
A dán futball szövetség twitterén üzent Christian Eriksen, és egy képet is csatolt, amin úgy tűnik, minden rendben a játékossal. Azt írta a képhez, hogy köszöni a sok támogató üzenetet, sokat jelent neki és a családjának.
„A körülményekhez képest jól vagyok. Még néhány vizsgálatot elvégeznek rajtam, de jól érzem magam” - írja.
A játékos a Dánia-Finnország Európa-bajnoki meccs 43. percében egy bedobásánál, teljesen ártalmatlan szituációban megrogyott, majd pár lépés után arccal a földre esett, a pályán élesztették újra.

Chilében az elmúlt hét napban átlagosan 7000 fölött volt a napi új esetek száma úgy, hogy az Our World in Data adatbázisa szerint a lakosság 61%-a kapott legalább egy oltást, amellyel Izrael mögött a második helyen állnak a globális átoltottságban az Egyesült Királysággal holtversenyben. Sőt, június 8-án érte el a csúcsot ez a szám. Ami még aggasztóbb, hogy a halálozások számában sincs visszaesés. Eddig egész júniusban nőtt a halottak száma naponta, jelenleg 110 körül stagnál. A fővárosban 98 százalékos a kórházak telítettsége, tehát az egészségügyi rendszeren sem sikerült lazítani az elmúlt hetekben.
A Portfolio arra keresi a választ cikkében, hogy miért történhet meg, hogy ilyen magas átoltottság mellett mégis csillapíthatatlanul pusztít a járvány a dél-amerikai országban.
Arra jutottak, hogy
Az azonban fontos, hogy az adatok szerint a halálesetek döntő többsége azok közül kerül ki, akik nem kaptak oltást, tehát összességében kijelenthető, hogy a súlyos járványhullámért az országban használt vakcina alacsonyabb hatékonysága a domináns variánssal szemben önmagában nem okolható. Ráadásul az új esetek sokkal nagyobb részben érintik azokat, akik semmilyen oltást nem kaptak, és az oltott betegek között is jelentős számban vannak olyanok, akik csak egy oltást kaptak, vagy alig telt el idő a második oltásuk óta.
Végső soron a cikk arra jut, hogy ilyen átoltottság sem elegendő ahhoz, hogy megelőzhető legyen egy újabb hullám kialakulása. „Visszatérhet hozzánk is a súlyos járványhullám, mert a 60 százalékos átoltottság egy picit ellenállóbb mutáns ellen már gyakorlatilag semennyire nem képes fékezni a járvány terjedését” - írják.

7-8 milliárd euróval (2500-2800 milliárd forint) számolhat 35 év alatt az a cég, aki elnyeri a magyar gyorsforgalmi úthálózat koncesszióját - írja a 24.hu. A lapnak nyilatkozó külföldi útépítő cég vezető szakembere szerint „ezt európai cég nem vállalja be”.
Hétfő reggel az Európai Unió közbeszerzési értesítőjében megjelent felhívásból derült ki, hogy csaknem 2000 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt adna koncesszióba a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda háttérintézménye, a kaszinókoncessziókat is kezelő Nemzeti Koncessziós Iroda. „A gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésének és felújításának, valamint üzemeltetésének és fenntartásának feladatait” törvényes monopólium keretében adnák oda, méghozzá 420 hónapra, azaz 35 évre.
A 24.hu szerint 2020-ban matricaeladásból 53 milliárd, a teherjárművek útdíjából bő 220 milliárd forintot szedett be a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. Ehhez képest - írja a lap - útépítő körökben jó fél éve közszájon forgott valamiféle ppp-konstrukció ötlete, azaz úgy tudták, hogy az Orbán-adminisztráció felmelegítené a köz- és a magánszféra együttműködésével történő beruházásokat, útépítéseket olyan módosításokkal, hogy ne ismétlődjenek meg az előző évtizedek fiaskói. Konkrétumokig azonban nem jutottak, ezért robbant bombaként a koncesszióra kiírt közbeszerzés.
A 24.hu által megkérdezett szakértők csak tippelni tudnak, hová kerülhet a koncessziós jog:
A projekt mérete mindenesetre illik az utóbbi hónapok fejleményeihez, mint amilyen a felsőoktatás átszervezése kapcsán ezermilliárdos vagyonok alapítványokba csatornázása vagy a Fudan egyetem több mint 500 milliárd forintos terve volt.

Csalás bűntett megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást a Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. Kerületi Rendőrkapitányság a 28 éves M. Zoltánnal szemben.
A rendelkezésre álló adatok szerint a férfi közösségimédia-csoportokban kínált jegyeket a labdarúgó Európa-bajnokság magyarországi mérkőzéseire. Az eljárás jelenlegi adatai szerint négyen biztosan fizettek a férfinak 24.000 és 96.000 forint közötti összegeket. Az ügynek közel negyven sértettje lehet, akik szintén vásároltak, jegyeket azonban egyikük sem kapott.
A gyanúsítottat 2021. június 14-én hallgatták ki a zuglói rendőrkapitányságon; a férfi a bűncselekmények elkövetését beismerte, szabadlábon védekezhet.

„Nem kezdünk új hidegháborút, és Kína nem az ellenségünk. Ugyanakkor szövetségként együtt kell kezelnünk azokat a kihívásokat, amelyeket Kína felemelkedése jelent a biztonságunkra” - mondta Jens Stoltenberg főtitkár a NATO tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján.
A hagyományosan Oroszország ellensúlyozására fókuszáló NATO most először adott ki olyan közleményt, amelyben a tagállamok kijelentik, hogy reagálniuk kell Peking növekvő erejére.
„Jól ismert ambíciói és tolakodó magatartása rendszerszintű kihívásokat jelent a szabályokon alapuló nemzetközi rend számára” - ezt is tartalmazza a szöveg, amelyet mind a harminc tagország vezetője aláírt.A NATO-n belül elsősorban az új amerikai adminisztráció törekvése, hogy Oroszország mellett Kínát is a szövetség fő vetélytársaként kezeljék. Ahogy írtuk, az európai vezetők inkább óvatosabban fogalmaztak a hétfői csúcstalálkozón.

1200 egészségügyi dolgozó válaszolt a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) felmérésére, közülük nyolc százaléknyian a nyugdíjazásukat, 48 százaléknyian pedig a felmondásukat tervezik, amint megszűnik a felmondási tilalom - írja a Népszava.
Június 15-től szűnik meg az a korlátozás, amely november óta tiltotta, hogy az egészségügyi dolgozók a veszélyhelyzet ideje alatt felmondjanak. A Népszava emlékeztet, hogy azóta egyszer, az egészségügyi szolgálati jogviszony márciusi bevezetésekor volt lehetőségük az egészségügyben dolgozóknak elhagyni a pályájukat. Akkor mintegy 5000 egészségügyi dolgozó élt is a lehetőséggel.
A FESZ felmérése szerint a távozásukat tervezőknek kevesebb mint a fele maradna az egészségügyben. Ők vagy itthon egy másik állami vagy magánintézményben, esetleg külföldön vállalnának munkát. A többiek a pályát is elhagynák.
"Az elmúlt hónapokban a szakszervezetet is sokan keresték, hogy szeretnének munkahelyet változtatni, hogyan lehetne elhagyni az ágazatot" – mondta a Népszavának Soós Adrianna, a FESZ elnöke. Szerinte az alacsony bér, a szolgálati jogviszony hátrányai és az alacsony fizetés a leggyakoribb okai a tervezett távozásnak. Sokakat zavar az is az elnök szerint, hogy a másodállások munkáltatói engedélyezésekor túl sok részletes, olykor a magánéletüket is firtató adatot kérnek.

A helyszínen lévő tudósítóink szerint több ezren tiltakoznak hétfő este a Kossuth téren a kormánypártok által pedofilellenes törvénytervezetnek nevezett javaslatcsomag homofób és transzfób elemei ellen. A javaslatról kedden szavaz a parlament.

