
A pakisztáni Ravalpindi városának büntetőbírósága halálra ítélt egy muszlim nőt, amiért istenkáromlónak minősített tartalmat osztott meg egy üzenetküldő szolgáltatáson.
A 26 éves Anika Atikot 2020 májusában tartóztatták le, miután Mohamed prófétáról készült karikatúrákat és ahhoz csatolt szöveges üzenetet küldött tovább a WhatsApp alkalmazáson. A rajzokat és a szövegeket az ügyben illetékes bíróság blaszfémiának minősítette.
A nőt akasztás általi halálra és halmazati büntetésként még 20 évi börtönbüntetésre is ítélték. A Dawn angol nyelvű pakisztáni lap úgy tudja, hogy Anika Atiknak ezen felül 200 ezer pakisztáni rúpia (356 ezer forint) pénzbírságot is meg kell fizetnie.
Most 80, istenkáromlás miatt elítélt tölti büntetését a pakisztáni börtönökben.
Pakisztánban az iszlám vallás megsértése életfogytiglani börtönnel vagy akár halálbüntetéssel is végződhet az istenkáromlásra vonatkozó szigorú törvények értelmében. Az esetek egy részében a gyanúsítottakat feldühödött személyek gyakran meglincselik még azelőtt, hogy a bírósági tárgyalásuk egyáltalán megkezdődne.
Jogvédők szerint gyakran vissza is élnek a blaszfémiára vonatkozó drákói törvényekkel személyes viszályok „rendezésekor”. Az esetek nagy részében a gyanúsítottak maguk is muszlimok, de gyakran vallási kisebbségek, így különösen keresztények is célponttá válnak.
Decemberben a csőcselék például meglincselt és halálra égetett Pakisztánban egy Srí Lanka-i gyárigazgatót, akit szintén blaszfémiával gyanúsítottak meg. (Guardian via MTI)

A fanatikusan kormánypárti és államilag feltőkésített CÖF-CÖKA-hoz tartozó Kövess Minket 2022 Kft. az Austin Powers – Aranyszerszám című James Bond-paródiából nyúlt képpel alázza Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet. A főgonoszt, Dr. Genyát és a klónját, Kicsi-Ént alakították át a két ellenzéki politikusra:
A Redditre feltöltött plakátfotón látszik, hogy konkrétan erről a fotóról nyúlták Gyurcsány és Márki-Zay testét:

Megkerestük a szerzői jogokat birtokló Warner Mediát, hogy megengedték-e, hogy az orbánista szervezet használja a terméküket, amint válaszolnak, a cikket frissítjük. Mindenesetre kicsi az esély rá, a Warner ugyanis a Trump-kampányt is beperelte, amikor felhasználták a zenéjüket.
Az rtl.hu két hete arról írt, hogy a Fidesznek akár 3-4-szer annyi választási plakátja is lehet majd a kampányban, mint az ellenzéknek: az ellenzéki összefogás kb. 2-3 ezer felülettel számolhat, míg a kormánypártok a korábbi tapasztalatok alapján akár 5-8 ezer helyen is hirdethetik majd az üzeneteiket.
László Róbert, a Political Capital szakértője akkor a lapnak azt mondta: „A Fidesz papíron ugyanannyit költhet kampányra, mint bármely riválisa, a valóság azonban nagyon távol van a választási törvények betűjétől. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy tizenkét éve egymást érik a társadalmi tájékoztatásnak álcázott kormányzati kampányok, és akkor még nem említettük az állami médiára költött százmilliárdokat, a kormány által irányított médiabirodalmat.”

Az Európai Bizottság az ivóvíz szennyezőanyag-mentesség érdekében arról döntött, hogy ezentúl az EU-ban a vízellátási lánc egésze mentén szorosabban nyomon kell követni, hogy jelen van-e az ivóvízben a béta-ösztradiol és a nonil-fenol, két olyan vegyület, ami zavarja a hormonháztartás működését – közölte a bizottság.
A közlemény szerint az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló, tavaly hatályba lépett EU-s irányelv előírásainak megfelelően az Európai Bizottság létrehozta azoknak az újonnan megjelenő vegyületeknek az első megfigyelési listáját, amik esetleges jelenléte az ivóvízben nyomon követést igényel, adott esetben intézkedések meghozatalát is szükségessé teszi.
Az EU-tagállamoknak 2023. január 12-ig nyomonkövetési követelményeket kell életbe léptetniük az ivóvízellátási lánc egészében, az irányértékek túllépése esetén pedig intézkedéseket kell hozniuk. Ha idővel olyan új anyagok, köztük hormonháztartást zavaró vegyületek, gyógyszerek vagy mikroműanyagok jelennek meg, amik valószínűsíthetően az ivóvízben is előfordulnak, és potenciális egészségügyi kockázatot jelenthetnek, a tagországoknak jelenteniük kell az uniós bizottságnak. Indokolt esetben a vegyületeket a brüsszeli testület fel fogja venni a megfigyelési listára.
Remények szerint az új mechanizmus hozzá fog járulni a vegyi anyagokra vonatkozó uniós stratégiában és a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervben meghatározott célkitűzések eléréséhez, elősegítve, hogy a környezet mentes legyen a toxikus anyagoktól – közölte az Európai Bizottság. (MTI)

Angela Merkel elutasította António Guterres ENSZ-főtitkár állásajánlatát – közölte a volt német kancellár irodája, ami szerint Merkel „a múlt héten telefonon beszélt az ENSZ főtitkárával, és megköszönte, de nem fogadta el a felkérését”.
António Guterres arra kérte a decemberben visszavonult politikust, hogy vállalja el az úgynevezett globális közjavakkal foglalkozó tanácsadó testület elnöki tisztségét. A globális közjószág fogalmára nincs általánosan elfogadott meghatározás. Általában az ilyen javak közé sorolják a világ teljes lakosságát szolgáló természeti képződményeket, szellemi alkotásokat és egyéb vívmányokat, például az ózonréteget, a repülésbiztonság nemzetközi szabályait, vagy éppen az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegséggel (Covid-19) szembeni védettség kialakítását oltással.
Az ENSZ-főtitkár terve szerint fel kell állítani egy volt állam-, illetve kormányfőkből álló tanácsadói csoportot, ami abban segíti a világszervezetet, hogy javítsa a nemzetközi közösség együttműködését a globális közjavakkal kapcsolatos ügyekben, vagyis például a koronavírus-világjárvány megállítását szolgáló törekvésekben. A testület felállítása a volt portugál miniszterelnök egyik fő vállalása az év elején kezdett második ENSZ-főtitkári megbízatására.
Angela Merkel 16 évi kormányzás után tavaly december 8-án adta át hivatalát az új német kancellárnak, Olaf Scholznak, és azóta nem volt nyilvános programja. A volt hivatalvezetője, Brigitte Baumann a Spiegel december 10-i számában elmondta, hogy közösen könyvet terveznek Merkel 1989-ben kezdett politikai pályafutásáról. A volt kancellár egyéb tervei nem ismertek a német nyilvánosság előtt. (MTI)

Miután kedd este az RTL beszámolt a hírről, az Országos Kórházi Főigazgatóság megerősítette a Telexnek, hogy távozik 11 orvos a Péterfy Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályáról.
Az orvosok között van, aki más állami intézménybe megy át, de van olyan is, aki magánellátásra vált.
A lap azt írja, Budapesten a 7. és a 8. kerületből is csak ebbe a kórházba lehet menni szülni az állami ellátásban, és aggódnak, hogy az osztály ekkora létszámmal is el tudja-e majd látni a feladatait.
Az egészségügyben felmondási tilalom van, de az érintett orvosok még a tilalom előtt adták be a felmondásukat. Az Országos Kórházi Főigazgatóság a lapnak azt írta:
„A Péterfy Kórházból távozó szakorvosok közül kettő egy-egy másik állami fekvőbeteg-intézményben lett osztályvezető főorvos, tehát az állami egészségügyi rendszer semmilyen veszteséget nem szenvedett el, ők előreléptek szakmai pályájukon. A kórház azóta felvett egy szakorvost és 1 rezidenst, két további rezidens felvétele pedig folyamatban van. Az osztály működése 7 szakorvossal és 3 rezidenssel zavartalanul zajlik jelenleg is, az intézményben semmilyen beavatkozás nem maradt el.”

A nyilvánosságot látványosan kerülő országos tisztifőorvos megint videóüzenetet küldött, kérdezni továbbra sem lehet tőle:
Müller Cecília elmondta, hogy a betegségek 87 százalékát az omikron, 13 százalékát a delta variáns okozza. Az oltottak is megfertőződhetnek, de a betegség súlyosságát enyhíti a védőoltás – mondta Müller, aki javasolja 12 év fölött mindenkinek a harmadik oltást.
Közben a kormány 340 ezer antigéngyorstesztet ad a háziorvosoknak és házi gyerekorvosoknak a járvány megfékezésére, de újra kapnak védőeszközöket is a háziorvosok, például sebészeti és FFP2 maszkokat, gumikesztyűket, védőszemüvegeket, overálokat. A teszteket ezúttal is a kormányhivatalon keresztül kapják meg a háziorvosok, és az igényeiket folyamatosan jelezhetik a megyei kormányhivataloknak.
A háziorvosok és házi gyerekorvosok az elmúlt időszakban több mint 1,3 millió gyorstesztet kaptak a koronavírus-gyanús esetek kiszűrésére.
A koronavírus-gyanúról továbbra is a háziorvos dönt, továbbra is fertőzésre utaló tünet a száraz köhögés, láz, nehézlégzés, hirtelen szaglásvesztés, vagy ízérzés zavara. Az omikron esetében gyakoriak a náthaszerű, felső légúti tünetek, de a háziorvos szakmai tapasztalata alapján egyéb tünetet is gyanúsnak ítélhet – írja a koronavirus.gov.hu.
Koronavírus-gyanús beteg esetén a gyors diagnózis felállítása érdekében a háziorvos a beteg jelentkezésekor az antigén gyorstesztet a háziorvosi rendelőben végzi el, vagy dönthet úgy, hogy átirányítja a pácienst egy PCR-mintavételi pontra, illetve ha a beteg állapota szükségessé teszi, akkor mentőt rendel otthoni mintavételhez.
Igazolt fertőzés esetén a hatósági házi karantén ideje már 7 nap, ha a tünetek súlyosabbak, akkor a háziorvos megszervezi a beteg kórházi ellátását.

