Horváth Bence

Újabb lezárásokat kellett elrendelni az ausztrál Új-Dél-Wales államban, ahol az eddigi legsúlyosabb járványkitörést regisztrálták. Scott Morrison miniszterelnök elmondása szerint a Lengyelországtól vásárolt Pfizer-vakcinákkal azonnal megkezdik az oltást, a vakcinák felével a 20 és 39 év közöttieket fogják oltani. A lengyelek beszerzési áron adják tovább a vakcinákat.

Az utóbbi időben sok kritika érte az ausztrál miniszterelnököt, mivel nagyon rosszul halad az oltási program, a 16 év feletti lakosságnak mindössze 24 százaléka kapta meg mindkét oltását. Közben folyamatosan nő az új fertőzöttek száma Sydneyben és a várost magába foglaló Új-Dél-Wales államban, amit Morrison is rendkívül aggasztónak nevezett.

Lengyelországban a lakosság több mint harmada kapta már meg mindkét oltását. Közleményük szerint azután döntöttek a vakcinák felajánlása mellett, hogy a delta variáns terjedni kezdett Ausztráliában. (Reuters)

Oldalára borult vasárnap hajnalban egy utasokat szállító autóbusz Szabadbattyán térségében az M7-es autópályán, írja a rendőrség honlapja, és az első információk szerint a balesetben nyolc ember meghalt. A magyar rendszámú busz 4 óra 55 perckor szenvedett balesetet.

A rendőrség beszámolója szerint a balesetnek két súlyos és negyvenhat könnyebb sérültje is van. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a balesetet. A helyszíni szemlét és a műszaki mentést a rendőrök megkezdték, a helyszínen teljes útlezárás van, a forgalmat a szabadbattyáni lehajtónál terelik le az autópályáról, visszatérési lehetőségük a járművezetőknek a következő felhajtónál lehetséges, a 63-as számú főútról.

Ebolás megbetegedést jelentettek Elefántcsontparton, ami utoljára 25 éve fordult elő a nyugat-afrikai országban - közölte szombaton az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az elefántcsontparti egészségügyi miniszter.

Pierre Dimba miniszter az állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy elszigetelt esetről van szó. A vírust egy 18 éves lány szervezetében mutatták ki, aki a szomszédos Guineából utazott be Elefántcsontpartra.

A WHO közleményében ismertette, hogy ez az első ebolás megbetegedés 1994 óta a nyugat-afrikai országban. Az Egészségügyi Világszervezet beszámolója szerint az elefántcsontparti Pasteur egészségügyi intézet mutatta ki az ebolavírust az Abidján városában kezelt pácienstől vett mintákban. A beteg Guineából érkezett közúton Abidjánba augusztus 12-én, ahol lázas tünetekkel kórházba került.

Matshidiso Moeti, a WHO Afrikáért felelős igazgatója roppant aggasztónak nevezte az ebolavírus megjelenését a több mint négymillió lakosú Abidjánban. Ugyanakkor szerinte biztató, hogy az ebolavírus megfékezésével kapcsolatos tapasztalatok oroszlánrésze is az afrikai kontinensen van, amit Elefántcsontpart fel tud használni a gyorsabb járványügyi intézkedések érdekében.

Az eddig legsúlyosabb ebolajárvány 2013 decemberében Guinea erdős vidékéről indulva terjedt el Libériában és Sierra Leonéban. A járvány 2016-ban ért véget, a mintegy 28 600 igazolt fertőzöttből több mint 11 300 halt meg. A legutóbbi - négy hónapig tartó - járvány végét június 19-én jelentették be. A WHO szerint egyelőre nincs arra utaló jel, hogy a mostani ebolavírusos eset összefüggésben lehet a korábbi guineai járvánnyal, bár mindez még további vizsgálatot igényel.

Guineában mindemellett az életveszélyes marburgvírus is megjelent, amely sokban hasonlít az ebolára, és legvalószínűbb terjesztői szintén a denevérek lehetnek. A kór testnedvekkel terjed. A betegség magas lázzal, izomfájdalmakkal, vérhányással és belső vérzésekkel jár. (MTI, AFP)

Harc nélkül megadta magát a táliboknak a közép-afganisztáni Dajkundi tartomány, és vasárnap reggelre a keleti Nangarhar tartomány székhelye, Dzsalálábád városa is elesett - közölték afgán tisztségviselők. Szajíd Mohammad Daud Naszíri a dajkundi tartományi tanács egyik képviselője szombat este közölte, hogy a tartományi székhelyen, Nili városában mindössze két puskalövés dördült el, mielőtt a tartományi kormányzat helyi létesítményei megadták volna magukat a felkelőknek.

Dzsalálábád városában sem tanúsítottak jelentősebb ellenállást - ismertette egy helyi tisztségviselő. "Jelenleg nem folynak harcok Dzsalálábádban, mert a tartomány kormányzója megadta magát a táliboknak" - mondta az illetékes, aki szerint ezzel a lázadók biztosítani tudták a szomszédos Pakisztán felé vezető utakat is kelet felől, elszigetelve a fővárost, Kabult. Hozzátette, hogy a megadás volt az egyetlen módja annak, hogy a kormányzó megmentse a civilek életét.

A tálibok az interneten felvételeket tettek közzé a keleti Nangarhar kormányzójának dzsalálábádi irodájáról.

Ezzel gyakorlatilag már csak Kabul maradt a nagyvárosok közül a kormányerők kezén, ahová ezrek menekültek a lázadók előrenyomulása elől.

Nem sokkal korábban jelentették be, hogy Mazar-i-Sarifot, Észak-Afganisztán legjelentősebb városát, Balh tartomány székhelyét is elfoglalták a tálibok. Értesülések szerint a tartományban tálibellenes harcot folytató két szövetséges hadúr, Abdul Rasid Dosztum volt afgán alelnök és Atta Mohammad Núr, Balh tartomány volt kormányzója élve el tudott menekülni Mazar-i-Sarifból.

"Sajnálatos módon egy kiterjedt, jól szervezett és gyáva összeesküvés következtében a kormányzati létesítményeket és a kormányerők felszerelését is átjátszották a tálibok kezére" - írta mikroblogján Núr. Tartományi tisztségviselők szerint a várost a tálibok érdemi harc nélkül vették be.

Hírügynökségek szerint Núr és Dosztum menekülése nemcsak a központi kormány, hanem a regionális hatalmi bázissal bíró hadurak kudarcát is mutatja.
Az amerikai légierő időközben légicsapásokkal próbálta feltartóztatni az előre törő tálibokat. A repüléseket nyomon követő portálok szerint B-52-es típusú hadászati bombázók és más amerikai harci repülőgépek is bevetésen voltak szombaton az afgán légtérben.

A tálibok gyors térnyerése miatt Joe Biden amerikai elnök szombat este bejelentette, hogy a tervezett háromezerhez képest nagyjából ötezer főre növelik az afgán földön lévő amerikai állampolgárok és az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok kimenekítésére küldött katonai kontingens létszámát. Biden egyben figyelmeztette a tálibokat, hogy ne akadályozzák a műveletet, mert különben gyors és erőteljes választ fognak adni az ilyen próbálkozásokra.

Az amerikai elnök ismét védelmébe vette az amerikai csapatok augusztus végéig történő kivonását. Mint mondta, ő már a negyedik elnök, aki felelősséget visel az afganisztáni katonai misszióért, és nem akarja ezt a feladatot továbbadni utódjának. "További egy vagy öt év amerikai katonai jelenlét nem lett volna különbség, ha az afgán hadsereg nem tudja, vagy nem képes megvédenie a saját földjét" - hangsúlyozta Biden.

Mindazonáltal Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton Asraf Gáni afgán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében "az erőszak csökkentését szolgáló diplomáciai és politikai erőfeszítéseket vitatta meg" a washingtoni külügyi tárca tájékoztatása szerint.

A kabuli kormányzat bő egy hét alatt kiszorult a tartományok többségéből. Szombaton a tálibok Kunár és Paktia tartomány székhelyét is elfoglalták, így már 22 tartományi székhely van a kezükön Afganisztán 34 tartományából. Jelenleg az ország területének több mint kétharmadát ellenőrzik. (MTI, BBC)

Tíz pontból álló, öt évre szóló tervet tett közzé a Kínai Kommunista Párt, melynek bevallott célja, hogy szorosabb ellenőrzés alá vonják a gazdaságot. A bejelentésnek voltak bőven előjelei, hiszen az elmúlt években Peking látványosan kezdett el nagyobb nyomást helyezni a globálisan is jelentőssé váló kínai cégek működésére. Egyre gyakoribbá váltak a technológiai óriáscégek elleni fellépések, szigorúbban kezdtek fellépni a különféle digitális pénzügyi vállalkozásokkal szemben, nemrég pedig egy egész szektort, a magánoktatás és különórák virágzó, évi 120 milliárd dolláros piacát söpörték ki egyetlen pillanat alatt.

A most bejelentett tervcsomag súlyát jelzi, hogy azt szerdán közösen tette közzé a párt Központi Bizottsága, illetve a kvázi kormányként funkcionáló Államtanács. A dokumentum szerint a párt célja, hogy olyan jogszabályi környezetet alkossanak, melyek révén teljesülhet az emberek egyre növekvő vágya egy jobb élet iránt.

Az ötéves terv pontos részleteit ugyanakkor még nem ismerni, így egyelőre nem tudni, hogy Peking pontosan milyen intézkedések révén tervezi még szorosabb befolyás alá vonni a gazdasági szereplőket. A dokumentum egyelőre leginkább annak a hivatalos kormányzati bejelentése, hogy nagyobb hangsúly fog jutni a nemzetbiztonsági szempontból fontosnak ítélt szektorok ellenőrzésére, és 2025-ig folyamatosan születhetnek új szabályok e területeken. A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők szerint ugyanakkor az irány világosan látszik, és minden bizonnyal folytatódni fog a nagy cégek elleni fellépéssorozat.

A China Renaissance befektetési bank elemzője, Bruce Pang például arra számít, hogy a részletszabályok kidolgozása után a kínai hatóságok kiemelt figyelmet fognak szentelni a kínai tech- és internetes cégek működésére, külön figyelve olyan kérdésekre, mint az adatbiztonság, a felhasználói jogok, a versenykorlátozó tevékenységek, vagy a külföldi tőzsdéken való megjelenés. Ez utóbbi különösen érzékeny kérdés lehet, hiszen a közelmúltban a nyugati tőzsdéken megjelent kínai vállalatok többször is hatalmas veszteségeket szenvedtek el, amikor odahaza vizsgálatok indultak ellenük, és e folyamatok kiterjesztése komolyan megrémítheti a nyugati befektetőket is.

De az elmúlt évek történéseiből világosan látni, hogy Hszi Csin-ping számára a kínai vállalatok nyugati szereplése és a részvényesek boldogsága másodlagos kérdés a belföldi politikai stabilitás fenntartásához képest, e stabilitás kulcsát pedig a kínai emberek mindennapjaiban fontos szerepet betöltő vállalatok kordában tartásában látja a kínai vezetés.

A szerda késő este publikált dokumentum hangsúlyozza, hogy különösen fontossá vált fellépni a monopol-törekvésekkel szemben, és mivel elég hasonló folyamatok zajlanak az amerikai techcégekkel szemben is az Egyesült Államokban, a következő évek egyik izgalmas kérdése lehet, hogy a két hatalmas, de sok szempontból rendkívül eltérő politikai kultúrájú országában milyen eszközökkel és mit kezdenek majd a netes óriásokkal.

A Financial Times megjegyzi, hogy az elmúlt hetekben számos kínai hatóság tett közzé új szabályokat, ami már megelőlegezte, hogy hamarosan nagyobb, koordinált fellépés is elindulhat. A változások nemcsak a techszektort érintik, az egészségügytől a gyógyszer- és élelmiszeriparon át a különféle technológiai ipari területekig lehet számítani szigorúbb szabályozásra.

A Bloomberg összefoglalója szerint a szerdán közzétett dokumentum leginkább egy iránymutatásként értelmezhető, és kiderül belőle többek között, hogy a kínai kormány a jövőben aktívan fog jogszabályokat alkotni a nemzetbiztonság, a technológiai fejlesztés, a közegészségügy, a kultúra és oktatás, a kisebbségi vallások, a biobiztonság, az ökológiai kérdések, a kockázatmérséklés, a monopol-szabályozás és a külföldi érdekeltségű szereplők területén. Azaz gyakorlatilag a gazdaság egészében.

Cél az is, hogy a digitális és online formákban szerveződő új vállalkozásformák „egészségesen” fejlődjenek, ami gyakorlatilag azt jelentheti, hogy ne nőhessenek hirtelen túl nagyra, és se a felhasználókkal, se a Párttal szemben ne tehessenek szert túlzott befolyásra.

Kiemelten fontos szektor lesz a szabályozások során a pénzügy is: a Jack Ma-féle Ant Group tavalyi, némileg váratlan megregulázásánál már látszott, hogy Pekingben egyre kevésbé nézik jó szemmel, hogy magánkézbe lévő óriásvállalatok egyre nagyobb szeletet hasítanak a virágzó digitális pénzügyi szolgáltatások piacán, és az akkoriban megjelent elemzések szerint a kínai vezetés tényleges pénzügyi kockázatot is láthatott abban, ahogy egy magánvállalat révén pörög fel a lakossági hitelállomány. A szabályzással párhuzamosan Kína nem titkoltan állami szerepvállalással szeretné kiszorítani a vállalati szereplőket, és gőzerővel zajlik a digitális jüan kifejlesztése, ami egy egészen újfajta monetáris politika lehetőségét teremtheti meg.

De emellett gyakorlatilag az összes szektor szereplői számíthatnak arra, hogy többet kell majd tenniük például a felhasználói adatok védelméért, ez ugyanis egy hangsúlyos eleme a bejelentésnek, és felkészülhetnek az alaposabb és gyakoribb hatósági ellenőrzésekre is. A külön megnevezett szektorok közül az élelmiszer- és a gyógyszeripar azok, ahol eddig nem volt komolyabb hatósági fellépés, így e szektorok aktív befektetői lehetnek azok, akik most különösen aggódva várhatják a részletszabályokat.

