Herczeg Márk

Reggel meggyilkoltak egy katolikus papot Franciaország nyugati részén, Vendée megyében – jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter. Hivatalos értesülések szerint az elkövető egy ruandai menekült.

A Franceinfo közszolgálati rádió szerint a meggyilkolt Olivier Maire atyára Saint-Laurent-sur-Sevre-ben bukkantak rá egy missziósházban.

Egy rendőrségi forrás azt mondta, a 60 éves atya hónapok óta szállást adott a gyilkosának.

Darmanin támogatásáról biztosította az ország katolikus közösségét, és azt mondta, felkeresi a térséget.

Ügyészek később közölték, hogy a pap meggyilkolásának gyanújával letartóztattak egy ruandai bevándorlót, aki igazságügyi megfigyelés alatt áll a nantes-i katedrális tavaly júliusi felgyújtásának gyanúja miatt.

Yannick Le Goater, a Vendée megyei La Roche-sur-Yon község ügyésze újságíróknak azt mondta: a rendőrség a pap holttestére egy szobában talált rá, amihez a gyanúsított adott nekik kulcsot. Le Goater szerint a nyomozás jelenlegi állása szerint nincs terrorista indítékra utaló jel.

A gyanúsítottat a katedrális felgyújtása után május végéig őrizetben tartották, majd igazságügyi felügyelet mellett szabadon engedték, és elhelyezték az apátságban. Miután a férfi arról beszélt, hogy távozni akar, egy pszichiátriai osztályra szállították, ahol július végéig maradt.

A hatóságok továbbra is vizsgálják az elkövető indítékát.

Egy, az ügyet jól ismerő forrás korábban azt mondta, hogy a gyilkos a Mortagne-sur-Sevre-i csendőrségen adta fel magát.

A hatóságok szerint a ruandai férfi gyújtotta fel tavaly júliusban a gótikus katedrálist. A tűzben értékes freskók semmisültek meg, és tönkrement a templom híres orgonája is, ami még a francia forradalmat és a II. világháborút is túlélte.

A gyanúsított Emmanuel Abayisenga 40 éves ruandai bevándorló, ezt Christelle Morancais, a Loire-mente régió tanácsának elnöke erősítette meg. A ruandai férfi korábban önkéntesként dolgozott az egyházmegyénél. A francia bevándorlási hivatal 2019-ben kiutasította az országból, de a ruandai férfi az országban maradt, tárgyalásra várva. (MTI)

„A budapesti rendőrök hajtóvadászatot indítottak a XV. kerületi pénzintézet kirablója után” – írja a rendőrség.

Azt írják, 17 óra körül egy ismeretlen tettes fegyverrel vagy annak utánzatával fenyegetve követelt pénzt egy pénzintézet alkalmazottaitól a XV. kerületben, majd a zsákmányolt pénzzel elmenekült a helyszínről.

Lövés nem történt, nem sérült meg senki, de a sokk miatt az alkalmazottakhoz mentőt hívtak. A fővárosi rendőrök azonnal lezárták a környéket, és hajtóvadászatot indítottak a rabló után – írja a police.hu.

Megint megdőlt az egy nap alatt regisztrált koronavírusos esetek száma Iránban, ahol a statisztikák szerint most átlagosan 2 perceként meghal egy fertőzött.

Az egészségügyi minisztérium szerint az utóbbi 24 órában kb. 40 800 újabb esetet és 588 halálos áldozatot jegyeztek fel, így Irán a fertőzés által leginkább sújtott ország a közel-keleti térségben.

A hatóságok szerint a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása az egyik fő oka a járvány gyors terjedésének, míg sokan azt tartják a legnagyobb problémának, hogy lassan halad az oltási program. A 83 milliós lakosság csak 4 százaléka kapta meg eddig mindkét vakcinaadagot.

A helyi sajtóban arról írtak, hogy sok városban már beteltek a kórházi ágyak.

Az iszlám országban már több mint 94 600 emberéletet követelt a járvány, az azonosított fertőzöttek száma pedig meghaladta a 4 milliót.

„Minden második másodpercben megfertőződik valaki Iránban, közel 2 percenként pedig egy ember meghal” – közölte az állami televízió, ami szerint az ország 31 tartományának többségében elrendelték a vörös riasztást.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője januárban betiltotta az amerikai és brit fejlesztésű vakcinák importját, mondván, azok megbízhatatlanok és csak elősegítik a ragály terjedését. Teherán éppen az amerikai szankciókat és az azok miatti pénztelenséget okolja azért, hogy nincs elég oltóanyag az országban. (MTI)

A horvát lapok egy magyar férfiről írnak, aki egy lehorgonyzott jachtból kiugorva megölt egy hattyút Skradinban. Sibenik város weboldala arról is ír, hogy a sibeniki rendőrség szóvivője hivatalosan is megerősítette az esetet, amit a partról kb. 20 ember látott – írja az Index.

A lapnak egy szemtanú azt mondta, hogy vasárnap délután 5 óra körül közvetlenül a vízpart előtt egy férfi egy jachtról, 6-7 méter magasról ráugrott egy hattyúra, ezért azonnal hívta a rendőröket, akik gyorsan és határozottan intézkedtek.

A Sinbenikin azt írja, az ugrás után a hattyú pár percig küzdött, de végül elpusztult, a hajón lévő gyerekek pedig nevettek. A rendőrség közölte, hogy egy elpusztult hattyút találtak az esti órákban, de a vizsgálatok nem állapítottak meg idegenkezűséget, így nem történt bűncselekmény. Az emberek a jachtról azt mondják, hogy a hattyú magához tért, és továbbment. (Index)

88 évesen elhunyt Sugár András, a közmédia volt munkatársa, televíziós személyiség – tudatta a család.

Pályáját 1957-ben nemzetközi jogi diplomával az MTI-ben kezdte, ahol később moszkvai, majd londoni tudósító is volt.

1971-ben került a Magyar Televízióhoz. A Hét című műsor főmunkatársaként ő volt a köztévé első utazó tudósítója. Attól fogva 23 éven keresztül több mint száz országból, 12 nyelven tudósított.

A Hétben – aminek rövid ideig főszerkesztője is volt –, majd a Panoráma című külpolitikai műsorban több ezer interjút és riportot készített, többek között Hailé Szelasszié etióp császárral, Mihály királlyal, az utolsó román uralkodóval, és Alexander Dubčekkel, aki a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, majd a prágai tavasz kulcsszereplője volt.

Sugár Andrást a családja kérésére szűk körben búcsúztatták. (MTI)

Szeptemberben lesz Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, várhatóan több 10 ezer vendéggel, ezért az Eucharisztikus Kongresszus egészségügyi biztosítása miatt leáll a Honvédkórház Róbert Károly krt.-i telephelye – közölte a Honvédelmi Minisztérium a HVG-vel.

„A tömegrendezvénnyel összefüggő előkészületek részeként, a biztonságos betegellátás érdekében szeptember 11-13. zárónapokra, amikor a Kossuth téren és a Hősök terén nagy létszámú szentmise várható, az NNK a Honvédkórház Róbert Károly krt.-i telephelyét jelölte ki a rendezvény egészségügyi biztosítására, ez idő alatt más kórházak vesznek át bizonyos ellátásokat” – írta a lapnak a minisztérium.

Kunetz Zsombor a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozatára hivatkozva írta meg, hogy szeptember 11. és 13. között teljesen leáll a Honvédkórház központi telephelye, és vélhetően a kongresszus miatt nem tudnak betegeket fogadni. (HVG)

Tavaly augusztus 9-én szertefoszlott a fehérorosz nép igazságos választásokhoz fűzött reménye – írta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az EU által elcsaltnak tartott fehérorosz választások első évfordulója alkalmából közzétett sajtóközleményében.

„Azóta a fehéroroszok folyamatosan kiállnak az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásáért, új, demokratikus választásokat követeltek. Békésen tiltakoztak az ellen, hogy az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim semmibe veszi a jogállamiságot és Fehéroroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait” – írta a főképviselő

De a felhívásuk továbbra is megválaszolatlan maradt, mivel a minszki vezetés keményen fellép a saját társadalma ellen. Az ellenzék meg a demokráciapárti erők képviselőit és több ezer fehérorosz polgárt őrizetbe vettek, tisztázatlan körülmények között elhunytak, vagy arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot és száműzetésben éljenek.

Borrell szerint a minszki vezetés jól szervezett elnyomási és megfélemlítési kampányt folytat a civil társadalom és az emberi jogok védelmezői ellen, és megpróbálja ellehetetleníteni a nem kormányzati szervezeteket meg a független médiát. A fehéroroszországi lengyel közösség is a politika célpontjává vált.

Továbbra is büntetlenek maradnak az önkényes és megalapozatlan fogva tartások, az igazságtalan üldözések, beleértve a tisztességes eljáráshoz való jog megtagadását, valamint a kínzások több száz dokumentált esete.

A Ryanair légitársaság vilniusi járatának májusi földre kényszerítésével és a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok politikai célokra való felhasználásával a rezsim tovább támadta a nemzetközi normákat – írta Borrell, aki szerint az EU „készen áll arra, hogy további korlátozó intézkedéseket vezessen be”, de „a politikai válságot csak átfogó nemzeti párbeszéddel lehet megszüntetni”.

Az uniós szankciók visszavonása csak akkor lehetséges, ha a fehérorosz hatóságok teljes mértékben betartják a demokrácia és a jogállamiság elveit, tiszteletben tartják az emberi jogi kötelezettségeket, és beszüntetik az elnyomó tevékenységet. A rezsimnek emellett feltétel nélkül szabadon kell bocsátania és rehabilitálnia kell a több mint 600 politikai foglyot, és komoly, hiteles és inkluzív politikai folyamatot kell indítania, ami az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelése mellett szabad és tisztességes választásokhoz vezet – írta.

Szerinte amint Fehéroroszország megkezdi a demokratikus átmenetet, az EU elkötelezi magát amellett, hogy segít gazdaságát stabilizálni, megreformálni intézményeit annak érdekében, hogy demokratikusabbá váljanak, és javítsák az emberek életszínvonalát. Az EU az átállást a 3 milliárd eurós átfogó gazdasági támogatási terv révén támogatná, illetve humanitárius segítségnyújtás révén támogatná az elnyomás áldozatait és a polgári lakosságot, és sürgeti az elnyomásban részt vevők nemzetközi felelősségre vonását is.

„Az EU továbbra is a demokratikus, független, szuverén, virágzó és stabil Fehéroroszország mellett áll. A fehérorosz nép hangját és akaratát nem lehet elhallgattatni” – írta. (MTI)

Vasárnap az éjjeli órákban bementek egy jászdózsai bekerítetlen tanya udvarára, és a szabadtartású mangalicaállományból elvittek tíz állatot, illetve egy gázpalackot és egy motoros szivattyút is.

