Herczeg Márk

Kiutasították és öt évre kitiltották a Dél-afrikai Köztársaságból Ieva Andrejevaite litván színésznőt, aki április végén magángéppel, vízum nélkül érkezett az országba, és arra hivatkozott, hogy az ukrajnai háború miatt menedéket szeretne kérni, majd később egy fényűző partin jelent meg.

A dél-afrikai belügyminisztérium szerint Andrejevaitét az érkezésekor tájékoztatták arról, hogy öt nap áll rendelkezésére, hogy beadja menedékkérelmét, de az sosem érkezett meg a hatóságokhoz. Ezzel szemben nem sokkal később Rob Hersov helyi milliárdos üzletember fényűző partiján készült felvételeket töltött fel magáról a közösségi médiában, és a sajtóban is megjelentek a partin róla készült fényképek.

Siya Qoza, a dél-afrikai belügyminisztérium szóvivője szerint a színésznő szándékosan hazudott arról, hogy miért akar beutazni az országba.

A 33 éves színésznő többnyire litván és orosz nyelvű filmekben és sorozatokban szerepel. (MTI)

Ozzy Osbourne-nak súlyos műtétje lesz, ami „tényleg meg fogja határozni az élete hátralévő részét” – nyilatkozta a felesége, Sharon Osbourne a Talk TV-ben. Azt mondta, Los Angelesbe utazik, hogy támogassa a 73 éves férjét, aki évek óta mozgási problémákkal és Parkinson-kórral küzd.

Sharon Osbourne nem árult el további részleteket a műtétről, de Ozzy nemrég azt mondta, hogy nyakműtétje lesz. „Mostanában nem tudok rendesen járni” – mondta májusban a Classic Rock magazinnak. „Minden reggel fizikoterápián veszek részt. Valamivel jobban vagyok, de közel sem annyira, mint amennyire szeretnék ahhoz, hogy újra útra kelhessek.”

Ozzy 2003-ban megsérült egy quadbalesetben, majd 2019-ben elesett, és 15 csavart kellett behelyezni a gerincébe. Azt mondta, a műtét miatt idegsérülést szenvedett, és 2020-ban bejelentette, hogy Parkinson-kórral diagnosztizálták. „Nem halok bele a Parkinson-kórba. Életem nagy részében ezzel dolgoztam” – mondta.

2019-ben lábadozása közben elkészítette az Ordinary Man című albumot, ami a Black Sabbath egykori énekesének a legmagasabb helyezést elért szólóalbuma lett az Egyesült Királyságban és az USA-ban, mindkét országban a 3. helyezést érve el.

2020 februárjában lemondta az észak-amerikai turnéját, hogy a kezeléseire összpontosítson. (Guardian)

Két holttestet, valószínűleg az őserdőben eltűnt brit újságíró, Dom Phillips és Bruno Pereira, a brazil őslakos brazíliai törzsek védelmével foglalkozó állami tisztviselő holttestét találhatták meg az Amazonasban egy héttel az eltűnésük után, miközben utánuk kutattak.

Brazília egyesült királyságbeli nagykövete hajnalban telefonon közölte a hírt Phillips családjával. „Azt mondta, szeretné, ha tudnánk, hogy… két holttestet találtak” – mondta Paul Sherwood, Phillips sógora. „Nem írta le a helyszínt, csak azt mondta, hogy az esőerdőben van, és azt mondta, hogy egy fához kötözték őket, és még nem azonosították őket” – mondta.

A hír azután érkezett, hogy a rendőrség megerősítette, hogy a két férfihoz tartozó személyes tárgyakat találtak a Javari régióban végzett házkutatáson, ahol a négynapos útjukról visszatérve eltűntek. Phillips családja nemrég közölte, hogy már nem reménykednek abban, hogy élve megtalálják az újságírót.

Az 57 éves Phillips és a 41 éves Pereira a múlt héten tűntek el az Amazonas távoli részén, és a feltételezések szerint június 5-én, vasárnap kora reggel látták őket utoljára Sao Rafael közösségben. Phillips, aki már egy ideje Brazíliában él, egy környezetvédelemről szóló könyvön dolgozott, ennek részeként kísérte Pereirát a dzsungelbe. A két férfi vasárnap reggel 6 óra körül indult el visszafelé Atalaia do Norte irányába, ami 3 órányira van, de nem érkeztek meg, így délután 2 óra körül keresőcsapatot küldtek értük. Phillips és Pereira az eltűnésüket megelőző napokban fenyegetéseket kapott. Pereira korábban kapott hasonló fenyegetéseket bányászoktól és fakitermelőktől.

Bár Joe Biden kormánya sokszor úgy kommunikál az orosz-ukrán háborúról, mintha globális egység lenne az orosz agresszió elítélésében, valójában nem ilyen egyszerű a helyzet. Bár Nyugat-Európa és a NATO határozottan ellenzi Putyin háborúját, és különféle szankciókkal válaszol rá, Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában az úgynevezett globális dél több országa valójában nem igazán választott oldalt.

Az ENSZ Közgyűlésének március elején tartott első szavazásán 141 ország erősítette meg, hogy Oroszországnak „azonnal, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonulnia” Ukrajnából, egy másik határozatban pedig 140 ország szavazott az ukránok humanitárius védelme mellett. De amikor a Közgyűlés április elején megszavazta Oroszország kizárását az Emberi Jogi Tanácsból, már csak 93 ország szavazott igennel, 58-an tartózkodtak, 24-en pedig nemet mondtak. A tartózkodók között volt Egyiptom, Ghána, India és Indonézia, az el nem kötelezett országok mozgalmának egykori vezetői.

Az áprilisi szavazáson Brazília, Mexikó, Nigéria, Pakisztán és Dél-Afrika is tartózkodott, Kína pedig nemmel szavazott. Az USA, az EU és a NATO sosem látott szankciókat vezetett be Oroszország ellen, de a globális délről szinte senki sem írta alá ezeket. (A szankciókat kivető országok csak a világ lakosságának 16 százalékát adják.)

A Vox arról ír, hogy elemzők szerint, mivel a helyzet a hidegháborút idézi, sok ország a hidegháborúból ismert válaszokhoz nyúlt vissza, és újraéledni látszik az el nem kötelezettek mozgalma. A mozgalom nem a semlegességről szólt, hanem egységesíteni próbálta a két szuperhatalom közé került fejlődő országokat.

A 21. századi viszonyokra még nem alakult ki hasonló platform, de mivel a világ legtöbb embere a globális délen él, és az orosz-ukrán háború fokozza a feszültséget a világ két legnagyobb hatalma között, létrejöhet valamiféle szövetség.

Február 22-én Kenya ENSZ-nagykövete a beszédében az orosz háborút a gyarmati idők agressziójához hasonlította, és határozottan támogatta Ukrajnát. „Kenya és szinte minden afrikai ország a birodalmak megszűnésével született. A határainkat nem saját magunk rajzoltuk meg” – mondta Martin Kimani. Egy héttel később Kenya csatlakozott 140 másik országhoz a Közgyűlésben az orosz agressziót elítélő ENSZ-határozatban.

De arra már kevesebb figyelem fordult, hogy áprilisban Kenya tartózkodott, amikor kizárták Oroszországot az Emberi Jogi Tanácsból. „Nézz oda, mielőtt beleugrasz valamibe! Ez jó útmutatás a geopolitikában” – közölte Kimani, majd megjegyezte, hogy Líbiát kizárták a tanácsból, mielőtt a NATO pusztító beavatkozást hajtott végre az országban. Kenya tartózkodása jól példázza azt az árnyalt, kompromisszumkereső viselkedést, amire a Közel-Kelet arab országaiban, illetve Dél- és Délkelet-Ázsiában is van jó pár példa.

A Vox szerint négy főbb magyarázat lehet arra, miért kerülik a nyílt állásfoglalást a globális dél országai.

1. Gazdasági érdek

Oroszország az energia, az élelmiszer és a műtrágya legnagyobb exportőre, ezért sok ország nem engedheti meg magának, hogy megszakítsa a gazdasági kapcsolatait Moszkvával. India a fegyvereladásokban Oroszországtól függ, és bár az orosz befektetések nem a legjelentősebbek a latin-amerikai országokban, még mindig sokat számítanak, Ghána és Nigéria pénzügyminiszterei pedig arról beszéltek, hogy nem fordul elég figyelem a háború gazdasági hatásaira.

2. Nem bíznak az USA-ban

Az Egyesült Államok iraki inváziója megsértette a nemzetközi jogot, és sok ország hasonlóan elhibázottnak látja a Nyugat egyéb rendszerváltási erőfeszítéseit Afganisztánban és Líbiában, folyamatosan továbbgyűrűző hatásokkal.

Ez a szkepticizmus a szankciókra is kiterjed. A latin-amerikai országok érzékenyek a szuverenitás megsértésére, és az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) 34 országából 28 Oroszország az elítélése mellett szavazott márciusban az ENSZ-ben, de az Oroszországgal szembeni szankciókat már nem hagyta jóvá az ENSZ. Mexikó és Brazília vezetői fel is szólaltak ellenük, és a Bahama-szigetek volt az egyetlen OAS-ország, ami aláírta a szankciókat.

Guillaume Long, Ecuador volt külügyminisztere a lapnak azt mondta: „Sok latin-amerikai úgy érzi és gondolja, hogy a szankciókat szelektív, átpolitizált módon alkalmazzák, kettős mércével – alapvetően az USA hegemóniájának eszközeként, nem pedig a globális igazságszolgáltatás eszközeként.” Erre a Kuba elleni, illetve a venezuelai civileknek is ártó amerikai szankciókat említette példaként.

És ez nemcsak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások utáni egyoldalú amerikai döntések következménye. A hidegháború sok fejlődő országban nem volt annyira hideg, és az afrikai országok megtanulták, hogy olyan nemzetközi konfliktusban, amit nem tudnak irányítani, gyalogokká válhatnak, ami kevés haszonnal és hatalmas kockázattal jár.

3. Szolidaritás Oroszországgal

A harmadik tényező az inkább baloldali kormányok tartós szolidaritása Oroszországgal, tekintettel a Szovjetuniónak a hidegháborúban hangoztatott gyarmatellenességére. A dél-afrikai Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) különösen közel állt a Szovjetunióhoz az apartheidellenes álláspontja miatt (bár Dél-Afrikának jók az ukrajnai kapcsolatai is, mivel amikor Odesza még a Szovjetunió része volt, az ANC edzőtáborokat tartott ott).

Az utóbbi időben Putyin látványosan a globális dél felé fordult. Mark Nieman, a Torontói Egyetem politológusa szerint az USA régóta külpolitikája régóta vagy figyelmen kívül hagyja a globális dél aggodalmait, vagy egyenesen megsérti a nemzetközi jog szabályait.

4. Kivárás

Az egyes országok egészen különböző taktikákat választottak: Kína a saját bonyolult és olykor egymásnak is ellentmondó érdekeit követi, Indonézia kivár, India gondosan navigál a szuperhatalmak között, Szaúd-Arábia pedig kibúvókat keres. Mi van, ha Oroszország legyőzi Ukrajnát? Oroszország fontos erő a nemzetközi rendszerben, különösen az ENSZ-ben. Ha egy latin-amerikai ország megpróbál szavazatokat szerezni az ENSZ-ben, az esetek 50 százalékában elnyerheti Oroszország támogatását, az viszont biztos, hogy Ukrajna az USA-val együtt fog szavazni.

A hidegháborúval visszatérnek az el nem kötelezettek is?

Az 1955-ös bandungi találkozón Indonézia első elnöke, – a később megbuktatott – Sukarno azt mondta, a globális dél országai ugyan csekély katonai erővel bírnak, de együtt kiállhatnak a békéért. A mozgalom nem a semlegességet vagy a globális ügyektől való tartózkodást képviselte, hanem a transznacionális kulturális együttműködést és a forradalmi eszmék terjesztését ösztönözte a harmadik világban, politikai mozgalmakat és aktivistákat inspirálva. A hidegháború idején az el nem kötelezett mozgalom olyan erősé vált, hogy a globális napirendre tűzött olyan kérdéseket, mint az apartheid elleni küzdelem vagy a palesztinok helyzete.

