Kaufmann Balázs

Japán idő szerint reggel érkezett a tokiói Narita reptérre (nem a Hanedára, ahova a fehérorosz csapata akarata ellenére elvitte vasárnap). Mindenki arra számított, hogy a Varsóba tartó LOT géppel utazik majd. Az AFP például képeket is kiadott arról, ahogy felszáll a repülő. Ám a helyszínről tudosító hírügynökségek egészen a kapuig kísérték a sportolót, így kiderült, hogy nem a LOT, hanem az Austrian Airlines Bécsbe tartó járatára szállt fel.

A CNN és a Guardian is arról ír, hogy egyelőre nem világos, hogy Bécsből tovább utazik-e Varsóba a futó, vagy esetleg változtatott a tervén és Ausztriában marad, vagy talán csatlakozik az Ukrajnába menekült férjéhez. Érdekesség, hogy az OS52-es számot viselő Austrian Airlines járat hagyományosan Fehéroroszország légterén keresztül jár Bécs felé, ám Roman Protaszevics gépének földre parancsolása óta kikerüli az országot.

Kriszcina Cimanovszkaja kedden az AP-nek azt nyilatkozta, hogy a héten Tokióból Varsóba utazik, miután Lengyelország biztosította számára a humanitárius vízumot. Hogy a végcél a lengyel főváros lesz, erre utalt egy, a sportolóval az elmúlt napokban kapcsolatot tartó, Tokióban élő fehérorosz, aki a Reutersnek nyilatkozva azt mondta, pusztán biztonsági okokból változtattak a járaton.

A fokozott elővigyázatosságra azért is szükség lehet, mert kedden felakasztva találtak rá Kijevben egy fehérorosz aktivistára, aki segített Ukrajnába szökni azoknak, akiket Lukasenka rezsimje üldöz. Cimanovszkaja férje is Ukrajnába menekült.

Az egykori kulturális államtitkár a Facebookon jelentette be, hogy Kásler Miklós kinevezte a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának.

„Megtisztelő, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr is végig olvasta a pályázatomat, megismerve és támogatva a terveimet” - írja.

Egy hónapja derült ki, hogy a főigazgatói posztra L. Simon is pályázik. Akkor azt írtuk, az 52 oldalas pályázata szerint a közéletben és az emlékezetpolitikában aktív intézmény vezetőjeként térne vissza a kulturális életbe. Szerinte sokkal jobban be kell szállni a nagy, látványos kiállítások rendezésének versenyébe, és vállalni kell a komoly hazai és nemzetközi vitákat olyan kényes témák, történeti kérdések felmutatásával, amilyenekkel az elmúlt évtizedekben a múzeum vezetése nem mert komolyabban foglalkozni,

ilyen szerinte a Horthy-korszak, a Bethlen-kormány tevékenysége, a kuláküldözés vagy a kommunista rendszer egyházellenessége.L. Simon a pályázatában azt írta, a múzeum nem nélkülözheti az egyértelmű állásfoglalásokat, a tudományosan megalapozott, de a széles közönség számára értelmezhető orientáló, identitásformáló szándékot.

„Nem arról van szó, hogy átpolitizáljuk a múzeumi munkát, hanem hogy felkarolandó témákat, ügyeket szállítunk a kormányzati emlékezetpolitikának, illetve, hogy a kormányzat számára is fontos kérdéseket szellemileg előkészítjük. A tudományos diskurzus azért fontos, mert egy-egy téma alapos előkészítésével elkerülhetők vagy megelőzhetők az olyan emlékezetpolitikai kudarcok, amiket az elmúlt évtizedben számos esetben, pl. szoborállítások, újra temetések stb. kapcsán megélhettünk” - fejtette ki.

A Magyar Nemzeti Múzeumot 2016 óta Varga Benedek történész, levéltáros vezette.

A magyar állam 5,6 millió euróért (ca. 2 milliárd forint) megvásárolta a Batthyány család levéltári okleveleit, 520 dokumentumot - közölte a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára hétfőn Budapesten az MTI-vel.

Az egykori Batthyány-birtokok levelezései betekintést nyújtanak a Magyar Királyság évszázados működésébe. Ezek tudományos igényű vizsgálatával jobban rekonstruálhatók a magyar történelem meghatározó eseményei és összefüggései - mondta Orbán Balázs a Magyar Nemzeti Levéltárban.

Szabó Csaba, az MNL főigazgatója kiemelte: az arisztokrata család nevének fennmaradását semmi nem garantálja hitelesebben az oklevelek Magyar Nemzeti Levéltárba kerülésénél.

Mint Rácz György főlevéltáros kifejtette, az országból 1945-ben kivitt, és több mint 75 éven át Bécsben őrzött dokumentumok számbavételük, feldolgozásuk, digitalizálásuk után a tudományos kutatás rendelkezésére fognak állni.

A közbeszerzési értesítőben egy hete hirdették ki, hogy a Nemzeti Vagyonkezelő 5,6 millió eurot fizet a Batthyány család leszármazottainak, Batthyány Ádámnak, Batthyány Ferencnek és a Bécsben élő Batthyány-Strattmann Veronikának.

A fehérorosz futóért egy ezüst színű kisbusz érkezett a tokiói Haneda reptérre a Reuters szerint. Azzal ment Kriszcina Cimanovszkaja a lengyel követségre, ahol szintén voltak tudósítók. Azt írják, köszöntötte az őt fogadó hivatalos személyeket, majd bement az épületbe. A SkyNews tudósításában meg is mutatták.

Egy, a sportolóval az utóbbi órákban kapcsolatot tartó fehérorosz forrás szerint a 24 éves Cimanovszkaja menedékkérelmet nyújt be a lengyel hatóságoknak. Korábban mind a cseh, mind a lengyel diplomácia kinyilvánította, hogy készek segíteni a futónak. A lengyel külügyminisztérium egyik tisztviselője a Twitteren azt írta, „humanitárius vízumot ajánlottunk neki és Lengyelországban folytathatja a sport karrierjét is, ha úgy dönt.”

A futót vasárnap az olimpiáról a tokiói repülőtérre vitték, hogy hazautaztassák Fehéroroszországba. Cimanovszkaja, aki hétfőn a 200 méteres női síkfutásban indult volna, a Reutersnek azt nyilatkozta, az edzőcsapata ment be a szobájába és közölték vele, hogy csomagoljon, mert viszik a reptérre. Ott a rendőröknek is elmondta és egy közzétett videóban is közölte: a beleegyezése nélkül próbálják kivinni őt az országból, ezért arra kéri a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy avatkozzanak közbe.

Mark Adams a NOB szóvivője hétfőn közölte, hogy több szervezet, köztük az ENSZ menekültügyi szervezete is felvette a kapcsolatot a fehérorosz atlétával. A NOB pedig részletes jelentést kért az ügyről a fehérorosz tagszervezetétől.

Alig egy órája publikálta az adatvizualizáció ehavi 444-es csúcsát Szily László kollégám ebben a cikkben. A lényeget jelentő képet megmutatom még egyszer. Két ugyanolyan glettanyag látható rajta, az egyiket tavaly, a másikat idén vásárolta egy meg nem nevezett mester.

A fotón ábrázolt problémát a KSH is körbe járta és épp ma adta ki a jelentését az ipar belföldi árainak változásáról. Arra jutottak, hogy tovább gyorsult a drágulás üteme.

Átlagosan 15,4 százalékkal voltak magasabbak az ipar belföldi termelői árai az egy évvel korábbiaknál, ami egy százalékponttal magasabb az előző havinál. Az exportárak 9,7 százalékkal emelkedtek a májusi 9,6 százalékot követően. Együttesen az ipari termelői árak átlagosan 11,6 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly júniusban - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal.

Az áremelkedés ütemét elsősorban a nyers- és alapanyagok drágulása, valamint a forint euróval szembeni árfolyamváltozása befolyásolta a KSH szerint.

Az előző hónaphoz képest a belföldi értékesítés árai 1,7, az exportértékesítés árai 0,7 százalékkal, így az ipari termelői árak összességében 1,0 százalékkal nőttek.A belföldi értékesítés árakon belül a 63 százalékos súlyt képviselő feldolgozóiparban 13,3, a 31 százalékos súlyú energiaiparban (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 20,4 százalékos volt a drágulás éves üteme júniusban.

A belföldi áremelkedést a kőolajfeldolgozás és a vegyipar termelői árainak 42,3, illetve 37,1 százalékos emelkedése húzta, a járműgyártásban csak 1,7 százalékos volt az éves áremelkedés, a számítástechnikai termékeknél pedig három éve először estek az árak 0,2 százalékkal. Az élelmiszeriparban tovább gyorsult az áremelkedés üteme a májusi 5,0 százalékról 6,0 százalékosra.

A tartós fogyasztási cikkek gyártói 3,1 százalékos áremelést értek el, a beruházási javak 2,3 százalékkal drágultak tavaly júniushoz mérve, az energia termelő ágazatok 12,8, a további felhasználásra termelő alapanyag-, félkésztermék- és részegységgyártók 12,2 százalékkal emelték a termelői áraikat.

Exportban is a kőolajfeldolgozás árai emelkedtek kimagasló, 72,1 százalékos ütemben a vegyipar 48,8 százalékkos mértéke mellett. A gyógyszeripar exportárai azonban öt hónap emelkedés után júniusban 0,4 százalékkal elmaradtak a tavalyitól. Az élelmiszerek exportára 8,0 százalékkal emelkedett. A járműgyártás alig 0,4 százalékkal, a gépipar 2,8 százalékkal a villamosberendezések gyártói 5,3 százalékos emelkedést tudtak elérni, a számítástechnikai termék exportára tavaly júniushoz mérve stagnált.

A forint 0,6 százalékkal gyengült az euróhoz képest, és 5,9 százalékot erősödött a dollárral szemben tavaly június óta. Az első fél évben a belföldi értékesítés árai 9,7 százalékkal, az exportértékesítés árai 9,4, az ipari termelői árak összességében 9,5 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához viszonyítva. (MTI)

Címlapkép: MTI Fotó - Ujvári Sándor

„Van egy fehérorosz barátnője, akivel három éve élnek együtt, de az állam nem engedi, hogy összeházasodjanak” - panaszkodott a 103 FM rádiónak Artem Dolgopyat édesanyja azután, hogy fia aranyérmet nyert Tokióban.

