Herczeg Márk

Gitanas Nauseda litván elnök szerint az Európai Uniónak aktívabb politikát kell folytatnia az illegális migráció elleni harcban, és növelnie kell a közösség külső határainak védelmét szolgáló pénzügyi hozzájárulását. A litván elnöki hivatal közleménye szerint az államfő David Sassolival, az Európai Parlament elnökével folytatott vilniusi tárgyalásain mondta ezt.

Nauseda szerint nemcsak a déli, hanem a keleti uniós határoknál is tapasztalható a migrációs nyomás növekedése, és ebben a helyzetben felül kell vizsgálni az EU migrációs politikáját, az erre vonatkozó előírásokat.

Litvániának 1070 km hosszú schengeni határa van, ezen belül 680 km a fehéroroszországi határszakasza. A litván hatóságok ezen a szakaszon 4 méteres drótkerítést létesítenek, és a tetejére szögesdrótot rögzítenek. A kerítés előtt is 3 méter magas szögesdrótakadály lesz. Ezekre a munkálatokra a számítások szerint 152 millió eurót költenek saját költségvetési forrásokból. Vilnius azt remélte, hogy ehhez az EU-tól is kap pénzügyi támogatást, de Brüsszel egyértelművé tette, hogy akadályok és határkerítések építéséhez nem járul hozzá.

Pénteki összesítés szerint idén addig kb. 4100 ember lépte át illegálisan a fehérorosz-litván határt, ők 40 országból érkeztek, többségük Irakból. Ezt ötvenszer több, mint tavaly egész évben. Litvánia és az EU is azzal vádolja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy szándékosan engedi át a migránsokat az EU felé, válaszul a rezsimje elleni nyugati büntetőintézkedésekre. Nauseda el is rendelte a hadsereg bevetését is a határvédelemre.

Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter közölte szerdán, hogy Vilnius tiltakozó jegyzéket adott át Minszknek amiatt, hogy egy tucat fehérorosz határőr megsértette a litván határt. „Tájékoztattuk Fehéroroszországot a komoly aggodalmunkról és még egy provokációról a határon, ahol a helyzet amúgy is feszült” – mondta Landsbergis, és felszólította Minszket, hogy tartózkodjon az ilyen, provokációnak minősíthető lépésektől.

A litván határőrség közölte: a fehérorosz határőrség 12 embere kísért a határhoz egy több mint 30 főből álló csoportot, ami megpróbált behatolni az ország területére, de a litván határőrök második figyelmeztetése után visszafordult. Az incidensről videó készült, és Vilnius tájékoztatta róla az EU-t és a NATO-t. (BBC, MTI)

Horváth Csaba kedden nyílt levelet írt a zuglói előválasztáson elinduló Hadházy Ákosnak, amiben Zugló MSZP-s polgármestere azt írja: „Ön a múlt héten olyan csúsztatásokat, hazugságokat fogalmazott meg a zuglói ingatlaneladásokkal kapcsolatban, amelyekkel nemcsak a zuglóiakat tévesztette meg, hanem az ellenzéki összefogás szimpatizánsait is. Tette ezt azért, mert nem vette a fáradságot utánanézni a valóságnak vagy kifejezetten az volt a célja, hogy Zugló önkormányzatát rossz színben tüntesse fel.”

Horváth azt írta, az eladások nem „stikában, a nyilvánosságot kerülve” történtek, hanem a róluk szóló pályázat megjelent két országos napilapban (Népszava, Magyar Nemzet), Zugló online felületein, a Polgármesteri Hivatalban, kifüggesztve a Zuglói Zrt. hirdetőtábláján és az értékesítendő ingatlanon, valamint az Ingatlan.com felületén 30 napig.

Azt írta, a pályázat nyílt volt, az ingatlan eladásáról még 2013-ban, Papcsák Ferenc, fideszes polgármester idején döntöttek, az értékesítésről később többszörös testületi döntés született, csak 2019-ben hatszor is kiírtak nyilvános pályázati felhívást az ingatlanra.

De a pályázatokra nem érkezett érvényes ajánlat, érdeklődő sem nagyon volt, valószínűleg a magas ár miatt. Ezért idén február 25-én újra döntött a testület a telek eladásáról, újabb értékbecslést készíttetett az önkormányzat, és végül 709 millió forintért lett legutóbb meghirdetve az ingatlan.

Horváth azt írta, nem maradhat következmények nélkül, hogy Hadházy valótlan állításokkal igyekezett megtéveszteni a zuglóiakat és lejáratni Zugló Önkormányzatát, és felszólította a képviselőt, hogy haladéktalanul kérjen bocsánatot, és adjon ki erről közleményt. Horváth azt írta: „Amennyiben ez 2021. augusztus 18-án 12:00-ig nem történik meg, Zugló Önkormányzata jó hírnevének megőrzése érdekében kénytelen leszek feljelentést tenni.”

Hadházy: A kerület egyik legértékesebb telkét adnák el áron alul Tiborcz István üzlettársának

Hadházy a Facebookon azt írta, kedden dönt Zuglóban a rendkívüli testületi ülés arról, „hogy a kerület egyik legértékesebb telkét eladják-e csökkentett áron Tiborcz István üzlettársának”, szerinte az önkormányzat érvei nem cáfoltak semmit: a kihirdetésben valótlan adatok voltak, az eladási kényszert pedig helytelen a családi ezüst kiárusításával orvosolni.

Hadházy azt írta a Zuglói Önkormányzatnak kommentben: „Polgármester úr pontosan tudja, hogy magánvádas ügyben a parlament nem adja ki a képviselőket, így a feljelentés egy teljesen fölösleges lépés.” Azt is írta, hogy örül, hogy a múlt heti bizottsági ülés után a keddi képviselő-testületi ülésen sem ment át az előterjesztés, és szerinte javítaná az ellenzéki összefogás hitelességét, ha ez az ügylet végleg lekerülne a napirendről.

Hadházy a Telexnek azt írta, Horváth eddig nem cáfolta a posztjaiban írtakat, ezért továbbra is azt állítja, hogy nagyon jó üzenet lenne, ha a testület nem szavazná meg ezt az előterjesztést arról, hogy csökkentett áron, de nagyobb beépíthetőséggel eladják ezt a telket Tiborczéknak. „Sajnálom, ha a polgármester úr sértve érzi magát, de ha jogi elégtételt szeretne, akkor azt javaslom, ne rágalmazás miatt jelentsen fel, hanem becsületsértés miatt polgári perben, mert sajnos a mentelmi jogot ilyen esetben nem adja ki a parlament. Én viszont állok a per elébe” – közölte Hadházy.

A Momentum, a Civilzugló és a Kétfarkú Kutyapárt kiállt Hadházy mellett

A Momentum közleményben reagálva azt írta, hogy a Civilzugló Egyesület és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt zuglói képviselőivel együtt „megdöbbenve olvasták a polgármester Hadházy Ákos képviselőt feljelentéssel fenyegető közleményét, melyet az önkormányzat nevében szignált”. „Úgy gondoljuk, hogy a harcias hang leginkább a keddi, határozatképtelenség – a szocialista képviselők távolmaradása – miatt elmaradt képviselő-testületi ülésről próbálja elterelni a figyelmet” – írják.

Azt írják, nem tartják korrektnek, hogy Horváth az önkormányzat nevében beszél, hiszen az Egressy út és Angol utca sarkán található telek eladását ebben a formában ellenzik a Momentum, a Civilzugló Egyesület, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, illetve a Demokratikus Koalíció képviselői is. „Tehát a testület jelentős része ellene van, ezért arra kérjük a polgármestert, hogy az önkormányzat nevében ne vádaskodjon!” – írják.

Azt is írták, hogy bár a polgármesteri közlemény hallgat, a környékbeli lakosok ellenzik a telek beépítését, több mint 1000 tiltakozó aláírást gyűjtöttek, mert a területre közparkot szeretnének, nem társasházat, és Zugló egyébként is a túlzott beépítés következményeitől szenved, elég csak az Egressy úti dugókra gondolni.

„Felhívjuk a polgármester figyelmét arra is, hogy az ellenzéki összefogás jelszava mögé bújva nem lehet bármit megtenni. Az ellenzék csak akkor tudja leváltani a Fideszt, ha megőrzi morális fölényét, és azokon a helyeken, ahol döntéshozó pozícióban van, nem követi el ugyanazokat a hibákat” – írják.

A Momentum ott indítja Hadházyt az előválasztáson, ahol 2014 óta MSZP-s vezetés van, Tóth Csaba a helyi képviselő. Fekete-Győr András szerint Zuglóban minden 100 forintból ellopnak 40-et, és a jelöltjükkel valódi változást szeretnének a politikában. A nyár elején Karácsony Gergely és Jakab Péter is beállt Tóth Csaba mögé az előválasztási kampányban.

A Spiegel arról ír, hogy Bécs után az Egyesült Államok berlini nagykövetségén is észleltek rejtélyes eredetű megbetegedéseket, amik hasonlítanak az először a havannai amerikai nagykövetség munkatársai körében regisztrált esetekre.

A lap szerint az utóbbi hónapokban legalább két diplomatánál észlelték a Havanna-szindróma néven is ismert tünetegyüttest. A hirtelen fellépő szédülés, fejfájás, látásromlás, hányinger, erős fejfájás és egyéb panaszok miatt a betegek egy része munkaképtelenné vált.

Júliusban a bécsi nagykövetségen is tapasztaltak ilyen megbetegedéseket, és a 2016-ban és 2017-ben regisztrált első, havannai esetek óta további amerikai külképviseleteken észlelték a szindrómát.

Minden kontinensen van már olyan amerikai nagykövetség, aminek a személyzete körében előfordult a Havanna-szindróma, és a betegek között feltűnően sok az orosz hírszerzési tevékenység elhárításával foglalkozó nemzetbiztonsági dolgozó – írja a Spiegel.

A hírmagazin és a Bellingcat oknyomozó portál közös tényfeltáró kutatása szerint orosz kormányzati szervek egy titkos fejlesztési programban dolgoznak is egy olyan módszeren, amivel távolról lehet megtámadni a célszemélyt káros hullámokkal. Ezek lehetnek hanghullámok, illetve rádió- vagy mikrohullámok. (MTI)

Szlovénia kész befogadni öt olyan afgán menekültet, aki az elmúlt húsz évben együttműködött az Európai Unió (EU) kabuli képviseletével, valamint további 14-et, aki segítette az afganisztáni szlovén missziót – közölte Anze Logar szlovén külügyminiszter.

Az EU-s külügyminiszterek keddi afganisztáni helyzetről szóló rendkívüli ülésén egyetértettek abban: a tagállamoknak mindent meg kell tenniük, hogy segítsenek azoknak az afgánoknak, akik az elmúlt 20 évben együttműködtek az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ), és biztonságosan eljuttassák őket az EU-ba, elkerülve a tálib rezsim esetleges megtorlását.

