Horváth Bence

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Micsoda nap volt!

Eddig sem lehetett sok okunk panaszra az idei Eb-vel kapcsolatban, és hétfőn is remek meccseket kaptunk.

Hollandia lelépte Észak-Macedóniát: némi meglepetésre a holland szövetségi kapitány, Frank de Boer két győzelem birtokában sem tartalékolt, szinte a legerősebb kezdőjét küldte ki a macedónok ellen, és végül egy szórakoztató, sok helyzetet hozó, néhol kicsit fejetlen meccsen simán nyertek is 3-0-ára. Depay nagy kedvvel és jól játszott, de valójában még mindig kérdés, hogy ez a holland válogatott mire képes. Ez leghamarabb Budapesten derülhet majd ki, mert itt játsszák majd a nyolcaddöntőjüket a D/E/F-csoport harmadik helyezettével.

A meccs egyben búcsú is volt, az észak-macedónok legendája, Goran Pandev ugyanis visszavonul a válogatottól. A lassan 38 éves játékos 2001 óta 122 válogatott meccsen 38 gólt lőtt (az utolsót az osztrákok elleni Eb-meccsen), ezért a hollandok egy 122-es számú mezzel búcsúztak tőle.

Ausztria semmit nem bízott a véletlenre, és magabiztos játékkal verték 1-0-ára Ukrajnát, ezzel megszerezve a csoport második helyét. Az osztrák válogatott először jutott tovább egy Európa-bajnokságon, a nyolcaddöntőben a bombaformában lévő Olaszország vár majd rájuk. Az ukránoknak három pontjuk van, és elég halovány esélyeik arra, hogy ez elég lehet a továbbjutáshoz.

Csodálatos dán feltámadást hozott az Eb a B-csoportban: az első meccsüket elképesztő körülmények között elveszítő dánok végül remek játékkal, fölényesen, 4-1-re nyertek a torna egyik leggyengébb csapatának bizonyuló orosz válogatott ellen. A meccs végére az is biztos volt, hogy a belga győzelem miatt a dánok csoportmásodikként, számolgatás nélkül mehettek tovább, és Wales ellen játszhatnak majd a nyolcaddöntőben. A dán játékosok a győzelmüket és a továbbjutást Eriksennek ajánlották a meccs után.

Háromból három belga siker: a B-csoport másik meccsén a jóval erősebb kerettel rendelkező belgák végül hozták a papírformát, és 2-0-ára verték a finneket. Az oroszok csoportutolsóként már mindenképp kiestek, a finnek bízhatnak abban, hogy három pontjuk valahogy elég lehet még a továbbjutáshoz.

Az angoloknak végre mutatnia kéne valamit

Kedden két meccset játszanak összesen, a D-csoport csoportelsősége dőlhet el a két négypontos csapat, Anglia és Csehország meccsén. A győzelem mindkét csapatnak az első helyet jelentené, vereség esetén viszont benne lehet az is, hogy Horvátország vagy Skócia előzheti őket a második helyért. Sőt, ha a horvátok vagy a skótok esetleg sok góllal győznének (az egyik a másik ellen, értelemszerűen), akkor egy döntetlennel is lecsúszhatnak a jelenleg a csehekhez képest rosszabb gólkülönbségük miatt második helyen álló angolok.

Ugyanakkor az is biztos, hogy kiesni már sem az angolok, sem a csehek nem tudnak: miután Finnország és Ukrajna is három ponttal lett harmadik, eldőlt, hogy a négypontos harmadik helyezettek mindenképp továbbjutnak majd.

De ott van az a tényező is, hogy az angol válogatott, hiába gyűjtött két meccsen 4 pontot, a mutatott játékuk alapján egyelőre a torna egyik csalódását jelentik, a keret erejéhez képest kifejezetten keveset lehetett látni tőlük. Kedd este a Webleyben mutathatná meg Southgate csapata, hogy több van bennük. A felkészülést bonyolította, hogy koronavírusos lett a skót Billy Gilmour, és a skót-angol meccs után két Chelsea-beli csapattársa, Mount és Chilwell is közeli kapcsolatba került vele, ezért őket elkülönítették a brit keret többi tagjától, és egyelőre nem világos, hogy játszhatnak-e.

Az angolok elleni meccs legjobbja, Gilmour viszont biztos nem fog pályára lépni kedden a horvátok ellen, ami komoly csapás a skót válogatott számára. A horvát-skót igazi ki-ki meccs lesz, hiszen egy döntetlennel mindkét csapat kiesne a tornáról, míg egy győzelemmel továbbjuthatna az egyikük.

Hírek még

Ha győzünk Németország ellen, mindenképp továbbjutunk: legalább számolni biztos nem kell majd szerdán, amikor a magyar válogatott pályára lép Münchenben. Rettentően kemény meccs lesz, ezúttal a 60 ezer magyar drukker sem fogja segíteni a válogatottat, és a németek a portugálok ellen megmutatták, mire képesek. Ugyanakkor mivel a finnek és az ukránok is három ponttal lettek csoportharmadikok, az is biztos, hogy aki a mi csoportunkban 4 ponttal végez a harmadik helyen, biztosan továbbjut. Egy újabb magyar döntetlen ugyan ismét fantasztikus teljesítmény lenne, de kiesést jelentene.

Nem lehet szivárványszínű a müncheni stadion, az UEFA ugyanis az egységes design mellett köteleződött el. Szerdán Münchenben játszik a magyar válogatott, és Németországban egy online petíció indult sok tízezer aláírással, hogy a magyar homofób törvényekre válaszul a meccsnapon boruljon szivárványszínbe a stadion. Az ötletet a müncheni városvezetés is támogatta, de végül nem valósulhatott meg. Közben a Németországba induló Carpathian Brigade nevű magyar ultracsoport már figyelmeztette a tagjait, hogy aki úgy érzi, tetoválása nem kompatibilis a német törvényekkel (!), az gondoskodjon annak eltakarásáról. 5

Olaszország is bejelentkezett a döntőért: legalábbis a miniszterelnök, Mario Draghi erről beszélt hétfőn, még ha az olasz szövetség jelezte utána, hogy egyelőre nem kérték a meccs áthelyezését. Az Eb döntőjét elvben Londonban tartanák, de ott éppen súlyosbodik a járványhelyzet. Korábban pletykaszinten felmerült már az is, hogy Budapestre hozhatják a döntőt, brit lapok írtak arról, hogy az UEFA-nak van egy ilyen készenléti terve.

Miközben Európa nagy részében az oltási kampányoknak hála leginkább lazítanak a kormányok, Oroszországban napról napra súlyosabb a járványhelyzet: vasárnap 17611 új fertőzöttet és 450 halálesetet regisztráltak. A megtalált új fertőzöttek jelentős része Moszkvában él, itt 8305 koronavírusos személyt regisztráltak. Az orosz fővárosban a megelőző két nap 9-9 ezer új fertőzött volt, ami abszolút rekordnak számít a járvány kezdete óta.

A járvány felfutásának elég egyértelmű oka van: Oroszországban rendkívül alacsony az átoltottság. A legfrissebb elérhető adatok alapján mindössze a lakosság 11 százaléka kapta már meg mindkét oltását, és nem sokkal magasabb az egy oltást már megkapók aránya sem. Persze az alacsony átoltottság a világ számos fejlődő országában gondot okoz most, a jóval fertőzőbb delta variáns megjelenése után Indonéziától Ugandáig súlyos a helyzet. Csakhogy míg ezekben az országokban a kevés vakcina jelent gondot, Oroszországra ez nem igaz: az oroszok saját fejlesztésű vakcinái már hónapok óta rendelkezésre állnak, csak a jelek szerint az emberek többsége nem kért belőlük.

Arról, hogy rendkívül lassan halad az orosz oltási program, hónapok óta lehetett hallani, de a helyzetet igazán a delta variáns megjelenése tette súlyossá: az elsőnek Indiában észlelt mutáció jóval hatékonyabban fertőz, és a Moszkvában észlelt új esetek közel 90 százalékát már ez a variáns okozta.

Válaszul az orosz hatóságok nem tehettek mást, mint elkezdték visszavezetni a korlátozásokat: péntekig bezárólag 17 régióban léptettek újra életbe szigorításokat, Moszkvában pedig bezárták az Eb miatt megnyitott szurkolói zónákat is.

Kötelező nem kötelező oltás

Az orosz állam másik reakciója az oltási program felpörgetése lenne. Ez azonban nem könnyű feladat: az országban december óta áll rendelkezésre saját gyártású vakcina, és kezdetben ugyan akadtak még tömeggyártási nehézségek, de egy ideje már bőven lenne miből oltani. Csakhogy a 146 millió oltandó állampolgárból eddig mindössze 19 millióan kaptak legalább egy oltást. És egy nemrég közzétett közvélemény-kutatás szerint az oroszok 60 százaléka nem tervezi, hogy beoltatja magát.

Ez már a Kremlnek is sok lehetett: Vlagyimir Putyin szóvivője múlt héten az orosz társadalom teljes nihilizmusát okolta az alacsony átoltottsági arányért. A helyzetre reagálva országszerte elkezdték bevezetni a kvázi kötelező oltást. De mivel ezt nem a kormány, hanem a regionális vezetők rendelték el, a Kreml még mindig hangoztathatja, hogy Oroszországban nincs kötelező védőoltás.

De egyre több régióban közben előírták, hogy kiket muszáj beoltani. A leningrádi régióban például a szolgáltatószektorban dolgozók 80 százalékát kell beoltani, míg a tulai régióban a kockázatosabb demográfiai csoportba tartozó embereket. Elrendelték a szolgáltatószektorban dolgozók oltását Szentpéterváron, ahol szintén súlyosbodott a járványhelyzet, és ahol jelenleg is Eb-meccsek zajlanak. A tervek szerint július 2-án egy negyeddöntőt is rendeznének itt, és több ezer szurkolót várnának a városba.

Ehhez képest hétfőn a szentpétervári kórházból olyan felvétel került ki az internetre, melyen a folyósokon a földön fekvő betegeket látni. Helyi beszámolók szerint napi 800 új beteg érkezik a kórházakba, és a kapacitások 90 százaléka már megtelt.

Moszkvában a polgármester rendelte el, hogy a szolgáltatószektorokban dolgozók 60 százalékát teljesen be kell oltani augusztus közepéig, és a munkaadók felelőssége lesz, hogy ez teljesüljön. A moszkvai polgármesteri hivatal azóta jelezte már azt is, hogy a vállalatok fizetés nélküli szabadságra küldhetik azokat, akik nem oltatják be magukat.

A napokban számos régióban születtek hasonló előírások, és egyelőre az sem világos, hogy ez az egész jogszerű-e: az orosz törvények alapján ugyanis a legtöbb foglalkozási szektorban dolgozók esetében elvben nem lehetne előírni a kötelező oltást, a kivételt az egészségügyi dolgozók vagy például a tanárok jelentik. A Meduzának nyilatkozó jogi szakértők is hangsúlyozták, hogy az oltás a leghatékonyabb védekezés a járvány ellen, és mindenkinek érdemes beoltatnia magát, ugyanakkor aláhúzták azt is, hogy nem nagyon látni a jogi megalapozottságát annak, amit most országszerte egyre több helyen elrendelnek.

A szigorításokat és a kötelező oltásokat ugyan helyben rendelték el, de a hétvégén már a kormány részéről is jóváhagyták ezeket: Anton Kotyakov munkaügyi miniszter üzente meg, hogy jogszerű fizetés nélküli szabadságra küldeni azokat a munkavállalókat, akik nem kérnek az oltásból. „Ha a regionális egészségügyi hatóságok kötelezővé teszik az oltást egyes foglalkozási csoportoknak, akkor a nem beoltott dolgozókat fel lehet függeszteni” – üzente meg Kotyakov vasárnap a közösségi médiában. És ez a felfüggesztés addig tarthat, amíg a kötelező oltásról szóló helyi rendelet hatályban marad.

Moszkvában emellett más eszközökkel is próbálják oltásra ösztönözni az embereket: a kórházakban többé csak vészhelyzet vagy rendkívül súlyos betegség (például rák) miatt elrendelt kezelésre fogadják a nem beoltott embereket, sima kivizsgálásra vagy kisebb panaszokkal nem mehetnek be az intézményekbe.

Áttolva a felelősség

Ugyan az oltás elvileg továbbra sem kötelező országos szinten Oroszországban, de annyira sok tartományban rendeltek el hasonló intézkedéseket, hogy mostanra ez lett a világ legnagyobb szabású kötelező koronavírus-oltási programja a járvány kitörése óta.

Mindezt egy olyan társadalomban, ami a különféle felmérések szerint alapvetően szkeptikus az oltásokkal kapcsolatban. A Moscow Times helyszíni riportjában egy kávézó 23 éves pultosa beszélt arról, hogy nem örül annak, hogy a munkaadója önkormányzati nyomásra elküldte oltásra, jobban szerette volna, ha ez az ő döntése maradt volna. Ugyanakkor a közelmúltban több barátja is megbetegedett, ezért el fog menni, és beoltatja magát.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a társadalmi szkepszis mellett az is súlyosbította a helyzetet, hogy az orosz hatóságok a legutóbbi lazítás után nem akartak új korlátozásokat bevezetni, pedig egy ideje már lehetett látni, hogy futnak fel az esetszámok.

Az oltási program felpörgetésével megbízott munkaadók a lap cikke szerint alapvetően támogatják a kötelező vakcinákat, ami persze érthető is: egy újabb teljes lezárás súlyos csapás lenne a szolgáltatószektornak. A Teremok nevű gyorséttermi lánc vezetője, Mihail Goncsarov például arról beszélt a lapnak, hogy a 2000 moszkvai alkalmazottjuknak eddig mindössze 15 százaléka oltatta be magát, és a többieknek is csak a harmada tervezi a jövőben. Most a cégvezetésen múlik, hogy még legalább 200 embert meggyőzzenek.

A gazdasági szereplők ezért persze érdekeltek a magas átoltottsági arányban, de vannak elemzők, akik szerint gyakorlatilag annyi történt, hogy mivel a kormánynak nem volt igazi stratégiája a járvány ellen, egyszerűen áttolták a felelősséget a vállalkozásokra. Vlagyimir Putyin még május végén is arról beszélt, hogy a kötelező oltás ötlete kivitelezhetetlen, és nincs is sok értelme, szóvivője, Peszkov pedig múlt csütörtökön üzente meg, hogy az oltási program sikeréért a regionális kormányzók a felelősek. A regionális önkormányzatok pedig jellemzően továbbtolták az egészet az üzleti szektorra.

És az üzletek és vállalkozások vezetői jellemzően egyetértenek abban, hogy a társadalom átoltottsága mindannyiuk közös érdeke, de a Moscow Times riportjában többen elégedetlenségüket fejezték ki, amiért nekik kell ezzel foglalkozniuk, miközben a járvány kezdete óta nem kaptak érdemi segítséget a kormánytól, ami főleg csak az állami kézben lévő óriásvállalatokat támogatta eddig.

Vállalkozók csoportja ezért például anyagi ösztönzőket is szeretne a kötelező oltás mellé, például ingyen tömegközlekedési bérteleket, vagy akár pénzjutalmat is az oltani hajlandó munkavállalóknak. Moszkvában ugyanis jelenleg csak szankciók vannak belengetve: amelyik vállalkozás nem teljesíti augusztus közepéig a 60 százalékos kvótát, annak az üzletét be is zárhatják, és akár egymillió rubeles, azaz mintegy négymillió forintos bírságot is kaphat.

Az Orosz Vállalkozók Mozgalmának vezetője, Andrej Kovalev szerint a kormánynak aktívabban kéne beszállnia az oltás népszerűsítésébe, mert jelenleg vesztésre állnak: az orosz internet tele van álhírekkel a mikrocsipekről, Bill Gatesről és az oltásba belehalt emberekről, és ezt a vállalkozók nehezen tudják ellensúlyozni. A lapnak nyilatkozott például egy 34 éves pénztárosnő, aki nem akar oltást, mivel ő is osztja azt az internet szerte elterjedt elméletet, hogy a Szputnyik V vakcina árthat a nők termékenységének.

Oroszországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, és a Putyin-féle Egységes Oroszország párt a megszokottnál gyengébben szerepel a közvélemény-kutatásokban. Elemzők szerint ezért is lehet az, hogy a kormánypárt nem akar beállni a kötelező oltások mögé, mert tartanak attól, hogy ezzel eltántorítják a vakcinaszkeptikus szavazókat. Számíthat az is, hogy Putyin és több vezető kormányzati szereplő a közelmúltban többször győzelmet hirdetett már a járvánnyal szemben, és ezek után nem venné ki jól magát, ha hirtelen ők beszélnének a kötelező oltás elrendeléséről.

Kevéssel azután, hogy az Egyesült Államok szenátusa nagy többséggel (69:28 arányban) megszavazta, hogy Joe Biden jelöltje, Lina Khan tagja lehessen a Szövetségi Kereskedelmi Bizottságnak (FTC), Biden sokak meglepetésére azt is bejelentette, hogy Khan fogja elnökölni a bizottságot.

A többek között monopol-kérdésekben is illetékes bizottságot három éve megbízott elnökként Rebecca Kelly Slaughter vezette, és az általános várakozás az volt, hogy Biden őt fogja megerősíteni posztján, és mellé kerül majd be bizottsági tagként Khan.

Lina Khan mindössze 32 éves, ennyi idősen jutott el az egyik legfontosabb amerikai versenyhatósági szerv élére, és bár kinevezése okozott némi meglepetést, arról nem ír senki, hogy ne érdemelte volna ezt meg. Khan még 2016-ban, a Yale jogászhallgatójaként írta meg az Amazon's Antitrust Paradox című tanulmányát, amiben nagyon világosan érvelt amellett, hogy az FTC és az amerikai igazságügyi minisztérium által alkalmazott monopólium-felfogás miért teljesen alkalmatlan az Amazon és a többi nagy techcég felügyeletére.

Tanulmánya szinte azonnal hivatkozási alap lett, és ahogy a kétezertízes évek végére egyre többek számára világos lett, hogy sem gazdasági, sem társadalmi szempontból nem stimmel valami a nagy techcégek működésével, és hogy e cégek működése a gazdaság egésze számára sem hasznos, még többen nyúltak vissza Khan érveihez.

Khan azóta a Columbia jogi karának oktatója lett, egy ideje már az FTC-tag Rohit Chopra tanácsadója volt, illetve szakértőként segítette a képviselőház monopolellenes vizsgálóbizottságának munkáját, ami tavaly marasztalta el váratlanul keményen a Google, az Apple, az Amazon és a Facebook terjeszkedését. E állomások után érkezik most Khan az FTC élére. A Bloomberg felidézi, hogy az öt fős bizottságban a demokraták jelenleg három tagot adnak, és a két másik tag, a már említett Slaughter és Chopra is régóta agresszívebb fellépést sürgetett a nagy techcégek monopóliumaival szemben. Khan ráadásul elég nagy mozgásteret kap majd abban, hogy kik vegyenek részt a cégek által elkövetett esetleges visszaélések kivizsgálásában, így egybehangzó vélekedések alapján tényleg érdemi fellépésre lehet számítani az FTC részéről.

Más szemlélet

Arról, hogy Khan hogyan hozhat magával egy egészen új szemléletet, korábban már részletesen is írtunk. A lényeg röviden, hogy híressé vált, az Amazonról szóló tanulmányában Khan megmutatta, hogy a nyolcvanas évektől kezdve hogyan vált meghatározóvá az amerikai monopolellenes szabályozásában az a felfogás, melyben a hatóságok számára nem a piac egészének állapota volt a mérvadó, hanem a fogyasztók rövidtávú helyzete, melyet jellemzően az alacsony árral tettek egyenlővé.

