Herczeg Márk

Az Európai Unió nem fogja újratárgyalni a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi jegyzőkönyvet, erre a kényes, hosszú időn át tárgyalt megállapodásra az EU nem talál működőképes alternatív megoldást – közölte Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős tagja.

Maros Sefcovic arra reagálva, hogy a brit kormány új jogszabályt javasolt, ami egyoldalúan módosítaná az észak-írországi kereskedelmi szabályokat, azt mondta: a jegyzőkönyv bármilyen újratárgyalása jogbizonytalanságot okozna az észak-írországi embereknek és cégeknek, emiatt a jegyzőkönyv újratárgyalása nem reális elképzelés.

„Komoly aggodalommal vesszük tudomásul az Egyesült Királyság kormányának mai döntését, miszerint olyan jogszabályt terjeszt elő, ami elutasítja a jegyzőkönyv alapvető elemeinek alkalmazását. Az egyoldalú fellépés árt a kölcsönös bizalomnak” – mondta.

Azt mondta, az EU jó és stabil kapcsolatot kíván kialakítani az Egyesült Királysággal, mint olyan partnerrel, ahol a jogállamiság fenntartása szintén elengedhetetlen. A két fél kapcsolatainak a brexitről rendelkező megállapodások tárgyalása, majd ratifikálása során tett jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalások teljeskörű tiszteletben tartásán kell alapulnia – közölte. Az EU célja mindig a jegyzőkönyv végrehajtásának biztosítása lesz, és az Egyesült Királyság egyoldalú fellépésére adott uniós válasz arányos lesz, tükrözni fogja ezt a célt – mondta.

Sefcovic közölte: az EU első lépésként fontolóra veszi az Egyesült Királyság ellen 2021 márciusában indított kötelezettség-szegési eljárás folytatását, amelyet a konstruktív együttműködés szellemében függesztett fel annak érdekében, hogy teret nyisson a közös megoldások keresésének. Az Egyesült Királyság egyoldalú fellépése ellentétes ezzel a szellemmel – mondta.

Az Európai Bizottság fontolóra fogja venni továbbá új kötelezettség-szegési eljárások indítását, amik megvédik az EU-s egységes piacot azoktól a kockázatoktól, amelyeket a jegyzőkönyv megsértése jelent az uniós vállalkozások, valamint az uniós állampolgárok egészsége és biztonsága számára – mondta.

Az uniós biztos emellett bejelentette: a brüsszeli testület hamarosan bemutatja a jegyzőkönyv rugalmas végrehajtására vonatkozó javaslatát, amely azt fogja bizonyítani, hogy léteznek megoldások az észak-írországi vállalkozások és emberek által felvetett kérdésekre.

Az EU felszólítja az Egyesült Királyság kormányát, hogy működjék együtt a közös megoldások megtalálására - tette hozzá az uniós biztos.

Az Európai Unió és London vitája abból ered, hogy a brexit-megállapodáshoz fűzött, 64 oldalas jegyzőkönyv értelmében az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával. Így viszont a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az uniós egységes piacra – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be. Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni. (MTI)

A férje megöléséért életfogytiglanra ítélte hétfőn egy portlandi bíróság Nancy Crampton Brophy írónőt, aki többek között „Hogyan öld meg a férjed” címmel publikált egy esszét.

Az Oregon állambeli bíróság ítélete lehetővé teszi, hogy a szentimentális romantikus novelláiról ismert 71 éves írónő az előírt feltételek teljesülése esetén 25 év után szabaduljon a börtönből. Az esküdtszék Crampton Brophy-t május 25-én találta bűnösnek a férje meggyilkolásában.

A vád szerint az asszonynak anyagi gondjai voltak, ezért 2018 júniusában egy főzőiskolában két, szívre leadott lövéssel leterítette az ott szakácsként dolgozó férjét, hogy hozzájusson a több 100 ezer dolláros életbiztosításához. A 63 éves Daniel Brophy-t tanítványai találták meg az egyik osztályterem padlóján.

Az özvegy ártatlannak vallja magát, azt állítja, csak az új könyveihez keresett inspirációt, amikor a térfigyelő kamerák a tetthely környékén lefilmezték, és az eltűnt pisztolyt – ami a rendőrség szerint a gyilkos fegyver –, csak „kelléknek” vásárolta az íráshoz. Szerinte valaki más ölhette meg a férjét egy félresikerült rablásban.

A 2011-ben megjelent, „Hogyan öld meg a férjed” arról szól, hogy egy feleség hogyan teheti el láb alól a férjét anélkül, hogy meggyűlne a baja az igazságszolgáltatással. A végkövetkeztetés szerint „a legfontosabb, amit egy gyilkosságról tudni kell, hogy mindenki képes rá, aki nagyon akarja”.

Noha az értekezés nagy feltűnést keltett, azt a bírósági tárgyalás során nem ismerték el bizonyítékként. (MTI)

Pár órával a kezdés előtt fújták le a Rolling Stones esti amszterdami koncertjét Mick Jagger koronavírus-fertőzése miatt.

A 78 éves zenész és énekes azután észlelte magán a Covid-19 tüneteit, hogy megérkezett a Johan Cruijff ArenA futballstadionba, és koronavírustesztje pozitív lett.

A szervező Mojo Concerts képviselője 1,5 órával a tervezett kezdés előtt jelentette be a színpadon, hogy a koncert elmarad, Jagger „nem tud énekelni, nem tud fellépni”. A rajongók egy része már az arénában volt.

A zenekar közleményt adott ki arról, hogy nagyon sajnálja, de „a közönség, a zenésztársak és a turnészemélyzet biztonsága elsőbbséget élvez”, és a koncertet máskor fogják bepótolni.

Az amszterdami a negyedik állomása lett volna az együttes 60. évfordulóját ünneplő Stones Sixty európai turnénak.

Egyelőre nem tudni, hogy Jagger megbetegedése hogyan befolyásolja a turnét. A legközelebbi, berni koncert péntekre van kitűzve, a jövő héten pedig London szerepel a programban. (MTI)

Az RTL Híradó arról számolt be, hogy a K&H Bank – egy friss hirdetménye szerint – áthárítja az ügyfelekre a nagyobb tranzakciós illetéket.

A csatornának a lízingcégek szövetségének főtitkára is arról beszélt, hogy a lízingcégek többsége is ügyfeleivel fizetteti meg a kétszeresére emelt cégautóadót.

