Horváth Bence

Idén november 9-e és 21-e között zajlik majd a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, különleges, hibrid formában: a közel 60 filmet mozikban (Budapest mellett öt vidéki városban), illetve online is meg lehet majd nézni.

Az idei nyitófilm az HBO új dokumentumfilmje, a Kőrösi Máté által rendezett Dívák lesz, amely három húszéves budapesti lány életébe enged betekintést.

A fesztivál közleménye szerint a 18. Verzió alatt a nemzetközi, a diák- és elsőfilmes, valamint a magyar versenyprogramban látható filmek mellett a valóság rétegeit különböző témákba merülve ismerhetik meg a nézők. Az Antropocén szekció filmjei idén is bemutatják az emberiség környezetre gyakorolt hatását, míg a Parrhesia: Az igazság ideje válogatásban előtérbe kerülnek fiatal újságírók, művészek és tinédzserek, aktivisták történetei, akik elszántan harcolnak a jövőjükért olyan országokban, ahol a hatalommal és autoriter rezsimekkel való megküzdés lehetőségei (és lehetetlenségei) a valóság egy másik rétegét mutatják be. Az Elmerülés filmjei a mentális egészség témáját helyezik előtérbe, míg a Képkereső szekció keretében olyan filmeket mutatnak be, amelyek a képek és kamerák hatalmáról és történetmesélő képességéről szólnak. A fesztivál részletes programja október közepén érkezik majd.

Vádat emeltek a vasúti dolgozókkal szemben, akik gondatlansága miatt majdnem összeütközött két Intercity 2019-ben, közölte az Egri Járási Ügyészség.

Közleményük szerint 2019. augusztus 9-én az I. rendű vádlott forgalmi szolgálattevői munkakört látott el a HortCsány vasútállomáson, így az ő feladata volt a vonatközlekedés irányítása. Ekkor észlelte, hogy az egyik váltó meghibásodott, de nem az előírások által megszabott módon járt el, hanem esetleges eszközökkel, például a kezelőgombok és a körülötte lévő gyűrűk közé gombostűt szúrva kezdte el az állomáson átmenő forgalmat irányítani.

Az egyik ilyen szabálytalanul végrehajtott művelet során a váltók kitérő állásba kerültek, átálltak, így az állomásról ekkor kihaladó Intercity járat és az oda érkező vonat azonos vágányra kerültek.

A váltók átállásának pillanatában a II. rendű vádlott által vezetett, kihaladó IC vonat 94 méterre járt a rossz irányban lévő váltótól.

A mozdony vezetője a közlemény szerint azonban csak tovább fokozta a kialakult veszélyhelyzetet, mivel az „őt terhelő figyelési kötelezettségének” nem tett eleget, és így nem vette észre a váltó átállását. Emiatt már csak a rossz vágányon haladva kezdhetett gyorsfékezésbe, ezért a mozdony bekerült az állomásra érkező Intercity vonat tervezett vágányútjába. A két szerelvény végül 205 méterre állt meg egymástól, a vonatkocsikban 300 ember volt.

Az Egri Járási Ügyészség a vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt benyújtott vádiratában az I. rendű vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, míg a mozdonyvezetővel szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. A vádhatóság az I. rendű vádlott esetében arra is indítványt tett, hogy a bíróság határozott időre tiltsa el őt a forgalmi szolgálattevői feladatok ellátásával kapcsolatos foglalkozás gyakorlásától.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kihelyezett ülést tart a kormány a hajmáskéri Központi Gyakorló- és Lőtéren kialakított tábori sátorban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtök reggel.

A kormányülés egyetlen napirendi pontja a magyar haderőfejlesztés áttekintése.
Orbán Viktor és a kormány tagjai az ülés után megtekintik a Magyar Honvédség őszi hadgyakorlatát.

DON’T PAY THE POLICEMAN címmel tett közzé felhívást a police.hu oldalon a magyar rendőrség, miután álrendőrt fogtak el Budapesten.

Az álrendőr külföldieket csapott be: egy pártól kérte el a náluk lévő pénzt, azzal, hogy az hamis lehet, majd visszaadta, de nem a teljes összeget, 200 ezer forint helyett csak 66 ezret. A rendőrség közleménye szerint a szeptember 24-én a VII. kerületben elkövetett bűncselekmény nem egyedi eset. Az álrendőr nem is egyedül dolgozott: előbb egy férfi kért útbaigazítást a külföldiektől, majd az odalépő rendőr mindhármójuk pénzét ellenőrizte.

A külföldi pár feljelentést tett, az erzsébetvárosi nyomozók pedig azonosították az álrendőrt és társát. Elfogatóparancsot adtak ki ellenük, ami alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság Zseblopási Alosztály munkatársai szeptember 28-án Józsefvárosban elfogták az 58 és 63 éves román állampolgárokat. A VII. kerületi nyomozók átkutatták a két férfi hotelszobáját, ahol megtalálták és lefoglalták az elkövetéskor viselt ruhákat, valamint 850 ezer forintnyi valutát. A lopás bűntett elkövetésével gyanúsított külföldieket kihallgatásukat követően őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.

„Az elkövetési módszer nem ismeretlen a rendőrök előtt. A magukat civil ruhás rendőrnek kiadó tettesek többnyire külföldieket szemelnek ki. Azt állítják, hogy hamis pénzt keresnek, majd az ellenőrzésre átvett összegnél kevesebbet adnak vissza. Mire az áldozatuk észreveszi, hogy becsapták, már messze járnak. Ne dőljön be: a rendőrök nem ellenőriznek bankjegyeket az utcán.” – üzeni a rendőrség.

Arról, hogy a sofőrhiány mekkora problémákat okozott Nagy-Britanniában, a napokban sokat lehetett hallani: Boris Johnson miniszterelnök már a hadsereget is kénytelen volt bevetni, mivel nem volt, aki elfuvarozza a benzint a kutakra, emiatt pedig hatalmas sorok, üzemanyaghiány és áruhiány alakult ki az országban.

A G7 csütörtöki cikkében részletesen bemutatja az angol helyzetet, majd kitérnek arra is, hogy ez a probléma Európa legtöbb országában, így Magyarországon is hasonló helyzetekhez vezethet. Összesítések szerint Európában 400 ezer sofőr hiányzik az ellátási láncok működtetéséhez.

Magyarországon a kamionok 7-8 százaléka áll jelenleg is, és elsősorban nem azért, mert ne lenne mit vinni, hanem mert nincs, aki vezesse őket. A G7 összefoglalója szerint Európa többi kormányához hasonlóan a magyar is későn reagált, és az összetett problémahalmaz egyik elemét próbálták meg orvosolni, hogy eltörölték a kamionos jogosítvány megszerzésének több mint 500 ezer forintos költségét. Ez valóban a pályakezdés egyik ismert gátja volt, de ettől még nem szűntek meg a problémák, hiszen a hazai sofőrök külföldi munkavállalását nem lehet megakadályozni, így az állami segítséggel ingyen jogosítványt szerző kamionvezetők simán elmehetnek nyugati országokba dolgozni.

A cikk szerint sokkal több probléma akad még itt: a kamionos szakma társadalmi megbecsültsége nem elég jó, a sofőröket kiszolgáló infrastruktúrát az európai államok nem fejlesztik eléggé, a nőket szinte alig tudja bevonni a szakma. És hiába emelkednek a fizetések, sok tényező, például a családtól való távollét vagy a munka veszélyessége továbbra is sokakat visszatart.

És mivel az önvezető kamionon forgalomba állása jó eséllyel még elég messze van, a problémák megmaradnak: az internetes kereskedelem és fogyasztás nő, a kamionokra egyre nagyobb igény lenne, de egyre kevésbé van, aki vezesse őket. Mint a lap írja, Lengyelországban már most azonnal 100 ezer sofőrt tudnának alkalmazni, és épp ezért egyáltalán nem lehet kizárni, hogy amit most Angliában látunk, az akár nálunk is bekövetkezik majd.

A demokraták számára rendkívül fontos lehet a csütörtöki nap, amikor két, Joe Biden gazdasági programjában kiemelt jelentőségű törvényről is szavazhatnak a Képviselőházban. Az egyik a 3,5 ezermilliárd dolláros szociálpolitikai csomag, míg a másik az infrastruktúra-fejlesztési csomag.

Mint a Guardian írja, ha elbuknak a javaslatok, az katasztrofális hatással lehet Biden és a pártja esélyeire a jövő évi időközi választáson. A tétet jelzi, hogy Biden is lemondta a hét közepére tervezett programját, és Washingtonban maradt, hogy a törvényekről tárgyaljon.

A törvénycsomagok elfogadását Biden stábjának a demokraták körében kéne átvinnie: mint a lap írja, eleve rengeteg különféle érdekcsoport között kellett egyetértést kicsikarniuk, mivel a republikánusok egyhangúlag ellenzik a nagyobb csomagot, ezért mind a Szenátusban, mind a Képviselőházban minden demokrata szavazatra szükség lesz.

Van ugyanakkor legalább két demokrata szenátor, Joe Manchin és Krysten Sinema, akik egyelőre nem tervezik elfogadni a törvénycsomagokat. Alapvetően a demokraták többsége támogatja a gigantikus szociálpolitikai csomagot, de sok vita ment a részletszabályokról, egyes alterületekről, és Manchin és Sinema a célösszeggel sem értett egyet.

A Guardian beszámolója szerint konfliktusos a helyzet a Képviselőházban is, ahol a kisebb infrastruktúra-csomag lehet veszélyben a mérsékeltebb és a progresszív demokraták vitája miatt. A problémát az okozza, hogy a demokraták képviselőcsoportját vezető Nancy Pelosi korábban arról állapodott meg a két szárnnyal, hogy a szenátusban már kétpárti támogatást élvező infrastruktúra-fejlesztési törvényt a nagyobb, szociálpolitikai csomaghoz kötik, és a kettőről együtt lesz majd szavazás. Ugyanakkor legutóbb már arról beszélt a képviselőknek, hogy szavazhatnának külön is a Képviselőházban sima ügynek ígérkező infrastruktúra-csomagról, amíg a szenátusban megpróbálnak konszenzusra jutni a nagyobb csomaggal kapcsolatban.

A progresszív tábor ugyanakkor felháborodva fogadta Pelosi keddi felvetését, és voltak, akik jelezték, hogy csak akkor szavazzák meg az infrastruktúra-csomagot, ha a szociálpolitikai is átment.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a republikánusok közül hányan támogatnák az infrastruktúra-csomagot, hiszen a beszámolók szerint ott is látni törekvéseket arra, hogy akár a törvény elvetése árán is, de kiélezzék a demokrata párton belüli feszültségeket.

A szociálpolitikai csomag amúgy tényleg jelentős változásokat idézhetne elő az amerikai társadalomban: több millió ember számára megnövelnék a családi adókedvezmény mértékét, az iskoláskor előtti gyermekellátást, a gyest, és a kiadásokat a leggazdagabb amerikaira és cégekre kivetett adókból finanszíroznák. A republikánusok felháborodva fogadták az ötletet, szerintük a gazdagok adóztatása és a jelentősebb állami költekezés megakasztaná a gazdaság növekedését és tovább növelné az ország eladósodottságát.

Közben a republikánusok más eszközhöz is nyúltak, és szenátoraik megakadályozták, hogy megnöveljék az adósságplafont, emiatt a szövetségi kormány hamarosan fizetésképtelenné válhat. Ha ezt nem sikerül megoldani, október 18-a után a kormány nem fogja tudni kiegyenlíteni a számláit. (Guardian, Financial Times)

Kim Dzsongun észak-koreai vezető ígéretet tett arra, hogy októbertől helyreállítja a közvetlen kommunikációt Dél-Koreával, ajánlatot téve ezzel a megosztott félsziget békéjének megteremtésére - jelentette csütörtökön a phenjani állami média.

A kommunikációs vonalakat 13 hónapos leállást követően júliusban újra üzembe helyezték, de Phenjan már augusztusban leállította a rendszeres kapcsolattartást Szöullal, amikor tiltakozásuk ellenére az Egyesült Államok és Dél-Korea ismét közös hadgyakorlatot tartott.

Az ország legfelsőbb törvényhozása, a Legfelsőbb Népi Gyűlés ülésén tartott szerdai beszédében Kim ugyanakkor ismét bírálta az Egyesült Államokat, amiért továbbra is "ellenséges politikát" folytat Észak-Koreával szemben - jelentette a hivatalos KCNA hírügynökség.

Az Egyesült Államok és Észak-Korea közti tárgyalások a nukleáris fegyverek eltávolításáról és a nemzetközi szankciók enyhítéséről mintegy két éve holtpontra jutottak, de a Joe Biden elnök vezette új amerikai kormány tagadja, hogy ellenséges szándékai lennének Phenjannal szemben, és azt állítja, hogy kész találkozni az észak-koreai féllel - emlékeztet jelentésében a Kyodo japán hírügynökség.

"Sem célunk, sem okunk nincs arra, hogy provokáljuk Dél-Koreát, és eszünkben sincs kárt okozni neki, ezért Dél-Koreának azonnal meg kell szabadulnia ettől a téveszmétől, a válságtudattól és attól a fenyegetettség-érzettől, hogy északi provokációkat kell elhárítania" - idézte Kimet a KCNA. Azt is mondta, hogy "az egész koreai nemzet" szeretné "az észak-déli kapcsolatok mielőbbi kilábalását a jelenlegi holtpontról és a tartós béke megteremtését a Koreai-félszigeten" - jelentette a hírügynökség.

Ami azonban Washingtont illeti, Kim azt mondta: "Az Egyesült Államok továbbra sem hajlandó változtatni fenyegető katonai fellépésén, és ellenséges politikát folytat" Észak-Koreával szemben. A Biden-kormányzat a "diplomáciai elkötelezettséget" és az "előfeltételek nélküli párbeszédet" hirdeti, de ez nem több, mint egy kicsinyes trükk a nemzetközi közösség megtévesztésére és ellenséges cselekedeteinek leplezésére" - hangoztatta Kim.

A legutóbbi amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat Észak-Korea ismét "háborús próbaként" értékelte, és fokozott katonai tevékenységgel válaszolt, például ballisztikus rakéták kísérleti kilövésével.

Néhány külügyi szakértő szerint ugyanakkor Phenjan nyitva hagyta az ajtót egy esetleges észak-déli csúcstalálkozó előtt, nyilvánvalóan azért, hogy gazdasági segítséghez jusson Dél-Koreától - írja a Kyodo. Észak-Koreát súlyos élelmiszerválság sújtja az országot ért természeti csapások következtében, valamint a legfontosabb gazdasági partnerével és szövetségesével, Kínával folytatott kereskedelmének a koronavírus-járvány okozta visszaesése miatt is.

Phenjan azt állítja, hogy az országban nincsenek koronavírusos megbetegedések, de feltételezések szerint valójában ki van téve a járványos betegségeknek az élelmiszerek és orvosi felszerelések krónikus hiánya miatt, amelyet nagyrészt a nukleáris és ballisztikus fegyverkezési ambícióinak meghiúsítására irányuló nemzetközi gazdasági szankciók váltottak ki. (MTI, BBC)

Száz fölé emelkedett az ecuadori Guayaquil kikötőváros börtönében lezajlott bandaütközet halálos áldozatainak száma, miután a hatóságok újabb holttesteket találtak - közölte szerdán a dél-amerikai ország büntetésvégrehajtási hatósága.

A hatóság Twitter-üzenetben közölte, hogy "mostanáig több mint száz halálesetet és 52 sebesülést erősítettek meg" a város Guayas börtönében kedden lezajlott összecsapás nyomán.

A korábbi beszámolók 30 halálos áldozatról szóltak, köztük több lefejezett rabról, de Fausto Buenano, az érintett ecuadori régió rendőrparancsnoka szerda délután bejelentette, hogy még folyik a börtön csatornahálózatában talált holttestek azonosítása.

Páncélozott járművek, katonák, mentősök és a rabok hozzátartozói gyűltek össze a fegyintézet előtt, utóbbiak arra várva, hogy hírt kapjanak odabent lévő hozzátartozóikról.

Fabian Bustos rendőrparancsnok még kedden arról számolt be, hogy a rendőrség és a hadsereg bevetési egységeinek több mint öt órába tellett visszaszerezni az ellenőrzést a börtön felett, ahol utóbb néhány fegyvert is találtak.

Illetékesek szerint a lőfegyverekkel, késekkel és robbantásokkal megvívott összecsapást a börtönben működő két banda, a Los Lobos és a Los Choneros vitája robbantotta ki.

Mario Pazmino ezredes, az ecuadori katonai hírszerzés volt igazgatója azt mondta, a véres ütközet azt mutatja, hogy "a nemzetközi szervezett bűnözés mostanra átitatta" az ecuadori büntetésvégrehajtás struktúráját. Hozzátette, hogy a helyi bandákat a mexikói Sinaloa és Jalisco Új Generáció kartellek mozgatják.

Guillermo Lasso elnök idén júliusban rendkívüli állapot bevezetését rendelte el az ecuadori börtönökben, miután az év eleje óta lezajlott néhány erőszakos összecsapásban addigra már több mint száz rab vesztette életét. Júliusban 21 ember halt meg a Cotopaxiban és Guayaquilben lezajlott börtönlázadásokban. Előzőleg, februárban pedig 79 rab halt meg a rivális bandák között több börtönben lezajlott leszámolásokban.