Kocsis Máté még májusban kezdte el - ahogy akkor írtuk - folytatásos szappanoperában bemutatni a pedofília ellen hozott javaslatait. Első körben olyan intézkedéseket jelentett be, hogy például listáznák a pedofilokat, szigorítanák a vonatkozó büntető törvénykönyvi passzusokat és eltiltanák az ilyen cselekményért elítélteket bizonyos munkaköröktől.

A múlt héten azonban érkezett néhány módosító a benyújtott javaslathoz a kormánypártoktól, amelyeknek már az égvilágon semmi közük nem volt a pedofilokhoz. Ezek alapján
megtiltanák a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítését és megjelenítését,
nem lehetne iskolai előadást tartani ezekben a témakörökben,
korlátoznák vagy kitiltanák azokat a civil szervezeteket, amelyek nincsenek nyilvántartásba véve (ezek főleg a liberálisnak tartott szervezetek),
és tilos lenne olyan reklámot elérhetővé tenni 18 éven aluliaknak, amely öncélúan ábrázolja a szexualitást, illetve a homoszexualitást és a nemváltást népszerűsíti.
Még aznap megírtuk, hogy a benyújtott módosítók esetében szó sincs arról, hogy azokkal a pedofília ellen bármilyen módon küzdeni lehet. Sokkal inkább tűnik egy orosz típusú homofób kampánynak. Gulyás Márton aktivista hétfőn reggel a 444-en megjelent publicisztikában kérte az ellenzéki pártokat a törvénytervezet parlamenti vitájának bojkottjára. A Jobbikon kívül minden ellenzéki párt a bojkottot választja kedden. Hétfőn pedig tíz civil szervezet hívására ötezernél is többen gyűltek össze a Kossuth téren.

Este fél nyolcig beszédeket mondanak a civil szervezetek képviselői, illetve meleg és transznemű emberek. Fél nyolckor valamilyen látványos akciót tartanak majd a törvénytervezet ellen. A 444 tudósítói szerint békésen zajlik minden, Budaházy Györgyék is csendben tartják a táblájukat.



Vasárnapig még tart a budapesti Fudan-konzultáció. Csütörtökig több mint húszezren mondták el a véleményüket a négy kérdésben, amelyek arra irányulnak, hogy akarják-e az emberek a kínai állam egyetemét a magyar fővárosban. A konzultációt az aHang szervezte meg. Az itt alkalmazott megoldásokkal pedig már az ellenzéki előválasztásra készülnek.

A felvételek mintegy ezer kilométeres távolságból készültek. Az elmúlt két évtizedben nem volt ilyen közel űreszköz ehhez az égitesthez - írja a BBC.
A Ganymedes a Jupiter négy, Galilei által felfedezett holdjának (Galilei-holdjának) egyike és a legnagyobb a Naprendszerben. A Juno felvételén különleges részletességgel látható a hatalmas hold sok ütést kapott és repedezett felszíne. A képeket összehasonlítják az amerikai űrügynökség Galileo (1995-2003) és Voyager (1979) szondájának felvételeivel, hogy megállapítsák, történtek-e változások.
"Ez a legkisebb távolság, melyre szonda évtizedek óta megközelítette ezt az óriási holdat. Nem fogjuk elsietni a tudományos következtetések levonását, de addig is egyszerűen csak gyönyörködünk ebben az égi csodában" - mondta Scott Bolton, a San Antonióban lévő Délnyugati Kutatóintézet munkatársa, a Juno projekt vezetője.
(MTI)

Kedd este játszotta az Eb előtti utolsó felkészülési meccsét a magyar válogatott, a tornáról lemaradó írek ellen hazai pályán küzdős, kevés látványos pillanatot hozó mérkőzésen 0-0-ás döntetlen született. A meccsről részletesebben is írtunk, így arról is, hogy az írek letérdeltek a meccs legelején, hogy ezzel tiltakozzanak a kirekesztés és a rasszizmus ellen, a 10 ezer magyar néző egy része viszont kifütyülte a gesztust.
Erre reagált az erzsébetvárosi polgármester egy Facebook-posztban. Azt írja, „az Index.hu arról tudósít, hogy ”A kezdő sípszóra az írek letérdeltek, erre hatalmas füttykoncertet kaptak a tízezer nézőtől, a magyarok állva maradtak, ahogy az várható is volt. Ezért megkapták a publikumtól a „Szép volt, fiúk!” elismerést.”
Na pontosan ezért nem érdekel engem a magyar válogatott, szégyellhetjük magunkat. Ma este Budapesten jobb volt írnek lenni...”
A poszt ezekben a percekben is az egyik fő témája a kormányközeli nyilvánosságnak. Hoppál Péter például lírikus elemekkel kommentálta:
Schiffer András pedig így:
Marco Rossi, a magyar csapat kapitánya a térdelésügyi kérdésben megpróbált nem véleményt mondani. Az MLSZ twittere szerint azt mondta, "mi mindig mindenkinek megadjuk a maximális tiszteletet. Ez ma este is így volt, és a jövőben sem fog változni. A szurkolóink viselkedésének okairól viszont őket kell megkérdezni".

„Van arra szándék, hogy kellő előkészítés után a Rákóczi-Kossuth Lajos-tengelyről levegyünk egy-egy forgalmi sávot” - mondta Erő Zoltán főépítész az Azonnalinak.
Az interjúban azt mondja, még nincs nyilvános koncepció a most háromsávos szakasz átalakításáról. Tavaly, amikor a járvány kitörése után Budapest több nagy forgalmú útján különböző változtatásokat eszközölt a városvezetés, téma volt a Rákóczi út átalakítása is. Az akkori módosításokat taktikai urbanizmusnak nevezi Erő.
„Ennek lényege, hogy nagyon egyszerű, nagyon olcsó eszközökkel tudunk átalakítani működéseket – ilyen volt például a nagykörúti kerékpársávok esete. A Rákóczi út kapcsán én magam nem ajánlottam, hogy azt is belevonjuk a taktikai átalakításba, mert az hosszabb előkészületeket, nagyobb beavatkozásokat igényel” - mondta.
A tervekről annyit árult el, hogy vita volt arról, középre kell-e helyezni a buszsávot. Ez gyorsítaná a buszok forgalmát, ám a főépítész szerint így az emberek kis járdaszigeteken várakoznának a tűző napon, nem a kirakatok előtt a fák árnyékában. Különben sem szabad - mondja -, hogy a Rákóczi út átalakítása a közlekedés gyorsításáról szóljon, inkább a humanizációról, a járda kialakításáról, növényhasználatról kell beszélni annak kapcsán.
A teljes interjút itt lehet elolvasni.

Szerdán délelőtt közleményt adott ki a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. Ezt írják:
Ferenc pápa várhatóan 2021. szeptember 12-én az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust lezáró szentmisére érkezik Magyarországra.
A szentmisét megelőzően a tervek szerint külön találkozni fog a magyar állam vezetőivel, Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, a kormány tagjaival és más magas rangú állami vezetőkkel.
Sajnálatosnak tartjuk, hogy a Szentatya magyarországi programjáról – amely jelenleg még szervezés alatt van – hamis információk és téves értelmezések terjedtek el helyi és nemzetközi médiumokban. Például nem felel meg a valóságnak az a híresztelés, hogy a Szentatya bárkivel való találkozást kizárt volna a programjából.
Ezek, a püspöki kar szerint hamis és téves értelmezések azután jelentek meg, hogy Ferenc pápa tervezett magyarországi látogatásáról írt a National Catholic Register egyházi újság. Értesüléseik szerint a szeptemberi Eucharisztikus Kongresszusra ellátogató egyházfő a budapesti tartózkodása során nem kíván találkozni sem Orbán Viktor miniszterelnökkel, sem Áder János köztársasági elnökkel.
Bayer Zsolt ebből már levezette, hogy ha a pápa sem a Vatikán államfőjeként, sem a katolikus egyház fejeként nem akar találkozni a magyar vezérkarral, akkor tulajdonképpen nem teljesíti a munkaköri kötelességét, „ugyanis neki mint a katolikus egyház fejének első számú munkaköri kötelessége, hogy a vélt vagy valós bűnösökkel azonnal találkozzon, és minél nagyobb bűnös valaki, a pápának annál inkább befogadóan kell viszonyulni hozzá, me' ez a melója. Na, most akár ebben a minőségében, akár abban a minőségében tagadja ezt meg, nem olyan bonyolult:
Meg kell kérni, hogy ne jöjjön ide.”
Később lengyel lapok szerint az is kiderült, hogy nem az időhiány miatt hagyná ki a találkozót a magyar közjogi méltóságokkal, hanem azért, mert
„Ferenc pápa nem kedveli a szűk látókörű, extremista, agresszív nacionalizmust.”A wPolityce nevű lap arról is írt, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Egyház feje elutazott a Vatikánba, hogy meggyőzzék a pápát, maradjon tovább Magyarországon, és legalább egy kormánytaggal találkozzon. Az MKPK közleménye szerint úgy tűnik, sikeres volt a lobbi.