Orbán Viktor pénteken még azt mondta, „néhány kis stiklitől" eltekintve nem kell áthárításoktól tartani, a Ryanair ellen pedig fogyasztóvédelmi vizsgálatot indítottak, mert a légitársaság utasaira terhelte az ún. extraprofitadót.

A világ legmagasabb, 385 méteres távvezetékoszlopait kötötték össze elektromos kábelekkel a Jangce-folyó fölött.

Az összesen 410 tonnát nyomó 24 kábel 2,5 km hosszan hidalja át Kína leforgalmasabb víziútját Nankingnál. A folyó fölött 330 méter magasan dolgozó munkásokon kívül drónok és robotok is részt vettek a vezetékek kifeszítésében a két torony között – közölte a Csiangszu tartományi áramszolgáltató.

Az 510 kilovoltos távvezeték üzembe helyezését 2023-ra tervezik. A villamosművek szerint 28,9 milliárd kilowattóra megújuló forrásból származó energiát továbbít majd északról délre, 8 millió háztartást látva el elektromos árammal. (MTI)

Romániában is diagnosztizálták az első majomhimlő-fertőzéses esetet – közölte a román egészségügyi minisztérium.

A vírust egy 26 éves bukaresti férfi szervezetében mutatták ki. A férfi éjjel jelentkezett a kórházban, a betegsége négy napja kezdődött. A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a szervezetét megfertőzte a majomhimlő.

A páciens állapota jó, karanténba került. A közlemény szerint a férfi élettársa májusban több olyan európai országban járt, ahol sok majomhimlős esetet tartanak nyilván. A minisztérium felhívta a figyelmet, hogy a betegség nem terjed könnyen.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán ismertetett adatai szerint több mint 1000 majomhimlős esetet regisztráltak olyan országokban, ahol a vírus nem honos, köztük Magyarországon is. A közép- és nyugat-afrikai térségen kívül a fertőzés 29 országban bukkant fel, senki nem halt meg a szövődményekben. (MTI)

Délután kigyulladt az aljnövényzet a Hortobágyon, a 33-as főút közelében, a Kun György-tónál, a tűzoltók nagy erőkkel dolgoznak a lángok megfékezésén – közölte a hajdú-bihari katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője.

Papp-Kunkli Nóra elmondta, hogy már 10 hektáros területen lángol a puszta, az erős szélben ugyanis gyorsan terjed a tűz.

A helyszínen 25 debreceni, hajdúszoboszlói és tiszafüredi hivatásos, illetve balmazújvárosi önkormányzati tűzoltó hat vízsugárral próbálja megfékezni a tüzet.

A fecskendők mellett két vízszállító autó biztosítja az oltóanyagot a helyszínen.

Bár a múlt héten a Dunántúlon rengeteget esett az eső, keleten még mindig komoly az aszály. (MTI)

A kínai hatóságok bejelentették, hogy újabb szigorításokat vezetnek be Pekingben a koronavírus-járvány miatt.

A kínai főváros központjának legsűrűbben lakott kerületében egy éjszakai szórakozóhelyen, majd egy kollégiumban észlelték a legújabb koronavírus-fertőzéseket, miután egy férfi lázasan, vírusteszt nélkül ment el több szórakozóhelyre is. Az eset miatt most elrendelték az újabb szigorításokat.

A kontaktkutatásokkal a hatóságok eddig 183 új fertőzöttek azonosítottak. A férfi ellen, mivel betegen látogatott szórakozóhelyeket, eljárást indítottak.

A kerületet lezárták, az ott élőknek (kb. 3,5 millió embernek) a következő 3 napon át naponta kell teszteltetniük magukat. Újra bezárták az éttermeket, a szórakozóhelyeket és az edzőtermeket is, miután ezek pár napig már működhettek, és megint megtiltották a jelenléti oktatást az iskolákban, és a sportrendezvényeket.

Sanghajban a hétvégén a 25 millió lakos kb. felét tesztelték.

Kína az utolsó a világgazdaság vezető országai közül, ami zéró-Covid politikát folytat: azonnali karanténba kényszeríti a pozitív tesztet produkáló lakosokat. (MTI)

Gyengülő hidegfront szakadozott felhőzete vonul délkelet felé – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Az előrejelzés szerint a Dunántúlon és az Északi-középhegység térségében várható kevés helyen záporeső, zivatar, de késő délután az Alpokalján és a Dél-Dunántúlon, estefelé már az északkeleti megyékben sem zárható ki egy-egy hevesebb zivatar kialakulása. Késő este csökken a felhőzet, a legtöbb helyen kiderül az ég, és a csapadék is mindenhol megszűnik.

Kedden sok napsütés várható, de a késő délelőtti óráktól egyre több gomolyfelhő zavarja a napsütést, bár eső nem várható. Az északnyugati szél sokfelé megélénkül, ma olykor megerősödik, zivatarok környezetében viharos lökések is lehetnek.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 11 és 17 fok között valószínű, de az északi szélvédett völgyekben ennél néhány fokkal hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 22 és 27 fok között várható. (OMSZ via MTI)

A váratlanul magas pénteki amerikai inflációs adat még a hétfő reggeli kereskedésben is durván érezteti a hatását: borús a hangulat a tőzsdéken és a devizapiacokon is – írja a Portfolio, ami szerint emiatt aztán délutánra újabb eladói nyomás alá került a forint, így a 400 forintos szint fölé ment a forint/euró árfolyam.

Az új történelmi mélypont: 400,3 forintot ér egy euró.

A lap szerint közben a másodpiaci kötvényhozamok is felrobbantak.

Kiutasították és öt évre kitiltották a Dél-afrikai Köztársaságból Ieva Andrejevaite litván színésznőt, aki április végén magángéppel, vízum nélkül érkezett az országba, és arra hivatkozott, hogy az ukrajnai háború miatt menedéket szeretne kérni, majd később egy fényűző partin jelent meg.

A dél-afrikai belügyminisztérium szerint Andrejevaitét az érkezésekor tájékoztatták arról, hogy öt nap áll rendelkezésére, hogy beadja menedékkérelmét, de az sosem érkezett meg a hatóságokhoz. Ezzel szemben nem sokkal később Rob Hersov helyi milliárdos üzletember fényűző partiján készült felvételeket töltött fel magáról a közösségi médiában, és a sajtóban is megjelentek a partin róla készült fényképek.