Logar szerint 400-500 ilyen személyről van szó. „Az EU tagállamai kifejezték hajlandóságukat, hogy méretük és befogadóképességük függvényében szolidárisan osztoznak a terheken” – nyilatkozta Logar a szlovén közszolgálati televíziónak.

Az Európában menedéket kereső afganisztáni menekültek befogadásával kapcsolatban kiemelte: Szlovénia mindent megtesz, amit az EU szolidaritási elve megkíván, de egyelőre nem vállal további terheket.

Arról is beszélt, hogy az afgán válság nem vezethet újabb migrációs válsághoz: „Mindannyian jeleztük, hogy ebben az esetben nem lesz olyan migránsáradat, mint 2015-ben és 2016-ban volt. Az EU minden eszközt meg fog adni ahhoz, hogy megállapodás szülessen a környező országokkal, azaz az Afganisztánnal szomszédos államokkal arról, hogy a migráció terheit ők viseljék.”

A radikális iszlamista tálibok augusztus 15-én harc nélkül vonultak be Kabulba, és pár óra alatt átvették az afgán főváros felett az irányítást. Nem sokkal korábban Asraf Gáni afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott. A nyugati országok a kabuli repülőtéren keresztül menekítik ki az állampolgáraikat és a diplomáciai képviseleteik személyzetét. (MTI)

Banglades elutasította az Egyesült Államok kérését, hogy ideiglenesen fogadjon be olyan afgán állampolgárokat, akik az Afganisztánban hatalomra került iszlamista tálibok megtorlásától tartanak – közölte Abdul Momen bangladesi külügyminiszter Dakkában.

„Az Egyesült Államok baráti ország. Kéréssel fordult hozzánk, de mi nemet mondtunk” – mondta újságíróknak Momen, aki szerint Washington diplomáciai csatornákon tájékoztatta a dakkai vezetést arról, hogy egyes afgánok áttelepítésére keres befogadó államokat biztonsági okokból.

Azt nem közölte, hogy hány afgán befogadását kérték Bangladestől, illetve azokról az országokról sem tett említést, akikhez az USA fordult.

Már a rohingyák százezreit is nehezen látják el

Momen azt mondta, a washingtoni vezetésnek címzett válaszában Banglades arra hivatkozott, hogy gondot jelent neki a szomszédos Mianmarból elmenekült rohingya menekültek százezreinek ellátása is. „Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy befogadhassunk további embereket a legsűrűbben lakott országban” – közölte.

A dakkai külügyminisztérium korábbi állásfoglalásában nyugalomra és a béke fenntartására intette az afganisztáni konfliktus szereplőit, hogy szavatolják mindenki, ideértve a külföldi állampolgárok biztonságát is a polgárháborús országban.

Banglades több mint 1 millió muszlim rohingyának ad otthont. A menekültek zöme (kb. 750 ezer ember) 2017-ben menekült el a többségében buddhisták lakta Mianmarból, miután a hadsereg jogvédő szervezetek szerint etnikai tisztogatásba kezdett Arakán államban arra válaszolva, hogy lázadószervezetek támadásokat indítottak a hatóságok ellen. Rohingyák kisebb csoportjai már korábban elmenekültek a mianmari üldöztetés elől Bangladesbe. (MTI)

A wisconsini Donald Gorske 1972-ben kóstolta meg az első Big Macjét, és akkor eldöntötte, hogy élete végéig azt fogja enni: azóta már megevett 32 340-et a McDonald's híres szendvicséből. A csúcspontján Gorske 9 Big Macet fogyasztott naponta, de ma már csak napi kettőnél tart.

Gorske a nyugdíjba vonulása óta azt csinálja, hogy egy vásárlással veszi meg az egész hétre való Big Mac-ellátmányát, hogy spóroljon a benzinen.

Meglepő módon a férfi vércukor- és koleszterinszintje egész alacsony, és a magas koleszterinszinthez köthető betegségek hiányát annak tulajdonítja, hogy csak a Big Machez ragaszkodik, és nem jár más gyorséttermekbe, kihagyja a sült krumplit is, és 10 km-es sétákat tesz a környékén.

A férfi azzal viccel, hogy a fiai feljegyzik, hány Big Macet evett meg, hogy a halála után mondhassák, hogy: „Ennyi Big Mac fog megölni!” Gorske azt mondta, csak akkor fog felhagyni a Big Mac-evéssel, ha már annyira kevés foga lesz, hogy a feleségének turmixgéppel kell folyóssá tenni a Big Macjét. (Hypebeast)

„Amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája.” (Lánczi András)

A Napi.hu írta meg, hogy a Békemenetet szervező CÖF-nek, a kormányközeli Nézőpont Intézet alapítványának és Schmidt Mária családi kft.-jének is adott támogatást az állami Magyar Fejlesztési Bank.

Az MFB azután tette ki a kifizetések listáját, hogy a korrupcióellenes K-Monitor adatigénylésben figyelmeztette: bár ezt törvény írja elő, a közérdekű adatokat már 2016 vége óta nem tette közzé. Az MFB egyesületek, alapítványok feladatellátására, és a banki alkalmazottak „oktatási, kulturális és sporttevékenységét segítő szervezeteknek” adhat támogatásokat „nem alapfeladatai ellátására”.

Az MFB-nek idén az első félévben három kedvezményezettje volt, egyenként 25,4 millió forintot kaptak:

1. Prima Primissima,
2. Szent Márton Gyermekmentő Alapítvány,
3. CÖF.

2020-ban a hét támogatott között ott volt:

• a Nézőpont Intézet Alapítvány,
• a bálványosi szabadegyetemet szervező Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány,
• a Mediaworks Hungary Zrt. (vagyis a fideszes médiauniverzum, a KESMA).

Mielőtt a Figyelő is a KESMA alá került, két egymás utáni évben is kapott 15-15 millió forintot a lap akkori kiadója, a K4A Lapkiadó Kft., ami Schmidt Mária családi cégéé.

A fideszes polgári körös szerveződésből létrejött Szövetség a Nemzetért Alapítvány (SZNA) 2019-ben 10 millió forintot kapott.

Az MFB-nek 60 napon belül közzé kellett volna tennie a „nem alapfeladatai ellátására” fordított támogatásait. A K-Monitor azt írta: „Nem csoda, hogy titkolóztak. Az állami lottócég által százmilliós összeggel szponzorált (!) CÖKA néhány hónapja kapott 25,4 milliós támogatást a banktól, de a többi támogatott között is azok a nevek bukkantak fel, akik a fejőstehéncégektől rendre pénzhez jutnak. Ez erősíti azt a teóriát, hogy az őket felügyelő politikusok kényeztetésére létezik a protekciós kedvezményezettek valamifajta listája.”

A Napi.hu cikkében hosszú táblázatban látható, milyen Fidesz-közeli cégek mennyi pénzt kaptak az állami banktól.

Afgán katonák százai érkeztek Üzbegisztánba a hétvégén, a radikális iszlamista tálibok elől menekülve – közölte az üzbég főügyész hivatala.

A tájékoztatás szerint 585 afgán katona érkezett 22 katonai repülőgép és 24 helikopter fedélzetén. 158 további katona gyalog kelt át a határon.

A főügyész hivatala közölte azt is, hogy egy afgán repülőgép összeütközött az őt kísérő üzbég vadászgéppel, amitől mindkét gép lezuhant. A közlés ellentmond a taskenti védelmi minisztérium korábbi beszámolójának, ami szerint az üzbég légvédelem lelőtt egy afgán harci repülőgépet, ami megsértette a két ország határát.

Az incidens vasárnap este történt, nem sokkal azután, hogy az iszlamista tálibok átvették az ellenőrzést az afgán fővárosban, Kabulban. A főügyészség szerint az afgán és az üzbég gép pilótája is katapultált, és túlélte az ütközést.

Egyelőre nem világos, hogy az afgán katonák most hol vannak, miután leszállásra kényszerítették őket Termez határvárosában.

Mindemellett a szomszédos Tádzsikisztán is arról számolt be, hogy több mint száz afgán katona érkezett légi úton Bohtar városának repülőterére. (MTI)

Egy moszkvai bíróság korlátozta Alekszej Navalnij ellenzéki politikus sajtótitkárának, Kira Jarmisnak a mozgásszabadságát egy 1,5 éves időszakra, mondván, a Covid-19 miatt bevezetett korlátozó intézkedések megsértésével vett részt a Navalnij szabadon bocsátását követelő tüntetések szervezésében.

Jarmis a büntetés ideje alatt nem kereshet fel tömegrendezvényeket, nem vehet rész rajtuk, és nem változtathatja meg állandó lakcímét a büntetés-végrehajtási felügyelet értesítése nélkül. Navalnij 31 éves szóvivője február 1. óta volt házi őrizetben az ellene felhozott vád miatt, az ügyben most hirdettek ítéletet.

Moszkvában az elmúlt hetekben – szintén azon a címen, hogy a járványügyi intézkedések ellenére tüntetést szervezett – hasonló mozgáskorlátozással sújtották Navalnij öccsét, Oleget és a politikus munkatársát, Ljubov Szobol ügyvédnőt. Az ellenzék szerint a bíróság önkényes ítéleteket hozott, hogy a szeptember 17-19-én megtartandó parlamenti választások előtt ellehetetlenítsék a kormányzó Egységes Oroszország párt ellenfeleit.

A korlátozások idején a hatóságok több hatalompárti tömegmegmozdulást engedélyeztek, ezek egyikén, március 18-án, a Krím elcsatolásának évfordulóján maga Vlagyimir Putyin is részt vett a Luzsnyiki Stadionban, és ő sem viselt védőmaszkot.

A bíróság júniusban szélsőségesnek minősített és betiltott három, Navalnijhoz köthető szervezetet. Oroszországban az ilyen csoportok tagjai egy idei törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat, nem lehetnek jelöltek például a parlamenti választáson sem. (MTI)

Szél Bernadett arról írt a Facebookon, hogy megkapta az adatokat, és azok alapján „2010 óta 1009 ügyben, ennek kapcsán pedig 2255 személy esetében adott engedélyt a Fővárosi Törvényszék nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre 2021. július 31-ig bezárólag”.

A parlamenti képviselő azt írja, 11,5 év adatai szerint a legtöbb embert 2019-ben és 2020-ban figyelték meg bírói engedély alapján: „ez 2019-ben 261 személyt, míg 2020-ban 310 személyt jelentett”.

A törvény szerint bírói engedély kell a nemzetbiztonsági szolgálatok olyan feladatainak ellátásához, mint például a Magyarország törvényes rendjének törvénytelen eszközökkel való megdöntésére vagy Magyarország gazdasági biztonságának veszélyeztetésére irányuló törekvések elhárítása. A gyanúsított személyek lakását átkutathatják, a telefonjaikat lehallgathatják, a leveleiket rögzíthetik.

