Horváth Bence

A Jelen számolt be arról, hogy a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítéletében kimondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődje megsértette azoknak a gyermekeknek az egyenlő bánásmódhoz való jogát, akiket kizárólag anyagi helyzetük miatt emeltek ki családjukból azzal, hogy nem adott világos szakmai módszertani útmutatást a „kizárólag anyagi okra visszavezethető családból kiemelése tilalmának érvényesülése tárgyában és nem végzett célzott ellenőrzést a gyermekvédelmi szervek ezirányú gyakorlatáról”.

Azaz nem vizsgálták, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, akik a kiemelésről döntöttek, megsértik-e a vonatkozó gyermekvédelmi törvényt, ami kimondja, hogy a szegénység és rossz társadalmi helyzet miatti gyermekkiemelés tilos.

A Jelen cikke is hangsúlyozza, hogy ezt annak ellenére sem ellenőrizték, hogy az elmúlt évtizedekben hazai és nemzetközi kutatások is megmutatták, hogy a gyakorlat még létezik, és az ENSZ gyerekjogi bizottsága is többször kifogásolta ezt az eljárást. Az ítélet kimondta, hogy számos, a kiemeléshez kapcsolódó fogalom tisztázatlan, és túl sok múlik a szakemberek szubjektív megítélésén.

A bíróság kimondta azt is, hogy a gyerekeket nemcsak szegénységük miatt diszkriminálták, de roma származásuk miatt is hátrányt kellett elszenvedniük, mivel a szegénység elsősorban a roma gyerekeknél lett a kiemelés oka.

„A bíróság megállapítja, hogy az alperes 2004. január hó 27. napjától megsértette a ténylegesen kizárólag rossz vagyoni helyzetük miatt családból kiemelt roma származású Nógrád megyei gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát azon mulasztásával, hogy nem végzett célzott vizsgálatot annak mértékéről és okáról, hogy a ténylegesen kizárólag rossz anyagi helyzetük miatt családból kiemelt gyermekek kiemelkedően nagy arányban roma származásúak” – áll az ítéletben, amit a lap idéz.

A pert az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC) indította 2017-ben, miután a szervezet felkérésére szakemberek kutatást készítettek a Nógrád megyei kiemelési gyakorlatokról. Hasonlóra jutottak, mint az ombudsman ugyanabban az évben: hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek harmada szegénység miatt kerül ki családjából.

Ítéletében Uzsoky Ágnes bíró nemcsak megállapította a gyermekvédelmi rendszer diszkriminatív gyakorlatát, de egyben kötelezte az Emmi-t a jogsértés megszüntetésére, azaz a minisztériumnak öt éven keresztül minden évben meg kell vizsgálnia Nógrád megyében a családból kiemelt, percepció alapján roma származásúnak tekinthető gyermekek számát, a vizsgálatok eredményét pedig nyilvánosságra kell hozniuk.

Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követeli és közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - jelentették be a két szervezet közös sajtótájékoztatóján kedden, a pedagógusok világnapján Budapesten.

A PSZ és a PDSZ közös, négy pontból álló követelést fogalmazott meg. Ezeket Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja ismertette.

Az első pont, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen. A második követelés, hogy szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is. Követelik továbbá, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen. A negyedik követelés pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek - akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat - maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.

Követeléseikről kedden levélben Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatják. Kérdésre válaszolva elmondták: a kormánynak a jogszabály szerint öt napon belül ki kell jelölnie a sztrájktárgyalási partnereket. Szabó Zsuzsa azt is elmondta, hogy a parlamenti pártoknak is levelet írtak, azt kérve, tegyenek ajánlatot az oktatásban dolgozók számára.

A PSZ elnöke kiemelte: 2018 óta kongatják a vészharangot, hogy ha a pedagógushiány, az alacsony bérek, a rendkívüli magas munkaterhek nem változnak, akkor a rendszer összeomlik, "nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket". Ezen ügyek rendezésére 2018-tól 2021 októberéig nem született érdemi döntés, pedig 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal. A koronavírus-járvány miatt viszont "az élet és az egészség védelmét fontosabbnak tartva" felfüggesztették a tárgyalásokat - ismertette Szabó Zsuzsa, közölve: mostanra viszont az ügy olyan fontossá és annyira halaszthatatlanná vált, hogy a PDSZ elnökségi tagjaival úgy döntöttek, "muszáj valami eredményt kicsikarni a kormányból", és közös sztrájkkövetelésekben kérik az említett problémák megoldását.

A PSZ elnöke azt mondta: jelenleg 12 ezer ember hiányzik a pedagógusrendszerből, és ebben nincsenek benne azok, akiket a koronavírus miatt kellett, illetve kell helyettesíteni. Kiemelte: ilyen leterhelt állapotban a pedagógusok nem tudják biztosítani azt az oktatást, amely a gyermekek alapjoga.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja elmondta: a pedagógusbérek már évek óta nem őrzik meg reálértéküket, azokat most is a 2014-es minimálbérhez igazítva számítják. Kiemelte: folyamatosan hallják a kormány részéről, hogy januártól "nekiállnak valamilyen béremelésnek".

A sajtótájékoztatón többen is utaltak arra, hogy legutóbb, szeptember 29-én, a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt a pedagógusok bérének rendezéséről. Ugyanakkor Nagy Erzsébet és a szakszervezetek több más képviselője is kiemelte: ennek a béremelésnek a mértékéről semmit sem tudnak.

Arra a kérdésre, hogy mit tesznek, ha lesz pedagógus béremelés, de az nem lesz a minimálbérhez rögzítve, Nagy Erzsébet azt mondta: az ajánlattól függ, de mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy valamilyen előmenetel legyen rögzítve a továbbiakra is.

Szabó Zsuzsa hozzátette: az automatizmusra törekszenek, hogy ne kelljen minden évben követelniük az emelést. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke kiemelte: céljuk, hogy ne fordulhasson elő, hogy bármilyen kormány alatt minimálbér, garantált bérminimum alatt keressen egy pedagógus.

A Turista Magazin mutatta be Demjén Tamás felvételét, amit egy kameracsapdával rögzített a Börzsönyben, és teli torokból bőgő szarvasbikák láthatóak rajta.

Demjén Szob és Márianosztra közelében, a patakok mentén igyekezett kameracsapdákat elhelyezni, de az idei nagy szárazság miatt látszott, hogy a korábbi évekből ismert dagonyákban most nincs víz. „Végigjártam a patakot a bőgő helyek közelében, és kerestem kihempergett részt, ahol látszott, hogy nagy eséllyel szarvasbika járt. Bíztam a szerencsében, hogy újra visszatér oda egy kis hűsölésért” - mesélte el Demjén a videó készítéséről.

A címlapi kép csak illusztráció, Kovács Attila/MTI fotója.

A katolikus egyház képviselői által elkövetett szexuális zaklatásokat feltáró francia bizottság kedden tette közzé, hogy vizsgálataik szerint a zaklatásoknak mintegy 216 ezer gyerek lehetett az áldozata 1950 óta.

A bizottság vezetője, Jean-Marc Sauvé ezt azzal egy időben jelentette be, hogy a hivatalos jelentést is nyilvánosságra hozták. A jelentés összeállítása során egyházi, bírósági és rendőrségi dokumentumokat is felhasználtak, és áldozatokkal is készítettek interjúkat.

A jelentést a francia katolikus egyház rendelte meg 2018-ban, miután egyházon belüli szexuális zaklatással kapcsolatos botrányok törtek ki több országban is. A jelentést készítő bizottság az egyháztól függetlenül dolgozhatott.

Sauvé keddi bemutatóján elmondta, hogy a problémák ma is léteznek. És beszélt arról is, hogy egészen a kétezres évekig az egyház teljes érdektelenséget tanúsított az áldozatok felé, és igazán csak 2015-16 környékén indult meg érdemi változás. Korábban azonban az egyház nemcsak hogy nem tett eleget a zaklatások megelőzéséért, de volt, amikor bár tudomásuk volt róla, nem foglalkoztak vele, és olyan is, hogy tudatosan engedték zaklatóknak, hogy gyerekek közelébe kerüljenek.

A feltárt ügyek többsége a feltételezések szerint vélhetően mára elévült, azaz a francia törvények értelmében nem lehet vádat emelni miattuk.

Sauvé elmondta azt is, hogy a bizottság maga összesen 2700 áldozatot azonosított, de a kutatásaik és felméréseik alapján az áldozatok tényleges száma becsléseik szerint 216 ezer körül lehet, és a szám 300 ezer fölé is felmehet, ha a laikusok által elkövetett visszaéléseket is beszámítják.

A keddi bemutatón az áldozatok megsegítésére létrehozott szervezet, a La Parole Liberee (A Felszabadított Beszéd) alapítója, Francois Devaux a helyszínen megjelent egyházi vezetőket az emberiség szégyenének nevezte, és elmondta, hogy ebben a feltárt pokolban undorító tömeges bűnöket követtek el, de még rosszabb volt a bizalom, az erkölcsök és a gyermekek elárulása. Erről a szervezetről készített 2019-ben filmet François Ozon, arról akkor részletesen is írtunk.

Sauvé korábban az államtanács, a legmagasabb francia közigazgatási és jogi szervezet alelnöke volt, és nemrég arról beszélt, hogy az elkövetők számát alsó hangon 2900 és 3200 közé teszik. (Reuters, BBC)

Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai és a munkaerőhiány drámaian rontotta a gyümölcsültetvények jövedelmezőségét az elmúlt évtizedben. Korszakhatárhoz ért a gyümölcstermesztés: jelentősen csökkenő termőterületekkel, az intenzív ültetvények elterjedésével és a gyümölcsárak további erőteljes növekedésével kell számolni a következő években - derül ki az agroinform.hu kedden megjelent elemzéséből.

Az éghajlatváltozás első áldozatai a mezőgazdaságban a gyümölcsfák, az enyhe telek nem csupán a kártevők tömeges áttelelését segítik, hanem a korai rügyduzzadással, rügypattanással érzékenyebbé teszik azokat a fagyokra is. A gyümölcsösökben immár szinte minden évben előfordulnak súlyos fagykárok. Egyre több helyen évek óta gyakorlatilag a teljes termés elfagy - hangoztatja az elemzés.

Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az elemzésben kiemelte: különösen a kajszi- vagy az őszibarack van fokozottam kitéve a megnövekedett fagyveszélynek. Amennyiben a következő egy-két tavasz is hasonló időjárást hoz, a barackültetvények felét is elérheti a felszámolás, ami nem kis területet jelent, hiszen a hazai gyümölcsösök 12 százalékában kajszi- vagy őszibarack terem.

A klímaváltozás mellett a munkaerőhiány fenyegeti leginkább a gyümölcstermesztést. Évente a gyümölcstermés mintegy 20 százaléka esik ki kizárólag a megfelelő számú kézi munkaerő hiánya miatt. A gépi betakarítás ugyanis csak az ipari célra szedett termésnél jöhet szóba, a friss piaci gyümölcsöket nem lehet géppel szedni. Az ipari célú gyümölcsöt azonban csak sokkal alacsonyabb áron lehet értékesíteni, annak jövedelméből hatékony, intenzív művelést nem lehet folytatni - mutat rá az elemzés.

A gyümölcstermesztés hosszabb távú kilátásait tovább rontja, hogy a hazai ültetvények jelentős része öreg fákból áll: 41 százalékuk legalább 15 éves. A hazai gyümölcsösök 37 százalékát kitevő almaültetvények 50 százaléka, de a meggyfák 47 százaléka és a körtefák 43 százaléka is elmúlt tizenöt éves.

A régebbi telepítések nem teszik lehetővé az intenzív gazdálkodást: az almáskerteknek mindössze 23 százaléka tekinthető modern ültetvénynek.

Az elemzés kitér arra is, hogy a KSH adatai szerint a gyümölcsösök egyharmadát már évekkel ezelőtt is olyan gazda irányította, akinek életkora 60 év felett volt. A 65 év felettiek aránya is elérte a 20 százalékot. A generációváltást követően pedig a fiatalabbak gyakran döntenek a tevékenység felszámolása mellett.

A felsorolt tényezők következtében az agroinform.hu arra a következtetésre jut, hogy a gyümölcs-termőterületek nagysága a következő 4-5 évben jelentős, akár 20 százalékot is meghaladó csökkenést fog elszenvedni.

Az intenzív ültetvények telepítése jelentős befektetéseket igényel, a korszerű technológia árának pedig be kell épülnie a gyümölcs árába is. A munkaerőhiány szintén emeli a költségeket, amit érvényesíteni kell az árakban. Mindent egybe vetve az olcsó gyümölcs korszaka végleg lezárulni látszik. (MTI)

2019 novemberében alapvetően két táborra szakadt az emberiség. Voltak, akik szerint már minden lényeges kérdésre választ kaptunk az életben, hiszen kiderült, hogy mi történik, ha egy alvó nyulat körberaknak répával. És voltak, akik ugyan egy pillanatra nem akarták kisebbíteni a friss felismerés jelentőségét, de úgy érezték, hogy ez még nem a Végső Válasz, valami még hiányzik.

2021 októberére kiderült, hogy az elégedetlenkedőknek volt igazuk. Hiszen eddig nem tudtuk, mi történik, ha egy alvó macska elé tesznek egy rákot. Szerencsére ennek vége:

Elég könnyű lenne most azt gondolni, hogy innen már tényleg nincs tovább. De ha a 2019-es nyulas-répás eset megtanított minket valamire, akkor az éppen az alázat fontossága.

Hosszú írást szentelt a Politico a magyar EU-biztos, Várhelyi Olivér munkásságának. Várhelyi 2019 óta az EU bővítési biztosa, miután Orbán eredeti biztosjelöltjéből, Trócsányi Lászlóból nem kért az Európai Parlament.

A Politico újságírói tucatnyi uniós hivatalnokkal beszélgetve, illetve belső dokumentumokat megismerve írnak arról, hogy bár az uniós biztosokat a pártatlanságnak kellene vezérelnie, Várhelyi az esetleges uniós bővítéssel kapcsolatos tárgyalások során szemlátomást kivételez Szerbiával kapcsolatban, és igyekszik kisebbíteni a jogállamisággal és emberi jogok helyzetével kapcsolatos negatív észrevételek súlyát.

A lap szerint azzal, ahogy Várhelyi ignorálni igyekszik a jogállamisággal kapcsolatos szempontokat, a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által megfogalmazott elvárásokkal is szembemegy, és sokkal inkább a magyar kormány kottája szerint játszik.

A Politico hangsúlyozza, hogy mind Orbán, mind a szerb államfő, Aleksandar Vučić kormányzásával kapcsolatban szokás autokrata elemekről beszélni. Az persze egyáltalán nem magától értetődő, hogy Várhelyi erőfeszítései bármilyen eredményre vezethetnek majd a közeljövőben: az EU tagországok kormányainak többsége egyelőre nem akarja elsietni az unió bővítését. Ugyanakkor Várhelyi eljárásai mégis kockára tehetik a Bizottság megítélését a nyugat-balkáni kormányok körében. Abban a régióban, ahol az EU mellett Oroszország, Kína, Törökország és az Öböl-menti államok is igyekeznek nagyobb befolyásra szert tenni.

