Kiss Imola

A DK-közeli Idea Intézet 2021. május 27. és június 8. között készített közvélemény-kutatása kétféle módon is vizsgálta az ellenzéki pártok (és azok közös) listájának és a Fidesz–KDNP listájának támogatottságát. Bármelyik mérőeszközt is alkalmazták, a hat együttműködő ellenzéki párt közös listája a teljes, választókorú népességen belül 3 százalékponttal vezet a kormánypártok listája előtt:

az ellenzék 40, a kormánypárt 37 százalékon áll. Az elmúlt hónaphoz képest mindkét tömb erősödött két-két százalékkal, de az ellenzék egyelőre tartja a minimális előnyét a kormánypártok előtt.

A legaktívabbnak számító, biztos szavazó pártot választók körében a két nagy politikai tömb szorosan követi egymást: közülük 48 százalék az ellenzék listájára, 47 százalék a Fidesz–KDNP-re szavazna. Az ellenzéki lista támogatottsága stagnál, a kormánypártok listájának támogatottsága 1 százalékkal nőtt. A közvélemény-kutató cég megjegyzi azt is, hogy a kormánypártok támogatottsága 2021-ben május végén, június elején érte el a legmagasabb szintet, a teljes népességet és a biztos szavazókat tekintve is.

Ha az egyes pártok támogatottságát külön-külön nézzük, akkor a Fidesz–KDNP 32 százalékon áll, ami 1 százalékkal magasabb, mint egy hónapja. A biztos szavazó pártot választók körében 46 százalékon áll, ez május elejéhez képest nem változott.

Az ellenzéki pártok közül a mért időszakban a Jobbik támogatottsága 12 százalék, a DK-é 10 százalék volt, a Momentumé 6 százalék, az MSZP-é 4 százalék, a Párbeszédé, MKKP-é és Mi Hazánké 2-2, az LMP-é 1. A biztos szavazó pártot választók körében a DK áll az élen (16 százalékkal), őket követi a Jobbik, majd a Momentum, MSZP, Párbeszéd, LMP.

Az ellenzéki pártok mechanikusan összeadott össztámogatottsága 35 százalék a teljes választókorú népesség szegmensében, vagyis 3 százalékponttal magasabb, mint a Fidesz−KDNP-é.

Azok aránya, akik nem tudják/mondják meg melyik pártra szavaznának, vagy nem szavaznának, 29 százalék.

Az Észak-Macedóniai Futballszövetség bejelentette, hogy hivatalos kérelmet adtak be az UEFA-nak. Azt kérik, hogy a szervezet rójon ki büntetést Marko Arnautović osztrák csatárra nacionalista kirohanása miatt, amit azután láthattunk tőle, hogy gólt lőtt a macedónok ellen az EB-n.

A félig szerb származású Arnautović állítólag azt ordította, hogy „Basszátok meg az albán anyátokat!”, ezután az osztrák csapatkapitány, David Alaba befogta Arnautović száját. A macedón szövetség szerint a kirohanás Ezgjan Alioskira irányult, aki albán származású.

„Mindig ellenezzük a nacionalizmust, a diszkriminációt és a sértések, kirohanások minden más formáját, amelyek nem a futball szelleméhez valók” - írták.

Arnautović az incidens után Instagramon azt írta, hogy sajnálja a történteket, és elismerte, hogy a nagy érzelmi felfűtöttségben mondott „néhány heves szót”, amikért elnézést kért észak-macedón és albán barátaitól. Majd nagybetűkkel írta: „NEM vagyok rasszista!”

Az albán kisebbség Észak-Macedónia 2,1 millió lakosának mintegy negyedét alkotja. (AP)

Frissítés 14:14:

Az UEFA fegyelmi vizsgálatot indít az ügyben. Ha kiderül, hogy Arnautović valóban rasszista kijelentést tett, akkor el is tilthatják a további EB-szerepléstől.

Visszavágott a kínai kormány EU-s küldöttsége a NATO-tagországok által tegnap közösen kiadott kommünikére, melyben az állt, hogy Kína „jól ismert ambíciói és tolakodó magatartása rendszerszintű kihívásokat jelent a szabályokon alapuló nemzetközi rend számára.” A küldöttség arra szólítja fel a NATO-t, hagyják abba a túlzást és a hírverést arról, hogy Kína fenyegetést jelent.

Közleményében azt írja a kínai küldöttség, hogy a NATO rágalmazza Kína békés fejlődését - mely iránt országuk elkötelezett -, rosszul ítélik meg a nemzetközi helyzetet, és mindez „hidegháborús mentalistásról” tanúskodik. Azt is hozzátették:

„Senki számára nem jelentünk »rendszerszintű kihívást«, de ha valaki »rendszerszintű kihívást« szeretne okozni számunkra, nem maradunk közömbösek.”

(Guardian)

• Az LMBT közösséget érintő legtöbb kérdésben világszerte a nők, illetve a Z generáció tagjai a legnyitottabbak.
• Néhány kérdést, például, hogy az azonos nemű párok kifejezhessék-e az összetartozásukat az utcán, vagy hogy legyen-e több LMBT karakter a filmekben, egyes nemzetek majdnem kétharmada támogat, más helyeken viszont ugyanannyian elutasítják.
• A legtöbben azt nem tudják eldönteni, hogy a transznemű sportolók a születési nemük vagy a választott nemük szerinti kategóriában versenyezzenek.
• Az elmúlt 8 évben jelentősen elfogadóbbá vált a magyar lakosság az LMBT emberekkel, különösen, ami az azonos neműek közti házasságkötést és az örökbefogadást illeti.
• Antidiszkriminációs törvényekre viszont sokkal kevesebb magyar szerint van szükség, és kevesen szólalnak fel akkor is, ha az LMBT közösséget érő előítéletes dolgokat hallanak.
  

Az Ipsos közzétette legfrissebb nemzetközi LGBT+ Pride 2021 nevű kutatásának eredményeit. Négy fő kategóriát vizsgáltak: a nemi identitást és szexuális orientációt, az LMBT közösségek nyílt jelenlétét, a házasság és gyereknevelés kérdéseit, illetve az egyenlőség és a láthatóság témakörét. Mindehhez idén tavasszal 27 országban kérdeztek meg összesen 19 069 embert, 16 (néhány országban 18) és 74 év közöttieket. A résztvevő országok közül 16-ban az eredmények reprezentatívnak tekinthetők, köztük Magyarországon is.

A kutatás egyik fő tanulsága az volt, hogy megfigyelhető egy generációs szakadék a nemi identitás és a szexuális irányultság kérdéseiben.

A Z generáció tagjai, vagyis a 24 évesek vagy annál fiatalabbak 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a nemi identitása transznemű, nem-bináris, genderfluid vagy más. Ugyanez a 25-40 évesek közt 2 százalék, az annál idősebbeknél pedig maximum 1 százalék. Ami a Z-k szexuális beállítottságát illeti, 68 százalékuk heteroszexuális, 4 százalék leszbikus/meleg, 9 százalék biszexuális, 2-2 százalék pánszexuális vagy aszexuális, 1 százalék más, a maradék pedig nem tudja/nem válaszolt.

A magyar társadalom 84 százaléka heteroszexuálisnak vallja magát, 1 százalék mondja, hogy meleg/leszbikus (ez 5 százaléknál máshol sem több), 3 százalék biszexuális (az összes ország közül ez Indiában a legmagasabb, 9 százalék), 1 százalék pánszexuális vagy omniszexuális, 1 százalék aszexuális, a maradék pedig nem tudja/nem válaszolt.

A biszexuálisok aránya szinte minden országban több volt azokénál, akik kizárólag a saját nemükhöz vonzódnak. A legtöbb aszexuális Svédországban van, 3 százaléknyi. Több olyan országban, ahol erős LMBT-ellenes hangok vannak, feltűnően magas azoknak a száma, akik nem tudják vagy akarják meghatározni a szexuális orientációjukat: ez Malajziában 39 százalék, Törökországban 33 százalék, Oroszországban 15 százalék.

Mennyire nyilvánvaló?

Érdekes a területi szórás is, például olyan szempontból, hogy hol mennyire kezelik nyitottan a témát: a brazilok 66 százalékának van leszbikus/meleg rokona, barátja, ismerőse, míg Japánban és Dél-Koreában ugyanezt csak 7 százalék mondta.

A világátlag alapján egyébként az emberek 42 százalékának van leszbikus/meleg rokona, barátja vagy kollégája, 24 százalék ismer biszexuálist, 10 százalék transznemű embert, 9 százalék pedig nonbináris vagy genderfluid személyt. Hazánkban meleg/leszbikus ismerőse a megkérdezettek 26 százaléknak van, biszexuális 17 százaléknak, transznemű 2 százaléknak, nem-bináris 3 százaléknak.

Minden felsorolt kategóriában a Z generáció tagjai állították azt a legnagyobb számban, hogy ismernek ilyen embereket.

Globálisan a válaszolók 30 százaléka szállt már szembe olyan emberrel, aki előítéletes dolgokat mondott LMBT emberekkel kapcsolatban. Magyarország ezen a téren nem áll valami jól, csak 16 százalék tett ilyet, és ennél csak három országban álltak ki ritkábban az LMBT közösség védelmében.Ugyanezt a kérdést korcsoportok közül ismét a Z generáció vezeti 40 százalékkal, nemek között pedig 34 százaléknyi nő hajlandó felemelni a hangját a 26 százaléknyi férfihoz képest. Leggyakrabban Chilében és Argentínában védik meg az LMBT közösséget (53 és 50 százalék).

Házasság és örökbefogadás

Az antidiszkriminációs törvényeket, az azonos neműek közti házasságot és a nem heteroszexuális párok általi örökbefogadást a legtöbb országban támogatják, néhány országot kivéve, ahol erősek az ezzel kapcsolatos ellenérzések. Az azonos neműek házasságkötését globálisan 54 százalék támogatja, Hollandiában ez az arány 84 százalék, Malajziában viszont csak 8 százalék. Ebben a kérdésben a nők nyitottabbak, mint a férfiak, 60 kontra 48 százalék az arány.

Az Ipsos korábbi, 2013-as adataihoz képest Magyarország az egyik olyan hely a világon, ahol nagyot nőtt az azonos nemű párok házasságának támogatása, méghozzá 30 százalékról 46 százalékra.Világszerte az emberek 61 százaléka ért egyet azzal, hogy az azonos nemű párokat ugyanúgy megilleti az örökbefogadás joga, mint a heteroszexuális párokat. Ez 20 országban a válaszadók többségét jelenti. Peruban, Lengyelországban, Malajziában ás Oroszországban azonban azoknak magasabb az aránya, akik ellenzik ezt.

Ahogy a házasság kérdésében, ebben is világszerte nőtt az elfogadottság, és Magyarországon is igaz, hogy nagy szemléletbeli változás állt be a társadalomban: 59 százalék ért egyet nagyon vagy némileg azzal, hogy az azonos nemű párok örökbe fogadhassanak (ez nyolc éve még csak 42 százalék volt), 36 százaléknyi ellenzővel szemben. Csupán 5 százaléka bizonytalan a társadalomnak ebben a kérdésben. Összességében a magyarok 62 százaléka gondolja úgy, hogy az azonos nemű párok ugyanolyan jól fel tudnak nevelni egy gyereket, mint más szülők.

Utcán, tévében inkább ne?

Ami a láthatóságukat illeti, a legtöbb országban (a világátlag 51 százalék) támogatják az emberek, hogy az LMBT személyek nyíltan beszélhessenek a nemi identitásukról vagy a szexuális orientációjukról. Spanyolországban majdnem a lakosság háromnegyede nyilatkozott így, Magyarországon ezzel szemben csak a harmada.

Azt már kevesebben támogatják és többen ellenzik, hogy a leszbikusok/melegek kifejezhessék az utcán az érzelmeiket a párjuk felé: globálisan 37 százalék. 36 százalék se nem támogatja, se nem ellenzi, 27 százalék azonban egyértelműen ellene van. Talán ebben a kérdésben van a legnagyobb véleménykülönbség a nemzetek között, ugyanis míg a spanyolok 64, a svédek 56 százaléka támogatja a dolgot, addig a malájok és az oroszok majdnem ugyanilyen arányban ellene vannak (Malajziában 65 százalék, Oroszországban 59 százalék).

