Herczeg Márk

A Margitszigeti Színház mély együttérzését fejezi ki az Ukrajnát sújtó háború borzalmai miatt – közölte a színház.

A közlemény szerint a Margitszigeti Színház vezetése Ljubov Nepop ukrán nagykövet tájékoztató leveléből értesült Valentina Lisitsa ukrán zongoraművésznő megdöbbentő megnyilvánulásáról, miszerint a művésznő az orosz agresszorok által megszállt Mariupolban május 9-én koncertet adott. Lisitsa a fellépésével a világ nemzeteinek álláspontjával szemben, egyértelműen kinyilvánította az orosz agresszor melletti szimpátiáját – írják.

A Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. határozottan elutasítja a zongoraművésznő álláspontját, egyetértve Magyarország és a nemzetközi közösség hivatalos álláspontjával, ami minden tekintetben elítéli Oroszország rengeteg civil áldozattal járó, Ukrajna elleni háborús agresszióját – írja a színház.

Ezért a színház Lisitsa június 3-i margitszigeti koncertfellépését lemondta és a menedzsmentjével kötött szerződéstől eláll – zárul a közlemény.

Az ukrán származású amerikai zongorista sok éve támogatja Putyin rendszerét, nemrég a moszkvai ukrán nagykövetség előtt zongorázva tüntetett az „ukrán nácizmus” ellen, amiről az orosz Pravda is beszámolt.

Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás volt miniszterelnök-jelöltje hétfőn közölte, hogy Civilek Pártja néven pártot alapít, méghozzá olyan néppártot, amiben elférnének a konzervatívok, a keresztények, a zöldek és a liberálisok is, de jó lenne, ha fiatalok lennének.

Csakhogy Márki-Zay mozgalmának, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségének több tagja is elutasította a pártalapítást.

Nem azért hozták létre az MMM-et, hogy végül párt legyen, Márki-Zay elnök a pártalapításához közgyűlési hozzájárulás nélkül nem használhatja fel sem a mozgalmat vagy a Kossuth Köröket – mondta a HVG-nek Magyar György ügyvéd, az MMM elnökségi és alapító tagja, aki szerint az elnökség egy kivétellel mereven elutasítja Márki-Zay terveit. Magyar szerint nem fogják hagyni, hogy a mozgalmat amortizálják vagy bárki kisajátítsa, és arra biztatja a tagságot, induljon a május végi tisztújításon az elnöki pozícióért. Magyar szerint nincs valós konfrontáció, mert a mozgalom nem párt, a Civilek Pártja név pedig politológiai abszurditás.

Kész Zoltán az Alfahírnek azt mondta: Márki-Zay Péternek most pártot kellene csinálni, van hely a palettán egy új párt vagy szervezet számára, de azt nem Márki-Zay Péternek kell vezetnie, hiszen ő és az ellenzék is súlyos vereséget szenvedett a választáson.

Lukácsi Katalin, az Egységben Magyarországért korábbi egyházpolitikai felelőse sem lép be Márki-Zay pártjába, elsietettnek tartja a pártalapítást, sőt lemondott az MMM elnökségi tagságáról és nem is indul újra a posztért a májusi tisztújítón.

Üveges Gábor, az MMM elnökségi tagja a HVG-nek szintén azt mondta, hogy nélküle indulhat útjára a Civilek Pártja, az országnak nincs ideje még egy rossz kísérletre. Szerinte a tagság úgy véli, Márki-Zay pártalapításának függetlennek kell lennie a mozgalomtól.

Király Júlia közgazdász, Márki-Zay korábbi gazdasági tanácsadója azt írta a Mandinernek, hogy eddig sem volt se párttag, se politikus, marad „egyszerű tanárember”.

Hadházy Ákos már korábban jelezte, hogy nem csatlakozik a párthoz.

Felbujtóként elkövetett emberölésben vallotta magát bűnösnek az egyik volt minneapolisi rendőr, akit George Floyd meggyilkolásával vádolnak.

Az állami perben a vádalku részeként Thomas Lane ellen ejtik a másodfokú, nem szándékos gyilkosságban elkövetett bűnpártolás vádját. Lane-t, J. Alexander Kuenggel és Tou Thaóval együtt már elítélték szövetségi vádak miatt, mivel szándékosan megsértették Floyd jogait a fekete férfi halálához vezető 2020 májusi letartóztatáskor.

Az állam 3 év börtönt javasol Lane-nek – ami nem éri el az állami büntetéskiszabási irányelveket –, és beleegyezett, hogy szövetségi börtönben töltse le az idejét. Még nem szabtak ki rá büntetést a szövetségi ügyben.

Keith Ellison főügyész, akinek a hivatala eljárást indított az ügyben, azt mondta, örül, hogy Lane vállalta a felelősséget Floyd halálában játszott szerepéért. „Az, hogy elismeri, hogy valami rosszat tett, fontos lépés a Floyd család, közösségünk és a nemzet sebeinek begyógyítása felé” – mondta Ellison, aki szerint „bár az elszámoltathatóság nem igazságszolgáltatás, ez egy jelentős pillanat ebben az ügyben, és egy szükséges állásfoglalás az igazságszolgáltatáshoz vezető további utunk során”.

Sem Lane, sem az ügyvédje, Earl Gray nem nyilatkoztak. Lane-t nem vették őrizetbe, jelenléti vizsgálatot rendeltek el. A tervek szerint Lane-t szeptember 21-én ítélhetik el az állami perben.

Derek Chauvin, aki 8 percig térdelt George Floyd nyakán, mielőtt meghalt a fekete férfi, egy évvel ezelőtt 22,5 év börtönt kapott. (AP)

A Telex megkérdezte Karácsony Gergelyt, mennyire támogatja a főváros a civil és zöld szervezetek friss kezdeményezését, hogy a felújított Lánchídról tiltsák ki a személyautókat, és csak buszok és kerékpárok mehessenek át a közúti részén.

A főpolgármester azt mondta, szólnak mellette érvek, a Lánchíd forgalma ugyanis minimális a többi hídhoz képest, a közösségi közlekedés viszont használja. Idén letelik a 18 hónap, ami alatt a főváros vállalta, hogy felújítja és a forgalom előtt megnyitja a hidat, de előtte Karácsony konzultálni fog a civil szervezetek javaslatáról a két érintett kerülettel (Várnegyed, Belváros-Lipótváros), még az ősszel.

A Pesti alsó rakpart autósok előtti lezárásáról Karácsony a lapnak azt mondta, a lépés a választási programjában szerepelt, és ő ezt a programot szeretné végrehajtani. Szerinte Budapest történelmi belvárosa sokkal több annál, hogy autópályaként tekintsünk rá, de nyitott a társadalmi vitára, amire van még idő, hiszen a beruházás csak a metrófelújítás után, 2023 második felében indulhat el. (Telex)

Délelőtt megszökött egy fogoly a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetből – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság.

A 28 éves Kovács Rajmund engedély nélkül ismeretlen helyre távozott az intézmény hangosi szarvasmarhatelepéről, ahol dolgozott.

A fogvatartott jogerős ítélet alapján töltötte a szabadságvesztését a bv-intézetben.

A rendőrség fogolyszökés gyanúja miatt nyomoz, nagy erőkkel keresi a férfit.

A német sörfőzdék arra figyelmeztetnek, hogy az emelkedő termelési költségek és a teherautó-sofőrök hiánya miatt nyáron hiány alakulhat ki sörösüvegekből.

A helyzet „rendkívül feszült” – mondta a Német Sörgyártó Szövetség vezérigazgatója a Bildnek. Egy iparági szakértő szerint az üvegpalackhiány elsősorban a kis- és közepes sörfőzdéket fogja érinteni.

A sörfőzőknek 80 százalékkal többet kell fizetniük az új üvegekért, mint egy évvel ezelőtt, és a sör ára is nő.

A hiány egyik oka az energiaárak emelkedése, ami az üvegpalackgyártás árának emelkedését okozza – mondta a Bildnek az üvegipari szóvivő.

Holger Eichele a Német Sörgyártók Szövetségétől azt mondta, a teherautó-sofőrök hiánya megnehezíti az ellátási láncok fenntartását. Azt mondta, emiatt az elmúlt évben az új üvegpalackok ára csaknem megduplázódott. A német sör ára akár 30 százalékkal is nőhet, nagyrészt az energiaárak emelkedése miatt.

A palackhiány valószínűleg a kisebb sörfőzdéket sújtja leginkább, mert jellemzően a nagyobb cégeket látják el először. Eichele szerint a legjobb, amit a németek tehetnek, ha az üvegpalackokat a lehető leggyorsabban visszajuttatják a kiskereskedőknek, és azt tanácsolta a fogyasztóknak, hogy ne „halmozzák fel az üreseket a pincében”.

A Németországban elterjedt üvegpalackokat kis kaució ellenében árusítják, a sörivók pedig várhatóan a következő kör megérkezésekor visszaviszik őket a boltba.

A világ más részein használt dobozok sokkal kevésbé elterjedtek, és sok sörfőzde testreszabott palackokat használ, amiket nehéz kicserélni. (BBC)

Törökország blokkolta a NATO kezdeti döntését, hogy feldolgozza Finnországnak és Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmét, megkérdőjelezve a két északi ország gyors csatlakozásának reményét.

A NATO-nagykövetek azzal a céllal találkoztak, hogy ugyanazon a napon kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat, amikor Finnország és Svédország beadta kérelmét, de Ankara ellenzkezése leállított minden szavazást – állítja a Financial Times forrása.

A halasztás kétségessé teszi, hogy a NATO egy-két héten belül képes lesz jóváhagyni Finnország és Svédország kérelmének első szakaszát, ahogy Jens Stoltenberg főtitkár jelezte. Ez egyúttal alapot ad az Egyesült Államok, Törökország, Finnország és Svédország közötti többnapos intenzív diplomáciai tárgyaláshoz a kérdésben.

A NATO mind a 30 jelenlegi tagjának ratifikálnia kell Finnország és Svédország kérelmét, de ez a folyamat csak akkor kezdődhet, amikor a védelmi szövetség kiadja a csatlakozási jegyzőkönyvet, és hivatalosan felkéri a két országot a csatlakozásra.

A NATO elzárkózott a kommentároktól, azon kívül, hogy megismételte Stoltenberg megjegyzéseit, miszerint „minden szövetséges biztonsági érdekét figyelembe kell venni, eltökélt szándékunk, hogy minden kérdést végigvegyünk, és gyors következtetésre jussunk”.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök a parlamentben azzal támadta a nyugati szövetségeseit, hogy nem tartották tiszteletben Ankara terrorizmussal kapcsolatos „érzékenységét”, és azzal vádolta a legutóbbi NATO-tagjelölteket, hogy nem hajlandók kiadni 30 olyan személyt, akiket a hazájában terrorizmussal kapcsolatos vádakkal vádolnak.

„30 terroristát kértünk. Azt mondták: »nem adjuk oda őket«” – mondta a parlament előtt tartott beszédében. „Nem fogsz terroristákat átadni, de csatlakozni akarsz a NATO-hoz. Nem mondhatunk igent egy olyan biztonsági szervezetre, ami mentes a biztonságtól” – mondta.

Erdoğan, akinek jogában áll megvétózni a NATO-ba való felvételüket, azt mondta, hogy a NATO-tagoknak „meg kell érteniük, tisztelniük és támogatniuk kell” Törökország érzékenységét ezekkel a csoportokkal kapcsolatban, de „egyik szövetségesünk sem tanúsított az érzékenységünk iránt olyan tiszteletet, amit elvártunk”.

Helsinki és Stockholm döntése azután született, hogy Vlagyimir Putyin megtámadta a szomszédos Ukrajnát, ami nem NATO-tag, ez pedig felforgatta a két északi ország több évtizedes biztonsági gondolkodását.

Erdoğannak a felvételükkel szembeni ellenállása beárnyékolta azt, amit a NATO-vezetők a szövetség történelmi pillanatának tartottak. „Jó nap ez a biztonságunk szempontjából kritikus pillanatban” – mondta Stoltenberg, amikor a finn és a svéd nagykövet a NATO brüsszeli főhadiszállásán tartott ünnepségen átadta kérelmét.

Sauli Niinistö finn elnök és Magdalena Andersson svéd miniszterelnök csütörtökön felkeresi Joe Biden amerikai elnököt, hogy elnyerje a támogatását a gyors ratifikációhoz és a török ellenkezés legyőzéséhez. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter New Yorkban találkozik Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. Niinistö azt mondta: „Ha ott van egy gyors folyamat, az segíti az egész folyamatot és az ütemezést.”