A tornász édesapja az ukrajnai zsidó közösségből származik, onnan települt Izraelbe feleségével, aki viszont keresztény, így a zsidó törvények értelmében Artem is annak számít. Ugyanezen törvények miatt így nem köthet házasságot egy zsidó vallású nővel. Márpedig Izraelben nem létezik a polgári esküvő intézménye, csak vallási szertartás lehetséges.

Dolgopyat ügye most felhívta a figyelmet erre a jelenségre Izraelben. A Jerusalem Post azt írja, évente 9000 pár utazik külföldre, hogy ott tartsák meg a polgári esküvőjüket. Az új kormánykoalícióban két párt is van, amelyik támogatja a civil házasságkötést, ám a kormányprogramba ezt nem sikerült beemelniük, így nem valószínű, hogy a közeljövőben változtatnak az ország alkotmányán.

A baloldali filozófus a Mércén számol be arról, hogy az utóbbi időben „a Magyar Nemzet egyik – különben nyájas és jó modorú – munkatársa” többször is telefonon nyaggatta, hogy nyilatkozzon nekik érezhető fönntartásairól a magyar ellenzékkel szemben.

„Arról, legmélyebb sajnálatomra, szó se lehet, hogy én a Magyar Nemzetnek nyilatkozzam (amit olykor – ritkán – megtettem a múltban), mert a jelenlegi Magyar Nemzet, habár mindenekelőtt nyomdai termék, nem tűri a nyomdafestéket - reagál a megkeresésre az írásban TGM.”

„Nem biztos, hogy nekünk, baloldaliaknak részt kell-e vennünk a 2022-i választásokon, ha a dolgok úgy mennek tovább, ahogy mennek. De még ennél is biztosabb, hogy a jelenlegi posztfasiszta államrendszer bukása közérdek, Orbán Viktornak és barátainak nem szabad többé a közügyek élén állniuk.”

Ismerteti mégis álláspontját a Magyar Nemzet helyett a Mércén, majd jobban is kifejti azt a dilemmát, amivel szerinte a „valóságosan létező” baloldalnak szembe kell néznie a kampányban. Itt lehet bővebben elolvasni.

Szlovákiában útjára indították vasárnap azt a lottójátékot, amely az oltási hajlandóság növelését hivatott szolgálni a parlament júliusi jóváhagyásával. Az országban állandó lakhellyel rendelkező, az új koronavírus ellen már teljesen beoltott állampolgárok vasárnap estétől kezdhettek regisztrálni a szerencsejátékra, amelynek első számhúzására augusztus 15-én kerül sor.

A legmagasabb nyeremény 100 ezer euró (36,5 millió forint) lesz, a kormány együttvéve mintegy 10 millió eurót (3,65 milliárd forint) szán a nyeremények kifizetésére.A Pravda című szlovák lap azt írta, hogy a játék szabályzata bírálatokat váltott ki, mivel a főnyereményt csak az viheti el, aki élő televíziós adásban válaszol a műsorvezető egy kérdésére. A szervezők ezzel akarják fenntartani a közönség érdeklődését a játék októberi lezárultáig.

Igor Matovic pénzügyminiszter, volt miniszterelnök lelkes híve volt a játéknak. Nagyrészt az ő erőfeszítéseinek köszönhető, hogy a parlament végül jóváhagyta a javaslatot.

„Helyénvaló dolog az ingadozó embereket ösztönözni. Ráadásul a közfinanszírozás szempontjából is nagyon jó befektetés” - mondta Matovic, hozzátéve, hogy az effajta oltásra ösztönzés költsége töredékrészét teszi ki a súlyos Covid-esetek kórházi gyógyításához szükséges forrásoknak. Szakértők és közgazdászok ezzel együtt is kételkednek abban, hogy a lottó hatására valóban több szlovák veszi-e majd föl az oltást.

Az Our World in Data elnevezésű adatközlő portál szerint Szlovákiában eddig kétmillió ember lett teljesen beoltva a Covid-19-et okozó SARS-CoV-2 vírus ellen. Ez a szám a teljes lakosság 36 százalékának felel meg, miközben a szomszédos Csehországban már elérte a 45 százalékot a teljesen beoltottak aránya. (MTI)

Kriszcina Cimanovszkaja a tokiói Haneda reptér egyik szállodájában töltötte az éjszakát. Ügyében megmozdultak a japán menekültügy, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a világsajtó kerekei. Mark Adams a NOB szóvivője a BBC szerint azt nyilatkozta, az ENSZ menekültügyi szervezete is felvette a kapcsolatot a fehérorosz atlétával.

Cimanovszkaja korábban ebben a NOB-nak címzett videóban kért menedéket:

Hogy pontosan mi okozta az edzők és a sportoló közti feszültséget, egyelőre nem világos. Korábban instagram posztjaiban az edzői „hanyagságra” panaszkodott, ezután vitték ki akarata ellenére a reptérre, ahonnan ő nem akart haza repülni. Az is lehetséges, hogy Fehéroroszország politikájáról foglalt állást és emiatt küldték volna haza.

Erről árulkodik az is, hogy a Fehérorosz Sport Szolidaritási Alapítvány is megszólalt az ügyében. Tavaly augusztus óta létezik ugyanis egy ilyen szervezet, amely kimondottan azokkal a sportolókat karolja fel, akiket politikai nézeteik miatt börtönöztek be. Azt mondták, Cimanovszkaja most leginkább az otthon maradt családtagjait félti a retorziótól. Csehország és Lengyelország diplomáciai képviselői bejelentették, hogy készek vízumot adni a sportolónak azonnal, hogy Európába utazhasson.

A VII. kerületi Rendőrkapitányság kamerái az év legszerencsétlenebb emberét rögzítették. A felvételen látszik, hogy még ép pólóban felmászik a rendőrség kerítésén a férfi, majd a távolban leesik a másik oldalon. Itt történhetett valami a ruhájával, mert ezután már szakadt öltözetben fut keresztül az autók között, felmászik a túloldalon a másik kerítésre, immár egy rendőrrel a nyomában.

Az erzsébetvárosi rendőrök adatgyűjtése során hamarosan a következő történet rajzolódott ki. A Magyarországon jogszerűen tartózkodó 25 éves afgán állampolgár a Keleti Pályaudvar közelében egy kocsmában verekedésbe keveredett, táskáját és iratait hátrahagyva onnan menekült be a kapitányság udvarára. Holmija között a rendőrök néhány gramm kábítószergyanús anyagot találtak, ami magyarázatot adhat a férfi zavartságára. A VII. Kerületi Rendőrkapitányság kábítószer birtoklása vétség gyanúja miatt indított eljárást, a lefoglalt anyagot szakértői vizsgálat alá vetik. A kocsmában történt verekedés ügyében garázdaság miatt külön eljárást indítottak. (police.hu)

A magyar helyszínek nélkül, de világörökségi védettséget kaptak a Római Birodalom határvonalának emlékei Németországban, Ausztriában és Szlovákiában. Ez a Dunai Limes nyugati fele, melynek része lett volna a Magyarországon található szakasz is. 2009 óta a különböző régészeti leletekből, őrtornyokból, sáncokból álló hálózat a legfontosabb világörökségi várományos attrakciónk volt. 18 év előkészítő munkát öltek bele a szakemberek, míg a kormány júniusban visszavonta a jelölést - írtuk meg elsőként.

A Magyar Hang vette észre a World Heritage Site szakportál beszámolóját, melyből kiderül, hogy az UNESCO mostani ülésén a dunai limes németországi, ausztriai és szlovákiai közös szakasza, összesen mintegy 34 lelőhellyel megkapta a világörökségi védelmet. A magyar kormány a 444 kérdéseire nem, de a Mandinernek válaszolt arra, hogy miért döntöttek így. A Miniszterelnökség azt írta, „Magyarország elkötelezett, hogy a Dunai Limes teljes egészében nyerhesse el a világörökségi címet”, de úgy, hogy ne csak a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszai kapják meg a minősítést, hanem Horvátország, Bulgária, Szerbia és Románia Limes-szakaszai is.

Csakhogy kezdettől fogva tudni lehetett, hogy a Limes keleti szakaszai egy későbbi időpontban pályáznak majd a védettségre, így a valódi okát a visszalépésnek ma sem tudjuk.

Szeptember 1-jén a tervek szerint elindulhatnak a praxisközösségek - közölte a Világgazdasággal az Országos Kórházi Főigazgatóság. A napilap hétfői számában megjelent cikk szerint az alapellátásban elérhető szolgáltatások körének bővítésére és annak gazdaságos biztosítására jönnek létre országszerte a modellváltó rendelők. Eddig csaknem száz kollegiális praxisközösség indult el hétezer praxistaggal. A főigazgatóság tájékoztatása szerint feldolgozás alatt van az egyesült és integrált praxisközösségek és a praxisközösségi konzorciumok nyilvántartásba vétele. A háziorvosi és a fogászati ellátás finanszírozására szánt idei keret az elmúlt évhez képest 58 százalékkal emelkedett, 105,5 milliárd forintot tesz ki, és már most látható, hogy ezen belül az orvosi bértámogatások mértéke 2022-ben újra nagymértékben, további 38 százalékkal nő. A modellváltásra azért kerül sor, mert 928 üresen álló praxis van Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint, és a lépéstől várják a megoldást erre a problémára.

Júliusban 648 betöltetlen háziorvosi praxisban nem volt orvos, új kilépőként pedig tízen jelezték, hogy nem dolgoznak tovább. A tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok száma 280 volt, a nyári hónapban nyolc praxis szűnt meg.

Jellemzően nem a fogorvosi, hanem a háziorvosi praxisok között volt gyakoribb a megszűnés - mondta a napilapnak Nagy Ákos, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke, aki Keszthelyen fogorvos. Magyarországon 2800 alapellátó fogászat van, az üresen álló rendelők száma régóta 280-300 körül alakul. A pácienseket ez annyiban érinti, hogy a körzetekben helyettesítéssel oldják meg a betegellátást, és a helyettesítő orvosok részmunkaidőben dolgoznak.

