Herczeg Márk

Lukoczki Károly, az MSZP-Párbeszéd és Szilágyi György, a Jobbik jelöltje vett részt az ellenzéki előválasztás aktuális vitáján a Partizánban.ű

A vita egy pontján Gulyás Márton szóba hozta, hogy a most az ellenzéki összefogásban résztvevő DK-elnököt, Gyurcsány Ferencet a jobbikos képviselő hibbant Nérónak nevezte, és megkérdezte, mi változott.

Szilágyi György - akit a DK is támogat - azt mondta, hogy a hibbant Nérót egyébként a politikában már nem aktív Morvai Krisztina mondta, nem ő, de a lényeg, hogy minden változik, a világ is változik.

Gulyás erre megkérdezte, hogy: „Tehát akkor meg tudja erősíteni, hogy már nem tartja hibbant Nérónak Gyurcsány Ferencet?”

Erre Szilágyi György azt mondta:

„Meg tudom erősíteni jelen pillanatban, igen.”

A hibbant Nérót eredetileg valóban Morvai mondta Gyurcsányra, de Szilágyi az ő szavait idézte a Parlamentben 2015. szeptember 4-én. Pont a beszéde közben lépett be a terembe Gyurcsány, így neki is megismételte a hibbantozást.

„SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem így akartam kezdeni ezt a felszólalást, de nem tehetek mást ezek után a felszólalások után, amelyek előttem elhangzottak. Akár Varju László részéről is, bár vele nem kívánok foglalkozni különösebben, mert értem én, hozzádörgölőzik az elnökhöz, az ő hazugságaira nem kívánok reagálni. (Varju László: Azért próbálkozzon meg, képviselő úr!)

De Gyurcsány Ferencnek a felszólalása engem abszolút felháborított. Gyurcsány Ferenc beszél a morális kérdésekről, a hatalmi törekvések elítéléséről. Az a Gyurcsány Ferenc, akit Morvai Krisztina egész egyszerűen csak hibbant Nérónak nevez (A helyére tartó Gyurcsány Ferenc megáll Szilágyi Györggyel szemben.), aki úgy járt itt az országban… (Gyurcsány Ferenc: Ő ki? Morvai?) Hibbant, kérem! (Gyurcsány Ferenc: Van ilyen?) Van ilyen! Van ilyen! (Gyurcsány Ferenc: Politikus?) Van ilyen! (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Rosszul vagy?) Hú, egy kicsit vörösnek tetszik lenni! Na, mindegy. Beszéljünk tovább! (Apáti István: Vérnyomáscsökkentő a tisztelt Házban! - Varju László: Vegyétek be!)

Tehát az a Gyurcsány Ferenc beszél hatalmi törekvések elítéléséről és morális kérdésekről, és veszi a szájára 1956-ot, aki 50 évvel az 1956-os szabadságharc után lövetett Magyarországon magyar emberekre. Ő az, aki itt mer bármiről is beszélni! (Varju László: Ne hazudj!)”

Természetvédők szerint másodszor fenyegeti kihalás Ausztrália emblematikus állatát, a koalát.

Az Ausztrál Koalaalapítvány (AKF) azzal vádolta a szövetségi kormányt, hogy jelentősen túlbecsüli a koalaállományt, az erszényesből valójában már csak kb. 50 ezer példány élhet vadon.

„Szerintünk a szövetségi kormány kb. tízszeresen túlbecsüli a koalák valós számát”

- mondta Deborah Tabart, az alapítvány vezetője az ABC televíziónak nyilatkozva. Az alapítványnál 80 ezernél kevesebbre becsülik a vadon élő koalák számát, ami „valószínűleg 50 ezer lehet”.

A Queenslandi Egyetem kutatói 2016-ban 330 ezerre becsülték a vadon élő koalák számát, de azokat közben megtizedelte az élőhelyük zsugorodása és az erdőtüzek sorozata.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a 2019-2020-as „fekete nyár” pusztító erdő- és bozóttüzeiben 60 ezer koala veszhetett oda.

A koalapopulációt az 1990-es évek óta kutató Bill Ellis, a Queenslandi Egyetem munkatársa szerint „másodszor fenyegeti kihalás” a koalákat, amik egyszer már, úgy száz éve majdnem eltűntek a Föld színéről a szőrmekereskedelem miatt.

Ellis szerint az állatokat most nemcsak a bozóttüzek veszélyeztetik, hanem általában a szárazság és természetes élőhelyük zsugorodása. (MTI)

„Tegnap számomra is meglepő módon Tóth képviselő úr nem vállalta a Partizán által szervezett, rajta kívül eddig minden jelölt által elfogadott vitát” – írja Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki az MSZP-s Tóth Csaba ellen indul az előválasztáson Zuglóban. A Partizánban végül nem volt vita, egyedül Hadházy Ákos jelent meg és beszélt.

Hadházy azt írja: „A képviselő úr korábban jelezte, hogy ő a Zugló tévében szeretne vitatkozni. Bár a televízió tulajdonosa semmilyen eddigi megkeresésemre nem válaszolt, a nyilvánosság előtt is jelzem, hogy a hétfői csalódás ellenére természetesen rögzítettem a naptáramban az eseményt és ott leszek, amennyiben két feltétel teljesül”.

Hadházy két kikötést tett:

1. „Az adást vágatlan formában teszik közzé és amennyiben élőben nem közvetítik, kollégáim is rögzíthetik azt.”
2. „Lesz moderátor, személye pedig egy mindkét fél számára elfogadható, szakmailag elismert, független újságíró lesz.”

Tóth Csaba hétfőn a korrupciós vádakra azzal reagált, hogy: „Az kiabál a leghangosabban akinek a háza ég?!”, arra utalva, hogy szerinte Hadházy környezetében vannak korrupt politikusok.

Frissítés: A Zugló Tv a cikkünk megjelenése után levélben közölte:

„1. Hadházy Ákos egy héttel ezelőtt, szeptember 7-én reggel járt a Zugló Tv-ben. A megbeszélést ő kezdeményezte, s az előválasztási vita lebonyolításáról, részleteiről beszélgettünk. Több kérdés függőben maradt, ám a képviselő úr azóta nem lépett kapcsolatba velünk, álláspontját csak mai facebook posztjából, a 444 tudósításából ismerhettük meg.

2. Hadházy Ákos azt írja: »Bár a televízió tulajdonosa semmilyen eddigi megkeresésemre nem válaszolt…«. Az igazság viszont ezzel szemben az, hogy a képviselő úr szeptember 9-én, csütörtökön e-mail-ben kereste meg a Zugló Tv-t működtető Label-84 Kft. tulajdonosát, s a tulajdonos a képviselő úr levelére másnap, szeptember 10-én válaszolt is.”

Összehangolt európai és ázsiai rendőri akció során labdarúgó-mérkőzésekhez kapcsolódó fogadási csalásokkal összefüggésben 28 országban közel 1400 embert állítottak elő.

Az Interpol közölte, hogy ez már a 8. ilyen jellegű akciójuk volt, a mostani műveletekben lefoglaltak 7,9 millió amerikai dollár értékű készpénzt, valamint számítógépeket és mobiltelefonokat, amik 465 millió dollár értékű fogadásokhoz kapcsolódnak.

Az egyik központ Hongkong volt, ahol több mint 800 embert állítottak elő (köztük az egyik csoport feltételezett vezetőjét), lefoglaltak 2,7 millió amerikai dollárnyi készpénzt, valamint megszereztek egy olyan adathordozót, ami több 100 millió dollárt eredményező fogadásokról találtak részleteket. Ez a helyi rendőrök egyik legsikeresebb ilyen jellegű akciója volt.

A lyoni székhelyű nemzetközi rendőrségi szervezet szerint a gyanús fogadások kapcsolódnak a sportág legutóbbi, nyári Európa-bajnokságához is.

Az Interpol emlékeztetett: az illegális szerencsejáték óriási nyereséget termel különböző bűnszervezeteknek és melegágya a pénzmosásnak meg a korrupciónak. Az eddigi nyolc akcióban összesen 19 100 embert állítottak elő, 63 millió dollárnyi készpénzt foglaltak le, és több mint 4000 illegális fogadást lepleztek le, amik 7,3 milliárd dollárnyi forgalmat generáltak.

A közleményben felsorolt 28 közreműködő ország között szerepel Magyarország is. (Interpol via MTI)

Oroszországban a friss hivatalos adatok szerint elérte az 563 803-at az aktív új koronavírusos fertőzöttek száma, ami a legmagasabb szám a járvány kezdete óta.

Az előző rekordot, 563 754-et idén január 8-án jegyezték fel. A TASZSZ hírügynökség az orosz egészségügyi tárcára hivatkozva azt írta, hogy az aktív fertőzöttek valós száma ennél magasabb lehet. Augusztus elején például közel 900 ezren kaptak orvosi ellátást a Covid-19 vagy annak gyanúja miatt.

Az országban az igazolt fertőzöttek száma mára 17 837-tel 7 176 085-re emelkedett. A napi növekmény 0,25 százalék, az új esetek 6,5 százaléka volt tünetmentes. A halottak száma 781-gyel 194 249-re, a felépülteké pedig 15 907-tel 6 418 033-ra nőtt.

Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 184 millió, az elmúlt napon pedig 278 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával most 1 128 806 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt. (MTI)

17 év fegyházra ítéltek egy férfit, aki 2018 decemberében megvert és kirabolt egy idős nőt egy budapesti villamoson – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Az elsőfokú ítélet nem jogerős, a vádlott felmentésért fellebbezett, az ügyész pedig gondolkodási időt kért.

A többszörösen bűntett előéletű vádlott a villamoson fényes nappal többször megütötte a sértettet, és 10 ezer forintot, egy bankkártyát, valamint iratokat zsákmányolt tőle. Az idős nő életveszélyes sérüléseket szenvedett.

A törvényszék rablás és testi sértés bűntette, okirattal és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége miatt marasztalta el a férfit, és kimondta azt is, hogy a fegyházból feltételes szabadságra nem bocsátható. (MTI)

A koronavírus-járvány próbára tette az EU-s állampolgárok bizalmát az őket szolgálni hivatott demokratikus intézményekben, miközben egyre több fenyegetés éri az újságírókat, fokozódott az erőszak és a politikai megosztottság - írta Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője és Dubravka Suica, az Európai Bizottság alelnöke a demokrácia világnapja alkalmából közzétett közleményében.

Azt írták, olyan közös erőfeszítésekre van szükség, amik előmozdítják a szabad és tisztességes választásokat, a jogállamiságot és a médiapluralizmust, mivel ezek alapkövetelmények ahhoz, hogy minden polgár szabadnak és erősnek érezze magát.

Felhívták a figyelmet: harcolni kell a félretájékoztatás ellen, egyre több lehetőséget kell teremteni az emberek bevonására a döntéshozatali folyamatokba. A biztosok emlékeztettek arra, hogy világszerte növelik a pénzügyi és politikai támogatást azoknak, akik előmozdítják a demokratikus részvételt, biztosítják az intézményi fékeket és ellensúlyokat, és felelősségre vonják a döntéshozókat. A Bizottság európai demokráciáról szóló cselekvési terve konkrét intézkedéseket határoz meg ezeken a területeken – írták.

Az uniós tisztségviselők bejelentették, hogy jövőre úgynevezett „uniós részvételi platformot” indítanak a fiatalok és a gyerekek társadalmi részvételének növelésére. Az Európa jövőjéről szóló konferencián meghallgatják a demokrácia megerősítésére tett ajánlásokat. „Megerősítjük elkötelezettségünket, hogy egészségesebb, erősebb és igazságosabb társadalmakat építünk, amik mindenkit befogadnak, tiszteletben tartanak, védelmeznek és jogokat biztosítanak” – írta Borrell és Suica. (MTI)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal friss adatai alapján a civil szervezeteket érintő szja-1 százalékos felajánlások összege idén 10,5 milliárd forint, ami 900 millióval több a 2020-asnál. Az átlagosan gyűjtött összeg 372 387 forint volt.

Idén is az Országos Mentőszolgálat Alapítvány kapta a legtöbbet, a tavalyi 231 millió forint után idén 308 millió forinttal.

A korábbi években tapasztalt csökkenéssel szemben most kicsit nőtt is a civileknek küldött rendelkező nyilatkozatok száma: 1,66 millióan, kb. 40 ezerrel többen éltek a lehetőséggel. Egy civil szervezetre átlagosan 59 támogató jutott, a legtöbb támogatója (48 ezer) az Országos Mentőszolgálat Alapítványnak van.

2020-ban 18 milliárdot tettek ki a felajánlások, idén ez több mint 20,6 milliárd forint. Ebből 10,5 milliárd forint jutott civil szervezetekhez, ami 900 millióval több, mint tavaly. Összesen több mint 3,3 millió érvényes nyilatkozat érkezett a NAV-hoz, amiből 1,66 millió volt a civil szervezeteknek felajánlott, és 1,68 millió a technikai. A kedvezményezett civil szervezetek száma 28 241, közel 300-zal több a tavalyinál. Az egy szervezetre eső felajánlás átlagösszege évek óta növekszik, ez idén 372 ezer forint, ami kb. 28 ezer forinttal több, mint a tavalyi.