Siya Qoza, a dél-afrikai belügyminisztérium szóvivője szerint a színésznő szándékosan hazudott arról, hogy miért akar beutazni az országba.

A 33 éves színésznő többnyire litván és orosz nyelvű filmekben és sorozatokban szerepel. (MTI)

Ozzy Osbourne-nak súlyos műtétje lesz, ami „tényleg meg fogja határozni az élete hátralévő részét” – nyilatkozta a felesége, Sharon Osbourne a Talk TV-ben. Azt mondta, Los Angelesbe utazik, hogy támogassa a 73 éves férjét, aki évek óta mozgási problémákkal és Parkinson-kórral küzd.

Sharon Osbourne nem árult el további részleteket a műtétről, de Ozzy nemrég azt mondta, hogy nyakműtétje lesz. „Mostanában nem tudok rendesen járni” – mondta májusban a Classic Rock magazinnak. „Minden reggel fizikoterápián veszek részt. Valamivel jobban vagyok, de közel sem annyira, mint amennyire szeretnék ahhoz, hogy újra útra kelhessek.”

Ozzy 2003-ban megsérült egy quadbalesetben, majd 2019-ben elesett, és 15 csavart kellett behelyezni a gerincébe. Azt mondta, a műtét miatt idegsérülést szenvedett, és 2020-ban bejelentette, hogy Parkinson-kórral diagnosztizálták. „Nem halok bele a Parkinson-kórba. Életem nagy részében ezzel dolgoztam” – mondta.

2019-ben lábadozása közben elkészítette az Ordinary Man című albumot, ami a Black Sabbath egykori énekesének a legmagasabb helyezést elért szólóalbuma lett az Egyesült Királyságban és az USA-ban, mindkét országban a 3. helyezést érve el.

2020 februárjában lemondta az észak-amerikai turnéját, hogy a kezeléseire összpontosítson. (Guardian)

Két holttestet, valószínűleg az őserdőben eltűnt brit újságíró, Dom Phillips és Bruno Pereira, a brazil őslakos brazíliai törzsek védelmével foglalkozó állami tisztviselő holttestét találhatták meg az Amazonasban egy héttel az eltűnésük után, miközben utánuk kutattak.

Brazília egyesült királyságbeli nagykövete hajnalban telefonon közölte a hírt Phillips családjával. „Azt mondta, szeretné, ha tudnánk, hogy… két holttestet találtak” – mondta Paul Sherwood, Phillips sógora. „Nem írta le a helyszínt, csak azt mondta, hogy az esőerdőben van, és azt mondta, hogy egy fához kötözték őket, és még nem azonosították őket” – mondta.

A hír azután érkezett, hogy a rendőrség megerősítette, hogy a két férfihoz tartozó személyes tárgyakat találtak a Javari régióban végzett házkutatáson, ahol a négynapos útjukról visszatérve eltűntek. Phillips családja nemrég közölte, hogy már nem reménykednek abban, hogy élve megtalálják az újságírót.

Az 57 éves Phillips és a 41 éves Pereira a múlt héten tűntek el az Amazonas távoli részén, és a feltételezések szerint június 5-én, vasárnap kora reggel látták őket utoljára Sao Rafael közösségben. Phillips, aki már egy ideje Brazíliában él, egy környezetvédelemről szóló könyvön dolgozott, ennek részeként kísérte Pereirát a dzsungelbe. A két férfi vasárnap reggel 6 óra körül indult el visszafelé Atalaia do Norte irányába, ami 3 órányira van, de nem érkeztek meg, így délután 2 óra körül keresőcsapatot küldtek értük. Phillips és Pereira az eltűnésüket megelőző napokban fenyegetéseket kapott. Pereira korábban kapott hasonló fenyegetéseket bányászoktól és fakitermelőktől.

Bár Joe Biden kormánya sokszor úgy kommunikál az orosz-ukrán háborúról, mintha globális egység lenne az orosz agresszió elítélésében, valójában nem ilyen egyszerű a helyzet. Bár Nyugat-Európa és a NATO határozottan ellenzi Putyin háborúját, és különféle szankciókkal válaszol rá, Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában az úgynevezett globális dél több országa valójában nem igazán választott oldalt.

Az ENSZ Közgyűlésének március elején tartott első szavazásán 141 ország erősítette meg, hogy Oroszországnak „azonnal, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonulnia” Ukrajnából, egy másik határozatban pedig 140 ország szavazott az ukránok humanitárius védelme mellett. De amikor a Közgyűlés április elején megszavazta Oroszország kizárását az Emberi Jogi Tanácsból, már csak 93 ország szavazott igennel, 58-an tartózkodtak, 24-en pedig nemet mondtak. A tartózkodók között volt Egyiptom, Ghána, India és Indonézia, az el nem kötelezett országok mozgalmának egykori vezetői.

Az áprilisi szavazáson Brazília, Mexikó, Nigéria, Pakisztán és Dél-Afrika is tartózkodott, Kína pedig nemmel szavazott. Az USA, az EU és a NATO sosem látott szankciókat vezetett be Oroszország ellen, de a globális délről szinte senki sem írta alá ezeket. (A szankciókat kivető országok csak a világ lakosságának 16 százalékát adják.)

A Vox arról ír, hogy elemzők szerint, mivel a helyzet a hidegháborút idézi, sok ország a hidegháborúból ismert válaszokhoz nyúlt vissza, és újraéledni látszik az el nem kötelezettek mozgalma. A mozgalom nem a semlegességről szólt, hanem egységesíteni próbálta a két szuperhatalom közé került fejlődő országokat.

A 21. századi viszonyokra még nem alakult ki hasonló platform, de mivel a világ legtöbb embere a globális délen él, és az orosz-ukrán háború fokozza a feszültséget a világ két legnagyobb hatalma között, létrejöhet valamiféle szövetség.

Február 22-én Kenya ENSZ-nagykövete a beszédében az orosz háborút a gyarmati idők agressziójához hasonlította, és határozottan támogatta Ukrajnát. „Kenya és szinte minden afrikai ország a birodalmak megszűnésével született. A határainkat nem saját magunk rajzoltuk meg” – mondta Martin Kimani. Egy héttel később Kenya csatlakozott 140 másik országhoz a Közgyűlésben az orosz agressziót elítélő ENSZ-határozatban.

