Horváth Bence

Az Ausztráliában élő lebernyeges récék (Biziura lobata) képesek különféle hangok, így az emberi hang utánzására is, állítják ausztrál kutatók. A Philosophical Transactions of the Royal Society B című szaklapban megjelent kutatásról a Guardian számolt be, a cikk alapján a kutatók feljegyezték, hogy egy réce a legkülönfélébb társalgási szituációban rendkívül hasznos „you bloody fool”, azaz a „te átkozott bolond” frázist is eltanulta egy embertől.

Az esetről készült hangfelvétel az első rögzített bizonyítéka lehet annak, hogy a faj képes más élőlények keltette hangok utánzására. Hasonlóra sokféle madárfaj képes, az erről a tulajdonságukról ismertté vált papagájok mellett egyes énekesmadarak és kolibrifélék is.

A felvételen a Tidbinbilla természetvédelmi területen fogságban élő, Ripper névre hallgató (bár valószínűleg nem hallgató) hím réce hallható. A lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó Biziura nem egyetlen fajaként is ismert réce többek között egy ajtó becsapódásának hangját is utánozta a már említett emberi mondat mellett.

A kutatók szerint Ripper a szitkozódást a gondozójától hallhatta. Az nem világos, hogy mennyi idős volt a madár, amikor hallotta és eltanulta az emberi hangokat, melyeket aztán a rendkívül vehemens párzási rítusa során adott elő.

A felvételek még évtizedekkel ezelőtt készültek, egy ismert ausztrál kutató, az azóta nyugdíjba vonult Peter Fullagar révén. A felvételek nemrég újra előkerültek, amikor egy holland professzor, Carel ten Cate ráakadt egy viszonylag ismeretlen szakkönyvben a „beszélő kacsákról” szóló utalásra. Elsőnek azt gondolta, hogy itt valami tévedés vagy átverés lesz, de aztán sikerült megszereznie az eredeti felvételeket, és megbizonyosodott arról, hogy tényleg az történt, amiről a könyv írt.

Ripper már fogságban kelt ki a tojásból, születésétől kezdve gondozója foglalkozott vele. Nem ő az egyetlen réceféle, aki képes volt hangok utánzására: Fullagar 2000-ben egy másik récéről is felvételt készített, amelyik hasonló képességekkel rendelkezett. A nemzetközi szakirodalomban ismerni még hivatkozásokat hangutánzó récékre, de hangfelvétel róluk nem maradt fenn: egy brit réce például a kutatási dokumentumok szerint köhögést, illetve egy póniló horkolását utánozta.

A kutatásban nem érintett szakértő, Dominique Potvin arról beszélt a Guardiannak, hogy több tényező tökéletes együttállása vezethetett a hangutánzásokhoz: a récék párzási hívóhangja mutat változékonyságot, és a fiatal récék szoros kapcsolatban vannak a szüleikkel, ezért nagy hatással lehet rájuk, amit olyankor hallanak. A lebernyeges récéknél ráadásul más récefélékhez képest nagyobb szerep jut az anyai gondoskodásnak, ahogy az is különbség, hogy ezek a hívóhangok fontos elemei a hímek közötti rivalizálásnak, a tojók pedig ez alapján választanak párt maguknak.

A Direkt36 ír arról, hogy idén tavasszal két alkalommal is feltörték az egykori MSZP-s politikus, Páva Zoltán telefonját a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel. Páva az ellenzéket támogató ezalenyeg.hu nevű oldal üzemeltetője. Az oldal különösen Facebookon aktív, a 2019-es önkormányzati választások előtt ez az oldal költötte el a legtöbb pénzt a közösségi oldalon.

Páva telefonját az Amnesty International és a Citizen Lab biztonsági szakértői vizsgálták meg, és megállapították, hogy idén március 16. és 24., illetve május 23. és 27. között jelen volt a kémszoftver az eszközön. Azt nem lehet utólag megtudni, hogy a támadók mit tettek a telefonon, de az biztos, hogy mindenhez hozzáférhettek: az összes adat és elérhetőség mellett még a mikrofont és a kamerát is bekapcsolhatták távolról.

A Pegasus-ügy júliusban robbant ki, amikor világszerte 50 ezer telefonszám került elő, melyeket megfigyelhettek az izraeli kémszoftverrel. A nemzetközi újságírói munkában Magyarországról a Direkt36 vett részt, ők 300 magyar telefonszámról írtak. Páva száma ezen még nem szerepelt, feltételezésük szerint azért, mert az adatbázis még az ő célponttá válása előtt szivárgott ki.

A lap hangsúlyozza, hogy számos információ utal arra, hogy a Pegasus magyarországi bevetése mögött a magyar állami szervek állhatnak: a Direkt36-nak korábban egy egykori magyar titkosszolgálatit tiszt elmondta, hogy információi szerint 2018 óta használják a magyar nemzetbiztonsági szervek az izraeli szoftvert, míg a szoftvert gyártó NSO egykori alkalmazottja megerősítette, hogy Magyarország megvásárolta a szolgáltatást. A botrány kirobbanása után a magyar kormány részéről sem tagadta egyértelműen senki azt, hogy a magyar állam az NSO ügyfele lett volna.

Páva Zoltán még nyáron, a botrány kirobbantása előtt vizsgáltatta meg a telefonját a Citizen Lab szakembereivel, mert több furcsaságot is észlelt: volt, hogy megszakadtak a hívásai olyan helyen, ahol elvben rendes térerő volt, máskor meg beszélgetés közben olyan hangokat hallott, mintha partnere víz alól beszélt volna. A CitizenLab kimutatta a Pegasus nyomait, ahogy később az Amnesty International szakemberei is.

Páva „kétségbeejtőnek és félelmetesnek” nevezte, hogy Magyarországon okot adhat a megfigyelésre az, ha egy újságíró, ügyvéd vagy üzletember nem azt gondolja, amit a kormányoldal, és ennek hangot ad: „Nagyon bízom abban, hogy azok, akikről kiderült, hogy megfigyelés alatt álltak, nem félnek. Én biztosan nem félek, és azért is akarom, hogy nyilvánosságra kerüljenek a történtek, mert nincs takargatnivalóm” – mondta el a lapnak.

Nem lesz kötelező távolságtartás vagy maszkviselés az iskolákban, mivel az oltás mint fegyver a kormány kezében van, közölte Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az Inforádió műsorában.

„Egyértelmű sikerként könyvelem el, hogy úgy tudtuk a jelenléti oktatást beindítani a múlt héten, hogy az lényegében és érdemben mindenhol zökkenőmentesen el tudott indulni” – mondta el Maruzsa, aki kifejtette azt is,

továbbra is rendelkezésre áll az oltás, bármikor bárki jelentkezhet érte, de országos oltási kampánynak nem látja értelmét.

Pedig a járvány negyedik hulláma az ország ajtaján kopogtat: kedden már ismét 200 embert ápoltak kórházban a járvány miatt, amire június óta nem volt példa, és még mindig több millióan nincsenek beoltva.

Maruzsa elmondta azt is, hogy a koronavírus-járvány miatt elképzelhetők egyedi intézkedések egyes intézményekben, de a magas szintű országos átoltottság miatt egyelőre nem készül a kormány rendszerszintű digitális átállásra.

Az államtitkár közölte azt is, hogy a tanévkezdésig 185 ezer tanuló vette fel a koronavírus elleni oltást, a múlt héten zárult iskolai oltási kampányban pedig csaknem további 50 ezer, köznevelésben és szakképzésben tanuló diák kapta meg a vakcinát.

A tanárokat már áprilisban oltották, körükben intézményi átlagban 85-90 százalékos az átoltottság az államtitkár elmondása szerint, aki elmondta, hogy "szárazon tartják a puskaport" a távoktatással kapcsolatban, "jövőkutatással kevésbé szívesen" foglalkozik.

Az iskolai maszkhordást tiltani nem fogják, de kötelezően se írják elő, mivel az oltásra építik a védekezést. Az államtitkár elmondta azt is, hogy amennyiben tudományosan lehetséges lesz, hogy 12 év alattiakat is oltsanak koronavírus ellen, biztosítani is fogják a vakcinát, kötelezővé azonban továbbra sem tervezik tenni.

Mintegy százötvenen haltak éhen augusztus folyamán a háború sújtotta észak-etiópiai Tigré tartományban - közölte kedden a BBC a Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) nevű szervezet jelentésére hivatkozva.

Ez az első összesítés az emberéleteket követelő tigréi éhínségről azóta, hogy a TPLF júniusban visszafoglalta a kormányerőktől a terület nagy részét. Más, független forrásokból az adatot nem erősítették meg, az etiópiai kormány pedig egyelőre nem reagált rá.

Az ENSZ a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy mintegy 400 ezer ember él Tigrében éhínség közepette, és nagyjából 5,2 millió emberhez - az ottani lakosság 90 százalékához - sürgősen segélyt kell eljuttatni, különben az elmúlt évtizedek legsúlyosabb éhínsége alakulhat ki.

Etiópiát 1995 óta tíz, etnikai-nyelvi alapon kijelölt szövetségi állam és két önkormányzattal rendelkező város alkotja. Az Etiópia északi részén fekvő Tigrében tavaly november óta dúlnak harcok a kormányerők és az etiópiai belpolitikai életet korábban három évtizeden át irányító, majd a hatalomból kiszorult, etnikai alapon szerveződött TPLF fegyveresei között. A harcokban és légi csapásokban nemzetközi szervezetek közlései szerint ezrek vesztették életüket, kétmillióan menekültek el otthonukból, és súlyos humanitárius válság alakult ki.

Addisz-Abeba június végén egyoldalú tűzszünetet jelentett be, miután a felkelők elfoglalták Tigré székhelyét, Mekelét és a terület nagy részét. A fegyvernyugvást azonban a felkelők elutasították, az összecsapások pedig átterjedtek a szomszédos régiókra is.

Az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) arra figyelmeztetett augusztus utolsó napján, hogy már tizenegy napja nem tudott segélyszállítmányokat küldeni Tigrébe. A helyi hatóságok és a tigréi lázadók egymást vádolták a segélyszállítmányok feltartóztatásával. Az Egyesült Államok nemzetközi fejlesztési ügynökségének (USAID) vezetője, Samantha Power augusztus közepén Addisz-Abebát tette felelőssé a segélyek visszatartásáért. (MTI, BBC)

A mexikói legfelsőbb bíróság ítéletében arra jutott, hogy a terhesség megszakításáért kirótt büntetések alkotmányellenesnek minősülnek, írja a BBC. A Coahuila szövetségi államban meghozott ítélet gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy nők ellen abortusz miatt emeljenek vádat.

Jelenleg az ország négy szövetségi államát leszámítva mindenhol rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az abortuszra, és csak nagyon kevesen férhetnek hozzá legálisan, jellemzően egy nő csak akkor vetetheti el a magzatot, ha nemi erőszak áldozata volt, vagy ha az élete a terhesség miatt veszélyben van.

A keddi döntés értelmében Coahuila állam büntető-törvénykönyvéből el kell törölni az abortusz krimianalizálására vonatkozó passzusokat.

Luis Maria Aguilar legfelsőbb bíró a döntést a nők jogai szempontjából történelmi jelentőségűnek nevezte. Elemzők szerint az ítélet megnyithatja az utat afelé, hogy országszerte eltöröljék a hasonló korlátozásokat. Nem véletlen, hogy a döntést országszerte ünnepelték a női jogvédő szervezetek.

A BBC megjegyzi, hogy Coahuila az amerikai Texas állammal határos, ahol nemrég rendkívül szigorú abortusztörvényt fogadtak el, ami ellen Joe Biden szövetségi elnök is harcot indított. Így akár arra is lehet számítani, hogy hamarosan majd az Egyesült Államokból érkezhetnek Mexikóba olyan nők, akik legális körülmények között akarnak abortuszt elvégeztetni.

Mexikó a kontinens második legnagyobb katolikus állama, ugyanakkor az abortuszról szóló társadalmi vita egy ideje már a büntethetőség eltörléséről szólt, írja a brit lap mexikói tudósítója, ezért a mostani döntés annyira nem számított meglepőnek. A legfelsőbb bíróság 11 tagja egyhangúlag szavazott a dekriminalizáció mellett. Ez a döntés ugyan csak az állami törvényekről szólt, de a mexikói szövetségi alkotmányos törvények miatt idővel irányadó lesz az összes többi államban is.

A döntés azt is jelenti, hogy azokat a nők, akik abortusz miatt vannak börtönben, azonnal kiszabadulhatnak.

Komoly, néha kemény hangú, néha szenvedélyes vita zajlott az afganisztáni helyzetről, de az Európai Unió egyes tagországai és a brüsszeli intézmények sajnos újra a 2015-ös pályára álltak rá - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter pénteken a szlovéniai Brdo pri Kranjuban, az EU-tagországok külügyminisztereinek informális tanácskozásának második napján.

A miniszter a Facebook-oldalán közvetítette tájékoztatóját, melyen elmondta, hogy az EU arra készült, hogy felszólítsa a tálibokat, engedjék elmenni azokat az embereket, akik el szeretnék hagyni Afganisztánt. Szijjártó szerint azonban ezt a magyarok, illetve elmondása szerint a csehek, lengyelek, szlovének és horvátok sem fogadták el. Szerinte ez egy biankó-meghívás lenne minden afgánnak, és ez egy rendkívül veszélyes, felelőtlen álláspont.

Hiszen az ország lakosságának fele már a hatalomátvétel előtt is humanitárius segélyen élt, és az országban van négymillió belső menekült is, ezért Szijjártó szerint egy ilyen felszólítás után tömeges illegális migrációs hullám indulna el. Ráadásul Szijjártó szerint tudni azt is, hogy Afganisztán a terrorizmus egyik melegágya, és egy ilyen kiáramlási lehetőségnél terroristák százai-ezrei is jöhetnének Európába.

Mi, magyarok világos álláspontot képviselünk: kihoztuk Afganisztánból azokat, akik ott nekünk segítettek, rajtuk kívül egyetlen afgánt sem vagyunk hajlandók befogadni, még csak megfontolni sem, tette hozzá a külügyminiszter.

Honlapján közleményben reagált a csütörtök esti magyar-angol meccsen történtekre a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az MLSZ közleményében egyetlen szó sem esik a rasszista incidensekről, holott a brit Sky Sports már bemutatott egy felvételt, amin egy magyar férfi majommozdulatokat imitálva üzent az angolok fekete játékosának, Raheem Sterlingnek, és több angol újságíró is azt állította tegnap, hogy hasonló, rasszista jelenetek szemtanúi voltak.

Az MLSZ közleményében azt írja, „a Puskás Arénába kilátogató hatvanezer szurkoló elsöprő többsége sportszerűen, a magyar válogatottat biztatva drukkolt még akkor is, amikor már vesztésre állt a csapat. Éppen az ő védelmükben van szükség a rendbontók beazonosítására és szigorú megbüntetésére.”

A közlemény így folytatódik: „A pályára lépő, a fénygránátot és a poharakat bedobó szurkolók azonosítása zajlik. Ellenük megtette/megteszi a rendőrségi feljelentést az MLSZ. Az esetleges pénzbüntetést polgári peres eljárás keretében a szövetség az elkövetőkre hárítja, emellett a sportrendezvényekről történő 2 éves kizárásra számíthatnak az eljárás végén.”

A csütörtöki történések után már Boris Johnson brit miniszterelnök is megszólalt, a FIFA fellépését sürgetve, és a brit szövetség jelezte, hogy a FIFA-hoz fordulnak. A FIFA pénteken közleményben reagált, és elmondták, hogy "határozottan elutasítják a rasszizmus és az erőszak minden formáját, és egyértelműen a zéró tolerancia elvét képviselik az ilyen magatartással szemben a labdarúgásban". A nemzetközi szövetség illetékesei hozzátették, hogy "meg fogják tenni a megfelelő intézkedéseket", amint megkapják a mérkőzéssel kapcsolatos jelentéseket.