A civil szervezetek között az 5. legtöbb támogatást a Daganatos.hu Alapítvány szerezte: több mint 19 ezer embertől majdnem 100 milliót. A 10. pedig a Gyermekmentő Támogató Alapítvány lett, ami majdnem 15 ezer embertől 73 milliót kapott. A Daganatos.hu-ról rég kiderült, hogy nem is az a tevékenysége, amit a neve sugall, például engedély nélkül pazar panorámájú jógaközpontot építettek. Érdemes óvatosan eljárni, amikor valaki rákeres arra, hogy „adó 1 százalék”, mert felugrik az ado1szazalek.hu is, ami a Daganatos.hu Alapítványé, amivel a Gyermekmentő Támogató Alapítvány összefonódott. Az alapítványbirodalom több milliárd forintot gyűjtött 1 százalékokból, de a pénz jó részét nem daganatos vagy megmentésre váró gyerekekre és rászoruló állatokra költik. (nonprofit.hu)

A koronavírus-járvány újabb fellángolása miatt csökkentette a globális olajkereslet idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), ami ugyanakkor az OPEC-hez hasonlóan arra számít, hogy az olajfogyasztás jövőre eléri a koronavírus-járvány előtti szintet.

A párizsi székhelyű kormányközi szervezet szokásos havi jelentése az előző havihoz képest napi 105 ezer hordóval, 5,2 millió hordóra fogta vissza a kereslet növekedésének idén várható ütemét, a jövő évit viszont 85 ezer hordóval 3,2 millió hordóra emelte. Ez azt jelenti, hogy az ügynökség a napi keresletet az idei évre 96,1 millió hordóra, a jövő évre pedig 99,4 millió hordóra becsüli.

A világ olajkereslete továbbra is nyomás alatt áll, mivel a koronavírus erősen fertőző delta mutációja gyorsan terjed a kulcsfontosságú felhasználói régiókban, különösen Ázsia egyes részein. Az IEA szakértőinek becslése szerint szeptemberben átlagosan napi 310 ezer hordóval esik vissza a globális olajfelhasználás.

„Ezzel együtt is a III. negyedévben a II.-hoz képest napi 2,1 millió hordóval nőhet a kereslet, és elérheti a 97,2 millió hordót az utazások iránt megnövekedett igényeknek köszönhetően” – áll a jelentésben, ami szerint 3 hónap csökkenés után októberben felpattan, és az év végéig tovább emelkedik a kereslet.

A 2022-es évet illetően a Nemzetközi Energiaügynökség elemzői az I. és a II. negyedévre is 100 ezer, a harmadikra pedig 200 ezer hordóval javították a kereslet növekedésének napi várható ütemét, a IV. negyedévit viszont 100 ezer hordóval lefaragták. A számításaik szerint 2022 második felében az olajfogyasztás már meg fogja haladni a járvány előtti, napi 100 millió hordós szintet.

Az OPEC optimistább

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) optimistább előrejelzéseiben a Nemzetközi Energiaügynökségnél, de ugyancsak arra számít, hogy a járvány előtti szintet csak jövőre éri el a világ olajkereslete.

Az olajkartell a havi jelentésében rontotta (napi 110 ezer hordóval 99,70 millió hordóra) a IV. negyedévben várható olajkeresletet a járvány fellángolására hivatkozva, de a múlt hónaphoz képest így is gyakorlatilag változatlanul hagyta az idei évre vonatkozó várakozását, a jövő évit viszont erősen megemelte. Az OPEC elemzői arra számítanak, hogy az előző évhez képest 2021-ben 5,96 millió hordóval, 96,7 millió hordóra nő a napi kereslet, jövőre pedig 4,15 millió hordóval, 100,83 millió hordóra.

Hurrikánok zavarnak be

A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ma már a harmadik egymást követő kereskedési napon drágult.

Az összességében kedvező előrejelzések mellett az árakat felfelé hajtja az is, hogy az Ida után egy újabb hurrikán közelít Texashoz és Louisiana egyes részeihez. A Nicholas hurrikán miatt evakuálják a Mexikói-öböl amerikai fúrótornyairól az olajbányászokat, és a szárazföldön működő finomítók is elkezdték a felkészülést a természeti csapásra.

Közép-európai idő szerint 13:30-kor a novemberi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 0,45 százalékos pluszban, 73,84 dolláron, míg az októberi szállítású WTI 0,43 százalékos nyereségben, 70,75 dolláron forgott. A Brent ára 74,22 dolláron, a WTI-é pedig 71,14 dolláron hatheti csúcson is járt ma. (MTI)

Szlovéniában minden negyedik vírusteszt pozitív eredmény hozott, a növekvő esetszámok miatt szerdától szigorodnak a járványügyi szabályok is.

Az elmúlt 24 órában 1393 új koronavírus-fertőzöttet szűrtek ki az országban. A vírus okozta Covid-19 szövődményeiben az elmúlt napon három beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 333-an vannak kórházban, 77-en intenzív osztályon.

A ljubljanai kormány döntése szerint szerdától mindenkinek rendelkeznie kell QR-kóddal ellátott Covid-igazolvánnyal az állami- és a magánszektorban is. Ez vonatkozik az ügyfelekre is. Bárki, bármilyen szolgáltatást vesz igénybe, ahhoz oltási-, gyógyultsági igazolást vagy negatív tesztet kell felmutatnia. Kivételt képeznek ez alól az alapvető élelmiszereket forgalmazó üzletek és gyógyszertárak, de csak abban az esetben, ha nem bevásárlóközpontokban működnek.

A védettségi igazolásra az egészségügyi szolgáltatások igénybevételénél is szükség lesz, kivéve a sürgősségi ellátást.

Ljubljana az új intézkedésekkel az oltási kampányt kívánja felgyorsítani.

A valamivel több mint 2 millió fős Szlovéniában eddig 1 026 944-an kaptak védőoltást, közülük 937 578-an már a második adagot is. Ez az oltásra jogosult lakosság 49, illetve 44 százaléka.

Horvátországban is romlik a helyzet

A szomszédos Horvátországban mára 974 új esetet azonosítottak. A vírus okozta betegségben az elmúlt napon kilencen haltak meg. Kórházban 600 beteget ápolnak, 59-en vannak lélegeztetőgépen.

A valamivel több mint 4 millió fős Horvátországban eddig 1 762 738-an kaptak védőoltást (a jogosultak 43,4, a felnőtt lakosság 52 százaléka), közülük 1 652 731-en már a második adagot is megkapták.

Vili Beros egészségügyi miniszter bejelentette: az egészségügyi dolgozóknak októbertől kötelezővé teszik a védettségi igazolást. Heti rendszerességgel kell tesztet végeztetniük azoknak, akik nincsenek beoltva, és nem rendelkeznek gyógyulást tanúsító igazolással. A tesztek árát eleinte a horvát egészségbiztosító fizeti, de a későbbiekben az alkalmazottaknak kell majd állniuk a költségeket – mondta.

A rendelet miatt, amit még el kell fogadnia a válságstábnak, 9 hónapról egy évre hosszabbítják a Covid-igazolványok érvényességét is. Ezt azzal indokolták, hogy azoknak az egészségügyi dolgozóknak, akik még januárban beoltatták magukat, októberben lejár az oltási igazolásuk. Zágráb a harmadik, erősítő oltások beadásával meg akarja várni az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ajánlását. (MTI)

Kórházba vitték Prágában Miloš Zeman cseh államfőt, de ennek konkrét okát sem az elnöki hivatal, sem a kórház nem közölte, személyi jogokra hivatkozva.

A Novinky.cz hírportál rövid videót is közölt az elnök megérkezéséről a prágai központi katonai kórházba, amin látható, hogy Zemant tolókocsin vitték be az intézménybe, és vele volt a felesége.

A 76 éves politikust, akinek a második elnöki mandátuma 2023 márciusában jár le, az utóbbi időben már többször is kezelték a katonai kórház orvosai. Miloš Zeman, akinek a cukorbaja miatt komoly problémái vannak a járással, az év eleje óta kizárólag kerekesszéken közlekedik. Tavaly kéztöréssel kezelték, amit akkor szerzett, amikor a Lány kastély elnöki lakosztályában bot nélkül akart a mosdóba menni, és elesett. A koronavírus elleni vakcinát szintén a katonai kórházban kapta meg.

A múlt hét végétől a prágai katonai kórházban kezelik Václav Klaus volt cseh államfőt, Zeman elődjét is. Klaust magas vérnyomása miatt pénteken szállították kórházba, hétfőn ugyan hazament, de kedden újabb kivizsgálásra visszatért az intézménybe.

Az Egyesült Királyság négy nemzetének tisztifőorvosai közös közleményükben javasolták, hogy a 12-15 éves korosztály egészséges tagjai is megkapják a koronavírus elleni oltás legalább egy dózisát.

Chris Whitty angol, Sir Michael McBride észak-írországi, Gregor Smith skóciai és Frank Atherton walesi tisztifőorvos állásfoglalása szerint az új típusú koronavírus – különösen a Delta variáns – „nagyon hatékonyan” terjed olyan helyszíneken vagy eseményeken, amik tömegeket vonzanak.

De ha az iskoláskorú gyerekek jelentős hányadát beoltják, az valószínűleg csökkenti az olyan „terjedési események” kockázatát, amik a koronavírus-fertőzés helyi szintű fellángolását okozhatják az iskolákban vagy az iskolákhoz kötődő rendezvényeken – áll a közös tisztifőorvosi szakvéleményben.

A tisztifőorvosok ajánlása nagy fordulat. A brit kormány mellett működő oltásügyi és immunizációs vegyesbizottság (JCVI) a hónap elején még azt javasolta, hogy a 12-15 éves korosztály tagjai közül csak azokat lenne érdemes beoltani, akik meghatározott krónikus alapbetegségekkel küszködnek, és emiatt nagyobb a veszélye annak, hogy koronavírus-fertőzés esetén súlyosan megbetegszenek.

A JCVI tíz nappal ezelőtt közzétett állásfoglalása szerint az egészséges 12-15 éves gyerekeknél kicsi a koronavírus-fertőzésből kialakuló súlyos betegség kockázata, így ebben a korcsoportban a koronavírus elleni oltás tömeges alkalmazásának potenciális előnyei is csekélyek.

A testület szerint a gyerekek nagyon nagy többsége tünetek nélkül vagy enyhe tünetekkel, kezelés nélkül átvészeli a SARS-CoV-2 koronavírus okozta fertőzést.

Az Egyesült Királyság négy tisztifőorvosának ajánlása szerint az iskolai oktatás fennakadásainak csökkentéséből eredő, valószínűsíthető előnyök, amiket a gyerekek beoltásától lehet remélni, hozzáadódnak a JCVI által ebben a korosztályban egyéni szinten azonosított, potenciálisan kevés kedvező hatáshoz, és összességében ez már biztosít olyan mértékű pótlólagos előnyt, ami indokolttá teszi a korcsoport általános beoltását.

A tisztifőorvosok azt javasolják, hogy ha a brit kormány elfogadja e javaslatukat, akkor a 12-15 éves korosztály egészséges tagjainak egyelőre a Pfizer-BioNTech koronavírus-vakcina első adagját adják be.

Az Egyesült Királyságban 3 millióra tehető a 12-15 éves korosztály tagjainak száma. A JCVI szeptember eleji ajánlása alapján közülük csak az a 300 ezer kiskorú kapta volna meg a koronavírus elleni oltást, akinek meghatározott krónikus alapbetegsége van. A tisztifőorvosok az oltások általános kiterjesztését javasolják a korosztály minden tagjára.

Az USA-ban kiemelten dolgoznak a fiatalabb gyerekeknek szánt oltások jóváhagyásán

„Kiemelt sürgősséggel” dolgozik az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) azon, hogy minél hamarabb rendelkezésre álljon a koronavírus elleni oltás a fiatalabb gyerekeknek is – jelentette be Rochelle Walensky, a CDC igazgatója az NBC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában.

„Várjuk, hogy a vállalatok benyújtsák a hivatalos adatokat az FDA-nak (amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet). Arra számítunk, hogy ez ősszel megtörténik” – mondta Walensky, aki szerint ideális esetben a fiatalabb gyerekek az év végéig megkaphatják az oltásukat.

Vasárnap Scott Gottlieb, az FDA egykori biztosa, a Pfizer amerikai gyógyszeripari vállalat igazgatótanácsának tagja a CBS amerikai televízióban azt mondta: arra számítanak, hogy szeptember végére elkészülnek az adatok az 5 és 11 év közötti gyerekeknek szánt oltásokról, és a vakcina október végére rendelkezésre állhat a fiatalabb korosztálynak. A Moderna amerikai gyógyszeripari vállalat kisebb gyerekeknél is teszteli a vakcinákat, és várhatóan a következő hónapokban nyújtja be adatait.