De arra már kevesebb figyelem fordult, hogy áprilisban Kenya tartózkodott, amikor kizárták Oroszországot az Emberi Jogi Tanácsból. „Nézz oda, mielőtt beleugrasz valamibe! Ez jó útmutatás a geopolitikában” – közölte Kimani, majd megjegyezte, hogy Líbiát kizárták a tanácsból, mielőtt a NATO pusztító beavatkozást hajtott végre az országban. Kenya tartózkodása jól példázza azt az árnyalt, kompromisszumkereső viselkedést, amire a Közel-Kelet arab országaiban, illetve Dél- és Délkelet-Ázsiában is van jó pár példa.

A Vox szerint négy főbb magyarázat lehet arra, miért kerülik a nyílt állásfoglalást a globális dél országai.

1. Gazdasági érdek

Oroszország az energia, az élelmiszer és a műtrágya legnagyobb exportőre, ezért sok ország nem engedheti meg magának, hogy megszakítsa a gazdasági kapcsolatait Moszkvával. India a fegyvereladásokban Oroszországtól függ, és bár az orosz befektetések nem a legjelentősebbek a latin-amerikai országokban, még mindig sokat számítanak, Ghána és Nigéria pénzügyminiszterei pedig arról beszéltek, hogy nem fordul elég figyelem a háború gazdasági hatásaira.

2. Nem bíznak az USA-ban

Az Egyesült Államok iraki inváziója megsértette a nemzetközi jogot, és sok ország hasonlóan elhibázottnak látja a Nyugat egyéb rendszerváltási erőfeszítéseit Afganisztánban és Líbiában, folyamatosan továbbgyűrűző hatásokkal.

Ez a szkepticizmus a szankciókra is kiterjed. A latin-amerikai országok érzékenyek a szuverenitás megsértésére, és az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) 34 országából 28 Oroszország az elítélése mellett szavazott márciusban az ENSZ-ben, de az Oroszországgal szembeni szankciókat már nem hagyta jóvá az ENSZ. Mexikó és Brazília vezetői fel is szólaltak ellenük, és a Bahama-szigetek volt az egyetlen OAS-ország, ami aláírta a szankciókat.

Guillaume Long, Ecuador volt külügyminisztere a lapnak azt mondta: „Sok latin-amerikai úgy érzi és gondolja, hogy a szankciókat szelektív, átpolitizált módon alkalmazzák, kettős mércével – alapvetően az USA hegemóniájának eszközeként, nem pedig a globális igazságszolgáltatás eszközeként.” Erre a Kuba elleni, illetve a venezuelai civileknek is ártó amerikai szankciókat említette példaként.

És ez nemcsak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni egyoldalú amerikai döntések következménye. A hidegháború sok fejlődő országban nem volt annyira hideg, és az afrikai országok megtanulták, hogy olyan nemzetközi konfliktusban, amit nem tudnak irányítani, gyalogokká válhatnak, ami kevés haszonnal és hatalmas kockázattal jár.

3. Szolidaritás Oroszországgal

A harmadik tényező az inkább baloldali kormányok tartós szolidaritása Oroszországgal, tekintettel a Szovjetuniónak a hidegháborúban hangoztatott gyarmatellenességére. A dél-afrikai Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) különösen közel állt a Szovjetunióhoz az apartheidellenes álláspontja miatt (bár Dél-Afrikának jók az ukrajnai kapcsolatai is, mivel amikor Odesza még a Szovjetunió része volt, az ANC edzőtáborokat tartott ott).

Az utóbbi időben Putyin látványosan a globális dél felé fordult. Mark Nieman, a Torontói Egyetem politológusa szerint az USA régóta külpolitikája régóta vagy figyelmen kívül hagyja a globális dél aggodalmait, vagy egyenesen megsérti a nemzetközi jog szabályait.

4. Kivárás

Az egyes országok egészen különböző taktikákat választottak: Kína a saját bonyolult és olykor egymásnak is ellentmondó érdekeit követi, Indonézia kivár, India gondosan navigál a szuperhatalmak között, Szaúd-Arábia pedig kibúvókat keres. Mi van, ha Oroszország legyőzi Ukrajnát? Oroszország fontos erő a nemzetközi rendszerben, különösen az ENSZ-ben. Ha egy latin-amerikai ország megpróbál szavazatokat szerezni az ENSZ-ben, az esetek 50 százalékában elnyerheti Oroszország támogatását, az viszont biztos, hogy Ukrajna az USA-val együtt fog szavazni.

A hidegháborúval visszatérnek az el nem kötelezettek is?

Az 1955-ös bandungi találkozón Indonézia első elnöke, – a később megbuktatott – Sukarno azt mondta, a globális dél országai ugyan csekély katonai erővel bírnak, de együtt kiállhatnak a békéért. A mozgalom nem a semlegességet vagy a globális ügyektől való tartózkodást képviselte, hanem a transznacionális kulturális együttműködést és a forradalmi eszmék terjesztését ösztönözte a harmadik világban, politikai mozgalmakat és aktivistákat inspirálva. A hidegháború idején az el nem kötelezett mozgalom olyan erősé vált, hogy a globális napirendre tűzött olyan kérdéseket, mint az apartheid elleni küzdelem vagy a palesztinok helyzete.

A szervezetet a berlini fal felhúzása idején, 1961-ben Belgrádban alapította négy akkori vezető: Indonézia első elnöke, Sukarno, India első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru, Egyiptom második elnöke, Gamal Abden-Nasszer és Jugoszlávia első elnöke, Josip Broz Tito. Mind a négyen ismert szószólói voltak a „középútnak”, amivel az elmaradottabb országokat ki akarták vonni a nyugati és a keleti tömbök között folyó hidegháborúból.

Nem voltak mind demokraták, de a népszerűségük miatt képesek voltak nagy hatást kelteni, az utódaik viszont nem tudták egyben tartani a széthúzó országokat. Ennek ellenére az el nem kötelezett mozgalom máig nem szűnt meg. Condoleezza Rice egykori amerikai külügyminiszter 2006-ban azt mondta, sosem értette, mi az, ami ellen nem köteleződnek el ezek az országok.

