Horváth Bence

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Tolnáról szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy mely pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45% alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50% felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

Tolna megye három választókörzetében a DK és a Jobbik 2-2, a Momentum és az MSZP 1-1 jelöltet indít.

Tolna 1 - Szekszárd, Bátaszék, Tolna és a környező 14 település

• Bozsolik Róbert - Jobbik, támogatja DK, MMM

2014-ben és 2019-ben is független jelöltként választották meg Bátaszék polgármesterévé a fideszes jelölttel szemben, korábban a szintén a körzetbe tartózó Őcsény jegyzője volt. A Mindenki Magyarországa Mozgalom felkérésére vállalta a jelöltséget, és a Jobbik frakciójába ülne be győzelme esetén.

• Harangozó Tamás - MSZP, támogatja: Párbeszéd, LMP, Momentum

2010 óta az MSZP parlamenti képviselője, a párt Tolna megyei elnöke, a szocialisták egyik legtöbbet szereplő, ismertebb politikusa. 2018-ban az utolsó pillanatban lépett vissza Hadházy Ákos javára, és végül a listáról bejutó, de visszavonuló Gőgös Zoltán helyére ült be a parlamentbe.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 51,56% - nehéz terep az ellenzéknek.

Tolna 2 - Dombóvár, Bonyhád és több mint 50 apró település

• Szabó Loránd - DK, támogatja: Liberálisok, MMM

17 éven át, 2002 és 2019 között volt Dombóvár polgármestere, 2012-ben jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, mert felbujtóként sikkasztást követett el. 2019-ben a Természetesen Dombóvár színeiben indult ismét a polgármesteri címért, de vereséget szenvedett, jelenleg a képviselőtestület tagja.

• Száraz Zoltán - Momentum, támogatja: Jobbik, MSZP, Párbeszéd

Fiatal vállalkozó, tavaly végzett politológia szakon Pécsen, a bonyhádi természetbarát és vadászegyesület elnöke, első politikai megmérettetése lesz az előválasztás.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 58.45% - rendkívül nehéz terep az ellenzéknek.

Tolna 3 - Paks, Dunaföldvár, Ozora és 30 további település

• Bencze János - Jobbik, támogatja: LMP, MSZP, Párbeszéd

A Jobbik Tolna megyei elnöke, civilben méhészkedik. 2018-ban nem volt ellenzéki összefogás a körzetben, a fideszes Süli János mögött jelentősen lemaradva Bencze a második helyen végzett.

• Tóth Attila Szilveszter - DK

Egykori rendőrnyomozó, a Terrorelhárító Szolgálat közelharc-kiképzője, 2010 és 2013 között a TEK-nél nemzetközi hajóutakat biztosított. 2019-ben az ellenzéki összefogás jelöltje volt Tamásiban.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 57.78% - rendkívül nehéz terep az ellenzéknek.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

„Minden idők legnagyobb tűzijátékával” és vélhetően minden idők legdrágább hazai ünnepségsorozatával készül az idei augusztus 20-ára a kormány: a Szent István Napok névre keresztelt, több napos budapesti rendezvénysorozat több napon át, számos helyszínen zajlik majd. Összeszedtünk pár alapinformációt, amit tudni lehet az idei ünnepségről.

Jó hírünk a minőségi popzene rajongóinak: van

• Csütörtöktől szombatig tényleg rengeteg koncertbe lehet majd belefutni a városban. A legnagyobb színpad a Műegyetem rakparton lesz, ahol a magyar popzene olyan titánjai lépnek majd fel, mint Ákos, a Tankcsapda, a Kelemen Kabátban vagy a Halott Pénz.
• Több napos Retro Tabán-program is lesz, többek között a Ladánybene 27, Szikora Róbert, a TNT, a Beatrice és a Skorpió részvételével, természetesen a Tabánban.
• Ünnep az ünnepben: szombat este Leslie Mandoki ad koncertet a Bazilika előtt, ez elvileg a Bartók Béla ihlette lemezének a bemutatója is egyben.

„Európa legnagyobb tűzijátéka”: állítólag van

A kormánymédia napok óta „Európa legnagyobb tűzijátékaként” hirdeti a 35 perces műsort, ami péntek este kilenckor kezdődik majd Budapest felett. Hogy ezt hogy kell érteni (valaha? idén? ezen a péntek estén?), az nem derül ki ezekből a cikkekből, de az biztos, hogy a hazai augusztus 20-ai műsorokhoz képest tényleg nagyobb műsorra készülnek a szervezők, és a korábbiaknál nyolcszor több, negyvenezer rakétát lőnek majd fel.

Olcsóbb sör: van

A kormánysajtót követve feltűnő, hogy az idei állami ünnepségsorozat fontos eleme lett az olcsó sör: a napokban számos cikk számolt be arról, hogy idén Szent István Napi sört lehet majd kapni (ami valójában csapolt Borsodi). Ráadásul ennek az ára az elmúlt hetekben sikeresen küzdött meg az egyre erőteljesebb inflációs nyomással is: míg a Metropol július 16-án még 450 forintos ünnepi sörről számolt be a címlapján, ez az összeg augusztus 17-ére 350 forintra szelídült.

Az Origó ugyanezen a napon Ennyibe kerül majd egy korsó a Szent István napi sörből címmel közölt összeállítást, melyből kiderül, hogy „Államalapítónk tiszteletére készült a különleges Szent István Napi sör, amely a Borsodi Világos sör csapolt változata, és a jéghideg, gyöngyöző nedűt mindössze 350 forintért vásárolhatjuk meg a rendezvény alatt”.

„Izgalmas programnak ígérkezik a felvonuló harckocsik és tankok katonai parádéja is, amikkel testközelből is megismerkedhetnek kicsik és nagyok” – teszi még hozzá sörárfolyam-ügyi szakcikkében az Origó.

Aranyvonat, lila turul: van

Amellett, hogy augusztus 20-án mindig ingyen lehet megnézni a Parlamentben a koronát, idén további aranytárgyakba is bele lehet futni a környéken: a leglátványosabb az úgynevezett Aranyvonat lesz a Kossuth téren, ami Szent István halálának 900. évfordulójára készült 1938-ban, ezen hordták körbe a Szent Jobbot az országban, de a világháborúban megsemmisült. 2015-ben elkezdték újraépíteni, és tavaly lett kész, így most pár napig meg lehet nézni a parlamentnél.

De emellett a figyelmes járókelők további szokatlan tárgyakba is belefuthatnak a belvárosban. Olvasónk küldte el a fotókat, melyeken a Parlament közelében felbukkant, az államalapítás ünnepéhez amúgy nem feltétlen azonnal köthető lila turul, illetve egy gurulós, aranyozott Szent István látható.

Olvasónk beszámolója szerint a környéken egy lila csodaszarvasba is belefutott, de ezt már nem tudta lefotózni. A lila turulról és szarvasról készült fotók csütörtök délelőtt több helyen is felbukkantak, és voltak, akik azt pedzegették, hogy ez csak egy alapozóréteg színe, és holnapig még bearanyozhatják a mitikus lényeket. Mi csak remélni tudjuk, hogy erről szó sincs, és megmaradnak ebben a világoslila árnyalatban.

Többmilliárdos költségek: vannak

A többnapos, grandiózusra tervezett ünnepségsorozatnak grandiózus költségei is vannak: a hvg.hu összesítése szerint a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Zrt. az Antenna Hungariával kötött 6,575 milliárd forintos keretszerződést, de ebben nincs még benne a tűzijáték, aminek rendezője szintén az Antenna Hungaria, és 1,3 milliárd forintos a keretösszeg, amiből 910 millió forintot muszáj elkölteni. A lap számításai szerint így az idei ünnepség végösszege valahol nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint között lehet majd.

Mivel a többnapos ünnepségsorozat új fejlesztés, ezt nem lehet összevetni a korábbi évek ünnepségeinek költségeivel, de az biztos, hogy a tűzijáték több mint négyszer drágább, mint amennyibe a korábbi években kerültek.

Delta-variáns: nincs

Ha valami nem kerül szóba az állami ünnepségsorozattal kapcsolatban, az a koronavírus-járvány. Pedig mostanra elég világosan látni, hogy megérkezett Közép-Európába a negyedik hullám, ennek ellenére kérdésként sem merült fel, hogy mekkora ötlet rengeteg embert Budapestre csődíteni, úgy, hogy közben semmiféle járványügyi intézkedést nem kell majd figyelembe venni a rendezvényeken.

Augusztus 19-e délelőtt se látni semmiféle óvatosságra intő információ az operatív törzs honlapján, a hírek rovatban az egyetlen kapcsolódó cikk arról szól, hogy Kovács Zoltán szerint minden készen áll az ünnepségre.

„Az államtitkár megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs - amelynek szintén tagja - kedden ülésezett. Azt mondta: 'sem az esetszámok, sem a tendenciák nem jeleznek olyan elemet', amely miatt bármilyen korlátozásra lenne szükség. Emlékeztetett: a kormány korábban rendeletben mentesítette minden általánosan érvényes korlátozás, illetve védekezési elem alól az augusztus 20-ai ünnepi rendezvényeket, valamint a szeptemberben tartandó Négyesfogathajtó Európa-bajnokságot és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust” – derül még ki a tájékoztató oldalról.

Miközben a nyugati országok kaotikus jelenetek közepette menekítik ki nagykövetségi dolgozóikat Afganisztánból, akadt pár ország, amelyik jelezte, hogy egyelőre nem zárja be diplomáciai képviseletét Kabulban: Pakisztán és Oroszország mellett Kína is úgy döntött, hogy maradnak. Peking ugyan júliusban több alkalommal is azt javasolta minden kínai állampolgárnak, hogy hagyják el az országot, a hétvégi hatalomátvétel után azonban jelezte, hogy „baráti” együttműködésre törekednek a tálibokkal, és közölték, hogy tiszteletben tartják "az afgán nép választását".

A kínai nyitottság nem előzmények nélküli: Vang Ji külügyminiszter épp egy hónapja fogadott egy tálib delegációt, Afganisztánon belül jelentős katonai és politikai erőnek nevezve a tálibokat. Ez a találkozó akkor sokakat meglepett, hiszen Peking évek óta folytat rendkívül erőszakos elnyomó politikát a Hszincsiang tartományban élő ujgur muszlim lakossággal szemben, átnevelő táborokat is alkalmazva. Ugyanakkor a kínai és a tálib vezetés évtizedek óta változó intenzitású, de folyamatos kapcsolatban van, így a mostani találkozóban leginkább csak az lehetett meglepő, hogy a kínaiak a szokottnál nagyobb nyilvánosságot biztosítottak az eseménynek.

Mert ugyan bőven akadnak ideológiai különbségek a kínai és a tálib vezetés között, Pekingben pontosan tisztában vannak az afganisztáni erőviszonyokkal, és számos ok miatt érezhetik úgy, hogy nem engedhetik meg maguknak a diplomáciai kapcsolatok megromlását. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban született elemzések rendre hangsúlyozzák, hogy Peking nyitottságot és együttműködési szándékot kifejező üzenetei mögött az aggodalmat is látni: egyrészt mert Hszincsiang tartománynak van közös határszakasza Afganisztánnal, és a kínai vezetés komolyan tart attól, hogy a tálib hatalomátvétel okozta instabilitás átszivároghat hozzájuk, másrészt mert a régió egészének instabilitása árthat a kínai befektetéseknek.

Ezt nem akarták

Onnantól kezdve, hogy az Egyesült Államok idén megkezdte katonáinak kivonását, rendkívül felgyorsultak az események Afganisztánban. Önmagában az, hogy a tálibok erőre kaptak, és elkezdtek területeket elfoglalni, nem lepett meg senkit. A történések sebessége azonban igen: egy amerikai elemző, Douglas Ollivant ezzel kapcsolatban arról beszélt az Al-Jazeerának, hogy olyan a helyzet, mintha egy filmet néznénk, amiben mindenki ki tudta találni, hogy mi fog majd történni, de annyira gyorsan előretekerve nézzük a filmet, hogy képtelenség lépést tartani az eseményekkel.

Ez pedig Kínának sem jó: a villámgyors tálib előretörés és a szomszéd országból hirtelen eltűnő nyugati hatalmak egy olyan helyzetet teremtettek, melyre nincsenek kellően felkészülve. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) kutatója, a pakisztáni-kínai kapcsolatokkal foglalkozó Andrew Small elmondása szerint Kína eddig sem a lehetőségek tárházaként tekintett Afganisztánra, hanem a potenciális fenyegetések kezelésére helyezte a hangsúlyt. Épp ezért ugyan az amerikai katonai jelenlét geopolitikai fenyegetést jelentett számukra (hasonlóan a szovjet katonai jelenléthez a nyolcvanas években), de Peking egyre inkább a kisebbik rosszként tekintett erre az iszlamista milíciák megerősödésének lehetőségéhez képest.

Az persze egyértelmű Small szerint, hogy Peking remélte, az amerikaiak egyszer majd tényleg kivonulnak a régióból. De csak egy olyan békemegállapodás megkötése után, ami stabil viszonyokat teremtene Afganisztánban. Ez viszont elmaradt, a kínaiaknak pedig most bőven van okuk az aggodalomra: amikor a tálibok legutóbb hatalomra kerültek, Afganisztán termékeny bázisa volt olyan milíciáknak, melyek kínai célpontokat is támadtak. A kínai gazdasági és politikai jelenlét azóta ráadásul jóval jelentősebb lett az egész régióban, és ugyan pont Afganisztánban viszonylag alacsony összegben fektettek be a kínaiak, de a szomszédos Pakisztánban már jóval komolyabb mértékben van jelen a kínai tőke.

A SupChina összefoglalója szerint a régióval foglalkozó szakértők szerint legalább négy ok van, amiért Kína nem lehet igazán elégedett a fejleményekkel.

Vasárnapra eldőlt, hogy a vártnál is gyorsabban foglalhatják el a tálibok Afganisztán fővárosát, ezzel az egész országot az irányításuk alá hajtva. Miután Ashraf Ghani elnök elmenekült az országból, gyakorlatilag már csak idő kérdése, hogy megtörténjen a hatalomátadás.

Az egyelőre kérdés, hogy a tálibok kit fognak majd delegálni egy új kormányba: a 20 éve száműzetésben élő szunnita mozgalom több vezetőjéről is keveset tudni, sokuknak még a hollétét sem ismerni.

A tálibok igazi vezetője a hittudós Haibatullah Akhunzada, aki tisztsége szerint is a legfőbb vezető, és aki a politikai, vallási és katonai kérdésekben is kimondhatja a döntő szót. Akhunzada 2016 óta vezeti a tálibokat, amikor elődjét, Akhtar Mansourt meggyilkolták egy amerikai dróntámadásban. Előtte 15 éven át a pakisztáni Kuchlak város mecsetében tanult és prédikált, előléptetése után viszont bujkálni kezdett. Nem tudni, hogy ma hol él, a leggyakoribb feltételezés szerint persze valahol Pakisztánban. Nagyjából 60 éves lehet, az elmúlt években többször keltették már halálhírét.

Az elmúlt években zajló katari béketárgyalások idején vált a tálibok egyik legismertebb vezetőjévé Abdul Ghani Baradar, akit Akhunzada egyik legfontosabb helyetteseként szokás számon tartani. Baradar az, aki a legtöbbet szerepel a nyilvánosság előtt, ő képviseli a tálibokat a nemzetközi tárgyalásokon, az elmúlt években Katarban élt, és egyes hírek szerint vasárnap elindult Kabulba. Életének részleteit is sokkal jobban ismerni a többi tálib vezetőhöz képest: a Guardian összefoglalója szerint Baradar 1968-ban született, a nyolcvanas években az amerikaiak és a pakisztániak támogatását élvező mudzsahedin felkelők oldalán harcolt a szovjetek ellen.

