
Az Európai Unió Bíróságának illetékes szerve egy német cég által beterjesztett ügyben úgy döntött:
egy szénsavas italt tartalmazó doboz kinyitásának és az utána másodperceken át tartó pezsgésnek a hangja nem lehet védjegy.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalánál (EUIPO) az Ardagh Metal Beverage Holdings akarta bejegyeztetni fém italosdobozainak hangját. A kérelmet visszautasították, mondván, a hang nem eléggé megkülönböztethető, de a cég a bíróságnál fellebbezett a döntés ellen.
„Az italosdoboz nyitásának hangja, amit nagyjából egy másodpercnyi csend, majd kb. 9 másodpercnyi pezsgés hangja követ”, nem minősül hangvédjegynek
– közölte ítéletében a bíróság.
A magyarázat szerint a hangok pusztán technikai, nem funkcionális elemek, emellett nem elég egyediek ahhoz, hogy megkülönböztethetők legyenek más italosdobozok hasonló hangjaitól.
Az Ardagh Metal Beverage Holdings még fellebbezhet a legfőbb uniós bírói fórumhoz.
Híres, védjegyként regisztrált hang például az Intel Pentium processzorhoz köthető dallam, vagy az MGM oroszlánjának üvöltése. A Harley Davidson viszont emlékezetes kudarcot vallott az 1990-es években azzal, hogy védelmet szerezzen a motorjai feldübörgő hangjára. (MTI)

Orbán Viktor ma egyszerű emberként elment egy újságoshoz, hogy kormánykritikus lapokat vásároljon, és ezzel is bizonyítsa, hogy Magyarországon sajtószabadság van. Ezt azután lépte meg, hogy a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi NGO közzétette a sajtószabadság ellenségeinek 37 fős listáját, amire egyedüli európai kormányfőként Orbán is felkerült, mondván, „az illiberális demokrácia önjelölt bajnoka fokozatosan és hatékonyan építette le a média sokszínűségét és függetlenségét, mióta 2010-ben visszatért a hatalomba”.
Az újságárus Orbánnak HVG-t, Élet és Irodalmat, Hócipőt, Népszavát, 168 órát és Magyar Narancsot tudott felmutatni, amire a miniszterelnök azzal viccelődött: „Nyomorúságos állapotban van a sajtószabadság, hogy csak ennyi helyen gyaláznak.”
Tanulságos a sajtószabadság szempontjából, hogy a videóról beszámoló hírt, miszerint Orbán Viktor megtalálta az elveszett sajtószabadságot, 19 megyei lap szó szerint ugyanazzal a szöveggel hozta.
A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak van 46 nyomtatott és 48 online lapja, nem mindegyik politikai, de bőven van olyan közöttük. A médiabirodalom esetleges torzító hatását nem vizsgálhatta a Gazdasági Versenyhivatal, és a tulajdonosok önként adták oda a lapjaikat egy alapítványnak. Az elmúlt években megszüntették a Népszabadságot, a Napi Gazdaságot, és elfideszesítették a TV2-t meg az Origót, valamint az Indexet. De még egy rakás példa van arra, hogy az Orbán-kormány szétverte a magyar médiapiacot.

Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott a Hír TV esti beszélgetős műsorában jelentette be, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal 250 ezer forintra büntette a Micsoda Család! című mesekönyv egyik forgalmazóját, a Líra Csoporthoz tartozó Líra Kiskereskedelmi Kft.-t.
A fogyasztóvédelmi bírságot azért róttak ki, mert a szentendrei üzletben a gyerekkönyvek között árulták a Micsoda család!-ot. A fogyasztóvédelmi hatósági ellenőrzés június 2-án, „közérdekű bejelentés” nyomán történt. A cég közölte, hogy az ismeretlen bejelentő szerint „a Micsoda család! című gyerekkönyv sem a címében, sem a borítóján semmilyen figyelmeztetést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az alternatív szexuális orientációra vonatkozó tartalmakat tár az olvasó elé”.
A Pest Megyei Kormányhivatal a fogyasztóvédelmi bírságon túl arra is felszólította a könyvkereskedőt, hogy biztosítsa, hogy a vásárlók „a könyv hagyományostól eltérő tartalmának, mint lényeges jellemzőjének egyértelmű ismertetése mellett hozhassanak ügyleti döntést”.
A Líra Csoport – elsősorban a határozat általános következményei miatt – vizsgálja a jogi válaszlépés lehetőségét. A könyvpiaci szabályok szerint egy könyv jogtisztaságának biztosítása minden esetben a kiadó feladata, a könyvesboltok a tartalmat nem tudják ellenőrizni. A Micsoda család! című könyv esetében egyébként a kiadó, a Szivárványcsaládokért Alapítvány világossá is tette a könyv tartalmát a vásárlók előtt, akik esetleg a könyvbe való beleolvasás nélkül kívánták azt megvásárolni – közölték. A kiadó a fülszövegben feltüntette, hogy a könyv „két szivárványcsalád történetét” meséli el, a borítón pedig megtalálható a Szivárványcsaládokért Alapítvány neve és logója is.
A Líra Csoport szerint a büntetés ténye azért is meglepő, mert a hatósági ellenőrzésre még a homoszexualitás „népszerűsítését és megjelenítését” valamint az „öncélú szexualitás ábrázolását” megtiltó törvény elfogadása előtt került sor.
A büntetést a Pest Megyei Kormányhivatal a „fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény” alapján rótta ki.
„Tekintettel arra, hogy a homoszexualitás témáját a világirodalom és az ismeretterjesztő könyvek komoly hányada megjeleníti, és nem világos az sem, mit ért a jogalkotó öncélú szexualitáson, ráadásul pedig nincsen könyv, amelyről ne lehetne bebizonyítani, hogy »a hagyományostól eltérő tartalmú«, félő hogy az új törvényre hivatkozva megszaporodnak majd a hasonló »közérdekű bejelentések«” – írja a Líra Csoport, ami szerint a könyvesboltok nincsenek felkészülve előzetes tartalmi cenzúrára, erre az évi kb. 10 ezer új magyar könyv megjelenése miatt lehetőségük sincs. Azt írják: ha a mostani egyedi hatósági döntésből általános gyakorlat válik, az alapjaiban rengetheti meg a teljes magyar könyvkereskedelmet.
Azt írják, megelőző intézkedésként a Líra Csoporthoz tartozó könyvesboltok bejáratánál a jövőben általános érvénnyel helyezik ki ezt a figyelmeztető feliratot:
„Ebben a könyvesboltban a hagyományostól eltérő tartalmú könyveket is árulunk.”

A világ 1,3 milliárd dohányosa a becslések szerint évente kb. 4500 milliárd cigarettacsikktől nem megfelelő módon szabadul meg, így a csikkek a leggyakrabban a környezetbe kerülő hulladékok a bolygón – közölte a STOP amerikai dohányzásellenes szervezet, amit Michael Bloomberg amerikai milliárdos 2018-ban alapított a dohánygyárak elleni küzdelem segítésére.
De még ez a hatalmas mennyiség is csak egy része annak a környezeti kárnak, amit a dohányipar okoz, hiszen a dohány nemcsak hogy kivágott erdők helyén nő, de a termékek előállítása „tönkreteszi a talajt, szennyezi a levegőt, a földet és a vizet” is – közölte a globális szervezet, aminek a célkitűzése a dohányipar félrevezető taktikáinak és gyakorlatának „agresszív megfigyelése”.
A szervezet szerint évente fák milliárdjait vágják ki azért, hogy cigaretta készülhessen: a dohányipar felel a globális fakitermelés 5 százalékáért.
A STOP szerint a cigarettacsikkek adják az óceánokból összegyűjtött hulladék 20 százalékát. A csikkekből kimosódó kémiai anyagok elég mérgezőek ahhoz, hogy megöljék az ezeknek 96 órán át kitett édesvízi és tengeri halak 50 százalékát – idézi a szervezet az ezzel foglalkozó kísérleteket.
A kár vélhetően egyre nagyobb lesz, ahogy az elektromos cigaretták népszerűbbé válnak. Az elektromos eszközök hulladéka ugyanis jóval komolyabb környezeti veszélyt jelent, mint a cigaretta, mivel fémeket, áramköröket, egyszer használatos műanyagpatronokat, akkumulátorokat és a folyadékokban mérgező kémiai anyagokat tartalmaznak.
Amellett, hogy károsítja a környezetet, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a dohányzás évente 8 millió embert öl meg világszerte, és jelentős egészségügyi költségeket generál. (MTI)

Három szettben, 2 óra 19 perc alatt simán legyőzte a világelső Novak Djokovic a világranglistán 48. helyezett Fucsovics Mártont a wimbledoni tenisztorna negyeddöntőjében. A szerb teniszező magabiztos fölénnyel, 6-3, 6-4, 6-4-re nyerte a meccset.
A nyíregyházi játékos hétfőn a meccsről azt mondta, próbálja majd a legjobbját nyújtani, és ha ez sikerül, akkor nyerni fog három szettben. Valami azért simán közbejöhet, például, hogy ő is a legjobbját nyújtja. Akkor viszont nem tudom mi lesz” – jegyezte meg tréfásan Fucsovics.
A korábbi juniorbajnok Fucsovics a mostani tornán a 19. helyen kiemelt olasz Jannik Sinnert, a cseh Jirí Veselyt, a kilencedikként rangsorolt argentin Diego Schwartzmant és az 5. kiemelt orosz Andrej Rubljovot ejtette ki. A rekordbeállítást jelentő 20. Grand Slam-tornagyőzelmére hajtó, címvédő Djokoviccsal korábban kétszer találkozott, és bár mindkétszer alulmaradt, a 2018-as US Open első fordulójában és a 2019-es dohai torna nyolcaddöntőjében is nyert szettet Djokovic ellen.
Ez volt a 29 éves Fucsovics első Grand Slam-negyeddöntője, 40 éve nem jutott ilyen messzire magyar férfi teniszező. Legutóbb a 2007-es amerikai nyílt bajnokságon játszhatott negyeddöntőt Grand Slam-tornán magyar teniszező (Szávay Ágnes), a férfiaknál Gulyás István 1971-ben, Taróczy Balázs pedig 1976-ban és 1981-ben a Roland Garroson jutott egyesben a legjobb nyolc közé. (via MTI)

