Herczeg Márk

Pócs János átadott egy szélcsatorna-fejlesztést, és az eseményen meg is lebegtették a fideszes parlamenti képviselőt.

A szélcsatornát az L. Simon László parlamenti helyére érkező Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára is kipróbálta.

„A szabadesést szimuláló szélcsatornàk egyre népszerűbbek mind a katonai, mind a polgári oktatás területén, jelentős szerepük van az ejtőernyős kèpzésben, és ami különösen meghatott, hogy a mozgáskorlátozott-, valamint a vak-, és gyengénlátó honfitársaink is használják az eszközt, amellyel növelik énhatékonyság-érzésüket, a lebegés során felszabaduló hormonok pedig antidepresszáns hatásúak” – írja.

A kormány elégedett a 1,5 éves próbaprogram eredményeivel, ezért a „Minden gyermek tanuljon meg úszni!” célért kiterjeszti az óvodai nagycsoportosok és az általános iskolai alsósok kötelező úszásoktatását – írja a HVG.

A programot próbaként indították el 2020 őszén a főváros XXII. kerületében, Debrecenben, Móron és Tokajban, és most úgy döntöttek, „első alkalommal 2022. február 1. és 2028. június 30. között” szélesebb körben is megvalósítják, ehhez 2028-ig évi 7,2 milliárd forintot adnak.

A programot „a Magyar Úszó Szövetség bevonásával és a kiválasztott települések illetékes köznevelési intézményei fenntartóinak közreműködésével” bonyolítják le, de a határozatból nem derül ki, hány települést akarnak kiválasztani és hogyan.

A pénzt az Úszó Szövetség kapja, az emberierőforrás-miniszternek „a támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeit meghatározó támogatói okiratot” kell vele aláírnia.

• 1989. március 22-én a Független Jogász Fórum kezdeményezésére a hatalommal szemben álló, szétforgácsolt magyar ellenzék létrehozta az Ellenzéki Kerekasztalt, hogy egységes fellépéssel állhassanak ellen az ellenzéket különalkukkal kecsegtető MSZMP megosztó törekvéseinek.
• Az ellenzék szerint most hasonló a helyzet, mint 1989-ben: a Fidesz közel 12 éves kormányzásának hála az ország eltávolodott a demokrácia értékeitől, és a magyar ellenzék is tagolt, akár 33 éve, így nem maradt más választása, mint az ideológiai ellentéteket félretéve összefogni.
• Ezért volt szükség előválasztásra, amivel közös ellenzéki jelölteket és miniszterelnök-jelöltet választottak, de ez nem elég, közös programra van szükség, illetve az Orbán-rendszer lebontását segítő egységes tervre.
• A Civitas Intézet ezért Ellenzéki Kerekasztal 2022 címmel rendezvénysorozat indított, hogy a vezető szereplők és szakértők elmondhassák, mik a terveik az adott területeken.
• A délelőtti, nyolcadik alkalommal a környezetvédelemről beszélgetett Bősz Anett (MLP-DK), Harangozó Gábor (MSZP), Nunkovics Tibor (Jobbik), Schmuck Erzsébet (LMP), Szabó Rebeka (Párbeszéd) és Urfi Máté (Momentum).
• A külpolitikai beszélgetésről itt, az oktatásügyiről pedig itt írtunk.

1. Lesz külön minisztérium?

Teplán István a Civitas Intézettől elmondta, ez egy hosszú évtized volt a környezetvédelemben a Rio+20 konferenciától a glasgow-i klímacsúcsig, miközben Magyarországon teljesen eltűnt a környezetvédelem. Az első kérdés az volt, hogy hogyan segítenék elő a pártok a környezetvédelem ügyét.

Schmuck Erzsébet (LMP): Mindent másképp kell csinálni. Ő civilként ott volt 1992-ben a riói konferencián, és már akkor látszott, hogy óriási problémák vannak. Ezután megmozdult a világ, az EU is elfogadott fenntarthatósági stratégiát. Úgy tűnt, a környezetvédelem erősödni fog, a civilek és a szakértők is lelkesek voltak. Magyarországon is lett önálló környezetvédelmi minisztérium, amit 2010-ben megszüntetett Orbán Viktor, aki szerint a környezetvédelem luxus, a gazdag országok játékszere. Szisztematikusan tönkretették a környezetvédelmi hatóságokat is, és felzabálták a zöldfelületeket. Önálló zöldügyi minisztérium kell a klímaváltozás fékezésére, illetve a biológiai sokféleség megszűnése miatt. Vagy ha kisebb egy minisztérium, szakmai háttérszervezetek kellenek.

Nunkovics Tibor (Jobbik): Ezekben minden ellenzéki párt egyetért, és rajtuk fog múlni, hogy ne csak egy kirakatminisztérium szülessen. Most tulajdonképpen a kormányhivatalokban van egy-egy osztály, amelyek feladata lenne a környezetvédelem, de ez láthatóan nem működik.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): A részletes kormányzati struktúráról még egyeztetnek, és ez fontos, de a civilek bevonása nélkül nem lehet hatékony. Azoknak az NGO-knak, amik közfeladatokat vállalnak át a kormánytól, átlátható rendszerben kell anyagi forrásokat juttatni. Ahogy a fővárosban is felállítottak egy klímatanácsot, és egyeztettek az emberekkel arról, hogy milyen lépéseket kell hozni, ezt országos szinten is megcsinálhatják az önkormányzatok. A Megújuló Magyarországért felmérése szerint a magyar lakosság több mint fele politikailag is fontos kérdésnek tartja a klímaváltozást.

Harangozó Gábor (MSZP): A klímaváltozás a következő évtizedek legkomolyabb kihívása, nemcsak a civilek, de a szakszervezetek bevonására is szükség van, mert ha nincs komoly, mindent lefedő állami irányítás, ami tervezett módon csinálja az átállást, abból nagy baj is lehet. Mint például amikor a rendszerváltás után a magyar vidéken 1,5 millió ember elveszítette a munkahelyét, és máig nem tudni, mitől lenne nekik megint munkájuk. Ha nincs irányított átmenet, az információ csúcsán lévők és a tőketulajdonosok fognak megint jól járni, az emberek meg rosszul, de csak úgy lehet változtatni, hogy nettó munkahely ne szűnjön meg.

Urfi Máté (Momentum): Közben jó lenne, ha a létező jogszabályokat is betartanánk. Amikor például a nem éppen legszegényebbnek számító településén, Budafokon nem bírja kinyitni az ablakát, mert valaki rádobta a műanyag palackjait a tűzre, nem tudja, kit kell felhívni. Egy felmérés szerint a szemétégetők alig 10 százaléka teszi ezt szociális okokból, a többiek meg nem értik, mi a baj. Aki szegény, azon segíteni kell, aki ezt csinálja, azt meg kell büntetni. De magasabb szinten sem jobb a helyzet: ha a kormányzat be akar építeni egy Natura 2000-es területet, csak kiemelt kormányzati beruházásnak nevezi, és azt csinál, amit akar. Egy kormányváltással például elkezdenék betartani a saját jogszabályaikat. Az ellenzéknek egyébként van zöld szószólója: Szél Bernadett.

Bősz Anett (DK): Azért sem mindegy, hogy hol és hogyan döntenek a környezetvédelmi ügyekről, mert ezeknek a döntéseknek be kell oltaniuk a többi területet is. Az alternatív iskolákban már tanított környezetvédelmi témákat az alaptanterv részévé kellene tenni. Ha most nem folynak le ezek a viták, száz év múlva már nem lesz, aki vitázzon. Szerinte úgy tűnik, mintha ez nem liberális téma lenne, de neki tetszik a francia zöldek hozzáállása: egyszerre kell azokat védeni, akik a hó végétől meg a világvégétől félnek.

A hoppmester Teplán említette, hogy nem csak a CEU ment el, hanem a Regionális Környezetvédelmi Központ is, sőt itthon volt egy jó zöldhatóság is, aminek az élére Orbán a hozzá nem értő „Tüzépes Katikát” nevezte ki, aztán a hatóságot besorolta valami kormányhivatal alá, ami semmit nem csinál, a mezőőrök legfeljebb migránsokra vadásznak.

2. Energiastratégia

Hogy képzelik el az összefogás pártjai az energiastratégiát, főleg hogy az emberek úgy is érezzék, hogy azzal jól járnak? Márki-Zay például azt kérte, mindenki fogyasszon kevesebb energiát.

Bősz Anett (DK): Mindent máshogy kell csinálni, mint az elmúlt 12 évben. A kormány a Paks 2 beruházással együtt elkezdett felépíteni egy zöldenergiát minden értelemben támadó politikát, például teljesen ellehetetlenítik a szélerőművek telepítését. Pedig Németországban láttuk, hogy nagyon szeles és napos időben negatívba válthat az áram ára, vagy kis patakok tudnának közvilágítást intézni falvaknak. A fosszilis energiákra épülő olajmonarchiáknak nem barátja, mégis ők építik a legnagyobb hullámerőműveket. Ezt a kis országot sokkal jobbá lehetne tenni egy jobb energiamixszel.

Urfi Máté (Momentum): Megvédené a kormánypropagandával szemben Márki-Zayt, mert teljesen jól mondta: a cél igenis az, hogy mindenki sokkal kevesebb energiával éljen, de senki nem mondta, hogy csökkenjen az életminőség, vagy hogy egy huszárvágással történjen mindez. Mélyfelújításra van szükség, egészében kell felújítani a lakásokat-házakat sok-sok milliárd forintból. Okosabban kéne költeni az adóforintokat, nem csak odadobni a támogatást például bármilyen ablakfelújításra. A legtöbb üvegházhatású gáz (mintegy 40 százalék) az ingatlanok kéményein pöfög kifelé. A mostani energiastratégia a gombhoz varrja a kabátot: megnézik, Paks 2 mikorra lesz kész, a többi energiához naperőművek kellenek. Ő 5 éve napenergiából keresi a pénzt, de megférnek egymás mellett a zöld energiák, hiszen például este nem süt a nap.

Harangozó Gábor (MSZP): A legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el. A lakosság érdeke, hogy évi 100 ezres nagyságrendben újítsanak fel lakásokat. Helyi gazdaságokat kell felfuttatni, ehhez energetikai beruházásokat kell támogatni. Ma például olyan napelemparkok épülnek, amik offshore-cégeken keresztül az Orbán családot gazdagítják, ezzel szemben a helyi gazdaságot fejleszthetnék a helyi kis erőművek.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): 2030-ra legyen a megújuló energia aránya a jelenlegi duplája, kb. 35 százalék, ezzel párhuzamosan az üvegházhatású gázokból legyen 60 százalékkal kevesebb. A Mátrai Erőművet át kell alakítani, mert most nagyrészt lignitet éget. A napelemadót meg lehetne szüntetni, a szélerőműveket a megfelelő helyeken létre lehetne hozni, és lakossági szinten is hozzáférhetővé kellene tenni a pályázatokat, nem úgy, mint most, hogy 1 óra alatt elfogy a forrás. Lázár Jánosnak nagy szerepe volt abban, hogy az EU-s energiahatékonysági forrásokat inkább állami épületek felújítására fordították, miközben az állam tőkeerősebb a lakosságnál.

Nunkovics Tibor (Jobbik): Senki nem akar olyan világban élni, ahol energiahiány van, és az elektromos autót meg a laptopot csak néhány naponta lehet tölteni. Az államnak biztosítania kell az energiát és a lehetőségeket az energia- és pénzspórolásra. Ehhez elég komoly befektetésre van szükség, de ha az állam a finanszírozásba be tud szállni, valódi rezsicsökkentést érhetne el az ország. Az energiamixnek a legolcsóbbnak, a legbiztonságosabbnak és legfenntarthatóbbnak kell lennie. Magyarországon 2012 óta egy település 16 km-es távolságában nem lehet szélerőművet építeni, így egyetlen terület jöhet szóba, valahol a Hajdúságban, de ott meg nem is érdemes, szemben például a Kisalfölddel, vagy a nagyobb folyóink mentén, ahol szeles az idő. Erről többször adott be törvénymódosítást, hiába.

Schmuck Erzsébet (LMP): Az átalakítások komoly gazdasági érdekeket és lobbicsoportokat sérthetnek. Például az atomenergiát idővel ki kell vezetni, miközben vannak atomhatalmak, amik az atomenergiát és a gázt is zöld energiának akarják nevezni. Paks 2-t le kell állítani, a felfüggesztése benne is van a közös programban. A napenergia a legjobb, de az, hogy jó mezőgazdasági zöld felületekre tettek napelemparkokat, nem jó megoldás. Április 3. után kell felülvizsgálni, hogy hogyan alakítsák át az energiaszolgáltatókat.

Nunkovics szerint a decentralizáció az ésszerű, minél szélesebb körben kell saját energiatermelés, Szabó pedig azt mondta, amíg emberek csak fával tudnak fűteni, addig a szociálistűzifa-programra is szükség van, de ez sem működik jól, mert elfogy és nem is jó minőségű a fa.

3. Mezőgazdaság

Schmuck Erzsébet (LMP): A mezőgazdasági programba is be kell építeni a zöld célokat, de a részleteket nem ismeri, ezzel külön csoport foglalkozik.

Nunkovics Tibor (Jobbik): Az egész világ szeretné elérni, hogy jobb legyen az élelmiszer minősége, és kevesebb legyen a vegyszer. Világszinten nő a népesség, mi viszont fogyunk. A vegyszereknek nem nagyon találni helyettesítőt, bár zajlanak biztató kutatások. A mezőgazdasághoz kellenek nagy- és kisüzemek is. A szakdolgozatát a klaszteresedésből írta, szerinte a dánok azért lettek nagyhatalom, mert az 1920-as években itt tapasztalt mintákat ott alkalmazták. A magyar gazdák rossz tapasztalatai megvannak az 1990-es évektől kezdve, ezért most is fenntartásokkal kezelik a helyi kereskedelmet. Az állam ebben segíthetne.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): Agrár-környezetgazdálkozási programok is vannak, segíteni kell a biogazdálkodást is, például aki 5 évig vállal ilyesmit, annak az első hektárt az állam biztosítaná, de ott van a beporzóvédelem is.

Harangozó Gábor (MSZP): Ő az egyik társszerzője az agrárprogramnak is. Ezt az országot alapvetően nem a nagy gazdaságok jellemzik, és nem ott van a gond, ahol tudás van. A baj ott van, ha egy falu környékén egy nagygazdáé az összes föld, mondjuk 1000 hektár, és ott iparszerű növénytermesztés folyik gyakorlatilag egy foglalkoztatottal, és nem foglalkozik biogazdálkodással, csak kaszálja a profitot. Közben van, aki 2000 hektáron tart 300 tejelő szarvasmarhát, és foglalkoztat 100 embert. Magyarország gyakorlatilag az aranykalászos gazdaképzésre alapozott helyi kiskirályok rendszerére kezd átállni, ami katasztrófa. Tudásalapú, EU-s és környezetvédelmi előírásokat betartó mezőgazdaságra van szükség.

Urfi Máté (Momentum): A Greenpeace programjában a Momentum elfogadta az irányt, hogy minél több ökológiai gazdálkodás legyen, és többé ne történhessen az, ami Kishantossal. Az is igaz, hogy ezzel drágábbak lennének az élelmiszerek, de vannak köztes utak is, olyan módszerek, amikkel mindenki nyer. Magyarország most szárad ki (például a homokhátság), több víz folyik ki, mint ami érkezik. Ha ezt meg tudnánk fordítani, olcsóbb lenne a termés.