Az LMBT karakterek filmeken, sorozatokban, reklámokban való megjelenését a világon az emberek 35 százaléka pártolja, negyedük viszont épp ellenkezőleg áll hozzá. Az emberek többségét 14 országban nem zavarja az, hogy nagyvállalatok és cégek is kifejezik az LMBT közösség felé a szolidaritásukat, Malajziában és Oroszországban azonban erősek az ellenérzések ezzel kapcsolatban is. A megosztottság mértéke az előző kérdéséhez hasonló.

A válaszadók 55 százaléka tiltaná meg az LMBT emberek diszkriminációját a munkaerőpiacon, illetve az oktatáshoz, lakhatáshoz és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén. Ebben sajnos hazánk a legkevésbé támogató klubba tartozik, 31 százalékkal alulról a harmadikok vagyunk a listán. A globális közvélemény eléggé megosztott abban is, hogy a transznemű sportolók melyik nem kategóriájában versenyezhessenek. A világon 32 százalék van amellett, hogy a választott nemük szerinti csoportban induljanak, de ezt ugyanennyien ellenzik is, míg 36 százalék nem tudott egyértelmű álláspontra helyezkedni a kérdésben. Magyarországon ennek a felvetésnek is több az ellenzője, mint a támogatója.

Washington államban ajándék marihuánás cigarettával próbálják rávenni a koronavírus elleni oltás beadatására a felnőtteket, tehát a 21 éven felülieket. Az állam alkohol- és kannabisztanácsa hétfőn jelentette be a „Joint for Jabs” nevű akciót, ami július 12-ig tart. Korábban ugyanitt ingyen sörrel csalogatták oltásra az embereket.

A kampányban részt vevő árusok egy előre megsodort spanglit biztosítanak azoknak, akik egy aktívan működő oltóponton megkapták a vakcina első vagy második adagját. Az államban eddig a lakosság 58 százaléka kapta meg legalább az egyik oltását, és 49 százalékuk van teljesen beoltva. Az akció kannabiszos ehető termékekre nem vonatkozik, Arizonával ellentétben, ahol spangli helyett füves gumimacit is lehet választani. (New York Times)

Kedden számos nagy forgalmú weboldal vált elérhetetlenné, miután széles körű hálózati kimaradás volt a Fastly nevű felhőszolgáltatónál. Több tucat site-ot érintett a leállás, többek között a New York Times, a CNN, a Guardian, a Twitter, a Reddit, az Amazon, a Twitch, az HBO Max, de még a brit kormány weboldala is hibaüzenetet adott, például hogy ismeretlen a domainnév.

A San Francisco-i székhelyű Fastly elismerte, hogy globális méretű a probléma, és közölte, hogy a kijavítása folyamatban van. Viszont „a felhasználók azt tapasztalhatják, hogy hosszabb idő alatt töltődnek be az oldalak, amíg a nemzetközi szolgáltatás helyreáll.” (Engadget, AP)

A hétfői Magyar Közlönyben megjelent egy módosítás, ami kimondja, hogy hatályát veszti az a két korábbi kormányrendelet, melyek közül az egyik az egészségügyi dolgozóknak és egészségügyben dolgozóknak, a másik pedig a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állománya tagjainak megtiltotta, hogy a járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt felmondjanak - írja a Telex.

Az új kormányrendelet június 15-én lép érvénybe, tehát egy hét múlva már felmondhatnak. A veszélyhelyzet viszont még nem ért véget, mert azt a kormány korábban meghosszabbította őszig.

Kedden és szerdán marad a nyári idő, sok napsütéssel. A gomolyfelhőkből kedden a délutáni, esti órákban délnyugaton és a Balaton térségében fordulhat elő helyenként zápor, zivatar, szerdán a középső és északnyugati tájakon. A csúcshőmérséklet 27-31 fok között alakul. Az északi szél többfelé is megélénkül az országban.

A következő napokban markáns front nem várható, de növekszik a felhőzet, így többfelé számíthatunk futó záporok, zivatarok kialakulására. A hőmérséklet nem változik sokat, és bár csütörtöktől a hét végéig inkább a 30 fok alatti csúcshőmérséklet lesz a jellemző, az azért strandidőnek nem rossz. (MET, Időkép)

Keira Knightley szerint a szexuális zaklatás akkora probléma, hogy ő egyetlen olyan nőt sem ismer, akinek ne lett volna ilyen jellegű tapasztalata, saját magát is beleértve. A fogdosástól a mutogatásig mindenki átélt már valamilyen zaklatást, az agresszív fenyegetésekről nem is beszélve. A helyzetet „kibaszott lehangolónak” nevezte a brit Harper's Bazaarnak adott friss interjújában.

Az angol színész azokról az elővigyázatossági lépésekről is beszélt, melyeket a nők azért tesznek, hogy biztonságban hazaérjenek, ha egyedül vannak éjszaka az utcán - ezeket ő maga is megteszi, és nagyon szomorúnak tartja, hogy ezt szinte természetesnek vesszük.

Knightley januárban már bejelentette, hogy nem vállal többé szexjelenetet olyan filmben, aminek férfi a rendezője. (Guardian)

A garantált bérminimummal megegyező összeget, 219 ezer forintot kaphatnak a veszélyhelyzeti korlátozásokkal érintett 56 főtevékenységet folytató mikrovállalkozások és önfoglalkoztatók, akik alkalmazott híján nem voltak jogosultak az ágazati bértámogatásra. A döntést Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese jelentette be.

A kormány szerint az egyszeri összeg, ami „Önfoglalkoztatók kompenzációs támogatása” néven fut, körülbelül 100-120 ezer érintett (például fodrászok, kozmetikusok, idegenvezetők, előadóművészek és autósiskolai oktatók számára) könnyítheti meg az újraindulást. Kérdéses persze, hogy ez mire elég, hiszen több havi bevételük esett ki, és márciusban a Szabad Szolgáltatók csoport kétségbeesetten követelte az újranyitást.

Az igényléshez szükséges egyoldalas kérelem hamarosan elérhető lesz a kormányzati honlapon és a munka.hu oldalon. Az igényléseket a járási hivatalok foglalkoztatási osztályaira lehet benyújtani a veszélyhelyzet megszűnéséig.

Norvégia délnyugati részén, Karmøy közelében találták meg a tengerparton egy másfél év körüli kisfiú holttestét. A rendőrségnek mostanra sikerült azonosítania a gyermeket: kiderült, hogy a 15 hónapos kisfiút Artinnak hívták, és egy Iránból menekülő kurd családhoz tartozott.

Az öttagú család 2020 októberében Franciaországból tartott az Egyesült Királyságba, amikor a kis halászhajó, amin 23 másik emberrel utaztak, zátonyra futott és elsüllyedt. Az apa megfulladt, az anya és két gyerek pedig nem sokkal azután haltak meg, hogy kimentették őket a vízből. A harmadik gyereket, a szóban forgó kisfiút eltűntnek nyilvánították.

Amikor a norvég rendőrség megtalálta a holttestet, egy ideig csak azt tudták megállapítani, hogy más nemzetiségű lehet, mivel a helyi nyilvántartásban nem volt ilyen korú eltűnt gyerek, és az általa viselt kezeslábas sem norvég márka volt. Végül az oslói egyetemi kórház kriminalisztikai szakértői DNS-minták alapján azonosították be a kisfiút.

A család 2020 augusztusában indult el egy jobb élet reményében Nyugat-Iránból, Törökországon keresztül, ahonnan embercsempészek vitték őket Olaszországba, majd Franciaországba. Korábban kétszer próbáltak vonattal bejutni Franciaországból az Egyesült Királyságba, de visszaküldték őket. (Guardian)

Kamala Harris félreérthetetlen módon figyelmeztette azokat a guatemalaiakat, akik az országban tapasztalható nehézségek elől az Egyesült Államokba vándorolnának, hogy maradjanak inkább otthon.

„Szeretném hangsúlyozni, hogy a munkánk célja segíteni a guatemalai embereknek abban, hogy otthon is reményt találjanak. Ugyanakkor szeretnék őszintén fogalmazni azok számára a régióban, akik azon gondolkodnak, hogy megteszik a veszélyes utat az amerikai-mexikói határig: ne gyertek, ne gyertek”

- mondta az USA alelnöke hétfőn Guatemala fővárosában, az Alejandro Giammattei elnökkel tartott megbeszélése után. Harris első hivatalos külföldi útja azért vezetett Közép-Amerikába, mert az utóbbi időben ismét megnőtt a Mexikóból és Guatemalából az Egyesült Államokba tartó bevándorlók száma. Azt mondta, a határt azért nem látogatja meg, mert a migráció okával akar foglalkozni.

Az alelnök új kezdeményezéseket ígért, többek közt egy olyan programot, melynek középpontjában a lányok oktatási és gazdasági lehetőségeinek megteremtése áll. Látogatásával egy időben a Biden-adminisztráció bejelentette, hogy az Igazságügyi Minisztérium egy korrupcióellenes munkacsoport mellett más munkacsoportokat is létrehoz, melyek célja az emberkereskedelem és a kábítószer-csempészet elleni küzdelem a régióban.

Giammattei maga is számos alkalommal keveredett korrupció gyanújába, Harris ennek ellenére optimista volt az együttműködéssel kapcsolatban, és azt nyilatkozta , hogy „nagyon őszinte” beszélgetést folytattak, többek közt „a korrupcióellenes és a független igazságszolgáltatás fontosságáról”.

Az amerikai kormány az USAID-n keresztül 7,5 millió dollárt juttat majd guatemalai vállalkozók támogatására, valamint további milliókat szánnak megfizethető lakhatásra, agrárvállalkozásokra és az ország kisvállalkozásainak nyújtott kölcsönökre. Emellett 500 ezer dózis covid-vakcinát is küldenek Guatemalának. (AP)

Hétfő hajnalban őrizetbe vették Tóth Csabát, aki többek között arról híres, hogy két évtizede biztosít futballmérkőzéseket a legkeményebb szurkolótáborokkal szemben - tudta meg a hvg.hu. A lap szerint Tóth Csabát egy velencei ingatlanában vették őrizetbe. Rajta kívül másokat is őrizetbe vettek, mindannyiukat gazdasági bűncselekménnyel gyanúsítják.

Tóth Csaba volt egy ideig a Fradi biztonsági főnöke, majd a 2016-ban a Ligetvédőkkel szemben rendkívül agresszíven fellépő biztonságiak vezetője is a Városligetben zajló építkezések kezdetén. Aztán Habony Árpád volt barátnőjének apja bérelte fel stratégiai tanácsadóként, amikor erőemberekkel próbált meg visszafoglalni egy éttermet a belvárosban.

A férfi neve a Borkai-ügyben is felbukkant, tanúvallomások szerint ugyanis közbenjárt abban, hogy kiderítse, kik zsarolták meg Borkaiékat. Tóth és társa, Mikó István volt az, aki elvette „Borkai-felvételeket” M. Richárdtól, akihez azok szintén elkerültek még jóval azelőtt, hogy a botrány kirobbant volna. M. Richárdnak az az F. Gábor adta, aki gyanúsított a Borkai-ügyben.

Kína nem osztja azokat az értékeket, amelyeket a NATO tagországai magukénak vallanak - jelentette ki hétfőn Washingtonban Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a Joe Biden amerikai elnökkel folytatott egyeztetését követően.

„Látjuk, ahogyan Hongkongban elfojtják a demokráciáért tartott tüntetéseket, ahogy a kisebbségeikkel bánnak, és ahogy megfélemlítik a szomszédos országokat (...), Tajvant. Ki kell állnunk a szabályokon alapuló világrend mellett” - mondta Stoltenberg, aki szerint eközben azt sem szabad elfelejteni, hogy Kína nemsokára a világ második legnagyobb gazdaságává válhat. A védelmi költségvetése máris a világ második legnagyobbja.

