Horváth Bence

Afganisztánban a tálibok körülvették az ország középső részén fekvő Gazni tartomány azonos nevű székhelyét - közölték helyi tisztségviselők hétfőn.

A nemzetközi erők kivonulásán felbátorodott lázadók újabb offenzívát indítottak további városok és területek megszerzésére.

Hasszan Rezaji, a helyi tartományi tanács tagja elmondta, hogy Gazniban nagyon "kritikus" a kormányerők helyzete, mert a tálibok civilek házaiba fészkelték be magukat, és onnan lövik a katonákat.

Az erőszak fokozódott Afganisztánban, amióta Joe Biden amerikai elnök áprilisban bejelentette: szeptember 11-ig kivonja az amerikai csapatokat az országból. Az országban állomásozó amerikai erők parancsnoka, Austin Miller hétfőn köszön le, és ezzel szimbolikusan véget ér az Egyesült Államok leghosszabb fegyveres konfliktusa.
A tálibok és a kormányerők között folytatódnak a béketárgyalások Katar fővárosában, Dohában, de illetékesek szerint eddig nem sok eredményt értek el.

Az ország déli részén található Kandahár tartomány azonos nevű székhelyét négy napja támadják a szélsőségesek - mondta el egy volt parlamenti képviselő, aki fegyvert ragadott a szélsőségesek ellen. A térség a tálibok egyik fellegvára. Gazni a Kabult és Kandahárt összekötő főúton fekszik.

Favad Aman védelmi minisztériumi szóvivő szerint a kormányerők teljes mértékben urai a helyzetnek Kandahárban. A kormánycsapatok légi és szárazföldi műveleteket hajtottak végre a térségben az elmúlt napokban.

A táliboknak eddig nem sikerült megtartaniuk az általuk átmenetileg elfoglalt tartományi székhelyeket, de offenzíváik lekötik az afgán erőket. (MTI, Reuters)

Jordániában a bíróság politikai felbujtás, zendülés előkészítése, valamint a társadalmi béke és biztonság veszélyeztetésének vádjával fejenként 15 év börtönbüntetésre ítélte hétfőn az uralkodó, II. Abdalláh elleni összeesküvés két résztvevőjét - jelentette a Petra jordániai hírügynökség.

A királyi udvar korábbi vezetője, Basszem Avadallah és a királyi család tagja, Hasszan bin Zajid pere június 21-én kezdődött. Az ítéletet, amely egyelőre nem jogerős, hat, zárt ajtók mögött zajló meghallgatás után hirdette ki az állambiztonsági törvényszék.

A hírügynökség hozzátette, hogy Hasszan bin Zajidot emellett további egy év börtönbüntetésre és 1000 jordániai dinár (körülbelül 421 ezer forint) pénzbírságra is ítélték kábítószerrel való visszaélés miatt.

Az amerikai-jordán kettős állampolgár Avadallah ügyvédje, Michael Sullivan az ítélethirdetés előtt újságíróknak "teljes mértékben tisztességtelennek" nevezte a tárgyalást, maga Avadallah pedig azt mondta, hogy az őrizete során megverték, elektrosokkal kínozták, és megfenyegették, hogy további bántalmazásoknak vetik alá, ha nem tesz vallomást.

Avadallah családja felszólította Joe Biden amerikai elnök kormányát, tegyen meg mindent hozzátartozójuk szabadon bocsátásáért.

A botrány - amelynek kapcsán a király féltestvére, Hamza korábbi trónörökös érintettsége is felmerült - áprilisban robbant ki, amikor az uralkodó családban ritka nyilvános összetűzés és szakítás komoly hullámokat indított el Jordániában.
Az ügyben letartóztatott 18 ember többsége Hamza herceg köreiből került ki. Tizenhatukat később a király utasítására elengedték, a volt trónörököst illetően pedig az uralkodó azt mondta, ügyét "a hasemita család keretein belül" kezelik majd, vagyis ellene nem folyik nyomozás.

II. Abdalláh 1999-ben lépett trónra apja, Husszein király halálát követően. Apja kívánságának megfelelően Hamzát nevezte meg trónörökösnek, de 2004-ben felülbírálta döntését, és végül saját fiát tette meg örökösének. (MTI, BBC)

Az Európai Unió újabb fél évvel meghosszabbította az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciókat, mivel nem történt előrelépés a minszki megállapodások végrehajtásában - közölte az uniós Külügyi Tanács hétfőn.

A szankciókat az EU az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedésekre válaszul vezette be 2014 júliusában, eredetileg egyéves időtartamra, majd 2014 szeptemberében megerősítette őket.

A tagállami vezetők 2015. márciusi ülésükön a szankciók időtartamát a normandiai négyek - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország - által 2015 februárjában tető alá hozott minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték. Mivel erre nem került sor, és tekintve, hogy a megállapodások maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára, a tagállami külügyminiszterek az egynapos brüsszeli ülésükön további hat hónapra, 2022. január 31-ig meghosszabbították az intézkedéseket.

A meghosszabbított gazdasági szankciók egyebek mellett a pénzügyi ágazatot érintik, korlátozzák bizonyos orosz bankok és vállalatok hozzáférését az EU elsődleges és másodlagos tőkepiacaihoz, és megtiltják a pénzügyi segítségnyújtást. Emellett a fegyverkiviteli és -behozatali tilalomra, a kettős felhasználású termékek katonai célokra vagy oroszországi katonai végfelhasználók részére történő kivitelére terjed ki, továbbá korlátozza Oroszország hozzáférését a kőolajtermeléshez és -feltáráshoz felhasználható egyes érzékeny technológiákhoz és szolgáltatásokhoz. (MTI)

Vasárnap többfelé is több eső hullott egyetlen nap alatt, mint a július havi átlag - tette közzé az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn a Facebook-oldalán.

Múlt héten megjelent cikkében Lakatos Mónika, a meteorológiai szolgálat éghajlati szakértője arról írt, hogy az idei június a legszárazabb és a harmadik legmelegebb június volt 1901 óta Magyarországon.

Most a meteorológiai szolgálat azt közölte, hogy országos átlagban a július biztosan nem lesz a legszárazabb 1901 óta. Vasárnapra az egész országra másodfokú figyelmeztetést adtak ki a rövid idő alatt várható jelentős mennyiségű csapadék veszélye miatt. A legtöbb csapadék Győrben esett, több helyen 80-85 milliméternyi, az egyetemi mérőállomáson pedig 88 milliméternyit mértek.

Kitértek arra is, hogy sok helyen (főként az ország déli felén) semmi eső nem volt, míg másutt, akár a közelben 30-60 milliméter vagy annál is több hullott, helyenként jégesővel (jellemzően borsónyi, néhol cseresznyényi méretű jéggel).

A maximum-hőmérsékletben is nagy volt a különbség vasárnap: Győr környékén mindössze 22-23 Celsius-fok körül alakult a csúcs, míg az Alföld döntő részén (ahol voltak) a zivatarok előtt igazi kánikula volt.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfői, az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésében azt írta: napközben elsősorban az Alföldön és az Északi-középhegységben, kisebb eséllyel a Dunántúl keleti felében alakulhatnak ki zivatarok. A legintenzívebb cellákat viharos (60-70 kilométer/órás) széllökés, 1-2 centiméter körüli jeget hozó jégeső és intenzív csapadékhullás (lokálisan akár 20 milliméternél is több eső) kísérheti. Estére fokozatosan lecsengenek a zivatarok, legtovább az Északi-középhegység térségében maradhat aktív a légkör.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy ismét fokozódik a hőség, a délkeleti megyékben a napi középhőmérséklet már meghaladhatja a 27 fokot is.

Az országos előrejelzés szerint a hőmérséklet kora délután 27 és 34 fok között valószínű, a Tiszántúlon lesz a legmelegebb. Késő estére 18 és 25 fok közé hűl le a levegő.

A brit miniszterelnök, Boris Johnson arra szólította fel a brit szurkolókat, hogy hagyják abba az angol válogatott fekete játékosainak rasszista zaklatását. Az Eb döntője óta rengeteg online támadás érte a válogatott fekete játékosait, akik hibáztak a tizenegyesrúgásoknál. A bejegyzések miatt már a brit rendőrség is vizsgálatot indított.

A döntő után Twitteren és Instagramon is rengeteg támadás érte a három hibázó játékost, Marcus Rashfordot, Bukayo Sakát és Jadon Sanch-ot, de már az egész tornán probléma volt, hogy a brit futballközeg egy része folyamatosan online gyalázta a játékosokat, és a támadásokból különösen sok jutott a fekete játékosoknak.

Az angol válogatott tagjai minden Eb meccs előtt letérdeltek, hogy így tiltakozzanak a rasszizmus ellen, de volt olyan meccs, amikor a stadionban lévő brit szurkolók egy része kifütyülte a csapatot. A vasárnapi online támadásokat látva a munkáspárti képviselő, David Lammy arról beszélt, hogy pontosan e miatt volt szükség a térdelésre, és olyan jövőre van szükségük, ahol a válogatott összes tagját egyformán megbecsülik.

Hétfőn reggel Boris Johnson Twitteren írt arról, hogy ezeket a játékosokat hősként kéne ünnepelni, nem pedig rasszista módon támadni a közösségi oldalakon, és akik elkövették ezeket a taszító tetteket, igazán szégyellhetnék magukat.

Az Independent cikke szerint a brit rendőrség tájékoztatta őket, hogy számos rasszista bejegyzésről tudnak, melyek a döntő után születtek, és ez a fajta viselkedés teljességgel fogadhatatlan, ezért nyomozásokat indítottak.

Elítélte a történteket a brit szövetség, az FA is, undorító cselekedetnek nevezve a bejegyzéseket.

Még sohasem pusztult el annyi lamantin egy év alatt Floridában, mint az idei év első felében. A tengeri tehenek rendjébe tartozó vízi emlősök zömmel az éhezés miatt pusztultak el, mivel táplálékforrásuk, a tengeri fű eltűnt, írja a Guardian.

A floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság jelentése szerint január 1. és július 2. között 841 lamantin pusztult el. Korábban egyetlen évben volt ehhez fogható veszteség: 2013-ban jegyezték fel 830 lamantin pusztulását. Akkor a mérgező vörös alga elterjedése okozta a kiugró halálozást.

Az elmúlt fél évben a Floridában elhullott lamantinok fele az Indian River lagúna környékén pusztult el a helyi híradások szerint. A legtöbb, 312 lamantintetemet Brevardban találták. Biológusok szerint a térségben vízszennyezés miatt pusztult ki a tengeri fű.

A floridai Hal- és Vadvilágkutató-intézet pénteki jelentésében példátlan méretű lamantinpusztulásról számolt be a tél és a tavasz folyamán az Atlanti-óceán partvidékénél. Mint írták, a legtöbb állat a hidegebb hónapokban pusztult el, amikor a lamantinok felúsznak az Indian River lagúnába, ahonnan azonban szinte teljesen eltűnt a tengeri fű.

A csónakokkal való ütközés miatt idén eddig 63 lamantin lelte halálát.
Az amerikai szövetségi kormányzat 2017-ig a veszélyeztetett állatok közé sorolta a lamantint, de négy éve kikerült ebből a védett körből. Környezetvédők szeretnék elérni, hogy a lamantin ismét helyet kapjon a védett fajok között.

A szövetségi adatok szerint Florida vizeiben mintegy 6300 lamantin él. Az 1990-es évek elején még mindössze 1300 példány volt belőlük a térségben. (Guardian/MTI)

Izrael vasárnap jelentette be, hogy harmadik dózis Pfizert kaphatnak azok a felnőttek, akiknek valamilyen okból gyenge az immunrendszerük. Ugyanakkor azt még nem döntötte el a kormány, hogy általánosan is kiterjesztik-e a harmadik dózis lehetőségét a teljes lakosságra.

A Reuters beszámolója szerint a delta variáns terjedése felpörgette az amúgy már kifulladóban lévő izraeli oltáskampányt, és az új, fertőzőbb variáns miatt a már két Pfizert kapó, és valamilyen betegséggel küzdő izraeliek megkaphatják most a harmadik dózisukat is.

A Pfizer és a BioNTech csütörtökön közölte, hogy hamarosan az amerikai és az uniós hatóságokhoz fordulnak, hogy kérjék a harmadik oltási lehetőség engedélyezését. A két vállalat szerint a két oltást követő hatodik hónaptól kezdve megnőhet a fertőzés veszélye.

A két cég ugyanakkor ezzel kapcsolatban nem osztott meg adatokat, amiért szakértők kritizálták is őket. A Pfizer és a BioNTech közleménye szerint hamarosan nyilvánosságra hoznak minden rendelkezésükre álló adatot, és többek között az izraeli járványadatokra is hivatkoztak.

Izraelben egyelőre vizsgálják a lehetőségét, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a harmadik dózist. Jelenleg 46 ember van súlyosabb tünetekkel kórházban az országban, és nagyjából a felük volt már beoltva, írja a Reuters. Az ő többségük valamelyik kockázati csoporthoz tartozik. Izrael 9,3 millió lakosából 5,7 millióan kapták meg legalább az egyik dózist.

Az ország tisztifőorvosa, Sharon Alroy-Preis egyelőre annyit közölt, hogy semmiféle döntést nem fognak elsietni. A helyzet az elmondása szerint meglehetősen összetett, most elsősorban gyerekek, illetve szüleik körében tapasztalják az új fertőzéseket, és ők nem feltétlenül voltak beoltva januárban és februárban. Alroy-Preis szerint egyelőre nem világos, hogy a vakcina kevésbé lenne hatékony a delta variáns ellen, ahogy az sem, hogy magasabb-e a fertőzöttek aránya azok között, akik már év elején kapták meg az oltást, szemben azokkal, akik csak később.

Már nem zárkóznak el a Budapest Airport értékesítésétől a tulajdonosok, csak magasabb árat akarnak - írja hétfői cikkében a Magyar Nemzet. A fideszes lap információi szerint elkezdődtek a tárgyalások a magyar kormány ajánlatáról.

Múlt héten kapták meg a kabinet nem kötelező erejű vételi ajánlatát a Budapest Air­port Zrt.-re. A Magyar Nemzet „iparági forrásokból” úgy értesült, hogy nem utasították vissza, mint korábban, de a pia­ci érték alattinak ítélték meg. Ez jelentős változás, a budapesti repülőtér nemzetközi tulajdonosai ugyanis egészen a közelmúltig kizárták részesedésük eladását, írja a kormánylap.

Az államosítás levezénylésével megbízott Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Magyar Nemzet kérdésére azt mondta, hogy nem akar nyilatkozni folyamatban lévő ügyről. Hasonlóan reagált a Bloomberg megkeresésére az egyik tulajdonos, az AviAlliance nevű, német székhelyű légikikötő-kezelő.

A Bloomberg a napokban arról írt, hogy a repterek esetében a piaci ár a járvány előtti bruttó éves eredmény (ebitda) hússzorosa fölött lehet. A budapesti repülőtér esetében ez az összeg 2019-ben 38 millió euró volt.

Évek óta hallani arról, hogy a NER szeretné megszerezni a repteret, tavaly októberben a Bloomberg írta meg, hogy egy magyar konzorcium tehet vételi ajánlatot, és akkor Jellinek Dániel, az Indotek Group vezetője megerősítette, hogy valóban zajlanak tárgyalások, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az általuk vezetett konzorcium kizárólag politikai kapcsolódással semmilyen formában nem rendelkező, professzionális szereplőkből áll.

A repülőtér üzemeltetése a Gyurcsány-kormány alatt, 2005 decemberében került a brit BAA International Ltd.-hez, ami a 75 éves időtartamra szóló koncesszióért és a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadáért 464,5 milliárd forintot fizetett. Másfél évvel később a pakettet eladta a Hochtief építőipari csoport reptér-üzemeltetéssel foglalkozó részlegének, és három pénzügyi partnerének. Bár a Fidesz kritizálta Gyurcsányék privatizációját, a második Orbán-kormány 2011-ben eladta a Budapest Airport Zrt. maradék állami tulajdonban maradt 25 százalékát is 36,6 milliárd forintért.

Komoly felháborodást váltott ki egy ausztrál kormányzati hirdetés, melyben az oltásokra igyekeztek rábeszélni az ország lakosait. A rövid videón egy lélegeztetőgépre kötött fiatal nő fulladozik, miközben a felirat figyelmezteti az embereket, hogy a koronavírus bárkit megfertőzhet, ezért foglaljanak időpontot oltásra.

A hirdetés kritikusai szerint ugyanakkor a félelemkeltésre építő hirdetés úgy célozza a fiatalokat, hogy közben az ausztrál fiatalok valószínűleg csak az év végén fognak vakcinát kapni. Ausztráliában az egészségügyi hatóságok ugyanis azt ajánlják, hogy a fiatal felnőtteket Pfizer-vakcinával oltsák az AstraZeneca helyett, de Pfizerből jelenleg nincs elég az országban.

A kormányzati hirdetést a BBC cikke szerint jelenleg csak Sydney-ben vetítették, ahol a delta variáns elszabadulása miatt harmadik hete tartanak a lezárások. Június eleje óta 700 esetet regisztráltak, ebből 112-t hétfőn. Vasárnap meg is halt egy ember Sydney-ben koronavírus következtében, ez volt 2021 első járvány okozta halálesete.

Az ausztrál kormány vasárnap indította el az oltásra ösztönző kampányát, de ez a videós elem leginkább csak felháborodott reakciókat váltott ki. Az egészségügyben dolgozók érzéketlennek nevezték a hirdetést, és kérték, hogy vegyék le az internetről, de az ország tisztifőorvosa, Paul Kelly szerint szándékosan lett durva a videó, hogy mindenhova eljusson az üzenet arról, hogy aki csak teheti, maradjon otthon, teszteljen és oltsa be magát.

Ausztráliában a lakosságnak mindössze 10 százaléka kapta meg a két vakcinát, és a kormány oltási programját is már sok kritika érte. Februárban kezdték el oltani az embereket, de Pfizerből nem volt elegendő, az AstraZeneca hatékonyságával kapcsolatban pedig a hatóságok összevissza kommunikáltak, vélhetően aláásva a vakcinába vetett közbizalmat.

Villámlás ölt meg 11 embert az India északi részén fekvő Dzsaipur (Jaipur) városában., írja a BBC. Az áldozatok egy turisták körében népszerű 12. századbeli toronyépület tetején voltak, és szelfiket készítettek a viharral a háttérben.

A beszámolók szerint mintegy 27 ember tartózkodott az óratoronyban, amikor beléjük csapott a villám. A 11 halálos áldozat mellett többen megsérültek, voltak, akik kiestek a toronyból. Az áldozatok többsége fiatal volt a helyi rendőrség beszámolója szerint.

Az államminiszter átszámítva mintegy kétmillió forintos fájdalomdíjat ajánlott fel az áldozatok családjainak.

Indiában júniustól szeptemberig tart a monszunszezon, és a helyi országos meteorológiai szolgálat szerint a hatvanas évek óta megduplázódott a villámcsapás okozta halálesetek száma, évente több ezer ember veszti így életét az országban. Jóval több lett a villámlás is: a kilencvenes évek eleje óta mintegy 30-40 százalékkal nőtt a számuk. A feltételezések szerint a klímaváltozás tehet erről.

Nem meglepő módon amúgy a szakértők kifejezetten nem ajánlják, hogy egy vihar idején egy magas torony tetején várakozzunk.

Vasárnap több száz ember előtt mondott imát Ferenc pápa Rómában, a Gemelli-klinika egyik teraszáról.

A katolikus egyház vezetője először mutatkozott a nyilvánosság előtt azóta, hogy egy héttel ezelőtt előre eltervezett belgyógyászati műtétet hajtottak végre rajta.

A beszámolók szerint a múlt hétvégén megoperált 84 éves egyházfőnek vastagbél-divertikulózis, más nevén bélfali sérv miatt volt szüksége az operációra. A vatikáni sajtószolgálat közleménye szerint Ferenc pápa leletei kielégítőek, és az egyházfő fokozatosan visszatért a munkához.

Ferenc pápa a tervek szerint szeptemberben látogat majd Magyarországra, ahol Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét fogja celebrálni.

Haiti meggyilkolt elnökének özvegye, Martine Moïse először szólalt meg a nyilvánosságban a férje ellen elkövetett merénylet óta. A támadásban a nő is megsérült, és mint mesélte, minden annyira gyorsan történt, hogy a férfi egyetlen szót sem tudott mondani.

A merényletet a gyanú szerint 28 külföldi zsoldos részvételével követték el július 7-én. Az elnök feleségét sérülései miatt Miamibe szállították át. Szombaton a Twitter-oldalára tett közzé egy hangüzenetet, melyben közölte, hogy folytatni fogja a munkát, amit férjével elkezdtek.

Az éjszaka az otthonukba rontó támadók a felvétel szerint pillanatok alatt megsorozták fegyvereikkel Haiti elnökét, Jovenel Moïsét, majd távoztak is. Férje arra se kapott lehetőséget, hogy egyetlen szót is szóljon, mondta még el. Szerinte férjét politikai okokból gyilkoltathatták meg. Egy népszavazást említett okként, ami az alkotmányt módosította volna úgy, hogy az elnöknek több jogköre legyen. Mint mondta, még mindig sír, de közben nem hagyhatják, hogy férje és az ország elnöke hiába haljon meg.

A BBC cikke felidézi, hogy az elnöki tisztséget 2017 óta betöltő Moïsét többször vádolták már korrupcióval és nagyobb tüntetések és zajlottak idén ellene. 2019-ben kellett volna parlamenti választásokat tartani a kontinens legszegényebb országában, de politikai viták miatt ez elmaradt, Moïse pedig azóta rendeletekkel kormányzott. Azt tervezte, hogy szeptemberben népszavazás révén sziliárdítja meg hatalmát.

A lap cikke szerint még mindig nem tudni, hogy ki és miért szervezte meg a merényletet. Az sem világos, hogy a bérgyilkosok hogyan tudtak bejutni a rezidenciára.

A rendőrség tucatnyi embert őrizetbe vett, többségük kolumbiai állampolgár, de akadt köztük amerikai is. Van viszont befolyásos ellenzéki politikus Haitiben, aki már arra célozgatott, hogy nem hiszi, hogy valaki Kolumbiából akarta volna megölni az elnököt. Eddig 17 embert vettek őrizetbe, hárman meghaltak a rendőrséggel vívott tűzharcban, míg nyolcan még mindig szökésben vannak. A kolumbiai kormány már jelezte, hogy mindenben segíteni fogják a nyomozást. Az országban úgy tudják, hogy 17 egykori kolumbiai katona érintett a támadásban.