Tavaly decemberben ebben a cikkben mutattuk be a praxisközösségeket, a modell előnyeit és a lehetséges kockázatokat. (MTI)

• A kormány feljelentést tett, miután Tomanovics Gergely, az egykori fideszes videós órákon át közvetítette, ahogy az általa írt NERbot tömegesen tölti ki a Nemzeti Konzultáció online kérdőíveit.
• Bármilyen bűncselekményt itt éppen azért lesz nehéz megállapítani, mivel a kormányzati oldalon most sem volt olyan védelem, amit fel kellett volna törnie. A robotokat kiszűrő reCAPTCHA-t is csak azután tették ki, hogy a harmadik élő közvetítésében már több ezer kérdőívet töltött ki.
• Ezzel akarta megmutatni, hogy milyen könnyen manipulálható a rendszer.
• A TASZ jogásza szerint ezt nagyjából olyan súlyú cselekmény, mintha valaki tízezerszer szavazna le arra, hogy mi legyen az év hala.

Címlapkép: Kiss Bence

A Ringier önállóan lesz a tulajdonosa azoknak a médiaérdekeltségeknek, ahol eddig az Axel Springerrel közösen volt a piacon - így Magyarországon is. Szlovákia a kivétel, ahol az érintett lapcsoport alapítója eddig is rendelkezett kisebbségi részesedéssel, és ezt továbbra is megtartja.

Magyarországon a Ringier Axel Springer adja ki a Blikket, a Kiskegyedet, a Glamour magazint és az Auto Bild magyar verzióját.

A cég honlapján található közlemény szerint a részvények átvétele még idén lezárul, ehhez azonban szükséges az egyes országok monopóliumellenes hatóságainak (hazánkban a Gazdasági Versenyhivatal) hozzájárulása. Hogy mennyiért veszi meg a Ringier az Axel Springer részvényeit, azt nem árulják el a cégek. A francia és német médiaipari multik Szerbiában, Szlovákiában és a három balti államban, Észtországban, Lettországban és Litvániában hagynak fel a közös piaci szerepléssel, Lengyelországban viszont továbbra is közös csoportot alkotnak majd. (via HVG)

Bereczki Miklós, a Jobbik soroksári alapszervezetének elnöke részt vett a Pride-on, ezért etikai eljárást kezdeményeztek ellene a pártban - írja a Mandiner több jobbikos forrásra hivatkozva. Bereczki együtt vonult több fővárosi vezetővel, és posztolt is az eseményről.

A vizsgálatot vele szemben Szabó Balázs, a Jobbik újpesti önkormányzati képviselője kezdeményezte. Indoklása szerint politikustársa vétett az alapszabály ellen. Emiatt a paragrafus miatt gondolja így: „Fegyelmi vétségnek minősül különösen, ha a tag a) más politikai szervezetek vagy politikai ellenfelek gyűlésein, avagy egyéb helyen és módon, nyilvánosan a párt elfogadott politikájával szemben foglal állást, illetőleg ekként folytat közéleti tevékenységet; továbbá f) bármely módon olyan magatartást tanúsít, vagy olyan cselekményt követ el, amely a Jobbik hátrányos megítélésére, avagy a Jobbikba vetett bizalom megingatására alkalmas.”

A Mandiner beszélt Szabóval, aki szerint Bereczki politikusi minőségében vett részt a Pride-on, és úgy véli, kérdés, hogy mindezt kinek a megbízásából, kérésére és/vagy érdekében tette.

Nem sokkal ezelőtt megérkezett a párt közleménye is. Cáfolják, hogy etikai vizsgálatot indítottak volna, azt írják: „miközben a Jobbik nem vett részt Pride-on, ugyanakkor nem szól bele abba, hogy tagjai magánemberként milyen rendezvényeken vesznek részt. A Jobbik egy valódi néppárt, nem pedig a Fidesz, ahol 30 évig tudatosan titkolják valakinek a szexuális irányultságát, hogy aztán egy brüsszeli ereszen menekülve kerüljön a nyilvánosság elé.”

(Ez a cikk az Etikai eljárás indul a Jobbikban a Pride-on vonuló politikusuk ellen címmel jelent meg a szemlézett írások alapján. A párt közleménye után frissítettük. A szerk.)

Karácsony Gergely is lemondásra szólította fel Varga Judit igazságügyi minisztert a Guardiannek adott interjújában. A brit lap vezető anyagban foglalkozik a Pegasus-botrány mentén kialakuló magyar politikai adok-kapokról. Karácsony mellett idézik Ungár Pétert, aki a nemzetbiztonsági bizottság kudarcos ülése után mondta ugyanezt és Donáth Annát, aki a hétfői tüntetésen a teljes kormány lemondását követelte.

„Az a legkevesebb, hogy az igazságügyi miniszternek le kell mondania” - mondta a lap tudósítójának Karácsony a városházán.

A cikk összegzi a kormányzati reakciókat, vagyis azt, hogy mennyire nem mondott semmit például Varga Judit. Felidézik a Le Monde-nak adott interjúját, ahol előbb provokációnak nevezte már a kérdést is, hogy adott-e engedélyt újságírók lehallgatására, majd letiltotta az interjút.

Az I.C.I.C. Kft.-t július 15-én jegyezték be péceli székhellyel, a vállalkozás ügyvezetője és tulajdonosa is az egykori macedón miniszterelnök - írja a 24.hu. Főtevékenysége üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, de a listában sok más is szerepel a porcelán-, üvegáru-, tisztítószer-nagykereskedelemtől a vagyonkezelésen keresztül a konferenciaszervezésig.

Nikola Gruevszki tartózkodási helyeként egy skopjei címet adott meg, kézbesítési megbízottnak pedig Hornyik Katalin belvárosi ügyvédet jegyezték be a cégiratokba. A székhelyként szereplő Kádár-kockáról a 24.hu fotót is közölt.

A korrupcióért elítélt macedón miniszterelnök 2018 novemberében érkezett Magyarországra, a gyanú szerint a magyar diplomácia aktív segítségével. Menedékjogot kapott, majd bejáratos lett magyar kormányzati körökbe. Ezért találkozhatott 2019-ben a 444 irodája mellett a külügy helyettes államtitkárával. Októberben pedig már szavazhatott is az önkormányzati választáson.

Az orosz rendőrség szerdán házkutatást tartott egy olyan újság főszerkesztőjének moszkvai otthonában, akinek kiadványát nemrégiben "külföldi ügynöknek" minősítettek.

Roman Dobrohotov, a The Insider hírportál főszerkesztője szerda reggel azt posztolta a Twitteren, hogy „rendőrök kopogtatnak” lakása ajtaján. „Úgy tűnik, mintha razzia lenne” - írta.

Az OVD-Info, a politikai letartóztatásokat figyelő jogsegélycsoport azt közölte, hogy Dobrohotov felesége a csoport forródrótján jelentkezett, és rendőri razziáról számolt be, mielőtt a telefonja elérhetetlenné vált. Az OVD-Info szerint egy ügyvéd indult Dobrohotov lakására.

Az orosz ellenzék támogatói, független újságírók és emberi jogi aktivisták fokozott kormányzati nyomással szembesülnek a szeptemberi parlamenti választások előtt, amelyet széles körben Vlagyimir Putyin elnök azon erőfeszítéseinek fontos részeként tartanak számon, hogy megszilárdítsa hatalmát a 2024-es elnökválasztás előtt. Áprilisban három másik újságíróhoz kopogtattak a hatóságok, miután tudósítottak egy Navalnij-féle tüntetésről.

A külföldi ügynökök listájára legutóbb a Lettországban bejegyzett The Insider került fel, amely orosz tisztviselők állítólagos korrupt voltáról és visszaéléseiről, állítólagos ukrajnai és szíriai orosz titkos akciókról, valamint Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető megmérgezéséről közölt vizsgálatokat.

Az igazságügyi minisztérium egy olyan törvény szerint jár el, amely alapján külföldi ügynökként jelölnek meg minden olyan nem kormányzati szervezetet, médiumot és magánszemélyt, amelyek külföldi finanszírozásban részesülnek és politikai jellegűnek nevezhető tevékenységet folytatnak.

A médiának adott kommentárjában Dobrohotov azt mondta, hogy a The Insider továbbra is a szokásos módon, a lett törvényeknek megfelelően fog működni, és nem fog megfelelni a külföldi ügynökökről szóló orosz törvény követelményeinek.

Oroszország a törvényt arra is használja, hogy súlyos bírságokat szabjon ki az Egyesült Államok által finanszírozott Szabad Európa Rádió és Szabadság Rádió (Radio Free Europe/Radio Liberty) műsorszolgáltatóra, mert kiadványaiban nem tudatja, hogy külföldi ügynök. A műsorszolgáltató az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) beavatkozását kérte.

“Az elszíneződés egy nátrium-szulfit nevű tartósítószernek köszönhető” - mondta az AFP-nek Federico Restrepo környezetmérnök, aki szerint “ez az antibakteriális anyag a környező városokból a Chubut folyóba és onnan a Corfo nevű lagúnába került. A törvény szerint ezeket az anyagokat kezelni kéne, mielőtt visszaengedik őket a környezetbe.”

A Corfo lagúna Argentínában, a Chubut folyó mentén található, közel annak torkolatához, ahol a halászat a vezető iparág. A nátrium-szulfitot pedig a garnélarák tartósításához használják. Az elhasznált anyagokat Rawson városából tartálykocsikkal viszik a külterületekre, sokszor olyan mennyiségben, hogy a teherautók közlekedési dugókat okoznak. Ott aztán kiengedik a tartalmukat, amelyek szennyezik a folyó és így a lagúna vizét.

Minderre a tartomány vezetőitől kaptak engedélyt. A helyi kormányzat szerint ugyanis a szennyezés hatása átmeneti, egy helyi döntéshozó szerint pár nap múlva el is tűnik majd.

Helyi szakértők azonban aggódnak a nátrium-szulfit hatásai miatt, és hangsúlyozzák, törvény írja elő, hogy ezt az anyagot kezelni kell, mielőtt kijuttatják a környezetbe. (Gizmodo)

A nyilvánosság teljes kizárásával, inkognitóban Mezőhegyesen járt Orbán Viktor és felesége Lévai Anikó Lázár János vendégeként - írja a Magyar Narancs.