Amíg az 1960-as évek el nem kötelezett mozgalmának vezetőire az imperializmus és a gyarmatosítás ellen küzdő fejlődő nemzetek akaratának képviselőiként tekintettek, sok, ma semleges álláspontot felvevő ország zsarnokságba hanyatlik, mint például India, Egyiptom pedig évente több milliárd dollárnyi amerikai fegyvert kap – írja a Vox, ami szerint egy újjáéledő mozgalom nehezen alakíthat ki koherens filozófiát és identitást.

Az ukrajnai orosz invázió egyértelmű példája annak, hogy egy nagyhatalom megsérti egy kisebb ország szuverenitását és jogait, és felhívja a figyelmet az el nem kötelezettség szellemiségének egyik alapvető elemére. De már a háború előtt emlegették a mozgalmat. Elemzők szerint hosszú távon sok latin-amerikai ország nem akar oldalt választani az USA és Kína közötti, új hidegháborúban, mert Kína most erősen jelen van Latin-Amerikában.

Demokrácia és dilemma

Azóta, hogy Biden az ukrajnai háborút a demokrácia és az autokrácia harcaként festette le, még zavarosabb a helyzet, pláne hogy Biden nem sokára a demokráciának legkevésbé sem nevezhető Szaúd-Arábiába utazhat. A demokrácia-autokrácia keretrendszerrel Biden választás elé állítja a világot, de az USA ezzel sok országot elidegeníthet, akaratlanul is egy új, el nem kötelezett blokk létrehozását ösztönözve.

Egyébként az, hogy nem akarnak oldalt választani, nem jelenti a konfliktus kioltását: az Afrikai Unió közvetítő szerepet szeretne betölteni Ukrajnában, és a soros elnök, Szenegál vezetője, Macky Sall a múlt héten meglátogatta Putyint, egy hétre rá pedig Emmanuel Macron vendége volt. (Vox)

Letartóztatták ibizai nyaralásán Atakan Karazort, a Stuttgart labdarúgóját.

A klub bejelentette, hogy kapcsolatban vannak a játékos jogi képviselőivel, és a 25 éves futballista tagadja, hogy bűncselekményt követett el. A Stuttgart nem közölte, hogy Karazort mivel gyanúsítják, és egyelőre nem kíván többet közölni az üggyel kapcsolatban.

Az ibizai rendőrség viszont azt a tájékoztatást adta a DPA német hírügynökségnek, hogy egy 18 éves spanyol nő azzal vádol két 25 éves német férfit, hogy szerda hajnalban megerőszakolták az Ibiza szigetén fekvő Sant Josep-i otthonában. (MTI)

Orbán Viktor magyar sállal a nyakában szurkolókkal szelfizett a Puskás Aréna előtt a Magyarország-Németország Nemzetek Ligája-mérkőzés előtt.

A tornán korábban Anglia ellen itthon 1-0-ra nyert, Olaszország ellen idegeben 2-1-re kikapott a magyar válogatott.

Olaf Scholz arra kérte a bolgár politikai vezetést Szófiában, hogy ne vétózza meg Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásainak elkezdését, mert az EU-nak nem szabad letörnie a Nyugat-Balkán országainak az EU-tagsággal kapcsolatos reményeit.

A német kancellár a térségben tett kétnapos látogatásán járt a bolgár fővárosban, az EU és a Nyugat-Balkán vezetőinek június 23-i csúcstalálkozója előtt.

Azt mondta, nagyon sok probléma van a térség országai között, amik „jól ismert problémák, de nem megoldhatatlanok”. „Látok lehetőséget az előrelépésre, ezért szoros kapcsolatban maradunk a következő napokban” – mondta Scholz a Kiril Petkov bolgár miniszterelnökkel tartott szófiai sajtótájékoztatóján.

Kiril Petkov azt mondta, a vétó feloldásához Észak-Macedóniának a két ország közötti történelmi-kulturális vitákkal kapcsolatban három feltételt kell teljesítenie, és arra kérte Brüsszelt, vállaljon garanciát, hogy ezek a feltételek valóban teljesülnek is.

A héten az ötpárti bolgár kormánykoalíció egyik tagja kilépett a kabinetből, többek között azzal vádolva Petkovot, hogy a bolgár nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyva hajlandó lenne visszavonni Szófia vétóját Észak-Macedónia EU-csatlakozási ügyében.

Reggel Olaf Scholz még a Bulgáriával szomszédos Észak-Macedónia fővárosában, Szkopjében járt. Az ország már több reformot végrehajtott az EU-csatlakozási tárgyalások elkezdése érdekében, többek között felvette a mostani nevét, hogy elkerülje Athén politikai ellenállását a történelmi Makedónia név használata miatt.

Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnökkel közösen tartott szkopjei sajtótájékoztatóján a német kancellár azt mondta, az ukrajnai háború miatt fontos, hogy Európa egységes maradjon, és együtt lépjen fel a térségben. (MTI)

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Hanyas vagy? címmel demonstrációt tartott az új Orbán-kormány megalakulásával megszűnő Emberi Erőforrások Minisztériuma Szalay utcai épülete előtt.

Szűcs Tamás, a PDSZ volt elnökének a vezetésével 100 tanár tartott a magasba különböző színű lapokat aszerint, hogy az állományban lévők között az egyes életkori csoportoknak mekkora az arányuk.

1. A 30 év alattiakat jelképező kék cédulát 7-en emelték a magasba, mert az oktatásban az arányuk 7 százalék.
2. A 30 és 40 éves korosztály képviselői 14 sárga cédulát mutattak fel.
3. A 40 és 50 év közötti korosztályból 32 ember tartott fel zöld lapot
4. Az 50 fölöttieket jelképezők 47 piros cédulát mutattak fel.

A Mérce azt írja, hogy Szűcs szerint további demonstrációk várhatók.

A román hatóságok vizsgálják, mitől omlott össze az az 50 éves, Neamt megyei híd, amit először újítottak fel, és fél éve adtak át – írja az Euronews, ami szerint egy ember megsérült és elpusztult 20 birka, amiket a hídon áthaladó teherautó vitt.

A hidat 2020 júliusában kezdték felújítani, tavaly novemberben adták át a forgalomnak, a felújításra kb. 1,6 millió eurót (most kb. 640 millió forint) költöttek.

A román Fejlesztési Minisztérium szerint viszont a hidat nem adhatták volna át, mert nem kapták meg a használatbavételi engedélyt, és a felújítás elvileg idén július végéig tartott volna. Cseke Attila, a román fejlesztési miniszter elrendelte, hogy az Állami Építésfelügyelet indítson vizsgálatot, aminek az eredményét nyilvánosságra hozzák majd.