Bősz Anett (DK): Az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az erőforrással való ellátottság a három alappillér. Lássuk be, hogy Magyarország baromi szegény. A hazai mezőgazdaságot a fogyasztói tudatosság is segíti, például Németországban egy doboz tojásra rá van írva, hogy azért drágább, mert ezzel a helyi gazdát támogatod. Ez itthon elsősorban jóléti kérdés, ez egy elrontott társadalmi-gazdaságpolitikai politika eredménye. A forrásokat becsülettel felhasználva megoldható lenne ez is.

Schmuck Erzsébet (LMP): Az is kérdés, hogy hogyan tud hozzájárulni a klímaváltozás megfékezéséhez a szántóföldi gazdálkodás átalakítása. Maga Nagy István miniszter mondta, hogy a talaj életereje nagyon lecsökkent. Ha ezekre a kihívásokra nem tudunk választ adni, az élelmiszerárak megsokszorozódnak a nagyon komoly terméskiesések miatt.

4. Jövő

Milyen módszerek vannak, amiket a pártok bevisznek a közösbe, mik azok a szempontok, amikkel a jövő nemzedékeire gondolnak?

Harangozó Gábor (MSZP): Benne van a programban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa titulus visszaállítása. Másfél éve dolgoznak a közös programon, szerinte olyan született, amilyet egyetlen párt sem tudott volna csinálni. Márki-Zay Péter azt mondta, az ő feladata, hogy a civileket összekösse a pártokkal, és ez is történt: még több szakértő jött, a programokat frissítették, kiigazították, azok még jobbak lettek. A megnevezett emberek a szóvivői ezeknek a területeknek, de sok szakpoltikus dolgozott az anyagokon. A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell. De nem a nagy gazdaságok jelentik a problémát, hiszen az új előírásokhoz a nagy, tőkeerős, jobb technológiájú cégek tudnak alkalmazkodni, a kisebbek tönkremennek. A rossz technológiákat kell visszafogni, a támogatási rendszert átalakítani, és a kisebb gazdaságoknak adni forrást, hogy jobban tudjanak alkalmazkodni. Minél kiszolgáltatottabb a falusi ember, annál irányíthatóbb, erről szól az összes orbáni átalakítás.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): Az Orbán-kormány szándékosan tönkretette a kishantosi biogazdaságot. Ez szimbóluma annak, hogy az Orbán-kormány gonosz, és csak a kicsinyes politikai bosszú vezeti. Évek után Kishantosnak adott igazat a bíróság, de addigra direkt tönkretették az ottani földet. A spekulációs célú földhalmozáshoz hozzá kell nyúlni. Egyébként az állatvédelem is része a környezetvédelmi programnak, de erről most nem esett szó.

Sziasztok, szevasztok, jó reggelt, csókolom! Ismét reggel van, megint hideg van, megint itt a 444 reggeli hírlevele, és még mindig vannak másmilyenek is.

4 kiemelt cikk a 444-ről:

• A 2018-ban gyengén szereplő fideszes jelöltek közül többhöz is ragaszkodik Orbán
  
• Orosz Anna: Erre a rendszerre rámegy az életünk, így nehéz azt mondani, hogy csinálja más
  
• Nyugi van, még nem jönnek az oroszok, üzenték Ukrajna vezetői a népüknek
  
• Nem eszik olyan forrón a siklót
  

BéLFÖLD

Mától lehet igényelni átjelentkezést, külképviseleti szavazást és mozgóurnát, személyesen és levélben a helyi választási irodánál, online a Nemzeti Választási Iroda weboldalán adható be az igénylés.

A Fidesz is megnevezte egyéni jelöltjeit az áprilisi választásra: Orbán Viktor nem indul egyéniben, míg Völner Pál helyére az esztergomi alpolgármester ugrott be. A 2018-ban gyengén szereplő fideszes jelöltek közül többhöz is ragaszkodik a kormányfő, Németh Szilárd például két vereség után is lehetőséget kap újra, hátha harmadszor beveszi Csepelt, a miniszterek viszont menekülőútvonalat kaptak a rázósabbnak tűnő választókerületekből.

Az ellenzék közben megnevezte a szakpolitikai felelőseit, és bejelentette, hogy visszatérítené a minimálbéreseknek az szja-t, és azt ígérik, ha nyernek, megerősítik a munkavállalói jogokat, eltörlik a túlóratörvényt, támogatják az atipikus foglalkoztatást, és eltörlik a kötelező kamarai tagdíjat. Orosz Anna, a Momemtum elnökségi tagja szerint nem most kell nyilvánosan lefolytatni az ellenzéken belüli vitákat, mert csak egységes kiállással nyílhat esély a győzelemre. Most épp egy – első pillantásra is óriási kamunak tűnő – hétéves kurvázással gyanúsítja a keresztény-konzervatív sajtó Hadházy Ákost, példaértékű fegyelemben sorakozik fel a polgári média az Origótól a Mandinerig.

Elfogadták a vizsgálóbizottság jelentését: nem született döntés a Városháza eladásáról, és nem voltak irányított pályázatok sem. Az a vizsgálóbizottság állapította meg ezt, amit a Fidesz kezdeményezett, és amit a fideszes polgármester Kovács Péter vezetett.

Kreinbacher József építőipari és borászati nagyvállalkozó telekürtölte a sajtót azzal, hogy 2023 végén már sikló jár a Gellért-hegy tetejére. Alaposabban megvizsgálva a beruházás helyzetét, ez elhamarkodott ígéretnek tűnik, Budapest vezetése ugyanis másmilyen siklót akar.

Csak februárban zárulhat le a vizsgálat, amit a Pécsi Tudományegyetemen indítottak a korrupt vizsgáztatás miatt, a fővárosban viszont bizottság vizsgálja, hogyan került Schadl György birtokába egy sor önkormányzati lakás a fideszes kerületekben.

• Orbán Viktor elárulta, mi az egyetlen dolog, ami számít.
• Tucker Carlson dokumentumfilmet forgatott Magyarországról, bár szerinte a déli határkerítés túloldalán Szlovákia van.
• Álláshalmozásért méltatlansági eljárást kezdeményeznek Keszthely fideszes polgármestere és alpolgármestere ellen.
• Bírósági megrovást kapott egy férfi, mert azt írta a volt főnökéről a Facebookon, hogy nem szeret fizetni.
  
• Kiderült, hogy Bayer Zsolt azért megy a Békemenetre, mert szerinte a másik oldalon állóknak „csak a vélt meg valós genitáliáik vannak, azokért küzdenek”.

GiZDASÁG

A Portfolio információi és számításai szerint évi 400-450 milliárdos vesztesége lehet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés miatt, még a mostaninál kedvezőbb gázárak mellett is.

Ki kell írni a boltok és piacok bejáratára, hogy a kormány befagyasztotta 7 élelmiszer árát, és azt is meghatározzák, milyen szöveggel és logóval. A honlapok nyitó felületén is meg kell jelennie a kormányzati plakátnak.

A Curtin University kutatócsapata az univerzum rádióhullámait tanulmányozta, amikor észlelték az égbolt egyik legfényesebb rádióforrását, egy új típusú, villogó sugárzást. A felfedezésük részleteiről a Nature-ben számoltak be.

Amikor az űrben valami „ki-be kapcsol”, azt tranziens jelenségnek nevezik. Származhat pulzártól, ami milliszekundumok vagy másodpercek alatt villan, de lehet az egy szupernóva, ami néhány napra feltűnik, mielőtt újra eltűnik.

A most észlelt jelenség viszont 20 percenként „kapcsol be, majd ki” – mondta Natasha Hurley-Walker asztrofizikus, aki szerint:

„Ez nagyon kísérteties egy csillagásznak, mert nem ismerünk olyan dolgot az égbolton, ami ezt csinálja, és ez ráadásul elég közel van hozzánk, kb. 4000 fényévnyire. Ez a galaktikus hátsó kertünk.”

A jelenséget Tyrone O'Doherty, a Curtin Egyetem hallgatója észlelte, majd jelezte a tanárának, Hurley-Walkernek, aki az egyetem Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpontjának munkatársa.

A jelenség viselkedése megfelel az úgynevezett ultrahosszú periódusú magnetárnak, egy lassan forgó neutroncsillaggal. Ennek a típusú objektumnak a létezését már megjósolták, de még sohasem figyelték meg.

De lehet egy összeomlott csillag is, ami fehér törpe pulzárrá vált, ez viszont nagyon valószerűtlen. „Bármi is az, nagyon extrém. És természetesen lehet valami olyan is, amire sosem gondolnánk” – mondta Hurley-Walker.

A szakértők a Nyugat-Ausztráliában lévő MWA (Murchison Széleslátóterű Hálózat) teleszkópjának segítségével vizsgálták az eget. (Guardian via MTI)

San José az első amerikai város, aminek az önkormányzata az Egyesült Államokban precedens nélküli határozatot hozott, miszerint a település fegyvertartó lakosainak kötelező lesz felelősségbiztosítást kötniük a lőfegyverükre.

A városi tanács tagjai kedden késő este fogadták el azt az indítványt, ami alapján San José fegyvertulajdonosainak lakás-, bérleti- vagy felelősségbiztosítást kell kötniük. Ez kiterjed mindazokra a károkra és veszteségekre, amik a lőfegyver gondatlan vagy véletlen használatából erednek.

A fegyvertartóknak ezenkívül kisebb összegű éves díjat is be kell majd fizetniük, amit a bizonyítottan lőfegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekmények kármentesítésére fordítanak – közölte Sam Liccardo, a kaliforniai város polgármestere, aki szerint San José az első amerikai település, amelyik ilyen határozatot fogadott el.

A fegyvertartás politikailag igen érzékeny téma az Egyesült Államokban, ahol a világ országai közül a legmagasabb az egy főre jutó fegyvertartás aránya, és a gazdag országokhoz képest magasabb a lőfegyverrel elkövetett erőszakos cselekmények száma is.

A kaliforniai fegyvertartók szövetsége (CRPA) jelezte, hogy megtámadja a határozatot, mert az szerintük alkotmányellenes és nem is lesz hatással a fegyveres bűnözőkre.

A helyi sajtó szerint az önkormányzati döntést még jóvá kell hagynia a testületnek a februári végső szavazáson ahhoz, hogy augusztusban hatályba léphessen.

1989-ben Kalifornia államban tiltották be először a támadó fegyvereket, miután az egyik iskolai lövöldözésben meghalt öt kisiskolás gyerek. Azóta hat másik tagállamban és a szövetségi fővárosban is betiltották a támadó fegyvereket a Giffords lőfegyverbiztonsági szervezet adatai szerint. (Reuters, MTI)

Katarnak az Egyesült Államok segítségére lesz szüksége ahhoz, hogy meggyőzze Doha üzleti partnereit, hogy a katari földgáz egy részét Európába szállítsák, ha az orosz-ukrán konfliktus miatt esetleges fennakadások lépnének fel az Európába irányuló orosz gázszállításban – mondta el a Reuters hírügynökségnek a tárgyalásokat jól ismerő, neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő, aki szerint a kérdést részletesen is megtárgyalja majd Tamim bin Hamád Al Táni katari emír és Joe Biden amerikai elnök az arab sejk jövő heti washingtoni látogatásakor.

A Biden-kormányzat az elmúlt hetekben Katart és más jelentős energiatermelő országokat is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy tudnának-e segíteni abban az esetben, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, és az USA büntetőintézkedésekkel sújtaná Moszkvát.

„Doha nagyobb globális energiaellátási fennakadások esetén is segíthet, mint ahogyan tette ezt 2011-ben a fukusimai katasztrófa idején” – fejtette ki a forrás a japán atomerőmű-balesetre utalva.

Katar a világ egyik legnagyobb LNG-kitermelője, ezért biztosíthatná Európának a szükséges kieső földgázmennyiséget. De nincs túl sok tartaléka cseppfolyósított földgázból, mivel a legtöbbet hosszú távú szerződésekkel már lekötötték.

„Katar jelentős vásárlóit kellene meggyőznie az Egyesült Államoknak vagy másoknak ahhoz, hogy rövid távú megoldásként Doha a nekik szánt földgázt Európába küldhesse” – mondta a forrás.

Hosszú távon Katar azzal számol, hogy az LNG-exportja jelentősen nőni fog, de az energiabiztonság fenntartása érdekében az EU-nak hosszú távú földgáz-szerződéseket kell kötnie ahhoz, hogy elkerülje a jövőbeli kínálati hiányt – véli a forrás.

Oroszország arra figyelmeztetett, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök személyét sújtó esetleges szankciók neki nem ártanának, de „politikailag rendkívül károsak” lennének. Joe Biden kedden újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy mérlegelné ezt a lépést is, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A két oldal egyelőre kivár, de még mindig feszült a helyzet. (MTI)

Hat amerikai F-15E Strike Eagle vadászgép szállt le egy észtországi légitámaszponton, a gépek a jövő hét végéig a Baltikumban maradnak.

A NATO közölte, hogy készenlétbe helyezi az erőit, és több hadihajóval és harci repülőgéppel megerősíti a kelet-európai jelenlétét. A műveletet Oroszország az ukrán határ közelében történt orosz csapatösszevonás miatti nyugati „hisztériának” nevezte. A hétfői közlemény nem említette vadászgépek Észtországba vezénylését.

A hat F-15-ös gép a baltikumi légi rendészet keretében teljesít szolgálatot – közölte a NATO Szövetséges Légierő Parancsnoksága. A baltikumi légi rendészet feladatait december óta a belga légierő F-16-os gépei látják el.

A három egykori szovjetköztársaság (most NATO- és EU-tag) Észtország, Lettország és Litvánia nem állított hadrendbe vadászgépeket, így a légvédelmüket 2004 óta a többi tagállam felváltva biztosítja. A misszióban részt vevő gépek bázisa az észtországi semari és a litvániai siauliai légitámaszpont.

A NATO korábban közölte, hogy Dánia négy F-16 vadászgépet vezényel csütörtökön a litvániai Siauliainál működő légitámaszpontra.

A harci gépek a baltikumi légi rendészet feladatain túl részt vesznek az Astute Protector kódnevű hadgyakorlaton is – közölte a szövetséges parancsnokság. (MTI)

Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalára kikerült egy 39 másodperces videó, amin éppen meglátogat egy kisgyerekes csáládot.

Orbán Viktor ezalatt ezeket mondja:

• Gratulálok!
• Semmi nem számít, csak hogy van gyerekük. Meg mennyi van.
• Semmi, semmi, semmi, semmi.
• Higgye el, higgye el, semmi, a végén, a végén semmi más nem számít.
• Nem érdekes, hogy a mekkora a ház, nem érdekes, hogy mekkora az autó. Semmi.
• Egy dolog számít, van-e gyerek. Egészséges-e, megvan-e, és minél több, annál jobb.
• Semmi nincsen, se karrier, se pénz, semmi nincsen, ami később ne lenne elérhető. Egyetlen dolog van, ami később már nem lesz meg, a gyerek.
• Nincs gyerek, nincs jövő.

Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában, a parlamenti alsóház plenáris ülésén, miközben az orosz kormánypárt a délkelet-ukrajnai szakadár területekre irányuló fegyverszállításokat kezdeményezett. A külügyminiszter a parlamenti kormányóra alkalmából elhangzott felszólalásában azt mondta:

„Ha nem érkezik konstruktív válasz, és a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát, akkor Moszkva, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elnök többször is kijelentette, megteszi a szükséges ellenlépéseket. Mindenesetre mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszországnak és a polgárainak a biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk.”