Hétfőn kezdődnek a felújítási munkálatok a Blaha Lujza téren. Az első ütemben az aluljáró födémjét szigetelik, ezért 10-12 hétig komolyabb forgalomkorlátozásra kell számítani a csomópontban. A tér felújítása várhatóan 2022 végére fejeződik be – mondta el a főpolgármester kabinetfőnöke.
Balogh Samu azt mondta, a tér felújítása mellett az aluljárót felülről újraszigetelik, és emiatt a Rákóczi úton és a Nagykörúton is irányonként egy-egy forgalmi sávot le kell zárni.
A Rákóczi úton fennmarad a 2×2 sávos forgalom az autóknak, a buszközlekedést lámpaprogrammal, illetve elsőbbségadás biztosításával segítik. A Nagykörúton az első 10-12 hétben csak 2×1 sávon lehet majd közlekedni. Az érintett szakaszon megszűnik a kerékpársáv.
Balogh Samu azt mondta, a forgalmi rend kialakításakor konzultáltak a Magyar Autóklubbal is, és több javaslatukat is figyelembe vették.
A nagykörúti villamosok közlekedését nem kell korlátozni, a vágányok alatt ugyanis már korábban, a villamosvonal rekonstrukciójakor elvégezték a szükséges munkákat.
A forgalomkorlátozás alatt a főváros felfüggeszti a VII. kerületben a forgalomcsillapítás egyes részeit, így a Wesselényi utca és a Dohány utca teljes hosszában átjárható lesz a Károly körút és a Nagykörút között.
A kabinetfőnök kitért arra is, hogy a korábbi terveket átdolgozták, ennek köszönhetően a tér zöldebb lesz, és megteremtik a Rákóczi úti és a Népszínház utcai villamosok bekötésének lehetőségét is – mondta Balogh Samu.
Azt mondta, a beruházás nyomán a tér zöldebb lesz, az eredetileg tervezetthez képest több fát ültetnek, valamint akadálymentessé válik a csomópont, és lesz nyilvános vécé is.
A tér használatát és a gyalogosforgalmat a felújítás befejezéséig, 2022 végéig korlátozzák.
A beruházás költségvetésében kisebb részben állami támogatás is szerepel, így adminisztratív okokból nem várhat tovább a felújítás.
Balogh Samu elmondta azt is, hogy a főváros a nyáron három olyan nagy beruházást indít el, amik évek óta húzódnak. A pesti alsó rakpart és a Lánchíd felújításának elkezdése után most a Blaha Lujza téren is elindulhat a munka – közölte Balogh, aki szerint a főváros korábbi vezetői mindhárom beruházást jóval korábbra ígérték, azoknak még az előző ciklusban el kellett volna készülniük.
A sajtótájékoztatón a Lánchíd augusztus 20-i fényfestéséről is kérdezték Balogh Samut, aki azt mondta: a tűzijátékok kilövése a hídról nem lehetséges az ott folyó felújítási munkálatok miatt. A fényfestésnek elvi akadálya nincs, arról a kivitelezővel kell egyeztetni.
A sajtótájékoztató előtt a Budapesti Közlekedés Központ tartott háttérbeszélgetést a tér felújításáról.
Balogh Samu az eseményen közölte, hogy a munkaterületet most adták át a kivitelezőnek. A téren 70 fa lesz, az eredeti tervekhez képest hússzal több, viszont az oda tervezett pavilonépületet most nem építik meg, mert korábban sem volt rá fedezet – mondta.
Horváth László, a BKK projektmegvalósítási igazgatója elmondta, a nyilvános vécé a Márkus Emília utcában kap helyet, a már említett kulturális pavilont más projektben valósíthatják majd meg, a Gombaként ismert szökőkutat áthelyezik a burkolatra, így meg lehet majd érinteni, és lesz még egy „magasra lövő” szökőkút is.
Új gyalogátkelőket is kialakítanak, körbejárható, akadálymentes csomópont jön majd létre a felújításnak köszönhetően.
A felrobbantott Nemzeti Színház emlékére a burkolatba gravírozzák az épület alaprajzát, és a színházi ülőhelyekre utalva bordó köztéri székek is lesznek a téren. A színházi emlékművet felújítják és áthelyezik a tér központjába – mondta.
Horváth László szerint a projekt teljes költsége – ami tartalmazza a 10 százalékos tartalékkeretet – 3,47 milliárd forint.
A forgalmi változásokról azt mondta, a felújítás közben a téren lesznek gyalogosfolyosók, az aluljáró megközelíthető lesz.
Bodor Ádám, a BKK mobilitásfejlesztési igazgatója szerint a felújítás közben folyamatosan megközelíthetők maradnak a busz- és villamosmegállók. A tér belső, legnagyobb részét viszont a felújítás teljes idejére lezárják. (MTI)

A lengyel belbiztonsági ügynökség (ABW) őrizetbe vett egy férfit a kommunizmus népszerűsítése miatt – közölte Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokért felelős miniszter szóvivője. Hivatalosan meg nem erősített sajtóértesülések szerint egy baloldali képviselő fiáról van szó.
Az intézkedésről Zaryn azt mondta, a gyanúsított, Michal N. a közösségi médiában szélsőséges tartalmú csatornát működtet, tevékenysége a totalitárius rendszer népszerűsítéseként, szélsőséges cselekedetekre való buzdításként értelmezhető.
A közzétett anyagokban többek között kommunista forradalomra és kommunista állam építésére hívott fel Lengyelországban.
Emellett a papok meg a vállalkozók elleni támadásokra és a II. világháború során a hitleri, majd a kommunista rezsimmel harcoló lengyel ellenállóknak, az úgynevezett rendíthetetlen katonáknak emelt emlékművek lerombolására is felszólított – közölte Zaryn.
A szóvivő szerint Michal N. a külföldi missziókban szolgáló lengyel katonák megölésére és megkínzására is biztatott, dicsérte Sztálint és Feliksz Dzerzsinszkijt, a szovjet titkosrendőrség megteremtőjét.
Helyeselte Lengyelország 1939-es szovjet megtámadását is, amit „humanitárius beavatkozásnak” nevezett, és az 1940-ben a szovjet államvédelmi szervek által elkövetett katyni vérengzést is, amit a németeknek tulajdonított.
Az őrizetbe vett Michal N.-t az ügyészségre kísérték, ahol az eljárást fogják folytatni.
A TVP Info lengyel közszolgálati hírtelevízió hivatalosan meg nem erősített értesülése szerint Michal N. egy baloldali alsóházi képviselő, volt parlamenti alelnök, Wanda Nowicka fia. (MTI)

Az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója idén augusztus 11. és 15. között lesz a Velencei-tó partján. A szervezők már bejelentették a fő fellépőt, Flo Ridát, de az amerikai rapper mellett 2019 után a Scooter is visszatér, ami tavaly 2020- és koronavírus-ellenes slágerrel riogatott:
Remélem, lesz olyan emlékezetes, mint az 1995-ös sarkadi Scooter-koncert:
Vagy akár annyira, mint a korabeli palacsintaevő-verseny:

Több mint 2 tonna csempészett tobzoskapikkelyt foglaltak le a Vietnammal határos, dél-kínai Kuanghszi tartományban – írta meg a China Daily a helyi hatóságok közlése alapján.
A vámosok a tartomány déli részén fekvő város, Jülin közigazgatási területén két odút fedeztek fel, amikben a csempészek kb. 2,25 tonna tobzoskapikkelyt és 2 kilónyi tobzoskamancsot halmoztak fel.
A hatóságok két embert vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy Vietnamban megvették, majd Kína területére csempészték a tiltott árut.
A tobzoska minden ázsiai országban védelem alatt áll, és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) szerint tiltott a nemzetközi kereskedelmük.
Az illegális kereskedőktől Ázsiában a leggyakrabban tobzoskákat koboznak el. A hangyákkal, termeszekkel táplálkozó állat pikkelye keratinból, az emberi körmöt is alkotó anyagból áll, és a hagyományos kínai gyógyászatban igen nagy a kereslet iránta. A tobzoskahús pedig csemegének számít a kínai és más ázsiai országok gasztronómiájában.
Az új típusú koronavírus felbukkanása után egyes kínai kutatók úgy gondolták, hogy a tobzoska lehetett az egyik közvetítő állat a vírus denevérek és emberek közötti útján. Az elméletet nem bizonyították. (MTI)

Egészen új szintet képvisel a kormány új „tájékoztatási” plakátkampánya: most már dühös és vidám emojikkal reklámozzák a lakosságnak az új nemzeti konzultációt. Így néznek ki a plakátok, hogy a facebookos kommentelők is megértsék:

„Úgy tűnik azonban, hogy a korábban boldog családos, esetleg fenyegető migránsos stock fotókra költött pénz is a közpénzek örök vadászmezejére költözhetett. Az új konzultációt propagáló plakátokra már csak néhány emoji jutott. Ezzel vagy ismét sikertelenül próbálják a negyven alatti szavazóközönséget megszólítani, vagy már nincs hova egyszerűsíteni az állandóan sulykolt üzenetet, migráció = dühös emoji, több szóra itt nincs is szükség” – írta a plakátokról Gyurcsik Ádám, aki Vác és Szob térségének lenne országgyűlési képviselőjelöltje.

Májusban számoltunk be arról, hogy egy olvasónk, Kristóf egy barátjával hazafelé ment biciklivel, amikor a Bajcsy-Zsilinszky út kerékpársávján elesett, és beütötte az állát. Mentőt hívtak, és el is látták, de aztán megjelentek a rendőrök, és felvették az adataikat. Később kapott egy levelet, hogy 10 ezer forintra büntették, mert elesett a kerékpárral.
A rendőrség a bírság kiszabásakor egy 1975-ös KRESZ-szabályt idézett, ami szerint nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, és sérülést okozott saját magának. Mivel a levél az anyjához érkezett, és azt Kristóf nem tudta 8 napon belül átvenni, így fellebbezésnek sem volt helye a döntéssel szemben.

Miután megjelent a videónk az esetről, a Magyar Kerékpárosklub közölte, hogy több mint egy éve jelezte, hogy balesetveszélyes a Bajcsy-Zsilinszky úti padka, de a Budapest Közút Zrt. nem így látta, ezért nem is süllyesztették le. A padka egyébként eleve azért jött létre, mert a Podmaniczky tér – választásokra készülő – felújításakor meg akarták szüntetni a bicikliútnak azt a szakaszát. A Magyar Kerékpárosklub tiltakozott, végül nem szüntették meg, de a bicikliút most véget ér a tér két szélén.
„Szállj le, told a biciklit 150 méteren keresztül a pesti belváros egyetlen észak-déli bringaútvonalán, majd ülj vissza. Amikor mégis kijelölték a bringautat, akkor kicsit ráreszeltek a kerékpárút nyomvonalában magasan hagyott szegélyre, de az továbbra is 10-15 centivel magasabb maradt a szabványnál, ami szerint szintben kéne lennie az úttesttel” - írta erről az I Bike Budapest.
Néhány héttel később az ORFK Balesetmegelőzési Bizottsága arról írt, hogy az esést saját hibás balesetként kategorizálták. Azt írták: „Nem az elvárható óvatossággal haladt, ennek az eredménye volt az esése és a sérülése. A szabályaink szerint a járművezetőknek úgy kell közlekedniük – egyszerűen fogalmazva –, hogy se mást, se magukat ne veszélyeztessék. A büntetés kiszabására emiatt került sor, mert a szóban forgó bringás a figyelmetlenségből adódó eséssel önmagát veszélyeztette.”
Kristóf ennek ellenére nem törődött bele a dologba, és a police.hu-n beadott egy „kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet'” arra hivatkozva, hogy Balatonon volt, amikor az anyja átvette a levelet, és azt kérte, tartsanak meghallgatást az ügyéről.
Ezt elfogadták, behívták, és volt egy kb. egyórás beszélgetése a rendőrrel, aki kiszabta a bírságot. Kristóf itt elmondta, hogy szerinte úgy van beállítva az egész, mintha az ő hibájából történt volna az eset, holott ő a balesetet nem okozta, hanem elszenvedte, és nem helyes, hogy ezért megbüntetik. Kifogásolta azt is, hogy a határozatban az szerepel, hogy nem a látási viszonyoknak megfelelően közlekedett, de ez nem igaz, mivel ilyen alapon bárkit meg lehet büntetni, hiszen napi szinten esnek el emberek.
Megmutatta a jarokelo.hu cikkét is, ami arról szólt, hogy túl magas, balesetveszélyes a padka, amin elesett. Kristóf azt mondta, a rendőr rendes volt vele, de ezt nehezen akarta elhinni, így a beszélgetés után nem is tudta, mire számítson. Végül jött egy levél arról, hogy visszavonták a pénzbüntetést.
Az indoklásban az áll, hogy a Budapest Közút Zrt. június 17-én a rendőröknek azt írta, hogy a Podmaniczky Frigyes tér „felújítása/átépítése során a kerékpárút ideiglenes visszahelyezése (többek között a Magyar Kerékpárosklub nyomására) olyan átmeneti megoldással került kivitelezésre, ami nagyobb műszaki és pénzügyi beavatkozás nélkül képes ellátni a közlekedési és vízelvezetési elvárásokat”, de ez „az ideiglenesen kijelölt nyomvonalú kerékpárút az M3 metrófelújítást követően felülvizsgálásra kerül”. Egyébként amit a cikkekben padkának neveztek, az hivatalosan szegély – írták.
A rendőrség arra jutott, hogy ugyan a „kifogásolt szegélymagasság a menetirány szerint, szabályosan közlekedőknek jelenleg a komfortérzetükben okozhat kellemetlenséget, nem balesetveszélyes”, ezért Kristóf felelőssége továbbra is megállapítható.
De mivel szabálysértés miatt 2 éven belül szabálysértési hatóság/bíróság jogerősen nem marasztalta el, helyszíni bírsággal nem sújtották, és mivel a szabálysértés csekélyebb súlyú volt, Kristófot „közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés elkövetése miatt” csak figyelmeztetésben részesítették. Ha újra hasonló történik, szigorúbb elbírálás alá kerül.