Az FDA közölte: az ügynökség – amint rendelkezésükre áll – gondosan megvizsgálja az 5 és 11 év közötti gyerekek oltására vonatkozó adatokat, és „készen áll arra, hogy a lehető leggyorsabban befejezze a felülvizsgálatot”.

A hétvégén egyébként rekordot döntött a napi új koronavírus-fertőzöttek száma Nyugat-Virginia államban, ahol szombaton több mint 1800 új megbetegedést rögzítettek. A megbetegedések száma – hasonlóan az országos adatokhoz – Nyugat-Virginiában is július eleje óta növekszik. Míg július elején naponta átlagosan 50 új fertőzött embert regisztráltak, addig szeptember elejére ez a szám 1500-ra emelkedett.

A Washington Post írta meg, hogy a nyugat-virginiaiak csak 39,9 százaléka kapta meg a Covid-19 elleni védettséghez szükséges összes oltását, ami a második legalacsonyabb érték az országban. (MTI)

Harci robotokat mutattak be Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a Zapad-2021 (Nyugat-2021) orosz-fehérorosz stratégiai hadgyakorlaton a Nyizsnyij Novgorod megyei Mulino lőtéren orosz hírügynökségek jelentése szerint.

Putyinnak, aki helikopterrel érkezett a harcálláspontra, Valerij Geraszimov vezérkari főnök jelentette, hogy a hadgyakorlatnak az elnök-főparancsnok által megszemlélt fő szakaszában 20 ezer katona és 5600 egységnyi haditechnika, köztük 160 harckocsi és több mint száz repülőgép és helikopter vett részt. A manővereken Geraszimov hadseregtábornok szerint 150 külföldi megfigyelő is jelen volt.

Szergej Sojgu védelmi miniszter felhívta az elnök figyelmét arra, hogy a gyakorlaton 3 km-es hatótávolságú páncéltörő irányított rakétákat hordozó harci robotok vettek részt. Orosz hírügynökségek szerint a Zapad-2021-en először alkalmaztak Uran-9-es és Nyerekta típusú felderítő és tűzvezető robotokat.

Az orosz védelmi minisztérium közleményt adott ki, aminek értelmében az Uran-9-esek a gyakorlaton 3-5 km-es távolságból Ataka rakétarendszerekkel, reaktív gyalogsági lángszórókkal, valamint 30 mm-es lövegekkel és géppuskákkal semmisítették meg a feltételezett ellenség élőerejét és páncélozott járműveit. A Nyerekta robotokat felderítésre és az alegységek tűztámogatására vetették be. Fegyverzetük egy 12,7 mm-es Kord golyószóróból és egy 30 mm-es AG-30M típusú gránátvetőből állt.

Az aknamezőkön való úthaladáshoz Uran-6 aknaszedő rendszereket is használtak. A robotokat a Karier taktikai lézerrendszer támogatta, ami felderítés és megfigyelés optikai eszközeit azonosította és fojtotta el.

Putyinnak bemutatták a legújabb, Epoha harci modullal felszerelt B-19-es páncélozott személyszállító harcjárműveket is. A hadgyakorlat fő szakaszában az orosz alegységek örmény, fehérorosz, indiai, kazah, kirgiz és mongol csapatokkal együttműködve gyakorolták az ellenséges támadás visszaverését, a manőverező védekezést, a koncentrált tűzcsapást és egy feltételezett ellenséges csoport betörésének leküzdését.

A múlt péntektől csütörtökig tartó idei gyakorlatra 200 ezer főnyi személyi állományt, mintegy 80 repülőgépet és helikoptert, valamint 760 haditechnikai eszközt, köztük 290 harckocsit, 240 ágyút, rakétavetőket és aknavetőket, valamint 15 hajót is mozgósítottak. Fehéroroszországba mintegy 2500 orosz katonát vezényeltek át.

A hadgyakorlat az orosz és a fehérorosz katonai vezetés szerint védelmi jellegű. A moszkvai katonai tárca vasárnapi közlése szerint a gyakorlaton részt vevő csapatok várhatóan október közepén térnek vissza állomáshelyükre. (MTI)

Bírósági eljárást indított a meghiúsult elektronikus jegyrendszer egykori kivitelezője, a német Scheidt & Bachmann (S&B) ellen a Budapesti Közlekedési Központ.

A BKK közlemény: a két cég között hosszabb ideje fennálló elszámolási vita választottbíróság általi lezárását a társaságok 2014-ben megkötött vállalkozási szerződése teszi lehetővé, ami a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Nemzetközi Választottbíróságára bízta a vita megoldását.

A bírósági eljárás során érvényesíteni kívánják az S&B-vel szemben azokat a felmerült költségeket és károkat, amiket a német cég az elektronikus jegyrendszer projekt (AFC Projekt) megvalósítása kapcsán a BKK-nak okozott.

A fővárosi elektronikus jegyrendszer tervezése és lebonyolítása egy – még az előző városvezetés idején lefolytatott – vizsgálat szerint nem volt megfelelő. A BKK a vállalkozási szerződést 2018 novemberében felmondta, mert a vállalkozó nem adott át egy szerződésben megkövetelt, a BKK érdekeit védő pénzügyi biztosítékot.

Az AFC Projektre eredetileg a BKK üzleti tervén kívül 54,5 millió euró Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) hitelkeret, és 5,3 milliárd forint fővárosi forrás állt rendelkezésre. Az elektronikus jegyrendszer egykori kivitelezőjével, az S&B-vel kötött eredeti szerződés értéke a kiépítésre 44,4 millió euró – ami későbbi szerződésmódosításokkal 46 millió euróra nőtt –, üzemeltetésre pedig további 14,7 milliárd forint volt. A projekt meghiúsulása miatt a BKK 2018. és 2019. év után 9,238 millió forintot számolt el ráfordításként. A német cég a projekt hét fázisából csak négyet teljesített, a rendszer soha nem működött – írták.

A perindítással a BKK a 2010-es évekből örökölt problémát kezel – írta a BKK, ami „mostantól a kényelmes és a modern kor elvárásainak megfelelő elektronikus jegyrendszer megtervezésére és bevezetésére tud koncentrálni”. (MTI)

Nem szabad, hogy az emlékezés helyét a felejtés vegye át – mondta Ferenc pápa a szlovákiai látogatása második napján a helyi zsidó közösség képviselőivel tartott találkozóján Pozsonyban, a holokauszt áldozataira emlékezve.

A katolikus egyházfő az óvárosi Halpiac téren, az egykori zsinagóga helyén lévő emlékműnél tartott találkozón a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint azt mondta: a hit nem jelenthet olyan magasabb elvet, ami a diszkrimináció és az elnyomás indoklására szolgál.

Ferenc pápa a találkozó helyszínéről azt mondta: egykor egymás mellett állt a zsinagóga és a katolikus templom, ami jelképezte a két vallás békés egymás mellett élését. A helyszín a szlovák történelem egy sötét korszakának is jelképe, amikor zsidóellenes rendelkezések nemcsak jogtiprásokhoz vezettek, hanem több mint 100 ezer szlovákiai zsidó deportálásához és halálához is – mondta a pápa, aki óva intett a történelem megismétlődésétől, és attól is, hogy a múlt feledésbe merüljön, és helyét a felejtés és a tudatlanság vegye át.

A szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetségének (ÚZZNO) elnöke, Richard Duda, a találkozón történelmi pillanatnak és a zsidó közösség szempontjából áttörésnek nevezte Ferenc pápa jelenlétét a pozsonyi holokausztemlékműnél. A szlovák hírügynökség jelentése szerint Duda a keresztények és a zsidók közti együttműködést szorgalmazva azon meggyőződésének adott hangot, miszerint a zsidó-keresztény kapcsolatok fejlesztésének legfontosabb igazodópontjának az állandó kommunikációnak kell lennie, mert csak azáltal válik elérhetővé a tartós közeledés és a békés együttélés.

Ferenc pápa hétfői hivatalos pozsonyi programja este ér véget szálláshelyén, a pozsonyi apostoli nunciatúrán, ahol a pozsonyi parlament elnökét, Boris Kollárt, majd a szlovák kormányfőt, Eduard Hegert fogadja egy rövid találkozón. Az egyházfő kedden az ország keleti részébe, Eperjesre és Kassára látogat. (MTI)

Belehalt az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegségbe (Covid-19) az izraeli oltásellenes mozgalom egyik élharcosa – írja a Ynet.

Chaj Saulian korábban oltásellenes tüntetéseket szervezett, azokon beszédeket mondott, és a közösségi médiában felszólította jelentős számú követőjét, hogy ne hordjon maszkot, és ne oltassa be magát, mert szerinte „nincs járvány, az oltás felesleges és veszélyes”.

Két héttel a megfertőződése után súlyos állapotban a Tel-Avivtól délre lévő Holonban a Wolfson kórházba került, ahol reggel belehalt a koronavírus szövődményeibe.

Halála előtt két nappal Saulian a kórházi ágyáról oxigénmaszkban még felszólította oltásellenes követőit, hogy folytassák a harcot a vakcina ellen, és szálljanak szembe a „kormányzati kényszerítéssel”.

Izrael a viszonylag kisszámú oltásellenes mozgalom mellett élen jár a koronavírus elleni oltásokban, december vége óta 6 046 227 embert (tizenkét évesnél idősebbeket) már legalább egyszer beoltottak a Pfizer/BioNTech vakcinájával. Ez az ország lakosságának 65,02 százaléka, de ez sem bizonyult elégnek ahhoz, hogy a SARS-CoV-2 vírus erősen fertőző delta variánsa ne indítsa el a járvány újabb hullámát.

A védettség növelésére augusztusban újabb, harmadik oltási kampányt hirdettek meg, amiben eddig 2 897 702-en vették fel a harmadik adag vakcinát, ami a lakosság 31,16 százalékát jelenti.

Most 181 509 ember van karanténban. Ők vagy külföldről tértek vissza, vagy vírushordozók, vagy érintkeztek fertőzöttekkel. Vasárnap kb. 150 ezer teszttel 7781 új fertőzöttet szűrtek ki Izraelben, és 5,22 százalék volt a teszteltek körében a fertőzöttek aránya.

80 931 aktív koronavírus-esetet tartanak nyilván, és 1120-an vannak közülük kórházban. A súlyos betegek száma 684, és 186-ot tartanak életben lélegeztetőgéppel. A súlyos betegek túlnyomórészt az oltatlanok közül kerülnek ki. A Covid-19 tavaly február óta 7406-an haltak meg Izraelben. (MTI)

„Szerintem Hadházy Ákosnak ott lenne a helye a következő parlamentben. Ezért is teljes megrökönyödéssel fogadtam, hogy ellenem indul Zuglóban. Abban a kerületben, amit az elmúlt két ciklus szívós munkájával a második legellenzékibb választókerületté tettünk” – írja Tóth Csaba, az MSZP parlamenti képviselője, aki ellen Zuglóban Hadházy Ákos indul az előválasztáson.

Tóth szerint Hadházy nem használhatja „a korrupció vádját furkósbotként a politikai ellenfelei ellen”, és „csak üres vádaskodásokat ismételgetnek azok a politikusok és újságírók, akik nem a munkájukat végzik, hanem engem akarnak nemtelen eszközökkel lejáratni”.

Tóth szerint Hadházy „amikor a közélet megtisztításáról beszél, kettős mércével mér”, mert:

• A zuglói szövetségesei között ott van Mórocz János, az MMM helyi vezetője, „aki több mint két évet ült börtönben 62 millió forintos csalás miatt”, és miután pár éve szabadult, most „Hadházy kampányának egyik vezetője” – írja Tóth, aki szerint Hadházy
• másik szövetségese „az álcivil Várnai László, akit már jogerősen elítéltek garázdaságért, közúti veszélyeztetésért és rongálásért is”, illetve
• a momentumos alpolgármester Rózsa András is, aki „a Jelen hetilapban olvasottak szerint cégtemetőt üzemeltetett”.

Tóth Csaba minderről azt írja:

„Mit is mond erre a magyar mondás? Az kiabál a leghangosabban akinek a háza ég?!”

Tóth azt írja, megint arra kéri Hadházy Ákost, hogy „hagyjon fel a nemtelen kampánnyal, és fogadja el még augusztus 25-én kelt kihívásomat a vitára”. „Én ott leszek szeptember 17-én 15:00 órakor a Zugló TV stúdiójában. Remélem nem egyedül…” – írja Tóth Csaba, aki nemrég közölte, hogy nem megy el a Partizán előválasztási vitájára, mondván:

„Gulyás Márton a Partizánban Karácsony Gergellyel folytatott interjúja során olyan kérdésekbe csomagolt vádakat fogalmazott meg személyemmel kapcsolatban, amelyekért a mai napon, nagy nyilvánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás miatt feljelentettem. Így a mai napon a stúdióban nem, viszont valamikor a bíróságon fogunk majd találkozni.”

