
A jelek szerint elsőre nem jön össze Mark Zuckerbergnek, hogy beszálljon a kriptovaluták piacára: a Bloomberg értesülései szerint a Facebook nemrég létrehozott anyavállalata, a Meta értékesíteni kívánja a kriptopénz-projekt eszközeit, hogy ezzel fizethessék vissza a befektetők hozzájárulását.
Az eredetileg Libra néven megálmodott, majd Diem-re átnevezett projekt vezetői jelenleg befektetési bankárokkal tárgyalnak arról, hogy hogyan lenne a legszerencsésebb eladni a felhalmozott szellemi tulajdonokat, illetve az évek során odacsábított fejlesztőknek és mérnököknek is új munkahelyet találnának. A lapnak név nélkül nyilatkozó bennfentesek szerint a cél az, hogy a Meta a lehető legtöbb pénzt sajtolja ki a jelek szerint bedőlt projektből.
A Facebook 2019-ben jelentette be, hogy Libra néven kriptovalutát hoznának létre. A terv az volt, hogy úgynevezett stablecoin-t állítanának elő, azaz olyan kriptopénzt, melynek árfolyamát stabil, külső árfolyamhoz kötik. Bár a projektet mindenki Zuckerberggel azonosította, és a legtöbb cikk is a Facebook digitális pénzeként emlegette az ötletet, a kezdetek kezdetén a Facebook számos más vállalatot és piaci szereplőt is bevont a projektbe.
Ugyanakkor szabályzói oldalról a kezdetektől fogva rendkívül heves ellenérzések fogadták az elképzelést, hogy a Facebook vezetésével magáncégek digitális pénzt terveznek a piacra bocsátani, Zuckerbergnek még a Kongresszus előtt is kellett tanúskodnia az ügyben, az erőteljes politikai ellenállás miatt pedig a kezdeti szövetség több tagja is idő közben távozott. A Librából ekkor lett Diem, de ennek kifejlesztése sem zajlott a remélt lendülettel, tavaly pedig távozott a projekt legfontosabb vezetője, David Marcus is, több közvetlen munkatársával együtt. A Diemet még ekkor is próbálták életben tartani, a tervek szerint egy amerikai magánbankon keresztül bocsátottak volna ki stablecoin-okat, de ez az amerikai jegybank ellenállása miatt meghiúsult.
A lap értesülései szerint mivel a Silvergate Bank nem kapott megnyugtató jelzést a Fed-től azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges kriptokibocsátás után nem lépnének azonnal a hatóságok, a bank végül nem vágott bele az ügyletbe.
A Bloomberg szerint egyelőre nem tudni, hogy a Diem által felhalmozott szellemi tulajdon mennyit ér, és az sem világos, hogy lenne-e vállalat, mely szívesen átvenné a cég fejlesztőit. A tárgyalások állítólag korai, tapogatózó szakaszban vannak, és az sem biztos, hogy a Diem végül fog vevőt találni.
A lap úgy tudja, hogy a Meta nagyjából a projekt harmadát birtokolja, a többi részesedés a Diemben benne maradó befektetők, VC-vállalatok és techcégek között oszlik meg. Azt, hogy kik ezek a szereplők, azt nem ismerni, bár a Diem honlapján több jelentős VC-vállalat, például az Andreessen Horowitz, a Union Square Ventures, a Ribbit Capital, és Thrive Capital neve is felbukkan. Emellett említik a CoinBase-t, az Ubert vagy a Shopifyt is.
Apró érdekesség, de a hírre a Twitter-alapító Jack Dorsey is reagált, egy "carpe diem" kiírással.

Szokatlanul rövid, mindössze kétperces videót tett közzé Pottyondi Edina ex-politikus, standupos, melyben gyakorlatilag kopaszra borotválta magát, miközben jól ismert motivációs közhelyeket sorolt fel.
A Szépség és motiváció című videóban előbb egy ollóval, majd egy nullásgéppel ment neki a hajának, miközben elhangzik többek között, hogy „dob egy britneyt”, illetve hogy „nincs rossz ötlet, csak kevés önbizalom, nincs ronda fiú, csak kevés ketamin”, megállapítás, hogy aztán a végén arra jusson, hogy a haj úgyis olyan mint az erdő vagy a Mészáros-birodalom, azaz nő.

Még a fideszes „média”birodalom sokat látott húzásaihoz képest is sikerült meglepőt húznia az Origónak: hétfő este „A Telex már december 7-én elkészítette a 'Meghalt Csollány Szilveszter' cikket - mutatjuk a bizonyítékot” címmel megjelent írásukban számoltak be arról, hogy a Telex Csollány Szilveszter haláláról szóló cikkét az oldal forráskódja alapján már december 7-én létrehozták, és a fideszes lap szerint „rengetegen háborognak az interneten” emiatt.
Már önmagában ez a szerző nevének feltüntetése nélkül megjelent írás is méretes hülyeség lett volna, hiszen a világ minden normális sajtótermékénél bevett gyakorlat, hogy ha egy híres emberről kiderül, hogy súlyos betegséggel küzd vagy életveszélyes állapotban került kórházba, akkor előre elkészítik a nekrológját, hogy ne a halálhír bejelentésének pillanatában kelljen gyorsan összeollózni valamit, hanem méltó módon emlékezhessenek rá.
De a történet itt nem áll meg, ugyanis kiderült az is, hogy az Origónak is volt bekészített anyaga Csollány halálára, és mik vannak, az url alapján a „Csollány Szilveszter élete képekben” című összeállítás szintén 2021. december 7-ei dátummal születhetett, pont mint az általuk kifogásolt Telex-cikk. Az egyezés nyilván nem a véletlen műve, előző nap derült ki, hogy az olimpiai bajnok tornász lélegeztetőgépre került.


Jó reggelt, menetrendszerűen érkezik a 444 napindító hírlevele, benne az elmúlt 24 óra legfontosabb híreivel. Négy kiemelt hírünk ma reggelre:
A napindító, illetve a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni!

A Völner/Schadl-ügy nyomozati anyagai nemcsak a korrupciógyanús rendszer működésébe engednek betekintést, de kiderülnek belőle apróbb, emberi történetek is. Például arról, hogy az ügy kulcsfigurája, Schadl Györgynek mennyire fontos volt, hogy legyen kék villogó az autóján, és amikor ezt elvették tőle, minden követ megmozgatott, hogy visszaszerezze.
Hétfőn derült ki amúgy, hogy Schadl György március 8-ig egész biztos, hogy előzetesben marad.

Az olimpiai bajnok tornász 52 éves volt. Koronavírussal került kórházba. A nagyszerű sportolóra öt lenyűgöző gyakorlatával emlékeztünk.

A szokásos hétvégi kihagyás után hétfőn ismét közöltek friss járványadatokat, és látni, hogy immár a kórházakon is kezd meglátszani az ötödik hullám: háromezer közelébe jutott a kórházban ápolt covidosok száma, ami viszonylag jelentős ugrás a pénteki adathoz képest.
A fertőzésszámok is rekordmagas szinten vannak, ami nem meglepő az omikron gyors terjedése miatt. A következő időszak nagy kérdése, hogy a kórházi terhelés milyen ütemben fogja ezt követni, hiszen tudjuk, hogy ez a variáns enyhébb tüneteket okoz a deltánál.
A járvány miatt éppen most szigorítottak Franciaországban: hétfőtől több nyilvános helyre mostantól csak oltási igazolvánnyal lehet belépni. És épp a francia kézilabda-szövetség képviselői voltak a legutóbbiak a sorban, akik a részben budapesti rendezésű Eb miatt panaszkodtak. A Le Monde szerint „bohózatba fordul” a torna a szervezés miatt.
A járványhírekhez érintőlegesen kapcsolódó hír, hogy a téli olimpiára készülő Liu Shaoangot megfertőzte a koronavírus, valamint az is, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt negatívat tesztelt, így visszatérhet a kampányba.

És ha már kampány: hivatalosan ugyan csak februárban indul majd el az idei kampányidőszak, de valójában már nyakig benne állunk: hétfőn például

A turisták által nyáron annyira kedvelt balatoni települések lakói sem boldogulnának télen a szociális tűzifa nélkül, írtuk cikkünkben, melyben végigvettük, hogy hogyan alakul a tűzifaosztás ma Magyarországon. Kiderült, hogy a szegénység mindenhol jelen van az országban.
Hétfőn írtunk arról is, hogy a kormány azt szeretné, ha a tanárok úgy sztrájkolnának, ha közben tanítanának is azért, kedden pedig arról, hogy 25 millió forinttal támogatja a kormány Toroczkai mezőőrségét, amit a rendőrség is vizsgál.

A bontakozó orosz-amerikai feszültség eddigi legnagyobb vesztese Európa, írta Magyari Péter cikkében. A hidegháborúban a két nagy intézte a katonai feladatait, és most azzal kell szembesülnie, hogy a helyzet 30 év után sem változott.
A feszült ukrán helyzet körüli fejlemény volt hétfőn, hogy az EU közölte, nem követik Washington példáját, és nem rendelik haza diplomatáikat Ukrajnából. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter pedig azt sietett közölni, hogy Magyarország nem a helyzet élezését, hanem a diplomáciai megoldásokat támogatja (mintha amúgy az összes nyugati ország nem diplomáciai síkon próbálná épp enyhíteni a feszültségeket.) Az egységes ellenzék pedig Orbán Viktort szólította fel, hogy mondja le február elejére tervezett moszkvai látogatását.
Az orosz-amerikai konfliktushoz nem kapcsolódik, de a mai hírlevélben leginkább ebbe a blokkba kívánkozik, hogy közben Joe Biden kamerák előtt nevezte a Fox News tudósítóját „kibaszott hülyegyereknek”.

Az Év Magyar szakítása újabb csavart kapott, amikor hétfőn megjelent Kulcsár Edina klipje. Erős énekesnői debütálás, úgyhogy indokolt volt összeírni az első benyomásainkat.

Beszédes mikrotörténet Budapest XV. kerületéből, ahol Szalay Kornél Géza fideszes önkormányzati képviselő homoszexuálisnak nézte a sótartót.


Lelkesen számoltam be róla hétfő reggel, hogy végre itt az elmúlt hónapok legnépszerűbb netes játékának, a Wordle-nek a magyar verziója. Azóta többen jelezték, hogy ez nem is az első magyarosítás volt, csak a korábbi verzió elment mellettem. Úgyhogy az igazán elszánt játékosok ezentúl választhatnak, hogy a Szózat vagy a Szó reggelt! verzióval játszanak inkább. (Vagy mindkettővel persze).

A Wordle tán az elmúlt hónapok legnagyobb netes sikertörténete: a faék egyszerűségű szókereső játékban naponta egy-egy ötbetűs angol szót kell kitalálni, maximum hat kísérletből.
A játékot egy brooklyni szoftverfejlesztő, Josh Wardle készítette a társának, de aztán alighanem az ő meglepetésére is, tényleg világhódító útra indult az oldal, amit ma már sokszázezren keresnek fel naponta. Sok cikk született már arról, hogy miért lett ennyire sikeres a Wordle, az egyik gyakori magyarázat szerint segíthet az is, hogy naponta csak egyetlen szót lehet kitalálni, azaz végre van egy olyan netes játék, ami nem szívja el az ember idejét, hanem előre rögzített keretek között kínál naponta pá pillatatnyi kikapcsolódást.
Számít az is, hogy aznap a világon mindenkinek ugyanazt az egy szót kell kitalálnia, ezért más netes játékokhoz képest a Wordle alkalmasabb arra, hogy közösségi élményt is nyújtson. Ráadásul a játék teljesen ingyenes, és még letölteni sem kell, egy szimpla böngészőablakban fut.
Na és most itt van végre a magyar verziója, a Szózat. Igazából fogalmam sincs, mióta elérhető, én vasárnap akadtam rá, és az eddigi két napnyi próbálkozásom során pont ugyanúgy működik minden, mint az angol verzióban: első tippként be kell írni egy értelmes ötbetűs szót, és ha abban a szóban van olyan betű, ami a kitalálandó szóban is szerepel, akkor sárgával jelzi a játék, míg ha konkrétan ugyanazon a helyen van a betű mindkét szóban, akkor zölddel. Mivel a magyar ábécé nagyobb, mint az angol, több lehetőséget is kapunk: a magyar ötbetűs szavak kitalálásához összesen nyolc tippünk lehet.
A játékot Danka Miklós készítette, akiről a honlapján továbbkattintva tudtam meg, hogy amellett, hogy hét éve a Palantir Technologiesnak dolgozik, mellette a Momentum IT-igazgatója is.

Jó reggelt, indul 2022 januárjának utolsó teljes hete, mi meg itt vagyunk, hogy a napindító hírlevelünkkel segítsük ezt!
Négy anyagunkat külön is ajánljuk:
Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, elfogult is vagyok persze, de én csak ajánlani tudom a lehetőséget!