A szervezetet a berlini fal felhúzása idején, 1961-ben Belgrádban alapította négy akkori vezető: Indonézia első elnöke, Sukarno, India első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru, Egyiptom második elnöke, Gamal Abden-Nasszer és Jugoszlávia első elnöke, Josip Broz Tito. Mind a négyen ismert szószólói voltak a „középútnak”, amivel az elmaradottabb országokat ki akarták vonni a nyugati és a keleti tömbök között folyó hidegháborúból.

Nem voltak mind demokraták, de a népszerűségük miatt képesek voltak nagy hatást kelteni, az utódaik viszont nem tudták egyben tartani a széthúzó országokat. Ennek ellenére az el nem kötelezett mozgalom máig nem szűnt meg. Condoleezza Rice egykori amerikai külügyminiszter 2006-ban azt mondta, sosem értette, mi az, ami ellen nem köteleződnek el ezek az országok.

Amíg az 1960-as évek el nem kötelezett mozgalmának vezetőire az imperializmus és a gyarmatosítás ellen küzdő fejlődő nemzetek akaratának képviselőiként tekintettek, sok, ma semleges álláspontot felvevő ország zsarnokságba hanyatlik, mint például India, Egyiptom pedig évente több milliárd dollárnyi amerikai fegyvert kap – írja a Vox, ami szerint egy újjáéledő mozgalom nehezen alakíthat ki koherens filozófiát és identitást.

Az ukrajnai orosz invázió egyértelmű példája annak, hogy egy nagyhatalom megsérti egy kisebb ország szuverenitását és jogait, és felhívja a figyelmet az el nem kötelezettség szellemiségének egyik alapvető elemére. De már a háború előtt emlegették a mozgalmat. Elemzők szerint hosszú távon sok latin-amerikai ország nem akar oldalt választani az USA és Kína közötti, új hidegháborúban, mert Kína most erősen jelen van Latin-Amerikában.

Demokrácia és dilemma

Azóta, hogy Biden az ukrajnai háborút a demokrácia és az autokrácia harcaként festette le, még zavarosabb a helyzet, pláne hogy Biden nem sokára a demokráciának legkevésbé sem nevezhető Szaúd-Arábiába utazhat. A demokrácia-autokrácia keretrendszerrel Biden választás elé állítja a világot, de az USA ezzel sok országot elidegeníthet, akaratlanul is egy új, el nem kötelezett blokk létrehozását ösztönözve.

Egyébként az, hogy nem akarnak oldalt választani, nem jelenti a konfliktus kioltását: az Afrikai Unió közvetítő szerepet szeretne betölteni Ukrajnában, és a soros elnök, Szenegál vezetője, Macky Sall a múlt héten meglátogatta Putyint, egy hétre rá pedig Emmanuel Macron vendége volt. (Vox)

Letartóztatták ibizai nyaralásán Atakan Karazort, a Stuttgart labdarúgóját.

A klub bejelentette, hogy kapcsolatban vannak a játékos jogi képviselőivel, és a 25 éves futballista tagadja, hogy bűncselekményt követett el. A Stuttgart nem közölte, hogy Karazort mivel gyanúsítják, és egyelőre nem kíván többet közölni az üggyel kapcsolatban.

Az ibizai rendőrség viszont azt a tájékoztatást adta a DPA német hírügynökségnek, hogy egy 18 éves spanyol nő azzal vádol két 25 éves német férfit, hogy szerda hajnalban megerőszakolták az Ibiza szigetén fekvő Sant Josep-i otthonában. (MTI)

Orbán Viktor magyar sállal a nyakában szurkolókkal szelfizett a Puskás Aréna előtt a Magyarország-Németország Nemzetek Ligája-mérkőzés előtt.

A tornán korábban Anglia ellen itthon 1-0-ra nyert, Olaszország ellen idegeben 2-1-re kikapott a magyar válogatott.

Olaf Scholz arra kérte a bolgár politikai vezetést Szófiában, hogy ne vétózza meg Észak-Macedónia EU-csatlakozási tárgyalásainak elkezdését, mert az EU-nak nem szabad letörnie a Nyugat-Balkán országainak az EU-tagsággal kapcsolatos reményeit.

A német kancellár a térségben tett kétnapos látogatásán járt a bolgár fővárosban, az EU és a Nyugat-Balkán vezetőinek június 23-i csúcstalálkozója előtt.

Azt mondta, nagyon sok probléma van a térség országai között, amik „jól ismert problémák, de nem megoldhatatlanok”. „Látok lehetőséget az előrelépésre, ezért szoros kapcsolatban maradunk a következő napokban” – mondta Scholz a Kiril Petkov bolgár miniszterelnökkel tartott szófiai sajtótájékoztatóján.

Kiril Petkov azt mondta, a vétó feloldásához Észak-Macedóniának a két ország közötti történelmi-kulturális vitákkal kapcsolatban három feltételt kell teljesítenie, és arra kérte Brüsszelt, vállaljon garanciát, hogy ezek a feltételek valóban teljesülnek is.

A héten az ötpárti bolgár kormánykoalíció egyik tagja kilépett a kabinetből, többek között azzal vádolva Petkovot, hogy a bolgár nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyva hajlandó lenne visszavonni Szófia vétóját Észak-Macedónia EU-csatlakozási ügyében.

Reggel Olaf Scholz még a Bulgáriával szomszédos Észak-Macedónia fővárosában, Szkopjében járt. Az ország már több reformot végrehajtott az EU-csatlakozási tárgyalások elkezdése érdekében, többek között felvette a mostani nevét, hogy elkerülje Athén politikai ellenállását a történelmi Makedónia név használata miatt.

Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnökkel közösen tartott szkopjei sajtótájékoztatóján a német kancellár azt mondta, az ukrajnai háború miatt fontos, hogy Európa egységes maradjon, és együtt lépjen fel a térségben. (MTI)

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Hanyas vagy? címmel demonstrációt tartott az új Orbán-kormány megalakulásával megszűnő Emberi Erőforrások Minisztériuma Szalay utcai épülete előtt.

Szűcs Tamás, a PDSZ volt elnökének a vezetésével 100 tanár tartott a magasba különböző színű lapokat aszerint, hogy az állományban lévők között az egyes életkori csoportoknak mekkora az arányuk.

1. A 30 év alattiakat jelképező kék cédulát 7-en emelték a magasba, mert az oktatásban az arányuk 7 százalék.
2. A 30 és 40 éves korosztály képviselői 14 sárga cédulát mutattak fel.
3. A 40 és 50 év közötti korosztályból 32 ember tartott fel zöld lapot
4. Az 50 fölöttieket jelképezők 47 piros cédulát mutattak fel.

A Mérce azt írja, hogy Szűcs szerint további demonstrációk várhatók.

A román hatóságok vizsgálják, mitől omlott össze az az 50 éves, Neamt megyei híd, amit először újítottak fel, és fél éve adtak át – írja az Euronews, ami szerint egy ember megsérült és elpusztult 20 birka, amiket a hídon áthaladó teherautó vitt.

A hidat 2020 júliusában kezdték felújítani, tavaly novemberben adták át a forgalomnak, a felújításra kb. 1,6 millió eurót (most kb. 640 millió forint) költöttek.

A román Fejlesztési Minisztérium szerint viszont a hidat nem adhatták volna át, mert nem kapták meg a használatbavételi engedélyt, és a felújítás elvileg idén július végéig tartott volna. Cseke Attila, a román fejlesztési miniszter elrendelte, hogy az Állami Építésfelügyelet indítson vizsgálatot, aminek az eredményét nyilvánosságra hozzák majd.

Ionel Arsene, a Neamt megyei önkormányzat vezetője szerint az átadás előtt terheléstesztre lett volna szükség, és a 2021-es átadáskor még a kivitelező hatáskörébe tartozott a híd. A felújításért felelős cég vezetője szerint betartották az előírásokat. (Euronews)

Ma még általában gomolyfelhős, napos időre számíthatunk, a legkevesebb felhő a nyugati, északnyugati megyékben valószínű. Főleg a középső országrészben és a Tiszántúlon helyenként előfordulhat zápor, zivatar.

Éjjel elsősorban a Dunántúl keleti részén, illetve a Duna-Tisza közén lehetnek még erősebben felhős körzetek, de hajnalra kb. mindenhol csökken a felhőzet. Az éjszaka első felében mindenhol megszűnik a csapadék.

Vasárnap jobbára derült vagy gyengén felhős, napos idő várható, csapadék nem valószínű.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat azt írja, nagyon erős lesz az UV-B sugárzás.

Az északi szelet sokfelé élénk, helyenként erős lökések kísérik. Zivatar környezetében is lehetnek erős vagy viharos széllökések.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 12 és 19 fok között alakul, a legmagasabb nappali hőmérséklet 26 és 31 fok között alakul. (OMSZ, MTI)

Az Országos Meteorológiai Szolgálat azt írta: a légkörben zajló folyamatok, a lokálisan lezúduló nagy csapadék teljesen normális az év ezen szakában.

Az elmúlt 10 napban főleg a Dunántúlon, annak is főleg az északnyugati felén esett néhol több mint 100 mm-nyi eső.

A keleti országrészben viszont az elmúlt napokban sem esett sok eső. A délkeleti részen hiányzik a legtöbb csapadék.

A keleti részeken nagy területen nagyfokú aszály van, ami csak tovább fokozódott az elmúlt időszakban. Az előrejelzések szerint a folytatásban sem várható sok csapadék a térségben, maximum egy-egy futó zápor.

Egy nő 5,2 millió dollár kártérítést kaphat, miután állítólag szexuális úton terjedő fertőzést kapott, miközben autóban szexelt.

Az amerikai nő, akit a bírósági iratok „MO”-ként azonosítottak, azt mondta, hogy elkapta a humán papillomavírust (HPV), amikor az akkori partnerével az autójában szexelt.

Ezen a héten a Missouri Fellebbviteli Bíróság helybenhagyta az ítéletet, ami jelentős összegű egyezséget ítélt MO-nak. A kártérítést az autót biztosító Geicónak kell kifizetnie, de a cég vitatja a döntést.

A bírósági dokumentumok szerint MO azt mondta, hogy 2018-ban értesült róla, hogy HPV-vel fertőződött, és azt állította, hogy a volt élettársa tudta, hogy HPV-s, de ezt nem árulta el, így „múltbeli és jövőbeli egészségügyi kiadások” és „lelki és fizikai fájdalmak” sújtják.

2021 februárjában a Jackson megyei nő közölte az Egyesült Államokban népszerű, zöld gekkó kabalájáról ismert Geicónak, hogy 1 millió dollár kártérítést akar követelni az akkori partnere Hyundai Genesisében történt aktus miatt, és azt állította, hogy a biztosító kötvénye fedezi a sérüléseit.

A biztosító elutasította a követelést és a peren kívüli egyezséget is – derül ki a bírósági dokumentumokból.

MO és a volt élettársa választottbíróságon indított eljárást, és a választottbíró MO oldalára állt, megállapítva, hogy „a [biztosított] gépjárművében szexuális tevékenység történt”, ami „közvetlenül okozta azt, vagy közvetlenül hozzájárult ahhoz, hogy a nő megfertőződjön” HPV-vel, annak ellenére, hogy a férfi már ismerte a pozitív HPV-diagnózisát.

A HPV-fertőzések gyakran tünetmentesek lehetnek, bár egyes típusok szemölcsöket okozhatnak, amik megjelenhetnek az ember kezén, lábán, nemi szervén vagy a száj belsejében. A magas kockázatú HPV-típusok rendellenes szövetnövekedést okozhatnak, ami rákhoz vezethet.

2021 májusában a választottbíró MO-nak 5,2 millió dollár kártérítést ítélt meg, amit a Geicónak kell kifizetnie. A Jackson Megyei Kerületi Bíróság később megerősítette a kártérítést.

A Geico fellebbezett az ítélet ellen, de kedden egy három bíróból álló testület megerősítette az alsóbb fokú bíróság ítéletét, és kijelentette, hogy a biztosítótársaság nem védte meg a saját érdekeit azzal, hogy a biztosított férfi védelmébe lépjen.

„A Geico nem élt ezzel a lehetőséggel, ehelyett megtagadta a fedezetet, és megtagadta a Biztosított védelmét” – áll a véleményben.