Az elnök augusztusban azt ígérte, hogy kormánya több forrást biztosít majd a túlzsúfolt börtönök fejlesztésére, újabb részlegek építésére és új biztonsági berendezések felszerelésére. (MTI, BBC)

Szél Bernadett (Momentum-Jobbik-MSZP-Párbeszéd-MMM) nyerte az előválasztást Pest 2-es választókörzetében, jelentették be a választás szervezői szerdán. Az eredmény papírformának tekinthető, hiszen Szél 2018-ban kevesebb mint 300 szavazattal kapott csak ki a fideszes jelölttől, úgy, hogy jobbikos jelölt akkor nem lépett vissza a javára. Imponáló ugyanakkor a 10 182 szavazat (81,32%), ez messze a legtöbb az eddig összeszámolt szavatok közül. Ellenfele az országosan jóval kevésbé ismert Hegyesi Beáta volt, aki a DK jelöltjeként, a Liberálisok támogatásával indult 2 339 (18,68 százalék) szavazatot kapott.

Ha jövőre az országgyűlési választásokon is nyer, Szél a Momentum frakciójába ülne be, de indulását az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik és az MMM is támogatta.

Szél Bernadett független parlamenti képviselő, egykor az LMP társelnöke, illetve 2018-ban a párt miniszterelnök-jelöltje is volt. Az egyik legaktívabb képviselő, tavaly Hadházy Ákossal közösen együttműködési megállapodást kötöttek a Momentummal.

Ebbe a választókörzetbe Budakeszi és 16 kisebb település tartozik. 2018-ban a fideszes Csenger-Zalán Zsolt 296 szavazattal végzett Szél Bernadett előtt, és sajtóhírek szerint a Fidesz jövőre a külügyben Szijjártó Péter mellett tevékenykedő Menczer Tamást tervezi itt indítani, a jelenlegi képviselő, Csenger-Zalán Zsolt pedig ausztrál nagykövetként folytathatja tovább.

A kínai jegybank bejelentése szerint minden kriptovalutával történő tranzakció jogsértő, és ezeket be kell tiltani, írja a Bloomberg. Bár a bejelentés egyáltalán nem előzmény nélküli, de az eddigi legkomolyabb jelzése annak, hogy Kínában tényleg a teljes kriptopiac felszámolására készülhetnek.

A kínai jegybank honlapján megjelent közlemény szerint a kriptovaluták, például a bitcoin vagy a Tether nem a központi bankok vagy egyéb állami hatóságok által kibocsátott úgynevezett fiat pénzek, ezért nem lenne szabad kereskedni velük a piacon. A jegybank egyben kiemelte, hogy e digitális fizetőeszközökkel történő minden tranzakciónak, így például a külföldi szolgáltatókkal való együttműködésnek is jogsértő pénzügyi tevékenységnek kell számítania.

A bejelentés hatására 5,5 százalékot esett a bitcoin árfolyama pénteken. A kínai jegybank ráadásul éppen egy olyan időszakban ment neki a kriptovalutáknak, amikor a világ pénzpiacai amúgy is aggódva nézik a kínai híreket, hiszen a több mint 300 milliárd dollárnyi adósságot görgető gigantikus ingatlanfejlesztő cég, az Evergrande a csőd szélén táncol.

Azt egy ideje már lehetett látni, hogy a kínai vezetés nem nézi jó szemmel az alternatív, decentralizált vagy egyszerűen csak nem állami felügyelet alatt álló pénzügyi szolgáltatásokat: tavaly év végén például megakadályozták, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, Jack Ma tőzsdére vihesse a fintech vállalatát, az Ant Groupot, és azóta elég egyértelmű jelzéseket adtak azzal kapcsolatban, hogy például a lakossági mikrohitelezés terén nem szívesen látnának digitális eszközöket fejlesztő magánszereplőket. Ugyanígy, Kína idén elkezdte kiszorítani az országból a súlyos környezeti terheléssel járó bitcoin-bányászatot is.

A Bloombergnek nyilatkozott a szingapúri kriptopiac, a Luno regionális vezetője, Vijay Ayyar, aki szerint a kínai kormány korábban is mondott már hasonló hangvételű dolgokat a kriptopénzekkel kapcsolatban, de most eleve idegesek sokan a piacon, mivel az amerikai tőzsdefelügyelet is nemrég jelezte, hogy szigorúbb szabályozásra lenne szükség, ráadásul az Evergrande sztorija miatt eleve feszültebb mindenki, azaz egy ilyen hír megjelenése után nem meglepő, hogy eladási láz kezdődik.

Ezeket a folyamatokat az is magyarázhatja Kínában, hogy Peking nagy erővel fejleszti a saját digitális pénzét, amit nem is nagyon burkoltan a techcégek digitális eszközeinek állami verziójaként terveznek majd bevetni.

Csütörtökön indult el a Demográfiai Csúcs Budapesten, ahova a magyar kormány meghívására a régió miniszterelnökei mellett Mike Pence egykori alelnök is ellátogatott. Azt lehetett sejteni, hogy a republikánusok ultrakonzervatív szárnyához tartozó Pence sok mindenben hasonlóan gondolkodik, mint az Orbán-kormány, de beszédének egy pontján kijött egy nagyon éles különbség is.

Donald Trump egykori alelnöke ugyanis, miután nekiment a legális abortusz lehetőségének, elkezdte Kínát is kritizálni. Pence egész konkrétan azt kérte a teremben összegyűlt vezetőktől, hogy készüljenek fel arra, hogy velük közösen, a világ nemzetei együtt kérjék számon Kínát, amiért eltitkolják az igazságot a koronavírus eredetével kapcsolatban, illetve amiért a népességszabályozás nevében évtizedeken át követtek el emberi jogi visszaéléseket.

A Demográfiai Csúcs csütörtök délelőtti eseményeiről ebben a cikkben írtunk hosszabban.

• Csütörtökön kezdődött el Budapesten a IV. Demográfiai Csúcs, amin többek között a környező országok miniszterelnökei és Mike Pence volt amerikai alelnök fejtik meg, miért nem szülnek eleget a nők.
• Mike Pence beszédében kikelt a legális abortusz és Kína ellen is.
• Orbán Viktor szerint Brüsszellel szemben kell háborút nyerni a gyerekek védelmében.

Csütörtök délelőtt több környező ország miniszterelnökének jelenlétében kezdődött meg a negyedik Demográfiai Csúcs Budapesten. A délelőtti blokkban Novák Katalin házigazdáskodása mellett hat férfi politikus állt ki a színpadra, hogy megtárgyalják, miért nem szülnek eleget a nők.

Elsőként Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök beszélt arról, hogy a demográfiai kérdés a túlélés kérdése, és így az egyik legfontosabb politikai kérdés egyben. Vučić ezután kitért egy kicsit arra, hogy mennyire remekek a magyar-szerb kapcsolatok. Majd a családok kérdésére áttérve elmondta, hogy ma valaki több lájkot kap, ha a kutyájáról rak ki egy fotót az Instagramra, mintha a gyerekekről tenne.

Vučić ezután elmondta, hogy a liberál-politikai marxizmus az életmódunk megváltoztatására törekszik, ami ellehetetlenítené a túlélésünk lehetőségét. És oké, hogy Kína vagy az Egyesült Államok számára a klímaválság tényleg kiemelt megoldandó feladat, de valóban ez lenne a legfontosabb Szerbiában vagy Magyarországon? A szerb miniszterelnök szerint nem: ezek a kérdések persze itt is fontosak, de tényleg fontosabb, mint a demográfiai kérdések? A szerb miniszterelnök szerint a válasz természetesen az, hogy nem.

Utána Mike Pence, Donald Trump egykori alelnöke lépett a színpadra. A Republikánus Párt ultrakonzervatív szárnyához tartozó Pence azzal kezdte, hogy a nyugati világot válságok sújtják: egészségügyi, gazdasági és mellette bizalmi is. Az emberek egyre inkább elvesztik a bizalmat a hagyományos értékekben, intézményekben. Ez egyben a civilizációnk válsága is Pence szerint, hiszen válságban van a nukleáris család, egyre több a válás, egyre kevesebb gyerek születik, egyre több az abortusz. Pedig az erős családok alkotnak erős közösségeket, azok pedig erős nemzeteket.

Csütörtökök indul a magyar kormány által összehívott Demográfiai Csúcs, amin több külföldi jobboldali politikus is elmondja majd, hogy a családok nagyon fontosak. Az eseményen felszólal majd Orbán Viktor is. Az érkezőket csütörtök reggel egy apró tiltakozó flashmob várta, a Nőkért Egyesület aktivistái álltak ki a helyszínen, egy molinót felemelve.

A Nőkért Egyesület az oldalán részletesen is kifejtette, mi a baja a rendezvénnyel. Mint írták, a családbarát kormánynak az ultrakonzervatív szélsőségesekkel való lepaktálás helyett a családok tényleges védelmével, azon belül a családtagjaikat bántalmazók – potenciális leendő családirtók – idejében történő megfékezésével kellene foglalkoznia.

Írtak arról is, hogy kik várhatóak a kétnapos rendezvényre. Többek között:

• Marion Maréchal-Le Pen, akinek nézetei az abortuszról szigorúbbak a francia katolikus egyházénál is;
• Mike Pence, aki szerint az óvszer nem hatékony a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésére;
  
• Sharon Slater, aki szerint a szexedukáció „háború a gyerekek ellen”;
  
• Ed Martin, a házasságon belüli nemi erőszak létezését tagadó antifeminista aktivista, Phyllis Schlafly utóda;
  
• Milorad Dodik, aki szerint a 8000 ember életét követelő srebrenicai mészárlás nem történt meg;
  
• Jaime Mayor Oreja, aki a hazájában elkövetett, 16 fő életét követelő terrortámadást többek közt a melegházasság elfogadásával hozta összefüggésbe;
  
• Eric Zemmour, aki Le Premier Sexe című könyvében megkérdőjelezi a nemek egyenlőségével egyetértő férfiak férfiasságát, és akit a közelmúltban több nő szexuális zaklatással vádolt meg;
  
• és Sophia Kuby, aki a nők tudatos karrierfeladását dicsőíti.

Közleményük végén azt írják, hogy

„Ha az emberi jogok nem hatják meg a kormányt, abban az esetben felhívjuk a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak következtében megölt nők már nem fognak szülni, és a családon belüli erőszak következtében megölt gyerekek már nem fognak felnőni és maguk is családot alapítani, gyerekeket vállalni. A régióspecifikus demográfiai problémáknak sem lehet megoldása a nők jogainak csorbítása és a fundamentalista, szélsőjobboldali ideológia. Magyarország szekuláris állam, a törvényhozást nem befolyásolhatják vallási dogmák. A kormánynak a testi önrendelkezésen, szexuális autonómián és informált döntésen alapuló, felelős gyermekvállalást kell támogatnia, és tiszteletben kell tartania a nők termékenységükkel kapcsolatos döntéseit”

A Demográfiai Csúcson történtekről természetesen külön is beszámolunk majd.

Elárverezik Frida Kahlo önarcképét. A mexikói művész alkotása több mint 30 millió dollárért (9 milliárd forintért) kelhet el novemberben New Yorkban a Sotheby's aukciósház szerdai közlése szerint.

Ezáltal ez a festmény válhat a valaha árverésen értékesített legdrágább latin-amerikai alkotássá.

Az 1949-ben készült Diego y yo (Diego és én) című kép Frida Kahlót ábrázolja, homlokán élettársa, Diego Rivera arcképével.

Utoljára 1990-ben szerepelt az alkotás árverésen, akkor 1,4 millió dollárért (454 millió forintért) kelt el. Ekkor ezzel a képpel vált Frida Kahlo az első latin-amerikai művésszé, akinek több mint egymillió dollárért kelt el műve aukción.

Budapesten 2018-ban volt amúgy Frida Kahlo kiállítás, arról akkor írtunk is. (via MTI)

Támogató üzeneteket és kritikát is sokat kapott a Németország déli részén fekvő Tübingen polgármestere, Boris Palmer, aki felvetette, hogy akár 600 százalékkal is lehetne emelni a parkolási díjakat a városban, hogy így szorítsák ki a nagyobb autókat.

A Guardian beszámolója szerint a Zöldek színeiben megválasztott polgármester a SUV-ok, azaz a városi terepjárók tulajdonosait akarta jobban megsarcolni, és az eddigi éves 30 eurós parkolási díj helyett 360 eurós díjat akart kivetni. Ez a terve még nem ment át az illetékes bizottságon, a 180 eurós javaslat viszont első körben igen.

A helyi lapok beszámolója szerint 180 eurót annak kell majd fizetnie, akinek a belsőégésű motorú autója 1800 kilogrammnál többet nyom, míg elektromos autóknál 2000 kilogramm lesz a limit. Felmentést a mozgáskorlátozottak kaphatnak, illetve azok, akik gondozói munkát végeznek, és munkájukhoz szükségük van az autójukra.

Palmer 14 éve vezeti a várost, javaslatai nem először váltottak ki országos figyelmet. Elmondása szerint most az volt a célja, hogy rávegyék az autótulajdonosokat, hogy autóik helyett inkább a tömegközlekedést használják. Emellett a polgármester szerint érezhető különbségnek lennie aközött a díj között, amit egy apró, városi autó tulajdonosának kell megfizetnie ahhoz képest, amit egy nagy autó tulajdonosának. Ez utóbbiakra ugyanis egyszerűen nincs szükség a városban, tette hozzá.

A többi városhoz hasonlóan Tübingen is klímasemleges akar lenni 2030-ra, és ehhez többek között a tömegközlekedés bővítése az egyik eszköz. Emellett csökkentenék a jegyárakat is, és ezt a városvezetés a befolyó parkolási pénzekből finanszírozná. Hasonló koncepciót több másik német város is elkezdett kidolgozni.

A parkolási díj emeléséről szóló végső döntést a hónap végén hozhatja meg a közgyűlés, de a Guardian cikke szerint Palmer már bírja a klímaügyi bizottság támogatását, ez pedig zöld utat jelenthet a javaslat elfogadásához.

Palmer még nyáron, a közösségi oldalán jelentett be a tervét, amikor a "kedves autóvezetőkhöz" fordulva közölte, hogy ők nem fizetnek az utakért, és elég adót sem fizetnek, a kedvenc közlekedési módjukat pedig masszívan támogatja az összes többi adófizető és a jövő generációi. Ha az árak azt tükröznék, amennyit tényleg fizetnetek kéne, évi 30 euró helyett 3000 euró lenne a megfelelő ár, írta még.

Szavait akkor sokan felháborodva fogadták, volt, aki autósüldözéssel vádolta, de Palmer azzal válaszolt, hogy csak azok ellen akar fellépni, akik elvárják, hogy mások fizessenek az ő parkolóhelyükért, és utána még nekik áll feljebb. Szerinte a németek amúgy is túlságosan érzelmesek, ha az autóikról van szó.

Csütörtökön kezdődik az ENSZ élelmiszer-ellátásról szóló eseménye, az Élelmezési Rendszerek Csúcstalálkozója New Yorkban. Ez 70 év alatt mindössze a hatodik ilyen csúcstalálkozó, és szervezői szerint az a célja, hogy fenntarthatóbb irányba terelje a világ mezőgazdaságát. Az esemény megálmodói emellett többek között az éhínségek végét szeretnék elérni 2030-ra.

A korábbi hasonló csúcsoknak időnként valóban voltak kézzelfogható eredményei, az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) például az 1943-as találkozó után született meg. Ugyanakkor idén a szervezők is arra számítanak, hogy kemény viták kísérik majd a tanácskozást, hiszen az élelmiszer-termelés terén rengeteg a konfliktus a különféle érdekeltségű szereplők között: nemzetgazdasági érdekek ütközhetnek globális célokkal, ahogy a gigantikus óriásvállalatok is teljesen mást akarnak, mint az apró, lokális gazdaságok képviselői, és aligha értenek egyet bármiben azok, akik az argoökológia módszertanában hisznek, azokkal, akik szerint a több génszerkesztés és biotechnológia jelentheti a megoldást a problémákra.

Hogy milyen fontosabb témák merülnek majd fel, azt azért is lehet előre látni, mert nemrég a csúcstalálkozó tudományos megalapozását összeállító szakértői csoport négy vezetője közös cikket publikált a Nature című folyóiratban, melyben összefoglalták, hogy szerintük mire lenne érdemes fókuszálni.

A horvát rendőrségnek sikerült rájönnie, hogy ki lehet az a nő, akit egy szigeten találtak meg, írja a Guardian. A nőnek fogalma se volt róla, hogy hogyan került oda, ahogy azt se tudta megmondani, hogy ő kicsoda. A rendőrség végül azonosította, és kiderült, hogy egy szlovák formatervező, Daniela Adamcova, aki az Egyesült Államokban is élt, és az általa tervezett ékszereket többek között Diana Ross, Barbra Streisand és Brigitte Bardot is viselte.

A rendőrség azután tudta azonosítani a nőt, hogy hétfőn közzétett fényképe miatt több barátja és ismerőse is jelentkezett náluk.

