Horváth Bence

Egy 37 éves dán férfit vettek őrizetbe, miután csigás íjjal öt embert megölt, kettőt pedig megsebesített a norvég Konsberg városában. A gyanúsított a városban élt, közölték a rendőrök csütörtök hajnalban.

A rendőrségi beszámolók szerint a férfi együttműködik a hatóságokkal, és részletes beismerő vallomást tett. Továbbra is azt feltételezik, hogy a támadásokat egyedül követte el. Kiderült az is, hogy az elfogása során összetűzött a rendőrökkel is. Két embert jelenleg is intenzív osztályon ápolnak, egyikük egy szabadnapos rendőr.

A rendőrfőnök nem kívánta kommentálni azt az értesülést, hogy a támadó egy rendőrt hátba lőtt. Elmondása szerint a támadások nagy területen zajlottak, a város több pontját is bűnügyi helyszínként kell kezelniük.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lehetett a merénylő indítéka, a rendőrség nem zárta ki a terrorizmus gyanúját sem.

A 28 ezres Konsberg városában este negyed hétkor érkeztek az első bejelentések arról, hogy a város központjában egy férfi csigás íjjal mászkál, és többeket meglőtt. Az utcákon pánik tört ki, a beszámolók szerint sokan menekülni kezdtek. A rendőrök nagy erőkkel érkeztek ki, és 20 perccel az első bejelentés után elfogták a férfit, egy kisebb összetűzés után.

A támadó elsőnek egy Coop üzletben kezdhetett el lőni, több áldozatot is innen jelentettek. Norvégiában a támadás után elrendelték, hogy a rendőrök vegyék magukhoz a lőfegyvereiket. A norvég rendőrök általában lőfegyver nélkül teljesítenek szolgálatot, de a támadás miatt átmenetileg most változtatnak ezen. (Guardian, BBC)

Frissítették a veszélyeztetett fajokat összegző vörös listát, melynek összeállításán több ezer szakértő és önkéntes dolgozik, és az derült ki, hogy több madárfaj is komoly bajban van: a sarlósfecskét, a sárszalonkát és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti.

A BirdLife International elemzése során 544 őshonos madárfaj sorsát vizsgálják a kontinensen. A legutóbbi, 2015-ös elemzésük óta három faj el is tűnt Európából: a talpastyúk, a rozsdástorkú guvatfürj és a fenyősármány.

A Guardian beszámolója szerint a kontinens madárfajainak 30 százalékánál figyelték meg a populációk csökkenését. Európában a fajok 13 százalékát fenyegeti a kihalás, míg 6 százalékuk közel áll a fenyegetettségi szinthez. Anna Staneva, a BirdLife európai vezetője elmondta a lapnak, hogy az eredmények riasztóak, de nem lepték meg őket.

A vörös listát ugyanis 1994-ben, 2004-ben és 2015-ben is frissítették, és világosan látszott a korábbi felmérésekből is, hogy a madárfajok populációja meredeken zsugorodik. A kutatások során több millió megfigyelést használnak fel. Korábban már az EU 2013 és 2018 közötti belső felmérése is arra jutott, hogy csak a madárfajok negyede van jó természetvédelmi helyzetben. Többek között az élőhelyek elvesztése, az ipari mezőgazdaság terjeszkedése, az erőforrások túlhasználása, a szennyezés, a nem megfelelő erdőgazdálkodás felelős a visszaesését, és ehhez jön még a klímaváltozás minden következménye.

Staneva szerint olyan rendszerszintű fenyegetésekről van szó, melyek nagyban kapcsolódnak ahhoz, ahogy az emberi társadalmaink működnek, és ahogy használjuk az erőforrásokat. Szerinte ez az eredmény egy világos jelzése annak, hogy valamit nagyon nem jól csinálunk, és változtatni kéne ezen. Beszélt arról is, hogy ugyan egyesével, személyesen is tehetünk a változásért a mindennapjaink során, de a leghatékonyabb az lehet, ha a politikusoktól követeljük, hogy cselekedjenek.

Egy madárfaj akkor kerül a közel fenyegetett kategóriába, ha három generációnyi idő alatt 25 százalékot csökken a populációja. Ha több mint 30 százalékot, akkor fenyegetett lesz. Regionális szinten akkor számít egy faj kihaltnak, ha több mint öt éven át egyetlen alkalommal sem észlelik. Időnként előfordulhat, hogy egy kihaltnak nyilvánított faj visszatérjen, ez történt most a sztyeppi lile és a sivatagi poszátával.

Stanevát az lepte meg igazán a mostani jelentésben, hogy gyakori madárfajok, például a vetési varjak és a sárszalonkák is nagyobb bajba vannak, mint amit 2015-ben lehetett látni. Akadtak azért jó hírek is: a tervezett, hatékony természetvédelmi munkának köszönhetően a bölömbikák, az Azori-szigeteki süvöltők és a fakó keselyűk helyzete is javult öt évhez képest. És van pár faj, ami a melegedő klíma miatt járt jól: a nagy goda az izlandi melegebb hőmérséklet miatt lehet nagyobb biztonságban, míg a gyurgyalag ma már jóval északibb terüleken is felbukkanhat, szintén vélhetően a melegebb hőmérsékletek miatt.

Szerdán jelent meg az a tanulmány a Current Biology című szaklapban, melyben a kutatók azt állítják, hogy 2700 éves székletmintákat megvizsgálva kiderült, egy osztrák sóbánya munkásai sört és kéksajtot fogyasztottak a munka mellé.

A bánya az Alpokban, Hallstattnál működött, és a kutatást vezető mikrobiológus, Frank Maixner elmondása szerint őt meglepte, hogy a több mint kétezer évvel ezelőtt működő bányában már képesek voltak tudatosan fermentálni. A most feltárt eredmények lehetnek egyben a legrégebbi bizonyítékai a sajtérlelésnek Európában, tették még hozzá a kutatók az AFP beszámolója szerint.

És ugyan az alkoholfogyasztással kapcsolatban bőven maradtak fel már korábbi írásos és tárgyi emlékeink, a sóbányászok széklete az első mikrobiológiai igazolását adja annak, hogy ittak már sört akkoriban a kontinensen.

A bécsi Természettudományi Múzeum kutatója, Kerstin Kowarik arról beszélt az AFP-nek, hogy világossá vált számukra, hogy az ókori kulináris gyakorlatok nemcsak kifinomultak voltak, de hogy az összetettebb élelmiszer-feldolgozási technikákat, például a fermentálás is nagyobb szerepet kapott ebben az időszakban.

Hallstatt ma az Unesco világörökségi listáján szerepel, több mint 3000 éven át zajlott itt sókitermelés. Az ott dolgozó bányászok a semmi közepén, mindenkitől elzárva kellett dolgozzanak. A bányában ettek, aludtak, és ott is kellett megoldaniuk minden testi szükségletüket. És annak köszönhetően, hogy a bányában viszonylag stabil, 8 Celsius-fokos a hőmérséklet, illetve a magas sótartalom miatt, de a székleteik viszonylag jó állapotban megmaradtak.

A kutatók összesen négy mintát elemeztek: az egyik a bronzkorból, kettő a vaskorból, míg egy a 18. századból származott. Az egyik minta 2700 éves volt, és találtak benne két gombát, a Penicillium roqueforti és a Saccharomyces cerevisiae, melyeket ma élelmiszerkészítéshez használnak. És minden jel arra utal, hogy a bányászok tudatosan fermentáltak, olyan mikroorganizmusok segítségével, melyeket ma is erre a célra használnak.

A kutatók elemezték a bányászok étrendjét is, így derült ki, hogy nagyrészt magvakat, némi gyümölcsöt fogyasztottak, míg a bab és némi hús jelentette a fehérjeforrást. Maixner szerint amúgy ez egy kiegyensúlyozott, megfelelően összeállított étrend volt.

Csütörtök este tizenegy körül fog landolni a Szardínia szigetének fővárosából, Cagliariból induló járat Rómában, és minden jel szerint ez lesz az olasz légitársaság, az Alitalia utolsó útja.

Az Alitalia 75 év után szűnik meg. Létrejöttekor a második világháború után felívelő olasz gazdaság és a la dolce vita hangulat szimbóluma volt, írja a vállalatról a Wall Street Journal üzleti nekrológjában. Az olasz légitársaság számára a végső csapást a koronavírus-járvány vitte be, de már előtte is számos problémával küzdöttek.

Pedig a hatvanas években még Európa harmadik legnagyobb légitársasága volt, a British Airways és az Air France mögött, de a kétezres évekre egyre súlyosabb gondok ütötték fel a fejüket, és a vállalat 2017 óta csak az olasz állam közbenjárásának köszönhetően nem ment még csődbe. A WSJ összefoglalója szerint a légitársaság az elmúlt két évtizedben folyamatosan veszteséget termelt, közben pedig állandóan sztrájkok akadályozták a működését. Ez egészen a legutolsó időkig megmaradt: ezen a héten is több mint száz járatot kellett törölni az alkalmazottak munkabeszüntetései miatt.

A hatvanas években nemcsak az olasz film sztárjai utaztak rendszeresen a társaság járataival, de a Hollywoodból Európába érkező amerikai filmsztárok is gyakran választották az olasz társaságot. Ami idővel a pápák kedvelt utazási eszköze is lett: évtizedeken át a katolikus egyház vezetői az Alitalia gépeivel utaztak. Nemrég Ferenc pápa is így járt Budapesten.

A lap által idézett elemzések szerint az Alitalia egyik fő problémája az volt, hogy soha nem tudtak érdemben alkalmazkodni a légiközlekedés deregulációjához, ami a nagy társaságok, illetve a fapadosok létrejöttéhez vezetett. Ráadásul az egyre gyorsabbá váló olasz vonatok is folyamatosan vitték el a belföldi utasokat előlük. Az egymást követő olasz kormányok próbáltak mindent megtenni, hogy talpon tartsák a céget, becslések szerint 2008 óta összesen 10 milliárd euróval segítették ki a vállalatot, de hiába.

2016-ban az egyik legnagyobb részvényes, az Egyesült Arab Emírségek-beli Etihad Airways megpróbálta még egyszer újraszabni a társaság megjelenését, de ez sem vezetett eredményre: míg 2012-ben az Alitalia 25 millió utast szállított, ami az olasz piac 17 százalékát jelentette, és nagyjából megegyezett azzal, amennyit a Ryanair hasított ki a piacból, 2019-re a Ryanair részesedése duplája lett az olasz cégének.

A járvány jelentette az utolsó szöget a vállalat számára, Mario Draghi miniszterelnök pedig nem volt hajlandó ismét a cég segítségére sietni. Az állam ugyanakkor átveszi az Alitalia eszközkészletének egy részét: 720 millió eurós állami befektetéssel indul el pénteken a száz százalékos állami kézben lévő Italia Trasporto Aereo (ITA), ami 52 repülőgépet, illetve a legtöbb reptéri kikötési lehetőséget vett át az Alitaliától.

Az Alitalia márkát pedig megpróbálták elárverezni, de senkinek nem kellett a 290 millió eurós kikiáltási áron. Az ITA vezetése jelezte, hogy szívesen vitték volna a márkanevet is, de ennek az összegnek maximum a felét fizették volna ki érte. Azt egyelőre nem tudni, hogy a pápák a jövőben az ITA járatait használják-e majd.

Hetek óta izgatottan figyeli a világ, hogy mi lesz egy korábban leginkább csak az ázsiai gazdasági szaksajtót követők számára ismerős kínai cég sorsa: az Evergrande Kína második legnagyobb ingatlanfejlesztő óriásvállalata, és nagy bajban van. A 305 milliárd dolláros adósságot görgető vállalat képtelen törleszteni a lejáró tartozásait, és szinte biztos, hogy hamarosan valahogy padlót fog. A kérdés ezért elsősorban az, hogy ezt az összeomlást mennyire tudja majd kontroll alatt tartani Peking, és milyen járulékos veszteségei lesznek a zuhanásnak.

Szeptember közepén írtunk először hosszabban az Evergrande helyzetéről, és a lényegi kérdések azóta sem dőltek el: bár vannak hírek arról, hogy a vállalat portfóliójának egy részét felvásárolhatják, és naponta bukkannak fel különféle, hol optimistább, hol pesszimistább bejelentések, azt még mindig nem látni, hogy mi lesz az Evergrande sorsa. Azt azonban egyre több elemző gondolja, hogy az ingatlanos óriásvállalat bukása korszakhatárt jelenthet a kínai gazdaság számára.

Donald Trump egykori amerikai elnök vállalkozása megpróbált több millió dollárnyi, külföldi kormányoktól származó bevételt elrejteni, állítja egy kongresszusi bizottság. A Reuters beszámolója szerint a bizottság úgy látja, hogy a tranzakciók nyugtalanító kérdéseket vetnek fel a washingtoni Trump International Hotel működésével kapcsolatban.

Trump elnöki ciklusa idején a szálloda, melynek épületét Trump a szövetségi államtól bérli, népszerű találkozóhelye volt a Trump támogatóinak, külföldi vendégeknek és republikánus tisztségviselőknek is.

Ugyanakkor a demokraták vezette bizottság pénteken azt közölte, hogy Trump ugyan azt állította, hogy hivatali ideje alatt 150 millió dollárt keresett a szálloda által, valójában több mint 70 millió dolláros veszteséget termelt a vállalkozás. A bizottság emellett azt találta, hogy a szálloda 3,7 millió dollárnyi bevételt kapott külföldi kormányoktól (ebből 7400 vendégéjszakát fizethettek volna ki), és ez felveti az összeférhetetlenség kérdését. Az amerikai alkotmány ugyanis világosan kiköti, hogy az elnökök nem fogadhatnak el külföldi kormányok felől semmiféle anyagi juttatást.

A bevételek egy részét a szálloda átadta az amerikai kormánynak, ugyanakkor nem könyvelték el a szabályoknak megfelelően a szövetségi ingatlanokat kezelő ügynökség, a GSA felé.

Trump ügyvédjei azzal érveltek a bíróság előtt, hogy a volt elnök tulajdonrésze önmagában nem sértette meg az alkotmányos rendelkezést.

A Kongresszus demokrata tagjai már Trump elnöki ciklusa idején is szerettek volna többet megtudni a szálloda pénzügyi helyzetéről, de a GSA akkor nem adott ki semmiféle iratot. A hatalomváltás után nem sokkal, idén nyáron viszont már együttműködőbbnek mutatkoztak.