Szép reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét nagyobb cikkeivel és videóival. Jó olvasást, úgyis elég havasra sikeredett ez a reggel. Ha tetszett a hírlevél, bátran küldd másoknak is, feliratkozni pedig erre, illetve a többi hírlevelünkre itt lehet.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele! Hideg téli nap lesz a mai, melegen ajánljuk mellé a cikkeinket. Rögtön ezt a négyet kiemelten is:
A hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, természetesen ezt is ajánljuk!

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének szombati kiadása, benne az elmúlt hét legérdekesebb/izgalmasabb/szórakoztatóbb nagyobb anyagaival. A hírlevelekre itt lehet feliratkozni, nagyon ajánljuk!

Terjedelmes posztot tett közzé oldalán Farkasházy Tivadar humorista, újságíró, a szárszói találkozók szervezője, melyben elsősorban Tölgyessy Péterrel foglalkozik.
„Fogalmam sincs, mitől olyan nagy esemény, amikor Tölgyessy évente ad egy nyilatkozatot, most a 444-nek. Alapkönyveket ír, amelyek elkerülték a figyelmemet? 1998-ban beül a Fidesz-frakcióba, ahol nyolc évig nem csinál semmit, csak nem belülről akarta bomlasztani?” – kezdi posztját Farkasházy, utalva a nálunk megjelent decemberi podcastre, melyben Uj Péter beszélgetett közel másfél órán át az alkotmányjogásszal.
Farkasházy felidézi, hogy ő már 2009-ben a demokratikus ellenzék nyílt szembeköpésének tartotta, hogy a Gyurcsány-kormány nagykereszttel tüntette ki Tölgyessyt, miközben Göncz, Heller, Mécs vagy Konrád hasonló kitüntetés nélkül maradtak. A humorista kitér arra is, hogy próbált utánanézni, mi mindent tett le Tölgyessy azóta az asztalra, de a Wikipedia alapján csak az egykori Origóban 2013-ban megjelent, ötrészes „Orbán-rendszer természete I–V.” című cikksorozatot találta. Farkasházy ezután Tölgyessy 8 évvel ezelőtt megjelent cikkeiből, illetve a mostani, 444-es interjújából emel ki részleteket, ahol az alkotmányjogász arról beszél, hogy az orbánozás elbutítja az ellenzéket, és hogy Orbán Viktor oldalán több az innováció.
„Nem a korrupció okozta a legnagyobb gazdasági kárt Magyarországon, hanem ez a polarizált háborús szembenállás. Egyre hevesebben működik ez az angyal–ördög dolog, hogy én vagyok az angyal, mindenki más ördög.” – idézi például a 444-es podcastből. Farkasházy elmondása szerint ő maga sem azért orbánozik annyit, mert felkelve úgy érzi, hogy ezt akarja tenni, hanem mert bármit tesz, mindenhol szembejön vele a rendszer, egyszerűen nem tudja kikerülni,„ az innovációi pedig kifejezetten szemétségnek tűnnek, a járványban már az életünkre is tört”.
Épp azért véli úgy Farkasházy, hogy itt már nem két törzs áll egymással szemben. „Vagy netán azt kéne mondani az úthengernek, mint a Fekete lovag a Gyalog galoppban: na jó, egyezzünk ki döntetlenben? Egy pillanat múlva könyvjelzők lennénk a diadalait jelző hősköltemények lapjai között. Vagy álljunk be a NER zászlaja alá? De minek, ágyútölteléknek? Egy maroknyi értelmiségi tartja fenn a szellemi polgárháborús állapotokat? Ez meg nem más, mint egy törzsi háború? A Hócipő pedig egy gyűlöletgépezet apró fogaskereke?” – írja erről.
Majd egy hosszabb fejtegetés után áttér arra, hogy érdemes talpáról a feje tetejére állítani azt az ismert, Lánczi Tamáshoz köthető mondatot, hogy amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. Ebből kiindulva Farkasházy kicsivel később erre lyukad ki:
„Vagyis nem azért van korrupció, mert az ideológiájuk győzelméhez gazdasági javak szükségesek, méghozzá az egész ország vagyona, hanem azért kell az ideológia, hogy indokolható legyen vele az ország szétlopása, hívei elhiggyék ezt, és ne akadjanak fenn azon, hogy egy csomónak közülük sem jut semmi. S Tiborcz csak kalandozni ment ki Marbellába, mint eleink egykor, a turai kastély és a fél Belváros után pedig most kizárólag azért vette meg a Gránit Bankot is, nehogy visszatérjenek a kommunisták. A papa meg azért ássa be magát Hatvanpusztára Lőrinc páncélosaival, nehogy a nemzeti konzervatív kőbányászokat leigázzák a hazátlan balliberális kőbányászok. A gázos is azért íratta Andi nevére a panorámát, szakirodalom Bödőcs Tibor: A csodadisznó. A másik tábor tagjai közül is loptak egyesek, mivel ez az emberiség egyik legősibb sportja, csak nem üzemszerűen, s még a tizedét se. Nem beszélve arról, hogy a rablás egy igazi bíróságon is más megítélés alá esik.
Kik vannak most együtt, egy törzsi tábor? Nem azok, akik elől elszívták a levegőt, anyagi és szellemi értelemben is, s az utolsókat kapkodják? Akik nehezen viselik el, nemhogy lassan lekésik a csatlakozást Európáról, hanem lekapcsolták a vagonjukat is, és épp az ellenkező irányba robognak? (...) Rooseveltéket is elbutította a hitlerezés? Ahelyett, hogy Adolfot meghívták volna Jaltába és Teheránba. Hogy mi most a teendő? Korántsem az összefogás szajkózása, vagy békülési kísérlet a NER nehézpáncélos lovagjaival, hanem megfejteni az Enigmát, eljutni a cuccokkal Murmanszkba és partra szállni Szicíliában, Normandiában, persze nem fizikai, hanem politikai értelemben.”
Posztja végefelé Farkasházy azt az idézetét veszi elő Tölgyessynek, hogy a mostani helyzet nem kedvez a demokráciának, és bárkiből lehet olyan helyzet folytatója, mint az Orbáné. „Nem veszem evidenciának, hogy ha győz a baloldal, akkor demokráciát akar csinálni és helyre akarja állítani a dolgokat.” – mondta el erről Tölgyessy a podcastben.
„Tehát Orbánt a helyzet termelte ki, s nem fordítva, ő a helyzetet, jóval a nemzetközi trend előtt? Péter, ott ültél köztük! Ettől persze nem lesz rögtön demokrácia, hanem szükségállapot. Tölgyessy egy 2018-as konferencián azzal biztatott, hogy nem biztos, hogy megérjük az Orbán-rendszer végét. De akkor miért ült be 1998-ban nyolc évre közéjük? Az még egy más természetű Orbán volt? Vagy miért nem ül még ott, hiszen őt a Társadalomtudományi Intézetben sem bántották, miközben kirúgták a nála tízszer többet publikáló Kérit. Nem kéne már egy alapos mea culpa? Pontosabban egy mea maxima culpa? Vagy ilyen későn ismerte fel? Ha egyáltalán már felismerte. Mert a gyűlölködés rég nem zsigeri, szigorúan megvannak az objektív alapjai.” – írja erről Farkasházy, aki a legvégére Tölgyessy egy másik decemberi mondatát veszi elő, mely szerint számára az egyik legmegdöbbentőbb dolog, hogy az ellenzéki sajtó mennyire nem foglalkozik azzal, hogy itt mi lesz, ha győz az ellenzék. „Evidenciának veszi azt a tételt, hogy ha nincs Orbán Viktor, akkor itt kánaán lesz. Most én illő tisztelettel megkérdezem, hogy miért gondolja ezt az ellenzék?” – mondta Tölgyessy, mire Farkasházy válaszol: „Nem gondoljuk, hogy kánaán lesz, csak azt, hogy szabadság. Azért az is valami, nem?”

Tavaly ősszel, az előválasztás után vált igazán ismertté a 20k mozgalom, amely azzal a céllal jött másfél évvel ezelőtt létre, hogy az idei országgyűlési választásokon minden szavazókörben „legalább kettő, az ellenzéki összefogást támogató szavazatszámláló őrködjön a szavazás tisztasága felett”.
Ahhoz, hogy ez a cél megvalósulhasson, 20 ezer emberre lesz szükségük. A mozgalom csütörtök délelőtt, 80 nappal a választások előtt tette közzé legfrissebb összesítését, eszerint már több mint 15 ezren regisztráltak szavazatszámlálónak, közülük pedig 11 ezren már megadták a szükséges adataikat, beleértve azt is, hogy hol szeretnének számolni.
A mozgalom ezért most egyrészt a maradék négyezer embert bátorítja arra, hogy véglegesítsék a jelentkezésüket, másrészt viszont továbbra is keresik a számlálókat, akik április 3-án bevethetőek lesznek. A jelentkezők többek között egy online képzésen vehetnek részt, hogy a számlálók szakmailag felkészültek lehessenek, és ismerjék a vonatkozó jogszabályokat.
Az eddigi tapasztalatokról Müller Péter, a 20k egyik alapítója beszélt nekünk. Mint mondta, hasonló mintát látnak, mint a korábbi választások idején lehetett megfigyelni: Budapestről nagyon sokan érdeklődnek, vannak fővárosi választókerületek, ahol már bőven megvan a szükséges létszám. Szintén sok a jelentkező a megyeszékhelyeken is, de még azért az összes nagyobb városba szükség lenne további jelentkezőkre, és aztán ahogy csökken a települések mérete, jellemzően úgy van egyre kevesebb jelentkező.
Müller elmondta azt is, hogy a legkisebb települések esetében teljesen véletlenszerű, hogy van-e onnan már jelentkező, és szerinte a kisebb települések, falvak esetében számíthat az is, hogy sokan nem mernek ellenzéki delegáltként mutatkozni. Épp azért a 20k mozgalom arra is buzdítja az embereket, hogy ne csak a saját választókerületükbe jelentkezzenek delegáltnak, hanem máshol is bevethetőek legyenek.
A regisztráció során a jelentkezők választhatnak, hogy hol vállalnak szavazatszámlálást: be lehet írni azt is, ha valaki az egész országban bárhova szívesen megy, de megadhatnak a jelentkezők négy irányítószámot, illetve azt, hogy e négy helyszínhez képest mekkora távot tennének meg szívesen meg a választás napján.
Az eddigi jelentkezési adatokból azt látni, hogy a 15450 regisztráló 12 százaléka jelezte azt, hogy bárhol az országban bevethető lenne, míg csak a jelentkezők 17 százaléka mondta azt, hogy mindenképp ragaszkodik a saját körzetéhez a számlálás idején.
A szavazatszámlálók delegálása azért nem magától értetődő feladat, mert a jelentkezőknek nemcsak a választás napján kell megjelenniük a szavazókörben reggel 5.30-ra, hanem a választás hetének valamelyik délelőttjén is el kell menniük majd esküt tenni, azaz ha nagy távolságról érkezne valaki, akkor az adott héten kétszer kéne megtennie az utat, egyszer ráadásul jó eséllyel munkaidőben.
Müller elmondása szerint ezért arra biztatják az embereket, hogy a jelentkezés során olyan szóba jöhető körzeteket adjanak meg, ahova viszonylag kisebb távolságot megtéve tudnak elutazni (például egy megyeszékelyről egy közeli faluba) vagy ahol mondjuk élnek rokonaik, és pár napig ott tudnak aludni.
Az eddig beérkezett adatok alapján a jelentkezők 78%-a egy helyet adott meg, 17% két helyet, 5% hármat vagy többet, ahonnan indulni tudna a számolás reggelén. Müller elmondása szerint az átlagos utazási hajlandóság (ha a "bárholt" 400 km-nek vesszük) 110 kilométer, a medián 40 kilométer. A tipikus jelentkező relatíve keveset utazna (innen a 40km), viszont van egy nagyon lelkes csoport, akik bármennyit, és ők felhúzzák az átlagot 110 km-re.
A 20k tagjaitól megkapott friss adatokból kiderül még, hogy
Müller beszélt arról is, hogy szerinte most jobban állhatnak a szavazatszámlálók keresésével, mint amilyen a korábbi választások előtt volt a helyzet, mert akkor sokszor csak február-március elején láttak neki az érdemi munkának. Ráadásul az általuk regisztrált 15 ezer emberben még benne sincsenek a pártok által helyben toborzott emberek, a civilek kezdeményezésére regisztráltak névsorát éppen januárban kezdik majd el összevetni a pártok helyi listáival, így várhatóan tovább fog nőni a bevethető szavazatszámlálók száma.

Az elmúlt hónapokban többször írtunk már a Fidesz legújabb kommunikációs eszközérről, a Facebookon kórusban kommentelő politikusi profilokról. A faék egyszerű módszer lényege, hogy egy kormányzati vagy fideszes szereplő kiír valamit az oldalára, majd azonnal megjelennek ott a politikusprofilok, hogy kommentben helyeseljenek, növelve ezzel a poszt elérését.

