
„A New York Times újságíróinak egy csoportja egy kiterjedt keresztes háborút folytat, hogy megszerezze Donald Trump bizalmas adóügyi dokumentumait, ezért könyörtelen módon megkereste az elnök unokahúgát... ... és meggyőzte őt, hogy csempéssze ki az iratokat egy ügyvédi irodából.”
Ez szerepel abban a feljelentésben, amelyet az ex-elnök tett a napokban. Tavaly derült ki a New York Times oknyomozásából, hogy Trump a veszteségeire hivatkozva évtizedek óta alig fizetett adót. A BBC emlékeztet, hogy Mary Trump, Donald unokahúga később a saját könyvében elismerte és részletesen el is mondta, hogyan szerezte meg és juttatta el a laphoz nagybátyja adóügyi iratait. Egy évvel ezelőtt ő maga perelte be a bácsikáját és két másik családtagját csalás miatt.
A nő a könyvében, amelynek a Túl sok és soha nem elég: Hogyan teremtette meg a családom a világ legveszélyesebb emberét címet adta, Donald Trumpot egy narcisztikus alaknak írja le, aki minden amerikaira veszélyt jelent.

72.804 fő adta le a szavazatát az ellenzéki előválasztáson kedden - derül ki az Országos Előválasztási Bizottság közleményéből. Nagyjából ötezerrel többen mentek el, mint az első napon.
Szeptember 21-én kedden 69 336-an szavaztak valamelyik sátorban, míg 3 468 ember online adta le a voksát. A közlemény azt írja, „az online szavazni vágyók száma is dinamikusan növekszik. A videós azonosításra már több mint 104 ezer ember regisztrált az előválasztáson.”
Szombaton lett volna az előválasztás első napja, ám az informatikai rendszer összeomlása miatt csak hétfőn tudták elkezdeni. Az ellenzéki pártok szerint megtámadták a szervereiket, ezért feljelentést is tettek.

Az előválasztás hivatalos oldalán, az elovalasztas2021.hu-n megtalálható a sátrak pontos helye, ahol le lehet adni a szavazatot. Fel is sorolták őket, de térképen is meg lehet nézni, hol érdemes leadni a szavazatot azoknak, akik személyesen szeretnék megtenni azt.
Sárgával az utazó sátrakat jelezték, ezek jellemzően egy-egy napot töltenek egy-egy helyen. A falvakban nagy jelentősége lehet annak, hogy mikor vannak ott az urnák. Míg zölddel az állandó szavazóhelyeket jelölték.
Reggeli cikkünkben írtuk, hogy két nap csúszással, de hétfőn elkezdődött az ellenzéki előválasztás. Az első nap 67 ezren vettek részt rajta. A szervezők azt mondták az indulás előtt, ha egy hét alatt lesznek 400 ezren, akkor már nagyon jól sikerült. Ha az érdeklődés nem zuhan nagyot a következő napokban, akkor ez a részvétel simán meglehet.

A homofób törvény egyik példányával a kezében várta Richard Quest a műsorba becsatlakozó Szijjártó Pétert, és rögtön idézni is kezdett annak szövegéből. Lényegében összefoglalja, hogy a pedofil bűnelkövetőkről szóló törvényben a homoszexualitás ábrázolása is tiltva van. Az első kérdése:
„Miniszter úr, ön ugyanolyan jól tudja, mint én, hogy én meleg vagyok, így rám is vonatkozik ez a törvény. Ön engem pedofilnak tart?”
A beszélgetést Szijjártó sajtósai voltak szívesek lefordítani és feliratozni, így rögtön meg is tudjuk mutatni.
Szijjártó a kérdésre azzal érvel, hogy ugyanannak a törvénynek két külön paragrafusa szól a pedofil bűnelkövetők szigorúbb büntetéséről és a szülők kizárólagos jogáról a gyerekek szexuális nevelésére.
„Akkor sajnálatos, hogy ugyanabban a törvényben találhatóak” - jegyzi meg Quest ekkor.
A beszélgetésben szóba kerül még az egyesült ellenzék és az, hogy tart-e a kormány attól, hogy jövőre egyetlen igazi ellenféllel kell majd kiállnia. Szijjártó ennek kapcsán arról beszél, hogy a magyar embereknek pusztán az elmúlt évek gazdasági sikereit kell majd figyelembe venniük, amikor döntenek. Ekkor Quest megkérdezi, hogy nem épp ugyanezt kellene tennie a magyar kormánynak, amikor az EU-val vívja a szócsatáit, magyarul a gazdasági előnyök miatt elfogadni a kritikákat.
„Nem lesz kompromisszum” - jegyzi meg erre Szijjártó, majd búcsúzóul Quest megígéri neki, hogy meglátogatja Budapesten a férjével együtt.
2018-ban írtunk arról, hogy a külföldi riporterek tehetetlenek a magyar külügyminiszterrel szemben. Épp Richard Quest példája mutatta akkor, hogy ha nem ismerik részleteiben az egyes magyar fejleményeket, akkor könnyen zsákutcába tudja vinni őket Szijjártó. Most nem ez volt a helyzet.

„Pénteken Budapesten leszek Orbán Viktor meghívására. Íme egy vezető, aki védi országa identitását, szuverenitását és a határait” - írja Twitter-oldalán Eric Zemmour.
A Bloomberg épp tegnap írta, hogy a szélsőjobbos tévés már 11 százalékon áll a felmérések szerint a jövőre esedékes választásokon. A lap szerint ez nem túl jó hír sem Marine Le Pennek, akinek a táborát megoszthatja a hasonló elveket valló, ám egyre népszerűbb Zemmour, sem Macronnak, akinek meglehetősen sérülékeny a támogatottsága. A regnáló elnök mindössze 23 százalékon áll jelenleg.
Eric Zemmour még nem jelentette be hivatalosan az indulását, de többször utalt rá. Ezért is követelik egyre többen, hogy hagyja abba a francia CNews-on futó műsorát, mert így jogtalan előnyre tehet szert riválisaihoz képest. Egy hónapon belül ígérte a döntést arról, hogy valóban elindul-e, vagy sem.
Zemmourt háromszor ítélték már el gyűlöletbeszéd és erőszakra buzdítás miatt.

„Soha nem szűkült olyan mértékben a nyomtatott sajtó hazai piaca, mint 2020-ban” - ez a felütése a G7 szerdai elemzésének. A KSH-nak a héten közzétett adatait ismerteti, amely a lappiac elmúlt húsz éves alakulását mutatja be. E szerint a teljes évben 460 milliót nyomtattak ki a különböző időszaki lapokból, ami 100 millióval kevesebb az előző évi számnál.
A drámai csökkenés egyik oka szerintük az, hogy a nyomtatott sajtót különösen rosszul érintette a koronavírus-járvány. A reklámpiac bezuhanásán túl a nyomtatott sajtót az is kedvezőtlenül érintette, hogy az emberek nem vásároltak a polcokról újságokat.
Ez a 15 százalékos visszaesés a legnagyobb, amit valaha mért a KSH, de hosszabb távon vizsgálva is kiderül, hogy tíz év alatt megfeleződött a lapok példányszáma. Ennek a csökkenésnek csak egy részét magyarázza az online sajtó előretörése. A példányszámok meredeken 2010 után kezdtek csökkenni. A G7 szerint ez nem független a kormányzati beavatkozástól. Példaként hozzák a Simicska-féle Metropol esetét, amelyet naponta 300 ezres példányszámban nyomtattak.
Ennek az egy újságnak az ellehetetlenítése évi 80 milliós visszaesést eredményezett a lappiacon.Ugyanígy a Magyar Nemzet bedarálása önmagában három százalékos csökkenést jelentett, és mindez kimutatható a KSH adataiból.
A vidéki lapok esetében megszűnés nem volt, de a kormányhoz köthető körök megjelenése előtti 450 ezres példányszám az átvétel után 275 ezerre csökkent. Azaz itt is eltűnt a piacról 45 millió eladott példány éves szinten. További adatokért és grafikonokért érdemes átkattintani a cikkre.

