Horváth Bence

A Baptista Szeretetszolgálat az oldalán jelentette be, hogy 57 éves korában meghalt Szenczy Sándor, a szervezet alapítója, emeritus elnöke.

A szeretetszolgálat oldalán található életrajz szerint Szenczy 1865-ben született Sajószentpéteren. Az életrajz szerint Szenczynek balhés tinédzserkora volt, a Nyugati pályaudvaron lévő vagonokban lakó banda tagja volt, és a viharos éveknek a katonaság vetett véget, ekkor tért meg.

A Református Teológián elvégzett három évfolyam után a Baptista Teológián fejezte be tanulmányait. Lelkészi hivatását 1994-ben kezdte Velencén, ahol az alig több mint tízfős gyülekezet egy szűk évtized alatt százfősre nőtt a keze alatt.

„A Baptista Szeretetszolgálatot 1996-ban hozta létre. Az alapítvány ma hazánk egyik legnagyobb humanitárius szervezete, amely a világ huszonöt országa mellett Magyarországon is nagy szervezetté nőtt. Sándor és családja lakott és segített már Koszovóban, Vietnámban, Jordániában, Sri Lankán, Kambodzsában. Észak-Koreába, Csecsenföldre, Irakba és egyéb „forró” válságövezetekbe sokszor inkább egyedül utazik. Munkája során találkozott államok vezetőivel, köztük három amerikai elnökkel is, tartott imaórát a Pentagonban és a kambodzsai dzsungel közepén.”

A hvg.hu felidézi, hogy Szenczy 2007-ben külügyminiszteri díjat kapott, 2015-ben pedig a Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozatát vehette át.

Kikötött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) a Boeing CST-100 Starliner nevű kísérleti űrkapszulája szombat hajnalban.

Az asztronauta nélküli űrhajó 24 órával korábban indult el a floridai Cape Canaveral-i űrközpontból. Egy Atlas V típusú rakéta emelte a magasba akkor, és mintegy 30 perccel később Föld körüli pályára állt. 2019-ben ezen a ponton hiúsult meg a Starliner kísérlete szoftverhiba miatt. Így most ez volt az első sikeres felbocsátási kísérlet. A Starliner az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) számára 225, a Boeing cég számára 130 kilogramm tömegű rakományt vitt az ISS-re.

Az űrhajó a tervek szerint 4-5 napot tölt el az ISS-en, a Földre visszatérve ejtőernyő segítségével landol majd az új-mexikói sivatagban.

Ha az egész kísérlet sikeres lesz, akkor a NASA újabb eszközre tesz szert, amellyel az Egyesült Államokból fel lehet jutni az ISS-re. Az űrsiklóprogram leállítása után ugyanis csak orosz Szojuz űrhajókkal tudták ezt megtenni, most viszont Elon Musk milliárdos cégének Falcon 9 rakétáját és Crew Dragon űrhajóját használják. (MTI)

Drámai körülmények között nyert az Everton a Crystal Palace ellen az angol Premier League csütörtöki játéknapján, és a 3-2-es győzelemmel eldőlt, hogy jövőre is az első osztályban maradhatnak. A felfokozott hangulatot jellemzi, hogy a lefújás után úgy rohantak be a hazai szurkolók a pályára, mintha bajnoki címet ünnepelhetne a csapat.

De az izgalmak a meccs után sem értek véget: hajnali fél háromkor az Evertonban játszó Richarlison ugyanis Twitteren üzent a meccset közvetítő ex-liverpooli Jamie Carraghernek, hogy „mossa ki a száját” ha róla és az Evertonról beszél. Majd hozzátette, hogy nem tiszteli őt, és az egészet egy szar emojival zárta le.

A brazil támadót minden bizonnyal az háboríthatta fel, hogy a Sky Sports-on futó közvetítésben a focista karrierjét a városi riválisnál töltő Carragher arra utalt, hogy Richarlison csak színleli a sérülését, ezzel húzva az időt.

Carragher péntek délelőtt reagált, közölve, hogy igazából eléggé tetszik neki ez az egész, és ha lett volna Twitter akkor, amikor még ő volt játékos, biztos, hogy elég sokszor szólt volna be így a szakértőknek.

Az északnyugati Észak-Rajna-Vesztfália tartományban három helyen pusztított tornádó: Paderbornban, Lippstadtban és Höxter egyik kerületében, Lütmarsenben, valamint voltak heves viharok Észak-Rajna-Vesztfália más részein és más tartományokban is.

A sérülések közül 43 Paderbornban történt. Ott több ember állapota súlyos, egyé pedig életveszélyes, őt helikopterrel a bielefeldi kórházba szállították.

Bajorországban 14-en sérültek meg, köztük több iskolás gyerek egy faházban.
Számos fa kidől, anyagi kár keletkezett főleg épületekben, és a vihar után jelentős mennyiségű törmeléket és szemetet kell eltakarítani - közölte a rendőrség. (MTI)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi közlése szerint legalább 12 országból már több mint 80 esetben mutatták ki a majomhimlőt emberekben. A WHO szerint valószínűsíthető, hogy hamarosan még több esetről tudunk majd.

Már kilenc európai országban, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Kanadában is kimutatták a betegséget, amely főleg Közép- és Nyugat-Afrika kevésbé lakott részein szokott jelen lenni.

Az egészségügyi hatóságok szerint a majomhimlő az emberekben jellemzően enyhe-közepes megbetegedést okoz, és a legtöbben pár hét alatt teljesen felépülnek. A vírus nem terjed könnyen emberről emberre, ezért a hatóságok a tömeges megbetegedés kockázatát még mindig nagyon alacsonynak tartják.

A vírus ellen nincs külön oltás, ugyanakkor a hagyományos himlőoltás 85 százalékos védelmet jelent, mivel a két vírustörzs eléggé hasonlít egymásra.

Európából eddig Nagy-Britanniából, Spanyolországból, Portugáliából, Németországból, Belgiumból, Hollandiából, Franciaországból, Olaszországból és Svédországból jelentettek eseteket.

A WHO pénteki közleményében azt írta, hogy a vírus jelenlegi felbukkanása atipikusnak mondható, és együttműködnek az adott országok hatóságaival, hogy kiterjesszék a vírus követését, és támogassák azokat, akik megfertőződtek. A WHO egyben figyelmeztetett arra, hogy nem szabad stigmatizálni azokat, akik elkapták a vírust, mivel ez elriaszthat embereket attól, hogy orvosi segítséget kérjenek, ez pedig a betegség terjedését segítheti.

A WHO európai igazgatója, Hans Kluge a betegség további terjedésére számít a nyári tömegrendezvények miatt. Elmondta azt is, hogy az ismert esetek között csak egyetlen egy valaki volt, aki nemrég olyan országban járt, ahol a vírus rendszeresen jelen van. (BBC)

Oroszország leállította szombaton reggel a gázszállítást Finnországba a két fél közötti pénzügyi vita miatt - közölte a Gasgrid finn állami gázhálózat-fenntartó vállalat. A fejlemény várható volt a Gasum finn gázszolgáltató előző napi közlése alapján.

A pénzügyi vita lényege, hogy a Gazprom orosz állami gázipari vállalat rubelben követeli a számlakiegyenlítést.

Mika Wiljanen, a Gasum igazgatója kijelentette pénteken, hogy felkészültek erre az eshetőségre, és intézkedtek, hogy ne legyenek fennakadások a finn gázszolgáltatásban. Hozzátette, hogy alternatív beszerzési forrásokat találtak, ideértve a Finnországot Észtországgal összekötő Balticconnector vezetéket.

A földgáz a finn energiaszerkezet öt százalékát teszi ki, és eddig kizárólag Oroszországból érkezett. A Gasum saját közlése szerint az egyedüli finn cég, amely közvetlenül a Gazpromtól vásárolja az energiaforrást.

Jukka Leskelä, a Finn Energiaipari Szövetség elnöke az STT finn hírügynökségnek nyilatkozva közölte, hogy nem számítanak ellátási problémákra a nyáron, "őszig, illetve télig pedig még sok idő van". "Számos vállalkozás óvintézkedéseket tett, és helyettesítőket keresnek az orosz gázra" - tette hozzá.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án rendelte el, hogy az Oroszországgal szemben "barátságtalan" országokkal folyó gázkereskedelemben át kell állni a rubelalapú elszámolásra. A Gazprom április 27-én már leállította la gázszállítást Bulgáriába és Lengyelországba, miután a két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni. (MTI, Reuters)

A 2024-es olimpia után Párizsban lezárhatnak két sávot az autóforgalom elől a belváros mellett elhaladó körgyűrűből, hogy ezzel csökkentsék a lég- és a zajszennyezést, írja a Bloomberg.

A terveket szerdán jelentette be Párizs polgármestere, Anne Hidalgo, akinek régi terve volt, hogy radikálisan átalakítsák a Boulevard Périphérique nevű városi körgyűrűt, ami a dugókról és a légszennyezésről ismert. A polgármester szerint a szürke gyűrűből egy zöld gyűrűt fognak csinálni: mindkét oldalon egy-egy sávot a taxiknak, buszoknak és a mentőknek, rendőröknek, tűzoltóknak lehet csak használni. A tervek szerint irányonként a jelenlegi négy sáv helyett három-három sáv marad majd meg, a felszabaduló 10 hektárnyi területre pedig fákat fognak telepíteni.

A városvezetés ezen kívül gondolkozik azon, hogy 2030-ra további sávokat zárjanak le, hogy még több terület jusson a természetnek, illetve a bicikliseknek, de ebben még nem született döntés.

Hidalgo szerint szükség van ezekre a változásokra, mivel a szennyezés jelenlegi mértéke egyszerűen nem elfogadható. Hangsúlyozta, hogy a körgyűrű alapvető infrastruktúra, de 500 ezer közelben élő ember van kitéve az állandó lég- és zajszennyezésnek.

A körgyűrűt 1973-ban adták át, és azóta kritikák tárgya, mivel hatalmas forgalmat generál, rendszeresek a komoly dugók. Ráadásul más világvárosokhoz képest a Périphérique sokkal közelebb fekszik a városközponthoz, azaz az átmenő forgalmat is egészen belülre szívja. Ráadásul megnehezíti az átkelést is, elvágva egymástól a külsőbb kerületeket és Párizs történelmi belvárosát.

Hidalgo többek között épp a körgyűrű átalakításával kampányolt 2020-ban az újraválasztásért, de a szocialista polgármester eleve komoly erőket fektet az autóforgalom visszaszorításába, és a célja egy sokkal gyalogosbarátabb város létrehozása.

A lap megjegyzi, hogy a tervek kifejezetten népszerűen a körgyűrűn belül, a kívül eső negyedekben azonban közel sem ennyire jó a megítélése, mivel sokan attól tartanak, hogy az autóforgalom egy jelentős része így kijjebb, hozzájuk közel terelődik majd át.

Honlapján jelentette be a litván energiaügyi minisztérium, hogy a Nord Pool európai áramtőzsde leállítja az egyetlen balti importőrétől, az Inter RAO-tól származó orosz villamosenergia kereskedelmét. Ez azt jelenti, hogy vasárnaptól Litvánia teljesen le lesz vágva az orosz energiaforrásokról, sem áram, sem kőolaj, sem földgáz nem érkezik majd az orosz piacról az országba.

Az ország energiaügyi minisztere, Dainius Kreivys hangsúlyozta, hogy ez nem csak az energiafüggetlenség felé tett fontos lépés, de egyben szolidaritásuk jele is Ukrajnával. „Le kell állítani az orosz háborús gépezet finanszírozását” – tette hozzá a miniszter.

A miniszter egyben kiemelte azt is, hogy elérhető a teljes energiafüggetlenség Litvánia számára, csak ehhez szinkronizálni kell a rendszereiket, és a tervek szerint helyben előállított zöld energiával tudják majd kielégíteni az ország áramigényét, sőt, még áramexportőrré is válhatnak.

Az ország földgáz-igényét amerikai LNG-vel látják el, míg áramot jelenleg Svédország, Lettország és Lengyelország felől is kapnak. Az ország egyetlen olajimportőre, az Orlen Lietuva már több mint egy hónapja jelezte, hogy nem hajlandóak többé orosz kőolajat venni.

Pénteken egy félmeztelen nő rohant be Cannes-ban a vörös szőnyegre a Palais des Festivals épülete előtt, aki az ukrán nőkkel szemben elkövetett orosz erőszak miatt tiltakozott.

A nő testére ukrán nemzeti színek voltak felfestve, és angolul a "STOP RAPING US", azaz a ne erőszakoljatok minket! felirat. A nőt a biztonsági őrök körbekerítették egy kabáttal, majd kivezették. A Reuters beszámolója szerint mindez annyira gyorsan történt, hogy még a zenekar sem hagyta abba a zenélést. A helyszínen amúgy Idris Elba és Tilda Swinton főszereplésével készült Three Thousand Years of Longing című film világpremierje zajlott éppen.

Már három fesztivál közölte, hogy mégsem lép fel náluk a világ egyik leghíresebb női dj-je, az orosz Nina Kraviz, akit azért ért sok kritika, mert nem nagyon szólalt meg az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

Kraviz napjaink egyik legnagyobb orosz popsztárja a világban, és igazán a TIME magazin május közepi cikke után lett körülötte forró a levegő: egyrészt ekkor került elő több korábbi, még a háborút megelőz posztja is, melyeket Putyin melletti kiállásként lehetett olvasni, másrészt pedig nem ítélte el nyilvános az oroszok által indított háborút, hiába kérte erre az elektronikus zenei színtér számos ukrán és orosz előadója.

Nemrég a rotterdami Clone Distribution kiadó is közölte, hogy megszakítják a kapcsolatot Kraviz kiadójával, a Trip Recordings-szal az eltérő etikai-erkölcsi álláspontjuk miatt.

A TIME információi szerint azóta egy detroiti, egy hágai és egy német fesztivál jelentette be, hogy Kraviz mégsem lép fel náluk.

A dj-vel/énekesnővel szemben felmerülő kritikák közt egy 2014-es Instagram-poszt kap kiemelt figyelmet, melyen Kraviz a Coachellán egy kivágott Putyin-figurával látható, nem sokkal a Krím megszállása után. Kraviz ügynöke szerint amúgy a kartonputyint a fesztiválon osztogatták, és számos fesztiválozó készített közös fotót vele.

