Herczeg Márk

Németország hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra – mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter.

A Zöldek politikusa a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádiónak adott interjúban azt mondta, csalódott az orosz olajembargó ügyének elhúzódása miatt.

A tárgyalásokat, egyeztetéseket az Európai Bizottság vezeti, és ha a brüsszeli testület elnöke azt mondja, hogy „megcsináljuk 26-an, Magyarország nélkül, akkor ez olyan út, amit mindig támogatnék” – mondta Habeck.

Azt mondta, nem hallott ilyen javaslatot az Európai Bizottság elnökétől, ő maga pedig arra számít, hogy végül „úgy lesz, ahogy mindig is szokott lenni” az EU-ban, vagyis „néhány ország kvázi különjogokat” (könnyítést, haladékot) kap, de az EU egységesen, minden tagország részvételével vezeti be az újabb büntetőintézkedéseket.

Barley: Nem kellene eltűrni, hogy Orbán az orránál fogva vezesse az EU-t

Az alkancellárt azért kérdezték az EU helyett nemzeti szinten bevezetendő olajembargó lehetőségéről, mert a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) tagja, Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke a hétvégén szintén a Deutschlandfunknak azt mondta, hogy Magyarország nélkül kellene megvalósítani az Európai Bizottság által május elején bemutatott tervet.

Katarina Barley többek között azzal indokolta a javaslatát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az embargó akadályozásával „az orránál fogva akarja vezetni az EU-t”, és ezt nem kellene eltűrni.

Robert Habeck beszélt arról is, hogy már eddig is igen hatékonyak voltak az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországra kivetett szankciók: az orosz központi bank elnökének kijelentései alapján tudható, hogy „az ország csődben van”, és legfeljebb azon a fejlettségi szinten képes tovább működni, amin 1980-ban állt. (MTI)

A hétvégén írtunk arról, hogy több fesztivál is visszamondta Nina Kraviz fellépését, mivel az elektronikus zenei színtér több szereplője szerint a világhírű orosz dj és énekes – akinek korábban Putyin-párti megjegyzései is voltak – nem határolódott el eléggé az Ukrajna ellen indított háborútól.

Megkérdeztük a Sziget szervezőit, hogy a budapesti fesztiválon végül fellép-e Nina Kraviz, ezt válaszolták:

„A Sziget - története során - a maga eszközeivel mindig a béke pártján állt, most is kiállunk a béke mellett és elítélijük az orosz háborús agressziót. Azonban nem hiszünk a kulturális embargóban, fesztiválunk több mint 50 országból érkező fellépői között lesz számos orosz és ukrán művész, így Nina Kratviz is. Mindemellett - a lehetőségeink szerint - korábban is kiálltunk, és kiállunk az ukrán nép mellett, részt vettünk például a #StopWar nemzetközi koncert-maraton lebonyolításában és a fesztivál ideje alatt a Music Saves Ukraine kampányhoz is csatlakozunk.”

Egy autós egy fotót mellékelve panaszkodott az Országos Mentőszolgálatnál, hogy áprilisban a Bem rakparton egy mentőautó úgy állt fel a járdára, hogy lelógott onnan az úttestre, ezzel pedig zavarta az autósforgalmat, pedig igazán felfért volna jobban. A férfi szerint ezt csak azért csinálta a sofőr, hogy mindenki lássa, milyen fontosak, és ez „felháborító”.

Az Országos Mentőszolgálat most a Facebookon válaszolt: „Tapasztalt gépkocsivezető bajtársunk meghallgatására nem került sor, hiszen ( mint az a melléken képen is jól látható ) a parkolóhely szabályos használata nagyban megnehezítette volna több mentésre szolgáló eszköz hozzáférését ( pl.: hordágy, hordszék, board teströgzítő ), ez pedig a beteg mozgatását és elszállítását akadályozta volna. Digitálisan rögzített adataink alapján a mentőautó 36 percet várakozott a helyszínen, az ezzel okozott kellemetlenségek miatt szíves megértését kérjük!”

Lengyelország Oroszországgal szembeni álláspontja „fékeveszett” és „az őrülettel határos”, ezért aligha lehet megjósolni, hogy mi lesz a helyzet az orosz gáz Jamal-Európa gázvezetéken keresztül történő tranzitjával – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában.

Varsó felmondta az Oroszországot Európával összekötő gázvezetéken történő gáztranzitról szóló lengyel-orosz kormányközi szerződést, mondván: Oroszország április 27-én megszakította a lengyelországi gázszállításokat, miután Varsó nem volt hajlandó rubelben fizetni a gázért.

„Hogy mi fog történni ezután, azt megjósolni aligha vállalkozik bárki is, mert egyszerűen lehetetlen. Most láthatjuk, hogy a lengyel hatóságok milyen fékeveszett, az őrülettel határos álláspontot képviselnek. Ezért itt aligha lehet bármit is előrejelezni” – mondta Peszkov.

A szóvivő szerint most aligha lehet bármilyen szerződéses viszonyról beszélni, mert Lengyelország „már rég nem volt hajlandó fizetni a gázért”, miközben közvetve továbbra is kapja az energiahordozót, „a másik oldalról drágábban vásárolva, az ismert megkerülő rendszer keretében”.

„Ami az ügy tranzitoldalát illeti, úgy gondolom, hogy a Gazprom természetesen kész részletesebb magyarázatot adni, ha szükséges. De ez egy olyan téma, amely mindenképpen figyelmet érdemel - azzal együtt, hogy vannak alternatív útvonalak a gázszállításra, amelyek egyébként jelenleg nagyon megterheltek” – mondta a Kreml szóvivője. (MTI)

Jó reggelt! Május 23. van, hétfő. Napsütés, zápor, zivatar, minden lesz a héten.

4 kiemelt cikk a 444-ről:

• Hoppáré, mekkora visszatérés Hoppálé!
  
• Orbán Viktor: Semmi szépet nem látunk egy betonkockában
• Írogatta a leveleket Angela Merkelnek, hogy mindjárt itt a világvége
• Depp vs. Heard - függetlenül attól, hogy mi lesz az ítélet, az áldozatok számára „visszatartó ereje lesz”
  

Ez a 444 reggeli hírlevele. Ez meg a többi.

A Békéscsaba bennmaradt a labdarúgó NB II-ben, mivel házigazdaként 2-1-re legyőzte a III. Kerületi TVE csapatát az utolsó fordulóban.

Az NB2-ben újonc óbudaiak nemrég leigazolták Pintér Attilát, hátha bent tudja tartani a csapatot, de két hete vele is belefutottak egy 7-0-s vereségbe idegenben. Ezzel a vereséggel viszont a tabella utolsó helyén végeztek és kiestek. Pedig ha nyernek, bent maradtak volna, mert a Haladás legyőzte a Szolnokot, így a Békéscsaba esett volna ki a Kerület helyett.

A III. Kerületi TVE-t egyébként 1887. január 24-én alapították, ezzel Magyarország harmadik legrégebben alapított sportklubja a Nagykanizsa és az Újpest után, de az 1996-os szezon kivételével 1937 óta nem voltak az NB1-ben, 2000-ben pedig újra kellett alapítani. Most pedig mehetnek vissza az NB3-ba.

Búcsúzott a Budaörsi SC és a Szolnoki MÁV csapata is. Nem nyert, de megmenekült a kieséstől a Tiszakécske és a Dorog is, a Csákvár pedig az Ajka legyőzésével őrizte meg másodosztályú tagságát. Az ETO FC Győr sorozatban öt, a feljutott Kecskemét pedig hét sikerrel zárta az idényt.

A végeredmény:

1. Vasas FC 85 pont (feljutott)
2. Kecskeméti TE 77 (feljutott)
3. Diósgyőri VTK 72
4. Szeged-Csanád Grosics Akadémia 66
5. BFC Siófok 59
6. Szombathelyi Haladás 57
7. ETO FC Győr 56
8. Soroksári SC 52
9. FC Ajka 51
10. Nyíregyháza Spartacus 50
11. Pécsi MFC 48
12. Aqvital FC Csákvár 43
13. Tiszakécskei LC 42
14. Budafoki MTE 42
15. Békéscsaba 1912 Előre 42
16. Szentlőrinc SE 42
17. Dorogi FC 41
18. Szolnoki MÁV FC 38 (kiesett)
19. Budaörsi SC 38 (kiesett)
20. III. Kerületi TVE 37 (kiesett)

Nagy István agrárminiszter az RTL Híradónak azt mondta: a kormány eddig nem élt az elővásárlási jogával az exportra szánt gabonafélék esetében, az intézkedés célja ugyanis nem a kivitel megtiltása volt, hanem a folyamatos készletnyilvántartás biztosítása.

Nagy szerint az ukrajnai háború hatása Magyarországon nem a készlethiányban, hanem az emelkedő árakban érhető tetten, a kormány pedig azon dolgozik, hogy szárazföldi szállítási folyosót nyisson az ukrán mezőgazdasági terményeknek.

„Vészhelyzet van, fogalmazhatok így is, hiszen Ukrajnában a vetésterület csökkent, a termésmennyiség csökkent, ami megtermett, nem tudjuk kihozni. Nagyon dolgozunk azon, hogyan tudjuk megoldani azt a lehetőséget, hogy szárazföldön utat nyissunk az ukrán gabonának szerte a világba” – mondta Nagy István.

A volt moszkvai német nagykövet szerint Vlagyimir Putyin direkt akar éhínséget előidézni a Közel-Keleten és Afrikában azzal, hogy hadseregével blokkolja az ukrán gabona exportját, illetve támadja az ország gabonaraktárait. Rüdiger von Vritsch szerint Putyin szándéka az, hogy az éhezés miatt meginduló menekülthullám destabilizálja Európát.

Az RTL azt írja, az Agrárminisztérium április végén két hónappal meghosszabbította a gabona-, olajos- és fehérjenövény kiviteli bejelentési kötelezettséget. Bár a március elején bevezetett intézkedés a kormány úgy kommunikálta, hogy az orosz-ukrán háború miatt „minden gabonakivitelt megtiltottak”, az export nem állt le. (RTL)

Már több mint 3 hónapja ömlik a Sajó folyót vörösre festő szennyvíz a szlovákiai Alsósajó (Nižná Slaná) egykori vasércbányájából. A vízi életet több 10 kilométeren kipusztító szennyezés ellen eddig semmit sem tettek a hatóságok, a minisztériumok pedig egymásra mutogatnak. A Telex azt írja, Magyarországon egyelőre nem okozott problémát a szennyezés, de csak idő kérdése, hogy mikor ér ide.

Nagy István agrárminiszter azt írja: „A Sajó folyó és annak élővilága közös természeti örökségünk. Az agrárminiszteri beiktatásom utáni első hivatalos nemzetközi utam Szlovákia környezetvédelmi miniszteréhez vezet majd. Találkozót kezdeményeztem ugyanis a folyón kialakult szennyezés miatt, amit haladéktalanul orvosolnunk kell. Ne feledjük, teremtett világunk megóvása és a biológiai sokféleségének fenntartása közös kötelességünk!”

Iránban izraeli kémhálózatot lepleztek le, amelynek tagjait a Forradalmi Gárda emberei elfogták – közölte a félhivatalos ISNA iráni hírügynökség.

„A cionista rezsim hírszerzési szolgálatának útmutatása alatt működő hálózat banditák közreműködésével állami és magántulajdon ellopásával, illetve megsemmisítésével, valamint emberrablásokkal és koholt tanúvallomások megszerzésével próbálkozott” – közölte a Forradalmi Gárda sajtószolgálata Izraelre utalva.

5 lövéssel kivégeztek egy ezredest

Az állami sajtó beszámolt arról is, hogy a Forradalmi Gárda egyik ezredesét ismeretlen elkövetők agyonlőtték Teherán belvárosában lévő otthona előtt. A tájékoztatás szerint Hasszán Szajad Hodajarival öt lövés végzett az autójában.

A sajtó csak „a szentély védelmezőjeként” hivatkozott az ezredesre, ami utalás azon iráni katonákra, akik Szíriában és Irakban harcoltak az Iszlám Állam ellen a Forradalmi Gárda külföldi műveletekért felelős al-Kudsz nevű elitalakulatának soraiban. Egyelőre senki sem jelentkezett a merénylet elkövetőjeként. (MTI)

Egy férfi múlt szombaton hajnalban az Óbudai Zsinagógában kereste a konyhán dolgozó barátnőjét, mivel a nő nem válaszolt a telefonhívásaira.

Az épület zárva volt, ezért a férfi előbb letépte a biztonsági kamerát, majd berúgta az ajtót és bement. Később egy másik ajtót is megrongált, letépett egy kilincset, és egy konténerépület redőnyeit feszegette. Végül – mivel ott sem talált senkit – távozott. A rendőrséget délelőtt értesítették, amikor a rongálást észrevették.

A BRFK III. Kerületi Rendőrkapitányság nyomozói gyorsan azonosították a feltételezett elkövetőt, akit a Bűnügyi Bevetési Osztály beosztottai az első bejelentés után 3 órán belül elfogtak a lakásán.

Az óbudai rendőrök a 39 éves T. Zsoltot rongálás vétség megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki. A férfi beismerte tettét, az eljárás további szakaszában szabadlábon védekezhet. (police.hu)

Orbán Viktor megnyitotta a Néprajzi Múzeumot. A beszéde itt látható:

Néhány kiemelt mondat a miniszterelnöktől:

• „Amit biztosan tudunk, az az, hogy nyelvünk és zenénk olyan helyekhez és időkhöz köt bennünket, ahol más európai népek nem járatosak, ez adja a magyar világ egyedi jellegét és mélyebb okát a mi létezésünknek.”
• „A magyarság egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy: letörölhetetlen.”
• „Tulipánminták kanyarodnak a hímestojásainkon, a búzaszálak hajlonganak a díszes edényeinken és széles mező tárul elénk a kalocsai szőtteseken, éppen úgy, mint nagyanyáink vasárnapi asztalán, vagy ahogy öregszünk, egyre inkább a mienkén is.”
• „A magyar lélek olyan, mint a természet vadvirága: bárhol megél, ha szabadon élhet. Olyan, mint Petőfi költészete: ha a gyom köré is nő, mégis előbúvik és előbb-utóbb megtalálja a módját, hogy szabaduljon a rákapaszkodó indák fogságából.
• „Magyarnak lenni jó.”
• „Az a tény, hogy semmi szépet nem látunk egy betonkockában, viszont a naplementét vagy a gyermekét ölelő édesanya képét mind szépnek találjuk, azt bizonyítja, hogy létezik örök egyetemes szépség, ami maga az igazság.”
• „Ez az épület meggyőződésünket tükrözi, hogy létezik szépség a világban, hogy a 12 egy tucat kockaépületek és az ötlettelen irodakomplexumok világában is lehet egyedit alkotni, amely illik környezetéhez, megragadja a szemet és gyönyörködteti a lelket.”

