Horváth Bence

Szerda reggel az Európai Parlament strasbourgi épületében tartotta meg idei évértékelő beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen hosszan beszélt a járvány, illetve a klímaváltozás jelentette kihívásokról, és látványos volt, hogy igyekezett kifejezetten optimista hangot megütni. Sokat beszélt arról, hogy mekkora szerep vár a fiatalokra, akik reményt jelentenek, és akik beteljesíthetik az európai projektet.

Beszéde vége felé volt egy rész, ahol, bár nem nevezte meg Magyarországot, de sejthetően a magyar kormánynak is üzent: von der Leyen azt mondta, hogy a jogállamiság védelmének nemcsak egy nemes célnak kell lennie, hanem mindennapos kemény munkának is. És a párbeszédnek mindig elsőnek kell jönnie, de a párbeszéd önmagában nem elég, vezetnie is kell valahova.

Ezért a párbeszédet követheti az érdemi cselekvés is, ahogy a múlt héten láttuk. Von der Leyen itt egyértelműen Lengyelországra utalt: az Európai Bizottság a múlt héten kezdeményezett pénzbüntetést Lengyelország ellen az Európai Bíróságnál, mert a lengyel vezetés a bíróság ítélete ellenére sem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.

Von der Leyen arról beszélt, hogy a csatlakozásnál az összes tagállam elkötelezte magát a közös értékek mellett, és ez azt is jelenti, hogy az EU bíróságának ítéletét tiszteletben kell tartani.

Emellett a jövő évtől kezdve a Bizottság éves jogállamisági jelentései konkrét javaslatokat is tartalmazni fognak a tagállamok felé.

Beszélt arról is, hogy az EU költségvetése gyakorlatilag az EU jövője, csak számokban kifejezve. Ezért fontos biztosnak lenni abban, hogy minden centet törvényesen, a jogállamiság szempontját figyelembe véve költenek el. Hozzátette, hogy a korrupció nemcsak azt jelenti, hogy ellopják az adófizetők pénzét és elijesztik a befektetőket, hanem azt is, hogy általa az érintettek egyben szívességeket vásárolhatnak, megkerülhetik a demokratikus normákat.

Von der Leyen kiemelte, hogy az értékeink védelme egyben a szabadságunk védelme: szabadság arra, hogy azok lehessünk, akik vagyunk, hogy elmondhassuk, amit gondolunk, és hogy azt szeressük, akit akarunk. A Bizottság elnöke egyben kitért arra is, hogy az év végéig új jogszabályt alkotnak majd meg, ami a nőknek nyújt nagyobb védelmet az erőszakkal szemben.

Az Európai Bizottság elnöke persze főképp a járványról beszélt, és minden korábbi, az EU-s oltási programmal szembeni kritika ellenére most gyakorlatilag győzelmet hirdetett a vakcinák terén: mostanra az EU országai felnőtt lakosságának 70 százaléka teljesen be van oltva. Von der Leyen hangsúlyozta azt is, hogy az EU területén gyártott vakcinák közel felét más országoknak ajánlották fel. Igaz, ő is elismerte, hogy ebből még kevés jutott a szegényebb nemzeteknek. A Bizottság elnöke közölte, hogy az idei év végéig ígért 200 millió dózis mellett jövő év közepéig további 200 millió vakcinát ad majd az EU a fejlődő országoknak.

Von der Leyen emellett beszélt arról, hogy

• chipgyártásban saját lábára kell állnia Európának, hogy ne függjön ennyire a világ más részein zajló folyamatoktól
• az nem megy, hogy vállalatok az EU-s infrastruktúra és az oktatási rendszer előnyeit kihasználják, de nem fizetnek adót, ezért az adóelkerülés elleni harcot folytatni fogják
• az Európai Unió négymilliárd eurót ajánl fel a klímaváltozás elleni fellépésre a 2027-ig terjedő időszakban, beleértve a az alacsonyabb jövedelmű országok támogatását is.

Kalifornia demokrata kormányzója, Gavin Newsom maradhat a posztján, mivel a szavazók nagy többsége kitartott mellette azon az időközi választáson, amit a republikánusok által szervezett kampány hatására írtak ki.

Newsom jelenleg harmadik évét tölti a négyéves ciklusának, és a napokban Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök is kampányolt mellette. Az eredmények 60 százalékának összesítése után eldőlni látszott a dolog, a kormányzó maradására a szavazók közel kétharmada voksolt.

Newsom ellen többen is indultak a kormányzói posztért, a legjelentősebb kihívója a Trump-közeli rádiós műsorvezető, Larry Elder volt, aki már a szavazások megkezdése előtt arról beszélt, hogy elcsalták a választást.

Kaliforniában ritkán fordul elő hasonló szavazás a kormányzó menesztéséről, legutóbb 2003-ban döntöttek így egy demokrata kormányzó távozásáról, akkor a helyére érkezett Arnold Schwarzenegger.

Mint a BBC megjegyzi, a Newsom menesztését célzó törekvések eleinte csak a republikánus táboron belül voltak erősek, de a mozgalom lendületet kapott, amikor a járványügyi intézkedések idején a kormányzót egy étteremben fotózták le. Newsom akkor elnézést kért a hibájáért. Akkor 1,5 millió aláírás gyűlt össze az előrehozott választás miatt, ami már elégséges volt ahhoz, hogy kiírják a szavazást.

Elindult ellene többek között a tévésztár Caitlyn Jenner is, de ő aztán otthagyta a kampányát, hogy a Celebrity Big Brother adásai vegye fel inkább Ausztráliában. Kalifornia alapvetően a demokraták bázisa, de vannak jelentősebb régiók, ahol republikánus többség van.

A BBC gyorselemzése megjegyzi, hogy az előrejelzések nagyon szoros versenyt ígértek, ehhez képest az eddigi adatok alapján Newsom simán nyert. Ráadásul a szavazásnak országos jelentősége is volt: az egyik kaliforniai szenátor, Diane Feinstein 88 éves, és ha bármilyen okból nem tudná ellátni a feladatát, akkor a következő választásig Newsom republikánus utóda nevezhetett volna ki szenátort a helyére, ami megszüntette volna a demokraták egyfős többsége a Kongresszus felsőházában.

13 járművet hirdetnek meg egy aukción a 2015-ös Mad Max: A harag útja flottájából. Az árverést a Lloyd's ausztrál irodája szervezi, a komolyabb érdeklődök, ha épp a közelben vannak, előzetesen akár meg is tekinthetik a járműveket.

Az eladásra szánt járművek között vannak olyanok, melyek fontosabb szerepet töltöttek be a filmben, például a War Rig tanker, amit Charlize Theron is vezetett, de olyanok is, melyek csak a konvojokban tűntek fel, és nem kaptak komolyabb szerepet.

A járművek mindegyike menetképes állapotban van, azaz tényleg van bennük motor, és lehet velük közlekedni, ugyanakkor erős a gyanú, hogy a legtöbb ország közlekedési szabályaival nem kompatibilisek, azaz forgalomba nem lenne könnyű állítani őket.

Az árverés nem a megszokott szabályok szerint zajlik majd: a Car and Driver beszámolója szerint két nap, szeptember 25-én és 26-án lehet majd licitálni, és úgy, hogy a jelentkezők nem látják majd, mások mit ajánlottak. Azaz vakon kell mondani egy-egy összeget a járművekért, és a végén a legmagasabb összeget bemondó viheti majd haza a különleges gépszörnyeket.

Miután Ferenc pápa vasárnap pár órát Budapesten töltött, és megtartotta az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, három napra Szlovákiába utazott, hogy apostoli úton vegyen részt. Ennek az útnak a részeként látogatott el kedden Kassa Luník IX nevű külvárosába, ahol találkozott a mélyszegénységben élő helyi romákkal és azokkal a papokkal, aki helyben segítik az életüket.

Két ballisztikus rakétát lőtt ki Észak-Korea a Japán-tenger felé, közölte szerdán Dél-Korea vezérkari főnöke. A kilövés tényét megerősítette a japán partiőrség is, hozzátéve, hogy a lövedékek nem érték el a japán felségvizeket.

Mint a BBC megjegyzi, ha tényleg ballisztikus rakétát lőttek ki, akkor az ország megsértette azt az ENSZ-határozatot, amely a rezsim nukleáris tevékenységének visszaszorítását célozza.

Mindez egy nappal azután történt, hogy Észak-Korea olyan nagy hatótávolságú robotrepülőgépet (gyakori, bár állítólag téves nevén cirkálórakétát) tesztelt, mellyel Japán egész területét el tudnák találni, és ami szakértők szerint alkalmas lehet egy nukleáris robbanófej szállítására is. Ezeknek a tesztjét nem tiltotta be az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Kedden Dél-Koreába érkezett Vang Ji kínai külügyminiszter, hogy tárgyaljon Csung Jui Jong dél-koreai külügyminiszterrel Észak-Koreáról. A dél-koreai elnöki hivatal tájékoztatása szerint a tárcavezetők szerdán eszmecserét folytatnak egymással az észak-koreai rakétakísérletekről és arról, miként lehetne rábírni Phenjant arra, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz.

Ugyanekkor Tokióban az Észak-Korea témájában tartott háromoldalú - japán-amerikai-dél-koreai - találkozón részt vevő vezető diplomaták sürgették Észak-Koreát, hogy térjen vissza a rakéta- és nukleáris fejlesztéséről szóló tárgyalásokhoz. A találkozón Sung Kim, az Egyesült Államok észak-koreai különmegbízottja, No Kju Duk, a dél-koreai külügyminisztériumnak a Koreai-félsziget béke- és biztonsági ügyeivel foglalkozó különmegbízottja, illetve Funakosi Takehiro, a japán külügyminisztérium ázsiai és óceáni ügyekkel foglalkozó hivatalának vezetője vett részt. (BBC, MTI)

Franciaország katonáinak kivonásával fenyegette meg kedden a Maliban hatalmat megragadó juntát arra az esetre, ha szerződést kötne a leginkább zsoldoscsoportra hasonlító Wagner orosz biztonsági céggel.

A bamakói katonai vezetés együttműködése a Wagner zsoldosaival teljességgel összeegyeztethetetlen katonai jelenlétünkkel - jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter.

A francia kormányzati körökből származó értesülések szerint az Assimi Goita ezredes vezette junta megállapodást fontolgat az orosz biztonsági céggel ezer fegyveres telepítéséről a nyugat-afrikai állam területére a helyi hadsereg kiképzésére. A katonai hatalom elismerte, hogy egyeztetések folynak a Wagnerrel, de még semmilyen döntés nem született.

A Wagner csoport embereit a többi között Szíriában, Líbiában és a Közép-afrikai Köztársaságban is bevetették már. Le Drian a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságában hangsúlyozta, hogy a Wagner csoport tagjai zavargásokban, rablásokban és egyéb törvénytelenségekben vettek részt. "A Közép-afrikai Köztársaságban mindez a biztonsági helyzet romlásához vezetett" - tette hozzá a francia diplomácia vezetője.

Florence Parly francia védelmi miniszter rendkívül aggasztónak nevezett egy esetleges megállapodást. Hangsúlyozta, hogy mindez szöges ellentétben állna Franciaország katonai erőfeszítéseivel a Száhel-övezetben, ahol az utóbbi nyolc évben a térség stabilitását próbálta fenntartani.

Ugyanakkor a volt gyarmatosító hatalom, Franciaország arra készül, hogy csökkenti a Száhel-övezetben állomásozó erőit 5000-ről nagyjából 2500-3000 főre.

Maliban, illetve térségében több iszlamista terrorszervezet is jelen van, egyesek az Iszlám Állam dzsihadista szervezetnek, mások az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatnak fogadtak hűséget. Az ENSZ mali békefenntartó missziójának kontingense mellett francia katonák is állomásoznak az országban, ennek ellenére nem ér véget a régiót sújtó vérontás.

Arról, hogy Franciaország nyolc éve vívja megnyerhetetlen háborúját a régióban, idén májusban hosszabban is írtunk. (via MTI, Al Jazeera)

A Népszava információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lényegében megtiltotta az oktatási intézmények számára, hogy digitális munkarendre álljanak át azokban az osztályokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás.

A lap több alkalommal is kereste a minisztériumot, hogy megtudják, vannak-e kivételek a főszabály alól, azaz például bizonyos mértékű fertőzöttség fölött lehetséges-e rendkívüli szünetet vagy digitális munkarendet elrendelni, de nem kaptak választ.

Azonban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a Népszavának megerősítette, hogy hatodik osztály felett nincs tanügyi intézkedés. Járványügyi lehetséges: ha egy vagy több diák megbetegszik, számukra a népegészségügyi hivatal elrendelhet karantént. Ám mint a lap is írja, mára már a karantén- és a kontaktkutatás szabályain is lazítottak.

A lap értesülései szerint az iskolák olyan intézkedési tervet kaptak kézhez, melyben az áll, hogy bárki (tanár, diák vagy más iskolai dolgozó), aki megkapta a védőoltást, vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek, még akkor sem, ha például egy közvetlen családtagja betegszik meg. Azaz a karanténkötelezettség sem vonatkozik rá.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) több témába vágó megkeresésről is beszámolt: tudnak egy tanárról, aki úgy jár be dolgozni, hogy férje igazoltan fertőzött. A PDSZ választmányi tagja, Nagy Erzsébet elmondta, hogy megkeresték a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), ahol azt mondták neki, jelenleg valóban ez az eljárás, de azt nem tudták megindokolni, milyen szakmai ajánlások alapján döntöttek erről.

Nagy érthetetlennek nevezte a döntést: szerinte nem enyhébb, hanem szigorúbb intézkedésekre lenne szükség, hiszen a 12 év alattiakat eleve nem lehet még oltatni, és a delta variáns az oltottak között is terjedhet.

A legutóbbi kormányzati információk szerint ráadásul eddig 225 ezer 12-17 év közötti diák vette fel az oltást, ami még mindig csak az érintett korosztály 38 százaléka.

A BBC kabuli értesülései szerint komoly vita tört ki a tálibok felsővezetésében: a talibán mozgalom egyik megalapítója, a dohai béketárgyalásokon a tálibokat képviselő Abdul Gáni Baradar molla különbözött össze nagyon hevesen az ideiglenes kormány egyik tagjával.

Baradar napok óta nem tűnt fel a nyilvánosság előtt, azóta szólnak híresztelések arról, hogy komoly nézeteltérések vannak a tálibok között az ideiglenes kormány összetételéről. A tálibok korábban hivatalosan cáfolták, hogy belső viszályok lennének köztük.

A tálibok augusztusban vették át az irányítást Afganisztánban, miután a nyugati csapatok kivonulása után gyakorlatilag érdemi ellenállás nélkül foglalhatták el az ország nagy részét. A befolyásos tálib vezetőket bemutató cikkünkben is írtuk, hogy a tálib mozgalmat nem egy egységes mozgalomként kell elképzelni, hanem különböző célú és vérmérsékletű vezetők laza szövetségeként.

A BBC tálib forrásokból úgy értesült, hogy Baradar a menekültekért felelős ideiglenes miniszterrel, Khail Rahman Hakkanival vitatkozott komolyabban össze, aki befolyásos tagja a militáns Hakkani-hálózatnak, melyet az Egyesült Államok terrorszervezetként tart nyilván, és ami a pakisztáni határ közelében hajtott végre támadásokat afgán és amerikai célpontok ellen. Egyes feltételezések szerint ők honosították meg Afganisztánban az öngyilkos merényletek műfaját is. A BBC értesülései szerint miközben a két vezető veszekedett egymással, követőik össze is verekedtek.

Egy Katarban tartózkodó befolyásos tálib szereplő is megerősítette a BBC értesülését, ő úgy tudja, hogy a vita tárgya az ideiglenes kormány összetétele volt. A vitát állítólag táplálja az a kérdés is, hogy pontosan kinek is az érdeme volt Afganisztán elfoglalása. Baradar és a táborába tartózó mérsékeltebb frakció szerint alapvetően diplomáciai sikerről van szó, hiszen ők járták ki a katari tárgyalások során az amerikai kivonulást, míg a Hakkani-csoport és támogatóik egyértelműen a fegyveres ellenállás szerepére helyeznék a hangsúlyt.

