Kiss Imola

• Anna Wintour 34 éve az amerikai Vogue főszerkesztője, emellett a több száz millió olvasót elérő kiadó, a Condé Nast egyik legfontosabb embere.
  
• A divatvilágban mindig is furcsának tartották: nem smúzolt, nem haverkodott, csak szigorúan a munkára koncentrált.
• Ezért aztán hamar pletykák és legendák kaptak szárnyra róla.
  
• Egy új életrajz most megpróbált a híres napszemüveg mögé nézni.
  

A szívtelen jégkirálynő. Kegyetlenül kritikus. Munkaalkoholista, tulajdonképpen egy gép. Senkire sincs tekintettel. Kontrollmániás. Maga az ördög, Pradában. Humortalan. Kíméletlen vezető, aki egy perc alatt képes romba dönteni vagy felemelni embereket. Rasszista, imperialista és elitista. Eljárt fölötte az idő. Ez csak néhány olyan dolog, amit Anna Wintourral, az amerikai Vogue főszerkesztőjével kapcsolatban gyakran szokás hangoztatni.

Hirtelen nem is jut eszembe másik, világszerte ismert, fontos pozíciót betöltő, keménynek tartott nő, akinek ennyire egyöntetűen negatív lenne a megítélése.

Még Hillary Clintonnak is voltak rajongói és Angela Merkelt is kedvesen Muttinak becézték. De Wintourról az utca embere valószínűleg nem sok jót tudna mondani.

Onnantól kezdve, hogy 15 évesen, szinte egyik napról a másikra őrületes módon elkezdett érdekelni a divat, viszonylag hamar elkönyveltem, hogy Anna Wintour nagyon nem jó fej, és unalmas, amit csinál. Ezen a meggyőződésemen nem segített, hogy az amerikai Vogue divatanyagai hónapról hónapra ugyanazokon az ismétlődő sémákon alapultak: egyszínű stúdióháttér előtt meglepett arccal ugráló, hosszú lábú lányok, vadregényes kertekben vagy dekadens bárokban ődöngő modellek, fénylő, szálkás testű amazonok, hatalmas, furcsa díszletek közé állított színésznők és hasonlók.

Aztán ott volt a 2009-es The September Issue című dokumentumfilm (egyébként remek), amiben szintén Anna tűnt a rossz zsarunak Grace Coddington divatszerkesztő mellett. És persze Az ördög Pradát visel: a film készítői ugyan tagadták, hogy Wintourról formázták Miranda Priestleyt, nagyjából mégis mindenki készpénznek vette, hogy így volt. A film körüli felhajtás még azokkal is megismertette Anna Wintour nevét, akiknek addig fogalma sem volt róla.

Ez volt az a pont, amikor a képmása - a mérnöki pontossággal vágott és beszárított bobfrizurája, a napszemüvege, a drágaköves nyakékei, a Chanel-kosztümjei és virágos ruhái által - végképp popkulturális ikonná vált.

Azok közé tartozik, akinek a keresztneve elég ahhoz, hogy mindenki tudja, kiről van szó. A Wintourt körüllengő mítoszok nagyon kényelmesek, így egészen addig, amíg ki nem derült, hogy Amy Odell könyvet ír róla, nem is érdekelt különösebben, hogy igazak-e vagy sem. Odell újságíróként, szerkesztőként maga is a divat, a popkultúra és a magazinok világában dolgozik: ő tette tényezővé a 2010-es években a New York magazin The Cut nevű blogját, majd ő virágoztatta fel és emelte ki a sekélyes, pusztító butaságból az amerikai Cosmopolitan online kiadását.

Május elején jelent meg a nagy várakozásokkal övezett életrajz, az Anna, amitől sokan azt remélték, hogy egyszer s mindenkorra megfejti a divatvilág koronázatlan királynőjének rejtélyét. Anna Wintour 34 éve az amerikai Vogue főszerkesztője, 2012-ben emellett a magazint kiadó Condé Nast vállalat művészeti igazgatója lett, majd 2020-tól kezdve globális tartalmi vezérigazgató. Azon túl, hogy Odell rengeteg memoárt, archív cikket és interjút átolvasott, a kötet attól igazán különleges, hogy több mint 250 emberrel készített interjút hozzá a Wintourral kapcsolatos emlékeikről, tapasztalataikról. A főszerkesztő ugyan nem akart a könyvhöz nyilatkozni, a maga módján mégis áldását adta a projektre, hiszen Odell általa fért hozzá sok megszólalóhoz: beszélt Wintour barátaival, közeli munkatársaival, egykori és jelenlegi főnökeivel, asszisztenseivel, üzletfeleivel, divattervezőkkel, mentoráltakkal.

Gyors és kíméletlen

Módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke, melynek lényege, hogy ha a miniszterelnök fizetését a házelnök fizetéséhez kötik, akkor tegyék ezt meg a pedagógusok bérével is. Orbán Viktor havi 1,5 millió forintos fizetését ugyanis épp most készül Kövér Lászlóéval megegyező szintre, vagyis közel 3,5 millió forintra emelni a kormány. Tóth szerint „méltatlan és elfogadhatatlan, hogy a Fidesz-kormány magára hagyja a pedagógusokat, nem biztosítja számukra a tisztességes megélhetés feltételeit”.

Az MSZP javaslata alapján „a miniszterelnök - és az Országgyűlés elnöke - fizetése nem haladhatja meg a kezdő tanári fizetés 6,67-szeresét, vagyis ez utóbbinak minden esetben el kellene érnie a miniszterelnöki fizetés legalább 15 százalékát” - írta Facebook oldalán Tóth Bertalan. Egy pályakezdő tanár fizetése ma a házelnök fizetésének mindössze 9 százaléka, vagyis bruttó 312 000 forint, az esetleges törvénymódosítás után viszont bruttó 533 142 forint lenne.

Tarr Béla és Pálfi György feminista westernként jellemzett sorozatot tervez Fata Morgana címmel, Harmi Gábor forgatókönyvíró ötletéből. Tarr executive producerként, Pálfi rendezőként vesz részt a projektben. A forgatókönyvet Ruttkay Zsófi, Papp Gábor, Pálfi György és Harmi Gábor közösen írták. Az AMC Networks International – Central Europe két évvel ezelőtt vette meg a sorozat opciós jogát, amit érvényesítettek is, így őket illetik a sorozat szerzői jogai, ez lenne az első saját fejlesztésű sorozatuk - írják.

A sorozat Pipás Pista történetét dolgozná fel, aki valójában csak férfinak álcázta magát. Valójában Fődi Viktóriának hívták, a 20. század elején a Szeged környéki tanyavilágban követett el számos gyilkosságot. Harmi a Filmhunak részletesen mesélt a sztoriról, amiről 15 éve hallott először.

A nyomorban élő lányt alkoholista apja bántalmazta, cselédként rendszeresen megerőszakolták, majd későbbi férje is erőszakos természetű volt. Állítólag, miután megözvegyült, férfiruhát öltött és pipázni kezdett, valószínűleg azért, hogy így napszámosként magasabb, a férfiakéval megegyező bért kapjon. Később, mivel nagyon erős testalkatú volt, valószínűleg több helyi gazda felesége is felbérelte, hogy ölje meg a férjüket. A szóbeszéd szerint 20-30 férfit is megölhetett, de csak két gyilkosságot sikerült rábizonyítani.

„A projekt komoly érdeklődést váltott ki az iparág minden területén: tárgyalásokat folytatunk ügynökökkel, nemzetközi vevőkkel és streamingszolgáltatókkal is, és várhatóan az év végéig sikerül biztosítanunk a teljes finanszírozást” - mondta Tóth Csaba, az AMC kreatív producere.

Letartóztatta a bíróság G. Imrét, akit azzal gyanúsítanak, hogy mellkason szúrta kezelőorvosát múlt héten a Honvédkórházban - írja a 24.hu. A Fővárosi Főügyészség azt is közölte a lappal, hogy a férfi azt mondta, nagyon sajnálja a történteket, de nem indokolta meg a tettét.

Az eset csütörtökről péntekre virradó éjjel történt. Az orvos életveszélyesen megsérült, de aztán sikerült stabilizálni az állapotát, mely azóta tovább javult. G. Imrét eddig a kórházban őrizték.

Szerda délelőtt egy autó hajtott a tömegbe Berlin nyugati részében. Egy ember meghalt - írja a Bild. A berlini tűzoltóság azt közölte, körülbelül 30 ember megsérült. A sofőr egy férfi volt, de azt nem lehet tudni, hogy baleset történt, vagy szándékosan tette - tudatta a rendőrség, akik a helyszínen elfogták az illetőt.

Az incidens egy korábbi halálos támadás helyszínéhez közel történt: 2016 decemberében egy iszlűmista kapcsolatokkal rendelkező tunéziai menedékkérő megölte egy kisteherautó sofőrjét és belehajtoott a karácsonyi vásárba. Akkor 11 ember meghalt és több tucatnyian megsérültek. (Via Reuters)

Az Európai Unió egy új, ideiglenes megállapodás értelmében előírja, hogy 2024 őszére minden új, a határain belül értékesített okostelefonnak és táblagépnek egységes, USB-C típusú töltőcsatlakozóval kell rendelkeznie, 2026-ra pedig a laptopoknak is.

Az Európai Parlament és az Európai Tanács kedden állapodott meg a jogszabályról, a lépés célja, hogy „fenntarthatóbbá tegyék a termékeket az EU-ban, csökkentsék az elektronikai hulladék mennyiségét, és megkönnyítsék a fogyasztók életét”. Az okostelefonok mellett a törvény, amelyet még hivatalosan is jóvá kell hagyni, vonatkozik majd az e-olvasókra, hordozható hangszórókra és egy sor más kis elektronikai eszközre.

Így az Apple-t is arra kényszerítik, hogy az univerzális csatlakozóval gyártsa a termékeit. Bár legújabb iPadjeik és néhány korábbi generációs MacBook laptopja is USB-C töltős, az iPhone-okon és a fülhallgatók töltőtokjain a saját fejlesztésű Lightning-csatlakozót használták. A laptopok esetében az Apple nemrég visszahozta a saját fejlesztésű mágneses töltőjét a MacBook Próhoz, és ugyanezt tervezik a vékonyabb MacBook Air laptopoknál is.

Az Apple kedd este nem reagált a hírre, ám amikor a törvényt korábban már javasolták az EU-ban, a vállalat azt közölte, szerintük egy egyetlen csatlakozótípust előíró szabályozás „inkább megfojtja, mint ösztönzi az innovációt, ami viszont kárt okoz a fogyasztóknak Európában és világszerte”. (Washington Post)

Egy új tervezet szerint Új-Zélandon fizetni kellene a mezőgazdasági kibocsátások után is, így próbálnák meg visszafogni az ország egyik legnagyobb üvegházhatású gázforrását, a sokat böfögő juh- és szarvasmarha-állományt - írja a Reuters. Ha bevezetnék, ez lenne az első olyan ország a világon, ahol a gazdák fizetnének az állattartásból származó gázkibocsátásokért - közölte a környezetvédelmi minisztérium. Az 5 millió lakosú Új-Zélandon mintegy 10 millió szarvasmarha és 26 millió juh él.

A teljes üvegházhatású gázkibocsátás közel fele a mezőgazdaságból származik (főként metán), de a mezőgazdasági kibocsátások korábban mentesültek az ország kibocsátáskereskedelmi rendszere alól. Emiatt jócskán érte kritika a helyi vezetést.

A kormány és a mezőgazdasági termelők képviselői által összeállított tervezet szerint a gazdáknak 2025-től fizetniük kell a gázkibocsátásukért. A rövid és hosszú élettartamú mezőgazdasági gázok külön lesznek beárazva, bár mennyiségük kiszámítására egyetlen mérőszámot fognak használni.

„Kétségtelen, hogy csökkentenünk kell a légkörbe juttatott metán mennyiségét, és a mezőgazdaságra vonatkozó hatékony kibocsátási árrendszer kulcsfontosságú szerepet fog játszani abban, hogy ezt elérjük” - mondta James Shaw éghajlatváltozási miniszter.

A javaslat ösztönzőket tartalmaz azon mezőgazdasági termelők számára, akik takarmány-adalékanyagok révén csökkentik a kibocsátást, míg a gazdaságokban folytatott erdőgazdálkodás a kibocsátások ellentételezésére használható. A rendszerből származó bevételeket kutatásra, fejlesztésre és a gazdálkodóknak nyújtott tanácsadásra fordítják. A rendszerről szóló végleges döntés decemberben várható.

„Ezek ésszerű, praktikus, taktikus szabályozások a nemzetünk, államaink, közösségeink, iskoláink és otthonaink számára. A felelősségteljes fegyvertulajdonosoknak elegük van abból, hogy az alkotmány második módosítását néhány zavart elméjű egyén kihasználja és eltéríti. Ezek a szabályozások nem visszalépést jelentenek - egy lépést jelentenek előre a civil társadalom és a Második Alkotmánymódosítás érdekében” - mondta Matthew McConaughey a Fehér Házban azután, hogy Joe Biden elnökkel találkozott. Nancy Pelosival és képviselőkkel is beszélt.

