Herczeg Márk

Január 13-án tartottak utoljára kormányzati sajtótájékoztatót, de azóta kétszer is elmaradt.

Amikor legutóbb élesben kérdezhettünk, még nem ismertük a Völner–Schadl korrupciós ügy nyomozati iratait, így Gulyás Gergely miniszter könnyen nevezhette a dolgot „egyedi elkövetésnek”. Azóta bevezették a hatósági árat is néhány alapvető élelmiszerre, Orbán Viktor pedig Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyinnal, miközben nagyon feszült a helyzet az orosz-ukrán határon környékén, de eddig ezekről sem tudtunk kérdezni.

Koradélután írtunk a Miniszterelnökségnek és a Kormányzati Tájékoztató Központnak, hogy lesz-e Kormányinfó, és ha nem, miért marad el, illetve miért maradt el az előző kettő is.

16:08-kor jött meg a levél a Kormányinfóra szóló meghívóval, amiből kiderül, hogy kivételesen a szokásos délelőtti-koradélutáni időpont helyett holnap reggel 7 órakor tartják a sajtótájékoztatót, és ma délután 17 óráig lehet rá regisztrálni.

A 444 ott lesz, és felteszi a kérdéseket, amiket eddig nem lehetett.

Nem a Bill és Melinda Gates Alapítványnak adja a jövőben vagyona nagyrészét Bill Gates volt felesége, Melinda French Gates, hanem több jótékonysági alapnak.

A világ legnagyobb jótékonysági alapja

A Microsoft-alapító és akkori házastársa 2010-ben hozta létre a Bill és Melinda Gates Alapítványt azzal a céllal, hogy más milliárdosokat is jótékonykodásra ösztönözzenek. Arra kérték a világ leggazdagabbjait, hogy a vagyonuk legalább felét még életükben vagy végakaratukban ajánlják fel jótékony célra.

Az alapítvány mára a világ egyik legnagyobb jótékonysági alapja lett, kb. 50 milliárd dollár értékű eszköz fölött rendelkezik. Tavaly júniusban még arról tettek bejelentést, hogy további 15 milliárddal növelik az alapot.

Miután lezárult a válásuk a volt férjével, Melinda French Gates 2021 végén új levelet tett közzé, amiben továbbra is vállalta, hogy a vagyona nagyobbik részét jótékony célra ajánlja fel, de nem határozta meg, hogy ezt továbbra is a Gates Alapítványnak juttatja.

Abszurd méretű vagyon

„Tisztában vagyok azzal, mennyire abszurd, hogy ekkora vagyon egyetlen ember kezében összpontosul, és úgy gondolom, hogy az egyetlen felelős dolog, amit ekkora vagyonnal tenni lehet, az az, ha az ember eladományozza, amennyire csak lehet átgondoltan és hatékonyan”

– írja a levelében Melinda French Gates, akinek a mostani vagyonát 6 milliárd dollárra becsüli az amerikai Forbes.

„Úgy gondolom, hogy a jótékonyság akkor a leghatékonyabb, ha az ideológia helyett a rugalmasságot helyezi előtérbe, és ezért munkám során az alapítványnál és a Pivotal Venturesnél továbbra is új partnerek, ötletek és perspektívák után kutatok” – írta French Gates.

A Pivotal Venturest 2015-ben hozta létre, és fókuszában a nők helyzetének javítása áll. 2019-ben Melinda French Gates azt ígérte, hogy a Pivotalon keresztül 10 év alatt 1 milliárd dollárt fordít a nők jogainak előmozdítására.

Bill Gates legutóbbi felajánló levelében azt írta, hogy ő továbbra is a Gates Alapítványt tekinti jótékonysági tevékenysége fő eszközének. Az alapítvány az alapítók válása után négy külső taggal bővítette a kuratóriumát, Bill Gates és a volt felesége továbbra is társelnökként vezeti a szervezetet, de abban állapodtak meg, hogy ha bármelyikük úgy dönt, nem tudja folytatni a közös munkát, akkor Melinda French Gates lemond a posztjáról.

A Microsoft néhány hete jelentette be, hogy kivizsgáltatja a cég szexuális zaklatásos vádjait, beleértve Bill Gates ügyeit is. (WSJ via MTI)

A bíróságok igazgatási szervét, az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) ellenőrző Országos Bírói Tanács (OBT) a legutóbbi ülése után nyilatkozatot adott ki, amiben felszólítja az OBH elnökét, hogy indítson rendes vizsgálatot a Fővárosi Törvényszék elnöke, Tatár-Kis Péter ellen a Schadl-ügy bírói szála miatt. Azt írják:

„Hatékony, azonnali és törvényben szabályozott fellépés szükséges a független igazságszolgáltatást veszélyeztető minden jelenség ellen!

Az Országos Bírói Tanács az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által a Fővárosi Törvényszéket érintően elrendelt igazgatási vizsgálat mellett szükségesnek látja a fegyelmi eljárás olyan időben történő kezdeményezésének megfontolását is, ami nem vezet az esetleges fegyelmi felelősségre vonás ellehetetlenüléséhez.”

Azt írják, a „magyar bírói karra az utóbbi években egyre erősödő nyomás nehezedik”, és bár „a bírák függetlenségét az Alaptörvény is garantálja, ennek ellenére egyre több olyan befolyásolási kísérletnek vannak kitéve, amelyek megtagadása esetén szakmai ellehetetlenülésük fenyegeti őket”.

A bírósági rendszert megrázó történetről a Völner–Schadl-ügy nyomozati iratait feldolgozó cikksorozatunkban számoltunk be: Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tavaly júniusban megpróbált ellehetetleníteni egy, az útjában álló bírót, ezért megkereste Senyei György Barnát, az OBH elnökét. Az OBH utóbb közleményt adott ki arról, hogy Senyei valóban összekötötte Schadlt Tatár-Kis Péterrel, a Fővárosi Törvényszék elnökével.

Tatár-Kis pedig egy belső közleményben ismerte el, hogy fogadta Schadlt. A közleményben arra azt írta, Schadl nyomulását a bíró elleni bejelentésként értékelte, rövid vizsgálat is indult, de „a kollégával szemben sem fegyelmi, sem egyéb eljárás kezdeményezésére nem láttam alapot”. De az OBH elnöke közölte, célvizsgálatot indít az ügyben.

Az OBT most azt írja: „A napokban sajtónyilvánosságot kapott információk szerint a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kapcsolatait felhasználva igyekezett közbenjárni a Fővárosi Törvényszék elnökénél annak érdekében, hogy egy magyar bírót távolítsanak el pozíciójából. A Végrehajtói Kar elnöke személyes találkozót kért és kapott dr. Tatár-Kis Pétertől, a Fővárosi Törvényszék elnökétől. Egyes információk szerint ennek során dr. Tatár-Kis Péter egy pesti központi kerületi bírósági bíró szakmai »ellehetetlenítésére« tett ígéretet.”

Az OBH elnökének a célvizsgálati jelentését április 15-ig kell elkészítenie, de erről az OBT azt írja:

„A korábbi évekre jellemző ellehetetlenítési tapasztalatok után a bírói kar részéről különös aggodalom kíséri a sajtóban megjelent információkat. Az Országos Bírósági Hivatal elnökét felügyelő Országos Bírói Tanács – függetlenül attól, hogy ezután érte-e retorzió az adott bírót – elfogadhatatlannak tartja, ha egy bírósági vezető valóban egy bíró »ellehetetlenítéséről« egyeztetett, ez ügyben bárkivel találkozott, különösen, ha egy ilyen megállapodás szerint cselekedett.

Egy erre vonatkozó dokumentált információ a fegyelmi eljárás szolgálati bíróság előtti megindítását önmagában is megalapozhatja, ezt egy alapos és átfogó igazgatási vizsgálat sem helyettesítheti. Ezért az Országos Bírói Tanács a célvizsgálat elrendelését – különösen annak indokolatlanul hosszú időtartamát – nem tartja elegendőnek.

Amennyiben ebben a most napvilágot látott esetben nem indul a fegyelmi felelősség kérdését előtérbe helyező és azt vizsgáló, törvényben szabályozott eljárás is az elrendelt igazgatási vizsgálat mellett, akkor az önkényes vezetői magatartás következmények nélkülisége a magyar bírói karra kedvezőtlen, dermesztő hatással lehet, szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelemmel járhat.

Ez pedig közvetlen és valóságos veszélyét jelenti a külső befolyástól is mentes, független ítélkező munkának.”

Az OBT azt kéri, „a most napvilágot látott ügyben a fenti, az egész bírói kart sokkoló információkkal szoros összefüggésben az Országos Bírósági Hivatal elnöke tegye meg a személyi felelősség tisztázását elősegítő szükséges törvényes intézkedéseket, ezzel is garantálva az igazságszolgáltatás továbbra is független működésének a feltételeit”.