„Akár a felhatalmazási törvénnyel együtt átnyomott rémhírterjesztős Btk-módosítás is lehet titkos megfigyelés alapja, ami a 2020-ban megnövekedett számot is magyarázhatja. Ez azonban nem derült ki a válaszból: a Fővárosi Törvényszék minősített adatokra hivatkozva nem válaszolt arra a kérdésre, hogy nemzetbiztonsági feladatok szerinti bontásban hány megfigyelésre került sor, magyarul hány engedélyt adtak ki pl. terrorizmus és szervezett bűnözés felderítése érdekében, a törvényes rend megdöntése vagy az ország gazdasági biztonságának veszélyeztetése kapcsán, rémhírterjesztés, vagy közösség elleni uszítás miatt” – írja Szél.

A képviselő szerint az adatokból is látszik, hogy 2020-ban közel kétszer annyi embert figyeltek meg bírói engedéllyel, mint 2017-ben, és 2016-tól növekvő tendencia figyelhető meg az engedélyek számában. Szél azt írja:

A Fővárosi Törvényszék bírái minden egyes előterjesztést jóváhagytak, vagyis egy esetben sem tagadták meg a titkos megfigyelésre irányuló kérelmet.

Nemrég derült ki, hogy újságírókat, ellenzéki politikusokat és vállalkozókat is megfigyelhettek a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel.

Idén felpörgette a titkos megfigyeléseket a kormány, 928 eset volt nyár közepéig.
Varga Judit naponta 5 engedélyt írt alá, eddig többet, mint az elődje, Trócsányi László 2015-ben egész évben.

Az üzbég légvédelem lelőtt egy afgán harci repülőgépet, ami megsértette a két ország határát – jelentette be a taskenti védelmi minisztérium.

Az incidens vasárnap este történt, nem sokkal azután, hogy az iszlamista tálibok átvették az ellenőrzést az afgán fővárosban, Kabulban.

A Gazeta.uz üzbég lap úgy tudja, az afgán gép üzbég területen csapódott a földbe, Szurhondarjo tartományban. A két pilóta katapultált, kórházban kezelik őket. A sajtóban felvételek jelentek meg a gép földön heverő roncsairól.

Egyelőre nem világos, hogy az afgán légierő pilótái a tálibok elől menekültek, vagy más oka volt annak, hogy Üzbegisztán területére keveredtek a repülőgépükkel.

A tálibok elől menekülve már több afgán lépte át az üzbég határt. A taskenti vezetés vasárnap 84, a közös határt átlépő afgán katonáról számolt be.

Frissítés: Az üzbég főügyész hivatala közölte, hogy egy afgán repülőgép összeütközött az őt kísérő üzbég vadászgéppel, amitől mindkét gép lezuhant. A közlés ellentmond a taskenti védelmi minisztérium korábbi beszámolójának, ami szerint az üzbég légvédelem lelőtt egy afgán harci repülőgépet, ami megsértette a két ország határát.

Az incidens vasárnap este történt, nem sokkal azután, hogy az iszlamista tálibok átvették az ellenőrzést az afgán fővárosban, Kabulban. A főügyészség szerint az afgán és az üzbég gép pilótája is katapultált, és túlélte az ütközést.

Egyelőre nem világos, hogy az afgán katonák most hol vannak, miután leszállásra kényszerítették őket Termez határvárosában.

Több mint száz fegyveres menekült egy géppel Tádzsikisztánba

A szomszédos Tádzsikisztán engedélyt adott egy vészjelzést leadó afgán repülőgépnek, hogy leszálljon a területén. A dusanbei külügyminisztérium közlése szerint a fedélzeten az afgán fegyveres erők több mint száz tagja volt.

„Tádzsikisztán vészjelzést fogott, ami nyomán a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban engedélyt adott az Afganisztánból indult gép leszállására Bohtar városának repülőterén. Több mint száz afgán katona szállt le a fedélzetről” – közölte a külügyi tárca. A dusanbei külügyminisztérium cáfolta azokat az értesüléseket, hogy 18 afgán gép szállt volna le eddig tádzsik területen. „Tádzsikisztán területére csak két olyan repülőgép érkezett, ami Afganisztánból szállt fel” – közölték.

Az Interfax orosz hírügynökség hétfőn a tádzsik hatóságokra hivatkozva közölte, hogy Dusanbe érintésével Ománba távozott Asraf Gáni afgán elnök, aki vasárnap hagyta el Kabult, még mielőtt a kormányellenes tálibok bevonultak az afgán fővárosba.

Az afgán ToloNews hírtelevízió reggel jelentette, hogy vasárnap este 18 utasszállító indult el Tádzsikisztán felé, további 28 gép pedig a dél-üzbegisztáni Termez városában szállt le. A ToloNews tudomása szerint az utasok többsége repülőtéri dolgozó volt, illetve az afgán repülési szolgálatoknál állt alkalmazásban. (MTI)

Tamás Zoltán, a Volmer-Tours Kft. ügyvezetője és Szabó Roland, a Rolitúra alapító utazásszervezője közös nyilatkozatot adott ki az M7-es autópályán vasárnap történt buszbalesetről – írta meg a HVG. (Az utat a Volmer Tours Kft. szervezte a Rolitúra márkanév alatt.)

Azt írják: „A Rolitúra és a Volmer Tours Kft. minden kollégája nevében mélységes megrendüléssel osztozunk a gyászban, és őszinte részvétünket fejezzük ki a tegnapi, augusztus 15-ei Baskáról hazafelé tartó súlyos buszbaleset áldozatainak családjai felé, valamint rövid időn belüli felépülést kívánunk a sérülteknek.”

56-an voltak az utaslistán, köztük két kiskorú, a balesetben 8 ember meghalt, köztük a sofőr. A közlemény szerint a felborult Mercedes busz 2013-as évjáratú, kifogástalan műszaki állapotban volt, utoljára márciusában esett át hatósági műszaki vizsgálaton, és a sofőrök is minden, a munkájukra vonatkozó előírást betartottak.

A két férfi a közleményben azt írja: „A tegnapi napot a helyszínen töltöttük, igyekeztünk segíteni a mentést. A következő időszakban is igyekszünk minden tőlünk telhető segítséget megadni a baleset áldozatainak családjai, és a sérültek számára, valamint a lehető legmesszemenőbbekig próbáljuk segíteni az eljáró hatóságok munkáját.”

„A baleset okait és körülményeit a hatóság vizsgálja, elsődlegesen az ő munkájukat próbáljuk segíteni, így ezekről több információnk jelenleg nincsen” – írják a szervezők, akik már felvették a kapcsolatot a biztosítókkal. (HVG)

Kína „baráti kapcsolatra” törekszik az Afganisztánt uraló, iszlamista tálibokkal – közölte Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő.

A tisztségviselő közölte, hogy Peking nem zárja be kabuli nagykövetségét, és hajlandók támogatni az újjáépítést.

Azzal kapcsolatosan nem fogalmazott teljesen egyértelműen, hogy elismerik-e a tálibokat Afganisztán új vezetőiként, csak annyit mondott, hogy tiszteletben tartják az afgán nép választását.

Emellett reményét fejezte ki, hogy sima és békés lesz az átmenet Afganisztánban, és kiemelte, hogy a felkelők többször is úgy nyilatkoztak, hogy jó viszonyt szeretnének kialakítani Kínával.

Peking korábban felelőtlennek nevezte a hirtelen amerikai kivonulást, mondván, az polgárháború veszélyével fenyeget. Az amerikai sajtó már egy ideje arról írt, hogy a nyugati csapatok kivonása után Kína készül betölteni a hatalmi vákuumot Afganisztánban.

Afganisztán határos Kínával, igaz, a közös határszakasz csak 76 kilométer hosszú. A kínai kormány az utóbbi években tárgyalásokat kezdett a tálibokkal, akiknek egy küldöttsége az országban is járt. A radikálisok második számú vezetője, Abdul Gáni Baradar molla július végén találkozott Vang Ji kínai külügyminiszterrel.

A tálibok a nemzetközi haderő kivonulását kihasználva offenzívát indítottak az ellenállást alig tanúsító kormányerők ellen, és végül vasárnap bevették Kabult is. Ezzel párhuzamosan az afgán elnök külföldre menekült, a kormány pedig összeomlott, és most drámai felvételek érkeznek Kabulból. (via MTI)

Szombat délután vita alakult ki két család között Kétegyházán, a Nagy Sándor utcában. Többen összeverekedtek, négyen megsérültek. A rendőrök három férfit őrizetbe vettek, és nyomozást rendeltek el, további három férfi ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki, akik közül két férfit 24 órán belül Orosházán fogtak el a rendőrjárőrök.

Délelőtt Békéscsabán és Gyulán további két férfit állítottak elő és vettek őrizetbe a rendőrök, az egyiket a körözés alapján keresték.

Két nappal a verekedés után a bántalmazásban szerzett sérüléseiben elhunyt az egyik férfi a gyulai kórházban, ezért a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság a csoportosan, felfegyverkezve elkövetett garázdaságon kívül halált okozó testi sértés miatt is folytatja az eset körülményeinek a kivizsgálását. A rendőrségen az a férfi is őrizetben van, aki a gyanú szerint a halállal végződő sérülést okozta. (police.hu)

Az amerikai hadsereg ideiglenesen leállította az evakuálást a kabuli Hamid Karzai nemzetközi repülőtéren, hogy biztosítsák a repülőteret, miután civilek ezrei rohamozták meg a kifutópályát.

Az Egyesült Államok továbbra is próbálja feldolgozni a vízumokat, és kimenekíteni azt a több ezer afgán menekültet, akik az amerikai és koalíciós erőket segítették, és az Afganisztánt elfoglaló tálibok megtorlására számíthatnak.

Jon Finer, a Fehér Ház helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója a CNN-nek azt mondta, az USA-nak nincsenek erőforrásai ahhoz, hogy biztosítsák az afgánok biztonságos átjutását a repülőtérre, de a tálibokat figyelmeztették, hogy „súlyos következményekkel” fognak szembenézni, ha beavatkoznak az evakuálási erőfeszítéseikbe. Azt mondta, rendezett körülmények között akarják kimenekíteni a szövetségeseiket, mindenkit szólítanak, amikor a járatuk indul, másképpen nem mehet.

Előzőleg az amerikai katonák figyelmeztető lövéseket adtak le, mert olyan sokan akartak felkapaszkodni a távozó repülőkre. Több videó is megörökítette, hogy a távozó repülőkről az azokra felkapaszkodó emberek lezuhantak.

A brit védelmi miniszter korábban közölte, hogy nem minden afgán szövetségesüket fogják tudni elhozni Kabulból. (Axios)

A Magyar Nemzeti Bank elnöke, Matolcsy György kilencedszer írt a Magyar Nemzetbe arról, hogy a magyar gazdaságpolitika mit rontott el, és miben kéne változnia.

