Herczeg Márk

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Komárom-Esztergom megyéről szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, aminek a frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, melyik pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45 százalék alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50 százalék felett, ott meglepetés lenne a győzelmük.

Komárom-Esztergom megye három választókörzetében az MSZP és a Jobbik 2-2, a DK egy jelöltet indít.

Komárom 1 – Tatabánya és még 4 település

• Gurmai Zita – MSZP; támogatja: Párbeszéd, LMP, Momentum

Az 56 éves budapesti közgazdász igazi veterán: 1993-ban lépett be az MSZP-be, 2001 óta a párt Nőtagozatának elnöke. 2002 és 2004 között, illetve 2018 óta parlamenti képviselő, 2004 és 2014 között az Európai Parlament képviselője volt. 2004 óta az Európai Szocialista (ESZP) Nőszervezetének elnöke, tagja az ESZP elnökségének.

• Konczer Erik – DK; támogatja: Jobbik, Liberálisok, Normális Magyarországért Mozgalom
  

44 éves közgazdász és jogász, születése óta a megyében él, 2014 a megyei közgyűlés tagja, az ellenzéki frakció vezetője.

A fideszes jelölt (Bencsik János) eredménye 2018-ban: 44,43 százalék – nyerhető körzet. Bencsik János

Komárom 2 – Esztergom és még 29 település

• Nunkovics Tibor – Jobbik; támogatja: DK, LMP, MMM

2004 és 2010 között gépbeállítóként dolgozott egy német multinál, aztán belépett a Jobbikba, 2014 és 2019 között a párt frakciójának dolgozott, majd országgyűlési képviselő, a Parlament fenntartható fejlődés bizottságának az alelnöke.

Itt is az az érdekes helyzet áll fent, hogy a jobbikos jelöltnek az előválasztáson nincs kihívója.

A fideszes jelölt (Völner Pál) eredménye 2018-ban: 45,21 százalék – nyerhető körzet.

Komárom 3 – Komárom és még 40 település

• Nemes Andrea – MSZP; támogatja: Párbeszéd, Momentum, MMM

A 47 éves ügyvéd 2014 óta önkormányzati képviselő Komáromban.

• Szanyi Gábor – Jobbik; támogatja: DK, LMP, OLPK

47 éves, 2019 nyara óta a Jobbik-frakció szakértője, a párt oroszlányi önkormányzati képviselője. A DK eredetileg Nemes Andreát kérte fel jelöltnek, aztán inkább Szanyit támogatták.

A fideszes jelölt (Czunyiné Dr. Bertalan Judit) eredménye 2018-ban: 50,99 százalék – nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Békés megyéről szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, aminek a frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, melyik pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45 százalék alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50 százalék felett, ott meglepetés lenne a győzelmük.

Békés megye négy választókörzetében az MSZP 3, a Jobbik, a DK és a Momentum 2-2 jelöltet indít.

Békés 1 – Békéscsaba és még 9 település

• Miklós Attila – MSZP; támogatja: Párbeszéd

Békéscsabai önkormányzati képviselő, a helyi MSZP elnöke. 1998 óta aktív a helyi politikában, 2010-ban és 2019-ben (az MSZP, az LMP, a Liberálisok és a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjeként) is elindult a polgármesteri székért, sikertelenül. 2019 óta az Agrochem Kft. stratégiai-fejlesztési vezetője.

• Stummer János – Jobbik; támogatja: DK, Momentum, LMP, MMM

Gyulán született, Békéscsabán érettségizett. 2009 óta a Jobbik tagja, 2010-ben polgármester-jelölt volt Erzsébetvárosban, önkormányzati képviselő lett. 2017-ben lett a Jobbik budapesti elnöke, 2018-ben a párt országos listájáról bejutott a parlamentbe. Ekkor lett a párt alelnöke, 2020-ig volt az. 2019 decembere óta az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Ő hozta nyilvánosságra, hogy a kormány titkosított beruházással 2 milliárdért építene alagutat a Puskás Aréna alá.

A fideszes jelölt (Herczeg Tamás) eredménye 2018-ban: 44,7 százalék – nyerhető körzet.

Békés 2 – Békés és még 17 település

• Kondé Gábor – DK

62 éves, a Magyar Állatorvosi Kamara Békés megyei szervezetének elnöke, állatorvos Kondoroson, ahol 1994 és 1998 között polgármester is volt. 2018-ban ugyanebben a választókerületben indult a DK, az MSZP és a Párbeszéd jelöltjeként.

• Miskéri László – MSZP; támogatja: Párbeszéd

68 éves nyugdíjas, korábban 40 évig dolgozott munkavédelmi főmunkatársként az Alföldvíz Zrt.-nél, az itteni szakszervezet titkára.

A fideszes jelölt (Dankó Béla) eredménye 2018-ban: 52 százalék – nagyon nehéz körzet.

Békés 3 – Gyula és még 19 település

• Leel-Őssy Gábor – DK; támogatja: DK, Párbeszéd, Liberálisok

50 éves, 1993 óta a Bogármérnökség Kft. ügyvezetője, 2019-ben elindult Gyulán a polgármesteri címért, kompenzációs listáról lett DK-s önkormányzati képviselő.

• Mikóné Hirth Beáta – Momentum; támogatja: Jobbik, Mindenki Magyarországa Mozgalom

A 40 éves nő, Gyulán ápoló, hobbiméhész, akiről – miután a mé­zét megválasztották az év legjobbjának – a Bors 2018-ban azt írta, „minden szabadidejét a méhcsaládjainak szenteli”.

A fideszes jelölt (Kovács József) eredménye 2018-ban: 50,43 százalék – nagyon nehéz terep az ellenzéknek.

Békés 4 – Orosháza és még 26 település

• Sebők Éva – Momentum

32 éves, Orosházán született és nőtt fel, eddig könyvelőként és multiknál dolgozott. 2017-ben lépett be a Momentumba, az önkormányzati választásokon az ellenzéki összefogásban egyéni mandátumot nyert Orosházán, és a Momentum megyei listájának vezetőjeként a megyei közgyűlésbe is bekerült. Politikai akciói: egyszer börtöncsomagot küldött a mandátumától megfosztott helyi fideszesnek, Simonka Györgynek; elkérte egy momentumos tüntetéshez Almáskamarás EU-s támogatásból vett kisbuszát, amivel Orbán beszédére szállították a híveket (de ő nem kapta meg); elhívta Lázár Jánost egy közös buszozásra (de Lázár nem reagált).

• Szelényi Zoltán – MSZP; támogatja: Párbeszéd

51 éves, 15 éve az orosházi Dr. László Elek Kórház traumatológus szakorvosa/főorvos, előtte 10 évig dolgozott az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben.

• Szabó Ervin – Jobbik; támogatja: DK, LMP, MMM

A 48 éves orosházi férfi 2003 óta egyéni ügyvéd. 2013 óta a Jobbik tagja, 2014-ben bekerült Orosháza önkormányzati képviselő-testületébe, ahol a pénzügyi bizottság tagja is. 2019 óta a Békés Megyei Közgyűlés jobbikos megyei képviselője, az ügyrendi bizottság alelnöke. 2018-ben a Jobbik parlamenti képviselőjelöltje volt, amikor egy önkormányzati ülésen „felháborodott volt jobbikosok” egy fél disznófejet dobtak az asztalára (de ő nem volt ott, korábban jelezte, hogy nem lesz ott az ülésen).

A fideszes jelölt eredménye 2018-ban: 43,15 százalék – nyerhető körzet. De az akkori jelölt Simonka György volt, aki ellen több korrupciós ügyben is vádat emelt az ügyészség.

Az előválasztásra készülő egyéni választókerületekről szóló összeállításaink itt találhatók.

• A Partizán meglátogatta Kassai Lajost, a modern kori lovasíjászat megteremtőjét, aki a Távol-Kelettől Szaúd-Arábián át Amerikáig tart bemutatókat, mellette pedig a Testnevelési Egyetemen és az Állatorvosi Egyetemen is tanít.
• Kassairól 2016-ban film készült A lovasíjász címmel, amit négy hónap alatt többen látták moziban, mint az összes többi, azalatt bemutatott magyar filmet összesen.
• A Somogy megyei Kaposmérőn üzemeltetett központjában beszélgetett vele Gulyás Márton a kulturális és gazdasági elit színvonaláról, a kettészakadt társadalomról és a homoszexualitásról.

Kassai elmesélte, hogy 33 éve építi a harcművészeti iskoláját, és 60 éves korára lett kész. Neki a lovasíjászat nem cél, hanem eszköz: azért is tudja terápiásan használni a központot, mert nagyon introvertált gyerek volt, és a lovasíjászattal lassan fel tudta oldani a belső feszültségét.

„Én egy népvándorláskori ember vagyok mindenféle tekintetben” – mondta Kassai, aki értelmiségi családból jött, amikor viszont középiskolában mezőgazdasági gépszerelőnek tanult, egy munkásszállón élt borzasztó körülmények (alkoholisták, füst- és húgyszag) között, gyakran mínuszokban. Elmondása szerint ezzel is elégedett volt, bár később kitűnő tanulóként helyett kapott a gimnazisták kollégiumában.

Világbirodalom a sutyerákság közepén

A mostani tevékenységéről azt mondta, egy „világbirodalmat” épít, nem csak egy sportot terjeszt, hanem a magyar kultúrát. Szerinte baj, ha túlságosan elszakadunk a természettől, ez látszik most. Kassai azt mondta, mivel szociálisan érzékeny, ezért ingyen tanított gyerekeket, de ez kontraproduktív volt, mert „sutyerák légkör” alakult ki, nem az elegancia irányába mentek, hanem az anyagi komfortzónán belül maradtak (például azt nézték, hogy a ruhák a lehető legolcsóbbak legyenek), és a szülők egy ingyenes edzőtáborként gondoltak rá.

Arról, hogy bár a jobboldalnak ő egy tisztelt, mitikus alakja, mégsem vált a magyar elit sportjává a lovasíjászat, azt mondta, ilyen a rendszerváltás utáni újburzsoázia – néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve –, nincs gazdasági elitünk, ami külföldi tőkét be tudna hozni, és nem alakult ki kulturális elit sem, 2010 óta is csak azt látja, hogy a helyzet romlik.

Zárvány van, de még nincs veszve semmi

Kassai a társadalmat az eketalp-betegséggel írta le: a talaj két rétege közé egy zárvány kerül, ami mindkettőnek káros, hiszen szükség lenne az átjárásra, de Magyarországon nincs átjárás a mélyre sorolt jobb- és a felszíninek tekintett baloldal között. Szerinte mindkét oldal sztereotípiák és szélsőségek alapján ismeri a másikat, éppen ezért kereste meg Gulyás Mártont, mert – mint homoszexuális kapcsolatban élő baloldali aktivista, aki sokkal fiatalabb nála – a lehető legtávolabb áll tőle kulturálisan, de a kettőjük közti kommunikáció adja meg a nemzet kulturális nívóját, mert ha le tudnak ülni éretten kommunikálni, akkor nincs veszve semmi.

Kassai láthatóan nem akarta bírálni a NER-t, a hatalmat érintő kérdésekről azt mondta, a társadalom nincs elég magas kulturális szinten: „Olyan dolgokat próbálunk jogilag szabályozni, amiket egy intelligens, kulturális társadalom meg tud beszélni.” Szerinte „az az őrület, ami a színházakon végigfutott, beleértve az alkoholizmust, az abuzálást stb., ez mind azért van, mert sutyerákok vagyunk”, és ez politikai pártok váltogatásával nem fog megváltozni, a kultúrát kell megváltoztatni, hiszen a politikusok is közülünk kerülnek ki, „nem lehet eltartott kisujjal beszélni a politikáról”.

Kassai Jean Piaget és Ken Wilber elméleteit idézve arról is beszél, hogy a változó világban, ahol most hagyjuk magunk mögött a francia forradalommal elérkezett racionalitást, egyfajta nagyobb szintű elfogadás és intuitív gondolkodásmód jön. Szerinte nem a gazdasági fellendülés ad kulturális nívót, hanem fordítva.