A színész szerint most lehetőség nyílt arra, hogy értelmes fegyvertartási reformot hajtsanak végre: általános háttérellenőrzést, az AR-15-ös fegyverek vásárlásához várakozási időt és a korhatár 21 évre való emelését, illetve az intő jelekről szóló törvények bevezetését követelte.

McConaughey szenvedélyes beszéde alatt többször elérzékenyült, miközben a texasi Uvalde-ban történt általános iskolai lövöldözésben elhunyt gyerekek történetét mesélte el. A színész maga is a város szülötte. Elmondta, hogy feleségével, Camila Alvesszel a múlt hetet a megölt gyerekek családjaival töltötte. Képeket mutatott a műveikről, és elhozta azt a zöld tornacipőt, amit az egyik kislány minden nap viselt, és amely alapján azonosították a holttestét a lövöldözés után.

Azt mondta, azért kellett elmondania a történeteiket - hogy az egyikük tengerbiológus akart lenni, egy másik egy templomi felolvasásra készült, egy harmadik álma egy párizsi művészeti iskola volt -, hogy megmutassa, hogyan kell cselekedni a 19 meggyilkolt gyermek és két tanár életének tiszteletére.

„Tudják, mit kértek tőlünk ezek a szülők? (...) Azt akarják, hogy a gyermekeik álmai tovább éljenek. Azt akarják, hogy a gyermekeik álmai folytatódjanak, hogy elérjenek valamit, miután ők már nem élnek. Azt akarják, hogy az életük elvesztése számítson”

- mondta McConaughey.

Arról is beszélt, hogy a legtöbb testet annyira megcsonkította a félautomata fegyvert, hogy csak DNS-minta vagy olyasmi alapján lehetett azonosítani őket, mint a zöld cipő. „Érezni lehetett a sokkot a városban. Érezni lehetett a fájdalmat, a tagadást, a kiábrándultságot, a haragot, a vádaskodást, a szomorúságot, az életek elvesztését, az álmok elhalását” - mondta az élményeiről.

Szerinte most félre kell tenni a párthovatartozást. „Elég volt az ellencsapásokból. Elég a másik oldal érvénytelenítéséből. Üljünk közös asztalhoz, amely az amerikai népet képviseli. Találjuk meg a középutat, azt a helyet, ahol a legtöbb amerikai amúgy is él. Különösen ebben a kérdésben. Mert ígérem neked, Amerika, te és én, nem vagyunk annyira megosztottak, mint ahogyan azt állítják rólunk” - mondta.

Bár az átfogó reformok esélye továbbra is elég kicsi, a törvényhozók optimizmusuknak adtak hangot, hogy már a hét végén megállapodás születhet egy célzott törvényjavaslatról. Biden elnök maga is szenvedélyes beszédet mondott a merénylet után, cselekvésre szólítva fel a kongresszust. (CNN)

Az IKEA visszahívja a 2040 és 2204 közötti dátumbélyegzővel rendelkező, 0,4 literes, rozsdamentes acél biztonsági szelepes, főzőlapon használható "Metallisk" eszpresszó kávéfőzőt, mivel a termék használat közben szétrobbanhat - közölte a cég. A kockázat a biztonsági szelep anyag- és konstrukcióváltását követően növekedett meg, ezért csak a rozsdamentes acél biztonsági szeleppel (ezüst/szürke színű) ellátott termékeket érinti a termékvisszahívás.

Minden vásárlót arra kérnek, hogy aki ilyet vásárolt ne használja többé a terméket. A kávéfőzőt a vásárlók bármelyik IKEA áruházba visszavihetik, ahol a termék teljes vételárát visszakapják. A dátumbélyegzőt a vásárlók a termék alján tudják ellenőrizni. A visszahívott termék cikkszáma: 703.602.25. A visszavételhez a vásárlás tényét nyugtával vagy számlával igazolni nem szükséges.

A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) nagy többséggel megszavazta, hogy 15-ről 17 évre emeli az elit versenyzők minimum korhatárát - közölte kedden a szervezet. A változtatást három év alatt fokozatosan vezetik be, de a következő, 2026-os olimpián, amit Milánóban és Cortinában rendeznek meg, már érvényben lesz. A 2022-23-as versenyszezonban még nem lesz változás, az úgynevezett senior korcsolyázóknak azonban 2023-24-ben 16, a 2024-25-ös idényben pedig már legalább 17 évesnek kell lenniük.

Az ISU a korcsolyázók „fizikai és mentális egészségének, valamint érzelmi jólétének” védelmére tett erőfeszítésként magyarázta a lépést. Jan Dijkema elnök nagyon fontos, sőt történelmi döntésnek nevezte az új szabályozást. A szövetséget világszerte bírálták a 15 éves orosz bajnok, Kamila Valijeva doppingbotránya miatt, ami beárnyékolta az idei pekingi olimpia női versenyét. (New York Times)

Egy amerikai nő, Allison Fluke-Ekren bevallotta, hogy az Iszlám Állam egy csak nőkből álló osztagát vezette Szíriában, és az Egyesült Államokban is támadásokat tervezett. A nő bűnösnek vallotta magát egy vádpontban, amiért támogatást nyújtott a terroristacsoportnak, és elismerte, hogy több mint 100 nőt és lányt képzett ki erőszakos cselekmények elkövetésére. A büntetését októberben szabják ki, akár 20 év börtönt is kaphat.

A 42 éves nő korábban tanár volt, 2011-ben hagyta el az Egyesült Államokat, és egy terrorcsoporttal dolgozott Líbiában Szíria előtt. Korábban élt Egyiptomban és Törökországban is. Az Iszlám Államnál ő vezette a Khatiba Nusaybaht, egy kizárólag nőkből álló zászlóaljat a szíriai Rakkában. Ott az Umm Mohammed al-Amriki nevet használta. Az iraki Moszulban is élt egy ideig, miután az ISIS harcosai elfoglalták.

A hatóságok szerint Fluke-Ekren elsődleges feladata az volt, hogy fegyverhasználatra tanítsa a nőket és a gyerekeket, az AK-47-es gépfegyverektől és gránátoktól az öngyilkos mellényekig. Azt is elismerte, hogy tárgyalt az Egyesült Államok földjén, többek között egy egyetemen és egy bevásárlóközpontban tervezett támadásokról.

Azt állította ugyanakkor, hogy soha nem próbált meg gyerekeket toborozni. „Nem tréningeztünk szánt szándékkal egy kiskorút sem” - mondta a bíróságon. Az általa kiképzett nők egy része várhatóan ellene fog tanúskodni. Az ügyészek szerint egy tanú azt vallotta, hogy a nő radikalizálódásának szintje 1-től 10-ig terjedő skálán minimum 11 vagy 12. Egy másik tanú azt mondta, hogy Fluke-Ekren „az összes olyan támadást, amelyben nem öltek meg sok embert, erőforrások pazarlásának tartotta.”

A nő második férje tagja volt az Ansar Al-Sharia nevű militáns szervezetnek, amely 2012-ben megtámadta a líbiai Bengáziban egy amerikai állomást. Férjével, aki később egy légicsapásban életét vesztette, jelentést készítettek az ISIS vezetésének, miután elemezték a bengázi támadásból származó amerikai dokumentumokat.

A bíróságon elsírta magát, amikor a bíró megkérdezte, hogy a nagyszámú gyermeke érdekében elfogadja-e a vádalkut. Családtagjai egyébként korábban azt kérték a bíróságtól, tiltsák el a nőt attól, hogy felvegye velük a kapcsolatot. (BBC)

Távozása utáni első nyilvános szereplésén Angela Merkel kijelentette: nem bán semmit abból, ahogy Vlagyimir Putyinnal bánt kancellársága alatt. Szerinte ugyanis Putyin „hadüzenetként” fogta volna fel Ukrajna 2008-as NATO-tagsági tervét, amelyet Németország kormánya blokkolt, ő pedig tudta, hogyan gondolkodik az orosz elnök és nem akarta Putyint tovább provokálni.

„Nagyon rosszul érezném magam, ha azt mondtam volna: nincs értelme Putyinnal tárgyalni” - mondta Merkel. „Nagy tragédia, hogy nem sikerült, de nem hibáztatom magam amiatt, hogy megpróbáltam.”

Arról, hogy 2008-ban ellenezte az Egyesült Államok tervét Ukrajna és Grúzia felvételéről a NATO-ba, azt mondta, akkoriban Ukrajna nagyon megosztott volt, még a reformerek is, nem volt erős a demokráciája, és oligarchák uralták. Tehát szerinte valójában az ország érdekeit szem előtt tartva akadályozta meg Ukrajna csatlakozását. „Nem lehet egyik napról a másikra a NATO tagjává válni. Ez egy folyamat, mely során tudtam, hogy Putyin olyasmit tett volna Ukrajnával, ami nem tett volna jót neki” - mondta.

A 2014-es és 2015-ös minszki megállapodást Petro Porosenko akkori ukrán elnök írta alá, hogy rendezzék Kelet-Ukrajna helyzetét, de azóta is gyakran kritizálják, mert aránytalan engedményeket kényszerített ki. Merkel szerint azonban ezek az egyezmények is az ukránok érdekét szolgálták: „Lecsillapították az ügyet, és időt nyert Ukrajnának, hogy olyan országgá fejlődjön, amilyenné mostanra vált” - mondta.

Azt mondta, a megszállás lehetőségét hivatali ideje utolsó heteiben kezdte el komolyan venni, amikor részt vett a G20-ak római csúcstalálkozóján. Úgy gondolja, a mostani háborúhoz alapvetően a Szovjetunió összeomlása okozta geopolitikai problémák vezettek, bár szerinte a nyugat is hibás valamennyire: „Nem osztom Putyin úr véleményét, hogy ezt nagyon világossá tegyem. De nem sikerült olyan biztonsági keretrendszert létrehoznunk, amely megakadályozhatta volna az ukrajnai háborút. És ezen is el kellene gondolkodnunk.”

Szerinte nem élt abban az illúzióban, hogy a katonailag agresszív Oroszországot a Nyugattal való kereskedelmi kapcsolatok bővítésével demokratizálni lehetne: „Nem hittem abban, hogy Putyint meg lehet változtatni a kereskedelem révén” – mondta Merkel. De ha már a politikai együttműködés lehetetlen volt, ésszerűnek tartotta legalább a gazdasági kapcsolatot fenntartani Moszkvával. (Guardian)

Nincs elég orvos és személyzet a szolnoki Hetényi Géza Kórházban, ezért csak hétfőn és szerdán tudják biztosítani, hogy a lakóhelyük alapján oda tartozó kismamák szülését levezessék - tudta meg az RTL Híradója. Egy a tévének nyilatkozó kismama szerint a megyeszékhely kórházában eddig semmilyen hivatalos tájékoztatást nem kaptak arról az eshetőségről, hogy előfordulhat, másik város kórházába küldik őket.

Az ügyeletes orvos arról tájékoztatta a riportert, hogy a mentőknek ki van adva: Debrecenbe vagy Budapestre kell vinniük a két megadott napon kívül szülő nőket.

Pár napja derült ki, hogy a mohácsi kórházban júniustól már egyáltalán nem lehet szülni, onnan Pécsre küldik a kismamákat.

A Gilead Sciences gyógyszervállalat Trodelvy nevű gyógyszere másfél hónappal, azaz 34 százalékkal meghosszabbította azt az időtartamot, ameddig a kísérletben részt vevő, a leggyakrabban előforduló emlőrák előrehaladott stádiumában lévő nők éltek, anélkül, hogy a betegségük súlyosbodott volna. A kései stádiumú vizsgálati adatokat szombaton mutatták be az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) éves ülésén.

A III. fázisú vizsgálatban a Trodelvyt kemoterápiával hasonlították össze 543 olyan hormonérzékeny daganatban szenvedő betegnél, akiknél hiányzott a HER2 nevű receptor, és akiknél már legalább két korábbi terápiás módszer nem bizonyult hatásosnak. A Trodelvy, más néven sacituzumab govitecan, egy daganatot célzó antitestet használ a rákellenes hatóanyag szállítására.

A gyógyszeres tesztcsoportban lévő alanyok 5,5 hónapot éltek a rák progressziója nélkül, szemben a kemoterápiás betegekkel, akiknél a betegség súlyosbodásáig 4 hónap telt el.„Vannak, akik vitatják, hogy ez tényleg klinikailag jelentős különbség-e. A lényeg az, hogy elvi bizonyítékunk van arra, hogy ez a gyógyszer működik. Biztos vagyok benne, hogy használni fogják” - mondta Dr. Julie Gralow, az ASCO tisztifőorvosa a Reutersnek.