Amikor idén februárban Putyin utasítására az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát, Kraviz megosztott egy rövid videót, amire a Béke! feliratot írta ki oroszul, de posztját már akkor is többen kritizálták, azt állítva, hogy a popsztárnak ennél határozottabban kellett volna elhatárolódnia az orosz agressziótól.

Kraviz ezen a héten ismét megszólalt a háborúval kapcsolatban, és Instagramon azt írta, hogy az erőszak minden formáját elítéli, és a békéért imádkozik. Fáj neki, ha ártatlan emberek halálát látja.

A TIME megjegyzi, hogy Kraviz még számos európai fesztivál fellépője, a tervek szerint nemsokára Belgiumban és Londonban is színpadra léphet majd.

Komoly kampány indult pénteken a HSBC óriásbankkal szemben, hogy menessze egyik vezető tisztviselőjét, aki egy konferencián megalapozatlannak és harsánynak nevezte a klímaválsággal kapcsolatos figyelmeztetéseket, és arra panaszkodott, hogy olyasvalamivel kell emiatt sokat foglalkozzanak, ami 20 vagy 30 év múlva történhet csak meg.

A Financial Times által szervezett csütörtöki konferencián Stuart Kirk Londonban a "miért nem kell a befektetőknek aggódniuk a klíma miatt" címmel adott elő, és a Guardian beszámolója szerint Kirk többek között arról beszélt, hogy a megalapozatlan, harsány, apokaliptikus, pártos figyelmeztetések mindig tévesek.

A HSBC vezető elemzője kiemelte, hogy az emberek csodálatosak képesek alkalmazkodni a változásokhoz: „Kit érdekel, ha száz év múlva Miami hat méter mélyen lesz a tengerszint alatt? Amszterdam is hat méterrel van a tengerszint alatt, és igazán csodás hely” – mondta el például.

A Guardian kiemeli, hogy Kirk éppen akkor mondta mindezt el, amikor pusztító hőséghullám tombol Indiában, és amikor napról napra jelennek meg súlyos előrejelzések a klímaváltozás következtében várható halálesetekről, a mezőgazdaságot sújtó károkról, víz- és energiahiányról.

Kirk amiatt sincs oda, hogy ennyire sokat kell ezzel foglalkozniuk: „25 éve vagyok a pénzügyi szektorban, és mindig akadt valami őrült, aki a világvégével riogatott. De ami zavar, az a munka mennyisége, amit most ezek az emberek rám kényszerítenek. A szabályozás mennyisége, ami ömlik ránk, a csapatomra és a HSBC-nél dolgozó emberekre, akik a klímaváltozással fakadó pénzügyi kockázatokkal foglalkoznak”.

Kirk 11 hónapja vezeti a HSBC eszközkezelőjének felelős befektetésért felelős részlegét, és arról beszélt, hogy bankjukat egyszerre fenyegeti a kripto, az amerikai szabályzóhatóságok, ott van Kína is problémaként, növekszik a lakhatási válság, mennek fel az alapkamatok, elszabadult az infláció, és erre azt mondják neki, hogy valami olyasmivel foglalkozzanak, ami 20-30 év múlva történhet meg. Szerinte ez teljes aránytévesztés.

A brit lap beszámolója szerint komoly kampány indult, hogy menesszék az elemzőt, többek között a fenntartható pénzügyi rendszerét lobbizó Bank on our Future adott ki ezzel kapcsolatban közleményt.

Kirk szavaitól elhatárolódott már a HSBC eszközkezelő részlegének vezérigazgaótja, Nicolas Moreau, aki hangsúlyozta, hogy az elemző szavai nem tükrözik sem a részleg, sem a bank álláspontját, és kiemelte, hogy elkötelezettek abban, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljanak. Egyben közölte, hogy a klíamváltozást az egyik legsúlyosabb vészhelyzetnek tekintik, amivel a bolygónak szembe kell néznie.

Kirket hiába kereste a Guardian, nem reagált a lap érdeklődésére. A HSBC szóvivője nem válaszolt az azzal kapcsolatos kérdésekre, hogy éri-e büntetés az elemzőt, ahogy az sem derült ki, hogy a bankban látta-e bárki előre Kirk prezentációját, és jóváhagyták-e azt.

Az orosz-ukrán háború következtében fenyegető élelmiszerválságra a világ sok országában próbálnak reagálni, a magyar kormány például március elején jelentette be, hogy május 15-éig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót előzetesen be kell jelenteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih), és ha az exportra tervezett mennyiség veszélyezteti a magyarországi ellátást, akkor az állam közbelépve megvenné a gabonát.

A Népszava ugyanakkor most megkérdezte az agrárminisztériumot, hogy mekkora mértékben tartottak itthon gabonát, és kiderült, hogy eddig semekkorában: a minisztérium válasza szerint a rendelkezés bevezetése óta összesen mintegy 3 millió tonna termény exportját jelentették be, korábbi évek azonos intervallumában is ennyit szoktak, nem volt indokolt az elővásárlási jog gyakorlása.

A bejelentési kötelezettséget a kormány nemrég július közepéig meghosszabbította. A Népszava rákérdezett arra is, hogy várható-e további hosszabbítás, de erre nem válaszolt egyelőre a minisztérium.

Közleményt adott ki a román külügyminisztérium, mely szerint Magyarország nem formálhat jogot a határon túli magyarok képviseletére, legfeljebb kulturális kapcsolatot ápolhat a más államokban élő magyar etnikumú állampolgárokkal, írja az MTI.

Péntek este kiadott közleménye szerint a román külügyminisztérium egyik államtitkára Magyarország bukaresti nagyköveténél emelt kifogást az erdélyi magánlátogatáson tartózkodó Novák Katalin egy aznapi magyar és angol nyelvű Facebook-bejegyzése ellen, amelyben a köztársasági elnök arról számolt be, hogy Kelemen Hunorral, az RMDSZ elnökével, Románia miniszterelnök-helyettesével találkozott.

"Köztársasági elnökként kiemelt feladatomnak tartom az összmagyarság képviseletét, így számomra nincs különbség a tekintetben, hogy valaki határon innen vagy túl él. A magyar az magyar, s pont" - írta közösségi oldalán Novák Katalin.

A román külügyminisztérium a nemzetközi jogra hivatkozva úgy értékelte: egyetlen állam sem formálhat semmilyen jogot más államok polgáraival kapcsolatban.

"A magyar etnikumú román állampolgárok önazonosságával kapcsolatos - etnikai, kulturális, vallási és nyelvi - jogok tiszteletben tartásának felelőssége elsősorban Romániára hárul, amelynek állampolgárai, rokon államként (anyaországként) Magyarország legfeljebb a kulturális kapcsolatok megerősítésében lehet érdekelt, miként arra a Velencei Bizottságnak a Nemzeti kisebbségek számára az anyaállamok által biztosított kedvezményes bánásmódról 2001-ben kiadott Jelentése, illetve az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a Szuverenitás, felelősség és nemzeti kisebbségek című 2001-es nyilatkozata is rámutat" - olvasható a bukaresti közleményben.

A román külügyminisztérium szerint ily módon a magyar köztársasági elnök nyilatkozata nem felel meg az európai szabványoknak és nincs összhangban sem az 1996-ban Temesváron megkötött magyar-román alapszerződés, sem a húsz éve aláírt magyar-román 21. századi stratégiai partnerségi nyilatkozat szellemével.
Románia továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy pragmatikus kapcsolatokat ápolhasson Magyarországgal, a román és magyar állampolgárok érdekében, etnikumuktól függetlenül - idézi az MTI a román külügyi közleményt.

A megszokott fideszes üzenetekhez képest kifejezetten keményen beszélt Schmidt Mária az orosz-ukrán háborúról, illetve az oroszok felelősségéről az amerikai konzervatívok Budapestre szervezett konferenciáján, a CPAC-on, de azért a legkeményebb kritikát ezúttal is Németország kapta. (Arról, hogy mi is ez az egész rendezvény, ebben a cikkünkben lehet olvasni.)

A kormánypárthoz közeli történész/milliárdos 15 perces beszédét alapvetően a nemzeti identitás kérdése köré építette fel, és már viszonylag hamar látványosan eltért a fideszes közbeszédben megszokott panelektől, amikor azt mondta, hogy „a nemzeti identitás megéléséhez való jog az, ami az orosz-ukrán háborúban oly elszánttá teszi az ukránok ellenállását. Mert ők is hazájukért, függetlenségükért és szuverenitásukért harcolnak”.

Beszédének első fele alapvetően egy történeti összefoglaló volt, 1848-tól 1956-on át 1989-ig, majd áttért gyakran emlegetett témájára, hogy míg az államszocializmusban már a 70-es évekre mindenki bőven végzett a marxizmusból, nem tudtuk, hogy a vasfüggönyön túl közben átvették a marxisták a hatalmat. Ezért aztán 1990 után sorra „neoliberális marxisták” azt gondolják tökéletes társadalomnak, amit a technologzimus és a tudományizmus ural és a szakértőkrácia vezet. És ez az ideológia mára világnézete, valláspótléka lett a nyugati balliberális megmondóknál.

Szerinte a nyugatiak első dolga volt, hogy a kommunistáktól 1989 után, még az első szabad választás előtt felvásárolták a teljes magyar médiát, és mindenhol bebetonozták a régi marxista gárdát. „És bár az első szabad választást a nemzeti antikommunista tömb nyerte meg, kormányra nem tudott hatalomra is szert tenni, mert minden a posztkommunisták kezében maradt, és a nyugat is őket támogatta.” – mondja Schmidt, aki szerint Orbán 2010 után lépésről lépésre szerezte vissza Magyarország önrendelkezését: „az elmúlt 12 évben újból magyar kézbe kerültek a közszolgálatások, a média és a bankok fele, ami megerősítette nemzeti szuverenitásunkat.”

De mégis baj van, mert közben az utóbbi években az EU birodalommá akar átalakulni. Schmidt magyarázata szerint ugyan korábban a hasonló föderalizáló tervek mögött a németek szándékait vélhettük felfedezni, de az orosz-ukrán háború kitörése után az uniós bürokraták már önszorgalomból, német ösztökélés nélkül rendelik alá az európai értékeket a globális gazdasági érdekeket megjelenítő lobbiknak, nemzetközi intézményeknek és a hiperprogresszív agytrösztök uralmának. Azaz Európán kívüli érdekek kijáróivá alacsonyodtak le.

Korábban a régió országai Schmidt szerint a történelmükből a szuverenitásukra leselkedő legnagyobb veszélyként a német és az orosz birodalmi törekvéseket azonosították, különösen a kettő együttmozgásától tartottak.

„Németország azonban a szemünk láttára tűnt el a térképről. Katonailag nincs, politikailag eljelentéktelenedett, gazdaságilag harakiri üzemmódba helyezte magát. Mert identitását, kultúráját és büszkeségét réges rég feladta. A német politikai elitnek nincs tekintélye, ezért nem is számít a véleménye. 1949 óta nem volt olyan német kancellár, akit ennyire semmibe vettek volna, mint a mostanit” – foglalta össze Schmidt, akitől egyáltalán nem idegen, hogy Németországgal szemben fogalmazzon meg kritikákat.

Schmidt szerint az oroszok „szörnyű háborújukkal” vissza akarják kapni azt, amiről azt gondolják, hogy az övék: „Putyin nem a jövőt akarja megnyerni, hanem a múltat akarja kiigazítani. Nem a világot akarja megváltoztatni, még csak nem is az erőviszonyokat akarja módosítani, hanem a történelemkönyveket akarja újraírni. Közben épp most iratkozik ki Európából” – mondta Schmidt, aki szerint a kialakult új helyzet Európában veszélyt jelent Magyarország szuverenitására is.

És míg az Egyesült Államokra korábban mindig támaszként és barátként tekinthetett Magyarország, most egy hiperprogresszív, birodalomépítő USA-t látni. Pedig Schmidt szerint Trump idején már elhihettük, hogy vége a demokráciaexportnak, most azonban „a Biden-adminisztráció még a rossz emlékű Obama-éveken is túltesz kulturális imperializmusának intenzitásával és kíméletlen birodalmasító politikájával”.

Közben pedig az EU korábban békét, jólétet és egyenlő döntéshozatalt ígért, ehhez képest most fegyverszállítmányokról és szankciókról beszélnek. Olyan szankciókról, melyek lenullázzák az európai gazdaságot, de az oroszoknak alig, míg az Egyesült Államoknak egyáltalán nem fájnak.

Schmidt szerint az EU a legitimitásával játszik, ha a békét, a prosperitást és az egyenlőséget feladja. A végén még annyit tett hozzá, hogy Magyarország határozottan képviseli érdekeit az Unión és a NATO-n belül, és ez néha kényelmetlen, felidegesíti szövetségeseinket és kiidegeli barátainkat, de erre kötelez a szuverenitás védelme szerinte.

Bizottságról bizottságra járt szerdán Pintér Sándor belügyminiszter a parlamentben: az alaposan átszabott portfólióval megbízott miniszter délelőtt a honvédelmi és rendészeti bizottság ülésén reagálhatott arra, hogy elvették tőle a titkosszolgálatok felügyeletét, majd a kulturális bizottság előtt beszélhetett arról, mit tervez kezdeni a belügy az oktatással, végül jött kora délután a népjóléti bizottság, ahol a szintén újonnan megkapott területtel, az egészségüggyel kapcsolatos elképzeléseit adhatta elő.

A Belügyminisztérium már az előző ciklusban jóval nagyobb szerepet kapott az egészségügy irányításában, a koronavírus-járvány betörése után az események után kullogó Kásler Miklós vezette Emmi helyett kaptak meg feladatokat, míg az új kormányzati struktúrában már teljesen Pintér tárcája alá kerül majd a terület.

Pintér miniszterjelölti beszédében hangsúlyozta, hogy mind az egészségügy, mind a szociális ügyek terén jó alapokra építkezhet majd, melyeket Balog Zoltán és Kásler Miklós miniszterek tettek le, és a miniszter szerint ezt a folytonosságot biztosítja majd Rétvári Bence miniszterhelyettesként vagy az Országos Kórházi Főigazgatóság megmaradó szerepe.