Az európai szövetség (UEFA) júliusban három zárt kapus mérkőzésre - az egyiket két év próbaidőre felfüggesztve - büntette a magyar válogatottat, mert drukkerei diszkriminatív magatartást tanúsítottak a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokság három csoportmeccsén.

A brit miniszterelnök, Boris Johnson is megszólalt közösségi oldalán a csütörtök esti magyar-angol focimeccsel, illetve főleg a lelátón tapasztalt jelenetekkel kapcsolatban.

Mint mi is írtunk róla, a meccs után több angol újságíró is arról számolt be, hogy a lelátó közelében rasszista bekiabálásokat hallottak, melyek Raheem Sterlinget és a pálya mellett melegítő Jude Bellinghamet célozták. A brit Sky Sports bemutatott egy felvételt, amin egy magyar férfi majommozdulatokat mutatva üzent Sterlingnek.

Gareth Southgate szövetségi kapitány és Harry Kane csapatkapitány is elmondta, nem voltak tanúi rasszista incidenseknek, de ha mégis történtek ilyenek, az teljesen elfogadhatatlan, és büntetést érdemel. Southgate ugyanakkor hangsúlyozta, nem szabad az összes magyar szurkolót egybemosni, hiszen sokan remekül viselkedtek a meccs alatt.

A brit szövetség, az FA rendkívül kiábrándítónak nevezte a történteket, és közölte, felkéri a FIFA-t, hogy vizsgálja ki az ügyet. A nemzetközi szövetség egyelőre nem szólalt meg az eset kapcsán.

Boris Johnson brit miniszterelnök a közösségi oldalán azt írta: "teljesen elfogadhatatlan, hogy az angol játékosoknak rasszista inzultusokat kellett elszenvedniük Magyarországon". A kormányfő is felszólította a FIFA-t, hogy "tegyen határozott lépéseket a felelősökkel szemben annak érdekében, hogy ezt a fajta gyalázatos magatartást végleg kiirtsák a sportágból".

Az európai szövetség (UEFA) júliusban három zárt kapus mérkőzésre - az egyiket két év próbaidőre felfüggesztve - büntette a magyar válogatottat, mert drukkerei diszkriminatív magatartást tanúsítottak a részben budapesti rendezésű Európa-bajnokság három csoportmeccsén.

Frissítés: közben közösségi oldalán Szijjártó Péter külügyminiszter megosztott egy videót, amin az angol-olasz Eb-döntő előtt az angol szurkolók kifütyülték az olasz himnuszt. Hogy ez pontosan mit is magyaráz meg a csütörtöki rasszista incidensekkel kapcsolatban, az nem teljesen világos.

A meccs után amúgy a britek szövetségi kapitánya, Gareth Southgate is hangsúlyozta, hogy nem lenne szabad, hogy a játékosai rasszizmusnak legyenek kitéve, ugyanakkor szerinte nem lenne helyes, ha most ujjal mutogatnának az összes magyar szurkolóra, hiszen hasonló a helyzet, mint otthon, náluk, ahol szintén nem az összes néző okoz problémát. Kiemelte azt is, hogy a magyar közönség rendkívül tiszteletteljesen fogadta az angol himnuszt csütörtökön.

Southgate itt vélhetően arra gondolt, hogy a londoni rendezésű Eb-döntőt is beárnyékolta, hogy az angol szurkolók egy része vállalhatatlanul viselkedett, betörtek a stadionba, illetve előfordult, hogy kifütyülték a letérdelő válogatottat, illetve más országok himnuszait. A Wembleynél történt incidensek miatt az UEFA a héten szabhat ki bírságot.

A független orosz lap, a Novaja Gazeta birtokába jutott egy hangfelvétel, melyen szerintük a gyanú szerint az hallható, ahogy a Moszkva külterületéhez tartozó Koroljov városában eligazítják a szavazószámlálókat arról, hogy hogyan kell elcsalni a közelgő választást.

A felvételen a lap szerint a koroljovi polgármester tanácsadója, Zhanna Prokofjeva hallható, aki a helyi választási bizottságok vezetőivel beszélve eligazítja őket, hogy hogyan hozzanak körzetenként 42-42 százalékot a Putyin-féle Egyesült Oroszország pártnak, és elmagyarázza azt is, hogy ezt hogyan lehet megtenni a szavazási eredmények meghamisításával.

A Novaja Gazeta szeptember 2-án elküldte a hangfelvételt az orosz központi választási bizottsághoz is, kérve, hogy hivatalosan is kommentálják az azon elhangzottakat.

A felvételen többek között az hallható, hogy a Prokofjevának tulajdonított hang közli az egybegyűltekkel, hogy biztosítani kell, hogy csak tőlük legyenek emberek a választás lebonyolításánál, és a terv szerint két listát kell majd készíteni a választás napján, és a végén a meghamisítottat kell leadni a hivatalos szervek felé. (Meduza)

A dél-szudáni kormány egyik tagja élesen elítélte azokat a korábbi tüntetéseket, melyeken az államfő, Salva Kiir Mayardit és kormánya lemondását követelték. A kormány szerint külföldi erők igyekeznek befolyásolni a dél-szudáni eseményeket, többek között pénzt fizetnek a tüntetések résztvevőinek, és az lenne a leghelyesebb, ha a tüntetők a külföldről kapott támogatást felajánlanák az ország nélkülöző lakosainak, írja a Sudan Post.

Michael Makuei Lueth tájékoztatási miniszter és kormányszóvivő egyben azt is megmagyarázta, hogy miért nem engedélyezik már ezeket a tüntetéseket:

„Minden tüntetés, ami a rendszer távozását követeli, nem békés megmozdulás. Ha ma kimész az utcára, és azt követeled, hogy távozzak, és én nem teszem, akkor mit csinálsz?” – tette fel a kérdést Makuei, majd meg is válaszolta:

„Természetesen erőszakhoz folyamodsz. És azt mi nem tűrjük el. Szóval a megelőzés hatékonyabb, mint a kezelés, épp ezért nem engedélyeztük a tüntetéseket, hogy béke legyen Dél-Szudánban.”

A kormánytag ezért arra kérte azokat, akik magukhoz akarják ragadni a hatalmat, hogy inkább várják meg a következő választást. Ha győzni fognak, akkor megkapják majd a lehetőséget, és békés lesz a hatalom átadás-átvétele.

Az új-zélandi rendőrség lelőtt egy férfit Auckland városában, aki belépett egy szupermarketbe, és több embert megkéselt. Helyszíni beszámolók szerint legalább hat ember megsérült, a boltban pánik alakult ki.

A helyszínen lévő rendőrök szinte egy percen belül lelőtték a férfit, aki a helyszínen életét vesztette. A sérültek közül legalább hárman kritikus állapotban vannak.

Jacinda Ardern miniszterelnök sajtótájékoztatóján terrortámadásnak nevezte a történteket. Az elkövetőről csak annyit tudni, hogy egy Srí Lanka-i férfi, aki rendőrségi megfigyelés alatt állt, és az Iszlám Állam terrorszervezet követője lehetett. A férfi 2011-ben költözött Új-Zélandra, a nemzetbiztonsági hatóságok 2016 óta tartották megfigyelés alatt. Mint Ardern elmondta, még ha folyamatosan, a nap 24 órájában meg is figyelnek valakit, akkor sem lehetséges, hogy állandóan legyen mellette valaki, így fordulhatott elő, hogy a férfi többeket meg tudott késelni.

Nagyon sima, négygólos vereséget szenvedett a magyar válogatott csütörtök este Angliától. A meccs kimenetele egy pillanatig nem volt kérdés, az első félidőben ugyan nem született gól, de ez leginkább csak azon múlt, hogy az angolok nem is tepertek annyira, a második félidőben aztán könnyedén rúgtak egy négyest a helyzetekig sem nagyon jutó magyaroknak.

És sajnos a vereséggel nem ért véget a meccs utóélete: péntek reggel a nemzetközi hírügynökségek és a nagyobb nyugati lapok is mind arra helyezik a hangsúlyt beszámolóikban, hogy az angol játékosokat rasszista inzultusok érték a meccs során.

A mérkőzés alaphangját már megadta, hogy a rasszizmus és a bármiféle megkülönböztetés elleni tiltakozásként letérdelő angol játékosokat rendkívül heves fütty fogadta a Puskás Ferenc arénában. A meccset a helyszínen néztem végig, és ezen a ponton nehéz lett volna azzal érvelni, hogy csak a stadion egy kis része fütyült, tényleg rendkívül hangos volt a jelenet. Persze annyiban nem meglepő a dolog, hogy még az Eb előtt Orbán Viktor miniszterelnök összevissza beszélve provokációnak nevezte a térdelés gesztusát.

A meccs kezdetét megelőző jelenetet leszámítva az első félidő viszonylag eseménytelenül telt a pályán és a lelátókon is, a botrányosabb pillanatok a második félidőben jöttek, amikor az angolok elkezdtek gólokat rúgni. Az első gólt a Manchester City támadója, Raheem Sterling szerezte, aki ünneplés közben levette a mezét, hogy az alatta lévő pólón emlékezzen a koronavírusban fiatalon meghalt barátjára. De ez a gesztus nem hatotta meg a magyar ultrák táborát, akik rengeteg pohárral dobálták meg az angol játékost.

A brit sajtó több helyszíni tudósítója, például az ITV riportere és a BBC helyszínre kiküldött munkatársa is beszámolt arról, hogy a lelátó közelében rasszista bekiabálásokat hallott, melyek Raheem Sterlinget és a pálya mellett melegítő Jude Bellinghamet célozták. Ezekből fenn, ahol én ültem, semmit sem lehetett hallani, de persze nem olyan nehéz elképzelni, hogy voltak ilyen esetek. Az biztos, hogy Sterling labdaérintéseit innentől heves fütty fogadta, míg a többi angol gólszerző később nem részesült hasonló bánásmódban. Ők mind fehérek voltak.

Csütörtök este a helyszínen az is egyértelmű volt, hogy a játékosok meccs közbeni kifütyülésében és megdobálásában csak a stadionban ülő nézők kis százaléka vett részt, jellemzően a Carpathian Brigade által elfoglalt szektorból. Ez volt az az ultracsoport, melynek tagjait figyelmeztetni kellett, hogy a németországi Eb-meccs előtt takarják el azokat a tetoválásaikat, melyek „nem kompatibilisek a helyi törvényekkel”.

Viszont ez vélhetően nem fogja meghatni a FIFA-t: ha a rasszista bekiabálásokról készült videofelvétel, és hallották azokat a fociszövetség ellenőrei is, akkor jó esély van arra, hogy több világbajnoki selejtezőt is zárt kapuk mögött kell majd lejátszania a magyar válogatottnak. A válogatott már jelenleg is rendelkezik egy 2+1 meccses UEFA-büntetéssel a magyarországi Eb-meccsek idején tapasztalt incidensek miatt. Épp ezért kérte a meccs előtt Csányi Sándor MLSZ-elnök és Marco Rossi szövetségi kapitány is, hogy ne legyenek hasonló jelenetek a lelátókon, de nem sok sikerrel.

A mérkőzés után több angol játékos is elfogadhatatlannak nevezte, ami a lelátókon zajlott, és a FIFA közbenjárását kérték. Az angol labdarúgó-szövetség is bejelentette, hogy a nemzetközi szövetséghez fordulnak, hogy indítson vizsgálatot a történtek miatt.

A meccs utáni sajtótájékoztatón az angol szövetségi kapitány, Gareth Southgate rendkívül sportszerűen nyilatkozott, amikor arról beszélt, hogy nem gondolja, hogy az angol játékosok ennél többet tehetnének, hogy tudniillik elmondják, mi mellett állnak ki, és most már másokon a sor. Nem lenne szabad, hogy a játékosai rasszizmusnak legyenek kitéve, ugyanakkor szerinte nem lenne helyes, ha most ujjal mutogatnának az összes magyar szurkolóra, hiszen hasonló a helyzet, mint otthon, náluk, ahol szintén nem az összes néző okoz problémát. Kiemelte azt is, hogy a magyar közönség rendkívül tiszteletteljesen fogadta az angol himnuszt csütörtökön.

Southgate itt vélhetően arra gondolt, hogy a londoni rendezésű Eb-döntőt is beárnyékolta, hogy az angol szurkolók egy része vállalhatatlanul viselkedett, betörtek a stadionba, illetve előfordult, hogy kifütyülték a letérdelő válogatottat, illetve más országok himnuszait. A Wembleynél történt incidensek miatt az UEFA a héten szabhat ki bírságot.

Southgate beszélt a meccs után arról is, hogy eljutottak hozzá a rasszista incidensekről szóló hírek, de ő maga nem hallotta ezeket a meccs során. A szövetségi kapitány elmondta, hogy úgy gondolja, készültek felvételek ezekről az esetekről, és ennek megfelelően fogják ezeket kezelni. Vannak, akik benne ragadtak a gondolkodásukban és az előítéleteikben, de végül dinoszauruszokká fognak válni, mert átalakul a világ, tette még hozzá Southgate, aki hangsúlyozta, hogy nem lenne fair az összes magyar szurkolót kritizálni, hiszen közülük sokan nagylelkűek voltak, és rendkívül jól viselkedtek a meccs során.

Ismét megrendezik a Budapesti Demográfiai Csúcsot, a programból csütörtökön ismertetett részleteket Novák Katalin tárca nélküli miniszter. A konferencia szeptember 23-24-én lesz a Várkert Bazárban, az esemény tematikája a fenntarthatóság és a demográfia összefüggése. Novák hangsúlyozta, hogy a világ akkor fenntartható, ha születnek gyermekek, ha van kinek továbbadni az örökséget, és ha ezt az örökséget "jobb állapotban adjuk tovább, mint ahogy az elődeinktől megörököltük".

A miniszter beszélt arról is, hogy Magyarország a világ fejlett országaihoz hasonlóan demográfiai válságban van. A kormány nem a tömeges bevándorlásban, hanem a gyermekek születésében, a családok támogatásában látja a megoldást. A rendezvényen hetven vendég szólal majd fel, köztük nyolc magas rangú politikus:

Orbán Viktor magyar miniszterelnök mellett megszólal majd Mike Pence volt amerikai alelnök, Aleksandar Vucic szerb elnök, Janez Jansa szlovén, Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Babis cseh és Eduard Heger szlovák miniszterelnök, valamint Milorad Dodik, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagja.

A könnyebb átélhetőség kedvéért készítettünk egy fényképes összeállítást is a kiemelt felszólalókról:

A Népszava ír arról, hogy 30 százalékos plusz finanszírozással próbálja megrövidíteni a kórházi várólistákat a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK): míg a járvány előtt mintegy 25 ezer ember várt kórházi beavatkozásra, mostanra ez a szám 41 ezer fölé nőtt. Csak a harmadik hullám vége, azaz 2021. május eleje óta 9 ezerrel nőtt a műtétre várók száma.

A NEAK főigazgatója, Kiss Zsolt az IME XV. országos egészség-gazdaságtani konferenciáján beszélt arról, hogy a járvány alatt alaposan visszaesett a nem koronavírussal összefüggő ellátások száma: több mint 40 százalékkal csökkent az orvosi kezelések száma a gyermekgyógyászatokon, a fülészeti, szemészeti szakellátásoknál, a hepatitisz kezelésével kapcsolatos szolgáltatásoknál, a különféle sebészeti beavatkozásoknál. Számos tervezett műtétet kellett elhalasztani.

Ugyanakkor a főigazgató elmondása szerint a daganatellenes terápiára szorulók, valamint a szív- és érrendszeri betegek a járvány alatt valamennyi szükséges kezelésüket megkapták.

Kiss a Népszava beszámolója szerint kitért arra is, hogy az ellátott betegek számában összességében nem tapasztaltak visszaesést, mert a rendszer azokat is ellátottként regisztrálta, akiknek beadták az oltást.

A NEAK főigazgatója beszélt arról is, hogy most az a feladatuk, hogy felmérjék, kinek milyen ellátása maradt el, és ezeket minél gyorsabban pótolják. Épp ezért szeptember elsejétől ismét érdekeltté válnak az intézmények abban, hogy minél több beteget fogadjanak, mert visszaállítják a teljesítményfinanszírozást. A járvány ideje alatt ugyanis a kórházak és szakrendelők egy átlagos havi összeget kaptak meg.

Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese a konferencián arról beszélt, hogy az ellátást akadályozta az is, hogy az új bérrendszerben az orvosok nem voltak ösztönözve az ügyeletek elvállalására, de most ezen is változtatnak.

Mint a lap írja, az új szolgálati törvény a megemelt orvosi bérek mellett kikötötte, hogy ügyeletben senki sem kaphat magasabb óradíjat, mint az alap órabére. Többek között ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elmúlt hónapokban több kórház osztályán is ellehetetlenült a működés. A Magyar Orvosi Kamara augusztusban közölt felmérése szerint most egy nyugdíj előtt álló orvos alig több mint 9 ezer forintot kap, míg egy pályakezdő ezer forintnál alig kap többet az ügyeleti munkájáért.

Takács elmondása szerint a jövőben az ügyeletben az orvost érő terheléshez igazítják a díjazást, azaz nem a bértáblához kötik ezt a juttatást, hanem egy fix ügyeleti óradíjat állapítanak meg, és attól függően szorozzák majd fel, hogy mennyire zsúfolt valakinek a munkája.

A BBC már csütörtökön is beszámolt arról, hogy összecsapások robbantak ki a Pandzssír-völgyben, de az ott zajló eseményekről rendkívül nehéz megbízható információkat szerezni.

A brit híroldal péntek reggelre már arról tudósított, hogy komoly összecsapások zajlottak, és a tálibok azt állítják, sikerült területeket elfoglalniuk a tálib-ellenes Afganisztáni Nemzeti Ellenállási Arcvonaltól (NRFA), akik szerintük súlyos veszteségeket szenvedtek. Ugyanakkor az NRFA beszámolója szerint a völgy összes bejáratát továbbra is ők ellenőrzik, a tálibok pedig több száz embert vesztettek el.

A főleg tádzsikok lakta Pandzssír-völgy a szovjetellenes ellenállásnak is komoly bázisa volt, és feltételezések szerint az elmúlt hetekben több ezer tálib-ellenes harcos menekülhetett ide. A völgyet Ahmed Maszúd hadúr ellenőrzi, az apja, Ahmed Sah Maszúd a szovjetek, majd a tálibok ellen is sikeresen védte a területet a nyolcvanas, illetve a kilencvenes években.

Az NRFA szóvivője szerint 350 tálib halt meg a mostani összecsapásokban, de a helyszínről származó beszámolók hitelességét nagyon nehéz ellenőrizni.

Nem indul újra a kormányzó Liberális Demokrata Párt elnöki posztjáért Szuga Josihide japán miniszterelnök, aki a japán sajtó egybehangzó pénteki híradásai szerint ezzel a miniszterelnöki posztról is távozni fog.

A párt szeptember 29-én tartja tisztújító kongresszusát, Szuga bejelentése pedig meglepetést okozott a japán belpolitikában, mert mindeddig a 72 éves politikus számított a favoritnak a pártban, és alig egy éve tölti be a kormányfői posztot.

Abe Sindzó előző kormányfő egészségügyi okokra hivatkozva mondott le a miniszterelnöki posztról tavaly ősszel. Szuga Josihide kormányának népszerűsége viszont rekordmélységbe, 30 százalék alá csökkent, miközben az ország a koronavírus-járvány eddig legpusztítóbb hullámával küzd. Japánban még az idén általános választást tartanak. (MTI)

Hasonlóan az elmúlt két évhez, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) idén is nekiállt megkeresni az ország legszabadabb embereit: a jogvédő szervezet 2019-ben alapította meg a SZABAD-díjat, amivel minden évben olyan embereket díjaznak, akik a saját lehetőségeikhez mérten a legtöbbet tették azért, hogy Magyarország egy szabadabb ország lehessen.

A felhívásukra érkező javaslatokból idén végül kilenc történetet választottak ki, közülük választja majd ki a zsűri (azaz Horváth Dorka, a BOOKR Kids alapítója, Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója, a dalszerző-énekes Marge, Miklósi Gábor, a 444 újságírója és Nagy Zsolt színész), hogy ki kapja a SZABAD-díjat.

A jelöltek között akadnak az országos médiából is ismert, sokat szereplő személyek, de vannak, akik helyben, egy-egy közösség vagy település érdekében tettek sokat. A korábbi évekhez hasonlóan idén is kiosztják majd a közönségdíjat is, amit a legtöbb online szavazatot kapó jelölt kap meg. Szavazni a cikk végén, a jelöltek rövid bemutatása után lehet szeptember 12-e éjfélig. A díjátadó szeptember 16-án lesz a Stopper Úszóházban, az eseményre korlátozott számban még lehet jegyet venni.

És akkor a jelöltek:

Bukovszki András

A Balaton partján zajló rengeteg építkezésről nap mint nap hallani híreket, de a helyiek által szervezett tiltakozásokról sokszor kevesebb szó esik. Bukovszki András az Aligai Fürdőegyesület elnökhelyettese, a Balatonaliga és Balatonvilágos partszakaszainak magánkézbe juttatása elleni küzdelem egyik legismertebb alakja, aki évtizedek óta küzd a közterületek kisajátítása, továbbá a tó partjára tervezett, szakmai előírásokat és közérdeket semmibe vevő beruházások ellen.

Freeszfe Egyesület

2021 januárjában az egyetemről távozott oktatók, hallgatók és munkatársak megalakították a Freeszfe Egyesületet, aminek jelenleg 240 tagja van. A Vészkijárat program lehetőséget kínál az SZFE-ről kiiratkozott kb. 130 hallgatónak, hogy európai egyetemeken diplomázzanak, miközben tanulmányaikat a régi tanáraikkal folytatják. Vizsgaelőadásokat és vizsgafilmeket készítenek, miközben az oktatók ingyen dolgoznak, és minden feladatot az egyesület tagjai látnak el, fizetség nélkül. A társadalmi felelősségvállalásért, az oktatás, az alkotás és a művészet szabadságáért dolgoznak, hogy a "szabad ország-szabad egyetem" ne csak egy skandált szlogen, hanem a jövőnk legyen.

Hárs Nóra és Kalina Yvette

A Csörögi Tanodában 2012 óta foglalkoznak a Pest megyei település roma gyerekeivel, céljuk, hogy a „csörögi cigánysoron trendi legyen a tanulás”. A tanoda két munkatársának jelölésével az eddig elvégzett munkájukra, illetve az általuk képviselt értékekre hívják fel a figyelmet. És emellett arra is, hogy az ország számos pontján hiánypótló munkát végző tanodákat még nehezebb helyzetbe hozta a járvány miatt bevezetett digitális oktatás.

Ame Panzh

A fiatal roma értelmiségiek által készített, kritikus és sokszor kemény hangvételű online beszélgetős műsor, az Ame Panzh (Mi Öten) két rendszeres résztvevője. A műsorban jellemzően a roma közösség problémáiról esik szó, gyakran olyan megközelítésből, amivel elvétve találkozni a hazai közbeszédben.

Juhászné Pap Laura Edina

Az Egymásért-Közösen Mozgáskorlátozottak Egyesület vezetője, aki tavaly a TASZ segítségével harcolta ki, hogy az épp felújítás alatt álló Dunakeszi Nagyállomás az eredeti tervekkel szemben mégis akadálymentes legyen, és végre a településen élő, mozgásukban akadályozott emberek is használhassák a vasutat.

Pál Marci

A #csaladazcsalad mozgalom társalapítója és a Szivárványcsaládokért Alapítvány kurátora. Férjével, Ádámmal 2018 óta nevelik együtt fiukat, és az elmúlt években sokaknak megmutatták, hogy nem csak egyféle családmodell létezik, és két azonos nemű szülő is alkothat gyerekeikkel együtt boldog családot.

Szalay Anna Lilla

Aktivista és influenszer, az első Down-szindrómával élő ember, aki címlapon szerepelt Magyarországon. A Mikes Lélekközpont kampányarca. A projektben jelenleg azon dolgoznak, hogy felépülhessen egy olyan támogatott lakhatás, ahol a hozzá hasonló fiatalok szükséges és elégséges segítséggel önálló, teljes életet élhetnének.

Dr. Szijjártó László

Gyermekorvos, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke, azon orvosok egyike, akik a járvány legsúlyosabb időszakában is kiálltak a nyilvánosság elé, és őszintén beszéltek arról, hogy milyen állapot teremt a koronavírus az egészségügyi ellátásban. Beszélt arról is, hogy mennyire fontos lenne az állam részéről az őszinte, transzparens kommunikáció, mert a lakosság félrevezetése komolyan megnehezíti az orvosok munkáját is.

Sztojka Edina

Roma származású ápolónő, aki többször mesélt már arról a nyilvánosság előtt, hogy milyen előítéletek kísérik a roma embereket mindennapi munkájuk során. A koronavírus-járvány idején írt arról a tapasztalatáról, hogy mennyire megrázó a számára, ahogy csak a „szkafandert” felvéve tekintik sokan teljes értékű embernek.

És a szavazás:

„Egyre melegebb lett.” Ezzel a tömör mondattal kezdődik az elmúlt évek egyik legfelkavaróbb regénye, Kim Stanley Robinson The Ministry for the Future (A Jövőminisztérium) című könyve. Robinson az amerikai sci-fi irodalom évtizedek óta alkotó, elismert, sokat díjazott szerzője, de talán még egyetlen könyve sem váltott ki akkora érdeklődést, mint a tavaly megjelent Ministry.

A regény a belátható jövőben, 2050 körül játszódik, és egy rendkívül erős fejezettel indul: az indiai Uttar Prades állam egyik városára pusztító hőség sújt le, és a heteken át tartó, rendkívül erős hőhullámok elől nincs hova menekülni. Az éjszakák sem hoznak enyhülést, az elviselhetetlen meleg miatt egy ponton összeomlik az áramszolgáltatás, és onnantól már semmi nem véd meg a forróságtól. Pár nap, és tömegével kezdenek meghalni az emberek, a kisvárosban is rengeteg áldozatot szed a hőhullám, Indiában pedig 20 millió áldozata lesz a hőségnek.

Robinson a régióban egy segélyszervezetnél dolgozó amerikai férfi, Frank May történetén keresztül írja le a hőség okozta pusztítást, és Frank lesz az egyik főszereplője a regénynek, de igazából ebben a könyvben messze nem az emberi szereplők a fontosak. A Ministry for the Future ugyanis elsősorban arról szól, hogy rendszerszinten hogyan alakulhat majd át a világunk, amikor a klímaváltozás már nemcsak kopogtat az ajtónkon, hanem teljes erővel be is rúgja azt.

Jobb már nem lesz

Nem véletlen, hogy az idei, elég súlyos nyár után (soha nem regisztrált hőhullámok az Egyesült Államokban, pusztító áradások Németországban, hatalmas erdőtüzek a világ számos táján) sokan nyúltak Robinson könyvéhez. A cli-fi, azaz klímafikció műfajába sorolt regény ugyanis az első, tényleg felkavaró fejezet után elsősorban nem ijesztgetni és sokkolni akar, hanem racionálisan végiggondolni, hogy mi következhet abból, ha a klímaváltozás és a sokkal gyakrabban beköszöntő szélsőséges időjárási események tényleg a mindennapjaink részévé válnak.

Robinson regényének alapállása nagyjából az, amit az ENSZ alá tartozó IPCC legutóbbi jelentése is kimondott: jobb már biztos nem lesz a helyzet a bolygónkon. A további melegedés elkerülhetetlen, ezzel együtt pedig fel kell készülnünk a tengerszintek emelkedésére, a gyakoribb és erőteljesebb hőhullámokra, villámáradásokra és tüzekre. Mozgásterünk így is van még, és a különféle modellek alapján a fosszilis energiahordózók gyors és teljes kivezetése még mindig érdemi különbséget jelenthet ahhoz képest, ha nem változtatunk semmin. A kérdés leginkább az, hogy hogyan képzelhető el ez a folyamat globálisan, és milyen társadalmi és gazdasági következményei lennének.

Interjúiban Robinson gyakran hangoztatja, hogy egyáltalán nem szereti a fantasy műfaját, minden regényét igyekszik úgy megírni, hogy a létező legszilárdabb tudományos alapon álljon (felesége, a kémikus Lisa Nowell pedig mindig nagyon szigorú szemmel olvassa a vázlatokat.) Ez a tudományos megalapozottság a Ministryben különösen hangsúlyos: a több mint száz, viszonylag rövid fejezet közül csak pár tucatnyit tesznek ki azok, melyekben tényleg a cselekmény halad előre. A többi fejezet a klímaválság kezdete utáni világ leírásáról szól, elképesztő részletgazdagsággal. Érezni, hogy Robinson nagyon alaposan elmerült az elmúlt évtized klímavitáiban: a különféle geomérnöki megoldásoktól a gleccserek olvadásának mechanizmusán át a karbonadóig, a jegybankok szerepétől a globális egyenlőtlenségek és az igazságos klímaátmenet kérdéséig tényleg minden előkerül, ami dominálja ma a klímaváltozásról szóló közbeszédet.

És épp ezért lesz a Ministry nehezen felejthető könyv. Azt ugyanis nem gondolnám, hogy regénynek különösebben jó lenne. Van benne ugyan egy csomó elem, ami ehhez a sci-fis kalandregény műfajhoz szükséges: túszejtési kísérlet, terrortámadások, menekülés az Alpokban, de ezek tényleg csak mellékszálnak vagy tölteléknek tűnnek a nagyobb narratívához képest, ahogy a két főszereplő karaktere is inkább sablonos marad. De hiába a bosszankodás pár kevésbé kidolgozott párbeszéd vagy túlságosan elnagyolt jelenet után, egy pillanatig nem merült fel bennem, hogy félbehagynám a könyvet.

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Tolnáról szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy mely pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45% alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50% felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

Tolna megye három választókörzetében a DK és a Jobbik 2-2, a Momentum és az MSZP 1-1 jelöltet indít.

Tolna 1 - Szekszárd, Bátaszék, Tolna és a környező 14 település

• Bozsolik Róbert - Jobbik, támogatja DK, MMM

2014-ben és 2019-ben is független jelöltként választották meg Bátaszék polgármesterévé a fideszes jelölttel szemben, korábban a szintén a körzetbe tartózó Őcsény jegyzője volt. A Mindenki Magyarországa Mozgalom felkérésére vállalta a jelöltséget, és a Jobbik frakciójába ülne be győzelme esetén.

• Harangozó Tamás - MSZP, támogatja: Párbeszéd, LMP, Momentum

2010 óta az MSZP parlamenti képviselője, a párt Tolna megyei elnöke, a szocialisták egyik legtöbbet szereplő, ismertebb politikusa. 2018-ban az utolsó pillanatban lépett vissza Hadházy Ákos javára, és végül a listáról bejutó, de visszavonuló Gőgös Zoltán helyére ült be a parlamentbe.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 51,56% - nehéz terep az ellenzéknek.

Tolna 2 - Dombóvár, Bonyhád és több mint 50 apró település

• Szabó Loránd - DK, támogatja: Liberálisok, MMM

17 éven át, 2002 és 2019 között volt Dombóvár polgármestere, 2012-ben jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, mert felbujtóként sikkasztást követett el. 2019-ben a Természetesen Dombóvár színeiben indult ismét a polgármesteri címért, de vereséget szenvedett, jelenleg a képviselőtestület tagja.

• Száraz Zoltán - Momentum, támogatja: Jobbik, MSZP, Párbeszéd

Fiatal vállalkozó, tavaly végzett politológia szakon Pécsen, a bonyhádi természetbarát és vadászegyesület elnöke, első politikai megmérettetése lesz az előválasztás.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 58.45% - rendkívül nehéz terep az ellenzéknek.

Tolna 3 - Paks, Dunaföldvár, Ozora és 30 további település

• Bencze János - Jobbik, támogatja: LMP, MSZP, Párbeszéd

A Jobbik Tolna megyei elnöke, civilben méhészkedik. 2018-ban nem volt ellenzéki összefogás a körzetben, a fideszes Süli János mögött jelentősen lemaradva Bencze a második helyen végzett.