Elmondta továbbá, hogy a NATO osztja Joe Biden Oroszországgal kapcsolatos álláspontját. A tervek szerint az amerikai elnök is részt vesz a NATO-tagországok vezetőinek június 14-i brüsszeli találkozóján, amelyen a fő témák Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás lesznek.

Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója ezzel kapcsolatban azt mondta, Biden ki fogja emelni a NATO-tagállamok közös teherviselésének fontosságát is. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem hagyja válasz nélkül, ha Moszkva „Washington elleni káros tevékenysége” folytatódik.

Biden a brüsszeli csúcstalálkozó után Genfbe utazik, ahol négyszemközti találkozót tart Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. (MTI)

A kínai követség saját hivatalos weboldalán és a képviselet Facebookján is regált a hétvégi budapesti tüntetésre és az ott elhangzottakra.

Június 5-én bizonyos politikusok Budapesten súlyosan téves állításokat fogalmaztak meg Kínával és a kínai-magyar kapcsolatokkal összefüggésben, támadták a kínai politikai berendezkedést, és azt a fejlődési utat, amelyet a kínai nép választott, és megtámadták Kína és Magyarország kölcsönös tiszteletre alapuló viszonyát.

Ez olvasható a közelebbről meg nem nevezett "követségi szóvivő" bejegyzésében.

A beszéd tele van ideológiai előítéletekkel, ellenségességet és konfrontációt szül. Súlyos beavatkozás Kína belügyeibe, és szándékos tönkretétele a baráti, és mindkét fél számára előnyös viszonynak a két ország között. Határozottan tiltakozunk és elítéljük ezt

- szerepel a követség kínai nyelvű oldalán. Ez a bejegyzés nem említi név szerint Karácsony Gergely főpolgármestert.

Szintén a "szóvivő" által jegyezve a követség Facebook-oldalán is megjelent egy valamivel élesebben fogalmazó, angol nyelvű poszt. Ebben név szerint említik a főpolgármestert, és az olvasható, hogy Karácsony olyan kifejezéseket használt szombati beszédében mint a Tienanmen tér, demokrácia, emberi jogok és értékek, ezekből pedig a szóvivő arra következtetett, hogy a főpolgármester rágalmazta Kínát.

A szóvivő, aki név szerint nem írta alá a Karácsonynak szóló posztját, a kínai és magyar nép épülő barátságáról és együttműködéséről szóló bevezető után fejezi ki nemtetszését amiatt, hogy Budapest főpolgármestere - akit nem ismer, de udvarias, jó modorú embernek tűnik neki - izgatottan kiállt a tüntetésen Kína ellen.

A diplomata úgy gondolja, hogy szavahihetően csak a kínaiak és a Kínát megjárt emberek nyilatkozhatnak az ország politikai rendszeréről, fejlődéséről és eredményeiről. Mint írja:

„Ahogy az köztudott, Kína védelmezi a béke, a fejlődés, a méltányosság, az igazság, a demokrácia és a szabadság közös értékeit az egész emberiség számára. A kínai emberek összedolgoznak azért, hogy megvalósítsák maguk számára a jobb életet. Azon gondolkodom, vajon az »értékek«, melyeket a Főpolgármester úr Kínának tulajdonít, megegyeznek-e ezzel. Talán a saját értékeiről beszélt.”

A szóvivő szerint Karácsony megjegyzései nemcsak Kína politikai rendszerét és fejlődési stratégiáját támadták, hanem a két nép kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködését is, és az utcaátnevezések is egyértelműen a Kínával szembeni ellenségességét mutatják.

Végül tanácsokkal is ellátja a főpolgármestert. Először is, legyen jó polgármester, és szolgálja meg a budapestiek bizalmát. Másodszor, maradjon objektív és racionális, ne hagyja, hogy a saját önös érdekei vezessék, és ne vegyen készpénznek hamis információkat. Tegyen többet a kínai-magyar barátság elősegítéséért. Harmadszor, őrizze meg úriemberi viselkedését, és ne viccelődjön Kínán.

Kilencvennyolc éves korában elhunyt David Dushman, az auschwitzi koncentrációs tábor még életben lévő utolsó felszabadítója, egykori sikeres vívó. Az oroszországi zsidó származású Dushman évek óta Münchenben lakott, ott is hunyt el - közölte szombaton a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.

„David Dushman halála mélységesen elszomorít - mondta Thomas Bach, a NOB elnöke, egykori német vívó. - Amikor 1970-ben találkoztunk, az auschwitzi háborús tapasztalati ellenére azonnal felajánlotta a barátságát és a tanácsait, ez egy olyan mély emberi gesztus volt, amelyet sosem felejtek el.”

A volt Szovjetunióból származó David Dushman katona volt a második világháborúban, és a Harmadik Birodalom katonái ellen harcolt. Részt vett a sztálingrádi csatában is. 1945. január 27-én a harckocsija kormányánál vett részt a nácik által megszállt Lengyelország területén felépített auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításában, ahol 7000 túlélő volt. Huszonegy éves volt ekkor.

Orvosi és sporttanulmányai után 1951-ben megnyerte a szovjet vívóbajnokságot, majd a női vívócsapat edzője volt 1952 és 1988 között. Kilencvennégy éves koráig szinte naponta bejárt a müncheni vívóklubba, ahol órákat tartott - közölte a NOB. (MTI)

Május 23-án Fehéroroszország légterében Aljakszandr Lukasenka parancsára eltérítettek és Minszkben leszállíttattak egy Athénból Vilniusba tartó Ryanair repülőgépet. Ezen utazott Raman Prataszevics ellenzéki újságíró is, akit letartóztattak és fogdába vittek a hatóságok. Azóta pedig több olyan videót is kiadtak róla, amelyeken Prataszevics - a cseh külügy szerint sztálini módszereket idéző kényszerítés hatására - csupa olyasmit mond, amit előtte sosem tett volna: például, hogy tiszteli Lukasenkát, és beismeri azokat a tetteket, amelyekkel vádolják. A fiatal férfi annak a Nexta nevű csatornának volt a főszerkesztője, mely a tavalyi tüntetések során a cenzúrát kikerülve villámgyorsan a legnagyobb ellenzéki médiafelületté nőtte ki magát - ráadásul az emberek közreműködésével.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) szerint Európában Belarusz a legveszélyesebb ország a sajtó munkatársai számára.

Bár a fehérorosz alkotmány hivatalosan tiltja a cenzúrát, ennek ellenére az állami médián kívül gyakorlatilag minden más hangot felszámoltak. Az évek során számos újságírót meggyilkoltak, másokat elüldöztek, és a független sajtó több száz munkatársát tartóztatták le és ítélték börtönre. Már tilos nem engedélyezett gyülekezésekről tudósítani és bírói határozat nélkül is bármilyen médiát be lehet záratni. Áprilisban például a kormány betiltotta a még állva maradt, ellenzéki híroldalt, a Tut.by-t is, és adócsalással vádolták meg 15 alkalmazottját. Az egyetlen platform tehát, ahol kormánykritikus hangok jelenhetnek meg, mert a kormány nem tud vele mit kezdeni, az a Telegram app, ahol több ellenzéki csatorna is működik. Ezek közül a Nexta a legnagyobb, melyet több mint egymillióan követnek.

Hobbiprojektből lett nélkülözhetetlen hírforrás

A Nextát 17 évesen, iskolai projektként indította Szcjapan Putyila (időnként eredeti vezetéknevén, Szvjetlovként is említik), aki egy liberális szellemű minszki magángimnáziumba járt. 2018-ban jelent meg a Nextával Telegramon is. „Csak össze akartam gyűjteni és meg akartam mutatni azt a rengeteg szörnyűséget, ami a Lukasenko vezette Belaruszban történik” - mondta a kezdetekről. Putyila 2019-ben csinált egy egyórás dokumentumfilmet is a diktatúráról, amit közel hárommilliószor tekintettek meg Youtube-on. A belarusz bíróság extremistának ítélte a filmet, és a még mindig csak 22 éves alapítót ugyanazokkal a dolgokkal vádolják, amelyek miatt Prataszevicset most letartóztatták.

Prataszevics 2020 elején érkezett a Nextához, amikor Putyila úgy döntött, ideje „rendes” médiává válni. A szerkesztésre amiatt volt szükség, hogy a Telegramon kapott anonim üzeneteket értő módon szűrjék, ellenőrizzék, rendszerezzék. Ez a platform ugyanis egy mikroblog és egy üzenetküldő alkalmazás keveréke, ahol ugyanazt a privát üzenetet egyszerre több millió követőnek elküldhetjük.

A legnagyobb előnye a titoktartás: a cég nagyon komolyan veszi, hogy nem szolgáltatják ki a felhasználóik adatait semmilyen hatóságnak, és mindent megtesznek azért szervezeti, jogi, és technikai oldalról, hogy ezt elkerüljék. A Nextának tehát bárki, anonim módon küldhet olyan információt, amiről úgy gondolja, közérdeklődésre tarthat számot. (A Telegram még az orosz titkosszolgálatnak sem volt hajlandó adatokat kiadni a felhasználóiról, erről a Washington Post cikkében lehet bővebben olvasni.)

Putyila egy korábbi interjúban azt mondta, naponta rengeteg üzenetet kap, határőröktől bolti eladókig mindenféle embertől, és Prataszevics is úgy látta, hogy az emberek rájöttek, biztonságban vannak, ha a Nextának küldenek be információt.

„Az egész folyamatot az emberek indították el Lukasenka rezsimje ellen. Mi csak segítünk nekik ebben. Számunkra az a legfontosabb, hogy segítsünk megalapozni a demokráciát az országban. És hogy visszatérhessünk a szülőföldünkre”

- nyilatkozta Putyila a New York Timesnak.

A csatorna történetében a nagy fordulópontot a 2020. augusztusi választások jelentették. Előtte egy átlagos napon körülbelül ezer üzenetet kaptak, onnantól viszont a sokszorosát. Augusztus elején még csak 300 ezer körüli követőjük volt, de ez néhány napon belül elképesztő mértékben megugrott - ahogy a beküldött fotók, videók, fülesek száma is. A Nexta Live-ot és Nexta Tv-t összesen több mint 1,8 millióan követik, de ez a szám a kormányellenes tüntetések alatt elérte a 2,1 milliót is. Egy-egy posztjukat több százezren olvasták, ami mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény a 9,5 millió fős országban.

Valóság kontra cenzúra

Több összetevője van annak, hogy a Nexta napok alatt vált a legbefolyásosabb belarusz ellenzéki médiacsatornává. Az egyik, hogy mivel Lengyelországból működtetik, nem tudnak úgy utána nyúlni, mint a helyi sajtónak. Ahogy elkezdett terjedni a híre a választások során tapasztalt visszaéléseknek és annak, hogy Lukasenka elcsalta az eredményt, az elnök gyorsan lépett, és lelőtte az internetet az országban. Voltak napilapok, melyek nem jelenhettek meg, és három napig semmilyen belarusz híroldalt nem lehetett elérni, csak az állami média maradt talpon.

A Nextán viszont a hatóságok nem tudtak kifogni. A Telegramnak ugyanis van egy „anti-cenzúra mechanizmusa”, amit a tüntetésekkor élesített a cég, ezért a legtöbb felhasználó számára elérhető maradt. (Az app a „domain fronting” nevű technikával kerüli ki a cenzúrát, erről bővebben itt lehet olvasni.)

A maradék, már egyébként is üldözött független sajtót a rendőrség próbálta akadályozni abban, hogy tudósítsanak a hatalmas tüntetésekről, de a tömeget nem lehetett meggátolni abban, hogy információkat küldjenek a Nextának. A tüntetések idején volt, hogy 10 ezer üzenetet is kaptak a követőiktől, a szerkesztőség tagjai pedig megosztották ezek közül a legérdekesebbeket - Prataszevics szerint minél rövidebb, informatívabb és szemléletesebb valami, annál jobb.

Özönlöttek a képek és videók a Nextához, melyek dokumentálták és bemutatták a hatóságok brutális fellépését az alapvetően békés tiltakozók ellen, amit az állami média természetesen elhallgatott. Tulajdonképpen ez maradt az egyetlen demokratikus módja annak, hogy bizonyítsák, mi folyik az országban valójában.