A horvát lapok szerint az 57 éves Adamcova 2015-ig kisebb megszakításokkal az Egyesült Államokban élt, ahol az általa tervezett ékszerek még a Jóbarátokban is felbukkantak. Az elmúlt években a beszámolók szerint főleg Írországban élt, ahol hajléktalanoknak fenntartott menhelyeken dolgozott.

A nőt szeptember 12-én találták meg Krk szigetén, egy sziklán ült, a tengerhez közeli, a sziget egy elhagyatott pontján. A nő folyékonyan beszélt angolul, de se telefon, se semmiféle irat nem volt nála. A hatóságok szerdai beszámolója szerint a nő állapota stabil, jól reagál a kezelésekre, és hamarosan elhagyhatja majd a kórházat. Amikor rátaláltak, ki volt száradva, és zavart volt. A feltételezések szerint legalább egy éjszakát kinn töltött a sziget lakatlan részén, egy olyan területen, ahol medvék és vaddisznók is fel szoktak tűnni. Annyira gyenge volt, hogy képtelen volt egyedül inni, és az arcán egy vágott seb volt.

Erről beszélt szerdán Genfben Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója és Ahmed al-Mandhari, a WHO kelet-mediterráni igazgatója, akik Kabulban tettek látogatást. Egyaránt hangsúlyozták, hogy sürgős intézkedések híján az országot küszöbön álló humanitárius katasztrófa fenyegeti.

A WHO szerint amiatt, hogy a támogatások folyósítását leállították a radikális iszlamista tálibok augusztusi afganisztáni hatalomátvételét követően, több ezer egészségügyi létesítménynek nem maradt pénze arra, hogy eszközöket szerezzen be vagy kifizesse alkalmazottait. Az Egészségügyi Világszervezet szerint számos ilyen intézmény volt kénytelen korlátozni az egészségügyi ellátást, vagy leállítani azt, az elé a nehéz döntés elé állítva az egészségügyi ellátást végzőket, hogy kinek az életét mentsék meg, és kit legyenek kénytelenek hagyni meghalni.

A koronavírus-fertőzötteket ellátó 37 központ közül kilencet be kellett zárni, és csökkent a tesztelési kapacitás, valamint a koronavírus elleni oltási kapacitás is. A beszámoló szerint 1,8 millió adag, sürgős felhasználásra szoruló, koronavírus elleni védőoltás van az országban, miközben veszélyben van a fertőző gyermekbénulás elleni oltási kampány, és növekszik a kanyaróval fertőzöttek száma is. A WHO azonban jelezte: kész partnereivel együtt házról házra járni az országban a fertőző gyermekbénulás, a kanyaró és a koronavírus elleni védőoltás beadása érdekében.
A beszámoló szerint mivel kevesebb női ápoló megy munkába, a női páciensek is egyre inkább távol maradnak a klinikáktól, mindazonáltal a WHO - mint azt maga a szervezet közölte - továbbra is befektet a női ápolók képzésébe.

A WHO 170 tonna orvosi felszerelést juttatott el Afganisztánba a tálib hatalomátvétel óta. A segítségnyújtás folytatásához a szervezetnek mintegy 38 millió dollárra van szüksége a következő négy hónapban.

Martin Griffiths, az ENSZ-főtitkárnak a humanitárius ügyekben és a rendkívüli segélyek koordinálásában illetékes helyettese egy szerdai közleményben tudatta: 45 millió dollárt tesz hozzáférhetővé, hogy segítsen megakadályozni az afgán egészségügyi rendszer összeomlását. A beszámoló szerint az alap a WHO-n és az ENSZ Gyermekalapján (UNICEF) keresztül jut el, amelyek segítenek abban, hogy az egészségügyi intézmények - köztük a koronavírus-fertőzötteket kezelő kórházak - az év végéig folytathassák működésüket.

Az ENSZ szerint - a katasztrofális egészségügyi helyzeten kívül - legalább 11 millió ember szorul sürgős humanitárius segítségnyújtásra Afganisztánban. A nemzetközi közösség több mint 1,2 milliárd dollárt ajánlott fel szeptember közepén az adományozó konferencián, amelyet António Guterres ENSZ-főtitkár kezdeményezett azért, hogy a tagországok növeljék az Afganisztánnak nyújtandó humanitárius segély mértékét.

Afganisztán az elmúlt bő 20 évben erősen függött a nemzetközi segélyektől, amelyek költségvetésének meghatározó részét tették ki. A csökkenő támogatás nyomán a munkanélküliségi ráta növekszik, a szegénység mértéke az egekben, és az, hogy a tálib ügyvivő kormány látszólag képtelen enyhíteni a gazdasági válságon, csak súlyosbítja a humanitárius helyzetet. (MTI, dpa)

Budapestre érkezik jövő tavasszal a Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű konferencia, amely az Egyesült Államokban a Republikánus Párt bázisának fontos eseménye.

Ezt szerdán az Alapjogokért Központ nevű Fidesz-közeli szervezet igazgatója, Szánthó Miklós jelentette be. Elmondása szerint az amerikai és a magyar konzervatívokat összeköti a hagyományos értékek tisztelete, a haza szeretete, valamint hogy fontosnak tartják a családot, a nemzet biztonságát, a határok védelmét. Bár elválasztja őket egy óceán, mindkét országban úgy érzik, „átfogó támadás alatt áll” az életmódjuk.

A konferenciát reményeik szerint március végén tartják - közölte Szánthó Miklós.
Megjegyezte, hogy a CPAC-n republikánus amerikai elnökök is többször felszólaltak. Kérdésre felelve azonban nem árult el részleteket a budapesti eseményen résztvevők névsoráról, jelezve: még szervezik az eseményt. Céljuk mindenesetre, hogy sok államból kiemelkedő politikusokat, újságírókat, influenszereket hozzanak el Magyarországra.

Az Alapjogokért Központ igazgatója a legnagyobb, legbefolyásosabb amerikai jobboldali seregszemlének nevezte a CPAC-t.

A CPAC rávilágít arra, hogy Magyarország a „konzervatív reneszánsz” motorja - jelentette ki Szánthó Miklós, megjegyezve: jövőre újabb fokozatba akarnak kapcsolni.

Dan Schneider, a CPAC-t szervező American Conservative Union (ACU) ügyvezető igazgatója angol nyelvű beszédében kiemelte, hogy már Ázsia, Dél-Amerika és Ausztrália is helyet adott a rendezvényüknek. Európában azonban még sohasem tartották.

Kritikus kérdésnek nevezte a nemzeti szuverenitást és a szabadságot.
Azt mondta, Magyarország kiváló hely a CPAC megrendezésére.

A konzervatív ideológia lényege a legjobb régi értékek megőrzése mindenki számára - hangoztatta Dan Schneider, aki úgy vélekedett, hogy a liberálisok minden hagyományosat elpusztítanak „furcsa ötleteikkel”.

A sajtótájékoztatón aláírták a budapesti esemény megrendezésének alapdokumentumául szolgáló megállapodást.

Arról, hogy a CPAC budapesti megrendezésére fordítanak-e magyar állami pénzeket, semmi nem derült ki az MTI beszámolójából.

Karl Nehammer osztrák belügyminiszter fokozott ellenőrzéseket jelentett be az utóbbi hónapokban megszaporodott hamisított védettségi igazolások miatt a rendőrség közbiztonsági főigazgatójával közösen tartott sajtótájékoztatóján szerdán Bécsben.

Csütörtöktől a rendőrség - új egységek bevetésével - fokozottabban ellenőrzi - elsősorban a vendéglátó egységekben és a rendezvényeken szükséges - védettségi igazolások eredetiségét.

Az utóbbi hat hónapban 400 hamisított védettségi igazolásra derített fényt a rendőrség, azok túlnyomó többségét külföldről, az internetes közösségi portálokon keresztül értékesítették a csalók.

"A védettségi igazolások hamisítása nem bocsánatos bűn, hanem okirat-hamisítás és csalás, amely 6 hónap és három év közötti szabadságvesztéssel járó büntetést von maga után" - figyelmeztetett a tárcavezető

A főigazgató a folyamatban lévő nyomozásra hivatkozva nem kívánt arról beszámolni, hogy egyedülálló csalók, vagy a nemzetközi szervezett bűnözés áll a hamisítások hátterében, de kiegészítve a miniszter által elmondottakat hozzátette, a felhasználók is büntethetők, akár 500 eurós bírság is kiróható rájuk.

A célirányos kontrollt naponta és országszerte fogja végezni a rendőrség a jövőben, erősítendő az egészségügyi hatóságok meglévő, szúrópróba-szerű járványügyi ellenőrzéseit. A kellő személyi állományt a szövetségi, illetve tartományi bűnügyi hivatal és a készenléti rendőrség biztosítja. (MTI)

Az európai autómentes nap alkalmából a Greenpeace Magyarország több ezer keresztet ábrázoló rajzot festett fel Budapest forgalmasabb csomópontjain, hogy ezzel hívják fel a figyelmet arra, mennyire tragikusan sokan halnak meg évente a kritikus légszennyezettség miatt.

Egyben közleményükben hangsúlyozták, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) mai napon kiadott jelentésében jelentős mértékben csökkentette a légszennyező anyagokra vonatkozó irányértékeit – a városokban, jellemzően a közlekedésből származó éves nitrogén-dioxid határértéket például 75%-kal csökkentette, melyet már eddig is többször túlléptünk hazánkban. Épp ezért a Greenpeace azonnali fellépést követel a döntéshozóktól a levegőminőség javítása érdekében.

A Greenpeace aktivistái a keresztek mellé több helyen az „Évi 13 100 halott a légszennyezés miatt. Tiszta Levegőt!” feliratot is felfújták. Mint közleményükben írják, főleg a Parlament környékén, illetve az Andrássy úton (amelyet korábban rendszeresen lezártak az autómentes nap alkalmából) fújták fel a zebrákra a feliratokat és a kereszteket. Az idei autómentes nap elmaradt Budapesten.

„Az autómentes napon arra hívjuk fel a döntéshozók figyelmét, hogy radikális változásokra van szükség a közlekedéssel kapcsolatos szemléletben. A WHO új irányértékei megmutatták, hogy a közlekedési szennyezés sokkal kritikusabb, mint azt korábban hittük. A klímaválság miatt 2028 után nem szabadna belső égésű motoros járműveket forgalmazni és 2035-ig az utakról is el kell, hogy tűnjenek. A tisztább, élhetőbb városok érdekében a tömegközlekedés fejlesztésével és a szennyező járművek kiszorításával párhuzamosan a köztereket vissza kell adni az embereknek, nem foglalhatják el az autók a városaink legértékesebb területeit.” – mondta a szervezet közleménye szerint Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország légszennyezési szakértője.

A Greenpeace egyben felháborítónak tartja, hogy sem az ország döntéshozói, sem a városvezetők évtizedek óta nem lépnek fel érdemében a magyarok millióinak életminőségét károsító légszennyezés ellen. Több légszennyező anyag esetén még az uniós egészségügyi határértékeket sem tartjuk be, pedig azok kevésbé szigorúak, mint a WHO által kijelölt értékek. 2021 elején az Európai Bíróság ítéletében kimondta, hogy Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy a PM2.5-nél nagyobb méretű PM10-részecskeszennyezés rendszeresen és tartósan túllépte az uniós napi határértéket a 2005-2017 közötti vizsgálat időszakában, és a kormány nem hozott megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték-túllépés a lehető legrövidebb ideig tartson.

Eközben részecskeszennyezés miatt évente 13 100 magyar hal meg idő előtt. A részecskeszennyezés mellett a nitrogén-dioxid éves határérték-túllépés miatt is kötelezettségszegési eljárás van folyamatban Magyarország ellen, melynek a vége hasonló ítélet lehet, amennyiben a kormány nem lép fel a nitrogén-dioxid-szennyezettség ellen.

A Greenpeace évek óta kampányol azért, hogy a magyar kormány és a fővárosi vezetés lépjen fel a rossz levegő ellen, és a 2022-es választások előtt minden miniszterelnök-jelölttől azt várja a szervezet, hogy tegyen kötelező érvényű vállalásokat, és ne kelljen a magyar lakosság jelentős részének az egészségügyi határértéket meghaladó levegőt belélegeznie. Ezért a Greenpeace nyílt levélben kérte a jövő évi választáson induló miniszterelnök-jelöltektől zöld programjukat. A témában beérkezett anyagokat a szervezet kiértékelte, azonban a tiszta levegőért tett vállalásokat nem találja elég ambiciózusnak.

A magyar lakosság egészségének védelmében a Greenpeace továbbra is a kormánytól várja, hogy a 2020-as ígéretéhez híven tegyen valós intézkedéseket a régi, elavult, szennyező járművek behozatalának korlátozására, valamint tegye lehetővé, hogy a nagyvárosokból kitilthatóak legyenek a legszennyezőbb járművek. Az országos választásokon induló minden párttól és miniszterelnök-jelölttől pedig azt várja a szervezet, hogy programjukban tegyék egyértelművé: 2022-től milyen konkrét intézkedéseket tennének a légszennyezettség csökkentéséért, mind a szennyező közlekedés, mind a rossz fűtési módok és egyéb, légszennyező tevékenységek visszaszorítása érdekében úgy, hogy közben támogatják, segítik a társadalom hátrányos helyzetű csoportjait is.

„Fontos kiemelni, hogy a tudomány bemutatta, hogy nincs az egészségünkre biztonságos légszennyezettségi szint. Aki hosszú távon akár csak enyhén szennyezett levegőben él, annak károsodni fog az egészsége, aminek az eredménye tüdőrák, agyvérzés, cukorbetegség és számos másféle egészségkárosodás lehet. A légszennyezés ellen viszont fel lehet lépni, ez csak a politikai akaraton múlik. A politikusok, kormányok, városvezetők felelőssége, hogy a magyar lakosság nagy részének továbbra is az egészségüket károsító levegőben kell élnie. Sajnos, egyelőre a választási programok, ígéretek sem ígérnek javulást ebből a kritikus helyzetből”. – mondta el a Greenpeace közleménye szerint Simon Gergely.

A Fidesz telefonos kampányt indított a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! petícióról - közölte Horváth László, a kormánypárt szóvivője szerdai, MTI-hez eljuttatott videonyilatkozatában.

A fideszes politikus elmondta, a kihelyezett standok és személyes megkeresések mellett telefonon is arra buzdítanak, hogy minél többen írják alá az íveket, mert látják, hogy a múlt emberei akarnak visszatérni, és képesek ezért mindent elkövetni.

A fideszes aláírásgyűjtő kampánnyal is foglalkozott a Magyar Jeti legutóbbi része, érdemes azt is megnézni:

Közösségi oldalán jelentette be szerdán Szücsné Posztovics Ilona, Tatabánya polgármestere, hogy az előző, 2019 előtti városvezetés idején beszerzett drága bútorokat áthelyezik oda, ahol az ügyfélfogadásra érkező tatabányaiak tudnak rajtuk várakozni.

Az oldalára feltöltött videóban a polgármester arról beszélt, mivel átlátható és korrupciómentes önkormányzatot ígért, megindítottak egy átfogó ellenőrzést, mely során átnézték a korábbi évek önkormányzati elszámolásait. Szücsné Posztovics a videóban azt állítja, hogy azt az irodát, ahol most is épp dolgozik, elődje, a fideszes Schmidt Csaba 2017-ben 40 millió forintért újíttatta fel. A polgármester megmutat egy ülőgarnitúrát is, ami elmondása szerint 2,6 millió forintba került:

De előkerül egy szőnyeg is, ami félmillió forintba került. A polgármester a videóban azt ígéri, hogy ezeket a berendezési tárgyakat leviteti a városháza aulájába, a recepció elé, hogy ha már a tatabányai önkormányzat költségvetéséből vették meg ezeket, akkor legalább üldögélhessen rajta mindenki. Beszélt arról is, hogy a 40 milliós felújítás azért különösen kirívó, mert tavaly öt irodát újítottak fel a városházán 7 millió forintból.

A tatabányai önkormányzat a napokban azért került be a hírekbe, mert a városban teljesen szétszakadt az amúgy is törékeny helyzetben lévő ellenzéki összefogás. Erről pár napja részletesen is írtunk.

A Netflix felvásárolta Roald Dahl műveit: a streamóriásnak eddig is szerződése volt a hagyatékot kezelő brit Roald Dahl Story Company (RDSC) nevű vállalattal 16 Dahl-mű feldolgozására, de mostantól az ő tulajdonukban lesznek olyan népszerű történetek szerzői jogai, mint A fantasztikus Róka úr (Fantastic Mr. Fox), a Matilda vagy a Charlie és a csokigyár.

Az egyre élesedő streamháborúban ez a Netflix eddigi legnagyobb kiadása: mint a Guardian írja, a jelenleg érvényes szerződés értelmében a vállalat összesen egymilliárd dollárt költhet majd új filmekre és sorozatokra, és a tervek szerint például a Jojo Rabbit rendezője, Taika Waititi készít tévésorozatot a Charlie és a csokigyárból, illetve musicalt a Matildából.