Várhelyi nem kívánt interjút adni a lapnak, de írásban válaszolt a Politico pár kérdésére, és itt azt állította, hogy a bővítési tárgyalások során igenis figyelembe vette a jogállamiság kérdését is. Ugyanakkor a Bizottság tisztviselői, uniós diplomaták és EP-képviselők ezzel nem értenek egyet.

A Bizottság egy név nélkül nyilatkozó tisztviselője arról beszélt, hogy Várhelyi aláássa a Bizottság tekintélyét a partnerországok és a tagállamok kormányai előtt. Egy másik diplomata az EU-bővítés Voldemortjaként hivatkozott Várhelyire: szerinte a magyar biztos a „budapesti urainak agendáját követi, autoriter vezetőkkel barátkozik, és nagyrészt figyelmen kívül hagyja a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket”.

A lapnak több nyilatkozó is hangsúlyozta, hogy a jogállamiság helyzetének kulcsfontosságú kérdésnek kell lennie, amikor EU-n kívüli, de az EU-ba vágyó államokról beszélünk. Az osztrák szociáldemokrata Andreas Schieder és a holland zöld Tineke Strik EP-képviselők is elmondták, hogy Várhelyi egyáltalán nem győzte meg őket arról, hogy fontos lenne számára ez a szempont.

Szerbia esetében ráadásul EP-képviselők és jogvédő szervezetek is úgy látják, hogy nemcsak hogy előrelépés nem történt az emberi jogok, illetve a jogállamiság területén, de egyes esetekben visszaesést is tapasztaltak. A bővítési és szomszédsági biztos azonban nem emelte fel emiatt a szavát.

A lap által megismert dokumentumok szerint Várhelyi és szűk csapata igyekszik mindent megtenni azért, hogy Szerbia csatlakozását gördülékennyé tegyék, és ehhez többek között a hivatalos uniós szövegekben is felvizezik a szerb demokrácia problémáiról szóló részeket.

Szerbia 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalások első körét, de több nyugat-balkáni országhoz hasonlóan még nem teljesítette a hivatalos tárgyalások megkezdődéséhez szükséges feltételeket. Időközben azonban több nemzetközi jogvédő szervezet felmérése szerint is romlott a demokrácia állapota az országban. Két EB-tisztviselő elmondása szerint Várhelyi irodája ennek ellenére javította fel Szerbia értékelését a jogállamiság terén az idei bővítési jelentésben. A Politico ráakadt azokra a dokumentumokra is, melyek szerint Várhelyi hivatala nyáron a Bizottság saját értékelésével volt elégedetlen a szerb jogállamisággal kapcsolatban, és Várhelyi külön levélben kifogásolta, hogy milyen szakértőket idéztek a témával kapcsolatban.

A Bizottság név nélkül nyilatkozó tisztviselői beszámoltak arról is, hogy cél volt, hogy felgyorsítsák a szerbiai tárgyalásokat, és nyomás volt a stábon, hogy ehhez megoldásokat találjanak. Várhelyi ezzel kapcsolatban azt írta a lapnak, hogy az egész régió csatlakozási folyamatát szeretné gyorsítani.

A Politico ír arról is, hogy Várhelyi lépései a Bizottságon belül is ellenérzéseket keltettek, és a Bizottság alá tartozó Jogérvényesülés és fogyasztópolitika főigazgatóság három tisztviselője is negatív értékelést adott az idei bővítési jelentésre. Ez elsősorban azért történt, mert a szerb állapotok túl pozitívan voltak ebben bemutatva, árulta el a lapnak két bizottsági forrás.

A lap úgy tudja, hogy a Várhelyi vezette Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóság (DG NEAR) több tisztviselője is arra kérte más főigazgatóságokon dolgozó kollégáit, hogy lépjenek fel a DG NEAR közpolitikai javaslataival szemben. Ugyanakkor a lapnak nyilatkozó források szerint ez önmagában nem elégséges ahhoz, hogy Várhelyi tevékenységét ellensúlyozzák, hiszen nem lehetséges, hogy minden egyes, a magyar biztos hivatala által beterjesztett dokumentummal szemben így járjanak el.

Egy nagyobb emberi jogi szervezet képviselője, aki név nélkül nyilatkozott, mivel nem akarta, hogy a szervezete és a Bizottság közötti munkakapcsolat sérüljön, elmondta a Politicónak, hogy mára feladta a reményt, hogy Várhelyivel egyeztethessen. Miközben Várhelyi elődje, az osztrák Johannes Hahn bármikor állt a rendelkezésükre, ha bővítési kérdésekről volt szó.

Azért is kritizálták Várhelyit, mert nem tett eleget azért, hogy feloldja az Észak-Macedónia körüli konfliktusokat. Észak-Macedónia még nevet is változtatott azért, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdhesse, ugyanakkor nyelvi és történelmi konfliktusok miatt a bolgárok mindenféle egyeztetést blokkolnak. A Bizottságból nyilatkozó források szerint Várhelyi egyáltalán nem törekedett megoldani ezt a problémát, és egy EU-diplomata szerint ennek kellene legyen jelenleg a kiemelt ügynek a portfóliójában, de semmiféle előrelépést nem tud eddig felmutatni.

Várhelyi idén felvetette azt is, hogy akkor Albánia kezdhesse meg a tárgyalásokat, míg Észak-Macedónia nem, ez pedig sokakat felháborított, hiszen az országértékelés alapján mindkét ország ugyanúgy áll, így ugyanannyira jogosult lenne a tárgyalásokra. Egy német zöld EP-képviselő, Romeo Franz szerint annyi a különbség, hogy Orbán Viktor az észak-macedón ellenzéket támogatja. Ennek világos jele az is, hogy Nikola Gruevszki jelenleg is Magyarországon tartózkodik.

A Politico cikke szerint Várhelyi kinevezése óta a DG NEAR több magas beosztású tisztviselője is távozott, mások pedig veszítettek lelkesedésükből. A problémát az okozza, hogy a stáb nagy része erőteljesen elköteleződött bizonyos értékek felé, de a kabinet jelenlegi álláspontja sokszor eltér ezektől, mondta el a lap egyik forrása. Szerinte Várhelyi egy „teljesen másik bolygón él”.

Várhelyi maga azt írta a lapnak, hogy rendkívül nagyra értékeli a DG NEAR minden beosztottjának munkáját. Von der Leyen szóvivője, Eric Mamer pedig azt írta a Politicónak, hogy Várhelyi a Bizottság elnökének teljes bizalmát élvezi.

Várhelyi Olivér karrierjéről 2019-ben hosszabban is írtunk.

Jelentős mértékben, 14 százalékkal zsugorodott a világ korallállománya kevesebb mint egy évtized leforgása alatt: a Guardian által idézett kutatásban 2009 és 2018 között vizsgálták a világ óceánjainak korallzátonyait, és azt találták, hogy ebben az időszakban 11700 négyzetkilométernyi pusztult el belőlük. Ez nagyjából annyi, mint amennyi élő korall van ma még Ausztráliában.

Egy szintén most közzétett jelentés pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 és 2019 között 20 százalékkal nőtt meg azoknak az algáknak az aránya, melyek a rossz állapotban lévő korallokból lökődnek ki.

A korallok fehéredését és pusztulását elsősorban az óceánok melegedő hőmérséklete okozza.

A kutatás során találtak reménykeltő jeleket is: vannak korallok, melyek a megnövekedett külső stressz ellenére is ellenállóak tudtak maradni, és van esély arra, hogy megmeneküljenek. Igaz, ehhez a felmelegedés azonnali lelassítására lenne szükség.

A tanulmányt jegyző ausztrál kutatók szerint az egyértelműen kijelenthető, hogy a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a világ korallállományára, és épp ezért az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali mérséklésére lenne szükség.

A korallzátonyok rendkívül fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémákban: bár az óceánfenék mindössze 0,2 százalékát fedik le, becslések szerint a tengeri élőlények mintegy negyedének otthonául szolgálnak, és rengeteg tápanyagot biztosítanak az arra járó vízi lényeknek.

Az elmúlt évtizedben olyan tempóban zajlott a korallpusztulás, hogy a legtöbb helyszínen esély sem volt a regenerációra, ugyanakkor a kutatók ezen a téren is láttak már biztató jeleket: 2019-ben a zátonyok 2 százalékkal tudták növelni a területeiket. Ezért vannak, akik abban bíznak, hogy a megfelelő körülmények együttállása esetén ismét jelentősen nőhetne a korallzátonyok mérete. Ugyanakkor a zátonyokat a klímaváltozás mellett a túlhalászat, a part menti túlzott ipari beavatkozások és a romló vízminőség is károsítja. Egy nemrég megjelent hasonló kutatás arra jutott, hogy a világ korallzátonyai az ötvenes évek óta megfeleződtek.

Tajvan ismételten felszólította Pekinget, hogy hagyjon fel a felelőtlen provokatív cselekedetekkel, miután rekordszámú kínai vadászgép repült be a tajvani légvédelmi zónába. Kína zsinórban negyedik napja sérti meg a tajvani védelmi légteret, összesen közel 150 repülővel. A BBC által idézett elemzők szerint a légtérsértés üzenet lehet Tajvan elnökének is a sziget nemzeti ünnepe elé.

Az elmúlt években Kína egyre gyakrabban provokálja a sziget kormányát: Peking Tajvant szakadár tartományként kezeli, és nagyon komoly diplomáciai-geopolitikai erővel igyekszik elérni, hogy a világ egyetlen országa se kezelje saját jogokkal rendelkező államként a szigetet. A kezdeti egy-egy vadászgép által elkövetett légtérsértésekből mostanra az lett, hogy pár nap alatt több mint száz gép tűnt fel a tajvani védelmi zónába. Legutóbb 34 J-16-os vadászgép és 12 H-6-os, nukleáris töltetett is szállítani képes bombázó repült el a tajvani ellenőrzés alatt álló Pratas-szigetek mellett.

Tajvan vezetése szerint Kína súlyosan felrúgja a Tajvani-szoros stabilitásának és békéjének status quóját. Peking válaszában Washingtonnak üzent, figyelmeztette őket, hogy ne támogassák a tajvani függetlenségpárti szereplőket.

Elemzők már korábban is figyelmeztettek arra, hogy Peking egyre feszültebben figyeli, ahogy a tajvani liberális kormány a függetlenség hivatalos kinyilvánítása felé tendál. Caj Jing-ven elnök korábban azzal kerülte meg ezt a problémát, hogy azt nyilatkozta, Tajvan már eleve egy független állam, ezért nincs szükség a függetlenség kikiáltására. Tajvannak saját alkotmánya, hadserege és demokratikusan megválasztott kormánya van. Kína korábban már jelezte, hogy szükség esetén akár erővel is kikényszeríthetik a sziget egyesülését a kínai állammal.

A koronavírus-járvány világszerte rontott a gyerekek és fiatal felnőttek mentális állapotán, amelyre sokkal több figyelmet kell fordítania a kormányoknak - figyelmeztetett kedden közzétett jelentésében az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).

„A járvány következményei jelentősek, de ez csak a jéghegy csúcsa: már a vírus előtt is nagyon sok gyerek küzdött egészségügyi vagy pszichés problémákkal, amelyekre nem fordítottak elég figyelmet” – mondta el Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója.

A kiskorúak mentális állapotát vizsgáló jelentés összeállítói szerint minden 7, 10 és 19 év közötti gyerek közül egy diagnosztizált mentális zavarral küzd, évente pedig közel 46 ezer tinédzser követ el öngyilkosságot, amely így egyike az öt leggyakoribb halálozási oknak ebben a korcsoportban.

A szervezet szerint a helyzet sokat romlott a járvány alatt, részben a karanténintézkedések miatt.

„A korlátozások hétből legalább egy gyereket közvetlenül érintettek, és több mint 1,6 milliárd gyerek oktatását vetették vissza” - teszik hozzá, kiemelve, hogy a napi rutin összeomlása, az elmaradt szabadidős tevékenységek, és az aggodalom a család jövedelme, illetve egészsége miatt sok fiatalban hagyott nyomott harag, aggodalom és a jövő miatti szorongás formájában.

A jelentésben az UNICEF emellett felszólította a világ kormányait, fordítsanak több pénzt a mentális zavarok kezelésére. (MTI)

Magyar idő szerint hétfő késő délután és este több órán keresztül nem volt elérhető sem a Facebook, sem a vállalat tulajdonában lévő Instagram és Whatsapp. A hibát világszerte lehetett tapasztalni, legalább hat órán át maradtak az emberek tartalmas kikapcsolódási lehetőségek nélkül.

A helyzet éjszakára rendeződött, ismét minden szolgáltatás elérhető. A vállalat szerint egy konfigurációs változtatás okozta a kimaradást. A Facebook fejlesztőinek közleménye szerint az elhibázott rendszer-konfigurálás érintette a belső rendszerüket is, emiatt pedig nehezebb volt megoldani a felmerülő hibákat. Elmondásuk szerint semmi nem utal arra, hogy a felhasználói adatok bármilyen szempontból veszélybe kerültek volna a leállás során. Hétfőn Mark Zuckerberg is elnézést kért a problémákért:

A BBC összefoglalója szerint voltak, akik hibát tapasztaltak a Facebook virtuális valóság-headset-platformjának, az Oculusnak a használata közben is.

A globális leállás egy nappal azután történt, hogy a média elé állt a Facebook egy korábbi alkalmazottja, Frances Haugen, aki különféle belső dokumentumok nyilvánosságra hozásával arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a Facebook a növekedést fontosabbnak tartotta, mint a biztonsági kérdéseket.

Egy náci koncentrációs tábor parancsnokságának titkárnője volt az a 96 éves nő, aki megszökött a tárgyalása elől, jelentette csütörtökön az illetékes német bíróság. A vád szerint Irmgard Furchner 18, illetve 19 éves volt, amikor a parancsnokságon dolgozott, és több mint tízezer gyilkossághoz lehet bűnrészesként köze. Az idős nő egy Hamburg-közeli idősotthon lakója, innen szökött meg.

A vádak szerint a mai Lengyelország területén lévő stuffhof-i haláltábor parancsnokának, Paul Werner Hoppenak volt a titkárnője 1943 júniusa és 1945 áprilisa között.

A bíróság csütörtökön közölte, hogy a nő reggel elhagyta az idősek otthonát, és taxival ismeretlen helyre távozott, ezért letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Ha el is fogják kapni a rendőrök, elsőnek orvosi vizsgálatnak vetik majd alá, hogy kiderüljön, alkalmas állapotban van-e ahhoz, hogy meghallgassák. Mint az Euronews írja, évtizedek óta ő az első nő, akit a nácik által elkövetett bűnök miatt állítanának bíróság elé Németországban. Tavaly egy másik egykori titkárnő már bíróság elé kerülhetett volna, de ő meghalt, mielőtt az ügye a bírósági szakaszba ért.