Törökország, ami 1952 óta tagja a NATO-nak, sérelmezi, hogy Svédország nem tudott fellépni a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai ellen, amelyik milícia az 1980-as évek óta folytat fegyveres harcot a török állam ellen. Azzal is vádolta Stockholmot, hogy a Gülen-mozgalom száműzött tagjait rejtegeti, akiket Ankara a 2016-os, levert puccskísérletért felelőssé tesz.

A török kormánypárti Sabah lap felsorolta Ankara 10 követelését az északi országokkal szemben. Ezek között szerepelt a PKK-val és szíriai szárnyával való kapcsolattartás és finanszírozás korlátozásának követelése, valamint a Gülenhez köthető stockholmi médiával szembeni fellépés.

Finnország és Svédország nagyon vágyott a biztonsági biztosítékok megszerzésére, az Egyesült Királyság, Norvégia, Dánia és Izland pedig beleegyezett, hogy segítsenek nekik abban az esetben, ha megtámadják őket, mielőtt a NATO tagjai lettek volna, és még nem tartoznak a kollektív védelmi ígéret hatálya alá.

Niinistö a keddi svédországi állami látogatásán azt mondta, az országokat felbátorította Putyin és a külügyminisztere, Szergej Lavrov enyhe reakciója a NATO-kérelmükre, és mindkét orosz tisztviselő azt sugallja, hogy Moszkva eltűrné Finnország és Svédország csatlakozását a szövetséghez. „Talán Oroszország nem akarja elmondani a népének, hogy új problémáink vannak” – mondta Niinistö.

A finn és a svéd szövetségi tagság több mint kétszeresére növelné a NATO Oroszországgal húzódó határait, de megkönnyítené a három balti állam védelmét, legsebezhetőbb pontját. A balti országok üdvözölték a csatlakozási kérelmeket, de hangsúlyozták, hogy a NATO-nak a júniusi madridi csúcson meg kell állapodnia a saját biztonságuk fokozásában. (FT)

Az Egyesült Államok férfi és női labdarúgó-válogatottja munkaügyi megállapodást kötött, ami megszünteti a csapatok közötti – sok vitát kiváltó – bérszakadékot. A példátlan lépés kiegyenlíti a fizetéseket és a bónuszokat, jelentős lökést adva a kitüntetett női csapatnak – írja a Washington Post.

Az ügylet az Egyesült Államok Labdarúgó-szövetségével (USFF) kötött új kollektív szerződés része volt, amit reggel jelentettek be. Ez volt a csúcspontja a női csapat és a sportág nemzeti irányító testülete közötti hosszú csatának, aminek a része volt egy nagy horderejű, idén lezárult per is.

Az USSF szerint a megállapodás értelmében az Egyesült Államok az első olyan ország, ami egyenlő fizetést ért el férfi és női labdarúgócsapatainak.

Az új rendszerben kiegyenlítik a vb-bónuszokat is, amit Cindy Parlow Cone, a USSF elnöke szerint más nemzet még nem tett meg. Az amerikai csapatok összevonják a FIFA-tól kapott világbajnoki bónuszokat, és egyenlő arányban osztják fel azokat, kiegyenlítve a futball-világszervezet által meghatározott, lényegében egyenlőtlen feltételeket.

Margaret Purce, a női válogatott csatára szerint a lépés „történelmi jelentőségű”, és „sok más dolgot is ki fog váltani a sportban, nem csak az Egyesült Államokban, hanem világszerte”.

Eddig az amerikai férfiak sokkal nagyobb világbajnoki bónuszokat kaptak, mint a négyszeres bajnok nők, még olyan években is, amikor a férfiak nem jutottak tovább a torna csoportköréből sem.

A FIFA jóval nagyobb összegeket fizet a férfi csapatoknak, arra hivatkozva, hogy a férfi torna lényegesen több bevételt termel. A FIFA továbbra is többet fizet a szövetségeknek a férfi tornán való részvételért, mint a női versenyen, de az amerikai a szövetség többé nem osztja át a versenyspecifikus bónuszokat az egyes csapatoknak.

Az amerikai férfiak jelentős engedményt tesznek: potenciálisan kevesebb pénzt visznek haza vb-bónuszként, mint korábban, pláne, ha továbbjutnak a tornán. A nők valószínűleg sokkal magasabb bónuszokat kapnak.

„Az azonnali reakció az volt, hogy: »Várjunk, feladjuk azt, ami már megvan?«” – mondta az új megállapodásról Walker Zimmerman, a férfi válogatott védője, a játékosszövetség vezetői csoportjának tagja. „Tökéletesen megértem az azonnali frusztrációt. De eljutva oda, ahol tartunk, azt hiszem, mindenki nagyon büszke arra, hogy megkötötte ezt az üzletet, és ő lehet az első, aki ezt megtette [a világon].”

Az USSF, amire jelentős állami és jogi nyomás nehezedett, közölte, hogy nem hajlandó megegyezni azokkal a férfiakkal, akik nem egyenlítik ki a világbajnoki bónuszokat.

A közelgő katari férfi világbajnokság győztese 42 millió dollárt kap a FIFA 440 dolláros összdíjából. Ha továbbjut a 16 közé, az amerikai férfiválogatott 13 millió dollárt kap. Ez több mint háromszorosa annak, amit az amerikai nők kaptak a 2019-es torna megnyeréséért, amikor összesen 30 millió dollárból 4 millió dollárt kaptak. A jövő évi, Ausztráliában és Új-Zélandon zajló női verseny győztesének kiosztása még nem született meg, de az összdíjazás 60 millió dollár, ami a férfiakénak a töredéke.

2019-ben az ausztrál férfi és női csapat megegyezett az egyenlő bérezésben és a munkastruktúrában, de a vb-bónuszokról nem. Az ausztrál megállapodás értelmében a csapatok ugyanannyit visznek haza a bónuszból, de a FIFA egyenlőtlen kifizetései miatt a férfiak jóval több pénzt visznek haza. Norvégia is sokat tett a fizetések kiegyensúlyozásáért.

Az amerikai megállapodás a vb-pénzek mellett megszünteti a női játékosok garantált fizetését, helyettük a férfiakéval egyező mértékben fizetik őket olyan teljesítményekért, mint a kerettagság és a csapatteljesítmények. A férfiaknak nem fizetett fizetést az USSF, ez a probléma bonyolította a nők egyenlő fizetés melletti érvelését.

Hasonló tornákon (nem világkupákon) mindkét csapat játékosai azonos összegű összdíjazásban részesülnek. A csapatok egyenlő arányban osztoznak az USSF közvetítéséből, partneri és szponzori bevételeiből, illetve részesednek a USSF által szervezett hazai mérkőzésekre eladott jegyek bevételéből. Mindkét csapat bónuszt kap a teltházas meccsek után. Emellett ugyanolyan játéktereket, személyzetet, charterjáratokat és szállodai elhelyezést is biztosítanak.

A megállapodások három hónappal azután születtek, hogy az amerikai nők 24 millió dolláros egyezséget kötöttek az USSF-fel, ami véget vetett egy hat éve tartó nemi alapú diszkriminációs ügynek. A megegyezés tulajdonképpen annak beismerése volt, hogy az USSF nem fizetett egyenlő mértékben a női csapatnak. A nők több mint 66 millió dollárnyi hátralékot követeltek, de 2020-ban egy kerületi bíró úgy döntött, hogy a férficsapattól eltérő fizetési struktúrában állapodtak meg, és összességében több pénzt kerestek, mint a férfiak.

Az USSF azzal érvelt, hogy ha ugyanazt a prémiumot fizetik a nőknek a világbajnokság megnyeréséért, mint amit a férfiaknak ígértek, az csődbe fogja vinni a chicagói székhelyű nonprofit szervezetet. A nők azonban azt mondták, hogy a szövetség köteles egyenlő mértékben fizetni őket, függetlenül a FIFA bónuszstruktúrájától. (WaPo)

Csősztök, kovászos uborka gang! Május 18. van, 150 éve ezen a napon született Bertrand Russell.

4 cikk a 444-ről:

• „Beszéltem a Szijjártóval és mondta, hogy ki van adva ilyen Pest megyei minden lófaszság, és írjunk bele mindent”
  
• A közelgő recesszió előtt utoljára kozmetikázta a magyar gazdaságot a járvány utáni újraindítás és a választási osztogatás
• Egyre nagyobb a morgolódás orosz oldalon a nagy keleti offenzíva kudarca miatt
• Szokatlanul tágas odút nyitott Orbán Ráhel, a megnyitón a nagypapa is ott volt

Ez a 444 napindító hírlevele, a többivel együtt feliratkozható.

A szlovák pénzügyminiszter benyújtja a javaslatát a kormánynak az országban feldolgozott orosz nyersolajra kivetett adó bevezetéséről, amivel egy év alatt 280-290 millió euróval duzzadhatna az államkassza – írja az Új Szó, ami szerint Igor Matovič (OĽaNO) már a MOL csoportjába tartozó pozsonyi Slovnaftot is tájékoztatta a tervről.

A szlovák olajipari cég az utóbbi hónapokban a világpiaci árnál kb. 30 dollárral olcsóbban kapta az orosz olajat, amiből havi 100 millió eurós többletbevétele keletkezett, és a kőolajfinomító szerint így lehetnek a szlovák üzemanyagárak a legalacsonyabbak között az EU-ban – írja a VG.

Ha a szlovák kormány jóváhagyja az adót, a parlamentben rövidített eljárással tárgyalhatják meg az implementálását, és már júniusban működhetne az új rendszer. Matovič szerint ha a kormány elfogadja a javaslatot, az üzemanyagárak emelkedését is meg lehetne gátolni.

Az olcsó orosz olajnak köszönhetően a MOL a hatósági benzinár ellenére is elég szép profitra tett szert.

Az USA szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) engedélyezte a Pfizer amerikai és a BioNTech német gyógyszeripari vállalatok által közösen kifejlesztett, koronavírus elleni emlékeztető oltás alkalmazását az 5 és 11 év közötti korosztály számára.

A Pfizer múlt havi adatai szerint 36-szor több – az omikron variáns semlegesítésére képes – antitestet termelt a szervezete annak a gyereknek, aki megkapta a harmadik oltást, mint annak az 5 és 11 év közötti fiatalnak, aki csak két oltást kapott. „Ezek az adatok is megerősítik a vakcina harmadik dózisának jelentőségét a vírus elleni magas szintű védelem fenntartásában ebben a korcsoportban” – írta a cég. A Pfizer szerint a fiatalok „jól tolerálták” a vakcinát és nem tapasztaltak esetükben biztonsági kockázatokat.

Annak ellenére, hogy az egészségügyi szakemberek többször is felhívták a figyelmet az emlékeztető oltások beadásának fontosságára, sokan közölük úgy gondolják, hogy kevés szülő él majd a mostani lehetőséggel. Ezt támasztja alá az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) közelmúltban közölt adata is, ami szerint az 5 és 11 év közötti gyerekek csak 28 százaléka kapta meg az első két oltást.

Bár a statisztikák szerint a Covid-19 kevésbé okoz súlyos megbetegedéseket a gyerekeknél, náluk is előfordulhatnak súlyos esetek, sőt halálesetek is. Az Amerikai Gyerekorvosok Akadémiájának (AAP) adatai szerint a gyerekeknél előforduló, koronavírushoz köthető megbetegedések 0,1-1,5 százaléka vezetett kórházi kezeléshez.

„Az adatok ugyan azt mutatják, hogy a Covid-19 általában kevésbé súlyos a gyerekeknél, mint a felnőtteknél, az omikronhullám miatt több gyerek is megbetegedett és kórházba került, illetve hosszabb távú hatások is jelentkeztek náluk” – közölte Robert Califf, az FDA egyik biztosa. Califf szerint a védőoltás továbbra is a leghatékonyabb módja a koronavírus elleni küzdelemnek.

Az 5 év alatti gyerekek oltása továbbra sem engedélyezett az USA-ban. Mindez júniusban változhat, ugyanis az FDA tanácsadó bizottsága akkor tárgyal majd a legfiatalabb gyerekek esetleges oltásának engedélyezéséről.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) azt jelentette, hogy a szövetségi kormányzat lehetővé teszi, hogy minden egyes amerikai háztartás ingyen megrendelhessen egy, otthoni öntesztelésre alkalmas gyorstesztet. A gyorstesztet kormányzati honlapon lehet rendelni, és a posta szállítja ki. Az elmúlt két hétben megnőtt az igazolt koronavírus-fertőzések száma, és emelkedett a kórházi kezelésre szoruló betegek lélekszáma is. (MTI)

A Miniszterelnökség megerősítette az RTL-nek a Telex hírét, miszerint a Budapest Fejlesztési Központhoz tartozó építési és fejlesztési ügyek a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumhoz tartoznak majd.