Ami ősszel még újdonságnak számított a Facebookon, az mára a mindennapok része lett, most már inkább az lenne a meglepő, ha Orbán Viktor valamelyik új posztja alatt ne tűnne fel azonnal Hollik István kommentje, hogy mennyire jó irányba mennek a dolgok.
Épp ezért semmi különös nem volt abban, hogy amikor kedden Áder János bejelentette a választás időpontját, sorra tűntek fel a fideszes posztok arról, hogy április 3-án mindenkinek el kell mennie szavazni, ami alá aztán jöttek rögtön is a megerősítő kommentek a kollégáktól.
Ebben a műfajban tudott aztán mégis újat húzni Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, aki kedden szintén kiírta, hogy menjenek el mindannyian szavazni. Érkeztek is persze a kommentek a képviselőktől, ahogy arra számítani lehetett:

Ám a legnagyobbat maga Kovács Zoltán húzta, aki váratlanul megérkezett a saját posztja alá, jelezve, hogy rá lehet számítani, ő bizony ott lesz.
A jelenségre többféle magyarázat is elképzelhető: a rosszhiszemű olvasat szerint egyszerű hiba történt, és a fideszes profilokat nyalábként kezelő admin egyszerűen elfelejtett profilt váltani, és más nevében szánt ide kommentet vagy épp Kovács nevében akart más posztja alá kommentelni.
De ennél izgalmasabb az az elképzelés, hogy egy technológiai szintlépés, a Fideszes Kommentelő 2.0 létrejöttének tanúi vagyunk, akinek már abszolút nem lesz szüksége külső megerősítésekre és ingerekre, a kormány által kitalált narratívát képes lesz egymaga felvetni, erről párbeszédet folytatni és a végén konklúzióra is jutni.

Az elmúlt évek egyik legizgalmasabb művészettörténeti fejleménye Rembrandt tán leghíresebb festményének, az Éjjeli őrjáratnak a nagyszabású restaurálása az amszterdami Rijksmuseumban.
A múzeum a legmodernebb technológiai eszközökkel kezdte el a festmény felújítását, a munkát pedig folyamatosan közvetítik. Emellé jelennek meg sorra a különféle kísérőanyagok, most például egy fotó, ami a múzeum szerint a valaha készült legnagyobb és legrészletgazdagabb fénykép, amit egy műalkotásról készítettek.
A most közzétett felvételt egy 100 megapixeles Hasselblad H6D 400 MS kamera által készített 8439 darab 5.5cm x 4.1cm-es fényképből állította össze egy algoritmus. A beszámolók szerint a kutatók mesterséges neurális hálózatot használtak ahhoz, hogy az összes fotó színeit és élességét ellenőrizzék, utána pedig AI-alapú eszközök rakták össze az egyetlen képet, ami 717 gigapixeles lett, és 5,6 terabájt a mérete. Ez az eddigi legalaposabb felvétel a festményről: a fénykép minden egyes pixele a vászon öt mikrométernyi felületét mutatja, míg a korábban közzétett hasonló fotó még 20 mikrométernyi felületet mutatott pixelenként.
Mint a Verge írja, ez a felbontás lehetővé teszi, hogy a legapróbb, ecset vájta repedésekbe is belezoomoljunk. Olyan közel mehetünk így a festményhez, amit a valóságban jó eséllyel egyetlen teremőr sem tűrne el.
Kevéssé durva felbontásban, de a múzeum honlapja bemutatta az Éjjeli őrjárat hiányzó részeit: 1715-ben ugyanis a festmény csak úgy fért be az amszterdami városháza nagytermének falára, hogy a széleit lemetszették. Tavaly egy 17. századi másolat alapján rekonstruálták az eredeti festményt.

A jelenlegi adatok alapján kijelenthető, hogy az európai lakosság több mint fele várhatóan megfertőződik a koronavírus omikron variánsával a következő 6-8 hétben - mondta Hans Kluge, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai részlegének vezetője kedden.
Európában több mint hétmillió új fertőzöttet regisztráltak 2022 első hetében, ami azt jelenti hogy két hét alatt megduplázódott az esetszám - mutatott rá sajtótájékoztatóján Kluge. Megjegyezte: az omikron olyan mutációkkal rendelkezik, amelyek "lehetővé teszik, hogy könnyebben megtapadjon az emberi sejteken". Emiatt a gyógyultak és az oltottak is megfertőződhetnek - tette hozzá.
Kluge kitért arra is, hogy január 10-éig 26 európai ország számolt be arról, hogy hetente a lakosságának több mint egy százaléka fertőződött meg az omikron által. Az omikron villámgyorsan a domináns törzs lett Nyugat-Európában, és most már a Balkánon is terjed. A jelenlegi terjedési számok alapján az Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet számításai szerint a következő 6-8 hétben a kontinens lakosságának több mint fele megfertőződhet.
A WHO számításai szerint a múlt héten 20400 haláleset történt az európai régióban, de ők ebbe Közép-Ázsia egyes részeit is beleszámolják, azaz egy 900 millió lakosú területről beszélnek. Ez kisebb visszaesés az egy héttel korábbi adatokhoz képest, amikor 22600 ember vesztette életét. A halálesetek száma elmarad a 2021-es téli adatoktól, amikor a súlyosabb tüneteket okozó delta variáns terjedt Európában.
A WHO vezetője, Tedros Ghebreyesus Adhanom ugyanakkor pár napja óvott attól mindenkit, hogy az omikront enyhének nevezze, hiszen a fertőzés következtében ugyanúgy kerülnek kórházba emberek, és ugyanúgy vannak, akik belehalnak a betegségbe. (MTI, Euronews)

Marco Rubio befolyásos republikánus szenátor közleményben fenyegette meg az Intelt, a világ egyik legnagyobb számítógépes vállalatát, hogy leállíthatják a cég állami támogatásait, amiért a vállalat szégyenteljes módon kért elnézést Kínától.
A botrány még decemberben tört ki, amikor kiderült, hogy az Intel a beszállítóinak írt éves üzenetében közölte, száműzni tervezi ellátási láncából a Hszincsiang tartományhoz kötődő termékeket, munkaerőt és szolgáltatásokat, ezért arra kérték a beszállítókat, hogy legyenek erre figyelemmel. A tartomány egyre több nyugati cég feketelistáján szerepel, mivel a kínai hatóságok évek óta súlyosan megsértik az ottélő ujgurok alapvető jogait, többek között munka- és átnevelőtáborokat tartva fenn.
Az Intel beszállítóknak írt bejelentése hatalmas felháborodást váltott ki Kínában, mire az amerikai vállalat közzétett egy bocsánatkérő levelet, melyben közölték, hogy csak az amerikai jogszabályokat tartják be, és a döntés nem jelent részükről állásfoglalást a tartománnyal kapcsolatban.
A kínai felháborodás hatására az Intel nemcsak a bocsánatkérést tette közzé, de honlapjáról eltüntetett mindent, ami Hszincsiangra utalt. Akkor a vállalat kommunikációjáért felelős egyik vezető, William Moss azzal magyarázta a lépést a Verge-nek, hogy tekintettel az érdekelt felek aggályaira, valóban módosították néhány helyen a megfogalmazásokat, „hogy az általános gyakorlatukkal összhangban lévő, széles körben és globálisan alkalmazható elvekre és politikákra összpontosíthassanak, bármit is jelentsen ez.
Erre válaszul adott ki közleményt Rubio hétfőn, melyben az ismerten keményvonalas, jobboldali politikus azt írta, hogy az Intel gyávasága a Kínától való gazdasági függés egy újabb kiszámítható következménye. Rubio szerint a megalázó bocsánatkérések és öncenzúra helyett a vállalatoknak olyan országokba kellene áthelyezniük ellátási láncukat, amelyek nem alkalmaznak rabszolgamunkát vagy nem követnek el népirtást. Szerinte ha az olyan vállalatok, mint az Intel, továbbra is figyelmen kívül hagyják az amerikai jogszabályokat, csak azért, hogy a Kínai Kommunista Párt kedvére tegyenek, akkor a CHIPS-törvény alapján nem lenne szabad semmilyen támogatásra jogosultnak lenniük.
A CHIPS-törvényt az amerikai kormány a globális szinten problémát jelentő mikrochip-hiány miatt is hívta volna életre az amerikai kormány, és 52 milliárd dollárt különítettek el az amerikai fejlesztésekre, tervezésre és gyártásra. Ugyanakkor hiába övezte kétpárti támogatás az ötletet, a törvényjavaslat elfogadása jelenleg megakadt a Kongresszusban, úgyhogy a Verge szerint Rubio fenyegetése is egyelőre csak feltételes módban értendő.

A lett biztonsági szolgálatok őrizetbe vettek két embert, akit azzal gyanúsítanak, hogy hosszú időn át együttműködött az orosz katonai hírszerzéssel, és bizalmas információkat adott át Oroszországnak Lettország védelmi szektoráról - jelentette be kedden a lett rendőrség.
A lett hatóságok szerint a gyanúsítottak adatokat gyűjtöttek a lettországi védelmi erők bevethetőségéről, felépítéséről, terveiről és eljárásrendjéről, és Oroszországban találkoztak az orosz katonai hírszerzés képviselőivel. A tájékoztatás szerint a balti országban lévő NATO-erők védelmi kapacitásai, tevékenysége és készenléti állapota is érdekelte őket. (MTI/dpa)

Újabb fordulatot vett Nagy-Britanniában az a botrány, ami amiatt tört ki, hogy a koronavírus miatt elrendelt lezárások idején társasági eseményeket szerveztek a miniszterelnökségen. A legutóbb megismert információk alapján még az első lezárás idején száz meghívott számára rendeztek eseményt a Downing Streeten, ahova mindenkinek magának kellett hoznia azt, amit meg akart inni.
A 2020-as májusi rendezvényen végül mintegy 30-40 ember jelent meg, és szemtanúk elmondása szerint köztük volt Boris Johnson miniszterelnök és felesége is. A kijárási korlátozások tömeges megsértésének gyanúja miatt a rendőrség is nyomozást indított, és felvették a kapcsolatot a kormánnyal. Elsőnek az ITV News mutatta be a meghívó emailt, melyben a miniszterelnöki iroda és rezidencia kertjébe hívták meg az embereket egy „távolságtartó” italozásra. Ekkor Angliában még nagyon szigorú kijárási korlátozások voltak érdemben, csak 12 nappal később lazítottak annyira, hogy hatfős társaságok már találkozhattak szabadban.
Az újonnan megjelent információkkal kapcsolatban megszólalt az ország egészségügyi minisztere, Ed Argar is, aki elmondta, hogy szerinte az emberek joggal lesznek zaklatottak és dühösek a hír hallatán. Argar elmondta azt is, hogy ő maga nem volt ott az eseményen, nem kapott meghívót sem, és semmiféle eseményen nem vett részt a lezárások idején, többek között azért sem, mert segített összeállítani a lezárásokra vonatkozó szabályokat.
Kedden politikai össztűz zúdult Boris Johnsonra, a skót konzervatívok vezetője, Ruth Davidson azonnali magyarázatot követelt, míg a munkáspárti Ed Miliband szerint ez az eddigi legsúlyosabb vád, ami a kormánnyal szemben felmerült a járvány idején szervezett eseményekkel kapcsolatban.
A kerti esemény napján amúgy a brit kormány részéről a kulturális miniszter, Oliver Dowden épp arról beszélt a sajtó előtt, hogy az emberek maximum egyetlen emberrel találkozhatnak a szabadban, ott is kétméteres távolságot tartva. (BBC, Guardian)

Az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) két napon belül megkezdi csapatainak kivonását Kazahsztánból - közölte a kazah elnök kedden a parlamentben.
A Reuters összefoglalója szerint Kaszim-Zsomart Tokajev hozzátette, hogy a békefenntartó erők küldetése sikeresen befejeződött, a kontingens fokozatos kivonása megkezdődik. Ez a folyamat nem tart tovább tíz napnál. Párhuzamosan Tokajev bejelentette azt is, hogy Alihan Szmajilovot nevezte ki miniszterelnöknek. Szmajilov a miniszterelnök-helyettesi tisztséget töltötte be az előző kabinetben, amelyet Tokajev a múlt héten oszlatott fel, miután országszerte tüntetések robbantak ki.
Nem sokkal korábban a közép-ázsiai ország belügyminisztériuma arról számolt be, hogy a biztonsági erők a múlt heti zavargásokkal összefüggésben 9900 embert vettek őrizetbe. Tokajev azt mondta, hogy a támadók között iszlamista fegyveresek voltak, akik a régió országaiból, Afganisztánból és a Közel-Keletről érkeztek. Az elmúlt napokban többször is beszélt arról, hogy külföldi erők álltak a történtek mögött, de ezzel kapcsolatban eddig semmiféle bizonyíték nem látott napvilágot.
Arról, hogy miért törtek ki tüntetések Kazahsztánban, mi történt az elmúlt egy hét során és mi lehet Moszkva szerepe, épp kedd reggel írtunk részletesebben. (via MTI/Reuters)

Bűnösnek mondta ki a tapolcai bíróság Remete József sümegi fideszes képviselőt és társait, írja a Népszava. Az ítélet előzménye, hogy tavaly ősszel a tapolcai ügyészség természetkárosítás miatt vádat emelt egy budapesti és két sümegi férfival szemben, akik 2020-ban egy barna medvének a fejjel együtt kipreparált bundájával kereskedtek, illetve próbálták az interneten eladni.
Az egyik vádlott Remete József fideszes sümegi önkormányzati képviselő, a helyi Kinizsi Vadásztársaság titkára. A lap felidézi, hogy a vád szerint a medvetetemet Remete 2020 elején, 400 euróért vette, majd ugyanennyiért eladta egy budapesti férfinak (aki amúgy Sümeg díszpolgára), aki aztán 2020 őszén megkérte egy sümegi ismerősét, hogy értékesítse a kikészített medvebőrt, ami így került fel aztán az egyik magyar online értékesítő oldalra.
A tapolcai bíróság jogerős büntetővégzésében mindhárom vádlottat bűnösnek találta, és természetkárosítás miatt 1 évre próbára bocsátotta.