Egy helyi vizsgálóbíró szerint az amerikai kettős állampolgár tolmácsként segítette a zsoldosok dolgát, és úgy tudta, hogy a cél elnök elfogása, nem pedig pedig meggyilkolása.

Tizenkét év elteltével kiköltözött a jeruzsálemi miniszterelnöki rezidenciáról Benjamin Netanjahu volt kormányfő, a Likud párt és a parlamenti ellenzék vezére - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet vasárnap.

Közel egy hónappal a kormányváltás után a Netanjahu család elhagyta a Balfour utca és a Szmolenszkin utca sarkán álló kormányfői rezidenciát, amely az elmúlt 12 évben, a Netanjahu-kormányok idején az egy kézben összpontosított hatalom és az ellene folytatott politikai harc szimbólumává vált Izraelben.

Naftali Bennett kormányfő - legalábbis egyelőre - nem költözteti családját az épületbe, hanem feleségével és négy gyermekével Raananán lévő otthonában marad. A néhány hetes esztétikai és biztonsági felújítás után is csak hetente 3-4 éjszakát tölt majd a hivatalos rezidencián az ott megrendezett politikai találkozók mellett.
Netanjahu eredetileg abban állapodott meg Bennettel, hogy e hét szombatjáig kiköltöznek. Ofer Golan, a család szóvivője szerint röviddel éjfél után elhagyták a rezidenciát. A családnak több ingatlana is van Jeruzsálemben, illetve a tengerparti Cezarea előkelő villanegyedében.

Bencion Netanjahu, a volt miniszterelnök édesapja az 50-es években Jeruzsálemben, a Porcim utcában megvásárolt egy kertes házat, amelyet halála után, néhány éve Benjamin Netanjahu felerészben megörökölt testvérével, de öccse részét Spencer Partidge brit milliomos, a politikus egyik gazdag oligarcha-támogatója megvásárolta, és így most elvileg közös tulajdonuk az épület.

Emellett a Gáza utcában 188 négyzetméteres, közel 80 négyzetméteres tetőteraszos lakásuk is van, és Cezáreában is van egy villájuk. A ynet értesülése szerint a család egyelőre Cezáreába költözött a Gáza utcai lakás felújításának befejeztéig.
Az egy éve minden szombaton megtartott, Netanjahu- és korrupcióellenes tüntetésekről "Balfour" néven elhíresült rezidencián 1974 óta élnek az izraeli kormányfők.

Korábban Agion-háznak nevezték az impozáns Bauhaus stílusú villát az azt felépíttető görög-zsidó kereskedőről, Eduárd Agionról, aki a 30-as években Alexandria leggazdagabb, egyben Egyiptom egyik legtehetősebb embere volt. Az 1936-tól 1938-ig felhúzott épületet a korszak egyik legismertebb építésze, Richard Kaufman tervezte.
Egyik legnevesebb lakója II. Péter Jugoszláv király volt 1941-ben 2 hónapig, s az 1948-49-es függetlenségi háború idején tábori kórházként szolgált a zsidók Ecel nevű szervezetének harcosai számára. A villa 1952-ben került állami tulajdonba, és 1974-ig a külügyminiszter rezidenciája volt. (MTI)

Shada Islam befolyásos brüsszeli elemző, évtizedek óta dolgozik az Európai Unió és az ázsiai kontinens kapcsolatának javításán, az ismert brüsszeli thinktank, a Friends of Europe ázsiai programjának alapítója, a Politico pár éve beválasztotta a brüsszeli politikát leginkább formáló nők közé, mellette több európai egyetem vendégelőadója.

Ránézésre elég impozáns lista, de mindenkit azért nem lehet átverni vele. Történt, hogy mivel Shada Islam rendszeresen szólal meg Brüsszelt érintő kérdésekben, az Euronews indokoltnak látta megkérdezni, hogy mit gondol a homofób magyar törvény miatt megindult uniós tiltakozásokról, illetve arról, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök szerint Magyarországnak ki kéne lépnie az unióból, ha nem tartják tiszteletben az európai értékeket.

Ezzel kapcsolatban Islam elmondta, hogy ez egy durva megjegyzés volt, de sokan így gondolják, és ha valaki nem ragaszkodik a közösség értékeihez, mint amilyen az egyenlőséghez való jog, amelyen az unió nyugszik, nos akkor tényleg el kell gondolkodni, hogy kint vagy bent van-e helye. „De azt is megértem, hogy néhány országnak Közép- és Kelet Európában ez nagy kihívást jelent. Szerintem ez egy jó figyelmeztető lövés volt, hogy Mark Rutte kimondta azt, amit sokan gondolnak." – tette hozzá az elemző, aki hangsúlyozta azt is, hogy mindig különbséget kell tenni egy kormány és az országban élő emberek között, és soha nem lehet egy egész nemzetet elítélni.

„A Mark Rutte-féle figyelmeztető lövések jó jelzést adhatnak egy kormány számára, de különbséget kell tenni az emberek és a szemérmetlen kormányuk között."

Erre a feldobott labdára érkezett meg a Fidesz egyszemélyes thinktankje, Németh Szilárd, aki igyekezett fogást találni az érveken. Tömör Facebook-posztjában kiírta, hogy

No comment!"... a Euronews egy pénteki interjúban megkérdezte Shada Islam EU-szakértőt..."

Nem teljesen egyértelmű, hogy mi az, amit a Facebookra kitett képpel (aminek semmi köze Magyarországhoz, azon Islam afrikai, karibi és csendes-óceáni államokból érkező, közpolitikával vagy nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó fiatalok csoportjával látható) és a rövid szöveggel kifejezetten mit nem akar kommentálni a honvédelmi államtitkár, de bármilyen tippet érdeklődve várunk a [email protected] címen.

Az utolsó ausztrál katona is elhagyta Afganisztánt, a canberrai kormány vasárnap megerősítette, hogy véget ért a 20 éve tartó afganisztáni katonai szerepvállalás.

Ausztrália áprilisban bejelentette, hogy az Egyesült Államok példáját követve szeptemberre kivonja utolsó csapatait Afganisztánból.

Peter Dutton ausztrál védelmi miniszter a Sky Newsnak most elmondta, hogy az utolsó nyolcvan ausztrál katona az elmúlt hetekben elhagyta a közép-ázsiai országot. Hozzátette ugyanakkor, "ez nem jelenti azt, hogy többé nem veszünk részt az Egyesült Államokkal folytatott kampányokban (...), amennyiben nemzeti érdekünk, illetve szövetségeseink érdeke megköveteli, hogy ezt tegyük. Egyelőre ez a kampány véget ért".

Ausztrália húsz év alatt 39 ezer katonát vetett be a NATO és az amerikai afganisztáni műveleteinek részeként a tálibok és a terrorizmus ellen, ami Canberrának dollármilliárdokba került. Összesen negyvenegy ausztrál katona halt meg Afganisztánban.

Az ország 2013 végére kivonta harcoló csapatait. Ennek ellenére az Afganisztán iránti elkötelezettség továbbra is vitákat váltott ki az országban. A veteránszervezetek sürgetik a kormányt, hogy indítson hivatalos vizsgálatot az Afganisztánból hazatérő katonák körében tapasztalható öngyilkosságok magas számáról.

Az ausztrál különleges erők tagjai ellen háborús bűnökkel kapcsolatos vádakkal kapcsolatban is folyik vizsgálat. Szakértői elemzések szerint mindenesetre Ausztrália semmit nem valósított meg a kitűzött célokból. (MTI, AFP)

Egy 32 éves ír, Conor McGregor verekedett össze a szintén 32 éves amerikai Dustin Poirierrel, de a küzdelemnek hamar vége szakadt, miután az ír férfi lábát törte. Helyszíni beszámolók szerint McGregor rosszul lépett, ez okozta a vesztét. A verekedésüket megszakították, de az ír fogadkozott, hogy ezzel még nincs vége.

A két férfi között feszült lehet a viszony, hiszen már nem először estek egymásnak: 2014-ben McGregor verte meg Poiriert, míg januárban az amerikai visszavágott.

Felhőszakadás veszélye miatt az északnyugati területeken több járásra másodfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap reggel. A katasztrófavédelem a villámárvizek veszélyére figyelmeztet.

Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésük szerint a nap folyamán az országban bárhol adhatnak még ki további másodfokú riasztásokat a felhőszakadás veszélye miatt. Emellett zivatarveszély miatt az egész országban elsőfokú figyelmeztetés van érvényben.

Többfelé és több alkalommal várható zivatartevékenység. A zivatarokat átmenetileg viharos széllökés, kisméretű jég, és elsősorban felhőszakadás kísérhet: egyes zivatarcellákból rövid idő alatt 30-50, néhol akár 70-80 millimétert meghaladó mennyiségű csapadék hullhat.

Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-nek azt hangsúlyozta: már térdig érő vízfolyás is elég ahhoz, hogy elmozdítson egy autót. Ezért nagyon fontos, hogy ha valahol összegyűlt az esővíz, vagy villámárvíz alakult ki, ne hajtsanak át a vízen autóval.

Felhívta a figyelmet, hogy a tűzoltók technikája nem alkalmas 30 centiméternél alacsonyabb víz kiszivattyúzására.

Az OKF szóvivője azt is kiemelte, hogy ha valakinek beázik az otthona, addig nem érdemes eltávolítani a vizet, amíg a víz visszafolyására, újbóli épületbe szivárgására lehet számítani, mert az csak további károkhoz vezet.

Kövér László a Kossuth Rádió vendége volt, itt beszélt arról, hogy szerinte az Európai Uniót azok teszik tönkre, akik Magyarországtól akarják most megvédeni. A fideszes házelnök hozzátette, hogy néhány nagyarcú nyugati politikus szereti az orrunk alá dörgölni, hogyha most akarnánk belépni az unióba, akkor úgymond nem vennének fel bennünket az állítólagos jogállami problémáink, illetve a nézeteink és az értétekről vallott véleményünk miatt.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ha most lenne népszavazás,

"én egészen biztosan nemmel szavaznék".

A 2003-as csatlakozási népszavazáson "sem jó szívvel szavazott igennel", de mindent egybevetve az volt a meggyőződése, hogy az EU-tagság Magyarországnak olyan új dimenziót nyit ki, ahol a saját nemzeti érdekei érvényesítésére egy kedvező, demokratikus és civilizált keretrendszert kap, amelyben ráadásul anyagilag sem jár rosszul.

Kövér László erről elmondta, hogy : "ez mind a mai napig igaz", majd hangsúlyozta, távolról sem gondolja úgy, hogy jobb lenne Magyarországnak az unión kívül. Szerinte "a nácik és a kommunisták után" egy újfajta totalitárius törekvés veri szét Európát, amit "nevezhetünk hol liberalizmusnak, hol poszthumanizmusnak, hol mit tudom én micsodának, tehát zöld őrületnek".

Hozzátette: "olyan mértékű agressziónak vagyunk kitéve", a normalitástól való olyan mértékű eltávolodást követelnek meg szinte normatív módon, ami nemcsak a magyarok ellenérzését váltja ki, hanem azt szerinte az európai emberek döntő többsége "ellenszenvvel viseli el".

Kövér László szerint az EU-ban az erkölcsöt mint kategóriát "egész egyszerűen kiszorították", nem létezőnek tekintik, és nem támogatják az erkölcsökről folytatott vitát. "De akkor könyörgöm, hogy az értékek azok miről szólnak?" - vetette fel.

A házelnök szerint ezeket az erkölcsi kereteket nemcsak, hogy feszegetik, hanem szándékosan szétverik az európai baloldal képviselői, akik az Európai Néppártban ugyanúgy megtalálhatók, mint a szélsőbaloldalon, a kommunista pártokban.

A 2022-es országgyűlési választásokról szólva Kövér László arról beszélt, hogy "napról napra nő a tét", ugyanis - mint hangoztatta - "ha visszajönnek azok, akik régen kommunistáknak vallották magukat, ma pedig európaistáknak vallják magukat, akkor itt kő kövön nem marad". Szerinte nemcsak az "egyébként felemás" rendszerváltozás vívmányait kell megvédeni jövőre, hanem olyan eredményeket is, mint a rezsicsökkentés és a családtámogatás szerteágazó rendszere.

Úgy vélte: az ellenzék retorikája és politikája is "szintet lépett" azzal, hogy "gyakorlatilag nyílt zendülést hirdettek meg az alkotmányos renddel szemben". Kövér László a 20. századi történelem és azon belül is a Tanácsköztársaság történetének tanulmányozását ajánlotta az ellenzéki képviselőknek, majd kijelentette: "a 133 nap után jött a 134.".

Az ellenzéki parlamenti akciókra utalva a házelnök azt is leszögezte: nem hajlandó eltűrni, hogy "bolhacirkuszt" csináljanak az Országgyűlésből és szántszándékkal sértegessék a képviselőtársaikat. (via MTI)

Évek óta sokat lehet hallani arról, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedése az egyik legkomolyabb közegészségügyi veszélyforrás, ami az emberiségre leselkedik, és lehet tudni azt is, hogy a túlzott és felelőtlen emberi antibiotikum-használat mellett az ipari léptékű mezőgazdaság és állattartás is okozója lehet e baktériumok terjedésének.

Kutatók most azonban egy újabb területet azonosítottak, melyre nagyobb figyelmet kéne szentelni: a kutyatápok világát. A Guardian cikke szerint egy európai mikrobiológiai konferencián hívták fel arra a figyelmet, hogy a kutyatartók körében egyre divatosabbá váló nyers etetés táptalaja lehet a rezisztens baktériumok elterjesztésének.

A konferencián ismertetett eredményt a portói egyetem kutatói mutatták be: összesen 25 márka 55 kutyatápját elemezték, köztük 14 fagyasztott, nyers márkát, és az Enterococci baktérium nyomait keresték. Ezek a baktériumok gond nélkül elélnek az emberek és az állatok gyomraiban, de a testen belül máshol előfordulva már veszélyesek lehetnek, és képesek lehetnek ellenállni az antibiotikumoknak is. És a kutatók azt találták, hogy az összes nyershús-minta tartalmazott a baktériumokból, köztük a rezisztensekből is.

Genetikai elemzés során az is kiderült, hogy a nyers húsos tápban megtalált rezisztens baktériumok ugyanolyan típusúak voltak, mint amiket brit, német és holland kórházi betegek szervezetében azonosítottak.

A kutatók épp ezért hangsúlyozták, hogy az európai közegészségügyi hatóságoknak nagyobb figyelmet kéne szentelniük erre a területre, és fontos lenne a kutyatápok gyártóit is figyelmeztetni arra, hogy legyenek körültekintőek a nyersanyagok beszerzésénél és a higiéniai szabályok betartásánál. Fontos az is, hogy a kutyatulajdonosok mindig kezet mossanak azután, miután megetették a kutyáikat.

A rezisztens baktériumok becslések szerint évente 700 ezer ember haláláért felelősek, de az ENSZ előrejelzése szerint ez a szám 2050-re tízmillióra is felmehet, ha csak nem kezdünk el többet tenni e baktériumok visszaszorításáért.

Koronavírus következtében halt meg az a 90 éves belga nő, aki kutatók vizsgálata szerint egyszerre fertőződött meg az alfa és a béta variánstól. A nő, aki nem volt beoltva, márciusban került be az Aalst városába lévő kórházba, és aznap pozitív lett a tesztje.

Az AFP beszámolója szerint az idős nő oxigénszintje kezdetben még jó volt, de utána villámgyorsan romlani kezdett az állapota, és öt nappal később meghalt. Azóta kiderült, hogy szervezetében két variáns is jelen volt.

Anne Vankeerberghen molekuláris biológus szerint mivel abban az időszakban mindkét variáns terjedt Belgiumban, azt feltételezik, hogy két külön ember fertőzte meg a nőt, akinek a szervezetében így egymástól függetlenül jelent meg a két törzs. Ugyanakkor sajnos azt nem lehetett kideríteni, hogy hogyan fertőződött meg, így nem lehet pontosan rekonstruálni a történteket.

A biológus szerint azt is nehéz lenne megmondani, hogy a kettős fertőzés szerepet játszott-e a nő állapotának gyors romlásában. A kutatási eredményeket egyelőre csak egy európai mikrobiológiai konferencián mutatták be, orvosi szaklapban még nem publikálták.

Vankeerberghen elmondása szerint ugyan egyelőre nem tudni szaklapban publikált kétfertőzéses esetről, de szerinte a feltételezéseknél gyakoribbak lehetnek ezek, csak a tesztelések során nem fektetnek elég figyelmet a különféle variánsok kiszűrésére. Épp ezért ő azt szeretné, ha az egészségügyi hatóságok tudatosabban vizsgálnák ezt a kérdést.

Januárban Brazíliában kutatók már jeleztek hasonló eseteket: akkor két ember is párhuzamosan fertőződött meg két törzs által, de az ottani kutatási eredményt sem publikálták még szaklapban.

A Warwick Egyetem virológusa, Lawrence Young arról beszélt a hírügynökségnek, hogy igazából nem meglepetés a kettős fertőződés ténye, és szerinte is több vizsgálatot kéne annak érdekében végezni, hogy kiderüljön, a kettős fertőzés hogyan befolyásolja a páciensek állapotának helyzetét, illetve hogy ez változtat-e a vakcinák hatékonyságán.

Magyar idő szerint szombat hajnalban ért véget a legjelentősebb dél-amerikai futballkupa, a Copa America, melyen Argentina győzni tudott Brazília ellen a riói Maracana stadionban.

A lefújás utáni pillanatokban különösen nagy figyelem jutott Messire, aki 34 évesen tudta megnyerni élete első tornáját válogatott színekben. A klubfoci szintjén mindent megnyerő argentin játékosnak ez volt a 10. tornája a válogatottal. Argentina 28 év után tudott ismét Copát nyerni, a torna legjobb játékosa a négy gólt szerző Messi lett.

A meccset Angel di Maria szép találata döntötte el, a 22. percben lőtt argentin gólra nem tudtak már válaszolni a brazilok, akik amúgy a tornán kifejezetten jól játszottak, főleg a döntőn keveset mutató Neymar volt nagy formában.

A meccset hiába játszották Brazíliában, a Maracana hírhedt légköre most kevésbé számított, mivel a járvány miatt mindössze 7000 embert engedtek be a stadionba. Messit azért így is folyamatosan fütyülték a BBC beszámolója szerint, ahányszor csak labdához ért.

Pozitív lett Ajmán Benabderrahmán algériai miniszterelnök koronavírustesztje - közölte az APS algériai hírügynökség szombaton. csak június 30-a óta tölti be a tisztséget, előtte gazdasági miniszter volt.

A kormányfő egy hétre karanténba vonult, otthonából azonban folytatja a munkát, a hét nap lejártával pedig újabb teszt vár rá.

Az észak-afrikai országban az elmúlt napokban nőtt az újonnan regisztrált vírusfertőzöttek száma: míg a múlt hónapban körülbelül napi 200 új esetet jelentettek, júliusban a regisztrált fertőzöttek napi növekménye csaknem 800.
A kormány szombaton ismét elrendelte a közösségi távolságtartást, valamint visszaállította a maszkviseléssel kapcsolatos szabályokat, az egészségügyi hatóságok pedig igyekeznek felgyorsítani az oltási kampányt.

Algériában eddig 145 296 fertőzést jelentettek, a Covid-19-nek 3824 halálos áldozatáról tudni. (MTI)

Raktárak mélyéről előásott jegyzőkönyvek, talajminták és mezőgazdasági kísérletek, robotok és koponyák, atomfizika és társadalomtudományok érnek össze egyetlen kiállításban, ami a Magyar Tudományos Akadémia gyűjteményeit dolgozza fel (ezek az egykor az Akadémiához tartozó kutatóintézetekben vannak). De a Kiscelli Múzeumban látható akadémia (körbejárás) című kiállítás több egyszerű tudománynépszerűsítő összeállításánál. Azt mutatja meg, hogy mekkora kincseket adott az országnak az MTA.

A kiállítás anyaga egy munkahelyi megbízásból nőtt ki. Bicskei Éva történész, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia művészeti gyűjteményét gondozza, 2016-ban bízták meg azzal, hogy mérje fel az Akadémia tulajdonában lévő gyűjteményeket és műtárgyakat. A leginkább leltározásként induló munka során Bicskei három év alatt öt nagyobb kutatóintézetben és az MTA tíz kutatóközpontjának negyvenegy intézetében járt, raktárakat fésült át, mindennapos berendezési tárgyként használt százéves bútorokat és ki tudja, mióta használatban lévő eszközöket vett lajstromba.

Mint meséli, a megbízás kezdetén még nem tudta, hogy mibe keveredett, fokozatosan vált világossá számára, hogy itt egy hatalmas anyagi és eszmei érték rejlik - tudományos kutatások gyűjteményei -, amiről azokon a személyeken túl, akik használják, nagyon kevesen tudnak. A listakészítés mellett elkezdett képi jegyzeteket készíteni, majd újra és újra visszatért a gyűjteményekbe. Egyre biztosabb volt abban, hogy kezdeni akar valamit ezzel a hatalmas anyaggal, már csak az volt a kérdés, hogy mit.

„Az foglalkoztatott, hogy vannak ezek a gyűjtemények, és rajtuk, a történetükön keresztül nemcsak az intézetek vagy az Akadémia, a tudomány világának működésére látsz rá, hanem az ország, az állam történetére is” – mondta el Bicskei Éva, aki számára a szükséges narratív keretet végül a tranzit.hu Rendszerváltások 2019/20 foglalkozó projektje adta, és így a kiállítás kurátora is a tranzitos Hegyi Dóra lett.

A tranzit.hu évek óta zajló projektjében Magyarország 20. századi történetét a nagy szakadások mentén értelmezik: 1919, 1945, 1956, 1989 mind olyan sarokpontok, amikor egy ideológiai, politikai törés mentén új szimbólumok kerültek elő, a régieket pedig újraértelmeződtek. Bicskeit viszont elsősorban az e szakadásokkal szemben is fellelhető folytonosság foglalkoztatta, egy más narratíva Magyarország történetéről. Mert mint meséli, lehet hogy zajlott itt két világháború, több forradalom vagy hogy szétesett a monarchia, de közben a tudományos kutatások nem álltak le, a gyűjtemények folyamatosan gyarapodtak.