A múlt héten, miután Baradar eltűnt a nyilvánosság elől, még azzal kapcsolatban is felmerültek pletykák, hogy már halott. A tálib források szerint viszont csak elhagyta Kabult, és Kandahar városába utazott. Hétfőn megjelent egy hangfelvétel, melyet elvileg Baradar tett közzé, és ezen arról beszél, hogy csak elutazott, de minden rendben.

A tálibok hivatalos csatornáikon közben arról adtak ki közleményeket, hogy nincs is vita, ugyanakkor egymásnak ellentmondó szövegek jelentek meg arról, hogy mit is csinál éppen Baradar.

Az biztos, hogy a tálibok nem szeretik belső ügyeiket a nyilvánosságra tárni: vezetőjük, Omár molla 2013-as halálát csak 2015-ben hozták nyilvánosságra, akkor is csak azért, mert az afgán hírszerzés is pedzegetni kezdte a nyilvánosság előtt. Addig simán adtak ki közleményeket a nevében.

Mit lehet megtudni egy fa évgyűrűjéből? Azt már az általános iskolában megtanuljuk, hogy a gyűrűket megszámolva kiderülhet a fa életkora, de a faévgyűrűkből ennél ma már jóval több információt lehet kiolvasni: az erdők egykori állapotáról, régiók évszázadokkal ezelőtti klímaviszonyairól és korábbi erdőtüzekről is bőven derülhetnek ki részletek.

Hogy milyen területei vannak az évgyűrű-vizsgálatnak, hogyan hasznosítja a régi fákat a régészet, vagy hogy mit lehet megtudni egy sok ezeréves jégdarabból, arról Kern Zoltán, a Földtani és Geokémiai Intézet (Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont , ELKH) kutatója beszélt nekünk.

Mitől nő a fa?

A fák évgyűrűi a kambium, azaz az osztódószövet aktivitásának évszakos váltakozását mutatják. Kern Zoltán elmondása szerint általában az a jellemző, hogy az évi növekedési időszak elején nagyobb a kambium aktivitása, kevésbé sűrű faanyag keletkezik ilyenkor, míg a növekedési időszak végére megváltozik a fa fiziológiai aktivitása, sűrűbb szövetű faanyag keletkezik. Ez a szöveti különbség az, amit szabad szemmel is látunk.

Igaz, nem minden fa növekedése követ éves ritmust, teszi hozzá Kern. Ehhez arra van szükség, hogy a fa olyan élőhelyen éljen, ahol elkülönülnek egymástól az évszakok, van külön időszaka a növekedésnek és a leállásnak is. Ez a nyugalmi időszak nálunk, illetve a környező országokban a tél. A kambium aktivitásának évszakos változása teszi lehetővé, hogy elkülönülő gyűrűket láthassunk a fákon. De vannak termőhelyek, ahol a klímaviszonyok miatt évente többször áll le a növekedés. Ilyenkor is megjelenhet a keresztmetszeten a jellegzetes gyűrűs mintázat, de ezeket nem nevezhetjük „évgyűrűknek".

Azt már az ókori görögök is tudták, hogy az évgyűrűkből meg lehet ismerni egy fa életkorát, és maradtak fenn jegyzetek arról is, hogy Leonardo da Vincit is foglalkoztatta az évgyűrűk szimmetrikusságának jelentősége, de Kern elmondása szerint az évgyűrűk vizsgálata igazán a 20. század második felétől kezdve futott fel, ekkortól jelent meg számos új eszköz, melyek révén sokkal több információt lehetett kinyerni a gyűrűkből.

A legklasszikusabb vizsgálati módszer, hogy az évgyűrűk szélességét nézik meg, de mára gyakran vizsgált paraméter lett a faanyag sűrűsége is. Ennek a paraméternek a paleoklíma kutatások szempontjából az a jelentősége, hogy sokszor megbízhatóbb hőmérsékleti rekonstrukciót tesz lehetővé, mint a növekmény szélességének vizsgálata. És ahogy a technológia fejlődött az elmúlt évtizedekben, úgy bővültek a kutatói lehetőségek is: ma már a képelemző szoftvereknek köszönhetően ezerszámra lehet elemezni a fák metszeteit, sokkal szerteágazóbb összefüggéseket feltárva.

Az évgyűrűk növekedését Kern elmondása szerint gyakran egyéni, csak az egyedet érintő tényezők is befolyásolhatják, például egy vihar miatti részleges lombkoronavesztés látható lesz a gyűrűn is. És vannak az egész állományt érintő tényezők, melyeket vizsgálva az erdő, illetve a tágabb ökoszisztéma állapotát is meg lehet ismerni. E tényezők között az éghajlat erősen meghatározó, az éghajlat változásai ugyanis nyomokat hagynak a gyűrűkön.

„Ha egy területről több tucat egyedből is mintákat szerezhetünk, akkor az azonos évben keletkezett növekmények összehasonlításával kiszűrhetjük a csupán egy-egy egyedben jelentkező eseményeket, a többi adat átlagolásával pedig közelíthetjük az állományszinten megjelenő változásokat. Ez utóbbi nagyban meteorológiai/éghajlati hatásokat tükröz” – mondja erről Kern. Épp ezért lett a fák évgyűrűinek vizsgálata elterjedt módszer ahhoz, hogy többet megtudjunk korábbi korszakok időjárásáról, és így nyomon lehessen követni a klímaváltozás alakulását.

Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy egy véletlenszerűen kézbe vett fadarabra rápillantva már rögtön meg lehet mondani, hogy élete során milyen időjárási hatások érték azt a fát. Azt ugyanis, hogy hogyan alakulnak az évgyűrűk, alapvetően alakítja az, hogy hol állt a fa.

Mint Kern Zoltán fogalmazott, a fa növekedését leginkább az befolyásolja, hogy az élőlény melyik ökológiai igényének van leginkább a határán. A fák esetében két szélső helyzet képzelhető el: vannak például a magashegyi vagy boreális erdőhatár közelében található termőhelyek, ahol a csapadék bőséges. Itt a növekedési időszak hőmérséklete lesz az a tényező, ami vagy korlátozza, vagy engedi a fák növekedését. Ezeken az élőhelyeken egy átlagosnál melegebb nyár általában vastagabb növekedést okoz a fák évgyűrűiben. És vannak a szárazabb termőhelyek, ahol a hozzáférhető víz mennyisége a limitáló tényező. És ha egy ilyen csapadékszűkös helyen van átlag feletti hőmérséklet, akkor az eleve kevés vízből még több párolog el, ami még kevesebb vizet és még kisebb növekedést jelent.

A két szélsőség között a csapadékeloszlás és a hőmérséklet alakulásának nagyon sokféle kombinációja képzelhető el, épp ezért hangsúlyozza Kern, hogy egy fametszet önmagában nem árul el sokat, ismerni kell a fa életét meghatározó ökológiai kontextust is. Persze van információ, amit e nélkül is leolvashatunk egy metszetről: ha kicsi az évgyűrűszélesség, akkor azt azért megállapítható, hogy abban az évben a fa környezete kedvezőtlenül alakult a növekedésére nézve. De hogy ezt mi okozta, azt csak a kontextus ismeretében lehet megmondani.

Nálunk az aszályról árulkodik

Épp ezért Európa nagy részén a fák évgyűrűinek vizsgálatából jellemzően a nyári aszályok mértékét lehet visszamenőleg megismerni. A kivételt főleg a hegyvidéki területek jelentik, ott legtöbbször a vegetációs időszak, azaz a nyári félév hőmérsékleti viszonyairól árulkodnak a gyűrűk.

Az eddig tapasztalatok alapján a hazai fák évgyűrűjéből is azt lehet megállapítani, hogy az adott évben mennyi csapadék hullott, mennyire volt aszályos a nyár. Vagy ahogy Kern fogalmazott,

a magyarországi fák évgyűrűinek szélességi váltakozásában a jó vízellátottságú és a kevésbé jó vízellátottságú évek relatív különbségét látni.

Mivel a hazai fák nem hőmérséklet-érzékenyek, ezért pusztán az évgyűrűk alakulásából azt nem lehet leszűrni, hogy a globális felmelegedés hogyan érintette Magyarországot az elmúlt évszázadban. Az azonban kiderül a fák évgyűrűiből, hogy hogyan váltak itthon egyre aszályosabbá a nyarak. És vannak olyan kutatások, amelyeknek hála további információkat is sikerült már feltárni. Kern kutatótársaival közösen nemrég publikált egy cikket, melyben a debreceni Nagyerdőben élő tölgyek, illetve kidőlt, idősebb tölgyfák metszeteit vizsgálták. Az 1901-től rendelkezésükre álló napi meteorológiai adatokat vetették össze az évgyűrűk vastagodásával. Az eredmények arra utaltak, hogy 110 év alatt a nagyerdei tölgyek éghajlati érzékenysége eltolódott. Ez Kern elmondása szerint azért érdekes eredmény, mert konkrét egyedek élete során figyelhették meg a változást.

A 20. század elején még egyértelműen pozitív kapcsolat állt fenn a tölgyek és a téli csapadék alakulása között: a több téli csapadék jobb növekedést jelentett. Ez a kapcsolat a század közepére elhalványult, miközben a nyári csapadék jelentősége a növekedés szempontjából erősödni kezdett. A nyári csapadékkal jelentkező kapcsolat Kern elmondása szerint nem lepte meg őket, mivel hasonló kapcsolatot számos hazai tölgyállomány esetében megfigyeltek már. De az 1970-es évektől kezdve elkezdett megjelenni egy negatív korreláció a nyári hőmérsékletre, és ez új fejlemény volt. Az, hogy a 20. század elején az milyen volt a hőmérséklet az Alföldön, semmilyen módon nem befolyásolta a tölgyek növekedését. De az az 1,6 Celsius-fokos melegedés, amit a 20. század során Debrecenben tapasztaltak, képes volt kimozdítani az élőhelyet az ökológiai optimumából. „A fák ugyanazok maradtak, de kicsúszott alóluk a klíma” – mondja erről Kern Zoltán.

Kern Zoltán hangsúlyozza, hogy egy rendkívül komplex viszonyrendszerről van szó, melyben számos tényezőt kell folyamatosan figyelembe venni. De azt látni, hogy miközben a 20. század elején még nem volt aszálylimitált a tölgyek növekedése a debreceni Nagyerdőben, ma már biztosan az: az elmúlt évtizedekben erősebbé vált aszályok ma már korlátozzák a tölgyek növekedését, és ez az egész populáció sorsát befolyásolhatja.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a régióban eleve nem voltak kielégítve a tölgyek ökológiai igényei: sosem hullt a számukra ideális mennyiségű csapadék, és a szükséges többletet talajvízből pótolták. Azzal azonban, hogy a nyári aszályok hosszabbá válnak, nőhet a talajvízpárolgás mértéke, ami miatt csökkenhet a talajvíz mennyisége is, ez pedig további problémákat okoz a tölgyek számára.

A múlt erdőit megismerni

Az ehhez hasonló összefüggések feltárásának lehetősége miatt vált az évgyűrű-kutatás világszerte felkapott kutatási területté. A faévgyűrű-adatbázisok akár sok száz évet átfoghatnak, ezáltal olyan korszakok klímaviszonyait is rekonstruálni lehet velük, melyekről még nem állnak rendelkezésünkre megbízható meteorológiai adatok.

A műszeres meteorológiának szükségszerűen van egy technikai korlátja: mint Kern Zoltán elmondta, Európában a régebbi meteorológiai adatsorok néhány kivételes esetben nyúlnak vissza 200 évnél régebbre, a világ más részein sokszor jó, ha 100 vagy 50 évre. Ráadásul a hosszabb adatsorok is gyakran hiányosak például az észlelőhely ideiglenes áthelyezése miatt. És nem meglepő módon a háborús időszakokban is általában megszakadnak az észlelések.

Sok esetben az évgyűrű-adatbázisból nyert valamely paraméter (pl. átlagos évgyűrűszélesség vagy átlagos sűrűség) és egy éghajlati tényező ingadozásai között szoros kapcsolatot sikerül kimutatni. Ez a módszertani lépés az úgynevezett kalibrálás, azaz amikor a kutatók a fa egyes évgyűrűit megfeleltetik egy-egy konkrét év meteorológiai adatainak. Bár a vizsgálat során ennél több paramétert vesznek figyelembe, de most az egyszerűség kedvéért képzeljünk el például egy olyan fát, amely a 19. században csírázott, de végigélte a 20. századot is. Ez a fa az élete első felét még úgy élte le, hogy nem zajlottak műszeres meteorológiai mérések a közelében, életének második feléből viszont már rendelkezésünkre állnak adatok. És ha most veszünk egy metszetet a fából, akkor szinkronba lehet hozni az elérhető adatokat a fiatalabb évgyűrűkkel. Ha pedig sikerül megfeleltetni egymással a két adatsort, akkor statisztikai modellek segítségével ki lehet nyerni közelítő meteorológiai adatokat azokról az évekről is, amikor még nem is zajlott mérés. Ezzel a módszerrel Magyarországon is sok mindent meg lehetett már tudni arról, hogy mennyire voltak csapadékosak a nyarak a korábbi évszázadokban.

De az évgyűrűk számos további vizsgálati területet is megnyitnak: fel lehet bennük fedezni például egykori erdőtüzek nyomait. Persze csak akkor, ha nem pusztították el teljesen a fát. Ha ugyanis a kambium a fa teljes kerületén elég, akkor elpusztul a fa. Vannak azonban kisebb erdőtüzek, melyek csak a fatörzs egy részén semmisítik meg a kambiumot, és ilyenkor a fák képesek begyógyulni. A fa keresztmetszetében ugyanakkor ott marad a tűz elszenesedett nyoma, és ezeket a benőtt tűzsérüléseket lehet aztán később évekhez rendelni, ezzel rekonstruálva akár az erdőtüzek történetét is.

Kern elmondása szerint vannak kísérletek arra is, hogy nyomelemek, nehézfémek jelenlétét vizsgálják az évgyűrűkben, de ezekkel a kutatásokkal bőven akadnak problémák: egyrészt vannak kémiai elemek, melyek a gyökéren át jutnak be a fába, és ezért a talaj állapotára utalnak, míg mások a leveleken át, a levegőből érkeznek, és ezeket a jeleket nehéz szétválasztani. További problémát jelent, hogy a fák a felvett kémiai elemek egy részét élettani folyamataik során átcsoportosítják a fatesten belül, azaz nem maradnak meg a felvétel évében, ezért nehéz konkrét évekhez kötni az eredményeket.

A fák évgyűrűiben ezzel együtt is ki lehet mutatni, hogy az emberi tevékenység is hozzájárul a légkör összetételének évszázados időskálán zajló megváltozásához. Kern példaként a fosszilis energiahordozók fokozódó használata és a légköri szén-dioxid koncentrációjának emelkedése közti kapcsolatot említi:

„Vannak, akik vitatják, hogy ok-okozati kapcsolat volna a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedése és a fosszilis energiahordozók intenzív használata között. A fosszilis energiahordozók (pl. kőszén, kőolaj, földgáz) elhalt élőlények szerves anyagából keletkeztek földtani folyamatok eredményeképpen évmilliók alatt. Tudjuk azt is, hogy fizikai és élettani okok miatt az élő szervezetekben a 13-as tömegszámú, nehezebb stabil szénizotóp aránya kisebb, minta a légköri szén-dioxidban. Azt is tudjuk, hogy a fotoszintézis során a növények a légköri szén-dioxidot kötik meg, majd a megkötött szenet használják szerves anyagaik szintéziséhez. Ha az utóbbi 200 évben keletkezett faévgyűrűkben vizsgáljuk a nehezebb és könnyebb szénizotópok arányának alakulását, akkor egy trendszerű eltolódást látunk, ami a légköri szén-dioxidban a nehezebb stabil szénizotóp arányának csökkenésére utal. Ez pedig azt támasztja alá, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésének forrása a szén, mely a fosszilis szerves anyagokból kerül a légkörbe. Ez emberi tevékenység eredménye, ami nyomot hagyott a fákon” – mondja erről Kern Zoltán.

