Horváth Bence

Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az olasz hatóságok a trieszti kikötő bejáratát elfoglaló tüntetők oszlatására hétfőn, miután az egyik legnagyobb európai áruforgalmi csomópontot napok óta a koronavírus elleni kötelező védettségi igazolás bevezetése ellen tiltakozó dolgozók bénították meg.

Olasz médiabeszámolók szerint a rohamrendőrség reggel kilenc óra előtt kezdte meg az emberek oszlatását a kikötő négyes számú bejáratánál. A kezdetben több száz demonstráló ülősztrájkot folytatott. A tüntetőket pajzsokkal és vízágyúkkal a közeli parkoló területére próbálták átszorítani. Többeket kiemeltek és őrizetbe helyeztek.

A vízágyúkat eleinte nem fordították egyenesen a tiltakozókra, akik a vízsugárban is a földön ülve maradtak. Azt kiabálták, hogy a munkások jogaiért küzdenek. Az órák elteltével azonban a tömeg több ezresre duzzadt, mivel a hatósági beavatkozás hírére a város más szakmai ágazatainak tagjai is a tüntetőkhöz csatlakoztak, valamint oltásellenes csoportok, parlamenten kívüli politikai mozgalmak aktivistái és trieszti lakosok is. Közölték, hogy október 21-ig folytatják a sztrájkot.

A rendőrség jelenleg is igyekszik feloszlatni a megmozdulást. Könnygázt és gumibotot is használnak az emberek visszaszorítására. A tüntetők a rendőri erőszak ellen is tiltakoznak.

A trieszti kikötő bejárata több mint három napja blokád alatt van: a dolgozók egy része az október 15-én bevezetett kötelezettség ellen tiltakozik, amelynek értelmében a munkavégzéshez legalább egy oltás, 48 óránként elvégzett negatív teszt vagy a betegségből való gyógyulás igazolása szükséges. Az intézkedés a jelenleg hatályban levő egészségügyi vészhelyzet december 31-i határidejéig érvényes.

A szakszervezet egy része szerint a védettségi kötelezettség a munkához való jogot korlátozza. A trieszti kikötőben dolgozó 950 emberből 380-an nem rendelkeznek védettséggel, mivel vagy egyetlen oltásban sem részesültek, vagy nem tesztelték magukat előre, vagy el nem fogadott keleti vakcinákkal oltották be őket. A blokád alatt a dolgozni akarókat beengedték a kikötőbe.

A munkások egyik vezetője, Stefano Puzzer vasárnap a blokád befejezését szorgalmazta, de miután ez nem történt meg, lemondott.

Arról, hogy az oltásellenes tüntetések milyen indulatokat szültek az országban, és hogy a szélsőjobboldal is hogy próbálja meg felkarolni ezt az ügyet, a napokban részletesebben is írtunk. (MTI)

Mintha nem sikerült volna minden konfliktust elsimítania a Fidesz csepeli két erős emberének: év elején jelentek meg arról cikkek, hogy megromlott a viszony a honvédelmi államtitkár, Németh Szilárd, illetve Csepel fideszes polgármestere, Borbély Lénárd között.

2014-ig Németh volt Csepel polgármestere, ekkor lett parlamenti képviselő. Egyéniben ugyan vereséget szenvedett Szabó Szabolcstól, de listás helyről bejutott az Országgyűlésbe. Németh addigi helyettese, Borbély lett a polgármester, akit 2019-ben újraválasztottak. Ehhez képest érdekesség, hogy a 2018-as parlamenti választáson Németh ismét sima vereséget szenvedett az Együtt színeiben induló Szabótól. Mindenesetre idén év elején arról lehetett olvasni, hogy Borbély megelégelte, hogy Németh Szilárd még mindig gyámkodna felette, és azt is, hogy Németh a birkózóakadémiája számára kezdte el bekebelezni az értékes csepeli ingatlanokat.

A konfliktusról az elmúlt hónapokban nem nagyon lehetett hallani, de hogy nem lehet még minden rendben, azt jelezheti, ahogy hétfőn Borbély Németh posztja alá kommentelt Facebookon. Szemben ugyanis az átlag fideszes politikusi kommenttel, ezt valószínűleg nem Rogánék minisztériuma adta utasításba a polgármesternek. Hétfő délelőtt Németh írt arról az oldalán, hogy bejáráson vett részt az évek óta felújítani tervezett Jedlik Ányos Gimnáziumban, és

„Már csak Borbély Lénárd polgármester úr aláírására várunk, és végre kezdődhet a teljes megújulás...Hajrá, Csepel! Hajrá, JÁG!”

A poszt alatt nem sokkal később megjelent Borbély Lénárd, hogy közölje:

Tisztelt Képviselő Úr! Az Ön által említett kivitelezési szerződést már egy hete aláírtam. Jó munkát kívánok!

Emellett linkelte is az egy héttel ezelőtti posztját, amiben közölte, hogy lezajlott a közbeszerzés, megvan az állami fedezet, és aláírta a kiviteli szerződést.

A Financial Times számolt be róla, hogy hétfőtől kísérleti jelleggel a skóciai North Ayrshire kilenc iskolájában arcfelismerő rendszerrel szerelik fel a menzákat, hogy gyorsabbá váljon a fizetés az ebédért. Az ötlet eredetileg még a járvány miatt merült fel, hiszen így csökkenteni lehet az érintkezések számát, de azóta az ebédeltetés felgyorsítását remélik tőle.

Mint az EnGadget írja, mind az iskolák, mind a rendszert szállító CRB Cunningham azt ígéri, hogy figyelni fognak a privacy- és biztonsági szempontokra, és hogy a rendszer nem fogja élőben pásztázni a tömeget az arcok után, hanem csak az előre betáplált arcmintákat fogja összevetni az előálló diákokéval. Az iskolákban ujjlenyomat-olvasó rendszereket már eddig is használtak, így ez csak egy újabb lépés a teljesebb biometrikus megfigyelés irányába. A körzeti tanács tájékoztatása szerint az érintett szülők 97 százaléka jóváhagyta a rendszer működését.

Ugyanakkor nem örülnek a tervnek azok a brit szervezetek, melyek a túlzott megfigyeléstől és a biometrikus adatokkal való visszaéléstől félik az állampolgárokat. Az egyik komoly aggodalmuk, hogy az arcfelismerés iskolai bevezetése csak megszokottá, elfogadottá teszi a dolgot, azaz akik már gyerekként azt szokják meg, hogy a napi ügymenet része az arcuk folyamatos leolvasása, később se fognak ez ellen szót emelni.

A Tatabányai Járási Ügyészség számolt be arról honlapján, hogy vádat emeltek azzal a férfival szemben, aki tavaly februárban Győrszemere községben ittasan sétálni kezdett, közben pedig egy baltával hadonászott és érthetetlenül kiabált.

Az ügyészségi közlemény szerint a férfi a baltával egy ingatlan bejárati kapuját egyszer megütötte, ezzel abban 30.000 forint kárt okozott. Ezután az elkövető a baltával továbbra is hadonászott, ezért odament hozzá egy járókelő, aki a baltát tőle elvette és a földre dobta, amit a térfigyelő kamera rögzített.

Az ügyészség a vádiratban arra tett indítványt, hogy a garázda, büntetlen férfival szemben a Győri Járásbíróság tárgyalás mellőzésével, büntetővégzésben pénzbüntetést szabjon ki, a lefoglalt baltát mint az elkövetés eszközét kobozza el.

Elkezdte feldolgozni az ellenzéki előválasztást a Fidesz pártlapja: a Magyar Nemzetben hétfő reggel Gajdics Ottó írt cikket „Orbán Viktor, gyere ki!” címmel.

„Összeszámolni is alig tudták, annyi szavazat érkezett a semmire” – kezdi írását Gajdics, aki szerint egy kívülálló annyit láthatott az elmúlt hetek eseményeiből, hogy „a vártnál többen hagyták magukat megbolondítani, és túl sokan hitették el magukkal, hogy akár Dobrev Klára, akár Márki-Zay Péter gyógyírt hozhat személyes kudarcaikra, enyhítheti sértettségüket, elfojthatja löttyös indulataikat. De szerencsére jóval többen tették föl maguknak az egyetlen kézenfekvő kérdést: nem mindegy?”

Gajdics ezután egy hosszabb szakaszt szentel annak, hogy az előválasztás megmutatta, az ellenzéki pártokat nem lehet komolyan venni, hiszen vitatkoztak egymással (!), majd rátér az egyik legfontosabb állítására:

„hogy ennek az egésznek az égegyadta világon semmi jelentősége nincsen. Nem közvetlenül választjuk a miniszterelnököt, hanem a parlamentbe legtöbb képviselőt bejuttatott párt nevezi és szavazza őt meg. A dolgok jelenlegi állása szerint az ellenzék oldalán a Jobbikkal lepaktált DK az egyetlen esélyes erre. Tudják ezt azok, akik most Márki-Zayra szavaztak? Arra az emberre, aki mögött se párt, se frakció, semmi nem áll majd az igazi választás pillanatában?”

Nem meglepő módon Gajdics a Gyurcsány-szálat sejti a háttérben, és Márki-Zay jobboldaliságát sem tudja elhinni. „Undorító varangyként potyognak ezek szájából a legszentebb szavak. Hazafiságnak nevezik, amikor elárulják, hátba szúrják egymást, az a jogállam, ha kukába dobják az alkotmányt, az a demokrácia, ha a becsapott emberek felhatalmazásával káoszt teremtenek, amiben nagyobb merítőhálóval lehet halászni. Dermesztő, hogy ennek a vircsaftnak mennyi követője van Magyarországon.”

Gajdics szerint egyszerre lesz nevetséges a bejelentés, hogy Orbán Viktor kihívója Márki-Zay Péter, de közben „a Gyurcsány mögött álló erőket, a külföldi hálózatok bomlasztó tevékenységét, és a kormánybuktatásra szánt dollármilliók hatását” nem szabad lebecsülni.

„Soha nem volt ekkora szükség az igazi összefogásra, a szeretet erejére, hogy áprilisban végleg elküldjük ezt a lejárt szavatosságú bandát oda, ahová való” – fejezi be Gajdics.

Rendhagyó keresztelések zajlanak október eleje óta Szicíliában: szinte minden a megszokott mederben zajlik, de akad egy nagyon fontos különbség. Nem változott a liturgia, a pap ugyanúgy használ szenteltvizet, ugyanúgy összegyűl a rokonság, de nincsenek jelen a keresztapák.

A Katolikus Egyház cataniai egyházmegyéje ugyanis három évre betiltotta a keresztszülők kinevezésének régi hagyományát. A New York Times riportja szerint az egyházi elöljárók ugyanis úgy látták, hogy a keresztszülők és főleg a keresztapa intézménye mára minden vallási-spirituális funkcióját elvesztette, és sok család csak földi hívságok kergetésére használta ezt a lehetőséget: fontosak lettek a drága keresztelőajándékok, és a szülők igyekeztek befolyásos, vagyonosabb embereket a család közelébe vonni, akiknek aztán nem egyszer tucatnyi keresztgyerekük is volt.

Az egyházi vezetők szerint a keresztszülőség így egy abszolút világi kapcsolattá vált, sokszor bűnben élő, nem is feltétlen hívő emberekből lettek a keresztszülők, és az egész csak a családi kapcsolatok erősítéséről szólt. Szicíliában pedig ez persze nem függetleníthető a maffiától sem: az olasz ügyészség korábban már végzett azzal kapcsolatos nyomozásokat, hogy a keresztelők révén a maffiafőnökök hogyan terjesztették ki befolyásukat egy adott közösségen belül, hogy aztán az így kialakuló családi kapcsolatok helyben védelmet jelentsenek a bűnszervezet tagjainak, de persze ezt a Keresztapa-trilógia után valószínűleg nem is kell különösképpen részletezni.

Ugyanakkor a helyi egyházmegye vezetői hangsúlyozzák, hogy ők elsősorban a keresztszülőség elvilágiasodása miatt vetették ki a három évnyi tilalmat. Catania általános helynöke, Salvatore Genchi hangsúlyozta, hogy egy kísérletről van szó. Az ő személyes becslése alapján az egyházmegye keresztszüleinek 99 százaléka nem alkalmas arra, hogy betöltse a feladatát.

A következő három évben a vallásos nevelés fontosságát akarják hangsúlyozni mint feltételt ahhoz, hogy visszatérhessen a keresztszülőség, de Genchi maga nem optimista, szerinte olyan útra léptek, ahonnan már nincs visszaút.