A CBS MoneyWatch-nak az amerikai gépjármű-biztosító cég azt nyilatkozta: „Azt a kérdést, hogy van-e erre fedezet, egy szövetségi kereset határozza meg, amit az Egyesült Államok Missouri nyugati körzetének kerületi bíróságához nyújtottak be.” (BBC)

Az AFP tudósítása szerint Joe Biden egy Los Angeles-i adománygyűjtő rendezvényen arról beszélt, hogy szerint Volodimir Zelenszkij „nem akarta meghallani” a figyelmeztetéseket az oroszok készülő támadásáról. Az amerikai elnök azt mondta, hogy előre figyelmeztették az ukrán elnököt arra, mire készül Putyin, de hiába. Biden szerint egyértelmű volt, hogy Putyin be akar hatolni Ukrajnába, de Zelenszkij nem akart hallani róla, ahogy sokan mások sem. Biden azt mondta, megérti ezt a reakiót, de ettől még Putyin betört Ukrajnába.

Most Zelenszkij szóvivője, Szergej Nikiforov reagált Biden szavaira. Azt mondta, Zelenszkij megelőző szankciókat kért Oroszország ellen a nagyszabású invázió előtt, de erről Ukrajna partnerei „nem akartak hallani”. A szóvivő azt mondta, akkoriban Zelenszkijnek három vagy négy telefonbeszélgetése is volt Joe Bidennel, és részletes helyzetértékelést folytattak, „ezért a »nem akarta meghallani« kifejezést valószínűleg tisztázni kell” – mondta Nikiforov a LIGA.net ukrán hírügynökségnek.

Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója azt mondta, Ukrajnának világos volt, hogy Oroszország inváziót tervez és készül rá, a kérdés az volt, mekkora méretű lesz a támadás. Szerinte abszurd ilyesmivel vádolni egy országot, ami több mint 100 napja ellenáll az agresszornak, amikor a kulcsfontosságú országok elővigyázatosságból nem tudták megállítani Oroszországot. Azt mondta, Zelenszkij figyelt a figyelmeztetésekre, de az orosz invázió mértéke „sok országot sokkolt, köztük partnereinket”. (BBC)

Jó reggelt! Ez a 444 reggeli hírlevele, feliratkozásra alkalmas. 4 kiemelt cikk a 444-ről:

• Az állami hivatal azt mondja, úgy kezelték a járványt, hogy egy sor adatot be sem kértek a kórházaktól
  
• Hullámzik a front a szeverodonecki darálóban
• Mintha a Komjádi bejáratánál papuccsal adtak volna egy kurva nagy pofont
• Az idegen bajnok

Esős napon vagyunk túl (amit Németh Szilárd ujjongva üdvözölt), és további esős napok várhatók, de mindenekelőtt itt van két szolgálati közlemény.

Egyrészt költöznek a 444 podcastjai (reméljük, hogy ebből semmit sem lehet majd észrevenni), másrészt 19 órától a Lakmusz Facebook-oldalán Falyuna Nóra nyelvésszel, tudománykommunikációs szakértővel és Német Szilvi médiakutatóval, a Lakmusz munkatársával beszélget Diószegi-Horváth Nóra az áltudományokról.

Kik és miért fogékonyabbak egyes áltudományos elméletekre? Lehet-e velük vitatkozni, meg lehet-e győzni őket arról, hogy téves információk alapján félretájékoztatták őket bizonyos témákban? Érdemes-e egyáltalán ilyen vitákba belemenni az online térben? Mennyiben változtatta meg a közösségi média az áltudományos diskurzusok terjedését? Ezekről lesz szó.

Egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, köztes megoldás nincs – mondta Vlagyimir Putyin Moszkvában, ahol fiatal vállalkozókkal találkozott.

„A világ változik, méghozzá gyorsan. És ahhoz, hogy valamelyik ország, nép vagy etnikum bármiféle vezető szerepre pályázzon, a globális vezető szerepről nem is szólva, természetesen biztosítania kell a szuverenitását” – mondta.

„Mert nincs köztes állapot: egy ország vagy szuverén, vagy gyarmat, függetlenül attól, hogyan nevezzük a gyarmatot” – mondta az orosz elnök, aki a találkozó előtt felkereste a I. (Nagy) Péter cár születésének 350. évfordulója alkalmából megrendezett tárlatot a Népgazdaság Vívmányainak Kiállításán (VDNH).

Putyin szerint ha egy ország vagy országcsoport nem tud szuverén döntéseket hozni, akkor gyarmatnak számít, és a gyarmatoknak nincs perspektívájuk. A szuverenitás a geopolitikai küzdelemben a túlélés feltétele – mondta.

Az orosz elnök szerint Péter cár a Nagy Északi Háború idején nem elragadott területeket, hanem orosz őshonos földeket szerzett vissza és erősített meg, és a modern Oroszország feladata is a „visszaszerzés és megerősítés”.

Putyin eszmefuttatása szerint a szuverenitás politikai-katonai, gazdasági, technológiai és társadalmi összetevőből áll, mégpedig tetszőleges sorrendben, mert az egyik nem létezik a másik nélkül. „Hogyan lehet a külső biztonságot megteremteni anélkül, hogy, mondjuk, technológiai szuverenitással rendelkeznénk? Ez lehetetlen” – mondta.

Putyin a társadalom konszolidációját nevezte a fejlődés egyik legfontosabb feltételének, ami szintén nem jöhet létre stabil gazdaság nélkül. Azt ígérte, hogy Oroszország tíz év múlva a jelenleginél jobban fog élni, nem ismétli meg a Szovjetunió hibáját és nyitott gazdaság marad, a szankciókra pedig a döntéshozás bürokratizáltságának lebontásával fog válaszolni. Szerinte az orosz piacot elhagyó cégek meg fogják bánni döntésüket. A külföldi vállalatoknak nyújtott kedvezmények nem hozhatják hátrányos helyzetbe az orosz vállalatokat – mondta.

Putyin szerint Oroszország együtt fog működni mindenkivel, akivel csak teheti, de a kritikus fontosságú technológiák terén természetesen saját kompetenciával kell rendelkeznie, amiket mindenképpen fejleszteni fog. Szerinte fontos, hogy állami támogatást kapjon a gyógyszeripar és a saját mikroelektronika.

„Annak ellenére, hogy állandóan megpróbálnak belénk csípni és megsérteni azzal, hogy benzinkútország vagyunk, a metaadatok feldolgozásban csakúgy, mint a balett terén, sokak előtt járunk” – mondta Putyin, aki szerint Oroszország a csúcstechnológiában más kulcsfontosságú területen is bizonyított, például a világjárvány idején az orvostudományban.

Méltatta a mezőgazdaságot és a várhatóan 130 millió tonnás gabonatermést. (Az ukrán illetékesek szerint az oroszok 600 ezer tonna gabonát zsákmányoltak a megszállt területeken, aminek egy részét exportálják.)

Az ország előtt álló fő kihívás szerinte a demográfia: „Több emberre van szükségünk, akiknek egészségesnek kell lenniük.” A modern rakétatechnikát és űrkutatást megalapozó Konsztantyin Ciolkovszkij példájára hivatkozva azt mondta, hogy irreális célokat kell kitűzni, mert minél inkább tűnik megvalósíthatatlannak egy projekt, annál több esély van a továbblépésre. (MTI)

A Dél-afrikai Labdarúgó-szövetség bundázás miatt örökre eltiltotta a negyedosztályú Nsami Mighty Birds klubot, miután a bajnokság legvégén több bundameccset is játszott, de nem akármilyet.

Az utolsó forduló előtt a Matiyasi FC és a Shivulani Dangerous Tigers is a feljutásért küzdött, és az előbbinek minimum 18 góllal kellett verni a Nsami Mighty Birdst, hogy feljusson.

Május 22-én a Matiyasi FC 59-1-re győzött is, a Nsami Mighty Birds 41 öngólt szerzett, és végül – miután néhányan fáradtságra hivatkozva lejöttek a pályáról – csak heten maradtak fent. Közben a Shivulani Dangerous Tigers is elcsalta a Kototo Happy Boys elleni meccset, 33-1-re nyertek, ott a Kototo csak 7 öngólt szerzett.

Pedig amikor a csapatok előzőleg márciusban találkoztak, a Matiyasi csak 2-1-re verte a Nsami Mighty Birdst, míg a Shivulani Dangerous Tigers 2-2-es döntetlent játszott a Kotoko Happy Boysszal.

A feljutni kívánó csalók és a meccsüket látványosan eladó vesztesek is megszívták: örökre szóló eltiltást kaptak. A klubok tisztségviselői 5-8 szezon közötti eltiltást kaptak a május 22-i meccsek lebonyolításában játszott szerepük miatt, míg a mérkőzésvezetők 10 szezonra szóló eltiltást kaptak.

Végül a bajnokságban 4. helyen végzett Gawula Classic lett a dél-afrikai Mopani régió győztese, mivel az első három helyezettet kizárták.

A hasonló meccsek nem számítanak újdonságnak az afrikai futballban: két, a feljutásért küzdő nigériai rivális csapat 2013-ban 10 éves eltiltást kapott, miután 79-0-s és 67-0-s győzelmet arattak. De a madagaszkári AS Adema 149-0-s győzelme a SO l'Emyrne ellen utolérhetetlen, azon a meccsen a vesztes sorra lőtte az öngólokat, miután összetűzött a játékvezetővel. (BBC)

Paranoid skizofréniára utaló jeleket állapítottak meg a Berlinben történt tömeges gázolás elkövetőjénél, és kezdeményezték pszichiátriai intézeti elhelyezését – közölte a német főváros ügyészségének szóvivője.

Sebastian Büchner elmondta, hogy a nyomozás első megállapításai szerint a szerdai ámokfutás kiváltó oka a gázoló pszichés betegsége lehetett, és feltételezhető, hogy a bűncselekmény elkövetésekor nem volt beszámítható állapotban.

A férfit gyilkossággal, 32 rendbeli gyilkossági kísérlettel és a közúti közlekedés veszélyeztetésével gyanúsítják. A bíróság még a nap folyamán dönt a pszichiátriai elhelyezéséről szóló ügyészségi indítványról.

Sebastian Büchner azt mondta, nem baleset történt, hanem szándékos, tömeges gázolás, de terrorista háttérre vagy bármilyen más politikai vonatkozásra utaló adatokat nem találtak.

A 29 éves német-örmény férfi szerda délelőtt Berlin nyugati részének központjában – egyik bevásárlónegyedében – egy Renault Clio kisautóval a Kurfürstendammon érkezve a Vilmos császár emléktemplommal szemben felhajtott a járdára és elgázolt több embert, aztán visszatért az úttestre, majd nagyjából 100 méter után ismét a járdára hajtott, bele egy tanárokból és diákokból álló csoportba, és végül egy parfüméria kirakatát áttörve állt meg.

Az autóból kiszálló gázolót járókelők feltartóztatták és átadták a helyszínre nagy erőkkel kivonuló rendőrségnek.

A gázolásba egy tanárnő a helyszínen belehalt, 32-en megsebesültek. Egy tanár életveszélyes állapotban van, hét diákot súlyos, de nem életveszélyes sérülésekkel ápolnak. További 7 diákot és 17 járókelőt könnyebb sérülésekkel láttak el.

Az eset a Breitscheid tér közvetlen közelében történt, ahol 2016-ban a karácsonyi vásár idején egy tunéziai szélsőséges iszlamista lopott kamionnal a tömegbe hajtott, halálra gázolva 11 embert. (MTI)

Ez a kép a IX. VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó sajtótájékoztatóján készült egy budapesti rendezvényhajón:

A fotón balról jobbra:

• Sidlovics Gábor és Lukács László, a Tankcsapda zenekar tagjai,
• Heinczinger Balázs, Nagymaros polgármestere,
• Rétvári Bence KDNP-s országgyűlési képviselő, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára,
• Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter,
• Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár,
• Kis Domonkos Márk fesztiváligazgató,
• Szűcs Nelli és Trill Zsolt, a Nemzeti Színház művészei.

A fesztivál a nagymarosi Duna-parton június 23. és 26. között 50 zenei programmal, színházi, utcaszínházi előadásokkal, természetjáró és családi programokkal várja a látogatókat.

A magyarországi Youtube-on egyébként most a Tankcsapda és a BSW kispolgárpukkasztó, BAZ+ című klipje a legnézettebb tartalom.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott állásfoglalásban felszólítják az Európai Tanácsot, hogy járuljon hozzá az EU-s szerződések módosítását célzó felülvizsgálathoz, és többek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene átállni például a szankciók kivetésének területén.

A 355 szavazattal, 154 ellenszavazat, 48 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a jelenlegi és közelmúltbeli válságokra való tekintettel a szerződések felülvizsgálatára vonatkozó parlamenti joggal élve az EP-képviselők változtatásokat kértek az EU-s szerződésekben.