A tulajdonos bejelentést tett a Jászberényi Rendőrkapitányságra, így a járőrök a helyszínre indultak, de ezalatt két esemény is történt:

1. A rendőrök útközben feltartóztattak egy gyanús autót Jászdózsa külterületén. A rendőrök meglepődve tapasztalták, hogy a kocsi utasterében – a sofőrön és a két utasán kívül – négy mangalica szorongott, illetve ott volt az ellopott szivattyú is.
2. A járőrök ellenőrizni akartak egy másik járművet is, ami a tanya bekötő útjáról hajtott ki, de az utasok az autójukat hátrahagyva elfutottak. Ebben a kocsiban volt a többi ellopott mangalica és a gázpalack.

A nyomozók a feltételezett elkövetőket – köztük azokat, akik kivonták magukat a rendőri intézkedés alól – az elfogásuk után előállították a Jászberényi Rendőrkapitányságra.

A középkorú hevesi férfiak gyanúsítotti kihallgatása még tart. Az egyenruhások lefoglalták az állatokat és a lopott tárgyakat, amiket sértetlenül visszaadtak a tulajdonosnak.

A Jászberényi Rendőrkapitányság lopás megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást. (police.hu)

Matolcsy György jegybankelnök újabb cikket írt a Magyar Nemzetben, amiben tesz néhány érdekes, önkritikus állítást. Például:

• „2019 végére nem értük el az 1936-os történelmi csúcspontot, amikor a Trianon utáni Magyarország a legközelebb volt Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez. Akkor az „uniós” átlag közel 83 százalékát, 2019 végén csak 73 százalékát értük el.”
• „A 2010–2019 közötti siker két eleme – az egyensúlyok helyreállítása és az EU átlagához történő fokozatos felzárkózás – nem hozott olyan mértékű fordulatot, amely elérte volna a baltiak, a lengyelek és a románok lendületét.”
• „Ennek döntő okai az állami működés hiányosságai, kiemelten a kormányzati működés gyengeségei. Kivétel nélkül minden világgazdasági és európai felzárkózási siker az állami intézmények hatékony irányítószerepére épült Amerikától Szingapúrig, a bajoroktól Izraelig, Japántól Dél-Koreáig. Nálunk az eddigi – versenytársainkkal összehasonlítva – közepes gazdasági teljesítmény egy közepes kormányzati teljesítményből eredt ebben az évtizedben. Megfordítva, azért volt csak közepes a magyar felzárkózási teljesítmény, mert az állami működés hatékonysága közepes volt.”

Matolcsy – aki szerint 1936 óta közepes jövedelmi csapdában vagyunk –, 12 tanulságot szűr le, amik közül az egyik az, hogy: „2013-ban hiba volt először pénzügyminiszterre cserélni a gazdaságpolitikai központ (NGM) vezetőjét, majd megszüntetni az NGM-et és a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát. Ez szakított a polgári oldal korábbi vezető elvével, ami szerint nem lehet az éves költségvetési érdek a gazdaságpolitika iránytűje. Ez olyan szakítás, mintha a nemzeti oldal a politika színterén feladná a nemzet, a kereszténység vagy a család eszméjét.”

Szerinte most egy újabb, még erősebb politikai támadást kell kivédenünk, miközben készülnünk kell a 2020-as évtized kihívásaira.

A jegybankelnök egy ideje a nyilvánosságban hadakozik a pénzügyminiszterrel.

A kórház a Facebookon jelentette be, hogy:

„Tájékoztatjuk kedves betegeinket, hogy ma reggel 8 órától a megszokott módon működik az Uzsoki Utcai Kórház sürgősségi betegellátó osztálya.”

A múlt héten derült ki, hogy orvoshiány miatt leállt a sürgősségi osztály, és egy belső körlevél szerint a sürgősségi ügyeletet előreláthatólag augusztus 30-ig nem tudják majd ellátni. Egy nappal később a Nemzeti Népegészségügyi Központ vonatkozó határozata kimondta, hogy az osztályt július 25-től augusztus 4-ig festés és takarítás miatt lezárták, de amikor ezzel végeztek, akkor humánerőforrás-krízis miatt nem tudták folytatni az ellátást.

A 24 azt írja, a jelek szerint augusztus vége helyett előbb sikerült embert találni.

A Koronavírus Vakcináció Facebook-csoportban közölték, hogy a harmadik, ismétlő oltáshoz ezt a dokumentumot is alá kellett írni az oltóponton:

Eszerint a kínai Sinopharmmal oltottakat prioritási szempontból a csökkent immunműködésűekkel egy csoportba sorolják, vagyis az állam – ami váltig állította, hogy a kínai vakcina az idősek körében is ugyanolyan hatékony, mint a többi – figyelembe vette az elmúlt hetek adatait.

A kormány nem akarja beismerni, pedig világos: a kínai vakcina sok idősnél nem működik megfelelően, márpedig több mint félmillió időst oltottak be Sinopharmmal, és sok esetben a szervezetükben nem termelődik elég antitest. Müller Cecília országos tisztifőorvos helyett szakértők írták le, hogy a kínai vakcinát kapott, de antitest védelem nélkül maradt időseknek mindenképpen szükségük van a harmadik oltásra.

Elhagyta Oroszországot Ljubov Szobol ügyvédnő, Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus közeli munkatársa – közölte az orosz állami RT televízió és a REN TV szórakoztató csatorna, illetve az Eho Moszkvi rádió.

Szobol a hírt nem erősítette meg, és politikai szövetségesei sem kívántak nyilatkozni az ügyben. A médiaértesülések szerint az ügyvédnő Isztambulba távozott a rá kirótt lakhelyelhagyási tilalom ellenére.

Kedden egy moszkvai bíróság 1,5 évre korlátozta Szobol mozgásszabadságát azon a címen, hogy a Covid-19 miatt bevezetett korlátozó intézkedések megsértésével részt vett a Navalnij szabadon bocsátásáért tartott tüntetések szervezésében. Az ítélet értelmében 22 és 6 között nem hagyhatja el a lakhelyét és nem utazhat el a fővárosból sem.

A 33 éves ügyvédnő, akit hónapok óta házi őrizetben tartanak, közölte, hogy meg fogja fellebbezni az ítéletet, de arról is beszélt az Eho Moszkvi adónak, hogy az ítélet még nem lépett hatályba, ami úgy értelmezhető, hogy még külföldre távozhat.

Ljubov Szobol a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványnál (FBK) volt Navalnij munkatársa, és jelöltként indult volna a szeptemberben esedékes parlamenti választáson, de a kampányát kényszerűen felfüggesztette, miután a szervezetet a bíróság júniusban szélsőségesnek minősítette és betiltotta.

Oroszországban a szélsőséges szervezetek tagjai egy június elején hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítették passzív választójogukat, és nem indulhatnak jelöltként például a parlamenti választáson sem.

Alekszej Navalnij most a 2,5 éves szabadságvesztését tölti. Az ún. Yves Rocher-ügyben gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztését azért kell leülnie, mert a FSZIN (orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés előírásait. (Reuters, MTI)

Ludovic Orban volt román miniszterelnök Magyarország erdélyi gazdaságfejlesztési támogatásaira utalva azt mondta: etnikai szempontok alapján nem nyújthatók állami támogatások.

A Transindex azt írja, Ludovic Orbant Kovászna megyében kérdezték arról, hogyan látja Orbán Viktor pénzügyi szerepvállalást a területen, tekintettel arra, hogy több projektet is a magyar állam finanszíroz.

„Ez a támogatás nem nyújtható etnikai alapon. Ha ilyen támogatási programot hajtanak végre, az az összes román állampolgárt kell céloznia, függetlenül attól, hogy magyar nemzetiségűek, románok vagy németek” – mondta a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.

Arra a kérdésre, hogy nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti-e a magyarországi állami támogatásokat, azt mondta:

„Amíg a támogatást nem célirányosan csak a magyar nemzetiségű román állampolgárok kapják és nincs diszkrimináció, addig a program nem veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Ha veszélyeztette volna, akkor valószínűleg figyelmeztettek volna erre a nemzetbiztonság fölött őrködő intézmények.”

Orban azt mondta, a román kormány is támogatja a Hargita és Kovászna megyei románokat, hogy megőrizzék az identitásukat.

Arról, hogy milyen a kormányzás az RMDSZ oldalán, azt mondta: „Mi már kormányoztunk együtt az RMDSZ-szel a Demokratikus Konvenció idején és 2005 után is. (…) Az RMDSZ-nek rátermett emberei vannak, akik szakértelemmel irányítják a minisztériumokat, ügynökségeket és hatóságokat. Az RMDSZ betartja a koalíciós partnerekkel kötött egyezségek és a közös vállalások többségét. Nyilván vannak bizonyos határok, amiket nem lépünk át.” (Transindex)

Szombaton a Facebookon kértek segítséget egy szerencsétlenül járt kamionosnak, aki a 3-as főúton fekvő Novajidránynál egy hete az árokban vesztegelt, és jobb híján a vezetőfülkében aludt. Az RTL szombati riportjából kiderült, hogy a sofőr keze meg is sérült, és a stáb kamerája előtt érkezett hozzá mentő, ami aztán kórházba vitte.

A sofőrnek nem volt pénze arra, hogy kihúzassa a kamiont, ami Lengyelországból Bulgáriába szállított volna paradicsomot, amikor baleset érte, és az épülő autópályát építők, illetve helyiek látták el vízzel és élelemmel, bár utóbbit nem fogadta el, mert volt neki elég.

Az RTL Híradó most arról számolt be, hogy végül két autómentő cég fogott össze, hogy saját költségen kiemeljék a kamiont az árokból. A mentést nehezítette, hogy több tonna áru volt a járműben.

A sofőrt már elengedték a kórházból, de továbbra is a kamionban rostokol, mert van biztosítása, de Lengyelországból várja a kamionmentőt.

Frissítés 19:45: Azóta megfékezték a lángokat.

2000 m2-en ég a hulladék Kecskemét külterületén, Kisfái tanya térségében egy szeméttelepen – közölte a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője.

Varjassy László elmondta: a tűzhöz a kecskeméti, a kiskunfélegyházi, a kiskunhalasi és a dabasi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik öt vízsugárral és egy vízágyúval oltják a lángokat. Az egységek munkáját két erőgép is segíti.

A lángok ingatlant és emberéletet nem veszélyeztetnek, a mobillaborral végzett vizsgálatok a levegőben veszélyes anyagot nem mutattak ki – közölte az őrnagy. (MTI)

A Tesla megerősítette, hogy a cég futurisztikus Cybertruckjának több időre lesz szüksége, mire le tudják szállítani a vevőknek. A 2019-ben bemutatott elektromos könnyű tehergépjármű-prototípusról azt ígérték, 2021-ben már le tudják szállítani, de most 2022 végére ígérik.