A 25 leggazdagabb amerikai, köztük Jeff Bezos, Michael Bloomberg és Elon Musk elenyésző, többek esetében csaknem nullával egyenlő szövetségi adót fizetett be a közösbe 2014 és 2018 között. Ez azokból az adóhatósági (I.R.S.) adatokból tudható, amelyet a ProPublica nevű oknyomozó újság szerzett meg.
Az Egyesült Államok leggazdagabb emberei mindössze 13,6 milliárd dollár adót fizettek be, miközben összesen 401 milliárd dollárral nőtt a vagyonuk ebben az időszakban. A ProPublica írása részletesen elemzi az egyes szupergazdagok adózási szokásait. Kiderül, hogy
Warren Buffet 0,10 százalékát
Jeff Bezos 0,98 százalékát
Michael Bloomberg 1,3 százalékát
Elon Musk 3,27 százalékát
fizette be adóként annak az összegnek, amivel nőtt a vagyona. Erre azért van lehetőségük, mert a bevételük, vagyontárgyaik jelentős része nem adóztatható forrásokból származik. Ebben a videóban el is magyarázzák, hogyan működik a gyakorlatban az adómentességük.
A ProPublica információit szerte az Egyesült Államokban átvették a nagy újságok és tévécsatornák, így újra nyomás nehezedik Biden kormányára, hogy vezesse be azokat a szupergazdagokat érintő adóreformokat, amelyeket megígért a kampányban.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője egyelőre annyit közölt, hogy vizsgálatot indítanak, ki adhatta át az I.R.S. dokumentumait a ProPublica újságíróinak. Az adóhatóságnál nyilvántartott adatok ugyanis bizalmasak.
(via NYT)

A hamarosan távozó Netanjahu kormányzat utolsó intézkedései egyikeként engedélyt adott arra, hogy vallásos nacionalista izraeliek vonulást tarthassanak Jeruzsálem muszlim negyedében. Eredetileg múlt csütörtökön tartották volna a zászlós menetet, ám a rendőrség akkor elutasította az útvonalat. Azóta a szervezők is törölték az eseményt, jövő kedden mégis lesz felvonulás.
A Jeruzsálem naphoz, a város 1967-es elfoglalásához kötött ünnephez kapcsolódó felvonulás idén május 10-én lett volna, ám akkorra már kibontakoztak azok az események, amelyek végül egy több mint kéthetes, a háború határára sodródó konfliktushoz vezettek, így szervezetten nem tartották meg. Azonban már napokkal korábban érkeztek nacionalista izraeliek a városba, és többen zászlókat lengetve, a palesztinokat gyalázó szövegeket skandálva mentek be a palesztin városrészekbe. Az ő jelenlétük miatt is tüntettek a Jeruzsálemben élő palesztinok. 10-én az Al-Aksza mecsetbe szorította őket az izraeli rendőrség, sőt be is törtek a mecsetbe. A Hamasz válaszul rakétákat lőtt ki. A fegyveres konfliktus 11 napja alatt 242 ember halt meg Gázában és 13 Izraelben.
A valaha volt leghosszabb ideig hatalmon lévő izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu ezzel a döntéssel búcsúzik. A helyét egy szivárványkoalíció veszi át, amelyet az ultra-nacionalista Naftali Bennet és a centrista Yair Lapid vezet majd.

A 70-es évek francia komédiáit idézi a Magyar Közút új filmje, amelyet Bicske térségében forgattak. A készítők a zeneválasztásnál is ezt próbálták hangsúlyozni. Sajnos a felvételek rossz minősége miatt nem vehető ki, hogy vajon Pierre Richardot látjuk a főszerepben, vagy valaki mást.
Az esetről annyit tudni, hogy hétfő délután az M1-es autópályán a Hegyeshalom felé vezető oldalon két kamion ütközött össze. A külső sáv lezárása miatt a torlódás hossza meghaladta a 3 kilométert. Valószínűleg a hosszabb menetidőt megelégelve szállhatott ki egy autó utasa,
aki fogta az e-rollerét, és egész egyszerűen a leállósávon haladva próbálta meg lerövidíteni a menetidőt, kikerülve a balesetező kamionokat és a műszaki mentésben részt vevő útellenőrt is. Jól látható a kamerafelvételeken, hogy szabálytalan manővere mennyire életveszélyes volt, hiszen a külső sávban rengeteg kamion haladt el mellette. A Magyar Közút útellenőre, miután elment mellette a rolleres, azonnal értesítette a bicskei rendőrséget, aminek diszpécserei pedig folyamatosan nyomon követték a férfit. A fiatalember viszont a következő lehajtónál letért az autópályáról, és az 1-es főúton folytatta útját,
a kiérkező rendőrök ott már nem találták meg. Így hát a rendőrök és mi is nagyon várjuk a férfi jelentkezését, hogy elmondja, miért találta ezt jó ötletnek.

Kétségbeesett levelet kaptunk Bajáról. Olvasónk, Barnabás ezt írta:
Sziasztok!
Helyi lakosként segítséget szeretnék kérni tőletek, szeretném ha minél hamarabb előkerülne az emu. Egyrészt a csőre is ferde, másrészt pedig ha szembe jönne velem a városban akkor a szar is megfagyna a seggemben.
UPDATE 16:31: Az emu gazdájának új Facebook-posztja szerint megkerült az elveszett emu!
Erről az emuról van szó, amelynek tulajdonosa 8-án reggel tett közzé felhívást a Facebookon.
Onnan lehet kiszúrni, hogy kb. 150 centiméter magas, szürkésbarna tollazata van, és kicsit ferde a csőre. Ez utóbbi különleges megkülönböztető jegy, tehát ha egyenes csőrű emut lát, az nem ez.
Az emu befogásával kár próbálkozni a gyakorlatlanoknak. Ha mégis tenne egy kísérletet, akkor azt az alábbi képen látható módon tegye.