A Budapest Fejlesztési Központ és a Fürjes Balázs által vezetett fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkárság több 1000 milliárd forintos budapesti fejlesztési terveit eddig a Miniszterelnökség felügyelte, de a Telex azt írta, hogy Fürjes már bejelentette a Budapest Fejlesztési Központ vezetőinek, hogy Lázár veszi át a területet. Hogy a Fürjes vezette államtitkárság is átkerül-e, arra nem válaszoltak. (RTL)

Németország Olaf Scholz kancellár és a jelenlegi kormány hatalomra jutásával elveszítette az önállóság utolsó jegyeit is – mondta Szergej Lavrov egy hétfői moszkvai ismeretterjesztő ifjúsági fórumon.

Az EU összeolvad az EU-val

Az orosz külügyminiszter azt mondta, az EU-ban valószínűleg csak Emmanuel Macron francia elnök „próbál még valahogy az Európai Unió stratégiai autonómiájáról beszélni”, de biztos benne, hogy ezt nem fogják megengedni a kontinensnek. Lavrov szerint az EU mindinkább összeolvad a NATO-val, amiből nem is csinál titkot, és Scholz kancellár eltűrte a berlini ukrán nagykövet vele szembeni modortalanságát.

A finn és svéd NATO-csatlakozás egy Washington által kilobbizott geopolitikai lépés

A finn és a svéd NATO-csatlakozásról Lavrov azt mondta, a szövetség már évek óta számba veszi a két ország területét a keleti terjeszkedésre vonatkozó katonai tervei során, ezért a belépésük ebben az értelemben valószínűleg nem jelent nagy különbséget. Közölte, hogy Moszkva Finnország és Svédország csatlakozásában egy Washington által kilobbizott geopolitikai lépést lát, Oroszország elrettentésével és a szövetség tevékenységének az Északi-sarkvidékre való kiterjesztésével kapcsolatban.

Lavrov logikátlannak nevezte a finn érvelést, ami elismeri, hogy Moszkva részéről nem áll fenn fenyegetés Helsinkivel szemben, de rámutat, hogy változik az európai biztonsági helyzet. Azt ígérte, Oroszország figyelni fogja, hogy a NATO hogyan használja fel Finnország és Svédország területét, és „levonja a következtetéseit”.

A Nyugat egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre

Szerinte a Nyugat minden téren igyekszik megalapozni a dominanciáját, de Oroszország, Kína és más, önbecsüléssel rendelkező országok, mindent megtesznek azért, hogy „kulcsfontosságú ágazataik ne függjenek azoktól, akikről bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem hajlandók az együttműködésre”. Azt jövendölte, hogy a világ többpólusú lesz, és szerinte Moszkvának lényegében nincs miről beszélnie a Nyugattal, ami bojkottál minden kapcsolatfelvételt.

Rjabkov: Oroszország nem hagyja magát provokálni

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírcsatorna adásában azt mondta: Oroszország a provokációk ellenére sem kívánja megadni a Nyugatnak azt az örömöt, hogy felmondja a NATO-val kötött Alapokmányt. Szerinte a szövetségen belül „nevetséges belső vita” folyik arról, hogy a júniusi madridi csúcson elfogadni tervezett döntések a keleti szárny tovább erősítéséről vajon összhangban állnak-e a dokumentummal.

Peszkov: A Nyugat hibrid háborút indított Moszkva ellen

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a fórumon azt mondta:

„Időnként úgy tűnik, hogy Oroszország puszta létezése is jelentős irritációt jelent a kollektív Nyugat számára, és hajlandók bármit megtenni annak megakadályozása érdekében, hogy úgy fejlődjünk, ahogyan szeretnénk, és úgy éljünk, ahogyan szeretnénk.”

Megismételte azt a Moszkvában gyakran hangoztatott tézist, miszerint a Nyugat hibrid háborút indított Moszkva ellen: „Nem csak az amerikai és a brit tanácsadókról van szó, akik megmondják a fegyveres ukrán nacionalistáknak, hogy mit tegyenek, és akik hírszerzési információkat adnak nekik és így tovább. Nem, ez egy diplomáciai háború, ez egy politikai háború, ez egy kísérlet arra, hogy elszigeteljenek minket a világban, ez egy gazdasági háború.”

Szerinte Oroszország győzni fog az Ukrajna elleni háborúban, ami a tervek szerint halad, és az ország át fogja vészelni a konfrontációt a nyugati országokkal, mert mindene megvan hozzá. „Meg vagyok győződve arról, hogy minden háború békével végződik. És ez a béke olyan lesz, ahol meghallják a hangunkat, ahol kényelmesen érezzük magunkat, ahol biztonságban leszünk, és ahol magabiztosan állhatunk a saját lábunkon” – mondta Peszkov.

A „mesterien, vérszomjasan megrendezett” bucsai incidens

A Kijev melletti Bucsa lakosai ellen elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban azt mondta: „mesterien, vérszomjasan megrendezett” incidensről van szó és „nyilvánvaló, hogy ukrán szakemberek maguktól aligha dolgozhattak volna ilyen profi módon”. Pártatlan és független vizsgálatot sürgetett, ami fényt derít a tragédiára. Nehezményezte, hogy az ott történtekkel kapcsolatos „hazugságokat” mind a média, mind a politika átvette.

Patrusev: A Nyugat meg kívánja teremteni a feltételeket egy általa irányított rezsim létrehozásához Oroszországban

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a testület tudományos tanácsának ülésén azt állította, hogy a Nyugat meg kívánja teremteni a feltételeket egy általa irányított rezsim létrehozásához Oroszországban, ahogyan azt Ukrajnában és más országokban tette. Szerinte a megelőző lépésként megindított orosz „különleges hadművelet” meghiúsította e terveket. Azt állította, hogy a Nyugat ösztönzésére Kijev nagyszabású erőszakos akció végrehajtására készült Kelet-Ukrajnában.

Oroszirtó neoliberális fasizmus

„Fontos megérteni, hogy az országunk elleni globális agressziónak nemcsak politikai és gazdasági, hanem ideológiai dimenziója is van. Az Oroszország ukrajnai különleges katonai művelete körüli helyzet azt mutatja, hogy a kollektív Nyugat neoliberalizmusa a szemünk előtt alakul át a neoliberális fasizmus ideológiájává, aminek elsődleges célja az orosz világ kiirtása”

– mondta. Szerinte a nyugati országok a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékekre és kultúrára gyakorolt hatást az ország megfékezése és megsemmisítése egyik fő mechanizmusának tekintik.

Rudenko: Az ukránok a minszki megállapodásokat „szó szerint az aláírásuk pillanatától kezdve kezdték megszegni”

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ-nak adott interjúban azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy megpróbálja felhígítani az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon a korábbi szakaszokban már elfogadott rendelkezéseket. Szerinte Kijevnek „nagy tapasztalata van ilyen ügyben”, mivel a minszki megállapodásokat Ukrajnában „szó szerint az aláírásuk pillanatától kezdve kezdték megszegni”. (MTI)

Rogán Antal kabinetfőnöke, egyben legkisebb fiának keresztapja Nagy Ádám, akinek a családja ingatlanokon keresztül is kötődik a miniszterhez. Nagy tagja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságának és az Antenna Hungária igazgatóságának, 2016-tól 2019-ig pedig a Hungaroring Zrt. igazgatóságának volt tagja.

Nagy Ádám volt az, akinek a nyomozati anyagok szerint Schadl György a kapcsolatai segítségével sikeres egyetemi vizsgákat intézett Pécsen, bár az egyetem mindent rendben talált. Nagy cége 2020-ban megvásárolta a Schadl vezette Végrehajtói Kar 1800 m2-es, becslések szerint több 100 millió forintot érő irodaházát.

A Magyar Hang közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt az egyszerű információt, hogy ott dolgozik-e még Nagy Ádám, 3 hónapnyi időhúzás után – április végén – így árulta el:

„Tájékoztatjuk, hogy Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke Nagy Ádám. Felhívjuk a figyelmét, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda dolgozóival szemben egyetlen hatóság sem állapított meg szabálytalanságot. A reménytelen helyzetben lévő baloldal kétségbeesett hazugságaival pedig nem foglalkozunk.”

A lap azt írja, hogy azt még nem tudni, hogy Rogán az újonnan kezdődő ciklusban is maga mellett tartja-e kabinetfőnökeként Nagy Ádámot.

Tehát a Völner–Schadl-ügy óta az történt, hogy Schadl György továbbra is a végrehajtói kar elnöke, Nagy Ádám maradt Rogán kabinetfőnöke, Rogán Antal pedig megkapta a korrupcióüldözést.

A brit kormány a következő hetekben törvénytervezetet terjeszt be a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll módosítására – közölte Liz Truss külügyminiszter.

Truss a londoni alsóházban azt mondta: a brit kormány továbbra is azt részesíti előnyben, hogy a heves viták forrásává vált protokoll ügyét tárgyalásokon rendezze az EU-val, és a tervezett módosítás nem a protokoll teljes elvetését célozza.

De a brit külügyminiszter egyenesen utalt arra, hogy London kész egyoldalúan cselekedni:

a brit kormány továbbra is nyitott a tárgyalásokra az EU-val, „abban az esetben, ha tárgyalásos úton is el lehet érni ugyanazt az eredményt”, amit London a protokoll módosításával szeretne elérni.

A legélesebb viszály forrása az EU és a brit kormány között

A brexitmegállapodáshoz fűzött 64 oldalas dokumentum alapján Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

A 499 km-es, valaha katonai szigorral őrzött határon, ami a brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodással elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.

Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az EU egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

De a konzervatív párti brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns pártok hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.

Észak-írországi változások

Észak-Írországban a minap újjáválasztották a helyi parlamentet, de a legnagyobb protestáns erő, a második helyen végzett, erőteljesen EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt (DUP) közölte: addig nem delegál miniszterelnök-helyettest a felekezeti hatalommegosztáson alapuló kormányba, amíg a protokoll ügye meg nem oldódik.

Az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta most először veheti át az észak-írországi miniszterelnöki tisztséget a brit fennhatóság ellen küzdő egyesítéspárti katolikus mozgalom fő ereje, az elkötelezetten EU- és protokollpárti Sinn Féin, mivel az övék lett a legnagyobb frakció a belfasti parlamentben, de a rendezési megállapodás értelmében a katolikus és a protestáns pártok csak együtt alakíthatnak kormányt.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

„Fölösleges bürokráciától mentes zöld folyosó”

A parlamenti tájékoztatóján a brit külügyminiszter azt mondta: a protokoll módosítására tervezett törvény „fölösleges bürokráciától mentes zöld folyosót” hozna létre azoknak az áruknak, amik az Egyesült Királyságon belül maradnak, vagyis biztosan nem kerülnek át Írországba és így az EU egységes belső piacára.

Azt mondta, a módosítás felszámolja a brit szabványoknak megfelelően gyártott, észak-írországi értékesítésre szánt áruk forgalmának szabályozói akadályait, de Liz Truss szerint a tervezet biztosítja az EU-piacra tartó áruk teljes körű ellenőrzését az uniós jog alapján.

A múlt héten az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa, Maros Sefcovic a brit külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, aggasztó, hogy az Egyesült Királyság kormánya az észak-írországi jegyzőkönyv végrehajtásában az egyoldalú megoldások útjára kíván lépni. (MTI)

Jordan B. Peterson kanadai pszichológus és életvezetési tanácsadó bejelentette, hogy nem twittel többet a Twitteren rá zúduló sértések „végtelen áradata” miatt – írja a Newsweek.

Peterson, akinek több mint 2,7 millió követője van a Twitteren, azt írta, hogy a közelmúltban „kísérletként” otthagyta a közösségi oldalt 3 hétre, és azt tapasztalta, hogy az élete „azonnal” rosszabbra fordult, amint újra elkezdte használni.

Nem világos, hogy az ellentmondásos véleményeiről ismert, megosztó író milyen sértésekre hivatkozik, de mindez nem sokkal azután történt, hogy a Twitteren kritizálták, amiért a Sports Illustrated borítóján szereplő, fürdőruhás super-size modellről, Yumi Nuról azt írta:

„Sajnálom. Nem szép. És semennyi tekintélyelvű tolerancia sem fog változtatni ezen."