A szerdai bejelentés hírére a nyugati tőzsdéken jegyzett kínai vállalatok részvényei esni kezdtek, de az igazi árfolyam-átrendeződésre csak azután érdemes számítani, hogy kiderülnek majd a szigorítások részletei is. Az azonban, hogy a terv öt évre szól, jelzi, hogy alapvetően változhat meg az üzleti klíma a világ második legnagyobb gazdaságában. A Bloomberg idéz olyan befektetőket is, akik szerint a most közölt irányelveknek hosszabb távon akár még pozitív hatásuk is lehet, hiszen kívülről nézve eddig meglehetősen ad hoc módon zajlottak a hatósági fellépések Kínában a gazdasági szereplőkkel szemben, míg mostantól legalább le lesz fektetve, hogy mire kell odafigyelni.

Mindenképpen szükség lesz a koronavírus-járvánnyal összefüggő, jelenleg érvényes intézkedések szigorítására, például a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejének a rövidítésére - közölte Branislav Tiodorovic, a koronavírus járvány kezelésével megbízott szerbiai válságstáb tagja kedden.

A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a válságstáb mindenképpen szigorítani akar, az erről szóló döntés pedig néhány napon belül megszülethet, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy a vendéglátóhelyek mellett mely területeket érinthetik az új intézkedések.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában keddre 752-vel 726 454-re, Koszovóban 263-mal 110 194-re, Észak-Macedóniában 143-mal 158 168-ra, Montenegróban 210-zel 103 932-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 45-tel 206 277-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában néggyel 7143-ra, Észak-Macedóniában kettővel 5508-ra, Montenegróban eggyel 1636-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig hárommal 9737-re növekedett. Koszovóban nem volt halálos áldozata a kórnak az elmúlt napon, így a halottak száma 2273 maradt. (MTI)

Görögországban eddig 90 ezer hektár terület vált a lángok martalékává az athéni egyetem földtani intézetének előzetes kárösszesítése alapján.

Niki Evelpidu, az athéni egyetem egyik geológia professzora kedden a Kathimeriní című görög napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy az adatok folyton változnak, tekintettel arra, hogy az erdőtüzek több helyen továbbra is pusztítanak. Hangsúlyozta, hogy a veszély a tüzek eloltásával sem ér véget, mivel "heves esőzések kiváltotta, katasztrofális következményekkel járó áradások, sárlavinák és földcsuszamlások következhetnek, mint az az utóbbi években elég gyakran előfordult".

A szakértők szerint a legnagyobb terület, mintegy 51 ezer hektár erdőség a második legnagyobb görög szigeten, Évián vált a lángok martalékává, amelyeket ideáig nem sikerült megfékezni, bár a tűzoltók és a helyi lakosokból jelentkező önkéntesek több települést is megmentettek a tűzvésztől. Ugyanakkor egyes falvak körül a mezőgazdasági területek és erdők odavesztek.

Évián a helyzet valamelyest javulni látszik, egyrészt azért, mert annyi minden égett el, hogy a tűznek nem maradt mit elemésztenie. Másrészt mivel az ország többi részén sikerült valamelyest ellenőrzés alá vonni a tüzeket, a műveleti egységek most a szigetre összpontosíthatnak. Mindemellett kedden az oltást elősegítette, hogy nem volt erős szél, amely felszíthatta volna a lángokat.

A Peloponnészoszi-félszigeten sem sokkal jobb a helyzet: Olümpia városának térségében tízezer hektár erdő égett le.

Az athéni kormány kedden este készül közzétenni az újjáépítésre, illetve az érintett emberek segélyezésére vonatkozó intézkedéseit.

Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök hétfő esti televíziós beszédében bocsánatot kért nemzetétől a tűzvész elfojtására tett kormányzati lépések közben elkövetett esetleges hibákért. Bár a kormány mindent megtett, "ami emberileg lehetséges volt", esetenként "ez nem volt elég" - fogalmazott a kormányfő, akit az ellenzék, helyi hatóságok és a lakosság részéről is bírálatok értek a katasztrófa kezelése miatt. (MTI/AFP)

Bejelentette feloszlatását kedden a legnagyobb szakszervezet Hongkongban, a lépés oka a tájékoztatás szerint a hatóságok részéről érkező "erős nyomás".

Az 1973-ban alapított Hongkongi Tanárok Egyesületét (PTU) az utóbbi időben számos bírálat érte a kínai állami média részéről, és megromlott a kapcsolata a hely oktatási hivatallal is, amely szerint a szervezet elősegíti a politika beszivárgását az iskolákba.

A lépés tovább fokozhatja az aggodalmakat a demokrácia hongkongi helyzetével, a másként gondolkodók elleni szigorú hatósági fellépéssel kapcsolatban, miután a kínai kormány tavaly júniusban hatályba léptette az éles nemzetközi bírálatokat kiváltó nemzetbiztonsági törvényt. Ezzel elemzők szerint lényegében felszámolták Hongkong autonómiáját, amelyet Pekingnek ötven évig kellett volna garantálnia az 1997-ben visszatért volt brit gyarmat számára.

A PTU elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az utóbbi időben jelentősen romlott a politikai és társadalmi helyzet Hongkongban, erős a szervezetre nehezedő nyomás, ilyen körülmények között pedig nem tudnak tovább működni. A feloszlatásról szóló döntést nehéznek, kétségbeesettnek és szívszorítónak nevezte, ugyanakkor hozzátette, hogy nem találtak megoldást a válságra.

A pedagógusok szervezetét július végén a kínai állami médiában "rosszindulatú tumornak" minősítették, amelyet el kell távolítani. Néhány órával később a hongkongi oktatási hivatal arról számolt be, hogy többé nem ismerik el az ellenzéki elhajlással vádolt, mintegy 95 ezer tagú egyesületet. Hangsúlyozták, hogy az utóbbi években a PTU úgy működik, mint egy politikai csoport, s arra buzdítja a tanárokat és a diákokat egyaránt, hogy vegyenek részt "illegális tevékenységekben". (MTI)

Kedd kora délután a francia L'Équipe és a brit BBC is arról számolt be, hogy megszületett a megállapodás a francia PSG és Lionel Messi között, az FC Barcelonát elhagyni kénytelen argentin a következő két évben a katari olajmilliárdokból felpumpált párizsi klub játékosa lesz.

A 34 éves játékos két évre ír alá, de lehetőség lesz a szerződést egy évvel meghosszabbítani. A megállapodás a beszámolók szerint kedd dél körül köttetett meg, Messi még a nap folyamán Párizsba érkezhet, ahol részt kell vegyen egy orvosi vizsgálaton, a szerzdősét ezután írhatják alá, a hivatalos sajtótájékoztatóra pedig szerdán kerülhet sor.

Minden idők egyik legnagyobb labdarúgója akarata ellenére kellett távozzon a Barcelonából, ennek részleteiről hétfőn részletesen is írtunk. A hatszoros aranylabdás Messi a jelek szerint annak a PSG-nek lesz a játékosa a következő években, ahova az elmúlt időszakban nyakló nélkül öntötték az olajmilliárdokat, a fél világválogatottat felvásárolva, ennek ellenére még a francia bajnokságot se voltak képesek megnyerni tavaly.

A kínai hatóságok közölték, hogy több mint 150 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát átmenetileg Jünnan tartományban, mivel arrafelé vonul az a 14 elefánt, akik hónapok óta vándorolnak, és akiknek története országos szenzáció lett Kínában, írja a BBC.

A hatóságok elővigyázatosságból telepítették ki az embereket, mivel attól tartottak, hogy a mindenen áttrappoló elefántok és a helyiek között konfliktusok alakulhattak volna ki.

Az elefántcsorda hónapok óta vándorol az országban, nem világos, hogy miért indultak útnak, de vonulásukat sok millió ember követi. A csorda vonulását több mint 25 ezer rendőr kísérte, többek között drónokat is bevetve.

Az elefántok több mint 500 kilométernyi távot tettek már meg, és útjuk során több millió dollár értékű takarmányt ettek meg, illetve károkat okoztak falusi épületekben is. A jelek szerint most hazafelé tartanak, abba a nemzeti parkba, ahol korábban is éltek.

Az elefántokat követő csapat vezetője, Van Jong arról beszélt hétfőn, hogy a csorda már átlépte a Yang-folyót, és dél felé tartanak. Elektromos kerítésekkel, miattuk felhúzott útszakaszokkal és csalival igyekeznek rábírni az állatokat, hogy már ne térjenek le a hazafelé vezető útról.

Egyes feltételezések szerint a csorda azért indult el erre az útra, mert egy tapasztalatlan elefánt került a közösség élére, és egyszerűen eltévedt, míg más szakértők szerint az elefántok egyszerűen új élőhelyet kerestek maguknak.

Az ázsiai elefánt veszélyeztetett állat, mindössze 300 példány él belőle vadon. A vonuló csordához hasonlóan többségük a déli Jünnan tartomány vadrezervátumaiban.

Az éghajlatváltozás hatásainak kitett több tucat kis szigetország arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy mentse meg jövőjüket, amelyet a tengerek emelkedő szintje fenyeget - derült ki egy hétfő este közzétett közleményből.

Az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottsága (IPCC) hétfőn kiadott átfogó jelentésében megállapította: az emberiség a tevékenységével minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, amely immár visszafordíthatatlanná vált, a globális felmelegedés a Föld minden lakott részén szélsőséges időjárási körülményekkel fenyeget.

"Meg kell fordítanunk a trendet" - szögezte le Diann Black-Layne, Antigua és Barbuda nagykövete, a Kis Szigetországok Szövetségének klímaügyi főtárgyalója.
A szövetség 39 országot tömörít, köztük Kubát, Jamaicát, Pápua-Új-Guineát és a Maldív-szigeteket, amely a világ legalacsonyabban fekvő országa.

"Az a helyzet, hogy még akkor is fél méterrel emelkedhet a tenger szintje, ha sikerül megállítani a felmelegedést 1,5 Celsius foknál" - tette hozzá.

"Ha a felmelegedés nem éri el a 2 Celsius fokot, akkor elkerülhetjük, hogy a tengerszint három métert emelkedjen hosszú távon. A jövőnk függ tőle" - hívta fel a figyelmet.

A szigetországok hangsúlyozták: a világ minden kormányának jelentős lépéseket kell tennie azért, hogy a párizsi klímacéloknak megfelelően 1,5 Celsius foknál ne emelkedjen jobban a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest. Az IPCC szerint 2030 körül a világ eléri ezt a szintet, tíz évvel korábban, mint azt három éve gondolták.

Ilyen szintű felmelegedés pusztító hatással lenne az emberiségre, és sokkal gyakoribbá válnának a szélsőséges időjárási körülmények - figyelmeztettek.
António Guterres ENSZ-főtitkár "vörös riasztásnak" nevezte a dokumentumot, amely szerinte megcáfolhatatlan bizonyítékokkal igazolta a klímaváltozás ijesztő mértékét. Azt mondta: jó lenne, ha a jelentés megkondítaná a vészharangot a fosszilis energiahordozók használatával kapcsolatban.

A világ számos vezető politikusa azonnali cselekvést sürgetett a beszámoló közzétételét követően. (MTI, AFP)

Pekingi nagykövete visszahívására szólította fel a kínai külügyminisztérium Litvániát, miután Vilnius engedélyezte, hogy Tajvan képviseleti irodát hozzon létre Litvániában. A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán kedden közzétett közlemény szerint Peking is visszahívta vilniusi nagykövetét, írja az MTI.

"A kínai fél közölte a litván féllel, hogy a világon egyetlen Kína létezik csupán, a Kínai Népköztársaság kormánya pedig az egyetlen, Kína egészét törvényesen irányító kormányzat" - áll a közleményben. Kína közismerten nagy diplomáciai és gazdasági erőforrásokat mozgat meg azért, hogy egyetlen ország se ismerje el önálló államként Tajvant.

A kínai külügyminisztérium felszólította a litván kormányt az elkövetett hiba kiigazítására, egyúttal pedig a tajvani vezetést is figyelmeztette, hogy Tajvan függetlenségének gondolata "zsákutca".

Tajvan júliusban jelentette be, hogy képviseleti iroda megnyitására készül Litvániában. Ugyan Tajvan több országban is működtet képviseletet, jellemzően a kereskedelmi kapcsolatok ápolásának égisze alatt, a Litvániába tervezett iroda lenne az első Európában, amelynek neve a sziget nevét viseli, szemben a többivel, amely csak Tajpej város nevét használja.

Litvánia idén szintén bejelentette, hogy képviseleti irodát tervez létrehozni Tajvanon, és koronavírus elleni vakcinákat adományozott szigetnek.

Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.

A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

Májusban derült ki, hogy Litvánia kiszáll a Kína által életre hívott 17+1 elnevezésű kezdeményezésből, melyben Peking a kelet-közép-európai régió országaival tárgyal, illetve köt megállapodásokat. Gabrielius Landsbergis külügyminiszter akkor arról beszélt, hogy épp itt az ideje, hogy az európai országok közösen, az EU közbeiktatásával tárgyaljanak Kínával, és ne különalkuk szülessenek.

Hétfőn maszk- és oltásellenes tüntetők verődtek össze Londonban, és a tüntetők egy része megpróbált betörni egy épületbe is, amiről azt gondolták, hogy a brit közszolgálati média, a BBC egyik székháza, írja a Guardian.

A BBC-vel azért elégedetlenek az oltásellenes tüntetők, mert szerintük a brit közmédia manipulálja az embereket, amikor az oltás fontosságát hangsúlyozza. Csakhogy az épületből közel egy évtizeddel ezelőtt kiköltözött már a BBC, jelenleg az ITV nevű csatorna nappali műsorait rögzítik itt, míg az épület nagy részéből irodák, illetve lakások lettek. Az épületben megmaradt három stúdió a BBC tulajdonában is, de ezeket jellemzően bérbe adják külső gyártóknak, míg a BBC munkatársainak döntő többsége a hat kilométerrel odébb lévő székházba jár dolgozni.