Nem először történt hasonló kísérlet: 2014-ben a Szicíliával szemben, a szárazföld sarkán fekvő Reggio Calabriában Fiorini Morosini érsek tíz évre szüntette volna be a keresztszülőség gyakorlatát. Ferenc pápának írt levelében azzal érvelt, hogy a világi társadalom spirituálisan kiüresítette ezt a pozíciót, és hogy a szereppel visszaél a maffia is. Reggio Calabria a hírhedt ’Ndrangheta székhelye.

Akkor azonban egy vezető vatikáni bíboros (a jelenleg pénzmosással vádolt) Giovanni Angelo Becciu úgy reagált, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha Calabria összes püspöke támogatja a lépést, erre pedig nem került sor. Morosini azonban nem adta fel a dolgot, és többször felhozta a kérdést a pápánál, Ferenc pápa pedig májusban közölte vele, hogy akárhányszor meglátja őt, mindig eszébe jut a keresztapa-probléma.

A New York Times által megkérdezett pap, a cataniai Angelo Alfio Mangano arról beszélt a lapnak, hogy támogatja a lépést, mivel így átmenetileg mentesülhetnek attól, hogy spirituálisan megkérdőjelezhető emberek fenyegessék az egyház tagjait, hogy nevezzék ki őket keresztszülőknek. A pap elmondása szerint a pozíciót időnként zsarolásra és uzsorára is használták, de leggyakrabban csak a szicíliai rituális társadalmi kapcsolatok erősítésére szolgált.

A lapnak nyilatkozott Szicília volt elnöke, Salvatore Cuffaro is, aki elmondta, hogy neki nincs is sok keresztgyermeke, csak mintegy 20, és a felkérések kb. öt százalékára mondott csak igent. Szerinte annak ellenére, hogy egyes papok mit gondolnak, ő igenis odafigyelt az összes keresztgyerekére, és azt mondta nekik, hogy menjenek katolikus iskolába. A mindenkit megcsókoló, és ezért Csók-csók becenévvel illetett volt elnök öt évet ült börtönben, amiért figyelmeztetett egy maffiavezért, hogy lehallgatják. Cuffaro az ítélet ellenére is tagadja, hogy ilyesmi történt volna, és szerinte nem igaz, hogy a szigeten egy maffiózó valaha keresztszülő lehetett volna.

Akadnak azonban bőven szicíliaiak, akik nem értenek egyet a döntéssel: főleg a kisgyerekes családoknál, akik most úgy érzik, egy fontos elem lett oda az életükből, és a régi hagyományokat féltik.

És vannak, akik a szomszédos egyházmegyébe mennek át keresztelkedni, csak hogy keresztszülője legyen a gyereküknek. A helynök, Giovanni Mammino ugyanis csak egy nyilatkozatot kér a leendő keresztszülőktől, hogy hisznek Istenben, és nem tagjai a maffiának. Ezt pedig mindenki szívesen kitölti.

A Fidesz hódmezővásárhelyi szervezete közleményt adott ki hétfőn, mely szerint miután vasárnap nyilvánvalóvá vált, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti kampányba kezd, kezdeményezik, hogy mondjon le a polgármesteri tisztségéről, adja át a város vezetését ideiglenesen az általa utódként megnevezett Szabó János alpolgármesternek, és írjanak ki időközi polgármester-választást 2022 áprilisára.

A Fidesz helyi csoportja szerint ugyanis Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely helyett az országos politikát választotta. Ezt tiszteletben tartják, és jó egészséget kívánnak a politikusnak a további küzdelmeihez. „Nem lehet azonban, hogy a városnak újabb fél évig ne legyen polgármestere, a lemondással elkerülhetővé válik, hogy Hódmezővásárhely továbbra is Márki-Zay Péter és az országos politika túsza legyen” – teszik hozzá. (via MTI)

A Facebook tízezer munkavállalót tervez felvenni az Európai Unión belül, hogy segítsenek kifejleszteni a metaverzum névre keresztelt projektjüket, írja a BBC. A metaverzum Mark Zuckerberg következő nagy dobása lenne, egy olyan virtuális világ, melyen belül az emberek gyakorlatilag egy külön, online életet élhetnének, játékokkal, munkával, VR-eszközök segítségével.

A metaverzum elsősorban persze azért lehet kecsegtető Zuckerberg számára, mert a Sims világához hasonlóan zárt, online világba terelt felhasználók arcába nyakló nélkül lehetne önteni a hirdetéseket, és az életük egyre több részletét megfigyelő algoritmusok előtt onnantól végleg szabad lesz a pálya.

Emellett persze azért is jól jöhet a projekt felemlegetése Zuckerberg számára, mert a közelmúltban az eddigi tán legkomolyabb válságába került a cég, miután a Facebook korábbi alkalmazottja, Frances Haugen meglehetősen terhelő dolgokat mondott a szenátusi meghallgatásán.

A Facebook blogposztja szerint a metaverzum képes lehet újfajta kreatív, társadalmi és gazdasági lehetőségeket felszabadítani, és ezt kezdettől fogva az európaiak alakíthatják majd. A következő öt évben fogják létrehozni a szükséges tízezer munkahelyet, köztük számos mérnöki pozíciót is. A Facebook úgy látja, sok előnye van annak, ha az EU-ba fektetnek be, hiszen nagy itt a felhasználói piac, remek egyetemek vannak, és sok a tehetség.

A Facebook nemrég 50 millió dollárt fektetett be egy nonprofit intézet megalapításába, melynek az lesz a dolga, hogy felelős keretek között alakítsák ki a metaverzum működését. A cég saját számításai szerint is 10-15 évbe telhet, mire felépül ez a virtuális birodalom.

A kínai gazdaság növekedése éves bázison számítva 4,9 százalékosra mérséklődött a harmadik negyedévben, amikor az ország egyes részein súlyos árvizek, szórványosan felbukkanó koronavírus-járványgócok és energiaellátási problémák okoztak nehézségeket a gazdaság helyreállásában - derült ki a kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adataiból.

A kínai bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme elmaradt az elemzők által várt 5,2 százalékostól, és jelentős lassulást mutatott a második negyedévben regisztrált 7,9 százalékos bővüléshez képest. A július-szeptemberi adat a leggyengébb volt a tavalyi harmadik negyedév óta, amikor a kínai GDP szintén 4,9 százalékkal nőtt. Kína mindazonáltal már a hatodik egymást követő negyedévben regisztrált gazdasági növekedést a világjárvány okozta visszaesés után.

Tavaly az első negyedévben a járvány következtében a kínai gazdaság 6,8 százalékkal zsugorodott, a tavalyi második negyedévre azonban már sikerült 3,2 százalékos növekedést elérni. Kína ráadásul a világ jelentősebb gazdaságai közül egyedüliként tudott gazdasági növekedést elérni 2020-ban. Negyedéves összevetésben a kínai GDP növekedése 0,3 százalékosra gyengült az idén július-szeptemberben. Elemzők 0,5 százalékos bővülésre számítottak az április-júniusi, 1,3 százalékos növekedést követően.

A gazdasági helyreállást a harmadik negyedévben az ország egyes részeit sújtó áradások, valamint a szórványosan felbukkanó járványgócok megfékezésére alkalmazott korlátozó intézkedések mellett elsősorban az egekbe szökött nyersanyagárak, a szénhiány miatt sok helyen bevezetett energiahasználati korlátozások, továbbá az ország második legnagyobb ingatlanfejlesztőjének számító China Evergrande csoport eladósodásából fakadó ingatlan- és pénzpiaci bizonytalanságok hátráltatták.

Arról, hogy miért tűnik egyre nehezebben fenntarthatónak a kínai gazdaság növekedési pályája, és hogy Hszi Csin-pingnek milyen nehéz döntéseket kéne meghoznia, nemrég részletesen írtunk. (MTI, Guardian)

Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök pártja, a szocialisták háromnapos kongresszusának végén jelentette be, hogy ismét be fogják tiltani a prostitúciót az országban, mivel szerinte ez szolgaságba taszítja a nőket, írja a BBC.

A prostitúciót 1995-ben dekriminalizálták Spanyolországban, és egy 2016-os ENSZ-becslés szerint évi 3,7 milliárd dolláros üzletág épült ki köré. Különféle becslések szerint a spanyol férfiak harmada-40 százaléka fizetett már szexért, és Thaiföld, illetve Puerto Rico után Spanyolország lehet a prostitúció harmadik legnagyobb központja a világon.

A prostitúció jelenleg szabályozatlan területnek számít az országban, és nem kaphat büntetést az, aki pénzért kínál szexet, ha ezt nem közterületen teszi. A kerítés és nők kiközvetítése ugyanakkor jogsértőnek számít.

Sanchez pártja már 2019-ben a prostitúció kiszorítását ígérte a kampány során, mivel úgy látják, hogy ez a szegénység nőket érintő formájának egyik legkegyetlenebb módja, és a nők elleni erőszak egyik legrosszabb típusa. Becslések szerint az országban 300 ezer nőt érinthet a kérdés.

Azok, akik a legalizálás mellett érvelnek, azt mondják, hogy a dekriminalizáció komoly előnyöket jelentett az érintett nők számára, és biztonságosabb lett azóta az életük. Ugyanakkor egyre komolyabb visszhangot váltottak ki az országban azok az ügyek, amikor kiderült, hogy nőket akaratuk ellenére, bűnszervezetek kényszerítették prostitúcióra. 2017-ben a spanyol rendőrség 13 ezer nőt azonosított az emberkereskedők elleni razziák során, és a hatóság becslése szerint legalább 80 százalékuknak akaratuk ellenére kellett szexelnie valakivel.

• Márki-Zay Péter megnyerte az ellenzéki előválasztás második fordulóját, ezzel ő lesz az közös ellenzéki lista vezetője a 2022-es választáson.
• Igaz, még nem teljes a feldolgozottság, de Dobrev Klára már elismerte vereségét.
• Az Országos Előválasztási Bizottság megyénként és fővárosi választókerületenként közli az adatokat, ezekről folyamatosan beszámolunk.

A Nike egy régóta magas pozíciót betöltő vezetője beismerte, hogy 56 évvel ezelőtt Philadelphiában megölt egy 18 éves fiatalt, írja a BBC. Larry Miller a Nike vállalatbirodalmon belül a Jordan márka igazgatója, és most a Sports Illustrated-nek adott interjút, ebben mondta el, hogy 1965-ben gyilkosságot követett el.

Miller 16 éves volt akkor és bandatag. A gyilkosság után letartóztatták, és fiatalkorúak börtönébe került. Mint most mondta, soha nem hazudott senkinek a történtekről, de igyekezett titokban tartani. Most azért vallotta be, mert jövőre fog megjelenni az önéletrajza.

Elmondása szerint 13 évesen lett a Cedar Avenue banda tagja, és addigi éltanulóból hamarosan inni kezdett és balhékba keveredett. Amikor pedig egy rivális banda tagja megölte egy barátját, fegyvert ragadtak, három barátjával berúgtak, és elindultak bosszút állni. De bosszú helyett végül rálőtt az első emberre, aki szembejött velük: a 18 éves Edward White-ra, aki meghalt a támadásban.

„Ez tette számomra a legnehezebbé, hogy semmi okom nem volt rá” – mondta el Miller arról, hogy a történtek azóta is emésztik, és a mai napig nem tudta azokat feldolgozni. A történtekről gyerekei, barátai és legközelebbi munkatársai sem tudtak, és Miller azt mondta, hogy rendkívül nehéz volt elmondani nekik, hogy mi történt.

„Éveken át menekültem a történtek elől, és reméltem, hogy az emberek nem fognak rájönni” – mondta el erről.

Miller 1997-ben került a Nike-hoz, ma ő igazgatja a Nike kosárrészlegének, a Jordan márkának és a Converse-nek a napi működését. Korábban igazgatói posztot töltött be a Kraft Foodsnál, és elnöke volt a Portland Trail Blazers NBA-s kosárcsapatnak. Az interjúban most azt mondta, állásinterjúk során soha nem hazudott a börtönben töltött évekről.

Az interjú előtt pedig többek között Michael Jordannak és az NBA-t vezető Adam Silvernek is elmondta, hogy mi történt 56 évvel ezelőtt, és hogy ezzel most nyilvánosság elé akar állni.

A jövőre megjelenő könyve, ami az Ugrás: Titkos utam az utcákról az igazgatótanácsig címet kapta, és legidősebb lányával közösen írta, és ebben leírja a gyilkosság történetét is, ahogy azt is, hogy mi történt vele a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézményeiben.

A BBC kérdésére a Nike azt közölte, hogy Miller élete a második esély elképesztő története, és büszkék Millerre, remélik, története majd másokat is inspirálhat. A Nike azt is hozzátette, hogy a vállalat régóta igyekszik segíteni egykori elítélteknek, hogy újrakezdhessék az életüket.