Egy másik emberi tevékenység pedig a radioaktív szénizotóp (radiokarbon) vizsgálatával mutatható ki: a radiokarbonnak is volt egy természetes, évezredeken át viszonylag stabil szintje a légkörben, de a 20. század derekán végrehajtott légköri hidrogénbomba-robbantások hatására meredeken növekedett a radiokarbon aktivitása az atmoszférában. Amikor évgyűrűnkénti radiokarbon-elemzéseknek vetették alá azokat fákat, amelyek már a 20. század első felében is éltek, kiderült, hogy a radiokarbon aktivitása az 1950-es években megemelkedett, majd a Nemzetközi Atomcsend egyezmény életbe lépését követően keletkezett évgyűrűkben, azaz 1963-64-től visszaállt egy alacsonyabb értékre.

Erdészet és régészet

Egy fa évgyűrűjéből akkor lehet a legtöbb információt kinyerni, ha tudjuk, hogy honnan származik, ekkor ugyanis könnyű összehasonlítani a környező fák évgyűrűivel és konkrét évekhez rendelni az egyes gyűrűket. Épp ezért az évgyűrűk vizsgálata nemcsak a klímakutatók számára izgalmas kutatási lehetőség: az erdőökológusok például egy-egy régebben kidőlt fa vizsgálatából sok mindent megtudhatnak az erdő aktuális állapotáról, és olyan kérdésekre kereshetik a választ, mint például hogy min múlhat, hogy egy adott évben kisebb vagy nagyobb a fahozam az erdőben.

A fametszetekkel a régészek is előszeretettel dolgoznak: ha például egy régi híd vizsgálatakor kiderül, hogy az építéséhez a közelből hozták a faanyagot, akkor meg lehet találni a referenciafákat, és konkrét évekhez kötni a híd történetét. Előfordul az is, hogy egy ismeretlen korú faanyagból vesznek mintát, és az évgyűrű-szélességek változékonysága alapján próbálják megállapítani, hogy a fa évgyűrűi melyik naptári éveknek feleltethetők meg. Az egyes régiókban ugyanis az évgyűrűk növekedése egy azonosítható ritmust követ, így ha a közelből származik a faanyag, akkor jó eséllyel be lehet azonosítani, hogy mikor élt a fa, amiből készült.

Itthon a legidősebb fa, amiből vettek már metszetet, 200 év körüli volt, de Kern mesélt egy olyan szőlőprésről is, ami 303 évgyűrűs fából készült. Ezt a fát még a 18. században vágták ki, így ez a lelet jelentősen bővítette visszafelé az adatsoraikat. De ezek a régi fatárgyak ritkák, ahogy az idős fák is: ahol erdőművelés zajlik az országban, ott jórészt csak 100 évnél fiatalabb fákat látni. Ezért a hazai kutatások során elsősorban azokat a területeket keresik fel, ahol természetvédelmi vagy környezeti okokból (például mert túl meredek vagy sziklás helyen fekszik az erdő) nem vágják ki a fákat, és az elhalt fák is helyben maradnak.

Kern elmondása szerint a régészeti vizsgálat során az első feladat mindig a megtalált fatárgy korának kiderítése: ehhez lemérik az évgyűrűket, és összevetik az eredményeket a közelben talált egyéb mintákkal, illetve a közeli fákból vett metszetekkel. Nem minden fatárgy ugyanannyira hasznos: egy falusi templom tetőszerkezetének faanyagát például sokszor máshonnan, messzebbről hozták, így ennek vizsgálata nem feltétlenül jár sok új információval. De a parasztházak, fészerek, szőlőprések jellemzően helyi fából készültek, ráadásul sokszor mindössze pár év eltéréssel, így az ezekhez felhasznált faanyagokat néha jóval könnyebb szinkronizálni.

Ezután pedig, ha az adott fafajhoz van elég hosszú referenciakronológia, meg lehet próbálni az évgyűrűk alapján szinkronba hozott faanyagokat konkrét naptári évekhez rendelni. Ez persze nem mindig sikerül, de vannak esetek, amikor kiderül, hogy a megtalált faanyagok (gerendák, oszlopok és egyéb tárgyak) jó eséllyel ugyanabból a faállományból származnak, és meg lehet mondani az évet is, amikor ezeket a fákat kivágták.

Kern szerint időnként hallani beszámolókat olyan idős tölgyfákról, amik mondjuk már Árpád vagy Mátyás király idejében is éltek, nemrég pedig a Nature közölt cikket egy olyan dán fáról, mely egyes becslések szerint 1900 éves. A kutató szerint az ehhez hasonló állítások szinte biztos, hogy valótlanok: az évgyűrűk alapján igazolt legnagyobb élettartamok 5-600 év körül vannak, ennél idősebb tölgyet még soha senki nem igazolt az évgyűrűk révén. Egy nagyon idős fa korának pontos megállapítását persze nehezíti, hogy a fa közepe sokszor már el van korhadva, ezért nem lehet az összes évgyűrűt leszámolni, de Kern szerint így is érdemes fenntartásokkal kezelni, ha „ezeréves” tölgyekről olvasunk.

Ami a jégből kiderül

Nem a fa az egyetlen természeti képződmény, melyből éves-évszakos időfelbontással meg lehet ismerni korábbi korszakok klimatikus viszonyait. Kern úgy fogalmazott, hogy mindennel lehet dolgozni, amiben megfigyelhető a szezonális vagy éves rétegződés. Ő maga jéggel szokott még kutatásokat végezni. Ehhez persze olyan jégre van szükség, ami nem olvad el, hanem tartósan megmarad, és ilyesmit Magyarországon egyáltalán nem, de a környező országokban is csak elvétve lehet találni. Nem meglepő módon a legtöbb jéggel kapcsolatos rétegződési kutatás a sarkvidéki területeken történik, ahol még mindig hatalmas jégtakarók vannak.

A sarkvidéki jégtakarókon rendkívül régi korszakok mintáihoz lehet hozzáférni: a kutatók Grönlandon 120-125 ezer éve lerakódott jégrétegekből is vettek már mintát, míg Kelet-Antarktiszon 800 ezer év fölött van a legidősebb metszet, és folyamatosan keresik azt a helyet, ahol lefúrva egymillió éves jeget találhatnának. És a jégmintákból nagyon sok információt lehet kinyerni: a megmaradó jég alapvetően a megőrződött csapadék, és mint Kern fogalmazott, a jégréteg vastagsága gyakorlatilag az éves nettó akkumulációként (azaz csapadékösszegként) értelmezhető: ha meghatározzák az éves rétegek sűrűségét és vastagságát, akkor ki lehet számítani, hogy mennyi csapadék hullott a jégrétegek által reprezentált korábbi években.

Egy jégszelvényen belül az egyes éveket a vízmolekulát felépítő hidrogén és oxigén izotópváltozatainak arányában kimutatható ciklikus változás alapján lehet elkülöníteni, ugyanis ezek az izotóparányok évszakosan változnak a csapadékban. És megfelelő érzékenységű eszközökkel vizsgálva ezek a különbségek feltárhatóvá válnak, meg lehet különböztetni egymástól az évszakokat. Kern elmondása szerint az éveket és az évszakokat jelentő rétegek pontosabb meghatározásához további paramétereket is figyelembe kell venni, például a nátriumion vagy az ammóniumion koncentrációjának alakulását. A tengeri eredetű aeroszollal érkező nátrium ülepedésének a téli időszakban jelentkezik a maximuma, míg az ammónium koncentrációjának csúcsai a nyári rétegekhez köthetők. Azon túl, hogy így meghatározhatóak az éves rétegek a jégben, a többéves koncentráció-változások alapján a légköri események és folyamatok múltbéli alakulása is rekonstruálható.

Ahogy az idősebb fáknál a belső korhadás nehezíti a pontos kormegállapítást, a jégtakarónál magának a jégnek a súlya: egy bizonyos vastagság fölött ugyanis már akkora súly nehezedik a mélyebben lévő rétegekre, hogy azok deformálódnak, és onnantól csak modellszámítások alapján lehet megbecsülni, hogy milyen idős jégről van szó.

Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Ferenc pápát vasárnapi budapesti találkozójukon, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot - mondta az MTI érdeklődésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A közlés szerint Orbán Viktor átadta Ferenc pápának annak a levélnek a másolatát, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett.

A katolikus egyházfő a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjére érkezett Magyarországra.

Ferenc pápa a Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd a magyar püspöki kar tagjaival, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával.

A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában tartott találkozón magyar részről Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vett részt, míg Ferenc pápa kíséretében jelen volt Pietro Parolin bíboros-államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, az Államközi Kapcsolatok Részlegének vezetője.

A Vatikán közlése szerint a „szívélyes légkörű” találkozó mintegy 40 percig tartott. A katolikus egyházfő és Magyarország vezetői az egyház magyarországi szerepéről, a környezetvédelem iránti elkötelezettségről, valamint a családok védelméről és támogatásáról beszélgettek.

A pápa megajándékozta a köztársasági elnököt Ippolito Caffi olasz festőnek az 1800-as évek közepén készült, jelenleg a Római Múzeumban őrzött egyik festményének mozaikból készült másolatával. A Pápai áldás a Szent Péter téren címet viselő alkotás azt ábrázolja, amint a reggeli napfényben fürdő Szent Péter téren gyülekeznek a pápai áldásra várakozó emberek. (MTI)

Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint hamarosan enyhülhetnek a külföldről Nagy-Britanniába beutazók koronavírus-tesztelési kötelezettségei. Sajid Javid brit egészségügyi miniszter megerősítette, hogy a kormány dolgozik az utazók tesztelési előírásainak enyhítésén, de időpontot nem említett.

A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lap kormányforrásokat idézve azt írta, hogy még az októberben kezdődő őszi iskolai szünet előtt megszűnhet a költséges PCR-koronavírustesztek elvégzésének kötelezettsége azok számára, akik a brit kormány besorolása alapján zöld vagy sárga kategóriás országokból utaznak Nagy-Britanniába és a koronavírus elleni oltás mindkét adagját megkapták.

Magyarország jelenleg a sárga kategóriába tartozik a brit kormány által érvényben tartott járványkockázati besorolás alapján.

A jelenlegi brit szabályozás szerint azok az európai uniós és amerikai állampolgárok, akik mindkét dózist megkapták az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), illetve az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) által jóváhagyott oltóanyagok valamelyikéből, karanténkötelezettség nélkül beutazhatnak Nagy-Britanniába, de indulásuk előtt és érkezésük után egy-egy PCR-tesztet el kell végeztetniük saját költségükön.

Ugyanez érvényes a külföldre látogató és onnan hazatérő brit állampolgárokra.
Ez a tesztelési kötelezettség a népesebb családokra esetenként több száz font többletköltséget ró az utazási kiadásokon felül, és a brit turisztikai szakma hosszú ideje erőteljesen lobbizik a rendszer felülvizsgálatáért.

A Mail on Sunday forrásai szerint a jövő hónaptól a mindkét oltási dózissal beoltottaknak várhatóan már nem kell tesztelésnek alávetniük magukat, mielőtt elindulnak Nagy-Britanniába, akkor sem, ha sárga kategóriás országokból érkeznek, és beutazásuk után is csak a PCR-szűrésnél olcsóbb gyorstesztet kell elvégeztetniük.

Sajid Javid egészségügyi miniszter a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában közvetve megerősítette, hogy a kormány a szabályozás módosítására készül. Úgy fogalmazott: "a lehető leggyorsabb ütemben" szeretné megszüntetni a külföldről érkezők PCR-tesztelési kötelezettségét, és felkérte a minisztérium illetékes döntéshozóit, hogy "az első lehetséges pillanatban" intézkedjenek a PCR-szűrési szabály visszavonásáról.

Boris Johnson brit miniszterelnök a tervek szerint kedden ismerteti részletesen a koronavírus-járvány elleni fellépés következő szakaszára kidolgozott kormányzati terveket.

Vasárnapi nyilatkozatában Sajid Javid erről nem árult el részleteket, de kijelentette: nem számol azzal, hogy a kormány újból a korábbiakhoz hasonló lezárásokat rendelne el.

Az egészségügyi miniszter hozzátette: lekerült a napirendről az a terv is, amelynek alapján szeptember végétől csak oltási igazolás felmutatásával lehetett volna látogatni az éjszakai szórakozóhelyeket és a nagyobb rendezvényeket. (MTI)

Afganisztán új tálib kormánya nem zárja ki a nőket a felsőoktatásból, de a két nem elkülönítve fog tanulni a jövőben, és a nőknek kötelező lesz a hidzsáb, azaz a muszlim fejkendő viselete - közölte Abdul Baki Hakkáni, az ideiglenes kormány oktatási minisztere vasárnap.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a hidzsábnak pontosan mit kell takarnia: csak a hajat, vagy pedig az arcot is.

"A koedukáció ellentmondásban áll az iszlám alapelveivel és a nemzeti értékekkel, szokásokkal és hagyományokkal" - hangsúlyozta a tárcavezető egy kabuli sajtótájékoztatón, ahol az új kormány politikáját ismertette.

Hakkáni megjegyezte: a tálibok nem akarják húsz évvel visszaforgatni az időt, és a meglévő alapokra akarnak építkezni.

Az oktatási miniszter elmondta, hogy a tanított tantárgyak körét is felülvizsgálják. Hozzátette: szeretné, ha az afgán felsőoktatás versenyképes lenne a régióban és a világban.

Szombaton a tálibok felvonták a zászlójukat az elnöki palotára, jelezve, hogy kabinetjük megkezdte munkáját.

A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború.

Kedden megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével. Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt.

Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.

A tálibok előző uralma idején, 1996 és 2001 között a nők nem tanulhattak és munkát sem vállalhattak. A radikálisok azt állították, hogy változott a nőkhöz való hozzáállásuk. Ennek ellenére kizárták őket a sportolók közül, és az elmúlt napokban erőszakkal oszlatták fel a nők egyenlő jogokat követelő tüntetését.
A kabuli kormány kommunikációja ellentmondásos a kérdésben: miközben a radikálisok igyekeznek megnyugtatni a nemzetközi közösséget, a TOLO News hírcsatornának adott interjújában egy tálib szóvivő azt mondta, hogy a nők feladata a gyerekek nevelése, és nincs rá szükség, hogy ők is tagjai legyenek a kabinetnek.

Az új oktatáspolitika is eltérés a korábbiakhoz képest, ugyanis a felsőoktatásban a férfiak és a nők együtt tanulhattak, és a női hallgatók viseletére nem vonatkozott semmilyen előírás. Többségük a hagyományoknak megfelelően így is viselte a hidzsábot. Az általános és középiskolákban a fiúk és a lányok a tálib hatalomátvétel előtt is külön tanultak. Középiskolában a lányoknak kötelező volt a fehér fejkendő és a térdig érő tunika, és nem viselhettek farmert, sminket, illetve ékszert. (MTI, AP)

Izrael megtorló légicsapásokat hajtott végre vasárnap hajnalban a Gázai övezetben, válaszul a korábban onnan indított rakétatámadásra - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Az izraeli hadsereg repülőgépei az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet Gázai övezetben lévő célpontjait támadták, köztük egy rakétagyártó műhelyt, egy kiképző telepet, egy fegyverraktárat és egy terrorcélokat szolgáló alagutat.
"Izrael hadserege nem fogadja el, hogy terrorista szervezetek izraeli civilek ellen lépjenek fel" - állt a légicsapásokat indokló katonai közleményben, amely azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is a Gázát irányító Hamászt tekintik felelősnek a területről indított támadásokért.

Korábban a vaskupola légvédelmi rendszer elfogott egy, a gázai határ melletti Szderót város felé kilőtt gázai rakétát. Hasonló rakétatámadást hajtottak végre előző nap is az övezet fegyveresei, amelyre szombaton is légicsapásokkal felelt Izrael.

Az elmúlt héten nőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között, miután hat palesztin hétfőn megszökött a szigorúan őrzött észak-izraeli Gilboa börtönből. Szombaton négy szökevényt elfogott az izraeli rendőrség.