Azok a magyar állampolgárok, akik keleti (orosz vagy kínai) vakcina után második vagy harmadik oltásként európai engedélyezésű oltóanyagot kaptak, az uniós Covid-igazolvánnyal bármelyik tagállamba beléphetnek – közölte Ujhelyi István EP- képviselő az online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP-s politikus azt mondta: erről írásban és egy keddi egyeztetésen személyesen is tájékoztatta őt Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa. Az aktualizált rendszerben a két oltással rendelkezők EU-s Covid-igazolványa 270 napig érvényes, a harmadik oltást is felvevőké pedig korlátlan ideig használható – mondta.

Ujhelyi István emlékeztetett arra, hogy korábban több alkalommal lobbizott a kormánynál és az európai intézményeknél is a kb. 2 millió keleti vakcinával oltott magyart érintő utazási probléma megoldásáért.

A keleti vakcinával oltott magyarok, ha utazni akartak, eddig kénytelenek voltak költséges teszteket elvégeztetni, mert a legtöbb EU-tagállamban nem fogadják el megfelelő védettségként az unióban csak Magyarországon használt keleti oltóanyagokat.

Ujhelyi István azt kérte, hogy ha valakinek a legfrissebb tájékoztatás ellenére is korlátoznák a szabad beutazását egy EU-országba, értesítse őt, mivel az a tagállam ezzel megsértené a hatályos uniós szabályokat.

De felhívta a figyelmet arra, hogy az EU intézményei csak a határátlépést, a beutazást tették korlátozásmentessé. Az adott tagállamokban érvényes egyedi korlátozásokról (például éttermek, a tömegközlekedés, szociális terek használata) mindig tájékozódni kell, ezek ugyanis az adott országok hatáskörébe tartoznak, és eltérőek lehetnek.

A török hatóságok 12, halálra fagyott embert találtak, valószínűleg azokat a menekülteket, akiket a görög határőrök visszafordítottak a török-görög határról – közölte Süleyman Soylu török belügyminiszter.

A görög határőrség nemrég 22 fős csoportot akadályozott meg abban, hogy illegálisan belépjen Görögország területére.

A cipő és ruha nélküli holttestekre az ipsalai határkelő közelében fekvő Pasaköyben bukkantak rá.

Soylu kegyetlenséggel vádolta meg a görög határőröket, és azt mondta: az EU túl elnéző a görögökkel.

Törökország gyakran vádolja Görögországot, hogy szerinte illegálisan fordítja vissza a határ menti területekről a migránsokat, de Görögország ezt tagadja.

Törökország fontos átkelőhely a Közel-Keletről, Ázsiából és Afrikából Európa felé igyekvő bevándorlóknak.

Hivatalos adatok szerint török területen most közel 5 millió menekült él, köztük közel 4 millió szíriai. (MTI)

Jó reggelt! Én vagyok az. Ma visszatér a viharos szél.

• Márki-Zay ráfeküdt a nyerhető és a kétesélyes körzetekre
• Kislexikon a Völner-iratokhoz: miniszterek, bírók, végrehajtók és a többiek
  
• Orbán több gázt kér Putyintól
• Két évre is börtönbe kerülhet, aki nem megfelelően használja a „pedofil-nyilvántartást”

Ez itt a 444 reggeli hírlevele, de vannak másmilyenek is.

A PUTYINI ÚT

Orbán Viktor vendégségbe ment Vlagyimir Putyinhoz. A találkozó előtt arról írtunk, hogy mézes szavak és lassú lépések jellemzik a magyar-orosz kapcsolatokat. A magyar kormány a nyugati szövetségből tett gesztusokat Moszkvának, de ez a kétirányú játék addig működik, amíg a nagyhatalmak nem esnek komolyan egymásnak. Most a szokásosnál nagyobb a feszültség, úgyhogy Orbán előre szólt, hogy mindenről egyeztetett a NATO-val.

93 évesen hétfőn elhunyt Radko Pytlík cseh irodalomtudós, Jaroslav Hašek munkásságának egyik legjelentősebb szakértője.

Pytlík több könyvet és tanulmány publikált a Svejk, a derék katona című, több mint 60 nyelvre lefordított antimilitarista szatíra szerzőjéről és magáról a világirodalom klasszikusává vált műről. Vit Olmer rendező az ő életrajza alapján filmesítette meg az 1883-ban született és 1923-ban meghalt Hašek életét 2013-ban.

A csavargó liba – Jaroslav Hašek mozaikképe című könyve magyarul is megjelent 1981-ben a Kossuth Kiadónál.

A prágai születésű irodalmár már az egyetemen Jaroslav Hašek munkásságából doktorált. Évtizedeken át a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkatársaként dolgozott, Hašeken kívül kutatta a kortársait, köztük Franz Kafkát, Egon Erwin Kisch-t és Bohumil Hrabalt (1914-1997), a 20. század második felének egyik leghíresebb cseh íróját is. A munkásságáért sok díjat kapott.

Hašekről egy interjúban azt mondta Pytlík, hogy „önmagában is egy világviszonylatban kivételes jelenség, akiről mindig fel lehet fedezni valami újat”.

Pytlík fia, Vojtech Dyk népszerű popénekes Csehországban. (MTI)

Egy 110 perces, friss észak-koreai propagandafilm mutatta be, hogy az elszegényedett ország „minden idők legrosszabb nehézségei” ellen küzd a koronavírus-járvány és a fegyverprogramokkal kapcsolatos szankciók közepette.

Az „A győzelem nagy éve, 2021” című film az év során elért eredmények sorozatát mutatja be, beleértve a rakéták fejlesztését, építését és a járvány leküzdésére tett erőfeszítéseket, de látható benne a naplementét a tengerparton lóhátról megtekintő, rengeteg súlyfeleslegtől megszabadult Kim Dzsongun is.

A narrátor többször is méltatta a projekteket, mint a „győzelem” jeleit – írja a Reuters. A film nem részletezte a nehézségeket, de az ENSZ szerint a visszahúzódó Észak-Koreának – a gazdag, demokratikus Dél-Koreával ellentétben – egyre mélyülő élelmiszerhiánnyal kell szembenéznie a szankciók, a szárazság és az áradások közepette.

Az előző rész tartalmából:

Néhány hete a fanatikusan kormánypárti és államilag feltőkésített CÖF-CÖKA-hoz tartozó Kövess Minket 2022 Kft. az Austin Powers – Aranyszerszám című James Bond-paródiából nyúlt képpel és videóval kezdte alázni Márki-Zay Pétert és Gyurcsány Ferencet.

A film jogait birtokló Warner Bros. nem kívánta kommentálni az esetet, a Momentum viszont igen: Gyurcsány helyére Vlagyimir Putyint, Márki-Zay helyére pedig Orbán Viktort ragasztották.

A magyar miniszterelnök moszkvai látogatására időzített akcióról azt írták: „Orbán évek óta Putyin egyik leghűbb követője, ezzel kiszolgáltatva neki Magyarországot. Orbán Viktor 2007-ben még úgy nyilatkozott, hogy nem szabad megengedni, hogy Magyarországot a Gazprom legvidámabb barakkjává tegyék az oroszok, ma már az orosz gázt tekinti a rezsicsökkentés kulcsának. Orbán Viktor úgy táncol, ahogy Vlagyimir Putyin fütyül.”

Azt írták, „a kormánypropaganda által, az országot elárasztó plakátok közül néhányat kijavítottunk”, mert szerintük a magyarok „sajnos évek óta a Putyin showt nézik, sőt, sajnos a modern színházakhoz hasonlóan már nem csak nézők, de szereplői is”. „A főnök Putyin, a mini klón pedig Orbán Viktor” – írja az ellenzéki párt.

A NATO-főtitkár kérésére Magyarország 80 lélegeztetőgépet adományoz a NATO együttműködő partnerországainak – jelentette be Szijjártó Péter, aki éppen Orbán Viktort kísérte el Moszkvába Vlagyimir Putyinhoz.

A legnagyobb adományt, 30 Magyarországon gyártott lélegeztetőgépet Bosznia és Hercegovina kapja, hogy hazánk segítse az ottani kórházakat a súlyos koronavírusos betegek ellátásában – közölte a külgazdasági és külügyminiszter.

A Nyugat-Balkán biztonsága rendkívül fontos Magyarországnak, ezért a térség országai továbbra is számíthatnak Magyarország segítségére – közölte Szijjártó, felidézve, hogy a NATO 1,5 éve hozta létre azt az alapját, ami a partnerországok támogatására hivatott a világjárvány elleni küzdelemben.

