliőnkben értelmezzük azt.Sajnálatosnak tartja, hogy az antiszemitizmus továbbra is jelen van Magyarországon, minden párt hívei között és mindenféle társadalmi rétegben, de ami szerinte még kétségbeejtőbb, az az, hogy egyre többször találkozunk a holokauszt relativizálásával. Az elnök a bevezetőt azzal zárta: „A holokausztot követően senki sem lehet kicsit antiszemita”.

Incidensriport

A jelentés a Mazsihisz megbízásából készült, a Goldziher Intézet és a Medián külön végeztek hozzá kutatásokat, az eredményeket viszont fontosnak tartották együtt publikálni. Az első, antiszemita incidensekről szóló részt Félix Anikó, a Goldziher Intézet tudományos titkára mutatta be. Ehhez a 2019-2020-as időszakból három helyről gyűjtöttek adatokat: bárki számára nyíltan elérhető forrásokból (híroldalak, közösségi média), a Mazsihiszhez érkező bejelentésekből, illetve a Mazsihisz Biztonsági Szolgálatának saját gyűjtéséből.

Ezek alapján 2019-ben 53, 2020-ban 70 antiszemita esetet regisztráltak, és bár ez Nyugat-Európához képest alacsony, az utóbbi években folyamatosan nő a számuk.Az eseteket a következő kategóriákba sorolták:

• fizikai támadás,
  
• fenyegetés,
  
• rongálás,
  
• gyűlöletbeszéd,
  
• antiszemita összeesküvés-elméletek
  
• és közéleti antiszemitizmus.
  

A tettleges incidensek eleve alacsony száma tovább csökkent, viszont a verbális esetek száma nőtt, ezt részben a koronavírus miatti helyzet is magyarázza a kutató szerint. A legtöbb gyűlöletbeszédből volt (ezek meghatározásában a Btk. az irányadó), 2019-ben 20, 2020-ban már 31 ilyen esetet tudtak egyértelműen ide sorolni.

Ami az elkövetők szociodemográfiai jellemzőit illeti, nem lehet általánosítani, alapvetően viszont főleg szélsőjobboldali meggyőződésű emberek követnek el antiszemita támadásokat. A Mi Hazánk Mozgalom eseményein kiemelkedően sokszor fordult elő gyűlöletbeszéd. Félix kihangsúlyozta azt is, hogy az antiszemitizmus, a rasszizmus és az Izrael-ellenesség jellemzően összekapcsolódik Magyarországon, a roma holokauszt emlékművei is többször voltak célpontok.

Nem sokkal maradt el a gyűlöletbeszédtől a közéleti antiszemitizmus kategóriája, 2019-ben 20, 2020-ban 29 ilyen esetet azonosítottak. Ide az olyan incidenseket sorolták, mint például bizonyos történelmi események egyoldalú, a zsidóság szempontjából aggályos bemutatása (például az, hogy Wass Albert bekerült a Nemzeti Alaptantervbe, vagy épp Demeter Szilárd elhíresült gázkamrás nyilatkozata) vagy nyíltan antiszemita, szélsőjobboldali személyek dicsőítése, kitüntetése - utóbbiból a magyar kormány és a kormánymédia is bőven kivette a részét. Ezek által viszont, mint mondta, félő, hogy normalizálódik az antiszemitizmus a közbeszédben.

A regisztrált esetekre olyan aktuálpolitikai események is hatással voltak, mint a 2019-es önkormányzati választások (például pejoratív jelleggel Dávid-csillagot firkáltak egyes jelöltek plakátjaira) vagy épp az amerikai elnökválasztás és a QAnon mozgalom összeesküvés-elméletei. Emellett vannak visszatérő rendezvények is, melyek rendre alkalmat teremtenek az antiszemita incidensekre, ilyen például a szélsőjobboldali szervezetek által évente megtartott Kitörés túra.

Visszatérő téma Soros György is, akinek a kormánypárt politikai kampányban való megjelenítéséről mind Félix Anikó, mind később Hann Endre óvatosan fogalmazott. Nem nevezték egyértelműen antiszemitizmusnak az ábrázolását, hanem úgy fogalmaztak, hogy az ellene folyó kampány „antiszemita sztereotípiák és összeesküvés-elméletek bizonyos meghatározó elemeit is tartalmazza”.

Érdekes módon a két év alatt a hét rongálást többnyire olyan, vidéki helyszíneken követték el, ahol számottevő zsidó közösség már nem él, de vannak rájuk emlékeztető épületek és műemlékek (például 2019-ben szétverték Hajdúszoboszlón a frissen lerakott botlatóköveket, vagy 2020-ban az országban több helyen zsidó temetőben sírokat döntögettek).

Az antiszemita-összeesküvés elméleteknek pedig 2020-ban a koronavírus terjedésével, terjesztésével kapcsolatos teóriák, illetve a járványellenes intézkedések tudományos szempontból finoman szólva is megkérdőjelezhető magyarázatai adtak nagy lendületet.

Zsidók a közvélemény szemében

Ezután Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója foglalta össze a 2019-es, antiszemitizmust vizsgáló közvélemény-kutatásuk lényeges pontjait, melyet egy 1200 fős, reprezentatívnak tekinthető mintán végeztek, személyes adatfelvétellel. Mivel ezt évek óta azonos metodikával végzik, számos kérdésben látni lehet, milyen irányba változott a helyzet az utóbbi években. Azért kezdésként ő is megjegyezte, hogy különös hangulata van annak, hogy a zsinagóga felé tartva az ember belebotlik egy sorosozó emojit ábrázoló óriásplakátba.

A felmérés alapvetően szélesebb kontextusban vizsgálja a zsidók megítélését, és kiderült, hogy a zsidósággal kapcsolatos témák továbbra sincsenek a közgondolkodás előterében. Maguktól például nagyon kevés megkérdezett, csupán 7 százalékuk tudott felidézni a zsidó közösséget érintő ügyeket, és ezek egy része ráadásul elég zavaros emlék volt. A magyar társadalom 2015 vége óta a migránsok ellen érzi a legerősebb ellenszenvet - mely még a korábban vezető, romák iránti ellenszenvnél is erősebb -, a migránsokat pedig leginkább az arabokkal és a feketékkel azonosítják. A zsidók megítélése ezekhez a csoportokhoz képest kifejezetten javult.

A Mediánnál az antiszemita attitűdöknek két dimenzióját mérik, a kognitívat és az affektívet. A kognitív dimenzióban arra kérdeznek rá, hogy egy illető milyen mértékben ért egyet a zsidókkal, zsidósággal kapcsolatos tévhitekkel, negatív képzetekkel, összeesküvés-elméletekkel.

2019-ben javult a helyzet az azt megelőző két évhez képest, az erősen kognitív antiszemiták aránya a 2018-ban mért 21 százalékról 16 százalékra csökkent, a nem antiszemitáké pedig 38 százalékról 44-re nőtt.Hann Endre elmondta, hogy a legelterjedtebb zsidóellenes állításokkal (ezek többek közt a zsidók befolyására, az általuk a cél érdekében alkalmazott, tisztességtelennek vélt eszközökre, vagy épp egy titkos, globális zsidó összeesküvésre vonatkoztak) még mindig a társadalom közel egyharmada ért egyet. Úgy gondolja, hogy ennek a táptalaja a dezinformáltság, az „igazság utáni politika”, hiszen egy átlagember egyre kevésbé képes megítélni, hogy mi igaz, és mi nem.

Azt pedig egyenesen riasztónak és megdöbbentőnek tartja, hogy egy, konkrétan a numerus clausust megidéző állítással, miszerint bizonyos területeken korlátozni kellene a zsidók számát, 23 százalék értett egyet.A másik dimenzió az affektív antiszemitizmus, ebben a zsidósághoz fűződő érzelmi viszonyra kérdeznek rá, tehát hogy valaki mennyire érez ellenszenvet vagy épp szimpátiát a zsidók iránt. Itt a mérsékelten antiszemiták aránya nőtt 9-ről 11 százalékra, a nem antiszemitáké maradt 71 százalék.

Ezen a ponton Hann megemlítette azt is, hogy akkor következett be jelentős közhangulatváltozás, amikor 2010-ben megjelent a politikában a Jobbik: előtte maximum 14 százalék mondta azt, hogy ellenszenvet érez a zsidók iránt, 2010-ben viszont ennek duplájára, 28 százalékra ugrott fel ez a szám, és azóta egyik évben sem csökkent ez 21 százalék alá.

A két dimenzió összesítése után azt látjuk, hogy a felnőtt magyar lakosság 20 százaléka erősen, 16 százaléka pedig mérsékelten antiszemita, a fennmaradó 64 százalék nem tekinthető annak. Hann viszont nem győzte hangsúlyozni, hogy ezek interjúhelyzetben kiváltott válaszok, a hétköznapokon az emberek egy része a zsidókkal kapcsolatos ellenérzéseit sokkal kevésbé fejezi ki nyíltan, miközben azt sem lehet kizárni, hogy egyesek tudatosan igyekeztek kerülni az antiszemitizmus látszatát. Egyébként ugyanaz a személy nem feltétlenül reagál ugyanúgy a két dimenzióban: bár nagyban fedik egymás, előfordulhat például, hogy az egyikben valaki csak mérsékelten antiszemita tartományba esik, míg a másikban erősbe.

Lakóhely, életkor, iskolázottság szerint nem igazán vannak különbségek a zsidóellenesség mértékében, és ez politikai preferenciák mentén sem annyira kiugró, mint gondolnánk.