A hétfői tüntetés idején az ITV stábja forgatott éppen az épületben, egy nőknek szóló nappali magazinműsort vettek fel, ami a menopauzáról szólt. Mint a műsorvezető, Charlene White mondta hétfőn délután, nem teljesen világos, hogy a tüntetők mit szerettek volna elérni, de köszöni a rendfenntartók munkáját, akik megakadályozták, hogy bejussanak a stúdióba.

A Guardian beszámolója szerint az épület előtt összeverődő tömegben sokan azt hitték, hogy a BBC székháza előtt vannak, ahol a híradókat is szerkesztik. A tüntetők többek között arról beszéltek, hogy a média az igazi vírus, és kritizálták a BBC járványügyi híradásait is. Felbukkant a tüntetők között az egykori munkáspárti miniszterelnök-jelölt, Jeremy Corbyn testvére, Piers Corbyn is.

Az épület előtt amúgy több száz ember gyűlt össze, de közülük csak kevesen próbáltak bejutni az épületbe. A tüntetők egy kisebb csoportja később a BBC tényleges székházához is átsétált, de ekkor már komoly rendőri készülség kísérte őket.

A BBC korábban már jelezte, hogy a járvány kitörése óta megnőtt az újságírókkal szembeni verbális és fizikai támadások és különféle atrocitások száma.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megerősítette, hogy egy ember a Marburg-vírus következtében halt meg Guineában. Az ebolához hasonló, rendkívül fertőző vírust először mutatták ki Nyugat-Afrikában. Mint a Reuters írja, 1967 óta 12 alkalommal tört ki a vírus, de főleg Afrika déli és keleti részein.

Guinea első esetét múlt héten regisztrálták, csak két hónappal azután, hogy az országot ebolamentesnek nyilvánították. Az ebola szerencsére ez alkalommal nem pusztított komolyabban, a legutóbbi megjelenésének 12 áldozata volt.

A WHO közleménye szerint a napokban meghalt áldozatot előbb egy helyi kórházban ápolták, de állapota rohamosan romlani kezdett, ezután küldték át a vérképét Szenegálba, ahol megállapították, hogy a Marburg-vírus támadta meg.

A WHO regionális igazgatója, Matshidiso Moeti azt hangsúlyozta, hogy a Marburg-vírus terjedési képessége miatt rendkívül fontos, hogy feltérképezzenek mindenkit, aki kapcsolatba kerülhetett a fertőzött személlyel. Az a védekezés hatékonyságát javíthatja, hogy a Marburg az ebolához hasonlóan terjed, és e utóbbi elleni fellépésben már rutinosak a helyi egészségügyi hatóságok.

Hangsúlyozták azt is, hogy a vírus korábbi kitörései során a fertőzötteknek hol a 22 százaléka, míg volt, hogy 88 százaléka is meghalt. Sok múlt a vírus törzsén, illetve a járványkezelésen is. A Marburg-vírus eredetileg egy állatról terjed át egy emberre, de az emberek utána testnedveik révén megfertőzhetnek már másokat is.

Quentin Tarantino 12 évesen fogadta meg, hogy nem fog vagyonából semennyit sem adni az anyjának, mivel a nő nem nézte jó szemmel, hogy fia filmes pályára készül, és próbálta letörni írói ambícióit, írja a Yahoo.

A világhírű rendező erről egy podcastsorozat legutóbbi részében beszélt. Tarantino elmondta, hogy még bőven iskolás volt, amikor az anyja megpróbálta megakadályozni, hogy forgatókönyveken írhasson. 12 évesen az iskolában is akadt problémája ezzel, mivel az iskolai feladatok helyett a filmötletein dolgozott.

Tarantino elmondása szerint az anyja rendszeresen piszkálta emiatt, próbálta nevetségesnek beállítani fia forgatókönyvi ambícióit, és közölte azt is, hogy itt az ideje, hogy elfelejtse ezt az egészet. Egy ponton Tarantino közölte vele, hogy amikor majd sikeres író lesz, az anyha egy fillért sem fog látni a sikereiből: se házat, se nyaralást, se Elvis Cadillac-ot nem fog tőle kapni azért, amiért ezt mondta.

Amikor a podcast készítője rákérdezett, hogy kitartott-e emellett, Tarantino elmondta, hogy igen. Egyszer segített neki az adóhivatalnál kialakult problémája miatt, de se házat, se autót nem kapott.

A házigazda felvetette, hogy talán éppen Tarantino anyja segítette a rendező pályafutását, azzal, hogy e hozzáállással még inkább az írás felé lökte őt, Tarantino azt mondta, hogy kell, hogy következményei legyenek a szavaidnak, és annak is, ahogy a gyerekeddel bánsz.

Tarantino mostanában a filmrendezés befejezésén gondolkodik, mert mint a podcastban is elmondta, nem akarja egész pályafutását ennek szentelni. Tervei szerint könyveket írhatna vagy a színházban próbálhatná ki magát.

Az Egyesült Államok és a szövetséges haderők kivonulása óta hatalmas tempóban terjeszkednek Afganisztánban a tálibok, pár naponta lehet hallani arról, hogy újabb, stratégiailag fontos várost foglaltak el. A tálibok előretörése miatt sokan menekülni kénytelenek az országból, és az európai fővárosokban már nem titkoltan attól tartanak, hogy megismétlődik a 2015-ös helyzet, amikor Szíriából érkezett rengeteg menekült a kontinensre.

Azt pedig világosan látni, hogy az EU tagállamok kormányai ezt szeretnék minden eszközzel megakadályozni: mint a Politico írja, a német, az osztrák, a belga, a holland, a görög és a dán kormány miniszterei közös levélben kérték arra az Európai Bizottságot, hogy nehogy leállítsák azoknak az afgánoknak a deportálását, akiknek elutasították valamelyik uniós országban a menedékkérelmét, mivel ha nem küldenék vissza ezeket az embereket, az „rossz üzenetet közvetítene”, és még többeket ösztönözhetne arra, hogy elhagyják otthonukat.

A lapnak nyilatkozott Camille Le Coz, a Migration Policy Institute elemzője, aki szerint nem lehet még tudni, hogy tényleg megindul-e majd a tömeges migráció Afganisztánból. Kabul egyelőre az afgán kormány irányítása alatt áll, de az elhúzódó, heves harcok, illetve a tálibok által elkövetett megtorlások miatt elindulhatnak az emberek. A nyugati miniszterek közös levele is hangsúlyozza, hogy jelenleg mintegy 4,6 millió afgán embernek kellett elhagynia otthonát, ők többségében a szomszédos országokban találtak átmeneti menedéket.

Le Coz szerint fontos különbség 2015-höz képest, hogy az uniós tagországok most felkészültek, nem váratlanul éri őket a kialakult helyzet, hanem figyelik a történéseket, és nem fogja őket olyan váratlanul érni, mint az hat évvel ezelőtt történt.

Virginia Giuffre egyike volt azoknak a nőknek, akik feljelentették Jeffrey Epsteint, és az amerikai nő most egy polgári peres eljárást kezdeményezett András yorki herceg ellen, azt állítva, hogy Erzsébet királynő fia Londonban és New Yorkban is megerőszakolta 2001-ben. A nő ekkor 17 éves volt, és azért is fordulhatott a New York-i bírósághoz, mert ott a gyerekek ellen elkövetett bűncselekmények lassabban évülnek el.

András herceg 2019-ben Giuffre állításairól azt mondta el híressé vált interjújában, hogy soha nem történt ilyesmi, arra sem emlékszik, hogy találkozott volna a nővel. Később közleményt is kiadott, melyben közölte, hogy nagyon bánja, hogy kapcsolatba került Epsteinnel, akit korábban közeli barátjának nevezett.

A most benyújtott kereset szerint a brit uralkodócsalád tagja szexuális erőszakot követett el Giuffre-vel szemben Epstein kerítőjének, Ghislaine Maxwell-nek a londoni otthonában, illetve Epstein manhattani és Virgin-szigeteki otthonában is. A vádak szerint Maxwell segített felhajtani fiatalkorú lányokat Epsteinnek, aki aztán a lányokat befolyásos és gazdag barátai rendelkezésére bocsátotta. A nő akár 35 évet is kaphat, tárgyalása novemberben kezdődik majd el.

A kereset úgy fogalmaz, hogy 20 évvel ezelőtt András herceg vagyona, hatalma, pozíciója és kapcsolatai lehetővé tették, hogy bántalmazzon egy megrémült, sérülékeny fiatalt, akit senki nem védett meg.

Giuffre is közleményt adott ki, melyben úgy fogalmaz, hogy számon akarja kérni András hercegen azt, amit elkövetett vele szemben. Mint írta, nem könnyedén hozta meg ezt a döntést, ugyanis anyaként és feleségként a családja az első az életében, és tudja, hogy András herceg és köre most újabb támadásokat fog indítani ellene. De tudja, hogy ha most nem tette volna meg ezt a lépést, akkor engedte volna meglépni az elkövetőket és cserben hagyta volna a többi áldozatot.

András herceg neve először egy 2015-ös, Epsteinnel szemben benyújtott keresetben került elő. Az akkor még névtelen áldozat, akiről azóta kiderült, hogy Giuffre, akkor azt állította, hogy Epstein és Maxwell közreműködésével, akarata ellenére kényszerítették szexre András herceggel, amikor a nő még fiatalkorú volt.

Azonnali és nagy léptékű változásokra van szükség, ha el akarjuk kerülni, hogy rövid időn belül az élhetőség határáig melegedjen a bolygó, derült ki azon a hétfői sajtótájékoztatón, melyet az az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) friss jelentése nyomán szervezett a Másfélfok. Ezen az eseményen az IPCC munkájában résztvevő magyar fizikus, a CEU oktatója, Ürge-Vorsatz Diána foglalta össze a jelentés főbb megállapításait.

Ürge-Vorsatz Diána az IPCC harmadik munkacsoportjának az alelnöke, ami a klímaváltozás és a felmelegedés mérséklésének kérdésével foglalkozik, ez a jelentés a tervek szerint csak jövőre jelenik majd meg. Hétfőn az első munkacsoport jelentését publikálták, melyben 14000 tudományos publikáció alapján mutatták be, hogy mit lehet tudni a klímaváltozás helyzetéről. Ürge-Vorsatz ennek a jelentésnek az összeállításában nem vett részt, de a jelentésről szóló szakmai vitában igen.

És mint fogalmazott, ez a jelentés amellett, hogy számos, korábbi felismerést megerősített, új állításokat is megfogalmazott: például arról, hogy az éghajlatban történő változások széleskörűek, gyorsak és egyre intenzívebbek lesznek. A sok ezer tudományos kutatást összegző jelentés szerzői kiemelik, hogy több megfigyelt, jelenleg is zajló éghajlati folyamatra az elérhető adatok alapján sok ezer éve nem volt példa, és vannak tényezők, melyek évmilliók után fordulnak most elő a bolygón.

A jelentés Ürge-Vorsatz elmondása szerint kiemeli ezt is, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali, nagyon gyors és nagyon nagyléptékű csökkentése nélkül nem lehet megakadályozni a 1,5 fokos melegedést. Hogy ne lépjük át ezt a határt, az szerinte jelenleg leginkább fizikailag tűnik még lehetségesnek, ám hogy ehhez mire lenne szükség a politika szintjén, arról a 2-es és a 3-as munkacsoport jelentései szólnak majd.

Ürge-Vorsatz hangsúlyozta azt is, hogy az ma már nem kérdés, hogy az emberi tevékenység okozza a felmelegedést, és az elérhető adatokból azt látni, hogy a Föld klímája az elmúlt 2000 évben nagyon stabil volt, míg 1850 után nagyon kiugrott a melegedés. A rendelkezésre álló adatok alapján 125 ezer éve volt utoljára annyira meleg a bolygón, mint most, és a melegedés gyorsulása legalább 2000 éve nem volt ennyire erőteljes. A Föld hőmérsékleti óráját legalább százezer évvel tekertük vissza, mondta erről a fizikus, aki a modellszámítások alapján kiemelte, hogy az emberi tevékenység nélkül ma akár még egy kicsit hűvösebb is lehetne a bolygó éghajlata, mint 1850-ben volt.

E változás következtében gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, tette hozzá Ürge-Vorsatz, aki hangsúlyozta, hogy a folyamatok a Föld összes régióját érintik. Az IPCC egy interaktív térképet is összeállított, ahol a különféle forgatókönyveket lehet modelleztetni.

Az is világos a jelentés szerint, hogy számos változást már nem lehet visszacsinálni, az éghajlat visszahűtésére ugyanis nincs reményünk, ugyanakkor sok folyamat lassítható, illetve akad pár, ami meg is állítható, ha sikerül gyors lépéseket hozni a károsanyag-kibocsátás terén.

A mérsékléshez ugyanis Ürge-Vorsatz a szén-dioxid és a metán kibocsátásának gyors, nagy léptékű és fenntartott csökkentésére van szükség. Ezek a légszennyezés csökkentéséhez is vezetnének, amely Európában jelenleg az egyik leggyilkosabb jelenség, évente rengeteg ember haláláért felelős.

Ürge-Vorsatz elmondása szerint lényeges újdonság a legutóbbi IPCC-jelentéshez képest, hogy ma már sokkal többet tudni az éghajlat működéséről, sokkal több adatból is dolgozhatnak, hatalmas tudományos erőforrások irányulnak erre a területre. Emiatt látni azt is, hogy a szén-dioxid légköri koncentrációja 2019-ben nagyobb volt, mint bármikor az elmúlt kétmillió év során.

A fizikus hangsúlyozta, hogy a változások következtében súlyosabb hőhullámokra, aszályokra lehet számítani Európában, de mellette azokon a területeken is, ahonnan Európa felé tartó migrációs nyomásra lehet számítani.