Lavrov megismételte: az USA biztosította Oroszországot, hogy a héten megadja a tételes írásos választ a biztonsági garanciák ügyében. Azt mondta, Moszkva nem hagyja, hogy a Nyugat végtelen vitákba temesse a kezdeményezést, és a témakört az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) hárítsa át.

Azt mondta, a kormány kész arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap, de a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

A biztonság oszthatatlanságának elve

Lavrov azt mondta, hivatalosan az EBESZ-országok külügyminisztereihez fordulna, hogy tisztázzák, a kollégái konkrétan miként értelmezik a biztonság oszthatatlanságának elvét, aminek az értelmében az egyik állam biztonsága nem szavatolható másik állam biztonságának rovására.

Ezt az elvet két pontban az EBESZ két hivatalos dokumentuma, az 1999-ben Isztambulban elfogadott Európai Biztonsági Charta és az EBESZ 2010-es csúcstalálkozóján elfogadott Asztanai Nyilatkozat is tartalmazza. Az első szerint minden országnak jogában áll megválasztania vagy megváltoztatnia a biztonsági szövetséget, amibe belép, a második szerint pedig egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy saját biztonságát másokénak rovására erősítse – mondta Lavrov.

Lavrov: A Nyugat provokációkra hangolja Ukrajnát

Szerinte „síri csend” volt a válasz, amikor január 21-én Genfben Antony Blinken amerikai külügyminisztertől megkérdezte, hogy ezt a kettősséget hogyan kell a gyakorlatban értelmezni a NATO-bővítés szempontjából. Lavrov azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy Oroszország elleni „provokációkra” hangolja Ukrajnát a Donyec-medencében, „harci lázban ég”, diplomatáinak evakuálásával pedig hisztériát gerjeszt, amit az ukrán vezetők kénytelenek csillapítani. Szerinte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „elvesztette a kapcsolatot a valósággal”.

„Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agressziója”

A Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva fegyverszállítást sürgetett a délkelet-ukrajnai szakadároknak Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára. Szerinte erre azért van szükség, hogy növeljék a donyecki és luhanszki „népköztársaság” védelmi képességét, és feltartóztassák „Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.

Az orosz kormánypártot aggodalommal tölti el, hogy „gyakorlatilag a NATO összes vezető országa” halált okozó fegyverrel „pumpálja fel” Ukrajnát, és a szomszédos országba „nagy számban” érkeznek katonai kiképzők és hivatásos NATO-katonák, emellett pedig az ukrán erők egyre intenzívebben lövik Donyeck és Luhanszk megye területét – mondta.

Vlagyimir Vasziljev, a kormánypárt frakcióvezetője az Egységes Oroszország Telegram-csatornája szerint sürgette az ország vezetését, hogy indítson katonai szállítmányokat a szakadár „népköztársaságokba”, és tegye meg az összes szükséges intézkedést az állampolgáraik biztonsága érdekében.

„Politikailag destruktív Putyint szankciókkal fenyegetni”

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „politikailag destruktívnak” nevezte, hogy Joe Biden amerikai elnök szankciókat helyezett kilátásba Putyinnal szemben egy Ukrajna elleni orosz invázió esetére. Az orosz vezető kintlévőségei befagyasztásának lehetőségét firtató kérdésre Peszkov azt mondta, hogy az államfő a Rosszija Bankban tartja a pénzét, ami ellen már bevezettek büntetőintézkedéseket.

Latin-Amerikai terjeszkedés

Lavrov egyebek között azt is elmondta, hogy Latin-Amerikában Oroszország különösen szoros kapcsolatokat ápol Kubával, Nicaraguával és Venezuelával, és hogy az elmúlt napokban lebonyolított telefonbeszélgetések során Putyin és hivatali partnerei megállapodtak: megvizsgálják a „stratégiai partnerség elmélyítésének további lehetőségeit kivétel nélkül minden területen”.

Szoros kapcsolat alakult ki Argentínával, Bolíviával, Brazíliával és az új chilei kormány „érdekelt abban, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok ne váljanak az úgynevezett Monroe-doktrína áldozatává” – mondta Lavrov. (A doktrínát a 19. századi amerikai elnökről, James Monroe-ról nevezték el, és később az „Amerika az amerikaiaké” jelszó formájában vált ismertté.)

Lavrov szerint a brit külügyminiszter moszkvai látogatása két héten belül megvalósulhat. (MTI)

A keszthelyi Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület összeférhetetlenség megállapítására irányuló eljárást indított a Nagy Bálint polgármester és Vozár Péterné alpolgármester ellen, mert évekig különböző gazdasági társaságok felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjaiként díjazást kaptak, amit tilt az önkormányzati törvény – írja a 24.hu.

A politikusok azután mondtak le a céges megbízásaikról, hogy a lap rákérdezett az összeférhetetlenségre. Az egyesület két éve levelez hivatalokkal, és törvénymódosítás is volt, és ha megállapítják az összeférhetetlenséget, az méltatlansági eljárást is vonhat maga után.

Molnár Tibor, a képviselő-testület ellenzéki tagja azt mondta, a méltatlansági eljárás indításáról a KÉVE január elején sajtótájékoztatót is összehívott, de arra a városi lapot és a helyi televízió sem ment el. A KESMA-hoz tartozó megyei napilap, a Zalai Hírlap újságírója Molnár szerint érdeklődött, és egy hírt is írt az ügyről, de az nem jelent meg.

Nagy Bálintot a Fidesz az áprilisi választáson képviselőjelöltként indítja Zala megye 2. számú választókerületében, és ha megválasztják, döntenie kell: az országgyűlésben képviselőként vagy polgármesterként szeretné-e folytatni. (24)

A minimálbéreseknek a személyi jövedelemadó (szja) teljes visszatérítését, a munkavállalói jogok megerősítését, az atipikus foglalkoztatás támogatását és a kötelező kamarai tagdíj eltörlését említették választási győzelem esetén megvalósítandó javaslataik között ellenzéki képviselők a Facebookon közvetített online sajtótájékoztatójukon.

Ez 2 havi jövedelem is lehet

Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese az ellenzéki pártoknak a munka világát érintő javaslatait úgy összegezte: egyensúlyt akarnak teremteni a munkáltatók és a munkavállalók között, nem akarják ellehetetleníteni a munkáltatókat, de meg akarják védeni a munkavállalókat számukra kiszámítható munkakörülmények biztosításával.

Azt mondta, igazságosabbá teszik a szja-rendszert, visszaadják a Fidesz által az alacsonyabb jövedelműektől elvett, sokaknak akár 2 havi jövedelemnek megfelelő adójóváírást.

Ez a minimálbér szintjén az szja teljes visszatérítését jelenti, és egészen a minimálbér másfélszereséig növelni fogja az embereknél maradó jövedelmet – mondta.

Eltörölnék a túlóratörvényt

Megígérte, hogy a munka törvénykönyvének túlmunkával kapcsolatos, az ellenzék által rabszolgatörvénynek nevezett részét eltörlik, és a szakszervezetekkel közösen kidolgozott új munkavédelmi, munkajogi kódexet alkotnak.

Több jogot és lehetőséget biztosítanak a szakszervezeteknek, nyugat-európai mintára erős jogosítványokkal ruházzák fel a munkaadók és a munkavállalók képviselőit arra, hogy vállalati, iparági és nemzetgazdasági szinten bérmegállapodást köthessenek – ígérte Komjáthi.

Bérrendezést ígérnek

A momentumos Buzinkay György, Pest megye 3-as számú egyéni választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje Magyarország felzárkóztatása érdekében kiemelkedően fontosnak nevezte a bérrendezést, a nyugdíjaknak és a közszférában dolgozók bérének emelését. EU-s minimálbérre van szükség, és kulcsfontosságú a távmunka, a rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás támogatása – mondta.

Az EU-ban Magyarországon a legrövidebb az álláskeresési járadék jogosultsági időtartama, ezért az ellenzék azt szeretné, hogy április 3-án népszavazás legyen arról, hogy 3-ról 9 hónapra emeljék ezt az időtartamot.

Valódi piacra van szükség

A DK-s Horváth Jácint, Zala megye 3-as számú választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje azt mondta, a munkáltatók támogatásához olyan gazdasági környezet szükséges, ahol a piac által elismert valós teljesítmény alapján dől el, ki sikeres.

A kamarai rendszer átalakításának célja, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) hatékony szolgáltatásokat biztosítsanak, és eltörlik a kötelező kamarai tagdíjat – ígérte.

EU-s pénzek és kkv-k

Beszélt arról is, hogy az EU-s forrásoknak olyan fejlesztési és finanszírozási rendszert alakítanának ki, ami nem egyedi vagy kampányszerű támogatásokat biztosít, hanem hosszú távon segíti a kkv-kat.

Állami kockázatitőke- és hitelgarancia-mikrohitelprogramot indítanak és adókedvezménnyel támogatják a kisebb cégek közös beruházásait. Támogatják „a vállalkozó Erasmust”, azaz a külföldi tanulást, tapasztalatszerzést, hálózatépítést vállalkozóknak, vállalkozásnak – mondta.

Horváth Jácint azt ígérte, támogatást adnak a leghátrányosabb helyzetű régiókba települő, ott fejlesztő vállalkozásoknak, és az EU-s források felhasználásával vidéki gazdaságfejlesztési programot valósítanak meg, ha nyernek. (MTI)

Az európaiak szerint az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások között a klímaváltozás (49 százalék), a társadalmi egyenlőtlenségek (36 százalék), az egészségügy (34 százalék), a munkanélküliség (32 százalék) és a migrációs nyomás (30 százalék) szerepel legelöl – derült ki az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös, Európa jövőjéről szóló, friss Eurobarométer-felméréséből.

Klímaváltozás

A felmérés szerint mivel majdnem minden 2. európai tekinti az éghajlatváltozást az EU jövője előtt álló fő globális kihívásnak, a megkérdezettek túlnyomó többsége támogatja az európai zöld megállapodás környezetvédelmi célkitűzéseit.

A válaszadók 88 százaléka tartja fontosnak, hogy a gazdaság területén növekedjék a megújuló energia részaránya és nagyobb legyen az energiahatékonyság. A megkérdezettek 80 százaléka abban ért egyet, hogy 2050-re Európát a világ első klímasemleges kontinensévé kell tenni, és segíteni kell a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek piacának növekedését.

Egyenlőtlenség és egészségügy

A felmérés résztvevői által kiemelt, további globális kihívások közé tartozik a társadalmi egyenlőtlenségek (36 százalék), az egészségügy (34 százalék), a munkanélküliség (32 százalék) és a migrációs kérdések (31 százalék), valamint a kényszerű migráció és lakóhelyelhagyás, amit kb. 30 százalékuk említett.

Szabadság és demokrácia

Az európaiak 27 százaléka véli úgy, hogy az EU fő értéke a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság uniós tiszteletben tartása, amit az EU gazdasági, ipari és kereskedelmi ereje követ (25 százalék). A válaszadók szerint a béke (49 százalék), a véleménynyilvánítás szabadsága (47 százalék), a társadalmi egyenlőség és szolidaritás (45 százalék) meg a mások iránti tolerancia és nyitottság (44 százalék) azok az értékek, amiket az EU más országokhoz képest a legjobban megtestesít.

Boldog éltek

Az európaiak túlnyomó többsége, 81 százaléka boldogan él az EU-ban és hazájában (89 százalék), és elégedett a családi életével (89 százalék).

Aktívabbak lennének, ha lenne miért

Az európaiak részéről egyértelmű elvárás, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat kézzelfogható eredményekhez vezessen. A válaszadók aktívabban vennének részt a konferencia tevékenységeiben, ha meg lennének győződve arról, hogy részvételük tényleges hatással jár (53 százalék).

Az európaiak 90 százaléka ért egyet azzal, hogy az Európa jövőjével kapcsolatos döntések során jobban figyelembe kellene venni az uniós állampolgárok véleményét. 55 százalékuk szerint az európai választásokon történő szavazás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy az uniós szintű döntéshozók meghallgassák a véleményüket. (via MTI)

A Portfolio információi és számításai szerint évi 400-450 milliárd forintnyi vesztesége lehet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés miatt még a mostaninál kedvezőbb gázárak mellett is.

A lap szerint rövid távon még kezelhető a pénzügyi helyzetet, de ha tartósan magasak maradnak a gázárak (például az orosz-ukrán feszültség miatt), az éves veszteség akár meg is duplázódhat. Ez később jelentős költségvetési terheket okozhat, még akkor is, ha a távhő- és víziközmű szektor mostani komoly kihívásai megszűnnek.

Szilveszter este derült ki, hogy a magyar állam 208 milliárdos tőkeemelést hajtott végre az MVM-ben. Egy évvel korábban 210 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre. Az MVM jegyzett tőkéje a 2019-es 337 milliárdról 2021 végére 797 milliárd forintra ugrott, közben a cég a 2018-as enyhe, 12 milliárdos adózott veszteség után 2019-ben közel 47 milliárdos, 2020-ban pedig közel 55 milliárdos adózott nyereséget termelt.

De a lap úgy tudja, a cégnél az elmúlt hónapokban mellett elfogyott a jelentős, kb. 250-300 milliárdos méretű pénzügyi puffer, amit korábban felhalmoztak az egyetemes szolgáltatással. A TTF gázár szárnyalása, a gyenge forint és a rezsicsökkentés fenntartása együtt az utolsó hónapok MVM-eredményére drámai negatív hatást gyakorolt, emiatt olvadhatott el a 250-300 milliárdos pénzügyi puffer – írja a lap.

A Portfolio szerint évi kb. 400-450 milliárdos vesztesége keletkezhet, ha stabilan 360 forint körül marad az euró, és egész évben 60 euró/MWh körül ragad a tőzsdei TTF gázár, ami pedig a mostaninál jóval kedvezőbb lenne, mert most 90 euró körül jár a februári kontraktus ára (főleg az orosz-ukrán feszültség miatt), az egyes határidős kontraktusok ára pedig egész évre 80 euró körüli árat vetít előre. (Portfolio)

Jó reggelt! Reggel van, tél, hideg.

Mindenekelőtt itt van négy kiemelt hír a 444-ről:

• A korábbi helyettes államtitkár „nem emlékszik”, hogy egy protekciós vizsgázóról egyeztetett Schadl Györggyel
  
• Kocsis Máté a Völner-ügyről: Ne idétlenkedjünk már!
  
• Gattyán György beköltözött a NER Elysiumába, egyetemének ösztöndíjait pedig Tiborcz István bankja fizeti
  
• Mit kezdene az ellenzék az oktatással?
  

Erre a reggeli hírlevélre meg a többire itt lehet feliratkozni.

A HON

Folytatódik a Völner–Schadl-ügy: a mostani részben Jeney Orsolyáról írtunk, aki az igazságügyi minisztériumban foglalkozott a bírósági végrehajtás törvényi szabályozásával, aztán nyitott egy jól jövedelmező saját végrehajtói irodát.

Megkérdeztük Kocsis Mátét a Völner-ügyről, és kiderült: Völner Pál egyelőre marad a frakcióban, de a kampányban nem vesz részt. Arról, hogy hogyan értékelte a kézilabda-Eb-t, itt írtunk.