Ennek a felfogásbeli változásnak két gyakorlat lett a nagy nyertese: egyrészt az úgynevezett predatory pricing, azaz amikor valaki direkt úgy árazza be a termékeit, hogy a vetélytársai ára alá lőjön, abból a célból, hogy kiszorítsa őket a piacról, másrészt a vertikális integráció, azaz amikor egy vállalat a termelési és szolgáltatási lánc különböző pontjain tesz szert jelentős pozíciókra, melyet aztán a verseny kárára tud kihasználni. A nyolcvanas évektől meghatározó neoliberális megközelítés szerint ezek irracionális lépések lennének a vállalkozások részéről, és ezért nem jelentenek valós veszélyt a versenyre. Emiatt aztán a felügyelő szervek és a bíróságok nem is nagyon foglalkoztak ezekkel a területekkel, és Khan szerint ezen is múlhatott, ahogy a techóriások zavartalanul válhattak hatalmas monopóliumokká.

A Khan által képviselt felfogás szerint azonban nemcsak a fogyasztók rövidtávú helyzetét, azaz az alacsony árat kell nézni. Mert oké, hogy a Facebook például ingyenesen hozzáférhető a felhasználóknak és hogy az Amazon felkínálja a legolcsóbb termékeket és sokszor ingyenes kiszállítást is mellé, de közben ezeknek a nagyon erős koncentrációknak sok rejtett költsége van. Amiatt például, hogy ennyire egy kézben koncentrálódik a netes hirdetési piac, drágábbak lesznek a netes hirdetési költségek, amik a fogyasztókon csapódhatnak le. A rendkívül erőteljes koncentráció miatt ráadásul sok piacra sokkal nehezebb lett belépni, ami árt az innovációnak és a befektetési kedvnek is. És amellett is megfontolandó érvek szólnak, hogy az Amazon Prime „ingyenes” szállítása valójában hogyan vezet magasabb árakhoz.

Nem véletlen, hogy a Khan kinevezésének örülő demokrata politikusok is főleg azt hangsúlyozták, hogy ez elsősorban a fogyasztóknak lehet jó hír. A nagy techcégek felszabdalását sürgető Elizabeth Warren szerint a túl nagy koncentráció egyszerűen megfojtja az amerikai gazdaság számos szereplőjét, és Khan érkezésével valós esélyük van arra, hogy lényegi strukturális változások történjenek.

Persze e nagyobb, strukturális változások lehetősége miatt akadnak republikánus politikusok, akik egyáltalán nincsenek elragadtatva Khan kinevezésétől, és a techcégek által finanszírozott lobbicsoportok szerint sem mennek jó irányba a dolgok.

Elszánt és érti is

Khan kinevezését ünnepelte cikkében az egyik legismertebb amerikai monopolügyi szakíró, Matt Stoller is, és elmondása szerint a közelmúltban befolyásos demokrata és republikánus beszélgetőpartnerei is üdvözölték Khan érkezését, mivel egybehangzó vélemény Washingtonban, hogy végre olyasvalaki kerül az FTC-be, aki tényleg érti, hogy hogyan működnek a nagy techcégek, és mi a probléma ezzel.

Stoller szerint az is sokat számít, hogy Khan a jogi egyetem előtt gazdasági újságíróként dolgozott, és számtalan szektor rengeteg szereplőjével beszélgetett arról, hogy hogyan érinti őket a nagy techcégek előretörése, így rengeteg konkrét példát ismer arról, hogy a monopóliumok hogyan lehetetlenítik el a kisebb vállalatok működését.

Elemzésében azt is kiemeli, hogy Khan a szenátusi meghallgatása során sem próbált finomítani az álláspontján politikai pluszpontokért cserébe, simán beszélt arról is, hogy a Google és a Facebook akár bűncselekményt is elkövethetett a hirdetési áraik kialakítása során, és kritizálta az Apple gyakorlatát, ahogy túl magas adót szed be az App Store-ba beengedett applikációk gyártóitól (emiatt tört ki az elmúlt időszak egyik legjelentősebb techcsatája is az Apple és a Fortnite-ot gyártó Epic Games között.)

De a nagy techcégekkel szembeni megváltozott közhangulatot jellemzi, hogy még így is akadt 22 republikánus képviselő, aki támogatta Khan kinevezését az FTC-be, váratlanul erős mandátumot biztosítva így a számára. Ennek ellenére az persze meglepő volt, hogy Biden a bizottság élére is kinevezte, és ennek messzire ható globális következményei lehetnek: mint Stoller írja, a világ versenyhatóságainak tagjai elég jól ismerik egymást, folyamatos kapcsolatban vannak egymással, és az egészen biztos, hogy az amerikai techcégeket megrendszabályozni készülő amerikai bizottsági elnök tevékenysége hatással lesz majd arra is, ahogy ezekhez a cégekhez a világ más országaiban viszonyulnak.

Azt még korai lenne megjósolni, hogy milyen kézzel fogható eredményei lesznek majd Khan kinevezésének, de az biztos, hogy az FTC-t több mint egy évtizede amolyan viccként kezelték a Szilícium-völgyben, és az eddigi elemzések és megszólalások alapján ennek most mindenképp vége lehet.

Emiatt persze az FTC is sokat tett: a techóriások felfutása óta ha vizsgálódtak is bármilyen ügyben, annak nem sok következménye lett. A Google ellen folytatott 2013-as monopolvizsgálat végén az FTC dobta az ügyet, annak ellenére, hogy elvben voltak bizonyítékok a birtokukban a jogszabálysértő piaci koncentráció kialakításáról, pár éve pedig ötmilliárd dollárra büntették a Facebookot a Cambridge Analytica botrányért. Ami Stoller szerint ugyan hangozhat elsőre sok pénznek, de jól jelzi, hogy valójában mennyire enyhe volt az ítélet, ahogy a napvilágra kerülése után több tízmilliárd dollárral ugrott meg a cég értéke a tőzsdén. (A büntetést amúgy nem is az FTC jelentette be, hanem a Facebook beszámolójából derült csak ki.)

Stoller ezért úgy látja, hogy egy megtépázott tekintélyű és egyre inkább funkcióját vesztő FTC élére érkezik Khan, aki vagy fel tudja rázni a bizottságot, vagy elképzelhető, hogy 10 év múlva ebben a formájában már nem is fog létezni. Az biztos, hogy a techcégek túlzott gazdasági és társadalmi hatalmával szemben más-más okokból, de a jobb- és a baloldalon is egyre több az ellenérzés, úgyhogy Khan akár egy váratlan politikai konszenzussal a háta mögött láthat neki a rendrakásnak.

A Bloomberg hangsúlyozza azt is, hogy Biden még mindig nem nevezett ki új vezetőt a másik nagyon fontos versenyhatóság, az igazságügyi minisztérium monopolellenes részlegének élére. Ha oda is egy harcosan bigtech-monopólium ellenes szereplő kerül majd, akkor még nagyobb offenzívára számíthatnak a Szilícium-völgy cégei. Ahogy az is beszédes volt, hogy Biden márciusban egy másik ismert monopol-ellenes szakértőt, Tim Wu-t nevezte ki a Fehér Ház gazdasági tanácsadójának.

Mire számítottunk?

Az angolok ellen vereséget szenvedő horvátok győzelmi kényszerben (!) léptek pályára, a csehek pedig a félpályás góllal megbolondított skótverés után egy esetleges pont(ok)szerzéssel óriási léptekkel juthatnának közelebb a továbbjutáshoz. Minden adott volt egy feszült, de szórakoztató közép-európai rangadóhoz.

Mit kaptunk ehhez képest?

A meccs elején egyértelmű cseh fölényt, kisebb-nagyobb helyzetekkel és kicsit bátortalan horvát ellentámadási kísérletekkel. A cseheknek kevésbé volt fontos a rohanás, a horvátok meg mintha kevésbé lettek volna rá képesek, pár veszélyesen belőtt labdát lehetett feljegyezni, de azokból sem volt sok. A mérkőzés első komolyabb fordulata a 33. percben jött el, amikor a skótok ellen csodagólt szerző Patrik Schick ugrott fel egy labdáért a tizenhatoson belül, de a szintén a labdát figyelő Dejan Lovren könyökkel arcon találta. Szándékosságról nem lehetett beszélni, de attól még a helyzet némi VAR-ozás után egyértelmű volt, és a játékvezető befújta a tizenegyest, amit a még mindig véres arcú Schick magabiztosan értékesített, három góljával így a góllövőlista élére ugorva.

Innentől a cseheknek még kevésbé volt sürgős, a horvátok pedig a félidőben már nem találták meg a kulcsot a cseh védelem feltöréséhez az időnként feszült hangulatú mérkőzésen.

Az első félidőben támadásban szinte semmit nem mutató horvátok egész más szellemben kezdték a második félidőt, és már pár perc után Perisic egy nagy passz után gyönyörűen tört be a tizenhatoson belülre, majd nagyon szépen lőtte el a labdát a felsőbe. Hirtelen 1-1 lett az állás, ami nagyon jót tett a meccsnek, a horvátok a rákövetkező időszakban többször is veszedelmesen törtek előre, és ha ordító helyzeteik nem is voltak, de az egész Eb-n először mutattak olyan játékot, amit a korábbi tornákról ismerhettünk tőlük.

A második félidő közepére azonban vagy a horvát lendület tört meg, vagy csak a csehek lettek képesek jobban kontrollálni a horvát középpályát, de a játék képe ismét jobban hasonlított az első félidőben látottakra. A 71. percben Perisic veszélyeztetett ismét, de ez már kicsit a levezető szakasz kezdete volt: a 70. és a 80. perc között nem sok mindent lehetne kiemelni a meccsből.

A 89. percben majdnem így is lőttek egy gólt a horvátok, Petrovic közelről megeresztett lövésébe Kalas vetődött bele hősiesen, szögletre mentve az egyik legnagyobb horvát helyzetet. Ezután már tényleg nem történt semmi említésre méltó, 1-1 lett a vége.

Az Eb előtt lehetett olvasni arról, hogy megöregedett a horvát válogatott, és csalódást okozhatnak majd, de ehhez képest is rossz volt nézni az utolsó 30 percben, hogy mennyire nem volt ötletük, hogyan lőhetnének egy gólt, miközben a cseheknek a döntetlen sem volt rossz, ráadásul lelkesen kontrázgattak is. Továbbjutási esélyekről az esti angol-skót előtt még korai beszélni, de az biztos, hogy a horvátoknak sokkal többet kellett volna nyújtania.

Meccs embere

Talán Perisic, ő legalább tényleg akarta a győzelmet a horvátok között, a nagy gólja mellett neki volt a legtöbb veszélyes megmozdulása is.

Meghalt Fehér M. István, Széchenyi-díjas filozófus, filozófia- és eszmetörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Halálhírét az ELTE honlapján közölték, és az egyetem egyben azt is jelezte, hogy a professzort saját halottjuknak tekintik.

Fehér M. István 72 éves volt, az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb magyar filozófiai életművét hagyta hátra. Fő kutatási területe Martin Heidegger filozófiája, illetve a filozófiai hermeneutika volt, e utóbbi területen született tanulmányai épp a közelmúltban jelentek meg négy kötetben. Heideggerről írt könyvei a mai napig a legfontosabb hazai magyarázószövegek közé tartoznak, még ha nem is mindegyiket könnyű beszerezni.

1977-ben végzett az ELTE BTK filozófia szakán, nem sokkal később már tanársegédként helyezkedett ott el, és innentől hosszú évtizedekig az ELTE filozófiai iskolájának oktatója volt, 1990 és 1997 között a tanszéket is vezette, 1992-től az egyetem hermeneutikai doktori programjának vezetője és kidolgozója volt.

Párhuzamosan nemzetközileg is jegyzett Heidegger-kutatóvá vált, számtalan folyóiratban jelentek meg tanulmányai. 2007-től az MTA levelező-, majd 2013-tól rendes tagja lett.

Az ELTE nekrológja felidézi, hogy 2013-ban a Heidegger-kutatás és a filozófiai hermeneutika terén elért nemzetközileg jelentős eredményeiért, több évtizedes tudományos, tudományszervezői és oktatói tevékenységéért Széchenyi-díjat kapott.

Az egyetem honlapján ekkor hosszabb interjú jelent meg vele, melyben Fehér M. többek között elmondta:

„A 19. és 20. század a filozófiai tudat átépülésének kora: a 19. század elején a német idealizmus próbált utoljára átfogó világképet kidolgozni, ami azóta történt, nem más, mint a filozófiai tradíció visszapillantó önvizsgálata és önkritikája. A nevezett áramlatok olyan orientációját tartottam és tartom vonzónak, amely a filozófiát valamiféle tudományelőttes tartományba, egyfajta »életvilágba« igyekszik visszavezetni.

Az önmagába zárkózó, önelégült tudomány, egyetem és tudós képe idegen a számomra.

(…) Minden ember valamilyen szinten filozófus; a saját sorsáról, a világ folyásáról, az élet értelméről, a történelem menetéről, az igazságos társadalmi berendezkedésről, a helyes cselekvésről, a tudásról vagy hitről való töprengés olyannyira hozzátartozik az ember természetéhez, hogy nem az szorul indoklásra, miért filozofál az ember, inkább az: miért fordul el tőle. (…) Ebből adódik a filozófia egyedülálló nagysága, de szerencsétlensége – ha úgy tetszik: nyomorúsága – is; az, hogy mindenki azt hiheti, minden további nélkül (…) meg tudja ítélni vagy képes maga is űzni”.

A hermeneutika, azaz a megértés tudományának jelentőségéről pedig elmondta:

„Heidegger tanítványa, a filozófiai hermeneutika megalkotója, Hans-Georg Gadamer egyik meghatározása szerint a hermeneutika nem más, mint »die Kunst Unrecht zu haben«. A hermeneutika abból indul ki, hogy a másiknak igaza lehet, nekünk pedig nem, előzetes készséget mutat az önkritikára, s így annak a művészete, miképp kell elviselnünk azt, ha nincs igazunk. Innen nézve alapvető mindenfajta demokratikus együttélés és a megértő-toleráns attitűd kialakítása szempontjából. Meg kell tanulnunk a másikat tisztelni, s ennek lényegi eleme az, hogy meg kell tanulnunk azt, hogy nem mindig nekünk van igazunk. A hermeneutika ilyenformán a szerénység filozófiája is: nem lemondás az igazságról, de nem is az igazság birtoklásának önteltsége. A hermeneutika nem szkepszis, az igazság fogalmát nem üresíti ki (legfeljebb az abszolút igazságét), az továbbra is értelmes a számára. Azaz: van igazság – legföljebb nem a megismerés (abszolút) igazsága, hanem a véges emberi egzisztencia igazsága”.

Búcsúztatása 2021. június 22-én, 11:30-kor lesz a Kozma utcai izraelita temetőben (Budapest, X., Kozma utca 6.).

Mire számíthattunk a meccs előtt

A C-csoport első fordulójában mindkét csapat győzelemmel indított, így a holland-osztrák amolyan csoportrangadónak is beillett, de azért így is a hollandok tűntek esélyesebbnek. Egyrészt a keretük mélysége, másrészt a hazai pálya is mellettük szólt. Az osztrákoknak ráadásul az eltiltott Arnautovic nélkül kellett kifutniuk.

Ehhez képest mit kaptunk?

Az óvatos ismerkedés hamar odalett a meccsen, miután a 9. percben Alaba lépett rá Dumfries lábára a tizenhatos vonalán, a VAR-ozás után megítélt tizenegyest Depay értékesítette magabiztosan. A korai holland gól nem tett nagyon jót a meccsnek, innentől hosszú, de tényleg hosszú perceken át nem sok minden történt: a hollandok hagyták, hogy az osztrákok hátul birtokolják a labdát, de az előretörési kísérleteket simán elfojtották. Az első komolyabb új helyzetig a 24. percig kellett várni, amikor Depay lőtt rá váratlanul a tizenhatos sarkáról, de a labdája a kapu mellé csapódott.

A következő nagy helyzetig ismét várni kellett egy darabig: a 40. percben egy gyors holland támadás végén Weghorst önzetlen passzát Depay gyakorlatilag az üres kapuval szembeállva bombázta fölé.

A második félidő nagyjából hasonló szellemben folytatódott: az osztrákok lelkesen és határozottan passzolgattak a középpályán, sokszor egyáltalán nem mutatták alárendelt csapat benyomását, csak hát a kapu közelébe nem kerültek el. A hollandok pedig többször is szépen hozták fel a labdát, de ebből hol semmi, hol egy-egy szöglet lett. Egy szöglet utáni kavarodásból lett a második félidő első komolyabb holland lehetősége is: a 61. percben többen is közelről betalálhattak volna, de Bachmann végül nagyot védett.

A 67. percben aztán belőtte a második gólját Hollandia: Depay ugratta ki a félpályánál a nagyon magasan védekező osztrák védőkkel szemben a frissen beállt Malent, aki a kapuig rohant, majd önzetlenül begurította az érkező Dumfriesnak. A meccsen nem volt még kapura tartó lövése az osztrákoknak ekkor, szóval az ukránokhoz hasonló csodaszerű feltámadásra lett volna szükség tőlük ahhoz, hogy visszajöjjenek a meccsbe. Ez volt a jobbhátvéd Dumfires második gólja a tornán.

A hollandok innentől már tényleg nem kockáztattak semmit, eleve a meccsen sokszor átengedték a labdabirtoklás lehetőségét az osztrákoknak, hogy aztán gyors kontrákkal lepjék meg őket, 2-0-ás előny birtokában pedig már ezek a kontrák sem voltak annyira fontosak. A 82. percben Alaba kis híján bődületesen nagy gólt lőtt, de távolról, éles szögből megeresztett lövése kevéssel elkerülte a kaput. Pár perccel később a frissen beállt Onisiwo fejelt közelről szépen, és majdnem szépített is. Hirtelen kevés idő leforgása alatt több osztrák helyzetet lehetett látni, mint addig az egész meccsen.

Ami pozitívum lehet de Boer számára, hogy ezen a meccsen nem ingott meg úgy a védelme, mint ahogy az ukránok ellen történt, de igazából egy kicsit még mindig talány, hogy mire képes valójában ez a holland válogatott. Ők az utolsó fordulóban Észak-Macedónia ellen lépnek pályára, és valószínűleg lesz lehetőség pihentetni pár alapembert, míg az osztrákok egy igen keménynek ígérkező ki-ki meccset játszanak majd az ukránokkal a csoportmásodik helyért.

A meccs embere

Dumfries, aki elképesztő mennyiséget futott össze, magabiztos volt a védelemben, közben kiharcolt egy tizenegyest, majd lőtt egy gólt is, végleg eldöntve a meccset.

A C-csoport állása 2 forduló után

Az utolsó fordulót június 21-én, hétfőn játsszák, délután hat órától. Ausztria Ukrajnával, míg Hollandia Észak-Macedóniával csap majd össze.

Oroszország egyes régióiban néhány foglalkozási ág számára kötelezővé tették a koronavírus-fertőzés elleni vakcinációt, de az országban nincs totális védőoltás-kötelezettség - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak Moszkvában.

A szóvivő szerint a járványhelyzet alakulását tekintve "teljesen indokolt" intézkedésekről van szó. Az ügyben a regionális tisztifőorvos döntése alapján a különleges járványügyi jogkörökkel felruházott kormányzók jogosultak dönteni. Hozzátette, hogy a védőoltás önkéntességének elve általános értelemben változatlan marad.

"Csak azt tudom megállapítani, hogy az önkéntes vakcináció üteme sok kívánnivalót hagy maga után" - jegyezte meg a Kreml szóvivője.