• Tóth Attila Szilveszter - DK

Egykori rendőrnyomozó, a Terrorelhárító Szolgálat közelharc-kiképzője, 2010 és 2013 között a TEK-nél nemzetközi hajóutakat biztosított. 2019-ben az ellenzéki összefogás jelöltje volt Tamásiban.

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 57.78% - rendkívül nehéz terep az ellenzéknek.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

„Minden idők legnagyobb tűzijátékával” és vélhetően minden idők legdrágább hazai ünnepségsorozatával készül az idei augusztus 20-ára a kormány: a Szent István Napok névre keresztelt, több napos budapesti rendezvénysorozat több napon át, számos helyszínen zajlik majd. Összeszedtünk pár alapinformációt, amit tudni lehet az idei ünnepségről.

Jó hírünk a minőségi popzene rajongóinak: van

• Csütörtöktől szombatig tényleg rengeteg koncertbe lehet majd belefutni a városban. A legnagyobb színpad a Műegyetem rakparton lesz, ahol a magyar popzene olyan titánjai lépnek majd fel, mint Ákos, a Tankcsapda, a Kelemen Kabátban vagy a Halott Pénz.
• Több napos Retro Tabán-program is lesz, többek között a Ladánybene 27, Szikora Róbert, a TNT, a Beatrice és a Skorpió részvételével, természetesen a Tabánban.
• Ünnep az ünnepben: szombat este Leslie Mandoki ad koncertet a Bazilika előtt, ez elvileg a Bartók Béla ihlette lemezének a bemutatója is egyben.

„Európa legnagyobb tűzijátéka”: állítólag van

A kormánymédia napok óta „Európa legnagyobb tűzijátékaként” hirdeti a 35 perces műsort, ami péntek este kilenckor kezdődik majd Budapest felett. Hogy ezt hogy kell érteni (valaha? idén? ezen a péntek estén?), az nem derül ki ezekből a cikkekből, de az biztos, hogy a hazai augusztus 20-ai műsorokhoz képest tényleg nagyobb műsorra készülnek a szervezők, és a korábbiaknál nyolcszor több, negyvenezer rakétát lőnek majd fel.

Olcsóbb sör: van

A kormánysajtót követve feltűnő, hogy az idei állami ünnepségsorozat fontos eleme lett az olcsó sör: a napokban számos cikk számolt be arról, hogy idén Szent István Napi sört lehet majd kapni (ami valójában csapolt Borsodi). Ráadásul ennek az ára az elmúlt hetekben sikeresen küzdött meg az egyre erőteljesebb inflációs nyomással is: míg a Metropol július 16-án még 450 forintos ünnepi sörről számolt be a címlapján, ez az összeg augusztus 17-ére 350 forintra szelídült.

Az Origó ugyanezen a napon Ennyibe kerül majd egy korsó a Szent István napi sörből címmel közölt összeállítást, melyből kiderül, hogy „Államalapítónk tiszteletére készült a különleges Szent István Napi sör, amely a Borsodi Világos sör csapolt változata, és a jéghideg, gyöngyöző nedűt mindössze 350 forintért vásárolhatjuk meg a rendezvény alatt”.

„Izgalmas programnak ígérkezik a felvonuló harckocsik és tankok katonai parádéja is, amikkel testközelből is megismerkedhetnek kicsik és nagyok” – teszi még hozzá sörárfolyam-ügyi szakcikkében az Origó.

Aranyvonat, lila turul: van

Amellett, hogy augusztus 20-án mindig ingyen lehet megnézni a Parlamentben a koronát, idén további aranytárgyakba is bele lehet futni a környéken: a leglátványosabb az úgynevezett Aranyvonat lesz a Kossuth téren, ami Szent István halálának 900. évfordulójára készült 1938-ban, ezen hordták körbe a Szent Jobbot az országban, de a világháborúban megsemmisült. 2015-ben elkezdték újraépíteni, és tavaly lett kész, így most pár napig meg lehet nézni a parlamentnél.

De emellett a figyelmes járókelők további szokatlan tárgyakba is belefuthatnak a belvárosban. Olvasónk küldte el a fotókat, melyeken a Parlament közelében felbukkant, az államalapítás ünnepéhez amúgy nem feltétlen azonnal köthető lila turul, illetve egy gurulós, aranyozott Szent István látható.

Olvasónk beszámolója szerint a környéken egy lila csodaszarvasba is belefutott, de ezt már nem tudta lefotózni. A lila turulról és szarvasról készült fotók csütörtök délelőtt több helyen is felbukkantak, és voltak, akik azt pedzegették, hogy ez csak egy alapozóréteg színe, és holnapig még bearanyozhatják a mitikus lényeket. Mi csak remélni tudjuk, hogy erről szó sincs, és megmaradnak ebben a világoslila árnyalatban.

Többmilliárdos költségek: vannak

A többnapos, grandiózusra tervezett ünnepségsorozatnak grandiózus költségei is vannak: a hvg.hu összesítése szerint a Turisztikai Marketingkommunikációs Ügynökség Zrt. az Antenna Hungariával kötött 6,575 milliárd forintos keretszerződést, de ebben nincs még benne a tűzijáték, aminek rendezője szintén az Antenna Hungaria, és 1,3 milliárd forintos a keretösszeg, amiből 910 millió forintot muszáj elkölteni. A lap számításai szerint így az idei ünnepség végösszege valahol nettó 5,5 és 7,9 milliárd forint között lehet majd.

Mivel a többnapos ünnepségsorozat új fejlesztés, ezt nem lehet összevetni a korábbi évek ünnepségeinek költségeivel, de az biztos, hogy a tűzijáték több mint négyszer drágább, mint amennyibe a korábbi években kerültek.

Delta-variáns: nincs

Ha valami nem kerül szóba az állami ünnepségsorozattal kapcsolatban, az a koronavírus-járvány. Pedig mostanra elég világosan látni, hogy megérkezett Közép-Európába a negyedik hullám, ennek ellenére kérdésként sem merült fel, hogy mekkora ötlet rengeteg embert Budapestre csődíteni, úgy, hogy közben semmiféle járványügyi intézkedést nem kell majd figyelembe venni a rendezvényeken.

Augusztus 19-e délelőtt se látni semmiféle óvatosságra intő információ az operatív törzs honlapján, a hírek rovatban az egyetlen kapcsolódó cikk arról szól, hogy Kovács Zoltán szerint minden készen áll az ünnepségre.

„Az államtitkár megjegyezte, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs - amelynek szintén tagja - kedden ülésezett. Azt mondta: 'sem az esetszámok, sem a tendenciák nem jeleznek olyan elemet', amely miatt bármilyen korlátozásra lenne szükség. Emlékeztetett: a kormány korábban rendeletben mentesítette minden általánosan érvényes korlátozás, illetve védekezési elem alól az augusztus 20-ai ünnepi rendezvényeket, valamint a szeptemberben tartandó Négyesfogathajtó Európa-bajnokságot és a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust” – derül még ki a tájékoztató oldalról.

Miközben a nyugati országok kaotikus jelenetek közepette menekítik ki nagykövetségi dolgozóikat Afganisztánból, akadt pár ország, amelyik jelezte, hogy egyelőre nem zárja be diplomáciai képviseletét Kabulban: Pakisztán és Oroszország mellett Kína is úgy döntött, hogy maradnak. Peking ugyan júliusban több alkalommal is azt javasolta minden kínai állampolgárnak, hogy hagyják el az országot, a hétvégi hatalomátvétel után azonban jelezte, hogy „baráti” együttműködésre törekednek a tálibokkal, és közölték, hogy tiszteletben tartják "az afgán nép választását".

A kínai nyitottság nem előzmények nélküli: Vang Ji külügyminiszter épp egy hónapja fogadott egy tálib delegációt, Afganisztánon belül jelentős katonai és politikai erőnek nevezve a tálibokat. Ez a találkozó akkor sokakat meglepett, hiszen Peking évek óta folytat rendkívül erőszakos elnyomó politikát a Hszincsiang tartományban élő ujgur muszlim lakossággal szemben, átnevelő táborokat is alkalmazva. Ugyanakkor a kínai és a tálib vezetés évtizedek óta változó intenzitású, de folyamatos kapcsolatban van, így a mostani találkozóban leginkább csak az lehetett meglepő, hogy a kínaiak a szokottnál nagyobb nyilvánosságot biztosítottak az eseménynek.

Mert ugyan bőven akadnak ideológiai különbségek a kínai és a tálib vezetés között, Pekingben pontosan tisztában vannak az afganisztáni erőviszonyokkal, és számos ok miatt érezhetik úgy, hogy nem engedhetik meg maguknak a diplomáciai kapcsolatok megromlását. Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban született elemzések rendre hangsúlyozzák, hogy Peking nyitottságot és együttműködési szándékot kifejező üzenetei mögött az aggodalmat is látni: egyrészt mert Hszincsiang tartománynak van közös határszakasza Afganisztánnal, és a kínai vezetés komolyan tart attól, hogy a tálib hatalomátvétel okozta instabilitás átszivároghat hozzájuk, másrészt mert a régió egészének instabilitása árthat a kínai befektetéseknek.

Ezt nem akarták

Onnantól kezdve, hogy az Egyesült Államok idén megkezdte katonáinak kivonását, rendkívül felgyorsultak az események Afganisztánban. Önmagában az, hogy a tálibok erőre kaptak, és elkezdtek területeket elfoglalni, nem lepett meg senkit. A történések sebessége azonban igen: egy amerikai elemző, Douglas Ollivant ezzel kapcsolatban arról beszélt az Al-Jazeerának, hogy olyan a helyzet, mintha egy filmet néznénk, amiben mindenki ki tudta találni, hogy mi fog majd történni, de annyira gyorsan előretekerve nézzük a filmet, hogy képtelenség lépést tartani az eseményekkel.

Ez pedig Kínának sem jó: a villámgyors tálib előretörés és a szomszéd országból hirtelen eltűnő nyugati hatalmak egy olyan helyzetet teremtettek, melyre nincsenek kellően felkészülve. A Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) kutatója, a pakisztáni-kínai kapcsolatokkal foglalkozó Andrew Small elmondása szerint Kína eddig sem a lehetőségek tárházaként tekintett Afganisztánra, hanem a potenciális fenyegetések kezelésére helyezte a hangsúlyt. Épp ezért ugyan az amerikai katonai jelenlét geopolitikai fenyegetést jelentett számukra (hasonlóan a szovjet katonai jelenléthez a nyolcvanas években), de Peking egyre inkább a kisebbik rosszként tekintett erre az iszlamista milíciák megerősödésének lehetőségéhez képest.

Az persze egyértelmű Small szerint, hogy Peking remélte, az amerikaiak egyszer majd tényleg kivonulnak a régióból. De csak egy olyan békemegállapodás megkötése után, ami stabil viszonyokat teremtene Afganisztánban. Ez viszont elmaradt, a kínaiaknak pedig most bőven van okuk az aggodalomra: amikor a tálibok legutóbb hatalomra kerültek, Afganisztán termékeny bázisa volt olyan milíciáknak, melyek kínai célpontokat is támadtak. A kínai gazdasági és politikai jelenlét azóta ráadásul jóval jelentősebb lett az egész régióban, és ugyan pont Afganisztánban viszonylag alacsony összegben fektettek be a kínaiak, de a szomszédos Pakisztánban már jóval komolyabb mértékben van jelen a kínai tőke.

A SupChina összefoglalója szerint a régióval foglalkozó szakértők szerint legalább négy ok van, amiért Kína nem lehet igazán elégedett a fejleményekkel.

Vasárnapra eldőlt, hogy a vártnál is gyorsabban foglalhatják el a tálibok Afganisztán fővárosát, ezzel az egész országot az irányításuk alá hajtva. Miután Ashraf Ghani elnök elmenekült az országból, gyakorlatilag már csak idő kérdése, hogy megtörténjen a hatalomátadás.

Az egyelőre kérdés, hogy a tálibok kit fognak majd delegálni egy új kormányba: a 20 éve száműzetésben élő szunnita mozgalom több vezetőjéről is keveset tudni, sokuknak még a hollétét sem ismerni.

A tálibok igazi vezetője a hittudós Haibatullah Akhunzada, aki tisztsége szerint is a legfőbb vezető, és aki a politikai, vallási és katonai kérdésekben is kimondhatja a döntő szót. Akhunzada 2016 óta vezeti a tálibokat, amikor elődjét, Akhtar Mansourt meggyilkolták egy amerikai dróntámadásban. Előtte 15 éven át a pakisztáni Kuchlak város mecsetében tanult és prédikált, előléptetése után viszont bujkálni kezdett. Nem tudni, hogy ma hol él, a leggyakoribb feltételezés szerint persze valahol Pakisztánban. Nagyjából 60 éves lehet, az elmúlt években többször keltették már halálhírét.

Az elmúlt években zajló katari béketárgyalások idején vált a tálibok egyik legismertebb vezetőjévé Abdul Ghani Baradar, akit Akhunzada egyik legfontosabb helyetteseként szokás számon tartani. Baradar az, aki a legtöbbet szerepel a nyilvánosság előtt, ő képviseli a tálibokat a nemzetközi tárgyalásokon, az elmúlt években Katarban élt, és egyes hírek szerint vasárnap elindult Kabulba. Életének részleteit is sokkal jobban ismerni a többi tálib vezetőhöz képest: a Guardian összefoglalója szerint Baradar 1968-ban született, a nyolcvanas években az amerikaiak és a pakisztániak támogatását élvező mudzsahedin felkelők oldalán harcolt a szovjetek ellen.

A szovjetek kivonulása után polgárháború tört ki a helyi hadurak között, Baradar pedig egykori parancsnoka és sógora, Mohamed Omár molla társaságában megalapította a tálib mozgalmat, ami szigorú vallásos alapelveket hirdetve, az önkényeskedő hadurakkal szembeni általános ellenérzést kihasználva, a pakisztáni titkosszolgálat segítségével is élve 1996-ban el tudta foglalni az országot. Az Omar molla helyetteseként tevékenykedő Baradart már akkor kiváló stratégaként emlegették, akinek elévülhetetlen érdemei voltak a harctéri sikerekben. A tálib uralom idején Baradar egyre feljebb lépett a ranglétrán, mire öt évvel később az amerikaiak megdöntötték a rendszert, már védelmi miniszter-helyettes volt.

Baradar ismert katonai vezető maradt a száműzetés idején is, sőt, egyes nyugati diplomaták úgy látták, hogy a tálibok azon csoportjához tartozik, melyet a legkevésbé befolyásol a pakisztáni titkosszolgálat, és akikkel a leginkább lehetséges a politikai párbeszéd. Az Obama-kormány azonban aztán mégis úgy döntött, hogy ideje őt félreállítani: mint a Guardian írja, 2010-ben a CIA Karacsiban levadászta Baradart, és rá tudták venni a pakisztániakat, hogy letartóztassák.

Baradar évekre börtönbe került, ahonnan aztán szintén amerikai kérésre szabadulhatott: 2018-ban Donald Trump afganisztáni ügyvivője, Zalmay Khalilzad kérte meg a pakisztániakat, hogy engedjék szabadon a férfit, hogy ő vezethesse a tálib delegációt a katari béketárgyalásokon. Végül 2020 februárjában Baradar írta alá a megállapodást az amerikaiakkal, melyben a két fél kölcsönösen rögzítette, hogy nem fognak egymás ellen támadásokat elkövetni. A megállapodást a tálibok és az afgán kormány közötti egyeztetések követték egy esetleges hatalommegosztásról, de ezek a tárgyalások nem nagyon haladtak előre. Most már sok nyugati elemző ír arról, hogy épp ez lehetett a tálibok célja: tudták, hogy az idő nekik dolgozik, és elég megvárniuk, hogy az amerikai katonák kivonuljanak.