„A Ménesbirtok központi épületében, amit mi csak 'nagyirodának' nevezünk, a franciáktól visszavásárolt vetőmagüzemben, a ménesnél, a tehenészetben és az új iskolában is járt szombaton Orbán Viktor és felesége, Lévai Anikó. Lázár Jánossal, a gazdaság kormánybiztosával és feleségével együtt érkeztek, s több helyütt még a terepjáróból sem szálltak ki” - mondta a lapnak egy informátor.

Lázár János 2018 óta a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztosa. Azóta ömlenek is a milliárdok a békési tangazdaságba. A munka azonban nem köti le annyira az egykori kancelláriaminisztert, hogy ne tudna időről-időre az országos politikába is beleszólni.

A Magyar Narancs emlékeztet, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság 2019 novemberében kinevezett vezérigazgatója, Kovács Norbert és Lévai Anikó rokonai egymásnak. Hogy mi volt a szombati látogatás célja az állami tangazdaságban, nem derült ki. A lap megkérdezte Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófelelős kormánybiztosát, aki Lázár Jánoshoz irányította őket, válasz azonban nem érkezett.

Közel kétmillió euró értékben vittek el ékszereket a párizsi Chaumet ékszerboltból. A Champs-Elysee közelében álló legendás üzletet fegyveresek rabolták ki kedden.

A Le Parisien napilap azt írja, a fegyveres egy rollerrel érkezett, az ügyféltérben elővette a fegyverét, majd amikor begyűjtötte a zsákmányt, ugyanazzal a rollerrel menekült el.

A Chaumet Franciaország egyik legrégibb ékszerboltja, a tulajdonos LVMH cégcsoport egyelőre nem kommentálta az esetet, és az ügyészség sem erősítette meg az ellopott tárgyak értékét, csak annyit mondtak, nyomoznak az ügyben.

Több százezer tanulótól kell szülői hozzájárulást begyűjteni augusztus 5-ig ahhoz, hogy az iskolakezdésig be lehessen oltani a 12-18 éves diákokat, és ezt az iskolaigazgatókra bízták - írja a Népszava.

Augusztus 30. és 31. a dátuma az érintett diákok koronavírus elleni védőoltásának. A lap megnézte a KSH adatait, amelyek szerint 688,5 ezer tinédzser esik ebbe a korosztályba. A 16-18 éves középiskolásoknak májustól volt már lehetőségük az oltás felvételére, ám így is csaknem 400 ezer diák marad a 12-15 éves korosztályban, akik most először kaphatnak majd Pfizer-vakcinát.

A Népszavához eljuttatott kormányhivatali levélből kiderül, hogy a vakcinákat az iskolák épületében adják majd be, ugyanakkor összevont oltóhelyeket is kialakíthatnak - különösen a tankerületi iskolák esetében -, amelyre a tankerületek tehetnek javaslatot. A kormányhivatalnokok megkeresték az iskolaorvosokat, hogy felmérjék, mennyien hajlandóak közreműködni az oltásokban, ugyanakkor az igazgatókat is arra kérik, egyeztessenek intézményük orvosával. Mindezen túl a 12-18 évesek oltásához a szülői hozzájáruló nyilatkozatokat is nekik kell beszerezniük.

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint sajnálatos, hogy az intézményvezetők, osztályfőnökök ismét a nyári szabadságuk alatt kaptak plusz munkát, ráadásul az oltás megszervezésével kapcsolatos feladatokat szűkös határidővel kell teljesíteniük. Azt sem érti, miért nem lehetett ezt a gyermekorvosi hálózaton keresztül megoldani.

Eddig soha nem vállalta névvel a divat- és szállodaiparban megszerzett pozícióit, most viszont az Odu Store néven létrehozott cégben ügyvezetőként és tulajdonosként is feltűnik a miniszterelnök lánya - írja az Mfor. Orbán Ráhel eddig is fontos háttérszerepeket töltött be ezekben az iparágakban.

A lap szerint a június végén bejegyzett kft. fő tevékenysége ipari jellegű bolti kiskereskedelem, vagyis lényegében mindennel foglalkozik, ami nem élelmiszer, ital vagy dohányáru. Az Mfor arra tippel a cég nyilvántartása szerint, hogy elsősorban az Orbán Ráhel fő profiljába tartozó ruha-, illetve textilipari tevékenység lehet meghatározó, ezek dominálnak a cég teljes tevékenységi körén belül is. Az Odu Store-t három millió forintos jegyzett tőkével alapították.

Mind az alapító, mind a cégvezető Orbán Ráhel, és a hatályos dokumentumok szerint ebben az üzletben nincsenek társai. A XII. kerületi Apor Vilmos téren jegyezték be, ahol a Hegyvidék Bevásárlóközpont is működik. Ezen a címen más vállalkozások székhelyei is megtalálhatók, mint az egy éve alapított Z61 Vagyonkezelő Kft., amely mögött pedig a Közép-Európai V. Magántőkealap áll, de szintén itteni címet használt a Morando Kockázati Tőkealap.

Cégvezető már volt Orbán Ráhel, amikor a férje érdekeltségébe tartozó BDPST Koncept Kft. ügyvezetője lett.

Tiborcz István sem tétlenkedett, ő is alapított egy újabb céget, a Leonstrella Kft.-t. A cég ügyvezetője Malik Zoltán, aki Tiborcz számos más érdekeltségében is fontos posztot tölt be. Ez a vállalkozás saját tulajdonú, bérelt ingatlanokat fog bérbe adni, üzemeltetni. A céget ugyanarra a címre - Pasaréti út 122-124 - jegyezték be, ahová a legtöbb Tiborcz-érdekeltséget.

A szövetségi alkalmazottak és a szerződött alvállalkozók kötelező oltását írhatja elő az amerikai elnök, és ezt csütörtökön be is jelenti majd - írja a CNN fehér házi forrásokra hivatkozva. Az információk szerint azoknak, akik mégsem oltatják be magukat, rendszeres tesztelést és egyéb szigorúbb szabályokat rendelhetnek el. A szövetségi kormány dolgozóira vonatkozó új szabályok mellett egyéb lépések is várhatók, amelyek ösztönöznék a lakosságot az oltások felvételére, hisz a delta variáns gyorsan terjed az országban. Biden már kedden utalt rá, hogy mire lehet számítani. “Ezt fontolgatjuk épp” - válaszolta, amikor a szövetségi alkalmazottak kötelező oltásáról kérdezték.

Az előírás pontos részleteit még nem tudni, de a CNN információi szerint a kormány alkalmazottainak tanúsítaniuk kell, hogy felvették az oltást, vagy hivatalosan jelezniük kell a részvételüket a sűrű teszteléseken.

„Ha be lennének oltva azok, akik még nincsenek, egy teljesen másik világban élnénk. Miattuk van még mindig járvány, és ez óriási zűrzavart kelt. Ráadásul minél többet tudunk meg a delta variánsról, annál aggasztóbb a kép. Egyetlen dolgot viszont biztosan tudunk, ha az a több száz millió ember is beoltatná magát, aki még nem tette, minden más lenne” - mondta az elnök a sajtónak kedden.

Biden - bár hatalmában állna - a hadseregben egyelőre nem írja elő a kötelező oltást. A csütörtökön várható bejelentéssel egy időben olyan lépéseket is tesznek majd, amelyek más foglalkoztatóknak is lehetőséget adhatnak arra, hogy kötelezzék a munkavállalóikat az oltások felvételére.

Egy hét alatt a felnőtt lakosság 90 százaléka megkapta az új típusú koronavírus elleni védőoltás második adagját Bhutánban - jelentették be a helyi hatóságok.

Ez a teljes, 770 ezres lakosság 62 százalékát jelenti - tudatta az ENSZ gyermekalapjának (UNICEF) egyik szóvivője. Minderre úgy volt lehetőség, hogy az ország félmillió adag Moderna-vakcinát kapott az Egyesült Államoktól, 250 ezer dózis AstraZeneca-oltóanyagot pedig Dániától.

A himalájai királyságban az első adagokat is pár nap alatt beadták az emberek nagy többségének. Bhután Indiától kapta az első vakcinaszállítmányt még tavasszal, és március-április fordulóján a lakosság 85 százaléka meg is kapta az első oltását. Az oltások beadásában a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy sokan nehezen elérhető hegyi térségekben élnek, vagy nomád életmódot folytatnak.

Bhután kicsi, csak 750 ezer lakosa van, ez tény. Viszont földrajzi adottságai nem a legideálisabbak egy oltási kampány lefolytatására, és ahogy a legtöbb országban, itt is benne volt a pakliban, hogy nem mindenki lesz vevő a vakcinára.

A szerzetesek döntése alapján végül elsőként egy majom évében született, harmincéves nőt, Ninda Demát oltottak be az asztrológiai szempontból legalkalmasabbnak tartott időben, március 27-én, reggel fél tízkor. A vakcinát ünnepélyes keretek között adta be neki egy nővér, aki szintén a majom évében született. A ceremóniát a buddhista szerzetesek imái kísérték. Dema után a miniszterelnököt és családját oltották be. A megfelelő időzítés azért is nagyon fontos volt, hogy meggyőzzék a lakosságot az oltás fontosságáról és veszélytelenségéről. Mióta beadták az első vakcinát, Bhután lehagyta Izraelt, az Egyesült Államokat és Bahraint, és ott lett a legmagasabb azoknak a felnőtteknek az aránya, akik már megkapták az első dózist. A koronavírus nem tudott igazán elterjedni a királyságban; mindösszesen 2500 esetet és két halálos áldozatot jelentettek a dél-ázsiai országból. (MTI)

• Lassan két hete, hogy kiderült: kémszoftverrel figyeltek meg kormánykritikus magyar újságírókat, vállalkozókat és politikusokat.
• Mostanra sikerült is összehívni a nemzetbiztonsági bizottságot, ám hiába.
• Hétfőre tüntetést szervezett a Momentum.

Három férfi dolgozott abban a hegyi esztenában (évszaki jellegű ideiglenes gazdaság), ahova péntek este betört egy medve - írja a Transindex. A vadállat a gazdaság szarvasmarháira támadt, ezért a pásztorok úgy döntöttek, elzavarják. Kettőjüket azonban a vadállat súlyosan megsebesítette, az egyik, egy 26 éves fiatalember, aki a támadás közben bemenekült az erdőbe, meg is halt. A holttestét csak másnap reggel találták meg a mentőcsapatok. Egy másik, 45 éves pásztort súlyos sérülésekkel vittek kórházba. A testének több pontján harapásnyomok voltak, több ujját is leharapta a medve. Iaşi kórházába szállították, ahol lélegeztető gépen van.