December végén derült ki, hogy sem garancia, sem karbantartás nem járt a kínai lélegeztetőgépek mellé, amikkel előfordult, hogy bekapcsolás után füstölni kezdtek. A 300 milliárd forintból beszerzett gépekből még mindig sok áll raktárakban, van kórház, ahol ha egy elromlik, egyszerűen elővesznek egy másikat – szóltak az akkori hírek.

Tompos Márton, a Momentum szóvivője három hete azt állította, hogy a magyar kormány 2020 nyarán olyan, Vinod Sekhar majaziai üzletember közvetítésével vásárolt kínai lélegeztetőgépeket küldött ajándékba Kirgizisztánnak, amikről akkor már tudni lehetett, hogy életveszélyesek lehetnek.

A spanyol főügyész vizsgálja a vallási intézményekben gyerekek ellen elkövetett feltételezett szexuális visszaéléseket – jelentette a spanyol közszolgálati televízió (TVE).

A tájékoztatás szerint Dolores Delgado főügyész bekérette az ország összes tartományából azokat a jogi eljárásokat, amik bármilyen egyházi intézményben kiskorúak elleni szexuális visszaélés gyanújával indultak.

A bíróságok tíz napot kaptak, hogy átadják a dokumentumokat a főügyészségnek, aminek a tévécsatorna szerint az a célja, hogy teljes képet kapjon a folyamatban lévő ügyekről.

Az eljárások összegyűjtésének bejelentése egybeesik azzal, hogy a spanyol törvényhozás alsóháza eljárásba vett egy parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló indítványt, ami kiskorúak feltételezett molesztálását vizsgálná az egyház köreiben.

A javaslatot a spanyol kormánykoalíció kisebbik pártja, az Együtt képesek vagyunk (Unidas Podemos) baloldali pártszövetség nyújtotta be közösen a katalán nacionalista ERC és a baszk nacionalista EH Bildu párttal.

A spanyol katolikus egyház 2021 áprilisában hozta nyilvánosságra, hogy húsz év alatt összesen 220 papja ellen érkezett feljelentés szexuális visszaélés miatt.

Tavaly decemberben vizsgálatot indítottak, miután az El País napilap közzétette saját, három évig tartó nyomozásának eredményét. A kutatásból kiderült: az 1943 és 2018 közötti időszakban 251 egyházi személlyel kapcsolatban merült fel a szexuális visszaélés vádja, az áldozatok száma vélhetően több mint 1200.

A bizonyítékaikat eljuttatták Ferenc pápának is, aki január közepén a spanyol püspökökkel folytatott megbeszélésén szorgalmazta az esetek felderítését.

A spanyol püspöki konferencia (CEE) közölte, hogy szándékában áll tisztázni a visszaéléseket, ezért az El País jelentését elküldte mindegyik egyházmegyének. Szerintük az egyház saját eszközei elegendők a történtek feltárásához. (MTI)

Pár napja egy éjszaka alatt lebontották New Yorkban Breuer Marcell világhírű magyar építész és formatervező egyik fontos épületét, az 1945-ben épült, Geller I néven ismert lakóházat – írta meg a Tervlap.

Az épület Breuer pályájának fontos modernista darabja volt, és amikor kiderült, hogy le akarják dózerolni, többen megpróbálták megvédeni, de az ingatlanfejlesztők megelőzték őket. Állítólag villa és teniszpálya épül a helyén.

Az épület Long Island egyik jobb részén volt, ahol egekbe szöktek az árak, az újabb építésű nagyobb villák között Breuer 1945-es háza kisebbnek számított. A kettős tömegű, binukleáris struktúra miatt volt egyedi. A nappali és a hálórészek két eltérő formai elemből álltak, közben az épület stílusa az orosz konstruktivizmus és New England-i helyi hagyományok jegyeit viselte magán – írja a Tervlap, ami szerint ez a ház vált az ideális modern családi otthon prototípusává.

A Pécsen született Breuer Marcell Dessauban, Walter Gropius mellett lett a Bauhaus mestere, majd Berlinben élt, és miután a Mérnöki Kamara a zsidó származása miatt nem vette fel, Londonba, majd a háború után pedig New York-ba ment.

A Geller I-nek köszönhetően indult be a karrierje. A házat felvették a Történelmi Helyek Nemzeti Nyilvántartásába, de műemléki védettsége nem volt, a helyi elöljáró a New York Timesnak azt mondta: „Tiszteljük az építészeti értékeket, de egy magántulajdonról van szó.” (via Telex)

A januári 4. héten az előző héthez képest kisebb mértékben, de tovább nőtt a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ.

Emelkedő tendencia jellemzi a Budapest környéki települések (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta) közös mintáját, valamint Pécs, Székesfehérvár, Szolnok és Szombathely mintáját. Csökkenést egyetlen vizsgált településen sem mértek.

A koronavírus örökítőanyagának koncentrációja minden mintavételi helyen az „emelkedett” kategóriába sorolható.

A kormány döntése alapján életbe lépett az árstop egyes alapvető élelmiszerekre, több üzletlánc mennyiségi korlátozást vezetett be a hatósági áras termékekre.

Spar: mindent korlátoznak

A Spar Magyarország mennyiségi korlátozást vezetett be minden üzletében a kormány döntése alapján hatósági árral szabályozott termékekre február 1-től.

Az áruházi és online vásárlások esetében a búzafinomlisztből és a kristálycukorból 10 kilót, a napraforgó-étolajból 10 litert, a 2,8 százalékos tehéntejből pedig 12 litert vásárolhatnak egyszerre a vásárlók. A sertéscomb esetében 10 kg, a csirkemell és -farhát esetében kiszereléstől függően 4 tálca vagy 3 kg lesz az egyszerre megvásárolható maximális mennyiség.

Maczelka Márk, a Spar Magyarország kommunikációs vezetője azt mondta, a kiemelkedő érdeklődés miatt döntöttek a mennyiségi korlátozás bevezetéséről, a döntéssel azt szeretnék elérni, hogy továbbra is a megszokottak szerint tudjon hozzájutni mindenki háztartási mennyiségben az érintett termékekhez.

CBA: aki akar, korlátozhat

A CBA hálózathoz tartozó vállalkozások maguk dönthetik el, hogy vezetnek-e be mennyiségi korlátozást a hatósági áras termékekre. Egyes üzleteikben van értékesítési korlát, de többségben vannak azok az egységek, ahol erre egyelőre nem volt szükség – közölte az MTI-vel a CBA kommunikációs igazgatója.

Fodor Attila azt mondta, a lakosság ellátását zavartalanul szeretnék biztosítani, ezért tartották szükségesnek limitálni a mennyiségeket azokban a boltokban, ahol felvásárlást tapasztaltak. A mennyiségi korlátozás a CBA üzleteiben nem egységes, különböző limitek léptek életbe az adott vállalkozás döntésétől függően.

Lidl: mindenhol mennyiségi korlátozás van

A Lidl Magyarország is azt közölte az MTI-vel, hogy február 1-től mennyiségi korlátozást vezetett be az árstop hatálya alá eső élelmiszerekre. Az egyszerre megvásárolható termékek mennyiségének maximalizálását a vállalat a vásárlók érdekében hozta meg, hogy folyamatosan biztosítsa az áruellátást, elkerülve az egyéb kereskedői felvásárlás lehetőségét – közölték.

A maximálisan megvásárolható mennyiség a Koronás kristálycukor és Belbake búzafinomliszt esetében 10-10 kg, a 2,8 százalékos zsírtartalmú Pilos UHT tejnél 12 liter, a VitaD'or Napraforgó-étolaj esetében 10 liter.

Tesco: egyelőre nincs korlátozás

A Tesco Magyarország közölte, hogy az áruházaiban a hatósági ár hatályba lépése után előfordulhat, hogy egyes hatósági ár alá tartozó termékek a 2021. október 15-i árnál is kedvezőbb áron lesznek megvásárolhatók. Ezekre vonatkozóan állítanak be limitet az egyszerre maximálisan megvásárolható mennyiségre. A normál háztartási mennyiség terméktől függően 5-12 darab. De az árstop életbe lépésének napján semmilyen termékre nem vonatkozik mennyiségi korlátozás – közölte az áruházlánc.

Az Aldi még vizsgálódik

Az Aldi Magyarország azt közölte, hogy egyelőre vizsgálja a lehetőségét a hatósági áras termékek esetben egy esetleges mennyiségi korlátozás bevezetésének. (MTI)

A Demokratikus Koalíció közleményt adott ki arról, hogy a párt birtokába jutott a kormányhivatal levele, ami a rezsicsökkentés reklámozására kötelezi a társasházakat.