A befolyásos fiú

A tálib hatalomátvételre készülve az Al-Jazeera összeszedte, hogy Akhunzada és Baradar mellett kik számítanak még fontos vezetőnek a táliboknál, de nem meglepő módon legtöbbjükről sokkal kevesebbet tudni, mint a béketárgyalásokat vezető Baradarról.

Jó eséllyel nagy befolyása van a tálib alapító, Omár molla fiának, Mohammad Yaqoobnak, aki a mozgalom katonai szárnyának vezetéséért felel, és helyi beszámolók szerint egy ideje már Afganisztánban van. 2016-ban felmerült az is, hogy legfőbb vezetőnek választják, de végül a kevés harctéri tapasztalata, illetve fiatal kora miatt nem őt nevezték ki.

Mohammad Yaqoob még pár évvel ezelőtt is gyakorlatilag teljesen ismeretlen szereplő volt, 2015-ig tisztséget sem viselt a tálibok között. Omár molla 2013-ban halt meg egy pakisztáni kórházban, de a spirituális vezetőjük halálát a tálibok csak 2015-ben hozták nyilvánosságra, akkor is csak azért, mert az afgán hírszerzés is bejelentette. A húszas éveiben járó Yaqoob ekkor üzent először a nyilvánosságnak, és egységre szólított fel a tálib csoportok között.

Yaqoob a következő években egyre komolyabb pozíciókat tölthetett be, 2020 májusára pedig a fegyveres erők vezetője lett. Nyugati elemzők Baradar mellett őt is a tálibok mérsékelt szárnyához sorolják, aki érdekelt lehetett a békemegállapodás megkötésében. Kinevezését akkor sokan úgy látták, mint Haibatullah Akhundzada kísérletét arra, hogy a tárgyalások idejére mérsékeltebb szereplőket ültessen a fontosabb helyekre.

A katonai ágat addig ugyanis az az Ibrahim Sadr vezette, aki ugyan tekintélyes tálib parancsnok, de hevesen ellenezte a békemegállapodást, és egyike volt annak a nyolc tálibnak, akit az amerikaik 2018-ban terroristának bélyegeztek. Ráadásul Sadr a nyugati hírszerzések szerint szoros kapcsolatokat ápol Iránnal, míg Yaqoob mögött a szaúdiak támogatását szokás sejteni, épp ezért ezt a hatalmi átrendeződést lehetett úgy is olvasni, hogy a tárgyalóasztalhoz ülő táliboknál kiszorították azokat, akik túl közel álltak Iránhoz. A térséggel foglalkozó nyugati elemzők szerint ráadásul Omár molla családja anyagi szempontból is rendkívül befolyásos maradt, és ez is segíthette Yaqoob megerősödését.

Fontos szerepe lehet az Al-Jazeera összeállítása szerint Sirajuddin Hakkaninak is, aki a befolyásos mudzsahedin parancsnok, Jalaluddin Hakkani fia, és ő vezeti a Hakkani-hálózat néven ismert felkelőcsoportot, ami a pakisztáni-afgán határ menti régiókban hajt végre támadásokat az afgán kormányerők, illetve nyugati szövetségeseik ellen. Egyes feltételezések szerint a hálózat felelős az öngyilkos merényletek afganisztáni megjelenéséért, és számos nagyobb terrortámadást is ők hajtottak végre. Azt nem tudni, jelenleg hol tartózkodik.

Befolyásos szereplők közé tartozik Sher Mohammad Abbas Stanikzai, aki az egykori tálib kormány miniszterhelyettese volt, és közel egy évtizede Katarban él, ahol a tálibok politikai képviseletének egyik vezetője lett. Részt vett az afgán kormánnyal zajló tárgyalásokon is, és több alkalommal képviselte már a tálibokat nemzetközi utak során.

Önfenntartásra törekednek

A sima tálib hatalomátvételt segítheti elő az is, hogy a mozgalom az elmúlt években komoly bevételekre tett szert: egy tavalyi NATO-jelentés már arra jutott, hogy a tálibok pénzügyi és katonai szempontból is képesek lehetnek elérni a függetlenséget, azaz képesek lehetnek fenntartani tevékenységüket külföldi donorok támogatása nélkül is.

A jelentés szerint a tálibok a nemzetközi drogkereskedelem, a bányászat és az exportok révén évi 1,6 milliárd dolláros bevételre tehetnek szert, és a tálib vezetés egyértelmű célja, hogy a mozgalom meg tudjon állni a saját lábán, ne szoruljon külső támogatásra. A NATO-jelentés kitért arra is, hogy a tálib pénzügyi hálózatokat egyre inkább a katonai szárnyat vezető Mohammad Yaqoob felügyeli, ami szintén jelzi, hogy milyen jelentős mértékben sikerült megszilárdítania hatalmát a rendszeren belül.

Az elemzés szerint csak a 2020-as évben a tálibok

• 464 millió dollárt szereztek bányászatból,
• 416 millió dollárt kábítószer-kereskedelemből,
• 240 millió dollárt kaptak külföldi országoktól és magánszemélyektől,
• 240 millió dollárhoz jutottak exporttevékenységek nyomán,
• 160 millió dollárnyi adót szedtek be az általuk ellenőrzött területeken és
• 80 millió dollárjuk folyt be ingatlanügyletekből.

Oldalán jelentette be a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, hogy a Kúriához fordulnak, mert szerintük a kormány által kezdeményezett népszavazás valamennyi kérdése megsérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.

Mint írják, az egész népszavazás szembemegy a népszavazás rendeltetésével, hiszen a döntéseket az Országgyűlés már meghozta, az EU-s kötelezettségszegési eljárásra nyilvánvalóan nincs hatással, a korábban létező megerősítő népszavazást pedig maga a Fidesz vette ki a törvényből.

A MKKP szerint a kérdések sem egyértelműek. Több esetben nincs definiálva, hogy ki a kérdések alanya, például hogy kik ne mutathassanak be kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat vagy éppen, hogy csak az emberek nemváltását nem szabad-e bemutatni vagy pl. a bohóchal vagy a szalagos muréna nemváltoztatását tartalmazó ismeretterjesztő filmet se.

Továbbá a népszavazás bizonyos lehetséges eredményei esetén nem egyértelmű, hogy milyen döntést kellene hoznia az Országgyűlésnek, bizonyos eredményei pedig azért végrehajthatatlanok, mert szembemennek a magasabb rendű EU-s szabályozással.
A népszavazásnak továbbá olyan eredménye is lehet, ami tiltja bármilyen szexuális irányultság bemutatását, így a heteroszexualitásét is, úgyhogy mehetne az irodalom- és biológiakönyvek nagy része a kukába.

Valamint szerintük a kérdések megtévesztőek is, hiszen például azt a hamis látszatot keltik, mintha ma is lenne lehetőség fiatalkorúak nemváltó műtétjére, valamint összemossák a transzszexualitást és az interszexualitást, így több esetben a szavazó nincs tisztában azzal, hogy pontosan miről is dönt.

Ha valaki részletesebb indoklásra is kíváncsi, az oldalukon hosszabban is kifejtik az egyes szempontokat.

Ben Wallace, a brit védelmi miniszter az LBC rádió műsorának vendége volt hétfő reggel, és az afganisztáni helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy lesznek, akik bár jogosultak lennének rá, nem fognak most visszatérni Nagy-Britanniába, írja a Guardian.

A britek, hasonlóan a többi nyugati országhoz, jelenleg nagy erőkkel menekítik ki állampolgáraikat Afganisztánból a tálibok hatalomátvétele miatt, illetve velük együtt azokat az afgánokat is, akik az elmúlt években segítették a munkájukat, és most joggal félhetnek attól, hogy a tálibok bosszújának célpontjává válnak.

Közülük viszont nem fognak tudni mindenkit kimenekíteni, ezt erősítette meg most a miniszter is. Wallace láthatóan az érzelmeivel is küzdve beszélt arról, hogy milyen mélyen sajnálja, hogy lesznek, akik nem juthatnak el Nagy-Britanniába, és mindent meg kell tenniük azért, hogy legalább harmadik országok fogadják ezeket az embereket.

Amikor a műsorvezető megkérdezte, hogy Wallace-t miért érinti személyesen ez a téma, elmondta, hogy katona, és szomorú azért, amit a Nyugat tett Afganisztánban, és mindent meg kell tenniük azért, hogy kihozzák az embereket és kitartsanak a kötelezettségeik mellett.

A britek a tervek szerint összesen négyezer embert akartak kimenekíteni az országból, ebbe a számba a brit állampolgárok mellett az afgán szövetségeseik is benne vannak, de a tálibok előretörése miatt a tervezettnél is gyorsabban kellett megkezdeni a mentőakciókat. Wallace beszélt arról, hogy emiatt nem fognak tudni mindenkit kihozni, aki amúgy jogosult lenne erre. Lesznek, akik később beadhatnak majd vízumigényt az Egyesült Királyságba, feltehetően egy harmadik országból.

Boris Johnson miniszterelnök vasárnap még nem közölte, hogy hány afgán menekültet fogadhat be az ország, de Wallace hétfőn arról beszélt, hogy sokan lesznek, akik az országba költözhetnek. A brit védelmi miniszter már múlt héten kritizálta az amerikaiak döntését a kivonulásról, szerinte hibát követtek el azzal, hogy lehetőséget biztosítottak a táliboknak a hatalomátvételre. Miniszterelnöke, Johnson ugyanakkor megvédte az amerikai álláspontot.

A miniszter korábban a BBC-nek arról beszélt, hogy az eredeti tervek még arról szóltak, hogy augusztus végéig kell mindenkinek elhagynia az országot. Wallace szerint a tálib hatalomátvétel a nemzetközi közösség kudarcának eredménye. Johnson és Wallace is kizárta már, hogy Nagy-Britannia ismét katonai megoldást vessen be Afganisztánban.

Elsöprő győzelmet aratott a zambiai elnökválasztáson Hakainde Hichilema ellenzéki vezető a hivatalban lévő államfő, Edgar Lungu ellenében.

A választási bizottság hétfői tájékoztatása szerint a csütörtökön tartott elnökválasztáson Hichilema csaknem 2,8 millió szavazatot szerzett, Lungu pedig egymillióval kevesebbet.

Hichilema a voksok több mint ötven százalékát gyűjtötte össze, ezért második fordulóra nincs szükség. Esau Chulu, a választási bizottság elnöke már be is jelentette, hogy Hichilema lesz Zambia új elnöke. Lungu elismerte a vereségét, de nem zárta ki, hogy kifogást emel az eredmények ellen. Lungu szerint a Hazafias Front (PF) pártjának választási aktivistái ellen három tartományban erőszakos cselekményeket követtek el, ezért a választás nem volt sem szabad, sem igazságos.

Az elnökválasztás mellett parlamenti választást is tartottak, amelyen több mint nyolcszáz jelölt indult a 156 képviselői helyért a törvényhozásban. Az eredmények még nem ismertek, de a Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy amióta a dél-afrikai ország 1964-ben elnyerte a függetlenségét Nagy-Britanniától, most harmadszor lesz békés hatalomátadás a kormánypárt és az ellenzék között.

A választási eredmény közzététele után ünneplések kezdődtek szerte az országban, Hichilema támogatói az általa vezetett Nemzeti Fejlődés Párt (UNDP) színeit öltve táncoltak és énekeltek, megszólaltak a gépkocsik kürtjei. Hírügynökségek azonban ezzel összefüggésben azt írták, hogy az ünneplés átmenetinek bizonyulhat, Zambia ugyanis súlyos pénzügyi helyzetben van, tavaly novemberben az afrikai országok közül elsőként lett fizetésképtelen, miután a koronavírus-járványt megelőző recesszió, illetve a járvány nyomán tovább zsugorodó gazdaság miatt nem tudott eleget tenni a nemzetközi hitelezők követeléseinek.

Az 59 éves Hichilema most hatodik alkalommal indult az elnöki tisztségért. Korábban egy könyvvizsgáló céget vezetett, és azt ígérte a kampányban, hogy gazdasági szakértelmének köszönhetően képes lesz vonzóvá tenni az országot a befektetések számára, jobban kezelni a gazdaságot és felszámolni a korrupciót. (MTI, Reuters)

Kaotikus jelenetek zajlottak hétfő hajnalban a kabuli reptéren, ahol rengeteg ember gyűlt össze, akik a tálibok hatalomátvétele miatt akarják elhagyni az országot. Mivel vasárnapra az összes szárazföldi határátkelő a tálibok ellenőrzése alá került, az egyetlen lehetséges kiút a repülés maradt, és sokan mentek ki úgy a repülőtérre, hogy csak reménykedni tudtak abban, hogy fel fognak jutni egy gépre.

De a beszámolók szerint ez sokaknak nem jött össze, és a felkapaszkodni próbáló emberek miatt az amerikai katonák figyelmeztető lövéseket is leadtak. A kabuli repülőteret jelenleg az amerikai hadsereg ellenőrzi, de várhatóan nem sokáig, megjelentek már beszámolók arról, hogy napokon belül hátrahagyhatják a repteret is.

Közben a tálibok vezetői videóüzenetben közölték az afgánokkal, hogy eljött az ideje, hogy jobbá tegyék az emberek életét, és készek szolgálni a nemzetet. A tálibok hétfői közleménye szerint tudomásuk szerint országszerte békés a helyzet, sehonnan nem jelentettek harcokat.

Az afgán kormány vasárnap omlott össze, amikor Ashraf Ghani elnök elmenekült az országból, miután a tálibok ellenállás nélkül érhették el a fővárost. (BBC, Al Jazeera)

Csaknem megduplázódott a szombati haiti földrengés halálos áldozatainak a száma, a polgári védelem már 1297 halottat tart nyilván.

A vasárnap délutáni jelentésekben még 724 halott szerepelt. A polgári védelem legfrissebb összesítése szerint a halálos áldozatok zöme - 1054 ember - a fővárostól, Port-au-Prince-től nyugatra fekvő Sud megyében vesztette életét, 122-en haltak meg Nippes-ben, 119-en Grand'Anse-ban és ketten az Nord-Ouest megyében.

A haiti kórházakban 5700 sérültet ápolnak.

Az amerikai földtani intézet szerint a 7,2-es erejű földmozgás fészke tíz kilométer mélyen volt a fővárostól, Port-au-Prince-től 150 kilométerre nyugatra található Petit Trou de Nippes település térségében.

A polgári védelem 13 694 megsemmisült lakóházról és épületről, összedőlt iskolákról, kórházakról, templomokról és szállodákról tájékoztatott.

Arien Henry ideiglenes miniszterelnök együttműködésre szólított mindenkit, hogy a szigetország meg tudjon birkózni a "rendkívül komoly helyzettel".

Mexikó és a Dominikai Köztársaság élelmet és orvosságot küldött Haitiba, Kolumbia pedig mentőcsoportokat. Az Egyesült Államok 65 fős mentőcsapatot és felszerelést küldött oda a túlélők utáni kutatáshoz.

Haitit gyakran sújtják erős földmozgások. A 2010-es földrengés szinte teljesen elpusztította a sűrűn lakott főváros, Port-au-Prince egy részét, 222 ezren haltak meg, és több mint egymillióan váltak hajléktalanná. Haiti még nem kászálódott ki a tizenegy évvel ezelőtti földrengésből, de a szigetországot koronavírus-járvány is sújtja, a bűnbandák közötti erőszak visszájára fordította a gazdasági növekedést, július 7-én pedig meggyilkolták Jovenel Moise államfőt, ami politikai válságba sodorta a szigetországot. (MTI)

A Volmer-Tours Kft. autóbuszát érte baleset az M7-es autópályán Szabadbattyán térségében vasárnap hajnalban, a busz Horvátországban nyaraló magyar turistákat szállított - mondta a hvg.hu-nak a külföldi nyaralásokat szervező magyar utazási iroda munkatársa.

A férfi megerősítette, hogy a halálos áldozatok között van a buszt váltásban vezető sofőrök közül az, aki a járművet vezette. Azt is elmondta, hogy a buszt bérelték. "Nagyon megérintett minket a tragédia, nem találom a szavakat" - mondta.