Jó példa erre az, hogy a Talajtani Intézet 1936 és 1953 között végezte az ország talajtani felmérést, kézzel rajzolt térképeken a belvizek terjedésétől a talajszerkezet-változásokig mindent felmértek. „És ha belegondolsz, mi zajlott Magyarországon 1936 és 1953 között, arra mindent lehet mondani, csak a folytonosságot nem. De közben ők ezt a máig referenciaként használható munkát mégis letették az asztalra” – mondja erről Bicskei. És ugyanígy, a talajpusztulás ma is zajló kutatása 1986-ban indult el, és nem okozott benne törést az 1989-es rendszerváltozás.

Bicskei kiállítása elsősorban a tudományos kutatásoknak e folytonosságára reflektál, arra hogy milyen belső dinamikák vezérlik a tudományt. A mindössze egyetlen termet kitöltő kiállítás hatalmas tudásanyagot mozgat meg: fotók, videófelvételek, hangfelvételek és szövegek segítségével Bicskei a a természettudományok és a társadalomtudományok legkülönfélébb kutatási területeiről hoz egy-egy kiragadott példát, melyek megmutatják a tudományos kutatások folytonosságát és egymásra hatását. Fagymintáktól paprikákon végzett kísérletekig, balatoni angolnáktól sámánokig, úszó egértől a radioaktívitás méréséig, Platónról szóló filozófiai előadástól agykutatásig ér össze a közel 48 kiállított anyag, melyek mindegyikéhez egy magyarázó szöveg társul. A kapcsolódások hol direktebbek, hol áthallásosabbak, a cél pedig az, hogy körbejárva a tárlatot, belekeverjünk ebbe a tudományos körforgásba.

Mint Bicskei meséli, számos kutatóintézetben nem is foglalkoznak azzal, hogy sokszor a tudomány- vagy technikatörténet szempontjából is milyen értékes eszközöket használnak a mai napig, vagy hogy milyen fantasztikus gyűjtemények jöttek össze az évtizedek-évszázadok során. Számukra ezek a mindennapi munka eszközei, ami persze érthető is, de közben komoly értéket jelentenek: e gyűjtemények révén lehet érzékeltetni, hogy az Akadémia milyen komoly szellemi vagyont halmozott fel, és hogy ezek az értékek, amelyek a mai napig mozgásban tartják a kutatást.

Persze vannak társadalomtudományi területek, melyeknél élesebben megjelennek a kurzusváltások: az talán kevésbé meglepő, hogy egy mezőgazdasági kutatást nem szakít meg egy állami ideológiai váltás, de mondjuk egy történettudományi intézménynél már más a helyzet. De még ezekben az intézményekben is meg lehet találni a folytonosság különböző formáit, még ha kevésbé direkten is. A kiállításon az ilyen fajta, finomabb folytonosságra példa egy íróasztal fotója. Ez az asztal évtizedek óta a Történettudományi Intézet (mindenkori) igazgatójának az asztala, és az intézet története elég világosan megmutatja, hogy mennyire viharos volt az ország múlt századi története.

A 19. században még az egyetemeken és a levéltárakban folyt a kutatás, a két világháború között azonban külön intézeteket hoztak létre azért, hogy ideológiai alapot biztosítsanak a rendszer számára. A Történettudományi Intézet is ekkor jött létre, erős, klasszikus társadalomtörténeti érdekeltségű iskolaként. Ezek az intézetek 1941-ben beolvadtak a Teleki Pál Tudományos Intézetbe, amelyet azonban a világháború után felszámoltak. Helyette jött létre jogutódként 1948-ban a Kelet-európai Tudományos Intézet, majd a Történettudományi Intézet, amelyet 1949-ben az Oktatásügyi Minisztérium, és néhány évvel később, 1951-ben pedig az Akadémia alá sorolták. Folyamatosan amortizálódott a személyi állomány; de az intézet történetén végigtekintve is lehet látni, hogy a politikai hatalomváltások durván befolyásolták a történettudomány művelését.

De közben itt van ez a kutatói asztal, amely egykor a Nemzeti Múzeum mögött álló, francia kastélyokat idéző Andrássy-palotában működő Teleki Intézet neobarokk enteriőrjének volt része. És ahogy aztán az Intézet és a cserélődő személyi állomány költözött tovább, vitték magukkal az asztalt mindenhová: a Belgrád rakpartra (ahol az épület pincéjében egy vallatószoba működött), vitték a Várba (a Helytartóság épületébe, ahol egykor Kazinczy raboskodott), majd vitték tovább 2017-ben a jelenlegi helyükre, a Humán Tudományok Kutatóházába. És most is az intézet igazgatója ül az asztalnál, használta már Molnár Erik, Szász Zoltán, most pedig Molnár Antal, de az asztal történetét csak az alján lévő apró “emléktábla” jelzi: “az egykori Teleki Intézetből”.

„Van egy történeti tudat és legitimációs kontinuitás, ami ebben az asztalban nyilvánul meg, de ez egy rejtett tudás, amit csak az asztal alján lehet észrevenni. És ez a fantasztikus az Akadémiában, hogy persze, látszólag töredezett a története, de ha mögé nézel ennek, akkor feltárulnak a folytonosságok” – mondja erről Bicskei Éva, aki hangsúlyozza, nem arról van szó, hogy a politikai kurzusváltásoknak ne lenne befolyása, de a kutatások és a gyűjtemények élete, a tudomány világa nem határozható meg pusztán ebből az irányból, önálló élete van.

„Engem azok a strukturális folytonosságok érdekelnek, amelyek ellenállnak a változásnak, elnyelik azt” – teszi hozzá ehhez. Bicskei szerint épp azért tudott az Akadémia annyira megbízható közintézmény maradni, amely felé mindenki bizalommal tekint, mert a múlt század minden törése ellenére képes volt felmutatni ezt a fajta legitimáló (intézményi és tudományos) kontinuitást.

Legyen hangja a kutatóknak

Miközben a kiállítást érezhetően meghatározza Bicskei Éva Akadémia, és általában a tudomány iránti elkötelezettsége, kritikákat is megfogalmaz az intézménnyel szemben. Szóba kerül például, hogy sok helyen, több kutatóintézetben még mindig a nők végzik az aprómunkát, és az intézetek működésében számos félfeudális, premodern hierarchikus viszony, struktúra megőrződött, átöröklődött.

És a kiállítás azt sem hallgatja el, hogy ezek az évtizedek óta folyó kutatások sokszor korhadó eszközökkel, méltatlan körülmények között zajlanak. Ez a kettősség visszaköszön Bicskei fényképein is: van fotó, melyen egyszerre lehet látni az európai szinten is jelentős növénytani kutatást, és közben a rozsdásodó asztalokat, a málló vakolatot.

Egy fotó erejéig megelevenednek a vidéki területi bizottságok is: ezeket annak idején azért hozták létre, hogy legyen a tudományos kutatásoknak vidéki bázisa is, de mára Bicskei elmondása szerint gyakorlatilag kiüresedett a rendszer, annyi funkciója maradt, hogyha egy kutató vidékre látogat, olcsón kaphasson szobát. De a rendszer érdemi fenntartására már régóta nincs pénze az akadémiának, nem említve azt a fajta lokális vagy regionális gazdasági, társadalmi átrendeződéseket, amelyben a korábbi intézményi együttműködések megszűntek.

És persze az egész kiállítás tematikáját meghatározza, hogy épp Bicskei munkájával párhuzamosan zajlott, ahogy a kormány elkezdte az Akadémia szalámizását. Ez egy kommunikációs offenzíva kísérte, melyben az MTA folyamatosan csak védekezően reagált. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szükségszerűen késve, az offenzívára reagálva kezdett el megszerveződni, a szervezet munkájában Bicskei Éva is részt vesz. Mint meséli, őt rendkívül zavarta, hogy a zajos történések közepette a kutatók hangját sokáig nem is lehetett hallani. Pedig szerinte a kutatóknak bőven lenne mit mondani a kutatóhálózatok sorsával, átalakításával kapcsolatban.

„Az, hogy hogyan zajlik egy tudományos kutatás, hogy hogyan működik a tudomány, hogy milyen eredmények vannak, van-e értelme az azonnali hasznosulások erőltetésének, az alkalmi politikai-gazdasági, voluntarista érdekek mentén zajló, megrendelt kutatásoknak, etc. ezek a kérdések nem érték el a vita ingerküszöbét. Nem a tudomány vagy az alapkutatások népszerűsítéséről van szó, hanem arról, hogy látszódjon, teljes agyrém az a fajta gondolkodás, ami kizárólag a haszonelvűség és a megtérülés felől áll a tudományhoz” – mondja erről Bicskei, majd hozzáteszi:

„Az a fajta innováció, amire rá akarják szorítani a tudományos kutatást, és amit a haszonelvűség vezérel, azt legpregnánsabban a növényvédelemnél és a mezőgazdaságnál lehet szemléltetni, hogy mára mennyire hihetetlenül túlhaladott nézetté vált és milyen pusztításokat okozott. Ez a gondolkodás iszonyatos agrokemizálást, talajpusztítást hozott. Ha közvetlenül az állami irányítás alá, minisztériumok alá rendelik a kutatásokat, és rövidtávú gazdasági, politikai érdekekre használják fel, annak katasztrofális lesz a végeredménye.”

Kiállításán is hoz példákat arra, hogy a szabadon végzett alapkutatásnak van értelme, még akkor is, ha csak 200 évvel később lesz érdemi haszna, de akkor jelentős, míg a politikai célok mentén megrendelt kutatások már a szocializmus idején is csak kárt okoztak az Akadémiának. Erre példa egy szerszámgép-vezérlő, amit 1970-es évek elején fejlesztettek ki a SZTAKI-ban, de végül a hazai előállítás és értékesítés után járó bevételeket a sashalmi Elektronikus Mérőkészülékek Gyára zsebelhette be, pedig ott csak részletet változtattak az eszközön, de ettől az mégis új szabadalomnak számított. Magyarán, az innovációból nem tudtak hasznot húzni.

Ez így fenntarthatatlan

A kutatóhálózatok kiszervezésével a gyűjtemények kezelésében is új helyzet állt elő: továbbra is minden vagyontárgy az Akadémiáé, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alá átterelt intézetek kölcsönszerződést kötnek az MTA-val. A legutolsó széktől kezdve a nagy értékű gyűjteményekig, teszi hozzá Bicskei, aki szerint komoly gondot jelent, hogy ezek az intézetek lassan két éve vannak elcsatolva, és a gyűjteményeik nőnek azóta is. Ez a rendszer azonban hosszabb távon nem fenntartható.

„Hihetetlen vagyonról van szó, és a vagyon nagy részét a kutató generációk munkája hozta létre” – mondja Bicskei, aki kiállításával is épp azt szeretné megmutatni, hogy miért nem szabad beavatkozni kívülről az Akadémia munkájába, és miért kéne szabadon hagyni, hogy az ott dolgozó emberek tegyék a dolgukat. Ahogy ez hosszú évtizedeken át történt, egészen a közelmúltig.

Az akadémia (körbejárás) című kiállítás a Kiscelli Múzeumban nézhető meg augusztus 1-jéig. Ugyanitt látható a múzeum exkurzus Kiscelli Múzeum (körbejárás) című kiállítása is, ami a múzeumi gyűjtemények történetét, illetve ennek helyzetét mutatja be, de a tervek szerint ezzel hamarosan külön anyagban foglalkozunk.

Már csak két meccs van hátra az Európa-bajnokságból, ez minden focitorna legizgalmasabb és legszomorúbb időszaka egyben. Szerda este eldől, hogy ki lesz az olaszok ellenfele a vasárnapi döntőben.

Harmadszor nem jött össze a hosszabbításban a továbbjutás a spanyoloknak

Kedd este az első elődöntőn 1-1-es rendes játékidő és gól nélküli hosszabbítás után ismét tizenegyesekig fajult a meccs, ezen az Eb-n már harmadszor. Ebből kettőt a spanyolok hoztak össze, ám míg Svájc ellen továbbmentek, az olaszokkal szemben Olmo és Morata is hibázott, és ez már nem fért bele. Spanyolország ezen a meccsen játszott tán legjobban az egész Eb-n, ezért különösen fájdalmas lehet a számukra, hogy nem jött össze a döntőbe jutás. Olmo, Busquets és Pedri is nagyot játszott, és többször is komoly nyomás alatt tudták tartani az olasz kaput. A meccsről szóló összefoglalónkat itt lehet elolvasni.

A spanyoloknak összesen 17 lövésük volt a mérkőzésen, nem meglepő, hogy a találkozó után az olaszok zseniális védője, Leonardo Bonucci is azt nyilatkozta, hogy ez volt pályafutása legkeményebb meccse. Bonucci kiemelte azt is, hogy Olaszország ismét megmutatta, hogy szívvel, elszántsággal tudnak játszani, és ez át tudja őket lendíteni a nehéz pillanatokon is.

Jorginho mindent eldöntő tizenegyese után Bonucci amúgy az olasz tábor elé rohant ki ünnepelni, majd amikor visszatért volna a csapattársaihoz, egy rendező elsőnek nem akarta visszaengedni a pályára, mert azt hitte, hogy csak egy olasz mezes szurkoló.

A meccs emlékezetes játékon kívüli momentuma a tizenegyespárbaj előtti pénzfeldobás volt, amikor Chiellini látványosan cukkolni kezdte a spanyolok csapatkapitányát, Jordi Albát. A pszichológiai hadviselés egy új elemét ismertük meg kedden.

A mérkőzés után az olasz szövetségi kapitány, Roberto Mancini arról beszélt, hogy az Eb előtt szinte senki nem hitte el, hogy eljuthatnak a döntőig, és mégis megcsinálták. Kiemelte, hogy vannak meccsek, amiken meg kell szenvedni, nem mehet minden végig simán egy tornán. Ilyen volt a keddi meccs is: a spanyolok sokat birtokolták a labdát, és bőven okoztak problémákat az olasz válogatott számára. „A tizenegyesek olyanok mint a lottó, elismerésem a spanyolok felé, fantasztikus csapat” – mondta még el Mancini.

A spanyol kapitány, Luis Enrique arról beszélt, hogy ez nem egy szomorú este a számára. Persze, van némi csalódottság, de erről szól a topfoci: meg kell tanulniuk nyerni és veszíteni is. A csapatának csak gratulálni tudott, mivel megvalósították azt, amit kért tőlük, nincs oka a panaszra. Külön kiemelte Pedrit, aki szerinte lenyűgözően játszott, sosem látott még hasonlót egy 18 éves játékostól.

Csúcsra ér-e az angol válogatott?

Szerda este eldől az is, hogy kivel játszanak majd az olaszok vasárnap. A dánok mesébe illő Európa-bajnokságot hoztak eddig össze: kezdve az első meccsen Christian Eriksen drámájával, az első két meccsen elszenvedett vereséggel, majd az onnan kezdve bemutatott fantasztikus feltámadással. A kieséses szakaszban Dánia magabiztosan verte Walest és Csehországot is, és szerdán ugyan egy nehezebb feladat vár rájuk, de a szövetségi kapitány, Kasper Hjulmand szerint nem számítanak esélytelenebbnek, és támadó felfogásban fognak kifutni a Wembleyben.

A keret alapján eleve erősebbnek számító angolok mellett szól az is, hogy ők hazai pályán játszhatnak, most már 60 ezer néző előtt. Ugyanakkor pont ezért a nyomás is nagyobb lehet Gareth Southgate csapatán. Akik a negyeddöntőben mutatták eddig a legmeggyőzőbb teljesítményt, főleg a második félidőben, amikor három gólt is rúgtak az ukránoknak.

Az UEFA honlapja a Pickford; Walker, Stones, Maguire, Shaw; Phillips, Rice; Saka, Mount, Sterling; Kane, illetve a Schmeichel; Christensen, Kjær, Vestergaard; Stryger, Højbjerg, Delaney, Mæhle; Braithwaite, Dolberg, Damsgaard kezdőket jósolja szerda estére, de azért nem lennénk meglepve, ha főleg az angolok oldalán lenne némi kavarás.

Ha valaki taktikai kérdésekből is szeretne felkészülni az esti meccs elé, Muraközy Balázs két elemzését ajánljuk: a dánokról még a Wales elleni sikeres nyolcaddöntő után írt hosszabban, míg az angolok taktikájáról kedden, Sokan fanyalognak az angolokon, de Southgate-nek precíz terve van címmel.

Kedden derült ki, hogy az UEFA meghívta a lábadozó Eriksent a döntőre, feleségével, és azzal a hat mentőssel egyetemben, akik segítettek megmenteni a dán középpályás életét. Egyelőre nem tudni, hogy Eriksen elfogadta-e a meghívást, de az biztos, hogy egy olasz-dán döntőben reménykedik.

Olaszország-Spanyolország 1-1, tizenegyesekkel 4-2

London, 60 ezer néző

Olaszország: Donnarumma, Di Lorenzo, Bonucci, Chiellini, Emerson Palmieri (Toloi 74.), Barella (Locatelli 85.), Jorginho, Verratti (Pessina 74.), Chiesa (Bernardeschi 107.), Immobile (Berardi 62.), Insigne (Belotti 85.)

Spanyolország: Simon, Azpilicueta (Llorente 85.), Garcia (Pau Torres 109.), Laporte, Jordi Alba, Koke (Rodri 70.), Busquets (Thiago Alcantara 106.), Pedri, Ferran Torres (Morata 62.), Oyarzabal (Moreno 70.), Olmo

Gól: Chiesa (60.) ill. Morata (80.)

Mire számítottunk?

Olasz-spanyol az Európa-bajnokság elődöntőjében, természetesen futballparádéra. Még ha a két csapat nem is mutatott végig egyformán meggyőző játékot a tornán, egy elődöntőn ez nem feltétlen jelent sokat. Az olaszok szinte ugyanazzal a felállással léptek pályára, mint a negyeddöntőben a belgák ellen, a nagyszerű formában játszó, de megsérült Spinazzolát Emerson váltotta. Luis Enrique viszont alaposabban belenyúlt a csapatába a Svájc ellen tizenegyesekkel kivívott továbbjutáshoz képest, Dani Olmo, Mikel Oyarzabal és Eric Garcia is kezdett. A sérült Sarabia mellett Morata és Pau Torres került a padra az előző meccshez képest.

Mit kaptunk?

Remek iramban indult a meccs, Barella már a harmadik percben kapufát lőtt, igaz, elég egyértelműen lesen volt, csak a partjelző kivárta a támadás végét a jelzéssel. De a tempó ezután is megmaradt, és fokozatosan a spanyolok is megtalálták a játékukat, egyre több labdabirtoklás mellett értek fel többször is a tizenhatosig. A 12. percben Pedri adott nagy passzt Oyarzabalnak, de a támadó nem tudta jól átvenni a labdát.

A 20. percben Emerson futott el a balszélen, Simon pedig elég szerencsétlenül rohant ki elé a tizenhatos szélére. A spanyolok szerencséjére a labdát megkapó Immobile nem próbálta meg azonnal kapura lőni, a cselek és passzok miatt lett ideje Simonnak, hogy visszaérjen a kapujába. Az olasz helyzetre hamar jött a válasz, a 25. percben Donnarumma rossz kirúgása után Olmo lőhetett kapura, de az olasz kapus egy szép védéssel helyrehozta hibáját.

Emerson a félidő legvégén rendkívül éles szögből még eltalálta a kapufát, de annyira ki volt sodródva, hogy nagy meglepetés lett volna ha onnan betalál. Az első félidő gól nélkül zárult, de inkább a spanyolok akarata érvényesült: az olasz támadásokat már sikerült korán elfojtaniuk, Busquets hatalmas formában volt, és többször is gyorsan tudtak felérni az olasz kapu elé. Igaz, egy gólerős támadó nagyon hiányzott nekik onnan.

A második félidőt változatlan felállásban kezdték el a csapatok, és a játék képe se változott sokat: előbb Simon hibája után veszélyeztettek az olaszok, majd a másik oldalon Di Lorenzo védekezett nagyot Ferran Torresszel szemben. Nem ez volt eddig az Eb meccse, de a feszültség tapintható volt. Az 52. perc újabb nagyobb spanyol helyzetet hozott, Busquets lőtte kevéssel fölé tizenhatról, majd egy perccel később Chiesa lőtte laposan kapura. Simon simán védett, de ez volt az első kaput eltaláló olasz lövés a meccsen, ezért érdemes megemlékezni róla.

A 60. percben aztán megszületett az első gól: Donnarumma egy lehúzott beadásból gyorsan indított, Insigne megiramodott a labdával, a tizenhatoson belül Immobile elől Laporte még gyönyörűen szerelt, de a labda Chiesa elé került, aki nagyon szépen lőtte el a hosszúba. 1-0.

A 65. percben akár már egyenlíthetett volna Spanyolország: Koke nagyszerűen ívelte Oyarzabal fejére a labdát, de az ordító gólhelyzetből nem sikerült gólt szerezniük. Pár perccel később Olmo lőtte el veszélyesen, de végül a kapu mellett a labdát, érezhetően igyekeztek nyomást gyakorolni a spanyolok, ebből aztán hamar veszélyes olasz kontra lett: egy szinte teljesen kijátszott helyzet után Berardi közvetlen közelről leadott lövését Simon szépen védte.

A 77. percben kerültek ismét veszélyesebb helyzetbe a spanyolok, a nemrég beállt Morata lőhetett kapura, de az elnyűhetetlen olasz védők ott voltak blokkolni.

A 80. percben azonban már nem volt ott elég becsúszó olasz láb: Morata és Olmo nagyon szép kényszerítője végén Morata nem hibázott, 1-1. Benne volt a spanyol gól a meccsben, ahogy persze az is, hogy az olaszok kihúzzák majd valahogy. De épp ez a szép ebben a játékban.

A rendes játékidő végét még eléggé megtolta mindkét csapat, egymást érték a felfutások, de gólt már senkinek nem sikerült szereznie. Maradt az 1-1, jöhetett a félórás hosszabbítás.

A hosszabbítás

A spanyoloknak ez már a harmadik hosszabbítása volt az Eb-n, a nyolcaddöntőben a horvátokat a hosszabbításban lőtt két góllal, míg a negyeddöntőben a svájciakat tizenegyesekkel verték ki. Az olaszoknak csak a második, ők még az osztrákok elleni nyolcaddöntő ráadásában tudták kivívni a továbbjutásukat.