A bizottság emellett azt találta, hogy Trump több millió dollárt mozgatott át más vállalkozásaihoz, megnehezítve így a GSA számára, hogy ellenőrizzék, valóban nem vesz-e ki profitot a szállodából.

Trump amúgy a nyáron már megpróbált megszabadulni a szálloda bérleti jogától.

Június közepén jelent meg a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) arról, hogy a kormány 35 évre (!) magánkézbe adná a magyar autópályák és autóutak üzemeltetését és fejlesztését. Az állam cserébe pedig rendelkezésre állási díjat fizetne a kiválasztott cégnek. Hatalmas üzletről van szó, a G7 egy korábbi számítása szerint mai áron a szerződés értéke a 3000 milliárd forintot is megközelítheti, egy pénteki tárgyalási napon azonban kiderült, hogy a kormánynak ennek ellenére nincsenek valós számításai, melyek megalapozhatnák ezt a döntést.

A Szabad Európa beszámolója szerint a tárgyaláson kiderült, hogy az állami szerv csak előzetes számításokkal rendelkezik, melyeket ők maguk is csak becslésnek tekintenek. Mivel az EU-s szabályok értelmében ha öt évnél hosszabb koncesszióba terveznek valamit kiszervezni, akkor számításokkal kell tudni alátámasztani, hogy ez meg fog térülni az állam számára. Ezekből a számításokból kéne kiderüljön, hogy megéri-e az államnak az egész üzlet, és hogy mennyit kereshetne ezen a kiválasztott piaci szereplő.

Ezeket a számításokat az NKI nem volt hajlandó kiadni, ezért a Transparency International Magyarország beperelte a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó hivatalt.

A Szabad Európa beszámolója alapján a Fővárosi Törvényszék tárgyalásán kiderült az is, hogy az NKI még nem is biztos abban, hogy 35 évre kötnének koncessziós szerződést, ugyanis fenntartanák maguknak a jogot, hogy az ajánlatok függvényében változtasson a hirdetményben rögzített harmincöt éves időtartamon.

Az NKI jogi képviselője emellett elmondta azt is, hogy az eredeti számításuk nem tekinthető véglegesnek, és csak akkor lesz az, meghozták a döntést és megkötötték a szerződést. Az NKI szerint csak olyan előzetes számítások léteznek jelenleg, melyek becslésnek tekinthetőek, hiszen a koncesszió időtartama még nem végleges, és a nyertes ajánlat szerinti beruházások megtérülési időtartama még nem ismert.

Emiatt minden számításuk döntés-előkészítő dokumentumnak számít, azokat pedig nem minden esetben kell nyilvánosságra hozniuk, hiszen ez befolyásolhatná az ajánlattevőket.

A Szabad Európa idézi a Transparency International jogi érvelését is, mely szerint már a kiírás pillanatában lezárt számítással kellett volna rendelkezzen az NKI, hiszen e kalkuláció alapján döntheti el a kormány, hogy megéri-e 35 évre szerződni egy vállalattal.

A Fővárosi Törvényszék ítéletében amúgy arra jutott, hogy az NKI nem titkolhatja tovább az adatokat, ki kell adnia a döntést megalapozó számításokat a jogvédő szervezetnek.

A cikk kitér arra is, hogy a koncessziós pályázatot több jel alapján eleve kapkodva írta ki a kormány: például az NKI-nak még honlapja se volt, a kiírásban szereplő link a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatalra vezetett. Ráadásul a június 14-én megjelent felhívásra július 5-ig lehetett pályázatot benyújtani, vagyis bő három hét alatt kellett dönteni egy 35 éves, gigantikus léptékű üzletről.

A felhívásra végül három cég jelentkezett: a Themis Magántőkealap, az osztrák Strabag és a lábatlani Dömper Kft. A Themis mellett amúgy Mészáros Lőrinc érdekeltségei sejlenek fel.

Az áramszolgáltatás csökkentésével fenyegette meg Franciaország pénteken Jersey szigetét a Brexit következményeként a francia halászhajókra vonatkozó új szabályokat illetően kialakult újabb vita miatt. "Az áramszolgáltatás csökkentése lehetséges, de annak lekapcsolása Jersey lakói számára a télen, nem fog bekövetkezni" - mondta Clément Beaune francia Európa-ügyi államtitkár a BFM hírtévében.

Emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodásnak van egy energiaexportra vonatkozó része is. "Szabályozni tudjuk az ellátást. Nem kívánom, hogy eddig jussunk. De ez egy politikai lehetőség" - fogalmazott a kormánytag.

A normandiai partoktól 22 kilométerre fekvő, széleskörű önigazgatási jogkörökkel bíró, 108 ezer lakosú Jersey nem része az Egyesült Királyságnak, de a brit korona függő területei közé tartozik. Jersey három tengeralatti kábelen Franciaországtól kapja áramszükségletének 95 százalékát.

Jersey önkormányzata az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodására hivatkozva áprilisban új halászati engedélyezési rendszert vezetett be. Ennek alapján a francia halászhajók akkor kaphatnak halászati engedélyt a térségben, ha igazolni tudják, hogy a múltban is tevékenykedtek a Jersey körüli vizeken.

Jersey szeptember 29-én bejelentette, hogy 64 végleges engedélyt adott ki francia halászhajóknak, 75 kérelmet pedig elutasított. A francia kormány összesen 169 hajónak kért engedélyt. London további 12 engedélyt adott ki a brit vizekre a partjainál a 87 kérelem ellenére.

"Minden összevetve valamivel több mint 450 engedélyt kértünk. És kitartunk a 450 mellett" - mondta Clément Beaune. "Célzott retorziós intézkedéseket fogunk bevezetni az Egyesült Királyság ellen, amennyiben London nem alkalmazza a megállapodást" - tette hozzá az államtitkár, de azt nem pontosította, hogy francia vagy uniós fellépésre gondolt.

"A briteknek szükségük van ránk, európaiakra, a termékeik eladásához, beleértve a halászatot is. Szükségük van ránk az energiaszolgáltatásukhoz, a pénzügyi szolgáltatásaikhoz, a kutatóközpontjaikhoz" - hangsúlyozta az államtitkár.

"Mindehhez vannak retorziós intézkedéseink, együttműködési intézkedéseink, amelyeket életbe tudunk léptetni, ha a britek továbbra sem tartják be a Brexit-megállapodást. Ha a britek nem tarják be az ő részüket, mi sem fogjuk 100 százalékosan a miénket" - tette hozzá.

A francia kormány álláspontja szerint a britek az európaiakkal kiprovokált konfliktusokkal próbálják meg leplezni a Brexithez kötődő nehézségeiket.
„Elrontották a Brexitet, ez az ő választásuk, ez az ő kudarcuk, nem a miénk” - mondta az államtitkár.

Az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről tartott tavalyi tárgyalássorozaton az egyik leghevesebb vita London és az EU között éppen a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, annak ellenére is, hogy a halászati ágazat a brit és az uniós hazai összterméknek (GDP) egyaránt alig néhány tized százalékát adja.

Májusban annyira eszkalálódott a két ország közötti vita, hogy London hadihajókat is tengerre küldött.

A 444 három munkatársa, Czinkóczi Sándor, Halász Júlia és Szász Zsófi Hégető Honorka-díjat kapott a kiszáradástól különösen sújtott Homokhátságon élő gazdák küzdelmét bemutató riportjukért.

A Hégető Honorka-díjat 2003 óta olyan videóriportok készítőinek ítéli oda a zsűri, akik magas színvonalon készítenek el társadalmi érzékenységű riportokat. A díjat az RTL Klub alapította a 29 éves korában autóbalesetben elhunyt tévés szerkesztő Hégető Honorka emlékére.

Idén közel 70 pályázatból az alábbi pályaművek kaptak elismerést. A fődíjat a Telex videója kapta, melyben a tiszai szeméthalmok útját követték végig, és díjazták még a hvg.hu két videóját is.

A díjazott riportfilmeket ezen az oldalon lehet elérni.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) számolt be arról, hogy a bírósági ítélet szerint az új egyetemi modellel szemben megfogalmazott kritikája miatt, megtorlásként rúgta ki a már alapítványi formában működő SZFE az egyik oktatóját, Faur Annát.

A jogvédő szervezet közleménye szerint Faur Anna 2017 óta dolgozott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kutatóként, majd oktatóként, és többek között felkérték a részvételre abban a kutatásban, melynek célja a teljes dráma- és médiaoktatás megreformálása volt. Szerződése 2020 februárjában lejárt, akkor – kétéves ikergyermekeire és a vírushelyzetre tekintettel – úgy döntött, hogy egy időre otthon marad.

2020 szeptemberében az SZFE újra szerződést kötött az oktatóval, már az új alapítványi modell keretei között. Az új szerződés – a korábbi munkaviszony dacára – próbaidőt is tartalmazott, ezt használta ki az SZFE vezetése, ugyanis próbaidő alatt nem kell indokolni a felmondást. Faur Anna azonban kezdettől fogva meg volt győződve arról, hogy nem azért mondtak fel neki, hanem azért, mert részt vett a FreeSZFE mozgalomban, az egyetem dolgozói sztrájkjában, és filmet is forgatott az egyetemfoglalás eseményeiről.

A TASZ beszámolója szerint ezt igazolta a bíróság pénteki, elsőfokú ítélete, ami szerint az SZFE dolgozóinak sztrájkja a véleménynyilvánítás egy sajátos formája volt, Faur Annát pedig azért távolították el az egyetemről, mert ebben a véleménynyilvánításban részt vett, kiállva a munkáltatóval szemben.

Erőteljes robbanás történt egy síita mecsetben az Afganisztán északi részén fekvő Kunduz városában, írja a BBC. Helyszíni beszámolók szerint a robbantásban, ami épp a pénteki imák idején történt, legalább 50 ember meghalt, és több mint 140 sérültről tudni.

Afganisztánban a síiták kisebbségben vannak, és korábban több alkalommal is követtek már ellenük merényleteket szélsőséges szunnita csoportok.

A merénylet tényét az ország irányítását átvető tálibok is megerősítették, egy szóvivőjük annyit közölt, hogy számos ember meghalt, illetve megsérült. A támadásért egyelőre egyetlen szervezet sem vállalta a felelősséget, de az Iszlám Állam alá tartozó IS-K korábban már több alkalommal támadta az ország síita közösségeit.

A csoport a tálibok uralmát is elutasítja, a közelmúltban több pokolgépes merényletet is elkövettek, elsősorban az ország keleti részén. Az IS-K támadásai komoly kihívást jelenetnek a tálibok számára is, akik a hatalomváltásuk legitimációját épp az erőszakos támadások felszámolásának ígéretével is akarták megalapozni.

Közösségi oldalán jelentette be Botka László, hogy az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Pétert támogatja. Szeged polgármestere arról ír, hogy tudja, a pártok önmagukban nem képesek győzni, szükség van a hitüket vesztett, rendszerkritikus civilekre is, és tudja, hogy „ennek a tábornak a kiszélesítésére és összefogására a legalkalmasabb a barátom, szomszédom és harcostársam, Márki-Zay Péter, akit nagy örömmel támogatok a rendszerváltáshoz vezető úton.”

Botka 2019-ben távozott az MSZP-ből, miután a párton belül ellehetetlenítették, hiába volt egy ideig a szocialisták miniszterelnök-jelöltje is. Botka egykori pártja, az MSZP pénteken azt közölte, hogy egyik jelölt, így sem Dobrev Klára, sem Márki-Zay Péter mögé nem állnak be az előválasztás második fordulójában, de a győztes jelöltet támogatni fogják majd a tavaszi választáson.

Franciaország október végégig visszaadja Beninnek azt a 26 értékes műkincset, amelyet több mint száz éve hurcoltak el az afrikai országból - jelentette be pénteken Emmanuel Macron francia elnök.

Az úgynevezett Béhanzin-kincseket a gyarmati háborúk idején, 1892-ben foglalták le a mai Benin és Nigéria területén fekvő Dahomey királyságban, amikor a francia hadsereg kifosztotta Abomey királyi palotáit. A tételek között szerepel egy királyi trón, amely a párizsi Quai Branly-Jacques Chirac Múzeumban őrzött csaknem 70 ezer afrikai műkincs legértékesebb darabja.

A francia államfő 2017-es megválasztása után ígéretet tett arra, hogy a francia intézmények visszaadják afrikai műtárgyaikat a származási országoknak. A benini régiségeket, amelyeknek restitúcióját tavaly decemberben a francia parlament is megszavazta, egy ünnepségen adják majd át, amelyen jelen lesz Patrice Talon benini elnök is. A kincsek többsége jelenleg a párizsi Quai Branly-Jacques Chirac múzeumban található.

Az afrikai országok és Franciaország montpellier-i csúcstalálkozóján a francia elnök azt mondta, hogy hasonlóképpen járnak el az Elefántcsontpartról elhurcolt műkincsekkel is. A csúcson külön ülést szenteltek pénteken az elhurcolt műkincsek ügyének.

Egy Macron által megrendelt 2018-as szakértői jelentés szerint mintegy 90 ezer afrikai műtárgy lehet francia múzeumokban, többségük a Quai Branlyban. Az elnök új alapokra akarja helyezni az afrikai országokhoz fűződő viszonyát, ennek egyik sarkalatos eleme a rabolt műkincsek restitúciója. (MTI, AFP)

A Global Times című kínai lapban pénteken megjelent beszámoló szerint az észak-kínai Sanhszi tartományban a Fenho folyó alsó szakaszánál a megáradt folyó elérte az elmúlt csaknem negyven évben regisztrált legnagyobb kiterjedését. A roppant vízmennyiség nyomása alatt csütörtökön beszakadt a folyó egyik gátja. A környékről több mint 1800 embert kellett kitelepíteni.

A tartományban emellett házak dőltek össze, vasútvonalak rongálódtak meg és földcsuszamlások alakultak ki a több helyen rekordmértéket öltő esőzések nyomán. A múlt hét szombattól csütörtökig tartó esőzések ideje alatt több mint 20 ezer embert költöztettek biztonságos, átmeneti szállásokra Sanhsziban, ahol a természeti csapás az eddigi jelentések szerint négy ember életét követelte. A tartományban biztonsági intézkedésként 27 szénbányát zártak be ideiglenesen, növelve az elmúlt időszakban a szénhiány okozta áramellátási problémák miatti aggodalmakat.