E már korábban bejelentett projektek hatására döntött úgy a Netflix, hogy még ambiciózusabb tervbe akarnak fogni, és a teljes életmű jogait felvásárolva az animációs és az élőszereplős filmek és sorozatok mellett könyvkiadással, játékokkal és élő színházi produkciókkal is foglalkozni akarnak. A vételárat egyelőre nem ismerni, de ez lehetett a Netflix eddigi legnagyobb léptékű beruházása.

A Dahl-hagyaték felvásárlása hatalmas globális terjeszkedési lehetőséget jelent a Netflix számára, hiszen Dahl könyveit 63 nyelvre fordították már le, és több mint 300 millió példányban keltek el.

A Netflix eddig nem nagyon vásárolt fel teljes életműveket, ugyanakkor az elmúlt években egyre több pénzt költenek arra, hogy világhírű rendezőket és színészeket leszerződtetve gyártsanak exkluzív tartalmakat. Ennek magyarázata elég egyszerű: a Netflix piacvezető szerepét egyre jobban fenyegeti a sok új streamszolgáltatás, az Amazon Prime Video, a HBO Max és a Disney+ is nagyon komoly erővel terjeszkedik.

Az RDSC ügyvezető igazgatója Dahl unokája, Luke Kelly, aki azt üzente a cég alkalmazottainak, hogy missziójuk, hogy Dahl történeteit minél több fiatallal megismertessék, és ezt egy nagyobb vállalat részeként hatékonyabban tudják majd megtenni.

A Netflixet az sem tántorította el az üzlettől, hogy az elmúlt időszakban ismertté váltak a brit író antiszemita megjegyzései, amik miatt Dahl családja végül bocsánatot is kért.

Bukarest vörös besorolásba került járványügyi szempontból, miután szerdán meghaladta a lakosság három ezrelékét az utóbbi két hétben azonosított koronavírus-fertőzések száma, Temesváron pedig korlátozzák a kijárást.

A háromezrelékes fertőzési ráta felett a kormány múlt heti határozata értelmében csak az uniós digitális védettségi igazolással lehet belépni a vendéglátóhelyekre, mozikba, színházakba és sportlétesítményekre, de a nagyobb létszámú magánrendezvényeken is csak azok vehetnek részt, akik felvették az oltást, legalább fél éve kigyógyultak a fertőzésből, vagy friss teszttel igazolják, hogy nem fertőzöttek.
Korábban már Szatmár, Temes és a fővárost övező Ilfov megye is vörös besorolásba került.

Az újonnan diagnosztizált fertőzések száma kedden és szerdán is meghaladta az ezret a kétmilliós Bukarestben. Ez azt jelenti, hogy - ha a fertőzések üteme nem csökken - két héten belül a hat ezreléket is túllépi a fertőzési ráta a román fővárosban, be kell zárni az iskolákat, és akár vesztegzárat is elrendelhet a helyi járványügyi törzs.

Temesváron, ahol a fertőzési ráta a lakosság 4,5 ezrelékére emelkedett, szerdán hétvégi éjszakai kijárási tilalom bevezetéséről döntött a járványügyi operatív törzs. Ennek értelmében pénteken, szombaton és vasárnap 20 óra után csak indokolt esetben és erre vonatkozó igazolással szabad az utcákon közlekedni, az üzleteknek pedig legkésőbb 18 órakor be kell zárniuk.

Országos szinten is rohamosan emelkedik a járványgörbe: szerdán meghaladta a hétezret az egy nap alatt újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma, ami több mint kétszerese az utóbbi két hét átlagának. Az utóbbi 24 órában 130 koronavírusos beteg vesztette életét, ami csaknem duplája a kétheti mozgóátlagnak. Szerdán ezer fölé emelkedett a Covid-kórházak intenzív terápiás osztályain ápolt súlyos betegek száma: ez azt jelenti, hogy a jelenleg rendelkezésre álló helyek több mint 90 százaléka betelt. A román hatóságok most kórházi részlegek átminősítésével és a szakszemélyzet áthelyezésével próbálják emelni a koronavírusos betegek számára elkülönített helyek számát az intenzív terápián. (MTI)

A Zürichi Egyetem kutatói vizsgálták meg az Amazonas-medencében, Új-Guinea szigetén, illetve Észak-Amerikában, hogy a növények gyógyító hatásával kapcsolatos tudást mennyire veszélyezteti az, hogy az őslakosok nyelve sokszor veszélyben van, és a kihalás fenyegeti. És azt találták, hogy nagy a baj: a vizsgált gyógynövények 75 százaléka olyan, hogy a használatával kapcsolatos információk csak egyetlen egy, sokszor veszélyeztetett nyelven ismerhetőek meg.

A kutatás során csak az Amazonas-medence északnyugati részén 645 növényfaj gyógyászati használatát vizsgálták, a régióban beszélt 37 nyelven keresztül, és azt találták, hogy az évezredek-századok során felhalmozott tudás 91 százaléka pusztán egyetlen nyelven érhető el. Azaz ha ez a nyelv kihalna, odalenne a növény gyógyászati hasznosításával kapcsolatos ismeret is.

„Minden egyes alkalommal, amikor egy nyelv eltűnik, egy beszédhang is eltűnik, az értelemteremtés módja is eltűnik, a természettel való interakció módja is eltűnik, egy mód, amivel növényeket és állatokat lehet meghatározni” – mondta erről a Mongabay-nek Jordi Bascompte, a Zürichi Egyetem kutatója.

Egy korábbi kutatás szerint a világ több mint 7000 nyelvének 42 százaléka veszélyeztetett. Különösen veszélyeztetettek az őslakos nyelvek, melyek száma eleve meredeken fogyatkozott az európai gyarmatosítás korszakát követő évszázadokban.

Most megjelent kutatásukban Bascompte és kollégái arra hívják fel a figyelmet, hogy e nyelvek elvesztésével fontos ősi tudások is végleg odalehetnek. Akár olyan tudások is, melyek leendő gyógyszerek kifejlesztésénél lehetnének használhatóak, hiszen számos ma használt és gyári körülmények között előállított gyógyszerünk hatóanyaga is gyógynövényekből származik.

A kutatás során a három már említett régióban összesen 3597 növényfaj 12495 gyógyászati alkalmazását elemezték, illetve vetették össze a régiókban fennmaradt 236 őslakos nyelvvel. E munka során derült ki számukra, hogy a gyógyászati ismeretek 75 százaléka csupán egyetlen nyelven érhető el. Ráadásul kiderült az is, hogy a legegyedibb, sajátságosabb tudások sokszor a leginkább veszélyeztetett nyelveken maradtak fenn.

A svájci egyetem kutatói szerint nagy szerepe lehet e tudások megőrzésében az őslakos iskoláknak, melyek például Brazíliában is működnek, és melyekben tudatosan dolgoznak azon, hogy megőrizzék és továbbadják ezeket a nyelveket.

Az ősi tudás megőrzésének fontosságát az elmúlt évtizedben a világ számos pontján elkezdték felismerni, Magyarországon az Ökológiai kutatóközpont Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoportja foglalkozik hasonló kérdésekkel. A csoportot vezető Molnár Zsolttal korábban interjút is készítettünk, ezt itt lehet elolvasni.

Keddre tovább romlottak a kínai ingatlanos óriásvállalat, az Evergrande eddig is elég szörnyű kilátásai, és az S&P hitelminősítő legfrissebb jelentése szerint a vállalat a csőd szélén táncol. Kínában nemzeti ünnep miatt a hét elején zárva vannak a tőzsdék, de Hongkongban keddre további hét százalékot estek az Evergrande papírjai, az elmúlt évtized legalacsonyabb árfolyamát elérve, egy év alatt 85 százalékot veszítve az értékükből.

A 300 milliárd dolláros adósságot görgető Evergrande helyzetéről hétfőn részletesen írtunk. Mint abban a cikkben is hangsúlyoztuk, a legjelentősebb kérdés, hogy az Evergrande esélyesen bekövetkező csődje továbbterjed-e majd a kínai gazdaság más szektoraira. Az látszik, hogy a közelgő csőd sokakat megijesztett, és a hét elején világszerte eladási hullám indult meg a tőzsdéken.

A másik gyakran felmerülő kérdés, hogy a kínai kormány tervez-e egy ponton közbelépni, és ha esetleg igen, akkor valóban képesek lesznek-e megakadályozni egy nagyobb léptékű gazdasági válságot. Abban minden elemző egyetérteni látszik, hogy a kínai ingatlanpiac komoly buborékká vált, ami rendszerszintű kockázatot is jelent. Az Evergrande csődjéhez éppen az járult hozzá, hogy tavaly Hszi Csin-ping olyan szigorításokat jelentett be, melyek az ingatlanpiac további eladósodását hivatottak megakadályozni.

A Bloomberg kedd reggeli cikkében összeszedte az aktuális jóslatokat azzal kapcsolatban, hogy mire lehet számítani.

A Citigroup elemzői szerint a kínai kormány közbe fog avatkozni, hogy az Evengrande ne legyen Kína Lehman Brothers-pillanata, de lesznek bankok, akik áldozatul fognak esni a csődnek.

A Barclays elemzői se számítanak arra, hogy egy Lehman-pillanat várna most Kínára, mert szerintük a kínai ingatlanszektor egésze nincs annyira rossz állapotban, mint az Evergrande maga, de azért így is lehetnek majd az egész szektort érintő hatásai a csődnek.

Oxfordi közgazdászok szerint miközben a kínai kormány szeretné elkerülni, hogy úgy tűnjön, kimentik a bajba jutott céget, mégis arra lehet számítani, hogy a rendszerszintű kockázatok csökkentése érdekében a cég adósságállományának átstrukturálásába fog belefogni a kormány. Ugyanakkor szerintük az ingatlanpiac egészének helyzete egy darabig kockázatos maradhat, a pénzügyi szektor egészét érintő kockázatokkal együtt.

A Financial Times kedden arról írt, hogy az Evergrande vezetői közben bevallották, ingatlanbefektetőktől bevont több milliárd dollárnyi befektetést használtak fel arra, hogy a vállalatóriás adósságait próbálják befoltozni, többek között más, régebben megkapott befektetéseket fizettek vissza az újonnan bevont forrásokból. Az Evergrande bankok, beszállítók és nemzetközi befektetők mellett több ezer ingatlanbefektetőnek is tartozik, és több százezer alkalmazottjuk között is sokan vannak, akik különféle konstrukcióban befektetői voltak a cég ingatlanportfóliójának.

Az Evergrande-nek csütörtökön kéne visszafizetnie két komolyabb banki hitelét is, ám erre a jelenlegi információk szerint nem lesznek képesek, úgyhogy onnantól gyorsulhatnak majd fel az események.

Arról, hogy hogyan jutott idáig Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztője, a hétfői cikkünkben írtunk hosszabban.

Súlyos lesz, fájdalmas lesz, sokan fognak rosszul járni, de hogy milyen további következményei lesznek, azt még lehetetlen megmondani. Ez az, amiben nagyjából minden elemző egyetért, amikor Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztő vállalatáról, az Evergrande-ról esik szó.

Ami minden jel szerint csődbe fog menni, akár már napokon belül. Hogy az Evergrande csődje mekkora lyukat üt majd a kínai gazdaságon, és hogy lehetnek-e ennek társadalmi-politikai következményei, az jelenleg tényleg csak találgatások tárgya, ám a találgatásokból két markáns irányt már látni: vannak, akik az egész világgazdaságon végighullámzó, súlyos válság veszélyéről beszélnek, míg vannak, akik szerint Peking úrrá tud majd lenni az összeomláson, és akár még saját előnyére is fordíthatja azt.

A helyzet súlyosságát mindenesetre jól jelzi, hogy sokan már Kína Lehman Brothers-pillanatát emlegetik, és pusztán a számokat nézve érthető, hogy miért: az Evergrande adóssága 300 milliárd dollár fölött van, az ingatlanfejlesztő cég 280 kínai város 1300 ingatlanos projektjében vesz részt, a beruházástól az építkezésen át az értékesítésig az ingatlanpiac összes szegmensében mélyen benne vannak, emellett a vállalat vastagon érintett az elektromosautó-gyártásban, az egészségügyi szektorban, de van saját tévés produkciós cége és vidámparkja is. A vállalat méretét jelzi az is, hogy 200 ezer munkavállalójuk van, de közvetve évi 3,8 millió kínai munkahelyet hoznak létre.

A vállalat jelenleg 70 ezer befektetője felé van elmaradásban, rengeteg alkalmazottuknak és beszállítóiknak is tartoznak, és több mint egymillió kínai lakásvásárló van, aki tetemes előleget fizetett már ki, és egyáltalán nem biztos, hogy kapni is fog valamit a pénzéért.

Az S&P augusztusi elemzése szerint az Evergrande-nak a következő 12 hónapban mindegy 37,16 milliárd dollárnyi adósságát kéne törlesztenie, hitelezők mellett alvállalkozóknak is jelentős összegekkel tartoznak, és minden jel szerint képtelenek lesznek fizetni. Az Evergrande egyik festékbeszállítója nemrég arról számolt be, hogy az ingatlanos óriásvállalat tartozását nem pénzben, hanem befejezetlen ingatlanok átadásával kívánta rendezni.

Nemzeti ünnep miatt hétfőn és kedden zárva vannak a kínai tőzsdék, de az újranyitás az elemzők szerint a teljes bezuhanást hozhatja majd magával: várhatóan az Evergrande két jelentősebb lejáró banki hitelét sem tudja majd törleszteni csütörtökön, ez pedig spirálszerű összeomláshoz vezethet. Ennek vannak már előjelei a hongkongi tőzsdén, ami nem zárt be az ünnepekre, és ahol az Evergrande válsága a járvány okozta sokkhoz hasonló mélységbe rántotta a kínai vállalatokat összefogó indexet.

Az Evergrande összeomlásával kapcsolatban az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy Peking milyen mértékben tartja kézben az eseményeket. Hogy az ingatlanos óriásvállalat komoly bajban van, azt egy ideje már lehetett tudni: a válságokkal sokat foglalkozó közgazdász, Adam Tooze arról írt a blogján, hogy ő először 2018-ban, egy Financial Times cikk hatására döbbent rá az Evergrande helyzetére, és teljesen lesokkolta, amit akkor olvasott; már akkor látszott, hogy a vállalat adósságstruktúrája rendkívül egészségtelen, és nagyon messze van egy fenntartható pályától. Abban az időszakban már az IMF is komolyan aggódott a túlfújt kínai ingatlanpiac jelentette rendszerszintű kockázatok miatt.

Épp ezek azok a rendszerszintű problémák, melyek komoly fejfájást okozhatnak Pekingben: a Guardian által idézett elemzések és különféle becslések szerint a kínai GDP 16, illetve 25 százalékáért felelős az ingatlanpiac, amit az olcsó hitelek fűtöttek évek óta, és amiről lehetett tudni, hogy komoly buborékká nőtte ki magát.

Michael Pettis, a Peking Egyetem közgazdásza szerint azzal, hogy a kínai politika a GDP-növekedésben mérte az ország sikerességét, és az ehhez megszabott célszámok rendre a tényleges gazdasági növekedés mértéke fölött voltak, csapdába terelte magát: egyre több hitel kellett ahhoz, hogy évről évre ugyanazt a léptékű növekedést fel tudják mutatni.

Hszi Csin-ping már 2013-as megválasztása után jelezte, hogy céljuk a kínai gazdaság visszaterelése a valós alapon nyugvó növekedésre az inflált növekedéssel szemben, és tavaly több korlátozó tényezőt is bevezettek, mellyel megnehezítették a fejlesztők hitelhez jutását. A Guardian által idézett elemzők szerint ez lehetett az a lépés, ami megtörte a Evergrande hitelből fújt növekedési lendületét is: a hatósági fellépés hatására ugyanis csökkenni kezdtek az ingatlanárak, emiatt a vállalat nem tudott már annyit hitelezni, hogy ezzel fedezze a veszteségeit.

Hszi lépése önmagában persze érthető volt: a kínai gazdaság egészének szempontjából sem szerencsés, hogy a gazdasági teljesítmény mintegy negyedét a lakáspiac hozza, a Párt számára hangsúlyos szociálpolitikai cél a megfizethető városi lakhatás biztosítása is, emellett pedig a kormány évek óta igyekszik a túlságosan elrugaszkodott, csak hitelből élő piaci szereplőket megregulázni. Csakhogy nem tudni, hogy az Evergrande zűrös hiteleinek kiszorításával nem nyúl-e egy óriási darázsfészekbe a kormány, hiszen a kínai ingatlanpiacon és általában, a gazdaságban bőven lehetnek még hasonlóan túlfújt, rossz hitelekből felhúzott vállalatok, és vannak, akik most a hitelek elapadásától és dominószerű bedőlési hullámtól tartanak.

Mi lesz fontos Pekingnek?

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (Wada) felülvizsgálatot indít azzal kapcsolatban, hogy a marihuána tiltott szer maradjon-e, írja a BBC. A lépésre azután került sor, hogy hatalmas felháborodás fogadta a hírt, hogy az Egyesült Államok egyik aranyesélyes futójának, Sha'Carri Richardsonnak ki kellett hagynia a tokiói olimpiát, mert szervezetében marihuána nyomait fedezték fel.