Jogerősen 6 év börtönt kapott a Szegedi Ítélőtáblán az a szegedi jogász, aki 2020 tavaszán pisztollyal megpróbált kirabolni egy postát, majd két nap múlva 5000 forintot zsákmányolt egy virágboltból.
A táblabíróság az 53 éves férfit fegyveresen elkövetett rablás és lőfegyverrel visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek.
A 2013-ban ittas vezetés vétsége miatt 5 hónap, egy évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt vádlott a lakás- és helyiséggazdálkodási csoportot vezette a hódmezővásárhelyi polgármesteri hivatalban. 2020 tavaszán a köztisztviselői megbízatása megszűnt, és miután felélte a tartalékait, kétségbeesésében úgy döntött, hogy rablással szerez pénzt.
A vádlott 2020. május 21-én magához vett egy már évtizedek óta engedély nélkül tartott pisztolyt, és napszemüveget, maszkot viselve megjelent egy szegedi postán, ahol csak három alkalmazott volt bent. A férfi odalépett az egyik ügyfélablakhoz, a betárazott pisztolyt rászegezte a postásnőre, és pénzt követelt. A sértett a pénzes fiók kinyitására készült, de kihasználta a vádlott figyelmetlenségét, felállt és a kolléganőivel együtt kirohant a hátsó ajtón az utcára, ahol segítséget kértek a járókelőktől. A vádlott ezt látva zsákmány nélkül kiment és hazabiciklizett.
A sikertelen rablás után két nappal a vádlott maszkot viselve egy szegedi virágüzletbe ment be, ahol pisztolyát rászegezte a pult mögött álló nőre és felszólította, hogy adja át a bevételt. Az eladó akkor az RTL Híradónak elmondta, hogy amikor nem adta át a bevételt a rablónak, az könyörögni kezdett, azt mondta, nagyon nehéz helyzetben van. A boltos végül adott neki 5000 forintot, mondván, neki is van hat unokája, nem fog több pénzt adni. Figyelmeztette is a férfit, hogy a biztonsági kamera felvesz mindent. Végül a férfi elment, közben a bolt alkalmazottja kihívta a rendőröket.
A rendőrök a vádlottat – a postán rögzített ujjlenyomatok alapján – még aznap elfogták egy söröző teraszán, majd a lakásán a 6,35 mm-es kaliberű pisztolyt és a hozzá való lőszereket is lefoglalták.
A pszichiátriai szakvélemény szerint a vádlott személyisége rendszeres napi alkoholfogyasztása miatt megváltozott, hangulatzavara miatt korábban pszichiátriai kezelés alatt állt, gyógyszereket is szedett, de azt abbahagyta, a bűncselekmények elkövetésekor pedig enyhe fokban korlátozott volt a beszámítási képessége.
A bűnösségét elismerő vádlott bocsánatot kért a tanúként meghallgatott postai dolgozótól.
A táblabíróság döntésével lényegében helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletét. (MTI)

Moszkvában marad Kovács Béla, az elsőfokon az EU intézményei elleni kémkedés alól felmentett, majd kémkedésre való előkészület miatt másodfokon mégis elítélt volt jobbikos EP-képviselő – írja a Magyar Nemzet, ami szerint az ítélet szerint az oroszoknak kémkedő bukott politikus nemzetközi kapcsolatokat oktat a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében 1986-ban diplomázott.
Kovács kormány- és Putyin-párti magyar lapnak azt mondta: „Magyarnak születtem és magyar is maradok, még ha most Moszkvában is élek.” (A Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében a szocialista országok sok diákja tanult, olyanok is, akik később otthon fontos gazdasági, politikai és titkosszolgálati beosztásokat kaptak.)
A lap ízt írja, Kovács a másodfokú bírósági eljárás közben agyvérzést kapott, Moszkvában meg is műtötték, és a műtétből lábadozva elkapta a Covid–19-et is, amiből azóta kigyógyult. Azt mondta, nem tud arról, hogy a Kúria kitűzte volna az ügyét, de azt ígéri, hazajön a tárgyalásra.
Kovács azt is elmondta, hogy szavazni is elmegy áprilisban a moszkvai magyar nagykövetségre, és azt mondta: nem az ellenzéki összefogásra fog szavazni, semmire sem tartja őket, így, ebben a formában alkalmatlanok a kormányzásra, komolyan vehető programjuk sincs. (Magyar Nemzet)

Meghalt Hana Horka, miután szándékosan elkapta covidot – mondta el az énekesnő fia a BBC-nek.
Az 57 éves cseh folkénekes nem volt beoltva, és a közösségi médiában írta, hogy a pozitív teszt után lábadozik, Két nappal a halála előtt azt írta a közösségi médiában, hogy lábadozik: „Most lesz színház, szauna, koncert.” De két nappal később meghalt.
A fia, Jan Rek azt mondta, hogy az anyja direkt fertőződött meg, amikor a fiú és az apja – akik mindketten teljesen be voltak oltva – elkapták a vírust, így védettségi igazolványt kapott bizonyos helyekre.
Bár nem volt beoltva, Jan Rek szerint az anyja nem hitt a vakcinákkal kapcsolatos vadabb összeesküvés-elméletekben, csak abban hitt, hogy jobb lesz a szervezetének, ha oltás helyett átesik a fertőzésen.
Csehországban is rekordsok esetet jelentettek ma. (BBC)

Nem teljesen világos, hogy honnan jött az ötlet, és mire gondolt a szolnoki Fidesz ezzel a poszttal:
Miért egy nőre van ráírva, hogy ki az igazi férfi? Miért nagy F-fel van az, hogy fideszes? Miért hiányzik egy vessző és van szóköz a felkiáltójel előtt? Valószínűleg csak egy igazi férfi tudhatja erre a választ.

Jó reggelt! Jó napot! A későn olvasóknak: jó estét! Ez a 444 reggeli hírlevele, de van több is.
4 nagyobb cikk a 444-ről:

Folytattuk a Völner–Schadl-ügyet. Most arról írtunk, hogy Völner Pál és Schadl György olyan nyíltan egyeztettek telefonon a kenőpénzről és az üzletekről, mintha egyáltalán nem féltek volna a lebukástól. Volt, hogy Schadl egyenesen a minisztériumhoz, máskor Völner ügyvédi irodájába vitte a pénzt, egy ital kíséretében.
Kaufmann Balázsnak végre sikerült elkapnia Varga Juditot, hogy megkérdezze: hogy fordulhatott elő, hogy hosszú időn keresztül nem tudott arról, hogy a saját helyettese súlyos korrupciós pénzeket vesz át rendszeresen? Az igazságügyi miniszter úgy érzi: egyetlen sajtóközleménnyel elmondott mindent, amit Völner Pál ügyében fontosnak tart. Nem sokkal korábban pont arról írtunk, hogy 8 fős kommunikációs stábbal dolgozik Varga Judit, miközben bujkál az újságírók elől.

Boris Johnson brit miniszterelnök határozottan tagadta, hogy bárki figyelmeztette volna arra, hogy a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások idején rendezett Downing Street-i partik szabályellenesek voltak.
Johnson nem volt hajlandó egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy lemond-e kormányfői tisztségéről, ha az időközben elindult vizsgálat azt deríti ki, hogy ebben az ügyben félrevezető nyilatkozatokat tett a parlamentben.
A botrány azután robbant ki, hogy az ITV brit kereskedelmi televízió hírszerkesztőségéhez a múlt héten eljutott egy email, amiben Martin Reynolds, Johnson személyi titkára tisztviselőket hívott meg 2020. május 20-ára egy kerti partira. A meghívóban szerepelt az is, hogy „italt mindenki hozzon magával”. A rendezvényen kb. 30-an vettek részt, köztük Boris Johnson.
Dominic Cummings, Johnson egykori főtanácsadója a blogján ma azt írta: a kormányfőt annak idején ő személyesen figyelmeztette, hogy a Downing Streeten rendezett buli törvénysértő, de „Johnson csak legyintett”.
Az egykor rendkívül befolyásos Cummings belső hatalmi viszálykodások után, 2020 végén haraggal távozott a Downing Streetről, és azóta többször is megfogalmazott különböző vádakat Johnsonnal szemben. Tavaly azt közölte egy parlamenti meghallgatáson, hogy Johnson a politikai protokoll megsértésével titkos adományokból finanszíroztatta a Downing Street 11. szám alatti kormányfői rezidencia tatarozását.
A Downing Street-i partiról írt friss blogbejegyzésére reagálva a brit kormányfő közös interjút adott a Sky Newsnak és a BBC-nek, „kategorikusan” kijelentve, hogy neki senki nem szólt a 2020 májusában rendezett Downing Street-i buli szabályellenes mivoltáról. „Ha ez így lett volna, arra emlékeznék” – mondta.
Johnson a múlt héten a londoni alsóházban már elismerte, hogy jelen volt a londoni miniszterelnöki hivatalban rendezett partin, és hivatalosan elnézést is kért, amiért az összejövetelt a koronavírus-járvány megfékezésére 2020 tavaszán elrendelt zárlat idején rendezték. De azt is mondta, hogy az volt a benyomása, hogy a Downing Street kertjében 2020 májusában tartott összejövetel munkatalálkozó volt.
A mostani médiainterjúban arra a többször megismételt kérdésre, hogy lemond-e, ha az ügyben indult vizsgálat azt állapítja meg, hogy a magyarázatával félrevezette az alsóházi képviselőket, Johnson sem egyértelmű igent, sem egyértelmű nemet nem mondott. A kérdésre minden alkalommal azt válaszolta: meg kell várni, hogy mi szerepel majd a vizsgálati jelentésben.
Johnson az interjúban is megismételte: annak idején úgy gondolta, hogy munkatalálkozón vesz részt, amikor csatlakozott a kerti összejövetel résztvevőihez.
A koronavírus-járvány első hullámának megfékezésére 2020. március 23-án elrendelt angliai korlátozások értelmében – amik a kerti parti idején még érvényben voltak – kettőnél több, nem egy háztartásban élő ember szabadtéren sem tartózkodhatott egymás társaságában, és a nem együtt élő családtagok, ismerősök otthonukban sem látogathatták egymást.
A kerti parti ügye az elmúlt néhány hétben Boris Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb horderejű belpolitikai botrányává fajult, annál is inkább, mivel azóta több más hasonló rendezvényről is értesülések kerültek nyilvánosságra.
A legutóbb ismertté vált hasonló ügy miatt a Downing Street – a brit belpolitikában szinte példátlan gesztussal – II. Erzsébet királynőtől is kénytelen volt elnézését kérni, miután a Telegraph megírta, hogy tavaly április 16-án, a királynő férje, Fülöp edinburghi herceg halála utáni nemzeti gyász idején, Fülöp temetése előtt alig pár órával is hajnalba nyúló, italozással egybekötött bulit tartottak a miniszterelnöki hivatalban.
A kormányzó Konzervatív Párt több rangos képviselője is lemondásra szólította fel Johnsont, különös tekintettel arra, hogy a botrányok miatt évek óta nem mért mélységbe zuhant a párt támogatottsága.
Az Eurasia Group nevű londoni politikai-gazdasági kockázatelemző csoport közölte: az eddigi 55 százalék helyett már 65 százalék annak az esélye, hogy Boris Johnson az idén távozik tisztségéből. A cég – 45 százalékosra becsült valószínűséggel – Rishi Sunak pénzügyminisztert tartja a legesélyesebb utódjelöltnek. (MTI)

Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar letartóztatott vezetője 389 ezer forintos m2-áron vehette meg azt a Városház utcai, 49 m2-es üzlethelyiséget, amit 2019-ben vásárolhatott meg az V. kerület fideszes vezetésű önkormányzatától – írta meg az RTL.
A 19 millió 38 ezer forintos vételárat az V. kerület tájékoztatása szerint független igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján határozták meg.
Ez az ingatlan már a második, amely a belvárosi önkormányzattól került Schadl György tulajdonába, de Karácsony Gergely hétfőn arról beszélt, hogy Schadl egy rakás gyanús ingatlanügyletet kötött két fideszes vezetésű kerülettel.
Schadl a Belvárostól vette meg a Városház utca 16. alatti ingatlant is, úgy, hogy az Karácsony szerint benne se volt az eredeti pályázati anyagban. Az ügyben eljáró ügyvéd a főpolgármester szerint megakadályozta, hogy a Főváros éljen az elővásárlási jogával, miközben kedvező áron jutott irodához.
Az akkor még fideszes vezetésű Erzsébetvárosban pedig Schadl 8 üres önkormányzati lakást vett összesen 200 millió forintért a 2019-es önkormányzati választások előtt, úgy, a kerület egyszerre árverezett el 9 lakást, amik közül Schadl 8-at nyert meg, ebből 7-et egyedüli licitálóként – mondta Karácsony, aki vizsgálóbizottságot kezdeményez az „összefüggések feltárására”.
A belvárosi önkormányzat 2015 óta nem teszi nyilvánosság az eladott ingatlanjainak a listáját. A kerületben rengeteg ingatlant adtak el gyanús körülmények között.

A magyar férfi kézilabda-válogatott nem jutott tovább a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság csoportköréből, miután 31-30-ra kikapott Izlandtól a harmadik, utolsó fordulóban, kedden a budapesti MVM Dome-ban.
A válogatott vasárnap még 31-30-ra le tudta győzni Portugáliát, de mivel a középdöntőbe az első két helyezett jut, és a magyar csapat 31-28-ra kikapott Hollandiától, így nem jutottak tovább.