Orbán Viktor viszonyát a kockaépületekhez tavaly ebben a cikkben dolgoztuk fel.

Egy 32 éves ukrán profi pókerjátékos, Szerhi Beljajev egy Cirkuny nevű faluban él, a menyasszonya pedig csak onnan 10 km-re, Harkivban. Kocsival csak nyugat felé kell menni a Szoborna utcán, az E40-es főúton át a Leszia Szerdujka autópályára, és már ott is vagy.

Csakhogy február 24-én az orosz erők pár óra alatt behatoltak Beljajev falujába, miközben előrenyomultak Harkivban, az orosz határhoz legközelebbi ukrán nagyvárosban.

Aznap reggel Ukrajnában megváltozott Beljajev élete: a II. világháború óta a legnagyobb európai konfliktus frontvonala közte és a szülei, illetve a 28 éves barátnője között húzódik. A Leszia Szerdujka autópálya senkiföldje lett, így Beljajev a régi útvonalon nem tudta meglátogatni a beteg anyját és a barátnőjét.

Erre gondolt egy merészet: el kell autóznia az orosz határig, Oroszországon keresztül Lettországig, tovább Litvániába és Lengyelországba, majd vissza Nyugat-Ukrajnába, hogy nyugatról eljusson Harkivba.

A Guardian cikke szerint rendkívüli kaland következett, ami felhívta Beljajevre az orosz titkosrendőrség, az FSZB figyelmét is, ami joggal gondolhatta azt, hogy a férfi orosz pozíciókról tájékoztatta az ukrán hadsereget. A fekete Honda Accordjával tűz alá vett városokon haladt át, szembement a menekültáradattal, hogy eljuthasson a menyasszonyához. Közben a szívbeteg testvére, Jurij maradt otthon a kutyájukkal.

Volt egy 70 km-es szakasz, ami a fronton át vitt, itt több ellenőrzőpont lassította a négyautós konvojt, aminek a Honda volt az egyike. Volt, ahol Beljajevnek átnézték a telefonját (amiről törölt mindent előre), egy társát pedig alsónadrágra vetkőztették, hogy van-e rajta valamilyen katonai múltra utaló tetoválás. Beljajev azt mondta, ha nem törölt volna mindent, már halott lenne, ugyanis útközben tájékoztatta az ukránok barátait az orosz csapatok mozgásáról.

Később Belgorodban is mindannyiukat kihallgatta az FSZB, de az ukrán férfi végül 20 percen át beszélgetett a pókerezésről. Sokat kellett vezetniük, de nem volt idejük sokat aludni, így a mobiljával Gwen Stefanit, Jay-Z-t és Limp Bizkitet játszva tartották magukat ébren. Kurszkon, Roszlavlón, Szmolenszken és Velikije Lukin keresztül érték el a lettországi Ubylinka határátkelőt. Beljajev útközben még Covid-tünetekkel is küzdött. Végül Lviven, Kijeven és Poltaván át jutott el Harkivba a szüleihez és a menyasszonyához. Utóbbi lakásától 50 méterre még meg is állították a rendőrök, akiknek gyanús volt a kocsija állapota, és hogy pokrócok vannak benne. Beljajev az útlevelébe ütött pecsétekkel igazolta a 3700 km-es kalandról szóló sztoriját. (Guardian)

Majomhimlő gyanújával szállítottak kórházba egy embert Ausztriában – jelentette az ORF osztrák közszolgálati televízió.

A tájékoztatás szerint a 35 éves bécsi férfit éjszaka vitték kórházba, miután enyhe lázat mutattak ki nála, az arcán pedig kiütések keletkeztek. Várhatóan még ma kiderül a tesztekből, hogy a férfi majomhimlővel fertőződött-e meg.

Az elmúlt napokban Európa több országában, köztük Belgiumban, Svájcban, Spanyolországban és Hollandiában, illetve Izraelben vettek nyilvántartásba majomhimlővel fertőzött embereket. Már legalább 14 országban jelent meg a fertőzés.

Az Afrikából származó majomhimlő nem terjed könnyen emberről emberre, a terjedéséhez szoros fizikai kontaktus kell, például szexuális együttlét. Leggyakoribb tünetei közé tartozik az enyhe fejfájás, izomfájdalom, gyengeség és bőrelváltozások. A BMJ brit orvosi szaklap szerint az európai esetekért felelős vírusklád által okozott megbetegedés halálozási aránya Afrikában 3,6 százalék volt. (MTI)

Miközben a Washington Post Amerika orbanizálódásáról ír, Magyarország éppen trumpizálódna, csakhogy a jelek szerint sokadik nekifutásra sem sikerül elkezdeni felépíteni a szélsőjobboldali internacionálét.

Tavaly ősszel derült ki, hogy az Alapjogokért Központ nevű, fideszes pénzekből működtetett NGO Budapestre hozza a Conservative Political Action Conference-t. Az USA-ban 1974 óta megtartott rendezvény első európai inkarnációjának célja az volt, hogy befolyásos republikánus politikusokat, újságírókat, influenszereket hozzanak el Magyarországra.

A CPAC-t eredetileg március végén, röviddel a parlamenti választás előtt tartották volna meg, és a főszervező fideszes influenszer, Szánthó Miklós korábban emlékeztetett, hogy a CPAC-n republikánus amerikai elnökök is többször felszólaltak. Februárban Szijjártó Péter már úgy hízelgett Donald Trumpnak, hogy őt illetné a Nobel-békedíj, mintha csak ide akarta volna csábítani a kampányhajrában.

Végül egy héttel a CPAC Hungary előtt derült ki, hogy Orbán Viktor mellett egyetlen híresebb ember mond beszédet: Tucker Carlson amerikai tévés, aki amúgy is járt nemrég Magyarországon.

Pedig a megnyitón az Isten, haza, család (God, homeland, family) felirat alatt Balog Zoltán volt miniszter és református lelkész, Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus püspök, Kondor Péter evangélikus püspök és Köves Slomó rabbi kérte Isten áldását a CPAC-re, Köves konkrétan azt kérte Istentől: „Áldd meg Izrael barátait, az Egyesült Államokat, Izrael legnagyobb barátját a világon, és áldjad meg Magyarországot, Izrael legnagyobb barátját Európában!”

Tóth Gabi énekelte el a magyar, Vastag Csaba pedig az amerikai himnuszt, így sikerült:

Majd azt is kiderült, hogy Tucker Carlson is csak egy rövid videóüzenetet küldött, méghozzá csak 40 másodperceset, ami gyakorlatilag abból a klasszikus alt-right-érvelésből állt, hogy onnan tudod, hogy Orbán jó, hogy a republikánusok ellenségeit felháborítja. XD

A konferencia második napján pedig jött a meglepetés, ami Donald Trumptól volt egy 1 perces üzenet:

Rajtuk kívül még a brexites Nigel Farage volt viszonylag ismert, ő is csak egy 1,5 perces videót küldött.

Személyesen egyetlen híres politikus sem jelent meg, sőt egyetlen aktív republikánus képviselő sem volt itt, néhányan rövid videóüzenetet küldtek.

De még a háború előtti V4-es barátaink is távol maradtak, sem Lengyelországból, sem Csehországból, sem Szlovákiából nem jött ide senki a kormánypártokból.

De még az európai szélsőjobbos pártelnökök is távol maradtak: a spanyol Vox elnöke, Santiago Abascal csak egy videót küldött, Matteo Salvininek híre-hamva sem volt, a Telex pedig arról számolt be, hogy hétfőn még Marine Le Pent is bejelentették online felszólalóként, de aztán az erről szóló Facebook-posztot törölték. (A francia államfőt magyarországi hitelből sikertelenül kihívó elnökjelölt pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az elnöke, Jordan Bardella legalább személyesen megjelent.)

A jelek szerint nem voltak kíváncsiak Orbán Viktor totális győzelmet kínáló 12 pontjára, a beszédében ő is csak a 80 éves egykori cseh elnököt, Vaclav Klaust köszönthette, aki már egy évtizede nincs sehol.

Az már csak hab a tortán, hogy az egyik vendég, Rick Santorum volt amerikai elnökjelölt a magyar kormányoldal üzenetével szembemenve a Hír Tv-ben határozottan kiállt az az orosz agressziótól Európát is védő Ukrajna fegyverekkel és szankciókkal való támogatása mellet.

Jó reggelt! Május 20. van, a méhek világnapja.

4 fontos cikk ma reggelre:

• Tiltakoznak a sorozások ellen a szakadár köztársaságokban
• Orbán Viktor: 12 szabály az élethez
  
• Magához vette, darabokra tépte, újra előveszi - Navracsics Tibor története az orbáni hatalomgyakorlás esszenciája
  
• Lázár János külön lebeszélte Orbánnal, hogy ne hozzá kerüljön Paks 2
  

Erre és egyéb hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.

HÁBORÚ (ÉLŐ)

Tiltakoznak a sorozások ellen a szakadár köztársaságokban, ez újabb jelzés arról, milyen rosszul áll az oroszok szénája Kelet-Ukrajnában.

Az Azovsztal acélgyárban a végsőkig kitartó ukrán katonák sorsa és száma is tisztázatlan, úgy tűnik, börtönkolóniába küldtek 900 mariupoli hadifoglyot.

Timothy Snyder amerikai történész arról írt, hogy Putyin a virtuális valóságban uralkodik, ahol mindig megváltoztatja a témát. Szerinte ha Oroszország a valóságban vereséget szenved, Putyin simán győzelmet hirdet a televízióban, és az oroszok hinni fognak neki, vagy úgy tesznek, mintha hinnének, ehhez pedig nincs szüksége nyugati segítségre.

Timothy D. Snyder – aki néhány éve teljes magabiztossággal levezette, hogy Vlagyimir Putyin az 1920-as években kiérlelt fasizmus programját tudatosan valósítja meg – most arról írt a Twitteren, hogy mire lehet számítani Putyintól. A Yale-en tanító amerikai történész, Közép- és Kelet-Európa egyik legkiválóbb elemzője 17 twittben foglalta össze, mi várható.

Szerinte értelmetlen Putyint megóvni attól a felismeréstől, hogy veszít. Erre ő maga fog rájönni, és meg fogja védeni magát.

Az oroszok nincsenek sarokba szorítva. Az orosz hadsereg nincs sarokba szorítva. Ez egy megszálló erő. Ha vereséget szenvednek, az egységek egyszerűen visszavonulnak a határon át Oroszországba.

Putyin a virtuális valóságban uralkodik, ahol mindig van menekülési útvonal. Ukrajnában nem lehet sarokba szorítani, mert Ukrajna valóságos hely.Snyder szerint más társadalmakban az emberek nehezen tudják felfogni, hogy Putyin olyan diktátor, aki irányítja az országa médiáját, és a témát megváltoztatva uralkodik. Putyin állandóan témát vált: amikor Oroszország legutóbb megtámadta Ukrajnát (Snyder vélhetően a Krím elfoglalására gondolt), a médiája egyik napról a másikra témát váltott, és Szíriáról kezdett beszélni, az oroszok pedig mentek vele.

Amikor Oroszország idén februárban lerohanta Ukrajnát, a média gyorsan átállt arról, hogy az invázió lehetetlen, arra, hogy elkerülhetetlen, az oroszok pedig elfogadták a váltást.

Ha Oroszország a valóságban vereséget szenved, Putyin simán győzelmet hirdet a televízióban, és az oroszok hinni fognak neki, vagy úgy tesznek, mintha hinnének, ehhez pedig nincs szüksége a mi segítségünkre.

Snyder azt írja, értelmetlen a valós világban „menekülőutat” kínálni, amikor Putyinnak nem kell más, csak egy virtuális világ, amit teljesen ő irányít. Menekülőútról beszélve csak nevetnivalót adunk az orosz vezetőknek az egyébként nehéz időkben.

Az biztos, hogy Putyin tévedhet, és túl sokáig vár a virtuális világ győzelmének kihirdetésével. Ebben az esetben elveszíti az erejét, de nem menthetjük meg őt egy ilyen téves ítélettől, és tévedés lenne próbálkozni vele.

Putyin hatalma a média felett teljes lesz mindaddig, amíg meg nem szűnik. Nincs olyan, hogy a való világban tett cselekedeteink ebben változást hoznának. A menekülőútjaink feleslegesek vagy nem relevánsak.

Groteszk arra kérni az ukránokat, hogy igazítsák a háborúval kapcsolatos döntésekeit az orosz televíziós producerekhez, akik amúgy sem a való világból kapják az iránymutatást – írja Snyder, aki szerint ha félreértik Oroszországot a „sarokba szorítás” és a „menekülőutak” kliséivel, akkor a háború tovább tart, mivel „elvonja a figyelmet az orosz vereség egyszerű szükségszerűségéről.

Ukrajna egészen más történet: Zelenszkij Putyinnal ellentétben demokratikusan megválasztott elnök, felelősnek érzi magát a népéért, és egy olyan világban kormányoz, ahol mások is számítanak.

Ukrajnának van sajtója, amit nem a kormány irányít. Zelenszkij nem tud egyszerűen témát váltani. Minden fontosabb döntésbe be kell vonnia az embereit. Putyinnal ellentétben neki ügyet kell intéznie a népéhez, hogy véget vethessen ennek a háborúnak. Ezért segítségre van szüksége, mind a háború győzelemhez, mind ahhoz, hogy el tudja mondani az ukránoknak, mi következik.

Az orosz katonákkal ellentétben az ukránoknak nincs hova menniük, nem tudnak csak úgy hazamenni. A háborút az ő országukban vívják. Vissza fognak térni az otthonaikba és újjáépítik azokat.

A háború befejezése azt jelenti, hogy többet kell gondolni az ukrán népre és a jövőjéről, és kevesebbet kell aggódni olyan problémákon, amikkel Putyinnak valójában nem is kell szembenéznie – írja Timothy Snyder.

Miközben a Washington Post Amerika orbanizálódásáról ír, Magyarország éppen trumpizálódik, vagy ahogy a fideszes világ – ezúttal pozitív értelemben – mondaná: „amerikai műveleti terület lettünk”.

Orbán Viktor reggel kilenckor megérkezett a Budapesten rendezett, első magyar és európai CPAC-re, az amerikai jobboldal 1974 óta megtartott konferenciájára, amit még a választások előtt rendeztek volna meg Donald Trumppal, de ez nem jött össze, így végül most tartják meg, és Trump helyett Tucker Carlson szólal fel videón.

Az Isten, haza, család (God, homeland, family) mottójú, kétnapos rendezvény elején felkérték Balog Zoltán volt minisztert, Kiss-Rigó László szeged-csanádi katolikus püspököt, Kondor Péter evangélikus püspököt és Köves Slomó rabbit, hogy kérjék Isten áldását a CPAC-re. Ezután Tóth Gabi elénekelte a magyar, Vastag Csaba pedig az amerikai himnuszt, méghozzá emlékezetes módon.