A 21 éves sportoló később arról beszélt, hogy azért fogyasztott marihuánát a válogatóversenyek idején, mert az egy héttel korábban meghalt anyját gyászolta, és elég rossz lelki állapotban volt. Mind az amerikai doppingellenes ügynökség, mind az amerikai atlétikai szövetség szimpátiáját fejezte ki Richardson ügyével kapcsolatban, de jelezték, hogy nem tehettek mást, mint hogy követték a nemzetközi előírásokat. Az ügyben akkora volt a felháborodás, hogy Joe Biden is megszólalt, de ő is csak annyit mondott, hogy a szabály az szabály.

A Wada bejelentése szerint jövőre indul majd el a felülvizsgálat, ezért 2022-ben még biztosan tilos lesz a füvezés. A marihuána fogyasztásáért jelenleg akár négyéves eltiltást is kiszabhat a Wada, de a büntetést három hónapra mérsékelhetik, ha a sportoló igazolni tudja, hogy nem a sportteljesítményének fokozása miatt nyúlt a fűhöz.

A Fidesz egyszemélyes thinktankje, Németh Szilárd számolt be arról közösségi oldalán, hogy Csepel testvérvárosában, az erdélyi Nagyszalontán járt, és ott is gyűjtött aláírásokat a Fidesz által indított petícióhoz: a 2010 óta kormányzó párt az utóbbi hetekben az ellenzék ellen szervezett aláírásgyűjtést indított.

Mint Németh beszámolt róla, elsőként Török László polgármester és Csűry István püspök írta alá a petíciót.

A „Polexit” fogalma ellenzéki propagandisztikus találmány, Lengyelország az Európai Unióban (EU) akar maradni a szuverenitását megőrző államként; az uniós alapszerződésekkel ma visszaélnek, ezért pontosítani kell őket - jelentette ki szerdán Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke.

Az MTI beszámolója szerint Kaczynski arról beszélt, hogy „semmilyen Polexit nem lesz, ez propagandisztikus találmány, amelyet sokszor alkalmaztak velünk szemben”.

A kormány „egyértelműen az EU-ban látja Lengyelország jövőjét” - húzta alá a lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, kormányfőhelyettes.

Az EU szerinte válságban van, a PiS pedig határozottan kiáll azért, hogy ezt megoldják. Kifogásolta, hogy az uniós alapszerződéseket „nagyrészt nem tartják be, vagy (az egyes tagállamok elleni) támadások apropójaként használják fel őket”.

További kifogásként emelte ki Kaczynski, hogy az EU-ban nagyon drasztikusan sértik a tagállamok egyenlőségének elvét, és a legerősebb államok - különösen Németország - eszközként használják az Uniót.

Ezt el kell utasítani, az uniós alapszerződéseken úgy kell módosítani, hogy radikálisan megnehezítsenek különféle visszaéléseket, tette hozzá.

Az Európa jövőjéről szóló uniós vita során Varsó „az ott kirajzolódóhoz alternatív tervet akar bemutatni” - jelezte Kaczynski, hozzátéve: a PiS-nek erről világos elképzelései vannak, amelyek megvalósítása feltehetőleg nem lesz egyszerű, többéves folyamatról lehet szó.

„Az EU-ban akarunk lenni, egyúttal szuverén államként akarunk megmaradni” - folytatta a PiS elnöke. Ennek kapcsán szorgalmazta az uniós alapszerződések nagyon pontos betartását, ezen belül az EU-ra átruházott, a külkapcsolatokra és a gazdasági ügyekre vonatkozó hatáskörök megkülönböztetését a tagállamok kizárólagos hatáskörében maradt területektől. Az utóbbiak között említette az igazságügyet, amely "nem lehet az olyan beavatkozások tárgya, mint amilyenek jelenleg történnek".

Szorgalmazta azt is, hogy az alapszerződések pontosítása révén „kijavított EU-ban” be kell tartani a tagállamok egyenlőségének elvét. "Ha valamit szabad tenni az egyik államban, ez azt jelenti, hogy mindegyikükben megengedett" - húzta alá Kaczynski.
A PiS vezette kormány többször a "kettős mérce" alkalmazásaként értelmezte azokat a bírálatokat, amelyek az általa folytatott reformokat, köztük az igazságügyi reformot az uniós szervek részéről érték. Több lengyelországi reformmegoldás esetében Varsó azzal érvel, hogy ezeket más EU-tagállamokban is alkalmazzák anélkül, hogy Brüsszel kifogásolta volna őket. (MTI)

A Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokságot irányító Stefano Domenicali szerint jövőre nem rendeznek versenyhétvégét Németországban.

Az elnök-vezérigazgató szerdán a Sport Bild magazinnak azt mondta, a "szervezők nem bíznak eléggé magukban", hogy képesek újra Forma-1-es nagydíjat rendezni.
A Nürburgring tavaly a koronavírus-járvány ideje alatt beugróként adott otthont az Eifel Nagydíjnak, Hockenheimben viszont legutóbb 2019-ben járt a verseny.

A mezőnyben jelenleg két német versenyző van, a négyszeres világbajnok Sebastian Vettel az Aston Martinnál, míg a legendás, hétszeres vb-győztes Michael Schumacher fia, Mick a Haasnál versenyez. A konstruktőri világbajnoki címet ugyanakkor a német Mercedes istálló birtokolja, amely sorozatban hétszer diadalmaskodott a csapatok pontversenyében.

A német szervezők pénzügyi okokkal indokolják, hogy nem akarnak versenyhétvégét rendezni, Domenicali azonban a teltházas Holland Nagydíjat hozta ellenpéldának, valamint jelezte, biztos benne, hogy a Miamiban sorra kerülő új egyesült államokbeli GP-re is hamar elfogynak majd a jegyek.

Az F1-et irányító olasz szakember azt mondta, jövőre 23 futamos lesz a világbajnoki sorozat, ennek nagyjából az egyharmadát európai helyszíneken teljesíti majd a mezőny, az első viadalra pedig várhatóan - az idei évhez hasonló módon - Bahreinben kerül majd sor.

A Forma-1 rendkívül nagy rendezési költsége miatt sorra hátrálnak ki a verseny közül országok, de Magyarországon ez fel sem merült: Palkovics László szerint 2037-ig biztosított a Forma-1 helye a Hungaroringen, igaz, ehhez fel kell újítani a magyar pályát, mintegy 60-90 milliárd forintból.

Arról, hogy milyen iszonyatosan sok pénzt költünk arra, hogy egy hétvégén nálunk körözzenek az autók, pár éve hosszabban is írtunk. (via MTI)

Korábbi törvényhozókat és aktivistákat ítéltek börtönbüntetésre Hongkongban szerdán, amiért tavaly részt vettek a Tienanmen téri események emlékére szervezett, ám végül a hatóságok által nem engedélyezett rendezvényen.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap szerint a bíróság kilenc embert ítélt tíz hónapig terjedő szabadságvesztésre, míg további három emberre felfüggesztett büntetést szabtak ki. A lap rámutatott: ez a második bírósági határozat, amellyel a korábban évenként megrendezett, gyertyafényes megemlékezés tavalyi eseményének szervezőit és részvevőit büntették.

A megemlékezés megtartására tavaly a hongkongi rendőrség a koronavírus-járványra hivatkozva első alkalommal nem adott engedélyt. Idén ugyanígy jártak el.
A tiltás ellenére tavaly június 4-én ezrek gyűltek össze a hongkongi Viktória Park környékén, majd a rendőrség figyelmeztetései ellenére áttörtek a felállított kordonokon. Az esemény kapcsán elítélt aktivisták között vannak a gyertyafényes megemlékezést a korábbi években szervező Hong Kong Alliance in Support of Patriotic Democratic Movements of China (Hongkongi szövetség Kína hazafias demokratikus mozgalmainak támogatására) nevű szervezet vezetői, valamint a 2019-es hongkongi kormányellenes tüntetéshullám legnagyobb megmozdulásait szervező, augusztusban feloszlott Civil Human Rights Front korábbi vezetője.

A tavalyi megemlékezéssel összefüggésben vádat emeltek továbbá Jimmy Lai hongkongi médiamogul ellen is, ám ő ártatlannak vallotta magát, így novemberben áll majd bíróság elé az ügyben.

A pekingi központi kormányzat az utóbbi időben erőteljesen korlátozni kezdte a hongkongi szabadságjogokat, jóllehet Kína az "egy ország, két rendszer" elve alapján nagy fokú autonómiát ígért Hongkongnak a korábban brit gyarmati uralom alatt álló városnak az anyaországhoz történő 1997-es visszakerülését követő ötven évre. (via MTI)

Szerda reggel az Európai Parlament strasbourgi épületében tartotta meg idei évértékelő beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen hosszan beszélt a járvány, illetve a klímaváltozás jelentette kihívásokról, és látványos volt, hogy igyekezett kifejezetten optimista hangot megütni. Sokat beszélt arról, hogy mekkora szerep vár a fiatalokra, akik reményt jelentenek, és akik beteljesíthetik az európai projektet.

Beszéde vége felé volt egy rész, ahol, bár nem nevezte meg Magyarországot, de sejthetően a magyar kormánynak is üzent: von der Leyen azt mondta, hogy a jogállamiság védelmének nemcsak egy nemes célnak kell lennie, hanem mindennapos kemény munkának is. És a párbeszédnek mindig elsőnek kell jönnie, de a párbeszéd önmagában nem elég, vezetnie is kell valahova.

Ezért a párbeszédet követheti az érdemi cselekvés is, ahogy a múlt héten láttuk. Von der Leyen itt egyértelműen Lengyelországra utalt: az Európai Bizottság a múlt héten kezdeményezett pénzbüntetést Lengyelország ellen az Európai Bíróságnál, mert a lengyel vezetés a bíróság ítélete ellenére sem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.

Von der Leyen arról beszélt, hogy a csatlakozásnál az összes tagállam elkötelezte magát a közös értékek mellett, és ez azt is jelenti, hogy az EU bíróságának ítéletét tiszteletben kell tartani.

Emellett a jövő évtől kezdve a Bizottság éves jogállamisági jelentései konkrét javaslatokat is tartalmazni fognak a tagállamok felé.

Beszélt arról is, hogy az EU költségvetése gyakorlatilag az EU jövője, csak számokban kifejezve. Ezért fontos biztosnak lenni abban, hogy minden centet törvényesen, a jogállamiság szempontját figyelembe véve költenek el. Hozzátette, hogy a korrupció nemcsak azt jelenti, hogy ellopják az adófizetők pénzét és elijesztik a befektetőket, hanem azt is, hogy általa az érintettek egyben szívességeket vásárolhatnak, megkerülhetik a demokratikus normákat.

Von der Leyen kiemelte, hogy az értékeink védelme egyben a szabadságunk védelme: szabadság arra, hogy azok lehessünk, akik vagyunk, hogy elmondhassuk, amit gondolunk, és hogy azt szeressük, akit akarunk. A Bizottság elnöke egyben kitért arra is, hogy az év végéig új jogszabályt alkotnak majd meg, ami a nőknek nyújt nagyobb védelmet az erőszakkal szemben.

Az Európai Bizottság elnöke persze főképp a járványról beszélt, és minden korábbi, az EU-s oltási programmal szembeni kritika ellenére most gyakorlatilag győzelmet hirdetett a vakcinák terén: mostanra az EU országai felnőtt lakosságának 70 százaléka teljesen be van oltva. Von der Leyen hangsúlyozta azt is, hogy az EU területén gyártott vakcinák közel felét más országoknak ajánlották fel. Igaz, ő is elismerte, hogy ebből még kevés jutott a szegényebb nemzeteknek. A Bizottság elnöke közölte, hogy az idei év végéig ígért 200 millió dózis mellett jövő év közepéig további 200 millió vakcinát ad majd az EU a fejlődő országoknak.

Von der Leyen emellett beszélt arról, hogy

• chipgyártásban saját lábára kell állnia Európának, hogy ne függjön ennyire a világ más részein zajló folyamatoktól
• az nem megy, hogy vállalatok az EU-s infrastruktúra és az oktatási rendszer előnyeit kihasználják, de nem fizetnek adót, ezért az adóelkerülés elleni harcot folytatni fogják
• az Európai Unió négymilliárd eurót ajánl fel a klímaváltozás elleni fellépésre a 2027-ig terjedő időszakban, beleértve a az alacsonyabb jövedelmű országok támogatását is.

Kalifornia demokrata kormányzója, Gavin Newsom maradhat a posztján, mivel a szavazók nagy többsége kitartott mellette azon az időközi választáson, amit a republikánusok által szervezett kampány hatására írtak ki.

Newsom jelenleg harmadik évét tölti a négyéves ciklusának, és a napokban Joe Biden elnök és Kamala Harris alelnök is kampányolt mellette. Az eredmények 60 százalékának összesítése után eldőlni látszott a dolog, a kormányzó maradására a szavazók közel kétharmada voksolt.

Newsom ellen többen is indultak a kormányzói posztért, a legjelentősebb kihívója a Trump-közeli rádiós műsorvezető, Larry Elder volt, aki már a szavazások megkezdése előtt arról beszélt, hogy elcsalták a választást.

Kaliforniában ritkán fordul elő hasonló szavazás a kormányzó menesztéséről, legutóbb 2003-ban döntöttek így egy demokrata kormányzó távozásáról, akkor a helyére érkezett Arnold Schwarzenegger.

Mint a BBC megjegyzi, a Newsom menesztését célzó törekvések eleinte csak a republikánus táboron belül voltak erősek, de a mozgalom lendületet kapott, amikor a járványügyi intézkedések idején a kormányzót egy étteremben fotózták le. Newsom akkor elnézést kért a hibájáért. Akkor 1,5 millió aláírás gyűlt össze az előrehozott választás miatt, ami már elégséges volt ahhoz, hogy kiírják a szavazást.

Elindult ellene többek között a tévésztár Caitlyn Jenner is, de ő aztán otthagyta a kampányát, hogy a Celebrity Big Brother adásai vegye fel inkább Ausztráliában. Kalifornia alapvetően a demokraták bázisa, de vannak jelentősebb régiók, ahol republikánus többség van.

A BBC gyorselemzése megjegyzi, hogy az előrejelzések nagyon szoros versenyt ígértek, ehhez képest az eddigi adatok alapján Newsom simán nyert. Ráadásul a szavazásnak országos jelentősége is volt: az egyik kaliforniai szenátor, Diane Feinstein 88 éves, és ha bármilyen okból nem tudná ellátni a feladatát, akkor a következő választásig Newsom republikánus utóda nevezhetett volna ki szenátort a helyére, ami megszüntette volna a demokraták egyfős többsége a Kongresszus felsőházában.

13 járművet hirdetnek meg egy aukción a 2015-ös Mad Max: A harag útja flottájából. Az árverést a Lloyd's ausztrál irodája szervezi, a komolyabb érdeklődök, ha épp a közelben vannak, előzetesen akár meg is tekinthetik a járműveket.

Az eladásra szánt járművek között vannak olyanok, melyek fontosabb szerepet töltöttek be a filmben, például a War Rig tanker, amit Charlize Theron is vezetett, de olyanok is, melyek csak a konvojokban tűntek fel, és nem kaptak komolyabb szerepet.

A járművek mindegyike menetképes állapotban van, azaz tényleg van bennük motor, és lehet velük közlekedni, ugyanakkor erős a gyanú, hogy a legtöbb ország közlekedési szabályaival nem kompatibilisek, azaz forgalomba nem lenne könnyű állítani őket.

Az árverés nem a megszokott szabályok szerint zajlik majd: a Car and Driver beszámolója szerint két nap, szeptember 25-én és 26-án lehet majd licitálni, és úgy, hogy a jelentkezők nem látják majd, mások mit ajánlottak. Azaz vakon kell mondani egy-egy összeget a járművekért, és a végén a legmagasabb összeget bemondó viheti majd haza a különleges gépszörnyeket.

Miután Ferenc pápa vasárnap pár órát Budapesten töltött, és megtartotta az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, három napra Szlovákiába utazott, hogy apostoli úton vegyen részt. Ennek az útnak a részeként látogatott el kedden Kassa Luník IX nevű külvárosába, ahol találkozott a mélyszegénységben élő helyi romákkal és azokkal a papokkal, aki helyben segítik az életüket.

Két ballisztikus rakétát lőtt ki Észak-Korea a Japán-tenger felé, közölte szerdán Dél-Korea vezérkari főnöke. A kilövés tényét megerősítette a japán partiőrség is, hozzátéve, hogy a lövedékek nem érték el a japán felségvizeket.

Mint a BBC megjegyzi, ha tényleg ballisztikus rakétát lőttek ki, akkor az ország megsértette azt az ENSZ-határozatot, amely a rezsim nukleáris tevékenységének visszaszorítását célozza.

Mindez egy nappal azután történt, hogy Észak-Korea olyan nagy hatótávolságú robotrepülőgépet (gyakori, bár állítólag téves nevén cirkálórakétát) tesztelt, mellyel Japán egész területét el tudnák találni, és ami szakértők szerint alkalmas lehet egy nukleáris robbanófej szállítására is. Ezeknek a tesztjét nem tiltotta be az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Kedden Dél-Koreába érkezett Vang Ji kínai külügyminiszter, hogy tárgyaljon Csung Jui Jong dél-koreai külügyminiszterrel Észak-Koreáról. A dél-koreai elnöki hivatal tájékoztatása szerint a tárcavezetők szerdán eszmecserét folytatnak egymással az észak-koreai rakétakísérletekről és arról, miként lehetne rábírni Phenjant arra, hogy visszatérjen a tárgyalóasztalhoz.