Az utóbbi hetekben kiújultak az összetűzések a Gázai övezet határvidékén, erőszakos tüntetések voltak a határkerítésnél, és a palesztinok gyújtóléggömböket eregettek Izrael területe felé. (via MTI)

A Budapest két partját összekötő Lánchídhoz hasonlította a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát Ferenc pápa, aki egységet szorgalmazott az antiszemitizmus ellen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a zsidó közösségek képviselőivel tartott találkozón vasárnap a magyar fővárosban.

Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy zsidók és keresztények elkötelezettsége vezetett a múltbéli válaszfalak lebontásához. "Zsidók és keresztények már nem az idegent, hanem a barátot akarjuk látni egymásban, nem az ellenfelet, hanem a testvért" - mondta a katolikus egyházfő, aki az előtte beszélő Radnóti Zoltán főrabbi szavaihoz csatlakozott.

Emlékeztetett arra, hogy a találkozó éppen a zsidó újév és az engesztelés napja, a jom kippur ünnepe közé esik.

A pápa a főváros két részét összekötő Lánchidat hozta fel példaként, amely "nem olvasztja eggyé, de összekapcsolja" a partokat.

Hangsúlyozta, ilyennek kell lennie a kapcsolatnak keresztények és zsidók között: "mindig, ha valaki be akarta kebelezni a másikat, az nem építő volt, hanem romboló, ahogyan az is, aki ki akarta rekeszteni a másikat ahelyett, hogy befogadta volna. Hányszor megtörtént ez a történelemben! (..) Őrködnünk és imádkoznunk kell, hogy ez soha többé ne következzen be".

Azon kell együtt dolgozni, hogy a "gyűlölet hullámai ne söpörhessék el többé a jó viszonyt (..) az antiszemitizmus veszélyére gondolok, amely még mindig itt lappang Európában és másutt (..), ezt a gyújtózsinórt kell eloltani"- tette hozzá.

A pápa kifejtette: elszigeteltség és részérdekek helyett az egység hídjait építő emberek és közösségek szükségesek, mindenki vallásszabadságának tiszteletben tartásával.

A Szépművészeti Múzeum Márványcsarnokában Ferenc pápa ülve olvasta fel olasz nyelvű beszédét. Radnóti Miklóst és a költő Bori noteszéban írt sorait idézte, valamint Rainer Maria Rilkét. A pápa kijelentette, segíteni kell, hogy kortársaink "elfogadják és szeressék egymást (..), a világ csak akkor fog nekünk hinni, ha a béke gyökereivé és az egység csíráivá válunk".

Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke Ferenc pápát köszöntve azt mondta: a katolikus egyházfő magyarországi látogatása "megerősít bennünket az Isten kimondhatatlan ajándékában, Jézus Krisztusban, keresztyén hitünkben, kultúránkban és keresztyén szolgálatunkban".
Kitért arra: az eucharisztia szó hálaadást jelent és minden eucharisztia hálaadás Isten "egyetlen, kimondhatatlan, emberi értelemmel felfoghatatlan ajándékáért, a megváltó Jézus Krisztusért".
"Ez az ajándék kötelez bennünket, hogy mi is megajándékozzuk egymást ezzel az isteni szeretettel, hogy vigyázzunk egymásra, becsüljük meg az életet, Isten teremtési rendjét, óvjuk a lakott földet, imádkozzunk és cselekedjünk egymásért..." - fogalmazott Steinbach József.
A református püspök végül a MEÖT tagegyházai nevében "mennyei erőt és áldást" kért Ferenc pápa életére, szolgálataira, valamint "közös keresztyén bizonyságtételünkre és szolgálatainkra, amire vár a világ".
Ferenc pápa a MEÖT-től a vizsolyi biblia fakszimile kiadását kapta ajándékba.
A néhány napja kórházba került Frölich Róbert országos főrabbi üzenetét Radnóti Zoltán főrabbi tolmácsolta.
A zsidóság és a kereszténység közös hitbeli öröksége, szent hagyománya az ellentétekkel terhelt múlt ellenére is bevilágítja a jelent és jelzőfényül szolgál az emberiség közös jövője számára - írta az országos főrabbi.
Úgy fogalmazott: zsidók és keresztények egyaránt tudják, milyen idegennek lenni, mit jelent, mikor hitükért, meggyőződésükért üldözik, halálra szánják őket. "Ugyanakkor azt is tudjuk, történelmünk során számtalanszor megtapasztaltuk, hogy azok, akiknek szívében jelen van Isten szeretete és félelme, meglátják a másikban az isteni szikrát, tisztelik az embert, Isten képmását és igaz szeretettel fordulnak embertársuk felé" - mondta.

Meglátása szerint az elmúlt évtizedekben a zsidók és a keresztények sokat tettek azért, hogy leomolhassanak az őket elválasztó, vészterhes múlttal megterhelt falak, hogy egymásban ne az idegent, hanem a jövendő barátot, testvérüket lássák.

E történelmi találkozó reménysége, hogy "tovább élünk együtt zsidók és keresztények, egymás iránti tiszteletben, embertársi megértésben és igaz testvéri szereteteben" - tette hozzá Frölich Róbert főrabbi.

A zsidó szervezetektől Ferenc pápa egy ezüst tóramutatót kapott.

A MEÖT delegáció tagja volt mások mellett Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnök; Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke; Kondor Péter evangélikus püspök, a MEÖT alelnöke; Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke; Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke; Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, a magyarországi metodista, anglikán és ortodox egyházak képviselői.

A magyarországi zsidó szervezeteket Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke; Radnóti Zoltán főrabbi, valamint a reformközösségek részéről Guba Gergő és Kálmán Gábor képviselte a találkozón. (MTI)

A korábbi világbajnok amerikai Evander Holyfield technikai KO-val kikapott a brazil Vitor Belforttól a szombat este Hollywoodban rendezett profi ökölvívó-mérkőzésen.

A nyolcmenetesre tervezett mérkőzés csupán 1 perc 49 másodpercig tartott, mert az 58 éves Holyfield nem tudott mit kezdeni a kevert harcművészet (MMA) korábbi bajnoka, a 44 éves Belfort ütéseivel. Az amerikai - aki az 1980-as és 90-es években cirkáló- és nehézsúlyban is begyűjtötte az összes nagy világszervezet vb-övét - már a meccs elején padlót fogott, és bár fel tudott állni, a folytatásban sem volt képes számottevő ellenállást kifejteni, és az újabb ütéseket követően a mérkőzésvezető már az első menet vége előtt befejezettnek nyilvánította az egyoldalú küzdelmet.

A meccs helyszíni kommentátora Donald Trump korábbi amerikai elnök volt.

Vitor Belfort ellenfele eredetileg a szintén ex-világbajnok Oscar De La Hoya lett volna, de a 48 éves amerikai - aki profiként hat különböző súlycsoportban jutott el a világbajnoki címig - koronavírusos megbetegedéssel kórházba került. Holyfieldnek ez volt az 58. mérkőzése profi pályafutása során, mérlege 44 győzelem (29 KO), 11 vereség és két döntetlen. Ezt megelőzően 2011-ben lépett ringbe, majd 2014-ben bejelentette visszavonulását.

Belfortnak - aki MMA-meccsei közül 26-ot megnyert, 14-et elveszített, és 2018 óta nem vívott ketrecharcot - ez volt a második profi bokszmérkőzése és a második sikere.
A találkozóra azért a floridai Hollywoodban került sor, mert a kaliforniai hatóságok nem járultak hozzá az eredendően a Los Angeles-i Staples Centerbe kiírt összecsapás megtartásához. (MTI)

A francia Az esemény (L'Événement) című film nyerte az idei Velencei Filmfesztivál fődíját, az Arany-oroszlánt: Audrey Diwan filmje a hatvanas évek Franciaországának abortusztilalmáról szól, illetve egy nőről, aki el akarja vetetni a magzatát, hogy folytathassa tanulmányait, írja a BBC.

Dühvel és vágyakkal a gyomrommal, a zsigereimmel, a szívemmel és a fejemmel készítettem ezt a filmet, mondta el Diwan, amikor átvette a díjat.

Ez volt a világ legrégebbi filmfesztiváljának 78. díjátadója, amire persze rányomta bélyegét a világjárvány: a vendégeknek maszkot kellett viselniük, és a helyek felét üresen hagyták.

A győztes film az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb francia írója, Annie Ernaux önéletrajzi regényén alapul. A zsűri elnöke idén az Oscar-díjas Élősködők rendezője, Pong Dzsunho volt.

A második helyért járó Ezüst-oroszlánt Paolo Sorrentino kapta a nápolyi fiatalkorát feldolgozó, az Isten keze című alkotásáért.

A legjobb rendező az új-zélandi Jane Campion lett, a Benedict Cumberbatch főszereplésével készülő The Power of the Dog című filmért. A legjobb forgatókönyvért járó díjat Maggie Gyllenhaal kapta, az Olivia Colman főszereplésével készült The Lost Daughter című alkotásért.

A legjobb színésznő Penelope Cruz lett a Pedro Almodovar új filmjében, a Parallel Motheresben nyújtott alakításáért. A legjobb színész a Fülöp-szigeteki John Arcilla lett az On the Job: The Missing 8 című thrillerben nyújtott főszerepéért.

Egy bírósági kereset szerint a híres kutyaidomár, Cesar Millan pitbullja súlyosan megharapott egy fiatal tornászt, aki arról is beszélt, hogy a kutya megölte Queen Latifah kutyáját, és Millan megpróbálta eltusolni az ügyet, írja a TMZ.

Lidia Matiss állítása szerint 2017-ben meglátogatta anyját munkahelyén, egy kaliforniai irodaépületben. Az épület elmondása szerint Cesar Millan tulajdonában van, és a nő Millan alkalmazottja volt.

A helyszínen találkozott a Cesar nevű pitbullal, aki az épületben felügyelet nélkül, szabadon rohangálhatott. A kutya állítása szerint megtámadta, többször is megharapta a lábát. Súlyos sérülésekkel ment kórházba.

A kereset szerint Matiss „sztártornász” volt, aki korcsoportjában a lehető legmagasabb értékeléseket kapta, és egy egyetem le is akarta igazolni. Azonban a sérülések után a tornászálma odalett, az erőteljes fájdalmai miatt többé nem tudta teljesíteni a feladatokat.

A fiatal nő azt állítja, hogy Millan tudott kutyája erőszakos múltjáról, és mégis hagyta, hogy szabadon rohangáljon. A kereset szerint a kutya többeket is megharapott már, és megölt több kutyát, többek között az énekesnő, Queen Latifah kutyáját.

A kereset alapján Queen Latifah két kutyáját vitte el Millan kutyapszichológia-központjába Kaliforniában, és ott a Junior nevű pitbull az egyiket halálra marta. Ugyanakkor Millan arra utasította a stábját, hogy azt közöljék az énekesnővel, hogy egy autó gázolta el a kutyáját.

Millan a TMZ beszámolója szerint arról tájékoztatta a bíróságot, hogy Matiss tisztában kellett legyen a veszélyekkel, és szerinte a nő gondatlan volt, bár az nem derült ki a dokumentumokból, hogy ez mit takar szerinte.

Párizs vonakodik elismerni Afganisztán újonnan létrejött tálib kormányát, és semmiféle kapcsolatot sem akar vele fenntartani - mondta Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a France 5 tévécsatornának szombat éjjel.

A francia diplomácia vezetője szerint a tálibok hazudnak.

"Azt mondták, megengedik, hogy néhány külföldi és afgán állampolgár szabadon elhagyhassa az országot, és befogadó, mindenkit képviselő kormányról beszéltek, de hazudnak" - mutatott rá. A francia kormány először tetteket akar látni, és a tálibokon van a sor - hangsúlyozta Le Drian.

Afganisztánban több francia állampolgár tartózkodik még, valamint több száz afgán, akik segítettek Franciaországnak az elmúlt években. Le Drian vasárnap Katar fővárosába, Dohába utazik, hogy tárgyaljon az ő kimenekítésükről. Párizs eddig mintegy háromezer embert evakuált az országból.

A nemzetközi közösség több képviselője megjegyezte már, hogy az ideiglenes tálib kormány nem teljesítette azt az ígéretét, hogy az etnikai csoportoknak és vallási kisebbségeknek is helyet ad az új kormányban. Emellett számos olyan értesülés látott napvilágot, amely szerint a tálibok nem tartják tiszteletben azokat a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket, amelyek mellett Afganisztán az elmúlt évtizedekben elkötelezte magát, beleértve az alapvető szabadságok megkülönböztetés nélküli tiszteletben tartását.

A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború.

Kedden megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével. Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt.

Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások. (MTI)

69 éves korában halt meg a diszkóslágereivel híressé vált énekesnő, María Mendiola, írja a BBC. Mendiola és Mayte Mateos 1977-ben alapította meg a Baccara nevű zenekarát: a két nő ekkor flamencotáncosként dolgozott a spanyolországi Fuerteventura szigetén.

A két nőt egy lemezkiadó vezetője ismerte fel, aki leszerződtette őket a brit RCA Records kiadóhoz, és odaadta nekik a Yes Sir, I Can Boogie című dalt, ami rövid időn belül komoly sláger lett: 10 európai országban, köztük Nagy-Britanniában vezette a toplistákat. Több mint 16 millió példányt adtak el a lemezből, erre egyetlen női együttes sem volt képes akkoriban.

A dalt azóta feldolgozta Sophie Ellis-Bextor és a Goldfrapp is, idén nyáron pedig amiatt futott fel ismét az eredeti verzió népszerűsége, hogy a skót válogatott nem hivatalos Eb-himnusza lett.

Mendiola akkor arról beszélt, hogy nem gondolta volna, hogy a dala valaha felbukkan még a slágerlistákon, és bár már nem fiatal, de ez azt mutatja, hogy még mindig tud boogiezni. Elmondta azt is, hogy megérinti a gondolata, hogy a daluk ennyi év után is még fontos az embereknek.

A Yes Sir, I Can Boogie után jött ki a duó első lemeze 1977-ben, ami nagy sikert hozott a számukra, majd az 1978-as Sorry I'm a Lady szintén a top10-ben végzett Angliában. Egy eurovíziós indulás után még két lemezt adtak ki, majd Mendiola és Mateos útjai szétváltak, és mindketten a Baccara külön verzióival turnéztak. Mendiola formációja volt sikeresebb, három slágerük is volt a nyolcvanas években.

• Ferenc pápa megérkezett Budapestre.
• Első programjaként a Szépművészeti Múzeumba ment, ahol találkozott Áderrel és Orbánnal is.
• A miséjét tízezrek hallgatták élőben.

Egészen rendhagyó jelenetet rögzítettek az idei amerikai college futball-szezon szombati játéknapján: a Miami–Appalachian State meccsen egyszer csak egy macska bukkant fel a stadion felső szektorának szélén lógva.

Látszott, hogy a macska előbb-utóbb le fog onnan zuhanni, nem tud majd visszakapaszkodni, ezért az állatot kiszúró nézők egy zászlót készítettek elő, és végül ennek segítségével egy házaspár, Craig és Kimberly Cromer tudta csillapítani a macska zuhanását. A macska megúszta sérülések nélkül a történteket, és azt egyelőre nem tudni, hogy hogyan került annyira magasra.

Craig Cromer annyit mondott a történtek után a helyi sajtónak, hogy ez volt az első elkapása.

Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szombaton Joe Biden amerikai elnök utasítására nyilvánosságra hozta a 2001. szeptember 11-i merényletekkel kapcsolatos nyomozásának első, kivonatolt anyagát, amely többek közt vizsgálja a szaúdi kormány és a merénylők kapcsolatát is, írja a Reuters.

A titkosítás alól frissen feloldott, 2016-ból származó nyomozati anyag egyebek között Szaúd-Arábia egyesült államokbeli konzulátusának egy tisztségviselője, egy vélt szaúdi titkosügynök, illetve legalább két merénylő közötti kapcsolattal is foglalkozik, ugyanakkor nem tartalmaz bizonyítékot azzal kapcsolatban, hogy a rijádi kormánynak köze lett volna a terrortámadáshoz.