Meteorológusok szerint Sanhsziban a csapadék mennyisége szeptemberben több mint négyszerese volt az elmúlt évek azonos időszakában regisztráltnak.
A július közepén súlyos áradások által sújtott, közép-kínai Honanban is újabb árvizek alakultak ki. A Sárga folyón található, Szanmenhszia duzzasztógáton csütörtökön az árvíz elérte az 1979 óta mért legmagasabb szintet - írta a Global Times a Honan Zsipao (Henan Daily) című helyi lapra hivatkozva. A szintén a Sárga folyón található Hsziaolangti duzzasztógátnál pedig a vízszint 271,18 métert elérve ugyancsak rekord magasra emelkedett.

Az esőzések miatt árvízelhárítási munkák folynak Senhszi és Santung tartományokban is, az előrejelzések szerint pedig pénteken és szombaton további csapadék várható az érintett területeken.

Július közepén Honanban több mint háromszáz ember veszítette életét, mintegy 18 ezer ház omlott össze és több mint 46 ezer rongálódott meg a napokon át tartó esőzések miatt kialakult súlyos áradások következtében. Az áradások a legtöbb áldozatot a tartomány székhelyén, Csengcsouban követelték, ahol július 20-án rekordmennyiségű eső esett, folyókká változtatva az utcákat, és elárasztva a város egyik metróvonalát. (MTI)

Csütörtökön jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy a legjelentősebb irodalmi díjat idén a tanzániai regényíró, Abdulrazak Gurnah kapja.

Gurnah 1948-ban született Zanzibárban, de már jó ideje az Egyesült Királyságban él, évtizedeken át a University of Kent professzora volt. 18 évesen, az erőszak elől menekülve érkezett Angliába. Legismertebb regényei a Paradise (1994), amit Booker-díjra is jelöltek, illetve a Desertion (2005) és a szintén Bookerre jelölt By the Sea (2001). Ha minden igaz, egyetlen regénye sem jelent meg magyarul.

Gurnah előzetesen nem számított az esélyesek közé. A Nobel-bizottság értékelése szerint a díjat a gyarmatosítás következményeinek és a menekültek sorsának megalkuvást nem ismerő, együttérző bemutatásáért kapta.

Szépirodalmi pályája mellett tudományos tevékenysége is jelentős, számos posztkoloniális szöveg és tanulmánykötet szerkesztője, ő szerkesztette a Cambridge által kiadott Companion to Salman Rushdie című tanulmánykötetet és az Essays on African Writing két kötetét is.

Információink szerint kedd délelőtt a pártelnökök ülésén dőlt el több, az előválasztás második fordulóját érintő technikai kérdés is.

Döntés született arról, hogy a szavazólapokon mindhárom miniszterelnök-jelölt, azaz Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter neve is rajta lesz. Jelenleg ugyan nem tudni, hogy Karácsony és Márki-Zay közül ki fog visszalépni, ha egyáltalán, ám a szavazólapokat kedden nyomdába kellett küldeni. Ezért ha a szavazások megkezdésééig valóban lesz visszalépés, akkor a visszalépő nevét az összes szavazólapról filctollal kell majd lehúzni.

Karácsony hétfőn azt mondta, kezdeményezni fogják, hogy Márki-Zay Péterrel együtt szerepeljenek a szavazólapon, amolyan közös ajánlatként, de a Civil Választási Bizottság már jelezte, hogy erre nincs lehetőség.

Döntöttek kedden arról is, hogy hasonlóan az első körhöz, ismét szükség lesz igazolvány-alapú azonosításra az online szavazók esetében, azaz mindenkinek be kell majd mutatnia a kamerába a személyijét és a lakcímkártyáját.

Újabb kínai ingatlanfejlesztő mulasztotta el egy kötvénye kifizetését a kínai ingatlanszektor pénzügyi nehézségeivel kapcsolatos, az Evergrande cégcsoport eladósodása nyomán kialakult aggodalmakat alátámasztva.

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadásában kedden megjelent beszámoló szerint a sencseni székhelyű Fantasia Holdings cégcsoport nem folyósította az egyik lejáró kötvénye után hétfőn esedékes 205 millió dollárt hitelezői részére.

A Fantasia, amelyet az egyik korábbi kínai alelnök unokahúga alapított, 2021 első felében 153 millió jüan (24 millió dollár) nyereséget könyvelt el, miközben a bevétele a múlt év azonos időszakához képest 18,5 százalékkal növekedve elérte a 10,9 milliárd jüant (1,7 milliárd dollár). A cégcsoportot a tőzsdén 415 millió dollárra értékelték.

A csoport a fizetés elmulasztásáról szóló, a hongkongi tőzsdére eljuttatott bejelentésben azt is közölte, hogy a részvényeivel történő kereskedés szüneteltetését kérte.

Kedden továbbra is szünetelt emellett a China Evergrande csoport részvényeinek kereskedése is. A csoport hétfőn kereskedési szünetet kért az ingatlankezelő részlegét érintő, jelentős tranzakcióval kapcsolatos bejelentéséig. Az Evergrande a bejelentésről annyit előlegezett meg, hogy az a vállalat részvényeire vonatkozó, esetleges általános ajánlatról szólhat. A Global Times című kínai lap hétfőn arról írt, hogy a dél-kínai székhelyű Hopson Development készül megvenni az eladósodott Evergrande ingatlankezelő részlegének 51 százalékát.

A Evergrande, amely 305 milliárd dolláros tartozást halmozott fel, az elmúlt hetekben elmulasztotta egyes dollárkötvényei után járó kamatok, összesen 162,38 millió dollár kifizetését. Amennyiben a 30 napos türelmi idő alatt nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a cégcsoport törlesztési csődbe kerül, aminek súlyos hatásai lehetnek a kínai gazdaságra, de egyes félelmek szerint a globális pénzügyi rendszerre is. Az Evergrande hónapokkal ezelőtt került nehéz helyzetbe annak nyomán, hogy a kínai kormányzat 2017 óta egyre szigorítja az ingatlanszektor szabályozását az adósságállomány és a spekuláció növekedésének megfékezésére. A pekingi kormány mentőövet dobhatna a vállalatnak, de elemzők ezt a lehetőséget tartják a legkevésbé valószínű forgatókönyvnek. A szigorítások nyomán számos kisebb ingatlanfejlesztő ment csődbe Kínában az elmúlt években.

Az Evergrande körül kialakult helyzetről korábban részletesen is írtunk. (MTI, Financial Times)

Miután Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2020-as költségvetés elszámolását a parlamentnek, elvileg tisztán kéne látszódnia, hogy mire ment el a tavaly elköltött 28 333 milliárd forint, és hogy miért keletkezett 5311 milliárd forintos hiány, ám mint a Népszava írja, több fontos kérdésben még mindig nem látni tisztán.

Kiderültek ugyanakkor újabb költések a gazdaságvédelmi alapból. Ebből az alapból tavaly 4030 milliárd forintot költött el a kormány, de a cégeknek nyújtott közvetlen gazdaságvédelmi támogatás csak 908 milliárd forint volt. Ehhez képest a Népszava összesítése szerint az állami cégek 1197 milliárd forintot kaptak, és ennek jelentős része az állami cégek feltőkésítésére szolgált.

Ezek közül is kitűnt a Magyar Posta Zrt. esetében alkalmazott megoldás: az állam 42 milliárd forintért vásárolt meg egy bélyeggyűjteményt, de hogy ez ne legyen tiltott állami támogatás, a Magyar Posta átadta a Bélyegmúzeumot az államnak.

Elment 207 milliárd forint az „egyes energetikai kérdésekről szóló előterjesztés szerinti feladatok végrehajtásához kapcsolódó forrásigény” címen, de az nem derül ki az előterjesztésből, hogy ez mit jelent, és hova került a pénz. A Népszava szerint más forrásokból ugyanakkor tudni, hogy ez a pénz az év végi pénzszórás idején kerülhetett az állami tulajdonban lévő MVM energiaholdinghoz.

Emellett a gazdaságvédelmi alapból 137,7 milliárd forintot kaptak a Fideszhez köthető közalapítványok, melyeket nem ritkán kormánytagok irányítanak. A Mathias Corvinus Collegium volt a legnagyobb kedvezményezett, rajtuk keresztül például 14,5 milliárd forintot kapott a Kommentár Alapítvány, ami kiadja a Kommentár folyóiratot.

A benyújtott zárszámadást a parlamentnek egyszerű többséggel kell elfogadnia, így a fideszes többség vélhetően simán áldását adja majd ezekre a tranzakciókra.

A Jelen számolt be arról, hogy a Fővárosi Törvényszék nem jogerős ítéletében kimondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve jogelődje megsértette azoknak a gyermekeknek az egyenlő bánásmódhoz való jogát, akiket kizárólag anyagi helyzetük miatt emeltek ki családjukból azzal, hogy nem adott világos szakmai módszertani útmutatást a „kizárólag anyagi okra visszavezethető családból kiemelése tilalmának érvényesülése tárgyában és nem végzett célzott ellenőrzést a gyermekvédelmi szervek ezirányú gyakorlatáról”.

Azaz nem vizsgálták, hogy a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek, akik a kiemelésről döntöttek, megsértik-e a vonatkozó gyermekvédelmi törvényt, ami kimondja, hogy a szegénység és rossz társadalmi helyzet miatti gyermekkiemelés tilos.

A Jelen cikke is hangsúlyozza, hogy ezt annak ellenére sem ellenőrizték, hogy az elmúlt évtizedekben hazai és nemzetközi kutatások is megmutatták, hogy a gyakorlat még létezik, és az ENSZ gyerekjogi bizottsága is többször kifogásolta ezt az eljárást. Az ítélet kimondta, hogy számos, a kiemeléshez kapcsolódó fogalom tisztázatlan, és túl sok múlik a szakemberek szubjektív megítélésén.

A bíróság kimondta azt is, hogy a gyerekeket nemcsak szegénységük miatt diszkriminálták, de roma származásuk miatt is hátrányt kellett elszenvedniük, mivel a szegénység elsősorban a roma gyerekeknél lett a kiemelés oka.

„A bíróság megállapítja, hogy az alperes 2004. január hó 27. napjától megsértette a ténylegesen kizárólag rossz vagyoni helyzetük miatt családból kiemelt roma származású Nógrád megyei gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát azon mulasztásával, hogy nem végzett célzott vizsgálatot annak mértékéről és okáról, hogy a ténylegesen kizárólag rossz anyagi helyzetük miatt családból kiemelt gyermekek kiemelkedően nagy arányban roma származásúak” – áll az ítéletben, amit a lap idéz.

A pert az Európai Roma Jogok Központja Alapítvány (ERRC) indította 2017-ben, miután a szervezet felkérésére szakemberek kutatást készítettek a Nógrád megyei kiemelési gyakorlatokról. Hasonlóra jutottak, mint az ombudsman ugyanabban az évben: hogy a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyerekek harmada szegénység miatt kerül ki családjából.

Ítéletében Uzsoky Ágnes bíró nemcsak megállapította a gyermekvédelmi rendszer diszkriminatív gyakorlatát, de egyben kötelezte az Emmi-t a jogsértés megszüntetésére, azaz a minisztériumnak öt éven keresztül minden évben meg kell vizsgálnia Nógrád megyében a családból kiemelt, percepció alapján roma származásúnak tekinthető gyermekek számát, a vizsgálatok eredményét pedig nyilvánosságra kell hozniuk.

Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követeli és közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - jelentették be a két szervezet közös sajtótájékoztatóján kedden, a pedagógusok világnapján Budapesten.

A PSZ és a PDSZ közös, négy pontból álló követelést fogalmazott meg. Ezeket Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke és Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja ismertette.

Az első pont, hogy a pedagógus illetményalap vetítési alapja szeptember elsejétől visszamenőlegesen a mindenkori minimálbér összege legyen. A második követelés, hogy szintén szeptembertől visszamenőlegesen emelkedjen az oktatásban nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak garantált illetménye is. Követelik továbbá, hogy a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 2021. szeptember elsejétől legfeljebb heti 22 óra legyen. A negyedik követelés pedig, hogy a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek - akik jelenleg heti 40 órában látják el feladataikat - maximum heti 35 órában legyenek foglalkoztathatók, és a pedagógusokhoz hasonlóan heti 5 órát tölthessenek regenerációval, felkészüléssel intézményen kívül.

Követeléseikről kedden levélben Orbán Viktor miniszterelnököt is tájékoztatják. Kérdésre válaszolva elmondták: a kormánynak a jogszabály szerint öt napon belül ki kell jelölnie a sztrájktárgyalási partnereket. Szabó Zsuzsa azt is elmondta, hogy a parlamenti pártoknak is levelet írtak, azt kérve, tegyenek ajánlatot az oktatásban dolgozók számára.

A PSZ elnöke kiemelte: 2018 óta kongatják a vészharangot, hogy ha a pedagógushiány, az alacsony bérek, a rendkívüli magas munkaterhek nem változnak, akkor a rendszer összeomlik, "nem lesz, aki tanítsa a gyerekeinket". Ezen ügyek rendezésére 2018-tól 2021 októberéig nem született érdemi döntés, pedig 2020 márciusában sztrájktárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal. A koronavírus-járvány miatt viszont "az élet és az egészség védelmét fontosabbnak tartva" felfüggesztették a tárgyalásokat - ismertette Szabó Zsuzsa, közölve: mostanra viszont az ügy olyan fontossá és annyira halaszthatatlanná vált, hogy a PDSZ elnökségi tagjaival úgy döntöttek, "muszáj valami eredményt kicsikarni a kormányból", és közös sztrájkkövetelésekben kérik az említett problémák megoldását.

A PSZ elnöke azt mondta: jelenleg 12 ezer ember hiányzik a pedagógusrendszerből, és ebben nincsenek benne azok, akiket a koronavírus miatt kellett, illetve kell helyettesíteni. Kiemelte: ilyen leterhelt állapotban a pedagógusok nem tudják biztosítani azt az oktatást, amely a gyermekek alapjoga.

Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja elmondta: a pedagógusbérek már évek óta nem őrzik meg reálértéküket, azokat most is a 2014-es minimálbérhez igazítva számítják. Kiemelte: folyamatosan hallják a kormány részéről, hogy januártól "nekiállnak valamilyen béremelésnek".