Szerinte az elmúlt 20 évben a világgazdaságban egyre gyakoribbá váltak a pénzügyi válságok, de a Covid–19 miatti pénzügyi válság elmaradt, aminek az lett az ára, hogy a világgazdaságban mindenhol pénzügyi buborékok alakultak ki, a jegybankok mérlege felduzzadt, nőttek az államadósságok és a költségvetési hiányok, illetve a gazdasági helyreállítás dinamikája inflációt gerjeszt.

Matolcsy szerint a következő pénzügyi válság itt kopogtat, és nem az a kérdés, hogy jön-e, hanem hogy mikor és hogyan érkezik meg.

Matolcsy szerint az eurózóna északi és déli országaira azonos pénzügyi védőhálót alkalmazott az Európai Központi Bank, a déliek mégis rosszul, az északiak pedig jobban jöttek ki a válságból. Azt írja:

„Térségünkben a baltiak, a lengyelek és a románok jobban kezelték a válságot, mint a többiek, köztük mi, magyarok.”

Egy következő válság kezelésére hat pontot hozott fel:

1. Döntő a versenyképesség elért szintje: a déliek még jobban visszaestek, mint azt a versenyképességi helyezés indokolta volna, ami a turizmus magas GDP-arányának köszönhető.
2. Sokat segít a digitális fejlettség: a válságkezelés és a digitális felkészültség (DESI digitalizációs index) között erős pozitív kapcsolat van, az járt jobban, aki korábban nagyobb súlyt fektetett a digitális átmenetre.
3. Döntő lehetett a pénzügyi rendszer versenyképessége: a magyar válságkezelés hitelezésalapú volt, az MNB és a pénzügyi rendszer forrásainak hatékony kihelyezése támogatta a költségvetést, az üzleti szektort és a családokat, ez tette válságállóvá a munkaerőpiacot.
4. Válságkezelés közben is javítható a versenyképesség: Magyarország 2019-ről 2021-re az IMD 334-es versenyképességi rangsorában a 47. helyről a 42. helyre lépett előre. A legnagyobb ugrás a nemzetközi befektetések terén volt, ahol a 40. helyről a 10.-re, illetve a gazdasági teljesítményben, ahol a 19. helyről a 8.-ra jöttünk fel 64 ország közül. A foglalkoztatásban is a 20. helyről a 13. helyre léptünk előre. Azért javulhatott a válságkezelés során a versenyképességünk, mert a válság feloldott egy belső gazdaságpolitikai patthelyzetet. Az éves költségvetési érdek már nem akasztotta meg a versenyképesség javulását célzó javaslatokat. Ennek ára most a magas költségvetési hiány és az elfutó államadósság.
5. Még nem elég a felkészültségünk a válság utáni világra: a magyar gazdaság válság utáni világra való felkészültsége (MNB Sustainable Future Index) jelentősen elmarad az EU átlagos szintjétől. Előttünk 17 ország áll, mögöttünk 9. A 18. hely kissé jobb, mint a mai fejlettség szerinti 21. helyünk, de ez a jövő képességét jelzi, nem a múltbeli teljesítményt, ezért nem elég. Leggyengébben a digitális területen, a munkaerő felkészültségében és az egészségügyi átalakulás képességében állunk. Ugyanazok vannak előttünk, akik a nemzetközi versenyképességi rangsorokban is előttünk vannak.
6. Teljes versenyképességi fordulat kell a felzárkózáshoz és a következő válságok sikeres kezeléséhez.

Matolcsy szerint azok kezelik jobban a kihívásokat, akik előtte folyton javították a versenyképességüket, és segít, ha válság közben versenyképességi ugrást hajtanak végre.

„Magyarországnak nagyon sokba került, hogy eddig elmaradt a versenyképességi fordulat. Ha továbbra is elmarad, az a felzárkózásunkba kerül” – írja Matolcsy.

Az éjszaka érkező „hőségzáró” hidegfront hatására keddre kb. 10-15 fokkal esnek vissza a maximumértékek – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Azt írják, a megerősödő, olykor viharossá fokozódó, északnyugatira forduló széllel egyre hűvösebb levegő áramlik a Kárpát-medencébe. Az éjszaka még nem hozza meg a felfrissülést mindenhova, de kedden napközben már jóval „visszafogottabbak lesznek a csúcsértékek”, és úgy néz ki, hogy pár napig marad a mérsékelt idő.

Később megint melegedés lesz, de még kérdéses, hogy visszatér-e a hőség.

A tartós hőség miatt Müller Cecília országos tisztifőorvos szombattól hétfő éjfélig rendelte el a másodfokú intézkedését, a hőségriasztást.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat korábban azt közölte: ma tetőzik a hőség, várhatóan este viharos széllel, heves zivatarokkal érkezik a hidegfront.

Zivatarveszély miatt az ország nagy részén figyelmeztetések vannak érvényben. Budapestre, Pest, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Nógrád, Vas és Veszprém megyére másodfokú figyelmeztetést adtak ki. (MTI)

Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a közmédiának.

Magyar Levente azt mondta, az elmúlt időszakban mindenki nyomon követhette, hogyan következik be Afganisztánban a teljes katonai és politikai összeomlás annak nyomán, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezette nemzetközi erők úgy döntöttek, 20 év után elhagyják az országot.

Nem fogadjuk el az elvárásokat

Amikor az amerikaiak bejelentették a csapatkivonást, a magyar kormány közölte: ennek a folyamatnak úgy kell lezajlania, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává, valamint a tömeges migráció kibocsátó országává – mondta Magyar Levente, aki szerint sajnos nem sikerült a világ nagy része által elfogadott és megfogalmazott elvárások szerint végrehajtani a műveletet.

A magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni ennek a hibás geopolitikai döntésnek és az elhibázottan végrehajtott geopolitikai akciónak a következményeit – mondta.

Azt mondta, „nem fogadjuk el” azokat az elvárásokat, kezdeményezéseket, felszólításokat, amik arra vonatkoznak, hogy Magyarország is korlátlanul fogadjon be bárkit, aki Afganisztánt ezekben a nehéz napokban, hetekben el akarja hagyni. A nemzetközi közösségben ugyanis „ilyen dokumentumok cirkulálnak”, amik arra szólítják fel az egykor Afganisztánban csapatokkal rendelkező országokat, és általában a nyugati országokat, hogy mindenfajta korlátozás és szűkítő kitétel nélkül fogadjanak be afgán migránsokat – állítja Magyar Levente.

Akiken esetleg segítenének

Szerinte Magyarország egyetlen esetben mégis kivételt tesz: komolyan vizsgálják, hogyan tudnak segíteni azokon, akik az elmúlt 20 évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak, kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel, és folyik annak a felmérése, hogyan tudnának segíteni nekik.

Azt mondta, Magyarországnak az USA katonai szövetségese, de Amerika az erejéből fakadóan a globális színtéren olyat is megtehet, amit más nem. Nyilvánvalóan a csapatkivonásnak nem így kellett volna történnie, amit most Kabulból és Afganisztán különböző pontjairól „látunk, az rémisztő, és úgy gondolom”, mind a migráció, mind a nemzetközi terrorizmus összefüggéseiben olyan korszaknak a nyitánya lehet, nemcsak Közép-Ázsia és a Közép-Kelet, hanem az egész világ számára, ami nem volt kívánatos és talán még elkerülhető is lett volna – mondta Magyar Levente.

„Török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”

Az államtitkár szerint aki ma Afganisztánból útnak akar indulni, Törökországig bármifajta komolyabb akadály nélkül el tud jutni, és „török barátainkon múlik, hogyan kezelik ezt a helyzetet”. A törökök után Magyarország az első az európai irányú migrációs útvonalon, amelyik komolyabb határvédelmi képességgel és akarattal rendelkezik – mondta Magyar Levente, aki szerint ha a törökökön átjönnek a migránsok, akkor napokon belül itt lesznek a röszkei határátkelőponton, ezért komoly potenciális migrációs hullámra kell felkészülnünk.

A magyar határok hatodik éve védettek, és a védelmi kapacitások eddig kitűnően és példásan helytálltak – mondta Magyar, aki nem fél attól, hogy Magyarország biztonsága veszélybe kerülne. Ettől függetlenül Magyarországnak egyértelművé kell tennie összes partnerének, hogy nem elfogadható az, hogy „születnek ilyen döntések nagyhatalmak részéről, végrehajtódnak ilyen-olyan akciók, amelyeknek jelen esetben katasztrofális következményei vannak, és mi ennek egy jelentős részét vállaljuk magunkra, akár a károknak és a károk eltakarításának” – mondta Magyar, aki szerint ezt a magyar emberek közösen utasítják vissza, ahogy többször is kifejezésre juttatták, és a kormány megvédi őket. (MTI)

Kilép egy kisebb párt a lengyel kormánykoalícióból. A Jaroslaw Gowin távozó kormányfőhelyettes vezette Egyetértés kilépéséről a szervezet választmánya döntött.

Az Egyetértés szóvivője a választmányi ülés után közölte: a párt képviselői elhagyják a kormánytábor frakcióját az alsóházban, és saját parlamenti csoportot alapítanak.

Az Egyetértésnek 12 képviselője van a 460 fős szejmben. Ha mind távoznak, a Jog és Igazságosság (PiS) által irányított kormánykoalíciónak 220 mandátuma lesz, vagyis formálisan elveszíti a többségét.

Piotr Müller kormányszóvivő egy rádióinterjúban azt mondta: az Egyetértés soraiban és más, kormánytáboron kívüli képviselők között akadnak most is olyanok, akik támogatása biztosítja a többséget.

Egy nappal korábban Mateusz Morawiecki kormányfő kirúgta a kormányból a saját helyettesét, Jaroslaw Govint, az Egyetértés párt alapító elnökét, aki azt nyilatkozta, hogy a törvénymódosításuk „nyilvánvalóan sérti a sajtószabadság elvét”.

Támadás a sajtószabadság ellen

Lengyelországban tiltakozásokat váltott ki, hogy a lengyel parlamenti alsóház elé kerülő törvénymódosítás megváltoztatná a szabályokat a külföldi részesedésű médiának odaítélt működési engedélyekről: az új szabály alapján az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégek nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől. A módosítással pedig ellehetetlenítenék az amerikai hátterű TVN24 működését.

A hivatalosan Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett Polish Television Holding BV az amerikai Discovery tulajdona. Ezé a cégé a TNV24, aminek a működési engedélyéről júliusban szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT). Döntetlen lett, a testület a TVN24 tulajdonosi viszonyai miatt nem tudott megegyezni. Az engedélyeztetési eljárást a bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, a meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte, 17 hónapja vár rá.

Több mint 750 újságíró és szerkesztő írt alá egy tiltakozó nyilatkozatot a módosítás ellen.

Amerika tiltakozik

Morawiecki azt állította, a javaslat nem irányul konkrét csatornaműködtető ellen, a célja például oroszországi vagy kínai cégek nyomulásának kivédése. De a módosítás ellen a múlt héten amerikai szenátorok egy csoportja is felszólalt, óva intve a lengyel képviselőket a médiaszabadság korlátozásától, mondván, negatív következményei lehetnek a lengyel-amerikai kapcsolatokban.