Peterson most azt írja, hogy megkérte a stábját, vegyék el tőle a hozzáférését, mert megint elhagyja a platformot. „Ha van mondanivalóm, írok egy cikket vagy csinálok egy videót. Ha a kérdés nem elég fontos ahhoz, hogy ezt igazolja, akkor talán az lenne a legjobb, ha elengedjük” – írta, egy másik posztjában pedig arról írt, hogy cikket tervez írni a Twitter őrjítőségének technikai okairól, majd elköszönt.

Peterson 2016-ban vált világhírűvé, miután azt mondta, nem tartja be az új kanadai törvényt, ami kötelezővé tenné a választott személyes névmások használatát. Azóta 12 szabály az élethez címmel sikerkönyvet írt (amihez újabb 12 szabállyal folytatást is írt), vlogol, vitákon vesz részt, és tömött termekben életvezetési előadásokat tart, többek között a drogfüggőkről is sokat értekezett. Budapesten is járt, Orbán Viktorral is találkozott, aki szerinte megpróbálja visszaadni a magyar kultúra metafizikai megalapozottságát.

Később hosszan kezelték súlyos gyógyszerfüggőséggel.

Az a jegybanki alapítványi vagyon, ami 2015–2016-ban a kormány szerint „elvesztette közpénz jellegét”, mára még tovább privatizálódott, és részben a Matolcsy család közvetlen közelében működő magántőkealapokhoz került.

A Válasz Online összegyűjtötte a jegybankelnök családjához került cégeket és vagyonelemeket. Többek között a Budapesti Metropolitan Egyetemről, a NER kedvenc éttermeként ismert Felix épületéről, több irodaházról és luxusvilláról van szó.

Ezek közül néhányat nemrég váratlanul visszavásárolt a Magyar Nemzeti Bank régiós multicége, a GTC, de mivel ezek már tisztán magánügyletek voltak, üzleti titok, hogy a Matolcsy-kör mennyit nyert az ingatlanok el- és visszavásárlásán.

Az ingatlan- és cégügyletek legfőbb közreműködői: Száraz István, Pintér Máté, Somlai Bálint, Valkó Mihály és Matolcsy Ádám. Rényi Pál Dániel márciusban írt arról, hogy Matolcsy Ádám haverjaihoz pár éve érkeztek meg a jegybank környékéről az első 10 milliós támogatások, de ma már milliárdos MNB-megbízásokból gazdagodnak. (Válasz Online)

Hivatalossá vált, hogy a 2024/25-ös idénytől 32-ről 36-ra növelik a labdarúgó Bajnokok Ligájában résztvevő csapatok létszámát.

Az európai szövetség (UEFA) közleménye szerint a főtábla lebonyolítása is változik: az őszi csoportkört egy közös alapszakasz váltja fel, amiben minden csapat 8 meccset játszik majd, 8 rivális ellen. Minden klub 4 hazai és 4 idegenbeli összecsapáson lesz érdekelt, az ellenfelekről pedig sorsolás dönt. Az alapszakasz végén a tabella első 8 gárdája egyenesen a nyolcaddöntőbe jut, míg a 9-24. helyezett együttesek külön párharcot vívnak majd a legjobb 16 közé kerülésért.

Az újfajta lebonyolítás szerint a tabella első 8 helyezettje kiemeltként csak a nyolcaddöntőben csatlakozik be az egyenes kiesés szakaszba, a 9-24. helyezettekre pedig rájátszás vár a 16 közé kerülésért.

A létszámbővítéssel keletkező 4 újabb hely közül az egyiket az aktuális UEFA-ranglista 5. helyén álló ország bajnoki 3. helyezettje kapja meg, a selejtező bajnoki ágáról pedig eggyel több győztes küzdhet majd a főtáblán. Ezen kívül egy-egy helyet kapnak azok az országok, amiknek a csapatai az előző európai kupaszezonban a legjobb teljesítményt nyújtották.

Az UEFA bejelentése szerint az Európa-liga és a Konferencia-liga is 36 csapatosra bővül, és a küzdelmeik lebonyolítása is a BL-lel megegyező lesz, az El-ben 8, a Kl-ben pedig 6-6 mérkőzést vívnak majd a csapatok.

Az új rendszerben is hétköznap rendezik majd mindhárom sorozat mérkőzéseit, és ősszel a mostani rendszerhez hasonlóan 10 héten lesznek nemzetközi kupameccsek, de 2024-től mindhárom sorozatnak lesz egy-egy olyan hete, amikor a másik két sorozatban nem rendeznek találkozót. (MTI)

Amerikai könyvtárosok, szerzők és kiadók koalíciót hoztak létre az Egyesült Államokban tapasztalható könyvbetiltási hullám ellen.

Az Amerikai Könyvtárak Szövetsége, az Amerikai Tanárok Szövetsége és még több mint egy tucat más szervezet Unite Against Book Bans néven lépett akcióba. A kezdeményezéshez olyan híres kiadók is csatlakoztak, mint a Penguin Random House, a Simon & Schuster és a Macmillan, a Szerzők Céhe és a Cenzúra Elleni Nemzeti Koalíció.

Segíteni fognak a közösségeknek, hogy petíciókat fogalmazzanak, kérdőíveket állítanak össze politikai jelölteknek és grafikákat terveznek a közösségi oldalakra.

Deborah Caldwell-Stone, a könyvtárosok szövetsége intellektuális szabadságért felelős irodájának vezetője a nyilatkozatban azt írta:

„Veszélyes időszak ez az olvasóknak és azoknak a közalkalmazottaknak, akik hozzáférést biztosítanak az olvasnivalóhoz. Az olvasók, különösen a diákok nem jutnak hozzá a kritikus információhoz, a könyvtárosokat és a tanárokat azért támadják, mert a munkájukat végzik. Itt az ideje, hogy a politikai döntéshozók megértsék a probléma súlyosságát.”

A könyvtárosok szövetsége a múlt hónapban arról számolt be, hogy 2021-ben kb. 1600 kísérlet történt könyvbetiltásra, ez a legnagyobb szám, amióta 20 éve elkezdték nyilvántartani a tiltásokat.

„A partnereink és a támogatóink kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a könyvbetiltások végleg befejeződjenek. A kampányban az egyre több támogató a betiltások megakadályozásán fog dolgozni, biztosítva az információhoz való hozzáférést mindenkinek, kiállva a könyvtárak és könyvtárosok fontos munkája mellett” – írta Caldwell-Stone.

Az amerikai könyvtári szövetség listáján, amin az utóbbi időben az USA-ban betiltott vagy politikai kritikával illetett könyvek szerepelnek, a Harry Potter-sorozat hét kötete és Harper Lee világhírű regénye, a Ne bántsátok a feketerigót! is helyet kapott. (MTI)

Jó reggelt! Ez a 444 reggeli hírlevele (és vannak másmilyenek is), de mindenekelőtt álljon itt egy érdekes adat: 1957-ben ezen a napon, május 10-én született meg Sid Vicious és Lang Györgyi is.

4 kiemelt cikk a 444-ről:

• A békéért háborúznak, mondta Putyin a győzelem napján
• Úgy tűnik, hogy Orbán tesztelni kezdi, mit szólnának a magyarok az Unióból való kilépéshez
• Leköszön a legek államfője: Hölgyeim és Uraim… Áder János!

Oroszország elkezdte a felkészülést a dél-ukrajnai Herszon megye teljes megszállására, ennek érdekében megerősítette tüzérségét az általa 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félsziget északi részén – közölte Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.

Ivóvizet és áramot a Krím elcsatolása előtt onnan kapott a félsziget

A tisztségviselő szerint Oroszország céljai között szerepel a Donyec-medencében lévő két régió, Donyeck és Luhanszk megye teljes elfoglalása, emellett pedig a Krímmel szomszédos Herszont is teljesen el akarja foglalni. A megyeszékhely, Herszon már több hete orosz ellenőrzés alatt áll.

Motuzjanik szerint a dél-ukrajnai régióra elsősorban azért van szüksége Oroszországnak, mert ivóvizet és áramot a Krím elcsatolása előtt onnan kapott a félsziget.

Elszaporodtak a Kalibrek

A szóvivő közölte azt is, hogy az elmúlt napokban Oroszország több mint kétszeresére növelte a Kalibr típusú robotrepülőgép-hordozók számát a Fekete-tengeren, és most hét ilyen hajó van ott, összesen legfeljebb 50 lövedékkel. Az Ukrajinszka Pravda azt írta, hogy az ukrán védelmi tárca adatai szerint a múlt héten még csak három ilyen orosz hordozóhajó volt a Fekete-tengeren, legfeljebb 20 robotrepülőgéppel.

Odeszát lövik

Közben Denisz Smihal miniszterelnök megerősítette a sajtó képviselőinek, hogy a dél-ukrajnai Odeszát megint orosz rakétatámadás érte reggel, amikor ő és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke oda látogatott. Smihal szerint az orosz erők az utóbbi három nap mindegyikén támadták Odeszát. Makszim Marcsenko, Odesza megyei kormányzó szerint ma a Krím-félszigetről támadták rakétákkal a várost, infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.

Irpinyt aknamentesítették

Olekszandr Markusin, a Kijev megyei Irpiny város polgármestere bejelentette, hogy a tűzszerészek végeztek a település teljes aknamentesítésével, de figyelmeztette a város lakóit, hogy ha gyanús tárgyat találnak, ne nyúljanak hozzá, hanem értesítsék a hatóságokat.

A város kb. egy hónapig volt orosz kézen, az ukrán erők március 28-án vették vissza az ellenőrzést fölötte. Április 11-én elkészült egy ideiglenes híd, ami összeköti a régióban Irpinyt, Bucsát, Hosztomelt és Vorzelt a fővárossal, Kijevvel. Április 25-én megindult a buszközlekedés Irpiny és Kijev között, a kisvárosban kinyitottak a szupermarketek. Május 3-án a város polgármestere közölte, hogy hamarosan végeznek a közművek, azaz a város víz-, villany- és gázellátásának helyreállításával, és a lakók visszatérhetnek Irpinybe.

Kegyetlenkedő katonát azonosítottak

Irina Venegyiktova ukrán főügyész eközben a Facebookon arról számolt be, hogy azonosítottak egy újabb orosz katonát, aki a gyanú szerint háborús bűncselekményeket követett el Kijev megyében. A főügyész szerint Anton Sztrujevről, az egyik orosz gépesített század parancsnokáról van szó. Az ukrán hatóságok szerint a századparancsnok társaival együtt elfogott és fizikai erőszakot alkalmazva (a fejüket, arcukat ütlegelve) kihallgatott két fegyvertelen civilt a Kijev megyei Mokrec faluban. Utána megparancsolta nekik, hogy vetkőzzenek le, és bezárta őket egy pincébe.

Venegyiktova szerint a századparancsnok a harmadik katona ugyanabból az orosz dandárból, akit meggyanúsítottak háborús bűncselekmények elkövetésével. A két másik a gyanú szerint Bohdanyivka faluban bánt kegyetlenül egy hadifogollyal és egy pappal.

Még mindig rohamozzák az Azovsztalt

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentése szerint Luhanszk megyében Rubizsne településnél folytatódtak a heves harcok, és az orosz erők – a fegyverszünet bejelentése ellenére – megint tüzérséggel lőtték és rohamozták a Donyeck megyei Mariupolban lévő Azovsztal gyártelepet, ahová a várost védő ukrán katonák bevették magukat. (MTI)

Dráma: a Média1 információi szerint két hónap múlva megszűnik a Pesti Tv, és már ki is mentek az első ezzel kapcsolatos hivatalos értesítő dokumentumok a Progress Média Hungary Kft.-től a műsorterjesztő vállalatokhoz.

A lap szerint a Média1 azt is megtudta hogy a Pesti Tv 2022. július 10-én 24:00-kor sötétül el örökre. A Media1 telefonon utolérte Vaszily Miklós társtulajdonost (aki egyébként az Index tulajdonosa is), de nem kommentálta a hírt.

A tévé Mészáros Lőrinc segítségével 2020 őszén kezdte el a sugárzást, de mindvégig nagyon alacsony maradt a nézettsége. A műsorokat a lovagkereszttel kitüntetett Huth Gergely és a PestiSrácok csapata készítette, volt, hogy szembekerültek a tulajdonossal is. Az utóbbi időkben putyinista propagandát terjesztettek.

Úgy tűnik, már csak abban reménykedhetünk, hogy július 10-ig legalább azt megtudjuk, hogy ki ölte meg Kennedyt.

Benyújtotta a lemondását Mahinda Radzsapaksza Srí Lanka-i kormányfő, néhány órával azután, hogy a távozását követelő tüntetők és a kormány támogatóinak összecsapásában legalább 78 ember megsebesült Colombóban, és rendőrségi források szerint egy ember, a kormánypárt egyik képviselője meghalt.