A Mashable azt írja, hogy a csúszás valószínűleg a két- és hárommotoros konfigurációk miatt van. A hárommotoros jármű a legdrágább, 69 900 dollárról indul, de a legnagyobb hatótávolsága 500 kilométer lehet. A megfizethetőbb, 39 900 dolláros egymotoros jármű gyártását eleve 2022-re tervezték, de valószínűleg az is csúszni fog.

A Tesla vezérigazgatója, Elon Musk beszélt az újratervezésről, az ellátási lánc problémáiról és a gyártás egyéb akadályairól. A Cybertruckot a Tesla új, austini gyárában építik majd, de a gyár még mindig épül, így nem világos, hogy 2022-ben mikor kezdi el végre a pickup gyártását. A csúszás ellenére már van 1,25 millió foglalás (ami 100 dollár és lejön majd az árból) a futurisztikus járműre, aminek a bemutatásán simán betörték a törhetetlennek nevezett üveget.

Japánban az olimpia megrendezésében nagy gondot okozott a hőség: a férfi maratonfutást reggel 7-kor kezdték el Szapporóban, de már a rajtnál is 26 fokos volt a hőség, így aztán sokan görcsöt kaptak vagy összeestek. Végül Eliud Kipchoge lett a harmadik férfi, aki meg tudta védeni az olimpiai címét maratonfutásban.

A mezőnyben jóval hátrébb viszont volt egy kifejezetten sportszerűtlen futó is: a francia Morhad Amdouni a táv kétharmadánál láthatóan direkt lesöpört egy sor kikészített vizet a frissítőállomásnál, hogy a versenytársai ne tudjanak frissíteni.

A francia végül Kipchoge mögött 6 perccel, 2:14:33-as idővel befutva a 17. lett. (Telex)

A 19-20. századi magyar irodalom legnagyobb alkotóitól válnak elérhetővé történeti forrásanyagok az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárából az új generációs digitális tartalomszolgáltatás részeként.

Elsőként Babits Mihály és felesége, Török Sophie hagyatékának levélanyaga olvasható a költő halálának 80. évfordulója alkalmából. Ezzel párhuzamosan elindul a nemzeti könyvtár kézirattári gyűjtőoldala, a Copia, ami a Babits-projekt első ütemében a 6700 darabos levélhagyaték teljes feldolgozására és a közkincskörbe tartozó kb. 2500 dokumentum online közreadására vállalkozik.

A távolról elérhető adatbázisban hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- meg regénykéziratokat és analektákat (egyedi, nem levéltípusú dokumentumokat) szolgáltatnak.

A legnagyobb forrásanyag Török Sophie-nak köszönhető

Babits Mihály személyi irathagyatéka a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt alkotói, irodalomtörténeti forrásanyaga. Nemcsak a költő, esszé- és regényíró műveinek alkotási folyamatáról őriz alapvető kéziratokat, hanem kiemelkedően fontos a Nyugat folyóirat és a Baumgarten Alapítvány története szempontjából is.

A Babits-fond létrejötte feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhető, aki az 1921-es házasságkötésük óta gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta.

Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a roppant kiterjedt levelezést, emellett több ezer fényképet készített az életükről és a barátaikról. 1941 után Török Sophie Babits könyvtárát és kéziratait, valamint személyes tárgyainak egy részét a Baumgarten Alapítvány Sas utcai székházában helyezte el.

A front közeledtével az özvegy a kéziratos anyagot elszállíttatta onnan, az részben visszakerült a Jagelló utcai lakásba. Ezután részben vagy egészben rövid időre bankszéfben helyezte el, majd átmenetileg Móricz Zsigmondéknál Leányfalun, ahonnan minden anyag az Akadémia pincéjébe került. Végül ezt a dokumentummennyiséget is visszaszállították a Jagelló utcába.

Keresztury Dezső mentette meg az anyagokat

Az 1940-es évek közepére Török Sophie egészségi állapota megromlott, ezután az örökség méltatlan körülmények között hevert a lakásban. Az erodálódás veszélyének kitett anyag megmentése Keresztury Dezsőnek, az OSZK főosztályvezetőjének köszönhető, aki 1952-ben felajánlotta Török Sophie-nak, hogy hajlandó megvásárolni a nemzeti könyvtár részére a kulturális kormányzat szemében persona non gratának számító Babits hagyatékát. A kéziratok ekkor kerültek a Múzeum körúti épületbe.

A hagyatékot ez évtizedig zárt letétként őrizték, a részletes feldolgozás az 1960-as években történt. A levelezés kronologikus rendbe szerkesztett kritikai kiadása 1928-ig jutott el, a későbbi időszakból több Babits-levél jelent meg más szerzőkhöz köthető levélkiadásokban. A fennmaradt Babits-levelek nagyobbik hányada, a Török Sophie-levelek szinte teljes egésze publikálatlan maradt.

30 ezer oldalnyi kéziratanyag

Az OSZK közölte, hogy a most induló digitális szolgáltatása ennek a filológiai munkának az előrehaladását kívánja megalapozni a levélanyag digitális felvételeinek és a levelekkel kapcsolatos legfontosabb adatoknak a folyamatos megjelenítésével, egyben folyamatosan hozzáférhetővé teszi a kéziratokat.

A közlemény szerint ezek jelentős hányada nem csak a tartalmával, de az „ereklyeértékével” is a 20. századi magyar irodalomtörténet centrális része, a közönségnek és az oktatásnak is. A 30 ezer oldalnyi kéziratanyag jól strukturált, sokrétű, a legkülönfélébb keresési szempontokat érvényesítő adatbázisként válik hozzáférhetővé, hozzájárulva a további tudományos igényű levélkiadások megalapozásához – írják.

A levélanyag után a fényképeket és a versek kritikai kiadásának alapját képező verskéziratokat akarják hozzáférhetővé tenni. (MTI)

A tokiói magyar nagykövetségen szombat este rendezett fogadás után a kajak-kenu-küldöttség hét tagja előzetesen nem engedélyezett helyen tartózkodott – közölte a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB).

A MOB közleménye szerint Kubina Ádám, Hüttner Csaba, Boros Gergely, Komka Zsolt, Németh Szabolcs, Adolf Balázs és Fejes Dániel ezzel megszegte az előírt szabályokat, emiatt az olimpia szervezőbizottsága az akkreditációjukat vasárnap 15 órától felfüggesztette.

De a MOB azt is közölte, hogy az eset további intézkedést nem igényelt, semmilyen befolyással sincs az eredményekre vagy az elutazásra. (MTI)

A román sportminiszter, Novák Károly Eduárd versenyzőként vesz részt a tokiói paralimpián. A Facebookon azt írta: „Harmadjára készülök egy japán olimpiára. Először volt Nagano, 1998-ban, ahova végül a balesetem miatt nem sikerült elmennem. A 2020-as tokiói olimpiának a járvány tett keresztbe. De most végre elérkezett az a pillanat, amelyre olyan rég vártam!”

A Transindex azt írja, Novák ötödször veszt részt a paralimpiai játékokon, 2012-ban Londonban pályakerékpárban (4 km-es egyéni üldözőverseny, C4 kategória) lett bajnok, ez volt az ország első paralimpiai aranya. Ott országúti versenyből (egyéni időfutam, C4 kategória) ezüstöt is nyert, illetve a 2008-as pekingi paralimpián is volt már egy ezüstje, az volt Románia első paralimpiai érme.

Megkezdte az első darab kőzetminta begyűjtését a Perseverance marsjáró a vörös bolygón – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).

Ez az első a kb. 30 mintából, ami a tervek szerint néhány év múlva a Földre érkezik elemzésre.

A NASA több fotót is közzétett, amin egy kis halom látható, a közepén egy lyukkal: az elsővel, amit a robot a vörös bolygó kőzetében vágott. „Elkezdődött a mintavétel” – közölte Thomas Zurbuchen, a NASA tudományos igazgatója.

A folyamat a kréta nagyságú minta begyűjtése és hermetikusan lezárt kémcsőben történő elhelyezése 14 napig tart.

A kutatás célja az ősi élet jeleinek, például megkövesedett mikrobák nyomainak kutatása a kőzetben, a Mars földrajzának alaposabb megismerése céljából.

A marsjárót közel egy éve indították Floridából. A városi terepjáró méretű modul februárban szállt le a Marson, a Jezero-kráterben, amin a tudósok szerint 3,5 milliárd éve egy mély tó terült el, olyan környezettel, ami megteremthette a földönkívüli élet feltételeit.

A NASA a 2030-as években tervez űrjárművet küldeni a Marsra a minták Földre szállításához, hogy jóval modernebb eszközökkel vizsgálják meg őket, mint amilyeneket most a Marsra tudtak szállítani. (MTI)

Több mint ezer civil vesztette életét az elmúlt hónapban az afgán kormány ellen harcot folytató tálibok offenzívája során, az afganisztáni háború „véresebb, pusztítóbb szakaszába” lépett – mondta Deborah Lyons, az ENSZ afganisztáni különmegbízottja az ENSZ Biztonsági Tanácsában felszólalva.

Lyons megkérdőjelezte a radikális iszlamista felkelők elkötelezettségét a politikai rendezés iránt. A különmegbízott szerint „ha valóban elkötelezettek lennének a tárgyalásos rendezés iránt, akkor nem kockáztatnának ennyi civil halálos áldozatot. Tudatában lennének annak, hogy a megbékélés folyamata annál inkább kihívást jelent, minél nagyobb a vérontás”.

A különmegbízott szerint azzal, hogy a tálibok „lakott területeket támadnak, szándékosan okoznak hatalmas károkat és halálos áldozatokat tömeges mértékben. Mindazonáltal a nagyobb lakot területeket övező fenyegetés a tálibok stratégiai döntésének tűnik, akik látszólag belemennek az eseményekből lehetségesen következő vérontásba” – mondta.

„Ez már egy másfajta, a nem régi Szíriára vagy a nem annyira régi Szarajevóra emlékeztető háború” – mondta a világszervezet afganisztáni különmegbízottja.

Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet a BT ülésén felszólalva azt mondta: a romló afganisztáni helyzet növekvő aggodalomra ad okot, és „a külföldi erők kivonása komor kilátásokat jelent”. „Egyértelmű, hogy az afganisztáni helyzetnek nincs katonai megoldása, mindazonáltal a jelenlegi helyzetben annak esélye, hogy Afganisztán egy teljes körű és elhúzódó polgárháborúba sodródik, sajnálatos módon, a rideg valóság, tekintve, hogy nem történt előrelépés a béketárgyalásokon” – mondta.