Az antiszemitizmus és az előítéletesség alapvetően a rendpárti, konzervatív, gyakran szélsőjobboldali meggyőződésű emberekre jellemző.Olyan párhuzamok is jól látszódnak, hogy az LMBTQ-ellenes válaszadók az átlagnál nagyobb arányban minősíthetők antiszemitának, és ugyanők nagyobb arányban szigorítanák az abortuszt, támogatnák a halálbüntetést vagy büntetnék a kábítószerfogyasztást börtönnel, mint a nem antiszemiták.

A politikai preferenciákat illetően csak a Jobbik szavazói közt kiemelkedően magas az antiszemita érzelműek aránya: a párt hangvételének mérséklődése ellenére még mindig 37 százalékuk erősen antiszemita (2018-ban ez még 44 százalék volt), további 22 mérsékelten az. A Fidesz és a DK szavazóinak például 21 és 19 százaléka idegenkedik erősen a zsidóktól, ez az össznépességet tekintve átlagos arány. A legalacsonyabb értéket, 5 százalékot a Momentum szimpatizánsai között mérték.

A kérdőív kitért a holokauszt teljes és részleges tagadására, illetve a holokauszt relativizálására is.

11 százalék véli úgy, hogy „a koncentrációs táborokban nem is voltak gázkamrák”, 16 úgy gondolja, hogy „a szörnyűségek nagy részét a zsidók csak utólag találták ki”, 21 százalék pedig úgy, hogy „a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint azt általában állítják”. Hann Endre szerint ezek az értékek részben magyarázhatók az idő múlásával, de ettől függetlenül a hazai történelemoktatás színvonalára sem vet jó fényt az, hogy minden tizedik ember elhiszi, hogy nem léteztek a gázkamrák.

A kutatás 2017 óta Soros Györgyöt is beemelte a témái közé, nyitott és nem nyitott kérdések formájában is. Ami a hozzá társított két leggyakoribb asszociációt illeti, megfordultak a 2018-as arányok: 2019-ben a teljes népesség 26 százaléka társította hozzá azt, hogy „gazdag, befolyásos, üzletember”, míg 21 azt, hogy „migránsok”. A harmadik helyen 16 százalékkal az áll, hogy „aljas, hazaáruló”, ez viszont 2018-ban még csak 13 százalék volt. Ha pedig összesítjük az összes különböző asszociáció eredményeit, akkor azt látjuk, hogy bár a többség inkább negatív dolgokat társít a milliárdoshoz, azonban a megítélése 2017-hez képest sokat enyhült.

A nem nyitott kérdésnél azok közül lehet választani, hogy Soros „elsősorban hatalomra törő, önző üzletember, aki világméretekben igyekszik a saját érdekeit előmozdítani” vagy „nagylelkű, a jó ügyeket felkaroló milliárdos, aki óriási összegeket költ fontos társadalmi problémák megoldására”. 2019-ben a megkérdezettek 57 százaléka volt negatív, 30 százalék pedig pozitív véleménnyel a milliárdosról, a többiek nem tudtak/akartak válaszolni.

Más történelmi személyiségek zsidóságára is rákérdezett a kutatás, és a válaszokból arra következtettek a közvéleménykutatók, hogy Soros György zsidó voltának az átlagnál jóval szélesebb körű ismeretét nehéz mással magyarázni, mint a kormányzati kampánnyal, illetve az azt övező diskurzussal.Annak ellenére, hogy a plakátok és a nemzeti konzultáció kifejezetten nem említette Soros származását, a magyar lakosság jó része alighanem mégis csak az ezzel kapcsolatos diskurzusból értesülhetett erről. Enélkül ugyanis nem lenne logikus, hogy miért gondolják többen zsidónak Sorost, mint Kertész Imrét, hiszen utóbbi nyilatkozataiban különösen sokat emlegette zsidóságát.

A részletes jelentés elérhető a Mazsihisz honlapján.

A kínai gyógyszerszabályozó hatóság befejezte a sanghaji Fosun Pharma és a német BioNTech SE által közösen kifejlesztett Covid-19 mRNS-vakcina szakértői felülvizsgálatát, ami a Fosun közleménye szerint már az adminisztratív felülvizsgálati szakaszban van.

A Caixin hírportál gyógyszerszabályozási forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a kínai hatóságok terve szerint a Comirnaty márkanévvel ellátott vakcinát emlékeztető oltásként alkalmaznák olyan embereknél, akik korábban elölt vírust tartalmazó oltóanyagot kaptak. Jelenleg a Hongkongi Egyetem mellett a Fosun és a kínai kormány is kutatásokat folytat arra vonatkozólag, hogy milyen hatása van a különböző típusú oltások keverésének. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján optimisták lehetünk az eredményekkel kapcsolatban - mondta Wu Jifang, a Fosun elnöke.

A Fosun és a BioNTech májusban jelentette be a sanghaji létesítmény felállításának tervét, hogy ott gyártsák a BioNTech Comirnaty, vagy BNT162b2 néven ismert mRNS-vakcinát. Augusztus végéig beindítanák a hazai próbatermelést és év végéig 1 milliárd adag Covid-19-vakcinát gyártanának.

Kína az Országos Egészségügyi Bizottság szerint több mint 1,2 milliárd adag vakcinát adott be lakosainak július 1-jéig. A legtöbben a Sinovac és az állami tulajdonú Sinopharm Group által készített oltásokat kaptak, ezek hatásossága 50-80 százalék között mozog a különböző vizsgálatokban. Ez lényegesen alacsonyabb, mint a Moderna és a Pfizer-BioNTech által kifejlesztett mRNS-vakcináké, és ez a tény több országban aggodalmat keltett, ahol kínai oltást is használtak, köztük Magyarországon is.

A Cannes-i filmfesztivál szervezői nagy meglepetésre bejelentették, hogy július 15-én bemutatják a Kiwi Chow által rendezett Revolution of Our Times című dokumentumfilmet, mely a 2019-es hongkongi, demokráciapárti tüntetéseket mutatja be, az azokra érkező brutális rendőri fellépéssel együtt. A film címe a tüntetések szlogenjére utal.

Arról, hogy egy „meglepetésfilmet” adtak a pénteki programhoz, szerda éjszaka értesítették a fesztivál vendégeit, viszont a filmet egy „bizalmas” vetítésen kb. 10 meghívott újságíró már láthatta a premier előtt.

A titkolózás nem teljesen megalapozatlan: az egészet a hatóságok tudta nélkül forgatták, és a Hongkongban tavaly júniusban bevezetett nemzetbiztonsági törvény értelmében a dokumentumfilm készítőit letartóztathatják és felbujtással vádolhatják meg. Ezért a stáblista azzal kezdődik, hogy hongkongiak csinálták a filmet, a rendező kivételével viszont álnevek szerepelnek rajta.

A Revolution of Our Times követi a demokráciapárti mozgalom alakulását: valós időben, az utcákon is forgatták egyes részeit, emellett számos aktivista szólal meg benne (név nélkül vagy az arcuk kitakarásával). Emellett bemutatja az egyre erőszakosabbá és halálosabbá váló rendőri fellépést is, ami a Politechnikai Egyetem 12 napos ostromában csúcsosodott ki.

A Hollywood Reporter azt írja, hogy borítékolható a diplomáciai feszültség a kínai kormány és a fesztivál szervezői közt, és elképzelhető, hogy ezután nem fognak kínai alkotásokat és alkotókat küldeni rá.

Július 14-én négy grúz kereskedelmi tv-csatorna 24 órára felfüggesztette a műsorsugárzást, ezzel tiltakoztak az LMBT-aktivisták és újságírók elleni múlt heti támadások miatt.

Július 11-én egy operatőr, Alexander Lekso Lashkarava, valószínűleg a verés következményeként, meg is halt. Összesen 55 ember - közülük 53 újságíró - sérült meg, akiket szélsőségesek bántalmaztak.

Grúzia hat kereskedelmi televízióállomása közül a Mtavari, a TV Pirveli, a Formula és a Kavkasia csatornák lépték meg ezt, műsor helyett a sérült újságírók nevét mutatták.

Közös közleményükben ezt írták: „Gharibashvilinek le kell mondani. Mindenkit, aki újságírókat támadott meg július 5-én, felelősségre kell vonni.” Egy nappal korábban regionális tv-csatornák függesztették fel a sugárzást 10 percre Lashkaraava temetése alatt.

A grúz belügyminisztérium azt közölte, vizsgálják Lashkareva halálát, de még nem határozták meg az okát. (RFE)

Annyira elszabadultak az ingatlanpiaci árak Új-Zélandon, hogy nemrég 2,075 millió új-zélandi dollárért (több mint 440 millió forint) adtak el aukción egy lerobbant állapotú, WC és fürdőszoba nélküli házat, amiből még falak is hiányoztak - írja a Guardian. Egy elhanyagolt kert és sufni is tartozik hozzá, a kerítést nagyjából a szentlélek tartja. A városi tanács ingatlanbecslői szerint 1,65 millió dollárt ér, és legalább 200 ezer dollárt rá kell költeni a felújításra.

Az 1920-as években épült ház Auckland egyik jómódú kertvárosában található, az azt meghirdető iroda jól ismert ingatlanos fordulattal „tiszta laphoz” hasonlította, ami „rengeteg lehetőséget tartogat”. Emellett azt is írták, hogy ez a legmegfizethetőbb módja annak, hogy valaki lakástulajdonossá váljon.

Új-Zélandon tavaly júniushoz képest 22 százalékkal ugrottak meg az ingatlanárak, egy átlagos ház 200 millió forintnak megfelelő összegbe kerül - Aucklandben viszont ennél is többe, legalább másfélszer annyiba.