Majd szándékosan egy rendőri-katonai kifejezést behozva, azt mondta, hogy törzsi vezetésre készül, azaz mindenki javaslataira és hozzájárulásaira szükség lesz az eredményes munkához, ugyanakkor ha döntés születik, azt onnantól mindenkinek a sajátjaként kell képviselnie. Kitért arra is, hogy a járvány idején, az Operatív Törzs társvezetőjeként már szerzett tapasztalatokat az egészségügy működéséről, és ugyan mióta kiderült, hogy a belügy alá kerülhet az egészségügy, furcsa kérdéseket kapott, ezért itt is megerősít: nem kíván gyógyítani, nem akar a gyógyítómunkában közvetlenül részt venni. Helyette szervezni szeretne, rendszereket kialakítani, lehetőségeket és ismereteket megosztani az orvosokkal, hogy ez aztán jobb egészségügyi ellátáshoz vezessen.

Pintér ezután egy “érdekes statisztikát” vett elő, mely szerint Magyarországon a betegségben történő élethossz ugyanannyi, mint Nyugat-Európában. De van egy másik statisztika is: az egészségben eltöltött idő lényegesen alacsonyabb nálunk, mint a nyugati országokban. A belügyminiszter szerint ebből kétféle következtetést lehet levonni: ha az első adatra figyelünk, akkor mondhatjuk azt, hogy az egészségügy nagyjából hasonló színvonalon van nálunk, mint a nyugati országokban. De a második adat azt mutatja, hogy nem teljesít megfelelően a magyar egészségügy abban, hogy az egészséges élethosszt növelni tudjuk. A magyar nőknél 7-10 év a különbség a nyugati nőkhöz képest, a férfiaknál meg annyival magasabb, hogy Pintér a felső határt inkább nem is merte kimondani.

Szerinte ezen javítani kell a megelőzési és az igazgatási rendszer fejlesztésével, de szükség lesz a civil szervezetek és az állampolgárok együttműködésére is. A belügyminiszter külön kiemelte, hogy bár a férfiaknál már csökken, de a nőknél még mindig nő a dohányosok aránya, és hasonló statisztikák vannak az alkoholfogyasztásról is.

Pintér a terveiről nem mondott sok konkrétumot, a járvány során megszerzett tapasztalatok kérdése szinte egyáltalán nem került szóba, de azt hangsúlyozta, hogy az irányítási és a felelősségi szabályok átláthatósága a cél, és az Emmi által elkezdett nemzeti egészségügyi programot folytatják. Az egészségügyi dolgozók jogállásáról szóló törvény, amit a járvány alatt, villámgyorsan fogadott el a parlament, Pintér szerint jól vizsgázott, és az orvosok, orvosvezetők is támogatták, ugyanakkor a szakdolgozók és diplomás szakdolgozók terén van még mit javítani, ezért itt további tárgyalásokat terveznek.

A belügyminiszter kiemelte azt is, hogy a hálapénz kivezetése megtörtént ugyan, de sokan nem veszik figyelembe a jogszabályt, van egy orvosi réteg, amely megpróbálja kijátszani a szabályokat. Velük szemben rendőri eszközök bevonásával kívánnak eredményeket elérni, mert az értékítélete szerint itt vesztegetésről van szó, és a hálapénz rákos daganat az egészségügyben.

Pintér huszonpár perces beszédében legtöbbet az átláthatóság növelését és a hatékonyság növelését emlegette: ehhez az intézményi gazdálkodás, a források felhasználásának ellenőrzését tervezik javítani, és emellett nagyobb hangsúly jutna a szervezetek és az orvosok munkájának minősítésére is.

A belügyminiszter bedobott még röviden pár elképzelést, például hogy

• az alapellátást jobban illesztenék a szakellátáshoz,
• az ügyeleti rendszert racionalizálnák, ami a várólisták rövidítésében is segíthet,
• a járvány idején bevezetett digitális regisztrációs és időpontadási rendszert vezetnék be a krónikus betegek ellátásában is,
• a mesterséges intelligenciát bevonnák a diagnózisok felállításába,
• fejlesztenék az EESZT-rendszert, és reményei szerint egy rendszeren belül lehetne majd mindent látni a megelőző tevékenységektől a háziorvosi ellátáson át a kezelésekig és a terápiáig, ráadásul a tapasztalatok betegségek szerint általánosíthatóak is lesznek,
• a telemedicina erősítésével javítanák a háziorvosi ellátást is.

A népjóléti bizottságban ülő képviselők kérdései után Pintér elárult még néhány konkrétumot: egyrészt beszélt arról, hogy számos kórházban az, hogy ott milyen osztályokat működtetnek, nem mindig esik egybe a betegek igényeivel és az adott kórház orvosainak szakképzettségével. Ezért azt tervezik, hogy az összes kórházban legyen szülészet és sürgősségi ellátás, ezen felül pedig nézzék meg, hogy milyen osztályokhoz állnak ott rendelkezésre a személyi feltételek.

Pintér kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az alapellátás, valamint az ügyeleti és a sürgősségi rendszer jelenlegi működésének áttekintése folyamatban van, úgyhogy az esetleges átalakításokkal kapcsolatos kérdésekre majd csak akkor fognak tudni válaszolni, ha már száz százalékos képük van a helyzetről. Az azonban biztos, hogy ehhez szükség lesz arra, hogy az alapellátásban résztvevő összes orvos kötelezően kapcsolódjon az EESZT-hez, hogy az egységes informatikai rendszeren keresztül egységes adatokat lássanak mindenhonnan.

Az informatikai központosítás és fejlesztés amúgy is nagyon hangsúlyos eleme volt Pintér beszámolójának, ahogy a statisztikai adatok megtisztítása is: jelenleg a különféle állami szervek és rendszerek mást mondanak arról, hogy hány orvos praktizál Magyarországon.

Pintér célja, hogy a belügyminisztériumon belül megszervezzék a lehetőségét annak, hogy a háziorvosok, a kórházi orvosok és a kutatók a lehető legjobb háttérhez férhessenek hozzá, és a továbbképzésben pedig elérhetőek legyenek a legújabb, legjobb kutatási eredmények mindenki számára.

A miniszter itt is megismételte, amit a pedagógusbérekkel kapcsolatban elmondott korábban: nem fog ígérni semmit a béremelésről, mert azt biztosan be is tudja tartani, ugyanakkor azt tudja, hogy erre a területre jelentős mértékben tervez odafigyelni a kormány.

Az Új Szó ír arról, hogy 82 évesen meghalt Josef Abrhám, minden idők egyik legnépszerűbb cseh színésze. Abrhám számtalan csehszlovák és cseh filmben, színdarabban és sorozatban játszott, de Magyarországon igazán az 1978 és 1981 között vetített Kórház a város szélén című sorozatban nyújtott alakításával vált ismertté.

Az Új Szó felidézi, hogy Abrhám Zlínben született 1939 december 14-én, színészi tanulmányait Pozsonyban kezdte, majd átjelentkezett a prágai DAMU-ra. Diploma után több színházban is játszott, köztük a prágai Nemzeti színházban. Josef Abrhám 2020-ban Thália-díjat kapott, ami életműdíjnak felel meg.

A művész felesége, Libuše Šafránkova tavalyi halálát követően visszavonultan élt, az utóbbi időszakban szívpanaszai és egyéb betegségei miatt kerekesszékbe került.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Virág Barnabás a Portfolio konferenciáján beszélt kedd délelőtt, és hvg.hu beszámolója szerint itt mondta el, hogy ha a fogyasztói árindexből kivesszük a hatósági áras termékeket, akkor három-négyszeres átárazásokat látni a megszokotthoz képest az első négy hónapban. Nem látszik, hogy a folyamat csillapodna, egyértelműen a felszálló ágában van még az infláció itthon.

Mint mondta, változatlanul van érdemi költségnyomás a rendszerben, illetve vannak még olyan árnyomások, melyek egyelőre nem is realizálódtak.

Magyarországon sem elkerülhető, hogy két számjegyű tartományba emelkedjen az infláció a következő hónapokban

– mondta el Virág.

Elmondta azt is, hogy a magyar gazdaságban éves szinten a 4 százalékos vagy afölötti dinamika is benne van, és ha nem jönnek újabb lezárások, akkor az európai növekedési rangos élmezőnyében végezhetünk. Mint mondta, az infláció szerinte a harmadik negyedév végéig várhatóan éves átlagban 9 és 10 százalék között alakulhat, amivel az európai középmezőnyben leszünk.

Inflációs fordulatot az év második felére vár, de az szerinte lassú lesz. Sok múlik nagyon a globális folyamatokon, de van mit tenni itthon is az MNB alelnöke szerint, aki

• szigorú monetáris politikát
• fegyelmezett költségvetési politikát
• a piaci verseny erősítését azokban a szektorokban, ahol ez most nem jellemző
• és az egyéni szinten a kooperatív magatartást szeretne.

Ehhez pedig középtávon fenntartható növekedési reformok kellenek. Az MNB a maga részéről folytatni fogja a szigorú monetáris politikáját, azaz várhatóan további kamatemelésekre lehet számítani, de fokozatosan, apróbb lépésekben.

Virág arra számít, hogy szigorodnak majd a hitelezés feltételei. Kitért arra is, hogy óriási eredménye a 2010 utáni időszaknak a lakossági megtakarítások emelkedése, ezt meg kell őrizni a továbbiakban is.

Megtakarítani, megtakarítani, megtakarítani!

– mondta el ezzel kapcsolatban Virág, aki figyelmeztetett arra is, hogy a lakossági megtakarítások egynegyede semmiféle inflációs védelemmel nem rendelkezik, így ezeknek a védelmét is meg kell keresni a bankok kínálatában.

A BBC nyugati hírszerző források alapján ír arról, hogy értesüléseik szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz hadsereg parancsnoka, Valerij Geraszimov tábornok hoz meg olyan katonai döntéseket a donbaszi fronton, melyeket hagyományosan alacsonyabb rangú tisztek szoktak meghozni.

A név nélkül nyilatkozó forrás arról beszélt, hogy úgy tudják, Putyin és Geraszimov azon a szinten vesznek részt a taktikai döntéshozatalban, ahol rendes körülmények között ezredesek vagy dandártábornokok hoznának döntéseket. A két vezető többek között az orosz katonák mozgatásáról is dönt.

Az utóbbi időben más forrásokból is előkerült már a felvetés, hogy amióta Oroszország visszavonulni volt kénytelen Ukrajna északi részéről, illetve Kijev környékéről, azóta Putyin sokkal aktívabban involválódott a napi szintű katonai döntéshozatalban.

Felmerült az a találgatás is, hogy Geraszimov szerepe érdemben visszaszorult. Igaz, róla azt is lehetett hallani, hogy pár hete sérüléseket szenvedett, amikor a régióban járt. Ugyanakkor a most nyilatkozó nyugati hírszerző szerint Geraszimov továbbra is a helyén van, és ad parancsokat is.

Hivatalosan még mindig Schadl György az elnöke a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnak, írja a Népszava. A lap több alkalommal is kereste a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, hogy megtudják, mikor jön a tisztújítás a karnál, melynél vezetőjét fél éve tartják előzetes letartóztatásban. A hatóság ugyanakkor ennyit közölt a lappal:

„Magas szakmai szempontrendszer alapján kiválasztott 35 új végrehajtó került kinevezésre a múlt héten. A további szakmai lépésekről időben fogjuk tájékoztatni a közvéleményt”

Schadl Györgyöt tavaly novemberben tartóztatták le, a 444-en cikksorozat is futott az ügyészségi iratok nyomán arról, hogy a gyanú szerint Schadl milyen korrupciós ügyekben volt érintett, illetve hogy hogyan fizette le Völner pál fideszes államtitkárt.

Schadl letartóztatása ellenére nem állt meg az élet a végrehajtói karnál, és nemrég neveztek ki új végrehajtókat a letartóztatott vagy meggyanúsítottak helyett, akikkel a lap információi szerint azt közölték, hogy a jövőben „a helyes útról való letérés esetében zéró toleranciát fogunk alkalmazni. ”

Március végén-április elején 2261 ember töltötte ki azt a kérdőívet, melyben az ELTE PPK Szociálpszichológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy akik valamilyen módon segítettek az Ukrajnából érkező menekülteknek, azok miért tették ezt, milyen elvárásaik vannak a menekülőkkel kapcsolatban, és ezek az elvárások hogyan befolyásolják a segítési hajlandóságot.

A Kende Anna, Faragó Laura, Lantos Nóra Anna és Hadi Sam Nariman által közreadott eredmények alapján a kitöltők 60 százaléka volt nő, átlagéletkoruk 46 év volt, 82 százalékuk rendelkezik egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, 58 százalékuk budapesti, és önbesorolás szerint 62 százalékuk tartotta magát inkább baloldalinak, 13 százalék inkább jobboldalinak, míg 25 százalékuk egyik oldalra sem sorolná magát.

A segítségnyújtás jellege így alakult: (egy ember többféle módon is segíthetett):

• 89% adományozott pénzt vagy tárgyakat
• 41% osztott meg információkat, posztolt közösségi médiában
• 32% segített személyesen pályaudvaron vagy máshol
• 14% fogadott be menekültet az otthonába
• 20% segített valamilyen egyéb módon

A kutatás után készült első összefoglaló szerint kevesebb mint egy hónappal a menekültválság kezdete után még kevesen számoltak be a kiégés tüneteiről és az ún. együttérzési fáradtságról, amely abból fakad, hogy lelkileg megterhelő folyamatosan mások szenvedésével és nehéz sorsával szembesülni, illetve abból, hogy mindig több a feladat, mint amennyit el lehet végezni. A kiégés erős tüneteiről csupán a válaszadók 1%-a számolt be, 20% jelzett közepes mértékű kiégési tüneteket és 79%-nek csupán kismértékben vagy egyáltalán nem voltak ilyen tünetei.

A kutatók a motivációkat vizsgálva megkülönböztették az úgynevezett jószándékú cselekvést, melynek hátterében annak a rossz érzésnek a csökkentése áll, amit mások szenvedése okoz számunkra, és az az ok, hogy a segítéstől jobban érezzük magunkat a bőrünkben. Emellett megkülönböztették az átpolitizált segítési motivációt is, azaz amikor a válaszadó azt mondta, hogy azért segít, mert ezzel is szeretné kifejezni, hogy elítéli Putyin és Oroszország háborús agresszióját.