Szombat reggel jelent meg egy cikk a 168ora.hu-n „DK: Soros György áll Márki-Zay mögött” címmel, melyben az állt, hogy a lap információi szerint péntek délután szűk körben értékelte az előválasztás eddigi eredményeit Gyurcsány Ferenc a DK stábjával, és Gyurcsány ekkor kijelentette, hogy Soros György állt be Márki-Zay mögé, a hódmezővásárhelyi polgármester ennek köszönheti sikereit.

A cikk szombat kora délutánra eltűnt, a 168 Óra honlapján se lehet semmiféle, a cikkel kapcsolatos utalást találni, de a Google webcache funkciója révén még meg lehet találni, és átvette azt a CivilHetes nevű felület, ott jelenleg is olvasható, és van is rajta 150 megosztás.

Megkerestük mind a 168 Órát, mind a DK-t, hogy megtudjuk, mi történt. Ha válaszolnak, beszámolunk róla.

Frissítés: Szombat kora délután a 168 óra megjelentetett egy közleményt, eszerint bár az értesülésüket két független forrás is megerősítette, a cikk megjelenése után azt "az érintettek hitelt érdemlően cáfolták", ezért "a cikk közlését haladéktalanul felfüggesztettük".

Oroszországban az elmúlt 24 órában a koronavírus-járvány kezdete óta először haladta meg az ezret a fertőzés nyomán kialakult Covid-19 betegségben elhunytak száma - közölte szombaton a szövetségi operatív törzs.

Egy nap alatt 1002 halálesetet regisztráltak az előző napi 999-cel szemben. Ezzel az eddigi összes halálesetek hivatalos száma 222 315-re nőtt a mintegy 146 milliós országban, de egyes szakmai becslések szerint az áldozatok tényleges száma 400 ezer körül lehet.

A megerősített fertőződések száma 24 óra alatt 33 208-cal 7 958 384-re emelkedett, ami szintén az eddigi legmagasabb szám. Harmadik napja döntött rekordot az új fertőzöttek száma. Az aktív - kórházban ápolt - betegek száma 754 162-re nőtt.

Hiába van az országnak saját, hatékonynak bizonyuló vakcinája, továbbra is nagyon kevesen oltották be magukat: mindössze a lakosság 31 százaléka vette fel eddig mindkét dózist. A magas fertőzésszámok ellenére az országban meglehetősen kevés korlátozás van jelenleg érvényben, bár már vannak régiók, ahol ismét védettségi igazoláshoz kötötték egyes intézmények látogatását.

A Kreml ugyan elfogadhatatlanul alacsonynak nevezte az országos oltottsági adatokat, de nem szigorítottak egyelőre a korlátozásokon. Moszkva szerint az egészségügyi rendszer sincs túlterhelve, és tudják kezelni az érkező új betegeket.

Ugyanakkor az egészségügyi miniszter, Mikhail Murashko az oroszok viselkedését okolta a járványhelyzetért, míg Putyin szóvivője, Dmitry Peskov szerint mindenkinek megadták a lehetőséget, hogy beoltassa magát. Friss felmérések szerint az orosz lakosság több mint fele továbbra sem tervez oltást kérni. (MTI, Moscow Times)

37 éves korában meghalt Kandech Evelyne, aki 19 évesen, a Megasztár első évadában lett országosan ismert, ahol a negyedik helyen végzett.

Halálhíréről Tóth Vera számolt be közösségi oldalán, és kommentben még annyit írt, hogy Kandech "hosszú, súlyos betegség után halt meg".

Az apai ágon Sierra Leone-i származású Kandech Evelyne 1984-ben született, Pécsen járt énekzenei általános iskolába, fiatalon több kórusban is megfordult. Több klasszikus zenei formációval dolgozott együtt, majd a könnyűzene felé fordult, ekkor jelentkezett a Megasztárba, ahol a negyedik lett. Az utóbbi időszakban a ToyBox nevű zenekar énekesnője volt.

1993-ban ölték meg a világhírű kolumbiai drogbárót, Pablo Escobart, és azóta okozott gondot a hatóságoknak, hogy mit kezdjenek az egzotikus állatokért rajongó férfi hagyatékával, írja a BBC.

Escobar ugyanis több ritka állatot, például két vízilovat is beszerzett illegálisan, és a nőstény és a hím víziló románcából azóta egész kis helyi vízilódiaszpóra nőtt ki, melyek a drogbáró egykori birtoka körül garázdálkodnak.

A kolumbiai környezetvédők szerint a mostanra 80 vízilófősre duzzadt csoport a legnagyobb Afrikán kívül élő csorda lehet az egész világon, és az invazív állatok sok problémát okoznak a helyi ökoszisztémának. Ezért a kormány végül az állatok sterilizálásába fogott, és egy vegyi anyaggal kezelve őket eddig mintegy 24 állatot tett nemzőképtelenné.

1993-ban, amikor rajtaütöttek a Hacienda Nápoles névre keresztelt luxusbirtokon, az ott talált egzotikus állatok többségét állatkerteknek adományozták, de a vízilovak maradtak. Egy kolumbiai biológus, Nataly Castelblanco szerint logisztikailag nehézkes lett volna a vízilovak szállítása, ezért dönthettek úgy a hatóságok, hogy maradjanak a vízilovak. Vélhetően mindenki arra számított, hogy az állatok idővel meg fognak halni, tette még hozzá. Ugyanakkor a vízilovaknak nincs természetes ragadozója Dél-Amerikában, és a hatalmas birtokon békében élő vízilópár mindennapjait vízilócsikók kezdték színesíteni, és idővel a vízilovak elkezdték átvenni az irányítást a környéken, a Magdalena folyón közlekedve.

A vízilovak környezeti hatását vizsgáló kutatók szerint a nagytestű állatok képesek helyi fajokat kiszorítani, és károsan hathatnak a helyi vízi ökoszisztémákra is.

Az OnlyFans-ra költözik a bécsi turisztikai hivatal, mivel ez az egyetlen közösségi médiafelület, ahova lehet meztelenséget bemutató tartalmakat közzé tenni, írja a Guardian. A bécsi városvezetés kulturális részlege így akar tiltakozni az ellen, hogy a különféle netes platformok rendszeresen cenzúrázzák a meztelenséget ábrázoló műalkotásokat.

Júliusban az Albertina Múzeum TikTok-fiókját függesztették fel, miután a múzeum megosztott több alkotást is a japán fotóművész, Nobuyoshi Araki munkái közül, melyeken meztelen női mellek voltak láthatóak. 2019-ben a múzeumnak már az Instagrammal is meggyűlt a baja, amikor Peter Paul Rubens egy festményét osztották meg, ami szintén ellene ment az alkalmazás irányelveinek.

2018-ban a bécsi Természettudományi Múzeum fotóját törölte a Facebook, amin a 25 ezer éves willendorfi vénusz volt látható. Ugyanígy meggyűlt a baja az online felületekkel a Leopold Múzeumnak, amikor Egon Schiele alkotásait bemutató kiállításukat próbálták hirdetni 2018-ban, de ezt sem a német, a brit és az amerikai hirdetésfelügyelet nem hagyta jóvá.

Ezekre a fejleményekre válaszul ment fel az OnlyFans-ra a bécsi városvezetés. Az OnlyFans ugyan ma már a legkülönfélébb előadóművészeknek ad teret, de forgalmának nagy részét és ismertségét a pornóipar alapozta meg. Az OnlyFans működéséről és a körülötte fellángolt vitákról nemrég részletesen is írtunk.

A bécsi turizmusért felelős osztály szóvivője, Helena Hartlauer arról beszélt a lapnak, hogy a város, illetve a városi kulturális intézmények számára gyakorlatilag lehetetlen, hogy aktokat vagy meztelenséget ábrázoló műalkotásokat használjanak a kiállítások reklámozására. Jelenleg az Albertinában Amedeo Modigliani kiállítása látható, és ott is van több műalkotás, amit nem használhatnak a tárlat népszerűsítésére az interneten.

„Persze, meg tudjuk oldani így is, de ezek a műalkotások rendkívül fontosak Bécs számára. Elég ha az egyik legikonikusabb darabra, Schiele 1910-es, magáról készített portréjára gondolsz. Ha ezeket nem használhatjuk a közösségi médiában, mint kommunikációs eszközöket, az igazságtalan és frusztráló” – magyarázta Hartlauer, hogy miért kötöttek ki az OnlyFans-on.

A „18+-os bécsi tartalom” első feliratkozói egész évre érvényes bécsi turistakártyát, illetve belépőket kapnak a kiállításokra. De Hartlauer hangsúlyozta, hogy a céljuk nemcsak a turisták megszólítása volt, hanem fel akarták hívni a figyelmet arra, hogy milyen cenzúra működik abban a közegben, ahol a kortárs művészeknek dolgozniuk kell.

Az Instagramon, illetve tulajdonosánál, a Facebooknál is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a meztelenségre, szinte bármilyen ábrázolása tilos, legyen szó akár műalkotások bemutatásáról is. Hartlauer szerint egyáltalán nem átlátható, hogy ki és mikor dönt egy-egy kép levételéről, ezért is akarnak tiltakozni az oldalak működése ellen.

A 2500 fős jászsági településen, Jánoshidán nagy erőkkel küzdenek a gondozási válság ellen. Csak az idős klub működtetésére a település az iparűzési adóbevételeinek a felét költi. A Tudatos Öregedés Alapítvánnyal közösen most egy olyan településfejlesztési programba kezdtek, amely az idősek ellátására építve kínál a falunak és az ott élő fiataloknak perspektívát. A DW riportja.

A Bloomberg pénteki információi szerint a magyar kormány által vezetett konzorcium 4 milliárd euróért vásárolná meg a budapesti Liszt Ferenc repteret tulajdonló Budapest Airportot. Arról már régóta hallani, hogy a magyar kormány nagyon szívesen megvenné a repülőteret, de a nemzetközi tulajdonosok a korábbi vételárat kevesellték.

A gazdasági lap két forrás alapján most arról ír, hogy a négymilliárd eurós ajánlatot már megfontolták, és valószínűleg hajlani fognak az eladásra. A lap egyik bennfentes forrása szerint a tranzakciót még a jövő évi magyarországi választások előtt nyélbe is üthetik.

A Budapest Airport legnagyobb részvényese a német reptérfenntartó vállalat, az AviAlliance, ők nem kívánták kommentálni a lap értesülését, ahogy a magyar részről a tárgyalásokat vezető Palkovics László minisztériuma sem.

A Bloomberg megjegyzi, hogy Magyarország ötmilliárd dollár értékű kötvénykibocsátást vitt véghez az előző hónapban, emiatt pedig megnőtt az ország pénzügyi mozgástere, annak ellenére is, hogy az EU több milliárd eurónyi forrást tart vissza az országtól, mivel nem látják biztosítottnak, hogy a források egy részét nem korrupt módon használná fel a kormány.

A vételi ajánlatot tevő konzorciumnak a Bloomberg cikke szerint része a Mol, illetve az Indotek-csoportot vezető Jellinek Dániel. A gazdasági lap korábban úgy értesült, hogy a nemzetközi tulajdonosi kör meg akarta ismerni a többi konzorciumi tag kilétét is, illetve biztosítottnak akarták látni, hogy a csoport rendelkezik a szükséges pénzügyi és technikai háttérrel, ami egy reptér működtetéséhez kell. A magyar kormány a lap forrása szerint még nem biztosította a jelenlegi tulajdonosok által kért információkat, ugyanakkor a kormány azt szeretné, a megállapodás még idén megszülethetne.

A repülőtér üzemeltetése a Gyurcsány-kormány alatt, 2005 decemberében került a brit BAA International Ltd.-hez, ami a 75 éves időtartamra szóló koncesszióért és a Budapest Airport Rt. 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdoni hányadáért 464,5 milliárd forintot fizetett. Másfél évvel később a pakettet eladta a Hochtief építőipari csoport reptér-üzemeltetéssel foglalkozó részlegének, és három pénzügyi partnerének. Bár a Fidesz kritizálta Gyurcsányék privatizációját, a második Orbán-kormány 2011-ben eladta a Budapest Airport Zrt. maradék állami tulajdonban maradt 25 százalékát is 36,6 milliárd forintért.

Csaknem fél tonna heroint foglaltak le az ausztrál hatóságok Melbourne kikötővárosában egy Malajziából érkezett konténerben - közölte szombaton az ausztrál szövetségi rendőrség és határőrség közös közleményben.

Az összesen 450 kilogramm, 1290 darab tasakba csomagolt kábítószer értéke 140 millió ausztrál dollár (32 milliárd forint). A hatóságok szerint ez volt Ausztrália történetének eddigi legnagyobb drogfogása.