Miután az erdélyi Transindex tesztelte a Tiltott Csíki Sört gyártó cég új termékét, a Csíki Csipszet, és nem volt tőle elájulva, a cég az ellenük irányuló negatív kritikákat szem előtt tartva „tesztelésre” elküldött nekik egy terméket.
A dobozban egy Medve Trutyi nevű konzerv volt, ami a csomagolása szerint „SZÉKELY” medveszart tartalmaz, és a honlapjukról 3450 forintért rendelhető. A Transindex újságírója védőfelszerelésben nyitotta ki a konzervet, és kiderült, hogy tényleg egy adag büdös medveszart kaptak ajándékba:
A lap azt írja, hogy a dobozon ott a „Székely termék” brand logója, de alatta az áll: a termék besorolása még várat magára. Azt írják, hogy a cég „megint viccet csinál a Hargita Megye Tanácsa által birtokolt brandből, mi több, a konzerv címkéjén még azt is feltüntetik, hogy bizonyos B. Csaba kedvence a konzerv”.
A Csíki Csipsz „igazi székely termékként” hirdeti magát, ami még nem lenne probléma (bár hogy mitől székely egy chips, az jó kérdés), a logó viszont hasonlít a Székely Termék nevű, a Hargita Megye Tanácsa által létrehozott, fenntartott és menedzselt, a különféle hagyományos termékeket forgalmazó termékcsalád logójára. Az emlegetett B. Csaba Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke lehet, aki viszont korábban azt mondta, semmi bajuk nincs a logóhasonlósággal, azzal, hogy „igazi székely terméknek” nevezik a csipszet, meg úgy egyáltalán a sörgyárral.
A Transindex májusban írt egy cikket arról, hogyan tulajdonítják el a „székely termék” brandet. Azt írták, a cég szabadságharcos narratívát vont a brandje köré, az egész vitát a gonosz multi kisvállalkozással való harcának mutatva be. A Fidesz is besegített, nemzeti üggyé dagasztva a Heinekennel folyó konfliktust. Pedig csak az történt, hogy „egy nem egészen tiszta tulajdonviszonyokkal rendelkező vállalat meglovagolta a »székely életérzést«, és erre alapozva marketingelte a termékét, azt állítván, hogy ők készítik az egyetlen igazi kézműves sört”, de „a sörük se nem igazi kézműves - legalábbis azokat rendszerint azért nem ilyen és ekkora gyári technikával szokták gyártani -, és semmiben sem igazibb, mint más sörök”.
Az Erdélybe gazdaságélénkítésre küldött pénzekből több milliárd forint jutott a szentsimoni csipszgyárnak, a céget vezető, az USA-ban embercsempészésért keresett Lénárd András pedig diplomataútlevelet kapott, nem tudni, miért.

Lettországban augusztusban lottósorsolást indítanak 100-tól 100 ezer euróig terjedő pénznyereményekkel, hogy ezzel biztassák az embereket a koronavírus elleni oltásra – közölte Daniels Pavluts lett egészségügyi miniszter.
„Lottósorsolások és játékelemekkel átszőtt egyéb társadalmi motivációs programok a világ számos országában vannak, ezért mi is élünk ezzel a nemzetközi gyakorlattal a legfőbb cél érdekében” – mondta Pavluts.
A hetente megrendezendő sorsolásokon kisebb, míg a havonta rendezetteken nagyobb díjakat osztanak szét. A fődíj akár 100 ezer euró (35 millió forint) lehet.
Pavluts elmondta, hogy a sorsoláson azok vehetnek részt, akik a sorsolás előtti fél évben beoltatták magukat.
Krisjanis Karins lett miniszterelnök arról számolt be, hogy a rigai vezetés még fontolgatja a védőoltások kötelezővé tételét bizonyos foglalkozási csoportoknak, bár konkrétumokat nem mondott erről. Az oktatásügyi miniszter felvetette, hogy a tanárok is felkerülhetnének erre a listára.
Az 1,9 millió lakosú balti országban a járvány kitörése óta meghaladta a 137 653-at az azonosított fertőzöttek száma, akik közül 2528-an haltak meg a kórban. Az oltási kampány december 28-án indult, de eddig a felnőtt lakosságnak csak a 32,17 százaléka kapta meg a koronavírus elleni valamelyik vakcina legalább első adagját, míg 30,25 százalékuk a másodikat is. (MTI)

Egy japán tengerparti üdülővárosban, Atamiban hatalmas földcsuszamlás pusztított, legalább három ember meghalt, és 80-at keresnek.
A tisztviselők arra készültek, hogy nyilvánosságra hozzák a nevüket, remélve, hogy elérnek olyanokat, akiket esetleg nem ejtett foglyul a földcsuszamlás.
Eredetileg 147 embert kerestek, de kiderült, hogy sokan biztonságban el tudtak menekülni a sár elől.
Mivel Atami nyaralóváros, sok apartman és ház az év nagy részében nincs használatban.
A földcsuszamlás szombaton, több nap heves esőzés után következett be. A szemtanúk óriási zúgást hallottak, amikor egy kis patak özönné változott, fekete sárral, fákkal, sziklákkal és törmelékkel. (NBC News)

„Nagyon akartam ezt a győzelmet, lassan lebontottam Rubljov ellenállását. Nem hiszem, hogy fejben erősödtem a tavaszi mérkőzéseinkhez képest, de ma én voltam jobb passzban. Nagyon nehéz őt megverni bárkinek, átkozottul jó játékos” – nyilatkozta a meccs után az MTI-nek Fucsovics Márton, aki az orosz Andrej Rubljov elleni győzelemmel negyeddöntős lesz Wimbledonban, és a világelső Novak Djokovic lesz az ellenfele.
Ez lesz a 29 éves nyíregyházi teniszező első Grand Slam-negyeddöntője, 40 éve nem jutott ilyen messzire magyar férfi teniszező.
Fucsovics azt mondta, úgy érezte, ma jobb volt az orosznál, és örül, ha ez kívülről is így látszott. A 6:0-ra megnyert negyedik játszmáról azt mondta, egészen irreális eredmény, amiről nem is akar beszélni. „Egyszer volt Budán kutyavásár” – mondta. A füves pályáról azt mondta, szeret és tud is ezen a borításon játszani, számított rá, hogy egyszer majd itt is „elsül” a keze.
A világranglistán 48. helyezett magyar teniszező és 5. helyen kiemelt orosz riválisa idén ötödször, az elmúlt egy évben pedig már hatodszor került szembe egymással, bár Dohában Fucsovics nem állt ki a meccsre. Rubljov mind a négy lejátszott meccset megnyerte, az utolsó kettőt simán.
Legutóbb a 2007-es amerikai nyílt bajnokságon játszhatott negyeddöntőt Grand Slam-tornán magyar teniszező (Szávay Ágnes), a férfiaknál Gulyás István 1971-ben, Taróczy Balázs pedig 1976-ban és 1981-ben a Roland Garroson jutott egyesben a legjobb nyolc közé.
A Djokovic elleni negyeddöntőről azt mondta, próbálja majd a legjobbját nyújtani, és ha ez sikerül, akkor nyerni fog három szettben. „Valami azért simán közbejöhet, például, hogy ő is a legjobbját nyújtja. Akkor viszont nem tudom, mi lesz” – viccelődött Fucsovics.
Wimbledonban legutóbb Asbóth József jutott el magyarként a negyeddöntőig, 1948-ban. Az egykori teniszező és teniszedző sporthagyatékát őrző család képviselője az MTI-nek küldött üzenetben gratulált Fucsovicsnak, családjának, edzői csapatának, és mindazoknak, akik az útját egyengették, és a sikereit megalapozták.
„Fantasztikus eredménynek lehettünk tanúi a tenisz szentélyében, ahol Marci egyszer már bizonyította, hogy kivételes tudású játékos. Akkor a juniorok között hódította el a győztesnek járó trófeát, most három mérkőzésnyire került attól, hogy ugyanezt tegye a felnőtt mezőnyben” – áll a közleményben. Asbóth és Kehrling Béla (1929) után Fucsovics a harmadik magyar férfi játékos, aki negyeddöntőbe jutott Wimbledonban. (MTI)

Július 19-től megszűnhet a létszámkorlátozás a sporteseményeken az Egyesült Királyságban – jelentette be Boris Johnson brit miniszterelnök.
A kormányfő a sajtótájékoztatóján közölte, a tervek szerint 2 hét múlva minden sportlétesítmény maximális kihasználtsággal működhet, azaz az angol labdarúgó Premier League következő szezonja már telt házas stadionokban kezdődhet.
A járványhelyzet az utóbbi hetekben sokat javult a szigetországban, így a kormány további enyhítéseket vezet be, például megszűnik a szociális távolságtartás, ezért lesz lehetőség a telt házas sporteseményekre.
Nem lesz kötelező maszkot hordani sem, és nem maximalizálják hat főben a magánotthonokban egyszerre tartózkodókat, illetve megszűnik az otthoni munkavégzésről szóló útmutatás is.
A végső döntést jövő hétfőn, a legfrissebb adatok megvizsgálása után hozzák meg, de Johnson arra is figyelmeztetett, hogy az előrejelzések szerint az esetek egy hónap múlva 50 ezerre nőhetnek, és „sajnos meg kell békélnünk azzal, hogy a Covid újabb halálos áldozatokat fog szedni”.
Azt is mondta, hogy a pozitív eredményt produkálók továbbra is karanténba kényszerülnek, de javasolta, hogy hamarosan új szabályok vonatkozzanak a teljesen beoltottakra. (BBC, MTI)

Az izraeli egészségügyi minisztérium elmúlt hetekben rögzített adatai szerint a delta variáns megjelenése előtt 94,3 százalékban védett a koronavírus okozta betegségtől (Covid-19) az oltás, de az új változat esetében ez az arány 64 százalékos.
A kórházba kerülés és a súlyos megbetegedés ellen viszont továbbra is hatékony a Pfizer-vakcina. Azon esetek többségében, amikor beoltott embereknél kialakult a Covid-19, a tünetek enyhék voltak.
Az adatok szerint korábban (május 2. és június 5. között) a vakcina 98,2 hatékonysággal megelőzte a kórházi ápolást igénylő, súlyos eseteket. Június 6. és július 3. között viszont 93 százalékra csökkent ez az arány is.
Az Indiából eredeztetett delta variáns okozta 4. járványhullámban sok, oltással védett ember is megfertőződött Izraelben, de a kritikus állapotban kórházba kerülők aránya sokkal lassabb ütemben és mérsékeltebben nő, mint az előző hullámokban. A minisztérium szerint múlt pénteken az új fertőzöttek 55 százaléka oltott volt.
Naftali Bennett miniszterelnök és Nicán Horovic egészségügyi miniszter tárgyalásokat kezdett a fokozottabb védelmet biztosító 3. oltás felvételéről, először csak azoknak, akiknek a szervezete kevesebb ellenanyagot termelt, és korlátozó intézkedéseket is mérlegelnek a koronavírus-járvány ügyeivel foglalkozó szűk körű kabinetben.
Elsősorban a gyülekezési tilalom bevezetését fontolgatják valamilyen mértékben, és egyelőre főleg a zárt térben együtt tartózkodó, oltatlan gyerekek számának korlátozása került szóba.
A december végén kezdődött oltási kampányban Izrael 9,3 milliós lakosságából 5 662 344, 12 évesnél idősebbet már legalább egyszer beoltottak a Pfizer gyógyszergyár és a BioNTech vakcinájával. Vasárnap 292 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak Izraelben, ami a kb. 37 ezer elvégzett teszt 0,7 százalékát jelenti. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint kórházban 63 beteget ápolnak a koronavírus okozta betegségekkel, közülük 34-en súlyos állapotban, 16-an lélegeztetőgépen vannak. A világjárvány kezdete óta 842 969 koronavírus-fertőzöttet azonosítottak. A betegségben tavaly február óta 6429-en haltak meg Izraelben. (Ynet via MTI)

Lakása mosdójában harapott meg egy osztrák férfit egy 1,6 méteres piton, ami a szomszédból szökött át.
A hüllő valószínűleg a csatornán keresztül siklott át a szomszéd lakásba, ahol reggel megharapta a vécére igyekvő 65 éves férfit.
Az áldozat csípést érzett a nemi szerve területén, szinte rögtön azután, hogy ráült a vécére a grazi otthonában, valamivel reggel 6 óra után – közölte a stájerországi rendőrség.
A férfi ezután belenézett a csészébe, és egy albínó hálós pitont (Malayopython reticulatus) pillantott meg.