A ráadás első félidejében a 8. percig kellett várni az első komolyabb helyzetig: Olmo laposan, erővel lőtt be oldalról egy spanyol szabadrúgást, ebből pedig komoly kavarodás keveredett az olasz kapu előtt. Morata volt a legközelebb a gólszerzéshez, de azért nem annyira közel, hogy átvegyék a vezetést a spanyolok. A következő veszélyesebb helyzet is a spanyolok előtt alakult ki, és bár ebből sem lett gól, de a hosszabbítás első felében egyértelmű volt a fölényük a pályán.

A második félidőben pár perc után Berardi veszélyeztetett kétszer is: egyszer szépen blokkolták, másodszor meg ugyan betalált, de lesen volt, így nem ért a találat. Ekkor már mindkét szövetségi kapitány hatot-hatot cserélt, de így is visszafogottabb lett a játék, érződött, hogy senki nem akar megnyílni egy kontra előtt egy kósza támadás kedvéért. A spanyolok talán az egész Eb-n most játszottak a legjobban, az olaszok meg az eddig látottakhoz képest lehet, hogy kevésbé voltak átütőek, de így is végig meccsben maradtak a spanyolok ellen. Jogosan jöhettek a 11-esek egy jó meccs és egy elég eseménytelen hosszabbítás után.

A tizenegyesek

• Locatelli kezdte, Simon magabiztosan megfogta, 0-0.
• Olmo volt az első spanyol, és hiába volt a meccs egyik legjobbja, ezt elrontotta, simán fölé lőtte. 0-0.
• Belotti nagy erővel lőtte ki a sarkot, 1-0.
• Moreno magabiztosan értékesítette, 1-1.
• Bonucci is higgadt volt, 2-1.
• Thiago szintén, 2-2.
• Bernardeschi nagy erővel, kérdést nem hagyva bevágta 3-2.
  
• Morata nem túl erős lövését Donnarumma megfogta, 3-2.
• Jorginho elképesztő higgadtsággal, 4-2.

Himnuszéneklést ki nyerte?

Az olaszok, de nem meglepő: az egész tornán favoritok voltak ebben a számban, ráadásul a spanyol játékosok nem is énekeltek, így nem is volt igazi verseny.

Bíró és a VAR

A német Felix Brych vezette a meccset, és hiba nélkül tette a dolgát. Videóbírózni komolyabbat nem kellett.

Mi jön ezután?

Szerdán este Anglia-Dánia, a győztes lesz a döntő másik résztvevője.

Az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az Élelmiszer‑ és gyógyszerfelügyelet (FDA) június elején engedélyezte a Biogen által gyártott Aduhelm névre keresztelt gyógyszer forgalomba hozatalát. Az Alzheimer-kór kezelésére kifejlesztett, aducanumab alapú gyógyszer engedélyezése hatalmas hír volt, mert a becslések szerint világszerte 35 millió ember életét megkeserítő betegség ellen 18 éve nem hagytak jóvá új szert, így nem meglepő módon sokan nagyon lelkesen fogadták a bejelentést.

De közel sem mindenki: pont a témával foglalkozó kutatók és szakértők között bőven akadtak, akiket meglepett az FDA döntése, és elégedetlenségüknek adtak hangot. Az aducanumab, szemben az eddigi Alzheimer-gyógyszerekkel, nemcsak a tünetek enyhítését ígéri, hanem a gyártók állítása szerint a betegség okára is hat, és ezzel lassíthatja a kialakulását. Ugyanakkor már a gyógyszer fejlesztése közben heves tudományos vita tört ki azzal kapcsolatban, hogy mennyire hatékony a szer. Május végén, kevéssel az FDA döntése előtt például elismert neurológusok közös cikkben kérték a gyógyszerfelügyeletet, hogy ne engedélyezze a gyógyszert.

De az aducanumab hatékonyságát többek között az a neurológusokból és biostatisztikusokból álló független szakértői testület is vitatta, amely tanácsokat adott az FDA-nak. Szerintük a klinikai tesztek során nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítania a gyártónak, hogy a gyógyszerük tényleg lassítja a kognitív funkciók hanyatlását.

2019 márciusában leállították a gyógyszer kései fázisban lévő tesztjét, melyben 3000 páciens vett részt, miután az adatok azt mutatták, hogy a szer rendszeres szedés mellett sem képes hatékonyabban lassítani a páciensek memóriavesztését és a gondolkodásukban fellépő problémákat, mint a placebóként használt szer.

Az év második felében az amerikai Biogen ugyanakkor bejelentette, hogy még több adatot elemezek ki jóval alaposabban, és arra jutottak, működik a gyógyszerük, csak nagyobb dózist kell belőle adni. Álláspontjuk szerint a gyógyszer érdemben lassítja a kognitív funkciók hanyatlását. A gyógyszer az amiloidnak nevezett rendellenes fehérjét célozza, ami az agyban lerakódva egyes feltételezések szerint az Alzheimer-kór előidézéséért lehet felelős.

A Nature a bejelentés után arról írt, hogy az eddig használatban lévő Alzheimer-gyógyszerek csak a tünetek kezelésére alkalmasak, például a memóriavesztést képesek rövidebb ideig késleltetni. Ehhez képest az aducanumab gyártói azt ígérik, hogy gyógyszerük az amiloidok lerakódását számolja fel, teret hagyva így az agy „normális” idegsejtjeinek. A gyógyszer hatékonyságát állítók egyik fontos kiindulópontja, hogy tényleg az amiloidok okozzák az Alzheimert, és egyértelmű ok-okozati kapcsolat írható itt le. Ezzel viszont egyáltalán nem ért egyet a téma minden kutatója: a gerontológus Jason Karlawish a lapnak arról nyilatkozott, hogy maximum gyengének lehet nevezni azokat a bizonyítékokat, melyek szerint eme amiloid-plakkok eltávolítása javítja a kognitív funkciók működését. A kétségbeesésnek a tudomány finanszírozását kéne hajtania, nem pedig azt, ahogy a tudományos eredményeket értelmezzük, mondta még el erről a világ vezető tudományos lapjának.

Mindenesetre az FDA azért is jelentős, mert ők ugyan csak az amerikai gyógyszerpiacra adnak ki engedélyt, de a világ egyik legelismertebb gyógyszerhatóságaként a véleményükre sok országban odafigyelnek, az FDA által engedélyezett gyógyszerek nagyobb eséllyel kaphatnak zöld utat a többi nemzeti hatóságtól is. Ennek ellenére az aducanumab globális engedélyezése egész biztos nem lesz zökkenőmentes.

Nem kértek ebből

Ahogy az Egyesült Államokban is viharok követték a bejelentést: az engedélyezés után az FDA tanácsadói bizottságának három tagja is jelezte, hogy távoznak a posztjukról. Tavaly ugyanez a tanácsadó testület egyhangúlag azt javasolta, hogy ne engedélyezzék a gyógyszer forgalomba helyezését. A Financial Times arról ír, hogy az egyik távozó szakértő, Aaron Kesselheim szerint valószínűleg ez volt a legrosszabb gyógyszer-engedélyezési döntés az ország közelmúltbeli történetében.

A lap felidézi, hogy az elmúlt években nem ez volt az egyetlen vitatott döntése az FDA-nak, a gyógyszerfelügyelet szintén sok kritikát kapott például 2016-ban, amikor engedélyezték az eteplirsent, ami a gyermekkori izomelhalás egyik verziójára, a Duchenne-típusú izomdystrophiára ígért megoldást. A tanácsadó-testület akkor sem támogatta az FDA döntését, mivel szerintük a benyújtott teszteredmények egyszerűen nem igazolták kellőképpen a gyógyszer hatékonyságát. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az FDA részben azért dönthetett mindkét esetben a gyógyszerek engedélyezése mellett, mert ezek rendkívül súlyos betegségek, melyekkel szemben még közepesen hatékony gyógymódok sem állnak rendelkezésünkre.

Ugyanakkor az aducanumab esetében nemcsak ez a kétségbeesés miatt érzett cselekvési vágy merül fel magyarázatként, hanem az is, hogy az FDA túl szoros kapcsolatot ápol a gyógyszert kifejlesztő Biogen céggel. Sokak számára az is furcsa lépés volt, hogy az FDA és a Biogen közös tájékoztatóanyagot adott ki a gyógyszer engedélyeztetési eljárása elé: azaz a végső engedélyt megadó hatóság és az általa elvben felügyelt gyártó közösen állíthatta össze, hogy mit érdemes tudni az engedélyeztetés előtt álló gyógyszerről.

Az FDA erről azt mondja, hogy valóban gyakran működnek együtt a gyógyszeripar szereplőivel, de pusztán azért, hogy új gyógyszer-fejlesztéseket segítsenek elő, és hatékonyabban találhassák meg a legjobb fejlesztési terveket azokon a területeken, ahol nagy szükség van újfajta gyógymódokra.

Különösen sok kritika érte a napokban az FDA vezetőjét, Janet Woodcockot, aki amúgy több fájdalomcsillapító engedélyezését is felügyelte akkor, amikor az opioidválság végigsöpört az Egyesült Államokon. A lapnak nyilatkozó iparági források szerint egy olyan súlyú döntésnek, mint az aducanumab engedélyezése, biztosan az FDA legfelsőbb szintjén kellett eldőlnie. AZ FDA ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy rendkívül összetett és alapos elemzés után döntöttek, ami abszolút csapatmunka volt, nem egy ember szava számított.

Woodcockot öt hónappal ezelőtt nevezték ki ideiglenesen megbízott vezetőnek a gyógyszerfelügyelet élére, amíg tart az állandó vezető kiválasztása, és őt is az egyik potenciális jelöltnek tartják a posztra. Az aducanumab engedélyezése után viszont felerősödtek azok a hangok, melyek nem őt szeretnék az FDA vezetőjeként látni: múlt csütörtökön a befolyásos demokrata szenátor, Joe Manchin levelet írt Joe Bidennek, melyben amellett érvelt, hogy Woodcock nem a megfelelő ember a posztra. Woodcock elmozdítását kérték egészségügyi szakértői és civil csoportok is.

A Financial Timesnak nyilatkozott Michael Carome, a Public Citizen nevű egészségügyi kutatócsoport vezetője, és ő beszélt arról a lapnak, hogy az FDA egyszerűen túl gyakran hoz olyan döntéseket, melyek a nagy gyógyszergyártók és a részvényeseik érdekeit szolgálják, nem pedig a közegészségügyét és a páciensekét. Carome az elmúlt héten az ország egészségügyi miniszterének írt levelet, Woodcock elmozdítását kérve.

Az FDA-t már eleve sok kritika érte az elmúlt években a legnagyobb gyógyszercégekhez fűződő szívélyes kapcsolat miatt. A hónap elején amiatt is megjelentek kritikák, hogy az FDA legutóbbi vezetője, Stephen Hahn a Modernát megalapító befektetőnél, a Flagship Pioneeringnél kaphat állást. Hahn volt az FDA vezetője tavaly, amikor az Egyesült Államokban engedélyezték a Moderna vakcináját.

Drágán, ki tudja mire

Az új gyógyszer engedélyezésével a nem feltétlen meggyőző bizonyítékon túl is vannak problémák: az FDA például az Alzheimer összes stádiumában szenvedő betegnek jóváhagyta az aducanumab használatát, holott a klinikai tesztek során csak a korai stádiumban lévő betegek esetében használták. A Nature cikkéből kiderül, hogy az FDA úgynevezett gyorsított engedélyének feltétele volt, hogy a Biogennek egy utólagos tesztet kell majd vezetnie, amivel igazolhatják, hogy a gyógyszerük tényleg segít a kognitív funkciók megóvásában. Összesen 9 évet kaptak ennek befejezésére.

Ugyanakkor a lap gyógyszert ismerő szakértői nem örültek annak, hogy az FDA a gyorsított engedélyezési programba helyezte be ezt a gyógyszert. Egyrészt mert a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor egyáltalán nem magától értetődő, hogy jó minőségű, elégséges bizonyítékokat nyújtanak majd be a kísérletek végére, miközben a gyógyszer addigra már évek óta használatban lehet. Másrészt ez a lépés csak növelheti a gyógyszergyártók kedvét, hogy ők is a gyorsított programon belül engedélyeztessék új gyógyszereiket.

Egy másik fontos és problémás tényező az ár lesz: az aducanumab éves költsége egy páciens számára 56 ezer dollár, azaz közel 16,7 millió forint lesz, ám mivel az amerikai Alzheimer-kóros betegek nagy többsége 65 év fölötti, így a Biogen arra számít, hogy az FDA jóváhagyása után a gyógyszer költségeinek nagy részét állni fogja a 65 év fölöttiek társadalombiztosítása, a Medicare. Vannak elemzők, akik már most arra számítanak, hogy hamarosan ez lehet a Medicare legnagyobb orvosok által felírt, gyógyszer jelentette kiadása. Ugyanakkor ha a Medicare a várakozásoknak megfelelően állja is a költségeket, sokaknak így is ki kell majd fizetniük a 20 százalékos önrészt, ami éves szinten több mint 10 ezer dollár, ezért vélhetően így is sokan lesznek, akik kiesnek majd a kezelésből.

Mindenesetre az előzetes számítások szerint a jóváhagyással a Biogen egy évi sok milliárd dolláros üzlethez jutott hozzá, aminek egy jelentős részét az amerikai adófizetők fogják megfizetni.

Az amerikai elemzőket az is aggasztja, hogy ha a Medicare tényleg támogatja majd a gyógyszert, onnantól az azt felíró orvosok akár 6 százaléknyi jutalékot is kaphatnak majd minden egyes recept után, ami azt jelenti, hogy elég hamar érdekeltek lesznek abban, hogy egy amúgy finoman szólva is vitatott hatékonyságú, de rendkívül drága gyógyszert írjanak fel minél gyakrabban.

Ráadásul a kezeléssel járó költségek egész biztos nem állnak meg csak a gyógyszereknél: az Alzheimer-kór diagnosztizálása ma még a világ fejlettebb országaiban is komoly kihívást jelent, hiszen a betegséget csak képalkotó eszközök bevetésével lehet egyértelműen diagnosztizálni, míg demenciát és egyéb, az Alzheimerre jellemző tüneteket más betegségek is okozhatnak.

A brit Alzheimer-kutatócsoport vezetője, David Thomas emiatt beszélt arról a Financial Timesnak, hogy Nagy-Britanniában sok demenciával küzdő ember úgynevezett memóriaklinikákat látogat, ahol sokszor olyan orvosok foglalkoznak velük, akiknek se az eszközeik, se a neurológiai szaktudásuk nincs meg ahhoz, hogy végigvigyenek egy olyan terápiát, mint amit az aducanumabbal kéne.

A négyhetente megismétlendő, infúziós gyógyszer-beadáshoz ráadásul különleges eszközök kellenek, amit folyamatos MRI-vizsgálatokkal kell nyomon követni, hogy az esetleges veszélyesebb mellékhatások megjelenését nagyon hamar észrevehessék. Nem véletlen, hogy a brit orvosok többsége az Alzheimer’s Research UK felmérésre azt állította, hogy minimum öt évre lenne szükségük ahhoz, hogy felkészüljenek a kezeléssel járó feladatokra.

A BBC elemzésében hangsúlyozza, hogy az aducanumab amerikai engedélyezése minden baljós jel ellenére is lehet jó hír: egyrészt a lap beszélt olyan pácienssel, aki részt vett a klinikai tesztben, és aki javulást tapasztalt a tüneteiben. Másrészt a gyógyszer engedélyezése áttörést hozhat az Alzheimer-kór kutatásában. A brit közszolgálati médiának nyilatkozó egyik szakértő szerint ugyan ennek a konkrét gyógyszernek csak marginális haszna lehet, pár gondosan kiválasztott páciens esetében, ugyanakkor több forrást vonzhat a demencia gyógyszeripari kutatására, ami még mindig egy alulfinanszírozott terület a rákkutatáshoz vagy a keringési zavarokkal kapcsolatos kutatásokhoz képest.

Vizsgálni fogják

Múlt pénteken amerikai képviselők jelezték, hogy vizsgálatot indítanak a gyógyszer jóváhagyása, illetve árszabása miatt. Az Egyesült Államok képviselőházának kormányreformokkal foglalkozó bizottsága közleményében azt írta, hogy komoly aggályaik merültek fel mind az évi 56 ezer dolláros árral, mind pedig az engedélyezés körülményeivel kapcsolatban.

Generációk számítógépes alapélményének int búcsút Microsoft: a BBC arról ír a megjelenés előtt álló Windows 11-et tesztelő felhasználók beszámolói alapján, hogy az új operációs rendszerben már nem kék, hanem fekete alapú hibaüzenet jelzi majd a rendszer összeomlását.

A rendszerösszeomlás után megjelenő kék halál (Blue screen of death, BSoD) a sima felhasználók számára általában annyit jelentett, hogy újra kell indítaniuk a számítógépet, míg a szakértőbb felhasználók azt is kideríthették a hibaüzenetből, hogy mi okozta a leállást.

2016 óta a Microsoft egy QR-kódot is elhelyez ilyenkor a képernyőn, melynek segítségével még több információ megtudható az összeomlás okairól. Egy másik kékhalál-történeti mérföldkő még 2012-ben jött el, amikor a Microsoft egy szomorú szmájlit is beépített a képernyőüzenetbe.

A kiszivárgott fotók alapján a :( és a QR-kód is marad, csupán a háttérszín lesz más a Windows 11-ben, ami a tervek szerint valamikor idén lesz mindenki számára elérhető, egyelőre ugyanis csak egyes felhasználók számára tették hozzáférhetővé, hogy élesben tesztelhessék az operációs rendszert.

Július elsején jelent meg a romániai közlönyben az a Klaus Johannis államfő által június 30-án kihirdetett törvény, ami a nyilvános szoptatásról rendelkezik, írja a Transindex.

A mindössze 6 paragrafust tartalmazó jogszabály értelmében ezentúl pénzbüntetést kaphat az a magán- vagy jogi személy, aki a nyilvános helyen szoptató anyákat ebben megpróbálja megakadályozni.

A törvény a szoptató anyák hátrányos megkülönböztetésének megakadályozása, valamint a gyermekek étkezéshez való jogának megsértése elleni küzdelem tekintetében született, és mostantól szabálysértésnek minősül

• a) a közterületről egy olyan anya elküldése, akinek joga van ezen a helyen tartózkodni, és aki szoptat egy gyermeket;
• b) a gyermek nyilvános helyeken történő szoptatásának megtiltása;
• c) egy személynek nyújtott szolgáltatás megtagadása azért, mert gyermekét szoptatja, olyan körülmények között, hogy az illető személynek joga van igénybe venni az adott szolgáltatást.

A szabálysértésért pénzbírság járhat: az a) esetért 100 - 500 lej (7100-35 ezer forint) közötti bírság, ha magánszemély követi el, és 1000-2000 (71 ezer-142 ezer forintnyi) bírság, ha jogi személy vagy a Cégbíróságon bejegyzett szervezet követi el.

Romániában ugyan eddig is legálisan szoptathatták az anyák gyermekiket nyilvános helyeken, de többször előfordult, hogy nem akarták őket kiszolgálni vendéglátóhelyeken, vagy megpróbálták elküldeni őket.

Újra emelkedik az új igazolt koronavírus-fertőzöttek napi száma Csehországban, míg a kórházban kezelteké tovább csökken - derült ki a cseh egészségügyi minisztérium honlapján pénteken megjelent kimutatásokból.

Csütörtökön 164 új esetet szűrtek ki a laboratóriumok, hetvennel többet, mint egy hete.

Az orvosok szerint figyelmeztető jel, hogy a járvány terjedési mutatója, az úgynevezett reprodukciós szám már 1,3-ra emelkedett. Ez január óta a legmagasabb érték.

A járvány gyorsulása ezúttal a nagyon veszélyesnek ítélt delta vírusmutáció terjedésének a következménye - állítják a járványügyi szakértők. A tárca statisztikája szerint a mutáció okozta fertőzésnek már több mint 120 esetét mutatták ki Csehországban.

Pozitív fejlemény, hogy tovább csökken a kórházban kezeltek száma. Csütörtökön 50 személyt kezeltek Covid-19-betegséggel, harminccal kevesebbet, mint egy hete. Kilenc páciens állapotát minősítették súlyosnak az orvosok.

Csökkent az elhalálozások száma is: ezen a héten eddig ketten haltak meg a kór szövődményeiben. A járvány tavaly márciusi kirobbanása óta ezzel az áldozatok száma 30 308 lett - olvasható a honlapon.

Gyors tempóban folytatódik az oltakozás, a napi oltások száma átlagban 110 ezer körül mozog. A cseh orvosok eddig 8,35 millió adag oltóanyagot adtak be. Mindkét adagot 3 273 000-en kapták meg.

A járványhelyzet mérsékelt romlására való tekintettel a kormány csütörtökön elrendelte, hogy a külföldről visszatérő cseh állampolgároknak kötelező módon teszteltetniük kell magukat. (MTI)

Karácsony Gergely főpolgármester számolt be pénteken Facebook-oldalán arról, hogy alig egy óra alatt ezren jelentkeztek ingyenes antitest-vizsgálatra a célra létrehozott fővárosi regisztrációs felületen.

„Az első szűrési program tehát elképesztő gyorsan be is telt, bizonyítéka annak, hogy milyen sok embert érint, milyen sokakat érdekel, eredményezett-e valódi védettséget az oltás, különös tekintettel az időseknek beadott kínai vakcinára. És mutatja ez az érdeklődés azt is, hogy nem volt igazuk a fővárosi fideszes ellenzéki képviselőknek, akik a tulajdonosi bizottság ülésén nem támogatták az antitest-szűrések beszerzését. Szerencsére a fővárosi többség felelősen döntött, így elindíthattuk a programot. Teszem hozzá rögtön: azt a programot, amit a kormány helyett csinálunk” – írja Karácsony, aki elmondta azt is, hogy látva a nagy érdeklődést, dolgoznak azon, hogy kibővíthessék a kapacitásaikat, és bízik benne, hogy a jövő hét elején újra lehetőség lesz ingyenes antitest-szűrésre való regisztrációra.

Emellett a főváros 18 ezer darab szűrésre való lehetőséget adott a kerületi önkormányzatoknak, tehát azon kerületekben, ahol a polgármesterek kérték, lehetőség lesz a fővárosihoz hasonló ingyenes antitest-vizsgálatra a következő napokban.