Az elsődleges eredmények szerint „a jószándékú motivációk közepes mértékben voltak jelen: a válaszadók 22%-ára kifejezetten jellemző volt, 49%-ára közepes mértékben, és 29%-ára kevéssé. Míg az átpolitizált motivációk hangsúlyosabbak voltak, a válaszadók 57%-a számolt be arról, hogy ez késztette a segítségnyújtásra, 29%-a közepes mértékben számolt be erről, és 13%-ra nem volt jellemző. Amikor azonban arra kérdeztünk rá, hogy elsősorban az áldozatok iránt éreznek sajnálatot vagy az agresszor iránt dühöt, az agresszor iránti dühnél nagyobb mértékű sajnálatról számoltak be.”

A menekültekkel kapcsolatos elvárásoknál azt vizsgálták, hogy mennyire fontos a válaszadó számára a segítségnyújtás szempontjából, hogy a menekültre bizonyos tulajdonságok vagy viselkedésmódok legyenek jellemzők. Mint írják az eredményeket bemutató közleményben, pozitív menekült sztereotípiaként írték le azt, amikor valaki fontosnak tartotta, hogy a menekült hálás legyen, rászoruló legyen, kulturális hátterét illetően pedig hasonló a válaszadóhoz. Összességében csak 2%-nyi válaszadó tartotta mindezeket kiemelten fontosnak a segítségnyújtás során, 32% közepesen fontosnak, és 66% számára ezek nem voltak fontosak.

A kutatók azt találták, hogy azt, hogy egy személy valamilyen kis befektetéssel járó segítségnyújtást hajlandó legyen végezni (pl. közösségi médiában posztolás, adományozás, ételkészítés) semmilyen demográfiai jellemző vagy politikai orientáció nem jósolja be önmagában, azonban mind a jóindulatú, mind az átpolitizált motivációk inkább valószínűsítik, hogy valaki hajlandó-e valamit tenni. A segítségnyújtási hajlandóságot azonban negatívan jósolja be az, hogy valaki számára mennyire fontos elvárás, hogy a menekült megfeleljen a pozitív menekült sztereotípiáknak.

Pontosan ugyanezt az eredményt találták a magasabb bevonódást megkövetelő segítségnyújtás esetén (elszállásolás, menekültek autóval történő szállítása, gyerekekre vigyázás), de itt még egy enyhe pozitív hatása volt a baloldali politikai orientációnak is. Tehát minél inkább azonosította magát valaki baloldaliként, annál inkább lenne hajlandó nagyobb bevonódást igénylő segítségnyújtásra, miközben az alacsonyabb mértékű segítségnél nem volt jelentősége a politikai orientációnak, írják az ELTE kutatói, majd így folytatják:

„Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a segítségnyújtás mindenek felett értékalapú volt, és a válaszadóink segítségnyújtási hajlandóságát leginkább az jósolta be, hogy mennyire gondolták úgy, hogy morális kötelességük segíteni. A válaszadók 73%-a számolt be arról, hogy azért segít, mert ez a helyes viselkedés ilyen helyzetben, 25% közepes mértékben azonosította ebben a segítés okát, és csupán 2% nem ezért segített.”

Vizsgálták azt is, hogy mennyire valószínű, hogy más menekült csoportok tagjainak is segítene a válaszadó. Három csoportot soroltunk fel: roma, szíriai és afrikai menekültek, akik akár Ukrajnából vagy más országból is érkezhetnek Magyarországra. A válaszadók 24%-a biztosan vagy valószínűleg nem segítene roma menekülteknek ugyanúgy, mint amilyen segítséget most ad az Ukrajnából menekülőknek. 17% nem tudja eldönteni és 59% adna hasonló vagy ugyanolyan segítséget.

A szíriai menekültek esetén szintén 24% az elutasítók aránya, 16% nem tudja és 60% segítene. Afrikai menekültek esetén 25% nem, 18% nem tudja 57% adna segítséget.

A három külcsoportra adott hasonló reakció azért is figyelemre méltó, mert Ukrajnából nagy számban érkeztek magyar anyanyelvű roma menekültek is, akik ennek tükrében várhatóan ugyanazzal az idegenellenességgel és rasszizmussal kell szembenézzenek, mint a más kultúrájú, más bőrszínű menekültek – áll az összefoglaló végén.

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma bejelentette hétfőn, hogy enyhít több, Kubával szembeni szankción, a döntés célja, hogy megkönnyítse a családegyesítéseket.

A Ned Price amerikai külügyi szóvivő jegyezte közlemény szerint a Biden-kormány ismét életbe lépteti a 2007-ben megalkotott Kubai Családegyesítési (CFRP) programot, valamint felgyorsítja a vízumkérelmek feldolgozását, lehetővé téve ezzel, hogy több kubai költözhessen az Egyesült Államokban élő családtagjaihoz.

Emellett feloldják az Egyesült Államokból Kubába indított pénzátutalások felső korlátját is, és könnyebb hozzáférést biztosítanak a kubai magánszektornak az amerikai internetes kereskedelemhez.

A kubai külügyminisztérium a döntést "a helyes irányba tett, de korlátozott előrelépésnek" nevezte, hozzátéve, hogy az intézkedés nem vet véget a Donald Trump előző amerikai elnök által életbe léptetett büntetőintézkedések okozta "gazdasági ostromnak".

Trump lényegében teljesen visszavonta az elődje, Barack Obama idején hozott reformintézkedéseket, amelyek történelmi távlatú enyhüléshez vezettek a karibi szigetországgal.

Áprilisban Washington és Havanna - négy év óta először - közvetlen tárgyalásokba kezdett a bevándorlásról. Korábban a kubai külügy bírálta Washingtont, amiért szerinte nem tartja magát ahhoz a kétoldalú egyezményhez, amely évente 20 ezer kubainak adna vízumot az Egyesült Államokba. (MTI, Reuters)

Ittas vezetéssel vádoltak meg egy rendőrfőnököt, Brian Pesce-t az amerikai New Jersey államban még a múlt hónapban, és a New York Post most a tettenérésekor készült videófelvételek alapján írta meg, hogy a rendőrök az úton feküdve, letolt nadrággal találtak rá akkor a rendőrségi vezetőre.

A kiérkező rendőrök még gúnyolódtak is a rettenetesen berúgott férfin, amíg le nem esett nekik, hogy ki is van ott.

Bordentown városában egy telefonáló jelentette, hogy egy részeg autós kacskaringózik a környéken, és majdnem kidöntötte a postaládáját. A rendőrségi jegyzőkönyvekből kiderül, hogy a telefonáló attól tartott, a pickupos sofőr még meg fog ölni valakit. Nem sokkal később ismét jelentkezett a rendőrségi vonalon a helyi lakos, és közölte, hogy megállt az autó, és a férfi az úttesten fekszik, kiütve.

A kiérkező rendőrök kamerája rögzítette, hogy a rendőrök jól szórakozva közelítették meg az elterült férfit, még viccelődtek is azzal, hogy a kulcsa és a mobiltelefonja is az úton elszórva látható. Miután kiszúrtak egy tócsát az úton, az egyikük megjegyezte, hogy a férfi levizelhette a saját autójának kerekét.

A rendőrfőnök magánál volt, de nehezen beszélt, azt mondta a kiérkező rendőröknek, hogy 35 éves (pedig valójában 46), majd megkérdezte, hogy mi a probléma. Mire az egyik rendőr azt válaszolta, hogy az, hogy a férfi az úttesten alszik, és le van csúszva a nadrágja.

Az egyik rendőr megkérdezte a férfit, hogy cukorbeteg-e, mire közölte, hogy nem. A rendőrök azt mondták neki, hogy ez feltehetően rossz válasz. A rendőrök közben elkezdték átvizsgálni az autóját, ekkor került elő a rendőrjelvény, amire egy "ó' felkiáltás tört ki a rendőrből.

A rendőrök ezután kikapcsolták az egyenruhájukon hordott kameráikat, és amikor újra bekapcsolják, már egész más hangnemben beszélnek a férfival, akit főnöknek neveznek. A férfinak fejsérülése is volt, ezért mentőt hívtak hozzá, és az szállította el.

Brian Pesce 2018 óta vezeti a város rendőr-kapitányságát, egyelőre szabadságra küldték. Öt közlekedési szabálysértés ügyében vádolták meg, ittas vezetés mellett baleset helyszínének elhagyásával is.

A világ egyik legismertebb lapja napi hírlevelében három részes sorozatot szentel annak a kérdésnek, hogy a magyar miniszterelnöknek milyen hatása van az amerikai politikai életre.

Az első részben felidézik, hogy Orbán hogyan hirdetett 2018-ban háborút Tusványoson az "1968-as elit", és azon keresztül a liberális európai status quo ellen. Mint írják, Orbán már 2010 óta fejlesztgette otthon az illiberális demokrácia receptjét, de ekkor jött el az ideje, hogy modelljét exportálni is kezdje.

A következő évi EP-választáson pedig ugyan valóban nem szerepeltek jól a mainstream pártok a kontinensen, de ennek haszonélvezői nem az Orbán által remélt nacionalista pártok lettek. Ugyanakkor Orbán hatását nem csak az EU-n belül érezni: a Washington Post összeállítása szerint miniszterelnöksége és a Fidesz inspirációs forrás lett az amerikai konzervatívok, így például Stephen Bannon számára, aki Trump előtti Trumpnak nevezte Orbán nacionalista agendáját.

Az elmúlt években számos amerikai konzervatív járt Budapesten különféle programok keretében, a héten pedig itt fog zajlani az amerikai jobboldal konferenciája, a CPAC, melyen republikánus politikusok és influenszerek mellett Orbán és emberei is felszólalnak majd. Az Orbán Viktorért közismerten lelkesedő Tucker Carlson online jelentkezik majd be. Mint a lap felidézi, Carlson is ismert terjesztője a népességcsere nevű összeesküvés-elméletnek, melynek lényege, hogy létezik egy politikai szándék, hogy bevándorlókkal szorítsák ki a korábban ott élő embereket a nyugati országokban. Orbán miniszterelnöki beköszönő beszédében szintén megidézte ezt a szélsőjobboldali körökben népszerű összeesküvés-elméletet.

Ez az elmélet inspirálta a napokban a buffalói tömeggyilkost is, és mint a lap megjegyzi, az egykor a nyugati politikai színterek szélén felbukkanó elképzelés mára a jobboldali mainstream része lett: az Egyesült Államokból 10-ből 3 amerikai hisz abban, hogy azért hoznak bevándorlókat az országba, hogy az ott született amerikaiak elveszítsék politikai és kulturális befolyásukat.

A lap kitér arra is, hogy Orbán hogyan állította be egzisztenciális fenyegetésként a 2015-ös menekültválságot, ezzel megerősítve saját szerepét az európai szélsőjobbon belül is, és hogy már 2019 óta hogyan beszél a tervezett népességcsere ötletéről, mely mögött az egyik fő erőként Soros Györgyöt nevezi meg.

A cikk felidézi még, hogy Orbán hogyan foglalta el a magyar civil intézményeket, hogyan szorította vissza a független sajtót, vagy hogy hogyan szorítottak ki innen egy egyetemet, csak azért, mert Soros alapította.

A Washington Post szerint az amerikai jobboldaliaknak Magyarország a kultúrháborúban elérhető győzelem lehetőségét mutatja fel, egyben pedig cselekvési tervet is: az ohiói választáson induló J.D. Vance például már azzal kampányol, hogy a társadalmi egyenlőséget hirdető Ford Alapítvány vagyonát zárolni kell majd. Korábban beszélt arról is, hogy ha Trump ismét nyer 2024-ben, akkor át kell venni az irányítást az intézmények, például az egyetemek fölött.

A megszokotthoz képest sokkal józanabb és elmarasztalóbb hangvételű értékelés hangzott el az orosz közmédiában az ország katonai szerepvállalásáról Ukrajnában, írja a Newsweek. Mihail Hogyarjonok egykori tiszt, jelenlegi védelmi elemző volt az orosz állami tévé beszélgetős műsorának vendége, és olyan dolgokat is szóba hozott, amit ritkán hallani ott.

Hogyarjonok a négy és fél perces hozzászólásában azzal kezdi, hogy az ukrán hadsereg igenis képes mobilizálni és fegyverrel felszerelni magát, nem érdemes az ezzel kapcsolatos tévképzetekre és hamis információkra hagyatkozni. Ráadásul az európai segítségnek is meglesz a hatása, ezért az egymillió felfegyverzett ukrán katona a realitás, amivel szembe kell nézzenek, és ezzel az oroszoknak is számolniuk kell: a helyzet a közeljövőben csak rosszabb lesz a számukra.

Hogyarjonok azzal az orosz politikai elemzők körében felkapott nézettel sem ért egyet, hogy a profi, szerződéses katonák tesznek ütőképessé egy hadsereget, szerinte fontosabb, hogy a katonák képesek-e feláldozni magukat a hazájukért, és ez megvan Ukrajnában, készek harcolni akár az utolsó emberükig is.

A elemzővel vitatkozni is próbál a beszélgetés vezető nő, de Hogyarjonok tántoríthatatlan: még arra is kitér, hogy már a marxizmus-leninizmus klasszikusai abban nem tévedtek, hogy egy csatát végül a katonák morálja dönthet el: hogy kik azok, akik képesek vérüket ontani azért, amiért harcolnak. És pont ez a helyzet most az ukránok esetében.

Hogyarjonok a NATO esetében is realizmusra szólított fel: szerinte egy stratégiai nézőpontból nézve nem lenne szabad részt venni Finnország irányába néző rakétákkal vívott kardcsörgetésbe, hiszen a katonai-politikai helyzetük legfőbb nehézsége, hogy bizonyos értelemben teljes geopolitikai elszigeteltségben vannak, és hogy - bármennyire is nem szívesen ismerik be - gyakorlatilag az egész világ ellenük van. És ebből a helyzetből kell kijutniuk valahogy.

Amerikai hatóságok figyelmeztetést adtak ki a cégeknek, hogy a távmunka gyakoribbá válásával is maradjanak óvatosak, és ha lehet, ne alkalmazzanak Észak-Koreából jelentkező informatikai szakembereket. Az FBI és több minisztérium által közösen kiadott figyelmeztetés szerint ugyanis a rezsim így próbálhatja meg megkerülni a nyugati szankciókat, és a felvett informatikusok nem maguknak keresnék a pénzt, hanem Phenjan számára kell leadniuk a bevételeiket, melyből az ország katonai programjait finanszírozhatják.