Ionel Arsene, a Neamt megyei önkormányzat vezetője szerint az átadás előtt terheléstesztre lett volna szükség, és a 2021-es átadáskor még a kivitelező hatáskörébe tartozott a híd. A felújításért felelős cég vezetője szerint betartották az előírásokat. (Euronews)

Ma még általában gomolyfelhős, napos időre számíthatunk, a legkevesebb felhő a nyugati, északnyugati megyékben valószínű. Főleg a középső országrészben és a Tiszántúlon helyenként előfordulhat zápor, zivatar.

Éjjel elsősorban a Dunántúl keleti részén, illetve a Duna-Tisza közén lehetnek még erősebben felhős körzetek, de hajnalra kb. mindenhol csökken a felhőzet. Az éjszaka első felében mindenhol megszűnik a csapadék.

Vasárnap jobbára derült vagy gyengén felhős, napos idő várható, csapadék nem valószínű.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat azt írja, nagyon erős lesz az UV-B sugárzás.

Az északi szelet sokfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik. Zivatar környezetében is lehetnek erős vagy viharos széllökések.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12 és 19 fok között alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 31 fok között alakul. (OMSZ, MTI)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat azt írta: a légkörben zajló folyamatok, a lokálisan lezúduló nagy csapadék teljesen normális az év ezen szakában.

Az elmúlt 10 napban főleg a Dunántúlon, annak is főleg az északnyugati felén esett néhol több mint 100 mm-nyi eső.

A keleti országrészben viszont az elmúlt napokban sem esett sok eső. A délkeleti részen hiányzik a legtöbb csapadék.

A keleti részeken nagy területen nagyfokú aszály van, ami csak tovább fokozódott az elmúlt időszakban. Az előrejelzések szerint a folytatásban sem várható sok csapadék a térségben, maximum egy-egy futó zápor.

Egy nő 5,2 millió dollár kártérítést kaphat, miután állítólag szexuális úton terjedő fertőzést kapott, miközben autóban szexelt.

Az amerikai nő, akit a bírósági iratok „MO”-ként azonosítottak, azt mondta, hogy elkapta a humán papillomavírust (HPV), amikor az akkori partnerével az autójában szexelt.

Ezen a héten a Missouri Fellebbviteli Bíróság helybenhagyta az ítéletet, ami jelentős összegű egyezséget ítélt MO-nak. A kártérítést az autót biztosító Geicónak kell kifizetnie, de a cég vitatja a döntést.

A bírósági dokumentumok szerint MO azt mondta, hogy 2018-ban értesült róla, hogy HPV-vel fertőződött, és azt állította, hogy a volt élettársa tudta, hogy HPV-s, de ezt nem árulta el, így „múltbeli és jövőbeli egészségügyi kiadások” és „lelki és fizikai fájdalmak” sújtják.

2021 februárjában a Jackson megyei nő közölte az Egyesült Államokban népszerű, zöld gekkó kabalájáról ismert Geicónak, hogy 1 millió dollár kártérítést akar követelni az akkori partnere Hyundai Genesisében történt aktus miatt, és azt állította, hogy a biztosító kötvénye fedezi a sérüléseit.

A biztosító elutasította a követelést és a peren kívüli egyezséget is – derül ki a bírósági dokumentumokból.

MO és a volt élettársa választottbíróságon indított eljárást, és a választottbíró MO oldalára állt, megállapítva, hogy „a [biztosított] gépjárművében szexuális tevékenység történt”, ami „közvetlenül okozta azt, vagy közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy a nő megfertőződjön” HPV-vel, annak ellenére, hogy a férfi már ismerte a pozitív HPV-diagnózisát.

A HPV-fertőzések gyakran tünetmentesek lehetnek, bár egyes típusok szemölcsöket okozhatnak, amik megjelenhetnek az ember kezén, lábán, nemi szervén vagy a száj belsejében. A magas kockázatú HPV-típusok rendellenes szövetnövekedést okozhatnak, ami rákhoz vezethet.

2021 májusában a választottbíró MO-nak 5,2 millió dollár kártérítést ítélt meg, amit a Geicónak kell kifizetnie. A Jackson Megyei Kerületi Bíróság később megerősítette a kártérítést.

A Geico fellebbezett az ítélet ellen, de kedden egy három bíróból álló testület megerősítette az alsóbb fokú bíróság ítéletét, és kijelentette, hogy a biztosítótársaság nem védte meg a saját érdekeit azzal, hogy a biztosított férfi védelmébe lépjen.

„A Geico nem élt ezzel a lehetőséggel, ehelyett megtagadta a fedezetet, és megtagadta a Biztosított védelmét” – áll a véleményben.

A CBS MoneyWatch-nak az amerikai gépjármű-biztosító cég azt nyilatkozta: „Azt a kérdést, hogy van-e erre fedezet, egy szövetségi kereset határozza meg, amit az Egyesült Államok Missouri nyugati körzetének kerületi bíróságához nyújtottak be.” (BBC)

Az AFP tudósítása szerint Joe Biden egy Los Angeles-i adománygyűjtő rendezvényen arról beszélt, hogy szerint Volodimir Zelenszkij „nem akarta meghallani” a figyelmeztetéseket az oroszok készülő támadásáról. Az amerikai elnök azt mondta, hogy előre figyelmeztették az ukrán elnököt arra, mire készül Putyin, de hiába. Biden szerint egyértelmű volt, hogy Putyin be akar hatolni Ukrajnába, de Zelenszkij nem akart hallani róla, ahogy sokan mások sem. Biden azt mondta, megérti ezt a reakiót, de ettől még Putyin betört Ukrajnába.

Most Zelenszkij szóvivője, Szergej Nikiforov reagált Biden szavaira. Azt mondta, Zelenszkij megelőző szankciókat kért Oroszország ellen a nagyszabású invázió előtt, de erről Ukrajna partnerei „nem akartak hallani”. A szóvivő azt mondta, akkoriban Zelenszkijnek három vagy négy telefonbeszélgetése is volt Joe Bidennel, és részletes helyzetértékelést folytattak, „ezért a »nem akarta meghallani« kifejezést valószínűleg tisztázni kell” – mondta Nikiforov a LIGA.net ukrán hírügynökségnek.

Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója azt mondta, Ukrajnának világos volt, hogy Oroszország inváziót tervez és készül rá, a kérdés az volt, mekkora méretű lesz a támadás. Szerinte abszurd ilyesmivel vádolni egy országot, ami több mint 100 napja ellenáll az agresszornak, amikor a kulcsfontosságú országok elővigyázatosságból nem tudták megállítani Oroszországot. Azt mondta, Zelenszkij figyelt a figyelmeztetésekre, de az orosz invázió mértéke „sok országot sokkolt, köztük partnereinket”. (BBC)

Jó reggelt! Ez a 444 reggeli hírlevele, feliratkozásra alkalmas. 4 kiemelt cikk a 444-ről:

• Az állami hivatal azt mondja, úgy kezelték a járványt, hogy egy sor adatot be sem kértek a kórházaktól
  
• Hullámzik a front a szeverodonecki darálóban
• Mintha a Komjádi bejáratánál papuccsal adtak volna egy kurva nagy pofont
• Az idegen bajnok

Esős napon vagyunk túl (amit Németh Szilárd ujjongva üdvözölt), és további esős napok várhatók, de mindenekelőtt itt van két szolgálati közlemény.

Egyrészt költöznek a 444 podcastjai (reméljük, hogy ebből semmit sem lehet majd észrevenni), másrészt 19 órától a Lakmusz Facebook-oldalán Falyuna Nóra nyelvésszel, tudománykommunikációs szakértővel és Német Szilvi médiakutatóval, a Lakmusz munkatársával beszélget Diószegi-Horváth Nóra az áltudományokról.

Kik és miért fogékonyabbak egyes áltudományos elméletekre? Lehet-e velük vitatkozni, meg lehet-e győzni őket arról, hogy téves információk alapján félretájékoztatták őket bizonyos témákban? Érdemes-e egyáltalán ilyen vitákba belemenni az online térben? Mennyiben változtatta meg a közösségi média az áltudományos diskurzusok terjedését? Ezekről lesz szó.

Egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, köztes megoldás nincs – mondta Vlagyimir Putyin Moszkvában, ahol fiatal vállalkozókkal találkozott.

„A világ változik, méghozzá gyorsan. És ahhoz, hogy valamelyik ország, nép vagy etnikum bármiféle vezető szerepre pályázzon, a globális vezető szerepről nem is szólva, természetesen biztosítania kell a szuverenitását” – mondta.

„Mert nincs köztes állapot: egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, függetlenül attól, hogyan nevezzük a gyarmatot” – mondta az orosz elnök, aki a találkozó előtt felkereste a I. (Nagy) Péter cár születésének 350. évfordulója alkalmából megrendezett tárlatot a Népgazdaság Vívmányainak Kiállításán (VDNH).

Putyin szerint ha egy ország vagy országcsoport nem tud szuverén döntéseket hozni, akkor gyarmatnak számít, és a gyarmatoknak nincs perspektívájuk. A szuverenitás a geopolitikai küzdelemben a túlélés feltétele – mondta.

Az orosz elnök szerint Péter cár a Nagy Északi Háború idején nem elragadott területeket, hanem orosz őshonos földeket szerzett vissza és erősített meg, és a modern Oroszország feladata is a „visszaszerzés és megerősítés”.

Putyin eszmefuttatása szerint a szuverenitás politikai-katonai, gazdasági, technológiai és társadalmi összetevőből áll, mégpedig tetszőleges sorrendben, mert az egyik nem létezik a másik nélkül. „Hogyan lehet a külső biztonságot megteremteni anélkül, hogy, mondjuk, technológiai szuverenitással rendelkeznénk? Ez lehetetlen” – mondta.

Putyin a társadalom konszolidációját nevezte a fejlődés egyik legfontosabb feltételének, ami szintén nem jöhet létre stabil gazdaság nélkül. Azt ígérte, hogy Oroszország tíz év múlva a jelenleginél jobban fog élni, nem ismétli meg a Szovjetunió hibáját és nyitott gazdaság marad, a szankciókra pedig a döntéshozás bürokratizáltságának lebontásával fog válaszolni. Szerinte az orosz piacot elhagyó cégek meg fogják bánni döntésüket. A külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények nem hozhatják hátrányos helyzetbe az orosz vállalatokat – mondta.

Putyin szerint Oroszország együtt fog működni mindenkivel, akivel csak teheti, de a kritikus fontosságú technológiák terén természetesen saját kompetenciával kell rendelkeznie, amiket mindenképpen fejleszteni fog. Szerinte fontos, hogy állami támogatást kapjon a gyógyszeripar és a saját mikroelektronika.

„Annak ellenére, hogy állandóan megpróbálnak belénk csípni és megsérteni azzal, hogy benzinkútország vagyunk, a metaadatok feldolgozásban csakúgy, mint a balett terén, sokak előtt járunk” – mondta Putyin, aki szerint Oroszország a csúcstechnológiában más kulcsfontosságú területen is bizonyított, például a világjárvány idején az orvostudományban.

Méltatta a mezőgazdaságot és a várhatóan 130 millió tonnás gabonatermést. (Az ukrán illetékesek szerint az oroszok 600 ezer tonna gabonát zsákmányoltak a megszállt területeken, aminek egy részét exportálják.)

Az ország előtt álló fő kihívás szerinte a demográfia: „Több emberre van szükségünk, akiknek egészségesnek kell lenniük.” A modern rakétatechnikát és űrkutatást megalapozó Konsztantyin Ciolkovszkij példájára hivatkozva azt mondta, hogy irreális célokat kell kitűzni, mert minél inkább tűnik megvalósíthatatlannak egy projekt, annál több esély van a továbblépésre. (MTI)

A Dél-afrikai Labdarúgó-szövetség bundázás miatt örökre eltiltotta a negyedosztályú Nsami Mighty Birds klubot, miután a bajnokság legvégén több bundameccset is játszott, de nem akármilyet.

Az utolsó forduló előtt a Matiyasi FC és a Shivulani Dangerous Tigers is a feljutásért küzdött, és az előbbinek minimum 18 góllal kellett verni a Nsami Mighty Birdst, hogy feljusson.