Szaúd-Arábia régóta tagadja, hogy bármiféle közük lett volna a történtekhez. A szombaton megjelent nyomozati anyag hírét a nagykövetség a Reuters kérdésére még nem kommentálta. Ugyanakkor szeptember 8-án kiadtak egy közleményt, melyben megerősítették, hogy a kezdetektől a transzparencia hívei voltak a szeptember 11-ei eseményekkel kapcsolatban, és üdvözölni fogják, ha az Egyesült Államok nyomozati anyagok titkosítását oldja majd fel.

A szeptember 11-ei terrortámadások 19 gépeltérítője közül 15 volt szaúdi állampolgár. Az Egyesült Államok kormánya által létrehozott bizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy Szaúd-Arábia közvetlenül finanszírozta volna az al-Kaidát. Azt azonban nem zárta ki a nyomozás, hogy egyes szaúdi tisztviselők tehettek így.

2500 áldozat családja, illetve több mint 20 ezren, köztük sérültek, illetve azok, akiknek üzlete vagy megélhetése lett oda a merényletekben korábban már beperelték a szaúdi államot, több milliárd dolláros kártérítést követelve. (Reuters, MTI)

A 18 éves brit Emma Raducanu nyerte meg a New Yorkban zajló amerikai nyílt teniszbajnokság női egyes versenyét, mivel a szombati döntőben 6:4, 6:3-ra legyőzte a kanadai Leylah Fernandezt.

Az 1999 óta első alkalommal összejött „tinédzser-fináléban” mindkét játékos a tőle megszokott, szélvészgyors alapvonaljátékot hozta. A 19 éves, balkezes Fernandez (aki 73. a világranglistán) kétszer is elvesztette az adogatását, és riválisa - aki első női játékosként jutott be a selejtezőből a végjátékba - szettelőnybe került.

A folytatásban az ecuadori és Fülöp-szigeteki felmenőkkel rendelkező Fernandez harcolt ki rövid életű brékelőnyt, de román-kínai származású ellenfele fordított, és 5:2-re meglépett. A kanadai teniszező adogatóként még két meccslabdát hárított, de aztán a 150. helyen álló Raducanu kiszerválta a meccset, és 1 óra 51 perc alatt nyert.
Raducanu pályafutása első trófeája mellé 2,5 millió dollárt (762 millió forint) kapott.

Utoljára ennyire fiatal teniszezők 1999-ben döntőztek a US Open-en, akkor Serena Williams győzte le Martina Hingist. (MTI, BBC)

Hogy itt a klímaválság, azt ma elég kevesen vitatják, és idén nyáron a világ számos országában látni lehetett, hogy mit jelentenek a valóságban azok a kutatói előrejelzések, melyek egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményeket jósolnak a következő évekre. Augusztusban publikált jelentésében az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) is arra jutott, hogy a további felmelegedés elkerülhetetlen, ugyanakkor azonnali és nagy léptékű változtatásokkal még mindig lehetne enyhíteni a következményeken.

Hogy hogyan kéne elképzelni ezeket a változtatásokat, és kinek kéne ezeket végrehajtani, arról végeláthatatlan mennyiségű elemzés, tanulmány és cikk született az elmúlt években. A vitába idén megjelent könyvével szállt be az egyik legbefolyásosabb amerikai klímakutató, Michael E. Mann is, aki arra figyelmeztetett minket, hogy mindig legyünk nagyon gyanakvóak, amikor valaki az egyéni, személyes felelősségünkre helyezi a hangsúlyt a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Az új klímaháború

Mann már könyve címében is egy új klímaháborúról beszél, melyben ugyan még mindig a bolygó áll vesztésre, de amelynek végkimenetele még egyáltalán nem dőlt el. A klímaháború Mann szerint nem most kezdődött, csak míg a megelőző évtizedekben elsősorban a klímaváltozást tagadó politikusok és energetikai vállalatok jelentették a fő ellenfelet, addig mostanra nagyot változott a helyzet: a klímaváltozás tényét ugyanis egyre inkább csak marginális figurák próbálják tagadni, akikre egyre kevesebb ember figyel oda. A tagadók helyére új szereplők léptek: az elterelők, az egyéni felelősséget hangsúlyozók, a megosztók, illetve a fatalisták, akik szerint már minden mindegy. Mann szerint épp ezért az új klímaháború frontja már nem a tényekről, hanem a cselekvésről szól.

Szerda délben az ellenzéki pártok kisorsolták, hogy milyen sorrendben kerüljenek fel a miniszterelnök-jelöltek a szeptember 18. és 26. között rendezendő előválasztás szavazólapjára.

Eszerint

1. Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd-LMP)
2. Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom)
3. Fekete-Győr András (Momentum)
4. Dobrev Klára (Demokratikus Koalíció)
5. Jakab Péter (Jobbik)

lesz a sorrend. Indult a jelöltségért Pálinkás József is, de ő nem tudta összegyűjteni a szükséges 20 ezer aláírást.

Gyakorlaton életét vesztette Jevgenyij Zinyicsev, az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának vezetője. A beszámolók szerint az 55 éves Zinyicsev az Északi-sarkvidék közelében, Norilszkban egy katonai gyakorlat látogatásakor halt meg, írja a Moscow Times.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Zinyicsev életmentés közben halt meg szerdán. Az RT egyik munkatársa arról számolt be, hogy egy operatőr csúszott meg és esett be a vízbe, Zinyicsev pedig őt próbálta kimenteni, de a vízbe vetve magát egy kőnek ütközött. Egyes beszámolók szerint az operatőr is életét vesztette. A hírek szerint a helyszínen a katasztrófavédelem végzett gyakorlatot, és erről készítettek felvételeket.

Zinyicsev a nyolcvanas években a KGB-ben kezdte pályafutását, majd a rendszerváltás után az FSZB tagja maradt. 2015-2016 között tagja volt a Putyin személyes biztonságáért felelős csapatnak is.

Kedd este hozták nyilvánosságra azt a kormányhatározatot, ami megszabja, hogy a magyar küldöttségnek mit kell majd képviselnie az ENSZ Közgyűlésének 76. ülésszakán, írja a hvg.hu.

„A küldöttség az ENSZ szerepével kapcsolatban képviselje hazánk álláspontját, mely szerint a COVID–19 világjárvány idején az ENSZ nem volt képes hatékony megoldásokat nyújtani a pandémia elleni küzdelemben, és csak kiegészítő jellegű hozzájárulást tudott biztosítani a nemzetállamok által megtett, a járvány hatásainak enyhítését hatékonyan elősegítő lépésekhez és intézkedésekhez” – áll a határozatban, ami előírja, hogy a magyar küldöttség mi szerint lássa majd el tevékenységét.

Szintén határozottan képviselendő álláspont a magyar küldöttség számára, hogy „az ENSZ tartózkodjon az új közgyűlési határozatokban, illetve hivatalos állásfoglalásokban a Globális Migrációs Kompaktra, valamint a Globális Menekültügyi Kompaktra történő hivatkozások bármilyen, akár rejtett formában való megjelenítésétől, tekintve, hogy értelmezésünk szerint ezek célja a két dokumentum kötelező és általános érvényű elismertetése, annak ellenére, hogy azokat hazánk mellett több más tagállam sem írta alá, és azok végrehajtásában semmilyen módon nem kívánunk részt venni.”

A hvg.hu kiemeli, hogy a magyar küldöttségnek emellett támogatnia kell a terror elleni és az üldözött keresztények érdekét szolgáló fellépést, a Közel-Keletről szóló határozatokban pedig „a kiegyensúlyozottság érvényesüljön Izrael állam egyoldalú felelősségre vonása helyett”.

Emellett képviselni kell az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását, a vallási és nemzeti kisebbségek, valamint az őshonos népek, a nők és gyermekek, illetve a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelmét, a nők jogainak előmozdítását, a nők és férfiak közötti egyenlőséget, és hangsúlyozni kell a család fontos társadalomépítő szerepét és a hagyományos családmodell megerősítésének szükségességét.

A kormányhatározat emellett úgy látja, hogy „az ENSZ Emberi Jogi Tanács azonnali, gyökeres reformjára van szükség, mivel a testületnek az elfogult, szakmai szempontból megalapozatlan határozatok és kezdeményezések túlbonyolított szövegezése és átpolitizálása helyett a konszenzusépítést és a párbeszédet kellene elősegítenie”.

A lap megjegyzi, hogy a kormány számára ennek ellenére fontos lehet az ENSZ, mivel szeretnék elérni, hogy a jövő évi közgyűlésnek magyar elnöke lehessen, és emiatt is lobbiznia kell a magyar küldöttségnek. Magyar elnöke egyszer volt eddig a közgyűlésnek, 1982-83-ban.

Az ENSZ legfontosabb döntéseit meghozó Biztonsági Tanácsnak pedig a magyar kormány határozata szerint „meg kell felelnie a XXI. század új geopolitikai és gazdasági realitásainak, így taglétszámának és összetételének tükröznie kell a nemzetközi politikai és gazdasági erőviszonyokban bekövetkezett változásokat, egyszersmind figyelemmel kell lennie a hatékonyság követelményére is, amelyekre tekintettel indokolt egy további, nem állandó tagsági hely biztosítása a kelet-európai regionális csoport számára, mely növelné Magyarország BT-be való bekerülésének esélyeit”.

Mint a cikk írja, legutóbb 1992-93-ban volt Magyarország a BT két évre választott tagja.

Szerdán Kínában tovább szigorították a magánoktatás visszaszorítását célzó rendelkezéseket, és megtiltották, hogy magántanárok online korrepetáljanak diákokat. Ugyanígy tilos különórát adni nem oktatási célra regisztrált helyszíneken, azaz lakásokban vagy kávézókban, írja a Reuters.

A kínai kormány viszonylag váratlanul, július végén lehetetlenítette el a nagyobb magánoktatási cégeket, egy 120 milliárd dollárosra becsült piacot söpörve ezzel ki. A lépés, amiről hosszabban is írtunk, akkor a nemzetközi befektetőket is megrémítette, de Peking nem hátrált meg, és az újabb rendelet bizonyítja, hogy tényleg teljesen fel akarják számolni ezt a szektort.

Az intézkedés a kínai demográfiai válsággal függhet össze: az országban öregedik a lakosság, nem születik elég gyerek, és a kormány úgy látta, hogy többek között az oktatás és a gyereknevelés rendkívül elszabadult költségei miatt lehet, hogy sok pár nem vállal végül gyereket. Mint korábbi cikkünkben írtuk, a hatalmas népességű, még mindig súlyos társadalmi egyenlőtlenségekkel terhelt ország oktatási rendszerében a legfontosabb esemény a híresen kemény és stresszes felvételi vizsga, a gaokao, melynek kimenetele egy egész életpályát befolyásolhat. Nem véletlen, hogy az egyre növekvő közép- és felsőközéposztály számára hatalmas jelentősége lett annak, hogy gyerekeik hogyan szerepelnek ezen a vizsgán, és éppen ennek köszönhetően nőhetett ekkorára a magánoktatási szektor.

A július végi intézkedések óta a kínai sajtó több alkalommal is beszámolt arról, hogy a vagyonosabb szülők megpróbálták kikerülni a szigorításokat, és fellendült például a családhoz költöző magánoktatók piaca.

Három hónappal az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Kullancsfigyelő projektjének indítása után előkerült az első példány a keresett, hazánkban nem őshonos Hyalomma kullancsból.

A Vas megyében felfedezett példány molekuláris biológiai módszerekkel történő vizsgálata, valamint a kullancs esetleges kórokozókkal való fertőzöttségének megállapítása a pécsi Nemzeti Virológiai Laboratóriummal együttműködésben történik.

A Kullancsfigyelő projektben a kutatók a "citizen science" módszer segítségével vizsgálják az Európában is egyre gyakrabban előforduló, a krími-kongói vérzéses lázat is okozó kullancsok felbukkanását és megtelepedését Magyarországon.

A projekt indítása óta számos lakossági bejelentés, e-mail, fotó és beküldött példány érkezett az Ökológiai Kutatóközponthoz. A lakosság által észlelt egyedek között szerepelt más ízeltlábú is, de a legtöbb esetben valóban kullancsok voltak.

Földvári Gábor, a kutatás vezetője a közleményben hangsúlyozta, hogy ezek a "járulékos fogások" sem haszontalanok, hiszen a lakosság széles körű részvétele miatt az ország jelentős részéről kapnak információt egyéb kullancsfajok elterjedtségéről is a program révén.

Az eddig beérkezett öt kullancsfaj - és egy közeli rokon vérszívó, az óvantag - közül az augusztusban bejelentett Hyalomma kullancs a legfigyelemreméltóbb. A Vas megyei településen egy kutyatulajdonos észlelte a nagy méretű, gyors mozgású, csíkos lábú példányt, amely a kutyáján mászkált. A kutya nem járt külföldön, a közeli madárvárta viszont nagy valószínűséggel megfelelő körülményeket biztosított a vándormadárral érkező kullancs fejlődéséhez.

Az ÖK kutatói továbbra is kérik a lakosságot, kiemelten a kutya-, ló- és szarvasmarhatartókat, hogy az észlelt kullancsokat a megszokottnál tüzetesebben figyeljék meg, és ha Hyalomma egyedet találnak, jelezzék azt a [email protected] e-mail címen. Az azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további információ a Kullancsfigyelő honlapján érhető el. (MTI)

Az MNB augusztusi inflációs alapmutatói lekövették a hivatalos inflációs adat, a fogyasztói árindex meglepő mértékű emelkedését, írja a Portfólió. A gazdasági lap beszámolója szerint a a júliusi csökkenés után újra emelkedett a keresletérzékeny termékek áremelkedési üteme, és június után újra 17 éves csúcsára szökött a ritkán változó árú termékek drágulása.

Az MNB számításai szerint az előző hónaphoz képest az infláció 0,3, míg a maginfláció 0,1 százalékponttal emelkedett, amit az üzemanyagok, az iparcikkek és a feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának emelkedése okozott.

Augusztusban a tavalyi évet meghaladó árdinamika elsősorban az élelmiszerekhez és az iparcikkekhez kapcsolódott. Ugyanakkor a piaci szolgáltatások inflációja nem változott az előző hónaphoz képest, ami arra utal, hogy a szolgáltatószektorban az újranyitáshoz kapcsolódó átárazások döntő része már megvalósult - írja elemzésében a jegybank. De a piaci szolgáltatások inflációja így is most a legmagasabb az elmúlt öt év augusztusi eredményeit vizsgálva.

Ismét keresi a tehetségeket a Kikeltető, az ország tán legjobb zenei tehetségkutatója. A Kikeltetőt nyolc évvel ezelőtt indította el a Keretblog, és olyan előadók váltak ismertté a program által, mint mondjuk az Analog Balaton, a Carson Coma, a Platon Karataev, Krúbi, a Megtűrtek vagy az Agavoid.

Október 3-áig lehet jelentkezni, egyedüli alkotók és zenekarok jelentkezését is várják. Műfaji megkötések sincsenek, gitáros dolgok, hiphop, techno meg bármi más is mehet.

A jelentkezéshez egyetlen dalt kell elküldeni, ez lehet demo vagy profi felvétel. A zsűri válogatja majd ki a 12 kedvencét, ők pedig félórás klubfellépési lehetőségen bizonyíthatnak, amiről felvétel is készül. Újabb szavazás jön, és a legjobbnak ítélt előadók majd január elején léphetnek fel a döntőben. Részletek a Kikeltető honlapján.

A korábbi évek indulóinak videóival ezen a playlisten lehet ismerkedni, mi most kiemeltük egynek a remek MA'AM fellépését:

Dühös tüntetések, technológiai fennakadások és az árfolyam beesése kísérte az első napot, amikor Salvador hivatalosan is fizetőeszközzé tette a bitcoint.

A bitcoin hivatalos elismerésével kapcsolatban hónapok óta komoly viták zajlanak: vannak elemzők, akik csak PR-mutatványnak tartják az egészet, és sokan emlékeztettek arra is, hogy a salvadori gazdaság egyszerűen nem áll készen infrastrukturálisan sem arra, hogy mindenhol elfogadhassák a bitcoint. Korábban a Világbank is jelezte, hogy nem ért egyet az ötlettel, mert szabályzói és környezetvédelmi fenntartásai is vannak.