A sajtótájékoztatón többen is utaltak arra, hogy legutóbb, szeptember 29-én, a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt a pedagógusok bérének rendezéséről. Ugyanakkor Nagy Erzsébet és a szakszervezetek több más képviselője is kiemelte: ennek a béremelésnek a mértékéről semmit sem tudnak.

Arra a kérdésre, hogy mit tesznek, ha lesz pedagógus béremelés, de az nem lesz a minimálbérhez rögzítve, Nagy Erzsébet azt mondta: az ajánlattól függ, de mindenképpen ragaszkodnak ahhoz, hogy valamilyen előmenetel legyen rögzítve a továbbiakra is.

Szabó Zsuzsa hozzátette: az automatizmusra törekszenek, hogy ne kelljen minden évben követelniük az emelést. Totyik Tamás, a PSZ alelnöke kiemelte: céljuk, hogy ne fordulhasson elő, hogy bármilyen kormány alatt minimálbér, garantált bérminimum alatt keressen egy pedagógus.

A Turista Magazin mutatta be Demjén Tamás felvételét, amit egy kameracsapdával rögzített a Börzsönyben, és teli torokból bőgő szarvasbikák láthatóak rajta.

Demjén Szob és Márianosztra közelében, a patakok mentén igyekezett kameracsapdákat elhelyezni, de az idei nagy szárazság miatt látszott, hogy a korábbi évekből ismert dagonyákban most nincs víz. „Végigjártam a patakot a bőgő helyek közelében, és kerestem kihempergett részt, ahol látszott, hogy nagy eséllyel szarvasbika járt. Bíztam a szerencsében, hogy újra visszatér oda egy kis hűsölésért” - mesélte el Demjén a videó készítéséről.

A címlapi kép csak illusztráció, Kovács Attila/MTI fotója.

A katolikus egyház képviselői által elkövetett szexuális zaklatásokat feltáró francia bizottság kedden tette közzé, hogy vizsgálataik szerint a zaklatásoknak mintegy 216 ezer gyerek lehetett az áldozata 1950 óta.

A bizottság vezetője, Jean-Marc Sauvé ezt azzal egy időben jelentette be, hogy a hivatalos jelentést is nyilvánosságra hozták. A jelentés összeállítása során egyházi, bírósági és rendőrségi dokumentumokat is felhasználtak, és áldozatokkal is készítettek interjúkat.

A jelentést a francia katolikus egyház rendelte meg 2018-ban, miután egyházon belüli szexuális zaklatással kapcsolatos botrányok törtek ki több országban is. A jelentést készítő bizottság az egyháztól függetlenül dolgozhatott.

Sauvé keddi bemutatóján elmondta, hogy a problémák ma is léteznek. És beszélt arról is, hogy egészen a kétezres évekig az egyház teljes érdektelenséget tanúsított az áldozatok felé, és igazán csak 2015-16 környékén indult meg érdemi változás. Korábban azonban az egyház nemcsak hogy nem tett eleget a zaklatások megelőzéséért, de volt, amikor bár tudomásuk volt róla, nem foglalkoztak vele, és olyan is, hogy tudatosan engedték zaklatóknak, hogy gyerekek közelébe kerüljenek.

A feltárt ügyek többsége a feltételezések szerint vélhetően mára elévült, azaz a francia törvények értelmében nem lehet vádat emelni miattuk.

Sauvé elmondta azt is, hogy a bizottság maga összesen 2700 áldozatot azonosított, de a kutatásaik és felméréseik alapján az áldozatok tényleges száma becsléseik szerint 216 ezer körül lehet, és a szám 300 ezer fölé is felmehet, ha a laikusok által elkövetett visszaéléseket is beszámítják.

A keddi bemutatón az áldozatok megsegítésére létrehozott szervezet, a La Parole Liberee (A Felszabadított Beszéd) alapítója, Francois Devaux a helyszínen megjelent egyházi vezetőket az emberiség szégyenének nevezte, és elmondta, hogy ebben a feltárt pokolban undorító tömeges bűnöket követtek el, de még rosszabb volt a bizalom, az erkölcsök és a gyermekek elárulása. Erről a szervezetről készített 2019-ben filmet François Ozon, arról akkor részletesen is írtunk.

Sauvé korábban az államtanács, a legmagasabb francia közigazgatási és jogi szervezet alelnöke volt, és nemrég arról beszélt, hogy az elkövetők számát alsó hangon 2900 és 3200 közé teszik. (Reuters, BBC)

Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai és a munkaerőhiány drámaian rontotta a gyümölcsültetvények jövedelmezőségét az elmúlt évtizedben. Korszakhatárhoz ért a gyümölcstermesztés: jelentősen csökkenő termőterületekkel, az intenzív ültetvények elterjedésével és a gyümölcsárak további erőteljes növekedésével kell számolni a következő években - derül ki az agroinform.hu kedden megjelent elemzéséből.

Az éghajlatváltozás első áldozatai a mezőgazdaságban a gyümölcsfák, az enyhe telek nem csupán a kártevők tömeges áttelelését segítik, hanem a korai rügyduzzadással, rügypattanással érzékenyebbé teszik azokat a fagyokra is. A gyümölcsösökben immár szinte minden évben előfordulnak súlyos fagykárok. Egyre több helyen évek óta gyakorlatilag a teljes termés elfagy - hangoztatja az elemzés.

Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az elemzésben kiemelte: különösen a kajszi- vagy az őszibarack van fokozottam kitéve a megnövekedett fagyveszélynek. Amennyiben a következő egy-két tavasz is hasonló időjárást hoz, a barackültetvények felét is elérheti a felszámolás, ami nem kis területet jelent, hiszen a hazai gyümölcsösök 12 százalékában kajszi- vagy őszibarack terem.

A klímaváltozás mellett a munkaerőhiány fenyegeti leginkább a gyümölcstermesztést. Évente a gyümölcstermés mintegy 20 százaléka esik ki kizárólag a megfelelő számú kézi munkaerő hiánya miatt. A gépi betakarítás ugyanis csak az ipari célra szedett termésnél jöhet szóba, a friss piaci gyümölcsöket nem lehet géppel szedni. Az ipari célú gyümölcsöt azonban csak sokkal alacsonyabb áron lehet értékesíteni, annak jövedelméből hatékony, intenzív művelést nem lehet folytatni - mutat rá az elemzés.

A gyümölcstermesztés hosszabb távú kilátásait tovább rontja, hogy a hazai ültetvények jelentős része öreg fákból áll: 41 százalékuk legalább 15 éves. A hazai gyümölcsösök 37 százalékát kitevő almaültetvények 50 százaléka, de a meggyfák 47 százaléka és a körtefák 43 százaléka is elmúlt tizenöt éves.

A régebbi telepítések nem teszik lehetővé az intenzív gazdálkodást: az almáskerteknek mindössze 23 százaléka tekinthető modern ültetvénynek.

Az elemzés kitér arra is, hogy a KSH adatai szerint a gyümölcsösök egyharmadát már évekkel ezelőtt is olyan gazda irányította, akinek életkora 60 év felett volt. A 65 év felettiek aránya is elérte a 20 százalékot. A generációváltást követően pedig a fiatalabbak gyakran döntenek a tevékenység felszámolása mellett.

A felsorolt tényezők következtében az agroinform.hu arra a következtetésre jut, hogy a gyümölcs-termőterületek nagysága a következő 4-5 évben jelentős, akár 20 százalékot is meghaladó csökkenést fog elszenvedni.

Az intenzív ültetvények telepítése jelentős befektetéseket igényel, a korszerű technológia árának pedig be kell épülnie a gyümölcs árába is. A munkaerőhiány szintén emeli a költségeket, amit érvényesíteni kell az árakban. Mindent egybe vetve az olcsó gyümölcs korszaka végleg lezárulni látszik. (MTI)

2019 novemberében alapvetően két táborra szakadt az emberiség. Voltak, akik szerint már minden lényeges kérdésre választ kaptunk az életben, hiszen kiderült, hogy mi történik, ha egy alvó nyulat körberaknak répával. És voltak, akik ugyan egy pillanatra nem akarták kisebbíteni a friss felismerés jelentőségét, de úgy érezték, hogy ez még nem a Végső Válasz, valami még hiányzik.

2021 októberére kiderült, hogy az elégedetlenkedőknek volt igazuk. Hiszen eddig nem tudtuk, mi történik, ha egy alvó macska elé tesznek egy rákot. Szerencsére ennek vége:

Elég könnyű lenne most azt gondolni, hogy innen már tényleg nincs tovább. De ha a 2019-es nyulas-répás eset megtanított minket valamire, akkor az éppen az alázat fontossága.

Hosszú írást szentelt a Politico a magyar EU-biztos, Várhelyi Olivér munkásságának. Várhelyi 2019 óta az EU bővítési biztosa, miután Orbán eredeti biztosjelöltjéből, Trócsányi Lászlóból nem kért az Európai Parlament.

A Politico újságírói tucatnyi uniós hivatalnokkal beszélgetve, illetve belső dokumentumokat megismerve írnak arról, hogy bár az uniós biztosokat a pártatlanságnak kellene vezérelnie, Várhelyi az esetleges uniós bővítéssel kapcsolatos tárgyalások során szemlátomást kivételez Szerbiával kapcsolatban, és igyekszik kisebbíteni a jogállamisággal és emberi jogok helyzetével kapcsolatos negatív észrevételek súlyát.

A lap szerint azzal, ahogy Várhelyi ignorálni igyekszik a jogállamisággal kapcsolatos szempontokat, a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által megfogalmazott elvárásokkal is szembemegy, és sokkal inkább a magyar kormány kottája szerint játszik.

A Politico hangsúlyozza, hogy mind Orbán, mind a szerb államfő, Aleksandar Vučić kormányzásával kapcsolatban szokás autokrata elemekről beszélni. Az persze egyáltalán nem magától értetődő, hogy Várhelyi erőfeszítései bármilyen eredményre vezethetnek majd a közeljövőben: az EU tagországok kormányainak többsége egyelőre nem akarja elsietni az unió bővítését. Ugyanakkor Várhelyi eljárásai mégis kockára tehetik a Bizottság megítélését a nyugat-balkáni kormányok körében. Abban a régióban, ahol az EU mellett Oroszország, Kína, Törökország és az Öböl-menti államok is igyekeznek nagyobb befolyásra szert tenni.

Várhelyi nem kívánt interjút adni a lapnak, de írásban válaszolt a Politico pár kérdésére, és itt azt állította, hogy a bővítési tárgyalások során igenis figyelembe vette a jogállamiság kérdését is. Ugyanakkor a Bizottság tisztviselői, uniós diplomaták és EP-képviselők ezzel nem értenek egyet.

A Bizottság egy név nélkül nyilatkozó tisztviselője arról beszélt, hogy Várhelyi aláássa a Bizottság tekintélyét a partnerországok és a tagállamok kormányai előtt. Egy másik diplomata az EU-bővítés Voldemortjaként hivatkozott Várhelyire: szerinte a magyar biztos a „budapesti urainak agendáját követi, autoriter vezetőkkel barátkozik, és nagyrészt figyelmen kívül hagyja a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseket”.

A lapnak több nyilatkozó is hangsúlyozta, hogy a jogállamiság helyzetének kulcsfontosságú kérdésnek kell lennie, amikor EU-n kívüli, de az EU-ba vágyó államokról beszélünk. Az osztrák szociáldemokrata Andreas Schieder és a holland zöld Tineke Strik EP-képviselők is elmondták, hogy Várhelyi egyáltalán nem győzte meg őket arról, hogy fontos lenne számára ez a szempont.

Szerbia esetében ráadásul EP-képviselők és jogvédő szervezetek is úgy látják, hogy nemcsak hogy előrelépés nem történt az emberi jogok, illetve a jogállamiság területén, de egyes esetekben visszaesést is tapasztaltak. A bővítési és szomszédsági biztos azonban nem emelte fel emiatt a szavát.

A lap által megismert dokumentumok szerint Várhelyi és szűk csapata igyekszik mindent megtenni azért, hogy Szerbia csatlakozását gördülékennyé tegyék, és ehhez többek között a hivatalos uniós szövegekben is felvizezik a szerb demokrácia problémáiról szóló részeket.

Szerbia 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalások első körét, de több nyugat-balkáni országhoz hasonlóan még nem teljesítette a hivatalos tárgyalások megkezdődéséhez szükséges feltételeket. Időközben azonban több nemzetközi jogvédő szervezet felmérése szerint is romlott a demokrácia állapota az országban. Két EB-tisztviselő elmondása szerint Várhelyi irodája ennek ellenére javította fel Szerbia értékelését a jogállamiság terén az idei bővítési jelentésben. A Politico ráakadt azokra a dokumentumokra is, melyek szerint Várhelyi hivatala nyáron a Bizottság saját értékelésével volt elégedetlen a szerb jogállamisággal kapcsolatban, és Várhelyi külön levélben kifogásolta, hogy milyen szakértőket idéztek a témával kapcsolatban.

A Bizottság név nélkül nyilatkozó tisztviselői beszámoltak arról is, hogy cél volt, hogy felgyorsítsák a szerbiai tárgyalásokat, és nyomás volt a stábon, hogy ehhez megoldásokat találjanak. Várhelyi ezzel kapcsolatban azt írta a lapnak, hogy az egész régió csatlakozási folyamatát szeretné gyorsítani.

A Politico ír arról is, hogy Várhelyi lépései a Bizottságon belül is ellenérzéseket keltettek, és a Bizottság alá tartozó Jogérvényesülés és fogyasztópolitika főigazgatóság három tisztviselője is negatív értékelést adott az idei bővítési jelentésre. Ez elsősorban azért történt, mert a szerb állapotok túl pozitívan voltak ebben bemutatva, árulta el a lapnak két bizottsági forrás.

A lap úgy tudja, hogy a Várhelyi vezette Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóság (DG NEAR) több tisztviselője is arra kérte más főigazgatóságokon dolgozó kollégáit, hogy lépjenek fel a DG NEAR közpolitikai javaslataival szemben. Ugyanakkor a lapnak nyilatkozó források szerint ez önmagában nem elégséges ahhoz, hogy Várhelyi tevékenységét ellensúlyozzák, hiszen nem lehetséges, hogy minden egyes, a magyar biztos hivatala által beterjesztett dokumentummal szemben így járjanak el.