A példátlan gazdasági nehézségekkel küzdő, jelentősen eladósodott szigetországban hetek óta tüntetők követelik a miniszterelnök és öccse, Gotabaja Radzsapaksza államfő távozását a hatalomból.

A helyi szakszervezetek is éppen most kezdték el az egész hétre meghirdetett országos tiltakozó akciójukat, amivel a kormány átalakítását és az államfő távozását követelik. A hét végére nagyszabású felvonulást jelentettek be a parlament épülete elé.

Mahinda Radzsapaksza lemondása után az elnök felkérheti a parlamenti többséget adó politikai erőt, hogy jelöljön ki új kormányfőt, de most az ország bizonytalan helyzete miatt nem világos, hogy melyik pártnak van de facto többsége a törvényhozásban, miután az utóbbi hetekben több képviselő jelezte, hogy kilép a Népi Front nevű kormánypártból.

Az összetűzések után katonákat vezényeltek Colombóba a rend fenntartására, és határozatlan időre kijárási tilalmat is elrendeltek. A hatalmon levő vezetés hívei botokkal és vasrudakkal támadtak az elnöki hivatal épülete előtt április eleje óta tüntető demonstrálókra. A tiltakozók által hetekkel korábban felállított sátrakat feldúlták és később felgyújtották. A rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be.

Az államcsőd szélén álló, 22 milliós szigetország példátlan gazdasági nehézségekkel küzd. Az ország jelentősen eladósodott, április közepén kénytelen volt felfüggeszteni külföldi adósságának törlesztését. Sürgősen devizára lenne szüksége, hogy üzemanyagot, földgázt, élelmiszert és gyógyszereket importálhasson. Naponta órákig nincs áramszolgáltatás az üzemanyaghiány miatt, és az élelmiszerárak is az egekbe szöktek. Srí Lanka tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amitől segítséget remél, és abban is bízik, hogy esetleg Kínától és Indiától is kaphat további pénzügyi támogatást.

Tüntetők hetek óta követelik, hogy az ország kormányfői és államfői tisztségét betöltő Radzsapaksza fivérek és a nagy hatalmú család más pozícióban lévő tagjai távozzanak a hatalomból. Nemcsak Colombóban, hanem más városokban is tábort vertek a tiltakozók nagyobb csoportjai. Pénteken az elnök rendkívüli állapotot hirdetett a közbiztonság fenntartására hivatkozva.

A legmagasabb szinten álló Radzsapaksza testvérek, akiket a tüntetők a válság okozóinak tartanak, mindeddig nem voltak hajlandók lemondani, viszont három fivérük április elején már távozott a kormányzati pozíciójából. (MTI)

Jó reggel! Végre péntek van, viharos délután jöhet.

4 cikk a 444-ről:

• Nemcsak Tóth Csaba, Papcsák Ferenc szelleme is ott lebeg a gázos zuglói parkolás felett
  
• Pető Attila: „Tisztelt Bíróság! Semmit nem csinálnék másképp”
  
• Világszerte veszélyben vannak a papagájok
  
• Kende Anna: Az, hogy eddig is így volt, ezután is így marad, nem érv a tétlenségre
  

HÁBORÚ

Az orosz-ukrán háborút itt közvetítjük.

Hello! Újra itt a reggel!

Ez a 444 – nem akármelyik, hanem a – reggeli hírlevele.

4 kiemelt cikk a 444-ről:

• Az egyik legnagyobb magyar hantás lányának floridai rendezvényén Áder János lánya is kiállít
  
• Nem attól lesz fideszes vagy ellenzéki egy település, hogy van-e elég munkahely
• „Semmilyen milliárd nem ér annyit, mint egy gyerek könnyei” - mondta a háborúellenes orosz oligarcha és elhagyta az országot
• Egy, a magyarságban a végsőkig bízó zsidó vezető, akinek a háború után védekezni kellett

Az orosz erők elkezdték a Donyeck megye déli részén fekvő Mariupolban az ukrán katonák által védett Azovsztal acélipari üzem lerohanását, próbálnak betörni a területre. A támadás előtt orosz repülőgépek bombázták az üzemet – mondta Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov ezred parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravdának.

„Egész éjjel légierővel bombáztak bennünket, két civil nő meghalt, most pedig az Azovsztalt rohamozzák” – fogalmazott az ukrán nemzeti gárdához tartozó alakulat parancsnokhelyettese.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy hétfőn a civilek részleges kimenekítése után az orosz erők lőni kezdték az acélipari üzemet. A nagy kiterjedésű gyárkomplexum, ami alatt alagutak húzódnak, az egyetlen terület, ami még nem került orosz kézre a kulcsfontosságú kikötővárosban. A területen ukrán források szerint kb. ezer polgári személy talált menedékre, illetve ide húzódtak vissza a Mariupolt védő ukrán katonák. A beszámolók szerint a hétfő este kezdődött orosz légicsapások miatt akkora tűz gyulladt ki a gyártelepen, hogy a város minden pontjáról látható volt.

Később az Azov ezred közölte, hogy tízen sebesültek meg a bombázásokban, a romok alatt még kutatnak túlélők és holttestek után. Újabb tűzszünetre szólítottak fel, hogy folytatódhasson a civilek evakuálása biztonságosabb ukrajnai területekre.

Vadim Bojcsenko mariupoli polgármester egy tévéműsorban azt mondta, hogy a város lakóit ukrán ellenőrzésű területre menekítő 14 busz közül csak három érkezett meg Zaporizzsjába, a többi sorsa ismeretlen. Mariupolban még több mint ezer civil lakos vár kimenekítésre – mondta.

Agyivkát, Limant és Vuhledart rakétázzák

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadásaikkal ma legalább 9 ember halálát okozták a régióban. A helyi vezető szerint az orosz légierő reggel Avgyijivkát bombázta, a lövedékek a település központjában, lakott területeken csapódtak be. Előző éjjel Avgyijivkánál az oroszok Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be – mondta.

Avgyijivkában az előzetes információk szerint hárman haltak meg és ketten megsebesültek. Ugyancsak tüzérségi támadásokat hajtottak végre Liman és Vuhledar városok ellen, utóbbiban meghalt három polgári személy, akik ivóvízért indultak. Az eddigi információk szerint Limanban is hárman haltak meg.

Az ukránok szerint az oroszok ki akarják éheztetni a régiót

Szerhij Hajdaj, a szintén a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők éhínséget akarnak okozni a régióban, nagy erejű bombákat dobtak le egy mezőgazdasági vállalatra, ezt a Planet Lab műholdfelvételei is tanúsítják. Felidézte, hogy a lebombázott agrárcég a legmodernebb berendezésekkel felszerelt laboratóriummal rendelkezett – beleértve az összes termény pontos és gyors elemzését biztosító expressz analizátort –, illetve egy napi 1500 tonna kapacitású gabonaszárítóval, és 30 ezer tonna gabonát tudott tárolni.

A kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyei adminisztrációjának szóvivője arról számolt be, hogy a régióban Zalizsnicsne falut vették tűz alá az orosz csapatok, két polgári személy meghalt, és a támadásban súlyosan megrongálódott a település iskolája.

Kijev: Eddig 24 200 orosz katona halt meg

Az ukrán légierő déli parancsnoksága közölte, hogy légvédelmi rakétacsapatai megsemmisítettek két orosz Forpost és Orlan-10 típusú drónt, amik a Fekete-tenger menti ukrán partokon kémkedtek.

A kijevi vezérkar szerint eddig kb. 24 200 orosz katona esett el és 1000 került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, tíz hadihajót, 1062 harckocsit, 2567 páncélozott harcjárművet, 475 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 162 rakéta-sorozatvetőt – közölték.

Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért nem akar Kijevbe menni. A kancellár azért utasítja el a látogatást, mert a német államfőt nem hívták meg Kijevbe. A nagykövet szerint a kancellár most sértődöttséget színlel, mintha teljesen ártatlan lenne, és ez a viselkedés szerinte nem méltó államférfihoz. Az Ukrajna elleni II. világháborús náci támadás óta a legbrutálisabb háború zajlik, ami nem gyerekjáték – mondta Melnik. (MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán vészjóslóan arra figyelmeztetett, hogy ha bármely ország beavatkozik Ukrajnában, Oroszország „eszközökkel fog válaszolni… amikkel senki más nem dicsekedhet, és ha kell, használni fogjuk őket”.

A Daily Beast arról írt, hogy az elmúlt napokban az orosz állami média ugyanezt a retorikát alkalmazta, és a közönséget olyan megrázó kijelentésekkel bombázta, hogy közeleg a III. világháború. Minden nagyobb csatorna egy elkerülhetetlen, soha nem látott eszkaláció gondolatát hirdeti Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban, amit a kollektív Nyugatnak a Kreml elleni háborújaként mutat be.

A hazafias oroszokat most azzal a gondolattal táplálják, hogy a legrosszabb eredmény is jó, mert a hazáért haldoklók a paradicsomba mennek.

A Nyugat a kollektív Hitler

A 60 perc keddi adásában Vlagyimir Avatkov, a Külügyminisztérium orosz diplomáciai akadémiájának munkatársa orwelli perspektívát mutatott be az aktuális eseményekről: „Ami most történik, az nem Ukrajnáról szól, hanem a jövő világrendjéről, amiben nincs helye a hegemóniának, és ahol Oroszországot nem lehet elszigetelni.”

A műsorvezető Olga Szkabejeva úgy jellemezte a németországi csúcstalálkozót, amin Ukrajna védelmi képességeinek növeléséről beszéltek, hogy ez valóban „a III. világháború, már nem csak egy különleges hadművelet, 40 ország ellenünk van. Háborút hirdettek.” Mihail Markelov politológus az orosz agresszió globális ellenfeleit megtestesült gonoszként ábrázolva kijelentette: „A 40 különböző ország képviselői a mai kollektív Hitler.”

Egyszer mind meghalunk

Később, ugyanazon a napon, az Est Vlagyimir Szolovjovval című műsorban Vlagyimir Szolovjov műsorvezető panaszkodott amiatt, hogy a Nyugat nem hajlandó figyelembe venni a Kreml figyelmeztetéseit. Azt mondta: „Ha úgy döntenek, hogy támogatják Ukrajnát – annak ellenére, hogy Szergej Lavrov azt mondta nekik, hogy ez a III. világháborúhoz vezethet – semmi sem állíthatja meg őket. Úgy döntöttek, nagyban játszanak… Ezeknek erkölcstelen szemetek.” Margarita Szimonjan, az RT vezetője hozzátette: „Személy szerint úgy gondolom, hogy a legreálisabb út a III. világháború útja, ami azon alapul, hogy ismerünk minket és vezetőnket, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint, tudjuk, hogyan működik itt minden, lehetetlen – nincs esély rá –, hogy feladjuk.”

Szimonjan arra jutott, hogy az az elképzelés, „hogy minden atomcsapással fog végződni, számomra valószínűbb, mint a másik kimenetel. Ez egyrészt rémisztő, másrészt tudjuk, hogy ez az, ami.”

Mire Szolovjov: „De mi a mennybe jutunk, míg ők egyszerűen károgni fognak.” Szimonjan azzal vigasztalta a közönséget, hogy hozzátette: „Egyszer mindannyian meghalunk.”

Amikor a beszélgetés a nyugati fegyverszállításokról Ukrajnába és az orosz területen történt tűzesetek és robbanások sorozatára terelődött, Szolovjov azon töprengett: „Mi akadályoz bennünket abban, hogy lecsapjunk az Egyesült Királyság területére, és azokat a logisztikai központokat célozzuk meg, ahonnan ezeket a fegyvereket küldik?”

Andrej Szidorov, a Moszkvai Állami Egyetem világpolitikai részlegének dékánhelyettese visszautasította, szerinte ahelyett, hogy az Egyesült Királyságot támadná, Oroszországnak az igazi ötletgazdát, Amerikát kell célba vennie. „Ha úgy döntünk, hogy lecsapunk az Egyesült Királyságra, akkor inkább az Egyesült Államokat kell támadnunk… A végső döntéseket nem Londonban hozzák meg, hanem Washingtonban. Ha meg akarjuk találni a Nyugat igazi középpontját, akkor Washingtont kell támadnunk” – mondta.