Évről évre süllyed és mintegy 7,6 centivel dől meg a Millenium Tower nevű felhőharcoló San Franciscóban, és a mérnökök versenyt futnak az idővel, hogy helyreállítsák az épületet, írja az AP amerikai hírügynökség.
Ha nem sikerül valahogy megállítani a folyamatot, az 58 emeletes, luxuslakásoknak otthont adó épületben pár éven belül nem lehet majd használni a lifteket és a csatornázást, közölte a felhőharcolóval foglalkozó mérnök, Ron Hamburger.
Hamburger múlt héten vett részt a városi önkormányzat meghallgatásán, ahol elmondta, hogy az épület továbbra is biztonságos, ugyanakkor 18 acéloszlopot lenne érdemes beépíteni az alapzatába, ezzel ugyanis nemcsak megállíthatnák a dőlést, de akár részben vissza is fordíthatnák részben az elmúlt évek dőléseit.
„Az épület továbbra is évente körülbelül fél centiméteres ütemben süllyed, és évente körülbelül 7,6 centiméteres ütemben dől"”- mondta a felügyelőknek a múlt héten. Az épületet nagy hírverés közepette adták át 2009-ben, a 419 lakását villámgyorsan eladták. Több ismert gazdag ember, például a 49er korábbi játékosa, Joe Montana, egy híres befektető, Tom Perkins vagy a Giants játékosa, Hunter Pence is vásárolt itt lakást.
De 2016-ra kiderült, hogy az épület már 40 centiméternyit süllyedt a puha talajba és emellett meg is dőlt: 5 centiméteres dőlést okozva az alapnál és 15 centiméteres dőlést a tetején. A lakók beperelték a kivitelezőt és a tervezőket.

1,35 millió új fertőzöttet regisztráltak az Egyesült Államokban hétfőn, soha ilyen magas napi új esetszámot nem regisztráltak még egyetlen országban sem a járvány kezdete óta, írja a Reuters. A korábbi napi rekord 1,03 millió volt, még január 3-áról.
A hétfői amerikai adatok általában amúgy kiugróak szoktak lenni, mert vannak államok, melyek hétvégente nem jelentenek napi szinten eseteket. Ugyanakkor az omikron felfutását jelzi az is, hogy meredeken nőtt az új fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga a múlt hétre: két hét alatt a háromszorosára, 700 ezer új fertőzöttre.
Közben rekordot döntött a kórházba került amerikai száma is, 136604 embert ápolnak kórházban koronavírus következtében. A szám három hét alatt megduplázódott. A halálozások száma jelenleg 1700 körül alakul, ami kevésbé súlyos, mint tavaly télen volt.
Ugyan a jelek szerint az omikron variáns sokaknál enyhébb tüneteket okozhat, az egészségügyi szakértők már többször figyelmeztettek, hogy egyszerűen csak a jóval több fertőzött is hatalmas nyomást helyezhet az ellátórendszerre. Főleg, hogy az amerikai egészségügyben is egyéb beavatkozásokat, műtéteket kellett már korábban elhalasztani, és a rengeteg új fertőzött miatt ezek a problémák csak súlyosbodnak. Az omikron berobbanása miatt sok helyen szünetel az oktatás, számos iskola küzd azzal, hogy nincs elég egészséges tanáruk és személyzetük ahhoz, hogy fogadhassák a diákokat. New Yorkban három metrójáratot kellett leállítani, mert túl sok alkalmazott dőlt ki koronavírussal.

Karácsony előtt pár nappal emailben tudták meg a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című nagyszabású, nemzetközi együttműködésben készülő kiállításhoz tartozó tanulmányokon dolgozók történészek és régészek, hogy az Emmi teljesen lecserélte a kiállítás szakmai vezetését.
A Válasz Online cikke szerint a három hónapon belül nyíló kiállítás anyaga ekkor már 90 százalékban kész volt, ám a minisztérium váratlanul a Magyarságkutató Intézetet nevezte ki a projekt élére. December 23-án pedig Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója írt az érintett régészeknek és történészeknek, hogy átvette a katalógus szerkesztését, ami„az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” folytatódik.
Mint a lap írja, január elejére vált sokak számára világossá, hogy az új csapat szerkezeti és tartalmi változásokat is tervez a katalógusban, és lesznek témák, amiket teljesen kihagynának.
A minisztériumi közbelépés miatt sorra léptek vissza kutatók: a Válasz úgy tudja, hogy az új tartalomjegyzékben már vagy témájának kihúzása vagy önkéntes visszamondás miatt, de nem fog szerepelni Biczó Piroska, Feld István, Haramza Márk, Langó Péter, Szőke Béla Miklós, Végh András és Wolf Mária régész, Földváry Miklós vallástörténész, Madas Edit irodalomtörténész, Rácz György és Spekner Enikő levéltáros, Szovák Kornél történész-filológus, Thoroczkay Gábor és Szende Katalin történész és Szakács Béla Zsolt művészettörténész.
Az eredetileg felkért kutatók azóta sem tudták meg, hogy kik lesznek „az új fenntartói iránymutatások figyelembevételével” bekerülő szerzők, vagy hogyan változik a tematika. A lap ugyanakkor úgy értesült, hogy Makoldi Miklósék
a kész kiállításkatalógusból teljesen kihúzták a honfoglalás idején helyben talált népességről szóló részt (szlávok, Karoling-kori népesség), illetve az Árpád-korban Magyarországra költözött idegen népcsoportoknak (muszlimok, zsidók, a kései nomádok) szentelt tanulmányt.
Új szerzőként került be viszont a Magyarságkutató Archeogenetikai Kutatóközpontjának két munktatársa, Török Tibor és Neparáczki Endre, akik az elmúlt években a hun-magyar rokonság genetikai bizonyításán tevékenykedett, illetve részben az ő nevükhöz fűződött az „Árpád-házi gén” azonosítása 2020-ban.
„Elfogadhatatlan, ami történt. Régóta vagyok a pályán, de még csak hasonló eljárást sem láttam soha, sem itthon, sem külföldön” – mondjael a lapnak Révész László régész, muzeológus, a Szegedi Tudományegyetem Régészeti tanszékének vezetője.
Azt senki nem vitatta, hogy a fenntartónak joga van javaslatokat tenni vagy kéréseket megfogalmazni, de ennek az utolsó reális alkalom a koncepcióalkotás időszaka, és a minisztérium 2017-ben fogadta el a kiállítás szakmai tervét. „Három hónappal a megnyitó előtt kívülről személyi és tartalmi kérdésekbe belenyúlni szakmailag teljesen vállalhatatlan” – mondta erről Révész.
A kiállítás amúgy jelentősnek ígérkezik, a 2022-es Aranybulla-emlékév kiemelt eseménye, a szentpétervári Ermitázsból, az oxfordi könyvtárból és a Vatikánból is érkeznek hozzá tárgyak. A kormány 506 millió forintot biztosított a kiállításra, ami egyben a Szent István Király Múzeum számára 5,3 milliárd forintból felújított és részben átalakított székesfehérvári egykori ciszterci rendházépület debütálása is lesz.
A cikk felidézi, hogy egy 2017-es kormányhatározat még a Magyar Nemzeti Múzeum szakmai körébe utalta a kiállítás megszervezését, közben társult be a székesfehérvári Szent István Múzeum, majd idővel a 2019 elején elindult Magyarságkutató Intézet, amely elvben főleg a marketing és kommunikációs feladatokért felelt eddig. Decemberben azonban Kásler Miklós leváltotta a projekt éléről a Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának szakembereit, Ritoók Ágnes, Simonyi Erika és Kiss Etele kurátorokat, és a lényegében kész munkát átadta a Magyarságkutatónak. Ezzel kapcsolatban Thoroczkay Gábor, az ELTE Középkori Történeti Tanszék docense a tudomány einstandolásáróé beszélt. Szerinte a minisztériumi beavatkozás, a kurátorok indoklás nélküli menesztése és a katalógus átszerkesztése „még a mai viszonyok között is szokatlanul durva lépés”,
„Óriási értéke volt a katalógus szerzőcsapatának, hogy a régészettől az irodalomtörténetig az összes releváns tudományág megjelent benne a lehető legjobb színvonalon. Ez most elveszett, és nem tudni, mi jön helyette. A saját tanulmányom közlési engedélyét mindenesetre visszavontam, természetesen az érte járó honoráriumot is vissza fogom fizetni” – mondta el a Válasznak Thoroczkay Gábor.
A cikk kiemeli, hogy az új kurátornak, Makoldi Miklósnak nincs tudományos fokozata, egyetemi és be nem fejezett doktori évei alatt az önéletrajza szerint főként avar lovastemetkezésekkel foglalkozott. Emellett szakértője volt a történelmietlen és köznevetség tárgyává váló A pozsonyi csata című rajzfilmnek.
A lap úgy tudja, hogy azóta sem közölték az érintett tudósokkal, hogy miért menesztette őket a minisztérium. A tárgykölcsönzés jól állt, kész volt a kiállítási forgatókönyv, a katalógus magyar tanulmányai és az angol fordítások tördelésre vártak, a tervekben szereplő március közepi megnyitó tartható volt.
A Válasz feltételezése szerint ideológiai okok állhattak a beavatkozás mögött: a Magyarságkutató Intézet gyakorlatilag Kásler házi intézete, és a cél pedig sokszor a hun-magyar prekoncepciók igazolása. És A Királyok és szentek kiállítás, valamint a katalógusban szereplő szakértők munkái jó eséllyel nem voltak összhangban ezzel az iránnyal.

A Los Angeles-i rendőrség két tagját még 2017-ben rúgták ki állásukból, amiért munka közben Pokémon Go-val játszottak. Nem akartak beletörődni a sorsukba, ezért bíróságon szerették volna elérni, hogy visszahelyezzék őket, de a Verge információi szerint itt sem jártak sikerrel.
Évekkel ezelőtt a rendőrök szolgálati autójának kamerája rögzítette, ahogy Louis Lozano és Eric Mitchell figyelmen kívül hagyták, hogy egy kollégájuk épp erősítést kér, és inkább tovább játszottak. Pedig a páros egy betörés közelében volt éppen, onnan érkezett kérés az erősítésre, de Lozano és Mitchell nem törődött ezzel, hanem elhajtottak onnan.
Később azzal védekeztek, hogy zajos volt a környék, és nem hallották a diszpécsert. Felettesük azonban nem találta meggyőzőnek a magyarázatot, és megnézte a szolgálati kamera felvételét, melyből kiderült, hogy egyszerűen csak nem akartak segíteni. Belső vizsgálat indult, a kamera felvételeit alaposabban megnézve pedig kiderült, hogy a két rendőr a helyszínt elhagyva arról beszélt, hogy a közelben van egy Snorlax (egy ritka pokémon), és hogy mi a leggyorsabb út, ahogy odajuthatnak, hogy elkapják.
A két rendőr a következő 20 percben pokémonokról beszélgetett, közben pedig a várost járták a virtuális teremtmények után kutatva. A rendőrök azzal védekeztek, hogy nem is játszottak, csak a játékról beszélgettek. Menesztették őket, ők viszont bíróságon támadták meg a döntést, mivel szerintük a fedélzeti kamerák nem arra vannak, hogy a rendőrök magánbeszélgetését lehessen vele visszahallgatni. A bíró azonban teljesen elhibázottnak találta az érvelést, és elutasította a fellebbezést.