A szovjetek kivonulása után polgárháború tört ki a helyi hadurak között, Baradar pedig egykori parancsnoka és sógora, Mohamed Omár molla társaságában megalapította a tálib mozgalmat, ami szigorú vallásos alapelveket hirdetve, az önkényeskedő hadurakkal szembeni általános ellenérzést kihasználva, a pakisztáni titkosszolgálat segítségével is élve 1996-ban el tudta foglalni az országot. Az Omar molla helyetteseként tevékenykedő Baradart már akkor kiváló stratégaként emlegették, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a harctéri sikerekben. A tálib uralom idején Baradar egyre feljebb lépett a ranglétrán, mire öt évvel később az amerikaiak megdöntötték a rendszert, már védelmi miniszter-helyettes volt.

Baradar ismert katonai vezető maradt a száműzetés idején is, sőt, egyes nyugati diplomaták úgy látták, hogy a tálibok azon csoportjához tartozik, melyet a legkevésbé befolyásol a pakisztáni titkosszolgálat, és akikkel a leginkább lehetséges a politikai párbeszéd. Az Obama-kormány azonban aztán mégis úgy döntött, hogy ideje őt félreállítani: mint a Guardian írja, 2010-ben a CIA Karacsiban levadászta Baradart, és rá tudták venni a pakisztániakat, hogy letartóztassák.

Baradar évekre börtönbe került, ahonnan aztán szintén amerikai kérésre szabadulhatott: 2018-ban Donald Trump afganisztáni ügyvivője, Zalmay Khalilzad kérte meg a pakisztániakat, hogy engedjék szabadon a férfit, hogy ő vezethesse a tálib delegációt a katari béketárgyalásokon. Végül 2020 februárjában Baradar írta alá a megállapodást az amerikaiakkal, melyben a két fél kölcsönösen rögzítette, hogy nem fognak egymás ellen támadásokat elkövetni. A megállapodást a tálibok és az afgán kormány közötti egyeztetések követték egy esetleges hatalommegosztásról, de ezek a tárgyalások nem nagyon haladtak előre. Most már sok nyugati elemző ír arról, hogy épp ez lehetett a tálibok célja: tudták, hogy az idő nekik dolgozik, és elég megvárniuk, hogy az amerikai katonák kivonuljanak.

A befolyásos fiú

A tálib hatalomátvételre készülve az Al-Jazeera összeszedte, hogy Akhunzada és Baradar mellett kik számítanak még fontos vezetőnek a táliboknál, de nem meglepő módon legtöbbjükről sokkal kevesebbet tudni, mint a béketárgyalásokat vezető Baradarról.

Jó eséllyel nagy befolyása van a tálib alapító, Omár molla fiának, Mohammad Yaqoobnak, aki a mozgalom katonai szárnyának vezetéséért felel, és helyi beszámolók szerint egy ideje már Afganisztánban van. 2016-ban felmerült az is, hogy legfőbb vezetőnek választják, de végül a kevés harctéri tapasztalata, illetve fiatal kora miatt nem őt nevezték ki.

Mohammad Yaqoob még pár évvel ezelőtt is gyakorlatilag teljesen ismeretlen szereplő volt, 2015-ig tisztséget sem viselt a tálibok között. Omár molla 2013-ban halt meg egy pakisztáni kórházban, de a spirituális vezetőjük halálát a tálibok csak 2015-ben hozták nyilvánosságra, akkor is csak azért, mert az afgán hírszerzés is bejelentette. A húszas éveiben járó Yaqoob ekkor üzent először a nyilvánosságnak, és egységre szólított fel a tálib csoportok között.

Yaqoob a következő években egyre komolyabb pozíciókat tölthetett be, 2020 májusára pedig a fegyveres erők vezetője lett. Nyugati elemzők Baradar mellett őt is a tálibok mérsékelt szárnyához sorolják, aki érdekelt lehetett a békemegállapodás megkötésében. Kinevezését akkor sokan úgy látták, mint Haibatullah Akhundzada kísérletét arra, hogy a tárgyalások idejére mérsékeltebb szereplőket ültessen a fontosabb helyekre.

A katonai ágat addig ugyanis az az Ibrahim Sadr vezette, aki ugyan tekintélyes tálib parancsnok, de hevesen ellenezte a békemegállapodást, és egyike volt annak a nyolc tálibnak, akit az amerikaik 2018-ban terroristának bélyegeztek. Ráadásul Sadr a nyugati hírszerzések szerint szoros kapcsolatokat ápol Iránnal, míg Yaqoob mögött a szaúdiak támogatását szokás sejteni, épp ezért ezt a hatalmi átrendeződést lehetett úgy is olvasni, hogy a tárgyalóasztalhoz ülő táliboknál kiszorították azokat, akik túl közel álltak Iránhoz. A térséggel foglalkozó nyugati elemzők szerint ráadásul Omár molla családja anyagi szempontból is rendkívül befolyásos maradt, és ez is segíthette Yaqoob megerősödését.

Fontos szerepe lehet az Al-Jazeera összeállítása szerint Sirajuddin Hakkaninak is, aki a befolyásos mudzsahedin parancsnok, Jalaluddin Hakkani fia, és ő vezeti a Hakkani-hálózat néven ismert felkelőcsoportot, ami a pakisztáni-afgán határ menti régiókban hajt végre támadásokat az afgán kormányerők, illetve nyugati szövetségeseik ellen. Egyes feltételezések szerint a hálózat felelős az öngyilkos merényletek afganisztáni megjelenéséért, és számos nagyobb terrortámadást is ők hajtottak végre. Azt nem tudni, jelenleg hol tartózkodik.

Befolyásos szereplők közé tartozik Sher Mohammad Abbas Stanikzai, aki az egykori tálib kormány miniszterhelyettese volt, és közel egy évtizede Katarban él, ahol a tálibok politikai képviseletének egyik vezetője lett. Részt vett az afgán kormánnyal zajló tárgyalásokon is, és több alkalommal képviselte már a tálibokat nemzetközi utak során.

Önfenntartásra törekednek

A sima tálib hatalomátvételt segítheti elő az is, hogy a mozgalom az elmúlt években komoly bevételekre tett szert: egy tavalyi NATO-jelentés már arra jutott, hogy a tálibok pénzügyi és katonai szempontból is képesek lehetnek elérni a függetlenséget, azaz képesek lehetnek fenntartani tevékenységüket külföldi donorok támogatása nélkül is.

A jelentés szerint a tálibok a nemzetközi drogkereskedelem, a bányászat és az exportok révén évi 1,6 milliárd dolláros bevételre tehetnek szert, és a tálib vezetés egyértelmű célja, hogy a mozgalom meg tudjon állni a saját lábán, ne szoruljon külső támogatásra. A NATO-jelentés kitért arra is, hogy a tálib pénzügyi hálózatokat egyre inkább a katonai szárnyat vezető Mohammad Yaqoob felügyeli, ami szintén jelzi, hogy milyen jelentős mértékben sikerült megszilárdítania hatalmát a rendszeren belül.

Az elemzés szerint csak a 2020-as évben a tálibok

• 464 millió dollárt szereztek bányászatból,
• 416 millió dollárt kábítószer-kereskedelemből,
• 240 millió dollárt kaptak külföldi országoktól és magánszemélyektől,
• 240 millió dollárhoz jutottak exporttevékenységek nyomán,
• 160 millió dollárnyi adót szedtek be az általuk ellenőrzött területeken és
• 80 millió dollárjuk folyt be ingatlanügyletekből.

Oldalán jelentette be a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, hogy a Kúriához fordulnak, mert szerintük a kormány által kezdeményezett népszavazás valamennyi kérdése megsérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.

Mint írják, az egész népszavazás szembemegy a népszavazás rendeltetésével, hiszen a döntéseket az Országgyűlés már meghozta, az EU-s kötelezettségszegési eljárásra nyilvánvalóan nincs hatással, a korábban létező megerősítő népszavazást pedig maga a Fidesz vette ki a törvényből.

A MKKP szerint a kérdések sem egyértelműek. Több esetben nincs definiálva, hogy ki a kérdések alanya, például hogy kik ne mutathassanak be kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat vagy éppen, hogy csak az emberek nemváltását nem szabad-e bemutatni vagy pl. a bohóchal vagy a szalagos muréna nemváltoztatását tartalmazó ismeretterjesztő filmet se.

Továbbá a népszavazás bizonyos lehetséges eredményei esetén nem egyértelmű, hogy milyen döntést kellene hoznia az Országgyűlésnek, bizonyos eredményei pedig azért végrehajthatatlanok, mert szembemennek a magasabb rendű EU-s szabályozással.
A népszavazásnak továbbá olyan eredménye is lehet, ami tiltja bármilyen szexuális irányultság bemutatását, így a heteroszexualitásét is, úgyhogy mehetne az irodalom- és biológiakönyvek nagy része a kukába.

Valamint szerintük a kérdések megtévesztőek is, hiszen például azt a hamis látszatot keltik, mintha ma is lenne lehetőség fiatalkorúak nemváltó műtétjére, valamint összemossák a transzszexualitást és az interszexualitást, így több esetben a szavazó nincs tisztában azzal, hogy pontosan miről is dönt.

Ha valaki részletesebb indoklásra is kíváncsi, az oldalukon hosszabban is kifejtik az egyes szempontokat.

Ben Wallace, a brit védelmi miniszter az LBC rádió műsorának vendége volt hétfő reggel, és az afganisztáni helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy lesznek, akik bár jogosultak lennének rá, nem fognak most visszatérni Nagy-Britanniába, írja a Guardian.

A britek, hasonlóan a többi nyugati országhoz, jelenleg nagy erőkkel menekítik ki állampolgáraikat Afganisztánból a tálibok hatalomátvétele miatt, illetve velük együtt azokat az afgánokat is, akik az elmúlt években segítették a munkájukat, és most joggal félhetnek attól, hogy a tálibok bosszújának célpontjává válnak.

Közülük viszont nem fognak tudni mindenkit kimenekíteni, ezt erősítette meg most a miniszter is. Wallace láthatóan az érzelmeivel is küzdve beszélt arról, hogy milyen mélyen sajnálja, hogy lesznek, akik nem juthatnak el Nagy-Britanniába, és mindent meg kell tenniük azért, hogy legalább harmadik országok fogadják ezeket az embereket.

Amikor a műsorvezető megkérdezte, hogy Wallace-t miért érinti személyesen ez a téma, elmondta, hogy katona, és szomorú azért, amit a Nyugat tett Afganisztánban, és mindent meg kell tenniük azért, hogy kihozzák az embereket és kitartsanak a kötelezettségeik mellett.

A britek a tervek szerint összesen négyezer embert akartak kimenekíteni az országból, ebbe a számba a brit állampolgárok mellett az afgán szövetségeseik is benne vannak, de a tálibok előretörése miatt a tervezettnél is gyorsabban kellett megkezdeni a mentőakciókat. Wallace beszélt arról, hogy emiatt nem fognak tudni mindenkit kihozni, aki amúgy jogosult lenne erre. Lesznek, akik később beadhatnak majd vízumigényt az Egyesült Királyságba, feltehetően egy harmadik országból.

Boris Johnson miniszterelnök vasárnap még nem közölte, hogy hány afgán menekültet fogadhat be az ország, de Wallace hétfőn arról beszélt, hogy sokan lesznek, akik az országba költözhetnek. A brit védelmi miniszter már múlt héten kritizálta az amerikaiak döntését a kivonulásról, szerinte hibát követtek el azzal, hogy lehetőséget biztosítottak a táliboknak a hatalomátvételre. Miniszterelnöke, Johnson ugyanakkor megvédte az amerikai álláspontot.

A miniszter korábban a BBC-nek arról beszélt, hogy az eredeti tervek még arról szóltak, hogy augusztus végéig kell mindenkinek elhagynia az országot. Wallace szerint a tálib hatalomátvétel a nemzetközi közösség kudarcának eredménye. Johnson és Wallace is kizárta már, hogy Nagy-Britannia ismét katonai megoldást vessen be Afganisztánban.

Elsöprő győzelmet aratott a zambiai elnökválasztáson Hakainde Hichilema ellenzéki vezető a hivatalban lévő államfő, Edgar Lungu ellenében.

A választási bizottság hétfői tájékoztatása szerint a csütörtökön tartott elnökválasztáson Hichilema csaknem 2,8 millió szavazatot szerzett, Lungu pedig egymillióval kevesebbet.

Hichilema a voksok több mint ötven százalékát gyűjtötte össze, ezért második fordulóra nincs szükség. Esau Chulu, a választási bizottság elnöke már be is jelentette, hogy Hichilema lesz Zambia új elnöke. Lungu elismerte a vereségét, de nem zárta ki, hogy kifogást emel az eredmények ellen. Lungu szerint a Hazafias Front (PF) pártjának választási aktivistái ellen három tartományban erőszakos cselekményeket követtek el, ezért a választás nem volt sem szabad, sem igazságos.

Az elnökválasztás mellett parlamenti választást is tartottak, amelyen több mint nyolcszáz jelölt indult a 156 képviselői helyért a törvényhozásban. Az eredmények még nem ismertek, de a Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy amióta a dél-afrikai ország 1964-ben elnyerte a függetlenségét Nagy-Britanniától, most harmadszor lesz békés hatalomátadás a kormánypárt és az ellenzék között.

A választási eredmény közzététele után ünneplések kezdődtek szerte az országban, Hichilema támogatói az általa vezetett Nemzeti Fejlődés Párt (UNDP) színeit öltve táncoltak és énekeltek, megszólaltak a gépkocsik kürtjei. Hírügynökségek azonban ezzel összefüggésben azt írták, hogy az ünneplés átmenetinek bizonyulhat, Zambia ugyanis súlyos pénzügyi helyzetben van, tavaly novemberben az afrikai országok közül elsőként lett fizetésképtelen, miután a koronavírus-járványt megelőző recesszió, illetve a járvány nyomán tovább zsugorodó gazdaság miatt nem tudott eleget tenni a nemzetközi hitelezők követeléseinek.

Az 59 éves Hichilema most hatodik alkalommal indult az elnöki tisztségért. Korábban egy könyvvizsgáló céget vezetett, és azt ígérte a kampányban, hogy gazdasági szakértelmének köszönhetően képes lesz vonzóvá tenni az országot a befektetések számára, jobban kezelni a gazdaságot és felszámolni a korrupciót. (MTI, Reuters)

Kaotikus jelenetek zajlottak hétfő hajnalban a kabuli reptéren, ahol rengeteg ember gyűlt össze, akik a tálibok hatalomátvétele miatt akarják elhagyni az országot. Mivel vasárnapra az összes szárazföldi határátkelő a tálibok ellenőrzése alá került, az egyetlen lehetséges kiút a repülés maradt, és sokan mentek ki úgy a repülőtérre, hogy csak reménykedni tudtak abban, hogy fel fognak jutni egy gépre.

De a beszámolók szerint ez sokaknak nem jött össze, és a felkapaszkodni próbáló emberek miatt az amerikai katonák figyelmeztető lövéseket is leadtak. A kabuli repülőteret jelenleg az amerikai hadsereg ellenőrzi, de várhatóan nem sokáig, megjelentek már beszámolók arról, hogy napokon belül hátrahagyhatják a repteret is.

Közben a tálibok vezetői videóüzenetben közölték az afgánokkal, hogy eljött az ideje, hogy jobbá tegyék az emberek életét, és készek szolgálni a nemzetet. A tálibok hétfői közleménye szerint tudomásuk szerint országszerte békés a helyzet, sehonnan nem jelentettek harcokat.

Az afgán kormány vasárnap omlott össze, amikor Ashraf Ghani elnök elmenekült az országból, miután a tálibok ellenállás nélkül érhették el a fővárost. (BBC, Al Jazeera)

Csaknem megduplázódott a szombati haiti földrengés halálos áldozatainak a száma, a polgári védelem már 1297 halottat tart nyilván.

A vasárnap délutáni jelentésekben még 724 halott szerepelt. A polgári védelem legfrissebb összesítése szerint a halálos áldozatok zöme - 1054 ember - a fővárostól, Port-au-Prince-től nyugatra fekvő Sud megyében vesztette életét, 122-en haltak meg Nippes-ben, 119-en Grand'Anse-ban és ketten az Nord-Ouest megyében.

A haiti kórházakban 5700 sérültet ápolnak.