„Csak remélni tudom, hogy az V., XVI., XVII, XXI. és XXIII. kerületek fideszes polgármesterei is felülvizsgálják majd eddig elutasító álláspontjukat, hiszen a politikai megfelelési kényszer nem lehet fontosabb az oltásnál, az idős honfitársaink biztonságának, egészségének garantálásánál” – tette hozzá a főpolgármester.

Épp mai koronavírus-hírlevelünkben írtunk arról, hogy továbbra is sokan aggódnak, akiknél az oltás utáni antitestmérés nem mutatott ki megfelelő immunválaszt, ők jelentős részben Sinopharmot kaptak. A Facebookon több mint hatezer fős csoport is létrejött a témában. Új oltást szeretnének, de a kormány egyelőre nem mutat nyitottságot a kérdésben.

A Videoton saját mérésében a 60 év feletti Sinopharmmal oltottak harmadánál nem indult be az antitesttermelés. Korábban a Nemzeti Népegészségügyi Központ is azzal biztatott, hogy ezekben az esetekben is kialakulhat sejtes immunitás, ezért ezt is megmérték a cégnél, de lehangoló eredményt kaptak. Akiknél nem volt antitest, azoknál sejtes immunitás sem.

Elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ELKH ÖK) kutatói, ezzel immár a 126 magyarországi hangyafaj mindegyikének lett magyar elnevezése.

A hangyafélék családja talán a legismertebb, a legtömegesebb és az egyik legnagyobb ökológiai jelentőségű rovarcsoport, ennek ellenére a legtöbb magyarországi fajnak eddig nem volt egyedi és következetes megjelölése a magyar nyelvben. Az ELKH ÖK munkatársai most orvosolták ezt a hiányosságot: a korábban magyarul el nem nevezett fajoknak nevet adtak, továbbá felülvizsgálták és szabadon elérhető katalógus formájában összegezték az összes hazai hangyafaj köznyelvi nevét - közölte az MTI-vel pénteken az ELKH.

"Aminek nincs neve, az nem is létezik, vagyis nem tudunk róla beszélni. Ez volt a fő indoka a magyar hangyanév-katalógus megalkotásának" - idézi a közlemény Csősz Sándort, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének kutatóját.

Mindeddig ugyanis csak a hazai hangyafajok kis részének volt magyar megnevezése, és ezek között is zavar uralkodott. Rendet kellett tehát tenni a hangyafajok elnevezései között, hogy végre magyar nyelven is ökológiai jelentőségéhez méltó szakszerűséggel lehessen értekezni a rovarok e népes családjáról - hangsúlyozzák a kutatók.

Csősz Sándor már A földi idegenek címmel két éve megjelent, a hangyák világát bemutató könyve írásakor is tapasztalta annak a szükségességét, hogy minden hazai hangyafajnak legyen egyedi, köznyelvi magyar megnevezése. Ezt az igényt hivatott kielégíteni a nemrég elkészült magyar hangyanév-katalógus.

A közlemény szerint a magyar nevek kiválasztásakor fontos szempont volt az egyszerűség, ugyanakkor a tudományos névadás szabályait is figyelembe vették. Az élőlénynek tudományos (latin) megnevezése rendesen két tagból áll: az első tag a faj feletti rendszertani kategóriát, tehát növényeknél a nemzetséget, állatok esetében a nemet azonosítja, míg a második tag nevezi meg a fajt.

Ugyanez jellemző az újonnan megalkotott magyar hangyanevekre is, csakhogy a magyar nyelv sajátosságai miatt fordítva: a bütyköshangyák nemén belül például megszületett a közönséges, illetve a hegyi bütyköshangya név is.

Csősz Sándor hangsúlyozta, hogy tudományos igénnyel alkották meg a magyar hangyanevezéktant, miközben az elsődleges célkitűzésük a használhatóság és az érthetőség volt, ezért még a szavak hangtani jellemzőit is figyelembe vették, hogy a nevek könnyen kimondhatók legyenek.

A katalógus mind a 126 magyarországi hangyafaj nevét tartalmazza, emellett szerepel benne 238 gyakran említett, de külföldön honos faj új magyar elnevezése is. A kutatók a legkülönfélébb szövegekben igyekeztek felkutatni a hangyafajok valamennyi, magyar nyelven hozzáférhető említését, ha pedig olyan fajt regisztráltak, amelyiknek még nem volt általánosan elfogadott magyar neve, akkor adtak neki.

A közlemény szerint a hangyanév-katalógus jelentőségét a hangyák ökológiai fontossága adja: a 126 hangyafaj teszi ki a magyar rovarbiomassza harmadát, miközben a többi 27 ezer rovarfaj osztozik a maradék kétharmadon. A hangyák minden szárazföldi ökoszisztémában a legtömegesebb rovarcsoportot alkotják, még a trópusi esőerdőben is, ahol a hozzájuk hasonlóan nagy kolóniákban élő termeszek is igen nagy súllyal vannak jelen. Az újonnan elkészült, tudományos igényű regiszter segítségével pedig immár a magyar nyelven belül is elnyerhetik az őket ökológiai súlyuk szerint megillető helyet - mutatott rá az ELKH közleménye.

Hétfőn az ELTE BTK az Instagram-oldalán megosztott egy 9 fotóból álló posztot, ami egy LMBTQ+ kisokos volt, és alapvető ismereteket közölt a szexuális identitásokkal kapcsolatban. A poszt az ELTE egy ideje tartó sorozatának, a mentális egészségügyi kérdésekre figyelmet felhívó #mentalhealthmonday sorozatnak volt egy eleme.

A fotókon olyan több ezer éve ismert információk kaptak helyet, minthogy a nemi identitás vagy megfelel az ember születési nemének, vagy nem. A poszt ellen rövid időn belül kampányt indított a homofób fellépésre mindig kapható, orosz mintára működő szervezet, a CitizenGO, és fellépésük hatására az ELTE BTK Instagram-oldaláról nem sokkal később eltűnt a poszt. Beszámolók szerint a CitizenGo "aktivistái" telefonon kezdték el hívogatni az egyetemet, és ezután került le onnan a kisokos.

A Mérce kérdésére, hogy miért döntöttek a poszt levétele mellett, Bartus Dávid, az ELTE BTK dékánja azt írta:

„Az ELTE BTK Instagram oldalán a pandémia idején „Mental Health Monday” elnevezéssel új rovatot indított a Bölcsészettudományi Kar Kommunikációs Csoportja.

A rovat azzal a szándékkal született, hogy a koronavírus-járvány mindenkit megviselő időszakában információkkal, tanácsokkal segítsük hallgatóinkat lelki egészségük megőrzésében. A sorozat keretében a BTK Instagram oldalán „LMBTQ kisokos” címmel június 28-án megjelent, szintén mentálhigiénés tájékoztatás céljából létrejött poszt az elmúlt két napban olyan indulathullámokat indított, ami nem összeegyeztethető sem a Mental Health Monday Instagram rovat, sem a Bölcsészettudományi Kar kommunikációs szándékaival. Ezért Karunk vezetése úgy döntött, hogy az Instagram-posztot nem szerepelteti a sorozat elemei között.”

Bár a válaszban erről nincs szó, de mindenképp kiemelendő tényező, hogy a kar vezetése nem sokkal a homofób törvény elfogadása után döntött úgy, hogy az LMBTQ kisokosnak nincs helye az egyetem felületén, mert az ellen túl sokan tiltakoztak.

Frissítés: a cikkben eredetileg beszámoltunk arról, hogy az egyik tanszék a dékánnak címzett nyílt levelet tett közzé, a levél szerzői azóta azonban jelezték, hogy ez csak véletlenül került ki egy tanszéki Facebook-oldalra, mivel egyelőre csak az aláírásokat gyűjtötték hozzá, és nem nyilvános levélnek szánták, hanem az egyetemi polgárok belső levelének, ezért kérésükre a levelet leszedtük.

Eltűnt egy vörös panda a németországi Duisburg állatkertjéből - jelentették be csütörtök este.

A gondozók csütörtök reggel óta egész nap keresték karámjában a Jang nevű állatot. Nem tudják egyelőre, hogyan szökhetett ki.

Arra gondolnak, hogy a vörös panda - vagy vörös macskamedve - az állatkert számos fájának egyikére mászott fel.

Az állatkert arra kérte a lakosságot, hogy aki látja a pandát, azonnal hívja a rendőrséget, és semmiképp ne próbálják maguk befogni az állatot.
A kicsi, farka nélkül nagyjából 50 centiméteres, mintegy öt kilogrammos vörös macskamedve ártalmatlan az emberre - közölte az állatkert. (MTI/dpa)

A 4iG pénteken jelentette be, hogy az általuk vezetett konzorcium ajánlata nyert a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Digitális Kormányzati Ügynökség közbeszerzési pályázatán, melyen egyrészt homogén szerverek és tárolók beszerzésére, másrészt inhomogén szerverek és tárolók beszerzésére kerestek partnert.

Mint a portfolio.hu írja, az eljárás mindkét részében öt-öt különböző közös ajánlattevői konzorciumot hirdetett ki nyertesként a DKÜ, és mindkét részben az egyik a 4iG vezette közös ajánlattevői konzorcium. A keretmegállapodás értéke 204,72 milliárd (!) forint. Mint a lap hangsúlyozza, a keretmegállapodás nem jelent automatikus megrendeléseket, és az érintett szervezetek igényei alapján az egyes konkrét beszerzések újra versenyeztetésre kerülnek majd a megállapodásban résztvevő konzorciumok között. A megállapodás legfeljebb 42 hónapra szól majd.

Négy év után hirdettek jogerős ítéletet a Fővárosi Törvényszéken a Dózsa György úti balesetként ismertté vált ügyben. Az elsőrendű vádlott, M. Rirchárd 3 év hat hónap letöltendő fogházbüntetést kapott, írja a Telex. Emellett végleg eltiltották a járművezetéstől.

A harmadrendű vádlott, akinek utasai meghaltak a balesetben, két év felfüggesztett fogházbüntetést kapott, és a bíróság előzetes mentesítésben részesítette, azaz N. József mentesül a büntetett előélet alól.

Mint a lap írja, mindkét vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának bűntettében találták bűnösnek. A vád szerint 2017. májusában M. Richárd jogosítvány nélkül, a megengedett 50 km/órás sebesség helyett 130 km/órás sebességgel ment a Dózsa György úton. A Vágány utca felől érkezett a Citroën, melynek sofőrje, aki később a harmadrendű vádlott lett, egy gyorsítással akart balra kanyarodni a Kassák Lajos utcába, és a kanyar ívét levágta, hogy ne akadályozza a szembejövőket. Nem észlelte ugyanakkor a nagy sebességgel érkező Mercedest. Az autó belecsapódott, és a Citroën két utasa, egy 23 és egy 37 éves férfi meghalt.

A Telex beszámolója szerint az ítélethirdetés előtt a Citroën sofőrje nem kívánt szólni, M. Richárd ugyanakkor elmondta:

„A gyorshajtást, amiért most gondolom itt vagyok, elismerem. Elismertem, hogy a gyorshajtásommal nem tudtam elkerülni az ütközést, sajnálom. Azt gondolom, hogy az egész életemet végig fogja kísérni ez a tragédia, azt kérem, hogy ne a múltam miatt és egy-két buta húzásom miatt ítéljenek meg".

Beszélt arról is, hogy az elmúlt öt évben meghalt az anyja és a nagymamája is, rajta pedig életmentő szívműtétet kellett végrehajtani.

„Az elmúlt hat hónap magánzárkájában volt időm végiggondolni, hogy rossz irányba haladtam. Más úton kell ezt feldolgoznom. Szeretnék visszailleszkedni a társadalomba, családot alapítani, gyereket vállalni, és ha ehhez szakemberre lesz szükségem, akkor szakemberrel”

– tette hozzá. A tanácselnök őszintének ítélte a vádlott megbánását. M. Richárd azután került előzetes letartóztatásba, hogy szilveszterkor lebukott egy korlátozásokat megszegő belvárosi étteremben, ahol a vádak szerint nemcsak fogyasztott, de terjesztett is kábítószereket. Nem ez volt az első kihágása a történtek óta: volt már, hogy jogosítvány nélküli vezetésen érték, és felmerült az is, hogy pénzért próbálta visszaszerezni bevont jogosítványát, és ennek az ügynek még nincs vége.

Csaknem húsz év után az amerikai hadsereg katonái kivonultak az afganisztáni Bagram légi támaszpontról, amely az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt - jelentették be amerikai tisztségviselők pénteken.

A támaszpontot teljesen átadták az afgán kormányerőknek.

A bagrami kivonulás a legegyértelműbb jele annak, hogy az utolsó 2500-3500 amerikai katona afganisztáni szolgálata is a végéhez közeledik. Joe Biden amerikai elnök azt ígérte, hogy az amerikai erők szeptember 11-ig elhagyják Afganisztánt.

A NATO-szövetségesek többsége már a héten kivonult. A német hadsereg utolsó egysége szerdán tért haza Afganisztánból. Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az afganisztáni NATO-misszióban.

Az Egyesült Államok biztonsági okokra hivatkozva nem közölte, hogy mikor hagyják el az utolsó amerikai katonák az országot. A végleges kivonulás előtt a jelenleg török és amerikai katonák által biztosított kabuli nemzetközi repülőtér védelme is tisztázásra vár.

Míg az Egyesült Államok és szövetségesei kivonulnak, a tálibok egyre terjeszkednek Afganisztánban. Az afgán kormányerők olyan milíciák ismételt életre hívásához folyamodtak, amelyek korábban szintén visszaéléseket követtek el. Austin Scott Miller, az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok parancsnoka utolsó helyi sajtótájékoztatóján sötét képet festett a biztonsági helyzetről. Miller szerint a jelenlegi trendek folytatódása polgárháborúhoz vezethet.

Bár a tábornok a héten elhagyhatja Afganisztánt, amerikai tisztségviselők biztosítottak afelől: ez nem jelenti az Egyesült Államok szerepvállalásának végét. Az amerikai hadsereg szeptemberig fenntartja a jogot a tálibok elleni légicsapások indítására, hogy megvédje az afgán erőket.

Miller feladatait Kenneth Frank McKenzie, az amerikai középső parancsnokság (Centcom) vezetője veszi át, míg a helyszíni parancsnok Peter Vasely ellentengernagy lesz. Vasely felel majd az amerikai diplomáciai képviselet biztosítását végző erőkért, azaz körülbelül 650 főért. (MTI, AP, BBC)

Richard Branson angol milliárdos július 11-én repül a világűr peremére - írja a BBC.

Branson cége, a Virgin Galactic által az Egyesült Államokban két évtizede fejlesztett Unity rakéta hátsó ülésén lesz utas. Az űrjármű 90 kilométeres magasságig fog feljutni, a fedélzetén utazók így kapnak pár percnyit a súlytalanságból, és megnézhetik a Föld görbületét.

Branson kereskedelmi űrutazási szolgáltatást akar indítani. Nagyjából 600-an már be is fizették az előleget a kirándulásra. A nagyvállalkozó repülése azt jelenti, hogy ezek a jelentkezők igen közel kerülnek a menetjegy teljes árának - egyes esetekben 250 ezer font (102 millió forint) - a befizetéséhez.

"A világűr mindannyiunké. Tizenhét év kutatás, fejlesztés és innováció után az új kereskedelmi űripar készen áll, hogy megnyissa az univerzumot az emberiségnek és teljesen megváltoztassa a világot" - mondta Branson.

A Virgin Galactic múlt héten megkapta a szövetségi légügyi hivatal (Federal Aviation Administration, FAA) engedélyét.

Július 11-én nyílik egy úgynevezett repülési ablak, erre a vasárnapra tervezik a fellövést, ám kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy esetleges technikai hibák miatt ez változhat.

Ha Branson missziója sikerrel jár, akkor lépéselőnyt szerez az űrturizmusban riválisával, az Amazon-alapító Jeff Bezosszal szemben.

Az amerikai milliárdos, aki vagyona tetemes részét hobbijára, a rakétaépítésre fordította, július 20-át jelölte ki űrutazása napjául. Három embert hívott magával a New Sheperd fedélzetére: fivérét, egy jótékonysági árverés győztesét, valamint csütörtöki bejelentése szerint a 82 éves Wally Funkot, egykori pilótanőt.

Branson egyértelműen erre válaszul jelölte ki július 11-ét repülése napjául. Eredetileg ugyanis a következő Unity-járaton a Virgin Galactic négy alkalmazottja utazott volna, hogy teszteljék a kabin élményét a jövendőbeli turisták számára. A milliárdos csak ezután indult volna.

Most ő lesz a négy tesztelő egyike Beth Moses, a Galactic vezető űrhajós oktatója, Colin Bennett vezető mérnök és Sirisha Bandla kormányzati ügyekért felelős alelnök mellett. A két pilóta elöl Dave Mackay és Michael Masucci lesz.

A 2000-es években hét tehetős ember fizetett azért, hogy meglátogathassa a Nemzetközi Űrállomást (ISS). Az orosz űrügynökség védnöksége alatt a szervezett űrutazás lehetősége azonban 2009-ben megszűnt. (MTI, BBC)

Az előzetes várakozások szerint az amerikai atlétikai csapat egyik legnagyobb sztárja lehetne az idei tokiói olimpián Sha’Carri Richardson, ugyanakkor most veszélybe került az indulása, miután szervezetében marihuána nyomait mutatták ki.

A 21 éves Richardson múlt hónapban megnyerte a női 100 méteres síkfutás amerikai válogatóját, ugyanakkor a pozitív tesztje miatt automatikusan törölték az eredményét. A New York Times szerint egyelőre nem világos, hogy Richardson fellebbez-e majd a döntés ellen, és ha eltiltják, akkor mennyi időre. Az eltiltás szinte biztos a lapnak nyilatkozó források szerint, ugyanakkor lehet, hogy mindössze egy hónapra szól majd. Ha egy hónapos eltiltást kap, és a büntetést a pozitív teszt napjától számítják, akkor elvben még az olimpia előtt le is járhatna az eltiltása.

Az amerikai atlétikai szövetség közben értesítette a júniusi válogatón negyedik helyen végzett Jenna Prandinit, hogy ő lehet az egyike annak a három nőnek, aki rajthoz állhat majd 100 méteren.

Ugyan előzetesen arra lehetett számítani, hogy Richardson vasárnap rajthoz áll 200 méteren Stockholmban, de csütörtök éjjel nem szerepelt a nevezettek között. A pozitív tesztjével kapcsolatos kérdésére a sajtónak nem reagált, de Twitterre kiírt annyit, hogy „Ember vagyok”.

Richardson helyzetét bonyolítja, hogy ugyan az eltiltása le is járhat az olimpiáig, de a selejtezőeredményt már törölték, és más országokhoz képest az Egyesült Államokban nem sok mozgástér van arra, hogy valaki a selejtezőeredményektől függetlenül indulhasson az olimpián. A szabályok szerint az olimpia előtti selejtezőn első három helyet megszerző versenyzők utazhatnak.

A New York Times szerint ugyanakkor a négyszer százas váltóba még bekerülhet, ha az atlétikai szövetség így döntene, mivel itt a hatfős keret két tagját nem a közvetlen eredmények alapján töltik fel automatikusan.

Miközben az Egyesült Államok egyre több részén legalizálják a marihuána rekreációs használatát, a füvet a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség még mindig tiltott szerként tartja nyilván, és az amerikai doppinghatóságoknak a nemzetközi szervezet ajánlását kell követniük. A szabályok szerint a versenyzőknek a versenyek teljes időtartama alatt tilos szívniuk.

Az amerikai doppingügynökség, az USADA szerint a marihuána teljesítményfokozó szer lehet, emellett egészségügyi kockázatot is jelent a sportolóknak. Elvben kétévnyi eltiltást is kiszabhatnak egy pozitív THC-tesztért, míg a minimumtétel az egy hónap, ha a sportoló igazolni tudja, hogy a füvezésnek nem volt köze a versenyzéséhez.

Az amerikai olimpiai szövetségnek egy hete van még, hogy véglegesítse az utazó keretet. Richardson kiesése az egyik komoly aranyesélyes távozását jelentené, 10,86 másodperces selejtezős idejével ugyanis a jamaicai Shelly-Ann Fraser-Pryce nagy kihívója lehetne az idei versenyen.

A világ egyik legnagyobb olajipari vállalatának, az amerikai ExxonMobilnak egy vezető lobbistáját csalta csapdába az Unearthed, a brit Greenpeace oknyomozó stábja: Keith McCoy Washingtonban képviseli az olajóriás érdekeit, és a Greenpeace aktivistái azt állították magukról, hogy fejvadászok, és egy nagyon jövedelmező munkát ajánlanának a férfinak, aki ezután a Zoomon szervezett megbeszélésen büszkén ecsetelte, hogy az ExxonMobil hogyan tesz meg mindent a klímavédelmi lépések aláásásáért.

A beszélgetésről készült felvételt a brit Channel 4 adta le szerdán, és McCoy többek között elmondta benne, hogy az Exxon csak azért támogatja a nyilvánosság előtt a karbonadó bevezetését, mert tudják, hogy soha nem lesz meg a szükséges politikai támogatás ahhoz, hogy ebből a valóságban is legyen valami.

Soha nem lesz igény a karbonadóra, ez nem is kérdés, mondta a beszélgetés során McCoy, majd azzal folytatta, hogy a cinikus énje ilyenkor azt mondja, hogy hát igen, ezt tudják, de ez legalább ad nekik egy beszédtémát.

Az ál-állásinterjú során McCoy elmondta még, hogy az Exxon harmadik, külső szervezeteket felhasználva titokban fellépett a klímaváltozást érintő amerikai törvénykezés ellen, illetve befolyásos szenátoroknál lobbiztak, hogy Joe Biden kétezer milliárd dolláros infrastruktúra-csomagjából kerüljenek ki a klímaváltozással kapcsolatos részletek.

A beszélgetés május 7-én zajlott, és McCoy többek között elárulta azt is, hogy az ExxonMobil hosszabb időn át agresszívan harcolt a tudománnyal szemben, csak azért, hogy a részvényesek érdekében, illetve a profit maximalizálásért tagadják a klímaváltozást. Elmondta azt is, hogy az Exxon úgynevezett árnyékszervezeteket is felhasznált, melyek segítettek népszerűbbé tenni a klímatagadást. McCoy ugyanakkor hangsúlyozta, hogy semmiféle jogsértő, törvénytelen dolgot nem tettek, egyszerűen csak odafigyeltek a befektetőik és a részvényeseik érdekeire.