Szánthó Miklós fideszes influenszer a bevezetőjében egy kicsit szidta a nem trumpistákat/orbánistákat, majd azzal arcoskodott, hogy meg fogják valósítani a „balliberálisok rémálmát”, a nemzeti erők nemzetközi összefogását. Ezután Matt Schlapp, az American Coservative Union elnöke mondta el, hogy öt lánya van, majd a mitikus baloldali médiafölényről beszélt ebben az országban.

Ezután jött – Bohár Dániel „amerikai kollégája” – Tucker Carlson rövid videóüzenete, amiben a tévés arról beszélt, hogy onnan lehet tudni, hogy Magyarország jó hely, hogy az amerikai baloldal hisztérikusan reagál arra, ha valaki ezt mondja.

Orbán Viktor miniszterelnök azzal kezdte, hogy mindenkit köszönt, Vaclav Klaus barátját külön is, aki szerinte Európa intellektuálisan legbátrabb embere, aki köztük még mindig a legfiatalabb és legfrissebb. Orbán azzal kezdte, hogy a hallgatóság jobb beszédet érdemelne, mint ami jön, de délelőtt sem úszni, sem futni nem lehet világcsúcsot.

Orbán azt mondta, egy hónapja nyerték meg zsinórban negyedszer (kétharmaddal) a választást, és négy napja alakíthatott kormányt. Orbán szerint „mi, magyarok most joggal érezhetjük úgy, hogy a szavaink mögött van fedezet”. Szerinte ez a Republikánus Párt legfontosabb politikai gyűlése. Orbán arról beszélt, hogy az 1980-as években mennyire irigyelték Amerikát a szabadságért és Reagan elnökért. Orbán azt mondta, hogy ha látták a Csernobil című sorozatot, elképzelhetik, miből jutott nekünk 40 hosszú év.

Orbán arról beszélt, hogy előbb a kommunisták rendszerét, aztán a liberálisokat, végül a liberális nemzetközi baloldal összevont csapatait is legyőzték. Elmondja, hogyan fognak győzni mindig, ahogy a Fradi-tábor mondja: „Még, még, még, ennyi nem elég.” Orbán szerint egyetemisták győzték le a kommunizmust, majd sikerült a jobboldalnak legyőznie a baloldali dominanciát, és a konzervatívok és keresztények európai bástyájává tette az országot.

Orbán egy Patton-idézettel folytatta, és azt mondta, a győzelemnek az a végső feltétele, hogy nekünk kell a legjobbakká válnunk. Ha te vagy a legjobb, akkor győzhetsz – mondta.

Szerinte az amerikai és nyugat-európai jobboldal problémája, amivel itt már megküzdöttek, a progresszív liberálisok közéleti dominanciája. Ők ülnek pozícióban a közéletben, a médiában, a kultúrában, ők mondják meg, mi helyes vagy helytelen, a konzervatívoknak meg úgy kell érezniük magukat, mint egy „legal alien”, ahogy Sting énekelte.

Orbán szerint itt is így volt, még Orbán is egy woke-világban nőtt fel, csak akkor még a kritikai fajelmélet tudományos szocializmus volt, de ugyanúgy ezt tanították az egyetemen. Orwelli újbeszél, a magántulajdon kisajátítása és a jobboldal megbélyegzése – mondta Orbán, aki szerint ideje az amerikaiaknak cselekedni, ah értik azt a viccet, ami arról szól, hogy aki a Szovjetunióban politikai viccet mond, viszik Szibériába.

Orbán azt mondta, 1989-ben azt hitték, végre megkapták, amire vágytak, de tévedtek: a liberálisok és a konzervatívok ugyan kötöttek egy antikommunista paktumot, de a liberálisok az első adandó alkalommal a kommunisták mellé álltak, kiderült, hogy természetes szövetségesek, és ilyen bűnben fogat frigyet az USA-ban is láttak már.

Amikor 2016-ban Trump nyert, egyik fő ígérete az volt, hogy le kell csapolni a mocsarat. Trumpnak elvitathatatlan érdemei vannak, mégsem választották újra. Orbán szerint pont úgy járt, mint a Fidesz 2002-ben: kiválóan kormányoztak, de a magyar baloldal mocsara lehúzta őket.

Aztán 2002 és 2010 között a szocialisták elköltötték az emberek pénzét, az ország eladósodott, recesszió jött, az infláció elszabadult, a munkanélküliség nőtt, az erőszak elszabadult az utcákon, félkatonai csoportok masíroztak, etnikai alapú gyilkosságok borzolták a kedélyeket. A rendőrséget leépítették, a jog nem az áldozatokat, hanem a elkövetőket védte. Orbán azt hiszi, már az amerikaiak is láttak ilyet. Orbán szerint a progresszív kormányzás gyümölcse magáért beszél: gazdasági csőd és utcai erőszak szinte mindig.

Orbán azt mondta, 2002 után népmozgalmat és szellemi ellenállást szerveztek. Győzelemre játszottak, és meghirdették a rekonkvisztát. Beletettek 8 évet, de visszatértek. A recept elkészült: Magyarország az a laboratórium, ahol a progresszív dominancia ellenszerét kikísérleteztük. Magyarország most tavasszal megkapta a negyedik dózist, és a beteg teljesen meggyógyult.

Orbán szerint a recept nyílt felhasználású, szabadon felhasználható, és Jordan Petersonhoz hasonlóan ő is előadta a 12 szabályát az élethez.

Orbán Viktor 12 pontja

1. A saját szabályaink szerint kell játszani! Winston Churchill mondta: „Ha vannak ellenségeid, az a biztos jele annak, hogy valamit jól csinálsz.” Orbán szerint az a gyanús, ha mindez nem történik meg. Aki az ellenfél szabályai szerint játszik, az bizonyosan veszíteni fog.

2. Nemzeti konzervativizmus a belpolitikában! Ezután a határzárról beszélt. Orbán szerint a progresszívek Achilles-sarka, hogy a baloldaliak a vágyaikat akarják az emberekre erőltetni, de az emberek nem szeretik a lázálmokat.

3. Nemzeti érdek a külpolitikában! Érdekalapú külpolitikára van szükség. Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat, elítéljük a támadót, segítjük a megtámadottat – de közben tudjuk, hogy Magyarországot nem Ukrajna, hanem a NATO és a honvédség védi meg. A magyarok szívesen segítenek, de ez nem az ő háborújuk, az árát sem ők akarják megfizetni. Nem szabad felülni a szirénhangoknak, bármilyen csábítónak is tűnnek. A célunk a béke helyreállítása, nem a háború folytatása.

4. Legyen médiánk! A progresszív baloldal őrültségei csak akkor mutathatjuk be, ha van médiánk. Az a baj, hogy a modern nyugati média a baloldali álláspont felé húz. Ha megjelenik egy konzervatív hang a médiában, nekiesnek. A pártpolitikának és a sajtónak el kéne különülnie, de a demokraták Amerikában nem tartják be ezt (CNN, New York Times stb.). Persze a GOP-nak is vannak szövetséges médiumai, de ezek nem veszik fel a versenyt a baloldallal, egyedül Tucker Carlson barátja teszi magát oda. Éjjel-nappal ilyen műsoroknak kellene menniük, 24/7.

5. Leplezd le az ellenfeleid szándékát! Ki lenne nagyobb tabudöntögető, mint Trump? Nem a ma, hanem a holnap tabujait kell ledönteni. A baloldal előbb tagad, de még nagyobb a siker, amikor kiderül, hogy végig a jobboldalnak volt igaza. Magyarországon még új dolog az LMBTQ-propaganda, de itt már most megsemmisítettük.

6. Gazdasági racionalitás! A baloldal a gazdaságot elvont eszmék szerint működtetné. A jobboldal szerint viszont még az is jól jár velük, aki nem rájuk szavaz. Ha a jobboldali kormány nem tudja szállítani, hogy mindenkinek egyre jobb legyen, bukásra van ítélve.

7. Ne szorulj ki a szélére! A jobboldalon időről-időre felütik a fejüket szélsőséges összeesküvés-elméletek, ahogy a baloldalon az utópiák. Semmi különbség nincs a kettő között. Lehet, hogy némi népszerűséget nyerhetünk összeesküvés-elméletek terjesztésével, és még lehet is benne igazság, de eltávolíthatjuk az emebreket.

8. Mindennap olvassunk! A book a day keeps the defeat away. Orbán minden héten kijelöl egy napot, amit csak olvasásra fordít. Bonyolult a világ, de még mindig az olvasással lehet a legjobban megérteni. Igaz, hogy a spin doctor egy hasznos állatfajta, de megérteni a problémát a politikacsinálóknak kell.

9. Legyen hited! A hit hiánya veszélyes. Ha valaki nem hiszi, hogy az Úr előtt majd felelnie kell, azt hiheti, bármit megtehet. A fiatalokat bátorítani kell a hitélettel való foglalkozással. Orbán 32 éve képviselő és a 17. miniszterelnöki évét kezdi, ő hallgatott Ézsaiás prófétára.

10. Keress barátokat! A baloldal végtelenül egységes, a jobboldal mindig képes apróságokon összekapni (mert van benne szellemi igényesség). Az egyetértési pontokat kell keresni. Példaként a Vatikánt mondta, amiben sok dologban egyetértenek, miközben a migrációról mást gondolnak. Azt kell nézni, hogyan tudnak együttműködni. Ha nem így teszünk, ellenfeleink egyesével vadásznak le bennünket.

11. Építs közösségeket! Minél magányosabbak az emberek, annál több a liberális szavazó, és minél több a közösség, annál több a konzervatív szavazó.

12. Építs intézményeket! A sikeres politikához intézetekre, intézményekre van szükség, bármi, csak a politika felől értelmezhető legyen.

Orbán szerint a progresszívek az egész nyugati civilizációt fenyegetik, belülről. Az amerikaiaknak az USA-val, nekünk az EU-val van dolgunk: ugyanazok az emberek, arctalan, ideológiailag képzett bürokraták, újmarxisták, woke-ok, Soros kitartott emberei, a nyílt társadalom propagálói. Orbán szerint el akarják pusztítani azt a világot, amiért küzdöttünk a második világháború után és a szocializmus alatt, vissza kell vennünk az irányítást Washingtonban és Brüsszelben.

Orbán szerint 2024 sorsdöntő lesz: Amerikában kongresszusi és elnökválasztás, nálunk EP-választások. Ma egyik sincs a kezünkben, de mindkettőre szükség van – mondta Orbán, aki szerint nincs csodafegyver, csak meló van. Menjünk, és csináljuk! Thanks nad good luck” – zárt a kormányfő a beszédét.

• Az LMP szerint az Alkotmánybíróság döntése után egyértelmű: a Fidesz meggyőződése, hogy – legyen akár kormánypárti, akár ellenzéki kezdeményezés – Magyarországon akkor lehet népszavazást tartani, amikor a Fidesz ezt a saját szempontjából előnyösnek tartja.
• A DK szerint „Orbán Viktor törvénytelen kormánya megszállta Magyarországot és tönkreteszi a hazát”.

Az ellenzéki pártok a közleményükben arra reagáltak, hogy az Alkotmánybíróság döntése szerint nem lehet népszavazást tartani a Fudan Egyetem és az álláskeresési járadék ügyében.

LMP: Nevetséges a 3 hónapos álláskeresési járadék, amikor a munkakeresés átlagos ideje 1,5 év

Az LMP szerint teljesen egyértelmű, hogy a Fidesz azért nem akarja a referendumot, mert pontosan tudja, hogy a magyar emberek többsége azt gondolja: a Fudan Egyetem megépítésénél fontosabb, hogy a magyar diákoknak legyen elég kollégiumi férőhely, ahogy azzal is egyetértenek, hogy nevetséges 3 hónapra adni álláskeresési járadékot egy olyan országban, ahol a munkakeresés átlagos ideje 1,5 év.

„A Fidesz megpróbálhatja elkaszálni annak a lehetőségét, hogy a többség egyértelműen ki tudja fejezni ebben a két kérdésben az álláspontját, de nem tud változtatni azon a tényen, hogy ezekben a kérdésekben az álláspontja mögött nincs társadalmi támogatottság. Mi pedig meg fogjuk találni azokat az eszközöket”, amikkel „a többség álláspontjának érvényt tudunk szerezni” – írta Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselő.

DK: Orbán törvénytelen kormánya megszállta Magyarországot és tönkreteszi a hazát

Sebián-Petrovszki László, a DK országgyűlési képviselője és pártigazgatója hétfőn azt mondta a parlamentben, hogy „amíg az Orbán-rendszerben élünk, addig a magyar nép soha, semmilyen kérdésben sem dönthet majd népszavazáson”.

„Friss hír, hogy a fideszes tagokkal feltöltött Alkotmánybíróság elkaszálta az ellenzék népszavazási kezdeményezését” – közölte most Sebián-Petrovszki László, aki szerint nem kellett sokat várni, hogy „az Orbán-rendszer megerősítse, amit a Demokratikus Koalíció képvisel: Orbán Viktor törvénytelen kormánya megszállta Magyarországot és tönkreteszi a hazát”. (MTI)

Novemberben Bodoky Károlyt, akit a szlovákiai bűnügyi szervek a volt dunaszerdahelyi maffiavezér, Sátor Lajos jobbkezeként ismertek, a német és osztrák rendőrök egy 1999-es magyarországi gyilkosság gyanúsítottjaként hozták Magyarországra. Bodokyt a magyar Nemzeti Nyomozó Iroda életvédelmi és célkörözési főosztályának kérelmére a német hatóságok fogtak el még októberben.

A szlovákiai Rimaszombatból való férfit egy bajor kisvárosban tartóztatta le a német rendőrség speciális alakulata. Október 8-án Budapesten elfogták a Turek néven ismert Haris Sándort is, aki évekkel ezelőtt Debreceni Alexre változtatta a nevét.

A Paraméter több forrás alapján azt írja, hogy pár hónap elzárás után Bodoky beismerte tettét és együttműködik a rendőrséggel. A zoznam.sk szerint Bodokyt átszállíthatják Szlovákiába, hogy bűnügyi rekonstrukciót végezzenek a hírhedt, tízes gyilkosság helyszínén, a dunaszerdahelyi Fontána bárban.

A lap szerint Bodoky más bűnügyekben is együttműködhet a hatóságokkal.

1999. február 2-án Budapest XV. kerületében, a Szent Korona útján található egyik vendéglátóhelyen ismeretlenek megölték a magyar Döcher Györgyöt – aki Turek legközelebbi barátja/bűntársa volt – és a bolgár testőrét.

A rendőrség szerint Turek az akkor Magyarországon bujkáló Sátor Lajos embereivel ölette meg Döchert, cserébe részt vett az 1999-es dunaszerdahelyi tízes gyilkosság elkövetésében. Bodoky valószínűleg társtettes volt a budapesti és a dunaszerdahelyi leszámolásban.