A Fehér Ház egyértelműen kifejezte a nemtetszését a jogszabály miatt, ami aláásná az Egyesült Államok egyik legnagyobb lengyelországi beruházását, valamint támadná a média szabadságát éppen akkor, amikor Joe Biden elnök megpróbálja megszilárdítani a demokratikus országokat az orosz fenyegetések és Kína ellenében.

Anne Applebaum amerikai-lengyel újságíró kedden egyenesen azt írta: „Holnap nagy nap lesz itt Lengyelországban. A parlament szavazni fog arról, hogy az egyetlen fennmaradó független hírtévé maradhat-e adásban. Ha a kormány nyer – most könyörögnek, megvesztegetik a képviselőket –, Lengyelország már nem tekinthető demokráciának.” Azt is írta, hogy a PiS pénzt és zsíros állásokat ajánlgat a képviselőknek a szavazatokért cserébe.

Idén Lengyelország a 64. helyre esett vissza a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságot rangsoroló világindexén, ahol 2015-ben, a PiS hatalomátvételekor még a 18. volt. (Politico, MTI)

Este Varsóban és több más lengyel városban tüntettek a TVN24 amerikai tulajdonú hírtelevízió védelmében, tiltakozva a lengyel médiatörvény tervezett, sokak szerint éppen a csatorna ellen irányuló módosítása miatt.

A TVN24 élő közvetítésében követhető varsói tüntetésen kb. 2000 ember vett részt. Felszólalt Donald Tusk, az Európai Néppárt elnöke, aki július elején átvette a fő lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) irányítását.

Felolvasta a PO nyilatkozatát a szabad médiáról, amiben az állt: „meg akarják szüntetni a független médiát, mivel tudatában vannak annak, hogy a legveszélyesebb ellenfelük az igazság”. A „szabad média, szabad emberek” jelszó alatt több lengyelországi civil szervezet által összehívott kisebb-nagyobb tüntetéseket más városokban is megtartották.

A tiltakozásokat kiváltó, szerdán a lengyel parlamenti alsóház napirendjére kerülő törvénymódosítás megváltoztatná azokat a szabályokat, amik alapján a külföldi részesedésű médiának odaítélik a működési engedélyeket. Az új szabályzat úgy pontosítaná az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégekre vonatkozó engedélyeztetést, hogy ezek az alanyok nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől.

A tervezet bírálói szerint a módosítás célja megakadályozni a TVN24 működését.

Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TNV24 működési engedélyéről júliusban szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT).

A szavazás eredménye döntetlen volt, a testület éppen a TVN24 tulajdonosi viszonyai miatt nem jutott dűlőre. Az engedélyeztetési eljárást a bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, a meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte.

A médiatörvény tervezett módosítása ellen múlt héten az amerikai szenátorok egy csoportja is hangot emelt, levelükben óva intették a lengyel politikusokat a médiaszabadság korlátozásától, érvelve a lehetséges negatív következményekkel is a lengyel-amerikai kapcsolatokban.

Mateusz Morawiecki kormányfő megerősítette a korábbi álláspontját, hogy a javaslat nem irányul semmilyen konkrét csatornaműködtető ellen, célja ugyanis kivédeni azokat a kockázatokat, amiket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által.

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) tervezetét az ellenzék mellett nem támogatja az egyik kisebb koalíciós partner, az Egyetértés párt sem. A koalíción belüli ellentétek miatt Morawiecki kedden kezdeményezte a párt elnöke, Jaroslaw Gowin kormányfőhelyettes leváltását. (MTI)

A rendőrök négy megyés akcióban 18:40-kor az M1-es autópályán, Komárom térségében ellenőriztek egy lengyel rendszámú autót, amit egy 13 éves horvát állampolgárságú fiú vezetett.

Az autóban a gyerekkorú sofőrön kívül további négy, magát szírnek valló férfi utazott. A külföldi utasok a személyazonosságukat és a magyarországi tartózkodásuk jogszerűségét hitelt érdemlően nem tudták igazolni, ezért a rendőrök a sofőrgyerekkel együtt elfogták őket.

Előállították őket a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságra. (police.hu)

Az előző idényben csoportkörös Ferencváros továbbjutott a labdarúgó Bajnokok Ligája-selejtező harmadik fordulójából, miután a múlt szerdán házigazdaként 2-0-ra megnyert első meccs után 1-0-ra kapott ki a cseh Slavia Praha otthonában.

A hazaiak szinte végig fölényben futballoztak, de csak egy gólt tudtak szerezni: a 36. percben Lukas Masopust lőtte. Az FTC-nek a bosnyák Eldar Civic kiállítása miatt a 84. perctől emberhátrányban kellett állnia a Slavia rohamait.

A magyar bajnokcsapatra a román CFR Cluj vagy a svájci Young Boys vár a BL-selejtező utolsó, negyedik körében, amiből már a csoportkörbe kerülnek a továbbjutók, a vesztesek pedig az Európa-liga főtábláján folytathatják a szereplést. (MTI)

A brit kormány közölte, hogy az Egyesült Királyságban a felnőttek több mint 75 százaléka megkapta már mindkét dózis védőoltást a koronavírus ellen.

A legfrissebb adatok szerint eddig összesen 39 688 566 ember kapta meg mindkét adagot, míg további 7 millió csak egyetlen dózist kapott.

Boris Johnson „hatalmas nemzeti eredménynek” minősítette a vakcina bevezetését.

De az Oxford Vaccine Group igazgatója, Sir Andrew Pollard figyelmeztetett, hogy a nyájimmunitással „nem lehet számolni”. (BBC)

Magasabb lett a szicíliai Etna tűzhányó, mint bármikor, délkeleti krátere már 3357 méter magasan van – jelentette be a vulkánokat figyelemmel kísérő olasz tudományos intézet.

6 hónapnyi vulkanikus tevékenység alatt tovább nőtt Európa legmagasabb működő vulkánjának legfiatalabb és legaktívabb krátere – idézte a Guardian a szicíliai Cataniában lévő Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézetet (INGV).

Műholdfelvételek elemzésével és feldolgozásával megállapították, hogy a délkeleti kráter már sokkal magasabb, mint az északkeleti kráter, amelyik 40 éven át volt az Etna vitathatatlanul legkiemelkedőbb csúcsa.

A február közepe óta történt kb. 50 hamu- és lávakitörés a vulkán körvonalainak feltűnő átalakulásához vezetett.

Az északkeleti kráter 1981-ben érte el 3350 méteres rekordmagasságát, de a széleinek beomlása miatt 2018-ban már csak 3326 méter volt.

A szicíliai kormány júliusi becslése szerint eddig 300 ezer tonna hamut takarítottak el. A hamu károsítja a környező területek termését, belepi a települések utcáit, lassítja a forgalmat. (MTI)

Szombat délben siófoki vendéglátóhelyen egy 41 éves budapesti férfi elkezdte szidni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal két munkatársát, miután nem volt megelégedve az eljárással. A férfi végül rátámadt a két revizorra. A siófoki rendőrök elkapták a feltételezett elkövetőt, hétfőn hivatalos személy ellen elkövetett erőszak megalapozott gyanúja miatt kihallgatták, őrizetbe vették és indítványozták a letartóztatását. (police.hu)

Nem talált szabálytalanságot az Állami Számvevőszék a fideszes Koncz Zsófia tavalyi kampányában, pedig csak a Facebookon több pénzt költött el hirdetésekre, mint amennyit összesen lehetett volna – derült ki az RTL Híradó riportjából.

Több szervezet – köztük a K-Monitor is – bejelentést is tett a hatóságnak, de az ÁSZ szerint ők csak azt ellenőrizhetik, amivel a jelöltek elszámolnak, ráadásul a közösségi médiában megjelenő hirdetések nem számítanak politikai hirdetésnek.

A riport szerint az ÁSZ azt állítja, már tavaly jelezték, hogy változtatni kellene a szabályokon, de erre „egyetlen párt vagy civil szervezet sem reagált”.

Berlinben bíróság elé állítottak egy 41 éves tanárt, akit azzal vádolnak, hogy megölt egy másik férfit, és megette az áldozat testének darabjait.

Az ügyészek szerint a tárgyaláson lévő férfi pár órával a tavaly szeptember 5-i gyilkosság előtt találkozott egy online társkereső oldalon megismert áldozatával, egy 43 éves szerelővel – közölte a DPA német hírügynökség. Azt mondták, nincs arra utaló jel, hogy az áldozat beleegyezett volna, hogy megöljék.

Személyiségi okokból egyik férfi nevét sem hozták nyilvánosságra.

A DPA azt írja, a gyanúsított állítólag feldarabolta a férfi holttestét a berlini lakásában, majd egyes részeit szétszórva rejtette el a város különböző kerületeiben.

A rendőrség hetekig kereste az eltűnt szerelőt, mielőtt novemberben találtak néhány csontot egy észak-berlini erdőben, és a keresőkutyák segítségével eljutottak a gyanúsítotthoz.

A rendőrség a csevegési naplókat értékelve azonosította a taxist, aki az áldozatot Pankowba vitte, és miután a vádlott otthonát átkutatták, kannibál gyanúja miatt letartóztatták. Testrészeket, hűtőrendszereket és vágására szolgáló eszközöket találtak, illetve sok vért az áldozattól. (Guardian, Merkur)

Lemondott New York kormányzója, akit korábban több nő is szexuális zaklatással vádolt meg, és az ügyészségi vizsgálat is arra jutott, hogy a vádak megalapozottak – írja a BBC.

Andrew Cuomo stábjának vezetője már napokkal korábban lemondott. A kormányzó első embere, Melissa DeRosa, aki az ügyészségi jelentés szerint segített eltussolni az eseteket, sőt megpróbált bosszút állni az egyik áldozaton.

A New York-i legfőbb ügyész 11 nő állítását találta megalapozottnak, ezután Biden elnök is lemondásra szólította fel Cuomót. A New York-i törvényhozás már az állami idősotthonokban a járványadatokkal történt manipuláció miatt is impeachment-eljárást kezdeményezett Cuomo ellen.

Cuomo tagadta a zaklatási vádakat, de annyit elismert, hogy néhányan kényelmetlenül érezhetik magukat, amiért próbál szeretetteljesen bánni az emberekkel.

Legalább 50 százalékos támogatással átment az amerikai szenátuson a Joe Biden elnöknek kiemelten fontos, 1000 milliárd dollár értékű infrastruktúra-fejlesztési csomag.

A javaslat elég szavazatot szerzett, ami kétpárti győzelem a Fehér Háznak, mely szeretné elkezdeni az ország évtizedek óta legnagyobb közlekedésfejlesztési programját utak, hidak, repülőterek és vízi utak modernizálásával.