Az oltásokban használt mRNS-technológia terén végzett úttörő kutatásáért Karikó Katalinnak ítélték oda az idei, 300 ezer eurós (107 millió forint) Tudomány a Jövőért Solvay-díjat (Science for the Future Solvay Prize) – közölte a belga cég.
A közlemény szerint Karikó Katalin a szintetikusan előállított hírvivő RNS (mRNS) biokémiai módosításával kapcsolatos munkája tette lehetővé a vakcinák gyors kifejlesztését. A kutatásait leginkább a Pfizer/BioNTech és a Moderna használta fel a Covid-19 mRNS vakcinák kidolgozására, ez sok életet mentett meg. A kutatási eredményei a jövőben segíthetnek más betegségek, például a rák, az influenza, a malária vagy a HIV elleni küzdelemben is.
A közlemény idézi Ilham Kadrit, a Solvay vezérigazgatóját, aki úgy fogalmazott, Karikó Katalin hihetetlen elszántságával olyan jelentős előrelépést ért el az emberiség számára, amely forradalmasítja számos betegség kezelését. A szakember emlékeztetett rá, Karikó Katalin a második nő, aki elnyerte az elismerést.
A 2013-ban alapított Solvay-díjjal egy tudós olyan jelentős felfedezését ismerik el, ami kiemeli a tudomány és a kémia alapvető szerepét a világ legsürgetőbb kihívásainak megoldásában. Az idei elismeréssel az első Solvay Kémiai Konferencia 100. évfordulója előtt is tisztelegnek. A díjátadó ünnepséget a brüsszeli Palais des Académies-ben tartják március 29-én Fülöp belga király jelenlétében.
Az 1863-ban alapított belga, önmagát tudományos vállalatként meghatározó Solvay 64 országban működik, 2020-as nettó árbevétele 8,9 milliárd euró volt. (MTI)

Egymás kölcsönös politikai támogatásáról, a magyar-amerikai kapcsolatokról és a migrációról is szó volt Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump volt amerikai elnök tárgyalásán este – közölte Havasi Bertalan.
A miniszterelnök sajtófőnöke szerint a telefonos egyeztetésen Trump gratulált a magyar gazdaság kiemelkedő eredményeihez, és azt mondta, drukkol Orbánnak a soron következő parlamenti választáson.
A Fidesz elnöke megköszönte Trump politikai támogatását, és biztosította őt, hogy Magyarország a továbbiakban is jó szövetségese lesz az Amerikai Egyesült Államoknak – közölte Havasi.
Orbán gratulált az arizonai kampányrendezvényhez, amin Trump arról beszélt, hogy a szélsőséges demokraták kommunista országot akarnak csinálni az USA-ból, de Trumpék 2024-ben visszaveszik az országot.
Havasi szerint a tárgyaláson Orbán és Trump áttekintette a Magyarországot és az USA-t is sújtó migrációs válsághelyzetet, és megegyeztek abban, hogy a nemzeteink megvédése érdekében az illegális bevándorlást mindenképpen meg kell fékezni. (MTI)

Idén már hatszor rongáltak meg vagy tulajdonítottak el vasúti kábelt a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti pályaszakaszról – közölte a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága, miután a vasúttársaság feljelentést tett a legutóbbi eset miatt.
A MÁV közleménye szerint „az anyagi káron felül a vasúti közlekedést veszélyeztető rongálássorozat jelentős késéseket, vonatkimaradásokat is okozott”.
A kábellopások visszaszorítását a MÁV továbbra is kiemelt feladatának tekinti: sűrítik az ellenőrzéseket és „a frekventált szakaszokra folyamatos vagyonvédelmi jelenlétet” szerveznek.
„Az idén januárban történt hat rongálás és lopás közül négy tartós fennakadásokat okozott a Keleti pályaudvar amúgy is feszes technológiájában. A Sülysáp és Tápiószecső közötti szakaszon 2022-ben két alkalommal történt transzformátorlopás, a berendezés javítása hosszú elhárítási idővel járt” – közölték.
Hétfő este a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti szakaszon hibásodott meg a biztosítóberendezés. A szakemberek megállapították, hogy a hibát megint kábellopás okozta. A vasúttársaság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a rendőrségen.
Kedd hajnalban is kábellopási szándékkal rongálták meg a vezetékeket, a rendőrségi helyszínelés miatt a helyreállítás elhúzódott, a délutáni órákban fokozatosan áll helyre a menetrend a Keleti pályaudvart érintő vonalakon – írja a vasúttársaság.
A MÁV közleménye arra is kitér, hogy kábellopások, rongálások miatt 2021-ben országszerte 13 esetnél 175 vonat összesen 1720 percet késett. Idén már 9 esetet regisztráltak, a nagy forgalmú helyszínek miatt 315 vonat késett összesen 3210 percet.
A fémtörvény 2014-es életbe lépése előtt évente átlagosan 500-600 kábellopás történt, de a számuk a következő évben kevesebb mint tizedére esett vissza. Az esetszámok zuhanásával arányosan nagyot csökkent az okozott kár mértéke is, de tavaly ennek ellenére is több mint 11 millió forintos kára keletkezett a cégnek. (MTI)

Hétfőn írtuk meg, hogy a Völner-ügy kulcsfigurája egyetemi vizsgákat intézett többek között Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak. A jogi diplomához hosszú és gyötrelmes út vezet, de aki jóban volt Schadl Györggyel, a végrehajtói kamara elnökével, annak minimális tudás is elég volt, vagy oda se kellett mennie, és még a vizsgára is bejelentkeztek helyette.

A Pécsi Tudományegyetem a cikk után közölte, hogy felfüggesztette a vizsgáztatási jogát annak a tanársegédnek, aki segített Rogán Antal kabinetfőnökének, hogy vizsga nélkül kapjon érdemjegyet. A jogi kar dékánja, Fábián Adrián azt mondta, Mészáros Pál Emil elismerte, hogy baráti szívességet tett, amit nagyon megbánt. Az ügy miatt vizsgálat indult az egyetemen, ami nemcsak a tanársegédet és a csalásban szintén közreműködő Kovács Bélát érinti, hanem azokat is, akik vizsga nélkül továbbengedték Nagy Ádámot.
A Szegedi Tudományegyetem is vizsgálatot indított az elintézett vizsgák miatt, mivel az iratok szerint a polgári jogi tanszék vezetőjével is egyeztetett Schadl György. Az SZTE egy nap alatt lezárta a vizsgálatot, és közölte: „A Szegedi Tudományegyetem megvizsgálta az egyetem, illetve oktatói esetleges érintettségét a végrehajtókat érintő büntető eljárások során az egyetemi vizsgáztatások szabályszerűségével kapcsolatosan egyes sajtótermékekben megjelent információkat. A rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy a vizsgáztatással kapcsolatosan szabályszegés nem történt és ezért a vizsgálatot maga részéről lezárta.”
Azóta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is közölte, hogy a nyomozati anyagban szereplő telefonbeszélgetésekről az egyetem vezetése a sajtóból értesült, és „az egyetem kiáll valamennyi tisztességes, a vonatkozó szabályokat mindenkoron tiszteletben tartó oktatója és hallgatója mellett, az oktatás és az értékelés (vizsgáztatás) során született eredmények tisztaságát nem kérdőjelezi meg”, de a nyomozati anyag miatt felmerült gyanú miatt belső vizsgálatot indítanak.
Karácsony Gergely hétfőn arról beszélt, hogy korábban 9 egy időben árverezett önkormányzati lakásból nyolcat Schadl György nyert meg, hetet egyedüli licitálóként. (HVG, 24)

Az Eurostat adatai alapján az ingatlanárakban a 2., a lakásbérleti díjban a 4. legnagyobb volt az EU-ban a magyar áremelkedés 2010 és 2021 között.
Lakást bérelni 1,3 százalékkal, ingatlant vásárolni 9,2 százalékkal volt drágább az EU-ban 2021 III. negyedévében, mint egy évvel korábban, és 2010-hez képest a lakásbérlés 16, a házvásárlás pedig 39 százalékkal drágább.

A magyar ingatlanárak drágulása Észtország után a legnagyobb volt az egész EU-ban: 2021 július-szeptemberében 118 százalékkal volt magasabb a magyar m2-ár, mint 2010-ben, ennél nagyobb drágulás (141 százalék) csak Észtországban volt.
A bérleti díjaknál a 2010 óta eltelt idő magyar drágulása valamivel 50 százalék alatti, ez az EU-ban a 4. legnagyobb. (via HVG)

A makói mcsipos.hu írta meg, hogy Farkas Éva, Makó fideszes polgármestere nem bízta a véletlenre, és az új önkormányzati újságban, a csak 24 oldalas Makói Hírekben 54 fotón ismerhető fel. Az oldalanként 2,25 fotó.
A polgármesterasszony nem szégyellős, ha kampányolni kell, az önkormányzati választás előtt kb. 800 idős makóinak adta elő gitárral az ölében a nyugdíjasok Imagine-jét.
Tavaly abból alakult ki művészeti vita Makón, hogy Farkas Éva férjének alapítványa egy érdekes faszobrot kapott ajándékba.

Először jelent meg a nyilvánosság előtt a Kazahsztánt sújtó véres zavargások után az ország befolyásos volt elnöke, Nurszultan Nazarbajev, akiről korábban olyan híek jelentek meg, hogy családostól külföldre menekült.
A 81 éves Nazarbajev egy videón hatalmas íróasztalnál, kazah zászlók előtt ülve azt mondta: nem utazott el sehova, a jól megérdemelt szabadságát tölti a fővárosban, a róla elnevezett Nur-Szultanban.
Azt mondta, a mostani államfőnek, Kaszim-Zsomart Tokajevnek „teljhatalma van”, és ő az ország biztonsági tanácsának vezetője. „Az elnököt hamarosan a Nur Otan (kormányzó) párt elnökévé választják. Ezért az elitben nincs konfliktus vagy konfrontáció. Az ezzel kapcsolatos szóbeszédek teljesen alaptalanok” – mondta.
A január elején Kazahsztánt megrázó véres zavargásokról azt mondta: a tüntetők célja „az ország integritásának és az állam alapjainak lerombolása” volt, „ez a tragédia mindannyiunknak tanulságul szolgált”, és „fontos, hogy kiderítsük, ki szervezte ezeket a pogromokat és gyilkosságokat”.
A zavargók dühe különösen Nazarbajev ellen irányult, aki hagyta virágozni a korrupciót a volt szovjet tagországban, amit három évtizeden át vezetett.
Nazarbajev 2019 márciusában mondott le az elnöki tisztségéről, de miután távozott tisztségéből, megőrizte befolyásos szerepét országa politikájában, igényt tartva a „nemzet feje” címre, és megtartva a vezető tisztségét a befolyásos Biztonsági Tanácsban.
De a zavargások óta az utódja, Tokajev megerősítette a saját befolyását, és átvette a Tanács irányítását. Több, a korábbi vezetőhöz közel álló embernek kellett távoznia fontos pozícióból, és legalább egy, a titkosszolgálatot vezető embert bebörtönöztek.
Tokajev elítélte Nazarbajev szerepét az elit indokolatlan meggazdagodásában, ami az elmúlt években felszította a népharagot, de azt mondta, a zavargások nagyszabású külföldi beavatkozás következményei voltak, anélkül, hogy erre bármilyen bizonyítékot szolgáltatott volna. (MTI)

A rendőrség a szolgálati kutyáik utánpótlásáért kutyakiválasztást tart január 31-én 9 és 12 óra között a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ Dunakeszi telephelyén (2120 Dunakeszi, Repülőtéri utca 3.)
A „bírálatra felvezetett állatoknak” különféle feltételeknek kell megfelelniük a bizottság előtt:
A kutyákat az alábbiak szerint is fogják vizsgálni:
1. A kutyák lőfegyverből származó hanghatásra adott reakcióit 7,62-es gépkarabéllyal vizsgálják. A vizsgálat minden kategóriában kötelező. A kutya nem egyértelmű reakciója esetén, ha a bizottság így dönt, a lövés megismételhető.
2. A-kategóriájú kutyák vizsgálata és a szükséges gyakorlatok bemutatása:
3. B-kategóriájú kutyák vizsgálata és a szükséges gyakorlatok bemutatása:
4. A C-kategóriájú kutyák vizsgálatáról és a szükséges gyakorlatok bemutatásáról szóló videó nem elérhető.
5. D-kategóriájú kutyák vizsgálata és a szükséges gyakorlatok bemutatása:
Jelentkezni a [email protected] emailcímen lehet.