Sokévnyi keresés után újra találkozott egy család a rég eltűnt fiával. Guo Sinzsent 1997-ben, két és fél éves korában rabolta el egy pár a szülei liaocsengi háza elől, ahol egyedül játszott, aztán eladták egy Közép-Kínában élő párnak. Júniusban úgy találta meg a rendőrség a most már 26 éves férfit, hogy olyan emberek adatbázisát fésülték át, akikről feltételezték, hogy ő is úgy nézhet ki felnőve, majd DNS-vizsgálattal azonosították, hogy tényleg ő a 24 éve eltűnt gyerek.

„A mai nap nagyon fontos számomra. Megtalálták a gyermekemet. A jövő tele van boldogsággal. Isten jól bánik velünk” - írta az apa, Guo Gangtang a közösségimédia-oldalán.

A Közbiztonsági Minisztérium a találkozás hírével együtt azt is bejelentette, hogy a gyerekrablással gyanúsított pár férfi tagja egy másik bűncseleekmény miatt ült börtönben, amikor azonosították lehetséges elkövetőként, a nőt pedig múlt hónapban fogták el.

Apja, Guo Gangtang azzal vált ismertté, hogy motorbiciklin járta keresztül-kasul Kínát, hogy megtalálja a fiút, mindig szórólapok voltak nála a fia arcképével. Tibeten és Hszincsiangon kívül minden kínai tartományt bejárt, és 10 motort használt el a keresés során. A férfi később aktivistaként is tevékenykedett, a segítségével a rendőrség több mint 100 elrabolt gyereket talált meg. A történetből 2015-ben film készült. (CCTV via South China Morning Post)

Miami republikánus polgármestere, Francis Suarez nem vetné el az ötletet, hogy az Egyesült Államok légicsapásokat mérjen Kubára. A szigetországban vasárnap óta többezres tüntetések zajlanak az elnök, Miguel Diaz-Canel és kormánya ellen, már halálos áldozatuk is van. A főbb közösségi oldalakat blokkolták a kubai hatóságok, és a legfrissebb hírek szerint ötezer embert letartóztattak.

Suarez a Fox Newsnak beszélt arról, hogy a panamai és koszovói beavatkozások mintáján el kellene gondolkodni a katonai akción. Az amerikaiak eddig nem jártak nagy sikerrel, amikor bele akartak szólni a kommunista diktatúra működésébe: az 1961-es invázió a Disznó-öbölben csődöt mondott, ahogy a Fidel Castro ellen tervezett merényletek is.

Az Egyesült Államokon belül Dél-Floridában él a legtöbb kubai származású ember, Suarez apja volt Miami első kubai születésű polgármestere. Miamiban már több szimpátiatüntetést is tartottak a diktatúra ellen fellázadó kubaiakkal, melyeken a polgármester is részt vett.

Joe Biden egyelőre csak annyit mondott a témában, hogy az Egyesült Államok a tüntetőket támogatja. Több demokrata politikus szerint a Kubára 1960-ban kivetett, mára elavult gazdasági embargó eltörlése sokat javítana a szigetország helyzetén. Suarez szerint nem az embargóval van gond, hanem a kommunista rezsimmel. (Business Insider)

Tilda Swintont a magyarországi homofób törvény a Thatcher-kormány által elfogadott és 2003-ig életben lévő 28-as cikkelyre emlékezteti. Ez volt az a melegellenes intézkedés, mellyel a brit kormány megpróbálta elnyomni az LMBTQ-embereket, és többek közt megtiltotta a „homoszexualitás népszerűsítését”, például az iskolákban - derült ki a Magyar Narancs interjújából.

A társadalmi ügyekben és politikai kérdésekben is gyakran megnyilvánuló színész azt mondta: „Tisztában vagyok vele, hogy Magyarországon sokféle csata vár önökre a különböző elnyomó intézkedésekkel szemben. A helyzetük elszomorítóan hasonló azokhoz a csatákhoz, amelyeket mi vívtunk a kilencvenes évek elején a 28-as cikkely és a „homoszexuális életmód” elnyomása ellen. (...) Ezért is fontos, hogy most beszéljünk erről, fontos, hogy az emberek Magyarországon tudják: elengedhetetlen hangosan felszólalni ez ellen. És lehetséges győzni. Ám ettől ez még egy szörnyű helyzet.”

Swinton lehangolónak nevezte azt, ami hazánkban most folyik, és éberségre intett:

„Eszetlen erőszak ez, hangosan szembe kell szállni vele.”Úgy látja viszont, hogy erre a helyzetre most az egész világ odafigyel, mindenki tisztában van a helyzettel. „Vagyunk Angliában, akik emlékezünk, mi volt nálunk. Szolidárisak vagyunk önökkel, teljes mértékben” - tette hozzá.

Az európai uniós tagállamok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsa, az Ecofin kedden elfogadta 12 tagállam nemzeti helyreállítási tervét, amelyek fő célja a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk utáni talpra állás finanszírozása - írja az MTI. Első körben Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lettország, Luxemburg, Portugália, Szlovákia és Spanyolország kapott zöld utat ahhoz, hogy a vissza nem térítendő támogatásokra és a hitelekre vonatkozó, legfeljebb 13 százalékos előfinanszírozást engedélyező megállapodásokat írjanak alá.

A további kifizetéseket attól tették függővé, hogy a nemzeti kormányok teljesítik-e a zöld és digitális reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, illetve az elköltött pénzek megfelelnek-e az EU által előre meghatározott céloknak. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke a testület keddi sajtótájékoztatóján elmondta: a bizottság a lehető leggyorsabban el fogja bírálni azon tagállamok helyreállítási tervét, amelyek már hivatalosan benyújtották, és további párbeszéd folytat Bulgáriával és Hollandiával, amelyek még nem véglegesítették azokat.

Emellett azt is közölte, hogy négy vagy öt tagállam esetében a pénzügyminiszterek július 26-i, rendkívüli ülésén adják majd meg a jóváhagyást. Magyarországot nem említette ezek között, ezért a magyar kormány által benyújtott 2511 milliárd eurós igényről ősszel születhet leghamarabb döntés. Dombrovskis kijelentette: az Európai Bizottság még nem fejezte be a magyar terv értékelését, de folyamatos kapcsolatban áll az illetékes hatóságokkal.

Az Eurológus megkérdezte az Európai Bizottság követeléseinek köze van-e a homofób törvényhez, mint ahogy azt a magyar kormány állítja. Arianna Podesta szóvivő azt válaszolta, hogy a helyreállítási tervekkel kapcsolatos eljárás és a vitatott magyar szabályozással kapcsolatos vizsgálat két párhuzamos, de külön kezelt ügy, és a helyreállítási terv értékelésében minden tagállamra ugyanaz a rendeletben meghatározott 11 kritérium vonatkozik. Hozzátette azt is: gondoskodnak arról, hogy az új magyar törvény „ne befolyásolja a magyar helyreállítási és rugalmassági tervben szereplő intézkedések végrehajtását”.

Indiában szeptembertől már gyártják a koronavírus elleni Szputnyik V vakcinát - jelentette be az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) az Izvesztyija napilapban.

Az RFPI az Serum Institute of India (SII) nevű gyógyszeripari vállalattal közösen ősszel kezdi meg a védőoltás gyártását, és a gyógyszer első adagját várhatóan már szeptemberben forgalomba hozzák. A vakcinát kifejlesztő moszkvai Gamaleja kutatóközpontból már eljuttatták az indiai gyógyszeripari vállalathoz a sejt- és vektormintákat. Az SII évente több mint 300 millió adag vakcina előállítását tervezi.

Kirill Dmitrijev, az RFPI vezérigazgatója szerint ezzel a stratégiai partnerséggel jelentősen növelhetik a gyártási kapacitást, és példát mutat arra, hogy összefogással és a szakértelem egyesítésével életeket menthetnek Indiában és világszerte. Adar Punavalla, az SII vezérigazgatója elmondta, hogy mivel hatásos és biztonságos a Szputnyik V, nagyon fontos, hogy elérhetővé váljon Indiában és világszerte.

Az SII gyártja a legtöbb Covid-19 elleni vakcinát a világon, többek közt az AstraZenecának és az amerikai Novavaxnak is. (MTI, AP)

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozói 2021. július 12-én délután Budapest XXIII. kerületében, egy kereszteződésben két férfire csaptak le, mivel információt kaptak arról, hogy egyikük kábítószerrel kereskedik - írja a Police.hu. Az ellenőrzés során kiderült, a másik férfi is kereskedő, és éppen egy adás-vétel zajlott közöttük.

A rendőrök átkutatták a két díler autóját és lakását is, amely során a kábítószergyanús anyagokon kívül S. Józsefnél egy kulcsot is találtak, ami egy általa bérelt lakás ajtaját nyitotta. A férfi ott állította elő és porciózta az eladásra szánt drogot.

Eddig a két férfitől több nagy értékű autót, motort, telefonokat, készpénzt, a drog előállításához szükséges vegyi anyagokat, illetve több mint 12 kiló kábítószert – elsődleges szakvélemény szerint marihuánát és amfetamint - is lefoglaltak. A lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke összesen 30 millió forint.

Miután vasárnap akkora tüntetések törtek ki Kuba több városában Miguel Diaz-Canel elnök és kommunista kormánya ellen, amekkorára évtizedek óta nem volt példa, a hatóságok blokkolták a legtöbb közösségimédia-oldal elérését. A tüntetéseknek nem volt hivatalos szervezője, az emberek főleg Twitteren és Facebookon értesültek a gyülekezési pontokról.