Az országban rendkívül rosszul alakul az immunizáció a vírussal szemben, az orosz lakosság csupán 13 százaléka oltatta be magát, hiába áll rendelkezésre hazai fejlesztésű vakcina december óta. Ezért több régióban is elkezdték előírni bizonyos szektorokban a kötelező oltást a munkavállalók több mint felének. A moszkvai régióban például többek között a kereskedelemben, a szépségiparban, a vendéglátásban, a tömegközlekedésben, az oktatásban, a kommunikációs szektorban, a kulturális és sportintézményekben, az állami és önkormányzati intézményekben kell oltatniuk sokaknak magukat. Azaz a jelek szerint elég sok embernek.

Peszkov az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva támogatásáról biztosította azt a fővárosban és Moszkva megyében meghozott rendelkezést, amely szerint a szolgáltatási szektorban dolgozók 60 százalékát be kell oltani, valamint a két régió rektori tanácsának azt a döntését, hogy csak olyan diákokat engednek be az előadásokra, akik már beoltatták magukat, túlestek a Covid-19 betegségen vagy felmentésük van az oltások alól.

Moszkvát és a fővárost övező régiót követően egyébként Kemerovo és Szahalin megye is elrendelte a lakosság egyes csoportjainak beoltását. Sajtóértesülések szerint hasonló lépésre készül a novoszibirszki régió kormányzója is.

Oroszországban a csütörtöki hivatalos adatok szerint az igazolt új fertőzöttek száma az elmúlt egy nap alatt 14 057-tel 5 264 047-re emelkedett.

Csütörtökön a legtöbb új esetet Moszkvában (6195), Moszkva megyében (1208), Szentpéterváron (946), Nyizsnyij Novgorod megyében (207) és Voronyezs megyében (179) észlelték.

A napi növekmény országos szinten kedden 0,27 százalék volt, az új esetek 15,5 százaléka volt tünetmentes. Az aktív fertőzöttek száma 296 350-re, a halálos áldozatoké 416-tal 127 992-ra, a felépülteké pedig 11 205-tel 4 839 705-re emelkedett.
Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 143,9 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 351 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 588 322 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.

Rinat Makszjutov, a második orosz vakcinát, az EpiVacCoronát kidolgozó Vektor Központ vezérigazgatója a Rosszija 24 hírtelevíziónak azt mondta, hogy Oroszországban eddig a SARS-CoV-2 vírus mintegy 14 ezer mutációját mutatták ki. A szakértő szerint az esetek túlnyomó többségében a koronavírus alapvető tulajdonságai nem térnek el lényegesen, ezért a központ sem mérlegeli oltóanyagának módosítását. (via MTI)

Pozitív lett a koronavírustesztje a labdarúgó Európa-bajnokságon szereplő szlovák válogatottból a védő Denis Vavrónak, valamint egy edzőnek.

Stefan Tarkovic szövetségi kapitány nem nevezte meg kollégáját. Vavrónak nincs tünete, de - akárcsak az edzőt - elkülönítették a többiektől. A teszteket a svédek elleni pénteki, szentpétervári mérkőzés előtt végezték el.

Ezek az első pozitív koronavírustesztek a részben budapesti rendezésű kontinensviadalon. Közvetlenül az Eb előtt két spanyol és két svéd játékos akadt fenn az ellenőrzésen

A szlovákok a lengyelek elleni sikerrel kezdték a tornát, pénteken a svédekkel, szerdán pedig a spanyolokkal találkoznak. (MTI)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez eljuttatott országos, középtávú előrejelzése szerint pénteken túlnyomóan napos, csapadékmentes idő várható kevés gomoly- és fátyolfelhővel. Hajnalban 11-20 fok várható. Délutánra 31-35 fokig melegszik a levegő.

Szombaton is sok lesz a napsütés. A Tiszántúlra esetleg besodródhat egy-egy zápor, zivatar, de másutt nem lesz csapadék. A minimumhőmérséklet 13-21 fok között valószínű. A nappali maximumok 31 és 35 fok között alakulnak.

Vasárnap is napos időre lehet számítani, de néhol előfordulhat zápor, zivatar. A hajnali 14-22 fokról 31-35 fok közé emelkedik a hőmérséklet.

Nagyon komoly felháborodást váltott ki Olaszországban, hogy a közmédia leadta azt a kiszivárgott felvételt, melyet a balesetet szenvedő felvonó melletti biztonsági kamera rögzített május 23-án.

A felvétel a fenti állomáson elhelyezett kamerával készült, és annyit látni rajta, hogy a Mottarone-hegy és a Lago Maggiore tó között közlekedő kabin éppen megérkezne az állomásra, amikor hirtelen megakad, és hatalmas sebességgel elkezd visszafelé haladni. A becsapódás maga már nem látszott a felvételen. A balesetben 14 ember vesztette életét.

A videó közlését elítélték a baleset körülményeit vizsgáló ügyészek is, akik szerint rendkívül helytelen volt bemutatni a felvételt. De elítélte a videó bemutatását az olasz közmédia, a Rai elnöke is, akit elmondása szerint sokkolt az információ, hogy a jelenet adásba kerülhetett.

Az ügyészség korábban már arra jutott, hogy az üzemeltetők szándékosan kapcsolták ki korábban a vészfékező rendszert, mivel korábban többször is tévedésből lépett működésbe, és nem akarták, hogy ez újra előforduljon.

A felvételt elsőnek a közszolgálati Rai 3-as híradója mutatta be, de ezen a kabin el volt homályosítva. Azóta több olasz média is lehozta a felvételt, de több helyen kitakarták az áldozatokat.

Olimpia Bossi ügyész szerint ugyan az ügy vádlottai tudták, hogy létezik ez a felvétel, de az áldozatok hozzátartózóit nem értesítették előre, és szerinte az ilyen cselekedetek csak növelhetik a fájdalmukat.

Nem értett egyet a videó bemutatásával a baleset helyszínének polgármestere, Marcella Severino sem, aki szerint ez nem volt helyes lépés az áldozatok emlékével és családtagjaikkal szemben.

Az olasz közmédia elnöke, Marcello Foa hangsúlyozta, hogy mindig tiszteletben tartotta a szerkesztői döntéseit, és sosem kritizálta a döntéseiket a nyilvánosság előtt, de most úgy érzi, nem maradhat csendben: közszolgáltatást végeznek, és egy ilyen döntés meghozatalánál figyelembe kellett volna venni az etikai szempontokat is. Olasz politikusok sora is magyarázatot követelt azzal kapcsolatban, hogy hogyan kerülhetett adásba a felvétel.

A közmédia után több újság is bemutatta a felvételt, és a La Stampa megvédte a döntésüket: szerkesztőségi cikkük szerint ez a felvétel sokkal erőteljesebben mutatta meg, hogy a vészfékek hogyan menthették volna meg az áldozatok életét, mintha ezer szót írtak volna ugyanerről.

Újrapozicionálják magukat azok a svájci hegyi szanatóriumok, melyek egykor Európa számos országából fogadták a tuberkulózisos betegeket, mostanában a koronavírus hosszan tartó szövődményeivel küzdő pácienseket fogadják.

A Reuters összeállítása szerint a Zürich fölött fekvő, neves Klinik Wald már a járvány kezdetén átvett betegeket az intenzív osztályokról, most azonban már 158 ágyuk 5-10 százalékát az úgynevezett hosszú-Coviddal küzdő betegeknek tartják fenn, akik itt gyűjthetnek erőt a sokszor erőteljes fáradékonysággal járó betegségből való lábadozás során.

A hosszú-Covid tünetei között nemcsak légzőszervi problémák és fáradékonyság fordulhat elő, de szorongás és depresszió is, és egyre több országban merül fel kérdésként, hogy hogyan lehet ezzel megküzdeni. Svájcban és Németországban már vannak páciensek, akiket több hetes kúrákra utalnak be, hogy feltöltődjenek. És e kúrákat nem ritkán ezekben az évszázados szanatóriumokban tartják.

Egy 4-6 hetes kúra ára a Wald klinikán 17-25 ezer svájci frank, azaz 5,5-8 millió forint közötti áron mozoghat, ugyanakkor a svájci magánegészségügyi rendszer a legtöbb esetben állja a költségeket.

Hasonló elvek mentén működik az olasz Alpokban a háromezer férőhelyes Sondalo szanatórium, amit még Benito Mussolini építtetett 1932-ben a svájci szanatóriumszektor riválisának szánva, és ahol egykor szintén TBC-s betegeket kezeltek, most pedig 100 hosszú-Covidban szenvedő pácienst látnak el bennük.

Németországban felkapott helyszín lett a 230 éves Median Klinik Heiligendamm városa mellett, ami egykor az európai arisztokrácia kedvelt szanatóriuma volt, és több biztosító az itt töltött időt is megtéríti.

A Reuters összeállítása szerint Nagy-Britanniában pedig 34 millió fontot különítettek el 83 hosszú-Covid klinika működésére, ahol közösségi alapú terápiás szolgáltatásokat nyújtanak majd. A bentlakásos modellt ők nem tartották megfelelőnek, mivel feltételezések szerint több százezer ember szenvedhet majd az országban kisebb vagy nagyobb tünetektől.

Ezzel együtt a koronavírus ilyen szempontból kvázi jól jött a klasszikus európai hegyi szanatóriumoknak, melyek egy ideje már küzdöttek azért, hogy olyan szolgáltatásokat tudjanak nyújtani, melyekre van kereslet.

Davosban egykoron 40 TBC-szanatórium működött, és e világ megismertetéséért nagyon sokat tett Thomas Mann Varázshegy című regénye. De az 1950-es évektől kezdve, ahogy megjelentek az antibiotikumok a TBC ellen, e szanatóriumok egyre kevésbé találták a helyüket. Párból szálloda lett, több pedig egyszerűen csak bezárt.

Pár szanatórium rehabilitációs funkciókkal működött tovább, például rákbetegeknek vagy más, krónikus betegségben szenvedőknek kínáltak szolgáltatásokat. Ez azonban nem volt egy nagyon sikeres üzletág: a Klinik Wald is majdnem bezárt 2012-ben, míg a davosi Hochgebirgskliniket is az utolsó pillanatban mentette meg egy milliárdos befektető a csődtől.

A hosszú-Covid tünetei így most egy új lehetőséget adtak ezeknek a klinikáknak, hogy ismét olyan egészségügyi helyszínként tudják magukat pozicionálni, melynek lehet szerepe az ellátásban.

Csökkent tavaly a konfliktusok intenzitása világszerte, a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés miatt azonban mégis békétlenebbé vált a világ, mindenekelőtt a nemzeti jövedelmekhez mért katonai kiadások relatív emelkedése miatt - áll az Institute for Economics and Peace (IEP) nevű nemzetközi kutatóintézet csütörtökön ismertetett éves jelentésében. A tanulmány szerint Magyarország a legbékésebb országok kategóriájában van, írja az MTI.

Az IEP, amelynek Sydneyben, New Yorkban és Oxfordban is vannak kutatóműhelyei, 163 országot és területet vizsgáló, Londonban közzétett felmérésében kimutatta, hogy a szélesebb értelemben vett erőszakcselekmények világgazdasági kihatása - e kategóriába sorolja a cég a katonai kiadásokat is - 2020-ban 14 960 milliárd dollár volt, 0,2 százalékkal magasabb, mint az előző évben.

Ez a globális hazai össztermék (GDP) 11,6 százalékával egyenlő, és azt jelenti, hogy a világ minden lakójának átlagosan 1942 dollárjába került tavaly a békétlenség.
Az IEP kimutatása szerint ebben elsődleges szerepe volt a globális katonai kiadások 3,7 százalékos emelkedésének, jóllehet a terrorizmusból eredő gazdasági károk 17,5 százalékkal csökkentek 2020-ban.

A gazdasági hatás az erőszaktól leginkább érintett országokban a GDP-érték átlagosan 36 százalékát emésztette fel; az erőszakcselekményektől legkevésbé sújtott országokban ez az arány nem érte el a 4 százalékot.

Tavaly Szíria fizette a világon a legmagasabb árat: a fegyveres konfliktus gazdasági költsége elérte a szíriai hazai össztermék 82 százalékát.

A tanulmány szerint tavaly 86 országban javult a szervezet által 23 mennyiségi és minőségi kritérium alapján összeállított békeindex, 75 országban azonban romlott.
Az IEP kiemelte azt is, hogy az elmúlt 13 évből kilencben romlott az átfogó globális békeindex.

A cég hangsúlyozza azt is, hogy a hazai össztermékhez mért katonai kiadások globális átlagban immár második éve emelkednek, és ebben szerepe volt a koronavírus-járvány okozta GDP-visszaesésnek.

A tanulmány szerint a GDP-arányos katonai kiadások jelzőszáma tavaly 105 országban emelkedett.

Az IEP kimutatta azt is, hogy 2020 januárja és 2021 áprilisa között ötezernél több olyan erőszakcselekmény történt a világban, amely a koronavírus-járványhoz köthető.
A fegyveres konfliktusok közvetlen világgazdasági kára 2020-ban az IEP számítási módszertana alapján 448,1 milliárd dollár volt, 7,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez 2013 óta a legalacsonyabb összeg.

A legrosszabb átfogó indexet az idén Afganisztán kapta, és a sereghajtó ötös mezőnyben szerepel Jemen, Szíria, Dél-Szudán és Irak is.

A legbékésebb felső ötös csoportban van Izland, Új-Zéland, Dánia, Portugália és Szlovénia. Ezek az országok az IEP meghatározása szerint a "nagyon magas" békeindexű csoportban vannak.

A közép-és kelet-európai EU-térségen belül Csehország került a legjobb helyre: a kilencedik a 163 országot számláló listán.

A közép-európai uniós mezőnyön belül a második legjobb hely Magyarországé, amely a 19. helyre került.

Lengyelország a 24., Románia a 25., Szlovákia a 26., Bulgária a 27. helyen szerepel az idei globális békeindexen.

Az Egyesült Államok ugyanakkor a 122. helyen áll, Ukrajna a 142., Izrael a 143. helyre került.

1500 méter hosszú vízicsúszdát terveznek Eplényben, írja a település honlapján közölt látványterv alapján a hvg.hu. A jelenlegi rekordercsúszda 1111 méter hosszú amúgy.

A projekt az eplényi Síaréna Kft. és a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának közös vállalkozása lenne, azzal a céllal, hogy „a Bakony szívében lévő kis település, Eplény méltó helyet foglaljon el a világ turisztikai térképén”, derül ki az Intersport Síaréna posztjából.

A fák felé-közé elképzelt gigantikus műanyag építkezéssel a leírás szerint a természet kincseit kihasználva (ez elég pontos megfogalmazás), turisztikai szolgáltatásokat továbbfejlesztve hoznának létre négy évszakos attrakciót, ami a lehető legjobban kihasználja a hely adottságait.

A Magyar Kerékpárosklub a BKK forgalomszámlálói alapján ír arról, hogy egymás után dőltek meg a rekordok Budapesten: szerdán újabb csúcsokat mértek a budai rakparton, a Hungária körúton és az Árpád hídon vezető bicikliutakon.

Mint írják,

• a budai rakparton múlt héten kedden dőlt meg a legutóbbi rekord, amit tegnap szárnyalt túl az itt bringázó 7660 ember.
• A Hungária körúton még idejük sem volt kitenni a keddi rekordról szóló hírt, amit aztán rögtön felül is múlt a szerdai 2219 bringásról szóló adat.
• Az Árpád híd szerdai 4008 kerékpározójánál csak egy kivételes esetben mértek többet, amikor ott ment el a 2018-as I bike Budapest bringás felvonulás.

A Kerékpárosklub szerint sokan a felújítások és lezárások miatt válthattak biciklire:
lezárták a 3-as metrót, június közepétől pedig a Lánchíd és a pesti alsó rakpart egy szakasza sem járható, a Blaha Lujza téren is útszűkület várható, valamint a Nyugati pályaudvart is több hétre bezárják.

„Kerékpárral könnyen és gyorsan elkerülheted a torlódásokat, parkolóhelyet sem kell keresned, és még a napi testmozgást is biztosíthatod”

– írja a szervezet, ami hasznos linkeket is küld a városi biciklizést fontolgatóknak:

• Észak-déli útvonalak térképei, leírásai, videói a 3-as metró vonalán és azon túl.
• Online és nyomtatott biciklis térképek:
  
• Hasznos kerékpáros tanácsok a vásárlástól az írott és íratlan szabályokig.
  
• Biciklis oktatóvideók.

Rémisztgetéssel vádolták meg a brit alkoholipar szereplői az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), miután a szervezet felvetette, hogy a termékeny nőknek egyáltalán nem kéne alkoholt fogyasztaniuk, mivel az árthat a fogamzóképességüknek, írja a The Times.

A WHO nemrég állította össze a 2022 és 2030 közötti alkoholstratégiáját, és ebben azt javasolták az országoknak, hogy fektessenek kellő prevenciós figyelmet egyes csoportok alkoholfogyasztására, és ebben külön hangsúlyozták a termékeny korban lévő nőket.

Ezt azonban különféle lobbiszervezetek felháborodva fogadták. A brit alkoholszektort összefogó kereskedelmi szerv, a Portman Group vezetője, Matt Lambert szerint a WHO túlterjeszkedett a hatáskörén, és szerinte a világszervezet szexista és paternalista módon járna el, amikor a gyermekvállalásra alkalmas korban lévő nőknek azt mondaná, hogy ne fogyasszanak alkoholt.

A Times cikkében egy életmód-területekkel foglalkozó közgazdász is szidalmazta a WHO döntését, elsősorban azért, mert a világszervezet olyan területre akarja kiterjeszteni a hatókörét, ahol szerintük semmi keresnivalója. Christopher Snowdon szerint nincs tudományos alapja annak, hogy ne lenne biztonságos a felnőtt, fogamzóképes korban lévő nők számára alkoholt fogyasztani.

A brit egészségügyi szolgálat, az NHS jelenleg azt javasolja az állampolgároknak, hogy hetente maximum 14 egységnyi alkoholt fogyasszanak, és a terhesség, de különösen az első 3 hónap során fogyasztott alkohol növelheti a vetélés, a koraszülés és az alacsony születési súly kockázatát.

A Times a cikk végén azért megjegyzi, hogy az alkohol évente mintegy hárommillió halálesetért lehet közvetlenül felelős, és Európa különösen érintett. Ezenkívül az alkohol több mint 200 betegség ismert okozója, és becslések szerint csak Nagy-Britanniában 10,8 millió ember iszik annyit, ami már valamekkora kockázatot jelent az egészségükre.

A nigériai Boko Haram dzsihádista csoport megerősítette vezetője, Abubakar Shekau halálát, aki a rivális Nyugat-Afrikai Iszlám Állam (ISWAP) csoporttal vívott harcokban halt meg - jelentette be szerdán egy ellenőrzött forrásokból küldött videóban Bakura Modu, más néven Sahaba, a szervezet új vezére.

Sahaba eddig is a Boko Haram egyik jelentős parancsnoka volt, szakértők szerint bázisa a Csád-tónál van. Üzenetében azt mondta, Shekau mártírként halt meg. Az új parancsnok egyben az ISWAP vezérét, Abu Musab Al-Barnawit vádolta meg Shekau megölésével.

Az arab nyelven elhangzott üzenetben a magát a szélsőséges dzsihádista mozgalommá alakult egykori iszlám szekta új vezetőjeként bemutató férfi bosszúra szólít fel a rivális csoport ellen, amely 2016-ban vált ki a Boko Haramból.

Az ISWAP a múlt héten jelentette be, hogy meghalt Abubakar Shekau, aki az alapító, Mohammed Yusuf 2009-es halála óta irányította a csoportot. Közlésük szerint Shekau a rivális csoporttal folytatott küzdelem során felrobbantotta magát az északkelet-nigériai Sambisa erődben.

A mostani bejelentés megerősítette azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Shekau május óta halott.