Az utazást szervező iroda honlapja szerint a csoport péntek este indult Budapestről és egy napot töltöttek a Krk-szigeten található Baska településen, ahonnan szombat éjjel indultak vissza a magyar fővárosba.

A balesetben a busz az M7-es autópálya 70-es kilométerénél, Szabadbattyán térségében átszakította a szalagkorlátot, a sztráda felüljárója hídpillérének ütközött, és az árokba borult. Nyolcan meghaltak, nyolcan súlyosan, negyvenen könnyebben megsérültek. (hvg.hu/MTI)

Izrael visszahívta Varsóból nagykövetségének (ügyvivő) vezetőjét az elkobzott lengyelországi ingatlanok visszaszolgáltatását akadályozó törvény miatt -írja a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál alapján az MTI.

Jaír Lapid külügyminiszter antiszemitának és erkölcstelennek nevezte szombat esti Twitter-bejegyzésében az új lengyel törvényt, amely a második világháború előtti lengyelországi ingatlanok visszaszolgáltatását nehezíti.

A parlamenti jóváhagyás után szombaton a lengyel államfő elé került törvénymódosítás értelmében harminc év elmúltával nem lehetne kétségbe vonni a közigazgatási eljárások során hozott döntéseket, ezen belül az akár évtizedekkel ezelőtt - például a holokauszt idején - elkobzott vagyonról szólókat sem.

Andrzej Duda lengyel államfő szombaton bejelentette, hogy az amerikai és az izraeli ellenkezés dacára aláírja az új szabályozást.

Korábban a holokauszt-túlélők gyermekeként született Antony Blinken amerikai külügyminiszter is tiltakozott a lengyel jogszabály miatt. Az amerikai, valamint az izraeli fél ugyanis úgy értelmezi a törvénymódosítást, hogy az csorbítja a holokauszt-túlélők jogait, lehetetlenné téve számukra és utódjaik számára a háború során elkobzott vagyonuk visszaszerzését.

"Lengyelország nem először hagyott jóvá antiszemita és erkölcstelen törvényt. Utasítottam a varsói nagykövetség vezetőjét, hogy haladéktalanul térjen vissza Izraelbe határozatlan idejű egyeztetésre" - írta Lapíd, és azt is bejelentette, hogy a további válaszlépésekről egyeztetni fognak az amerikai diplomáciával.

Az új nagykövetnek hamarosan át kellett volna vennie hivatalát Varsóban, de a jeruzsálemi külügyminisztérium egyelőre nem indítja őt útnak, meghatározatlan ideig nem foglalhatja el állomáshelyét. Jelen pillanatban már nincs ott a volt nagykövet sem, ügyvivő vezeti a képviseletet, őt most visszarendelték.

"Lengyelország ma este antidemokratikus, nem liberális országgá vált, amely nem tiszteli az emberi történelem legnagyobb tragédiáját. Soha nem szabad hallgatnunk. Izrael és a zsidó nép bizonyosan nem fog hallgatni" - írta Lapid.

"Szégyenletes döntés ez, a holokauszt emlékének gyalázatos megvetése" - nyilatkozta Naftali Bennett a törvényről. "Izrael súlyos lépésnek tekinti egy olyan törvény jóváhagyását, amely megakadályozza, hogy a zsidók kártérítést kapjanak a holokauszt idején tőlük eltulajdonított vagyontárgyakért, és sajnálja, hogy Lengyelország úgy dönt, hogy továbbra is kárt okoz azoknak, akik mindent elveszítettek" - tette hozzá Bennett.

"Holokauszt-túlélők fiaként mélyen nyugtalanít a Lengyelországban elfogadott törvény, amely hatékonyan megakadályozza az igazságszolgáltatást a holokauszt áldozatai és családjaik számára" - nyilatkozta Beni Ganz védelmi miniszter.

"A vagyon-visszaszolgáltatás kicsi, de jelentős részt jelent a túlélők jogérvényesítésében, valamint a világ egyik legnagyobb népirtásában elhunytak elismerésében" - tette hozzá Ganz, és felszólította Izrael nemzetközi partnereit, hogy egyhangúlag ítéljék el a lengyel lépést.

Az LMP politikusa a 2022-es választás után a Jobbik színeiben ülne be a parlamentbe, értesült a Telex. Az információt az LMP megerősítette a lapnak, és közölték azt is, hogy visszavonják Demeter Márta jelölti támogatását. „Az LMP számára a Jobbik Magyarországért mozgalom fontos és megbízható szövetséges. Az LMP Demeter Márta döntését a kormányváltás érdekében nem fogja semmilyen módon kommentálni” – írták a lapnak.

Demeter korábban az MSZP képviselője volt, majd az LMP-be ment át. Jelenleg az elég kiélezettnek ígérkező VIII-IX. kerületi előválasztáson indul, itt dől el, hogy egyáltalán képviselő-jelölt lehet-e jövőre.

Miután a Telex megkereste Demetert, a politikus Facebook-oldalára tette ki az alábbi szöveget: „Én ma úgy látom, hogy személyesen a legtöbbet akkor tudom tenni a kormányváltásért és az Orbán-rezsim lebontásáért, ha jövőre az ellenzék legharcosabb politikusa, Jakab Péter vezette Jobbik frakciójában folytathatom a munkámat, ha a választóktól újabb mandátumra kapok bizalmat. A Jobbikkal eddig is kiváló volt az együttműködésünk, és jól eső érzés az a politikai és emberi támogatás, amit tőlük eddigi munkám során kaptam.”

Az ellenzéki előválasztáson Demeternek az MSZP-Párbeszéd-Szikra Mozgalom támogatását élvező Jámbor András, a DK-s Manhalter Dániel, és a Momentum által támogatott Csordás Anett ellenében kéne nyernie.

Helikopterekkel evakuálják az amerikai nagykövetség munkatársait az afgán fővárosban, Kabulban, miután vasárnap délelőtt a tálibok behatoltak a városba. Az elmúlt hetekben a tálibok megállíthatatlanul haladtak előre, és egymás után foglalták el a tartományi központokat, a hétvégére Kabul maradt az egyetlen jelentős város, amit nem hajtottak az irányításuk alá, és a jelek szerint hamarosan a fővárosban is átveszik az irányítást, helyi hírek szerint már a kormánnyal tárgyalnak a hatalom átvételéről.

Az afganisztáni helyzettel kapcsolatban mostanában többek felvetették párhuzamként, ahogy az amerikaiaknak 1975-ben menekülniük kellett Szaigonból (mai nevén Ho Si Minh-városból), és helikopterrel menekítették akkor a követségi munkatársakat. A felvételek akkor az amerikai vereség vizuális szimbólumává váltak. A párhuzam annyira adta magát, hogy amerikai újságírók július elején rá is kérdeztek Joe Biden elnöknél, hogy nem tartanak-e egy ilyen forgatókönyvtől.

Biden akkor magabiztosan közölte, hogy a tálibokat nem lehet összevetni az észak-vietnami hadsereggel, képességeiket tekintve meg sem közelítik őket, és nem képzelhető el olyan helyzet, hogy arról lássunk majd felvételeken, hogy embereket kell helikopterrel felszedni az amerikai nagykövetség tetejéről Afganisztánban.

A szombat esti hazai bajnoki mérkőzésen hivatalosan is bemutatták a Paris Saint-Germain futballcsapatának új szerzeményeit, köztük Lionel Messit, de a frissen érkezett játékosok még nem léptek pályára a Strasbourg elleni mérkőzésen.

A Parc des Princes-ben rendezett találkozót a hatszoros aranylabdás argentin világsztár mellett kihagyta a nyári Eb legjobbjának megválasztott olasz kapus, Gianluigi Donnarumma, és a világ- és Európa-bajnok spanyol hátvéd, Sergio Ramos is, miközben a PSG alapemberei közül is hiányoztak jó néhányan, így Ángel Di Maria, Marco Verratti és Neymar.

Az új bajnoki szezon második mérkőzését tartalékosan is simán nyerte a PSG, amely 4-2-re győzött. (MTI)

Legalább 304 ember vesztette életét, és több mint 1800-an sérültek meg a Haitit megrázó 7,2-es erősségű földrengésben - közölte vasárnapra virradóra az országos polgári védelmi ügynökség. A mentőcsapatok és önkéntesek folyamatosan dolgoznak az épületek romjai alatt rekedt emberek kiszabadításán.

A szombati erős földrengés leginkább a szigetország délnyugati részét sújtotta. A pusztítás mértékét még mindig nem sikerült teljesen megállapítani, miközben a hatóságok attól tartanak, hogy a halottak száma jelentősen növekedni fog.

Az amerikai földtani intézet szerint a földmozgás fészke 10 kilométer mélyen volt a fővárostól, Port-au-Prince-től 150 kilométerre nyugatra található Petit Trou de Nippes település térségében.

A közeli, hozzávetőleg 126 ezer lakosú Les Cayes városából számos összedőlt épületet jelentettek, a többi között templomok és lakóházak omlottak össze. A Gazette Haiti című lap úgy tudja, hogy a halálos áldozatok között van Jean Gabriel Fortune volt szenátor is, aki szállodája romjai alatt vesztette életét Les Cayes-ben. A helyi sajtó szerint többen rekedhettek az épületek törmeléke alatt. Több utórengés is volt, és a helyzetet nehezíti, hogy a Grace nevű trópusi vihar közeleg a sziget a felé.

A polgári védelmi ügynökség előzetes kárfelmérése szerint 949 lakóház, hét templom, két szálloda és három iskola dőlt romba. További 723 lakóház, egy börtön, három egészségügyi intézmény és hét iskola szenvedett károkat, de a kikötő, a repülőtér és a telekommunikációs hálózat épségben maradt.

Ariel Henry ideiglenes miniszterelnök mikroblogján drámainak nevezte a helyzetet, és egy hónapra szóló rendkívüli állapotot léptetett életbe.

Washington gyors segítséget ígért a karibi országnak. Samantha Powers, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának (USAID) vezetője Twitter-oldalán közölte, hogy szakértőik már a helyszínen vannak a károk és a szükségletek felmérése érdekében.

Annalisa Lombardo, a Welthungerhilfe német segélyszervezet Haitiért felelős országigazgatója a dpa német hírügynökségnek elmondta, hogy jelentős károkról szóló értesüléseket kapott a térségből, és jelenleg azon fáradoznak partnerszervezetekkel, hogy a létszükségleti cikkeket, ivóvizet és élelmiszert, valamint szállást tudjanak nyújtani a katasztrófát követő első 24 órában a rászorulóknak. Mint mondta, dolgukat nagyban megnehezíti a szigetország rossz infrastruktúrája és a bandák ténykedése.

Haitit gyakran sújtják erős földmozgások. Egy 2010-es földrengés az országot szinte teljesen elpusztította. A rengés epicentruma akkor a sűrűn lakott főváros, Port-au-Prince volt. A földrengés 2010-ben 222 000 halálos áldozatot követelt, és több mint 1 millióan váltak hajléktalanná. (MTI, BBC)

Az afganisztáni tálib lázadók elkezdtek minden irányból betörni Kabulba - közölte vasárnap az afgán belügyminisztérium.

A tálibok a dohai tárgyalásokon részt vevő küldöttségének vezetője pedig azt közölte: utasították harcosaikat, hogy Kabulban ne alkalmazzanak erőszakot, tegyék lehetővé a biztonságos távozás lehetőségét mindenkinek, aki ki akar jutni az országból, a nőket pedig arra kérik, hogy menjenek a kijelölt védett övezetek valamelyikébe.

A CNN információi szerint a tálibok betörése miatt az Egyesült Államok elkezdte felgyorsítani a követségi munkatársak kimenekítését. A tervek szerint a diplomáciai stáb egy része a kabuli reptérről fog dolgozni tovább. Washington arra kérte a többi külföldi ország ottani külképviseletét is, hogy csak nagyon korlátozott számú személyzettel működjenek, és biztonságos helyen.

Egy NATO-tisztségviselő pedig azt közölte, hogy az Európai Unió helyi képviseletének több alkalmazottját egy meg nem nevezett biztonságosabb helyre szállították.

A BBC kabuli tudósítója szerint nem fogadja értékelhető ellenállás a bevonuló tálibokat.

Vasárnap reggelre a fővárost, Kabult leszámítva az összes jelentős afgán város a tálibok kezére került. Az Egyesült Államok kivonulásáról és a tálibok előretöréséről a héten részletesen is írtunk. (MTI, Guardian)

Bejelentette feloszlását vasárnap a legnagyobb hongkongi tüntetéseket megszervező jogvédő ernyőszervezet, a Civil Human Rights Front (CHRF) - írja a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

A 19 évvel ezelőtt megalapított szövetség a döntést azzal indokolta, hogy a következő évben egyetlen tag sem hajlandó részt venni a titkárság munkájában. Vasárnapi közleményük szerint az elmúlt évben a hongkongi kormány számos olyan kérelmet utasított el a koronavírus-járványra hivatkozva, amelyet a CHRF vagy más szervezetek nyújtottak be demonstráció megtartására. "Tagszervezeteink közül több nyomás alatt áll, és általában a civil szervezetek soha nem látott kihívásokkal néznek szembe" - írták.

A szövetség közölte, hogy bár eredetileg folytatni akarták a küzdelmet, titkárságuk nem tudott lépést tartani a működésükhöz kapcsolódó feladatokkal azóta, hogy a csoport egyik vezetőjét, Figo Chant letartóztatták. Chant májusban 18 hónapi börtönbüntetésre ítélték egy engedély nélküli 2019-es tüntetés miatt.

A CHRF a jelenleg rendelkezésére álló vagyonát, 1,6 millió hongkongi dollárt (61,4 millió forint) "kompetens szervezetekre" kívánja átruházni.

A 2002-ben alapított CHRF emberi jogi és demokráciapárti csoportokból állt. 2003. július 1-jén mintegy 500 ezren vettek részt azon a felvonuláson, amelyet az akkor benyújtott nemzetbiztonsági törvényjavaslat elleni tiltakozásul szerveztek meg. A 2019-ben Hongkongon végigsöprő kormányellenes tüntetéshullám legnagyobb eseményeit szintén ez a szövetség szervezte meg: egyes becslések szerint a június 9-én megtartott megmozduláson egymillióan, a június 16-ain pedig kétmillióan vonultak utcára. A rendőrség mindazonáltal a részvevők számát az első esetben 240 ezerre, a másodikban pedig 338 ezerre becsülte csupán.

A front alá fénykorában több mint negyven szervezet tartozott, ám márciustól kezdve többen kiváltak, miután jelentések szerint a rendőrség vizsgálatot indított ellene az új nemzetbiztonsági törvény alapján. Azóta tagszervezetei száma tízre csökkent.
Pénzügyei mellett a rendőrség az ügyben is vizsgálódik, hogy milyen szerepet töltött be a szövetség annak a nyilatkozatnak a kidolgozásában, amelyet tavaly decemberben juttattak el az ENSZ-hez, és amely nemzetközi nyomozást sürgetett a 2019-es hongkongi tüntetéshullám során állítólagosan elkövetett rendőri brutalitással kapcsolatban. (MTI)

Újabb lezárásokat kellett elrendelni az ausztrál Új-Dél-Wales államban, ahol az eddigi legsúlyosabb járványkitörést regisztrálták. Scott Morrison miniszterelnök elmondása szerint a Lengyelországtól vásárolt Pfizer-vakcinákkal azonnal megkezdik az oltást, a vakcinák felével a 20 és 39 év közöttieket fogják oltani. A lengyelek beszerzési áron adják tovább a vakcinákat.

Az utóbbi időben sok kritika érte az ausztrál miniszterelnököt, mivel nagyon rosszul halad az oltási program, a 16 év feletti lakosságnak mindössze 24 százaléka kapta meg mindkét oltását. Közben folyamatosan nő az új fertőzöttek száma Sydneyben és a várost magába foglaló Új-Dél-Wales államban, amit Morrison is rendkívül aggasztónak nevezett.