Azt, ami a vita helyett van, itt lehet élőben nézni:

Hadházy korábban a Zugló TV-be való meghívásról azt mondta, még gondolkodik rajta. Előbb szeretné tudni, hogy ki a Zugló TV tulajdonosa, ugyanis a gyanú szerint egy olyan II. kerületi ügyvéd, aki közvetlenül kapcsolódik Tóth Csabához, így a politikus kézi vezérléssel irányíthatja a tévét. Hadházy furcsának tartja azt is, hogy a vita nem élőben lenne, hanem felvételről menne, és moderátort sem hívnának. Egyelőre nem mondott nemet, de szeretne találkozni a tulajjal és átgondolni, hogy e feltételek mellett érdemes-e vállalni a vitát.

Az MSZP nemrég etikai eljárást kezdeményezett Hadházyval szemben, mert a Magyar Kétfarkú Kutya Párt aktivistái „lóként tüntették fel” Tóth Csabát.

M. Richárd július óta tölti a börtönbüntetését a Dózsa György úti balesetben játszott szerepéért, most viszont a Fővárosi Törvényszéken a vesztegetési ügye miatt hallgatták meg, ugyanis a vád szerint a kecskeméti maffiaperből is ismert férfi pénzért akarta visszaszerezni a jogosítványát – írja a 24.

M. Richárd vezetői engedélyét 2016 tavaszán vonták be, mert a büntetőpontjai elérték a 18 pontos határt. A vád szerint M. Richárd nem akart részt venni az utánképzésen, helyette közvetítőt keresett. Így esett áldozatául két kispályás csalónak, akik egymást is átverték, az egyikük ötször is hiába próbálta visszaszerezni a gázoló jogosítványát.

M. Richárd a bíróságon elmondta, hogy 8 általános a legmagasabb iskolai végzettsége, és korábban vendéglátósként dolgozott nettó 200 ezer forintos fizetésért. A bíró kérdésére beszélt arról, hogy most a szombathelyi fegyházban tölti a szabadságvesztését, és semmilyen vagyontárgya, autója nincs. A lap szerint úgy fogalmazott:

„2016-ig kell visszamenni, hogy képet kapjunk a dologról. Fél évre bevonták a jogsimat, mert összegyűltek a pontjaim, nem kötöttem be a biztonsági övem és ilyen halálos dolgok miatt. Jelentkeztem a Mozaik utcába.”

Elmondta, hogy K. Bálinttal négyszer is bementek a Mozaik utcába, és be is fizette az aktuális összegeket, de – ahogy mondta – egy nem létező ügyben egy nem létező rendőrt megvesztegetni nem érdemes, és nem is lehet. Azt mondta:

„Ha én a fejem tetejére állnék, és a Jóistent vesztegetném meg, akkor sem vezethettem volna, mert el voltam tiltva.”

M. Richárd azt mondta, nem lett volna értelme mást beküldeni vizsgázni maga helyett, hiszen ezt ő is megtehette volna, ráadásul a kérdéses időpontban házi őrizetben volt, annyira pedig nem buta, hogy akkor küldjön el vizsgázni valakit maga helyett, amikor épp házi őrizetben van. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy K. Bálint elment helyette vizsgázni, de ő nem kérte erre. A pénzek, amiket adott, nem a jogtalan ügyintézésre irányultak, hanem csak arra, hogy segítsenek meggyorsítani a bürokratikus folyamatokat – mondta, tagadva, hogy bármikor is 300 ezer forintot adott volna a másik férfinak.

Sz. Márton Krisztián vallomása szerint K. Bálint kb. 1 millió forintot kaphatott M. Richárdtól az ügyben vállalt szerepéért, de M. szerint K. Bálint az életében nem látott még 1 millió forintot, és egyébként is csak hitegette őt, és összevissza hazudott neki a jogosítvánnyal kapcsolatban.

K. Bálint ügyvédje azt mondta a 24-nek, hogy az ügyfele be fogja ismerni a bűnösségét, és el fogja fogadni az ügyészség által kért 2 év felfüggesztett szabadságvesztést. (24)

A világon 224 625 126 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, míg a halálos áldozatok száma 4 630 376 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai szerint.

Egy nappal korábban 224 231 744 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 4 624 417 volt.

A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

1. A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegségnek az USA-ban van a legtöbb fertőzöttje, eddig 40 954 960. A halálos áldozatok száma 659 970.
2. Indiában 33 236 921 fertőzöttet és 442 655 halálos áldozatot jegyeztek fel.
3. Brazíliában 20 999 779 fertőzöttről és 586 851 halálos áldozatról tudni.
4. Az Egyesült Királyságban 7 259 752 a fertőzöttek száma, és 134 525-en haltak meg a betegségben.
5. Oroszországban 7 037 435-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 189 319-re emelkedett.
6. Franciaországban 6 990 662 fertőzöttet és 116 124 halálos áldozatot regisztráltak.
7. Törökországban 6 658 221 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 59 886.
8. Argentínában 5 224 534 a fertőzöttek és 113 402 a halottak száma.
9. Spanyolországban 4 907 461 fertőzöttet és 85 290 halálos áldozatot regisztráltak.
10. Olaszországban 4 606 413 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 129 919.
11. Németországban 4 087 125 a fertőzöttek száma, 92 614 a halottaké.
12. Lengyelországban 2 893 649 fertőzöttet és 75 425 halálesetet tartanak nyilván.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, ami a kínai Vuhanból terjedt el. (MTI)

Felfegyverkezve elkövetett garázdaság megalapozott gyanúja miatt folytat eljárást a Mezőkövesdi Rendőrkapitányság egy 27 éves helyi férfivel szemben, aki szeptember 11-én 19 óra körül Mezőkövesden összeveszett az ismerőseivel, majd később egy láncfűrésszel a kezében tett fenyegető mozdulatokat a haragosai felé.

A férfi a fűrészt egy idő után letette, majd megfogott egy baltát, és belevágta a saját kerítésébe.

Az időközben a helyszínre érkező rendőrök elfogták a szerszámokkal hadonászó férfit, akit gyanúsítottként hallgattak ki a rendőrségen. (police.hu)

Az Örkény Színház bejelentette, csak azok mehetnek a színházba, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, de az adatvédelmi hatóság szerint ehhez a színháznak nincs joga – írja a Klubrádió.

A lap kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője közölte, hogy a koronavírus elleni védettség tényére vonatkozó adat egészségügyi adat, aminek a kezelése főszabály szerint tilos.

Adatkezelői oldalról színházaknál az egészségügyi adat kezeléséhez a feltételt az érintett önkéntes és kifejezett hozzájárulása vagy EU-s és nemzeti, kötelező erejű jogi előírás megléte teremtheti meg.

Péterfi azt írja, a koronavírus elleni védettség tényének kötelező igazolásának előírása egy színház részéről kizárja a hozzájárulás önkéntességét.

Nem minősül olyan rendezvénynek a kulturális esemény, ahol igazolványt lehet kérni, „ha az előadó-művészet valamely ágának fellépése céljából megtartott esemény a) az e művészet céljára rendelt helyszínen kerül megtartásra, b) előre megváltott ülőhelyre szóló jegy ellenében látogatható, és c) a néző az előadás időtartama alatt az előre megváltott ülőhelyén köteles tartózkodni”.

„Mivel az Örkény Színház előadásaira, és minden más, közfeladatot ellátó, illetve közpénzből is gazdálkodó színház előadásaira érvényesek a fenti feltételek, így azok egyértelműen az »előadó-művészet valamely ágának fellépése céljából megtartott esemény« kategóriájába tartoznak” – írja.

A színházi adatkezelőkre vonatkozóan nem találtak a hatályos jogszabályi környezetben előírást a védettség tényének kötelező igazolására, „ilyen bemutatásra jogszerűen nem hívhatják fel az érintetteket”.

Péterfalvi azt javasolta, hogy ha az Örkény szeretné, forduljon a jogalkotóhoz szükséges jogszabály-módosítás érdekében. (Klubrádió)

Egy 45 év körüli nő újraélesztéséhez érkezett segítségül szombat este a Központi Rohamkocsi, ezért nem értek rá az életmentők szabad parkolóhelyet keresgélni a belvárosi Sas utcában.

A ház kapuja előtt megállva gyorsan magukhoz vették az eszközeiket, és rohantak is az emeletre a beteghez, akinél egyből emelt szintű ellátás kezdődött, de a küzdelmet az előszobából váratlanul bekiabáló idegen férfihang zavarta meg, aki a „mentő sofőrjét” kereste – írja az Országos Mentőszolgálat.

A férfi nem bírt tovább várni a kocsijában, és gondolta, a kézbe veszi a dolgokat. A nyitva maradt ajtókat kihasználva a mentők után ment, és még a beteg lakásába is követte őket, hogy megkérje őket, „álljanak el az útból”.

Az OMSZ szerint meglepte őket a méltatlankodó sofőr, de nem tudtak egyből reagálni, mert még percek kellettek, hogy stabilizálni tudják a beteg állapotát. Az egyik mentős csak ezután tudott egy időközben felszabadult helyre átállni a mentővel.

A luxusautó sofőrje továbbra is elégedetlen volt, feljelentéssel fenyegette a hivatásukat szolgáló mentőket, amiért „indokolatlanul sokáig használták a kék villogót”.

A jelenet után, végül stabil állapotban szállíthatták kórházba a beteget bajtársaink.

Az Ajax Bob Marley előtt tisztelgett volna az új, harmadik számú mezében, amin a jamaicai énekeshez köthető motívumok vannak, például három madárka, ami utal a Three Little Birds című dalra, amit a klub drukkerei szoktak énekelni. Bob Marley fia is énekelte már velük.

Az UEFA viszont jelezte, hogy az új mez a szabályokba ütközik. Az Ajax közleménye szerint az „UEFA úgy látja, hogy a három kismadár nem klublogó és nem mezszponzor, márpedig más szimbólum nem jeleníthető meg a mezeken”.

Ezért a PEC elleni holland bajnoki meccsen csak a játékosok neve és a számuk volt a mezek hátulján, a madarak nem, de az Ajax reméli, később mégis engedélyezik a madarakat. A meccset egyébként 2-0-ra az Ajax nyerte. (Nemzeti Sport)

Hongkongban van egy Ta Kung Pao (Dàgōng Bào) nevű lap, amit Peking hongkongi képviselete irányít, és bizonyos értelemben lenyomata a város történelmének. Az 1902-ben még L'imperial néven alapított lap 1926 után nőtt nagyobbra (150 ezres példányszámmal), majd 1948-ban Hongkongba költözött, ezután vált megkerülhetetlen, minőségi hírforrássá.

A gyarmati időkben a brit uralkodókat támadta, és döntő szerepet játszott az 1967-es baloldali zavargások előmozdításában, amikor a kulturális forradalom épp elsöpörte az anyaországot. Amikor 1997 -ben Hongkong visszatért Kínához, a lap továbbra is befolyásos maradt, pekingi szemszögből tálalva az erősen ferdített híreket. Egykori főszerkesztője, egy rangos Harvard-ösztöndíjas 2007-ben Hongkong belügyminisztere lett.

Ismerős harcok

Ennek a lapnak a Kínai Kommunista Párt furkósbotjává züllesztéséről írt az Atlantic. Az elmúlt években ugyanis – különösen a 2019-es tüntetéshullám óta – bedurvult a lap, és Magyarországon sem ismeretlen módszerekkel kezdtek „újságot írni”:

Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter, a Fidesz alelnöke szerdán ezt írta ki a Facebookra:

„Talán egyesek számára meglepő (számomra nem), hogy egy, (nem éppen Magyarországot támogató) civil szervezetek által készített felmérés szerint nálunk lényegesen szabadabbnak érzik magukat az emberek, mint Európa számos részén, például Németországban vagy Ausztriában.”

Ezt a grafikont mellékelte:

Ezt Zsigmond Barna Pál már úgy tálalta, hogy:

„Négyszer olyan szabadnak érzik magukat a magyarok, mint a németek”, „derül ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet a Soros György alapítványához közeli Európai Külügyi Kapcsolatok Tanácsa végzett”.

Nagyon szép is lenne, ha tényleg ennyien gondolnánk úgy, hogy szabadság van, azt csinálunk, amit szabad, csak éppen ez akkora csúsztatás, hogy már egyenesen hazugság.

Ahogy azt már korábban még a kormánypárti Mediaworks is megírta – bár igyekezett nem ezt hangsúlyozni –, a felmérés a koronavírus elleni intézkedésekre vonatkozott, tehát azt vizsgálták, hogy mennyire érzik magukat korlátozva az emberek. Nem pedig például olyasmiket, hogy mennyire érzik a vállalkozásukat biztonságban, mennyire tartják kielégítőnek a választási rendszert, vagy hogy mennyire találják szabadnak a sajtót.

Miután nálunk haltak meg lakosságarányosan az egyik legtöbben a világon, és az egészségügyben is nagyon megnőttek a várólisták, talán nem hiába kérték orvosok és szakemberek, hogy a kormány szigorúbb korlátozásokat hozzon.