„A rezsim számára mindenki, aki szembehelyezkedik vele és bemutatja az igazságot, ellenség. De a rezsim ezzel nem az erejét, hanem a gyengeségét mutatja meg. Mert beismeri, hogy a huszonéves fiatalok fenyegetik a fennmaradását 26 év diktatúra után”

- mondta Putyila a Deutsche Wellének. Szerinte azért tud ennyi embert egyesíteni a csatorna, mert mindannyiuk közös célja az, hogy Belarusz szabad országgá váljon.

Ugyanakkor néhány fehérorosz újságíró és szerkesztő felhívta a figyelmet arra, hogy a Nexta nem mindig ellenőrzi kellő körültekintéssel az üzenetek valóságtartalmát, és ezért fennáll a veszélye, hogy hamis információt terjesszenek. Volt olyan például, hogy kiposztolták, hogy egy tüntetőt brutálisan agyonvertek a rendőrök, ám később kiderült, hogy az illető túlélte. Ilyen és néhány hasonló eset miatt elnézést is kértek.

A Nexta nemcsak az igazság megismerése miatt volt létfontosságú csatorna a tömegtüntetések idején, hanem azért is, mert rengeteg praktikus információt közzétettek. Bár Prataszevics korábban mindvégig azt állította, hogy sosem vettek részt a tüntetések szervezésében, azért az korántsem egyértelmű, hogy mi tartozik szorosan ebbe a kategóriába. Augusztus 9-én például, miután nyilvánosságra kerültek az előzetes eredmények, arra buzdították az embereket, hogy menjenek az utcákra és védjék meg a szavazataikat.

A csatorna rengeteg részletes, gyakorlati tanácsot is megosztott: gyülekezőhelyekről és menekülőútvonalakról, arról, hogy az emberek hol rejtőzhetnek el a rendőrök és a katonák elől, hogyan öltözzenek fel a tüntetésre, hogyan kerüljék el a lövéseket, vagy hogyan játsszák ki az internet blokádját.

De kitettek segítségkéréseket és ügyvédek, emberi jogi aktivisták elérhetőségét is. Emellett a Nexta külön chatcsoportokat is létrehozott kerületek, városok szerint, és ezekbe kinyomtatható felhívásokat is beküldtek. Szorosan együttműködtek más, kisebb ellenzéki Telegram-csatornákkal is abban, hogy egységes üzenet jusson el a tüntetőkhöz és a kormányellenes érzelmű emberekhez.

Bárki információja lehet értékes

Szcjapan Putyila a Deutsche Wellének elismerte, hogy a koordinációban is szerepet játszottak, de kihangsúlyozta, hogy ezek az információk mindig a követőktől érkeztek, ők csak továbbították a leghasznosabbakat a szélesebb közönség felé. Ráadásul szerinte így az emberek is úgy érezhették, hogy aktív részesei a változásért folyó küzdelemnek. Egyébként erre utal a név is, hiszen a Nexta azt jelenti belarusz nyelven: valaki. „Ez a csatorna elve: bárki hozhat híreket az egész országnak onnan, ahol él, mintha ő is „valaki” lenne” - mondta erről az alapító egy cikkben.

Ez az aktivizmus-újságírás hibrid nemcsak a Nextára jellemző Fehéroszországban, és sokszor inkább a szükség szüli, mint a megfontolt szándék. Raman Prataszevics tavaly a külföldi sajtónak azt nyilatkozta, hogy egyszerűen muszáj volt magukra vállalni ezt a szerepet, mert az ellenzéki vezetők, akiknek ez a feladata lenne, vagy börtönben vannak, vagy külföldre menekültek. „Csinálnunk kellett valamit - mondta az ex-főszerkesztő a BBC-nek. - Valamilyen szinten felelősséget érzek azért, ami történik, abban az értelemben, hogy ez közelebb segíti-e az embereket a győzelemhez és a diktatúra végéhez.”

Októberben aztán egy minszki bíróság hivatalosan is extremistának mondta ki a Nextát, és elrendelte, hogy az Információs Minisztérium tiltsa be a hozzáférést. Novemberben pedig a belarusz titkosszolgálat Prataszevicset és Putyilát is feltették azok listájára, akiket terrorcselekményben való részvételért köröznek.

Putyila szerint Lukasenka most azért áll bosszút, mert Prataszevics ennek a tevékenységnek a középpontjában állt, és ha ez nem lenne elég, a Nextától való távozása után az volt a célja, hogy megszólítsa valahogy a Lukasenka fő szavazóbázisát képező munkásréteget.

A Nexta főszerkesztője 2021 január óta a 28 éves Tadeusz Giczan, rajta kívül még hatan dolgoznak a csatornának. Bár elismeri, hogy sebezhető helyzetben van, mégsem aggódik túlzottan a saját biztonsága miatt, mert kis halnak tartja magát a többi ellenzéki alakhoz képest. „Bármi megtörténhet" - mondta a New Statesmannek. Az összes védelmük annyi, hogy két rendőr őrzi a varsói belarusz közösségi házat, ahol a szerkesztőség is van. „Követhetnek minket az irodából hazáig. Nem lenne nehéz valami mocskos dolgot művelni velünk” - tette hozzá. De úgy gondolja, legfeljebb annyi változik a szerkesztőség életében, hogy kicsit éberebbek lesznek.

Giczan és Putyila elmondása szerint próbáltak különböző támogatásokat, ösztöndíjakat elnyerni, de nem jártak sikerrel, így csak néhány hirdetőre támaszkodhatnak, és nehéz anyagi helyzetben vannak. Azzal ellentétben, amit Lukasenka kormánya állít, semmilyen szervezettől vagy országtól nem kapnak pénzt. Pedig Giczan szerint a hozzájuk hasonló Telegram oldalak rendszeres támogatásával lehetne igazán megerősíteni a Lukasenkával szemben álló politikusokat, ráadásul ez nem is kerülne túl sokba.

(Forrás: Washington Post, Financial Times, BBC, RT, JAM News)

Nagy kép: Tüntetés Lukasenko rezsimje ellen és Prataszevics szabadon engedéséért 2021. június 3-án Rómában. Andrea Ronchini/NurPhoto via AFP

Péntek reggel megszületett Sussex hercegének és hercegnéjének második gyermeke Santa Barbarában, Kaliforniában - jelentette be a pár saját weboldalán. A kislányt Lilibet "Lili" Diana Mountbatten-Windsor néven anyakönyvezték, az anya és a baba is jól egészségesek. A Lilibet II. Erzsébet királynő beceneve a családban, ezért választották, a Dianát pedig Harry édesanyja miatt.

Boris Johnson az elsők közt gratulált a párnak Twitteren. Harry hercegnek és Meghan hercegnének már van egy kétéves fia, Archie Harrison.

Jamie Lee Curtis, aki épp Magyarországon forgatja a Borderlands című filmet, vasárnap azonban Hanusi Péter polgármester meghívására ellátogatott Mátészalkára, ahonnan annak idején a nagyszülei, Helen és Emanuel Schwarz emigráltak az Egyesült Államokba.

A színésznő édesapja, Tony Curtis többször is járt a városban. Személyes relikviáiból kiállítást rendeztek be Mátészalkán, amelyet a nagyközönség június 26-án, a Múzeumok éjszakáján láthat majd először, de Jamie Lee Curtisnek természetesen már most kinyitották.

A színésznő Instagram posztjában arról ír, hogy ezután elment a helyi zsinagógába is, ami már üres és romos, mert a helyi zsidóságot kiirtották. Curtis viszont elhatározta, hogy segít a polgármesternek pénzt gyűjteni ahhoz, hogy helyreállítsák a gyönyörű épületet, ahova az ő ősei is istentiszteletre jártak. Elképzelései szerint egy művészetnek és zenének helyet adó közösségi központtá alakítanák. (MTI, Instagram)

View this post on Instagram

A post shared by Jamie Lee Curtis (@curtisleejamie)

Kosztolányi Dezső Halotti beszéd című versével emlékezik meg a koronavírus-járvány áldozatairól a budapesti Katona József Színház társulata. Mint írják: „A covid-járvány a videó publikálásának napjáig - 2021. 06. 06-ig - a hivatalos statisztika szerint 29 854 magyar ember életét követelte.” A videót Székely Kriszta rendezte.

Szavalják: Bezerédi Zoltán, Bodnár Erika, Borbély Alexandra, Fekete Ernő, Fullajtár Andrea, Jordán Adél, Kocsis Gergely, Kovács Lehel, Máté Gábor, Mészáros Béla, Pálmai Anna, Pálos Hanna, Rezes Judit, Szacsvay László, Szirtes Ági, Vizi Dávid.

A floridai Venice-ben kiskorú veszélyeztetésével vádolják Kaitlyn Van Dornt és Blake Pavey-t, miután kiderült, hogy a felügyeletükre bízott 21 hónapos kisgyerek azért lett rosszul, mert kokaintúladagolást kapott. Az nem derült ki a rendőrség közléséből, hogy a pár milyen kapcsolatban áll a kisfiúval.

Az eset januárban történt, de a nyomozás mostanra zárult le. A kisfiúhoz akkor azért hívták a mentőket, mert elvesztette az eszméletét és nem lélegzett. Mivel azon a környéken sok az opioidfüggő, a gyerek esetében is erre gyanakodtak. Ezért háromszor adtak neki Naloxone-t, amit opioid túladagolás esetén szoktak alkalmazni, és ettől magához tért a kisfiú.

Van Dorn azt mondta a kiérkező rendőröknek, hogy a gyerek azalatt vett valamit a szájába, amíg sétálni voltak vele, de nem látta, mi volt az. Állítólag séta közben kavicsokat gyűjtött egy kis vödörbe - a vödörben viszont a rendőrök egy ezüstkanalat és zsebkendőt találtak, ami droghasználatra utalt. A nyomozás során megnézték a környékbeli biztonsági kamerák felvételeit, amiből az derült ki, hogy nem is mentek el sétálni, így a gyerek csak a lakásban nyelhetett le valamit. A kórházi vizsgálatok kimutatták, hogy kokaintúladagolást kapott. (Insider)

Givara Budeiri az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak tudósított egy tüntetésről, a kelet-jeruzsálemi Sejk Dzsarrah városrészből, amikor izraeli rendőrök lökdösni kezdték, majd őrizetbe vették. Amikor a vele lévő operatőr megpróbált a nő felé nyúlni, akkor összetörték a kameráját. Erről Hoda Abdel Hamid, a csatorna másik munkatársa számolt be, és azt is elmondta, hogy a rendőrök nem hagyták, hogy Budeiri megmutassa az izraeli kormány által kibocsátott sajtóigazolványát.

Budeirit órákkal később szabadon engedték, azzal a feltétellel , hogy 15 napig nem megy Sejk Dzsarrahba. (Ez az a városrész, ahol a legutóbbi, több mint egy hetes összecsapássá eszkalálódott izraeli-palesztin konfliktus kirobbant.) A riporter akkor mondta el a sajtónak, hogy bántalmazták is: „Mindenhonnan jöttek rám, nem tudom, miért, a falhoz rúgtak. Az autóban is nagyon összerugdostak.”

A nő sajtó feliratú mellényt viselt, ennek ellenére állítása szerint úgy bántak vele a rendőrörsön, mint egy bűnözővel. Nem vehette le a nehéz golyóálló mellényt és a szemét sem csukhatta be. Azzal vádolták, hogy megrúgott egy izraeli rendőrt, amit ő tagad. Szemtanúk sem láttak ilyesmit, és azt sem értették, miért pont vele bántak így, ugyanis a helyszínen még számos riporter csinálta ugyanazt, mint Budeiri.