Lengyelországban a lakosság több mint harmada kapta már meg mindkét oltását. Közleményük szerint azután döntöttek a vakcinák felajánlása mellett, hogy a delta variáns terjedni kezdett Ausztráliában. (Reuters)

Oldalára borult vasárnap hajnalban egy utasokat szállító autóbusz Szabadbattyán térségében az M7-es autópályán, írja a rendőrség honlapja, és az első információk szerint a balesetben nyolc ember meghalt. A magyar rendszámú busz 4 óra 55 perckor szenvedett balesetet.

A rendőrség beszámolója szerint a balesetnek két súlyos és negyvenhat könnyebb sérültje is van. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a balesetet. A helyszíni szemlét és a műszaki mentést a rendőrök megkezdték, a helyszínen teljes útlezárás van, a forgalmat a szabadbattyáni lehajtónál terelik le az autópályáról, visszatérési lehetőségük a járművezetőknek a következő felhajtónál lehetséges, a 63-as számú főútról.

Ebolás megbetegedést jelentettek Elefántcsontparton, ami utoljára 25 éve fordult elő a nyugat-afrikai országban - közölte szombaton az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az elefántcsontparti egészségügyi miniszter.

Pierre Dimba miniszter az állami televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy elszigetelt esetről van szó. A vírust egy 18 éves lány szervezetében mutatták ki, aki a szomszédos Guineából utazott be Elefántcsontpartra.

A WHO közleményében ismertette, hogy ez az első ebolás megbetegedés 1994 óta a nyugat-afrikai országban. Az Egészségügyi Világszervezet beszámolója szerint az elefántcsontparti Pasteur egészségügyi intézet mutatta ki az ebolavírust az Abidján városában kezelt pácienstől vett mintákban. A beteg Guineából érkezett közúton Abidjánba augusztus 12-én, ahol lázas tünetekkel kórházba került.

Matshidiso Moeti, a WHO Afrikáért felelős igazgatója roppant aggasztónak nevezte az ebolavírus megjelenését a több mint négymillió lakosú Abidjánban. Ugyanakkor szerinte biztató, hogy az ebolavírus megfékezésével kapcsolatos tapasztalatok oroszlánrésze is az afrikai kontinensen van, amit Elefántcsontpart fel tud használni a gyorsabb járványügyi intézkedések érdekében.

Az eddig legsúlyosabb ebolajárvány 2013 decemberében Guinea erdős vidékéről indulva terjedt el Libériában és Sierra Leonéban. A járvány 2016-ban ért véget, a mintegy 28 600 igazolt fertőzöttből több mint 11 300 halt meg. A legutóbbi - négy hónapig tartó - járvány végét június 19-én jelentették be. A WHO szerint egyelőre nincs arra utaló jel, hogy a mostani ebolavírusos eset összefüggésben lehet a korábbi guineai járvánnyal, bár mindez még további vizsgálatot igényel.

Guineában mindemellett az életveszélyes marburgvírus is megjelent, amely sokban hasonlít az ebolára, és legvalószínűbb terjesztői szintén a denevérek lehetnek. A kór testnedvekkel terjed. A betegség magas lázzal, izomfájdalmakkal, vérhányással és belső vérzésekkel jár. (MTI, AFP)

Harc nélkül megadta magát a táliboknak a közép-afganisztáni Dajkundi tartomány, és vasárnap reggelre a keleti Nangarhar tartomány székhelye, Dzsalálábád városa is elesett - közölték afgán tisztségviselők. Szajíd Mohammad Daud Naszíri a dajkundi tartományi tanács egyik képviselője szombat este közölte, hogy a tartományi székhelyen, Nili városában mindössze két puskalövés dördült el, mielőtt a tartományi kormányzat helyi létesítményei megadták volna magukat a felkelőknek.

Dzsalálábád városában sem tanúsítottak jelentősebb ellenállást - ismertette egy helyi tisztségviselő. "Jelenleg nem folynak harcok Dzsalálábádban, mert a tartomány kormányzója megadta magát a táliboknak" - mondta az illetékes, aki szerint ezzel a lázadók biztosítani tudták a szomszédos Pakisztán felé vezető utakat is kelet felől, elszigetelve a fővárost, Kabult. Hozzátette, hogy a megadás volt az egyetlen módja annak, hogy a kormányzó megmentse a civilek életét.

A tálibok az interneten felvételeket tettek közzé a keleti Nangarhar kormányzójának dzsalálábádi irodájáról.

Ezzel gyakorlatilag már csak Kabul maradt a nagyvárosok közül a kormányerők kezén, ahová ezrek menekültek a lázadók előrenyomulása elől.

Nem sokkal korábban jelentették be, hogy Mazar-i-Sarifot, Észak-Afganisztán legjelentősebb városát, Balh tartomány székhelyét is elfoglalták a tálibok. Értesülések szerint a tartományban tálibellenes harcot folytató két szövetséges hadúr, Abdul Rasid Dosztum volt afgán alelnök és Atta Mohammad Núr, Balh tartomány volt kormányzója élve el tudott menekülni Mazar-i-Sarifból.

"Sajnálatos módon egy kiterjedt, jól szervezett és gyáva összeesküvés következtében a kormányzati létesítményeket és a kormányerők felszerelését is átjátszották a tálibok kezére" - írta mikroblogján Núr. Tartományi tisztségviselők szerint a várost a tálibok érdemi harc nélkül vették be.

Hírügynökségek szerint Núr és Dosztum menekülése nemcsak a központi kormány, hanem a regionális hatalmi bázissal bíró hadurak kudarcát is mutatja.
Az amerikai légierő időközben légicsapásokkal próbálta feltartóztatni az előre törő tálibokat. A repüléseket nyomon követő portálok szerint B-52-es típusú hadászati bombázók és más amerikai harci repülőgépek is bevetésen voltak szombaton az afgán légtérben.

A tálibok gyors térnyerése miatt Joe Biden amerikai elnök szombat este bejelentette, hogy a tervezett háromezerhez képest nagyjából ötezer főre növelik az afgán földön lévő amerikai állampolgárok és az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok kimenekítésére küldött katonai kontingens létszámát. Biden egyben figyelmeztette a tálibokat, hogy ne akadályozzák a műveletet, mert különben gyors és erőteljes választ fognak adni az ilyen próbálkozásokra.

Az amerikai elnök ismét védelmébe vette az amerikai csapatok augusztus végéig történő kivonását. Mint mondta, ő már a negyedik elnök, aki felelősséget visel az afganisztáni katonai misszióért, és nem akarja ezt a feladatot továbbadni utódjának. "További egy vagy öt év amerikai katonai jelenlét nem lett volna különbség, ha az afgán hadsereg nem tudja, vagy nem képes megvédenie a saját földjét" - hangsúlyozta Biden.

Mindazonáltal Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton Asraf Gáni afgán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében "az erőszak csökkentését szolgáló diplomáciai és politikai erőfeszítéseket vitatta meg" a washingtoni külügyi tárca tájékoztatása szerint.

A kabuli kormányzat bő egy hét alatt kiszorult a tartományok többségéből. Szombaton a tálibok Kunár és Paktia tartomány székhelyét is elfoglalták, így már 22 tartományi székhely van a kezükön Afganisztán 34 tartományából. Jelenleg az ország területének több mint kétharmadát ellenőrzik. (MTI, BBC)

Tíz pontból álló, öt évre szóló tervet tett közzé a Kínai Kommunista Párt, melynek bevallott célja, hogy szorosabb ellenőrzés alá vonják a gazdaságot. A bejelentésnek voltak bőven előjelei, hiszen az elmúlt években Peking látványosan kezdett el nagyobb nyomást helyezni a globálisan is jelentőssé váló kínai cégek működésére. Egyre gyakoribbá váltak a technológiai óriáscégek elleni fellépések, szigorúbban kezdtek fellépni a különféle digitális pénzügyi vállalkozásokkal szemben, nemrég pedig egy egész szektort, a magánoktatás és különórák virágzó, évi 120 milliárd dolláros piacát söpörték ki egyetlen pillanat alatt.

A most bejelentett tervcsomag súlyát jelzi, hogy azt szerdán közösen tette közzé a párt Központi Bizottsága, illetve a kvázi kormányként funkcionáló Államtanács. A dokumentum szerint a párt célja, hogy olyan jogszabályi környezetet alkossanak, melyek révén teljesülhet az emberek egyre növekvő vágya egy jobb élet iránt.

Az ötéves terv pontos részleteit ugyanakkor még nem ismerni, így egyelőre nem tudni, hogy Peking pontosan milyen intézkedések révén tervezi még szorosabb befolyás alá vonni a gazdasági szereplőket. A dokumentum egyelőre leginkább annak a hivatalos kormányzati bejelentése, hogy nagyobb hangsúly fog jutni a nemzetbiztonsági szempontból fontosnak ítélt szektorok ellenőrzésére, és 2025-ig folyamatosan születhetnek új szabályok e területeken. A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők szerint ugyanakkor az irány világosan látszik, és minden bizonnyal folytatódni fog a nagy cégek elleni fellépéssorozat.

A China Renaissance befektetési bank elemzője, Bruce Pang például arra számít, hogy a részletszabályok kidolgozása után a kínai hatóságok kiemelt figyelmet fognak szentelni a kínai tech- és internetes cégek működésére, külön figyelve olyan kérdésekre, mint az adatbiztonság, a felhasználói jogok, a versenykorlátozó tevékenységek, vagy a külföldi tőzsdéken való megjelenés. Ez utóbbi különösen érzékeny kérdés lehet, hiszen a közelmúltban a nyugati tőzsdéken megjelent kínai vállalatok többször is hatalmas veszteségeket szenvedtek el, amikor odahaza vizsgálatok indultak ellenük, és e folyamatok kiterjesztése komolyan megrémítheti a nyugati befektetőket is.

De az elmúlt évek történéseiből világosan látni, hogy Hszi Csin-ping számára a kínai vállalatok nyugati szereplése és a részvényesek boldogsága másodlagos kérdés a belföldi politikai stabilitás fenntartásához képest, e stabilitás kulcsát pedig a kínai emberek mindennapjaiban fontos szerepet betöltő vállalatok kordában tartásában látja a kínai vezetés.

A szerda késő este publikált dokumentum hangsúlyozza, hogy különösen fontossá vált fellépni a monopol-törekvésekkel szemben, és mivel elég hasonló folyamatok zajlanak az amerikai techcégekkel szemben is az Egyesült Államokban, a következő évek egyik izgalmas kérdése lehet, hogy a két hatalmas, de sok szempontból rendkívül eltérő politikai kultúrájú országában milyen eszközökkel és mit kezdenek majd a netes óriásokkal.

A Financial Times megjegyzi, hogy az elmúlt hetekben számos kínai hatóság tett közzé új szabályokat, ami már megelőlegezte, hogy hamarosan nagyobb, koordinált fellépés is elindulhat. A változások nemcsak a techszektort érintik, az egészségügytől a gyógyszer- és élelmiszeriparon át a különféle technológiai ipari területekig lehet számítani szigorúbb szabályozásra.

A Bloomberg összefoglalója szerint a szerdán közzétett dokumentum leginkább egy iránymutatásként értelmezhető, és kiderül belőle többek között, hogy a kínai kormány a jövőben aktívan fog jogszabályokat alkotni a nemzetbiztonság, a technológiai fejlesztés, a közegészségügy, a kultúra és oktatás, a kisebbségi vallások, a biobiztonság, az ökológiai kérdések, a kockázatmérséklés, a monopol-szabályozás és a külföldi érdekeltségű szereplők területén. Azaz gyakorlatilag a gazdaság egészében.

Cél az is, hogy a digitális és online formákban szerveződő új vállalkozásformák „egészségesen” fejlődjenek, ami gyakorlatilag azt jelentheti, hogy ne nőhessenek hirtelen túl nagyra, és se a felhasználókkal, se a Párttal szemben ne tehessenek szert túlzott befolyásra.

Kiemelten fontos szektor lesz a szabályozások során a pénzügy is: a Jack Ma-féle Ant Group tavalyi, némileg váratlan megregulázásánál már látszott, hogy Pekingben egyre kevésbé nézik jó szemmel, hogy magánkézbe lévő óriásvállalatok egyre nagyobb szeletet hasítanak a virágzó digitális pénzügyi szolgáltatások piacán, és az akkoriban megjelent elemzések szerint a kínai vezetés tényleges pénzügyi kockázatot is láthatott abban, ahogy egy magánvállalat révén pörög fel a lakossági hitelállomány. A szabályzással párhuzamosan Kína nem titkoltan állami szerepvállalással szeretné kiszorítani a vállalati szereplőket, és gőzerővel zajlik a digitális jüan kifejlesztése, ami egy egészen újfajta monetáris politika lehetőségét teremtheti meg.

De emellett gyakorlatilag az összes szektor szereplői számíthatnak arra, hogy többet kell majd tenniük például a felhasználói adatok védelméért, ez ugyanis egy hangsúlyos eleme a bejelentésnek, és felkészülhetnek az alaposabb és gyakoribb hatósági ellenőrzésekre is. A külön megnevezett szektorok közül az élelmiszer- és a gyógyszeripar azok, ahol eddig nem volt komolyabb hatósági fellépés, így e szektorok aktív befektetői lehetnek azok, akik most különösen aggódva várhatják a részletszabályokat.

A szerdai bejelentés hírére a nyugati tőzsdéken jegyzett kínai vállalatok részvényei esni kezdtek, de az igazi árfolyam-átrendeződésre csak azután érdemes számítani, hogy kiderülnek majd a szigorítások részletei is. Az azonban, hogy a terv öt évre szól, jelzi, hogy alapvetően változhat meg az üzleti klíma a világ második legnagyobb gazdaságában. A Bloomberg idéz olyan befektetőket is, akik szerint a most közölt irányelveknek hosszabb távon akár még pozitív hatásuk is lehet, hiszen kívülről nézve eddig meglehetősen ad hoc módon zajlottak a hatósági fellépések Kínában a gazdasági szereplőkkel szemben, míg mostantól legalább le lesz fektetve, hogy mire kell odafigyelni.

Mindenképpen szükség lesz a koronavírus-járvánnyal összefüggő, jelenleg érvényes intézkedések szigorítására, például a vendéglátóhelyek nyitvatartási idejének a rövidítésére - közölte Branislav Tiodorovic, a koronavírus járvány kezelésével megbízott szerbiai válságstáb tagja kedden.

A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint a válságstáb mindenképpen szigorítani akar, az erről szóló döntés pedig néhány napon belül megszülethet, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy a vendéglátóhelyek mellett mely területeket érinthetik az új intézkedések.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában keddre 752-vel 726 454-re, Koszovóban 263-mal 110 194-re, Észak-Macedóniában 143-mal 158 168-ra, Montenegróban 210-zel 103 932-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 45-tel 206 277-re növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában néggyel 7143-ra, Észak-Macedóniában kettővel 5508-ra, Montenegróban eggyel 1636-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig hárommal 9737-re növekedett. Koszovóban nem volt halálos áldozata a kórnak az elmúlt napon, így a halottak száma 2273 maradt. (MTI)

Görögországban eddig 90 ezer hektár terület vált a lángok martalékává az athéni egyetem földtani intézetének előzetes kárösszesítése alapján.

Niki Evelpidu, az athéni egyetem egyik geológia professzora kedden a Kathimeriní című görög napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy az adatok folyton változnak, tekintettel arra, hogy az erdőtüzek több helyen továbbra is pusztítanak. Hangsúlyozta, hogy a veszély a tüzek eloltásával sem ér véget, mivel "heves esőzések kiváltotta, katasztrofális következményekkel járó áradások, sárlavinák és földcsuszamlások következhetnek, mint az az utóbbi években elég gyakran előfordult".

A szakértők szerint a legnagyobb terület, mintegy 51 ezer hektár erdőség a második legnagyobb görög szigeten, Évián vált a lángok martalékává, amelyeket ideáig nem sikerült megfékezni, bár a tűzoltók és a helyi lakosokból jelentkező önkéntesek több települést is megmentettek a tűzvésztől. Ugyanakkor egyes falvak körül a mezőgazdasági területek és erdők odavesztek.