A terv széles körben népszerű, mindkét pártban vannak támogatói. De a törvényjavaslatnak a Képviselőházon is át kell mennie, és az együttműködésre való hajlam valószínűleg mulandónak bizonyul, amikor ősszel szavaznak róla – írja a Reuters. A Képviselőházban azonban demokrata többség van. (Reuters)

Abij Ahmed etiópiai miniszterelnök arra szólított fel minden „alkalmas” állampolgárt, hogy csatlakozzon a fegyveres erőkhöz, így támogatva a harcot a Tigré tartományi lázadók ellen.

Az északi tartományban tavaly november óta dúlnak harcok a kormányerők és az etiópiai belpolitikai életet korábban három évtizeden át irányító, majd a hatalomból kiszorult, etnikai alapon szerveződött Tigréi Népi Felszabadítási Front (TPLF) fegyveresei között.

A harcokban és légicsapásokban nemzetközi szervezetek közlései szerint ezrek vesztették életüket, 2 millióan menekültek el az otthonukból, és súlyos humanitárius válság alakult ki, mert a régióba nem engedték be a segélyszervezeteket.

A kormányfő közölte:

„Itt az ideje annak, hogy minden alkalmas, megfelelő életkorban lévő etióp csatlakozzon a hadsereghez, a különleges erőkhöz és a milíciákhoz, hogy bizonyítsák hazafiságukat.”

Addisz-Abeba június végén egyoldalú tűzszünetet jelentett be, miután a felkelők elfoglalták a tartomány székhelyét, de ezt a szemben álló fél elutasította.

Az utóbbi hetekben átterjedtek az összecsapások a szomszédos régiókra is, ezért kb. 170 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására.

Az ENSZ szerint milliók szorulnak sürgős élelmiszersegélyre Tigrében. Szemtanúk és túlélők rémtörténetbe illő brutális kegyetlenkedésekről számoltak be, különösen az etiópiai szövetségi erőket támogató eritreai katonák részéről. (MTI)

A police.hu azt írja, egy „pónitulajdonos tett bejelentést a Mezőtúri Rendőrkapitányságra, mert ismeretlen személy – jelenleg állattartásra használt ingatlanából – eltulajdonította az egyik pónilovát” vasárnapra virradóra.

A nyomozók figyelme – a helyszíni szemle, a tanúkihallgatások és az adatgyűjtések ismeretében – egy helyi fiatalra terelődött, aki előző nap megkereste a sértettet, hogy megvenné a pónit. A gazda elmondta a fiatalnak, hogy a kiszemelt póni nem eladó, mert már megvan a leendő tulajdonosa.

A fiatalkorút a rendőrök elszámoltatták, és a gyanúsítotti kihallgatásán beismerte a lopást. Azt mondta, hogy nagyon szeretett volna egy pónit, ezért – mivel a vásárlási szándéka meghiúsult – elvezetett egyet a mezőtúri istállóból.

Elmondta azt is, hogy hol gyalog, hol lóháton ment a bűncselekmény elkövetési helyétől a 20 km-re található Gyomaendrődig, ahol az állatot elrejtette. A nyomozók megtalálták, és sértetlenül visszaadták a lovat a gazdájának. A póninak még nem volt neve, ezért a nyomozók Luckynak, azaz Szerencsésnek nevezték el.

A Meztőtúri Rendőrkapitányság lopás vétség miatt folytat eljárást. (police.hu)

Fertőzött vaddisznót találtak Fejér megyében. A Bicske külterületén talált elhullott állatból az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az esetről az országos főállatorvos tájékoztatta az Európai Bizottságot, és értesíti az érintett partnerországokat is.

A közlemény szerint az elhullott vaddisznót Fejér megye egy, korábban már fertőzötté nyilvánított területének Komárom-Esztergom megyéhez közeli szélén találták. A betegség az ASP vaddisznókban való természetes terjedésével kerülhetett át Komárom-Esztergom megyéből.

A Nemzeti Klasszikus Sertéspestis és Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport augusztusi ülésén vizsgálja, hogy szükség van-e a Fejér megyében korábban megállapított fertőzött és magas kockázatú területek bővítésére.

Az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes, a jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami a megbetegedett állományok leöléséből és a kereskedelmi korlátozásokból adódik. Ezért továbbra is a házisertés-állományok megvédése a legfontosabb feladat, amihez elengedhetetlen az állattartók részéről a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása.

A Nébih arra is felhívta a figyelmet, hogy a vírust a kirándulók is tovább terjeszthetik, ezért fontos, hogy a látogatók ne hagyjanak élelmiszerhulladékot az erdőkben, és a cipőket, bakancsokat alaposan tisztítsák, lehetőség szerint mossák le a kirándulás után. (MTI)

Műszaki hiba miatt megszakította útját Budapesten a Wizz Air Tiranából Berlinbe tartó járata kedden – közölte a légitársaság.

A Wizz Air W66611-es számú járata, a fedélzetén 180 utassal gond nélkül, biztonságosan szállt le a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren – közölte Radó András.

A Wizz Air egy másik géppel szállítja tovább a német fővárosba az utasokat, akik a tranzitban várakoznak. A várakozás ideje alatt a légitársaság étellel és itallal látja el az utazókat.

A Blikk szerint kigyulladt az egyik hajtómű. A tűz oka egyelőre nem ismert, de a lap úgy értesült, hogy a pilóta a fedélzeti tűzoltórendszerrel sikeresen megfékezte a lángokat, és le is tette a gépet a leszállópályára. Mielőtt a gép földet ért, a katasztrófavédelem és a tűzoltóság is kivonult a helyszín biztosítására – írja a lap. (Blikk, MTI)

Antal Árpád, az erdélyi Sepsiszentgyörgy polgármestere a fegyelmi szabályok szigorítására szólította fel a Román Labdarúgó Szövetséget (FRF), hogy visszaszorítsák a romániai stadionokon eluralkodott magyarellenességet.

Azt írta, „mélységesen felháborító és kimondottan aggasztó lett a magyarellenesség gyakorisága és mértéke a romániai lelátókon”. Antal szerint az FRF nem lépett fel kellő eréllyel a jelenséggel szemben, „ezért határozottan felszólítjuk a labdarúgó-szövetség vezetőségét, hogy egyrészt szigorítsanak a szabályokon, másrészt ezeket a szabályokat szigorúan tartassák be”.

Antal Árpád egyeztetett Razvan Burleanuval, az FRF elnökével, aki elmondta, hogy a szövetségnek a hatályos szabályok szerint kevés mozgástere van, és a kiszabható szankciók a mérkőzés megfigyelőjének jelentésétől függnek. A hatályos törvények értelmében az FRF csak a klubokra szabhat ki szankciókat, ezért az egyik megoldás az lenne, ha a törvényt úgy módosítanák, hogy a szurkolókat is büntetni lehessen akár a stadionokból való kitiltással.

Antal szerint fontos, hogy az európai szövetségnek (UEFA) is jelezzék a román futballban uralkodó állapotokat, és felkérjék őket, kísérjék figyelemmel a román bajnokságot.

Antal Árpád azután foglalt állást, hogy hétfőn a román élvonalban a Sepsi OSK a Farul otthonában játszott mérkőzésen többször is felcsendült a hazai szurkolók részéről a rigmus, hogy:

„Kifelé a magyarokkal az országból!”

Niczuly Roland, a Sepsi kapusa arra panaszkodott a találkozó utáni nyilatkozatában, hogy a kapu mögött ülő hazai szurkolók leköpték. A meccset a kispadról a Gheorghe Hagi által irányított Farul nyerte 1-0-ra.

Legutóbb múlt szerdán a másodosztályban rendezett Steaua Bucuresti-FK Csíkszereda mérkőzésen csendültek fel magyarellenes rigmusok. Novák Eduárd romániai ifjúsági és sportminiszter hétfőn közölte, hogy a minisztérium erőszak elleni bizottsága belső kivizsgálást indított az ügyben. „Felszólítom mindazokat, akik ezeket az incidenseket elemzik, a Román Labdarúgó Szövetséggel az élen, hogy vonják felelősségre a tetteseket!” – nyilatkozta Novák Eduárd, aki egyébként paralimpiai bajnok, és a tokiói paralimpián is versenyez. (MTI)

Egy több mint 400 éves faliszőnyeget loptak el az Egyesült Államok ausztriai nagykövetségének egy bécsi épületéből.

Az Osztrák Belügyminisztérium Szövetségi Bűnügyi Hivatala fényképet tett közzé az 500-700 ezer euró (176,5-247 millió forint) értékűre becsült műkincsről, hogy a lakosság segítségét kérje előkerítéséhez.

Mivel a 16. századi kárpitot egy külképviselet tulajdonában álló épületből lopták el, a nyomozásba bekapcsolódott az Alkotmányvédelmi és Terrorizmusellenes Hivatal is.

A bécs-döblingi házban senki sem volt az augusztus 1-én elkövetett bűncselekmény idején. Egy tanú hallotta a riasztót, és értesítette a rendőröket, akik nyitva találták a bejárati ajtót. A házban nem találtak senkit, de megállapították, hogy hiányzik a 280×259 cm-es, értékes faliszőnyeg.

Jan Gheteels flamand művész alkotása Atlaszt és Fortunát ábrázolja mint a világ védelmezőit. (MTI)

Büntetőeljárás indult Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus két volt munkatársa, Leonyid Volkov és Ivan Zsdanov ellen azon címen, hogy anyagi támogatást gyűjtenek szélsőségesnek és idegen ügynöknek minősített szervezeteknek – közölte az orosz Nyomozó Bizottság (SZK).

A SZK szerint a Litvániába menekült Volkov és Zsdanov bejelentette, hogy az Oroszországban június elején szélsőségesnek minősített és betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) és a Navalnij Törzsei mozgalom folytatja tevékenységét, és gyűjtést szervezett ennek finanszírozására. A két aktivista arról is felvilágosította a szimpatizánsokat, hogy hogyan támogathatják ezeket a szervezeteket kriptovalutával, a névtelenségük megőrzése mellett.

Az orosz szövetségi pénzügyi ellenőrző szolgálat most felvette a terrorizmussal és szélsőségességgel kapcsolatban álló szervezetek hivatalos lajstromába az FBK-t és az ugyancsak betiltott utódszervezetét, az Állampolgári Jogok Védelmének Alapítványát (FZPG). Az intézkedés nyomán a szervezet bankszámláit zárolják, újat nyitni pedig tilos lesz.

Az FBK vagyonát egyébként a betiltására vonatkozó, június 9-én kihirdetett bírósági ítélet értelmében az alapítvánnyal szembeni követelések kielégítése után államosítják. Az ítélet szerint bizonyított a moszkvai ügyészség vádja, miszerint az FBK, az FZPG és a Navalnij Törzsei célja „a feltételek megteremtése az alkotmányos rend alapjainak megváltoztatásához”, többek között a „színes forradalmak” forgatókönyvének alkalmazásával.

A szervezetek tagjai egy júniusban hatályba lépett törvénymódosítás értelmében évekre elveszítik passzív választójogukat, nem indulhatnak jelöltként például a szeptemberben esedékes parlamenti választáson sem.