Tóth Endrével, az ellenzék oktatási felelősével készített interjúnkból kiderül, hogy magasabb fizetést, kevesebb tananyagot és befogadó iskolákat ígérnek az ellenzéki pártok. Kivezetnék a 8 osztályos gimnáziumokat, megszüntetnék az állami kontrollt, de nem akarják lemásolni a 2010 előtti rendszert sem. Önálló minisztériummal és komoly intézményekkel csábítanák vissza a szakértőket. Az ellenzék közölte azt is, hogy a bérlakásépítés támogatásával küzdene a lakhatási válság ellen.

Miután az Átlátszó megírta, hogy összeférhetetlen a két tisztsége, a fideszes Bús Balázs egy év után lemondott az önkormányzati képviselőségről. A kerületben indul a választáson, az 1,7 milliós fizetéssel járó NKA alelnöki posztot tartotta meg.

Senki sem támogatta Varga Zs. András előterjesztését a Bírói Tanácsban, hogy ítéljék el az ellenzék alkotmányozási terveit, pedig még a legfőbb ügyész helyettese és a Völner Pált váltó Répássy Róbert államtitkár is erről győzködte a bírákat.

Most épp Gödöllő korábban Pegasusszal megfigyelt polgármesterét fenyegeti a Városháza-ügyben „szivárogtató” Anonymous, ami azt lebegteti, hogy ha nem mond le a tisztségéről, leleplezi Gémesi György „kellemetlen titkait”.

Nem vallja magát bűnösnek a vadász, aki véletlenül lelőtt egy 2 km-rel arrébb a kertjében beszélgető férfit. Az állatorvosként dolgozó vádlott a baleset előtt egy nappal használt először fegyvert. A puskacsövet lakott terület irányába, az ég felé tartotta, amikor az váratlanul elsült.

• Az EP különbizottsága elítélte a magyar kormányt a Pegasus használata és a Fudan Európába telepítése miatt. Közben lemondott az izraeli kémszoftvert fejlesztő cég elnöke.
  
• 50 éves korában szívinfarktusban meghalt Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, gyertyagyújtással emlékeztek rá a Szent István-bazilikánál. Így búcsúztak tőle.
• Nagy Zsolt árokpucoló közmunkásként üzeni, hogy fontos a választások tisztaságának védelme.
• A BKV vizsgálatai szerint emberi mulasztás okozhatta a szombati metróbalesetet.
• Breaking: Varga Judit talált valamit jót is Brüsszelben.

PIAC

Itt a NER első igazi újítása: láncfűrésszel kertészkednek. Derékba vágták a fákat, hogy jó legyen kilátás az Elysiumra átkeresztelt rózsadombi volt SZOT-szállóból, ahol most majdnem félmilliárdért árulnak egy 2 hálószobás lakást.

Gattyán György be is költözött a NER Elysiumába, az egyetemének ösztöndíjait pedig Tiborcz István bankja fizeti: az ellenzéki pártvezérhez tartozó Kodolányi János Egyetemről egyenes út vezet a Tiborcz István által a napokban megvásárolt Gránit Bankba, a kampányolás fáradalmait pedig privát szaunavilágban pihenheti ki Gattyán a Rózsadombon.

Siker: a Transparency International jelentése szerint Magyarország csak a második legkorruptabb tagállam az EU-ban. A szervezet szerint stagnál az EU-s országok korrupciós mutatója, a közbizalom pedig egyre gyengül a világjárvány miatt.

284 milliót kapott a vidéki kiadó, amelyik megjelentette Semjén és Bayer Zsoltok vadászkönyvét, és összesen 5,2 milliárd közpénz ment el csak a vadászati kiállítás vidéki költségeire.

• Külön rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben arról, hogy az SZJA-visszatérítést nem viheti el a végrehajtó.
• Oroszország is beszállhat a Budapestet elkerülő vasútvonal építésébe.
• A német hadiipari óriás bevásárolta magát a 4iG-be.
  
• A Tiborcz István gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége megkapta az engedélyt a bányanyitásra Kiskunlacházán, 2030-ig „gyűjtheti” a kavicsokat.
  

FERTŐ

Tovább nőtt a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek száma, minden második teszt pozitív lett. Emelkedik a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja is. A GVH engedélyezné, hogy benzinkutakon és drogériákban is lehessen antigén gyorstesztet venni, de ha ezt nem támogatja a kormány, javasolnák a gyorstesztek árának maximalizálását.

Izraelben engedélyezhetik a 4. oltást minden öt hónapnál régebben oltott embernek: az adatok szerint a csak háromszor oltottakhoz képest legalább háromszor kisebb eséllyel lesznek súlyos betegek azok, akik megkapták a negyedik oltást is.

• Az EU-ban február 1-től uniós védettségi igazolvánnyal szabadon lehet menni, nélküle pedig teszttel.
• Visszautasította egy oltatlan beteg szívátültetését egy bostoni kórház, mondván, olyan pácienseknek bocsátják rendelkezésre a transzplantációra váró szerveket, akiknek a lehető legnagyobb esélyük van a túlélésre.
  

GLÓBUSZ

Gigantikus áramszünet volt Közép-Ázsiában, leállt a fűtés, a metró és a reptér. A hivatalos közlés szerint üzemzavar okozott áramkimaradást Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Kirgizisztánban.

Olyan éhes volt a tehén, hogy a családja szeme láttára harapdálta halálra a parasztot, és ez nem is számít különleges esetnek Uttar Pradeshben. A hinduk sok évszázad óta jól elvoltak a szent tehenekkel, aztán pár éve jött a populista hindu nacionalista párt, és mindent elrontott.

• Egyszerre comingoutolt a német katolikus egyház 125 papja és dolgozója, reformokat sürgetnek, és kérik, hogy az LMBTQ-embereket is kezelje egyenlő módon az egyház.
• Nyomoz a londoni rendőrség az illegális partik miatt, amiket Boris Johnson hivatalában tartottak a lezárások alatt.
• Isztambult megbénította a havazás.
• Amerikában egy 25 éves fekete férfit tartóztattak le egy ötvenes fehér férfi helyett.
  
• Meghalt Olavo de Carvalho, Jair Bolsonaro szélsőjobbos, koronavírus-tagadó tanácsadója.
  

PARANCSURALOM

Oroszországban a hatóságok a szélsőségesek és terroristák listájára tették Alekszej Navalnijt és a közeli munkatársait, Fehéroroszországban pedig propagandista lett a repülőről lerángatott Prataszevics.

Kanada is hazaszállítja diplomatái családtagjait Kijevből.

Az egyik legnagyobb holland egyetem, a Vrije Universiteit úgy döntött, visszautasít minden további kínai támogatást, miután felmerült, hogy Peking megpróbálja befolyásolni az európai oktatási intézményekben folyó vitákat.

• A felháborodás hatására újra beengedi a Peng Suajt támogató pólókat az Australian Open.
• A Harcosok klubja Kínában új befejezést kapott, amiben a hatóságok győzedelmeskednek.
• Öngyilkos lett a kínai fiú, akiről gyerekkorában lemondtak a szülei, majd amikor újra megkereste őket, kitagadták.
• Kémkedés vádjával 8 év börtönre ítéltek Iránban egy francia turistát.
  
• Újabb két rakétát lőtt ki Észak-Korea.

TESTEDZÉS

Kiderült, hogy közpénzből vesznek covid-teszteket a focistáknak: 10 NBI-es futballklub összesen 425,1 millió forint taotámogatást igényelt járvány elleni védekezésre, és a közpénz jelentős részét, 400,1 millió forintot tesztekre költötték, 4,4 milliót pedig fertőtlenítőkre.

• Busznak ütközött a 25 éves Tour de France- és Giro d'Italia-győztes Egan Bernal kerékpáros, meg kellett műteni a gerincét.

DILI

Képmutatásrekordot próbált dönteni az Origo, de véletlenül lendületből arcon is csapták magukat mellé: azon őrjöngtek, hogy a Telex előre megírta Csollány Szilveszter nekrológját (ami egyébként teljesen normális egy újságnál), miközben az orbánista hecclap is ugyanaznap készítette be a halálhírről szóló cikket.

• 400 millió forintnyi kártérítést fizethet a YouTuber, aki azt állította Cardi B-ről, hogy nemi herpesze van és drogozik.
  
• Olaszország utolsó királyának leszármazottai visszakövetelik a koronaékszereket.
  
• Jön az előfizetős influenszerkedés az Instagramon.
  
• Bajban a Disney: Hófehérke túl fehér, a hét törpe túl törpe.
  
• Pottyondy Edina vlogolás közben kopaszra borotválta a fejét.

Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki újságíró, aki 2019-ben menekült el az országból, és akit tavaly egy földre kényszerített repülőjáratról rángatták le a barátnőjével együtt, a jelek szerint a fehérorosz állam propagandistája lett: egy félórás Youtube-videóban tűnt fel, válaszolva néhány kérdésre.

A külföldre üldözött ellenzéki elnökjelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja egyik tanácsadója, Franak Viačorka azt írja a Twitteren, hogy:

„Raman Prataszevics váratlanul újra megjelent a rezsim tévéjének fő híreiben. Jelenleg a kormánypárti »Jogivédelmi rendszer« alkalmazottja, bár még mindig házi őrizetben van. Az új Raman szerint a Nyugat háborút provokál, és a gép eltérítését megszervezték.”

Az Aljakszandr Lukasenko fehérorosz elnököt hevesen bíráló Prataszevics 2019-ben menekült el Fehéroroszországból, és a Telegram Nexta Live című csatornájánál dolgozott. A fehérorosz hatóságok szélsőségességgel és társadalmi gyűlöletkeltés szításával vádolták meg. Az újságíró tagadja a vádakat, amiket jogtalan politikai elnyomásnak tekint.

Prataszevics csatornája tudósított és segített koordinálni azt a megmozdulást, amin tömegek tiltakoztak Lukasenkának a 2020. augusztusi elcsalt elnökválasztáson aratott győzelme miatt.

A múlt héten az USA légikalózkodással vádolt meg négy fehérorosz tisztségviselőt, mert tavaly májusban a minszki repülőtéren leszállásra kényszerítették a Ryanair 4978-as számú, Athén-Vilnius járatát, hogy őrizetbe vegyék a fedélzetén utazó Prataszevicset és az orosz barátnőjét.

Állami kalózkodás

A légi kalózkodás vádjára reagálva Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy országa nem fogott el, nem térített el és nem kényszerített leszállásra Ryanair-gépet.

Fehéroroszországot korábban már sorozatos szankciókkal (többek között beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással) sújtotta az USA, az EU, Nagy-Britannia és Kanada az eltérített járat miatt, ami Washington szerint hamis bombariadó célpontja volt.

A kb. 130 utas és a személyzet tagjai között négy amerikai állampolgár volt a gépen – közölték az amerikai igazságügy-minisztérium szankcióit ismertető ügyészek. A fehérorosz vezetők ellen arra hivatkozva emeltek vádat kalózkodás miatt, hogy a gépen amerikai állampolgárok is utaztak. A most bejelentett vádak alapján kiszabható büntetés 20 évi elzárástól életfogytiglani börtönig terjed az USA-ban.

A gépeltérítést a fehérorosz repülésügyi hatóság vezetője, Leanyid Mikalajevics Csura és egy FNU LNU rövidítéssel jelölt állambiztonsági tisztségviselő irányította az ügyészek szerint. Büntetőintézkedésekkel sújtották Csura helyettesét, Oleh Kazjucsicot, illetve FNU LNU felettesét.

Az amerikai ügyészek szerint Csura és FNU LNU azelőtt érkezett a minszki repülőtérre, hogy a Prataszevicset szállító gép felszállt Athénben, és eljuttatták a hamis bombafenyegetésről szóló értesítést a légiirányítóknak. Feltehetően ez a két vezető biztosította, hogy a gép Minszkben szálljon le, mert megakadályozták, hogy tájékoztassák a szomszédos Ukrajna hatóságait a hamis bombariadóról, amíg a gép az ő légterükben tartózkodott. A pilótákat már a fehérorosz légtérben tájékoztatták a bombaveszélyről, és FNU LNU adatta ki a „vörös kódot”, ami azonnali leszállást igénylő riadót jelent – mondták az ügyészek.

A leszállás után az utasokat busszal a repülőtérre szállították, Prataszevicset és a barátnőjét, Szofija Szapegát elvitték. Egy ideig Minszkben voltak őrizetben, majd házi őrizetbe helyezték őket. Prataszevicset többek között tömeges zavargások szervezésével vádolják, amiért akár 15 év börtönbüntetést is kaphat, de a jelek szerint vádalkut köthetett.

A szélsőségesekről és a terroristákról nyilvántartott listára tette Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).

A vonatkozó jogszabály szerint a Roszfinmonitoring lajstromán szereplő, terrorista és szélsőséges tevékenységet folytató személyek bankszámláit befagyasztják, és az érintettek legfeljebb havi 10 ezer rubelt (mostani árfolyamon kb. 40 ezer forintot) vehetnek fel maguknak és a jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozóiknak.

A nyilvántartása bekerült Navalnij nyolc volt munkatársa is:

• Vjacseszlav Gimagyi ügyvéd,
• Ljubov Szobol, Georgij Alburov és Ruszlan Saveggyinov, Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványának (FBK) volt tagjai,
• Lilija Csanisheva, Navalnij baskíriai, Kszenyija Fagyejeva, a tomszki, Jegor Butakov, az arhangelszki „törzsének” korábbi koordinátora, ás
• Pavel Zelenszkij, az FBK volt operatőre is.

Zelenszkijt tavaly áprilisában 2 év börtönre ítélték szélsőséges tevékenységre való felhívás címén. Az FBK-t és a Navalnij Törzsei Mozgalmat korábban szélsőséges szervezetnek minősítették és betiltották Oroszországban.

Január 14-én Leonyid Volkov, a regionális Navalnij-törzsek hálózatának volt koordinátora és Ivan Zsdanov, az FBK korábbi vezetője került be a Roszfinmonitoring szélsőséges és terrorista nyilvántartásába. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tavaly szeptember 28-án indított büntetőeljárást Navalnij, Volkov, Zsdanov és mások ellen, szélsőséges közösség létrehozása és vezetése miatt. Ezen a címen 10 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

A vád szerint az államhatalom politikáját akarták lejáratni

Alekszej Navalnijt azzal vádolta meg az SZK, hogy az FBK megalapításával szélsőséges közösséget hozott létre és irányított, valamint arra bátorította a polgárokat, hogy a hatóságokkal nem egyeztetett gyűléseken vegyenek részt.

A nyomozók szerint Navalnij legkésőbb 2014-ben alapította meg az FBK „szélsőséges közösséget”, amit Volkovval és Zsdanovval együtt vezetett. A közösség működésének biztosítására a vádlottak nyolc nonprofit alapítványt és kereskedelmi szervezetet hoztak létre. 2017-ben megalapították a Navalnij Törzsei társadalmi mozgalmat.
Az SZK szerint a „szélsőséges csoport” tevékenysége „az államhatalom szervei és az általuk folytatott politika lejáratására, a régiókban kialakult helyzet destabilizálására, a lakosság körében tiltakozó hangulat keltésére, az erőszakos hatalomváltást szükségesnek tartó közvélemény kialakítására, tömeges zavargásokba torkolló tiltakozó akciók szervezésére és lebonyolítására irányult”.

Ennek érdekében nem engedélyezett gyűléseket tartottak, ahol szélsőséges és terrorista tevékenységekre szólítottak fel és egyéb bűncselekményeket követtek el – állítja a nyomozó bizottság.

Jön a film a bebörtönzött ellenzékiről

A Kreml egyik legélesebb bírálójaként számon tartott Navalnij most a 2,5 éves szabadságvesztését tölti a Vlagyimir megyei Pokrovban. Gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztését azért kell leülnie, mert az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés előírásait.