Egy nagyobb emberi jogi szervezet képviselője, aki név nélkül nyilatkozott, mivel nem akarta, hogy a szervezete és a Bizottság közötti munkakapcsolat sérüljön, elmondta a Politicónak, hogy mára feladta a reményt, hogy Várhelyivel egyeztethessen. Miközben Várhelyi elődje, az osztrák Johannes Hahn bármikor állt a rendelkezésükre, ha bővítési kérdésekről volt szó.

Azért is kritizálták Várhelyit, mert nem tett eleget azért, hogy feloldja az Észak-Macedónia körüli konfliktusokat. Észak-Macedónia még nevet is változtatott azért, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdhesse, ugyanakkor nyelvi és történelmi konfliktusok miatt a bolgárok mindenféle egyeztetést blokkolnak. A Bizottságból nyilatkozó források szerint Várhelyi egyáltalán nem törekedett megoldani ezt a problémát, és egy EU-diplomata szerint ennek kellene legyen jelenleg a kiemelt ügynek a portfóliójában, de semmiféle előrelépést nem tud eddig felmutatni.

Várhelyi idén felvetette azt is, hogy akkor Albánia kezdhesse meg a tárgyalásokat, míg Észak-Macedónia nem, ez pedig sokakat felháborított, hiszen az országértékelés alapján mindkét ország ugyanúgy áll, így ugyanannyira jogosult lenne a tárgyalásokra. Egy német zöld EP-képviselő, Romeo Franz szerint annyi a különbség, hogy Orbán Viktor az észak-macedón ellenzéket támogatja. Ennek világos jele az is, hogy Nikola Gruevszki jelenleg is Magyarországon tartózkodik.

A Politico cikke szerint Várhelyi kinevezése óta a DG NEAR több magas beosztású tisztviselője is távozott, mások pedig veszítettek lelkesedésükből. A problémát az okozza, hogy a stáb nagy része erőteljesen elköteleződött bizonyos értékek felé, de a kabinet jelenlegi álláspontja sokszor eltér ezektől, mondta el a lap egyik forrása. Szerinte Várhelyi egy „teljesen másik bolygón él”.

Várhelyi maga azt írta a lapnak, hogy rendkívül nagyra értékeli a DG NEAR minden beosztottjának munkáját. Von der Leyen szóvivője, Eric Mamer pedig azt írta a Politicónak, hogy Várhelyi a Bizottság elnökének teljes bizalmát élvezi.

Várhelyi Olivér karrierjéről 2019-ben hosszabban is írtunk.

Jelentős mértékben, 14 százalékkal zsugorodott a világ korallállománya kevesebb mint egy évtized leforgása alatt: a Guardian által idézett kutatásban 2009 és 2018 között vizsgálták a világ óceánjainak korallzátonyait, és azt találták, hogy ebben az időszakban 11700 négyzetkilométernyi pusztult el belőlük. Ez nagyjából annyi, mint amennyi élő korall van ma még Ausztráliában.

Egy szintén most közzétett jelentés pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 és 2019 között 20 százalékkal nőtt meg azoknak az algáknak az aránya, melyek a rossz állapotban lévő korallokból lökődnek ki.

A korallok fehéredését és pusztulását elsősorban az óceánok melegedő hőmérséklete okozza.

A kutatás során találtak reménykeltő jeleket is: vannak korallok, melyek a megnövekedett külső stressz ellenére is ellenállóak tudtak maradni, és van esély arra, hogy megmeneküljenek. Igaz, ehhez a felmelegedés azonnali lelassítására lenne szükség.

A tanulmányt jegyző ausztrál kutatók szerint az egyértelműen kijelenthető, hogy a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt a világ korallállományára, és épp ezért az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali mérséklésére lenne szükség.

A korallzátonyok rendkívül fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémákban: bár az óceánfenék mindössze 0,2 százalékát fedik le, becslések szerint a tengeri élőlények mintegy negyedének otthonául szolgálnak, és rengeteg tápanyagot biztosítanak az arra járó vízi lényeknek.

Az elmúlt évtizedben olyan tempóban zajlott a korallpusztulás, hogy a legtöbb helyszínen esély sem volt a regenerációra, ugyanakkor a kutatók ezen a téren is láttak már biztató jeleket: 2019-ben a zátonyok 2 százalékkal tudták növelni a területeiket. Ezért vannak, akik abban bíznak, hogy a megfelelő körülmények együttállása esetén ismét jelentősen nőhetne a korallzátonyok mérete. Ugyanakkor a zátonyokat a klímaváltozás mellett a túlhalászat, a part menti túlzott ipari beavatkozások és a romló vízminőség is károsítja. Egy nemrég megjelent hasonló kutatás arra jutott, hogy a világ korallzátonyai az ötvenes évek óta megfeleződtek.

Tajvan ismételten felszólította Pekinget, hogy hagyjon fel a felelőtlen provokatív cselekedetekkel, miután rekordszámú kínai vadászgép repült be a tajvani légvédelmi zónába. Kína zsinórban negyedik napja sérti meg a tajvani védelmi légteret, összesen közel 150 repülővel. A BBC által idézett elemzők szerint a légtérsértés üzenet lehet Tajvan elnökének is a sziget nemzeti ünnepe elé.

Az elmúlt években Kína egyre gyakrabban provokálja a sziget kormányát: Peking Tajvant szakadár tartományként kezeli, és nagyon komoly diplomáciai-geopolitikai erővel igyekszik elérni, hogy a világ egyetlen országa se kezelje saját jogokkal rendelkező államként a szigetet. A kezdeti egy-egy vadászgép által elkövetett légtérsértésekből mostanra az lett, hogy pár nap alatt több mint száz gép tűnt fel a tajvani védelmi zónába. Legutóbb 34 J-16-os vadászgép és 12 H-6-os, nukleáris töltetett is szállítani képes bombázó repült el a tajvani ellenőrzés alatt álló Pratas-szigetek mellett.

Tajvan vezetése szerint Kína súlyosan felrúgja a Tajvani-szoros stabilitásának és békéjének status quóját. Peking válaszában Washingtonnak üzent, figyelmeztette őket, hogy ne támogassák a tajvani függetlenségpárti szereplőket.

Elemzők már korábban is figyelmeztettek arra, hogy Peking egyre feszültebben figyeli, ahogy a tajvani liberális kormány a függetlenség hivatalos kinyilvánítása felé tendál. Caj Jing-ven elnök korábban azzal kerülte meg ezt a problémát, hogy azt nyilatkozta, Tajvan már eleve egy független állam, ezért nincs szükség a függetlenség kikiáltására. Tajvannak saját alkotmánya, hadserege és demokratikusan megválasztott kormánya van. Kína korábban már jelezte, hogy szükség esetén akár erővel is kikényszeríthetik a sziget egyesülését a kínai állammal.

A koronavírus-járvány világszerte rontott a gyerekek és fiatal felnőttek mentális állapotán, amelyre sokkal több figyelmet kell fordítania a kormányoknak - figyelmeztetett kedden közzétett jelentésében az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF).

„A járvány következményei jelentősek, de ez csak a jéghegy csúcsa: már a vírus előtt is nagyon sok gyerek küzdött egészségügyi vagy pszichés problémákkal, amelyekre nem fordítottak elég figyelmet” – mondta el Henrietta Fore, az UNICEF igazgatója.

A kiskorúak mentális állapotát vizsgáló jelentés összeállítói szerint minden 7, 10 és 19 év közötti gyerek közül egy diagnosztizált mentális zavarral küzd, évente pedig közel 46 ezer tinédzser követ el öngyilkosságot, amely így egyike az öt leggyakoribb halálozási oknak ebben a korcsoportban.

A szervezet szerint a helyzet sokat romlott a járvány alatt, részben a karanténintézkedések miatt.

„A korlátozások hétből legalább egy gyereket közvetlenül érintettek, és több mint 1,6 milliárd gyerek oktatását vetették vissza” - teszik hozzá, kiemelve, hogy a napi rutin összeomlása, az elmaradt szabadidős tevékenységek, és az aggodalom a család jövedelme, illetve egészsége miatt sok fiatalban hagyott nyomott harag, aggodalom és a jövő miatti szorongás formájában.

A jelentésben az UNICEF emellett felszólította a világ kormányait, fordítsanak több pénzt a mentális zavarok kezelésére. (MTI)

Magyar idő szerint hétfő késő délután és este több órán keresztül nem volt elérhető sem a Facebook, sem a vállalat tulajdonában lévő Instagram és Whatsapp. A hibát világszerte lehetett tapasztalni, legalább hat órán át maradtak az emberek tartalmas kikapcsolódási lehetőségek nélkül.

A helyzet éjszakára rendeződött, ismét minden szolgáltatás elérhető. A vállalat szerint egy konfigurációs változtatás okozta a kimaradást. A Facebook fejlesztőinek közleménye szerint az elhibázott rendszer-konfigurálás érintette a belső rendszerüket is, emiatt pedig nehezebb volt megoldani a felmerülő hibákat. Elmondásuk szerint semmi nem utal arra, hogy a felhasználói adatok bármilyen szempontból veszélybe kerültek volna a leállás során. Hétfőn Mark Zuckerberg is elnézést kért a problémákért:

A BBC összefoglalója szerint voltak, akik hibát tapasztaltak a Facebook virtuális valóság-headset-platformjának, az Oculusnak a használata közben is.

A globális leállás egy nappal azután történt, hogy a média elé állt a Facebook egy korábbi alkalmazottja, Frances Haugen, aki különféle belső dokumentumok nyilvánosságra hozásával arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a Facebook a növekedést fontosabbnak tartotta, mint a biztonsági kérdéseket.

Egy náci koncentrációs tábor parancsnokságának titkárnője volt az a 96 éves nő, aki megszökött a tárgyalása elől, jelentette csütörtökön az illetékes német bíróság. A vád szerint Irmgard Furchner 18, illetve 19 éves volt, amikor a parancsnokságon dolgozott, és több mint tízezer gyilkossághoz lehet bűnrészesként köze. Az idős nő egy Hamburg-közeli idősotthon lakója, innen szökött meg.

A vádak szerint a mai Lengyelország területén lévő stuffhof-i haláltábor parancsnokának, Paul Werner Hoppenak volt a titkárnője 1943 júniusa és 1945 áprilisa között.

A bíróság csütörtökön közölte, hogy a nő reggel elhagyta az idősek otthonát, és taxival ismeretlen helyre távozott, ezért letartóztatási parancsot adtak ki ellene. Ha el is fogják kapni a rendőrök, elsőnek orvosi vizsgálatnak vetik majd alá, hogy kiderüljön, alkalmas állapotban van-e ahhoz, hogy meghallgassák. Mint az Euronews írja, évtizedek óta ő az első nő, akit a nácik által elkövetett bűnök miatt állítanának bíróság elé Németországban. Tavaly egy másik egykori titkárnő már bíróság elé kerülhetett volna, de ő meghalt, mielőtt az ügye a bírósági szakaszba ért.

A holokauszt túlélőit képviselő ügyvéd, Christoph Rückel elmondása szerint Irmgard Furchner folyamatosan együtt dolgozott a táborparancsnokkal, ő gépelte és iktatta a kivégzési és a deportálási parancsokat is. A bíróság előzetes tárgyalás során februárban döntött arról, hogy a nő idős kora ellenére is vád alá helyezhető, de csak napi 1-2 órás tárgyalások lehetségesek.

Furchner korábban, az 50-es és a 80-as évek között tanúként több alkalommal is állt a bíróság előtt, többek között egykori parancsnoka, Hoppe ügyében. Akkor azt állította, hogy nem tudott semmit a gyilkosságokról, és nem volt kapcsolatban a foglyokkal. A vádemelést történészi munkák alapján indították meg.

Lemondott csütörtökön Bojan Veselinovic, a szlovén állami hírügynökség (STA) igazgatója, azzal indokolva a döntését, hogy a kormányzati kommunikációs hivatallal (UKOM) folytatott tárgyalások sikertelenek voltak - közölte az STA.

Mint nemrég beszámoltunk róla, Janez Janša kormánya 2020 decembere óta próbálja a törvénybe foglalt állami támogatás megvonásával módszeresen kiéheztetni a szlovén közszolgálati médiumot. Abban pedig, hogy a szlovén hírügynökség, az STA most a csőd szélére került, közvetve Orbán Viktor is szerepet kapott: a pénzügyi támogatást ugyanis egy koholt ügyre hivatkozva vágta el a kormány. 2020 októberében találkozott egymással a magyar és a szlovén kormányfő, és a tárgyalásukról szóló tudósítás rövidebb volt annál az interjúnál, amit az STA egy rapperrel és kormányellenes aktivistával, Zlatkóval készített. Janša emiatt akkoriban a „nemzet szégyenének” nevezte az állami hírügynökséget.

"Soha nem veszek részt az újságírói autonómia eltiprásában" - írta lemondó levelében Veselinovic. Hozzátette: nem tudja, és nem is akarja elfogadni azokat a feltételeket, amelyeket a kormány képviselője szabott a hírügynökségi közszolgáltatás finanszírozásához.

A szlovén hírügynökség már 273. napja ingyen végzi a munkát. Veselinovic emlékeztetett arra, az államnak törvényi kötelezettsége, hogy havi juttatásban részesítse az STA-t, amit nemrég a legfelsőbb bíróság is kimondott. "Ezt idén köteles lett volna szerződés nélkül is megtenni, de mi még mindig tárgyalunk róla" - mondta. Úgy vélte: ez csak további formája a szándékos halogatásnak és az újabb feltételek szabásának.

A szlovén kormány idén júniusban fogadta el azt a rendeletet, amely feltételekhez köti az STA 2021-es évre vonatkozó finanszírozását. Veselinovic szerint a rendelet törvénytelen, és erőszakkal akarja megváltoztatni az STA sikeres üzleti modelljét, továbbá csökkenteni piaci aktivitását, bevételeit és alkalmazottainak számát.

A kormány a megjelent cikkek és fotók után fizetne, továbbá a témák terjedelmét is ő szabná meg, a hátralékot pedig már ezen elvek alapján fizetné ki visszamenőleg is - mutatott rá az igazgató.

Veselinovic úgy vélte: a kormány vitája az STA-val mindig is a függetlenség aláásásáról szólt, ő pedig távozásával olyan helyzetet akar teremteni, amelyben Ljubljana hozzáállása még nagyobb figyelmet kap.