Az elit szerinte az elhibázott rendszerváltás miatt ilyen, rossz volt a bel- és külpolitikánk, rengeteg hitelt elengedhettünk volna, és a csehekhez hasonlóan ki kellett volna zárni a közéletből az előző rendszer vezetőit. A 2010 utáni rendszerről azt mondta, „a személyiségnek egy alacsonyabb fejlettségi fokára lett visszakapcsolva”, mert „a demokrácia magasabb rendszer, mint a diktatúra”, de ez nem jelent semmit, mert „egy semmit érő demokrácia” „lehet rosszabb, mint egy jól működő diktatúra”.

Törvényszerűen átesünk a ló túloldalára

Ha már a homoszexualitást szóba hozta, elmondta, hogy a magyar lakosság többsége elfogadja (ehhez hozzátette, hogy szerinte a komplex társadalom lényege, hogy minél különbözőbb dolgokat tud integrálni), de a felvonulásokon való extrém magamutogatás és provokáció ellenérzést váltott ki. Szerinte nem kéne szivárványos zászlót kitenni a középületekre, mert ez valaminek a túlhangsúlyozását közvetíti, ő pedig többször is a normalitást emelte ki, mint valamit, amihez igazodni kell.

A homoszexuálisokat megérti, mert elképesztő hátrányból kellett indulniuk, de amikor a helyzet normalizálódik, már nincs rá igény. Gulyás szerint ahhoz, hogy ne legyen többet Pride, simán csak jogegyenlőség kellene az azonos nemű pároknak, de Kassai szerint ez nem így van: például az USA-ban és Kanadában is megy tovább, „szakállas nőnek öltözött bácsik demonstrálnak általános iskolákban”, és aki nem viszi ilyenkor iskolába a gyerekét, azt számon kérik. Kassai szerint törvényszerűen átesünk a ló túloldalára, és csak egy kulturális nívó tudná meghatározni, hogy elértük-e a célunkat, az aktivisták viszont az eszközükben látják a célt.

A Magyar Sziget sok volt neki, a Mi Hazánk még nem

Arról, hogy fellépett a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom rendezvényén, azt mondta, az ott lévő 2000 ember, akit ezzel a kultúrával meg akart ismertetni, nem látszott szélsőségesnek. A Magyar Szigeten viszont nem tetszett neki az a törzsi szellem, amit tapasztalt, az a rendezvény csúszott le, de ott sem nemet mondott, csak amikor a lova nem akart felmenni a lószállítóra, szólt, hogy nem tudja vállalni.

Ha Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely hívná meg, azt is vállalná, mert nagy baj lenne, ha valaki meghatározná neki, hogy egy kulturális tevékenységet hol végezhet és hol nem, egyszer például Demszky Gábor kérésére is bemutatót tartott egy ázsiai delegációnak. (A Friderikusz Show-nak viszont nemet mondott, mert nem akart bohóckodni.) Mivel egy nagy közösség vezetője, rájuk tekintettel nem engedheti meg magának, hogy nyíltan politizáljon.

Bár Kassainak vannak tudományosan erősen vitatható, ezoterikus-misztikus meglátásai, az legalább érződik, hogy ezeket komolyan is gondolja, így az ilyen Partizán-interjúknak mindenképp több értelme van, mint mondjuk olyan pártkatonákat faggatni 3-4 órán át, mint amilyen Gajdics Ottó vagy G. Fodor Gábor.

16:11-kor egy utcai telefonfülkéből érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy egy szegedi bevásárlóközpontban bomba fog robbanni. A kiérkező rendőrök az áruház területét kiürítették, majd megkezdték az épület átvizsgálását.

Az elvégzett adatgyűjtések eredményeként rövid időn belül látókörbe került a feltételezett elkövető, akit a helyszín közelében – miközben az eseményeket figyelte – elfogtak az egyenruhások.

A férfit a rendőrkapitányságra előállították és őrizetbe vették, az elszámoltatása folyamatban van, ellene közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt indult eljárás. (police.hu)

„Bocsánatkérés helyett, kevélykedés és újabb hazugság volt Hadházy Ákos egykori fideszes képviselő válasza, ezért Zugló Önkormányzata megtette a feljelentést jó hírnév megsértéséért, rágalmazásért” – közölte a zuglói önkormányzat, miután a Momentum és az MKKP kiállt Hadházy mellett, akit Horváth Csaba perrel fenyegetett.

A zuglói önkormányzat azt írja:

„A Fideszre jellemző módon ne bújjon mentelmi joga mögé Hadházy Ákos! Ha olyan bátor és biztos magában, kérje mentelmi jogának felfüggesztését és ne akadályozza az eljárást!”

Azt írják: „Szerettük volna békésen rendezni az ügyet, Hadházy Ákos azonban nem áll le, tovább folytatja Zugló Önkormányzatának lejáratását azután is, hogy tényszerűen cáfoltuk valamennyi állítását.”

Szerintük Hadházy „most is óriásit csúsztat, ugyanis nem azért jelentjük fel, mert azt javasolta, hogy ne adjuk el az említett telket a korábban becsültnél alacsonyabban Tiborczéknak”.

Szerintük Hadházynak „ez a mondata is tele van csúsztatásokkal, mert azt már nem írja, hogy azért kellett új értékbecslést készíteni és alacsonyabbra vinni az árat, mert évekig még érdeklődő sem volt a korábbi áron”, és azt kérik, „arra se bujtson fel minket, hogy köztörvényes bűncselekményt kövessünk el azzal, hogy politikai alapon döntünk és nem a törvényesen meghatározott legjobb ajánlat alapján”. „Egyetlen ajánlat érkezett, melyet az Angolkert Lakópark Kft. tett, nem Tiborcz István” – írják.

Azt írják Hadházyról: „Azzal se keltsen hamis képet, hogy úgy állítja be, hogy neki köszönhető, hogy nem ment át a telekeladás a múlt heti bizottsági ülésen és a tegnapi rendkívüli testületi ülésen sem, hiszen a bizottság napirendjén nem is szerepelt, a rendkívüli ülést pedig határozatképtelenség miatt elhalasztották, tehát nem arról van szó, hogy nem ment át, hanem még csak nem is szavaztak róla.”

Szerintük ezt pontosan tudja Hadházy is, „de úgy látszik a fideszes múltja kötelezi, hogy nem kér bocsánatot, amikor hazugságokkal téveszti meg nem csak a saját, de az ellenzéki összefogás szimpatizánsait is ezzel bomlasztva az összefogást”. „Teszi mindezt olyan bátran, hogy bebújik a mentelmi joga mögé. Ezzel is megtéveszti az embereket, hogy azt mondja úgysem adhatják ki a mentelmi jogát. Az igazság ugyanis az, hogy a képviselők maguk kérhetik a mentelmi joguk felfüggesztését, hogy tisztázzák magukat” – írják.

Horváth Csabáék azt írják: „Itt a lehetőség, hogy megmutassa, hogy nem csak jól hangzó, ámde hamis frázisokkal vagdalkozik, hogy ilyen áron szerezze meg a zuglói mandátumot. Kérje mentelmi joga felfüggesztését saját maga is, akkor máris elindulhat az érdemi büntetőeljárás!”

Frissítés

Hadházy Ákos reakciója a feljelentés hírére:

„Sajnálom, hogy a zuglói önkormányzat mindenképpen szeretné elterelni a figyelmet az úgynevezett telekügy lényegéről, és inkább az én személyemet próbálja támadni. Mert a lényeg az, hogy egy értékes telket a lakók akarata ellenére, nyomott áron próbálnak eladni Tiborcz István üzleti körének. A többi részletkérdés, de ha már így alakult, gyorsan reagálok rá.

Végtelenül unom, hogy az általam lebuktatott ügyekben a hirtelen megbízott krízskommunikációs szakértőknek nem jut eszükbe más, mint hogy feljelentéssel fenyegetnek. Ez mindig csak egy unalmas kommunikációs trükk, hiszen közben mindannyian jól tudják, hogy így nem fog bíróság elé kerülni az ügy és a feljelentett nem védheti meg magát, nem bizonyíthatja igazát. Ugyanis rágalmazási ügyben – mivel ez ún. magánvádra üldözendő bűncselekmény – a parlament soha nem adja ki a képviselők mentelmi jogát. Én minden ilyen esetben kérni szoktam a parlamenttől, hogy függesszék fel a mentelmi jogomat, de eddig soha nem döntöttek így. Ezért szoktam javasolni az elkövetőknek, hogy ha tényleg szeretnének elégtételt venni, akkor polgári pert indítsanak ellenem, ott nem véd a mentelmi jog. Sajnos a mai napon a zuglói önkormányzat fizetett kommunikációs szakembere nem tanulmányozta az Országgyűlésről szóló törvény 74. paragrafusát. Lemondani a mentelmi jogról ugyanis csak szabálysértési ügyben lehet, ezt meg is tettem például a dudálós tüntetések után. Büntetőügyben erre nincsen lehetőség, magánvádas büntetőügyben csak a bíróság kérheti a mentelmi jog felfüggesztését, amit sajnos a parlament akkor sem szokott megtenni, amikor kifejezetten kérem.”

Irán megerősítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentését, ami szerint a perzsa állam fokozta urándúsításának mértékét.

„Ahogy azt többször is hangsúlyoztuk, ez a válaszunk a bécsi nukleáris megállapodás megsértésére és a jogellenes amerikai szankciókra” – mondta Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő. A 2015-ös hathatalmi megállapodásra utalt, ami az iráni nukleáris programot szabályozza. Hatibzadeh szerint Irán lépései nem sértik az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződés (NPT) feltételeit. Azt mondta, az előállított uránt csakis békés célokra használják fel.

Irán visszatér az egyezményben vállalt kötelezettségeihez, ha az USA feloldja a szankciókat – állítja a szóvivő az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség beszámolója szerint.

A NAÜ tagállamoknak készített jelentése szerint – amit hírügynökségek kedden ismertettek – Irán már szinte fegyverképes szintre, 60 százalékra fokozta az urándúsítás mértékét. A beszámoló szerint Irán eddig csak egy 164 darab, IR-6 típusú centrifugából álló kaszkádot használt a 60 százalékos urándúsításra natanzi nukleáris létesítményében, de mostanra üzembe helyezett egy másik kaszkádot is, benne 153 darab IR-4-es típusú centrifugával.

Bár a nukleáris fegyverek előállításához 90 százalékos tisztaságú uránra van szükség, ez megfelelő eszközökkel viszonylag gyorsan előállítható a 60 százalékos dúsítású anyagból. Az iráni atomalku legfeljebb 3,67 százalékos dúsítottságú urán előállítását engedélyezi Iránnak. Egy másik jelentésben a NAÜ arról számolt be, hogy Irán eddig 200 gramm 20 százalékos tisztaságú uránfémet állított elő.

A fejlemények tovább bonyolítják majd az iráni atomprogram korlátozásáról szóló többhatalmi megállapodás helyreállítását célzó bécsi tárgyalásokat, amik várhatóan szeptemberben indulnak újra. Nyugati országok már előre figyelmeztették a teheráni vezetést, hogy az uránfém előállításával megsértené a 2015-ben aláírt nukleáris egyezmény rendelkezéseit, mivel az atombomba magjának elkészítésére is használható. A szerződés kifejezetten tiltja az uránfém előállításával kapcsolatos kutatást. Teherán viszont azt állítja, nem érdekelt nukleáris fegyverek kifejlesztésében, az uránfémet pedig kizárólag civil nukleáris programjához használná fel. (MTI)

Lengyel Róbert, Siófok polgármestere július végén arról számolt be, hogy egy volt beosztottját, Ressinka Imrét – aki az önkormányzat megbízásából a Petőfi sétány biztonsági vezetője – fegyveres kommandósok vitték el.

A police.hu most azt írja, hogy a Somogy megyei rendőrök előzetes bűnügyi információ alapján – eseti szakértő bevonásával – július 29-én egy balatonszabadi családi házban házkutatást tartottak. Az ingatlanból több mint 300 gramm kábítószergyanús anyagot, 4-5 kg régészetilelet-gyanús ékszert és érmét, illetve átalakított légpuskákat foglaltak le, és a ház udvarán egy kialakított lőteret is találtak.

A rendőrök a hatályos jogszabályoknak megfelelően a TEK munkatársainak bevonásával a feltételezett elkövetőt elfogták és előállították a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságra.