A hormonérzékeny, HER2-negatív áttétes emlőrákos betegeket jellemzően endokrinterápiával, célzott gyógyszerekkel kombinálva kezelik. Ahogy a betegség rezisztenssé válik, a kezelés a kemoterápiára korlátozódik, amelyek hatása egyre rövidebb ideig tart.

A tanulmány első elemzésekor a Trodelvy-betegek átlagosan 13,9 hónapot éltek, szemben a kemoterápiás csoport 12,3 hónapjával – ez a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns. „Meg kell várnunk, hogy ez beérjen. Az általános túlélés végső elemzésére nagy valószínűséggel 2024-ben kerül sor” - mondta a Gilead vezérigazgatója, Daniel O'Day.

A Trodelvyvel kezelt betegeknél a leggyakoribb mellékhatások az alacsony fehérvérsejtszám és a hasmenés voltak.

A Trodelvy használatát már jóváhagyta az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság a korábban kezelt, áttétes, mindhárom receptorra negatív mellrák és hólyagrák kezelésére. Számos más ráktípusban történő alkalmazását vizsgálják. O'Day elmondta, hogy a Gilead várhatóan az év második felében elkezdi tesztelni a Trodelvyt a hormonreceptor-pozitív, HER2-negatív emlőrák kezdeti kezeléseként. (Reuters)

Szombaton még mindig kutattak a bajorországi vonatbalesetben eltűntek után, a halálos áldozatok száma ötre emelkedett, és a helyi rendőrség 44 sérültről számolt be. Délelőttre a helyszínre érkezett egy nagy teljesítményű daru, mert korábban két kísérlet is sikertelen volt, amelyben fel akarták emelni a sérült kocsikat - jelentette a dpa hírügynökség a helyszínről.

A nap folyamán egy újabb holttestet emeltek ki a roncsok alól. Az ötödik áldozat korát nem közölték, egyes médiahírek szerint egy diák fiúról van szó, de a rendőrség ezt nem erősítette meg.

A Münchenbe tartó személyvonat három kocsija péntek délben siklott ki és borult fel Burgrain faluban, Garmisch-Partenkirchen közelében, egyelőre nem tudják, mi okból. A szerelvényen mintegy 140 ember utazott. A súlyos sérültek közül többeken sürgős műtétet kellett elvégezni - írta a dpa. Egy rendőrségi szóvivő azt mondta szombat reggel: nem tudják kizárni, hogy a felborult kocsik alatt még vannak emberek, de ha vannak, számuk tíz alatt van.

Az utóbbi években Németországban ez volt a legsúlyosabb vasúti baleset. A helyszínre ellátogatott Volker Wissing közlekedési miniszter és Richard Lutz, a német állami vasúttársaság (Deutsche Bahn) vezérigazgatója, és a szerencsétlenség alapos kivizsgálását ígérték. (MTI)

Az ukrán vezetés körében nem aratott osztatlan sikert Emmanuel Macron francia elnök legutóbbi nyilatkozata az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Macron vidéki francia lapoknak adott interjújában beszélt arról: létfontosságú, hogy Oroszországot ne alázzák meg, annak érdekében, hogy diplomáciai megoldást lehessen találni, amint Ukrajnában megszűnnek a harcok.

A francia elnök állítása szerint közölte Putyinnal (december óta több mint 100 órát töltöttek már telefonos tárgyalásokkal), hogy „történelmi és alapvető hibát követett el népe, saját maga és a történelem szempontjából”.

„Szerintem elszigetelte magát. Elszigetelődni egy dolog, de ebből kilépni nehéz út. Oroszországot nem szabad megalázni (...), hogy azon a napon, amikor a harcok megszűnnek, diplomáciai eszközökkel kövezhessük ki a kiutat” - mondta.

Macronnak meggyőződése, hogy Franciaországnak közvetítő szerepet kell betöltenie Ukrajna és Oroszország között.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azonban szombat délután úgy reagált, hogy Franciaország, és minden olyan ország, amely hasonló felhívást intéz, csak saját magát alacsonyítja le. Szerinte ugyanis

Oroszország magát alázza meg, és inkább arra kellene koncentrálni, hogy hogyan „tegyék helyre” Oroszországot.

Kövér Lászlót a nemzeti összetartozás napján arról kérdezte a Hír TV riportere, hogy ha vége a háborúnak, számítania kell-e a kárpátaljai magyarságnak valamiféle retorzióra az ukrán kormány részéről. A házelnök válaszában kifejtette, hogy Volodimir Zelenszkij magatartása előtt értetlenül áll:

„Amióta az eszemet tudom és figyelem a világpolitika eseményeit (...), nem emlékszem rá, hogy egy segítségre szoruló, bajban lévő ország vezetője olyan hangot mert volna megütni bárkivel szemben, mint amilyen hangot Zelenszkij elnök úr nem csak Magyarországgal szemben, hanem akár a német kancellárral szemben is megüt. Általában (...) aki segítségre szorul, az kérni szokott udvariasan, persze konokul, kitartóan, de mindig csak kérni, sohasem követelőzni és végképp nem fenyegetőzni. Fenyegetőzni az ember általában az ellenségeivel szemben szokott, azokkal szemben, akit barátul akar megnyerni, ritkán.

Itt van egy személyes, pszichés probléma, amivel én a magam részéről nem tudok mit kezdeni - mondta.

Kövér szerint pedig a kárpátaljai magyarságnak van félnivalója a háború után az ukránoktól. „Nagyon oda kell figyelnünk, hogy nehogy véletlenül a nagyobb baj örve alatt valakinek eszébe jusson szépen elintézni a magyar kisebbség, a magyar közösség kérdését. Mondjuk egy olyan nyomással, ami arra késztetné a közösségünk tagjait, hogy hagyják ott a szülőföldjüket 1100 esztendő után” - mondta olyan mozdulat kíséretében, mint amikor az ember lesöpri a tenyeréről a koszt.

Egy texasi anya, Angeli Gomez a munkáját félbehagyva rohant az uvaldei iskolához, amint megtudta, hogy valaki lövöldözni kezdett az intézményben, és a rendőrökön többször is áttörve mentette ki két fiát. A CBS Newsnak azt mondta, a rendőrök nem csináltak semmi értékelhetőt a helyszínen azért, hogy a gyerekeket kimentsék a merénylő elől, pedig akkor talán sokkal kevesebben haltak volna meg. A lövöldözésnek összesen 21 halálos áldozata volt, mert a 18 éves ámokfutó negyven percig szabadon gyilkolt, mire a rendőrök végre bementek az épületbe.

Gomez a lövöldözés reggelén részt vett a gyerekei ballagási ünnepségén, majd visszament dolgozni a munkahelyére, egy farmra. Tíz perccel később az anyja hívta, hogy valaki lövöldözni kezdett, úgyhogy Gomez visszahajtott az iskolához. Amikor leparkolt, a szövetségi rendőrök megbilincselték, mondván, hogy rossz helyen állt meg és nem működik együtt. Akkor megmondta nekik, hogy ha nem akarják, hogy bemenjen az épületbe, le kell tartóztatniuk, mert ők ott állnak kint a mesterlövész-puskáikkal, de nem mennek be a gyerekekért, és ha ők nem teszik, ő bizony bemegy.

Végül a texasi rendőrök kérésére levették róla a bilincset, akkor Gomez elkezdett az iskola felé rohanni. Átugrott a kerítésen és az egyik fia osztályához rohant, majd amikor megbizonyosodott róla, hogy biztonságban van, elrohant vele a másik fia osztálya felé.

Útközben több rendőr is megpróbálta feltartóztatni, de azt mondta nekik: ha szart se csinálnak és még egy golyóálló mellényt sem adnak neki, akkor hagyják békén.

A másik fia tanterménél nem akarta beengedni a tanár, de amikor résnyire kinyitotta az ajtót, Gomez berohant, megragadta a gyerekét és futottak.

Az anya szerint még tartott a lövöldözés, amikor bement, és az épület azon részén mégsem látott egy rendőrt sem. Ő az autójával közelebb parkolt, mint ahol a mesterlövészek várakoztak.

„Agresszívabbak voltak velünk, szülőkkel, akik hajlandók lettek volna bemenni a gyerekükért. Én megmondtam nekik, nem kell, hogy megvédjenek, akkor már inkább jöjjenek be velem, és védjék meg a gyerekeket” - mondta el.

Tanzánia ideiglenesen, fél évre visszavonja a vadon élő állatok és madarak exportjára vonatkozó tilalmat, amely hat évig volt érvényben a kelet-afrikai ország védett állatainak és madarainak védelme érdekében - közölte a Tanzániai Vadvédelmi Hatóság pénteken késő este. A kereskedőknek június 6-tól december 5-ig hat hónapjuk lesz arra, hogy „felszámolják azon állatállományukat”, amelyeket a tilalom miatt nem tudtak eladni - tette hozzá a hivatal.

Tanzánia 2016-ban vezette be a tilalmat az akkori, „Buldózernek” becézett elnök, John Magufuli kormányzása alatt, melyet a kereskedelemben tapasztalható szabálytalanságokkal indokoltak, beleértve a védett állatok külföldre szállítását. Samia Suluhu Hassan elnök azonban tavalyi hatalomra kerülése óta igyekszik szakítani elődje néhány elvével.

A WWF természetvédelmi szervezet arra figyelmeztetett, hogy a tilalom enyhítése nem teheti semmissé a vadon élő állatok és növények védelme terén elért eredményeket, például azt, hogy visszaesett az orvvadászat mértéke. „Az ilyen jellegű döntéseket megfelelő megfigyelési mechanizmusokkal és adatokkal kell alátámasztani” - mondta Amani Ngusaru, a WWF helyi igazgatója az AFP hírügynökségnek.

2010-ben legalább 116 állatot és 16 madarat - köztük néhány védett fajt - vittek ki illegálisan az ország északi részén található Kilimandzsáró repülőteréről egy katari repülőgép fedélzetén. A helyi média szerint legalább négy zsiráf, több különböző antilopfajta, szarvasbogár és keselyű volt köztük. (France24)

• Nincs olyan háború, amelyikben ne követnének el nemi erőszakot a katonák.
  
• Az, hogy az ellenfél nőit meg kell szerezni, évezredek óta jelen van, mert a nők ugyanolyan erőforrást jelentettek, mint az állatok vagy a búza.
  
• Nem szükséges hozzá nyílt felhatalmazás, hiszen annak alapja maga a militarizmus.
  
• A feminizmus második hullámában mondták ki először azt, hogy a nemi erőszak a hadviselés része.
  
• A háborús helyreállításnak a traumafeldolgozás is része kellene, hogy legyen.
  
• Pető Andrea történész a téma egyik hazai szakértője, Elmondani az elmondhatatlant című 2019-es könyvében foglalkozott a Magyarországon a II. világháború alatt elkövetett tömeges nemi erőszak témájával. Vele beszélgettünk.
  

Oroszország február 24-én támadta meg Ukrajnát, és Dmitro Kuleba külügyminiszter március 4-én már arról beszélt, hogy az orosz katonák megerőszakolják az ukrán nőket. Érkeztek sorra a beszámolók, áldozatoktól is, miközben orosz katonák előszeretettel hencegtek a tetteikkel. Ugyan a szexuális erőszakot 2008 óta az ENSZ is a háborús bűncselekménynek közé sorolja, mint bevett fegyvert, ennek egyelőre nincs még elrettentő hatása a világban jelenleg zajló fegyveres konfliktusokban.

Még két hét sem telt azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, amikor megérkeztek az első hírek arról, hogy orosz katonák ukrán nőket erőszakolnak meg. Törvényszerű volt, hogy ez ilyen hamar elkezdődik?

Olyan háború, ahol a nemi erőszakot nem használják a katonák, mint háborús fegyvert, nincs. De az adott helyzet, hadsereg szervezete és működése határozza meg, hogy milyen mértékben és mennyire büntetlenül.

Mindig a támadó fél követi el a nemi erőszakot egy háborúban?

A nemi erőszak háborús fegyver és minden egyenruhás erőszakolhat, mert korlátlannak vélt hozzáférése van a testekhez.

Kapnak erre parancsot vagy felhatalmazást a katonák? Ha nem, akkor mi indítja el?

Maga a militarizmus, ami a hadsereg alapja, adja a felhatalmazást. Minden katona erőszakolhat, de nem minden katona erőszakol. Hogy ez mikor és hogyan következik be, azt vizsgálja a tudomány. Mondok egy példát: Ilja Ehrenburg a Pravdában megjelent cikkét szokták idézni, mint amelyik hivatalosan buzdította volna a Vörös Hadsereg katonáit a nemi erőszakra. Hogy az adott katona viselkedését mennyire határozta meg a Pravdában megjelent cikk, az erősen kérdéses, noha a politikai tisztek felolvasták az adott cikkeket a katonáknak. Hogy Ehrenburg írta volna a cikket, az is kérdéses, az meg főleg, hogy maga a cikk kinek az ötlete volt. Ami biztos, hogy minden második világháborús nemi erőszakról szóló munkában történik utalás a szövegre. Susan Brownmiller is idézi az 1975-ös alapmunkájában (Nemi erőszak, mint háborús fegyver).