Az UKOM még tavaly decemberben tájékoztatta a kormányt arról, hogy nem tudja teljesíteni a szlovén hírügynökséggel kötött szerződést 2020-ban, és 2021-re sem tud szerződést kötni vele, mert a hírügynökség igazgatója nem adta át azt a dokumentációt, amely lehetővé tenné az állami hozzájárulás folyósítását. Az STA többször is tudatta, hogy a törvényeknek megfelelően válaszolt az UKOM által feltett kérdésekre, de részletesebben csak a kormánynak tartozik beszámolóval.
Az állam képviseletében az UKOM évente köt szerződést a hírügynökséggel, és havonta utalja át a működéséhez szükséges összeget. Ez 2020-ra kétmillió euró volt (közel 700 millió forint), további kétmillió euró bevételt üzleti tevékenységből szerzett az STA.

Az UKOM a hírügynökség tavalyi utolsó negyedévi támogatásait egészen januárig visszatartotta, míg a kormány ideiglenesen jóvá nem hagyta a hátralék folyósítását. A hivatal azonban továbbra sem kötött szerződést a hírügynökséggel 2021-re, így az az idén még egy fillért sem kapott az államtól, ami miatt a csőd szélére került.
Veselinovic 2009-ben lett az állami hírügynökség igazgatója, jelenlegi megbízatása az év végén jár le. A hírügynökség a hónap elején pályázatot írt ki az igazgatói posztra. (via MTI)

Csütörtökön bűnösnek mondták ki Nicolas Sarkozy egykori francia államfőt a 2012-es kampány illegális finanszírozásának ügyében zajló vizsgálat végén, írja az AFP francia hírügynökség. Az ügyészség azzal vádolta meg a jobboldali politikust, hogy a lehetőségekhez képest sokkal többet költöttek a kampányára. A bíróság megalapozottnak találta a vádakat, és illegális kampányfinanszírozásért egy évnyi börtönre ítélték.

Az ítélet ellenére nem valószínű, hogy Sarkozy börtönbe köt ki, ahogy nem került oda a legutóbbi, idei ítélete után sem.

A 66 éves Sarkozy ma is a francia jobboldal népszerű alakja, annak ellenére, hogy az elmúlt években több nyomozás és eljárás is zajlott ellene gyanús pénzügyei miatt. Idén egyszer már három évnyi börtönre ítélték korrupcióért, illetve befolyással való üzérkedésért. De a három évből kettőt felfüggesztve kapott, és a harmadikat se kellett letöltenie, elég volt a bíró szerint, ha az ítélet ellen egyből fellebbező Sarkozy otthon elektromos megfigyelőeszközt hord.

A mostani ügyben az ügyészség egy év börtönt kért Sarkozyre, amiért 2012-ben a legálisan lehetséges 22,5 millió euró helyett legalább 42,8 millió eurót költöttek el a Francois Hollande elleni kampány során.

Sarkozy mindössze egyetlen nap jelent meg a tárgyalások során, és ekkor számviteli részletnek nevezte a kérdést, amivel nem tudott foglalkozni, mivel túlságosan elfoglalt volt az ország vezetésével. Azt pedig egyszerűen tündérmesének nevezte, hogy valaha is felelőtlenül bánt volna a közpénzekkel.

Az AFP megjegyzi, hogy ez az ügy sokkal kevésbé keltette fel a francia közvélemény érdeklődését, mint a korábbi, melyben Sarkozyt korrupcióval vádolták.

A koronavírus miatt kórházba került, illetve elhunyt betegek oltottsági adatainak nyilvánossága érdekében kezdeményez eljárásokat a szocialista Ujhelyi István. Az európai parlamenti képviselő a Facebook-oldalán közvetített csütörtöki online sajtótájékoztatón azt mondta, a bírósághoz és az adatvédelmi hatósághoz fordul a koronavírusos betegek oltottsági adatainak megismerhetőségéért.

Elmondta azt is, hogy lejárt a közérdekű adatigénylésének megválaszolására a törvény szerint rendelkezésre álló tizenöt nap, de sem a Miniszterelnökség, sem az Emberi Erőforrások Minisztériuma, sem Müller Cecília országos tisztifőorvos hivatala nem válaszolt a kérdéseire.

Az EP közegészségügyi bizottságának tagja azt kérdezte, ha részletes adatokat lehet tudni az elhunytak betegségeiről, akkor miért nem lehet tudni, hogy be voltak-e oltva, és hogy milyen oltást kaptak. Kifejtette azt is, hogy az adatok megismerhetősége segítené az oltási kampányt.

Elmondta, a betegek oltottsági adatainak nyilvánosságra hozása az Egyesült Államokban vagy Európa nagy részén teljesen természetes, sőt olyan statisztikákat is vezetnek, hogy a megbetegedettek milyen oltóanyagot kaptak.

A szocialista képviselő azzal magyarázta a kormány "titkolózását", hogy a kínai gyártó javaslata ellenére az idősek jó részét Sinopharm-vakcinával oltották be, ami sokaknál nem alakított ki védettséget. Ez pedig súlyos erkölcsi, politikai és jogi kérdéseket vet fel, mert valaki megvette, engedélyezte és "parancsba adta" a Sinopharm-vakcinával történő oltást az időseknél - hangoztatta Ujhelyi István, aki szerint a kormány magát buktatja le, ha nem adja ki a kért adatokat. (MTI)

A Facebook nyilvánosságra hozta annak a belső kutatási anyagnak egy részét, ami azzal foglalkozik, hogy a vállalat tulajdonában lévő Instagram milyen hatással van a tinédzserek mentális egészségére, írja a Verge. A hónap elején a Wall Street Journal közölt oknyomozó cikket arról, hogy az Instagram belső kutatása alapján a cégnél tudtak arról, hogy a szolgáltatás káros a fiatalok egészségére. Akkor a Facebook azzal reagált, hogy a lap félreértelmezte a kutatási eredményeket, azokból egyszerűen nem következik, hogy az Instagram toxikus lenne a tinédzserlányok számára.

A Facebook amerikai idő szerint szerda késő este két pdf-et osztott meg oldalán. Nem sokkal később a Wall Street Journal további négy belső dokumentumot is bemutatott. A lap újságírója, Jeff Horwitz azt állítja, hogy a Facebook pár perccel azután rakta ki a két dokumentumot, hogy a lap jelezte a cégnek, egy órán belül élesítik a cikküket a témában.

Az első cikk megjelenése óta nagy volt a nyomás a Facebookon, hogy nyilvánosságra hozza a belső dokumentumokat. A WSJ cikkeiben többek között kiemelte, hogy az Instagramnál számos problémáról tudtak: például, hogy a fiatal lányok 32 százaléka mondta azt, hogy amikor rosszul érzik magukat a testük miatt, az Instagram használata csak ront a helyzeten.

A Facebook által megosztott dokumentumokban ezek az állítások egy kicsit más keretezéssel, de végül is visszaköszönnek. A Facebook például úgy értelmezte az adatokat, hogy a kisebb életelégedettséggel rendelkező fiatalok nagyobb eséllyel mondják azt, hogy az Instagram ront azon, ahogy érzik magukat.

A dokumentumok kevéssel azelőtt váltak nyilvánossá, hogy a Kongresszus illetékes bizottsága csütörtökön meghallgatást fog tartani a Facebook és az Instagram gyerekek mentális egészségére gyakorolt hatásáról.

Az EPAM Systems nevű amerikai vállalat megerősítette csütörtökön, hogy az alkalmazottja volt az a férfi, akit két nappal korábban egy minszki razziában agyonlőttek a fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) emberei.

Az amerikai székhelyű szoftverfejlesztő cég arról tájékoztatott a Reuters hírügynökségnek küldött közleményében, hogy a KGB emberei lelőtték a cég 31 éves alkalmazottját, a feleségét pedig őrizetbe vették. A vállalat azonban nem fedte fel az illető kilétét, és nem erősítette meg azokat a feltételezéseket sem, hogy az áldozat amerikai állampolgár volt.

"Miközben nem nevezte meg semmilyen hivatalos forrás, meg tudjuk erősíteni azokat a sajtóhíreket, hogy EPAM-alkalmazott volt. (...) A vállalatnak nincsenek információi arról, hogy rendelkezett más állampolgársággal vagy tartózkodási státusszal Fehéroroszországon kívül" - közölte az EPAM Systems.

A 31 éves férfit kedd este lőtték le razzia közben a KGB emberei. A jelentősebb bűncselekmények ügyében vizsgálódó Fehéroroszországi Nyomozó Bizottság közölte, hogy a razziában "terrorcselekményekben részt vevő személyek után kutattak", és a biztonsági erőknek ellenálló, "rendkívül veszélyes bűnöző" lőtt először, de a biztonságiak a tüzet viszonozva ártalmatlanították őt. Az incidensben meghalt a KGB egyik embere is. Az incidensről a fehérorosz televízió sugárzott videofelvételt. A BelTA fehérorosz állami hírügynökség egy parlamenti képviselőre hivatkozva azt jelentette, hogy a férfi kapcsolatban állt az ellenzéki mozgalommal.

Svjatlana Cinahouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető tanácsadója, Franak Viacorka közölte, hogy a lelőtt férfit Andrej Zeltcernek hívták, és valóban az ellenzéket támogatta.

A fehérorosz hatóságok szerdán blokkolták a hozzáférést az incidensről tudósító Komszomolszkaja Pravda hírportálhoz, amely a hasonló nevű orosz portál fehérorosz változata. A hatóságok nem adtak erre semmilyen magyarázatot. A naponta átlagban húszezer ember által olvasott hírportál cikkében megjelent egy négymondatos hozzászólás az illető egykori osztálytársától, aki kedvező színben tüntette fel Zeltcert, azt mondta róla, hogy mindig kiállt az igazság mellett.

Az Aljakszandr Lukasenka elnökhöz hű erők kíméletlenül lépnek fel a tavaly augusztusi, elcsalt elnökválasztást követő tiltakozó mozgalom résztvevőivel szemben. Többek között razziákat tartanak olyan háztömbökben, ahol feltételezik, hogy ellenzéki aktivisták bujkálnak. A hatóságok több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe, több ezret súlyosan bántalmaztak. Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka elutasította az ellenzék felszólítását, hogy mondjon le, és tartsanak új választásokat, a tiltakozókat pedig erőszakos lázadást szító bűnözőknek nevezte. (via MTI)

Idén november 9-e és 21-e között zajlik majd a 18. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál, különleges, hibrid formában: a közel 60 filmet mozikban (Budapest mellett öt vidéki városban), illetve online is meg lehet majd nézni.

Az idei nyitófilm az HBO új dokumentumfilmje, a Kőrösi Máté által rendezett Dívák lesz, amely három húszéves budapesti lány életébe enged betekintést.

A fesztivál közleménye szerint a 18. Verzió alatt a nemzetközi, a diák- és elsőfilmes, valamint a magyar versenyprogramban látható filmek mellett a valóság rétegeit különböző témákba merülve ismerhetik meg a nézők. Az Antropocén szekció filmjei idén is bemutatják az emberiség környezetre gyakorolt hatását, míg a Parrhesia: Az igazság ideje válogatásban előtérbe kerülnek fiatal újságírók, művészek és tinédzserek, aktivisták történetei, akik elszántan harcolnak a jövőjükért olyan országokban, ahol a hatalommal és autoriter rezsimekkel való megküzdés lehetőségei (és lehetetlenségei) a valóság egy másik rétegét mutatják be. Az Elmerülés filmjei a mentális egészség témáját helyezik előtérbe, míg a Képkereső szekció keretében olyan filmeket mutatnak be, amelyek a képek és kamerák hatalmáról és történetmesélő képességéről szólnak. A fesztivál részletes programja október közepén érkezik majd.

Vádat emeltek a vasúti dolgozókkal szemben, akik gondatlansága miatt majdnem összeütközött két Intercity 2019-ben, közölte az Egri Járási Ügyészség.

Közleményük szerint 2019. augusztus 9-én az I. rendű vádlott forgalmi szolgálattevői munkakört látott el a HortCsány vasútállomáson, így az ő feladata volt a vonatközlekedés irányítása. Ekkor észlelte, hogy az egyik váltó meghibásodott, de nem az előírások által megszabott módon járt el, hanem esetleges eszközökkel, például a kezelőgombok és a körülötte lévő gyűrűk közé gombostűt szúrva kezdte el az állomáson átmenő forgalmat irányítani.

Az egyik ilyen szabálytalanul végrehajtott művelet során a váltók kitérő állásba kerültek, átálltak, így az állomásról ekkor kihaladó Intercity járat és az oda érkező vonat azonos vágányra kerültek.

A váltók átállásának pillanatában a II. rendű vádlott által vezetett, kihaladó IC vonat 94 méterre járt a rossz irányban lévő váltótól.

A mozdony vezetője a közlemény szerint azonban csak tovább fokozta a kialakult veszélyhelyzetet, mivel az „őt terhelő figyelési kötelezettségének” nem tett eleget, és így nem vette észre a váltó átállását. Emiatt már csak a rossz vágányon haladva kezdhetett gyorsfékezésbe, ezért a mozdony bekerült az állomásra érkező Intercity vonat tervezett vágányútjába. A két szerelvény végül 205 méterre állt meg egymástól, a vonatkocsikban 300 ember volt.

Az Egri Járási Ügyészség a vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt benyújtott vádiratában az I. rendű vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztés, míg a mozdonyvezetővel szemben pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. A vádhatóság az I. rendű vádlott esetében arra is indítványt tett, hogy a bíróság határozott időre tiltsa el őt a forgalmi szolgálattevői feladatok ellátásával kapcsolatos foglalkozás gyakorlásától.

Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével kihelyezett ülést tart a kormány a hajmáskéri Központi Gyakorló- és Lőtéren kialakított tábori sátorban - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtök reggel.

A kormányülés egyetlen napirendi pontja a magyar haderőfejlesztés áttekintése.
Orbán Viktor és a kormány tagjai az ülés után megtekintik a Magyar Honvédség őszi hadgyakorlatát.

DON’T PAY THE POLICEMAN címmel tett közzé felhívást a police.hu oldalon a magyar rendőrség, miután álrendőrt fogtak el Budapesten.

