Herczeg Márk

Sziasztok! Ez a 444 reggeli hírlevele, és ezek a 444 reggeli hírei. (Itt van a többi hírlevelünk.)

4 cikk a 444-ről:

• Ezeken az intenzív osztályokon többen haltak meg, mint ahányan meggyógyultak
  
• Nem nagyon látszik a költségvetésből, hogy hol spórol a kormány a minisztériumokon
  
• Odalesz a bizalom, ha a főnök nem lát minket az irodában?
• Szeverodonecket beborította a háború köde
  

FYI: 9 éves a 444, 9 forint az előfizetés.

HÁBORÚ A HÁBORÚZÓKNAK (ÉLŐ AZ ÉLŐKNEK)

Zavaros, ellentmondó hírek érkeznek Szeverodoneckből arról, hogy éppen ki melyik részt tartja ellenőrzése alatt, de az biztos, komoly harcok dúlnak – ,inden más fronton elakadt az orosz előretörés, Harkivnál és Herszonban pedig az ukránok lendültek ellentámadásba.

Mariupolnak ezután is Mariupol lesz a neve, de immár oroszul fogják Mariupolnak hívni, „mint egy normális orosz várost”, mert nem mindegy, hogy hogyan írják az i-t.

Új kormányzót neveztek ki Moszkvából a budapesti és magyarországi orosz ortodox egyházmegye élére: Hilarion metropolita eddig magas beosztásban volt, 13 éven át irányította az orosz ortodox egyház külügyeit.

• Az Európai Bizottság importvámot vetne ki az orosz olajra, a javaslatot a miniszterekből álló Európai Tanács minősített többséggel is elfogadhatná, vagyis Orbán nem tudná megvétózni.
  
• Vagy Orbán, vagy a luxemburgi miniszterelnök kamuzott Kirill pátriárkáról.
  
• A milánói Scala orosz operával indítja a következő évadot.
• Az orosz űrügynökség azon van, hogy túszul ejtsen egy német távcsövet a Földtől kb. 1,5 millió km-re: a Spektr-RG az orosz és a német űrtudósok közös sikere volt, aztán kitört a háború.
  

ORBÁNIZMUS AZ ORBÁNISTÁKNAK

„Shakirát a múlt hétvégén egy barcelonai kórházba szállították, mivel szünet nélkül hisztériázott, divatos kifejezéssel élve, pánikroham gyötörte” – írta meg az Origo.

„Szent István letette az alapokat, a miniszterelnök úr ugyanezt a három pillért képviseli, szilárdítja és erősíti” – vont párhuzamot Osztie Zoltán plébános párhuzamot vont.

Mészáros Lőrincnek nagyon megérte teleplakátolni az országot, a felcsúti dollármilliárdos plakátcégénél 4,4 milliárd lett a profit.

• Az egy évvel korábbi milliárdos nyereség után megint veszteségessé vált a Hír Tv.

MUNKA A MUNKÁSOKNAK

Megöli-e a kreativitást a Zoom? A távmunka radikálisan felforgatta sokak életét, de a következményeit csak mostanában kezdjük megismerni.

Minden idők legnagyobb áfabevételeiből, különadókból és bizonytalan EU-s pénzekből fedezné a kiadásait az Orbán-kormány: 2023-ban csak az áfa 7000 milliárd forint lehet, ez 2019-ben 4532 milliárd forint volt.

De nem nagyon látszik a költségvetésből, hogy hol spórol a kormány a minisztériumokon: Nagy Márton azt ígérte, hogy 10 százalékkal csökkentik a minisztériumok költségvetését, hogy legyen pénz a honvédelmi és rezsivédelmi alapokba, de csökkentésnek nyomát sem találjuk a 2023-as költségvetésben. Sőt sportra is jóval többet különített el a kormány a jövő évi költségvetésben az ideinél.

Közben 2,5 milliárd eurós extra devizakötvény-kibocsátást tervez Magyarország: Orbán korábban azt mondta, ha nem kapunk pénzt Brüsszelből, akkor Magyarország a pénzpiacokról is tudja magát finanszírozni.

És ha ez nem lenne elég: Rogán Antal minisztériuma tízszer több pénzből gazdálkodhat, mint tavaly.

Egy darab cserepes virágot kapott pedagógusnapra 70 tanár a tankerülettől: a budapesti gimnázium tanárai vándorvirágnak nevezték el az ajándékot, ami mindenkinél egy-egy napot lehet.

Megállapodtak a minimálbérek új uniós szabályairól: azoknak a tagállamoknak, ahol a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékát védi kollektív szerződés, cselekvési tervet kell kidolgozniuk a helyzet fokozatos javítására.

Jövőre újra megkaphatják az önkormányzatok a kkv-k iparűzési adóját – mondta Varga Mihály a költségvetés átadásáról szóló sajtótájékoztatón. De sokkal jobban nem járnak az önkormányzatok, mert a rezsicsökkentésből kidobják őket, az egyházak viszont kaphatnak majd a rezsialapból.

ÉTEL AZ ÉHEZŐKNEK

Nemhogy megszorítás nem lesz, Novák Katalin hivatala jóval többet költhet jövőre: bérekre majdnem kétszer annyi jut jövőre az államfői hivatalban, mint idén.

• Novák Katalin halászlevet vitt Milos Zemannak.
• Nincs elég saláta, ezért a KFC káposztára cseréli a salátát Ausztráliában.

PARLAMENT A PARLAMENTNEK

• Újabb képviselőtől vette el a szót Kövér László, aki azon az állásponton van, hogy a kormány törvényes, míg Varju László az ellenkezőjén.
  
• Hadházy Ákos pénzt gyűjt.
  

KÜLVILÁG A KÜLVILÁGNAK

Kormányválságot hozhat Svédországban, hogy bizalmatlansági szavazást kezdeményeztek az igazságügyi miniszter ellen: ha Morgan Johanssont leszavazzák, az Magdalena Andersson kabinetjének a bukását jelentheti.

• Tartós inflációt és számos országban régen látott recessziót jósol a Világbank elnöke.

„Izrael a polip feje, és nem csak a karja ellen lép fel, ahogyan évtizedek óta tették” – mondta a kneszetben Naftali Bennett izraeli miniszterelnök, aki szerint Izrael stratégiát váltott Iránnal szemben, bármikor és bárhol cselekszik.

• Lövöldözés volt egy német Aldiban: egy férfi lelőtt egy nőt, majd öngyilkos lett.

A Walmart leveszi a polcairól a thaiföldi kókusztejet, mert majomrabszolgák szedték hozzá a kókuszt: az állatokat láncra verik és felküldik a gyümölcsért.

• Egy ENSZ bizottság jelentése szerint a palesztin területek izraeli megszállása a feszültségek alapvető oka.

EGÉSZSÉGÜGY AZ EGÉSZSÉGTELENEKNEK

2019-ben 9500-an haltak meg a magyar intenzív osztályokon, 2021-ben pedig 18 ezren.
A budapesti Nyírőben, a tatabányai, a kisvárdai és a gyöngyösi kórházban a súlyos betegek több mint 60 százalékát elvesztették a koronavírus-járvány második évében. Ehhez képest szinte eltörpülnek a 40-50 százalékos halálozási számok Szombathelytől Berettyóújfaluig. Ha folyamatosan közölték volna ezeket az adatokat, talán a kórházak is jobban felkészülhettek volna a járványhullámokra.

A macskájával együtt vesz mintákat a betegektől egy kínai kórház alkalmazottja: az állatra nincs ki vigyázzon otthon, de legalább pont befér a védőruha ujjába.

Határérték feletti arzénszennyezést mértek a Sajó hazai szakaszán: a Greenpeace Sajópüspökinél vett mintákat a folyó vizéből és az üledék felső rétegéből, négy mintából kettőben kisebb, határérték feletti arzénkoncentrációt mutattak ki.

• 2 év után újra mehetnek külföldi turisták Japánba, de csak bizonyos felételekkel.
• 2 év alatt 2 milliárd forint nyereség keletkezett egy hévízi fideszes képviselő magánegészségügyi cégében, miközen az állami kórházakban nincs ilyen dinamikus fejlődés.
  

KÖZLEKEDÉS A KÖZLEKEDŐKNEK

Június végéig egymillió autót kellene levizsgáztatni az országban: a járvány miatti veszélyhelyzet miatt június 30-ig kaptak haladékot az autósok a műszaki vizsgákra, a rohamra most meghosszabbított nyitva tartással és extra műszakkal készülnek.

FOCI A FOCISTÁKNAK

Orbán és Csányi együtt nézte a helyszínen az olasz-magyar meccset, amit a magyarok elveszítettek 2-1-re.

• 67 ezren énekelhetik a Nélküledet a németeknek a Puskás Arénában szombaton.

HÍRESSÉGEK HÍRESSÉGNEK

Brad Pitt beperelte Angelina Jolie-t, mért a volt felesége eladta a részesedését a közös szőlőbirtokukból egy orosz oligarchának.

VÉGE

A hétvégén elloptak egy több évtizeden át gondozott, különleges virágot a Füvészkertből.

• Áttörést értek el a földi élet eredetét vizsgálva. Nem árulom el, mit.

Orbán Viktor miniszterelnök és Csányi Sándor OTP-vezér és MLSZ-elnök együtt nézi a helyszínen, Cesenában az olasz-magyar futballmeccset.

A Nemzetek Ligájában a magyar válogatott egyelőre csoportelső, miután Budapesten 1-0-ra legyőzte Angliát.

A német férfi futballválogatott a női csapatnak tervezett Eb-mezekben játszik az Anglia elleni Nemzetek Ligája-meccsen, így próbálják meg felhívni a figyelmet az angliai női Európa-bajnokságra, illetve így hálálják meg, hogy a nők tavaly Chile ellen férfimezben léptek pályára.

A női válogatott tagja, Sara Doorsoun azt írta, ez igazán király dolog, és kíváncsi, hogy a férfiakon jobban áll-e a mezük. (Kicker via NSO)

• Egy új kutatási eredmény áttörést jelenthet a földi élet eredetének tanulmányozásában.
• Az Astrobiology folyóiratban publikált tanulmány szerint nemzetközi kutatók – köztük az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) egyik kutatóprofesszora – azt találták, hogy a bazaltlávaüvegen az élet első genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képződik.
• Ebből az üvegből bőséges mennyiség volt jelen a Földön 4,35 milliárd évvel ezelőtt, és a Marson ma is található ilyen korú bazalt – áll az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) közleményében.

100-200 nukleotid

Az Alkalmazott Molekuláris Evolúció Alapítvány (FfAME) molekuláris biológusa, Elisa Biondi által vezetett kutatás során kimutatták, hogy hosszú, 100-200 nukleotid hosszúságú RNS-molekulák keletkeznek, amikor a nukleozid-trifosztfátok átszűrődnek a bazaltüvegen, amiből 4,35 milliárd éve bőséges készlet állt rendelkezésre a Földön.

„Abban az időben a bazaltüveg mindenhol fellelhető volt a Földön” – mondta Stephen Mojzsis, az ELKH CSFK földtudományi kutatóprofesszora, a tanulmány egyik társszerzője.

„A Hold kialakulása utáni néhány 100 millió évben a gyakori becsapódások, amik a fiatal bolygón bőséges vulkáni tevékenységgel párosultak, bazaltláva, vagyis a bazaltüveg alapanyagának létrejöttét eredményezték. A becsapódások hozzájárultak ahhoz, hogy a szárazföldek olyan víztartó rétegeket őrizzenek meg, amikben RNS képződhetett” – magyarázta a kutató.

Nukleozid-trifoszfátok

A becsapódások nikkelt is szállítottak, amiről a kutatócsoport tavaly kimutatta, hogy nukleozid-trifoszfátokat képez a lávaüvegben is megtalálható nukleozidokból és aktivált foszfátokból. A borát-ásványok (mint például a bórax) szintén bazaltból segítették a trifoszfátok képződését. A borát a ribóz, vagyis az RNS „R” tagjának képződését is elősegíti, mégpedig olyan egyszerű szénhidrátokból kiindulva, amik a korai Föld légkörében már jelen kellett, hogy legyenek. Esőként hulltak a légkörből a felszínre, és vulkáni kén-dioxid által stabilizált szerves ásványokat szállítottak magukkal – írják.

A becsapódó meteoritok kulcsfontosságúak voltak az egyszerű szerves molekuláktól az első RNS-ig vezető út során. A becsapódó objektumok vas-nikkel magja úgy változtatta meg a légkört, hogy az alkalmassá vált RNS-bázisok létrejöttére. Ezek szekvenciái genetikai információt tároltak.

Steven A. Benner, a FfAME kutatója szerint egy fontos kérdés még nem tisztázott, még mindig nem tudják, hogy az összes RNS építőelem hogyan vett fel azonos általános alakot.