1999. március 25-én három, fekete rendőrségi overallt és símaszkot viselő gépfegyveres hatolt be a dunaszerdahelyi Fontána étterembe és lőtt halomra tíz embert, köztük a klán vezérét, Pápay Tibort. (Paraméter)

A lakáspiacot idén az emelkedő kamatkörnyezet, az infláció és a lakásépítés költségeinek növekedése új helyzet elé állítja, azután, hogy 2021-et az otthonteremtési támogatások határozták meg – mondta a Magyar Nemzeti Bank ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője online sajtótájékoztatón.

Winkler Sándor a jegybank legfrissebb lakáspiaci jelentésének bemutatásakor elmondta: tavaly az ingatlan adásvételek száma az előző évhez képest 15 százalékkal nőtt, az idén pedig az év első negyedévében 9,3 százalékos bővülést tapasztaltak éves összevetésben országos szinten.

2021-ben felépült kb. 20 ezer lakás, a lakásállomány éves megújulási aránya 0,44 százalék, ami az EU-ban nagyon alacsony érték. Ráadásul a tavaly átadott új lakások száma csaknem 30 százalékkal elmarad a 2020-as szinttől. Az újlakáskínálat elmarad a kereslettől.

A lakásépítéseket és a kivitelezési szektort jelentősen visszafogja a lakásépítési költségek erőteljes növekedése: tavaly éves szinten az alapanyagok ára 21 százalékkal, a munkaerő-költségek pedig 10 százalékkal nőttek.

A lakásépítési költségek tavaly Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben az uniós országok között, amihez hozzájárult, hogy Magyarországon az EU-tagországok összehasonlításában nagyon magas az építőipar importaránya.

Winkler elmondta, hogy 2021 végén 21 százalékos éves lakásárdrágulást tapasztaltak országos átlagban. Az idén pedig az év első 3 hónapjában országosan 25 százalékra gyorsulhatott az áremelkedés éves nominális üteme.

2021-ben a jelentős lakáspiaci drágulást élénkülő hitelpiac kísérte. Tavaly éves szinten 21 százalékkal nőtt a kihelyezett háztartási hitelek aránya, de ezen belül 40 százalékra nőtt a lakáshitelek aránya. Ez a dinamikus lakáshitelezési aktivitás 2022 első negyedévében is fennmaradt.

A hitelintézetek által kibocsátott hitelek volumene eltolódott az új lakás vásárlása vagy építése céljából felvett hitelek irányába. Winkler szerint ebben jelentős szerepet játszott az MNB által elindított nhp zöld otthon program is: idén márciusra az új lakás vásárlására vagy építésére felvett hiteleken belül a programban nyújtott hitelek aránya 90 százalékra nőtt.

Winkler Sándor szerint a kamatemelések miatt nőnek a piaci alapú lakáshitelek kamatai, de ezek még nem jelennek meg a tényleges ügyfelek által fizetendő kamatlábakban, ami a támogatott hitelek növekvő arányának tudható be.

Szimulációval viszont arra a megállapításra jutottak, hogy magasabb kamatok mellett a lakásárindexeknek alacsonyabb lenne a növekedési üteme, bár csökkenne a tranzakciók száma is, a jegybank számításai szerint főként a befektetési célú vásárlások esnének vissza, a lakhatási célú kereslet csak kis mértékben – mondta az osztályvezető. (MTI)

A Margitszigeti Színház mély együttérzését fejezi ki az Ukrajnát sújtó háború borzalmai miatt – közölte a színház.

A közlemény szerint a Margitszigeti Színház vezetése Ljubov Nepop ukrán nagykövet tájékoztató leveléből értesült Valentina Lisitsa ukrán zongoraművésznő megdöbbentő megnyilvánulásáról, miszerint a művésznő az orosz agresszorok által megszállt Mariupolban május 9-én koncertet adott. Lisitsa a fellépésével a világ nemzeteinek álláspontjával szemben, egyértelműen kinyilvánította az orosz agresszor melletti szimpátiáját – írják.

A Margitszigeti Színház Nonprofit Kft. határozottan elutasítja a zongoraművésznő álláspontját, egyetértve Magyarország és a nemzetközi közösség hivatalos álláspontjával, ami minden tekintetben elítéli Oroszország rengeteg civil áldozattal járó, Ukrajna elleni háborús agresszióját – írja a színház.

Ezért a színház Lisitsa június 3-i margitszigeti koncertfellépését lemondta és a menedzsmentjével kötött szerződéstől eláll – zárul a közlemény.

Az ukrán származású amerikai zongorista sok éve támogatja Putyin rendszerét, nemrég a moszkvai ukrán nagykövetség előtt zongorázva tüntetett az „ukrán nácizmus” ellen, amiről az orosz Pravda is beszámolt.

Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás volt miniszterelnök-jelöltje hétfőn közölte, hogy Civilek Pártja néven pártot alapít, méghozzá olyan néppártot, amiben elférnének a konzervatívok, a keresztények, a zöldek és a liberálisok is, de jó lenne, ha fiatalok lennének.

Csakhogy Márki-Zay mozgalmának, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökségének több tagja is elutasította a pártalapítást.

Nem azért hozták létre az MMM-et, hogy végül párt legyen, Márki-Zay elnök a pártalapításához közgyűlési hozzájárulás nélkül nem használhatja fel sem a mozgalmat vagy a Kossuth Köröket – mondta a HVG-nek Magyar György ügyvéd, az MMM elnökségi és alapító tagja, aki szerint az elnökség egy kivétellel mereven elutasítja Márki-Zay terveit. Magyar szerint nem fogják hagyni, hogy a mozgalmat amortizálják vagy bárki kisajátítsa, és arra biztatja a tagságot, induljon a május végi tisztújításon az elnöki pozícióért. Magyar szerint nincs valós konfrontáció, mert a mozgalom nem párt, a Civilek Pártja név pedig politológiai abszurditás.

Kész Zoltán az Alfahírnek azt mondta: Márki-Zay Péternek most pártot kellene csinálni, van hely a palettán egy új párt vagy szervezet számára, de azt nem Márki-Zay Péternek kell vezetnie, hiszen ő és az ellenzék is súlyos vereséget szenvedett a választáson.

Lukácsi Katalin, az Egységben Magyarországért korábbi egyházpolitikai felelőse sem lép be Márki-Zay pártjába, elsietettnek tartja a pártalapítást, sőt lemondott az MMM elnökségi tagságáról és nem is indul újra a posztért a májusi tisztújítón.

Üveges Gábor, az MMM elnökségi tagja a HVG-nek szintén azt mondta, hogy nélküle indulhat útjára a Civilek Pártja, az országnak nincs ideje még egy rossz kísérletre. Szerinte a tagság úgy véli, Márki-Zay pártalapításának függetlennek kell lennie a mozgalomtól.

Király Júlia közgazdász, Márki-Zay korábbi gazdasági tanácsadója azt írta a Mandinernek, hogy eddig sem volt se párttag, se politikus, marad „egyszerű tanárember”.

Hadházy Ákos már korábban jelezte, hogy nem csatlakozik a párthoz.

Felbujtóként elkövetett emberölésben vallotta magát bűnösnek az egyik volt minneapolisi rendőr, akit George Floyd meggyilkolásával vádolnak.

Az állami perben a vádalku részeként Thomas Lane ellen ejtik a másodfokú, nem szándékos gyilkosságban elkövetett bűnpártolás vádját. Lane-t, J. Alexander Kuenggel és Tou Thaóval együtt már elítélték szövetségi vádak miatt, mivel szándékosan megsértették Floyd jogait a fekete férfi halálához vezető 2020 májusi letartóztatáskor.

Az állam 3 év börtönt javasol Lane-nek – ami nem éri el az állami büntetéskiszabási irányelveket –, és beleegyezett, hogy szövetségi börtönben töltse le az idejét. Még nem szabtak ki rá büntetést a szövetségi ügyben.

Keith Ellison főügyész, akinek a hivatala eljárást indított az ügyben, azt mondta, örül, hogy Lane vállalta a felelősséget Floyd halálában játszott szerepéért. „Az, hogy elismeri, hogy valami rosszat tett, fontos lépés a Floyd család, közösségünk és a nemzet sebeinek begyógyítása felé” – mondta Ellison, aki szerint „bár az elszámoltathatóság nem igazságszolgáltatás, ez egy jelentős pillanat ebben az ügyben, és egy szükséges állásfoglalás az igazságszolgáltatáshoz vezető további utunk során”.

Sem Lane, sem az ügyvédje, Earl Gray nem nyilatkoztak. Lane-t nem vették őrizetbe, jelenléti vizsgálatot rendeltek el. A tervek szerint Lane-t szeptember 21-én ítélhetik el az állami perben.

Derek Chauvin, aki 8 percig térdelt George Floyd nyakán, mielőtt meghalt a fekete férfi, egy évvel ezelőtt 22,5 év börtönt kapott. (AP)

A Telex megkérdezte Karácsony Gergelyt, mennyire támogatja a főváros a civil és zöld szervezetek friss kezdeményezését, hogy a felújított Lánchídról tiltsák ki a személyautókat, és csak buszok és kerékpárok mehessenek át a közúti részén.

A főpolgármester azt mondta, szólnak mellette érvek, a Lánchíd forgalma ugyanis minimális a többi hídhoz képest, a közösségi közlekedés viszont használja. Idén letelik a 18 hónap, ami alatt a főváros vállalta, hogy felújítja és a forgalom előtt megnyitja a hidat, de előtte Karácsony konzultálni fog a civil szervezetek javaslatáról a két érintett kerülettel (Várnegyed, Belváros-Lipótváros), még az ősszel.

A Pesti alsó rakpart autósok előtti lezárásáról Karácsony a lapnak azt mondta, a lépés a választási programjában szerepelt, és ő ezt a programot szeretné végrehajtani. Szerinte Budapest történelmi belvárosa sokkal több annál, hogy autópályaként tekintsünk rá, de nyitott a társadalmi vitára, amire van még idő, hiszen a beruházás csak a metrófelújítás után, 2023 második felében indulhat el. (Telex)

Délelőtt megszökött egy fogoly a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetből – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság.

A 28 éves Kovács Rajmund engedély nélkül ismeretlen helyre távozott az intézmény hangosi szarvasmarhatelepéről, ahol dolgozott.

A fogvatartott jogerős ítélet alapján töltötte a szabadságvesztését a bv-intézetben.

A rendőrség fogolyszökés gyanúja miatt nyomoz, nagy erőkkel keresi a férfit.

A német sörfőzdék arra figyelmeztetnek, hogy az emelkedő termelési költségek és a teherautó-sofőrök hiánya miatt nyáron hiány alakulhat ki sörösüvegekből.

A helyzet „rendkívül feszült” – mondta a Német Sörgyártó Szövetség vezérigazgatója a Bildnek. Egy iparági szakértő szerint az üvegpalackhiány elsősorban a kis- és közepes sörfőzdéket fogja érinteni.

A sörfőzőknek 80 százalékkal többet kell fizetniük az új üvegekért, mint egy évvel ezelőtt, és a sör ára is nő.

A hiány egyik oka az energiaárak emelkedése, ami az üvegpalackgyártás árának emelkedését okozza – mondta a Bildnek az üvegipari szóvivő.

Holger Eichele a Német Sörgyártók Szövetségétől azt mondta, a teherautó-sofőrök hiánya megnehezíti az ellátási láncok fenntartását. Azt mondta, emiatt az elmúlt évben az új üvegpalackok ára csaknem megduplázódott. A német sör ára akár 30 százalékkal is nőhet, nagyrészt az energiaárak emelkedése miatt.

A palackhiány valószínűleg a kisebb sörfőzdéket sújtja leginkább, mert jellemzően a nagyobb cégeket látják el először. Eichele szerint a legjobb, amit a németek tehetnek, ha az üvegpalackokat a lehető leggyorsabban visszajuttatják a kiskereskedőknek, és azt tanácsolta a fogyasztóknak, hogy ne „halmozzák fel az üreseket a pincében”.

A Németországban elterjedt üvegpalackokat kis kaució ellenében árusítják, a sörivók pedig várhatóan a következő kör megérkezésekor visszaviszik őket a boltba.

A világ más részein használt dobozok sokkal kevésbé elterjedtek, és sok sörfőzde testreszabott palackokat használ, amiket nehéz kicserélni. (BBC)

Törökország blokkolta a NATO kezdeti döntését, hogy feldolgozza Finnországnak és Svédországnak a katonai szövetséghez való csatlakozási kérelmét, megkérdőjelezve a két északi ország gyors csatlakozásának reményét.

A NATO-nagykövetek azzal a céllal találkoztak, hogy ugyanazon a napon kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat, amikor Finnország és Svédország beadta kérelmét, de Ankara ellenzkezése leállított minden szavazást – állítja a Financial Times forrása.

A halasztás kétségessé teszi, hogy a NATO egy-két héten belül képes lesz jóváhagyni Finnország és Svédország kérelmének első szakaszát, ahogy Jens Stoltenberg főtitkár jelezte. Ez egyúttal alapot ad az Egyesült Államok, Törökország, Finnország és Svédország közötti többnapos intenzív diplomáciai tárgyaláshoz a kérdésben.

A NATO mind a 30 jelenlegi tagjának ratifikálnia kell Finnország és Svédország kérelmét, de ez a folyamat csak akkor kezdődhet, amikor a védelmi szövetség kiadja a csatlakozási jegyzőkönyvet, és hivatalosan felkéri a két országot a csatlakozásra.

A NATO elzárkózott a kommentároktól, azon kívül, hogy megismételte Stoltenberg megjegyzéseit, miszerint „minden szövetséges biztonsági érdekét figyelembe kell venni, eltökélt szándékunk, hogy minden kérdést végigvegyünk, és gyors következtetésre jussunk”.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök a parlamentben azzal támadta a nyugati szövetségeseit, hogy nem tartották tiszteletben Ankara terrorizmussal kapcsolatos „érzékenységét”, és azzal vádolta a legutóbbi NATO-tagjelölteket, hogy nem hajlandók kiadni 30 olyan személyt, akiket a hazájában terrorizmussal kapcsolatos vádakkal vádolnak.

„30 terroristát kértünk. Azt mondták: »nem adjuk oda őket«” – mondta a parlament előtt tartott beszédében. „Nem fogsz terroristákat átadni, de csatlakozni akarsz a NATO-hoz. Nem mondhatunk igent egy olyan biztonsági szervezetre, ami mentes a biztonságtól” – mondta.

Erdoğan, akinek jogában áll megvétózni a NATO-ba való felvételüket, azt mondta, hogy a NATO-tagoknak „meg kell érteniük, tisztelniük és támogatniuk kell” Törökország érzékenységét ezekkel a csoportokkal kapcsolatban, de „egyik szövetségesünk sem tanúsított az érzékenységünk iránt olyan tiszteletet, amit elvártunk”.