Hétfőn elérhetetlenné vált a Facebook, az Instagram, a Whatsapp és a Telegram is, így akarják megakadályozni további tüntetések szervezését és terjedését. Az internet eleve sokáig nagyon drága és nehezen hozzáférhető volt az országban, a mobilinternet csak 2018 végén vált elérhetővé. Az ország lakosságának ma kb. fele rendelkezik internet-előfizetéssel. Ennek köszönhetően 2019-től kezdve voltak már kisebb tüntetések, amikre akkor is letiltással reagált a kormány.

A független online sajtó a Human Rights Watch szerint továbbra sem érhető el Kubában, és rendszeresen blokkolnak különböző híroldalakat és blogokat. A tiltakozások azért kezdődtek, mert az ország súlyos gazdasági válsággal küzd, élelmiszer- és gyógyszerhiány van. (AP)

Kormányellenes tüntetők és ellenzéki politikusok is Irakli Garibashvili miniszterelnök lemondását követelik Grúziában, miután meghalt az az operatőr, akit LMBT-ellenes szélsőségesek vertek össze, miközben arról tudósított, hogy azok megtámadták a Tbiliszi Pride irodáját.

A 37 éves Alexander „Lekso” Lashkaravát ellátták a kórházban és kiengedték, de vasárnap holtan találták. A grúz rendőrség mintegy 20 embert vett őrizetbe. Garibashvili tragédiának nevezte a férfi halálát, de lemondani nem akar.

A TV Pirveli ügyvezetője, Nana Aburjanidze (Lashkarava egykori főnöke) szerint senki sem volt, aki megvédte volna az újságírókat vagy a Pride szervezőit a dühös tömegtől. Aznap a helyszínen több mint 50 újságírót vertek össze.

„A kormány nemcsak kerüli a felelősségvállalást, hanem megpróbálja igazolni az erőszakot, mert aznap nem voltak rendőrök az LMBTQ irodánál, amikor tudták, hogy a szélsőségesek erőszakos bűncselekményekre készülnek” - mondta Aburjanidze.

Vasárnap után hétfőn is több ezer ember vonult az utcára, hogy a miniszterelnök lemondását és a felelősségre vonást követeljék a haláleset és az elharapózott erőszak miatt. Grúz ellenzéki politikusok pedig félbeszakítottak egy parlamenti ülést, szintén lemondásra szólítva fel Garibashvilit. (DW)

Franciaország monopóliumellenes hatósága 500 millió euró bírságot szabott ki a Google-ra, mivel úgy találták, hogy a techvállalat nem „jóhiszeműen” tárgyalt az APIG és a SEPM kiadókkal, illetve az AFP hírügynökséggel a tartalmuk felhasználásáról. A cég most két hónapot kapott arra, hogy előálljon egy arra vonatkozó javaslattal, hogy hogyan kártalanítsák a hírek kiadóit. Ha ezt nem teszik meg határidőre, onnantól kezdve akár napi 900 ezer eurónyi büntetést is kiróhatnak rájuk.

A szóban forgó, híreket előállító médiacégek szerint a Google nem tárgyalt velük jóhiszeműen arról, hogy hogyan kompenzálja őket a tőlük származó hírekért, melyeket a Google a saját híreiként szerepeltet a találatok között. Emellett nem talált velük közös hangot a szomszédos jogokra vonatkozó uniós irányelv értelmében sem.

A Google szóvivője azt mondta, hogy rendkívül csalódottak a büntetés miatt, és hogy a hatóság figyelmen kívül hagyta azon törekvéseiket, hogy egyezségre jussanak a kiadókkal és a hírügynökséggel. A cég gyakorlata miatt Németország monopóliumellenes szerve is vizsgálatot kezdett nemrég. (DW)

Első fokon ítéletet hozott a bíróság Berki Krisztián büntetőfékezés miatt folyó perében - írja a Blikk. Az indoklás szerint az exfocista bűnös közúti veszélyeztetés, rongálás bűntettében. Két év szabadságvesztésre ítélték, négy év próbaidőre felfüggesztve, ezen kívül két évre eltiltották a vezetéstől és 625 000 forint pénzbírságot kell fizetnie. A baleset 2018-ban történt, amikor Berki büntetőfékezett egy BKV-busz előtt, ami belehajtott az autójába.

Az ügyészség szerint a busz biztonsági kamerafelvétele perdöntő bizonyíték volt, és a büntetés kiszabása során súlyosbító tényezőként sorolták fel a sebességtúllépést, a záróvonal átlépését, illetve a vádlott közlekedési előéletét. A busz üzemeltetőjének ügyvédje elmondta, továbbra is fenntartják a polgárjogi igényt a buszban keletkezett kár miatt.

A HVG beszámolója szerint „Berki az ügyész szavai alatt javarészt a telefonját nyomkodta és nem mutatott különösebb figyelmet, hasonlóan viselkedett ezután is, amikor ügyvédje ismertette az álláspontjukat.”

A kirendelt védő szerint a baleset csak „a körülmények szerencsétlen állása miatt” történt, és kérte, hogy minden vádpont alól mentsék fel, mert az elkövetett cselekmény nem bűncselekmény. Enyhítő körülményként sorolta fel Berki büntetlen előéletét, az időmúlást, illetve azt, hogy rövid időn belül megszületik a védence második gyermeke, és felesége hosszabb ideig keresőképtelen lesz.

Berki Krisztián az utolsó szó jogán ártatlannak vallotta magát, sajnálja, hogy bekövetkezett a baleset, de nem érzi felelősnek magát.

Karácsony Gergely Facebookon jelentette be a hírt, hogy 25 olyan, korábban hajléktalanként élő, idős budapesti nő és férfi kapott lehetőséget arra, hogy fővárosi önkormányzati lakások bérlői legyenek.

„Azt szeretném, hogy Budapest egy olyan város legyen, amely a legvédtelenebb lakóit sem lenézi és bünteti, hanem segít nekik a talpra állásban. Sokat dolgozunk azon, hogy a Fővárosi Önkormányzat a hajléktalanság kezelése – a hajléktalanellátás – mellett sokkal többet tegyen a hajléktalanság megoldásáért is. Azért, hogy minél több, korábban lakástalan vagy hajléktalan budapesti polgár számára tudjunk méltó lakhatást biztosítani” - írta a főpolgármester.

A kiválasztottak korábban nem tudták megfizetni a magas budapesti albérleti díjakat, mostantól kicsi, de komfortos bérlakások lakói lesznek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető tudósa, Soumya Swaminathan óva inti az embereket attól, hogy saját szakállukra elkezdjék több különböző vakcinával beoltatni magukat. Állítása szerint nem áll rendelkezésre elegendő tudományos adat azt illetően, hogy a vakcinák keverése hatásosabban védene a koronavírus ellen annál, mintha csak egy típusú oltást kapunk.

Bár jelenleg is folynak erre vonatkozó vizsgálatok, Swaminathan azt mondta: „Ez egy kicsit veszélyes trenddé kezd válni. Ez egy bizonyítékok nélküli, adatok nélküli terület.”

A sajtótájékoztató apropója az lehetett, hogy több országban is az oltások keverésére készülnek. Thaiföldön azok, akik első oltásként Sinovacot kaptak, második dózisként az AstraZeneca vakcináját fogják megkapni. Indonéziában pedig azokat az egészségügyi dolgozókat, akik két dózis Sinovacot kaptak, ismétlő oltásként még Modernával is beoltják.

A WHO amiatt is aggodalmát fejezte ki, hogy ha a gazdagabb országok elkezdenek ismétlő oltásokat adni, akkor a fejlődő országok lemaradnak, és tovább nőnek a globális egyenlőtlenségek a vakcinák elosztásában. Ugyanis bizonyos országokba még ahhoz sem jutott elég vakcina, hogy a legsérülékenyebb csoportokat és az egészségügyi dolgozókat beoltsák. (Insider)

Ha valakit kicsit is érdekelnek a növények, kertek és parkok, észrevehette, hogy az utóbbi időben Budapesten a szigorúan, vonalzóval-körzővel megszerkesztett, régimódi virágágyásokat felváltották az angolkerteket idéző, vadabb hatású és minden szempontból változatosabb ágyások. Olyannyira mások, hogy amatőr rajongóként a város számtalan különböző pontján meg kellett már állnom út közben, hogy közelebbről megnézzem ezeket az elképesztő izgalmakat. Amikor egy helyen felfedeztem, hogy pünkösdi rózsák mellé gólyaorr került - egy igazi, mezei vadvirág -, végleg eldőlt, hogy kiderítem, mi áll a hátterben.

Így aztán elindultunk és végigtanulmányoztunk jó pár virágágyást Zakar András okleveles kertészmérnökkel, aki tavaly év elején lett a Főkert vezérigazgatója. A sétánkat a Margit-szigeten kezdtük, majd az interjú egy pontján átmentünk a Hajógyári-szigetre és megnéztük a teljesen vad hangulatú, kísérleti parcellákat is.

2020 januárjában vette át a Főkert irányítását. Milyen céljai voltak?

Szemléletváltásra volt szükség, és az én programpontjaim között szerepelt az, hogy az egynyári ágyásokat elkezdjük évelő ágyásokká alakítani. Ennek gazdasági oka is van, de a fenntarthatóságra való törekvésnek is fontos része. Ez nem azt jelenti, hogy mindegyiket lecseréljük: tavaly 10 százalékot cseréltünk le, idén 20 százalékot, és jövőre még 10 százalékot tervezünk átalakítani. Ez egy lassú folyamat, de a cél, a 40 százalék a Főkert életében jelentős szám.

Miért van kiemelt jelentősége az évelőknek?

Ha azt nézzük, hogy mennyi időt és energiát kell ráfordítani, akkor nagy a különbség az egynyári és az évelő ágyások között.