Life on Mars

A vizsgálat eredményei áttörést jelenthetnek a marsi élet utáni kutatásban is. A tudósok szerint ugyanis ebben a korban a Marson is jelen voltak ugyanazok az ásványok, üvegek és a becsapódások is. De a Mars nem szenvedte el azokat a kontinenssodródásokat és lemeztektonikai eseményeket, amik minden 4 milliárd évnél idősebb kőzetet betemettek a Földön. Így ezek a releváns kőzetek ma a Mars felszínén találhatók. A közelmúltban minden kőzetet megtaláltak a Marson, beleértve a borátot is.

„Ha az élet ezen az egyszerű módon alakult ki a Földön, akkor ez megtörténhetett a Marson is, így még fontosabbá vált, hogy amint lehet, életet keressünk a Marson” – magyarázta Steven A. Benner. (MTI)

„Sokszor fejtörést okoz, milyen ajándékot vigyünk a vendéglátónak. Amikor megtudtam, hogy Zeman elnök úr szereti a halászlét, nem volt kérdés, hogy mit viszünk. Örömmel fogadta. Természetesen szegedi!” – írja a köztársasági elnök, Novák Katalin.

A két elnök megerősítette, hogy a két ország elkötelezett a visegrádi négyek együttműködése iránt. Pedig a V4-eket mintha szétszakította volna az orosz-ukrán háború, a szlovák, a cseh és a lengyel miniszterelnök például Orbán nélkül ment Kijevbe is.

A Parlament mentelmi bizottsága 6 igen szavazattal egyhangúlag azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy Akopján Nikogosz örmény nemzetiségi szószóló mentelmi jogát függessze fel amiatt az ügy miatt, ami miatt egy másik örmény nemzetiségi szószóló, Serkisian Szeván Simon mentelmi jogát is felfüggesztették három éve.

Akopján Nikogosz IV. rendű vádlott ellen 13 rendbeli, 3 esetben társtettesként, 10 esetben bűnsegédként elkövetett, választás rendje elleni bűntett miatt emeltek vádat.

A 2014. október 12-i, nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson az örmény nemzetiséget illetően két jelölő szervezet és annak jelöltjei indultak, az egyik induló az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület (EÖGYKE), míg a másik az Arménia Népe Kulturális Egyesület, a KILIKIA Kulturális Egyesület és az Örmény Ifjúsági
Egyesület koalíciója volt.

Az Arménia Népe Kulturális Egyesület képviselője A.A.A. V. rendű vádlott, a KILIKIA
Kulturális Egyesület képviselője dr. Serkisian Szeván Simon III. rendű vádlott, míg az Örmény Ifjúsági Egyesület képviselője Akopján Nikogosz IV. rendű vádlott volt.

B.A.L. I. rendű, B.G.A. II. rendű, dr. Serkisian Szeván Simon III. rendű, Akopján Nikogosz IV. rendű és A.A.A. V. rendű vádlottak elhatározták, hogy a 2014. október 12-i, az örmény nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson való indulás és a jelölőszervezetük (az Arménia Népe Kulturális Egyesület, a KILIKIA Kulturális Egyesület és az Örmény Ifjúsági Egyesület koalíciója) győzelme érdekében rávesznek a valóságban nem örmény nemzetiségű, hajléktalan embereket, hogy valótlanul vallják magukat örmény nemzetiségűnek és regisztráljanak az örmény nemzetiségi névjegyzékbe, adjanak alánlást nekik, és anyagi juttatásért szavazzanak is az Arménia Népe Kulturális Egyesület, a KILIKIA Kulturális Egyesület és az Örmény Ifjúsági Egyesület koalíciójának jelöltjeire.

B.A.L. I. rendű, B.G.A. II. rendű, Serkisian Szeván Simon III. rendű vádlottak 2014. augusztus-szeptemberében megjelentek a VIII. kerületi Dankó utca 15. szám alatti hajléktalanszállón és az Auróra utca 3-5. szám alatti (az irodájuk mellett lévő) italboltnál az embereknek a csalásért cserébe anyagi előnyöket, italt és pénzt ajánlottak fel.

A magukat valótlanul örménynek vallók személyes adatai alapján interneten leadták a névjegyzékbe történő felvételre irányuló hamis adatokkal ellátott kérelmeket, értesítési címként a Serkisian Szeván Simon III. rendű vádlotthoz és az élettársához, továbbá az Akopján Nikogosz IV. rendű vádlotthoz és az Arrnénia-KILIKIA-ÖIE szervezethez, így az I-V. rendű vádlottakhoz köthető email címet használták.

A hajléktalan emberek valójában nem örmény nemzetiségűek voltak, a kérelmek és egyéb okiratok hamis adatokat tartalmaztak, a VI-XIX. rendű vádlottak csak a felajánlott vagyoni előny miatt vallották magukat örménynek, és írtak alá okiratokat, adtak ajánlást, és szavaztak a választáson.

B.A.L. I. rendű, B.G.A. II. rendű, Serkisian Szeván Simon III. rendű, Akopján Nikogosz IV. rendű és A.A.A. V. rendű vádlottak a szavazás napján a hajléktalanszálló közeléből több autóval többször fordulva szervezetten vitték a magukat valótlanul örménynek vallókat a szavazás helyszínére, a Ludovika tér 1. szám alatti Raul Wallenberg
Szakközépiskolában kialakított 801. szavazókörbe, ahol eligazították őket.

A szavazóknak itt szavazólapmintákat adtak, amiken pirossal megjelölték, melyik jelöltre és jelölő szervezetre (Arménia-KILIKIA-ÖIE) kell szavazniuk, majd a szavazás után kifizették őket, és autóval visszavitték őket a hajléktalanszállóra.

A szavazók egy dobozos sört, az eredményes szavazás után pedig 1000 forintot kaptak a B.A.L. I. rendű, Serkisian Szeván Simon III. rendű, Akopján Nikogosz IV. rendű és A.A.A. V. rendű vádlottak egyikétől.

A 2014. október 12-i általános nemzetiségi választáson végül a legtöbb szavazatot megszerezve mandátumot szerzett a VIII. kerületi örmény nemzetiségi önkormányzatba az Arménia-KILIKIA-ÖIE jelöltje B.G.A. II. rendű vádlott, míg az örmény országos nemzetiségi önkormányzatba az Arménia-KILIKIA-ÖIE jelöltje
B.A.L. I. rendű, dr. S.SZ.S. III. rendű vádlott, Akopján Nikogosz IV. rendű és A.A.A. V.
rendű vádlottak kerültek be.

Az Akopján Nikogosz által elkövetett cselekmények a Btk. 350. § (1) bekezdés e) pontja szerint minősülő választás rendje elleni bűntettnek minősülnek. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága az ügyet megtárgyalta, az ülésen Akopján Nikogosz megjelent és előadta, hogy elképesztő vádakkal illették, fontos neki, hogy mielőbb lezáródjon ez az ügy, ezért szeretné bíróság előtt tisztázni azt.

Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az EU-s minimálbérről szóló irányelvtervezetről, ami elő fogja segíteni a törvényben meghatározott minimálbérek meghatározását, támogatva ezzel, hogy az összes Eu-tagországban tisztességes életszínvonalat biztosítsanak a munkavállalóknak – közölte az uniós tanács.

A közlemény szerint az európai munkavállalók tisztességes munka- és életkörülményeinek megteremtését célzó jogszabály minden olyan EU-s munkavállalóra vonatkozik, aki az EU-ban munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik.

Azok az uniós országok, ahol a minimálbért kollektív szerződések védik, nem lesznek kötelesek bevezetni a jogszabályt. A tagállamoknak értékelniük kell, hogy a meglévő minimálbér-szabályozásaik megfelelőek-e a tisztességes életszínvonal biztosításához, figyelembe véve a saját társadalmi és gazdasági feltételeiket, vásárlóerejüket és a hosszú távú nemzeti termelékenységi szinteket meg fejleményeket. Azoknak a tagállamoknak, ahol a munkavállalók kevesebb mint 80 százalékát védi kollektív szerződés, cselekvési tervet kell kidolgozniuk a helyzet fokozatos javítására.

Az Eurostat adatai szerint a bruttó havi minimálbér Magyarországnál csak Bulgáriában, Lettországban és Romániában alacsonyabb:

Az elfogadott szöveg végrehajtási rendszer létrehozását, megbízható nyomon követést és ellenőrzéseket ír elő a megfelelés biztosítása és a visszaélésszerű alvállalkozói tevékenység, a színlelt önfoglalkoztatás, a nem rögzített túlórák elszámolásának elkerülésére. A nemzeti hatóságoknak biztosítaniuk kell a jogorvoslathoz való jogot a munkavállalóknak, illetve intézkedéseket kell hozniuk a munkavállalók mellett a szakszervezeti képviselők védelmére is. A minimálbérre vonatkozó szabályozást 2 évente kell felülvizsgálni.

A megállapodás hatálybalépéséhez az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa hivatalos hozzájárulása szükséges. (MTI)

A Greenpeace május 25-én a Sajó szlovák határhoz közel eső hazai szakaszán, Sajópüspökinél vett mintákat a folyó vizéből és az üledék felső rétegéből. A környezetvédő szervezet akkreditált laboratóriumba küldte a mintákat, amiket különböző toxikus fémekre vizsgáltak.

A mérések négy mintából két esetben kisebb, határérték feletti arzénkoncentrációt mutattak ki.

A talaj arzénkoncentrációjára megadott hazai határérték 15 mg/kg, a Greenpeace ennél magasabb, 19 és 20 mg/kg-os értékeket mért. Az arzén nagyobb mennyiségben akut méreg, és már kisebb mennyiségben rákkeltő, illetve nagyon mérgező a vízi élővilágra és a vízi környezetben hosszantartó károsodást okoz. „Ezért mindent meg kell tenni, hogy ivóvízbázisainkat semmilyen mértékben ne érintse az arzénszennyezés, illetve ne maradjon meg a toxikus anyag az élővizek üledékében” – írja a Greenpeace.

Azt írják, a mérés során vizsgált többi elem koncentrációja határértékeken belül volt az üledékben és a kontrollként vett vízminta toxikus fémtartalma is megfelelő volt. Korábbi mérések a Sajó szlovák szakaszán jelentősebb cink, nikkel, vas és arzén koncentrációt mutattak ki. A Greenpeace magyarországi vizsgálatának fő célja az volt, hogy megtudja: a Sajóba jutott toxikus fémekkel szennyezett szilárd anyag elérte-e a folyó hazai szakaszát. Általában hónapok is eltelhetnek, mire a szilárd szennyezés távolabbi pontra eljut.

A Greenpeace azt várja a szlovák hatóságoktól, hogy biztosítsák, hogy a toxikus anyagokat tartalmazó üledék ne terjedjen tovább a szennyezett területről. Az üledék szennyezettségét pedig mind a szlovák, mind a hazai hatóságoknak folyamatosan vizsgálniuk kell, hogy ez alapján tudjanak a további lépésekről dönteni.

A szervezet szerint a Sajó mostani szennyezése jól példázza, hogy hazánkban és Szlovákiában is nagy szükség van olyan jogszabályra, ami biztosítja a valós környezeti felelősséget, kötelezve a szennyezőt arra, hogy állítsa helyre a környezeti kárt. Ezzel elkerülhető lenne az a fajta huzavona, ami egy-egy szennyezés esetében hónapokig, sokszor évekig tartó csúszásokat eredményez, miközben ömlenek a méreganyagok a folyóba, talajba – írja a szervezet, ami szerint most szinte az összes ilyen esetben a kárt az adófizetők és a természet fizeti meg.

A Sajó felső, szlovákiai szakaszán 2022. februárjában észlelték a víz vöröses elszíneződését. A szlovák hatóságok megállapították, hogy a szennyezés a mára csődbe ment egykori Siderit vasércbányából származik. Mindeközben hónapokon keresztül kontrollálatlanul ömlött a folyóba a szennyezés, amely a Sajó felső szakaszának egy részén már szinte teljesen kipusztította az élővilágot. Hazánkban a hatóság korábban azt közölte, hogy nem mértek határértéket meghaladó toxikus szennyezést a Sajó vizében.

A Greenpeace szlovák irodája márciusban felvette a kapcsolatot a helyi környezetvédelmi minisztériummal, hogy az illetékes hatóságok lépjenek fel a Sajó szennyezése ellen. Akkor a hatóság kötelezte a károkozásért felelős céget a szennyezés megszüntetésére, de hiába. Májusban a helyi környezetvédelmi minisztérium azt a tájékoztatást adta, hogy a szlovák Környezetvédelmi Alapból szüntetnék meg a szennyezést. Mivel konkrétumok még ekkor sem voltak, a szlovák Greenpeace megint felvette a kapcsolatot a minisztériummal, követelve, hogy ne húzzák az időt, azonnal lépjenek.