Jó reggelt, kedd van, hideg és ha minden igaz, később napsütés vár ma ránk. Ez itt a napindító hírlevelünk, négy cikkünket külön is ajánlom:
A napindító és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Az ausztrál határőrség vizsgálatot indított, hogy kiderüljön, a szerb teniszsztár hamis információt közölt-e velük, amikor az országba lépve azt közölte, hogy érkezése előtti két hétben csak egyetlen országban tartózkodott.
A közösségi médiában felbukkant posztok alapján ugyanis úgy látszik, hogy Djokovic karácsonykor még Belgrádban volt, míg január elején már Spanyolországban, és onnan utazott aztán Ausztráliába.
Közben kedden Scott Morrison ausztrál miniszterelnök már telefonon beszélt Ana Brnabić szerb miniszterelnökkel, hogy diplomáciai úton rendezzék a szerb teniszező vízuma körül kialakult helyzetet. Arról, hogy hogyan lett ekkora sztori Djokovic vízumából, és hogyan vált a szerb teniszező az oltásellenesekre utazó szélsőjobboldal hősévé, hétfőn részletesen is írtunk.
A legutóbbi fordulat az volt, hogy egy bíróság ugyan hétfőn visszaadta a vízumát a teniszezőnek, Djokovic sorsa ezután az ausztrál bevándorlásügyi miniszter, Alex Hawke kezébe kerül. A miniszter akár ismét dönthet úgy, hogy visszavonja Djokovic vízumát, ami viszont szinte biztosan új bírósági eljáráshoz vezetne.
A Guardian beszámolója szerint Djokovic ügynöke révén január elsején adta be a beutazási kérelmét Ausztrália felé, és arra a kérdésre, hogy az útja előtti 14 napban utazott vagy fog-e utazni más országba, nemmel felelt. Ehhez képest a közösségi oldalakon látható fotók alapján Djokovic végül utazott még az ausztrál útja előtt is. Ez akár indok lehet a vízuma ismételt megvonásához is.
Közben a Spiegel írt arról, hogy az a pozitív Covid-teszt is furcsa, ami elvileg december 16-ai, és amire hivatkozva Djokovic arra hivatkozott, hogy mentesülhet az oltás alól. A bírósági anyagokhoz csatolt teszten látható QR-kód ugyanis egy negatív eredményre vitt elsőre, és csak másodjára mutatott pozitív eredményt.
A Guardian cikke szerint az ausztrál kormány tagjai is megosztottak abban a kérdésben, hogy zérótoleranciát kell-e fenntartani az oltatlanokkal szemben, vagy pedig fogadják el Djokovic kérelmét, aki a nemrégi pozitív Covid-tesztjére hivatkozva mentené fel magát az oltások alól.
Kedden az Australian Opent szervező ATP Tour is közleményt adott ki, melyben közölték, hogy a szervezet maximálisan tiszteletben tartja Ausztrália bevándorláspolitikáját, ugyanakkor szerintük világos, hogy Djokovic jóhiszeműen járt el, amikor azt hitte, hogy a megfelelő orvosi felmentésekkel rendelkezik. A hétfői tárgyaláshoz vezető eseménysorozat pedig minden szinten rendkívül káros volt, Novak hogyléte és felkészülése szempontjából is.
Hétfőn a rendőrségnek könnygázzal kellett feloszlatnia Djokovic rajongóit Melbourne-ben, akik a tárgyalás helyszínéről kihajtó autót vettek körbe, Free Novak! kiabálás közben. A helyszíni beszámolók szerint amúgy az autóban nem is Djokovic, csak ügyvédje ült.

Az 57 éves David Bennett az első ember a világon, aki egy genetikailag módosított sertés szívét kapta meg. Az amerikai férfi három napja esett át a kísérleti, hét órán át tartó transzplantáción Baltimore városában, és a beszámolók szerint jól van.
A beavatkozás az utolsó esélyt jelentette Bennett életének megmentésére, ugyanakkor azt persze nem lehet tudni, hogy mekkora esélye van annak, hogy még hosszú évekig életben maradhat, írja a BBC. A műtét előtti napon Bennett azt mondta, hogy vagy meghal, vagy belevág a transzplantációba, és tudja, hogy gyakorlatilag vaktában lövöldöznek, de ez az utolsó esélye.
Az University of Maryland Medical Center orvosai különleges engedélyt kaptak az amerikai egészségügyi hatóságoktól, arra hivatkozva, hogy a műtét nélkül a férfi biztosan meghalna. Orvosi besorolása alapján ugyanis Bennett már nem volt jogosult emberi szívre, mivel nagyon rossz volt az egészségügyi állapota.
A műtéten résztvevő sebész, Bartley Griffith szerint a világ egy lépéssel közelebb jutott ahhoz, hogy megoldják a szervhiányt. Csak az Egyesült Államokban százezren várnak új szervekre, és naponta átlagosan 17 ember hal meg, aki várólistán volt ugyan, de még nem került rá sor. Épp ezért régóta komoly kutatások zajlanak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne állati szerveket emberi testbe ültetni. A sertések szívbillentyűjének beültetése emberekbe például már most is gyakorinak számít.
2021 októberében pedig New York-i sebészek jelentették be, hogy sikeresen ültették be egy sertés veséjét egy emberbe. Ugyanakkor az annyiban is kísérleti eljárás volt, hogy a szervet kapó ember agyhalott volt, a felépülés esélye nélkül.
Hétfőn Bennett a beszámolók szerint már gépi segítség nélkül lélegzett, ugyanakkor jelenleg szervezetének minden rezdülését nyomon követik. Ugyanakkor azt nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi következik majd most: a sertést ugyan genetikailag módosították, remélve, hogy a szívét így be fogja fogadni az emberi szervezet, de ezzel együtt a kutatók ismeretlen területen vannak, és nem tudni, mire lehet számítani.
Bartley Griffith sebész elmondása szerint mivel soha nem csináltak még ilyet emberen, ezért szerinte ugyan jobb esélyei vannak a férfinak a túlélésre, mintha ha a korábbi terápiáját folytatták volna, de hogy napokig, hetekig, egy hónapig vagy egy évig fog-e élni még, azt nem tudja megmondani.

Súlyos betegség következtében kedden elhunyt az Európai Parlament (EP) elnöke, David Sassoli 65 éves volt - közöltel Roberto Cuillo, az EP-elnök szóvivője.
Roberto Cuillo Twitter-üzenete szerint Sassoli kedden 1 óra 15 perckor hunyt el az olaszországi Friuli-Venezia Giulia régióban található Aviano település kórházában.
A temetés időpontját és helyét a következő órákban közölik.
Hétfőn jelentették be azt is, hogy már hetek óta súlyos, az immunrendszerét megtámadó betegséggel kezelték.
Sassolit 2019. július 3-án választották meg az EP elnökének 345 szavazattal. A mandátuma hivatalosan két és fél évig tart, utána az Európai Néppárt adja a következő elnököt.
Sassoli Olaszországban televíziós újságíróként dolgozott, mielőtt 2009-ben politikai pályára lépett.
A politikus a mérsékelt baloldali olasz Demokrata Párt képviselőjeként került az Európai Parlamentbe, és a baloldali S&D tömb tagja volt. (MTI, BBC)

Az Európai Unió statisztikai hivatal, az Eurostat előzetes becslése alapján pénteken azt közölte, hogy éves összehasonlításban 5 százalékra emelkedett az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a 19 uniós országot tömörítő eurózónában.
Ilyen magas inflációt még nem jegyeztek fel 1997, az adat kezelésének kezdete óta az euróövezetben.
Tavaly novemberben 4,9 százalékot, októberben 4,1 százalékot, szeptemberben pedig 3,4 százalékot mértek, míg januárban és februárban egyaránt 0,9 százalék volt az áremelkedés üteme.
Az euróövezetben decemberben is az energiaárak emelkedtek a legnagyobb mértékben, 26 százalékkal a novemberi 27,5 százalék után éves összevetésben. A szolgáltatások 2,4 százalékkal drágultak a novemberi 2,7 százalék után, az élelmiszerek, az alkohol- és dohánytermékek pedig 3,2 százalékkal a novemberi 2,2 százalékot követően.
Az energiaárakat nem számolva 2,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt a fogyasztói árak decemberben a novemberi 2,5 százalék után, a gyakran változékony energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció pedig 2,6 százalék volt decemberben ugyanúgy, mint novemberben.
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az euróövezetben decemberben, miután novemberben is 0,4 százalékos emelkedést jegyeztek fel.
Éves összevetésben Észországban (+12 százalék) és Litvániában (+10,7 százalék) nőttek a legnagyobb mértékben a fogyasztói árak decemberben. A legkisebb drágulási ütemet Máltán (2,6 százalék) és Portugáliában (2,8 százalék) jegyezték fel.
A legnagyobb euróövezeti gazdaságok közül Németországban 5,7 százalékkal, Franciaországban 3,4 százalékkal, Olaszországban 4,2 százalékkal, Spanyolországban pedig 6,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak decemberben éves szinten.
Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen. (MTI)

Távolmaradásáról Észak-Korea levélben értesítette a kínai illetékeseket, okként „az ellenséges erők fellépését és a járványt” jelölve meg.
A phenjani magyarázat szerint "az Egyesült Államok és az irányítása alatt álló erők egyre nyíltabban lépnek fel Kína ellen az olimpia sikeres megnyitásának megakadályozása céljával , emiatt nem vehetünk részt a játékokon" - áll a pekingi szervezőknek küldött KNDK-állásfoglalásban, amelyben egyszersmind leszögezik, hogy "teljes mértékben támogatjuk a kínai elvtársakat abban a munkában, amelyet egy csodálatos olimpiai fesztivál megszervezése érdekében végeznek".
Az észak-koreaiak távolmaradása egyben azt is jelenti, hogy nem lesz esély diplomáciai tárgyalásokra Észak- és Dél-Korea delegációi között, pedig épp az olimpia lehetett volna az egyik ritka alkalom, amikor összeülhetnek.
A Koreai NDK nem vett részt a 2021-es tokiói nyári olimpián sem.
Az idei téli ötkarikás játékokat február 4. és 20. között rendezik meg a kínai fővárosban. December 6-án az Egyesült Államok bejelentette a pekingi olimpia diplomáciai bojkottját, ami azt jelenti, hogy állami tisztségviselők nem utaznak Kínába, ugyanakkor amerikai sportolók részt vesznek a kínai havas-jeges versenyeken. A bojkottkezdeményezéshez, amelyet az emberi jogok súlyos kínai megsértésére hivatkozva indított el Washington, mások mellett Ausztrália, Nagy-Britannia és Kanada csatlakozott. (MTI, New York Times)

Kevéssel azután, hogy bemutatták, már meg is rongálták a hatalmas péniszű fura férfit ábrázoló szobrot Peruban, a mocsika kultúra egykori helyszínén lévő régészeti központban, ami turisták kedvelt helyszíne is. A mocsikák az Andok közelében, az 1–7. század között leginkább a folyóvölgyek oázisaiban éltek, izgalmas tárgyakat hagyva hátra.
A szobor egy élethű, de felnagyított másolata volt az egyik vázának, amit itt találtak meg régészek, és ami egy hatalmas pénisszel rendelkező embert ábrázolt. Az év elején bemutatott szobor hamar rendkívül népszerű lett, sokan autóztak ide a közelben lévő tartományi fővárosból, hogy közös képet készítsenek az óriásfallosszal.
Ugyanakkor a szoborállításnak ellenzői is voltak, és mint a Guardian beszámolt róla, már meg is rongálták azt: a beszámolók szerint a támadók egy lyukat ütöttek a szobor péniszrészére, miközben a levegőbe lőttek, majd elhagyták a helyszínt. A helyi polgármester szerint három kapucnis bűnöző hajnali kettőkor érkezett a helyszínre, késsel fenyegették meg a régészeti telep biztonsági őrét, majd megrongálták a péniszt.
Fernández Bazán polgármester beszélt arról is, hogy 30 további szobrot terveznek majd állítani, ami a mocsika kultúra fennmaradt tárgyait nagyítja ki hasonló módon. Ezek között lesznek még hasonlóan explicit alkotások, például olyanok, melyek erotikus jeleneteket ábrázolnak. Ugyanakkor a polgármester, aki korábban nőgyógyászként dolgozott, hangsúlyozta, hogy véleménye szerint a mocsikák ezeket nem erotikus ábrázolásként hozták létre, hanem istenségeket ábrázoltak.
A szobor átadása után a helyi közösség Facebook-csoportjában is váltott ki ellenérzéseket, volt, aki amellett érvelt, hogy ilyesmit nem lenne szabad gyerekeknek megmutatni. Ugyanakkor Peru kulturális minisztere nem ért egyet ezzel a vélekedéssel, szerinte az ország lakosságának büszkének kell lennie a sokszínű örökségükre, és ennek részei a szexuális-erotikus tartalmak is, melyek az emberi létezés alapjához tartoznak. Hozzátette, hogy semmivel nem lehet indokolni a biztonsági őrrel szembeni erőszakot, ugyanakkor ha többet tesznek azért, hogy elmagyarázzák a szobor kulturális jelentőségét, talán elejét vehetnék a hasonló eseményeknek.