A hüllő a férfi 24 éves szomszédjától szökött át. A kimentéséhez hüllőszakértőt hívtak, aki megmosta a pitont, és visszaadta a tulajdonosának.
A fiatal férfi 11 nem mérges óriáskígyót (Boa constrictor) és egy gekkót tartott a lakásában lévő terráriumokban és fiókokban. Gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt indulhat eljárás ellene.
A rendőrségi közlemény szerint az áldozat csak kisebb sérüléseket szenvedett, a mentősök látták el. (MTI)

Az MTVA 2020 IV. negyedéves eredménykimutatása szerint tavaly 20,5 milliárd forint adózott eredmény keletkezett, ami szeptember végén még csak 10,5 milliárd forintnál tartott – írja az mfor.hu.
Papp Dániel vezérigazgató a közmédia 2019-es beszámolójához csatolt nyilatkozatban úgy kalkulált, hogy a világjárvány hatásai miatt 2020-ban magasabb lehet az adózott eredményük, főleg amiatt, hogy a reklámbevételeik 1,5 milliárd forinttal ugyan zsugorodnak, de a 2020-as tokiói olimpia és a foci-Eb elhalasztása miatt a költségek is 8 milliárd forint körüli összeggel csökkennek.
A reklámbevételekből tavaly 5,5 milliárd forint jött be, ami 2019-ben 6,7 milliárd forint volt, viszont a költségvetésből 2019-ben 87,6, 2020-ban viszont már 101,6 milliárd forint jött. A cég anyagjellegű és személyi jellegű kiadásai is csökkentek az előző évhez képest.
2021 első negyedéves mérlege szerint is nagy a többlet. Reklámbevételből 1 milliárd jött be március végéig, a költségvetésből a tavalyi 23-mal szemben már 27,3 milliárd érkezett. Az első negyedév végén 3,5 milliárdos adózott eredményük volt.
Idén 117,7 milliárd forintos költségvetése van az MTVA-nak, ami rekord. (Mfor)

Fucsovics Márton negyeddöntőbe jutott a wimbledoni teniszbajnokságon, miután öt játszmában, egy testre menő első szervával megnyerte a 2 óra 44 perces meccset az orosz Andrej Rubljov ellen.
A világranglistán 48. helyezett magyar teniszező és 5. helyen kiemelt orosz riválisa idén ötödször, az elmúlt egy évben pedig már hatodszor került szembe egymással, igaz, Dohában Fucsovics nem állt ki a mérkőzésre. Az elmúlt időszakban a nyíregyházi teniszezőnek nem ment jól: Rubljov mind a négy lejátszott meccset megnyerte, az utolsó kettőt simán.
Magyar teniszező legutóbb Szávay Ágnes révén a 2007-es amerikai nyílt bajnokságon játszhatott negyeddöntőt Grand Slam-tornán, a férfiaknál Gulyás István 1971-ben, Taróczy Balázs pedig 1976-ban és 1981-ben a Roland Garroson jutott egyesben a legjobb nyolc közé.
Fucsovicsra a nyolc között a világelső Novak Djokovic vár majd szerdán. (MTI)

Július 2-án zárult a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatói pályázata, amire L. Simon László fideszes parlamenti képviselő is pályázik – írta meg a Mandiner, ami nem tudja, van-e más pályázó is, de a minisztériumi forrásuk szerint a pályázókat július 12-én hallgatják meg, és az új főigazgató augusztus 1-én áll munkába.
L. Simon az 52 oldalas pályázata szerint a közéletben és az emlékezetpolitikában aktív intézmény vezetőjeként térne vissza a kulturális életbe. Ha Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter őt bízza meg, akkor 30 napja lesz lemondani a pozícióval összeférhetetlen parlamenti képviselőségéről, és a Fidesznek más listás jelöltet kell a helyére tennie. (L. Simon a múzeumok megújítása érdekében végzett miniszteri biztosi munkáját a főigazgatóság mellett is tovább folytathatja.)
L. Simon szerint sokkal jobban be kell szállni a nagy, látványos kiállítások rendezésének versenyébe, és vállalni kell a komoly hazai és nemzetközi vitákat olyan kényes témák, történeti kérdések felmutatásával, amilyenekkel az elmúlt évtizedekben a múzeum vezetése nem mert komolyabban foglalkozni, ilyen szerinte a Horthy-korszak, a Bethlen-kormány tevékenysége, a kuláküldözés vagy a kommunista rendszer egyházellenessége.
L. Simon azt írja, a múzeum nem nélkülözheti az egyértelmű állásfoglalásokat, a tudományosan megalapozott, de a széles közönség számára értelmezhető orientáló, identitásformáló szándékot. Azt írja: „Nem arról van szó, hogy átpolitizáljuk a múzeumi munkát, hanem hogy felkarolandó témákat, ügyeket szállítunk a kormányzati emlékezetpolitikának, illetve, hogy a kormányzat számára is fontos kérdéseket szellemileg előkészítjük. A tudományos diskurzus azért fontos, mert egy-egy téma alapos előkészítésével elkerülhetők vagy megelőzhetők az olyan emlékezetpolitikai kudarcok, amiket az elmúlt évtizedben számos esetben, pl. szoborállítások, újra temetések stb. kapcsán megélhettünk.”
A Magyar Nemzeti Múzeumot 2016 óta Varga Benedek történész, levéltáros vezette. (Mandiner)

Ahogy a bulvárlapokban szokták írni: „Ehhez pofa kell!” Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyanis a létező legorbánistább lapban, a Magyar Nemzetben kritizálhatta az Orbán-kormány válságkezelését.
Matolcsy azt írta, a magyar gazdaság 2019-ben (több európai országgal szemben) még élénken nőtt, és a lendület 2020 elején is segített, de ha csak a 2020-ban érvényesülő hatásokat vizsgáljuk, GDP terén már csak a 17. helyen állunk az EU-tagországok listáján, a háztartások és a cégek hitelállományának bővülésében viszont az első helyen vagyunk.
A válság alatt a vállalati hitelállomány közel 10, a háztartásoké közel 9 százalékkal nőtt, tehát tavaly csak a hitelállomány-bővülés miatt nem omlott össze a gazdaság. Matolcsy szerint ha nem működött volna jól a magyar pénzügyi rendszer, az EU-n belül itt lett volna az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelés.
Az eredményes gazdasági válságkezelés a pénzügyi rendszernek köszönhető, a két legfontosabb eszköz a hitelmoratórium és az NHP hajrá hitelprogram volt – írja Matolcsy, aki szerint a gyors és határozott döntések a hitelezés terén az EU-n belüli első helyezést hozták az országnak, ez tette lehetővé a közepes, 15-17. helyet érő GDP-teljesítményt.
Matolcsy szerint a hitelezés, a kormányzati támogatások és a vállalkozói bizalom képes volt megőrizni a foglalkoztatási szintet, és rekordmértékben érkezett külföldi tőke az országba.
Matolcsy szerint a válságkezelés gyengeségei és kudarcai között volt, hogy nem sikerült dinamizálni az állami beruházásokat. 2020 elején visszaemelték az új lakások építésének áfakulcsát, és csak 2021-től csökkent vissza 5 százalékra az adó mértéke, amit Matolcsy szerint év közben meg kellett volna lépni.
Matolcsy azt írta:
„A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a »normál« működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött.”
Probléma volt a digitális átállás hiánya is, „azok az országok voltak jobbak, amelyek előrébb tartanak nálunk a digitális átállásban” – írta Matolcsy, aki szerint „egyenes összefüggés van a versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyezés és a válságkezelés mutatói között”, aki „versenyképesebb, az jobb eredményt ért el nálunk”.
A Portfolio szerint Matolcsy úgy véli, a válságkezelés monetáris oldalról sikeres volt, a fiskális politika miatt viszont szerinte csak az EU-s középmezőnyhöz volt elég a magyar válságkezelés. A lap szerint hónapok óta egyre mélyül az ellentét a fiskális és a monetáris politika között, és ezt Matolcsy friss cikke még nyíltabban vállalja.

Kína készül betölteni a hatalmi vákuumot Afganisztánban az ott állomásozó nemzetközi erők kivonása után, Kabul hamarosan csatlakozhat az „Egy övezet, egy út” (BRI, más néven: Új Selyemút) nevű kínai gazdasági és infrastruktúra-fejlesztési programhoz – írja a Daily Beast.
Afgán kormányzati források szerint a hatóságok egyre intenzívebb tárgyalásokat folytatnak Pekinggel a BRI-ben megvalósuló, 62 milliárd dolláros Kína-Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) kiterjesztéséről. A cél a jobb közúti, vasúti és energetikai összeköttetés megteremtése az érintett két ország, illetve majd esetleg a szomszédos Afganisztán között.
Az amerikai csapatok pénteken közel 20 év után elhagyták az afganisztáni Bagram légi támaszpontot, ami az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat és a tálibok ellen indított háború egyik központja volt. Sajtójelentések szerint mostanra elhagyta az országot az Egyesült Államok katonáinak többsége, jóval a szeptember 11-i céldátum előtt.
A Daily Beast meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva arról írt, hogy az egyik legfőbb projekt, amiről Peking és Kabul tárgyal, egy, Afganisztánt az északnyugat-pakisztáni Pesavárral összekötő út megépítése. „Szó van egy autópályáról Pesavár és Kabul között, ez Afganisztán hivatalos csatlakozását jelentené a CPEC-hez” – mondta a névtelenséget kérő forrás. „Más szavakkal: az afgán kormány a színfalak mögött tárt karokkal fogadja Kínát, közvetlenül azután, hogy búcsút mondott Amerikának” – írja a lap.
Kína már évek óta győzködi Afganisztánt, hogy csatlakozzon a BRI-hez, de az amerikai támogatású kormány eddig vonakodott, feltételezhetőn tartva a washingtoni reakcióktól.
„Folyamatos kapcsolat volt az afgán kormány és a kínaiak között az utóbbi években, ez pedig gyanússá tette Asraf Gáni elnök kormányzatát az USA szemében. Gáninak szüksége van erőforrásokkal, hatalommal rendelkező szövetségesekre, akik katonai támogatást tudnak nyújtani a kormányának” – idézett a Daily Beast egy illetékest.
Az amerikai csapatkivonás bejelentése után Csao Li-csien, a kínai külügyminisztérium szóvivője a múlt hónapban megerősítette, hogy Peking egyeztet bizonyos felekkel, köztük Afganisztánnal is, a CPEC kiterjesztéséről.
A 2013-ban indított, több mint 60 országra kiterjedő BRI-vel több 100 milliárd dollárt fordítanak világszerte infrastruktúra-fejlesztésre.
A cikk szerint ugyan korábban sikerült megakadályozni az afgán csatlakozást, de a fejlemények miatt Kína nagy valószínűséggel meggyőzi majd Kabult erről, különösen, ha a nemzetközi erők kivonása nyomán újból a szélsőséges iszlamista tálibok kerülnek hatalomra, akikkel jelentések szerint élénk kapcsolatban állnak a kínai tisztségviselők.
„A tálibok biztosan egységesebb partnert jelenthetnek a kínaiaknak” – írja a cikk egy elemzőt idézve, aki szerint a lázadók korábban azt mondták, hogy támogatni fogják a fejlesztési projekteket, ha azok a nemzeti érdekeket szolgálják.
A lap információi szerint kínai tisztségviselők 2020 februárja óta – amikor az akkori amerikai elnök, Donald Trump kormányzata békemegállapodást írt alá a tálibokkal – kínai tisztségviselők gyakori kapcsolatban állnak a tálibok képviselőivel.
„Washington távozása Afganisztánból stratégiai lehetőséget jelent Pekingnek” – nyilatkozta Michael Kugelman, az amerikai Wilson Központ dél-ázsiai kutatásokkal foglalkozó intézetének igazgató-helyettese. Sudha Ramachandran indiai politikai elemző szerint „tekintettel a Pakisztánhoz fűződő stratégiai kapcsolataira, Kína sikeresebb lehet Afganisztánban, mint az USA”. (Daily Beast via MTI)

Egyiptom ki fogja adni a teherhajót, ami márciusban eltorlaszolta a Szuezi-csatornát, ugyanis sikerült megállapodni a kártérítés mértékéről a hajó tulajdonosaival és a biztosítókkal. (Nem tudni, miben állapodtak meg, de Egyiptom 400 millió eurót követelt.)
Az Ever Given szerdán hagyhatja el a Nagy-Keserű-tavat. A 250 km² kiterjedésű sós vizű tó a csatorna közepén található, itt parkoltatták a szorult helyzetéből kiszabadított hajót.
A 400 méteres hajót hat nap után sikerült csak kiszabadítani, a mentőakcióban vontatóhajók és kotróhajók flottája vett részt, és egy ember meg is halt.
A globális kereskedelemben jelentős fennakadás volt, mivel hajók százainak kellett várakozniuk a 193 km hosszú csatornánál, ami összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel, és ami a legrövidebb tengeri összeköttetést biztosítja Ázsia és Európa között.
Áprilisban Abdulah Abdulgavad arról panaszkodott, hogy még mindig nem fizették ki azért, hogy az aprócska markolójával próbálta kiszabadítani az Ever Givent, öt 21 órás munkanapot végigmelózva. (BBC)