Jó napot kívánok ezen a hideg, szeles hétfő reggelen. Ez a 444 reggeli hírlevele, amire a többi hírlevéllel együtt itt lehet feliratkozni. Összefoglalom, miről volt szó a hétvégén és azóta a 444 hasábjain, de előtte az év eddigi legfontosabb híre, amiről minden magyarnak tudnia kell:
a miniszterelnök 13 év után újra nyilvánosan vágott disznót, a Facebook-oldalára kikerült a videó, amin mulatós kormánypropagandára feldolgoz egy disznót és pálinkázik.

Orbán Viktor egyébként az angol nyelvű honlapja szerint a disznóvágás mestere:

Ez pedig 4 kiemelt cikk a 444-ről:

Merkely Béla szerint az új koronavírus-fertőzéseknek már csak 20-30 százaléka deltás, vagyis 70-80 százalék omikron, ami miatt sorra dőlnek ki a tanárok és a diákok országszerte.
Az omikron enyhébb tüneteket okoz, de olyan gyorsan terjed, hogy túltelítődhetnek a kórházak, és most nem a negyedik oltás a fontos, hanem az első három – latolgattak szakértő arról, mit hozhat az ötödik hullám. Még vizsgálják, hogy kiknek javasolják a negyedik oltást.
A szakdolgozói kamara szerint közben szenved a magyar egészségügy a szakemberhiány miatt, sokan távoztak, a maradók 168 helyett 200-220 órában dolgoznak.
Ausztriában februártól kötelező lesz a védőoltás a felnőtteknek: az osztrák parlament csütörtökön szavazhat a törvényről, ami nem vonatkozik a várandós nőkre és azokra, akik orvosi okokból nem kérhetik a védőoltást.
A járvánnyal összefüggésbe hozott hajhullás tömegeket érint, de a telogén effluviumnak nevezett állapot nem covidspecifikus, sokan korábban is áteshettek rajta egy-egy lázzal járó betegség után.

Nemrég a 444 birtokába jutott a „Schadl–Völner-ügy” nyomozati irata, megjelent az 1734 oldalas irat alapján készülő cikksorozatunk első része. Schadl Györgyöt sokan keresték, hogy segítsen a jogi diplomájukhoz szükséges vizsgák letételében, ő pedig segített a végrehajtóknak, a végrehajtók hozzátartozóinak és a fontos embereknek, például Völner Pálnak vagy Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak.
Orbán Viktor bizalmi embere, Bíró Marcell teljhatalmat kapott a bírósági végrehajtói pályázatok elbírálásában. A Völner-ügy miatt kellett átírni a pályáztatási szabályokat.

Márki-Zay Péter most vasárnap is bejelentkezett a Facebookon, de már nem egyedül, hanem Simon Andrással, a kommunikációs stábjának a tagjával beszélgetve.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt hosszan szidta a kormány árbefagyasztós politikáját, majd elmondta, hogy a mostani tempóval napokon belül meglesz az elég aláírás a Fudan-ellenes és az álláskeresési járadékról szóló népszavazási kezdeményezéshez, sőt 200 helyett kb. 230 ezer aláírás jöhet össze.
Márki-Zay szerint a Fidesz igyekszik ellehetetleníti majd, hogy az ellenzék kérdéseiről is lehessen szavazni a parlamenti választás napján, de kérik, hogy rohamtempóban hitelesítsék, és ne csak a kormány népszavazási kérdéseiről lehessen dönteni.
A miniszterelnök-jelölti vitáról azt mondta, biztos benne, hogy Orbán Viktor ki fog állni egy nyílt vitára, nem teheti meg, hogy ne tegye, hiszen a fideszes szavazók is elvárják Orbántól, hogy álljon ki az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével egy nyílt vitára, Rácz Zsófia helyettes államtitkár is azt mondta, hogy örülne a vitának.
Márki-Zay elmondta azt is, hogy az ellenzék jelölni akar köztársaságielnök-jelöltet a fideszes Novák Katalinnal szemben.

A XXII. kerületi Tétényi-fennsík Természetvédelmi Terület a főváros legnagyobb kiterjedésű száraz rétjeit magába foglaló terület, több védett, ritka állat és növényfaj otthona, mégis voltak olyan emberek, akik az elmúlt években, évtizedekben ezt egy hulladéklerakónak tekintették – írja Karácsony Gergely, aki bejelentette, hogy elkezdték eltakarítani onnan az illegális sitt- és szeméttengert.
A főpolgármester azt írta: „Hosszú előkészítési, tervezési és engedélyezési folyamat után megkezdődtek a szemét és sitt elszállítási munkák (több mint 4100 tonnáról van szó), valamint a tereprendezés és rehabilitáció a Főkertnek és az FKF-nek köszönhetően.” Azt írta, a munkálatokat azért időzítették a téli, vegetációs időn kívüli időszakra, hogy minimalizálják a természetvédelmi károkozás veszélyét.
A Fővárosi Vízművek 70 millió forintos vízbázisvédelmi támogatásából valósulnak meg a természetvédelmi terület élőhely-rehabilitációs munkálatai – írja Karácsony.

A magyar férfi kézilabda-válogatott 31-30-ra legyőzte Portugáliát a részben hazai rendezésű Európa-bajnokság csoportkörének 2. fordulójában a budapesti MVM Dome-ban.
A mezőny legeredményesebb játékosa Máthé Dominik lett 8 góllal, és mivel 5 másodperccel a vége előtt a győztes gólt is ő lőtte, megválasztották a meccs legjobbjának.
A középdöntőbe az első két helyezett jut, a magyar válogatott csütörtökön 31-28-ra kikapott Hollandiától, kedden 18 órától pedig Izland ellen zár a B csoportban.

Kanadai kutatók közelebb jutottak annak megfejtéséhez, miért térnek vissza az űrhajósok vérszegényen a Földre: megállapították, hogy az űrben 50 százalékkal több vörösvérsejt pusztul el, és a veszteség folytatódik, akármilyen hosszú az utazás.
Az úgynevezett űrvérszegénységet azóta ismeri az orvostudomány, hogy az első missziók visszatértek a Földre, de a pontos okai tisztázatlanok.
Az Ottawai Egyetem 14 űrhajóssal végzett kutatást a Nemzetközi Űrállomáson eltöltött 6 hónap után. A misszió alatt vett vér- és lélegzetminták segítségével meg tudták mérni a vörösvérsejt-veszteséget. Ezek a sejtek szállítják az oxigént a tüdőből a test többi részébe, így kulcsfontosságúak az élethez.
„Az űrbe érkezéskor az asztronauták több vörösvérsejtje pusztult el, és ez folytatódott az utazás teljes időtartama alatt” – mondta el Guy Trudel orvos, a kutatás vezetője. A súlytalanság miatt az űrben ez nem jelentett gondot, de a Földre visszatérve igen, mert az űrhajósoknak csökkent a csonttömege és az izomereje.
Az űrben másodpercenként 3 millió vörösvérsejt pusztul el, a Földön ezzel szemben csak 2 millió.
A szervezet szerencsére kompenzálja a veszteséget, másképp nagyon betegek lennének az asztronauták. Azt viszont nem tudják a kutatók, mennyi ideig képes az emberi szervezet az állandó önjavításra, különösen, ha hosszú küldetésen vannak az űrhajósok.
A gravitációba való visszatérés után sem volt gyors a gyógyulásuk, még egy évvel később is nagyobb arányban pusztultak a vörösvérsejtjeik.
Ennek ellenére normálisan tudtak élni. Mind a nőket, mind a férfiakat egyformán érintette a probléma.
Trudel szerint az űrutazás miatti vérszegénység hasonlít ahhoz, amin – többek között a koronavírus okozta Covid-19 miatt – hónapokat intenzív ellátásban töltő páciensek élnek át. A vérszegénység a későbbi testmozgást és a gyógyulást is akadályozza.
Az ottawai kutatók eredményeiből – amik a Nature Medicine-ben jelentek meg – az is következhet, hogy a távoli bolygókra utazó emberek étrendjébe több vasat, szükség szerint több kalóriát kell beépíteni. A vérszegénység által okozott betegségek szűrése is fontos lehet, mielőtt az asztronauták elindulnának az űrbe, a Holdra, a Marsra és az annál is távolabbi égitestekre. (BBC, MTI)

„2024-ben visszavesszük a Fehér Házat” – mondta Donald Trump volt amerikai elnök helyi idő szerint szombaton este, az Arizona állambeli Florence városában tartott politikai nagygyűlésen.

A „Mentsük meg Amerikát” (Save America) című, 2 órán át tartó rendezvényen a volt elnök – az idén novemberben esedékes félidős választásokra utalva – azt mondta: fontos, hogy a republikánusok mind a képviselőházban, mind pedig a szenátusban visszaszerezzék a többséget. „Nagy vörös hullám indul el itt, Arizonában, és végig fog söpörni ezen az országon” – mondta a Republikánus Párt színére utalva.
Trump ugyan nem jelentette be, hogy újra elindulna a 2024-ben esedékes elnökválasztáson, de arra bíztatta az embereket, hogy mindenképpen menjenek el szavazni. „Hiszem, hogy 2024 még fontosabb lesz, (de) ebben az évben (2022-ben) fogjuk visszavenni a képviselőházat, vissza fogjuk venni a Szenátust, és vissza fogjuk venni Amerikát. Ez nagyon fontos. És 2024-ben vissza fogjuk venni a Fehér Házat” – mondta.
„Az emberek éhesek az igazságra: vissza akarják kapni az országukat” – mondta Trump, aki a beszédében megint utalt arra, hogy szerinte amikor 2020-ban kikapot Joe Bidentől, választási csalások történtek. „Mindig is gyönyörű országnak tartottak bennünket, ahol tisztességes választások vannak, és most sok szempontból nevetség tárgya vagyunk szerte a világon” – mondta.
A volt republikánus elnök a média egy részével szemben is kritikát fogalmazott meg, ami szerinte „megalapozatlannak” és „nagy hazugságnak” nevezi a választási visszaélésekkel kapcsolatos vádakat, és „továbbra is visszautasítja, hogy beszéljen róla”. Trump szerint ennek az az oka, hogy a média a „radikális baloldali demokraták zsebében van, ugyanazoknak az embereknek a zsebében, akik tönkreteszik az országunkat”. Trump azt mondta:
„A szélsőséges demokraták kommunista országot akarnak csinálni az Egyesült Államokból.”
A volt elnök szerint a média „bűnrészes” volt Biden megválasztásában, „ha a sajtó őszinte, a választás sokkal másképpen alakult volna”.