Az amerikai földtani intézet szerint a 7,2-es erejű földmozgás fészke tíz kilométer mélyen volt a fővárostól, Port-au-Prince-től 150 kilométerre nyugatra található Petit Trou de Nippes település térségében.

A polgári védelem 13 694 megsemmisült lakóházról és épületről, összedőlt iskolákról, kórházakról, templomokról és szállodákról tájékoztatott.

Arien Henry ideiglenes miniszterelnök együttműködésre szólított mindenkit, hogy a szigetország meg tudjon birkózni a "rendkívül komoly helyzettel".

Mexikó és a Dominikai Köztársaság élelmet és orvosságot küldött Haitiba, Kolumbia pedig mentőcsoportokat. Az Egyesült Államok 65 fős mentőcsapatot és felszerelést küldött oda a túlélők utáni kutatáshoz.

Haitit gyakran sújtják erős földmozgások. A 2010-es földrengés szinte teljesen elpusztította a sűrűn lakott főváros, Port-au-Prince egy részét, 222 ezren haltak meg, és több mint egymillióan váltak hajléktalanná. Haiti még nem kászálódott ki a tizenegy évvel ezelőtti földrengésből, de a szigetországot koronavírus-járvány is sújtja, a bűnbandák közötti erőszak visszájára fordította a gazdasági növekedést, július 7-én pedig meggyilkolták Jovenel Moise államfőt, ami politikai válságba sodorta a szigetországot. (MTI)

A Volmer-Tours Kft. autóbuszát érte baleset az M7-es autópályán Szabadbattyán térségében vasárnap hajnalban, a busz Horvátországban nyaraló magyar turistákat szállított - mondta a hvg.hu-nak a külföldi nyaralásokat szervező magyar utazási iroda munkatársa.

A férfi megerősítette, hogy a halálos áldozatok között van a buszt váltásban vezető sofőrök közül az, aki a járművet vezette. Azt is elmondta, hogy a buszt bérelték. "Nagyon megérintett minket a tragédia, nem találom a szavakat" - mondta.

Az utazást szervező iroda honlapja szerint a csoport péntek este indult Budapestről és egy napot töltöttek a Krk-szigeten található Baska településen, ahonnan szombat éjjel indultak vissza a magyar fővárosba.

A balesetben a busz az M7-es autópálya 70-es kilométerénél, Szabadbattyán térségében átszakította a szalagkorlátot, a sztráda felüljárója hídpillérének ütközött, és az árokba borult. Nyolcan meghaltak, nyolcan súlyosan, negyvenen könnyebben megsérültek. (hvg.hu/MTI)

Izrael visszahívta Varsóból nagykövetségének (ügyvivő) vezetőjét az elkobzott lengyelországi ingatlanok visszaszolgáltatását akadályozó törvény miatt -írja a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál alapján az MTI.

Jaír Lapid külügyminiszter antiszemitának és erkölcstelennek nevezte szombat esti Twitter-bejegyzésében az új lengyel törvényt, amely a második világháború előtti lengyelországi ingatlanok visszaszolgáltatását nehezíti.

A parlamenti jóváhagyás után szombaton a lengyel államfő elé került törvénymódosítás értelmében harminc év elmúltával nem lehetne kétségbe vonni a közigazgatási eljárások során hozott döntéseket, ezen belül az akár évtizedekkel ezelőtt - például a holokauszt idején - elkobzott vagyonról szólókat sem.

Andrzej Duda lengyel államfő szombaton bejelentette, hogy az amerikai és az izraeli ellenkezés dacára aláírja az új szabályozást.

Korábban a holokauszt-túlélők gyermekeként született Antony Blinken amerikai külügyminiszter is tiltakozott a lengyel jogszabály miatt. Az amerikai, valamint az izraeli fél ugyanis úgy értelmezi a törvénymódosítást, hogy az csorbítja a holokauszt-túlélők jogait, lehetetlenné téve számukra és utódjaik számára a háború során elkobzott vagyonuk visszaszerzését.

"Lengyelország nem először hagyott jóvá antiszemita és erkölcstelen törvényt. Utasítottam a varsói nagykövetség vezetőjét, hogy haladéktalanul térjen vissza Izraelbe határozatlan idejű egyeztetésre" - írta Lapíd, és azt is bejelentette, hogy a további válaszlépésekről egyeztetni fognak az amerikai diplomáciával.

Az új nagykövetnek hamarosan át kellett volna vennie hivatalát Varsóban, de a jeruzsálemi külügyminisztérium egyelőre nem indítja őt útnak, meghatározatlan ideig nem foglalhatja el állomáshelyét. Jelen pillanatban már nincs ott a volt nagykövet sem, ügyvivő vezeti a képviseletet, őt most visszarendelték.

"Lengyelország ma este antidemokratikus, nem liberális országgá vált, amely nem tiszteli az emberi történelem legnagyobb tragédiáját. Soha nem szabad hallgatnunk. Izrael és a zsidó nép bizonyosan nem fog hallgatni" - írta Lapid.

"Szégyenletes döntés ez, a holokauszt emlékének gyalázatos megvetése" - nyilatkozta Naftali Bennett a törvényről. "Izrael súlyos lépésnek tekinti egy olyan törvény jóváhagyását, amely megakadályozza, hogy a zsidók kártérítést kapjanak a holokauszt idején tőlük eltulajdonított vagyontárgyakért, és sajnálja, hogy Lengyelország úgy dönt, hogy továbbra is kárt okoz azoknak, akik mindent elveszítettek" - tette hozzá Bennett.

"Holokauszt-túlélők fiaként mélyen nyugtalanít a Lengyelországban elfogadott törvény, amely hatékonyan megakadályozza az igazságszolgáltatást a holokauszt áldozatai és családjaik számára" - nyilatkozta Beni Ganz védelmi miniszter.

"A vagyon-visszaszolgáltatás kicsi, de jelentős részt jelent a túlélők jogérvényesítésében, valamint a világ egyik legnagyobb népirtásában elhunytak elismerésében" - tette hozzá Ganz, és felszólította Izrael nemzetközi partnereit, hogy egyhangúlag ítéljék el a lengyel lépést.

Az LMP politikusa a 2022-es választás után a Jobbik színeiben ülne be a parlamentbe, értesült a Telex. Az információt az LMP megerősítette a lapnak, és közölték azt is, hogy visszavonják Demeter Márta jelölti támogatását. „Az LMP számára a Jobbik Magyarországért mozgalom fontos és megbízható szövetséges. Az LMP Demeter Márta döntését a kormányváltás érdekében nem fogja semmilyen módon kommentálni” – írták a lapnak.

Demeter korábban az MSZP képviselője volt, majd az LMP-be ment át. Jelenleg az elég kiélezettnek ígérkező VIII-IX. kerületi előválasztáson indul, itt dől el, hogy egyáltalán képviselő-jelölt lehet-e jövőre.

Miután a Telex megkereste Demetert, a politikus Facebook-oldalára tette ki az alábbi szöveget: „Én ma úgy látom, hogy személyesen a legtöbbet akkor tudom tenni a kormányváltásért és az Orbán-rezsim lebontásáért, ha jövőre az ellenzék legharcosabb politikusa, Jakab Péter vezette Jobbik frakciójában folytathatom a munkámat, ha a választóktól újabb mandátumra kapok bizalmat. A Jobbikkal eddig is kiváló volt az együttműködésünk, és jól eső érzés az a politikai és emberi támogatás, amit tőlük eddigi munkám során kaptam.”

Az ellenzéki előválasztáson Demeternek az MSZP-Párbeszéd-Szikra Mozgalom támogatását élvező Jámbor András, a DK-s Manhalter Dániel, és a Momentum által támogatott Csordás Anett ellenében kéne nyernie.

Helikopterekkel evakuálják az amerikai nagykövetség munkatársait az afgán fővárosban, Kabulban, miután vasárnap délelőtt a tálibok behatoltak a városba. Az elmúlt hetekben a tálibok megállíthatatlanul haladtak előre, és egymás után foglalták el a tartományi központokat, a hétvégére Kabul maradt az egyetlen jelentős város, amit nem hajtottak az irányításuk alá, és a jelek szerint hamarosan a fővárosban is átveszik az irányítást, helyi hírek szerint már a kormánnyal tárgyalnak a hatalom átvételéről.

Az afganisztáni helyzettel kapcsolatban mostanában többek felvetették párhuzamként, ahogy az amerikaiaknak 1975-ben menekülniük kellett Szaigonból (mai nevén Ho Si Minh-városból), és helikopterrel menekítették akkor a követségi munkatársakat. A felvételek akkor az amerikai vereség vizuális szimbólumává váltak. A párhuzam annyira adta magát, hogy amerikai újságírók július elején rá is kérdeztek Joe Biden elnöknél, hogy nem tartanak-e egy ilyen forgatókönyvtől.

Biden akkor magabiztosan közölte, hogy a tálibokat nem lehet összevetni az észak-vietnami hadsereggel, képességeiket tekintve meg sem közelítik őket, és nem képzelhető el olyan helyzet, hogy arról lássunk majd felvételeken, hogy embereket kell helikopterrel felszedni az amerikai nagykövetség tetejéről Afganisztánban.

A szombat esti hazai bajnoki mérkőzésen hivatalosan is bemutatták a Paris Saint-Germain futballcsapatának új szerzeményeit, köztük Lionel Messit, de a frissen érkezett játékosok még nem léptek pályára a Strasbourg elleni mérkőzésen.

A Parc des Princes-ben rendezett találkozót a hatszoros aranylabdás argentin világsztár mellett kihagyta a nyári Eb legjobbjának megválasztott olasz kapus, Gianluigi Donnarumma, és a világ- és Európa-bajnok spanyol hátvéd, Sergio Ramos is, miközben a PSG alapemberei közül is hiányoztak jó néhányan, így Ángel Di Maria, Marco Verratti és Neymar.

Az új bajnoki szezon második mérkőzését tartalékosan is simán nyerte a PSG, amely 4-2-re győzött. (MTI)

Legalább 304 ember vesztette életét, és több mint 1800-an sérültek meg a Haitit megrázó 7,2-es erősségű földrengésben - közölte vasárnapra virradóra az országos polgári védelmi ügynökség. A mentőcsapatok és önkéntesek folyamatosan dolgoznak az épületek romjai alatt rekedt emberek kiszabadításán.

A szombati erős földrengés leginkább a szigetország délnyugati részét sújtotta. A pusztítás mértékét még mindig nem sikerült teljesen megállapítani, miközben a hatóságok attól tartanak, hogy a halottak száma jelentősen növekedni fog.

Az amerikai földtani intézet szerint a földmozgás fészke 10 kilométer mélyen volt a fővárostól, Port-au-Prince-től 150 kilométerre nyugatra található Petit Trou de Nippes település térségében.

A közeli, hozzávetőleg 126 ezer lakosú Les Cayes városából számos összedőlt épületet jelentettek, a többi között templomok és lakóházak omlottak össze. A Gazette Haiti című lap úgy tudja, hogy a halálos áldozatok között van Jean Gabriel Fortune volt szenátor is, aki szállodája romjai alatt vesztette életét Les Cayes-ben. A helyi sajtó szerint többen rekedhettek az épületek törmeléke alatt. Több utórengés is volt, és a helyzetet nehezíti, hogy a Grace nevű trópusi vihar közeleg a sziget a felé.

A polgári védelmi ügynökség előzetes kárfelmérése szerint 949 lakóház, hét templom, két szálloda és három iskola dőlt romba. További 723 lakóház, egy börtön, három egészségügyi intézmény és hét iskola szenvedett károkat, de a kikötő, a repülőtér és a telekommunikációs hálózat épségben maradt.

Ariel Henry ideiglenes miniszterelnök mikroblogján drámainak nevezte a helyzetet, és egy hónapra szóló rendkívüli állapotot léptetett életbe.

Washington gyors segítséget ígért a karibi országnak. Samantha Powers, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) vezetője Twitter-oldalán közölte, hogy szakértőik már a helyszínen vannak a károk és a szükségletek felmérése érdekében.

Annalisa Lombardo, a Welthungerhilfe német segélyszervezet Haitiért felelős országigazgatója a dpa német hírügynökségnek elmondta, hogy jelentős károkról szóló értesüléseket kapott a térségből, és jelenleg azon fáradoznak partnerszervezetekkel, hogy a létszükségleti cikkeket, ivóvizet és élelmiszert, valamint szállást tudjanak nyújtani a katasztrófát követő első 24 órában a rászorulóknak. Mint mondta, dolgukat nagyban megnehezíti a szigetország rossz infrastruktúrája és a bandák ténykedése.

Haitit gyakran sújtják erős földmozgások. Egy 2010-es földrengés az országot szinte teljesen elpusztította. A rengés epicentruma akkor a sűrűn lakott főváros, Port-au-Prince volt. A földrengés 2010-ben 222 000 halálos áldozatot követelt, és több mint 1 millióan váltak hajléktalanná. (MTI, BBC)

Az afganisztáni tálib lázadók elkezdtek minden irányból betörni Kabulba - közölte vasárnap az afgán belügyminisztérium.

A tálibok a dohai tárgyalásokon részt vevő küldöttségének vezetője pedig azt közölte: utasították harcosaikat, hogy Kabulban ne alkalmazzanak erőszakot, tegyék lehetővé a biztonságos távozás lehetőségét mindenkinek, aki ki akar jutni az országból, a nőket pedig arra kérik, hogy menjenek a kijelölt védett övezetek valamelyikébe.

A CNN információi szerint a tálibok betörése miatt az Egyesült Államok elkezdte felgyorsítani a követségi munkatársak kimenekítését. A tervek szerint a diplomáciai stáb egy része a kabuli reptérről fog dolgozni tovább. Washington arra kérte a többi külföldi ország ottani külképviseletét is, hogy csak nagyon korlátozott számú személyzettel működjenek, és biztonságos helyen.

Egy NATO-tisztségviselő pedig azt közölte, hogy az Európai Unió helyi képviseletének több alkalmazottját egy meg nem nevezett biztonságosabb helyre szállították.

A BBC kabuli tudósítója szerint nem fogadja értékelhető ellenállás a bevonuló tálibokat.

Vasárnap reggelre a fővárost, Kabult leszámítva az összes jelentős afgán város a tálibok kezére került. Az Egyesült Államok kivonulásáról és a tálibok előretöréséről a héten részletesen is írtunk. (MTI, Guardian)

Bejelentette feloszlását vasárnap a legnagyobb hongkongi tüntetéseket megszervező jogvédő ernyőszervezet, a Civil Human Rights Front (CHRF) - írja a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A 19 évvel ezelőtt megalapított szövetség a döntést azzal indokolta, hogy a következő évben egyetlen tag sem hajlandó részt venni a titkárság munkájában. Vasárnapi közleményük szerint az elmúlt évben a hongkongi kormány számos olyan kérelmet utasított el a koronavírus-járványra hivatkozva, amelyet a CHRF vagy más szervezetek nyújtottak be demonstráció megtartására. "Tagszervezeteink közül több nyomás alatt áll, és általában a civil szervezetek soha nem látott kihívásokkal néznek szembe" - írták.

A szövetség közölte, hogy bár eredetileg folytatni akarták a küzdelmet, titkárságuk nem tudott lépést tartani a működésükhöz kapcsolódó feladatokkal azóta, hogy a csoport egyik vezetőjét, Figo Chant letartóztatták. Chant májusban 18 hónapi börtönbüntetésre ítélték egy engedély nélküli 2019-es tüntetés miatt.

A CHRF a jelenleg rendelkezésére álló vagyonát, 1,6 millió hongkongi dollárt (61,4 millió forint) "kompetens szervezetekre" kívánja átruházni.

A 2002-ben alapított CHRF emberi jogi és demokráciapárti csoportokból állt. 2003. július 1-jén mintegy 500 ezren vettek részt azon a felvonuláson, amelyet az akkor benyújtott nemzetbiztonsági törvényjavaslat elleni tiltakozásul szerveztek meg. A 2019-ben Hongkongon végigsöprő kormányellenes tüntetéshullám legnagyobb eseményeit szintén ez a szövetség szervezte meg: egyes becslések szerint a június 9-én megtartott megmozduláson egymillióan, a június 16-ain pedig kétmillióan vonultak utcára. A rendőrség mindazonáltal a részvevők számát az első esetben 240 ezerre, a másodikban pedig 338 ezerre becsülte csupán.