Az ISWAP, amelyet az Iszlám Állam terrorista szervezet is elismert, 2016-ban kivált a Boko Haramból, egyebek között azért, mert támadásainak muszlim civil halálos áldozatai is voltak.

Mára az ISWAP megerősödött és jelentős erővé vált Nigéria északkeleti részén, megsokszorozva nagyszabású támadásait a nigériai hadsereg ellen.

Két éve, 2019 óta a nigériai hadsereg visszavonult a kis falvakból és helyőrségekből, ehelyett kiépített erődítményekbe települt. Szakértők bírálták a lépést, mert ezzel lehetővé vált a dzsihádisták számára, hogy akadálytalanul mozogjanak a vidéki területeken.

A Boko Haram 2009-ben indított lázadást Nigéria északkeleti részén, a konfliktusnak a sajtóban közölt adatok szerint már közel 36 ezer halálos áldozata van, és további kétmillió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét. (MTI, AFP)

Abszurdnak tűnő, de a kormány által elfogadott, az orosz eredetinél is szigorúbb homofób törvény nyomán ténylegesen felmerülő kérdéseket vett végig oldalán Nyáry Krisztián irodalmár.

A törvény kimondja, hogy „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

Nyáry arra lett kíváncsi, hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban az irodalom világában dolgozó emberek számára. Az alábbi kérdések merültek fel benne:

• A homoszexualitás népszerűsítésének számít-e a szerző (pl. a középiskolai szöveggyűjteményekben is szereplő Szapphó, Rimbaud, Verlaine, Thomas Mann, Oscar Wilde, Whitman, Proust, Lorca, stb.) köztudomású szexuális orientációja? Ha igen, hogyan kell eljárni műveikkel a könyvesboltokban?
• Megvásárolhatják-e kiskorúak a Halál Velencében vagy az Eltűnt idő nyomában példányait, ha a könyvben szereplő írói életrajzokat a könyvesboltban előzőleg kivágják, vagy a törvénybe ütköző életrajzi adatokat felülragasztják egy másik, megszépített életrajzzal?
• A törvény értelmében ezután nem lehet fiatalkorúak kezébe adni Shakespeare férfiakhoz írt szonettjeit. Sajnos ezek már együtt jelentek meg a szerző többi versével. A könyvesbolti dolgozók feladata lesz az inkriminált művek kivágása a kötetekből, vagy erre központi intézkedés történik majd?
• A nemváltás sajnálatos módon rengeteg helyen feltűnik a görög, római, indiai és egyéb korszerűtlen mitológiákban, és a hatásukra megszületett irodalmi művekben. Az világos, hogy Ovidius Átváltozásait ezután nem lehet fiatalkorúaknak árusítani, de mi legyen a helyzet az Ovidiust sűrűn idéző Dante vagy Janus Pannonius műveivel?
• Az antikvitás szabados szerelemeszménye eléggé el nem ítélhető módon megfertőzte Babits Mihály, Weöres Sándor, Faludy György és mások költészetét. Verseik tele vannak homoerotikus utalásokkal. Egyelőre nem tisztázott, hogy egy erre kijelölt hivatal fog-e delegálni az ifjúság számára megfelelő kiadáshoz szerkesztőket, vagy csak utólagos engedélyezésre kell benyújtani a kötetterveket?
• Külön nehézséget okoz “a szexualitás öncélú ábrázolásának” értelmezése. Hunor és Magor a krónikák és Arany János szerint elrabolták Belár és Dúl fejedelmek kiskorú lányait, majd gyermekeket nemzettek nekik. A magyar nép megalapítása ebben az esetben öncélúnak tekinthető-e, vagy gyermekszületés esetén a kiskorú sérelmére elkövetett kényszerítés ábrázolása megengedhető? Biztosítani fog-e a tekintetes főhivatal a hasonló problémák feloldásához jogértelmező szakembereket?

Egy több száz millió forintból kialakított droggyárat számoltak fel a rendőrök Kecskeméten - közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) csütörtökön a police.hu oldalon.

Április 15-én, összehangolt rendőri akcióval 80 kilogramm zöld, kábítószergyanús növényi származékot (marihuána) és csaknem 3,3 kilogramm fehér, kábítószergyanús port (amfetamin és kokain) foglaltak le, amelyeknek a feketepiaci értéke 250 millió forint - írták.

A nyomozók később azonosították a lefoglalt kábítószerek forrását, egy kecskeméti zártkerti ingatlanon tavaly épült, könnyűszerkezetes csarnokot.

A közlemény szerint az épületben kétszintes, professzionálisan felszerelt, számítógépes rendszerrel távvezérelhető, több ezer tő növény termesztésére és feldolgozására szolgáló infrastruktúrát alakítottak ki, amelyet a rendőrök május 21-én számoltak fel.

A beltéri, precíziós termesztéshez szükséges öntöző, világító és szellőztető berendezéseket távvezérléssel működtették, a növények fejlődését kiváló minőségű talajkeverékkel és tápoldatokkal segítették. A nagymértékű villamosenergia-fogyasztás leplezése érdekében a gépek, berendezések működtetéséhez saját áramellátó rendszer alakítottak ki, több tíz millió forint értékben generátorokat állítottak üzembe. A szintek közötti anyagmozgatás céljára liftrendszert építettek ki.
Az ingatlant átláthatatlan kerítéssel vették körbe, és az ott tevékenykedő emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló épületrészt is kialakítottak.

A becslések szerint mintegy 300 millió forintos beruházással kialakított üzem távfelügyeletére csúcsminőségű kamerákat szereltek fel, ezek segítségével tudták figyelemmel kísérni a telephelyen folyó munkát - áll az NNI közleményében.

Minden személy- és tehergépkocsira kiterjedő budapesti útdíj bevezetéséért indít petíciót a Levegő Munkacsoport. Mint közleményükben írják, a kilométer- és szennyezés-arányos útdíj a teherautók esetében jelenleg is létezik országunkban mintegy 7100 kilométeren, ezt bővítenék ki Budapest egész területére, kiterjesztve a személygépjárművekre is, méghozzá úgy, hogy a városi útdíjból származó bevételt részben visszajuttatnák a rászoruló budapestieknek, részben pedig a környezetkímélőbb közlekedésre fordítanák.

A Levegő Munkacsoport szerint óriási károkat okoz a budapestieknek a hatalmas gépjármű-közlekedés. Jelentősen hozzájárul a fővárosi rossz levegőhöz, ami miatt évente mintegy 2500 idő előtti halálozás és 200 000 megbetegedés történik. Számtalan szív- és keringési elégtelenség, az asztma és a tüdőrák kialakulása is erre vezethető vissza.

„Jól látszik, hogy a jelenlegi gépjárműforgalom Budapesten nem fenntartható. Az autózás okozta környezeti és egészségi károk évente meghaladják az 1000 milliárd forintot. Ezek csökkentése érdekében sürgetjük a városi útdíj bevezetését, aminek hatására átgondoltabb lenne az autóhasználat, megszűnnének a dugók és élhetőbb lenne a főváros és nem lenne ennyi megbetegedés a környezetszennyezés miatt” – idézte a közlemény Lukács Andrást, a Levegő Munkacsoport elnökét.

Elmondásuk szerint a fővárosi útdíj hasonlóképp működne, mint a jelenleg Magyarországon a tehergépkocsikra kivetett úthasználati díj. Ennek mértéke négy tényezőtől függ: a megtett út hosszától, a jármű levegőszennyezési tulajdonságaitól, a jármű tengelyterhelésétől és az adott útvonaltól. A városi útdíj esetében egy ötödik tényező lehetne a napszak, például éjszaka kevesebbet kellene fizetni, mint csúcsidőben.

Az úthasználati díjból származó bevételt a javaslat szerint részben visszajuttatnák a rászoruló budapestieknek. A bevételek további részéből pedig javítani lehetne a gyalogos, kerékpáros és egyéb környezetkímélő közlekedési módok feltételeit.

Most egy petícióban arra kéri a civil szervezet a főváros vezetését, hogy első lépésként készíttessen egy megvalósíthatósági tanulmányt a témáról.

A nemzetközi pénzügyi szervezet többek között a bitcoinnal kapcsolatos transzparencia-problémákat, illetve a kriptovaluták előállításának hatalmas környezeti lábnyomát hozta fel kifogásként.

Salvador elnöke, Nayib Bukele állt elő azzal az ötlettel, hogy a világon először hivatalos fizetőeszközzé tennék a bitcoint, az amerikai dollár mellett, és a múlt héten szavazott is erről a helyi parlament. A Világbank döntése ugyanakkor komoly akadályokat gördíthet a terv útjába, mely szerint már három hónapon belül országszerte használatba kéne helyezni a bitcoinokat.

A Világbank szóvivője a BBC beszámolója szerint hangsúlyozta, hogy elkötelezettek abban, hogy segítsék Salvador gazdaságát, többek között szabályozói oldalon is, de a bitcoin nem egy olyan terület, amit a szervezetük támogathatna az átláthatósági problémák és a jelentős környezeti terhelése miatt.

Szerdán derült ki, hogy Salvador pénzügyminisztere, Alejandro Zelaya a Világbanktól kért technikai segítséget a bitcoin hivatalos fizetőeszközzé tételében. Zelaya azt is elmondta, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) sikeresen tárgyaltak, és az IMF nem volt a bitcoin bevezetése ellen. Ezzel szemben az IMF múlt héten azt közölte, hogy makro-közgazdaságtani, pénzügyi és jogi problémáik is vannak a salvadori bitcoinötlettel.

Az új törvények értelmében 90 napon belül minden salvadori üzletnek és szolgáltatásnak el kéne tudnia fogadnia bitcoint, kivéve akkor, ha ehhez hiányoznak a technológiai feltételek. A bitcoin hivatalos fizetőeszközzé tétele a salvadori elnök szerint segíthet abban is, hogy a külföldön élő salvadoriak könnyebben utaljanak haza pénzt. A kétmillió külföldön dolgozó salvadori hazautalásaira jelentős mértékben támaszkodik az ország, a GDP 20 százalékát teszik ki ezek az összegek.

Európa sok országához hasonlóan az Egyesült Királyságban is sok fejtörést okoz, hogy hogyan lehetne elősegíteni az erdők természetes regenerációját, aminek többek között a klímavédelem miatt is nagy szerepe lehet. Egy most megjelent kutatás szerint, amit a Guardian mutatott be, ebben egészen sajátos segítségre lelhetnek az (az emberi) erdőmérnökök: két, egykori mezőgazdasági területen újra kinőtt erdőt megvizsgálva a kutatók azt találták, hogy a fák több mint felét szajkók ültették el.

A kutatók a Cambridgeshire közelében fekvő természetvédelmi terület mellett lévő két újabb erdő sorsát vizsgálták: az egyik területen árpát termesztettek, de a hatvanas évek elején abbahagyták, míg a másik mezőként funkcionált, de 1996-tól nem gondozták többet.

És mindössze 24 év alatt egy fiatal erdő jelent meg a területen: hektáronként 132 fával, melyek 57 százaléka tölgy. A másik, közel 60 éve emberi használat által nem érintett terület ma már jobban hasonlít egy felnőtt erdőre, itt már 390 fa van hektáronként, és 52 százalékuk tölgy. És a kutatók szerint mindkét esetben a legvalószínűbb, hogy a szajkóknak köszönheti az erdő a tölgyeket, hiszen e madarak sokkal messzebbre hordják el a makkokat, mint az erdei egerek vagy a szürke mókusok.

A kutatás egyik szerzője, a brit ökológus Richard Broughton elmondta a lapnak, hogy az emberek jellemzően nem szeretik a szajkókat, kártevőként tekintenek rájuk, de valószínűleg e madarak, illetve a mókusok ültették a két új erdő fáinak több mint felét.

Mint a Guardian megjegyzi, a brit kormány ambiciózus erdőtelepítési tervet jelentett be a klímaválság miatt, 2024-ig 30 ezer új hektárnyi erdőt akarnak telepíteni, ugyanakkor ökológusok nem szeretik a tervben, hogy e cél egy nagy részét valószínűleg nem őshonos tűlevelű fák ültetvényei révén akarják elérni, ami szerintük árthat az őshonos vadvilágnak.

Ezzel szemben az elmúlt években valóságos mozgalom nőtt ki az országban az úgynevezett vadonosítás mellett, melynek alapelve, hogy hagyni kell a természetnek, hogy visszavegye az irányítást, és értékelni kell az elhagyatott mezőgazdasági területeken megjelenő bozótos-cserjés területeket is, melyek aztán különféle élővilágnak válhatnak otthonává. Szemben az ültetvényekkel, ez a fajta természetes regeneráció egész másfajta erdők kialakulásához vezethet, gazdagabb és egészségesebb ökoszisztémával.

A cikk szerint az országban egészen idáig anyagilag sem ösztönözték a földtulajdonosokat arra, hogy a természetes regenerációt hagyják a területükön, ugyanakkor ettől a hónaptól kezdve a tulajdonosok azután is kaphatnak támogatást, ha földjükre nem tervezett faültetvényeket raknak, hanem engedik, hogy a természet egyszerűen visszavegye az irányítást.

Ennek amúgy szakértők szerint számtalan előnye van: a természetesen terjedő fák, szemben az importált növényekkel, biztos nem hordoznak magukkal betegségeket, jóval olcsóbb is ez a folyamat, és közben nagyon gazdag élet kíséri útját: beporzó rovarok, vadnövények és sok madár találhat otthonra ezeken a területeken. Ami amúgy ugyanúgy meg tudja kötni a szén-dioxidot, és segíthet csökkenteni az árvizek veszélyét is.

A rendőrség számolt be arról honlapján, hogy a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) folyamatosan ellenőrzi a reptéri utasok vagyonbiztonságának helyzetét, és így sikerült lebuktatni két rakodómunkást, akik június 16-án a Budapest-Amszterdam járat csomagjainak pakolását végezték.

A munkások kinyitottak egy poggyászként feladott bőröndöt, és abban értékek után kutattak. Találtak is benne 600 eurót, de miután éppen a csapdabőröndöt nyitották ki, azonnal észrevették, hogy lebuktak.

A RRI munkatársai lopás vétség kísérlet elkövetésének gyanúja miatt indítottak eljárást a csévharaszti és nyáregyházi férfivel szemben.

Az RRI a repülőtéren folyamatosan tart vagyonvédelmi akciókat. A rendőrség azt tanácsolja a légi közlekedést választó utasoknak, hogy műszaki cikkeket, készpénzt, ékszereket ne hagyjanak a feladott poggyászukban. Az értéktárgyaikat akár az utolsó pillanatban is vegyék ki a csomagjukból, ha kiderül, hogy azt a repülőgép rakterében fogják elhelyezni.

Hatalmas razzia kezdődött csütörtök reggel Hongkongban, az Apple Daily szerkesztőségében: a beszámolók szerint mintegy 500 rendőr szállta meg az épületet. Ezzel párhuzamosan otthonaikban őrizetbe vették a lap főszerkesztőjét, illetve több vezetőjét is, írja a BBC.

Az Apple Daily szerkesztőségét azzal vádolják, hogy megsértették a nemrégiben elfogadott nemzetbiztonsági törvényt. A hatóságok befagyasztották annak a három cégnek a számláját is, melynek köze volt a szerkesztőséghez.

Az újság Hongkong egyik leggazdagabb embere, Jimmy Lai tulajdonában. Lai régóta küzdött azért, hogy a városállamban megmaradjon a demokrácia, és ne gyűrje maga alá Peking, jelenleg ő is börtönben van.

A hongkongi rendőrség tájékoztatója szerint az Apple Daily 2019 óta több mint 30 olyan cikket publikált, melyben arra kérték a nemzetközi közösséget, hogy vessenek ki szankciókat Kínára, illetve Hongkongra.

A rendőrség reggel 7.30-kor érkezett meg az épülethez, lezárták az összes bejáratot, senki nem hagyhatta el az épületet. A benn dolgozó újságírók élőben közvetítették a megszállást. Rendőrségi beszámolók szerint az újságírók dokumentumait is lefoglalták.

Összesen öt embert tartóztattak le, és őket ugyan nem nevezték meg, de a helyi sajtóforrások szerint mind a lap felső vezetésébe tartoztak. Azzal vádolják őket, hogy külföldi országokkal játszottak össze, és ezzel veszélyeztették az ország biztonságát.

Ez már a második alkalom, hogy az Apple Daily szerkesztőségét megszállták a rendőrök: tavaly augusztusban 10 embert vittek el, köztük Lait és a fiait.

Hongkongban 2020 végén vezették be az úgynevezett nemzetbiztonsági törvényt, válaszul a gigantikus tüntetésekre, melyeken a helyiek a demokrácia mellett és Peking növekvő befolyása ellen tüntettek. Az új törvény értelmében a helyi igazságszolgáltatás sokkal inkább alárendelődik Kínának, és szigorúbban lehet fellépni a tüntetőkkel szemben is.

Az Apple Daily történetéről és jelentőségéről tavaly részletesen írtunk.

Olaszország-Svájc 3-0

Olaszország: Donnarumma, Di Lorenzo, Bonucci, Chiellini (Acerbi 24.), Spinazzola, Barella (Cristante 87.), Jorginho, Locatelli (Pessina 86.), Berardi (Tolói 69.), Immobile, Insigne (Chiesa 69.)

Svájc: Sommer, Elvedi, Schar (Zuber 56.), Akanji, Mbabu (Widmer 56.), Freuler (Sow 84.), Xhaka, Rodriguez, Shaqiri (Vargas 76.), Seferovic (Gavranovic, a szünetben), Embolo

Gól: Locatelli (26., 52.), Immobile (88.)

Mire számítottunk?

Olasz győzelemre.

Mit kaptunk?

Olasz győzelmet.

Kicsit részletesebben?

Az Eb csoportmeccseinek első körében Olaszország mutatta az egyik legmeggyőzőbb teljesítményt a törökök elleni nyitómeccsen (Mancini taktikai húzásairól a meccs után részletesen is írtunk), és ugyan felmerülhetett, hogy a masszív középpályával felálló Svájc keményebb ellenfél lehet, de végül az olaszok nagyjából ott folytatták, ahol múlt pénteken abbahagyták: a 10. percben már Spinazzola ívelte veszélyesen Immobile fejére a labdát, és innentől nem volt megállás.

A hatalmas tempót diktáló olaszok a 19. percben lőttek egy gólt, de Chiellini szöglet utáni fejesét a VAR-ozás után visszavonták, mivel az olasz védő kézzel is a labdához ért. Chiellini drámája a 25. percben lett teljes, amikor egy sérülés miatt le is kellett cserélni a minden bizonnyal utolsó Eb-jén résztvevő játékost.

Pár perccel később pedig már tényleg meglett az olasz vezetés: a Locatellitől kapott labdával Berardi tört be nagyon szépen a tizenhatoson belülre, majd középre passzolt, ahol épp Locatelli érkezett, és közelről biztosan a kapuba bombázott.

A félidő hátralévő részében az olaszok nem vettek vissza a tempóból, nagy nyomást helyezve a svájciakra, akik nem is tudtak végül komoly gólhelyzetet kialakítani az első játékrészben.

A második félidő gyors olasz góllal indult: Locatelli az 52. percben lőtte ki jó 20 méterről a bal alsót, nem Sommeren múlt, hogy ezt nem tudta fogni. Ez volt zsinórban a 30. gól, amit úgy lőtt a legutóbbi meccsein Olaszország, hogy közben nem kaptak gólt.

A 64. percben volt az első igazán nagy svájci helyzet, a nemrég beállt Zuber viszonylag közelről, de kiszorítva lőhetett, a hírek szerint pont szerdán a PSG-hez aláíró Donnarumma viszont simán védett.