Az esetet kritizálta a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szóvivője, Sabrina Bennoui is, aki a letartóztatást megdöbbentőnek és elfogadhatatlannak nevezte. „Ez egyértelműen sérti a sajtószabadságot, mert az újságíró felismerhető volt a sajtómellényéről, és az izraeli hatóságok nyilvánvalóan meg akarják akadályozniaz újságírókat munkájuk elvégzésében és a helyszíni tudósításokban” - mondta Bennoui. (Al Jazeera)

A koronavírus delta variánsa (korábban indiai néven futott) 40 százalékkal fertőzőbb az előzőeknél, ez pedig megnehezíti a brit kormány helyzetét azt illetően, hogy lazítsanak-e vagy sem - jelentette be Matt Hancock, az Egyesült Királyság egészségügyi minisztere. Az eredeti tervek szerint ugyanis június 21-én teljesen megszűntek volna a koronavírussal összefüggő korlátozások az országban. Az új fertőzések 75 százalékát ráadásul már a delta variáns okozza.

A miniszter szerint elképzelhető, hogy csúszni fog a nagy lazítás, és bizonyos szabályok egy ideig még érvényben maradnak, de minden lehetőséget megvizsgálnak. Figyelik a kórházba kerültek és a fertőzöttek számait, mert bár az előzőek száma stagnál, utóbbiaké emelkedik. Döntés a következő hét során várható.

Különböző számítások szerint a delta variáns 30-100 százalékkal fertőzőbb az első, alfa variánshoz képest. Hancock 40 százalékról beszélt, és arról, hogy emiatt nehezebb menedzselni a járványhelyzetet. Azt azonban kihangsúlyozta, hogy az oltás két dózisa a delta variáns ellen is ugyanolyan jól véd, mint a korábbiak ellen. Az Egyesült Királyságban most kezdik oltani a 30 év alattiakat, és arról is egyeztetnek, engedélyezzék-e a 12-15 év közti korosztály számára a vakcina beadását.

Minden eddiginél drágábbak az ingatlanok vidéken: a legújabb felmérés szerint Debrecenben és Győrben már 400 ezer forint fölé emelkedtek a négyzetméterárak. Az ATV Híradója szerint az idén bevezetett Otthonteremtési Program támogatásai nemcsak pezsgést, hanem drágulást is hoztak az ingatlanpiacon.

A megyeszékhelyek között már második éve Debrecen a legdrágább város, 429 ezer forintos négyzetméterárral. A Híradó által megkérdezett ingatlanszakértő szerint azok, akik a járványidőszak alatt nem akartak, vagy nem tudtak vásárolni, az elmúlt hónapokban újra megjelentek a piacon. Nem sokkal vannak lemaradva a győri árak sem, ott a panellakásokat is 420 ezer forint körüli négyzetméter-áron adják.

A legolcsóbb Salgótarján, ahol az előzőek harmadáért is lehet ingatlant venni. Egy átlagos lakást kb. 130 ezer forintos négyzetméteráron kínálnak, a családi házak ára viszont stagnál a nógrádi megyeszékhelyen.

Az országos lakásár-szint 2021-ben, az előző évihez feleakkora mértékben, nagyjából 9,1 százalékkal nőtt a NAV ingatlanforgalmi adatai alapján.

A magyarországi McDonald's 800 millió forintot fordít arra, hogy kivonja a rendszeréből az egyszer használatos műanyagokat - közölte a gyorsétteremlánc az MTI-vel csütörtökön.

A McDonald's vállalta, hogy 2021 végéig fenntartható erdőgazdálkodásból származó fa, papír, vagy rost alapanyagú eszközökkel váltja ki az egyszer használatos műanyag csomagolókat, ahol az élelmiszerbiztonsági szabályok és a technológia ezt megengedik. Ezzel évente csaknem 200 tonna műanyag tűnik el - írták.

A csere fokozatos lesz: elsőként a műanyag szívószálak és az evőeszközök kerülnek sorra júniustól. Ez egy évre vetítve majdnem 46 millió szívószál, több mint 11 millió kanál, 2 millió villa és kés cseréjét jelenti környezetbarát anyagból készült eszközre. További több millió darabbal csökken a műanyag eszközök felhasználása azzal, hogy lecserélik az italos poharak műanyag fedőit, szeptembertől pedig a műanyagpoharakat is. A váltás végére a csomagolások 99 százaléka megújuló, újrahasznosított vagy fenntartható forrásból fog származni.

A McDonald's globális vállalata 2019 novemberében jelentette be a hulladékcsökkentési programot az európai piacokon. Magyarországon az étteremlánc a hulladékot már több mint 20 éve szelektíven gyűjti, és csaknem 80 százalékban újrahasznosítja, ami tavaly csaknem 3,4 ezer tonnát tett ki - közölték.

Szerda reggel Utah államban egy tízéves kislány és négyéves húga ellopták a családi autó kulcsait, az alagsoron keresztül megszöktek a házból, és a nagyobbik gyerekkel a volán mögött elindultak Kaliforniába. Strandolni indultak, és delfinekkel szerettek volna úszni.

Nagyjából 10 mérföldet (kb. 16 km) tettek meg, ebből egy kisebb távot autópályán is. Az úton meghúztak egy másik autót és összeütköztek egy kisebb kamionnal. Mindketten viselték a biztonsági övet, senki sem sérült meg. Azt nem közölte a rendőrség, hogy milyen sebességgel haladtak.

A szülők elborzadtak és sokkot kaptak, amikor észrevették, hogy eltűntek a kislányok. Később kiderült, hogy a szülők beszéltek egy potenciális kaliforniai utazásról, és a gyerekek valószínűleg ettől jöttek annyira izgalomba, hogy nélkülük útnak indultak. (Guardian)

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke és frakcióvezetője jogerősen is pert nyert Szikszai Péter és a Magyar Nemzet ellen - jelentette be a képviselő a Facebook oldalán. A Fővárosi Ítélőtábla szerint a lap megsértette a képviselő emberi méltósághoz és a jó hírnévhez való jogát, amikor egy cikkükben „organizmusnak” és „biológiai fegyvernek” nevezték. A Magyar Nemzetet 1,3 millió forintos kártérítés fizetésére, illetve a cikk végleges online eltávolítására kötelezték.

A bíróság másodfokon is kimondta:

a Magyar Nemzet és Szikszai Péter „olyan nyelvi eszköztárhoz nyúlt, amely egy, a világtörténelemben elítélt ideológia eszköztára volt. Efféle verbális támadás egy sajtóorgánumban nem egyeztethető össze az emberi méltóság tiszteletével.”

Az indoklásban megállapították, hogy a cikknek „alig van olyan mondata, amely nem lenne jogsértő. Nincs, vagy alig van tehát olyan sajtótörténeti érték, amely a végleges törléssel elveszne. A törlés esetén sem sérti ezért a személyiségi jogok megóvásához fűződő érdek a sajtószabadságot.”

A kártérítésen és a cikk törlésén túl a Magyar Nemzet online oldalán közzé kell tenniük: „Lapunk megsértette Szabó Tímea emberi méltóságát és jó hírnevét” oly módon, hogy a cikk a honlapon legalább a megjelenés napján 4 órán keresztül a főoldalon görgetés nélkül olvasható legyen.

A szóban forgó cikk A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése címmel 2020 áprilisában jelent meg, és többek közt kullancsként, baktériumként írta le a képviselőt. „Zummer Fülöp” álnéven publikálták, emögött Szabó Tímea szerint Szikszai Péter állt, aki ellen szintén pert indított. Orbán Viktor tavaly év végén Szikszait nevezte ki a Mediaworks Hírcentrum élére.

Az élelmiszerek ára globálisan nem ugrott akkorát - 40 százalékot - az elmúlt tíz évben, mint idén májusban. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) havi élelmiszerár-indexe alapján, mely a nemzetközileg forgalmazott mezőgazdasági nyersanyagok árát figyeli, utoljára 2011-ben voltak ilyen magasak az árak. Ez az év további részében jelentős inflációt okozhat, amit már a járvány miatt felborult ellátási láncok is beindítottak.

Egyrészt az nyomja felfelé az árakat, hogy Kínában továbbra is növekszik a kereslet a gabona és a szójabab iránt. Másrészt Brazíliában, aminek fontos exportcikkei a kukorica és a szója, elhúzódó, súlyos aszály van, és a biodízelhez szükséges szójabab-olaj iránt is jelentősen megnőtt a kereslet.

A világpiaci árak emelkedése tovább növeli az élelmiszerár-inflációt a szegényebb országokban, amelyek alapvető élelmiszerekből is importra szorulnak, mint például Etiópia vagy Nigéria. A gazdagabb országok esetében a nyersanyagköltségek a szupermarketben vagy az éttermekben fizetett teljes árnak csak egy részét teszik ki, de az emelkedés itt is meg fog mutatkozni, a Nestlé és a Coca-Cola például már bejelentették, hogy a fogyasztókra hárítják a pluszköltségeiket. Közgazdászok szerint az éttermek újranyitása is további emelkedést hoz, hiszen a munkaerő és a szállítás költségei várhatóan szintén feljebb tornásszák az árakat.

2020-ban az élelmiszerek fogyasztói árinflációja a FAO szerint 6,3 százalékra ugrott, szemben a 2019-es 4,6 százalékkal. Dél-Amerikában az élelmiszerárak 21 százalékkal, Afrikában és Dél-Ázsiában 12 százalékkal, Óceániában pedig 8 százalékkal emelkedtek. Egyes exportáló országok kiviteli vámot vezettek be, például Oroszország a búzakereskedelemben, míg például Argentínában a marhahús exportjának tilalmát fontolgatják. (Financial Times)

Vang Venping, a kínai külügyminisztérium szóvivője csütörtökön azzal vádolta meg a magyar ellenzék politikusait, hogy fölösleges hírverést csapnak a Kínával kapcsolatos ügyek körül, és ezzel „hátráltatják a magyar-kínai együttműködést”, ez pedig „megvetésre sem méltó”. Hiszen egyébként, mint mondta, a két ország közötti kapcsolatok „erőteljes fejlődésnek örvendenek”, és már eddig is „gyümölcsöző eredményeket hoztak”.

A szóvivő ezzel a nyilatkozatával a tervezett Fudan Egyetem környéki utak átnevezésére reagált. Baranyi Krisztina, a IX. kerület polgármestere ugyanis hivatalosan is kezdeményezte a területek átnevezését Dalai Láma útra, Ujgur Mártírok útjára, Szabad Hongkong útra és Hszie Si-kuang püspök útra, amiket szerdán Karácsony Gergely főpolgármesterrel adtak át. Mindegyik elnevezés nemzetközileg sokat kritizált emberi jogi ügyekre utal, melyekkel kapcsolatban a kínai kormány óriási tagadásban van.

Videónk a témában: Nagy reményt ad az itt élő tibetieknek, hogy utcát neveztek el a dalai lámáról Budapesten

(France24)

A női tenisz világranglista második helyezettje, Naomi Osaka hétfőn Twitteren bejelentette, hogy visszalép a francia nyílt teniszbajnokságtól, a Roland Garrostól. Azután döntött így, hogy a verseny szervezői 15 000 dollárra büntették, amiért nem akart részt venni a sajtótájékoztatókon.

A szabályok szerint a játékosoknak minden mérkőzésük után a sajtó rendelkezésére kell állniuk, de Osaka úgy érzi, ez indokolatlanul megterheli őket lelkileg, különösen egy vereség után. A versenyző múlt hét közepén jelezte, hogy mentális egészségének megóvása érdekében nem vesz részt a sajtótájékoztatókon a Roland Garroson. Vasárnap volt az első mérkőzése, amit megnyert, és a pályán nyilatkozott a sajtónak, de utána valóban kihagyta a médiakonferenciát, ezért kapta a pénzbüntetést. Végül hétfőn úgy döntött, a folytatásban nem lép pályára.

A világ legjobban kereső női sportolója hosszú bejegyzésben magyarázta meg a visszalépés okát. Azt írta, gyakran érzi úgy, hogy nincsenek tekintettel a sportolók mentális egészségére, és ez igaz a médiakonferenciákra is - előfordult, hogy vereség utáni sajtótájékoztatón omlott össze egy versenyző. Osaka beszámolt arról, hogy mennyire rosszul érzi magát, amikor nyilvánosan kell megszólalnia, és erős szorongás fogja el, amikor a sajtóval kell beszélnie.