Ha biológiai szempontból nézzük, az évelő ágyás télen is ott marad, a rovaroknak búvóhelyet biztosít. Nincsenek pucéran az ágyások, így elkerülhetjük a téli eróziót is.Az évelő növény folyamatosan növekszik, beborítja azt a helyet, és később szaporítóanyagot is elő tudunk állítani belőle. Ezzel szemben az egynyárit kiültetjük májusban, októberben pedig elpusztul.

Amikor egyeztettük a találkozót, helyszínnek egyből a Margit-sziget közepén fekvő hatalmas ágyást javasolta. Miért?

A Margit-sziget ikonikus hely Budapesten, rengeteg történelmi emléket őriz. Nagyon sokan jönnek ide, emiatt a Főkert életében is kiemelt jelentőségű terület. Ez a legnagyobb egynyári ágyásunk, hosszú évtizedek óta ebben az alakzatban van meg. Nagyon látványos, és májustól a fagyokig folyamatosan díszítik a virágok. Amiatt, hogy ez annyira szem előtt van, többségében maradunk az egynyári növényeknél, de az az újdonság, hogy már itt, ezekben a klasszikus ágyásokban is megjelenik egy-egy évelő.

Az egynyári ágyások nagyon intenzív fenntartást igényelnek, a kollégák napi szinten foglalkoznak velük. Ezzel szemben egy évelő ágyást ritkábban kell öntözni, egy idő után, amikor már összenőnek, elhagyhatjuk a kapálást is. És ezeket úgy kell megválasztani, hogy mindig legyen benne olyan növény, ami éppen virágzik.

Az ágyások hangulatában is történt változás. Látható, hogy többféle színvilág keveredik, kívül a lila-fehér-bordó levelű virágok díszítenek, bent sokkal bujábbak és színesebbek az ágyások, felülről nézve rajzolódnak ki a kontúrok.

Régebben a városi virágágyások nagyon vonalasak voltak: egyféle virág, geometriai alakzatokban, mondjuk három színben. Ezeknek sokkal természetesebb a hatása.

Pont ez a lényeg, hogy bujábbak lesznek az ágyások, és az, hogy ne ragaszkodjunk a karakteres vonalakhoz.

Ne azt nézzük, hogy x darab el legyen ültetve egy virágból és legyen benne egy-két csík, hanem próbálunk visszamenni a természethez. Persze mi termesztjük és mesterséges módon ültetjük ki, mégis próbálunk a megvalósítással a természethez közelíteni.

Ezért kerülnek fűszernövények és díszfüvek a virágok közé, vagy épp mángold?

Igen, van például díszlevelű bazsalikom, máshol zsálya, tehát levéldísznövényekkel is játszunk, nemcsak virágokkal. A díszfüvek is évelők, ezekkel is próbáljuk megtörni a monotonitást, vagy gyertyavirággal, ami szintén évelő és szinte folyamatosan virágzik. Ugyanígy a mályvafélék is - ha ki is szedjük, máshova át lehet ültetni, nem mennek kárba. Van már olyan évelő ágyás is, amit még a FINA úszó világkupa idején létesítettük, és amiből idén már fougnk szaporítóanyagot szedni. Ami nagyon elterebélyesedett, tőosztással viszünk belőle a termesztőtelepre, és azokat ültetjük majd el új helyeken.

Az évelők gazdasági hatását mikortól lehet érezni?

Már a második évtől, ahogy az ágyások beállnak. Amint az intenzív fenntartás lecsökken, a kollégák egyrészt több időt tudnak másra fordítani. Másrészt, mivel ritkábban kell öntözni, kevesebb ivóvizet használunk fel.

Sőt, ezeknek a növényvédelme, tápanyagutánpótlása is egész más - az egynyáriaknak ezeket folyamatosan kell biztosítani ahhoz, hogy szépen tudjanak virágozni, az évelőknek nem.Ráadásul az évelők még a csapadékhiány ellenére is viszonylag jól tartják magukat. Itt klasszikus egynyári ágyás volt még tavaly, és most többségében évelő, bár van benne muskátli is, ami kakukktojás, és rudbeckia, ami egynyári. Gyakorlatilag ez a rész mind évelő: a tollborzfű, a gyertyavirág, a vérfű. Azt látjuk, hogy sokkal magasabbra megnőnek, nagyobb a záródás, ezáltal kevésbé gyomosodik. Sokkal bujább, ha ránézünk, maximálisan a természetközeli állapotot próbálja tükrözni.

Külön csapat tervezi a virágágyásokat?

Igen, öt tájépítészből áll. Ilyenkor már folyik a következő évi tervezés is, szakértő kollégák segítségével találják ki, hogy milyen növényekből állítsák össze a következő évi egynyári ágyásokat. Azért fontos, hogy kész legyenek a tervek, mert utána ezeket a Főkert saját, több ezer négyzetméteres termesztőtelepén termesztjük meg. Be kell szerezni a vetőmagokat, és kora tavasszal, január-februárban az ültetés meg is történik. Egyébként a telepünkön is szeretnénk inkább az évelők termesztésére átállni, és növelni a mennyiséget, hogy abból tudjunk értékesíteni is.

Visszatérve a csapatra, ők nemcsak a virágágyásokkal foglalkoznak. Remélhetőleg már a jövő hónapban elindul a pünkösdfürdői kivitelezés, azt is ők tervezték meg. Az egy hét hektáros terület, Budapest életében nagyon nagynak számít. Szintén teljes mértékben a biodiverzitás jegyében alakítjuk ki: ott is nagyon sokféle magkeveréket fogunk használni, növénytársulásokat hozunk létre. Gyümölcsöskert is lesz benne, ami szintén újdonság, ilyen eddig nem volt.

A bokros növényeket is máshogy kezelik?

Igen, a bokrok, cserjék nyírásán, metszésén is változtattunk. Csökkentjük az ifjítás mértékét, ugyanis ha az nagymértékű és túl erős, ráadásul csapadékszegény az évszak és nincs meg a vízutánpótlás, akkor a növények nem biztos, hogy kihajtanak újra.

Nem az a fontos, hogy egy növényből kerek vagy szögletes formákat gyártsunk le a parkokba, hanem őrizzük meg a természetes formáját. Abba is gondoljunk bele, hogy az nemcsak a parkot díszíti, hanem a madaraknak, sünöknek búvóhelyként szolgál. Egyébként igyekszünk több olyan cserjét, bokrot ültetni, ami nemcsak a levele, hanem a virága is mutatós, és vonzó a lepkéknek, méheknek, mint például a nyári orgona, a kékszakáll, vagy a levendula.

Hány fajta virágos növényt használnak Budapesten, és mekkora területen?

Mind egynyári, mind évelő növényből egy adott évben kb. 100-120 különböző fajt, fajtát ültetünk, és a Főkert által fenntartott egynyári és évelő ágyások mérete megközelíti a 11 000 m2-t. Ebből például az Apor Vilmos téren tavaly hoztunk létre egy teljesen új, 213 m2-s évelő ágyást. Ezen kívül a Városligetet kezelő cég megbízásából is fenntartunk a ligetben 1420 m2 területnyi virágágyást.

Ez a trend, hogy másként kezdték kezelni a virágos és a zöldfelületeket, megfigyelhető a világ más nagyvárosaiban is?

Igen. Pont ez, amit mondtam, hogy őrizzük meg a természeti kincseinket, és törekedjünk a változatosságra. Nem is a trend szót használnám, ez tényleg inkább szemlélet. Hogy gondoljunk arra, hogy ne csak a fogyasztói társadalom nyomására cselekedjünk, hanem

próbáljuk megőrizni azokat a dolgokat, amikkel gazdálkodunk. Emellett például próbálunk afelé menni, hogy minél kevesebb vegyszert használjunk. Igyekszünk nem totális gyomirtószert alkalmazni, rovarölőszerek közül is inkább kontaktszereket választunk, nem felszívódó szereket.

De említhetném a közösségi komposztálást is, amit a Főkert tavaly elindított, ez nyugaton már régóta működik. Magyarországon közparkokban nem sok ilyet találunk. Pedig a komposzt is kincs, de nem mindenki tudja, hogy mi mindenre jó és mire lehet felhasználni.

A fekete fenyők körül is van egy új dolog, amivel kísérletezünk, ezért elkerítettük: az őszi avart deponáltuk a fák alatt, és azt várjuk, hogy a természetes lebomlás hatására tápanyag keletkezik, az eső pedig majd folyamatosan bemossa és a fenyőfák fel tudják venni.

A méhlegelő esetéből úgy tűnt, hogy sokan nem látják, mi az értelme. Ezeket a virágok közé kevert szokatlan növényeket hogyan fogadta a közönség?

A dolog szakmai és edukációs része elválik egymástól, és ezeket kell egyensúlyba hozni. Ha el tudjuk azt mondani, hogy az évelő ágyás nem azonnal kezd virágozni, mint az egynyári, és el tudjuk magyarázni, akkor azt gondolom, hogy az emberek többsége megérti, hogy ez miért fontos. Örülök, hogy egyelőre pozitívan fogadták az átállást.

A méhlegelő most felkapott téma, de ilyenek Veszprémben, Székesfehérváron, három éve a 12. kerületben is vannak - ez sem egy új dolog, csak most sajnos összekeveredett a politikával. Egyrészt az egyik, amivel vádolnak minket, az az, hogy nem lehet mézet előállítani - de ezeken a helyeken senki sem akar mézet előállítani, nem az a célja. Edukálnunk kell a társadalmat arra, hogy ez mit jelent. Nyugaton ez több mint tíz éve működik. Mi egyébként úgy láttuk, hogy nagyobb arányban volt pozitív a fogadtatása, mint negatív.