Koronavírus-fertőzés következtében 81 évesen meghalt Vlagyimir Menysov orosz színész, rendező, forgatókönyvíró és producer, az 1980-as Oscar-díjas szovjet film, a Moszkva nem hisz a könnyeknek rendezője.
A rendező halálát a Moszkvai Állami Filmművészeti Egyetemen (VGIK) dolgozó kollégái jelentették be, de azt később közleményben megerősítette a Moszfilm moszkvai filmstúdió is. Vlagyimir Hotinyenko filmrendező elmondta, hogy tudtak a betegségéről, de Menysov enyhe tünetekben szenvedett, ezért „szörnyű halála” váratlanul érte őket.
Menysov halála óriási veszteséget jelent az orosz filmnek és kultúrának – közölte Szergej Szobjanyin moszkvai főpolgármester. A Kreml szóvivője szerint Vlagyimir Putyin elnök is mély együttérzését fejezte ki a rendező halála miatt.
Vlagyimir Menysov 1939. szeptember 17-én született Bakuban. A Moszkvai Művész Színházban (MHAT) végzett színész szakon, később rendezést is tanult a VGIK-en. A világhírt a Moszkva nem hisz a könnyeknek című, az 1950-es évek nagyvárosi életéről szóló film hozta el neki, ami az amerikai filmakadémia díját a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában 1981-ben elnyerve egyike lett a három Oscar-díjas szovjet filmnek.
Menysov annak idején csak a hírekből értesült a rangos elismerésről, és a külföldi utazásokra vonatkozó szigorú szovjet korlátozások miatt a díjat sem vehette át személyesen Los Angelesben, helyette a szovjet nagykövetség kulturális attaséjának adták át az Oscar-szobrocskát. „A film a szovjet életmodell névjegykártyájaként járta be a világot, miközben szerzőjét nem tartották bizalomra érdemesnek” – mondta később keserűen a rendező.
A Szovjetunióban sikeres volt a Szerelem és galambok című 1984-es romantikus komédiája is, ami azóta is az egyik leggyakrabban játszott filmje az orosz tévében. Menysov kb. 100 filmben szerepelt, tucatnyit rendezett. Az utóbbi években a világ legrégebbi filmiskoláján, a moszkvai VGIK-en tanított rendezést. (MTI)

Éljen az ifjú pár! Közbeszerzésen megpályázható a menyasszony!
Mészáros Lőrinc gázszerelő-playboy és szerelme hamarosan egybekel, de az esküvőt már most beárnyékolja egy apróbb kellemetlenség: úgy néz ki, a magyar államháztartás az etyeki álompárnak nem fogja tudni kigazdálkodni Jennifer Lopezt (hiába lop az).
De nem engedhetünk a 48-ból, sőt a 2010-ből! Ha Kanye Westet sikerült leszerződtetni, hogy fellépjen egy jereváni tóban, akkor az azeri baltás gyilkos nagy barátainak is bele kell adniuk apait-anyait (férfit-nőt!), nehogy szégyenben maradjon a nemzet vőfélye.

Hogy a magyar gazdaságtörténet legnagyobb teljesítménye milyen zenét szeret, vagy hogy egyáltalán fogyaszt-e bármilyen kultúrát, nem tudjuk. Odáig világos, hogy szeretné felvásárolni Munkácsy Mihály műveit, de festményekre nem lehet eljárni a szerény lakodalom költségeit visszahozni hivatott menyasszonyi táncot.
Jobb híján Orbán Viktor ízléséhez kell igazodnunk: ami neki jó, az vélhetően jó lesz Strómanné Várkonyi Andreának is. Mivel a járványkormányzástól a Fudan Egyetemig úgyis mindig az lesz, amit mi, Magyarok akarunk, hát gyakoroljunk nyomást a döntéshozókra, nehogy valami nívótlan marhaságra verjék el az adóforintjainkat.
A cikk végén lehet szavazni arról, ki képviselheti legjobban a kultúrát a nemzet álomesküvőjén.
A népzene és a miniszterelnök kedvenc száma, a Hotel California legjobb ötvözete. Már Orbán Ráhel esküvőjéhez is ajánlottuk a rozéfröccsök mellé, így a siker a magyar Brangelina, az Andrinc nagy napján is biztos lenne, ilyesmi mellett a hangulat nem érdemelhet panaszt.
A korai, templomgyújtogató korszakot hagyjuk, a mai Varg Vikernes a tökéletes választás: a középkori ambientben utazó norvég medve gyakorlatilag ugyanazt mondja Európáról, mint a magyar miniszterelnök, miközben Franciaországban hisztizik, fantasyjátékokat gyárt, és valamiféle „István, a király”-nosztalgiától fűtve egyfajta misztikus-vallásos vérkultuszt dicsőit. Pro: a 700-as éveket idézően királyi lenne a hangulat. Kontra: Semjén Zsoltnak kínos lehet, hogy Vikernes megvált a Kristian névtől.

Ha nincs JLo, jó a szamár is. JLaw úgyis járt már Magyarországon, gyönyörűen énekli majd Mészáros urunknak a Tavaszi szél vizet árasztot.
Akárhogy is töröm a fejemet, egyetlen érv sem jut eszembe az ellen, hogy a dagesztáni Haszbulla ősellensége, a tádzsik Gönczi Gábor, Abdu Rozik türk testvérünk nyomja a show-t a polgári-konzervatív fesztiválon. Sőt ilyen line-uppal talán még Vlagyimir Putyin is tiszteletét tenné a szerény lakodalmon.
Én csak ennyit mondok:
És akkor azt hiszem, hogy többet nem is kell mondanom. (Esetleg még annyit, hogy talán benne is van kipcsak vér, illetve az érkezésével a felfokozott hangulatban remélhetőleg Tihanyban is látnánk olyan jeleneteket, mint a klasszikus csecsen esküvőkön, amik után a násznép fegyverrel szorított le autókat az utakon.)

Ha a szivárványtól megvadult nyugati világ nem hajlandó letérdelni a magyar gerlepár előtt, megoldjuk egy kis hazaival: Mándoki Soul Train, Schuster Lóri B, Nagy Feró egy szál bikiniben, Pataky Attila egy pataki tállal, Csűry Lajos, Havasi Balázs, Havasi Bertalan, Havas Henrik, Hó Márton, Fásy Ádám, Mága Zoltán, a jó LaciBetyár, a rossz LaciBetyár és a csúf LaciBetyár, Macskanadrág, Simicska, Ákos, Majka, Dzsudzsi, Judy, Cooky, Tyutyu stb.

„Jó, hogy nem azt találták ki az asztal mögül, hogy Michael Jackson jön az esküvőnkre fellépni, akit előbb fel is támasztunk” – közölte Várkonyi Andrea, de aki egy kicsit is tud olvasni a sorok között, az érezheti, hogy megvan, kit látna legszívesebben a menyasszony. Ha valaki pár év alatt büntetlenül el tud lopni kétmilliárd dollárt a Kárpát-medencében, az nagyobb dolgokat is el tud intézni annál, hogy felléptessen egy 12 éve halott embert. Egy gyerekmolesztáló popsztár meghívása ráadásul felérne egy fülessel a sivalkodó PC-diktatúrának.
Az eredeti tőkefelhalmozás NERtesei szeretnek ironizálni magukon, elég csak megnézni a drMáriás-kultuszt. A legnagyobb élő magyar ellenzéki sanzonénekes nem kerülne sokba, cserébe az idők végezetéig gyönyörködhetnénk a videón, amiben eljárják a nemzetstratégiai Jerusalemát erre a slágerre:
Ha minden kötél szakad, legalább lesz egy baromi jó Himnuszunk. Ford Transit gloria mundi.
Quiz Maker - powered by Riddle

88 évesen meghalt Donald H. Rumsfeld egykori amerikai védelmi miniszter, aki Gerald Ford és George W. Bush republikánus párti amerikai elnökök alatt szolgált. Ő volt az egyetlen védelmi miniszter, aki nem egymást követő két alkalommal is ellátta a tisztséget. 1971-ben ő volt a legfiatalabb ezen a poszton, míg a másik ciklusban ő volt a legidősebb, amikor felesküdött.
Az Amerikai Egyesült Államok az 1970-es évek egy részében Rumsfeld irányításával vívta a hidegháborút, majd az ezredforduló után az ő vezetésével támadta meg Afganisztánt és Irakot. A miniszter a megszállásról később azt mondta, hogy Szaddám Huszein eltávolítása „stabilabb és biztonságosabb világot teremtett”.
Az ő pártfogoltja és barátja volt Dick Cheney, az ifjabb Bush nagy hatalmú alelnöke. Rumsfeld a vietnami háborúért felelős Robert S. McNamarához hasonlóan költséges és megosztó háborút folytatott, ami végül tönkretette a politikai karrierét, és a hivatali ideje után is hosszan kifejtette a hatását, de McNamarával ellentétben Rumsfeld nem látta be, hogy hibázott, és a távozása után is úgy értékelte, hogy hiba lenne kivonulni Irakból.
Rumsfeld az új-mexikói Taosban lévő otthonában halt meg, a halála oka myeloma multiplex (a plazmasejtek daganatos megbetegedése) volt – közölte a család szóvivője. (New York Times)

Nem helyettesíthető tokenként (NFT) 5 434 500 dollárért (1,6 milliárd forint) adták el a világháló eredeti forráskódját a Sotheby's – természetesen internetes – aukcióján.
A brit Tim Berners-Lee által írt forráskód mellett az NFT egy animációt, a brit informatikus egy levelét és az eredeti fájlokhoz kötődő teljes kód digitális plakátját foglalja magába. A fájlok 9555 sornyi kódot, köztük a Berners-Lee által kifejlesztett nyelvekre és protokollokra (HTML, HTTP, URL) vonatkozó információkat tartalmaznak. A This Changed Everything nevű online aukción 1000 dollár volt a tétel kikiáltási ára.
Berners-Lee a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) munkatársaként 1989 márciusában előterjesztést adott be a főnökének, Mike Sendallnak az általa World Wide Web-nek nevezett információkezelési rendszerről, ami a hipertext és az internet összeházasításával jön létre, és lehetővé teszi a globális információmegosztást.
Sendall a tanulmánytervre a „Vague, but exciting” (Bizonytalan, de izgalmas) megjegyzést írta, és hagyta a kutatót, hogy az intézetben folytatott fő munkája mellett tovább dolgozzon a projektjén. 1990-ben a fejlesztéshez csatlakozott Robert Cailliau francia kutató is, akivel létrehozták az első webböngészőt és webszervert. A világ első website-ja 1991. augusztus 6-án, a http://info.cern.ch címen vált elérhetővé. Az oldal tartalmazta a világháló koncepciójával, a böngészők használatával és a webszerver létrehozásával kapcsolatos információkat.
A nem helyettesíthető tokenek piacának népszerűsége 2021 februárjában és márciusában szinte felrobbant. Minden NFT-nek van saját blockchain alapú digitális „pecsétje”, ami az eredetiségét és tulajdonosát igazolja. Március közepén 70 millió dollárért kelt el egy digitális műalkotás a Christie's árverésén, amin az aukciósház először adott el egy fizikai mivoltában nem létező műtárgyat. (MTI)