Május 27-én a hatóságok végre elkezdték a szennyezés elhárítását a Sajó szlovákiai szakaszán, amit a Greenpeace is üdvözölt, hiszen így esélyt kaphat a folyó a rehabilitációra. De az elfogadhatatlan, hogy ezt a döntést 3 hónap huzavona előzte meg, ami alatt folyamatosan ömlött a méreg a Sajóba. Azzal, hogy megszűnik a szennyezés kibocsátása, még egyáltalán nem biztos, hogy a Sajó élővilága gyorsan és hatékonyan tud regenerálódni, pláne a legszennyezettebb szakaszokon. A hatóságoknak mielőbb fel kell mérniük a meder szennyezettségét, és dönteni kell a szükséges helyreállító munkálatokról – írja a Greenpeace.

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök kedden bejelentette, hogy Jeruzsálem stratégiát váltott Iránnal szemben, és bármikor és bárhol kész cselekedni – írja a Ynet.

Az Iránban az utóbbi hónapokban történt rejtélyes halálesetek sorozata után az izraeli miniszterelnök „fordulópontnak” nevezte az elmúlt évet Iránnal kapcsolatban. „Izrael a polip feje, és nem csak a karja ellen lép fel, ahogyan évtizedek óta tették” – mondta Bennett az izraeli parlament, a kneszet külügyi és védelmi bizottságában.

„Véget értek a védettség napjai, amikor Irán újra és újra ártott Izraelnek, a terrorizmust terjeszti a régióban lévő kirendeltségein keresztül, de maga érintetlen marad. Bárhol és bármikor cselekszünk, és ezentúl ez így fog történni” – mondta.

Az izraeli kormányfő szerint „az elmúlt években Irán átlépett egy sor határvonalat, leginkább tavaly áprilisban, körülbelül két hónappal kormányom megalakítása előtt, amikor meghaladta a 60 százalékos urándúsítási mértéket, minden válaszlépés nélkül”. „Izrael nem tud, és nem is fog elfogadni ilyen helyzetet” – mondta Bennett.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) vezetőjének, Rafael Grossinak a múlt heti izraeli villámlátogatásán azt mondta, hogy Izrael szükség szerint mindig fenntartja cselekvési szabadságát az iráni nukleáris programmal szemben. „Azt várjuk a NAÜ kormányzótanácsától, hogy egyértelműen figyelmeztesse a teheráni rezsimet, hogy súlyos árat fog fizetni szembeszegülő nukleáris politikája folytatásáért” – mondta az izraeli miniszterelnök.

Bennett szavaival egy időben egy magas rangú iráni katonai tisztségviselő azt mondta az iráni Tasnim hírügynökségnek, hogy „Teherán a legfelsőbb vezető utasítására elpusztítja Tel-Avivot és Haifát, ha Izrael hibázik”.

Bennett a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász terrorszervezettel kapcsolatos politikájáról is tájékoztatta a bizottságot. „Megtámadtuk ellenségeinket, és nem békülünk meg az erősödésükkel, hanem dolgozunk ellene. Éberek vagyunk, és a védelmi intézményrendszer felkészült a különböző forgatókönyvekre” – mondta a kneszetben.

Bennett szerint a kormány elmúlt évben sikereket ért el a szervezett bűnözéssel szemben az Izrael mintegy ötödét kitevő arab kisebbség településein. „A kormány intézkedéseinek haszonélvezője elsősorban az arab társadalom, ami szörnyen szenved a szervezett bűnözéstől, és egyszerű héber nyelven azt mondja nekünk, hogy nem segítenek a nekik nyújtott jelentős költségvetési pénzek, ha gyerekeket lőnek le az utcán” – mondta Bennett.

„A kormány fellépett ez ellen, gondoskodott róluk, és kiemelkedő eredményeket ért el, egy éven belül több tucat százalékkal csökkentette az emberölések, a lövöldözések és a bűnözés arányát a társadalomnak ebben a szegmensében” – mondta Bennett. (MTI)

Orbán Viktornak köszönhetően Oroszország továbbra is a Barátság vezetéken keresztül láthatja el olajjal Európát, de az Európai Bizottság nem akarja, hogy ez hosszabb távon így maradjon, ezért újfajta korlátozásokat mérlegel – írja a Spiegel.

Brüsszel olyan importvámon gondolkodik, ami az orosz olajat a megfelelő időben olyan drágává tenné, hogy már nem érné meg Európába hozni. Ezt ráadásul a miniszterekből álló Európai Tanács minősített többséggel is elfogadhatná, vagyis Orbán nem tudná megvétózni.

A legutóbbi EU-csúcson az európai kormányok megállapodtak, hogy az év végétől az orosz tengeri olajszállításokat bojkottálják, de az olyan országok, mint Magyarország, Szlovákia és Csehország, ezután is hozzájuthatnak vezetéken át orosz olajhoz. A továbbértékesítés ugyan tilos, de a korábbi importmennyiség legalább 10 százaléka továbbra is így érkezhetne Európába. (Spiegel)

Kisgyerekkoromban – az emberi civilizáció vége felé – kétféle módon sikeredhetett kellemetlenre az étkezés, amikor egy haveromnál voltam vendégségben:

1. Nagyon jóízűen ettem, ami miatt azt gondolhatták, hogy otthon nem kapok enni.
2. Nem nagyon bírtam legyűrni a kaját, ami miatt azt gondolhatták, hogy elkényeztetett, finnyás hülyegyerek vagyok.

Na, most kiderült, hogy erre Skandináviában van egy bevett megoldás: nem kell semmit problematizálni, egyszerűen nem kell adni enni az idegennek.

Egy negyed világ csodálkozott rá arra az interneten, hogy Svédországban gyakorlatilag hagyománnyá vált, hogy bizonyos helyzetekben nem adnak ételt a vendégeknek.

Gyönyörű napsütés és heveny zivatarok is lesznek a pünkösdi hosszú hétvégén.

Ez itt a 444 reggeli hírlevele, ez meg a többi. 4 kiemelt cikk a 444-ről:

• Ki ez a Kirill, aki miatt Orbán a végsőkig hajlandó volt elmenni?
  
• Lengyelország és Brüsszel a kiegyezés útjára léptek
• Partizánháborúba kezdhetnek az ukránok
  
• A háborús nemi erőszak célja, hogy az áldozatok és a férjük, apjuk, testvéreik is érezzék a tehetetlenség szégyenét

Az ATV-nek nyilatkozott Navracsics Tibor területfejlesztésért és az EU-s források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter arról, hogy már KDNP-tagként dolgozik azon, hogy a Fidesz újra az Európai Néppárt (EPP) tagja is lehessen.

Az ATV megkérdezte, mit keresett Rotterdamban az EPP kongresszusán, hiszen a Fidesz 2021 márciusában kilépett (hogy ne zárják ki) az Európai Néppártból. Akkor Navracsics azt mondta, „azt a pártcsaládot, az Európai Néppártot hagyta el a Fidesz, mely az ő legfőbb identitása”, és hogy az is megfordult a fejében, hogy átlép a KDNP-be, mivel Semjén Zsolték pártja maradt az EPP-ben, a KDNP-s Hölvényi György az EPP-frakció tagja az Európai Parlamentben.

Navracsics erre azt mondta: 2003 óta kettős tagsága volt, egyszerre Fidesz- és KDNP-tag is volt, és miután a Fidesz elhagyta az EPP-t, találkozott Semjénnel, és megállapodtak, hogy Navracsics „aktiválja a KDNP-tagságát és ott dolgozik tovább politikusként”. „Ez így is lett” – mondta. Ehhez képest itthon az Országgyűlésben nem a KDNP, hanem a Fidesz frakciójába ült be.

Megkérdezték Navracsicsot arról is, gratulált-e már az EPP élére választott Manfred Webernek – a fideszes média nagy ellenségének –, aki az olajembargóval kapcsolatban azt mondta: elege van abból, hogy Orbán diktálja az ütemet az EU-ban, és ideje lenne, hogy megszüntessék az egyhangúságot a 27 tagállam döntéshozatalában. Navracsics azt mondta, ha majd tudnak találkozni, gratulál.

Szerinte „sajnálatos”, hogy a Fidesz már nem az EPP tagja, de igyekszik majd a rendelkezésre álló eszközökkel orvosolni a hibákat, mert szeretné, ha valamilyen intézményes kapcsolat lenne a Fidesz és az EPP között, „akár még tagság is”.

Ennek ugye kevés esélye lehet, hiszen Weber az elődje, Donald Tusk „érdemének” nevezte, hogy „kidobták” a Fideszt az EPP-ből. Erről Navracsics azt mondta: elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy szoros politikai kapcsolat legyen az EPP és a Fidesz között akkor is, ha ez nem intézményesített, és ő szívesen dolgozik ezen. Weber „kidobós” szövegéről Navracsics azt mondta, sovány elnöki teljesítmény, ha valaki a pártcsalád egyik tagpártját kitaszítja, az meg normális az uniós döntéshozatalban, ahogyan Orbán járt el az EU 6. szankciócsomagjáról vitázva, Macron esetében hasonló eljárást nem szoktak szóvá tenni.

Friss hír, hogy Michael Gahler, a Néppárt külügyi szóvivője – annak ellenére, hogy Bayer Zsolt kussolásra szólította fel – azt üzente: „Ölelje meg Orbánt az, aki áldást ad Putyin embertelenségeire…” Korábban pedig úgy fogalmazott, egy nap kiderül, mivel zsarolják az oroszok a magyar miniszterelnököt. Erről Navracsics azt mondta: értetlenül nézte a nyilatkozatot, de nem lehet tudni, hogy ez „egy magánkirohanás“ volt-e felhatalmazás nélkül. (Mondjuk az EPP Twitter-oldalán is megosztották.) Szerinte ezért is kellene ott lenni az EPP-ben, mert akkor belül lehetne egyeztetni, elkerülve a hasonló megnyilatkozásokat – írja az ATV.

Navracsics Tibor most 8 év után tért vissza a kormányba. Orbán egykor példát statuált vele, de sosem tévesztette szem elől. Nem örülnek a visszatérésének a Fideszben, és hosszú idő után ismét egykori felfedezettjével, az őt hátba támadó Lázár Jánossal vívhat. Navracsics pályaíve azt is mutatja, hogy Orbánnak sokszor értékesebbek azok a káderek, akik az évek során kiszorultak a párt erős emberei közül. A mostani feladata is minden bizonnyal Orbán fekete humorát dicséri.

„Szóval Kirill pátriárka neve kikerült a 6. szankciócsomagból Magyarország szilárd álláspontja, józan esze és politikai akarata miatt, ami megakadályozta az újabb súlyos problémákat. Mi volt a többi EU-állam álláspontja ebben a kérdésben? Görögországé például?”

Így dicsérte meg hazánkat Mihail Uljanov, Oroszország nagykövete az ENSZ bécsi intézményeinél, miután Orbán nyomására lekerült Kirill orosz pátriárka az európai uniós szankciós listáról.

Brüsszel azzal vádolta a pátriárkát, hogy aktívan támogatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Kirill egy prédikációjában azt mondta, Oroszország nem támadott meg senkit, és nem is akart háborút, csupán határait védte.

Michael Gahler, a Néppárt külügyi szóvivője – annak ellenére, hogy Bayer Zsolt kussolásra szólította fel – azt üzente: „Ölelje meg Orbánt az, aki áldást ad Putyin embertelenségeire…”

„A hajléktalanság problémáját leegyszerűsítő módon, általánosítva, a fedél nélkül élő embereket egyes kábítószerfüggő, erőszakosan kéregető csoportokkal azonosítva ábrázolhatta a Metropol.”

Ezt nem én írom a fideszes lapról, ami tavaly nívódíjat kapott a Parlamentben, hanem a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

Az állandóan a hajléktalan emberek és a koszos drogosok ellen hergelő Metropol a nyomtatott és az online verziójában is megjelent cikke felveti a kirekesztés gyanúját, és felmerülhet, hogy öncélúan, megalázóan és sérelmesen mutattak be kiszolgáltatott személyeket, ezért az NMHH Médiatanácsa eljárást indít a kiadó, a Mediaworks Hungary Zrt. ellen.

Az „Olvasóink panaszai alapján: Itt a nagy koldustérkép! Hol zaklatják a kéregetők a járókelőket?” című cikkben Budapesten működő, erőszakosan kéregető, szervezett csoportokról számoltak be, együtt említve a hajléktalanságot az erőszakos kéregetéssel és a kábítószer-fogyasztással.

A lap a cikkhez kapcsoltan egy térképet is közölt, amiben azokat a helyeket jelölték, ahol erőszakos koldusokra számíthatnak a járókelők, illusztrációként pedig olyan fotókat is bemutattak, amiken földön fekvő, alvó vagy magatehetetlen állapotban lévő emberek láthatók.

Az írást bejelentés alapján kezdte vizsgálni az NMHH Médiatanácsa. A hatóság arra keresi a választ, hogy a cikk a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyeket öncélúan és sérelmesen mutatta-e be, és megsértette-e a kirekesztést tiltó törvényi rendelkezéseket.