Az üggyel összefüggésben őrizetbe vettek egy malajziai állampolgárt. A gyanúsított, ha elítélik, akár életfogytiglani szabadságvesztésre számíthat. (MTI, AP)

Brandon Fellows egyike volt azoknak, akik január elején, Trump választási veresége után megrohanták a Capitolium épületét Washingtonban, és egyike most azoknak, akinek emiatt bíróság elé kell állnia. Fellows esete annyiban különleges, hogy a 27 éves férfi úgy döntött, magát fogja képviselni, és nincs szüksége ügyvédre.

Ez azonban a jelek szerint nem bizonyult telitalálat ötletnek: az amerikai jogi ügyekre szakosodott Courthouse New Service beszámolója szerint Fellows kedden kellett megjelenjen óvadéki tárgyalásán, és a férfi véletlenül olyan szövetségi bűncselekmények elkövetését is bevallhatta, melyekkel eddig nem is vádolták.

A tárgyaláson az is kiderült, hogy Fellows rosszul tudta, és azt hitte, előkészítő meghallgatás következik csak, nem pedig óvadéki tárgyalás, így nem is készült fel megfelelően. Fellows korábbi, hivatalból kirendelt ügyvédje, illetve a bíró is több alkalommal igyekeztek figyelmeztetni a férfit, hogy ne akarja saját magát képviselni, de nem jártak sikerrel.

A férfi a Capitolium épületébe betörve bejutott Jeff Merkley szenátor irodájába, és ott marihuánát szívott. Ekkor készült róla egy fotó, amit bizonyítékként használtak fel a tárgyaláson. Fellows a tárgyalásig szabadlábon védekezhetett, ám végül Trevor McFadden bíró elrendelte a férfi őrizetbe vételét, mert Fellows obszcén üzenetet hagyott az ügyében kirendelt szolgálati tiszt hangpostáján és felhívta a tiszt anyját is. Ezen kívül nem jelent meg a bíróság által előírt vizsgálaton, amin a mentális állapotát akarták felmérni.

A bíró sem nagyon tudta, mit nagyon tanácsolhatna még a férfinak. Mint a tárgyaláson elmondta, még sosem látott olyat, hogy valaki magát képviselje egy óvadéki tárgyaláson, és ennek szerinte elég jó oka van. Hiszen bármi, amit itt elmond valaki, felhasználható lesz ellene a későbbi tárgyaláson is.

Az óvadéki tárgyalás a beszámoló szerint meglehetősen hosszúra nyúlt, Fellows hosszan beszélt, a legkülönfélébb témák felé elkalandozva, például, hogy a volt barátnője elégette a ruháit vagy hogy miről írt könyvnaplót középiskolában.

Fellows elmondta azt is, hogy felvett egy beszélgetést a korábban kirendelt védőjével, Cara Halversonnal arról, hogy felvegye-a kapcsolatot a bíró családjával, mert akkor új bírót kaphat. Erről a kiskapuról a férfi a neten olvasott. Bevallotta azt is, hogy ezt már megtette korábban egy New York állami bíróval. A kirendelt védője Fellows szerint azt mondta neki, hogy nem lesz semmiféle kiskapu, és ha megpróbálja ezt, le fogják tartóztatni.

Az eskü alatt valló Fellows több olyan esetet is elmondott, melyek potenciálisan szövetségi bűncselekménynek minősülhetnek, többek között az igazságszolgáltatás megakadályozásának kísérletét. A bíró az ítélőképesség elképesztő hiányának nevezte Fellows produkcióját, és arra jutott, hogy a férfi nem tartaná be, amit a bíróság előírna neki, ezért nem engedheti óvadék ellenében szabadlábra.

Fellows a meghallgatása során közölte, hogy gyerekkorában zaklatták, Asperger-szindrómában és ADHD-ban szenved, és tanulási nehézségekkel küzd. A szövetségi ügyész, Mona Furst szerint viszont Fellows azt gondolja, hogy ő itt az igazi áldozat, és mindenki téved mindenben, ő az egyetlen, aki átlátja a dolgokat.

Az Országos Előválasztási Bizottság közleménye szerint pénteken ismét megdőlt a rekord: közel 102 ezren vettek részt az előválasztáson.

Sátrakban 78471, míg online 23525 szavazatot adtak le, ez 101996 szavazatot jelent összesen. Ez az eddigi legmagasabb részvételi adat az országos előválasztás történetében. Az összesített részvétel hat nap után 543.585 fő.

Az új szavazók száma is tovább nőtt. Már több mint 166 ezer olyan szavazó vett részt a második fordulóban, aki az elsőben még nem. Az előválasztás két fordulójában összesen 800 ezer választópolgár élt az előválasztáson a választójogával.

A részvételi adatok az előválasztás első és második fordulójában jelenleg így néznek ki:

Az előválasztás szombat estig tart, addig lehet szavazni arról, hogy Dobrev Klára vagy Márki-Zay Péter legyen az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.

Az online szavazási eljárásban a 20 órakor még sorban álló szavazópolgárok videós azonosítását még elvégzik az operátorok. A sikeres videós azonosítás után 24 óráig adhatják le a szavazatukat. Ekkor zárul le véglegesen az előválasztás második fordulója. Az online szavazatok fizikailag is rögzítésre kerülnek. A személyes szavazatokat tartalmazó urnákat ma éjjel szállítják fel a vidéki urnatároló helyiségekből Budapestre, ahol vasárnap reggel kezdődik el a szavazatszámlálás. Végeredmény vasárnap késő éjjel várható a közlemény szerint.

Az Egyesült Államok kormánya anyagi jóvátételt ajánlott fel azoknak az afgánoknak, akik egy amerikai dróntámadásban vesztették el hozzátartozóikat, írja a BBC.

Az eset pár nappal az amerikai csapatkivonások befejezése előtt történt Kabulban: egy téves információn elrendelt dróncsapás következtében egy segélymunkás, Zemerai Ahmadi és családjának kilenc tagja, köztük hét gyereke halt meg. A Pentagon emellett közölte, hogy dolgoznak azon, hogy a támadást túlélő családtagok az Egyesült Államokba költözhessenek.

A támadás egy nappal azután történt, hogy az Iszlám Állami helyi szerveződése, az IS-K pokolgépes merényletet követett el a kabuli reptérnél. Az amerikai hírszerzés augusztus 29-én nyolc órán át követte a segélymunkás autóját, mivel azt feltételezték, hogy a férfi az IS-K tagjaihoz köthető. A megfigyelő drónok rögzítettek egy jelenetet, ami úgy nézett ki, mintha robbanóanyagokat pakolnának be az autójába, de utólag kiderült, hogy csak vizes palackok voltak.

Az amerikai hadsereg részéről Kenneth McKenzie tábornok tragikus hibának nevezte a történteket, és elárulta azt is, hogy nem a táliboktól kaptak információkat ehhez az akcióhoz.

A támadás akkor történt, amikor Zemerai Ahmadi megállt autójával az otthonánál, ami három kilométernyire van a kabuli reptértől. A dróntámadást egy másik robbanás is követte, amivel a hadsereg elsőnek azt közölte, hogy ez bizonyította, hogy tényleg robbanóanyag volt az autóban, de utólag már úgy látják, hogy a ház előtt álló üzemanyagtartály robbant fel.

Az egyik meggyilkolt férfi, Ahmad Naser korábban tolmácsként segítette az amerikai hadsereg munkáját, és egy másik olyan áldozat is volt, aki korábban nemzetközi szervezeteknél dolgozott. Mindketten rendelkeztek vízummal ahhoz, hogy beléphessenek az Egyesült Államokba.

A kártérítési javaslatot csütörtökön jelentette be a kormány, miután Colin Kahl helyettes államtitkár találkozott az Nutrition and Education International nevű segélyszervezet alapítójával, Steven Kwonnal. Az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin korábban már elnézést kért a hozzátartozóktól, de egyikük, Farshad Haidari korábban arról beszélt, hogy ez nem elég, az amerikaiaknak személyesen kéne bocsánatot kérniük.

Oroszországban két további sajtóorgánummal bővült a külföldi ügynökök listája, a moszkvai igazságügyi minisztérium pénteken felvette nyilvántartásába a Roszbalt hírportált és a politikai elemzésekre szakosodott Republic portált.

Dmitrij Kolezev, a Republic főszerkesztője Telegram-csatornáján kifogásolta az igazságügyi tárca döntését, mondván, hogy a portál nem kap külföldről finanszírozást. Hangsúlyozta, hogy előfizetőik hozzájárulásaiból tartják fenn tevékenységüket.

Nyikolaj Uljanov, a Roszbalt főszerkesztője pedig bejelentette, hogy fellebbezni fognak a döntéssel szemben. Szintén azt állította, hogy a hírportálja nem kap külföldről pénzt, sőt kiemelte, hogy munkatársai között nincsenek kettős állampolgárok.

Az idegen ügynökök listáján jelenleg mintegy kilencven jogi- és természetes személy szerepel, köztük több tucat újságíró és független sajtóorgánum, mint például a Dozsgy, vagy a Meduza.

A dpa német hírügynökség felidézte, hogy a névsoron eddig még nem lett feltüntetve az idei Nobel-békedíjjal kitüntetett Dmitrij Muratov orosz újságíró alapította Novaja Gazeta című független lap. Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten viszont arról beszélt, hogy a rangos kitüntetés nem minősülhet Muratov számára egyfajta pajzsként, amely megvédi jogsértések esetén a bűnügyi eljárásoktól, illetve attól, hogy esetleg felvegyék a külföldi ügynökök listájára.

Az idegen ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök a vonatkozó szabályozás értelmében kötelesek adatokat szolgáltatni vezetőségük személyi összetételéről és pénzeszközeik elköltéséről, az általuk előállított tartalmakon pedig kötelesek feltüntetni a hivatalos státusbesorolásukat.

A napokban az orosz keresőoldal, a Yandex hírkeresője pedig már el is kezdte megjelölni azokat a cikkeket, melyek a hatóságok által külföldi ügynöknek címkézett oldalakon jelentek meg. (MTI)

Terroristatámadás gyanújával kezeli a Scotland Yard a brit parlamenti képviselő, Sir David Amess meggyilkolását. A 69 éves Amess péntek délután éppen képviselői fogadóórát tartott délkelet-angliai választókörzetében, az Essex megyei Leigh-on-Sea kisvárosban, amikor egy 25 éves férfi, aki az utcáról tért be, késsel többször megszúrta. A képviselő életét nem sikerült megmenteni.

A Metropolitan Police bejelentése szerint a támadó, akit a helyszínen őrizetbe vettek, potenciálian iszlamista szélsőségesekhez köthető.

Az őrizetbe vett 25 éves férfiről a rendőrség csak annyit közölt, hogy brit állampolgár, és jelenleg egy essexi rendőrőrsön tartják vizsgálati fogságban. A tájékoztatás szerint eddig két londoni lakcímen kezdődött házkutatás. A rendőrség továbbra is azt gyanítja, hogy a férfi egyedül cselekedett, de a támadás körülményeinek vizsgálata jelenleg is folyik. A BBC kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy egy szomáliai származású férfi lehetett a támadó.

Sir David Amess 1983 óta volt tagja folyamatosan a jelenleg kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának, és erőteljes állatvédő kampányairól, valamint ugyancsak markáns EU-szkeptikus nézeteiről is közismert volt. Meggyilkolását az egész brit politika döbbenten és sokkolva fogadta.

Öt éven belül másodszor történt olyan halálos végű támadás Nagy-Britanniában, amelyet parlamenti képviselő ellen követtek el.

Jo Coxot, a Munkáspárt kétgyermekes, 41 éves képviselőnőjét 2016. június 16-án, egy héttel a brit EU-tagságról tartott népszavazás előtt három lövéssel és többtucatnyi késszúrással gyilkolta meg az észak-angliai Leeds egyik elővárosában egy magányos tettes, Thomas Mair, akit még abban az évben tényleges életfogytiglani börtönre ítéltek. Az ítélet indoklása szerint Mair cselekedetét rasszista, újnáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető erőszakos eszmék motiválták.

Jo Cox a brit EU-tagság fenntartását pártoló kampánycsoport aktív tagja volt.
Nagy-Britanniában az utóbbi négy évtizedben ötször ért fegyveres támadás parlamenti képviselőket; ezek közül - David Amess pénteki és Jo Cox öt évvel ezelőtti meggyilkolásával együtt - négy volt halálos végű. (MTI, BBC)

Miután az elmúlt napokban több MSZP-s politikus is Dobrev Klára mellett állt ki az előválasztás második fordulójában, a szocialista párt Országos Elnöksége csütörtökön rendkívüli ülést tartott, ahol értékelték az előválasztást, és arra jutottak, hogy korábbi tartózkodó álláspontjukat megváltoztatva Márki-Zay Pétert támogatják.