Jeffrey Laurentis magas rangú amerikai diplomata felszólította a tálibokat, hogy hagyjanak fel offenzívájukkal, törekedjenek a politikai rendezésre, és kíméljék az afgán infrastruktúrát és népet. „A táliboknak hallania kell a nemzetközi közösségtől, hogy nem fogjuk elfogadni a katonai hatalomátvételt Afganisztánban, sem azt, hogy visszatérjen a tálibok iszlám emirátusa” – mondta.

Ghulám Iszacsai afgán ENSZ-nagykövet felszólította a BT-t, hogy tegyen erőfeszítéseket egy „katasztrofális helyzet” kialakulásának megakadályozására. „Riasztanak minket a tálibok és külföldi terrorista szövetségeseik által csaknem a fél ország területén elkövetett jogsértésekről szóló jelentések és incidensek, és rendkívül aggódunk a tálibok támadásai alatt álló városokban lakó emberek biztonsága miatt” – mondta.

A tálibok májusban átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, kihasználva azt, hogy az amerikaiak vezette nemzetközi haderő elkezdte a kivonulást az országból. Nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Mindeközben a Dohában hónapok óta tartó afgánközi béketárgyalásokon a feleknek továbbra sem sikerül előrelépést elérniük.

A radikális iszlamisták pénteken offenzívájuk megindítása óta először elfoglaltak egy tartományi székhelyet, és megölték a fő kormányszóvivőt a fővárosban, Kabulban. (MTI)

Legalább tíz embert megkéselt egy férfi egy tokiói vonaton. A hatóságok arról számoltak be, hogy a támadó elmenekült, de a rendőrség később letartóztatta.

Az NHK japán közszolgálati műsorszolgáltató beszámolója szerint legalább két utas súlyosan megsebesült. A tokiói tűzoltóság közölte, hogy a sebesülteket kórházba vitték, egy kivételével, aki végül képes volt a saját lábán elhagyni a helyszínt.

Az Odakju nevű, tokiói székhelyű vasúttársaság tájékoztatása szerint a késeléses támadás a Szejdzsogakuen nevű állomás közelében történt.

A japán főváros a házigazdája idén az olimpiai játékoknak, amik vasárnapig tartanak. (MTI)

Elkezdődött a Barents-tengeren pénteken a Sarkvidéki Expressz elnevezésű, tenger alatti kommunikációs kábel lefektetése, ami az orosz északi sarkvidéken áthaladva fogja összekötni Murmanszkot és Vlagyivosztokot.

„Ma elkezdjük a mélyvízi munkálatokat az optikai kábel lefektetésében a Barents-tengeren. A kilépési pont a Tyeriberka parti állomásnál található, a további munkálatok a Barents-tengeren, keleti irányban zajlanak majd” – közölte Murmanszkban a sajtóval Alekszej Sztrelcsenko, a kivitelező Upravlenyije Perszpektyivnih Tyehnologij (UPT, Perspektivikus Technológiák Hivatala) részvénytársaság vezérigazgatója.

Elmondta, hogy az UPT korábban vízszintes fúrással 4 kilométernyi kábelt fektetett le Tyeriberkánál, amit most kapcsoltak össze a mélytengeri szakasszal. A vezetéket 1,5 méteres mélységben vezetik a tengerfenéken, hogy megóvják a kábelt a vonóhálóktól és horgonyoktól.

Az első, kb. 400 kilométernyi kábelt, amit az UPT új murmanszki üzemében gyártottak le, csütörtökön rakodták fel egy kábelfektető hajóra, ami naponta több mint 12 kilométernyi vezetéket lesz képes lefektetni. A projekt megvalósításában kilenc hajó vesz részt: négy felmérő- és három ellátóhajó, valamint két kábelfektető hajó: a Northern Wave és a Yauza.

A Sarkvidéki Expressz első, Tyeriberka és Amderma közötti szakaszát helyezik üzembe. A 65 milliárd rubeles (kb. 889 millió dolláros), állami finanszírozású projektben hat pár, 104 Tb/s (terabit/secundum) kapacitású optikai kábelt fektetnek le, 12 650 km hosszan. A munkálatokat 2026-ban fogják befejezni.

Az Európa és Ázsia közötti legrövidebb üvegszálas vezeték a műholdas kommunikáció alternatívája kíván lenni az északi szélességi körökön, megbízható és megfizethető kommunikációt, illetve gyors internetet biztosítva az orosz sarkvidéken. A Sarkvidéki Expressz célja, hogy biztosítsa az északi tengeri útvonal, annak kikötői infrastruktúrája és az északi-sarkvidéki olaj- és gázipari, továbbá a környezetvédelmi projektek fejlesztéséhez szükséges digitális alapot.

A projektet tavaly novemberben az Oroszország Közlekedése kiállításon jelentették be. A kivitelezés az orosz közlekedési minisztérium megbízásából, a Roszmorrecsflot, a Roszmorport és a Morszvjazszputnik állami vállalatok támogatásával valósul meg. (MTI)

• Egy új kutatás szerint elveszítette stabilitását az atlanti-óceáni áramlatrendszer, összeomlásának korai jelei mutatkoznak.
• Ha ez megtörténik, annak világszerte pusztító következményei lehetnek, de elsősorban az európai klímára lehet súlyos hatással.

Az atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) a meleg vizet északabbra, a hideget délebbre irányítja, biztosítva, hogy a magasabb szélességi körön fekvő szárazföldi területek (köztük Európa) klímája viszonylag enyhe legyen.

A Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) tudósa, Niklas Boers a Nature Climate Change tudományos lapban mutatta be a tanulmányát, ami szerint az AMOC soha nem volt ennyire gyenge az elmúlt ezer évben, mint most. Azt nem lehetett tudni, hogy ennek hátterében a keringésben bekövetkezett változás, vagy valóban a dinamikai stabilitás elvesztése áll, de a különbség döntő jelentőségű – mondta Boers.

A stabilitás csökkenése azt jelenti, hogy az atlanti-óceáni áramlat kritikus ponthoz közelít, amin túlhaladva valószínűleg visszafordíthatatlanul legyengülhet, majd összeomolhat.

Boers ennek felderítésére az Atlanti-óceán felszínén a hőmérséklet és sótartalom mintázatát vizsgálta. Az elemzése szerint az áramlatnak az elmúlt évszázadban tapasztalható gyengülése valószínűleg a stabilitás elvesztésével függ össze.

Az AMOC-ra az Atlanti-óceán melegedése közvetlen hatással van, de emellett más tényezők is befolyásolják, például a növekvő mennyiségű édesvíz, ami az olvadó jégtömegekkel, a növekvő csapadékkal és a folyók vizéből kerül az óceánba.

A befolyásoló tényezőket tovább kell vizsgálni, de az már most biztos, hogy összefüggésben vannak az ember okozta klímaváltozással.

Azt, hogy pontosan mikor fog kritikus mértékben legyengülni az áramlási rendszer, nagyon nehéz megjósolni, „mindenekelőtt attól függ, mennyi szén-dioxid szabadul fel, és ezáltal mennyire emelkedik meg a hőmérséklet” – mondta Boers, aki szerint bizonytalan az is, hogy mennyire fog felmelegedni az Északi-sarkvidék, és milyen erőteljesen növekszik az édesvíz beáramlásának mértéke az Atlanti-óceánba.

A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy a vártnál korábban és jóval nagyobb mértékben fogjuk észlelni a stabilitás elveszítésének egyértelmű jeleit.

„Ez azt jelenti, hogy az AMOC egy kritikus határérték felé tart, és minden kibocsátott 1 gramm szén-dioxid növeli a valószínűségét annak, hogy eléri ezt a kritikus értéket” – közölte.

Amikor átlépi ezt a pontot, az AMOC néhány évtizeden belül leállhat, ez pedig drámai következményekkel járhat: komolyan összezavarhatja a nagy esőzéseket, amiktől Indiában, Dél-Amerikában és Nyugat-Afrikában emberek milliárdjainak tápláléka függ. Európa heves viharokat élhet meg, lecsökkenhet a kontinens hőmérséklete, miközben az Amazonas esőerdei mellett a déli-sarkvidéki jégtakarót is komoly veszély fenyegetné.

Más klímamodellek szerint az AMOC a következő évszázadban folyamatosan gyengülni fog, de valószerűtlen, hogy 2100 előtt összeomlik. (MTI)

A Kolozsvári Bíróság arra kötelezett egy magyar anyát, hogy adja román óvodába a román apától származó gyerekét – írta meg a Transindex.ro, ami szerint az eset precedens nélküli.

A július végén meghozott elsőfokú ítéletében a bíróság elrendelte, hogy a gyereket a teljes óvodai ciklusban a kolozsvári Bambi óvoda román tagozatába kell járatni. Tavaly nyáron gyorsított eljárással született hasonló ítélet, ami viszont csak a 2020-2021-es tanévre vonatkozott, és gyorsított eljárással született hasonló ítélet a 2021-2022-es tanévre is.

A korábban élettársi kapcsolatban lévő szülők a bíróság honlapján elérhető adatok szerint pereskedtek egymással a gyerek elhelyezéséért. A bíróság azt rendelte el, hogy a gyerek az édesanyánál marad, de a hét bizonyos napjain az édesapa veheti magához.

Az ügyvédi irodát működtető apa a Faclia napilapnak korábban azt mondta: azért fordult bírósághoz, mert a kisfiút az édesanyja magyar óvodába akarta beíratni, és ő ezzel nem ért egyet. Az érvei között szerepelt az is, hogy a román nyelvű oktatás több esélyt biztosít a gyereknek a jövőben. Az apa azt is megemlítette, hogy így szeretné biztosítani, hogy a különben magyar környezetben felnövő gyerek tudjon románul, és képes legyen vele is kommunikálni.

Az édesanya az MTI-nek azt mondta: a gyerekkel mindkét szülő az anyanyelvén beszélt, ezért a kisfiú egyformán jól beszél románul és magyarul. A bíróság által elrendelt magyar és román logopédiai vizsgálat is azt állapította meg, hogy a gyerek mindkét nyelvet jobban beszéli, mint a vele egykorúak többsége.

„Rendkívül zavar az az érvelés, hogy nem lesz jövője a gyermeknek, ha magyar óvodába, magyar iskolába jár. Én magyar óvodába, magyar iskolába jártam, és ennek ellenére kiváló eredménnyel végeztem el románul ugyanazt azt a jogi egyetemet, amit a gyermek édesapja. Jogtanácsosként ugyanúgy állok a bíró előtt, mint ő. Semmilyen hátrányom nem származott abból, hogy magyarul tanultam. Sőt az válik igazán a gyermek hasznára, ha két kultúrát ismer meg. A magyar kultúra megismerésére pedig akkor van esélye, ha magyar óvodába, magyar iskolába jár. A román kultúrát a magyar oktatási intézményekben is megismeri” – mondta korábban az MTI-nek az édesanya.