Alapvető motivációjában különbözik-e a háborús nemi erőszak a „hétköznapi” nemi erőszaktól?

Mind a kettőt a hatalom motiválja, semmi köze nincs a szexhez, csak szex az eszköze.

A háborús nemi erőszak esetében az elkövetők biztosabbak lehetnek abban, hogy büntetlenül megússzák az elkövetők szolidaritása, a „hallgatás összeesküvése” miatt - azaz elkövetők, áldozatok egyaránt érdekeltek abban, hogy ne derüljön fény az igazságra. Békeidőben pedig a nem különösebben reszponzív igazságszolgáltatással és az áldozathibáztatással kell megküzdenie annak, aki nyilvános elégtételt szeretne.

A történetírásban már egészen korán megjelenik az, hogy a háborúkban nőket hurcolnak el. De mikortól tudhatjuk konkrétan, hogy ez nemi erőszakot, szexuális rabszolgaságot is jelent?

Az, hogy az ellenfél nőit meg kell szerezni, meg kell termékenyíteni, a kezdetektől jelen van, mert a nők ugyanolyan erőforrást jelentettek, mint mondjuk a birkanyáj vagy a búza. Ezt normalizálja a „háború az háború“ keretezés, hogy nincs itt semmi látnivaló: mindig így volt és így lesz. Ez lehetetlenné tesz bármilyen változtatást, valamint láthatatlanná teszi, hogy nemcsak azért viszik el a nőket, mert erőforrások, hanem azért is, mert a másik, az éppen akkor legyőzendő népcsoportot is képviselik.

Történt-e elmozdulás, nézőpontváltás abban, hogy a háborús nemi erőszakról hogyan számolnak be az írók, történészek?

A második hullám feminizmusa annyiban hozott változást, hogy a nő szempontjából próbálja elmondani a történetet, nem csak az áldozatiságot elfogadtatni. Új szókincset teremtett azzal, hogy kimondta:

a nemi erőszak háborús fegyver. Tehát nem egy, akár magánügynek is tekinthető tranzakció két személy között, hanem a hadviselés része, ezáltal szabályozandó és szabályozható viszony.Annak, hogy egy fegyveres konfliktus mióta húzódik, van-e jelentősége az erőszakos esetek milyenségében? Például egyre kegyetlenebbé válnak, vagy ritkulnak?

A konfliktus jellegéből adódik, hogy mikor és milyen nemi erőszak következik be, valamint hol. A második világháborúban a frontvonal első vonalában harcolók voltak erőszakosabbak, mert ott volt kevésbé erős a kontroll, kevésbé féltek az igazságszolgáltatástól, illetve egyszerűen eltakarították a nyomokat és megölték az áldozatokat.

Ahol hozzáférhető alkohol volt, ott is több volt az erőszak. Ahol egy város többször cserélt gazdát, ott többször és különféle egyenruhás férfiak éltek a szabadságukkal és hatalmukkal. Mikor Magyarországon a Vörös Hadsereg már ellenőrzött laktanyákba került, akkor csak azoknak a környékén kellett nagyon óvatosnak lenni.

Változott-e az, hogy mit mond az erőszakkal vádolt ország a vádakra?

Az elkövetők esetében nincs olyan nagy variáció.

Két válasz van: a teljes mértékű tagadás és az áldozatok megvádolása azzal, hogy tudatosan hamis híreket terjesztenek, illetve az egyes katonák személyes kilengéseinek tulajdonítani azt, ami történt, amit persze e szerint az elbeszélés szerint a jó hadsereg majd megtorol. Mindkettő esetében azonos, hogy elhallgatja azokat a strukturális okokat, melyek az erőszakot lehetővé teszik. Ebben nincs nagy különbség a náci Németország, az Ukrajnát megszálló magyar csapatok vagy az Ukrajnát megszálló orosz csapatok viselkedése között.

Lehet-e annak jelentősége például a felelősségre vonásban, hogy ez a háború most minden korábbi háborúnál jobban a nyilvánosság előtt zajlik, követhető az interneten, a közösségi médiában?

Két fontos újdonság van a mostani Oroszország Ukrajna elleni háborújában. A civil újságírás miatt sokkal hamarabb értesülünk arról, mi történt, de persze ez együtt jár azzal, hogy az információk nem könnyen ellenőrizhetők. Illetve, hogy a más nemzetközi konfliktusokra való válaszul létrejött nemzetközi szervezeteknek megvan a nyelve és protokollja arra, hogy mit kell tenni ilyenkor. Több nemzetközi projekt is dokumentálja a háborús bűntetteket.

Ukrajna - azon túl, hogy beszél a bűncselekményekről - jól kezeli a problémát? Nyújtanak-e bármilyen segítséget az áldozatoknak? És mit kellene tenniük a menekülteket befogadó országoknak?

Az ukrán állam mindent megtesz, hogy a bűntettek nyilvánosságra kerüljenek, dokumentálják őket az elkövetkező háborús bűnöket vizsgáló bizottságok számára. Teszik ezt akkor is, ha ez rengeteg fájdalommal jár, hiszen

éppen ez a háborús nemi erőszak célja, hogy a megerőszakolt nők férjei, apjai és testvérei érezzék a tehetetlenség szégyenét. A Babij Jar Holokaust Emlékközpont Tudományos Tanácsának tagjaként elsőként kezdeményeztük a hágai nemzetközi büntetőbíróságnál a háborús bűnök vizsgálatát. Mikor kiderült, hogy befogadták a panaszt délelőtt 11-kor, aznap délután bombázták az oroszok az emlékhelyet.

A helyzet különösen bonyolult, mert a sok megerőszakolt és teherbe esett nő Európa olyan országaiba menekül, mint Lengyelország vagy Szlovákia, ahol az abortusz szinte lehetetlen. Nemzetközi nőjogi szervezetek lépnek közbe ott, ahol az államok megbuknak.

Hogyan egyeztethető össze a háborús nemi erőszak az etnikai tisztogatással? Azt gondolná az ember, hogy ha egyik népcsoport alsóbbrendűnek tart magához képest egy másikat, akkor nem akar azzal szexuális kapcsolatba kerülni.

Ez a mítosz, hogy a náci fajvédelmi törvények miatt a német katonák ne erőszakoltak volna volt az alapja az ún. Wehrmacht mítosznak, hogy a német reguláris hadsereg nem vett volna részt a holokausztban és a feszes, rendezett egyenruhában szakszerűen harcoló német katonák ne erőszakoltak volna. Ez éppen olyan hasznos mítosz volt, mint az, hogy Ausztria lett volna az első áldozat, és célja a valódi felelősséggel való szembenézés elkerülése volt.

A módszertani nehézséget az adja, hogy azokat a zsidó nőket, akiket szexrabszolgaként tartottak vagy megerőszakoltak, általában meg is ölték, és erről nem maradt forrás. Egészen addig, míg a német tisztek angol hadifogságban történt lehallgatási jegyzőkönyvei nem kerültek elő. Egymás között, némi alkohol hatására - mert az angolok adtak elég alkoholt, hogy megoldódjanak a nyelvek -, rettenetes természetességgel beszéltek arról, hogy mit tettek női testekkel.

Annak, hogy a szexuális erőszakot 2008 óta az ENSZ is a háborús bűncselekménynek közé sorolja, van érzékelhető hatása?

A nemzetközi jogi normaváltás csak az első lépés, az nagyon hosszú ideig fog tartani, míg ez eléri a harcoló feleket.

Az „erőszak folytonossága“ miatt a hadszíntérről hazatérők a családjukat és a környezetüket terrorizálják tovább, ezzel a háborús trauma tovább öröklődik, kialakít olyan érzelmi gazdaságot, ami tovább élteti az erőszak kultúráját.

Az, hogy a második világháború után a hazatérő szovjet veteránok milliói nem kaptak semmilyen segítséget a háborús trauma feldolgozására, ráadásul nem is beszélhettek az élményeikről, érzelmeikről, mert csak a hősies Vörös Hadsereg sikertörténeteiről lehetett beszélni, hozzájárult nemcsak a növekvő alkoholizmushoz, családon belüli erőszakhoz, a válások számának növekedéséhez, de ahhoz is, amit most látunk Ukrajnában.

Egy háború sújtotta ország felépülését, társadalmi és gazdasági helyreállását, traumafeldolgozását hogyan, miben akadályozza az, ha sok női lakosát megerőszakolták?

Attól függ, hogy mi történik utána. Hallgatás, vagy esetleg közös és közösségi átgondolása annak, ami történt? A háborús helyreállítás nem csupán annyiból áll, hogy újra fel kell építeni a lerombolt hidakat meg épületeket.

Az emberi lelkeket is fel kell újra építeni, és az sokkal bonyolultabb és hosszabb folyamat. De ha ezt kihagyjuk a helyreállításból, akkor a béke csak egy rövid időszak marad két háború között.

Pető Andrea történész, az MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára, a CEU Demokrácia Intézet kutatója. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Hét monográfiája, 32 szerkesztett kötete és 232 könyvfejezete valamint tanulmányai huszonhárom nyelven jelentek meg. 2005-ben a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. 2006-ban az MTA Bolyai Plakettet kapta. 2018-ben az Európai Akadémiák (ALLEA) Madame de Staël Díját kapta munkássága elismeréséül. 2020-ban a svéd Södertörn Egyetem díszdoktori címet adományozott neki.

Sheryl Sandberg, aki a Meta ügyvezető igazgatója és az alapító Mark Zuckerberg után sokáig a techóriás második legfontosabb embere volt, szerdán közölte, hogy 14 év után távozik a cégtől - írja a New York Times. A Meta a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és más közösségimédia-, illetve üzenetküldő alkalmazások tulajdonosa.

Sandberg őszig marad a vállalatnál a pozíciójában, ám utána is a cég igazgatótanácsának tagja marad.

„Amikor 2008-ban elvállaltam ezt a munkát, abban reménykedtem, hogy öt évig ebben a pozícióban leszek. Tizennégy évvel később itt az ideje, hogy életem következő fejezetét kezdjem írni” – fogalmazott Sandberg Facebook-bejegyzésében.

Azt írta, „nem teljesen biztos benne, hogy mit hoz a jövő”, de alapítványára és a jótékonykodásra szeretne összpontosítani.

Sandberg azután csatlakozott a Facebookhoz, hogy felépítette a Google hirdetési üzletágát. Sandberget gyakran jellemezték úgy a Facebook kezdeti időszakában, mint „a felnőtt a szobában”, akinek az volt a feladata, hogy egy gyorsan növekvő induló vállalkozást nyereségessé tegyen.

Híres volt még Lean In című könyve is (magyarul 2013-ban jelent meg a Dobd be magad!), melyben a női vezetők és karrier témákról értekezett, ám a könyvet sok kritika is érte amiatt, mert egyedülálló vagy más okok miatt hátrányos helyzetű nők számára megvalósíthatatlanok voltak az életvezetési tippjei.

„Nincsenek szavak a csalódottságra, amit ma érzek. Összetört a szívem, hogy még a bizonyítékok egész hegye sem volt elég ahhoz, hogy szembeszálljak a volt férjem aránytalanul nagy hatalmával, befolyásával és kontrolljával”

- áll Amber Heard közleményében, melyet a volt férjével, Johnny Deppel szemben folyó rágalmazási per ítélehirdetése után adott ki. Az esküdtszék Deppnek adott igazat.

„Még csalódottabb vagyok amiatt, amit ez az ítélet más nők számára jelent. Ez egy visszaesés. Visszaforgatja az idő kerekét egy olyan időbe, amikor egy nőt, aki szót emelt és beszélt, nyilvánosan megszégyeníthettek és megalázhattak. Visszaveti azt az elképzelést, hogy a nők elleni erőszakot komolyan kell venni.

Úgy vélem, Johnny ügyvédeinek sikerült elérniük, hogy az esküdtszék figyelmen kívül hagyja a szólásszabadság kulcsfontosságú kérdését, és figyelmen kívül hagyja azokat a bizonyítékokat, amelyek annyira meggyőzőek voltak, hogy az Egyesült Királyságban nyertünk.

Szomorú vagyok, hogy elvesztettem ezt a pert. De még szomorúbb vagyok, hogy úgy tűnik, elvesztettem egy olyan jogot, amiről azt hittem, hogy amerikai emberként megvan - a szabad és nyílt beszédhez való jogom” - mondta Heard. (BBC)

Cikkünk frissül.

Helyi idő szerint délután 3 órakor kihirdette a fairfaxi bíróság az esküdtszék ítéletét a Johnny Depp és exfelesége, Amber Heard között zajló perben: e szerint Heardöt bűnösnek találták Depp rágalmazása miatt. Bizonyítottnak találták, hogy szándékosan, rossz indulattal sértette meg volt férje jó hírnevét.