Az biztos, hogy kedden, ami az első nap volt, amikor az amerikai dollár mellett már a bitcoin is hivatalos fizetőeszköz volt az országban, a digitális eszköznek rossz napja volt: egy hónapja nem tapasztalt mélypontra zuhant az árfolyam, 52 ezer dollárról egy ponton 43 ezer dollárig süllyedt. A BBC cikke szerint salvadori ellenzéki politikusok úgy számoltak, hogy ez az árfolyam-ingadozás máris 3 millió dolláros kárt okozott a kontinens egyik legszegényebb országában.

A bitcoin bevezetésének ötletével Nayib Bukele államfő állt elő, az ország gazdaságának felpörgetése érdekében. Az elnök azt remélte, hogy a kriptopénz bevezetésével könnyebben tudnak majd a külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban élő salvadoriak pénzt küldeni az otthoni rokonaiknak.

El Salvador gazdaságában ugyanis kiemelten fontos szerepet játszanak a kivándoroltak hazautalásai, Ezek a küldemények évi 4 milliárd dollárt, az ország GDP-jének 20 százalékát teszik ki. Az elnök számításai szerint az ország rengeteg pénzt spórolhat a tranzakciós költségek kihagyásával.

Bukele emellett azt is reméli, hogy a bitcoin hivatalos elfogadása az országba terelné a világ 680 milliárd dollárt érő bitcoin-vagyonának egy részét. Mint a Twitteren írta, ha ennek a tőkének csak egy százalékát befektetnék El Salvadorban, az 25 százalékkal növelné a salvadori GDP-t.

A keddi bevezetést technikai problémák is kísérték: egyelőre sem az Apple, sem a Huawei nem hagyta jóvá a kormányzat által támogatott digitális tárcát, és a szerverek is nehezen bírták a sok regisztráció jelentette terhelést. A nap folyamán aztán az állami tárcát egyre több cég, például a Starbucks és a McDonald's is elkezdte elfogadni.

Az alkalmazás népszerűségét növelhette, hogy a kormány minden regisztrálónak 30 dollárnyi egyenleget írt jóvá. A bitcoin bevezetését kifogásoló ellenzéki politikusok kedden is hangsúlyozták, hogy az ország lakosságának nagy része semmit sem tud a kriptovalutákról, de annyit tudnak, hogy ez egy nagyon változékony piac. Ez kedden ki is derült. Az egyik ellenzéki politikus, Johnny Wright Sol arról beszélt a BBC-nek, hogy ők egyáltalán nem technológiaellenesek, nem a bitcoinnal van bajuk, de a bevezetését öt óra alatt, érdemi vita nélkül fogadta el a parlament, és ennek következtében elvileg hamarosan minden üzletnek muszáj lesz elfogadnia a digitális eszközt, ennek pedig komoly költségei és kockázatai vannak.

Kedden tüntettek is a bitcoin bevezetése ellen: több mint ezren gyűltek össze a fővárosban, hogy tiltakozzanak a kormány lépése miatt.

Az Ausztráliában élő lebernyeges récék (Biziura lobata) képesek különféle hangok, így az emberi hang utánzására is, állítják ausztrál kutatók. A Philosophical Transactions of the Royal Society B című szaklapban megjelent kutatásról a Guardian számolt be, a cikk alapján a kutatók feljegyezték, hogy egy réce a legkülönfélébb társalgási szituációban rendkívül hasznos „you bloody fool”, azaz a „te átkozott bolond” frázist is eltanulta egy embertől.

Az esetről készült hangfelvétel az első rögzített bizonyítéka lehet annak, hogy a faj képes más élőlények keltette hangok utánzására. Hasonlóra sokféle madárfaj képes, az erről a tulajdonságukról ismertté vált papagájok mellett egyes énekesmadarak és kolibrifélék is.

A felvételen a Tidbinbilla természetvédelmi területen fogságban élő, Ripper névre hallgató (bár valószínűleg nem hallgató) hím réce hallható. A lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó Biziura nem egyetlen fajaként is ismert réce többek között egy ajtó becsapódásának hangját is utánozta a már említett emberi mondat mellett.

A kutatók szerint Ripper a szitkozódást a gondozójától hallhatta. Az nem világos, hogy mennyi idős volt a madár, amikor hallotta és eltanulta az emberi hangokat, melyeket aztán a rendkívül vehemens párzási rítusa során adott elő.

A felvételek még évtizedekkel ezelőtt készültek, egy ismert ausztrál kutató, az azóta nyugdíjba vonult Peter Fullagar révén. A felvételek nemrég újra előkerültek, amikor egy holland professzor, Carel ten Cate ráakadt egy viszonylag ismeretlen szakkönyvben a „beszélő kacsákról” szóló utalásra. Elsőnek azt gondolta, hogy itt valami tévedés vagy átverés lesz, de aztán sikerült megszereznie az eredeti felvételeket, és megbizonyosodott arról, hogy tényleg az történt, amiről a könyv írt.

Ripper már fogságban kelt ki a tojásból, születésétől kezdve gondozója foglalkozott vele. Nem ő az egyetlen réceféle, aki képes volt hangok utánzására: Fullagar 2000-ben egy másik récéről is felvételt készített, amelyik hasonló képességekkel rendelkezett. A nemzetközi szakirodalomban ismerni még hivatkozásokat hangutánzó récékre, de hangfelvétel róluk nem maradt fenn: egy brit réce például a kutatási dokumentumok szerint köhögést, illetve egy póniló horkolását utánozta.

A kutatásban nem érintett szakértő, Dominique Potvin arról beszélt a Guardiannak, hogy több tényező tökéletes együttállása vezethetett a hangutánzásokhoz: a récék párzási hívóhangja mutat változékonyságot, és a fiatal récék szoros kapcsolatban vannak a szüleikkel, ezért nagy hatással lehet rájuk, amit olyankor hallanak. A lebernyeges récéknél ráadásul más récefélékhez képest nagyobb szerep jut az anyai gondoskodásnak, ahogy az is különbség, hogy ezek a hívóhangok fontos elemei a hímek közötti rivalizálásnak, a tojók pedig ez alapján választanak párt maguknak.

A Direkt36 ír arról, hogy idén tavasszal két alkalommal is feltörték az egykori MSZP-s politikus, Páva Zoltán telefonját a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Páva az ellenzéket támogató ezalenyeg.hu nevű oldal üzemeltetője. Az oldal különösen Facebookon aktív, a 2019-es önkormányzati választások előtt ez az oldal költötte el a legtöbb pénzt a közösségi oldalon.

Páva telefonját az Amnesty International és a Citizen Lab biztonsági szakértői vizsgálták meg, és megállapították, hogy idén március 16. és 24., illetve május 23. és 27. között jelen volt a kémszoftver az eszközön. Azt nem lehet utólag megtudni, hogy a támadók mit tettek a telefonon, de az biztos, hogy mindenhez hozzáférhettek: az összes adat és elérhetőség mellett még a mikrofont és a kamerát is bekapcsolhatták távolról.

A Pegasus-ügy júliusban robbant ki, amikor világszerte 50 ezer telefonszám került elő, melyeket megfigyelhettek az izraeli kémszoftverrel. A nemzetközi újságírói munkában Magyarországról a Direkt36 vett részt, ők 300 magyar telefonszámról írtak. Páva száma ezen még nem szerepelt, feltételezésük szerint azért, mert az adatbázis még az ő célponttá válása előtt szivárgott ki.

A lap hangsúlyozza, hogy számos információ utal arra, hogy a Pegasus magyarországi bevetése mögött a magyar állami szervek állhatnak: a Direkt36-nak korábban egy egykori magyar titkosszolgálatit tiszt elmondta, hogy információi szerint 2018 óta használják a magyar nemzetbiztonsági szervek az izraeli szoftvert, míg a szoftvert gyártó NSO egykori alkalmazottja megerősítette, hogy Magyarország megvásárolta a szolgáltatást. A botrány kirobbanása után a magyar kormány részéről sem tagadta egyértelműen senki azt, hogy a magyar állam az NSO ügyfele lett volna.

Páva Zoltán még nyáron, a botrány kirobbantása előtt vizsgáltatta meg a telefonját a Citizen Lab szakembereivel, mert több furcsaságot is észlelt: volt, hogy megszakadtak a hívásai olyan helyen, ahol elvben rendes térerő volt, máskor meg beszélgetés közben olyan hangokat hallott, mintha partnere víz alól beszélt volna. A CitizenLab kimutatta a Pegasus nyomait, ahogy később az Amnesty International szakemberei is.

Páva „kétségbeejtőnek és félelmetesnek” nevezte, hogy Magyarországon okot adhat a megfigyelésre az, ha egy újságíró, ügyvéd vagy üzletember nem azt gondolja, amit a kormányoldal, és ennek hangot ad: „Nagyon bízom abban, hogy azok, akikről kiderült, hogy megfigyelés alatt álltak, nem félnek. Én biztosan nem félek, és azért is akarom, hogy nyilvánosságra kerüljenek a történtek, mert nincs takargatnivalóm” – mondta el a lapnak.

Nem lesz kötelező távolságtartás vagy maszkviselés az iskolákban, mivel az oltás mint fegyver a kormány kezében van, közölte Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az Inforádió műsorában.

„Egyértelmű sikerként könyvelem el, hogy úgy tudtuk a jelenléti oktatást beindítani a múlt héten, hogy az lényegében és érdemben mindenhol zökkenőmentesen el tudott indulni” – mondta el Maruzsa, aki kifejtette azt is,

továbbra is rendelkezésre áll az oltás, bármikor bárki jelentkezhet érte, de országos oltási kampánynak nem látja értelmét.

Pedig a járvány negyedik hulláma az ország ajtaján kopogtat: kedden már ismét 200 embert ápoltak kórházban a járvány miatt, amire június óta nem volt példa, és még mindig több millióan nincsenek beoltva.

Maruzsa elmondta azt is, hogy a koronavírus-járvány miatt elképzelhetők egyedi intézkedések egyes intézményekben, de a magas szintű országos átoltottság miatt egyelőre nem készül a kormány rendszerszintű digitális átállásra.

Az államtitkár közölte azt is, hogy a tanévkezdésig 185 ezer tanuló vette fel a koronavírus elleni oltást, a múlt héten zárult iskolai oltási kampányban pedig csaknem további 50 ezer, köznevelésben és szakképzésben tanuló diák kapta meg a vakcinát.

A tanárokat már áprilisban oltották, körükben intézményi átlagban 85-90 százalékos az átoltottság az államtitkár elmondása szerint, aki elmondta, hogy "szárazon tartják a puskaport" a távoktatással kapcsolatban, "jövőkutatással kevésbé szívesen" foglalkozik.

Az iskolai maszkhordást tiltani nem fogják, de kötelezően se írják elő, mivel az oltásra építik a védekezést. Az államtitkár elmondta azt is, hogy amennyiben tudományosan lehetséges lesz, hogy 12 év alattiakat is oltsanak koronavírus ellen, biztosítani is fogják a vakcinát, kötelezővé azonban továbbra sem tervezik tenni.

Mintegy százötvenen haltak éhen augusztus folyamán a háború sújtotta észak-etiópiai Tigré tartományban - közölte kedden a BBC a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) nevű szervezet jelentésére hivatkozva.

Ez az első összesítés az emberéleteket követelő tigréi éhínségről azóta, hogy a TPLF júniusban visszafoglalta a kormányerőktől a terület nagy részét. Más, független forrásokból az adatot nem erősítették meg, az etiópiai kormány pedig egyelőre nem reagált rá.

Az ENSZ a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy mintegy 400 ezer ember él Tigrében éhínség közepette, és nagyjából 5,2 millió emberhez - az ottani lakosság 90 százalékához - sürgősen segélyt kell eljuttatni, különben az elmúlt évtizedek legsúlyosabb éhínsége alakulhat ki.

Etiópiát 1995 óta tíz, etnikai-nyelvi alapon kijelölt szövetségi állam és két önkormányzattal rendelkező város alkotja. Az Etiópia északi részén fekvő Tigrében tavaly november óta dúlnak harcok a kormányerők és az etiópiai belpolitikai életet korábban három évtizeden át irányító, majd a hatalomból kiszorult, etnikai alapon szerveződött TPLF fegyveresei között. A harcokban és légi csapásokban nemzetközi szervezetek közlései szerint ezrek vesztették életüket, kétmillióan menekültek el otthonukból, és súlyos humanitárius válság alakult ki.

Addisz-Abeba június végén egyoldalú tűzszünetet jelentett be, miután a felkelők elfoglalták Tigré székhelyét, Mekelét és a terület nagy részét. A fegyvernyugvást azonban a felkelők elutasították, az összecsapások pedig átterjedtek a szomszédos régiókra is.

Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) arra figyelmeztetett augusztus utolsó napján, hogy már tizenegy napja nem tudott segélyszállítmányokat küldeni Tigrébe. A helyi hatóságok és a tigréi lázadók egymást vádolták a segélyszállítmányok feltartóztatásával. Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) vezetője, Samantha Power augusztus közepén Addisz-Abebát tette felelőssé a segélyek visszatartásáért. (MTI, BBC)

A mexikói legfelsőbb bíróság ítéletében arra jutott, hogy a terhesség megszakításáért kirótt büntetések alkotmányellenesnek minősülnek, írja a BBC. A Coahuila szövetségi államban meghozott ítélet gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy nők ellen abortusz miatt emeljenek vádat.

Jelenleg az ország négy szövetségi államát leszámítva mindenhol rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az abortuszra, és csak nagyon kevesen férhetnek hozzá legálisan, jellemzően egy nő csak akkor vetetheti el a magzatot, ha nemi erőszak áldozata volt, vagy ha az élete a terhesség miatt veszélyben van.

A keddi döntés értelmében Coahuila állam büntető-törvénykönyvéből el kell törölni az abortusz krimianalizálására vonatkozó passzusokat.

Luis Maria Aguilar legfelsőbb bíró a döntést a nők jogai szempontjából történelmi jelentőségűnek nevezte. Elemzők szerint az ítélet megnyithatja az utat afelé, hogy országszerte eltöröljék a hasonló korlátozásokat. Nem véletlen, hogy a döntést országszerte ünnepelték a női jogvédő szervezetek.

A BBC megjegyzi, hogy Coahuila az amerikai Texas állammal határos, ahol nemrég rendkívül szigorú abortusztörvényt fogadtak el, ami ellen Joe Biden szövetségi elnök is harcot indított. Így akár arra is lehet számítani, hogy hamarosan majd az Egyesült Államokból érkezhetnek Mexikóba olyan nők, akik legális körülmények között akarnak abortuszt elvégeztetni.

Mexikó a kontinens második legnagyobb katolikus állama, ugyanakkor az abortuszról szóló társadalmi vita egy ideje már a büntethetőség eltörléséről szólt, írja a brit lap mexikói tudósítója, ezért a mostani döntés annyira nem számított meglepőnek. A legfelsőbb bíróság 11 tagja egyhangúlag szavazott a dekriminalizáció mellett. Ez a döntés ugyan csak az állami törvényekről szólt, de a mexikói szövetségi alkotmányos törvények miatt idővel irányadó lesz az összes többi államban is.

A döntés azt is jelenti, hogy azokat a nők, akik abortusz miatt vannak börtönben, azonnal kiszabadulhatnak.

Komoly, néha kemény hangú, néha szenvedélyes vita zajlott az afganisztáni helyzetről, de az Európai Unió egyes tagországai és a brüsszeli intézmények sajnos újra a 2015-ös pályára álltak rá - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-tagországok külügyminisztereinek informális tanácskozásának második napján.

A miniszter a Facebook-oldalán közvetítette tájékoztatóját, melyen elmondta, hogy az EU arra készült, hogy felszólítsa a tálibokat, engedjék elmenni azokat az embereket, akik el szeretnék hagyni Afganisztánt. Szijjártó szerint azonban ezt a magyarok, illetve elmondása szerint a csehek, lengyelek, szlovének és horvátok sem fogadták el. Szerinte ez egy biankó-meghívás lenne minden afgánnak, és ez egy rendkívül veszélyes, felelőtlen álláspont.