Azt mondta, az ügyben eddig született három ítélet mindegyike elismétli, hogy hátrányos helyzetet jelent a gyereknek a magyar nyelvű óvoda, de ő ezt elfogadhatatlannak tartja, és várja az ítélet indoklását, hogy láthassa, milyen további jogi lépéseket tehet a gyereke magyar nyelvű taníttatásáért. (MTI)

Egyévi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte pénteken egy moszkvai bíróság pénteken Oleg Navanijt, Alekszej Navalnij ellenzéki politikus öccsét, azon a címen, hogy a Covid-19 miatt bevezetett korlátozó intézkedések megsértésével vett részt az elítélt bátyja szabadon bocsátásáért tartott tüntetések szervezésében.

Ugyanilyen vád alapján az elmúlt napokban Nyikolaj Ljaszkin ökológus mozgásszabadságát egy, Ljubov Szobol ügyvédnőét pedig másfél évig korlátozták. Ez azt jelenti, hogy 22 és 6 óra között nem hagyhatják el a lakhelyüket, és nem utazhatnak el Moszkvából. Ljaszkin és Szobol is az Alekszej Navalnij alapította Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) munkatársa volt.

Az ügyvédnő jelöltként akart elindulni a szeptemberben esedékes parlamenti választáson, de a kampányát kényszerűen felfüggesztette, miután az FBK-t a bíróság júniusban szélsőségesnek minősítette, és betiltotta. Oroszországban a szélsőséges szervezetek tagjai egy június elején hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítették passzív választójogukat, és nem indulhatnak el például a törvényhozási választáson sem.

Alekszej Navalnij most a 2,5 éves szabadságvesztését tölti. A rá korábban az ún. Yves Rocher-ügyben gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztést azért kell leülnie, mert a FSZIN (orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit. (MTI)

Csütörtökön mutatták be a Jordán Adél című előadást, ami a színésznő életéről szólt. (Ez volt az utolsó, a 14. előadás, amit a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2003-ban végzett, Máté Gábor és Horvai István osztálya vitt színpadra, minden nyáron színpadra vitték valamelyikük életét.)

A HVG írt arról, hogy Jordán Adél az előadásban az útkeresése során eljut a mai, nyugodtnak és önazonosnak tűnő helyzetéig, és egy egy jelenetben a Székely Krisztát (a Katona József Színház rendezőjét) játszó színész azt mondja a Jordán Adél anyját, Lázár Katit játszó színésznek, hogy egymásra találtak Adéllal, és őszintén szeretik egymást.

Erre az anyuka azt mondja, „de Adél lány, és te is lány vagy, és ebben semmi nem stimmel”, a jelenet végén viszont mégis azt mondja, ha tényleg igaz, hogy ez a nő szereti, óvja és a párjaként boldoggá teszi a lányát, akkor az igazából épp elég is.

Jordán Adél azt mondta, örül, hogy csak most készült el az előadás, mert mostanra jutott el oda, hogy már nagyjából rendben van, és igazán készen áll.

Jordán Adél egy hete Veiszer Alinda műsorában azt mondta, hogy „körülbelül egy, másfél héten belül megtörténik”, „beleáll” a melegeket ért gyűlölethullámba, és a saját életéről fog beszélni. (HVG)

Az elmúlt hetekben több bejelentés és feljelentés érkezett a Paksi Rendőrkapitányságra, hogy a város utcáin parkoló autók kerekeinek csavarjait valaki vagy valakik meglazítják.

A bejelentések után a Paksi Rendőrkaptányságon közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárásokat indítottak.

Az egyik ilyen eset után csütörtökön egy autó kereke ki is esett, ami majdnem tragédiával végződött. (police.hu)

A Wizz Air 2030-ig 4600 pilótával tervezi bővíteni munkatársai számát, és ehhez már elindította az új pilóták toborzását.

A diszkont légitársaság közleménye szerint idén már 150 új pilótát kiképeztek, és a létszámot több mint 300 további szakemberrel akarják bővíteni az év végéig, hogy a légitársaság újra a járvány előtti kapacitásán működjön, és elérje a 2021-es évre tervezett célkitűzéseit.

Várják tapasztalt kapitányok és elsőtisztek, valamint repülési tapasztalattal nem rendelkezők jelentkezését is, mert a Wizz Air Pilot Academy Programban nekik is lehetőséget biztosítanak a kereskedelmi pilótaengedély megszerzésére.

A nagy létszámú pilótatoborzás mellett a Wizz Air mind a 43 bázisán légiutas-kísérők jelentkezését is várja.

A WizzAir légitársaság az idén márciussal zárult 2020/2021-es pénzügyi évét 739,0 millió euró, az előző évi 2,761 milliárd eurónál 73,2 százalékkal alacsonyabb bevétel mellett 576 millió euró veszteséggel zárta az előző évi 281 millió eurós nyereséggel szemben.

A Wizz Air most 141 darab Airbus A320 és A321 típusú repülőgépből álló flottát üzemeltet. A légitársaság az elmúlt egy évben több mint 300 új járatot és 18 új bázist nyitott. (MTI)

A tálib lázadók Kabulban agyonlőtték az afgán kormány sajtófőnökét, aki egyúttal Asraf Gáni afgán elnök szóvivője volt – jelentette be a tálibok egyik szóvivője.

Az afgán belügyminisztérium egy tisztségviselője megerősítette, hogy Dava Han Minapalt, a kormány média- és információs központjának vezetőjét „kegyetlen terroristák ölték meg” az imádság idején.

„Minapal fiatal ember volt, aki hegyként magasodott az ellenséges propagandával szemben, és mindig is az afgán kormányzat fontos támogatója volt” – mondta Mirvaisz Sztanikzai, a belügyminisztérium szóvivője.

A merénylet csak a legutóbbi esemény volt abban a támadássorozatban, amit a keményvonalas iszlamista csoport hajtott végre Asraf Gáni elnök demokratikusan megválasztott, a Nyugat által is támogatott kormányzata meggyengítésére. A tálib lázadók már több tucat civil aktivistát, újságírót, hivatalnokot, bírót és közéleti személyiséget öltek meg.

A tálibok szóvivője szerint Minapalt célzott támadásban ölték meg, „korábbi tetteinek büntetéseképpen”.

Kedden Majdan Vardak tartomány Szájed Abad kerületének kormányzója is a tálib lázadók merényletének áldozata lett Kabulban.

Ross Wilson, a kabuli amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője a Twitteren azt írta, lesújtva és elszörnyedve értesült Minapal meggyilkolásáról. Wilson barátjának és kollégájának nevezte Minapalt, aki munkája során mindig arra összpontosított, hogy igaz és valódi információt nyújtson minden afgánnak. „Ezek a gyilkosságok az afgánok emberi jogai és szólásszabadsága elleni támadások” – közölte. (MTI)

A gyanús körülmények között Ukrajnában meghalt fehérorosz aktivista társa azt mondta a BBC-nek, hogy nem hiszi, hogy Vitalij Sisov öngyilkosságot követelt el.

Vitalij Sisov holttestét egy nappal azután találták meg, hogy nem ment haza futás után. A rendőrség gyilkosság miatt indított nyomozást.

Bazsena Zsoludzs, a férfi élettársa azt mondta, közös életet terveztek, nem ölhette meg magát Sisov, aki korábban mondta is, hogy félti a biztonságukat, de a nő eddig nem törődött ezzel. Azt mondta, a férfi korábban az ablaknál ült, és felfigyelt ki-be közlekedő autókra, de Bazsena Zsoludzs paranoiásnak vélte, mondván, kit érdekelnének ők.

Sisov egy kijevi civil szervezet vezetője volt, ami Aljakszandr Lukasenka diktatúrája elől Ukrajnába menekülő fehéroroszokat segíti szálláshoz és munkához jutni. Az aktivista éppen azokban a napokban tűnt el, amikor egy fehérorosz olimpikon, Kriszcina Cimanovszkaja menekült státuszt kért a tokiói lengyel nagykövetségen, férje pedig Ukrajnába menekült a diktatúra bosszúja elől. (BBC)

„Itt állunk a józan ész apró szigetén.” (Emma Thompson)
„Elég volt a kifordított szavakból!” (Nagy Feró)
„Kit kell itt megb***ni egy üvegpohárért?” (J. R. R. Token)

Barátaim! Nagyon nagy a baj! Hova jutunk így? Kísértet járja be Európát – az idiotizmus kísértete.

Nyilván mindenki ismeri azt a kedves érzést, amikor elmegy egy kocsmába, kér pár korsó sört vagy pohár bort, megissza a hideg üvegpohárból, amit aztán visszaad, és hazamegy? Na, egy mindenre elszánt, ördögi hálózat most ezt az élményt akarja tőlünk elvenni!

Körülbelül így kezdődött:

És így fog véget érni:

Nem maradtunk csöndben, amikor egy országot aláztak meg napi szinten, mert az embereknél nem volt kisebb bankjegy a húszezresnél, és ideológiákon átívelő összefogással a 0,4 literes sörösdobozokat is visszaküldtük a pokolba. Most újra támadás alatt áll a kultúránk: a fesztiválkártya és a szemétszedési díj ötvözetéhez hasonló borzalom fenyegeti az életterünket, az otthonainkat. Ne hallgassunk!

Félreértés ne essék: mi, keményen dolgozó, egyszerű kisemberek nem az üvegekkel furikázó tejesembert sírjuk vissza, hanem a polgári korban megszerzett emberi méltóságunkat.

Én, mint újságíró, ilyenkor – elnézést kérek, de – dühös vagyok. Nem akarok felelősöket keresni, felőlem állhat az egész mögött a kapitalizmus, a maffia, egy világösszeesküvés, a greenwashing vagy egy laboratóriumból elszabadult denevér. Nem számít, miért történik, a lényeg, hogy azonnal fejezzék be, és hagyjanak minket békében élni.

Műanyagos tótnak a hanyatt esés

Az egész úgy kezdődött, hogy a megnövekedett forgalom és a munkaerőhiány miatt, illetve a mosogatás elkerüléséért meg az eltört/eltűnt üvegekkel való bajlódás helyett elkezdték műanyag poharakban kiadni az italokat. Ennek fesztiválokon helygazdálkodási és biztonsági okokból még van is értelme, a lakóházak között megbúvó kocsmákban viszont egy darabig csak értelmetlen, apró kellemetlenségnek tűnt.