A brit egészségügyi minisztérium szerint január vége óta nem szűrtek ki Nagy-Britanniában annyi új koronavírus-fertőződést, mint most, de a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedésekről és a halálozásokról szóló adatok továbbra is messze elmaradnak az év eleji tetőzés idején mért számoktól.
A brit kormány közölte azt is, hogy szeptembertől az oltásügyi vegyesbizottság (JCVI) ajánlására újabb oltási kampány indulhat, aminek a célja az első két vakcinadózis hatását erősítő harmadik (booster) oltási adag beadásának felajánlása a leginkább veszélyeztetett lakossági csoportoknak.
A szaktárca napi beszámolója szerint az elmúlt 24 órában 26 068 koronavírus-fertőzéses esetet azonosítottak szűrővizsgálatokkal országszerte. A kimutatás szerint ennél több új napi fertőzést legutóbb január 29-én találtak: aznap 29 079 koronavírus-szűrési lelet bizonyult pozitívnak.
Az összesítés alapján az utóbbi egy napban 14-en haltak meg a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegségben.
Január 29-én 1245, az akkori tetőzés csúcsán, január 20-án 1820 halálos áldozata volt 24 óra alatt a nagy-britanniai koronavírus-járványnak, vagyis a jelenlegi napi halálozási szám az év eleji adatoknak alig az 1 százaléka.
A halálos áldozatok napi száma legutóbb február 10-én haladta meg az ezret, március 23. óta egyetlen napon sem érte el a százat, június eleje óta pedig jellemzően 0 és 20 között mozog.
Most 1720 pácienst ápolnak kórházban Covid-19 betegséggel.
A januári tetőzés idején megközelítette a 40 ezret a Covid-19 miatt kórházi kezelésre szoruló betegek száma.
A brit közegészségügyi szakértők egyöntetű véleménye szerint az oltási kampány sikerét jelzi, hogy mára teljesen elszakadtak egymástól az újonnan kimutatott koronavírus-fertőződések, illetve a kórházi kezelést igénylő megbetegedések és a halálozások számát jelző görbék.
Sajid Javid egészségügyi miniszter a londoni alsóházban a hét elején azt mondta: az angliai közegészségügyi szolgálat legfrissebb modellszámításai szerint a koronavírus elleni oltások eddig több mint 27 ezer ember életét mentették meg Nagy-Britanniában, és több mint 7 millió esetben akadályozták meg a Covid-19 betegség kialakulását.
Javid azt mondta, a vizsgálatok egyértelművé tették azt is, hogy két oltási dózis ugyanolyan hatékonysággal akadályozza meg a kórházi kezelést igénylő súlyos megbetegedéseket a fokozattan fertőzőképes delta koronavírus-variáns esetében, mint az először azonosított alfa változat által megfertőzöttek körében.
A miniszter bejelentette azt is, hogy a brit kormány a legfrissebb adatok alapján nem lát okot a koronavírus-járvány megfékezését célzó, még érvényben lévő utolsó korlátozások feloldásának további halasztására a július 19-re kitűzött (4 héttel elhalasztott) határnapon túl.
Az egészségügyi minisztérium adatai szerint a felnőtt brit lakosság 85 százaléka (44,7 millió ember) már megkapta a koronavírus elleni oltás első dózisát, közülük 32,9 milliónak (62,4 százaléknak) a második oltási adagot is beadták.
A kormány mellett működő oltásügyi és immunizációs vegyesbizottság (Joint Committee on Vaccination and Immunisation, JCVI) – egyelőre előzetes – ajánlása alapján szeptembertől harmadik oltási adagot kapnak a leginkább veszélyeztetett lakossági csoportok.
Az a cél, hogy az első két oltási dózis nyújtotta védelem kitartson a téli szezon közeledtével, és kiterjedjen az új koronavírus-variánsokra is.
Az új oltási program két szakaszból állna.
A JCVI szeptember előtt teszi közzé végleges ajánlását a program menetrendjére. (MTI)

Věra Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja azt tartaná a „leghelyesebbnek”, és „az a legnagyobb vágya”, hogy ne lépjen hatályba az a magyar törvény, ami „az LMBT-közösséghez tartozókat nemcsak nemi orientáció alapján megkülönbözteti, hanem sérti a szólásszabadságot is”. A cseh biztos erről a brüsszeli testület sajtókonferenciáján beszélt újságírói kérdésre válaszolva.
Azt mondta, teljesen egyetért Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével, aki szerint a törvény „szégyenletes”, de a törvény esetében nem alkalmazható a jogállamisági feltételességi mechanizmus, mert azt olyan jogállamisági szabálysértések esetére hozták létre, amik az EU költségvetését érintik.
Jourová szerint az Európai Bizottság gyorsan és határozottan lépett fel, a törvény elfogadása után szinte egyből levélben kértek magyarázatot a magyar kormánytól. Ha a Bizottság a csütörtökre várható választ nem találja kielégítőnek, akkor nem fog habozni, hogy jogi síkra terelje az ügyet, ami elérheti az Európai Unió Bíróságát is. Ha a bíróság is helyben hagyja a testület panaszát, az akár pénzügyi szankciókat is eredményezhet – mondta Jourová. (MTI)

A koronavírus-járvány miatt korábban elrendelt több korlátozás feloldásának újabb szakasza lép életbe az 5,5 millió beoltott elérése után – jelentette be a kormány a koronavírus-oldalon.
Azt írják, a magas átoltottságnak hála a járvány 3. hulláma elvonult, az aktív fertőzöttek száma csökken, így az élet fokozatosan visszatérhet a normális kerékvágásba.
A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának 6. fokozatáról szóló kormányrendelet szerint 5, 5 millió beoltott után:

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bajor belügyminisztertől kért tájékoztatást arról, milyen büntetést kapott az a személy, aki szivárványszínű zászlót lobogtatva rohant a pályára a német-magyar Eb-meccsen a magyar himnusz alatt – írja az MTI.


Szijjártó a Joachim Herrmann-nak írt levelében azt írta, a foci-Eb június 23-i, müncheni mérkőzésén „példátlan inzultus érte” a magyar válogatottat.
„Hazánk himnuszának éneklése alatt egy szivárványszínű zászlót lobogtató személy berohant a pályára, és provokálta a himnuszt éneklő magyar játékosokat. Természetesen időnként előfordul, hogy szurkolók a pályára szaladnak a mérkőzés közben vagy a mérkőzés után, de az mégiscsak felháborító, hogy mindez az egyik résztvevő ország himnusza alatt történik” – mondta Szijjártó Péter. Egyébként a Puskás Arénában két Eb-meccsen is berohantak szurkolók.
Szerinte arra is nehéz magyarázatot találni, hogy a mérkőzést megelőző „mesterséges politikai feszültségkeltés” ellenére a rendezőket jól láthatóan felkészületlenül érte ez az incidens, és „ez még jóindulatú vélekedés mindarról, ami történt”.
Szijjártó Péter tájékoztatást kért a bajor belügyminisztertől, „milyen büntetést kapott a magyar himnusz alatt pályára rohanó, szivárványzászlót lobogtató személy, valamint vizsgálták-e, hogy milyen szervezési hiányosságok vezethettek az incidens lehetővé válásához, figyelembe véve, hogy minden bizonnyal elegendő létszámú rendőri erő volt jelen a stadionban, hiszen láthattuk a kommandós sorfal felállítását a magyar szurkolók elé”.
Hogy hogyan jutottunk el oda, hogy a szivárványos zászló felháborító provokáció a magyar nemzet ellen, arról az Egy kis politikai haszonért Orbán Viktor tönkretette a magyar foci legnagyobb napját című cikkben írtunk. Most ott tartunk, hogy a pedofilellenes törvény homofób módosítóit a kormány azzal védte, hogy ők nem homofóbok, hiszen védik a felnőtt melegek jogait, a törvény egyszerűen a gyerekekről szól, de a felnőtt melegek szimbóluma, a Pride-zászló, már provokációnak számít.

Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmet készített, és most megjelent A feleségem története előzetese:
A film férfi főszereplője Gijs Naber holland színész, a női főszereplő pedig Léa Seydoux. Az A feleségem története világpremierje július 14-én Cannes-ban, a világ legnagyobb presztízsű, A-kategóriás filmfesztiváljának versenyprogramjában lesz.
Enyedi Ildikó filmjét szeptember 23-ától vetítik a hazai mozik.

Bekerült az EESZT telefonos applikációjába a kapott védőoltás típusa – írja a HVG.
A lap szerint ezzel a magyar app már megfelel az EU-s vakcinaigazolványok egyik fontos kritériumának: a fogadó államnak kötelezően csak azt az igazolást kell elfogadnia, aminek a tulajdonosát olyan vakcinával oltották, amit az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyott. Ez most a Pfizer, a Moderna, az Astrazeneca és a Janssen.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, a digitális védettségi igazolvány június 15-ig újul meg, de június 30-ig kellett várni. Az EU-s Covid-19-útlevelek július 1-től használhatók, és azokat a tagállamoknak kell lefejlesztenie.

„Nem állítjuk le az Afganisztánba történő kitoloncolásokat, és nem enyhítünk a menekültügyi törvényen” – közölte Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden, miután előző nap elfogták azt a két afgán férfit, akiket a múlt hét végén megtalált 13 éves kislány megerőszakolásával és meggyilkolásával gyanúsítanak.
A kancellárt megdöbbentette az eset, és mély együttérzését fejezte ki a család felé. Ilyen „barbár bűncselekmény felett nem lehet napirendre térni, a bűnelkövetőket nem támogatni kell a hamis tolerancia jegyében, hanem minél előbb ki kell toloncolni az országból” – közölte, azt ígérve, hogy a törvény lehető legkeményebb szigorával fognak eljárni az elkövetőkkel szemben.
Karl Nehammer belügyminiszter azt mondta, a befogadó ország törvényeinek megsértésére, erőszakos cselekmények elkövetésére nincs mentség.
A kislány holttestét Bécs 22. kerületében, egy fának támasztva járókelők találták meg szombat reggel.
A rendőrség tanúvallomások alapján hétfőn őrizetbe vett két embert:
A kihallgatásukat elkezdték, a rendőrség nem zárja ki további tettestársak közreműködését, de a folyamatban lévő nyomozás miatt egyéb információval nem szolgáltak.
Karl Nehammer azt mondta, aki „menedéket keres és talál Ausztriában, annak be kell tartania a törvényeket, ha ezt nem teszi, azonnal ki kell utasítani az országból”.
Az ORF közszolgálati televízió újságírójának felvetését, miszerint „a súlyosan traumatizált menekültek integrációjával nem törődik eleget az állam”, a belügyminiszter határozottan visszautasította. A befogadó ország törvényeinek megsértésére, erőszakos cselekmények elkövetésére nincs mentség – mondta. (MTI)

A Dunában a kijelölt területeken kívül tilos fürdeni – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság.
Azt írták, a visszatérő ellenőrzések ellenére még mindig sokan fürödnek tiltott helyen. Tavaly a Dunából 40 holttestet emeltek ki, 4 haláleset volt fürdőzéshez köthető.
A BRKF szerint a tragédiák jelentős része megelőzhető a fürdőzés „írott és íratlan” szabályainak betartásával, felelős strandolással és sportolással.
A Dunában fürödni Dunakeszi, Göd, Szentendre, Verőce, Dunabogdány, Nagymaros, Kisoroszi, Ráckeve, Szigetcsép és Szigetszentmárton szabadstrandjain lehet.
Tilos fürdeni hajóútban, hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagy hajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében, vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében.
Szintén tilos fürdeni kikötők, veszteglő- és rakodóhelyek, kijelölt, zárt vízisí és vízirobogó (jet-ski) és egyéb motoros vízi sporteszköz közlekedésére szolgáló pályák, hajóállomás területén, egészségre ártalmas vizekben, kijelölt fürdőhelyek kivételével a határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kivéve, ha a vízfelület megvilágított, és akkor is legfeljebb a mélyvíz határáig, melyet a tiltó tábla jelez.
A sérülések, halálesetek elkerülése és a jogszabályok betartatása érdekében a rendőrség rendszeresen, visszatérően tart ellenőrzéseket, és intézkedik azokkal szemben, akik a fürdőzés szabályait megszegik.
Vízisport-eszközöket (köztük vízisí vagy SUP) lehet használni a Dunán, hasonló szabályok vonatkoznak rájuk, mint a csónakokra. Vízi járművet csak az vezethet, aki nem ivott alkoholt.
Az a szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízi jármű, aminek a hossza több mint 7 méter, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t eléri vagy a motorteljesítménye nagyobb mint 7,5 kW, csak külön képesítéssel vezethető.
Vízi járműben tartózkodó, úszni nem tudó, illetve 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden ember köteles mentőmellényt viselni.
A BRFK azt is javasolta, hogy aki nem tud jól úszni, mindig csak sekély vízben fürödjön. Ha fürdés közben a felfújható vízi eszköz (például a gumimatrac) elsodródik, ne ússzanak utána, mert az életüket veszélyeztetik. Felhevült testtel tilos hirtelen vízbe ugrani. Szabad vizekben 6 éven aluli, illetve úszni nem tudó 12 éven aluli gyerek csak felnőtt közvetlen közelében, annak felügyelete mellett fürödhet.
Ha valaki megszegi a szabályokat, 5000-től 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (police.hu)

A francia rendőrség nyomozást indított, a szervezők pedig perrel fenyegetőztek, miután egy szurkoló táblájában fennakadt a Tour de France élmezőnye, és többen elestek.
Az összesen 197,8 km-es körversenyen, 46 km-rel a cél előtt tartott be egy táblát egy sárga esőkabátos nő, amin az állt németül, hogy: „nagyi és nagypapi”. A táblán a négyszeres időfutam-világbajnok Tony Martin akadt fenn, de a bukásban több tucat versenyző érintett volt. A nő elborzadt a történteken, majd eltűnt a tömegben.
A nőt mostanra megtalálták, és rendőrségi őrizetbe került Landerneau-ben. Gondatlanságból elkövetett sérülésokozással vádolják, és 1500 eurós pénzbírsággal sújthatják. (Cycling News)

Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2023-ig jogszabályt javasol a tenyészállatok ketrecben tartásának fokozatos megszüntetéséről, majd betiltásáról. A ketreces állattartás megszüntetését célzó kezdeményezés a hatodik sikeres európai polgári kezdeményezés volt, és az első, aminél az Európai Bizottság jogalkotást indít.
Az Európai Bizottság úgy döntött, pozitív választ ad az End the Cage Age nevű polgári kezdeményezésre, aminek az aláírásgyűjtése 2018 szeptemberében kezdődött.
A brüsszeli testület indoklása szerint ez a polgári kezdeményezés tükrözi az etikusabb és fenntarthatóbb gazdálkodási rendszerekre való áttérés iránti igényt, beleértve a meglévő, EU-s állatjóléti szabályok felülvizsgálatát is.
Míg az állatok védelmére vonatkozó hatályos törvények minden haszonállatra vonatkoznak, a ketrecben tartásra vonatkozó szabályok csak a tojótyúkokra, a brojlercsirkékre, a kocákra és a borjakra terjednek ki. Az európai polgári kezdeményezésre adott válaszában a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy 2023 végéig jogalkotási javaslatot terjeszt elő a ketrecrendszerek tiltásáról minden állatra, amit a kezdeményezésben említenek.
Mivel a ketrecek használatának megszüntetése szükségessé teszi a jelenlegi gazdálkodási rendszerek megváltoztatását, az Európai Bizottság egy 2022 vége előtt elkészíteni tervezett hatásvizsgálatban figyelembe fogja venni a meghozható intézkedések társadalmi-gazdasági és környezeti hatásait, illetve az állatjóléti előnyöket. Erről legkésőbb 2022 elejéig nyilvános konzultációt indít. A bizottság értékelni fogja, hogy megvalósítható-e a 2027-től hatályba lépő jogszabály javaslatának kidolgozása. (MTI)

Kiemelkedően magas, 87 százalékos a magyar internethasználóknál a közösségi oldalakon résztvevők aránya, ami 22 százalékponttal több az EU-s átlagnál – közölte a magyar háztartások infokommunikációseszköz-használatáról szóló elemzése alapján a Központi Statisztika Hivatal.
A KSH szerint a magyar internetezők az EU tagországainak átlagánál 13 százalékkal többen tekintettek meg tartalommegosztó szolgáltatóktól származó videotartalmakat, 11 százalékkal többen értékesítettek weboldalon keresztül termékeket vagy szolgáltatásokat, és 10 százalékkal többen kerestek egészséggel, betegséggel összefüggő információkat.
2020-ban a magyar háztartások 88 százalékának volt internet-hozzáférése, ezzel a tagállamok rangsorában a középső harmadban szerepeltünk. Tavaly a magyar 16-74 éves lakosság 79 százaléka, a 16-24 éveseknek pedig 97 százaléka netezett napi rendszerességgel. A legidősebb korosztálynak, a 65-74 éveseknek viszont csak 44 százaléka netezett naponta.
A naponta internetezők közül 10-ből 4 ember átlagosan 1-2 órát, további 3 ember 3-4 órát tölt a neten. A napi webhasználók 30 százalékánál szinte azonos súlyt képviseltek azok, akik kevesebb mint 1 órát, illetve 5-6, vagy 7 óránál is több időt fordítottak netezésre. A napi gyakorisággal internetező 16-24 évesek legnagyobb hányada, 40 százaléka átlagosan 3-4 órát, míg a 65-74 évesek több mint fele 1-2 órát töltött az interneten naponta.
A magyar netezők leggyakrabban termékkel és szolgáltatással kapcsolatos információk keresésére (90 százalék), e-mail küldésére (88 százalék), azonnali üzenetküldésre (87 százalék), valamint online hírek olvasására (83 százalék) használták a világhálót - tették hozzá.
Tavaly az uniós lakosság 65, a magyar lakosság 60 százaléka rendelt vagy vásárolt a világhálón egy éven belül – ezzel az EU 27 tagállamának rangsorában Magyarország a 17. helyen állt. A magyar 16-74 éves lakosság részvételi aránya az online vásárlásban egy év alatt 11 százalékponttal nőtt, míg az uniós tagállamok átlagának bővülése csak 2 százalékpont volt a 2019. évihez képest.
Az elemzés szerint a magyarországi online vásárlók 49 százaléka magyar eladóktól, 23 százaléka más EU-s tagállamból, 15 százaléka EU-n kívüli országok eladóitól rendelt vagy vásárolt árut, szolgáltatást.
Tavaly az első negyedévben a magyar vásárlók kb. negyede átlagosan 17 ezer forint alatt, 30 százaléka 17-34, 27 százaléka 34-102 ezer forint között, 17 százaléka pedig ennél többet költött online áru- és szolgáltatásvásárlásra. A neten keresztüli rendelést vagy vásárlást a budapesti internetezők vették igénybe a legnagyobb arányban (78 százalék), míg Pest megye és Észak-Alföld lakosai a legkisebb (65, 64 százalék) mértékben.
2020-ban tovább erősödött a lakossági felhasználóknál a felhőalapú szolgáltatások magáncélú használata: az EU tagállamaiban a 16-74 éves korú lakosság 35, ezen belül az internethasználók 40 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, a magyaroknak pedig az 57, illetve a 67 százaléka. Ezzel az internetes tárhelyhasználatban a V4-ek között Magyarország állt az első helyen.
Az internetezők leginkább képek és dokumentumok mentésére, tárolására és videók meg zenék megőrzésére használták a felhőalapú szolgáltatásokat.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a magyar internetezők több mint fele nem végzett semmilyen, a személyes adatai védelmére irányuló tevékenységet a webhelyek vagy alkalmazások felhasználása közben.
A magyarországi internetezőknél egyelőre kisebb arányban vannak azok, akik fokozottabban ügyelnek a személyes adataikra: a védelmi tevékenységek közül az adatvédelmi nyilatkozat átolvasását jelölték meg a legnagyobb arányban (48 százalék), míg legkevésbé a közösségi oldalakon elérhető profiljukat vagy a tárhelyükön található tartalmat korlátozták (42 százalék). A magyarok 43 százaléka fordított figyelmet személyes adatai szolgáltatása előtt a weboldalak biztonságának ellenőrzésére, 6 százalékponttal többen, mint az EU-tagországok átlaga.
Azt írták: tavaly az EU népességének átlagosan 57 százaléka és a magyarok 60 százaléka lépett elektronikus úton kapcsolatba a közhivatalokkal, közigazgatási szervezetekkel ügyintézéskor. A 16-74 éves magyar lakosság részvétele az e-közigazgatási ügyintézés két egyszerűbb szolgáltatási szintjén (információszerzés közhivatalok honlapjáról, űrlapok letöltése) meghaladta az uniós átlagot, de a legmagasabb szintnek számító, kitöltött űrlapok elküldése funkcióban elmaradt attól 1 százalékponttal. (MTI)

Készültségbe helyezték a bevándorlási hatóságokat a pakisztáni repülőtereken, mert elloptak 1000 darab schengeni vízummatricát Olaszország iszlámábádi nagykövetségéről – közölték a pakisztáni hatóságok.
Az Európába indulókat szigorúbb ellenőrzésnek vetik alá, hogy nyomára bukkanhassanak a lopott vízumoknak – közölték a bevándorlási ügyekkel is foglalkozó pakisztáni Szövetségi Nyomozó Ügynökség (FIA) illetékesei.
„Ismerjük az ellopott matricák sorozatszámát, és figyeljük, nem használja-e valaki őket” – mondta a FIA egyik tisztségviselője.
A schengeni övezetre érvényes matricák júniusban tűntek el az olasz nagykövetség vízumosztályáról. A diplomáciai képviselet egy rendkívül jól őrzött diplomáciai enklávé területén található Iszlámábádban.
A nagykövetség a történtek miatt felkérte a pakisztáni hatóságokat, hogy segítsenek azok kézre kerítésében, akik a lopott vízumokkal Európába akarnak utazni. A pakisztáni nyomozóhatóságok verziója szerint embercsempészek vesztegethették meg a nagykövetség munkatársait, hogy lopják el az értékes matricákat.
Pakisztániak ezrei fizetnek hatalmas összegeket bűnözőknek, hogy hamis, hamisított vagy lopott iratokkal Európába juthassanak. A legértékesebbnek a 26 európai országba belépést biztosító schengeni vízumok számítanak.
A FIA szerint a vízummatrica-lopások eddig is ismert jelenségnek számítottak Pakisztánban, de a mostani eset minden korábbit túlszárnyal. (MTI)

Lengyelországnak teljes egészében le kellene másolnia a magyar törvényt, ami megtiltja a 18 éven aluliaknak a homoszexualitást népszerűsítő tartalmak bemutatását – közölte a jobboldali Siecinek adott interjúban Przemysław Czarnek, a lengyel oktatási miniszter.
Lengyelország jobboldali kormánya olyan törvényt is javasolt, ami megtiltaná az azonos nemű pároknak, hogy akár egyedülálló szülőként örökbe fogadjanak gyerekeket.
„A különböző szexuális irányultságú emberek jogainak tiszteletben tartása mellett… mindig emlékeznünk kell a legfontosabb értékre, aminek a gyerek érdekét kell szolgálnia bármilyen társadalomban” – közölte a Reutersszel a lengyel igazságügyi minisztérium.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a lengyel közszolgálati hírtelevíziónak (TVP Info) adott interjúban azt mondta: Magyarországot és Lengyelországot azért támadják, mert kormányaik szembemennek a nemzetközi liberális főáramlattal.
Magyarország hozzászokott „az ilyen verbális agresszióhoz, a liberális főáramlat részéről érkező támadásokhoz” – mondta Szijjártó, aki szerint Magyarországot és Lengyelországot addig fogják támadni, amíg a nemzeti érdekekről gondoskodnak, megvalósítják a keresztény értékeken alapuló politikát, amíg a család és annak hagyományos felfogása a kormánypolitika lényeges eleme lesz. (Reuters, MTI)

A Főkert Nonprofit Zrt. a Facebookon reagált arra, hogy a Fidelitas tagjai a hétvégén, a főváros egy meg nem nevezett pontján lekaszálták a Vadvirágos Budapest nevű programban magasra hagyott növényzetet.
A Főkert azt írta az „önkéntes közterületi parkgondozásról”, hogy örömmel állnak rendelkezésre, tudnak feladatot adni annak, aki tenni szeretne, de csak szakmai irányítással. Megírták, mire kell figyelni a damilos fűkasza használatakor:
1. nem hagyunk kaszálékot a területen,

2. élő fák körül különösen körültekintően használjuk az eszközt, a fák törzsébe nem vágunk bele, mert ezzel őket betegítjük meg, utat adva a fertőzéseknek és kórokozóknak,
3. nem gyűjtjük műanyag zsákba a kaszálékot, hanem autóinkra felvillázva a komposzttelepünkre szállítjuk, ahol komposztálás után a fővárosi területek tápanyag utánpótlásánál kerül felhasználásra,

4. ha hulladék képződik a munkánk során, azt minden esetben eltakarítjuk, nem hagyjuk ott.

„A kijelölt területen sokszínű növényvilág van (volt) alakulóban, többek között, fehér és vörös here, papsajtmályva, katángkóró, indás pimpó, egynyári seprence, lándzsás útifű, mezei cickafark, apró szulák, útszéli imola és kerek repkény volt látható a nyári aszály ellenére is, a pázsitfüvek közül angol és francia perje és csomós ebír nőtt itt” – írja a Főkert, ami szerint a „minden bizonnyal jószándékú önkéntesek célja az egérárpa kiirtása lehetett, de, ahogy már többször leírtuk, az egérárpa (toklász) kimondottan szereti, igényli a bolygatást, így a következő vegetációs időszakban nem kiszorulni fog a területről, hanem újult erővel térhet vissza”.
Azt is írják, hogy a „Duna a tavaszi-őszi madárvonulás fontos útvonala is, a folyó menti zöld sávokban, szigetekben találnak eleséget a vonuló madarak, hogy energiát gyűjtsenek”, és „nyáron, a költési időszakban ezek a zöld foltok az itt maradó fészkelőknek adnak helyben terített asztalt, hiszen minél több rovar él egy területen, annál bőségesebb táplálékbázist jelent a madarak számára – így egyrészt kialakulhat egy normál tápláléklánc, másrészt a velünk élő madaraknak a költés és fiókanevelés során megnőtt energiaigényét is ki tudjuk elégíteni, ezzel az új generáció megmaradásának esélyét is megnöveljük”.
„Aki valóban felelősséget érez a természet iránt, vagy segítené munkánkat, jelentkezzen nálunk nyugodtan, örömmel látjuk a családi, lakossági, vagy akár céges közösségeket önkéntesként, de kérjük szépen: soha ne vágjanak bele szaktudás vagy szakmai egyeztetés nélkül egy közterületen található zöldfelület fenntartásába” – írják.
Méhlegelők egyébként fideszes önkormányzatoknál is vannak.