A figyelmeztetés szerint az észak-koreai informatikusokat távmunkából foglalkoztató cégek ellen akár a szankciók megsértése miatt is indulhat eljárás. Az amerikaiak szerint több ezer olyan észak-koreai IT-szakember keres munkát nyugati cégeknél, akik a rezsim szolgálatában állhatnak. Egy részük otthonról, egy részük pedig külföldön élve jelentkezik álláshirdetésekre.

Van, amikor az észak-koreai jelentkezők úgy tesznek, mintha dél-koreaiak vagy japánok lennének. De ilyenkor is vannak jelek, melyekre figyelhetnek a cégek: például ha a jelentkező nem hajlandó videós interjúra.

Az amerikaiak szerint az észak-koreaiak többsége Kínából és Oroszországból tevékenykedik, de vannak afrikai és dél-kelet-ázsiai országokban is. A nekik jutó fizetség nagy részét le kell adják az észak-koreai rezsimnek.

És ugyan a legtöbben valóban csak a külföldi devizákért keresnek munkát, vannak, akik a kormányzati hackelési és kémkedési programban is érintettek lehetnek, és elképzelhető, hogy ügyféladatokat lopnak el vagy más érzékeny adatokhoz férnek hozzá. (AP, Reuters)

Újabb, sokadik fordulatot vett Elon Musk és a Twitter története: egy Miamiban zajló konferencián a világ egyik leggazdagabb embere már arról beszélt, hogy a korábban megállapodott, dokumentumokban is rögzített árnál igazából ő kevesebbet szeretne fizetni a közösségi platformért.

Musk áprilisban rendkívül heves PR-kampányt indított a Twitter megszerzéséért, és mellé lerakott egy 44 milliárd dolláros ajánlatot is a cég részvényesei elé. Majd májusban ő maga jelentette be, hogy a tranzakciót átmenetileg szünetelteti, mert előbb ki akarja deríteni, mennyi kamu profil van valójában a Twitteren. A Miamiban zajló rendezvényen hétfőn pedig már azt mondta, hogy a megállapodás sikere azon múlhat, hogy a Twitter hogyan reagál a kamu profilokkal kapcsolatos aggályaira.

Musk arról beszélt, hogy vár egy logikus magyarázatot a cégtől a kamu profilok ügyére, de egyelőre nem kapott ilyet, és szerinte ez furcsa. Az elmúlt napokban számos elemzés megjegyezte, hogy Musk viselkedése minimum gyanús: egyrészt azt régóta lehetett tudni, hogy a Twitteren sok a kamu és spamprofil, másrészt egy ilyen típusú információnak a komoly vásárlási szándékkal érkező befektetők az ajánlattétel előtt szoktak utánanézni.

A Twitter amúgy korábbi éves jelentésében az állt, hogy a profilok kevesebb mint 5 százaléka kamu vagy spamcélú, míg Musk szerint ez lehet, hogy nem így van, és az arány nagyobb mint 5 százalék.

Csakhogy cégvásárlásban utazó amerikai ügyvédek szerint egyáltalán nem biztos, hogy Musk könnyen kiszállhat már a megállapodásból, az általa benyújtott ajánlat szerint ugyanis egyrészt egymilliárd dollárt kell fizessen, ha eláll a vásárlási szándékától, másrészt a Twitter vezetése akár bíróság elé is viheti a dolgot, és a korábbi precedensek alapján a bíróság jó eséllyel elrendelhetné, hogy Musknak muszáj megvennie az 54,20 dolláros részvényárfolyamon a céget, azaz mintegy 44 milliárd dollárért.

A Twitter részvényei hétfőn újabb 8 százalékot estek, már 37,39 dolláron álltak, azaz alatta annak az árfolyamnak, mint ahol akkor jártak, amikor Musk bejelentette, hogy 9 százalékos részesedésével ő lett a cég egyik legnagyobb részvényese.

Musk közben egyre rosszabb viszonyba keveredik a Twitter vezetőségével, hétfőn egy szar emoji használatával üzent a cég vezérigazgatójának, Parag Agrawalnak.

Mindenesetre az elmúlt napok történései után ismét sokan írnak arról, hogy Musk nem is akarta soha komolyan megvenni a Twittert, és most keresi a lehetőségeket, hogy kihátrálhasson az üzlet mögül. (Guardian, Financial Times)

Srí Lanka frissen kinevezett miniszterelnöke, a 73 éves Ranil Vikremeszinghe tévébeszédében közölte a szigetország lakóival, hogy az ország egyetlen napra elegendő üzemanyag-tartalékkal rendelkezik, írja a BBC. Az ország 70 éve nem kellett szembenézzen annyira súlyos gazdasági válsággal, mint ami jelenleg pusztít, és a miniszterelnök szerint azonnal szükségük van 75 millió dollárra, hogy a következő pár napban be tudják szerezni a legszükségesebb importárukat.

Bejelentette azt is, hogy ugyan ellenérzései vannak ezzel kapcsolatban, de a jegybank több pénzt fog nyomtatni, hogy kifizethessék az állami béreket, és hogy privatizálhatják az állami Sri Lankan Airlines légitársaságot.

A szigetország gazdasága rendkívül mély válságba került: a járvány miatt összeomlott a turizmus, majd jöttek az emelkedő energiaárak, miközben a kormány adócsökkentéseket bevezetett be, melyektől lecsökkent a költségvetési tartalék. Az elszabaduló infláció és a külföldi deviza hiánya miatt pedig már alapvető gyógyszerek, az üzemanyag és egyéb fontos termékek beszerzése sem nagyon lehetséges.

A fővárosban, Colombóan hosszú sorokat jelentettek a benzinkutak elől, miközben l Vikremeszinghe arról beszélt a tévében, hogy egyetlen napra elegendő üzemanyag-tartalékuk van, és a következő pár hónap a legnehezebb lesz életük során. A csütörtökön kinevezett veterán politikus már ötször vezette korábban a szigetország kormányát, és látott okot azért a reményre is. a következő napokban Indiától várnak üzemanyag-készleteket és hitelkeret megnyitását is.

Az elmúlt hónapokban és hetekben jelentős, időnként erőszakos tüntetések zajlottak az országban, melyek az elnök, Gotabaja Radzsapaksza és családja ellen irányultak. A múlt héten az államfő testvére le is mondott a miniszterelnöki posztról, amikor a tüntetőkre kormánypárti szimpatizánsok támadtak, és legalább kilenc ember meghalt.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Ma még meleg lesz, és van, ahol (fürdésre szinte már alkalmatlanul meleg) 23 fokos a Balaton. Minket ez persze nem ráz meg, írjuk továbbra is az újságot, ma például ezt a négy anyagunkat ajánlom külön is:

• Felvonult a magyar elit Orbán beiktatásán
• Oligarchák keringtek a parlamentben, miközben Orbán Viktor letette az esküt
• Még jobb ajánlatot kaphat Brüsszeltől a magyar kormány az olajembargó megszavazásáért
• A moszkvai KGB-sek úriembereknek tartották magukat Putyin kegyetlenségéhez képest
  

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, ajánlom mindegyiket!

A háború

A legfrissebb és fontosabb hír Ukrajnából, hogy az ukrán védők a jelek szerint feladták a mariupoli Azovsztal gyárat, ezzel a rommá lőtt város teljesen az oroszok ellenőrzése alá kerülhet. A gyárból több száz sérült katonát menekítettek ki hétfő este, ők oroszok ellenőrizte településekre kerültek, és Kijev fogolycserével szabadítaná ki őket.

Hat havi illetményüknek megfelelő végkielégítéssel távozhat az a négy miniszter, aki nem kapott szerepet az új kormányban, írja a kormánytagok jogállásáról szóló törvény alapján a 24.hu.

A két tárca nélkül miniszter, Süli János és Mager Andrea az eddigi havi 5 millió forintos fizetésük után 30-30 millió forintot kapnak hamarosan kézhez. Mint a lap írja, ekkora összeget még soha nem fizettek ki távozási pénzként egyetlen kormánytagnak sem.

A 24.hu számításai szerint a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterként dolgozó Süli 2017 óta már 250 millió forintnyi fizetést kaphatott, pedig az erőmű bővítése nem áll szinte sehogy. Mager Andrea az állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter volt, az ő posztja is jogutód nélkül szűnik meg.

A két tárca nélküli miniszter fizetését amúgy 2018 augusztusában emelték meg 1,1 millió forintról 5 millió forintra, hogy igazodjon az általuk irányított állami cégek és intézmények vezetőinek fizetéséhez. A többi miniszter fizetése most sem éri el a 2 millió forintot, ezért Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének és Benkő Tibor honvédelmi miniszternek 11,9 millió forint végkielégítés jár az 1 millió 979 ezres miniszteri fizetésük után.

A napokban derült ki, hogy ismét nem lesz oktatási minisztérium az új kormányban, illetve az is, hogy az oktatás a Pintér Sándor vezette Belügyminisztérium alá kerülhet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvezetője, Nagy Erzsébet az mfor.hu-nak beszélt arról, hogy megdöbbenve fogadták a hírt:

„Óriási visszalépés oktatási és társadalmi szempontból, hogy a belügyminisztérium lesz a felelős az oktatásért. Ennek üzenetértéke van, mégpedig hogy esetleg parancsuralmi eszközökkel fogják irányítani ezt a területet is. Azt pedig furcsának tartjuk, hogy a területekért felelős államtitkárokat nem az új kormány névsorával egyidejűleg jelentették be. Ahogy az is érdekes, hogy ami a gazdasági szegmenseket illeti, azokat több tárca között is szétosztották” – mondta el a lapnak a PDSZ ügyvivője.

Nagy elmondása szerint arra nem számítottak, hogy lesz külön oktatási minisztérium, azt azonban nem akarták elhinni, hogy tényleg a belügy alá kerülhetnek.

„És az égvilágon semmilyen magyarázatát nem látjuk a lépésnek. A jogszabálytervezetben sincs indoklás, csak hogy a háború ellen meg kell védeni az országot. Egy viszont tény: itt egy olyan területről van szó, amelynek képviselői sokat kakaskodtak, végül hozzárendelték ahhoz a miniszterhez, amely parancsokkal és egyéb rendvédelmi eszközökkel szokott maga körül rendet tenni” – mondta az mfor.hu-nak Nagy.

A PDSZ attól tart, hogy az egészségügyhöz hasonló változások jöhetnek, és új jogállási törvény születhet meg. Más területekről pedig látni, hogy ez mivel jár együtt:

„Kezdődött a köztisztviselői szférával, ahol már két törvény van, de szerintünk egyik rosszabb, mint a másik. Azonnal kevesebb lett a felmentési idejük és a végkielégítésük, megcsorbították a jogaikat. Aztán jött a szakképzés, majd a kulturális szféra átszervezése. A szakképzési törvény szerint például a dolgozóknak csomó pluszmunkát nem fizetnek ki, a munkaidőkeret pedig még a munka törvénykönyvének szabályainál is hátrányosabb a munkavállalók számára. Az egészségügyi szolgálati jogviszony pedig egészen militáns lett. Attól tartunk, hogy minket is felmondási tilalommal, átvezényléssel és hasonlókkal sújtanak majd”.

A szakszervezeti ügyvivő szerint ilyesmivel csak átmenetileg lehet elfedni a problémákat. Tartanak attól is, hogy lehetetlenné teszik majd a tömeges lemondásokat a közalkalmazotti jogviszonyról, és lehetetlenné teszik a tömeges felmondásokat a nem állami intézményekben.

Kérdésre válaszolva Nagy elmondta, hogy nem tudnak olyan országról, ahol a belügyminisztérium alá vonták volna az oktatást, de érdemes lenne utána nézni, hogy Észak-Koreában vagy Kínában mi a metódus.

Hétfő este Recep Tayyip Erdogan török államfő megerősítette, hogy Ankara továbbra sincs elragadtatva a finnek és a svédek csatlakozási szándékától a katonai szövetséghez, írja a BBC. A török vezetés úgy látja, hogy a két északi ország hajlandó befogadni kurd militánsokat, és mindkét ország a terrorszervezetek keltetőjeként funkcionál.

Erdogan szerint egyik országnak sincs világos, nyílt hozzáállása a terrorszervezetekkel kapcsolatban, ez pedig felveti a kérdést, hogy hogyan is bízhatnának bennük. A törököket főleg az zavarja, hogy mindkét országban élnek tagjai a Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK), amit Törökország terrorszervezetként tart nyilván, illetve élnek ott Fethullah Gülen követői is, akik Ankara a 2016-os puccskísérlet megszervezésével vádol.

Emellett a török kormány olyan országok csatlakozási kérelmét is blokkolná, melyek korábban szankciókat vetettek ki velük szemben, márpedig 2019-ben mindkét északi ország szankcionálta Törökországot, amiért beszálltak a szíriai polgárháborúba.

A finn külügyminiszter, Pekka Haavisto hétfőn a finn parlamentben arról beszélt, hogy meglepte a törökök hozzáállása, ugyanakkor a kormányuk nem kíván alkudozni Erdogannal.

A NATO vezetése korábban jelezte, hogy szívesen látja sorai között a két országot, és a 30 tagú katonai szövetség számos tagja szintén örömét fejezte ki a csatlakozási kérelmek miatt. Vlagyimir Putyin orosz államfő is hétfőn mintha elfogadta volna a két ország csatlakozásának tényét, amikor arról beszélt, hogy az oroszoknak ezzel nincs bajuk, mindaddig, amíg a két országban nem létesülnek katonai támaszpontok.

Nyugati elemzők szerint Törökország meg fogja kérni az árát a csatlakozás jóváhagyásának, és vélhetően ez lesz a fő téma a hamarosan kezdődő amerikai-török tárgyalásokon is.

Ukrajna megerősítette, hogy közel 300 katonájukat menekítették ki a Mariupol szélén álló Azovsztal gyárból, ahol az elmúlt két hónapban heves harcok dúltak a megszálló orosz hadsereggel szemben. Mariupol romjai így most már teljesen orosz ellenőrzés alá kerülhetnek.

Hanna Mailar védelmi-miniszterhelyettes beszámolója szerint 53 súlyosan sérült katonát az oroszpárti szeparatisták által ellenőrzött Novoazovszk városába szállítottak, míg 211 katona humanitárius folyóson távozott a szintén orosz ellenőrzés alatt álló Olenyivka településre.