Sokszor hangoztatjuk, hogy ezt vagy azt a nyugati gyakorlatot vezessük be, holott mi vagyunk lemaradva mérföldekkel, és azt kell behozni. Ezért nem teljes újdonságokat vezetünk be, nem föltaláljuk a spanyolviaszt, hanem egyszerűen a lemaradást pótoljuk.Hogyan lehet jobban edukálni a közönséget?

A kommunikációval. Ha megnézzük, akkor az elmúlt évben elég nagyot sikerült váltani: mind Facebookon, mind a honlapunkon sokkal több tájékoztatót teszünk ki, sokkal emberbarátabb módon magyarázzuk el a dolgokat. Van egy Budapest Fatár nevű applikációnk is, az azt mutatja meg, milyen területek, útvonalak, fasorok tartoznak a Főkerthez, de a kísérletek helyén is kihelyezünk tájékoztatókat.

Például Pünkösdfürdőn jó pár nagyobb fát ki kellett vágni, de direkt ott hagytuk a rönköket, így az oda kijárók megnézhették, hogy tényleg el voltak korhadva azok a fák. Már öt nappal előre kiplakátoljuk, hogy az adott fát miért vágjuk majd ki, elérhetők a favizsgálati jegyzőkönyvek, fotókkal és műszerekkel dokumentáljuk a fák állapotát.

Nem úgy történik, mint amit régen laikusként tapasztalt az ott lakó, hogy egyszer csak kivágják a gyönyörű fát, ami az ablaka előtt állt, hanem szakmailag alátámasztjuk, hogy miért kell megtenni.Ha nyitott párbeszéd zajlik a lakossággal, akkor sokkal könnyebb úgy új dolgokat létrehozni. Ilyen volt a tabáni kivitelezés is, ami 2019-ben azért állt le, mert a váratlan favágással kezdődött és azok, akik kijárnak a Tabánba és szeretik, megrémültek, hogy tarra vágják. Utána 2020 január-februárjában elindult az együttműködés a lakókkal: hetente sétákat szervezetünk, elmutogattuk, hogy melyik fának mi a betegsége és miért menthetetlen. A terveket is megmutattuk, véleményezhették, és végül körülbelül 300 négyzetméternyi zöldfelülettel több maradt meg a tervezettnél. Nem erőszakolunk a lakókra olyasmit, amire nincs szükségük.

És érződött az, hogy megértették, elfogadták a terveket?

Abszolút, nagyon pozitív volt a visszacsatolás. A mai napig megvan velük a kapcsolat, sok visszajelzés és javaslat érkezik, akár a fenntartással kapcsolatban is. Nagyobb az odafigyelés.

A Tabánba került az első közösségi komposztáló is, ilyen korábban még soha nem volt, és volt bennük egy kis félelem, hogy hogy fog működni. Például mik?

Főleg sztereotípiákból táplálkoztak - patkány, egér, bűz -, de ezeken is túljutottunk, megértették, hogy nincs ilyen hatása. Van egy nagyon jó komposztmester, aki a környéken lakik, ő viszi ezt a projektet. Nagyon népszerű, más kerületekből is járnak oda. Azóta több helyszínen csináltunk közösségi komposztálót, mindenhol szeretik, használják és értik a jelentőségét.

Ha már szóba kerültek az állatok, a madarakra is jobban odafigyelnek.

Igen. Korábban összesen a Főkert 100 kihelyezett madárodút kezelt, pedig gondoljunk bele, mekkora parkokat gondoz a főkert: Budapesten belül kb. 600 hektárt tesznek ki.

Az odúk számát felvittük ezerre, és ezeket is monitorozzuk. Az Magyar Madártani Egyesület munkatársai folyamatosan körbejárnak, mindegyik odúnak száma van, nyilvántartjuk, tudjuk, hogy melyikbe milyen madárfaj költözött. Hiszen úgy van értelme, úgy tudjuk tovább fejleszteni.

A Hajógyári-szigeten futó projektnek mi a lényege?

Itt tavaly kezdtünk el egy kísérletet, nyolc parcellán vadvirágos magkeverékeket vetettünk el. Különböző növénytársulásokról van szó különböző talajkeverékekben, és azt figyeljük, hogy melyik az, ami jobban érzi magát, hogy utána ezeket élesben is tudjuk használni. Volt olyan, amit tavaly vetettünk, volt, amit idén. Ezek a növénytársulások természetes közegükben ott vannak a mezőkön, réteken. Az a jó benne, hogy elvirágzik és visszaszórja a magját.

Ez teljesen más, mint a méhlegelők, hiszen itt vetett magról beszélünk. A méhlegelőknél a meglévő növénytársulást nézzük végig, ahogy felnő. Ha hasznos, akkor ott hagyjuk, annak kb. hároméves kifutása van. Ez tulajdonképpen extenzív gyepgazdálkodás: nem tarra vágjuk ötször, hatszor, hétszer ezeket a területeket, hanem magot érlel, visszaveti, és utána kaszáljuk le, nagyjából augusztusban.

Amikor viszont magkeveréket vetünk el, azzal sokkal nagyobb intenzitással kell foglalkozni, locsolást igényel, különben a csírázás nem indul be. Van olyan parcella, amin kevesebb a virág, de fűkeverék is van benne, pont amiatt, hogy ha többször kell nyírni a területet, akkor egyrészt megnézzük, milyen gyorsan tudnak kinőni a vadvirágok, másrészt a fűféle olyan tartalékot jelent, hogy ha gyakrabban le kell kaszálni a területet - vagyis félintenzív állapotban kell tartani -, akkor is zöld marad.

A magkeverékek közt volt külföldi is, hazai is. Szeretnénk megnézni, van-e a kettő között különbség.

Nyilván inkább a hazait preferálnánk, hiszen a Kárpát-medencének sajátos klímája van, a növények is sokkal stressztűrőbbek, mintha nyugat-európai magot vetnénk bele. Látszik, hogy vannak vadméhek, melyekből sok faj létezik és a beporzást segítik. Ezen a parcellán főleg búzavirág, pipacs, kamilla, néhány fűféle van. Megfigyelhetők a magasságbeli különbségek is: ez kizárólag a növényállománytól függ. A kísérleteket folyamatosan dokumentáljuk, figyeljük a fejlődést és így végül ki tudjuk majd választani a legmegfelelőbb keverékeket.

Meddig tart ez a kísérlet?

Minden keverék esetén egy vegetációs időszakot kell végignézni. Nincs olyan parcellánk, ami kiégett volna, ne kelt volna ki, ne virágzott volna, mindegyik hozta, amit elvártunk tőle. Rovarcsalogató, megvan a virágzás folyamatossága, nincsenek kimaradt időszakok ebben sem.

Ez az extenzív gyepgazdálkodás másik példája, ezeknél egy, legfeljebb két kaszálásról beszélünk, augusztusban vagy szeptember végén, amikorra megérnek a magok és kiszórják a földbe. Kaszálás után összegereblyézzük és többet nem nyúlunk hozzá abban az évben.

Ha itt beválik egy magkeverék, akkor azt viszik majd a nagyobb területekre?

Igen, szeretnénk elhagyni a klasszikus angol pázsitot, ami folyamatos fenntartást igényel, folyamatos a vízigénye. Ezekhez a parcellákhoz is tettünk ki tájékoztatót arról, hogy mi történik itt és milyen növények ezek. Ezzel is szemléltetjük, hogy mi mindent lehet létre hozni a városokban. És ez lenne a cél Pünkösdfürdőn is: hogy jövőre, amikor oda kimennek a városlakók, akkor lássanak ilyen területeket, sokkal nagyobb mennyiségben, mint itt.

Szeretnénk a természetközelibb irányba, a biodiverzitás felé haladni. Ez egy hangzatos szó, de ha utánaolvasunk, akkor megértjük, hogy mi a lényege. Triviális példa, hogy miért van szükség beporzókra: ha a rovarok nem poroznák be, akkor nem tudnánk gyümölcsöt enni például. Ez megint az edukáció része, hogy el tudjuk mondani az embereknek például azt, hogy miért iszonyú nagy probléma a méhpusztulás. Sok olyan akut dolog van, amiről nekünk is, mint fenntartó cég, kicsit tovább kell gondolkodnunk és az eddigi keretből ki kell mozdulnunk.

Fotók: Szász Zsófi

Nagy kép: Vegyes ágyás a Margit-sziget nem messze a Margit híd felőli bejáratától.

Új részletek kerültek napvilágra Jovenel Moise, Haiti elnökének meggyilkolásáról. Összesen 28 főből állt a zsoldoscsapat, közülük 17-et vettek őrizetbe a hatóságok gyanúsítottként, hármat a tűzharcban lelőttek, a hiányzó nyolc férfi pedig szökésben van. Az eddigi információk alapján a csapat kulcsfontosságú tagjai már három hónapja a szigeten voltak, ezalatt fegyvereket, pénzt, mobiltelefonokat, autókat és más, az akció végrehajtásához szükséges eszközöket szedtek össze. Néhányan múlt hónapban csatlakoztak hozzájuk, a Dominikai Köztársaság felől érkeztek.

Jovenel Moise-ét szerdán virradóra ölték meg a rezidenciáján, feleségét pedig súlyosan megsebesítették. A feltételezett elkövetők között van két amerikai-haiti kettős állampolgár, a többi kolumbiai. Egy bíróra hivatkozva a haiti média azt írta, hogy az egyik amerikai, James Solages azt mondta, az interneten találta a munkát, azt hitte, fordítania kell majd, és hogy csak letartóztatni fogják az elnököt.