Ugyanekkor Tokióban az Észak-Korea témájában tartott háromoldalú - japán-amerikai-dél-koreai - találkozón részt vevő vezető diplomaták sürgették Észak-Koreát, hogy térjen vissza a rakéta- és nukleáris fejlesztéséről szóló tárgyalásokhoz. A találkozón Sung Kim, az Egyesült Államok észak-koreai különmegbízottja, No Kju Duk, a dél-koreai külügyminisztériumnak a Koreai-félsziget béke- és biztonsági ügyeivel foglalkozó különmegbízottja, illetve Funakosi Takehiro, a japán külügyminisztérium ázsiai és óceáni ügyekkel foglalkozó hivatalának vezetője vett részt. (BBC, MTI)

Franciaország katonáinak kivonásával fenyegette meg kedden a Maliban hatalmat megragadó juntát arra az esetre, ha szerződést kötne a leginkább zsoldoscsoportra hasonlító Wagner orosz biztonsági céggel.

A bamakói katonai vezetés együttműködése a Wagner zsoldosaival teljességgel összeegyeztethetetlen katonai jelenlétünkkel - jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter.

A francia kormányzati körökből származó értesülések szerint az Assimi Goita ezredes vezette junta megállapodást fontolgat az orosz biztonsági céggel ezer fegyveres telepítéséről a nyugat-afrikai állam területére a helyi hadsereg kiképzésére. A katonai hatalom elismerte, hogy egyeztetések folynak a Wagnerrel, de még semmilyen döntés nem született.

A Wagner csoport embereit a többi között Szíriában, Líbiában és a Közép-afrikai Köztársaságban is bevetették már. Le Drian a francia nemzetgyűlés külügyi bizottságában hangsúlyozta, hogy a Wagner csoport tagjai zavargásokban, rablásokban és egyéb törvénytelenségekben vettek részt. "A Közép-afrikai Köztársaságban mindez a biztonsági helyzet romlásához vezetett" - tette hozzá a francia diplomácia vezetője.

Florence Parly francia védelmi miniszter rendkívül aggasztónak nevezett egy esetleges megállapodást. Hangsúlyozta, hogy mindez szöges ellentétben állna Franciaország katonai erőfeszítéseivel a Száhel-övezetben, ahol az utóbbi nyolc évben a térség stabilitását próbálta fenntartani.

Ugyanakkor a volt gyarmatosító hatalom, Franciaország arra készül, hogy csökkenti a Száhel-övezetben állomásozó erőit 5000-ről nagyjából 2500-3000 főre.

Maliban, illetve térségében több iszlamista terrorszervezet is jelen van, egyesek az Iszlám Állam dzsihadista szervezetnek, mások az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatnak fogadtak hűséget. Az ENSZ mali békefenntartó missziójának kontingense mellett francia katonák is állomásoznak az országban, ennek ellenére nem ér véget a régiót sújtó vérontás.

Arról, hogy Franciaország nyolc éve vívja megnyerhetetlen háborúját a régióban, idén májusban hosszabban is írtunk. (via MTI, Al Jazeera)

A Népszava információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) lényegében megtiltotta az oktatási intézmények számára, hogy digitális munkarendre álljanak át azokban az osztályokban, ahol a diákok számára már elérhető a védőoltás.

A lap több alkalommal is kereste a minisztériumot, hogy megtudják, vannak-e kivételek a főszabály alól, azaz például bizonyos mértékű fertőzöttség fölött lehetséges-e rendkívüli szünetet vagy digitális munkarendet elrendelni, de nem kaptak választ.

Azonban a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter a Népszavának megerősítette, hogy hatodik osztály felett nincs tanügyi intézkedés. Járványügyi lehetséges: ha egy vagy több diák megbetegszik, számukra a népegészségügyi hivatal elrendelhet karantént. Ám mint a lap is írja, mára már a karantén- és a kontaktkutatás szabályain is lazítottak.

A lap értesülései szerint az iskolák olyan intézkedési tervet kaptak kézhez, melyben az áll, hogy bárki (tanár, diák vagy más iskolai dolgozó), aki megkapta a védőoltást, vagy az elmúlt hat hónapban átesett a koronavírus-fertőzésen, nem minősül kontaktszemélynek, még akkor sem, ha például egy közvetlen családtagja betegszik meg. Azaz a karanténkötelezettség sem vonatkozik rá.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) több témába vágó megkeresésről is beszámolt: tudnak egy tanárról, aki úgy jár be dolgozni, hogy férje igazoltan fertőzött. A PDSZ választmányi tagja, Nagy Erzsébet elmondta, hogy megkeresték a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK), ahol azt mondták neki, jelenleg valóban ez az eljárás, de azt nem tudták megindokolni, milyen szakmai ajánlások alapján döntöttek erről.

Nagy érthetetlennek nevezte a döntést: szerinte nem enyhébb, hanem szigorúbb intézkedésekre lenne szükség, hiszen a 12 év alattiakat eleve nem lehet még oltatni, és a delta variáns az oltottak között is terjedhet.

A legutóbbi kormányzati információk szerint ráadásul eddig 225 ezer 12-17 év közötti diák vette fel az oltást, ami még mindig csak az érintett korosztály 38 százaléka.

A BBC kabuli értesülései szerint komoly vita tört ki a tálibok felsővezetésében: a talibán mozgalom egyik megalapítója, a dohai béketárgyalásokon a tálibokat képviselő Abdul Gáni Baradar molla különbözött össze nagyon hevesen az ideiglenes kormány egyik tagjával.

Baradar napok óta nem tűnt fel a nyilvánosság előtt, azóta szólnak híresztelések arról, hogy komoly nézeteltérések vannak a tálibok között az ideiglenes kormány összetételéről. A tálibok korábban hivatalosan cáfolták, hogy belső viszályok lennének köztük.

A tálibok augusztusban vették át az irányítást Afganisztánban, miután a nyugati csapatok kivonulása után gyakorlatilag érdemi ellenállás nélkül foglalhatták el az ország nagy részét. A befolyásos tálib vezetőket bemutató cikkünkben is írtuk, hogy a tálib mozgalmat nem egy egységes mozgalomként kell elképzelni, hanem különböző célú és vérmérsékletű vezetők laza szövetségeként.

A BBC tálib forrásokból úgy értesült, hogy Baradar a menekültekért felelős ideiglenes miniszterrel, Khail Rahman Hakkanival vitatkozott komolyabban össze, aki befolyásos tagja a militáns Hakkani-hálózatnak, melyet az Egyesült Államok terrorszervezetként tart nyilván, és ami a pakisztáni határ közelében hajtott végre támadásokat afgán és amerikai célpontok ellen. Egyes feltételezések szerint ők honosították meg Afganisztánban az öngyilkos merényletek műfaját is. A BBC értesülései szerint miközben a két vezető veszekedett egymással, követőik össze is verekedtek.

Egy Katarban tartózkodó befolyásos tálib szereplő is megerősítette a BBC értesülését, ő úgy tudja, hogy a vita tárgya az ideiglenes kormány összetétele volt. A vitát állítólag táplálja az a kérdés is, hogy pontosan kinek is az érdeme volt Afganisztán elfoglalása. Baradar és a táborába tartózó mérsékeltebb frakció szerint alapvetően diplomáciai sikerről van szó, hiszen ők járták ki a katari tárgyalások során az amerikai kivonulást, míg a Hakkani-csoport és támogatóik egyértelműen a fegyveres ellenállás szerepére helyeznék a hangsúlyt.

A múlt héten, miután Baradar eltűnt a nyilvánosság elől, még azzal kapcsolatban is felmerültek pletykák, hogy már halott. A tálib források szerint viszont csak elhagyta Kabult, és Kandahar városába utazott. Hétfőn megjelent egy hangfelvétel, melyet elvileg Baradar tett közzé, és ezen arról beszél, hogy csak elutazott, de minden rendben.

A tálibok hivatalos csatornáikon közben arról adtak ki közleményeket, hogy nincs is vita, ugyanakkor egymásnak ellentmondó szövegek jelentek meg arról, hogy mit is csinál éppen Baradar.

Az biztos, hogy a tálibok nem szeretik belső ügyeiket a nyilvánosságra tárni: vezetőjük, Omár molla 2013-as halálát csak 2015-ben hozták nyilvánosságra, akkor is csak azért, mert az afgán hírszerzés is pedzegetni kezdte a nyilvánosság előtt. Addig simán adtak ki közleményeket a nevében.

Mit lehet megtudni egy fa évgyűrűjéből? Azt már az általános iskolában megtanuljuk, hogy a gyűrűket megszámolva kiderülhet a fa életkora, de a faévgyűrűkből ennél ma már jóval több információt lehet kiolvasni: az erdők egykori állapotáról, régiók évszázadokkal ezelőtti klímaviszonyairól és korábbi erdőtüzekről is bőven derülhetnek ki részletek.

Hogy milyen területei vannak az évgyűrű-vizsgálatnak, hogyan hasznosítja a régi fákat a régészet, vagy hogy mit lehet megtudni egy sok ezeréves jégdarabból, arról Kern Zoltán, a Földtani és Geokémiai Intézet (Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont , ELKH) kutatója beszélt nekünk.

Mitől nő a fa?

A fák évgyűrűi a kambium, azaz az osztódószövet aktivitásának évszakos váltakozását mutatják. Kern Zoltán elmondása szerint általában az a jellemző, hogy az évi növekedési időszak elején nagyobb a kambium aktivitása, kevésbé sűrű faanyag keletkezik ilyenkor, míg a növekedési időszak végére megváltozik a fa fiziológiai aktivitása, sűrűbb szövetű faanyag keletkezik. Ez a szöveti különbség az, amit szabad szemmel is látunk.

Igaz, nem minden fa növekedése követ éves ritmust, teszi hozzá Kern. Ehhez arra van szükség, hogy a fa olyan élőhelyen éljen, ahol elkülönülnek egymástól az évszakok, van külön időszaka a növekedésnek és a leállásnak is. Ez a nyugalmi időszak nálunk, illetve a környező országokban a tél. A kambium aktivitásának évszakos változása teszi lehetővé, hogy elkülönülő gyűrűket láthassunk a fákon. De vannak termőhelyek, ahol a klímaviszonyok miatt évente többször áll le a növekedés. Ilyenkor is megjelenhet a keresztmetszeten a jellegzetes gyűrűs mintázat, de ezeket nem nevezhetjük „évgyűrűknek".

Azt már az ókori görögök is tudták, hogy az évgyűrűkből meg lehet ismerni egy fa életkorát, és maradtak fenn jegyzetek arról is, hogy Leonardo da Vincit is foglalkoztatta az évgyűrűk szimmetrikusságának jelentősége, de Kern elmondása szerint az évgyűrűk vizsgálata igazán a 20. század második felétől kezdve futott fel, ekkortól jelent meg számos új eszköz, melyek révén sokkal több információt lehetett kinyerni a gyűrűkből.

A legklasszikusabb vizsgálati módszer, hogy az évgyűrűk szélességét nézik meg, de mára gyakran vizsgált paraméter lett a faanyag sűrűsége is. Ennek a paraméternek a paleoklíma kutatások szempontjából az a jelentősége, hogy sokszor megbízhatóbb hőmérsékleti rekonstrukciót tesz lehetővé, mint a növekmény szélességének vizsgálata. És ahogy a technológia fejlődött az elmúlt évtizedekben, úgy bővültek a kutatói lehetőségek is: ma már a képelemző szoftvereknek köszönhetően ezerszámra lehet elemezni a fák metszeteit, sokkal szerteágazóbb összefüggéseket feltárva.

Az évgyűrűk növekedését Kern elmondása szerint gyakran egyéni, csak az egyedet érintő tényezők is befolyásolhatják, például egy vihar miatti részleges lombkoronavesztés látható lesz a gyűrűn is. És vannak az egész állományt érintő tényezők, melyeket vizsgálva az erdő, illetve a tágabb ökoszisztéma állapotát is meg lehet ismerni. E tényezők között az éghajlat erősen meghatározó, az éghajlat változásai ugyanis nyomokat hagynak a gyűrűkön.

„Ha egy területről több tucat egyedből is mintákat szerezhetünk, akkor az azonos évben keletkezett növekmények összehasonlításával kiszűrhetjük a csupán egy-egy egyedben jelentkező eseményeket, a többi adat átlagolásával pedig közelíthetjük az állományszinten megjelenő változásokat. Ez utóbbi nagyban meteorológiai/éghajlati hatásokat tükröz” – mondja erről Kern. Épp ezért lett a fák évgyűrűinek vizsgálata elterjedt módszer ahhoz, hogy többet megtudjunk korábbi korszakok időjárásáról, és így nyomon lehessen követni a klímaváltozás alakulását.

Ezt azonban nem úgy kell elképzelni, hogy egy véletlenszerűen kézbe vett fadarabra rápillantva már rögtön meg lehet mondani, hogy élete során milyen időjárási hatások érték azt a fát. Azt ugyanis, hogy hogyan alakulnak az évgyűrűk, alapvetően alakítja az, hogy hol állt a fa.

Mint Kern Zoltán fogalmazott, a fa növekedését leginkább az befolyásolja, hogy az élőlény melyik ökológiai igényének van leginkább a határán. A fák esetében két szélső helyzet képzelhető el: vannak például a magashegyi vagy boreális erdőhatár közelében található termőhelyek, ahol a csapadék bőséges. Itt a növekedési időszak hőmérséklete lesz az a tényező, ami vagy korlátozza, vagy engedi a fák növekedését. Ezeken az élőhelyeken egy átlagosnál melegebb nyár általában vastagabb növekedést okoz a fák évgyűrűiben. És vannak a szárazabb termőhelyek, ahol a hozzáférhető víz mennyisége a limitáló tényező. És ha egy ilyen csapadékszűkös helyen van átlag feletti hőmérséklet, akkor az eleve kevés vízből még több párolog el, ami még kevesebb vizet és még kisebb növekedést jelent.

A két szélsőség között a csapadékeloszlás és a hőmérséklet alakulásának nagyon sokféle kombinációja képzelhető el, épp ezért hangsúlyozza Kern, hogy egy fametszet önmagában nem árul el sokat, ismerni kell a fa életét meghatározó ökológiai kontextust is. Persze van információ, amit e nélkül is leolvashatunk egy metszetről: ha kicsi az évgyűrűszélesség, akkor azt azért megállapítható, hogy abban az évben a fa környezete kedvezőtlenül alakult a növekedésére nézve. De hogy ezt mi okozta, azt csak a kontextus ismeretében lehet megmondani.

Nálunk az aszályról árulkodik

Épp ezért Európa nagy részén a fák évgyűrűinek vizsgálatából jellemzően a nyári aszályok mértékét lehet visszamenőleg megismerni. A kivételt főleg a hegyvidéki területek jelentik, ott legtöbbször a vegetációs időszak, azaz a nyári félév hőmérsékleti viszonyairól árulkodnak a gyűrűk.

Az eddig tapasztalatok alapján a hazai fák évgyűrűjéből is azt lehet megállapítani, hogy az adott évben mennyi csapadék hullott, mennyire volt aszályos a nyár. Vagy ahogy Kern fogalmazott,

a magyarországi fák évgyűrűinek szélességi váltakozásában a jó vízellátottságú és a kevésbé jó vízellátottságú évek relatív különbségét látni.

Mivel a hazai fák nem hőmérséklet-érzékenyek, ezért pusztán az évgyűrűk alakulásából azt nem lehet leszűrni, hogy a globális felmelegedés hogyan érintette Magyarországot az elmúlt évszázadban. Az azonban kiderül a fák évgyűrűiből, hogy hogyan váltak itthon egyre aszályosabbá a nyarak. És vannak olyan kutatások, amelyeknek hála további információkat is sikerült már feltárni. Kern kutatótársaival közösen nemrég publikált egy cikket, melyben a debreceni Nagyerdőben élő tölgyek, illetve kidőlt, idősebb tölgyfák metszeteit vizsgálták. Az 1901-től rendelkezésükre álló napi meteorológiai adatokat vetették össze az évgyűrűk vastagodásával. Az eredmények arra utaltak, hogy 110 év alatt a nagyerdei tölgyek éghajlati érzékenysége eltolódott. Ez Kern elmondása szerint azért érdekes eredmény, mert konkrét egyedek élete során figyelhették meg a változást.

A 20. század elején még egyértelműen pozitív kapcsolat állt fenn a tölgyek és a téli csapadék alakulása között: a több téli csapadék jobb növekedést jelentett. Ez a kapcsolat a század közepére elhalványult, miközben a nyári csapadék jelentősége a növekedés szempontjából erősödni kezdett. A nyári csapadékkal jelentkező kapcsolat Kern elmondása szerint nem lepte meg őket, mivel hasonló kapcsolatot számos hazai tölgyállomány esetében megfigyeltek már. De az 1970-es évektől kezdve elkezdett megjelenni egy negatív korreláció a nyári hőmérsékletre, és ez új fejlemény volt. Az, hogy a 20. század elején az milyen volt a hőmérséklet az Alföldön, semmilyen módon nem befolyásolta a tölgyek növekedését. De az az 1,6 Celsius-fokos melegedés, amit a 20. század során Debrecenben tapasztaltak, képes volt kimozdítani az élőhelyet az ökológiai optimumából. „A fák ugyanazok maradtak, de kicsúszott alóluk a klíma” – mondja erről Kern Zoltán.