De ez a kontrollálatlan szeméttermelés idővel azt okozta, hogy a környezetvédelemre hivatkozva a vékony (a sört megtartani is alig képes), eldobható műanyagpoharakat elkezdték kiszorítani a sokkal vastagabb, ún. repoharak.

Mindenki, akire otthon lassan rárohad egy fióknyi, rég visszaválthatatlan repohár, beláthatja, hogy ez sem megoldás, főleg hogy egyes helyekre be sem engedik az otthoni repoharat. (Sőt a repohárrendszerből kinőtt egy furcsa hibrid is: van, ahol nem számolják fel a repoharat, hanem csak abban adják ki az italt, és mivel mindenki ott hagyja – vagy ha nem, hát nem nagy veszteség –, később elmossák, és újra felhasználják.)

Borsos token hantás módra

Aztán, amikor úgy tűnt, hogy a környezetszennyezésnek már minden költségét sikerült a fogyasztókra hárítani, jött egy újabb csavar: amikor visszaviszed a repoharat, hogy kérnéd vissza a pénzt, közlik veled, hogy kapsz egy tokent (zsetont), szó szerint egy műanyag vackot, és majd legközelebb repohárra (re)válthatod.

Erre – vélhetően a számos méltatlankodó miatt – sokszor már előre figyelmeztetik az embert, de a helyzet így is abszurd. Talán meg lehetne magyarázni, miért kell örökre befizetni több száz forintot egy tokenért, ha az összes kocsmában elfogadnák ugyanazt, így nem pohárral, hanem csak egy zsetonnal a zsebben kellene közlekedni két hely között.

Csakhogy ez szinte sehol sincs így, az ember kénytelen lenne ugyanoda visszamenni, ha eleve nem hagyná ott a zsebét és az igazságérzetét égető, lehúzást jelző bilétát. Arra már jobb ki sem térni, hogy egyes bulikon adóoptimalizálási okokból előbb sorba kell állni zsetonokért, majd egy másik sorban a zsetonokért lehet (repoharas) italt venni.

Nem csoda, ha az ember a sárkányos-szuperhősös filmeket vetítő mozikból a kocsmába menekülve is újra óvodásnak érzi magát, amikor rájön, hogy a fogmosópoharát játékpénzre cserélheti.

A folyamat felvet kérdéseket, és egyikre sincs megnyugtató válasz:

• Mennyivel kevésbé környezetszennyezők az eldobható pohárnál tízszer vastagabb, cserébe többször felhasználható műanyag poharak? (Nem világos.)
• És egyébként is, miért nem kerül sokkal többe a repohár, ha tényleg az a cél, hogy az emberek maguktól vigyázzanak a műanyagra? Két-háromszáz forintért ki fog végtelen sorokba állni? És miért ne lehetne üveg a repohár? (Nem derül ki.)
  
• Tényleg olyan nagy a sokkal többször újra felhasználható üvegpoharak környezetre gyakorolt hatása, hogy ilyen tempóban kel eltüntetni őket? (Nem egyértelmű, de elvileg jobb tartózkodni az újabb műanyagok gyártásától, és vigyázni az üvegekre.)
• Megéri-e, hogy kevesebb műanyag kerül az óceánokba, ha cserébe már a kocsmában feltöltheti magát az ember a savas italába a sorjás – nehezebben kimosható – műanyag pohárból beleolvadó mikroműanyaggal? (Nem.)

Repofon a szarnak

És miközben attól retteghetünk, hogy az eszelős szén-dioxid-kibocsátás miatt lassan felolvad a permafroszt, és gyakorlatilag szétesik az emberi civilizáció, egy jó tíz év alatt sikerült betiltani a műanyag szívószálakat, ami annyi bosszúságot okoz a teknősöknek, illetve bevezettük a kaszinókból ismert zsetont.

Sosem szorultunk még be ennyire. Mindent elönt a láva, mi pedig a szakadék szélén, egy elfáradt műanyag kampón lógva segítségért nyújtjuk a kezünket, erre nem felhúznak, hanem a markunkba nyomnak egy nyamvadt tokent a műanyag repohárért. Hülyék vagyunk, ha hagyjuk, hogy ezek a hülyék hülyének nézzenek minket!

A jelek szerint ugyanis már amúgy is elkerülhetetlen a klímakatasztrófa, márpedig a Mad Maxben sem cipelte senki a sivatagban a szelektív hulladékot. Csak abban reménykedhetünk, hogy amikor a buli végét jelző hajnalon felkel a perzselő Nap, és még rámehetünk a maradék pezsgőre, legalább nem felmatricázott gyerekpoharak koccanása lesz az utolsó, amit hallunk.

Kriszcina Cimanouszkaja japán idő szerint reggel érkezett a tokiói Narita reptérre (nem a Hanedára, ahova a fehérorosz csapata akarata ellenére elvitte vasárnap). Mindenki arra számított, hogy a Varsóba tartó LOT géppel utazik majd, de a helyszínről tudósító hírügynökségek a kapuig kísérték a 24 éves sportolót, így kiderült, hogy nem a LOT, hanem az Austrian Airlines Bécsbe tartó járatára szállt fel.

A Bécsben landolt repülőgépből egy VIP-furgon és két rendőrautó vitte el, majd a piros maszkban lévő nőt Magnus Brunner államtitkár köszöntötte a repülőtéren. A miniszter azt mondta, futólag beszélgettek, és Cimanouszkaja a körülményekhez képest jól van, de aggódik a családja miatt, fáradt, és természetesen feszült az elmúlt napokban történtek után, illetve izgul, hogy most hogyan fognak haladni a dolgok.

Cimanouszkaja nem sokkal később felszállt a lengyel LOT légitársaság járatára, ami 8:11-kor meg is érkezett Varsóba.

Cimanouszkaja kedden az AP-vel közölte: a héten Tokióból Varsóba utazik, miután Lengyelország humanitárius vízumot adott neki. Egy Tokióban élő fehérorosz ismerőse a Reutersnek azt mondta, csak biztonsági okokból változtattak a járaton.

A fokozott elővigyázatosságra azért is szükség lehet, mert kedden felakasztva találtak rá Kijevben egy fehérorosz aktivistára, aki segített Ukrajnába szökni azoknak, akiket Aljakszandr Lukasenka rezsimje üldöz. Cimanouszkaja férje is Ukrajnába menekült.

A sportoló bűne az volt, hogy az Instagramon kritizálta a csapat vezetőit, mert nem tudták, hogy a 4×400 méteres női váltó tervezett résztvevői közül egyesek nem léphetnek pályára, így az utolsó pillanatban őt is benevezték erre a számra, amit életében egyszer sem gyakorolt. Bár még csak nem is a rezsimet bírálta, a fehérorosz diktatúrának ennyi is elég volt, hogy azonnal közellenségnek kiáltsák ki. Kiszivárgott egy hangfelvétel is, ami szerint az edzői azzal fenyegették meg, hogy ha nem hajlandó csendben hazautazni, egyszer csak öngyilkos lesz. (Moscow Times)

Betiltották Thaiföldön azokat a napvédőket, amik károsítják a korallzátonyokat a délkelet-ázsiai ország tengeri nemzeti parkjaiban.

A királyság homokos tengerpartjai kedvenc úticéljai több millió turistának, de a szakemberek egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a trópusi naptól védő tejek, krémek, olajok a lassan növő korallok pusztulását okozhatják.

A rendelkezés az oxibenzon, oktinoxát, a 4-methilbenzilidén-kámfor és a butilparabén hatóanyagokat tartalmazó napfényszűrő kozmetikumok betiltásáról most lépett életbe. A kormány közleménye szerint tudományos kutatások igazolták, hogy ezek a vegyi anyagok pusztítják a korallzátonyokat, megsemmisítik a korall-lárvákat, elzárják szaporodási rendszerüket és korallfehéredést okoznak.

Thaiföld ezzel a csendes-óceáni szigetország, Palau és Hawaii amerikai szövetségi állam példáját követi. A rendelkezés megsértőit akár 100 ezer baht (900 ezer forint) pénzbírsággal is sújthatják. (AFP via MTI)

Az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának műholdas adatai szerint a nyár eleje óta tomboló erdőtüzek a szibériai Jakutföldön rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást eredményeztek.

Környezetvédők attól tartanak, hogy a nagyon meleg idő szította tüzek megolvasztják a szibériai permafrosztot (örökké fagyott talajt) és a tőzeglápokat, még több üvegházhatású gázt kibocsátva a légkörbe a fagyott tundrából.

Idén nyáron eddig több mint 4,2 millió hektárnyi területen tombolt erdőtűz Jakutföldön, hatalmas füstfelhőkkel borítva be nemcsak a térséget, hanem még a több mint 3000 km-re fekvő Észak-sarkot is.

Június óta a kibocsátás több mint 505 megatonna szén-dioxiddal egyenlő mértékű volt a Copernicus megfigyelési szolgálat (CAM) számításai szerint.

Ez jóval meghaladja az egész tavalyi tűzszezonban jegyzett 450 megatonnányi kibocsátást – mondta Mark Parrington, a CAM vezető tudósa.

Az erdőtüzek ugyan részei az Oroszország északi térségein lévő erdők természetes megújulásának, de a tudósokat meglepte kiterjedésük és a lángok hevessége az elmúlt években. Ez egybeesik az északi-sarki-térség szélsőséges felmelegedésével, ahol az átlaghőmérséklet emelkedése több mint háromszorosa a globális átlaghőmérséklet növekedésének.

„Ami különösen érdekes, hogy a füsttel teli légtömegek ilyen távoli északi térségeket érnek el. Nem hiszem, hogy korábban bárki is feljegyzett volna ilyet” – mondta Santiago Gassal, a Marylandi Egyetem légkörkutatója. (MTI)

Az Európa Bizottság jóváhagyta az amerikai Novavax gyógyszercéggel kötött előzetes megállapodást 200 millió adag, koronavírus elleni vakcina vásárlásáról.

Ennek értelmében az EU-s tagországok kétszer 100 millió dózist vehetnek a Novavax vakcinájából 2023-ig, ha azt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) forgalmazásra ajánlja, és annak alapján a bizottság engedélyezi a használatát. Lehetőség lesz arra, hogy az oltóanyagokat alacsonyabb és közepes jövedelmű államoknak adományozzák, vagy más, vakcinahiánnyal küszködő európai országokba irányítsák át.

A megállapodás lehetővé tenné, hogy az EU szeptembertől megkaphassa az első Novavax-dózisokat.

Sztella Kiriákidész egészségügyért felelős biztos szerint az új megállapodás olyan fehérjealapú vakcinával bővíti az EU-s oltóanyag-portfóliót, ami a klinikai kísérletek alapján ígéretes.