Szerintük felül kellene vizsgálni a tanácsi szavazásokra vonatkozó előírásokat, hogy javuljon az EU cselekvési képessége. Többek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntéshozatalra kellene váltani például a szankciók kivetésének területén, az úgynevezett áthidaló záradékok és vészhelyzet esetében.

Az EP szerint módosítani kell az EU-s hatásköröket, különösen az egészségügy és a határon átnyúló egészségügyi veszélyek, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló, az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi megállapodásokkal összhangban kialakított energiaunió megvalósításakor, a védelmi, a szociál- és gazdaságpolitika területén. Az EP-nek jogszabály-kezdeményezési, -módosítási és -visszavonási jogkört kellene kapnia, és a költségvetési eljáráskor teljes jogú társjogalkotóvá kellene válnia – közölték.

Az EP szerint meg kell erősíteni az EU alapértékeit védő eljárást, és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját és következményeit.

Az EP-állásfoglalás a 27 EU-tagország állam-, illetve kormányfője elé kerül. A tagállami vezetők egyszerű többséggel dönthetnek egy konvent összehívásáról, ami európai és nemzeti parlamenti képviselőkből, biztosokból és uniós vezetőkből áll. Az EP szerint erre azért van szükség, hogy az Európa jövőjéről rendezett konferencia eredményei alapján az állampolgári elvárások a lehető leghamarabb teljesüljenek. (MTI)

A 444 szerkesztőségéből így néz ki:

Ott is nagyon esik? Hogy néz ki? Kommenteljétek szét!

Sziasztok! Ez a 444 reggeli hírlevele, és ezek a 444 reggeli hírei. (Itt van a többi hírlevelünk.)

4 cikk a 444-ről:

• Ezeken az intenzív osztályokon többen haltak meg, mint ahányan meggyógyultak
  
• Nem nagyon látszik a költségvetésből, hogy hol spórol a kormány a minisztériumokon
  
• Odalesz a bizalom, ha a főnök nem lát minket az irodában?
• Szeverodonecket beborította a háború köde
  

FYI: 9 éves a 444, 9 forint az előfizetés.

HÁBORÚ A HÁBORÚZÓKNAK (ÉLŐ AZ ÉLŐKNEK)

Zavaros, ellentmondó hírek érkeznek Szeverodoneckből arról, hogy éppen ki melyik részt tartja ellenőrzése alatt, de az biztos, komoly harcok dúlnak – ,inden más fronton elakadt az orosz előretörés, Harkivnál és Herszonban pedig az ukránok lendültek ellentámadásba.

Mariupolnak ezután is Mariupol lesz a neve, de immár oroszul fogják Mariupolnak hívni, „mint egy normális orosz várost”, mert nem mindegy, hogy hogyan írják az i-t.

Új kormányzót neveztek ki Moszkvából a budapesti és magyarországi orosz ortodox egyházmegye élére: Hilarion metropolita eddig magas beosztásban volt, 13 éven át irányította az orosz ortodox egyház külügyeit.

• Az Európai Bizottság importvámot vetne ki az orosz olajra, a javaslatot a miniszterekből álló Európai Tanács minősített többséggel is elfogadhatná, vagyis Orbán nem tudná megvétózni.
  
• Vagy Orbán, vagy a luxemburgi miniszterelnök kamuzott Kirill pátriárkáról.
  
• A milánói Scala orosz operával indítja a következő évadot.
• Az orosz űrügynökség azon van, hogy túszul ejtsen egy német távcsövet a Földtől kb. 1,5 millió km-re: a Spektr-RG az orosz és a német űrtudósok közös sikere volt, aztán kitört a háború.
  

ORBÁNIZMUS AZ ORBÁNISTÁKNAK

„Shakirát a múlt hétvégén egy barcelonai kórházba szállították, mivel szünet nélkül hisztériázott, divatos kifejezéssel élve, pánikroham gyötörte” – írta meg az Origo.

„Szent István letette az alapokat, a miniszterelnök úr ugyanezt a három pillért képviseli, szilárdítja és erősíti” – vont párhuzamot Osztie Zoltán plébános párhuzamot vont.

Mészáros Lőrincnek nagyon megérte teleplakátolni az országot, a felcsúti dollármilliárdos plakátcégénél 4,4 milliárd lett a profit.

• Az egy évvel korábbi milliárdos nyereség után megint veszteségessé vált a Hír Tv.

MUNKA A MUNKÁSOKNAK

Megöli-e a kreativitást a Zoom? A távmunka radikálisan felforgatta sokak életét, de a következményeit csak mostanában kezdjük megismerni.

Minden idők legnagyobb áfabevételeiből, különadókból és bizonytalan EU-s pénzekből fedezné a kiadásait az Orbán-kormány: 2023-ban csak az áfa 7000 milliárd forint lehet, ez 2019-ben 4532 milliárd forint volt.

De nem nagyon látszik a költségvetésből, hogy hol spórol a kormány a minisztériumokon: Nagy Márton azt ígérte, hogy 10 százalékkal csökkentik a minisztériumok költségvetését, hogy legyen pénz a honvédelmi és rezsivédelmi alapokba, de csökkentésnek nyomát sem találjuk a 2023-as költségvetésben. Sőt sportra is jóval többet különített el a kormány a jövő évi költségvetésben az ideinél.

Közben 2,5 milliárd eurós extra devizakötvény-kibocsátást tervez Magyarország: Orbán korábban azt mondta, ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, akkor Magyarország a pénzpiacokról is tudja magát finanszírozni.

És ha ez nem lenne elég: Rogán Antal minisztériuma tízszer több pénzből gazdálkodhat, mint tavaly.

Egy darab cserepes virágot kapott pedagógusnapra 70 tanár a tankerülettől: a budapesti gimnázium tanárai vándorvirágnak nevezték el az ajándékot, ami mindenkinél egy-egy napot lehet.

Megállapodtak a minimálbérek új uniós szabályairól: azoknak a tagállamoknak, ahol a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékát védi kollektív szerződés, cselekvési tervet kell kidolgozniuk a helyzet fokozatos javítására.

Jövőre újra megkaphatják az önkormányzatok a kkv-k iparűzési adóját – mondta Varga Mihály a költségvetés átadásáról szóló sajtótájékoztatón. De sokkal jobban nem járnak az önkormányzatok, mert a rezsicsökkentésből kidobják őket, az egyházak viszont kaphatnak majd a rezsialapból.

ÉTEL AZ ÉHEZŐKNEK

Nemhogy megszorítás nem lesz, Novák Katalin hivatala jóval többet költhet jövőre: bérekre majdnem kétszer annyi jut jövőre az államfői hivatalban, mint idén.

• Novák Katalin halászlevet vitt Milos Zemannak.
• Nincs elég saláta, ezért a KFC káposztára cseréli a salátát Ausztráliában.

PARLAMENT A PARLAMENTNEK

• Újabb képviselőtől vette el a szót Kövér László, aki azon az állásponton van, hogy a kormány törvényes, míg Varju László az ellenkezőjén.
  
• Hadházy Ákos pénzt gyűjt.
  

KÜLVILÁG A KÜLVILÁGNAK

Kormányválságot hozhat Svédországban, hogy bizalmatlansági szavazást kezdeményeztek az igazságügyi miniszter ellen: ha Morgan Johanssont leszavazzák, az Magdalena Andersson kabinetjének a bukását jelentheti.

• Tartós inflációt és számos országban régen látott recessziót jósol a Világbank elnöke.

„Izrael a polip feje, és nem csak a karja ellen lép fel, ahogyan évtizedek óta tették” – mondta a kneszetben Naftali Bennett izraeli miniszterelnök, aki szerint Izrael stratégiát váltott Iránnal szemben, bármikor és bárhol cselekszik.

• Lövöldözés volt egy német Aldiban: egy férfi lelőtt egy nőt, majd öngyilkos lett.

A Walmart leveszi a polcairól a thaiföldi kókusztejet, mert majomrabszolgák szedték hozzá a kókuszt: az állatokat láncra verik és felküldik a gyümölcsért.

• Egy ENSZ bizottság jelentése szerint a palesztin területek izraeli megszállása a feszültségek alapvető oka.

EGÉSZSÉGÜGY AZ EGÉSZSÉGTELENEKNEK

2019-ben 9500-an haltak meg a magyar intenzív osztályokon, 2021-ben pedig 18 ezren.
A budapesti Nyírőben, a tatabányai, a kisvárdai és a gyöngyösi kórházban a súlyos betegek több mint 60 százalékát elvesztették a koronavírus-járvány második évében. Ehhez képest szinte eltörpülnek a 40-50 százalékos halálozási számok Szombathelytől Berettyóújfaluig. Ha folyamatosan közölték volna ezeket az adatokat, talán a kórházak is jobban felkészülhettek volna a járványhullámokra.

A macskájával együtt vesz mintákat a betegektől egy kínai kórház alkalmazottja: az állatra nincs ki vigyázzon otthon, de legalább pont befér a védőruha ujjába.

Határérték feletti arzénszennyezést mértek a Sajó hazai szakaszán: a Greenpeace Sajópüspökinél vett mintákat a folyó vizéből és az üledék felső rétegéből, négy mintából kettőben kisebb, határérték feletti arzénkoncentrációt mutattak ki.

• 2 év után újra mehetnek külföldi turisták Japánba, de csak bizonyos felételekkel.
• 2 év alatt 2 milliárd forint nyereség keletkezett egy hévízi fideszes képviselő magánegészségügyi cégében, miközen az állami kórházakban nincs ilyen dinamikus fejlődés.
  

KÖZLEKEDÉS A KÖZLEKEDŐKNEK

Június végéig egymillió autót kellene levizsgáztatni az országban: a járvány miatti veszélyhelyzet miatt június 30-ig kaptak haladékot az autósok a műszaki vizsgákra, a rohamra most meghosszabbított nyitva tartással és extra műszakkal készülnek.

FOCI A FOCISTÁKNAK

Orbán és Csányi együtt nézte a helyszínen az olasz-magyar meccset, amit a magyarok elveszítettek 2-1-re.

• 67 ezren énekelhetik a Nélküledet a németeknek a Puskás Arénában szombaton.

HÍRESSÉGEK HÍRESSÉGNEK

Brad Pitt beperelte Angelina Jolie-t, mért a volt felesége eladta a részesedését a közös szőlőbirtokukból egy orosz oligarchának.

VÉGE

A hétvégén elloptak egy több évtizeden át gondozott, különleges virágot a Füvészkertből.

• Áttörést értek el a földi élet eredetét vizsgálva. Nem árulom el, mit.

Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor OTP-vezér és MLSZ-elnök együtt nézi a helyszínen, Cesenában az olasz-magyar futballmeccset.

A Nemzetek Ligájában a magyar válogatott egyelőre csoportelső, miután Budapesten 1-0-ra legyőzte Angliát.

A német férfi futballválogatott a női csapatnak tervezett Eb-mezekben játszik az Anglia elleni Nemzetek Ligája-meccsen, így próbálják meg felhívni a figyelmet az angliai női Európa-bajnokságra, illetve így hálálják meg, hogy a nők tavaly Chile ellen férfimezben léptek pályára.

A női válogatott tagja, Sara Doorsoun azt írta, ez igazán király dolog, és kíváncsi, hogy a férfiakon jobban áll-e a mezük. (Kicker via NSO)

• Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a földi élet eredetének tanulmányozásában.
• Az Astrobiology folyóiratban publikált tanulmány szerint nemzetközi kutatók – köztük az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) egyik kutatóprofesszora – azt találták, hogy a bazaltlávaüvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik.
• Ebből az üvegből bőséges mennyiség volt jelen a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a Marson ma is található ilyen korú bazalt – áll az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) közleményében.

100-200 nukleotid

Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (FfAME) molekuláris biológusa, Elisa Biondi által vezetett kutatás során kimutatták, hogy hosszú, 100-200 nukleotid hosszúságú RNS-molekulák keletkeznek, amikor a nukleozid-trifosztfátok átszűrődnek a bazaltüvegen, amiből 4,35 milliárd éve bőséges készlet állt rendelkezésre a Földön.

„Abban az időben a bazaltüveg mindenhol fellelhető volt a Földön” – mondta Stephen Mojzsis, az ELKH CSFK földtudományi kutatóprofesszora, a tanulmány egyik társszerzője.