Az esküdtek - öt férfi és két nő - 14 órányi vita után jutottak döntésre - írja a CNN. Amber Heard ott volt személyesen az ítélethirdetésen, Johnny Depp nem, mert Angliában koncertezik. Az ítélethirdetést az is késleltette, hogy az esküdtek elfelejtettek javasolt kárpótlási összeget írni az ítéletre.

Először Depp perelte be Heardöt 50 millió dollárra becsületsértésért, amiért válásuk után Heard „családon belüli erőszak áldozatának” nevezte magát egy véleménycikkben, és bár nem nevezte meg Deppet, a színész szerint mindenki készpénznek vette, hogy ő volt a tettes, ezzel pedig Depp szerint a nő tönkretette a karrierjét. Heard viszontperelte volt férjét 100 millió dollára, mivel a férfi ügyvédei kitalációnak, hoaxnak nevezték a bántalmazását. A kettőt együtt tárgyalta a bíróság.

A hat hétig tartó, teljes nyilvánosság előtt zajló tárgyalás minden idők egyik legmocskosabb és maga után legrosszabb szájízt hagyó hollywoodi pere volt. Depp végig kitartott amellett, hogy soha sem ütött meg nőt, sőt ő vádolta Heardöt azzal, hogy a nő viselkedett agresszívan vele. Depp a szerhasználatot már a legelején elismerte.

Mészáros Juli első cikkében összefoglalta, hogyan jutott idáig az ügy: Depp vs. Heard, 4. hét: Személyiségzavarok, kölcsönös bántalmazás, bosszúból ágybaszarás

Második cikkében pedig a legsúlyosabb állításokat és az ügy lehetséges kifutásait: Depp vs. Heard - függetlenül attól, hogy mi lesz az ítélet, az áldozatok számára „visszatartó ereje lesz”

Az utolsó tanúk közt volt Kate Moss, Depp barátnője a '90-es évekből, de a TMZ bulvárportál egyik munkatársa is, aki füleseket kezelt.

Lemond Jakab Péter Jobbik-elnök egyik legközelebbi munkatársa, Molnár Enikő, erről már értesítette a párt vezetését is – tudta meg a Magyar Hang. Molnár mindössze annyit közölt a lappal, hogy a munkáltatója beleegyezése nélkül nem nyilatkozhat.

Molnár Enikő volt Jakab egyik legfőbb kommunikációs tanácsadója, majd kabinetvezetője, akivel együtt kezelték a politikus közösségi oldalát és együtt találták ki a politikai akciókat is. (Erről bővebben tavaly tapolcai kampányriportjában írt Plankó Gergő.)

A Magyar Hang azt írja, Molnár személye lehet a Jobbikon belüli csatározás egyik fő kiváltója. A beszámolók alapján Molnár Enikő megnövekedett befolyása ellen fellázadt több elnökségi- és frakciótag.

A kormánymédia hónapok óta azzal támadja Jakab Pétert, hogy viszonya van Molnár Enikővel, illetve hogy valójában a nő irányítja a pártot helyette.

Az Európai Bizottság szerdán délután bejelentette: azt ajánlja a tagállamoknak, hogy hagyják jóvá Lengyelország nemzeti helyreállítási tervét, amelynek keretében 23,9 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 11,5 milliárd euró kedvezményes hitelt biztosítanak nekik - írja az Eurológus.

Mivel a lengyel igazságszolgáltatási reform egyes elemei az uniós jogba ütköztek, sokáig kétséges volt, hogy Lengyelország hozzáférhet-e a támogatáshoz. A szejm azonban néhány napja megszavazta az EU által kifogásolt bírósági fegyelmi kamara megszüntetését célzó tervezetet, így elhárult a legfőbb akadály. Az Európai Bizottság azonban feltételeket is szabott, ugyanis a lengyel kormány még nem tette meg az igazságszolgáltatásban általuk elvárt összes lépést és intézkedést. Ezért mielőtt Lengyelország benyújtja első kifizetési kérelmét, ezeknek a feltételeknek még eleget kell tenniük. Az Európai Tanács négy héten belül hozza meg a jóváhagyásról szóló formai döntést.

Így Magyarország maradt az egyetlen tagállam, melynek helyreállítási tervéhez egy éve nem járul hozzá az Európai Bizottság, méghozzá a korrupciós kockázatok miatt. Az új kormányban Navracsics Tibor lett az uniós források felhasználásáért felelős, tárca nélküli miniszter, aki május közepén azt mondta, év végéig meg akar egyezni a függőben lévő EU-s támogatásokról.

Magyari Péter márciusi cikke a magyar helyreállítási tervről: Újabb kísérletet tett a magyar kormány, hogy hozzáférjen az elzárt EU-s pénzekhez

Francois-Marie Dibon megdöntötte az egy nap alatt végrehajtott bungee jumpingok világrekordját: 24 óra alatt 765-ször ugrott le 40 méter magasból egy hídról Pitlochryban, Skóciában. Az előző rekordot egy új-zélandi férfi állította fel 430 ugrással. A Guiness Rekordok bírója a helyszínen hitelesítette a számot.

Dibon kedd reggel kezdte el a rekordkísérletet és mindössze egy kb. 50 perces szünetet tartott, majd szerda reggelig folytatta az ugrásokat. A férfi egyébként azt nyilatkozta, hogy a bungee jumping segített legyőzni a tériszonyát. Állítása szerint afelől nem volt kétsége, hogy meg tudja dönteni a rekordot, de az meglepte, hogy milyen gyorsan: alig 12 óra alatt átlépte a 430-at. Azt mondta, egyedül a hideg és az eső elviselése volt nehéz ebben a helyzetben. (Guardian)

Az Európai Bizottság szerdán a 2022. évi konvergenciajelentésében megállapította, hogy Horvátország készen áll az euró 2023. január 1-jei bevezetésére, és ezzel húszra emelkedik az euróövezet tagállamainak száma. A kétévente kiadott jelentés azt értékeli, hogy Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország milyen előrehaladást ért el az euróövezethez való csatlakozás felé. Ezek a tagállamok ugyanis jogilag elkötelezték magukat az euró bevezetése mellett.

A jelentés szerint Horvátország teljesíti az árstabilitási kritériumot, az államháztartási kritériumot, az árfolyam-kritériumot, a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot, valamint a négy nominális konvergenciakritériumot, és jogszabályai teljes mértékben megfelelnek a Szerződés által támasztott követelményeknek. A Bizottság értékelését kiegészíti az Európai Központi Bank (EKB) saját konvergenciajelentése, amelyet szintén ma tettek közzé.

A Bizottság mindezek fényében úgy véli, hogy Horvátország teljesíti az euró bevezetésének feltételeit, ezért elfogadta az euró horvátországi bevezetéséről szóló tanácsi határozatra és tanácsi rendeletre irányuló javaslatokat is. A Tanács július első felében, az eurócsoportban és az Európai Tanácsban esedékes megbeszéléseket, valamint az Európai Parlament és az EKB véleményének kinyilvánítását követően hozza meg a végleges döntéseket az euró horvátországi bevezetéséről.

„Horvátország ma jelentős lépést tett az euró, közös valutánk bevezetése felé. Kevesebb mint egy évtizeddel az EU-hoz való csatlakozása után készen áll arra, hogy január 1-jén csatlakozzon az euróövezethez. Horvátország gazdasága ezáltal erősebbé válik, ami előnyökkel jár a polgárok, a vállalkozások és a társadalom egésze számára. Az euró horvátországi bevezetése az eurót is erősebbé teszi” - mondta el Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és gratulált az eredményhez.

Jelentősen rövidül a sürgősségi betegellátó ambulancia nyitvatartása a komlói kórházban: a belgyógyászati eseteket csak hétköznapokon reggel 8 és délután fél 4 között látják el - tudta meg az ATV Híradója. Minden más időszakban Pécsre kell menniük a betegeknek (ahogy ma kiderült, Mohácsról is Pécsre kell menniük a szülő nőknek).

A kórház bejáratán a következő felirat olvasható: „ellátási és szervezési okok miatt hétköznap fél négytől hétvégén és ünnepnap egyáltalán nem végez akkut belgyógyászati ellátást az intézmény”. Az ATV kereste ezügyben a komlói kórház igazgatóságát, de nem nyilatkoztak. nem kívánt nyilatkozni.

Barbarics Ildikó, a Komló Összeköt Egyesület frakcióvezetője szerint ez azért alakult így, mert nincs pénz: „Az ilyen kisebb kórházak nem tudják azt a bért megfizetni az orvos részére, amit egy nagyobb kórház vagy ellátási központ meg tud fizetni. Éppen ezért hátrányba kerülünk, a pénz még mindig hiányzik az egészségügyből.”

Komló fideszes polgármestere, Polics József viszont azt mondta, nem kell aggódni, a kieső időszakra még ott van a városban működő gyermek és felnőtt orvosi ügyelet.

Több száz török nő tüntetett Isztambulban a törvényszék épülete előtt, ahol tárgyalni fogják azt a beadványt, ami bezáratná az egyik legnagyobb és legismertebb helyi feminista szervezetet, a We Will Stop Femicide Platformot. Egy isztambuli ügyész áprilisban kezdeményezte a csoport betiltását, ezt azzal indokolta, hogy „törvényellenes és erkölcs ellen való tevékenységet folytatnak”.

A csoport a feminicídium, vagyis a nőgyilkosságok ellen, illetve a nők bántalmazása ellen kampányol. Erdogan elnököt is kritizálták, amiért tavaly felmondta a korábban aláírt isztambuli egyezményt a nők védelméről, sőt tüntetéseket is szerveztek emiatt. Nursen Insal szóvivő szerint a per politikailag motivált. „Ez a bírósági ügy támadás a nők jogaikért folytatott küzdelme ellen” - mondta az AFP hírügynökségnek.

A We Will Stop Femicide adatai szerint tavaly összesen 423 nőt öltek meg Törökországban, idén eddig 160-at. A gyilkosságok többségét az áldozat valamelyik családtagja követte el. „A kormány nyomást gyakorol ránk, mert nyilvánosságra hozzuk minden egyes nőgyilkosság áldozatának nevét. Ez ellentmond a kormány állításának, miszerint a nőgyilkosságok száma csökkenőben van” - mondta Inal. (France24)

Egy internetre kiszivárgott céges email szerint a Tesla vezérigazgatója, Elon Musk arra kérte a vállalat dolgozóit, hogy a home office-ból térjenek vissza az irodákba dolgozni, ha pedig nem szeretnék ezt, akkor hagyják el a céget. Egyelőre sem a Tesla, sem Elon Musk nem kommentálta hivatalosan a hírt, viszont Twitteren Musk azt válaszolta egy erre vonatkozó kérdésre, hogy akik szerint irodába járni elavult dolog, azok „érezzék feljogosítva magukat arra, hogy máshol tegyenek úgy, mintha dolgoznának”.

„Bárki, aki távmunkát szeretne végezni, legalább (tényleg legalább) heti 40 órát kell az irodában töltenie, vagy távoznia kell Teslától” - állt a kiszivárgott üzenetben. A vezérigazgató azt is írta, hogy azoknak, akik nem teljesítik ezt a minimumot, személyesen ő fogja elbírálni az ügyét. (Reuters)

Július elsejétől egyrészt egy betűvel meghosszabbodnak az újonnan kiadott magyar rendszámok, másrészt egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák jelzései - jelentette be Vitézy Dávid, a Technológiai és Ipari Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára szerdán. A már forgalomban lévő rendszámokat nem kell újakra cserélni, azok ezután is ugyanúgy használhatók.

A változásokat azzal indokolta, hogy a jelenlegi karakterkészlet néhány éven belül egyébként is kifutott volna. Az újfajta rendszámok a latin ábécé két magánhangzójából vagy mássalhangzójából, majd újabb két betűjelből és három számjegyből állnak. A táblákon Magyarország címere mellett az európai zászlót jelképező kék mezőben tizenkét sárga csillag látható fehér H jelzéssel - mondta el az államtitkár. A hosszabb rendszámok a járműállomány fokozatos megújulásával, felmenő rendszerben váltják majd fel a régieket.

Emellett egyszerűsödnek az ideiglenes rendszámtáblák, az eddigi E, M, P, SP és Z betűjelűek helyett egységesen I betűjelűeket adnak majd ki. A taxik a jövőben TX, a Magyar Honvédség járművei HA, a rendőrség járművei RA, az Országos Mentőszolgálat járművei MA, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal járművei NA, a büntetés-végrehajtási szervezet járművei pedig BA betűjelű rendszámtáblákkal közlekedhetnek.

A változás nem igényel külön utánajárást, és a hatósági jelzések ára nem emelkedik. (MTI)

Tekintve, hogy kedden Magyarországon is azonosítottak már egy majomhimlővel fertőzött beteget, ennek ellenére a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán továbbra sem találni semmilyen ezzel kapcsolatos információt, Dr. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi szakmenedzser összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat a betegségről egy nyilvános Facebook-posztban.