Az SZK áprilisban Navalnij, Volkov és Zsdanov ellen azon a címen indított eljárást, hogy olyan nonprofit szervezetet hoztak létre, ami az állampolgárokat állampolgári kötelezettségeik teljesítésének megtagadására vagy más jogellenes cselekmények elkövetésére bújtja fel.

Alekszej Navalnij a 2,5 éves szabadságvesztését tölti. Az ún. Yves Rocher-ügyben gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztését azért kell leülnie, mert a FSZIN (orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés előírásait.

Egy moszkvai bíróság egyébként elvetette Navalnijnak a Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő és a TASZSZ ellen benyújtott keresetét. Az ellenzéki politikus azt kifogásolta, hogy a szóvivő azt állította róla nyilvánosan, együttműködik az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséggel (CIA), a hírügynökség pedig ezt leadta.

Navalnij, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legismertebb bírálója, 2020. augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. Az omszki mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe szállították. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint „novicsok” típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. Navalnij maga buktatta le az FSZB ügynökét, aki meg akarta ölni. (via MTI)

A Hungarian Culture Tokyo csatornáján a Fény gyerekkórus japán növendékei a „Szurkoljunk Magyarországnak!” című videóban a „Tavaszi szél” népdalt és „Az éjjel soha nem érhet véget” című Soho Party-slágert is elénekelték – írta meg a Nemzeti Sport.

A Youtube-csatornán a japánok azt írták: „A magyar szurkolók világhírűek, s az a hangulat, amit a lelátókról a buzdításukkal varázsolnak, Japánba is eljutott. Bár a következő dal elsősorban a futballhoz kapcsolódik, a japán gyerekek szeretettel küldik a produkciót a magyar olimpiai csapatnak és a magyaroknak is.”

Orbán Viktor előterjesztésére a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés polgári verzióját kapja Magyarországtól Vilayat Guliyev azeri nagykövet, áll a Magyar Közlönyben.

A Szabad Európa azt írja, hogy Vilayat Guliyev 2010 óta azeri nagykövet Magyarországon, de korábban volt külügyminiszter is otthon.

Ő segített 2012-ben hazavinni Ramil Səfərov azeri katonatisztet, a baltás gyilkost, aki 2004-ben a „NATO partnerség a békéért” nemzetközi programban Magyarországon vett részt egy 3 hónapos angoltanfolyamon, és a társaival együtt a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hungária körúti kollégiumában szálltak meg. Ekkor egy hajnalon átment a 25 éves Gurgen Margarján örmény tiszthez, és az alvó katonát 16 baltacsapással meggyilkolta.

Səfərovot előre kitervelt módon, különös kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölésért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték 2006-ban, de 2012-ben – éppen, amikor jelentős összegek érkeztek Budapestre Azerbajdzsánból – Magyarország kiadta a férfit Azerbajdzsánnak, ahol azonnal szabadon engedték, hősként ünnepelték, és később elő is léptették.

Vilayat Guliyev nagykövet segített a hazaszállítás magyarországi részében, akkor azt mondta, mivel felmerült, hogy esetleg támadás érheti az azeri hivatalos kirendeltségeket, a magyar belügyminisztériumtól folyamatos külön őrséget kaptak.

Guliyev 2020-ban az Azonnalinak azt mondta, ahogy amikor „Səfərov kiadatása megtörtént, akkor az azeriek körében még népszerűbb lett Magyarország”, és egy európai ország sem értette volna meg annyira Azerbajdzsánt, mint a magyarok akkoriban. (Szabad Európa)

Majdnem 4 milliárd euró profitot termelt 2021 első felében a BioNTech német biotechnológiai kutatóvállalat, ami a Pfizer amerikai gyógyszeripari óriáscéggel együtt kifejlesztette az EU-ban elsőként engedélyezett védőoltást az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen.

A 2008-ban indított technológiai vállalkozás a beszámolója szerint hat hónap alatt 3,9 milliárd euró (1380 milliárd forint) adózás utáni nyereséget ért, az egy évvel korábbi 142 millió eurós veszteség után.

A bevétel 7,36 milliárd euró volt a január-júniusi időszakban, ami bő ezerszeres növekedés az előző évi 69 millió euróhoz képest.

A növekedés a Covid-19 elleni, Comirnaty márkanévvel forgalmazott oltóanyag iránti keresletnek tulajdonítható. A készítményt már száznál is több országban és területen használják, és több mint 1 milliárd adagot szállítottak ki belőle.

A Pfizerrel kifejlesztett készítmény a BioNTech első terméke. Az év végéig 2,2 milliárd adagra van biztos megrendelés, de további kb. 800 millió adag elkészítésére is van kapacitás, így az idén 3 milliárd adagot gyárthatnak. A kapacitást tovább bővítik, így jövőre elérhetik a 4 milliárd adagot is.

Az eredetileg daganatos betegségek gyógyítására szolgáló szerek fejlesztésére szakosodott BioNTech a története első 12 évében jelentős részben kockázati tőkéből működött, és rendre veszteséget termelt, ami megszokott a biotechnológiai startup ágazatban. Fő tulajdonosa kb. 50 százalékos tulajdonrésszel az alapítók közé tartozó Thomas és Andreas Strüngmann. A világ leggazdagabb emberei között számon tartott német testvérpár a Hexal nevű gyógyszergyártó cégük sikerével került a dollármilliárdosok közé.

A Covid-19 elleni vakcina révén világhírűvé vált magyar kutató, Karikó Katalin 2013-ban csatlakozott a kb. 1500 embert foglalkoztató céghez. (MTI)

Kilenc koronavírusos beteg vesztette életét hétfőn, miután csőtörés miatt leállt az oxigénellátó rendszer Vlagyikavkaz egyik kórházában – közölte az észak-oszétiai egészségügyi minisztérium.

A baleset az Oroszországi Föderációhoz tartozó Észak-Oszétia székhelye, Vlagyikavkaz járványkórházának intenzív osztályán történt., ahol 71 páciens feküdt, de nem mindenki volt lélegeztetőgépen.

Szergej Menyajlo, Észak-Oszétia ideiglenes vezetője újságíróknak elmondta, hogy az oxigénrendszer azután állt le, hogy eltört az oxigénellátást biztosító föld alatti cső. Zajlanak a helyreállítási munkálatok, és a tartalék tartályokból biztosítják az oxigénellátást – mondta.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint a köztársasági hatóságok megállapodtak a védelmi minisztériummal, hogy szükség esetén a Vlagyikavkaztól kb. 80 km-re északra található Mozdokból szállítanak pótlólagos oxigént a vlagyikavkazi kórházakba. (MTI)

Reggel meggyilkoltak egy katolikus papot Franciaország nyugati részén, Vendée megyében – jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter. Hivatalos értesülések szerint az elkövető egy ruandai menekült.

A Franceinfo közszolgálati rádió szerint a meggyilkolt Olivier Maire atyára Saint-Laurent-sur-Sevre-ben bukkantak rá egy missziósházban.

Egy rendőrségi forrás azt mondta, a 60 éves atya hónapok óta szállást adott a gyilkosának.

Darmanin támogatásáról biztosította az ország katolikus közösségét, és azt mondta, felkeresi a térséget.

Ügyészek később közölték, hogy a pap meggyilkolásának gyanújával letartóztattak egy ruandai bevándorlót, aki igazságügyi megfigyelés alatt áll a nantes-i katedrális tavaly júliusi felgyújtásának gyanúja miatt.

Yannick Le Goater, a Vendée megyei La Roche-sur-Yon község ügyésze újságíróknak azt mondta: a rendőrség a pap holttestére egy szobában talált rá, amihez a gyanúsított adott nekik kulcsot. Le Goater szerint a nyomozás jelenlegi állása szerint nincs terrorista indítékra utaló jel.

A gyanúsítottat a katedrális felgyújtása után május végéig őrizetben tartották, majd igazságügyi felügyelet mellett szabadon engedték, és elhelyezték az apátságban. Miután a férfi arról beszélt, hogy távozni akar, egy pszichiátriai osztályra szállították, ahol július végéig maradt.

A hatóságok továbbra is vizsgálják az elkövető indítékát.

Egy, az ügyet jól ismerő forrás korábban azt mondta, hogy a gyilkos a Mortagne-sur-Sevre-i csendőrségen adta fel magát.

A hatóságok szerint a ruandai férfi gyújtotta fel tavaly júliusban a gótikus katedrálist. A tűzben értékes freskók semmisültek meg, és tönkrement a templom híres orgonája is, ami még a francia forradalmat és a II. világháborút is túlélte.

A gyanúsított Emmanuel Abayisenga 40 éves ruandai bevándorló, ezt Christelle Morancais, a Loire-mente régió tanácsának elnöke erősítette meg. A ruandai férfi korábban önkéntesként dolgozott az egyházmegyénél. A francia bevándorlási hivatal 2019-ben kiutasította az országból, de a ruandai férfi az országban maradt, tárgyalásra várva. (MTI)

„A budapesti rendőrök hajtóvadászatot indítottak a XV. kerületi pénzintézet kirablója után” – írja a rendőrség.

Azt írják, 17 óra körül egy ismeretlen tettes fegyverrel vagy annak utánzatával fenyegetve követelt pénzt egy pénzintézet alkalmazottaitól a XV. kerületben, majd a zsákmányolt pénzzel elmenekült a helyszínről.

Lövés nem történt, nem sérült meg senki, de a sokk miatt az alkalmazottakhoz mentőt hívtak. A fővárosi rendőrök azonnal lezárták a környéket, és hajtóvadászatot indítottak a rabló után – írja a police.hu.

Megint megdőlt az egy nap alatt regisztrált koronavírusos esetek száma Iránban, ahol a statisztikák szerint most átlagosan 2 perceként meghal egy fertőzött.

Az egészségügyi minisztérium szerint az utóbbi 24 órában kb. 40 800 újabb esetet és 588 halálos áldozatot jegyeztek fel, így Irán a fertőzés által leginkább sújtott ország a közel-keleti térségben.

A hatóságok szerint a fizikai távolságtartásra vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása az egyik fő oka a járvány gyors terjedésének, míg sokan azt tartják a legnagyobb problémának, hogy lassan halad az oltási program. A 83 milliós lakosság csak 4 százaléka kapta meg eddig mindkét vakcinaadagot.

A helyi sajtóban arról írtak, hogy sok városban már beteltek a kórházi ágyak.

Az iszlám országban már több mint 94 600 emberéletet követelt a járvány, az azonosított fertőzöttek száma pedig meghaladta a 4 milliót.