Május 22-én a Matiyasi FC 59-1-re győzött is, a Nsami Mighty Birds 41 öngólt szerzett, és végül – miután néhányan fáradtságra hivatkozva lejöttek a pályáról – csak heten maradtak fent. Közben a Shivulani Dangerous Tigers is elcsalta a Kototo Happy Boys elleni meccset, 33-1-re nyertek, ott a Kototo csak 7 öngólt szerzett.

Pedig amikor a csapatok előzőleg márciusban találkoztak, a Matiyasi csak 2-1-re verte a Nsami Mighty Birdst, míg a Shivulani Dangerous Tigers 2-2-es döntetlent játszott a Kotoko Happy Boysszal.

A feljutni kívánó csalók és a meccsüket látványosan eladó vesztesek is megszívták: örökre szóló eltiltást kaptak. A klubok tisztségviselői 5-8 szezon közötti eltiltást kaptak a május 22-i meccsek lebonyolításában játszott szerepük miatt, míg a mérkőzésvezetők 10 szezonra szóló eltiltást kaptak.

Végül a bajnokságban 4. helyen végzett Gawula Classic lett a dél-afrikai Mopani régió győztese, mivel az első három helyezettet kizárták.

A hasonló meccsek nem számítanak újdonságnak az afrikai futballban: két, a feljutásért küzdő nigériai rivális csapat 2013-ban 10 éves eltiltást kapott, miután 79-0-s és 67-0-s győzelmet arattak. De a madagaszkári AS Adema 149-0-s győzelme a SO l'Emyrne ellen utolérhetetlen, azon a meccsen a vesztes sorra lőtte az öngólokat, miután összetűzött a játékvezetővel. (BBC)

Paranoid skizofréniára utaló jeleket állapítottak meg a Berlinben történt tömeges gázolás elkövetőjénél, és kezdeményezték pszichiátriai intézeti elhelyezését – közölte a német főváros ügyészségének szóvivője.

Sebastian Büchner elmondta, hogy a nyomozás első megállapításai szerint a szerdai ámokfutás kiváltó oka a gázoló pszichés betegsége lehetett, és feltételezhető, hogy a bűncselekmény elkövetésekor nem volt beszámítható állapotban.

A férfit gyilkossággal, 32 rendbeli gyilkossági kísérlettel és a közúti közlekedés veszélyeztetésével gyanúsítják. A bíróság még a nap folyamán dönt a pszichiátriai elhelyezéséről szóló ügyészségi indítványról.

Sebastian Büchner azt mondta, nem baleset történt, hanem szándékos, tömeges gázolás, de terrorista háttérre vagy bármilyen más politikai vonatkozásra utaló adatokat nem találtak.

A 29 éves német-örmény férfi szerda délelőtt Berlin nyugati részének központjában – egyik bevásárlónegyedében – egy Renault Clio kisautóval a Kurfürstendammon érkezve a Vilmos császár emléktemplommal szemben felhajtott a járdára és elgázolt több embert, aztán visszatért az úttestre, majd nagyjából 100 méter után ismét a járdára hajtott, bele egy tanárokból és diákokból álló csoportba, és végül egy parfüméria kirakatát áttörve állt meg.

Az autóból kiszálló gázolót járókelők feltartóztatták és átadták a helyszínre nagy erőkkel kivonuló rendőrségnek.

A gázolásba egy tanárnő a helyszínen belehalt, 32-en megsebesültek. Egy tanár életveszélyes állapotban van, hét diákot súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel ápolnak. További 7 diákot és 17 járókelőt könnyebb sérülésekkel láttak el.

Az eset a Breitscheid tér közvetlen közelében történt, ahol 2016-ban a karácsonyi vásár idején egy tunéziai szélsőséges iszlamista lopott kamionnal a tömegbe hajtott, halálra gázolva 11 embert. (MTI)

Ez a kép a IX. VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó sajtótájékoztatóján készült egy budapesti rendezvényhajón:

A fotón balról jobbra:

• Sidlovics Gábor és Lukács László, a Tankcsapda zenekar tagjai,
• Heinczinger Balázs, Nagymaros polgármestere,
• Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára,
• Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter,
• Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár,
• Kis Domonkos Márk fesztiváligazgató,
• Szűcs Nelli és Trill Zsolt, a Nemzeti Színház művészei.

A fesztivál a nagymarosi Duna-parton június 23. és 26. között 50 zenei programmal, színházi, utcaszínházi előadásokkal, természetjáró és családi programokkal várja a látogatókat.

A magyarországi Youtube-on egyébként most a Tankcsapda és a BSW kispolgárpukkasztó, BAZ+ című klipje a legnézettebb tartalom.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban felszólítják az Európai Tanácsot, hogy járuljon hozzá az EU-s szerződések módosítását célzó felülvizsgálathoz, és többek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene átállni például a szankciók kivetésének területén.

A 355 szavazattal, 154 ellenszavazat, 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a jelenlegi és közelmúltbeli válságokra való tekintettel a szerződések felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti joggal élve az EP-képviselők változtatásokat kértek az EU-s szerződésekben.

Szerintük felül kellene vizsgálni a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat, hogy javuljon az EU cselekvési képessége. Többek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntéshozatalra kellene váltani például a szankciók kivetésének területén, az úgynevezett áthidaló záradékok és vészhelyzet esetében.

Az EP szerint módosítani kell az EU-s hatásköröket, különösen az egészségügy és a határon átnyúló egészségügyi veszélyek, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló, az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi megállapodásokkal összhangban kialakított energiaunió megvalósításakor, a védelmi, a szociál- és gazdaságpolitika területén. Az EP-nek jogszabály-kezdeményezési, -módosítási és -visszavonási jogkört kellene kapnia, és a költségvetési eljáráskor teljes jogú társjogalkotóvá kellene válnia – közölték.

Az EP szerint meg kell erősíteni az EU alapértékeit védő eljárást, és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját és következményeit.

Az EP-állásfoglalás a 27 EU-tagország állam-, illetve kormányfője elé kerül. A tagállami vezetők egyszerű többséggel dönthetnek egy konvent összehívásáról, ami európai és nemzeti parlamenti képviselőkből, biztosokból és uniós vezetőkből áll. Az EP szerint erre azért van szükség, hogy az Európa jövőjéről rendezett konferencia eredményei alapján az állampolgári elvárások a lehető leghamarabb teljesüljenek. (MTI)

A 444 szerkesztőségéből így néz ki:

Ott is nagyon esik? Hogy néz ki? Kommenteljétek szét!