Néhány lényeges tudnivaló:

• szoros kontaktus, tehát szex által is terjed,
  
• a bőrön keletkező viszkető hólyagocskákból ürülő folyadék átadásával fertőz (főként az akut fázisban), a hólyagok azonban csak az általános tünetek után jelentkeznek, először az arcon, majd a test egész felületén,
  
• lappangási ideje 1-3 hét,
  
• többnyire magától gyógyul pár hét alatt, tehát nincs ok aggodalomra.
  

Mint Rékassy írja, a következő kérdéseket kell végiggondolni gyanú esetén:

• került-e szoros kontaktusba az elmúlt 3 hétben beteggel,
  
• járt-e Afrikában, ott fogyasztott-e nyers vagy nem kellően átsütött húst,
  
• foglalkozik-e vadállatokkal,
  
• volt-e szexuális kapcsolata magas rizikójú személyekkel?
  

Ha valaki a tünetek és a kérdések megválaszolása után úgy gondolja, hogy majomhimlős, mindenképp végeztessen PCR-tesztet, izolálja magát három hétre, maradjon otthon, ne használja mások ruháját, ágyneműjét, törölközőjét, ne létesítsen szexuális kapcsolatot, és jelentse az esetet az NNK-nak, a háziorvosának, illetve bőr- és nemibeteg gondozónak. A hólyagokat pedig csakúgy, mint más himlőknél, nem szabad vakarni, mert hegesedhetnek.

Szurovecz Illés ebben a cikkben hosszabban is összefoglalta, hogy áll jelenleg a majomhimlő világszerte és mik a várható fejleményei.

Összesen háromszáz mikromobilitási pontot alakítottak ki Budapest VI., VII. és VII. kerületében a kölcsönzött kerékpárok és elektromos rollerek elhelyezésére. Az érintett kerületek bírságot szabhatnak majd ki a nem kijelölt helyeken parkoló eszközök után - közölték a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) hétfői sajtótájékoztatóján. A parkolók neve a közönségszavazás alapján Mobi-pont lesz, egységesen zöld pont jelöli őket, és hamarosan a rollerkölcsönző appokban is láthatók lesznek.

Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója elmondta, hogy a Mobi-pontokhoz szükséges szabályozás júniusban lép életbe, majd a kerületek kötnek szerződést a szolgáltatókkal, amelyeknek az applikációiban megjelennek majd a létrehozott Mobi-pontok.

A kerületek hatósági szerződés keretében szankcionálni fogják a nem a kijelölt helyen letett eszközök után a szolgáltatókat, azok pedig nyilván továbbhárítják majd a felhasználókra.

Balogh Samu, a főpolgármester kabinetfőnöke elmondta: a fővárosi önkormányzat a kerületekkel együttműködve azért hozott létre Mobi-pontokat, hogy rendezett és kényelmes lehetőséget tudjanak biztosítani a kölcsönzött kerékpárok és elektromos rollerek tárolására.

A főváros elkötelezett amellett, hogy a fenntartható, zöld közlekedést fejlesszék és alternatívát nyújtsanak mindenkinek az autós közlekedés helyett, ugyanakkor nagyon sok panasz érkezett arról, hogy használat után az emberek szanaszét hagyják a kölcsönözhető elektromos rollereket. Balogh reményei szerint a Mobi-pontok rendezett megoldást jelentenek. A közeljövőben még legalább 300 ilyen pontot alakítanak majd ki, a cél az, hogy a külső kerületek felé is terjeszkedjenek. (Budapest Városháza, MTI)

Ismét bontási kérelmet adott be a Márványmenyasszony étterem épületére a tulajdonos - írta meg az Építészfórum. A legrégebbi budai étterem a reformkor fontos találkozóhelye volt, Széchenyi István és Wesselényi Miklós is itt tartotta lakodalmát. A fővárosi kormányhivatal 2020 decemberében adott engedélyt az épület részleges bontására. Végül a Miniszterelnökség műemléki védettségi eljárást indított 2021 januárjában. Ez viszont csak egy évig tartó ideiglenes védelmet jelentett az épületnek, ami idén lejárt.

A Kormányhivatal nem talált módot a műemléki védettség véglegesítésére, ugyanis annyiszor építették már át az épületet, ráadásul állásfoglalásuk szerint sem helytörténeti érdekessége, sem múltja nem elegendő indok arra, hogy műemlék státuszt kapjon. (Via HVG)

Szabó Simon és Daoud Dániel filmterve, a Marad az űr nyerte el a legjobb kelet-közép-európai forgatókönyvnek járó Krzysztof Kieslowski-díjat, amelyet a 75. cannes-i fesztiválon adtak át. A magyar alkotók kedd este vették át a tízezer euró pénzjutalommal járó díjat, amelyet a varsói székhelyű Független Filmalapítvány ítélt oda.

Az Európai Unió által is támogatott Script East nevű forgatókönyv-fejlesztő kurzusban 11 kelet-európai forgatókönyvíró előzetes pályázat alapján vett részt több hónapon át, amelynek utolsó helyszíne Cannes-ban volt: a fiatal filmesek producerekkel, rendezőkkel és forgatókönyvírókkal konzultálhattak terveikről. A Marad az űr címmel Szabó Simon rendező ötletéből született forgatókönyv, Daoud Dániel forgatókönyvíró közreműködésével.

Az alkotók elmondása szerint a történet főhőse két tízéves kisfiú, a visszahúzódó Dávid, aki szüleivel városról-városra költözik és Benji, akit osztálytársai különcsége miatt rendszeresen bántalmaznak. A két fiút Benji különleges titka hozza közel egymáshoz, ő lesz a világ első gyermek űrhajósa, egy titkos exobolygóra induló expedícióra készül. Benji felajánlja Dávidnak, hogy elutazhat vele a Lantow B exobolygóra, együtt kell megépíteniük az űrhajókat. Dávid eleinte szkeptikus, hihetetlennek találja két gyerek űrutazását, de minél közelebb kerülnek a célhoz, annál erősebbé válik a hite a különleges kalandban. Egy váratlan fordulat azonban elbizonytalanítja, kiderül, hogy Benji halálos beteg, az űrprogramot édesanyja találta ki, hogy megkönnyítse fia utolsó éveit. Dávid elárulva érzi magát, de aztán rájön, hogy Benji volt az első ember az életében, aki egyenrangú társként kezelte, elhatározza, hogy elindítja Benjit a Lantow B-re.

A film a Proton Cinema gyártásában készül.

Boris Becker ügyvédje Berlinben újságíróknak elmondta, hogy a Beckert a Wandsworth-i börtönbből az oxfordshire-i Huntercombe-ba szállították át, ahol külföldi állampolgárságú elítélteket tartanak fogva. Ez nagy valószínűséggel arra utal, hogy Beckert büntetése végén kitoloncolják az Egyesült Királyságból.

A hatszoros német Grand Slam-győztest két és fél év szabadságvesztésre ítélte egy londoni bíróság április végén. A vád szerint szándékosan elrejtette 2,5 millió font értékű, fedezetként felhasználható vagyontárgyát, ezzel próbálta megakadályozni, hogy behajtsák rajta az adósságkötelezettségeit. Ezzel megsértette a brit csődeljárási törvényt.

Az egykori teniszsztár 2012 óta él az Egyesült Királyságban, de nem rendelkezik brit állampolgársággal, és mivel 12 hónapnál hosszabb a kiszabott büntetése, automatikusan kitoloncolják. (Guardian)

Klaus Iohannis román elnök szerdán kihirdette azt a törvényt, amely lehetővé teszi a fekete-tengeri földgáz kitermelését - írja az MTI. A törvényt múlt héten fogadta el a román képviselőház ügydöntő házként.

A román állami Romgaz tavaly ősszel állapodott meg az Exxonnal, hogy megvásárolja az amerikai óriásvállalat részesedését a Neptun Deep nevű gázmezőben. A közelmúltban feltárt mező a Fekete-tenger mélyén van, és az Exxon felerészben volt a tulajdonosa. A másik felét az osztrák OMV romániai leányvállalata bírja. Magyari Péter akkor arról írt, hogy sokáig a magyar kormány is nagy reményeket táplált a mezővel kapcsolatban, úgy volt ugyanis, hogy az ottani gáz nagy részét Magyarország irányába szállítják majd.

A jogszabályt korábban a szenátus is megszavazta, amely módosított az úgynevezett offshore törvényen. A módosításra azért volt szükség, mert a 2018-ban, a szociáldemokrata kormány idején elfogadott törvénnyel elégedetlenek voltak a befektetők, akik jegelték döntésüket a kitermelés elkezdéséről. A 2020. decemberében megtartott parlamenti választások után a román kormánykoalíció megígérte, hogy módosítani fogja a jogszabályt. A tavaly ősszel megalakult, a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), a Szociáldemokrata Pártot (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) magában foglaló nagykoalíció felgyorsította a jogszabály elfogadási eljárását.

A most hatályba lépő törvény szerint a közvetlen és közvetett adók révén a román állam a kitermelt gázból származó jövedelem 60 százalékát kapja meg, míg a haszon 40 százaléka a befektetőké marad.

A jogszabály immár nem kötelezi a befektetőket, hogy a román piacon adják el a gáz jelentős mennyiségét, de előírja, hogy válsághelyzet esetén a román államnak elővásárlási joga van.

Románia arra számít, hogy a fekete-tengeri földgázlelőhelyek kitermelésével öt éven belül energetikai szempontból függetlenné válik. A jogszabály következtében a nagyobb földgázmennyiséget rejtő mélytengeri Neptun Deep lelőhellyel kapcsolatban a befektetők várhatóan meghozzák a kitermelés elkezdéséről szóló döntést, így 2026 végéig, 2027 elejéig elkezdődhet a földgáz felszínre hozatala. Ott évente 10 milliárd köbmétert terveznek kitermelni. Ennek a lelőhelynek a kitermelési joga az osztrák OMV és a román Romgaz állami vállalat tulajdonában van.

A Fekete-tenger Romániához tartozó térségéből kitermelhető földgáztartalékok meghaladják a 100 milliárd köbmétert. Románia éves fogyasztása 11-12 milliárd köbméter gáz.

Szerdán Észak-Korea három rakétát lőtt ki, köztük feltételezhetően az eddigi legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétájukat, nem sokkal azután, hogy Joe Biden amerikai elnök befejezte ázsiai útját. Biden új intézkedésekről állapodott meg a nukleáris fegyverekkel rendelkező diktatúra elrettentése érdekében. Kim Tae-hyo dél-koreai nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettes azt mondta, hogy Észak-Korea a jelek szerint több kísérletet is végzett egy detonációs eszközzel, mellyel a hetedik nukleáris kísérletét készíti elő.

A három rakétát szerdán kevesebb mint egy óra alatt lőtték ki az északi főváros, Phenjan Szunan körzetéből, ahol a nemzetközi repülőtér a rakétakísérletek központjává vált. Az első rakéta az északiak eddigi legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétájának, a Hwasong-17-nek tűnt, míg egy második, meg nem határozott rakéta a jelek szerint a repülés közben meghibásodott - mondta Kim Tae-hyo. A harmadik rakéta egy rövid hatótávolságú ballisztikus rakéta volt.

Válaszul az Egyesült Államok és Dél-Korea közös éleslövészeti gyakorlatokat tartott. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel folytatott telefonbeszélgetésében a dél-koreai védelmi vezető amerikai stratégiai eszközök bevetésére szólított fel, és megállapodtak abban, hogy megerősítik az Egyesült Államok kiterjesztett elrettentő erejét az északi provokációkkal szemben - közölte a szöuli védelmi minisztérium.

„Katonaságunk erődemonstrációjának célja az volt, hogy megmutassuk az eltökéltségünket: határozottan válaszolunk bármilyen észak-koreai provokációra, beleértve egy interkontinentális ballisztikus rakéta indítását, valamint arra, hogy készek vagyunk csapást mérni a provokáció okozójára” - jelentette ki a dél-koreai vezérkari főnök.

Észak-Korea idén rakétakilövések egész sorát hajtotta végre, a hiperszonikus fegyverektől kezdve a legnagyobb interkontinentális ballisztikus rakétákig, melyeket majdnem öt év óta először teszteltek. Ráadásul úgy tűnik, hogy 2017 óta az első nukleáris kísérletére készül az ország.

A hétvégén Szöulban Joe Biden és Yoon Suk-yeol dél-koreai elnök megállapodtak abban, hogy nagyobb hadgyakorlatokat tartanak, és szükség esetén több amerikai stratégiai eszközt vetnek be, hogy elrettentsék Észak-Korea fokozódó fegyvertesztjeit. Biden szerint Phenjan nem válaszolt a diplomáciai közeledésre.