A DK azt írja:

„Újabb szintet lépett a fideszes propaganda: a Demokratikus Koalíció birtokába került egy kormányhivatal által kiadott levél, amiben a társasházi közös képviselőket kötelezik a lakók »rezsicsökkentéssel összefüggő tájékoztatására«, és komoly szankciókkal, például a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatos vegzálásával fenyegetik azokat, akik ezt elmulasztják. Mint a levélben írják: ellenük »minden esetben eljárás fog indulni az esetleges hiányosságok megállapítására, és a jogsértés megszüntetésére«.”

A DK-s Konczer Erik szerint szégyen, hogy 2022-ben még ilyen, a fentihez hasonló rendeletek születhetnek, és eljárással fenyegethetnek meg tisztességes magyar embereket. „A Fidesznek úgy látszik már a közpénzmilliárdokból finanszírozott óriásplakáterdő és a megannyi hozzá hű tévécsatorna sem elég, hanem a házainkba, lakásainkba is be akarja vinni a kormánypropagandát” – írja a DK.

A mianmari katonai junta „bűnszövetkezetként” működik, rettegésben tartja az ország népét, ezért meg kell szigorítani a vele szembeni szankciókat – jelentette ki az ENSZ emberi jogi jelentéstevője a közleményében, amiben jelezte, hogy a közeljövőben olyan jelentést adnak ki, amiben a junta fegyverbeszerzési csatornáit is feltárják.

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala pedig arról számolt be, hogy friss információi alapján az eddig ismertnél több lehet azoknak a halálos áldozatoknak a száma, akiken a mianmari katonai elnyomás elleni tiltakozást torolták meg.

A junta ellenzői a hatalomátvétel első évfordulójára általános, de néma sztrájkot hirdettek meg az egész országra, ennek következtében a tudósítók csaknem kihalt utcákat láttak.

Tom Andrews, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által felkért független emberi jogi jelentéstevő, volt amerikai kongresszusi képviselő arról számolt be a közleményében, hogy az utóbbi hónapokban még több információt kapott tömeggyilkosságokról, kórházak, humanitárius szervezetek elleni támadásokról, falvak bombázásáról, felgyújtásáról, mint korábban.

„A katonai junta úgy működik, mint egy bűnszövetkezet, gyilkol, kínoz, elrabol, elűz embereket a lakhelyükről, miközben ráteszi a kezét az ország minden jövedelmére, vagyonára, ezért a nemzetközi közösségnek hatékony lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megfossza a hadsereget e bevételektől, a fegyverutánpótlástól és az elismertség minden formájától”

– mondta, és beharangozta egy alapos jelentését a fegyverbeszerzési forrásokról. Felpanaszolta, hogy az elmúlt egy évben az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem vezetett be teljes fegyverszállítási embargót Mianmar ellen. „A mianmari nép többet érdemel ennél az ENSZ-től és a nemzetközi közösségtől” – fogalmazott.

Ezzel szemben Jens Laerke, az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Irodájának szóvivője szintén Genfben arról beszélt, hogy Mianmarban a legrosszabb körülmények között élő 6,2 millió lakos alapvető szükségleteinek idei évi kielégítésére az ENSZ-nek 826 millió dollárt kellene nyújtania nekik, ami minden korábbinál nagyobb összeg az ország esetében, a tavalyi szükségletnek például több mint a kétszerese. Ez a növekedés is jelzi, milyen nagy válságban van Mianmar – mondta a szóvivő, aki szerint az 54 millió lakosból 25 millió él szegénységben, ezen belül 14,4 milliónak van szüksége valamilyen humanitárius segélyre, és 6,2 millió a legnyomorultabbak száma.

A katonai hatalmat elutasító rendszeres tiltakozások elleni megtorló intézkedéseknek legalább 1500 halálos áldozatuk van, de ezen kívül még több ezer ember halhatott meg a fegyveres ellenállásban – közölte az ENSZ Emberi Jogi Hivatalának szóvivője a hivatal genfi székhelyén.

Legalább 11 787 embert törvénytelenül vettek őrizetbe, és közülük 8779 még mindig nem nyerte vissza szabadságát. Ezek a számok tartalmazzák a békés utcai tüntetőket és az interneten tiltakozókat is – mondta Ravina Samdaszani. A megöltek között mintegy 200 olyan ember van, aki kínzásba halt bele börtönben – mondta.

Nicholas Koumjian, a mianmari ügyek kivizsgálását irányító emberi jogi ENSZ-megbízott még hétfőn azt mondta, hogy feltehetőleg több mint 1000 embert öltek meg a puccs óta olyan körülmények között, amik emberiesség elleni, illetve háborús bűncselekményeknek tekinthetők. „A biztonsági erők több ezer polgári személyt tartottak fogva úgy, hogy felmerül az önkényes fogva tartás, a kínzás, a nemi erőszak és az emberölés megalapozott gyanúja, de naponta újabb információk és bizonyítékok kerülnek az aktáinkba” – állt Koumjian hétfői közleményében.

Az egyik helyi civilszervezet szerint – ami az erőszak, a kínzás és az ítélet nélküli kivégzések eseteiről gyűjt adatokat – a puccs óta kb. 1500 civilt öltek meg, és közel 12 ezret vettek őrizetbe. Több tömeggyilkosságot a katonák számlájára írnak.

Mianmarban a keddre meghirdetett általános sztrájkot a hadsereg próbálta meghiúsítani, a megelőző napokban több mint 70 embert vettek őrizetbe ennek részeként – jelentette a Myanmar Alin állami napilap, amit az AP amerikai hírügynökség idézett.

Megfélemlítették a magáncégek tulajdonosait, hogy ha csatlakoznak a sztrájkhoz, akkor a hatóságok elvehetik a vállalkozásukat. Ha valaki tüntetni mer, az hosszú börtönbüntetésre számíthat – írta az AP. A közösségi médiára olyan felvételek kerültek fel, amiken csaknem kihalt utcák láthatók különböző városokban. De voltak juntapárti gyűlések is, amikről szintén kerültek fel képek a közösségi médiára. A fővárosban, Najpjidóban több ezer ember vett részt egy gyűlésen, amin Min Aung Hlaing tábornokot, a junta vezetőjét éltették. (MTI)

Amíg tavaly csak 3 154 743 forintot írt be életbiztosításnak, addig idén Allianz Bónusz Életprogramban 3 246 230 és Allianz Gondoskodás Programban 3,3 millió forintot írt be a fideszes Boldog István, akit korrupcióval vádolnak, és emiatt vissza is vonul az aktív politikából.

És amíg tavaly még csak 70 ezer forintot írt be hitelnek (valószínűleg helytelenül), addig idén 2 703 019 forintos tartozást vallott be.

Az ingyenes használatba kapott dolgai 4 379 028 forintot értek, szemben a tavalyi 3 354 510 forinttal.

Ungár Péter LMP-s képviselő, aki Ungár András és Schmidt Mária fiaként – illetve Mészáros Lőrinc üzlettársaként – saját jogon milliárdos, bukott némi pénzt: amíg tavaly 18 117 468 forint volt a számláján (8 926 968 forint devizában), addig most 12,2 millió forintja volt (9 358 099 forint devizában). Továbbra is 99 139 800 forint pénzkövetelése volt.

A fideszes Hörcsik Richárd – akinek majdnem kéttucat díszpolgári címe van – tavaly még így állt a vagyonnyilatkozatának lényegi részét tekintve:

Idén viszont már így?:

Hörcsik Richárd arról ismert, hogy állandóan az EU-t üti, miközben a családjával folyamatosan húzza be az EU-s támogatásokat, illetve annyit tankolt, hogy háromszor megkerülhette volna a Földet.

Az Országgyűlés elnöke, Kövér László vagyoni helyzete alig változott az előző évihez képest. A tavalyi 3 millió helyett most 5 millió forint van a számláján, és a 10 millió forintos tartozásából 9 077 000 forint lett a tartozása. (Igaz, amikor Erdélyben jár, egy hargitai luxusingatlanban szokott megszállni.)

Végre egy kicsit bekukkanthattunk a színfalak mögé, ugyanis kiderült, hogy milyen elvekre épít és honnan szedi az inspirációt Bagi Iván Karinthy-gyűrűs humorista, aki a köztévén évről évre egyre nevetségesebb Orbán-paródiákkal kacagtat meg egy egész országot szilveszterkor.

Bagi Iván a Pest Tv vendégeként azt mondta: „Érteni vélem azokat az axiómákat a részükről, hogy a humor mindig ellenzéki. A jó humor, az mindig fáj egy kicsit. Csak én azt gondolom, hogy most a világban olyan dolgok történnek, amikor muszáj bizonyos alapvető értékekért kiállni. Amikor tétje lesz annak is, hogyan humorizál az ember. Nyilván ez az ő olvasatukban propaganda meg mit tudom én. De vannak olyan idők, amikor még fontosabb a humor, tehát a humor szerepe felértékelődik.”