Hiszen az ország lakosságának fele már a hatalomátvétel előtt is humanitárius segélyen élt, és az országban van négymillió belső menekült is, ezért Szijjártó szerint egy ilyen felszólítás után tömeges illegális migrációs hullám indulna el. Ráadásul Szijjártó szerint tudni azt is, hogy Afganisztán a terrorizmus egyik melegágya, és egy ilyen kiáramlási lehetőségnél terroristák százai-ezrei is jöhetnének Európába.

Mi, magyarok világos álláspontot képviselünk: kihoztuk Afganisztánból azokat, akik ott nekünk segítettek, rajtuk kívül egyetlen afgánt sem vagyunk hajlandók befogadni, még csak megfontolni sem, tette hozzá a külügyminiszter.

Honlapján közleményben reagált a csütörtök esti magyar-angol meccsen történtekre a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az MLSZ közleményében egyetlen szó sem esik a rasszista incidensekről, holott a brit Sky Sports már bemutatott egy felvételt, amin egy magyar férfi majommozdulatokat imitálva üzent az angolok fekete játékosának, Raheem Sterlingnek, és több angol újságíró is azt állította tegnap, hogy hasonló, rasszista jelenetek szemtanúi voltak.

Az MLSZ közleményében azt írja, „a Puskás Arénába kilátogató hatvanezer szurkoló elsöprő többsége sportszerűen, a magyar válogatottat biztatva drukkolt még akkor is, amikor már vesztésre állt a csapat. Éppen az ő védelmükben van szükség a rendbontók beazonosítására és szigorú megbüntetésére.”

A közlemény így folytatódik: „A pályára lépő, a fénygránátot és a poharakat bedobó szurkolók azonosítása zajlik. Ellenük megtette/megteszi a rendőrségi feljelentést az MLSZ. Az esetleges pénzbüntetést polgári peres eljárás keretében a szövetség az elkövetőkre hárítja, emellett a sportrendezvényekről történő 2 éves kizárásra számíthatnak az eljárás végén.”

A csütörtöki történések után már Boris Johnson brit miniszterelnök is megszólalt, a FIFA fellépését sürgetve, és a brit szövetség jelezte, hogy a FIFA-hoz fordulnak. A FIFA pénteken közleményben reagált, és elmondták, hogy "határozottan elutasítják a rasszizmus és az erőszak minden formáját, és egyértelműen a zéró tolerancia elvét képviselik az ilyen magatartással szemben a labdarúgásban". A nemzetközi szövetség illetékesei hozzátették, hogy "meg fogják tenni a megfelelő intézkedéseket", amint megkapják a mérkőzéssel kapcsolatos jelentéseket.

Az európai szövetség (UEFA) júliusban három zárt kapus mérkőzésre - az egyiket két év próbaidőre felfüggesztve - büntette a magyar válogatottat, mert drukkerei diszkriminatív magatartást tanúsítottak a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokság három csoportmeccsén.

A brit miniszterelnök, Boris Johnson is megszólalt közösségi oldalán a csütörtök esti magyar-angol focimeccsel, illetve főleg a lelátón tapasztalt jelenetekkel kapcsolatban.

Mint mi is írtunk róla, a meccs után több angol újságíró is arról számolt be, hogy a lelátó közelében rasszista bekiabálásokat hallottak, melyek Raheem Sterlinget és a pálya mellett melegítő Jude Bellinghamet célozták. A brit Sky Sports bemutatott egy felvételt, amin egy magyar férfi majommozdulatokat mutatva üzent Sterlingnek.

Gareth Southgate szövetségi kapitány és Harry Kane csapatkapitány is elmondta, nem voltak tanúi rasszista incidenseknek, de ha mégis történtek ilyenek, az teljesen elfogadhatatlan, és büntetést érdemel. Southgate ugyanakkor hangsúlyozta, nem szabad az összes magyar szurkolót egybemosni, hiszen sokan remekül viselkedtek a meccs alatt.

A brit szövetség, az FA rendkívül kiábrándítónak nevezte a történteket, és közölte, felkéri a FIFA-t, hogy vizsgálja ki az ügyet. A nemzetközi szövetség egyelőre nem szólalt meg az eset kapcsán.

Boris Johnson brit miniszterelnök a közösségi oldalán azt írta: "teljesen elfogadhatatlan, hogy az angol játékosoknak rasszista inzultusokat kellett elszenvedniük Magyarországon". A kormányfő is felszólította a FIFA-t, hogy "tegyen határozott lépéseket a felelősökkel szemben annak érdekében, hogy ezt a fajta gyalázatos magatartást végleg kiirtsák a sportágból".

Az európai szövetség (UEFA) júliusban három zárt kapus mérkőzésre - az egyiket két év próbaidőre felfüggesztve - büntette a magyar válogatottat, mert drukkerei diszkriminatív magatartást tanúsítottak a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokság három csoportmeccsén.

Frissítés: közben közösségi oldalán Szijjártó Péter külügyminiszter megosztott egy videót, amin az angol-olasz Eb-döntő előtt az angol szurkolók kifütyülték az olasz himnuszt. Hogy ez pontosan mit is magyaráz meg a csütörtöki rasszista incidensekkel kapcsolatban, az nem teljesen világos.

A meccs után amúgy a britek szövetségi kapitánya, Gareth Southgate is hangsúlyozta, hogy nem lenne szabad, hogy a játékosai rasszizmusnak legyenek kitéve, ugyanakkor szerinte nem lenne helyes, ha most ujjal mutogatnának az összes magyar szurkolóra, hiszen hasonló a helyzet, mint otthon, náluk, ahol szintén nem az összes néző okoz problémát. Kiemelte azt is, hogy a magyar közönség rendkívül tiszteletteljesen fogadta az angol himnuszt csütörtökön.

Southgate itt vélhetően arra gondolt, hogy a londoni rendezésű Eb-döntőt is beárnyékolta, hogy az angol szurkolók egy része vállalhatatlanul viselkedett, betörtek a stadionba, illetve előfordult, hogy kifütyülték a letérdelő válogatottat, illetve más országok himnuszait. A Wembleynél történt incidensek miatt az UEFA a héten szabhat ki bírságot.

A független orosz lap, a Novaja Gazeta birtokába jutott egy hangfelvétel, melyen szerintük a gyanú szerint az hallható, ahogy a Moszkva külterületéhez tartozó Koroljov városában eligazítják a szavazószámlálókat arról, hogy hogyan kell elcsalni a közelgő választást.

A felvételen a lap szerint a koroljovi polgármester tanácsadója, Zhanna Prokofjeva hallható, aki a helyi választási bizottságok vezetőivel beszélve eligazítja őket, hogy hogyan hozzanak körzetenként 42-42 százalékot a Putyin-féle Egyesült Oroszország pártnak, és elmagyarázza azt is, hogy ezt hogyan lehet megtenni a szavazási eredmények meghamisításával.

A Novaja Gazeta szeptember 2-án elküldte a hangfelvételt az orosz központi választási bizottsághoz is, kérve, hogy hivatalosan is kommentálják az azon elhangzottakat.

A felvételen többek között az hallható, hogy a Prokofjevának tulajdonított hang közli az egybegyűltekkel, hogy biztosítani kell, hogy csak tőlük legyenek emberek a választás lebonyolításánál, és a terv szerint két listát kell majd készíteni a választás napján, és a végén a meghamisítottat kell leadni a hivatalos szervek felé. (Meduza)

A dél-szudáni kormány egyik tagja élesen elítélte azokat a korábbi tüntetéseket, melyeken az államfő, Salva Kiir Mayardit és kormánya lemondását követelték. A kormány szerint külföldi erők igyekeznek befolyásolni a dél-szudáni eseményeket, többek között pénzt fizetnek a tüntetések résztvevőinek, és az lenne a leghelyesebb, ha a tüntetők a külföldről kapott támogatást felajánlanák az ország nélkülöző lakosainak, írja a Sudan Post.

Michael Makuei Lueth tájékoztatási miniszter és kormányszóvivő egyben azt is megmagyarázta, hogy miért nem engedélyezik már ezeket a tüntetéseket:

„Minden tüntetés, ami a rendszer távozását követeli, nem békés megmozdulás. Ha ma kimész az utcára, és azt követeled, hogy távozzak, és én nem teszem, akkor mit csinálsz?” – tette fel a kérdést Makuei, majd meg is válaszolta:

„Természetesen erőszakhoz folyamodsz. És azt mi nem tűrjük el. Szóval a megelőzés hatékonyabb, mint a kezelés, épp ezért nem engedélyeztük a tüntetéseket, hogy béke legyen Dél-Szudánban.”

A kormánytag ezért arra kérte azokat, akik magukhoz akarják ragadni a hatalmat, hogy inkább várják meg a következő választást. Ha győzni fognak, akkor megkapják majd a lehetőséget, és békés lesz a hatalom átadás-átvétele.

Az új-zélandi rendőrség lelőtt egy férfit Auckland városában, aki belépett egy szupermarketbe, és több embert megkéselt. Helyszíni beszámolók szerint legalább hat ember megsérült, a boltban pánik alakult ki.

A helyszínen lévő rendőrök szinte egy percen belül lelőtték a férfit, aki a helyszínen életét vesztette. A sérültek közül legalább hárman kritikus állapotban vannak.

Jacinda Ardern miniszterelnök sajtótájékoztatóján terrortámadásnak nevezte a történteket. Az elkövetőről csak annyit tudni, hogy egy Srí Lanka-i férfi, aki rendőrségi megfigyelés alatt állt, és az Iszlám Állam terrorszervezet követője lehetett. A férfi 2011-ben költözött Új-Zélandra, a nemzetbiztonsági hatóságok 2016 óta tartották megfigyelés alatt. Mint Ardern elmondta, még ha folyamatosan, a nap 24 órájában meg is figyelnek valakit, akkor sem lehetséges, hogy állandóan legyen mellette valaki, így fordulhatott elő, hogy a férfi többeket meg tudott késelni.

Nagyon sima, négygólos vereséget szenvedett a magyar válogatott csütörtök este Angliától. A meccs kimenetele egy pillanatig nem volt kérdés, az első félidőben ugyan nem született gól, de ez leginkább csak azon múlt, hogy az angolok nem is tepertek annyira, a második félidőben aztán könnyedén rúgtak egy négyest a helyzetekig sem nagyon jutó magyaroknak.

És sajnos a vereséggel nem ért véget a meccs utóélete: péntek reggel a nemzetközi hírügynökségek és a nagyobb nyugati lapok is mind arra helyezik a hangsúlyt beszámolóikban, hogy az angol játékosokat rasszista inzultusok érték a meccs során.

A mérkőzés alaphangját már megadta, hogy a rasszizmus és a bármiféle megkülönböztetés elleni tiltakozásként letérdelő angol játékosokat rendkívül heves fütty fogadta a Puskás Ferenc arénában. A meccset a helyszínen néztem végig, és ezen a ponton nehéz lett volna azzal érvelni, hogy csak a stadion egy kis része fütyült, tényleg rendkívül hangos volt a jelenet. Persze annyiban nem meglepő a dolog, hogy még az Eb előtt Orbán Viktor miniszterelnök összevissza beszélve provokációnak nevezte a térdelés gesztusát.

A meccs kezdetét megelőző jelenetet leszámítva az első félidő viszonylag eseménytelenül telt a pályán és a lelátókon is, a botrányosabb pillanatok a második félidőben jöttek, amikor az angolok elkezdtek gólokat rúgni. Az első gólt a Manchester City támadója, Raheem Sterling szerezte, aki ünneplés közben levette a mezét, hogy az alatta lévő pólón emlékezzen a koronavírusban fiatalon meghalt barátjára. De ez a gesztus nem hatotta meg a magyar ultrák táborát, akik rengeteg pohárral dobálták meg az angol játékost.

A brit sajtó több helyszíni tudósítója, például az ITV riportere és a BBC helyszínre kiküldött munkatársa is beszámolt arról, hogy a lelátó közelében rasszista bekiabálásokat hallott, melyek Raheem Sterlinget és a pálya mellett melegítő Jude Bellinghamet célozták. Ezekből fenn, ahol én ültem, semmit sem lehetett hallani, de persze nem olyan nehéz elképzelni, hogy voltak ilyen esetek. Az biztos, hogy Sterling labdaérintéseit innentől heves fütty fogadta, míg a többi angol gólszerző később nem részesült hasonló bánásmódban. Ők mind fehérek voltak.

Csütörtök este a helyszínen az is egyértelmű volt, hogy a játékosok meccs közbeni kifütyülésében és megdobálásában csak a stadionban ülő nézők kis százaléka vett részt, jellemzően a Carpathian Brigade által elfoglalt szektorból. Ez volt az az ultracsoport, melynek tagjait figyelmeztetni kellett, hogy a németországi Eb-meccs előtt takarják el azokat a tetoválásaikat, melyek „nem kompatibilisek a helyi törvényekkel”.

Viszont ez vélhetően nem fogja meghatni a FIFA-t: ha a rasszista bekiabálásokról készült videofelvétel, és hallották azokat a fociszövetség ellenőrei is, akkor jó esély van arra, hogy több világbajnoki selejtezőt is zárt kapuk mögött kell majd lejátszania a magyar válogatottnak. A válogatott már jelenleg is rendelkezik egy 2+1 meccses UEFA-büntetéssel a magyarországi Eb-meccsek idején tapasztalt incidensek miatt. Épp ezért kérte a meccs előtt Csányi Sándor MLSZ-elnök és Marco Rossi szövetségi kapitány is, hogy ne legyenek hasonló jelenetek a lelátókon, de nem sok sikerrel.

A mérkőzés után több angol játékos is elfogadhatatlannak nevezte, ami a lelátókon zajlott, és a FIFA közbenjárását kérték. Az angol labdarúgó-szövetség is bejelentette, hogy a nemzetközi szövetséghez fordulnak, hogy indítson vizsgálatot a történtek miatt.

A meccs utáni sajtótájékoztatón az angol szövetségi kapitány, Gareth Southgate rendkívül sportszerűen nyilatkozott, amikor arról beszélt, hogy nem gondolja, hogy az angol játékosok ennél többet tehetnének, hogy tudniillik elmondják, mi mellett állnak ki, és most már másokon a sor. Nem lenne szabad, hogy a játékosai rasszizmusnak legyenek kitéve, ugyanakkor szerinte nem lenne helyes, ha most ujjal mutogatnának az összes magyar szurkolóra, hiszen hasonló a helyzet, mint otthon, náluk, ahol szintén nem az összes néző okoz problémát. Kiemelte azt is, hogy a magyar közönség rendkívül tiszteletteljesen fogadta az angol himnuszt csütörtökön.

Southgate itt vélhetően arra gondolt, hogy a londoni rendezésű Eb-döntőt is beárnyékolta, hogy az angol szurkolók egy része vállalhatatlanul viselkedett, betörtek a stadionba, illetve előfordult, hogy kifütyülték a letérdelő válogatottat, illetve más országok himnuszait. A Wembleynél történt incidensek miatt az UEFA a héten szabhat ki bírságot.

Southgate beszélt a meccs után arról is, hogy eljutottak hozzá a rasszista incidensekről szóló hírek, de ő maga nem hallotta ezeket a meccs során. A szövetségi kapitány elmondta, hogy úgy gondolja, készültek felvételek ezekről az esetekről, és ennek megfelelően fogják ezeket kezelni. Vannak, akik benne ragadtak a gondolkodásukban és az előítéleteikben, de végül dinoszauruszokká fognak válni, mert átalakul a világ, tette még hozzá Southgate, aki hangsúlyozta, hogy nem lenne fair az összes magyar szurkolót kritizálni, hiszen közülük sokan nagylelkűek voltak, és rendkívül jól viselkedtek a meccs során.

Ismét megrendezik a Budapesti Demográfiai Csúcsot, a programból csütörtökön ismertetett részleteket Novák Katalin tárca nélküli miniszter. A konferencia szeptember 23-24-én lesz a Várkert Bazárban, az esemény tematikája a fenntarthatóság és a demográfia összefüggése. Novák hangsúlyozta, hogy a világ akkor fenntartható, ha születnek gyermekek, ha van kinek továbbadni az örökséget, és ha ezt az örökséget "jobb állapotban adjuk tovább, mint ahogy az elődeinktől megörököltük".