Ürge-Vorsatz szerint a legambiciózusabb forgatókönyvek még mindig azzal számolnak, hogy 1,5 fokon belül lehet tartani a bolygó éghajlatának melegedését, de azért az optimistább modellek többsége is azt mutatja, hogy gyors intézkedésekkel együtt is felmehet a melegedés mértéke 1,6 fokra. És persze vannak azok a forgatókönyvek, melyek azzal számolnak, hogy nem következik be a kibocsátások azonnali mérséklése, ebben az esetben akár 4-5 fokos felmelegedéssel is számolhatunk a század végéig.

Ürge-Vorsatz elmondta, hogy bármilyen szinten is akarjuk stabilizálni az éghajlatot, azt csak nettó nullás széndioxid-kibocsátási szinttel lehet elérni, és ehhez le kell szoknunk a fosszilis tüzelőanyagokról. Hogy milyen hamar szokunk el róluk, az dönti majd el, hogy milyen szinten stabilizáljuk az éghajlatunkat. Épp ezért a következő éveknek hatalmas jelentősége lehet. Látni azt is, hogy minél melegebb lesz a bolygón, az óceáni és szárazföldi biomassza annál kevésbé tudja majd kompenzálni a széndioxid-kibocsátásunkat.

A fizikus elmondta azt is, hogy a világ gazdaságai egyelőre nincsenek azon a pályán, hogy a másfél fokos emelkedéshez szükséges szinten belül tartsák a globális széndioxid-kibocsátását, és ha ezen a pályán maradunk rajta, annak messzemenő hatásai lehetnek. Az idén nyáron tapasztalt rendkívüli események, azaz a hőhullámok, a hatalmas esőzések és az erdőtüzek ugyanis mindössze egyfokos melegedés mellett mentek végbe, és az előrejelző modellek szerint a rendkívüli időjárási események a melegedés mértékével párhuzamosan egyre gyakoribbá válnak majd.

Az, ami most nyáron történt világszerte, még ha pont mi itt Magyarországon a saját bőrünkön szerencsére most nem is éreztük, az már nem az unokáinkról vagy a jegesmedvékről szól, ez itt és most történik, és nagyon gyorsan lehet sokkal rosszabb, mondta el Ürge-Vorsatz, aki újságírói kérdésre hangsúlyozta, hogy azért fontos, hogy az emberek megértsék ezt, hogy a politikusok meg merjenek lépni olyan radikálisabb lépéseket is, melyeket világszerte sokan most még nem mernek, mert félnek, hogy belebuknának. A klímaváltozás elleni védekezés ugyanis nem hoz azonnali politikai sikereket, hiszen épp az az eredménye, hogy nem történik meg valami, például egy szélsőséges időjárási esemény.

Épp ezért Ürge-Vorsatz szerint a dolgunk az lett, hogy felismerjük, nagyon rossz a helyzet, és támogassuk a döntéshozókat a radikálisabb lépések meghozatalában. Emellett persze nem haszontalanok az egyéni szinten meghozható lépések sem: a nullenergiás felújítások, a kevesebb légkondicionálás, a kevesebb húsevés, a kevésbé szennyező közlekedés választása mind ilyesmire példa, de Ürge-Vorsatz szerint, aki ezen a ponton hangsúlyozta, hogy csak a magánvéleményét képviseli, és nem az IPCC nevében beszél, szükség van a rendszerszintű változásokra is. Szerinte az idei nyári események és az IPCC friss jelentése pont arra lehet alkalmas, hogy a világ rájöjjön arra, hogy egy visszafordíthatatlan útra lépünk rá, ha nagyon sürgősen és lényegileg nem változtatunk a dolgok menetén.

Városokat elöntő rendkívüli esőzésekkel, soha nem regisztrált hőhullámokkal és pusztító erdőtüzekkel tarkított nyáron jelent meg az ENSZ alá tartozó Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legújabb jelentése, és ahogy számítani lehetett rá, nagyon sok jó hírt nem tartalmazott.

Az IPCC legutóbb 2014-ben állított össze nagyobb ívű jelentést, ami aztán nagyban befolyásolta a 2015-ös párizsi klímacsúcson megszületett egyezmény tartalmát. Jelentős klímacsúcs idén ősszel is lesz, Glasgowban, úgyhogy a most közzétett jelentést érdemes úgy is olvasni, mint amit a világ vezetőinek is címeznek a tudósok.

A most közzétett jelentés súlyát növeli az is, hogy a bemutatása előtt az összefoglalóját a világ összes kormánya elfogadta már, így nemcsak természettudományos, de politikai konszenzus is áll mögötte. Az IPCC jelentését három munkacsoport alkotta meg, most az első, a természettudományos kérdésekkel foglalkozó csoport munkáját mutatták be. A jelentés nyolc év tudományos eredményeit fogja össze, 14 ezer kutatást dolgoztak fel, és szombat estére sikerült véglegesíteni ezt a verziót, több hetes intenzív tudományos vita után.

Ennél csak rosszabb lesz

A jelentés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a világ országai olyan hosszú ideig hagyták elszabadulni a károsanyagok kibocsátását, hogy a következő 30 évben biztosan tovább fog folytatódni a felmelegedés. Ugyanakkor még mindig maradt helye a cselekvésnek: ha nagyon gyorsan tennének a világ vezetői a károsanyag-kibocsátások érdemi csökkentése érdekében, akkor még mindig lehet tompítani a legrosszabb következményeken.

A jelentés azzal kapcsolatban is egyértelműen fogalmaz, hogy a felmelegedést az emberi tevékenységek okozzák: a 19. század óta 1,1 Celsius-fokkal melegedett a bolygó klímája, elsősorban a fosszilis energiahordozók égetése miatt. A jelentés bemutatóján elhangzott, hogy a klímaváltozást azonnali fenyegetésként kell kezelnünk, és senki nincs biztonságban a következményeitől. A következmények pedig súlyosak lehetnek, és amit idén nyáron láttunk, az csak a bevezető volt azokhoz képest.

A jelentés összeállítói komolyabb lépésekre szólították fel a világ kormányait: sokkal gyorsabban kell kivezetni a fosszilis energiahordozókat, és minden iparágnak és befektetőnek ki kell vennie ebből a folyamatból a részét.

Ha sikerülne is azonnal csökkenteni a kibocsátást, az előrejelzések szerint a következő két évtized során várhatóan akkor is tovább nő majd a felmelegedés, 1,5 Celsius-fokkal növekedve az ipari forradalom kezdetén mért értékhez képest. A kutatók korábban arra figyelmeztettek, hogy az 1,5 fokos emelkedéssel megnőhet majd a rendkívüli következmények száma is, sok millió ember élete kerülhet veszélybe, még gyakoribbá válhatnak a szárazságok, az erdőtüzek, számos állat és növényfaj kihalhat. A jelentés egyik szakértője, Piers Forster arról beszélt a New York Timesnak, hogy fel kell készülnünk arra, hogy a következő 20-30 évben gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események, és a helyzet valószínűleg rosszabb lesz, mint amilyen ma.

A jelentés szerint a jelenlegi pályán haladva a század végére a 2-3 fokos emelkedés sem elképzelhetetlen, ami a korábbi modellszámítások szerint felmérhetetlen következményekkel járhatna az emberi társadalmakra. Ennek elkerüléséhez arra lenne szükség, hogy 2050-re bezárólag egyáltalán ne juttassunk több szén-dioxidot a légkörbe, ehhez pedig a fosszilis ipar azonnali leépítésére van szükség.

A jelentésből kiderült, hogy a klímaváltozás a világ összes régióját érinti. Az is világos az elérhető adatokból, hogy legalább kétezer éve nem volt példa hasonló mértékű és gyorsaságú felmelegedésre, és az elérhető adatok alapján

• legalább 3000 éve nem emelkedtek annyit a tengerszintek, mint a közelmúltban
• a szén-dioxid légköri koncentrációja kétmillió éve a legmagasabb,
• a sarkköri tengerek szintje ezer éve a legalacsonyabb,
• a gleccserek ilyen léptékű visszaszorulására pedig az elmúlt 2000 évben nem volt példa.

Ez pedig az előrejelzési modellek szerint még több szélsőséges hőhullámhoz, esőkhöz, szárazsághoz vezethet, és súlyosan károsíthatja az óceánok állapotát is.

A bolygó klímájának sorsa az emberek kezében van, figyelmeztet a jelentés, melynek szerzői szerint villámgyors, nagy léptékű és koordinált fellépésre van szükség. A jelentésben hangsúlyozzák, hogy vannak visszafordíthatatlan változások, például az óceánok melegedése vagy a jégtakarók olvasása, de ezek mértékét lehet csökkenteni a gyors fellépéssel.

Minden egyes tonnányi szén-dioxid-kibocsátás hozzájárul a globális felmelegedéshez

– foglalták össze a hétfői eseményen nagyon világosan a jelentés fő megállapítását.

2008 óta nem volt annyira rossz hónapja az Egyesült Államokban jegyzett kínai cégeknek, mint az idei július, és a kínai cégek vesztettek értékükből a hongkongi tőzsdén is. A sokmilliárd dolláros értékvesztés meglepte Pekinget, a kínai gazdasági-politikai vezetés napok óta tűzoltómódba kapcsolva igyekszik meggyőzni a nyugati befektetőket arról, hogy nem érdemes eladni a kínai cégek papírjait.

A dolgokat azonban bonyolítja, hogy az egész helyzetet Peking idézte elő, amikor váratlanul hevesen lecsaptak a különórákat és magánoktatást kínáló kínai vállalatokra, és ez a hatósági fellépés hullámzott tovább aztán a kínai cégek árfolyamaira.

Harc a magánoktatás ellen

A kínai kormány júliusban jelentette be, hogy alapos szabályozásnak vetik alá a magántanítási piacot: a Foreign Policy összefoglalója alapján többek között a korrepetálással és magánoktatással foglalkozó vállalatoknak nonprofittá kell válniuk, betiltották a vizsgákra felkészítő, a teljes tananyagot átvevő hétvégi és iskolai szünetekben zajló különoktatásokat, és megtiltották azt is, hogy a cégek online eszközök segítségével külföldi oktatókat vonjanak be a munkájukba. Azóta elkezdtek fellépni az ellen is, hogy az állami oktatásban dolgozó tanárok fizetett különórákat adjanak a tanítási idő után.

A szigorú szabályozás gyakorlatilag összeroppantotta a 120 milliárd dollárosra becsült kínai magánoktatói piacot. Az egyik legismertebb vállalat, az angol nyelvű online oktatásra specializálódó New Oriental részvényei februárban még 19,68 dolláros árfolyamon álltak a New York-i tőzsdén, míg múlt héten 2,18 dolláron. Azok a vállalatok, melyek külföldi oktatókat igazoltak le, hogy aztán kínai diákoknak tartsanak online magánórákat, vélhetően mind csődbe fognak menni.

A hatósági fellépést elemző nyugati cikkek rendre kiemelik, hogy a történtek nem volt teljesen meglepőek: az utóbbi hónapokban a kínai felsővezetés felől egyre több jelzés érkezett azzal kapcsolatban, hogy nincs teljesen rendben, ahogy az ország oktatása működik. A hatalmas népességű, még mindig súlyos társadalmi egyenlőtlenségekkel terhelt ország oktatási rendszerében a legfontosabb esemény a híresen kemény és stresszes felvételi vizsga, a gaokao, melynek kimenetele egy egész életpályát befolyásolhat. Nem véletlen, hogy az egyre növekvő közép- és felsőközéposztály számára hatalmas jelentősége lett annak, hogy gyerekeik hogyan szerepelnek ezen a vizsgán, és éppen ennek köszönhetően nőhetett ekkorára a magánoktatási szektor.

A vagyonosabb kínai családok ugyanis elképesztő pénzeket költenek gyerekeik különoktatására, míg a szegényebb családba születő gyerekek számára így még inkább elérhetetlenné válik a felsőoktatás. Ez a rendkívül kiélezett, stresszes vizsgaidőszak nemcsak a családok pénztárcáját terheli meg, de sok történetet hallani arról is, hogy a gyerekek mentális fejlődésére is rendkívül rossz hatással van.

És vannak elemzések, melyek szerint ez a fajta, fullasztó és nagyon költséges oktatási rendszer lett mára az egyik nyomós oka annak, amiért sok kínai pár inkább nem vállal gyereket. Kína pedig egyre komolyabb demográfiai válsággal küzd, öregedik a lakosság és nem születik elég gyerek (főleg nem a módosabb családokban, ami alighanem a kínai vezetés szándéka lenne), ezért az oktatási költségek megtörése adódhatott egy újabb beavatkozási lehetősként a kormány számára, amely kiemelt célként tekint a születések számának növelésére.

A szigorítás indoklásában kiemelt helyen szerepelt a gyermekek védelme, és egyáltalán nem biztos, hogy ez csak propagandisztikus elem: Hszi Csin-ping államfő már márciusban arról beszélt egy pártrendezvényen, hogy az oktatási rendszer súlyos terhet rak a kínai gyerekek egészségére, megfosztja őket a boldog gyerekkor lehetőségétől, és ez egyáltalán nincs rendben. A Supchina összefoglalója szerint Hszi emellett azért sem nézte jó szemmel a privátoktatási szektort, mert túl gyorsan növekedett, és a kínai elnök ismerten gyanakodva tekint minden olyan szektorra, amelyik olyan léptékben képes terjeszkedni, hogy annak már a fogyasztók látják kárát.

A Foreign Policy már említett elemzése szerint ez a mostani intézkedés az igazán gazdag kínai családok ambícióit nem fogja letörni, ők már eddig is sokszor privát úton szerződtettek külföldi oktatókat a gyerekeik mellé, és ezt vélhetően ezután is meg tudják majd tenni, maximum a már eleve magas óradíjak fognak még tovább nőni. A szigorítás inkább a középosztályt célozza, de nem lehet megjósolni, hogy milyen eredménnyel. A lap emlékeztet rá, hogy Dél-Koreában a nyolcvanas évek óta kétszer is próbáltak fellépni a magánoktatási rendszer ellen, de csak korlátozott eredményeket értek el.