Mitől kirekesztő, sérelmes vagy öncélú egy ábrázolás?

A hatósági és a bírósági gyakorlat szerint egy médiatartalom akkor kirekesztő, ha alkalmas sztereotípiák kialakítására vagy a már meglévők felerősítésére, illetve, ha a szóban forgó közösség elszigetelése, különállósága mellett érvel, akár úgy, hogy felveti a közösséghez tartozó személyek jogainak korlátozási lehetőségét. A joggyakorlat szerint a megalázó helyzetben való bemutatás az önérzetet súlyosan sértő, méltóságot romboló helyzet, a kiszolgáltatottság pedig olyan szituációt jelent, amikor a személynek nincs lehetősége saját mérlegelése szerint dönteni vagy cselekedni. Akkor sérelmes a bemutatás, ha például annak alapján az adott személy megítélése hátrányos, negatív lehet, míg az öncélú ábrázolás a szórakoztatás, haszonszerzés vagy megbotránkoztatás kizárólagos céljával történő bemutatást jelenti – írja az NMHH.

Hogy a full fideszes Médiatanács mit fog kezdeni az orbánista lappal, jó kérdés.

A Néppárt külügyi szóvivőjét szerdán kiakasztotta, hogy Orbán Viktor megvétózná az orosz háborús bűnöket védő Kirill pátriárka elleni szankciókat, pedig a hétfői csúcson még nem ezt mondták. Michael Gahler azt üzente, egy nap kiderül, mivel zsarolják az oroszok a magyar miniszterelnököt.

Bayer Zsolt fideszes főinfluenszer erre a „Szelíd figyelmeztetés Michael Gahlernek” című cikkével reagált, amit így zárt: „Gahler! Kuss! És szállj magadba, te senki! Világos?”

Azóta Orbán nyomására Kirill pátriárka le is került az EU-s szankciós listáról. De úgy látszik, hogy sem ez, sem Bayer Zsolt nem tudja leállítani Gahlert, a szóvivő ugyanis nemrég a Twitteren ezt írta:

„Mivel Orbán zsarolja az EU-t, hogy ne szankcionálja Kirillt, felszólítom a többi tagállamot, hogy szankcionálják ezt a fickót azzal, hogy nem adnak neki vízumot, és zárolják az ő és az orosz ortodox egyház számláit az országaikban. Az ölelje meg Orbánt, aki áldást ad Putyin embertelenségeire…”

Az afganisztáni tálibok a máktermesztés betiltását tervezik, ezzel az országban történő ópium- és heroin-előállítást igyekeznének leállítani – írja az AP amerikai hírügynökség.

Az afganisztáni tálibok – akik több mint kilenc hónapja vették át a vezetést Kabulban – április elején rendeletet adtak ki, ami szerint betiltanák a máktermesztést, és most, június elején kezdik a kampányt a rendelet végrehajtására.

Afganisztán a világ legnagyobb ópium-előállítója, az európai és ázsiai kábítószer-fogyasztás egyik fő heroinforrása, pedig az elmúlt húsz évben az országban állomásozó amerikaiak is dollármilliókat fektettek a máktermesztés felszámolásába.

A kábítószer-kereskedelmet akadályozó intézkedés várhatóan az elszegényedett földbirtokosokra és napszámosokra lesz a legkárosabb, mivel rengeteg földművelőnek a máktermelés jelenti az egyetlen megélhetési forrást. A tálibok hatalomátvétele óta az afgán gazdaság a korábbinál is nehezebb helyzetbe került, részben azért is, mert a külföldi segélyezők megvonták az országtól a támogatásokat. (MTI)

Július 31-re tűzte ki a tatai választási bizottság a civilek által kezdeményezett népszavazás időpontját. A voksolással szeretnék megakadályozni, hogy az Avalon-csoport szállodát építhessen az Öreg-tó partján – közölte az iroda vezetője.

A Győri Törvényszék által elfogadott kérdések az alábbiak.

1. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?
2. Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20)) és helyi építési szabályzata (38/2005.(XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?
3. Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit.

A harmadik kérdés támogatása megakadályozná, hogy az önkormányzat az Öreg-tó teljes partján településfejlesztési megállapodást kössön, ez több tervezett fejlesztést megakasztana – mondta Horváth József jegyző.

Eredményes népszavazás esetén a képviselő-testület egy évig nem hozhat a szavazással ellentétes döntést.

A referendum lebonyolításához a város 14 milliós forintot különített el a költségvetésben.

A népszavazás akkor lesz érvényes, ha azon a választók több mint fele, közel 10 ezer ember szavaz. Egy-egy kérdésben a szavazás eredményességéhez az érvényes szavazatok több mint felének azonossága szükséges – mondta el a jegyző, aki korábban beszélt az ügyről a városi televízióban, de a kezdeményezőket meg sem hívták, pedig a Stop Avalon Tata aktivistái keresték a Tatai TV-t azzal, hogy vegyenek részt a sajtótájékoztatójukon, de hiába.

A Hell Energy érdekeltségébe tartozó Avalon-csoport 2020 májusában jelentette be, hogy 120 szobás, ötcsillagos szállodát építene 15 milliárd forintból a saját tulajdonában lévő telken, az Öreg-tó partján. A beruházók szerint a városnak 100 millió forintos adóbevételt hozhat a létesítmény, emellett 80-100 fő alkalmazására nyújt lehetőséget.

A tervek ellen nagyszabású lakossági tiltakozás bontakozott ki, a beruházás megakadályozása érdekében Stop Avalon Tata néven alakult civil mozgalom, ami több tüntetést szervezett, majd közel 7000 aláírást gyűjtött össze a népszavazás kiírásáért. A helyi fideszes polgármester, Michl József meg is támadta a civilek kérelmét.

Egy ősi kukoricaisten kb. 1300 éves szobrát fedezték fel régészek Mexikó délkeleti részén, Palenque maja romvárosban – jelentette be a Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH).

A 22 cm-es szobrot kelet-nyugati irányban tájolva helyezték el a maják, a kutatók szerint arra utalva, hogy a felkelő Nap életre kelti a kukoricanövényt.

Az INAH közleménye szerint a figura része lehetett egy nagyobb áldozati adománynak, amit vizes környezetben, egy kis tóban helyeztek el, imitálva az istenség átkelését az alvilágba.

A lelet információkkal szolgál a tudósoknak arról, hogyan képzelték el a Palenquében élő régi maják a kukoricaistenség mitikus útját a születéstől a halálon át az újjászületésig.

Mivel a tavaly felfedezett szobor nedves közegből került elő, restaurálás előtt lassú kiszárítási folyamatnak vetik alá.

A Chiapas államban fekvő Palenque az egyik legjelentősebb maja romváros Mexikóban, az impozáns építményei vonzzák a turistákat. (MTI)

„Könyvhét alkalmából elérhetővé tesszük sajtóadatbázisunkat” – közölte az Arcanum Digitális Tudománytár, amin korabeli kézikönyveket, folyóiratokat, napi- és hetilapokat lehet elérni.

Június 9 és 12. között a Vörösmarty téren is meg lehet találni a cég munkatársait, akik régi újságokat is árulnak majd.

Napsütésre és zivatarokra is készülni kell az ünnepi hosszú hétvégén – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből.

Péntek

Sok lesz a napsütés, de a délnyugati megyékben délelőtt előfordulhat egy-egy zápor. Estefelé a nyugati megyékben egyre több gomolyfelhő képződik, és a Dunántúlon már többfelé alakulhat ki zápor, zivatar, amit felhőszakadás kísérhet. A leghidegebb órákban általában 10 és 17 fok között alakul a hőmérséklet, de az északi völgyekben pár fokkal hidegebb is lehet. A legmagasabb hőmérséklet 27 és 32 fok között valószínű.

Szombat

Egy nyugat felől átvonuló felhőzetből „kiterjedt zivatartevékenység” várható, felhőszakadások is lehetnek. A csapadékzóna mögött többnyire gomolyfelhős, napos idő valószínű, délután már inkább csak a keleti tájakon eshet. A szél megélénkül, zivatarok környezetében erős vagy viharos lökések is lehetnek. A hőmérséklet hajnalban általában 14 és 19, délután 24 és 31 fok között alakul.

Pünkösdvasárnap

Általában napos időre lehet számítani. A nyugati országrészben estefelé már kialakulhatnak záporok, zivatarok. A szél megélénkül, zivatarok környezetében meg is erősödik. A minimumok általában 14 és 18 fok között alakulnak, de az északi völgyekben 10-13 fokot is mérhetnek. A nappali csúcsértékek 25 és 30 fok között valószínűek.

Pünkösdhétfő

Az ország keleti felében többnyire napos, csapadékmentes idő várható, de a Dunántúlon több felhő ígérkezik, amiből elszórtan zápor, zivatar is kialakulhat. A szél megélénkül, zivatarok környezetében megerősödik. Hajnalban 12-17 fok valószínű, de az északi völgyekben 8-11 fok is lehet. A csúcsértékek 24 és 29 fok között várhatók. (OMSZ via MTI)

Az ENSZ szerdán jóváhagyta a török kormány kérelmét, ami hivatalosan is Türkiyére nevezné át Törökországot.

Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője elmondta, hogy a névváltoztatást Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a világszervezethez intézett hivatalos kérelme után lépett hatályba.

A miniszter azt mondta, a lépés célja „Törökország nemzetközi tekintélyének növelése”.

Ankara decemberben jelentette be, hogy kérelmezni fogja a világszervezetnél Törökország nevének megváltoztatását, miután Recep Tayyip Erdoğan török elnök memorandumban szólított fel a Türkiye elnevezés használatára. Erdoğan emellett felszólította a kereskedelmi cégeket, hogy az exportra szánt termékeiket „Made in Türkiye” logókkal lássák el, és szorgalmazta, hogy a kormányhivatalok a Türkiye elnevezés használják a levelezéseikben. (MTI)

Közfeladatot ellátó személyként elkövetett bántalmazás miatt emeltek vádat egy 22 éves gondozó ellen, aki Zalaegerszegen többször megütött és megrúgott egy gondozottat – közölte a Zala Megyei Főügyészség szóvivője.

Pirger Csaba elmondta, hogy a 22 éves férfi képesítés nélküli szociális gondozóként dolgozott egy zalaegerszegi szociális otthonban, ahol tavaly augusztusban ez történt:

1. A vádlott a nővérszobában volt a kollégáival, akikhez sírva ment be az otthon egyik dolgozója, akit éppen elbocsátottak.
2. Ekkor érkezett a nővérszobához egy férfi ellátott, aki ételért akart bemenni a helyiségbe, de a dolgozók többször is kiküldték.
3. Az elbocsátott nővel baráti viszonyt ápoló vádlott „ideges volt” a kolléganőjével történtek miatt, ezért dühében a gondozott férfit kétszer arcon ütötte, lábon rúgta, hátba vágta, majd kilökdöste a nővérszobából.
4. A fiatal gondozó és a kolléganői ezután a nővérszoba ajtaja előtt keresztbe tettek egy műanyag partvist, hogy a sértett ne tudjon bemenni ételért a helyiségbe, de a gondozott ennek ellenére átlépte az akadályt.
5. Próbálta elvenni az ételt a hűtő tetejéről, mire a vádlott a seprűnyelet felkapva többször is hátba vágta a férfit, amitől a már amúgy is sérült, hajlott seprűnyél eltörött.

A bántalmazás következtében a gondozott nem sérült meg.

A Zalaegerszegi Járási Ügyészség közfeladatot ellátó személy eljárásában elkövetett bántalmazás bűntette miatt emelt vádat. (MTI)

Jó reggelt kívánok! Ma két, számomra fontos ember születésnapja van: az 59 éves Orbán Viktoré és a 33 éves magamé. Mindketten köszönjük, hogy idáig eljutottunk!

Most pedig ismertetem a 444 reggeli hírlevelét (van több is). 4 kiemelt cikkünk:

• Sikerült megállapodni az uniós orosz olajimportról, Magyaroroszág egyelőre mentesül az embargó alól
  
• Miért fulladt káoszba a BL-döntő?
  
• Ukrajnát készültek megszállni, de most már annak is örülnének, ha egy szétlőtt kisvárost megszereznének
• Cáfolja a Shell, hogy kutakat zárt volna be, de az állításukkal szemben nem mindenhol tudják kiszolgálni a külföldieket

Egy nyugdíjas által megmentett magányos bárány lett az új látványosság a görögországi Mílosz szigetén.

Az Elpida (Remény) nevű állat kutyaként követi a gazdáját, George urat Adamantasz kikötővárosában. Elpida mindig a gazdája mögött sétál a város szűk utcáin, bemegy vele a boltba is, de pihenni is a gazdi mellett szokott, amikor az a sétányon elfogyaszt egy kávét.

A férfi azt mondta, a néhány napos Elpidát egy mezőn találta a szigeten, úgy véli, az anyja azért hagyhatta el, mert beteg volt, és nem volt hajlandó szoptatni.