Helsinki és Stockholm döntése azután született, hogy Vlagyimir Putyin megtámadta a szomszédos Ukrajnát, ami nem NATO-tag, ez pedig felforgatta a két északi ország több évtizedes biztonsági gondolkodását.

Erdoğannak a felvételükkel szembeni ellenállása beárnyékolta azt, amit a NATO-vezetők a szövetség történelmi pillanatának tartottak. „Jó nap ez a biztonságunk szempontjából kritikus pillanatban” – mondta Stoltenberg, amikor a finn és a svéd nagykövet a NATO brüsszeli főhadiszállásán tartott ünnepségen átadta kérelmét.

Sauli Niinistö finn elnök és Magdalena Andersson svéd miniszterelnök csütörtökön felkeresi Joe Biden amerikai elnököt, hogy elnyerje a támogatását a gyors ratifikációhoz és a török ellenkezés legyőzéséhez. Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter New Yorkban találkozik Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel. Niinistö azt mondta: „Ha ott van egy gyors folyamat, az segíti az egész folyamatot és az ütemezést.”

Törökország, ami 1952 óta tagja a NATO-nak, sérelmezi, hogy Svédország nem tudott fellépni a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjai ellen, amelyik milícia az 1980-as évek óta folytat fegyveres harcot a török állam ellen. Azzal is vádolta Stockholmot, hogy a Gülen-mozgalom száműzött tagjait rejtegeti, akiket Ankara a 2016-os, levert puccskísérletért felelőssé tesz.

A török kormánypárti Sabah lap felsorolta Ankara 10 követelését az északi országokkal szemben. Ezek között szerepelt a PKK-val és szíriai szárnyával való kapcsolattartás és finanszírozás korlátozásának követelése, valamint a Gülenhez köthető stockholmi médiával szembeni fellépés.

Finnország és Svédország nagyon vágyott a biztonsági biztosítékok megszerzésére, az Egyesült Királyság, Norvégia, Dánia és Izland pedig beleegyezett, hogy segítsenek nekik abban az esetben, ha megtámadják őket, mielőtt a NATO tagjai lettek volna, és még nem tartoznak a kollektív védelmi ígéret hatálya alá.

Niinistö a keddi svédországi állami látogatásán azt mondta, az országokat felbátorította Putyin és a külügyminisztere, Szergej Lavrov enyhe reakciója a NATO-kérelmükre, és mindkét orosz tisztviselő azt sugallja, hogy Moszkva eltűrné Finnország és Svédország csatlakozását a szövetséghez. „Talán Oroszország nem akarja elmondani a népének, hogy új problémáink vannak” – mondta Niinistö.

A finn és a svéd szövetségi tagság több mint kétszeresére növelné a NATO Oroszországgal húzódó határait, de megkönnyítené a három balti állam védelmét, legsebezhetőbb pontját. A balti országok üdvözölték a csatlakozási kérelmeket, de hangsúlyozták, hogy a NATO-nak a júniusi madridi csúcson meg kell állapodnia a saját biztonságuk fokozásában. (FT)

Az Egyesült Államok férfi és női labdarúgó-válogatottja munkaügyi megállapodást kötött, ami megszünteti a csapatok közötti – sok vitát kiváltó – bérszakadékot. A példátlan lépés kiegyenlíti a fizetéseket és a bónuszokat, jelentős lökést adva a kitüntetett női csapatnak – írja a Washington Post.

Az ügylet az Egyesült Államok Labdarúgó-szövetségével (USFF) kötött új kollektív szerződés része volt, amit reggel jelentettek be. Ez volt a csúcspontja a női csapat és a sportág nemzeti irányító testülete közötti hosszú csatának, aminek a része volt egy nagy horderejű, idén lezárult per is.

Az USSF szerint a megállapodás értelmében az Egyesült Államok az első olyan ország, ami egyenlő fizetést ért el férfi és női labdarúgócsapatainak.

Az új rendszerben kiegyenlítik a vb-bónuszokat is, amit Cindy Parlow Cone, a USSF elnöke szerint más nemzet még nem tett meg. Az amerikai csapatok összevonják a FIFA-tól kapott világbajnoki bónuszokat, és egyenlő arányban osztják fel azokat, kiegyenlítve a futball-világszervezet által meghatározott, lényegében egyenlőtlen feltételeket.

Margaret Purce, a női válogatott csatára szerint a lépés „történelmi jelentőségű”, és „sok más dolgot is ki fog váltani a sportban, nem csak az Egyesült Államokban, hanem világszerte”.

Eddig az amerikai férfiak sokkal nagyobb világbajnoki bónuszokat kaptak, mint a négyszeres bajnok nők, még olyan években is, amikor a férfiak nem jutottak tovább a torna csoportköréből sem.

A FIFA jóval nagyobb összegeket fizet a férfi csapatoknak, arra hivatkozva, hogy a férfi torna lényegesen több bevételt termel. A FIFA továbbra is többet fizet a szövetségeknek a férfi tornán való részvételért, mint a női versenyen, de az amerikai a szövetség többé nem osztja át a versenyspecifikus bónuszokat az egyes csapatoknak.

Az amerikai férfiak jelentős engedményt tesznek: potenciálisan kevesebb pénzt visznek haza vb-bónuszként, mint korábban, pláne, ha továbbjutnak a tornán. A nők valószínűleg sokkal magasabb bónuszokat kapnak.

„Az azonnali reakció az volt, hogy: »Várjunk, feladjuk azt, ami már megvan?«” – mondta az új megállapodásról Walker Zimmerman, a férfi válogatott védője, a játékosszövetség vezetői csoportjának tagja. „Tökéletesen megértem az azonnali frusztrációt. De eljutva oda, ahol tartunk, azt hiszem, mindenki nagyon büszke arra, hogy megkötötte ezt az üzletet, és ő lehet az első, aki ezt megtette [a világon].”

Az USSF, amire jelentős állami és jogi nyomás nehezedett, közölte, hogy nem hajlandó megegyezni azokkal a férfiakkal, akik nem egyenlítik ki a világbajnoki bónuszokat.

A közelgő katari férfi világbajnokság győztese 42 millió dollárt kap a FIFA 440 dolláros összdíjából. Ha továbbjut a 16 közé, az amerikai férfiválogatott 13 millió dollárt kap. Ez több mint háromszorosa annak, amit az amerikai nők kaptak a 2019-es torna megnyeréséért, amikor összesen 30 millió dollárból 4 millió dollárt kaptak. A jövő évi, Ausztráliában és Új-Zélandon zajló női verseny győztesének kiosztása még nem született meg, de az összdíjazás 60 millió dollár, ami a férfiakénak a töredéke.

2019-ben az ausztrál férfi és női csapat megegyezett az egyenlő bérezésben és a munkastruktúrában, de a vb-bónuszokról nem. Az ausztrál megállapodás értelmében a csapatok ugyanannyit visznek haza a bónuszból, de a FIFA egyenlőtlen kifizetései miatt a férfiak jóval több pénzt visznek haza. Norvégia is sokat tett a fizetések kiegyensúlyozásáért.

Az amerikai megállapodás a vb-pénzek mellett megszünteti a női játékosok garantált fizetését, helyettük a férfiakéval egyező mértékben fizetik őket olyan teljesítményekért, mint a kerettagság és a csapatteljesítmények. A férfiaknak nem fizetett fizetést az USSF, ez a probléma bonyolította a nők egyenlő fizetés melletti érvelését.

Hasonló tornákon (nem világkupákon) mindkét csapat játékosai azonos összegű összdíjazásban részesülnek. A csapatok egyenlő arányban osztoznak az USSF közvetítéséből, partneri és szponzori bevételeiből, illetve részesednek a USSF által szervezett hazai mérkőzésekre eladott jegyek bevételéből. Mindkét csapat bónuszt kap a teltházas meccsek után. Emellett ugyanolyan játéktereket, személyzetet, charterjáratokat és szállodai elhelyezést is biztosítanak.

A megállapodások három hónappal azután születtek, hogy az amerikai nők 24 millió dolláros egyezséget kötöttek az USSF-fel, ami véget vetett egy hat éve tartó nemi alapú diszkriminációs ügynek. A megegyezés tulajdonképpen annak beismerése volt, hogy az USSF nem fizetett egyenlő mértékben a női csapatnak. A nők több mint 66 millió dollárnyi hátralékot követeltek, de 2020-ban egy kerületi bíró úgy döntött, hogy a férficsapattól eltérő fizetési struktúrában állapodtak meg, és összességében több pénzt kerestek, mint a férfiak.

Az USSF azzal érvelt, hogy ha ugyanazt a prémiumot fizetik a nőknek a világbajnokság megnyeréséért, mint amit a férfiaknak ígértek, az csődbe fogja vinni a chicagói székhelyű nonprofit szervezetet. A nők azonban azt mondták, hogy a szövetség köteles egyenlő mértékben fizetni őket, függetlenül a FIFA bónuszstruktúrájától. (WaPo)

Csősztök, kovászos uborka gang! Május 18. van, 150 éve ezen a napon született Bertrand Russell.

4 cikk a 444-ről:

• „Beszéltem a Szijjártóval és mondta, hogy ki van adva ilyen Pest megyei minden lófaszság, és írjunk bele mindent”
  
• A közelgő recesszió előtt utoljára kozmetikázta a magyar gazdaságot a járvány utáni újraindítás és a választási osztogatás
• Egyre nagyobb a morgolódás orosz oldalon a nagy keleti offenzíva kudarca miatt
• Szokatlanul tágas odút nyitott Orbán Ráhel, a megnyitón a nagypapa is ott volt

Ez a 444 napindító hírlevele, a többivel együtt feliratkozható.

A szlovák pénzügyminiszter benyújtja a javaslatát a kormánynak az országban feldolgozott orosz nyersolajra kivetett adó bevezetéséről, amivel egy év alatt 280-290 millió euróval duzzadhatna az államkassza – írja az Új Szó, ami szerint Igor Matovič (OĽaNO) már a MOL csoportjába tartozó pozsonyi Slovnaftot is tájékoztatta a tervről.

A szlovák olajipari cég az utóbbi hónapokban a világpiaci árnál kb. 30 dollárral olcsóbban kapta az orosz olajat, amiből havi 100 millió eurós többletbevétele keletkezett, és a kőolajfinomító szerint így lehetnek a szlovák üzemanyagárak a legalacsonyabbak között az EU-ban – írja a VG.

Ha a szlovák kormány jóváhagyja az adót, a parlamentben rövidített eljárással tárgyalhatják meg az implementálását, és már júniusban működhetne az új rendszer. Matovič szerint ha a kormány elfogadja a javaslatot, az üzemanyagárak emelkedését is meg lehetne gátolni.

Az olcsó orosz olajnak köszönhetően a MOL a hatósági benzinár ellenére is elég szép profitra tett szert.

Az USA szövetségi élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósága (FDA) engedélyezte a Pfizer amerikai és a BioNTech német gyógyszeripari vállalatok által közösen kifejlesztett, koronavírus elleni emlékeztető oltás alkalmazását az 5 és 11 év közötti korosztály számára.

A Pfizer múlt havi adatai szerint 36-szor több – az omikron variáns semlegesítésére képes – antitestet termelt a szervezete annak a gyereknek, aki megkapta a harmadik oltást, mint annak az 5 és 11 év közötti fiatalnak, aki csak két oltást kapott. „Ezek az adatok is megerősítik a vakcina harmadik dózisának jelentőségét a vírus elleni magas szintű védelem fenntartásában ebben a korcsoportban” – írta a cég. A Pfizer szerint a fiatalok „jól tolerálták” a vakcinát és nem tapasztaltak esetükben biztonsági kockázatokat.

Annak ellenére, hogy az egészségügyi szakemberek többször is felhívták a figyelmet az emlékeztető oltások beadásának fontosságára, sokan közölük úgy gondolják, hogy kevés szülő él majd a mostani lehetőséggel. Ezt támasztja alá az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) közelmúltban közölt adata is, ami szerint az 5 és 11 év közötti gyerekek csak 28 százaléka kapta meg az első két oltást.

Bár a statisztikák szerint a Covid-19 kevésbé okoz súlyos megbetegedéseket a gyerekeknél, náluk is előfordulhatnak súlyos esetek, sőt halálesetek is. Az Amerikai Gyerekorvosok Akadémiájának (AAP) adatai szerint a gyerekeknél előforduló, koronavírushoz köthető megbetegedések 0,1-1,5 százaléka vezetett kórházi kezeléshez.

„Az adatok ugyan azt mutatják, hogy a Covid-19 általában kevésbé súlyos a gyerekeknél, mint a felnőtteknél, az omikronhullám miatt több gyerek is megbetegedett és kórházba került, illetve hosszabb távú hatások is jelentkeztek náluk” – közölte Robert Califf, az FDA egyik biztosa. Califf szerint a védőoltás továbbra is a leghatékonyabb módja a koronavírus elleni küzdelemnek.

Az 5 év alatti gyerekek oltása továbbra sem engedélyezett az USA-ban. Mindez júniusban változhat, ugyanis az FDA tanácsadó bizottsága akkor tárgyal majd a legfiatalabb gyerekek esetleges oltásának engedélyezéséről.

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) azt jelentette, hogy a szövetségi kormányzat lehetővé teszi, hogy minden egyes amerikai háztartás ingyen megrendelhessen egy, otthoni öntesztelésre alkalmas gyorstesztet. A gyorstesztet kormányzati honlapon lehet rendelni, és a posta szállítja ki. Az elmúlt két hétben megnőtt az igazolt koronavírus-fertőzések száma, és emelkedett a kórházi kezelésre szoruló betegek lélekszáma is. (MTI)

A Miniszterelnökség megerősítette az RTL-nek a Telex hírét, miszerint a Budapest Fejlesztési Központhoz tartozó építési és fejlesztési ügyek a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztériumhoz tartoznak majd.

A Budapest Fejlesztési Központ és a Fürjes Balázs által vezetett fővárosi fejlesztésekért felelős államtitkárság több 1000 milliárd forintos budapesti fejlesztési terveit eddig a Miniszterelnökség felügyelte, de a Telex azt írta, hogy Fürjes már bejelentette a Budapest Fejlesztési Központ vezetőinek, hogy Lázár veszi át a területet. Hogy a Fürjes vezette államtitkárság is átkerül-e, arra nem válaszoltak. (RTL)

Németország Olaf Scholz kancellár és a jelenlegi kormány hatalomra jutásával elveszítette az önállóság utolsó jegyeit is – mondta Szergej Lavrov egy hétfői moszkvai ismeretterjesztő ifjúsági fórumon.