„Minden második másodpercben megfertőződik valaki Iránban, közel 2 percenként pedig egy ember meghal” – közölte az állami televízió, ami szerint az ország 31 tartományának többségében elrendelték a vörös riasztást.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője januárban betiltotta az amerikai és brit fejlesztésű vakcinák importját, mondván, azok megbízhatatlanok és csak elősegítik a ragály terjedését. Teherán éppen az amerikai szankciókat és az azok miatti pénztelenséget okolja azért, hogy nincs elég oltóanyag az országban. (MTI)

A horvát lapok egy magyar férfiről írnak, aki egy lehorgonyzott jachtból kiugorva megölt egy hattyút Skradinban. Sibenik város weboldala arról is ír, hogy a sibeniki rendőrség szóvivője hivatalosan is megerősítette az esetet, amit a partról kb. 20 ember látott – írja az Index.

A lapnak egy szemtanú azt mondta, hogy vasárnap délután 5 óra körül közvetlenül a vízpart előtt egy férfi egy jachtról, 6-7 méter magasról ráugrott egy hattyúra, ezért azonnal hívta a rendőröket, akik gyorsan és határozottan intézkedtek.

A Sinbenikin azt írja, az ugrás után a hattyú pár percig küzdött, de végül elpusztult, a hajón lévő gyerekek pedig nevettek. A rendőrség közölte, hogy egy elpusztult hattyút találtak az esti órákban, de a vizsgálatok nem állapítottak meg idegenkezűséget, így nem történt bűncselekmény. Az emberek a jachtról azt mondják, hogy a hattyú magához tért, és továbbment. (Index)

88 évesen elhunyt Sugár András, a közmédia volt munkatársa, televíziós személyiség – tudatta a család.

Pályáját 1957-ben nemzetközi jogi diplomával az MTI-ben kezdte, ahol később moszkvai, majd londoni tudósító is volt.

1971-ben került a Magyar Televízióhoz. A Hét című műsor főmunkatársaként ő volt a köztévé első utazó tudósítója. Attól fogva 23 éven keresztül több mint száz országból, 12 nyelven tudósított.

A Hétben – aminek rövid ideig főszerkesztője is volt –, majd a Panoráma című külpolitikai műsorban több ezer interjút és riportot készített, többek között Hailé Szelasszié etióp császárral, Mihály királlyal, az utolsó román uralkodóval, és Alexander Dubčekkel, aki a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, majd a prágai tavasz kulcsszereplője volt.

Sugár Andrást a családja kérésére szűk körben búcsúztatták. (MTI)

Szeptemberben lesz Budapesten a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, várhatóan több 10 ezer vendéggel, ezért az Eucharisztikus Kongresszus egészségügyi biztosítása miatt leáll a Honvédkórház Róbert Károly krt.-i telephelye – közölte a Honvédelmi Minisztérium a HVG-vel.

„A tömegrendezvénnyel összefüggő előkészületek részeként, a biztonságos betegellátás érdekében szeptember 11-13. zárónapokra, amikor a Kossuth téren és a Hősök terén nagy létszámú szentmise várható, az NNK a Honvédkórház Róbert Károly krt.-i telephelyét jelölte ki a rendezvény egészségügyi biztosítására, ez idő alatt más kórházak vesznek át bizonyos ellátásokat” – írta a lapnak a minisztérium.

Kunetz Zsombor a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozatára hivatkozva írta meg, hogy szeptember 11. és 13. között teljesen leáll a Honvédkórház központi telephelye, és vélhetően a kongresszus miatt nem tudnak betegeket fogadni. (HVG)

Tavaly augusztus 9-én szertefoszlott a fehérorosz nép igazságos választásokhoz fűzött reménye – írta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az EU által elcsaltnak tartott fehérorosz választások első évfordulója alkalmából közzétett sajtóközleményében.

„Azóta a fehéroroszok folyamatosan kiállnak az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásáért, új, demokratikus választásokat követeltek. Békésen tiltakoztak az ellen, hogy az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim semmibe veszi a jogállamiságot és Fehéroroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait” – írta a főképviselő

De a felhívásuk továbbra is megválaszolatlan maradt, mivel a minszki vezetés keményen fellép a saját társadalma ellen. Az ellenzék meg a demokráciapárti erők képviselőit és több ezer fehérorosz polgárt őrizetbe vettek, tisztázatlan körülmények között elhunytak, vagy arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot és száműzetésben éljenek.

Borrell szerint a minszki vezetés jól szervezett elnyomási és megfélemlítési kampányt folytat a civil társadalom és az emberi jogok védelmezői ellen, és megpróbálja ellehetetleníteni a nem kormányzati szervezeteket meg a független médiát. A fehéroroszországi lengyel közösség is a politika célpontjává vált.

Továbbra is büntetlenek maradnak az önkényes és megalapozatlan fogva tartások, az igazságtalan üldözések, beleértve a tisztességes eljáráshoz való jog megtagadását, valamint a kínzások több száz dokumentált esete.

A Ryanair légitársaság vilniusi járatának májusi földre kényszerítésével és a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok politikai célokra való felhasználásával a rezsim tovább támadta a nemzetközi normákat – írta Borrell, aki szerint az EU „készen áll arra, hogy további korlátozó intézkedéseket vezessen be”, de „a politikai válságot csak átfogó nemzeti párbeszéddel lehet megszüntetni”.

Az uniós szankciók visszavonása csak akkor lehetséges, ha a fehérorosz hatóságok teljes mértékben betartják a demokrácia és a jogállamiság elveit, tiszteletben tartják az emberi jogi kötelezettségeket, és beszüntetik az elnyomó tevékenységet. A rezsimnek emellett feltétel nélkül szabadon kell bocsátania és rehabilitálnia kell a több mint 600 politikai foglyot, és komoly, hiteles és inkluzív politikai folyamatot kell indítania, ami az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelése mellett szabad és tisztességes választásokhoz vezet – írta.

Szerinte amint Fehéroroszország megkezdi a demokratikus átmenetet, az EU elkötelezi magát amellett, hogy segít gazdaságát stabilizálni, megreformálni intézményeit annak érdekében, hogy demokratikusabbá váljanak, és javítsák az emberek életszínvonalát. Az EU az átállást a 3 milliárd eurós átfogó gazdasági támogatási terv révén támogatná, illetve humanitárius segítségnyújtás révén támogatná az elnyomás áldozatait és a polgári lakosságot, és sürgeti az elnyomásban részt vevők nemzetközi felelősségre vonását is.

„Az EU továbbra is a demokratikus, független, szuverén, virágzó és stabil Fehéroroszország mellett áll. A fehérorosz nép hangját és akaratát nem lehet elhallgattatni” – írta. (MTI)

Vasárnap az éjjeli órákban bementek egy jászdózsai bekerítetlen tanya udvarára, és a szabadtartású mangalicaállományból elvittek tíz állatot, illetve egy gázpalackot és egy motoros szivattyút is.

A tulajdonos bejelentést tett a Jászberényi Rendőrkapitányságra, így a járőrök a helyszínre indultak, de ezalatt két esemény is történt:

1. A rendőrök útközben feltartóztattak egy gyanús autót Jászdózsa külterületén. A rendőrök meglepődve tapasztalták, hogy a kocsi utasterében – a sofőrön és a két utasán kívül – négy mangalica szorongott, illetve ott volt az ellopott szivattyú is.
2. A járőrök ellenőrizni akartak egy másik járművet is, ami a tanya bekötő útjáról hajtott ki, de az utasok az autójukat hátrahagyva elfutottak. Ebben a kocsiban volt a többi ellopott mangalica és a gázpalack.

A nyomozók a feltételezett elkövetőket – köztük azokat, akik kivonták magukat a rendőri intézkedés alól – az elfogásuk után előállították a Jászberényi Rendőrkapitányságra.

A középkorú hevesi férfiak gyanúsítotti kihallgatása még tart. Az egyenruhások lefoglalták az állatokat és a lopott tárgyakat, amiket sértetlenül visszaadtak a tulajdonosnak.

A Jászberényi Rendőrkapitányság lopás megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást. (police.hu)

Matolcsy György jegybankelnök újabb cikket írt a Magyar Nemzetben, amiben tesz néhány érdekes, önkritikus állítást. Például:

• „2019 végére nem értük el az 1936-os történelmi csúcspontot, amikor a Trianon utáni Magyarország a legközelebb volt Nyugat-Európa fejlettségéhez, illetve a mai uniós országok átlagos fejlettségéhez. Akkor az „uniós” átlag közel 83 százalékát, 2019 végén csak 73 százalékát értük el.”
• „A 2010–2019 közötti siker két eleme – az egyensúlyok helyreállítása és az EU átlagához történő fokozatos felzárkózás – nem hozott olyan mértékű fordulatot, amely elérte volna a baltiak, a lengyelek és a románok lendületét.”
• „Ennek döntő okai az állami működés hiányosságai, kiemelten a kormányzati működés gyengeségei. Kivétel nélkül minden világgazdasági és európai felzárkózási siker az állami intézmények hatékony irányítószerepére épült Amerikától Szingapúrig, a bajoroktól Izraelig, Japántól Dél-Koreáig. Nálunk az eddigi – versenytársainkkal összehasonlítva – közepes gazdasági teljesítmény egy közepes kormányzati teljesítményből eredt ebben az évtizedben. Megfordítva, azért volt csak közepes a magyar felzárkózási teljesítmény, mert az állami működés hatékonysága közepes volt.”

Matolcsy – aki szerint 1936 óta közepes jövedelmi csapdában vagyunk –, 12 tanulságot szűr le, amik közül az egyik az, hogy: „2013-ban hiba volt először pénzügyminiszterre cserélni a gazdaságpolitikai központ (NGM) vezetőjét, majd megszüntetni az NGM-et és a Pénzügyminisztériumra bízni a gazdaságpolitikát. Ez szakított a polgári oldal korábbi vezető elvével, ami szerint nem lehet az éves költségvetési érdek a gazdaságpolitika iránytűje. Ez olyan szakítás, mintha a nemzeti oldal a politika színterén feladná a nemzet, a kereszténység vagy a család eszméjét.”

Szerinte most egy újabb, még erősebb politikai támadást kell kivédenünk, miközben készülnünk kell a 2020-as évtized kihívásaira.

A jegybankelnök egy ideje a nyilvánosságban hadakozik a pénzügyminiszterrel.

A kórház a Facebookon jelentette be, hogy:

„Tájékoztatjuk kedves betegeinket, hogy ma reggel 8 órától a megszokott módon működik az Uzsoki Utcai Kórház sürgősségi betegellátó osztálya.”

A múlt héten derült ki, hogy orvoshiány miatt leállt a sürgősségi osztály, és egy belső körlevél szerint a sürgősségi ügyeletet előreláthatólag augusztus 30-ig nem tudják majd ellátni. Egy nappal később a Nemzeti Népegészségügyi Központ vonatkozó határozata kimondta, hogy az osztályt július 25-től augusztus 4-ig festés és takarítás miatt lezárták, de amikor ezzel végeztek, akkor humánerőforrás-krízis miatt nem tudták folytatni az ellátást.

A 24 azt írja, a jelek szerint augusztus vége helyett előbb sikerült embert találni.