A nyugdíjas a közelben lakott, fecskendővel kezdte etetni a kis nőstényt. Az állat életben maradt, és a férfit „apafigurának” vélheti, aki megmentette az életét.

„Követ engem, bárhová megye. Amikor először követett a sétányra, káosz volt. Kicsik és nagyok vettek körül minket egy fotó vagy videó erejéig” – mesélte a férfi, aki azóta elválaszthatatlan a birkától, és a kikötőben mindenki várja, hogy Adamantasz sikátorain végigmenjenek. (Greek Reporter)

Új korszak veszi kezdetét Magyarországon az általános digitalizációs folyamatban: megalakul a Digitális Magyarország Ügynökség, ami egyfajta ernyőszervezetként szinte minden hazai digitalizációs folyamatot egy platformra terel majd a hatékony fejlesztés és működés érdekében – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A jövőben Guller Zoltán a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatja tevékenységét.

A Digitális Magyarország Ügynökség fő feladata a kormányzati digitalizáció és a digitális állampolgárság megteremtése. A KTK szerint cél az átláthatóság, a kiszámíthatóság, a hatékony és gyors ügyintézés biztosítása, hogy Magyarországot egy jól működő 21. századba vezesse át.

A megalakuló ügynökség feladatokat vesz át minisztériumoktól, a működését a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeli.

A kormány Guller Zoltánt a Digitális Magyarország Ügynökség létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztossá nevezi ki, aki a közlemény szerint az elmúlt 6 évben nemzetközi szinten is egyedülálló és példaértékű digitális működés alapjait tette le a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ létrehozásával.

Guller a turizmusban a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatósági elnökeként folytatja a munkáját. Nemrég derült ki, hogy Guller egyedül döntött a 2020-as egyedi turisztikai támogatásokról, nem volt szakmai grémium. A 24.hu perelte ki a titokban kiosztott támogatások dokumentációját, így derült ki, hogy az MTÜ nem mondott igazat. (MTI)

A társaság friss pénzügyi beszámolója szerint 2021-ben az alapítása óta a legnagyobb bevételét és nyereségét érte el az a végrehajtói iroda, ami Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott elnöke és a felesége tulajdonában áll – írta meg a 24.

A gödöllői végrehajtói irodának 462 millió forint bevétele lett, ennek több mint a fele, 258 millió forint a nyereség. A Schadl házaspár egyelőre nem vette ki a cégből a pénzt, hanem eredménytartalékba helyezte.

A társaság 25 embert foglalkoztat, a korrupció gyanújával letartóztatott Schadl György szintén végrehajtó felesége, Schadl-Baranyai Helga irányítja. A nő a férfi bebörtönzése után az ő budaörsi irodájának vezetését is átvette Schadl „állandó helyetteseként”.

A többek között tartozásbehajtások és kilakoltatások végrehajtását végző Schadl-Baranyai és Társa Végrehajtói Iroda a 2017-es alapítása óta 2,5-szeresére növelte a bevételét és a nyereségét is.

Schadl Györgyöt novemberben tartóztatták le abban a bűnügyben, amibe belebukott a szintén gyanúsított igazságügyi államtitkár, Völner Pál is. A hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított volt államtitkár a gyanú szerint 3 éven át kaphatott rendszeresen kenőpénzt (összesen 83 millió forintot) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.

Az ügyészség szerint Schadl több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert a kapcsolatnak hála. A korrupciós ügynek 15 terheltje van (köztük több végrehajtó), akik közül többen beismerő vallomást tettek. Schadl november óta börtönben van, de azóta is ő az elnöke a köztestületnek.

Az elmúlt években Schadl György – részben feleségével együtt – 19 ingatlant szerzett, vett lakást a budai Várban, Erzsébetvárosban és a XII. kerületben is, illetve nyaralót Siófokon.

Schadl és Völner ügyeiben Rogán Antal kabinetfőnöke is érintett volt, ennek ellenére maradhatott a miniszter kabinetfőnöke.

A Völner–Schadl-ügy nyomozati anyagának feldolgozásáért a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Magyar Sajtódíjat adott a 444-nek. (24)

Az ENSZ égisze alatt újabb tárgyalási forduló kezdődött Genfben a szíriai rendezés érdekében a damaszkuszi kormány, az ellenzék és a civil társadalom képviselőinek részvételével.

Geir Pedersen, az ENSZ szíriai különmegbízottja közvetít a 8. tárgyalási fordulón, aminek a célja még mindig olyan új szír alaptörvény kidolgozása, ami alapján tisztességes és szabad választásokat lehet tartani Szíriában, ahol 2011 óta háború dúl.

Pedersen szerint az ellenzék és a kormány delegátusainak sikerült megállapodniuk arról, hogy a péntekig tartó tanácskozásokon az állami intézményrendszer erősítése, az alaptörvény szerepe és a közel-keleti országgal szemben elrendelt szankciók alkotmányjogi vonatkozásai mellett megvitassák „az átmenet igazságszolgáltatási rendszerének” kérdését is.

Ez utóbbi alatt a felek a súlyos emberijog-sértések feldolgozását szolgáló intézkedéseket és folyamatokat értik. ENSZ-nyomozók az utóbbi években megint háborús és emberiesség elleni bűncselekményekről tettek jelentést Szíriából.

Az eddigi tárgyalások nem hoztak kézzelfogható eredményt, részben a küldöttségek kölcsönös bizalmatlansága miatt.

A tíz éve tartó polgárháborúban több 100 ezren haltak meg, több millióan menekültek el a hazájukból, és kb. 6,7 millió belső menekültről tudni. A damaszkuszi vezetésnek iráni és orosz támogatással sikerült visszaszereznie az ellenőrzést az állam területének kb. kétharmada felett. (MTI)

Az EU-tagországok közötti utolsó pillanatban lezajlott tárgyalások ellenére a vezetőknek nem sikerült megegyezniük az orosz olajimport tilalmáról, mielőtt a 2 napos brüsszeli csúcs elindult volna.

A 27 ország vezetői elvileg beleegyeznek az olajembargóba, de a terv részleteiről még nem döntöttek. Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint megállapodásra reálisan az EU következő, június 23-24-i csúcstalálkozóján lehet számítani.

A Reuters által látott és esetleg újra átdolgozott szövegtervezet tartalmazná a tengeri olajimport tilalmát, a tengerparttal nem rendelkező Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak szállított csővezetékes olajat pedig valamikor később szankcionálnák.

Az Európai Bizottság a felelős azért, mert nem halad előre a tárgyalás az orosz olajszankciókkal kapcsolatban, mondta Orbán Viktor újságíróknak az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján.

Orbán azt mondta, csak akkor ért egyet az EU legújabb, Oroszország elleni szankciókra vonatkozó javaslataival, ha előbb születnek olyan megoldások, amik garantálják Magyarország energiaellátását.

Orbán azt mondta, hogy garanciákra van szüksége, hogy országa tengeri úton vásárolhasson olajat, ha leállna az orosz szállítás. Szerinte az eddigi szankciókat úgy fogadták el, hogy csak utána számoltak a hatásukkal, de most energiáról van szó, ami komoly dolog, ezért ki kell találni, mi lesz az embargó után.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, aki május elején javasolta a legutóbbi szankciócsomagot, azt mondta, „még nem tartunk ott”. Krisjanis Karins lett miniszterelnök úgy fogalmazott: „Egy kicsit belemerülünk minden részletbe, és elfelejtjük az összképet. Ez csak pénz. Az ukránok az életükkel fizetnek.” (BBC, Guardian)

Jakab Péter arról írt a Facebookon, hogy feljelentést tesz Potocskáné Kőrösi Anita ellen.

A Jobbik elnöke azt írja, Potocskáné Kőrösi Anita az elmúlt években végzett gazdasági, szakmai munkájával kiérdemelte a feltétlen bizalmát, ezért is jelölte elnökhelyettesének a Jobbik tisztújításán, de azóta történt valami.

Jakab azt írja, a bizalmát élvező ember hirtelen, a távollétében „úgy dönt, elnöki jogkört ragad magához, semmibe veszi a törvényeket, és mint elefánt a porcelánboltban elkezd törni zúzni”. „Elnökhelyettesként többek között utasítja a Jobbik pártalapítványát olyan kifizetések végrehajtására, amelyek anyagilag csődbe vinnék az alapítványt. Kész, vége, nincs tovább. Vagy épp engem, mint frakcióvezetőt megkerülve utasítja a hivatalomat szerződések megkötésére mindenféle jogkör nélkül” – írja Jakab.

Jakab azt írja, „egy párt elnökhelyettese, de még elnöke sem utasíthat semmire sem egy alapítványt”, „még a párt alapítványát sem”, mert „tiltja a törvény”.

Jakab Péter azt írja, azzal szemben kell fellépnie a Jobbik védelmében, akiben megbízott emberként, de „a Jobbik nem a Fidesz”. „Ha a Fidesz visszaéléseivel, korrupciójával, hatalmi túlkapásaival szemben harcot hirdetünk, akkor magunk között sem tűrhetjük meg mindezt. Sőt! A korrupciónak, a visszaélésnek nincs színe. Akkor sem tűröm, ha fideszes az elkövető, de akkor sem, ha jobbikos. Sőt, akkor irtom csak igazán” – írja.

Jakab ma „őrködve a párt törvényes működése felett”, feljelentést tesz hűtlen kezelés és hanyag kezelés kísérlete miatt, és kezdeményezi a párt etikai bizottságánál Potocskáné Kőrösi Anita kizárását a Jobbikból. „Az eljárás alapjául szolgáló bizonyítékokat, dokumentumokat a hatóság rendelkezésére bocsátom, a sajtónak a kérdésben nem nyilatkozom” – írja a Jobbik elnöke.

Megszüntette az utolsó közvetlen hazai gazdasági érdekeltségét is Habony Árpád, a választás előestéjén indították el a már évek óta semmilyen bevételt nem termelő Színes Tinták Bt. végelszámolását – írja a HVG.

A 2003 végén alapított betéti társaságnak Habony a beltagja, a húga pedig a kültagja volt. A cég 2009 óta nem volt bevétele, általában évi 100 ezer forint nagyságrendű mínusszal működött.

Habony jól jövedelmező külföldi cége, a londoni bejegyzésű Danube Business Consulting még megmaradt a nem hivatalos kormányfői tanácsadónak.

A nyilvánosságot kerülő Habony Árpád legutóbb Orbán Viktor beiktatásán tűnt fel, előtte pedig egy toszkánai vitorlásversenyen verte rommá a teljes mezőny.

„Kedves Vásárlónk, sajnos a koronavírus-világjárvány káros gazdasági hatásai minket is elértek, így azt szomorú hírt kell közölnünk Veletek, hogy az Orsay kénytelen magyarországi tevékenységét 2022. június 10-ig megszüntetni” – közölte az Orsay.

Az Orsay-csoport nemzetközi üzletláncot működtet 705 üzlettel, amiből 197 Németországban van, 33 üzlete pedig Magyarországon.

A boltokban legkésőbb június 10-ig lehet beváltani az ajándékkártyákat és a klubutalványokat, a náluk vásárolt nem hibás termékek esetén mától megszüntetik a visszavételi, levásárlási, pénzvisszafizetési lehetőséget – írja a HVG.

A lap szerint nem újdonság, hogy bajban van az Orsay, a Forbes a hónap elején arról írt, hogy a cég finanszírozási gondokkal küzd. A magyar alvállalat, az MDO Kereskedelmi Kft. árbevétele 2019 után nagyot esett, a 2020-as évet a cég 1,3 milliárd forint veszteséggel zárta. Május 4-én ideiglenesen leállították a magyar webshopot.

A német ruhakereskedő Orsay osztrák alvállalata, az Ordia már korábban bejelentette a fizetésképtelenséget. (HVG)

Több mint százan haltak meg és legalább negyvenen megsebesültek, amikor összecsapások törtek ki az aranyásók között a Csád északi részén található Kouri Bougoudiban – közölte a helyi védelmi minisztérium.

A harcok május 23-án történtek a líbiai határ közelében, miután két ember vitája elmérgesedett – mondta el Daoud Yaya Brahim csádi védelmi miniszter, aki katonákkal a helyszínre sietett a tragédia után. Az összecsapásokban mauritániaiak és líbiaiak vettek részt.

A nehezen megközelíthető régió tele van bányákkal, ahol gyakran titokban dolgoznak az ország minden területéről, illetve a szomszédos Líbiából, Nigerből és Szudánból érkező aranybányászok. A térségben a hatóságoknak nincs túl nagy hatalmuk.

Abderaman Koulamallah kommunikációs miniszter szerdán azt mondta, hogy az összecsapások a fővárostól, N'Djamenától több mint 1000 km-re északkeletre történtek, és sok halottat és sebesültet követeltek. További részleteket akkor nem lehetett tudni.