Biden külpolitikájáról azt mondta: Biden „megalázta” az amerikai nemzetet a „világ színpadán”. Trump szerint Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-Ping kínai elnök utóbbi időszakban tett lépései és retorikája is „a tisztelet hiányára” utalnak. „Nekünk soha nem volt ilyen problémánk. Nem volt probléma Putyinnal és Ukrajnával. Nem volt probléma Hszi elnökkel és Tajvannal. Kína, Oroszország és Irán agresszívak és provokálnak. Egy évvel ezelőtt ezt nem merték volna megtenni. Soha nem tettek volna ilyet. Játszadoznak velünk” – mondta Trump.
A volt elnök kritizálta a kormány koronavírus elleni lépéseit is, és külön kiemelte Anthony Fauci, a Fehér Ház járványügyi tanácsadója szerepét, akiből Trump szerint Biden „királyt csinált”. Trump „bűnténynek” nevezte a jelenlegi kormány járványügyi intézkedéseit, és úgy fogalmazott: „minden eszközt megadtunk Joe Bidennek, de kudarcot vallott. (…) Képtelen lépést tartani. Képtelenek. Valójában alkalmatlanok.”
Azt mondta: ma négyszer annyi Covid-fertőzött van, mint az ő elnöksége idején volt, és Biden hangját utánozva emlékeztetett Biden kampányígéretére, amikor az akkor még elnökjelölt politikus azt mondta: „én megszabadulok majd a Covidtól”.
Trump a 2021. január 6-i, Capitolium elleni támadásokat vizsgáló bizottságot „meg nem választottnak” és „politikai viccnek” nevezte, és elítélte az amerikai törvényhozás épületének megtámadása során letartóztatottakkal szembeni „embertelen” bánásmódot. Azt mondta:
„Mi történik ezekkel az emberekkel a börtönökben, miért nem teszik meg ugyanezt az Antifa és a Black Lives Matter mozgalom tagjaival? A demokraták megünnepelték határozatlan idejű, tárgyalás nélküli fogva tartásukat.”
Trump általában is élesen bírálta Bident: „Mindannyian tudtuk, hogy Joe Biden nem lesz olyan jó, de azt kevesen képzelték volna, hogy ekkora katasztrófát jelent ennek az országnak mindaz, amit tesznek.” A koronavírus-járvány rossz kezelése mellett megemlítette a rendkívül magas inflációt és benzinárakat is.
Szombaton iktatták be a hivatalába Virginia állam új, republikánus párti kormányzóját, Glenn Youngkint. A beszédében az üzletemberből lett republikánus politikus többek között azt mondta: az iskolákban „eltávolítják a tanórákról a politikát, és ismét matematikát, olvasást, történelmet tanítanak majd a gyerekeknek”. Ezzel a kormányzó arra utalt, hogy Virginiában különösen éles vita bontakozott ki arról, hogy civilszervezetek tarthatnak-e órákat kiskorú diákoknak a homoszexualitásról. „A szülőknek joguk van beleszólni abba, mit tanítanak a gyerekeiknek az iskolában” – mondta Glenn Youngkin. (MTI)

A három korábbi fotó után a miniszterelnök Facebook-oldalára végre kikerült a videó is, amin mulatós kormánypropagandára feldolgoz egy disznót és pálinkázik.
Orbán Viktor szombaton a Csongrád-Csanád megye nyugati határán fekvő Öttömösre ment, ahol 13 év után először dolgozott fel nyilvánosan egy disznót a vendéglátójával, Mihálffy Bélával együtt. Mihálffyt a Fidesz december elején jelölte ki a kormánypárt helyi jelöltjének a 2022-es választásra.
Érdekesség, hogy a videóban nem említik, hogy a választás előtt két hónappal maximalizálják a sertéscomb árát.
Orbán régen rendszeresen dolgozott fel disznót kamerák előtt, de 2009 óta (egészen idáig) titkolták, öl-e disznót még. Ezen a 2009-es felcsúti videón is Takács Ferenc vágta le a 160 kilós yorkshire-t és egy kétmázsás „bufurc, magyar” mangalicát:
Ott volt az Orbán család mellett Mészáros Lőrinc akkori felcsúti polgármester és Demján Sándor is. A fűszerezést akkor Orbán irányította.
Majdnem egy éve halt meg Takács Ferenc egykori fideszes politikus, akit sokan Orbán böllérjeként ismertek.

Egy lett disszidens azt állítja, halálos fenyegetéseket kap, és a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (National Crime Agency, NCA) nagy veszélybe sodorta az életét azzal, hogy nyilvánosságra hozta a brit álnevét és lakcímét – írja a Mirror.
A lap azt írja, hogy a 62 éves egykori KGB-s/FSZB-s kém, Borisz Karpicskov Vlagyimir Putyinnak ugyanazon a listáján szerepelt, mint Szergej Szkripal, a novicsokkal megmérgezett kettős ügynök.
A férfi azt állítja, hogy hét halálos fenyegetést kapott azóta, hogy az NCA átadta személyes adatait a szülőföldje, Lettország kiadatási kérelmére.
A rendőrség vizsgálja a legutóbbi, január 2-i, postán érkezett levelet, ami így szól:
„A hozzád hasonló árulóknak nincs helyük a földön. A halál úton van. Te már félholt vagy.”
Karpicskov azt mondta, az üzenetet buborékfóliába zárták, és röviddel a felbontása után influenzaszerű tünetekkel lett rosszul.
Egy korábbi levelet Karpicskov egyik fedőnevével írták alá, amit 1991 és 1995 között használt, amikor Lettország után kémkedett az oroszoknak, és a feladó címének a helyi temető volt megadva. Szerinte csak orosz kémek lehettek információik arról, hogy Vagyim Petrovics Kravcsenko néven kémkedett negyed évszázaddal ezelőtt.
Lettország 2018-ban európai elfogatóparancsot kiadva követelte Karpicskov kiadatását csalás, okirathamisítás és fegyverbirtoklás vádjával, de a bíróság 2020 szeptemberében elutasította az indítványt. A meghallgatásán ugyanis azzal érveltek, hogy Moszkva Lettországot dróton rángatva próbálja a kémet elfogni.
Az eljárás előtt Lettország az NCA-től kikérte Karpicskov brit nevét és címét, de az NCA európai elfogatóparancsokat kezelő osztálya megadta a kérést. Csakhogy 2019 májusában kiadták az adatokat, amikor elárulták a címet, ahol az európai elfogatóparancsot végrehajtó rendőrök letartóztatták Karpicskovot.
Karpicskov őrnagyként szolgált a szovjet KGB-nél és az orosz utódánál, az FSZB-nél, majd 1998-ban disszidált Nagy-Britanniába két bőrönddel, tele titkokkal és kémkellékekkel, köztük KGB-s kulcsokkal és hat hamis útlevéllel. (Mirror)

Februártól koronavírus elleni oltási kötelezettséget vezetnek be Ausztriában a 18 éven felettiek számára, az erről szóló, kidolgozott törvénytervezetet most mutatta be az osztrák kormány.
A kormányzati elképzeléseket Karl Nehammer kancellár, Karoline Edtstadler alkotmányügyi miniszter és Wolfgang Mückstein egészségügyi tárcavezető ismertette az osztrák kancellári hivatalban tartott sajtótájékoztatón.
Az előterjesztés értelmében március közepéig – a kezdeti, ún. alkalmazkodási fázisban – még nem büntetik az oltatlanokat, a tervezett büntetési keret egyébként 600-tól 3600 euróig (186 ezer forinttól 1,1 millió forintig) terjed. A szabályozás nem vonatkozik a várandós nőkre és azokra, akik orvosi okokból nem kérhetik a védőoltást.
A szabályozás február elején lép életbe annak ellenére, hogy az országos oltási jegyzékben a kivételek rögzítéséhez szükséges technikai megoldások legkorábban csak áprilisban lesznek elérhetők.
„Ahogy terveztük, el fogjuk fogadni az oltási kötelezettséget” – mondta Nehammer, aki szerint nagyon kényes ez a téma, de a közjóról van szó, mert az emberek nem egymástól elszigetelten élő egyének, hanem egy társadalom tagjai.
Az oltási kötelezettséget három lépcsőben tervezik bevezetni:
Ha a járványügyi helyzet megköveteli, életbe léptetik a harmadik szakaszt. Ekkor, a kormányrendelet alapján, a parlament jóváhagyásával megadott határidőtől kezdődően automatikusan bírságolni fogják az oltatlanokat.
„Az oltás nemcsak minket, de embertásainkat is védi” – mondta Mückstein.
A törvényjavaslatot hétfőn vitatja meg a parlament egészségügyi bizottsága, majd a tervek szerint csütörtökön szavaz róla az osztrák törvényhozás. (MTI)

76 éves korában meghalt Ibrahim Boubacar Keita, Mali megbuktatott elnöke – közölte a volt államfő egykori igazságügyi minisztere és egyik tanácsadója.
Keita halálának oka egyelőre nem ismert. A volt tanácsadója annyit árult el, hogy a bamakói otthonában halt meg.
Keita 2013 szeptemberétől 2020 augusztusáig állt a nyugat-afrikai ország élén egy turbulens időszakban, amikor iszlamisták erőszakhulláma borította vérbe Mali központi és északi térségeit, gyorsan megcsappantva Keita népszerűségét. Az elnökségét a korrupciós vádak kezdettől fogva beárnyékolták: 2014-ben a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap csaknem 70 millió dolláros finanszírozást fagyasztott be, miután az IMF aggodalmának adott hangot egy 40 millió dolláros elnöki repülőgép vásárlása és egy katonai felszerelésekre adott kölcsön miatt.
Az egyik tüntetési hullám idején, 2020 augusztusában katonák egy csoportja – Assimi Goita ezredes vezetésével – megbuktatta Ibrahim Boubacar Keita elnököt. A katonai hatalomátvétel széleskörű nemzetközi tiltakozást váltott ki.

Ezután Bah N'Daw elnök és Moctar Ouane miniszterelnök vezetésével új kormányzat jött létre, ami – Goita beleegyezésével – elindította a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösség (ECOWAS) nyomására azt a rendezési folyamatot, aminek értelmében 18 hónap után civil elnök kezébe tervezték átadni a hatalmat, majd választásokat kiírását ígérték 2022. február 27-én.
Goita 2021 májusának végén másodjára is katonai puccsal ragadta meg a hatalmat Maliban, ezúttal saját magát helyezve az átmeneti elnök tisztségébe.
A választások kérdésében rendkívül kevés elmozdulás volt, a katonai vezetés pedig 2022 január elején ismertette a tervét, hogy akár öt évvel is elhalasztaná a szavazást. (Reuters, MTI)

Egybehangzó brit sajtóbeszámolók szerint egyre többen követelik a kormányzó brit Konzervatív Párton belül is Boris Johnson miniszterelnök távozását.
Johnson körül az elmúlt napokban egymás után robbantak ki a botrányok, miután kiderült, hogy a korábbi hónapokban több házibuliszerű összejövetelt rendeztek a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások megsértésével, miközben az akkori szabályok értelmében a nem egy fedél alatt élő családtagok sem találkozhattak egymással.
A legutóbb ismertté vált hasonló ügy nyilvánosságra kerülése után a Downing Street – a brit belpolitikában szinte példátlan gesztussal – II. Erzsébet királynőtől is elnézést kért, miután a Telegraph konzervatív brit napilap megírta, hogy tavaly április 16-án hajnalba nyúló, alkoholfogyasztással egybekötött búcsúbulit tartottak a miniszterelnöki hivatalban, az egyiket Johnson kommunikációs igazgatója, James Slack távozása, a másikat a kormányfő egyik személyi fotósának utolsó munkanapja alkalmából.
A két bulit a királynő férje, Fülöp edinburghi herceg halála utáni nemzeti gyász idején, ráadásul szintén az akkoriban még érvényben volt távolságtartási előírások megsértésével tartották.
Fülöp herceg, aki 74 évig élt házasságban II. Erzsébet királynővel, tavaly április 9-én, a 100. születésnapja előtt néhány héttel halt meg a windsori királyi rezidencián.
Az edinburghi hercegtől április 17-én, a Downing Street-i partik másnapján vettek végső búcsút, és a királynő a távolságtartási szabályokat betartva magányosan ült a windsori kastély Szent György-kápolnájában, a gyászszertartás helyszínén.
A konzervatív Times értesülése szerint eddig a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának 35 tagja kezdeményezte hivatalosan a kormányfő elleni bizalmi szavazást.
A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság minimum 15 százalékának kell kezdeményeznie a mindenkori miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a tory frakció befolyásos 1922 Bizottsága elrendelje a voksolást. Ez a jelenlegi frakciólétszám alapján azt jelenti, hogy a bizalmi szavazáshoz 54 kezdeményező levél szükséges, és a Times szerint az eddig összegyűlt levelek száma „veszélyesen közel jár” ehhez.
A kormányzati tisztséget nem viselő tory képviselők alkotta 1922 Bizottság – ami onnan kapta nevét, hogy az alapítók az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni alsóházba – informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormányzati (ellenzéki időszakokban árnyékkormányzati) tisztséget viselő konzervatív képviselőknek.
Ennek a frakciótestületnek a hatáskörébe tartozik a Konzervatív Párt vezetőváltási folyamatainak irányítása is.
A Johnsonra nehezedő nyomást erősítik a friss támogatottsági felmérések is.
A legutóbbit a baloldali Observer megbízásából az Opinium közvéleménykutató cég készítette, és a felmérésből kiderült, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 10 százalékponttal vezet a konzervatívok előtt.
A felmérésbe bevont választók 41 százaléka mondta azt, hogy a Munkáspártra szavazna egy mostani parlamenti választás esetén, és csak 31 százalék szavazna a Konzervatív Pártra.
Ugyanebből a felmérésből kiderül az is, hogy a választók 63 százaléka tartja kívánatosnak Boris Johnson távozását, és alig 22 százalék szeretné továbbra is őt látni a miniszterelnöki poszton.
A Opinium kiemeli, hogy a Konzervatív Párt szavazóinak 48 százaléka is Johnson lemondását pártolná, és csak 37 százalékuk marasztalná a jelenlegi miniszterelnököt.
Egy másik brit közvéleménykutató cég, a YouGov vizsgálata azt mutatta ki, hogy a brit választók 56 százaléka szeretné Boris Johnson távozását, és 27 százalékuk támogatná a kormányfő maradását.
A YouGov felmérése is 10 százalékpontos – 9 éve nem mért – támogatottsági előnyt jelzett a Munkáspártnak a konzervatívokkal szemben. A felmérés szerint a Munkáspártra a választók 38 százaléka szavazna, a Konzervatív Pártra viszont csak 28 százalék adná a szavazatát egy mostani parlamenti választáson. (MTI)