Szijjártó Péter azt állította az ATV-ben, hogy a liberális mainstream globális fake news-támadást indított Magyarországgal szemben a pedofilellenes törvény miatt.
A külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a törvény alapján 18 éves kor alatti gyerekeknek öncélú szexuális tartalmakat megjeleníteni tilos, legyen szó hetero- vagy homoszexuális tartalomról. „Ebből nem fogunk engedi, jöhet itt bárki, fenyegethet bármivel” – mondta.
„Hetek óta zajlik ez, teljesen függetlenül attól, hogy mi van a törvényben, lefordítottuk rengeteg nyelvre, senkit nem érdekel, mi a valóság, nyomják a propagandát” – mondta Szijjártó, azt állítva, hogy a törvény egyetlen társadalmi csoportot sem diszkriminál.
A törvénynek két része van, az első rész a legszigorúbb büntetést szabja ki a pedofil bűnözőkkel szemben, a második pedig arról rendelkezik, hogy a szülő kizárólagos joga, hogy a 18 év alatti gyerekének a nevelésével kapcsolatos szexuális edukációt elvégezze – mondta Szijjártó, aki szerint a kérdést a szülőkre kell bízni.
Szijjártó azt mondta, neki egy 7 és egy 10 éves fia van, és kikéri magának, hogy bármilyen NGO foglalkozzon a felvilágosításukkal.
Szijjártó szerint nem tudunk erről normálisan vitázni, mert prekoncepciókból indulnak ki, és azt mondta: nem jogos, hogy sértve és bántva érzik magukat a homoszexuálisok, a törvény nem csak arról szól.
Arra a kérdésre, hogy gondolták-e, hogy ekkora botrány lesz a törvény miatt, Szijjártó azt mondta: evidencia, hogy minden ilyen döntést hatalmas ellenszélben kell végrehajtani. Szerinte a szülői jogosultságok levezethetők az uniós alapértékekből.
Szijjártó szerint az EU indít majd kötelezettségszegési eljárást, de nagyon érdekesnek tartja, hogy már a vizsgálat előtt ítéletet hirdetettet az Európai Bizottság elnöke.
„Élénk a fantáziájuk” – mondta arra a felvetésre, hogy a kormány a Fudan Egyetemről akarná elterelni a közvélemény figyelmét a homofób módosítókkal elfogadott pedofilellenes törvénnyel. Szijjártó a Fudant szakmai kérdésnek tartja, „az ellenzék politikai balhét csinált belőle”, és ha népszavazás lesz róla, megvárják az eredményét, hiszen azt kötelesek végrehajtani.
Orbán Viktor legutóbb a Kossuth Rádióban így beszélt arról, hogy homofób lenne-e a törvény: „Maradjunk annyiban megengedők, hogy ebben leginkább a melegek véleménye számít, tehát ugye nekünk nem tűnik annak. Valamilyen okból nekik annak tűnik.”
Orbán azt tanácsolta a törvény miatt aggódó melegeknek, hogy olvassák el a törvényt, „és ha elolvassák, akkor az első dolog, ami feltűnik majd nekik, hogy a 18 év fölöttiekre nem vonatkozik. Tehát ez a törvény a gyermekeink védelméről szóló törvény. Aki 18 év fölötti, arra ez a törvény nem vonatkozik, és nem is akarunk olyan törvényt elfogadni, ami rájuk vonatkozik. Vannak hatályos jogszabályok, amelyeket mindenkinek be kell tartani, de egyébként ez egy szabad ország. Úgy élnek, ahogy akarnak. Hogy milyen orientációjuk, életvezetésük és felfogásuk van, az kizárólag rájuk tartozik. Felnőtt emberek.” (ATV)

Három évre szóló, összesen 15 százalékos alapbér-fejlesztésről szóló megállapodást kötött a Magyar Posta a két legnagyobb postás szakszervezettel.
A postai dolgozók 2021-ben július 1-től 4 százalékos alapbér-fejlesztést kapnak, ezen felül a cég a lojalitás elismerésére megemelte az idei évi béren kívüli juttatás összegét bruttó 300 ezer forintra.
A tájékoztatás szerint a bérmegállapodást Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója és a Postás Szakszervezetnek meg a Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetségének a vezetője írta alá.
A munkavállalók a júliusi fizetésükkel, azaz augusztus elején kapják meg először a megemelt bért, ezen felül augusztusban utalja a munkáltató az éves béren kívüli juttatás felét, a bruttó 150 ezer forintot, a másik felét pedig december elején kapják meg – közölte a Magyar Posta.
Schamschula György vezérigazgató azt mondta, a megállapodás 2023-ig garantálja a bérek kiszámítható emelkedését minden postai dolgozónak. A bérmegállapodás egyrészt elismeri a munkatársak teljesítményét, elkötelezettségét, másrészt kiszámítható és fenntartható a Magyar Posta számára – közölte.
A Magyar Posta közleményében ismerteti, hogy a 2021-2023-as időszakra szóló megállapodás szerint a 3 év alatt összesen 15 százalékkal nő a postai munkatársak bére. A 2021-es 4 százalékot követően 2022-ben átlagosan 9 százalékkal, 2023-ban pedig 2 százalékkal nő a postások alapbére.
A következő évekre szóló béremelések részletes szabályait később határozzák meg a felek. Ezen túlmenően a munkáltató 1-1 nap extra fizetett távollétet biztosít a Covid elleni védőoltással rendelkező munkatársaknak 2021-ben és 2022-ben. (MTI)

Az Egyesült Királyság Kuba melletti, tengerentúli területén, a Turks- és Caicos-szigeteken nyomozást indítottak, miután egy vízen hánykolódó hajót találtak 1 mérföldnyire a Grand Turk-szigettől, a fedélzeten 20 halottal, köztük két gyerekkel.
Tisztviselők szerint a nyomozók kizárták, hogy erőszakos bűncselekmény történt volna, de még mindig vizsgálják, hogy mi történhetett, ahogy a halottak származását és személyazonosságát is.
Halászok vették észre a kis hajót csütörtök reggel. A rendőrök szerint a hajó a Karib-tengeren kívülről érkezett, és nem valószínű, hogy a Turks- és Caicos-szigetek lett volna a célpontja.
A szigetekre gyakran érkeznek Haitiről, a szegénység elől menekülni kívánó emberek, a területet embercsempészek is használják köztes állomásként. Az elmúlt hónapokban Haitit politikai bizonytalanság és utcai erőszak rázta meg, emiatt ezrek kényszerültek az otthonuk elhagyására. (Guardian)

Elfogta a rendőrség azt az apát és fiát, akik szerdán megtámadtak két német lányt Budapesten, állításuk szerint a szivárványos arcfestésük miatt.
Nem sokkal később elfogták azokat a támadókat is, akik vasárnap este Pécsen megvertek (többször megütöttek és megrúgtak) két férfit – jelentette az RTL Híradó, ami szerint mindketten melegek, egyikük el is vesztette az eszméletét. Hogy miért támadtak a két orvosra, a rendőrség vizsgálja.
Az RTL-nek nyilatkozó civil szervezet, a Háttér Társaság szerint félő, hogy az új törvény miatt több melegellenes támadás lesz. A kormány reakciója: minden erőszakos cselekedetet törvény büntet.

A tartós hőség veszélye miatt több megyére harmadfokú figyelmeztetést adott ki keddre az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint a legmagasabb fokú figyelmeztetést Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Somogy és Tolna megyére adták ki. Ezekben a megyékben a napi középhőmérséklet 29 Celsius-fok felett valószínű.
Budapestre, Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megyére másodfokú, a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt.
Az előrejelzés szerint kedd hajnalban jellemzően 15 és 22 fok között alakul a hőmérséklet. Délután 33-38 fokig melegszik a levegő.
Kedden az egész országban extrém lehet az UV-B sugárzás. Ilyenkor normál bőrtípusnál már 15-20 perc napon tartózkodás is bőrpírt okozhat. A meteorológiai szolgálat mindenkitől azt kéri, fokozottan védekezzen a napsugárzás okozta leégés ellen, és 11 és 15 óra között kerülje a napozást.
Emellett többfelé zivatarra is figyelmeztetnek. Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére zivatarveszély miatt is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat és az országos tisztifőorvos hőség miatti figyelmeztetésének különböző kritériumai vannak. Müller Cecília országos tisztifőorvos hétfő déltől szerda éjfélig másodfokú intézkedést, hőségriasztást rendelt el. (MTI)

Vasárnap délelőtt Rakacán két férfi összeveszett az utcán. A police.hu így írja le a vitát: „A vita kiváltó oka az volt, hogy a későbbi sértett ittasan megjelent egy családi ház előtt és az ott lakó férfinak ecsetelni kezdte, hogy közelebbi jó kapcsolatot ápol annak feleségével. A férj megelégelte a rágalmakat a feleségéről és távozásra szólította fel ellenlábasát, aki azonban nem tágított.”
Ezután a férj lefejelte a férfit, majd elment, de „az interakciót látva a hamisan vádolt feleség sem maradt tétlen és egy seprőnyéllel ütlegelni kezdte az őt településszerte rossz színben feltüntető férfit” – írja a rendőrség.
A sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett el. A férj ellen súlyos testi sértés, a feleség ellen garázdaság miatt folytat eljárást a Szendrői Rendőrőrs. A gyanúsítottak beismerő vallomást tettek. (police.hu)

Már megint csúsztatják a kanadai Denis Villeneuve új filmjének, a Dűnének a premierjét. Eredetileg tavaly december 18-án jött volna ki, de a világjárvány miatt eltolták 2021. október 1-re. Most viszont a Variety azt írja, még három hetet kell várni rá, október 22. az új megjelenési dátum.
A Warner Bros. eltolta Clint Eastwood új filmjét, a Cry Machót is (szeptember 17.), és a Sopranos-előzményfilmet, a The Many Saints of Newark-ot is (október 1.).
Frank Herbert híres regényciklusának már készült több filmfeldolgozása is, de nem voltak valami jók, David Lynch filmje például élete legnagyobb bukása volt. (Alejandro Jodorowskié pedig annyira megalomán lett volna, hogy amiatt lett legendás, hogy el sem készült, az egészről van egy érdekes dokumentumfilm.)
Denis Villeneuve filmjében rengeteg nagy sztár fog szerepelni, például Timothée Chalamet, Oscar Isaac, Zendaya, Stellan Skarsgård, Jason Momoa, Josh Brolin, Dave Bautista, Rebecca Ferguson és Javier Bardem. A mostani film a regényciklus első könyvének első felét dolgozza fel, és későbbre terveznek egy folytatást a könyv második feléről. A Warner Bros. egyszerre mutatná be moziban és az HBO Maxon, de a döntés ellen a rendező esszében tiltakozott.
A 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a sci-fi világpremierje.

Az új magyar jogszabály hátrányosan különbözteti meg a homoszexuális fiatalkorúakat – mondta a német kancellár Berlinben.
Angela Merkelt a német-francia parlamenti közgyűlés meghallgatásán egy német szociáldemokrata képviselő kérdezte a jogállamiság érvényesítésének EU-s lehetőségeiről. Erre válaszolva mondta azt Merkel, hogy a kormánya szerint az új magyar törvényben „felismerhető a homoszexuális fiatalkorúak hátrányos megkülönböztetése”.
A jogszabályról folytatott „nagyon átfogó” vitában az Európai Tanács tagjainak túlnyomó többsége közölte, hogy az EU nemcsak egy belső piac, hanem rendelkezik egy értékekből összeálló alappal is, és ezen értékeket nem lehet megkérdőjelezni – mondta.
De Merkel szerint az érvényesítésükre szolgáló „mozgástér nagyon is korlátozott”, ezért nem szabad „hamis várakozásokat kelteni”. (MTI)