Az RMDSZ-es Tánczos Barna, aki Románia környezetvédelmi minisztere azt mondta, elkészítették a szükséges dokumentációt az egy személy halálát okozó medve kilövésének engedélyeztetéséhez. A politikus, aki maga is futott már össze medvével, mostanában az állatok elleni kampányával ismert Románia szerte.

Saját sikerének tulajdonítja, hogy ezentúl akár ki is lőhetik a székelyföldi falvakban rendre nagy zavart okozó állatokat.

(A borítóképen: Így néz ki egy Székelyföldi medve. Fotó: DANIEL MIHAILESCU/AFP)

A Vecernje Novosti című belgrádi napilap vasárnapi beszámolója szerint az egészségügyi miniszter problémásnak nevezte, hogy valaki azt állítja, segíteni akar az embereknek, az oltásokról meg úgy gondolja, hogy azzal chipet juttatnak a szervezetbe.

Zlatibor Loncar úgy fogalmazott: „Miért foglalkozik gyógyítással az, aki nem hisz benne?”

Azt is problémának nevezte, hogy a felnőttek kevesebb mint fele oltatta be magát eddig koronavírus ellen, ezzel pedig nem tud kialakulni a kollektív immunitás.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában vasárnapra 249-cel 719 913-ra, Koszovóban 19-cel 107 787-re, Észak-Macedóniában 37-tel 156 039-re, Montenegróban 132-vel 101 061-re, Bosznia-Hercegovinában pedig negyvennel 205 423-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában öttel 7100-ra növekedett. A térség többi országában nem volt halálos áldozata a kórnak az elmúlt napon, így a halottak száma Koszovóban 2267, Észak-Macedóniában 5488, Montenegróban 1624, Bosznia-Hercegovinában pedig 9724 maradt.

Az egyik közösségi autómegosztó elektromos kisautója hajtott át a járdán és kerékpárúton majd a korláton is, végül a parkoló felé vezető úton kötött ki. Az eset a pesti oldalon történt a híd felhajtójánál.

A helyszínre riasztották a fővárosi hivatásos tűzoltókat, hogy áramtalanítsák az elektromos járművet. Az MTI információi szerint a balesetben hárman megsérültek.

A szombati Pride felvonulásról az M1 is beszámolt és sok dolog volt, ami szerintük említésre méltó. Ilyenek voltak például

• a rózsaszín parókát, magassarkút viselő férfiak,
• a megjelent baloldali politikusok,
• vagy épp a gyerekek, akiket elhoztak a szüleik a felvonulásra.

A híradós anyag második felében az összehasonlíthatatlanul kisebb létszámú ellentüntetőket is bemutatták. Így:

„A felvonulókat több helyütt is ellentüntetők várták, akik egyebek mellett a stop LMBTQ molinót is kifeszítették” - mondja a narráció.

Hogy mik voltak ezek az egyebek, amik mellett molinok is voltak a Budaházy-féle ellentüntetők repertoárjában, azt videón is meg tudjuk mutatni.

A mocskolódás, fenyegetés és kurvaanyázás tehát nem fért bele a tudósításba, ahogy az egyértelmű náci tisztelgés sem a kopasz ellentüntetőtől.

„El kell venni az igazságügyi minisztertől az engedélyezés lehetőségét, és ezt bírói hatáskörbe kell utalni” - írja a Momentum közleménye a párt jogállamisági szakpolitikusának, Szigeti Flórának posztja alapján. Szerinte „megengedhetetlen, hogy a fideszes miniszterek által felügyelt titkosszolgálatoknak egy másik fideszes miniszter adjon engedélyt a magyarok megfigyelésére.”

A Momentum javaslata az is, hogy utólag - az eljárás veszélyeztetése nélkül - minden megfigyelt személyt értesíteni kell a titkosszolgálati adatgyűjtésről.

A párt a jogorvoslati eljárást is jelentősen le kell rövidítené, mert szerintük így lehet biztosítani, hogy hatékony jogorvoslattal élhessenek, akiknek a jogait figyelmen kívül hagyta az állam.

A Momentum a héten lemondásra szólította fel a teljes kormányt miután kiderült, hogy magyar célpontjai is voltak a Pegasus nevű izraeli digitális megfigyelőszoftvernek, köztük az Orbán-kormány kritikusai és újságírók.

Könnygázt és vízágyút vetettek be a görög rendőrök a kötelező oltást ellenző tüntetőkkel szemben szombaton. Több mint négyezren gyűltek össze Athénban, hogy tiltakozzanak a rendelet ellen, amely néhány munkakörben előírja az oltás felvételét.

A Reuters az egészségügyi dolgozókat és az idősotthonok dolgozóit említi meg azok között, akiknek kötelezővé tették a koronavírus elleni vakcinák beadását. A kormány ezen túl a tanárokat is sürgeti, hogy a szeptemberi iskolakezdésig szerezzék meg a védettségek.

Egy rendőr szerint a tüntetők között volt, aki molotovkoktélokat dobott feléjük, ezért volt szükség a kemény fellépésre.

A 11 milliós Görögországban a lakosság 45 százaléka van beoltva, a járvány pedig eddig 12 890 életet követelt.

Rendőrök elől menekülve

Rendőrök akarták megállítani, de nem állt meg nekik, majd ámokfutásba kezdett egy autós az M6-os autópályán Paksnál szombat délután. A sofőr önmagát és másokat veszélyeztetve közlekedett, de elveszítette uralmát a járműve felett és a szalagkorlátot átszakítva az árokba csapódott - írja a police.hu.

A balesetben négy ember életét vesztette, három másik sérültet mentőhelikopterrel kórházba szállítottak. Az esettel kapcsolatban embercsempészés bűntett gyanúja is felmerült, melyet a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága jelenleg is vizsgál - áll a közleményben. És erre utal a borító képnek használt montázs, amely a mentésről készült fotókból készült és amelyet a police.hu a "migráns" fájlnévvel tett közzé.

• A kormány népszavazásában egy egyszerű eldöntendő kérdésként jelenik meg a nemátalakító kezelések ügye, pedig egy nagyon bonyolult dologról van szó.
• Nyugat-Európában világos és több esetben a magyarnál szigorúbb szabályozás vonatkozik rájuk.
• Megnéztük, melyik országban milyen életkori korlátai vannak ezeknek a beavatkozásoknak.

Az Orbán által bejelentett népszavazási kérdések közül a harmadik az, aminek a legtöbb köze van való életben is létező dolgokhoz. Ez az, amire ha válaszol valaki, úgy tűnhet, befolyást gyakorolt a dolgok menetére.

Így szól: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?A felvezetésből pedig az is kiderül, hogy a miniszterelnök szerint Brüsszel sérelmezi “hogy nálunk nem lehetséges az, ami Nyugat-Európában már állandósult.” Mindebből az az érzése támad az embernek, mintha a berlini, vagy a párizsi kórházak bejáratainál sorokban állnának a nemátalakító kezelésre váró gyerekek és Magyarországon is ez lenne a helyzet, ha az emberek hagynák.

Nehéz eltekinteni attól, hogy Brüsszel valójában nem azokat a ködösen megfogalmazott kérdéseket sérelmezi, amire Orbán utal, így például szóba sem kerül az EU-s kritikákban a tranzíciós beavatkozások korhatára. És azzal sem lövöm le a cikk további tartalmát, ha elárulom, hogy nem állnak sorokban Nyugat-Európában a kiskorúak ilyen műtétekre várva.

A nemi helyreállító eljárások – ahogy a transz emberek életének sok más aspektusa – rendkívül bonyolultak. A transz közösség az LMBT emberek között is kisebbségnek számít. Köztük azok, akik 18 éves koruk előtt megpróbálkoznak bármiféle nemi helyreállító beavatkozással, majdnem annyira kevesen vannak, hogy ha azt mondanánk, nincs is ilyen, kevésbé lennénk egyszerűsítők, mint a népszavazásban feltett kérdés. Pusztán a nemi helyreállítás pszichológiai, jogi, egészségügyi, társadalmi, stb. vonatkozásait is lehetetlen röviden ismertetni. Magyar nyelven a Transvanilla Transznemű Egyesület oldalán található, csaknem 200 alkategóriát tartalmazó információs adatbázis talán a legjobb kísérlet erre.

Amire könnyebben választ kaphatunk, az a korhatár ügye, amit Orbán kérdése is feszeget. Ehhez azonban fontos tudni, hogy a nemi helyreállító beavatkozásnak egyszerűen szólva két orvostani fázisa van. Az első a hormonkezelés. Ennek során gyógyszeres kúrával a születési nemtől eltérő hormonháztartást hoznak létre a tranzíciót megkezdő szervezetben. Ez is bőven bonyolultabb annál, mint hogy a transz férfiaknak tesztoszteront, a transz nőknek pedig ösztrogént adnak. Számos más hormonról is szó van és igen, létezik a pubertást blokkoló készítmény is, amelyet a világ egyes részein tinédzsereknek is adnak és amelyek hatása visszafordítható. Hogy ezek a változatos hormonterápiák milyen életkortól hozzáférhetők szülői engedély nélkül az Európai Unióban, így néz ki térképen:

Age at which a child can access transgender hormone therapy

View full dataset in data explorer.

(Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének adatai 2017-esek, ezért szerepel rajtuk az Egyesült Királyság is.)

Összesen tehát nyolc országban határoztak meg pontos életkort ezeknek a terápiáknak az alsó korhatáraként. Köztük Írország, Málta és Hollandia az, ahol már 16 évesen dönthet úgy a szülei nélkül egy fiatal, hogy részt vesz hormonkezelésben. Litvániában, Ausztriában, Olaszországban, Horvátországban és Portugáliában pedig 18 év fölött van joga ehhez. Húsz uniós országban nincs meghatározva specifikusan ennek a beavatkozásnak életkori küszöb, hanem az orvosi beavatkozásokra vonatkozó általános feltételek határozzák meg, mikortól kérheti valaki. Az esetek többségében ez is 18 évet jelent, de erre még később visszatérünk.