„Ha április 3-án számomra kedvezőtlen változás jönne, akkor mondhatom azt, hogy ellenzékinek lenni a legkedvezőbb dolog, hiszen akkor népszerű vagy, akkor mindenki szeret” – mondja Bagi, akinek akik most vannak (hatalmon), sokkal szimpatikusabbak. „Egy humoristának fel kell vállalni konfliktusokat, el kell viselni a támadásokat” – mondta Bagi, aki szerint ha bizonyos művészek kiállhatnak dolgok mellett, ő miért ne tehetné ugyanezt.

Azt is mondta, hogy akkor tartja magát autentikusnak, akkor tud tükörbe nézni, ha kimondhatja legalább a maga számára, hogy nem biztos, hogy a humorban mindig értéksemlegesnek kell lenni. Korábban elmondta már, hogy a köztévénél még nem szóltak rá felülről, hogy túl messzire ment. Szerinte a humoristának szeretettel kell nyúlnia a közszereplőkhöz, nem gúnyolódni rajtuk.

Bagi azt mondta, nagyon sok baloldali művész teljesítményét elismeri. Szerinte nagyon jó lenne, ha a művészet a politikán felül állhatna. Magáról azt mondta: „Azt veszem észre, hogy fiatalabb koromban jobb volt a humorérzékem. A groteszk-érzékem jóval idétlenebben működött, és gyakrabban észrevettem a fonákságokat.”

Bagi beszélt a PC-terrorról is – mármint nem a kormányéról, hanem arról, amit a jobboldaliak szerint csak a baloldaliak csinálnak –, a humorista azt mondta: „Nem könnyíti meg az életünket. Szerintem nálunk azért még nem olyan rossz a helyzet. Viszont azt tapasztalom, hogy egyszerűen nagyon oda kell figyelni. Mindenért támadhatnak, és főleg ugye balról kapja a pofonokat az ember, az a helyzet. Nagyon nehéz, bonyolult, mert a humorban is van az emberben egy zsinórmérték, egy ilyen erkölcsi érzék, hogy mi az, amit még megtehetsz, és mi az, amit nem.”

Szerinte mindenki sokkal érzékenyebb, miközben azt látja, hogy rengeteg az influenszer és youtuber, ahol nem nagyon van szabályozva, mit engedhetnek meg maguknak, és ott mindent lehet. „Nálunk szerintem egy humoristának nem kell még azért ezzel annyira komolyan kalkulálnia” – mondta. Korábban Nacsa Olivér is panaszkodott, hogy sokat támadják.

Bagi az influenszerekre és youtuberekre többször is visszatért, végül arra jutott, hogy nem szeretne rájuk reagálni, de attól még fáj neki meg bántja. Bár nem mondta meg, kikre gondol, nemrég a Cringebait youtuberei megnézték a legutóbbi szilveszteri paródiát, és arra jutottak, hogy a Kádár-rendszer hangulatát hozza vissza, hogy ezen az elvtársak azért tapsolnak, mert muszáj.

„Szerintem botrány, hogy ez megy, így szilveszterkor bárhol, mert röhögni nem lehet rajta, cserébe kibaszottul kínos az, hogy még itt is a kormánypropagandát kellett hallgatni” – mondta egyikük.

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendelkezik azokkal a katonai képességekkel, hogy fellépjen Ukrajnával szemben, de nem valószínű, hogy meghozta volna erről a végső döntést – mondta a sajtótájokoztatóján Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter. A Pentagon szerint ekkora haderővel egész Ukrajnát is el tudná foglalni.

Úgy fogalmazott: „Bár nem hisszük, hogy Putyin elnök végső döntést hozott arról, hogy beveti ezeket a katonai erőket Ukrajna ellen, most egyértelműen rendelkezik ezzel a képességgel.” Austin szerint Moszkva városokat és jelentősebb területeket is elfoglalhat, de olyan „provokatív politikai cselekményekhez” is folyamodhat, mint a szakadár területek elismerése.

Még nem késő a helyzetet diplomáciai úton rendezni

A védelmi miniszter azt mondta, Moszkva hónapok óta „következetesen és egyenletes ütemben” vonultatja fel katonai erőit Ukrajna határa mentén, amit az orosz haditengerészet is támogat.

Austin szerint a konfliktus nem elkerülhetetlen, és hozzátette, hogy még nem késő a helyzetet diplomáciai úton rendezni. Az USA továbbra is szorosan együttműködik NATO-szövetségeseivel, és „utat kínál Oroszországnak a válság helyett a nagyobb biztonság felé”.

„Ennek a helyzetnek nem kell konfliktussá fajulnia. Ő dönthet úgy, hogy visszavonul, és kiadhatja ezt a parancsot a csapatainak. Választhatja a párbeszédet és a diplomáciát. Bárhogy is dönt, az Egyesült Államok kiáll szövetségesei és partnerei mellett” – mondta Putyinról az amerikai miniszter.

Azt mondta, az USA elkötelezett amellett, hogy segítsen Ukrajnának megvédeni magát, többek között további páncélelhárító fegyverekkel.

„Csak növeljük a készültségi szintünket”

A sajtótájékoztatón részt vett Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke is, aki azt mondta, hogy nem áll szándékukban bevetni amerikai csapatokat egy Oroszország elleni offenzíva részeként. „Senkit nem vetettünk be. Senkit nem telepítettünk a helyszínre. Csak növeljük a készültségi szintünket” – mondta.

Milley szerint sem az USA-nak, sem a NATO-nak nem áll szándékában katonai erőket felvonultatni Oroszország ellen. „Az Egyesült Államok kormányának irányelve, hogy továbbra is támogassa a független Ukrajnát és céljait. Mi pedig továbbra is arra törekszünk, hogy javítsuk önvédelmi képességüket” – mondta Milley.

Ő is arról beszélt, hogy Oroszországnak a diplomáciai megoldásra kellene törekednie. „A fegyveres beavatkozásnak mindig az utolsó eszköznek kell lennie. A siker itt a párbeszéden múlik” – mondta.

Vért visznek oda

A Reutersnek három amerikai tisztviselő azt mondta, Oroszország már vért és egészségügyi eszközöket szállít a határhoz, hogy el tudja látni az esetleges áldozatokat, tehát Moszkva komolyan felkészült egy konfliktusra.

Zelenszkij szerint nem akkora a baj

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak. Ezt az államfő Kijevben mondta a külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján.

Elmondta, hogy 2019-ben, az államfővé választása után ellátogatott az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A városban lövések dörejei hallatszottak, pedig akkor Mariupol már nem tartozott a kelet-ukrajnai konfliktus övezetébe – mondta.

„Ma nem látunk nagyobb eszkalációt, mint korábban volt. Igen, nőtt a katonaság létszáma (az ukrán határ mentén), de erről beszéltem 2021 elején, amikor Oroszország hadgyakorlatairól esett szó. Nem hiszem, hogy feszültebb a helyzet most, mint akkor, a gyakorlatok tetőpontján volt” – mondta Zelenszkij.

Szerinte az elmúlt években mindig megvolt a valószínűsége az Ukrajna elleni orosz támadásnak. de „ennek valószínűsége 2021-ben akkora volt, mint most, 2020-ban kisebb és 2019-ben, a normandiai találkozó után még kisebb”.

Zelenszkij közölte, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az ukrán gazdaságból az Ukrajna elleni esetleges orosz invázióról szóló információk miatt.

Az ukrán elnök cinizmusnak minősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meghívását, hogy látogasson el Oroszországba. Rámutatott arra, hogy Lavrov előre bocsátotta: az orosz fél csak a kétoldalú kapcsolatok javításáról hajlandó vele tárgyalni, de a Donyec-medencei válság rendezéséről nem. Zelenszkij azt kérdezte:

„Már hogy tehetném meg Ukrajna elnökeként, hogy nem beszélek a Donyec-medencéről, hiszen az egész világ arról beszél?”

De azt is mondta, hogy nem fél Oroszország képviselőivel találkozni, bármilyen formában történjék is, kész lenne akár a fogolycsere kérdéséről is tárgyalni Moszkvával.