Megint robbanást jelentettek a szomáliai fővárosból, Mogadishuból, a hatóságok szerint a merénylet célpontja a kormány szóvivője volt.
Abdilfatah Aden rendőrségi szóvivő közölte, hogy Mohamed Ibrahim Malimuu szóvivőt kórházba vitték, az állapota stabil, a sérülései nem életveszélyesek.
A merényletet Mogadishu belvárosában követték el, ahol több kormányépület, étterem és áruház is van. A robbanás helyszínén az autó mellett felrobbanó öngyilkos merénylő maradványai szétszóródtak a földön, Moalimuu járművéhez közel.
A fővárosban nem ez az első merénylet a héten: szerdán autóba rejtett bomba robbant a repülőtér felé vezető út mentén, a merényletben – aminek az elkövetéséért az al-Kaidához köthető al-Shabaab (magyarul: Mudzsahedin Ifjúsági Mozgalom) terrorszervezet jelentkezett – legalább 11-en meghaltak és 10-en megsebesültek.
Az al-Shabaab sok hasonló merényletet követett el. A dzsihadista szervezet évek óta harcol Szomália központi kormánya ellen, hogy az iszlám törvénykezés (saría) szigorú értelmezésén alapuló saját uralmát megteremtse. (Reuters, MTI)

A Klubrádió Világtalálkozó című műsorában legutóbb Czutor Zoltán zenész és a 80 éves Jeszenszky Géza volt vendég.
Az Antall-kormány egykori külügyminisztere a nála 9 évvel idősebb Antall József gimnáziumi tanítványa is volt, erről az időszakról is mesélt.
Jeszenszky szerint Antall az akkori viszonyok között ha nem is volt éppen jampec, polgári módon öltözködött, még osztálykirándulásra is nyakkendőbe járt, ami szerinte egyfajta lázadás volt az 1950-es években.

Elsősorban a tudása, a szarkasztikus megjegyzései, a humora és a közvetlensége miatt volt egyfajta példakép, mondta Antallról Jeszenszky, majd olyasmit árult el, ami elég meglepő lehet a háta mögött Savanyú Józsiként is emlegetett néhai miniszterelnökről eddig ismertek alapján:
„Tehát mondjuk egy fiúgimnázium volt, a lányokról fűződő viszonyról nagyon hasznos dolgokat hallottunk. (…) Ha elmondhatom: hogyan tud egy férfi örömet szerezni egy nőnek, hogy ne csak saját örömével törődjön. Még grafikont is rajzolt hozzá.”
Hogy pontosan mit takart a tanítás az örömszerzésről, azt Jeszenszky – aki később Antall József unokahúgát vette feleségül – nem részletezte.

Jó reggelt kívánok ezen a rettentő hideg csütörtök reggelen! Vadgazdálkodási, gazdasági és vallási témákat is feszegető reggeli hírlevelünk következik. Erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.
4 kiemelt cikk a 444-ről:

Jó volt a hangulat az idei első kormányülésen, ahol arról döntöttek, hogy februártól befagyasztják hat alapvető élelmiszer árát. (Márki-Zay Péter szerint a kormányfő bejelentése beismerő vallomás arról, hogy a magyar gazdaság tragikus állapotban van.) Orbán 1990-ben azt mondta, a mai élelmiszerárak mellett joggal számíthat az emberek szavazatára az, aki néhány forinttal olcsóbban adja a krumplit, és amikor ellene kampányoltak az olcsóbb élelmiszerrel, azt mondta, hogy ez piacellenes, és azt sulykolják az emberekbe, hogy a kereskedők csak élősködők.
Márki-Zay energiapolitikai szakértőjével, Holoda Attilával arról beszélgettünk, miről is szól az „Orbán megy, rezsicsökkentés marad” kampány, és hogy mi történne a paksi bővítéssel egy kormányváltás után.

„Ha Jézus élne, saját kezűleg lőné agyon a szemtelen vadállatokat” – írta Szily László a NER-korszak legfontosabb könyvéről, aminek a címe: „A vadászat választott engem”. A szerzői, Semjén Zsolt és Bayer Zsolt 11 év várakozás után megteremtették a fideszes teológiát, és Semjén ráadásnak megreformálta a logika tudományát.
A vadászok ásza a könyv bemutatóján azt mondta: őseink 99 százaléka vadászott, ha ők nem lettek volna sikeres vadászok, akkor mi nem lennénk és a vadászat ellenzői sem lennének, nem azt kell tehát megmagyarázni, hogy miért vadászik valaki, hanem azt, hogy miért viseltetik valaki előítéletes ellenérzéssel a vadászat és a vadászok iránt. Bayer Zsolt pedig elárulta: 6 évesen döntötte el, hogy vadász lesz.

A hideg ellenére is gyűlnek az aláírások az ellenzék népszavazási kezdeményezésére: érkeznek fiatalok és idősebbek is, néha egy-egy fideszes szavazó is felbukkan, és még csak nem is hőbörögni.
2022-ben a Republikon Intézet ültetett először asztalhoz kormánybarát és kritikus elemzőket. A lényegben egyetértettek: nincs lefutva a meccs, és sok dolga van még az ellenzéknek.
Miután Áder János kitűzte a választás időpontját, elutazott Ghánába és Kenyába. (Egyik országban sem járt még magyar államfő.)
A Népszava újabb hangfelvételről írt, amin a romaügyi kormánybiztos éppen a meleglobbival riogat, Sztojka Attila szerint ugyanis két dolog lehet: a romaügyet „vagy a Jobbik veszi át, vagy a melegek”. Egy körlevél szerint a botránya után nem fogadja a lungo dromos roma képviselők közvetlen kérdéseit.

Gyorsan terjed az omikron, ennek ellenére megtartják a Hungexpón az Educatio-kiállítást. Pedig van olyan iskola, ahol egy osztálynyi diák fertőződött meg. Az elvégzett tesztek 43 százaléka kimutatta a vírust, újabb 67 ember halt meg a járványban. Kiderült az is, hogy 2030-ig nem lehet megtudni, hogy az operatív törzs mi alapján hoz döntéseket.
Rendőrökkel csaptak össze a járványügyi korlátozások ellen tüntetők Bulgáriában, ahol a miniszterelnök a tüntetők képviselőivel és kormányzati tisztségviselőkkel közösen dolgozna ki „új tervet a járvány újabb hullámának kezelésére”.
Boris Johnson elismerte, hogy 2020 tavaszán ott volt a zárlat idején tartott bulin, és elnézést kért érte. Már inog a széke.

A fideszes influenszerszingularitásban Kovács Zoltán profilja már Kovács Zoltán posztja alá kommentel egyetértőleg. Zsigmond Barna Pál meg azt írta ki, hogy: „Piros volt a paradicsom, nem sárga. Olcsó lesz a kristálycukor, nem drága!”


A stadionokkal már minden rendben, de kevés a magyar focista, ezért marad a 12 csapat az NB I-ben, a másodosztályban viszont radikális változásokról döntött az MLSZ.
A francia és a szerb kézilabda-válogatott tagjai nem értik, Magyarországon miért engedik őket össze a szállodában maszk nélküli vendégekkel. Az Eb szervezői értetlenül állnak a felháborodás előtt.

A vadászat kitörölhetetlen az emberiség történetéből, a vadászat az ember antropológiai öröksége – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes A vadászat választott engem című könyv budapesti bemutatóján. (Szily László kollégánk a könyvről a Ha Jézus élne, saját kezűleg lőné agyon a szemtelen vadállatokat című cikkében írt.)
A Nimród Könyvek első kötete Semjén Zsolt vadászatról szóló filozófiai írásait és Bayer Zsolt író, újságíró novelláit tartalmazza. Az írásokat Szőke Gábor Miklós szobrászművész alkotásai és Vásáros Zsolt építész installációi egészítik ki.
Ilyen típusú kötet eddig nem született, hiszen négy műfaj alkot benne egységes ívet – mondta el Semjén Zsolt a könyvbemutatón. Azt mondta, a céljuk az volt, hogy a vadászoknak és a nem vadászoknak is útravalót adjanak: érveket mutatnak a vadászoknak, hogy miért vadászunk, miért helyes, hogy vadászunk, a nem vadászok pedig élményszerűen gondolhassák át a vadászat lényegét, szükségességét.
A kötet lehetővé teszi, hogy a vadászatról szóló filozófiai írások mellett megjelenhessenek irodalmi lírai vallomások, Vásáros Zsolt installációi és Szőke Gábor Miklós elementáris szobrai. A kötet előszavát Farkas István piarista atya írta, teológiai távlatot adva – mondta Semjén Zsolt.
Őseink 99 százaléka vadászott, ha ők nem lettek volna sikeres vadászok, akkor mi nem lennénk és a vadászat ellenzői sem lennének, nem azt kell tehát megmagyarázni, hogy miért vadászik valaki, hanem azt, hogy miért viseltetik valaki előítéletes ellenérzéssel a vadászat és a vadászok iránt – mondta Semjén.
Megint Walt Disney Bambiját említve nevezte veszélyes tendenciának az állatok ilyen humanizálását, az ember és az állat egy szintre helyezését, amitől szerinte már csak egy lépés az ember dehumanizálása. Azt mondta, minden élőlényt megillet tisztelet és bizonyos jogok a természet rendjének megfelelően, de az ember az ember, az állat pedig állat, és a vadászok a természet rendjét képviselik.
A kötet hamarosan románul is megjelenik, de készül a spanyol, a szlovák, a szerb, a német, az angol és az orosz nyelvű fordítás is – mondta Semjén Zsolt.
Bayer Zsolt azt mondta, 6 évesen döntötte el, hogy vadász lesz, akkor olvasta Kittenberger Kálmán A Kilimandzsárótól Nagymarosig című munkáját. Az A vadászat választott engem című kötet első novellája is erről szól, hogy egy gyereket hogyan tud egy könyv rabul ejteni és meghatározni egy életre – mondta Bayer, aki szerint a magyar vadászirodalom csodálatos, és példaként említette Fekete István, Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán írásait.
A könyvet az Egy a Természettel Nonprofit Kft. megbízásából a Dénes Natur Műhely Kft. adta ki. (via MTI)