A nyomozók az 51 éves balatonszabadi férfit most „lőfegyver készítésének módszerével elkövetett lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntett” és kábítószer-birtoklás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága a lefoglalt régészeti leletek eredetét a Magyar Nemzeti Múzeum szakértőinek bevonásával vizsgálja, és eljárás folyik, hogy kiderüljön, a gyanúsított háza mögött található lőtér veszélyezteti-e a környéken lévők biztonságát. (police.hu)

A fehérorosz hatóságok többeket őrizetbe vettek a BelaPAN független hírügynökség munkatársai közül, miután házkutatásokat tartottak náluk.

A Nyomozó Bizottság közlése szerint Irina Levsina főszerkesztőt, Dmitrij Novozsila volt igazgatót és Kacjarina Bojeva könyvelőt a közrendet durván sértő cselekmények előkészítésének, illetve szervezésének gyanújával őrizetbe vették. A tájékoztatás szerint halaszthatatlan nyomozati tevékenységet végeznek a részvételükkel.

A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet és a Naviny.by arról számoltak be, hogy Levsinát, Novozslát, Bojevát és Aljakszandr Zajcev helyettes főszerkesztőt, Irina Turcsina meg Zahar Scserbakov újságírókat kihallgatták. Zajcevet, Turcsinát és Scserbakovot időközben elengedték.

Az érintettek lakásán házkutatásokat is tartottak.

A Naviny.by hozzátartozókra hivatkozva közölte, hogy Bojeva és Novozsila, aki 2018 és 2021 januárja között töltötte be a BelaPAN igazgatói tisztségét, most a főváros Okresztina utcai fogházában vannak.

A BelaPAN internetes felülete elérhetetlenné vált.

A fehérorosz újságíró-szövetség az előállítottak szabadlábra helyezését követelte.

Az idén már másodjára tartottak házkutatást a BelaPAN munkatársainál. Januárban a független hírügynökség helyiségeit kutatták át a hatóságok, elkobozva számítógépeiket és egyéb eszközeiket, megbénítva ezzel a szerkesztőség munkáját.

Az ország legrégebben működő független hírügynökségét, a BelaPAN-t 1991-ben alapították.

Az elmúlt hetekben fokozódott a hatósági nyomásgyakorlás, a rendőrség lázongások és tüntetések szervezésével indokolta a náluk tartott razziákat. A fehérorosz újságíró-szövetség szerint legalább 30 újságíró van börtönben, és kb. 50 rendőrségi büntetőjogi eljárás van folyamatban a média munkatársai ellen. Az utóbbi egy évben kb. 140 razziát tartottak a hatóságok újságíróknál. (MTI)

A macskák jobban szeretik, ha ingyen kapnak kaját, mintha dolgozniuk kellene érte.

A Greenpeace azt írja, hogy egy határozat szerint a Mol az eljárás megszüntetését kérte az illetékes kormányhivataltól.

Az év elején derült ki, hogy a Mol az Őrségi Nemzeti Park területén, pár 100 méterre az ott lakók házától új szénhidrogén-kutat akar fúrni, ami helyi tiltakozást váltott ki.

A Greenpeace bírósághoz fordult, és a Magyar Természetvédők Szövetségével közös állásfoglalást adott ki, amiben több mint 110 civil szervezettel együtt követelték a tervek azonnali leállítását. Felemelte szavát a tervek ellen a Jövő Nemzedékek Szószólója és az érintett Őrségi Nemzeti Park is. „Ez jó példa arra, hogy ha összefogunk, akkor egy civil ellenállás meg tudja akadályozni egy hatalmas olajcég káros terveit” – írják.

A határozat szerint a Mol „felülvizsgálta a tervezett tevékenységet, és nem kívánja az Őri-M-1 jelű mélyfúrást megvalósítani, erre tekintettel kérte az eljárás megszüntetését, továbbá a hiánypótlási felhívásban foglaltak teljesítését visszautasította” – írja a Greenpeace.

Gitanas Nauseda litván elnök szerint az Európai Uniónak aktívabb politikát kell folytatnia az illegális migráció elleni harcban, és növelnie kell a közösség külső határainak védelmét szolgáló pénzügyi hozzájárulását. A litván elnöki hivatal közleménye szerint az államfő David Sassolival, az Európai Parlament elnökével folytatott vilniusi tárgyalásain mondta ezt.

Nauseda szerint nemcsak a déli, hanem a keleti uniós határoknál is tapasztalható a migrációs nyomás növekedése, és ebben a helyzetben felül kell vizsgálni az EU migrációs politikáját, az erre vonatkozó előírásokat.

Litvániának 1070 km hosszú schengeni határa van, ezen belül 680 km a fehéroroszországi határszakasza. A litván hatóságok ezen a szakaszon 4 méteres drótkerítést létesítenek, és a tetejére szögesdrótot rögzítenek. A kerítés előtt is 3 méter magas szögesdrótakadály lesz. Ezekre a munkálatokra a számítások szerint 152 millió eurót költenek saját költségvetési forrásokból. Vilnius azt remélte, hogy ehhez az EU-tól is kap pénzügyi támogatást, de Brüsszel egyértelművé tette, hogy akadályok és határkerítések építéséhez nem járul hozzá.

Pénteki összesítés szerint idén addig kb. 4100 ember lépte át illegálisan a fehérorosz-litván határt, ők 40 országból érkeztek, többségük Irakból. Ezt ötvenszer több, mint tavaly egész évben. Litvánia és az EU is azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy szándékosan engedi át a migránsokat az EU felé, válaszul a rezsimje elleni nyugati büntetőintézkedésekre. Nauseda el is rendelte a hadsereg bevetését is a határvédelemre.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter közölte szerdán, hogy Vilnius tiltakozó jegyzéket adott át Minszknek amiatt, hogy egy tucat fehérorosz határőr megsértette a litván határt. „Tájékoztattuk Fehéroroszországot a komoly aggodalmunkról és még egy provokációról a határon, ahol a helyzet amúgy is feszült” – mondta Landsbergis, és felszólította Minszket, hogy tartózkodjon az ilyen, provokációnak minősíthető lépésektől.

A litván határőrség közölte: a fehérorosz határőrség 12 embere kísért a határhoz egy több mint 30 főből álló csoportot, ami megpróbált behatolni az ország területére, de a litván határőrök második figyelmeztetése után visszafordult. Az incidensről videó készült, és Vilnius tájékoztatta róla az EU-t és a NATO-t. (BBC, MTI)

Horváth Csaba kedden nyílt levelet írt a zuglói előválasztáson elinduló Hadházy Ákosnak, amiben Zugló MSZP-s polgármestere azt írja: „Ön a múlt héten olyan csúsztatásokat, hazugságokat fogalmazott meg a zuglói ingatlaneladásokkal kapcsolatban, amelyekkel nemcsak a zuglóiakat tévesztette meg, hanem az ellenzéki összefogás szimpatizánsait is. Tette ezt azért, mert nem vette a fáradságot utánanézni a valóságnak vagy kifejezetten az volt a célja, hogy Zugló önkormányzatát rossz színben tüntesse fel.”

Horváth azt írta, az eladások nem „stikában, a nyilvánosságot kerülve” történtek, hanem a róluk szóló pályázat megjelent két országos napilapban (Népszava, Magyar Nemzet), Zugló online felületein, a Polgármesteri Hivatalban, kifüggesztve a Zuglói Zrt. hirdetőtábláján és az értékesítendő ingatlanon, valamint az Ingatlan.com felületén 30 napig.

Azt írta, a pályázat nyílt volt, az ingatlan eladásáról még 2013-ban, Papcsák Ferenc, fideszes polgármester idején döntöttek, az értékesítésről később többszörös testületi döntés született, csak 2019-ben hatszor is kiírtak nyilvános pályázati felhívást az ingatlanra.

De a pályázatokra nem érkezett érvényes ajánlat, érdeklődő sem nagyon volt, valószínűleg a magas ár miatt. Ezért idén február 25-én újra döntött a testület a telek eladásáról, újabb értékbecslést készíttetett az önkormányzat, és végül 709 millió forintért lett legutóbb meghirdetve az ingatlan.

Horváth azt írta, nem maradhat következmények nélkül, hogy Hadházy valótlan állításokkal igyekezett megtéveszteni a zuglóiakat és lejáratni Zugló Önkormányzatát, és felszólította a képviselőt, hogy haladéktalanul kérjen bocsánatot, és adjon ki erről közleményt. Horváth azt írta: „Amennyiben ez 2021. augusztus 18-án 12:00-ig nem történik meg, Zugló Önkormányzata jó hírnevének megőrzése érdekében kénytelen leszek feljelentést tenni.”

Hadházy: A kerület egyik legértékesebb telkét adnák el áron alul Tiborcz István üzlettársának

Hadházy a Facebookon azt írta, kedden dönt Zuglóban a rendkívüli testületi ülés arról, „hogy a kerület egyik legértékesebb telkét eladják-e csökkentett áron Tiborcz István üzlettársának”, szerinte az önkormányzat érvei nem cáfoltak semmit: a kihirdetésben valótlan adatok voltak, az eladási kényszert pedig helytelen a családi ezüst kiárusításával orvosolni.

Hadházy azt írta a Zuglói Önkormányzatnak kommentben: „Polgármester úr pontosan tudja, hogy magánvádas ügyben a parlament nem adja ki a képviselőket, így a feljelentés egy teljesen fölösleges lépés.” Azt is írta, hogy örül, hogy a múlt heti bizottsági ülés után a keddi képviselő-testületi ülésen sem ment át az előterjesztés, és szerinte javítaná az ellenzéki összefogás hitelességét, ha ez az ügylet végleg lekerülne a napirendről.

Hadházy a Telexnek azt írta, Horváth eddig nem cáfolta a posztjaiban írtakat, ezért továbbra is azt állítja, hogy nagyon jó üzenet lenne, ha a testület nem szavazná meg ezt az előterjesztést arról, hogy csökkentett áron, de nagyobb beépíthetőséggel eladják ezt a telket Tiborczéknak. „Sajnálom, ha a polgármester úr sértve érzi magát, de ha jogi elégtételt szeretne, akkor azt javaslom, ne rágalmazás miatt jelentsen fel, hanem becsületsértés miatt polgári perben, mert sajnos a mentelmi jogot ilyen esetben nem adja ki a parlament. Én viszont állok a per elébe” – közölte Hadházy.

A Momentum, a Civilzugló és a Kétfarkú Kutyapárt kiállt Hadházy mellett

A Momentum közleményben reagálva azt írta, hogy a Civilzugló Egyesület és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt zuglói képviselőivel együtt „megdöbbenve olvasták a polgármester Hadházy Ákos képviselőt feljelentéssel fenyegető közleményét, melyet az önkormányzat nevében szignált”. „Úgy gondoljuk, hogy a harcias hang leginkább a keddi, határozatképtelenség – a szocialista képviselők távolmaradása – miatt elmaradt képviselő-testületi ülésről próbálja elterelni a figyelmet” – írják.

Azt írják, nem tartják korrektnek, hogy Horváth az önkormányzat nevében beszél, hiszen az Egressy út és Angol utca sarkán található telek eladását ebben a formában ellenzik a Momentum, a Civilzugló Egyesület, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, illetve a Demokratikus Koalíció képviselői is. „Tehát a testület jelentős része ellene van, ezért arra kérjük a polgármestert, hogy az önkormányzat nevében ne vádaskodjon!” – írják.

Azt is írták, hogy bár a polgármesteri közlemény hallgat, a környékbeli lakosok ellenzik a telek beépítését, több mint 1000 tiltakozó aláírást gyűjtöttek, mert a területre közparkot szeretnének, nem társasházat, és Zugló egyébként is a túlzott beépítés következményeitől szenved, elég csak az Egressy úti dugókra gondolni.

„Felhívjuk a polgármester figyelmét arra is, hogy az ellenzéki összefogás jelszava mögé bújva nem lehet bármit megtenni. Az ellenzék csak akkor tudja leváltani a Fideszt, ha megőrzi morális fölényét, és azokon a helyeken, ahol döntéshozó pozícióban van, nem követi el ugyanazokat a hibákat” – írják.