Az álrendőr külföldieket csapott be: egy pártól kérte el a náluk lévő pénzt, azzal, hogy az hamis lehet, majd visszaadta, de nem a teljes összeget, 200 ezer forint helyett csak 66 ezret. A rendőrség közleménye szerint a szeptember 24-én a VII. kerületben elkövetett bűncselekmény nem egyedi eset. Az álrendőr nem is egyedül dolgozott: előbb egy férfi kért útbaigazítást a külföldiektől, majd az odalépő rendőr mindhármójuk pénzét ellenőrizte.

A külföldi pár feljelentést tett, az erzsébetvárosi nyomozók pedig azonosították az álrendőrt és társát. Elfogatóparancsot adtak ki ellenük, ami alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság Zseblopási Alosztály munkatársai szeptember 28-án Józsefvárosban elfogták az 58 és 63 éves román állampolgárokat. A VII. kerületi nyomozók átkutatták a két férfi hotelszobáját, ahol megtalálták és lefoglalták az elkövetéskor viselt ruhákat, valamint 850 ezer forintnyi valutát. A lopás bűntett elkövetésével gyanúsított külföldieket kihallgatásukat követően őrizetbe vették, és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására.

„Az elkövetési módszer nem ismeretlen a rendőrök előtt. A magukat civil ruhás rendőrnek kiadó tettesek többnyire külföldieket szemelnek ki. Azt állítják, hogy hamis pénzt keresnek, majd az ellenőrzésre átvett összegnél kevesebbet adnak vissza. Mire az áldozatuk észreveszi, hogy becsapták, már messze járnak. Ne dőljön be: a rendőrök nem ellenőriznek bankjegyeket az utcán.” – üzeni a rendőrség.

Arról, hogy a sofőrhiány mekkora problémákat okozott Nagy-Britanniában, a napokban sokat lehetett hallani: Boris Johnson miniszterelnök már a hadsereget is kénytelen volt bevetni, mivel nem volt, aki elfuvarozza a benzint a kutakra, emiatt pedig hatalmas sorok, üzemanyaghiány és áruhiány alakult ki az országban.

A G7 csütörtöki cikkében részletesen bemutatja az angol helyzetet, majd kitérnek arra is, hogy ez a probléma Európa legtöbb országában, így Magyarországon is hasonló helyzetekhez vezethet. Összesítések szerint Európában 400 ezer sofőr hiányzik az ellátási láncok működtetéséhez.

Magyarországon a kamionok 7-8 százaléka áll jelenleg is, és elsősorban nem azért, mert ne lenne mit vinni, hanem mert nincs, aki vezesse őket. A G7 összefoglalója szerint Európa többi kormányához hasonlóan a magyar is későn reagált, és az összetett problémahalmaz egyik elemét próbálták meg orvosolni, hogy eltörölték a kamionos jogosítvány megszerzésének több mint 500 ezer forintos költségét. Ez valóban a pályakezdés egyik ismert gátja volt, de ettől még nem szűntek meg a problémák, hiszen a hazai sofőrök külföldi munkavállalását nem lehet megakadályozni, így az állami segítséggel ingyen jogosítványt szerző kamionvezetők simán elmehetnek nyugati országokba dolgozni.

A cikk szerint sokkal több probléma akad még itt: a kamionos szakma társadalmi megbecsültsége nem elég jó, a sofőröket kiszolgáló infrastruktúrát az európai államok nem fejlesztik eléggé, a nőket szinte alig tudja bevonni a szakma. És hiába emelkednek a fizetések, sok tényező, például a családtól való távollét vagy a munka veszélyessége továbbra is sokakat visszatart.

És mivel az önvezető kamionon forgalomba állása jó eséllyel még elég messze van, a problémák megmaradnak: az internetes kereskedelem és fogyasztás nő, a kamionokra egyre nagyobb igény lenne, de egyre kevésbé van, aki vezesse őket. Mint a lap írja, Lengyelországban már most azonnal 100 ezer sofőrt tudnának alkalmazni, és épp ezért egyáltalán nem lehet kizárni, hogy amit most Angliában látunk, az akár nálunk is bekövetkezik majd.

A demokraták számára rendkívül fontos lehet a csütörtöki nap, amikor két, Joe Biden gazdasági programjában kiemelt jelentőségű törvényről is szavazhatnak a Képviselőházban. Az egyik a 3,5 ezermilliárd dolláros szociálpolitikai csomag, míg a másik az infrastruktúra-fejlesztési csomag.

Mint a Guardian írja, ha elbuknak a javaslatok, az katasztrofális hatással lehet Biden és a pártja esélyeire a jövő évi időközi választáson. A tétet jelzi, hogy Biden is lemondta a hét közepére tervezett programját, és Washingtonban maradt, hogy a törvényekről tárgyaljon.

A törvénycsomagok elfogadását Biden stábjának a demokraták körében kéne átvinnie: mint a lap írja, eleve rengeteg különféle érdekcsoport között kellett egyetértést kicsikarniuk, mivel a republikánusok egyhangúlag ellenzik a nagyobb csomagot, ezért mind a Szenátusban, mind a Képviselőházban minden demokrata szavazatra szükség lesz.

Van ugyanakkor legalább két demokrata szenátor, Joe Manchin és Krysten Sinema, akik egyelőre nem tervezik elfogadni a törvénycsomagokat. Alapvetően a demokraták többsége támogatja a gigantikus szociálpolitikai csomagot, de sok vita ment a részletszabályokról, egyes alterületekről, és Manchin és Sinema a célösszeggel sem értett egyet.

A Guardian beszámolója szerint konfliktusos a helyzet a Képviselőházban is, ahol a kisebb infrastruktúra-csomag lehet veszélyben a mérsékeltebb és a progresszív demokraták vitája miatt. A problémát az okozza, hogy a demokraták képviselőcsoportját vezető Nancy Pelosi korábban arról állapodott meg a két szárnnyal, hogy a szenátusban már kétpárti támogatást élvező infrastruktúra-fejlesztési törvényt a nagyobb, szociálpolitikai csomaghoz kötik, és a kettőről együtt lesz majd szavazás. Ugyanakkor legutóbb már arról beszélt a képviselőknek, hogy szavazhatnának külön is a Képviselőházban sima ügynek ígérkező infrastruktúra-csomagról, amíg a szenátusban megpróbálnak konszenzusra jutni a nagyobb csomaggal kapcsolatban.

A progresszív tábor ugyanakkor felháborodva fogadta Pelosi keddi felvetését, és voltak, akik jelezték, hogy csak akkor szavazzák meg az infrastruktúra-csomagot, ha a szociálpolitikai is átment.

Azt egyelőre nem tudni, hogy a republikánusok közül hányan támogatnák az infrastruktúra-csomagot, hiszen a beszámolók szerint ott is látni törekvéseket arra, hogy akár a törvény elvetése árán is, de kiélezzék a demokrata párton belüli feszültségeket.

A szociálpolitikai csomag amúgy tényleg jelentős változásokat idézhetne elő az amerikai társadalomban: több millió ember számára megnövelnék a családi adókedvezmény mértékét, az iskoláskor előtti gyermekellátást, a gyest, és a kiadásokat a leggazdagabb amerikaira és cégekre kivetett adókból finanszíroznák. A republikánusok felháborodva fogadták az ötletet, szerintük a gazdagok adóztatása és a jelentősebb állami költekezés megakasztaná a gazdaság növekedését és tovább növelné az ország eladósodottságát.

Közben a republikánusok más eszközhöz is nyúltak, és szenátoraik megakadályozták, hogy megnöveljék az adósságplafont, emiatt a szövetségi kormány hamarosan fizetésképtelenné válhat. Ha ezt nem sikerül megoldani, október 18-a után a kormány nem fogja tudni kiegyenlíteni a számláit. (Guardian, Financial Times)

Kim Dzsongun észak-koreai vezető ígéretet tett arra, hogy októbertől helyreállítja a közvetlen kommunikációt Dél-Koreával, ajánlatot téve ezzel a megosztott félsziget békéjének megteremtésére - jelentette csütörtökön a phenjani állami média.

A kommunikációs vonalakat 13 hónapos leállást követően júliusban újra üzembe helyezték, de Phenjan már augusztusban leállította a rendszeres kapcsolattartást Szöullal, amikor tiltakozásuk ellenére az Egyesült Államok és Dél-Korea ismét közös hadgyakorlatot tartott.

Az ország legfelsőbb törvényhozása, a Legfelsőbb Népi Gyűlés ülésén tartott szerdai beszédében Kim ugyanakkor ismét bírálta az Egyesült Államokat, amiért továbbra is "ellenséges politikát" folytat Észak-Koreával szemben - jelentette a hivatalos KCNA hírügynökség.

Az Egyesült Államok és Észak-Korea közti tárgyalások a nukleáris fegyverek eltávolításáról és a nemzetközi szankciók enyhítéséről mintegy két éve holtpontra jutottak, de a Joe Biden elnök vezette új amerikai kormány tagadja, hogy ellenséges szándékai lennének Phenjannal szemben, és azt állítja, hogy kész találkozni az észak-koreai féllel - emlékeztet jelentésében a Kyodo japán hírügynökség.

"Sem célunk, sem okunk nincs arra, hogy provokáljuk Dél-Koreát, és eszünkben sincs kárt okozni neki, ezért Dél-Koreának azonnal meg kell szabadulnia ettől a téveszmétől, a válságtudattól és attól a fenyegetettség-érzettől, hogy északi provokációkat kell elhárítania" - idézte Kimet a KCNA. Azt is mondta, hogy "az egész koreai nemzet" szeretné "az észak-déli kapcsolatok mielőbbi kilábalását a jelenlegi holtpontról és a tartós béke megteremtését a Koreai-félszigeten" - jelentette a hírügynökség.

Ami azonban Washingtont illeti, Kim azt mondta: "Az Egyesült Államok továbbra sem hajlandó változtatni fenyegető katonai fellépésén, és ellenséges politikát folytat" Észak-Koreával szemben. A Biden-kormányzat a "diplomáciai elkötelezettséget" és az "előfeltételek nélküli párbeszédet" hirdeti, de ez nem több, mint egy kicsinyes trükk a nemzetközi közösség megtévesztésére és ellenséges cselekedeteinek leplezésére" - hangoztatta Kim.

A legutóbbi amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat Észak-Korea ismét "háborús próbaként" értékelte, és fokozott katonai tevékenységgel válaszolt, például ballisztikus rakéták kísérleti kilövésével.

Néhány külügyi szakértő szerint ugyanakkor Phenjan nyitva hagyta az ajtót egy esetleges észak-déli csúcstalálkozó előtt, nyilvánvalóan azért, hogy gazdasági segítséghez jusson Dél-Koreától - írja a Kyodo. Észak-Koreát súlyos élelmiszerválság sújtja az országot ért természeti csapások következtében, valamint a legfontosabb gazdasági partnerével és szövetségesével, Kínával folytatott kereskedelmének a koronavírus-járvány okozta visszaesése miatt is.

Phenjan azt állítja, hogy az országban nincsenek koronavírusos megbetegedések, de feltételezések szerint valójában ki van téve a járványos betegségeknek az élelmiszerek és orvosi felszerelések krónikus hiánya miatt, amelyet nagyrészt a nukleáris és ballisztikus fegyverkezési ambícióinak meghiúsítására irányuló nemzetközi gazdasági szankciók váltottak ki. (MTI, BBC)

Száz fölé emelkedett az ecuadori Guayaquil kikötőváros börtönében lezajlott bandaütközet halálos áldozatainak száma, miután a hatóságok újabb holttesteket találtak - közölte szerdán a dél-amerikai ország büntetésvégrehajtási hatósága.

A hatóság Twitter-üzenetben közölte, hogy "mostanáig több mint száz halálesetet és 52 sebesülést erősítettek meg" a város Guayas börtönében kedden lezajlott összecsapás nyomán.

A korábbi beszámolók 30 halálos áldozatról szóltak, köztük több lefejezett rabról, de Fausto Buenano, az érintett ecuadori régió rendőrparancsnoka szerda délután bejelentette, hogy még folyik a börtön csatornahálózatában talált holttestek azonosítása.

Páncélozott járművek, katonák, mentősök és a rabok hozzátartozói gyűltek össze a fegyintézet előtt, utóbbiak arra várva, hogy hírt kapjanak odabent lévő hozzátartozóikról.

Fabian Bustos rendőrparancsnok még kedden arról számolt be, hogy a rendőrség és a hadsereg bevetési egységeinek több mint öt órába tellett visszaszerezni az ellenőrzést a börtön felett, ahol utóbb néhány fegyvert is találtak.

Illetékesek szerint a lőfegyverekkel, késekkel és robbantásokkal megvívott összecsapást a börtönben működő két banda, a Los Lobos és a Los Choneros vitája robbantotta ki.

Mario Pazmino ezredes, az ecuadori katonai hírszerzés volt igazgatója azt mondta, a véres ütközet azt mutatja, hogy "a nemzetközi szervezett bűnözés mostanra átitatta" az ecuadori büntetésvégrehajtás struktúráját. Hozzátette, hogy a helyi bandákat a mexikói Sinaloa és Jalisco Új Generáció kartellek mozgatják.

Guillermo Lasso elnök idén júliusban rendkívüli állapot bevezetését rendelte el az ecuadori börtönökben, miután az év eleje óta lezajlott néhány erőszakos összecsapásban addigra már több mint száz rab vesztette életét. Júliusban 21 ember halt meg a Cotopaxiban és Guayaquilben lezajlott börtönlázadásokban. Előzőleg, februárban pedig 79 rab halt meg a rivális bandák között több börtönben lezajlott leszámolásokban.

Az elnök augusztusban azt ígérte, hogy kormánya több forrást biztosít majd a túlzsúfolt börtönök fejlesztésére, újabb részlegek építésére és új biztonsági berendezések felszerelésére. (MTI, BBC)

Szél Bernadett (Momentum-Jobbik-MSZP-Párbeszéd-MMM) nyerte az előválasztást Pest 2-es választókörzetében, jelentették be a választás szervezői szerdán. Az eredmény papírformának tekinthető, hiszen Szél 2018-ban kevesebb mint 300 szavazattal kapott csak ki a fideszes jelölttől, úgy, hogy jobbikos jelölt akkor nem lépett vissza a javára. Imponáló ugyanakkor a 10 182 szavazat (81,32%), ez messze a legtöbb az eddig összeszámolt szavatok közül. Ellenfele az országosan jóval kevésbé ismert Hegyesi Beáta volt, aki a DK jelöltjeként, a Liberálisok támogatásával indult 2 339 (18,68 százalék) szavazatot kapott.