Továbbhullámzó hatás

Önmagában a kínai magánoktatási és különórás szektor szabályozása nem kéne, hogy olyan téma legyen, mellyel nagy terjedelemben foglalkoznak a világ vezető gazdasági lapjai, csakhogy a jelek szerint Peking most elszámolta magát.

A nyugati befektetők eleve gyanakodva szemlélik már egy ideje a kínai híreket, mivel Hszi monopolellenes hadjárata során már több komoly ütést bevitt a kínai techcégeknek: a Jack Ma-féle Ant Group például a világ legnagyobb léptékű részvénykibocsátására készült, amikor Peking tavaly ősszel, az utolsó pillanatban közbelépett, míg legutóbb idén júliusban pont a New York-i tőzsdére lépése után álltak neki vizsgálódni a kínai hatóságok a legjelentősebb kínai fuvarszervező app, a DiDi háza táján.

És ebben a bizalmatlan légkörben egy teljes, 120 milliárd dolláros szektor kisöprése sokaknak az utolsó cseppnek bizonyulhatott. Az Egyesült Államokkal vívott folyamatos retorikai harc, a techcégek elleni kínai fellépés, a deltavariáns terjedése miatt eleve érzett aggodalom eleve ronthatta a befektetői kilátásokat, és a héten a nyugati befektetők elkezdtek kiszállni a kínai részvényekből.

Súlyosbította a helyzetet, hogy a magánoktatási piac szereplőivel szembeni fellépés során a kínai hatóságok előírták, hogy ezek a cégek mostantól csak nonprofitként működhetnek, és megtiltották számukra, hogy az eddigi cégformában, az úgynevezett VIE-konstrukcióban működjenek tovább. Ennek lényege, hogy a külföldi befektetők a kínai vállalat tulajdonosai által birtokolt offshore cégben szerezhettek részesedést, megkerülve a szigorú kínai szabályozást, ami akadályozza, hogy a külföldi befektetők részesedést szerezzenek kínai cégekben.

A VIE-struktúra azonban nemcsak az oktatási piacon honosodott meg, hanem sok nyugati tőzsdéken jegyzett kínai cég él ezzel a kiskapuval, és a befektetők megijedhettek attól is, hogy ez a mostani lépés a teljes konstrukció betiltásának előszele lehet. A kiskapu révén a nyugati részvényesek részesülhetnek a kínai cégek sikereiből, de konkrét beleszólási lehetőségük nincs a vállalat működésébe. Az elmúlt évtizedben a VIE-rendszer hatalmasra duzzadt, a Financial Times cikke szerint mintegy kétezer milliárd dollár áramolt a nyugati tőzsdéken jegyzett kínai részvényekbe, ugyanakkor az oktatási cégek elleni fellépés után sokan megijedtek, hogy mi van, ha Peking hamarosan más szektorokban is ellehetetleníti ezt a megoldást. Ráadásul mivel jogilag egy kevéssé szabályzott, szürkezónás területről van szó, fennáll a veszélye annak is, hogy a befektetők futhatnának a pénzük után.

A Financial Times friss összesítése szerint a Nasdaq-on jegyzett kínai techcégeket összesítő index 22 százalékot zuhant júliusban, ami 2008 óta a legnagyobb havi esés. A fejlemények a jelek szerint meglepték Pekinget is, és a kínai gazdaságirányítás vezetői a hét során nagy lendülettel győzködték a belföldi és a nemzetközi befektetőket is arról, hogy minden rendben van az országban, nincs miért kiszállni a cégekből.

Az elemzők abban egyetértenek, hogy arról nincs szó, hogy a nyugati tőke végleg elmenekülne a kínai gazdaságból, de egyes előrejelzések szerint jelentős átcsoportosítás várható, és a kínai techcégek elmúlt években regisztrált szárnyalása véget érhet. A techóriások befenyítése, illetve most a magánoktatási piac szabályozása megmutatta, hogy Kínában a nemzetstratégiai-társadalompolitikai érdekek mindig fontosabbak lesznek, mint a kínai cégek nemzetközi teljesítménye. Épp ezért vannak elemzők, akik arra számítanak, hogy a külföldi tőke ugyan nem tűnik el Kínából, csak olyan cégek felé próbál majd meg áramolni, ahol nem lehet arra számítani, hogy a kínai kormány hirtelen fellép ellenük. A megújuló energiaforrások, a biotechnológia vagy az elektronikai ipar mind ilyen területek.

Kettős vereséggel, 0-5-ös gólkülönbséggel esett ki a Puskás Ferenc nevét bitorló Felcsút az Európa Konferencia Liga selejtezőjéből, miután csütörtök este hazai pályán is kétgólos vereséget szenvedtek a jóval kevesebbet érő játékoskerettel rendelkező lett FK Rīgas Futbola Skolától.

Az eltérített magyar közpénzekből irreálisan felduzzasztott Felcsútnál a jelek szerint nem törte meg a lelkesedést, hogy az Orbán Viktor háza melletti telekre épített stadionban játszó csapat már júliusban búcsúzik az európai kupaküzdelmektől, a klub honlapjára felkerült meccsösszefoglalóban ugyanis sietnek leszögezni:

„A párharc összecsapásairól elmondható, hogy mindkét találkozón dominálni és irányítani tudtuk a játékot, azonban északi ellenfelünk legnagyobb fegyverére, azaz a fejpárbajok megnyerésére nem volt ellenszerünk. Kis túlzással elmondható, hogy míg az ellenfél a két találkozón összesen 5 alkalommal próbálhatott meg gólt szerezni – sikeresen – addig a mi helyzetkihasználásunk sajnos gyenge volt.”

Még egyszer: Felcsút - FK Rīgas Futbola Skola idegenben 0-3, itthon 0-2, összesítésben 0-5. Kevesen múlt.

Lezárult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) hároméves projektje, amelynek egyik fő célja az élelmiszerek kettős minőségének vizsgálata, a jelenséggel kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése volt - közölte a hatóság csütörtökön az MTI-vel.

A kutatás során három ország - Ausztria, Magyarország és Németország - üzleteiben beszerzett 312 egyedi mintát vizsgáltak, ami 117-féle terméket érintett.
A tájékoztatás szerint léteznek minőségbeli eltérések az Európai Unió tagállamain belül, ez a vizsgálat alá vont termékek 25,6 százalékánál igazolódott.

A kutatás megerősítette, hogy az eltérések különböző okokra és körülményekre vezethetők vissza. Fakadhatnak például az eltérő nemzeti szabályozásból, helyi alapanyagok felhasználásából, a gyártási körülményekből. A vállalkozások hivatkoztak a fogyasztói preferenciára, az ízlésekre is az eltérések indokaként.

Rámutatnak arra, hogy speciális kategóriát alkotnak a saját márkás termékek, amelyekre különösen jellemző, hogy az adott ország igényeinek megfelelően készülnek.

A Nébih hangsúlyozza, a jövőre nézve az a fő kérdés, hogy mely eltérések lehetnek jogszerűek, illetve szükségszerűek, azokról hogyan lehet korrekten tájékoztatni a fogyasztókat.
Mint írják, az érintett gyártók szinte kivétel nélkül nyitottak voltak a párbeszédre, és kinyilvánították szándékukat a helyes gyakorlat alkalmazására és a jogszabályoknak való megfelelésre. 3 cég 3 terméke esetében már a projekt idején megtörtént a receptúra-harmonizáció.

Az Átlátszó ír arról, hogy a híressé vált Lady MRD után egy újabb, még nagyobb luxusjacht bukkant fel annak a máltai offshore cégnek a birtokában, melynek a lap szerint végső tulajdonosa Szíjj László.

A Lady MRD volt az a jacht, melyen Szijjártó Péter miniszter is felbukkant tavaly, miközben a hajót tulajdonló céget tulajdonló Szíjj számos alkalommal nyert el nagy értékű állami közbeszerzéseket. A kormány részéről semmi rendkívülit nem láttak ebben, Szijjártó is magánügyként kezelte a dolgot.

Az Átlátszó cikke szerint az új hajó a Seagull MRD névre hallgat, tavaly készült el Livornóban, és szemben a 42 méter hosszú Lady MRD-vel, ez már 50 méter hosszú. Ugyanúgy az olasz Benetti gyártotta, és kifejezetten a leggazdagabb vevőik számára hirdetett Custom-hajócsaládba tartozik.

Technikai információkat nem nagyon tudni az új hajóról, és az ára sem érhető el sehol, de hasonló méretű, ugyanebbe a hajócsaládba tartozó jachtok alapján az Átlátszó minimum 30 millió euró, azaz 10 milliárd forint köré lövi az árat. A lap ráakadt egy horvátországi hajókereskedés tavalyi posztjára, amiből kiderült, hogy 247 ezer euróba, azaz közel 87 millió forintba kerülő Pirelli-motorcsónakot szállítottak a Seagull MRD-hez.

A hajó máltai színekben fut ki a vízre, és a máltai hajózási nyilvántartás szerint a Seagull MRD-t ugyanaz az L&L Charter tulajdonolja, mint a Lady MRD szuperjachtot. Erről a máltai offshore cégről tavaly derítette ki a lap, hogy végső tulajdonosa Szíjj László.

A Lady MRD-t, melynek fedélzetén Szijjártó mellett Mészáros Lőrinc is megfordult, tavaly 16,9 millió euróért, azaz mintegy 6 milliárd forintért árulták, az ár idén lejjebb ment, és már potom 5,2 milliárd forintért elvihető.

Csütörtökön megérkezett a rotterdami kikötőbe az Ever Given nevű óriási teherhajó, ami márciusban vált világhírűvé, amikor elakadt a Szuezi-csatornában, összeomlasztva így a globális kereskedelmet.

Az AP beszámolója szerint a panamai felségjelű, de japán tulajdonban lévő teherhajó több hónapnyi késéssel érkezett meg a holland kikötőben, miután heteket vesztegelt a csatornában fennakadva. A hajó hat napig akadályozta a csatorna forgalmát, sok milliárd dolláros lyukat ütve így a világkereskedelemben, utána sikerült annyira kiszabadítani, hogy mellette már elférjenek a hajók, de az Ever Given teljes kiszabadítása még tovább tartott. Most legalább augusztus 5-éig Rotterdamban lesz, onnan a tervek szerint majd egy brit kikötőbe indul tovább.

Arról, hogy a túlzottan globalizált gazdaság sérülékenységét is megmutatja a Szuezi-csatornán elakadt óriáshajó esete, korábban részletesen írtunk.

A várható kedvezőtlen időjárási körülmények miatt elhalasztották a szombatra tervezett 39. Lidl Balaton-átúszást, írja az MTI.

A szervezők csütörtöki közleménye szerint a döntést az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki obszervatóriumának időjárás előrejelzése alapján, a Balatoni Vízirendészet parancsnokának egyetértésével hozták meg, miután bizonytalan és várhatóan gyakran szeles időjárás várható.

A tervek szerint a Révfülöp és Balatonboglár között sorra kerülő eseményt egy héttel később, augusztus 7-én, szombaton rendezik meg.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen két karácsonyi ügyeleti posztot is a magyar biztosnak, Várhelyi Olivérnek rótt ki, és Várhelyi nem elégedett a kialakult helyzettel, írja a Politico.

Az Európai Bizottság a nagyobb ünnepek idején szabadságra megy, hazautaznak a biztosok Brüsszelből, de valakinek mindig ott kell maradnia a biztosok közül, hogy ellássa a kötelezően felmerülő teendőket: aláírni dokumentumokat, megoldani hirtelen felmerülő problémákat, ilyesmi. Az ügyeleti rendszert még Jean-Claude Juncker vezette be 2017-ben, azzal a céllal, hogy a nyári szabadságok idején is mindig legyen valaki, aki képviselni tudja a Bizottságot Brüsszelben.

A Politico által megismert belső dokumentum szerint von der Leyennek 2019 és 2023 között összesen öt karácsonyt kellett beosztania, és ebből kettőt a magyar biztos kapott: idén és 2023-ban is Várhelyi fogja majd ellátni a biztosi teendőket a belga fővárosban az ünnepek alatt.

A beosztások persze nemcsak Várhelyit érintik: a különféle ünnepek, nyári bezárások és egyéb leállások miatt az ötéves bizottsági időszak alatt minden biztosnak vinnie kell ünnepi ügyeleteket, és többen vannak, akiknek összesen 13 alkalommal kell majd beugrania kollégái helyett, míg Várhelyinek 12 ügyelet jutott, de ebből kettő karácsony. Így lesz, aki a nagy nyári leállás idején lesz kénytelen dolgozni, másnak az újévet kell Brüsszelben töltenie, és van persze, akinek karácsonykor kell képviselnie a hivatalt.

A Politico által megismert dokumentum egyik lábjegyzetéből derül ki, hogy Várhegyi nem elégedett a beosztással, és szeretne cserélni valamelyik kollégájával.

A Youtube-on is aktív amerikai mérnök, Mark Rober épített egy robotot, amivel a hatalmas, ledöntésre ítélt dominóképek felépítése vált sokkal gördülékenyebbé. A hatalmas, dominókból kirakott képek felépítése, majd ledöntése sok éve sokak kedvelt szórakozása, de e festményszerű minták felépítése meglehetősen körülményes tevékenység.

Kivéve, ha kéznél van egy robot, amit pont erre építettek. És Rober robotja pont erre képes: 24 óra alatt 100 ezer dominóból épített fel egy Super Mario-világot ábrázoló képet, amit emberi erővel hetek alatt lehetett volna elkészíteni.

A Dominator nevű robot a Verge cikke szerint egyszerre 300 dominót tud lehelyezni, és az utánpótlását egy másik robot látja el, így nincs szükség emberi beavatkozásra az építkezés során. Rober és csapata évek óta dolgozott ezen a projekten, a videóban részletesen mesél arról (angolul), hogy hogyan működik a szerkezet. Kiderül például az is, hogy a robot legtöbbször GPS alapján közlekedik, ugyanakkor ahhoz, hogy a robot megtanulja, hogyan lehet úgy lerakni dominókat, hogy közben ne borítsa fel a már felállított darabokat, rengeteg kísérletezés és hibázás is kellett.