A Dozsgy független orosz online televízió híroldalán közölte, hogy a Salt Lake Cityben megrendezett Sundance fesztiválon lesz a CNN Films és a HBO Max Navalnijról készített dokumentumfilmjének világbemutatója. A Daniel Roher rendezte film titokban készült az orosz politikus tavalyelőtti megmérgezéséről, berlini kórházi kezeléséről és hazatéréséről. A projekt, aminek a létezését január 13-án hozták először nyilvánosságra, az ismertető szerint azt is bemutatja, ahogy Hriszto Grozevvel, a Bellingcat oknyomozó portál újságírójával együtt Navalnij leleplezi az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik emberét, aki óvatlanul elismerte, hogy részt vett a merényletben.

Lebuktak, hogy meg akarták ölni, majd lecsukták

Navalnij 2020. augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. A mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe vitték. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint Novicsok típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. Navalnij pedig személyesen Putyint vádolta meg a merénylet elrendelésével.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) 2020. október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta: vizsgálata „megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, aminek a szerkezeti jellemzői hasonlók a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz, de a konkrét kolinészteráz-gátló a szerződés függelékében nem szerepelt.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket eddig nem kapta meg. Az orosz külső hírszerzés (SZVR) parancsnoka szerint provokáció történt, amivel Moszkva lejáratása mellett az alkotmánymódosításról kiírt tavalyi népszavazást és az idei parlamenti választást próbálták megzavarni. (MTI)

Sokan felháborodtak, amikor a legolvasottabb újságnál, az Origónál 2014-ben azzal az indokkal hajtott végre jobboldali fordulatot, hogy „a változó médiafogyasztási szokásokhoz alkalmazkodva nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az integrált tartalom előállítás stratégiájának megvalósítására, ezért átszervezi az eddigi tartalomirányítási szervezetét”.

Az addig száraz, kiegyensúlyozott, független lap egyre markánsabb hangot ütött meg, például onnantól bátran követelte a széleskörű, hatósági kegyetlenkedést a halál elől menekülő, nem fehér emberekkel szemben. Közben nem pihenhetnek: Rogán Antalék a központban elvárják a magas olvasottságot és a fiatalok megszólítására is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy Magyarország magyar ország maradhasson.

És van még egy sokkal kevesebbet taglalt pozitív hozadéka annak, hogy Gábor László vezetésével nemzeti kézbe vették a lapot: most már ugyanis végre eljutnak hozzánk azok a nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségű hírek, amiket a korábbi libernyák-kommunista-transzgender szerkesztőség elhallgatott…

– jegyezte meg a polgári lap.

– olvasható a kormánypárti hasábokon.

– adta hírül a konzervatív hírportál.

– tudatta a jobbközép fórum.

– áll a családbarát beszámolóban.

– írja a normalitáspárti újság.

– közölte az erős nemzeti identitású sajtóorgánum.

– szúrta ki a hagyományos értékeket képviselő médiatermék.

– szögezte le a nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségű hírforrás.

– áll a gyermekek védelméért harcoló, mérsékelt jobboldali online folyóiratban.

– írja a heteroszexuális, fehér hírszolgáltató.

A balliberális médiahisztivel és őrjöngő PC-terrorral szembeszálló lap olykor cikkek helyett csak fotógalériákkal számol be arról, mi újság van a hagyományos értékek háza táján:

Ez csak néhány példa, de szerencsére mindennap találhatunk hasonlóan szaftos cikkeket a nemzetstratégiai jelentőségű Origo címlapján. Urak, jó szórakozást! ;-) Soli Deo gloria!

Kínában őrizetbe vettek egy ügyvédet, aki régebben keresztényeket és demokráciapárti aktivistákat védett – derül ki a családjának küldött hivatalos értesítésből, amit továbbítottak az AFP francia hírügynökségnek.

Hszie Jangot (Xie Yang) felforgatásra történő felbujtással vádolják. A 49 éves ügyvédet múlt héten vették őrizetbe a kínai Hunan tartomány fővárosában, Csangsában – mondta az AFP-nek a felesége, Csen Kui-csin (Chen Guiqiu), aki a két gyerekükkel az USA-ban él. Csen szerint a férje otthonát fel is dúlták.

A hétfői kínai rendőrségi közlemény szerint az ügyvédet felforgatásra és a közrend megzavarására történő felbujtással gyanúsítják, de nem részletezték az állítólagos felbujtás mibenlétét.

Az ügyvéd őrizetbe vétele pár héttel azután történt, hogy megpróbált meglátogatni egy tanárnőt, akit a rokonai szerint elmegyógyintézetbe zártak, miután részt vett egy vitában, ami a nankingi mészárlás áldozatainak hivatalos száma körül folyt.

Nankingban a második világháború alatt japán csapatok követtek el tömegmészárlást. A 84 évvel ezelőtti esemény továbbra is kényes téma Kínában. A kínai hivatalos álláspont szerint Nanking 1938 januárjában véget ért 6 hetes ostroma 300 ezer civil és fegyvertelen kínai katona halálával járt. A II. világháború után a szövetségesek által felállított törvényszék ennek kb. a felére tette a halálos áldozatok számát.

A hatóságok szerint a saját akaratából internálták a 27 éves tanárnőt, Li Tien-tient (Li Tiantian), aki az AFP szerint terhes.

Decemberben Hszie Jang ügyvéd a közösségi médiában egy videót tett közzé, amin az egyik helyi rendőrőrs előtt táblával a kezében a tanárnő szabadon bocsátását követeli.

A csangsai rendőrség nem volt hajlandó kommentálni az információt, a börtön és a helyi sajtórészleg pedig nem volt elérhető – írta a hírügynökség.

Hszie Jang korábban két évet töltött fogságban, miután 2015 júliusában őrizetbe vették egy több száz emberjogi aktivista és ügyvédeik ellen indított rajtaütésben. Azt állítja, hogy a fogva tartása alatt megkínozták.

Egy másik ügyvédet, Jang Mao-tungot (Yang Maodong) egy rendőrségi közlemény szerint a múlt héten szintén felforgatásra történt felbujtással vádoltak meg. (via MTI)

Késsel megöltek egy idős francia nőt Marokkóban, a terrorista bűncselekményekre szakosodott francia ügyészség vizsgálatot indított az ügyben – közölte a francia belügyminisztérium. A marokkói vádhatóság is terrorizmus gyanújával indított vizsgálatot.

A 79 éves francia turistát a marokkói Tiznit város piacán gyilkolták meg január 15-én. A 31 éves feltételezett elkövetőt még aznap elfogták a közeli Agadirban. Az észak-afrikai állam rendőrsége szerint a gyanúsított egy belga nőt is meg akart ölni Agadirban, áldozata meg is sebesült a támadásban. A feltételezett tettest tavaly szeptemberben egy hónapra elmegyógyintézetbe utalták be.

A gyilkosság után Franciaország marokkói nagykövetsége a honlapján fokozott óvatosságra intette a turistákat.

Marokkót az utóbbi években elkerülte a dzsihádisták gerjesztette erőszakhullám. Legutóbb 2018 decemberében hajtottak ott végre terrortámadást, amikor az Iszlám Állam szélsőségesei az Atlasz-hegységben lefejeztek két turistáskodó skandináv nőt. Az elkövetőket elkapták és halálra ítélték, bár ilyen büntetést 1993 óta nem hajtottak végre.

A marokkói központi nyomozó hivatal (BCIJ) tavalyi jelentése szerint a helyi rendőrség 2002 óta több mint 2000 terrorsejtet számolt fel és kb. 3500 gyanúsítottat vett őrizetbe terrorvádakkal. (MTI)

A pakisztáni Ravalpindi városának büntetőbírósága halálra ítélt egy muszlim nőt, amiért istenkáromlónak minősített tartalmat osztott meg egy üzenetküldő szolgáltatáson.

A 26 éves Anika Atikot 2020 májusában tartóztatták le, miután Mohamed prófétáról készült karikatúrákat és ahhoz csatolt szöveges üzenetet küldött tovább a WhatsApp alkalmazáson. A rajzokat és a szövegeket az ügyben illetékes bíróság blaszfémiának minősítette.

A nőt akasztás általi halálra és halmazati büntetésként még 20 évi börtönbüntetésre is ítélték. A Dawn angol nyelvű pakisztáni lap úgy tudja, hogy Anika Atiknak ezen felül 200 ezer pakisztáni rúpia (356 ezer forint) pénzbírságot is meg kell fizetnie.

Most 80, istenkáromlás miatt elítélt tölti büntetését a pakisztáni börtönökben.

Pakisztánban az iszlám vallás megsértése életfogytiglani börtönnel vagy akár halálbüntetéssel is végződhet az istenkáromlásra vonatkozó szigorú törvények értelmében. Az esetek egy részében a gyanúsítottakat feldühödött személyek gyakran meglincselik még azelőtt, hogy a bírósági tárgyalásuk egyáltalán megkezdődne.

Jogvédők szerint gyakran vissza is élnek a blaszfémiára vonatkozó drákói törvényekkel személyes viszályok „rendezésekor”. Az esetek nagy részében a gyanúsítottak maguk is muszlimok, de gyakran vallási kisebbségek, így különösen keresztények is célponttá válnak.

Decemberben a csőcselék például meglincselt és halálra égetett Pakisztánban egy Srí Lanka-i gyárigazgatót, akit szintén blaszfémiával gyanúsítottak meg. (Guardian via MTI)

A fanatikusan kormánypárti és államilag feltőkésített CÖF-CÖKA-hoz tartozó Kövess Minket 2022 Kft. az Austin Powers – Aranyszerszám című James Bond-paródiából nyúlt képpel alázza Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet. A főgonoszt, Dr. Genyát és a klónját, Kicsi-Ént alakították át a két ellenzéki politikusra:

A Redditre feltöltött plakátfotón látszik, hogy konkrétan erről a fotóról nyúlták Gyurcsány és Márki-Zay testét:

Megkerestük a szerzői jogokat birtokló Warner Mediát, hogy megengedték-e, hogy az orbánista szervezet használja a terméküket, amint válaszolnak, a cikket frissítjük. Mindenesetre kicsi az esély rá, a Warner ugyanis a Trump-kampányt is beperelte, amikor felhasználták a zenéjüket.

Az rtl.hu két hete arról írt, hogy a Fidesznek akár 3-4-szer annyi választási plakátja is lehet majd a kampányban, mint az ellenzéknek: az ellenzéki összefogás kb. 2-3 ezer felülettel számolhat, míg a kormánypártok a korábbi tapasztalatok alapján akár 5-8 ezer helyen is hirdethetik majd az üzeneteiket.

László Róbert, a Political Capital szakértője akkor a lapnak azt mondta: „A Fidesz papíron ugyanannyit költhet kampányra, mint bármely riválisa, a valóság azonban nagyon távol van a választási törvények betűjétől. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy tizenkét éve egymást érik a társadalmi tájékoztatásnak álcázott kormányzati kampányok, és akkor még nem említettük az állami médiára költött százmilliárdokat, a kormány által irányított médiabirodalmat.”

Az Európai Bizottság az ivóvíz szennyezőanyag-mentesség érdekében arról döntött, hogy ezentúl az EU-ban a vízellátási lánc egésze mentén szorosabban nyomon kell követni, hogy jelen van-e az ivóvízben a béta-ösztradiol és a nonil-fenol, két olyan vegyület, ami zavarja a hormonháztartás működését – közölte a bizottság.

A közlemény szerint az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, tavaly hatályba lépett EU-s irányelv előírásainak megfelelően az Európai Bizottság létrehozta azoknak az újonnan megjelenő vegyületeknek az első megfigyelési listáját, amik esetleges jelenléte az ivóvízben nyomon követést igényel, adott esetben intézkedések meghozatalát is szükségessé teszi.

Az EU-tagállamoknak 2023. január 12-ig nyomonkövetési követelményeket kell életbe léptetniük az ivóvízellátási lánc egészében, az irányértékek túllépése esetén pedig intézkedéseket kell hozniuk. Ha idővel olyan új anyagok, köztük hormonháztartást zavaró vegyületek, gyógyszerek vagy mikroműanyagok jelennek meg, amik valószínűsíthetően az ivóvízben is előfordulnak, és potenciális egészségügyi kockázatot jelenthetnek, a tagországoknak jelenteniük kell az uniós bizottságnak. Indokolt esetben a vegyületeket a brüsszeli testület fel fogja venni a megfigyelési listára.

Remények szerint az új mechanizmus hozzá fog járulni a vegyi anyagokra vonatkozó uniós stratégiában és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben meghatározott célkitűzések eléréséhez, elősegítve, hogy a környezet mentes legyen a toxikus anyagoktól – közölte az Európai Bizottság. (MTI)

Angela Merkel elutasította António Guterres ENSZ-főtitkár állásajánlatát – közölte a volt német kancellár irodája, ami szerint Merkel „a múlt héten telefonon beszélt az ENSZ főtitkárával, és megköszönte, de nem fogadta el a felkérését”.

António Guterres arra kérte a decemberben visszavonult politikust, hogy vállalja el az úgynevezett globális közjavakkal foglalkozó tanácsadó testület elnöki tisztségét. A globális közjószág fogalmára nincs általánosan elfogadott meghatározás. Általában az ilyen javak közé sorolják a világ teljes lakosságát szolgáló természeti képződményeket, szellemi alkotásokat és egyéb vívmányokat, például az ózonréteget, a repülésbiztonság nemzetközi szabályait, vagy éppen az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegséggel (Covid-19) szembeni védettség kialakítását oltással.

Az ENSZ-főtitkár terve szerint fel kell állítani egy volt állam-, illetve kormányfőkből álló tanácsadói csoportot, ami abban segíti a világszervezetet, hogy javítsa a nemzetközi közösség együttműködését a globális közjavakkal kapcsolatos ügyekben, vagyis például a koronavírus-világjárvány megállítását szolgáló törekvésekben. A testület felállítása a volt portugál miniszterelnök egyik fő vállalása az év elején kezdett második ENSZ-főtitkári megbízatására.

Angela Merkel 16 évi kormányzás után tavaly december 8-án adta át hivatalát az új német kancellárnak, Olaf Scholznak, és azóta nem volt nyilvános programja. A volt hivatalvezetője, Brigitte Baumann a Spiegel december 10-i számában elmondta, hogy közösen könyvet terveznek Merkel 1989-ben kezdett politikai pályafutásáról. A volt kancellár egyéb tervei nem ismertek a német nyilvánosság előtt. (MTI)

Miután kedd este az RTL beszámolt a hírről, az Országos Kórházi Főigazgatóság megerősítette a Telexnek, hogy távozik 11 orvos a Péterfy Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályáról.

Az orvosok között van, aki más állami intézménybe megy át, de van olyan is, aki magánellátásra vált.

A lap azt írja, Budapesten a 7. és a 8. kerületből is csak ebbe a kórházba lehet menni szülni az állami ellátásban, és aggódnak, hogy az osztály ekkora létszámmal is el tudja-e majd látni a feladatait.

Az egészségügyben felmondási tilalom van, de az érintett orvosok még a tilalom előtt adták be a felmondásukat. Az Országos Kórházi Főigazgatóság a lapnak azt írta:

„A Péterfy Kórházból távozó szakorvosok közül kettő egy-egy másik állami fekvőbeteg-intézményben lett osztályvezető főorvos, tehát az állami egészségügyi rendszer semmilyen veszteséget nem szenvedett el, ők előreléptek szakmai pályájukon. A kórház azóta felvett egy szakorvost és 1 rezidenst, két további rezidens felvétele pedig folyamatban van. Az osztály működése 7 szakorvossal és 3 rezidenssel zavartalanul zajlik jelenleg is, az intézményben semmilyen beavatkozás nem maradt el.”