Zelenszkij reméli, létrejön egy ukrán-amerikai-orosz tárgyalási platform a béke elérése érdekében. „Vissza akarjuk kapni a területeinket, meg akarjuk állítani a háborút. Mit tehet Joe Biden amerikai elnök? Nem tudom, megteheti-e, de szeretném hinni, hogy meg tudja csinálni azt, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna együtt üljön tárgyalóasztalhoz” – mondta Zelenszkij, aki minden alkalommal, amikor beszél Joe Bidennel, felveti ezt a kérdést. Az urkán elnök azt mondta, egyelőre az ezzel kapcsolatos elképzelések még kezdetlegesek, ezért nem kíván részletekbe bocsátkozni. (via Reuters, New York Times, MTI)

Súlyos lábsérülést szenvedett az a 60 éves nő, akit hajnali 3 óra előtt a 17. kerületben, a Pesti úton ütött el egy szirénázó rendőrautó. A baleset körülményeit az ügyészség vizsgálja. Markó Attila rendőr-dandártábornok, Budapest rendőrfőkapitányának rendészeti helyettese a kórházban látogatta meg az asszonyt, és a BRFK támogatásáról biztosította.

A rendőrök vagy egy tucat autóval egy menekülő autóst üldöztek, akit először azért akartak megállítani, mert a a 15. kerületben egy egyirányú utcában a forgalommal szemben közlekedett. A sofőr nem állt meg, nekiment egy rendőrautónak, és elsodorta a mellette álló rendőrt, aki könnyű sérülést szenvedett. Menekülés közben egy másik rendőrautónak is nekiütközött, ott nem sérült meg senki. Amikor a 17. kerületben végül megállították, kiderült, hogy az autót egy 16 éves kamasz vezette, akinek jogosítványa sincs. Őt és a két utasát előállították a XV. Kerületi Rendőrkapitányságra. (police.hu)

Orbán Viktor miniszterelnök Madridban elkezdte a tárgyalásait – közölte Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.

Orbán este elsőként a szélsőjobboldali VOX párt elnökével egyeztetett, szombaton pedig – a korrupcióért börtönre ítélt – Nicolas Sarkozy volt francia elnökkel beszélget Párizsban.

Orbán Viktor és Santiago Abascal, a VOX elnökének megbeszélése a szombati európai szélsőjobboldali pártvezetők találkozója előtt volt. A téma állítólag az európai keresztény és konzervatív értékek védelme, a családok és a gyerekvállalás támogatása meg az illegális bevándorlás elleni fellépés volt.

Orbán Viktor kedden Vlagyimir Putyinhoz megy pofavizitre Moszkvába. (via MTI)

Megjelent Krúbi Szív című, az énekes szívproblémáját feldolgozó számának a klipje, amiben feltűnik a Bagi Iván utáni legviccesebb Orbán-parodizátor, Bödőcs Tibor is.

A Börbán Tiktor/Ordőcs Vibor előbb a nyelvét pörgetve eltűntet egy tévét a nyugdíjasok nagy örömére, aztán pedig a vécéről kilépve tiszteleg a kórházi ágyon fekvő Krúbinak, és kezet csókol neki.

A többször stílust váltó szám többször stílust váltó klipjében feltűnik Lovasi András is, a vége felé pedig az időjárásjelentés alatt olyan kifejezések szerepelnek, hogy „baszó kedd” meg „szopó szerda”.

„A hang lehet Jákob hangja, de a kéz Ézsau keze” – nyilatkoztatott ki a legfőbb vezér a Szamizdat 16. című krokijában.

Orbán arról ír, hogy az Európai Unió Bírósága február 16-án arról hirdet ítéletet, hogy lehet-e politikai és ideológiai feltételekhez kötni a tagállamokat megillető pénzügyi forrásokat. „A főbíró nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, milyen döntés várható. A bíróság elnöke szerint a luxemburgi bíráknak nem is az előttük fekvő ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell határozniuk. Másutt azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ítélet az integráció következő fázisának alapjául szolgál majd” – írja Orbán.

A kormányfő az okfejtésben lényegében arra szólít fel, hogy a tagállamok ne tartsák be az Európai Bíróság döntéseit, mert azok valójában politikaiak, nem jogiak:

„Az uniós jog nem ad a kezünkbe olyan eszközt, amit a bíróság politikai döntéseivel és a lopakodó hatáskörbővítéssel szemben használhatunk. Ezért a tagállamoknak közösen kell fellépniük jogaik védelmében.

A tagállamoknak nem szabad elfogadniuk, hogy az Európai Bíróság a tagállamok népei és kormányai helyett politikai döntéseket hozzon. Ez nemcsak Lengyelország és Magyarország ügye, ez minden európai polgár és tagállam közös ügye.”

A miniszterelnök az írást azzal zárta, hogy: „Ébresztő!”

Hogy mi ez az egész álságos szamizdatosdi, itt írtunk hosszabban.

Az ellenzéki összefogás bejelentette, hogy szombat délelőtt 11:30-kor sajtótájékoztatót tart. Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese, Szent-Iványi István, a külpolitikáért és Európa-politikáért felelős szakpolitikai kabinetvezető és Vadai Ágnes, a DK alelnöke arról fog beszélni, hogy az ellenzék alaptörvény-módosítási javaslatot nyújt be, hogy ne lehessen népszavazás nélkül kilépni a NATO-ból és az EU-ból.

Orbán Viktor ezúttal egy félperces videóval állt ki a Budakeszin és Budaörsön elinduló fideszes jelölt, Menczer Tamás, a tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár mellett.

A „Hajrá, Menczer Tamás!" című videóban annyi funkciója van Menczernek, hogy Orbán beszól neki, amiért sajtot kért a lángosra („Ez ilyen luxuslángos, nem?”), de azt is csak egy odavetett félmondattal teszi meg, de ezen kívül szóba sem kerül a jelölt, Orbán csak arról beszél a lángossütőnek, hogy ő mezítlábas lángost kér (ahogy a kávét is issza), és külföldön nem találni lángost, végül a közös képre sem kerül fel az államtitkár.

Kilép pártjából a német szövetségi parlament (Bundestag) ellenzéki oldalához tartozó Alternatíva Németországnak (AfD) egyik társelnöke, Jörg Meuthen – jelentette be a politikus.

Jörg Meuthen az ARD országos köztelevíziónak azzal indokolta a döntését, hogy a szélsőjobboldali párt egyes részei „nem a szabadságon alapuló demokratikus berendezkedés talaján állnak”.

Elmondta, hogy vereséget szenvedett az A szárny (Der Flügel) nevű – a törekvései miatt alkotmányvédelmi megfigyelés alá vont és hivatalosan feloszlatott – platformjával folytatott harcban, és így kudarcot vallott pártvezetőként.

„A párt szíve nagyon a jobbszél felé húz”, egyértelműen totalitárius vonásokat vett fel, és a koronavírus-járvány óta a szektásodás jelei is megmutatkoznak – mondta Jörg Meuthen.

Az AfD-nek így már nincs jövője az országos politikában, legfeljebb keletnémet (az egykori NDK területén működő) regionális pártként maradhat fenn – véli Jörg Meuthen, aki 2015-ben szerezte meg a két társelnöki tisztség egyikét. (MTI)

A Rákosmenti Pirítós Facebook-oldal osztott meg egy videót egy autósüldözésről, ami hajnali 3-kor zajlott a Pesti úton. A felvételen látszik, hogy az autónak még egy BKK-s busszal is megpróbálták az útját állni.

A Telexnek a BRFK elárulta, hogy a sofőrt meg akarták állítani a 15. kerületben, de továbbhajtott, sőt nekiment egy rendőrautónak, és elsodorta a mellette álló rendőrt, aki könnyű sérüléseket szenvedett. Ezután több rendőrautó is követni kezdte.

Nekiütközött még egy rendőrautónak, de továbbment, végül hajnali 3 óra körül a XVII. kerületi Békás-szoros utcánál sikerült megállítaniuk. Az autóban hárman utaztak, a sofőr egy 16 éves fiú volt, akinek nincs jogosítványa.

„Az akció során az egyik, megkülönböztető jelzéssel haladó szolgálati autó elütött egy elé lépő asszonyt, akit a mentők súlyos sérülésekkel vittek kórházba. A baleset körülményeit az ügyészség vizsgálja” – közölte a BRFK.

Pócs János átadott egy szélcsatorna-fejlesztést, és az eseményen meg is lebegtették a fideszes parlamenti képviselőt.

A szélcsatornát az L. Simon László parlamenti helyére érkező Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára is kipróbálta.

„A szabadesést szimuláló szélcsatornàk egyre népszerűbbek mind a katonai, mind a polgári oktatás területén, jelentős szerepük van az ejtőernyős kèpzésben, és ami különösen meghatott, hogy a mozgáskorlátozott-, valamint a vak-, és gyengénlátó honfitársaink is használják az eszközt, amellyel növelik énhatékonyság-érzésüket, a lebegés során felszabaduló hormonok pedig antidepresszáns hatásúak” – írja.

A kormány elégedett a 1,5 éves próbaprogram eredményeivel, ezért a „Minden gyermek tanuljon meg úszni!” célért kiterjeszti az óvodai nagycsoportosok és az általános iskolai alsósok kötelező úszásoktatását – írja a HVG.