A Fehér Ház egyik tisztségviselője elmondta, hogy Biden, aki kedd este indult el Japánból, tájékoztatást kapott a kilövésekről. A külügyminisztérium szóvivője közleményt adott ki, amelyben felszólította Északot, hogy „tartózkodjon a további provokációktól, és folytasson tartós és érdemi párbeszédet”. (Reuters)

Határozatképtelenség miatt elmarad a Fővárosi Közgyűlés szerdára tervezett ülése, Karácsony Gergely főpolgármester a sajtónak azt mondta, hogy a Demokratikus Koalíció, illetve a Momentum vezetése közti konfliktusok miatt nem tudták megrendezni az ülést - írja a HVG. Karácsony egyelőre nem tudta megmondani, hogy mikor kerül sor a következő ülésre. Az ülésre csak Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere ment el az ellenzéki polgármesterek közül. A mai ülésen döntöttek volna az országgyűlésbe átült Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes utódjáról is, akinek a helyére a DK Bősz Anettet jelölte.

„Valójában nem a Fővárosi Önkormányzat munkájával kapcsolatos konfliktus van, de sajnos mi isszuk meg a levét, amivel kapcsolatosan sejthetik az én véleményemet, nem fogom ezt elmondani, viszont az elkövetkező hónapok időközi választásai miatt olyan konfliktus van a Momentum és a DK között, hogy ma nem tudunk dolgozni” - mondta Karácsony Gergely.

A Momentum képviselője, Soproni Tamás kérdésünkre elmondta, hogy a pártnak nem Bősz Anett kinevezése ellen volt kifogása, szerintük jár a DK-nak a főpolgármester-helyettesi poszt, miután Gy. Németh Erzsébet parlamenti képviselő lett.

De úgy gondolják, a Momentumnak ugyanígy jár a lehetőség, hogy a szintén a parlamentben jutó képviselőik - Újbudáról Orosz Anna, Bedő Dávid - helyén is momentumosok indulhassanak az időközi választásokon - csakhogy azokban a körzetekben a DK indítana jelölteket, és a kerület polgármestere DK-s.

Ezért a Momentum teljes megegyezést szeretne kötni az időközi választásokon induló jelöltekről, a 2019-es fővárosi megállapodás alapján. Ennek része lett volna Bősz Anett megválasztása is. Ettől függetlenül a Momentum szerette volna, hogy legyen közgyűlés, mert a személyi kérdések mellett a budai fonódó villamos, a roma gyakornoki program, a nagytétényi természetvédelmi övezet is napirenden lett volna, de állítások szerint a DK ez egész ülést megtorpedózta.

A CNN azt írja két, a helyszínen készült videóra és nyolc szemtanúra, illetve egy hangelemzőre és egy robbanófegyver-szakértőre hivatkozva, hogy a felvételek azt bizonyítják, Sirín Abu Aklát, az al-Dzsazíra ismert riporterét szándékosan vették célba és lőtték agyon izraeli erők Dzseninben, május 11-én. A hosszú riportban szakértők segítségével elemezték a fotókat és videókat.

Az egyik szemtanú, aki egy 16 perces videót adott át a CNN-nek, azt mondta - azzal ellentétben, amit az izraeli rendőrség állít - egyáltalán nem voltak aznap a környéken palesztin fegyveresek és így összetűzések sem az izraeli erőkkel. Egyáltalán nem számítottak lövöldözésre, mert az a kb. tíz fős csoport, amellyel ő is mozgott, csak az újságírókkal beszélgetett. A videó hetedik perce körül azonban, miközben a a négyfős al-Dzsazíra stáb a katonák felé sétált, hogy megmutassák, újságíróként vannak ott, azok elkezdenek lőni rájuk. Azokat, akik a földre zuhant Abu Aklának megpróbáltak segíteni, tovább lőtték. A lövés a nőt a sisakja és a golyoálló mellénye között, a fülénél érte.

Többek közt egy biztonsági szakértő is elemezte a riporter halálának helyszínén készült fotókat, és a látható lövésnyomok alapján azt mondta, ez nem sortűz volt, ami véletlenül eltalálta, hanem kifejezetten célba vették, és egyenesen onnan indították a lövést, ahol az izraeli katonai autók álltak az utcában.

Izrael egyébként néhány napja azt közölte, nem indít büntetőeljárást Sirín Abu Akla meggyilkolásának ügyében.

Az eddigi hírek szerint már legalább 21 ember meghalt és hét megsebesült abban a lövöldözésben, ami a hatóságok és a Vila Cruzeiro nevű favela bandatagjai között tört ki Rio de Janeiróban. A rajtaütés során a Comando Vermelho (Vörös kommandó) nevű nagy drogkereskedő hálózat vezetőit akarták elfogni a rendőrök.

A műveletet a katonai rendőrség és a szövetségi autópályarendészet közösen hajtotta végre. A lövöldözés a hajnali órákban, sötétben kezdődött, amitől sokan bepánikoltak. Egy eltévedt golyó egy szomszédos favelában lakó nőt is eltalált, aki meghalt. Egy rendőr is a sebesültek közt volt. A hatóságok végül lefoglaltak 16 járművet, 13 automata fegyvert, valamint pisztolyokat és gránátokat.

A riói államügyészség közölte, vizsgálatot indít az ügyben. Tíz napot adtak a katonai rendőrségnek arra, hogy közöljék a hadművelet részleteit, feltüntetve azt is, hogy melyik tisztek felelősek az egyes halálesetekért, valamint a halált okozó erőszak indokait.

Tavaly a Jacarezinho nevű szegénynegyedben egy hasonló rajtaütés alatt 28 ember halt meg, pár héttel később egy másik razzia során egy fiatal terhes nőt ölt meg egy eltévedt golyó. A rendőri brutalitás tüntetéseket váltott ki, a tiltakozók szerint ugyanis a rendőrök visszaélnek a hatalmukkal és gyakorlatilag kivégzéseket hajtanak így végre. (Guardian)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdai előrejelzése szerint a többórás napsütést fátyol- és gomolyfelhők zavarják majd meg több helyen, utóbbiak az északi és nyugati megyékben időszakosan össze is állhatnak és helyenként zápor, esetleg zivatar is kialakulhat belőlük.

Kora estétől nyugat felől újra megnő a csapadék esélye, akkor már heves zivatarok is előfordulhatnak. A délkeleti szél nyugatira, északnyugatira fordul, és időnként megélénkül, a zivatarok környezetében erős, viharos lökések is lehetnek.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 25 és 32 fok között várható, de az északi határszélen, északnyugaton ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Késő estére 15 és 20 fok közé csökken a hőmérséklet. Az éjszaka első felében többfelé záporok, zivatarok, helyenként heves zivatarok is képződhetnek, majd kelet, délkelet felé terjednek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 10 és 17 fok között valószínű, a hidegre hajlamos, szélvédett völgyekben ennél hidegebb is lehet.

Közérdekű adatigénylésre vonatkozó pert nyert meg másodfokon a 24.hu a Magyar Turisztikai ügynökség ellen, így derült ki, hogy a pályázat nélkül kiosztott állami támogatásokról egy személyben Guller Zoltán vezérigazgató dönt, nem pedig bármiféle szakmai grémium - mivel az nincs is.

A lap 2020-ban írta meg, hogy az MTÜ titokban több száz millió forintot osztott ki egyedi támogatásként a Kisfaludy Program keretében, erről nem sokkal később Guller azt mondta egy interjúban, hogy a beérkező igényekről minden esetben szakmai grémium dönt. Amikor arról érdeklődtek, kik a tagjai, az MTÜ nem írta meg, de akkori válaszuk ellent mondott a vezérigazgató nyilatkozatának: azt állították, a szakmai grémium csak előkészíti a javaslatot, végül Guller dönt.

Most a másodfokú bíróság is arra kötelezte az ügynökséget, hogy hozza nyilvánosságra a döntéshozók nevét, így derülhetett ki, hogy valójában szakmai grémium sincs, csak egy döntéshozó, maga Guller Zoltán.

Az MTÜ 2020-ban olyan sok támogatást osztott ki, hogy azokat 193 oldalon keresztül sorolták, 2018 és 2020 között mintegy 300 milliárd forintról döntöttek összesen. Guller ugyanakkor azt állítja, hogy csak a pályázati pénzek két százalékát fordítják egyedi támogatásra, de az még mindig jelentős összeg.

Megkezdődött az esküdtszék kiválasztása abban a polgári perben, melyet egy Judy Huth nevű nő indított Bill Cosby ellen: a nő azzal vádolja Cosby-t, hogy a '70-es években a színész fogdosta őt, miután egy barátnőjével együtt a Playboy Mansionbe vitte őket. Cosby ügyvédei tagadják a vádakat. A tényleges tárgyalás június 1-jén kezdődik a Los Angeles-i felsőbb bíróságon.

A vádirat szerint a 15 éves Huth és 16 éves barátnője egy Los Angeles-i forgatáson ismerkedtek meg Cosbyval, aki akkor meg is kérdezte tőlük, mennyi idősek. Pár nappal később meghívta őket a teniszklubjába, ahol alkoholt adott nekik. Majd, miután a lelkükre kötötte, hogy hazudják 19 évesnek magukat, ha bárki kérdezné, elvitte őket a Playboy Mansionbe. Ott aztán egy ponton Cosby belenyúlt Huth alsóneműjébe, illetve Huth kezét a saját nadrágjába téve kényszerítette, hogy a lány kielégítse. Mivel Huth javítást kért a zaklatás dátumát illetően, a színész ügyvédei valószínűleg ezt próbálják majd aduászként felhasználni.

Bill Cosbyt eddig 60 nő vádolta szexuális zaklatással és nemi erőszakkal. Cosbyt 2018-ban elítélték az Andrea Costand elleni perben, ám 2021-ben szabadon engedték. A színész egészségügyi okokból nem lesz ott személyesen a bíróságon. (Jezebel)

A Pesti Központi Kerületi Bíróság zárt előkészítő ülésen hat év börtönbüntetésre ítélte Sz. K. J-t, akit 14. életévét be nem töltött személy sérelmére egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve elkövetett szexuális visszaélés, hatrendbeli 18. életévét be nem töltött személy sérelmére egyéb hatalmi befolyási viszonnyal visszaélve elkövetett szexuális visszaélés és 18. életévét be nem töltött személlyel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve elkövetett gyermekpornográfia bűntettével vádolt az ügyészség. A férfit hat évre eltiltották a közügyektől is. Az ítéletet az ügyészség tudomásul vette, míg a vádlott és védője fellebbezést jelentett be, ezért az ítélet nem jogerős.

A fotózással foglalkozó férfi 18 év alatti – illetve esetenként 14 év alatti – lányokat vett rá arra, hogy modellt álljanak neki. A lányokat a közösségi médián keresztül kereste meg és felajánlotta, hogy segít nekik a modellkarrierjük elindításában.

Eleinte a lányok ruhában szerepeltek a fotókon, később viszont készültek róluk fehérneműs, bikinis, majd félmeztelen, meztelen felvételek is. A kiskorú lányok a felvételek készítését önként vállalták, mivel érdekelte őket a modellkedés és elhitték, hogy segíthet a karrierjükben, ha minél kevesebb ruhában, vagy ruha nélkül – esetleg pornográf tartalommal – készülnek róluk képek.

Előfordult olyan is, hogy a férfi szexuális kapcsolat létesítésére, illetve szexuális cselekmény végzésére vette rá a lányokat. Ezekről a férfi fényképeket és videófelvételeket is készített. A vádlott minden esetben tisztában volt azzal, hogy lányok kiskorúak.

A zárt előkészítő ülésen a vádlott beismerte a bűnösségét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság ezt a nyilatkozatot elfogadta és a hatályos eljárásjogi szabályok szerint nem vizsgálta sem azt, hogy a vádirati tényállás megalapozott-e, sem a bűnösség kérdését, így bizonyítási eljárást sem folytatott le. A bíróság a felszólalásokat és a vádlott utolsó szó jogán tett nyilatkozatát követően ítéletet hirdetett.

A bíróság a büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként értékelte a vádlott beismerését, azt, hogy lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, így gyorsítva az eljárást, és, hogy bocsánatot kért a sértettektől. Súlyosbító körülményként vette figyelembe azt, hogy a férfi büntetett előéletű, valamint a többszörös halmazatot, azt, hogy tettei a társadalomra veszélyesek voltak, és azt is, hogy a vádlott hosszú időn keresztül manipulálta a kiskorúakat.

A bíróság a férfi letartóztatását a másodfokú eljárás jogerős befejezéséig fenntartotta, ám ez a végzés nem végleges.

Hétfőn hivatalosan is megnyílt a Liget-projekt egyik óriás-beruházása, az új Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén. (Ahová, mindenki megnyugodhat, visszakerült az emlékmű.) Bár 150 éve létezik az intézmény, egészen idáig hányódott egyik helyszínről a másikra, amelyekben csak egy volt a közös: egyik sem múzeumi célra épült. Most ez a vándorlás ér véget. Mielőtt azonban rátérnénk a részletekre, bemelegítésként néhány szórakoztató adat:

• Két szárny, 7000 m2 kiállítótér, 7000 m2 tetőkert, rögtön három kiállítás. Ez a kiállítótér háromszor akkora, mint amekkorával az Igazságügyi Palotában rendelkezett a Néprajzi Múzeum, és már most kétszer annyi műtárgy van itt kiállítva, mint az előző helyen.
  