A nyilvánosságot látványosan kerülő országos tisztifőorvos megint videóüzenetet küldött, kérdezni továbbra sem lehet tőle:

Müller Cecília elmondta, hogy a betegségek 87 százalékát az omikron, 13 százalékát a delta variáns okozza. Az oltottak is megfertőződhetnek, de a betegség súlyosságát enyhíti a védőoltás – mondta Müller, aki javasolja 12 év fölött mindenkinek a harmadik oltást.

Közben a kormány 340 ezer antigéngyorstesztet ad a háziorvosoknak és házi gyerekorvosoknak a járvány megfékezésére, de újra kapnak védőeszközöket is a háziorvosok, például sebészeti és FFP2 maszkokat, gumikesztyűket, védőszemüvegeket, overálokat. A teszteket ezúttal is a kormányhivatalon keresztül kapják meg a háziorvosok, és az igényeiket folyamatosan jelezhetik a megyei kormányhivataloknak.

A háziorvosok és házi gyerekorvosok az elmúlt időszakban több mint 1,3 millió gyorstesztet kaptak a koronavírus-gyanús esetek kiszűrésére.

A koronavírus-gyanúról továbbra is a háziorvos dönt, továbbra is fertőzésre utaló tünet a száraz köhögés, láz, nehézlégzés, hirtelen szaglásvesztés, vagy ízérzés zavara. Az omikron esetében gyakoriak a náthaszerű, felső légúti tünetek, de a háziorvos szakmai tapasztalata alapján egyéb tünetet is gyanúsnak ítélhet – írja a koronavirus.gov.hu.

Koronavírus-gyanús beteg esetén a gyors diagnózis felállítása érdekében a háziorvos a beteg jelentkezésekor az antigén gyorstesztet a háziorvosi rendelőben végzi el, vagy dönthet úgy, hogy átirányítja a pácienst egy PCR-mintavételi pontra, illetve ha a beteg állapota szükségessé teszi, akkor mentőt rendel otthoni mintavételhez.

Igazolt fertőzés esetén a hatósági házi karantén ideje már 7 nap, ha a tünetek súlyosabbak, akkor a háziorvos megszervezi a beteg kórházi ellátását.

Jogerősen 6 év börtönt kapott a Szegedi Ítélőtáblán az a szegedi jogász, aki 2020 tavaszán pisztollyal megpróbált kirabolni egy postát, majd két nap múlva 5000 forintot zsákmányolt egy virágboltból.

A táblabíróság az 53 éves férfit fegyveresen elkövetett rablás és lőfegyverrel visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek.

Nem volt munkája, elfogyott a pénze

A 2013-ban ittas vezetés vétsége miatt 5 hónap, egy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlott a lakás- és helyiséggazdálkodási csoportot vezette a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban. 2020 tavaszán a köztisztviselői megbízatása megszűnt, és miután felélte a tartalékait, kétségbeesésében úgy döntött, hogy rablással szerez pénzt.

Az elbénázott postarablás

A vádlott 2020. május 21-én magához vett egy már évtizedek óta engedély nélkül tartott pisztolyt, és napszemüveget, maszkot viselve megjelent egy szegedi postán, ahol csak három alkalmazott volt bent. A férfi odalépett az egyik ügyfélablakhoz, a betárazott pisztolyt rászegezte a postásnőre, és pénzt követelt. A sértett a pénzes fiók kinyitására készült, de kihasználta a vádlott figyelmetlenségét, felállt és a kolléganőivel együtt kirohant a hátsó ajtón az utcára, ahol segítséget kértek a járókelőktől. A vádlott ezt látva zsákmány nélkül kiment és hazabiciklizett.

Az 5000 forintos zsákmány

A sikertelen rablás után két nappal a vádlott maszkot viselve egy szegedi virágüzletbe ment be, ahol pisztolyát rászegezte a pult mögött álló nőre és felszólította, hogy adja át a bevételt. Az eladó akkor az RTL Híradónak elmondta, hogy amikor nem adta át a bevételt a rablónak, az könyörögni kezdett, azt mondta, nagyon nehéz helyzetben van. A boltos végül adott neki 5000 forintot, mondván, neki is van hat unokája, nem fog több pénzt adni. Figyelmeztette is a férfit, hogy a biztonsági kamera felvesz mindent. Végül a férfi elment, közben a bolt alkalmazottja kihívta a rendőröket.

El is fogták

A rendőrök a vádlottat – a postán rögzített ujjlenyomatok alapján – még aznap elfogták egy söröző teraszán, majd a lakásán a 6,35 mm-es kaliberű pisztolyt és a hozzá való lőszereket is lefoglalták.

Rendszeresen ivott

A pszichiátriai szakvélemény szerint a vádlott személyisége rendszeres napi alkoholfogyasztása miatt megváltozott, hangulatzavara miatt korábban pszichiátriai kezelés alatt állt, gyógyszereket is szedett, de azt abbahagyta, a bűncselekmények elkövetésekor pedig enyhe fokban korlátozott volt a beszámítási képessége.

Bocsánatot kért

A bűnösségét elismerő vádlott bocsánatot kért a tanúként meghallgatott postai dolgozótól.

A táblabíróság döntésével lényegében helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletét. (MTI)

Moszkvában marad Kovács Béla, az elsőfokon az EU intézményei elleni kémkedés alól felmentett, majd kémkedésre való előkészület miatt másodfokon mégis elítélt volt jobbikos EP-képviselő – írja a Magyar Nemzet, ami szerint az ítélet szerint az oroszoknak kémkedő bukott politikus nemzetközi kapcsolatokat oktat a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében 1986-ban diplomázott.

Kovács kormány- és Putyin-párti magyar lapnak azt mondta: „Magyarnak születtem és magyar is maradok, még ha most Moszkvában is élek.” (A Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében a szocialista országok sok diákja tanult, olyanok is, akik később otthon fontos gazdasági, politikai és titkosszolgálati beosztásokat kaptak.)

A lap ízt írja, Kovács a másodfokú bírósági eljárás közben agyvérzést kapott, Moszkvában meg is műtötték, és a műtétből lábadozva elkapta a Covid–19-et is, amiből azóta kigyógyult. Azt mondta, nem tud arról, hogy a Kúria kitűzte volna az ügyét, de azt ígéri, hazajön a tárgyalásra.

Kovács azt is elmondta, hogy szavazni is elmegy áprilisban a moszkvai magyar nagykövetségre, és azt mondta: nem az ellenzéki összefogásra fog szavazni, semmire sem tartja őket, így, ebben a formában alkalmatlanok a kormányzásra, komolyan vehető programjuk sincs. (Magyar Nemzet)

Meghalt Hana Horka, miután szándékosan elkapta covidot – mondta el az énekesnő fia a BBC-nek.

Az 57 éves cseh folkénekes nem volt beoltva, és a közösségi médiában írta, hogy a pozitív teszt után lábadozik, Két nappal a halála előtt azt írta a közösségi médiában, hogy lábadozik: „Most lesz színház, szauna, koncert.” De két nappal később meghalt.

A fia, Jan Rek azt mondta, hogy az anyja direkt fertőződött meg, amikor a fiú és az apja – akik mindketten teljesen be voltak oltva – elkapták a vírust, így védettségi igazolványt kapott bizonyos helyekre.

Bár nem volt beoltva, Jan Rek szerint az anyja nem hitt a vakcinákkal kapcsolatos vadabb összeesküvés-elméletekben, csak abban hitt, hogy jobb lesz a szervezetének, ha oltás helyett átesik a fertőzésen.

Csehországban is rekordsok esetet jelentettek ma. (BBC)

Nem teljesen világos, hogy honnan jött az ötlet, és mire gondolt a szolnoki Fidesz ezzel a poszttal:

Miért egy nőre van ráírva, hogy ki az igazi férfi? Miért nagy F-fel van az, hogy fideszes? Miért hiányzik egy vessző és van szóköz a felkiáltójel előtt? Valószínűleg csak egy igazi férfi tudhatja erre a választ.

Jó reggelt! Jó napot! A későn olvasóknak: jó estét! Ez a 444 reggeli hírlevele, de van több is.

4 nagyobb cikk a 444-ről:

• Egy hármas meg valami viszonylag normális pia: Völner és Schadl titkos bizniszei
  
• Tíz év kellett Orbán Viktornak, hogy teljesen leuralja a magyar nyilvánosságot
• Megszólaltattuk Varga Juditot a helyettese korrupciós ügyéről
• Már az atomfegyverekkel fenyegetőzésig jutott Oroszország és az USA konfliktusa
  

A VÖLNER–SCHADL-ÜGY

Folytattuk a Völner–Schadl-ügyet. Most arról írtunk, hogy Völner Pál és Schadl György olyan nyíltan egyeztettek telefonon a kenőpénzről és az üzletekről, mintha egyáltalán nem féltek volna a lebukástól. Volt, hogy Schadl egyenesen a minisztériumhoz, máskor Völner ügyvédi irodájába vitte a pénzt, egy ital kíséretében.

Kaufmann Balázsnak végre sikerült elkapnia Varga Juditot, hogy megkérdezze: hogy fordulhatott elő, hogy hosszú időn keresztül nem tudott arról, hogy a saját helyettese súlyos korrupciós pénzeket vesz át rendszeresen? Az igazságügyi miniszter úgy érzi: egyetlen sajtóközleménnyel elmondott mindent, amit Völner Pál ügyében fontosnak tart. Nem sokkal korábban pont arról írtunk, hogy 8 fős kommunikációs stábbal dolgozik Varga Judit, miközben bujkál az újságírók elől.

Boris Johnson brit miniszterelnök határozottan tagadta, hogy bárki figyelmeztette volna arra, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások idején rendezett Downing Street-i partik szabályellenesek voltak.

Johnson nem volt hajlandó egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy lemond-e kormányfői tisztségéről, ha az időközben elindult vizsgálat azt deríti ki, hogy ebben az ügyben félrevezető nyilatkozatokat tett a parlamentben.

Botrányos brit bulik

A botrány azután robbant ki, hogy az ITV brit kereskedelmi televízió hírszerkesztőségéhez a múlt héten eljutott egy email, amiben Martin Reynolds, Johnson személyi titkára tisztviselőket hívott meg 2020. május 20-ára egy kerti partira. A meghívóban szerepelt az is, hogy „italt mindenki hozzon magával”. A rendezvényen kb. 30-an vettek részt, köztük Boris Johnson.

Dominic Cummings, Johnson egykori főtanácsadója a blogján ma azt írta: a kormányfőt annak idején ő személyesen figyelmeztette, hogy a Downing Streeten rendezett buli törvénysértő, de „Johnson csak legyintett”.

Az egykor rendkívül befolyásos Cummings belső hatalmi viszálykodások után, 2020 végén haraggal távozott a Downing Streetről, és azóta többször is megfogalmazott különböző vádakat Johnsonnal szemben. Tavaly azt közölte egy parlamenti meghallgatáson, hogy Johnson a politikai protokoll megsértésével titkos adományokból finanszíroztatta a Downing Street 11. szám alatti kormányfői rezidencia tatarozását.

„Ha ez így lett volna, arra emlékeznék”

A Downing Street-i partiról írt friss blogbejegyzésére reagálva a brit kormányfő közös interjút adott a Sky Newsnak és a BBC-nek, „kategorikusan” kijelentve, hogy neki senki nem szólt a 2020 májusában rendezett Downing Street-i buli szabályellenes mivoltáról. „Ha ez így lett volna, arra emlékeznék” – mondta.

Johnson a múlt héten a londoni alsóházban már elismerte, hogy jelen volt a londoni miniszterelnöki hivatalban rendezett partin, és hivatalosan elnézést is kért, amiért az összejövetelt a koronavírus-járvány megfékezésére 2020 tavaszán elrendelt zárlat idején rendezték. De azt is mondta, hogy az volt a benyomása, hogy a Downing Street kertjében 2020 májusában tartott összejövetel munkatalálkozó volt.

A mostani médiainterjúban arra a többször megismételt kérdésre, hogy lemond-e, ha az ügyben indult vizsgálat azt állapítja meg, hogy a magyarázatával félrevezette az alsóházi képviselőket, Johnson sem egyértelmű igent, sem egyértelmű nemet nem mondott. A kérdésre minden alkalommal azt válaszolta: meg kell várni, hogy mi szerepel majd a vizsgálati jelentésben.

Johnson az interjúban is megismételte: annak idején úgy gondolta, hogy munkatalálkozón vesz részt, amikor csatlakozott a kerti összejövetel résztvevőihez.

A koronavírus-járvány első hullámának megfékezésére 2020. március 23-án elrendelt angliai korlátozások értelmében – amik a kerti parti idején még érvényben voltak – kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadtéren sem tartózkodhatott egymás társaságában, és a nem együtt élő családtagok, ismerősök otthonukban sem látogathatták egymást.

Johnson eddigi legnagyobb botránya

A kerti parti ügye az elmúlt néhány hétben Boris Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb horderejű belpolitikai botrányává fajult, annál is inkább, mivel azóta több más hasonló rendezvényről is értesülések kerültek nyilvánosságra.

A legutóbb ismertté vált hasonló ügy miatt a Downing Street – a brit belpolitikában szinte példátlan gesztussal – II. Erzsébet királynőtől is kénytelen volt elnézését kérni, miután a Telegraph megírta, hogy tavaly április 16-án, a királynő férje, Fülöp edinburghi herceg halála utáni nemzeti gyász idején, Fülöp temetése előtt alig pár órával is hajnalba nyúló, italozással egybekötött bulit tartottak a miniszterelnöki hivatalban.

A kormányzó Konzervatív Párt több rangos képviselője is lemondásra szólította fel Johnsont, különös tekintettel arra, hogy a botrányok miatt évek óta nem mért mélységbe zuhant a párt támogatottsága.

Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport közölte: az eddigi 55 százalék helyett már 65 százalék annak az esélye, hogy Boris Johnson az idén távozik tisztségéből. A cég – 45 százalékosra becsült valószínűséggel – Rishi Sunak pénzügyminisztert tartja a legesélyesebb utódjelöltnek. (MTI)

Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője 389 ezer forintos m2-áron vehette meg azt a Városház utcai, 49 m2-es üzlethelyiséget, amit 2019-ben vásárolhatott meg az V. kerület fideszes vezetésű önkormányzatától – írta meg az RTL.

A 19 millió 38 ezer forintos vételárat az V. kerület tájékoztatása szerint független igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján határozták meg.

Ez az ingatlan már a második, amely a belvárosi önkormányzattól került Schadl György tulajdonába, de Karácsony Gergely hétfőn arról beszélt, hogy Schadl egy rakás gyanús ingatlanügyletet kötött két fideszes vezetésű kerülettel.

Schadl a Belvárostól vette meg a Városház utca 16. alatti ingatlant is, úgy, hogy az Karácsony szerint benne se volt az eredeti pályázati anyagban. Az ügyben eljáró ügyvéd a főpolgármester szerint megakadályozta, hogy a Főváros éljen az elővásárlási jogával, miközben kedvező áron jutott irodához.