A férfi beszélt arról is, hogy hogyan nyertek meg ügyüknek befolyásos washingtoni politikusokat. Meg kell mindenkinél találni, mi az a téma, amire igazán érzékeny, és azon keresztül megközelítve képviselni a cég érdekeit. A beszélgetés során megnevezett 11 olyan szenátort, akik rendkívül fontosak az Exxon számára. Demokrata és republikánus politikusok egyaránt vannak köztük, és nem meglepő módon egyikük sem kívánt reagálni a Channel 4 megkeresésére.

Ugyanakkor a brit Channel 4 közérdekű adatbázisokból kiderítette, hogy a megnevezett 11 politikus közül 9 kapott kampánytámogatást is az Exxontól. Az Exxon válaszában leszögezte, hogy minden lobbizási tevékenységüket a hatályos jogszabályok alapján végzik.

McCoy a demokrata szenátort, Joe Manchint amúgy királycsinálónak nevezte, és közölte azt is, hogy heti rendszerességgel beszél a hivatalával.

Elmondta azt is, hogy az Exxon hogyan alkalmaz elvileg külső, harmadik szervezeteket arra, hogy a klímaváltozással kapcsolatos közbeszédet alakítsák, és egyes klímaszkeptikus témákat az emberek ne kössenek közvetlenül az Exxonhoz.

A karbonadóval kapcsolatban McCoy elmondta, hogy bevezetéséhez olyan politikai bátorságra, akaratra lenne szükség, ami nincs jelen Washingtonban, és épp ezért támogatja az ötletet az Exxon a nyilvánosság előtt, mivel pontosan tudják, hogy nem lesz belőle semmi.

Elmondta azt is, hogy szerinte a földgáz egy tiszta energiaforrás, alacsony a károsanyag-kibocsátása, ezért úgy gondolja, hogy része kéne legyen a tiszta energia-alapú szabályozásoknak.

Az Exxon nem is így gondolja

A Channel4 megkeresésére az ExxonMobil szóvivője közölte, hogy a Greenpeace évtizedes hadjáratot folytat a vállalatuk, illetve az egész szektor ellen, melyben hamis állításokat és törvénytelen cselekedeteket is tesznek. Az Exxon közölte azt is, hogy évtizedek óta támogatják a klímaváltozással kapcsolatos tudományos munkákat. (Arról, hogy a nagy olajcégek hogyan ismerték fel már több évtizeddel ezelőtt, hogy baj van, és hogy mégsem tettek semmit, korábban részletesen is írtunk.)

McCoy a Reuters megkeresésére nem válaszolt ugyan, de a LinkedIn-oldalán kiírta, hogy nagyon szégyelli magát a megjegyzései miatt, illetve hogy bedőlt a Greenpeace megtévesztésének. Posztjában elnézést kért Exxonnál dolgozó kollégáitól is.

Az olajóriás felsővezetése a napokban próbálta menteni a menthetőt, Darren Woods, az Exxon elnöke és vezérigazgatója személyesen szólalt meg az ügyben, elítélve McCoy szavait. Elmondása szerint a cég továbbra is elkötelezett abban, hogy megoldást találjanak a klímaváltozás kihívására.

A felvétel nem sokkal azután került nyilvánosságra, hogy az Exxon részvényesei között egy lázadás zajlott le, miután úgy értékelték, hogy a cég nem tesz eleget a klímaváltozás miatt. Erről nemrég jóval részletesebben is írtunk.

Pár napja az apró kanadai falu, Lytton azzal vált ismertté, hogy itt dőltek meg az országos melegrekordok: az egész régiót pusztító hőhullámok sújtották, napokon át közel 50 Celsius-fok közelében is járt a hőmérséklet. És épp amikor a helyiek egy kicsit örülhettek volna az időjárás enyhülésének, a hőséget kísérő tűzvész elől kellett menekülniük.

A British Columbia tartományban lévő falu 90 százaléka pusztult el a tűzvészben, állítja a BBC-nek egy helyi politikus, Brad Vis. Jan Polderman polgármester arról beszélt a lapnak, hogy szerencsés, hogy élve ki tudott jutni a településről.

Az elmúlt hetekben Észak-Amerika jelentős részén rendkívüli hőséget mértek, Kanadában pedig 49,6 fok volt, ami országos rekordnak számít. Becslések szerint több százan lehetnek, akik a hőség miatt vesztették életüket.

A tűz rendkívül gyorsan érkezett meg a 250 fős Lyttonba, a hatóságoknak nem volt lehetőségük előzetes figyelmeztetést kiadni, így az embereknek minden ingóságukat hátrahagyva kellett menekülniük. A polgármester szerint a lángok 15 perc alatt körbezárták a falut, az emberek általában annyit tudtak tenni, hogy a háziállatokat az autóba pakolva elhajtottak.

Az időjárási körülmények ideálisak voltak a tűz terjedéséhez: a szárazságot erős szél kísérte, így a lángok időnként akár 20 kilométer/órás sebességgel is terjedtek. Sérültekről érkeztek már beszámolók a faluból.

Ugyan szakértők régóta figyelmeztetnek rá, hogy a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válhatnak a szélsőséges időjárási jelenségek, egy-egy konkrét eseményt nem lehet egyértelműen a klímaváltozással magyarázni. Ugyanakkor a trendek elég világosak, és a BBC elemzésében kiemeli, hogy az mindenképp feltűnő, ahogy az idei éjszakák jóval melegebbek a tartományban, mint amit megszokhattak a helyiek: mintegy 2 fokkal van átlagban melegebb éjfélkor, mint a korábbi nyarakon.

Az amerikai gyógyszerügyi hatóság, az Élelmiszer‑ és gyógyszerfelügyelet (FDA) június elején engedélyezte a Biogen által gyártott Aduhelm névre keresztelt gyógyszer forgalomba hozatalát. Az Alzheimer-kór kezelésére kifejlesztett, aducanumab alapú gyógyszer engedélyezése hatalmas hír volt, mert a világszerte becslések szerint 35 millió ember életét megkeserítő betegség ellen 18 éve nem hagytak jóvá új szert, így nem meglepő módon sokan nagyon lelkesen fogadták a bejelentést.

De közel sem mindenki: pont a témával foglalkozó kutatók és szakértők között bőven akadtak, akiket meglepett az FDA döntése, és elégedetlenségüknek adtak hangot. Az aducanumab, szemben az eddigi Alzheimer-gyógyszerekkel, nemcsak a tünetek enyhítését ígéri, hanem a gyártók állítása szerint a betegség okára is hat, és ezzel lassíthatja a kialakulását. Ugyanakkor már a gyógyszer fejlesztése közben heves tudományos vita tört ki azzal kapcsolatban, hogy mennyire hatékony a szer. Május végén, kevéssel az FDA döntése előtt például elismert neurológusok közös cikkben kérték a gyógyszerfelügyeletet, hogy ne engedélyezze a gyógyszert.

De az aducanumab hatékonyságát többek között az a neurológusokból és biostatisztikusokból álló független szakértői testület is vitatta, amely tanácsokat adott az FDA-nak. Szerintük a klinikai tesztek során nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítania a gyártónak, hogy a gyógyszerük tényleg lassítja a kognitív funkciók hanyatlását.

2019 márciusában leállították a gyógyszer kései fázisban lévő tesztjét, melyben 3000 páciens vett részt, miután az adatok azt mutatták, hogy a szer rendszeres szedés mellett sem képes hatékonyabban lassítani a páciensek memóriavesztését és gondolkodásukban fellépő problémákat, mint a placebóként használt szer.

Az év második felében az amerikai Biogen ugyanakkor bejelentette, hogy még több adatot elemezek ki jóval alaposabban, és arra jutottak, működik a gyógyszerük, csak nagyobb dózist kell belőle adni. Álláspontjuk szerint a gyógyszer érdemben lassítja a kognitív funkciók hanyatlását. A gyógyszer az amiloidnak nevezett rendellenes fehérjét célozza, ami az agyban lerakódva egyes feltételezések szerint az Alzheimer-kór előidézéséért lehet felelős.

A Nature a bejelentés után arról írt, hogy az eddig használatban lévő Alzheimer-gyógyszerek csak a tünetek kezelésére alkalmasak, például a memóriavesztést képesek rövidebb ideig késleltetni. Ehhez képest az aducanumab gyártói azt ígérik, hogy gyógyszerük az amiloidok lerakódását számolja fel, teret hagyva így az agy „normális” idegsejtjeinek. A gyógyszer hatékonyságát állítók egyik fontos kiindulópontja, hogy tényleg az amiloidok okozzák az Alzheimert, és egyértelmű ok-okozati kapcsolat írható itt le. Ezzel viszont egyáltalán nem ért egyet a téma minden kutatója: a gerontológus Jason Karlawish a lapnak arról nyilatkozott, hogy maximum gyengének lehet nevezni azokat a bizonyítékokat, melyek szerint e amiloid-plakkok eltávolítása javítja a kognitív funkciók működését. A kétségbeesésnek a tudomány finanszírozását kéne hajtania, nem pedig azt, ahogy a tudományos eredményeket értelmezzük, mondta még el erről a világ vezető tudományos lapjának.

Mindenesetre az FDA azért is jelentős, mert ők ugyan csak az amerikai gyógyszerpiacra adnak ki engedélyt, de a világ egyik legelismertebb gyógyszerhatóságaként a véleményükre sok országban odafigyelnek, az FDA által engedélyezett gyógyszerek nagyobb eséllyel kaphatnak zöld utat a többi nemzeti hatóságtól is. Ennek ellenére az aducanumab globális engedélyezése egész biztos nem lesz zökkenőmentes.

Nem kértek ebből

Ahogy az Egyesült Államokban is viharok követték a bejelentést: az engedélyezés után az FDA tanácsadói bizottságának három tagja is jelezte, hogy távoznak a posztjukról. Tavaly ugyanez a tanácsadó testület egyhangúlag azt javasolta, hogy ne engedélyezzék a gyógyszer forgalomba helyezését. A Financial Times arról ír, hogy az egyik távozó szakértő, Aaron Kesselheim szerint valószínűleg ez volt a legrosszabb gyógyszer-engedélyezési döntés az ország közelmúltbeli történetében.

A lap felidézi, hogy az elmúlt években nem ez volt az egyetlen vitatott döntése az FDA-nak, a gyógyszerfelügyelet szintén sok kritikát kapott például 2016-ban, amikor engedélyezték az eteplirsent, ami a gyermekkori izomelhalás egyik verziójára, a Duchenne-típusú izomdystrophiára ígért megoldást. A tanácsadótestület akkor sem támogatta az FDA döntését, mivel szerintük a benyújtott teszteredmények egyszerűen nem igazolták kellőképpen a gyógyszer hatékonyságát. A lapnak nyilatkozó szakértők szerint az FDA részben azért dönthetett mindkét esetben a gyógyszerek engedélyezése mellett, mert ezek rendkívül súlyos betegségek, melyekkel szemben még közepesen hatékony gyógymódok sem állnak rendelkezésünkre.

Ugyanakkor az aducanumab esetében nem csak ez a kétségbeesés miatt érzett cselekvési vágy merül fel magyarázatként, hanem az is, hogy az FDA túl szoros kapcsolatot ápol a gyógyszert kifejlesztő Biogen céggel. Sokak számára az is furcsa lépés volt, hogy az FDA és a Biogen közös tájékoztató anyagot adott ki a gyógyszer engedélyeztetési eljárása elé: azaz a végső engedélyt megadó hatóság és az általa elvben felügyelt gyártó közösen állíthatta össze, hogy mit érdemes tudni az engedélyeztetés előtt álló gyógyszerről.

Az FDA erről azt mondja, hogy valóban gyakran működnek együtt a gyógyszeripar szereplőivel, de pusztán azért, hogy új gyógyszer-fejlesztéseket segítsenek elő, és hatékonyabban találhassák meg a legjobb fejlesztési terveket azokon a területeken, ahol nagy szükség van újfajta gyógymódokra.

Különösen sok kritika érte a napokban az FDA vezetőjét, Janet Woodcockot, aki amúgy több fájdalomcsillapító engedélyezését is felügyelte akkor, amikor az opioidválság végigsöpört az Egyesült Államokon. A lapnak nyilatkozó iparági források szerint egy olyan súlyú döntés, mint az aducanumab engedélyezése, biztosan az FDA legfelsőbb szintjén kellett eldőljön. AZ FDA ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy rendkívül összetett és alapos elemzés után döntöttek, ami abszolút csapatmunka volt, nem egy ember szava számított.

Woodcockot öt hónappal ezelőtt nevezték ki ideiglenesen megbízott vezetőnek a gyógyszerfelügyelet élére, amíg tart az állandó vezető a kiválasztása, és őt is az egyik potenciális jelöltnek tartják a posztra. Az aducanumab engedélyezése után viszont felerősödtek azok a hangok, melyek nem őt szeretnék az FDA vezetőjeként látni: múlt csütörtökön a befolyásos demokrata szenátor, Joe Manchin levelet írt Joe Bidennek, melyben amellett érvelt, hogy Woodcock nem a megfelelő ember a posztra. Woodcock elmozdítását kérték egészségügyi szakértői és civil csoportok is.

A Financial Timesnak nyilatkozott Michael Carome, a Public Citizen nevű egészségügyi kutatócsoport vezetője, és ő beszélt arról a lapnak, hogy az FDA egyszerűen túl gyakran hoz olyan döntéseket, melyek a nagy gyógyszergyártók és a részvényeseik érdekeit szolgálják, nem pedig a közegészségügyét és a páciensekét. Carome az elmúlt héten az ország egészségügyi miniszterének írt levelet, Woodcock elmozdítását kérve.

Az FDA-t már eleve sok kritika érte az elmúlt években a legnagyobb gyógyszercégekhez fűződő szívélyes kapcsolat miatt. A hónap elején amiatt is megjelentek kritikák, hogy az FDA legutóbbi vezetője, Stephen Hahn a Modernát megalapító befektetőnél, a Flagship Pioneeringnél kaphat állást. Hahn volt az FDA vezetője tavaly, amikor az Egyesült Államokban engedélyezték a Moderna vakcináját.

Drágán, ki tudja mire

Az új gyógyszer engedélyezésével a nem feltétlen meggyőző bizonyítékon túl is vannak problémák: az FDA például az Alzheimer összes stádiumában szenvedő betegnek jóváhagyta az aducanumab használatát, holott a klinikai tesztek során csak a korai stádiumban lévő betegek esetében használták. A Nature cikkéből kiderül, hogy az FDA úgynevezett gyorsított engedélyének feltétele volt, hogy a Biogennek egy utólagos tesztet kell majd vezetnie, amivel igazolhatják, hogy a gyógyszerük tényleg segít a kognitív funkciók megóvásában. Összesen 9 évet kaptak ennek befejezésére.

Ugyanakkor a lap gyógyszert ismerő szakértői nem örültek annak, hogy az FDA a gyorsított engedélyezési programba helyezte be ezt a gyógyszert. Egyrészt mert a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ilyenkor egyáltalán nem magától értetődő, hogy jó minőségű, elégséges bizonyítékokat nyújtanak majd be a kísérletek végére, miközben a gyógyszer addigra már évek óta használatban lehet. Másrészt ez a lépés csak növelheti a gyógyszergyártók kedvét, hogy ők is a gyorsított programon belül engedélyeztessék új gyógyszereiket.

Egy másik fontos és problémás tényező az ár lesz: az aducanumab éves költsége egy páciens számára 56 ezer dollár, azaz közel 16,7 millió forint lesz, ám mivel az amerikai Alzheimer-kóros betegek nagy többsége 65 év fölötti, így a Biogen arra számít, hogy az FDA jóváhagyása után a gyógyszer költségeinek nagy részét állni fogja a 65 év fölöttiek társadalombiztosítása, a Medicare. Vannak elemzők, akik már most arra számítanak, hogy hamarosan ez lehet a Medicare legnagyobb orvosok által felírt, gyógyszer jelentette kiadása. Ugyanakkor ha a Medicare a várakozásoknak megfelelően állja is a költségeket, sokaknak így is ki kell majd fizetniük a 20 százalékos önrészt, ami éves szinten több mint 10 ezer dollár, így vélhetően így is sokan lesznek, akik kiesnek majd a kezelésből.

Mindenesetre az előzetes számítások szerint a jóváhagyással a Biogen egy évi sok milliárd dolláros üzlethez jutott hozzá, aminek egy jelentős részét az amerikai adófizetők fogják megfizetni.

Az amerikai elemzőket az is aggasztja, hogy ha a Medicare tényleg támogatja majd a gyógyszert, onnantól azt felíró orvosok akár 6 százaléknyi jutalékot is kaphatnak majd minden egyes recept után, ami azt jelenti, hogy elég hamar érdekeltek legyenek abban, hogy egy amúgy finoman szólva is vitatott hatékonyságú, de rendkívül drága gyógyszert írjanak fel minél gyakrabban.

Ráadásul a kezeléssel járó költségek egész biztos nem állnak meg csak a gyógyszereknél: az Alzheimer-kór diagnosztizálása ma még a világ fejlettebb országaiban is komoly kihívást jelent, hiszen a betegséget csak képalkotó eszközök bevetésével lehet egyértelműen diagnosztizálni, míg demenciát és egyéb, az Alzheimerre jellemző tüneteket más betegségek is okozhatnak.

A brit Alzheimer-kutatócsoport vezetője, David Thomas emiatt beszélt arról a Financial Timesnak, hogy Nagy-Britanniában sok demenciával küzdő ember úgynevezett memóriaklinikákat látogat, ahol sokszor olyan orvosok foglalkoznak velük, akiknek se az eszközeik, se a neurológiai szaktudásuk nincs meg ahhoz, hogy végigvigyenek egy olyan terápiát, mint amit az aducanumabbal kéne.

A négy hetente megismétlendő, infúziós gyógyszer-beadáshoz ráadásul különleges eszközök kellenek, amit folyamatos MRI-vizsgálatokkal kell nyomon követni, hogy az esetleges veszélyesebb mellékhatások megjelenését nagyon hamar észrevehessék. Nem véletlen, hogy a brit orvosok többsége az Alzheimer’s Research UK felmérésre azt állította, hogy minimum öt évre lenne szükségük ahhoz, hogy felkészüljenek a kezeléssel járó feladatokra.

A BBC elemzésében hangsúlyozza, hogy az aducanumab amerikai engedélyezése minden baljós jel ellenére is lehet jó hír: egyrészt a lap beszélt olyan pácienssel, aki részt vett a klinikai tesztben, és aki javulást tapasztalt a tüneteiben. Másrészt a gyógyszer engedélyezése áttörést hozhat az Alzheimer-kór kutatásában. A brit közszolgálati médiának nyilatkozó egyik szakértő szerint ugyan ennek a konkrét gyógyszernek csak marginális haszna lehet, pár gondosan kiválasztott páciens esetében, ugyanakkor több forrást vonzhat a demencia gyógyszeripari kutatására, ami még mindig egy alulfinanszírozott terület a rákkutatáshoz vagy a keringési zavarokkal kapcsolatos kutatásokhoz képest.

Vizsgálni fogják

Múlt pénteken amerikai képviselők jelezték, hogy vizsgálatot indítanak a gyógyszer jóváhagyása, illetve árszabása miatt. Az Egyesült Államok képviselőházának kormányreformokkal foglalkozó bizottsága közleményében azt írta, hogy komoly aggályaik merültek fel mint az évi 56 ezer dolláros árral, mind pedig az engedélyezés körülményeivel kapcsolatban.

Franciaország-Svájc 3-3, tizenegyesekkel 4-5

Bukarest, 22 ezer néző

Franciaország: Lloris – Varane, Lenglet (Coman, a szünetben, Thuram, 112.), Kimpembe – Pavard, Pogba, Kanté, Rabiot – Griezmann (M. Sissoko, 88.) – Benzema (Giroud, 94.), Mbappé

Svájc: Sommer – Elvedi, Akanji, R. Rodríguez (Mehmedi, 87.) – Widmer (Mbabu, 73.), Freuler, G. Xhaka, Zuber (Fassnacht, 79.) – Shaqiri (Gavranovic, 73.) – Seferovic (Schär, 97.), Embolo (R. Vargas, 79.)

Gólok: Benzema (57., 59.), Pogba (75.), ill. Seferovic (15., 81.), Gavranovic (90.)

Mire számítottunk?

Az Eb előtt gyakori vélemény volt, hogy a világbajnok franciák érkeznek a legerősebb kerettel, és a csoportkört ugyan veretlenül hozták le, de becsúszott két olyan döntetlen (az egyik éppen ellenünk), ami megmutatta, hogy igenis sebezhetőek. Ennek ellenére a legtöbben persze francia továbbjutásra számítottak a csoportharmadikként továbbjutó Svájc ellen.

És mit kaptunk?

A mérkőzés francia fölénnyel indult, már az első 10 percben többször veszélyesen játszották be a labdát a svájci tizenhatos területére, de Svájc sem kezdett megilletődötten, többször is eljutottak a francia kapu közelébe. A kezdeti, ismerkedős szakasz után aztán mindent borítottak a svájciak: a 15. percben egy egy blokkolt lövés után a törökök elleni meccsen három gólpasszig jutó Zuber adta be szépen középre, Seferović pedig könnyedén befejelte a valamiért nem emelkedő Lenglet mellett a labdát a kapuba.

A gól után Svájcnak tökéletesen feküdt a meccs ritmusa: a franciák lépéskényszerbe kerültek, ez pedig remek lehetőségeket teremtett kontrákra. A franciák láthatóan próbáltak támadni, de az első félórában igazán veszélyes helyzetekig nem jutottak, Mbappe és Rabiot is messziről próbálkozott, de lövéseik elkerülték a kaput. A félidő végéig pár kósza lövés, időnként egy-egy szép passz vagy szöktetés előfordult Didier Deschamps csapatánál, de a svájciak igazából gond nélkül őrizték az előnyüket.

A szünetben Coman jött be Lenglet helyett, de a francia csapat eleinte nem tűnt se gyorsabbnak, se összeszedettebbnek, mint az első játékrészben, és az első igazán nagy helyzet is a svájciak előtt alakult ki: az 50. percben Embolo tört be szépen a labdával, a Shaqiri felé tartó passzban azonban Varane kulcsfontosságú pillanatban piszkált bele. Nem lett gól, de Svájc jelezte, hogy eszük ágában sincs ráülni az eredményre, és minden kínálkozó lehetőséget megpróbálnak majd megragadni, hogy növeljek az előnyüket.