Oroszország a nap folyamán közölte, hogy megállapodás született a sérült katonák evakuálásáról, és tucatnyi busz indult meg értük. Az ukrán katonák hónapok óta védték a hatalmas alapterületű acélgyárat, az utóbbi hetekben már a föld alatti alagútrendszerbe beásva magukat.

Az ukrán kormány tájékoztatása szerint fogolycsere történt, elfogott orosz katonákat adnak át az acélgyár védőiért cserébe.

Éjszakai videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg, hírszerzés és a tárgyalódelegáció mellett a Vöröskereszt és az ENSZ is részt vett a kimenekítési műveletben. „Ukrajnának élve van szüksége a hőseire” – mondta erről az elnök. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy az ukrán katonákat nem fogják azonnal szabadon engedni, és időre lehet még szükség, amíg a tárgyalások lezárulnak.

Putyin még áprilisban döntött úgy, hogy az orosz csapatok ne ostromolják tovább az üzemet, mivel a nyílt harc sok orosz áldozatot jelenthetett volna. De a teljesen körbevett gyár elleni tüzérségi támadások azóta is előfordultak.

Azt egyelőre nem tudni, hogy hány ember maradt a gyár labirintusszerű alagútrendszerében, amit úgy terveztek meg, hogy egy nukleáris csapást is túl lehessen ott vészelni. Az ukrán miniszterhelyettes elmondása szerint a hadsereg és a többi fegyveres erő továbbra is azon dolgozik, hogy kimentsék azokat, akik még maradtak.

Mailar dicsérte a gyár védőit is, mint mondta, mindent, amit kért tőlük a hadvezetés, maradéktalanul megtettek, ugyanakkor a pozíciójuk fenntarthatatlanná vált, mert lehetetlen volt katonai eszközökkel felszabadítani a gyárat körbefogó ostromgyűrűt.

Hétfő éjjel az ukrán hadsereg vezetése is hősökként köszöntötte az Azovsztal védőit, akik ellenállásának köszönhetően tudta Kijev megszervezni a déli védelmi vonalakat. (BBC, Reuters)

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, hétfő van, nyári meleg lesz. Négy cikk, amit külön is ajánlunk:

• Lelép az ember, akivel végleg felszámolták a közszolgálatiságot Magyarországon
• „A TASZ nyugodtan elmehet a büdös francba” –Riport a Szeged környéki tanyavilágból, ahol a Mi Hazánk elkezdte megvalósítani a programját.
• A honderű egy személyben: fedezd fel a világot Tuzson Bencével, az eszeveszettül lelkes fideszes influenszerrel!
• Egyetlen nap alatt kiderült, mennyire ingatag lábakon állhat az egész kriptovilág

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

A háború

Jó reggelt, ez itt a 444 napindító hírlevele. Péntek van, mindjárt vége a hét dolgosabb részének, de addig is, négy cikk, amit külön is kiemelünk:

• Láthatatlan rákbetegek, lemaradó gyerekek: felforgatta az életünket a járvány
• Ütőképes hadseregekkel erősödik a NATO a finnek és a svédek csatlakozásával
• A besúgó nem a történelmi pontatlanságok miatt bosszantó, hanem mert többnek akar látszani egy tinidrámánál
• Matolcsy Ádám baráti köre és következő gazdasági miniszter is felbukkant a NER kedvenc éttermében

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

A háború

A háború aktuális történéseit ezen a folyamatosan frissülő oldalunkon lehet követni.

A csütörtöki nap tán legfontosabb geopolitikai fejleménye nem Ukrajnában történt: Finnország hivatalosan is bejelentette, hogy csatlakoznának a NATO-hoz. Pont ez volt az, amit Putyin mindenáron szeretett volna elkerülni a háború megindítása előtt, nem meglepő, hogy Moszkva jelezte, fenyegetésként élik meg a finn kérelmet, és határozott lépéseket terveznek. Megírtuk azt is, hogy a finn és jó eséllyel a svéd hadsereg csatlakozásával érdemben erősödik majd a NATO hadereje.

A harctéren is történtek kisebb-nagyobb változások: védekezésre kényszerítették az ukránok az oroszokat a keleti front északi szektorában. Zelenszkij pedig arról beszélt, hogy szerinte már mindenki számára nyilvánvaló Oroszország stratégiai veresége. Ukrajna közben azt jelezte, hogy ha a teljes tagság megszerzése messze is van az EU-ban, de addig is fenntartott helyet szeretnének maguknak.

A háborúhoz kapcsolódó energetikai-gazdasági kérdésekben sem hozott áttörést a csütörtök: ugyan az ukrán elnök tanácsadója azonnal európai embargót követel az orosz olajra, de még mindig nem világos, hogy sikerül-e az EU vezetőinek átvinniük a tervet. Közben az Európai Bizottság 20 millió tonna Ukrajnában ragadt gabona kihozatalán dolgozik. A háború gazdasági hatásait Európa-szerte egyre jobban érezni, nem véletlen, hogy a román államfő is sietett hangsúlyozni: az országot sújtó gazdasági válságért nem a kormány a felelős, hanem Putyin.

Szintén a háborúhoz kapcsolódva, a Lakmusz annak járt utána, hogy a híreszteléssel ellentétben a McDonald’s nem kezdett neonáci burgert árulni Norvégiában.

Omladozó élet

Jó reggelt, igazi nyári hetünk kezdődik most, annak minden kellékével: a hét közepén már 30 fok is lehet, addig viszont bőven van esély viharokra. Mi ezen a héten is minden reggel el fogjuk küldeni az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreit összefogó levelünket, erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Négy cikk, amit külön is ajánlunk:

• Ugyanolyan rossz véleménnyel vannak a magyarok Ukrajnáról, mint Oroszországról
• Hétezer plüssmackót osztott ki egy brit mozdonyvezető menekült gyerekeknek Záhonyban
• Egyre több ország belügyeibe szólnak bele a nemzeti szuverenitásunkra nagyon érzékeny Orbánék
• A legendák köztünk járnak: az elmúlt évek kapitális szpottingjai

A háború

Hétfőn rengeteg szem szegeződik majd Moszkvára, hogy kiderüljön, bejelent-e végül valamit Putyin a második világháborús katonai megemlékezésen. Az elmúlt hetekben a legkülönfélébb pletykákat lehetett olvasni erről, estére mind okosabbak leszünk.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele az elmúlt 24 óra fontosabb-érdekesebb cikkeivel. Négyet külön is ajánlunk:

• Véleményük miatt bünteti a Fidesz az ellenzéki képviselőket
• Lehetséges, hogy egyedül a MOL kap felmentést az olajszankció alól
• Egyre több nő utazik haza Ukrajnába Záhonyon keresztül
• A tankerületek egyszer már elismerték, hogy nem tudják ellátni a fogyatékossággal élő gyerekeket, most mégsem adnak támogatást

Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Olaj és vér

Szerda reggel Ursula von der Leyen bejelentette, hogy teljes olajembargóra készül az EU Oroszországgal szemben, már akár az idei évtől. Állítólag Magyarország és Szlovákia 2023-ig mentesülne az embargó alól, ami gyakorlatilag azt jelentené, hogy egyedül a MOL kap mentességet, de a magyar kormánynak így sem tetszik a terv. Szijjártó lényegében azt mondta, hogy akkor támogathatnánk a kőolajembargót, ha az nem érintené a vezetékes kőolaj-szállítmányokat.

Moszkva szerint semmi rendkívüli nem fog történni május 9-én, és Putyin szóvivője szerint badarság, hogy aznap teljes mozgósítást rendelhetnek el Oroszországban. Az EU közben jelezte, hogy kész akár fegyverekkel is támogatni az orosz agresszió potenciális következő célpontjának számító Moldovát.

Fontos nemzetközi fejlemény lehet, hogy az oroszoknak pár otromba nyilatkozattal sikerült elérniük, hogy Izrael akár védekezésre alkalmas fegyvereket is adhasson az ukránoknak. A brit védelmi vezérkar főnöke pedig arról beszélt, hogy a katasztrofális hírszerzői munka miatt dőlt be az eredeti orosz haditerv.

Záhonyban járva láttuk, hogy egyre több nő utazik haza Ukrajnába, mivel az otthoni hírek alapján már nem félnek hazatérni a családjaikhoz. A férfiak nem mennek, hiszen ha hazatérnének, besoroznák őket.

Magyarországra egyébként hétfőn több mint tízezer ember érkezett Ukrajnából az ORFK adatai szerint, de lehet tudni, hogy többségük nem kér itt menedéket, és jó eséllyel tovább is mennek máshova. Arról, hogy a magyar kormány hogyan zsonglőrködik a menekültek számával, épp szerdán írt blogján a Magyar Helsinki Bizottság. Szerdai hír volt az is, hogy az ukrán nagykövetség beszámolója szerint a kormány nem ad rendszeres tájékoztatást számukra az ide érkező menekültekről, és azt is hiába kérték, hogy nevezzenek ki egy kapcsolattartót.

A Deutsche Welle a Lengyelországba került több ezer ukrán árva gyerekről forgatott riportot. Jó eséllyel a háborúhoz kapcsolódó hír volt tegnap, hogy újabb gazpromos menedzser halt meg gyanús körülmények között, míg az orosz pátriárka szerint Ferenc pápa helytelenül számolt be a megbeszélésükről.

Amire nincs pénz

Megszűnhet a Bliss Alapítvány iskolája, ahol alternatív kommunikációt tanulnak a halmozottan sérült fogyatékossággal élő gyerekek. A tankerületek tavaly elismerték, hogy nem tudják ellátni állami fenntartású gyógypedagógia intézményekben a Bliss Alapítvány iskolájába járó, fogyatékossággal élő gyerekeket, idén mégsem adnának támogatást a működésükre.

Házmesterhírek

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, miközben öles léptekkel megyünk bele a májusba. Négy cikkünket külön is ajánlom:

• Nem mondta Brüsszelben a magyar kormány, hogy az MVM rubelben fizetne
• A lengyel szenátus felmondatná a MOL terjeszkedését
• Négy évig titkolták a lesújtó kórházi fertőzési adatokat
• Depp vs. Heard, 4. hét: Személyiségzavarok, kölcsönös bántalmazás, bosszúból ágybaszarás

Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni, érdemes!

A háború

Az ENSZ számításai szerint már legalább 3000 civil áldozata van a háborúnak Ukrajnában, de fontos kiemelni, hogy ezek csak azok az áldozatok, akiknek a halálát igazolni tudták, és ennél jóval több tényleges áldozata lehet már az orosz agressziónak. Az oroszok hétfőn újra lőtték Odesszát is, Zelenszkij pedig arról beszélt a nap folyamán, hogy ha feladnák területünk egy részét Oroszország számára, az azt jelentené, hogy az emberek hiába haltak meg.

Itthon a legkomolyabb hullámokat az a hétfő esti hír fogja majd vetni, mely szerint az Ukrán Nemzeti Biztonsági Tanács titkára, Olekszij Danyilov arról beszélt: Vlagyimir Putyin előre tájékoztatta a magyar kormányt Ukrajna megtámadásáról, és Magyarország meg akart szerezni egy darabot Ukrajnából. Hasonló pletykák és spekulációk már merültek fel az elmúlt hónapokban, de az ukrán vezetés ennyire magas beosztású tagja most először beszélt ilyesmiről nyilvánosan.

Hétfői hír volt, hogy Izrael felháborodott Lavrov orosz külügyminiszter szavain, aki szerint Hitlerben is volt zsidó vér, míg az orosz köztévé propagandistái ezúttal radioaktív hullámokkal fenyegették a briteket. Írtunk arról az orosz milliárdos bankárról is, aki kritizálta a háborút, és ezért jelenleg bujkálnia kell, miután a bankja részesedését már áron alul eladta, és megírtuk azt is, hogy meghalt az orosz megszállás miatt egy hónapig éhségsztrájkoló 85 éves ukrán festőművésznő.

A Lakmusz hétfői anyagában pedig azt mutatta meg, hogy milyen forrásokból követik a háború történéseit azok, akik részt vettek a budapesti oroszpárti tüntetésen.

Energetikai problémák

Hétfőn ültek össze az EU tagállamainak illetékes miniszterei, hogy az orosz földgáz és kőolaj jövőjéről tárgyaljanak. Nem meglepő módon a lengyel kormány azonnali olaj- és gázembargót követelt, és még kevésbé meglepő módon elég nagy a káosz azzal kapcsolatban, hogy akkor most mi is a helyet. Amit biztosan lehet állítani, hogy a jelek szerint nem mondta Brüsszelben a magyar kormány, hogy az MVM rubelben fizetne, ugyanakkor Szijjártó sietett közölni, hogy nem történt változás a magyar kormány álláspontjában az olajembargóval kapcsolatban.

Írtunk hétfőn arról, hogy Lengyelországban a Mol terjeszkedését akadályozná meg az ellenzéki többségben lévő felsőház, mivel a képviselők szerint túl nagy az orosz befolyás a magyar cégben. Szintén kapcsolódik a magyar energiapiachoz is, hogy hétfőn vált hivatalossá, Finnország nem épít orosz atomerőművet. A finn beruházás jelentősége, hogy olyan modellt adott volna el oda a Roszatom, amit Paksra is szánnak, és ott is rendkívül nehezen ment az engedélyeztetés.

Közös dolgaink

Hiába fogadkozott Kásler Miklós, amikor miniszter lett, 2019-ben és 2020-ban sem sikerült visszaszorítani a kórházi fertőzéseket, az adatokat pedig csak nagy nehezen, bírósági pereskedés után nemrég hozták nyilvánosságra.

A GKI közben arról számolt be, hogy az átlagkereset valójában 58 ezer forinttal alacsonyabb, mint amit a KSH szokott kiszámolni, míg a kis benzinkutak Strasbourgba készülnek, hogy az árstop miatt pereljék a magyar államot.

Épül tovább a NER

Hétfőn összeült az új parlament, benne az ismét kétharmados többségben lévő kormánypártokkal, a kivonulással kapcsolatban is bizonytalankodó ellenzékkel, illetve a szélősjobbos-oltásellenes Mi Hazánkkal. Végül csak az ellenzék fele vonult ki az eskütétel után, és Hadházy Ákos volt az egyetlen képviselő, aki nem volt benn a teremben. A korelnök, Turi-Kovács Béla szerint a NER folytatására van szükség, és kiderült az is, hogy Lázár János azért késte le ismét a frakciófotózást, mert elaludt.