Az MSZP közleményében azt írja, hogy az elmúlt napokban külön úton, de mindkét miniszterelnök-jelölt azzal a kéréssel fordult a párt vezetéséhez, hogy tegye egyértelművé az álláspontját a miniszterelnök-jelöltek támogatásáról, ezért ezt most megteszik.

Mint írják,az előválasztáson Karácsony Gergely főpolgármester miniszterelnök-jelöltségét éppen azért támogatta az MSZP, mert benne látta azt a politikust, aki hitelesen képes képviselni a baloldali és zöld értékeket, ugyanakkor alkalmas arra, hogy egy sokszínű, többféle értékrendet képviselő pártokból álló szövetséget összefogjon, és a pártok felé elköteleződéssel nem rendelkező bizonytalan választókat is megszólítson, és maga mellé állítson.

Karácsony visszalépése után a cél nem változott, és úgy látják, hogy 2022-ben megvan az esély arra, hogy leváltsák a Fidesz-rendszerét, és erre azzal a miniszterelnök-jelölttel van nagyobb esély, aki képes az új többséget maga mellé állítani.

„Az MSZP Országos Elnökségének állásfoglalása alapján – bár mindkét miniszterelnök-jelölt hasonló, az MSZP elvárásaival összhangban álló baloldali-zöld programot képvisel – Márki-Zay Péternek van nagyobb esélye arra, hogy 2022-ben megnyerje az országgyűlési választást.

Az MSZP Országos Elnökségének korábbi állásfoglalása alapján az MSZP tagjainak személyes döntésén múlt, hogy kit támogatnak a második fordulóban. Az MSZP vezetése azonban a mai döntése értelmében arra kéri valamennyi tagját és szavazóját, hogy az előválasztás hátralévő időszakában Márki-Zay Pétert támogassák” – írja a párt közleménye végén.

Otthonmaradásra szólította fel a koronavírus ellen be nem oltott lakosokat csütörtökön Kaja Kallas észt miniszterelnök, a megfertőződés magas kockázatára figyelmeztetve az érintetteket.

Kijelentette, ha valaki semmilyen körülmények között nem akarja beoltatni magát, akkor inkább ne menjen sehova, ne találkozzon más emberekkel. "Ha megfertőződsz, nagyon komolyan megbetegedhetsz" – figyelmeztetett sajtótájékoztatóján a kormányfő.

Az észt kórházakban jelenleg 342, koronavírussal diagnosztizált beteget ápolnak - mondta Kallas. Hozzátette, hogy a kórházi vezetők szerint a betegek többsége az oltatlanok közül került ki. A kórházak zsúfoltsága tovább nő, így a helyzet nagyon aggasztó.

Kaja Kallas két nappal korábban azt mondta, hogy a be nem oltott lakosokra vonatkozó további korlátozásokkal elkerülhető lenne országos vesztegzár bevezetése. Irja Lutsar, az észt kormány tudományos tanácsának vezetője szintén azt mondta, hogy szigorítani kell a be nem oltottakra vonatkozó korlátozásokat.

A mintegy 1,3 millió lakosú Észtországban eddig 723 643 lakos kapta a koronavírus elleni védőoltás mindkét adagját, további 44 ezren még csak az első oltást vették fel.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtöki adatai alapján a balti államban a koronavírus-járvány tavalyi kezdete óta 168 884-en betegedtek meg, és a halálos áldozatok száma 1409. (MTI)

Az Egyesült Államok kormánya szerdán jelentette be, hogy szinte az ország teljes partvidéke mentén szélturbinákat terveznek telepíteni az óceánba. Ez az ország első nagyon léptékű terve arra, hogy partmenti turbinákat vonjanak be az energiatermelésükbe.

A kormány célja, hogy a partmenti vízterületeket, melyek szövetségi tulajdonban vannak, már 2025-ben megnyithassák a szélerővel foglalkozó fejlesztők előtt. A New York Times beszámolója szerint a mostani programbejelentés pár hónappal azután történt, hogy a Biden-kormány jóváhagyta az első nagyobb, piaci szereplő által megtervezett szélerőparkot, nem messze a gazdag amerikaiak nyaralóinak helyt adó Martha’s Vineyard közelében. A kormány már akkor elkezdett vizsgálni számos további, lehetséges helyszínt is.

A kormány részéről a belügyi államtitkár, Deb Haaland beszélt arról, hogy egy olyan ambiciózus tervet akarnak megalkotni, ami egyszerre segíti a klímaváltozás elleni harcot, jól fizető munkahelyeket teremt és felgyorsítja az ország átmenetét egy tisztább energiájú jövőbe.

Biden korábban azt ígérte, hogy 2030-ra a 2005-ös szint felére viszi le az amerikai gazdaság fosszilis kibocsátását. Ezt többek között elektromos járművek terjesztésével, illetve a tisztább energiaforrásokkal, elsősorban nap- és szélenergiával tervezik elérni. A kormány 2030-ig 30 ezer megawattnyi partmenti szélerőforrást akar létrehozni.

Ezen kívül a Kongresszus előtt van az a nagyobb gazdasági csomag, melynek része lenne egy 150 milliárd dolláros program, melyben az áramszolgáltatóknak fizetnének, cserébe azért, hogy növeljék a tiszta forrásokból származó áram részarányát.

A szerdai bejelentést ünnepelték a témával foglalkozó, a lapnak nyilatkozó energetikai szereplők, ugyanakkor egyelőre semmiféle garancia nincs arra, hogy a vállalatok bérbe is fogják venni a szövetségi vízterületeket, és oda turbinákat telepítenek majd. Az is kérdés persze, hogy a megvizsgálandó vízterületek közül végül mennyit találnak majd bérlésre alkalmasnak, hiszen hajózási, természetvédelmi és katonai szempontokat is figyelembe kell majd venni.

A Mexikói-öbölben pedig, ahol az olajipar komoly erőkkel van jelen, arra is lehet majd számítani, hogy minden eszközzel igyekeznek majd megállítani vagy lassítani a turbinák építését.

A norvég városban öt ember meggyilkolásával megvádolt dán férfi ismert volt a rendőrség előtt, közölték a hatóságok csütörtökön. Szerda este egy 37 éves férfi kezdett el csigás íjjal lőni emberekre Kongsberg városában. Öt embert megölt, két embert pedig megsebesített. A rendőrség letartóztatta, és már szerda éjjel megkezdték a kihallgatását, az első beszámolók szerint együttműködött a hatóságokkal.

A rendőrség az első bejelentések után már hat perccel a helyszínre ért, de nem sikerült azonnal hatástalanítaniuk a támadót, aki a rendőrökre is íjjal lőtt, majd menekülni kezdett. A feltételezések szerint mind az öt áldozatát a rendőrökkel való összecsapása után ölte meg.

A regionális rendőrfőnök, Ole Bredrup Saeverud tájékoztatása szerint a hatóságok ismerték a férfit, mivel bűntetett előéletű volt, majd áttért az iszlám vallásra, és félő volt, hogy radikalizálódhat. A férfi apja norvég, míg az anyja dán, és évek óta a városban élt. (BBC)

Érvénytelen ajánlatot nyilvánított a Budapest patkánymentes állapotának fenntartására kiírt közbeszerzési eljárás nyertesévé a Fővárosi Önkormányzat – állapította meg jogerős ítéletében a Kúria. A szolgáltatás nyújtásának lehetőségétől az érvényes ajánlata ellenére eleső Bábolna Bio ezért megvizsgálja annak lehetőségét, hogy kártérítési igényt érvényesítsen az önkormányzattal szemben, írja közleményében a cég.

A Bábolna Bio 47 éven át irtotta a főváros patkányait, 2018-ban azonban a Tarlós István vezette főváros egy új konzorciumot hirdetett ki győztesnek. A Bábolna Bio akkor bírósághoz fordult, mivel úgy látták, hogy az RNBH konzorcium ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani, mert szakmai ajánlata nem felelt meg a Fővárosi Önkormányzat által előírtnak, és szerintük a nyertes által benyújtott referenciák nem igazolták megfelelően, hogy eleget tesz az alkalmassági követelményeknek.

A közlemény szerint a 2018-as közbeszerzési tenderen a Bábolna Bio is indult és a nyertesként kihirdetett konzorciumot követő legkedvezőbb érvényes ajánlatot nyújtotta be. Miután nem őt nyilvánította a Fővárosi Önkormányzat az eljárás nyertesévé, a tender eredményével és elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatot kért a Közbeszerzési Döntőbizottságtól. A döntőbizottság a Bábolna Bio kifogásai ellenére, még azok elbírálása előtt engedélyezte a szerződéskötést az önkormányzatnak az RNBH Konzorciummal, továbbá elutasította a cég kérelmében foglaltakat, és az önkormányzat közbeszerzési eljárását, valamint annak eredményét jogszerűnek minősítette. Ezt követően fordult jogorvoslatért a bírósághoz a Bábolna Bio a döntőbizottság határozatának felülvizsgálatát kérve.

A most lezárult hosszadalmas közigazgatási per alatt a Fővárosi Önkormányzat az eredetileg 2022-ig szóló szerződés ellenére új eljárást hirdetett a patkányirtási feladatok ellátására 2020 őszén. Ezt ismét az a konzorcium nyerte, amely 2018-as ajánlatának érvénytelenségét megállapította a mostani jogerős ítélet.

„A cég álláspontja szerint a Fővárosi Önkormányzat jogszabályba ütköző 2018-as döntésével, valamint ennek a Közbeszerzési Döntőbizottság általi megerősítésével súlyos anyagi és erkölcsi kár érte, amellyel kapcsolatban érvényesíteni kívánja a kártérítési igényét” – írják erről.

Alekszej Navalnijt nyolc hónappal ezelőtt vették őrizetbe az orosz hatóságok, rögtön azután, hogy visszatért Moszkvába. Az orosz ellenzéki politikust azóta is egy büntetés-végrehajtási intézetben tartják fogva Vlagyimir régióban, a hatóságok pedig időközben betiltották és megpróbálták ellehetetleníteni Navalnij mozgalmát.

Ennek ellenére 2021-ben Navalnij csapata megszervezte eddigi egyik legnagyobb projektjüket, a taktikai szavazást a szeptemberi parlamenti választások idejére. Navalnij most a börtönből üzent kollégáinak és támogatóinak, a kézzel írt levelét pedig a független orosz lap, a Meduza is láthatta.

A hat pontba szedett levélben Navalnij egyrészt összefoglalja az elmúlt hónapok történéseit, másrészt a mozgalom jövőjéről is írt. Üdvözli az összes kollégáját, és megüzente azt is, hogy nagyon hiányzik számára a közös munka. Megírta azt is, hogy jelenleg rendben van az állapota a börtönben, és sok fogoly van, akit sokkal rosszabbul tartanak.

Arra kéri a támogatóit, hogy ne fogják vissza magukat csak amiatt, hogy neki emiatt a börtönben bármiféle kára származhat. „Dolgozzatok tovább, anélkül, hogy visszatekintenétek. Nem tárgyalunk túszejtő terroristákkal” – írja erről.

Gratulált ezenkívül csapatának, amiért összezúzták a kormánypárt Egyesült Oroszország tolvajait, és amiért a Kreml kénytelen volt a teljes csalás-arzenálját bevetni, hogy kiküszöböljék a taktikai szavazás hatékonyságát. „Megteremtettük a többséget” – írja, utalva arra, hogy többen szavaztak a taktikai szavazás szerint, mint ahányan a kormánypártra, és a kormánypártnak magas árat kellett fizetnie emiatt: Putyin rendszere annyira elnyomó intézkedésekhez kellett nyúljon, melyek már Oroszország jövőbeli fejlődését gátolhatják.

„Nem lesz technológia, GDP-növekedés, oktatás, egészségügy” – írja Navalnij, aki szerint a pár hónapnyi kampányuk hatására úgy született újra a rezsim, hogy az már a növekedés, az előrelépés minden formájával szemben ellenséges. Szerinte Oroszország közeljövője a visszaesésről, a lemaradásról és az emelkedő árakról szól majd, és szerinte a Kreml ennek költségeit az orosz lakosságra fogja áthárítani.

Navalnij üdvözölte azt is, hogy mozgalma nélküle is fejlődik és alakul. „Még mindig nem világos, hogy miféle bestia leszünk a végén, de az biztos, hogy gyönyörű, gyors, bátor és éles fogú” – írja, majd hozzáteszi, hogy az idei választások elcsalása kísérteni fogja az államot.

Emellett elmondta azt is az aktivistáknak, hogy ne aggódjanak amiatt, hogy ha elhagyják az országot, az erkölcsileg kifogásolható vagy nem elég hősies tett. Szerinte ez a dilemma évszázadok óta foglalkoztatta az orosz ellenzéket, de ma már inkább távmunkáról, semmint emigrációról van szó. „Ez egy nagy, új világ, szóval kit érdekel, hol ülsz a laptopoddal. Csak az számít, hogy mit teszel– írta ezzel kapcsolatban. Szerinte csapatának minden egyes tagja alapból bátor, és már épp elég embert tartóztattak le a mozgalomból, nincs szükség további foglyokra.