„Úgy vélem, hogy az érvényben lévő szabályok meghaladottak, és ezt szerettem volna hangsúlyozni” - írta. Azt állítja, nem a Roland Garros bajnoksággal van gondja, és később szívesen egyeztet a mindenkori szervezőkkel, hogy javuljon a teniszezők és a sajtó helyzete.

A bejelentésre reagált már Martina Navratilova is. Azt írta, nagyon szomorú miatta, de ez az egész többről szól, mint arról, hogy valaki nyilatkozik-e a sajtótájékoztatón, vagy sem - és drukkol Naominak. (MTI, Guardian)

Megállapodás született arról, hogy a Magyarországon jelenleg építés alatt álló Nemzeti Oltóanyaggyár alkalmas lesz a koronavírus elleni kínai vakcina előállítására is, ami nagy stratégiai előnyt jelent majd az ország számára - jelentette be Szijjártó Péter hétfőn Kínában.

A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, az oltóanyag nem ideológiai vagy geopolitikai kérdés, hanem az életmentéshez szükséges eszköz. Szijjártó szerint ha a kormány nem vásárolt volna vakcinát a Sinopharmtól, akkor „most egymillióval kevesebben lennének beoltva, nem állnánk az Európai Unió élén az oltottság tekintetében, és nem tudtunk volna jelentős lépéseket tenni vissza a normalitás irányába”.

Hozzátette, hogy folytatódni fog az együttműködés az oltóanyagok terén, Magyarországon átveszik majd a Sinopharm teljes gyártási technológiáját, és ez fontos előny, ugyanis a világon folyamatos lesz a kereslet a vakcinák iránt.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter február végén jelentette be, hogy 2022 végén megkezdődik a hazai koronavírus elleni vakcina gyártása Debrecenben, államtitkára, György László pedig már vágja a centit az alapkőletételig. (MTI)

A tavaly szeptemberi bejegyzése utáni négy hónapban 127 millió forint nettó bevételt és 52,8 millió forint adózott eredményt ért el a Várkonyi Andrea többségi tulajdonában lévő cég, a Whitedog Media Kft. - írja a 24 a cég mérlege alapján. A nyereségből Várkonyi Andreának 35 millió 250 ezer forint osztalék jutott a tavalyi év után, míg üzlettársának, Gergely Juditnak 11 millió 750 ezer forint.

A reklámügynökség alapítását követően azzal került a hírekbe, hogy a céget decemberben egy Mészáros Lőrinchez és Vida József TV2-tulajdonoshoz köthető villába jegyezték be. Aztán azzal, hogy a Whitedog Media egyik első ügyfele is a Mészáros-csoport volt, a cégcsoport egyik jótékonysági programját, a High-Tech Suli pályázatot menedzselik.

Várkonyi és Mészáros magánélete is összefonódik: áprilisban derült ki, hogy hamarosan összeházasodnak. A felcsúti milliárdost állítólag megfiatalította a szerelem, és divatosabban öltözik párja kedvéért, közben pedig épül a luxusvillájuk Svábhegyen.

Ha az őszre készülünk, és figyelembe vesszük, hogy kell 5-6 hét, mire a védelem kialakul, akkor június végéig a legtöbb gyereket be kellene oltani ahhoz, hogy a szeptembert teljesen felszabadultan kezdhessük - mondta Kacskovics Imre immunológus, az ELTE Természettudományi Karának dékánja az ATV Start című műsorában arra a kérdésre, hogy mennyire sürgető elkezdeni a 12-15 éves korcsoport oltását.

Az Operatív Törzs egyébként az ATV erre vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a WHO és EMA koronavírus-oltásokkal kapcsolatos ajánlásait, és a 12-15 éves korosztály oltásáról a későbbiekben fognak döntést hozni.

Kacskovics Imre szerint a Pfizer vakcinája nagyon biztonságos, és valószínűleg a többi is hatásos, csak még nem vizsgálták gyerekeken. Azt nehéz megmondani, hogy mennyi oltás kellene a „gyerekek nyájimmunitáshoz,” de őket is oltani kell ahhoz, hogy a koronavírus fenyegetése minimális szintre csökkenjen.

A szakember a szülőket azzal győzné meg, hogy a gyerekek eddig is sok védőoltást kaptak, nincsenek veszélyben tőle. Viszont jöhet olyan mutánsa a vírusnak - lásd az indiait -, ami a gyerekeket is nagyobb számban betegítheti meg. „Egy oltás, ami megvéd egy agresszívabb mutánstól, elég indok kell hogy legyen ahhoz, hogy a gyerekeket beoltassuk” - mondta. Az immunológus szerint előbb-utóbb minden korosztályt be kell oltani, most annak az elemzése zajlik, hogy mekkora az a dózis, amit a 12 év alatti gyerekeknek is be lehet adni.

Az indiai variánssal kapcsolatban Kacskovics azt is kifejtette, hogy atipikus tüneteket okoz: nem feltétlenül a covidtól megszokott köhögéssel, lázzal jár, hanem például kötőhártya-gyulladást, hasmenést, és vérnyomásesést is okozhat gyerekeknél. Ha valaki általános rosszullétet, fáradékonyságot vesz észre a gyermekén, ott lehet gyanakodni a koronavírusra is.

Az önkormányzat vezetősége ma hatályon kívül helyezte azt a korábbi, Niedermüller Péter polgármester által aláírt határozatát, amely a Dohány, Wesselényi és Nefelejcs utcai parkolási rend megváltoztatásáról szólt. Ezekben az utcákban visszatérő probléma, hogy a hanyagul, szabálytalanul parkoló autók miatt a nagyméretű járművek (buszok, trolik) elakadnak és forgalmi akadályt képeznek.

Május 28-án, Vitézy Dávid Facebook-posztjából derült ki, hogy az önkormányzat azt tervezte, szűkítik a járdák szélességét bizonyos utcákban, így az autók fél kerékkel parkolhattak volna rajtuk. Vitézy szerint viszont a túllógó autókat el kell szállítani a troli útjából, nem pedig parkolóvá alakítani az eleve szűk, budapestiek és turisták által is tömegesen használt belvárosi járdákat. „Az intézkedés tehát csak a szabálytalan autósokat védené a gyalogosok ellenében, hisz a szabályosan közlekedő autósok számára ugyanannyi parkolóhely maradna, mint eddig” - írta.

Az önkormányzat most további egyeztetéseket kezdeményez a témában, hogy a helyzetre a gyalogosok és az autósok számára is elfogadható, kompromisszumos megoldást találjanak. A lakóknak személyesen és online is lesz lehetőségük arra, hogy elmondják a témával kapcsolatos javaslataikat, feltegyék kérdéseiket. A végleges döntésig változatlan marad a parkolási rend az érintett utcákban.

Belgium visszahívja posztjáról a dél-koreai nagykövetét, Peter Lescouhier-t, miután kiderült, hogy a felesége, Sang Suecsu meglökött és megütött egy bolti eladót Szöulban.

Az incidens egy ruhaüzletben történt, ahol az eladó le szerette volna ellenőrizni, hogy a nő a saját ruháiban van, és nem fizetés nélkül, új ruhákat felvéve hagyja-e el az üzletet, miután a nagykövet felesége egy órán keresztül próbálgatott. Sang Suecsu visszament az üzletbe az eladóval, akivel összevitatkozott, eközben pedig meglökött és pofon vágott egy másik bolti alkalmazottat, aki próbált közbeavatkozni. Az esetet rögzítette a biztonsági kamera.

A 63 éves asszony először diplomáciai mentességre hivatkozva próbálta elkerülni a felelősségre vonást, de a belga kormány lemondott erről, hogy az ügyet kivizsgálhassa a dél-koreai rendőrség.

A külügyminisztérium azt közölte, hogy a nagykövet felesége később visszament az üzletbe, és elnézést kért az eladótól „elfogadhatatlan viselkedése miatt”, és hasonlóképp sajnálatát fejezte ki a nagykövet is az ügy miatt. Sophie Wilmes külügyminiszter bejelentette, hogy bár Lescouhier odaadóan szolgálta hazáját, három év után mégis felmentik a posztról, mivel „a helyzet nem teszi lehetővé, hogy továbbra is nyugodtan végezhesse a munkáját”. (BBC)

Jelentősen javította a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a Magyarországról szóló előrejelzését - írja a HVG. A legfrissebb előrejelzés szerint idén 4,6 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, tehát 2021 végére már a 2019 végi szint 99,2 százalékán állhat a GDP-nk, 2022 első negyedévében pedig meg is haladhatja a válság előtti szintet. Az OECD korábbi előrejelzése azt jósolta, hogy hazánk 2021 végén a 2019-es GDP 97,4 százalékát érheti el, és még 2022 legvégén sem értük volna el a 100 százalékot.

A szervezet elismerte, hogy a járvány harmadik hulláma nagyon súlyos halálozási adatokkal járt, viszont Európa egyik leggyorsabb oltási kampányának köszönhetően hamar megtörtént az újranyitás. Ezért a belső fogyasztás jócskán emelkedhet, illetve amikor más európai országokban is helyreáll a helyzet, ismét nőhet majd a kereslet a magyar áruk iránt. Látnak esélyt arra, hogy a bérek tovább nőnek, az OECD előrejelzései szerint az infláció idén és jövőre is 3,9 százalékos lehet.

Megjegyezték ugyanakkor, hogy szükség lenne a munkát terhelő adók és járulékok további csökkentésére, a környezetvédelmi adók emelésére, és a magyarországi munka termelékenysége sem ideális.

Összehasonlításként, az OECD szerint az amerikai gazdaság már 2021 június végére elérheti a válság előtti szintet, a német az év végén, az olasz és a brit GDP pedig csak a magyar után, 2022 közepén térhet vissza a 2019 végi szint fölé.

Az Európai Bizottság hétfőn olyan ajánlásokat hozott nyilvánosságra, melyek megkönnyítenék az EU-n belüli utazást, annak érdekében, hogy már a közös, uniós covid-igazolványok bevezetése előtt enyhítsenek az utazási korlátozásokon - írja az Eurológus.

A Bizottság egyik javaslata, hogy az országok teszt- és karanténkötelezettség nélkül engedélyezzék az olyan uniós állampolgárok beutazását, akik legalább 14 napja megkapták az összes előírt dózist egy, az Európai Gyógyszerügynökség által engedélyezett vakcinából (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca vagy Johnson & Johnson). A védettség igazolásához nem kellene tehát az uniós covid-igazolvány, de a dokumentumon fel kellene tüntetni a vakcina típusát és mindkét oltás időpontját.

Szintén szabadon utazhatnának azok, akik már felépültek a koronavírusból – ezt egy 180 napnál nem régebbi pozitív PCR-teszttel lehetne igazolni. Felmentenék a karantén-kötelezettség alól azokat is, akik 72 óránál nem régebbi negatív PCR-teszttel vagy 48 órán belül végzett gyors antigénteszttel rendelkeznek. A Bizottság ajánlása szerint a 6 év alatti gyerekeket nem kellene tesztelni, és rájuk sem vonatkozna karantén-kötelezettség.

Emellett az Európai Bizottság az is tanácsolja a tagállamoknak, hogyha már készen állnak az uniós Covid-igazolványok kibocsájtására és más országban kiállított igazolványok leolvasására, akkor kezdjék el alkalmazni a rendszert. Az már az egyes kormányokon múlik, hogy elfogadják és alkalmazzák-e ezeket az útmutatásokat. Ha igen, az azt jelenti, hogy már június közepétől könnyített feltételekkel lehet utazni Európában. Az uniós Covid-igazolványok rendszere elvileg július 1-jén lép életbe.

Azzal, hogy a népszerű európai turistacélpontok mit kérnek a beutazóktól, nemrég két cikkben is foglalkoztunk:

• Kínai oltással is mehetünk nyaralni, de a legtöbb európai országban még a negatív teszt a nyerő
  
• Olaszországba a 2, Görögországba az 5, Horvátországba a 7 év alatti gyerekek utazhatnak teszt nélkül

Karikó Katalin szerint a vakcinákkal kapcsolatos tévhiteknek részben az is lehet az oka, hogy a sajtó és a kutatók gyakran nem kommunikálnak elég érthetően, a laikusok pedig nehezen tudnak lépést tartani a tudomány gyors fejlődésével.