A programot próbaként indították el 2020 őszén a főváros XXII. kerületében, Debrecenben, Móron és Tokajban, és most úgy döntöttek, „első alkalommal 2022. február 1. és 2028. június 30. között” szélesebb körben is megvalósítják, ehhez 2028-ig évi 7,2 milliárd forintot adnak.

A programot „a Magyar Úszó Szövetség bevonásával és a kiválasztott települések illetékes köznevelési intézményei fenntartóinak közreműködésével” bonyolítják le, de a határozatból nem derül ki, hány települést akarnak kiválasztani és hogyan.

A pénzt az Úszó Szövetség kapja, az emberierőforrás-miniszternek „a támogatás felhasználásának és elszámolásának részletes feltételeit meghatározó támogatói okiratot” kell vele aláírnia.

• 1989. március 22-én a Független Jogász Fórum kezdeményezésére a hatalommal szemben álló, szétforgácsolt magyar ellenzék létrehozta az Ellenzéki Kerekasztalt, hogy egységes fellépéssel állhassanak ellen az ellenzéket különalkukkal kecsegtető MSZMP megosztó törekvéseinek.
• Az ellenzék szerint most hasonló a helyzet, mint 1989-ben: a Fidesz közel 12 éves kormányzásának hála az ország eltávolodott a demokrácia értékeitől, és a magyar ellenzék is tagolt, akár 33 éve, így nem maradt más választása, mint az ideológiai ellentéteket félretéve összefogni.
• Ezért volt szükség előválasztásra, amivel közös ellenzéki jelölteket és miniszterelnök-jelöltet választottak, de ez nem elég, közös programra van szükség, illetve az Orbán-rendszer lebontását segítő egységes tervre.
• A Civitas Intézet ezért Ellenzéki Kerekasztal 2022 címmel rendezvénysorozat indított, hogy a vezető szereplők és szakértők elmondhassák, mik a terveik az adott területeken.
• A délelőtti, nyolcadik alkalommal a környezetvédelemről beszélgetett Bősz Anett (MLP-DK), Harangozó Gábor (MSZP), Nunkovics Tibor (Jobbik), Schmuck Erzsébet (LMP), Szabó Rebeka (Párbeszéd) és Urfi Máté (Momentum).
• A külpolitikai beszélgetésről itt, az oktatásügyiről pedig itt írtunk.

1. Lesz külön minisztérium?

Teplán István a Civitas Intézettől elmondta, ez egy hosszú évtized volt a környezetvédelemben a Rio+20 konferenciától a glasgow-i klímacsúcsig, miközben Magyarországon teljesen eltűnt a környezetvédelem. Az első kérdés az volt, hogy hogyan segítenék elő a pártok a környezetvédelem ügyét.

Schmuck Erzsébet (LMP): Mindent másképp kell csinálni. Ő civilként ott volt 1992-ben a riói konferencián, és már akkor látszott, hogy óriási problémák vannak. Ezután megmozdult a világ, az EU is elfogadott fenntarthatósági stratégiát. Úgy tűnt, a környezetvédelem erősödni fog, a civilek és a szakértők is lelkesek voltak. Magyarországon is lett önálló környezetvédelmi minisztérium, amit 2010-ben megszüntetett Orbán Viktor, aki szerint a környezetvédelem luxus, a gazdag országok játékszere. Szisztematikusan tönkretették a környezetvédelmi hatóságokat is, és felzabálták a zöldfelületeket. Önálló zöldügyi minisztérium kell a klímaváltozás fékezésére, illetve a biológiai sokféleség megszűnése miatt. Vagy ha kisebb egy minisztérium, szakmai háttérszervezetek kellenek.

Nunkovics Tibor (Jobbik): Ezekben minden ellenzéki párt egyetért, és rajtuk fog múlni, hogy ne csak egy kirakatminisztérium szülessen. Most tulajdonképpen a kormányhivatalokban van egy-egy osztály, amelyek feladata lenne a környezetvédelem, de ez láthatóan nem működik.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): A részletes kormányzati struktúráról még egyeztetnek, és ez fontos, de a civilek bevonása nélkül nem lehet hatékony. Azoknak az NGO-knak, amik közfeladatokat vállalnak át a kormánytól, átlátható rendszerben kell anyagi forrásokat juttatni. Ahogy a fővárosban is felállítottak egy klímatanácsot, és egyeztettek az emberekkel arról, hogy milyen lépéseket kell hozni, ezt országos szinten is megcsinálhatják az önkormányzatok. A Megújuló Magyarországért felmérése szerint a magyar lakosság több mint fele politikailag is fontos kérdésnek tartja a klímaváltozást.

Harangozó Gábor (MSZP): A klímaváltozás a következő évtizedek legkomolyabb kihívása, nemcsak a civilek, de a szakszervezetek bevonására is szükség van, mert ha nincs komoly, mindent lefedő állami irányítás, ami tervezett módon csinálja az átállást, abból nagy baj is lehet. Mint például amikor a rendszerváltás után a magyar vidéken 1,5 millió ember elveszítette a munkahelyét, és máig nem tudni, mitől lenne nekik megint munkájuk. Ha nincs irányított átmenet, az információ csúcsán lévők és a tőketulajdonosok fognak megint jól járni, az emberek meg rosszul, de csak úgy lehet változtatni, hogy nettó munkahely ne szűnjön meg.

Urfi Máté (Momentum): Közben jó lenne, ha a létező jogszabályokat is betartanánk. Amikor például a nem éppen legszegényebbnek számító településén, Budafokon nem bírja kinyitni az ablakát, mert valaki rádobta a műanyag palackjait a tűzre, nem tudja, kit kell felhívni. Egy felmérés szerint a szemétégetők alig 10 százaléka teszi ezt szociális okokból, a többiek meg nem értik, mi a baj. Aki szegény, azon segíteni kell, aki ezt csinálja, azt meg kell büntetni. De magasabb szinten sem jobb a helyzet: ha a kormányzat be akar építeni egy Natura 2000-es területet, csak kiemelt kormányzati beruházásnak nevezi, és azt csinál, amit akar. Egy kormányváltással például elkezdenék betartani a saját jogszabályaikat. Az ellenzéknek egyébként van zöld szószólója: Szél Bernadett.

Bősz Anett (DK): Azért sem mindegy, hogy hol és hogyan döntenek a környezetvédelmi ügyekről, mert ezeknek a döntéseknek be kell oltaniuk a többi területet is. Az alternatív iskolákban már tanított környezetvédelmi témákat az alaptanterv részévé kellene tenni. Ha most nem folynak le ezek a viták, száz év múlva már nem lesz, aki vitázzon. Szerinte úgy tűnik, mintha ez nem liberális téma lenne, de neki tetszik a francia zöldek hozzáállása: egyszerre kell azokat védeni, akik a hó végétől meg a világvégétől félnek.

A hoppmester Teplán említette, hogy nem csak a CEU ment el, hanem a Regionális Környezetvédelmi Központ is, sőt itthon volt egy jó zöldhatóság is, aminek az élére Orbán a hozzá nem értő „Tüzépes Katikát” nevezte ki, aztán a hatóságot besorolta valami kormányhivatal alá, ami semmit nem csinál, a mezőőrök legfeljebb migránsokra vadásznak.

2. Energiastratégia

Hogy képzelik el az összefogás pártjai az energiastratégiát, főleg hogy az emberek úgy is érezzék, hogy azzal jól járnak? Márki-Zay például azt kérte, mindenki fogyasszon kevesebb energiát.

Bősz Anett (DK): Mindent máshogy kell csinálni, mint az elmúlt 12 évben. A kormány a Paks 2 beruházással együtt elkezdett felépíteni egy zöldenergiát minden értelemben támadó politikát, például teljesen ellehetetlenítik a szélerőművek telepítését. Pedig Németországban láttuk, hogy nagyon szeles és napos időben negatívba válthat az áram ára, vagy kis patakok tudnának közvilágítást intézni falvaknak. A fosszilis energiákra épülő olajmonarchiáknak nem barátja, mégis ők építik a legnagyobb hullámerőműveket. Ezt a kis országot sokkal jobbá lehetne tenni egy jobb energiamixszel.