A holokauszt túlélőit képviselő ügyvéd, Christoph Rückel elmondása szerint Irmgard Furchner folyamatosan együtt dolgozott a táborparancsnokkal, ő gépelte és iktatta a kivégzési és a deportálási parancsokat is. A bíróság előzetes tárgyalás során februárban döntött arról, hogy a nő idős kora ellenére is vád alá helyezhető, de csak napi 1-2 órás tárgyalások lehetségesek.

Furchner korábban, az 50-es és a 80-as évek között tanúként több alkalommal is állt a bíróság előtt, többek között egykori parancsnoka, Hoppe ügyében. Akkor azt állította, hogy nem tudott semmit a gyilkosságokról, és nem volt kapcsolatban a foglyokkal. A vádemelést történészi munkák alapján indították meg.

Lemondott csütörtökön Bojan Veselinovic, a szlovén állami hírügynökség (STA) igazgatója, azzal indokolva a döntését, hogy a kormányzati kommunikációs hivatallal (UKOM) folytatott tárgyalások sikertelenek voltak - közölte az STA.

Mint nemrég beszámoltunk róla, Janez Janša kormánya 2020 decembere óta próbálja a törvénybe foglalt állami támogatás megvonásával módszeresen kiéheztetni a szlovén közszolgálati médiumot. Abban pedig, hogy a szlovén hírügynökség, az STA most a csőd szélére került, közvetve Orbán Viktor is szerepet kapott: a pénzügyi támogatást ugyanis egy koholt ügyre hivatkozva vágta el a kormány. 2020 októberében találkozott egymással a magyar és a szlovén kormányfő, és a tárgyalásukról szóló tudósítás rövidebb volt annál az interjúnál, amit az STA egy rapperrel és kormányellenes aktivistával, Zlatkóval készített. Janša emiatt akkoriban a „nemzet szégyenének” nevezte az állami hírügynökséget.

"Soha nem veszek részt az újságírói autonómia eltiprásában" - írta lemondó levelében Veselinovic. Hozzátette: nem tudja, és nem is akarja elfogadni azokat a feltételeket, amelyeket a kormány képviselője szabott a hírügynökségi közszolgáltatás finanszírozásához.

A szlovén hírügynökség már 273. napja ingyen végzi a munkát. Veselinovic emlékeztetett arra, az államnak törvényi kötelezettsége, hogy havi juttatásban részesítse az STA-t, amit nemrég a legfelsőbb bíróság is kimondott. "Ezt idén köteles lett volna szerződés nélkül is megtenni, de mi még mindig tárgyalunk róla" - mondta. Úgy vélte: ez csak további formája a szándékos halogatásnak és az újabb feltételek szabásának.

A szlovén kormány idén júniusban fogadta el azt a rendeletet, amely feltételekhez köti az STA 2021-es évre vonatkozó finanszírozását. Veselinovic szerint a rendelet törvénytelen, és erőszakkal akarja megváltoztatni az STA sikeres üzleti modelljét, továbbá csökkenteni piaci aktivitását, bevételeit és alkalmazottainak számát.

A kormány a megjelent cikkek és fotók után fizetne, továbbá a témák terjedelmét is ő szabná meg, a hátralékot pedig már ezen elvek alapján fizetné ki visszamenőleg is - mutatott rá az igazgató.

Veselinovic úgy vélte: a kormány vitája az STA-val mindig is a függetlenség aláásásáról szólt, ő pedig távozásával olyan helyzetet akar teremteni, amelyben Ljubljana hozzáállása még nagyobb figyelmet kap.

Az UKOM még tavaly decemberben tájékoztatta a kormányt arról, hogy nem tudja teljesíteni a szlovén hírügynökséggel kötött szerződést 2020-ban, és 2021-re sem tud szerződést kötni vele, mert a hírügynökség igazgatója nem adta át azt a dokumentációt, amely lehetővé tenné az állami hozzájárulás folyósítását. Az STA többször is tudatta, hogy a törvényeknek megfelelően válaszolt az UKOM által feltett kérdésekre, de részletesebben csak a kormánynak tartozik beszámolóval.
Az állam képviseletében az UKOM évente köt szerződést a hírügynökséggel, és havonta utalja át a működéséhez szükséges összeget. Ez 2020-ra kétmillió euró volt (közel 700 millió forint), további kétmillió euró bevételt üzleti tevékenységből szerzett az STA.

Az UKOM a hírügynökség tavalyi utolsó negyedévi támogatásait egészen januárig visszatartotta, míg a kormány ideiglenesen jóvá nem hagyta a hátralék folyósítását. A hivatal azonban továbbra sem kötött szerződést a hírügynökséggel 2021-re, így az az idén még egy fillért sem kapott az államtól, ami miatt a csőd szélére került.
Veselinovic 2009-ben lett az állami hírügynökség igazgatója, jelenlegi megbízatása az év végén jár le. A hírügynökség a hónap elején pályázatot írt ki az igazgatói posztra. (via MTI)

Csütörtökön bűnösnek mondták ki Nicolas Sarkozy egykori francia államfőt a 2012-es kampány illegális finanszírozásának ügyében zajló vizsgálat végén, írja az AFP francia hírügynökség. Az ügyészség azzal vádolta meg a jobboldali politikust, hogy a lehetőségekhez képest sokkal többet költöttek a kampányára. A bíróság megalapozottnak találta a vádakat, és illegális kampányfinanszírozásért egy évnyi börtönre ítélték.

Az ítélet ellenére nem valószínű, hogy Sarkozy börtönbe köt ki, ahogy nem került oda a legutóbbi, idei ítélete után sem.

A 66 éves Sarkozy ma is a francia jobboldal népszerű alakja, annak ellenére, hogy az elmúlt években több nyomozás és eljárás is zajlott ellene gyanús pénzügyei miatt. Idén egyszer már három évnyi börtönre ítélték korrupcióért, illetve befolyással való üzérkedésért. De a három évből kettőt felfüggesztve kapott, és a harmadikat se kellett letöltenie, elég volt a bíró szerint, ha az ítélet ellen egyből fellebbező Sarkozy otthon elektromos megfigyelőeszközt hord.

A mostani ügyben az ügyészség egy év börtönt kért Sarkozyre, amiért 2012-ben a legálisan lehetséges 22,5 millió euró helyett legalább 42,8 millió eurót költöttek el a Francois Hollande elleni kampány során.

Sarkozy mindössze egyetlen nap jelent meg a tárgyalások során, és ekkor számviteli részletnek nevezte a kérdést, amivel nem tudott foglalkozni, mivel túlságosan elfoglalt volt az ország vezetésével. Azt pedig egyszerűen tündérmesének nevezte, hogy valaha is felelőtlenül bánt volna a közpénzekkel.

Az AFP megjegyzi, hogy ez az ügy sokkal kevésbé keltette fel a francia közvélemény érdeklődését, mint a korábbi, melyben Sarkozyt korrupcióval vádolták.

A koronavírus miatt kórházba került, illetve elhunyt betegek oltottsági adatainak nyilvánossága érdekében kezdeményez eljárásokat a szocialista Ujhelyi István. Az európai parlamenti képviselő a Facebook-oldalán közvetített csütörtöki online sajtótájékoztatón azt mondta, a bírósághoz és az adatvédelmi hatósághoz fordul a koronavírusos betegek oltottsági adatainak megismerhetőségéért.

Elmondta azt is, hogy lejárt a közérdekű adatigénylésének megválaszolására a törvény szerint rendelkezésre álló tizenöt nap, de sem a Miniszterelnökség, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, sem Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatala nem válaszolt a kérdéseire.

Az EP közegészségügyi bizottságának tagja azt kérdezte, ha részletes adatokat lehet tudni az elhunytak betegségeiről, akkor miért nem lehet tudni, hogy be voltak-e oltva, és hogy milyen oltást kaptak. Kifejtette azt is, hogy az adatok megismerhetősége segítené az oltási kampányt.

Elmondta, a betegek oltottsági adatainak nyilvánosságra hozása az Egyesült Államokban vagy Európa nagy részén teljesen természetes, sőt olyan statisztikákat is vezetnek, hogy a megbetegedettek milyen oltóanyagot kaptak.

A szocialista képviselő azzal magyarázta a kormány "titkolózását", hogy a kínai gyártó javaslata ellenére az idősek jó részét Sinopharm-vakcinával oltották be, ami sokaknál nem alakított ki védettséget. Ez pedig súlyos erkölcsi, politikai és jogi kérdéseket vet fel, mert valaki megvette, engedélyezte és "parancsba adta" a Sinopharm-vakcinával történő oltást az időseknél - hangoztatta Ujhelyi István, aki szerint a kormány magát buktatja le, ha nem adja ki a kért adatokat. (MTI)

A Facebook nyilvánosságra hozta annak a belső kutatási anyagnak egy részét, ami azzal foglalkozik, hogy a vállalat tulajdonában lévő Instagram milyen hatással van a tinédzserek mentális egészségére, írja a Verge. A hónap elején a Wall Street Journal közölt oknyomozó cikket arról, hogy az Instagram belső kutatása alapján a cégnél tudtak arról, hogy a szolgáltatás káros a fiatalok egészségére. Akkor a Facebook azzal reagált, hogy a lap félreértelmezte a kutatási eredményeket, azokból egyszerűen nem következik, hogy az Instagram toxikus lenne a tinédzserlányok számára.

A Facebook amerikai idő szerint szerda késő este két pdf-et osztott meg oldalán. Nem sokkal később a Wall Street Journal további négy belső dokumentumot is bemutatott. A lap újságírója, Jeff Horwitz azt állítja, hogy a Facebook pár perccel azután rakta ki a két dokumentumot, hogy a lap jelezte a cégnek, egy órán belül élesítik a cikküket a témában.

Az első cikk megjelenése óta nagy volt a nyomás a Facebookon, hogy nyilvánosságra hozza a belső dokumentumokat. A WSJ cikkeiben többek között kiemelte, hogy az Instagramnál számos problémáról tudtak: például, hogy a fiatal lányok 32 százaléka mondta azt, hogy amikor rosszul érzik magukat a testük miatt, az Instagram használata csak ront a helyzeten.

A Facebook által megosztott dokumentumokban ezek az állítások egy kicsit más keretezéssel, de végül is visszaköszönnek. A Facebook például úgy értelmezte az adatokat, hogy a kisebb életelégedettséggel rendelkező fiatalok nagyobb eséllyel mondják azt, hogy az Instagram ront azon, ahogy érzik magukat.

A dokumentumok kevéssel azelőtt váltak nyilvánossá, hogy a Kongresszus illetékes bizottsága csütörtökön meghallgatást fog tartani a Facebook és az Instagram gyerekek mentális egészségére gyakorolt hatásáról.

Az EPAM Systems nevű amerikai vállalat megerősítette csütörtökön, hogy az alkalmazottja volt az a férfi, akit két nappal korábban egy minszki razziában agyonlőttek a fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) emberei.

Az amerikai székhelyű szoftverfejlesztő cég arról tájékoztatott a Reuters hírügynökségnek küldött közleményében, hogy a KGB emberei lelőtték a cég 31 éves alkalmazottját, a feleségét pedig őrizetbe vették. A vállalat azonban nem fedte fel az illető kilétét, és nem erősítette meg azokat a feltételezéseket sem, hogy az áldozat amerikai állampolgár volt.

"Miközben nem nevezte meg semmilyen hivatalos forrás, meg tudjuk erősíteni azokat a sajtóhíreket, hogy EPAM-alkalmazott volt. (...) A vállalatnak nincsenek információi arról, hogy rendelkezett más állampolgársággal vagy tartózkodási státusszal Fehéroroszországon kívül" - közölte az EPAM Systems.

A 31 éves férfit kedd este lőtték le razzia közben a KGB emberei. A jelentősebb bűncselekmények ügyében vizsgálódó Fehéroroszországi Nyomozó Bizottság közölte, hogy a razziában "terrorcselekményekben részt vevő személyek után kutattak", és a biztonsági erőknek ellenálló, "rendkívül veszélyes bűnöző" lőtt először, de a biztonságiak a tüzet viszonozva ártalmatlanították őt. Az incidensben meghalt a KGB egyik embere is. Az incidensről a fehérorosz televízió sugárzott videofelvételt. A BelTA fehérorosz állami hírügynökség egy parlamenti képviselőre hivatkozva azt jelentette, hogy a férfi kapcsolatban állt az ellenzéki mozgalommal.

Svjatlana Cinahouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető tanácsadója, Franak Viacorka közölte, hogy a lelőtt férfit Andrej Zeltcernek hívták, és valóban az ellenzéket támogatta.

A fehérorosz hatóságok szerdán blokkolták a hozzáférést az incidensről tudósító Komszomolszkaja Pravda hírportálhoz, amely a hasonló nevű orosz portál fehérorosz változata. A hatóságok nem adtak erre semmilyen magyarázatot. A naponta átlagban húszezer ember által olvasott hírportál cikkében megjelent egy négymondatos hozzászólás az illető egykori osztálytársától, aki kedvező színben tüntette fel Zeltcert, azt mondta róla, hogy mindig kiállt az igazság mellett.

Az Aljakszandr Lukasenka elnökhöz hű erők kíméletlenül lépnek fel a tavaly augusztusi, elcsalt elnökválasztást követő tiltakozó mozgalom résztvevőivel szemben. Többek között razziákat tartanak olyan háztömbökben, ahol feltételezik, hogy ellenzéki aktivisták bujkálnak. A hatóságok több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe, több ezret súlyosan bántalmaztak. Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka elutasította az ellenzék felszólítását, hogy mondjon le, és tartsanak új választásokat, a tiltakozókat pedig erőszakos lázadást szító bűnözőknek nevezte. (via MTI)

Idén november 9-e és 21-e között zajlik majd a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, különleges, hibrid formában: a közel 60 filmet mozikban (Budapest mellett öt vidéki városban), illetve online is meg lehet majd nézni.

Az idei nyitófilm az HBO új dokumentumfilmje, a Kőrösi Máté által rendezett Dívák lesz, amely három húszéves budapesti lány életébe enged betekintést.

A fesztivál közleménye szerint a 18. Verzió alatt a nemzetközi, a diák- és elsőfilmes, valamint a magyar versenyprogramban látható filmek mellett a valóság rétegeit különböző témákba merülve ismerhetik meg a nézők. Az Antropocén szekció filmjei idén is bemutatják az emberiség környezetre gyakorolt hatását, míg a Parrhesia: Az igazság ideje válogatásban előtérbe kerülnek fiatal újságírók, művészek és tinédzserek, aktivisták történetei, akik elszántan harcolnak a jövőjükért olyan országokban, ahol a hatalommal és autoriter rezsimekkel való megküzdés lehetőségei (és lehetetlenségei) a valóság egy másik rétegét mutatják be. Az Elmerülés filmjei a mentális egészség témáját helyezik előtérbe, míg a Képkereső szekció keretében olyan filmeket mutatnak be, amelyek a képek és kamerák hatalmáról és történetmesélő képességéről szólnak. A fesztivál részletes programja október közepén érkezik majd.

Vádat emeltek a vasúti dolgozókkal szemben, akik gondatlansága miatt majdnem összeütközött két Intercity 2019-ben, közölte az Egri Járási Ügyészség.