Angolul tudó Baja környéki olvasóink itt tudnak további praktikus információkhoz jutni, ha felkészülnének az esetleges találkozásra.
(A borítóképen látható emu nem keverendő össze a szökésben lévővel. Fotó: Natal'ja Gorshkova via AFP)

A Népszabadság már 2016-ban arról írt, hogy Matolcsy Ádám, a jegybank elnökének fia egy XIII. kerületi Duna-parti luxuslakásban él. Akkor joggal tagadta le, hogy az ő tulajdona lenne a fényűző ingatlan, hiszen a Matolcsy György unokatestvéreként, illetve az állami milliárdokat használó, majd bedőlő Növekedési Hitelbank tulajdonosaként is ismert Szemerey Tamás volt a papírok szerint a tulajdonos. A lapnak azonban a portaszolgálat megerősítette, a jegybankelnök fia ott él.
A 24.hu most kiderítette, hogy végül mégis a Matolcsy családhoz került a Riverloft apartmanház egyik legnagyobb alapterületű, kétszintes, 231 négyzetméteres tetőtéri lakása, illetve a mélygarázsban található dupla parkoló.
Ehhez Somlai Bálint Fülöp segítségére volt szükség. Ő az, akinek az érdekeltségébe tartozó Raw Development Kft. 54 milliárd forintért újítja fel a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri épületét.
Somlai 2019-ben vette meg a Riverloft apartmanház luxuslakását Szemereytől, tavaly októberben pedig kiszervezte azt egy ingatlan-adásvétellel foglalkozó Kft-be, amely gyakorlatilag ebből a lakásból és a hozzá tartozó ingóságokból állt, 167 millió forint az értéke a könyvek szerint, és ezt adta el Matolcsy Tímeának. A nő rögtön megváltoztatta a cég nevét és tevékenységét. A céget már MT Beauty Kft.-nek hívják, a tevékenységei közé pedig több szépészeti kör is bekerült, ami a 24.hu szerint nem csoda, Matolcsy Ádám felesége ugyanis az interneten fellelhető adatok szerint szempilla mesterstylistként és kozmetikusként aktív.
Az Ingatlan.com-on egy a közelben található 125 négyzetméteres, ugyancsak tetőtéri lakást 250 millió forintért kínálnak parkolóhely nélkül, Somlai Bálintnál ezért a 24.hu arról érdeklődött, van-e annak valamilyen különleges oka, hogy a helyi viszonyokhoz képest alacsonynak tűnő áron számították be a cég tőkéjébe az ingatlanokat. Az üzletember válasza szerint az ingatlant a nyilvántartott könyv szerinti értékén apportálták, „ahogy ez szabályos és szokványos”, de e fölötti áron értékesítette a céget, amiben egyébként nincs más, csak az ingatlan.
Matolcsy Tímea pedig azt mondta a lapnak:
„Az MT Beauty Kft. szépségipari szolgáltatásokat fog nyújtani a jövőben, emellett szépészeti termékek forgalmazásával is kíván foglalkozni. Az ingatlant bérlővel együtt vásároltam, nem a családommal használjuk. Béreltük ezt a lakást évekkel ezelőtt, de körülbelül 3 éve elköltöztünk onnan.”

A 24.hu a cikk végén felidézi, milyen a jegybanki pénzek, Szemerey, Matolcsy Ádám és Somlai Bálint nem csak ebben az ingatlanügyben tetten érhető kapcsolata.

Az afganisztáni volt a Magyar Honvédség legtöbb halálos áldozatot követelő missziója. Hét katona vesztette életét a közép-ázsiai országban, négyen valamilyen ellenséges harci cselekmény miatt, ketten autóbalesetben, az egyik század-orvos pedig szívinfarktusban.

A most hazaérkező utolsó kontingensnek tartott fogadó ünnepségen megemlékeztek az áldozatokról is. A katonákat Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka fogadta. Az afganisztáni főhadiszállásról hozott magyar zászlót átvéve azt mondta, a lobogó jelképe annak az óriási erőfeszítésnek, amelyet a magyar katonák a NATO-szövetségesekkel vállvetve a közös biztonság érdekében 18 éven keresztül végrehajtottak.
Az afganisztáni NATO-kötelékben a magyar katonák az elmúlt 18 évben számtalan feladatot láttak el a könnyűlövészszázadtól és a helikopterkiképzéstől kezdve a biztosító és a tartományi újjáépítési csoporton keresztül az egészségügyi és a mentorcsoportig, de egy időben a kabuli reptér üzemeltetését is ellátták - sorolta a pár napja kinevezett parancsnok.
Ruszin-Szendi Romulusz hangsúlyozta, az afganisztáni küldetésben részt vevő több ezer magyar katona óriási tapasztalatot szerzett, hiszen szinte minden szakterületen kipróbálhatta magát éles körülmények között, amit beépítenek a mindennapi képzésbe, és még inkább hozzájárul a magyar emberek védelméhez, biztonságuk szavatolásához - írja az MTI.
A NATO 20 éve van jelen Afganisztánban, ahol április végén 36 tagország 9600 katonája állomásozott. A szövetségesek április közepén döntöttek a csapatkivonás megkezdéséről. Joe Biden amerikai elnök úgy értékelte, hogy a misszió célkitűzése teljesült, és jelezte: szeptember 11-ig az utolsó amerikai katona is hazatér Afganisztánból.

„Első körben kicsit nehezen érintett a párt döntése” - mondta Berg Dániel azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették a visszalépését. „Nagyban megkönnyítette a dolgot, hogy olyat támogathatunk, mint Tordai Bence, aki fiatal és lendületes” - villantotta fel a helyzet jó oldalát aztán.
Tordai Bence, akit eddig a Párbeszéd és az MSZP támogatott, megköszönte Berg és a Momentum gesztusát, szerinte az elmúlt időszakban ők közösen építették újra a budai polgár fogalmát.
„Korábban azt gondoltuk, hogy a budai polgár az, aki a fideszre szavaz. Mostanra kiderült, hogy ennek az ellenkezője az igaz” - mondta.
Ők ketten a budapesti 4. Számú országgyűlési egyéni választókerületben indultak el az előválasztáson, amely a II. és III. kerületet foglalja magába. A harmadik - most már második - induló a DK-s Kálmán Olga. Tordai és Berg már egy vitát is tartottak a Partizánban, ezt itt lehet megnézni.

Egyelőre nehéz megmondani, hogy milyen hasznot hoz a Fudan Egyetem a kormánynak, azt viszont egyre könnyebb, hogy mit jelent az ellenzéknek. Egy olyan kampánytémát, amelynek segítségével egy több ezres tüntetést hoztak össze szombaton.

„Ha az ajánlásaink alapján nem hagynak fel azonnal a 'Fertő Part fejlesztése' nevű projekttel, az sértheti a világörökségi terület hitelességét és integritását, különös tekintettel befolyásolhatja annak Kiemelkedő Egyetemes Érték (Outstanding Universal Value) besorolását.”
Ez szerepel abban a 444-hez eljuttatott levélben, melyet az UNESCO ICOMOS nevű nemzetközi szakmai civil szervezet elnöke, Mechtild Rössler írt Turóczy Lászlónak, Magyarország OECD és UNESCO nagykövetének és rajta keresztül a magyar állam illetékes szerveinek.
A Fertő tó 2001 óta világörökségi helyszín. A terület természeti adottságai is különlegesek, ám a besorolásnál az itt megtalálható régészeti kincseket és az épített örökséget, az ember és a természet összefonódását is figyelembe vették, ezért kultúrtájként került fel a listára. Így az ICOMOS, a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa illetékes a Fertőt illető világörökségi kérdésekben.