Kern Zoltán hangsúlyozza, hogy egy rendkívül komplex viszonyrendszerről van szó, melyben számos tényezőt kell folyamatosan figyelembe venni. De azt látni, hogy miközben a 20. század elején még nem volt aszálylimitált a tölgyek növekedése a debreceni Nagyerdőben, ma már biztosan az: az elmúlt évtizedekben erősebbé vált aszályok ma már korlátozzák a tölgyek növekedését, és ez az egész populáció sorsát befolyásolhatja.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a régióban eleve nem voltak kielégítve a tölgyek ökológiai igényei: sosem hullt a számukra ideális mennyiségű csapadék, és a szükséges többletet talajvízből pótolták. Azzal azonban, hogy a nyári aszályok hosszabbá válnak, nőhet a talajvízpárolgás mértéke, ami miatt csökkenhet a talajvíz mennyisége is, ez pedig további problémákat okoz a tölgyek számára.

A múlt erdőit megismerni

Az ehhez hasonló összefüggések feltárásának lehetősége miatt vált az évgyűrű-kutatás világszerte felkapott kutatási területté. A faévgyűrű-adatbázisok akár sok száz évet átfoghatnak, ezáltal olyan korszakok klímaviszonyait is rekonstruálni lehet velük, melyekről még nem állnak rendelkezésünkre megbízható meteorológiai adatok.

A műszeres meteorológiának szükségszerűen van egy technikai korlátja: mint Kern Zoltán elmondta, Európában a régebbi meteorológiai adatsorok néhány kivételes esetben nyúlnak vissza 200 évnél régebbre, a világ más részein sokszor jó, ha 100 vagy 50 évre. Ráadásul a hosszabb adatsorok is gyakran hiányosak például az észlelőhely ideiglenes áthelyezése miatt. És nem meglepő módon a háborús időszakokban is általában megszakadnak az észlelések.

Sok esetben az évgyűrű-adatbázisból nyert valamely paraméter (pl. átlagos évgyűrűszélesség vagy átlagos sűrűség) és egy éghajlati tényező ingadozásai között szoros kapcsolatot sikerül kimutatni. Ez a módszertani lépés az úgynevezett kalibrálás, azaz amikor a kutatók a fa egyes évgyűrűit megfeleltetik egy-egy konkrét év meteorológiai adatainak. Bár a vizsgálat során ennél több paramétert vesznek figyelembe, de most az egyszerűség kedvéért képzeljünk el például egy olyan fát, amely a 19. században csírázott, de végigélte a 20. századot is. Ez a fa az élete első felét még úgy élte le, hogy nem zajlottak műszeres meteorológiai mérések a közelében, életének második feléből viszont már rendelkezésünkre állnak adatok. És ha most veszünk egy metszetet a fából, akkor szinkronba lehet hozni az elérhető adatokat a fiatalabb évgyűrűkkel. Ha pedig sikerül megfeleltetni egymással a két adatsort, akkor statisztikai modellek segítségével ki lehet nyerni közelítő meteorológiai adatokat azokról az évekről is, amikor még nem is zajlott mérés. Ezzel a módszerrel Magyarországon is sok mindent meg lehetett már tudni arról, hogy mennyire voltak csapadékosak a nyarak a korábbi évszázadokban.

De az évgyűrűk számos további vizsgálati területet is megnyitnak: fel lehet bennük fedezni például egykori erdőtüzek nyomait. Persze csak akkor, ha nem pusztították el teljesen a fát. Ha ugyanis a kambium a fa teljes kerületén elég, akkor elpusztul a fa. Vannak azonban kisebb erdőtüzek, melyek csak a fatörzs egy részén semmisítik meg a kambiumot, és ilyenkor a fák képesek begyógyulni. A fa keresztmetszetében ugyanakkor ott marad a tűz elszenesedett nyoma, és ezeket a benőtt tűzsérüléseket lehet aztán később évekhez rendelni, ezzel rekonstruálva akár az erdőtüzek történetét is.

Kern elmondása szerint vannak kísérletek arra is, hogy nyomelemek, nehézfémek jelenlétét vizsgálják az évgyűrűkben, de ezekkel a kutatásokkal bőven akadnak problémák: egyrészt vannak kémiai elemek, melyek a gyökéren át jutnak be a fába, és ezért a talaj állapotára utalnak, míg mások a leveleken át, a levegőből érkeznek, és ezeket a jeleket nehéz szétválasztani. További problémát jelent, hogy a fák a felvett kémiai elemek egy részét élettani folyamataik során átcsoportosítják a fatesten belül, azaz nem maradnak meg a felvétel évében, ezért nehéz konkrét évekhez kötni az eredményeket.

A fák évgyűrűiben ezzel együtt is ki lehet mutatni, hogy az emberi tevékenység is hozzájárul a légkör összetételének évszázados időskálán zajló megváltozásához. Kern példaként a fosszilis energiahordozók fokozódó használata és a légköri szén-dioxid koncentrációjának emelkedése közti kapcsolatot említi:

„Vannak, akik vitatják, hogy ok-okozati kapcsolat volna a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedése és a fosszilis energiahordozók intenzív használata között. A fosszilis energiahordozók (pl. kőszén, kőolaj, földgáz) elhalt élőlények szerves anyagából keletkeztek földtani folyamatok eredményeképpen évmilliók alatt. Tudjuk azt is, hogy fizikai és élettani okok miatt az élő szervezetekben a 13-as tömegszámú, nehezebb stabil szénizotóp aránya kisebb, minta a légköri szén-dioxidban. Azt is tudjuk, hogy a fotoszintézis során a növények a légköri szén-dioxidot kötik meg, majd a megkötött szenet használják szerves anyagaik szintéziséhez. Ha az utóbbi 200 évben keletkezett faévgyűrűkben vizsgáljuk a nehezebb és könnyebb szénizotópok arányának alakulását, akkor egy trendszerű eltolódást látunk, ami a légköri szén-dioxidban a nehezebb stabil szénizotóp arányának csökkenésére utal. Ez pedig azt támasztja alá, hogy a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésének forrása a szén, mely a fosszilis szerves anyagokból kerül a légkörbe. Ez emberi tevékenység eredménye, ami nyomot hagyott a fákon” – mondja erről Kern Zoltán.

Egy másik emberi tevékenység pedig a radioaktív szénizotóp (radiokarbon) vizsgálatával mutatható ki: a radiokarbonnak is volt egy természetes, évezredeken át viszonylag stabil szintje a légkörben, de a 20. század derekán végrehajtott légköri hidrogénbomba-robbantások hatására meredeken növekedett a radiokarbon aktivitása az atmoszférában. Amikor évgyűrűnkénti radiokarbon-elemzéseknek vetették alá azokat fákat, amelyek már a 20. század első felében is éltek, kiderült, hogy a radiokarbon aktivitása az 1950-es években megemelkedett, majd a Nemzetközi Atomcsend egyezmény életbe lépését követően keletkezett évgyűrűkben, azaz 1963-64-től visszaállt egy alacsonyabb értékre.

Erdészet és régészet

Egy fa évgyűrűjéből akkor lehet a legtöbb információt kinyerni, ha tudjuk, hogy honnan származik, ekkor ugyanis könnyű összehasonlítani a környező fák évgyűrűivel és konkrét évekhez rendelni az egyes gyűrűket. Épp ezért az évgyűrűk vizsgálata nemcsak a klímakutatók számára izgalmas kutatási lehetőség: az erdőökológusok például egy-egy régebben kidőlt fa vizsgálatából sok mindent megtudhatnak az erdő aktuális állapotáról, és olyan kérdésekre kereshetik a választ, mint például hogy min múlhat, hogy egy adott évben kisebb vagy nagyobb a fahozam az erdőben.

A fametszetekkel a régészek is előszeretettel dolgoznak: ha például egy régi híd vizsgálatakor kiderül, hogy az építéséhez a közelből hozták a faanyagot, akkor meg lehet találni a referenciafákat, és konkrét évekhez kötni a híd történetét. Előfordul az is, hogy egy ismeretlen korú faanyagból vesznek mintát, és az évgyűrű-szélességek változékonysága alapján próbálják megállapítani, hogy a fa évgyűrűi melyik naptári éveknek feleltethetők meg. Az egyes régiókban ugyanis az évgyűrűk növekedése egy azonosítható ritmust követ, így ha a közelből származik a faanyag, akkor jó eséllyel be lehet azonosítani, hogy mikor élt a fa, amiből készült.

Itthon a legidősebb fa, amiből vettek már metszetet, 200 év körüli volt, de Kern mesélt egy olyan szőlőprésről is, ami 303 évgyűrűs fából készült. Ezt a fát még a 18. században vágták ki, így ez a lelet jelentősen bővítette visszafelé az adatsoraikat. De ezek a régi fatárgyak ritkák, ahogy az idős fák is: ahol erdőművelés zajlik az országban, ott jórészt csak 100 évnél fiatalabb fákat látni. Ezért a hazai kutatások során elsősorban azokat a területeket keresik fel, ahol természetvédelmi vagy környezeti okokból (például mert túl meredek vagy sziklás helyen fekszik az erdő) nem vágják ki a fákat, és az elhalt fák is helyben maradnak.

Kern elmondása szerint a régészeti vizsgálat során az első feladat mindig a megtalált fatárgy korának kiderítése: ehhez lemérik az évgyűrűket, és összevetik az eredményeket a közelben talált egyéb mintákkal, illetve a közeli fákból vett metszetekkel. Nem minden fatárgy ugyanannyira hasznos: egy falusi templom tetőszerkezetének faanyagát például sokszor máshonnan, messzebbről hozták, így ennek vizsgálata nem feltétlenül jár sok új információval. De a parasztházak, fészerek, szőlőprések jellemzően helyi fából készültek, ráadásul sokszor mindössze pár év eltéréssel, így az ezekhez felhasznált faanyagokat néha jóval könnyebb szinkronizálni.

Ezután pedig, ha az adott fafajhoz van elég hosszú referenciakronológia, meg lehet próbálni az évgyűrűk alapján szinkronba hozott faanyagokat konkrét naptári évekhez rendelni. Ez persze nem mindig sikerül, de vannak esetek, amikor kiderül, hogy a megtalált faanyagok (gerendák, oszlopok és egyéb tárgyak) jó eséllyel ugyanabból a faállományból származnak, és meg lehet mondani az évet is, amikor ezeket a fákat kivágták.

Kern szerint időnként hallani beszámolókat olyan idős tölgyfákról, amik mondjuk már Árpád vagy Mátyás király idejében is éltek, nemrég pedig a Nature közölt cikket egy olyan dán fáról, mely egyes becslések szerint 1900 éves. A kutató szerint az ehhez hasonló állítások szinte biztos, hogy valótlanok: az évgyűrűk alapján igazolt legnagyobb élettartamok 5-600 év körül vannak, ennél idősebb tölgyet még soha senki nem igazolt az évgyűrűk révén. Egy nagyon idős fa korának pontos megállapítását persze nehezíti, hogy a fa közepe sokszor már el van korhadva, ezért nem lehet az összes évgyűrűt leszámolni, de Kern szerint így is érdemes fenntartásokkal kezelni, ha „ezeréves” tölgyekről olvasunk.

Ami a jégből kiderül

Nem a fa az egyetlen természeti képződmény, melyből éves-évszakos időfelbontással meg lehet ismerni korábbi korszakok klimatikus viszonyait. Kern úgy fogalmazott, hogy mindennel lehet dolgozni, amiben megfigyelhető a szezonális vagy éves rétegződés. Ő maga jéggel szokott még kutatásokat végezni. Ehhez persze olyan jégre van szükség, ami nem olvad el, hanem tartósan megmarad, és ilyesmit Magyarországon egyáltalán nem, de a környező országokban is csak elvétve lehet találni. Nem meglepő módon a legtöbb jéggel kapcsolatos rétegződési kutatás a sarkvidéki területeken történik, ahol még mindig hatalmas jégtakarók vannak.

A sarkvidéki jégtakarókon rendkívül régi korszakok mintáihoz lehet hozzáférni: a kutatók Grönlandon 120-125 ezer éve lerakódott jégrétegekből is vettek már mintát, míg Kelet-Antarktiszon 800 ezer év fölött van a legidősebb metszet, és folyamatosan keresik azt a helyet, ahol lefúrva egymillió éves jeget találhatnának. És a jégmintákból nagyon sok információt lehet kinyerni: a megmaradó jég alapvetően a megőrződött csapadék, és mint Kern fogalmazott, a jégréteg vastagsága gyakorlatilag az éves nettó akkumulációként (azaz csapadékösszegként) értelmezhető: ha meghatározzák az éves rétegek sűrűségét és vastagságát, akkor ki lehet számítani, hogy mennyi csapadék hullott a jégrétegek által reprezentált korábbi években.

Egy jégszelvényen belül az egyes éveket a vízmolekulát felépítő hidrogén és oxigén izotópváltozatainak arányában kimutatható ciklikus változás alapján lehet elkülöníteni, ugyanis ezek az izotóparányok évszakosan változnak a csapadékban. És megfelelő érzékenységű eszközökkel vizsgálva ezek a különbségek feltárhatóvá válnak, meg lehet különböztetni egymástól az évszakokat. Kern elmondása szerint az éveket és az évszakokat jelentő rétegek pontosabb meghatározásához további paramétereket is figyelembe kell venni, például a nátriumion vagy az ammóniumion koncentrációjának alakulását. A tengeri eredetű aeroszollal érkező nátrium ülepedésének a téli időszakban jelentkezik a maximuma, míg az ammónium koncentrációjának csúcsai a nyári rétegekhez köthetők. Azon túl, hogy így meghatározhatóak az éves rétegek a jégben, a többéves koncentráció-változások alapján a légköri események és folyamatok múltbéli alakulása is rekonstruálható.

Ahogy az idősebb fáknál a belső korhadás nehezíti a pontos kormegállapítást, a jégtakarónál magának a jégnek a súlya: egy bizonyos vastagság fölött ugyanis már akkora súly nehezedik a mélyebben lévő rétegekre, hogy azok deformálódnak, és onnantól csak modellszámítások alapján lehet megbecsülni, hogy milyen idős jégről van szó.

Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Ferenc pápát vasárnapi budapesti találkozójukon, hogy ne hagyja elveszni a keresztény Magyarországot - mondta az MTI érdeklődésére Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A közlés szerint Orbán Viktor átadta Ferenc pápának annak a levélnek a másolatát, amelyet IV. Béla magyar király IV. Ince pápához intézett.

A katolikus egyházfő a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjére érkezett Magyarországra.

Ferenc pápa a Szépművészeti Múzeumban találkozott Áder János köztársasági elnökkel, Orbán Viktor miniszterelnökkel, majd a magyar püspöki kar tagjaival, valamint a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a magyarországi zsidó szervezetek delegációjával.

A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokában tartott találkozón magyar részről Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vett részt, míg Ferenc pápa kíséretében jelen volt Pietro Parolin bíboros-államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, az Államközi Kapcsolatok Részlegének vezetője.

A Vatikán közlése szerint a „szívélyes légkörű” találkozó mintegy 40 percig tartott. A katolikus egyházfő és Magyarország vezetői az egyház magyarországi szerepéről, a környezetvédelem iránti elkötelezettségről, valamint a családok védelméről és támogatásáról beszélgettek.

A pápa megajándékozta a köztársasági elnököt Ippolito Caffi olasz festőnek az 1800-as évek közepén készült, jelenleg a Római Múzeumban őrzött egyik festményének mozaikból készült másolatával. A Pápai áldás a Szent Péter téren címet viselő alkotás azt ábrázolja, amint a reggeli napfényben fürdő Szent Péter téren gyülekeznek a pápai áldásra várakozó emberek. (MTI)

Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint hamarosan enyhülhetnek a külföldről Nagy-Britanniába beutazók koronavírus-tesztelési kötelezettségei. Sajid Javid brit egészségügyi miniszter megerősítette, hogy a kormány dolgozik az utazók tesztelési előírásainak enyhítésén, de időpontot nem említett.

A Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lap kormányforrásokat idézve azt írta, hogy még az októberben kezdődő őszi iskolai szünet előtt megszűnhet a költséges PCR-koronavírustesztek elvégzésének kötelezettsége azok számára, akik a brit kormány besorolása alapján zöld vagy sárga kategóriás országokból utaznak Nagy-Britanniába és a koronavírus elleni oltás mindkét adagját megkapták.

Magyarország jelenleg a sárga kategóriába tartozik a brit kormány által érvényben tartott járványkockázati besorolás alapján.

A jelenlegi brit szabályozás szerint azok az európai uniós és amerikai állampolgárok, akik mindkét dózist megkapták az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), illetve az Egyesült Államok szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) által jóváhagyott oltóanyagok valamelyikéből, karanténkötelezettség nélkül beutazhatnak Nagy-Britanniába, de indulásuk előtt és érkezésük után egy-egy PCR-tesztet el kell végeztetniük saját költségükön.