Daoud Yaya Brahim védelmi miniszter azt mondta, nem ez volt az első hasonló eset. További rendelkezésig felfüggesztették az aranybányászatot Kouriban, tudván, hogy jelentős részben úgyis illegálisan zajlott. (MTI)

A demokráciával kapcsolatos attitűdök éves globális közvélemény-kutatása alapján a nyugati liberális demokráciák és a világ többi része között éles különbség van az Oroszországgal kapcsolatos felfogásban.

Az Alliance for Democracies (Szövetség a Demokráciákért) felmérése szerint Európán belül a megkérdezettek 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy támogatja a gazdasági kapcsolatok megszakítását Oroszországgal Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója miatt, míg Ázsiában a többség ellene volt, Latin-Amerikában pedig egyenlően megoszlott a közvélemény.

Az Oroszországgal kapcsolatos negatív nézetek nagyrészt Európára és más liberális demokráciákra korlátozódnak. Kína, Indonézia, Egyiptom, Vietnam, Algéria, Marokkó, Malajzia, Pakisztán és Szaúd-Arábia pozitív nézeteket vall Oroszországról.

Az ukrajnai invázió után elvégzett éves demokráciafelfogási index 52 nagy népességű országot fed le Ázsiában, Latin-Amerikában, az Egyesült Államokban és Európában.

Összesen 20 ország többsége gondolta úgy, hogy az ukrajnai háború miatt nem szabad megszakítani a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal: köztük van Görögország, Kenya, Törökország, Kína, Izrael, Egyiptom, Nigéria, Indonézia, Dél-Afrika, Vietnam, Algéria, a Fülöp-szigetek, Magyarország, Mexikó, Thaiföld, Marokkó, Malajzia, Peru, Pakisztán, Szaúd-Arábia. A kolumbiaiak egyenlő arányban oszlottak meg. Ezzel szemben a kapcsolatok megszakítását kívánó 31 ország közül 20 európai volt.

Bár az orosz diplomaták az eredményeket annak bizonyítékául fogják mutatni, hogy a globális közvélemény nem osztja az ukrajnai események nyugati értelmezését, egyes országokban az Oroszországgal szembeni bizalmatlanság szintje magas.

Az Oroszországgal kapcsolatos legnegatívabb véleménnyel rendelkező országok közül Lengyelország (negatív 87 százalék), Ukrajna (80 százalék), Portugália (79 százalék), Olaszország (65 százalék), Egyesült Királyság (65 százalék), Svédország (77 százalék), az Egyesült Államokban (62 százalék) és Németországban (62 százalék).

A nem liberális nyugati demokráciának számító Magyarországon – ahol Orbán nagy barátja Putyinnak, és szépen terjed a putyinizmus – nettó 32 százalék negatívan ítéli meg Oroszországot. A sokszor Oroszország támogatását élvező Venezuelában ennél többen, a lakosság 36 százaléka ítéli meg negatívan Oroszországot.

Az országok az Oroszországgal kapcsolatos vegyes nézetek ellenére erős rokonszenvet mutattak Ukrajna iránt. A legtöbb ázsiai, latin-amerikai és európai megkérdezett úgy gondolta, hogy a NATO, az UAS és az EU többet tehetne Ukrajnáért. Latin-Amerikában a válaszadók 62 százaléka gondolta úgy, hogy a NATO túl keveset tett, és csak 6 százalékuk szerint túl sokat. Európában 43 százalék mondta azt, hogy Európa túl keveset, 11 százalék szerint pedig túl sokat tett. Kínában 34 százalék mondta azt, hogy az USA túl sokat segít.

Világszerte a válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy az EU, az USA és a NATO túl keveset tesz Ukrajna megsegítésére, míg 11 százalékuk szerint túl sokat tesznek.

A Kínával kapcsolatos negatív megítélés nem olyan elterjedt, mint Oroszország esetében: a brit válaszadók szeretnék a leginkább megszakítani a gazdasági kapcsolatokat Kínával, ha az megtámadja Tajvant. (Guardian)

„Az új Top Gun rettenetes film, imádtam minden percét” – ezzel a címmel írt kritikát Kaufmann Balázs kollégánk a Top Gun: Maverick című filmről.

Hogy mennyire igaza volt, azt a számok is igazolták: az amerikai haditengerészet pilótájának, Pete „Maverick” Mitchellnek 36 év után folytatódó története az észak-amerikai mozikban az első 3 nap alatt a124 millió dollárt hozott a jegyeladásokkal.

A Paramount Pictures adatai szerint a film világszerte 248 millió dollárt hozott. „Ezek az eredmények nevetségesen, rendkívül fantasztikusak” – mondta Chris Aronson, a Paramount hazai forgalmazásért felelős elnöke.

Az eddigi nyitóhétvége-csúcstart Tom Cruise-film a 2005-ös Világok harca volt, Steven Spielberg sci-fi-je 64 millió dollárt kaszált 3 nap alatt. Az 59 éves Cruise mostani filmje a Covid-korszak filmjei közül a negyedik legjobb nyitással büszkélkedhet, a Pókember: Nincs hazaút, a Doctor Strange az őrület multiverzumában és az új Batman mögött. (BBC)

Az EU-ban arról folyik a vita, hogy enyhítsenek-e az orosz olajimport tilalmán, megnyugtatva Orbán Viktort, aki blokkolja a Vlagyimir Putyin hadigépezetével szembeni legújabb európai szankciókat – írja a Guardian.

A kompromisszum értelmében az EU megtilthatja az orosz olaj bejuttatását tankhajókon, de engedélyezheti a vezetékes behozatalt, ez a javaslat lehetővé tenné, hogy Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot továbbra is a szovjet időkből származó, Ukrajnán áthaladó Druzsba-vezetéken keresztül láthassák el.

Három héttel azután, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke javasolta, hogy az év végéig az EU-ba irányuló orosz olajimportot teljesen betiltsák, a blokk elakadt a terveken. Az orosz olajtól erősen függő Magyarország kormánya közölte, hogy öt évre és több milliárd euróra van szüksége az olajfinomítóinak a korszerűsítéséhez.

A vita azzal fenyeget, hogy beárnyékolja az EU-s vezetők hétfőn és kedden Brüsszelben tartandó csúcstalálkozóját, amin hivatalosan az Ukrajna gazdasági, politikai és humanitárius támogatásáról meg a globális élelmiszer-ellátási válságról tárgyalnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn videokapcsolaton keresztül szól az EU vezetőihez. Korábban bírálta, hogy nem tudtak megállapodni az olajembargóról. „Nézzük meg, hány hétig próbál megállapodni az Európai Unió az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagról” – mondta csütörtökön, megjegyezve, hogy az EU napi közel 1 milliárd eurót fizet Oroszországnak az energiáért. (Guardian)

Pekingben részlegesen újranyitották az üzleteket és irodákat, de az éttermek továbbra is zárva tartanak, csak házhozszállítást lehet kérni.

Sanghajban sokan továbbra is csak speciális belépővel és korlátozott időre mehetnek ki a szabadba, bár a koronavírusos új esetek száma jelentősen csökkent.

Kínában szombaton 293 új megbetegedést jelentettek, a fertőzöttek közül 78-an külföldről érkeztek. Sanghajban volt a legtöbb, nem külföldről behurcolt fertőzéses eset, 122, a fővárosban, Pekingben 21.

Peking most engedélyezte a közparkok, edzőtermek és mozik újranyitását, de csak a kapacitásuk 50 százalékának kihasználásával. A Nagy Fal Peking belvárosától kb. 60 km-re található része hétfőn nyit újra a látogatók előtt.

Hszü He-csian, a város szóvivője szombaton azt mondta, hogy egyes kerületekben még mindig találnak szórványos eseteket, de a járványt ellenőrzésük alatt tudják tartani. (MTI)

Melegszik az idő a jövő héten, a meteorológiai nyár első napjaiban, vasárnap pedig akár 35 fok is lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Hétfő

Az ország nagy részén számítani lehet néhány órás napsütésre. Helyenként előfordulhat eső, zápor, nagyobb eséllyel az ország délkeleti térségében. Estétől a délkeleti határ közelében egy-egy zivatar sem kizárt. A leghidegebb órákban 5 és 12 fok között alakul a hőmérséklet. A csúcsértékek 19 és 25 fok között várhatók, a tartósabban borongós tájakon lesz hűvösebb.

Kedd

Általában sok lesz a napsütés. Estig legfeljebb délen, délnyugaton, majd nyugat felől egyre többfelé várható zápor, zivatar. A szél helyenként élénk, zivatarok környezetében akár viharos is lehet. A hajnali 7-14 fokról délutánra 23-28 fokig emelkedik a hőmérséklet.

Szerda

Június 1-én a hajnali órákban még a keleti országrészben lehetnek záporok, zivatarok, majd délelőtt arrafelé is csökken az eső valószínűsége. Emellett jellemzően sok lesz a napsütés. Többfelé megélénkülhet, zivatarok környezetében viharossá fokozódhat a szél. Hajnalban 10-17, a délutáni órákban 24-29 fokot mérhetnek.

Csütörtök és péntek

Sok lesz a napsütés. Csütörtökön még előfordulhat néhol zápor, zivatar, pénteken nem valószínű csapadék. Csütörtökön a minimumok 11 és 18, a maximumok 26 és 31 fok között várhatók. Pénteken a hajnali 13-20 fokról 28 és 33 fok közé melegszik fel a levegő.

Szombat és vasárnap

A napsütés mellett erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés. Egyre nagyobb eséllyel alakulhatnak ki záporok, zivatarok. Nagy területen megélénkül, helyenként megerősödik a szél is. Szombaton a legalacsonyabb hőmérséklet 14 és 21, a legmagasabb 29 és 34 fok között várható. Vasárnap a hajnali 16-23 fokról délután 26-35 fokig melegedhet a levegő. (OMSZ via MTI)

Légi mutatványa közben egy tóba zuhant és megsérült a dél-franciaországi Biscarrose-ban a francia „légdeszkás” Franky Zapata.

Zapata egy kiállításon vett részt, ahol a házilag gyártott légdeszkájával a levegőbe emelkedett, elveszítette az uralmát a találmánya felett, és kb. 15 méteres magasságból a Biscarosse-tóba csapódott.

Kórházba vitték, a hatóságok szerint jól gyógyul.

Az egykori jetskibajnok azután vált híressé, hogy 2019-ben felbukkant a párizsi katonai parádén, majd pár héttel később a találmányán repülve átkelt a La Manche csatorna fölött. A 35,4 km-es távolságot 22 perc alatt teljesítette. (Előtte már egyszer belezuhant a vízbe.)

A Sud Ouest francia portál szerint a 40 éves férfi eszméleténél volt, amikor a mentőszolgálat kihalászta a vízből. A hatóságok később azt mondták az újságíróknak, hogy „jók a reflexei”, a kórházban megfigyelés alatt tartják.

A francia médiában „repülő emberként” emlegetett Zapatának a hétvégén többször is fel kellett volna lépnie, de Hélene Larrezet, Biscarosse polgármestere a helyi médiának azt mondta, hogy a baleset miatt lemondták a fellépését.

A légdeszka, vagyis flyboard, amit Zapata maga tervezett, épített és vezet, egyfajta sugárhajtású szörfdeszka, amit négy mikroturbina hajt, és akár 140 km/órás sebességre is képes. (BBC, MTI)

Franciaország és Németország vezetői felszólították Vlagyimir Putyint, hogy folytasson „közvetlen, komoly tárgyalásokat” Ukrajna elnökével – közölte a német kancellári hivatal.

Emmanuel Macron és Olaf Scholz 80 percig beszélt telefonon az orosz elnökkel, és a páros „ragaszkodott az azonnali tűzszünethez és az orosz csapatok kivonásához” – közölte a kancellári hivatal.

A Kreml szerint Putyin azt mondta, Moszkva nyitott a párbeszéd folytatására Kijevvel, de nem említették, hogy lehetőség lenne Putyin és Zelenszkij közvetlen tárgyalásaira.

Az ukrán elnök korábban azt mondta, „nem vágyik” a tárgyalásokra, de hozzátette, hogy ezekre valószínűleg szükség lesz a konfliktus lezárásához.

Mióta Oroszország február 24-én lerohanta Ukrajnát, az orosz és az ukrán delegáció többször is tárgyalt távolról és személyesen, de az erőfeszítések az utóbbi időben elakadtak.

Franciaország és Németország is sürgette Putyint, hogy engedjen szabadon 2500 ukrán harcost, akik hadifogságba estek a mariupoli Azovsztal acélmű ostromakor. (A kiterjedt gyár a déli kikötőváros utolsó erődje volt, de Mariupolt az orosz erők szétbombázták, és most romokban hever.)

A francia és a német vezetők azt is kérték Putyintól, hogy szüntesse meg Oroszország blokádját Odesza kikötőjével szemben, és tegye lehetővé a gabonaexportot. A Kreml szerint Putyin megvizsgálja a lehetőségeket a globális élelmiszerválság kezelésében, cserébe a szankciók feloldását követelte a Nyugattól.