A kutatók szerint az állatok alakja egyre inkább változik a klímaválság miatt – írja a Guardian. Megállapították, hogy a melegvérű állatok megváltoztatják a fiziológiájukat, hogy alkalmazkodjanak a melegebb éghajlathoz: elkezdenek megnőni a lábaik és füleik, vagy éppen a csőrük, hogy jobban tudják szabályozni a testhőmérsékletüket.

Amikor az állatok túlmelegednek, a madarak a csőrüket, az emlősök pedig a fülüket használják a meleg eloszlatására. Ha nem tudják szabályozni a testhőmérsékletüket, túlmelegedhetnek és elpusztulhatnak. A tollak által nem fedett, és így nem szigetelt csőrök jelentős hőcserélő helyek, akárcsak az emlősök füle, farka és lába, ha nem borítja szőr.

Egyes, melegebb éghajlaton élő állatok történelmileg úgy fejlődtek, hogy nagyobb csőrrel vagy füllel rendelkeznek, így könnyebben meg tudnak szabadulni a hőtől. Ezek a különbségek a globális felmelegedéssel egyre hangsúlyosabbakká válnak.

A védendő fogyasztók minimális energiaszükségleteinek biztosításáról fogadott el törvényt a bukaresti képviselőház.

A jogszabály alapján a koruk, egészségi állapotuk, elégtelen jövedelmük miatt szociálisan rászorulónak minősülő vagy energetikai szempontból elszigetelt területen élő családok, illetve egyedül élő személyek a lakásuk fűtéséhez használt energiahordozótól, illetve jövedelmüktől függően állami támogatást kaphatnak energiaszámláinak kifizetéséhez. A védendő (a romániai jogszabályban „veszélyeztetettnek” nevezett) fogyasztók energetikai szempontból hatékonyabb fűtésrendszerek, illetve háztartási gépek beszerzésére is igényelhetnek támogatást.

A törvény a gázfűtéses lakások esetében a havi 250 lejnél (17 500 forint), a villanyárammal fűtött lakások esetében az 500 lejnél, a szilárd, vagy folyékony tüzelőanyagú fűtés esetében pedig a 160 lejnél nem nagyobb energiaszámla kifizetését minősíti támogathatónak.

A fűtéstámogatás a védendő fogyasztó nettó jövedelme függvényében arányosan csökken. Az a rászoruló család, ahol az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a 200 lejt – a törvényben meghatározott, később kormányhatározattal aktualizálható energiafogyasztási kereten belül –, 100 százalékos fűtéstámogatásra jogosult. A legkisebb, 10 százalékos fűtéstámogatást pedig olyan családok kaphatják meg, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az 1386 lejt.

Raluca Turcan munkaügyi miniszter becslése szerint kb. félmillió romániai háztartásnak, vagyis több millió embernek nyújt segítséget a védendő fogyasztókról elfogadott törvény.

A kétkamarás román parlament szenátusa által korábban már megszavazott jogszabályt egyetlen tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el a bukaresti képviselőház, és – ha az államfő kihirdeti – novembertől lép hatályba.

Romániában az elmúlt egy évben végrehajtott energiaár-liberalizálás nyomán a villamosenergia és a gáz átlagban 21 százalékkal drágult, és a gazdasági elemzők szerint ősszel további áremelkedés várható. (MTI)

Irán jelentősen megnövelte a magas fokon dúsított uránkészletét az elmúlt hónapokban a 2015-ben aláírt atomalkuban engedélyezett mennyiséghez képest - közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), bírálva Teheránt, amiért nem válaszolt a három, be nem jelentett atomlétesítménnyel kapcsolatos kérdésekre.

Az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezete által készített egyik negyedéves jelentés szerint Irán a 60 százalékosra, azaz a bécsi egyezmény által engedélyezett 3,67 százalékosnál jóval magasabb fokra dúsított urán mennyiségét a májusi 2,4 kg-ról 10 kg-ra növelte, míg a 20 százalékosra dúsított uránkészlete 62,8 kilogrammról 84,3 kg-ra nőtt.

A NAÜ egy másik jelentésben hevesen bírálta Iránt az együttműködés hiánya miatt is, amivel Teherán súlyosan megsértette az atomprogramjának a szerződés által elrendelt, NAÜ általi ellenőrzését.

„2021 februárja óta Iránnak az ellenőrzések korlátozására vonatkozó döntése miatt súlyosan akadályozták az ellenőrző és megfigyelő munkát” – áll a NAÜ 35-tagú kormányzótanács jövő heti tanácskozása előtt a szervezet főigazgatója, Rafael Grossi megbízásából készült másik bizalmas jelentésben.

A második jelentés szerint Iránnak meg kell oldania az atomlétesítményeivel kapcsolatos kérdéseket, így „haladéktalanul” válaszolnia kell a kérdésekre azzal a négy létesítménnyel kapcsolatban, amit a NAÜ munkatársai nem látogathattak meg, így arra is, ami arra a három be nem jelentett üzemre vonatkozik, amelyekben 2019-ben uránnyomokat találtak.

A Reuters szerint ha a kormányzótanács ülésén határozatot fogadnak el, az növelheti a nyomást Iránra az atomlétesítményeivel kapcsolatos kérdések megválaszolása érdekében, de meg is nehezítheti az atomalkuról folytatandó tárgyalásokat, Irán ugyanis korábban ellenszegült a hasonló lépéseknek.

Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) – meg Németország 2015-ben Bécsben megállapodást írt alá, amiben Irán az ellene bevezetett nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében vállalta, hogy korlátozza az atomprogramját. A nyugati nagyhatalmak azzal vádolták Iránt, hogy atombombára akar szert tenni, amit Teherán máig tagad.

Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszként fokozatosan megszegte a szerződésben vállalt (az urándúsítás fokára, dúsított uránkészlet nagyságára és az urándúsító centrifugák kategóriájára) vonatkozó kötelezettségeit. A felek áprilisban állapodtak meg a tárgyalások újrakezdéséről, de azok Ebrahim Raiszi ultrakonzervatív iráni elnök júniusi megválasztása óta holtponton vannak. (MTI)

Meghaladta a 80 százalékot Nagy-Britanniában azoknak az aránya, akik a koronavírus elleni oltások mindkét adagját megkapták. Az eddig beadott első és második oltási adagok együttes száma közelít a 92 millióhoz.

A brit egészségügyi minisztérium friss részletes adatai szerint a nagy-britanniai oltási kampány tavaly december 8-i kezdete óta az első oltási adagból eddig 48 292 811-en részesültek.

Közülük 43 535 098-an a második dózist is megkapták, vagyis eddig összesen 91 827 909 adagot adtak be Nagy-Britanniában a koronavírus elleni oltásból.

Ez azt is jelenti, hogy a 16 éven felüli brit lakosság 80,1 százaléka már mindkét oltási dózist megkapta.

Magyarországon a 16 felettiek kb. 67 százaléka van beoltva.

Laboratóriumi vizsgálatokkal eddig több mint 7 millió koronavírus-fertőzést mutattak ki az Egyesült Királyságban, és a járványnak eddig 133 483 halálos áldozata volt Nagy-Britanniában.

Az angliai közegészségügyi szolgálat (Public Health England, PHE) friss becslése szerint a nagy-britanniai oltási program további csaknem 106 ezer halálesetet és több mint 24 millió fertőződést akadályozott meg, emellett 143 600 olyan súlyos megbetegedésnek vette elejét, ami kórházi ellátást tett volna szükségessé.

A brit járványhelyzet

A brit egészségügyi minisztérium beszámolója szerint az elmúlt egy napban 37 489, az utóbbi egy hétben 269 193 új koronavírus-fertőződést szűrtek ki országszerte.

A heti adat 13,9 százalékkal magasabb a múlt kedden zárult egyheti időszakban szűrővizsgálattal azonosított új fertőződések számánál.

A brit kormány készenléti helyzetekben működő tudományos tanácsadó testületének (SAGE) legfrissebb számításai szerint az R reprodukciós ráta Angliában némileg csökkent: most 0,9 és 1,1 között jár.

Ennek elsődleges jelentőségét az adja, hogy a becslési sáv alsó értéke hónapok óta először a kritikus 1-es szint alá süllyedt.

Az új becslés azt mutatja, hogy 10 fertőzött átlagosan 9-11 másik embernek adja át a koronavírus-fertőzést, vagyis ha a becslési sáv két szélsőértéke közül az alsó az igaz, akkor a koronavírus-járvány angliai terjedési üteme lassul.

A SAGE számítási módszertana szerint a 0,9-1,1 közötti R ráta azt jelenti, hogy az újonnan bekövetkező koronavírus-fertőzések száma Angliában minden egyes nap 2 százalékos csökkenés és 2 százalékos emelkedés között járhat.

Az angliai átlagon belül a helyzet Londonban a legkedvezőbb: a SAGE itt 0,8-1,1 közötti R mutatót mért az elmúlt héten. (MTI)

A tokiói nyári olimpia és a vasárnap zárult paralimpia szervezőbizottságának vezetője örülne, ha Japán a közeljövőben megint olimpia házigazdája lenne, és 2030-ban Szapporo adna otthont a téli olimpiának és paralimpiának.

Hasimoto Szeiko derűlátóan úgy vélte, erős jelölt a japán város, ami tavaly januárban kapott engedélyt a Japán Olimpiai Bizottságtól, hogy pályázzon a 2030-as téli játékokra.

Szapporo mellett eddig Salt Lake City és Barcelona erősítette meg érdeklődését a 9 év múlva esedékes versenyek lebonyolítása iránt. A japán település 1972-ben már rendezett téli olimpiát. (MTI)

Megalakult az Afganisztánban hatalomra került tálibok átmeneti kormánya Hasszán Ahund molla ügyvivő miniszterelnök vezetésével – jelentette be Zabihullah Mudzsáhid, a radikális iszlamisták szóvivője, aki szintén kapott kormányzati megbízást az új kabinetben.

Egy terrorista az új, átmeneti kormányfő

Sajtóhírek szerint Hasszán Ahund molla a radikálisok egyik kevésbé ismert vezetője, aki vélhetően a rivális tálib frakciók közötti kompromisszumos megoldásként került a kormányfői tisztségbe. A kandahári születésű Ahund a tálib mozgalom alapító tagjainak egyike, és úgy tudni, hogy a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának volt az egyik közeli szövetségese.

Úgy tudni, inkább vallási, mint katonai vezető, aki közel áll a tálibokat 2016 óta vezető Hibatullah Ahundzadához. Ahundzadáról egyébként nem tudni, hogy milyen kormányzati tisztséget fog a jövőben betölteni.

Ahund 20 éven át a tálibok vezetőségi tanácsának, a rehbari súrának volt a vezetője. A tálibok legutóbbi uralma idején (1996 és 2001 között) külügyminiszter és kormányfőhelyettes volt Mohammad Rabbáni Ahund molla kormányában, 2001-ben pedig a minisztertanács alelnöke lett.

Hasszán Ahund molla az ENSZ terroristákat számon tartó listáján is szerepel.

Illusztris társaság

A kormányfő első helyettesének tisztségét Abdul Gáni Baradar molla, a tálibok politikai bizottságának vezetője veszi át, míg a második helyettes posztjára Abdul Szalam Hanafi, a mozgalom katari politikai irodájának egyik tagja került.

Amír Hán Muttaki lesz az új afgán kormány külügyminisztere, Sír Mohammad Abbász Sztanikzai pedig a helyettese. Muttaki egykor a tálibok dohai tárgyalódelegációjának tagja volt. Sztanikzai 2001-ig a tálib kormány egyik miniszterhelyetteseként szolgált, majd csaknem tíz évig Dohában élt, és 2015-ben a csoport ottani politikai irodájának vezetője lett.

A védelmi tárca élére a tálibok katonai műveleti parancsnoka, Mahammad Jakub molla, Omár molla fia került.

Sziradzsuddin Hakkáni pedig a belügyminiszteri posztot kapta. Ő vezeti a terrorszervezetként nyilvántartott Hakkáni-hálózat nevű csoportot, ami a tálibok pénzügyeit és katonai eszközeit igazgatja, és diverzánsakciókat hajtott végre nemcsak Afganisztánban, hanem Pakisztánban is.

Zabihullah Mudzsáhid, a tálib radikálisok eddigi szóvivője a kulturális és tájékoztatási tárcát kapta.

Csak a talibán

Hírügynökségek megjegyzik, hogy a kulcsfontosságú kormányzati tisztségeket olyan tálib vezetők kapták, akik kitüntették magukat az utóbbi 20 év nyugati beavatkozása alatt. Mindemellett nem volt arra utaló jel, hogy a kormányba bekerültek volna a mozgalomhoz nem köthető személyek is, ami a nemzetközi közösség egyik fontos követelése volt.