Közleményük szerint 2019. augusztus 9-én az I. rendű vádlott forgalmi szolgálattevői munkakört látott el a HortCsány vasútállomáson, így az ő feladata volt a vonatközlekedés irányítása. Ekkor észlelte, hogy az egyik váltó meghibásodott, de nem az előírások által megszabott módon járt el, hanem esetleges eszközökkel, például a kezelőgombok és a körülötte lévő gyűrűk közé gombostűt szúrva kezdte el az állomáson átmenő forgalmat irányítani.

Az egyik ilyen szabálytalanul végrehajtott művelet során a váltók kitérő állásba kerültek, átálltak, így az állomásról ekkor kihaladó Intercity járat és az oda érkező vonat azonos vágányra kerültek.

A váltók átállásának pillanatában a II. rendű vádlott által vezetett, kihaladó IC vonat 94 méterre járt a rossz irányban lévő váltótól.

A mozdony vezetője a közlemény szerint azonban csak tovább fokozta a kialakult veszélyhelyzetet, mivel az „őt terhelő figyelési kötelezettségének” nem tett eleget, és így nem vette észre a váltó átállását. Emiatt már csak a rossz vágányon haladva kezdhetett gyorsfékezésbe, ezért a mozdony bekerült az állomásra érkező Intercity vonat tervezett vágányútjába. A két szerelvény végül 205 méterre állt meg egymástól, a vonatkocsikban 300 ember volt.

Az Egri Járási Ügyészség a vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt benyújtott vádiratában az I. rendű vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, míg a mozdonyvezetővel szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. A vádhatóság az I. rendű vádlott esetében arra is indítványt tett, hogy a bíróság határozott időre tiltsa el őt a forgalmi szolgálattevői feladatok ellátásával kapcsolatos foglalkozás gyakorlásától.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kihelyezett ülést tart a kormány a hajmáskéri Központi Gyakorló- és Lőtéren kialakított tábori sátorban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtök reggel.

A kormányülés egyetlen napirendi pontja a magyar haderőfejlesztés áttekintése.
Orbán Viktor és a kormány tagjai az ülés után megtekintik a Magyar Honvédség őszi hadgyakorlatát.

DON’T PAY THE POLICEMAN címmel tett közzé felhívást a police.hu oldalon a magyar rendőrség, miután álrendőrt fogtak el Budapesten.

Az álrendőr külföldieket csapott be: egy pártól kérte el a náluk lévő pénzt, azzal, hogy az hamis lehet, majd visszaadta, de nem a teljes összeget, 200 ezer forint helyett csak 66 ezret. A rendőrség közleménye szerint a szeptember 24-én a VII. kerületben elkövetett bűncselekmény nem egyedi eset. Az álrendőr nem is egyedül dolgozott: előbb egy férfi kért útbaigazítást a külföldiektől, majd az odalépő rendőr mindhármójuk pénzét ellenőrizte.

A külföldi pár feljelentést tett, az erzsébetvárosi nyomozók pedig azonosították az álrendőrt és társát. Elfogatóparancsot adtak ki ellenük, ami alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság Zseblopási Alosztály munkatársai szeptember 28-án Józsefvárosban elfogták az 58 és 63 éves román állampolgárokat. A VII. kerületi nyomozók átkutatták a két férfi hotelszobáját, ahol megtalálták és lefoglalták az elkövetéskor viselt ruhákat, valamint 850 ezer forintnyi valutát. A lopás bűntett elkövetésével gyanúsított külföldieket kihallgatásukat követően őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.

„Az elkövetési módszer nem ismeretlen a rendőrök előtt. A magukat civil ruhás rendőrnek kiadó tettesek többnyire külföldieket szemelnek ki. Azt állítják, hogy hamis pénzt keresnek, majd az ellenőrzésre átvett összegnél kevesebbet adnak vissza. Mire az áldozatuk észreveszi, hogy becsapták, már messze járnak. Ne dőljön be: a rendőrök nem ellenőriznek bankjegyeket az utcán.” – üzeni a rendőrség.

Arról, hogy a sofőrhiány mekkora problémákat okozott Nagy-Britanniában, a napokban sokat lehetett hallani: Boris Johnson miniszterelnök már a hadsereget is kénytelen volt bevetni, mivel nem volt, aki elfuvarozza a benzint a kutakra, emiatt pedig hatalmas sorok, üzemanyaghiány és áruhiány alakult ki az országban.

A G7 csütörtöki cikkében részletesen bemutatja az angol helyzetet, majd kitérnek arra is, hogy ez a probléma Európa legtöbb országában, így Magyarországon is hasonló helyzetekhez vezethet. Összesítések szerint Európában 400 ezer sofőr hiányzik az ellátási láncok működtetéséhez.

Magyarországon a kamionok 7-8 százaléka áll jelenleg is, és elsősorban nem azért, mert ne lenne mit vinni, hanem mert nincs, aki vezesse őket. A G7 összefoglalója szerint Európa többi kormányához hasonlóan a magyar is későn reagált, és az összetett problémahalmaz egyik elemét próbálták meg orvosolni, hogy eltörölték a kamionos jogosítvány megszerzésének több mint 500 ezer forintos költségét. Ez valóban a pályakezdés egyik ismert gátja volt, de ettől még nem szűntek meg a problémák, hiszen a hazai sofőrök külföldi munkavállalását nem lehet megakadályozni, így az állami segítséggel ingyen jogosítványt szerző kamionvezetők simán elmehetnek nyugati országokba dolgozni.

A cikk szerint sokkal több probléma akad még itt: a kamionos szakma társadalmi megbecsültsége nem elég jó, a sofőröket kiszolgáló infrastruktúrát az európai államok nem fejlesztik eléggé, a nőket szinte alig tudja bevonni a szakma. És hiába emelkednek a fizetések, sok tényező, például a családtól való távollét vagy a munka veszélyessége továbbra is sokakat visszatart.

És mivel az önvezető kamionon forgalomba állása jó eséllyel még elég messze van, a problémák megmaradnak: az internetes kereskedelem és fogyasztás nő, a kamionokra egyre nagyobb igény lenne, de egyre kevésbé van, aki vezesse őket. Mint a lap írja, Lengyelországban már most azonnal 100 ezer sofőrt tudnának alkalmazni, és épp ezért egyáltalán nem lehet kizárni, hogy amit most Angliában látunk, az akár nálunk is bekövetkezik majd.

A demokraták számára rendkívül fontos lehet a csütörtöki nap, amikor két, Joe Biden gazdasági programjában kiemelt jelentőségű törvényről is szavazhatnak a Képviselőházban. Az egyik a 3,5 ezermilliárd dolláros szociálpolitikai csomag, míg a másik az infrastruktúra-fejlesztési csomag.

Mint a Guardian írja, ha elbuknak a javaslatok, az katasztrofális hatással lehet Biden és a pártja esélyeire a jövő évi időközi választáson. A tétet jelzi, hogy Biden is lemondta a hét közepére tervezett programját, és Washingtonban maradt, hogy a törvényekről tárgyaljon.

A törvénycsomagok elfogadását Biden stábjának a demokraták körében kéne átvinnie: mint a lap írja, eleve rengeteg különféle érdekcsoport között kellett egyetértést kicsikarniuk, mivel a republikánusok egyhangúlag ellenzik a nagyobb csomagot, ezért mind a Szenátusban, mind a Képviselőházban minden demokrata szavazatra szükség lesz.

Van ugyanakkor legalább két demokrata szenátor, Joe Manchin és Krysten Sinema, akik egyelőre nem tervezik elfogadni a törvénycsomagokat. Alapvetően a demokraták többsége támogatja a gigantikus szociálpolitikai csomagot, de sok vita ment a részletszabályokról, egyes alterületekről, és Manchin és Sinema a célösszeggel sem értett egyet.

A Guardian beszámolója szerint konfliktusos a helyzet a Képviselőházban is, ahol a kisebb infrastruktúra-csomag lehet veszélyben a mérsékeltebb és a progresszív demokraták vitája miatt. A problémát az okozza, hogy a demokraták képviselőcsoportját vezető Nancy Pelosi korábban arról állapodott meg a két szárnnyal, hogy a szenátusban már kétpárti támogatást élvező infrastruktúra-fejlesztési törvényt a nagyobb, szociálpolitikai csomaghoz kötik, és a kettőről együtt lesz majd szavazás. Ugyanakkor legutóbb már arról beszélt a képviselőknek, hogy szavazhatnának külön is a Képviselőházban sima ügynek ígérkező infrastruktúra-csomagról, amíg a szenátusban megpróbálnak konszenzusra jutni a nagyobb csomaggal kapcsolatban.

A progresszív tábor ugyanakkor felháborodva fogadta Pelosi keddi felvetését, és voltak, akik jelezték, hogy csak akkor szavazzák meg az infrastruktúra-csomagot, ha a szociálpolitikai is átment.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a republikánusok közül hányan támogatnák az infrastruktúra-csomagot, hiszen a beszámolók szerint ott is látni törekvéseket arra, hogy akár a törvény elvetése árán is, de kiélezzék a demokrata párton belüli feszültségeket.

A szociálpolitikai csomag amúgy tényleg jelentős változásokat idézhetne elő az amerikai társadalomban: több millió ember számára megnövelnék a családi adókedvezmény mértékét, az iskoláskor előtti gyermekellátást, a gyest, és a kiadásokat a leggazdagabb amerikaira és cégekre kivetett adókból finanszíroznák. A republikánusok felháborodva fogadták az ötletet, szerintük a gazdagok adóztatása és a jelentősebb állami költekezés megakasztaná a gazdaság növekedését és tovább növelné az ország eladósodottságát.

Közben a republikánusok más eszközhöz is nyúltak, és szenátoraik megakadályozták, hogy megnöveljék az adósságplafont, emiatt a szövetségi kormány hamarosan fizetésképtelenné válhat. Ha ezt nem sikerül megoldani, október 18-a után a kormány nem fogja tudni kiegyenlíteni a számláit. (Guardian, Financial Times)

Kim Dzsongun észak-koreai vezető ígéretet tett arra, hogy októbertől helyreállítja a közvetlen kommunikációt Dél-Koreával, ajánlatot téve ezzel a megosztott félsziget békéjének megteremtésére - jelentette csütörtökön a phenjani állami média.

A kommunikációs vonalakat 13 hónapos leállást követően júliusban újra üzembe helyezték, de Phenjan már augusztusban leállította a rendszeres kapcsolattartást Szöullal, amikor tiltakozásuk ellenére az Egyesült Államok és Dél-Korea ismét közös hadgyakorlatot tartott.

Az ország legfelsőbb törvényhozása, a Legfelsőbb Népi Gyűlés ülésén tartott szerdai beszédében Kim ugyanakkor ismét bírálta az Egyesült Államokat, amiért továbbra is "ellenséges politikát" folytat Észak-Koreával szemben - jelentette a hivatalos KCNA hírügynökség.

Az Egyesült Államok és Észak-Korea közti tárgyalások a nukleáris fegyverek eltávolításáról és a nemzetközi szankciók enyhítéséről mintegy két éve holtpontra jutottak, de a Joe Biden elnök vezette új amerikai kormány tagadja, hogy ellenséges szándékai lennének Phenjannal szemben, és azt állítja, hogy kész találkozni az észak-koreai féllel - emlékeztet jelentésében a Kyodo japán hírügynökség.

"Sem célunk, sem okunk nincs arra, hogy provokáljuk Dél-Koreát, és eszünkben sincs kárt okozni neki, ezért Dél-Koreának azonnal meg kell szabadulnia ettől a téveszmétől, a válságtudattól és attól a fenyegetettség-érzettől, hogy északi provokációkat kell elhárítania" - idézte Kimet a KCNA. Azt is mondta, hogy "az egész koreai nemzet" szeretné "az észak-déli kapcsolatok mielőbbi kilábalását a jelenlegi holtpontról és a tartós béke megteremtését a Koreai-félszigeten" - jelentette a hírügynökség.

Ami azonban Washingtont illeti, Kim azt mondta: "Az Egyesült Államok továbbra sem hajlandó változtatni fenyegető katonai fellépésén, és ellenséges politikát folytat" Észak-Koreával szemben. A Biden-kormányzat a "diplomáciai elkötelezettséget" és az "előfeltételek nélküli párbeszédet" hirdeti, de ez nem több, mint egy kicsinyes trükk a nemzetközi közösség megtévesztésére és ellenséges cselekedeteinek leplezésére" - hangoztatta Kim.

A legutóbbi amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat Észak-Korea ismét "háborús próbaként" értékelte, és fokozott katonai tevékenységgel válaszolt, például ballisztikus rakéták kísérleti kilövésével.

Néhány külügyi szakértő szerint ugyanakkor Phenjan nyitva hagyta az ajtót egy esetleges észak-déli csúcstalálkozó előtt, nyilvánvalóan azért, hogy gazdasági segítséghez jusson Dél-Koreától - írja a Kyodo. Észak-Koreát súlyos élelmiszerválság sújtja az országot ért természeti csapások következtében, valamint a legfontosabb gazdasági partnerével és szövetségesével, Kínával folytatott kereskedelmének a koronavírus-járvány okozta visszaesése miatt is.

Phenjan azt állítja, hogy az országban nincsenek koronavírusos megbetegedések, de feltételezések szerint valójában ki van téve a járványos betegségeknek az élelmiszerek és orvosi felszerelések krónikus hiánya miatt, amelyet nagyrészt a nukleáris és ballisztikus fegyverkezési ambícióinak meghiúsítására irányuló nemzetközi gazdasági szankciók váltottak ki. (MTI, BBC)

Száz fölé emelkedett az ecuadori Guayaquil kikötőváros börtönében lezajlott bandaütközet halálos áldozatainak száma, miután a hatóságok újabb holttesteket találtak - közölte szerdán a dél-amerikai ország büntetésvégrehajtási hatósága.

A hatóság Twitter-üzenetben közölte, hogy "mostanáig több mint száz halálesetet és 52 sebesülést erősítettek meg" a város Guayas börtönében kedden lezajlott összecsapás nyomán.

A korábbi beszámolók 30 halálos áldozatról szóltak, köztük több lefejezett rabról, de Fausto Buenano, az érintett ecuadori régió rendőrparancsnoka szerda délután bejelentette, hogy még folyik a börtön csatornahálózatában talált holttestek azonosítása.

Páncélozott járművek, katonák, mentősök és a rabok hozzátartozói gyűltek össze a fegyintézet előtt, utóbbiak arra várva, hogy hírt kapjanak odabent lévő hozzátartozóikról.

Fabian Bustos rendőrparancsnok még kedden arról számolt be, hogy a rendőrség és a hadsereg bevetési egységeinek több mint öt órába tellett visszaszerezni az ellenőrzést a börtön felett, ahol utóbb néhány fegyvert is találtak.

Illetékesek szerint a lőfegyverekkel, késekkel és robbantásokkal megvívott összecsapást a börtönben működő két banda, a Los Lobos és a Los Choneros vitája robbantotta ki.