A magyar kormánypártok és az ellenzék közben kéz a kézben üzente meg, hogy nem engednek a genderterrornak: 26 vezetői posztra választottak képviselőket az új Országgyűlésben, mind a 26 posztot egy büszke magyar férfi kapta.

Összesen kilenc frakció alakult meg hétfőn:

• Fidesz: 117 fő; frakcióvezető: Kocsis Máté
• KDNP: 18 fő; frakcióvezető: Simicskó István
• DK: 15 fő; frakcióvezető: Gyurcsány Ferenc
• Jobbik: 10 fő; frakcióvezető: Jakab Péter
• Momentum: 10 fő; frakcióvezető: Fekete-Győr András
• MSZP: 10 fő; frakcióvezető: Tóth Bertalan
• Párbeszéd: 6 fő ; frakcióvezető: Tordai Bence
• Mi Hazánk: 6 fő; frakcióvezető: Toroczkai László
• LMP: 5 fő; frakcióvezető: Ungár Péter

A bizottsági elnöki posztokról is döntöttek hétfőn, Kövér végül egy jobbikos képviselőnek ajánlotta fel a Mi Hazánk által is vágyott nemzetbiztonsági bizottság vezetését. A jobbikhoz kapcsolódó hír, hogy Jakab Péter az egyik képviselőjét küldte ki maga helyett, hogy gratuláljon Kövér Lászlónak az újraválasztáshoz, így elmaradt a kézfogásuk.

A Fidesz-frakció férfidominanciáját érdemes külön is kiemelni. És készítettünk rengeteg fényképet is a nyitónapról, ezt itt lehet átböngészni.

Hazai hírek még:

• Lett útvonala a Budapest Pride-nak: július 23-án a pesti Duna-parton sétálva vonulnak majd, egészen a Szabadság térig.
• Ellehetetlenülhet több települések az otthoni szakápolás és a hospice-szolgáltatások, mivel 2017 óta nem emelkedett a vízitdíjak összege és az ezen a területen dolgozó egyesületek szerint elfogyhatnak a szakemberek.
• Jelentősen bővül a budapesti Bubi, 900 új bicikli és 75 új gyűjtőállomás kerül a rendszerbe.
• A járvány visszaszorulását jelzi, hogy mostantól csak hetente közöl majd adatokat az Operatív Törzs.

Az élet máshol

Negyedik hete tart Johnny Depp és Amber Heard tárgyalása, a színész 50 millióra perli volt feleségét egy 2018-ban írt véleménycikk miatt, amelyben Heard az őt ért családon belüli erőszakról írt. Heard bár nem nevezte meg benne Deppet, a színész állítja, hogy az írás miatt veszített el több szerepet is.

És még történések:

• Hétfő éjszakai breaking, hogy egy kiszivárgott bírósági tervezet szerint az Egyesült Államokban tényleg hatályon kívül helyezhetik az abortusztörvényt.
• A spanyol miniszterelnök telefonján is megtalálták a Pegasus kémprogramot, de azért az eset időzítése minimum gyanús.
• Volt védelmi minisztere szerint Trump tüntetők közé akart lövetni, de ezt az egykori miniszter nem akkor hozta a nyilvánosságra, hanem évekkel később ír könyvet róla.
• Új-Zélandon került elő az 1631-es kiadású biblia egyik példánya, melyben paráználkodásra szólítják fel a híveket
• Halottasházba menet derült ki egy sanghaji férfiról, hogy még mozog

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, borús reggelek mellé tökéletes. Négy cikket külön is ajánlanék:

• Magyarország elsőként került az EU célkeresztjébe
• Nincs fideszes vidék, és nincs ellenzéki Budapest
• Haladékot kért a kormány a hajdúnánási motorversenypálya építésére
• Hogyan tudná összeszedni magát az ellenzék a következő választásokig?

Erre, illetve a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

A háború

Az ukrán háború legújabb történéseit ezen a folyamatosan frissülő oldalon követjük.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, az elmúlt hét fontosabb-nagyobb-érdekesebb cikkeivel. Sokféle hírlevelünk van, itt lehet rájuk feliratkozni.

A háború

Az ukrajnai háború aktuális fejleményeit ebben a folyamatosan frissülő cikkünkben lehet követni.

Az Online Citizen nevű, már nem működő szingapúri online újság szerkesztője, Terry Hszu rágalmazás bűntette miatt három hétre kell börtönbe vonuljon. A lap egykori szerkesztőjét tavaly ítélték el, mert leközöltek egy levelet, melyben valaki arról írt, hogy a kormány legmagasabb köreiben előfordul a korrupció.

A liberális online lap Online Citizen rendszeresen közölt a kormányzattal szemben kritikus véleményeket is a városállamban, ahol a média rendkívül szoros hatalmi ellenőrzés alatt áll. A lapnak tavaly kellett bezárnia, amikor a médiahatóság visszavonta az engedélyüket, mivel szerintük nem közölték, honnan van pénzük a működésükhöz. A médiahatóság szerint így lehet védekezni azellen, hogy külföldi erők avatkozzanak be a helyi viszonyokba. Hszu viszont nem akarta elárulni a támogatóikat, mivel szerint ezzel visszaélt volna az előfizetőik bizalmával.

Hszu letartóztatása után még sötétebbnek tűnik a szingapúri médiahelyzet: a különféle nemzetközi indexek alapján Szingapúrban az egyik legrosszabb a sajtószabadság helyzete, a Reporters Without Borders listája szerint például a 180 országból a 160. helyen állnak.

A lap által leközölt levél szerzője, Daniel de Costa Augustin három hónap, három hétnyi börtönt kapott, részben rágalmazásért, részben pedig azért, mert más nevében küldte el a levelet a szerkesztőségnek. A levélben amúgy nem volt megnevezve egyetlen minisztérium vagy konkrét személy sem. (Guardian/AFP)

Jó reggelt, ez itt a napindító hírlevelünk (hosszú) hétvégi kiadása, melyben az elmúlt hét nagyobb/érdekesebb/fontosabb anyagait fogjuk össze.

Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni. Érdemes!

A háború

Pénteken az 50. napjához érkezett az oroszok által indított háború Ukrajnában, és a háború első szakaszában az ukrán hadsereg hősiesen kitartott, de számos jel utal arra, hogy a most kezdődő, a keleti frontra koncentráló orosz offenzíva sokkal brutálisabb lehet majd. A héten Joe Biden mellett több európai politikus is beszélt arról, hogy az oroszok népirtást követnek el Ukrajnában. Hogy ez tényleg népirtás-e, arról még a szakértők között is vita van, de cikkünkből kiderül, hogy egyben viszont mindenki egyetértett: Oroszország háborús bűnöket követ el.

A Kúria szerint nem jogsértő, hogy civil szervezetek a népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdítottak, ezért a bíróság megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ezzel ellentétes tartalmú határozatát. A bíróság szerint a civil szervezetek kampányukkal a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogukat gyakorolták.

Az NVB a kormány által "gyermekvédelminek" nevezett homofób népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdító civil szervezetekkel szembeni kifogások elbírálásakor arra jutott, hogy a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, "mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot". A testület szerint az érvénytelen szavazásra buzdítás ezért visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül.

Ezek alapján megállapította az NVB, hogy az Amnesty International Magyarország (AI), az Artemisszió Alapítvány, a Szivárvány Misszió Alapítvány, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Aszexuális Közösség, a Magyar Helsinki Bizottság, az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület, a Patent Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány, a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft., a Prizma Transznemű Közösség, a Szimpozion Egyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transvanilla Transznemű Egyesület megsértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, amikor érvénytelen szavazásra buzdított a népszavazáson.

Az NVB a jogsértőket egyenként 176 400 forint bírság megfizetésére kötelezte. Az NVB az Amnesty International Magyarországot és a Háttér Társaságot ugyanezért - más kifogások elbírálásakor - további három-hárommillió forint bírság megfizetésére kötelezte.

A Kúria szerdán a Háttér Társaság felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mert a kérelmező szervezet nem adott elő érdemi érvelést, miért volt jogsértő az NVB határozata.

A bíróság ugyanakkor pénteken érdemben bírálta el az Amnesty International Magyarország, valamint a 15 civil szervezet felülvizsgálati kérelmeit, megváltoztatta az NVB marasztaló határozatait és a kifogásokat elutasította.

A Kúria a két, pénteken közzétett határozatában - az egyiket az AI nyújtotta be a hárommillió forintos bírság miatt, a másikat a 15 civil szervezet közösen - arra jutott, a civil szervezetek a kampányban a véleménynyilvánításhoz fűződő jogukat gyakorolták.

A 15 civil szervezet jogorvoslatát elbíráló határozatában a Kúria azt írta, a népszavazáson való részvétel a választópolgárok számára nem kötelezettség, hanem alapjog, amellyel a választópolgár élhet úgy, hogy a népszavazáson nem vesz részt, részt vesz és szavaz érvényes vagy érvénytelen szavazat leadásával.

"Érvénytelen szavazat leadása nem valósít meg jogsértést, kifejezi a választópolgár azon akaratát, hogy a feltett kérdésekkel kapcsolatban ily módon az érdemi döntéstől tartózkodik" - írta a bíróság. Hozzátették: a civil szervezetek véleménynyilvánítása a kampányban, illetve a választópolgárok befolyásolása "nem alkalmas a népszavazás mint alkotmányos érték Alaptörvény szerinti lényeges tartalmának vagy a választópolgárok szavazási autonómiájának csorbítására, mert a választópolgároknak törvényes lehetősége van a tartózkodással vagy érvénytelen szavazattal történő módon a népszavazási joguk gyakorlására".

A Kúria úgy vélte: bár az érvénytelen szavazásra való felhívás ellentétes lehetne a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával, de a szólásszabadság, a közügyeket érintő véleménynyilvánítás - a kormány által kezdeményezett népszavazás kapcsán is - különös védelmet érdemel, korlátozása csak alkotmányos, törvényes okból lehetséges. A bíróság leszögezte: nincs olyan jogszabályhely, amely az érvénytelen szavazat kampányüzenetét tiltaná.

Az Amnesty International felülvizsgálati kérelmének elbírálásakor pedig a Kúria azt írta: a civil szervezet kampánytevékenysége közéleti témát érintő véleménynyilvánítás volt, a szólásszabadság pedig különös védelmet élvez a kampányban. A bíróság szerint a civil szervezet nem visszaélésszerűen, hanem - alkotmányos jogával élve - közéleti véleménye kifejezéseként buzdította közösségi honlapja látogatóit érvénytelen szavazat leadására, így nem sértette meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás népszavazási eljárási alapelvet. A Kúria ezért az NVB határozatait megváltoztatta és a kifogásokat elutasította; a bíróság határozatai jogerősek. (MTI)

Szokásosnak mondható esti-éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök „a legbátrabb ország megtörhetetlen embereiként” köszöntötte az ukránokat. 50 napja kezdték meg az oroszok a háborújukat Ukrajna ellen, és Zelenszkij hangsúlyozta is, hogy úgy állnak szemben 50 napja az orosz invázióval, hogy a megszállók eredetileg maximum öt napot jósoltak nekik.

Mint meséli, emlékszik, mit mondtak neki az invázió első napján, senki sem gondolta, hogy ki fogják bírni. Mindenki szimpatizált velük, de sokan azt tanácsolták, hogy meneküljön el az országból, adják meg magukat a zsarnokságnak. De Zelenszkij szerint akik ezt tanácsolták, az ukránokat sem ismerik, nem tudták, hogy mennyire bátrak, mennyire értékelik a szabadságukat.

„A lehetőséget, hogy úgy éljünk, ahogy akarunk. Nem úgy, mint az az ember, aki úgy uralkodik, hogy a hadseregének tagjai a megszállt területen láthatnak életükben először vécét, és akik háztartási eszközöket lopnak a megszállás alatt” – mondta az ukrán elnök, aki kritizálta a nyugatot, mert nem vet ki elég súlyos szankciókat, és elmondta azt is, hogy 50 nap alatt Ukrajna az egész szabad világ hőse lett.

Zelenszkij kitért arra is, hogy ez az 50 nap más színben mutatta meg számára a világ számos vezetőjét. „Láttam politikusokat úgy viselkedni, mintha nem lenne hatalmuk. És láttam nem politikusokat, akik többet tettek 50 nap alatt, mint egyes államférfiak, akik azt állítják magukról, hogy vezetők” – tette hozzá.

Beszédében hosszabban nem tért ki az orosz Moszkva zászlóshajóra, de dicsérte az ukrán katonákat, akik megmutatták, hogy az orosz hajók csak lefelé tudnak menni.

Zelenszkij megismételte, hogy 50 napnyi védekezésük komoly teljesítmény, amit több millió ukrán ember hozott össze. Akik február 24-én meghozták életük legfontosabb döntését, hogy harcolni fognak, emberek maradnak, és nem adják fel. Kitért arra is, hogy biztos benne, győzni fognak, és ismét békében élhetnek majd Ukrajnában. (BBC, Guardian)

Csütörtökön újabb fordulatot vett Elon Musk és a Twitter közös története: az amerikai milliárdos bejelentette, hogy felvásárolná a teljes platformot. Részvényenként 54,20 dollárt fizetne, azaz a teljes tranzakció mintegy 41,4 milliárd dollárra rúgna. Musk ezzel kapcsolatban az amerikai tőzsdefelügyelethez (SEC) már be is nyújtotta a szükséges dokumentumokat.

Musk régóta hevesen kritizálja a Twitter működését, és nemrég kiderült, hogy 9,2 százalékos részesedést vásárolt már a vállalatban. Akkor úgy volt, hogy beül a vállalat igazgatótanácsába is, de végül ez nem történt meg. A benyújtott dokumentumok alapján Musk döntési helyzet elé állította a Twitter részvényeseit: vagy eladják neki az összes részvényt az általa megállapított, szerinte amúgy magas részvényárfolyamon, ha pedig ez nem történik meg, akkor a saját részvényesi szerepvállalását is át kell gondolnia. Musk arról írt, hogy sem a jelenlegi menedzsmentben nem bízik, sem azt nem gondolja, hogy a felvásárlás nélkül átvihetné a szerinte szükséges változtatásokat a cégnél.

Az Axios összefoglalója szerint a Musk által kínált ár 18,2 százalékkal magasabb, mint ahol a Twitter árfolyama zárt szerdán, és 38 százalékkal magasabb, mint amennyit a cég papírjai értek azelőtt, hogy a milliárdos bevásárolta magát a cégbe. Ugyanakkor arról szó sincs, hogy ez rekord ár lenne: a Twitter részvényei tavaly októberben például 60 dollárt is értek.