A front alá fénykorában több mint negyven szervezet tartozott, ám márciustól kezdve többen kiváltak, miután jelentések szerint a rendőrség vizsgálatot indított ellene az új nemzetbiztonsági törvény alapján. Azóta tagszervezetei száma tízre csökkent.
Pénzügyei mellett a rendőrség az ügyben is vizsgálódik, hogy milyen szerepet töltött be a szövetség annak a nyilatkozatnak a kidolgozásában, amelyet tavaly decemberben juttattak el az ENSZ-hez, és amely nemzetközi nyomozást sürgetett a 2019-es hongkongi tüntetéshullám során állítólagosan elkövetett rendőri brutalitással kapcsolatban. (MTI)

Újabb lezárásokat kellett elrendelni az ausztrál Új-Dél-Wales államban, ahol az eddigi legsúlyosabb járványkitörést regisztrálták. Scott Morrison miniszterelnök elmondása szerint a Lengyelországtól vásárolt Pfizer-vakcinákkal azonnal megkezdik az oltást, a vakcinák felével a 20 és 39 év közöttieket fogják oltani. A lengyelek beszerzési áron adják tovább a vakcinákat.

Az utóbbi időben sok kritika érte az ausztrál miniszterelnököt, mivel nagyon rosszul halad az oltási program, a 16 év feletti lakosságnak mindössze 24 százaléka kapta meg mindkét oltását. Közben folyamatosan nő az új fertőzöttek száma Sydneyben és a várost magába foglaló Új-Dél-Wales államban, amit Morrison is rendkívül aggasztónak nevezett.

Lengyelországban a lakosság több mint harmada kapta már meg mindkét oltását. Közleményük szerint azután döntöttek a vakcinák felajánlása mellett, hogy a delta variáns terjedni kezdett Ausztráliában. (Reuters)

Oldalára borult vasárnap hajnalban egy utasokat szállító autóbusz Szabadbattyán térségében az M7-es autópályán, írja a rendőrség honlapja, és az első információk szerint a balesetben nyolc ember meghalt. A magyar rendszámú busz 4 óra 55 perckor szenvedett balesetet.

A rendőrség beszámolója szerint a balesetnek két súlyos és negyvenhat könnyebb sérültje is van. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a balesetet. A helyszíni szemlét és a műszaki mentést a rendőrök megkezdték, a helyszínen teljes útlezárás van, a forgalmat a szabadbattyáni lehajtónál terelik le az autópályáról, visszatérési lehetőségük a járművezetőknek a következő felhajtónál lehetséges, a 63-as számú főútról.

Ebolás megbetegedést jelentettek Elefántcsontparton, ami utoljára 25 éve fordult elő a nyugat-afrikai országban - közölte szombaton az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az elefántcsontparti egészségügyi miniszter.

Pierre Dimba miniszter az állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy elszigetelt esetről van szó. A vírust egy 18 éves lány szervezetében mutatták ki, aki a szomszédos Guineából utazott be Elefántcsontpartra.

A WHO közleményében ismertette, hogy ez az első ebolás megbetegedés 1994 óta a nyugat-afrikai országban. Az Egészségügyi Világszervezet beszámolója szerint az elefántcsontparti Pasteur egészségügyi intézet mutatta ki az ebolavírust az Abidján városában kezelt pácienstől vett mintákban. A beteg Guineából érkezett közúton Abidjánba augusztus 12-én, ahol lázas tünetekkel kórházba került.

Matshidiso Moeti, a WHO Afrikáért felelős igazgatója roppant aggasztónak nevezte az ebolavírus megjelenését a több mint négymillió lakosú Abidjánban. Ugyanakkor szerinte biztató, hogy az ebolavírus megfékezésével kapcsolatos tapasztalatok oroszlánrésze is az afrikai kontinensen van, amit Elefántcsontpart fel tud használni a gyorsabb járványügyi intézkedések érdekében.

Az eddig legsúlyosabb ebolajárvány 2013 decemberében Guinea erdős vidékéről indulva terjedt el Libériában és Sierra Leonéban. A járvány 2016-ban ért véget, a mintegy 28 600 igazolt fertőzöttből több mint 11 300 halt meg. A legutóbbi - négy hónapig tartó - járvány végét június 19-én jelentették be. A WHO szerint egyelőre nincs arra utaló jel, hogy a mostani ebolavírusos eset összefüggésben lehet a korábbi guineai járvánnyal, bár mindez még további vizsgálatot igényel.

Guineában mindemellett az életveszélyes marburgvírus is megjelent, amely sokban hasonlít az ebolára, és legvalószínűbb terjesztői szintén a denevérek lehetnek. A kór testnedvekkel terjed. A betegség magas lázzal, izomfájdalmakkal, vérhányással és belső vérzésekkel jár. (MTI, AFP)

Harc nélkül megadta magát a táliboknak a közép-afganisztáni Dajkundi tartomány, és vasárnap reggelre a keleti Nangarhar tartomány székhelye, Dzsalálábád városa is elesett - közölték afgán tisztségviselők. Szajíd Mohammad Daud Naszíri a dajkundi tartományi tanács egyik képviselője szombat este közölte, hogy a tartományi székhelyen, Nili városában mindössze két puskalövés dördült el, mielőtt a tartományi kormányzat helyi létesítményei megadták volna magukat a felkelőknek.

Dzsalálábád városában sem tanúsítottak jelentősebb ellenállást - ismertette egy helyi tisztségviselő. "Jelenleg nem folynak harcok Dzsalálábádban, mert a tartomány kormányzója megadta magát a táliboknak" - mondta az illetékes, aki szerint ezzel a lázadók biztosítani tudták a szomszédos Pakisztán felé vezető utakat is kelet felől, elszigetelve a fővárost, Kabult. Hozzátette, hogy a megadás volt az egyetlen módja annak, hogy a kormányzó megmentse a civilek életét.

A tálibok az interneten felvételeket tettek közzé a keleti Nangarhar kormányzójának dzsalálábádi irodájáról.

Ezzel gyakorlatilag már csak Kabul maradt a nagyvárosok közül a kormányerők kezén, ahová ezrek menekültek a lázadók előrenyomulása elől.

Nem sokkal korábban jelentették be, hogy Mazar-i-Sarifot, Észak-Afganisztán legjelentősebb városát, Balh tartomány székhelyét is elfoglalták a tálibok. Értesülések szerint a tartományban tálibellenes harcot folytató két szövetséges hadúr, Abdul Rasid Dosztum volt afgán alelnök és Atta Mohammad Núr, Balh tartomány volt kormányzója élve el tudott menekülni Mazar-i-Sarifból.

"Sajnálatos módon egy kiterjedt, jól szervezett és gyáva összeesküvés következtében a kormányzati létesítményeket és a kormányerők felszerelését is átjátszották a tálibok kezére" - írta mikroblogján Núr. Tartományi tisztségviselők szerint a várost a tálibok érdemi harc nélkül vették be.

Hírügynökségek szerint Núr és Dosztum menekülése nemcsak a központi kormány, hanem a regionális hatalmi bázissal bíró hadurak kudarcát is mutatja.
Az amerikai légierő időközben légicsapásokkal próbálta feltartóztatni az előre törő tálibokat. A repüléseket nyomon követő portálok szerint B-52-es típusú hadászati bombázók és más amerikai harci repülőgépek is bevetésen voltak szombaton az afgán légtérben.

A tálibok gyors térnyerése miatt Joe Biden amerikai elnök szombat este bejelentette, hogy a tervezett háromezerhez képest nagyjából ötezer főre növelik az afgán földön lévő amerikai állampolgárok és az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok kimenekítésére küldött katonai kontingens létszámát. Biden egyben figyelmeztette a tálibokat, hogy ne akadályozzák a műveletet, mert különben gyors és erőteljes választ fognak adni az ilyen próbálkozásokra.

Az amerikai elnök ismét védelmébe vette az amerikai csapatok augusztus végéig történő kivonását. Mint mondta, ő már a negyedik elnök, aki felelősséget visel az afganisztáni katonai misszióért, és nem akarja ezt a feladatot továbbadni utódjának. "További egy vagy öt év amerikai katonai jelenlét nem lett volna különbség, ha az afgán hadsereg nem tudja, vagy nem képes megvédenie a saját földjét" - hangsúlyozta Biden.

Mindazonáltal Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton Asraf Gáni afgán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében "az erőszak csökkentését szolgáló diplomáciai és politikai erőfeszítéseket vitatta meg" a washingtoni külügyi tárca tájékoztatása szerint.

A kabuli kormányzat bő egy hét alatt kiszorult a tartományok többségéből. Szombaton a tálibok Kunár és Paktia tartomány székhelyét is elfoglalták, így már 22 tartományi székhely van a kezükön Afganisztán 34 tartományából. Jelenleg az ország területének több mint kétharmadát ellenőrzik. (MTI, BBC)

Tíz pontból álló, öt évre szóló tervet tett közzé a Kínai Kommunista Párt, melynek bevallott célja, hogy szorosabb ellenőrzés alá vonják a gazdaságot. A bejelentésnek voltak bőven előjelei, hiszen az elmúlt években Peking látványosan kezdett el nagyobb nyomást helyezni a globálisan is jelentőssé váló kínai cégek működésére. Egyre gyakoribbá váltak a technológiai óriáscégek elleni fellépések, szigorúbban kezdtek fellépni a különféle digitális pénzügyi vállalkozásokkal szemben, nemrég pedig egy egész szektort, a magánoktatás és különórák virágzó, évi 120 milliárd dolláros piacát söpörték ki egyetlen pillanat alatt.

A most bejelentett tervcsomag súlyát jelzi, hogy azt szerdán közösen tette közzé a párt Központi Bizottsága, illetve a kvázi kormányként funkcionáló Államtanács. A dokumentum szerint a párt célja, hogy olyan jogszabályi környezetet alkossanak, melyek révén teljesülhet az emberek egyre növekvő vágya egy jobb élet iránt.

Az ötéves terv pontos részleteit ugyanakkor még nem ismerni, így egyelőre nem tudni, hogy Peking pontosan milyen intézkedések révén tervezi még szorosabb befolyás alá vonni a gazdasági szereplőket. A dokumentum egyelőre leginkább annak a hivatalos kormányzati bejelentése, hogy nagyobb hangsúly fog jutni a nemzetbiztonsági szempontból fontosnak ítélt szektorok ellenőrzésére, és 2025-ig folyamatosan születhetnek új szabályok e területeken. A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők szerint ugyanakkor az irány világosan látszik, és minden bizonnyal folytatódni fog a nagy cégek elleni fellépéssorozat.

A China Renaissance befektetési bank elemzője, Bruce Pang például arra számít, hogy a részletszabályok kidolgozása után a kínai hatóságok kiemelt figyelmet fognak szentelni a kínai tech- és internetes cégek működésére, külön figyelve olyan kérdésekre, mint az adatbiztonság, a felhasználói jogok, a versenykorlátozó tevékenységek, vagy a külföldi tőzsdéken való megjelenés. Ez utóbbi különösen érzékeny kérdés lehet, hiszen a közelmúltban a nyugati tőzsdéken megjelent kínai vállalatok többször is hatalmas veszteségeket szenvedtek el, amikor odahaza vizsgálatok indultak ellenük, és e folyamatok kiterjesztése komolyan megrémítheti a nyugati befektetőket is.

De az elmúlt évek történéseiből világosan látni, hogy Hszi Csin-ping számára a kínai vállalatok nyugati szereplése és a részvényesek boldogsága másodlagos kérdés a belföldi politikai stabilitás fenntartásához képest, e stabilitás kulcsát pedig a kínai emberek mindennapjaiban fontos szerepet betöltő vállalatok kordában tartásában látja a kínai vezetés.

A szerda késő este publikált dokumentum hangsúlyozza, hogy különösen fontossá vált fellépni a monopol-törekvésekkel szemben, és mivel elég hasonló folyamatok zajlanak az amerikai techcégekkel szemben is az Egyesült Államokban, a következő évek egyik izgalmas kérdése lehet, hogy a két hatalmas, de sok szempontból rendkívül eltérő politikai kultúrájú országában milyen eszközökkel és mit kezdenek majd a netes óriásokkal.

A Financial Times megjegyzi, hogy az elmúlt hetekben számos kínai hatóság tett közzé új szabályokat, ami már megelőlegezte, hogy hamarosan nagyobb, koordinált fellépés is elindulhat. A változások nemcsak a techszektort érintik, az egészségügytől a gyógyszer- és élelmiszeriparon át a különféle technológiai ipari területekig lehet számítani szigorúbb szabályozásra.

A Bloomberg összefoglalója szerint a szerdán közzétett dokumentum leginkább egy iránymutatásként értelmezhető, és kiderül belőle többek között, hogy a kínai kormány a jövőben aktívan fog jogszabályokat alkotni a nemzetbiztonság, a technológiai fejlesztés, a közegészségügy, a kultúra és oktatás, a kisebbségi vallások, a biobiztonság, az ökológiai kérdések, a kockázatmérséklés, a monopol-szabályozás és a külföldi érdekeltségű szereplők területén. Azaz gyakorlatilag a gazdaság egészében.

Cél az is, hogy a digitális és online formákban szerveződő új vállalkozásformák „egészségesen” fejlődjenek, ami gyakorlatilag azt jelentheti, hogy ne nőhessenek hirtelen túl nagyra, és se a felhasználókkal, se a Párttal szemben ne tehessenek szert túlzott befolyásra.

Kiemelten fontos szektor lesz a szabályozások során a pénzügy is: a Jack Ma-féle Ant Group tavalyi, némileg váratlan megregulázásánál már látszott, hogy Pekingben egyre kevésbé nézik jó szemmel, hogy magánkézbe lévő óriásvállalatok egyre nagyobb szeletet hasítanak a virágzó digitális pénzügyi szolgáltatások piacán, és az akkoriban megjelent elemzések szerint a kínai vezetés tényleges pénzügyi kockázatot is láthatott abban, ahogy egy magánvállalat révén pörög fel a lakossági hitelállomány. A szabályzással párhuzamosan Kína nem titkoltan állami szerepvállalással szeretné kiszorítani a vállalati szereplőket, és gőzerővel zajlik a digitális jüan kifejlesztése, ami egy egészen újfajta monetáris politika lehetőségét teremtheti meg.

De emellett gyakorlatilag az összes szektor szereplői számíthatnak arra, hogy többet kell majd tenniük például a felhasználói adatok védelméért, ez ugyanis egy hangsúlyos eleme a bejelentésnek, és felkészülhetnek az alaposabb és gyakoribb hatósági ellenőrzésekre is. A külön megnevezett szektorok közül az élelmiszer- és a gyógyszeripar azok, ahol eddig nem volt komolyabb hatósági fellépés, így e szektorok aktív befektetői lehetnek azok, akik most különösen aggódva várhatják a részletszabályokat.

A szerdai bejelentés hírére a nyugati tőzsdéken jegyzett kínai vállalatok részvényei esni kezdtek, de az igazi árfolyam-átrendeződésre csak azután érdemes számítani, hogy kiderülnek majd a szigorítások részletei is. Az azonban, hogy a terv öt évre szól, jelzi, hogy alapvetően változhat meg az üzleti klíma a világ második legnagyobb gazdaságában. A Bloomberg idéz olyan befektetőket is, akik szerint a most közölt irányelveknek hosszabb távon akár még pozitív hatásuk is lehet, hiszen kívülről nézve eddig meglehetősen ad hoc módon zajlottak a hatósági fellépések Kínában a gazdasági szereplőkkel szemben, míg mostantól legalább le lesz fektetve, hogy mire kell odafigyelni.

Mindenképpen szükség lesz a koronavírus-járvánnyal összefüggő, jelenleg érvényes intézkedések szigorítására, például a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejének a rövidítésére - közölte Branislav Tiodorovic, a koronavírus járvány kezelésével megbízott szerbiai válságstáb tagja kedden.