Mario Pazmino ezredes, az ecuadori katonai hírszerzés volt igazgatója azt mondta, a véres ütközet azt mutatja, hogy "a nemzetközi szervezett bűnözés mostanra átitatta" az ecuadori büntetésvégrehajtás struktúráját. Hozzátette, hogy a helyi bandákat a mexikói Sinaloa és Jalisco Új Generáció kartellek mozgatják.

Guillermo Lasso elnök idén júliusban rendkívüli állapot bevezetését rendelte el az ecuadori börtönökben, miután az év eleje óta lezajlott néhány erőszakos összecsapásban addigra már több mint száz rab vesztette életét. Júliusban 21 ember halt meg a Cotopaxiban és Guayaquilben lezajlott börtönlázadásokban. Előzőleg, februárban pedig 79 rab halt meg a rivális bandák között több börtönben lezajlott leszámolásokban.

Az elnök augusztusban azt ígérte, hogy kormánya több forrást biztosít majd a túlzsúfolt börtönök fejlesztésére, újabb részlegek építésére és új biztonsági berendezések felszerelésére. (MTI, BBC)

Szél Bernadett (Momentum-Jobbik-MSZP-Párbeszéd-MMM) nyerte az előválasztást Pest 2-es választókörzetében, jelentették be a választás szervezői szerdán. Az eredmény papírformának tekinthető, hiszen Szél 2018-ban kevesebb mint 300 szavazattal kapott csak ki a fideszes jelölttől, úgy, hogy jobbikos jelölt akkor nem lépett vissza a javára. Imponáló ugyanakkor a 10 182 szavazat (81,32%), ez messze a legtöbb az eddig összeszámolt szavatok közül. Ellenfele az országosan jóval kevésbé ismert Hegyesi Beáta volt, aki a DK jelöltjeként, a Liberálisok támogatásával indult 2 339 (18,68 százalék) szavazatot kapott.

Ha jövőre az országgyűlési választásokon is nyer, Szél a Momentum frakciójába ülne be, de indulását az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik és az MMM is támogatta.

Szél Bernadett független parlamenti képviselő, egykor az LMP társelnöke, illetve 2018-ban a párt miniszterelnök-jelöltje is volt. Az egyik legaktívabb képviselő, tavaly Hadházy Ákossal közösen együttműködési megállapodást kötöttek a Momentummal.

Ebbe a választókörzetbe Budakeszi és 16 kisebb település tartozik. 2018-ban a fideszes Csenger-Zalán Zsolt 296 szavazattal végzett Szél Bernadett előtt, és sajtóhírek szerint a Fidesz jövőre a külügyben Szijjártó Péter mellett tevékenykedő Menczer Tamást tervezi itt indítani, a jelenlegi képviselő, Csenger-Zalán Zsolt pedig ausztrál nagykövetként folytathatja tovább.

A kínai jegybank bejelentése szerint minden kriptovalutával történő tranzakció jogsértő, és ezeket be kell tiltani, írja a Bloomberg. Bár a bejelentés egyáltalán nem előzmény nélküli, de az eddigi legkomolyabb jelzése annak, hogy Kínában tényleg a teljes kriptopiac felszámolására készülhetnek.

A kínai jegybank honlapján megjelent közlemény szerint a kriptovaluták, például a bitcoin vagy a Tether nem a központi bankok vagy egyéb állami hatóságok által kibocsátott úgynevezett fiat pénzek, ezért nem lenne szabad kereskedni velük a piacon. A jegybank egyben kiemelte, hogy e digitális fizetőeszközökkel történő minden tranzakciónak, így például a külföldi szolgáltatókkal való együttműködésnek is jogsértő pénzügyi tevékenységnek kell számítania.

A bejelentés hatására 5,5 százalékot esett a bitcoin árfolyama pénteken. A kínai jegybank ráadásul éppen egy olyan időszakban ment neki a kriptovalutáknak, amikor a világ pénzpiacai amúgy is aggódva nézik a kínai híreket, hiszen a több mint 300 milliárd dollárnyi adósságot görgető gigantikus ingatlanfejlesztő cég, az Evergrande a csőd szélén táncol.

Azt egy ideje már lehetett látni, hogy a kínai vezetés nem nézi jó szemmel az alternatív, decentralizált vagy egyszerűen csak nem állami felügyelet alatt álló pénzügyi szolgáltatásokat: tavaly év végén például megakadályozták, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, Jack Ma tőzsdére vihesse a fintech vállalatát, az Ant Groupot, és azóta elég egyértelmű jelzéseket adtak azzal kapcsolatban, hogy például a lakossági mikrohitelezés terén nem szívesen látnának digitális eszközöket fejlesztő magánszereplőket. Ugyanígy, Kína idén elkezdte kiszorítani az országból a súlyos környezeti terheléssel járó bitcoin-bányászatot is.

A Bloombergnek nyilatkozott a szingapúri kriptopiac, a Luno regionális vezetője, Vijay Ayyar, aki szerint a kínai kormány korábban is mondott már hasonló hangvételű dolgokat a kriptopénzekkel kapcsolatban, de most eleve idegesek sokan a piacon, mivel az amerikai tőzsdefelügyelet is nemrég jelezte, hogy szigorúbb szabályozásra lenne szükség, ráadásul az Evergrande sztorija miatt eleve feszültebb mindenki, azaz egy ilyen hír megjelenése után nem meglepő, hogy eladási láz kezdődik.

Ezeket a folyamatokat az is magyarázhatja Kínában, hogy Peking nagy erővel fejleszti a saját digitális pénzét, amit nem is nagyon burkoltan a techcégek digitális eszközeinek állami verziójaként terveznek majd bevetni.

Csütörtökön indult el a Demográfiai Csúcs Budapesten, ahova a magyar kormány meghívására a régió miniszterelnökei mellett Mike Pence egykori alelnök is ellátogatott. Azt lehetett sejteni, hogy a republikánusok ultrakonzervatív szárnyához tartozó Pence sok mindenben hasonlóan gondolkodik, mint az Orbán-kormány, de beszédének egy pontján kijött egy nagyon éles különbség is.

Donald Trump egykori alelnöke ugyanis, miután nekiment a legális abortusz lehetőségének, elkezdte Kínát is kritizálni. Pence egész konkrétan azt kérte a teremben összegyűlt vezetőktől, hogy készüljenek fel arra, hogy velük közösen, a világ nemzetei együtt kérjék számon Kínát, amiért eltitkolják az igazságot a koronavírus eredetével kapcsolatban, illetve amiért a népességszabályozás nevében évtizedeken át követtek el emberi jogi visszaéléseket.

A Demográfiai Csúcs csütörtök délelőtti eseményeiről ebben a cikkben írtunk hosszabban.

• Csütörtökön kezdődött el Budapesten a IV. Demográfiai Csúcs, amin többek között a környező országok miniszterelnökei és Mike Pence volt amerikai alelnök fejtik meg, miért nem szülnek eleget a nők.
• Mike Pence beszédében kikelt a legális abortusz és Kína ellen is.
• Orbán Viktor szerint Brüsszellel szemben kell háborút nyerni a gyerekek védelmében.

Csütörtök délelőtt több környező ország miniszterelnökének jelenlétében kezdődött meg a negyedik Demográfiai Csúcs Budapesten. A délelőtti blokkban Novák Katalin házigazdáskodása mellett hat férfi politikus állt ki a színpadra, hogy megtárgyalják, miért nem szülnek eleget a nők.

Elsőként Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök beszélt arról, hogy a demográfiai kérdés a túlélés kérdése, és így az egyik legfontosabb politikai kérdés egyben. Vučić ezután kitért egy kicsit arra, hogy mennyire remekek a magyar-szerb kapcsolatok. Majd a családok kérdésére áttérve elmondta, hogy ma valaki több lájkot kap, ha a kutyájáról rak ki egy fotót az Instagramra, mintha a gyerekekről tenne.

Vučić ezután elmondta, hogy a liberál-politikai marxizmus az életmódunk megváltoztatására törekszik, ami ellehetetlenítené a túlélésünk lehetőségét. És oké, hogy Kína vagy az Egyesült Államok számára a klímaválság tényleg kiemelt megoldandó feladat, de valóban ez lenne a legfontosabb Szerbiában vagy Magyarországon? A szerb miniszterelnök szerint nem: ezek a kérdések persze itt is fontosak, de tényleg fontosabb, mint a demográfiai kérdések? A szerb miniszterelnök szerint a válasz természetesen az, hogy nem.

Utána Mike Pence, Donald Trump egykori alelnöke lépett a színpadra. A Republikánus Párt ultrakonzervatív szárnyához tartozó Pence azzal kezdte, hogy a nyugati világot válságok sújtják: egészségügyi, gazdasági és mellette bizalmi is. Az emberek egyre inkább elvesztik a bizalmat a hagyományos értékekben, intézményekben. Ez egyben a civilizációnk válsága is Pence szerint, hiszen válságban van a nukleáris család, egyre több a válás, egyre kevesebb gyerek születik, egyre több az abortusz. Pedig az erős családok alkotnak erős közösségeket, azok pedig erős nemzeteket.

Csütörtökök indul a magyar kormány által összehívott Demográfiai Csúcs, amin több külföldi jobboldali politikus is elmondja majd, hogy a családok nagyon fontosak. Az eseményen felszólal majd Orbán Viktor is. Az érkezőket csütörtök reggel egy apró tiltakozó flashmob várta, a Nőkért Egyesület aktivistái álltak ki a helyszínen, egy molinót felemelve.

A Nőkért Egyesület az oldalán részletesen is kifejtette, mi a baja a rendezvénnyel. Mint írták, a családbarát kormánynak az ultrakonzervatív szélsőségesekkel való lepaktálás helyett a családok tényleges védelmével, azon belül a családtagjaikat bántalmazók – potenciális leendő családirtók – idejében történő megfékezésével kellene foglalkoznia.

Írtak arról is, hogy kik várhatóak a kétnapos rendezvényre. Többek között:

• Marion Maréchal-Le Pen, akinek nézetei az abortuszról szigorúbbak a francia katolikus egyházénál is;
• Mike Pence, aki szerint az óvszer nem hatékony a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésére;
  
• Sharon Slater, aki szerint a szexedukáció „háború a gyerekek ellen”;
  
• Ed Martin, a házasságon belüli nemi erőszak létezését tagadó antifeminista aktivista, Phyllis Schlafly utóda;
  
• Milorad Dodik, aki szerint a 8000 ember életét követelő srebrenicai mészárlás nem történt meg;
  
• Jaime Mayor Oreja, aki a hazájában elkövetett, 16 fő életét követelő terrortámadást többek közt a melegházasság elfogadásával hozta összefüggésbe;
  
• Eric Zemmour, aki Le Premier Sexe című könyvében megkérdőjelezi a nemek egyenlőségével egyetértő férfiak férfiasságát, és akit a közelmúltban több nő szexuális zaklatással vádolt meg;
  
• és Sophia Kuby, aki a nők tudatos karrierfeladását dicsőíti.

Közleményük végén azt írják, hogy

„Ha az emberi jogok nem hatják meg a kormányt, abban az esetben felhívjuk a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak következtében megölt nők már nem fognak szülni, és a családon belüli erőszak következtében megölt gyerekek már nem fognak felnőni és maguk is családot alapítani, gyerekeket vállalni. A régióspecifikus demográfiai problémáknak sem lehet megoldása a nők jogainak csorbítása és a fundamentalista, szélsőjobboldali ideológia. Magyarország szekuláris állam, a törvényhozást nem befolyásolhatják vallási dogmák. A kormánynak a testi önrendelkezésen, szexuális autonómián és informált döntésen alapuló, felelős gyermekvállalást kell támogatnia, és tiszteletben kell tartania a nők termékenységükkel kapcsolatos döntéseit”

A Demográfiai Csúcson történtekről természetesen külön is beszámolunk majd.

Elárverezik Frida Kahlo önarcképét. A mexikói művész alkotása több mint 30 millió dollárért (9 milliárd forintért) kelhet el novemberben New Yorkban a Sotheby's aukciósház szerdai közlése szerint.

Ezáltal ez a festmény válhat a valaha árverésen értékesített legdrágább latin-amerikai alkotássá.

Az 1949-ben készült Diego y yo (Diego és én) című kép Frida Kahlót ábrázolja, homlokán élettársa, Diego Rivera arcképével.

Utoljára 1990-ben szerepelt az alkotás árverésen, akkor 1,4 millió dollárért (454 millió forintért) kelt el. Ekkor ezzel a képpel vált Frida Kahlo az első latin-amerikai művésszé, akinek több mint egymillió dollárért kelt el műve aukción.

Budapesten 2018-ban volt amúgy Frida Kahlo kiállítás, arról akkor írtunk is. (via MTI)

Támogató üzeneteket és kritikát is sokat kapott a Németország déli részén fekvő Tübingen polgármestere, Boris Palmer, aki felvetette, hogy akár 600 százalékkal is lehetne emelni a parkolási díjakat a városban, hogy így szorítsák ki a nagyobb autókat.

A Guardian beszámolója szerint a Zöldek színeiben megválasztott polgármester a SUV-ok, azaz a városi terepjárók tulajdonosait akarta jobban megsarcolni, és az eddigi éves 30 eurós parkolási díj helyett 360 eurós díjat akart kivetni. Ez a terve még nem ment át az illetékes bizottságon, a 180 eurós javaslat viszont első körben igen.

A helyi lapok beszámolója szerint 180 eurót annak kell majd fizetnie, akinek a belsőégésű motorú autója 1800 kilogrammnál többet nyom, míg elektromos autóknál 2000 kilogramm lesz a limit. Felmentést a mozgáskorlátozottak kaphatnak, illetve azok, akik gondozói munkát végeznek, és munkájukhoz szükségük van az autójukra.

Palmer 14 éve vezeti a várost, javaslatai nem először váltottak ki országos figyelmet. Elmondása szerint most az volt a célja, hogy rávegyék az autótulajdonosokat, hogy autóik helyett inkább a tömegközlekedést használják. Emellett a polgármester szerint érezhető különbségnek lennie aközött a díj között, amit egy apró, városi autó tulajdonosának kell megfizetnie ahhoz képest, amit egy nagy autó tulajdonosának. Ez utóbbiakra ugyanis egyszerűen nincs szükség a városban, tette hozzá.

A többi városhoz hasonlóan Tübingen is klímasemleges akar lenni 2030-ra, és ehhez többek között a tömegközlekedés bővítése az egyik eszköz. Emellett csökkentenék a jegyárakat is, és ezt a városvezetés a befolyó parkolási pénzekből finanszírozná. Hasonló koncepciót több másik német város is elkezdett kidolgozni.

A parkolási díj emeléséről szóló végső döntést a hónap végén hozhatja meg a közgyűlés, de a Guardian cikke szerint Palmer már bírja a klímaügyi bizottság támogatását, ez pedig zöld utat jelenthet a javaslat elfogadásához.