A Musk által benyújtott dokumentumokból nem derül ki, hogy miből tervezne fizetni a Twitterért. Az sem zárható ki, hogy vannak befektetési partnerei, de ez nem derül ki a leveléből.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb anyagaival. Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

4 cikkünket külön is ajánljuk ma reggelre:

• Megszavazták a fideszesek a gázembargót és Paks 2 leállítását
• Egy politikai vezetőnek elsősorban magában kell keresnie a hibát – Interjú Donáth Annával
• „Egyre inkább irányíthatatlanná fog válni Orbán szavazótábora, és ebből még óriási problémák lehetnek” – Interjú Szabó Szabolccsal
• Hogyan legyünk túl a választási traumán?

A háború

Az ukrajnai háború legfrissebb történéseit ezen a folyamatosan frissülő oldalunkon lehet követni.

Napról napra több minden derül ki a háború eddigi legsúlyosabb vérengzéséről, a bucsai civilek meggyilkolásáról: egyrészt új bizonyíték került elő arról, hogy az orosz megszállás idején végeztek az emberekkel, másrészt a német hírszerzésnek sikerült lehallgatnia és rögzítenie a Bucsát elfoglaló orosz csapatok rádiós kommunikációját.

Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy Orbán a szerdai sajtótájékoztatóján kitért ugyan arra, hogy telefonon beszélt Putyinnal, és felajánlotta a budapesti béketárgyalások lehetőségét, de az már csak a Kreml által közölt összefoglalóból derült ki, hogy a bucsai gyilkosságok is szóba kerültek a hívás alatt, amit Putyin a kijevi kormány cinikus provokációjának nevezett.

Az oroszok által elkövetett háborús bűnök gyanúja miatt csütörtökön felfüggesztették Oroszország tagságát az ENSZ emberi jogi tanácsában, közben pedig az orosz gazdasággal sincs minden rendben: közeleghet ugyanis a technikai csőd, mivel eljött az első alkalom, amikor rubelben törlesztette külföldi tartozását Moszkva.

A haza

Csütörtökön ismét üzent az ukrán kormány Magyarországnak: Oleg Nikolenko külügyi szóvivő előbb barátságtalan lépésnek nevezte, hogy a magyar kormány kész rubelben is fizetni az orosz gázért, majd arról posztolt, hogy az, ahogy Magyarország vonakodik elismerni Oroszország felelősségét a bucsai atrocitásokért, erősíti Oroszország büntetlenségének érzését. Szijjártó válaszként közölte: itt lenne az ideje, hogy Ukrajna befejezze a vádaskodást, az inzultálást. A magyar külügyminiszter még azt jelentette be a nap folyamán, hogy a vasúti fennakadások miatt mostantól repülőn szállítják Magyarországra a nukleáris fűtőanyagot Oroszországból.

Az Európai Parlament határozatot fogadott el Ukrajna megsegítéséről és az oroszok elítéléséről, és egyben felszólítják az Európai Tanácsot, hogy azonnal állítsák le a földgáz, a szén, az olaj és a nukleáris fűtőanyagok importját Oroszországból, valamint hogy a tagállamok szállítsanak fegyvert az ukránoknak. A határozatot megszavazták a jelenlévő fideszes képviselők is, pedig ez mind gyökeresen szembemegy azzal, amit Orbán Viktor itthon képvisel.

Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele. Erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

4 cikk, amit külön is ajánlunk ma reggel:

• Rájuk kellett volna borítani az asztalt
• Települések, ahol győzött az ellenzék, és a bázisok, amiket elvesztett
• Orbán: Új korszak következik, ehhez kell szabni az oroszpolitikát
• „Sosem láttam még ennyi halottat” - mondta a fotós, aki elsőként érkezett Bucsába

A háború

Az ukrajnai háború legfrissebb történéseit ezen a folyamatosan frissülő oldalunkon lehet követni.

A lengyel államfő, Andrzej Duda volt a CNN vendége, és itt beszélt arról, hogy meggyőződése szerint nehéz tagadni, hogy Ukrajnában népírtás zajlik. Mint elmondta, az oroszok olyan bűnöket követnek el, melyek megfelelnek a népírtás feltételeinek, főleg ha megnézzük, a különböző elhangzó beszélgetések kontextusát. Duda az orosz propaganda által hangoztatott nácitalanítást említette, amivel Moszkva szerinte egy hamis ürügyet hozott létre a mészárlás elkövetésére.

A tény, hogy Ukrajna civil lakosságát ölik meg, mutatja meg leginkább, hogy mi is a célja az orosz inváziónak. A cél, hogy egyszerűen felszámolják az ukrán nemzetet, tette hozzá a lengyel elnök.

Az interjúban Duda szkeptikus volt a diplomáciai megoldásokkal kapcsolatban, legalábbis a háború ezen pontján. Mint mondta, őt nem lepte meg Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kritikája, amivel többek között Emmanuel Macront támadta, amikor arról beszélt, hogy Hitlerrel sem tárgyalt senki. Duda szerint egyszerűen nincs értelme párbeszédbe bocsátkozni Moszkvával. Előbb nagyon szigorú feltételeket kell lefektetni Putyin számára, és ha azok teljesülnek, akkor van lehetősége a diplomáciai párbeszédnek.

„Határozottan támogatni fogjuk Ukrajnát, szigorítani fogjuk a szankciórendszert, mert ha olyan párbeszédet folytatnak, amellyel nem érnek el semmit, az csak egy játék, amellyel Oroszország időt akar nyerni." – mondta erről Duda. Szerinte az új feltételek közé kéne tartozzon az orosz energiaszektorral szembeni szankciók bevezetése.

A lengyel államfő hozzátette, hogy tudja, hogy ez rendkívül összetett feladat, mert egyes országok számára alapvető jelentősége van az orosz energiának. Megjegyezte azt is, hogy Lengyelország végig ellenezte a Németország és Oroszország közötti földgázvezetékek építését, mert szerintük ezek politikai projektek voltak, melyek célja az volt, hogy kikerüljék Lengyelországot és a balti államokat. Szerinte Oroszország jelenleg nemcsak Németországot, de egész Európát zsarolja, és az Északi Áramlat 2 vezeték teljes visszabontására lenne szükség.

Duda elmondta azt is, hogy az országok vezetői közül talán ő beszél a legtöbbet Zelenszkijjel, mivel közvetlen szomszédja és kollégája. Mint mondta, munkál benne mélyen egy érzés, hogy minden segítséget meg kell adniuk Ukrajnának:

„Igen, ez az érzésem nemcsak abból fakad, hogy Lengyelország biztonságot szavatolnunk kell. Azt akarjuk, hogy az ukrán állam független, szuverén és szabad államként létezzen” – mondta el erről. A lengyel államfő szerint Putyin célja az is lehetett, hogy az ukrán menekültek révén destabilizálja Lengyelországot és a régió többi országát, és mint mondta, egyrészt rendkívül büszke a lengyelekre, akik rengeteg segítséget nyújtanak a menekülteknek, de azt is tudja, hogy a menekültek érkezése hatalmas terhet is ró a társadalomra. Ezért is kér mindenhonnan nemzetközi segítséget, és elmondása szerint eddig meg is kapták ezt.

Szerinte nem sok kétség van afelől, hogy az oroszok Lengyelországot is fenyegethetik a jövőben, épp ezért jelentősen növelni kell a védekezési képességeiket.

A CNN cikke ezen kívül hosszan tárgyalja még, hogy mennyire sokat tesz Lengyelország az ukránok megsegítéséért, és hogy a korábbi washingtoni kritikák ellenére mennyire elismeri az Egyesült Államok a lengyel kormány munkáját. Duda is kitért arra, hogy mennyire fontos hazája számára az amerikaiakkal való katonai szövetség.

Arra a kérdésre, hogy tud-e nyugodtan aludni, amíg Putyin hatalmon van, Duda elmondta, hogy nem alszik jól, mert tudja, mi történik a szomszédban. De épp ezért kell azt tenniük, amit tesznek: minden létező eszközzel segíteni Ukrajnán, és mindent megtenni azért, hogy megállítsák Putyint. Ez nemcsak Ukrajna, de Lengyelország és az egész Közép-Európa érdeke is.

Duda abban is bízik, hogy az Ukrajna elleni támadás után a nemzetközi közösségből senki nem fog többé szóba állni Putyinnal.

Március végén fogadták el a törvényjavaslatot Izlandon, ami a gyermeküket elvesztő szülők számára biztosít majd lehetőséget arra, hogy átmenetileg otthagyhassák a munkahelyüket, és kieső bevételeiket pedig az állam fogja pótolni, írja a Grapevine.

A törvényjavaslatot még két évvel ezelőtt kezdték el kidolgozni, de a koronavírus-járvány lelassította a folyamatot. A szociális ügyekért és a munkaerőpiacért felelős miniszter, Guðmundur Ingi Guðbrandsson arról beszélt, hogy örül, hogy végre megszületett a törvény, mert hatalmas sokkot jelent bárki számára a gyereke elvesztése, de az új törvény révén a társadalom jobban fogja tudni segíteni a traumát elszenvedő szülőket és családokat, és ők talán jobban fel fogják tudni dolgozni a gyászukat, ha nem kell közben a megélhetésük vagy a munkahelyi kötelességeik miatt aggódniuk.

A szülőknek ezentúl gyermekük halála esetén hat hónapnyi távolmaradásra lesz lehetőségük, és emellett havonta maximum 600 ezer izlandi koronát, azaz átszámítva mintegy 1,5 millió forintot kaphatnak.

Közzétette új adatsorát a Nemzeti Választási Iroda, eszerint reggel 6 és 9 között a választásra jogosultak 10,31 százaléka, 793219 ember szavazott. 2018-ban ez az arány 13,17 százalék volt, míg 2014-ben 9,5 százalék.

A közvélemény-kutatások előzetesen magas részvételi hajlandóságot mértek, de kérdés, hogy az országszerte tapasztalt havazás és hideg változtat-e majd ezen.

A választással kapcsolatos legfrissebb híreinket itt lehet követni.

Reggel hatkor megnyíltak a szavazókörök, este 7-ig 7,7 millió magyar állampolgár adhatja le szavazatát. A nap eseményeit ezen a folyamatosan frissülő oldalunkon lehet követni.

Összeszedtük a legfontosabb technikai tudnivalókat még egyszer az MTI gyűjtése alapján:

• Szavazni csak személyesen lehet. A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt igazolnia kell személyazonosságát, ezt bármilyen típusú személyi igazolvánnyal megteheti. A szavazatszámláló bizottság elfogadja továbbá az 1998 végétől kiadott lézergravírozott útleveleket, valamint a kártyaformátumú jogosítványokat is. Emellett a választópolgárnak igazolnia kell a lakcímét vagy a személyi azonosítóját is.

• Nem érvényes az a szavazólap, amelyet a szavazatszámláló bizottság nem pecsétel le a választópolgár jelenlétében. A szavazólapot tilos előre lebélyegezni, azt csak a választópolgár jelenlétében pecsételheti le, azaz "érvényesítheti" a bizottság egyik tagja.
  
• Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a mintegy 158 ezer választópolgár voksolhat, aki ezt korábban kérte. Azt, hogy ki hol jogosult szavazni, ezen a honlapon lehet megnézni.
• A szavazóhelyiségben csak az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel, a szavazatszámláló bizottság vasárnap már senkit nem vehet fel a névjegyzékbe.
• Aki mozgásában akadályozott vagy beteg, mozgóurnát kérhet a szavazáshoz. Aki azonban nem kért, az nem szavazhat ilyen módon akkor sem, ha egy másik, háztartásában lakó választópolgárhoz kiviszik a mozgóurnát.
• A Nemzeti Választási Iroda (NVI) napközben hét alkalommal ad tájékoztatást a részvételről: 7, 9, 11, 13, 15, 17 órakor, valamint 18:30-kor.
• A szavazatszámláló bizottságok először az országgyűlési választás szavazólapjait számlálják össze, így az előzetes eredmények ismertetése röviddel az urnazárás után megkezdődik a www.valasztas.hu oldalon, és este 11 óra körül már magas feldolgozottsági adatok várhatók.
• Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve a párt neve feletti - a népszavazási szavazólapon az "igen" vagy a "nem" feletti - körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal (+ vagy x jellel) lehet. Nem tekinthető érvényes szavazatnak a "bekarikázás", "besatírozás", "kipipálás", és az sem, ha nem a válasz alatti karikában metszik egymást a vonalak.
• A szavazat érvényességét - ha az egyéb feltételeknek megfelel - nem érinti, ha a szavazólapra bármilyen megjegyzést írtak. A ceruzával leadott szavazat azonban érvénytelen.
• Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, de a szavazófülke használatára nem lehet kötelezni a választópolgárt. A szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak egyetlen választó tartózkodhat a szavazófülkében.
• A szavazat leadásához a választópolgár használhatja a szavazófülkében elhelyezett tollat vagy a saját tollát is. A jogszabály nem tiltja, hogy a választópolgár a szavazófülkében lefényképezze a szavazólapját.
• Miután a választópolgár kitöltötte a szavazólapokat, borítékba teszi és az urnába dobja. Ha az urnába helyezés előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság az elrontott szavazólap helyett újat ad. A cserére egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólap hátoldalára a szavazatszámláló bizottság felvezeti a "rontott" megjegyzést, és bevonja. Az elrontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzítik.
• A szavazatok ellenőrzésekor a szavazatszámláló bizottság nem veheti figyelembe azokat a szavazólapokat, amelyeken nem szerepel pecsét. Ezek nem jelennek meg a jegyzőkönyvben érvénytelen szavazatokként, egyszerűen úgy tekintenek rájuk, mint amelyeket nem dobtak be az urnába, hanem "hazavittek" a választók.

Ez az első alkalom, hogy az országgyűlési választással egy időben országos népszavazást is tartanak. A kormány által kezdeményezett, általuk "gyermekvédelminek" nevezett homofób népszavazás négy kérdésére lehet válaszolni. Civil szervezetek hónapok óta azzal kampányolnak, hogy aki nem ért egyet a népszavazás kérdéseivel, az szavazzon érvénytelenül, azaz x-elje be mind a négy kérdésnél mind a két mezőt.