„Kit fog képviselni? Milyen kommunikációt lehet folytatni valakivel, akinek a hatalmát nem ismeri el az ENSZ?” - Így vázolta a problémát Shah Mahmud Kureshi pakisztáni külügyminiszter annak kapcsán, hogy az Afganisztánban a hatalmat átvevő tálibok kijelölték a szóvivőjüket, hogy legyen az ENSZ-be delegált nagykövetük.
A New York Times szerint az elmúlt időkben Katarban a tálibok szóvivőjeként működő Suhail Shaheen lenne a nagykövet, és Amir Khan Muttaki, aki Afganisztán külügyminisztereként hivatkozik magára, szintén felszólalna. New Yorkban.
Muttaki az MTI szerint a levelében az Afganisztáni Iszlám Emirátus külügyminisztériumának nevében kért lehetőséget az általános vitán történő részvételre. A tálibok a többi között azzal érveltek, hogy Asraf Gáni afgán elnököt megbuktatták, külföldre menekült, s ezért személyét más országok nem ismerik el államfőként. A radikálisok egyben megkérdőjelezték Afganisztán eddigi ENSZ-nagykövetének felhatalmazását is.
A világszervezet titkársága továbbította a levelet az illetékes bizottságnak további ellenőrzésre. Stéphane Dujarric ENSZ-szóvivő szerint a levelet szeptember 15-én kapta kézhez António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezethez jelenleg akkreditált Gulám Iszaczai afgán nagykövettől. Mint mondta, az üzenethez mellékelték a New Yorkba küldeni kívánt tálib delegáció névsorát is.


(Kővári János a városi KDNP-ÖPE frakció vezetője, nem a Fideszé, ahogy az a videóban elhangzik. A hibáért elnézést!)

Szombat délután Pécs belvárosának szűk utcáin elkezdődött Magyarország első vidéki Pride felvonulása, több ezer ember részvételével. A rendezvényt a Diverse Youth Network nevű pécsi egyesület szervezte egy egyhetes emberi jogi találkozó zárásaként.
A Freedom of my Identity elnevezésű emberi jogi fesztiválon egy héten keresztül szemináriumokat, könyvbemutatókat és panelbeszélgetéseket tartottak. Rigó Bálint, a Diverse Youth Network igazgatóhelyettese a 444-nek azt mondta, a céljuk az volt, hogy a különböző kisebbségek közötti együttműködést erősítsék. Így a legtöbb program az etnikai és a szexuális kisebbségekhez tartozó emberek helyzetének hasonlóságait és a közös munka lehetőségeit kereste.

„Pusztítsd a szörnyet!” - Ez szerepel azokon a matricákon, amelyek Pécs belvárosában tűntek fel péntekre virradóra. Az alkotó fel is sorolja, kit/mit kell elpusztítani: LMBTQ+, ateizmus, marxizmus, liberalizmus, feminizmus, gender. A matricákról a bahir.hu készített képeket.

Az uszító matricákon a Mi Hazánk ifjúsági szervezetének a logója szerepel. A PécsMa azt írja, Péterffy Attila, a város ellenzéki polgármestere feljelentést tesz az ügyben.
„A plakátok véleményem szerint felvetik a Büntetőtörvénykönyv 332. paragrafusába ütköző közösség elleni uszítás gyanúját, ezért ismeretlen tettes ellen haladéktalanul feljelentést teszek.
Azt, hogy a Mi Hazánk Ifjai logójával ellátott matricákat elhelyezők bűncselekményt követtek-e el, a hatóságok dolga felderíteni és a bíróságé eldönteni.
Az azonban egészen biztos, hogy nagy múltú, befogadó, sokszínűségére büszke városunk közössége nem tűri el, hogy az utcáin ocsmány, gyűlöletkeltő plakátok jelenjenek meg” - írja Péterffy a közleményében.
Ahogy a bahir.hu is emlékeztet, a pécsi rendőröknek van tapasztalata a plakátok utáni nyomozásban, hiszen augusztusban itt történt meg, hogy egy átragasztott emojis kormányplakátról ujjlenyomatot vettek a tettes után nyomozó helyszínelők.
Az uszító matricáknak azért van különös jelentősége Pécsen, mert a baranyai megyeszékhelyen tartják az első vidéki Pride-felvonulást. A Szabad Pécs információi szerint a rendőrség lezárja majd a szombati program során az egész belvárost. A Mi Hazánk is tüntetni fog a Pride ellen, Kővári János, egykori fideszes országgyűlési képviselő pedig aláírásgyűjtést szervezett azért, hogy ne tartsák meg a felvonulást.

"Mint tudják, sajnos az utolsó pillanatban kénytelen voltam lemondani a dusanbei látogatásomat. Nagyon sajnálom, de ez azzal áll összefüggésben, hogy a legközelebbi környezetemben koronavírusos megbetegedéseket mutattak ki. Nem egy és nem két, hanem több tucat emberről van szó" - ezt maga az orosz elnök jelentette be, amikor videókapcsolaton keresztül felszólalt a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) dusanbei csúcstalálkozóján.
Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő szerint Putyin legkevesebb egy hétig karanténban marad. Közölte, hogy a megbetegedettek többsége az államfő biztonsági szolgálatában szolgál, de súlyos esetről nem tudni. Azt hangoztatta, hogy a fertőzéses esetek nem kérdőjelezik meg a Szputnyik V hatékonyságát. Putyint is ezzel oltották be áprilisban.
Az már kedden kiderült, hogy az orosz elnök karanténba vonul, most kiderült az is, hogy elektronikusan regisztráltatta magát a küszöbönálló választásokra, és "mindenképpen" voksolni fog. Arról, hogy ezt személyesen, avagy online fogja-e megtenni, Peszkov későbbre ígért tájékoztatást.
Oroszországban pénteken háromnapos szavazás kezdődik, amely meghatározza majd a szövetségi parlament alsóházának új összetételét, emellett megválasztják 12 régió vezetőjét és 39 törvényhozásának képviselőit.

„Mindig az elnök beszélt, és mindkét miniszter hozzáfűzött néhány konkrét részletet. Jó volt a hangulat. Elég sokáig tartott, azt hiszem, 35–40 percig”
- ezt mesélte a Szlovákiából a Vatikánba visszatérő Ferenc pápa a repülőn, ahol sajtótájékoztatót tartott néhány újságírónak. Az eseményről videót is készítettek, az olasz nyelvű beszélgetést a Magyar Kurír számára Tőzsér Endre piarista szerzetes le is fordította.
A budapesti látogatás kétszer is szóba került. Előbb a magyar katolikus hírportál kérdésére beszélt arról a pápa, hogyhogy Magyarországon csak egy fél napot töltött, míg Szlovákiában több napig vett részt különböző programokon.
„...van, aki rosszat feltételezett. Nem! Elmagyaráztam, hogy a szlovákiai látogatás már el volt tervezve – de csak a fejemben –, és ezt a látogatást utána [az eucharisztikus kongresszus után] kezdtem meg. De
megígértem az elnökötöknek, akivel találkoztam – ez a harmadik alkalom, hogy találkozom vele –, hogy átgondolom, vajon jövőre vagy a rákövetkező évben el tudnék-e jönni, mert nagyon sok értékük van a magyaroknak” - mondta.
Később az El Pais újságírója egészen konkrét kérdést tett fel azzal kapcsolatban, hogy hányadán áll Orbánnal. „Vasárnap délelőtt Ön találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel; közismert vagy érthető, hogy olyan kérdésekben, mint például a migránsok, Európa, nacionalizmusok, Ön eltérő véleményt képvisel... ...Ő azt kérte Öntől, hogy ne hagyja meghalni a keresztény Magyarországot, de az Ön elmúlt napokban elhangzott beszédeit hallgatva úgy tűnik, hogy néha éppen az ilyen politikai törekvések ölik meg a keresztény értékeket” - kérdezte Ferenc pápát Daniel Verdú Palay az El Paistól.
„Meglátogattak engem, mert az elnök úr eljött hozzám, ilyen udvarias volt, ilyen kedves, eljött – ez volt a harmadik alkalom, hogy találkoztam vele –,
a miniszterelnökkel és a miniszterelnök-helyettessel jött el, hárman voltak. De az elnök beszélt.
Az első téma az ökológia volt. Tényleg, le kalappal előttetek, magyarok, az ökológiai tudatosságotok miatt! [a magyar kérdezőhöz fordul] Lenyűgöző!” - Idézi a pápa válaszát a Magyar Kurír.
A további kérdések az abortusz, a melegházasság és az egyre terjedő antiszemitizmus kérdéseit érintették. Itt lehet elolvasni a teljes szöveget.

Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő a csütörtöki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália közötti, nukleáris tengeralattjárókkal kapcsolatos együttműködés súlyosan aláássa a regionális békét és stabilitást, felerősíti a fegyverkezési versenyt, továbbá hátráltatja a nukleáris fegyverek elterjedése ellen tett nemzetközi erőfeszítéseket”.
A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Csao szerint a tengeralattjárók beszerzésével Ausztrália ellentmond saját, a nukleáris fegyverek elterjedése érdekében tett elköteleződésének. A kínai külügyi szóvivő a lépést rendkívül felelőtlennek nevezte, a három országot pedig azzal vádolta, hogy nukleáris fegyvereket használnak geopolitikai célokra.
Az AUKUS létrehozásáról szóló közös közlemény nem tesz említést név szerint Kínáról, csupán az "indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitását" említi célként. Csao mindazonáltal leszögezte: Peking szorosan nyomon követi majd a helyzet alakulását. (MTI)

„Akinek kétsége van, az nézzen rá a fővárosra: Karácsony a kirakatban, Gyurcsány emberei a kasszában” - mondta Orbán Viktor a Magyar Nemzet szerint Esztergomban.
A Fidesz parlamenti frakciója – ahogy az szokás – az őszi ülésszak előtt kihelyezett ülést tartott. A miniszterelnök itt már nemcsak arra készíthette fel a 133 legbátrabb magyar embert, hogy mivel érdemes a patkóban megvívniuk a szópárbajokat, hanem a jövő tavasszal esedékes választásokra is muníciót adott. Karácsony nevének említésén kívül más meglepetés nincs:
A kormánypárti lap tudósítása szerint a miniszterelnök mindenkitől azt kérte, legyenek őszinték és egyenesek a magyar emberekkel.
(A borítókép Orbán Viktor Facebook-oldaláról van, Esztergomba érkezik a miniszterelnök rajta.)

Mivel videókat is szoktam készíteni, és a vágásban állandóan változnak a különböző technikák, így elég sok „how to” videót nézek. Nem gondoltam, hogy a műfaj csúcsára a Fidesz pártigazgatója, a Ferencváros elnöke egyetlen próbálkozásra felkerül. Pedig ez történt.
„Mivel mindig őszinte voltam a Ferencváros szurkolókhoz, megpróbálok most is az lenni” - kezdi a videót végigkísérő kéztördelős hangulatban Kubatov, majd pár másodpercig megmerevedik ebben a pózban:

Ezután végre rátér a mondandója lényegére, azaz arra, hogy milyen tanulságokat lehet levonni a botrányos válogatotti meccsből. Szeptember 2-án az angolok ellen lépett pályára a nemzeti tizenegy Budapesten, és többek között ilyen félreérthetetlen képek születtek, majd jelentős nemzetközi botrány kerekedett belőle.

A Ferencváros pedig ma fog játszani a Leverkusen ellen az Európa Ligában. Bár a meccset idegenben játssza a magyar csapat, Kubatov fontosnak tartotta, hogy praktikus tanácsokkal lássa el a kiutazó szurkolókat.
Így például azzal, hogy „hiába mondják magyarul a szexuális tartalmú dolgokat, azt egyébként le szokták fordítani az UEFA-ellenőrnek, aki leírja a jegyzőkönyvbe, és büntetést kaphat” a csapat.A legfontosabb mondandó a videó felénél jön csak. Ez arról a karlendítésről szól, amelyet a meccseken bemutat a Fradi tábora. Még nevet is adtak neki és így néz ki:

Kubatov erről azt mondja a videóban: „én beszéltem azzal a Tóni nevű sráccal, aki egy igazi jóindulatú, tisztességes magyar ember, és ezt a karlendítést kitalálta, és semmi kirekesztő gondolata nem volt.” Azt mondja, megpróbálták az UEFA-nak is elmagyarázni, hogy „kérem, önök ezt félreértik”.
Az UEFA-nak valószínűleg az a karlendítés jutott eszébe, amit nem egy Tóni nevű, jóindulatú magyar srác, hanem egy Adolf nevű, meglehetősen rosszindulatú német diktátor talált ki, és szintén előfordult stadionokban.

De van megoldás, és ezt Kubatov be is mutatja. Már jó ideje kérik a tábort, hogy két kézzel végezzék el a karlendítést, hiszen úgy nem lesz „félreérthető”. Innen át is adom a szót a pártigazgatónak:

Egy utas poggyászaiban 1400 szivart találtak a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csütörtökön az MTI-vel. A Kubából érkező férfi a zöld folyosón lépett be az országba, vámköteles árut nem jelentett be.
A pénzügyőrök az utas bőröndjének ellenőrzésekor a vámmentesen behozható 50 zárjegy nélküli szivaron felül további 1350 szálat találtak.A NAV munkatársai csaknem 23 milliós bírságot szabtak ki, a szivarokat lefoglalták, és költségvetési csalás bűntette miatt feljelentést tettek - áll a közleményben.
(borítókép Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP)

Nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókat kap Ausztrália egy az Egyesült Államokkal és Nagy Britanniával kötött megállapodás keretén belül. A három ország vezetői közös közleményt adtak ki, amelynek megfogalmazása szerint az indiai- és a csendes-óceáni térség stabilitásának fenntartása végett van szükség a lépésre. Ez nem említi név szerint Kínát, de a BBC brit közszolgálati médiatársaságnak nyilatkozó szakértők szerint a kezdeményezés egyértelmű kifejeződése annak az aggodalomnak, amellyel az amerikai, a brit és az ausztrál kormány az indiai- és a csendes-óceáni térségben zajló kínai katonai tevékenységet figyeli.
A három ország angol nevének rövidítésből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezést európai idő szerint szerda éjjel jelentette be videókapcsolaton keresztül tartott egyidejű londoni, canberrai és washingtoni sajtótájékoztatóján Boris Johnson brit és Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, valamint Joe Biden amerikai elnök.
A háromoldalú közös közlemény is leszögezi: Ausztrália változatlanul teljesíteni kívánja nukleáris fegyvereket nem hadrendben tartó országként vállalt összes kötelezettségét, és mindhárom ország mély elkötelezettséggel fenntartja a nukleáris fegyverek globális elterjedésének megakadályozásában játszott vezető szerepét.
A tájékoztatón Boris Johnson úgy fogalmazott: az Indiai- és a Csendes-óceán az egyre intenzívebbé váló geopolitikai versengés középpontjában van, és e térségben megoldatlan területi viszályok parázslanak, potenciális fellángolási pontokkal. Hangsúlyozta: ez a térség az új - többek között a kibertérben megjelenő - biztonsági kihívásoknak is az egyik frontvonala. Ezért a megállapodás kiterjed a Five Eyes nevű széles körű, közös hírszerzési tevékenységre is - áll a brit kormány közleményében. A Five Eyes az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzési és elhárító szakszolgálatainak tevékenységét hangolja össze.

Emmanuel Macron a Twitteren számolt be arról, hogy a francia erők megölték Adnán Abu Valíd al-Szahravit, a magát a szaharai Iszlám Államnak nevező terrorszervezet vezetőjét. Az elnök arról nem tájékoztatott, hogy pontosan hol és milyen körülmények között likvidálták a terroristavezért.
A Euronews emlékeztet, hogy al-Szahravi az egyik felelőse a 2017-es Nigerben történt támadásnak, amelyban négy amerikai és négy nigeri katona halt meg. A csoportja több külföldit is elrabolt a Száhel-térségben, úgy tartják, ők azok, akik a mai napig fogva tartják Jeffrey Woodke-t, egy amerikai állampolgárt, akit Nigerben az otthonából vittek el. Az Egyesült Államok korábban díjat tűzött ki a fejére.

Florence Parly, Franciaország hadügyminisztere al-Szahravi likvidálása kapcsán azt mondta, „ez egy döntő csapás a terroristákra. A harcunk folytatódik ellenük.”
A francia csapatok a szaharai térségben nyolc éve folytatnak szabályos háborút a különböző terrorcsoportok ellen. Az ő afganisztánjuknak is tartják sokan. A Barkhane-műveletnek nevezett afrikai küldetésről ebben a cikkben írtunk hosszabban.