Egészségügyi források alapján egy indiai férfi legalább nyolc alkalommal oltatta be magát a koronavírus ellen 2021-ben, írja a BBC. A 65 éves Brahmdeo Mandal amúgy azt állítja, hogy 11 alkalommal kapott oltást. A nyugdíjas ex-postás elmondása szerint az oltások segítettek abban, hogy elmúljanak a fájdalmai, és hogy egészséges maradjon, és semmiféle mellékhatást nem tapasztalt.
Csak a múlt héten bukott le, amikor saját elmondása szerint a 12. oltását kapta volna meg. Azóta vizsgálat indult az ügyében, és nyolc korábbi oltás nyomait már felfedezték a hatóságok. Egyelőre vizsgálják, hogy a Bihar államban élő férfi hogyan intézte el a többszörös oltást.
Az persze mindenképp segítségére volt, hogy India hatalmas ország, országszerte 90 ezer oltópont működik, és sok helyen előzetes regisztrációra sincs szükség, elég, ha besétál valaki, és bemutatja a dokumentumait. Ekkor az adatait elvileg felviszik a központi nyilvántartásba. A mostani vizsgálat azt már megállapította, hogy előfordult olyan, hogy Mandal félóra különbséggel két oltást adatott be magának ugyanazon az oltóponton.
A nyomozást végzők szerint a központi nyilvántartási rendszer hibája okozhatta, hogy Mandal többször is beoltathatta magát, de vizsgálják azt is, hogy a helyszíneken hibázott-e valaki. Egy közegészségügyi e
Mandal maga papíron vezette az oltásokat, eszerint február és december között 11 alkalommal oltották be. És nemcsak az otthona közelében járt oltásokért, hanem a szomszédos körzetekbe is átutazott, volt, hogy 100 kilométert tett meg. Emellett különféle okmányait használta az azonosításkor.

Inflációellenes csomaggal készül a lengyel kormány, közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök. A G7 lengyel hírügynökségek alapján ír arról, hogy a csomag egyik fő eleme a benzin és a gázolaj forgalmiadójának jelentős mérséklése lesz. Az eddigi 23 százalékról 8 százalékra.
Morawiecki bejelentéséből az nem derült ki egyértelműen, hogy mekkora időtávra vezeti be az áfacsökkentést a kormány, de a lap megjegyzi, hogy az intézkedés a lépés negyedévente körülbelül 120 milliárd forintnak megfelelő zloty bevételkiesést okoz a költségvetésnek, és a miniszterelnök utalt arra, hogy ha enyhül az infláció, fokozatos áfaemeléssel térhetnek vissza a korábbi szinthez.
Az alacsonyabb áfakulcs következtében 50-55 forintnak megfelelő zlotyval csökken majd a benzin és a dízel ára, emiatt a jelenlegi árfolyamon számolva 400 forint alá mehet az üzemanyagok literenkénti ára.
Morawiecki kitért arra is, hogy a tervre az Európai Unió még nem bólintott rá, egyelőre várják az állásfoglalásukat, de ennek ellenére belevágnak.
A lengyel kormány már korábban bejelentette azt is, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját nullára csökkenti, azaz megszünteti, ám ennek részleteit szintén csak a jövő hétre ígérik, teszi hozzá a lap.

A New York Times megállapodott a The Athletic sportoldal megvásárlásáról, a vételár 550 millió dollár lesz, írja a Financial Times. Léptékét tekintve ez az elmúlt 30 év legjelentősebb felvásárlása a világ egyik legismertebb újságának életében.
A felvásárlás révén az Athletic 1,2 millió előfizetője is a New York Times médiabirodalmához kerül. A New York Times célja, hogy 2025-re 10 millió digitális előfizetőjük legyen. A legutóbbi állás szerint 8,3 milliónál tartottak.
Az Athletic az elmúlt évek egyik legérdekesebb médiaipari kísérlete volt, a San Francisco-i székhelyű, 2016-ban alapított lapról korábban mi is részletesen írtunk. Üzletpolitikájuk az volt, hogy nagyon jó fizetésért leigazolták a világ vezető lapjainak legjobb sportújságíróit, és aztán csak előfizetők számára elérhető, tematikus sportoldalt hoztak létre. Eleinte főleg a nagy amerikai sportokra szakosodtak, minden nagyobb csapatnak volt egy külön dedikált tudósítója, de pár éve áttértek a labdarúgásra is, ma pedig már többek között a legjobb Premier Leauge-ügyi szakírók dolgoznak náluk, így Európából is sok előfizetőjük lett.
A csütörtöki bejelentés alapján az Athletic szerkesztősége továbbra is függetlenül működhet tovább. A Financial Times információi szerint a New York Times sportrovatának mintegy három tucat alkalmazottját nem értesítették előre a felvásárlásról.
A New York Times részvényei 4,7 százalékkal erősödtek a bejelentés után. Az Athletic egy ideje már keresett vevőt, korábban 800 millió dolláros felvásárlási árban bíztak, ugyanakkor ezt több potenciális érdeklődő is túl magasnak találta. A vállalat az elmúlt években veszteséges volt, a tavalyi évre 77 millió dolláros bevételük volt.
A New York Times az elmúlt években több kisebb felvásárlást is végrehajtott, vettek például egy termékértékelő oldalt 30 millió dollárért, de hasonlóan nagyléptékű vásárlásra nem volt példa 1993 óta, amikor a Boston Globe-ot vásárolták meg.

Az ex-elnök, Donald Trump nevével hirdetett Truth Social nevű közösségi oldal február 21-én fog élesedni, derült ki az App Store-ba feltöltött engedélyeztetési információkból, írja a Verge.
A lap szerint az ott látható fotók alapján a szolgáltatás készítői gyakorlatilag lemásolták a Twittert: a design is nagyon hasonló, mellette pedig ugyanazok a funkciók is érhetőek majd el. Igaz, itt nem tweet-eknek hívják majd az egyes posztokat, hanem truth-nak, azaz igazságnak, úgyhogy ha valaki megosztja majd másvalaki posztját, akkor nem retweetelni fog, hanem retruth-olni, azaz újraigazságolni, bármit is jelentsen ez.
A Verge is kiemeli, hogy az erőteljes hasonlóság a Twitterrel nem lehet a véletlen műve, hiszen közismerten ez a felület volt Trump kedvenc online helyszíne, míg 2021 januárjában, a Capitoliumnál kitört zavargások után ki nem tiltották onnan. Trump akkor előbb egy blogon tért vissza a közösségi médiába, de ezzel nem sikerült átütő sikereket elérnie, és alig egy hónap után be is zárta a felületet. A volt elnök októberben be is perelte a Twittert, hátha így sikerülhet majd visszaszereznie korábbi fiókját, de közben gőzerőkkel zajlott az új felület kialakítása is.
A Truth Social-t a Trump Media and Technology Group fejleszteni, melynek élén egy egykori republikánus képviselő, Devin Nunes áll. Az egyelőre nem világos, hogy a február 21-e, ami amúgy az Egyesült Államokban hagyományosan az „elnökök napja” csak az iOS-es indítás napja-e, vagy akkor fog az összes platformra megjelenni az alkalmazás. A Truth Social honlapján egyelőre csak egy feliratkozási gomb található. Azt is lehet tudni, hogy az alkalmazás tesztelése már december óta zajlik, de csak néhány, előre meghívott felhasználó részvételével.
A TMTG a videómegosztó Rumble-val fog majd együttműködni, azaz a videós tartalmakat is a Youtube-tól és egyéb ismert oldalaktól függetlenül akarják majd kezelni. Az elmúlt években sokat lehetett már hallani arról, hogy az amerikai alt-right/szélsőjobb új és saját netes platformokat akar építeni, melyeket nem érinti a nagy techcégek szabályozása. A Trump-féle közösségi oldal ennek a projektnek az egyik legnagyobb dobása lehet.

Legalább 13 koronavírussal fertőzött utas szökött ki az elrendelt karanténjából az indiai Amritszár városában, írja a BBC. Az utasok annak az Olaszországból induló járatnak az utasai voltak, melyen a 160 felnőtt utasból 125 fertőzöttet regisztráltak.
A helyi beszámolók szerint kilenc utas már a repülőtéren megszökött, míg négyen a helyi kórházból léptek meg. Ők állítólag becsapták az egészségügyi dolgozókat, és így tudtak elszökni. A rendőrség már jelezte, hogy eljárást fognak indítani velük szemben, és ha egy napon belül nem adják fel magukat, akkor a sajtóban fogják közzétenni a fényképüket.
Közben Indiába is megérkezett az omikron, pénteken több mint százezer új esetet regisztráltak. Az országban eddig mintegy 35 millió ismert fertőzöttje volt a vírusnak, és több mint 483 ezer halálesetet regisztráltak.

Érezhetően visszaesett a héten a bitcoin-termelésre fordított számítógépes kapacitás a világban, miután Kazahsztánban rendszerellenes tüntetések robbantak ki, ami a helyi internet vezetett.
A Reuters beszámolója szerint 2021-re Kazahsztán lett a világ második legnagyobb bitcoin-termelő országa az Egyesült Államok mögött, és az ország infrastruktúrájának kiesése érzékenyen érintette a globális bitcoinpiacot is. Kazahsztán főleg azután futott fel, hogy Kínából elkezdték kiszorítani a bitcoinbányászatot.
A bitcoinok előállítása rendkívül energiaigényes, mivel egyre bonyolultabbá váló számítási feladatokat kell megoldani minden egyes új bitcoin kibányásásért. Ezért míg a bitcoin-korszak kezdetén mezei felhasználók az otthoni gépeik segítségével is bányászhattak, ma már csak hatalmas kapacitású, rengeteg energiát fogyasztó, iparipark-léptékű számítógép-rendszerekkel érdemes belevágni.
A legfrissebb elérhető adatok tavaly augusztusról szólnak, akkor Kazahsztán volt az otthona a világ bitcoin-termelésre használt gépkapacitás 18 százalékának. Áprilisban, a kínai szigorítás előtt ez az érték csak 8 százalék volt.
A kazah bitcointermelők energiaigényét elsősorban öregedő szénerőművek adják, ami már a helyi vezetés szemét is szúrja: a kormány (amely most távozott a tüntetések hatására) tavaly még azt mondta, hogy fel akarnak lépni az engedélyek nélkül bányászók ellen, mivel a teljes bitcoinszektor a kazah energiafogyasztás 8 százalékát viszi el.

John Gonsalves 22 évesen, 1945-ben írt egy levelet Németországból az anyjának. A férfi akkor katonaként vett részt a második világháborúban, és a háború befejezésekor írt haza levelet Massachusetts államba, írja a Guardian.
A levele azonban elkallódott az amerikai posta rendszerében, és 75 évig bontatlanul hevert egy pittsburghi postaelosztó központban.
„Drága Mama, megkaptam ma a leveled, és örömmel hallottam, hogy minden rendben van. Ami engem illet, jól vagyok és jól boldogulok. De a kaja legtöbbször elég pocsék” – írta Gonsalves, aki levelét azzal zárta, hogy reméli, hamarosan találkozhatnak végre.
A férfi 2015-ben halt meg, míg anyja már korábban, de a postaszolgálat megtalálta Gonsalves özvegyét, Angeliánát, akivel Gonsalves öt évvel a levél elküldése után ismerkedett össze, és neki kézbesítették a levelet.
A nő egy helyi amerikai tévében csodálatosnak nevezte a levél megérkezését, hiszen újra láthatta férje kézírását. Mint mondta, ez egy újabb ünnepi szezon ugyan, amit a férje nélkül töltött el, de legalább egy kicsit most úgy érezhette, mintha visszatért volna hozzá.

Jó reggelt, januári hideg péntek reggel, természetesen küldünk mellé hírlevelet.
4 kiemelt cikkünk ma reggelre:
Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

Olaszország egyik legismertebb immunológus szakértőjét rendőri védelem alá kellett helyezni, miután egy borítékban feladott golyót küldtek neki, írja a BBC. Antonella Viola professzort és családját azért fenyegethették meg, mert a nyilvánosság előtt érvelt a gyerekek beoltása mellett.
A Paduában dolgozó Viola a töltény mellett egy levelet is talált, melyben azt írták neki, hogy le fogják lőni a családját és őt is, ha nem mond nemet a gyerekek oltására. Viola az eset után a közösségi oldalán írt arról, hogy a fenyegetői oltásellenesek lehettek, akik csak gyűlölni tudnak, elutasítják a logikát és a törvényeket, és csak erőszakot meg feszültséget szítanak, de ő mindig ki fog állni amellett, hogy a tudomány érveit képviselje azok felé, akik meghallgatják.
Olaszországban már egy hónapja oltják az 5 és 11 év közötti gyerekeket, de az oltás beadása nem kötelező. Viola most írt arról is, hogy ő továbbra is azt tanácsolja majd a szülőknek, hogy adják be az oltást, mert szerinte ez a helyes döntés.
A lap beszámolója szerint Európa-szerte megszaporodtak a fenyegetések a szakértőkkel és közszereplőkkel szemben: Franciaországban több politikust is megfenyegettek, akik a védettség igazolvánnyal kapcsolatos jogszabály vitájában vettek részt, míg Hollandiában szerda este Sigrid Kaag politikus házánál jelent meg egy ismert összeesküvés-elmélet terjesztő, aki élőben közvetítette a Facebookon, ahogy egy nagyobb fadarabot gyújt meg a politikus bejárati ajtaja előtt.