A június elsején kelt levél szokatlanul keményen fogalmaz. Általában állásfoglalásokat küldenek, és legfeljebb kérni szokták egy-egy világörökségi helyszínen történő átalakítás megváltoztatását, leállítását, mint ahogy az legutóbb például a Budavári Országos Villamos Teherelosztó épületének lebontásakor is történt.
Hogy most az építkezés azonnali felfüggesztéséről és a különböző világörökségi besorolások veszélyeztetéséről írnak, az a projekt fontosságára utal. A magyar állam Fertőrákoson, a tó magyarországi szakaszának egyetlen olyan helyén, ahol strand kialakítása lehetséges, egy gigaberuházásba fogott.
Több, mint 30 milliárd forintból építenek a területre szállodát, ökocentrumot, sportközpontot, kikötőt, vendégházakat, kempinget és készül egy 880 férőhelyes parkoló is. Ehhez nemcsak a lerobbant szabadstrandot építik át,
hanem mostanra elbontották az évtizedekig itt álló cölöpházakat is, méghozzá a tulajdonosaik saját költségére. A projektet a Miniszterelnökség alá tartozó Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. koordinálja. A szálloda a tervek szerint állami tulajdonú lesz, annak üzemeltetését pedig bérbe adják majd, egyelőre nem tudni, kinek. Az építkezés már el is kezdődött az előkészítő munkákkal, a kivitelező Mészáros Lőrinc cége. Néhány cölöpház-tulajdonos a végsőkig harcolt a házáért, ennek történetét és az egész Fertő-beruházást ebben a videóban foglaltuk össze:
A beruházás ellen a Fertő tó barátai egyesület küzd több mint egy éve. Ők más állami és nemzetközi szervek mellett az ICOMOS-nak is írtak az ügyben még tavaly februárban. Ám a mostani felszólítás nem az ő panaszuk miatt érkezett, hanem - ahogy az az elnök, Mechtild Rössler levelében is szerepel - a magyar szervek jelentése alapján született, amelyet időről időre le kell adniuk az UNESCO-nak a világörökségi helyszínek állapotáról. Magyarul az állami szervek dokumentumaiból is feltűnt a nemzetközi szervezetnek, hogy a Fertő tó veszélyben van.
A Fertő tó barátai egyesület időközben belépett a Nagy Tavak Koalíció nevű ernyőszervezetbe, amely olyan balatoni, fertő-tavi, tatai és velencei-tavi civil aktivisták, csoportosulások, szervezetek összefogása, akik maguk is valamelyik nagy tó védelmében alakultak.
Az ICOMOS elnökének leveléről megkérdeztük Turóczy László UNESCO nagykövet irodáját. Jelezzük, ha válaszolnak.

Jövő héttől az újságírók személyesen vehetnek részt a Kormányinfón - ezzel a jó hírrel kezdte az egyelőre online tájékoztatóját Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, mielőtt rátértek arra, hogy „véglegesen sikerült letörni a járvány harmadik hullámát”.
Ennek kapcsán Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy 433 ezer regisztrált nem oltatta még be magát, de jelentős részüknek van védettségi igazolványa, mert olyanokról van szó, akik átestek a betegségen. Gulyás azt ajánlotta, hogy ettől függetlenül oltassák be magukat ők is. A társadalmi immunitás közelében vagyunk, 60-65 százalék lehet a védettség aránya a miniszter szerint.
„Ha az egész társadalom be lett volna oltva, mindössze 900-an haltak volna meg a járvány alatt”
- mondta annak kapcsán, hogy az átoltottak között milyen arányban fordult elő megbetegedés. Az adatokat is ismertette. Eszerint a 3,7 millió második oltást kapott személyből 8193 ember betegedett meg és 524- en haltak meg 7 napon belül.

A közös, az egész Európai Unióra érvényes védettségi igazolvány kapcsán Gulyás elmondta, hogy egyelőre nem ismertek a végrehajtás szabályai, de
június 15-ig a magyar igazolvány digitális változata, amelyet bárki láthat, ha a kártya QR kódját beolvassa, tartalmazni fogja az oltás típusát és az időpontját, így már megfelel majd az uniós igazolvány követelményeinek.Így Gulyás szerint technikai akadálya nem lesz annak, hogy a magyar igazolvány digitális változata alkalmas legyen az uniós zöldkártya kiváltására.
A héten felállt Európai Ügyészség kapcsán Gulyás Gergely azt mondta, nem csupán a tagállami szuverenitást sérti a kormány álláspontja szerint annak működése, de a vezető személye önmagában is akadálya Magyarország csatlakozásának.

Laura Kövesi Gulyás szerint koncepciós eljárásokat folytatott magyar képviselők ellen, magyarellenesség jellemezte a tevékenységét, ezért az ő kinevezése önmagában megcáfol bármilyen együttműködést.
„Gyermekded, de legalább vicces” - reagált Baranyi Krisztina, IX. kerületi polgármester és a Főváros tegnapi akciójára, amikor négy, a kínai államhatalom áldozatainak emléket állító utcaneveket avattak fel a Fudan Egyetem beruházásának közelében. Mi is ott voltunk:
„Semmilyen gyors, vagy rendkívüli váltás nincs” - jelentette ki a miniszter annak kapcsán, hogy előbb szokatlan körülmények között távozott Korom Ferenc, a magyar hadsereg parancsnoka, majd a helyettese is. Korom maga kérte a felmentését, Böröndi Gábor pedig diplomáciai feladatot kapott a NATO brüsszeli központjában - tájékoztatott Gulyás.
Azt is megkérdezték Gulyástól, hogy mennyire érte meg a Mátrai Erőmű megvásárlása annak tükrében, hogy tavaly 42,7 milliárd forint veszteséget termelt. A miniszter szerint amellett, hogy megvédték az ott dolgozók munkahelyeit,
az áramellátás biztonsága miatt sem volt alternatívája annak, hogy az állam megvegye az erőművet. A magyar állam 2019 végén vette meg a Mátrai Erőművet Mészáros Lőrinc alapkezelőjétől. Az csak később derült ki, hogy a magyar állam hatalmasat bukott, Mészáros Lőrinc és cseh partnerei pedig jót kerestek rajta.
Mészáros Lőrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erőmű 73 százalékát 5,9 milliárd forintért. De a magyar államnak ekkoriban valamiért nem kellett ennyiért, majd nem sokkal később már 17,4 milliárdért vehették meg Mészároséktól úgy, hogy addigra a tulajdonosok minden tartalékot kivettek belőle.


A 29 éves Terry Dupin szombat óta menekült a rendőrök elől, miután rálőtt a járőrökre Le Lardin-Saint-Lazare-ban. Azért hívták rá a rendőröket, mert agresszíven viselkedett a volt párjával, sőt annak új barátjára is leadott egy lövést a puskájából. Az egykori katona, aki korábban is követett el erőszakos cselekményeket, a lövöldözés után az erdőbe futott a vadászpuskával a kezében.
Több mint 300 rendőrt vontak össze a keresésére, négy páncélautót és egy helikoptert is bevontak a felkutatásába a négy négyzetkilométeres erdős területen. A környék 1800 lakóját pedig felszólították, hogy maradjanak a házukban, hogy elkerüljék a találkozást a fegyveressel.

Szabályos vadászat indult Dupin után, akit végül hétfőn, a déli órákban kommandósok lőttek le, azután, hogy rájuk is lövéseket adott le. Nem halt meg, de súlyos sérüléseket szenvedett, és kórházba szállították.
(BBC)

Vádemelést javasolt a cseh rendőrség hétfőn Andrej Babis kormányfő és egykori tanácsadója, Jana Mayerová ellen a Gólyafészek-ügyben - közölte Ales Cimbala, a prágai ügyészség szóvivője.
A javaslat ezzel Jaroslav Saroch, a több mint egy évtizede húzódó korrupciógyanús ügyet felügyelő ügyész asztalára került. Sarochnak most döntenie kell arról, hogy vádat emel-e Babis ellen, vagy leállítja a büntetőeljárást, esetleg másképpen oldja meg a dolgot.
A rendőrség a Gólyafészek nevű szabadidőközpont építésének 50 millió koronás (mintegy 685 millió forint) támogatása ügyében az európai uniós pénzek jogosulatlan megszerzésével gyanúsítja a cseh kormányfőt és több rokonát.