• 2021 nyarán kellett volna elkészülnie, de az épület befejezése mostanáig csúszott.
  
• Eredetileg 26 milliárd forintba került volna, a végösszeg januárban már 38,9 milliárdnál járt.
  

Mivel rendszeresen járok a Dózsa György úton, nagyjából követtem, ahogy haladt az építkezés, de sokáig csak a két, földből kitüremkedő, csupa üveg épületszárnyat lehetett látni. Akkor nehéz volt elképzelni, hogy fog ez kinézni, de miután rákerült a díszítés és parkosították a tetőkertet, el kell ismernem, látványos lett. Szóval a kinti része egészen biztosan népszerű turista- és találkozóhely lesz, hogy ebből be mennyien mennek, más kérdés. (Persze engem növényekkel könnyű megvenni, de itt azért ez kevés lett volna.)

A két szárnyat borító pixelminta jól mutat messziről - mint kiderült, ezek nem csak magyar ihletésű minták, hanem a világ számos tájáról feldolgoztak népi motívumokat az épületen.

Azon lehet persze vitatkozni, hogy a pixelminta, mint olyan, már idejétmúlt-e vagy sem, ebben nem kívánok állást foglalni.

Történetesen érdekel a folklór, külföldön is szeretek néprajzi múzeumokba járni, ugyanúgy le tudnak kötni a viseletek, a használati tárgyak, a népi művészet, mint a babonák, rítusok vagy a tájnyelv. Szóval eléggé vártam a nyitást - elvégre az én adóforintjaim is benne vannak -, de azt hiszem, ezzel inkább a kisebbséghez tartozom, azért nem a néprajz a legforróbb téma mostanság a világon.

Mielőtt szabadjára engedtek volna minket, a projekt három fontos szereplője beszélt az épületről, és arról, hogy kinek-minek szánják. A 150 éves Néprajzi Múzeumnak eddig nem volt a céljának megfelelő épülete, a Szépművészeti Múzeum óta pedig nem épült Budapesten nagy, nemzeti közgyűjteménynek múzeum - mondta elsőként Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. Arról is beszélt, hogy nincs semmiféle „Liget-armageddon”, a látogatók politikai hovatartozás nélkül szeretik és élvezik ki a Városliget új vagy megújult részeit. És nagyon határozottan megismételte azt, amit Orbán Viktor is elmondott a múzeum vasárnapi ünnepélyes megnyitóján, vagyis hogy a Ligetbe tervezett többi épület is megvalósul.

A miniszteri biztos szerint az új múzeum tökéletesen betölti a Liget kapujának szerepét is, „népszerű és vonzó intézménye, és büszkesége lesz Budapestnek, az országnak”, ami hírét viszi a magyar teremtő erőnek.

Baánt Ferencz Marcel építész követte, aki zavarbaejtő pátosszal dicsérte a kormányt („a gondolat teremtő alkotóit”), és a kivitelezést végző, Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Építőipari Zrt-t, de köszönetet mondott az építkezésben résztvevő mérnökcsapatnak és 50 szakágnak is. Ezután a múzeum koncepciójáról beszélt: „A ház … egy mesterséges gondolat, mégis egy természetbe ágyazódás veszi körbe” - kezdte.

Az épület egy fordított kaput formáz, a közepe a föld alá van süllyesztve, a két oldalt kiemelkedő szárny jelképezi a jobb és bal agyféltekét. A funkciókat is eszerint osztották szét az épületben: egyik a zajos, vendégváró szárny, a másik az elmélyült, tudományos munkáé.

Ferencz a Ligetről azt mondta, remélhetőleg „a jövő kultúrkelyhe” lesz, a múzeumot pedig reményei szerint emelkedett lelkiállapotban veszik birtokba a látogatók.

Végül Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum igazgatója elmondta, pontosan tudták, mit nem akarnak az új helyszínen, és szerinte ez az épület kiválóan reflektál a korszerű múzeumi irányokra. A föld alatti középső részben lesznek a kiállítások, ennek a gazdaságos klimatizálás szempontjából is van jelentősége, emellett a gyűjtemény darabjait így veszélyezteti legkevésbé a természetes fény.

A múzeumigazgató arról is beszélt, hogy az új helyszínen számos funkcióval bővülhet az intézmény: külön múzeumpedagógiai térrel, kutatótermekkel, mozitermekkel gazdagodott, ahol a múzeum filmgyűjteménye juthat végre megérdemelt figyelemhez, de könyvtár, ajándékbolt, szakkönyvesbolt, sőt coworking tér is van, amit kulturális startupok vehetnek igénybe.

Maga a múzeum egyébként átjárható akkor is, ha valaki nem akar jegyet venni: meg lehet nézni ingyen a maketteket és az egyik kiállítást, de a belépős tárlatok sincsenek teljesen falak mögé zárva.

Ami a belső tereket illeti, tágasak, világosak, de különösebb karaktere nincs, főleg a kintihez képest. Látogatók híján a nagy, nyitott terekben lerakott szürke padlólap is kicsit ridegnek és sterilnek tűnt.

Apróságnak tűnhet a lépcső, mégis képes az ember agyára menni: a lépcsőfokok kialakítása alacsony és széles, az a fajta, amin az ember nagyjából 1,7 lépést tud megtenni. Tehát vagy ügyetlenül tipeg-topog, hogy kijöjjön a kettő, vagy ugrándozhat, mint egy kőszáli kecske. És van lépcső bőséggel, különösen, ha valaki az egész épületet be akarja járni.

A sajtóközleményben volt egy rész, amit furcsának találtam: „A mai adatok alapján a legnagyobb múzeumi műtárgykollekció költöztetése zajlott le Magyarországon. A hozzánk hasonló intézményeknél ez a folyamat minimum öt, de inkább hét évig tart, és a költözés után egy-másfél évvel nyitnak új kiállítást. A Néprajzi Múzeum májusi nyitásakor rögtön három különleges kiállítással is várja a látogatókat” - idézték Kemecsi Lajost. Tudom, hogy a magyar munkabírás meg a gógyi unortodox és sok mindenre képes, de ettől az összehasonlítástól valahogy nem lettem nyugodt.

A kiállításokat látva aztán nem is tudtam elhessegetni a gyanút, hogy itt most nagyon virítani kellett, azért nyílt rögtön ennyi. Miközben talán jobb lett volna egy, maximum két tárlatra koncentrálni az energiákat, így ugyanis egyik sem lett igazán emlékezetes.

A Megérkeztünk című témája - nem fogják kitalálni - az, hogy a Néprajzi Múzeum végre végleges helyére költözött. A hatalmas gyűjteményből 100 érdekes műtárgyat választottak ki hozzá, melyeket 20 néprajzi/antropológiai fogalom szerint csoportosítottak. Ha úgy tetszik, egyfajta gyorstalpaló a múzeum és maga a néprajz mibenlétéről.

Mindehhez viszont egy végletekig leegyszerűsített, szó szerinti megvalósítás társul: az első és utolsó panelen is a költöztető dobozokról ismert ikonok láthatók, az egyes paneleket pedig buborékfóliával tekerték körbe. Értik, költözés, megérkezés, kicsomagoljuk a kincsekkel teli ládát.

Ennél még a legfogalmatlanabb látogató is elbírt volna kicsit több elvonatkoztatást, már-már bántóan egyszerű és iskolás volt a koncepció, ahhoz képest például, hogy utána az egyes fogalmak kibontása mennyivel összetettebb. Mert tényleg van a 100 tárgy közt néhány nagyon érdekes dolog, amelyeknek egy részét soha vagy csak ritkán állították ki.

Ha már a szövegeknél tartunk, a másik két tárlat, a Kerámiatér (ez állandó és ingyenes) és az interaktív Zoom tér az előzőnek pont az ellenkezője. Előbbi két hosszú, csordulásig kerámiákkal zsúfolt, külön elhelyezkedő vitrinsort jelent, de a leporellókból sokkal több derül ki, mint a tárgyakat szemlélve. Ennek, mint az egyik kurátortól megtudtam, az az oka, hogy a gyűjtemény sokszínűségét és gazdagságát akarják itt demonstrálni, nem is fért volna ide egy-egy fogalomnál vagy földrajzi helynél több szöveg. Másrészt viszont azt is tapasztalják, hogy a látogatók nem kifejezetten szeretnek olvasni, így majd például audioguide-ok és más megoldások segítségével lehet információhoz jutni a látottakról.

Az egy teremnyi Zoom kiállításon még ennyi sem derült ki, oda QR-kód olvasó nélkül be sem érdemes menni, vannak viszont távcsövek, kivetítők. A leporelló szerint itt a jövőbeli állandó kiállítással ellentétben szándékosan nincs értelmezés és kontextus, csak gyűjteményi őskáosz. Mármint tényleg, mert a középső nagy vitrinben pártaszerűen feltűztek egy rakás random tárgyat. Állítólag hagyják a látogatót a maga tempója, érdeklődése, nézőpontja szerint haladni, de nekem mégis az interaktivitás ellentétének tűnik.

Kicsit talán túlságosan is magára van hagyva a látogató a borotvatokok, a nyomódúcok, az írógép és a székelykapu-gerenda között.

A csalódás ellenére nem vagyok hajlandó egyből leírni az új múzeumot: kíváncsi vagyok, milyen lesz a nagy állandó tárlat, és még inkább a következő időszakos kiállítás. Hátha addigra már kisebb lesz bennük a megfelelési kényszer és több az igazán jó ötlet.

Fotó: Németh Dániel/444

Krasznahorkai László Herscht 07769 című, egy egybefüggő mondatból álló elbeszélése kapta a 2022-es Libri irodalmi díjat, míg a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című politikai szatírája nyerte el. A nyertesek 2-2 millió forintot, a díjazott könyvek pedig 30 millió forint értékű médiatámogatást kapnak.

A 2016-ban alapított díj az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. A hazai kulturális élet 189 képviselője tett javaslatot, hogy a 2021-ban megjelent alkotások közül melyik könyvekből válasszon a szakmai zsűri, illetve melyekre szavazzon a közönség.

A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak. Krasznahorkai győztes művét Károlyi Csaba irodalomkritikus méltatta, aki kiemelte, hogy a Herscht 07769 egy regény, amelyben a kisemberek leghétköznapibb sorsa érintkezik a világmindenség fizikájával és zenéjével, és amelyben az emberek élete nem ér többet, mint a farkasoké. (MTI)

A kínai Fudan Egyetem magyarországi intézménye eddigi felelősétől, Palkovics Lászlótól átkerül Csák János felsőoktatást felügyelő miniszterhez - írja a HVG.hu.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely miniszter által benyújtott, a kormány új szerkezetével összefüggő módosításokat tartalmazó salátatörvényben az állt, hogy a Fudan továbbra is az iparügyekért felelős miniszterhez, az eddig a felsőoktatást is kezelő Palkovics Lászlóhoz tartozzon. A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén azonban elfogadtak egy módosító csomagot, melynek egyik pontja megváltoztatja a kínai egyetem magyar intézményéért felelős személyt Csák Jánosra. A módosítóról kedden szavaznak.

Az új miniszter tegnapi bizottsági meghallgatásán azt mondta a Fudanról: keletre és nyugatra is nyitni kell, „ha ezeket a tudásokat nem hozzuk be, az olyan lenne, mintha önként levágnánk a fél karunkat”.

Csák János egyébként 2015 óta tagja a Bank of China közép-kelet európai igazgatótanácsának.

„Az Új Világ Néppárt 2022. május 19-én megtartotta éves közgyűlését, amelyen elfogadta az előző év pénzügyi beszámolóját. Értékelte az országgyűlési választások nyomán kialakult helyzetet, és elfogadta a párt jogutód nélküli feloszlatásáról szóló elnöki előterjesztést” - jelentette be a párt Facebook-oldalán.

A párt 2020 októberében alakult meg, magukat „a momentumosok szüleiként” definiálták, és azt mondták, az indexesek és az SZFE-s diákok példáját követnék. Az ÚVNP elnöke és társalapítója, Pálinkás József 2021-ben elindult az előválasztáson a miniszterelnök-jelöltségért, de nem sikerült összegyűjtenie az ahhoz szükséges 20 ezer aláírást.

Május 13-án megszületett Rihanna és A$AP Rocky közös gyereke Los Angelesben - írja a TMZ olyan forrásokra hivatkozva, akiknek „konkrét tudomásuk” van a szülésről. A kisfiú nevét egyelőre még nem lehet tudni. Ő a pár első gyermeke.

Az énekesnő és a rapper utoljára május 9-én mutatkozott együtt nyilvánosan, egy étteremben. Rihanna januárban jelentette be a terhességét.

A$AP Rockyt alig egy hónapja rövid időre őrizetbe vették egy tavaly novemberi lövöldözés ügyében.