Mudzsáhid hangsúlyozta, hogy ügyvivő kormányról van szó, de azt nem közölte, hogy a kabinetnek meddig szól a megbízatása. A tálibok eddig nem adták jelét annak, hogy választásokat tartanának majd Afganisztánban. (MTI)

Az Európai Unióban nincs lehetőség valódi, kölcsönös tiszteleten alapuló, demokratikus vitákra, ahogy nagy kihívást jelent a folyamatosan megnyilvánuló kettős mérce is – jelentette ki Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a dél-lengyelországi Karpaczban.

A Karpaczi Gazdasági Fórumon felszólalva a külügyminiszter azt mondta, fontos lenne őszinte vitát folytatni a kontinens előtt álló kihívások leküzdéséről, de azokat, akiknek eltér a véleménye a fősodortól, rendre Európa-ellenesnek nevezik és a partvonalra szorítják – mondta Szijjártó a lengyel parlament alsóháza (szejm) által szervezett, Kárpátok Európája nevű nemzetközi konferencia egyik panelbeszélgetésén.

Magyarország erős EU-ban érdekelt, ami az örökségüket, nemzeti identitásukat, kultúrájukat megőrizni képes, erős tagállamokon alapul, és teljességgel elutasítja azt a „szélsőséges” föderalista álláspontot, ami egyfajta Európai Egyesült Államok létrehozását célozza, nem akar további jogköröket átadni Brüsszelnek – közölte.

Szijjártó az EU versenyképességéről azt mondta: a tagállamoktól nem szabad elvenni a jogot, hogy döntsenek a saját adópolitikájukról, és szükség van a belső versenyre is. Szerinte a közösség bővítésének blokkolása is csökkenti a versenyképességet, különösen az Egyesült Királyság kilépése és azután, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások az EU-Svájc keretmegállapodásról.

Szerinte Szerbiát haladéktalanul fel kell venni az EU-ba, ez óriási stabilizációs tényező lenne az egész Nyugat-Balkán szempontjából, ráadásul azt is fontos látni, hogy „a politikában nincs légüres tér”, ha a blokk nem cselekszik, más hatalom fogja kiterjeszteni a befolyását a térségre.

A miniszter a magyar külpolitika lelkének a visegrádi együttműködést nevezte, szerinte a négy ország ennek köszönhetően olyan fontos európai ügyekben ért el eredményeket, amikben egyedül nem lett volna esélyük.

„Ha mi nem vagyunk elkötelezettek, akkor ma kötelező letelepítési kvóták szerint osztanák szét a migránsokat az EU-ban, de nem engedtünk a kívülről jövő, elképesztő erejű nyomásnak, mindvégig kitartottunk az álláspontunk mellett” – mondta.

Németországnak 70 százalékkal nagyobb a kereskedelmi forgalma a visegrádi négyekkel, mint Franciaországgal, Közép-Európa adja a német gazdaság „hátországát”, és az észszerű gazdaság- és biztonságpolitikának köszönhetően a világ egyik legversenyképesebb térségévé vált, például 2014 óta Magyarország is minden évben megdöntötte a beáramló beruházások rekordját – mondta Szijjártó. (MTI)

Izraelben hétfőn megszökött a szigorúan őrzött Gilboa börtönből hat fogoly.

Nagy erőkkel, drónok és helikopterek bevetésével keresik az ország északi részén található büntetés-végrehajtási intézményből egy kiásott alagúton át megszökött rabokat, jelentős katonai erők, kommandók vizsgálják át a környező kibucok területét. A közös cellából elszökött rabok mind életfogytig tartó büntetésüket töltötték, amit izraeliek ellen végrehajtott, véres merényletek miatt szabtak ki rájuk.

Egyikük az Izraelben jól ismert Zakaria Zubeidi, aki a Fatah fegyveres, terrorral foglalkozó szárnyának, az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjának egyik egységét vezette, majd jelentős tisztséget viselt a Ciszjordániát vezető Fatah pártban. Két tucat bűncselekmény – köztük gyilkossági kísérlet – miatt ült.

A másik öt rab az Iszlám Dzsihád nevű palesztin terrorszervezet tagja volt, és szintén a Ciszjordánia északi részén lévő Dzsenin város lakosai voltak. A börtönben viselt ruháikat és cipőiket megtalálták az intézményen kívül.

A szökést hajnali 4-kor fedezték fel a különösen gondosan őrzött börtönben, amit 2004-ben, a második intifáda, vagyis palesztin felkelés idején hoztak létre. 2014-ben megakadályoztak egy hasonló szökési kísérletet, amit szintén az Iszlám Dzsihád-rabok celláiból szerveztek.

A jelek szerint biztonsági hibák sora segített a raboknak a szökésben:

• Például Zubeidi a szökés előtti napon kérte az áthelyezését a másik öt rab zárkájába, és ez nem váltott ki riasztást.
• Aztán az is kérdéses, miért nem vették észre a szökésüket hónapok óta tervező, rozsdás kanállal a padlóban nyílást ásó foglyokat. (A padló elég szerencsétlenül volt kialakítva, nem volt különösebben nehéz dolguk a szökésben lévő foglyoknak.)
• Az is érthetetlen, miért voltak elérhetők az interneten a hibásan kialakított (mármint nem szökésbiztos) börtön tervrajzai, amiket maga az építésziroda tett közzé.
• A legsúlyosabb hiba, hogy a börtön kerítésén lévő lyuk, amin át a hat fogoly végül kimászott, közvetlenül az őrtorony alatt helyezkedik el, de az izraeli sajtó szerint az ügyeletes őr elaludt.

Mivel még folyik a hajtóvadászat, egyre többen úgy vélik, hogy a férfiak már átjuthattak Jordániába.

A szökevényeket a palesztin területeken ünneplik, izraeli tisztviselők viszont arra figyelmeztettek, hogy rendkívül veszélyesek.

A zsidó újév során történt szökés politikailag kínos helyzetbe hozta az izraeli hatóságokat. (Guardian, MTI)

• Afganisztánban az összeomlás szélére kerültek az alapvető szolgáltatások, és fogyóban vannak a segélyek – figyelmeztetett az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA).
• Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) pedig arról számolt be, hogy külföldiek a tálib hatalomátvétel utáni kaotikus helyzetben több száz afgán gyereket kísérő nélkül menekítettek ki az országból.

Az OCHA szóvivője, Jens Laerke sajtótájékoztatón elmondta: afgánok milliói szorulnak élelemsegélyre és egészségügyi ellátásra. Laerke arra kérte a donorországokat, hogy adományozzanak gyorsan és bőkezűen.

Szeptember 13-án adományozó konferenciát tartanak Genfben, hogy gyorsan növelni lehessen az afganisztáni humanitárius műveletek folytatásához szükséges forrásokat.

Az OCHA 193 millió dollárral emelte azt az összeget, amire a becslései szerint szüksége van ahhoz, hogy az év végéig fedezni tudja az afganisztáni rászorulók szükségleteit. Az ENSZ szerint kb. 11 millió embernek van szüksége élelemre, további 3,4 milliónak pedig alapvető egészségügyi ellátásra. A világszervezet ehhez összesen 606 millió dollárt kért a nemzetközi közösségtől. Az OCHA azzal indokolta a növekedést, hogy a tálibok hatalomátvétele miatt újabb igények merültek fel.

Idén több mint félmillióval nőtt a belső menekültek száma a tálibok offenzívája miatt, aminek az eredményeképpen a radikálisok augusztus 15-én harc nélkül bevették Afganisztán fővárosát, Kabult.

Az összeg fedezné az akut alultápláltságtól szenvedő több mint 1 millió gyerek és nő szükségleteit, a higiénia javításához kapcsolódó projekteket, valamint a gyerekek és a szexuális erőszak áldozatainak védelmét.

Elhúzódó konfliktus, súlyos szárazság, világjárvány

António Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője, Stéphane Dujarric pénteken figyelmeztetett, hogy Afganisztánt azonnali humanitárius katasztrófa fenyegeti az elhúzódó konfliktus, a súlyos szárazság és a koronavírus-járvány miatt.

A világszervezet tavaly év végén 1,3 milliárd dollárt kért az afganisztáni helyzet kezelésére, de ennek csak a töredékét kapta meg.

Afganisztán a tálibok hatalomátvétele előtt is erősen függött a külföldi segélyektől, amik a költségvetésének 40 százalékát tették ki.

Gyerekek százainak nincs kísérője

Henrietta Fore, az UNICEF főigazgatója szintén a genfi sajtóértekezletén elmondta, hogy a tálib hatalomátvétel okozta kaotikus helyzetben sok gyerek szakadt el a szüleitől Afganisztánban, és közülük több száz bejutott a kabuli repülőtérre, ahonnan különböző országok az evakuáló repülőgépeiken elszállították őket.

A többek között az USA-ba, Németországba, Katarba került gyerekek közül mostanra kb. 300-ról derült ki biztosan, hogy kísérő nélküli, és a UNICEF arra számít, hogy több ilyen is lesz. Nagyon fontos, hogy a kísérő nélküliként azonosított gyerekeket gyorsan azonosítsák, és biztonságban tartsák, amíg fel nem kutatják a szüleiket, és el nem érik, hogy visszakerüljenek az ő gondjaikba. Az UNICEF ebben segítséget nyújt minden országnak – mondta. (MTI)

Vasárnap, a délelőtti órákban az ózdi járőrök Farkaslyukon, a Mikszáth Kálmán utcában egy rendszám nélküli, közúti közlekedésre alkalmatlan, fával megpakolt autót vettek észre. A rendőrök előtt az autó áttért a bal oldali forgalmi sávba úgy, hogy a szolgálati autót vezető járőrt hirtelen fékezésre kényszerítette.

Kiderült, hogy a férfi érvénytelen hatósági engedéllyel, kötelező felelősségbiztosítás nélkül és műszaki feltételeknek nem megfelelő autóval ment. A kocsi utasterét és a rakterét átalakították, és lopott fával volt tele.

A szabálysértésen tetten ért sofőrt és utasát előállították az Ózdi Rendőrkapitányságra, az autót vezető 22 éves farkaslyuki férfi beismerte a szabálysértéseket.

A rendőrkapitányság munkatársai a sofőrt szabálysértési őrizetére vette, a bíróság pedig 12 hónapra eltiltotta a járművezetéstől, és pénzbírsággal sújtotta.

A rendőrök lopás miatt a férfi és a 16 éves társa ellen külön szabálysértési eljárást is indítottak, illetve büntetőeljárást kezdeményeztek a sofőr ellen. (police.hu)

Az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) adatai szerint az idei volt Európa legmelegebb nyara a feljegyzések kezdete óta.

A három nyári hónapban a levegő földfelszíni átlaghőmérséklete kb. 1 Celsius-fokkal volt magasabb az 1991-2020-as átlagnál.

A korábbi legmelegebb nyarakat 2010-ben és 2018-ban jegyezték fel, abban a két évben a nyár 0,1 Celsius-fokkal hűvösebb volt az ideinél.

A 2021-es nyár hőmérsékletei újabb mérföldkövet jelentenek a hosszútávú globális felmelegedés folyamatában.

A szolgálat 1950 óta jegyzi a légköri adatokat, amiket összeegyeztet a 19. század közepéig visszanyúló korábbi adathalmazokkal.

A szolgálat szerint globálisan 2021 augusztusa együtt 2017 augusztusával a 3. legmelegebb hónap volt, több mint 0,3 fokkal volt melegebb, mint az 1991-2020 közötti átlag.

Európában 2021 augusztusában az átlaghőmérséklet megközelítette az 1991-2020 közötti időszak átlagát, de a kontinens térségeiben ellentétes folyamatokat figyeltek meg. A Földközi-tenger országaiban rekordokat döntöttek a hőmérsékleti maximumok, miközben Északon az átlag alattiak voltak a hőmérsékletek, Keleten pedig az átlagnál magasabbak.

A dél-európai kánikula idején augusztus 11-én 48,8 fokot mértek Szicíliában. Ha a Meteorológiai Világszervezet is megerősíti, ez a hőmérséklet a legmagasabb, amit Európában eddig feljegyeztek.

A Copernicus szolgálat szerint a hőség, ami Spanyolországot, különösen Görögországot és Törökországot sújtotta, kedvező feltételeket teremtett a térségbeli pusztító erdő- és bozóttüzek kialakulásához. (MTI)

Az EU az európai klímarendelettel az európai zöld megállapodás részeként kötelező célként tűzte ki magának a klímasemlegesség elérését 2050-ig, ehhez pedig a következő évtizedekben nagyon le kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási szintjét. Az EU ezért 2030-ra ambiciózus éghajlat-politikai célokat tűzött ki, vállalva, hogy 2030-ig az 1990-es értékhez képest legalább 55 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását.

A GKI CO2-modelljének eredményei alapján, több vizsgált forgatókönyv közül még a legoptimistább becslés szerint sem tudja Magyarország teljesíteni az EU által elvárt kibocsátási szintet 2030-ra. Eszerint a forgatókönyv szerint (ami gyors gazdasági növekedéssel számol, és a most érvényes kormányzati döntéseket is tartalmazza) 1990-hez képest a csökkenés 34 százalék lesz 2030-ra, ami elmarad az elvárt 55 százalékos mértéktől – írja a GKI Gazdaságkutató Zrt.