„A Hold kialakulása utáni néhány 100 millió évben a gyakori becsapódások, amik a fiatal bolygón bőséges vulkáni tevékenységgel párosultak, bazaltláva, vagyis a bazaltüveg alapanyagának létrejöttét eredményezték. A becsapódások hozzájárultak ahhoz, hogy a szárazföldek olyan víztartó rétegeket őrizzenek meg, amikben RNS képződhetett” – magyarázta a kutató.

Nukleozid-trifoszfátok

A becsapódások nikkelt is szállítottak, amiről a kutatócsoport tavaly kimutatta, hogy nukleozid-trifoszfátokat képez a lávaüvegben is megtalálható nukleozidokból és aktivált foszfátokból. A borát-ásványok (mint például a bórax) szintén bazaltból segítették a trifoszfátok képződését. A borát a ribóz, vagyis az RNS „R” tagjának képződését is elősegíti, mégpedig olyan egyszerű szénhidrátokból kiindulva, amik a korai Föld légkörében már jelen kellett, hogy legyenek. Esőként hulltak a légkörből a felszínre, és vulkáni kén-dioxid által stabilizált szerves ásványokat szállítottak magukkal – írják.

A becsapódó meteoritok kulcsfontosságúak voltak az egyszerű szerves molekuláktól az első RNS-ig vezető út során. A becsapódó objektumok vas-nikkel magja úgy változtatta meg a légkört, hogy az alkalmassá vált RNS-bázisok létrejöttére. Ezek szekvenciái genetikai információt tároltak.

Steven A. Benner, a FfAME kutatója szerint egy fontos kérdés még nem tisztázott, még mindig nem tudják, hogy az összes RNS építőelem hogyan vett fel azonos általános alakot.

Life on Mars

A vizsgálat eredményei áttörést jelenthetnek a marsi élet utáni kutatásban is. A tudósok szerint ugyanis ebben a korban a Marson is jelen voltak ugyanazok az ásványok, üvegek és a becsapódások is. De a Mars nem szenvedte el azokat a kontinenssodródásokat és lemeztektonikai eseményeket, amik minden 4 milliárd évnél idősebb kőzetet betemettek a Földön. Így ezek a releváns kőzetek ma a Mars felszínén találhatók. A közelmúltban minden kőzetet megtaláltak a Marson, beleértve a borátot is.

„Ha az élet ezen az egyszerű módon alakult ki a Földön, akkor ez megtörténhetett a Marson is, így még fontosabbá vált, hogy amint lehet, életet keressünk a Marson” – magyarázta Steven A. Benner. (MTI)

„Sokszor fejtörést okoz, milyen ajándékot vigyünk a vendéglátónak. Amikor megtudtam, hogy Zeman elnök úr szereti a halászlét, nem volt kérdés, hogy mit viszünk. Örömmel fogadta. Természetesen szegedi!” – írja a köztársasági elnök, Novák Katalin.

A két elnök megerősítette, hogy a két ország elkötelezett a visegrádi négyek együttműködése iránt. Pedig a V4-eket mintha szétszakította volna az orosz-ukrán háború, a szlovák, a cseh és a lengyel miniszterelnök például Orbán nélkül ment Kijevbe is.

A Parlament mentelmi bizottsága 6 igen szavazattal egyhangúlag azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Akopján Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló mentelmi jogát függessze fel amiatt az ügy miatt, ami miatt egy másik örmény nemzetiségi szószóló, Serkisian Szeván Simon mentelmi jogát is felfüggesztették három éve.

Akopján Nikogosz IV. rendű vádlott ellen 13 rendbeli, 3 esetben társtettesként, 10 esetben bűnsegédként elkövetett, választás rendje elleni bűntett miatt emeltek vádat.

A 2014. október 12-i, nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson az örmény nemzetiséget illetően két jelölő szervezet és annak jelöltjei indultak, az egyik induló az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület (EÖGYKE), míg a másik az Arménia Népe Kulturális Egyesület, a KILIKIA Kulturális Egyesület és az Örmény Ifjúsági
Egyesület koalíciója volt.

Az Arménia Népe Kulturális Egyesület képviselője A.A.A. V. rendű vádlott, a KILIKIA
Kulturális Egyesület képviselője dr. Serkisian Szeván Simon III. rendű vádlott, míg az Örmény Ifjúsági Egyesület képviselője Akopján Nikogosz IV. rendű vádlott volt.

B.A.L. I. rendű, B.G.A. II. rendű, dr. Serkisian Szeván Simon III. rendű, Akopján Nikogosz IV. rendű és A.A.A. V. rendű vádlottak elhatározták, hogy a 2014. október 12-i, az örmény nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson való indulás és a jelölőszervezetük (az Arménia Népe Kulturális Egyesület, a KILIKIA Kulturális Egyesület és az Örmény Ifjúsági Egyesület koalíciója) győzelme érdekében rávesznek a valóságban nem örmény nemzetiségű, hajléktalan embereket, hogy valótlanul vallják magukat örmény nemzetiségűnek és regisztráljanak az örmény nemzetiségi névjegyzékbe, adjanak alánlást nekik, és anyagi juttatásért szavazzanak is az Arménia Népe Kulturális Egyesület, a KILIKIA Kulturális Egyesület és az Örmény Ifjúsági Egyesület koalíciójának jelöltjeire.

B.A.L. I. rendű, B.G.A. II. rendű, Serkisian Szeván Simon III. rendű vádlottak 2014. augusztus-szeptemberében megjelentek a VIII. kerületi Dankó utca 15. szám alatti hajléktalanszállón és az Auróra utca 3-5. szám alatti (az irodájuk mellett lévő) italboltnál az embereknek a csalásért cserébe anyagi előnyöket, italt és pénzt ajánlottak fel.

A magukat valótlanul örménynek vallók személyes adatai alapján interneten leadták a névjegyzékbe történő felvételre irányuló hamis adatokkal ellátott kérelmeket, értesítési címként a Serkisian Szeván Simon III. rendű vádlotthoz és az élettársához, továbbá az Akopján Nikogosz IV. rendű vádlotthoz és az Arrnénia-KILIKIA-ÖIE szervezethez, így az I-V. rendű vádlottakhoz köthető email címet használták.

A hajléktalan emberek valójában nem örmény nemzetiségűek voltak, a kérelmek és egyéb okiratok hamis adatokat tartalmaztak, a VI-XIX. rendű vádlottak csak a felajánlott vagyoni előny miatt vallották magukat örménynek, és írtak alá okiratokat, adtak ajánlást, és szavaztak a választáson.

B.A.L. I. rendű, B.G.A. II. rendű, Serkisian Szeván Simon III. rendű, Akopján Nikogosz IV. rendű és A.A.A. V. rendű vádlottak a szavazás napján a hajléktalanszálló közeléből több autóval többször fordulva szervezetten vitték a magukat valótlanul örménynek vallókat a szavazás helyszínére, a Ludovika tér 1. szám alatti Raul Wallenberg
Szakközépiskolában kialakított 801. szavazókörbe, ahol eligazították őket.

A szavazóknak itt szavazólapmintákat adtak, amiken pirossal megjelölték, melyik jelöltre és jelölő szervezetre (Arménia-KILIKIA-ÖIE) kell szavazniuk, majd a szavazás után kifizették őket, és autóval visszavitték őket a hajléktalanszállóra.

A szavazók egy dobozos sört, az eredményes szavazás után pedig 1000 forintot kaptak a B.A.L. I. rendű, Serkisian Szeván Simon III. rendű, Akopján Nikogosz IV. rendű és A.A.A. V. rendű vádlottak egyikétől.

A 2014. október 12-i általános nemzetiségi választáson végül a legtöbb szavazatot megszerezve mandátumot szerzett a VIII. kerületi örmény nemzetiségi önkormányzatba az Arménia-KILIKIA-ÖIE jelöltje B.G.A. II. rendű vádlott, míg az örmény országos nemzetiségi önkormányzatba az Arménia-KILIKIA-ÖIE jelöltje
B.A.L. I. rendű, dr. S.SZ.S. III. rendű vádlott, Akopján Nikogosz IV. rendű és A.A.A. V.
rendű vádlottak kerültek be.

Az Akopján Nikogosz által elkövetett cselekmények a Btk. 350. § (1) bekezdés e) pontja szerint minősülő választás rendje elleni bűntettnek minősülnek. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága az ügyet megtárgyalta, az ülésen Akopján Nikogosz megjelent és előadta, hogy elképesztő vádakkal illették, fontos neki, hogy mielőbb lezáródjon ez az ügy, ezért szeretné bíróság előtt tisztázni azt.

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az EU-s minimálbérről szóló irányelvtervezetről, ami elő fogja segíteni a törvényben meghatározott minimálbérek meghatározását, támogatva ezzel, hogy az összes Eu-tagországban tisztességes életszínvonalat biztosítsanak a munkavállalóknak – közölte az uniós tanács.

A közlemény szerint az európai munkavállalók tisztességes munka- és életkörülményeinek megteremtését célzó jogszabály minden olyan EU-s munkavállalóra vonatkozik, aki az EU-ban munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik.

Azok az uniós országok, ahol a minimálbért kollektív szerződések védik, nem lesznek kötelesek bevezetni a jogszabályt. A tagállamoknak értékelniük kell, hogy a meglévő minimálbér-szabályozásaik megfelelőek-e a tisztességes életszínvonal biztosításához, figyelembe véve a saját társadalmi és gazdasági feltételeiket, vásárlóerejüket és a hosszú távú nemzeti termelékenységi szinteket meg fejleményeket. Azoknak a tagállamoknak, ahol a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékát védi kollektív szerződés, cselekvési tervet kell kidolgozniuk a helyzet fokozatos javítására.

Az Eurostat adatai szerint a bruttó havi minimálbér Magyarországnál csak Bulgáriában, Lettországban és Romániában alacsonyabb:

Az elfogadott szöveg végrehajtási rendszer létrehozását, megbízható nyomon követést és ellenőrzéseket ír elő a megfelelés biztosítása és a visszaélésszerű alvállalkozói tevékenység, a színlelt önfoglalkoztatás, a nem rögzített túlórák elszámolásának elkerülésére. A nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslathoz való jogot a munkavállalóknak, illetve intézkedéseket kell hozniuk a munkavállalók mellett a szakszervezeti képviselők védelmére is. A minimálbérre vonatkozó szabályozást 2 évente kell felülvizsgálni.

A megállapodás hatálybalépéséhez az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa hivatalos hozzájárulása szükséges. (MTI)

A Greenpeace május 25-én a Sajó szlovák határhoz közel eső hazai szakaszán, Sajópüspökinél vett mintákat a folyó vizéből és az üledék felső rétegéből. A környezetvédő szervezet akkreditált laboratóriumba küldte a mintákat, amiket különböző toxikus fémekre vizsgáltak.

A mérések négy mintából két esetben kisebb, határérték feletti arzénkoncentrációt mutattak ki.

A talaj arzénkoncentrációjára megadott hazai határérték 15 mg/kg, a Greenpeace ennél magasabb, 19 és 20 mg/kg-os értékeket mért. Az arzén nagyobb mennyiségben akut méreg, és már kisebb mennyiségben rákkeltő, illetve nagyon mérgező a vízi élővilágra és a vízi környezetben hosszantartó károsodást okoz. „Ezért mindent meg kell tenni, hogy ivóvízbázisainkat semmilyen mértékben ne érintse az arzénszennyezés, illetve ne maradjon meg a toxikus anyag az élővizek üledékében” – írja a Greenpeace.

Azt írják, a mérés során vizsgált többi elem koncentrációja határértékeken belül volt az üledékben és a kontrollként vett vízminta toxikus fémtartalma is megfelelő volt. Korábbi mérések a Sajó szlovák szakaszán jelentősebb cink, nikkel, vas és arzén koncentrációt mutattak ki. A Greenpeace magyarországi vizsgálatának fő célja az volt, hogy megtudja: a Sajóba jutott toxikus fémekkel szennyezett szilárd anyag elérte-e a folyó hazai szakaszát. Általában hónapok is eltelhetnek, mire a szilárd szennyezés távolabbi pontra eljut.

A Greenpeace azt várja a szlovák hatóságoktól, hogy biztosítsák, hogy a toxikus anyagokat tartalmazó üledék ne terjedjen tovább a szennyezett területről. Az üledék szennyezettségét pedig mind a szlovák, mind a hazai hatóságoknak folyamatosan vizsgálniuk kell, hogy ez alapján tudjanak a további lépésekről dönteni.