A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a válságstáb mindenképpen szigorítani akar, az erről szóló döntés pedig néhány napon belül megszülethet, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy a vendéglátóhelyek mellett mely területeket érinthetik az új intézkedések.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában keddre 752-vel 726 454-re, Koszovóban 263-mal 110 194-re, Észak-Macedóniában 143-mal 158 168-ra, Montenegróban 210-zel 103 932-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 45-tel 206 277-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában néggyel 7143-ra, Észak-Macedóniában kettővel 5508-ra, Montenegróban eggyel 1636-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig hárommal 9737-re növekedett. Koszovóban nem volt halálos áldozata a kórnak az elmúlt napon, így a halottak száma 2273 maradt. (MTI)

Görögországban eddig 90 ezer hektár terület vált a lángok martalékává az athéni egyetem földtani intézetének előzetes kárösszesítése alapján.

Niki Evelpidu, az athéni egyetem egyik geológia professzora kedden a Kathimeriní című görög napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy az adatok folyton változnak, tekintettel arra, hogy az erdőtüzek több helyen továbbra is pusztítanak. Hangsúlyozta, hogy a veszély a tüzek eloltásával sem ér véget, mivel "heves esőzések kiváltotta, katasztrofális következményekkel járó áradások, sárlavinák és földcsuszamlások következhetnek, mint az az utóbbi években elég gyakran előfordult".

A szakértők szerint a legnagyobb terület, mintegy 51 ezer hektár erdőség a második legnagyobb görög szigeten, Évián vált a lángok martalékává, amelyeket ideáig nem sikerült megfékezni, bár a tűzoltók és a helyi lakosokból jelentkező önkéntesek több települést is megmentettek a tűzvésztől. Ugyanakkor egyes falvak körül a mezőgazdasági területek és erdők odavesztek.

Évián a helyzet valamelyest javulni látszik, egyrészt azért, mert annyi minden égett el, hogy a tűznek nem maradt mit elemésztenie. Másrészt mivel az ország többi részén sikerült valamelyest ellenőrzés alá vonni a tüzeket, a műveleti egységek most a szigetre összpontosíthatnak. Mindemellett kedden az oltást elősegítette, hogy nem volt erős szél, amely felszíthatta volna a lángokat.

A Peloponnészoszi-félszigeten sem sokkal jobb a helyzet: Olümpia városának térségében tízezer hektár erdő égett le.

Az athéni kormány kedden este készül közzétenni az újjáépítésre, illetve az érintett emberek segélyezésére vonatkozó intézkedéseit.

Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök hétfő esti televíziós beszédében bocsánatot kért nemzetétől a tűzvész elfojtására tett kormányzati lépések közben elkövetett esetleges hibákért. Bár a kormány mindent megtett, "ami emberileg lehetséges volt", esetenként "ez nem volt elég" - fogalmazott a kormányfő, akit az ellenzék, helyi hatóságok és a lakosság részéről is bírálatok értek a katasztrófa kezelése miatt. (MTI/AFP)

Bejelentette feloszlatását kedden a legnagyobb szakszervezet Hongkongban, a lépés oka a tájékoztatás szerint a hatóságok részéről érkező "erős nyomás".

Az 1973-ban alapított Hongkongi Tanárok Egyesületét (PTU) az utóbbi időben számos bírálat érte a kínai állami média részéről, és megromlott a kapcsolata a hely oktatási hivatallal is, amely szerint a szervezet elősegíti a politika beszivárgását az iskolákba.

A lépés tovább fokozhatja az aggodalmakat a demokrácia hongkongi helyzetével, a másként gondolkodók elleni szigorú hatósági fellépéssel kapcsolatban, miután a kínai kormány tavaly júniusban hatályba léptette az éles nemzetközi bírálatokat kiváltó nemzetbiztonsági törvényt. Ezzel elemzők szerint lényegében felszámolták Hongkong autonómiáját, amelyet Pekingnek ötven évig kellett volna garantálnia az 1997-ben visszatért volt brit gyarmat számára.

A PTU elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az utóbbi időben jelentősen romlott a politikai és társadalmi helyzet Hongkongban, erős a szervezetre nehezedő nyomás, ilyen körülmények között pedig nem tudnak tovább működni. A feloszlatásról szóló döntést nehéznek, kétségbeesettnek és szívszorítónak nevezte, ugyanakkor hozzátette, hogy nem találtak megoldást a válságra.

A pedagógusok szervezetét július végén a kínai állami médiában "rosszindulatú tumornak" minősítették, amelyet el kell távolítani. Néhány órával később a hongkongi oktatási hivatal arról számolt be, hogy többé nem ismerik el az ellenzéki elhajlással vádolt, mintegy 95 ezer tagú egyesületet. Hangsúlyozták, hogy az utóbbi években a PTU úgy működik, mint egy politikai csoport, s arra buzdítja a tanárokat és a diákokat egyaránt, hogy vegyenek részt "illegális tevékenységekben". (MTI)

Kedd kora délután a francia L'Équipe és a brit BBC is arról számolt be, hogy megszületett a megállapodás a francia PSG és Lionel Messi között, az FC Barcelonát elhagyni kénytelen argentin a következő két évben a katari olajmilliárdokból felpumpált párizsi klub játékosa lesz.

A 34 éves játékos két évre ír alá, de lehetőség lesz a szerződést egy évvel meghosszabbítani. A megállapodás a beszámolók szerint kedd dél körül köttetett meg, Messi még a nap folyamán Párizsba érkezhet, ahol részt kell vegyen egy orvosi vizsgálaton, a szerzdősét ezután írhatják alá, a hivatalos sajtótájékoztatóra pedig szerdán kerülhet sor.

Minden idők egyik legnagyobb labdarúgója akarata ellenére kellett távozzon a Barcelonából, ennek részleteiről hétfőn részletesen is írtunk. A hatszoros aranylabdás Messi a jelek szerint annak a PSG-nek lesz a játékosa a következő években, ahova az elmúlt időszakban nyakló nélkül öntötték az olajmilliárdokat, a fél világválogatottat felvásárolva, ennek ellenére még a francia bajnokságot se voltak képesek megnyerni tavaly.

A kínai hatóságok közölték, hogy több mint 150 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát átmenetileg Jünnan tartományban, mivel arrafelé vonul az a 14 elefánt, akik hónapok óta vándorolnak, és akiknek története országos szenzáció lett Kínában, írja a BBC.

A hatóságok elővigyázatosságból telepítették ki az embereket, mivel attól tartottak, hogy a mindenen áttrappoló elefántok és a helyiek között konfliktusok alakulhattak volna ki.

Az elefántcsorda hónapok óta vándorol az országban, nem világos, hogy miért indultak útnak, de vonulásukat sok millió ember követi. A csorda vonulását több mint 25 ezer rendőr kísérte, többek között drónokat is bevetve.

Az elefántok több mint 500 kilométernyi távot tettek már meg, és útjuk során több millió dollár értékű takarmányt ettek meg, illetve károkat okoztak falusi épületekben is. A jelek szerint most hazafelé tartanak, abba a nemzeti parkba, ahol korábban is éltek.

Az elefántokat követő csapat vezetője, Van Jong arról beszélt hétfőn, hogy a csorda már átlépte a Yang-folyót, és dél felé tartanak. Elektromos kerítésekkel, miattuk felhúzott útszakaszokkal és csalival igyekeznek rábírni az állatokat, hogy már ne térjenek le a hazafelé vezető útról.

Egyes feltételezések szerint a csorda azért indult el erre az útra, mert egy tapasztalatlan elefánt került a közösség élére, és egyszerűen eltévedt, míg más szakértők szerint az elefántok egyszerűen új élőhelyet kerestek maguknak.

Az ázsiai elefánt veszélyeztetett állat, mindössze 300 példány él belőle vadon. A vonuló csordához hasonlóan többségük a déli Jünnan tartomány vadrezervátumaiban.

Az éghajlatváltozás hatásainak kitett több tucat kis szigetország arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy mentse meg jövőjüket, amelyet a tengerek emelkedő szintje fenyeget - derült ki egy hétfő este közzétett közleményből.

Az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottsága (IPCC) hétfőn kiadott átfogó jelentésében megállapította: az emberiség a tevékenységével minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, amely immár visszafordíthatatlanná vált, a globális felmelegedés a Föld minden lakott részén szélsőséges időjárási körülményekkel fenyeget.

"Meg kell fordítanunk a trendet" - szögezte le Diann Black-Layne, Antigua és Barbuda nagykövete, a Kis Szigetországok Szövetségének klímaügyi főtárgyalója.
A szövetség 39 országot tömörít, köztük Kubát, Jamaicát, Pápua-Új-Guineát és a Maldív-szigeteket, amely a világ legalacsonyabban fekvő országa.

"Az a helyzet, hogy még akkor is fél méterrel emelkedhet a tenger szintje, ha sikerül megállítani a felmelegedést 1,5 Celsius foknál" - tette hozzá.

"Ha a felmelegedés nem éri el a 2 Celsius fokot, akkor elkerülhetjük, hogy a tengerszint három métert emelkedjen hosszú távon. A jövőnk függ tőle" - hívta fel a figyelmet.

A szigetországok hangsúlyozták: a világ minden kormányának jelentős lépéseket kell tennie azért, hogy a párizsi klímacéloknak megfelelően 1,5 Celsius foknál ne emelkedjen jobban a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest. Az IPCC szerint 2030 körül a világ eléri ezt a szintet, tíz évvel korábban, mint azt három éve gondolták.

Ilyen szintű felmelegedés pusztító hatással lenne az emberiségre, és sokkal gyakoribbá válnának a szélsőséges időjárási körülmények - figyelmeztettek.
António Guterres ENSZ-főtitkár "vörös riasztásnak" nevezte a dokumentumot, amely szerinte megcáfolhatatlan bizonyítékokkal igazolta a klímaváltozás ijesztő mértékét. Azt mondta: jó lenne, ha a jelentés megkondítaná a vészharangot a fosszilis energiahordozók használatával kapcsolatban.

A világ számos vezető politikusa azonnali cselekvést sürgetett a beszámoló közzétételét követően. (MTI, AFP)

Pekingi nagykövete visszahívására szólította fel a kínai külügyminisztérium Litvániát, miután Vilnius engedélyezte, hogy Tajvan képviseleti irodát hozzon létre Litvániában. A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán kedden közzétett közlemény szerint Peking is visszahívta vilniusi nagykövetét, írja az MTI.

"A kínai fél közölte a litván féllel, hogy a világon egyetlen Kína létezik csupán, a Kínai Népköztársaság kormánya pedig az egyetlen, Kína egészét törvényesen irányító kormányzat" - áll a közleményben. Kína közismerten nagy diplomáciai és gazdasági erőforrásokat mozgat meg azért, hogy egyetlen ország se ismerje el önálló államként Tajvant.

A kínai külügyminisztérium felszólította a litván kormányt az elkövetett hiba kiigazítására, egyúttal pedig a tajvani vezetést is figyelmeztette, hogy Tajvan függetlenségének gondolata "zsákutca".

Tajvan júliusban jelentette be, hogy képviseleti iroda megnyitására készül Litvániában. Ugyan Tajvan több országban is működtet képviseletet, jellemzően a kereskedelmi kapcsolatok ápolásának égisze alatt, a Litvániába tervezett iroda lenne az első Európában, amelynek neve a sziget nevét viseli, szemben a többivel, amely csak Tajpej város nevét használja.

Litvánia idén szintén bejelentette, hogy képviseleti irodát tervez létrehozni Tajvanon, és koronavírus elleni vakcinákat adományozott szigetnek.

Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.

A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

Májusban derült ki, hogy Litvánia kiszáll a Kína által életre hívott 17+1 elnevezésű kezdeményezésből, melyben Peking a kelet-közép-európai régió országaival tárgyal, illetve köt megállapodásokat. Gabrielius Landsbergis külügyminiszter akkor arról beszélt, hogy épp itt az ideje, hogy az európai országok közösen, az EU közbeiktatásával tárgyaljanak Kínával, és ne különalkuk szülessenek.

Hétfőn maszk- és oltásellenes tüntetők verődtek össze Londonban, és a tüntetők egy része megpróbált betörni egy épületbe is, amiről azt gondolták, hogy a brit közszolgálati média, a BBC egyik székháza, írja a Guardian.

A BBC-vel azért elégedetlenek az oltásellenes tüntetők, mert szerintük a brit közmédia manipulálja az embereket, amikor az oltás fontosságát hangsúlyozza. Csakhogy az épületből közel egy évtizeddel ezelőtt kiköltözött már a BBC, jelenleg az ITV nevű csatorna nappali műsorait rögzítik itt, míg az épület nagy részéből irodák, illetve lakások lettek. Az épületben megmaradt három stúdió a BBC tulajdonában is, de ezeket jellemzően bérbe adják külső gyártóknak, míg a BBC munkatársainak döntő többsége a hat kilométerrel odébb lévő székházba jár dolgozni.

A hétfői tüntetés idején az ITV stábja forgatott éppen az épületben, egy nőknek szóló nappali magazinműsort vettek fel, ami a menopauzáról szólt. Mint a műsorvezető, Charlene White mondta hétfőn délután, nem teljesen világos, hogy a tüntetők mit szerettek volna elérni, de köszöni a rendfenntartók munkáját, akik megakadályozták, hogy bejussanak a stúdióba.

A Guardian beszámolója szerint az épület előtt összeverődő tömegben sokan azt hitték, hogy a BBC székháza előtt vannak, ahol a híradókat is szerkesztik. A tüntetők többek között arról beszéltek, hogy a média az igazi vírus, és kritizálták a BBC járványügyi híradásait is. Felbukkant a tüntetők között az egykori munkáspárti miniszterelnök-jelölt, Jeremy Corbyn testvére, Piers Corbyn is.

Az épület előtt amúgy több száz ember gyűlt össze, de közülük csak kevesen próbáltak bejutni az épületbe. A tüntetők egy kisebb csoportja később a BBC tényleges székházához is átsétált, de ekkor már komoly rendőri készülség kísérte őket.

A BBC korábban már jelezte, hogy a járvány kitörése óta megnőtt az újságírókkal szembeni verbális és fizikai támadások és különféle atrocitások száma.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megerősítette, hogy egy ember a Marburg-vírus következtében halt meg Guineában. Az ebolához hasonló, rendkívül fertőző vírust először mutatták ki Nyugat-Afrikában. Mint a Reuters írja, 1967 óta 12 alkalommal tört ki a vírus, de főleg Afrika déli és keleti részein.

Guinea első esetét múlt héten regisztrálták, csak két hónappal azután, hogy az országot ebolamentesnek nyilvánították. Az ebola szerencsére ez alkalommal nem pusztított komolyabban, a legutóbbi megjelenésének 12 áldozata volt.

A WHO közleménye szerint a napokban meghalt áldozatot előbb egy helyi kórházban ápolták, de állapota rohamosan romlani kezdett, ezután küldték át a vérképét Szenegálba, ahol megállapították, hogy a Marburg-vírus támadta meg.

A WHO regionális igazgatója, Matshidiso Moeti azt hangsúlyozta, hogy a Marburg-vírus terjedési képessége miatt rendkívül fontos, hogy feltérképezzenek mindenkit, aki kapcsolatba kerülhetett a fertőzött személlyel. Az a védekezés hatékonyságát javíthatja, hogy a Marburg az ebolához hasonlóan terjed, és e utóbbi elleni fellépésben már rutinosak a helyi egészségügyi hatóságok.

Hangsúlyozták azt is, hogy a vírus korábbi kitörései során a fertőzötteknek hol a 22 százaléka, míg volt, hogy 88 százaléka is meghalt. Sok múlt a vírus törzsén, illetve a járványkezelésen is. A Marburg-vírus eredetileg egy állatról terjed át egy emberre, de az emberek utána testnedveik révén megfertőzhetnek már másokat is.