Az EU összeolvad az EU-val

Az orosz külügyminiszter azt mondta, az EU-ban valószínűleg csak Emmanuel Macron francia elnök „próbál még valahogy az Európai Unió stratégiai autonómiájáról beszélni”, de biztos benne, hogy ezt nem fogják megengedni a kontinensnek. Lavrov szerint az EU mindinkább összeolvad a NATO-val, amiből nem is csinál titkot, és Scholz kancellár eltűrte a berlini ukrán nagykövet vele szembeni modortalanságát.

A finn és svéd NATO-csatlakozás egy Washington által kilobbizott geopolitikai lépés

A finn és a svéd NATO-csatlakozásról Lavrov azt mondta, a szövetség már évek óta számba veszi a két ország területét a keleti terjeszkedésre vonatkozó katonai tervei során, ezért a belépésük ebben az értelemben valószínűleg nem jelent nagy különbséget. Közölte, hogy Moszkva Finnország és Svédország csatlakozásában egy Washington által kilobbizott geopolitikai lépést lát, Oroszország elrettentésével és a szövetség tevékenységének az Északi-sarkvidékre való kiterjesztésével kapcsolatban.

Lavrov logikátlannak nevezte a finn érvelést, ami elismeri, hogy Moszkva részéről nem áll fenn fenyegetés Helsinkivel szemben, de rámutat, hogy változik az európai biztonsági helyzet. Azt ígérte, Oroszország figyelni fogja, hogy a NATO hogyan használja fel Finnország és Svédország területét, és „levonja a következtetéseit”.

A Nyugat egyáltalán nem hajlandó az együttműködésre

Szerinte a Nyugat minden téren igyekszik megalapozni a dominanciáját, de Oroszország, Kína és más, önbecsüléssel rendelkező országok, mindent megtesznek azért, hogy „kulcsfontosságú ágazataik ne függjenek azoktól, akikről bebizonyosodott, hogy egyáltalán nem hajlandók az együttműködésre”. Azt jövendölte, hogy a világ többpólusú lesz, és szerinte Moszkvának lényegében nincs miről beszélnie a Nyugattal, ami bojkottál minden kapcsolatfelvételt.

Rjabkov: Oroszország nem hagyja magát provokálni

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Rosszija 24 hírcsatorna adásában azt mondta: Oroszország a provokációk ellenére sem kívánja megadni a Nyugatnak azt az örömöt, hogy felmondja a NATO-val kötött Alapokmányt. Szerinte a szövetségen belül „nevetséges belső vita” folyik arról, hogy a júniusi madridi csúcson elfogadni tervezett döntések a keleti szárny tovább erősítéséről vajon összhangban állnak-e a dokumentummal.

Peszkov: A Nyugat hibrid háborút indított Moszkva ellen

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a fórumon azt mondta:

„Időnként úgy tűnik, hogy Oroszország puszta létezése is jelentős irritációt jelent a kollektív Nyugat számára, és hajlandók bármit megtenni annak megakadályozása érdekében, hogy úgy fejlődjünk, ahogyan szeretnénk, és úgy éljünk, ahogyan szeretnénk.”

Megismételte azt a Moszkvában gyakran hangoztatott tézist, miszerint a Nyugat hibrid háborút indított Moszkva ellen: „Nem csak az amerikai és a brit tanácsadókról van szó, akik megmondják a fegyveres ukrán nacionalistáknak, hogy mit tegyenek, és akik hírszerzési információkat adnak nekik és így tovább. Nem, ez egy diplomáciai háború, ez egy politikai háború, ez egy kísérlet arra, hogy elszigeteljenek minket a világban, ez egy gazdasági háború.”

Szerinte Oroszország győzni fog az Ukrajna elleni háborúban, ami a tervek szerint halad, és az ország át fogja vészelni a konfrontációt a nyugati országokkal, mert mindene megvan hozzá. „Meg vagyok győződve arról, hogy minden háború békével végződik. És ez a béke olyan lesz, ahol meghallják a hangunkat, ahol kényelmesen érezzük magunkat, ahol biztonságban leszünk, és ahol magabiztosan állhatunk a saját lábunkon” – mondta Peszkov.

A „mesterien, vérszomjasan megrendezett” bucsai incidens

A Kijev melletti Bucsa lakosai ellen elkövetett gyilkosságokkal kapcsolatban azt mondta: „mesterien, vérszomjasan megrendezett” incidensről van szó és „nyilvánvaló, hogy ukrán szakemberek maguktól aligha dolgozhattak volna ilyen profi módon”. Pártatlan és független vizsgálatot sürgetett, ami fényt derít a tragédiára. Nehezményezte, hogy az ott történtekkel kapcsolatos „hazugságokat” mind a média, mind a politika átvette.

Patrusev: A Nyugat meg kívánja teremteni a feltételeket egy általa irányított rezsim létrehozásához Oroszországban

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a testület tudományos tanácsának ülésén azt állította, hogy a Nyugat meg kívánja teremteni a feltételeket egy általa irányított rezsim létrehozásához Oroszországban, ahogyan azt Ukrajnában és más országokban tette. Szerinte a megelőző lépésként megindított orosz „különleges hadművelet” meghiúsította e terveket. Azt állította, hogy a Nyugat ösztönzésére Kijev nagyszabású erőszakos akció végrehajtására készült Kelet-Ukrajnában.

Oroszirtó neoliberális fasizmus

„Fontos megérteni, hogy az országunk elleni globális agressziónak nemcsak politikai és gazdasági, hanem ideológiai dimenziója is van. Az Oroszország ukrajnai különleges katonai művelete körüli helyzet azt mutatja, hogy a kollektív Nyugat neoliberalizmusa a szemünk előtt alakul át a neoliberális fasizmus ideológiájává, aminek elsődleges célja az orosz világ kiirtása”

– mondta. Szerinte a nyugati országok a hagyományos orosz szellemi és erkölcsi értékekre és kultúrára gyakorolt hatást az ország megfékezése és megsemmisítése egyik fő mechanizmusának tekintik.

Rudenko: Az ukránok a minszki megállapodásokat „szó szerint az aláírásuk pillanatától kezdve kezdték megszegni”

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ-nak adott interjúban azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy megpróbálja felhígítani az Oroszországgal folytatott tárgyalásokon a korábbi szakaszokban már elfogadott rendelkezéseket. Szerinte Kijevnek „nagy tapasztalata van ilyen ügyben”, mivel a minszki megállapodásokat Ukrajnában „szó szerint az aláírásuk pillanatától kezdve kezdték megszegni”. (MTI)

Rogán Antal kabinetfőnöke, egyben legkisebb fiának keresztapja Nagy Ádám, akinek a családja ingatlanokon keresztül is kötődik a miniszterhez. Nagy tagja a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. felügyelőbizottságának és az Antenna Hungária igazgatóságának, 2016-tól 2019-ig pedig a Hungaroring Zrt. igazgatóságának volt tagja.

Nagy Ádám volt az, akinek a nyomozati anyagok szerint Schadl György a kapcsolatai segítségével sikeres egyetemi vizsgákat intézett Pécsen, bár az egyetem mindent rendben talált. Nagy cége 2020-ban megvásárolta a Schadl vezette Végrehajtói Kar 1800 m2-es, becslések szerint több 100 millió forintot érő irodaházát.

A Magyar Hang közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt az egyszerű információt, hogy ott dolgozik-e még Nagy Ádám, 3 hónapnyi időhúzás után – április végén – így árulta el:

„Tájékoztatjuk, hogy Rogán Antal miniszter kabinetfőnöke Nagy Ádám. Felhívjuk a figyelmét, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda dolgozóival szemben egyetlen hatóság sem állapított meg szabálytalanságot. A reménytelen helyzetben lévő baloldal kétségbeesett hazugságaival pedig nem foglalkozunk.”

A lap azt írja, hogy azt még nem tudni, hogy Rogán az újonnan kezdődő ciklusban is maga mellett tartja-e kabinetfőnökeként Nagy Ádámot.

Tehát a Völner–Schadl-ügy óta az történt, hogy Schadl György továbbra is a végrehajtói kar elnöke, Nagy Ádám maradt Rogán kabinetfőnöke, Rogán Antal pedig megkapta a korrupcióüldözést.

A brit kormány a következő hetekben törvénytervezetet terjeszt be a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréhez csatolt észak-írországi protokoll módosítására – közölte Liz Truss külügyminiszter.

Truss a londoni alsóházban azt mondta: a brit kormány továbbra is azt részesíti előnyben, hogy a heves viták forrásává vált protokoll ügyét tárgyalásokon rendezze az EU-val, és a tervezett módosítás nem a protokoll teljes elvetését célozza.

De a brit külügyminiszter egyenesen utalt arra, hogy London kész egyoldalúan cselekedni:

a brit kormány továbbra is nyitott a tárgyalásokra az EU-val, „abban az esetben, ha tárgyalásos úton is el lehet érni ugyanazt az eredményt”, amit London a protokoll módosításával szeretne elérni.

A legélesebb viszály forrása az EU és a brit kormány között

A brexitmegállapodáshoz fűzött 64 oldalas dokumentum alapján Észak-Írország a brit EU-tagság megszűnése után is harmonizált árukereskedelmi viszonyrendszerben maradt az EU egységes belső piacával és vámuniójával, hogy ne kelljen újból fizikai ellenőrzést bevezetni az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

A 499 km-es, valaha katonai szigorral őrzött határon, ami a brexit óta az Egyesült Királyság és az EU egyetlen közös szárazföldi vámhatára, az 1998-as nagypénteki megállapodással elindított észak-írországi megbékélési folyamat egyik legfontosabb eredményeként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs.

Így viszont a protokoll alapján a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat kell eseti ellenőrzéseknek alávetni észak-írországi kikötőkben, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az EU egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

De a konzervatív párti brit kormány és az észak-írországi britpárti protestáns pártok hosszú ideje követelik az EU-tól a protokoll átalakítását, arra hivatkozva, hogy a brit-északír kereskedelem ellenőrzési kötelme kikezdi Észak-Írország alkotmányos pozícióját az Egyesült Királyságon belül.

Észak-írországi változások

Észak-Írországban a minap újjáválasztották a helyi parlamentet, de a legnagyobb protestáns erő, a második helyen végzett, erőteljesen EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt (DUP) közölte: addig nem delegál miniszterelnök-helyettest a felekezeti hatalommegosztáson alapuló kormányba, amíg a protokoll ügye meg nem oldódik.

Az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta most először veheti át az észak-írországi miniszterelnöki tisztséget a brit fennhatóság ellen küzdő egyesítéspárti katolikus mozgalom fő ereje, az elkötelezetten EU- és protokollpárti Sinn Féin, mivel az övék lett a legnagyobb frakció a belfasti parlamentben, de a rendezési megállapodás értelmében a katolikus és a protestáns pártok csak együtt alakíthatnak kormányt.

Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.

„Fölösleges bürokráciától mentes zöld folyosó”

A parlamenti tájékoztatóján a brit külügyminiszter azt mondta: a protokoll módosítására tervezett törvény „fölösleges bürokráciától mentes zöld folyosót” hozna létre azoknak az áruknak, amik az Egyesült Királyságon belül maradnak, vagyis biztosan nem kerülnek át Írországba és így az EU egységes belső piacára.

Azt mondta, a módosítás felszámolja a brit szabványoknak megfelelően gyártott, észak-írországi értékesítésre szánt áruk forgalmának szabályozói akadályait, de Liz Truss szerint a tervezet biztosítja az EU-piacra tartó áruk teljes körű ellenőrzését az uniós jog alapján.

A múlt héten az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa, Maros Sefcovic a brit külügyminiszterrel folytatott tárgyalása után azt mondta, aggasztó, hogy az Egyesült Királyság kormánya az észak-írországi jegyzőkönyv végrehajtásában az egyoldalú megoldások útjára kíván lépni. (MTI)

Jordan B. Peterson kanadai pszichológus és életvezetési tanácsadó bejelentette, hogy nem twittel többet a Twitteren rá zúduló sértések „végtelen áradata” miatt – írja a Newsweek.

Peterson, akinek több mint 2,7 millió követője van a Twitteren, azt írta, hogy a közelmúltban „kísérletként” otthagyta a közösségi oldalt 3 hétre, és azt tapasztalta, hogy az élete „azonnal” rosszabbra fordult, amint újra elkezdte használni.

Nem világos, hogy az ellentmondásos véleményeiről ismert, megosztó író milyen sértésekre hivatkozik, de mindez nem sokkal azután történt, hogy a Twitteren kritizálták, amiért a Sports Illustrated borítóján szereplő, fürdőruhás super-size modellről, Yumi Nuról azt írta:

„Sajnálom. Nem szép. És semennyi tekintélyelvű tolerancia sem fog változtatni ezen."

Peterson most azt írja, hogy megkérte a stábját, vegyék el tőle a hozzáférését, mert megint elhagyja a platformot. „Ha van mondanivalóm, írok egy cikket vagy csinálok egy videót. Ha a kérdés nem elég fontos ahhoz, hogy ezt igazolja, akkor talán az lenne a legjobb, ha elengedjük” – írta, egy másik posztjában pedig arról írt, hogy cikket tervez írni a Twitter őrjítőségének technikai okairól, majd elköszönt.

Peterson 2016-ban vált világhírűvé, miután azt mondta, nem tartja be az új kanadai törvényt, ami kötelezővé tenné a választott személyes névmások használatát. Azóta 12 szabály az élethez címmel sikerkönyvet írt (amihez újabb 12 szabállyal folytatást is írt), vlogol, vitákon vesz részt, és tömött termekben életvezetési előadásokat tart, többek között a drogfüggőkről is sokat értekezett. Budapesten is járt, Orbán Viktorral is találkozott, aki szerinte megpróbálja visszaadni a magyar kultúra metafizikai megalapozottságát.

Később hosszan kezelték súlyos gyógyszerfüggőséggel.

Az a jegybanki alapítványi vagyon, ami 2015–2016-ban a kormány szerint „elvesztette közpénz jellegét”, mára még tovább privatizálódott, és részben a Matolcsy család közvetlen közelében működő magántőkealapokhoz került.

A Válasz Online összegyűjtötte a jegybankelnök családjához került cégeket és vagyonelemeket. Többek között a Budapesti Metropolitan Egyetemről, a NER kedvenc éttermeként ismert Felix épületéről, több irodaházról és luxusvilláról van szó.

Ezek közül néhányat nemrég váratlanul visszavásárolt a Magyar Nemzeti Bank régiós multicége, a GTC, de mivel ezek már tisztán magánügyletek voltak, üzleti titok, hogy a Matolcsy-kör mennyit nyert az ingatlanok el- és visszavásárlásán.