Két rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben, ami a hitelmoratóriumot szabályozza. Az egyik ráadásul visszamenőlegesen. Eszerint az MNB által 2020 februárjára meghatározott átlagos kamatot kell kiszámolni két hiteltípus esetén. Ezek
Azoknak a magánszemélyeknek, akiknek ilyen típusú hitelük volt, és a moratórium adta lehetőséggel élve nem fizették azokat a járvány alatt, mégsem kell a szerződés szerint meghatározott kamatot fizetniük érte, elég csak a piaci átlagosat. Egészen pontosan, azt már el is kezdték befizetni, így
a bankoknak most hatvan napjuk van, hogy minden ilyen esetben kiszámolják, hogy az átlagos piaci kamat esetén mennyivel kellett volna kevesebbet fizetnie az adott ügyfélnek, és a fennmaradó összeget vissza is kell utalniuk neki. Így a kockázatok egy részét a bankokkal fizetteti meg a kormány, ráadásul visszamenőleges törvényalkotással.Azokra nem vonatkozik ez a rendelet, akik az ilyen típusú hitelek átlagos kamatánál kevesebbért kapták meg a pénzt. Nekik ugyanúgy kell fizetni a hitelt, mint eddig.
Korábban megírtuk, hogy a hitelmoratórium szabályait úgy alakították ki, hogy a bankok nem emelhetik a törlesztőrészletet a moratórium lejárta után. Ez viszont nem azt jelenti, hogy ez a segítség ingyen van, a hitelekre a moratórium ideje alatt is rakódik kamat, és mivel ezt nem csaphatják a bankok az eddigi kamathoz, ezért a futamidőt fogják növelni. Vagyis a moratórium feloldása után az adósoknak tovább kell majd fizetniük, és összességében több pénzzel is tartoznak majd, mint a járvány előtt. Vagyis olyan, mintha az adósok fölvettek volna még egy kis hitelt a hitelükre.
Szeptember végén jár le a mostani szabályok szerinti hitelmoratórium. Az is a tegnapi Közlönyben jelent meg, hogy kik azok a rászorulók, akik továbbra is megtehetik, hogy nem fizetnek. Nem árt azonban óvatosnak lenni, hisz az MNB korábbi felmérése szerint csak a moratóriumba belépők mindössze 31 százaléka értette meg a moratórium pontos szabályait.
(via Telex)

Három napot fog az űrben tölteni az a négy ember, akit magyar idő szerint az éjszaka lőttek ki a SpaceX Crew Dragon kapszulájában. Soha nem volt még olyan űrutazás, ahol legalább egy ember ne lett volna a fedélzeten, aki hosszú éveken át tartó asztronauta kiképzést kapott. Jared Isaacman, Hayley Arceneaux, Sian Proctor és Chris Sembroski mind civilek.
„Csak néhányan voltak előttünk civilként az űrben, és rengetegen fognak utánunk következni” - mondta Isaacman a kilövés előtt. Ő egy amerikai milliárdos, aki még februárban foglalta le az utat Elon Musk űrcégénél, és a három fennmaradó helyet felajánlotta átlagembereknek.
Két ülést a St. Jude gyerekkórháznak adott. Onnan érkezett Arceneaux, egy ráktúlélő, aki most a kórházban dolgozik, és Semborski is. Utóbbi úgy került az ülésbe, hogy az egyik barátja nagy összeggel támogatta a gyerekkórházat és az így nyert lehetőséget átadta neki. Proctor a negyedik ülésen pedig geológus professzor, aki egy online versenyen nyerte a lehetőséget.
Bár a négy űrhajós öt hónap szigorú felkészülést tudhat maga mögött, az űrkapszula irányításával nem lesz gondjuk, ezt a feladatot ugyanis a földi irányítószemélyzet, illetve az automatizált rendszerek látják el. Mindemellett Isaacman és három társa nemcsak üdülni fog a Föld körüli pályán, hanem orvostudományi kísérleteket is elvégeznek majd.
Az utazásról dokumentumfilm is készül a Netflix megbízásából. Az ebből származó bevételekből egy gyerekkórházat támogatnak majd.


A Nemzeti Védelmi Szolgálat feljelentése alapján vesztegetés elfogadása bűntett gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya - írja a police.hu, ahol egy videót is közzétettek a doktornők elfogásáról.
Mint írják, „a megalapozott gyanú szerint egy fővárosi kórház két főorvosa 2021. júniusa és augusztusa között több alkalommal pénzt vett át a rendelésen megjelenő betegektől. A két orvosnőt és az asszisztenst a rendőrök elfogták és előállították, akiket összesen 14 rendbeli vesztegetés elfogadása bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgattak ki gyanúsítottként. Vallomást nem tettek, az eljárás során szabadlábon védekeznek.”

A királynő és a királyi család támogatja a Black Lives Matter (BLM) mozgalmat - mondta a királynő egyik képviselője a Channel 4-nak. Sir Ken Olisa, aki az első fekete lord hadnagya Londonnak, a brit csatornán beszélt arról, hogy a George Floyd-gyilkosság idején többször is szóba került a rasszizmus témája közte és a királyi család tagjai között.
Amikor ennek kapcsán a riporter megkérdezte Olisát, hogy vajon a palota támogatja-e a BLM-et, a lord azt mondta: „A válasz egyértelműen igen.”A Black To Front című műsort ma este vetítik majd le a Channel 4-on. A műsor készítői egytől egyig feketék. Olisa azt is elmondta, hogy a királyi család kikérte a véleményét arról, hogy menjen-e el a Grenfell tragédia helyszínére a királynő, amire ő igent mondott. Nagyon aggódott ugyanakkor, hogy majd megdobálják, vagy nem fogadják örömmel II. Erzsébetet, ám a tömeg a helyszínen megtapsolta.
Korábban Harry herceg és felesége, Meghan Markle Oprah Winfrey műsorában azzal vádolta az udvart, hogy rasszisták. Meghan akkor egy meg nem nevezett családtagról azt mesélte, aggódott az akkor még meg sem született fiúk bőrszíne miatt. (via Evening Standard)
(borítókép: CHRIS JACKSON/AFP)

A Fővárosi Törvényszék közleménye nem nevezi meg az énekest, de a szeptember 9-i ítélet szövegéből egyértelműen kiderül, hogy Lovasi András balesetének az ügye véget ért első fokon. A HVG vette észre az ítéletet, amelyből kiderül, hogy a bíróság is úgy gondolja, a baleset miatt érte maradandó fogyatékosság a rendőrt, aki megsérült az ütközésben.
Lovasinak ezért hatszázezer forintot kell fizetnie, és két évre eltiltották a járművezetéstől.
A bíróság enyhítő körülményként értékelte Lovasi beismerését, büntetlen előéletét és azt, hogy egy kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. Az ítélet ellen az énekes védője fellebbezhet, háromnapos gondolkodási időt kért a bíróságtól ennek eldöntésére.
A HVG emlékezetet, hogy a baleset miatt korábban már született egy első fokú ítélet, akkor 225 ezer forintos pénzbüntetést és egy éves eltiltást kapott Lovasi, ám a védője fellebbezése után új orvosszakértői vélemény készült el. Ennek alapján az ügyészség módosította a vádat, immár maradandó fogyatékosságot okozó közúti baleset gondatlan okozása vétsége miatt kellett felelnie a vádlottnak. Perújítás lett a vége, az új eljárás ért véget most első fokú ítélettel.
Lovasi 2019 márciusában ütközött Budapesten egy rendőrautóval, amiben ketten ültek. A sofőrnek eltört a kulcscsontja, három foga pedig kitört. Az énekes korábban közvetítői, mediációs eljárás lefolytatását kérte, amivel nem kellett volna bíróság elé állnia, de az ügyészség ezt elutasította.
(borítókép: Kovács Tamás/MTI)