Kolumbia védelmi minisztere, Diego Molano megerősítette, hogy a letartóztatott kolumbiaiak közül legalább hatan exkatonák. A kolumbiai El Tiempo lap úgy értesült, hogy az egyik exkatona egy terrorizmus elleni különleges alakulat tagja volt korábban. A letartóztatások ellenére a hatóságoknak nincs sok bizonyíték a birtokukban, és még mindig keresik a merénylet megrendelőjét. (Guardian)

A vadon élő óriáspandák már nem számítanak veszélyeztetett fajnak, habár még mindig a sebezhető kategóriába esnek az 1800 példányt számláló populációval - jelentették be a kínai hatóságok. Az óriáspandák megmentésére Kína rengeteg energiát és erőforrást fordított az utóbbi években.

Cui Shuhong, a környezetvédelmi minisztérium természetvédelmi és ökológiai megőrzési osztályának vezetője elmondta, hogy az átsorolás az életkörülmények javulásának és Kína azon erőfeszítéseinek eredménye, melyeket az élőhelyük integrációja érdekében tettek”. Többek közt növelték a pandák számára alkalmas élőhelyek területét, és ültettek számukra bambuszerdőket.

A szibériai tigrisek, amúri leopárdok, ázsiai elefántok és tarajos íbiszek egyedszáma szintén látványosan növekedett a fajmegőrzési erőfeszítések hatására.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) már öt évvel ezelőtt áthelyezte az óriáspandát a veszélyeztetett fajok közül a sebezhetők közé, Kína saját természetvédelmi hatósága most látta rá elérkezettnek az időt. Az IUCN szerint a klímaváltozás a következő 80 évben az óriáspandák élőhelyének akár 35 százalékát is elpusztíthatja.

A fajmegőrzés a kínai diplomácia szempontjából is fontos, a külügyi szóvivő, Wang Wenbin is kommentálta a döntést: „A kínai lakosság körében is gyökeret vert az a gondolat, hogy a buja hegyek és a tiszta víz olyan értékes, mintha aranyból és ezüstből lennének. Készen állunk arra, hogy minden féllel együtt dolgozzunk a fejmegőrzés és a környezetgazdálkodás terén folytatott nemzetközi együttműködés megerősítéséért.” (Guardian)

Hétszáznál is több magyar állampolgár kapott már oltást Romániában – közölte a román operatív törzs a Magyar Hang kérdésére.

A június 24-i kormányinfón Gulyás Gergely tagadta, hogy „járványturizmus” indult volna Romániába azok körében, akik kínai vakcinát kaptak itthon, de nincs elég antitestjük a védettséghez. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Belügyminisztérium ellenőrzésének eredményére hivatkozott, de a román hatóságok cáfolják az állításait: Romániában az elmúlt időszakban 715 magyar állampolgárságú személy kapott oltást, zömében Pfizer-vakcinát, és folyamatosan érkeznek az emberek.

A Magyar Hang június végén már írt arról, hogy beoltott, de védettséggel nem rendelkező emberek telekocsival utaznak a határ menti román városokba, például Nagyváradra és Aradra, hogy harmadik oltásnak Pfizer-vakcinát kapjanak. Romániában ugyanis állampolgárságtól függetlenül bárkit beoltanak.

Az Alkotmánybíróság elutasította a felsőoktatási törvény 2017-es módosításával (lex CEU) kapcsolatos panaszokat, arra hivatkozva, hogy a panaszosok az időközben 2021 tavaszán elfogadott új törvényre nem terjesztették ki a beadványukat - írja a hvg.hu.

Emellett az Ab az eljárást is megszüntette, úgy vélik, hogy a 2017-ben benyújtott panaszok okafogyottá váltak, mivel „az új szabályozási modell alapvetően tér el az indítvánnyal támadott korábbi szabályozási modelltől. A jogi szabályozás tehát koncepcionálisan és tartalmilag is lényegesen megváltozott, és megváltozott az a (tény)helyzet is, amelyben az alkotmányossági kérdéseket a korábban hatályos szabályozási koncepció/szabályok alapján az indítvány megfogalmazta.”

A panaszokat ellenzéki képviselők, illetve egy meg nem nevezett ügyfél (valószínűleg maga az egyetem) nyújtotta be. Az eljárást korábban az Ab felfüggesztette egyszer, arra hivatkozva, hogy meg kell várni az Európai Bíróságon a törvény miatt folyó eljárás végét, most tértek rá vissza. Ezzel még nem biztos, hogy vége az ügynek, ugyanis ha a panaszosok az új törvényre is kiterjesztik a beadványukat, akkor az Ab újra foglalkozhat a témával.

A budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség bíróság elé állít egy 47 éves férfit, aki a megalapozott gyanú szerint egy csepeli buszon azért bántalmazott egy másik utast, mert az szabálytalanul viselte a maszkot. Súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolják.

A sértett 2021. április 18-án, dél körül a XXI. kerület, Védgát utcai megállóban szállt fel a Csepel irányából Kőbánya-Kispestig közlekedő autóbuszra, amelyen a gyanúsított is utazott. A sértett maszkot viselt, azonban nem szabályosan, ugyanis a maszk a száját és az orrát nem takarta, az állára volt letolva. A férfi így ült le az egyik négyes ülések egyikére, a gyanúsítottal szemben.

A gyanúsított ingerülten rászólt a férfira, hogy vegye fel a maszkját. A gyanúsított és a sértett ekkor összevitatkozott, ennek során a gyanúsított felugrott a helyéről, és rátámadt a másik férfira. Az egyik karját leszorította, miközben ököllel többször megütötte őt a fején, az oldalán, valamint a hátán. A bántalmazás során a sértett a jármű padlójára esett, a gyanúsított ezután még többször megrúgta a férfit. Ezután a gyanúsított visszaült a helyére. A busz kamerája rögzítette az eseményeket:

A következő megállóban a buszvezető értesítette a mentőket és a rendőrséget, ennek hallatán a gyanúsított elmenekült a helyszínről, de a rendőrök hamarosan azonosították és elfogták.

A sértett elsősorban a fején szenvedett zúzódásos sérüléseket. A támadott, illetve sérült testtájékra, a bántalmazás erejére és módjára tekintettel az ügyészség szerint a súlyosabb sérülések reális veszélye is fennállt.

A Pfizer koronavírus elleni vakcinájának harmadik adagja fokozhatja a védelmet a vírus delta variánsa ellen - jelentette be a cég tudományos vezetője, Mikael Dolstein csütörtökön. Úgy gondolják, hogy a vakcina hatásosságát tovább lehetne növelni, ezért engedélyt kérnek arra, hogy a vakcina egy módosított, a delta variánssal szemben erőteljesebbnek ígérkező változatát teszteljék. A harmadik, emlékeztető oltást is szeretnék tesztelni, melyet 6-12 hónappal a legelső dózis után adnának be.

Eközben francia kutatók megállapították, hogy a természetes fertőzés által keletkezett antitestek nem nyújtanak megfelelő védelmet a delta variáns ellen, ami azt jelenti, hogy a covidból felépült embereknek is szükségük van oltásra.

Mikael Dolstein reagált az Izraelből érkező, a fertőzésszámok jelentős emelkedéséről szóló hírekre is, és elmondta, hogy bár a vakcina hatékony a delta variáns ellen, azokat, akik most megfertőződtek, januárban vagy február elején oltották be a Pfizer vakcinájával, márpedig ennyi idő alatt az antitestek száma csökken. Állítása szerint viszont az Izraelből és az Egyesült Királyságból érkező legújabb adatok is azt mutatják, hogy a vakcina még csökkent antitestszám mellett is körülbelül 95 százalékos hatékonysággal előzi meg a fertőzés súlyosabb tüneteinek kialakulását.

Hozzátette egyúttal, hogy több ország - európaiak is - már megkereste a vállalatot egy esetleges harmadik oltással kapcsolatban, amely szerinte különösen fontos az idősebb korosztály esetében.

Az újabb dózis miatt, illetve mert a világon még mindig nagyon sokan nincsenek beoltva, vélhetően megnő az igény a vakcinára, ezért a Pfizer igyekszik növelni gyártókapacitását. A vállalat idén 3 milliárd dózisnyi vakcina gyártását tűzte ki célul, jövőre pedig 4 milliárdot irányzott elő - jelentette be Dolstein.

Albert Bourla, a Pfizer elnök-vezérigazgatója áprilisban már beszélt arról, hogy a Pfizer vakcináját beadatóknak valószínűleg egy harmadik adagra is szükségük lesz az elsőt követő 6-12 hónapon belül a védettség fenntartása érdekében, és nem zárta ki azt sem, hogy az oltást évente meg kell majd ismételni. (Economist, MTI)

„Igen, nekik, az adófizetők pénzén élősködő gazdagoknak biztosan nőni fog az adójuk. Lesz Tiborcz-adó és Mészáros-adó is, a multiktól is többet várunk, ahogy arról több mint 120 OECD-ország megállapodott, kivéve persze a Fidesz-kormányt, amely továbbra is a kiváltságokat védi” - ezzel reagált Karácsony Gergely arra, hogy a kormánypárti média az utóbbi napokban adóemeléssel, sőt egyenesen adóterrorral kezdte riogatni az embereket.

Facebook-posztjában a főpolgármester kitér arra is, hogy a milliós fizetéssel rendelkezőktől - az állami szférában is - többet várnak majd, és botrányosnak tartja, hogy a fennálló adórendszer szerint egy ápolónőtől ugyanannyit szed vissza az állam, mint egy bankigazgatótól. Igazságos gazdaságpolitikát ígér, ahol „az 1 százalék többet fog beadni a közösbe, hogy a 99 százaléknak több jusson.”