Navalnij a végén arról ír, hogy további tanácsokat nem akar adni, a kinn lévő kollégái ma már sokkal pontosabban átlátják a helyzetet, mint ő. Azzal zárta, hogy hazatérése és bebörtönzése óta minden egyes tapasztalata arról győzte meg, hogy a támogatói a világ legjobb emberei. „Ti vagytok Oroszország reménye, szeressétek és értékeljétek ezeket az embereket még jobban e nehéz időben” – tette még hozzá.

Az előválasztás szervezőinek csütörtök reggeli beszámolója szerint továbbra is nagyon magas a résztvevők száma, még azzal együtt is, hogy a keddi rekordot szerdán már nem sikerült túlszárnyalni. Szerdán összesen 85708 ember szavazott a két ellenzéki miniszterelnök-jelölt valamelyikére. 66938 ember személyesen, míg 18770 ember online.

Ez az eddigi harmadik legmagasabb részvételi adat az országos előválasztás történetében. Az összesített részvétel négy nap után 345.881 fő.

Az Országos Előválasztási Bizottság beszámolója szerint az új szavazók száma is tovább nőtt: már több mint 94 ezer olyan szavazó vett részt a második fordulóban, aki az elsőben még nem. Az első fordulóhoz képest könnyebbé vált a részvétel azzal, hogy megszűnt a választókerületi illetékesség, így az ország összes szavazópontján tudnak érvényesen szavazni a választásra jogosultak. Összesen tehát az előválasztás két fordulójában már 727 ezer ember vett részt.

Egy 37 éves dán férfit vettek őrizetbe, miután csigás íjjal öt embert megölt, kettőt pedig megsebesített a norvég Konsberg városában. A gyanúsított a városban élt, közölték a rendőrök csütörtök hajnalban.

A rendőrségi beszámolók szerint a férfi együttműködik a hatóságokkal, és részletes beismerő vallomást tett. Továbbra is azt feltételezik, hogy a támadásokat egyedül követte el. Kiderült az is, hogy az elfogása során összetűzött a rendőrökkel is. Két embert jelenleg is intenzív osztályon ápolnak, egyikük egy szabadnapos rendőr.

A rendőrfőnök nem kívánta kommentálni azt az értesülést, hogy a támadó egy rendőrt hátba lőtt. Elmondása szerint a támadások nagy területen zajlottak, a város több pontját is bűnügyi helyszínként kell kezelniük.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lehetett a merénylő indítéka, a rendőrség nem zárta ki a terrorizmus gyanúját sem.

A 28 ezres Konsberg városában este negyed hétkor érkeztek az első bejelentések arról, hogy a város központjában egy férfi csigás íjjal mászkál, és többeket meglőtt. Az utcákon pánik tört ki, a beszámolók szerint sokan menekülni kezdtek. A rendőrök nagy erőkkel érkeztek ki, és 20 perccel az első bejelentés után elfogták a férfit, egy kisebb összetűzés után.

A támadó elsőnek egy Coop üzletben kezdhetett el lőni, több áldozatot is innen jelentettek. Norvégiában a támadás után elrendelték, hogy a rendőrök vegyék magukhoz a lőfegyvereiket. A norvég rendőrök általában lőfegyver nélkül teljesítenek szolgálatot, de a támadás miatt átmenetileg most változtatnak ezen. (Guardian, BBC)

Frissítették a veszélyeztetett fajokat összegző vörös listát, melynek összeállításán több ezer szakértő és önkéntes dolgozik, és az derült ki, hogy több madárfaj is komoly bajban van: a sarlósfecskét, a sárszalonkát és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti.

A BirdLife International elemzése során 544 őshonos madárfaj sorsát vizsgálják a kontinensen. A legutóbbi, 2015-ös elemzésük óta három faj el is tűnt Európából: a talpastyúk, a rozsdástorkú guvatfürj és a fenyősármány.

A Guardian beszámolója szerint a kontinens madárfajainak 30 százalékánál figyelték meg a populációk csökkenését. Európában a fajok 13 százalékát fenyegeti a kihalás, míg 6 százalékuk közel áll a fenyegetettségi szinthez. Anna Staneva, a BirdLife európai vezetője elmondta a lapnak, hogy az eredmények riasztóak, de nem lepték meg őket.

A vörös listát ugyanis 1994-ben, 2004-ben és 2015-ben is frissítették, és világosan látszott a korábbi felmérésekből is, hogy a madárfajok populációja meredeken zsugorodik. A kutatások során több millió megfigyelést használnak fel. Korábban már az EU 2013 és 2018 közötti belső felmérése is arra jutott, hogy csak a madárfajok negyede van jó természetvédelmi helyzetben. Többek között az élőhelyek elvesztése, az ipari mezőgazdaság terjeszkedése, az erőforrások túlhasználása, a szennyezés, a nem megfelelő erdőgazdálkodás felelős a visszaesését, és ehhez jön még a klímaváltozás minden következménye.

Staneva szerint olyan rendszerszintű fenyegetésekről van szó, melyek nagyban kapcsolódnak ahhoz, ahogy az emberi társadalmaink működnek, és ahogy használjuk az erőforrásokat. Szerinte ez az eredmény egy világos jelzése annak, hogy valamit nagyon nem jól csinálunk, és változtatni kéne ezen. Beszélt arról is, hogy ugyan egyesével, személyesen is tehetünk a változásért a mindennapjaink során, de a leghatékonyabb az lehet, ha a politikusoktól követeljük, hogy cselekedjenek.

Egy madárfaj akkor kerül a közel fenyegetett kategóriába, ha három generációnyi idő alatt 25 százalékot csökken a populációja. Ha több mint 30 százalékot, akkor fenyegetett lesz. Regionális szinten akkor számít egy faj kihaltnak, ha több mint öt éven át egyetlen alkalommal sem észlelik. Időnként előfordulhat, hogy egy kihaltnak nyilvánított faj visszatérjen, ez történt most a sztyeppi lile és a sivatagi poszátával.

Stanevát az lepte meg igazán a mostani jelentésben, hogy gyakori madárfajok, például a vetési varjak és a sárszalonkák is nagyobb bajba vannak, mint amit 2015-ben lehetett látni. Akadtak azért jó hírek is: a tervezett, hatékony természetvédelmi munkának köszönhetően a bölömbikák, az Azori-szigeteki süvöltők és a fakó keselyűk helyzete is javult öt évhez képest. És van pár faj, ami a melegedő klíma miatt járt jól: a nagy goda az izlandi melegebb hőmérséklet miatt lehet nagyobb biztonságban, míg a gyurgyalag ma már jóval északibb terüleken is felbukkanhat, szintén vélhetően a melegebb hőmérsékletek miatt.

Szerdán jelent meg az a tanulmány a Current Biology című szaklapban, melyben a kutatók azt állítják, hogy 2700 éves székletmintákat megvizsgálva kiderült, egy osztrák sóbánya munkásai sört és kéksajtot fogyasztottak a munka mellé.

A bánya az Alpokban, Hallstattnál működött, és a kutatást vezető mikrobiológus, Frank Maixner elmondása szerint őt meglepte, hogy a több mint kétezer évvel ezelőtt működő bányában már képesek voltak tudatosan fermentálni. A most feltárt eredmények lehetnek egyben a legrégebbi bizonyítékai a sajtérlelésnek Európában, tették még hozzá a kutatók az AFP beszámolója szerint.

És ugyan az alkoholfogyasztással kapcsolatban bőven maradtak fel már korábbi írásos és tárgyi emlékeink, a sóbányászok széklete az első mikrobiológiai igazolását adja annak, hogy ittak már sört akkoriban a kontinensen.

A bécsi Természettudományi Múzeum kutatója, Kerstin Kowarik arról beszélt az AFP-nek, hogy világossá vált számukra, hogy az ókori kulináris gyakorlatok nemcsak kifinomultak voltak, de hogy az összetettebb élelmiszer-feldolgozási technikákat, például a fermentálás is nagyobb szerepet kapott ebben az időszakban.

Hallstatt ma az Unesco világörökségi listáján szerepel, több mint 3000 éven át zajlott itt sókitermelés. Az ott dolgozó bányászok a semmi közepén, mindenkitől elzárva kellett dolgozzanak. A bányában ettek, aludtak, és ott is kellett megoldaniuk minden testi szükségletüket. És annak köszönhetően, hogy a bányában viszonylag stabil, 8 Celsius-fokos a hőmérséklet, illetve a magas sótartalom miatt, de a székleteik viszonylag jó állapotban megmaradtak.

A kutatók összesen négy mintát elemeztek: az egyik a bronzkorból, kettő a vaskorból, míg egy a 18. századból származott. Az egyik minta 2700 éves volt, és találtak benne két gombát, a Penicillium roqueforti és a Saccharomyces cerevisiae, melyeket ma élelmiszerkészítéshez használnak. És minden jel arra utal, hogy a bányászok tudatosan fermentáltak, olyan mikroorganizmusok segítségével, melyeket ma is erre a célra használnak.

A kutatók elemezték a bányászok étrendjét is, így derült ki, hogy nagyrészt magvakat, némi gyümölcsöt fogyasztottak, míg a bab és némi hús jelentette a fehérjeforrást. Maixner szerint amúgy ez egy kiegyensúlyozott, megfelelően összeállított étrend volt.

Csütörtök este tizenegy körül fog landolni a Szardínia szigetének fővárosából, Cagliariból induló járat Rómában, és minden jel szerint ez lesz az olasz légitársaság, az Alitalia utolsó útja.

Az Alitalia 75 év után szűnik meg. Létrejöttekor a második világháború után felívelő olasz gazdaság és a la dolce vita hangulat szimbóluma volt, írja a vállalatról a Wall Street Journal üzleti nekrológjában. Az olasz légitársaság számára a végső csapást a koronavírus-járvány vitte be, de már előtte is számos problémával küzdöttek.

Pedig a hatvanas években még Európa harmadik legnagyobb légitársasága volt, a British Airways és az Air France mögött, de a kétezres évekre egyre súlyosabb gondok ütötték fel a fejüket, és a vállalat 2017 óta csak az olasz állam közbenjárásának köszönhetően nem ment még csődbe. A WSJ összefoglalója szerint a légitársaság az elmúlt két évtizedben folyamatosan veszteséget termelt, közben pedig állandóan sztrájkok akadályozták a működését. Ez egészen a legutolsó időkig megmaradt: ezen a héten is több mint száz járatot kellett törölni az alkalmazottak munkabeszüntetései miatt.

A hatvanas években nemcsak az olasz film sztárjai utaztak rendszeresen a társaság járataival, de a Hollywoodból Európába érkező amerikai filmsztárok is gyakran választották az olasz társaságot. Ami idővel a pápák kedvelt utazási eszköze is lett: évtizedeken át a katolikus egyház vezetői az Alitalia gépeivel utaztak. Nemrég Ferenc pápa is így járt Budapesten.

A lap által idézett elemzések szerint az Alitalia egyik fő problémája az volt, hogy soha nem tudtak érdemben alkalmazkodni a légiközlekedés deregulációjához, ami a nagy társaságok, illetve a fapadosok létrejöttéhez vezetett. Ráadásul az egyre gyorsabbá váló olasz vonatok is folyamatosan vitték el a belföldi utasokat előlük. Az egymást követő olasz kormányok próbáltak mindent megtenni, hogy talpon tartsák a céget, becslések szerint 2008 óta összesen 10 milliárd euróval segítették ki a vállalatot, de hiába.

2016-ban az egyik legnagyobb részvényes, az Egyesült Arab Emírségek-beli Etihad Airways megpróbálta még egyszer újraszabni a társaság megjelenését, de ez sem vezetett eredményre: míg 2012-ben az Alitalia 25 millió utast szállított, ami az olasz piac 17 százalékát jelentette, és nagyjából megegyezett azzal, amennyit a Ryanair hasított ki a piacból, 2019-re a Ryanair részesedése duplája lett az olasz cégének.

A járvány jelentette az utolsó szöget a vállalat számára, Mario Draghi miniszterelnök pedig nem volt hajlandó ismét a cég segítségére sietni. Az állam ugyanakkor átveszi az Alitalia eszközkészletének egy részét: 720 millió eurós állami befektetéssel indul el pénteken a száz százalékos állami kézben lévő Italia Trasporto Aereo (ITA), ami 52 repülőgépet, illetve a legtöbb reptéri kikötési lehetőséget vett át az Alitaliától.