Súlyos testi sértés és szóbeli bántalmazás miatt 1,8 millió eurós (nagyjából 632 millió forint) pénzbüntetésre ítélte a müncheni kerületi bíróság Jerome Boatenget, a francia Olympique Lyon világbajnok német labdarúgóját.
A 33 éves futballista a vád szerint egy 2018-as karibi nyaralás során inzultálta és megütötte két gyermekének édesanyját, akit meg is harapott, illetve a földre lökött, valamint hozzávágott egy lámpát és egy hűtőtáskát. Az ügyésze másfél év felfüggesztett börtönbüntetést, valamint másfél millió eurós pénzbüntetést kért Boatengre.
A 76-szoros válogatott, a Bayern Münchennel kétszeres Bajnokok Ligája-győztes hátvéd a bírósági meghallgatása során tagadta ezeket a vádakat, ugyanakkor azt elismerte, hogy a karibi nyaralás során volt nézeteltérés köztük. Boateng azt állította, a nő agresszívvá vált egy vita során, és amikor ő megpróbálta ellökni magától, akkor a földre esett. A futballista szerint azon kaptak össze, hogy mit tegyenek a jövőben, Boateng ugyanis akkoriban el akart igazolni a Bayerntől, és a Paris Saint-Germainben tervezte folytatni a pályafutását. A játékos hozzátette, a következő napon már nyoma sem volt közöttük a konfliktusnak.
A bíróság bizonyítottnak találta, hogy Boateng megütötte a nőt, Stefanie Eckert államügyész pedig azt mondta, a nő „családon belüli erőszak áldozata volt”, ugyanakkor hozzátette: Boateng pedig „a kölcsönösen mérgező párkapcsolatuk áldozata”.A futballista a beszámolók szerint nyugodtan fogadta az ítélet kihirdetését, és még van lehetősége a fellebbezésre. Boateng végül soha nem játszott a Paris Saint-Germainben, múlt héten szerdán viszont bejelentették, hogy a PSG riválisánál, az Olympique Lyonnál folytatja pályafutását.

„Az élet javainak – a földnek a lakhatásnak és a munkának – mindenki számára teljességgel hozzáférhetőnek kell lenniük. Ez nem önzetlenség, vagy jóakarat kérdése; ez a szeretet parancsa.”
Ez az idézet Ferenc pápa Álmodjunk együtt – út egy jobb jövő felé című művéből van, és ez is kikerült egy budapesti hirdetőtáblára.
„A Városháza parkban és a város több pontján kihelyezett plakátokon olvasható, a BKK járatain pedig hallható idézetek többek között a hatalomgyakorlásról, a szolidaritásról, illetve a járvány utáni újjáépítésről szólnak” - írja a Fővárosi Önkormányzat közleménye.

„Folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és államtitoksértés bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra” ítélték Galambos Lajost a Kaposvári Törvényszék közleménye szerint. Az első fokon eljáró bíróság Galambos vádlott-társait is bűnösnek mondta ki. A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlott, hiszen minősített adatokat is érintettek benne. A Magyar Nemzet szerint az Egymásért, Egy-másért Alapítványhoz kapcsolódó ügy már másodfokon is járt korábban, ám megsemmisítették a korábbi ítéletet, ezért került újra első fokra Kaposvárra.
Bár a törvényszék közleménye csak a nevük rövidítését használja, könnyen kitalálható, hogy melyik ügyről van szó. Egyike azoknak a pereknek, amelyek még 2011-ben láttak napvilágot, és amelyek a Gyurcsány-kormány ideje alatt működő titkosszolgálati vezetők ellen indultak. Hosszabban is írtunk róluk még 2013-ban.

A komáromi Hamran Istvánt nevezték ki ideiglenesen Szlovákia rendőrfőkapitányának. Ő a magyar TEK-hez hasonló Lynx nevű rendőrségi kommandónak a parancsnoka. Az osztag képességeiről ebből a videóból lehet képet kapni.
A Paraméter összefoglalja, miért különösen nehéz Hamran feladata főkapitányként.
Elődei közül az egyik, Tibor Gašpar vizsgálati fogságban ül már egy ideje, mivel vele kapcsolatban felmerült, hogy rokonának, Norbert Bödör nyitrai oligarchának az embereként egy rendőrségen belüli bűnszervezetet működtetett. Utódját, Milan Lučanskýt mintegy félmillió euró kenőpénzt elfogadásával vádolták, aki aztán tavaly decemberben inkább öngyilkosságba menekült. Majd jött Peter Kovařík, aki meg augusztus végén lemondott posztjáról az ellene folyó ügyészségi eljárás miatt - írja a felvidéki magyar újság.

Hamran a kinevezésekor arról beszélt, hogy most friss levegőhöz juthat a rendőrség. Szeretne szabad kezet és bizalmat kapni akkor is, amikor a politikai elit elleni vizsgálatokat kell lefolytatnia a szlovák rendőröknek. Ezenkívül a különböző extremitások, így leginkább a Kotleba-féle szélsőjobb ellen lépne fel.

Több mint 12 000 embernek adnak állampolgárságot Franciaországban. Olyanoknak, akik a járvány kezelése során kockázatos munkákat vállaltak. Felgyorsítják számukra a jelentkezés folyamatát, és leszállítják a tartózkodási engedély ötéves követelményét is két évre.
„A Covid elleni küzdelem frontvonalában olyanok dolgoztak, akik hallgattak a nemzet hívó szavára. Az a helyes, ha most a nemzet ad nekik valamit. Köszöntöm új honfitársaimat, és köszönetem fejezem ki nekik a köztársaság nevében!” - Mondta Marlène Schiappa, az állampolgárságért felelős miniszter.
2020 szeptemberében a belügyminisztérium tette lehetővé, hogy azok, akik aktívan közreműködtek a járvány elleni küzdelemben, gyorsított eljárásban folyamodhassanak állampolgárságért. Csütörtökön Schiappa tájékoztatójából derült ki, hogy 16 381 ember adta be az igényét, és 12 012 ember esetében el is fogadták azt.
A Guardian John Spacey esetét mutatja be. A brit férfi 2016 óta él Franciaországban. Egy olyan szervezetnél dolgozik, amelyik otthonápolást biztosít nyugdíjasoknak a Creuse régióban.
„Franciaország nagyon jó volt hozzám egészen azóta, hogy leszálltam az Eurostarról 2016-ban. Lett egy saját otthonom, egy csodás kapcsolatom, egy húsz éves Peugeot 106-osom, egy 40 éves robogóm, egy állásom, ami a világon a legjobb, és fényes jövőm is” - mondta a lapnak bizakodva.
„Hamarosan szavazhatok is, és visszakapom a mozgás szabadságát az unión belül, így újra európainak érezhetem magam” - tette hozzá.
Spacey ugyanakkor egy egyszeri bónuszt is kapott az államtól amolyan hálapénzként a járvány során végzett munkájáért. Franciaországban többször is adtak az elmúlt évben a kórházi dolgozóknak és a Spacey-hez hasonló ápolóknak is bónuszt 1000-1500 Euró közötti értékben adómentesen.

„A vezetők széleskörű stratégiai egyeztetést folytattak, amely során érintették azon ügyeket, ahol az érdekeik megegyeznek, s azokat is, amelyekhez eltérő módon közelítenek” - áll a Fehér Ház közleményében, amelyben leszögezik azt is, hogy remélik, Washington és Peking együtt tud működni a mindkettejük számára fontos kérdésekben, beleértve az éghajlatváltozást és a Koreai-félsziget helyzetét. Ez volt a második hívásuk, mióta az amerikai elnök hivatalba lépett.
Egy magas rangú amerikai tisztségviselő újságíróknak azt mondta, hogy a mintegy 90 perces beszélgetés hangvétele „őszinte és barátságos” volt.
Peking részéről ugyanakkor jelezték, elvárják, hogy a Biden-adminisztráció hagyjon fel ama gesztusokkal, amelyeket a kínai fél a kommunista ország belügyeibe való beavatkozásnak tekint.
A beszélgetéssel kapcsolatban a CCTV kínai állami televízió tájékoztatása szerint Hszi Csin-ping jelezte Biden felé, hogy Washington Pekinggel szemben tanúsított magatartása "komoly nehézségeket" okoz Kínának.
„A világ jövője és sorsa múlik azon, miként rendezi kapcsolatait Kína és az Egyesült Államok. Ez az évszázad kérdése, amelyre a két országnak választ kell adnia” - idézte a televízió Hszi Csin-pinget.
A telefonbeszélgetés előtt nem sokkal a Fehér Ház egyik magas rangú, neve elhallgatását kérő tisztségviselője azt mondta,
Biden egyértelművé tette, hogy nincs szándékában elállni a Pekingre gyakorolt nyomástól az emberi jogok, a kereskedelem és más olyan ügyek kérdésében, amelyek kapcsán az elnök szerint Kína nem igazodik a nemzetközi jogszabályokhoz.A múlt héten Vang Ji kínai külügyminiszter arra figyelmeztette a kínai látogatáson tartózkodó John Kerry amerikai klímaügyi különmegbízottat, hogy az egyre csak romló kétoldalú kapcsolatok árthatnak a két ország együttműködésének a klímaváltozás elleni küzdelemben. A külügyminiszter leszögezte: a klímaügyi együttműködés nem választható külön az általános kapcsolatoktól és politikai vitáktól, és felszólította az Egyesült Államokat, hogy tegyen erőfeszítéseket a viszony javításáért.
Hivatalba lépése óta Biden nagyobb figyelmet igyekezett fordítani Kínára, és igyekezett az Egyesült Államok szövetségeseinek a figyelmét is felhívni a kínai emberi jogi helyzetre, valamint az ázsiai ország kereskedelmi gyakorlatára, illetve a kínai hadsereg műveleteire a csendes-óceáni térségben.
Biden ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy régóta tartó munkakapcsolata kínai hivatali partnerével - ami még az Obama-adminisztráció idején betöltött alelnökségére nyúlik vissza - jó hatással lesz a két ország viszonyára. (MTI)
(borítókép: JIM WATSON / AFP)