Annak bizarr kísérleteként, hogy enyhítse Oroszország zord helyzetének hatásait, Dmitrij Kulikov állami tévéműsorvezető és médiaszemélyiség azt mondta a közönségnek, hogy a háború néha „elkerülhetetlen”. „Ez egy nagy háború. A Nyugat ellenünk hirdette ki. Különféle, korábban sosem látott módszerekkel vívják, de még soha nem volt ennyi atomfegyver a világon” – mondta. „Ez az egyetlen dolog, ami megkülönbözteti ezt a háborút az összes többitől. Ez egy történelmi esemény, amit megszoktunk. Legyünk méltók elődeinkhez, mindenkihez, aki ezt átélte. Miből gondoltuk, hogy a mi életünknek jobbnak kell lennie, mint a nagyszüleinké? Miért szabadulhatnánk meg történelmi küldetésünktől?”

Szolovjov kérdésére, hogy meddig kész elmenni a Nyugat, Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „Amennyire engedik, elmennek. Ha nem állítják meg őket, a végsőkig elmennek.”

A 60 perc című műsorban Jurij Knutov nyugalmazott ezredes azt mondta, évek óta figyeli az amerikai vezetés megközelítését, és szerinte ők valamiért azt hiszik, hogy Oroszországot meg lehet fojtani, amíg fel nem adja, „és Oroszország soha nem fog reagálni, és soha nem fogja használni nukleáris fegyvereit vagy nukleáris potenciálját”. „Ők maguk teremtik azt a helyzetet, amikor veszély fenyegeti nemzetünk létét, a katonai doktrínánk előírja, hogy jogunk van nukleáris fegyverek használatára” – mondta.

A műsorban többször is megjelentek a képernyőn halott ukrán katonákat ábrázoló közeli fényképek. Knutov dicsérte a produkciós választást. „Látjuk, hogy az ukrán földet elárasztják ukrán katonák és nemzeti gárdisták holttestei… a médiánknak többet kell mutatnia erről.”

Mi értelme a világnak Oroszország nélkül?

Már a háború február végi elindítása után, miután Putyin készültségbe helyezte az atomfegyvereket, az egyik főbb propagandista feltette a kérdést az orosz állami tévében, hogy: „Mi értelme van a világnak, ha Oroszország nincs benne?”

Jó reggelt! Merthogy szerda van, ez pedig a 444 reggeli hírlevele (ez meg a többi).

Szolgálati közlemény: 17 órától arról kérdezzük Hadházy Ákost és Jámbor Andrást, hogyan tud politizálni az ellenzék a következő kétharmadban.

4 cikk a 444-ről:

• A KDNP-frakcióban egyetlen nő ül majd
  
• Az oroszok kezdik elzárni a gázcsapot
• Budapest ugyan az ellenzéké, de a Budai Vár újra a Fidesz kezén van
• Pályán és pályán kívül is legyőzhetetlen a legnemzetibb csapat, továbbra is a Fradi a NER-focibajnokság ékessége
  

VILÁGHÁBORÚ

Az orosz-ukrán háborút itt közvetítjük.

Ezt írták ki Orbán Viktor Facebook-oldalára, idézve a pár órával korábban közölt imidzsvideóját, amiből az is kiderül, hogy Magyarországra utalt.

„Nem fogtok ennél jobb ajánlatot kapni egyetlen más országtól sem. Azok ráadásul még nem is a hazátok” – mondta Orbán, a mondatszerkezet alapján megengedve, hogy majd még lehetnek.

Az orosz Gazprom közép-európai idő szerint szerda 8 órától leállítja a gázszállítást Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat.

A lengyel cég bejelentette, hogy lépéseket fog tenni a Jamal-szerződés alapján biztosított orosz gázszállítás helyreállításáért. A cég szerződésszegésnek tekinti a gázszállítás felfüggesztését, és jogában áll kártérítést követelni.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után azt állította, a Gazprom megfenyegette Lengyelországot, hogy leállítja a gázszállításokat. Morawiecki felvetette, hogy Moszkva esetleg így akarja zsarolni Varsót.

Lengyelország felkészült

A lengyel kormányfő közölte, hogy Lengyelország előre felkészült a gázellátása diverzifikálására, így Lengyelország gazdasága nincs veszélyben.

Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy Lengyelország energiaellátása biztosított. Mint mondta, a lengyelországi gáztározók feltöltöttsége 76 százalékos, de egyelőre nincs szükség arra, hogy a tartalékot megnyissák, és a lengyel fogyasztók gázellátását sem fogják korlátozni.

Piotr Naimski államtitkár, a lengyel kormány energiaügyi megbízottja pedig arról beszélt, hogy a Gazprom kieső szállítmányait más forrásokból fogják fedezni. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a Jamal-szerződés 2022 decemberében egyébként is lejárt volna.

A PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat a 2022 végén lejáró hosszú távú szerződés alapján közvetlenül a Gazprom orosz állami óriásvállalattól vásárolja a földgázt.

A Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba tartó Jamal-Európa földgázvezetéken a gázáramlás szintje magyar idő szerint 16 órakor már 0 kilowattóra (kWh) szinten állt, míg ugyanez az adat kora reggel még 52 634 785 kWh/nap volt az Európai Unió földgázszállító vállalatait tömörítő hálózat adatai szerint.

Rubelt akarnak

Lengyelország már többször bejelentette, hogy nem fogadja el a Kreml követelését, hogy rubelben fizessen a földgázért a Moszkva által márciusban bejelentett új szabályok alapján.

Oroszország arra figyelmeztette Európát, hogy ha nem hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért, a szállítások felfüggesztését vagy teljes leállítását kockáztatja.

A Kreml márciusban kiadott egy határozatot, amiben azt javasolta, hogy az energiahordozókat vásárló vállalatok közvetlenül a Gazprombanknál nyissanak bankszámlát, fizessenek euróban vagy dollárban, amit Moszkvában rubelre váltanak át.

Az Európai Bizottság viszont azt tanácsolta, hogy az európai földgázvállalatok továbbra is abban a pénznemben fizessenek, amiben a Gazprommal kötött szerződésben megállapodtak. Ezeknek a szerződéseknek a 97 százaléka euróban vagy dollárban határozta meg a fizetési pénznemet.

Szankciók

Lengyelország bejelentette, hogy a szankciós listán 50 orosz oligarcha és vállalat (köztük a Gazprom) szerepel, akik és amik újabb büntetőintézkedéssel, többek között lengyelországi vagyonuk befagyasztásával sújthatók egy, a hónap elején elfogadott lengyel jogszabály alapján. A lengyel szankciós törvény független az EU által közösen elfogadott büntetőintézkedésektől. (MTI)

Megkapta az építési engedélyt a Tiborcz István üzlettársa által tervezett iroda- és lakáskomplexum első épülete, és a fejlesztés, amit a kormány kiemelt beruházásnak nyilvánított, várhatóan a rozsdaövezeti besorolást is megkapja – írja a HVG, ami szerint emiatt akár a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa is visszaigényelhető lehet, és ez jelentős versenyelőnnyel kecsegtet.

A fejlesztést a Bayer Construct csoport végzi, a milliárdos Balázs Attila érdekeltsége, aki a kormányfő vejével és Mészáros Lőrinccel is üzletelt. Nem ez az első eset, hogy a kormány megkönnyíti Balázs Attila beruházását.

Az Építészfórum a fővárosi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályának hirdetménye alapján azt írja, a Bosnyák tér mögött, a Csömöri út-Rákos-patak-Bosnyák utca-Mosztár utca által határolt területen a Zugló City Centre -projektben elsőként egy 162 lakásos, 8 emeletes és két felszín alatti szinttel rendelkező, lakóépület épülhet két üzlettel.

Várhatóan 2024-ig fel is épül a Zaha Hadid Architects építésziroda és a LAND Italia által jegyzett fejlesztés első üteme. Közel ezer lakás és egy sor irodaház épülhet 2029-ig az egykori Csömöri úti edzőpálya helyén.

A HVG szerint viszont a Bosnyák tér önkormányzat által tervezett megújítása viszont csúszni fog.

Jó reggelt! Kívánok!

Az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeit itt lehet követni.

4 kiemelt cikk az újságból:

• Visszakapják a németek az évtizednyi kioktatást
  
• Az ukránok egyre bizakodóbbak, kezdik azt hinni, hogy a donbászi csatát is megnyerhetik
  
• Több mint 30 méter hosszú tömegsírt rögzített egy műhold Mariupol közelében
• A kormánymédia kedvenc szabolcsi háziasszonyára nemcsak a párizsipréselés, de a putyinista propaganda terén is stabilan lehet számítani

Ez a 444 reggeli hírlevele. Ez meg a többi.

Húsvét hétfőn egy középkorú férfi éppen be akart törni egy éppen üres házba, és már a bejárati ajtó előtt térdelt, amikor a szomszédnő rákiabált, erre úgy megijedt, hogy beszart – tudta meg az RTL Híradó. A nő szerint sikongatva menekült el a betörtő, és bújt el a kertben.

A győrszentiváni polgárőrök egy tujasor mögött találtak rá és tartóztatták fel. Ők engedték meg a betörőnek, hogy felhívja az anyját, és kérje meg, hogy vigyen neki tiszta alsóneműt.

A férfit a kertben lévő harci kutya nem támadta meg, tehát feltehetően már járt arra.

A rendőröknek azt mondta, csak szarni ment a bokrok közé, ennek ellenére lopás kísérlete miatt indult ellene eljárás.

Tavaly nyáron a veszprémi nyomozók „látókörébe kerültek olyan elsősorban a húszas, illetőleg harmincas éveikben járó személyek, akik szabadidejükben kábítószert fogyasztanak” – írja a police.hu.

A rendőrség honlapján arról számoltak be, hogy az elindított büntetőeljárásban 2021. szeptember 29-én négy veszprémi, egy herendi, egy litéri, egy ősi és egy szentkirályszabadjai férfit, míg december 9-én egy veszprémi és egy ösküi férfit, továbbá egy veszprémi nőt állítottak elő a rendőrök „mintavétel céljából”.

„A büntetőeljárás során beszerzett szakértői vélemények igazolták, hogy az intézkedés alá vont személyek korábban tiltott szert fogyasztottak. Gyanúsítotti kihallgatásuk során elismerték a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését” – írják.

A tíz férfi és egy nő ellen kábítószer birtoklása vétség megalapozott gyanúja miatt folyt büntetőeljárás. A Veszprémi Rendőrkapitányság a büntetőügyek iratait átadta az illetékes ügyészségnek.

Sziasztók, Herczeg Márk, picsiz! 4. hó 20-a van.

Úgy szoktuk, hogy valami fontos vagy frappáns dologgal kezdünk. Hát ez nekem most nem megy, az orosz-ukrán háborút viszont továbbra is közvetítjük.

Kezdésnek itt van 4 cikk a 444-ről:

• Egyszem liberális rengetegféle populista ellen: ezért lesz baromi izgalmas a francia elnökválasztás második fordulója
• A jobbikosok a saját erős jelöltjeikre még hajlandók voltak szavazni, de a közös listára már nem
  
• Egy teljes ukrán generáció vesztette el a gyerekkorát a háború miatt
  
• Államcsődhullám söpörhet végig a világon
  

Ez itt a 444 reggeli hírlevele. Erre és a többire itt lehet feliratkozni.

A Fehér Ház hamarosan dönthet egy magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselő Ukrajnába küldéséről, jelentette ki csütörtökön újságíróknak nyilatkozva Joe Biden amerikai elnök.

„Most fogjuk meghozni a döntést” – fogalmazott az elnök, majd viccelődve megkérdezte az egyik újságírótól, hogy „készen állsz az indulásra?” Arra a kérdésre, hogy ő maga készen állna-e arra, hogy elinduljon Ukrajnába, igennel válaszolt, de nem erősítette meg, hogy ez valóban a tervek között szerepelne.

Később az Air Force One, az amerikai elnöki különgép fedélzetén az újságírók ismét rákérdeztek Biden félreérthető megjegyzésére, azonban Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivőhelyettese azt mondta, hogy nincs ilyen terv. „Még tárgyalunk, mielőtt meghozzuk a döntést. Mint tudják, rendszeresen, minden nap tartjuk a kapcsolatot Kijevvel, az ukrán kormánnyal” – tette hozzá.

A helyzetet ismerő forrásokra hivatkozó sajtóinformációk szerint elképzelhető, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter vagy Antony Blinken külügyminiszter látogat Ukrajnába, de kicsi a valószínűsége, hogy Biden vagy Kamala Harris alelnök oda utazzon.

Az amerikai sajtó beszámolói szerint a tisztségviselők Boris Johnson brit miniszterelnök múlt heti kijevi látogatása után kezdtek tárgyalni arról, hogy küldjenek-e magas rangú tisztségviselőt Ukrajnába.