A nemi helyreállító beavatkozás másik fázisa pedig a műtét. Ezek az egyszerűbb plasztikai beavatkozásoktól a genitális átalakításokig terjednek. Európa két országában, Máltán és Írországban dönthet róluk 16 évesen egy fiatal a szülei nélkül, míg az alábbi képen sötétkékkel jelölt 13 országban 18 év fölött hozhat ugyanilyen döntést. A maradék 13 országban – köztük Magyarországon is – szintén az orvosi beavatkozásokra érvényes általános szabályokat alkalmazzák a nemi helyreállító műtétek esetén.

Age at which a child can request sex reassignment surgery

View full dataset in data explorer.

(Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének adatai 2017-esek, ezért szerepel rajtuk az Egyesült Királyság is.)

Ami ebből következik, hogy míg a magyar jogszabályok nem zárják ki, hogy egy fiatal akár a szülei tudta nélkül, 16 évesen átessen egy ilyen műtéten, addig például a kormánypropagandában számos alkalommal a liberalizmus fertőjeként feltűntetett Hollandiában semmiképp nem eshet át rajta senki 18 éves kora előtt.

Itthon ugyanis, bár 18 évesnek kell lenni ahhoz, hogy egyedül dönthessen valaki egy orvosi beavatkozásról, egy 16 és 18 év közötti fiatalnak is van joga a döntéshez egy általa kijelölt felnőtt (aki nem szükség szerint a szülője) jelenlétében. Így például a vakbele kivételéről is dönthet kérdéses helyzetben egy idősebb középiskolás mondjuk az őt bekísérő osztályfőnöke kíséretében. Mivel a nemi helyreállító beavatkozások nincsenek külön szabályozva, jogszabályilag nem lenne akadálya a fenti analógia mentén egy ilyen műtétnek a felnőttkor előtt. Csakhogy ezek a beavatkozások nem jogszabályi és pláne nem erkölcsi kérdések.

Elsősorban orvosiak és maguknak az orvosoknak a felelőssége, hogy kinek az esetében és milyen módon vágnak bele egy átalakításba. Az, hogy néhány európai országban szabályozva van az életkori küszöb, nem jelenti azt, hogy automatikusan részt vehet bárki egy ilyen folyamatban, aki elmúlt 18. Mindegy, hogy hány évesen vág bele a tranzícióba valaki, komoly biztonsági gátak vannak beépítve a folyamatba odáig, amíg visszafordíthatatlanul megváltozik a test. Ezeknek az orvosi szabályoknak köszönhetően kizárható, hogy 18 éves kor előtt a világon bárhol olyan beavatkozást hajtsanak végre a transz fiatalokon, amely visszafordíthatatlan.

Vay Blanka, a Szabadnem szerzője és a Prizma közösség vezetője, aki 30 éves kora fölött váltott nemet, a saját példáját mesélte el. Ő Németországban esett át a tranzíciós folyamaton, amellyel nagyjából megegyezik a magyar procedúra.

„Másfél évig a választott nemnek megfelelően kellett élni a mindennapokban. Közben tartott a hormonterápia és az egész folyamat alatt végig pszichiáterhez kellett járni. Ez összességében egy komoly próbatétele a döntésünknek. A műtétre csak ezután került sor” - mondja.

Orbán Krisztina Kolos, a Transvanilla Transznemű Egyesület vezetője pedig azt mondja, messze nem az a két év a legmeghatározóbb problémája a magyar transznemű fiataloknak, amelyen a nemi helyreállító beavatkozások életkori küszöbe kapcsán valami távoli vita zajlik.

(A borítóképen egy párizsi tüntetés. Fotó: Lucas Boirat / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)

Az igen világosan látszik, hogy az Orbán által bejelentett népszavazási kérdéseknek közük sincs a valósághoz. Magyari Péter cikkében bővebben is lehet olvasni arról, hogy nem csak az indoklással, hanem magukkal a kérdésekkel is megtéveszti a választókat a miniszterelnök.

Jó, jó, kamu az egész, de akkor nem is kell megtartani? Ez már nem egy egyszerűen megválaszolható kérdés. Két szakértővel próbáltunk a végére járni.Az alaptörvény az, ami meghatározza, hogy miről lehet (az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekről), és miről nem lehet népszavazni. Azok a témakörök, amelyekről nem lehet, tíz pontban vannak felsorolva. Ezek közül csak a legfontosabbakat említjük most meg, hisz bár leszögezik, hogy például hadiállapot kinyilvánításáról nem dönthetnek a választók, kétséges, hogy ilyesmivel bárki is próbálkozott a Nemzeti Választási Bizottságnál. Voltak azonban már olyan kezdeményezések, amelyeket nem fogadott be az NVB, mert azok

• az Alaptörvény módosítására,

• a központi költségvetésre,

• vagy épp nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekre vonatkoztak volna,

márpedig ilyesmikről nem lehet népszavazni. Az Alaptörvényben meghatározott kritériumoknak első látásra megfelelnek az Orbán által ma bejelentett kérdések László Róbert, a Political Capital választási szakértője és Döbrentey Dániel, a TASZ jogi munkatársa szerint is. Az első gátat tehát úgy tűnik, megugorják a kormány kérdései.

Van azonban számos más kritérium, aminek eleget kell tennie egy népszavazási kezdeményezésnek. Hogy ezeknek megfelel-e, azt a Nemzeti Választási Bizottságnak kell eldöntenie. Döbrentey szerint amit nekik érdemes lenne megvizsgálni Orbán kérdéseinek átnyálazásakor, hogy mennyire érthetőek. Az érthetőség pedig azt jelenti, hogy a jogalkotó, tehát az Országgyűlés tudni fogja-e, hogy az adott kérdésre kapott válasz alapján mit kell lépnie.

„Ezek a kérdések, amiket a kormány most bejelentett, nem biztos, hogy megfelelnek ennek az egyértelműségnek. Elég homályos tartalmúak. Van köztük olyan is, ami olyan jogalkotásra irányul, amire nincsen egyáltalán szükség, hiszen már megtörtént a bevezetésük. Gondolok itt arra, hogy a médiatörvény már szabályozza például azt, hogy a kiskorúak számára hogyan hozzáférhetőek bizonyos szexuális fejlődésüket befolyásoló tartalmak. Tehát ez egy kvázi álkérdés” - mondja Döbrentey.

Az, hogy az NVB mennyire lesz szőrösszívű a kormány népszavazási kezdeményezéséve, jó esélyekkel megjósolható. A Bizottság tagjait a kétharmados kormánypárti többségű Országgyűlés választja. A hét fős testület mellé a frakciókat alkotó pártok delegálhatnak még egy-egy tagot. Az elmúlt években többször előfordult, hogy a kormány felé hajlottak a döntések során. Az emlékezetes 2016-os népszavazás, amire Orbán szerint a most bejelentett hasonlítani fog, már az alaptörvényi kritériumok során is megbukhatott volna, ha a Választási Bizottság is úgy értelmezi azokat, ahogy többen, azaz hogy a kérdés nemzetközi szerződésekre vonatkozik.

Ennek fényében arra lehet számítani, hogy átengedik majd a mégoly értelmetlen kérdéseket is, mint amilyeneket ma felsorolt a miniszterelnök. László Róbert is erre számít, a Political Capital közzé is tett egy gyorselemzést, ahol azt írják,

extrém esetben akár egy bő hónap alatt is Áder János asztalára kerülhet az NVB-t, Kúriát, Országgyűlést megjárt kérdéssor. A köztársasági elnöknek pedig 70-90 napon belülre kell kitűznie a referendumot. Reálisan novemberben valósulhat meg a népszavazás, így a kampány egybeesik majd az előválasztási folyamattal.

Ez a feltételezett időzítés is politikai célokat sugall, amiben szintén nincs újdonság. László szerint a rendszerváltás óta a két „csatlakozós” – a 97-es NATO csatlakozásról szóló és a 2003-as EU csatlakozásról szóló – népszavazáson kívül minden referendum elsősorban politikai célokat szolgált.

Ami újdonságot jelenthet most, az a valóság teljes elengedése.

Még a félresikerült bevándorlós népszavazás esetén is kapcsolódott annyira a feltett kérdés a való élet eseményeihez, hogy tényleg egy menekültválságon volt túl Európa, ami részben kapcsolható a bevándorlás témaköréhez. Annak a lehetősége azonban soha nem állt fenn a kormány univerzumán kívül, hogy bárki nemváltó műtétet végezzen el egy kiskorún.

Arra egyik megkérdezett szakértő sem számít, hogy érvényes lesz az Orbán által előrevetített referendum, hisz az ellenzéki pártok bojkottra szólítottak fel, és valószínű, hogy a szimpatizánsaik jelentős része így is fog tenni. Az érvényesség kapcsán a 444 szerkesztőségében is felmerült, hogy mi van akkor, ha a főpolgármester által bejelentett népszavazással egy időben tartják meg a kormányét is.

Erre a szakértők szerint minimális esély van. A kormány kezdeményezését ugyanis nem kell aláírásokkal megtámogatni, míg Karácsony Gergelyéknek most még kétszázezer aláírást kell összegyűjteniük, mielőtt az NVB elindíthatná az eljárását. László Róbert arra számít, hogy ráadásul az ellenzéki kezdeményezés esetén az összes lehetséges határidő maximális időtartamával lehet számolni, míg a kormányzat esetében kevesebb akadályt gördítenek majd a kiírás elé.

De ha elő is fordulna, hogy a két népszavazási kezdeményezés feldolgozása hasonló idő alatt megtörténik, és egy napra írják ki azokat, az akkor sem befolyásolja az egyes kérdések érvényességét. Tehát ha egy szavazólapon találkozhatunk majd a nemváltó műtétekre és a Fudan Egyetemre vonatkozó kérdésekkel, és az előbbit üresen hagyja a választók több mint fele, akkor az érvénytelen lesz majd.

Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa áll nyerésre a világ leggazdagabb emberei között zajló, "kinek a nagyobb" versenyben. Íme a New Shephard nevű rakéta, ami segített ezt elérni Bezosnak:

Közép-európai idő szerint kedd délután a texasi Van Horntól 20 kilométerre fekvő kilövőállásról mintegy 106 kilométeres magasságba repült fel utastársaival, több mint 16 kilométerrel magasabbra, mint Richard Branson Virgin Galactic űrhajója, amely a tulajdonossal és utasaival július 11-én járt a világűr peremén.