A megkérdezett magyarok 77 százaléka mondta azt, hogy csak olyan tagállamok jussanak uniós támogatáshoz, amelyeknek a kormánya tiszteletben tartja a jogállamot és a demokratikus elveket. A teljes Európai Uniót tekintve 81 százalékban osztják ezt a véleményt - derül ki az Eurobarométer legfrissebb felmérésében, amelyet 27 tagállam csaknem 26,500 lakosának a megkérdezése alapján készítettek augusztusban. A uniós közvéleménykutatást a Népszava szemlézte.
Kiderül még belőle, hogy
További adatokat a Népszava is közöl, a teljes felmérést pedig itt lehet megtalálni.

Programajánlóval indul a reggel a 444-en, hiszen erős nap lesz ma a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson:
Már a reggeli ima után Áder János tanúságtételére várják az érdeklődőket. Katolikus közösségekben a tanúságtétel annyit tesz, hogy az illető saját vallásosságáról, személyes hitéről beszél közönség előtt. Talán az apácahantmadárkák is szóba kerülnek majd.
Fél 12-kor kezdődik egy szentmise a Hősök terén, amin elhangzik a Budapest mise című szerzemény, amelyet Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek felkérésére a kongresszusra írt Pejtsik Péter. A zenemű zsidó jellegű dallamokra épül, de latin nyelven szólal meg. A klezmer és jiddis zene dallamosságát és pattogós ritmusait idézi, de a mai hallgató szimfonikus filmzenén nevelkedett érzékére is hat - olvasható a programfüzetben.

A minőségi zene kedvelői este sem maradnak program nélkül. A Papp László Budapest Sportarénában rendezik meg a kongresszus ifjúsági estjét, a Forráspont estet, amely Ákos-koncerttel kezdődik. Az esztergomi gimisek már ott lesznek, kár lenne kihagyni!
(via MTI)

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint az ukrán védelmi minisztérium felderítő főcsoportfőnöksége (GUR) volt a szervezője annak a diverziónak, amelyet augusztus 23-án a krími Perevalnoje település közelében követtek el egy gázvezeték ellen.
Az FSZB tudni véli, hogy kik követték el a robbantást Ukrajna augusztus 24-én ünnepelt függetlenségi napján. A tettet a Krími Tatár Nép Medzslisze nevű szervezet két tagja vállalta magára, az oroszok szerint ezt az ukrán titkosszolgálat működteti.
A medzslisz a 2016-ban történt oroszországi betiltását megelőzően elvileg a krími tatárok két és fél évente ülésező "parlamentje", a kurultáj 250 fős végrehajtó szerve volt. Vele szemben 2014-ben, a félsziget Oroszország általi elcsatolása nyomán, létrehozták a Krím elnevezésű régióközi társadalmi mozgalmat, amely kimondta, hogy immár ez a mozgalom, nem pedig a medzslisz a krími tatárság érdekeinek "valós és vitán felül álló" képviselője. A medzslisz volt és jelenlegi csúcsvezetőit terroristának bélyegezték.
A Krímet a 2014 márciusában megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el a lépés legitimitását. (MTI)

Egy sörfőzdét látogatott meg a kanadai miniszterelnök a kampánykörútján, és amikor visszatért a buszához, az ellene tüntető tömeg körbevette, és valaki egy marék kavicsot dobott rá. Később egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a vállát találták el, valamint néhány munkatársa is kapott az apró kövekből. Van néhány videó az esetről, alig kivehetően, de látszanak a kavicsok, ahogy a busz ajtajához lépő miniszterelnök felé repülnek.
Trudeau augusztusban előrehozott választásokat jelentett be, és a kampány középpontjába a közszolgák kötelező oltását helyezte, ezzel hívta magára az oltásellenesek haragját. (BBC)

Szijjártó Péter Lengyelországba menet a röpülőtéren tartott rögtönzött bejelentést. Annyira sietett négy gazdasági döntés bejelentésével, hogy kénytelen volt a repülőgépe járó hajtóműve mellett elmondani ezeket:

A Magyar Szolidaritás Mozgalom szeptember 11-re szervezi a II. Munkásbüszkeség Napját. A fő attrakció a Kádár János terv nevű, a Szanyi Tibor-féle ISZOMM-mal közös politikai program bemutatója.
Az eseményt Szanyi melós pride-nak nevezte. Meghívták rá a Lopunkot is, Hammer Ferenc, az ELTE média tanszéke korábbi tanszékvezetőjének zenekarát is. Hammert, ha minden igaz, megkérték, hogy vezesse fel az eseményt egy amolyan promóvideóval. Vette is a fáradságot, hogy elmondja néhány gondolatát Kádár és a munkások viszonyáról. Innen átadnám a szót neki:
Ezután – bár a plakáton még ott szerepel a Lopunk – a szervezők törölték a zenekart a programból. A Kádár János tervről amúgy az ATV-ben már augusztus végén beszélt Szanyi Tibor. Akinek a tömeggyilkosságok ellenére van kedve egy kis Kádár-nosztalgiához, itt megtekintheti:

Fokozott óvatosságra inti a Budavári Önkormányzat a Gellért-hegyen kirándulókat, mert
a közeli erdőkből odatévedt egy fiatal (feltehetően) gímszarvas bika.Külön kérik a kutyatulajdonosokat, hogy kutyáikat a Gellért-hegy területén biztonsági okokból tartsák pórázon.
Megijedni azért nem kell tőle, ha szembe jön. Nem szabad közeledni felé, kerülni kell a hirtelen mozdulatokat, és egy idő után szépen elballag majd.

A Fővárosi Ítélőtábla - az elsőfokú döntéssel szemben - másodfokon úgy döntött, Tóth Bertalan MSZP-s társelnök nem ismerheti meg a Mátrai Erőművel kapcsolatos iratokat, csak úgy, hogy azokban számos fontos adat ki van takarva. Tóth erről a Népszavának beszélt.
Az indoklás szerint „a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló” törvény egyik pontja többek között közművekre is kimondja: meghatározott üzleti, pénzügyi, műszaki adataiknak, illetve ezek előkészítő iratainak nyilvánossága nemzetbiztonsági, központi pénzügyi vagy külügyi érdekből korlátozható. Úgyszintén megtagadható az adat közzététele, ha az a cég versenytársait indokolatlan előnyhöz juttatja - írja a lap.
Tóth Bertalanék nem fogadják el a döntést, ezért a Kúriához fordulnak.
Amit a Mátrai Erőmű tulajdonosváltásairól tudni, azt ebben a cikkben írta meg Magyari Péter tavaly.
Mészáros Lőrinc és üzleti köre 2018 tavaszán szerezte meg az erőmű 73 százalékát 5,9 milliárd forintért. De a magyar államnak ekkoriban valamiért nem kellett ennyiért, majd nem sokkal később már 17,4 milliárdért vehették meg Mészároséktól úgy, hogy addigra a tulajdonosok minden tartalékot kivettek belőle. (2018-ban a tulajdonosok 11,2 milliárdos osztalékot vettek ki az eredménytartalék terhére). Közben az elavult erőmű teljesen eladósodott, végül további 57,7 milliárdot, azaz összesen 75,14 milliárdot kellett költenie rá az államnak. Ugyanakkor a rendőrség szerint nem történt bűncselekmény.