A lefújás előtt kevéssel Immobile végül ezen a mérkőzésen is betalált, jó 25-ről lőtte rá nagy erővel, Sommer csak beleütni tudott.

Az olaszok a második félidőben is nagyon meggyőzőek voltak védekezésben, labdakihozatalban, támadásszervezésben meg úgy általában mindenben, magabiztos játékkal győztek és jutottak tovább a csoportból.

Az Eb egyik nagy kérdése, hogy mire lesznek majd képesek egy erősebb válogatottal szemben. Svájc helyzete sem teljesen reménytelen, az utolsó fordulóban a pont nélküli törököket megverve még reménykedhetnek a négy legjobb csoportharmadik hely egyikének elérésében (illetve ha az olaszok nagyon megvernék Walest, akkor akár a második helyben is.)

Meccs embere

Locatelli, nem is vitás: a Sassuolo 23 éves középpályása két szép góllal döntötte el a meccset.

Himnuszéneklés terén

Nem nagyon van ellenfele ezen a tornán az olaszoknak.

És főleg nem Bonuccinak.

Az A-csoport állása 2 meccs után:

• Olaszország 6 pont, +6 gólkülönbség
• Wales 4 pont, +2
• Svájc 1 pont, -3
• Törökország 0 pont, -5

A csoportkör utolsó meccse vasárnap, június 20-án lesz, délután hattól Olaszország Wales ellen, míg Svájc Törökország ellen lép majd pályára.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Az első meccs itthon

Kedd este véget ért a csoportkörök első fordulója az Eb-n, és eddig nem sok okunk lehet a panaszra a torna egészével kapcsolatban: több remek meccset láthattunk már.

Persze magyar szempontból alakulhatott volna jobban a kedd: az Eb előtt valószínűleg a magyar szurkolók többsége elfogadta volna, ha azt mondják nekik, hogy 0-3 lesz a magyar-portugál, hiszen tudtuk, hogy reálisan van ennyi különbség a két keret között. Ehhez képest persze sokkal bosszantóbb lett a valóság: a 84. percig remekül küzdött a magyar válogatott, több nagyon jó egyéni teljesítményünk volt, hogy aztán egy szerencsétlenül megpattanó lövés, illetve egy szerencsétlen szerelési kísérlet után pillanatok alatt eldöntsék a meccset a portugálok.

A harmadik portugál gól gyakorlatilag már csak a kegyelemdöfés volt, ebből a tetőkamerás szögből érdemes igazán megnézni, hogyan mattolták a magyar védelmet. A meccsről készült hosszabb elemzésünket itt lehet elolvasni.

A meccs után Marco Rossi elmondta, hogy az összteljesítmény miatt nem szomorú, de az eredmény miatt csalódott, nem volt akkora különbség a két csapat között, mint amit a végeredmény mutat:

„Nem voltunk szerencsések, különösen a 84. percben, amikor kétszer is megpattant a labda, és ebből kaptunk gólt. Ez persze előfordul, ha mélyen védekezik egy csapat. A szünetben azt mondtam a játékosoknak, hogy bátrabban kell játszanunk, ha helyzeteket akarunk kialakítani. Reagálnunk kell erre a vereségre, meg kell mutatnunk, hogy férfiak vagyunk, és fel tudunk állni. Magyarországot kell a lehető legjobb módon képviselni, ezért most nem a sírásnak van itt az ideje, hiszen két mérkőzés még hátra van a csoportkörből. Ha olyan jól játszanánk, mint ahogy a közönség buzdított bennünket, akkor több meccset is nyerhetnénk. A srácok is mindent beleadtak megítélésem szerint, de az utolsó tíz percben történtek elemzést igényelnek.”

Ronaldo Eb-történelmet írt

A két gólt szerző, és az Uefa által a meccs emberének választott Cristiano Ronaldo több rekordot is megdöntött kedden: egyrészt ő az első játékos valaha, aki öt Európa-bajnokságon is pályára lépett, másrészt 11 eddigi góljával már ő vezeti az Eb-k örökös góllövő listáját is. A budapesti meccs előtt holtversenyben állt az élen az egyetlen Eb-n 9 gólt szerző Michel Platinivel.

Tényleg bombaerős a francia válogatott

A csoportunk rangadóján a franciák viszonylag magabiztosan verték a németeket. Bár a végeredmény ugyan csak 1-0 lett, és az egyetlen gól is egy öngól volt, de a meccs képe alapján világos volt a francia főlény, illetve az is, hogy Löw válogatottja nem találta a fogást ellenfelén. A meccsről írt összefoglalónkat itt lehet fellelni, arról pedig, hogy mennyire nem találták a helyüket a németek, az Athletic írt remek összefoglalót.

Nincs megállás

Hiába ért véget az első forduló, szerencsére pillanatnyi szusszanás nincs a focidömpingben, szerdán három meccsel kezdődik el a második kör.

• 15.00 Oroszország-Finnország

A nap első meccsén az oroszok hazai közönség előtt bizonyítanák, hogy több van bennük, mint ami Belgium ellen elő tudott jönni. Azon a meccsen főleg az orosz védelem nevetséges hibái maradtak emlékezetesek, szerdán muszáj lenne a támadójátékból is mutatni valamit. Ehhez persze lesz pár szavuk a finneknek is, akik a dánok elleni, az Eb-történelem egyik legdrámaibb meccsén, Eriksen rettentő ijesztő összeesése után lejátszott találkozón tudtak végül nyerni.

A finnek ráadásul tudják, hogy az utolsó meccs a rendkívül erősnek tűnő belgák ellen lesz majd, szóval a továbbjutási terveikhez pontra vagy pontokra lesz ma szükségük. Kemény összecsapásra van kilátás, nehezen megjósolható végkimenetellel.

• 18.00 Törökország-Wales

Bakuban (tényleg senki nem érti, miért rendeznek ott is Eb-meccseket) csap össze a két válogatott, melynek nagy szüksége lenne a pontokra. A törökök a nyitómeccsen simán kaptak ki az olaszoktól, és szerdán bizonyíthatják, hogy a nagyon fiatal csapatuk többre képes egy kevésbé bivalyerős ellenfél ellen.

Wales közben bravúrosan mentett pontot Svájc ellen, életben tartva a csapat továbbjutási reményeit, és tudják, hogy ma jó eséllyel könnyebben lehet pontokat szerezni, mint majd az utolsó fordulóban Olaszország ellen. A walesiek esélyeit árnyékolja kicsit, hogy Gareth Bale immár tizenkét meccs óta nem tudott betalálni a válogatottban, de hátha épp ma szakad meg ez a sorozat. Ezen a meccsen tényleg bármi megtörténhet, pont ezért is érdemes megnézni.

• 21.00: Olaszország-Svájc

Az első kör egyik legmeggyőzőbb teljesítményét Olaszország mutatta a nyitómeccsen, és az előzetes elemzések alapján nem sok minden utal arra, hogy Svájc állíthatja majd meg Immobile és társainak rohamait. Svájc talán abban bízhat, hogy a legutóbbi három egymás elleni meccsük döntetlen lett.

És még hírek

Nem a szponzorok Eb-je eddig: Ronaldo után Paul Pogba sem volt elégedett a sajtótájékoztatóra kihelyezett italokkal. A franciák klasszisa (aki hívő muszlim és aki óriásit játszott a németek ellen) egy üveg Heinekent tett odébb az asztalról, amikor leült a meccs emberének szervezett beszélgetésre.

Ejtőernyős miatt kellett többeket kórházba vinni: az olajipar ellen tüntetve szállt be valaki ejtőernyővel a német-francia meccsen az Allianz Arénába, de a tiltakozása következtében többen is megsérültek.

Skócia-Csehország 0-2

Hampden Park, Glasgow, negyedház

Skócia: Marshall, Hanley, Cooper, Hendry (McGregor 67.), O’Donnell (Forrest 79.), Armstrong ( Fraser 67.), McGinn, McTominay, Robertson, Dykes (Nisbet 79.), Christie (Adams, a szünetben)

Csehország: Vaclik, Coufal, Celustka, Kalas, Boril, Soucek, Kral (Holes 67.), Masopust (Vydra 72.), Darida (Sevcik 87.), Jankto (Hlozek 72.), Schick (Kremencik 87.)

Gólok: Schick (42.,53.)

Hogy mire számítottunk előzetesen?

Kemény csatára két nagyjából hasonló képességű csapat között. A hazai környezet és a remek hangulat inkább a skótoknak kedvezett, ahogy az utolsó három meccsüket is ők nyerték a csehek ellen, de a csehek viszont jóval rutinosabb Eb-szereplők, kifejezetten veszélyes támadókkal.

És hogy ehhez képest mit kaptunk?

Az első félidő lendületes, de időnként hibákkal tűzdelt játékot hozott, panaszra egyáltalán nem volt okunk, ha nem is ordító helyzeteket, de támadásokat azért bőven láthattunk. A skótok legnagyobb lövését a csapatkapitány Andy Robertson eresztette meg, de a félidő második felére egyre inkább fölénybe kerülő csehek részéről a csapat legértékesebb játékosa, Patrik Schick szerezte meg végül a vezetést

A félidő legvégén a cseh tizenhatoson belülre betörő McTominay esett el, miután Borillal ütközött. A lassítás alapján akár be is lehetett volna fújni, de a játékvezető nem így látta, egygólos cseh előnnyel fordultak a csapatok.

A második félidő lényűgözően kezdődött: Marshallnak két nagy védést is be kellett mutatnia az első pár percben, majd a skótoknak volt egy kapufája, utána pedig a cseh kapus, Vaclík bravúrja akadályozott meg egy öngólt. De nem sokáig reménykedhettek az egyenlítésben a skótok, pár pillanattal később Schick észrevette, hogy Marshall kinn áll a kapujából, és szinte a felezővonalról ellőve, fantasztikus gólt szerzett.

A skótok a második gól után is mentek előre becsülettel, talán egy kicsit kisebb lendülettel, de egy belépő védő vagy Vaclík rendre kifogott rajtuk. Steve Clark próbálta felrázni és átalakítani a csapatát, a 80. percig meglépte mind az öt cserét, de a 81. percben így is majdnem Schick szerzett mesterhármast a minden idők világtornán legfiatalabb pályára lépő cseh játékosává váló Adam Hlozek passzából.

Az utolsó 10 perc kisebb skót helyzeteket hozott, de a végeredmény már nem forgott igazi veszélyben, Jaroslav Šilhavý szövetségi kapitány a 87. percben még Schicket is lecserélte.

A sok helyzetük után a skótok alighanem érdemeltek volna egy gólt, de a győzelem ma jogos helyre került, egy klasszisnyi különbség volt a két csapat között. A skótok, ha tovább akarnak jutni, akkor muszáj lesz valahogy megfogniuk az angolokat pénteken a Wemleyben, jó eséllyel az is emlékezetes meccs lesz.

A mérkőzést amúgy percről perce is közvetítettük, ha részletesebben olvasnál róla, itt megteheted.

Meccs embere

Schick, nem is kell nagyon magyarázni. A Leverkusen csatára remek formában érkezett, és megállíthatatlan volt, a második gólját pedig nagyon sokat fogjuk még látni, joggal.

Bíró és VAR

Az első félidő legvégén talán be lehetett volna fújni egy tizenegyest a skótoknak McTominay esése után. Ezen kívül mást nem nagyon lehet említeni.

Térdelés

Nem volt, de ezt lehetett is tudni előre. A két csapat tagjai a mezükön lévő Tisztelet! kampány feliratára mutattak. A skótok ugyanakkor le fognak majd térdelni az angolok elleni meccsükön, szolidaritásuk jeléül.

Érdekes adat

1980 óta nem lőttek ennyire távolról gólt Eb-n, mint most Schick, aki 45.4 méterről talált be Marshall kapujába.

A D-csoport állása

• Csehország, 3 pont, +2-es gólkülönbség
• Anglia 3 pont, +1
• Horvátország 0 pont, -1
• Skócia 0 pont, -2

A következő forduló június 18-án pénteken, Horvátország-Csehország és Anglia-Skócia meccsekkel.

Az amerikai United Airlines bejelentette, hogy összesen akár 50 szuperszonikus repülőt is vásárolhatnak a Boom Overture nevű startuptól, és az első gépek a tervek szerint már 2029-ben forgalomba állhatnak. Ha ez tényleg megvalósul, akkor két és fél évtizeddel a Concorde-ok nyugdíjazása után ismét repülhetnének szuperszonikus utasszállító járatok a kontinensek között.

Kérdés persze, hogy megvalósul-e egyáltalán a terv: vannak repülési szakértők, akik elég szkeptikusak (erre nemsokára kitérünk majd), ahogy az sem volt véletlen, hogy a 2000-ben bekövetkezett baleset után a Concorde-okat 2003-ban végleg kivonták a forgalomból. A szuperszonikus repülőkkel ugyanis bőven akadnak problémák: rendkívül drága a fenntartásuk és rengeteg üzemanyagot fogyasztanak, ami a kétezres évek elejéhez képest mára még hangsúlyosabb szempont lett.

A United Airlines bejelentése alapján először 15 repülőt vásárolnának meg a Boomtól, és ha mindennel elégedettek, akkor további 35 gép érkezhet majd a flottájukba. A megállapodás meglehetősen rugalmas, a repülőknek például át kell majd menniük egy alapos biztonsági teszten is, és ha ott esetleg gond lenne, akkor a United simán visszaléphet az üzlettől. És mivel a Boom még soha nem épített meg egyetlen igazoltan működő szuperszonikus utasszállítót sem, gyártási oldalról is merülnek fel bizonytalansági tényezők.

A Verge cikke szerint a jelenlegi tervek alapján a Boom 2025-re gyártaná le a gépeket, 2026-ban már repülnének, és 2029-től utasokat is szállítanának. A szuperszonikus repülőkkel a Boom szerint a hagyományos utasszállítókkal 7 órás London-New York távot 3,5 óra alatt, míg az amúgy 15 órás Los Angeles-Sydney távot 6 óra 45 perc alatt lehetne megtenni. A Boom már közölte azt is, hogy egy jegy ára 5000 dollár, azaz mai árfolyamon nagyjából 1,4 millió forint lenne, ugyanakkor a United szerint még túl korai az árazásról beszélni. Az mindenesetre az eddigi információk alapján sejthető, hogy a cégek az árazással a gazdagabb utasokra fognak célozni.

A Boom a szuperszonikus utasszállító repülés felélesztésének céljából jött létre 2014-ben, van már együttműködési megállapodásuk a Rolls-Royce-szal és az amerikai légierővel is. Eddig 240 millió dollárnyi tőkét vontak már be a startupba, és kaptak már előrendeléseket a szintén szuperszonikus gépek fejlesztésén dolgozó Virgin Grouptól, illetve a Japan Airlinestól is.

Az érdeklődés szemmel láthatólag nagy a Boom körül, de egyelőre még azt sem tudni, hogy mire képes valójában a vállalat: eredetileg már 2017-ben tesztrepüléseket szeretett volna, és abban bíztak, hogy 2020-ban már utasokkal repülhetnek. Ehhez képest az első igazi prototípusukat csak nemrég mutatták be, de a tesztrepülések a tervek szerint csak az év második felében indulnak meg. Az XB-1-es névre keresztelt repülő ráadásul nem is tudna utasokat szállítani: a 21 méteres repülőbe csak a pilóta fér be, úgyhogy ez csak a hajtómű tesztelésére lesz alkalmas. A próbarepülésen a Verge szerint a géppel Mach 1,3-as sebességet érnének majd el, míg a 88 utas szállítására alkalmas, 62 méter hosszú későbbi verzióval a Mach 1,7-es sebességet tervezik átlépni.

A mostani próbarepülő hajtóművét a General Motors Electrics építette, és a Boom és a United is hangsúlyozta, hogy a repülők működtetése már az első naptól fogva karbonsemleges lesz, és 100 százalékban fenntartható üzemanyaggal repülnek majd. De hogy ez mit jelent, az egyáltalán nem derült ki a cégek eddigi közleményeiből.

Pedig ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont, hiszen a szuperszonikus utasszállítókkal szembeni egyik legkomolyabb ellenérv éppen az, hogy ezek még az eleve sok károsanyag-kibocsátásért felelős sima utasszállítóknál is jóval szennyezőbbek. Egyszerűen azért, mert a szuperszonikus repülés a hangsebességnél gyorsabb repülést jelent, és ennek eléréséhez jóval több üzemanyagra van szükség, mint a sima repülésnél. A Concorde bukásához is hozzájárult, hogy a gépek üzemeltetése és karbantartása sokkal többe került, mint a hagyományos flottáé, és csak nyelte a gyártó Aérospatiale jogutódjának, az Airbus-nak a pénzét.

Egy másik komoly probléma, hogy a szuperszonikus repülők rendkívül hangosak: a hangsebesség átlépését kísérő hangrobbanás miatt a Concorde-ot is nagyon utálták a repterek közelében élők, és az Egyesült Államokban 1973-ban be is tiltották, hogy szuperszonikus járatok szárazföld fölött repüljenek. 2018 októberében Donald Trump ugyan felfüggesztette ezt a tiltást, de egyáltalán nem biztos, hogy a klíma kérdésében jóval elkötelezettebb Joe Biden kitart majd elődje döntése mellett.

A Conversation ugyanakkor arról ír, hogy a hanghatásokon valamennyire lehet majd esetleg tompítani az aerodinamikai design segítségével, és például a NASA-nak komoly kísérletei futnak ezen a területen. Ez a cikk is kitér a fenntartható repülőgép-üzemanyag kérdésére, amiről a Boom nagyon határozottan állítja, hogy rendelkezésükre fog állni. E kategóriába a különféle bioüzemanyagokat és az olyan szintetikus kerozint szokták sorolni, melyet újrahasznosítható anyagokból állítottak elő. Ezek az üzemanyagok ugyanakkor egyelőre rendkívül drágák, mivel az előállításukhoz szükséges nyersanyagok nem állnak rendelkezésre a megfelelő mennyiségben, és ma rendkívül kis szeletét teszik csak ki a repülések során elhasznált összes üzemanyagnak.

Nagyon kemény menet lesz

Épp az eddig sorolt nehézségek miatt is akadnak iparági szakértők, akik szerint nem érdemes túl nagy összegben fogadni arra, hogy a Boom projektje végül sikeres lesz. Az International Council on Clean Transportation repülésügyi igazgatója, Dan Rutherford a napokban részletesen össze is szedte az aggályait, hangsúlyozva, hogy egyelőre az egész projekt még leginkább a hírverés és a marketing szakaszában van.

Egyrészt a gyakori médiabeszámolók ellenére a Boom tőkefelhajtása közel sem megy úgy, ahogy azt a startupnál eltervezték: a tervezett 6 milliárd dollárból eddig 240 millió dollár folyt be. Számít az is, hogy egyelőre nem tolonganak a légitársaságok: a United mellett a Japan Airlines tűnik még lelkesebbnek, a Virgin Group pedig inkább eleinte volt elkötelezett, mostanában mintha nagyobb hangsúly jutna a saját fejlesztésükre.

Ugyanígy nem világos az sem, hogy végül ki szállítana majd hosszabb távon hajtóművet a cégnek, itt a Rolls-Royce felől egyelőre egy semmire nem kötelező megállapodás született csak meg. És ehhez jön még a már említett többi probléma, a hatalmas üzemanyag-igénnyel, a nehezen tolerálható hanghatásokkal és a nemzetközi szabályozás hiányosságaival. Egyelőre ugyanis nincs globális szabályozás a szuperszonikus kereskedelmi repüléssel kapcsolatban, de közben azt lehet tudni, hogy az EU, a repterek és a környezetvédő szervezetek sem lelkesednek az ötletért, ami alapvetően csak a leggazdagabb utasok számára kínálna szolgáltatást.