A miniszter beszélt arról is, hogy Magyarország a világ fejlett országaihoz hasonlóan demográfiai válságban van. A kormány nem a tömeges bevándorlásban, hanem a gyermekek születésében, a családok támogatásában látja a megoldást. A rendezvényen hetven vendég szólal majd fel, köztük nyolc magas rangú politikus:

Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett megszólal majd Mike Pence volt amerikai alelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök, Janez Jansa szlovén, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babis cseh és Eduard Heger szlovák miniszterelnök, valamint Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja.

A könnyebb átélhetőség kedvéért készítettünk egy fényképes összeállítást is a kiemelt felszólalókról:

A Népszava ír arról, hogy 30 százalékos plusz finanszírozással próbálja megrövidíteni a kórházi várólistákat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK): míg a járvány előtt mintegy 25 ezer ember várt kórházi beavatkozásra, mostanra ez a szám 41 ezer fölé nőtt. Csak a harmadik hullám vége, azaz 2021. május eleje óta 9 ezerrel nőtt a műtétre várók száma.

A NEAK főigazgatója, Kiss Zsolt az IME XV. országos egészség-gazdaságtani konferenciáján beszélt arról, hogy a járvány alatt alaposan visszaesett a nem koronavírussal összefüggő ellátások száma: több mint 40 százalékkal csökkent az orvosi kezelések száma a gyermekgyógyászatokon, a fülészeti, szemészeti szakellátásoknál, a hepatitisz kezelésével kapcsolatos szolgáltatásoknál, a különféle sebészeti beavatkozásoknál. Számos tervezett műtétet kellett elhalasztani.

Ugyanakkor a főigazgató elmondása szerint a daganatellenes terápiára szorulók, valamint a szív- és érrendszeri betegek a járvány alatt valamennyi szükséges kezelésüket megkapták.

Kiss a Népszava beszámolója szerint kitért arra is, hogy az ellátott betegek számában összességében nem tapasztaltak visszaesést, mert a rendszer azokat is ellátottként regisztrálta, akiknek beadták az oltást.

A NEAK főigazgatója beszélt arról is, hogy most az a feladatuk, hogy felmérjék, kinek milyen ellátása maradt el, és ezeket minél gyorsabban pótolják. Épp ezért szeptember elsejétől ismét érdekeltté válnak az intézmények abban, hogy minél több beteget fogadjanak, mert visszaállítják a teljesítményfinanszírozást. A járvány ideje alatt ugyanis a kórházak és szakrendelők egy átlagos havi összeget kaptak meg.

Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese a konferencián arról beszélt, hogy az ellátást akadályozta az is, hogy az új bérrendszerben az orvosok nem voltak ösztönözve az ügyeletek elvállalására, de most ezen is változtatnak.

Mint a lap írja, az új szolgálati törvény a megemelt orvosi bérek mellett kikötötte, hogy ügyeletben senki sem kaphat magasabb óradíjat, mint az alap órabére. Többek között ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elmúlt hónapokban több kórház osztályán is ellehetetlenült a működés. A Magyar Orvosi Kamara augusztusban közölt felmérése szerint most egy nyugdíj előtt álló orvos alig több mint 9 ezer forintot kap, míg egy pályakezdő ezer forintnál alig kap többet az ügyeleti munkájáért.

Takács elmondása szerint a jövőben az ügyeletben az orvost érő terheléshez igazítják a díjazást, azaz nem a bértáblához kötik ezt a juttatást, hanem egy fix ügyeleti óradíjat állapítanak meg, és attól függően szorozzák majd fel, hogy mennyire zsúfolt valakinek a munkája.

A BBC már csütörtökön is beszámolt arról, hogy összecsapások robbantak ki a Pandzssír-völgyben, de az ott zajló eseményekről rendkívül nehéz megbízható információkat szerezni.

A brit híroldal péntek reggelre már arról tudósított, hogy komoly összecsapások zajlottak, és a tálibok azt állítják, sikerült területeket elfoglalniuk a tálib-ellenes Afganisztáni Nemzeti Ellenállási Arcvonaltól (NRFA), akik szerintük súlyos veszteségeket szenvedtek. Ugyanakkor az NRFA beszámolója szerint a völgy összes bejáratát továbbra is ők ellenőrzik, a tálibok pedig több száz embert vesztettek el.

A főleg tádzsikok lakta Pandzssír-völgy a szovjetellenes ellenállásnak is komoly bázisa volt, és feltételezések szerint az elmúlt hetekben több ezer tálib-ellenes harcos menekülhetett ide. A völgyet Ahmed Maszúd hadúr ellenőrzi, az apja, Ahmed Sah Maszúd a szovjetek, majd a tálibok ellen is sikeresen védte a területet a nyolcvanas, illetve a kilencvenes években.

Az NRFA szóvivője szerint 350 tálib halt meg a mostani összecsapásokban, de a helyszínről származó beszámolók hitelességét nagyon nehéz ellenőrizni.

Nem indul újra a kormányzó Liberális Demokrata Párt elnöki posztjáért Szuga Josihide japán miniszterelnök, aki a japán sajtó egybehangzó pénteki híradásai szerint ezzel a miniszterelnöki posztról is távozni fog.

A párt szeptember 29-én tartja tisztújító kongresszusát, Szuga bejelentése pedig meglepetést okozott a japán belpolitikában, mert mindeddig a 72 éves politikus számított a favoritnak a pártban, és alig egy éve tölti be a kormányfői posztot.

Abe Sindzó előző kormányfő egészségügyi okokra hivatkozva mondott le a miniszterelnöki posztról tavaly ősszel. Szuga Josihide kormányának népszerűsége viszont rekordmélységbe, 30 százalék alá csökkent, miközben az ország a koronavírus-járvány eddig legpusztítóbb hullámával küzd. Japánban még az idén általános választást tartanak. (MTI)

Hasonlóan az elmúlt két évhez, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) idén is nekiállt megkeresni az ország legszabadabb embereit: a jogvédő szervezet 2019-ben alapította meg a SZABAD-díjat, amivel minden évben olyan embereket díjaznak, akik a saját lehetőségeikhez mérten a legtöbbet tették azért, hogy Magyarország egy szabadabb ország lehessen.

A felhívásukra érkező javaslatokból idén végül kilenc történetet választottak ki, közülük választja majd ki a zsűri (azaz Horváth Dorka, a BOOKR Kids alapítója, Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója, a dalszerző-énekes Marge, Miklósi Gábor, a 444 újságírója és Nagy Zsolt színész), hogy ki kapja a SZABAD-díjat.

A jelöltek között akadnak az országos médiából is ismert, sokat szereplő személyek, de vannak, akik helyben, egy-egy közösség vagy település érdekében tettek sokat. A korábbi évekhez hasonlóan idén is kiosztják majd a közönségdíjat is, amit a legtöbb online szavazatot kapó jelölt kap meg. Szavazni a cikk végén, a jelöltek rövid bemutatása után lehet szeptember 12-e éjfélig. A díjátadó szeptember 16-án lesz a Stopper Úszóházban, az eseményre korlátozott számban még lehet jegyet venni.

És akkor a jelöltek:

Bukovszki András

A Balaton partján zajló rengeteg építkezésről nap mint nap hallani híreket, de a helyiek által szervezett tiltakozásokról sokszor kevesebb szó esik. Bukovszki András az Aligai Fürdőegyesület elnökhelyettese, a Balatonaliga és Balatonvilágos partszakaszainak magánkézbe juttatása elleni küzdelem egyik legismertebb alakja, aki évtizedek óta küzd a közterületek kisajátítása, továbbá a tó partjára tervezett, szakmai előírásokat és közérdeket semmibe vevő beruházások ellen.

Freeszfe Egyesület

2021 januárjában az egyetemről távozott oktatók, hallgatók és munkatársak megalakították a Freeszfe Egyesületet, aminek jelenleg 240 tagja van. A Vészkijárat program lehetőséget kínál az SZFE-ről kiiratkozott kb. 130 hallgatónak, hogy európai egyetemeken diplomázzanak, miközben tanulmányaikat a régi tanáraikkal folytatják. Vizsgaelőadásokat és vizsgafilmeket készítenek, miközben az oktatók ingyen dolgoznak, és minden feladatot az egyesület tagjai látnak el, fizetség nélkül. A társadalmi felelősségvállalásért, az oktatás, az alkotás és a művészet szabadságáért dolgoznak, hogy a "szabad ország-szabad egyetem" ne csak egy skandált szlogen, hanem a jövőnk legyen.

Hárs Nóra és Kalina Yvette

A Csörögi Tanodában 2012 óta foglalkoznak a Pest megyei település roma gyerekeivel, céljuk, hogy a „csörögi cigánysoron trendi legyen a tanulás”. A tanoda két munkatársának jelölésével az eddig elvégzett munkájukra, illetve az általuk képviselt értékekre hívják fel a figyelmet. És emellett arra is, hogy az ország számos pontján hiánypótló munkát végző tanodákat még nehezebb helyzetbe hozta a járvány miatt bevezetett digitális oktatás.

Ame Panzh

A fiatal roma értelmiségiek által készített, kritikus és sokszor kemény hangvételű online beszélgetős műsor, az Ame Panzh (Mi Öten) két rendszeres résztvevője. A műsorban jellemzően a roma közösség problémáiról esik szó, gyakran olyan megközelítésből, amivel elvétve találkozni a hazai közbeszédben.

Juhászné Pap Laura Edina

Az Egymásért-Közösen Mozgáskorlátozottak Egyesület vezetője, aki tavaly a TASZ segítségével harcolta ki, hogy az épp felújítás alatt álló Dunakeszi Nagyállomás az eredeti tervekkel szemben mégis akadálymentes legyen, és végre a településen élő, mozgásukban akadályozott emberek is használhassák a vasutat.

Pál Marci

A #csaladazcsalad mozgalom társalapítója és a Szivárványcsaládokért Alapítvány kurátora. Férjével, Ádámmal 2018 óta nevelik együtt fiukat, és az elmúlt években sokaknak megmutatták, hogy nem csak egyféle családmodell létezik, és két azonos nemű szülő is alkothat gyerekeikkel együtt boldog családot.

Szalay Anna Lilla

Aktivista és influenszer, az első Down-szindrómával élő ember, aki címlapon szerepelt Magyarországon. A Mikes Lélekközpont kampányarca. A projektben jelenleg azon dolgoznak, hogy felépülhessen egy olyan támogatott lakhatás, ahol a hozzá hasonló fiatalok szükséges és elégséges segítséggel önálló, teljes életet élhetnének.

Dr. Szijjártó László

Gyermekorvos, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, azon orvosok egyike, akik a járvány legsúlyosabb időszakában is kiálltak a nyilvánosság elé, és őszintén beszéltek arról, hogy milyen állapot teremt a koronavírus az egészségügyi ellátásban. Beszélt arról is, hogy mennyire fontos lenne az állam részéről az őszinte, transzparens kommunikáció, mert a lakosság félrevezetése komolyan megnehezíti az orvosok munkáját is.

Sztojka Edina

Roma származású ápolónő, aki többször mesélt már arról a nyilvánosság előtt, hogy milyen előítéletek kísérik a roma embereket mindennapi munkájuk során. A koronavírus-járvány idején írt arról a tapasztalatáról, hogy mennyire megrázó a számára, ahogy csak a „szkafandert” felvéve tekintik sokan teljes értékű embernek.

És a szavazás:

„Egyre melegebb lett.” Ezzel a tömör mondattal kezdődik az elmúlt évek egyik legfelkavaróbb regénye, Kim Stanley Robinson The Ministry for the Future (A Jövőminisztérium) című könyve. Robinson az amerikai sci-fi irodalom évtizedek óta alkotó, elismert, sokat díjazott szerzője, de talán még egyetlen könyve sem váltott ki akkora érdeklődést, mint a tavaly megjelent Ministry.

A regény a belátható jövőben, 2050 körül játszódik, és egy rendkívül erős fejezettel indul: az indiai Uttar Prades állam egyik városára pusztító hőség sújt le, és a heteken át tartó, rendkívül erős hőhullámok elől nincs hova menekülni. Az éjszakák sem hoznak enyhülést, az elviselhetetlen meleg miatt egy ponton összeomlik az áramszolgáltatás, és onnantól már semmi nem véd meg a forróságtól. Pár nap, és tömegével kezdenek meghalni az emberek, a kisvárosban is rengeteg áldozatot szed a hőhullám, Indiában pedig 20 millió áldozata lesz a hőségnek.

Robinson a régióban egy segélyszervezetnél dolgozó amerikai férfi, Frank May történetén keresztül írja le a hőség okozta pusztítást, és Frank lesz az egyik főszereplője a regénynek, de igazából ebben a könyvben messze nem az emberi szereplők a fontosak. A Ministry for the Future ugyanis elsősorban arról szól, hogy rendszerszinten hogyan alakulhat majd át a világunk, amikor a klímaváltozás már nemcsak kopogtat az ajtónkon, hanem teljes erővel be is rúgja azt.

Jobb már nem lesz

Nem véletlen, hogy az idei, elég súlyos nyár után (soha nem regisztrált hőhullámok az Egyesült Államokban, pusztító áradások Németországban, hatalmas erdőtüzek a világ számos táján) sokan nyúltak Robinson könyvéhez. A cli-fi, azaz klímafikció műfajába sorolt regény ugyanis az első, tényleg felkavaró fejezet után elsősorban nem ijesztgetni és sokkolni akar, hanem racionálisan végiggondolni, hogy mi következhet abból, ha a klímaváltozás és a sokkal gyakrabban beköszöntő szélsőséges időjárási események tényleg a mindennapjaink részévé válnak.

Robinson regényének alapállása nagyjából az, amit az ENSZ alá tartozó IPCC legutóbbi jelentése is kimondott: jobb már biztos nem lesz a helyzet a bolygónkon. A további melegedés elkerülhetetlen, ezzel együtt pedig fel kell készülnünk a tengerszintek emelkedésére, a gyakoribb és erőteljesebb hőhullámokra, villámáradásokra és tüzekre. Mozgásterünk így is van még, és a különféle modellek alapján a fosszilis energiahordózók gyors és teljes kivezetése még mindig érdemi különbséget jelenthet ahhoz képest, ha nem változtatunk semmin. A kérdés leginkább az, hogy hogyan képzelhető el ez a folyamat globálisan, és milyen társadalmi és gazdasági következményei lennének.

Interjúiban Robinson gyakran hangoztatja, hogy egyáltalán nem szereti a fantasy műfaját, minden regényét igyekszik úgy megírni, hogy a létező legszilárdabb tudományos alapon álljon (felesége, a kémikus Lisa Nowell pedig mindig nagyon szigorú szemmel olvassa a vázlatokat.) Ez a tudományos megalapozottság a Ministryben különösen hangsúlyos: a több mint száz, viszonylag rövid fejezet közül csak pár tucatnyit tesznek ki azok, melyekben tényleg a cselekmény halad előre. A többi fejezet a klímaválság kezdete utáni világ leírásáról szól, elképesztő részletgazdagsággal. Érezni, hogy Robinson nagyon alaposan elmerült az elmúlt évtized klímavitáiban: a különféle geomérnöki megoldásoktól a gleccserek olvadásának mechanizmusán át a karbonadóig, a jegybankok szerepétől a globális egyenlőtlenségek és az igazságos klímaátmenet kérdéséig tényleg minden előkerül, ami dominálja ma a klímaváltozásról szóló közbeszédet.

És épp ezért lesz a Ministry nehezen felejthető könyv. Azt ugyanis nem gondolnám, hogy regénynek különösebben jó lenne. Van benne ugyan egy csomó elem, ami ehhez a sci-fis kalandregény műfajhoz szükséges: túszejtési kísérlet, terrortámadások, menekülés az Alpokban, de ezek tényleg csak mellékszálnak vagy tölteléknek tűnnek a nagyobb narratívához képest, ahogy a két főszereplő karaktere is inkább sablonos marad. De hiába a bosszankodás pár kevésbé kidolgozott párbeszéd vagy túlságosan elnagyolt jelenet után, egy pillanatig nem merült fel bennem, hogy félbehagynám a könyvet.