Az akkor még fideszes vezetésű Erzsébetvárosban pedig Schadl 8 üres önkormányzati lakást vett összesen 200 millió forintért a 2019-es önkormányzati választások előtt, úgy, a kerület egyszerre árverezett el 9 lakást, amik közül Schadl 8-at nyert meg, ebből 7-et egyedüli licitálóként – mondta Karácsony, aki vizsgálóbizottságot kezdeményez az „összefüggések feltárására”.

A belvárosi önkormányzat 2015 óta nem teszi nyilvánosság az eladott ingatlanjainak a listáját. A kerületben rengeteg ingatlant adtak el gyanús körülmények között.

A magyar férfi kézilabda-válogatott nem jutott tovább a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság csoportköréből, miután 31-30-ra kikapott Izlandtól a harmadik, utolsó fordulóban, kedden a budapesti MVM Dome-ban.

A válogatott vasárnap még 31-30-ra le tudta győzni Portugáliát, de mivel a középdöntőbe az első két helyezett jut, és a magyar csapat 31-28-ra kikapott Hollandiától, így nem jutottak tovább.

Az oltásokban használt mRNS-technológia terén végzett úttörő kutatásáért Karikó Katalinnak ítélték oda az idei, 300 ezer eurós (107 millió forint) Tudomány a Jövőért Solvay-díjat (Science for the Future Solvay Prize) – közölte a belga cég.

A közlemény szerint Karikó Katalin a szintetikusan előállított hírvivő RNS (mRNS) biokémiai módosításával kapcsolatos munkája tette lehetővé a vakcinák gyors kifejlesztését. A kutatásait leginkább a Pfizer/BioNTech és a Moderna használta fel a Covid-19 mRNS vakcinák kidolgozására, ez sok életet mentett meg. A kutatási eredményei a jövőben segíthetnek más betegségek, például a rák, az influenza, a malária vagy a HIV elleni küzdelemben is.

A közlemény idézi Ilham Kadrit, a Solvay vezérigazgatóját, aki úgy fogalmazott, Karikó Katalin hihetetlen elszántságával olyan jelentős előrelépést ért el az emberiség számára, amely forradalmasítja számos betegség kezelését. A szakember emlékeztetett rá, Karikó Katalin a második nő, aki elnyerte az elismerést.

A 2013-ban alapított Solvay-díjjal egy tudós olyan jelentős felfedezését ismerik el, ami kiemeli a tudomány és a kémia alapvető szerepét a világ legsürgetőbb kihívásainak megoldásában. Az idei elismeréssel az első Solvay Kémiai Konferencia 100. évfordulója előtt is tisztelegnek. A díjátadó ünnepséget a brüsszeli Palais des Académies-ben tartják március 29-én Fülöp belga király jelenlétében.

Az 1863-ban alapított belga, önmagát tudományos vállalatként meghatározó Solvay 64 országban működik, 2020-as nettó árbevétele 8,9 milliárd euró volt. (MTI)

Egymás kölcsönös politikai támogatásáról, a magyar-amerikai kapcsolatokról és a migrációról is szó volt Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump volt amerikai elnök tárgyalásán este – közölte Havasi Bertalan.

A miniszterelnök sajtófőnöke szerint a telefonos egyeztetésen Trump gratulált a magyar gazdaság kiemelkedő eredményeihez, és azt mondta, drukkol Orbánnak a soron következő parlamenti választáson.

A Fidesz elnöke megköszönte Trump politikai támogatását, és biztosította őt, hogy Magyarország a továbbiakban is jó szövetségese lesz az Amerikai Egyesült Államoknak – közölte Havasi.

Orbán gratulált az arizonai kampányrendezvényhez, amin Trump arról beszélt, hogy a szélsőséges demokraták kommunista országot akarnak csinálni az USA-ból, de Trumpék 2024-ben visszaveszik az országot.

Havasi szerint a tárgyaláson Orbán és Trump áttekintette a Magyarországot és az USA-t is sújtó migrációs válsághelyzetet, és megegyeztek abban, hogy a nemzeteink megvédése érdekében az illegális bevándorlást mindenképpen meg kell fékezni. (MTI)

Idén már hatszor rongáltak meg vagy tulajdonítottak el vasúti kábelt a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti pályaszakaszról – közölte a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága, miután a vasúttársaság feljelentést tett a legutóbbi eset miatt.

A MÁV közleménye szerint „az anyagi káron felül a vasúti közlekedést veszélyeztető rongálássorozat jelentős késéseket, vonatkimaradásokat is okozott”.

A kábellopások visszaszorítását a MÁV továbbra is kiemelt feladatának tekinti: sűrítik az ellenőrzéseket és „a frekventált szakaszokra folyamatos vagyonvédelmi jelenlétet” szerveznek.

„Az idén januárban történt hat rongálás és lopás közül négy tartós fennakadásokat okozott a Keleti pályaudvar amúgy is feszes technológiájában. A Sülysáp és Tápiószecső közötti szakaszon 2022-ben két alkalommal történt transzformátorlopás, a berendezés javítása hosszú elhárítási idővel járt” – közölték.

Hétfő este a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti szakaszon hibásodott meg a biztosítóberendezés. A szakemberek megállapították, hogy a hibát megint kábellopás okozta. A vasúttársaság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a rendőrségen.

Kedd hajnalban is kábellopási szándékkal rongálták meg a vezetékeket, a rendőrségi helyszínelés miatt a helyreállítás elhúzódott, a délutáni órákban fokozatosan áll helyre a menetrend a Keleti pályaudvart érintő vonalakon – írja a vasúttársaság.

A MÁV közleménye arra is kitér, hogy kábellopások, rongálások miatt 2021-ben országszerte 13 esetnél 175 vonat összesen 1720 percet késett. Idén már 9 esetet regisztráltak, a nagy forgalmú helyszínek miatt 315 vonat késett összesen 3210 percet.

A fémtörvény 2014-es életbe lépése előtt évente átlagosan 500-600 kábellopás történt, de a számuk a következő évben kevesebb mint tizedére esett vissza. Az esetszámok zuhanásával arányosan nagyot csökkent az okozott kár mértéke is, de tavaly ennek ellenére is több mint 11 millió forintos kára keletkezett a cégnek. (MTI)

Hétfőn írtuk meg, hogy a Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett többek között Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak. A jogi diplomához hosszú és gyötrelmes út vezet, de aki jóban volt Schadl Györggyel, a végrehajtói kamara elnökével, annak minimális tudás is elég volt, vagy oda se kellett mennie, és még a vizsgára is bejelentkeztek helyette.

A Pécsi Tudományegyetem a cikk után közölte, hogy felfüggesztette a vizsgáztatási jogát annak a tanársegédnek, aki segített Rogán Antal kabinetfőnökének, hogy vizsga nélkül kapjon érdemjegyet. A jogi kar dékánja, Fábián Adrián azt mondta, Mészáros Pál Emil elismerte, hogy baráti szívességet tett, amit nagyon megbánt. Az ügy miatt vizsgálat indult az egyetemen, ami nemcsak a tanársegédet és a csalásban szintén közreműködő Kovács Bélát érinti, hanem azokat is, akik vizsga nélkül továbbengedték Nagy Ádámot.

A Szegedi Tudományegyetem is vizsgálatot indított az elintézett vizsgák miatt, mivel az iratok szerint a polgári jogi tanszék vezetőjével is egyeztetett Schadl György. Az SZTE egy nap alatt lezárta a vizsgálatot, és közölte: „A Szegedi Tudományegyetem megvizsgálta az egyetem, illetve oktatói esetleges érintettségét a végrehajtókat érintő büntető eljárások során az egyetemi vizsgáztatások szabályszerűségével kapcsolatosan egyes sajtótermékekben megjelent információkat. A rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a vizsgáztatással kapcsolatosan szabályszegés nem történt és ezért a vizsgálatot maga részéről lezárta.”

Azóta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is közölte, hogy a nyomozati anyagban szereplő telefonbeszélgetésekről az egyetem vezetése a sajtóból értesült, és „az egyetem kiáll valamennyi tisztességes, a vonatkozó szabályokat mindenkoron tiszteletben tartó oktatója és hallgatója mellett, az oktatás és az értékelés (vizsgáztatás) során született eredmények tisztaságát nem kérdőjelezi meg”, de a nyomozati anyag miatt felmerült gyanú miatt belső vizsgálatot indítanak.

Karácsony Gergely hétfőn arról beszélt, hogy korábban 9 egy időben árverezett önkormányzati lakásból nyolcat Schadl György nyert meg, hetet egyedüli licitálóként. (HVG, 24)

Az Eurostat adatai alapján az ingatlanárakban a 2., a lakásbérleti díjban a 4. legnagyobb volt az EU-ban a magyar áremelkedés 2010 és 2021 között.

Lakást bérelni 1,3 százalékkal, ingatlant vásárolni 9,2 százalékkal volt drágább az EU-ban 2021 III. negyedévében, mint egy évvel korábban, és 2010-hez képest a lakásbérlés 16, a házvásárlás pedig 39 százalékkal drágább.

A magyar ingatlanárak drágulása Észtország után a legnagyobb volt az egész EU-ban: 2021 július-szeptemberében 118 százalékkal volt magasabb a magyar m2-ár, mint 2010-ben, ennél nagyobb drágulás (141 százalék) csak Észtországban volt.

A bérleti díjaknál a 2010 óta eltelt idő magyar drágulása valamivel 50 százalék alatti, ez az EU-ban a 4. legnagyobb. (via HVG)

A makói mcsipos.hu írta meg, hogy Farkas Éva, Makó fideszes polgármestere nem bízta a véletlenre, és az új önkormányzati újságban, a csak 24 oldalas Makói Hírekben 54 fotón ismerhető fel. Az oldalanként 2,25 fotó.

A polgármesterasszony nem szégyellős, ha kampányolni kell, az önkormányzati választás előtt kb. 800 idős makóinak adta elő gitárral az ölében a nyugdíjasok Imagine-jét.

Tavaly abból alakult ki művészeti vita Makón, hogy Farkas Éva férjének alapítványa egy érdekes faszobrot kapott ajándékba.

Először jelent meg a nyilvánosság előtt a Kazahsztánt sújtó véres zavargások után az ország befolyásos volt elnöke, Nurszultan Nazarbajev, akiről korábban olyan híek jelentek meg, hogy családostól külföldre menekült.

A 81 éves Nazarbajev egy videón hatalmas íróasztalnál, kazah zászlók előtt ülve azt mondta: nem utazott el sehova, a jól megérdemelt szabadságát tölti a fővárosban, a róla elnevezett Nur-Szultanban.

Azt mondta, a mostani államfőnek, Kaszim-Zsomart Tokajevnek „teljhatalma van”, és ő az ország biztonsági tanácsának vezetője. „Az elnököt hamarosan a Nur Otan (kormányzó) párt elnökévé választják. Ezért az elitben nincs konfliktus vagy konfrontáció. Az ezzel kapcsolatos szóbeszédek teljesen alaptalanok” – mondta.

A január elején Kazahsztánt megrázó véres zavargásokról azt mondta: a tüntetők célja „az ország integritásának és az állam alapjainak lerombolása” volt, „ez a tragédia mindannyiunknak tanulságul szolgált”, és „fontos, hogy kiderítsük, ki szervezte ezeket a pogromokat és gyilkosságokat”.

A zavargók dühe különösen Nazarbajev ellen irányult, aki hagyta virágozni a korrupciót a volt szovjet tagországban, amit három évtizeden át vezetett.

Nazarbajev 2019 márciusában mondott le az elnöki tisztségéről, de miután távozott tisztségéből, megőrizte befolyásos szerepét országa politikájában, igényt tartva a „nemzet feje” címre, és megtartva a vezető tisztségét a befolyásos Biztonsági Tanácsban.

De a zavargások óta az utódja, Tokajev megerősítette a saját befolyását, és átvette a Tanács irányítását. Több, a korábbi vezetőhöz közel álló embernek kellett távoznia fontos pozícióból, és legalább egy, a titkosszolgálatot vezető embert bebörtönöztek.

Tokajev elítélte Nazarbajev szerepét az elit indokolatlan meggazdagodásában, ami az elmúlt években felszította a népharagot, de azt mondta, a zavargások nagyszabású külföldi beavatkozás következményei voltak, anélkül, hogy erre bármilyen bizonyítékot szolgáltatott volna. (MTI)

A rendőrség a szolgálati kutyáik utánpótlásáért kutyakiválasztást tart január 31-én 9 és 12 óra között a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Dunakeszi telephelyén (2120 Dunakeszi, Repülőtéri utca 3.)

A „bírálatra felvezetett állatoknak” különféle feltételeknek kell megfelelniük a bizottság előtt:

• minimum 12 hónapos, az Utasításban meghatározott „A”, „B”, „C”, „D” kategóriába tartozó egyedek,
• fajta szerint: elsősorban német juhászkutya és belga juhászkutya (malinois) rövidszőrű változata, másodsorban a fent említett fajták fajtakeveréke, harmadsorban egyéb fajták,
• ivar szerint: kan vagy szuka,
• egészséges és szolgálati célú kiképzésre (a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ állatorvosának elbírálása alapján) fizikailag alkalmas,
• a tervezett szolgálati feladathoz szükséges képességekkel, készségekkel, temperamentummal és pszichikai tulajdonságokkal rendelkezik,
• egyedi azonosító transzponderrel rendelkezik,
• a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól szóló 164/2008. (XII.20.) FVM rendeletben előírt kötelező (veszettség elleni) védőoltást megkapta, ezt a gazdái oltási könyvvel igazolni tudják,
• féreghajtáson átesett, és ezt gazdái igazolni tudják,
• a törzskönyv nem elvárás.

A kutyákat az alábbiak szerint is fogják vizsgálni:

1. A kutyák lőfegyverből származó hanghatásra adott reakcióit 7,62-es gépkarabéllyal vizsgálják. A vizsgálat minden kategóriában kötelező. A kutya nem egyértelmű reakciója esetén, ha a bizottság így dönt, a lövés megismételhető.

2. A-kategóriájú kutyák vizsgálata és a szükséges gyakorlatok bemutatása:

3. B-kategóriájú kutyák vizsgálata és a szükséges gyakorlatok bemutatása:

4. A C-kategóriájú kutyák vizsgálatáról és a szükséges gyakorlatok bemutatásáról szóló videó nem elérhető.

5. D-kategóriájú kutyák vizsgálata és a szükséges gyakorlatok bemutatása:

Jelentkezni a [email protected] emailcímen lehet.

Jó napot kívánok ezen a hideg, szeles hétfő reggelen. Ez a 444 reggeli hírlevele, amire a többi hírlevéllel együtt itt lehet feliratkozni. Összefoglalom, miről volt szó a hétvégén és azóta a 444 hasábjain, de előtte az év eddigi legfontosabb híre, amiről minden magyarnak tudnia kell:

a miniszterelnök 13 év után újra nyilvánosan vágott disznót, a Facebook-oldalára kikerült a videó, amin mulatós kormánypropagandára feldolgoz egy disznót és pálinkázik.

Orbán Viktor egyébként az angol nyelvű honlapja szerint a disznóvágás mestere:

Ez pedig 4 kiemelt cikk a 444-ről:

• A Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett Rogán kabinetfőnökének
  
• Ivan Krasztev: A választójogról szóló vita lesz Európa következő nagy konfliktusa
  
• Úgy voltam vele, mindegy, hány évet kapok, csak legyen már vége a pernek
  
• So 2022: házilag erjesztett azték ananászsörrel fogod leöblíteni a szellemkonyháról rendelt moszatfőzeléket

COVID

Merkely Béla szerint az új koronavírus-fertőzéseknek már csak 20-30 százaléka deltás, vagyis 70-80 százalék omikron, ami miatt sorra dőlnek ki a tanárok és a diákok országszerte.