„Ha ez valamikor megtörténik, akkor meg kell győződnünk arról, hogy csakis nagyon biztonságos körülmények között kerülhet rá sor” – mondta egy csütörtöki interjúban Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője hétfőn azt mondta, a kormány „jelenleg nem tervezi, hogy az Egyesült Államok elnöke Ukrajnába utazzon”. Biden utoljára 2017 januárjában járt Kijevben még alelnökként, amikor Petro Porosenko volt Ukrajna elnöke.

Az izraeli védelmi minisztérium egy promóvideóban bemutatta az Iron Beam névre keresztelt lézeres légvédelmi rendszerét, ami állítása szerint a múlt hónapban végzett első tesztsorozaton sikeresen lőtt le drónokat, rakétákat, aknavetőket és páncéltörő rakétákat.

Hacsak nem dolgoznak ki és nem fogadnak el egyetemes magatartási kódexet, a világot a kiberanarchia veszélye fenyegeti – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Digital International Relations 2022 konferencián a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében.

„Minden politikus tisztában van a felelősségével, és ezen a területen minden szakember tisztában van azzal, hogy az internetszabályozás terén univerzális megállapodások nélkül a világ kiberanarchiába zuhanhat. Nem túlzás azt állítani, hogy ez katasztrofális lehet a világgazdaságra és a nemzetközi biztonságra, valamint 100 milliók alapvető mindennapi kényelmére és jólétére nézve” – mondta Lavrov.

Az orosz külügyminiszter azt mondta, Oroszország több nemzetközi platformon többször is kinyilvánította szilárd elkötelezettségét amellett, hogy egyetemes szabályokat és elveket dolgozzon ki az „államok és internetszolgáltatók felelősségteljes viselkedésére a kibertérben”.

„Emellett benyújtottuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy globális egyezménytervezetet a bűnözés elleni küzdelemről az informatikai és kommunikációs technológiák területén. Eltökélt szándékunk, hogy sürgetni fogunk egy igazságosabb és kiegyensúlyozottabb nemzetközi internetszabályozási rendszert” – mondta Lavrov. „Reméljük, hogy minden érintett partnerrel kapcsolatba lépve szisztematikusan dolgozhatunk majd azon, hogy ezeket a feladatokat elvégezhessük.”

„Teljesen világos, hogy az oroszok jóléte közvetlenül függ a kommunikációs technológiák mindennapi életben való széleskörű bevezetésétől. Különös figyelmet kell fordítani a digitalizációs folyamatokra és azok irányítására, kiegyensúlyozására, egyedi helyzetekhez való igazítására. Biztos vagyok benne, hogy ezek a folyamatok nem tekinthetők végső célnak, hanem kitartóan, a társadalmat fenyegető összes kockázat és fenyegetés gondos mérlegelése után kell végrehajtani, és a nemzeti érdekek védelmét, valamint értékeink, kultúránk és történelmünk védelmét kell szolgálnia” – mondta Lavrov.

Oroszországban milliók töltik le a kormány online cenzúráját megkerülő alkalmazásokat. (TASZSZ)

Phenjani luxusingatlannal ajándékozta meg Kim Dzsongun észak-koreai diktátor a kommunista állam legismertebb, több mint öt évtizede a képernyőn lévő tévébemondónőjét – jelentette a KCNA észak-koreai állami hírügynökség.

A külföldön az észak-koreai propagandagépezet arcának is tartott Ri Cshunhi többek között hírt adott az ország nukleáris fejlesztéseiről és rakétakilövéseiről, de ő jelentette be a két korábbi észak-koreai diktátor, a mostani vezető apjának, Kim Dzsongilnek és a nagyapjának, Kim Ir Szennek is a halálát.

A rózsaszínű, tradicionális észak-koreai viseletbe öltözött nő – akit emiatt külföldön „rózsaszín hölgynek” is neveznek – a tájékoztatás szerint a párt iránti hűsége miatt kapta a nagy értékű ajándékot. Kim Dzsongun „nemzeti kincsnek” nevezte a bemondónőt, és arra kérte, legyen továbbra is a kormányzó Koreai Munkapárt hangja.

Dél-koreai elemzők szerint a 79 év körüli asszony jó kapcsolatokat ápol Kim Dzsongunnal, többször feltűnt a vezető oldalán hivatalos alkalmakkor is. (MTI)

Ez megint a 444 napindító hírlevele, de van más is, azokra itt lehet feliratkozni. Az orosz-ukrán háború legfrissebb történéseit itt lehet követni.

4 cikk a 444-ről:

• Ilyen az, amikor a fogalmatlan strómant beültetik aláírni
  
• Az emberéletnél csak a pénz drágább
  
• Kitörtek az első tüntetések az elszálló élelmiszerárak miatt, de a java még csak ezután jöhet
  
• Magyar nők az OnlyFans-en: „Semmi más nem adna ekkora szabadságot és fizetést”

Vlagyimir Putyin ugyanolyan hamisítványnak nevezte a kijevi régióban található Bucsában elkövetett mészárlást, mint amilyen szerinte nemzetközi szervezetek nyilatkozatai voltak a szíriai vegyifegyver-használatról.

Az orosz diktátor az Aljakszandr Lukasenkával a távol-keleti űrközpontban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta:

„Ami Bucsát illeti. Gyakran beszélek nyugati országokból érkezett kollégáimmal, még mindig. És amikor azt mondják, hogy »Bucsa«, megkérdezem tőlük: »Voltak már Rakkában?« Láttad, hogy ez a szír a város teljesen elpusztult, a földig rombolták felülről amerikai repülőgépek, és ott a holttestek hónapokig a romok alatt hevertek és lebomlottak? Több mint száz embert öltek meg egy esküvőkön egy csapással. Csend. Nem volt ekkora csend, amikor provokációkat szerveztek Szíriában, amikor úgy tettek, mintha az Aszad-kormány vegyi fegyvereket használna. Aztán kiderült, hogy hamisítvány volt. Ugyanez a hamisítás történt Bucsában is.”

Putyin azt is állította, hogy Lukasenka „ma dokumentumokat adott neki”, amik szerint ki hogyan ment Bucsába, hogy a provokációt és a hamisítást megszervezze. Lukasenka korábban azt állította, hogy ami Bucsában történt, az a britek speciális művelete volt.

Mióta Szíriában kitört a polgárháború, az oroszok által támogatott Aszad-rezsim többször is vegyi fegyvert vetett be, ezt az ENSZ is megerősítette. Az amerikai légierő azt állította, hogy legalább 106 vegyi támadásról van bizonyítéka Szíriában 2013 szeptembere óta, amikor Aszad aláírta a nemzetközi vegyifegyver-egyezményt, és beleegyezett az ország vegyifegyver-készleteinek megsemmisítésébe. Ugyanakkor Oroszország megpróbálta tagadni, hogy a szíriai rezsim vegyi fegyvereket használt volna. (Ukrajinszka Pravda)

A parlament alakuló ülését Áder János leköszönő államfő hívja össze, minden bizonnyal május 2-ra – írja az ATV, ami szerint a Momentum és Hadházy Ákos bojkottra készül, nem teszik le képviselői esküjüket, az LMP-s Ungár Péter szerint viszont ez rossz irány és nevetséges. Orbán Viktor ötödször lesz miniszterelnök.

Lemondott a norvég védelmi miniszter – jelentette be a kormány. A miniszter azután nyújtotta be a lemondását, hogy kiderült: éveken át viszonya volt egy nála jóval fiatalabb nővel.

„Ez volt a szükséges döntés” – közölte a sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök, megerősítve, hogy elfogadta Odd Roger Enoksen lemondását.

„Rossz döntéseket hoztam (…) és maradéktalanul bocsánatot kérek, amiért a cselekedeteim megnehezítették mások életét” – mondta röviddel korábban a 68 éves Enoksen az NTB norvég hírügynökségnek.

Enoksen 2005-ben került kapcsolatba egy akkor 18 éves gimnazistával, akivel Oslóban találkozott, amikor a lány az osztályával a fővárosban járt iskolai kiránduláson – írta meg a VG norvég napilap. A diákok meglátogatták a norvég parlamentet, és találkoztak Enoksennel is, aki akkor 50 évesen parlamenti képviselőként dolgozott.

Az iskolai kirándulás után a politikus és a gimnazista kapcsolatban maradtak, és később állítólag igen szoros viszony alakult ki közöttük.

Legalább tizenkétszer találkoztak Enoksen irodájában 2006 vége és 2007 között, amikor a férfi energiaügyi miniszter volt – mondta el a napjainkban harmincas éveiben járó nő a norvég lapnak. Azt állította, hogy egyes találkozókon „szexuális aktus” is történt. Azt is elmondta, hogy csodálta a politikust, „aki a hatalmát és a pozícióját” arra használta fel, hogy „mindent elérjen, amit akar”.

A volt miniszter a VG-nek megerősítette, hogy a fiatal nő többször is járt az irodájában, de cáfolta, hogy testi kapcsolat lett volna közöttük. Azt állította, csak azután alakult ki közöttük intim viszony, amikor 2007-ben távozott a kormányból. „Már nem voltam hatalmi pozícióban” – mondta Enoksen.

Jonas Gahr Store kormányfő újságíróknak elmondta: Enoksen a tavaly októberi miniszteri kinevezése előtt nem tájékoztatta őt a viszonyról, az információ birtokában „más következtetésre” jutott volna. (MTI)

Kiskorúak ellen elkövetett szexuális visszaélések miatt első fokon elítélt, magánéleti problémákkal küzdő férfi hajtott neki autóval reggel a bukaresti orosz nagykövetség kerítésének.

A bukaresti törvényszék melletti vádhatóság ügyésze elmondta, hogy az előzetes vizsgálatok szerint a férfi miután nekihajtott autójával a kerítésnek, magára gyújtotta a járművet, aminek a belsejében több olyan tárolóeszközt találtak, amik gyúlékony anyagot tartalmaztak. A férfi a helyszínen meghalt. Az ügyész szerint nem lehet politikai indíttatást felfedezni a férfi tette mögött, egyelőre csak az mondható el, hogy személyes problémái voltak.

A román média azért feltételezett politikai indíttatású szándékosságot, mert a férfi közösségi oldalán megosztott olyan tartalmakat, amikben szimpátiáját és szolidaritását fejezte ki az ukrán néppel. De a román média azt is megírta, hogy a 47 éves férfit éppen kedden ítélték első fokon 15 év és 4 hónapi szabadságvesztésre amiatt, hogy a vád szerint volt felesége lánya és egy másik kiskorú ellen szexuális visszaélést követett el. Az elvált apáknak tanácsadást nyújtó civil szervezetet vezető férfi ellen egy másik perben is eljárás folyt, szintén szexuális bűncselekmények miatt.

A bukaresti orosz nagykövetség közleménye politikai indíttatásúnak nevezte az akciót. Úgy vélték, hogy „a férfi áldozata lett az ukrán neonáci erőknek, akik megrendezték a bucsai vérengzést”, ezért oroszellenes felindultságában követte el a tettét.

A román külügy közleményben utasította el ezt a feltételezést. Szerintük még túl korai politikai üzenetet tulajdonítani ennek a tettnek, és felszólították az orosz nagykövetséget, tartózkodjon az ilyen értelmezésektől, amíg véget nem ér a román hatóságok vizsgálata. A közleményben Bukarest ismét elítélte a bucsai és más ukrán városokban elkövetett vérengzéseket, amikért Oroszországot terheli a felelősség. (MTI)

• Először találtak élő emberek tüdeje mélyén műanyag mikroszemcséket: 13, műtéten átesett páciens közül 11-ben fedezték fel a részecskéket.
• A tudósok szerint a műanyagszennyezés ma már az egész bolygón jelen van, így az ember is elkerülhetetlenül ki van neki téve.

A 11 páciens tüdejében talált mikroszemcsék közül a leggyakoribb a csomagolóanyagokban lévő polipropilén és a palackgyártáshoz használt PET volt. Két korábbi tanulmány boncoláskor talált tüdőszövetben hasonlóan magas koncentrációjó mikroműanyagot.

Azt már tudtuk, hogy az emberek belélegzik, az étellel és a vízzel lenyelik az apró szemcséket. Ismeretes az is, hogy megbetegszenek azok a munkások, akik nagy mennyiségű műanyagszennyezésnek vannak kitéve.

Emberi vérben márciusban találtak először mikroműanyagot, ami azt mutatja, hogy a szemcsék a szervezeten belül keringenek, és megtapadhatnak a szervek szöveteiben. Azt még nem tudni, hogyan hatnak az emberi egészségre. A kutatókat aggasztja, hogy a mikroműanyag laboratóriumi körülmények között károsította az emberi sejteket, a légszennyezés porszemcséiről pedig tudjuk, hogy behatol a szervezetbe, és évente emberek millióinak idő előtti halálát okozza.