Az EU-s elvárást csak a villamosenergia-termelés ágazata teljesíti (mínusz 63 százalék), és megközelíti még a feldolgozóipar is (mínusz 43 százalék), de ebben a
szektorban nagy a multinacionális vállalatok és a beszállítóik aránya, ahol a költséghatékonyság és a megfelelő tőke jelenléte miatt gyors az energia-megtakarító
technológiák terjedése – írja a GKI.

A többi ágazat (szállítás, építőipar, kereskedelem stb.) esetében a kibocsátás az 1990-es értékhez képest még emelkedni is fog, vagyis jelentős kormányzati beavatkozásra lenne szükség, ha teljesíteni kívánjuk a klímacélt.

A háztartások esetében a kibocsátás várható csökkenése 1990 és 2030 között 19 százalék, ami ugyan jó eredmény, de kevés az elvárt 55 százalékhoz képest. Ez a teljes magyar kibocsátásra is jelentős hatással van, mivel a modell adatai alapján a háztartások súlya 2030-ban már 37 százalék lesz az összes kibocsátásból. Ez azt jelenti, hogy nagyvonalú, az energia-hatékonyságot (szigetelés, régi kazánok cseréje stb.) ösztönző állami és EU-s támogatások, beruházások nélkül jelentős csökkenés nem várható a háztartási szektorban sem.

A GKI azt írja, hogy az 1990-es adatokon kívül érdemes az 1995-ös adatokat is összehasonlítani a 2018-as értékekkel, mivel a rendszerváltás után a magyar gazdaság jelentősen átalakult, így 1990 és 1995 között 15 százalékkal csökkent a CO2-kibocsátás. Az 1995-ös értékhez viszonyítva a csökkenés már közel sem olyan nagy, mínusz 4 százalék.

A vizsgált időszakban ugyanis 77 százalékos volt a reál-GDP növekedése. Csökkent a feldolgozóipar és az energiaszektor CO2-kibocsátása (15 és 36 százalékkal), viszont jelentősen, több mint négyszeresére nőtt az építőiparé, és közel háromszorosára nőtt a kereskedelemé, emellett másfélszeresére a szállításé, és ezeknél enyhébben (18 százalékkal) nőtt a háztartások kibocsátása. A maradék iparágak és szektorok kibocsátása minimálisan (1,5 százalékkal) csökkent, de itt fontos kiemelni, hogy az állami szektorokban (oktatás, egészségügy stb.) zajló energiamegtakarító, és így CO2-csökkentő beruházások hatása jelentős volt (mínusz 40 százalék) – írja a GKI.

El kell hárítani a keletnémet állampárt utódszervezetével együttműködő kormány megalakulásának veszélyét Németországban a szeptember 26-i szövetségi parlamenti választáson – hangsúlyozta Angela Merkel a kormányfői pályafutásának utolsó tervezett parlamenti beszédében. (Bár a nyáron úgy tűnt, már elhangzott az utolsó beszéde, mégsem az volt az.)

A törvényhozási ciklus végeztével visszavonuló német kancellár szerint a választás nemcsak azért különleges, mert Németország II. világháború utáni történelmében először nem indul a hivatalban lévő kancellár, hanem azért is, mert az ország jövőbeli útjáról kell dönteni.

Merkel szerint vagy a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek kerülnek kormányra, akik „elfogadják” az egykori keletnémet állampárt utódszervezetéből és nyugati baloldali tömörülések összeolvadásával létrejött Die Linke (Baloldal) támogatását, „vagy legalábbis nem zárják ki” az együttműködést velük, vagy Armin Laschet és a jobbközép CDU/CSU vezetésével alakul kormány, ami a stabilitást, megbízhatóságot, mértéktartást képviseli.

„Hazánknak a legjobb út egy CDU/CSU vezetésű szövetségi kormány Armin Laschettel mint kancellárral” – mondta Angela Merkel, a CDU korábbi elnöke.

A kancellár az utóbbi években rendre a kormánypártok (a CDU/CSU pártszövetség és az SPD) közötti egyetértésre, a közös ügyekre helyezte a hangsúlyt a parlamenti felszólalásaiban. A mostani – valószínűleg utolsó – beszédében ehhez képest szokatlanul élesen bírálta az SPD kancellárjelöltjét, Olaf Scholz szövetségi pénzügyminisztert, többször kitérve a politikus egy ironikusnak szánt megjegyzésére, miszerint az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védőoltással rendelkezők „kísérleti nyulak” azoknak, akik még nem oltatták be magukat.

Merkel azt mondta, az oltási kampány kezdetétől mindig minden vakcina megfelelt a gyógyszerfejlesztési előírásoknak. „Sem Olaf Scholz, sem én, sem senki más sem volt kísérleti nyúl” – mondta.

Az SPD és a CDU/CSU között nagy különbség van „kőkemény gazdasági és adópolitikai ügyekben is, az ország jövőjét és a munkahelyeket érintő döntésekben”, de ott vannak a közös kormányzással elért eredmények is, ideértve többek között a klímaváltozás megfékezését, a koronavírus-járvány megállítását és a járvány miatt válságba került gazdaság stabilizálását szolgáló intézkedések – mondta Merkel.

A legutóbbi felmérések szerint az SPD a szavazatok 24-26 százalékát gyűjtheti össze, a CDU/CSU pedig 20-22 százalékos eredménnyel második lehet. A Zöldek 17-19 százalék körül állnak. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) a szavazatok 12-13 százalékára számíthat, a jobbközép CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) a szavaztok 11 százalékát gyűjtheti össze, az SPD-től balra álló Baloldal 6 százalék körüli eredménnyel végezhet. Így az eddigi kettő helyett valószínűleg három partnerre lesz szükség parlamenti többségre támaszkodó kormány alakításához. (MTI)

A körözés alatt álló embereket, lakcímüket, tartózkodási helyeiket ellenőrizték a rendőrök Cegléden hétfőn, és épp egy Köztes utcai háznál kerestek egy 27 éves férfit, aki ellen a Budapest Környéki Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja adott ki elfogatóparancsot.

A férfi ellen azért volt érvényben körözés, mert a testi sértés miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztésének letöltésére nem vonult be a börtönbe.

„A házat átkutatva nem találták, ezért a telken lévő, elrejtőzésre alkalmas építményeket is átvizsgálták. Nem kerülte el figyelmüket az udvaron álló latrina sem, az ajtót kitárva meglelték az ott gubbasztó férfit” – írja a rendőrség.

Megbilincselték, előállították, majd büntetés-végrehajtási intézetbe vitték. (police.hu)

Őslakos nőknek állítanak emlékművet Kolumbusz Kristóf szobra helyére Mexikóváros központjában – közölte Claudia Sheinbaum, a mexikói főváros polgármestere.

A baloldali politikus az olasz felfedezőnek az amerikai kontinens gyarmati történetében játszott, vitatott szerepével indokolta a döntést. De Sheinbaum azt mondta, hogy Kolumbusz Kristóf szobra nem fog végképp eltűnni a városból, hanem egy kevésbé frekventált helyre, a Polanco kerületben található Amerika-parkba helyezik át.

Az őslakos nőknek emelt emlékmű az év végéig fog elkészülni és a Tlalli nevet fogja viselni, ami földet jelent az azték náhuatl nyelven.

A Kolumbusz-szobor 1877 óta ékesítette a Paseo de la Reforma sétányt. Az emlékművet már tavaly októberben eltávolították azzal az indoklással, hogy restaurálni fogják. Nem sokkal korábban baloldali szervezetek azzal fenyegettek, hogy október 12-én ledöntik a talapzatáról. Az amerikai kontinens több országában ezen a napon ünneplik Kolumbusz Kristóf érkezését 1492-ben az új világba.

Kolumbuszt Kristófot (1451-1506) emlegetik Amerika felfedezőjének, de több bírálat is érte, mivel az őslakosokkal szembeni erőszak és a transzatlanti rabszolgakereskedelem jelképének tekintik őt.

A kolumbiai kormány egyébként júniusban jelentette be, hogy eltávolíttatta Kolumbusz Kristóf és I. Izabella kasztíliai királynő bronz emlékművét a főváros, Bogotá El Dorado nemzetközi repülőterének közeléből, miután az őslakosok megpróbálták ledönteni a szobrokat. (MTI)

73 éves korában elhunyt Jean-Pierre Adams, egykori francia válogatott focista, aki 39 éve kómában feküdt.

A szenegáli származású labdarúgó 1982-ben térdsérüléssel került kórházba, de a műtét közben az altatóorvos hibázott, és egy rosszul bevezetett cső elzárta a tüdejéhez vezető utat, így nem jutott elég oxigénhez és agykárosodást szenvedett. Azóta a felesége otthon ápolta.

Adams a karrierje alatt focizott az Olimpique Nimes (1970-73), a Niza (1973-77), majd a Paris Saint-Germain (1977-79) csapatában, a francia válogatottban 1972 és 1976 között 22 alkalommal szerepelt, a szintén fekete és kiváló fizikai adottságokkal rendelkező Maurius Trésorral alkotott védőpárosa mindenhol elismerést váltott ki, „fekete őrségként” emlegették őket. (MTI)

Három jelölt verseng Borisz Visnyevszkij néven ugyanabban a választókerületben a szentpétervári törvényhozás egyik képviselői mandátumának elnyeréséért, kettőjüket, akik kifejezetten a kampányra anyakönyveztették új nevüket, visszalépésre szólította fel Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke.

Borisz Lazarevics Visnyevszkij most is az „északi főváros” képviselő-testületének ismert tagja a liberális Jabloko párt színeiben, aki harcba szállt az újraválasztásért.

Meglepetésére a kerületében két ugyanilyen nevű ember adta be az iratait a szentpétervári választási bizottsághoz. Eltérés csak az apai nevükben volt: az egyik Gennagyijevics, a másik Ivanovics.

Korábban az egyik vetélytársat Alekszej Smeljovnak, a másikat Viktor Bikovnak hívták. A két konkurens emellett, hogy a választókat még jobban összezavarja, az eredeti Visnyevszkijéhez hasonló őszes szakállt növesztett, és a haját is hasonlóan ritkás-rövidre alakíttatta a választási plakáthoz készített fotóján.

Bikovról a Novaja Gazeta független lap kiderítette, hogy 2009 óta igazi pártszédelgőként több politikai erő képviseletében volt képviselő vagy alacsonyabb beosztású tisztségviselő. A jelenlegi kampányban eddig azzal tüntette ki magát, hogy vissza akarta léptetni az eredeti Visnyevszkijt, mondván: az együttműködött Alekszej Navalnij ellenzéki politikussal, akinek a szervezeteit szélsőségesként bélyegezték meg a hatóságok.

Smeljov egy vállalat kereskedelmi részlegének vezetője, aki az idei évig a jelek szerint nem foglalkozott politikával. Úgy tudják róla, hogy a három gyerekének meghagyta a születési családi nevét.

Pamfilova a Kommerszant FM rádiónak nyilatkozva gyalázatosnak és felháborítónak nevezte a történteket. Mint mondta, a bizottság régóta próbál meg küzdeni az ilyen technikák ellen, de az adott helyzetben tehetetlen, és a két újdonsült Visnyevszkij jogszerűen szerepel a választáson.

Azt mondta, más városokból is érkezett panasz „ikerjelöltekre”. Megfogadta, hogy az általa irányított testület törvénytervezetet dolgoz ki a jogi kiskapu bezárására. Pamfilova arra kérte a szentpétervári választási bizottságot, hogy készíttessen új plakátokat a két ellen-Visnyevszkijről, amik a jelenlegieknél valósághűbbek.

Illiberális trükkök

Szentpéterváron a választási küzdelemben 1994 óta vetik be a helyi politikai zsargonban spoiler-jelöltnek nevezett indulókat, akiket megválasztásra esélyes politikusokkal azonos vagy az övékéhez megtévesztően hasonló néven indítanak el. 1996-ban Vlagyimir Jakovlev részben az ilyen szavazatelterelésnek köszönhetően győzte le a hivatalban lévő polgármestert, Anatolij Szobcsakot.

Politológusok szerint a választók mára kiismerték ezeket a trükköket, és nem valószínű, hogy a két „iker” bevetése lerontaná az igazi Visnyevszkij támogatottságát a hívei között.

Idén az orosz választók szeptember 17. és 19. között szavaznak a szövetségi parlament alsóházának mandátumairól. Ezzel egyidejűleg 9 régió vezetőjét közvetlenül, további háromét pedig közvetve választják meg, és eldől 39 regionális törvényhozás sorsa is.

Az illetékes választási bizottságok az elmúlt hetekben több jelöltet visszaléptettek többek között azon az alapon, hogy bankszámlával rendelkeztek külföldön, vagy valamilyen formában együttműködtek a Navalnij által alapított csoportokkal, amiket bírósági végzéssel júniusban szélsőségesnek nyilvánítottak és betiltottak. (MTI)

A fideszes Dunai Mónika ezzel a nem mindennapi történettel jelentkezett a Facebookon:

„

Tízéves csúcsra ugrott az alumínium tőzsdei jegyzése a guineai puccs hírére: az alumínium ára tonnánként 1,8 százalékkal, 2775,50 dollárral, 2021. május óta a legmagasabb szintre emelkedett a londoni fémtőzsdén (LME) 3 hónapos határidőre.