A nyugdíjaknak az infláció feletti, 8,6 százalékos indexálására utasította az orosz kormányt Vlagyimir Putyin elnök.
„A korábban meghozott döntések nem teszik lehetővé, hogy az emberek fedezzék a tavalyi magasabb inflációval kapcsolatos költségeket. Ezért javaslom, hogy ahogyan azt az Egységes Oroszország (kormánypárt) nyári kongresszusán és a decemberi nagy sajtótájékoztatómon is elmondtam, a nyugdíjakat az infláció fölötti szinten indexáljuk” – mondta Putyin a kormány tagjaival tartott találkozóján.
Az elnök az előzetes adatokra hivatkozva azt mondta, az infláció 8,4 százalékos lehet, és arra kérte a kormányt, hogy a lehető leghamarabb hozzon döntést az ügyben.
A szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) előzetes adatai szerint Oroszországban a 2019-es 3 és a 2020-as 4,9 százalék után 2021-ben 8,39 százalékra gyorsult fel az infláció, ami a legmagasabb érték az 2015-ben mért 12,9 százalék óta.
Az orosz nyugdíjakat január 1-től 5,9 százalékkal indexálják. Az orosz pénzügyminisztérium sajtószolgálata szerint a nyugdíjak indexálására összesen 549,7 milliárd rubelre, az 5,9-ről 8,6 százalékra emeléséhez pedig 172,7 milliárd rubelre lesz szükség. (A rubel most kb. 4,17 forintot ér.)
Jelena Bibikova, az orosz parlamenti felsőház szociálpolitikai bizottságának elnökhelyettese azt mondta, hogy a nem dolgozó nyugdíjasoknál a 8,6 százalékos indexálás átlagosan 1400 rubel többletet jelent majd nekik. (MTI)

Márki-Zay Péter ezzel a szöveggel reagált Orbán Viktor arról szóló bejelentésére, hogy hatféle alapvető élelmiszer árát maximalizálják: „Orbán Viktor bejelentése beismerő vallomás arról, hogy a magyar gazdaság tragikus állapotban van. Mennie kell annak a csapnivaló kormánynak, amelyik 12 éves kétharmados kormányzásának utolsó 12 hetében kezd el foglalkozni a termékek árával. Felelős gazdaságpolitika helyett hatósági árakkal kezelik a vágtató drágulást, ez felér egy beismerő vallomással. A kormányváltás után 5%-ban maximáljuk az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-ját.”

A magyar–szlovák közös rendezésű kézilabda-Európa-bajnokság szervezői a Facebookon reagáltak a francia és a szerb válogatott járványvédelmi kritikáira, mindkét ország elégedetlen a koronavírus elleni intézkedésekkel az Eb-n, többek között azzal, hogy az emberek nem hordanak maszkot a szállodában.
A szervezők azt írták:
„Az Eb-t az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) előírásainak maradéktalan betartásával, velük közösen szervezzük. Minden résztvevő ország delegációja már ősszel is bejárta a négy csillagos szállodákat, azóta semmilyen kifogást nem emeltek. Mindemellett a hatályos jogszabályokat és az EHF által előírt covid-protokollt mindenki megismerte, azokat betartja a rendező országokban. A szervezők a csapatok számára részletes tájékoztatást nyújtottak, továbbá minden felmerülő kérdésre alapos választ adtak, melyet mindenki elfogadott, ezért értetlenül állunk a franciák és a szerbek nyilatkozata előtt. Ha a továbbiakban felmerülnek még jogos igények, azokat képesek és készek vagyunk rendezni, ehhez a megfelelő kapcsolatok rendelkezésre állnak.”

Skóciában egy kis helyi lapot rászedtek, amikor az újság azt kérte, küldjenek fotókat a havazást élvező gyerekekről. Az egyik olvasó ugyanis Hasbulláról mint glasgow-i kisfiúról küldött nekik képet, és annak ellenére, hogy az orosz törpe már világszerte ismert sztár, nem ismerték fel, és azzal a képaláírással került be az összeállításba, hogy:
„Hasbulla (7) a múlt hétig sosem tapasztalta meg a havazást.”

Ez az eredeti fotó, ami a dagesztáni Mahacskalában készült:
Hasbulla (magyarul Haszbulla Magomedov), a dagesztáni influenszer, bunyós törpe – akit tavaly májusban mutattunk be – októberben azzal vált végképp világhírűvé, hogy hosszú idő után újra találkozott Abdu Rozikkal, a tádzsik influenszer, bunyós, popénekes és majdani teológus törpével, és Abu-Dzabiban, a UFC 267-es gáláján a bunyósok elől ellopva a show-t egymásnak rontottak a nézőtéren.
Hasbulla egy rúgást is be tudott vinni a tádzsik ellenfelének, mielőtt a kísérőik szét tudták volna választani a két felnőtt férfit. Hasbulla egyébként legutóbb elzárkózott attól, hogy megküzdjön Abdu Rozikkal, azt mondta róla: „Ő egy tróger. Egy énekes.”

(Ladbible)

2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, jócskán meghaladhatja a kutyák száma a 3 milliót Magyarországon – áll abban a friss tudományos publikációban, amiben az Állatorvostudományi Egyetem kutatói egy kutyatartást vizsgáló 2021-es országos reprezentatív felmérés eredményeit ismertetik. Eddig nem volt arról releváns adat Magyarországon, hogy hogyan változtak a magyar kutyatartási szokások a koronavírus-járvány alatt.
Legutóbb a járvány előtt, 2018-ban készült országos reprezentatív kutatás a magyar kutyatartó háztartások számát és szokásait illetően:
akkor a magyar kutyatartó háztartások arányát 36 százalékra mérték, ez a szám az új felmérés alapján 2021-re 50,4 százalékra nőtt.
A kutatás szerint a gazdás kutyák száma 2,8 millió felett van. Ha ehhez hozzáadjuk a gazdátlan egyedeket, alappal feltételezhető, hogy Magyarországon a kutyák száma jócskán meghaladja a 3 milliót, ami nagyobb szám az eddigi legtöbb becslésnél.
A legtöbben egy kutyát tartanak (33,4 százalék), a háromnál többel rendelkező gazdák száma csak 1 százalék.
A kutyatartók nagyobb arányban nők (56,3 százalék), az egyes életkori csoportok közül némileg kiemelkednek a 60 év felettiek (23,3 százalék). 2018-ban még több férfi tartott kutyát, mint nő, és a negyvenes korosztályra volt leginkább jellemző a kutyatartás.
Viszonylag kevés a menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbe fogadott kutyák aránya (14,5 százalék), a gazdák nagy része nem átgondolt kiválasztási folyamattal jutott kutyához, hanem ismerőstől fogadta be (21,7 százalék), ajándékba kapta (22,1 százalék), az utcáról fogadta be (7,4 százalék), vagy örökölte (2 százalék).
Sokan szinte vagy teljesen véletlenül jutnak a kutyájukhoz, nem mérik fel annak a valós igényeit, ami később ember- és állatvédelmi problémák forrása lehet.
A gazdák többsége úgy érzi, hogy inkább (33,8 százalék), vagy teljes mértékben (46,5 százalék) tisztában van az őket érintő jogi kötelességekkel.
Párhuzamosan azzal a ténnyel, hogy a többség inkább elégedett a kutyája engedelmességével, a 84,7 százalékuk se iskolába, se kiképzőhöz nem viszi a kutyáját, és nem is tervezi ezt.
A felmérés megmutatta, hogy a kutyatartók nagyon kevés kivétellel egyetértenek azzal, hogy a felelős állattartás alapjait már gyerekkorban érdemes elsajátítani (98,3 százalék), és azzal is, hogy az állam (Agrárminisztérium) támogassa az országos ivartalanítási akciót (95,2 százalék).
Az állatok nagy száma azt is jelzi, hogy növekvő szükség van állatokkal foglalkozó, megfelelően képzett szakemberekre, például állatorvosokra meg kutyatartást segítő árucikkekre és kutyabarát szolgáltatásokra is.
A kutatás az Agrárminisztérium és a NÉBIH „Gazdijogsi” programjában készült.

Milliókat érintő járványügyi korlátozásokat és döntéseket hoz vagy javasol a kormánynak a két éve működő operatív törzs, de az, hogy a testület mit mérlegel és mi alapján dönt, legkorábban 2030-ban derülhet ki, mivel az ülések dokumentumai tíz évig nem nyilvánosak – írja a HVG.
A lap közérdekű adatigényléssel kiderítette, hogy nem világos, készül-e szó szerinti jegyzőkönyv az operatív törzs üléseiről, nem tudni, hogy ezeken hányszor és miről szavaztak, ráadásul az eddigi több, mint 150 tanácskozás összes dokumentumát azonnal, tíz évre „titkosítják”.
Az operatív törzs üléseinek iratai hivatalosan nem titkosak (a törvény szerint nem minősített adatok), de a testület döntéseiről és azok hátteréről csak annyit lehet tudni, amit maga a testület vagy a kormány közölni akar.
Lakatos Tibor rendőr dandártábornok a közérdekű adatigénylésre azt felelte: „Az ülésekről készült dokumentumok megismerését megtagadom, mivel azok a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adatok és a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak”
Az információszabadságról szóló törvény egyik gumiparagrafusára hivatkozik, ami szerint minden döntés-előkészítőnek minősíthető adat alapvetően 10 évig nem nyilvános.

Orosz tisztviselők szerint jól van az a csecsemő, akit mínusz 20 Celsius-fokos hőmérséklet idején hagytak el Szibériában.
Helyi jelentések szerint az újszülöttet múlt pénteken, az ortodox karácsony napján öt tinédzser találta meg egy tojástartó dobozban egy takarószerű rongy és egy üveg mellett, egy távoli úton, a Novoszibirszk melletti Szosznovka falu közelében.
A kislányt – aki kb. 3 napos lehetett – az egyik tinédzser szülei kórházba vitték, ahol egészségesnek nyilvánították.
Az anyát keresi a rendőrség, kiskorú emberölési kísérlete miatt indítottak nyomozást.
A tinédzser szülei örökbe akarják fogadni a babát, de meg kell várniuk, hogy megtalálják-e a rokonait. Ha nem találnak a gyerek vér szerinti rokonait, az új szülőknek dokumentumokat kell összegyűjteniük, és speciális tanfolyamokon kell részt venniük, mielőtt örökbe fogadhatják a gyereket. (BBC)

Egy kisméretű fajtatiszta kutyát csalogatott magához és tette be az autóba valaki egy tiszaörsi kisbolt előtt múlt péntek reggel.
A tulajdonos szerint a kutya a család iskolába igyekvő gyereke után szökött ki a kapun, de a buszra már nem tudta követni.
A bejelentés után a rendőrök elemezték a rendelkezésre álló kamerafelvételeket, és előbb a járművet, majd a feltételezett elkövetőt is azonosították.
A rendőrök a 27 éves férfi tiszabői lakcímén végrehajtott kutatás során a kazánházban találták meg a négylábút, és visszaadták a tulajdonosának. A férfi csak átutazóban volt Tiszaörsön, amikor a kutyát elvitte.
A Tiszafüredi Rendőrkapitányság lopás vétség elkövetése miatt folytat eljárást. (police.hu)

A brit miniszterelnök elnézést kért a koronavírus-járvány megfékezésére 2020 tavaszán elrendelt zárlat idején rendezett Downing Street-i kerti összejövetelért, elismerve, hogy jelen volt az összejövetelen.
A képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos délutáni alsóházi félórájában Boris Johnsont lemondásra szólította fel Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője és több más képviselő is. De a kormányfő az összes ilyen felszólításra azzal válaszolt, hogy a zárlat idején rendezett Downing Street-i összejövetelek ügyében hivatalos vizsgálat folyik, és meg kell várni ennek eredményét.
Azt mondta, vállalja a teljes felelősséget a történtekért, de nem tett egyenes utalást arra, hogy elmarasztaló vizsgálati jelentés esetén távozik-e hivatalából.
Az ügyet az ITV brit kereskedelmi televízió hozta nyilvánosságra kedden, miután eljutott hírszerkesztőségéhez egy email, amiben Martin Reynolds, Johnson személyi titkára tisztviselőket hívott meg 2020. május 20-ára egy kerti partira. (MTI)

Jó reggelt kívánok (Feri bátyám!) ezen a hideg, szerdai napon. Az egyik legfontosabb hír, hogy Áder János kitűzte a választás napját: április 3-án lesz, így február 12-től indul a hivatalos kampány. Négy másik, fontosabb cikkel kezdünk:
Erre és a többi hírlevélre itt lehet feliratkozni.