„Mivel új koronavírus-változatok terjednek Európában és világszerte, további biztosítékot jelent a mostani szerződés egy olyan céggel, ami már sikeresen tesztelte a vakcináját ezen mutánsok ellen” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

A Novavax klinikai vizsgálatain 29 960-an vettek részt az USA-ban és Mexikóban. Kimutatták, hogy az oltóanyag összességében 90,4 százalékos hatékonyságú, a mérsékelt és súlyos megbetegedésekkel szemben pedig 100 százalékos védelmet nyújt.

Az amerikai vakcina 91 százalékos hatékonyságúnak bizonyult a magas kockázati csoportba tartozók körében is, vagyis azok között, akik 65 évesnél idősebbek vagy annál fiatalabbak, de bizonyos alapbetegségekben szenvednek.

Az amszterdami székhelyű EU-s gyógyszerügynökség eddig a Pfizer/BioNTech Comirnaty, az AstraZeneca Vaxzevira, a Moderna Spikevax és a Johnson & Johnson Janssen koronavírus elleni vakcinát ajánlotta használatra. Emellett vizsgálja a Szputnyik V-t, a Sanofi vállat Vidprevtyn nevű oltóanyagát, a CureVac CVnCoV nevű vakcináját, a Sinovac és a Novavax gyógyszergyárak vakcináját. (MTI)

A Jeruzsálemben folyó ásatásokon a 2800 évvel ezelőtti, Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak a régészek – írta meg a Jerusalem Post.

A múltban más helyeken már több helyen is találtak bizonyítékokat a 2800 évvel ezelőtt, Uzziás júdai király idejében történt földrengésre, de Jeruzsálemben eddig nem találtak erre utaló tárgyi emlékeket a régészek.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói bejelentették, hogy a mai óváros falainak közelében, attól délre, Dávid városában, Jeruzsálemben is előkerültek az évszázadokig ható emlékezet alapján igen súlyos földrengés nyomai.

Korábbi ásatásokon Hacorban és Tel es-Szafiban, az egykori Gát helyén már előbukkantak a földrengés nyomai, de most Jeruzsálemben, Dávid városának néhány épületében is törött cserépedényeket és a pusztulás más jeleit találták a tudományos kormeghatározás szerint egy olyan korban, amiben nem törtek hódítók a városra, és nem történt semmiféle erőszakos történelmi esemény sem.

„Amikor feltártuk a szerkezetet, és benne egy i. e. 8. századi rétegben a pusztulást, akkor nagyon meglepődtünk, mert tudjuk, hogy Jeruzsálem folyamatosan fennállt egészen a kb. 200 évvel később bekövetkezett babiloni pusztításig” – mondta a lapnak az ásatásokat vezető két régész, Joe Uziel és Ortal Chalaf.

„Megkérdeztük magunktól, hogy mi okozhatta ezt a drámai pusztítást ebben a rétegben. A Bibliában Ámosz és Zakariás könyveiben megjelenő földrengés éppen abban az időben történt, amikor ez a feltárt épület Dávid városában összeomlott” – mondta.

A Biblia több helyen is említi a 2800 évvel előtti földrengést:

• Ámosz próféta így kezdi első könyvét: „Ámosz beszédei, aki a tekóai pásztorok közé tartozott. Ezt látta Izráelről Uzzijjának, Júda királyának és Jeroboámnak, Jóás fiának, Izráel királyának az idejében, két évvel a földrengés előtt.”
• Zakariás próféta könyvének 14. fejezetében pedig ez áll: „Akkor meneküljetek a hegyek szakadékaiba, mert a hegyek között a szakadék Ácalig ér. Úgy fussatok, ahogyan Uzzijjának, Júda királyának az idejében futottatok a földrengés elől! Mert eljön az ÚR, az én Istenem, szentjeivel együtt.”

A földrengés után a romok tetejére újra építkeztek, megőrizve annak nyomait. Ezt a házat a babilóniai hódítók i. e. 586-ban elpusztították, de az ekkor létrejött maradványok új épületek alapjául szolgáltak évszázadokkal később. (MTI)

91 éves korában hétfőn elhunyt Matolcsy György, a Pannónia Filmstúdió egyik alapítója, igazgatója, több száz animációs film stúdióvezetője – jelentette be kedden a Facebookon a Kecskemétfilm Kft.

Matolcsy György stúdióvezetéséhez olyan híres alkotások fűződnek, mint a János vitéz, a Lúdas Matyi, a Vuk vagy a Gusztáv-sorozat.

Matolcsy György Kecskeméten született 1930-ban. 1952-ben jogi diplomát szerzett, 1954-ben a Számviteli Főiskolán végzett, miközben a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-hallgatója is volt. Egyik alapítója a Magyar Szinkron- és Diafilmgyártó Vállalatnak (1951). Itt kerül kapcsolatba a HDF rajzfilmes csoportjával, velük létrehozta a Diafilmgyártóból átalakuló Pannónia Filmstúdiót (1957).

1959-től 1995-ös nyugdíjazásáig a Pannónia Filmvállalaton belül működő animációs stúdió vezetője, több száz animációs film, sorozat producere. Egyik alapítója a stúdió leányvállalataként működő Kecskeméti Műteremnek, ami a rendszerváltás után a Kecskemétfilmmé alakult.

Az 1960-as évek végén ő indította el az animációs mozisorozatokat, az Iparművészeti Főiskola animációs kurzusát. Itt és a József Attila Tudományegyetemen tanított filmesztétikát. 1991-ben létrehozta a Pannon Animáció Alapítványt.

Több könyvet publikált az animáció témakörében. Az 1970-1980-as években a Nemzetközi Animációs Filmszövetség főtitkára volt. 2007-ben kapta meg a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál életműdíját. Idősebb Matolcsy György fia Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. (magyar.film.hu via MTI)

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) moratóriumot sürget a koronavírus elleni oltóanyagok harmadik, booster oltására, azt kérve, függesszék fel ezek beadását szeptember végéig, és ezzel segítség, hogy minden ország lakosságának legalább 10 százaléka be legyen oltva. A WHO a világ leggazdagabb országaitól azt kéri, kezeljék a globális oltási arányok drámai különbségeit.

„Megértem minden kormány aggodalmát, hogy megvédje népét a delta variánstól”, de nem fogadhatjuk el, hogy azok az országok, amik már felhasználták a globális vakcinakínálat nagy részét, még többet felhasználjanak belőle, miközben a világ legsebezhetőbb emberei védtelenek maradnak – mondta a WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.

A világszerte beadott több mint 4 milliárd adag oltóanyag több mint 80 százalékát a magas és felsőközép-jövedelmű országokban alkalmazták, amik a világ népességének kevesebb mint felét teszik ki – mondta Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, aki szerint a magas jövedelmű országok majdnem 100 adagot adtak be minden 100 emberre, míg az alacsony jövedelmű országok csak 1,5-öt, főként a kínálat hiánya miatt.

Mivel az emlékeztető (booster) oltások körüli vita felhevült, humanitárius csoportok erkölcsi és tudományos érvekkel igyekeznek elérni, hogy előbb a szegényebb nemzetek sebezhető embereinek adják be legalább az első adagokat. Az afrikai országok minden 100 emberre 5 adagot adtak be, míg Európában 88, Észak-Amerikában pedig 85 adag jutott már 100 főre. (New York Times)

A német rendőrség őrizetbe vett Berlinben egy háborús bűncselekményekkel vádolt szíriai férfit, akit egy damaszkuszi menekülttáborban 2014-ben rakétagránáttal elkövetett támadással gyanúsítanak.

A Muafak Al D. néven azonosított férfit, aki egy Bassár el-Aszad szíriai elnök csapatait támogató milícia tagjaként harcolt, ezenkívül hétrendbeli emberöléssel és háromrendbeli súlyos testi sértéssel gyanúsítják – közölte a német ügyészség.

A szíriai főváros Jarmúk nevű déli kerületében fekvő palesztin menekülttáborban civilek is sorban álltak élelmiszersegélyért, amikor egy férfi páncéltörő rakétával rájuk lőtt, hét embert megölt, másik hármat pedig súlyosan megsebesített, többek közt egy 6 éves gyereket – írják a német hatóságok.

A gyanú szerint Muafak Al D. a Szabad Palesztin Mozgalom (FPM), korábban pedig a Palesztina Felszabadításáért Harcoló Népi Mozgalom (PMLP) főparancsnokságának a tagja volt. Mindkettő fegyveres szervezet, és a német vádhatóság szerint 2013 júliusa és 2015 áprilisa között a damaszkuszi kormány nevében uralták és irányították a jarmúki menekülttábort.

Az egykor legnagyobb szíriai palesztin menekülttábort 2013 és 2018 között folyamatosan ostromolták a szíriai hadsereg és a velük szövetséges milíciák tagjai, míg végül sikerült visszafoglalniuk a tábort.

„Muafak A1 D.” a szövetségi bíróság nyomozó bírája elé áll, itt döntenek a peres eljárás előtti fogva tartásáról – közölte az ügyészség egyik munkatársa.

Németországban univerzális joghatóság van hatályban, ami lehetővé teszi, hogy a világ bármelyik pontján elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények miatt vádat emeljenek. Februárban egy német bíróság 4,5 év börtönbüntetésre ítélte Bassár el-Aszad biztonsági szolgálatának egyik korábbi tagját polgári személyek megkínzására való felbujtásért. Ez volt az első bírósági ítélet emberiesség elleni bűncselekményekért a 11 éve tartó szíriai polgárháborúban. (MTI)

Az Európai Ügyészség közölte, hogy reggel Németországban, Hollandiában, Szlovákiában, Bulgáriában és Magyarországon is tartottak házkutatásokat az Európai Ügyészség által irányított nyomozásban, amit egy 14 millió eurónál nagyobb értékű nemzetközi áfacsalás miatt indítottak.

Marcus Paintinger müncheni ügyész szerint az új európai szervezet nélkül hónapokig tartott volna megszervezni az akciót, de így csak pár hét kellett hozzá.

Magyarország nem csatlakozott a június 1. óta működő Európai Ügyészséghez, így annak nem lesz hatásköre a csak Magyarországot érintő ügyekben (például az EU-s forrásokkal kapcsolatos csalásoknál), de ha egy másik országban indult nyomozásnak van magyar szála, a magyar hatóságok kötelesek együttműködni az Európai Ügyészséggel. Erről áprilisban írt alá megállapodást Polt Péter legfőbb ügyész Laura Codruta Kövesivel, az Európai Ügyészség vezetőjével.

Hadházy Ákos korábban 680 ezer aláírást gyűjtött össze a csatlakozás mellett, de a magyar kormány azzal érvel, hogy a magyar kormánytöbbség minden ilyen törekvésnek keresztbe feküdt. Karácsony Gergely főpolgármester népszavazási kezdeményezésében az egyik kérdés ez: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez?” (Magyar Narancs)

A Miniszterelnökség az alábbi közleményt adta ki:

„Magyarország nem fogadja el Norvégia diktátumát, a két ország közötti megállapodás szerint konszenzussal kell kijelölni a Norvég Alap forrásait elosztó szervezetet.