Évián a helyzet valamelyest javulni látszik, egyrészt azért, mert annyi minden égett el, hogy a tűznek nem maradt mit elemésztenie. Másrészt mivel az ország többi részén sikerült valamelyest ellenőrzés alá vonni a tüzeket, a műveleti egységek most a szigetre összpontosíthatnak. Mindemellett kedden az oltást elősegítette, hogy nem volt erős szél, amely felszíthatta volna a lángokat.

A Peloponnészoszi-félszigeten sem sokkal jobb a helyzet: Olümpia városának térségében tízezer hektár erdő égett le.

Az athéni kormány kedden este készül közzétenni az újjáépítésre, illetve az érintett emberek segélyezésére vonatkozó intézkedéseit.

Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök hétfő esti televíziós beszédében bocsánatot kért nemzetétől a tűzvész elfojtására tett kormányzati lépések közben elkövetett esetleges hibákért. Bár a kormány mindent megtett, "ami emberileg lehetséges volt", esetenként "ez nem volt elég" - fogalmazott a kormányfő, akit az ellenzék, helyi hatóságok és a lakosság részéről is bírálatok értek a katasztrófa kezelése miatt. (MTI/AFP)

Bejelentette feloszlatását kedden a legnagyobb szakszervezet Hongkongban, a lépés oka a tájékoztatás szerint a hatóságok részéről érkező "erős nyomás".

Az 1973-ban alapított Hongkongi Tanárok Egyesületét (PTU) az utóbbi időben számos bírálat érte a kínai állami média részéről, és megromlott a kapcsolata a hely oktatási hivatallal is, amely szerint a szervezet elősegíti a politika beszivárgását az iskolákba.

A lépés tovább fokozhatja az aggodalmakat a demokrácia hongkongi helyzetével, a másként gondolkodók elleni szigorú hatósági fellépéssel kapcsolatban, miután a kínai kormány tavaly júniusban hatályba léptette az éles nemzetközi bírálatokat kiváltó nemzetbiztonsági törvényt. Ezzel elemzők szerint lényegében felszámolták Hongkong autonómiáját, amelyet Pekingnek ötven évig kellett volna garantálnia az 1997-ben visszatért volt brit gyarmat számára.

A PTU elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az utóbbi időben jelentősen romlott a politikai és társadalmi helyzet Hongkongban, erős a szervezetre nehezedő nyomás, ilyen körülmények között pedig nem tudnak tovább működni. A feloszlatásról szóló döntést nehéznek, kétségbeesettnek és szívszorítónak nevezte, ugyanakkor hozzátette, hogy nem találtak megoldást a válságra.

A pedagógusok szervezetét július végén a kínai állami médiában "rosszindulatú tumornak" minősítették, amelyet el kell távolítani. Néhány órával később a hongkongi oktatási hivatal arról számolt be, hogy többé nem ismerik el az ellenzéki elhajlással vádolt, mintegy 95 ezer tagú egyesületet. Hangsúlyozták, hogy az utóbbi években a PTU úgy működik, mint egy politikai csoport, s arra buzdítja a tanárokat és a diákokat egyaránt, hogy vegyenek részt "illegális tevékenységekben". (MTI)

Kedd kora délután a francia L'Équipe és a brit BBC is arról számolt be, hogy megszületett a megállapodás a francia PSG és Lionel Messi között, az FC Barcelonát elhagyni kénytelen argentin a következő két évben a katari olajmilliárdokból felpumpált párizsi klub játékosa lesz.

A 34 éves játékos két évre ír alá, de lehetőség lesz a szerződést egy évvel meghosszabbítani. A megállapodás a beszámolók szerint kedd dél körül köttetett meg, Messi még a nap folyamán Párizsba érkezhet, ahol részt kell vegyen egy orvosi vizsgálaton, a szerzdősét ezután írhatják alá, a hivatalos sajtótájékoztatóra pedig szerdán kerülhet sor.

Minden idők egyik legnagyobb labdarúgója akarata ellenére kellett távozzon a Barcelonából, ennek részleteiről hétfőn részletesen is írtunk. A hatszoros aranylabdás Messi a jelek szerint annak a PSG-nek lesz a játékosa a következő években, ahova az elmúlt időszakban nyakló nélkül öntötték az olajmilliárdokat, a fél világválogatottat felvásárolva, ennek ellenére még a francia bajnokságot se voltak képesek megnyerni tavaly.

A kínai hatóságok közölték, hogy több mint 150 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát átmenetileg Jünnan tartományban, mivel arrafelé vonul az a 14 elefánt, akik hónapok óta vándorolnak, és akiknek története országos szenzáció lett Kínában, írja a BBC.

A hatóságok elővigyázatosságból telepítették ki az embereket, mivel attól tartottak, hogy a mindenen áttrappoló elefántok és a helyiek között konfliktusok alakulhattak volna ki.

Az elefántcsorda hónapok óta vándorol az országban, nem világos, hogy miért indultak útnak, de vonulásukat sok millió ember követi. A csorda vonulását több mint 25 ezer rendőr kísérte, többek között drónokat is bevetve.

Az elefántok több mint 500 kilométernyi távot tettek már meg, és útjuk során több millió dollár értékű takarmányt ettek meg, illetve károkat okoztak falusi épületekben is. A jelek szerint most hazafelé tartanak, abba a nemzeti parkba, ahol korábban is éltek.

Az elefántokat követő csapat vezetője, Van Jong arról beszélt hétfőn, hogy a csorda már átlépte a Yang-folyót, és dél felé tartanak. Elektromos kerítésekkel, miattuk felhúzott útszakaszokkal és csalival igyekeznek rábírni az állatokat, hogy már ne térjenek le a hazafelé vezető útról.

Egyes feltételezések szerint a csorda azért indult el erre az útra, mert egy tapasztalatlan elefánt került a közösség élére, és egyszerűen eltévedt, míg más szakértők szerint az elefántok egyszerűen új élőhelyet kerestek maguknak.

Az ázsiai elefánt veszélyeztetett állat, mindössze 300 példány él belőle vadon. A vonuló csordához hasonlóan többségük a déli Jünnan tartomány vadrezervátumaiban.

Az éghajlatváltozás hatásainak kitett több tucat kis szigetország arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy mentse meg jövőjüket, amelyet a tengerek emelkedő szintje fenyeget - derült ki egy hétfő este közzétett közleményből.

Az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottsága (IPCC) hétfőn kiadott átfogó jelentésében megállapította: az emberiség a tevékenységével minden korábbinál erőteljesebben idézi elő a klímaváltozást, amely immár visszafordíthatatlanná vált, a globális felmelegedés a Föld minden lakott részén szélsőséges időjárási körülményekkel fenyeget.

"Meg kell fordítanunk a trendet" - szögezte le Diann Black-Layne, Antigua és Barbuda nagykövete, a Kis Szigetországok Szövetségének klímaügyi főtárgyalója.
A szövetség 39 országot tömörít, köztük Kubát, Jamaicát, Pápua-Új-Guineát és a Maldív-szigeteket, amely a világ legalacsonyabban fekvő országa.

"Az a helyzet, hogy még akkor is fél méterrel emelkedhet a tenger szintje, ha sikerül megállítani a felmelegedést 1,5 Celsius foknál" - tette hozzá.

"Ha a felmelegedés nem éri el a 2 Celsius fokot, akkor elkerülhetjük, hogy a tengerszint három métert emelkedjen hosszú távon. A jövőnk függ tőle" - hívta fel a figyelmet.

A szigetországok hangsúlyozták: a világ minden kormányának jelentős lépéseket kell tennie azért, hogy a párizsi klímacéloknak megfelelően 1,5 Celsius foknál ne emelkedjen jobban a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest. Az IPCC szerint 2030 körül a világ eléri ezt a szintet, tíz évvel korábban, mint azt három éve gondolták.

Ilyen szintű felmelegedés pusztító hatással lenne az emberiségre, és sokkal gyakoribbá válnának a szélsőséges időjárási körülmények - figyelmeztettek.
António Guterres ENSZ-főtitkár "vörös riasztásnak" nevezte a dokumentumot, amely szerinte megcáfolhatatlan bizonyítékokkal igazolta a klímaváltozás ijesztő mértékét. Azt mondta: jó lenne, ha a jelentés megkondítaná a vészharangot a fosszilis energiahordozók használatával kapcsolatban.

A világ számos vezető politikusa azonnali cselekvést sürgetett a beszámoló közzétételét követően. (MTI, AFP)

Pekingi nagykövete visszahívására szólította fel a kínai külügyminisztérium Litvániát, miután Vilnius engedélyezte, hogy Tajvan képviseleti irodát hozzon létre Litvániában. A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán kedden közzétett közlemény szerint Peking is visszahívta vilniusi nagykövetét, írja az MTI.

"A kínai fél közölte a litván féllel, hogy a világon egyetlen Kína létezik csupán, a Kínai Népköztársaság kormánya pedig az egyetlen, Kína egészét törvényesen irányító kormányzat" - áll a közleményben. Kína közismerten nagy diplomáciai és gazdasági erőforrásokat mozgat meg azért, hogy egyetlen ország se ismerje el önálló államként Tajvant.

A kínai külügyminisztérium felszólította a litván kormányt az elkövetett hiba kiigazítására, egyúttal pedig a tajvani vezetést is figyelmeztette, hogy Tajvan függetlenségének gondolata "zsákutca".

Tajvan júliusban jelentette be, hogy képviseleti iroda megnyitására készül Litvániában. Ugyan Tajvan több országban is működtet képviseletet, jellemzően a kereskedelmi kapcsolatok ápolásának égisze alatt, a Litvániába tervezett iroda lenne az első Európában, amelynek neve a sziget nevét viseli, szemben a többivel, amely csak Tajpej város nevét használja.

Litvánia idén szintén bejelentette, hogy képviseleti irodát tervez létrehozni Tajvanon, és koronavírus elleni vakcinákat adományozott szigetnek.

Kína saját területe részeként tekint az 1949 óta saját kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.

A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

Májusban derült ki, hogy Litvánia kiszáll a Kína által életre hívott 17+1 elnevezésű kezdeményezésből, melyben Peking a kelet-közép-európai régió országaival tárgyal, illetve köt megállapodásokat. Gabrielius Landsbergis külügyminiszter akkor arról beszélt, hogy épp itt az ideje, hogy az európai országok közösen, az EU közbeiktatásával tárgyaljanak Kínával, és ne különalkuk szülessenek.

Hétfőn maszk- és oltásellenes tüntetők verődtek össze Londonban, és a tüntetők egy része megpróbált betörni egy épületbe is, amiről azt gondolták, hogy a brit közszolgálati média, a BBC egyik székháza, írja a Guardian.

A BBC-vel azért elégedetlenek az oltásellenes tüntetők, mert szerintük a brit közmédia manipulálja az embereket, amikor az oltás fontosságát hangsúlyozza. Csakhogy az épületből közel egy évtizeddel ezelőtt kiköltözött már a BBC, jelenleg az ITV nevű csatorna nappali műsorait rögzítik itt, míg az épület nagy részéből irodák, illetve lakások lettek. Az épületben megmaradt három stúdió a BBC tulajdonában is, de ezeket jellemzően bérbe adják külső gyártóknak, míg a BBC munkatársainak döntő többsége a hat kilométerrel odébb lévő székházba jár dolgozni.

A hétfői tüntetés idején az ITV stábja forgatott éppen az épületben, egy nőknek szóló nappali magazinműsort vettek fel, ami a menopauzáról szólt. Mint a műsorvezető, Charlene White mondta hétfőn délután, nem teljesen világos, hogy a tüntetők mit szerettek volna elérni, de köszöni a rendfenntartók munkáját, akik megakadályozták, hogy bejussanak a stúdióba.

A Guardian beszámolója szerint az épület előtt összeverődő tömegben sokan azt hitték, hogy a BBC székháza előtt vannak, ahol a híradókat is szerkesztik. A tüntetők többek között arról beszéltek, hogy a média az igazi vírus, és kritizálták a BBC járványügyi híradásait is. Felbukkant a tüntetők között az egykori munkáspárti miniszterelnök-jelölt, Jeremy Corbyn testvére, Piers Corbyn is.

Az épület előtt amúgy több száz ember gyűlt össze, de közülük csak kevesen próbáltak bejutni az épületbe. A tüntetők egy kisebb csoportja később a BBC tényleges székházához is átsétált, de ekkor már komoly rendőri készülség kísérte őket.

A BBC korábban már jelezte, hogy a járvány kitörése óta megnőtt az újságírókkal szembeni verbális és fizikai támadások és különféle atrocitások száma.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megerősítette, hogy egy ember a Marburg-vírus következtében halt meg Guineában. Az ebolához hasonló, rendkívül fertőző vírust először mutatták ki Nyugat-Afrikában. Mint a Reuters írja, 1967 óta 12 alkalommal tört ki a vírus, de főleg Afrika déli és keleti részein.

Guinea első esetét múlt héten regisztrálták, csak két hónappal azután, hogy az országot ebolamentesnek nyilvánították. Az ebola szerencsére ez alkalommal nem pusztított komolyabban, a legutóbbi megjelenésének 12 áldozata volt.

A WHO közleménye szerint a napokban meghalt áldozatot előbb egy helyi kórházban ápolták, de állapota rohamosan romlani kezdett, ezután küldték át a vérképét Szenegálba, ahol megállapították, hogy a Marburg-vírus támadta meg.

A WHO regionális igazgatója, Matshidiso Moeti azt hangsúlyozta, hogy a Marburg-vírus terjedési képessége miatt rendkívül fontos, hogy feltérképezzenek mindenkit, aki kapcsolatba kerülhetett a fertőzött személlyel. Az a védekezés hatékonyságát javíthatja, hogy a Marburg az ebolához hasonlóan terjed, és e utóbbi elleni fellépésben már rutinosak a helyi egészségügyi hatóságok.

Hangsúlyozták azt is, hogy a vírus korábbi kitörései során a fertőzötteknek hol a 22 százaléka, míg volt, hogy 88 százaléka is meghalt. Sok múlt a vírus törzsén, illetve a járványkezelésen is. A Marburg-vírus eredetileg egy állatról terjed át egy emberre, de az emberek utána testnedveik révén megfertőzhetnek már másokat is.

Quentin Tarantino 12 évesen fogadta meg, hogy nem fog vagyonából semennyit sem adni az anyjának, mivel a nő nem nézte jó szemmel, hogy fia filmes pályára készül, és próbálta letörni írói ambícióit, írja a Yahoo.

A világhírű rendező erről egy podcastsorozat legutóbbi részében beszélt. Tarantino elmondta, hogy még bőven iskolás volt, amikor az anyja megpróbálta megakadályozni, hogy forgatókönyveken írhasson. 12 évesen az iskolában is akadt problémája ezzel, mivel az iskolai feladatok helyett a filmötletein dolgozott.

Tarantino elmondása szerint az anyja rendszeresen piszkálta emiatt, próbálta nevetségesnek beállítani fia forgatókönyvi ambícióit, és közölte azt is, hogy itt az ideje, hogy elfelejtse ezt az egészet. Egy ponton Tarantino közölte vele, hogy amikor majd sikeres író lesz, az anyha egy fillért sem fog látni a sikereiből: se házat, se nyaralást, se Elvis Cadillac-ot nem fog tőle kapni azért, amiért ezt mondta.

Amikor a podcast készítője rákérdezett, hogy kitartott-e emellett, Tarantino elmondta, hogy igen. Egyszer segített neki az adóhivatalnál kialakult problémája miatt, de se házat, se autót nem kapott.

A házigazda felvetette, hogy talán éppen Tarantino anyja segítette a rendező pályafutását, azzal, hogy e hozzáállással még inkább az írás felé lökte őt, Tarantino azt mondta, hogy kell, hogy következményei legyenek a szavaidnak, és annak is, ahogy a gyerekeddel bánsz.

Tarantino mostanában a filmrendezés befejezésén gondolkodik, mert mint a podcastban is elmondta, nem akarja egész pályafutását ennek szentelni. Tervei szerint könyveket írhatna vagy a színházban próbálhatná ki magát.