A Momentum ott indítja Hadházyt az előválasztáson, ahol 2014 óta MSZP-s vezetés van, Tóth Csaba a helyi képviselő. Fekete-Győr András szerint Zuglóban minden 100 forintból ellopnak 40-et, és a jelöltjükkel valódi változást szeretnének a politikában. A nyár elején Karácsony Gergely és Jakab Péter is beállt Tóth Csaba mögé az előválasztási kampányban.

A Spiegel arról ír, hogy Bécs után az Egyesült Államok berlini nagykövetségén is észleltek rejtélyes eredetű megbetegedéseket, amik hasonlítanak az először a havannai amerikai nagykövetség munkatársai körében regisztrált esetekre.

A lap szerint az utóbbi hónapokban legalább két diplomatánál észlelték a Havanna-szindróma néven is ismert tünetegyüttest. A hirtelen fellépő szédülés, fejfájás, látásromlás, hányinger, erős fejfájás és egyéb panaszok miatt a betegek egy része munkaképtelenné vált.

Júliusban a bécsi nagykövetségen is tapasztaltak ilyen megbetegedéseket, és a 2016-ban és 2017-ben regisztrált első, havannai esetek óta további amerikai külképviseleteken észlelték a szindrómát.

Minden kontinensen van már olyan amerikai nagykövetség, aminek a személyzete körében előfordult a Havanna-szindróma, és a betegek között feltűnően sok az orosz hírszerzési tevékenység elhárításával foglalkozó nemzetbiztonsági dolgozó – írja a Spiegel.

A hírmagazin és a Bellingcat oknyomozó portál közös tényfeltáró kutatása szerint orosz kormányzati szervek egy titkos fejlesztési programban dolgoznak is egy olyan módszeren, amivel távolról lehet megtámadni a célszemélyt káros hullámokkal. Ezek lehetnek hanghullámok, illetve rádió- vagy mikrohullámok. (MTI)

Szlovénia kész befogadni öt olyan afgán menekültet, aki az elmúlt húsz évben együttműködött az Európai Unió (EU) kabuli képviseletével, valamint további 14-et, aki segítette az afganisztáni szlovén missziót – közölte Anze Logar szlovén külügyminiszter.

Az EU-s külügyminiszterek keddi afganisztáni helyzetről szóló rendkívüli ülésén egyetértettek abban: a tagállamoknak mindent meg kell tenniük, hogy segítsenek azoknak az afgánoknak, akik az elmúlt 20 évben együttműködtek az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), és biztonságosan eljuttassák őket az EU-ba, elkerülve a tálib rezsim esetleges megtorlását.

Logar szerint 400-500 ilyen személyről van szó. „Az EU tagállamai kifejezték hajlandóságukat, hogy méretük és befogadóképességük függvényében szolidárisan osztoznak a terheken” – nyilatkozta Logar a szlovén közszolgálati televíziónak.

Az Európában menedéket kereső afganisztáni menekültek befogadásával kapcsolatban kiemelte: Szlovénia mindent megtesz, amit az EU szolidaritási elve megkíván, de egyelőre nem vállal további terheket.

Arról is beszélt, hogy az afgán válság nem vezethet újabb migrációs válsághoz: „Mindannyian jeleztük, hogy ebben az esetben nem lesz olyan migránsáradat, mint 2015-ben és 2016-ban volt. Az EU minden eszközt meg fog adni ahhoz, hogy megállapodás szülessen a környező országokkal, azaz az Afganisztánnal szomszédos államokkal arról, hogy a migráció terheit ők viseljék.”

A radikális iszlamista tálibok augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba, és pár óra alatt átvették az afgán főváros felett az irányítást. Nem sokkal korábban Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott. A nyugati országok a kabuli repülőtéren keresztül menekítik ki az állampolgáraikat és a diplomáciai képviseleteik személyzetét. (MTI)

Banglades elutasította az Egyesült Államok kérését, hogy ideiglenesen fogadjon be olyan afgán állampolgárokat, akik az Afganisztánban hatalomra került iszlamista tálibok megtorlásától tartanak – közölte Abdul Momen bangladesi külügyminiszter Dakkában.

„Az Egyesült Államok baráti ország. Kéréssel fordult hozzánk, de mi nemet mondtunk” – mondta újságíróknak Momen, aki szerint Washington diplomáciai csatornákon tájékoztatta a dakkai vezetést arról, hogy egyes afgánok áttelepítésére keres befogadó államokat biztonsági okokból.

Azt nem közölte, hogy hány afgán befogadását kérték Bangladestől, illetve azokról az országokról sem tett említést, akikhez az USA fordult.

Már a rohingyák százezreit is nehezen látják el

Momen azt mondta, a washingtoni vezetésnek címzett válaszában Banglades arra hivatkozott, hogy gondot jelent neki a szomszédos Mianmarból elmenekült rohingya menekültek százezreinek ellátása is. „Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy befogadhassunk további embereket a legsűrűbben lakott országban” – közölte.

A dakkai külügyminisztérium korábbi állásfoglalásában nyugalomra és a béke fenntartására intette az afganisztáni konfliktus szereplőit, hogy szavatolják mindenki, ideértve a külföldi állampolgárok biztonságát is a polgárháborús országban.

Banglades több mint 1 millió muszlim rohingyának ad otthont. A menekültek zöme (kb. 750 ezer ember) 2017-ben menekült el a többségében buddhisták lakta Mianmarból, miután a hadsereg jogvédő szervezetek szerint etnikai tisztogatásba kezdett Arakán államban arra válaszolva, hogy lázadószervezetek támadásokat indítottak a hatóságok ellen. Rohingyák kisebb csoportjai már korábban elmenekültek a mianmari üldöztetés elől Bangladesbe. (MTI)

A wisconsini Donald Gorske 1972-ben kóstolta meg az első Big Macjét, és akkor eldöntötte, hogy élete végéig azt fogja enni: azóta már megevett 32 340-et a McDonald's híres szendvicséből. A csúcspontján Gorske 9 Big Macet fogyasztott naponta, de ma már csak napi kettőnél tart.

Gorske a nyugdíjba vonulása óta azt csinálja, hogy egy vásárlással veszi meg az egész hétre való Big Mac-ellátmányát, hogy spóroljon a benzinen.

Meglepő módon a férfi vércukor- és koleszterinszintje egész alacsony, és a magas koleszterinszinthez köthető betegségek hiányát annak tulajdonítja, hogy csak a Big Machez ragaszkodik, és nem jár más gyorséttermekbe, kihagyja a sült krumplit is, és 10 km-es sétákat tesz a környékén.

A férfi azzal viccel, hogy a fiai feljegyzik, hány Big Macet evett meg, hogy a halála után mondhassák, hogy: „Ennyi Big Mac fog megölni!” Gorske azt mondta, csak akkor fog felhagyni a Big Mac-evéssel, ha már annyira kevés foga lesz, hogy a feleségének turmixgéppel kell folyóssá tenni a Big Macjét. (Hypebeast)

„Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.” (Lánczi András)

A Napi.hu írta meg, hogy a Békemenetet szervező CÖF-nek, a kormányközeli Nézőpont Intézet alapítványának és Schmidt Mária családi kft.-jének is adott támogatást az állami Magyar Fejlesztési Bank.

Az MFB azután tette ki a kifizetések listáját, hogy a korrupcióellenes K-Monitor adatigénylésben figyelmeztette: bár ezt törvény írja elő, a közérdekű adatokat már 2016 vége óta nem tette közzé. Az MFB egyesületek, alapítványok feladatellátására, és a banki alkalmazottak „oktatási, kulturális és sporttevékenységét segítő szervezeteknek” adhat támogatásokat „nem alapfeladatai ellátására”.

Az MFB-nek idén az első félévben három kedvezményezettje volt, egyenként 25,4 millió forintot kaptak:

1. Prima Primissima,
2. Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány,
3. CÖF.

2020-ban a hét támogatott között ott volt:

• a Nézőpont Intézet Alapítvány,
• a bálványosi szabadegyetemet szervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány,
• a Mediaworks Hungary Zrt. (vagyis a fideszes médiauniverzum, a KESMA).

Mielőtt a Figyelő is a KESMA alá került, két egymás utáni évben is kapott 15-15 millió forintot a lap akkori kiadója, a K4A Lapkiadó Kft., ami Schmidt Mária családi cégéé.

A fideszes polgári körös szerveződésből létrejött Szövetség a Nemzetért Alapítvány (SZNA) 2019-ben 10 millió forintot kapott.

Az MFB-nek 60 napon belül közzé kellett volna tennie a „nem alapfeladatai ellátására” fordított támogatásait. A K-Monitor azt írta: „Nem csoda, hogy titkolóztak. Az állami lottócég által százmilliós összeggel szponzorált (!) CÖKA néhány hónapja kapott 25,4 milliós támogatást a banktól, de a többi támogatott között is azok a nevek bukkantak fel, akik a fejőstehéncégektől rendre pénzhez jutnak. Ez erősíti azt a teóriát, hogy az őket felügyelő politikusok kényeztetésére létezik a protekciós kedvezményezettek valamifajta listája.”

A Napi.hu cikkében hosszú táblázatban látható, milyen Fidesz-közeli cégek mennyi pénzt kaptak az állami banktól.

Afgán katonák százai érkeztek Üzbegisztánba a hétvégén, a radikális iszlamista tálibok elől menekülve – közölte az üzbég főügyész hivatala.

A tájékoztatás szerint 585 afgán katona érkezett 22 katonai repülőgép és 24 helikopter fedélzetén. 158 további katona gyalog kelt át a határon.

A főügyész hivatala közölte azt is, hogy egy afgán repülőgép összeütközött az őt kísérő üzbég vadászgéppel, amitől mindkét gép lezuhant. A közlés ellentmond a taskenti védelmi minisztérium korábbi beszámolójának, ami szerint az üzbég légvédelem lelőtt egy afgán harci repülőgépet, ami megsértette a két ország határát.

Az incidens vasárnap este történt, nem sokkal azután, hogy az iszlamista tálibok átvették az ellenőrzést az afgán fővárosban, Kabulban. A főügyészség szerint az afgán és az üzbég gép pilótája is katapultált, és túlélte az ütközést.

Egyelőre nem világos, hogy az afgán katonák most hol vannak, miután leszállásra kényszerítették őket Termez határvárosában.

Mindemellett a szomszédos Tádzsikisztán is arról számolt be, hogy több mint száz afgán katona érkezett légi úton Bohtar városának repülőterére. (MTI)

Egy moszkvai bíróság korlátozta Alekszej Navalnij ellenzéki politikus sajtótitkárának, Kira Jarmisnak a mozgásszabadságát egy 1,5 éves időszakra, mondván, a Covid-19 miatt bevezetett korlátozó intézkedések megsértésével vett részt a Navalnij szabadon bocsátását követelő tüntetések szervezésében.

Jarmis a büntetés ideje alatt nem kereshet fel tömegrendezvényeket, nem vehet rész rajtuk, és nem változtathatja meg állandó lakcímét a büntetés-végrehajtási felügyelet értesítése nélkül. Navalnij 31 éves szóvivője február 1. óta volt házi őrizetben az ellene felhozott vád miatt, az ügyben most hirdettek ítéletet.

Moszkvában az elmúlt hetekben – szintén azon a címen, hogy a járványügyi intézkedések ellenére tüntetést szervezett – hasonló mozgáskorlátozással sújtották Navalnij öccsét, Oleget és a politikus munkatársát, Ljubov Szobol ügyvédnőt. Az ellenzék szerint a bíróság önkényes ítéleteket hozott, hogy a szeptember 17-19-én megtartandó parlamenti választások előtt ellehetetlenítsék a kormányzó Egységes Oroszország párt ellenfeleit.

A korlátozások idején a hatóságok több hatalompárti tömegmegmozdulást engedélyeztek, ezek egyikén, március 18-án, a Krím elcsatolásának évfordulóján maga Vlagyimir Putyin is részt vett a Luzsnyiki Stadionban, és ő sem viselt védőmaszkot.

A bíróság júniusban szélsőségesnek minősített és betiltott három, Navalnijhoz köthető szervezetet. Oroszországban az ilyen csoportok tagjai egy idei törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat, nem lehetnek jelöltek például a parlamenti választáson sem. (MTI)

Szél Bernadett arról írt a Facebookon, hogy megkapta az adatokat, és azok alapján „2010 óta 1009 ügyben, ennek kapcsán pedig 2255 személy esetében adott engedélyt a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre 2021. július 31-ig bezárólag”.