Ha jövőre az országgyűlési választásokon is nyer, Szél a Momentum frakciójába ülne be, de indulását az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik és az MMM is támogatta.

Szél Bernadett független parlamenti képviselő, egykor az LMP társelnöke, illetve 2018-ban a párt miniszterelnök-jelöltje is volt. Az egyik legaktívabb képviselő, tavaly Hadházy Ákossal közösen együttműködési megállapodást kötöttek a Momentummal.

Ebbe a választókörzetbe Budakeszi és 16 kisebb település tartozik. 2018-ban a fideszes Csenger-Zalán Zsolt 296 szavazattal végzett Szél Bernadett előtt, és sajtóhírek szerint a Fidesz jövőre a külügyben Szijjártó Péter mellett tevékenykedő Menczer Tamást tervezi itt indítani, a jelenlegi képviselő, Csenger-Zalán Zsolt pedig ausztrál nagykövetként folytathatja tovább.

A kínai jegybank bejelentése szerint minden kriptovalutával történő tranzakció jogsértő, és ezeket be kell tiltani, írja a Bloomberg. Bár a bejelentés egyáltalán nem előzmény nélküli, de az eddigi legkomolyabb jelzése annak, hogy Kínában tényleg a teljes kriptopiac felszámolására készülhetnek.

A kínai jegybank honlapján megjelent közlemény szerint a kriptovaluták, például a bitcoin vagy a Tether nem a központi bankok vagy egyéb állami hatóságok által kibocsátott úgynevezett fiat pénzek, ezért nem lenne szabad kereskedni velük a piacon. A jegybank egyben kiemelte, hogy e digitális fizetőeszközökkel történő minden tranzakciónak, így például a külföldi szolgáltatókkal való együttműködésnek is jogsértő pénzügyi tevékenységnek kell számítania.

A bejelentés hatására 5,5 százalékot esett a bitcoin árfolyama pénteken. A kínai jegybank ráadásul éppen egy olyan időszakban ment neki a kriptovalutáknak, amikor a világ pénzpiacai amúgy is aggódva nézik a kínai híreket, hiszen a több mint 300 milliárd dollárnyi adósságot görgető gigantikus ingatlanfejlesztő cég, az Evergrande a csőd szélén táncol.

Azt egy ideje már lehetett látni, hogy a kínai vezetés nem nézi jó szemmel az alternatív, decentralizált vagy egyszerűen csak nem állami felügyelet alatt álló pénzügyi szolgáltatásokat: tavaly év végén például megakadályozták, hogy a világ egyik leggazdagabb embere, Jack Ma tőzsdére vihesse a fintech vállalatát, az Ant Groupot, és azóta elég egyértelmű jelzéseket adtak azzal kapcsolatban, hogy például a lakossági mikrohitelezés terén nem szívesen látnának digitális eszközöket fejlesztő magánszereplőket. Ugyanígy, Kína idén elkezdte kiszorítani az országból a súlyos környezeti terheléssel járó bitcoin-bányászatot is.

A Bloombergnek nyilatkozott a szingapúri kriptopiac, a Luno regionális vezetője, Vijay Ayyar, aki szerint a kínai kormány korábban is mondott már hasonló hangvételű dolgokat a kriptopénzekkel kapcsolatban, de most eleve idegesek sokan a piacon, mivel az amerikai tőzsdefelügyelet is nemrég jelezte, hogy szigorúbb szabályozásra lenne szükség, ráadásul az Evergrande sztorija miatt eleve feszültebb mindenki, azaz egy ilyen hír megjelenése után nem meglepő, hogy eladási láz kezdődik.

Ezeket a folyamatokat az is magyarázhatja Kínában, hogy Peking nagy erővel fejleszti a saját digitális pénzét, amit nem is nagyon burkoltan a techcégek digitális eszközeinek állami verziójaként terveznek majd bevetni.

Csütörtökön indult el a Demográfiai Csúcs Budapesten, ahova a magyar kormány meghívására a régió miniszterelnökei mellett Mike Pence egykori alelnök is ellátogatott. Azt lehetett sejteni, hogy a republikánusok ultrakonzervatív szárnyához tartozó Pence sok mindenben hasonlóan gondolkodik, mint az Orbán-kormány, de beszédének egy pontján kijött egy nagyon éles különbség is.

Donald Trump egykori alelnöke ugyanis, miután nekiment a legális abortusz lehetőségének, elkezdte Kínát is kritizálni. Pence egész konkrétan azt kérte a teremben összegyűlt vezetőktől, hogy készüljenek fel arra, hogy velük közösen, a világ nemzetei együtt kérjék számon Kínát, amiért eltitkolják az igazságot a koronavírus eredetével kapcsolatban, illetve amiért a népességszabályozás nevében évtizedeken át követtek el emberi jogi visszaéléseket.

A Demográfiai Csúcs csütörtök délelőtti eseményeiről ebben a cikkben írtunk hosszabban.

• Csütörtökön kezdődött el Budapesten a IV. Demográfiai Csúcs, amin többek között a környező országok miniszterelnökei és Mike Pence volt amerikai alelnök fejtik meg, miért nem szülnek eleget a nők.
• Mike Pence beszédében kikelt a legális abortusz és Kína ellen is.
• Orbán Viktor szerint Brüsszellel szemben kell háborút nyerni a gyerekek védelmében.

Csütörtök délelőtt több környező ország miniszterelnökének jelenlétében kezdődött meg a negyedik Demográfiai Csúcs Budapesten. A délelőtti blokkban Novák Katalin házigazdáskodása mellett hat férfi politikus állt ki a színpadra, hogy megtárgyalják, miért nem szülnek eleget a nők.

Elsőként Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök beszélt arról, hogy a demográfiai kérdés a túlélés kérdése, és így az egyik legfontosabb politikai kérdés egyben. Vučić ezután kitért egy kicsit arra, hogy mennyire remekek a magyar-szerb kapcsolatok. Majd a családok kérdésére áttérve elmondta, hogy ma valaki több lájkot kap, ha a kutyájáról rak ki egy fotót az Instagramra, mintha a gyerekekről tenne.

Vučić ezután elmondta, hogy a liberál-politikai marxizmus az életmódunk megváltoztatására törekszik, ami ellehetetlenítené a túlélésünk lehetőségét. És oké, hogy Kína vagy az Egyesült Államok számára a klímaválság tényleg kiemelt megoldandó feladat, de valóban ez lenne a legfontosabb Szerbiában vagy Magyarországon? A szerb miniszterelnök szerint nem: ezek a kérdések persze itt is fontosak, de tényleg fontosabb, mint a demográfiai kérdések? A szerb miniszterelnök szerint a válasz természetesen az, hogy nem.

Utána Mike Pence, Donald Trump egykori alelnöke lépett a színpadra. A Republikánus Párt ultrakonzervatív szárnyához tartozó Pence azzal kezdte, hogy a nyugati világot válságok sújtják: egészségügyi, gazdasági és mellette bizalmi is. Az emberek egyre inkább elvesztik a bizalmat a hagyományos értékekben, intézményekben. Ez egyben a civilizációnk válsága is Pence szerint, hiszen válságban van a nukleáris család, egyre több a válás, egyre kevesebb gyerek születik, egyre több az abortusz. Pedig az erős családok alkotnak erős közösségeket, azok pedig erős nemzeteket.

Csütörtökök indul a magyar kormány által összehívott Demográfiai Csúcs, amin több külföldi jobboldali politikus is elmondja majd, hogy a családok nagyon fontosak. Az eseményen felszólal majd Orbán Viktor is. Az érkezőket csütörtök reggel egy apró tiltakozó flashmob várta, a Nőkért Egyesület aktivistái álltak ki a helyszínen, egy molinót felemelve.

A Nőkért Egyesület az oldalán részletesen is kifejtette, mi a baja a rendezvénnyel. Mint írták, a családbarát kormánynak az ultrakonzervatív szélsőségesekkel való lepaktálás helyett a családok tényleges védelmével, azon belül a családtagjaikat bántalmazók – potenciális leendő családirtók – idejében történő megfékezésével kellene foglalkoznia.

Írtak arról is, hogy kik várhatóak a kétnapos rendezvényre. Többek között:

• Marion Maréchal-Le Pen, akinek nézetei az abortuszról szigorúbbak a francia katolikus egyházénál is;
• Mike Pence, aki szerint az óvszer nem hatékony a szexuális úton terjedő betegségek megelőzésére;
  
• Sharon Slater, aki szerint a szexedukáció „háború a gyerekek ellen”;
  
• Ed Martin, a házasságon belüli nemi erőszak létezését tagadó antifeminista aktivista, Phyllis Schlafly utóda;
  
• Milorad Dodik, aki szerint a 8000 ember életét követelő srebrenicai mészárlás nem történt meg;
  
• Jaime Mayor Oreja, aki a hazájában elkövetett, 16 fő életét követelő terrortámadást többek közt a melegházasság elfogadásával hozta összefüggésbe;
  
• Eric Zemmour, aki Le Premier Sexe című könyvében megkérdőjelezi a nemek egyenlőségével egyetértő férfiak férfiasságát, és akit a közelmúltban több nő szexuális zaklatással vádolt meg;
  
• és Sophia Kuby, aki a nők tudatos karrierfeladását dicsőíti.

Közleményük végén azt írják, hogy

„Ha az emberi jogok nem hatják meg a kormányt, abban az esetben felhívjuk a figyelmet, hogy a családon belüli erőszak következtében megölt nők már nem fognak szülni, és a családon belüli erőszak következtében megölt gyerekek már nem fognak felnőni és maguk is családot alapítani, gyerekeket vállalni. A régióspecifikus demográfiai problémáknak sem lehet megoldása a nők jogainak csorbítása és a fundamentalista, szélsőjobboldali ideológia. Magyarország szekuláris állam, a törvényhozást nem befolyásolhatják vallási dogmák. A kormánynak a testi önrendelkezésen, szexuális autonómián és informált döntésen alapuló, felelős gyermekvállalást kell támogatnia, és tiszteletben kell tartania a nők termékenységükkel kapcsolatos döntéseit”

A Demográfiai Csúcson történtekről természetesen külön is beszámolunk majd.

Elárverezik Frida Kahlo önarcképét. A mexikói művész alkotása több mint 30 millió dollárért (9 milliárd forintért) kelhet el novemberben New Yorkban a Sotheby's aukciósház szerdai közlése szerint.

Ezáltal ez a festmény válhat a valaha árverésen értékesített legdrágább latin-amerikai alkotássá.

Az 1949-ben készült Diego y yo (Diego és én) című kép Frida Kahlót ábrázolja, homlokán élettársa, Diego Rivera arcképével.

Utoljára 1990-ben szerepelt az alkotás árverésen, akkor 1,4 millió dollárért (454 millió forintért) kelt el. Ekkor ezzel a képpel vált Frida Kahlo az első latin-amerikai művésszé, akinek több mint egymillió dollárért kelt el műve aukción.

Budapesten 2018-ban volt amúgy Frida Kahlo kiállítás, arról akkor írtunk is. (via MTI)

Támogató üzeneteket és kritikát is sokat kapott a Németország déli részén fekvő Tübingen polgármestere, Boris Palmer, aki felvetette, hogy akár 600 százalékkal is lehetne emelni a parkolási díjakat a városban, hogy így szorítsák ki a nagyobb autókat.

A Guardian beszámolója szerint a Zöldek színeiben megválasztott polgármester a SUV-ok, azaz a városi terepjárók tulajdonosait akarta jobban megsarcolni, és az eddigi éves 30 eurós parkolási díj helyett 360 eurós díjat akart kivetni. Ez a terve még nem ment át az illetékes bizottságon, a 180 eurós javaslat viszont első körben igen.

A helyi lapok beszámolója szerint 180 eurót annak kell majd fizetnie, akinek a belsőégésű motorú autója 1800 kilogrammnál többet nyom, míg elektromos autóknál 2000 kilogramm lesz a limit. Felmentést a mozgáskorlátozottak kaphatnak, illetve azok, akik gondozói munkát végeznek, és munkájukhoz szükségük van az autójukra.

Palmer 14 éve vezeti a várost, javaslatai nem először váltottak ki országos figyelmet. Elmondása szerint most az volt a célja, hogy rávegyék az autótulajdonosokat, hogy autóik helyett inkább a tömegközlekedést használják. Emellett a polgármester szerint érezhető különbségnek lennie aközött a díj között, amit egy apró, városi autó tulajdonosának kell megfizetnie ahhoz képest, amit egy nagy autó tulajdonosának. Ez utóbbiakra ugyanis egyszerűen nincs szükség a városban, tette hozzá.

A többi városhoz hasonlóan Tübingen is klímasemleges akar lenni 2030-ra, és ehhez többek között a tömegközlekedés bővítése az egyik eszköz. Emellett csökkentenék a jegyárakat is, és ezt a városvezetés a befolyó parkolási pénzekből finanszírozná. Hasonló koncepciót több másik német város is elkezdett kidolgozni.

A parkolási díj emeléséről szóló végső döntést a hónap végén hozhatja meg a közgyűlés, de a Guardian cikke szerint Palmer már bírja a klímaügyi bizottság támogatását, ez pedig zöld utat jelenthet a javaslat elfogadásához.

Palmer még nyáron, a közösségi oldalán jelentett be a tervét, amikor a "kedves autóvezetőkhöz" fordulva közölte, hogy ők nem fizetnek az utakért, és elég adót sem fizetnek, a kedvenc közlekedési módjukat pedig masszívan támogatja az összes többi adófizető és a jövő generációi. Ha az árak azt tükröznék, amennyit tényleg fizetnetek kéne, évi 30 euró helyett 3000 euró lenne a megfelelő ár, írta még.

Szavait akkor sokan felháborodva fogadták, volt, aki autósüldözéssel vádolta, de Palmer azzal válaszolt, hogy csak azok ellen akar fellépni, akik elvárják, hogy mások fizessenek az ő parkolóhelyükért, és utána még nekik áll feljebb. Szerinte a németek amúgy is túlságosan érzelmesek, ha az autóikról van szó.