Pénteken ragyogóan napos időre készülhetünk, a szél legyengül, mérséklődik. Csapadék sehol nem lesz. Hajnalban -10, -2 fokig süllyed a hőmérséklet, napközben pedig mindössze -1 és +4 fok közötti értékeket mérhetünk, írja az Időkép a hétvégére kiadott előrejelzésében.
A meteorológiai oldal előrejelzése szerint Szombaton a keleti, déli országrészbe érkezik csapadék, ami túlnyomóan hó formájában hullhat le. A legtöbb hó délkeleten hullhat. A Dunántúlon változóan felhős-napos idő lesz jellemző. Gyenge lesz a légmozgás. Ismét fagyos reggel jön, -11 és -2 fok közé hűl le a levegő, napközben pedig -2, +4 fokra készülhetünk.
Vasárnap északkeleten ígérkezik több napsütés, máshol felhős lesz az ég. A Dunántúlon és Pest megye területén kevés hó hullhat. Északnyugaton megélénkül a délies szél. A minimumok -14, -2, a maximumok -2, +4 fok között alakulnak. Délelőtt az Alföldön foltokban tartósabban megmaradhat a köd, figyelmeztet az Időkép.
Hétfőn újabb fagyos reggel indítja a napot, a csúcsértékek viszont többfelé újra elérhetik az 5 fokot. Eleinte sok felhő lesz az égen, de napközben mindenütt a napsütés veszi át a főszerepet. Kedden többfelé ködös lesz a reggel. Este északnyugatra vegyes halmazállapotú csapadék érkezhet.

Megérkeztek az oroszok vezette katonai erők Kazahsztánban, miután az ország elnöke, Kaszim-Zsomart Tokajev külföldi segítséget kért a rezsimellenes tüntetések leveréséhez. A BBC Almatiban tartózkodó tudósítója csütörtök este is heves összecsapásokról számolt be, közben az ENSZ, illetve a nyugati országok mindkét a tüntetőket és a kazah vezetést is arra szólították fel, hogy tartózkodjanak az erőszaktól.
Tokajev tévébeszédében a külföldön képzett terroristákat okolta a kialakult helyzetért, de ezzel kapcsolatban nem hozott fel bizonyítékokat. Ekkor jelentette be azt is, hogy segítséget kért az oroszok által vezetett Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől. A szervezet beszámolók szerint 2500 katonát küldött az országba, hivatalosan békefenntartó szerepben, illetve azért, hogy a katonailag kiemelt jelentőségű épületeket védjék. Az orosz RIA hírügynökség beszámolója szerint napokig, de akár hetekig is az országban maradhatnak.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közben azt közölte, hogy szoros figyelemmel követik az orosz katonák mozgását, és az egész világ figyelni fogja, hogy megsértik-e majd az emberi jogokat, emellett pedig figyelni fognak minden előjelre, ami arra utalhat, hogy kazah intézmények elfoglalására készülhetnek.
A rezsim hivatalos tájékoztatása szerint eddig 18 rendfenntartó halt meg az összecsapásokban, míg a rendőrség több tucat „zavargót” ölt meg. A kormányellenes tüntetők között volt, aki arról számolt be, hogy a biztonsági erők válogatás nélkül kezdtek el éles lőszerrel lőni a tömegbe. A kazah belügyminiszter tájékoztatása szerint 2298 embert vettek eddig őrizetbe.
Kazahsztánban az üzemanyagárak emelkedése miatt törtek ki tüntetések, de aztán a helyzet hamar eszkalálódott. A kialakult helyzet okairól ebben a cikkünkben írtunk, míg csütörtökön részletesen írtunk arról is, hogy Almatiban szakadatlanul lőnek, de most még csak annyi látszik biztosnak, hogy a Nazarbajev-korszak véget ért.

Megszűnt pénteken a külföldről Angliába utazók indulás előtti koronavírus-tesztelési kötelezettsége, és az érkezés utáni teszt eredményét sem kell elkülönítésben megvárni, írja az MTI.
Az új szabályozás brit idő szerint hajnali 4 órától - közép-európai idő szerint 5 órától - lépett érvénybe.
A brit kormány két lépésben enyhíti az utazáshoz kötődő tesztelési előírásokat: vasárnap hajnaltól megszűnik az angliai érkezés utáni PCR-teszt elvégzésének kötelme is, és attól az időponttól elégséges egy gyorsteszt (lateral flow test) elvégzése az érkezés utáni második nap végéig.
Mindezt Boris Johnson brit miniszterelnök és Grant Shapps közlekedési miniszter jelentette be a héten.
Az előírások enyhítése a koronavírus ellen teljes körűen beoltott felnőtt beutazókra, illetve - oltási státustól függetlenül - a 18 éven aluliakra vonatkozik.
Az intézkedés hatálya Angliára terjed ki, mivel az Egyesült Királyság többi országában - Skóciában, Walesben és Észak-Írországban - a helyi kormányok hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy követik-e a brit kormány által bejelentett módosításokat.
A szabályozás értelmében az angliai érkezés utáni gyorsteszt elvégzéséhez nem használható a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) ingyenes tesztelési szolgáltatása, vagyis a gyorsteszteket egészségügyi magánszolgáltatóktól kell megrendelni.
Ha az angliai érkezés utáni gyorsteszt eredménye pozitív, az érintettnek elkülönítésbe kell vonulnia és PCR-tesztet kell elvégeztetnie, ehhez viszont már használható az NHS ingyenes tesztelési szolgáltatása.
A közlekedési miniszter bejelentette azt is, hogy a brit kormány még január vége előtt teljes körűen felülvizsgálja az utazásra vonatkozó intézkedéseket, és stabil szabályozási rendszert léptet életbe 2022 egészére. Ennek részleteit Grant Shapps egyelőre nem ismertette.
Az eddigi szabályozás alapján az Angliába beutazóknak az indulás előtt legfeljebb 48 órával PCR- vagy gyorstesztet kellett elvégeztetniük, és az érkezés után ugyancsak kötelező PCR-teszt eredményét elkülönítésben kellett megvárniuk.
Ezek közül péntek hajnaltól az indulás előtti tesztelési kötelezettség szűnt meg, és az érkezés utáni újabb teszt eredményének megérkezéséig sem kell már karanténban maradni.
Azoknak azonban, akik vasárnap előtt utaznak Angliába, még PCR-szűrésnek kell alávetniük magukat, és csak vasárnap hajnaltól lesz elégséges a néhány perc alatt eredményt mutató, jóval olcsóbb gyorsteszt.
A gyorsteszt időpontját is le kell foglalni még az indulás előtt.
A brit kormány a gyorsan terjedő omikron koronavírus-variáns behurcolásának megfékezése végett rendelte el tavaly a külföldről beutazók tesztelési kötelezettségének szigorítását.
Boris Johnson az enyhítéseket bejelentő szerda esti alsóházi tájékoztatóján elmondta: az omikron felbukkanása utáni időszakban még helyénvaló intézkedés volt e szigorítások elrendelése a vírusvariáns nagy-britanniai elterjedésének lassítása végett.
Azóta azonban ez a vírusváltozat olyan mértékben elterjedt Nagy-Britanniában, hogy az utazási tesztkötelezettségek már csak korlátozott hatást gyakorolnak a fertőződési esetszámok növekedésére, a turisztikai szektort viszont jelentős pótlólagos költségekkel terhelik.
Hozzátette: a szigorú tesztelési kötelezettségek az Angliából külföldre utazókat is elbizonytalanították, mivel sokan tartottak attól, hogy a visszaindulás előtti teszt esetleges pozitív eredménye miatt külföldön ragadnak.

Sikerült megfékezni kedden a dél-afrikai parlament épületében pusztító tüzet, amelynek következtében az alsóházi ülésterem teljesen megsemmisült - közölték a helyi hatóságok.
A vasárnap keletkezett tűz miatt egy 49 éves férfit őrizetbe vettek gyújtogatás és más bűncselekmények gyanújával. A gyanúsítottnak hét nap múlva kell megjelennie a bíróság előtt, hogy határozzanak arról, óvadék ellenében szabadlábra helyezik-e. A férfi ügyvédje azt mondta, védencéből "bűnbakot" csinálnak, és ártatlannak fogja vallani magát.
A parlament új szárnyában működő alsóház épületrésze teljesen romba dőlt - közölte Ian Schnetler, a fokvárosi tűzoltóság vezetője.
A tüzet sikerült elfojtani, a tűzoltók most szobáról szobára vizsgálják át az épületkomplexumot, hogy felderítsék és eloltsák a még megmaradt kisebb tűzfészkeket. Ez hosszú folyamat, mert egyes helyiségekben ehhez szét kell bontani a belső faborítást is - közölte a városvezetés.
A tűz először vasárnap lángolt fel, hétfő délelőtt ugyan rövid időre meg tudták fékezni, de az erős szél miatt délutánra a lángok ismét felcsaptak az épület tetején, és további súlyos károkat okoztak. Nagyjából éjfél utánra tudták a tüzet teljesen eloltani. Az 1884-ben épült, a felsőháznak helyt adó régi épületszárny teteje is részben leszakadt, több iroda megrongálódott.
A tűz keletkezésének okát még nem tudni pontosan. Nem kizárt, hogy a három részből álló épületkomplexum műszaki hibái is közrejátszottak abban, hogy a lángok ilyen hatalmas pusztítást okoztak.
A Dél-afrikai Köztársaság parlamentje Fokvárosban működik, míg a kormány székhelye az onnan 1400 kilométerre fekvő Pretoriában van. (MTI/dpa)

Különengedéllyel elindul a világelső Novak Djokovic a január 17-én rajtoló ausztrál nyílt teniszbajnokságon.
A Grand Slam-torna kilencszeres bajnoka kedden közölte, hogy megpróbálja megvédeni címét Melbourne-ben.
„Nagyszerű napokat töltöttem a szeretteimmel, ma pedig elindulok Ausztráliába, mert különengedélyt kaptam. Hajrá 2022!” - írta ki közösségi oldalára a 34 éves teniszező.
A bizonytalanságot az okozta, hogy az Australian Openen minden résztvevőtől elvárják, hogy be legyen oltva a koronavírus ellen, Djokovic azonban - magánélete védelmére hivatkozva - továbbra sem hozta nyilvánosságra, megfelel-e ennek a követelménynek.
Nemrég olyan találgatások láttak napvilágot, hogy mivel a 20-szoros GS-győztes belgrádi játékos nem hajlandó beoltatni magát, inkább visszalép a melbourne-i viadaltól. Ezt erősítette az is, hogy lemondta a szereplést a sydneyi ATP Kupán, amelyen a szerbek címvédőként indultak. (MTI, BBC)

Az átoltottság további növeléséért és a járvány újabb hullámának megfékezéséért januárban minden csütörtök és péntek délután, valamint szombaton is oltási akciókat tartanak a kórházi oltópontokon, valamint a kijelölt járásközponti szakrendelőkben, emellett a háziorvosok is szerveznek oltási akciónapokat - közölte a koronavirus.gov.hu kedden.
A kormányzati portálon azt írták: az első oltási akció január 6., csütörtök és január 8., szombat között lesz. Ezúttal is előzetes időpontfoglalás nélkül és helyszíni regisztrációval lehet felvenni az oltást.
Az akciónapokon továbbra is kiemelten várják az oltatlanokat és azokat is, akik már négy hónapnál régebben kapták meg a korábbi oltásukat. Az oltópontokon öt vakcina - Pfizer, Sinopharm, Moderna, Janssen, AstraZeneca - közül lehet választani.
Felhívták a figyelmet arra, hogy az oltási akciónapokon a 12 év feletti korosztályt várják az oltópontokon. Az 5-11 éves gyermekek oltása továbbra is csak előzetes időpontfoglalással lehetséges a kórházi oltópontokon vagy a házi gyermekorvosoknál.
A megerősítő oltás mindenkinek javasolt, aki négy hónapnál régebben kapta meg az előző oltását. A harmadik oltás felvételével ismét 80-90 százalékra emelhető a védettség.
Az továbbra sem világos, hogy miért kell még mindig fenntartani az előzetes regisztráció rendszerét, és miért nem lehet minden nap "oltási akciónap", mindenesetre helyette januárban ez lesz a rendszer:
A kórházi és a szakrendelőkben kijelölt járásközponti oltópontokon január 6-án és 7-én (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 8-án, szombaton 10-18 óra között, január 13-án és 14-én (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 15-én, szombaton 10-18 óra között, január 20-án és 21-én (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 22-én, szombaton 10-18 óra között, január 27-én és 28-án (csütörtökön és pénteken) 14-18 óra között, 29-én, szombaton 10-18 óra között tartják az oltási akciókat.
A központi oltópontok listája elérhető a koronavirus.gov.hu oldalon.
Hozzátették: a háziorvosok is folytatják az oltást, januárban ők is szerveznek a rendelési időn kívüli oltási akciónapokat. A hétvégi oltásért a háziorvosok külön díjazásban is részesülnek, és Pfizer-, Sinopharm-, valamint Janssen-vakcinákat igényelhetnek a megyei oltási munkacsoportokon keresztül.
Azoknak, akik a háziorvosuknál szeretnék felvenni az oltást, azt javasolták, hogy helyben tájékozódjanak az ott szervezett oltási akciónapokról.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az oltást jelentősen gyorsítja, ha az oltandó magával viszi kinyomtatva, kitöltve és aláírva a hozzájáruló nyilatkozatot. Ezek letölthetők a koronavirus.gov.hu oldalról.