Ugyanez érvényes a külföldre látogató és onnan hazatérő brit állampolgárokra.
Ez a tesztelési kötelezettség a népesebb családokra esetenként több száz font többletköltséget ró az utazási kiadásokon felül, és a brit turisztikai szakma hosszú ideje erőteljesen lobbizik a rendszer felülvizsgálatáért.

A Mail on Sunday forrásai szerint a jövő hónaptól a mindkét oltási dózissal beoltottaknak várhatóan már nem kell tesztelésnek alávetniük magukat, mielőtt elindulnak Nagy-Britanniába, akkor sem, ha sárga kategóriás országokból érkeznek, és beutazásuk után is csak a PCR-szűrésnél olcsóbb gyorstesztet kell elvégeztetniük.

Sajid Javid egészségügyi miniszter a Sky News brit hírtelevízió vasárnapi politikai magazinműsorában közvetve megerősítette, hogy a kormány a szabályozás módosítására készül. Úgy fogalmazott: "a lehető leggyorsabb ütemben" szeretné megszüntetni a külföldről érkezők PCR-tesztelési kötelezettségét, és felkérte a minisztérium illetékes döntéshozóit, hogy "az első lehetséges pillanatban" intézkedjenek a PCR-szűrési szabály visszavonásáról.

Boris Johnson brit miniszterelnök a tervek szerint kedden ismerteti részletesen a koronavírus-járvány elleni fellépés következő szakaszára kidolgozott kormányzati terveket.

Vasárnapi nyilatkozatában Sajid Javid erről nem árult el részleteket, de kijelentette: nem számol azzal, hogy a kormány újból a korábbiakhoz hasonló lezárásokat rendelne el.

Az egészségügyi miniszter hozzátette: lekerült a napirendről az a terv is, amelynek alapján szeptember végétől csak oltási igazolás felmutatásával lehetett volna látogatni az éjszakai szórakozóhelyeket és a nagyobb rendezvényeket. (MTI)

Afganisztán új tálib kormánya nem zárja ki a nőket a felsőoktatásból, de a két nem elkülönítve fog tanulni a jövőben, és a nőknek kötelező lesz a hidzsáb, azaz a muszlim fejkendő viselete - közölte Abdul Baki Hakkáni, az ideiglenes kormány oktatási minisztere vasárnap.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a hidzsábnak pontosan mit kell takarnia: csak a hajat, vagy pedig az arcot is.

"A koedukáció ellentmondásban áll az iszlám alapelveivel és a nemzeti értékekkel, szokásokkal és hagyományokkal" - hangsúlyozta a tárcavezető egy kabuli sajtótájékoztatón, ahol az új kormány politikáját ismertette.

Hakkáni megjegyezte: a tálibok nem akarják húsz évvel visszaforgatni az időt, és a meglévő alapokra akarnak építkezni.

Az oktatási miniszter elmondta, hogy a tanított tantárgyak körét is felülvizsgálják. Hozzátette: szeretné, ha az afgán felsőoktatás versenyképes lenne a régióban és a világban.

Szombaton a tálibok felvonták a zászlójukat az elnöki palotára, jelezve, hogy kabinetjük megkezdte munkáját.

A tálib lázadók - akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció - augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért az afganisztáni háború.

Kedden megalakult a tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével. Médiaértesülések szerint Ahund a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapítóinak egyike, és a tálibok elhunyt társalapítója, Omár molla közeli szövetségese volt.

Egyelőre nem tudni, hogy az ügyvivő kormány megbízatása meddig szól, és lesznek-e választások.

A tálibok előző uralma idején, 1996 és 2001 között a nők nem tanulhattak és munkát sem vállalhattak. A radikálisok azt állították, hogy változott a nőkhöz való hozzáállásuk. Ennek ellenére kizárták őket a sportolók közül, és az elmúlt napokban erőszakkal oszlatták fel a nők egyenlő jogokat követelő tüntetését.
A kabuli kormány kommunikációja ellentmondásos a kérdésben: miközben a radikálisok igyekeznek megnyugtatni a nemzetközi közösséget, a TOLO News hírcsatornának adott interjújában egy tálib szóvivő azt mondta, hogy a nők feladata a gyerekek nevelése, és nincs rá szükség, hogy ők is tagjai legyenek a kabinetnek.

Az új oktatáspolitika is eltérés a korábbiakhoz képest, ugyanis a felsőoktatásban a férfiak és a nők együtt tanulhattak, és a női hallgatók viseletére nem vonatkozott semmilyen előírás. Többségük a hagyományoknak megfelelően így is viselte a hidzsábot. Az általános és középiskolákban a fiúk és a lányok a tálib hatalomátvétel előtt is külön tanultak. Középiskolában a lányoknak kötelező volt a fehér fejkendő és a térdig érő tunika, és nem viselhettek farmert, sminket, illetve ékszert. (MTI, AP)

Izrael megtorló légicsapásokat hajtott végre vasárnap hajnalban a Gázai övezetben, válaszul a korábban onnan indított rakétatámadásra - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

Az izraeli hadsereg repülőgépei az övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet Gázai övezetben lévő célpontjait támadták, köztük egy rakétagyártó műhelyt, egy kiképző telepet, egy fegyverraktárat és egy terrorcélokat szolgáló alagutat.
"Izrael hadserege nem fogadja el, hogy terrorista szervezetek izraeli civilek ellen lépjenek fel" - állt a légicsapásokat indokló katonai közleményben, amely azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is a Gázát irányító Hamászt tekintik felelősnek a területről indított támadásokért.

Korábban a vaskupola légvédelmi rendszer elfogott egy, a gázai határ melletti Szderót város felé kilőtt gázai rakétát. Hasonló rakétatámadást hajtottak végre előző nap is az övezet fegyveresei, amelyre szombaton is légicsapásokkal felelt Izrael.

Az elmúlt héten nőtt a feszültség Izrael és a palesztinok között, miután hat palesztin hétfőn megszökött a szigorúan őrzött észak-izraeli Gilboa börtönből. Szombaton négy szökevényt elfogott az izraeli rendőrség.

Az utóbbi hetekben kiújultak az összetűzések a Gázai övezet határvidékén, erőszakos tüntetések voltak a határkerítésnél, és a palesztinok gyújtóléggömböket eregettek Izrael területe felé. (via MTI)

A Budapest két partját összekötő Lánchídhoz hasonlította a keresztény és a zsidó közösségek testvéri kapcsolatát Ferenc pápa, aki egységet szorgalmazott az antiszemitizmus ellen a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a zsidó közösségek képviselőivel tartott találkozón vasárnap a magyar fővárosban.

Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy zsidók és keresztények elkötelezettsége vezetett a múltbéli válaszfalak lebontásához. "Zsidók és keresztények már nem az idegent, hanem a barátot akarjuk látni egymásban, nem az ellenfelet, hanem a testvért" - mondta a katolikus egyházfő, aki az előtte beszélő Radnóti Zoltán főrabbi szavaihoz csatlakozott.

Emlékeztetett arra, hogy a találkozó éppen a zsidó újév és az engesztelés napja, a jom kippur ünnepe közé esik.

A pápa a főváros két részét összekötő Lánchidat hozta fel példaként, amely "nem olvasztja eggyé, de összekapcsolja" a partokat.

Hangsúlyozta, ilyennek kell lennie a kapcsolatnak keresztények és zsidók között: "mindig, ha valaki be akarta kebelezni a másikat, az nem építő volt, hanem romboló, ahogyan az is, aki ki akarta rekeszteni a másikat ahelyett, hogy befogadta volna. Hányszor megtörtént ez a történelemben! (..) Őrködnünk és imádkoznunk kell, hogy ez soha többé ne következzen be".

Azon kell együtt dolgozni, hogy a "gyűlölet hullámai ne söpörhessék el többé a jó viszonyt (..) az antiszemitizmus veszélyére gondolok, amely még mindig itt lappang Európában és másutt (..), ezt a gyújtózsinórt kell eloltani"- tette hozzá.

A pápa kifejtette: elszigeteltség és részérdekek helyett az egység hídjait építő emberek és közösségek szükségesek, mindenki vallásszabadságának tiszteletben tartásával.

A Szépművészeti Múzeum Márványcsarnokában Ferenc pápa ülve olvasta fel olasz nyelvű beszédét. Radnóti Miklóst és a költő Bori noteszéban írt sorait idézte, valamint Rainer Maria Rilkét. A pápa kijelentette, segíteni kell, hogy kortársaink "elfogadják és szeressék egymást (..), a világ csak akkor fog nekünk hinni, ha a béke gyökereivé és az egység csíráivá válunk".

Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke Ferenc pápát köszöntve azt mondta: a katolikus egyházfő magyarországi látogatása "megerősít bennünket az Isten kimondhatatlan ajándékában, Jézus Krisztusban, keresztyén hitünkben, kultúránkban és keresztyén szolgálatunkban".
Kitért arra: az eucharisztia szó hálaadást jelent és minden eucharisztia hálaadás Isten "egyetlen, kimondhatatlan, emberi értelemmel felfoghatatlan ajándékáért, a megváltó Jézus Krisztusért".
"Ez az ajándék kötelez bennünket, hogy mi is megajándékozzuk egymást ezzel az isteni szeretettel, hogy vigyázzunk egymásra, becsüljük meg az életet, Isten teremtési rendjét, óvjuk a lakott földet, imádkozzunk és cselekedjünk egymásért..." - fogalmazott Steinbach József.
A református püspök végül a MEÖT tagegyházai nevében "mennyei erőt és áldást" kért Ferenc pápa életére, szolgálataira, valamint "közös keresztyén bizonyságtételünkre és szolgálatainkra, amire vár a világ".
Ferenc pápa a MEÖT-től a vizsolyi biblia fakszimile kiadását kapta ajándékba.
A néhány napja kórházba került Frölich Róbert országos főrabbi üzenetét Radnóti Zoltán főrabbi tolmácsolta.
A zsidóság és a kereszténység közös hitbeli öröksége, szent hagyománya az ellentétekkel terhelt múlt ellenére is bevilágítja a jelent és jelzőfényül szolgál az emberiség közös jövője számára - írta az országos főrabbi.
Úgy fogalmazott: zsidók és keresztények egyaránt tudják, milyen idegennek lenni, mit jelent, mikor hitükért, meggyőződésükért üldözik, halálra szánják őket. "Ugyanakkor azt is tudjuk, történelmünk során számtalanszor megtapasztaltuk, hogy azok, akiknek szívében jelen van Isten szeretete és félelme, meglátják a másikban az isteni szikrát, tisztelik az embert, Isten képmását és igaz szeretettel fordulnak embertársuk felé" - mondta.

Meglátása szerint az elmúlt évtizedekben a zsidók és a keresztények sokat tettek azért, hogy leomolhassanak az őket elválasztó, vészterhes múlttal megterhelt falak, hogy egymásban ne az idegent, hanem a jövendő barátot, testvérüket lássák.

E történelmi találkozó reménysége, hogy "tovább élünk együtt zsidók és keresztények, egymás iránti tiszteletben, embertársi megértésben és igaz testvéri szereteteben" - tette hozzá Frölich Róbert főrabbi.

A zsidó szervezetektől Ferenc pápa egy ezüst tóramutatót kapott.

A MEÖT delegáció tagja volt mások mellett Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnök; Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke; Kondor Péter evangélikus püspök, a MEÖT alelnöke; Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke; Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke; Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, a magyarországi metodista, anglikán és ortodox egyházak képviselői.

A magyarországi zsidó szervezeteket Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke; Radnóti Zoltán főrabbi, valamint a reformközösségek részéről Guba Gergő és Kálmán Gábor képviselte a találkozón. (MTI)

A korábbi világbajnok amerikai Evander Holyfield technikai KO-val kikapott a brazil Vitor Belforttól a szombat este Hollywoodban rendezett profi ökölvívó-mérkőzésen.

A nyolcmenetesre tervezett mérkőzés csupán 1 perc 49 másodpercig tartott, mert az 58 éves Holyfield nem tudott mit kezdeni a kevert harcművészet (MMA) korábbi bajnoka, a 44 éves Belfort ütéseivel. Az amerikai - aki az 1980-as és 90-es években cirkáló- és nehézsúlyban is begyűjtötte az összes nagy világszervezet vb-övét - már a meccs elején padlót fogott, és bár fel tudott állni, a folytatásban sem volt képes számottevő ellenállást kifejteni, és az újabb ütéseket követően a mérkőzésvezető már az első menet vége előtt befejezettnek nyilvánította az egyoldalú küzdelmet.

A meccs helyszíni kommentátora Donald Trump korábbi amerikai elnök volt.

Vitor Belfort ellenfele eredetileg a szintén ex-világbajnok Oscar De La Hoya lett volna, de a 48 éves amerikai - aki profiként hat különböző súlycsoportban jutott el a világbajnoki címig - koronavírusos megbetegedéssel kórházba került. Holyfieldnek ez volt az 58. mérkőzése profi pályafutása során, mérlege 44 győzelem (29 KO), 11 vereség és két döntetlen. Ezt megelőzően 2011-ben lépett ringbe, majd 2014-ben bejelentette visszavonulását.

Belfortnak - aki MMA-meccsei közül 26-ot megnyert, 14-et elveszített, és 2018 óta nem vívott ketrecharcot - ez volt a második profi bokszmérkőzése és a második sikere.
A találkozóra azért a floridai Hollywoodban került sor, mert a kaliforniai hatóságok nem járultak hozzá az eredendően a Los Angeles-i Staples Centerbe kiírt összecsapás megtartásához. (MTI)

A francia Az esemény (L'Événement) című film nyerte az idei Velencei Filmfesztivál fődíját, az Arany-oroszlánt: Audrey Diwan filmje a hatvanas évek Franciaországának abortusztilalmáról szól, illetve egy nőről, aki el akarja vetetni a magzatát, hogy folytathassa tanulmányait, írja a BBC.

Dühvel és vágyakkal a gyomrommal, a zsigereimmel, a szívemmel és a fejemmel készítettem ezt a filmet, mondta el Diwan, amikor átvette a díjat.

Ez volt a világ legrégebbi filmfesztiváljának 78. díjátadója, amire persze rányomta bélyegét a világjárvány: a vendégeknek maszkot kellett viselniük, és a helyek felét üresen hagyták.

A győztes film az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb francia írója, Annie Ernaux önéletrajzi regényén alapul. A zsűri elnöke idén az Oscar-díjas Élősködők rendezője, Pong Dzsunho volt.

A második helyért járó Ezüst-oroszlánt Paolo Sorrentino kapta a nápolyi fiatalkorát feldolgozó, az Isten keze című alkotásáért.

A legjobb rendező az új-zélandi Jane Campion lett, a Benedict Cumberbatch főszereplésével készülő The Power of the Dog című filmért. A legjobb forgatókönyvért járó díjat Maggie Gyllenhaal kapta, az Olivia Colman főszereplésével készült The Lost Daughter című alkotásért.

A legjobb színésznő Penelope Cruz lett a Pedro Almodovar új filmjében, a Parallel Motheresben nyújtott alakításáért. A legjobb színész a Fülöp-szigeteki John Arcilla lett az On the Job: The Missing 8 című thrillerben nyújtott főszerepéért.

Egy bírósági kereset szerint a híres kutyaidomár, Cesar Millan pitbullja súlyosan megharapott egy fiatal tornászt, aki arról is beszélt, hogy a kutya megölte Queen Latifah kutyáját, és Millan megpróbálta eltusolni az ügyet, írja a TMZ.

Lidia Matiss állítása szerint 2017-ben meglátogatta anyját munkahelyén, egy kaliforniai irodaépületben. Az épület elmondása szerint Cesar Millan tulajdonában van, és a nő Millan alkalmazottja volt.

A helyszínen találkozott a Cesar nevű pitbullal, aki az épületben felügyelet nélkül, szabadon rohangálhatott. A kutya állítása szerint megtámadta, többször is megharapta a lábát. Súlyos sérülésekkel ment kórházba.

A kereset szerint Matiss „sztártornász” volt, aki korcsoportjában a lehető legmagasabb értékeléseket kapta, és egy egyetem le is akarta igazolni. Azonban a sérülések után a tornászálma odalett, az erőteljes fájdalmai miatt többé nem tudta teljesíteni a feladatokat.

A fiatal nő azt állítja, hogy Millan tudott kutyája erőszakos múltjáról, és mégis hagyta, hogy szabadon rohangáljon. A kereset szerint a kutya többeket is megharapott már, és megölt több kutyát, többek között az énekesnő, Queen Latifah kutyáját.

A kereset alapján Queen Latifah két kutyáját vitte el Millan kutyapszichológia-központjába Kaliforniában, és ott a Junior nevű pitbull az egyiket halálra marta. Ugyanakkor Millan arra utasította a stábját, hogy azt közöljék az énekesnővel, hogy egy autó gázolta el a kutyáját.

Millan a TMZ beszámolója szerint arról tájékoztatta a bíróságot, hogy Matiss tisztában kellett legyen a veszélyekkel, és szerinte a nő gondatlan volt, bár az nem derült ki a dokumentumokból, hogy ez mit takar szerinte.