Bezos New Shepardjével az Apollo 11 Holdra szállásának 52. évfordulójára időzítette az első kereskedelmi űrutazást. A fedélzeten volt a testvére, valamint egy 18 éves holland fiatalember és egy 82 éves egykori pilótanő is, akik súlyos dollármilliókat fizettek a világ leggazdagabb emberének, hogy együtt tölthessék vele az utazás alig tíz percét.

Míg Branson Virgin Galactic űrrepülőgépének működéséhez két pilótára van szükség a fedélzeten, addig a New Shepard automatikusan működik, nincs szükség személyzetre, úgyhogy ebben is azok örülhetnek, akik Bezosnak szurkoltak.

Az év végéig további két űrutazást terveznek fizetős utasokkal.

„Az általunk gyártott platform életmentő, terrortámadásokat előz meg" - mondta Shalev Hulio, az NSO Group alapítója a Tel-Avivban működő 103 FM nevű rádióadón egy interjúban. A Reuters röviden idézi a műsort, de szerencsére az MTI jeruzsálemi tudósítója végighallgatta, és hosszabban is beszámolt az adásról. Ezt sikerült úgy megoldani, hogy Magyarország nincs megemlítve az anyagban, sőt az állami hírügynökség és a teljes kormánymédia tartja magát a nyugalmi állapothoz a témában.

Az interjúban Hulió kifejtette, hogy vállalata nem ismeri a szoftverével lehallgatottak névsorát. Cégük megalakításakor eldöntötték, hogy csakis kormányoknak árulják terméküket, magánszemélyeknek nem. Sőt nem is minden kormánynak, mert vannak, amelyek nem méltók ilyen eszköz használatára - tette hozzá.

„Az eltelt tizenegy évben 45 országnak adtuk el, viszont kilencven másik országtól megtagadtuk” magyarázta az üzletember.

"Ellentétben egy fegyverrel, amelynek értékesítését követően nem lehet ellenőrizni a használatát, nekünk vannak olyan mechanizmusaink, amelyek észlelik, ha egy kormány megvásárol egy rendszert, majd visszaél vele, újságírókat, emberi jogi aktivistákat, a rezsim ellenzőit követi" - fejtette ki Hulió.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy voltak olyan kormányok, amelyeknek eladták a szoftvert, majd blokkolták a használatát, és abbahagyták velük az együttműködést.Hulió szerint az izraeli szabályozás a világon a legfejlettebb a kiberellenőrzés minden kérdésében, jobb, mint Európában, és külön korlátozások vonatkoznak arra, hogy ki hogyan árulhatja termékét és milyen korlátozásokat helyez el benne.

„Eszközeink az elmúlt években terrorakciókat akadályoztak meg Európában, emberek tízezreit mentették meg egy európai fővárosi metró megtámadásától, amelyet néhány perccel az eset előtt sikerült elkerülni” - hangoztatta az izraeli üzletember.

Műszaki meghibásodás miatt elsodródott a Százhalombatta és Tököl között közlekedő komp hétfőn délelőtt - írja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A kompon hat autó és tizenkét ember volt, körülbelül egy kilométert sodródott a Dunán, majd sikerült lehorgonyoznia. Az elszabadult kompot egy másik hajó vontatta a kikötőbe. A műszaki mentést a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hajója, a Szent Flórián, illetve a FER létesítményi tűzoltóság kishajója, valamint az érdi hivatásos tűzoltók biztosították.

Azonnali érdekegyeztetést, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), valamint az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) összehívását kezdeményezi a Magyar Szakszervezeti Szövetség Parragh László javaslata miatt. A szövetség közleménye szerint az oltásokkal kapcsolatos esetleges törvényi szabályozással kapcsolatban sok a kérdés, amiket mindenképpen országos érdekegyeztetés szintjén kell tisztázni.

A Protfolio cikkéből derült ki, hogy az Iparkamara elnöke azt javasolja a kormánynak, hogy egyes munkakörökben tegye kötelezővé az oltást. Ezek főleg olyan munkakörök, ahol a munkavállalók több emberrel érintkeznek: rendészeti szervek alkalmazottai, a közösségi közlekedésben dolgozók, éttermi alkalmazottak stb.

Kordás László, a Szakszervezeti Szövetség elnöke azt írja, nem érti, miért éppen Parragh László kezdeményezi a jogszabályt, amely szabad kezet adna a munkáltatóknak az oltások kötelezővé tételére. Ebből ugyanis az is következik, hogy aki nem hajlandó beoltatni magát a „főnök” utasítására, azt a jogszabályra hivatkozva egyszerűen ki lehessen rúgni a munkahelyéről. Kordás azért sem érti a szabályozás felvetését, mert szerinte ezen a téren eddig nem is volt probléma, hiszen a helyi szakszervezetek segítségével szinte minden munkahelyen meg tudott egyezni a munkáltatói és a munkavállalói oldal az oltások beadatásáról. A legtöbb helyen ezt plusz juttatásokkal oldották meg: aki vállalta az oltást, az például szabadnapot kapott, de egyéb megoldások is működnek. Kordás ezért felveti: vajon nem éppen ezeket a pluszokat akarja-e az MKIK elnöke megspórolni a munkáltatóknak? Márpedig úgy tűnik, ez lehet a cél – latolgat a MASZSZ elnöke.

Az orosz hatóságok április óta házi őrizetben tartanak több moszkvai középiskolást, akik a Doxa nevű diákújságnak dolgoznak. A bűnük az, hogy tudósítottak egy tüntetésről, amelyen Alekszej Navalnij szabadon engedését követelte a tömeg. A Doxa négy szerkesztője – mind diákok – akár három év börtönt is kaphat. A fiatal újságírókat azonban nem sikerült elhallgattatni, sőt, az eset óta megnövekedett az olvasótáboruk.

Ez az anyag a Deutsche Welle és a 444 együttműködésében készült.

Hadházy Ákos hosszú ideje kitartóan szeretné megismerni annak a 17 milliárd forintba kerülő szűrőprogramnak a részleteit, amelyet a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ futtat. Ez az a projekt, aminek kapcsán a tisztifőorvos egyszer egy válaszlevélben óvatlanul a címzettek között hagyta a független országgyűlési képviselőt. Ekkor tudhatta meg a nagyközönség, hogy hogyan zajlik az ötletelés a válaszadásokról a tisztiorvos hivatalában. Müller akkor így fogalmazott a kollégáinak:

„Kedves Kollégák! Nincs erre jobb szövegünk? Ez a veszélyezteti a feladat ellátást, miért kell beleírni? Egyszerűen miért nem hivatkozunk a jogszabályra, hogy 45 nappal meghosszabbítjuk az adatszolgáltatást és kész. Köszönöm szépen! Cili”

A határidők kitolását szorgalmasan gyakorolják azóta is az NNK munkatársai, de egy-két részletet már megismert Hadházy. Ilyenek például a szűrőprogramhoz kapcsolódó rendezvényszervezés és catering szerződései. Ezekre összesen 20 millió forintot fordítottak, és többek között kiderül belőlük, hogy

egy sajtó háttérbeszélgetésen Müllerék 72 ezer forintot számolnak el fejenként egy kávéért, egy teáért, 5 dkg aprósüteményért, 4 deci vízért és 2 dl gyümölcsléért.A képviselő is kiemeli, hogy az összeg úgy jön ki, hogy a tíz fős háttérbeszélgetésre 400 ezer forintot számoltak el a rendezvényszervezés munkadíjaként és 170 ezer forintot a terembérletre. Így a kávé+víz+ropi már csak 1800 ft/fő, de Hadházy szerint így is hűtlen kezelésről van szó.

Egyéb részleteket a képviselő oldalán a Nyunyóka kávéja című bejegyzésben lehet olvasni. Kiderül az is, hogy ezt a szerződést még az előző tisztifőorvos írta alá, de a teljesítéseket már Müller Cecíliának kellett szignóznia. Hadházy Ákos azt írja, „életemben egyszer beszéltem magánbeszélgetésen fideszes miniszterrel, akkor ő beismerte, hogy az EU projektek rendezvényszervezés/catering része a maffiáé.”

A kamara olyan jogszabály-módosítást javasol, amellyel bizonyos munkakörökben lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy kötelezővé tegyék az oltást a munkavállalóiknak - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfoliónak. A lap szerint a javaslat tartalmazná, hogy amennyiben a munkavállaló nem él az oltás lehetőségével, akkor adott esetben áthelyezhető lenne egy olyan pozícióba, ahol nem veszélyezteti a kollégákat és az ügyfeleket.

Parragh szerint eddig tömegesen fordult elő, hogy a munkaadó elvárta az oltás felvételét a munkavállalójától, aki ha nem élt vele, egyszerűen elbocsátották. Az indoklásban azonban nem szerepelhetett az oltás megtagadása, így visszaéléseket okozott a helyzet. Az elnök két, a cikkben meg nem nevezett, konkrét vállalatot is említett a Portfolionak, ahol a napokban tették kvázi kötelezővé a koronavírus elleni védőoltást, és kivétel nélkül minden munkavállaló élt is vele, így elbocsátásra végül nem került sor. Ha az MKIK javaslatát elfogadnák, akkor a védőoltás elutasítása immár jogszerűen válthatna ki különféle szankciókat a munkaadótól.

A kamara a héten egyeztet a munkaadói oldallal, és akár már a héten el is készülhet a módosításra vonatkozó javaslat, ezután lesz ismert a pontos tartalma is.

Parragh azt javasolja a kormánynak, hogy egyes munkakörökben tegye kötelezővé az oltást. Ezek főleg olyan munkakörök, ahol a munkavállalók több emberrel érintkeznek: rendészeti szervek alkalmazottai, a közösségi közlekedésben dolgozók, éttermi alkalmazottak stb. – de az, hogy pontosan mely szakmákra kiterjedően lenne kötelező az oltás, egészségügyi-szakmai döntésnek kell lennie az elnök szerint.

„A független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítéséhez” - ez az egyik fő megállapítása az Európai Bizottság ma megjelenő második, 2020-ról szóló jogállamisági jelentésének. A Politico látta a jelentés tervezetét.