Oroszország óva intette Franciaországot és Németországot az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások növelésétől, mondván, hogy ez tovább növelheti az instabilitást. (BBC)

Valter Attila szökésből negyedikként ért célba a Giro d'Italia országúti kerékpáros körverseny 19. szakaszán, amin Koen Bouwman győzött, de Richard Carapaz megőrizte az első helyét az összetettben.

A Marano Lagunare és Santuario di Castelmonte közötti 177 km és hegyi befutó várt a mezőnyre a szervezők által 4. kategóriásnak minősített, 3230 méter szintkülönbséget és négy kategorizált emelkedőt tartalmazó etapon. Nehezen alakult ki a nap 12 fős szökése, de ebben ott volt Valter Attila (Groupama-FDJ) és egy segítője.

Az élboly 11 perc feletti előnyt dolgozott ki a rózsaszín trikós Richard Carapazért dolgozó Ineos Grenadiers vezette mezőnnyel szemben, mígnem hátul átvette a tempómenést Jai Hindley csapata, a BORA-hansgrohe. A német sor 3 percet lefaragott a különbségből, ráadásul gyomorproblémák miatt korán leszakadt, majd fel is adta a viadalt Carapaz legfontosabb segítője, Richie Porte.

Két harmadik kategorizált emelkedő után rövid időre áttekert a mezőny Szlovéniába, itt következett az első kategóriás, 1145 méter magas Kolovrat, amire több magyar szurkoló is kiment. A helyenként 15-16 százalékos meredekségű emelkedő megrostálta a szökést és az esélyesek csoportját is, előbbiben négyen maradtak, Valtert sorra magyar zászlós drukkerek biztatták.

Az élcsoportból még a csúcs előtt megúszott, majd visszazárkózott az olasz Alessandro Tonelli (Bardiani-CSF-Faizané), Valter mellett rajta kívül a potenzai szakaszon győztes, hegyi pontverseny éllovasaként kék trikós holland Koen Bouwman (Jumbo-Visma) és a tavalyi olasz körversenyen szakaszt nyerő svájci Mauro Schmid (Quick-Step Alpha Vinyl) tartott ki.

A csúcs után kb. 20 kilométer lejtmenet következett, amelyen négyesüket utolérte és kissé meg is rángatta a Giro-etapsikerrel tavalyról szintén rendelkező olasz Andrea Vendrame (AG2R Citroën), így öten együtt teljesítették az ereszkedést.

A 2. kategóriás hegyi befutóig 7,1 km emelkedő vezetett, ezalatt 515 méter szintkülönbséget kellett leküzdeniük a 7,8 százalékos emelkedőn. Az MTI azt írja, az út mentén sorra hangzottak fel a „Hajrá, Atti!” kiáltások, a lassú tempóban hegymenetező szökevénycsoportból indított támadások ellenére mind az öten együtt voltak az utolsó kilométeren.

A cél előtt 50 méterre lévő balkanyart Bouwman kivételével mind elnézték kissé, Vendrame a kordonnak is nekiment, Valter is lemaradt. A legjobban forduló Bouwman második sikerét könyvelhette el, a második helyet Schmid, a harmadikat az ötödikként kanyarodó Tonelli szerezte meg.

A célvonalon a kormányt ütve negyedikként átguruló, 2020-as Tour de Hongrie-n győztes, 23 éves Valter a harmadik Giróján szerepel, tavaly három napig viselte „a legendás Maglia Rosát”.

Az eddigi legjobb szakaszeredménye a tavaly megszerzett hatodik pozíció volt, idén eddig kétszer ért célba a 15. helyen. A legjobb magyar szakaszeredmény háromhetes körversenyen Bodrogi László nevéhez fűződik, aki a 2007-es Vuelta a Espanán második, a 2002-es Tour de France-on harmadik volt – mindkétszer időfutamon.

Az esélyesek csoportjában a szlovén emelkedőn a BORA-hansgrohe tempója szelektált, a záró hegy előtt viszont már az Ineos vezetett nyugodtabb iramot. Az emelkedőn a brit sorból Pavel Sivakov „kezdett rombolásba”, majd előbb az olimpiai bajnok, 2019-es Giro-győztes Carapaz, majd a spanyol Mikel Landa indított támadást, de végül együtt értek be az esélyesek, így nem változott az összetett élcsoportja – írja az MTI.

Eredmények

19. szakasz, Marano Lagunare-Santuario di Castelmonte, 177 km, hegyi befutó:

1. Koen Bouwman (holland, Jumbo-Visma) 4:32:55 óra
2. Mauro Schmid (svájci, Quick-Step Alpha Vinyl) azonos idővel
3. Alessandro Tonelli (olasz, Bardiani-CSF-Faizané) 3 másodperc hátrány
4. Valter Attila (Groupama-FDJ) 6 másodperc hátrány
5. Andrea Vendrame (olasz, AG2R Citroën) 10 mp hátrány

Az összetett élcsoportja:

1. Richard Carapaz (ecuadori, Ineos Grenadiers) 81:18:12 óra
2. Jai Hindley (ausztrál, BORA-hansgrohe) 3 másodperc hátrány
3. Mikel Landa (spanyol, Bahrain Victorious) 1 perc 5 másodperc hátrány

Szombaton a Belluno és Marmolada közötti 167 km és újabb hegyi befutó vár a mezőnyre. A 3445,6 km össztávú viadal – aminek az első három szakaszát Magyarországon rendezték – vasárnap a 17,4 km hosszú veronai időfutammal fejeződik be. (MTI)

Egy új-zélandi nő egy 29 éves autóroncsot átalakítva gyártott házilag elektromos járművet, „hogy megmutassa, meg lehet csinálni”.

Rosemary Penwarden már 3 éve vezeti az átalakított autóját South Island útjain. A projekt több mint 8 hónapig tartott neki és egy barátjának, kemény munkával és sok trükkel sikerült elérni a kívánt eredményt. „Kicsit mérgesnek kell lenned. Szeretném megköszönni az olajtársaságoknak a motivációt” – mondta.

Penwarden egy 1993-as karosszériát vett meg egy autóbontótól, és maga szedte ki belőle a belsőégésű motort. Új sebességváltóra és elektromos motorra cserélte, majd az autó elejét és hátulját telepakolta akkumulátorokkal – 24 a motorháztető alatt és 56 a csomagtartóban.

A projekt összesen 24 ezer dollárba (kb. 8,8 millió forintba) került Penwardennek a munkával együtt. Az autó papírjai rendben vannak és garanciális. Otthon tölti az autót, ami teljesen napenergiával működik.

Hagen Bruggemann hűtőmérnök segített Penwardennek átalakítani az autóját, mára nyolc autót alakított át. Szerinte ingyenes munkaerő nélkül az autó átalakítása a legtöbb embernek pénzügyileg nem életképes megoldás, de komoly kereskedelmi érv szól a teherautók és nagyobb járművek átalakítása mellett, mert ott a karosszéria általában többet ér, mint a motor. Egy dízel teherautó átalakítása szerinte öt éven belül megtérülne. „Valójában a szennyezőknek kellene fizetniük – nem értem, miért nincs így” – mondta.

Penwarden, aki régóta környezetvédelmi kampányt folytat, azt mondja, hogy az autója átalakítására fordított időt és pénzt nem mindenki engedheti meg magának („nagyon kiváltságos helyzetben vagyok”), de ahogy a világ alkalmazkodik a klímaválsághoz, szerette volna bemutatni lehetőségként.

Penwarden szerint a befektetés megtérül: ő az ingázó életmódja miatt hetente akár 100 dollárt is költött benzinre. De szerint lehetne költségkímélőbb az átállás, ezért fel is szólította a kormányt, hogy támogassa az átalakításokat. „Csak az, hogy meg tudjuk mutatni, hogy meg lehet csinálni, felbecsülhetetlen érték” – mondja. „A legfontosabb az, hogy a lehető leghamarabb megállítsuk a legnagyobb szennyezőket – és szerintem semmi, amit egyénileg tehetünk, nem számít ennyire” – mondta. (Guardian)

Holtan találtak egy vemhes szumátrai elefántot az indonéziai Riau tartomány egy pálmaültetvénye közelében, a gyanú szerint mérgezés áldozata lett.

A szumátrai elefánt súlyosan veszélyeztetett faj, már kevesebb mint 700 él a szigeten. A biológiai természeti erőforrásokról és az ökoszisztémák védelméről szóló indonéz törvény védi a fajt.

Az elefánt tetemét szerdán találta meg helyi természetvédők egy közös járőrcsapata, a hatóságok vizsgálják a halál körülményeit, de erős a gyanújuk, hogy az állat mérgezés áldozata lett.

„A belső szervek, így a tüdő alakjának változásaiból látszik, hogy fekete és szivárog belőle a vér” – mondta el Zulhusni Syukri, a tetemet megtaláló állatvédő szervezet (Rimba Satwa) programigazgatója.

Az állatnak vér folyt a száján és a végbélnyílásán – tette hozzá Fifin Arfina Jogasara, az állatot megtaláló másik csoport (Riau Natural Resources Conservation) vezetője.

A hatóságok ananászt is találtak az elefánt gyomrában, de ez a gyümölcs nem terem a területen, ami szintén a mérgezésre utal – mondta Syukri.

Az indonéz erdészeti és környezetvédelmi minisztérium adatai alapján Szumátra elefántpopulációja a 2014-es 1300-ról 693-ra esett vissza tavaly, vagyis hét év alatt a felére csökkent. Az elmúlt 25 évben, kb. egy generáció alatt az állat lehetséges élőhelyeinek 69 százaléka veszett oda.

A szumátrai pálmaültetvények terjeszkedése a terület és az erőforrások miatti konfliktusokhoz vezet az állatok és emberek között.

„Az elefántok útvonalai közelében fekvő pálmaültetvények dolgozói gyakran kerülnek konfliktusba az állatokkal, mert megeszik a pálma gyümölcsét. Az elmúlt három évben legalább hét szumátrai elefánt pusztult el Riau tartományban” – magyarázta Syukri.

A szerdán megtalált állat kb. 25 éves volt. A boncoláskor kiderült, hogy vemhes volt, hamarosan világra hozta volna a kicsinyét.

A tetemet a helyszínen temették el, miután a laborvizsgálatokhoz mintát vettek a májából, a bélfalból, a tüdőkből és az ürülékből.

A szumátrai elefánt a hatalmas testű emlős két fajának egyikének, az ázsiainak az alfaja. (MTI)

Az Ercsi Rendőrőrs tagjai és a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai csütörtökön drónos akciót tartottak Ercsiben. Azt írják, az ellenőrzés célja az utóbbi időben a településen megszaporodott, illegális hulladéklerakás megelőzése, felderítése és az elkövetők elfogása volt.

De a műveletben a drón kezelője arra figyelt fel, hogy a Diófa utcában lévő lakóház hátsó részéből egy férfi egy rendőrautó közeledését észlelve kiugrik, majd elszalad a telek hátsó bokros része felé.

A drónkezelő közelítéssel és folyamatos követéssel a futó személyben felismerte az elfogatóparancs alapján körzött 18 éves ercsi férfit – írja a rendőrség.

A műszer kezelője a megfelelő helyre irányította a kollégáit, akik elől a bujkáló megpróbált elfutni. Végül elfogták, megbilincselték, majd az adatait leellenőrizték, és kiderült: ellene körözés van érvényben egy korábban megvalósított felfegyverkezve elkövetett rablás miatt.

A rendőrség az utóbbi években drónnal többek között közlekedési szabályszegőket is üldöz vidéken. (police.hu)

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy 2023. január 1-től visszatér a reklámadó, amitől 15 milliárd forint plusz bevételt remél a kormány. Azt mondták, az extraprofitalapú különadókból és a reklámadó visszavezetéséből származó bevételek 40 százalékban járulhatnak hozzá az idei és a jövő évi hiány pótlásához.

A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei fenntartják az álláspontjukat: a reklámadó káros a teljes magyar gazdaság számára és nem támogatják a különadó visszavezetését, hiszen a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét.

A reklámipar a gazdaság multiplikátoraként bizonyítottan a gazdaságot erősíti, annak visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilzációra, a gazdasági fejlődésre és GDP-re – közölték.