Az omikron enyhébb tüneteket okoz, de olyan gyorsan terjed, hogy túltelítődhetnek a kórházak, és most nem a negyedik oltás a fontos, hanem az első három – latolgattak szakértő arról, mit hozhat az ötödik hullám. Még vizsgálják, hogy kiknek javasolják a negyedik oltást.

A szakdolgozói kamara szerint közben szenved a magyar egészségügy a szakemberhiány miatt, sokan távoztak, a maradók 168 helyett 200-220 órában dolgoznak.

Ausztriában februártól kötelező lesz a védőoltás a felnőtteknek: az osztrák parlament csütörtökön szavazhat a törvényről, ami nem vonatkozik a várandós nőkre és azokra, akik orvosi okokból nem kérhetik a védőoltást.

A járvánnyal összefüggésbe hozott hajhullás tömegeket érint, de a telogén effluviumnak nevezett állapot nem covidspecifikus, sokan korábban is áteshettek rajta egy-egy lázzal járó betegség után.

• Pécsen egy 102 éves férfi kapott negyedik oltást.
• Pekingben is megjelent az omikron.
• Egy skót kórház covidosztályán találták meg a nemzetközi körözés alatt álló férfit.
• Angliában már csak 5 nap a karantén.

BELFÖLD

Nemrég a 444 birtokába jutott a „Schadl–Völner-ügy” nyomozati irata, megjelent az 1734 oldalas irat alapján készülő cikksorozatunk első része. Schadl Györgyöt sokan keresték, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében, ő pedig segített a végrehajtóknak, a végrehajtók hozzátartozóinak és a fontos embereknek, például Völner Pálnak vagy Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak.

Orbán Viktor bizalmi embere, Bíró Marcell teljhatalmat kapott a bírósági végrehajtói pályázatok elbírálásában. A Völner-ügy miatt kellett átírni a pályáztatási szabályokat.

Márki-Zay Péter most vasárnap is bejelentkezett a Facebookon, de már nem egyedül, hanem Simon Andrással, a kommunikációs stábjának a tagjával beszélgetve.

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt hosszan szidta a kormány árbefagyasztós politikáját, majd elmondta, hogy a mostani tempóval napokon belül meglesz az elég aláírás a Fudan-ellenes és az álláskeresési járadékról szóló népszavazási kezdeményezéshez, sőt 200 helyett kb. 230 ezer aláírás jöhet össze.

Márki-Zay szerint a Fidesz igyekszik ellehetetleníti majd, hogy az ellenzék kérdéseiről is lehessen szavazni a parlamenti választás napján, de kérik, hogy rohamtempóban hitelesítsék, és ne csak a kormány népszavazási kérdéseiről lehessen dönteni.

A miniszterelnök-jelölti vitáról azt mondta, biztos benne, hogy Orbán Viktor ki fog állni egy nyílt vitára, nem teheti meg, hogy ne tegye, hiszen a fideszes szavazók is elvárják Orbántól, hogy álljon ki az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével egy nyílt vitára, Rácz Zsófia helyettes államtitkár is azt mondta, hogy örülne a vitának.

Márki-Zay elmondta azt is, hogy az ellenzék jelölni akar köztársaságielnök-jelöltet a fideszes Novák Katalinnal szemben.

A XXII. kerületi Tétényi-fennsík Természetvédelmi Terület a főváros legnagyobb kiterjedésű száraz rétjeit magába foglaló terület, több védett, ritka állat és növényfaj otthona, mégis voltak olyan emberek, akik az elmúlt években, évtizedekben ezt egy hulladéklerakónak tekintették – írja Karácsony Gergely, aki bejelentette, hogy elkezdték eltakarítani onnan az illegális sitt- és szeméttengert.

A főpolgármester azt írta: „Hosszú előkészítési, tervezési és engedélyezési folyamat után megkezdődtek a szemét és sitt elszállítási munkák (több mint 4100 tonnáról van szó), valamint a tereprendezés és rehabilitáció a Főkertnek és az FKF-nek köszönhetően.” Azt írta, a munkálatokat azért időzítették a téli, vegetációs időn kívüli időszakra, hogy minimalizálják a természetvédelmi károkozás veszélyét.

A Fővárosi Vízművek 70 millió forintos vízbázisvédelmi támogatásából valósulnak meg a természetvédelmi terület élőhely-rehabilitációs munkálatai – írja Karácsony.

A magyar férfi kézilabda-válogatott 31-30-ra legyőzte Portugáliát a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság csoportkörének 2. fordulójában a budapesti MVM Dome-ban.

A mezőny legeredményesebb játékosa Máthé Dominik lett 8 góllal, és mivel 5 másodperccel a vége előtt a győztes gólt is ő lőtte, megválasztották a meccs legjobbjának.

A középdöntőbe az első két helyezett jut, a magyar válogatott csütörtökön 31-28-ra kikapott Hollandiától, kedden 18 órától pedig Izland ellen zár a B csoportban.

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre: megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás.

Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, de a pontos okai tisztázatlanok.

Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött 6 hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez.

„Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt” – mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője. A súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, de a Földre visszatérve igen, mert az űrhajósoknak csökkent a csonttömege és az izomereje.

Az űrben másodpercenként 3 millió vörösvérsejt pusztul el, a Földön ezzel szemben csak 2 millió.

A szervezet szerencsére kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták. Azt viszont nem tudják a kutatók, mennyi ideig képes az emberi szervezet az állandó önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok.

A gravitációba való visszatérés után sem volt gyors a gyógyulásuk, még egy évvel később is nagyobb arányban pusztultak a vörösvérsejtjeik.

Ennek ellenére normálisan tudtak élni. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma.

Trudel szerint az űrutazás miatti vérszegénység hasonlít ahhoz, amin – többek között a koronavírus okozta Covid-19 miatt – hónapokat intenzív ellátásban töltő páciensek élnek át. A vérszegénység a későbbi testmozgást és a gyógyulást is akadályozza.

Az ottawai kutatók eredményeiből – amik a Nature Medicine-ben jelentek meg – az is következhet, hogy a távoli bolygókra utazó emberek étrendjébe több vasat, szükség szerint több kalóriát kell beépíteni. A vérszegénység által okozott betegségek szűrése is fontos lehet, mielőtt az asztronauták elindulnának az űrbe, a Holdra, a Marsra és az annál is távolabbi égitestekre. (BBC, MTI)

„2024-ben visszavesszük a Fehér Házat” – mondta Donald Trump volt amerikai elnök helyi idő szerint szombaton este, az Arizona állambeli Florence városában tartott politikai nagygyűlésen.

A „Mentsük meg Amerikát” (Save America) című, 2 órán át tartó rendezvényen a volt elnök – az idén novemberben esedékes félidős választásokra utalva – azt mondta: fontos, hogy a republikánusok mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban visszaszerezzék a többséget. „Nagy vörös hullám indul el itt, Arizonában, és végig fog söpörni ezen az országon” – mondta a Republikánus Párt színére utalva.

Trump ugyan nem jelentette be, hogy újra elindulna a 2024-ben esedékes elnökválasztáson, de arra bíztatta az embereket, hogy mindenképpen menjenek el szavazni. „Hiszem, hogy 2024 még fontosabb lesz, (de) ebben az évben (2022-ben) fogjuk visszavenni a képviselőházat, vissza fogjuk venni a Szenátust, és vissza fogjuk venni Amerikát. Ez nagyon fontos. És 2024-ben vissza fogjuk venni a Fehér Házat” – mondta.

„Az emberek éhesek az igazságra: vissza akarják kapni az országukat” – mondta Trump, aki a beszédében megint utalt arra, hogy szerinte amikor 2020-ban kikapot Joe Bidentől, választási csalások történtek. „Mindig is gyönyörű országnak tartottak bennünket, ahol tisztességes választások vannak, és most sok szempontból nevetség tárgya vagyunk szerte a világon” – mondta.

A volt republikánus elnök a média egy részével szemben is kritikát fogalmazott meg, ami szerinte „megalapozatlannak” és „nagy hazugságnak” nevezi a választási visszaélésekkel kapcsolatos vádakat, és „továbbra is visszautasítja, hogy beszéljen róla”. Trump szerint ennek az az oka, hogy a média a „radikális baloldali demokraták zsebében van, ugyanazoknak az embereknek a zsebében, akik tönkreteszik az országunkat”. Trump azt mondta:

„A szélsőséges demokraták kommunista országot akarnak csinálni az Egyesült Államokból.”

A volt elnök szerint a média „bűnrészes” volt Biden megválasztásában, „ha a sajtó őszinte, a választás sokkal másképpen alakult volna”.

Biden külpolitikájáról azt mondta: Biden „megalázta” az amerikai nemzetet a „világ színpadán”. Trump szerint Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-Ping kínai elnök utóbbi időszakban tett lépései és retorikája is „a tisztelet hiányára” utalnak. „Nekünk soha nem volt ilyen problémánk. Nem volt probléma Putyinnal és Ukrajnával. Nem volt probléma Hszi elnökkel és Tajvannal. Kína, Oroszország és Irán agresszívak és provokálnak. Egy évvel ezelőtt ezt nem merték volna megtenni. Soha nem tettek volna ilyet. Játszadoznak velünk” – mondta Trump.

A volt elnök kritizálta a kormány koronavírus elleni lépéseit is, és külön kiemelte Anthony Fauci, a Fehér Ház járványügyi tanácsadója szerepét, akiből Trump szerint Biden „királyt csinált”. Trump „bűnténynek” nevezte a jelenlegi kormány járványügyi intézkedéseit, és úgy fogalmazott: „minden eszközt megadtunk Joe Bidennek, de kudarcot vallott. (…) Képtelen lépést tartani. Képtelenek. Valójában alkalmatlanok.”

Azt mondta: ma négyszer annyi Covid-fertőzött van, mint az ő elnöksége idején volt, és Biden hangját utánozva emlékeztetett Biden kampányígéretére, amikor az akkor még elnökjelölt politikus azt mondta: „én megszabadulok majd a Covidtól”.

Trump a 2021. január 6-i, Capitolium elleni támadásokat vizsgáló bizottságot „meg nem választottnak” és „politikai viccnek” nevezte, és elítélte az amerikai törvényhozás épületének megtámadása során letartóztatottakkal szembeni „embertelen” bánásmódot. Azt mondta:

„Mi történik ezekkel az emberekkel a börtönökben, miért nem teszik meg ugyanezt az Antifa és a Black Lives Matter mozgalom tagjaival? A demokraták megünnepelték határozatlan idejű, tárgyalás nélküli fogva tartásukat.”

Trump általában is élesen bírálta Bident: „Mindannyian tudtuk, hogy Joe Biden nem lesz olyan jó, de azt kevesen képzelték volna, hogy ekkora katasztrófát jelent ennek az országnak mindaz, amit tesznek.” A koronavírus-járvány rossz kezelése mellett megemlítette a rendkívül magas inflációt és benzinárakat is.

Szombaton iktatták be a hivatalába Virginia állam új, republikánus párti kormányzóját, Glenn Youngkint. A beszédében az üzletemberből lett republikánus politikus többek között azt mondta: az iskolákban „eltávolítják a tanórákról a politikát, és ismét matematikát, olvasást, történelmet tanítanak majd a gyerekeknek”. Ezzel a kormányzó arra utalt, hogy Virginiában különösen éles vita bontakozott ki arról, hogy civilszervezetek tarthatnak-e órákat kiskorú diákoknak a homoszexualitásról. „A szülőknek joguk van beleszólni abba, mit tanítanak a gyerekeiknek az iskolában” – mondta Glenn Youngkin. (MTI)

A három korábbi fotó után a miniszterelnök Facebook-oldalára végre kikerült a videó is, amin mulatós kormánypropagandára feldolgoz egy disznót és pálinkázik.

Orbán Viktor szombaton a Csongrád-Csanád megye nyugati határán fekvő Öttömösre ment, ahol 13 év után először dolgozott fel nyilvánosan egy disznót a vendéglátójával, Mihálffy Bélával együtt. Mihálffyt a Fidesz december elején jelölte ki a kormánypárt helyi jelöltjének a 2022-es választásra.

Érdekesség, hogy a videóban nem említik, hogy a választás előtt két hónappal maximalizálják a sertéscomb árát.

Orbán régen rendszeresen dolgozott fel disznót kamerák előtt, de 2009 óta (egészen idáig) titkolták, öl-e disznót még. Ezen a 2009-es felcsúti videón is Takács Ferenc vágta le a 160 kilós yorkshire-t és egy kétmázsás „bufurc, magyar” mangalicát:

Ott volt az Orbán család mellett Mészáros Lőrinc akkori felcsúti polgármester és Demján Sándor is. A fűszerezést akkor Orbán irányította.

Majdnem egy éve halt meg Takács Ferenc egykori fideszes politikus, akit sokan Orbán böllérjeként ismertek.

Egy lett disszidens azt állítja, halálos fenyegetéseket kap, és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (National Crime Agency, NCA) nagy veszélybe sodorta az életét azzal, hogy nyilvánosságra hozta a brit álnevét és lakcímét – írja a Mirror.

A lap azt írja, hogy a 62 éves egykori KGB-s/FSZB-s kém, Borisz Karpicskov Vlagyimir Putyinnak ugyanazon a listáján szerepelt, mint Szergej Szkripal, a novicsokkal megmérgezett kettős ügynök.

A férfi azt állítja, hogy hét halálos fenyegetést kapott azóta, hogy az NCA átadta személyes adatait a szülőföldje, Lettország kiadatási kérelmére.

A rendőrség vizsgálja a legutóbbi, január 2-i, postán érkezett levelet, ami így szól:

„A hozzád hasonló árulóknak nincs helyük a földön. A halál úton van. Te már félholt vagy.”

Karpicskov azt mondta, az üzenetet buborékfóliába zárták, és röviddel a felbontása után influenzaszerű tünetekkel lett rosszul.

Egy korábbi levelet Karpicskov egyik fedőnevével írták alá, amit 1991 és 1995 között használt, amikor Lettország után kémkedett az oroszoknak, és a feladó címének a helyi temető volt megadva. Szerinte csak orosz kémek lehettek információik arról, hogy Vagyim Petrovics Kravcsenko néven kémkedett negyed évszázaddal ezelőtt.

Lettország 2018-ban európai elfogatóparancsot kiadva követelte Karpicskov kiadatását csalás, okirathamisítás és fegyverbirtoklás vádjával, de a bíróság 2020 szeptemberében elutasította az indítványt. A meghallgatásán ugyanis azzal érveltek, hogy Moszkva Lettországot dróton rángatva próbálja a kémet elfogni.

Az eljárás előtt Lettország az NCA-től kikérte Karpicskov brit nevét és címét, de az NCA európai elfogatóparancsokat kezelő osztálya megadta a kérést. Csakhogy 2019 májusában kiadták az adatokat, amikor elárulták a címet, ahol az európai elfogatóparancsot végrehajtó rendőrök letartóztatták Karpicskovot.

Karpicskov őrnagyként szolgált a szovjet KGB-nél és az orosz utódánál, az FSZB-nél, majd 1998-ban disszidált Nagy-Britanniába két bőrönddel, tele titkokkal és kémkellékekkel, köztük KGB-s kulcsokkal és hat hamis útlevéllel. (Mirror)