Az oltásellenes hangokra vonatkozó kérdésre pedig azt válaszolta a Ma7-nek:

„ ... száz évvel ezelőtt, amikor a röntgent bevezették, attól féltek, hogy látcsövekbe építve majd egymás testét fogják kukkolni az emberek. Leleményes vállalkozók röntgenálló alsóneműket árultak, a butaságot meg lehetett vámolni. Most is! Elhiszem, hogy nagy az ismeretek közti különbség, a tudáshiány és az ebből fakadó félelem. Az én felelősségem, meg az öné is, hogy érthetőbben kommunikáljunk.”

A biokémikus kutató azt tapasztalja, hogy nehéz olyasvalakinek tudományos eredményeket elmagyarázni, aki még az alapvető biológiai fogalmakkal sincs tisztában, és sokszor ez nem is tudományos fokozat kérdése, hanem azé, hogy kiben hajlandók megbízni az emberek:

„Hogy magyarázom el a valóságot annak, aki ír nekem, mert azt hallotta valahol, hogy a vakcina beépül a kromoszómájába? Ezt nem lehet megcáfolni, ha úgy hiszi el az egészet, hogy közben fogalma sincs arról, mi fán terem a kromoszóma. A végén csak arról van szó, kinek hisz az ember, nekem vagy annak, aki ezeket az ostobaságokat terjeszti. Gyakran megkapom, hogy génmódosított vegyületeket meg idegen genetikai anyagot juttatunk be a szervezetbe. Megpróbálhatom elmagyarázni, hogy a vírus RNS-ének csak egy kis darabkáját, a tüskefehérjét kódoló részt visszük be a vakcinával. Ez sem mindig segít...” - mondja az interjúban.

A Fővárosi Törvényszék emberölés bűntettében első fokon bűnösnek találta és 18 év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte T. Istvánt. A férfi 2018. január 24-én többször, többféle módon olyan erővel bántalmazta a felügyeletére bízott nevelt fiát, hogy a kétéves gyermek az elszenvedett sérülések miatt pár nappal később meghalt.

Mivel T. István és a főbb tanúk is folyamatosan változtatták a vallomásukat, ezért csak nagyjából lehet rekonstruálni a történteket. A vádlott, a náluk gyakran tartózkodó barátja, P. László és a gyermek voltak otthon. A vádlott és a sértett nem hagyta el a lakást, P. László legalább egyszer. A vádlott 10-13 óra között ismeretlen okból, többször bántalmazta a gyereket.

Egyrészt egy kerek felszínű, botszerű eszközzel kis-közepes erővel megverte a szeméremtájékát, amitől a nemiszerve megzúzódott. T. István számos alkalommal megragadta a gyereket, erre utalt az a legalább 47, csoportosan elhelyezkedő véraláfutás a testén. Ezen felül a gyerek fejét kis-közepes erővel vagy megütötte, vagy kemény tárgyhoz ütötte, illetve több alkalommal, nagy erővel megrázta a testét. Ettől a gyermek eszméletét vesztette, a mentők érkezésekor már a klinikai halál állapotában volt. Bár újraélesztették, az agyállománya visszafordíthatatlan károsodást szenvedett és január 27-én meghalt.

A vádlott az utolsó szó jogán azzal védekezett, hogy a kisfiú testén lévő sérülések régebbiek voltak: szokásos kiskori kék-zöld foltok, melyek nem bántalmazásból eredtek, hanem csetlés-botlásból, az orvosszakértők pedig tévedhettek.

Kitalációnak nevezte, hogy a gyereket bántalmazta volna, azzal érvelt, hogy akkor ficamnak, törésnek, nyílt sebnek is lennie kellett volna.

T. István elmondta, hogy a kisfiú halála nagyon megrázta, és hogy bűnösnek érzi magát és büntetést érdemel - de nem az ügyészség által megfogalmazott vádpontban és nem akkora büntetést. Elutasítja, hogy bántotta volna a gyereket, azt viszont nagyon sajnálja, hogy az adott helyzetben rosszul, késve reagált.

A bizonyítás során elsőként megpróbálták feltárni, hogy a nevelőapa korábban bántalmazta-e a gyermeket. Az anya és a barát vallomásait nem tudta hitelt érdemlően elfogadni a bíróság, ugyanis felmerült, hogy nem mondják el a teljes igazságot, feltehetően saját maguk és/vagy a vádlott védelmében. A család nem vett észre bántalmazásra utaló jeleket, egy bölcsődei gondozó egy esetben fedezett fel ilyet. A bíróság arra jutott, hogy a bűncselekményt megelőzően egy alkalommal biztosan előfordult, hogy a vádlott a kisfiút fegyelmezési célzattal magasról bedobta a kiságyba.

A védőügyvéd arra hivatkozott a perbeszédben, hogy nem volt jele a bántalmazásnak, de ennek ellentmond egyrészt az, hogy január 2-án megindult egy gyermekvédelmi eljárás a gyermek ügyében. Másrészt az anya elmondása szerint élettársa a kétéves kisfiút gyakran fogyatékosnak, idiótának nevezte, tehát verbálisan bántalmazta, illetve káromkodva kiabált vele. P. László az első, később visszavont vallomásában T. István nevelési módszereit a „terror” szóval írta le. A pszichológusi szakvélemény szerint a nevelőapa ambivalens módon viszonyult a kisfiúhoz (ez a vádlott szerint nem igaz), kifogásolható nevelési módszerei ellenére szeretetteljes, gondoskodó is tudott lenni vele.

A bántalmazás vádját T. István a tárgyalás során végig tagadta, és azt állította, hogy a gyerek magától esett el, mivel mozgásszervi baja, egyensúlyzavara volt. Az igazságügyi orvosszakértők a szokásosnál részletesebben vizsgálták ki az esetet, szövettani mintát is vettek a porcokból és az agyból. Kategorikusan megállapították, hogy a gyermeket bántalmazták és a halálát idegenkezűség okozta.

A halálhoz pedig azok az agyat ért sérülések vezettek, melyek a megrázás és a fejet ért ütések során keletkeztek. A természetes eredetű betegséget és a balesetet is kizárták.A vallomások, a szakvélemények és a feltárt bizonyítékok alapján csak T. István lehetett a tettes. A bizonyításban fontos szerepe volt annak a videofelvételnek, ami a vádlott telefonjával készült és a mentők értesítése előtti kb. fél órából 9 percet rögzített.

A videó alátámasztotta a gyors neurológiai romlást és a tudatzavart a gyermeknél, de az elkövető személyét is valószínűsíti. Ugyanis attól kezdve, hogy T. István észlelte, hogy a gyerek rosszul van - kimondta, hogy „meghalt, agyhalott” -, még 15-20 perc eltelt addig, mire mentőt hívtak. Erre Dr. Gohér Márta Mária bíró szerint csakis az lehet a magyarázat, hogy bántalmazás történt és az amiatti felelősségre vonástól félve nem kért segítséget. Továbbá, ha valóban előzmény nélkül lett volna rosszul a gyerek, bizonyára találgatta volna, hogy mi baja lehet, de semmi ilyesmi nem hangzott el, tehát a bíróság szerint a vádlott pontosan tudta, hogy mi volt az ok.

A körülményeket figyelembe véve minősítette emberölésnek a cselekményt a Fővárosi Törvényszék. A bántalmazás, az erőkifejtés nem véletlen volt, ráadásul ismétlődött, és életfontosságú szervet is ért. Az emberölés azonban nem egyenes szándékkal történt. A késlekedés időtartamától, ami az életmentés szempontjából létfontosságú lett volna, nem lehet eltekinteni. A videó arról tanúskodik, hogy a vádlott a következményekbe belenyugodott, és a közömbösség jeleként értékelték azt is, hogy nem mondta el a teljes igazságot a mentőknek, a bántalmazást elhallgatta.

Az indítékot ugyan nem sikerült kideríteni, ettől függetlenül a bíróság szerint teljes bizonyossággal kijelenthető az eshetőleges szándék. Súlyosbító tényezőként kezelték, hogy mindezt 14 év alatti személy ellen és különös kegyetlenséggel követte el.

Utóbbit azzal indokolta a bíróság, hogy a vádlottnak tudnia kellett a sérülések száma alapján, hogy szükségtelenül nagy szenvedést okozott a gyermeknek (ez a videón is egyértelmű), és hogy ez halálhoz vezethet. Az is közismert, hogy a nemiszerv mennyire érzékeny - ráadásul ennek a bántalmazásával az emberi méltóságában extrán megalázta a sértettet. Szintén a videó alapján a bíróság úgy ítélte meg, hogy azzal, amilyen hangnemben T. István a gyermekhez beszélt, kivetkőzött az emberi mivoltából. Valódi megbánást később sem fedeztek fel részéről.

Az összes körülményt figyelembe véve szabták ki a középmérték feletti fegyházbüntetést, emellett 10 évre eltiltották a közügyektől is. Az ítélet ellen T. István fellebbezett, ezért egyelőre nem jogerős. A tárgyalás a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon.

Az alapítványának szánt adományok ellopása, egy bíró sértegetése, valamint amiatt indult új vizsgálat Alekszej Navalnij ellen, mert arra ösztönözte az oroszokat, hogy ne teljesítsék „állampolgári kötelességeiket” - jelentette be a bebörtönzött orosz ellenzéki politikus kedden Instagramon.

A gunyoros hangvételű posztban Navalnij arról számolt be, hogy a három új vádpontot a súlyos bűncselekményeket vizsgáló orosz nyomozóbizottság egyik magas rangú képviselője ismertette vele teázás közben, és azt is megtudta, hogy 21 nyomozó munkálkodik az ügyein. Mindhárom vádpontot oldalakon keresztül részletezték neki, de bizonyítékot egyiknél sem soroltak fel. Navalnij szerint ez is annak a bizonyítéka, hogy mekkora lángész ő, hiszen még a börtönből is csak növelni tudja a bűnszervezetét.

Jövő hónapban a bíróság megvizsgálja, hogy Navalnij regionális irodáinak hálózatát és Korrupcióellenes Alapítványát felvegyék-e a terrorista és szélsőséges szervezetek listájára. Egy másik, támogatóit megcélzó lépésben az orosz parlament alsóháza nemrég jóváhagyta azt a jogszabályt, amely megtiltja, hogy a szélsőséges szervezetek tagjai törvényhozókká váljanak. (AFP)

Az Egyesült Államok azon fog dolgozni, hogy segítse a Gázai övezetben uralkodó „súlyos humanitárius helyzet” megoldását, ugyanakkor biztosítani szeretnék, hogy a térségnek nyújtott segítségből ne részesüljön a Gázát uralma alatt tartó militáns Hamász - jelentette be Antony Blinken külügyminiszter, aki a béketárgyalásokat is szeretné elősegíteni a tűzszünet megerősítése mellett.

Blinken útját Joe Biden elnök jelentette be, mondván, a külügyminiszter együttműködik a regionális partnerekkel, hogy „összehangolt nemzetközi erőfeszítéseikkel az azonnali segítség elérje Gázát”. Blinken kedden érkezett meg közel-keleti útjának első állomására Jeruzsálembe, ahol Benjamin Netanjahuval tartott találkozója után tartott közös sajtótájékoztatót a miniszterelnökkel. Ő a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki Biden elnöksége óta Izraelbe utazott.

A külügyminiszter nem fog a Hamász képviselőivel tárgyalni, hanem a ciszjordániai Ramallahba utazik, ahol Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével találkozik. Ezután Blinken Jordániába és Egyiptomba utazik tovább.

Izrael Gázára mért légicsapásaiban és a Hamász által kilőtt rakétatámadásokban a pénteken kötött tűzszünetig 11 nap alatt több mint 250 ember halt meg, többségük palesztin. Az elszegényedett térségben nagy pusztítást okoztak a légicsapások, több száz otthon ment tönkre, és megrongálódott az infrastruktúra is.