Pár nappal azután, hogy a Hit Gyülekezete fizetett hirdetésben hozta le Hszi Csin-ping kínai államfő újévi üzenetét, megjelentették a kormánnyal kifejezetten jó viszonyt ápoló „egyház” vezetőjének, Németh Sándornak az újévi beszédét is.
A kormány 2020-ban kötött megállapodást a Hit Gyülekezetével, melynek értelmében a Németh Sándor vezette gyülekezet állami és önkormányzati intézményekkel azonos támogatásra lett jogosult. Most pedig Németh elég egyértelműen kiállt a kormány mellett, hiszen beszédében a lap összefoglalója szerint arról beszélt, hogy
„a 2022-es választás tétje, hogy a globalisták hazai képviselői kezébe kerül az államhatalom vagy megmarad azoknál, akik az itt élő polgárok javára és érdekében használják azt”.
A Vidám Vasárnap című műsor újévi kiadásában Németh arról beszélt, hogy „a törvényalkotás eddig a természet és a tízparancsolat alapján történt. Nyilván nem volt ez tökéletes, de alapvetően figyelembe vették a természetet. Ma azt látjuk, hogy olyan törvénykezési folyamat indult el, főleg a nyugati világban, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a természetet, például a szexuális törvényt, a házasság törvényét, ezért ez fundamentális probléma az emberiség számára. Nem egy kis következmény, hanem egy alapprobléma.”
Németh kitért arra is, hogy súlyos probléma ugyan a korrupció vagy a gyűlölködés, de szerinte Jézus ezeket a törvénytelenség következményének nevezte, és mint mondta, ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb probléma az, hogy „elkezdődött egy természetellenes törvénykezés, és úgy tűnik, hogy nem áll le, és Magyarország is ennek a fenyegetettsége alatt áll. Ez a természetellenes törvénykezés összefüggésben van a globalizmus eszméjével, illetve mozgalmával”.
Ezért szerinte a legnagyobb kérdés a magyarok számára, hogy vajon kinek a kezébe kerül az állam irányítása. Szerinte vagy „a globalisták hazai képviselői, aktivistái kezébe kerül az államhatalom – itt mind a három ágazatára gondolok – irányítása, és Magyarországon gyors fölzárkózás indul el a törvénytelen, természetellenes törvénykezésben, hogy utolérjék, fölzárkózzanak a nyugati világhoz? Vagy pedig az államhatalmat továbbra sem a globalisták érdekeire fogják felhasználni tavasztól, hanem az itteni állampolgárok javaira és érdekeire használják föl? Óriási különbség van a kettő között.” Németh ezt olyan súlyos kérdésnek nevezte, amilyen „talán nem is volt még a magyar történelemben”.

Négy méhészt vettek őrizetbe Chile fővárosában, Santiagóban egy tüntetés után. A méhészek azért vonultak utcára, hogy kormányzati támogatást követeljenek az ágazatuk számára. Tiltakozásképp méhkaptárokkal zártak le egy kereszteződést, és amikor a rendőrök megpróbálták ezeket a torlaszokat odébb vinni, hét rendőrt megcsíptek a méhek.
Az országban elhúzódó szárazság okoz komoly gondot a méheknek, illetve az állatokat tartó embereknek. Hogy felhívják a figyelmet a problémáikra, a BBC beszámolója szerint a méhészek 60 kaptárt, és mintegy tízezer méhet vittek az elnöki palota elé. A tüntetők egyike arról beszélt a sajtónak, hogy a méhrajok pusztulása nemcsak számukra, de az egész világ számára súlyos csapást jelent.
A Reuters helyszíni beszámolója szerint a tüntetők többek azt szeretnék, ha a kormány segítene a mézárak szabályozásában, illetve ha támogatást kaphatnának a méztermelők. A mezőgazdasági minisztérium részéről az közölték, hogy osztoznak a méhészek aggodalmában a szárazság miatt, és hónapok óta nyújtanak segélyeket 20, a vízhiány miatt bajba került közösségnek.

A Samsung 2022-ben piacra kerülő tévéiben már lesz NFT-funkció, írja a Verge. Az NFT-k az elmúlt év digitális őrületei voltak, és egyelőre nem tűnik úgy, hogy csillapodna a láz: a non-fungible tokens (azaz nem helyettesíthető tokenek) rövidítése révén ismertté vált eszközök egy digitális tárgy eredetiségét tudják igazolni.
Kezdetben elsősorban digitális műalkotások révén váltak ismertté, több netes illusztrációt is súlyos összegekért árvereztek el, emellett a mémek piaca is felpörgött, de a középtávú használata elsősorban a különféle digitális világokban birtokolható tárgyak értékesítése lehet majd. Az NFT lényege, hogy digitális termékek tulajdonjogát lehet vele kikezdhetetlen módon igazolni, és a blockchain technológia révén ezt folyamatosan nyomon is lehet követni.
A Samsung pedig erre a felfutóban lévő szektorba érkezne meg, NFT-barát tévékkel: a vállalat sajtóközleménye szerint a céljuk az, hogy az NFT-k megjelenítését és értékesítését a tévéikben is elérhetővé tegyék, Sőt, a tévéken akár majd meg is lehet mutatni a megvásárolt termékeket, azaz elképzelhető egy jelenet, amikor valaki egy neten megvásárolt, egyedi digitális alkotást a tévéjén keresztül tesz ki a falára.
A Samsung emellett az NFT-piacra is betörne, a tévéik rendszerén keresztül lehetőséget kínálnának az NFT-k alkotóinak és a vásárlóknak, hogy egymásra találjanak.
A Samsung idei tévékollekcióját februárban fogják bemutatni, akkor majd derül ki több az NFT-s funkciókról. Mindenesetre ezzel a Samsung lett az első nagy tévégyártó, amelyik már figyelembe vette az NFT-lázat. Hogy vajon mások követni fogják-e őket, és tényleg egy új trend születésének szemtanúi vagyunk, vagy pedig csak egy átmeneti lázról van szó, ami hamarosan lecseng, azt egyelőre nem lehet megmondani persze.

Vádat emelt a Kiskőrösi Járási Ügyészség egy férfi ellen, aki azzal fenyegetett meg egy kiskőrösi háziorvost és asszisztensét, hogy megöli őket, mert nem írták fel neki a kért gyógyszereket.
Schmidt Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-vel közölte, hogy a férfit közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal vádolják.
A vádlott élettársa szeptember végén kereste fel a kiskőrösi háziorvosi rendelőt, hogy gyógyszereket írasson fel, de az asszisztens azt mondta, csak azokat a gyógyszereket kérheti, amelyeket már korábban is felírtak. A vádlott élettársa kiabálni kezdett, majd közölte, rendőrségi feljelentést tesz.
Később a vádlott - élettársával együtt - újra megjelent az orvosi rendelőben, ahol a férfi előbb az asszisztenst szidalmazta, majd rányitott az éppen beteget vizsgáló orvosra, akit kiabálás közben azzal fenyegetett meg, hogy megöli.
A férfit végül az orvos, egy beteg és az élettársa nyugtatta meg.
A büntetett előéletű, visszaesőnek minősülő férfi ellen végrehajtandó börtönbüntetés kiszabását indítványozza az ügyész.

„A halál nem válogat pártszimpátia alapján, és úgy tűnik, hogy a hülyeség sem” – mondta el a Jobbik elnöke, Jakab Péter a párthoz közelálló Alfahírnek adott interjújában. Jakab ezzel Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt nyilatkozatát kommentálta, ami napok óta lázban tartja a fideszes sajtót.
Márki-Zay újévi beszédében mondta azt, hogy „ha 2018-ban már több körzetet nyerhetett volna az ellenzék, ha összefog, ha 2018-ban már a listán legyőzte volna a Fideszt, ha összefog, akkor most miért kételkednek? Mitől lett volna több szavazója a Fidesznek most, mint volt 2018-ban? A Covid miatt is megtizedelt időskorú magyar lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre, de a fiatalok, akik minden eddiginél nagyobb számban jelentkeztek és csatlakoztak az előválasztás során már az ellenzékhez, ők messze nagy többségben kormánykritikusak.”
A Fidesz médiabirodalma erre a szakaszra hivatkozva építette fel azt a narratívát, mintha Márki-Zay arról beszélt volna, hogy örül annak, ahogy a fideszes nyugdíjasokat megtizedelte a kampány. A hvg.hu összefoglalója szerint amúgy Márki-Zay is érezhette másnap, hogy valami nem volt rendben a nyilatkozatával, mert egy újabb videójában már arról beszélt, hogy „egyik hazugságból megyünk a másikba: természetesen tegnapi köszöntőmben nem örvendeztem afelett, hogy a fideszes nyugdíjasokat pusztítaná valamilyen kór. Egyszerű tényként állapítottam meg azt, hogy az idős korosztályban nagyobb a Fidesz-szavazók aránya, a fiataloknál meg kisebb. És hogy egyébként a Covid miatt még több időskorú honfitársunk halt meg az idei évben is akár vagy a tavalyi évben, mint amennyi a természetes fogyás lett volna más években.”
Mindenesetre az Alfahír is arról kérdezte most Jakabot, hogy három hónappal a választások előtt miért azzal kell foglalkoznia az ellenzéknek, hogy a „karmester” fideszes nyugdíjasok haláláról beszélt, mire Jakab közölte, hogy szerinte is probléma van ezzel az állítással:
„Egészen abszurd maga a felvetés is, hogy a COVID áldozatai között milyen arányban vannak fideszes vagy ellenzéki szavazók. Politikusként két dolog érdekelhet: hogy a gyászolók minél hamarabb megnyugvást találjanak, és hogy a kormány elhibázott járványkezelése ne szedjen több áldozatot. A halál nem válogat pártszimpátia alapján, és úgy tűnik, hogy a hülyeség sem.”
Kicsivel később a Jobbik elnöke még hozzátette, hogy
„Ilyen mondatok esetében nekem nem lenne szükségem külső kontrollra, magamtól nem mondok olyat, ami összeegyeztethetetlen a keresztény értékekkel, vagy akár csak az emberséggel.”
Az interjú során szóba került az ellenzék választási programja, illetve maga a kampány is, amivel kapcsolatban Jakab elmondta, hogy ez sok pénzbe kerül, és az előválasztásba a Jobbik kétszer annyi erőforrást invesztált, mint a többi párt, valamint a közös kampányba is ők teszik a legtöbb pénzt, 60 millió forintot, ezért már Márki-Zay anyagi támogatását is kéri, „hiszen az üzletemberek, a pénzügyi körök őt keresik meg, és így neki is nagyobb áldozatot kell vállalnia, hogy a billegő körzeteket megnyerje az ellenzék”.
Felmerült kérdésként az is, hogy nyitott-e még a hetedik frakció kérdése, azaz Márki-Zay Péter igénye, aki a hat ellenzéki párt mellé szeretné bevinni hetedik félként a Mindenki Magyarországa Mozgalmat. Jakabb ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Márki-Zay „világossá tette, hogy ragaszkodik a hetedik frakcióhoz, mondván, hogy csak ezzel tudja garantálni a csalódott fideszes szavazók megszólítását. Ezt akár mondhatta volna az előválasztás előtt is, ám a szabályokat akkor mindenki elfogadta. A szervező hat párt fog frakciót alapítani, és Márki-Zay a Párbeszédet választotta. Még azt az engedményt is megadtuk neki, hogyha az Új Világ Néppárt öt körzetben megnyeri az előválasztást, akkor alakíthatnak egy frakciót. De a választók nem kértek sem az Új Világ Néppártból, sem pedig annak miniszterelnök-jelöltjéből. A szabályokon menet közben nem változtatunk, mert az káoszt eredményez, márpedig a Fidesz legyőzéséhez rendre, stabilitásra van szükség.”
Majd még hozzátette, hogy ha Márki-Zay Péter egy, a gyakorlatban nem létező pártból önálló frakciót akar grundolni, azzal semmibe veszi a választói akaratot. „Azt pedig tisztelni kell, akár tetszik nekünk, akár nem” – mondta el Jakab, aki hozzátette, hogy a hetedik frakció kérdésében világossá tette az álláspontját: nem támogatja, és bízik benne, hogy a hat ellenzéki párt egységet fog mutatni ebben a kérdésben, a miniszterelnök-jelölt pedig nem mehet szembe az egységgel.
A Jobbik vezetője elmondta azt is, hogy szeretné, ha napokon belül végső döntés születne erről, mert már így is késésben vannak: „Az egységes ellenzék kampányarculatára, a program véglegesítésére kellene koncentrálnunk, ehelyett egy korábban szavak szintjén sem létező frakcióról beszélünk.”