Quentin Tarantino 12 évesen fogadta meg, hogy nem fog vagyonából semennyit sem adni az anyjának, mivel a nő nem nézte jó szemmel, hogy fia filmes pályára készül, és próbálta letörni írói ambícióit, írja a Yahoo.

A világhírű rendező erről egy podcastsorozat legutóbbi részében beszélt. Tarantino elmondta, hogy még bőven iskolás volt, amikor az anyja megpróbálta megakadályozni, hogy forgatókönyveken írhasson. 12 évesen az iskolában is akadt problémája ezzel, mivel az iskolai feladatok helyett a filmötletein dolgozott.

Tarantino elmondása szerint az anyja rendszeresen piszkálta emiatt, próbálta nevetségesnek beállítani fia forgatókönyvi ambícióit, és közölte azt is, hogy itt az ideje, hogy elfelejtse ezt az egészet. Egy ponton Tarantino közölte vele, hogy amikor majd sikeres író lesz, az anyha egy fillért sem fog látni a sikereiből: se házat, se nyaralást, se Elvis Cadillac-ot nem fog tőle kapni azért, amiért ezt mondta.

Amikor a podcast készítője rákérdezett, hogy kitartott-e emellett, Tarantino elmondta, hogy igen. Egyszer segített neki az adóhivatalnál kialakult problémája miatt, de se házat, se autót nem kapott.

A házigazda felvetette, hogy talán éppen Tarantino anyja segítette a rendező pályafutását, azzal, hogy e hozzáállással még inkább az írás felé lökte őt, Tarantino azt mondta, hogy kell, hogy következményei legyenek a szavaidnak, és annak is, ahogy a gyerekeddel bánsz.

Tarantino mostanában a filmrendezés befejezésén gondolkodik, mert mint a podcastban is elmondta, nem akarja egész pályafutását ennek szentelni. Tervei szerint könyveket írhatna vagy a színházban próbálhatná ki magát.

Az Egyesült Államok és a szövetséges haderők kivonulása óta hatalmas tempóban terjeszkednek Afganisztánban a tálibok, pár naponta lehet hallani arról, hogy újabb, stratégiailag fontos várost foglaltak el. A tálibok előretörése miatt sokan menekülni kénytelenek az országból, és az európai fővárosokban már nem titkoltan attól tartanak, hogy megismétlődik a 2015-ös helyzet, amikor Szíriából érkezett rengeteg menekült a kontinensre.

Azt pedig világosan látni, hogy az EU tagállamok kormányai ezt szeretnék minden eszközzel megakadályozni: mint a Politico írja, a német, az osztrák, a belga, a holland, a görög és a dán kormány miniszterei közös levélben kérték arra az Európai Bizottságot, hogy nehogy leállítsák azoknak az afgánoknak a deportálását, akiknek elutasították valamelyik uniós országban a menedékkérelmét, mivel ha nem küldenék vissza ezeket az embereket, az „rossz üzenetet közvetítene”, és még többeket ösztönözhetne arra, hogy elhagyják otthonukat.

A lapnak nyilatkozott Camille Le Coz, a Migration Policy Institute elemzője, aki szerint nem lehet még tudni, hogy tényleg megindul-e majd a tömeges migráció Afganisztánból. Kabul egyelőre az afgán kormány irányítása alatt áll, de az elhúzódó, heves harcok, illetve a tálibok által elkövetett megtorlások miatt elindulhatnak az emberek. A nyugati miniszterek közös levele is hangsúlyozza, hogy jelenleg mintegy 4,6 millió afgán embernek kellett elhagynia otthonát, ők többségében a szomszédos országokban találtak átmeneti menedéket.

Le Coz szerint fontos különbség 2015-höz képest, hogy az uniós tagországok most felkészültek, nem váratlanul éri őket a kialakult helyzet, hanem figyelik a történéseket, és nem fogja őket olyan váratlanul érni, mint az hat évvel ezelőtt történt.

Virginia Giuffre egyike volt azoknak a nőknek, akik feljelentették Jeffrey Epsteint, és az amerikai nő most egy polgári peres eljárást kezdeményezett András yorki herceg ellen, azt állítva, hogy Erzsébet királynő fia Londonban és New Yorkban is megerőszakolta 2001-ben. A nő ekkor 17 éves volt, és azért is fordulhatott a New York-i bírósághoz, mert ott a gyerekek ellen elkövetett bűncselekmények lassabban évülnek el.

András herceg 2019-ben Giuffre állításairól azt mondta el híressé vált interjújában, hogy soha nem történt ilyesmi, arra sem emlékszik, hogy találkozott volna a nővel. Később közleményt is kiadott, melyben közölte, hogy nagyon bánja, hogy kapcsolatba került Epsteinnel, akit korábban közeli barátjának nevezett.

A most benyújtott kereset szerint a brit uralkodócsalád tagja szexuális erőszakot követett el Giuffre-vel szemben Epstein kerítőjének, Ghislaine Maxwell-nek a londoni otthonában, illetve Epstein manhattani és Virgin-szigeteki otthonában is. A vádak szerint Maxwell segített felhajtani fiatalkorú lányokat Epsteinnek, aki aztán a lányokat befolyásos és gazdag barátai rendelkezésére bocsátotta. A nő akár 35 évet is kaphat, tárgyalása novemberben kezdődik majd el.

A kereset úgy fogalmaz, hogy 20 évvel ezelőtt András herceg vagyona, hatalma, pozíciója és kapcsolatai lehetővé tették, hogy bántalmazzon egy megrémült, sérülékeny fiatalt, akit senki nem védett meg.

Giuffre is közleményt adott ki, melyben úgy fogalmaz, hogy számon akarja kérni András hercegen azt, amit elkövetett vele szemben. Mint írta, nem könnyedén hozta meg ezt a döntést, ugyanis anyaként és feleségként a családja az első az életében, és tudja, hogy András herceg és köre most újabb támadásokat fog indítani ellene. De tudja, hogy ha most nem tette volna meg ezt a lépést, akkor engedte volna meglépni az elkövetőket és cserben hagyta volna a többi áldozatot.

András herceg neve először egy 2015-ös, Epsteinnel szemben benyújtott keresetben került elő. Az akkor még névtelen áldozat, akiről azóta kiderült, hogy Giuffre, akkor azt állította, hogy Epstein és Maxwell közreműködésével, akarata ellenére kényszerítették szexre András herceggel, amikor a nő még fiatalkorú volt.

Azonnali és nagy léptékű változásokra van szükség, ha el akarjuk kerülni, hogy rövid időn belül az élhetőség határáig melegedjen a bolygó, derült ki azon a hétfői sajtótájékoztatón, melyet az az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) friss jelentése nyomán szervezett a Másfélfok. Ezen az eseményen az IPCC munkájában résztvevő magyar fizikus, a CEU oktatója, Ürge-Vorsatz Diána foglalta össze a jelentés főbb megállapításait.

Ürge-Vorsatz Diána az IPCC harmadik munkacsoportjának az alelnöke, ami a klímaváltozás és a felmelegedés mérséklésének kérdésével foglalkozik, ez a jelentés a tervek szerint csak jövőre jelenik majd meg. Hétfőn az első munkacsoport jelentését publikálták, melyben 14000 tudományos publikáció alapján mutatták be, hogy mit lehet tudni a klímaváltozás helyzetéről. Ürge-Vorsatz ennek a jelentésnek az összeállításában nem vett részt, de a jelentésről szóló szakmai vitában igen.

És mint fogalmazott, ez a jelentés amellett, hogy számos, korábbi felismerést megerősített, új állításokat is megfogalmazott: például arról, hogy az éghajlatban történő változások széleskörűek, gyorsak és egyre intenzívebbek lesznek. A sok ezer tudományos kutatást összegző jelentés szerzői kiemelik, hogy több megfigyelt, jelenleg is zajló éghajlati folyamatra az elérhető adatok alapján sok ezer éve nem volt példa, és vannak tényezők, melyek évmilliók után fordulnak most elő a bolygón.

A jelentés Ürge-Vorsatz elmondása szerint kiemeli ezt is, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali, nagyon gyors és nagyon nagyléptékű csökkentése nélkül nem lehet megakadályozni a 1,5 fokos melegedést. Hogy ne lépjük át ezt a határt, az szerinte jelenleg leginkább fizikailag tűnik még lehetségesnek, ám hogy ehhez mire lenne szükség a politika szintjén, arról a 2-es és a 3-as munkacsoport jelentései szólnak majd.

Ürge-Vorsatz hangsúlyozta azt is, hogy az ma már nem kérdés, hogy az emberi tevékenység okozza a felmelegedést, és az elérhető adatokból azt látni, hogy a Föld klímája az elmúlt 2000 évben nagyon stabil volt, míg 1850 után nagyon kiugrott a melegedés. A rendelkezésre álló adatok alapján 125 ezer éve volt utoljára annyira meleg a bolygón, mint most, és a melegedés gyorsulása legalább 2000 éve nem volt ennyire erőteljes. A Föld hőmérsékleti óráját legalább százezer évvel tekertük vissza, mondta erről a fizikus, aki a modellszámítások alapján kiemelte, hogy az emberi tevékenység nélkül ma akár még egy kicsit hűvösebb is lehetne a bolygó éghajlata, mint 1850-ben volt.

E változás következtében gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, tette hozzá Ürge-Vorsatz, aki hangsúlyozta, hogy a folyamatok a Föld összes régióját érintik. Az IPCC egy interaktív térképet is összeállított, ahol a különféle forgatókönyveket lehet modelleztetni.

Az is világos a jelentés szerint, hogy számos változást már nem lehet visszacsinálni, az éghajlat visszahűtésére ugyanis nincs reményünk, ugyanakkor sok folyamat lassítható, illetve akad pár, ami meg is állítható, ha sikerül gyors lépéseket hozni a károsanyag-kibocsátás terén.

A mérsékléshez ugyanis Ürge-Vorsatz a szén-dioxid és a metán kibocsátásának gyors, nagy léptékű és fenntartott csökkentésére van szükség. Ezek a légszennyezés csökkentéséhez is vezetnének, amely Európában jelenleg az egyik leggyilkosabb jelenség, évente rengeteg ember haláláért felelős.

Ürge-Vorsatz elmondása szerint lényeges újdonság a legutóbbi IPCC-jelentéshez képest, hogy ma már sokkal többet tudni az éghajlat működéséről, sokkal több adatból is dolgozhatnak, hatalmas tudományos erőforrások irányulnak erre a területre. Emiatt látni azt is, hogy a szén-dioxid légköri koncentrációja 2019-ben nagyobb volt, mint bármikor az elmúlt kétmillió év során.

A fizikus hangsúlyozta, hogy a változások következtében súlyosabb hőhullámokra, aszályokra lehet számítani Európában, de mellette azokon a területeken is, ahonnan Európa felé tartó migrációs nyomásra lehet számítani.

Ürge-Vorsatz szerint a legambiciózusabb forgatókönyvek még mindig azzal számolnak, hogy 1,5 fokon belül lehet tartani a bolygó éghajlatának melegedését, de azért az optimistább modellek többsége is azt mutatja, hogy gyors intézkedésekkel együtt is felmehet a melegedés mértéke 1,6 fokra. És persze vannak azok a forgatókönyvek, melyek azzal számolnak, hogy nem következik be a kibocsátások azonnali mérséklése, ebben az esetben akár 4-5 fokos felmelegedéssel is számolhatunk a század végéig.

Ürge-Vorsatz elmondta, hogy bármilyen szinten is akarjuk stabilizálni az éghajlatot, azt csak nettó nullás széndioxid-kibocsátási szinttel lehet elérni, és ehhez le kell szoknunk a fosszilis tüzelőanyagokról. Hogy milyen hamar szokunk el róluk, az dönti majd el, hogy milyen szinten stabilizáljuk az éghajlatunkat. Épp ezért a következő éveknek hatalmas jelentősége lehet. Látni azt is, hogy minél melegebb lesz a bolygón, az óceáni és szárazföldi biomassza annál kevésbé tudja majd kompenzálni a széndioxid-kibocsátásunkat.

A fizikus elmondta azt is, hogy a világ gazdaságai egyelőre nincsenek azon a pályán, hogy a másfél fokos emelkedéshez szükséges szinten belül tartsák a globális széndioxid-kibocsátását, és ha ezen a pályán maradunk rajta, annak messzemenő hatásai lehetnek. Az idén nyáron tapasztalt rendkívüli események, azaz a hőhullámok, a hatalmas esőzések és az erdőtüzek ugyanis mindössze egyfokos melegedés mellett mentek végbe, és az előrejelző modellek szerint a rendkívüli időjárási események a melegedés mértékével párhuzamosan egyre gyakoribbá válnak majd.

Az, ami most nyáron történt világszerte, még ha pont mi itt Magyarországon a saját bőrünkön szerencsére most nem is éreztük, az már nem az unokáinkról vagy a jegesmedvékről szól, ez itt és most történik, és nagyon gyorsan lehet sokkal rosszabb, mondta el Ürge-Vorsatz, aki újságírói kérdésre hangsúlyozta, hogy azért fontos, hogy az emberek megértsék ezt, hogy a politikusok meg merjenek lépni olyan radikálisabb lépéseket is, melyeket világszerte sokan most még nem mernek, mert félnek, hogy belebuknának. A klímaváltozás elleni védekezés ugyanis nem hoz azonnali politikai sikereket, hiszen épp az az eredménye, hogy nem történik meg valami, például egy szélsőséges időjárási esemény.

Épp ezért Ürge-Vorsatz szerint a dolgunk az lett, hogy felismerjük, nagyon rossz a helyzet, és támogassuk a döntéshozókat a radikálisabb lépések meghozatalában. Emellett persze nem haszontalanok az egyéni szinten meghozható lépések sem: a nullenergiás felújítások, a kevesebb légkondicionálás, a kevesebb húsevés, a kevésbé szennyező közlekedés választása mind ilyesmire példa, de Ürge-Vorsatz szerint, aki ezen a ponton hangsúlyozta, hogy csak a magánvéleményét képviseli, és nem az IPCC nevében beszél, szükség van a rendszerszintű változásokra is. Szerinte az idei nyári események és az IPCC friss jelentése pont arra lehet alkalmas, hogy a világ rájöjjön arra, hogy egy visszafordíthatatlan útra lépünk rá, ha nagyon sürgősen és lényegileg nem változtatunk a dolgok menetén.

Városokat elöntő rendkívüli esőzésekkel, soha nem regisztrált hőhullámokkal és pusztító erdőtüzekkel tarkított nyáron jelent meg az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése, és ahogy számítani lehetett rá, nagyon sok jó hírt nem tartalmazott.

Az IPCC legutóbb 2014-ben állított össze nagyobb ívű jelentést, ami aztán nagyban befolyásolta a 2015-ös párizsi klímacsúcson megszületett egyezmény tartalmát. Jelentős klímacsúcs idén ősszel is lesz, Glasgowban, úgyhogy a most közzétett jelentést érdemes úgy is olvasni, mint amit a világ vezetőinek is címeznek a tudósok.

A most közzétett jelentés súlyát növeli az is, hogy a bemutatása előtt az összefoglalóját a világ összes kormánya elfogadta már, így nemcsak természettudományos, de politikai konszenzus is áll mögötte. Az IPCC jelentését három munkacsoport alkotta meg, most az első, a természettudományos kérdésekkel foglalkozó csoport munkáját mutatták be. A jelentés nyolc év tudományos eredményeit fogja össze, 14 ezer kutatást dolgoztak fel, és szombat estére sikerült véglegesíteni ezt a verziót, több hetes intenzív tudományos vita után.

Ennél csak rosszabb lesz

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a világ országai olyan hosszú ideig hagyták elszabadulni a károsanyagok kibocsátását, hogy a következő 30 évben biztosan tovább fog folytatódni a felmelegedés. Ugyanakkor még mindig maradt helye a cselekvésnek: ha nagyon gyorsan tennének a világ vezetői a károsanyag-kibocsátások érdemi csökkentése érdekében, akkor még mindig lehet tompítani a legrosszabb következményeken.