Ez pár perccel később nagyon simán összejöhetett volna: a tizenhatos vonalán Zubert buktatta Pavard, és ugyan a játék továbbmehetett, a franciák helyzetbe is kerültek majdnem a másik térfélen, de aztán az argentin játékvezető közben jelzést kapott a VAR-szobából, és végül tizenegyest ítélt. Pavard szabálytalansága egyértelmű volt, de a visszajátszott jelenetek alapján se tűnt úgy, hogy belül történt volna a szabálytalanság.

Ennek ellenére járt a tizenegyes, amit Rodriguez próbált meg a bal alsóba lőni, de Lloris résen volt, és kiütötte a nem túl határozottan meglőtt labdát.

A kihagyott tizenegyes után pedig beindult a francia henger: az 57. percben a félpályánál megszerzett labdát Griezmann játszotta ki jobbra, Mbappe adta tovább Benzemának, aki egészen csodálatos mozdulattal tette maga elé a labdát, majd gólt szerzett:

Majd egy perc és 42 másodperc múlva (!) Benzema ismét gólt szerzett: Coman és Pogba felvezetése után Griezmann és Mbappe vezetett támadást, Griezmann lövésébe még bele tudott ütni Sommer, de a leszálló labdát Benzema közelről befejelte a kapuba:

Úgy lett pillanatok alatt 2-1 a franciáknak, hogy kevéssel korábban még a svájciak lőhettek tizenegyest.

A második francia gól láthatóan megtörte a svájciak lendületét, érthető okokból persze. A következő percekben inkább a franciák birtokolták a labdát, távoli lövésekig meg szögletekig jutottak el, miközben Svájc ment ugyan előre, de az immár sehova sem siető francia középpálya és védelem komoly akadályt jelentett. Ráadásul a francia válogatott mintha fel is gyorsult volna a második félidőre, és a passzok is jobban összejöttek.

Aztán jött a 75. perc, amikor Paul Pogba gondolt egyet, és jó 25-30 méterről egy bődületesen nagy gólt lőtt a svájciaknak. Az egész torna egyik legszebb találata volt, ezzel lett 3-1, innen már nagyon nehéz volt elképzelni, hogy felállhat Svájc, hiába láttuk délután a spanyol-horvát meccset.

De ez az Eb épp arról szól, hogy nem lehet leírni ezeket a meccseket: a 81. percben az egy ideje már keveset mutató svájci támadók ismét villantak. Embolo beadását Seferović bólintotta be közelről, Benzemához hasonlóan neki is ez volt a második gólja a találkozón.

Pár perccel később egy pillanatra azt hihettük, hogy megvan az egyenlítés is: Rodriguez lepattanó lövését Gavranovic kotorta be közelről, de kiderült, hogy lesen állt. A visszajátszás alapján tényleg, jogosan vették el a gólt a svájciaktól. De csak kicsit kellett várni ahhoz, hogy tényleg meglegyen az x: a 90. percben a félpályán szereztek labdát a svájciak, a gyors kontra után Gavranovic pedig egy szép cselt követően, tizenhatról lőtte ki a jobb alsót, Llorisnak esélye sem volt.

Fantasztikus meccs, és egészen elképesztő, hogy a rendkívül hasonlóan alakuló spanyol-horvát nyolcaddöntővel egy napon. És még itt sem volt vége: a 94. percben, a rendes játékidő hosszabbításának legvégén Coman nagyon szépen vette maga elé a labdát, majd felibe találta a felső lécet. Pár centin múlott, hogy megnyerjék a meccset, de helyette jöhetett a hosszabbítás.

A hosszabbítás első félideje balszerencsésen indult a franciáknak, a két gólt szerző Benzema nem tudta folytatni a játékot, Giroud érkezett a helyére. A 95. percben majdnem ismét megszerezték a vezetést, Pavard lőhetett a tizenhatoson belül, de Sommer szépen védett.

Kevéssel utána Seferovic is lement: 1-3-as hátránynál Petković eléggé támadó felfogású cseréket húzott meg, és a hosszabbításra ebből vett vissza, kétgólos csatára helyett egy védő, Fabian Schaer érkezett a pályára. Az iram semmit nem sokat csitult a második félidőhöz képest, mindkét kapu előtt feltűnt időnként a labda néhány rohanó támadó kíséretében, de érezhető volt, hogy fáradnak azért a játékosok, és hogy fontosabb volt nem gólt kapni, mint esetleg lőni egyet.

A hosszabbítás első félideje nem hozott gólt, a másodikban Mbappe előtt adódott hamar két helyzet is, a második kifejezetten nagy volt: Pogba adott nagyon nagy passzt a PSG csatárának, aki kicsit éles szögből lőhetett, de a labda lecsúszott a lábáról. A maradék negyedóra francia labdabirtoklást és pár kisebb helyzetet hozott, Sommer még egy bravúrt is bemutatott Giroud fejese után, de ezt leszámítva a rendkívül szervezetten focizó, hihetetlen energiákat megmozgató svájciak állták a nyomást, jöhetett a büntetőpárbaj.

A tizenegyesek

• A párbajt Svájc kezdte, Gavranovic kezdte, magabiztosan bebombázta, 1-0.
• Pogba messziről nekifutva bikázta be a felsőbe, 1-1.
• Schaer higgadtan ellőtte oldalra, 2-1.
• Giroud szinte ugyanoda lőtte, mint Schaer, 2-2.
• Akanji nagyon kicentizve gurította ki a sarkot, 3-2.
• Thuram is a sarkot célozta, Sommer rajta volt, de nem volt esélye, 3-3.
• Vargas büntetőjébe Lloris belekap, de a labda behullt a kapuba, 4-3.
• Kimpembe magabiztos volt, 4-4.
• Mehmedi simán belőtte az alsóba, 5-4.
• Mbappe büntetőjét Sommer kiütötte, 5-4.

A meccs embere

Nagyon nehéz választani: Lloris kulcsfontosságú pillanatban fogott meg egy tizenegyest, visszahozva csapatát a meccsbe, Benzema és Seferovic is két fontos gólt lőtt, a középpályákon Xhaka és Pogba is nagy formában volt.

Mi jön ezután?

Svájc a negyeddöntőben a szintén hosszabbítás után továbbjutó Spanyolországgal játszhat majd, a hétfőn látottak alapján nagy meccsben bízhatunk.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

Cseh csoda, belga siker

A nyolcaddöntők eddigi legnagyobb meglepetését hozta, hogy vasárnap a Budapesten játszott találkozón Csehország fegyelmezett, jó játékkal kiejtette a papíron jóval erősebb kerettel felálló Hollandiát. A hollandok az egész meccsen nem mutattak sokat, de a sorsukat az pecsételte meg, amikor az 55. percben kezezésér Matthijs de Ligt piros lapot kapott. Onnantól kezdve végleg főlénybe kerültek a csehek, és két gólt is szereztek.

De Ligt a meccs után arról beszélt a holland közmédiának, hogy rosszul érzi magát a történtek miatt, és gyakorlatilag miatta vesztették el a meccset. A szövetségi kapitány, Frank de Boer megvédte játékosát, mint fogalmazott, minden felelősség az edzőé. Most le kell nyelniük a keserű pirulát, és majd meglátják, mit hoz a holnap, mondta még el de Boer, aki persze azon is izgulhat, hogy maradhat-e egyáltalán a válogatott élén.

Csehország 2004 után jutott először tovább egy nagy torna kieséses szakaszában, és a vasárnapi mérkőzés után a szakértők a csehek taktikai felkészültségét dicsérték. Az első gólt szerző Tomáš Holeš arról beszélt, hogy élete meccse volt a hollandok elleni, és álomszerű, ami történt. Most viszont már nem akarnak megállni, és arra készülnek, hogy meglepik Dániát is.

A legjobb négy közé jutásért Csehország ugyanis a remek formában lévő Dánia ellen léphet majd pályára. A dánok eddigi Eb-szerepléséről vasárnap Muraközy Balázs hosszabb szakmai elemzést írt a 444-re, érdemes azt is elolvasni.

Vasárnap este a nyolcaddöntők rangadóját játszotta egymással a címvédő Portugália és a rendkívül erős kerettel érkező Belgium. A helyenként parázs játékot hozó meccsen Belgium végül egyetlen kaput eltaláló lövéssel verte a portugálokat, igaz, Thorgan Hazard hatalmas gólja szinte felért több kaput eltaláló kísérlettel is.

A portugálok nagyon megnyomták a második félidőt, de az időnként feszült hangulatú meccsen csak egy kapufáig jutottak. Fernando Santos szövetségi kapitány a meccs után arról beszélt, hogy nem marad más hátra, jövőre meg kell nyerniük a világbajnokságot. Igaz, közben megjelentek már az első cikkek arról is, hogy vajon egy ilyen támadópotenciállal rendelkező válogatottnak tényleg Santos-e a megfelelő kapitánya. A vasárnapi meccs után Pepe lett a legidősebb mezőnyjátékos, aki valaha pályára lépett egy Eb kieséses szakaszában: az elpusztíthatatlan portugál védő 38 évesen és 121 naposan játszott tegnap.

Belgium legközelebb Olaszországgal játszik majd, jó eséllyel az egyik legkiélezettebb negyeddöntő lehet majd ez. A belgák helyzetét nehezítheti, hogy Kevin de Bruyne és Eden Hazard is megsérült a portugálok elleni meccsen, és a szakmai stáb szerint egyelőre korai megmondani, hogy játszhatnak-e majd a következő találkozón.

Meglephetik-e a spanyolokat vagy a franciákat?

Hétfőn két nyolcaddöntőben folytatódik az Európa-bajnokság, délután hattól Spanyolország és Horvátország játszik majd Koppenhágában. Sem a spanyolok, sem a horvátok nem voltak eddig túl meggyőzőek a tornán: Spanyolország csak az utolsó meccsén, az egész Eb leggyengébb csapatának bizonyuló Szlovákia ellen rázták meg magukat, míg az idősödő sztárjaira építő horvátok helyzetét az is nehezíti, hogy koronavírus-fertőzés miatt Ivan Perisic tíz napra karanténba kellett vonuljon.

A spanyolok számára kedvező adat, hogy 13 meccs óta nem kaptak ki Európa-bajnokságon, és a hétfői mérkőzést is esélyesként várhatják. A horvátoknak valami olyasmit kéne nyújtaniuk a továbbjutáshoz, amit eddig nem láttunk tőlük ezen a tornán.

A nap második meccsén Franciaország és Svájc fut majd ki egymás ellen Bukarestben. A mérkőzés esélyesei természetesen a világbajnok franciák, de a csoportmeccseken két döntetlenbe is belefutottak (ellenünk, illetve a portugálok ellen), ami arra utal, hogy azért meg lehet lepni őket.

A svájciak csoportharmadikként mentek tovább, miután az utolsó körben meg tudták verni Törökországot, és kisebb csodára lenne szükségük ahhoz, hogy bejussanak a legjobb nyolc közé. De pont azért jók ezek a világversenyek, mert időnként előfordulnak olyan csodák, melyeket aztán évtizedekig emlegetnek.

Mit vártunk a meccstől?

Lehetőleg jó meccset az utolsó budapesti Eb-találkozón. A hollandokról még a csoportkör után se lehetett tudni, hogy mire képesek valójában: az első három meccsen láttunk pár remek egyéni teljesítményt és időnként szép játékot, de igazán nagy nyomás alatt még nem álltak. A csehek remekül kezdték az Eb-t a skótok ellen, és utána a horvátok ellen összeszedett egy pont után az angoloktól elszenvedett vereség sem akadályozta meg a továbbjutásukat.

És mit kaptunk?

Ugyan a szintén Budapesten játszott magyar-francia meccshez képest baráti volt az időjárás, de azért így is nagyon meleg volt a meccs kezdetekor, lehet ez is rányomta bélyegét az első félidőre, ami leginkább felejthető játékot hozott.

A hollandok kezdték nagyobb lendülettel a meccset, az első komolyabb helyzetig csak hét percet kellett várni: egy kis szöglet után beívelt labdát de Ligt fejelt vissza okosan a kapu elé, Depay pedig nagy lendülettel, de rosszul találta el. A holland főlény ezután is megmaradt, az első értékelhető cseh lehetőség a 22. percben jött el, Sevcik beadását Soucek fejelte rá, de nem sikerült kapu felé irányítania a labdát. A félidő hátralevő részében viszont látványosan kiengedett a holland csapat, legnagyobb jóindulattal is csak helyzetszerűségekről lehetett beszélni, a védelmek pedig magabiztosan tették a dolgukat: ha akadt is egy kapura lövés, jó eséllyel előkerült egy blokkoló láb is.

A kissé lagymatag első félidőhöz képest egész másmilyen hangulatot hozott a második: az 51. percben Malen gyönyörűen lépett ki a védők közül, egy az egyben vitte rá Vaclikra, de a cseh kapus bravúrosan le tudta szedni a lábáról a labdát. Tényleg csak az utolsó csel hiányzott a gólhoz. Pár perccel később pedig jött a drámai fordulat: a tizenhatos felé iramodó Schicket de Ligt próbálta szerelni, majd estében beleütött a labdába. Az orosz játékvezető sárgát és szabadrúgást ítélt, de a videóbírós jelzésre a bíró újranézte a jelentetet, és arra jutott, hogy a holland védő egyértelmű gólhelyzetet akadályozott meg, ezért kiállította de Ligtet.

A piros lap után de Boer Promest hozta be Malen helyére, látványosan védekezőbb formációra váltottak, a csehek pedig egyre többet birtokolták a labdát, és több veszélyes helyzetet is kialakítottak: Kaderabek erős lövését Dumfries blokkolta, majd Stekelenburg ejtette be majdnem a labdát a saját kapujába.

A 68. percben góllá érett a hirtelen jött cseh főlény: egy hosszúra belőtt oldalsó szabadrúgást Kalas fejelt vissza a túloldalra, Holes pedig közelről a kapuba fejelt, hiába állt három holland védő is előtte.

A cseh gól után sem tudtak érdemben váltani az emberhátrányban lévő hollandok, helyzetek inkább a nagyon lelkesen futballozó csehek előtt adódtak, a 80. percben pedig megszerezték a második góljukat is: Holes szerezte meg remek ütemben a labdát a középpályán, betört vele, majd okosan az érkező Shick elé gurította, aki ilyen közelről nem hibázott. 2-0, és ez volt a cseh csatár negyedik gólja az Eb-n.

A második gól után már említésre méltó nagyobb fejlemény nem történt: a hollandok mentek előre, de komolyabb helyzetekig nem jutottak, a csehek meg több cserélés és visszafogott labdabirtoklás mellett még párszor a kapu közelébe is elkeveredtek.

És persze, nehéz emberhátrányban focizni egy Eb-nyolcaddöntőben egy nagyon elszánt ellenfél ellen, de a hollandok már a piros lap előtt se mutattak sokat, nem jutottak veszélyes helyzetekig sem, a csehek pedig végig fegyelmezetten játszottak, abszolút megérdemelték a továbbjutást, amit nem lehet pusztán a kiállítással magyarázni.

Csehország szombaton délután 6-tól a remek formában lévő Dániával fog játszani a legjobb négy közé jutásért.

Múlt héten észlelték idén először Magyarországon az ázsiai tigrisszúnyogot a Szúnyogmonitor nevű közösségi tudományos portál felhasználói, mondta el a 444-nek Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai és Botanikai intézet (ELKH Ökológiai Kutatóközpont) igazgatója, a projekt vezető kutatója.

A Szúnyogmonitor 2019-ben indult, azzal a céllal, hogy a kutatók átfogóbb képet kaphassanak a Magyarországon az elmúlt években megjelent invazív csípőszúnyog-fajokról. Jelenlegi ismereteink szerint három új faj jelent már meg nálunk: a már említett ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog. A kezdeményezés lényege, hogy ha valaki úgy sejti, hogy a három új faj egyikének példányába futott bele, akkor arról fotót (de akár fogott példányt) küldhet be a kutatóknak, akik így pontosabb képet kaphatnak az új fajok térbeli és időbeli terjeszkedéséről.

Az újonnan megjelent szúnyogokkal kapcsolatban rengeteg a kérdés, a kutatók például eddig abban sem voltak biztosak, hogy az ázsiai tigrisszúnyog áttelel-e már Magyarországon, vagy pedig évről évre behurcolják valahonnan. Többek között az idei korai észlelés alapján Garamszegi most arról beszélt, hogy úgy fest, ez a szúnyogfaj már képes áttelelni nálunk.

A kutatót azután kerestem meg, hogy az elmúlt hetekben több olyan posztba is belefutottam a közösségi oldalakon, melyben a felhasználók szúnyogcsípést kísérő szokatlan testi reakciókról számoltak be. Kíváncsi voltam, hogy ezeket a csípéseket már az invazív fajok követték-e el, de Garamszegi szerint ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni. Az tény, hogy ez a három csípőszúnyog-faj viszonylag új szereplő a magyarországi faunában, és emiatt kevés embert csíptek még meg, így az immunrendszerünk sem ismeri még ezeket a fajokat. Ezért elképzelhető, hogy érzékenyebben reagálunk a csípésükre, de ez bármikor előfordulhat a Magyarországon honos szúnyogfajok esetében is, amelyikkel még nem találkoztunk korábban. Hazánkban 50 honos csípőszúnyogfaj él, közülük mintegy 10 csípi az embert, és e fajok csípései után is elképzelhetőek eltérő reakciók.

Ezzel együtt is, az invazív fajok követése ökológiai és közegészségügyi okok miatt is fontos feladat, ezért is hozták létre a Szúnyogmonitort. A beküldött észlelések után a kutatók sokszor elmennek a helyszínre is, és igyekeznek befogni a példányokat, többek között azért, hogy kiderülhessen, milyen kórokozókat hordoznak.

Az invazív csípőszúnyogokkal kapcsolatban ugyanis épp az az egyik leggyakrabban felmerülő aggodalom, hogy új betegségek kórokozóit terjeszthetik, és ezért fontos folyamatosan vizsgálni, hogy milyen vírusok vagy más élősködők van jelen bennük. A másik vizsgálandó szempont ökológiai: egyelőre nagyon kevés tudásunk van arról, hogy az új fajok hogyan alakítják majd az ökoszisztémákat, kiszorítanak-e például őshonos fajokat, lesz-e más hatásuk a hazai élővilág alakulására.

Ezek a szúnyogfajok a 21. században érkeztek meg Európába, mindhárom faj jelenléte már ismert volt a kontinensen, mielőtt feltűntek volna Magyarországon is. Az invazív szúnyogfajok terjedését a klímaváltozás és a rendkívül globalizált kereskedelem és turizmus is segíti, és Garamszegi elmondása szerint okkal lehet rá számítani, hogy idővel újabb fajok is felbukkannak majd az országban. Jelenleg is ismerni már olyan csípőszúnyogfajokat, melyek Európában már megjelentek, de nálunk még nem észlelték őket.

Ne örüljünk, ha repülős irtást látunk

Ugyan 2020-tól elvileg tilos az Európai Unió területén repülőről szórt kémiai szerekkel szúnyogokat irtani, de itthon tavaly és idén is rendkívüli engedélyt adtak a hatóságok a repülős gyérítésre. Tavaly a hivatalos indoklás éppen az invazív fajok jelentette járványveszély volt, de Garamszegi László Zsolt elmondása szerint ez ebben a formában erős csúsztatás.

Az invazív fajok ugyan valóban többféle vírust és férgeket is képesek terjeszteni, de a terjesztéshez nem elég a szúnyog megléte, kell mellé a kórokozóé is, és minden egyéb szükséges ökológiai kapcsolat. Így a potenciális terjesztőképesség nem azonos a ténylegesen megvalósuló terjesztéssel. Mint fogalmazott, ilyen erővel a malária elleni védekezésre hivatkozva is lehetne itthon gyéríteni a szúnyogokat, hiszen él Magyarországon több olyan faj, amely alkalmas a malária terjesztésére, csak szerencsére a kórokozó nem fordul elő nálunk. És jelenleg nem ismer tudományos eredményt, ami szakmailag indokolná az invazív fajok okán járványügyi intézkedést elrendelni.

„Figyelni kell rájuk, minél előbb megismeri az általuk betöltött ökológiai szerepeket, de vészharangot kongatni miattuk még korai” – mondta el Garamszegi, aki kiemelte azt is, hogy a járványveszélyre való hivatkozással az idei rendkívüli engedélyt már májusban megadták a légi irtáshoz, ami azért is érdekes, hiszen olyankor még nem vagy alig lehet szúnyogokkal találkozni.

A légi úton történő, kémiai anyagokat használó irtás ugyanakkor számos egyéb kockázattal is jár. Garamszegi tavaly a Qubitnak beszélt erről: „A deltametrin és más piretroid hatóanyagtartalmú biocid termékek olyan nem specifikus idegmérgek, amelyek a csípőszúnyogokon túl számos más hasznos (beporzást, lebontást, kártevők fogyasztását végző) rovarfajra is mérgezők, de felhalmozódnak a vízi gerincesekben is, így tömeges halpusztulást is okozhatnak. A légi úton történő kijuttatás veszélye még az elsodródás, amely során akár természetvédelmi területek is károsodhatnak”.

Beszélgetésünk során pedig azt hangsúlyozta, hogy ha az invazív fajokra hivatkozva rendelik is el a rendkívül repülős gyérítéseket, az egész országra elrendelt lehetőség akkor is erős túlzás. A Szúnyogmonitor adataiból is látszik, hogy az újonnan érkező fajok messze nem bukkantak még fel az egész országban.

„Ez egy felesleges környezetterhelés, az invazív csípőszúnyogok lokális előfordulása nem indokolja, hogy az ország egész területét környezetkárosító spray-vel fújják le” – mondta erről az ökológus, aki szerint az egyik fő problémát azt jelenti, hogy a katasztrófavédelem nincs felkészülve az alternatív irtási módszerek hatékony alkalmazásához szükséges technológiai változásokra, így sem a földi irtásra, sem pedig a biológiai irtásra.

Pedig a biológiai gyérítés Európa-szerte egyre elterjedtebb: ekkor egy olyan bakteriális toxint használnak, ami kifejezetten a csípőszúnyogok lárváit célozza, és sokkal célzottabb hatást lehet vele elérni, nem szivárog tovább más vízi- és szárazföldi élőlényekre. Az ilyen típusú gyérítéshez azonban másféle infrastruktúra és logisztikai eszközök kellenének.