A Gólyafészek szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhrimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult, és ismeretlen tulajdonba került. A rá következő évben, 2008-ban kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást.
Andrej Babis a kezdetektől fogva tagadja, hogy visszaélés történt volna az európai uniós pénzekkel. Azt állítja, politikai kampányról van szó, amelynek célja eltávolítani őt a politikai életből.
"Már nem is lep meg, hogy az ügy a választások előtt újra felmerül. Szándékosan, mesterségesen felépített pszeudoügyről van szó, amely ma már 14 éves. A rendőrségi vizsgálatok öt éve zajlanak. Soha semmi törvénytelenség nem történt, és az értelmetlen vádakat visszautasítom. Bízom a cseh igazságügyi szervekben" - reagált Babis a rendőrség döntésére.
A Gólyafészek-ügyet vizsgáló rendőrség egyszer, 2019 áprilisában már lezárta az ügyet azzal, hogy csalás történt az uniós támogatásokkal, s ezért vádemelést javasolt az érintettek - Babis, valamint Babis felesége, fia és sógora és további három személy - ellen.
A büntetőeljárás leállítását Martin Erazim akkori prágai főügyész azzal indokolta, hogy a bizonyítási eljárás során arra a következtetésre jutottak: a szabadidőközpontot építtető cég a kérdéses időszakban megfelelt az uniós pályázatban szereplő kis- vagy középvállalati kritériumoknak, ahogy azt írásbeli nyilatkozatukban is állították.
Pavel Zeman országos főügyész azonban felülvizsgálta prágai kollégája döntését, s 2019 decemberében új rendőrségi vizsgálatot rendelt el az ügyben. (MTI)

Szombat este az Európa rendezvényhajó hegymenetben haladva a Lánchíd alatt járt, amikor a fedélzetéről egy férfi elérte a Lánchíd állványzatát, bele is kapaszkodott. A hajó azonban tovább haladt, ő meg ott maradt lógva. Az RTL Klub egyik nézője felvette az esetet. Látszik rajta, ahogy hosszú másodpercekig kapaszkodik, majd a vízbe csobban a férfi.
Az eset után a BRFK azt írta, „a férfit egy közelben lévő hajó legénysége kimentette, és átadták a vízirendészeknek. A férfi nem sérült meg, orvosi ellátást nem kért. A rendőrök garázdaság miatt szabálysértési feljelentést tettek ellene.”

Az OTP Csoport történetének eddigi legjelentősebb akvizícióját hajtja végre a szlovén Nova KBM bank megvásárlásával - derül ki a magyar bank közleményéből. Ezzel Magyarország és Bulgária, Szerbia és Montenegró után Szlovéniában is piacvezetővé válik az OTP. A szlovén SKB és a Nova KBM az ország bankszektorának közel 30 százalékos részesedését tudhatja magáénak.
A közlemény szerint a Nova KBM – amelynek jövedelmezősége a korábbi éveket is figyelembe véve folyamatosan stabil volt – 2020-ban megvásárolta a szlovén bankpiac harmadik legnagyobb szereplőjét, az Abankát, a két bank integrációja tavaly decemberben zárult le. Ez az egy bank immár a szlovén bankpiac negyedét bonyolítja. Lakossági szolgáltatások és a kisvállalkozások mellett teljes körű banki szolgáltatásokat nyújt a közép- és nagyvállalatoknak is.
A tranzakció pénzügyi zárására várhatóan 2022 második negyedévében kerülhet sor a szükséges felügyeleti engedélyek megszerzésének függvényében. A vételárat nem hozta nyilvánosságra sem az OTP, sem a korábbi tulajdonosok, az Apollo Global Management leányvállalatai által menedzselt befektetési alapok és az EBRD.
A felvásárlás híre április közepén már elért a Reutershez. A hírügynökség szerint 1 milliárd eurós üzletről van szó.

Három budapesti helyszínen, az Európa-bajnokság mérközésnapjai előtt lehet felmutatni a meccsekre látogató nézőknek a jegyüket, a védettségi igazolványukat és egy személyazonosságot igazoló dokumentumot. Ekkor kaphatják meg azt a karszalagot, amivel az esti meccseken részt vehetnek a Puskás Arénában - írja az MLSZ.
A karszalagok átvételi helyei a
Ezek az átvételi pontok a meccseket megelőző nap reggelétől lesznek nyitva 8.00 órától 20.00 óráig, míg a meccsnapokon 7.00 órakor nyitnak és a második félidő kezdetekor zárnak.
A külföldről érkező szurkolók a repülőtéren is átvehetik a karszalagjaikat. Kiskorú szurkolók igazolvánnyal rendelkező felnőtt kíséretében vehetnek részt a találkozókon, nekik nem szükséges a karszalag kiváltása; kivéve azon 16-18 évesek számára, akik már rendelkeznek védettségi igazolvánnyal, és kísérő nélkül kívánják megtekinteni az Eb-mérkőzéseket.

1 milliárd 136 millió forint osztalékot vesznek ki az Orbán Győző érdekeltségébe tartozó Dolomit Kőbányászati Kft.-ből a cég leadott mérlege alapján. Ebben a cégben a miniszterelnök apja a többségi tulajdonos. 2020-at 3 milliárd 513 milliós árbevétellel és 1 milliárd 136 millió forintos adózott eredménnyel zárta.

Egy évvel korábban valamivel jobban ment az Orbán-cégnek. Akkor 1,8 milliárdos osztalékot vettek ki belőle. Leginkább az akkor befejezett M4-es gyorsforgalmi út építéséhez köthető állami megrendelések tolták a Dolomit Kft. szekerét, ahogy ezt a Direkt36 feltárta.
Ebből a Direkt36 cikkből az is kiderült, hogy a Dolomit Kft. lényegesen drágábban – esetenként 60-70-százalékkal magasabb áron – árulja a termékeit, mint más bányák. Vadai Ágnes Polt Péterhez intézett kérdése nyomán vizsgálat is indult, ám végül a rendőrség nem indított nyomozást.
(via 24.hu)

Sikeres licitálást követően a Budapest Gyógyfürdő és Hévízei (BGYH) Zrt. szerezheti meg a Rác fürdő ingatlanjait. Budapest 2019-ben hivatalba lépett városvezetésének egyik kiemelt célja volt, hogy a Rác fürdő több mint egy évtized után visszakerüljön a főváros tulajdonába - áll a Főpolgármesteri Hivatal közleményében.
Mint írják, a Rác fürdőre és a mellé épített 67 szobás szállodára még márciusban hirdetett nyilvános árverést az ingatlanokat birtokló Rác Nosztalgia Kft. felszámolásával megbízott Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft.
A kikiáltási ár valamivel több mint 5 milliárd forint volt, az árverésen való részvételhez megfizetendő előleg összege 254,4 millió forint. Az értékesítési eljárást május elsején ismét meghirdették gyakorlatilag ugyanazon feltételekkel. Ezen a liciten szerezte meg az ingatlanokat a BGYH. Arról, hogy az elővásárlási joggal rendelkezők akarnak-e élni a jogukkal 30 napos határidővel kell nyilatkozni, de amennyiben az állam nem kíván élni ezzel, akkor a BGYH megkezdheti a fürdő felújítási munkálatainak tervezését.
A Rác fürdő felújításáról és az ahhoz kapcsolódó szálloda építéséről még 2002 májusában döntött a Fővárosi Közgyűlés. Akkor olyan konstrukciót fogadtak el, hogy a műemlék jellegű fürdőépület felújítása mellett a szomszédos két telken szálloda épüljön. Elszámolási viták miatt azonban 2010 óta üresen áll.

A namíbiai herero és nama népcsoportok vezetőinek szövetsége hétfőn elutasította a Németország által ajánlott kibékülési egyezményt, amelynek értelmében Berlin népirtásként elismeri a jelenlegi Namíbia területén folytatott vérengzéseket. A népcsoportok vezetői a tervezett aláírási ceremónia elhalasztását követelik.
A namíbiai kormány által elismert törzsi vezetők tanácsa döbbenetesnek és elfogadhatatlannak nevezte a német kormány által 30 éves futamidőre felajánlott 1,1 milliárd eurós (385 milliárd forint) újjáépítési és fejlesztési programot. Hozzátették, hogy ezt a sértő összeget elutasítják.A testület mindemellett üdvözölte, hogy Németország népirtásként elismeri a több mint száz éve történt vérontást, ugyanakkor a kártérítés kérdését szerinte újra kell tárgyalni.
Heiko Maas külügyminiszter pénteken közölte, hogy eredményre vezetett az egykori Német Császárság csapatai által 1904 és 1908 között végzett műveletek közös megítéléséről a namíbiai kormánnyal 2014-ben kezdett tárgyalás.
A megállapodás szerint Németország népirtásnak tekinti a történteket, és bocsánatot kér a bűncselekményekért. A törzsi vezetők tanácsa ugyanakkor azt állítja, hogy csak késve vonták be az egyeztetésekbe.Namíbia területe 1884-től 1915-ig volt német gyarmat. A megszálló alakulatok a Német Délnyugat-Afrika elnevezésű gyarmaton az idegen uralom elleni felkelések elfojtását célzó műveletekben csaknem teljesen kiirtottak több népcsoportot, köztük a nama és a herero törzset.
A német-namíbiai kormányközi tárgyalás a német és a namíbiai parlament kezdeményezésére indult. A német kormány kezdettől azt az álláspontot képviselte, hogy a népirtás nemzetközi jogi fogalmát megalkotó ENSZ-egyezmény alapján nemcsak az egyezmény életbe lépése - 1951 - után történt népirtásokat lehet népirtásnak nevezni, hanem korábbiakat is, de ezekben az esetekben a minősítés nem jár jogi következményekkel, például jóvátételi, kárpótlási kötelezettséggel. (MTI)