„Nem vártuk, hogy a tüdő alsó régióiban találjuk a mikroszemcsék legnagyobb számát, de a részecskét mérete is meglepett bennünket, mivel ebben a tüdőrégióban a légutak szűkebbek, és azt hittük, a nagyobb szemcsék korábban kiszűrődnek, így nem jutnak ilyen mélyre” – mondta el Laura Sadofsky, az angol Hull York Orvostudományi Egyetem kutatója, a Science of the Total Environment tudományos lapban megjelent tanulmány vezető szerzője.

A kutatók a páciensek műtéti területe melletti egészséges tüdőszövetből vett mintákat elemezték. Akár 0,003 mm-es szemcséket is észleltek, a műanyag fajtájának azonosítására spektroszkópot használtak. A háttérszennyezés kiszűrésére kontrollmintákat is megvizsgáltak.

Egy 1998-as amerikai tanulmány műanyagot és növényi rostokat talált tüdőrákos betegek több mint 100 mintájában. A rákos szövetek 97 százaléka tartalmazott rostokat, a nem rákos szövetek 83 százaléka volt szennyezett.

Hatalmas mennyiségű műanyaggal károsítja az ember a környezetét, a mikroszemcsék az Everesttől a legmélyebb óceáni árkokig megtalálhatók. A mikroszemcséket kimutatták várandós nők méhlepényében is. (Guardian)

Elhunyt Vlagyimir Zsirinovszkij, az Oroszországi Liberális Demokrata Párt vezetője – közölte Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke.

A Nyugat-ellenes, gyakran provokatív kijelentéseiről ismert, 75 éves szélsőjobboldali politikust, az orosz harmadik legerősebb politikai párt első emberét február 2-án koronavírus-fertőzéssel vitték kórházba.

Zsirinovszkij három évtizeden át volt az orosz belpolitika közismert szereplője. A képviselőtársai egyperces csenddel adóztak, az alsóház megszakította ülését.

A hírhedt Zsirinovszkij pártja nemrég olyan törvényjavaslattal állt elő, ami szerint a háborúellenes tüntetőket kényszersoroznák és Kelet-Ukrajnába vezényelnék. Zsirinovszkij egyébként már decemberben majdnem eltalálta, mikor rohanja le Oroszország Ukrajnát.

A Magyar Közlönyben megjelent Orbán Viktor rendelete, ami módosítja a felsőoktatási felvételi eljárást, pontosítja, hogy szeptembertől hány többletpontot ér, ha a fiatal az egyetem előtt önkéntes tartalékos katonának áll – írta meg a 24.

1. 16 többletpontot kap, aki a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint szakkiképzés nélkül teljesít 6 hónapos szolgálatot.
2. 32 többletpontot kap, aki a 6 hónap alatt (az alapkiképzés után) szakkiképzést is végrehajt.
3. Újabb 32 (64) többletpont jár a folytatólagos újabb 6 hónapért, szakkiképzésért.

Így egyébként egy év önkéntes tartalékos szolgálattal elméletileg be lehetne jutni például az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem államilag finanszírozott nemzetközi gazdaság és gazdálkodás német nyelvű szakára.

A rendelet szeptember 1-én lép hatályba, először a 2023 februárjában induló képzésekre jelentkezésnél, a keresztféléves felvételi eljárásban alkalmazzák.

Összehasonlításképp: egy felvételiző a nyelvtudásáért maximum 40 többletpontot kaphat, akkor is, ha több különböző nyelvből szerzett nyelvvizsgát, a B2 (korábban középfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga 28, a C1 (korábban felsőfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga 40 többletpontot ér.

Jó reggelt! Ez a 444 reggeli hírlevele (nem valamelyik másik). A régi-új világ harmadik napján híreket mondunk. Az orosz-ukrán háborút itt közvetítjük.

De előtte itt van négy cikk a 444-ről:

• Az Európai Bizottság elindítja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen
  
• Bucsában, Borodjankában halottak százai mutatják, mit ért Oroszország Ukrajna nácitlanítása alatt
• „Hogy tudtuk ezt ennyire benézni?”
  
• Ha a budapestieken múlik, akkor az ellenzéknek lett volna kétharmada

„KATONAI HADMŰVELET”

Volodimir Zelenszkij az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordul, mert az ukrán főügyész szerint a bucsai mészárlásnál is súlyosabb lehet a helyzet Borodjankában, pedig Bucsában hat kivégzett áldozat maradványait még elégetni is megpróbálták. Képek is napvilágra kerültek a helyszínről. Hosztomelben több száz halottat keresnek.

• A Fidesz elnöke Székesfehérváron állította csatasorba a harcosait azzal az üzenettel, hogy bár nagyon lejt a pálya az ellenzéknek, ne felejtsék: Fidesz = béke.

Orbán Viktor azt mondta, régóta követi a választási statisztikákat, és ha Székesfehérvár belső részében Varga Tamás nyer, akkor az egész országban nyer a Fidesz.

A kormányfő azt mondta, ez nem kampányzáró, hanem a kampányhajrát megnyitó esemény.

„Szép dolog a televízió, rádió, Facebook, hókuszpókusz”, de személyesen is ott kell lenni, ezért vesznek utolsó lendületet.

„13 óránk lesz arra, hogy győzzünk” – mondta Orbán a vasárnapi szavazásról. A Fidesz elnöke szerint „az ellenfél is a mi számunkra kedvező állapotban van”, „megbillent állapotban van”.

Azt mondta, volt már olyan választás, ahol szombaton és hétfőn is nyertek, de vasárnap veszítettek. Aki egyszer forró tejjel a száját megégette, az jobban teszi, ha a hideg vizet is fújva issza – mondta.

„Sokan mondják, persze, hogy az ellenfél csal. Mi ebben a meglepő?” – mondta Orbán, aki szerint ezt pontosan tudták, és szerinte megdöbbentő a mérete annak, hogy az ellenzék nyilvánvalóan és egyértelműen törvényt sért.

„Nekünk ilyen nehezített pályán, ilyen akadályok mellett is nyernünk kell” – mondta Orbán, aki szerint az ellenzék évek óta kampányol, a Fidesznek meg hátránya volt, mert kormányozniuk kell.

Október 23-án azt mondták, harcolni fognak Gyuri bácsi és a jó ég tudja, mennyi brüsszeli bürokrata ellen. Erősek, nagyok, szervezettek és elszántak vagyunk – mondta.

Orbán arra gondolt a kampányban, hogy két lehetőség között választhat az ország, visszatérünk a bukott múlthoz, vagy folytatjuk a munkát. Orbán elmondta, hogy eredetileg mit mondtak volna a kampányban a 13. havi nyugdíjról meg Gyurcsányról (amit egyébként mondtak is hónapokon át).

Aztán történt valami, beütött a ménkő, és kitört a háború, ami mindent, a kampányt is megváltoztatott – mondta Orbán.

Felidézte, hogy 1999-ben, épphogy beléptünk a NATO-ba, másnap a NATO úgy döntött, beavatkozik a délszláv háborúba, és bombázta Belgrádot. De az egy másik háború volt, két, nálunk kisebb nép harcolt. Most viszont egy 40 és egy 140 milliós ország háborúzik, a kockázat összehasonlíthatatlanul nagyobb.

A kérdés most az, hogy háború vagy béke. Orbán azt mondta, azt gondolta volna, pártállásra való tekintet nélkül mindenki a béke oldalán lesz, ez két másik nép háborúja, egy ukrán-orosz háború, nekünk pedig az a dolgunk, hogy kimaradjunk.

De nem ez történt, mert amíg a „nemzeti oldal” szerint nem szorulhatunk az ukrán üllő és az orosz pöröly közé, de az ellenzék vezetője szerint „Ukrajna a mi háborúnkat vívja”. Orbán elismételte, hogy a háborúban semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk, és nem küldhetünk fegyvert-katonát Ukrajnába, legfeljebb a bajba jutott ukránoknak segíthetünk.

Orbán azt állítja, lassan 600 ezer ukrán menekült Magyarország területére Ukrajnába. Szerinte nem igaz, amit Gyurcsány Ferenc szerinte mond, hogy mi pocsék ország lennénk, nagyszerű ország vagyunk, ami mindent megad azoknak, akik futnak a baj elől.

Orbán azt mondta, megérti az ukrán elnököt, aki be akar vonni más országokat a háborúba, akkor is, ha jól emlékszünk, hogy nem bántak jól a magyaroknak, de most nincs ideje ezt felhánytorgatni, erről majd később. Orbán szerint most a baloldallal van vitájuk, ami már meg is állapodott Ukrajnával, és ha nyernek, már másnap megindulnak a fegyverszállítmányok, és elzárják a gázt. „Ezt nem engedhetjük!” – mondta.

Szerinte „nem arról van szó, hogy nem vagyunk hajlandók még egy pulóvert felvenni esténként otthon”, de 85 százaléka a gáznak és 65 százaléka az olajnak Oroszországból jön. Ha elzárnánk az olajat és a gázt, megállna az ország, ezért nem kérhetik, hogy úgy segítsünk rajtuk, ahogy ők akarják, amikor ők vannak bajban. A szívünk velük van, de ki kell maradnunk a háborúból – mondta Orbán.

Orbán szerint 2010 óta minden kormány időszakában komoly erőpróbákat kellett kiállni: vörösiszap, dunai árvíz, tiszai árvíz, „menekült... öö migránsválság”, világjárvány és most háború.

Orbán szerint ez a háború megküldte a tájat, ahogy a köd szokta „hajnalanta”. Így háttérbe szorul a népszavazás, ami szerinte legalább olyan fontos, mint a parlamenti választás, ami hosszú időre eldönthet dolgokat Magyarországon.

„A világnak elment az esze”

- mondta Orbán, aki szerint olyan divatok vannak, hogy az ember csak néz, sosem gondolta volna, hogy bele kell írni az alkotmányba, hogy az apa férfi, az anya nő. De „valahogy, ott Nyugat-Európában elaludtak”. Szerinte nincs baj azzal, ami a felnőtteknek okoz kihívást, „nem vagyunk már gyerekek, rólunk lemaradtak”.

De van egy vörös vonal: a gyerekek. „Azt nem szabad megengedni, hogy a gyermekeink neveléséhez való jogunkat bárki elvesze tőlünk, ezért világosan ki kell mondani vasárnap is, az anya nő, az apa férfi, a gyerekeinket pedig hagyják békén! Meg kell védeni a családjainkat! Meg kell állítani azt a genderőrületet, ami egyre nagyobb bajt okoz nyugaton!” – mondta.

Orbán szerint most 3 nap kemény munkával nyerhetünk magunknak négy év nyugalmat és békét. Győzzük le az ellenfeleinket, védjük meg a családjainkat, védjük meg Magyarországot és a békét! – mondta végül a Fidesz elnöke.

Jó reggelt (bár jön a fos idő), ez a 444 reggeli hírlevele (de vannak egyebek is). Ukrajna helyzetét itt lehet követni. Felpörgött a kampány, így ma kivételesen csak 15 fontosabb cikkel jelentkezünk az elmúlt 24 órából.

1. Elmarad a V4-es védelmi miniszterek budapesti találkozója

Ez nem annyira meglepő, miután a cseh és a lengyel miniszter is lemondta az útját a magyar kormány Moszkva-barát viselkedése miatt.

2. Orbán és a szerb elnök tömeg helyett a semminek integetett

Nagyon lelkesek voltak az üres állomás láttán.

3. Orbán 2008-ban még azt mondta, hogy Ukrajnát fel kell venni a NATO-ba, most meg azt, hogy sose vettünk részt ebben a vitában

Ez nem a mi vitánk, mondja most az a miniszterelnök, aki korábban úgy fogalmazott, hogy rossz döntés volt, hogy a NATO nem vette fel Ukrajnát.

4. Cserbenhagyta a valóság Varga Juditot, a kormány önkéntes fake news felelősét

A miniszter baloldali álhírnek nevezte, hogy szétrepedt a V4-es együttműködés, pedig pont ez történt.

5. Az összellenzék lemondásra szólította fel Szijjártó Pétert

Az Egységben Magyarország pártjai szerint a Direkt36 cikkéből világosan kiderül, hogy az „oroszok már nem a spájzban vannak”. A KKM egyébként három szóval reagált a külügy az őket érintő orosz hekkertámadásról szóló cikkre: nem foglalkoznak vele.