Az ingatlan- és cégügyletek legfőbb közreműködői: Száraz István, Pintér Máté, Somlai Bálint, Valkó Mihály és Matolcsy Ádám. Rényi Pál Dániel márciusban írt arról, hogy Matolcsy Ádám haverjaihoz pár éve érkeztek meg a jegybank környékéről az első 10 milliós támogatások, de ma már milliárdos MNB-megbízásokból gazdagodnak. (Válasz Online)

Hivatalossá vált, hogy a 2024/25-ös idénytől 32-ről 36-ra növelik a labdarúgó Bajnokok Ligájában résztvevő csapatok létszámát.

Az európai szövetség (UEFA) közleménye szerint a főtábla lebonyolítása is változik: az őszi csoportkört egy közös alapszakasz váltja fel, amiben minden csapat 8 meccset játszik majd, 8 rivális ellen. Minden klub 4 hazai és 4 idegenbeli összecsapáson lesz érdekelt, az ellenfelekről pedig sorsolás dönt. Az alapszakasz végén a tabella első 8 gárdája egyenesen a nyolcaddöntőbe jut, míg a 9-24. helyezett együttesek külön párharcot vívnak majd a legjobb 16 közé kerülésért.

Az újfajta lebonyolítás szerint a tabella első 8 helyezettje kiemeltként csak a nyolcaddöntőben csatlakozik be az egyenes kiesés szakaszba, a 9-24. helyezettekre pedig rájátszás vár a 16 közé kerülésért.

A létszámbővítéssel keletkező 4 újabb hely közül az egyiket az aktuális UEFA-ranglista 5. helyén álló ország bajnoki 3. helyezettje kapja meg, a selejtező bajnoki ágáról pedig eggyel több győztes küzdhet majd a főtáblán. Ezen kívül egy-egy helyet kapnak azok az országok, amiknek a csapatai az előző európai kupaszezonban a legjobb teljesítményt nyújtották.

Az UEFA bejelentése szerint az Európa-liga és a Konferencia-liga is 36 csapatosra bővül, és a küzdelmeik lebonyolítása is a BL-lel megegyező lesz, az El-ben 8, a Kl-ben pedig 6-6 mérkőzést vívnak majd a csapatok.

Az új rendszerben is hétköznap rendezik majd mindhárom sorozat mérkőzéseit, és ősszel a mostani rendszerhez hasonlóan 10 héten lesznek nemzetközi kupameccsek, de 2024-től mindhárom sorozatnak lesz egy-egy olyan hete, amikor a másik két sorozatban nem rendeznek találkozót. (MTI)

Amerikai könyvtárosok, szerzők és kiadók koalíciót hoztak létre az Egyesült Államokban tapasztalható könyvbetiltási hullám ellen.

Az Amerikai Könyvtárak Szövetsége, az Amerikai Tanárok Szövetsége és még több mint egy tucat más szervezet Unite Against Book Bans néven lépett akcióba. A kezdeményezéshez olyan híres kiadók is csatlakoztak, mint a Penguin Random House, a Simon & Schuster és a Macmillan, a Szerzők Céhe és a Cenzúra Elleni Nemzeti Koalíció.

Segíteni fognak a közösségeknek, hogy petíciókat fogalmazzanak, kérdőíveket állítanak össze politikai jelölteknek és grafikákat terveznek a közösségi oldalakra.

Deborah Caldwell-Stone, a könyvtárosok szövetsége intellektuális szabadságért felelős irodájának vezetője a nyilatkozatban azt írta:

„Veszélyes időszak ez az olvasóknak és azoknak a közalkalmazottaknak, akik hozzáférést biztosítanak az olvasnivalóhoz. Az olvasók, különösen a diákok nem jutnak hozzá a kritikus információhoz, a könyvtárosokat és a tanárokat azért támadják, mert a munkájukat végzik. Itt az ideje, hogy a politikai döntéshozók megértsék a probléma súlyosságát.”

A könyvtárosok szövetsége a múlt hónapban arról számolt be, hogy 2021-ben kb. 1600 kísérlet történt könyvbetiltásra, ez a legnagyobb szám, amióta 20 éve elkezdték nyilvántartani a tiltásokat.

„A partnereink és a támogatóink kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a könyvbetiltások végleg befejeződjenek. A kampányban az egyre több támogató a betiltások megakadályozásán fog dolgozni, biztosítva az információhoz való hozzáférést mindenkinek, kiállva a könyvtárak és könyvtárosok fontos munkája mellett” – írta Caldwell-Stone.

Az amerikai könyvtári szövetség listáján, amin az utóbbi időben az USA-ban betiltott vagy politikai kritikával illetett könyvek szerepelnek, a Harry Potter-sorozat hét kötete és Harper Lee világhírű regénye, a Ne bántsátok a feketerigót! is helyet kapott. (MTI)

Jó reggelt! Ez a 444 reggeli hírlevele (és vannak másmilyenek is), de mindenekelőtt álljon itt egy érdekes adat: 1957-ben ezen a napon, május 10-én született meg Sid Vicious és Lang Györgyi is.

4 kiemelt cikk a 444-ről:

• A békéért háborúznak, mondta Putyin a győzelem napján
• Úgy tűnik, hogy Orbán tesztelni kezdi, mit szólnának a magyarok az Unióból való kilépéshez
• Leköszön a legek államfője: Hölgyeim és Uraim… Áder János!

Oroszország elkezdte a felkészülést a dél-ukrajnai Herszon megye teljes megszállására, ennek érdekében megerősítette tüzérségét az általa 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím-félsziget északi részén – közölte Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.

Ivóvizet és áramot a Krím elcsatolása előtt onnan kapott a félsziget

A tisztségviselő szerint Oroszország céljai között szerepel a Donyec-medencében lévő két régió, Donyeck és Luhanszk megye teljes elfoglalása, emellett pedig a Krímmel szomszédos Herszont is teljesen el akarja foglalni. A megyeszékhely, Herszon már több hete orosz ellenőrzés alatt áll.

Motuzjanik szerint a dél-ukrajnai régióra elsősorban azért van szüksége Oroszországnak, mert ivóvizet és áramot a Krím elcsatolása előtt onnan kapott a félsziget.

Elszaporodtak a Kalibrek

A szóvivő közölte azt is, hogy az elmúlt napokban Oroszország több mint kétszeresére növelte a Kalibr típusú robotrepülőgép-hordozók számát a Fekete-tengeren, és most hét ilyen hajó van ott, összesen legfeljebb 50 lövedékkel. Az Ukrajinszka Pravda azt írta, hogy az ukrán védelmi tárca adatai szerint a múlt héten még csak három ilyen orosz hordozóhajó volt a Fekete-tengeren, legfeljebb 20 robotrepülőgéppel.

Odeszát lövik

Közben Denisz Smihal miniszterelnök megerősítette a sajtó képviselőinek, hogy a dél-ukrajnai Odeszát megint orosz rakétatámadás érte reggel, amikor ő és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke oda látogatott. Smihal szerint az orosz erők az utóbbi három nap mindegyikén támadták Odeszát. Makszim Marcsenko, Odesza megyei kormányzó szerint ma a Krím-félszigetről támadták rakétákkal a várost, infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.

Irpinyt aknamentesítették

Olekszandr Markusin, a Kijev megyei Irpiny város polgármestere bejelentette, hogy a tűzszerészek végeztek a település teljes aknamentesítésével, de figyelmeztette a város lakóit, hogy ha gyanús tárgyat találnak, ne nyúljanak hozzá, hanem értesítsék a hatóságokat.

A város kb. egy hónapig volt orosz kézen, az ukrán erők március 28-án vették vissza az ellenőrzést fölötte. Április 11-én elkészült egy ideiglenes híd, ami összeköti a régióban Irpinyt, Bucsát, Hosztomelt és Vorzelt a fővárossal, Kijevvel. Április 25-én megindult a buszközlekedés Irpiny és Kijev között, a kisvárosban kinyitottak a szupermarketek. Május 3-án a város polgármestere közölte, hogy hamarosan végeznek a közművek, azaz a város víz-, villany- és gázellátásának helyreállításával, és a lakók visszatérhetnek Irpinybe.

Kegyetlenkedő katonát azonosítottak

Irina Venegyiktova ukrán főügyész eközben a Facebookon arról számolt be, hogy azonosítottak egy újabb orosz katonát, aki a gyanú szerint háborús bűncselekményeket követett el Kijev megyében. A főügyész szerint Anton Sztrujevről, az egyik orosz gépesített század parancsnokáról van szó. Az ukrán hatóságok szerint a századparancsnok társaival együtt elfogott és fizikai erőszakot alkalmazva (a fejüket, arcukat ütlegelve) kihallgatott két fegyvertelen civilt a Kijev megyei Mokrec faluban. Utána megparancsolta nekik, hogy vetkőzzenek le, és bezárta őket egy pincébe.

Venegyiktova szerint a századparancsnok a harmadik katona ugyanabból az orosz dandárból, akit meggyanúsítottak háborús bűncselekmények elkövetésével. A két másik a gyanú szerint Bohdanyivka faluban bánt kegyetlenül egy hadifogollyal és egy pappal.

Még mindig rohamozzák az Azovsztalt

Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentése szerint Luhanszk megyében Rubizsne településnél folytatódtak a heves harcok, és az orosz erők – a fegyverszünet bejelentése ellenére – megint tüzérséggel lőtték és rohamozták a Donyeck megyei Mariupolban lévő Azovsztal gyártelepet, ahová a várost védő ukrán katonák bevették magukat. (MTI)

Dráma: a Média1 információi szerint két hónap múlva megszűnik a Pesti Tv, és már ki is mentek az első ezzel kapcsolatos hivatalos értesítő dokumentumok a Progress Média Hungary Kft.-től a műsorterjesztő vállalatokhoz.

A lap szerint a Média1 azt is megtudta hogy a Pesti Tv 2022. július 10-én 24:00-kor sötétül el örökre. A Media1 telefonon utolérte Vaszily Miklós társtulajdonost (aki egyébként az Index tulajdonosa is), de nem kommentálta a hírt.

A tévé Mészáros Lőrinc segítségével 2020 őszén kezdte el a sugárzást, de mindvégig nagyon alacsony maradt a nézettsége. A műsorokat a lovagkereszttel kitüntetett Huth Gergely és a PestiSrácok csapata készítette, volt, hogy szembekerültek a tulajdonossal is. Az utóbbi időkben putyinista propagandát terjesztettek.

Úgy tűnik, már csak abban reménykedhetünk, hogy július 10-ig legalább azt megtudjuk, hogy ki ölte meg Kennedyt.

Benyújtotta a lemondását Mahinda Radzsapaksza Srí Lanka-i kormányfő, néhány órával azután, hogy a távozását követelő tüntetők és a kormány támogatóinak összecsapásában legalább 78 ember megsebesült Colombóban, és rendőrségi források szerint egy ember, a kormánypárt egyik képviselője meghalt.

A példátlan gazdasági nehézségekkel küzdő, jelentősen eladósodott szigetországban hetek óta tüntetők követelik a miniszterelnök és öccse, Gotabaja Radzsapaksza államfő távozását a hatalomból.

A helyi szakszervezetek is éppen most kezdték el az egész hétre meghirdetett országos tiltakozó akciójukat, amivel a kormány átalakítását és az államfő távozását követelik. A hét végére nagyszabású felvonulást jelentettek be a parlament épülete elé.

Mahinda Radzsapaksza lemondása után az elnök felkérheti a parlamenti többséget adó politikai erőt, hogy jelöljön ki új kormányfőt, de most az ország bizonytalan helyzete miatt nem világos, hogy melyik pártnak van de facto többsége a törvényhozásban, miután az utóbbi hetekben több képviselő jelezte, hogy kilép a Népi Front nevű kormánypártból.

Az összetűzések után katonákat vezényeltek Colombóba a rend fenntartására, és határozatlan időre kijárási tilalmat is elrendeltek. A hatalmon levő vezetés hívei botokkal és vasrudakkal támadtak az elnöki hivatal épülete előtt április eleje óta tüntető demonstrálókra. A tiltakozók által hetekkel korábban felállított sátrakat feldúlták és később felgyújtották. A rendőrség könnygázt és vízágyúkat vetett be.

Az államcsőd szélén álló, 22 milliós szigetország példátlan gazdasági nehézségekkel küzd. Az ország jelentősen eladósodott, április közepén kénytelen volt felfüggeszteni külföldi adósságának törlesztését. Sürgősen devizára lenne szüksége, hogy üzemanyagot, földgázt, élelmiszert és gyógyszereket importálhasson. Naponta órákig nincs áramszolgáltatás az üzemanyaghiány miatt, és az élelmiszerárak is az egekbe szöktek. Srí Lanka tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amitől segítséget remél, és abban is bízik, hogy esetleg Kínától és Indiától is kaphat további pénzügyi támogatást.

Tüntetők hetek óta követelik, hogy az ország kormányfői és államfői tisztségét betöltő Radzsapaksza fivérek és a nagy hatalmú család más pozícióban lévő tagjai távozzanak a hatalomból. Nemcsak Colombóban, hanem más városokban is tábort vertek a tiltakozók nagyobb csoportjai. Pénteken az elnök rendkívüli állapotot hirdetett a közbiztonság fenntartására hivatkozva.

A legmagasabb szinten álló Radzsapaksza testvérek, akiket a tüntetők a válság okozóinak tartanak, mindeddig nem voltak hajlandók lemondani, viszont három fivérük április elején már távozott a kormányzati pozíciójából. (MTI)

Jó reggel! Végre péntek van, viharos délután jöhet.

4 cikk a 444-ről:

• Nemcsak Tóth Csaba, Papcsák Ferenc szelleme is ott lebeg a gázos zuglói parkolás felett
  
• Pető Attila: „Tisztelt Bíróság! Semmit nem csinálnék másképp”
  
• Világszerte veszélyben vannak a papagájok
  
• Kende Anna: Az, hogy eddig is így volt, ezután is így marad, nem érv a tétlenségre
  

HÁBORÚ

Az orosz-ukrán háborút itt közvetítjük.

Hello! Újra itt a reggel!

Ez a 444 – nem akármelyik, hanem a – reggeli hírlevele.

4 kiemelt cikk a 444-ről:

• Az egyik legnagyobb magyar hantás lányának floridai rendezvényén Áder János lánya is kiállít
  
• Nem attól lesz fideszes vagy ellenzéki egy település, hogy van-e elég munkahely
• „Semmilyen milliárd nem ér annyit, mint egy gyerek könnyei” - mondta a háborúellenes orosz oligarcha és elhagyta az országot
• Egy, a magyarságban a végsőkig bízó zsidó vezető, akinek a háború után védekezni kellett

Az orosz erők elkezdték a Donyeck megye déli részén fekvő Mariupolban az ukrán katonák által védett Azovsztal acélipari üzem lerohanását, próbálnak betörni a területre. A támadás előtt orosz repülőgépek bombázták az üzemet – mondta Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov ezred parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravdának.