A francia adatvédelmi ügynökség szerdán jogszerűtlen listázásért bírságolta meg az amerikai Monsantót. A hatóság szerint a vállalat olyan közszereplőkről, újságírókról és aktivistákról gyűjtött törvénysértő módon információkat, akikről úgy látták, hogy képesek befolyásolni a vállalat meglehetősen ellentmondásos megítélésű növényvédőszereiről szóló közbeszédet.

A hatóság hét eset miatt összesen 400 ezer euróra bírságolta a német Bayer tulajdonában lévő vállalatot, mivel arra jutottak, hogy a Monsanto nem tájékoztatta a listázott embereket arról, hogy adatokat gyűjtenek róluk. Önmagában a lista összeállítása még nem lenne törvénysértő a hatóság szerint, ha azon csak olyan emberek szerepeltek volna, akik mondjuk érintettek az adott iparágban vagy más módon nyilvánvalóan kötődnek a kérdéshez. De őket is tájékoztatni kellett volna a listázásról, ezt pedig a Monsanto nem tette meg.

Mint az AFP írja, a Monsanto több mint 200 francia embert gyűjtött össze a listáján, és aszerint értékelte őket, hogy mekkora befolyásuk, hitelességük lehet a francia közvéleményben, illetve hogy ők mennyire támogatják a Monstanto különböző termékeit, például a génmódosított vetőmagokat, illetve a glifozátot.

A lista létezését a Le Monde és a France 2 tévécsatorna derítette ki 2019-ben, és az ügy hamar továbbterjedt a többi európai országra is, ahol a Monsanto jelen van. A cég felvásárlására akkor még csak készülő német Bayer ügyvédjei kiderítették, hogy az EU-n belül 1500 politikust, újságírót és további személyeket listázott a Monsanto által megbízott PR-cég. Ugyanakkor a Bayer által megbízott ügyvédi iroda annak nem találta nyomát, hogy illegális adatgyűjtés révén építették volna fel ezeket a listákat.

A Bayer szerdai közleményében hangsúlyozta, hogy a francia hatóság is jelentősen csökkentette mostanra a céggel kapcsolatban felmerült vádak súlyát, ugyanakkor a Bayer még mindig úgy látja, hogy a listázás jogszerű volt, és a PR-cég azokat szedte össze egy listában, akik aktívan részt vettek a növényvédőszerekről szóló uniós vitában 2016 és 2017 között.

Elhunyt 81 éves korában szerdán Santiagóban a legendás dominikai merengue-énekes, Juan de Dios "Johnny" Ventura. Ventura halálát szívroham okozta - közölte az énekes fia.

Luis Abinader dominikai elnök háromnapos munkaszünetet rendelt el a gyász alkalmából. Venturát sokan a merengue legnagyobbjának tartották.

A merengue dal és tánc Dominikában született, és mélyen összefonódott a dominikaiak nemzeti identitásával. "Ma minden dominikai gyászol, de biztosak vagyunk benne, hogy az ő művészi öröksége nemzedékről nemzedékre megmarad" - mondta Abinader.

Ventura, aki egy rádiós verseny megnyerésével vált híressé az 1950-es években, 105 albumot készített több mint öt évtizedet felölelő pályafutása során. Legismertebb slágerei közé tartozott a Merenguero Hasta la Tambora és a Patacon Pisao című dal.
Egy ideig a főváros, Santo Domingo polgármestere volt, és a köznyelvben "El Caballo Mayor" néven emlegették.

A latin zenei világ minden táján megemlékeztek a zenészről.

"A zenédért és örökségedért, a mosolyodért és példádért, és azért, hogy minden reggel felöltöztél egy fellépéshez, és megtanítottál minket arra, hogy mi a merengue! Köszönöm Don Johnny!" - írta a híres dominikai zenész, Juan Luis Guerra a Twitteren. (MTI, Reuters)

Az Ipsos készített közvélemény-kutatást arról, hogy mire számítanak a magyarok járványügyileg, aggódnak-e, hogy nyakunkon lehet az újabb hullám. Az 1000 felnőtt ember megkeresésével készült kutatásból kiderül, hogy a magyarok többsége arra számít, hogy augusztus végéig minden korlátozás odalesz. A férfiak optimistábbak, csak 15 százalékuk tart attól, hogy hamarosan ismét nem lesz teljesen szabad az élet, míg a nőknél ez az arány 21 százalék.

Az is kiderül, hogy a férfiak türelmetlenebbek is: eleve kevés korlátozás van ma érvényben Magyarországon, kevés dolgot, pl. a rendezvényeket lehet csak védettségi igazolással látogatni, de közel harmaduk szerint már erre sincs semmi szükség:

A korlátozásokkal szemben elutasító lakossági rétegben felülreprezentáltak a férfiak mellett a fiatal felnőttek (31%-os az elutasítás körükben), a kistelepülések lakói (34%) és különösen a dél-dunántúliak (47%).

A kutatásban vizsgálták a járványra adott lakossági reakciókat, és azt találták, hogy a (legalább eseti) maszkviselési arány jelenleg a tavaly júliusival azonos (74%), míg minden egyéb védekezési forma alkalmazása jelentősen visszaesett az elmúlt hónapok során.

Mint írják, az Ipsos által végzett kutatás eredményei összességében arra utalnak, hogy a magyar lakosság egyelőre nem tart egy jelentősebb, negyedik megbetegedési hullámtól.

Szun Dawu irányítja az egyik legnagyobb magánkézben lévő agrárvállalkozást Kínában, és a napokban 18 évnyi börtönre ítélték. A BBC beszámolója szerint a 67 éves Szunt a leggyakrabban politikai aktivisták ellen alkalmazott vádpontban, gyakorlatilag bajkeverésért ítélték el. De emellett vádpont volt ellene, hogy jogszerűtlenül foglalt el földterületeket, akadályozta a kormánytisztviselők munkáját, és tömeget toborzott, hogy állami ügynökségek munkatársaira támadjanak.

A 18 évnyi börtön mellé 3 millió jüanos bírságot is kapott. Sokak szerint politikai motivációja volt az ítéletnek, hiszen Szun korábban számos alkalommal szólalt meg politikai témákban, többek között emberi jogi kérdéseket is számon kért a rezsimen.

Szun vállalata az egyik legnagyobb magánvállalat Kínában, húsfeldolgozástól csomagolásig és értékesítésig a teljes termelési láncot lefedik, és iskoláknak, kórházaknak is beszállítanak.

A hírek szerint tavaly vették őrizetbe, 20 rokonával és üzlettársával együtt, miután földvitába keveredett egy állami tulajdonú gazdasággal. Akkor azt állította, hogy több tucat kollégája megsérült, amikor a rendőrség rájuk rontott.

Helyi beszámolók szerint Szun több kínai ellenzékivel is szorosabb kapcsolatot ápolt, és többször kritizálta a kínai kormány vidékpolitikáját. Egyike volt azon keveseknek is, akik azzal vádolták meg a kormányt, hogy megpróbálták elhallgatni az afrikai sertéspestis kitörésének hírét. A betegség hatalmas károkat okozott a kínai húsiparnak.

2003-ban egyszer már börtönre ítélték jogszerűtlen támogatásgyűjtésért, de akkor az ítéletet végül eltörölték. Ügyét akkor hatalmas felháborodás fogadta a társadalomban, és vélhetően ez is hozzájárult a megváltoztatott döntéshez.

Szun állítólag tagadta az ellene felhozott vádakat az előzetes meghallgatásán, és magát a Kommunista Párt példaértékű tagjának nevezte. Azt azonban elismerte, hogy követett el hibákat, például hogy online posztolt a véleményéről.

Mint a BBC megjegyzi, Kínában az elmúlt hónapokban felerősödött a befolyásos vállalkozók elleni hatósági és felügyeleti fellépés, de eddig főleg techcégek voltak az érintettek.

Scarlett Johansson amerikai színésznővel máshol megjelent interjúból kivágott részleteket adott el saját, exkluzív interjúként a Nők lapja számára Návai Anikó. Návai, aki a Hollywoodban élő külföldi újságírók szövetségének tagja, az amerikai filmes sajtó szerint a szövetség felé be is ismerte a plagizálást.

Návai „exkluzív” interjúja a nyomtatott Nők lapja címlapján landolt, de aztán több amerikai lap is megírta, hogy a magyar újságíró a ScreenRant nevű oldal által készített interjú részleteit adta el saját anyagaként.

Mint a Média1 írja, Vass Virág, a Nők lapja főszerkesztője az eset után közölte, hogy azonnal megszakították az együttműködést Návai Anikóval, ugyanis a belső vizsgálatuk megerősítette, hogy Návai más forrásokból származó idézeteket hasznosított újra. A történtekről tájékoztatták az olvasóikat, és minden érintettől elnézést kérnek.

A TheWrap cikke szerint Návai Anikó Scarlett Johansson menedzserének elismerte a történteket, azaz hogy a forrás feltüntetése nélkül használt fel egy 2020. novemberi interjút.

A Fülöp-szigetek történetének első olimpiai aranyérmét nyerte a súlyemelő Hidilyn Diaz, aki a nők 55 kilogrammos súlycsoportjában diadalmaskodott Tokióban.

A 30 éves sportoló öt évvel ezelőtt Rióban az 53 kilogrammosok között ezüstérmet szerzett, most hatalmas csatában, összesítésben egyetlen kilogrammal győzte le a 2019-ben világbajnok, világcsúcstartó kínai Liao Csiu-jünt.

Orbán Viktor miniszterelnök veje, az elmúlt években milliárdossá váló Tiborcz István cége alakítja át a budapesti Szabadság térre néző palotát iroda- és lakóházzá. Az épület egykor az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság központja volt, a világháború után pedig sokféle funkciót látott el az épület, ezekről a 24.hu részletesen ír cikkében.

A Meinig Artúr tervei alapján 1902-ben átadott épület a rendszerváltás után főleg Magyarországon forgatott filmek díszleteként szolgált. Az épület (pár lakást leszámítva) 2019-ben került az Orbán Ráhel férjének tulajdonában lévő BDPST Grouphoz. A terv az volt, a földszintjén üzlethelyiségeket, a felsőbb szinteken pedig lakásokat és irodákat alakítanak ki.

Mint a 24.hu írja, a projekt a járvány miatt rászoruló mikro-, kis- és középvállalkozások részére meghirdetett kedvezményes állami hitelt is kapott, és a tervek szerint még idén be is fejeződik a felújítás. Épp ezért a beruházó kiadott most egy 230 oldalas kötetet, Hazának használj! – Az Adria-palota története címmel.

A kötet borítóján pedig két szerzőt tüntetnek fel: a témát alaposan ismerő, fiumei magyar kereskedelmi tengerészet történetét kötetben is feldolgozó, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyetteseként tevékenykedő Zsigmond Gábort és Tiborcz Istvánt.

Az orosz internetfelügyelet (Roszkomnadzor) blokkolta Alekszej Navalnij bebörtönzött ellenzéki politikus honlapját (navalny.com) és további 48 olyan honlapot, amelyet vele kapcsolatban álló emberek vagy szervezetek tartanak fent - közölték hétfőn Navalnij munkatársai.

Egy bíróság júniusban szélsőségesnek nyilvánította a Navalnijjal kapcsolatban álló szervezeteket - ezzel gyakorlatilag betiltotta őket -, valamint a Reuters hírügynökség szerint összefügghet még a fejleménnyel, hogy Oroszországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak.

A Navalnijhoz közel álló Leonyid Volkov közölte a Telegram közösségi oldalon: hamarosan ismertetik, hogy mi módon kerülik meg a hatósági blokádot.
Navalnij már a júniusi ítélethirdetést követően azt írta az Instagramon, hogy csapata alkalmazkodik majd a körülményekhez, és folytatja a küzdelmet a korrupció ellen, valamint az igazságos bíróságokért és a törvény előtti egyenlőségért. (MTI/AFP)

Az mfor.hu számolt be arról, hogy egy parlamenti írásbeli kérdés nyomán derültek ki újabb részletek a Kisvárdára megálmodott lórehabilitációs központról.

A 2,2 milliárd közpénzből épülő központról nemrég derült ki, hogy bár termálvizet ígértek oda a projekt indulásakor, ebből végül semmi sem lesz. Mint a lap írja, azóta a Párbeszéd képviselője, Szabó Tímea fordult írásbeli kérdéssel Palkovics László miniszterhez, többek között azután érdeklődve, hogy

• Mit fog lépni a bűncselekmény potenciális sértettje, a Magyar Állam azért, hogy ne vesszen el az adófizetők 2,2 milliárd forintja?
• Meddig lehet húzni a beruházás befejezésének határidejét?
• Miért egy semmiből létrehozott magánalapítványé lesz a közpénzmilliárdokból tervezett létesítmény?

Palkovics helyett államtitkára, Schanda Tamás válaszolt, aki egyrészt álhírnek nevezte, hogy magánalapítványnak játszanák át a közpénzből épülő beruházást. De mint az mfor.hu írja, a 2017-ben bejelentett projekt kedvezményezettje kezdetben a Magyar Lovassport Szövetség volt, ám másfél évvel később a támogatás kedvezményezettjeként egy magánalapítványhoz tartozó céget, a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft.-t jelölte ki a kormány. A céget alig egy évvel a rendelet megjelenése előtt alapította a Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület, a Kft. ügyvezetője az a Juhász Péter lett, aki egyben az alapító alapítvány elnöke is.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a projekt halad, és ugyan a környezetvédelmi hatástanulmány szerint 2021 végéig készülne el a létesítmény, az államtitkár válasza szerint ebből csak 2022. december 31. lesz, addig kell elkészülnie a termálvíz nélküli lórehabilitációs központnak. A kedvezményezett, vagyis a Kárpát-medencei Lovas Akadémia Kft.-t 15 éves fenntartási és üzemeltetési kötelezettség terheli.