Palmer még nyáron, a közösségi oldalán jelentett be a tervét, amikor a "kedves autóvezetőkhöz" fordulva közölte, hogy ők nem fizetnek az utakért, és elég adót sem fizetnek, a kedvenc közlekedési módjukat pedig masszívan támogatja az összes többi adófizető és a jövő generációi. Ha az árak azt tükröznék, amennyit tényleg fizetnetek kéne, évi 30 euró helyett 3000 euró lenne a megfelelő ár, írta még.

Szavait akkor sokan felháborodva fogadták, volt, aki autósüldözéssel vádolta, de Palmer azzal válaszolt, hogy csak azok ellen akar fellépni, akik elvárják, hogy mások fizessenek az ő parkolóhelyükért, és utána még nekik áll feljebb. Szerinte a németek amúgy is túlságosan érzelmesek, ha az autóikról van szó.

Csütörtökön kezdődik az ENSZ élelmiszer-ellátásról szóló eseménye, az Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozója New Yorkban. Ez 70 év alatt mindössze a hatodik ilyen csúcstalálkozó, és szervezői szerint az a célja, hogy fenntarthatóbb irányba terelje a világ mezőgazdaságát. Az esemény megálmodói emellett többek között az éhínségek végét szeretnék elérni 2030-ra.

A korábbi hasonló csúcsoknak időnként valóban voltak kézzelfogható eredményei, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) például az 1943-as találkozó után született meg. Ugyanakkor idén a szervezők is arra számítanak, hogy kemény viták kísérik majd a tanácskozást, hiszen az élelmiszer-termelés terén rengeteg a konfliktus a különféle érdekeltségű szereplők között: nemzetgazdasági érdekek ütközhetnek globális célokkal, ahogy a gigantikus óriásvállalatok is teljesen mást akarnak, mint az apró, lokális gazdaságok képviselői, és aligha értenek egyet bármiben azok, akik az argoökológia módszertanában hisznek, azokkal, akik szerint a több génszerkesztés és biotechnológia jelentheti a megoldást a problémákra.

Hogy milyen fontosabb témák merülnek majd fel, azt azért is lehet előre látni, mert nemrég a csúcstalálkozó tudományos megalapozását összeállító szakértői csoport négy vezetője közös cikket publikált a Nature című folyóiratban, melyben összefoglalták, hogy szerintük mire lenne érdemes fókuszálni.

A horvát rendőrségnek sikerült rájönnie, hogy ki lehet az a nő, akit egy szigeten találtak meg, írja a Guardian. A nőnek fogalma se volt róla, hogy hogyan került oda, ahogy azt se tudta megmondani, hogy ő kicsoda. A rendőrség végül azonosította, és kiderült, hogy egy szlovák formatervező, Daniela Adamcova, aki az Egyesült Államokban is élt, és az általa tervezett ékszereket többek között Diana Ross, Barbra Streisand és Brigitte Bardot is viselte.

A rendőrség azután tudta azonosítani a nőt, hogy hétfőn közzétett fényképe miatt több barátja és ismerőse is jelentkezett náluk.

A horvát lapok szerint az 57 éves Adamcova 2015-ig kisebb megszakításokkal az Egyesült Államokban élt, ahol az általa tervezett ékszerek még a Jóbarátokban is felbukkantak. Az elmúlt években a beszámolók szerint főleg Írországban élt, ahol hajléktalanoknak fenntartott menhelyeken dolgozott.

A nőt szeptember 12-én találták meg Krk szigetén, egy sziklán ült, a tengerhez közeli, a sziget egy elhagyatott pontján. A nő folyékonyan beszélt angolul, de se telefon, se semmiféle irat nem volt nála. A hatóságok szerdai beszámolója szerint a nő állapota stabil, jól reagál a kezelésekre, és hamarosan elhagyhatja majd a kórházat. Amikor rátaláltak, ki volt száradva, és zavart volt. A feltételezések szerint legalább egy éjszakát kinn töltött a sziget lakatlan részén, egy olyan területen, ahol medvék és vaddisznók is fel szoktak tűnni. Annyira gyenge volt, hogy képtelen volt egyedül inni, és az arcán egy vágott seb volt.

Erről beszélt szerdán Genfben Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója és Ahmed al-Mandhari, a WHO kelet-mediterráni igazgatója, akik Kabulban tettek látogatást. Egyaránt hangsúlyozták, hogy sürgős intézkedések híján az országot küszöbön álló humanitárius katasztrófa fenyegeti.

A WHO szerint amiatt, hogy a támogatások folyósítását leállították a radikális iszlamista tálibok augusztusi afganisztáni hatalomátvételét követően, több ezer egészségügyi létesítménynek nem maradt pénze arra, hogy eszközöket szerezzen be vagy kifizesse alkalmazottait. Az Egészségügyi Világszervezet szerint számos ilyen intézmény volt kénytelen korlátozni az egészségügyi ellátást, vagy leállítani azt, az elé a nehéz döntés elé állítva az egészségügyi ellátást végzőket, hogy kinek az életét mentsék meg, és kit legyenek kénytelenek hagyni meghalni.

A koronavírus-fertőzötteket ellátó 37 központ közül kilencet be kellett zárni, és csökkent a tesztelési kapacitás, valamint a koronavírus elleni oltási kapacitás is. A beszámoló szerint 1,8 millió adag, sürgős felhasználásra szoruló, koronavírus elleni védőoltás van az országban, miközben veszélyben van a fertőző gyermekbénulás elleni oltási kampány, és növekszik a kanyaróval fertőzöttek száma is. A WHO azonban jelezte: kész partnereivel együtt házról házra járni az országban a fertőző gyermekbénulás, a kanyaró és a koronavírus elleni védőoltás beadása érdekében.
A beszámoló szerint mivel kevesebb női ápoló megy munkába, a női páciensek is egyre inkább távol maradnak a klinikáktól, mindazonáltal a WHO - mint azt maga a szervezet közölte - továbbra is befektet a női ápolók képzésébe.

A WHO 170 tonna orvosi felszerelést juttatott el Afganisztánba a tálib hatalomátvétel óta. A segítségnyújtás folytatásához a szervezetnek mintegy 38 millió dollárra van szüksége a következő négy hónapban.

Martin Griffiths, az ENSZ-főtitkárnak a humanitárius ügyekben és a rendkívüli segélyek koordinálásában illetékes helyettese egy szerdai közleményben tudatta: 45 millió dollárt tesz hozzáférhetővé, hogy segítsen megakadályozni az afgán egészségügyi rendszer összeomlását. A beszámoló szerint az alap a WHO-n és az ENSZ Gyermekalapján (UNICEF) keresztül jut el, amelyek segítenek abban, hogy az egészségügyi intézmények - köztük a koronavírus-fertőzötteket kezelő kórházak - az év végéig folytathassák működésüket.

Az ENSZ szerint - a katasztrofális egészségügyi helyzeten kívül - legalább 11 millió ember szorul sürgős humanitárius segítségnyújtásra Afganisztánban. A nemzetközi közösség több mint 1,2 milliárd dollárt ajánlott fel szeptember közepén az adományozó konferencián, amelyet António Guterres ENSZ-főtitkár kezdeményezett azért, hogy a tagországok növeljék az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segély mértékét.

Afganisztán az elmúlt bő 20 évben erősen függött a nemzetközi segélyektől, amelyek költségvetésének meghatározó részét tették ki. A csökkenő támogatás nyomán a munkanélküliségi ráta növekszik, a szegénység mértéke az egekben, és az, hogy a tálib ügyvivő kormány látszólag képtelen enyhíteni a gazdasági válságon, csak súlyosbítja a humanitárius helyzetet. (MTI, dpa)

Budapestre érkezik jövő tavasszal a Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű konferencia, amely az Egyesült Államokban a Republikánus Párt bázisának fontos eseménye.

Ezt szerdán az Alapjogokért Központ nevű Fidesz-közeli szervezet igazgatója, Szánthó Miklós jelentette be. Elmondása szerint az amerikai és a magyar konzervatívokat összeköti a hagyományos értékek tisztelete, a haza szeretete, valamint hogy fontosnak tartják a családot, a nemzet biztonságát, a határok védelmét. Bár elválasztja őket egy óceán, mindkét országban úgy érzik, „átfogó támadás alatt áll” az életmódjuk.

A konferenciát reményeik szerint március végén tartják - közölte Szánthó Miklós.
Megjegyezte, hogy a CPAC-n republikánus amerikai elnökök is többször felszólaltak. Kérdésre felelve azonban nem árult el részleteket a budapesti eseményen résztvevők névsoráról, jelezve: még szervezik az eseményt. Céljuk mindenesetre, hogy sok államból kiemelkedő politikusokat, újságírókat, influenszereket hozzanak el Magyarországra.

Az Alapjogokért Központ igazgatója a legnagyobb, legbefolyásosabb amerikai jobboldali seregszemlének nevezte a CPAC-t.

A CPAC rávilágít arra, hogy Magyarország a „konzervatív reneszánsz” motorja - jelentette ki Szánthó Miklós, megjegyezve: jövőre újabb fokozatba akarnak kapcsolni.

Dan Schneider, a CPAC-t szervező American Conservative Union (ACU) ügyvezető igazgatója angol nyelvű beszédében kiemelte, hogy már Ázsia, Dél-Amerika és Ausztrália is helyet adott a rendezvényüknek. Európában azonban még sohasem tartották.

Kritikus kérdésnek nevezte a nemzeti szuverenitást és a szabadságot.
Azt mondta, Magyarország kiváló hely a CPAC megrendezésére.

A konzervatív ideológia lényege a legjobb régi értékek megőrzése mindenki számára - hangoztatta Dan Schneider, aki úgy vélekedett, hogy a liberálisok minden hagyományosat elpusztítanak „furcsa ötleteikkel”.

A sajtótájékoztatón aláírták a budapesti esemény megrendezésének alapdokumentumául szolgáló megállapodást.

Arról, hogy a CPAC budapesti megrendezésére fordítanak-e magyar állami pénzeket, semmi nem derült ki az MTI beszámolójából.

Karl Nehammer osztrák belügyminiszter fokozott ellenőrzéseket jelentett be az utóbbi hónapokban megszaporodott hamisított védettségi igazolások miatt a rendőrség közbiztonsági főigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatóján szerdán Bécsben.

Csütörtöktől a rendőrség - új egységek bevetésével - fokozottabban ellenőrzi - elsősorban a vendéglátó egységekben és a rendezvényeken szükséges - védettségi igazolások eredetiségét.

Az utóbbi hat hónapban 400 hamisított védettségi igazolásra derített fényt a rendőrség, azok túlnyomó többségét külföldről, az internetes közösségi portálokon keresztül értékesítették a csalók.

"A védettségi igazolások hamisítása nem bocsánatos bűn, hanem okirat-hamisítás és csalás, amely 6 hónap és három év közötti szabadságvesztéssel járó büntetést von maga után" - figyelmeztetett a tárcavezető

A főigazgató a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem kívánt arról beszámolni, hogy egyedülálló csalók, vagy a nemzetközi szervezett bűnözés áll a hamisítások hátterében, de kiegészítve a miniszter által elmondottakat hozzátette, a felhasználók is büntethetők, akár 500 eurós bírság is kiróható rájuk.

A célirányos kontrollt naponta és országszerte fogja végezni a rendőrség a jövőben, erősítendő az egészségügyi hatóságok meglévő, szúrópróba-szerű járványügyi ellenőrzéseit. A kellő személyi állományt a szövetségi, illetve tartományi bűnügyi hivatal és a készenléti rendőrség biztosítja. (MTI)

Az európai autómentes nap alkalmából a Greenpeace Magyarország több ezer keresztet ábrázoló rajzot festett fel Budapest forgalmasabb csomópontjain, hogy ezzel hívják fel a figyelmet arra, mennyire tragikusan sokan halnak meg évente a kritikus légszennyezettség miatt.

Egyben közleményükben hangsúlyozták, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mai napon kiadott jelentésében jelentős mértékben csökkentette a légszennyező anyagokra vonatkozó irányértékeit – a városokban, jellemzően a közlekedésből származó éves nitrogén-dioxid határértéket például 75%-kal csökkentette, melyet már eddig is többször túlléptünk hazánkban. Épp ezért a Greenpeace azonnali fellépést követel a döntéshozóktól a levegőminőség javítása érdekében.

A Greenpeace aktivistái a keresztek mellé több helyen az „Évi 13 100 halott a légszennyezés miatt. Tiszta Levegőt!” feliratot is felfújták. Mint közleményükben írják, főleg a Parlament környékén, illetve az Andrássy úton (amelyet korábban rendszeresen lezártak az autómentes nap alkalmából) fújták fel a zebrákra a feliratokat és a kereszteket. Az idei autómentes nap elmaradt Budapesten.

„Az autómentes napon arra hívjuk fel a döntéshozók figyelmét, hogy radikális változásokra van szükség a közlekedéssel kapcsolatos szemléletben. A WHO új irányértékei megmutatták, hogy a közlekedési szennyezés sokkal kritikusabb, mint azt korábban hittük. A klímaválság miatt 2028 után nem szabadna belső égésű motoros járműveket forgalmazni és 2035-ig az utakról is el kell, hogy tűnjenek. A tisztább, élhetőbb városok érdekében a tömegközlekedés fejlesztésével és a szennyező járművek kiszorításával párhuzamosan a köztereket vissza kell adni az embereknek, nem foglalhatják el az autók a városaink legértékesebb területeit.” – mondta a szervezet közleménye szerint Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország légszennyezési szakértője.

A Greenpeace egyben felháborítónak tartja, hogy sem az ország döntéshozói, sem a városvezetők évtizedek óta nem lépnek fel érdemében a magyarok millióinak életminőségét károsító légszennyezés ellen. Több légszennyező anyag esetén még az uniós egészségügyi határértékeket sem tartjuk be, pedig azok kevésbé szigorúak, mint a WHO által kijelölt értékek. 2021 elején az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy a PM2.5-nél nagyobb méretű PM10-részecskeszennyezés rendszeresen és tartósan túllépte az uniós napi határértéket a 2005-2017 közötti vizsgálat időszakában, és a kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték-túllépés a lehető legrövidebb ideig tartson.

Eközben részecskeszennyezés miatt évente 13 100 magyar hal meg idő előtt. A részecskeszennyezés mellett a nitrogén-dioxid éves határérték-túllépés miatt is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, melynek a vége hasonló ítélet lehet, amennyiben a kormány nem lép fel a nitrogén-dioxid-szennyezettség ellen.

A Greenpeace évek óta kampányol azért, hogy a magyar kormány és a fővárosi vezetés lépjen fel a rossz levegő ellen, és a 2022-es választások előtt minden miniszterelnök-jelölttől azt várja a szervezet, hogy tegyen kötelező érvényű vállalásokat, és ne kelljen a magyar lakosság jelentős részének az egészségügyi határértéket meghaladó levegőt belélegeznie. Ezért a Greenpeace nyílt levélben kérte a jövő évi választáson induló miniszterelnök-jelöltektől zöld programjukat. A témában beérkezett anyagokat a szervezet kiértékelte, azonban a tiszta levegőért tett vállalásokat nem találja elég ambiciózusnak.