A szervezet szerint a Sajó mostani szennyezése jól példázza, hogy hazánkban és Szlovákiában is nagy szükség van olyan jogszabályra, ami biztosítja a valós környezeti felelősséget, kötelezve a szennyezőt arra, hogy állítsa helyre a környezeti kárt. Ezzel elkerülhető lenne az a fajta huzavona, ami egy-egy szennyezés esetében hónapokig, sokszor évekig tartó csúszásokat eredményez, miközben ömlenek a méreganyagok a folyóba, talajba – írja a szervezet, ami szerint most szinte az összes ilyen esetben a kárt az adófizetők és a természet fizeti meg.

A Sajó felső, szlovákiai szakaszán 2022. februárjában észlelték a víz vöröses elszíneződését. A szlovák hatóságok megállapították, hogy a szennyezés a mára csődbe ment egykori Siderit vasércbányából származik. Mindeközben hónapokon keresztül kontrollálatlanul ömlött a folyóba a szennyezés, amely a Sajó felső szakaszának egy részén már szinte teljesen kipusztította az élővilágot. Hazánkban a hatóság korábban azt közölte, hogy nem mértek határértéket meghaladó toxikus szennyezést a Sajó vizében.

A Greenpeace szlovák irodája márciusban felvette a kapcsolatot a helyi környezetvédelmi minisztériummal, hogy az illetékes hatóságok lépjenek fel a Sajó szennyezése ellen. Akkor a hatóság kötelezte a károkozásért felelős céget a szennyezés megszüntetésére, de hiába. Májusban a helyi környezetvédelmi minisztérium azt a tájékoztatást adta, hogy a szlovák Környezetvédelmi Alapból szüntetnék meg a szennyezést. Mivel konkrétumok még ekkor sem voltak, a szlovák Greenpeace megint felvette a kapcsolatot a minisztériummal, követelve, hogy ne húzzák az időt, azonnal lépjenek.

Május 27-én a hatóságok végre elkezdték a szennyezés elhárítását a Sajó szlovákiai szakaszán, amit a Greenpeace is üdvözölt, hiszen így esélyt kaphat a folyó a rehabilitációra. De az elfogadhatatlan, hogy ezt a döntést 3 hónap huzavona előzte meg, ami alatt folyamatosan ömlött a méreg a Sajóba. Azzal, hogy megszűnik a szennyezés kibocsátása, még egyáltalán nem biztos, hogy a Sajó élővilága gyorsan és hatékonyan tud regenerálódni, pláne a legszennyezettebb szakaszokon. A hatóságoknak mielőbb fel kell mérniük a meder szennyezettségét, és dönteni kell a szükséges helyreállító munkálatokról – írja a Greenpeace.

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök kedden bejelentette, hogy Jeruzsálem stratégiát váltott Iránnal szemben, és bármikor és bárhol kész cselekedni – írja a Ynet.

Az Iránban az utóbbi hónapokban történt rejtélyes halálesetek sorozata után az izraeli miniszterelnök „fordulópontnak” nevezte az elmúlt évet Iránnal kapcsolatban. „Izrael a polip feje, és nem csak a karja ellen lép fel, ahogyan évtizedek óta tették” – mondta Bennett az izraeli parlament, a kneszet külügyi és védelmi bizottságában.

„Véget értek a védettség napjai, amikor Irán újra és újra ártott Izraelnek, a terrorizmust terjeszti a régióban lévő kirendeltségein keresztül, de maga érintetlen marad. Bárhol és bármikor cselekszünk, és ezentúl ez így fog történni” – mondta.

Az izraeli kormányfő szerint „az elmúlt években Irán átlépett egy sor határvonalat, leginkább tavaly áprilisban, körülbelül két hónappal kormányom megalakítása előtt, amikor meghaladta a 60 százalékos urándúsítási mértéket, minden válaszlépés nélkül”. „Izrael nem tud, és nem is fog elfogadni ilyen helyzetet” – mondta Bennett.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetőjének, Rafael Grossinak a múlt heti izraeli villámlátogatásán azt mondta, hogy Izrael szükség szerint mindig fenntartja cselekvési szabadságát az iráni nukleáris programmal szemben. „Azt várjuk a NAÜ kormányzótanácsától, hogy egyértelműen figyelmeztesse a teheráni rezsimet, hogy súlyos árat fog fizetni szembeszegülő nukleáris politikája folytatásáért” – mondta az izraeli miniszterelnök.

Bennett szavaival egy időben egy magas rangú iráni katonai tisztségviselő azt mondta az iráni Tasnim hírügynökségnek, hogy „Teherán a legfelsőbb vezető utasítására elpusztítja Tel-Avivot és Haifát, ha Izrael hibázik”.

Bennett a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász terrorszervezettel kapcsolatos politikájáról is tájékoztatta a bizottságot. „Megtámadtuk ellenségeinket, és nem békülünk meg az erősödésükkel, hanem dolgozunk ellene. Éberek vagyunk, és a védelmi intézményrendszer felkészült a különböző forgatókönyvekre” – mondta a kneszetben.

Bennett szerint a kormány elmúlt évben sikereket ért el a szervezett bűnözéssel szemben az Izrael mintegy ötödét kitevő arab kisebbség településein. „A kormány intézkedéseinek haszonélvezője elsősorban az arab társadalom, ami szörnyen szenved a szervezett bűnözéstől, és egyszerű héber nyelven azt mondja nekünk, hogy nem segítenek a nekik nyújtott jelentős költségvetési pénzek, ha gyerekeket lőnek le az utcán” – mondta Bennett.

„A kormány fellépett ez ellen, gondoskodott róluk, és kiemelkedő eredményeket ért el, egy éven belül több tucat százalékkal csökkentette az emberölések, a lövöldözések és a bűnözés arányát a társadalomnak ebben a szegmensében” – mondta Bennett. (MTI)

Orbán Viktornak köszönhetően Oroszország továbbra is a Barátság vezetéken keresztül láthatja el olajjal Európát, de az Európai Bizottság nem akarja, hogy ez hosszabb távon így maradjon, ezért újfajta korlátozásokat mérlegel – írja a Spiegel.

Brüsszel olyan importvámon gondolkodik, ami az orosz olajat a megfelelő időben olyan drágává tenné, hogy már nem érné meg Európába hozni. Ezt ráadásul a miniszterekből álló Európai Tanács minősített többséggel is elfogadhatná, vagyis Orbán nem tudná megvétózni.

A legutóbbi EU-csúcson az európai kormányok megállapodtak, hogy az év végétől az orosz tengeri olajszállításokat bojkottálják, de az olyan országok, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország, ezután is hozzájuthatnak vezetéken át orosz olajhoz. A továbbértékesítés ugyan tilos, de a korábbi importmennyiség legalább 10 százaléka továbbra is így érkezhetne Európába. (Spiegel)

Kisgyerekkoromban – az emberi civilizáció vége felé – kétféle módon sikeredhetett kellemetlenre az étkezés, amikor egy haveromnál voltam vendégségben:

1. Nagyon jóízűen ettem, ami miatt azt gondolhatták, hogy otthon nem kapok enni.
2. Nem nagyon bírtam legyűrni a kaját, ami miatt azt gondolhatták, hogy elkényeztetett, finnyás hülyegyerek vagyok.

Na, most kiderült, hogy erre Skandináviában van egy bevett megoldás: nem kell semmit problematizálni, egyszerűen nem kell adni enni az idegennek.

Egy negyed világ csodálkozott rá arra az interneten, hogy Svédországban gyakorlatilag hagyománnyá vált, hogy bizonyos helyzetekben nem adnak ételt a vendégeknek.

Gyönyörű napsütés és heveny zivatarok is lesznek a pünkösdi hosszú hétvégén.

Ez itt a 444 reggeli hírlevele, ez meg a többi. 4 kiemelt cikk a 444-ről:

• Ki ez a Kirill, aki miatt Orbán a végsőkig hajlandó volt elmenni?
  
• Lengyelország és Brüsszel a kiegyezés útjára léptek
• Partizánháborúba kezdhetnek az ukránok
  
• A háborús nemi erőszak célja, hogy az áldozatok és a férjük, apjuk, testvéreik is érezzék a tehetetlenség szégyenét

Az ATV-nek nyilatkozott Navracsics Tibor területfejlesztésért és az EU-s források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter arról, hogy már KDNP-tagként dolgozik azon, hogy a Fidesz újra az Európai Néppárt (EPP) tagja is lehessen.

Az ATV megkérdezte, mit keresett Rotterdamban az EPP kongresszusán, hiszen a Fidesz 2021 márciusában kilépett (hogy ne zárják ki) az Európai Néppártból. Akkor Navracsics azt mondta, „azt a pártcsaládot, az Európai Néppártot hagyta el a Fidesz, mely az ő legfőbb identitása”, és hogy az is megfordult a fejében, hogy átlép a KDNP-be, mivel Semjén Zsolték pártja maradt az EPP-ben, a KDNP-s Hölvényi György az EPP-frakció tagja az Európai Parlamentben.

Navracsics erre azt mondta: 2003 óta kettős tagsága volt, egyszerre Fidesz- és KDNP-tag is volt, és miután a Fidesz elhagyta az EPP-t, találkozott Semjénnel, és megállapodtak, hogy Navracsics „aktiválja a KDNP-tagságát és ott dolgozik tovább politikusként”. „Ez így is lett” – mondta. Ehhez képest itthon az Országgyűlésben nem a KDNP, hanem a Fidesz frakciójába ült be.

Megkérdezték Navracsicsot arról is, gratulált-e már az EPP élére választott Manfred Webernek – a fideszes média nagy ellenségének –, aki az olajembargóval kapcsolatban azt mondta: elege van abból, hogy Orbán diktálja az ütemet az EU-ban, és ideje lenne, hogy megszüntessék az egyhangúságot a 27 tagállam döntéshozatalában. Navracsics azt mondta, ha majd tudnak találkozni, gratulál.

Szerinte „sajnálatos”, hogy a Fidesz már nem az EPP tagja, de igyekszik majd a rendelkezésre álló eszközökkel orvosolni a hibákat, mert szeretné, ha valamilyen intézményes kapcsolat lenne a Fidesz és az EPP között, „akár még tagság is”.

Ennek ugye kevés esélye lehet, hiszen Weber az elődje, Donald Tusk „érdemének” nevezte, hogy „kidobták” a Fideszt az EPP-ből. Erről Navracsics azt mondta: elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy szoros politikai kapcsolat legyen az EPP és a Fidesz között akkor is, ha ez nem intézményesített, és ő szívesen dolgozik ezen. Weber „kidobós” szövegéről Navracsics azt mondta, sovány elnöki teljesítmény, ha valaki a pártcsalád egyik tagpártját kitaszítja, az meg normális az uniós döntéshozatalban, ahogyan Orbán járt el az EU 6. szankciócsomagjáról vitázva, Macron esetében hasonló eljárást nem szoktak szóvá tenni.

Friss hír, hogy Michael Gahler, a Néppárt külügyi szóvivője – annak ellenére, hogy Bayer Zsolt kussolásra szólította fel – azt üzente: „Ölelje meg Orbánt az, aki áldást ad Putyin embertelenségeire…” Korábban pedig úgy fogalmazott, egy nap kiderül, mivel zsarolják az oroszok a magyar miniszterelnököt. Erről Navracsics azt mondta: értetlenül nézte a nyilatkozatot, de nem lehet tudni, hogy ez „egy magánkirohanás“ volt-e felhatalmazás nélkül. (Mondjuk az EPP Twitter-oldalán is megosztották.) Szerinte ezért is kellene ott lenni az EPP-ben, mert akkor belül lehetne egyeztetni, elkerülve a hasonló megnyilatkozásokat – írja az ATV.

Navracsics Tibor most 8 év után tért vissza a kormányba. Orbán egykor példát statuált vele, de sosem tévesztette szem elől. Nem örülnek a visszatérésének a Fideszben, és hosszú idő után ismét egykori felfedezettjével, az őt hátba támadó Lázár Jánossal vívhat. Navracsics pályaíve azt is mutatja, hogy Orbánnak sokszor értékesebbek azok a káderek, akik az évek során kiszorultak a párt erős emberei közül. A mostani feladata is minden bizonnyal Orbán fekete humorát dicséri.