A CNN-nek adott hétvégi interjújában Blinken azt mondta, hogy az amerikai kormány most arra törekszik, hogy „ felépítsen valami pozitívabbat”, szerinte a palesztinok és az izraeliek megérdemlik „az esélyek, a biztonság, a méltóság egyenlő mértékét”. Úgy véli, nincs itt az ideje a tárgyalások azonnali újrakezdésének, de lépéseket lehet tenni azért, hogy az izraeli légicsapások által okozott károkat helyrehozzák. (AP)

Egy eddig nem ismert amerikai hírszerzési jelentés szerint a kínai Vuhan Virológiai Intézet (VVI) három kutatója is annyira megbetegedett 2019 novemberében, hogy kórházi ellátásra szorultak - írja a Wall Street Journal.

A jelentést Trump kormányzásának utolsó napjaiban adták, és eszerint a laboratórium több kutatója is olyan tüneteket produkált, melyek a Covid-19 fertőzésre és a szezonális influenzára egyaránt jellemzőek. A jelentést ismerő források közül van olyan, aki szerint az információ érdekes, de további nyomozásra és megerősítésre lenne szükség, más szerint viszont kimagasló minőségű és precíz volt, és csak annyi hiányzott belőle, hogy miért betegedtek meg konkrétan a kutatók. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) éppen a napokban készül arról dönteni, hogy mi legyen a következő lépés a Covid-19 eredetének vizsgálatában.

Mint az közismert, epidemiológusok és virológusok szerint 2019 novemberében kezdett el terjedni Vuhan városában a SARS-CoV-2 vírus, bár az első hivatalos megbetegedést csak december 8-án regisztrálták. A vuhani laboratórium azóta sem osztott meg nyers adatokat, biztonsági naplókat és laboratóriumi feljegyzéseket a denevérekben előforduló koronavírussal kapcsolatos munkájáról, amit sok szakember a vírus legvalószínűbb forrásának tart.

Kína cáfolja, hogy a vírus a laborból szabadult volna ki. Vasárnap a kínai külügyminisztérium azt közölte, hogy az Egyesült Államok figyelemelterelésre használja a laborról szóló elméletet. Emellett a WHO következtetésére hivatkoztak, amit a szervezet azután adott ki februárban, hogy látogatást tettek a VVI-ben. Eszerint nagyon valószínűtlen, hogy a vírus a laborból került volna ki. Kína Nemzeti Egészségügyi Bizottsága és a VVI egyelőre nem kommentálta a jelentést.

Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt nyilatkozta: „Továbbra is komoly kérdéseink vannak a Covid-19 járvány legkorábbi napjaival kapcsolatban, beleértve a Kínai Népköztársaságból való eredetét is”, hozzátéve, hogy nem kívánják befolyásolni a WHO folyamatban lévő, a SARS-CoV-2 eredetére vonatkozó kutatását.

Shi Zhengli, a VVI vezető denevérkoronavírus-szakértője szerint a vírus nem szivárgott ki az általa vezetett laboratóriumból. A WHO-nak azt mondta, az összes munkatársat tesztelték Covid-19 antitestre, és mindannyiuknak negatív lett a tesztje, a csapatában pedig nem cserélődtek emberek. Marion Koopmans, ott dolgozó holland virológus az NBC News-nak márciusban azt mondta, hogy a VVI néhány munkatársa 2019 őszén valóban megbetegedett, de ezt átlagos, szezonális betegségnek vélte.

Bár Kínában gyakori, hogy az emberek rögtön kórházba mennek, ha betegek, ettől függetlenül lehet jelentősége annak, hogy ha nem sokkal a járvány azonosítása előtt ugyanabból a koronavírusokkal dolgozó csapatból többen is hasonló tünetekkel mentek kórházba. David Asher, aki Mike Pompeo külügyminiszter megbízásából a vírus eredetét vizsgáló munkacsoportot vezette, korábban azt mondta, hogy kételkedik a véletlenben: szerinte elég valószínűtlen, hogy három, fokozottan védett körülmények között dolgozó ember egyszerre súlyos influenzában betegedjen meg, és ennek ne legyen köze a koronavírushoz.

A Biden-adminisztráció egyetlen tényállást sem vitatott a jelentés alapján összeállított ismertetőben, amelyet az amerikai hírszerző ügynökségek is ellenőriztek. Ugyanakkor több amerikai tisztviselő a hírszerzést „vélelmezettnek” minősítette, amely további feltárásra érdemes, de önmagában nem meggyőző.

Azt azonban, hogy ez összeesküvés-elmélet, vagy tényleg a laborból indult a vírus, csak a kínai hatóságok együttműködésével lehetne kivizsgálni, és ők ebben nem túl együttműködőek. Bár a WHO szerint valószínűbb, hogy állati közvetítéssel terjedt emberre a vírus, a laborból való kiszivárgás elméletét nem tudták teljes körűen kivizsgálni, és további vizsgálatokat szorgalmaznak.

A Fővárosi Főügyészség emberölés kísérletével és kiskorú veszélyeztetésével vádolja azt a 28 éves férfit, aki egy vita során késsel támadt rá volt élettársára, és a nőt életveszélyesen megsebesítette. A támadásnak a négyéves, közös gyermekük is szemtanúja volt.

A vádirat szerint a vádlott és a sértett élettársak voltak, kapcsolatukból 2016-ban közös gyermek született. Az együttélésük során a kapcsolatuk megromlott, és külön költöztek. Ezt követően, 2020. október 27-én a sértett feljelentést tett a vádlott ellen, amely szerint a férfi életveszélyesen megfenyegette őt.

A vádlott és a sértett 2020. október 29. napjára találkozót beszélt meg a vádlott testvérének III. kerületi albérletében, egyrészt a gyermek átvétele miatt – aki a megelőző napokban a vádlottnál volt -, másrészt azért, hogy a gyermek felügyeletével és elhelyezésével kapcsolatos kérdésekben egyeztessenek. A nő a szüleivel érkezett a házhoz, ahol a férfi várta, majd felvezette őket a lakásba, ahol a férfi édesanyja és a közös gyermekük tartózkodott.

A találkozó során a vádlott és a sértett között szóváltás alakult ki, miután a sértett közölte, hogy a gyermeket az új lakóhelyéhez közeli óvodába szeretné átíratni. A férfi ezért dühében ököllel megütötte a sértettet az arcán. A vádlott édesanyja és a sértett szülei megpróbálták megnyugtatni és lefogni a vádlottat, aki azonban kiszabadította magát, majd a zsebéből elővett késsel többször megszúrta a sértettet a nyakán és a fején, miközben azt kiabálta, hogy megöli őt.

Ezt követően a nagyszülők közös erővel kitolták a lakásból a dühöngő férfit, és a lakás ajtaja elé állva megakadályozták, hogy oda visszatérjen, eközben pedig értesítették a rendőröket és a mentőket. A vádlott a rendőrök kiérkezése előtt elhagyta a helyszínt, de másnap elfogták. A támadott testtájékra, valamint a sérülések helyére, jellegére tekintettel csak a véletlenen múlt, hogy a nő nem halt bele az életveszélyes sérülésekbe.

A vádlott a súlyos, életellenes cselekményt a sértettel közös, négyéves gyermekük jelenlétében követte el, aki szemtanúja volt az édesanyját ért brutális támadásnak. A vádlott ezzel a főügyészség szerint gyermeke értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztette, és vele szemben végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádiratban.

A hatóságok őrizetbe vettek egy amerikai újságírót, Danny Fenstert a yangoni repülőtéren, amikor fel akart szállni egy Kuala Lumpurba tartó járatra - közölte a CNN-nel a férfi családja, illetve a lap, amelynek dolgozik. Fenster a Frontier Myanmar nevű híroldal szerkesztője, ami a mianmari eseményekről tudósít Yangonban.

„Nem tudjuk, hogy Dannyt miért vették őrizetbe, és hétfő reggel óta nem tudunk kapcsolatba lépni vele. Aggódunk a jólléte miatt, és követeljük az azonnali szabadon engedését” - áll a Frontier Myanmar közleményében. Mindössze annyi információjuk van, hogy az újságírót a hírhedt Insein börtönbe szállították, ahol borzasztó körülmények uralkodnak.

Fenster családja azt gyanítja, hogy a katonai juntának nem tetszett, hogy nem tudja kontrollálni a puccsról és a tiltakozásokról a nemzetközi sajtóba kikerülő híreket, ezért fogták el a férfit. A dokumentumai ugyanis rendben voltak, és önként akarta elhagyni az országot, hogy meglátogassa a szüleit. Az amerikai külügyminisztérium figyelemmel kíséri az esetet, és azt mondták, komolyan veszik a felelősségüket abban, hogy segítsék a külföldön lévő amerikai állampolgárokat.

A katonai junta február 1-én puccsal szerezte meg a hatalmat, azóta számtalan tüntetés volt az országban. Tüntetőket öltek meg a katonák, a helyi médiát igyekeznek elhallgattatni. Mianmar előző vezetőjét, Aung Szan Szú Csít épp hétfőn állították bíróság elé.

Múlt péntekig már több mint 906 ember maradványai kerültek elő abból a tömegsírból, amit nemrég a Kabgayi kórház új szárnyának építésekor fedeztek fel - mondta el Naphtal Ahishakiye a New Times-nak. Ahishakiye az Ibuka ügyvezető titkára, ami a ruandai népirtást túlélők egyesületeinek ernyőszervezete.

Az épület alapjait május 2-án kezdték el kiásni, akkor találták meg az első 30 áldozat maradványait, az exhumálás azóta is tart. Ahishakiye elmondta, hogy nem volt tudomásuk erről a lehetséges tömegsírról, és mivel a környéken sok épület van, elképzelhető, hogy a kiterjedt feltáráshoz néhányat meg is kell bontani.

Az 1994-es ruandai polgárháború alatt több ezer tuszi menekült erre a vidékre, mert Kabgayi a ruandai katolikus egyház székhelye, ezért úgy gondolták, itt biztonságban lesznek. Sokan a templomban, az iskola termeiben és a kórházhoz tartozó épületekben kerestek menedéket, valószínűleg ott ütött rajtuk az Interahamwe milícia és a kormányerők. Számítások szerint a Kabgayi egyházmegye területén több mint 64 ezer tuszit öltek meg, ezért a környék erdeiben és épületei alatt még sok tömegsír lehet.

A brazil szövetségi rendőrség hétfőn letartóztatta Rocco Morabitót, a calabriai 'Ndrangheta maffiához köthető drogbárót. A férfin a Brazília északkeleti részén fekvő tengerparti városban, João Pessoában ütöttek rajta, egy hotelszobában. A műveletben az olasz rendőrség is részt vett. Morabitón kívül két másik férfit is elfogtak, az egyik szintén szökésben lévő olasz állampolgár, de más információt nem közöltek róla.

A brazil igazságügyi minisztérium közleménye szerint Morabito második volt a legkeresettebb bűnözők listáján az 'Ndranghetával való kapcsolata miatt, ami a világ egyik legnagyobb bűnszervezete. A '90-es évek elején Milánó kokainkirályának is hívták, Olaszországban 1994-ben 30 év börtönre ítélték, de megszökött. Morabitót 22 évig körözték, mielőtt 2017-ben letartóztatták Uruguayban. Az uruguayi börtönből is megszökött 2019-ben, amikor a brazil hatóságok is elkezdtek nyomozni az ügyében. (Reuters)

Kanadában és Oroszországban is megdőlt a melegrekord, a klímakutatók szerint ez aggasztó fejlemény.

A Warwicki Egyetem campusán szinte mindennapos a női hallgatókkal szembeni szexuális zaklatás. Egy csoport tiltakozó diák letáborozott az egyetem épülete előtt, hogy komolyabb fellépésre bírják az egyetem vezetését. A Deutsche Welle riportja.

Újabb fejezetéhez ért a magyar sportlövők közti botrány. Sidi közleményt adott ki és jogi lépéseket is tett a felfüggesztése miatt.

Martin Bashirt korábban felmentette a BBC, de egy új vizsgálat szerint súlyos újságírói vétséget követett el azzal, hogy hamis dokumentumokkal győzte meg Dianát.