Nyomatékul, hogy az Orbán-kormány adópolitikája mennyire torz, egy ábrát is mellékelt arról, hogy amellett, hogy Magyarországon vonják le a legtöbb adót és járulékot a minimálbérből, itt a legmagasabb az ÁFA is Európában.

Joe Biden csütörtökön megfogadta, hogy „nem küldi amerikaiak még egy generációját Afganisztánba”, hiszen semmiféle észszerű remény nincs arra, hogy más eredménye lenne a háborúnak, mint eddig. Ígérete szerint nyár végére kivonja az összes csapatot az országból. „A katonai küldetésünk augusztus 31-ével véget ér Afganisztánban” - mondta. Az elnök elmondta azt is, hogy civil és humanitárius segítséget továbbra is nyújt az Egyesült Államok Afganisztánnak, de arról, hogy az országukat hogyan szeretnék irányítani, az afgán embereknek kell dönteniük.

Korábban arról volt szó, hogy a kivonulás szeptember 11-ére ér véget, de a Pentagon a héten bejelentette, hogy ez mostanra már 90 százalékban megtörtént. Biden azzal magyarázta a döntést, hogy védelmi tanácsadói szerint úgy lehet a leghatékonyabban megvédeni az amerikai hadsereg katonáit, ha minél gyorsabban végrehajtják ezt az akciót. Ha maradnának, az Biden szerint még több amerikai katona életébe kerülhetne, abban a háborúban, amiben már így is 2448 amerikai vesztette életét, és majdnem 21 ezren megsérültek.

Az amerikai elnök külpolitikai doktrínájáról szerdán Király András írt hosszabban A Biden-doktrína: bizalmaskodó pragmatizmus című cikkében. (Guardian)

Csak 1914-ben volt melegebb Lappföldön, mint most: a finn Meteorológiai Intézet hétfői mérése szerint 33,4 Celsius fok volt az Utjoski nevű faluban, ami majdnem Lappföld legészakibb pontja. A melegrekord így még nem dőlt meg, ahhoz a 34,7 fokot kellene túllépni, de ettől függetlenül a finn Mikulásról biztosan szakad a víz.

Az északi vidéken hetek óta szokatlanul meleg van, 25-30 fok körüli a hőmérséklet, pedig Lappföldön nyáron 15-19 fok az átlaghőmérséklet.

A hőhullám nem korlátozódik Lappföldre. Norvégiában az Északi-sarkkör mellett fekvő Saltdal megyében megdőlt az idei melegrekord, 34 fok volt vasárnap. Svédországban pedig az idei június volt minden idők harmadik legmelegebb hónapja. De még mindig jobban jártak, mint a kanadai kánikularekordot megdöntő falu, ami porig égett a hőségben. (Insider)

A Siófoki Járási Ügyészség gyermekprostitúció kihasználásának bűntette és szexuális visszaélés vétsége miatt emelt vádat azzal a férfival szemben, aki ellenszolgáltatásért cserébe létesített szexuális kapcsolatot egy 13 éves lánnyal.

Az 52 éves férfi büntetett előéletű, korábban már elítélték hasonló jellegű bűncselekmények miatt. A férfi 2020 nyarán több kiskorúval is megismerkedett, akiket ezt követően a siófoki lakásában gyakran vendégül látott. Az egyik alkalommal a vádlott felajánlotta a sértettnek, hogy ha vele szexuális kapcsolatot létesít, akkor utána a lány a lakásába másokat is felvihet.

A megállapodásuknak megfelelően a férfi – aki tudatában volt, hogy a sértett ekkor még nem töltötte be a tizennegyedik életévét – több alkalommal is közösült a fiatal lánnyal, aki cserébe később a vádlott lakásán más személlyel is végezhetett szexuális cselekményeket. A sértett végül 2020 szeptemberében feljelentette a férfit, akit a siófoki nyomozók rövid időn belül azonosítottak és elfogtak.

Az ügyészség az azóta is letartóztatásban lévő, különös visszaesőnek minősülő vádlottal szemben 12 év börtönbüntetés kiszabását indítványozta, abban az esetben, ha a vádlott az előkészítő ülésen beismerő vallomást tesz, és lemond a tárgyaláshoz való jogáról.

Emellett az ügyészség indítványozta azt is, hogy a bíróság a vádlottat véglegesen tiltsa el bármely olyan foglalkozás gyakorlásától, amelynek keretében 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását vagy gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.

A nyári melegben az embereken alig van ruha, nyilván ezért érezte szükségét az ellentmondásos nyilatkozatairól elhíresült ortodox érsek, Teodosie annak, hogy életvezetési tanácsokkal lássa el a román nyaralókat. Teodosie egy dobrudzsai rádiónak azt mondta:

„az embernek féken kell tartania az elméjét, csak oda szabad nézni, ahová illik, családdal kell kimenni. Ilyenkor nem lesz bűn: ha a moralitásból nem lép ki az ember, akkor nagyon egészséges a tengerre menni.”

Szerinte egyébként azok követik el a legnagyobb bűnt, akik teljesen levetkőznek a gyerekek előtt, mert az „elfogadhatatlan szégyen”. (Transindex)

Újabb medvetámadás történt Romániában, kedd délelőtt egy gyereket támadott meg egy lakott területre tévedt vadállat - írja a Maszol.

Fejér Imre alpolgármester a lapnak elmondta, hogy az állat 9 óra körül jelent meg a Háromszék megyei Gelence főutcáján. A járókelők igyekeztek hangzavart csapni és úgy kiűzni a falu területéről a medvét, de az befutott egy zsákutcába, és ott szembetalálkozott egy nyolcéves kisgyerekkel. A medve rátámadt a gyerekre, és mancsával megsebesítette az oldalát. A helyi orvos azonnal megvizsgálta a sérülést, majd a gyereket a kézdivásárhelyi kórházba szállították.

Az alpolgármester elmondása szerint Gelencén az elmúlt időszakban többször garázdálkodott medve a gazdaságokban, tehenet és juhokat is megölt, de ezt a nagy méretű állatot korábban még nem látták a környéken. Háromszéken az elmúlt hetekben ez a harmadik eset, hogy emberre támadt egy medve.

Julien Denormandie francia agrárminiszter kedden azt mondta, hogy a pezsgő (pontosabban a champagne) olyan szó, amelyet a francia névadó régió, Champagne italaira lehet használni, bár más országok időnként megpróbálják kisajátítani az elnevezést.

A miniszter arra reagált, hogy Oroszországban pénteken elfogadtak egy törvényt, amely előírja, hogy a külföldi pezsgőgyártóknak azt kell feltüntetniük a palack hátoldalán, hogy habzóbor - a palack elülső részen nem -, miközben a champagne orosz megfelelőjét, a „sámpánszkoje” szót csak az orosz gyártók használhatják a saját termékeikre.

„El tudja képzelni a francia hatóságok reakcióját” - utalt Denormandie a Sud Rádiónak a franciák döbbenetére.

„A pezsgő szó abból a gyönyörű franciaországi régióból származik, ahol pezsgőt gyártanak” - tette hozzá a miniszter. Akkor ez eldőlt.

„Ez egy olyan európai válság, amelyre erős európai választ kell adni, és elvárjuk, hogy ön ebben fontos szerepet játsszon” - írja az Európai Néppárt (EPP) abban a levélben, melyet Ylva Johansson EU-s belügyi biztosnak küldtek a belarusz-litván határon kialakult migrációs nyomás miatt. A néppárt szerint a helyzet aggasztó, és sürgősen, EU-s szinten is foglalkozni kell vele.

Június elején került a hírekbe, hogy Litvánia szerint Minszk illegális bevándorlókat küld a határára a hibrid hadviselés részeként, és a kialakult helyzet miatt a litván kormány vészhelyzetet hirdetett.

Az EPP megírta Johanssonnak, hogy az elmúlt hetekben látványosan megugrott a Litvániába érkező migránsok száma, akik illegálisan léptek be az ország területére. Idén eddig 1232 személy érkezett így Litvániába, 96,7 százalékuk Belaruszból. Ez 16-szor több a tavalyi aránynál. Mivel a belarusz-litván határ európai országok közti közös határ, felszólítják a belügyi biztost, hogy biztosítson támogatást Litvánia számára a határvédelemben és a menekültek megfelelő elhelyezésében is.

Az EPP információi szerint is Aljakszandr Lukasenka, Belarusz elnökének műveletéről van szó, és ez az ügy ismét Lukasenka EU-val és Litvániával szembeni agresszív fellépését igazolja. A menekülteket Bagdadból és Isztambulból, turizmus ürügyén reptetik Minszkbe, majd a litván határhoz viszik őket.

A néppárt felszólítja Johanssont, hogy Josep Borrellel, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével tegyenek meg minden diplomáciai erőfeszítést azért, hogy az iraki és török kormányok tudomására hozzák, hogy bűnrészesek egy Európai Unió elleni destabilizációs kísérletben és támadásban.

Súlyosbodott Xavier Bettel állapota, ezért előreláthatólag még két-négy napig biztosan kórházban marad. Luxemburg miniszterelnökének a múlt heti EU-csúcs után lett pozitív a koronavírus-tesztje, és vasárnap vonult kórházba 24 órás megfigyelésre.

Bettel állapota a hivatalos közlés szerint „súlyos, de stabil”, és azért kell bent maradnia, mert alacsony az oxigénszintje. Ennek ellenére a kórteremből is dolgozik. (Luxembourg Times)