Rutherford ezek alapján nem számít arra, hogy ez a projekt sikerrel végződne majd, ugyanakkor arra szerinte alkalmas a egész téma, hogy elterelje a figyelmet a hagyományos repülésipar dekarbonizációjának kérdéséről.

Az Egyesült Államok legismertebb környezetvédelmi szakírója, Bill McKibben pedig arról írt a United bejelentése után, hogy a szuperszonikus utasszállító gépek visszatérése pont olyasvalami, amire egyáltalán nincs szüksége a világnak: ezek a gépek ötször annyi káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos repülök, a karbonsemleges működés pedig a zöldrefestés ordító példája.

De ezen túl is, McKibben szerint ha a járványnak valamire meg kellett volna tanítania minket, az éppen az, hogy ha komolyan kezdeni akarunk valamit a klímaváltozással, akkor itt az ideje lelassulni. Nem arról van szó, hogy mindenki maradjon otthon, és ne menjen sehova, hanem arról, hogy ideje ismét visszatérni a lassú, kevéssé szennyező utazási módokhoz. A járvány alatt megtapasztaltuk, hogy gyakorlatilag bárhonnan tudunk emaileket küldeni és konferenciabeszélgetéseket indítani, úgyhogy egyszerűen semmi nem indokolja, hogy visszahozzunk egy kifejezetten szennyező eszközt, ami elsősorban arra szolgálna, hogy gazdag üzletemberek pár óra alatt átugorhassanak az Atlanti-óceán másik oldalára tárgyalni vagy ebédelni.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Kezdjük az igazán fontos hírrel: Christian Eriksen állapota továbbra is stabil, a szombati meccsen szívrohamot kapó dán klasszist egy koppenhágai kórházban ápolják, és vasárnap üdvözletét küldte az egész csapatnak. Kasper Hjulmand szövetségi kapitány beszámolója szerint Eriksen a lehetőségekhez képest jól érzi magát, és állapota az egész válogatott számára hatalmas megkönnyebbülést jelent.

Az esélyesek győzelmei

A vasárnapi három meccsen végül az előzetes várakozásoknak megfelelően alakultak az eredmények, még ha nem is csavarok nélkül.

Anglia–Horvátország 1-0: A tán a szokottnál is több fiatal tehetséget felvonultató angol válogatott végül legyűrte a horvátokat, megbosszulva a három évvel ezelőtti, nagyon fájó vereséget. Az angolok játéka közel sem volt hibáktól mentes, de szerencséjükre ez is elég volt vasárnap.

A középpályán Kalvin Phillips fantasztikusat játszott (az olaszországi közvetítésben állítólag csak a yorkshire-i Pirlóként emlegették), Kane viszont keveset mutatott, ennél biztos, hogy több kell ahhoz, hogy érdemi angol esélyekről lehessen beszélni az Eb-n. Meccsösszefoglaló itt.

Ausztria-Észak-Macedónia 3:1: Előzetesen sima osztrák győzelmet vártak a legtöbben, és bár az eredmény ezt is mutatja, a macedónok egyáltalán nem adták könnyen magukat, az osztrák védelem pedig több hajmeresztő hibát is bemutatott. Összefoglalónkban részletesen is elmeséljük, hogyan alakult a meccs.

A macedónok egyetlen találatát jegyző Pandev most már az Eb-k történetének második legidősebb gólszerzője, Gera Zoltánt előzte meg a vasárnapi góljával. Az élre ezen a tornán már biztos nem fog kerülni, mivel a 2008-ban gólt szerző osztrák Ivica Vastic 38 éves és 257 napos volt akkor, míg Pandev 37 évesen és 322 évesen lőtte a gólját.

Hollandia-Ukrajna 3:2: Az Eb eddigi legjobb meccsét hozta a C-csoport második mérkőzése, de ehhez kellett az is, hogy a két góllal elhúzó hollandok látványosan kiengedjenek, és hagyják, hogy az ukránok pár perc alatt visszajöjjenek a meccsbe. Végül aztán meglett a három pont, hogy hogyan, arról részletesen írtunk.

Az pedig már most borítékolható, hogy Jarmolenko gólja az Eb legszebb találatai között lesz, érdemes megnézni újra, döbbenetesen nagy gól.

Rangadók helyett kiélezett párharcok

Hétfőn ismét három meccs jön, bemutatkoznak a spanyolok is a tornán.

15.00: Skócia-Csehország A D-csoport másik meccsén Skócia 25 év után tér vissza az Európa-bajnokságra, és nyilván a skót válogatott számára az igazán nagy dobás az Anglia elleni bravúr lenne, de a továbbjutási tervekhez a cseheket is verniük kéne. Ez legutóbbi három egymás elleni meccsükön sikerült amúgy, de ettől még egyértelmű esélyesről nehéz lenne beszélni. Ha szerencsénk van, egy küzdős, de szórakoztató meccset láthatunk majd, amiben a döntetlen lehetősége is bőven benne van.

18.00: Lengyelország-Szlovákia Az E-csoport első meccsén Szentpéterváron találkozik egymással a két V4-es csapat, és a legnagyobb figyelem az elképesztő formában lévő Lewandowskira irányul majd, ahogy alighanem főleg ő az oka annak is, hogy a fogadóirodák és elemzők többsége lengyel győzelmet vár.

Csakhogy míg Lewandowski a Bayernben ontja ugyan a gólokat, a lengyel válogatottban a nagy tornákon közel sincs így: a legutóbbi 10 ilyen meccsén mindössze egy gólt szerzett. Az előrejelzést nehezíti, hogy a két csapat nem találkozott egymással 2013 novembere óta, ráadásul mindkét válogatott élén egy nemrég kinevezett kapitány áll. Papíron ugyan a lengyelek tűnnek esélyesebbnek, de a Škriniar vezette védelemre építő szlovákok valószínűleg nem adják majd magukat könnyen.

21.00: Spanyolország-Svédország: Mindkét válogatott felkészülését megnehezítette a koronavírus, a spanyoloknál és a svédeknél is ketten lettek fertőzöttek, a spanyolokat ráadásul pár napja oltották újra. De eleve az egész Eb egyik nagy kérdése, hogy mire lesz képes ez a spanyol válogatott, Luis Enrique ugyanis számos meglepő lépést meghúzott a keret összeállításakor, kimaradt például a védelemből Sergio Ramos.

Azért a hétfő esti meccsnek minden zökkenő ellenére a spanyolok az esélyesei, de a svéd oldalon érdemes lesz figyelni a mindössze 21 éves Alexander Isak játékára. Plusz egy érdekes adat a meccs elé, amit az Athletic idéz: a spanyolok legutóbbi 37 Eb-n szerzett gólja mind a tizenhatoson belül született.

Apróságok

De Bruyne edzésbe állt, a belgák sérülésből lábadozó világklasszis középpályása lehet, hogy már a második, dánok elleni csoportmeccsen pályára léphet.

A túlárazott kávékülönlegességek és a montreáli szintizenekarok rajongóinak: elindult a Copa America is, Brazília simán verte Venezuelát, Neymar nagyot játszott.

Focihírek még: Paulo Fonseca lett végül tényleg a Tottenham menedzsere, három évre írt alá, de majd meglátjuk, mit gondol erről Daniel Levy.

Wales - Svájc 1-1

Baku, Azerbajdzsán, félház, állítólag 35 ezer néző, ránézésre valószínűleg kevesebb

Wales: Ward, Connor Roberts, Mepham, Rodon, Ben Davies, Allen, Morrell, Ramsey (Ampadu), Bale, Moore, James (Brooks)

Svájc: Sommer, Elvedi, Schar, Akanji, Mbabu, Xhaka, Freuler, Rodriguez, Shaqiri (Zakaria), Embolo, Seferovic (Gavranovic)

Gól: Moore (73.), ill. Embolo (49.)

Miután péntek este a nyitómeccsen az olaszok végül simán verték a törököket, szombat délután az A-csoport másik meccsén az volt a fő kérdés, hogy Wales és Svájc közül ki tudja tartani a lépést Mancini csapatával. Előzetesen nehéz lett volna túl magabiztosan tippelni, a sztárokkal is tűzdelt, 2016-ban emlékezetes Eb-menetelést bemutató walesiek és a nagyon masszív középpályával kiálló svájciak meccsén leginkább a szórakoztató, pörgő játékban lehetett reménykedni.

Az első félidőn alapján ez csak módjával jött be: a meccs első negyedórája leginkább ismerkedéssel telt, a walesieket nem nagyon zavarta, hogy inkább a svájciaknál a labda, és gyors megindulásokkal próbálkoztak. Egy ilyen akcióból nőtt ki az első komolyabb helyzet: a 15. percben James beadása után Moore fejelt szépen, de Sommer az Eb eddigi bravúrját (oké, másfél meccs se telt még el) bemutatva védett.

Nem sokkal később megvolt az első komolyabb svájci helyzet is, egy szöglet után Schar fordult szépen, de Ward remekül helyezkedett. A folytatásban is a svájciaknál volt többet a labda, de túl nagyot nem kockáztatott senki a félidőben. A játékrész legvégén Seferovic megszerezhette volna a vezetést is Svájcnak, de éles szögből végül a kapu mellé lőtt.

A második félidőt is Svájc kezdte határozottabban, ezúttal már eredményesen: pár percnyi játék utá Embolo 16-ról erővel, de középre meglőtt labdáját még kiütötte Ward, de Shaqiri szöglete után Embolo már közelről gólt tudott fejelni.

Szinte rögtön kb. el is dőlhetett volna a meccs, Embolo rögtön utána nagyon jól tört középre, a 16-oson belül már nem merték felrúgni a walesiek, de Mbabu az elé letett labdát nagyon rosszul találta el, így kimaradt a helyzet.

A következő gólig a 73. percig kellett várni, egészen addig nem nagyon találták a fogást egymáson a csapatok, de akkor egy kis szöglet után Morrell játszotta be a labdát, a lendületből érkező Moore pedig ezúttal már nem hibázott fejjel. Wales váratlanul egyenlített, és annyiban megérdemelték, hogy a megelőző negyedórában Svájc se tett sokat azért, hogy bebiztosítsák az előnyüket.

A 84. percben Gavranovic váltotta Seferovic-ot, és fél perccel később egy gyönyörű beadás után közelről kapásból be is talált, de a gólt nem adták már meg. Már az élő képen lesgyanús volt a támadás, a videóbíró pedig nyilvánvalóvá tette, hogy Gavranovic tényleg az utolsó védő előtt állt.

A svájciak nagyon megnyomták a meccs végét, egymást követték a szögletek, Wardnak többször is védenie kellett (egyszer egy óriást, de mint kiderült, Gavranovic ismét lesen volt).

A meccs vége rendkívül izgalmasan alakult, de az utolsó másfél percre megszakadt a közvetítés egy technikai hiba miatt, így csak a stúdióból derült ki, hogy 1-1 lett a vége. Svájcnak több lehetősége lett volna megnyerni a meccset, de nem éltek ezekkel, Wales pedig kihasználta ezt. Mindkét csapatra két kemény meccs vár Olaszország, illetve Törökország ellen.

Térdelés igen, kisautó nem

A kezdés előtt mindkét csapat letérdelt, de füttyöt a tévéközvetítésen át nem lehetett hallani.

A pénteki nyitómeccs meglepetésvendége, a labdát behordó szponzorációs kretén kisautó viszont nem tűnt fel szombaton.

A meccs gesztusa

A walesieké volt, akik a himnusz alatt a szurkolóik felé fordultak.

Taxisofőrről beszélt a kommentátor?

Igen.

Az A csoport állása

• Olaszország 3 pont, +3 gólkülönbség
• Svájc 1 pont, 0
• Wales 1 pont, 0
• Törökország, 0 pont, -3

Következő forduló június 16-án Törökország-Wales és Olaszország-Svájc meccsekkel.

A héten mutatta be az Ökológiai Kutatóközpont a háromórás filmjét, melyben Sáfián László juhász egy délutánon át mesél arról, hogy mi miért történik a legelőn, ahova kihajt nyájával.

Az Egy délután a legelőn Sáfián László juhásszal című film egyrészt remek betekintést nyújt egy olyan életbe, amiről ma már sokunknak kevés tudása van, előkerül mellette egy rakás szakmai ismeret (legeltetésről, pásztorkutyákról, hasonlóakról), és a szép felvételek és légi vágóképek miatt szinte már meditatív programot is kínál.

A filmet is jegyző hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport vezetője Molnár Zsolt, vele tavaly készítettünk egy hosszabb interjút, melyben a régi ismeretek szerepéről, a helyi közösségek ökológiai tudásának jelentőségéről is sok szó esett.

Molnár nemrég Babai Dániellel közösen a Trends in Ecology and Evolution című, az ökológia területén a legrangosabbak közé számító folyóiratban publikált közös cikket, melyben részletesen írtak arról, hogy milyen kutatói hozzáállásra van szükség ahhoz, hogy megfelelő módon lehessen kutatni a tájban élő, a természettel együttműködő emberek ökológiai tudását.

2021 váratlan focis hőse eddig egyértelműen Patrice Evra: a francia válogatott és a Manchester United egykori klasszis játékosa legutóbb a Bl-döntő után gúnyolta rendkívül szórakoztatóan a közismert City-drukker oasisos Gallagerher-testvéreket, szombaton meg egy egészen váratlan produkcióval biztosította támogatásáról a skót válogatottat.

A skótok majd hétfőn játszanak Csehország ellen, és a jelek szerint Evra szorítani fog a csapatnak, hiszen a ma közölt videójában kiltet, azaz hagyományos szoknyát hordva, és dudafújást imitálva táncolt egyet, hogy aztán a végén egy műsegget felvillantva megüzenje, hogy imádja ezt a játékot.

A poszt eredetileg Evra Instagramján jelent meg, ahol pár óra alatt már több százezer megtekintésnél jár.

Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd, az MSZP és az LMP által is támogatott kormányfőjelölt egy online közvetített szombati rendezvényen jelentette be az általuk életre hívott 99 mozgalom kétszer kilenc pontját.

Az eseményen Karácsony a programból előbb 9 olyan pontot jelentett be, amit az elmúlt 10 évért kínált jóvátételként vezetett fel, és amit megválasztása után fognak véghezvinni.

• A rabszolgatörvény eltörlése
• Az oktatási rendszerből lemorzsolódott, végzettség nélküli fiataloknak megadják a második esélyt, a szakmunkás-oklevél vagy az érettségi megszerzésének lehetőségét.
• A közmunkabért felemelik a minimálbér szintjére
• Egyeztetéseket kezdenek a CEU visszahozatalának érdekében, visszaállítják az egyetemek autonómiáját, felülvizsgálják az egyetemi modellváltást
• Kárpótolják az egyházi státuszukat vesztett, intézményfenntartó munkát végző valódi egyházakat
• Az állami iskolák támogatását felemelik az egyházi iskolák támogatásának szintjére, biztosítják a helyi közösségeknek az irányítási autonómiát a közoktatásban
• Felülvizsgálják az állami földprivatizáció folyamatát és eredményeit
• Újraszabályozzák a trafikpiacot, hogy bárki nyithasson trafikot
• Kárpótolják a rokkantnyugdíjasokat

Ezenkívül jóvátételt ígért az elhibázott válságkezelésért, itt is 9 pontot sorolt fel:

• Újraindítási támogatást a bajba jutott kisvállalkozásoknak.
• A bajba jutott kisvállalkozásoknak 2 évnyi mentesség a szociális hozzájárulási adó fizetése alól
• Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát 9 hónapra emelik, és azokat, akik a koronavírus-válság idején veszítették el munkájukat, és 3 hónapnál hosszabb ideig voltak munkanélküliek, visszamenőleg támogatják az álláskeresési járadék összegével.
• A járvány során igénybe vett táppénzt utólag kiegészítik a munkavállalók számára 100%-ra
• Az egészségügyi és a szociális dolgozókat 500 ezer forintos egyszeri támogatásban részesítik
• Kárpótolják az önkormányzatokat az elvont iparűzési és gépjárműadó bevételek kieséséért
• Eltörlik a különleges gazdasági övezeteket.
• Bevezetik a Tiborcz-adót és a Mészáros-adót

E utóbbi pont esetében érdekesség, hogy Orbán Viktor veje éppen bíróságon akarja elérni, hogy Karácsony ne használhassa a Tiborcz-adó kifejezést, az ügy következő körben már a Kúria elé kerülhet.

A szombati eseményen Karácsony mellett megszólalt még Bod Péter Ákos közgazdász, Nemény András, Szombathely polgármestere, Polyák Gábor jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, és Sudár Orsolya, a Szikra Mozgalom elnökségi tagja.

Az éjszaka várható hidegfront elvonultával érkezik az év első tartós hőhulláma - hívta fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton a Facebook-oldalán.

A most éjszaka átvonuló hidegfrontot követően vasárnapra néhány fokot visszaesik átmenetileg a hőmérséklet. Az előrejelzés szerint vasárnap hajnalban 11 és 20 Celsius-fok között alakul a hőmérséklet. Napközben többnyire 22-27 fokig melegszik a levegő, de északkeleten néhol csak 20, 21 fok lesz.

Ezt követően azonban tartós és jelentős melegedésre kell számítani.

A jövő héten napos, az ország döntő részén csapadékmentes idő valószínű, és szerdán már általában 30, míg a hétvégén 35 fok közelében alakul a hőmérséklet országszerte. Azt is megjegyezték, hogy a 35 fok közeli értékek miatt az is előfordulhat, hogy akár a napi melegrekordok megdőljenek, amelyek június 20-a (jövő vasárnap) körül 37 fok környékén alakulnak. (MTI)

A legrangosabb amerikai újságíródíjakat kiosztó Pulitzer-díj bizottsága úgy döntött, hogy különdíjat ad az idén 18 éves Darnella Fraziernek, aki tavaly telefonjával rögzítette, ahogy a rendőrök meggyilkolják George Floydot, írja a BBC.

A díjjal Frazier bátorságát ismerték el, derült ki a pénteki bejelentéskor. A fiatal nő felvétele is hozzájárult ahhoz, hogy Floyd ügyéből országos, majd globális tiltakozási hullám nőtt ki és hogy a fekete férfi nyakán hosszú percekig térdelő fehér rendőrt, Derek Chauvint elítélte a bíróság. Frazier videóját a bíróság is bizonyítékként használta fel.

Frazier tavaly május 25-én éppen nagybátyjához sétált Minneapolisban, amikor meglátta, hogy Floyd az életéért könyörög a rendőröknek. Hallotta, ahogy a férfi mondja, hogy nem kap levegőt. Ekkor döntött úgy, hogy rögzíti a történteket.

Fraziert tanúként is meghallgatták a tárgyaláson, itt arról beszélt, hogy Floyd meggyilkolását látva megváltozott az élete: amikor a férfira nézett, saját apját, testvérét, unokatestvéreit látta, mivel ők mindannyian feketék. És arra gondolt, hogy hogyan kerülhetnének akár ők is hasonló helyzetbe.

Egy amerikai homárhalász, Michael Packard számolt be arról, hogy hogyan menekült meg a halál, pontosabban egy hosszúszárnyú bálna torkából, írja a BBC. A férfi 40 éve foglalkozik homárok kifogásával, de hasonló élménye még nem volt: pénteken, miután társával kihajóztak, úgy gondolta, hogy merül egyet, ezért fogta a búvárfelszerelését, és beugrott a vízbe.

Mint mesélte, a körülmények ideálisak voltak, nagyon tiszta volt a víz, így mélyre le lehetett látni, ezért is lepte meg nagyon, hogy amint beért a vízbe, hirtelen minden sötét lett, és egy nagy ütődést érzett. Az 56 éves férfi elsőnek azt hitte, hogy egy fehér cápa támadta meg, de aztán pár másodperc múlva rájött, hogy nem érez fogakat.