A jelentés azzal kapcsolatban is egyértelműen fogalmaz, hogy a felmelegedést az emberi tevékenységek okozzák: a 19. század óta 1,1 Celsius-fokkal melegedett a bolygó klímája, elsősorban a fosszilis energiahordozók égetése miatt. A jelentés bemutatóján elhangzott, hogy a klímaváltozást azonnali fenyegetésként kell kezelnünk, és senki nincs biztonságban a következményeitől. A következmények pedig súlyosak lehetnek, és amit idén nyáron láttunk, az csak a bevezető volt azokhoz képest.

A jelentés összeállítói komolyabb lépésekre szólították fel a világ kormányait: sokkal gyorsabban kell kivezetni a fosszilis energiahordozókat, és minden iparágnak és befektetőnek ki kell vennie ebből a folyamatból a részét.

Ha sikerülne is azonnal csökkenteni a kibocsátást, az előrejelzések szerint a következő két évtized során várhatóan akkor is tovább nő majd a felmelegedés, 1,5 Celsius-fokkal növekedve az ipari forradalom kezdetén mért értékhez képest. A kutatók korábban arra figyelmeztettek, hogy az 1,5 fokos emelkedéssel megnőhet majd a rendkívüli következmények száma is, sok millió ember élete kerülhet veszélybe, még gyakoribbá válhatnak a szárazságok, az erdőtüzek, számos állat és növényfaj kihalhat. A jelentés egyik szakértője, Piers Forster arról beszélt a New York Timesnak, hogy fel kell készülnünk arra, hogy a következő 20-30 évben gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, és a helyzet valószínűleg rosszabb lesz, mint amilyen ma.

A jelentés szerint a jelenlegi pályán haladva a század végére a 2-3 fokos emelkedés sem elképzelhetetlen, ami a korábbi modellszámítások szerint felmérhetetlen következményekkel járhatna az emberi társadalmakra. Ennek elkerüléséhez arra lenne szükség, hogy 2050-re bezárólag egyáltalán ne juttassunk több szén-dioxidot a légkörbe, ehhez pedig a fosszilis ipar azonnali leépítésére van szükség.

A jelentésből kiderült, hogy a klímaváltozás a világ összes régióját érinti. Az is világos az elérhető adatokból, hogy legalább kétezer éve nem volt példa hasonló mértékű és gyorsaságú felmelegedésre, és az elérhető adatok alapján

• legalább 3000 éve nem emelkedtek annyit a tengerszintek, mint a közelmúltban
• a szén-dioxid légköri koncentrációja kétmillió éve a legmagasabb,
• a sarkköri tengerek szintje ezer éve a legalacsonyabb,
• a gleccserek ilyen léptékű visszaszorulására pedig az elmúlt 2000 évben nem volt példa.

Ez pedig az előrejelzési modellek szerint még több szélsőséges hőhullámhoz, esőkhöz, szárazsághoz vezethet, és súlyosan károsíthatja az óceánok állapotát is.

A bolygó klímájának sorsa az emberek kezében van, figyelmeztet a jelentés, melynek szerzői szerint villámgyors, nagy léptékű és koordinált fellépésre van szükség. A jelentésben hangsúlyozzák, hogy vannak visszafordíthatatlan változások, például az óceánok melegedése vagy a jégtakarók olvasása, de ezek mértékét lehet csökkenteni a gyors fellépéssel.

Minden egyes tonnányi szén-dioxid-kibocsátás hozzájárul a globális felmelegedéshez

– foglalták össze a hétfői eseményen nagyon világosan a jelentés fő megállapítását.

2008 óta nem volt annyira rossz hónapja az Egyesült Államokban jegyzett kínai cégeknek, mint az idei július, és a kínai cégek vesztettek értékükből a hongkongi tőzsdén is. A sokmilliárd dolláros értékvesztés meglepte Pekinget, a kínai gazdasági-politikai vezetés napok óta tűzoltómódba kapcsolva igyekszik meggyőzni a nyugati befektetőket arról, hogy nem érdemes eladni a kínai cégek papírjait.

A dolgokat azonban bonyolítja, hogy az egész helyzetet Peking idézte elő, amikor váratlanul hevesen lecsaptak a különórákat és magánoktatást kínáló kínai vállalatokra, és ez a hatósági fellépés hullámzott tovább aztán a kínai cégek árfolyamaira.

Harc a magánoktatás ellen

A kínai kormány júliusban jelentette be, hogy alapos szabályozásnak vetik alá a magántanítási piacot: a Foreign Policy összefoglalója alapján többek között a korrepetálással és magánoktatással foglalkozó vállalatoknak nonprofittá kell válniuk, betiltották a vizsgákra felkészítő, a teljes tananyagot átvevő hétvégi és iskolai szünetekben zajló különoktatásokat, és megtiltották azt is, hogy a cégek online eszközök segítségével külföldi oktatókat vonjanak be a munkájukba. Azóta elkezdtek fellépni az ellen is, hogy az állami oktatásban dolgozó tanárok fizetett különórákat adjanak a tanítási idő után.

A szigorú szabályozás gyakorlatilag összeroppantotta a 120 milliárd dollárosra becsült kínai magánoktatói piacot. Az egyik legismertebb vállalat, az angol nyelvű online oktatásra specializálódó New Oriental részvényei februárban még 19,68 dolláros árfolyamon álltak a New York-i tőzsdén, míg múlt héten 2,18 dolláron. Azok a vállalatok, melyek külföldi oktatókat igazoltak le, hogy aztán kínai diákoknak tartsanak online magánórákat, vélhetően mind csődbe fognak menni.

A hatósági fellépést elemző nyugati cikkek rendre kiemelik, hogy a történtek nem volt teljesen meglepőek: az utóbbi hónapokban a kínai felsővezetés felől egyre több jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy nincs teljesen rendben, ahogy az ország oktatása működik. A hatalmas népességű, még mindig súlyos társadalmi egyenlőtlenségekkel terhelt ország oktatási rendszerében a legfontosabb esemény a híresen kemény és stresszes felvételi vizsga, a gaokao, melynek kimenetele egy egész életpályát befolyásolhat. Nem véletlen, hogy az egyre növekvő közép- és felsőközéposztály számára hatalmas jelentősége lett annak, hogy gyerekeik hogyan szerepelnek ezen a vizsgán, és éppen ennek köszönhetően nőhetett ekkorára a magánoktatási szektor.

A vagyonosabb kínai családok ugyanis elképesztő pénzeket költenek gyerekeik különoktatására, míg a szegényebb családba születő gyerekek számára így még inkább elérhetetlenné válik a felsőoktatás. Ez a rendkívül kiélezett, stresszes vizsgaidőszak nemcsak a családok pénztárcáját terheli meg, de sok történetet hallani arról is, hogy a gyerekek mentális fejlődésére is rendkívül rossz hatással van.

És vannak elemzések, melyek szerint ez a fajta, fullasztó és nagyon költséges oktatási rendszer lett mára az egyik nyomós oka annak, amiért sok kínai pár inkább nem vállal gyereket. Kína pedig egyre komolyabb demográfiai válsággal küzd, öregedik a lakosság és nem születik elég gyerek (főleg nem a módosabb családokban, ami alighanem a kínai vezetés szándéka lenne), ezért az oktatási költségek megtörése adódhatott egy újabb beavatkozási lehetősként a kormány számára, amely kiemelt célként tekint a születések számának növelésére.

A szigorítás indoklásában kiemelt helyen szerepelt a gyermekek védelme, és egyáltalán nem biztos, hogy ez csak propagandisztikus elem: Hszi Csin-ping államfő már márciusban arról beszélt egy pártrendezvényen, hogy az oktatási rendszer súlyos terhet rak a kínai gyerekek egészségére, megfosztja őket a boldog gyerekkor lehetőségétől, és ez egyáltalán nincs rendben. A Supchina összefoglalója szerint Hszi emellett azért sem nézte jó szemmel a privátoktatási szektort, mert túl gyorsan növekedett, és a kínai elnök ismerten gyanakodva tekint minden olyan szektorra, amelyik olyan léptékben képes terjeszkedni, hogy annak már a fogyasztók látják kárát.

A Foreign Policy már említett elemzése szerint ez a mostani intézkedés az igazán gazdag kínai családok ambícióit nem fogja letörni, ők már eddig is sokszor privát úton szerződtettek külföldi oktatókat a gyerekeik mellé, és ezt vélhetően ezután is meg tudják majd tenni, maximum a már eleve magas óradíjak fognak még tovább nőni. A szigorítás inkább a középosztályt célozza, de nem lehet megjósolni, hogy milyen eredménnyel. A lap emlékeztet rá, hogy Dél-Koreában a nyolcvanas évek óta kétszer is próbáltak fellépni a magánoktatási rendszer ellen, de csak korlátozott eredményeket értek el.

Továbbhullámzó hatás

Önmagában a kínai magánoktatási és különórás szektor szabályozása nem kéne, hogy olyan téma legyen, mellyel nagy terjedelemben foglalkoznak a világ vezető gazdasági lapjai, csakhogy a jelek szerint Peking most elszámolta magát.

A nyugati befektetők eleve gyanakodva szemlélik már egy ideje a kínai híreket, mivel Hszi monopolellenes hadjárata során már több komoly ütést bevitt a kínai techcégeknek: a Jack Ma-féle Ant Group például a világ legnagyobb léptékű részvénykibocsátására készült, amikor Peking tavaly ősszel, az utolsó pillanatban közbelépett, míg legutóbb idén júliusban pont a New York-i tőzsdére lépése után álltak neki vizsgálódni a kínai hatóságok a legjelentősebb kínai fuvarszervező app, a DiDi háza táján.

És ebben a bizalmatlan légkörben egy teljes, 120 milliárd dolláros szektor kisöprése sokaknak az utolsó cseppnek bizonyulhatott. Az Egyesült Államokkal vívott folyamatos retorikai harc, a techcégek elleni kínai fellépés, a deltavariáns terjedése miatt eleve érzett aggodalom eleve ronthatta a befektetői kilátásokat, és a héten a nyugati befektetők elkezdtek kiszállni a kínai részvényekből.

Súlyosbította a helyzetet, hogy a magánoktatási piac szereplőivel szembeni fellépés során a kínai hatóságok előírták, hogy ezek a cégek mostantól csak nonprofitként működhetnek, és megtiltották számukra, hogy az eddigi cégformában, az úgynevezett VIE-konstrukcióban működjenek tovább. Ennek lényege, hogy a külföldi befektetők a kínai vállalat tulajdonosai által birtokolt offshore cégben szerezhettek részesedést, megkerülve a szigorú kínai szabályozást, ami akadályozza, hogy a külföldi befektetők részesedést szerezzenek kínai cégekben.

A VIE-struktúra azonban nemcsak az oktatási piacon honosodott meg, hanem sok nyugati tőzsdéken jegyzett kínai cég él ezzel a kiskapuval, és a befektetők megijedhettek attól is, hogy ez a mostani lépés a teljes konstrukció betiltásának előszele lehet. A kiskapu révén a nyugati részvényesek részesülhetnek a kínai cégek sikereiből, de konkrét beleszólási lehetőségük nincs a vállalat működésébe. Az elmúlt évtizedben a VIE-rendszer hatalmasra duzzadt, a Financial Times cikke szerint mintegy kétezer milliárd dollár áramolt a nyugati tőzsdéken jegyzett kínai részvényekbe, ugyanakkor az oktatási cégek elleni fellépés után sokan megijedtek, hogy mi van, ha Peking hamarosan más szektorokban is ellehetetleníti ezt a megoldást. Ráadásul mivel jogilag egy kevéssé szabályzott, szürkezónás területről van szó, fennáll a veszélye annak is, hogy a befektetők futhatnának a pénzük után.

A Financial Times friss összesítése szerint a Nasdaq-on jegyzett kínai techcégeket összesítő index 22 százalékot zuhant júliusban, ami 2008 óta a legnagyobb havi esés. A fejlemények a jelek szerint meglepték Pekinget is, és a kínai gazdaságirányítás vezetői a hét során nagy lendülettel győzködték a belföldi és a nemzetközi befektetőket is arról, hogy minden rendben van az országban, nincs miért kiszállni a cégekből.

Az elemzők abban egyetértenek, hogy arról nincs szó, hogy a nyugati tőke végleg elmenekülne a kínai gazdaságból, de egyes előrejelzések szerint jelentős átcsoportosítás várható, és a kínai techcégek elmúlt években regisztrált szárnyalása véget érhet. A techóriások befenyítése, illetve most a magánoktatási piac szabályozása megmutatta, hogy Kínában a nemzetstratégiai-társadalompolitikai érdekek mindig fontosabbak lesznek, mint a kínai cégek nemzetközi teljesítménye. Épp ezért vannak elemzők, akik arra számítanak, hogy a külföldi tőke ugyan nem tűnik el Kínából, csak olyan cégek felé próbál majd meg áramolni, ahol nem lehet arra számítani, hogy a kínai kormány hirtelen fellép ellenük. A megújuló energiaforrások, a biotechnológia vagy az elektronikai ipar mind ilyen területek.

Kettős vereséggel, 0-5-ös gólkülönbséggel esett ki a Puskás Ferenc nevét bitorló Felcsút az Európa Konferencia Liga selejtezőjéből, miután csütörtök este hazai pályán is kétgólos vereséget szenvedtek a jóval kevesebbet érő játékoskerettel rendelkező lett FK Rīgas Futbola Skolától.

Az eltérített magyar közpénzekből irreálisan felduzzasztott Felcsútnál a jelek szerint nem törte meg a lelkesedést, hogy az Orbán Viktor háza melletti telekre épített stadionban játszó csapat már júliusban búcsúzik az európai kupaküzdelmektől, a klub honlapjára felkerült meccsösszefoglalóban ugyanis sietnek leszögezni:

„A párharc összecsapásairól elmondható, hogy mindkét találkozón dominálni és irányítani tudtuk a játékot, azonban északi ellenfelünk legnagyobb fegyverére, azaz a fejpárbajok megnyerésére nem volt ellenszerünk. Kis túlzással elmondható, hogy míg az ellenfél a két találkozón összesen 5 alkalommal próbálhatott meg gólt szerezni – sikeresen – addig a mi helyzetkihasználásunk sajnos gyenge volt.”

Még egyszer: Felcsút - FK Rīgas Futbola Skola idegenben 0-3, itthon 0-2, összesítésben 0-5. Kevesen múlt.

Lezárult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hároméves projektje, amelynek egyik fő célja az élelmiszerek kettős minőségének vizsgálata, a jelenséggel kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése volt - közölte a hatóság csütörtökön az MTI-vel.

A kutatás során három ország - Ausztria, Magyarország és Németország - üzleteiben beszerzett 312 egyedi mintát vizsgáltak, ami 117-féle terméket érintett.
A tájékoztatás szerint léteznek minőségbeli eltérések az Európai Unió tagállamain belül, ez a vizsgálat alá vont termékek 25,6 százalékánál igazolódott.

A kutatás megerősítette, hogy az eltérések különböző okokra és körülményekre vezethetők vissza. Fakadhatnak például az eltérő nemzeti szabályozásból, helyi alapanyagok felhasználásából, a gyártási körülményekből. A vállalkozások hivatkoztak a fogyasztói preferenciára, az ízlésekre is az eltérések indokaként.

Rámutatnak arra, hogy speciális kategóriát alkotnak a saját márkás termékek, amelyekre különösen jellemző, hogy az adott ország igényeinek megfelelően készülnek.

A Nébih hangsúlyozza, a jövőre nézve az a fő kérdés, hogy mely eltérések lehetnek jogszerűek, illetve szükségszerűek, azokról hogyan lehet korrekten tájékoztatni a fogyasztókat.
Mint írják, az érintett gyártók szinte kivétel nélkül nyitottak voltak a párbeszédre, és kinyilvánították szándékukat a helyes gyakorlat alkalmazására és a jogszabályoknak való megfelelésre. 3 cég 3 terméke esetében már a projekt idején megtörtént a receptúra-harmonizáció.

Az Átlátszó ír arról, hogy a híressé vált Lady MRD után egy újabb, még nagyobb luxusjacht bukkant fel annak a máltai offshore cégnek a birtokában, melynek a lap szerint végső tulajdonosa Szíjj László.