„Egész éjjel légierővel bombáztak bennünket, két civil nő meghalt, most pedig az Azovsztalt rohamozzák” – fogalmazott az ukrán nemzeti gárdához tartozó alakulat parancsnokhelyettese.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy hétfőn a civilek részleges kimenekítése után az orosz erők lőni kezdték az acélipari üzemet. A nagy kiterjedésű gyárkomplexum, ami alatt alagutak húzódnak, az egyetlen terület, ami még nem került orosz kézre a kulcsfontosságú kikötővárosban. A területen ukrán források szerint kb. ezer polgári személy talált menedékre, illetve ide húzódtak vissza a Mariupolt védő ukrán katonák. A beszámolók szerint a hétfő este kezdődött orosz légicsapások miatt akkora tűz gyulladt ki a gyártelepen, hogy a város minden pontjáról látható volt.

Később az Azov ezred közölte, hogy tízen sebesültek meg a bombázásokban, a romok alatt még kutatnak túlélők és holttestek után. Újabb tűzszünetre szólítottak fel, hogy folytatódhasson a civilek evakuálása biztonságosabb ukrajnai területekre.

Vadim Bojcsenko mariupoli polgármester egy tévéműsorban azt mondta, hogy a város lakóit ukrán ellenőrzésű területre menekítő 14 busz közül csak három érkezett meg Zaporizzsjába, a többi sorsa ismeretlen. Mariupolban még több mint ezer civil lakos vár kimenekítésre – mondta.

Agyivkát, Limant és Vuhledart rakétázzák

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők támadásaikkal ma legalább 9 ember halálát okozták a régióban. A helyi vezető szerint az orosz légierő reggel Avgyijivkát bombázta, a lövedékek a település központjában, lakott területeken csapódtak be. Előző éjjel Avgyijivkánál az oroszok Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be – mondta.

Avgyijivkában az előzetes információk szerint hárman haltak meg és ketten megsebesültek. Ugyancsak tüzérségi támadásokat hajtottak végre Liman és Vuhledar városok ellen, utóbbiban meghalt három polgári személy, akik ivóvízért indultak. Az eddigi információk szerint Limanban is hárman haltak meg.

Az ukránok szerint az oroszok ki akarják éheztetni a régiót

Szerhij Hajdaj, a szintén a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők éhínséget akarnak okozni a régióban, nagy erejű bombákat dobtak le egy mezőgazdasági vállalatra, ezt a Planet Lab műholdfelvételei is tanúsítják. Felidézte, hogy a lebombázott agrárcég a legmodernebb berendezésekkel felszerelt laboratóriummal rendelkezett – beleértve az összes termény pontos és gyors elemzését biztosító expressz analizátort –, illetve egy napi 1500 tonna kapacitású gabonaszárítóval, és 30 ezer tonna gabonát tudott tárolni.

A kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyei adminisztrációjának szóvivője arról számolt be, hogy a régióban Zalizsnicsne falut vették tűz alá az orosz csapatok, két polgári személy meghalt, és a támadásban súlyosan megrongálódott a település iskolája.

Kijev: Eddig 24 200 orosz katona halt meg

Az ukrán légierő déli parancsnoksága közölte, hogy légvédelmi rakétacsapatai megsemmisítettek két orosz Forpost és Orlan-10 típusú drónt, amik a Fekete-tenger menti ukrán partokon kémkedtek.

A kijevi vezérkar szerint eddig kb. 24 200 orosz katona esett el és 1000 került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 194 orosz repülőgépet, 155 helikoptert, tíz hadihajót, 1062 harckocsit, 2567 páncélozott harcjárművet, 475 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert, valamint 162 rakéta-sorozatvetőt – közölték.

Andrij Melnik, Ukrajna berlini nagykövete bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért nem akar Kijevbe menni. A kancellár azért utasítja el a látogatást, mert a német államfőt nem hívták meg Kijevbe. A nagykövet szerint a kancellár most sértődöttséget színlel, mintha teljesen ártatlan lenne, és ez a viselkedés szerinte nem méltó államférfihoz. Az Ukrajna elleni II. világháborús náci támadás óta a legbrutálisabb háború zajlik, ami nem gyerekjáték – mondta Melnik. (MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán vészjóslóan arra figyelmeztetett, hogy ha bármely ország beavatkozik Ukrajnában, Oroszország „eszközökkel fog válaszolni… amikkel senki más nem dicsekedhet, és ha kell, használni fogjuk őket”.

A Daily Beast arról írt, hogy az elmúlt napokban az orosz állami média ugyanezt a retorikát alkalmazta, és a közönséget olyan megrázó kijelentésekkel bombázta, hogy közeleg a III. világháború. Minden nagyobb csatorna egy elkerülhetetlen, soha nem látott eszkaláció gondolatát hirdeti Oroszország ukrajnai inváziójával kapcsolatban, amit a kollektív Nyugatnak a Kreml elleni háborújaként mutat be.

A hazafias oroszokat most azzal a gondolattal táplálják, hogy a legrosszabb eredmény is jó, mert a hazáért haldoklók a paradicsomba mennek.

A Nyugat a kollektív Hitler

A 60 perc keddi adásában Vlagyimir Avatkov, a Külügyminisztérium orosz diplomáciai akadémiájának munkatársa orwelli perspektívát mutatott be az aktuális eseményekről: „Ami most történik, az nem Ukrajnáról szól, hanem a jövő világrendjéről, amiben nincs helye a hegemóniának, és ahol Oroszországot nem lehet elszigetelni.”

A műsorvezető Olga Szkabejeva úgy jellemezte a németországi csúcstalálkozót, amin Ukrajna védelmi képességeinek növeléséről beszéltek, hogy ez valóban „a III. világháború, már nem csak egy különleges hadművelet, 40 ország ellenünk van. Háborút hirdettek.” Mihail Markelov politológus az orosz agresszió globális ellenfeleit megtestesült gonoszként ábrázolva kijelentette: „A 40 különböző ország képviselői a mai kollektív Hitler.”

Egyszer mind meghalunk

Később, ugyanazon a napon, az Est Vlagyimir Szolovjovval című műsorban Vlagyimir Szolovjov műsorvezető panaszkodott amiatt, hogy a Nyugat nem hajlandó figyelembe venni a Kreml figyelmeztetéseit. Azt mondta: „Ha úgy döntenek, hogy támogatják Ukrajnát – annak ellenére, hogy Szergej Lavrov azt mondta nekik, hogy ez a III. világháborúhoz vezethet – semmi sem állíthatja meg őket. Úgy döntöttek, nagyban játszanak… Ezeknek erkölcstelen szemetek.” Margarita Szimonjan, az RT vezetője hozzátette: „Személy szerint úgy gondolom, hogy a legreálisabb út a III. világháború útja, ami azon alapul, hogy ismerünk minket és vezetőnket, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint, tudjuk, hogyan működik itt minden, lehetetlen – nincs esély rá –, hogy feladjuk.”

Szimonjan arra jutott, hogy az az elképzelés, „hogy minden atomcsapással fog végződni, számomra valószínűbb, mint a másik kimenetel. Ez egyrészt rémisztő, másrészt tudjuk, hogy ez az, ami.”

Mire Szolovjov: „De mi a mennybe jutunk, míg ők egyszerűen károgni fognak.” Szimonjan azzal vigasztalta a közönséget, hogy hozzátette: „Egyszer mindannyian meghalunk.”

Amikor a beszélgetés a nyugati fegyverszállításokról Ukrajnába és az orosz területen történt tűzesetek és robbanások sorozatára terelődött, Szolovjov azon töprengett: „Mi akadályoz bennünket abban, hogy lecsapjunk az Egyesült Királyság területére, és azokat a logisztikai központokat célozzuk meg, ahonnan ezeket a fegyvereket küldik?”

Andrej Szidorov, a Moszkvai Állami Egyetem világpolitikai részlegének dékánhelyettese visszautasította, szerinte ahelyett, hogy az Egyesült Királyságot támadná, Oroszországnak az igazi ötletgazdát, Amerikát kell célba vennie. „Ha úgy döntünk, hogy lecsapunk az Egyesült Királyságra, akkor inkább az Egyesült Államokat kell támadnunk… A végső döntéseket nem Londonban hozzák meg, hanem Washingtonban. Ha meg akarjuk találni a Nyugat igazi középpontját, akkor Washingtont kell támadnunk” – mondta.

Annak bizarr kísérleteként, hogy enyhítse Oroszország zord helyzetének hatásait, Dmitrij Kulikov állami tévéműsorvezető és médiaszemélyiség azt mondta a közönségnek, hogy a háború néha „elkerülhetetlen”. „Ez egy nagy háború. A Nyugat ellenünk hirdette ki. Különféle, korábban sosem látott módszerekkel vívják, de még soha nem volt ennyi atomfegyver a világon” – mondta. „Ez az egyetlen dolog, ami megkülönbözteti ezt a háborút az összes többitől. Ez egy történelmi esemény, amit megszoktunk. Legyünk méltók elődeinkhez, mindenkihez, aki ezt átélte. Miből gondoltuk, hogy a mi életünknek jobbnak kell lennie, mint a nagyszüleinké? Miért szabadulhatnánk meg történelmi küldetésünktől?”

Szolovjov kérdésére, hogy meddig kész elmenni a Nyugat, Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „Amennyire engedik, elmennek. Ha nem állítják meg őket, a végsőkig elmennek.”

A 60 perc című műsorban Jurij Knutov nyugalmazott ezredes azt mondta, évek óta figyeli az amerikai vezetés megközelítését, és szerinte ők valamiért azt hiszik, hogy Oroszországot meg lehet fojtani, amíg fel nem adja, „és Oroszország soha nem fog reagálni, és soha nem fogja használni nukleáris fegyvereit vagy nukleáris potenciálját”. „Ők maguk teremtik azt a helyzetet, amikor veszély fenyegeti nemzetünk létét, a katonai doktrínánk előírja, hogy jogunk van nukleáris fegyverek használatára” – mondta.

A műsorban többször is megjelentek a képernyőn halott ukrán katonákat ábrázoló közeli fényképek. Knutov dicsérte a produkciós választást. „Látjuk, hogy az ukrán földet elárasztják ukrán katonák és nemzeti gárdisták holttestei… a médiánknak többet kell mutatnia erről.”

Mi értelme a világnak Oroszország nélkül?

Már a háború február végi elindítása után, miután Putyin készültségbe helyezte az atomfegyvereket, az egyik főbb propagandista feltette a kérdést az orosz állami tévében, hogy: „Mi értelme van a világnak, ha Oroszország nincs benne?”

Jó reggelt! Merthogy szerda van, ez pedig a 444 reggeli hírlevele (ez meg a többi).

Szolgálati közlemény: 17 órától arról kérdezzük Hadházy Ákost és Jámbor Andrást, hogyan tud politizálni az ellenzék a következő kétharmadban.

4 cikk a 444-ről:

• A KDNP-frakcióban egyetlen nő ül majd
  
• Az oroszok kezdik elzárni a gázcsapot
• Budapest ugyan az ellenzéké, de a Budai Vár újra a Fidesz kezén van
• Pályán és pályán kívül is legyőzhetetlen a legnemzetibb csapat, továbbra is a Fradi a NER-focibajnokság ékessége
  

VILÁGHÁBORÚ

Az orosz-ukrán háborút itt közvetítjük.

Ezt írták ki Orbán Viktor Facebook-oldalára, idézve a pár órával korábban közölt imidzsvideóját, amiből az is kiderül, hogy Magyarországra utalt.

„Nem fogtok ennél jobb ajánlatot kapni egyetlen más országtól sem. Azok ráadásul még nem is a hazátok” – mondta Orbán, a mondatszerkezet alapján megengedve, hogy majd még lehetnek.

Az orosz Gazprom közép-európai idő szerint szerda 8 órától leállítja a gázszállítást Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat.

A lengyel cég bejelentette, hogy lépéseket fog tenni a Jamal-szerződés alapján biztosított orosz gázszállítás helyreállításáért. A cég szerződésszegésnek tekinti a gázszállítás felfüggesztését, és jogában áll kártérítést követelni.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Berlinben Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélése után azt állította, a Gazprom megfenyegette Lengyelországot, hogy leállítja a gázszállításokat. Morawiecki felvetette, hogy Moszkva esetleg így akarja zsarolni Varsót.

Lengyelország felkészült

A lengyel kormányfő közölte, hogy Lengyelország előre felkészült a gázellátása diverzifikálására, így Lengyelország gazdasága nincs veszélyben.

Anna Moskwa lengyel környezetvédelmi miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy Lengyelország energiaellátása biztosított. Mint mondta, a lengyelországi gáztározók feltöltöttsége 76 százalékos, de egyelőre nincs szükség arra, hogy a tartalékot megnyissák, és a lengyel fogyasztók gázellátását sem fogják korlátozni.

Piotr Naimski államtitkár, a lengyel kormány energiaügyi megbízottja pedig arról beszélt, hogy a Gazprom kieső szállítmányait más forrásokból fogják fedezni. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a Jamal-szerződés 2022 decemberében egyébként is lejárt volna.

A PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat a 2022 végén lejáró hosszú távú szerződés alapján közvetlenül a Gazprom orosz állami óriásvállalattól vásárolja a földgázt.

A Fehéroroszországon keresztül Lengyelországba tartó Jamal-Európa földgázvezetéken a gázáramlás szintje magyar idő szerint 16 órakor már 0 kilowattóra (kWh) szinten állt, míg ugyanez az adat kora reggel még 52 634 785 kWh/nap volt az Európai Unió földgázszállító vállalatait tömörítő hálózat adatai szerint.

Rubelt akarnak

Lengyelország már többször bejelentette, hogy nem fogadja el a Kreml követelését, hogy rubelben fizessen a földgázért a Moszkva által márciusban bejelentett új szabályok alapján.

Oroszország arra figyelmeztette Európát, hogy ha nem hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért, a szállítások felfüggesztését vagy teljes leállítását kockáztatja.

A Kreml márciusban kiadott egy határozatot, amiben azt javasolta, hogy az energiahordozókat vásárló vállalatok közvetlenül a Gazprombanknál nyissanak bankszámlát, fizessenek euróban vagy dollárban, amit Moszkvában rubelre váltanak át.

Az Európai Bizottság viszont azt tanácsolta, hogy az európai földgázvállalatok továbbra is abban a pénznemben fizessenek, amiben a Gazprommal kötött szerződésben megállapodtak. Ezeknek a szerződéseknek a 97 százaléka euróban vagy dollárban határozta meg a fizetési pénznemet.

Szankciók

Lengyelország bejelentette, hogy a szankciós listán 50 orosz oligarcha és vállalat (köztük a Gazprom) szerepel, akik és amik újabb büntetőintézkedéssel, többek között lengyelországi vagyonuk befagyasztásával sújthatók egy, a hónap elején elfogadott lengyel jogszabály alapján. A lengyel szankciós törvény független az EU által közösen elfogadott büntetőintézkedésektől. (MTI)