Ekkor esett le neki, hogy egy bálna szájába lehet, és hogy a hatalmas emlős le fogja nyelni, azaz itt az élete vége. Packard elmondása szerint feleségére, és két fiára gondolt ekkor, de a következő pillanatban a bálna már feltört a felszínre, majd kinyitott a száját és rázni kezdte a fejét. A férfi nagy erővel repült ki a bálna torkából, és a vízbe csapódott. Azóta sem akarja elhinni, hogy mi történt vele, mintegy 30-40 másodpercet tölthetett a bálna szájában.

Társa, aki ekkor már a vizet kémlelte, hogy Packard nyomaira bukkanjon, gyorsan visszahúzta a fedélzetre a férfit, aki egy kisebb térdsérüléssel megúszta a kalandot. A hosszúszárnyú bálnák rendszeresen óriásira tátják a szájukat, hogy a létező legtöbb kisebb halat bekapják egyszerre, ezért tengerbiológusok szerint a bálna nem az emberre vadászott, hanem véletlenül került csak épp egy nagyobb zsákmányszerzés közben az útjába. A helyi lapnak egy bálnaszakértő arról beszélt, hogy ő még sosem hallott hasonló esetről.

Az ATV számolt be róla, hogy Molnár Gyula, aki 2002 és 2010 között Újbuda polgármestere, majd 2016 és 2018 között az MSZP elnöke volt, az előválasztáson már a DK jelöltjeként fog indulni Újbudán.

A politikus egy esetleges 2022-es győzelme után a DK frakciójába ülne be, derült ki a szombat reggeli sajtótájékoztatón.

Hétfő délután hat órára a Parlament elé szervez tüntetést számos civil szervezet, hogy így tiltakozzanak a fideszes politikusok által benyújtott törvénymódosítási javaslatok ellen, mely révén orosz mintára indulhatna állami homofób kampány az LMBT-közösség tagjai ellen, az iskolákból pedig kitilthatnák a kormány által nem megfelelőnek bélyegzett szervezeteket, illetve az általuk végzett szexuális felvilágosító oktatást.

Arról, hogy a kormánypárti képviselők hogyan kezdték el összemosni a pedofíliát a homoszexualitással, és hogyan próbálják meg most egy törvény segítségével kiszorítani az LMBT-szervezeteket, nemrég részletesen is írtunk. A módosítok benyújtása után számos jogvédő szervezet közösen tiltakozott, most pedig tüntetést is bejelentettek.

A hétfői eseményt a Budapest Pride, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Háttér Társaság, a Szivárványcsaládokért Alapítvány, a Prízma Közösség, a Tasz, az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság szervezi közösen. Mint az esemény felvezetőjében írják, tiltakozni akarnak „az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb jogfosztása ellen”.

A szervezők közleménye szerint kormánypárti képviselők olyan kirekesztő és gyűlöletkeltő javaslatokat nyújtottak be, amelyek célja, hogy teljesen eltüntessék az LMBTQI embereket a nyilvánosságból, és betiltsák azokat a létfontosságú iskolai programokat, amelyek egyrészt segítenek a fiataloknak abban, hogy információkhoz és támogatáshoz jussanak, másrészt elfogadóbb és mindenki számára biztonságosabb környezetet garantálnak.

Emellett hétfőn az ellen is tiltakoznak, hogy a kormány a törvényjavaslattal igyekszik egybemosni gyerekekkel szemben elkövetett, megbocsáthatatlan bűnöket elkövetőket az LMBTQI közösség tagjaival.

A Portfólió ír arról, hogy módosult a védettségi igazolványokról szóló rendelet, és azok, akiknek lejárt vagy lejárat közeli a védettségi igazolványa, meghosszabbíthatják azt, hogyha igazolják, hogy a szervezetükben található megfelelő számú koronavírus-antitest.

A módosítás péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben, és eszerint ha valakinek 14 nap van még az igazolvány lejáratáig vagy lejárt az igazolványa, újra megkaphatja az igazolványt, ha igazolja, hogy szervezetében fellelhetők még koronavírus-antitestek.

Ehhez végezni kell egy, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, Magyarországon működő egészségügyi szolgáltató által üzemeltetett laboratóriumban egy olyan vizsgálatot, amely igazolja, hogy az illető szervezetében a koronavírus elleni ellenanyag jelen van, illetve az érintettről az EESZT-ben nem tartanak nyilván pozitív eredményű koronavírus kimutatására szolgáló antigén gyorsteszt vagy molekuláris biológiai vizsgálati eredményt.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Elkezdődött!

Egy év csúszással, de péntek este végre elindult a hivatalosan még mindig 2020-asnak nevezett Európa-bajnokság. Az olasz-török nyitómeccs első félideje felejthető játékot hozott, de a második félidőben felpörögtek az olaszok, így végül három gólt és több remek egyéni teljesítményt is láthattunk.

A meccsről szóló összefoglalónkban összeszedtünk mindent, amit említeni érdemes, például hogy a meccs embere simán a balhátvéd Leonardo Spinazzola volt. Az olaszok második félidőben mutatott játéka reménykeltő lehet az olasz drukkerek számára, míg a törökök azzal vigasztalódhatnak, hogy ennél jó eséllyel már csak könnyebb meccseik lesznek a csoportban.

Şenol Güneş szövetségi kapitány is arról beszélt a meccs után, hogy ez nem az ő estéjük volt, rendszeresen elveszítették a labdát, és képtelenek voltak előrejutni. Ezt mutatják a statisztikák is: mindössze három török kapura lövést jegyeztek fel, és egyik sem találta el a felületét.

Jön a focinagyüzem

Szombaton indul az a dömping, amit igazán lehet szeretni a világversenyekben, rögtön három meccset is rendeznek:

15.00: Wales-Svájc, Baku v: Clément Turpin (francia)
18.00: Dánia-Finnország, Koppenhága v: Anthony Taylor (angol)
21.0: Oroszország-Belgium, Szentpétervár v: Antonio Mateu Lahoz (spanyol)

Az első az A-csoport másik két csapatának találkozója, a Wales-Svájc lesz, délután háromkor. És hobbielemző legyen a talpán, aki meg tudja mondani előre, mit fog hozni ez a mérkőzés, épp ezért lehet szórakoztató találkozóra számítani.

A walesiek oldalán a legtöbb figyelem nyilván Gareth Bale játékára irányul majd (azt még nem tudni biztosan, hogy az erőnléti problémákkal küzdő Aaron Ramsey befér-e végül a kezdőbe), míg a svájciak játékát a Shaqiri - Xhaka duó, illetve a széleken előrerohanó védők dominálhatják. Ha szerencsénk van, akkor lendületes, sok támadást hozó meccset láthatunk, a játékosok adottak ehhez.

Délután hatkor nyit majd a B-csoport, egy dán-finn meccsel. Dánia története során először fog hazai pályán játszani egy nagyobb tornán, és ugyan a koronavírus miatti korlátozások miatt telt ház nem lehet Koppenhágában, de azért ez így is adhat egy lökést a csapatnak. Ahogy az is, hogy 1949 óta, 21 meccsen át nem kaptak ki otthon a finnektől, 18 győzelem mellett 3 döntetlen a mérlegük.

Nem véletlen, hogy a legtöbb beharangozó sima dán győzelmet jósol a Christian Eriksen vezetésével pályára lépő hazaiknak, míg az életük első Eb-jére (!) készülő finnek Teemu Pukki góljaiban bízhatnak.

A nap utolsó meccsén a B-csoport egyértelmű esélyeseinek tartott belgák az oroszok ellen mutathatják meg, hogy a 2018-as világbajnokság után ismét fel bírnak-e nőni az elvárásokhoz. Kevin de Bruyne ugyan kihagyja az első meccset, de a belga keret papíron így is nagyon erős, Romelu Lukaku pedig nagyszerű formában van.

Szintén a belgák helyzetét segíti, hogy az oroszok a közelmúlt eredményei alapján halvány formában érkeznek a tornára, és a két csapat ráadásul egy selejtezőcsapatban is volt, ahol a belgák egy 3-1-es, illetve 4-1-es győzelemmel simán hozták a meccseket. Golovinék minden bizonnyal egy erősen védekező, kontrákra építő felállásban fognak kifutni szombat este, viszont hazai környezetben, Szentpéterváron, félház, 34 ezer néző előtt.

Megállítani Cristiano Ronaldót

Ugyan az Eb menetrend alapján még messze van, de itthon nyilván főleg már a keddi magyar-portugál foglalkoztat mindenkit. Pénteken a magyar válogatott két fiatal tagja, Sigér Dávid és Schön Szabolcs tartott sajtótájékoztatót, és Sigér elmondta azt is, hogy hogyan próbálják majd meg semlegesíteni Cristiano Ronaldót.

„Minden jó játékost, így Cristiano Ronaldót is csapatként lehet megállítani, ha az egyikünknek nem sikerül, ott van a társ, aki segít. Ronaldo karizmatikus személyiség, testtartásával minden egyes mozdulatával azt sugallta, tisztában van a képességeivel, mindig győzni akar, nagyszerű sportember.” Schön pedig a Nemzeti Sport beszámolója szerint arról beszélt, hogy Ronaldo a példaképe, és nagy öröm lenne számára, ha pályára léphetne ellene. De persze tudja, hogy ez még nem az ő Eb-je lesz, ezért minden pályán töltött percet ajándékként él majd meg.

A Népszavának adott interjút Lovász László, az MTA volt elnöke, aki többek között arról beszélt, hogy alapvetően nem hiányzik neki az elnökség, de azért néha eszébe jut, hogy voltak elképzelései, amiket jó lett volna keresztülvinni, de az intézethálózatos átszervezéssel kapcsolatos herchehurca és a világjárvány keresztbe tett.

A nemrég a legjelentősebb matematikai díjjal, az Abel-díjjal kitüntetett Lovász a kutatóhálózat átszervezésével kapcsolatban elmondta, hogy nem tud kiemelkedő feszültségekről, és nem hallott arról sem, hogy bárkinek megmondták volna, mit kutasson vagy mit ne. Az intézethálózat költségvetését pedig megemelték, ami mindenképp jó hír.

Az interjúban szóba került a Fudan Egyetem terve miatt kitört vita, amivel kapcsolatban a világhírű matematikus elmondta, hogy nehezen tud mit mondani a kínai egyetem budapesti kampuszával kapcsolatos tervekről, hiszen még arra sem adott senki igazi választ, hogy hogyan működne itt az egyetem.

„Nehéz válaszolni, mert arra még senki nem adott igazi választ, ez hogyan fog működni. Nem ismerjük a részleteket, pedig minden ezen múlik. Ki fog ott tanulni, tanítani, a beruházás hogyan térül meg Magyarországnak? Magyar diákoknak biztosítanak-e helyeket, lesznek-e ösztöndíjak, amelyekkel a tehetséges, de kevésbé tehetős fiatalok is bekerülhetnek? Az biztos, hogy Kína hatalmas lépéseket tett előre a tudomány területén. A kínai egyetemek, mint a sanghaji Fudan vagy a pekingi Tsinghua Egyetem, több nemzetközi rangsorban előkelő helyen szerepelnek. Azt is érdemes hozzátenni, például a természettudományok terén nem érdekes, hogy az egyetem alapszabályában mennyire jelenik meg a Kínai Kommunista Párt iránti elköteleződés” – mondja Lovász, majd hozzátette:

„Összességében viszont úgy gondolom, jobb lett volna, ha a már meglévő magyar egyetemek fejlesztésére fordítják a Fudanra szánt pénzt és energiát. Nagyon aggaszt, hogy Magyarországról már az érettségi után egyre több fiatal elmegy külföldre továbbtanulni, sokan nem is találkoznak a magyar tudománnyal, a magyar professzorokkal. Persze a tudomány egy nemzetközi dolog, a kutatók sokat költöznek kutatási feladataik miatt, csak az a baj, hogy Magyarország ennek a folyamatnak általában a vesztes felén van.”

Lovász szerint van ugyan esély arra, hogy kiváló tudósokat, kutatókat tartsunk meg vagy csábítsunk vissza, de valószínűleg még hosszú ideig több szürkeállományt fogunk termelni, mint amennyi végül itt marad, és nettó exportőrök leszünk. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, egy olyan szellemi közösség kéne, amiről érezni, hogy nem elszigetelt, hanem a világ élvonalához tartozik.

Az azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a magyar kormányt itthon és külföldön is többen tudományellenesnek nevezték, amiért a kutatóhálózatot elszakította az Akadémiától, Lovász elmondta, hogy túl nagy a centralizálási igény a tudomány területén.

„Amit, jobban belegondolva, valóban lehet tudományellenességként értelmezni, mert a tudomány egyik fő ismérve, hogy irányítási szempontból nem tervezhető. Nem lehet előre megtervezni, milyen tudományos sikereket, áttörést érjünk el tíz év múlva. Kevéssé hiszek az esetleges felülről jött kutatási megrendelésekben. Egy autógyárban nyilván nem lehet másképp. De a tudományos alapkutatásban nem lehet semmit előre megrendelni, ez nem így működik.”

Lehet ugyan néha panaszkodni a magyar államigazgatásra, hogy egyes területeken nem működik elég olajozottan, de az egész biztos, ez a kritika fel sem merülhet, ha a labdarúgás világáról van szó.

Jól mutatja ezt az is, hogy az Európa-bajnokság nyitányának napján megjelent Orbán Viktor aláírásával egy kormányrendelet a Magyar Közlönyben, ami gyorsan tisztázta, hogy lehet-e védettségi igazolvány nélkül kivetítőnél meccset nézni. Ez nem magától értetődő kérdés, hiszen míg vendéglátóhelyek teraszára már ki lehet ülni igazolvány nélkül, szervezett eseményeken nem lehet részt venni.

Szerencsére a jogalkotó résen volt, és a rendelet rendet tett: a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendeletet kiegészítette ezzel a bekezdéssel:

„(4c) Ezen alcím alkalmazásában nem minősül rendezvénynek a versenyrendszerben szervezett verseny vagy mérkőzés közterületen elhelyezett kivetítőn történő közvetítése. Az ilyen helyszínen való tartózkodásra, szolgáltatásnyújtásra e rendeletnek a vendéglátó üzlet kerthelyiségére vagy teraszára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

A rendelet a kihirdetés napján este 20 órától lépett életbe, azaz még pont az olasz-török nyitómeccs előtt.

Az azonban egyáltalán nem világos, hogy ez vonatkozik-e a szurkolói zónákra. A nagyobb budapesti szurkolói zónák (Millenáris, Városliget) oldalán továbbra is az olvasható, hogy a helyszín csak védettségi igazolvánnyal látogatható, ezért megkerestük a városligeti helyszínt fenntartó Puskás Arénát, és rákérdeztünk a dologra. Ha választ kapunk, beszámolunk róla.

Frissítés: mint a válaszból kiderült, a városligeti hivatalos UEFA szurkolói zónára és annak üzemeltetésére speciális szabályok vonatkoznak, így ott marad a védettségi igazolvány.

Pénteken jelent meg a NER által megszállt Indexen egy „interjú” Mészáros Lőrinccel, melyben az Orbán Viktor-közeli milliárdos sok minden mellett beszélt arról is, hogy többször tárgyalt több mint 60 Munkácsy-festmény megvásárlásáról, de még nem tudtak megállapodni Pákh Imrével, pedig szívesen adna helyet egy állandó Munkácsy-kiállításnak.

A hvg.hu ezután kereste meg a milliárdos műgyűjtőt, aki időt kért az interjú elolvasására, majd közölte a lappal, hogy “ez azért nem egészen így volt”. Pákh Imre elmondása szerint valóban régóta érdekelte őt az Andrássy úton lévő Kogart ház, ezért amikor megtudta, hogy Mészáros tulajdonába került, valóban találkoztak.

„De arról, hogy ő megveszi a Munkácsy-gyűjteményemet, nem volt szó, már csak azért sem, mert nem is volt eladó” – mondta el a műgyűjtő, aki hozzátette, hogy a téma nem a festményvásárlás volt, hanem egy önálló Munkácsy-múzeum létrehozása, ebben a közös vállalkozásban pedig fele-fele részben lettek volna tulajdonosok, és ebbe a cégbe apportként bevitte volna a festményeket.

Pákh ugyanakkor a hvg.hu-nak elmondta, hogy a közös üzlet végül több ok miatt is, de meghiúsult. Számára a fő ok az volt, hogy Pákh ragaszkodott volna egy saját, önálló Munkácsy-múzeumhoz, míg Mészáros más célra is használta volna az épületet.

„Én azt gondolom, hogy tartozunk Munkácsynak egy saját múzeummal, ő máshogy gondolta, és mivel ő az ingatlan tulajdonosa, én ezt tiszteletben tartom” – mondta el a lapnak, és hozzátette, nem minden üzlet siker, van ez így.

Pákh azóta már Debrecen önkormányzatát kereste meg az ötlettel, és jelenleg Papp László polgármesterrel tárgyal egy debreceni Munkácsy-múzeum lehetőségéről. A város szerinte kitűnő választás lenne, hiszen a Déry Múzeumban látható jelenleg Munkácsy trilógiája. Elmondása szerint az ötletet jól fogadta a polgármester, komoly tárgyalások zajlanak köztük.

Jelenleg is zajlik a világ vezetői hatalmainak csúcstalálkozója a brit Cornwallban, ahol a második napon a koronavírust követően kialakult válság volt a téma. A BBC beszámolója szerint a G7-es országok vezetői elköteleződtek, hogy minden erőforrásukat megmozgatják a mostani válsághoz hasonló helyzet elkerüléséért.

Emiatt például fel fogják pörgetni a vakcinagyártást, és a jövőben az a terv, hogy egy felmerülő új vírus esetén 100 nap alatt legyenek képesek kifejleszteni és jóváhagyni oltóanyagokat. Emellett meg akarják erősíteni a globális egészségügyi megfigyelő- és ellenőrző rendszert, hogy hamarabb észre lehessen venni, ha egy új, veszélyes vírus tűnne fel.

Emellett a G7-ek (azaz Kanada, Franciaország, Németország, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia és az USA) amellett is elköteleződtek, hogy megerősítsék és megreformálják az Egészségügyi Világszervezetet (WHO).

A háromnaposra tervezett csúcstalálkozó utolsó napján, szombaton majd egy közös közleményt is ki fognak adni a részletekről, melynek fő tárgya az lesz, hogy a jövőben hogyan lehet elkerülni, hogy megismétlődjön az az egészségügyi és gazdasági katasztrófa, amit a koronavírus okozott.

A szombati találkozón a ENSZ főtitkára, António Guterres és a WHO igazgatója, Tedros Ghebreyesus is részt vesz majd.

A G7 országok vezetői emellett fogadkoztak azért is, hogy már a koronavírus elleni védőoltások terén is többet tesznek majd a világ szegényebb országaiért. Boris Johnson a britek részéről 100 millió vakcinát ígért jövő év végéig a szegényebb országoknak, míg a Joe Biden vezette Egyesült Államok 500 millió Pfizer-vakcinát a 92 alacsony- vagy közepes jövedelmű országnak.

Varga Judit igazságügyi miniszter volt a vendége az egykor a Békemenet szervezőiből összeállt fideszes „civil” szervezet, a CÖF rendezvényén, ahol a „szellemi honvédőket” díjazták.

Az állami vállalatok felől több száz millió forinttal kitömött CÖF (az MVM-től kapott 508 millió forintból például egészen döbbenetes minőségű kisfilmeket is gyártottak) rendezvényén az MTI beszámolója alapján Varga elmondta:

„mi, magyarok az elmúlt évtizedben többször bizonyítottuk, hogy a józan észt és a normalitást választjuk. Ezt a normalitást képviseli a CÖF-CÖKA”

Varga beszélt arról is, hogy Európa válságos időszakát éli, hiszen (ki nem találnád!) a járvány mellett a migráció okozta krízissel is meg kell küzdeni.