A parlamenti képviselő azt írja, 11,5 év adatai szerint a legtöbb embert 2019-ben és 2020-ban figyelték meg bírói engedély alapján: „ez 2019-ben 261 személyt, míg 2020-ban 310 személyt jelentett”.

A törvény szerint bírói engedély kell a nemzetbiztonsági szolgálatok olyan feladatainak ellátásához, mint például a Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel való megdöntésére vagy Magyarország gazdasági biztonságának veszélyeztetésére irányuló törekvések elhárítása. A gyanúsított személyek lakását átkutathatják, a telefonjaikat lehallgathatják, a leveleiket rögzíthetik.

„Akár a felhatalmazási törvénnyel együtt átnyomott rémhírterjesztős Btk-módosítás is lehet titkos megfigyelés alapja, ami a 2020-ban megnövekedett számot is magyarázhatja. Ez azonban nem derült ki a válaszból: a Fővárosi Törvényszék minősített adatokra hivatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy nemzetbiztonsági feladatok szerinti bontásban hány megfigyelésre került sor, magyarul hány engedélyt adtak ki pl. terrorizmus és szervezett bűnözés felderítése érdekében, a törvényes rend megdöntése vagy az ország gazdasági biztonságának veszélyeztetése kapcsán, rémhírterjesztés, vagy közösség elleni uszítás miatt” – írja Szél.

A képviselő szerint az adatokból is látszik, hogy 2020-ban közel kétszer annyi embert figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben, és 2016-tól növekvő tendencia figyelhető meg az engedélyek számában. Szél azt írja:

A Fővárosi Törvényszék bírái minden egyes előterjesztést jóváhagytak, vagyis egy esetben sem tagadták meg a titkos megfigyelésre irányuló kérelmet.

Nemrég derült ki, hogy újságírókat, ellenzéki politikusokat és vállalkozókat is megfigyelhettek a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel.

Idén felpörgette a titkos megfigyeléseket a kormány, 928 eset volt nyár közepéig.
Varga Judit naponta 5 engedélyt írt alá, eddig többet, mint az elődje, Trócsányi László 2015-ben egész évben.

Az üzbég légvédelem lelőtt egy afgán harci repülőgépet, ami megsértette a két ország határát – jelentette be a taskenti védelmi minisztérium.

Az incidens vasárnap este történt, nem sokkal azután, hogy az iszlamista tálibok átvették az ellenőrzést az afgán fővárosban, Kabulban.

A Gazeta.uz üzbég lap úgy tudja, az afgán gép üzbég területen csapódott a földbe, Szurhondarjo tartományban. A két pilóta katapultált, kórházban kezelik őket. A sajtóban felvételek jelentek meg a gép földön heverő roncsairól.

Egyelőre nem világos, hogy az afgán légierő pilótái a tálibok elől menekültek, vagy más oka volt annak, hogy Üzbegisztán területére keveredtek a repülőgépükkel.

A tálibok elől menekülve már több afgán lépte át az üzbég határt. A taskenti vezetés vasárnap 84, a közös határt átlépő afgán katonáról számolt be.

Frissítés: Az üzbég főügyész hivatala közölte, hogy egy afgán repülőgép összeütközött az őt kísérő üzbég vadászgéppel, amitől mindkét gép lezuhant. A közlés ellentmond a taskenti védelmi minisztérium korábbi beszámolójának, ami szerint az üzbég légvédelem lelőtt egy afgán harci repülőgépet, ami megsértette a két ország határát.

Az incidens vasárnap este történt, nem sokkal azután, hogy az iszlamista tálibok átvették az ellenőrzést az afgán fővárosban, Kabulban. A főügyészség szerint az afgán és az üzbég gép pilótája is katapultált, és túlélte az ütközést.

Egyelőre nem világos, hogy az afgán katonák most hol vannak, miután leszállásra kényszerítették őket Termez határvárosában.

Több mint száz fegyveres menekült egy géppel Tádzsikisztánba

A szomszédos Tádzsikisztán engedélyt adott egy vészjelzést leadó afgán repülőgépnek, hogy leszálljon a területén. A dusanbei külügyminisztérium közlése szerint a fedélzeten az afgán fegyveres erők több mint száz tagja volt.

„Tádzsikisztán vészjelzést fogott, ami nyomán a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban engedélyt adott az Afganisztánból indult gép leszállására Bohtar városának repülőterén. Több mint száz afgán katona szállt le a fedélzetről” – közölte a külügyi tárca. A dusanbei külügyminisztérium cáfolta azokat az értesüléseket, hogy 18 afgán gép szállt volna le eddig tádzsik területen. „Tádzsikisztán területére csak két olyan repülőgép érkezett, ami Afganisztánból szállt fel” – közölték.

Az Interfax orosz hírügynökség hétfőn a tádzsik hatóságokra hivatkozva közölte, hogy Dusanbe érintésével Ománba távozott Asraf Gáni afgán elnök, aki vasárnap hagyta el Kabult, még mielőtt a kormányellenes tálibok bevonultak az afgán fővárosba.

Az afgán ToloNews hírtelevízió reggel jelentette, hogy vasárnap este 18 utasszállító indult el Tádzsikisztán felé, további 28 gép pedig a dél-üzbegisztáni Termez városában szállt le. A ToloNews tudomása szerint az utasok többsége repülőtéri dolgozó volt, illetve az afgán repülési szolgálatoknál állt alkalmazásban. (MTI)

Tamás Zoltán, a Volmer-Tours Kft. ügyvezetője és Szabó Roland, a Rolitúra alapító utazásszervezője közös nyilatkozatot adott ki az M7-es autópályán vasárnap történt buszbalesetről – írta meg a HVG. (Az utat a Volmer Tours Kft. szervezte a Rolitúra márkanév alatt.)

Azt írják: „A Rolitúra és a Volmer Tours Kft. minden kollégája nevében mélységes megrendüléssel osztozunk a gyászban, és őszinte részvétünket fejezzük ki a tegnapi, augusztus 15-ei Baskáról hazafelé tartó súlyos buszbaleset áldozatainak családjai felé, valamint rövid időn belüli felépülést kívánunk a sérülteknek.”

56-an voltak az utaslistán, köztük két kiskorú, a balesetben 8 ember meghalt, köztük a sofőr. A közlemény szerint a felborult Mercedes busz 2013-as évjáratú, kifogástalan műszaki állapotban volt, utoljára márciusában esett át hatósági műszaki vizsgálaton, és a sofőrök is minden, a munkájukra vonatkozó előírást betartottak.

A két férfi a közleményben azt írja: „A tegnapi napot a helyszínen töltöttük, igyekeztünk segíteni a mentést. A következő időszakban is igyekszünk minden tőlünk telhető segítséget megadni a baleset áldozatainak családjai, és a sérültek számára, valamint a lehető legmesszemenőbbekig próbáljuk segíteni az eljáró hatóságok munkáját.”

„A baleset okait és körülményeit a hatóság vizsgálja, elsődlegesen az ő munkájukat próbáljuk segíteni, így ezekről több információnk jelenleg nincsen” – írják a szervezők, akik már felvették a kapcsolatot a biztosítókkal. (HVG)

Kína „baráti kapcsolatra” törekszik az Afganisztánt uraló, iszlamista tálibokkal – közölte Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő.

A tisztségviselő közölte, hogy Peking nem zárja be kabuli nagykövetségét, és hajlandók támogatni az újjáépítést.

Azzal kapcsolatosan nem fogalmazott teljesen egyértelműen, hogy elismerik-e a tálibokat Afganisztán új vezetőiként, csak annyit mondott, hogy tiszteletben tartják az afgán nép választását.

Emellett reményét fejezte ki, hogy sima és békés lesz az átmenet Afganisztánban, és kiemelte, hogy a felkelők többször is úgy nyilatkoztak, hogy jó viszonyt szeretnének kialakítani Kínával.

Peking korábban felelőtlennek nevezte a hirtelen amerikai kivonulást, mondván, az polgárháború veszélyével fenyeget. Az amerikai sajtó már egy ideje arról írt, hogy a nyugati csapatok kivonása után Kína készül betölteni a hatalmi vákuumot Afganisztánban.

Afganisztán határos Kínával, igaz, a közös határszakasz csak 76 kilométer hosszú. A kínai kormány az utóbbi években tárgyalásokat kezdett a tálibokkal, akiknek egy küldöttsége az országban is járt. A radikálisok második számú vezetője, Abdul Gáni Baradar molla július végén találkozott Vang Ji kínai külügyminiszterrel.

A tálibok a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva offenzívát indítottak az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen, és végül vasárnap bevették Kabult is. Ezzel párhuzamosan az afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott, és most drámai felvételek érkeznek Kabulból. (via MTI)

Szombat délután vita alakult ki két család között Kétegyházán, a Nagy Sándor utcában. Többen összeverekedtek, négyen megsérültek. A rendőrök három férfit őrizetbe vettek, és nyomozást rendeltek el, további három férfi ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki, akik közül két férfit 24 órán belül Orosházán fogtak el a rendőrjárőrök.

Délelőtt Békéscsabán és Gyulán további két férfit állítottak elő és vettek őrizetbe a rendőrök, az egyiket a körözés alapján keresték.

Két nappal a verekedés után a bántalmazásban szerzett sérüléseiben elhunyt az egyik férfi a gyulai kórházban, ezért a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaságon kívül halált okozó testi sértés miatt is folytatja az eset körülményeinek a kivizsgálását. A rendőrségen az a férfi is őrizetben van, aki a gyanú szerint a halállal végződő sérülést okozta. (police.hu)

Az amerikai hadsereg ideiglenesen leállította az evakuálást a kabuli Hamid Karzai nemzetközi repülőtéren, hogy biztosítsák a repülőteret, miután civilek ezrei rohamozták meg a kifutópályát.

Az Egyesült Államok továbbra is próbálja feldolgozni a vízumokat, és kimenekíteni azt a több ezer afgán menekültet, akik az amerikai és koalíciós erőket segítették, és az Afganisztánt elfoglaló tálibok megtorlására számíthatnak.

Jon Finer, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN-nek azt mondta, az USA-nak nincsenek erőforrásai ahhoz, hogy biztosítsák az afgánok biztonságos átjutását a repülőtérre, de a tálibokat figyelmeztették, hogy „súlyos következményekkel” fognak szembenézni, ha beavatkoznak az evakuálási erőfeszítéseikbe. Azt mondta, rendezett körülmények között akarják kimenekíteni a szövetségeseiket, mindenkit szólítanak, amikor a járatuk indul, másképpen nem mehet.

Előzőleg az amerikai katonák figyelmeztető lövéseket adtak le, mert olyan sokan akartak felkapaszkodni a távozó repülőkre. Több videó is megörökítette, hogy a távozó repülőkről az azokra felkapaszkodó emberek lezuhantak.

A brit védelmi miniszter korábban közölte, hogy nem minden afgán szövetségesüket fogják tudni elhozni Kabulból. (Axios)

A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György kilencedszer írt a Magyar Nemzetbe arról, hogy a magyar gazdaságpolitika mit rontott el, és miben kéne változnia.

Szerinte az elmúlt 20 évben a világgazdaságban egyre gyakoribbá váltak a pénzügyi válságok, de a Covid–19 miatti pénzügyi válság elmaradt, aminek az lett az ára, hogy a világgazdaságban mindenhol pénzügyi buborékok alakultak ki, a jegybankok mérlege felduzzadt, nőttek az államadósságok és a költségvetési hiányok, illetve a gazdasági helyreállítás dinamikája inflációt gerjeszt.

Matolcsy szerint a következő pénzügyi válság itt kopogtat, és nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg.

Matolcsy szerint az eurózóna északi és déli országaira azonos pénzügyi védőhálót alkalmazott az Európai Központi Bank, a déliek mégis rosszul, az északiak pedig jobban jöttek ki a válságból. Azt írja:

„Térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok.”