Közben viszont nagy a nyomás a hatóságokon: a szúnyogok sok embert zavarnak, és ők elvárják az irtást, tudomást sem véve arról, hogy a légi permetezésnek milyen komolyabb következményei lehetnek. Garamszegi szerint ez egy sokkal komplexebb probléma, mint ahogy arról szó szokott esni, és az egész társadalmat érintő szemléletváltásra lenne szükség.

Németországban például, ahol a biológiai irtás már sokkal elterjedtebb, sokan a lakosság köréből is kiveszik a részüket a küzdelemből: az inváziós szúnyogok lárvái legtöbbször emberi települések közelében tanyáznak, jellemzően a talajjal nem érintkező vizeket részesítik előnyben. Így már az érdemi, hatékony védekezést jelenthet a szúnyogok ellen, ha a kertekben álló hordókat letakarjuk, ha a gyerekjátékokban, egyéb eszközökben felgyülemlett vizet kiöntjük.

Mire számítottunk?

Jó meccsre! Főleg azért, mert nehéz lett volna előre megmondani, ki számít esélyesebbnek az Eb első nyolcaddöntőjén. A 2016-os tornán csodát művelő walesiek a csoportkörökben nem voltak ugyan rendkívül meggyőzőek, de párszor azért megmutatták, mire lehetnének képesek, a dánok pedig a nehezen felejthető első meccsük után hatalmas feltámadást mutattak be, és a végén a hibátlan belgák után a második helyen mentek tovább csoportjukból.

Mit kaptunk?

Egy darabig egész jó meccset! Az első félidőt nagy lendülettel kezdték a csapatok, eleinte igazán nagy helyzeteket Wales alakított ki: a 10. perc környékén Bale és Ramsey is többször veszélyeztetett. Feltűnő volt, hogy Wales a csoportmeccsekhez képest jóval aktívabb játékkal állt ki, többet volt náluk a labda és bátran letámadtak. A dánok azonban nem rettentek meg, és a 27. percben Kasper Dolberg egy nagyszerű lövéssel a vezetést is megszerezte a csapatnak:

A walesi kapuban álló Wardnak esélye sem volt, pár perccel később viszont már bravúrral akadályozta meg, hogy Dolberg duplázzon. Vagy a gól fogta meg a walesieket, vagy egyszerűen csak elfáradtak a túl intenzív kezdéstől, de az első félidő második felében már érezhetően a dánok akarata érvényesült a pályán. A walesiek az utolsó 10 percben leginkább pár otromba szabálytalansággal tudtak kitűnni, védőjük, Connor Roberts pedig rendkívül szerencsétlen módon sérült meg, le is kellett cserélni.

A második félidőt már nem a walesiek kezdték jól: Braithwaite szép elfutása után az oldalról belőtt labda után a sérült Roberts helyére beállt Williams egészen elképesztő megoldást választott, és a közelben álló Dolbergre lőtte a labdát, aki nem sokat vacakolt, és a váratlan ajándékból belőtte a második gólját is. A walesiek reklamáltak, hogy szabálytalanság előzte meg a dán labdaszerzést, de a gól érvényes maradt.

Dolberg amúgy nem is kezdett volna, Yussef Poulsen sérülése után került a kezdőbe, de eléggé meghálálta a bizalmat. Wales az egygólos hátrányban sem mutatott már sokat, a második gól még inkább megfogta őket, a dánok pedig szervezetten, okosan védekeztek, mindig akadt ember a veszélyes walesi középpályásokra.

Az első félidő pörgéséhez képest a második félidő utolsó közepére érezhetően lelassult a meccs, de ezért csak a walesieket lehet kárhoztatni. Dániának tökéletes eredmény volt a 2-0, és látszott, hogy nem sietnek sehova, Bale és a többiek előretöréseiből pedig egyszerűen hiányzott a lendület. Robert Page igyekezett cserékkel felkavarni a csapatát, és minden támadóját beküldte, de ez is csak veszélyes dán kontrákhoz vezetett, miközben a walesiek többször is csak szabálytalanul tudták megállítani az elrohanó dán támadókat.

A 86. percben elképesztően nagy helyzetet hagytak ki a dánok, majd a 88. percben az a walesi tizenhatoson belül egyedül felejtett Maehle lőtte ki hatalmas erővel a bal felsőt.

A walesiek a harmadik gól után végleg elvesztették a fejüket, korábban is voltak már csúnya és felesleges szabálytalanságok, de amikor a fél órával korábban csereként beállt Wilson a 89. percben felrúgta az elfutó Maehlét, akit azonnal pirossal küldtek le a pályáról.

A hosszabbításban a dánok még egy gólt szereztek: Cornelius tette le a labdát Braithwaite elé, aki nagyon szépen fejezte be a támadást. Elsőnek úgy tűnt, hogy les miatt nem fogják megadni, de a videóbírózás után mégis ért a találat: 4-0.

Teljesen megérdemelt volt a végeredmény: Dánia ismét megmutatta, hogy Christian Eriksen nélkül is képesek remekül játszani, és a negyeddöntőben a holland-cseh meccs győztesének is jó eséllyel meg fogják majd nehezíteni a dolgát. Wales az első 20-25 percet leszámítva semmit nem mutatott, a második félidőben pedig több durva, felesleges szabálytalanság után nem valószínű, hogy sokan fogják őket hiányolni a tornáról.

Meccs embere

A két gólt jegyző Dolberg, nem is vitás.

Iratkozz fel itt a 444 Eb-hírlevelére, és minden nap megkapod a postaládádba, amit tudni kell.

A legkegyetlenebb kiesés – írja a Guardian a csoportkörök teljesítményeit értékelő cikkében a magyar válogatott távozásáról. A brit lap az első három meccsen mutatott játék alapján a 17. helyre rangsorolta a magyarokat az Eb mezőnyében. Előrébb nem kerülhettünk volna a listán, hiszen a 16. helyen már egy nyolcaddöntős csapat, Ukrajna szerepelt, de ez is jelzi, hogy a nemzetközi szakírókat is meggyőzte a válogatott teljesítménye.

Joggal: csütörtökön Muraközy Balázs részletes szakmai elemzést írt arról, hogy hősi halált halt az Eb halálcsoportjában, de szégyenkezni valója aligha van: szervezettségükkel és taktikai felkészültségükkel ismét felhívták magukra a figyelmet Rossi játékosai, szemben a meglehetősen diszfunkciósan, sokszor saját hibáit kidomborítva játszó, padról hozzáadott értéket kevésbé felmutató Nationalelffel.

A statisztikák is megmutatják, mennyire jó volt a magyar válogatott: az egész Eb-n mindössze 12 percet töltöttünk hátrányban, emellett

• Hollandia és Ausztria mögött a magyar csapat szerezte a harmadik legtöbb labdát az egész mezőnyben
• Szerelésekben az elsők vagyunk, Németországot és Lengyelországot megelőzve
• Továbbra is Nego az Eb eddigi leggyorsabb játékosa (33,8 km/óra), az olasz Spinazzolával együtt
• Nagy Ádám futotta a harmadik legtöbbet, az orosz Golovin és Soucek mögött. Ráadásul nem céltalanul: a magyar középpályás az 5. legjobb labdaszerző az egész mezőnyben.

Rossi: A csapat bebizonyította, hogy a világ legjobbjaival is felveszi a versenyt fizikailag. A magyar válogatott szövetségi kapitánya csütörtöki sajtótájékoztatóján az Eb-n szerzett tapasztalatokról elmondta: „Van csapatunk, a fiúk motiváltak, és rátermettek azoknak a feladatoknak a végrehajtására, amiket kérek tőlük.". Az olasz szakvezető teljesítményét hazájában is elismerték: a legnagyobb olasz sportlap, a La Gazzetta dello Sport csütörtök délutáni online cikkében kisebb mesterműnek nevezte, amit Rossi a magyar válogatottal tett.

Még egy nap pihenés

A csoportkörök alatt már épp hozzászoktunk, hogy mindennap több jó meccset is lehet nézni a tévében, mire meg is érkezett az Eb első szünete, rögtön két napon keresztül. Pénteken még nem lesznek meccsek, de szombaton a Wales-Dánia és az Olaszország-Ausztria találkozókkal folytatódik a küzdelem, immár a kieséses szakaszban.

Az Athletic a nyolcaddöntőkre hangolva igyekezett emlékeztetni minket, hogy az elmúlt pár évtized világversenyein többször is előfordult, hogy a későbbi győztes egyáltalán nem brillírozott a csoportkörök alatt, ezért az első három meccs alapján nem érdemes túl magabiztos kijelentéseket tenni a végső esélyekkel kapcsolatban (bár az olaszok tényleg piszok erősnek tűnnek idén).

A nyolcaddöntők futballtörténeti okokból legjobban várt meccse alighanem a keddi angol-német lesz majd a Wembleyben, de azért nem lennénk nagyon meglepve, ha végül nem az lenne a legjobb meccs a ránk váró nyolc találkozóból.

Még hírek

• Többé nem az idegenben lőtt gólok döntenek a Bajnokok Ligájában: a sok szurkoló által is utált szabály eltörléséről már egy ideje lehetett hallani, de csütörtökön hivatalosan is bejelentette az UEFA. Ezentúl az európai kupasorozatokban ha az oda-visszavágó után döntetlen az állás, akkor rögtön jön a hosszabbítás, majd a tizenegyesek, függetlenül attól, hogy ki hány gólt lőtt idegenben.
• Az Első Magyar Léghajógyár tulajdonosa lett Dzsudzsák Balázs.
• Most épp a nemrég még a Wolvest vezető Nuno Espirito Santo a legesélyesebb jelölt a Tottenham kispadjára, de már nem hiszünk el ezekből a hírekből szinte semmit.

A magyar-német, illetve a portugál-francia meccsekkel véget ért az Eb csoportköre, így most már látni lehet azt is, hogy milyen meccsek várnak ránk a nyolcaddöntőben.

Az Eb most két nap szünetre megy, szombaton indulnak majd újra a meccsek, Wales-Dánia és Olaszország-Ausztria mérkőzéseket játszanak majd aznap.

Vasárnap Hollandia-Csehország (ez a meccs lesz Budapesten) lesz az egyik találkozó, míg a másik meccsen Belgium találkozik majd Portugáliával.

Hétfőn Horvátország-Spanyolország lesz az első meccs, míg este Franciaország játszik majd Svájccal.

Kedden összejön Londonban az Anglia-Németország rangadó, míg este Svédország Ukrajnával játszik majd.

Németország-Magyarország 2-2

Németország: Neuer, Rudiger, Hummels, Ginter (Volland 82.); Gosens (Muisala 82.), Kroos, Gundogan (Goretzka 58.), Kimmich, Havertz (Werner 67), Gnabry (Müller 68.), Sane

Magyarország: Gulácsi – Botka, W. Orbán, Szalai A. – Nego, Kleinheisler (Lovrencsincs 89.), Nagy Á., Schäfer, Fiola (Nikolics 88.) – Sallai (Schön 75.), Szalai Á.(Varga 82.)

Gól: Havertz (66.), Goretzka (84.) ill. Szalai (11.), Schäfer (68.)

Mire számítottunk?

Hát biztos nem arra, amiről végül a meccs napja szólt. A franciák elleni csodálatos döntetlen után a magyar válogatott ugyan a továbbjutásért játszott szerda este Münchenben, de a futballünnep felvezető szakasza teljesen elmaradt, miután a magyar kormány kirekesztő, homofób törvénye az UEFA hathatós közreműködésével nemzetközi botránnyá tette a német-magyar meccset. A meccset beárnyékoló történések kronológiáját itt szedtük össze.

A meccs persze a botrányos felvezető nélkül se ígérkezett volna könnyűnek: a magyar válogatott a portugálok ellen 75+ percig, míg a franciák ellen a lefújás pillanatáig nagyszerűen tartotta magát, de a rendkívül erős kerettel rendelkező németek épp a portugálok ellen mutatták meg, hogy sokak vélekedésével szemben egyáltalán nincsenek rossz formában, és korai lenne leírni őket ezen az Eb-n. Ráadásul ez volt az első meccs a tornán, amit a magyaroknak nem otthon, sok tízezer szurkoló előtt kellett megvívniuk, így ezúttal a teltházas extralöket is hiányzott. És azt is lehetett tudni, hogy a magyar válogatottnak csak a győzelem elég a továbbjutáshoz, egy újabb bravúros döntetlen az utolsó helyet jelentené a csoportban.

És mi történt a meccsen?

A kezdőcsapatokban nem volt nagy meglepetés, a magyarok pont ugyanabban a felállásban futottak ki, mint a franciák ellen (Gulácsi – Botka, W. Orbán, Szalai A. – Nego, Kleinheisler, Nagy Á., Schäfer, Fiola – Sallai, Szalai Á.), míg a németeknél a térdsérüléssel küzdő Thomas Müllert váltotta Leroy Sané.

A meccs kezdete előtt fél órával leszakadt az ég Münchenben, így egy rendkívül vizes pálya várta a csapatokat, ahol negyedháznál is kevesebben voltak: a szigorú német járványszabályok miatt a 75 ezres stadionba mindössze 14500 jegyet értékesítettek, ebből mintegy 2500-at a magyar szurkolóknak.

A németek már pár perc után veszélyes helyzetet alakítottak ki, egy távolról beívelt labdával Kimmich fordult ügyesen kapura, de Gulácsi szépen védett. Pár perccel később Sallait kereste egy beadás a német tizenhatoson belül, de a magyar támadó kevéssel lemaradt a labdáról. Alapvetően német fölény volt a pályán, de a magyar csapat egyáltalán nem volt megilletődve, hozták azt a szervezett, taktikus játékot, amit az első két meccsen is lehetett látni.

A 11. percben pedig folytatódott a francia meccsen elkezdődött magyar csoda: egy gyors megindulás után Sallai beadását Szalai Ádám előrevetődve gyönyörűen fejelte le a sarokra, Neuer csak beleütni tudott.

A gól után továbbjutásra álltunk az Eb legnehezebb csoportjából, de a németek pár percnyi tétlenség után érezhetően magasabb fokozatra kapcsoltak: a 20. perc környékén egy szöglet után Hummels fejelt kapufát, majd fél perccel később Gulácsi védte Gosens kísérletét.

A félidő közepére érezhetően kicsit feszültebbé vált a meccs, rövid időn belül Botka és Gundogan is sárgát kapott egy teljesen felesleges szabálytalanság után. Ebben az időszakban is a németek birtokolták többet a labdát, de veszélyes helyzetekig nem jutottak, miközben sok apróbb szabálytalanság szabdalta a játékot. A magyar válogatott kontrákkal próbálkozott, nem is minden veszély nélkül: a 34. percben Fiola ért el egy labdát az alapvonal előtt, majd Szalait kereste a labdájával, ezúttal eredmény nélkül.

Az első félidő egy gólos magyar előnnyel ért véget: Rossi csapata rendkívül fegyelmezetten és okosan játszott, Nagy, Nego és Kleinheisler is hatalmas formában volt, míg a németek játéka kiábrándító volt: a labdabirtoklási fölényüket elvétve tudták helyzetekké alakítani, és nem látszott, hogy ki lehetne az a játékos, aki ötleteket vihet a támadásaikba.

A második félidőre változtatás nélkül jöttek ki a csapatok, és a várakozásoknak megfelelően ismét a németek diktálták a tempót, de ez nem jelentett igazi helyzeteket. Ez volt az az időszaka a meccsnek, amikor a franciák megszerezték már a vezetést a portugálok ellen, így ekkor a csoport második helyére jöttünk fel, és a németek is továbbjutó helyen álltak.

Az 58. percben Fiola futott el a szélen, épp betört volna a tizenhatoson belülre, amikor Sané szerelni próbálta, de estében kézzel ért a labdához. Kevesen múlt, hogy nem lett tizenegyes, a veszélyes helyről járó szabadrúgást Sallai tűzte kapura, de a kapufa szélét találta el.

A 63. percben a portugálok kiegyenlítettek a másik meccsen, így megint úgy nézett ki, hogy ezekkel az eredményekkel a németek kiesnének. De a német válogatott szinte percre pontosan ekkor megrázta magát: Gulácsi aláfutott egy beívelt szabadrúgásnak, ami így Kimmich fejelt kapura, és Havertz közvetlen közelről befejelte a labdát. 1-1.

Ekkor éppen kiesésre álltunk volna, de nem sokáig maradt így: ugyanis gyakorlatilag a középkezdésből ismét megszereztük a vezetést. Egy villámgyorsan végigvitt támadás után Schäfer fejelt a kifutó Neuer mellett a kapuba, 2-1 volt ismét a magyaroknak.

70. perc, és ismét továbbjutásra állt a fantasztikus teljesítményt mutató magyar válogatott, miközben Löw ekkor már a sérüléssel bajlódó Müllert és Timo Wernert is pályára küldte. A németek a meccsnek ebben a szakaszában rengeteget birtokolták a labdát, sok passz ment, de egyszerűen nem jutottak előre. Sokszor már nem is a védelem, hanem a középpálya megakasztotta őket, Nego és Kleinheisler is remekül játszott.

A 81. percben átfutott a magyar védelmen a német csapat, szerencsénkre Kroos kevéssel kapu mellé lőtte a helyzetet. Löw beküldött ekkor még egy csatárt,
Kevin Vollandot, rendkívül támadó felállásban állva ki, míg nálunk a hatalmas meccset záró Szalai Ádámot Varga Kevin váltotta.

A német támadási fölény pedig pár perccel később góllá érett: a szintén a második félidőben beállt Goretzka lőtt gólt egy tizenhatoson belüli passzolgatás, illetve egy levágódó lövés után:

Rossi is támadóbb felfogásra váltott, a 89. percben Lovrencsics érkezett Kleinheisler helyett, míg Fiolát Nikolics váltotta. A németek innentől kezdve látványosan dugták el a labdát, bőven beérték szögletekkel, míg az óriásit küzdő magyar csapat nem tudott már igazi helyzetbe kerülni.

Az F-csoportban így Magyarország 2 ponttal a negyedik helyen végzett, és kiesett. De aki látta ezeket a meccseket, az arra fog emlékezni, hogy a válogatott rendkívül szimpatikus és okos játékkal állt ki Európa legerősebb csapatai ellen, és remek játékot nyújtva majdnem sikerült kiharcolniuk a továbbjutást az egész Eb messze legkeményebb csoportjából.

A németek végül második helyen automatikusan továbbmentek, a nyolcaddöntőben majd az angolok ellen fognak pályára lépni a Wembley-ben.

Az F-csoport végeredménye:

• Franciaország 5 pont, +1-es gólkülönbség
• Németország 4 pont, +1
• Portugália 4 pont, +1
• Magyarország, 2 pont, -3

Mire számítottunk?

Leginkább izgalmakra: a svédek egy győzelemmel az E-csoport élén zárhatták volna a csoportköröket, a lengyeleknek meg csak a győzelem elég a továbbjutáshoz. A svédek viszont eddig még gólt sem kaptak az Eb-n, így sejteni lehetett, hogy Lewandowskiéknak nem lesz könnyű dolga.

Ehhez képest mit kaptunk?

Villámgyors svéd vezetést: a meccs első valamire való támadása már gól is volt. A remek formában játszó Isak tört volna be a tizenhatoson belülre, de szerelték (a szabályosság határán), a labda ugyanakkor Forsberg elé került, aki elhúzva a védők mellett kilőtte a hosszú alsót. Két perc se telt el még a mérkőzésből, és a lengyelek helyzete máris még reménytelenebbnek tűnt.

Forsberg gólja amúgy a 82. másodpercben esett, ez volt az Európa-bajnokságot történetének második leggyorsabb gólja, csak az orosz Dmitri Kirichenko volt gyorsabb 2004-ben a görögök ellen. A korábbi második helyezett amúgy Lewandowski volt a portugálok ellen 2016-ban. Ezen a meccsen is Lewandowski előtt adódott az első nagyobb lengyel helyzet: a 18. percben egy szöglet után a Bayern csatára kétszer is a kapufát találta el fejjel. Ritka balszerencsés jelenet volt, de maradt az 1-0.

A korán bekapott gól után a lengyelek fokozatosan magukra találtak, de Lewandowski duplakapufáján kívül az első félidőben nem nagyon alakítottak ki helyzeteket, a svéd középpálya és védelem ügyesen akasztott meg minden támadási kísérletet.

A második félidő elejét is megtolta Lengyelország, az első játékrész végén is egyre jobban játszó Zielinski pár perc után már veszélyesen lőtt rá 20+ méterről, de kevéssel utána meg a svédek mutatták meg, hogy egy veszélyes kontra mindig benne van így a meccsben.

Egy darabig maradt ez a ritmus, hogy a lengyelek birtokolták a labdát, támadgattak, de nem sokra mentek vele, ám az 59. percben egy svéd kontrából már gól lett: Bednarek futott el nagyon szépen egy labdával az oldalvonal mellett, befelé tört, majd legurította a tizenhatos vonalán érkező Forsbergnek, aki nem hibázott. 2-0:

A lengyelek viszont pillanatokon belül visszajöttek a meccsbe, egy nagyszerű kiugratás után Lewandowski lőtte ki a felsőt, gyönyörű gól volt:

A szépítés után azonban sokáig nem tudták a lengyelek megfogni a meccset, az első félidőből is ismert menetrend folytatódott. Visszafogott támadási kísérletek után aztán a 83. percben mégis egyenlíteni tudtak: a svéd védelem hibája után Lewandowski elé került a labda, aki ilyen közelről egy ilyen helyzetet nem szokott elhibázni.

5 perc volt már csak hátra a rendes játékidőből, de hirtelen újra nyílt lett a meccs: a lengyeleknek egyetlen gól kellett a továbbjutáshoz, míg a svédeknél Forsberg és Isak már a padon ült ekkor. Lewandowski vezetésével rohamoztak is a lengyelek, de gólt nem tudtak lőni, és a svéd kontrák ismét életveszélyesek voltak.

Előbb már a hosszabbításban Larsson bombázott főlé egy kontra végén, majd a 93. percben Claesson eldöntötte a meccset és a csoportelsőséget, ami pár percig a spanyoloké volt.

A svédek veretlenül, hét pontot begyűjtve végeztek a csoport élén, abszolút megérdemelten. Valószínűleg a csehekkel játszanak majd a nyolcaddöntőben.

Meccs embere

Hiába lőtt Forsberg is két gólt, Lewandowski talán jobban megérdemli, mert hátán cipelte egész csapatát. Nem rajta múlt, hogy a lengyelek egy ponttal, csoportutolsóként estek ki.