A magyar lakosság egészségének védelmében a Greenpeace továbbra is a kormánytól várja, hogy a 2020-as ígéretéhez híven tegyen valós intézkedéseket a régi, elavult, szennyező járművek behozatalának korlátozására, valamint tegye lehetővé, hogy a nagyvárosokból kitilthatóak legyenek a legszennyezőbb járművek. Az országos választásokon induló minden párttól és miniszterelnök-jelölttől pedig azt várja a szervezet, hogy programjukban tegyék egyértelművé: 2022-től milyen konkrét intézkedéseket tennének a légszennyezettség csökkentéséért, mind a szennyező közlekedés, mind a rossz fűtési módok és egyéb, légszennyező tevékenységek visszaszorítása érdekében úgy, hogy közben támogatják, segítik a társadalom hátrányos helyzetű csoportjait is.

„Fontos kiemelni, hogy a tudomány bemutatta, hogy nincs az egészségünkre biztonságos légszennyezettségi szint. Aki hosszú távon akár csak enyhén szennyezett levegőben él, annak károsodni fog az egészsége, aminek az eredménye tüdőrák, agyvérzés, cukorbetegség és számos másféle egészségkárosodás lehet. A légszennyezés ellen viszont fel lehet lépni, ez csak a politikai akaraton múlik. A politikusok, kormányok, városvezetők felelőssége, hogy a magyar lakosság nagy részének továbbra is az egészségüket károsító levegőben kell élnie. Sajnos, egyelőre a választási programok, ígéretek sem ígérnek javulást ebből a kritikus helyzetből”. – mondta el a Greenpeace közleménye szerint Simon Gergely.

A Fidesz telefonos kampányt indított a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! petícióról - közölte Horváth László, a kormánypárt szóvivője szerdai, MTI-hez eljuttatott videonyilatkozatában.

A fideszes politikus elmondta, a kihelyezett standok és személyes megkeresések mellett telefonon is arra buzdítanak, hogy minél többen írják alá az íveket, mert látják, hogy a múlt emberei akarnak visszatérni, és képesek ezért mindent elkövetni.

A fideszes aláírásgyűjtő kampánnyal is foglalkozott a Magyar Jeti legutóbbi része, érdemes azt is megnézni:

Közösségi oldalán jelentette be szerdán Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere, hogy az előző, 2019 előtti városvezetés idején beszerzett drága bútorokat áthelyezik oda, ahol az ügyfélfogadásra érkező tatabányaiak tudnak rajtuk várakozni.

Az oldalára feltöltött videóban a polgármester arról beszélt, mivel átlátható és korrupciómentes önkormányzatot ígért, megindítottak egy átfogó ellenőrzést, mely során átnézték a korábbi évek önkormányzati elszámolásait. Szücsné Posztovics a videóban azt állítja, hogy azt az irodát, ahol most is épp dolgozik, elődje, a fideszes Schmidt Csaba 2017-ben 40 millió forintért újíttatta fel. A polgármester megmutat egy ülőgarnitúrát is, ami elmondása szerint 2,6 millió forintba került:

De előkerül egy szőnyeg is, ami félmillió forintba került. A polgármester a videóban azt ígéri, hogy ezeket a berendezési tárgyakat leviteti a városháza aulájába, a recepció elé, hogy ha már a tatabányai önkormányzat költségvetéséből vették meg ezeket, akkor legalább üldögélhessen rajta mindenki. Beszélt arról is, hogy a 40 milliós felújítás azért különösen kirívó, mert tavaly öt irodát újítottak fel a városházán 7 millió forintból.

A tatabányai önkormányzat a napokban azért került be a hírekbe, mert a városban teljesen szétszakadt az amúgy is törékeny helyzetben lévő ellenzéki összefogás. Erről pár napja részletesen is írtunk.

A Netflix felvásárolta Roald Dahl műveit: a streamóriásnak eddig is szerződése volt a hagyatékot kezelő brit Roald Dahl Story Company (RDSC) nevű vállalattal 16 Dahl-mű feldolgozására, de mostantól az ő tulajdonukban lesznek olyan népszerű történetek szerzői jogai, mint A fantasztikus Róka úr (Fantastic Mr. Fox), a Matilda vagy a Charlie és a csokigyár.

Az egyre élesedő streamháborúban ez a Netflix eddigi legnagyobb kiadása: mint a Guardian írja, a jelenleg érvényes szerződés értelmében a vállalat összesen egymilliárd dollárt költhet majd új filmekre és sorozatokra, és a tervek szerint például a Jojo Rabbit rendezője, Taika Waititi készít tévésorozatot a Charlie és a csokigyárból, illetve musicalt a Matildából.

E már korábban bejelentett projektek hatására döntött úgy a Netflix, hogy még ambiciózusabb tervbe akarnak fogni, és a teljes életmű jogait felvásárolva az animációs és az élőszereplős filmek és sorozatok mellett könyvkiadással, játékokkal és élő színházi produkciókkal is foglalkozni akarnak. A vételárat egyelőre nem ismerni, de ez lehetett a Netflix eddigi legnagyobb léptékű beruházása.

A Dahl-hagyaték felvásárlása hatalmas globális terjeszkedési lehetőséget jelent a Netflix számára, hiszen Dahl könyveit 63 nyelvre fordították már le, és több mint 300 millió példányban keltek el.

A Netflix eddig nem nagyon vásárolt fel teljes életműveket, ugyanakkor az elmúlt években egyre több pénzt költenek arra, hogy világhírű rendezőket és színészeket leszerződtetve gyártsanak exkluzív tartalmakat. Ennek magyarázata elég egyszerű: a Netflix piacvezető szerepét egyre jobban fenyegeti a sok új streamszolgáltatás, az Amazon Prime Video, a HBO Max és a Disney+ is nagyon komoly erővel terjeszkedik.

Az RDSC ügyvezető igazgatója Dahl unokája, Luke Kelly, aki azt üzente a cég alkalmazottainak, hogy missziójuk, hogy Dahl történeteit minél több fiatallal megismertessék, és ezt egy nagyobb vállalat részeként hatékonyabban tudják majd megtenni.

A Netflixet az sem tántorította el az üzlettől, hogy az elmúlt időszakban ismertté váltak a brit író antiszemita megjegyzései, amik miatt Dahl családja végül bocsánatot is kért.

Bukarest vörös besorolásba került járványügyi szempontból, miután szerdán meghaladta a lakosság három ezrelékét az utóbbi két hétben azonosított koronavírus-fertőzések száma, Temesváron pedig korlátozzák a kijárást.

A háromezrelékes fertőzési ráta felett a kormány múlt heti határozata értelmében csak az uniós digitális védettségi igazolással lehet belépni a vendéglátóhelyekre, mozikba, színházakba és sportlétesítményekre, de a nagyobb létszámú magánrendezvényeken is csak azok vehetnek részt, akik felvették az oltást, legalább fél éve kigyógyultak a fertőzésből, vagy friss teszttel igazolják, hogy nem fertőzöttek.
Korábban már Szatmár, Temes és a fővárost övező Ilfov megye is vörös besorolásba került.

Az újonnan diagnosztizált fertőzések száma kedden és szerdán is meghaladta az ezret a kétmilliós Bukarestben. Ez azt jelenti, hogy - ha a fertőzések üteme nem csökken - két héten belül a hat ezreléket is túllépi a fertőzési ráta a román fővárosban, be kell zárni az iskolákat, és akár vesztegzárat is elrendelhet a helyi járványügyi törzs.

Temesváron, ahol a fertőzési ráta a lakosság 4,5 ezrelékére emelkedett, szerdán hétvégi éjszakai kijárási tilalom bevezetéséről döntött a járványügyi operatív törzs. Ennek értelmében pénteken, szombaton és vasárnap 20 óra után csak indokolt esetben és erre vonatkozó igazolással szabad az utcákon közlekedni, az üzleteknek pedig legkésőbb 18 órakor be kell zárniuk.

Országos szinten is rohamosan emelkedik a járványgörbe: szerdán meghaladta a hétezret az egy nap alatt újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma, ami több mint kétszerese az utóbbi két hét átlagának. Az utóbbi 24 órában 130 koronavírusos beteg vesztette életét, ami csaknem duplája a kétheti mozgóátlagnak. Szerdán ezer fölé emelkedett a Covid-kórházak intenzív terápiás osztályain ápolt súlyos betegek száma: ez azt jelenti, hogy a jelenleg rendelkezésre álló helyek több mint 90 százaléka betelt. A román hatóságok most kórházi részlegek átminősítésével és a szakszemélyzet áthelyezésével próbálják emelni a koronavírusos betegek számára elkülönített helyek számát az intenzív terápián. (MTI)

A Zürichi Egyetem kutatói vizsgálták meg az Amazonas-medencében, Új-Guinea szigetén, illetve Észak-Amerikában, hogy a növények gyógyító hatásával kapcsolatos tudást mennyire veszélyezteti az, hogy az őslakosok nyelve sokszor veszélyben van, és a kihalás fenyegeti. És azt találták, hogy nagy a baj: a vizsgált gyógynövények 75 százaléka olyan, hogy a használatával kapcsolatos információk csak egyetlen egy, sokszor veszélyeztetett nyelven ismerhetőek meg.

A kutatás során csak az Amazonas-medence északnyugati részén 645 növényfaj gyógyászati használatát vizsgálták, a régióban beszélt 37 nyelven keresztül, és azt találták, hogy az évezredek-századok során felhalmozott tudás 91 százaléka pusztán egyetlen nyelven érhető el. Azaz ha ez a nyelv kihalna, odalenne a növény gyógyászati hasznosításával kapcsolatos ismeret is.

„Minden egyes alkalommal, amikor egy nyelv eltűnik, egy beszédhang is eltűnik, az értelemteremtés módja is eltűnik, a természettel való interakció módja is eltűnik, egy mód, amivel növényeket és állatokat lehet meghatározni” – mondta erről a Mongabay-nek Jordi Bascompte, a Zürichi Egyetem kutatója.

Egy korábbi kutatás szerint a világ több mint 7000 nyelvének 42 százaléka veszélyeztetett. Különösen veszélyeztetettek az őslakos nyelvek, melyek száma eleve meredeken fogyatkozott az európai gyarmatosítás korszakát követő évszázadokban.

Most megjelent kutatásukban Bascompte és kollégái arra hívják fel a figyelmet, hogy e nyelvek elvesztésével fontos ősi tudások is végleg odalehetnek. Akár olyan tudások is, melyek leendő gyógyszerek kifejlesztésénél lehetnének használhatóak, hiszen számos ma használt és gyári körülmények között előállított gyógyszerünk hatóanyaga is gyógynövényekből származik.

A kutatás során a három már említett régióban összesen 3597 növényfaj 12495 gyógyászati alkalmazását elemezték, illetve vetették össze a régiókban fennmaradt 236 őslakos nyelvvel. E munka során derült ki számukra, hogy a gyógyászati ismeretek 75 százaléka csupán egyetlen nyelven érhető el. Ráadásul kiderült az is, hogy a legegyedibb, sajátságosabb tudások sokszor a leginkább veszélyeztetett nyelveken maradtak fenn.

A svájci egyetem kutatói szerint nagy szerepe lehet e tudások megőrzésében az őslakos iskoláknak, melyek például Brazíliában is működnek, és melyekben tudatosan dolgoznak azon, hogy megőrizzék és továbbadják ezeket a nyelveket.

Az ősi tudás megőrzésének fontosságát az elmúlt évtizedben a világ számos pontján elkezdték felismerni, Magyarországon az Ökológiai kutatóközpont Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoportja foglalkozik hasonló kérdésekkel. A csoportot vezető Molnár Zsolttal korábban interjút is készítettünk, ezt itt lehet elolvasni.

Keddre tovább romlottak a kínai ingatlanos óriásvállalat, az Evergrande eddig is elég szörnyű kilátásai, és az S&P hitelminősítő legfrissebb jelentése szerint a vállalat a csőd szélén táncol. Kínában nemzeti ünnep miatt a hét elején zárva vannak a tőzsdék, de Hongkongban keddre további hét százalékot estek az Evergrande papírjai, az elmúlt évtized legalacsonyabb árfolyamát elérve, egy év alatt 85 százalékot veszítve az értékükből.

A 300 milliárd dolláros adósságot görgető Evergrande helyzetéről hétfőn részletesen írtunk. Mint abban a cikkben is hangsúlyoztuk, a legjelentősebb kérdés, hogy az Evergrande esélyesen bekövetkező csődje továbbterjed-e majd a kínai gazdaság más szektoraira. Az látszik, hogy a közelgő csőd sokakat megijesztett, és a hét elején világszerte eladási hullám indult meg a tőzsdéken.

A másik gyakran felmerülő kérdés, hogy a kínai kormány tervez-e egy ponton közbelépni, és ha esetleg igen, akkor valóban képesek lesznek-e megakadályozni egy nagyobb léptékű gazdasági válságot. Abban minden elemző egyetérteni látszik, hogy a kínai ingatlanpiac komoly buborékká vált, ami rendszerszintű kockázatot is jelent. Az Evergrande csődjéhez éppen az járult hozzá, hogy tavaly Hszi Csin-ping olyan szigorításokat jelentett be, melyek az ingatlanpiac további eladósodását hivatottak megakadályozni.

A Bloomberg kedd reggeli cikkében összeszedte az aktuális jóslatokat azzal kapcsolatban, hogy mire lehet számítani.

A Citigroup elemzői szerint a kínai kormány közbe fog avatkozni, hogy az Evengrande ne legyen Kína Lehman Brothers-pillanata, de lesznek bankok, akik áldozatul fognak esni a csődnek.

A Barclays elemzői se számítanak arra, hogy egy Lehman-pillanat várna most Kínára, mert szerintük a kínai ingatlanszektor egésze nincs annyira rossz állapotban, mint az Evergrande maga, de azért így is lehetnek majd az egész szektort érintő hatásai a csődnek.

Oxfordi közgazdászok szerint miközben a kínai kormány szeretné elkerülni, hogy úgy tűnjön, kimentik a bajba jutott céget, mégis arra lehet számítani, hogy a rendszerszintű kockázatok csökkentése érdekében a cég adósságállományának átstrukturálásába fog belefogni a kormány. Ugyanakkor szerintük az ingatlanpiac egészének helyzete egy darabig kockázatos maradhat, a pénzügyi szektor egészét érintő kockázatokkal együtt.

A Financial Times kedden arról írt, hogy az Evergrande vezetői közben bevallották, ingatlanbefektetőktől bevont több milliárd dollárnyi befektetést használtak fel arra, hogy a vállalatóriás adósságait próbálják befoltozni, többek között más, régebben megkapott befektetéseket fizettek vissza az újonnan bevont forrásokból. Az Evergrande bankok, beszállítók és nemzetközi befektetők mellett több ezer ingatlanbefektetőnek is tartozik, és több százezer alkalmazottjuk között is sokan vannak, akik különféle konstrukcióban befektetői voltak a cég ingatlanportfóliójának.

Az Evergrande-nek csütörtökön kéne visszafizetnie két komolyabb banki hitelét is, ám erre a jelenlegi információk szerint nem lesznek képesek, úgyhogy onnantól gyorsulhatnak majd fel az események.