Megszokott kép, hogy Brüsszelben keresztény templomokat foglalnak el, Párizsban rendőrökre lőnek, Malmőben autókat gyújtanak fel, miközben "genderőrület tarolja le a demokráciát" - fogaltal össze európai tapasztaltait Varga Judit, aki legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy Csok-támogatásból újította föl balatoni nyaralóját.

A CÖF most éppen vándorkiállítást tervez az országban „Gyurcsány-terrorról”, ezzel kapcsolatban Csizmadia László alapító elmondta, hogy a 2022-es választásokon "erkölcsi gyóntatószék" elé állítják az ellenzéki bőrbe bújt, Gyurcsány Ferenc vezette "csaló hazudozókat".

Pénteken írtunk arról, hogy rendkívül aggasztó hírek érkeznek Nagy-Britanniából, ahol hiába van beoltva a fél ország, a delta variáns miatt újra berobbanhat a járvány. Azóta kiderült, hogy a brit kormány most azt mérlegeli, hogy egy hónappal eltolják a nyitás utolsó ütemét.

Az eddigi tervek szerint június 21-én oldanák fel az összes korlátozást, azaz onnantól lehetne ismét korlátozások nélkül társasági életet élni. Ugyanakkor a vírus delta variánsának elszabadulása miatt a BBC forrásai szerint a miniszterelnökségben felmerült, hogy csúsztatják a korlátozások feloldását, legalább négy héttel.

Hivatalos bejelentés hétfőre várható, és a brit közmédia információi szerint több forgatókönyv is a brit kormány előtt van, de a legvalószínűbb a négyhetes csúszás. A kormány célja ezzel az lenne, hogy időt nyerjenek az oltási program folytatására, és a fiatalabb korosztályokból is többeket beolthassanak.

A nyitás utolsó szakaszában nyithatnának újra a klubok és szórakozóhelyek, ismét lehetne korlátozások nélkül zenés és színházi programokat, sportrendezvényeket és esküvőket tartani. A BBC megjegyzi, hogy a delta variáns terjedése miatt nagy a nyomás Boris Johnson miniszterelnökön, többek között a brit orvosi kamara is a nyitás eltolását kérte.

A delta variánst elsőként Indiában mutatták ki, és mostanra 10 koronavírusos fertőzés közül kilencet ez okoz Nagy-Britanniában, az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy 60 százalékkal hatékonyabban terjed az emberek között, mint az alfa, azaz a brit variáns. Az adatokból azt is látni, hogy a delta esetében kétszer gyakoribb, hogy valaki a fertőzés után kórházba kerüljön, mint az alfa esetében volt.

Évek óta nem látott mélyponton vannak az orosz-amerikai kapcsolatok - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az NBC News amerikai hírtelevíziónak adott interjújában, amelyből a nemzetközi hírügynökségek szombatra virradóra közöltek részleteket.

A teljes interjút június 14-én fogja sugározni az NBC, két nappal Putyin és Joe Biden amerikai elnök genfi találkozója előtt. "Az utóbbi évek legmélyebb pontjára süllyedtek kapcsolataink" - mondta az orosz elnök.

Beszélt arról is, hogy a legkevésbé sem foglalkoztatja Biden márciusi botrányos kijelentése, amellyel gyilkosnak nevezte. Mint mondta, hasonló vádaskodások tucatjait hallotta már.

"Mindig is az orosz nép és az orosz állam érdekében jártam el. És ezek a különböző címkék a legkevésbé sem foglalkoztatnak" - húzta alá Putyin.

Az orosz elnök hivatásos politikusnak nevezte Bident, akihez azt a reményt fűzi, hogy nem fog indulatból döntéseket hozni. "Egész felnőtt életében politikával foglalkozott" - fogalmazott Putyin. Mint mondta, Biden személyisége jelentősen eltér elődjéétől, Donald Trump volt elnökétől, akit rendkívüli, tehetséges emberként méltatott.

Putyint az interjúban orosz disszidensek halálával kapcsolatban is kérdezték. Az orosz elnök visszautasította a nyugati vádakat, hogy Moszkvát terhelné a felelősség, és közölte, hogy az elkövetők közül egyesek már börtönben vannak.

Az utóbbi időben elkövetett zsarolóvírusos támadások kapcsán szintén elutasította, hogy azokhoz Oroszországhoz köthető hackereknek lenne közük, és kiberbiztonsági megállapodás megkötését sürgette Bidennal.

Az interjúban Putyin hamis hírként utasította vissza a Washington Post című amerikai lap értesülését, miszerint Oroszország korszerű műholdas technológiával látná el Iránt, hogy ennek segítségével katonai célpontokat tudjon nyomon követni a teheráni vezetés a Közel-Keleten.

Az orosz-amerikai csúcstalálkozót szerdán tartják Svájcban. Joe Biden - aki már megkezdte nyolcnapos európai körútját - kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem kíván konfliktust Oroszországgal. "Stabil és kiszámítható kapcsolatokat szeretnénk (...), de szeretném egyértelművé tenni, hogy az Egyesült Államok erőteljes és érdemi választ fog adni, ha az orosz kormány káros tevékenységbe kezd" - jelentette ki az amerikai elnök. (MTI, Reuters)

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Most már tényleg jöhet az Eb

Szerda este lejátszották az utolsó felkészülési meccset is az Eb előtt, így most már tényleg nincs más hátra, minthogy holnap az olasz-török meccsel elinduljon az egy hónapos futballünnep. A szerdai meccs magyar szempontból sem volt érdektelen, hiszen csoportellenfelünk, Portugália fogadta otthon Izraelt. És Izrael nem számít ugyan túl kemény ellenfélnek, de így is kiderült, hogy a portugálok remek formában vannak. Összesen 18 alkalommal veszélyeztették a kaput, nyolcszor el is találták azt, és lőttek négy gólt, kettőt az első, míg a másik kettőt a második félidő végén.

A magyarok elleni első meccsre készülő portugálok a meglehetősen impozáns Rui Silva – Cancelo, Rúben Dias (Danilo Pereira, 62.), Pepe, Nuno Mendes – Rúben Neves (Moutinho, 62.), W. Carvalho (Renato Sanches, 71.), Bruno Fernandes – C. Ronaldo (Guedes, 71.), Diogo Jota (André Silva a szünetben), Bernardo Silva (Pedro Goncalves, 71.) csapattal álltak ki, a gólokból kettőt vállalt az egy gólpasszt is adó Fernandes és betalált Ronaldo is.

Bruno Fernandes hosszabbításban lőtt gólját érdemes külön is kiemelni, méltó lezárása a felkészülési meccsek időszakának:

A portugálok csütörtök reggel már meg is érkeztek Budapestre, a Nemzeti Sport információi szerint a margitszigeti Grand Hotelben laknak majd, és a Vasas stadionjában fognak edzeni.

Megmondjuk, ki nyeri az Eb-t

A nagy sportesemények egyik legszebb kísérőjelensége, hogy ilyenkor mindenkiből előtör a benne élő elemző, és nagyon magabiztos tippeket tesz gyakorlatilag mindennel kapcsolatban. Természetesen ez alól mi sem vagyunk kivételek, ezért szerdán összeszedtük a szerkesztőség foci iránt lelkesedő tagjainak tippjeit (+ beszállt a tippelésbe Muraközy Balázs is, aki az Eb alatt a meccsek elemzésében segít majd nekünk). A tippjeinket itt lehet elolvasni, hogy aztán a torna végén majd mindenki kedvére kárörvendhessen, hogy milyen sok helyen lőttünk mellé. (Az például számomra is megdöbbentő volt, hogy milyen sokan mondtuk végső esélyesnek az angolokat.)

Mások is megmondják, ki nyeri az Eb-t

Persze nemcsak a laikus elemzők pörögnek fel egy Európa-bajnokság előtt, hanem a mindenféle „profi” módszertanokat használó központok is, hogy aztán a végén mindannyiunk nagy örömére kiderüljön, az ő tippjeik sem voltak feltétlen jobbak. Most épp a Nielsen Holdings tulajdonában lévő Gracenote „számolta ki”, hogy Belgiumnak van a legnagyobb esélye nyerni, de őket nagyon szorosan követik az angolok, illetve nem sokkal lemaradva a franciák is.

Ugyanez az iroda arra jutott, hogy Magyarország a 24 induló közül a 21. legesélyesebb, és azzal számolnak, hogy nem fogunk továbbjutni a csoportból sem.

Ez persze látva a csoportunk keménységét, nem egy túl merész tipp, de a foci épp azért szép sport, mert mindig lehet reménykedni a csodákban. És ezen az Eb-n akár egyetlen győztes meccs is olyan csoda lenne, ami az egész országot az egekbe repítené: erről beszélt szerdán Hegyi Áron, egy magyar futballszurkoló, aki a Guardian körkérdéses cikkében képviselte Magyarországot. A brit lap ugyanis mind a 24 országból megkérdezett egy-egy szurkolót, hogy mire számítanak hazájuk válogatottjától, és Áron elég reálisan festette le a helyzetet: szerinte minden magyar focinéző elégedett lenne, ha akár csak egyetlen pontot tudnánk szerezni az Eb-k történetének egyik legbrutálisabb csoportjában.

Ő amúgy arra számít, hogy a magyar válogatott a kreatív középpályásaink sérülése miatt egy jól szervezett védelemmel és egy remek kapussal felállva egy kicsit unalmas, de harcos csapat benyomását kelti majd.

Be fog robbanni az átigazolási piac

A hasonló tornák azért is különlegesek, mert elég mindössze pár jó meccs egy addig kevéssé ismert játékostól, hogy rögtön beinduljanak az átigazolási pletykák, erre jó eséllyel idén nyáron is számíthatunk. Épp ezért jelenleg még inkább a vihar előtti csend jellemzi az átigazolási piacot, a szerda tán legérdekesebb igazolási híre, hogy a Tottenham még mindig keresi a következő vezetőedzőjét. Miután Contéval összeomlottak a tárgyalások, most a korábban az AS Romát vezető Paulo Fonsecával kezdtek el egyeztetni.

Hollik István fantasztikus formában van: a Fidesz kommunikációs igazgatója nemrég épp kevéssel azután ünnepelte egy szerencsétlenül megfogalmazott üzenettel a 25 ezer követőjét Facebookon, hogy ennyi áldozata lett a járványnak Magyarországon (ezt a posztot aztán törölte), majd múlt héten simán átírta a keresztényüldözéses posztját, miután megírtuk, hogy a Fudan helyén egy Kínában üldözött keresztényről neveztek el utat.

Az újabb nagy kommunikációs bravúrt hétfőn sikerült összehoznia: délután ötkor ugyanis arról posztolt, hogy be van dugulva a belváros, és az útvonaltervezője szerint 24 perc lenne autóval eljutni a Jászai Mari tér közelében lévő Képviselői Irodaháztól a céljáig, ami a térkép alapján valahol a Március 15. tér közelében lehet.

„Lassan gyorsabb lesz gyalogolni Pesten, mint autózni, mi lesz itt jövő héten?”

– írta az eredetileg Karácsony Gergely szidására kitalált posztjában Hollik, de az üzenet a jelek szerint még az oldalát követőknek sem ment át, hiszen kommentekben szinte kizárólag a képviselő posztját kritizáló megszólalásokat látni.

Nem véletlenül, hiszen Hollik érvelésének alapvető gyenge pontját maga a képviselő leplezte le: még az általa megosztott útvonaltervezője is jelezte, hogy ugyanez a táv tömegközlekedéssel mindössze 16 perc lenne. És mint több kommentelő is írta, ráadásul Európa egyik legszebb villamosvonalán, a hétköznap délután kifejezetten gyakran közlekedő 2-es villamossal utazhatott volna. És mivel valamiért a parlamenti képviselőknek jár a fizetésük mellé az ingyen BKV-s utazás lehetősége, ezért még fizetnie se kellett volna.

Hollik posztja jól illeszkedik abba a kommunikációs offenzívába, amit a fideszes politikusok és a médiabirodalmuk Karácsony Gergely megválasztása óta folytatnak: hogy Budapesten azért rettenetesek a közlekedési körülmények, mert az új városvezetés korlátozni kezdte a belvárosi autós forgalmat, és alternatív közlekedési módokat, azaz a tömegközlekedést, a gyaloglást és a biciklizést helyezte előtérbe.

Emiatt beszélt például Fürjes Balázs arról, hogy Karácsony „autósüldözést” folytat, és emiatt jelennek meg rendszeresen kép- és videóriportok a fideszes felületeken a bedugult Nagykörútról vagy Rákóczi útról, mintha ezek az utak nem lettek volna rendszeresen járhatatlanok már bőven Tarlós István városvezetése idején is, és csak az új városvezetés tehetne a hirtelen megjelenő dugókról.

Közben pedig Európában gyakorlatilag nincs nagyváros, ahol ne éppen az autós forgalom visszaszorításán dolgoznának valamilyen módon. Emögött az egyik fontos felismerés, hogy nem autósok, illetve velük szemben álló gyalogosok, tömegközlekedők vagy kerékpárosok vannak, hanem városban élő emberek, akik amikor elindulnak otthonról, különféle közlekedési módok közül választják ki a számukra éppen megfelelőt. És egy élhetőbb körülményeket teremteni akaró városvezetés dolga, hogy minél több embert győzzön meg arról, hogy ne az autót válassza. Hogy miért, azt talán már nem is kéne külön hangsúlyozni, de ha már így szóba került:

• kevés komolyabb egészségkárosító dolog van ma a világon, mint a nagyvárosok légszennyezettsége, és pontosan tudni, hogy Budapest mennyire rosszul áll ezen a téren,
• a belvárosi utcák sok helyen járhatatlanok, a parkoló autók mellett gyakran két ember se fér el egymás mellett a járdán, miközben az autók értékes közterületeket foglalnak el, sokszor ingyen.

A 20. században párhuzamosan azzal, ahogy az autók tömegcikké változtak, elterjedésük alapvetően alakította át a városok működését. De ezt a világ legtöbb városában nem kísérte tudatos várostervezés, párbeszéd arról, hogy milyen körülmények között akarunk közösen élni. Jöttek az autók, és érkezésük lavinaszerűen alakította a várost, a század végére pedig már sokan amolyan természeti adottságnak tekintették, hogy a város olyasvalami, aminek közepén kétszer háromsávos miniautópályák futnak. Az elmúlt évtizedek egyik fontos urbanisztikai fejleménye volt, hogy egyre több helyen mondták ki: ennek nem kéne így lennie. Arról, hogy a járvány okozta lezárások hogyan gyorsították fel ezeket a folyamatokat, nemrég részletesen is írtunk.

A sétálható város, a 15 perces város, az autómentes város mind olyan koncepció, ami azt az elvet tükrözi vissza, hogy a városban élők testi és lelki egészsége, illetve a klíma védelme érdekében ne az autós közlekedésé legyen a főszerep. Ehhez persze jó tömegközlekedési rendszer és megfelelő sétakörülmények kellenek, de Budapest egyik téren sem áll annyira rosszul. Bármennyire is elterjedt szokás szidni a BKV-t, a fővárosi tömegközlekedési hálózat remekül lefedi a belvárost, és legtöbbször jó átszállási lehetőségeket kínál a külső kerületekkel. És persze, bőven lenne még mit javítani, épp ezért lenne fontos, hogy a kormányzati elvonások helyett több forrás jusson a fővárosi tömegközlekedés fejlesztésére, ahogy fontos lenne a P+R parkolók folyamatos bővítése is. E változások amúgy a NER-ben kiemelt figyelemmel kísért budapesti turizmusnak is jót tennének: borítékolható, hogy a 2030-as években már nem azok az európai városok lesznek a népszerű desztinációk, ahol a belváros közepén lépni se lehet az autóktól.

És Budapest belvárosának minden adottsága megvan ahhoz is, hogy remekül sétálható legyen: nincsenek nagy emelkedők, a belső városrészekbe éktelenedő ipartelepek, a sétaélmény legnagyobb gátját jelenleg éppen a rengeteg autó és a szmog jelenti, és sok sikeres nemzetközi példát látni arra, hogy ezeket hogyan lehet érdemben mérsékelni. Sétálóutcák vagy egész övezetek kialakítása, a belvárosi maximumsebesség további csökkentése mellett számos kisebb léptékű beavatkozás létezik, melyekkel akár csak egy-egy útszakasz vagy kereszteződés környékét lehet gyalogos- és biciklisbarátabbá tenni.

Épp ezért kell örülni minden olyan hírnek, minthogy csökkenhet a sávok száma a Rákóczi úton, vagy hogy újabb és újabb rekordokat rögzítenek a bicikliszámláló rendszerek (legutóbb a budai rakparton). Ezek ugyanis alapvetően nem pártpolitikai kérdések, hanem arról szólnak, hogy van-e esélyünk egy élhető városban élni, melynek belvárosában az elsődleges közlekedési forma a legtöbbek számára nem az autó, hanem a gyaloglás, a tömegközlekedés vagy a biciklizés. Melyek kipróbálását amúgy Hollik Istvánnak is jó szívvel ajánljuk.

Kedden Orbán Viktor veje, a NER időszaka alatt milliárdossá váló Tiborcz István közleményt küldött el az MTI-hez, melyben arról írt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú döntése szerint Karácsonynak bocsánatot kell kérnie tőle a „Tiborcz-adó” kifejezés használata miatt.

Budapest főpolgármestere még a kampány során beszélt Tiborcz-adóról, amikor az általa bevezetni tervezett, ingatlanokat érintő helyi adónemről beszélt. Tiborcz emiatt bírósághoz fordult. A személyiségi jogi per alapját a közlemény szerint egy korábbi kúriai döntés képezte, melyben a bírák kimondták: annak ellenére, hogy Tiborcz István Magyarország miniszterelnökének veje, nem minősül közszereplőnek. Arról, hogy ez a döntés miért számít egészen abszurdnak, akkor részletesen is írtunk.

Orbán vejének keddi közleményére Karácsony Gergely is közleménnyel reagált. A „Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó, Tiborcz-adó ”kezdetű szövegben a főpolgármester arról ír, hogy Tiborcznak még „a saját neve kapcsán indított perről sem sikerült igazat mondania, hiszen az első fok elvesztése után legfeljebb döntetlenre mentett másodfokon”, és Karácsonyék beadványa már készül is a Kúriára. Egyben a főpolgármester szerint a másodfokú döntés is kimondta, hogy Tiborcz István közszereplő.

Karácsony kitért arra is, hogy „Tiborcz István apósa a veszélyhelyzeti szabályozást úgy alakította, hogy az a vejéről elnevezett adónem bevezetését megakadályozza, amint a törvényi szabályozás engedi, beszedjük a közösbe a Tiborcz-adót az 500 milliónál értékesebb ingatlanok tulajdonosaitól”.

Az oltásoknak köszönhetően véget ért a koronavírus-járvány harmadik hulláma Magyarországon - mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs keddi online sajtótájékoztatóján, írja az MTI.

Müller Cecília elmondta, a járványügyi adatok javulnak, a szennyvízben mért víruskoncentráció alacsony, ugyanakkor a vírus továbbra is „itt van velünk”, és az oltás felvétele a legjobb védekezés. Elmondta azt is, hogy 5 278 680-an kapták meg valamely védőoltás első adagját, míg a másodikat 4 027 056-an. Ismertetése szerint minden oltópont működik, és a vakcinaszállítmányok is folyamatosan érkeznek. Kedden és szerdán 375 570 Pfizer-, csütörtökön 36 ezer Janssen-, pénteken 64 800 Moderna-vakcina érkezik az országba.

Mi a saját számításaink alapján vasárnap jutottunk arra, hogy vége a harmadik hullámnak.