„Elképesztően büszke vagyok, hogy azt mondhatom, meleg vagyok és olimpiai bajnok. Amikor fiatalabb voltam, azt gondoltam, nem érhetek el semmit, azért, aki vagyok. Az, hogy most olimpiai bajnok vagyok, megmutatja, hogy bármit elérhetsz” – mondta el győzelme után Tom Daley, aki a férfi torony szinkronugrásban nyert Nagy-Britanniának aranyérmet Matty Lee oldalán.

A két brit műugró az esélyesnek számító kínai párossal vívott kiélezett döntőt, és végül kevéssel, de sikerült megcsípniük az első helyet. A döntő után a Guardian beszámolója szerint Daley szemlátomást érzelmeivel küzdve beszélt arról, hogy milyen nehéz volt az idáig vezető út.

Daley 2013-ban beszélt először a nyilvánosság előtt arról, hogy homoszexuális. „Amikor fiatalabb voltam, mindig úgy éreztem, hogy egyedül vagyok, más vagyok, nem passzolok a többiek közé. Hogy van bennem valami, ami soha nem lesz annyira jó, mint ahogy a társadalom elvárná. Remélem, hogy minden olyan LMBT-fiatal, aki most egyedül érzi magát, láthatja, hogy nem számít, mert nem vagy egyedül. És bármit elérhetsz” – mondta el az olimpiai bajnok sportoló, aki a legutóbbi két olimpián két bronzérmet már begyűjtött. Daley a brit műugrás legismertebb alakja, négy olimpián van túl, de még mindig nem beszélt esetleges visszavonulásáról.

Az amerikai énekesnő közölte, hogy szívesen kifizetné a norvég női strandkézilabda-válogatott bírságát, amit azért kaptak, mert nem bikinialsóban, hanem a férfi játékosok által is használt rövidnadrágban léptek pályára az Eb-n, írja a BBC.

A csapat összesen 1500 eurós büntetést kapott, amiért nem megfelelő öltözékben álltak ki a múlt heti meccsen, de a szövetség döntése világszerte nagy felháborodást váltott ki, hiszen semmilyen sportszakmai szempont nem indokolja, hogy a nők miért ne játszhatnának ugyanolyan ruhákban, mint a férfiak, ami többet elfed a testükből. A norvégok az Eb előtt is kérvényezték, hogy rövidnadrágban léphessenek pályára, de a szövetség ezt nem engedélyezte számukra.

Pink vasárnap a Twitterre írta ki, hogy nagyon büszke a norvég csapatra, amiért tiltakoztak a szexista mezszabályok ellen, és közölte azt is, hogy boldogan kifizeti a büntetést.

A norvég kézilabda-szövetség már a torna előtt közölte, hogy ki fogják fizetni a büntetést, ha tényleg megbírságolnák őket. Ugyanakkor a csapat Instagram-csatornáján megköszönték a híres énekesnő támogatását.

A szövetség döntését a bírságról a norvég kultúr- és sportminiszter, Abid Raja teljesen nevetségesnek nevezte, az Európai Kézilabda Szövetség szerint ugyanakkor a norvégok megsértették a mezekre vonatkozó szabályokat. A döntést világszerte felháborodva fogadta számos sportoló.

Kapcsolódó hír, hogy a német tornász-válogatott női tagjai az olimpián az egész testüket elfedő ruhában fognak versenyezni, hogy így tiltakozzanak sportáguk szexualizálása ellen. A csapat egyik tagja, Sarah Voss már az Eb-n is így lépett idén pályára, és akkor arról beszélt, hogy az a céljuk a ruhaválasztással, hogy a tornázni kezdő gyerekek is biztonságban érezhessék magukat.

Lázár János folytatja a tavaly megkezdett munkát a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) elnöki posztján.

Az MTSZ hétfői rendkívüli közgyűlésén bizalmi szavazásokra került sor az elnökről és az elnökségről. Ennek felvezetéseként Lázár kifejtette, 2020-ban négy évre szóló mandátumot kapott, ám a folytatáshoz titkos bizalmi szavazást kezdeményez a tagság részéről annak érdekében, hogy megkapja a megerősítést a folytatáshoz, írja az MTI.

Lázár János kiemelte, hogy a még zajló eljárásokkal együtt a szövetség pénzügyi konszolidációja nagy részben megtörtént, így a vezetőség rátérhet a szakmai munkára. Ennek kapcsán közölte, hogy a 17 kiemelt sportág egyikeként az MTSZ évi 500 millió forintos állami támogatásban részesül, ám a radikális előrelépéshez ez nem elég. Kiegészítésként ezért a vezetőség mintegy 800 milliós kormánytámogatást igényel a szakmai fejlesztésre, ennek részeként pedig a tervezett Körmöczy-programra. Az így keletkezett 1,3 milliárdos összeghez társul még 100-200 millió forintnyi piaci forrás, amelyet a versenyek finanszírozására fordítanak. Az elnök szerint így már lehetőség nyílik arra, hogy "tíz év múlva máshol tartsunk, mint most".

Ezt követte a voksolás, melynek során Lázár János 117 igen szavazatot kapott, egy-egy nemmel és tartózkodással. A másik szavazólap összesítése alapján az elnökség 62 igen mellett 49 nem és 9 tartózkodó szavazatban részesült.

Az MTSZ tavaly július óta, a pénzügyi konszolidáció jegyében 3,9 milliárd forintot kapott a felhalmozott adósságok rendezésére, s ebből márciusig 1,7 milliárdot már kifizetett a játékosoknak, edzőknek, kluboknak és versenyszervezőknek.
A közgyűlés végén a küldöttek megszavazták a szakmai fejlesztésről szóló programot is.

A Tenisz Szövetségnél korábban 3,5 milliárd forintos hiány jött össze a fideszes Szűcs Lajos elnöklése alatt, de a helyére érkező Lázár végül a korábbi főtitkár, Richter Attila ellen tett feljelentést. A kormány tavaly 2,5 milliárd forinttal segítette ki a bajba került szövetséget.

Lengyelországban a kiskorúakkal szembeni nemi visszaélések elkövetőinek több mint 35 százaléka az áldozat valamely családtagja, a vizsgált esetek 30 százalékában pedig egyházi személy is érintett a tett elkövetésével vagy eltussolásával - derül ki a pedofília eseteit vizsgáló lengyel állami különbizottság hétfőn ismertetett jelentéséből.

A tavaly júliusban megalakult bizottság eddig 349 esetet vizsgált feljelentés alapján, illetve saját, általában médiajelentés alapján történő kezdeményezésre. A testület 137 feljelentést tett, közülük 36 pedofil bűncselekmény eltussolására vonatkozott - derül ki a testület honlapján elérhető több mint 250 oldalas dokumentumból.

A vizsgált esetek döntő többségében a feltételezett elkövető a családon kívüli, de a gyermekhez közeli környezetből származott - szomszédokról, pedagógusokról, edzőkről, szociális gondozókról, a család ismerőseiről, illetve az anya élettársáról van szó.

A feltételezett elkövetők 35,6 százaléka a gyermekek legközelebbi vagy távolabbi rokona.

A feljelentések több mint 25 százaléka szülők válóperével függ össze, amelyben az anya nemi erőszakkal vádolta meg gyermeke apját. Az interneten keresztül elkövetett pedofil bűncselekmények a vizsgált esetek 12 százalékát adják.

Az ügyek csaknem 30 százalékában egyházi személyek voltak valamilyen módon érintettek. A száz vizsgált ügyből a bizottság 55-öt továbbított az ügyészségnek, ezen belül 36 eset arra vonatkozott, hogy a lelkészek nem jelentették a hatóságoknak a tudomásukra jutott pedofília-gyanús eseteket.

A bizottságnál feljelentett 292 ember közül a legtöbben - 275-en - férfiak.

A vizsgált esetekben 188 lány és 173 fiú szerepel áldozatként, a gyermekek életkora 1-16 év közötti, a legtöbb eset a 11-16 év közöttieket érinti.

A lengyel állami különbizottság a különféle társadalmi közegekben előforduló pedofil esetek vizsgálatára hivatott. A héttagú testületben az államfő, a kormányfő és a gyermekjogi szóvivő egy-egy képviselője kapott helyet, három tagját a parlamenti alsóház, egyet pedig a felsőház választotta meg hétéves időszakra.

A bizottság büntetőeljárások kezdeményezése mellett arra is jogosult, hogy a pedofil tettekért jogerősen elítéltek nevét és foglalkozását egy nyilvánosan elérhető listán közzétegye. A hétfői jelentésben a testület a vonatkozó jogszabályok olyan módosításait is javasolja, amelyek szerinte a gyermekek még hatékonyabb védelmét tennék lehetővé.

Lengyelországban 2019-ben szigorítottak a kiskorúakkal szembeni nemi visszaélésekért kiszabható büntetéseken: az ilyen bűncselekmény 5-től 30 évig, rendkívüli esetekben akár életfogytig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható, csakis letöltendő szabadságvesztés szabható ki érte, és nem évül el. (MTI)

A svéd székhelyű globális bútoróriás kénytelen egyes termékeit kivezetni a piacról, mert annyira nagy a kereslet a termékeik iránt, hogy ez már a hatékony logisztikai ellátást veszélyezteti, írja a német sajtó beszámolói alapján a G7.

Az Ikea idén 10 százalékkal több nemzetközi szállítási kapacitást kötött le, de ez sem bizonyult elengedőnek: annyira sok a rendelés náluk, hogy több országban sem tudják az ígért határidőre leszállítani a termékeket, emiatt pedig nőtt a vásárlói panaszok száma is.

A cikk szerint különösen azoknak a termékeknek az utánpótlása jelentett problémát, melyeket a Távol-Keleten gyártanak, és a gyártást nem tudják Európába áthelyezni. A német lapinformációk szerint ez a termékek 30 százalékára igaz. Épp ezért 2022-től az Ikea inkább csökkenteni fogja a kínálatát. Azt nem tudni, hogy melyik termékek nem lesznek jövőre megvásárolhatóak, de a lap információi szerint 5 százalékos lesz a visszavágás, azaz az átlagos 12 ezer darabos kínálatból 600 termék tűnhet el.

Az algériai Feti Nurin után a szudáni Mohamed Abdalraszul is visszalépett a tokiói olimpia cselgáncstornájától, mert nem akart kiállni izraeli riválisa ellen.

A 73 kilogrammos kategóriában Abdalraszul hétfőn éppen Nurinnal kezdett volna az ötkarikás játékokon, és győzelem esetén a 32 között az izraeli Tohar Butbul várt volna rá.

A szombaton visszalépett Nurint a Nemzetközi Cselgáncs Szövetség (IJF) edzőjével együtt eltiltotta, és ügyüket a fegyelmi bizottság tárgyalja. A háromszoros Afrika-bajnok egy algériai tévécsatornának úgy nyilatkozott, hogy sokat készült az olimpiára, de a palesztinok ügye fontosabb ennél. Trénere, Amar Ben Jehlef úgy vélekedett, hogy nem volt szerencséjük a sorsolásnál, és meghozták a megfelelő döntést.

Az Algériai Olimpiai Bizottság mindkettejüket hazaküldte Tokióból.

A dzsúdóban az iráni Szaid Mollaej hasonló esete a leghíresebb, aki a 2019-es tokiói világbajnokságon a 81 kilogrammosok között címvédőként indult. Családja fenyegetésével azonban arra kényszerítették, hogy lépjen vissza a negyeddöntőtől, hogy ne kerülhessen szembe az izraeli Szagi Mukival. Később a bronzmeccset is el kellett veszítenie, hogy a dobogón se állhasson együtt az izraelivel. Mollaej azóta elhagyta hazáját, és előbb menekültstátust kapott Németországban, majd felvette a mongol állampolgárságot. (MTI)

Tomanovics Gergely a Youtube-csatornáján indította el azt az élő videót, melyben azt látni, hogy egy algoritmus ész nélkül töltögeti ki a nemzeti konzultációkat.

Az élő közvetítés 12 órája megy, az oldalán sarkán futó ablak alapján ez idő alatt több mint 3100 konzultációt töltött ki az algoritmus. A Fidesz által meghonosított online nemzeti konzultációk korábbi verzióinál is felmerült már, hogy akárhányszor ki lehet tölteni, és ez visszaélésekre adhat okot, de a kormány részéről korábban rendre lesöpörték ezt az érvet.

Az algoritmus a leírás szerint teljesen véletlenszerűen válaszol a kérdésekre. A Youtube-oldalán Tomanovics linkel egy blogposztot is, melyben amellett érvelnek, hogy ez a fajta tevékenység nem számít bűncselekménynek, mert a konzultáció kitöltése nem meríti ki a jogszabályokban felsorolt tényezők egyikét sem.

A legutóbbi nemzeti konzultáció idején is történt egy hasonló eset, akkor rendőrségi nyomozás és vádemelés lett a dologból. Mint kiderült, egy 40 év körüli, budapesti, hobbiból programozni tanuló férfi írta a kódot, és szerinte szó sem volt hackelésről. A konzultáció online felületéről hiányzott a reCaptcha, az az eszköz, ami segít kiszűrni a robotokat egy oldalra való belépéskor. Az automata kitöltéshez szerinte a legelemibb programozói tudás is elég volt.

Frissítés: hétfő délelőtt Tomanovics azt írta ki oldalára, hogy rájöttek a trükkre, amivel automatikusan generált minden egyes kamu kitöltőhöz működő e-mailcímet úgyhogy egyelőre ennyi volt, de mint írja, próbálkozik majd még.

Frissítés 2: azóta elindult az újabb verzió

Elindult hétfőn az ellenzéki előválasztás nyilvántartásba vételi szakasza: a folyamatot felügyelő országos előválasztási bizottság e-mailen várja az előválasztáson indulni kívánó miniszterelnök-jelöltek, egyéni képviselőjelöltek és jelölőszervezetek jelentkezését - közölte a megmérettetést szervező hat ellenzéki párt az MTI-vel.