Egy következő válság kezelésére hat pontot hozott fel:

1. Döntő a versenyképesség elért szintje: a déliek még jobban visszaestek, mint azt a versenyképességi helyezés indokolta volna, ami a turizmus magas GDP-arányának köszönhető.
2. Sokat segít a digitális fejlettség: a válságkezelés és a digitális felkészültség (DESI digitalizációs index) között erős pozitív kapcsolat van, az járt jobban, aki korábban nagyobb súlyt fektetett a digitális átmenetre.
3. Döntő lehetett a pénzügyi rendszer versenyképessége: a magyar válságkezelés hitelezésalapú volt, az MNB és a pénzügyi rendszer forrásainak hatékony kihelyezése támogatta a költségvetést, az üzleti szektort és a családokat, ez tette válságállóvá a munkaerőpiacot.
4. Válságkezelés közben is javítható a versenyképesség: Magyarország 2019-ről 2021-re az IMD 334-es versenyképességi rangsorában a 47. helyről a 42. helyre lépett előre. A legnagyobb ugrás a nemzetközi befektetések terén volt, ahol a 40. helyről a 10.-re, illetve a gazdasági teljesítményben, ahol a 19. helyről a 8.-ra jöttünk fel 64 ország közül. A foglalkoztatásban is a 20. helyről a 13. helyre léptünk előre. Azért javulhatott a válságkezelés során a versenyképességünk, mert a válság feloldott egy belső gazdaságpolitikai patthelyzetet. Az éves költségvetési érdek már nem akasztotta meg a versenyképesség javulását célzó javaslatokat. Ennek ára most a magas költségvetési hiány és az elfutó államadósság.
5. Még nem elég a felkészültségünk a válság utáni világra: a magyar gazdaság válság utáni világra való felkészültsége (MNB Sustainable Future Index) jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől. Előttünk 17 ország áll, mögöttünk 9. A 18. hely kissé jobb, mint a mai fejlettség szerinti 21. helyünk, de ez a jövő képességét jelzi, nem a múltbeli teljesítményt, ezért nem elég. Leggyengébben a digitális területen, a munkaerő felkészültségében és az egészségügyi átalakulás képességében állunk. Ugyanazok vannak előttünk, akik a nemzetközi versenyképességi rangsorokban is előttünk vannak.
6. Teljes versenyképességi fordulat kell a felzárkózáshoz és a következő válságok sikeres kezeléséhez.

Matolcsy szerint azok kezelik jobban a kihívásokat, akik előtte folyton javították a versenyképességüket, és segít, ha válság közben versenyképességi ugrást hajtanak végre.

„Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat. Ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül” – írja Matolcsy.

Az éjszaka érkező „hőségzáró” hidegfront hatására keddre kb. 10-15 fokkal esnek vissza a maximumértékek – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Azt írják, a megerősödő, olykor viharossá fokozódó, északnyugatira forduló széllel egyre hűvösebb levegő áramlik a Kárpát-medencébe. Az éjszaka még nem hozza meg a felfrissülést mindenhova, de kedden napközben már jóval „visszafogottabbak lesznek a csúcsértékek”, és úgy néz ki, hogy pár napig marad a mérsékelt idő.

Később megint melegedés lesz, de még kérdéses, hogy visszatér-e a hőség.

A tartós hőség miatt Müller Cecília országos tisztifőorvos szombattól hétfő éjfélig rendelte el a másodfokú intézkedését, a hőségriasztást.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban azt közölte: ma tetőzik a hőség, várhatóan este viharos széllel, heves zivatarokkal érkezik a hidegfront.

Zivatarveszély miatt az ország nagy részén figyelmeztetések vannak érvényben. Budapestre, Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Vas és Veszprém megyére másodfokú figyelmeztetést adtak ki. (MTI)

Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a közmédiának.

Magyar Levente azt mondta, az elmúlt időszakban mindenki nyomon követhette, hogyan következik be Afganisztánban a teljes katonai és politikai összeomlás annak nyomán, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezette nemzetközi erők úgy döntöttek, 20 év után elhagyják az országot.

Nem fogadjuk el az elvárásokat

Amikor az amerikaiak bejelentették a csapatkivonást, a magyar kormány közölte: ennek a folyamatnak úgy kell lezajlania, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává, valamint a tömeges migráció kibocsátó országává – mondta Magyar Levente, aki szerint sajnos nem sikerült a világ nagy része által elfogadott és megfogalmazott elvárások szerint végrehajtani a műveletet.

A magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit – mondta.

Azt mondta, „nem fogadjuk el” azokat az elvárásokat, kezdeményezéseket, felszólításokat, amik arra vonatkoznak, hogy Magyarország is korlátlanul fogadjon be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni. A nemzetközi közösségben ugyanis „ilyen dokumentumok cirkulálnak”, amik arra szólítják fel az egykor Afganisztánban csapatokkal rendelkező országokat, és általában a nyugati országokat, hogy mindenfajta korlátozás és szűkítő kitétel nélkül fogadjanak be afgán migránsokat – állítja Magyar Levente.

Akiken esetleg segítenének

Szerinte Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudnak segíteni azokon, akik az elmúlt 20 évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel, és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.

Azt mondta, Magyarországnak az USA katonai szövetségese, de Amerika az erejéből fakadóan a globális színtéren olyat is megtehet, amit más nem. Nyilvánvalóan a csapatkivonásnak nem így kellett volna történnie, amit most Kabulból és Afganisztán különböző pontjairól „látunk, az rémisztő, és úgy gondolom”, mind a migráció, mind a nemzetközi terrorizmus összefüggéseiben olyan korszaknak a nyitánya lehet, nemcsak Közép-Ázsia és a Közép-Kelet, hanem az egész világ számára, ami nem volt kívánatos és talán még elkerülhető is lett volna – mondta Magyar Levente.

„Török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”

Az államtitkár szerint aki ma Afganisztánból útnak akar indulni, Törökországig bármifajta komolyabb akadály nélkül el tud jutni, és „török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”. A törökök után Magyarország az első az európai irányú migrációs útvonalon, amelyik komolyabb határvédelmi képességgel és akarattal rendelkezik – mondta Magyar Levente, aki szerint ha a törökökön átjönnek a migránsok, akkor napokon belül itt lesznek a röszkei határátkelőponton, ezért komoly potenciális migrációs hullámra kell felkészülnünk.

A magyar határok hatodik éve védettek, és a védelmi kapacitások eddig kitűnően és példásan helytálltak – mondta Magyar, aki nem fél attól, hogy Magyarország biztonsága veszélybe kerülne. Ettől függetlenül Magyarországnak egyértelművé kell tennie összes partnerének, hogy nem elfogadható az, hogy „születnek ilyen döntések nagyhatalmak részéről, végrehajtódnak ilyen-olyan akciók, amelyeknek jelen esetben katasztrofális következményei vannak, és mi ennek egy jelentős részét vállaljuk magunkra, akár a károknak és a károk eltakarításának” – mondta Magyar, aki szerint ezt a magyar emberek közösen utasítják vissza, ahogy többször is kifejezésre juttatták, és a kormány megvédi őket. (MTI)

Kilép egy kisebb párt a lengyel kormánykoalícióból. A Jaroslaw Gowin távozó kormányfőhelyettes vezette Egyetértés kilépéséről a szervezet választmánya döntött.

Az Egyetértés szóvivője a választmányi ülés után közölte: a párt képviselői elhagyják a kormánytábor frakcióját az alsóházban, és saját parlamenti csoportot alapítanak.

Az Egyetértésnek 12 képviselője van a 460 fős szejmben. Ha mind távoznak, a Jog és Igazságosság (PiS) által irányított kormánykoalíciónak 220 mandátuma lesz, vagyis formálisan elveszíti a többségét.

Piotr Müller kormányszóvivő egy rádióinterjúban azt mondta: az Egyetértés soraiban és más, kormánytáboron kívüli képviselők között akadnak most is olyanok, akik támogatása biztosítja a többséget.

Egy nappal korábban Mateusz Morawiecki kormányfő kirúgta a kormányból a saját helyettesét, Jaroslaw Govint, az Egyetértés párt alapító elnökét, aki azt nyilatkozta, hogy a törvénymódosításuk „nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét”.

Támadás a sajtószabadság ellen

Lengyelországban tiltakozásokat váltott ki, hogy a lengyel parlamenti alsóház elé kerülő törvénymódosítás megváltoztatná a szabályokat a külföldi részesedésű médiának odaítélt működési engedélyekről: az új szabály alapján az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégek nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől. A módosítással pedig ellehetetlenítenék az amerikai hátterű TVN24 működését.

A hivatalosan Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett Polish Television Holding BV az amerikai Discovery tulajdona. Ezé a cégé a TNV24, aminek a működési engedélyéről júliusban szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT). Döntetlen lett, a testület a TVN24 tulajdonosi viszonyai miatt nem tudott megegyezni. Az engedélyeztetési eljárást a bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, a meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte, 17 hónapja vár rá.

Több mint 750 újságíró és szerkesztő írt alá egy tiltakozó nyilatkozatot a módosítás ellen.

Amerika tiltakozik

Morawiecki azt állította, a javaslat nem irányul konkrét csatornaműködtető ellen, a célja például oroszországi vagy kínai cégek nyomulásának kivédése. De a módosítás ellen a múlt héten amerikai szenátorok egy csoportja is felszólalt, óva intve a lengyel képviselőket a médiaszabadság korlátozásától, mondván, negatív következményei lehetnek a lengyel-amerikai kapcsolatokban.

A Fehér Ház egyértelműen kifejezte a nemtetszését a jogszabály miatt, ami aláásná az Egyesült Államok egyik legnagyobb lengyelországi beruházását, valamint támadná a média szabadságát éppen akkor, amikor Joe Biden elnök megpróbálja megszilárdítani a demokratikus országokat az orosz fenyegetések és Kína ellenében.

Anne Applebaum amerikai-lengyel újságíró kedden egyenesen azt írta: „Holnap nagy nap lesz itt Lengyelországban. A parlament szavazni fog arról, hogy az egyetlen fennmaradó független hírtévé maradhat-e adásban. Ha a kormány nyer – most könyörögnek, megvesztegetik a képviselőket –, Lengyelország már nem tekinthető demokráciának.” Azt is írta, hogy a PiS pénzt és zsíros állásokat ajánlgat a képviselőknek a szavazatokért cserébe.

Idén Lengyelország a 64. helyre esett vissza a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságot rangsoroló világindexén, ahol 2015-ben, a PiS hatalomátvételekor még a 18. volt. (Politico, MTI)

Este Varsóban és több más lengyel városban tüntettek a TVN24 amerikai tulajdonú hírtelevízió védelmében, tiltakozva a lengyel médiatörvény tervezett, sokak szerint éppen a csatorna ellen irányuló módosítása miatt.

A TVN24 élő közvetítésében követhető varsói tüntetésen kb. 2000 ember vett részt. Felszólalt Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke, aki július elején átvette a fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) irányítását.

Felolvasta a PO nyilatkozatát a szabad médiáról, amiben az állt: „meg akarják szüntetni a független médiát, mivel tudatában vannak annak, hogy a legveszélyesebb ellenfelük az igazság”. A „szabad média, szabad emberek” jelszó alatt több lengyelországi civil szervezet által összehívott kisebb-nagyobb tüntetéseket más városokban is megtartották.

A tiltakozásokat kiváltó, szerdán a lengyel parlamenti alsóház napirendjére kerülő törvénymódosítás megváltoztatná azokat a szabályokat, amik alapján a külföldi részesedésű médiának odaítélik a működési engedélyeket. Az új szabályzat úgy pontosítaná az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégekre vonatkozó engedélyeztetést, hogy ezek az alanyok nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől.

A tervezet bírálói szerint a módosítás célja megakadályozni a TVN24 működését.

Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TNV24 működési engedélyéről júliusban szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT).

A szavazás eredménye döntetlen volt, a testület éppen a TVN24 tulajdonosi viszonyai miatt nem jutott dűlőre. Az engedélyeztetési eljárást a bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, a meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte.

A médiatörvény tervezett módosítása ellen múlt héten az amerikai szenátorok egy csoportja is hangot emelt, levelükben óva intették a lengyel politikusokat a médiaszabadság korlátozásától, érvelve a lehetséges negatív következményekkel is a lengyel-amerikai kapcsolatokban.

Mateusz Morawiecki kormányfő megerősítette a korábbi álláspontját, hogy a javaslat nem irányul semmilyen konkrét csatornaműködtető ellen, célja ugyanis kivédeni azokat a kockázatokat, amiket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által.