Hét pályázóból Magyarország a Soros György által támogatott Ökotárson kívül bárkit hajlandó volt elfogadni, Norvégia viszont ragaszkodott a Soros-szervezethez és olyan nemzetközileg is elismert pályázókat zárt ki, mint például a Magyar Vöröskereszt. Norvégia ezzel megsérti az EGT tagságból származó kötelezettségeit, ezért a kormány jogi lépéseket fog tenni. A kormány az ezzel kapcsolatos feladatokról nyilvános határozatot fogadott el. Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak.”

2020 decemberében született megállapodás arról, hogy a Norvég Alap pénzeit egy kormánytól független szervezetnek kell kiosztania Magyarországon és hét hónap van rá, hogy megtalálják, melyik legyen ez a szervezet. Aztán elérkezett ez a határidő, mégsem született döntés. A norvég külügyminiszter akkor arról írt, hogy a donorországok mind a 15 érintett tagországban elvárják, hogy a civil támogatások lebonyolítója a kormánytól és az államtól független legyen. Ezt az elvárást Magyarország elfogadta, mégsem fogadta el a legjobbnak ítélt pályázatot. Ezeket a pályamunkákat a brüsszeli iroda értékeli, és a többi ország mind el is fogadta ezt az értékelést, csak mi nem.

A Népszava mai cikke szerint a norvég külügy válasza alapján az összesen 77 milliárd forintos támogatás végérvényesen elveszett. De a norvég kormány a múlt héten jelezte, hogy keresik a megoldást arra, hogy valamilyen formában mégis támogassák a magyar civil szervezeteket, mert szerintük nagy szükségük van a magyaroknak erre a pénzre.

Karácsony Gergely azt ígérte, főpolgármesterként mindent megtesz azért, hogy „az elveszett összeg legalább egy részét megmentsük Magyarország számára”. „Kollégáim intenzív tárgyalást folytatnak a norvég partnerekkel arról, hogy a támogatást közvetlenül az önkormányzatok és a civil szervezetek kaphassák” – írta.

A kormány sok éve terjeszt valótlanságokat a Norvég Alapról.

A Budapest Környéki Törvényszék közleménye szerint a férfi és a testvére több hónappal ezelőtt egy lakatlan ingatlannál szedett össze kb. 880 tételnyi robbanóanyagot, robbanószert és lőszert. A hatóságok hétfőn kutatták át a férfi ingatlanát, ahol megtalálták az eltulajdonított eszközöket.

Az ügyben a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság robbanóanyag és robbanószer engedély nélküli megszerzésével elkövetett robbanóanyaggal és robbanószerrel visszaélés és más bűncselekmény miatt nyomoz.

A törvényszék szerint a letartóztatása indokolt:

• Figyelemmel a férfi terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlyára és a várható büntetésre (2-12 év szabadságvesztés), fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.
• A férfi a közvetlen családtagjai által lakott ingatlanon rejtette el a robbanószereket, a bűntársa pedig ismeretlen helyen tartózkodik, így a férfi szabadlábon hagyása esetén a tanúk és mások befolyásolásával veszélyeztethetné a bizonyítást.
• A bűnismétlés veszélye is fennáll.

A Budakörnyéki Járásbíróság nyomozási bírója meghallgatta a férfit, majd elrendelte a letartóztatását az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb szeptember 4-ig.

A döntést az ügyész tudomásul vette, míg a gyanúsított fellebbezett ellene. A végzés nem végleges, de végrehajtható. (MTI)

Az IKEA Family 10 éves évfordulója alkalmából a svéd bútorgyártó cég Huvudroll húsgombócszagú illatgyertyákat készített.

A híres húsgombócok az üzlet vásárlási élményének részét képezik, és az amerikai IKEA több mint két héten át árulja korlátozott számban az áruház ételosztályán terjengő húsgombócszagot – írja a Hypebeast.

Az Adweek azt írja, a „bolt egy dobozban” akcióval az IKEA Family kártyások nyerhetnek egyet a 900 dobozból is, ami a bolt különböző illatait gyűjti össze.

Átlagosan hat nap után meggyógyulnak a koronavírussal megfertőződött gyerekek – állapították meg brit kutatók.

A The Lancet Child & Adolescent Health tudományos lapban bemutatott tanulmány a szerzők szerint az első átfogó kimutatás a megfertőződött és tüneteket mutató gyerekekről.

A vizsgálat alapját azok a tünetek adták, amiket az érintett gyerekek szülei vagy nevelői jelentettek le egy applikáción keresztül a pozitív koronavírusteszt után.

2020 márciusa és 2021 februárja között 75 529 lejelentett, tüneteket mutató 5 és 17 év közötti gyerek koronavírustesztje közül 1734 gyereké lett pozitív. Átlagosan három tünet jelentkezett ezeknél a gyerekeknél, a leggyakoribb a fáradtság, a fejfájás és az ízlelés vagy szaglás elvesztése volt.

Ritkán fordult elő, hogy a megfertőződés után 4 hétig, vagy annál tovább is fennmaradtak a tünetek: a vizsgált esetek 4,4 százalékánál. 8 hét után a gyerekeknek csak kevesebb mint 2 százaléka tapasztalt tüneteket.

„Megnyugtató, hogy a Covid-19 tüneteitől hosszú távon szenvedő gyerekek száma nagyon alacsony” – mondta Emma Duncan, a tanulmány vezető szerzője.

Az idősebb gyerekek kissé tovább voltak betegek, átlagosan 7 napig, míg az 5-11 év közöttiek tünetei átlagosan 5 nap után elmúltak.

A több mint 4 hét után is tüneteket érző gyerekek aránya is magasabb volt az idősebb korosztályban (5,1 százalék), mint a fiatalabbaknál (3,1 százalék).

A tanulmány szerzői ugyanakkor a vizsgálat gyengeségének ismerik el, hogy a tüneteket nem vizsgálták, és nem hasonlították össze, ebben a szülők szubjektív megítélése játszott nagy szerepet.

Mivel a vizsgálat a 2021 februárjával záruló időszakot vizsgálta, nem világos, hogy eredményei a koronavírus delta variánsára is érvényesek lehetnek-e. Ez csak tavasszal terjedt el Indiából indulva Nagy-Britannián át Európában. (MTI)

A Szabad Pécs olvasói fotót kapott arról, hogy egy rendőrségi helyszínelő éppen ujjlenyomatot vesz a pécsi Kórház tér közelében álló egyik kormányzati plakátról.

A kormány egyik emojis plakátját ugyanis átragasztották, és emiatt valaki bejelentést tett a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságra, ami pedig nyomozást indított az ügyben.

A rendőrség a lapnak azt írta, „a megkeresésében szereplő eset kapcsán a Pécsi Rendőrkapitányság rongálás elkövetése miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen”.

A lap azt írja, hogy a kormányzati vagy politikai plakátok átragasztása alapvetően véleménynyilvánítás, és ugyan voltak az elmúlt években elmarasztaló ítéletek, több esetben is felmentették az illetőt a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva. Ezekben az esetekben ismert volt, hogy ki ragasztotta át a plakátot.

Valószínűleg egyébként a Magyar Kétfarkú Kutya Párt akciójáról van szó, ők ugyanis több helyen „kijavították” a kormányzati plakátokat. (Az egyik plakáton név szerint egy ellenzéki képviselő ellen hergel a kormány tájékoztatás címén.)

Újra kormány elé vinné a Velencei-tó vízpótlásáról is szóló javaslatot a miniszterelnöki megbízott, a fideszes Tessely Zoltán, erre viszont 40 milliárd forintra lenne szükség. A kormány a múlt héten nem adott erre pénzt, pedig a Velencei-tó száradásnak indult, a víztömeg 44 százaléka eltűnt.

Az RTL Híradó szerint a helyiek nem értik, miért nem ad a kormány a Velencei-tóra pénzt, amikor majdnem kétszer ennyit költ például a vadászati kiállításra. A vadászkiállítást szervező Kovács Zoltán államtitkár a csatornának azt mondta: a tavon az elmúlt években is voltak vízszintingadozások, de szó sincs arról, hogy ezt most hirtelen felindulásból egyszerre meg lehetne oldani.

Visszatért az Internazionale labdarúgócsapatához a dán válogatott Christian Eriksen, akinek az Európa-bajnokság második játéknapján, június 12-én megállt a szíve mérkőzés közben. Az olasz média jelentése szerint a dán középpályás már találkozott Giuseppe Marottával, az Inter vezérigazgatójával.

A 29 éves Eriksen a Finnország elleni csoportmérkőzés első félidejének végén összeesett a pályán, a szívét defibrillátorral indították újra a helyszínen, majd 30 másodperccel később kinyitotta a szemét. Az életmentő beavatkozás után kórházba szállították, ahol stabilizálták az állapotát. Hat napot töltött bent, szívritmusszabályozót kapott, majd hazatért Dániába. Azóta átesett több orvosi vizsgálaton, hogy kiderítsék a szívmegállás okát.

Olaszországban további ellenőrzések várnak rá, és várhatóan legalább fél évig nem térhet vissza a focipályára. A szívmegállás okától és a kezelés jellegétől függően Olaszországban eltilthatják a játékától, de Angliában vagy Hollandiában folytathatja a pályafutását, mert ott más szabályok vannak érvényben. (MTI)

Megjelent a kb. ötven éve működő P. Mobil új klipje a Kell a pénz a lóvéra című számra, ami a Nyugodjál meg! című lemez első dala.

A klipre a Nemzeti Kulturális Alap 500 ezer forintot adott, aminek egy része biztosan elment a lóvéra.

A klip csúcspontján a zenekarvezető, Schuster Lóránt barnára kent arccal, White Lives Matter pólóban hámoz egy banánt. „Érti, aki érti!” – mondanám erre, mert én nem értem.

2019-ben Orbán Viktor egy jófajta üveg borral köszöntötte fel a 70 éves Schuster Lórántot. A mellékelt levél szerint Orbán nem a buzizásaiért, cigányozásaiért és zsidózásaiért hálás a volt MIÉP-es politikusnak, hanem a P. Mobil slágereiért. Akkor az egyik legfrissebb éppen a Nyomjad, papa! volt.

2016-ban Varga Mihály pénzügyminiszter tüntette ki Schustert „a gazdaság érdekében végzett kimagasló, példamutató tevékenységéért”, pedig a zenész cége 10 év alatt csak 187 ezer forintnyi adót fizetett be.