„Aláírásommal támogatom, hogy az elmúlt években közpénzen meggazdagodó vállalkozók tevékenységét ki kell vizsgálni, a jogsértő személyeket jogállami eszközökkel el kell számoltatni, valamint olyan szabályozásokat kell bevezetni és betartatni, amelyek megakadályozzák a közpénzek ellopását” - áll a Momentum ívein, amelyekre támogatók aláírásait várják az ország több helyén kihelyezett pultjaiknál.
Ez a legújabb akció illeszkedik Fekete-Győr András miniszterelnök-jelölti kampányába, amelynek fókuszában az elszámoltatás áll. A most bejelentett aláírásgyűjtés kapcsán pontosított is a pártelnök azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénzre számít a költségvetésben a NER-közeli vállalkozók vagyonának elvételéből. Szerinte elegendő lenne arra, hogy
„Úgy érezzük, hogy az elmúlt tíz évben megloptak bennünket. Kilopták a szemünket is, és ellopták a jövőnket is, és ez nem maradhat így. Azt érezzük rajtatok, tisztességes magyar embereken, hogy szeretnétek az ellopott közvagyont visszakapni. És szerintünk ez egy jogos igény. Azt érezzük, hogy a magyarok elszámoltatást akarnak, a magyarok felelősségre vonást akarnak és a Momentumban partnerre találtak” - mondta Fekete-Győr András
Az elszámoltatásról korábban a 444 is kérdezte már a pártelnököt, sőt, a Magyar Jeti első adása is erről szólt.


Jevgenyij Zsdanovics a tavasszal aláírt egy online petíciót Alekszej Navalnij szabadon engedéséért. 400 ezer másik orosz is így tett, ezután kezdődtek meg a tömegtüntetések több orosz nagyvárosban a bebörtönzött ellenzéki vezér mellett. Korábban az volt a gyakorlat, hogy az orosz rendőrök ezeken a tüntetéseken akit csak tudtak, bevittek egy-egy fogdába és hosszabb-rövidebb időre ott tartották az embereket, így próbálva megfélemlíteni őket. A legutóbbi alkalommal viszont nem voltak letartóztatások, hanem egy-egy tüntetés után napokkal később keresték fel azokat, akiket azonosítani tudtak. Zsdanovics azonban azt mondja, nem járt egyetlen ilyen tüntetésen sem, mégis elvesztette az állását. Erről szól a DW videója:
Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

A Mátrai Erőmű területén és környezetében észlelhető környezetszennyezés következtében a Párbeszéd foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés és más bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést, azonban pár héttel ezelőtt az eljárást megszüntették.
Ám a Gyöngyösi Ügyészség ezt a megszüntető határozatot 2021. május 19-én hatályon kívül helyezte - áll Kocsis-Cake Olivio a Párbeszéd frakcióvezető-helyettesének közleményében. 2019 novemberében a Mátrai Erőmű dolgozói közül többen rosszul lettek az ott felszabaduló gázok miatt, majd a 444-nek eljuttatott belső levélből az is kiderült, megemelkedett mértékű nitrogén-monoxid miatt az érintettek a torok nyálkahártyájának és a szem irritációjáról számoltak be, valamint a zsebeikben lévő fémek, pénzérmék, láncok elszíneződését tapasztalták. A szövegből kiderült az is, hogy a problémát az Őzse-völgyi tározóból vett víz okozhatta, ahová egyébként Mészáros Lőrinc gabonafeldolgozója a Viresol Kft. 2019 nyarán szabálytalanul engedte a hulladékát. A Párbeszéd feljelentése nyomán indult vizsgálat ezt a céget érintette.
A baleset után nem sokkal a magyar állam megvásárolta az erőmű többségi tulajdonrészét is (a már az állam tulajdonában lévő kisebbségi rész mellé) egy holdingtól, amelyben Mészáros Lőrinc egyik magántőkealapja is tulajdonos volt. Hogy ezen a tranzakción hogyan keresett rengeteg pénzt a leggazdagabb magyar az állam kárára, arról ebben a cikkben írt Magyari Péter.

Csütörtökön volt a sétahajó katasztrófája miatt zajló büntetőper legutóbbi tárgyalási napja. Megírtuk, hogy ez váratlan fordulatot hozott. A Hableányon átgázoló Viking Sigyn szállodahajó ukrán kapitánya, az ezidáig hallgatásba burkolózó Jurij Csaplinszkij az egyik tanú vallomása után szólásra jelentkezett, és beismerte, hogy a baleset idején nem volt bekapcsolva hajója radarja.

Egyre pontosabban lehet tehát tudni, mi történt 2019. május 29-én, amikor az esős időben este kilenc után a Viking Sigyn nevű svájci szállodahajó átgázolt a Hableány nevű sétahajón.
Utóbbin 35-en utaztak, 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A balesetet követően hét dél-koreai állampolgárt sikerült kimenteni, huszonhét holttestet találtak meg, egy dél-koreai turista holtteste még mindig nem került elő.
Hétfőn egy emlékművet is felavatnak majd a Margit híd pesti hídfőjénél az áldozatok emlékére.
(MTI)

Életének 80. évében elhunyt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke - közölte a facebook oldalán a Magyar Művészeti Akadémia.
Jankovics Marcellt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.

Vörös festékkel festették össze valószínűleg szombat reggel a Budapesti Állatkert bejáratát díszítő elefántszobrot. Urfi Péter kollégánk épp arra járt, amikor már rendőrök intézkedtek a helyszínen.
Hogy pontosan mi történt, egyelőre nem derült ki. Kérdéseket küldtünk az Állatkert sajtósának és a BRFK sajtóügyeletére is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

Az Állatkert május elseje óta tart nyitva, védettségi igazolvánnyal lehet látogatni. Rögtön az első napon szóváltás alakult ki a bejáratnál pár Guy Fawkes-maszkot viselő ember és a rendőrök között. Akkor a most felírt tartalomhoz hasonló érvelés hangzott el. Ahogy a Bors videójából kiderül, az egyik férfi szerint
„ez diszkriminatív negatívan”,
hogy csak a kártyával rendelkezőket engedik be.
Megérkezett az Állatkert válasza. Hanga Zoltán szóvivő ezt írta:
Az esettel kapcsolatban azt a tájékoztatást tudom adni, hogy ma hajnalban egy ismeretlen elkövető az Állatkert közismert főbejáratának egyik kőelefántjára piros festékkel a "diszkrimináció" feliratot írta fel. Természetesen értesítettük a rendőrséget, akik azóta jártak is a helyszínen, illetve
megnéztük a térfigyelő kamerák felvételeit, amelyeken látszik is az elkövető.
Az Állatkert főbejárata műemléki oltalom alatt áll, 1912-ben épült Neuschloss Kornél tervei alapján. A helyszínen azt tapasztaljuk, hogy az Állatkertbe érkező látogatókat nagyon felháborítja a dolog.
A BRFK kérdésünkre ezt írta:
‚Megkeresésével kapcsolatban arról tájékoztatjuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságra 2021. május 29-én 8 óra 36 perckor érkezett bejelentés, hogy a Budapest, XIV. kerület, Állatkerti körút 6-12. szám alatti Fővárosi Állat- és Növénykert főbejáratának bal oldalán lévő elefánt szobrot valaki festékkel fújta le. Az esettel kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság XIV. Kerületi Rendőrkapitánysága műemlékre elkövetett rongálás bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen, valamint helyszíni szemlét tartott. Az elmúlt hetekben nem történtek atrocitások ezzel kapcsolatban”.