Arról, hogy hogyan jutott idáig Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztője, a hétfői cikkünkben írtunk hosszabban.

Súlyos lesz, fájdalmas lesz, sokan fognak rosszul járni, de hogy milyen további következményei lesznek, azt még lehetetlen megmondani. Ez az, amiben nagyjából minden elemző egyetért, amikor Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztő vállalatáról, az Evergrande-ról esik szó.

Ami minden jel szerint csődbe fog menni, akár már napokon belül. Hogy az Evergrande csődje mekkora lyukat üt majd a kínai gazdaságon, és hogy lehetnek-e ennek társadalmi-politikai következményei, az jelenleg tényleg csak találgatások tárgya, ám a találgatásokból két markáns irányt már látni: vannak, akik az egész világgazdaságon végighullámzó, súlyos válság veszélyéről beszélnek, míg vannak, akik szerint Peking úrrá tud majd lenni az összeomláson, és akár még saját előnyére is fordíthatja azt.

A helyzet súlyosságát mindenesetre jól jelzi, hogy sokan már Kína Lehman Brothers-pillanatát emlegetik, és pusztán a számokat nézve érthető, hogy miért: az Evergrande adóssága 300 milliárd dollár fölött van, az ingatlanfejlesztő cég 280 kínai város 1300 ingatlanos projektjében vesz részt, a beruházástól az építkezésen át az értékesítésig az ingatlanpiac összes szegmensében mélyen benne vannak, emellett a vállalat vastagon érintett az elektromosautó-gyártásban, az egészségügyi szektorban, de van saját tévés produkciós cége és vidámparkja is. A vállalat méretét jelzi az is, hogy 200 ezer munkavállalójuk van, de közvetve évi 3,8 millió kínai munkahelyet hoznak létre.

A vállalat jelenleg 70 ezer befektetője felé van elmaradásban, rengeteg alkalmazottuknak és beszállítóiknak is tartoznak, és több mint egymillió kínai lakásvásárló van, aki tetemes előleget fizetett már ki, és egyáltalán nem biztos, hogy kapni is fog valamit a pénzéért.

Az S&P augusztusi elemzése szerint az Evergrande-nak a következő 12 hónapban mindegy 37,16 milliárd dollárnyi adósságát kéne törlesztenie, hitelezők mellett alvállalkozóknak is jelentős összegekkel tartoznak, és minden jel szerint képtelenek lesznek fizetni. Az Evergrande egyik festékbeszállítója nemrég arról számolt be, hogy az ingatlanos óriásvállalat tartozását nem pénzben, hanem befejezetlen ingatlanok átadásával kívánta rendezni.

Nemzeti ünnep miatt hétfőn és kedden zárva vannak a kínai tőzsdék, de az újranyitás az elemzők szerint a teljes bezuhanást hozhatja majd magával: várhatóan az Evergrande két jelentősebb lejáró banki hitelét sem tudja majd törleszteni csütörtökön, ez pedig spirálszerű összeomláshoz vezethet. Ennek vannak már előjelei a hongkongi tőzsdén, ami nem zárt be az ünnepekre, és ahol az Evergrande válsága a járvány okozta sokkhoz hasonló mélységbe rántotta a kínai vállalatokat összefogó indexet.

Az Evergrande összeomlásával kapcsolatban az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy Peking milyen mértékben tartja kézben az eseményeket. Hogy az ingatlanos óriásvállalat komoly bajban van, azt egy ideje már lehetett tudni: a válságokkal sokat foglalkozó közgazdász, Adam Tooze arról írt a blogján, hogy ő először 2018-ban, egy Financial Times cikk hatására döbbent rá az Evergrande helyzetére, és teljesen lesokkolta, amit akkor olvasott; már akkor látszott, hogy a vállalat adósságstruktúrája rendkívül egészségtelen, és nagyon messze van egy fenntartható pályától. Abban az időszakban már az IMF is komolyan aggódott a túlfújt kínai ingatlanpiac jelentette rendszerszintű kockázatok miatt.

Épp ezek azok a rendszerszintű problémák, melyek komoly fejfájást okozhatnak Pekingben: a Guardian által idézett elemzések és különféle becslések szerint a kínai GDP 16, illetve 25 százalékáért felelős az ingatlanpiac, amit az olcsó hitelek fűtöttek évek óta, és amiről lehetett tudni, hogy komoly buborékká nőtte ki magát.

Michael Pettis, a Peking Egyetem közgazdásza szerint azzal, hogy a kínai politika a GDP-növekedésben mérte az ország sikerességét, és az ehhez megszabott célszámok rendre a tényleges gazdasági növekedés mértéke fölött voltak, csapdába terelte magát: egyre több hitel kellett ahhoz, hogy évről évre ugyanazt a léptékű növekedést fel tudják mutatni.

Hszi Csin-ping már 2013-as megválasztása után jelezte, hogy céljuk a kínai gazdaság visszaterelése a valós alapon nyugvó növekedésre az inflált növekedéssel szemben, és tavaly több korlátozó tényezőt is bevezettek, mellyel megnehezítették a fejlesztők hitelhez jutását. A Guardian által idézett elemzők szerint ez lehetett az a lépés, ami megtörte a Evergrande hitelből fújt növekedési lendületét is: a hatósági fellépés hatására ugyanis csökkenni kezdtek az ingatlanárak, emiatt a vállalat nem tudott már annyit hitelezni, hogy ezzel fedezze a veszteségeit.

Hszi lépése önmagában persze érthető volt: a kínai gazdaság egészének szempontjából sem szerencsés, hogy a gazdasági teljesítmény mintegy negyedét a lakáspiac hozza, a Párt számára hangsúlyos szociálpolitikai cél a megfizethető városi lakhatás biztosítása is, emellett pedig a kormány évek óta igyekszik a túlságosan elrugaszkodott, csak hitelből élő piaci szereplőket megregulázni. Csakhogy nem tudni, hogy az Evergrande zűrös hiteleinek kiszorításával nem nyúl-e egy óriási darázsfészekbe a kormány, hiszen a kínai ingatlanpiacon és általában, a gazdaságban bőven lehetnek még hasonlóan túlfújt, rossz hitelekből felhúzott vállalatok, és vannak, akik most a hitelek elapadásától és dominószerű bedőlési hullámtól tartanak.

Mi lesz fontos Pekingnek?

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (Wada) felülvizsgálatot indít azzal kapcsolatban, hogy a marihuána tiltott szer maradjon-e, írja a BBC. A lépésre azután került sor, hogy hatalmas felháborodás fogadta a hírt, hogy az Egyesült Államok egyik aranyesélyes futójának, Sha'Carri Richardsonnak ki kellett hagynia a tokiói olimpiát, mert szervezetében marihuána nyomait fedezték fel.

A 21 éves sportoló később arról beszélt, hogy azért fogyasztott marihuánát a válogatóversenyek idején, mert az egy héttel korábban meghalt anyját gyászolta, és elég rossz lelki állapotban volt. Mind az amerikai doppingellenes ügynökség, mind az amerikai atlétikai szövetség szimpátiáját fejezte ki Richardson ügyével kapcsolatban, de jelezték, hogy nem tehettek mást, mint hogy követték a nemzetközi előírásokat. Az ügyben akkora volt a felháborodás, hogy Joe Biden is megszólalt, de ő is csak annyit mondott, hogy a szabály az szabály.

A Wada bejelentése szerint jövőre indul majd el a felülvizsgálat, ezért 2022-ben még biztosan tilos lesz a füvezés. A marihuána fogyasztásáért jelenleg akár négyéves eltiltást is kiszabhat a Wada, de a büntetést három hónapra mérsékelhetik, ha a sportoló igazolni tudja, hogy nem a sportteljesítményének fokozása miatt nyúlt a fűhöz.

A Fidesz egyszemélyes thinktankje, Németh Szilárd számolt be arról közösségi oldalán, hogy Csepel testvérvárosában, az erdélyi Nagyszalontán járt, és ott is gyűjtött aláírásokat a Fidesz által indított petícióhoz: a 2010 óta kormányzó párt az utóbbi hetekben az ellenzék ellen szervezett aláírásgyűjtést indított.

Mint Németh beszámolt róla, elsőként Török László polgármester és Csűry István püspök írta alá a petíciót.

A „Polexit” fogalma ellenzéki propagandisztikus találmány, Lengyelország az Európai Unióban (EU) akar maradni a szuverenitását megőrző államként; az uniós alapszerződésekkel ma visszaélnek, ezért pontosítani kell őket - jelentette ki szerdán Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke.

Az MTI beszámolója szerint Kaczynski arról beszélt, hogy „semmilyen Polexit nem lesz, ez propagandisztikus találmány, amelyet sokszor alkalmaztak velünk szemben”.

A kormány „egyértelműen az EU-ban látja Lengyelország jövőjét” - húzta alá a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, kormányfőhelyettes.

Az EU szerinte válságban van, a PiS pedig határozottan kiáll azért, hogy ezt megoldják. Kifogásolta, hogy az uniós alapszerződéseket „nagyrészt nem tartják be, vagy (az egyes tagállamok elleni) támadások apropójaként használják fel őket”.

További kifogásként emelte ki Kaczynski, hogy az EU-ban nagyon drasztikusan sértik a tagállamok egyenlőségének elvét, és a legerősebb államok - különösen Németország - eszközként használják az Uniót.

Ezt el kell utasítani, az uniós alapszerződéseken úgy kell módosítani, hogy radikálisan megnehezítsenek különféle visszaéléseket, tette hozzá.

Az Európa jövőjéről szóló uniós vita során Varsó „az ott kirajzolódóhoz alternatív tervet akar bemutatni” - jelezte Kaczynski, hozzátéve: a PiS-nek erről világos elképzelései vannak, amelyek megvalósítása feltehetőleg nem lesz egyszerű, többéves folyamatról lehet szó.

„Az EU-ban akarunk lenni, egyúttal szuverén államként akarunk megmaradni” - folytatta a PiS elnöke. Ennek kapcsán szorgalmazta az uniós alapszerződések nagyon pontos betartását, ezen belül az EU-ra átruházott, a külkapcsolatokra és a gazdasági ügyekre vonatkozó hatáskörök megkülönböztetését a tagállamok kizárólagos hatáskörében maradt területektől. Az utóbbiak között említette az igazságügyet, amely "nem lehet az olyan beavatkozások tárgya, mint amilyenek jelenleg történnek".

Szorgalmazta azt is, hogy az alapszerződések pontosítása révén „kijavított EU-ban” be kell tartani a tagállamok egyenlőségének elvét. "Ha valamit szabad tenni az egyik államban, ez azt jelenti, hogy mindegyikükben megengedett" - húzta alá Kaczynski.
A PiS vezette kormány többször a "kettős mérce" alkalmazásaként értelmezte azokat a bírálatokat, amelyek az általa folytatott reformokat, köztük az igazságügyi reformot az uniós szervek részéről érték. Több lengyelországi reformmegoldás esetében Varsó azzal érvel, hogy ezeket más EU-tagállamokban is alkalmazzák anélkül, hogy Brüsszel kifogásolta volna őket. (MTI)

A Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokságot irányító Stefano Domenicali szerint jövőre nem rendeznek versenyhétvégét Németországban.

Az elnök-vezérigazgató szerdán a Sport Bild magazinnak azt mondta, a "szervezők nem bíznak eléggé magukban", hogy képesek újra Forma-1-es nagydíjat rendezni.
A Nürburgring tavaly a koronavírus-járvány ideje alatt beugróként adott otthont az Eifel Nagydíjnak, Hockenheimben viszont legutóbb 2019-ben járt a verseny.

A mezőnyben jelenleg két német versenyző van, a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel az Aston Martinnál, míg a legendás, hétszeres vb-győztes Michael Schumacher fia, Mick a Haasnál versenyez. A konstruktőri világbajnoki címet ugyanakkor a német Mercedes istálló birtokolja, amely sorozatban hétszer diadalmaskodott a csapatok pontversenyében.

A német szervezők pénzügyi okokkal indokolják, hogy nem akarnak versenyhétvégét rendezni, Domenicali azonban a teltházas Holland Nagydíjat hozta ellenpéldának, valamint jelezte, biztos benne, hogy a Miamiban sorra kerülő új egyesült államokbeli GP-re is hamar elfogynak majd a jegyek.

Az F1-et irányító olasz szakember azt mondta, jövőre 23 futamos lesz a világbajnoki sorozat, ennek nagyjából az egyharmadát európai helyszíneken teljesíti majd a mezőny, az első viadalra pedig várhatóan - az idei évhez hasonló módon - Bahreinben kerül majd sor.

A Forma-1 rendkívül nagy rendezési költsége miatt sorra hátrálnak ki a verseny közül országok, de Magyarországon ez fel sem merült: Palkovics László szerint 2037-ig biztosított a Forma-1 helye a Hungaroringen, igaz, ehhez fel kell újítani a magyar pályát, mintegy 60-90 milliárd forintból.

Arról, hogy milyen iszonyatosan sok pénzt költünk arra, hogy egy hétvégén nálunk körözzenek az autók, pár éve hosszabban is írtunk. (via MTI)

Korábbi törvényhozókat és aktivistákat ítéltek börtönbüntetésre Hongkongban szerdán, amiért tavaly részt vettek a Tienanmen téri események emlékére szervezett, ám végül a hatóságok által nem engedélyezett rendezvényen.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap szerint a bíróság kilenc embert ítélt tíz hónapig terjedő szabadságvesztésre, míg további három emberre felfüggesztett büntetést szabtak ki. A lap rámutatott: ez a második bírósági határozat, amellyel a korábban évenként megrendezett, gyertyafényes megemlékezés tavalyi eseményének szervezőit és részvevőit büntették.

A megemlékezés megtartására tavaly a hongkongi rendőrség a koronavírus-járványra hivatkozva első alkalommal nem adott engedélyt. Idén ugyanígy jártak el.
A tiltás ellenére tavaly június 4-én ezrek gyűltek össze a hongkongi Viktória Park környékén, majd a rendőrség figyelmeztetései ellenére áttörtek a felállított kordonokon. Az esemény kapcsán elítélt aktivisták között vannak a gyertyafényes megemlékezést a korábbi években szervező Hong Kong Alliance in Support of Patriotic Democratic Movements of China (Hongkongi szövetség Kína hazafias demokratikus mozgalmainak támogatására) nevű szervezet vezetői, valamint a 2019-es hongkongi kormányellenes tüntetéshullám legnagyobb megmozdulásait szervező, augusztusban feloszlott Civil Human Rights Front korábbi vezetője.

A tavalyi megemlékezéssel összefüggésben vádat emeltek továbbá Jimmy Lai hongkongi médiamogul ellen is, ám ő ártatlannak vallotta magát, így novemberben áll majd bíróság elé az ügyben.

A pekingi központi kormányzat az utóbbi időben erőteljesen korlátozni kezdte a hongkongi szabadságjogokat, jóllehet Kína az "egy ország, két rendszer" elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló városnak az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre. (via MTI)