A Lady MRD volt az a jacht, melyen Szijjártó Péter miniszter is felbukkant tavaly, miközben a hajót tulajdonló céget tulajdonló Szíjj számos alkalommal nyert el nagy értékű állami közbeszerzéseket. A kormány részéről semmi rendkívülit nem láttak ebben, Szijjártó is magánügyként kezelte a dolgot.

Az Átlátszó cikke szerint az új hajó a Seagull MRD névre hallgat, tavaly készült el Livornóban, és szemben a 42 méter hosszú Lady MRD-vel, ez már 50 méter hosszú. Ugyanúgy az olasz Benetti gyártotta, és kifejezetten a leggazdagabb vevőik számára hirdetett Custom-hajócsaládba tartozik.

Technikai információkat nem nagyon tudni az új hajóról, és az ára sem érhető el sehol, de hasonló méretű, ugyanebbe a hajócsaládba tartozó jachtok alapján az Átlátszó minimum 30 millió euró, azaz 10 milliárd forint köré lövi az árat. A lap ráakadt egy horvátországi hajókereskedés tavalyi posztjára, amiből kiderült, hogy 247 ezer euróba, azaz közel 87 millió forintba kerülő Pirelli-motorcsónakot szállítottak a Seagull MRD-hez.

A hajó máltai színekben fut ki a vízre, és a máltai hajózási nyilvántartás szerint a Seagull MRD-t ugyanaz az L&L Charter tulajdonolja, mint a Lady MRD szuperjachtot. Erről a máltai offshore cégről tavaly derítette ki a lap, hogy végső tulajdonosa Szíjj László.

A Lady MRD-t, melynek fedélzetén Szijjártó mellett Mészáros Lőrinc is megfordult, tavaly 16,9 millió euróért, azaz mintegy 6 milliárd forintért árulták, az ár idén lejjebb ment, és már potom 5,2 milliárd forintért elvihető.

Csütörtökön megérkezett a rotterdami kikötőbe az Ever Given nevű óriási teherhajó, ami márciusban vált világhírűvé, amikor elakadt a Szuezi-csatornában, összeomlasztva így a globális kereskedelmet.

Az AP beszámolója szerint a panamai felségjelű, de japán tulajdonban lévő teherhajó több hónapnyi késéssel érkezett meg a holland kikötőben, miután heteket vesztegelt a csatornában fennakadva. A hajó hat napig akadályozta a csatorna forgalmát, sok milliárd dolláros lyukat ütve így a világkereskedelemben, utána sikerült annyira kiszabadítani, hogy mellette már elférjenek a hajók, de az Ever Given teljes kiszabadítása még tovább tartott. Most legalább augusztus 5-éig Rotterdamban lesz, onnan a tervek szerint majd egy brit kikötőbe indul tovább.

Arról, hogy a túlzottan globalizált gazdaság sérülékenységét is megmutatja a Szuezi-csatornán elakadt óriáshajó esete, korábban részletesen írtunk.

A várható kedvezőtlen időjárási körülmények miatt elhalasztották a szombatra tervezett 39. Lidl Balaton-átúszást, írja az MTI.

A szervezők csütörtöki közleménye szerint a döntést az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki obszervatóriumának időjárás előrejelzése alapján, a Balatoni Vízirendészet parancsnokának egyetértésével hozták meg, miután bizonytalan és várhatóan gyakran szeles időjárás várható.

A tervek szerint a Révfülöp és Balatonboglár között sorra kerülő eseményt egy héttel később, augusztus 7-én, szombaton rendezik meg.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen két karácsonyi ügyeleti posztot is a magyar biztosnak, Várhelyi Olivérnek rótt ki, és Várhelyi nem elégedett a kialakult helyzettel, írja a Politico.

Az Európai Bizottság a nagyobb ünnepek idején szabadságra megy, hazautaznak a biztosok Brüsszelből, de valakinek mindig ott kell maradnia a biztosok közül, hogy ellássa a kötelezően felmerülő teendőket: aláírni dokumentumokat, megoldani hirtelen felmerülő problémákat, ilyesmi. Az ügyeleti rendszert még Jean-Claude Juncker vezette be 2017-ben, azzal a céllal, hogy a nyári szabadságok idején is mindig legyen valaki, aki képviselni tudja a Bizottságot Brüsszelben.

A Politico által megismert belső dokumentum szerint von der Leyennek 2019 és 2023 között összesen öt karácsonyt kellett beosztania, és ebből kettőt a magyar biztos kapott: idén és 2023-ban is Várhelyi fogja majd ellátni a biztosi teendőket a belga fővárosban az ünnepek alatt.

A beosztások persze nemcsak Várhelyit érintik: a különféle ünnepek, nyári bezárások és egyéb leállások miatt az ötéves bizottsági időszak alatt minden biztosnak vinnie kell ünnepi ügyeleteket, és többen vannak, akiknek összesen 13 alkalommal kell majd beugrania kollégái helyett, míg Várhelyinek 12 ügyelet jutott, de ebből kettő karácsony. Így lesz, aki a nagy nyári leállás idején lesz kénytelen dolgozni, másnak az újévet kell Brüsszelben töltenie, és van persze, akinek karácsonykor kell képviselnie a hivatalt.

A Politico által megismert dokumentum egyik lábjegyzetéből derül ki, hogy Várhegyi nem elégedett a beosztással, és szeretne cserélni valamelyik kollégájával.

A Youtube-on is aktív amerikai mérnök, Mark Rober épített egy robotot, amivel a hatalmas, ledöntésre ítélt dominóképek felépítése vált sokkal gördülékenyebbé. A hatalmas, dominókból kirakott képek felépítése, majd ledöntése sok éve sokak kedvelt szórakozása, de e festményszerű minták felépítése meglehetősen körülményes tevékenység.

Kivéve, ha kéznél van egy robot, amit pont erre építettek. És Rober robotja pont erre képes: 24 óra alatt 100 ezer dominóból épített fel egy Super Mario-világot ábrázoló képet, amit emberi erővel hetek alatt lehetett volna elkészíteni.

A Dominator nevű robot a Verge cikke szerint egyszerre 300 dominót tud lehelyezni, és az utánpótlását egy másik robot látja el, így nincs szükség emberi beavatkozásra az építkezés során. Rober és csapata évek óta dolgozott ezen a projekten, a videóban részletesen mesél arról (angolul), hogy hogyan működik a szerkezet. Kiderül például az is, hogy a robot legtöbbször GPS alapján közlekedik, ugyanakkor ahhoz, hogy a robot megtanulja, hogyan lehet úgy lerakni dominókat, hogy közben ne borítsa fel a már felállított darabokat, rengeteg kísérletezés és hibázás is kellett.

A francia adatvédelmi ügynökség szerdán jogszerűtlen listázásért bírságolta meg az amerikai Monsantót. A hatóság szerint a vállalat olyan közszereplőkről, újságírókról és aktivistákról gyűjtött törvénysértő módon információkat, akikről úgy látták, hogy képesek befolyásolni a vállalat meglehetősen ellentmondásos megítélésű növényvédőszereiről szóló közbeszédet.

A hatóság hét eset miatt összesen 400 ezer euróra bírságolta a német Bayer tulajdonában lévő vállalatot, mivel arra jutottak, hogy a Monsanto nem tájékoztatta a listázott embereket arról, hogy adatokat gyűjtenek róluk. Önmagában a lista összeállítása még nem lenne törvénysértő a hatóság szerint, ha azon csak olyan emberek szerepeltek volna, akik mondjuk érintettek az adott iparágban vagy más módon nyilvánvalóan kötődnek a kérdéshez. De őket is tájékoztatni kellett volna a listázásról, ezt pedig a Monsanto nem tette meg.

Mint az AFP írja, a Monsanto több mint 200 francia embert gyűjtött össze a listáján, és aszerint értékelte őket, hogy mekkora befolyásuk, hitelességük lehet a francia közvéleményben, illetve hogy ők mennyire támogatják a Monstanto különböző termékeit, például a génmódosított vetőmagokat, illetve a glifozátot.

A lista létezését a Le Monde és a France 2 tévécsatorna derítette ki 2019-ben, és az ügy hamar továbbterjedt a többi európai országra is, ahol a Monsanto jelen van. A cég felvásárlására akkor még csak készülő német Bayer ügyvédjei kiderítették, hogy az EU-n belül 1500 politikust, újságírót és további személyeket listázott a Monsanto által megbízott PR-cég. Ugyanakkor a Bayer által megbízott ügyvédi iroda annak nem találta nyomát, hogy illegális adatgyűjtés révén építették volna fel ezeket a listákat.

A Bayer szerdai közleményében hangsúlyozta, hogy a francia hatóság is jelentősen csökkentette mostanra a céggel kapcsolatban felmerült vádak súlyát, ugyanakkor a Bayer még mindig úgy látja, hogy a listázás jogszerű volt, és a PR-cég azokat szedte össze egy listában, akik aktívan részt vettek a növényvédőszerekről szóló uniós vitában 2016 és 2017 között.

Elhunyt 81 éves korában szerdán Santiagóban a legendás dominikai merengue-énekes, Juan de Dios "Johnny" Ventura. Ventura halálát szívroham okozta - közölte az énekes fia.

Luis Abinader dominikai elnök háromnapos munkaszünetet rendelt el a gyász alkalmából. Venturát sokan a merengue legnagyobbjának tartották.

A merengue dal és tánc Dominikában született, és mélyen összefonódott a dominikaiak nemzeti identitásával. "Ma minden dominikai gyászol, de biztosak vagyunk benne, hogy az ő művészi öröksége nemzedékről nemzedékre megmarad" - mondta Abinader.

Ventura, aki egy rádiós verseny megnyerésével vált híressé az 1950-es években, 105 albumot készített több mint öt évtizedet felölelő pályafutása során. Legismertebb slágerei közé tartozott a Merenguero Hasta la Tambora és a Patacon Pisao című dal.
Egy ideig a főváros, Santo Domingo polgármestere volt, és a köznyelvben "El Caballo Mayor" néven emlegették.

A latin zenei világ minden táján megemlékeztek a zenészről.

"A zenédért és örökségedért, a mosolyodért és példádért, és azért, hogy minden reggel felöltöztél egy fellépéshez, és megtanítottál minket arra, hogy mi a merengue! Köszönöm Don Johnny!" - írta a híres dominikai zenész, Juan Luis Guerra a Twitteren. (MTI, Reuters)

Az Ipsos készített közvélemény-kutatást arról, hogy mire számítanak a magyarok járványügyileg, aggódnak-e, hogy nyakunkon lehet az újabb hullám. Az 1000 felnőtt ember megkeresésével készült kutatásból kiderül, hogy a magyarok többsége arra számít, hogy augusztus végéig minden korlátozás odalesz. A férfiak optimistábbak, csak 15 százalékuk tart attól, hogy hamarosan ismét nem lesz teljesen szabad az élet, míg a nőknél ez az arány 21 százalék.

Az is kiderül, hogy a férfiak türelmetlenebbek is: eleve kevés korlátozás van ma érvényben Magyarországon, kevés dolgot, pl. a rendezvényeket lehet csak védettségi igazolással látogatni, de közel harmaduk szerint már erre sincs semmi szükség:

A korlátozásokkal szemben elutasító lakossági rétegben felülreprezentáltak a férfiak mellett a fiatal felnőttek (31%-os az elutasítás körükben), a kistelepülések lakói (34%) és különösen a dél-dunántúliak (47%).

A kutatásban vizsgálták a járványra adott lakossági reakciókat, és azt találták, hogy a (legalább eseti) maszkviselési arány jelenleg a tavaly júliusival azonos (74%), míg minden egyéb védekezési forma alkalmazása jelentősen visszaesett az elmúlt hónapok során.

Mint írják, az Ipsos által végzett kutatás eredményei összességében arra utalnak, hogy a magyar lakosság egyelőre nem tart egy jelentősebb, negyedik megbetegedési hullámtól.

Szun Dawu irányítja az egyik legnagyobb magánkézben lévő agrárvállalkozást Kínában, és a napokban 18 évnyi börtönre ítélték. A BBC beszámolója szerint a 67 éves Szunt a leggyakrabban politikai aktivisták ellen alkalmazott vádpontban, gyakorlatilag bajkeverésért ítélték el. De emellett vádpont volt ellene, hogy jogszerűtlenül foglalt el földterületeket, akadályozta a kormánytisztviselők munkáját, és tömeget toborzott, hogy állami ügynökségek munkatársaira támadjanak.

A 18 évnyi börtön mellé 3 millió jüanos bírságot is kapott. Sokak szerint politikai motivációja volt az ítéletnek, hiszen Szun korábban számos alkalommal szólalt meg politikai témákban, többek között emberi jogi kérdéseket is számon kért a rezsimen.

Szun vállalata az egyik legnagyobb magánvállalat Kínában, húsfeldolgozástól csomagolásig és értékesítésig a teljes termelési láncot lefedik, és iskoláknak, kórházaknak is beszállítanak.

A hírek szerint tavaly vették őrizetbe, 20 rokonával és üzlettársával együtt, miután földvitába keveredett egy állami tulajdonú gazdasággal. Akkor azt állította, hogy több tucat kollégája megsérült, amikor a rendőrség rájuk rontott.

Helyi beszámolók szerint Szun több kínai ellenzékivel is szorosabb kapcsolatot ápolt, és többször kritizálta a kínai kormány vidékpolitikáját. Egyike volt azon keveseknek is, akik azzal vádolták meg a kormányt, hogy megpróbálták elhallgatni az afrikai sertéspestis kitörésének hírét. A betegség hatalmas károkat okozott a kínai húsiparnak.

2003-ban egyszer már börtönre ítélték jogszerűtlen támogatásgyűjtésért, de akkor az ítéletet végül eltörölték. Ügyét akkor hatalmas felháborodás fogadta a társadalomban, és vélhetően ez is hozzájárult a megváltoztatott döntéshez.

Szun állítólag tagadta az ellene felhozott vádakat az előzetes meghallgatásán, és magát a Kommunista Párt példaértékű tagjának nevezte. Azt azonban elismerte, hogy követett el hibákat, például hogy online posztolt a véleményéről.

Mint a BBC megjegyzi, Kínában az elmúlt hónapokban felerősödött a befolyásos vállalkozók elleni hatósági és felügyeleti fellépés, de eddig főleg techcégek voltak az érintettek.

Scarlett Johansson amerikai színésznővel máshol megjelent interjúból kivágott részleteket adott el saját, exkluzív interjúként a Nők lapja számára Návai Anikó. Návai, aki a Hollywoodban élő külföldi újságírók szövetségének tagja, az amerikai filmes sajtó szerint a szövetség felé be is ismerte a plagizálást.

Návai „exkluzív” interjúja a nyomtatott Nők lapja címlapján landolt, de aztán több amerikai lap is megírta, hogy a magyar újságíró a ScreenRant nevű oldal által készített interjú részleteit adta el saját anyagaként.

Mint a Média1 írja, Vass Virág, a Nők lapja főszerkesztője az eset után közölte, hogy azonnal megszakították az együttműködést Návai Anikóval, ugyanis a belső vizsgálatuk megerősítette, hogy Návai más forrásokból származó idézeteket hasznosított újra. A történtekről tájékoztatták az olvasóikat, és minden érintettől elnézést kérnek.

A TheWrap cikke szerint Návai Anikó Scarlett Johansson menedzserének elismerte a történteket, azaz hogy a forrás feltüntetése nélkül használt fel egy 2020. novemberi interjút.

A Fülöp-szigetek történetének első olimpiai aranyérmét nyerte a súlyemelő Hidilyn Diaz, aki a nők 55 kilogrammos súlycsoportjában diadalmaskodott Tokióban.

A 30 éves sportoló öt évvel ezelőtt Rióban az 53 kilogrammosok között ezüstérmet szerzett, most hatalmas csatában, összesítésben egyetlen kilogrammal győzte le a 2019-ben világbajnok, világcsúcstartó kínai Liao Csiu-jünt.