„Szóval Kirill pátriárka neve kikerült a 6. szankciócsomagból Magyarország szilárd álláspontja, józan esze és politikai akarata miatt, ami megakadályozta az újabb súlyos problémákat. Mi volt a többi EU-állam álláspontja ebben a kérdésben? Görögországé például?”

Így dicsérte meg hazánkat Mihail Uljanov, Oroszország nagykövete az ENSZ bécsi intézményeinél, miután Orbán nyomására lekerült Kirill orosz pátriárka az európai uniós szankciós listáról.

Brüsszel azzal vádolta a pátriárkát, hogy aktívan támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Kirill egy prédikációjában azt mondta, Oroszország nem támadott meg senkit, és nem is akart háborút, csupán határait védte.

Michael Gahler, a Néppárt külügyi szóvivője – annak ellenére, hogy Bayer Zsolt kussolásra szólította fel – azt üzente: „Ölelje meg Orbánt az, aki áldást ad Putyin embertelenségeire…”

„A hajléktalanság problémáját leegyszerűsítő módon, általánosítva, a fedél nélkül élő embereket egyes kábítószerfüggő, erőszakosan kéregető csoportokkal azonosítva ábrázolhatta a Metropol.”

Ezt nem én írom a fideszes lapról, ami tavaly nívódíjat kapott a Parlamentben, hanem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Az állandóan a hajléktalan emberek és a koszos drogosok ellen hergelő Metropol a nyomtatott és az online verziójában is megjelent cikke felveti a kirekesztés gyanúját, és felmerülhet, hogy öncélúan, megalázóan és sérelmesen mutattak be kiszolgáltatott személyeket, ezért az NMHH Médiatanácsa eljárást indít a kiadó, a Mediaworks Hungary Zrt. ellen.

Az „Olvasóink panaszai alapján: Itt a nagy koldustérkép! Hol zaklatják a kéregetők a járókelőket?” című cikkben Budapesten működő, erőszakosan kéregető, szervezett csoportokról számoltak be, együtt említve a hajléktalanságot az erőszakos kéregetéssel és a kábítószer-fogyasztással.

A lap a cikkhez kapcsoltan egy térképet is közölt, amiben azokat a helyeket jelölték, ahol erőszakos koldusokra számíthatnak a járókelők, illusztrációként pedig olyan fotókat is bemutattak, amiken földön fekvő, alvó vagy magatehetetlen állapotban lévő emberek láthatók.

Az írást bejelentés alapján kezdte vizsgálni az NMHH Médiatanácsa. A hatóság arra keresi a választ, hogy a cikk a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket öncélúan és sérelmesen mutatta-e be, és megsértette-e a kirekesztést tiltó törvényi rendelkezéseket.

Mitől kirekesztő, sérelmes vagy öncélú egy ábrázolás?

A hatósági és a bírósági gyakorlat szerint egy médiatartalom akkor kirekesztő, ha alkalmas sztereotípiák kialakítására vagy a már meglévők felerősítésére, illetve, ha a szóban forgó közösség elszigetelése, különállósága mellett érvel, akár úgy, hogy felveti a közösséghez tartozó személyek jogainak korlátozási lehetőségét. A joggyakorlat szerint a megalázó helyzetben való bemutatás az önérzetet súlyosan sértő, méltóságot romboló helyzet, a kiszolgáltatottság pedig olyan szituációt jelent, amikor a személynek nincs lehetősége saját mérlegelése szerint dönteni vagy cselekedni. Akkor sérelmes a bemutatás, ha például annak alapján az adott személy megítélése hátrányos, negatív lehet, míg az öncélú ábrázolás a szórakoztatás, haszonszerzés vagy megbotránkoztatás kizárólagos céljával történő bemutatást jelenti – írja az NMHH.

Hogy a full fideszes Médiatanács mit fog kezdeni az orbánista lappal, jó kérdés.

A Néppárt külügyi szóvivőjét szerdán kiakasztotta, hogy Orbán Viktor megvétózná az orosz háborús bűnöket védő Kirill pátriárka elleni szankciókat, pedig a hétfői csúcson még nem ezt mondták. Michael Gahler azt üzente, egy nap kiderül, mivel zsarolják az oroszok a magyar miniszterelnököt.

Bayer Zsolt fideszes főinfluenszer erre a „Szelíd figyelmeztetés Michael Gahlernek” című cikkével reagált, amit így zárt: „Gahler! Kuss! És szállj magadba, te senki! Világos?”

Azóta Orbán nyomására Kirill pátriárka le is került az EU-s szankciós listáról. De úgy látszik, hogy sem ez, sem Bayer Zsolt nem tudja leállítani Gahlert, a szóvivő ugyanis nemrég a Twitteren ezt írta:

„Mivel Orbán zsarolja az EU-t, hogy ne szankcionálja Kirillt, felszólítom a többi tagállamot, hogy szankcionálják ezt a fickót azzal, hogy nem adnak neki vízumot, és zárolják az ő és az orosz ortodox egyház számláit az országaikban. Az ölelje meg Orbánt, aki áldást ad Putyin embertelenségeire…”

Az afganisztáni tálibok a máktermesztés betiltását tervezik, ezzel az országban történő ópium- és heroin-előállítást igyekeznének leállítani – írja az AP amerikai hírügynökség.

Az afganisztáni tálibok – akik több mint kilenc hónapja vették át a vezetést Kabulban – április elején rendeletet adtak ki, ami szerint betiltanák a máktermesztést, és most, június elején kezdik a kampányt a rendelet végrehajtására.

Afganisztán a világ legnagyobb ópium-előállítója, az európai és ázsiai kábítószer-fogyasztás egyik fő heroinforrása, pedig az elmúlt húsz évben az országban állomásozó amerikaiak is dollármilliókat fektettek a máktermesztés felszámolásába.

A kábítószer-kereskedelmet akadályozó intézkedés várhatóan az elszegényedett földbirtokosokra és napszámosokra lesz a legkárosabb, mivel rengeteg földművelőnek a máktermelés jelenti az egyetlen megélhetési forrást. A tálibok hatalomátvétele óta az afgán gazdaság a korábbinál is nehezebb helyzetbe került, részben azért is, mert a külföldi segélyezők megvonták az országtól a támogatásokat. (MTI)

Július 31-re tűzte ki a tatai választási bizottság a civilek által kezdeményezett népszavazás időpontját. A voksolással szeretnék megakadályozni, hogy az Avalon-csoport szállodát építhessen az Öreg-tó partján – közölte az iroda vezetője.

A Győri Törvényszék által elfogadott kérdések az alábbiak.

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20)) és helyi építési szabályzata (38/2005.(XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit.

A harmadik kérdés támogatása megakadályozná, hogy az önkormányzat az Öreg-tó teljes partján településfejlesztési megállapodást kössön, ez több tervezett fejlesztést megakasztana – mondta Horváth József jegyző.

Eredményes népszavazás esetén a képviselő-testület egy évig nem hozhat a szavazással ellentétes döntést.

A referendum lebonyolításához a város 14 milliós forintot különített el a költségvetésben.

A népszavazás akkor lesz érvényes, ha azon a választók több mint fele, közel 10 ezer ember szavaz. Egy-egy kérdésben a szavazás eredményességéhez az érvényes szavazatok több mint felének azonossága szükséges – mondta el a jegyző, aki korábban beszélt az ügyről a városi televízióban, de a kezdeményezőket meg sem hívták, pedig a Stop Avalon Tata aktivistái keresték a Tatai TV-t azzal, hogy vegyenek részt a sajtótájékoztatójukon, de hiába.

A Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon-csoport 2020 májusában jelentette be, hogy 120 szobás, ötcsillagos szállodát építene 15 milliárd forintból a saját tulajdonában lévő telken, az Öreg-tó partján. A beruházók szerint a városnak 100 millió forintos adóbevételt hozhat a létesítmény, emellett 80-100 fő alkalmazására nyújt lehetőséget.

A tervek ellen nagyszabású lakossági tiltakozás bontakozott ki, a beruházás megakadályozása érdekében Stop Avalon Tata néven alakult civil mozgalom, ami több tüntetést szervezett, majd közel 7000 aláírást gyűjtött össze a népszavazás kiírásáért. A helyi fideszes polgármester, Michl József meg is támadta a civilek kérelmét.

Egy ősi kukoricaisten kb. 1300 éves szobrát fedezték fel régészek Mexikó délkeleti részén, Palenque maja romvárosban – jelentette be a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH).

A 22 cm-es szobrot kelet-nyugati irányban tájolva helyezték el a maják, a kutatók szerint arra utalva, hogy a felkelő Nap életre kelti a kukoricanövényt.

Az INAH közleménye szerint a figura része lehetett egy nagyobb áldozati adománynak, amit vizes környezetben, egy kis tóban helyeztek el, imitálva az istenség átkelését az alvilágba.

A lelet információkkal szolgál a tudósoknak arról, hogyan képzelték el a Palenquében élő régi maják a kukoricaistenség mitikus útját a születéstől a halálon át az újjászületésig.

Mivel a tavaly felfedezett szobor nedves közegből került elő, restaurálás előtt lassú kiszárítási folyamatnak vetik alá.

A Chiapas államban fekvő Palenque az egyik legjelentősebb maja romváros Mexikóban, az impozáns építményei vonzzák a turistákat. (MTI)

„Könyvhét alkalmából elérhetővé tesszük sajtóadatbázisunkat” – közölte az Arcanum Digitális Tudománytár, amin korabeli kézikönyveket, folyóiratokat, napi- és hetilapokat lehet elérni.

Június 9 és 12. között a Vörösmarty téren is meg lehet találni a cég munkatársait, akik régi újságokat is árulnak majd.

Napsütésre és zivatarokra is készülni kell az ünnepi hosszú hétvégén – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből.

Péntek

Sok lesz a napsütés, de a délnyugati megyékben délelőtt előfordulhat egy-egy zápor. Estefelé a nyugati megyékben egyre több gomolyfelhő képződik, és a Dunántúlon már többfelé alakulhat ki zápor, zivatar, amit felhőszakadás kísérhet. A leghidegebb órákban általában 10 és 17 fok között alakul a hőmérséklet, de az északi völgyekben pár fokkal hidegebb is lehet. A legmagasabb hőmérséklet 27 és 32 fok között valószínű.

Szombat

Egy nyugat felől átvonuló felhőzetből „kiterjedt zivatartevékenység” várható, felhőszakadások is lehetnek. A csapadékzóna mögött többnyire gomolyfelhős, napos idő valószínű, délután már inkább csak a keleti tájakon eshet. A szél megélénkül, zivatarok környezetében erős vagy viharos lökések is lehetnek. A hőmérséklet hajnalban általában 14 és 19, délután 24 és 31 fok között alakul.

Pünkösdvasárnap

Általában napos időre lehet számítani. A nyugati országrészben estefelé már kialakulhatnak záporok, zivatarok. A szél megélénkül, zivatarok környezetében meg is erősödik. A minimumok általában 14 és 18 fok között alakulnak, de az északi völgyekben 10-13 fokot is mérhetnek. A nappali csúcsértékek 25 és 30 fok között valószínűek.

Pünkösdhétfő

Az ország keleti felében többnyire napos, csapadékmentes idő várható, de a Dunántúlon több felhő ígérkezik, amiből elszórtan zápor, zivatar is kialakulhat. A szél megélénkül, zivatarok környezetében megerősödik. Hajnalban 12-17 fok valószínű, de az északi völgyekben 8-11 fok is lehet. A csúcsértékek 24 és 29 fok között várhatók. (OMSZ via MTI)

Az ENSZ szerdán jóváhagyta a török kormány kérelmét, ami hivatalosan is Türkiyére nevezné át Törökországot.

Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője elmondta, hogy a névváltoztatást Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a világszervezethez intézett hivatalos kérelme után lépett hatályba.

A miniszter azt mondta, a lépés célja „Törökország nemzetközi tekintélyének növelése”.