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) tervezetét az ellenzék mellett nem támogatja az egyik kisebb koalíciós partner, az Egyetértés párt sem. A koalíción belüli ellentétek miatt Morawiecki kedden kezdeményezte a párt elnöke, Jaroslaw Gowin kormányfőhelyettes leváltását. (MTI)

A rendőrök négy megyés akcióban 18:40-kor az M1-es autópályán, Komárom térségében ellenőriztek egy lengyel rendszámú autót, amit egy 13 éves horvát állampolgárságú fiú vezetett.

Az autóban a gyerekkorú sofőrön kívül további négy, magát szírnek valló férfi utazott. A külföldi utasok a személyazonosságukat és a magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni, ezért a rendőrök a sofőrgyerekkel együtt elfogták őket.

Előállították őket a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságra. (police.hu)

Az előző idényben csoportkörös Ferencváros továbbjutott a labdarúgó Bajnokok Ligája-selejtező harmadik fordulójából, miután a múlt szerdán házigazdaként 2-0-ra megnyert első meccs után 1-0-ra kapott ki a cseh Slavia Praha otthonában.

A hazaiak szinte végig fölényben futballoztak, de csak egy gólt tudtak szerezni: a 36. percben Lukas Masopust lőtte. Az FTC-nek a bosnyák Eldar Civic kiállítása miatt a 84. perctől emberhátrányban kellett állnia a Slavia rohamait.

A magyar bajnokcsapatra a román CFR Cluj vagy a svájci Young Boys vár a BL-selejtező utolsó, negyedik körében, amiből már a csoportkörbe kerülnek a továbbjutók, a vesztesek pedig az Európa-liga főtábláján folytathatják a szereplést. (MTI)

A brit kormány közölte, hogy az Egyesült Királyságban a felnőttek több mint 75 százaléka megkapta már mindkét dózis védőoltást a koronavírus ellen.

A legfrissebb adatok szerint eddig összesen 39 688 566 ember kapta meg mindkét adagot, míg további 7 millió csak egyetlen dózist kapott.

Boris Johnson „hatalmas nemzeti eredménynek” minősítette a vakcina bevezetését.

De az Oxford Vaccine Group igazgatója, Sir Andrew Pollard figyelmeztetett, hogy a nyájimmunitással „nem lehet számolni”. (BBC)

Magasabb lett a szicíliai Etna tűzhányó, mint bármikor, délkeleti krátere már 3357 méter magasan van – jelentette be a vulkánokat figyelemmel kísérő olasz tudományos intézet.

6 hónapnyi vulkanikus tevékenység alatt tovább nőtt Európa legmagasabb működő vulkánjának legfiatalabb és legaktívabb krátere – idézte a Guardian a szicíliai Cataniában lévő Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézetet (INGV).

Műholdfelvételek elemzésével és feldolgozásával megállapították, hogy a délkeleti kráter már sokkal magasabb, mint az északkeleti kráter, amelyik 40 éven át volt az Etna vitathatatlanul legkiemelkedőbb csúcsa.

A február közepe óta történt kb. 50 hamu- és lávakitörés a vulkán körvonalainak feltűnő átalakulásához vezetett.

Az északkeleti kráter 1981-ben érte el 3350 méteres rekordmagasságát, de a széleinek beomlása miatt 2018-ban már csak 3326 méter volt.

A szicíliai kormány júliusi becslése szerint eddig 300 ezer tonna hamut takarítottak el. A hamu károsítja a környező területek termését, belepi a települések utcáit, lassítja a forgalmat. (MTI)

Szombat délben siófoki vendéglátóhelyen egy 41 éves budapesti férfi elkezdte szidni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal két munkatársát, miután nem volt megelégedve az eljárással. A férfi végül rátámadt a két revizorra. A siófoki rendőrök elkapták a feltételezett elkövetőt, hétfőn hivatalos személy ellen elkövetett erőszak megalapozott gyanúja miatt kihallgatták, őrizetbe vették és indítványozták a letartóztatását. (police.hu)

Nem talált szabálytalanságot az Állami Számvevőszék a fideszes Koncz Zsófia tavalyi kampányában, pedig csak a Facebookon több pénzt költött el hirdetésekre, mint amennyit összesen lehetett volna – derült ki az RTL Híradó riportjából.

Több szervezet – köztük a K-Monitor is – bejelentést is tett a hatóságnak, de az ÁSZ szerint ők csak azt ellenőrizhetik, amivel a jelöltek elszámolnak, ráadásul a közösségi médiában megjelenő hirdetések nem számítanak politikai hirdetésnek.

A riport szerint az ÁSZ azt állítja, már tavaly jelezték, hogy változtatni kellene a szabályokon, de erre „egyetlen párt vagy civil szervezet sem reagált”.

Berlinben bíróság elé állítottak egy 41 éves tanárt, akit azzal vádolnak, hogy megölt egy másik férfit, és megette az áldozat testének darabjait.

Az ügyészek szerint a tárgyaláson lévő férfi pár órával a tavaly szeptember 5-i gyilkosság előtt találkozott egy online társkereső oldalon megismert áldozatával, egy 43 éves szerelővel – közölte a DPA német hírügynökség. Azt mondták, nincs arra utaló jel, hogy az áldozat beleegyezett volna, hogy megöljék.

Személyiségi okokból egyik férfi nevét sem hozták nyilvánosságra.

A DPA azt írja, a gyanúsított állítólag feldarabolta a férfi holttestét a berlini lakásában, majd egyes részeit szétszórva rejtette el a város különböző kerületeiben.

A rendőrség hetekig kereste az eltűnt szerelőt, mielőtt novemberben találtak néhány csontot egy észak-berlini erdőben, és a keresőkutyák segítségével eljutottak a gyanúsítotthoz.

A rendőrség a csevegési naplókat értékelve azonosította a taxist, aki az áldozatot Pankowba vitte, és miután a vádlott otthonát átkutatták, kannibál gyanúja miatt letartóztatták. Testrészeket, hűtőrendszereket és vágására szolgáló eszközöket találtak, illetve sok vért az áldozattól. (Guardian, Merkur)

Lemondott New York kormányzója, akit korábban több nő is szexuális zaklatással vádolt meg, és az ügyészségi vizsgálat is arra jutott, hogy a vádak megalapozottak – írja a BBC.

Andrew Cuomo stábjának vezetője már napokkal korábban lemondott. A kormányzó első embere, Melissa DeRosa, aki az ügyészségi jelentés szerint segített eltussolni az eseteket, sőt megpróbált bosszút állni az egyik áldozaton.

A New York-i legfőbb ügyész 11 nő állítását találta megalapozottnak, ezután Biden elnök is lemondásra szólította fel Cuomót. A New York-i törvényhozás már az állami idősotthonokban a járványadatokkal történt manipuláció miatt is impeachment-eljárást kezdeményezett Cuomo ellen.

Cuomo tagadta a zaklatási vádakat, de annyit elismert, hogy néhányan kényelmetlenül érezhetik magukat, amiért próbál szeretetteljesen bánni az emberekkel.

Legalább 50 százalékos támogatással átment az amerikai szenátuson a Joe Biden elnöknek kiemelten fontos, 1000 milliárd dollár értékű infrastruktúra-fejlesztési csomag.

A javaslat elég szavazatot szerzett, ami kétpárti győzelem a Fehér Háznak, mely szeretné elkezdeni az ország évtizedek óta legnagyobb közlekedésfejlesztési programját utak, hidak, repülőterek és vízi utak modernizálásával.

A terv széles körben népszerű, mindkét pártban vannak támogatói. De a törvényjavaslatnak a Képviselőházon is át kell mennie, és az együttműködésre való hajlam valószínűleg mulandónak bizonyul, amikor ősszel szavaznak róla – írja a Reuters. A Képviselőházban azonban demokrata többség van. (Reuters)

Abij Ahmed etiópiai miniszterelnök arra szólított fel minden „alkalmas” állampolgárt, hogy csatlakozzon a fegyveres erőkhöz, így támogatva a harcot a Tigré tartományi lázadók ellen.

Az északi tartományban tavaly november óta dúlnak harcok a kormányerők és az etiópiai belpolitikai életet korábban három évtizeden át irányító, majd a hatalomból kiszorult, etnikai alapon szerveződött Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) fegyveresei között.

A harcokban és légicsapásokban nemzetközi szervezetek közlései szerint ezrek vesztették életüket, 2 millióan menekültek el az otthonukból, és súlyos humanitárius válság alakult ki, mert a régióba nem engedték be a segélyszervezeteket.

A kormányfő közölte:

„Itt az ideje annak, hogy minden alkalmas, megfelelő életkorban lévő etióp csatlakozzon a hadsereghez, a különleges erőkhöz és a milíciákhoz, hogy bizonyítsák hazafiságukat.”

Addisz-Abeba június végén egyoldalú tűzszünetet jelentett be, miután a felkelők elfoglalták a tartomány székhelyét, de ezt a szemben álló fél elutasította.

Az utóbbi hetekben átterjedtek az összecsapások a szomszédos régiókra is, ezért kb. 170 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására.

Az ENSZ szerint milliók szorulnak sürgős élelmiszersegélyre Tigrében. Szemtanúk és túlélők rémtörténetbe illő brutális kegyetlenkedésekről számoltak be, különösen az etiópiai szövetségi erőket támogató eritreai katonák részéről. (MTI)

A police.hu azt írja, egy „pónitulajdonos tett bejelentést a Mezőtúri Rendőrkapitányságra, mert ismeretlen személy – jelenleg állattartásra használt ingatlanából – eltulajdonította az egyik pónilovát” vasárnapra virradóra.

A nyomozók figyelme – a helyszíni szemle, a tanúkihallgatások és az adatgyűjtések ismeretében – egy helyi fiatalra terelődött, aki előző nap megkereste a sértettet, hogy megvenné a pónit. A gazda elmondta a fiatalnak, hogy a kiszemelt póni nem eladó, mert már megvan a leendő tulajdonosa.

A fiatalkorút a rendőrök elszámoltatták, és a gyanúsítotti kihallgatásán beismerte a lopást. Azt mondta, hogy nagyon szeretett volna egy pónit, ezért – mivel a vásárlási szándéka meghiúsult – elvezetett egyet a mezőtúri istállóból.

Elmondta azt is, hogy hol gyalog, hol lóháton ment a bűncselekmény elkövetési helyétől a 20 km-re található Gyomaendrődig, ahol az állatot elrejtette. A nyomozók megtalálták, és sértetlenül visszaadták a lovat a gazdájának. A póninak még nem volt neve, ezért a nyomozók Luckynak, azaz Szerencsésnek nevezték el.

A Meztőtúri Rendőrkapitányság lopás vétség miatt folytat eljárást. (police.hu)

Fertőzött vaddisznót találtak Fejér megyében. A Bicske külterületén talált elhullott állatból az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az esetről az országos főállatorvos tájékoztatta az Európai Bizottságot, és értesíti az érintett partnerországokat is.

A közlemény szerint az elhullott vaddisznót Fejér megye egy, korábban már fertőzötté nyilvánított területének Komárom-Esztergom megyéhez közeli szélén találták. A betegség az ASP vaddisznókban való természetes terjedésével kerülhetett át Komárom-Esztergom megyéből.

A Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport augusztusi ülésén vizsgálja, hogy szükség van-e a Fejér megyében korábban megállapított fertőzött és magas kockázatú területek bővítésére.

Az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes, a jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami a megbetegedett állományok leöléséből és a kereskedelmi korlátozásokból adódik. Ezért továbbra is a házisertés-állományok megvédése a legfontosabb feladat, amihez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

A Nébih arra is felhívta a figyelmet, hogy a vírust a kirándulók is tovább terjeszthetik, ezért fontos, hogy a látogatók ne hagyjanak élelmiszerhulladékot az erdőkben, és a cipőket, bakancsokat alaposan tisztítsák, lehetőség szerint mossák le a kirándulás után. (MTI)

Műszaki hiba miatt megszakította útját Budapesten a Wizz Air Tiranából Berlinbe tartó járata kedden – közölte a légitársaság.

A Wizz Air W66611-es számú járata, a fedélzetén 180 utassal gond nélkül, biztonságosan szállt le a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren – közölte Radó András.