„A kapcsolatok kihasználása, a kivételezés és a nepotizmus a közigazgatás magas szintjein, valamint a gazdasági és a politikai élet szereplői közötti összefonódások továbbra is olyan kockázatokat jelentenek, amelyekkel nem foglalkoztak a döntéshozók.”

Ilyen és ehhez hasonló bírálatokkal fogja elárasztani a jelentés Magyarországot a Politico szerint. A lap emlékeztet arra, hogy nincs közvetlen összefüggés a Bizottság jelentése és az Európai Parlament által szorgalmazott jogállamisági feltétel között. Politikailag viszont kapóra jöhet a Bizottság saját, részletes jelentése arról, hogy az EU adófizetőinek pénze hogyan köt ki politikusok köreinek zsebében, amikor a mechanizmus életbe léptetését kell indokolni.

Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke a jelentés másik fontos témája, a sajtóviszonyokat érintő megállapítások kapcsán arra utalt, hogy EU-s szinten kell meghozni az újságírók biztonságát szavatoló szabályokat. Ezért dolgozik a médiaszabadságról szóló törvényen Thierry Breton biztossal.

Az első jogállamisági jelentés tavaly készült el, akkor azt írtuk, elsősorban a magyar és a lengyel helyzet provokálta ki a megírását. Mindkét ország ellen eljárás folyik már évek óta a jogállamiság rendszerszintű problémái miatt - ez az úgynevezett "hetes cikkely szerinti" eljárás.

Jól látszik az elmúlt évek tapasztalataiból, hogy politikai vitákon kívül sok hatása nem volt az eljárásoknak. A végén elvben el lehetne venni az eljárás alá vont tagállam szavazati jogát az EU-ban, de ez olyan súlyos szankció volna, amivel egyrészt senki sem akar élni, másrészt olyan széles körű és időben tartós egyetértés kellene az érvényesítéséhez, amire csak egészen rendkívüli helyzetben volna esély - például ha az egyik érintett országban katonai puccs történne. Ezért is keresett a Bizottság egy új eszközt a téma kezelésére, és ennek része a jelentések elkészítése.

Karikó Katalint az RTL Híradó kérdezte meg azután, hogy Kásler Miklós minden esetben a vakcinák keverését ajánlotta a harmadik oltások esetén. Az egészségügyi miniszter a hétvégén adott interjút, amelyben utalt arra, hogy a harmadik oltás nem csak opció lenne, hanem azt is kötelezővé teszik az egészségügyi dolgozóknak. Ugyanitt kifejtette, hogy

a szakvélemény a vegyes oltást ajánlja, tehát ha valaki mRNS-típusú oltóanyagot (Pfizer, Moderna) kapott, akkor harmadiknak vektorvakcinát (AstraZeneca) vagy elölt vírusból készült oltást (Sinopharm) érdemes adni neki.

Erre reagálva Karikó azt írta az RTL-nek, hogy az AstraZenca és a Szputnyik esetében a harmadik oltásnak feltétlen másnak kell lennie, de

az mRNS-t tartalmazó vakcinát, mint a Pfizert vagy a Modernát akárhányszor be lehet adni akármilyen előző vakcina után.

A Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatója ennél is óvatosabban nyilatkozott erről a Népszavának. Vereckei Péter azt mondta, „mivel klinikai vizsgálatok nem támasztják alá, jelenleg nem támogatjuk az oltóanyagok felcserélhetőségét és kombinált alkalmazását.”

Az RTL megkérdezte Rusvai Miklós virológust is, aki szintén arról beszélt, hogy a vektorvakcinák – mint az AstraZeneca és a Szputnyik – és a Shinopharm esetében is mindenképp más típusú oltóanyagot javasol.

• Vasárnap este derült ki, hogy több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal. A lehetséges megfigyeltek listáján találunk oknyomozó újságírókat, médiatulajdonost, de ott az Ügyvédi Kamara korábbi elnökének és Gödöllő ellenzéki polgármesterének neve is.
• A kormány tagadja, hogy köze lenne az izraeli kémszoftverhez, pedig a gyártó cég egyik volt munkatársa megerősítette, hogy Magyarország a cég ügyfelei között van.
• Komáromban értük utol Szijjártó Pétert, aki miniszterként a külföldi titkosszolgálati tevékenység elhárításáért felelős Információs Hivatalt ellenőrzi, de a külügyminiszter azt mondta, nem tud ilyen adatgyűjtésről. Állítása szerint csak a botrány kirobbanásának másnapján kérdezte meg a titkosszolgálat vezetőjét az ügyről.
• Szijjártó Péter egyébként arról is csak a sajtóból értesült, hogy egy szexbotrány állt Szájer József EP-képviselő lemondása mögött.

• Amikor Orbán Viktor egy-egy vidéki városban kampányol, rendre elmondja, hogy ha fejlesztéseket, beruházásokat és munkahelyeket akarnak, akkor ne ellenzékieskedjenek, hanem válasszák a megfelelő jelöltet, vagyis a Fideszét.
• A járvány alatt kiderült, hogy a kormány a rendkívüli felhatalmazásával tényleg visszavágott az ellenzéki vezetést választó városoknak. A G7 számításai is azt mutatják, hogy az ellenzéki önkormányzatok több pénzt vesztettek a kormány megszorításaival: a fideszes városok bevételei átlagosan csak 6 százalékkal csökkentek, míg az ellenzékieknél 11 százalékos volt a visszaesés.
• A miniszterelnök pár éve Dunaújvárosban is tisztázta a szabályokat: „Ha a Fidesz és a KDNP zászlaja van a magasban, akkor lehet számítani a kormányra”. Azonban az iparvárosban megváltozott a széljárás, a Fidesz az elmúlt években három fontos választást is elveszített sorozatban. Gyakorlatilag itt működött először sikeresen az ellenzéki összefogás a NER ellen. Ma már a polgármester és az országgyűlési képviselő is jobbikos.
• Ezzel a kormány hozzáállása is megváltozott, idén nyáron úgy hoztak létre a gödihez hasonló különleges gazdasági övezetet, hogy Dunaújváros ne kapjon többé adóbevételeket a Hankook abroncsgyárából és az SK Innovation akkumulátorgyárából.
• Pedig az önkormányzatnak szerződései voltak arról, hogy megkapják az onnan származó bevételek felét, mert anyagilag is hozzájárultak a beruházásokhoz. Ehelyett július óta a fideszes vezetésű megyei önkormányzat osztja szét a pénzeket négy kisebb önkormányzat között, így viszont 51 ezer ember helyett csak 15 ezer között oszlik meg az évi több milliárd forint. Dunaújvárossal még csak nem is tárgyaltak az átalakításról.

Borítókép: Kiss Bence

Az angol–dán elődöntő egyik dicstelen pillanata volt, amikor valaki egy lézerrel arcba világította Kasper Schmeichelt. A dán kapus épp Harry Kane tizenegyesrúgásához készülődött.

A kapus a megzavarása ellenére kivédte a lövést, ám a kipattanót elcsípő Kane mégis meg tudta szerezni a vezetést a 104. percben, így Anglia jutott tovább a döntőbe.

Nem ez volt az egyetlen sportszerűtlen lépése az angol szurkolóknak. Már a meccs kezdete előtt is barátságtalanok voltak a Wembley stadion jelentős részét kitevő angolok, amikor kifütyülték a dánok himnuszát. Az UEFA Ellenőrzési, Etikai és Fegyelmi Testülete (CEDB) vizsgálatot indított az angolok ellen. (BBC)

A nógrádmegyeri fiú kedden korán reggel beült az egyik hozzátartozójának a teherautójába, majd elindult vele Karancsalja irányába. A falunál nem jutott tovább, mert az árokba sodródott, majd beborult az autóval az egyik ház kerítésébe.

A rendőrök a helyszínen megállapították, hogy a 17 éves fiú vezetői engedéllyel nem rendelkezik. Szerencsétlenségére pusztán az, hogy jogsi nélkül vezette az autót, nemrég óta szigorúbb elbírálás alá esik. Így a vele szemben megindított engedély nélküli vezetés és közúti baleset okozása szabálysértés miatt akár be is zárhatják, pláne, hogy a jármű önkényes elvételéért is felelnie kell majd.

Az Indóház Online osztotta meg azt a videót, amit a poszt szerzője szerint Tiszalöknél rögzítettek. A Tiszalöki Intercity címet viselő anyagban az látszik, hogy a szakszerűen, láthatósági mellényben az ajtót támasztó férfi (valószínűleg a mozdonyvezető) és fehér inges társai (minden bizonnyal kalauzok, vagy más MÁV-dolgozók) egy átkelőnél tolják a vonatot a síneken.

Ennél többet nem tudunk, nem is biztos, hogy érdemes, de azért megkérdeztük a MÁV-ot arról, hogy pontosan mi is történik a felvételen. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.

FRISSÍTÉS

Megérkezett a vasúttársaság válasza. Íme:

A Tiszalökről Debrecenbe 11:13-kor induló vonat irányváltója átmenetileg meghibásodott. Emiatt tolták egy rövid szakaszon a vasutasok a mintegy 19 tonnás Bz motorvonatot. A mozgatás hatására ismét üzemképes lett a jármű, így nem kellett törölni a járatot. Az utasok 17 perces késéssel eljutottak Debrecenbe.

„A magyarok egy szabad és elfogadó országot szeretnének” - mondta Víg Dávid, az Amnesty igazgatója, amikor a Háttér Társasággal közösen az óriás szívet felállították ma.

„Ma lépett hatályba a putyini mintára bevezetett homofób-és transzfób törvény, amely azt célozza, hogy kiradírozza a nyilvánosságból az LMBTQI-embereket. A törvény gonosz és hazug módon összemossa a gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket az LMBTQI-közösséggel, összekever egy súlyos bűncselekményt két ember konszenzuális kapcsolatával. Ez a törvény semmibe veszi a fiatalokat, szülőellenes és családellenes” – mondta Víg Dávid a helyszínen a hvg.hu tudósítása szerint.

A Háttér Társaság ügyvivője, Dudits Luca elmondta: a szervezet mostantól még nagyobb figyelmet fordít az LMBTQI-témára nyitott pedagógusok és más iskolai dolgozók támogatására. Ennek első elemeként elindítottak egy középiskolásoknak szóló honlapot a szivarvanyszakkor.hu címen.