Ankara decemberben jelentette be, hogy kérelmezni fogja a világszervezetnél Törökország nevének megváltoztatását, miután Recep Tayyip Erdoğan török elnök memorandumban szólított fel a Türkiye elnevezés használatára. Erdoğan emellett felszólította a kereskedelmi cégeket, hogy az exportra szánt termékeiket „Made in Türkiye” logókkal lássák el, és szorgalmazta, hogy a kormányhivatalok a Türkiye elnevezés használják a levelezéseikben. (MTI)

Közfeladatot ellátó személyként elkövetett bántalmazás miatt emeltek vádat egy 22 éves gondozó ellen, aki Zalaegerszegen többször megütött és megrúgott egy gondozottat – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba elmondta, hogy a 22 éves férfi képesítés nélküli szociális gondozóként dolgozott egy zalaegerszegi szociális otthonban, ahol tavaly augusztusban ez történt:

1. A vádlott a nővérszobában volt a kollégáival, akikhez sírva ment be az otthon egyik dolgozója, akit éppen elbocsátottak.
2. Ekkor érkezett a nővérszobához egy férfi ellátott, aki ételért akart bemenni a helyiségbe, de a dolgozók többször is kiküldték.
3. Az elbocsátott nővel baráti viszonyt ápoló vádlott „ideges volt” a kolléganőjével történtek miatt, ezért dühében a gondozott férfit kétszer arcon ütötte, lábon rúgta, hátba vágta, majd kilökdöste a nővérszobából.
4. A fiatal gondozó és a kolléganői ezután a nővérszoba ajtaja előtt keresztbe tettek egy műanyag partvist, hogy a sértett ne tudjon bemenni ételért a helyiségbe, de a gondozott ennek ellenére átlépte az akadályt.
5. Próbálta elvenni az ételt a hűtő tetejéről, mire a vádlott a seprűnyelet felkapva többször is hátba vágta a férfit, amitől a már amúgy is sérült, hajlott seprűnyél eltörött.

A bántalmazás következtében a gondozott nem sérült meg.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette miatt emelt vádat. (MTI)

Jó reggelt kívánok! Ma két, számomra fontos ember születésnapja van: az 59 éves Orbán Viktoré és a 33 éves magamé. Mindketten köszönjük, hogy idáig eljutottunk!

Most pedig ismertetem a 444 reggeli hírlevelét (van több is). 4 kiemelt cikkünk:

• Sikerült megállapodni az uniós orosz olajimportról, Magyaroroszág egyelőre mentesül az embargó alól
  
• Miért fulladt káoszba a BL-döntő?
  
• Ukrajnát készültek megszállni, de most már annak is örülnének, ha egy szétlőtt kisvárost megszereznének
• Cáfolja a Shell, hogy kutakat zárt volna be, de az állításukkal szemben nem mindenhol tudják kiszolgálni a külföldieket

Egy nyugdíjas által megmentett magányos bárány lett az új látványosság a görögországi Mílosz szigetén.

Az Elpida (Remény) nevű állat kutyaként követi a gazdáját, George urat Adamantasz kikötővárosában. Elpida mindig a gazdája mögött sétál a város szűk utcáin, bemegy vele a boltba is, de pihenni is a gazdi mellett szokott, amikor az a sétányon elfogyaszt egy kávét.

A férfi azt mondta, a néhány napos Elpidát egy mezőn találta a szigeten, úgy véli, az anyja azért hagyhatta el, mert beteg volt, és nem volt hajlandó szoptatni.

A nyugdíjas a közelben lakott, fecskendővel kezdte etetni a kis nőstényt. Az állat életben maradt, és a férfit „apafigurának” vélheti, aki megmentette az életét.

„Követ engem, bárhová megye. Amikor először követett a sétányra, káosz volt. Kicsik és nagyok vettek körül minket egy fotó vagy videó erejéig” – mesélte a férfi, aki azóta elválaszthatatlan a birkától, és a kikötőben mindenki várja, hogy Adamantasz sikátorain végigmenjenek. (Greek Reporter)

Új korszak veszi kezdetét Magyarországon az általános digitalizációs folyamatban: megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, ami egyfajta ernyőszervezetként szinte minden hazai digitalizációs folyamatot egy platformra terel majd a hatékony fejlesztés és működés érdekében – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A jövőben Guller Zoltán a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatja tevékenységét.

A Digitális Magyarország Ügynökség fő feladata a kormányzati digitalizáció és a digitális állampolgárság megteremtése. A KTK szerint cél az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a hatékony és gyors ügyintézés biztosítása, hogy Magyarországot egy jól működő 21. századba vezesse át.

A megalakuló ügynökség feladatokat vesz át minisztériumoktól, a működését a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli.

A kormány Guller Zoltánt a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztossá nevezi ki, aki a közlemény szerint az elmúlt 6 évben nemzetközi szinten is egyedülálló és példaértékű digitális működés alapjait tette le a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásával.

Guller a turizmusban a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnökeként folytatja a munkáját. Nemrég derült ki, hogy Guller egyedül döntött a 2020-as egyedi turisztikai támogatásokról, nem volt szakmai grémium. A 24.hu perelte ki a titokban kiosztott támogatások dokumentációját, így derült ki, hogy az MTÜ nem mondott igazat. (MTI)

A társaság friss pénzügyi beszámolója szerint 2021-ben az alapítása óta a legnagyobb bevételét és nyereségét érte el az a végrehajtói iroda, ami Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke és a felesége tulajdonában áll – írta meg a 24.

A gödöllői végrehajtói irodának 462 millió forint bevétele lett, ennek több mint a fele, 258 millió forint a nyereség. A Schadl házaspár egyelőre nem vette ki a cégből a pénzt, hanem eredménytartalékba helyezte.

A társaság 25 embert foglalkoztat, a korrupció gyanújával letartóztatott Schadl György szintén végrehajtó felesége, Schadl-Baranyai Helga irányítja. A nő a férfi bebörtönzése után az ő budaörsi irodájának vezetését is átvette Schadl „állandó helyetteseként”.

A többek között tartozásbehajtások és kilakoltatások végrehajtását végző Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtói Iroda a 2017-es alapítása óta 2,5-szeresére növelte a bevételét és a nyereségét is.

Schadl Györgyöt novemberben tartóztatták le abban a bűnügyben, amibe belebukott a szintén gyanúsított igazságügyi államtitkár, Völner Pál is. A hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított volt államtitkár a gyanú szerint 3 éven át kaphatott rendszeresen kenőpénzt (összesen 83 millió forintot) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.

Az ügyészség szerint Schadl több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert a kapcsolatnak hála. A korrupciós ügynek 15 terheltje van (köztük több végrehajtó), akik közül többen beismerő vallomást tettek. Schadl november óta börtönben van, de azóta is ő az elnöke a köztestületnek.

Az elmúlt években Schadl György – részben feleségével együtt – 19 ingatlant szerzett, vett lakást a budai Várban, Erzsébetvárosban és a XII. kerületben is, illetve nyaralót Siófokon.

Schadl és Völner ügyeiben Rogán Antal kabinetfőnöke is érintett volt, ennek ellenére maradhatott a miniszter kabinetfőnöke.

A Völner–Schadl-ügy nyomozati anyagának feldolgozásáért a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Magyar Sajtódíjat adott a 444-nek. (24)

Az ENSZ égisze alatt újabb tárgyalási forduló kezdődött Genfben a szíriai rendezés érdekében a damaszkuszi kormány, az ellenzék és a civil társadalom képviselőinek részvételével.

Geir Pedersen, az ENSZ szíriai különmegbízottja közvetít a 8. tárgyalási fordulón, aminek a célja még mindig olyan új szír alaptörvény kidolgozása, ami alapján tisztességes és szabad választásokat lehet tartani Szíriában, ahol 2011 óta háború dúl.

Pedersen szerint az ellenzék és a kormány delegátusainak sikerült megállapodniuk arról, hogy a péntekig tartó tanácskozásokon az állami intézményrendszer erősítése, az alaptörvény szerepe és a közel-keleti országgal szemben elrendelt szankciók alkotmányjogi vonatkozásai mellett megvitassák „az átmenet igazságszolgáltatási rendszerének” kérdését is.

Ez utóbbi alatt a felek a súlyos emberijog-sértések feldolgozását szolgáló intézkedéseket és folyamatokat értik. ENSZ-nyomozók az utóbbi években megint háborús és emberiesség elleni bűncselekményekről tettek jelentést Szíriából.

Az eddigi tárgyalások nem hoztak kézzelfogható eredményt, részben a küldöttségek kölcsönös bizalmatlansága miatt.

A tíz éve tartó polgárháborúban több 100 ezren haltak meg, több millióan menekültek el a hazájukból, és kb. 6,7 millió belső menekültről tudni. A damaszkuszi vezetésnek iráni és orosz támogatással sikerült visszaszereznie az ellenőrzést az állam területének kb. kétharmada felett. (MTI)

Az EU-tagországok közötti utolsó pillanatban lezajlott tárgyalások ellenére a vezetőknek nem sikerült megegyezniük az orosz olajimport tilalmáról, mielőtt a 2 napos brüsszeli csúcs elindult volna.

A 27 ország vezetői elvileg beleegyeznek az olajembargóba, de a terv részleteiről még nem döntöttek. Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint megállapodásra reálisan az EU következő, június 23-24-i csúcstalálkozóján lehet számítani.

A Reuters által látott és esetleg újra átdolgozott szövegtervezet tartalmazná a tengeri olajimport tilalmát, a tengerparttal nem rendelkező Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak szállított csővezetékes olajat pedig valamikor később szankcionálnák.

Az Európai Bizottság a felelős azért, mert nem halad előre a tárgyalás az orosz olajszankciókkal kapcsolatban, mondta Orbán Viktor újságíróknak az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján.

Orbán azt mondta, csak akkor ért egyet az EU legújabb, Oroszország elleni szankciókra vonatkozó javaslataival, ha előbb születnek olyan megoldások, amik garantálják Magyarország energiaellátását.

Orbán azt mondta, hogy garanciákra van szüksége, hogy országa tengeri úton vásárolhasson olajat, ha leállna az orosz szállítás. Szerinte az eddigi szankciókat úgy fogadták el, hogy csak utána számoltak a hatásukkal, de most energiáról van szó, ami komoly dolog, ezért ki kell találni, mi lesz az embargó után.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki május elején javasolta a legutóbbi szankciócsomagot, azt mondta, „még nem tartunk ott”. Krisjanis Karins lett miniszterelnök úgy fogalmazott: „Egy kicsit belemerülünk minden részletbe, és elfelejtjük az összképet. Ez csak pénz. Az ukránok az életükkel fizetnek.” (BBC, Guardian)

Jakab Péter arról írt a Facebookon, hogy feljelentést tesz Potocskáné Kőrösi Anita ellen.

A Jobbik elnöke azt írja, Potocskáné Kőrösi Anita az elmúlt években végzett gazdasági, szakmai munkájával kiérdemelte a feltétlen bizalmát, ezért is jelölte elnökhelyettesének a Jobbik tisztújításán, de azóta történt valami.

Jakab azt írja, a bizalmát élvező ember hirtelen, a távollétében „úgy dönt, elnöki jogkört ragad magához, semmibe veszi a törvényeket, és mint elefánt a porcelánboltban elkezd törni zúzni”. „Elnökhelyettesként többek között utasítja a Jobbik pártalapítványát olyan kifizetések végrehajtására, amelyek anyagilag csődbe vinnék az alapítványt. Kész, vége, nincs tovább. Vagy épp engem, mint frakcióvezetőt megkerülve utasítja a hivatalomat szerződések megkötésére mindenféle jogkör nélkül” – írja Jakab.

Jakab azt írja, „egy párt elnökhelyettese, de még elnöke sem utasíthat semmire sem egy alapítványt”, „még a párt alapítványát sem”, mert „tiltja a törvény”.

Jakab Péter azt írja, azzal szemben kell fellépnie a Jobbik védelmében, akiben megbízott emberként, de „a Jobbik nem a Fidesz”. „Ha a Fidesz visszaéléseivel, korrupciójával, hatalmi túlkapásaival szemben harcot hirdetünk, akkor magunk között sem tűrhetjük meg mindezt. Sőt! A korrupciónak, a visszaélésnek nincs színe. Akkor sem tűröm, ha fideszes az elkövető, de akkor sem, ha jobbikos. Sőt, akkor irtom csak igazán” – írja.

Jakab ma „őrködve a párt törvényes működése felett”, feljelentést tesz hűtlen kezelés és hanyag kezelés kísérlete miatt, és kezdeményezi a párt etikai bizottságánál Potocskáné Kőrösi Anita kizárását a Jobbikból. „Az eljárás alapjául szolgáló bizonyítékokat, dokumentumokat a hatóság rendelkezésére bocsátom, a sajtónak a kérdésben nem nyilatkozom” – írja a Jobbik elnöke.