Andy Vajna egykori cége, az LVC Diamond Játékkaszinó Üzemeltető Kft., ami most Garancsi István 60 százalékos és Szalay-Bobrovniczky Kristóf 40 százalékos tulajdonában van, 2056-ig üzemeltetheti a fővárosban található öt kaszinóját - írja a Telex.
Az előző koncesszió 2024-ben járt volna le, ezt hosszabbították meg most újabb 35 évre. Erre azért volt lehetőség, mert a 2021-es költségvetést megalapozó törvényben kiemelt nemzetgazdasági érdeknek nyilváníthatóvá tették a kaszinó üzemeltetést, és lehetőséget adtak arra, hogy a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter a meglévő szerződés felének lejárta után újraossza a koncessziót. Az LVC Diamond 2015-ben elnyert koncessziói 2024 végén jártak volna le, így beleesett abba a kategóriába, ahol már újraköthető a szerződés - írja a Telex cikke.
A cikk szerint az érintett öt budapesti kaszinó nagyjából évi 10 milliárd forint nyereséget termel.
(A cikkben korábban a Telex nyomán az szerepelt, hogy tendereztetés nélkül jutott hozzá az LVC Diamond a koncesszióhoz. A Nemzeti Koncessziós Iroda jelezte, hogy ez nem így van. A cikket ezért módosítottuk.)

Volt, aki egy ideig a színházban lakott, mert nem tudta fizetni az albérletét - mondták el a HVG-nek a Spirit Színház munkatársai. A színészek és háttérmunkások elmondásuk szerint azért kerültek nehéz anyagi helyzetbe, mert az intézmény rendszeresen késett a kifizetésekkel.
De ennél komolyabb problémákról, a színház alapító-igazgatójának, Perjés Jánosnak az abuzív vezetési módszereiről is beszámolnak a cikkben, többen névvel. Katona Bálint, a színház egykori jelmeztervezője – akinek állítása szerint szintén tartozik több mint egymillió forinttal a Spirit – Perjés indulatkezelési problémáról azt mesélte, hogy egyszer „János olyan ideges lett, hogy dühében felkapott egy nézőtéri vasszéket, és a hangtechnikus felé dobta, ott zúzott el a feje mellett. Ha egy lépéssel odébb áll, eltalálja.” Egy műszaki vezetőnek, akinek azelőtt született meg a második gyereke, egy vita során mondott elfogadhatatlan dolgokat.
János azt üvöltötte neki, hogy dögöljön meg mindkét gyereke.Ozsgyáni Mihály színész elmondása szerint egy esetben egy idős recepciós kollégával a kollégák és a nézők füle hallatára kezdett ordítani, hogy „Takarodj haza, te büdös féreg kurva.”
Ozsgyáni számolt be arról is, hogy az egyik előadás felvétele, amelyben sokáig meztelenül játszik a színpadon, egy Perjéssel folytatott vitája után kikerült a netre, pucér fotói azóta is egy meleg szexoldalon vannak.
Egy HVG-nek név nélkül nyilatkozó színész arról számolt be, hogy előfordult, hogy az akarata ellenére megpróbálta megcsókolni Perjés, és többször is a helyzetét kihasználva közeledett felé. Egy másik színész pedig elmesélt azt a történetet, amikor az igazgató akkor is kötelezte őt arra, hogy egy szál köntösben legyen a színpadon, amikor nem is látszott volna, ha visel valamit alatta.
A cikkből az is kiderül, hogy Perjés nem is az igazgatója már a Spirit Színháznak, mert az Opten adatai szerint el van tiltva a cégvezetéstől. Itt lehet elolvasni a részleteket.

„Hétfőn a heves harcok folytatódtak, és folytatódnak most is” - közölte a TASZSZ hírügynökséget keddre virradóra tájékoztató forrás, aki szerint harcok dúlnak a szomszédos Baglán tartomány Andarab körzetében is. A feszült pandzssíri helyzet és a tálibok szüntelen tüze miatt a helyi lakosok zöme ugyancsak elhagyta az otthonát, és a környékbeli magas hegyekben keresett menedéket - mondta az illetékes.
Megerősítette, hogy a tálibok elfoglalták a pandzssíri tartomány kormányzói hivatalát, illetve a tálibellenes küzdelem néhai vezéralakjának, Ahmad Sah Maszúdnak a mauzóleumát. Zabihullah Mudzsáhid, a tálib radikálisok szóvivője már hétfő reggel bejelentette, hogy a tálib erők elfoglalták az addig ellenállást tanúsító tartományt, ezzel Afganisztán teljes területe az uralmuk alá került, és az afganisztáni háború véget ért.
A Herat Times című afgán lap arról számolt be, hogy hétfő este több afganisztáni városban, egyebek mellett Kabulban, Gázniban, Herátban és Mazari-Sarifban is a pandzsíri ellenállókat támogató tüntetések voltak. A demonstrálók az ellenállók vezetőjét, Ahmad Maszúdot - Ahmad Sah Maszúd fiat - éltették, halált kiáltottak a tálibokra és az őket szerintük támogató Pakisztánra. Incidensekről nem érkeztek hírek.

Közben Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin védelmi miniszter hétfőn Katarban tárgyalt az afganisztáni helyzetről Tamím bin Hamad Ál Száni sejkkel. Az egyeztetés után nem tartottak sajtótájékoztatót. Ned Price amerikai külügyi szóvivő csupán arról számolt be közleményében, hogy Blinken és Austin megköszönte a katari sejknek az amerikai állampolgárok Afganisztánból való biztonságos kimenekítéséhez nyújtott rendkívüli segítséget. A tárgyaláson kétoldalú kérdésekről, továbbá a térségbeli biztonság és jólét előmozdítására irányuló kezdeményezésekről is szó volt - jelezte a külügyi szóvivő.

2017-ben egyetlen hét alatt sokszorozódott meg Gulyás Márton ismertsége. Ez volt az a hét, amikor a CEU-törvény aláírása miatt narancssárga festéket dobott a Sándor-palota felé, amiért előállították. A következő napokban felé irányuló óriási figyelmet megragadva tudta felépíteni Youtube-csatornáját.
Gulyás Márton azt mondja: ha a hatalom nem fújja fel az ügyet, akár fel is sülhetett volna az akcióval. Igazából eltalálnia sem sikerült az épületet. Ha viszont már ácsoltak neki egy ilyen színpadot, akkor elmondta, mi a kritikája a rendszerrel.
Nagyinterjúnkban beszélt ezen kívül arról, hogy
És természetesen megnéztük vele néhány korábbi pillanatát. Volt olyan, amire azt mondta: ha ma egy Partizán-munkatárs ezt csinálná, elbeszélgetne vele, hogy ezt így nem lehet.
A teljes interjú Youtube-on:
És a podcast-platformokon:
Hétfőtől, három héten át összesen 32 előválasztási vitát közvetít online a Partizán és a 444. A vitákat élőben lehet követni a Partizán Youtube-csatornáján, a 444 Facebook-oldalán, az elovalasztas22.hu és a 444.hu/partizan oldalakon. A legjobb pillanatok és az összefoglalók pedig a Reggel 4! napindító hírlevélben érkeznek.

Tíz bikát futtattak végig egy falu, Villaseca de la Sagra utcáin vasárnap. Ez volt az első bikafuttatás azóta, hogy tavaly, a járványintézkedések egyikeként betiltották ezeket a népi sportnak tekintett állatkínzásokat. A vasárnapi futás során senki sem sérült meg.
A Reuters szerint bár az elmúlt években többen lettek Spanyolországban, akik ellenzik a bikafuttatásokat, a spanyol társadalom még mindig megosztott abban a kérdésben, hogy örökre betiltsák azokat, vagy sem.
A járványszabályok értelmében naponta 900 ember futhat majd az életéért Villaseca de la Sagra-ban jövő héten vasárnapig, és a nézők számát is korlátozták.