Azt írják, a reklámipar érti, hogy a magyar gazdaság nehéz helyzetben van és szeretne részt vállani a kihívások megoldásában, de a reklámipar egyhangú szakmai véleménye szerint a reklámadó éppen a kívánatos gazdasági stabilizáció és növekedés ellen hat:

• A reklámszektorban nincs extraprofit, így a különadók bevezetésének azon indoklása, hogy „extraprofit”-ra vonatkozik a reklámadó szempontjából nem releváns: a 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a covidválság után még mindig nem érte el a 2019-es szintet (0,2 százalékkal csökkent 2019-hez képest).
• A gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja: a legnagyobb hirdetői szektorokra kivetetett extra profit adók (bank-, gyógyszer-, energia-, távközlési iparágak és kereskedelmi láncok stb.), illetve az általános dekunjukturális helyzet, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások biztosan a hirdetési büdzsék jelentős csökkenését eredményezik, csökkentve az amúgy sem erős pénzügyi eredményeket felmutató reklámipar megadóztatható árbevételeit, vagyis az extraprofitot nem termelő kommunikációs iparág többszörösen szenvedi el a tervezett intézkedések káros hatását.
• A reklámadó a covidválságból éppen talpra álló és az orosz-ukrán háború miatt újabb gazdasági válságba csöppenő tartalom-előállítással foglalkozó hazai médiavállalatokat minden bizonnyal még előnytelenebbül érinti majd, mint a globális hirdetési platformokat (pl. közösségi médiát).
• A reklámadó nemcsak a kommunikációs iparágra, hanem a teljes magyar gazdaságra káros hatással bír, mivel a reklám a gazdaság motorjának hajtóereje: ahogy az MRSZ reklámgazdasági hatástanulmánya egyértelműen kimutatta, minden reklámra elköltött 1 forint 10 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, azaz ennyivel járul hozzá a GDP-hez.

A Magyar Reklámszövetség a kommunikációs iparág más szakmai szervezeteivel együtt 2014 óta, a reklámadó koncepciójának felmerülésének kezdetétől egységesen fejezte ki a tiltakozását a különadóval szemben. 2019-ben, a reklámadó felfüggesztésekor üdvözölték a kormány döntését és azt remélték, hogy a felfüggesztési időszak végeztével a reklámadót végérvényesen kivezetik.

Az MRSZ és a társszervezetei (MRSZ OOH (Közterület) Szövetség, Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség, Interactive Advertising Bureau Hungary, Magyar Lapkiadók Egyesülete, Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, IAA Reklám Világszövetség Magyar Tagozat) most is – ahogy korábban is jelezték – elkötelezettek a magyar gazdaság stabilitásának előre mozdításában és a magyar piacon működő médiavállalatok, kreatív ügynökségek, hirdetők, piackutatók stb. számára az azonos versenyfeltételek megteremtésében és nyitottak a kormánnyal való együttműködésre, szakmai egyeztetésre, hogy támogassák a jogalkotói célokat.

A texasi rendőrség felülvizsgálta a keddi halálos iskolai lövöldözés kulcsfontosságú részleteit, miután a szülők részéről egyre több kritika érkezett az első tájékoztatás után.

A rendőrség most azt állítja, a fegyveres férfi 12 percig kószált az uvaldei iskola előtt, mielőtt akadálytalanul behatolt, ami ellentmond a korábbi állításnak, miszerint a támadóval egy rendőr a helyszínen szembeszállt és rálőtt.

A rendőrség szerint a támadó megölt 19 gyereket és két tanárt, majd 90 perccel azután, hogy megérkezett, agyonlőtték. A késedelem és a videófelvételek, amiken a felbőszült szülőket a rendőrök lefogják és megbilincselik, miközben a fegyveres még az iskolában van, a közvélemény növekvő haragjához és a korai válaszlépések vizsgálatához vezetett.

Greg Abbott, az állam kormányzója a hét elején üdvözölte a „vitéz helyi rendőrök” „gyors válaszát”, akik szerinte még azelőtt összecsaptak a fegyveressel, mielőtt az iskolába lépett volna. „Elképesztő bátorságról tettek tanúbizonyságot azzal, hogy a lövöldözés felé futottak” – mondta.

A legfrissebb idővonalat egy sajtótájékoztatón Victor Escalon texasi ranger mondta el, aki többször elmondta, hogy szeretné „tisztázni” a korábbi nyilatkozatait. Megvédte a rendőrség lépéseit, és arról beszélt, hogy a lövöldözés érzelmileg megviselte a rendőröket. „Mindannyiunknak fáj belül” – mondta.

Az események idővonala azonban a csütörtöki eligazítás után még mindig homályos, és továbbra is kérdéses, hogy mennyi ideig tartott, mire megérkeztek a rendőrök, és hogy a fegyveres férfi, a 18 éves Salvador Ramos miért lehetett több mint egy órán át az iskolában, mielőtt megölték, és nem is helyi rendőrök, hanem az amerikai határőrök által vezetett taktikai egység.

Escalon azt mondta, Ramos 11:28-kor ütközött a járművével a közelben, az első segélyhívás 2 perccel később érkezett, mivel a szemtanúk egy fegyveres férfiről számoltak be. Ramos ezután emberekre lőtt, bebarangolta az iskola területét, majd 11:40-kor szabadon belépett egy ajtón, ami nem volt bezárva.

A rendőrség 4 perccel később érkezett a helyszínre – mondta Escalon, de azt nem tudni, milyen közel kerültek a fegyvereshez, vagy hogy megpróbáltak-e bejutni abba az osztályterembe, ahol a lövöldözés történt. A rendőrség eleinte azt mondta, a rendőrök „bent voltak, hogy behatolhassanak”, és elrejtőztek, miután erős tűz alá kerültek. Erről most Escalon azt mondta: „Nem hatoltak be azonnal a lövöldözés miatt.”

A fegyverest 12:45-kor lőtte agyon a határőrség elit taktikai egysége által vezetett csapat. Escalon lejjebb csavarta a rendőrség korábbi kijelentéseit, amik szerint az ezt megelőző órában folyamatos lövöldözés zajlott. „A lövöldözés nagy része az elején történt” – mondta újságíróknak.

Szemtanúk szerint a rendőrség habozott a gyilkossal szembenézni, és a helyszínről készült videók alapján odakint gyülekeztek, miközben a kétségbeesett családtagok felszólították őket, hogy azonnal rohamozzák meg az épületet.

Az egyik anya azt mondta a Wall Street Journalnek, hogy rövid ideig megbilincselték, és azzal vádolták, hogy akadályozta a rendőrségi intézkedést, miután más szülőkkel együtt követelte, hogy a rendőrök menjenek be az iskolába. Angeli Rose Gomez azt mondta, látta, hogy az egyik apát a földre vitte egy rendőr, egy másikat paprikasprével fújtak le, egy harmadik ellen pedig később sokkolót vetettek be.

„A rendőrség nem csinált semmit” – mondta Gomez, akit végül szabadon engedtek. Azt mondta, átugrott az iskola kerítésén, és berohant, hogy megmentse a két gyerekét, mert a rendőrök csak a kerítésen kívül álltak. „Nem mentek be oda, és nem futottak sehova” – mondta.

Az Associated Pressnek Javier Cazares, akinek a lánya, Jacklyn meghalt a támadásban, azt mondta, a rendőrség azt állította, berohantak, de ők ezt nem látták. „Sokan vitatkoztunk a rendőrséggel: »Mindannyiuknak be kell menniük oda! Mindannyiuknak végezniük kell a dolgukat!« A válaszuk az volt, hogy: »Nem tudjuk elvégezni a munkánkat, mert ti beavatkoztok.«”

A behatolás látszólagos késése eltér az 1999-es columbine-i mészárlás óta bevett rendőrségi gyakorlattá vált útmutatástól, ami szerint a helyszínre érkező első tiszteknek mindent meg kell tenniük, hogy megállítsák a támadást anélkül, hogy várnának a mentésre, erősítésre.

Escalon nem volt hajlandó válaszolni több kérdésre, miért nem ölték meg hamarabb a fegyverest. Azt mondta, hogy „minden kérdést figyelembe vett”, és később további tájékoztatást fog adni.

A nyomozók nem találtak arra utaló jelet, hogy a fegyveresnek mentális betegsége vagy büntetett előélete lett volna, legálisan vásárolt két AR típusú puskát a támadás előtti héten, nem sokkal a 18. születésnapja után.

A mészárlás után egyből fellángolt a fegyvertartásról szóló vita az USA-ban, de mert a fegyvertartás joga alkotmányos kérdés, gyors megoldásra lényegében nincs semmi esély, hatékonyra még annyi sem. (BBC)

60 éves korában meghalt Andy Fletcher, a Depeche Mode alapító billentyűse.

„Megdöbbentünk és elsöprő szomorúság tölt el kedves barátunk, családtagunk és zenekartársunk, Andy »Fletch« Fletcher korai halála miatt” – írja az együttes a közösségi oldalain. „Fletch-nek igazi aranyszíve volt, és mindig ott volt, amikor támogatásra, élénk beszélgetésre, jót nevetésre vagy egy hideg sörre volt szükség” – írják, azt kérve, tartsák tiszteletben a családja magánélét ebben a nehéz időszakban.”

Fletcher 1961-ben született az angliai Nottinghamben, de gyerekkorában Basildonba költözött. Ott ismerkedett meg a Depeche Mode leendő alapító tagjával, Vince Clarke-kal. Az 1970-es évek végén Clarke-kal No Romance In China néven zenekart alapított, és miután találkoztak Martin Gore-ral, egy másik triót alkottak, Composition Of Sound néven. 1980-ban Dave Gahan csatlakozott a csoporthoz, és megváltoztatták a nevüket Depeche Mode-ra.

Bár Clarke elhagyta a bandát a Speak And Spell debütáló albumának 1981-es megjelenése után, Fletcher továbbra is aktív tag maradt, és billentyűs hangszereken játszott az egész karrierjük során. Martin és Gore mellett 17 albumot adott ki a Depeche Mode-dal, ezek közül a legutóbbi a 2017-es Spirit volt. 2020-ban bekerült a Rock And Roll Hall of Fame-be. A legutóbbi hír róla az volt, hogy áprilisban eltörte a csuklóját, miközben Barcelonában nyaralt.

(Stereogum)

Az utóbbi hetekben elszaporodtak az iszlamista lázadóknak tulajdonított támadások Burkina Fasóban, legutóbb szerdán 50 embert öltek meg ismeretlen fegyveresek Madjoari településen – közölte Hubert Yameogo ezredes, a keleti régió kormányzója. Az áldozatok éppen távozni akartak egy hídon át a településről, amikor rájuk támadtak.

A térségben gyakorivá váltak civilek és katonák elleni támadások. Május 19-én egy katonai egységre támadtak rá fegyveresek: 11 katonát megöltek, 20 másikat megsebesítettek. Öt nappal korábban egy civilek elleni támadásban 17 ember halt meg és 7 megsebesült.

Az AFP francia hírügynökség szerint két hónapja rendszeressé váltak a katonák és civilek elleni támadások a nyugat-afrikai ország északi és keleti részén, és kb. kétszázan haltak meg.

2015 óta, amikor Burkina Faso dzsihadista támadások célpontja lett, a legsúlyosabb merényletet 2021. június 5-én követték el Solhanban. Fegyveres férfiak – a hatóságok szerint 12-14 éves fiúk is voltak közöttük – legalább 132 embert öltek meg.

Burkina Fasóban – elsősorban az északi és a keleti területeken – hét éve csapnak le rendszeresen az al-Kaida és az Iszlám Állam terrorszervezettel szövetséges dzsihadisták. A támadások következtében több mint kétezren haltak meg és kb. 2 millióan menekültek el az otthonukból. (MTI)

67 éves korában váratlanul meghalt Ray Liotta amerikai színész, akinek a karrierje Martin Scorsese klasszikusának, a Nagymenőknek a főszerepével ért csúcsra.

A Deadline értesülései szerint Liotta álmában halt meg a Dominikai Köztársaságban, ahol épp a Dangerous Waters című filmet forgatta. Liottát a lánya, Karsen és a menyasszonya, Jacy Nittolo gyászolja.

Liotta a Nagymenők után nem tudott hasonlóan nagy produkcióban főszerepet kapni, de időről időre felbukkant olyan sikeres filmekben mellékszereplőként, mint a Copland vagy a Hannibal.

A közelmúltban a karriere újra felívelt a The Many Saints of Newark, a Marriage Story és a No Sudden Move című filmeknek köszönhetően. Legutóbb Elizabeth Banks filmjében, a Cocaine Bearben dolgozott, ami várhatóan jövőre jelenik meg. (Deadline)

Kevin Spacey amerikai színészt négyrendbeli szexuális zaklatással vádolja három férfi – írja a BBC a brit rendőrségre hivatkozva.

A 62 éves férfi ellen vádat emeltek, miután a 2005 és 2013 között történt esetek ügyében tett feljelentések sorozata miatt átnézték a bizonyítékokat.

Három panasz szexuális zaklatással kapcsolatos, ezekre állítólag Londonban került sor, egy pedig Gloucestershire-ben. A színészt egy másik súlyos szexuális bűncselekmény miatt is vádolják Londonban.

A zaklatási botrányai miatt filmszerepek nélkül maradt Kevin Spacey-ről három hete derült ki, hogy főgonoszt játszik majd a tatárjárásról szóló, 1,26 milliárd forinttal támogatott 1242 – A Nyugat kapujában című magyar filmben.