Az Alitalia márkát pedig megpróbálták elárverezni, de senkinek nem kellett a 290 millió eurós kikiáltási áron. Az ITA vezetése jelezte, hogy szívesen vitték volna a márkanevet is, de ennek az összegnek maximum a felét fizették volna ki érte. Azt egyelőre nem tudni, hogy a pápák a jövőben az ITA járatait használják-e majd.

Hetek óta izgatottan figyeli a világ, hogy mi lesz egy korábban leginkább csak az ázsiai gazdasági szaksajtót követők számára ismerős kínai cég sorsa: az Evergrande Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztő óriásvállalata, és nagy bajban van. A 305 milliárd dolláros adósságot görgető vállalat képtelen törleszteni a lejáró tartozásait, és szinte biztos, hogy hamarosan valahogy padlót fog. A kérdés ezért elsősorban az, hogy ezt az összeomlást mennyire tudja majd kontroll alatt tartani Peking, és milyen járulékos veszteségei lesznek a zuhanásnak.

Szeptember közepén írtunk először hosszabban az Evergrande helyzetéről, és a lényegi kérdések azóta sem dőltek el: bár vannak hírek arról, hogy a vállalat portfóliójának egy részét felvásárolhatják, és naponta bukkannak fel különféle, hol optimistább, hol pesszimistább bejelentések, azt még mindig nem látni, hogy mi lesz az Evergrande sorsa. Azt azonban egyre több elemző gondolja, hogy az ingatlanos óriásvállalat bukása korszakhatárt jelenthet a kínai gazdaság számára.

Donald Trump egykori amerikai elnök vállalkozása megpróbált több millió dollárnyi, külföldi kormányoktól származó bevételt elrejteni, állítja egy kongresszusi bizottság. A Reuters beszámolója szerint a bizottság úgy látja, hogy a tranzakciók nyugtalanító kérdéseket vetnek fel a washingtoni Trump International Hotel működésével kapcsolatban.

Trump elnöki ciklusa idején a szálloda, melynek épületét Trump a szövetségi államtól bérli, népszerű találkozóhelye volt a Trump támogatóinak, külföldi vendégeknek és republikánus tisztségviselőknek is.

Ugyanakkor a demokraták vezette bizottság pénteken azt közölte, hogy Trump ugyan azt állította, hogy hivatali ideje alatt 150 millió dollárt keresett a szálloda által, valójában több mint 70 millió dolláros veszteséget termelt a vállalkozás. A bizottság emellett azt találta, hogy a szálloda 3,7 millió dollárnyi bevételt kapott külföldi kormányoktól (ebből 7400 vendégéjszakát fizethettek volna ki), és ez felveti az összeférhetetlenség kérdését. Az amerikai alkotmány ugyanis világosan kiköti, hogy az elnökök nem fogadhatnak el külföldi kormányok felől semmiféle anyagi juttatást.

A bevételek egy részét a szálloda átadta az amerikai kormánynak, ugyanakkor nem könyvelték el a szabályoknak megfelelően a szövetségi ingatlanokat kezelő ügynökség, a GSA felé.

Trump ügyvédjei azzal érveltek a bíróság előtt, hogy a volt elnök tulajdonrésze önmagában nem sértette meg az alkotmányos rendelkezést.

A Kongresszus demokrata tagjai már Trump elnöki ciklusa idején is szerettek volna többet megtudni a szálloda pénzügyi helyzetéről, de a GSA akkor nem adott ki semmiféle iratot. A hatalomváltás után nem sokkal, idén nyáron viszont már együttműködőbbnek mutatkoztak.

A bizottság emellett azt találta, hogy Trump több millió dollárt mozgatott át más vállalkozásaihoz, megnehezítve így a GSA számára, hogy ellenőrizzék, valóban nem vesz-e ki profitot a szállodából.

Trump amúgy a nyáron már megpróbált megszabadulni a szálloda bérleti jogától.

Június közepén jelent meg a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) arról, hogy a kormány 35 évre (!) magánkézbe adná a magyar autópályák és autóutak üzemeltetését és fejlesztését. Az állam cserébe pedig rendelkezésre állási díjat fizetne a kiválasztott cégnek. Hatalmas üzletről van szó, a G7 egy korábbi számítása szerint mai áron a szerződés értéke a 3000 milliárd forintot is megközelítheti, egy pénteki tárgyalási napon azonban kiderült, hogy a kormánynak ennek ellenére nincsenek valós számításai, melyek megalapozhatnák ezt a döntést.

A Szabad Európa beszámolója szerint a tárgyaláson kiderült, hogy az állami szerv csak előzetes számításokkal rendelkezik, melyeket ők maguk is csak becslésnek tekintenek. Mivel az EU-s szabályok értelmében ha öt évnél hosszabb koncesszióba terveznek valamit kiszervezni, akkor számításokkal kell tudni alátámasztani, hogy ez meg fog térülni az állam számára. Ezekből a számításokból kéne kiderüljön, hogy megéri-e az államnak az egész üzlet, és hogy mennyit kereshetne ezen a kiválasztott piaci szereplő.

Ezeket a számításokat az NKI nem volt hajlandó kiadni, ezért a Transparency International Magyarország beperelte a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó hivatalt.

A Szabad Európa beszámolója alapján a Fővárosi Törvényszék tárgyalásán kiderült az is, hogy az NKI még nem is biztos abban, hogy 35 évre kötnének koncessziós szerződést, ugyanis fenntartanák maguknak a jogot, hogy az ajánlatok függvényében változtasson a hirdetményben rögzített harmincöt éves időtartamon.

Az NKI jogi képviselője emellett elmondta azt is, hogy az eredeti számításuk nem tekinthető véglegesnek, és csak akkor lesz az, meghozták a döntést és megkötötték a szerződést. Az NKI szerint csak olyan előzetes számítások léteznek jelenleg, melyek becslésnek tekinthetőek, hiszen a koncesszió időtartama még nem végleges, és a nyertes ajánlat szerinti beruházások megtérülési időtartama még nem ismert.

Emiatt minden számításuk döntés-előkészítő dokumentumnak számít, azokat pedig nem minden esetben kell nyilvánosságra hozniuk, hiszen ez befolyásolhatná az ajánlattevőket.

A Szabad Európa idézi a Transparency International jogi érvelését is, mely szerint már a kiírás pillanatában lezárt számítással kellett volna rendelkezzen az NKI, hiszen e kalkuláció alapján döntheti el a kormány, hogy megéri-e 35 évre szerződni egy vállalattal.

A Fővárosi Törvényszék ítéletében amúgy arra jutott, hogy az NKI nem titkolhatja tovább az adatokat, ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat a jogvédő szervezetnek.

A cikk kitér arra is, hogy a koncessziós pályázatot több jel alapján eleve kapkodva írta ki a kormány: például az NKI-nak még honlapja se volt, a kiírásban szereplő link a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalra vezetett. Ráadásul a június 14-én megjelent felhívásra július 5-ig lehetett pályázatot benyújtani, vagyis bő három hét alatt kellett dönteni egy 35 éves, gigantikus léptékű üzletről.

A felhívásra végül három cég jelentkezett: a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. A Themis mellett amúgy Mészáros Lőrinc érdekeltségei sejlenek fel.

Az áramszolgáltatás csökkentésével fenyegette meg Franciaország pénteken Jersey szigetét a Brexit következményeként a francia halászhajókra vonatkozó új szabályokat illetően kialakult újabb vita miatt. "Az áramszolgáltatás csökkentése lehetséges, de annak lekapcsolása Jersey lakói számára a télen, nem fog bekövetkezni" - mondta Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár a BFM hírtévében.

Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak van egy energiaexportra vonatkozó része is. "Szabályozni tudjuk az ellátást. Nem kívánom, hogy eddig jussunk. De ez egy politikai lehetőség" - fogalmazott a kormánytag.

A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik. Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát.

Jersey önkormányzata az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodására hivatkozva áprilisban új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken.

Jersey szeptember 29-én bejelentette, hogy 64 végleges engedélyt adott ki francia halászhajóknak, 75 kérelmet pedig elutasított. A francia kormány összesen 169 hajónak kért engedélyt. London további 12 engedélyt adott ki a brit vizekre a partjainál a 87 kérelem ellenére.

"Minden összevetve valamivel több mint 450 engedélyt kértünk. És kitartunk a 450 mellett" - mondta Clément Beaune. "Célzott retorziós intézkedéseket fogunk bevezetni az Egyesült Királyság ellen, amennyiben London nem alkalmazza a megállapodást" - tette hozzá az államtitkár, de azt nem pontosította, hogy francia vagy uniós fellépésre gondolt.

"A briteknek szükségük van ránk, európaiakra, a termékeik eladásához, beleértve a halászatot is. Szükségük van ránk az energiaszolgáltatásukhoz, a pénzügyi szolgáltatásaikhoz, a kutatóközpontjaikhoz" - hangsúlyozta az államtitkár.

"Mindehhez vannak retorziós intézkedéseink, együttműködési intézkedéseink, amelyeket életbe tudunk léptetni, ha a britek továbbra sem tartják be a Brexit-megállapodást. Ha a britek nem tarják be az ő részüket, mi sem fogjuk 100 százalékosan a miénket" - tette hozzá.

A francia kormány álláspontja szerint a britek az európaiakkal kiprovokált konfliktusokkal próbálják meg leplezni a Brexithez kötődő nehézségeiket.
„Elrontották a Brexitet, ez az ő választásuk, ez az ő kudarcuk, nem a miénk” - mondta az államtitkár.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről tartott tavalyi tárgyalássorozaton az egyik leghevesebb vita London és az EU között éppen a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, annak ellenére is, hogy a halászati ágazat a brit és az uniós hazai összterméknek (GDP) egyaránt alig néhány tized százalékát adja.

Májusban annyira eszkalálódott a két ország közötti vita, hogy London hadihajókat is tengerre küldött.

A 444 három munkatársa, Czinkóczi Sándor, Halász Júlia és Szász Zsófi Hégető Honorka-díjat kapott a kiszáradástól különösen sújtott Homokhátságon élő gazdák küzdelmét bemutató riportjukért.

A Hégető Honorka-díjat 2003 óta olyan videóriportok készítőinek ítéli oda a zsűri, akik magas színvonalon készítenek el társadalmi érzékenységű riportokat. A díjat az RTL Klub alapította a 29 éves korában autóbalesetben elhunyt tévés szerkesztő Hégető Honorka emlékére.

Idén közel 70 pályázatból az alábbi pályaművek kaptak elismerést. A fődíjat a Telex videója kapta, melyben a tiszai szeméthalmok útját követték végig, és díjazták még a hvg.hu két videóját is.

A díjazott riportfilmeket ezen az oldalon lehet elérni.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) számolt be arról, hogy a bírósági ítélet szerint az új egyetemi modellel szemben megfogalmazott kritikája miatt, megtorlásként rúgta ki a már alapítványi formában működő SZFE az egyik oktatóját, Faur Annát.

A jogvédő szervezet közleménye szerint Faur Anna 2017 óta dolgozott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kutatóként, majd oktatóként, és többek között felkérték a részvételre abban a kutatásban, melynek célja a teljes dráma- és médiaoktatás megreformálása volt. Szerződése 2020 februárjában lejárt, akkor – kétéves ikergyermekeire és a vírushelyzetre tekintettel – úgy döntött, hogy egy időre otthon marad.

2020 szeptemberében az SZFE újra szerződést kötött az oktatóval, már az új alapítványi modell keretei között. Az új szerződés – a korábbi munkaviszony dacára – próbaidőt is tartalmazott, ezt használta ki az SZFE vezetése, ugyanis próbaidő alatt nem kell indokolni a felmondást. Faur Anna azonban kezdettől fogva meg volt győződve arról, hogy nem azért mondtak fel neki, hanem azért, mert részt vett a FreeSZFE mozgalomban, az egyetem dolgozói sztrájkjában, és filmet is forgatott az egyetemfoglalás eseményeiről.

A TASZ beszámolója szerint ezt igazolta a bíróság pénteki, elsőfokú ítélete, ami szerint az SZFE dolgozóinak sztrájkja a véleménynyilvánítás egy sajátos formája volt, Faur Annát pedig azért távolították el az egyetemről, mert ebben a véleménynyilvánításban részt vett, kiállva a munkáltatóval szemben.

Erőteljes robbanás történt egy síita mecsetben az Afganisztán északi részén fekvő Kunduz városában, írja a BBC. Helyszíni beszámolók szerint a robbantásban, ami épp a pénteki imák idején történt, legalább 50 ember meghalt, és több mint 140 sérültről tudni.

Afganisztánban a síiták kisebbségben vannak, és korábban több alkalommal is követtek már ellenük merényleteket szélsőséges szunnita csoportok.