Az Air India pénteki, Delhiből Newark repterére tartó járata már fél órája a levegőben volt, amikor az utasok feje felett elkezdett repkedni egy denevér. A szokatlan eset miatt a kapitány úgy döntött, hogy visszafordítja a gépet.
A landolás után vadállat-specialisták szálltak fel, hogy befogják a denevért, de már csak a tetemét tudták begyűjteni.

Kigyulladt egy csuklós autóbusz pénteken este az M7-es autópálya 17-es kilométerénél, Érd közelében - számol be a Pest megyei katasztrófavédelem. A tűzoltók kiérkezésekor a busz már teljes egészében égett. A tüzet az érdi hivatásos tűzoltók oltották el, hűtötték vissza a felhevült fém alkatrészeket, majd vizsgálták át a kiégett járművet. Az autóbuszon két ember utazott, ők időben elhagyták az égő gépjárművet.
Az Érd Most képein látszik, hogy milyen komoly tűzről volt szó:

A koronavírus ellen védett személyekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a mérkőzésre érkező magyar állampolgársággal nem rendelkező személyre, ha a mérkőzésre szóló érvényes, papíralapú vagy elektronikus részvételi jegyét felmutatja - áll a ma kiadott Magyar Közlönyben.
Magyarul, ha valakinek van jegye a Budapesten megrendezendő négy meccs valamelyikére, akkor azt felmutatva ugyanolyan jogok illetik meg, mint a védettségi igazolvánnyal rendelkezőket. Ugyanez a rendelet kitér arra is, hogy azok a külföldiek, akik a mérkőzésekre érkeznek, egy 72 órán belül elvégzett negatív eredményű PCR-teszt bemutatásával is beléphetnek, meccsre nézőként és a szurkolói zónába egyaránt. A szurkolói zónában pedig lehet ételt, italt fogyasztani, lehet zenés rendezvényeket, koncerteket szervezni, és ezek létszámkorlátozás nélkül megtarthatóak.
A futball Európa-bajnokságot június 11. és július 11. között rendezik meg Európa több városában. A tizenkét rendező város közül Budapest az egyetlen, ahol telt házzal mehetnek majd az EB mérkőzései.
(via Telex)

48 milliárd forintot biztosít a kormány a felsőoktatási ppp-konstrukcióban megvalósult projektek kiváltására - derül ki a Magyar Közlönyből. Ezek a fajta beruházások 2004 és 2010 között jöttek létre. Az volt a lényegük, hogy egy-egy építkezés, felújítás költségeit egy magáncég állta, akivel hosszútávú szerződést kötött az állam és különböző bérleti, vagy szolgáltatási szerződés keretében törlesztett.
A Fidesz a 2010-es kormányváltás óta több ütemben váltott ki PPP-szerződésekben rejlő állami kötelezettségvállalásokat, amelyek a Magyar Narancs 2011-es cikke szerint 3000 milliárd forintra rúgtak. Legutóbb például decemberben költöttek csaknem 27 milliárd forintot egyetemi kollégiumok kiváltására.

A kormány most Varga Mihály pénzügyminisztert bízta meg, hogy gondoskodjon 48 milliárd forint forrás biztosításáról a 2021-es költségvetés Gazdaságvédelmi Alap fejezet, gazdaságvédelmet szolgáló innovációs és technológiai fejezeti kezelésű előirányzatok felsőoktatási vagyongazdálkodási feladatok jogcímcsoport javára.
A napi.hu felhívja a figyelmet, hogy ennek a jogcímcsoportnak a kerete a törvény szerint 50 milliárd forint, tehát csaknem a teljes összeget felsőoktatási ingatlanok megvásárlására fordítja az állam. Az így kiváltott ingatlanok további sorsáról nem tudni többet a Magyar Közlönyből, de áprilisban több ezer milliárdnyi, addig az állami felsőoktatásban lévő közvagyont adtak át fideszes delegáltakból álló alapítványoknak.

Információs rendszer vagy adat megsértése bűntette miatt vádat emelhetnek egy férfi ellen, aki 2020 szeptemberében támadást kísérelt meg végrehajtani a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultációnak otthont adó weboldal ellen - áll a Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályának közleményében. Azt írják, az elkövető a tömeges kitöltésekhez egy programot készített, aminek a működéséről álnéven videót is feltöltött az egyik videómegosztó portálra. Ebből kiderül, hogy minden bizonnyal a Nerbot néven elhíresült etikus hackerről van szó.
Ő az, aki tavaly szeptember elején egy 25 órás videót töltött fel a youtube-ra, amelyben megmutatja, hogy az általa készített bot automatikusan töltögeti a nemzeti konzultációt. A felvételt Hadházy Ákos osztotta meg, ő úgy számolt, hogy nagyjából tízezer hamis szavazatot kapott így a kormány.
Pár nap múlva jelentkezett a Telexnél Nerbot, aki saját bevallása szerint egy 40 év körüli, budapesti, hobbiból programozni tanuló férfi. Szerinte szó sem volt hackelésről. A konzultáció online felületéről hiányzott a reCaptcha, az az eszköz, ami segít kiszűrni a robotokat egy oldalra való belépéskor. Az automata kitöltéshez szerinte a legelemibb programozói tudás is elég volt.
A kiberbűnözést felderítő nyomozóknak decemberig tartott megtalálni a férfit, házkutatást is tartottak nála, most pedig vádemelési javaslattal az ügyészségre küldték a nyomozás adatait egy olyan bűncselekménnyel, amiért akár két év börtönt is kaphat.

Többek között egy háromujjú lajhárt, 18 krokodil koponyát és hét krokodil lábat is találtak egy nőnél a kanadai határon. Le is tartóztatták a határ vermonti oldalán, hiszen az Egyesült Államokban ezek az állatok szigorúan védettek és tilos áruba bocsátani a testrészeiket.
Vanessa Rondeau, egy montreali boltban éppen ilyesmivel foglalkozott. Egy egész üzletet épített fel a bizarr csontok és koponyák kereskedésére. Ez a szarvas fej például egy egész visszafogott darab a kínálatából.
Az utóbbi pár évben azonban a krokodilhoz és lajhárhoz hasonló specialitásokkal is kereskedett, ráadásul nemzetközi bizniszbe fogot és a nyomozók szerint csaknem húszszor lépte át az Egyesült Államok határát, hogy ott adjon el belőlük. Volt még a kínálatában
patkás rák,
tengeri csillag,
mosómeve láb,
afrikai antilopszarv,
de egy alkalommal eladott egy pillangókkal díszített emberi koponyát is.
Vanessa Rondeau elfogására szabályos fedett akciót kellett végrehajtania az Államok Hal- és Vadszolgálata egyik ügynökének, aki jegesmedve koponya után érdeklődött a nőnél. Akkor bukott le, amikor készségesen le is szállította azt.
Egyre szűkülnek a lehetőségeink, de még mindig nem elérhetetlen a cél.
Ötvenhárom közösségi ötlet gyűlt össze. Ezek közül lehet kiválasztani a legjobbakat.
Az Országgyűlés fideszes javaslatra meghosszabbította koronavírus-törvény hatályát.
Hosszú ideje téma ez a magyar politikában, most törvényjavaslat lett belőle.
HEROISK és TALRIKA tulajdonosok, figyelem!
A legnagyobb olajcégek a műanyagtermeléssel is hozzájárulnak a klímakatasztrófához.