Angela Merkel semmit sem bán abból, ahogy Vlagyimir Putyint kezelte az évek során

Távozása utáni első nyilvános szereplésén Angela Merkel kijelentette: nem bán semmit abból, ahogy Vlagyimir Putyinnal bánt kancellársága alatt. Szerinte ugyanis Putyin „hadüzenetként” fogta volna fel Ukrajna 2008-as NATO-tagsági tervét, amelyet Németország kormánya blokkolt, ő pedig tudta, hogyan gondolkodik az orosz elnök és nem akarta Putyint tovább provokálni.

„Nagyon rosszul érezném magam, ha azt mondtam volna: nincs értelme Putyinnal tárgyalni” - mondta Merkel. „Nagy tragédia, hogy nem sikerült, de nem hibáztatom magam amiatt, hogy megpróbáltam.”

Arról, hogy 2008-ban ellenezte az Egyesült Államok tervét Ukrajna és Grúzia felvételéről a NATO-ba, azt mondta, akkoriban Ukrajna nagyon megosztott volt, még a reformerek is, nem volt erős a demokráciája, és oligarchák uralták. Tehát szerinte valójában az ország érdekeit szem előtt tartva akadályozta meg Ukrajna csatlakozását. „Nem lehet egyik napról a másikra a NATO tagjává válni. Ez egy folyamat, mely során tudtam, hogy Putyin olyasmit tett volna Ukrajnával, ami nem tett volna jót neki” - mondta.

A 2014-es és 2015-ös minszki megállapodást Petro Porosenko akkori ukrán elnök írta alá, hogy rendezzék Kelet-Ukrajna helyzetét, de azóta is gyakran kritizálják, mert aránytalan engedményeket kényszerített ki. Merkel szerint azonban ezek az egyezmények is az ukránok érdekét szolgálták: „Lecsillapították az ügyet, és időt nyert Ukrajnának, hogy olyan országgá fejlődjön, amilyenné mostanra vált” - mondta.

Azt mondta, a megszállás lehetőségét hivatali ideje utolsó heteiben kezdte el komolyan venni, amikor részt vett a G20-ak római csúcstalálkozóján. Úgy gondolja, a mostani háborúhoz alapvetően a Szovjetunió összeomlása okozta geopolitikai problémák vezettek, bár szerinte a nyugat is hibás valamennyire: „Nem osztom Putyin úr véleményét, hogy ezt nagyon világossá tegyem. De nem sikerült olyan biztonsági keretrendszert létrehoznunk, amely megakadályozhatta volna az ukrajnai háborút. És ezen is el kellene gondolkodnunk.”

Szerinte nem élt abban az illúzióban, hogy a katonailag agresszív Oroszországot a Nyugattal való kereskedelmi kapcsolatok bővítésével demokratizálni lehetne: „Nem hittem abban, hogy Putyint meg lehet változtatni a kereskedelem révén” – mondta Merkel. De ha már a politikai együttműködés lehetetlen volt, ésszerűnek tartotta legalább a gazdasági kapcsolatot fenntartani Moszkvával. (Guardian)