A merénylet tényét az ország irányítását átvető tálibok is megerősítették, egy szóvivőjük annyit közölt, hogy számos ember meghalt, illetve megsérült. A támadásért egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget, de az Iszlám Állam alá tartozó IS-K korábban már több alkalommal támadta az ország síita közösségeit.

A csoport a tálibok uralmát is elutasítja, a közelmúltban több pokolgépes merényletet is elkövettek, elsősorban az ország keleti részén. Az IS-K támadásai komoly kihívást jelenetnek a tálibok számára is, akik a hatalomváltásuk legitimációját épp az erőszakos támadások felszámolásának ígéretével is akarták megalapozni.

Közösségi oldalán jelentette be Botka László, hogy az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Pétert támogatja. Szeged polgármestere arról ír, hogy tudja, a pártok önmagukban nem képesek győzni, szükség van a hitüket vesztett, rendszerkritikus civilekre is, és tudja, hogy „ennek a tábornak a kiszélesítésére és összefogására a legalkalmasabb a barátom, szomszédom és harcostársam, Márki-Zay Péter, akit nagy örömmel támogatok a rendszerváltáshoz vezető úton.”

Botka 2019-ben távozott az MSZP-ből, miután a párton belül ellehetetlenítették, hiába volt egy ideig a szocialisták miniszterelnök-jelöltje is. Botka egykori pártja, az MSZP pénteken azt közölte, hogy egyik jelölt, így sem Dobrev Klára, sem Márki-Zay Péter mögé nem állnak be az előválasztás második fordulójában, de a győztes jelöltet támogatni fogják majd a tavaszi választáson.

Franciaország október végégig visszaadja Beninnek azt a 26 értékes műkincset, amelyet több mint száz éve hurcoltak el az afrikai országból - jelentette be pénteken Emmanuel Macron francia elnök.

Az úgynevezett Béhanzin-kincseket a gyarmati háborúk idején, 1892-ben foglalták le a mai Benin és Nigéria területén fekvő Dahomey királyságban, amikor a francia hadsereg kifosztotta Abomey királyi palotáit. A tételek között szerepel egy királyi trón, amely a párizsi Quai Branly-Jacques Chirac Múzeumban őrzött csaknem 70 ezer afrikai műkincs legértékesebb darabja.

A francia államfő 2017-es megválasztása után ígéretet tett arra, hogy a francia intézmények visszaadják afrikai műtárgyaikat a származási országoknak. A benini régiségeket, amelyeknek restitúcióját tavaly decemberben a francia parlament is megszavazta, egy ünnepségen adják majd át, amelyen jelen lesz Patrice Talon benini elnök is. A kincsek többsége jelenleg a párizsi Quai Branly-Jacques Chirac múzeumban található.

Az afrikai országok és Franciaország montpellier-i csúcstalálkozóján a francia elnök azt mondta, hogy hasonlóképpen járnak el az Elefántcsontpartról elhurcolt műkincsekkel is. A csúcson külön ülést szenteltek pénteken az elhurcolt műkincsek ügyének.

Egy Macron által megrendelt 2018-as szakértői jelentés szerint mintegy 90 ezer afrikai műtárgy lehet francia múzeumokban, többségük a Quai Branlyban. Az elnök új alapokra akarja helyezni az afrikai országokhoz fűződő viszonyát, ennek egyik sarkalatos eleme a rabolt műkincsek restitúciója. (MTI, AFP)

A Global Times című kínai lapban pénteken megjelent beszámoló szerint az észak-kínai Sanhszi tartományban a Fenho folyó alsó szakaszánál a megáradt folyó elérte az elmúlt csaknem negyven évben regisztrált legnagyobb kiterjedését. A roppant vízmennyiség nyomása alatt csütörtökön beszakadt a folyó egyik gátja. A környékről több mint 1800 embert kellett kitelepíteni.

A tartományban emellett házak dőltek össze, vasútvonalak rongálódtak meg és földcsuszamlások alakultak ki a több helyen rekordmértéket öltő esőzések nyomán. A múlt hét szombattól csütörtökig tartó esőzések ideje alatt több mint 20 ezer embert költöztettek biztonságos, átmeneti szállásokra Sanhsziban, ahol a természeti csapás az eddigi jelentések szerint négy ember életét követelte. A tartományban biztonsági intézkedésként 27 szénbányát zártak be ideiglenesen, növelve az elmúlt időszakban a szénhiány okozta áramellátási problémák miatti aggodalmakat.

Meteorológusok szerint Sanhsziban a csapadék mennyisége szeptemberben több mint négyszerese volt az elmúlt évek azonos időszakában regisztráltnak.
A július közepén súlyos áradások által sújtott, közép-kínai Honanban is újabb árvizek alakultak ki. A Sárga folyón található, Szanmenhszia duzzasztógáton csütörtökön az árvíz elérte az 1979 óta mért legmagasabb szintet - írta a Global Times a Honan Zsipao (Henan Daily) című helyi lapra hivatkozva. A szintén a Sárga folyón található Hsziaolangti duzzasztógátnál pedig a vízszint 271,18 métert elérve ugyancsak rekord magasra emelkedett.

Az esőzések miatt árvízelhárítási munkák folynak Senhszi és Santung tartományokban is, az előrejelzések szerint pedig pénteken és szombaton további csapadék várható az érintett területeken.

Július közepén Honanban több mint háromszáz ember veszítette életét, mintegy 18 ezer ház omlott össze és több mint 46 ezer rongálódott meg a napokon át tartó esőzések miatt kialakult súlyos áradások következtében. Az áradások a legtöbb áldozatot a tartomány székhelyén, Csengcsouban követelték, ahol július 20-án rekordmennyiségű eső esett, folyókká változtatva az utcákat, és elárasztva a város egyik metróvonalát. (MTI)

Csütörtökön jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy a legjelentősebb irodalmi díjat idén a tanzániai regényíró, Abdulrazak Gurnah kapja.

Gurnah 1948-ban született Zanzibárban, de már jó ideje az Egyesült Királyságban él, évtizedeken át a University of Kent professzora volt. 18 évesen, az erőszak elől menekülve érkezett Angliába. Legismertebb regényei a Paradise (1994), amit Booker-díjra is jelöltek, illetve a Desertion (2005) és a szintén Bookerre jelölt By the Sea (2001). Ha minden igaz, egyetlen regénye sem jelent meg magyarul.

Gurnah előzetesen nem számított az esélyesek közé. A Nobel-bizottság értékelése szerint a díjat a gyarmatosítás következményeinek és a menekültek sorsának megalkuvást nem ismerő, együttérző bemutatásáért kapta.

Szépirodalmi pályája mellett tudományos tevékenysége is jelentős, számos posztkoloniális szöveg és tanulmánykötet szerkesztője, ő szerkesztette a Cambridge által kiadott Companion to Salman Rushdie című tanulmánykötetet és az Essays on African Writing két kötetét is.

Információink szerint kedd délelőtt a pártelnökök ülésén dőlt el több, az előválasztás második fordulóját érintő technikai kérdés is.

Döntés született arról, hogy a szavazólapokon mindhárom miniszterelnök-jelölt, azaz Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter neve is rajta lesz. Jelenleg ugyan nem tudni, hogy Karácsony és Márki-Zay közül ki fog visszalépni, ha egyáltalán, ám a szavazólapokat kedden nyomdába kellett küldeni. Ezért ha a szavazások megkezdésééig valóban lesz visszalépés, akkor a visszalépő nevét az összes szavazólapról filctollal kell majd lehúzni.

Karácsony hétfőn azt mondta, kezdeményezni fogják, hogy Márki-Zay Péterrel együtt szerepeljenek a szavazólapon, amolyan közös ajánlatként, de a Civil Választási Bizottság már jelezte, hogy erre nincs lehetőség.

Döntöttek kedden arról is, hogy hasonlóan az első körhöz, ismét szükség lesz igazolvány-alapú azonosításra az online szavazók esetében, azaz mindenkinek be kell majd mutatnia a kamerába a személyijét és a lakcímkártyáját.

Újabb kínai ingatlanfejlesztő mulasztotta el egy kötvénye kifizetését a kínai ingatlanszektor pénzügyi nehézségeivel kapcsolatos, az Evergrande cégcsoport eladósodása nyomán kialakult aggodalmakat alátámasztva.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában kedden megjelent beszámoló szerint a sencseni székhelyű Fantasia Holdings cégcsoport nem folyósította az egyik lejáró kötvénye után hétfőn esedékes 205 millió dollárt hitelezői részére.

A Fantasia, amelyet az egyik korábbi kínai alelnök unokahúga alapított, 2021 első felében 153 millió jüan (24 millió dollár) nyereséget könyvelt el, miközben a bevétele a múlt év azonos időszakához képest 18,5 százalékkal növekedve elérte a 10,9 milliárd jüant (1,7 milliárd dollár). A cégcsoportot a tőzsdén 415 millió dollárra értékelték.

A csoport a fizetés elmulasztásáról szóló, a hongkongi tőzsdére eljuttatott bejelentésben azt is közölte, hogy a részvényeivel történő kereskedés szüneteltetését kérte.

Kedden továbbra is szünetelt emellett a China Evergrande csoport részvényeinek kereskedése is. A csoport hétfőn kereskedési szünetet kért az ingatlankezelő részlegét érintő, jelentős tranzakcióval kapcsolatos bejelentéséig. Az Evergrande a bejelentésről annyit előlegezett meg, hogy az a vállalat részvényeire vonatkozó, esetleges általános ajánlatról szólhat. A Global Times című kínai lap hétfőn arról írt, hogy a dél-kínai székhelyű Hopson Development készül megvenni az eladósodott Evergrande ingatlankezelő részlegének 51 százalékát.

A Evergrande, amely 305 milliárd dolláros tartozást halmozott fel, az elmúlt hetekben elmulasztotta egyes dollárkötvényei után járó kamatok, összesen 162,38 millió dollár kifizetését. Amennyiben a 30 napos türelmi idő alatt nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a cégcsoport törlesztési csődbe kerül, aminek súlyos hatásai lehetnek a kínai gazdaságra, de egyes félelmek szerint a globális pénzügyi rendszerre is. Az Evergrande hónapokkal ezelőtt került nehéz helyzetbe annak nyomán, hogy a kínai kormányzat 2017 óta egyre szigorítja az ingatlanszektor szabályozását az adósságállomány és a spekuláció növekedésének megfékezésére. A pekingi kormány mentőövet dobhatna a vállalatnak, de elemzők ezt a lehetőséget tartják a legkevésbé valószínű forgatókönyvnek. A szigorítások nyomán számos kisebb ingatlanfejlesztő ment csődbe Kínában az elmúlt években.

Az Evergrande körül kialakult helyzetről korábban részletesen is írtunk. (MTI, Financial Times)

Miután Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2020-as költségvetés elszámolását a parlamentnek, elvileg tisztán kéne látszódnia, hogy mire ment el a tavaly elköltött 28 333 milliárd forint, és hogy miért keletkezett 5311 milliárd forintos hiány, ám mint a Népszava írja, több fontos kérdésben még mindig nem látni tisztán.

Kiderültek ugyanakkor újabb költések a gazdaságvédelmi alapból. Ebből az alapból tavaly 4030 milliárd forintot költött el a kormány, de a cégeknek nyújtott közvetlen gazdaságvédelmi támogatás csak 908 milliárd forint volt. Ehhez képest a Népszava összesítése szerint az állami cégek 1197 milliárd forintot kaptak, és ennek jelentős része az állami cégek feltőkésítésére szolgált.

Ezek közül is kitűnt a Magyar Posta Zrt. esetében alkalmazott megoldás: az állam 42 milliárd forintért vásárolt meg egy bélyeggyűjteményt, de hogy ez ne legyen tiltott állami támogatás, a Magyar Posta átadta a Bélyegmúzeumot az államnak.

Elment 207 milliárd forint az „egyes energetikai kérdésekről szóló előterjesztés szerinti feladatok végrehajtásához kapcsolódó forrásigény” címen, de az nem derül ki az előterjesztésből, hogy ez mit jelent, és hova került a pénz. A Népszava szerint más forrásokból ugyanakkor tudni, hogy ez a pénz az év végi pénzszórás idején kerülhetett az állami tulajdonban lévő MVM energiaholdinghoz.

Emellett a gazdaságvédelmi alapból 137,7 milliárd forintot kaptak a Fideszhez köthető közalapítványok, melyeket nem ritkán kormánytagok irányítanak. A Mathias Corvinus Collegium volt a legnagyobb kedvezményezett, rajtuk keresztül például 14,5 milliárd forintot kapott a Kommentár Alapítvány, ami kiadja a Kommentár folyóiratot.

A benyújtott zárszámadást a parlamentnek egyszerű többséggel kell elfogadnia, így a fideszes többség vélhetően simán áldását adja majd ezekre a tranzakciókra.