A Wizz Air egy másik géppel szállítja tovább a német fővárosba az utasokat, akik a tranzitban várakoznak. A várakozás ideje alatt a légitársaság étellel és itallal látja el az utazókat.

A Blikk szerint kigyulladt az egyik hajtómű. A tűz oka egyelőre nem ismert, de a lap úgy értesült, hogy a pilóta a fedélzeti tűzoltórendszerrel sikeresen megfékezte a lángokat, és le is tette a gépet a leszállópályára. Mielőtt a gép földet ért, a katasztrófavédelem és a tűzoltóság is kivonult a helyszín biztosítására – írja a lap. (Blikk, MTI)

Antal Árpád, az erdélyi Sepsiszentgyörgy polgármestere a fegyelmi szabályok szigorítására szólította fel a Román Labdarúgó Szövetséget (FRF), hogy visszaszorítsák a romániai stadionokon eluralkodott magyarellenességet.

Azt írta, „mélységesen felháborító és kimondottan aggasztó lett a magyarellenesség gyakorisága és mértéke a romániai lelátókon”. Antal szerint az FRF nem lépett fel kellő eréllyel a jelenséggel szemben, „ezért határozottan felszólítjuk a labdarúgó-szövetség vezetőségét, hogy egyrészt szigorítsanak a szabályokon, másrészt ezeket a szabályokat szigorúan tartassák be”.

Antal Árpád egyeztetett Razvan Burleanuval, az FRF elnökével, aki elmondta, hogy a szövetségnek a hatályos szabályok szerint kevés mozgástere van, és a kiszabható szankciók a mérkőzés megfigyelőjének jelentésétől függnek. A hatályos törvények értelmében az FRF csak a klubokra szabhat ki szankciókat, ezért az egyik megoldás az lenne, ha a törvényt úgy módosítanák, hogy a szurkolókat is büntetni lehessen akár a stadionokból való kitiltással.

Antal szerint fontos, hogy az európai szövetségnek (UEFA) is jelezzék a román futballban uralkodó állapotokat, és felkérjék őket, kísérjék figyelemmel a román bajnokságot.

Antal Árpád azután foglalt állást, hogy hétfőn a román élvonalban a Sepsi OSK a Farul otthonában játszott mérkőzésen többször is felcsendült a hazai szurkolók részéről a rigmus, hogy:

„Kifelé a magyarokkal az országból!”

Niczuly Roland, a Sepsi kapusa arra panaszkodott a találkozó utáni nyilatkozatában, hogy a kapu mögött ülő hazai szurkolók leköpték. A meccset a kispadról a Gheorghe Hagi által irányított Farul nyerte 1-0-ra.

Legutóbb múlt szerdán a másodosztályban rendezett Steaua Bucuresti-FK Csíkszereda mérkőzésen csendültek fel magyarellenes rigmusok. Novák Eduárd romániai ifjúsági és sportminiszter hétfőn közölte, hogy a minisztérium erőszak elleni bizottsága belső kivizsgálást indított az ügyben. „Felszólítom mindazokat, akik ezeket az incidenseket elemzik, a Román Labdarúgó Szövetséggel az élen, hogy vonják felelősségre a tetteseket!” – nyilatkozta Novák Eduárd, aki egyébként paralimpiai bajnok, és a tokiói paralimpián is versenyez. (MTI)

Egy több mint 400 éves faliszőnyeget loptak el az Egyesült Államok ausztriai nagykövetségének egy bécsi épületéből.

Az Osztrák Belügyminisztérium Szövetségi Bűnügyi Hivatala fényképet tett közzé az 500-700 ezer euró (176,5-247 millió forint) értékűre becsült műkincsről, hogy a lakosság segítségét kérje előkerítéséhez.

Mivel a 16. századi kárpitot egy külképviselet tulajdonában álló épületből lopták el, a nyomozásba bekapcsolódott az Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Hivatal is.

A bécs-döblingi házban senki sem volt az augusztus 1-én elkövetett bűncselekmény idején. Egy tanú hallotta a riasztót, és értesítette a rendőröket, akik nyitva találták a bejárati ajtót. A házban nem találtak senkit, de megállapították, hogy hiányzik a 280×259 cm-es, értékes faliszőnyeg.

Jan Gheteels flamand művész alkotása Atlaszt és Fortunát ábrázolja mint a világ védelmezőit. (MTI)

Büntetőeljárás indult Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus két volt munkatársa, Leonyid Volkov és Ivan Zsdanov ellen azon címen, hogy anyagi támogatást gyűjtenek szélsőségesnek és idegen ügynöknek minősített szervezeteknek – közölte az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

A SZK szerint a Litvániába menekült Volkov és Zsdanov bejelentette, hogy az Oroszországban június elején szélsőségesnek minősített és betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) és a Navalnij Törzsei mozgalom folytatja tevékenységét, és gyűjtést szervezett ennek finanszírozására. A két aktivista arról is felvilágosította a szimpatizánsokat, hogy hogyan támogathatják ezeket a szervezeteket kriptovalutával, a névtelenségük megőrzése mellett.

Az orosz szövetségi pénzügyi ellenőrző szolgálat most felvette a terrorizmussal és szélsőségességgel kapcsolatban álló szervezetek hivatalos lajstromába az FBK-t és az ugyancsak betiltott utódszervezetét, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványát (FZPG). Az intézkedés nyomán a szervezet bankszámláit zárolják, újat nyitni pedig tilos lesz.

Az FBK vagyonát egyébként a betiltására vonatkozó, június 9-én kihirdetett bírósági ítélet értelmében az alapítvánnyal szembeni követelések kielégítése után államosítják. Az ítélet szerint bizonyított a moszkvai ügyészség vádja, miszerint az FBK, az FZPG és a Navalnij Törzsei célja „a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához”, többek között a „színes forradalmak” forgatókönyvének alkalmazásával.

A szervezetek tagjai egy júniusban hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat, nem indulhatnak jelöltként például a szeptemberben esedékes parlamenti választáson sem.

Az SZK áprilisban Navalnij, Volkov és Zsdanov ellen azon a címen indított eljárást, hogy olyan nonprofit szervezetet hoztak létre, ami az állampolgárokat állampolgári kötelezettségeik teljesítésének megtagadására vagy más jogellenes cselekmények elkövetésére bújtja fel.

Alekszej Navalnij a 2,5 éves szabadságvesztését tölti. Az ún. Yves Rocher-ügyben gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztését azért kell leülnie, mert a FSZIN (orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés előírásait.

Egy moszkvai bíróság egyébként elvetette Navalnijnak a Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő és a TASZSZ ellen benyújtott keresetét. Az ellenzéki politikus azt kifogásolta, hogy a szóvivő azt állította róla nyilvánosan, együttműködik az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA), a hírügynökség pedig ezt leadta.

Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legismertebb bírálója, 2020. augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint „novicsok” típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. Navalnij maga buktatta le az FSZB ügynökét, aki meg akarta ölni. (via MTI)

A Hungarian Culture Tokyo csatornáján a Fény gyerekkórus japán növendékei a „Szurkoljunk Magyarországnak!” című videóban a „Tavaszi szél” népdalt és „Az éjjel soha nem érhet véget” című Soho Party-slágert is elénekelték – írta meg a Nemzeti Sport.

A Youtube-csatornán a japánok azt írták: „A magyar szurkolók világhírűek, s az a hangulat, amit a lelátókról a buzdításukkal varázsolnak, Japánba is eljutott. Bár a következő dal elsősorban a futballhoz kapcsolódik, a japán gyerekek szeretettel küldik a produkciót a magyar olimpiai csapatnak és a magyaroknak is.”

Orbán Viktor előterjesztésére a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés polgári verzióját kapja Magyarországtól Vilayat Guliyev azeri nagykövet, áll a Magyar Közlönyben.

A Szabad Európa azt írja, hogy Vilayat Guliyev 2010 óta azeri nagykövet Magyarországon, de korábban volt külügyminiszter is otthon.

Ő segített 2012-ben hazavinni Ramil Səfərov azeri katonatisztet, a baltás gyilkost, aki 2004-ben a „NATO partnerség a békéért” nemzetközi programban Magyarországon vett részt egy 3 hónapos angoltanfolyamon, és a társaival együtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hungária körúti kollégiumában szálltak meg. Ekkor egy hajnalon átment a 25 éves Gurgen Margarján örmény tiszthez, és az alvó katonát 16 baltacsapással meggyilkolta.

Səfərovot előre kitervelt módon, különös kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölésért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték 2006-ban, de 2012-ben – éppen, amikor jelentős összegek érkeztek Budapestre Azerbajdzsánból – Magyarország kiadta a férfit Azerbajdzsánnak, ahol azonnal szabadon engedték, hősként ünnepelték, és később elő is léptették.

Vilayat Guliyev nagykövet segített a hazaszállítás magyarországi részében, akkor azt mondta, mivel felmerült, hogy esetleg támadás érheti az azeri hivatalos kirendeltségeket, a magyar belügyminisztériumtól folyamatos külön őrséget kaptak.

Guliyev 2020-ban az Azonnalinak azt mondta, ahogy amikor „Səfərov kiadatása megtörtént, akkor az azeriek körében még népszerűbb lett Magyarország”, és egy európai ország sem értette volna meg annyira Azerbajdzsánt, mint a magyarok akkoriban. (Szabad Európa)

Majdnem 4 milliárd euró profitot termelt 2021 első felében a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat, ami a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscéggel együtt kifejlesztette az EU-ban elsőként engedélyezett védőoltást az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen.

A 2008-ban indított technológiai vállalkozás a beszámolója szerint hat hónap alatt 3,9 milliárd euró (1380 milliárd forint) adózás utáni nyereséget ért, az egy évvel korábbi 142 millió eurós veszteség után.

A bevétel 7,36 milliárd euró volt a január-júniusi időszakban, ami bő ezerszeres növekedés az előző évi 69 millió euróhoz képest.

A növekedés a Covid-19 elleni, Comirnaty márkanévvel forgalmazott oltóanyag iránti keresletnek tulajdonítható. A készítményt már száznál is több országban és területen használják, és több mint 1 milliárd adagot szállítottak ki belőle.

A Pfizerrel kifejlesztett készítmény a BioNTech első terméke. Az év végéig 2,2 milliárd adagra van biztos megrendelés, de további kb. 800 millió adag elkészítésére is van kapacitás, így az idén 3 milliárd adagot gyárthatnak. A kapacitást tovább bővítik, így jövőre elérhetik a 4 milliárd adagot is.

Az eredetileg daganatos betegségek gyógyítására szolgáló szerek fejlesztésére szakosodott BioNTech a története első 12 évében jelentős részben kockázati tőkéből működött, és rendre veszteséget termelt, ami megszokott a biotechnológiai startup ágazatban. Fő tulajdonosa kb. 50 százalékos tulajdonrésszel az alapítók közé tartozó Thomas és Andreas Strüngmann. A világ leggazdagabb emberei között számon tartott német testvérpár a Hexal nevű gyógyszergyártó cégük sikerével került a dollármilliárdosok közé.

A Covid-19 elleni vakcina révén világhírűvé vált magyar kutató, Karikó Katalin 2013-ban csatlakozott a kb. 1500 embert foglalkoztató céghez. (MTI)

Kilenc koronavírusos beteg vesztette életét hétfőn, miután csőtörés miatt leállt az oxigénellátó rendszer Vlagyikavkaz egyik kórházában – közölte az észak-oszétiai egészségügyi minisztérium.

A baleset az Oroszországi Föderációhoz tartozó Észak-Oszétia székhelye, Vlagyikavkaz járványkórházának intenzív osztályán történt., ahol 71 páciens feküdt, de nem mindenki volt lélegeztetőgépen.

Szergej Menyajlo, Észak-Oszétia ideiglenes vezetője újságíróknak elmondta, hogy az oxigénrendszer azután állt le, hogy eltört az oxigénellátást biztosító föld alatti cső. Zajlanak a helyreállítási munkálatok, és a tartalék tartályokból biztosítják az oxigénellátást – mondta.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a köztársasági hatóságok megállapodtak a védelmi minisztériummal, hogy szükség esetén a Vlagyikavkaztól kb. 80 km-re északra található Mozdokból szállítanak pótlólagos oxigént a vlagyikavkazi kórházakba. (MTI)