Hírügynökségi beszámolók szerint a különleges alakulatok vezetésével puccskísérletet hajtottak végre vasárnap Guineában. A nyugat-afrikai ország fővárosában automata fegyverekkel lövöldöztek, az utcákon páncélozott járműveken és teherautókon ülő katonák járőröztek vasárnap.
Mamady Doumbouya ezredes, a lázadó alakulatok parancsnoka bejelentette, hogy őrizetbe vették Alpha Condé elnököt. Erről pár furcsa kép és egy videó is kikerült a twitterre. Íme a képek:
Az AFP francia hírügynökségnek is eljuttatott felvételen a farmert és inget viselő elnök egy kanapén ülve nem hajlandó választ adni a puccsisták kérdésére, hogy bántalmazták-e. A hírügynökségek ugyanakkor nem tudták független forrásból ellenőrizni a felvételek hitelességét, amelyeket nem sokkal azt követően tettek közzé, hogy heves fegyverropogást lehetett hallani Conakryban az elnöki palotánál.
Mamady Doumbouya, a francia idegenlégiósból lett ezredes bejelentette, hogy felfüggesztik az alkotmányt, feloszlatják a parlamentet, leváltják a kormányt és lezárják az ország határait.
„Guineaiak, az országban a társadalmi, politikai és gazdasági helyzet olyan mértékben súlyosnak bizonyult, hogy a katonák úgy döntöttek, saját kezükbe veszik a felelősséget Guinea jövőjéért” - áll Doumbouya közleményében, amelyből az elefántcsontparti Infodrome hírportál idézett.
A zendülők állításával ellentétben a védelmi tárca az elnöki palota elleni támadás visszaveréséről számolt be. A minisztérium azt nem közölte, hogy Condé jelenleg hol tartózkodik.A Reuters egyik riportere szemtanúja volt, amint páncélozott járművek és teherautók két konvoja haladt a conakry-i kikötő felé. A konvojokat mentőautónak látszó fehér jármű kísérte. A városközponthoz vezető egyetlen hidat lezárták, és állig felfegyverzett katonák veszik körül az elnöki palotát. A lövöldözésben legalább két polgári személy megsebesült.
Doumbouya felszólította a hatalomátvételben részt nem vállaló katonákat, hogy maradjanak a kaszárnyákban. Közölte: létrehozták a nemzeti megbékélési és fejlesztési bizottságot (CNRD), amelynek célja, hogy egyesítse az állampolgárokat az ország előtt álló kihívások megoldásának érdekében. Hozzátette, hogy ő fogja vezetni ezt a bizottságot.
Condé elnökségének egy évtizede alatt jelentősen nőtt a bauxitban, vasércben, aranyban és gyémántban gazdag ország gazdasága, de kevés állampolgár részesült a fejlődés hasznából - írja az MTI összefoglalója.
A most 83 éves Condét 2020 októberében választották meg a harmadik mandátumára. A választás alatt és után erős feszültség uralkodott a nyugat-afrikai országban, több tucatnyian haltak meg az összetűzésekben, és több tucatnyi ellenzékit vettek őrizetbe.
Emberi jogi aktivisták bírálták a kormányzásban az utóbbi években bekövetkezett tekintélyelvű irányváltást. Több évtizednyi autokrata kormányzás után, 2010-ben az egykori bebörtönzött, sőt halálra ítélt ellenzéki Condé volt az első demokratikusan megválasztott guineai elnök, ám 2020 márciusában az élénk tiltakozás ellenére új alkotmányt fogadtatott el, amelynek célja szerinte az "intézmények korszerűsítése" volt. (MTI)

A Hősök terén celebrálta Erdő Péter az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) nyitó szentmiséjét. Ez volt a katolikus iskolák tanévnyitója is.

Hogy mi ez az egész, azt Urfi Péter foglalta össze hosszan ebben a cikkben. Kiderül belőle, hogy



„Mivel érdemi társadalmi egyeztetés sosem volt, ezért indítottunk egy konzultációt (mimást), hogy felmérjük a Fertő tóhoz látogatók igényeit” - ezt írta a 444-nek annak a Momentum Mozgalom soproni helyi szervezetének aktivistája. Ők indítottak egy oldalt, ahol szavazni lehet különböző témakörökben a Fertő-parti fejlesztés kapcsán.
A fertokonzultacio.hu címen érhető el a szavazólap és nem pusztán arra kíváncsiak, hogy a kitöltő szerint kell-e vagy sem a Fertő tó fejlesztése. Ennél sokkal részletesebben lehet kifejteni a véleményünket. A Fertő tónál 30 milliárdból készülő gigaberuházás különböző részleteiről már többször írtunk. Ebben a videóban össze is foglaltuk, mi történik ott:
Az a videóban is lehangzik, hogy senkinek sem azzal van baja, hogy az eddig lepusztult egykori stranddal kezdenek valamit.
(Borítókép: Pap Martin)

A török elnök épp a magyar politikából is jól ismert politikai pedofíliát gyakorolta egy alagút átadóján Rize tartományban. Sok gyereket felvitt arra a színpadra, ahol szimpatikus politikustársaival együtt fürödtek a mérnöki teljesítmény sikerében. Köztük volt egy ötéves forma kisfiú, akit pont Erdogan elé állítottak és egy ollót adtak a kezébe, hogy amikor kell, majd átvágja a szalagot.
Úgy tűnik azonban, hogy a török elnök programszervezői nem találkoztak még ötéves gyerekekkel. Ha ugyanis egy szalag van egy kisfiú szeme előtt és egy olló van a kezében, akkor az a szalag nagyon rövid időn belül el lesz vágva.
Ezzel a jelenséggel mintha a török elnök sem talákozott volna még. Ő, aki elvileg négy gyereket nevelt fel
a mikrofonnal a kezében többször is megüti a kisfiú fejét.
(borítókép: Halil Sagirkaya / Anadolu Agency via AFP)

A tokiói olimpián szereplő Kriszcina Cimanouszkaja futó mellett egy másik fehérorosz élsportoló, Olga Szafronova lovas is Lengyelországba menekült, az ügyet biztonsági okokból eddig nem hozták nyilvánosságra - közölte vasárnap a lengyel sajtó.
Szafronovát kizárták a fehérorosz olimpiai csapatból, még mielőtt elindult volna a nyári tokiói játékokra. A helyi hatóságok arra hivatkoztak, hogy egyik lovánál doppingszert mutattak ki - közölte vasárnap a PAP hírügynökséggel a sportolót képviselő lengyel ügyvéd, Tomasz Wilinski.
Az olimpikon a döntés idején Lengyelországban tartózkodott, az ott végzett doppingteszt nem igazolta a Fehéroroszországban emelt gyanút. Szafronova az eset kapcsán bírálóan nyilatkozott a minszki vezetésről, ennek nyomán felkerült a "hazaárulók" listájára, amelyen akkor már több mint 40 más fehérorosz élsportoló is szerepelt. A sportolónő akkor humanitárius vízumot kért a lengyel hatóságoktól önmaga, valamint élettársa számára.
Az ügy nyilvánossá tételéről azt követően döntöttek, hogy szombaton Joanna Kluzik-Rostkowska lengyel ellenzéki képviselő segítségével, a minszki lengyel külképviselet közreműködésével Szafronova két másik lovát is sikerült elhozni Fehéroroszországból.Wilinski ügyvéd szerint a sportolónő lengyel állampolgárságot szeretne kérni, kettős állampolgárként ezt követően Lengyelországot képviselné a nemzetközi versenyeken. Kluzik-Rostkowska azt közölte a PAP-pal: Szafronova jelenleg már "az egyik legjobb, Varsó melletti lovastanyán" tartja lovait és folytatja az edzést.
Augusztus elején kapott lengyel humanitárius vízumot a minszki vezetést szintén bíráló Kriszcina Cimanouszkaja fehérorosz futónő, akit akarata ellenére fel akartak tenni egy Minszkbe induló járatra a fehérorosz olimpiai csapat vezetői a tokiói olimpia során, ő azonban japán rendőri segítséggel diplomáciai menedéket kért a tokiói lengyel nagykövetségen. Lengyelországban Cimanouszkaja ajánlatot kapott pályája folytatására. (MTI)