A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közleménye szerint a [email protected] e-mailcímen lehet jelezni az indulási szándékot.

A pártok azt is közölték, hogy az országos előválasztási iroda munkatársai a beérkező kérelmeket formai vizsgálat után terjesztik az előválasztási bizottság ülésére, hiányos kérelem esetén hiánypótlásra szólítják fel a kérelmezőket.

A szükséges dokumentumokat az előválasztás honlapján, a Regisztráció menüpont alatt találják meg az érdeklődők, ahol a nyilvántartásba vételi eljárásról is részletes leírást olvashatnak.

Az előválasztási bizottság oldalán valamennyi döntéséről tájékoztatást fog adni a sajtó, az érintettek és az érdeklődők számára is, beleértve a következő napokban nyilvántartásba vett kérelmezőket, a közeljövőben a szükséges ajánlásokat összegyűjtő és a jelöltek választási indulását engedélyező határozatokat, illetve a választás eredményét is.

A jelöltek augusztus 15-én éjfélig jelentkezhetnek.

Az ajánlásokat augusztus 23. és szeptember 6. között lehet gyűjteni, országgyűlési képviselő-jelöltségre pályázók esetén 400, miniszterelnök-jelöltségre aspirálók esetén 20 ezer aláírás összegyűjtése szükséges.

Az előválasztás első fordulója szeptember 18. és szeptember 26. között, a második forduló október 4. és október 10. között lesz.

A Népszavának adott interjút Balog Zoltán, egykori fideszes miniszter, akit azóta református püspöknek neveztek ki. Balog 2010 előtt a parlament emberi jogi bizottságát vezette, ezért kérdezték az interjúban a közelmúltban elfogadott homofób törvényről is, mely révén a kormány össze próbálja mosni a homoszexualitást a pedofíliával.

Arra a kérdésre, hogy hogyan értékeli a törvényt, Balog elmondta:

„Egyházunk már jóval korábban, 2004–ben kiadott egy állásfoglalást, amely a Biblia és a hitvallási irataink alapján kifejti, mit gondolunk házasságról, szexualitásról, homoszexualitásról, a gyermekek védelméről. A homoszexuális hajlamot nem minősítjük, a homoszexuális kapcsolatot viszont nem tudjuk elfogadni. Az Úristennek és tanítványainak gyűlölniük kell a bűnt, de szeretniük kell a bűnöst.”

A volt miniszter elmondta azt is, hogy sajnos olyan szomorú világ alakult ki, hogy a politikának mindig szüksége van ellenségképre, de ő még mindig a 2002-es szlogenhez tartja magát, azaz hogy hisz a szeretet és az összefogás erejében.

Balog azzal nem ért egyet, hogy a törvény összemosná a pedofíliát a homoszexualitással, hiszen ő csak azt olvassa a törvény szövegében, hogy a 18 éven aluliak körében korlátok közé szorítja a homoszexualitás népszerűsítését, és ezzel ő teljes mértékig egyetért.

Az egykori miniszter ezután kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem tartozik a közvéleményre, hogy jó viszonyban van Orbán Viktorral, majd közölte azért, hogy nem titok, hogy a közélet és kulturális élet számos ismert szereplőjével mély beszélgetéseket szokott folytatni hitbéli kérdésekről, és közéjük tartozik Orbán Viktor is.

Rekord számú civil áldozata volt a tálibok előretörésének május elseje óta, jelentette be az ENSZ.

Május elején dőlt el, hogy a nyugati szövetséges erők, élükön az Egyesült Államokkal, megkezdik a kivonulásukat Afganisztánból, a tálibok pedig onnantól kezdve heves támadásokba kezdtek. A jelentés szerint az eddigi előretörések főleg a kevéssé lakott, vidéki területeken zajlottak, de ha a tálibok a sűrűbben lakott városokban is sikerrel vennék át a hatalmat, annak katasztrofális következményei lehetnek, írja a Guardian.

Az ENSZ most közzétett jelentése az első, ami országosan tekintette át a tálib előretörések okozta károkat. E szerint az első hat hónapban majdnem megdőlt a civil áldozatok számának rekordja az országban, a május eleje óta tapasztalt emelkedés pedig különösen aggasztó. Ebben az időszakban 783 embert öltek meg és több mint 1600 ember sérült meg. Szinte majdnem ugyanennyi áldozata és sérültje volt az első négy hónapnak is. Az ENSZ 2009 óta regisztrálja a civil áldozatok számát, és a májusi, illetve júniusi adat volt a legrosszabb, amit valaha mértek.

Az áldozatok közel kétharmadának haláláért helyi felkelőcsoportok, többek között az ISIS-nek hűséget fogadó milícia felelős. Az áldozatok negyedéért a kormányerők és szövetségesei voltak felelősek. Amióta az ENSZ az adatokat gyűjti, először fordult elő, hogy egyetlen áldozat haláláért sem voltak felelősek nemzetközi erők, azaz a jelentés szerint az összecsapások most már teljesen az afgánok között zajlanak.

A nőket és a lányokat különösen érintette az erőszak, rekord számban voltak a meggyilkoltak között. Kabulban egy lányiskolát is megtámadtak a milíciák, 85 embert meggyilkolva és 200 embert megsebesítve. Az áldozatok többsége iskolás lány volt.

A civil áldozatok számának erőteljes növekedése egy négyéves időszakot tört meg, melyben január és június között minden évben csökkent az áldozatok száma.

Az áldozatok számának növekedését többek között az egyre több taposóakna okozza: jelentések szerint a tálibok által elfoglalt területeken az utakon és a települések utcáin is aknákat helyeznek el.

Az elmúlt időszakban nagyot drágult a kávé, csak ezt a fogyasztók még nem tapasztalták meg: Brazíliában közel 100 éve nem volt annyira súlyos szárazság, mint amit idén tapasztaltak, emiatt pedig a kávébabpiacon hiány alakult ki.

A Financial Times cikke szerint New Yorkban az arabica kávébab spekulációs árfolyama négy és fél éves csúcson is állt, ami 70 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Azóta ugyan az árfolyam kicsit lejjebb csúszott, de még mindig jelentős az áremelkedés a tavalyi évhez képest.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a pusztító brazíliai szárazság nagyon megviselte az ültetvényeket. Ezek az áremelkedések nem jelennek meg azonnal a fogyasztói árakban, mivel a nagy kávéfeldolgozók jellemzően 3-9 hónapra előre lekötött szerződésekkel dolgoznak, hogy védve legyenek az áringadozásoktól, és a koronavírussal kapcsolatos lezárások miatt vélhetően a kávé iránti globális kereslet is visszaeshetett kicsit, hiszen sok helyen zárva voltak az éttermek és a kávézók, így rendelkezhetnek még némi tartalékkal is.

Ám ha a most hatályos megállapodások lejárnak, a feldolgozók csak jóval magasabb áron tudnak majd kávébabot venni. És a különbségnek egy részét valószínűleg a vásárlókra fogják áthárítani. Elemzések szerint az év második felében jelenhetnek majd meg a drágább kávék a boltokban, illetve a kávézókban.

A német Tchibo már jelezte, hogy júliustól árat fog emelni, és ugyanígy egy ismert amerikai kereskedő, a JM Smucker is közölte, hogy több kávémárkájuk árát hamarosan növelni fogják. Vannak ugyanakkor márkák, illetve kávézóláncok, ahol egyelőre kivárnak a döntéssel. Többek között arra kíváncsiak, hogy vissza fog-e állni az igény a kávé iránt a lezárások előtti szintre.

Egy brazil elemző, Carlos Mera hangsúlyozta, hogy bár az idei termés katasztrofális, de tavaly jó éve volt a brazil ültetvényeknek, ezért lehetnek még bőven készletek a raktárakban. Ezért kávéhiányra nem kell számítani, de a drágulás ettől még bekövetkezhet. Mellé jön még problémaként a teherhajózás terén tapasztalt sok nehézség, ami miatt még lassabb és körülményesebb lett a globális kávéfeldolgozás.

Karácsony Gergely főpolgármester számolt be arról oldalán, hogy közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz, hogy kikérje azokat az anyagokat, melyek alapján az Orbán-kormány Diákváros helyett kínai egyetemet akar építeni Budapesten.

„Arra voltam – lettem volna – kíváncsi, alighanem sokadmagammal, milyen alapon akar az Orbán-kormány 540 milliárd forintos hitelt felvenni Kínától, milyen alapon akarja eladósítani még az unokáinkat, milyen alapon terhel meg minden egyes magyar háztartást mintegy 200 ezer forinttal, milyen alapon gondolja helyesnek, hogy a vidéki magyar fiatalok boldogulását szolgáló Diákváros helyett kínai kommunista egyetem épüljön kínai hitelből, kínai vállalatokkal, Kína és nem Magyarország érdekében” – írja a főpolgármester, aki kirakta oldalára a dokumentumokat, melyeket hosszas várakozás után kapott meg a kormánytól.

Csakhogy a dokumentumokból gyakorlatilag semmiféle lényegi információ nem derül ki, mivel minden érdemi részt kitakart az adatközlő. Karácsony posztjában azt írja, hogy egy kormányváltás után minden letakart részleteket a nyilvánosságra hoznak majd.

A Freeszfe Egyesület Emergency Exit diplomamentő programja kapta 2021-ben Magyarországról az Európai Parlament által alapított Európai Polgár díjat, közölte az egyesület hétfő délután.

Az Emergency Exit program lényege, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem azon a diákjai se veszítsék el több évnyi munkájukat, akik nem akarták tovább folytatni tanulmányaikat a Vidnyánszky Attila vezetésével megszállt egyetemen. Közülük sokakat külföldi intézmények fogadtak be, ahol beszámították az SZFE-n végzett munkájukat is. Összesen öt európai egyetem – a salzburgi zeneművészeti egyetem (Universitat Mozarteum), a ludwigsburgi előadóművészeti egyetem (Akademie für Darstellende Kunst Baden-Württemberg), a varsói színművészeti egyetem és annak kihelyezett bialystok-i bábtanszaka (Akademia Teatralna im. Aleksandra Zelwerowicza), a svájci színiakadémia (Accademia Teatro Dimitri) és a bécsi Filmakadémia (Filmakademie Wien) – ismeri el az SZFE hallgatóinak eddig megszerzett kreditjeit és segíti az oktatóikkal tovább folytatott munkát.

A közlemény szerint a 2008-ban alapított Európai polgári díjjal olyan kivételes teljesítményt nyújtó személyeket díjaz az Európai Parlament, akik hozzájárultak a közös megértés, a polgárok és a tagállamok közötti szorosabb integráció előmozdításához, vagy az EU értékeinek képviseletére hivatott programokat alakítanak ki, melyek az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt értékeket képviselik.

A díjra magánszemélyeket és szervezeteket jelölhetnek. A jelöléseket az EP-képviselőkből álló nemzeti zsűrik rangsorolják, majd az Európai Parlament alelnökének vezetésével ülésező brüsszeli zsűri dönt a díjazottakról. A kuratóriumot a kuratórium elnöke, az Európai Parlament négy alelnöke, az Európai Parlament két korábbi elnöke, két kiemelkedő személyiség, valamint egy páneurópai civil társadalmi szervezet és egy páneurópai ifjúsági szervezet egy-egy képviselője alkotja.

A díjat az Európai Parlament hazai irodájának szervezésében először Magyarországon, majd novemberben Brüsszelben, egy központi ünnepségen adják át az összes európai díjazottnak.

Jason Stanley, a Yale Egyetem filozófusa Hogy működik a fasizmus című 2018-as könyvében azt elemezte, hogy milyen eszközöket használ és milyen módszerekkel tud terjedni a fasiszta politika.

A napokban megosztotta Twitterén azt a tíz szempontot, ami alapján rá lehet ismerni egy fasiszta rendszerre, és amit a könyvében részletesen elemez. Ez a tíz tényező:

• A mitikus múlt

„Mi” egy dicsőséges, patriarchális múltból származunk, „ők” ezt az örökséget fenyegetik.

• Propaganda

A demokratikus elképzelések nyelvét korrumpálják, ellentétes jelentéseket hoznak bele. Korrupt politikusok indítanak korrupcióellenes kampányokat, a szólásszabadságra hivatkozva korlátozzák mások megszólalásait.

• Értelmiség-ellenesség

Az egyetemeket mint a liberalizmus, a marxizmus vagy a feminizmus keltetőjeként állítják be. A szakértőségnek nincs többé értéke.

• Valószerűtlenség

A tényeket aláássák, és a valóságról alkotott közös fogalmak nélkül az észszerű vita lehetetlenné válik.

• Hierarchia

A fasiszta politikusok igazolni akarják, hogy természetes megosztottság van „köztünk” és „köztük”.

• Áldozatiság

Minden előny a kisebbségek számára („ők”) veszteség a „számunkra”.

• Törvény és rend

„Ők” bűnözők, természetüknél fogva törvényen kívüliek, és szükség van a rendőri ellenőrzésükre.

• Szexuális szorongás

„Mi” támogatjuk és megvédjük a családokat, „ők” deviánsok és fenyegetőek.

• Szodoma és Gomora

„Mi” vidékről, a nemzet gerincéből származunk, „ők” a városokban élnek

• Arbeit macht frei

„Ők” lusták és alulteljesítenek, „mi” keményen dolgozunk.

Stanley korábban megszólalt már Magyarországgal, illetve Orbán Viktorral kapcsolatban: egy 2018-as New York Times cikkben gyakorlatilag fasisztának nevezte a magyar miniszterelnököt. Arról is beszélt, hogy ha Orbán rendszere még valamiben különbözik a fasizmustól, az az, hogy Magyarországon még nincsen Gestapo, és Orbán állam feletti ellenőrzése kevésbé szól az erőszakról. De a cikk szerint Orbán kontrollja az állam felett éppen annyira teljes, mint a fasiszta rendszerekben tapasztalható.

A magyar kormány részéről akkor Kovács Zoltán reagált a cikkre, szánalmas ostobaságnak nevezve azt.