Bauxit-nagyhatalom

Guinea a világ második legnagyobb bauxittermelője, a tavalyi termelése 82 millió tonna volt, ami a globális termelés 22 százaléka. Az ország bauxitkészletét a szakértők 7,4 milliárd tonnára becsülik, ez a legnagyobb a világon.

Guinea Kína legnagyobb bauxitszállítója. A nyugat-afrikai ország két legnagyobb bauxitbányászattal foglalkozó cége közül az egyik, a Societe Miniere de Boke (SMB), részben kínai tulajdonban van. Az orosz Ruszal, ami a világ 3. legnagyobb alumíniumipari cége a kínai Chinalco és a Hongqiao után, három bauxitbányával rendelkezik Guineában. Ebből a három bányából származik a Ruszal teljes bauxittermelésének a 42 százaléka.

A nyugat-afrikai országban, ahol a GDP 35 százalékát a bányászat adja, a bauxit mellett egyebek között gyémántot, vasércet és aranyat is bányásznak.

Elfogták az elnököt

A hadsereg különleges alakulatai vasárnap puccskísérletet hajtottak végre a nyugat-afrikai országban. A Mamady Doumbouya ezredes vezette lázadók behatoltak Conakry kormányzati negyedébe, és őrizetbe vették Alpha Condé elnököt. A francia idegenlégiósból lett ezredes bejelentette, hogy felfüggesztik az alkotmányt, feloszlatják a parlamentet, leváltják a kormányt és lezárják az ország határait.

Alpha Condé tavaly októberben nyerte el a harmadik mandátumát. A választás alatt és után erős feszültség uralkodott a nyugat-afrikai országban, többtucatnyian haltak meg összetűzésekben, és többtucatnyi ellenzékit vettek őrizetbe. Condé tavaly márciusban az élénk tiltakozás ellenére új alkotmányt fogadtatott el, aminek a célja szerinte „az intézmények korszerűsítése” volt.

A puccsot megkísérlő guineai katonák vasárnap este közölték, hogy őrizetbe vették Alpha Condé államfőt, aki jól van, nem esett bántódása. A szervezetüket Nemzeti Gyűlés és Fejlesztési Bizottságnak (CNRD) nevező zendülők nem árulták el, hogy hol tartják fogva a 83 éves államfőt, de az állami tévében közölték, hogy szavatolják a sértetlenségét, és biztosítanak neki orvosi ellátást.

Kijárási tilalom

A CNRD közölte azt is, hogy katonai parancsnokok lépnek a régiók kormányzóinak helyére, a távozó minisztereket és az intézmények vezetőit pedig megbeszélésre hívják a parlamentbe. A megjelenésük kötelező, a távolmaradást a CNRD elleni lázadásnak fogják elkönyvelni.

A zendülők közölték azt is, hogy további tájékoztatásig kijárási tilalmat vezetnek be az ország egész területén. (MTI)

A Nemzetközi Öttusa Szövetség (UIPM) írásbeli megrovásban részesítette és állatvédelmi továbbképzésre kötelezte Kim Raisnert, a német válogatott egyik edzőjét, aki ököllel megütött egy lovat a tokiói olimpián.

A UIPM bejelentése szerint a 48 éves tréner a továbbképzés végéig nem tevékenykedhet a nemzetközi szövetség égisze alá tartozó versenyeken, és ha még egyszer megszegi az állatvédelmi szabályokat, elveszítheti az edzői engedélyét.

Raisner azért ütötte meg a Saint Boy nevű lovat, mert annak nyergében az addig toronymagasan vezető Annika Schleu 0 pontot ért el. Az ötszörös világ- és háromszoros Európa-bajnok versenyző nem bírt a lovával, a belovaglás után neki sem tudott kezdeni a pályának, sírva küszködött azért, hogy egyáltalán rábírja Saint Boyt az elindulásra.

Raisner előbb kívülről biztatta őt, és amikor odafarolt a korláthoz a ló, meg is ütötte, és hangosan biztatta Schleut, hogy pálcázzon erősen. De az állat csak hátrafelé toporgott, egyáltalán nem akart megindulni, és félő volt, hogy ugratás nélkül ér véget a próbálkozás.

Aztán végre elindult a ló, de néhány ugrás után megint ellenszegült, Schleu pedig, aki már-már bizakodni kezdett, kénytelen volt belátni, hogy ebből nem lesz menet, és ki is csengették. A pont nélküli teljesítménnyel gyakorlatilag kiszállt a versenyből.

Hasonlóan járt ugyanezzel a lóval korábban a 2017-ben világbajnok orosz Gulnaz Gubajdullina, aki szintén pont nélkül maradt. Schleu végül a 31., Gubajdullina pedig a 32. lett a 36 fős mezőnyben.

Az eset után a tévéfelvételek alapján Raisnert azonnal felfüggesztették, így az olimpia öttusaversenyének folytatásában nem tevékenykedhetett a német válogatott mellett.

„Az okoktól függetlenül megdöbbentő volt a szövetségnek és az egész világnak, hogy megütötte a lovat, a versenyzőjét pedig arra bátorította, hogy ugyanezt tegye” – közölte a UIPM.

Schleu ellen a „pálca túlzott mértékű használata” miatt indult vizsgálat, de végül felmentették, és semmilyen büntetést nem kapott. Azt mondta, megdöbbentette a felé áradó gyűlölet, és bár reagálhatott volna nyugodtabban, de egyébként nem bánt keményebben a lóval a megengedettnél.

Az eset után a Német Öttusa Szövetség szabályváltoztatást javasolt, hogy a sportolóknak a nemzetközi versenyeken ne olyan lovakkal kelljen indulniuk, amikkel még soha nem találkoztak. A UIPM augusztus közepén bejelentette, hogy jövőre módosítani fogja a lovaglás versenyszabályzatát, amiben kevesebb ugrás és alacsonyabb, egyszerűbb akadályok szerepelnek majd, másrészt munkacsoportot hozott létre, ami áttekinti a tokiói olimpián történteket, és megvizsgálja, hogyan lehetne a jövőben elkerülni a hasonló eseteket. (MTI)

A német szövetségi kormány nyomatékosan felszólította az orosz kabinetet, hogy haladéktalanul állítsa le a Németország biztonságát és a demokratikus akaratformálás folyamatát veszélyeztető informatikai támadásokat.

Andrea Sasse, a német külügyminisztérium szóvivője Berlinben, a kormányszóvivő tájékoztatóján elmondta, hogy a szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáshoz közeledve egyre gyakrabban tapasztalnak Bundestag-képviselők és tartományi parlamenti (Landtag-) képviselők elleni informatikai műveleteket, többek között adathalász támadásokat.

Ez a tevékenység a Ghostwriter nevet viselő „szereplőhöz” (személyhez, csoporthoz vagy szervezethez) köthető, ami „évek óta ötvözi a hagyományos kibertámadásokat dezinformációs és befolyásolási műveletekkel” – közölte Sasse, aki szerint a támadások a Bundestag-választással összefüggő akciók, például „dezinformációs kampányok előkészítését szolgálhatják”.

Azt mondta, a szövetségi kormánynak megbízható értesülései vannak arról, hogy a Ghostwriter tevékenysége „az orosz állam kibertevékenységéhez, konkrétan pedig a katonai hírszerzéshez, a GU-hoz köthető”.

A támadások elfogadhatatlanok, és Németország biztonsága meg a demokratikus döntéshozatali folyamatok veszélyeztetése mellett a német-orosz kapcsolatot is súlyosan megterhelik – mondta Andrea Sasse.

A támadások haladéktalan leállításáról szóló követelést Miguel Berger külügyminisztériumi államtitkár is ismertette a napokban a német-orosz biztonságpolitikai munkacsoport (HAGS) Berlinben tartott ülésén. (MTI)

Dánia mégsem építi meg a korábban bejelentett nemzeti oltóanyaggyárat, és inkább egy hazai fejlesztés alatt álló koronavírus elleni vakcinára fordítja az erőforrásait – közölte a koppenhágai gazdasági minisztérium.

Mette Frederiksen kormányfő áprilisban jelentette be, hogy Dánia szeretne mRNS-vakcinákat gyártani 2022-ig. Akkor azt mondta: a kormány néhány hét múlva pályázatot ír ki egy hazai oltóanyaggyár felépítésére és üzembe helyezésére.

Koppenhága azóta piackutatást végzett, hogy kiderítse, van-e értelme a pályázat kiírásának – írta közleményében az iparügyi, gazdasági és pénzügyi minisztérium, ami arra az eredményre jutott, hogy a Bavarian Nordic dániai gyógyszergyár fejlesztés alatt álló vakcinájának támogatásával mozdíthatja elő a leghatékonyabban a jövőbeli oltóanyaggyártást, ezért a pályázatra vonatkozó terveket törölték.

A koppenhágai kormány a múlt hónapban bejelentette, hogy 800 millió koronával (kb. 37,6 milliárd forinttal) támogatja a Bavarian Nordicot koronavírus elleni vakcinájának kifejlesztésében. Az oltóanyag fejlesztése közeledik a kettes fázisú klinikai vizsgálatok szakaszához. (MTI)

Az LMP közleményt adott ki arról, hogy: „Nagy István kötelessége megmenteni a kisoroszi Szigetcsúcsot!”

Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke és Kendernay János, az LMP Pest megyei elnöke felszólította az agrárminisztert, hogy „járjon közbe a kisoroszi természetromboló beruházás azonnali leállítása érdekében”.

Schmuck írásbeli kérdést küldött Nagynak, felszólítva, hogy járjon közbe a kisoroszi környezetpusztító beruházás felfüggesztése érdekében, legalább addig, amíg felülvizsgálják a kiadott engedélyek környezeti és jogi körülményeit, mérlegelik a polgári petícióban leírtakat, és meghallgatják a lakosság véleményét.

Schmuck és Kendernay a minisztertől várja azt is, hogy szüntessék meg azokat a jogi kiskapukat, amik miatt „egyáltalán szóba kerülhetett ennek az értékes területnek a beépítése”. Ha sikerült bezárni a kiskapukat, eleve lehetetlenné válik a Szigetcsúcs hasonló beruházásokkal történő tönkretétele – közölte az LMP.

Vasárnap jelent meg a 444 videóriportja arról, hogy hiába írta alá több mint 6000 ember a kisoroszi szigetcsúcs turisztikai nagyberuházása elleni petíciót, most lezárják a terület nagy részét, hogy átadhassák a kivitelezőnek. A projekt ellenzői a természetes környezet nyugalmát féltik, mivel a 370 milliós fejlesztés annak kedvez, hogy az eddiginél is több ember látogathassa a szigetspiccet. A terület megóvását nehezíti, hogy egy adminisztrációs hiba miatt pont a legértékesebb ártéri erdők nem számítanak védett területnek.

Litvánia közölte, hogy konzultációra visszahívta pekingi nagykövetét, miután Vilnius engedélyezte, hogy Tajvan saját nevét használva képviseleti irodát hozzon létre Litvániában, amit Kína a területe elleni fenyegetésként értékelt.

Tajvan júliusban közölte, hogy a misszió a Tajvan Litvániai Képviseleti Irodája nevet fogja viselni. Az európai tajvani missziók eddig Tajpej városának nevét használták, hogy elkerüljék a közvetlen utalást a szigetre.

Kína augusztus 10-én követelte, hogy Litvánia hívja vissza nagykövetét Pekingből, jelezve, hogy ő is visszahívja vilniusi nagykövetét.

A litvániai külügyminisztérium szerint a lépés ellenére a kínai nagykövetség továbbra is a megszokott módon működik.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter augusztus 21-én egyeztetett a litvániai diplomácia vezetőjével: megállapodtak, hogy összehangolják tevékenységüket, hogy a balti ország ellenállhasson a kínai nyomásnak.

Peking a saját területe részeként tekint az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvanra. Peking és Tajpej között a viszony többéves közeledés után újra fagyossá vált, miután a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy-Kína elvét magában foglaló egyezményt, amit Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel.

A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében. (MTI)

A PSG argentin világsztárja a csütörtöki Venezuela–Argentína vb-selejtező első félidejében vezetett támadást, amikor nyújtott lábbal beleszállt, és a bal térde alatt eltalálva majdnem eltörte a lábát a venezuelaiak csereként 10 perccel korábban beállt focistája.

Messi sokáig fekve maradt, és bár átvérzett a sportszára, folytatni tudta a játékot.

Martínez elsőre csak sárga lapot kapott, de a videós visszajátszás után már piros lapot.

Argentína 3-1-re nyert, így a dél-amerikai selejtezőcsoportban második Brazília mögött. (Eurosport)