A 444-gyel együttműködve elindult a Lakmusz, ami megnézi, milyen tények vannak az állítások mögött.
Kezdésként bemutatták, hogy a Fidesz félrevezető statisztikákkal harcol a nyugati „nemátalakító műtétek őrülete ellen”: úgy állítanak be brit, svéd és spanyol adatokat, mintha ezekben az országokban gyerekek tömegeit operálnák ellenkező neművé, miközben a műtéteket nem is lehet kiskorúakon elvégezni.
Hammer Ferenc szociológus pedig arról írt, hogy nemcsak a Twitter és Trump óta léteznek álhírek, már a demokratikus Magyarország első 3 éve is sok példával mutatja az igaz és a hamis csűrcsavaros viszonyát..

Kiderült, mi zajlott az ellenzéki előválasztás színfala mögött: az aHang csapata forgatott filmet a terheléses támadások visszaveréséről, a sok ezer aktivista koordinálásáról és a két lerobbanó autóról, amik miatt majdnem kudarcba fulladt a szavazás.
A Nemzeti Választási Iroda honlapja a szavazás napján összeomlott 2018-ban, ami sok problémát okozott, de az informatikai céges háttér 2022-re sem változott.
Újabb hangfelvétel került elő arról, hogy a romaügyi kormánybiztos a BM-es kapcsolataival fenyegetőzve mondja azt, hogy: „Mindenkiről mindent tudunk, a legapróbb részletekig.” A nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai rendkívüli ülést kezdeményeznek a Völner- és a Sztojka-ügy miatt: lennének kérdéseik, persze nem biztos, hogy a fideszes tagok megjelennek.
Márki-Zay Péter arról beszélt, hogy az ellenzéki szavazatok megosztása szempontjából Gattyán György és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ugyanaz, de elmondta azt is, hogy szerinte ő nem zsidózott, amikor tisztességes zsidó fideszeseket emlegetett.
Sorban állnak fel a tudósok, miután Kásler Miklós az utolsó pillanatban menesztette a kurátorokat, és a Pozsonyi csata című animációs film „szakértőjét” nevezte ki az év történelmi kiállításának élére. A miniszter egy gyakorlatilag teljesen kész, 500 millió forintos kiállítást adott oda a házi intézetének számító Magyarságkutató Intézetnek.
Navracsics Tibor lényegében arról posztolt, hogy többen megkeresték, hogyan lehet ilyen átkozottul jó abban, amit csinál, és a sorok között kiolvasható a válasz: azért, mert óriási, eszetlenül nagy király!

Már több mint 40 ezer áldozata van Magyarországon a járványnak, az ötödik hullám erősödését mutatja, hogy minden harmadik teszt pozitív volt. (Az ellenzék részvétét fejezte ki a 40 ezer magyar koronavírus-áldozat családjának, és jobb egészségügyet ígért, szerintük az Orbán-kormány felel a magas halálozási arányért.) A nyilvánosságot látványosan kerülő Müller Cecília állítólag sajtótájékoztatót tartott az omikronról, legalábbis ezt írják közleményben, de elég szűk körű tájékoztató lehetett. Másfél éve nem kérdezhetik az országos tisztifőorvost a járványról élőben újságírók.
Beszámoltunk Tóth G. Csaba közgazdász-demográfus friss tanulmányáról, ami szerint ha nincs a koronavírus járvány, az előző évek adataiból kiindulva 2020. március közepe és 2021. szeptember közepe között 191 645 ember halt volna meg Magyarországon, ehhez képest 220 072-en haltak meg. Vagyis 28 427-tel többen, ami 15 százalékos növekedés.
A WHO szerint Európa lakosságának több mint fele elkaphatja a koronavírust a következő két hónapban.

15 milliárddal drágult a Fertő tavi beruházás: már 45 milliárdnál tart a költségszámláló, közben a Greenpeace-nek 25 millió forintjába kerülne, ha vitatni szeretné az építkezések közbeszerzését.
Az MSZP elnöke beperelte az OLAF-ot, mert szerinte Orbánnak falaznak Brüsszelben. Tóth Bertalan az EU Bíróságán tett feljelentést, mert titkolják az Elios-ügy aktáit, de a miniszterelnök vejének lámpaüzletei az ellenzéki párt szerint mindenkire tartoznak.
Tiborcz István egyébként elviekben még izgulhat, hogy kap-e engedélyt az MNB-től a Gránit Bank megvételére, a jegybank például azt vizsgálja, hogy Tiborcz cége, a BDPST pénzügyileg elég megbízható-e a vásárláshoz.
Két napon belül elkezdik a külföldi katonák kivonását Kazahsztánból, Tokajev elnök szerint a „békefenntartók” küldetése sikerrel zárult, mehetnek haza az oroszok.
Ha nem sikerül megállítani a dőlését, hamarosan nem megy majd a lift és a csatornázás egy San Francisco-i luxusfelhőkarcolóban: a 2009-ben átadott épület folyamatosan süllyed és dől, a nagyon gazdag lakók már beperelték a kivitelezőket és a tervezőket.
A cseh képviselőház elnöke szerint Orbán a kazah polgárok elleni lövöldözés oldalára állt, Markéta Pekarová Adamová azt írta: „Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral, sok olyan polgára van, akinek gondja van a hasonló kijelentésekkel.”
Az EU behajtja Lengyelországon a bírók korlátozása miatt kiszabott, eddig 70 millió euróra duzzadt pénzbírságot: ha a lengyel kormány továbbra is ragaszkodik a bírák fegyelmi kamarájához, megy a csekk.

Végre valami kedves az M1-en, ahol Fábián Barnát hagyták teljesen elszabadulni: a pártállami csatorna újabb forradalmi műsorában az operettek világát idéző, orbánista alákérdező-művész képeket magyaráz el a köztévén. („Hosszú életet a kiscicáknak!”)
A mentősök új munkaruháját népszerűsítő videóban négy irodista nő a hajukat csavargatva és a ruhájukat igazgatva legyezi magát, miközben előttük öltözik át egy mentős.
A magyar tiktokkerek rácsúsztak Lácacséke sztoikus választópolgárára, több mint ezerszer forgatták újra a 444 egyik interjúját.
Az oltásellenes Szakács Árpád két év alatt messzire került az őt pénzzel és díjakkal elismerő kormányoldaltól: az egykori kedvenc kultúrharcosa azzal ment neki Orbánnak, hogy Romániában jobban megbecsülik a tanárokat, mint itt.

Nem kapja vissza munkáját a két Los Angeles-i rendőr, akik a betörő helyett egy ritka pokémont próbáltak elfogni: a fedélzeti kamera rögzítette, hogy hiába kért kollégájuk erősítést, ők inkább egy Snorlax nyomába eredtek.
Novak Djokovic beismerte, hogy megszegte a karantént a pozitív tesztje után, azt írta: figyelt arra, hogy tartsa a távolságot, és végig maszkot viselt, „kivéve, amikor a fotó készült”.

Az argentin főváros térségét hőhullám sújtja, százezrek maradtak áram nélkül.
Buenos Aires számos kerületében és elővárosaiban ideiglenesen megszakadt az áramszolgáltatás. A kb. 700 ezer embert érintő áramkimaradás oka sajtójelentések szerint egy kigyulladt távvezeték volt a főváros határában.
Az eset előtt az áramszolgáltató cég szerint csúcsértéken volt a villamosenergia-fogyasztás, mivel a kánikula miatt sokan beüzemelték a klímaberendezésüket.
Napközben Buenos Airesben a 39 fokot is elérte a hőmérséklet, a 35 fokosnál nagyobb hőség előrejelzések szerint vasárnapig is eltarthat. (MTI)

Egy nemzetközi kutatócsoport az exobolygókat kutató Cheops svájci űrteleszkóp segítségével rögbilabdaformájú bolygót fedezett fel a Herkules-csillagképben, 1800 fényévre a Naprendszertől. (Az, ha jól számolom, 18623485182245670000 yard! Tom Brady legyen a talpán, aki itt touchdownt dob!)
A WASP-103b elnevezésű, Naprendszeren kívüli bolygó nagyon közel van az anyacsillagához, amit kevesebb mint egy nap alatt kerül meg, és az ezáltal keletkezett rendkívüli erős árapályhatás okozza szokatlan, szélsőségesen torz formáját – írják a tudósok az Astronomy & Astrophysics szaklapban publikált kutatásban.
A portói, genfi és berni egyetem kutatói szerint ez az első eset, hogy ilyen deformációt állapítottak meg egy exobolygó esetében.
A rögbilabda-alakú bolygónak csak 22 óra kell ahhoz, hogy megkerülje a Napnál 200 fokkal forróbb csillagát, miközben a Föld 365 nap alatt teszi meg ugyanezt. A WASP-103b csaknem 50-szer közelebb van csillagához, mint a Föld a Naphoz, ami miatt szélsőséges emelkedéseket és süllyedéseket okoz a gravitációs erő. Az árapályhatás olyan erővel „rángatja” a bolygót, hogy az hasonlatossá vált egy rögbilabdához.
A bolygó szokatlan formáját a Susana Barros portugál asztrofizikus vezette kutatócsoport fedezte fel annak megfigyelésével, miként változik a csillag fénykibocsátása, ha elhalad előtte bolygója. A tudósok abból a feltevésből indultak ki, hogy más lesz az elhaladási görbe, ha a bolygó alakja nem focilabdáéra, hanem rögbilabdáéra hasonlít.
A WASP-103b tömege másfélszer akkora lehet, mint a Jupiteré. A bolygó formájából a kutatók arra következtetnek, hogy szerkezete is hasonló a Jupiteréhez: szilárd magja van, amit folyékony réteg borít, ezt pedig gázréteg övezi. Pontosabb és biztosabb információt a felépítéséről a karácsonykor felbocsátott szuperteleszkóptól, a James Webbtől remélnek a tudósok. (MTI)

Pénteken már a századik középiskola csatlakozik a Honvéd Kadét Programhoz, ezzel már az ország 77 településén lesz jelen ez a képzési forma – mondta el a honvédelmi miniszter az M1-en.
Benkő Tibor felidézte: a kormány jóváhagyásával 2017-ben elindították a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, aminek a szerves része a hazafias honvédelmi nevelés is, és ennek fontos eleme az úgynevezett Honvéd Kadét Program.
Azt mondta: rendkívül fontos a modern, ütőképes haderő kiépítése, de ehhez most is, és a jövőben is kellenek a fiatalok.
A kadétprogram három szintből áll:
Benkő szerint a kadétképzéssel már azokat a fiatalokat szólítják meg, akik esetleg orientálódnak a katonai pálya iránt.
Fontosnak tartják azt is, hogy mindenki saját szakterületén tudjon elhelyezkedni, ezért például nem kötnek megállapodást minden szakképzési centrummal, csak azokkal, ahol a fiatalokat a jövőben foglalkoztatni tudja a Magyar Honvédség – mondta a miniszter, aki szerint a hazafias, honvédelmi nevelést „nem lehet elég korán kezdeni”.
Általános iskolás fiatalokat még nem lehet katonai jellegű felkészítésekkel foglalkoztatni, de őket is szeretnék megszólítani, ezért ennek a korosztálynak honvédelmi táborokat szerveznek, ahol szintén megvan a napirend a reggeli tornától, a szervezett foglalkozásokon át a takarodóig – mondta Benkő Tibor, aki szerint ezek a honvédelmi táborok olyan népszerűek, hogy a meghirdetés után rövid idő alatt betelnek a helyek.
A katonai felsőoktatásban a következő tanévtől változás lesz, és azok, akik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karára jelentkezve hivatásuknak választják ezt a pályát, már a képzésük kezdetétől a Magyar Honvédség katonái lesznek – mondta. (MTI)