Urfi Máté (Momentum): Megvédené a kormánypropagandával szemben Márki-Zayt, mert teljesen jól mondta: a cél igenis az, hogy mindenki sokkal kevesebb energiával éljen, de senki nem mondta, hogy csökkenjen az életminőség, vagy hogy egy huszárvágással történjen mindez. Mélyfelújításra van szükség, egészében kell felújítani a lakásokat-házakat sok-sok milliárd forintból. Okosabban kéne költeni az adóforintokat, nem csak odadobni a támogatást például bármilyen ablakfelújításra. A legtöbb üvegházhatású gáz (mintegy 40 százalék) az ingatlanok kéményein pöfög kifelé. A mostani energiastratégia a gombhoz varrja a kabátot: megnézik, Paks 2 mikorra lesz kész, a többi energiához naperőművek kellenek. Ő 5 éve napenergiából keresi a pénzt, de megférnek egymás mellett a zöld energiák, hiszen például este nem süt a nap.

Harangozó Gábor (MSZP): A legolcsóbb energia az, amit nem fogyasztunk el. A lakosság érdeke, hogy évi 100 ezres nagyságrendben újítsanak fel lakásokat. Helyi gazdaságokat kell felfuttatni, ehhez energetikai beruházásokat kell támogatni. Ma például olyan napelemparkok épülnek, amik offshore-cégeken keresztül az Orbán családot gazdagítják, ezzel szemben a helyi gazdaságot fejleszthetnék a helyi kis erőművek.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): 2030-ra legyen a megújuló energia aránya a jelenlegi duplája, kb. 35 százalék, ezzel párhuzamosan az üvegházhatású gázokból legyen 60 százalékkal kevesebb. A Mátrai Erőművet át kell alakítani, mert most nagyrészt lignitet éget. A napelemadót meg lehetne szüntetni, a szélerőműveket a megfelelő helyeken létre lehetne hozni, és lakossági szinten is hozzáférhetővé kellene tenni a pályázatokat, nem úgy, mint most, hogy 1 óra alatt elfogy a forrás. Lázár Jánosnak nagy szerepe volt abban, hogy az EU-s energiahatékonysági forrásokat inkább állami épületek felújítására fordították, miközben az állam tőkeerősebb a lakosságnál.

Nunkovics Tibor (Jobbik): Senki nem akar olyan világban élni, ahol energiahiány van, és az elektromos autót meg a laptopot csak néhány naponta lehet tölteni. Az államnak biztosítania kell az energiát és a lehetőségeket az energia- és pénzspórolásra. Ehhez elég komoly befektetésre van szükség, de ha az állam a finanszírozásba be tud szállni, valódi rezsicsökkentést érhetne el az ország. Az energiamixnek a legolcsóbbnak, a legbiztonságosabbnak és legfenntarthatóbbnak kell lennie. Magyarországon 2012 óta egy település 16 km-es távolságában nem lehet szélerőművet építeni, így egyetlen terület jöhet szóba, valahol a Hajdúságban, de ott meg nem is érdemes, szemben például a Kisalfölddel, vagy a nagyobb folyóink mentén, ahol szeles az idő. Erről többször adott be törvénymódosítást, hiába.

Schmuck Erzsébet (LMP): Az átalakítások komoly gazdasági érdekeket és lobbicsoportokat sérthetnek. Például az atomenergiát idővel ki kell vezetni, miközben vannak atomhatalmak, amik az atomenergiát és a gázt is zöld energiának akarják nevezni. Paks 2-t le kell állítani, a felfüggesztése benne is van a közös programban. A napenergia a legjobb, de az, hogy jó mezőgazdasági zöld felületekre tettek napelemparkokat, nem jó megoldás. Április 3. után kell felülvizsgálni, hogy hogyan alakítsák át az energiaszolgáltatókat.

Nunkovics szerint a decentralizáció az ésszerű, minél szélesebb körben kell saját energiatermelés, Szabó pedig azt mondta, amíg emberek csak fával tudnak fűteni, addig a szociálistűzifa-programra is szükség van, de ez sem működik jól, mert elfogy és nem is jó minőségű a fa.

3. Mezőgazdaság

Schmuck Erzsébet (LMP): A mezőgazdasági programba is be kell építeni a zöld célokat, de a részleteket nem ismeri, ezzel külön csoport foglalkozik.

Nunkovics Tibor (Jobbik): Az egész világ szeretné elérni, hogy jobb legyen az élelmiszer minősége, és kevesebb legyen a vegyszer. Világszinten nő a népesség, mi viszont fogyunk. A vegyszereknek nem nagyon találni helyettesítőt, bár zajlanak biztató kutatások. A mezőgazdasághoz kellenek nagy- és kisüzemek is. A szakdolgozatát a klaszteresedésből írta, szerinte a dánok azért lettek nagyhatalom, mert az 1920-as években itt tapasztalt mintákat ott alkalmazták. A magyar gazdák rossz tapasztalatai megvannak az 1990-es évektől kezdve, ezért most is fenntartásokkal kezelik a helyi kereskedelmet. Az állam ebben segíthetne.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): Agrár-környezetgazdálkozási programok is vannak, segíteni kell a biogazdálkodást is, például aki 5 évig vállal ilyesmit, annak az első hektárt az állam biztosítaná, de ott van a beporzóvédelem is.

Harangozó Gábor (MSZP): Ő az egyik társszerzője az agrárprogramnak is. Ezt az országot alapvetően nem a nagy gazdaságok jellemzik, és nem ott van a gond, ahol tudás van. A baj ott van, ha egy falu környékén egy nagygazdáé az összes föld, mondjuk 1000 hektár, és ott iparszerű növénytermesztés folyik gyakorlatilag egy foglalkoztatottal, és nem foglalkozik biogazdálkodással, csak kaszálja a profitot. Közben van, aki 2000 hektáron tart 300 tejelő szarvasmarhát, és foglalkoztat 100 embert. Magyarország gyakorlatilag az aranykalászos gazdaképzésre alapozott helyi kiskirályok rendszerére kezd átállni, ami katasztrófa. Tudásalapú, EU-s és környezetvédelmi előírásokat betartó mezőgazdaságra van szükség.

Urfi Máté (Momentum): A Greenpeace programjában a Momentum elfogadta az irányt, hogy minél több ökológiai gazdálkodás legyen, és többé ne történhessen az, ami Kishantossal. Az is igaz, hogy ezzel drágábbak lennének az élelmiszerek, de vannak köztes utak is, olyan módszerek, amikkel mindenki nyer. Magyarország most szárad ki (például a homokhátság), több víz folyik ki, mint ami érkezik. Ha ezt meg tudnánk fordítani, olcsóbb lenne a termés.

Bősz Anett (DK): Az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az erőforrással való ellátottság a három alappillér. Lássuk be, hogy Magyarország baromi szegény. A hazai mezőgazdaságot a fogyasztói tudatosság is segíti, például Németországban egy doboz tojásra rá van írva, hogy azért drágább, mert ezzel a helyi gazdát támogatod. Ez itthon elsősorban jóléti kérdés, ez egy elrontott társadalmi-gazdaságpolitikai politika eredménye. A forrásokat becsülettel felhasználva megoldható lenne ez is.

Schmuck Erzsébet (LMP): Az is kérdés, hogy hogyan tud hozzájárulni a klímaváltozás megfékezéséhez a szántóföldi gazdálkodás átalakítása. Maga Nagy István miniszter mondta, hogy a talaj életereje nagyon lecsökkent. Ha ezekre a kihívásokra nem tudunk választ adni, az élelmiszerárak megsokszorozódnak a nagyon komoly terméskiesések miatt.

4. Jövő

Milyen módszerek vannak, amiket a pártok bevisznek a közösbe, mik azok a szempontok, amikkel a jövő nemzedékeire gondolnak?

Harangozó Gábor (MSZP): Benne van a programban a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa titulus visszaállítása. Másfél éve dolgoznak a közös programon, szerinte olyan született, amilyet egyetlen párt sem tudott volna csinálni. Márki-Zay Péter azt mondta, az ő feladata, hogy a civileket összekösse a pártokkal, és ez is történt: még több szakértő jött, a programokat frissítették, kiigazították, azok még jobbak lettek. A megnevezett emberek a szóvivői ezeknek a területeknek, de sok szakpoltikus dolgozott az anyagokon. A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell. De nem a nagy gazdaságok jelentik a problémát, hiszen az új előírásokhoz a nagy, tőkeerős, jobb technológiájú cégek tudnak alkalmazkodni, a kisebbek tönkremennek. A rossz technológiákat kell visszafogni, a támogatási rendszert átalakítani, és a kisebb gazdaságoknak adni forrást, hogy jobban tudjanak alkalmazkodni. Minél kiszolgáltatottabb a falusi ember, annál irányíthatóbb, erről szól az összes orbáni átalakítás.

Szabó Rebeka (Párbeszéd): Az Orbán-kormány szándékosan tönkretette a kishantosi biogazdaságot. Ez szimbóluma annak, hogy az Orbán-kormány gonosz, és csak a kicsinyes politikai bosszú vezeti. Évek után Kishantosnak adott igazat a bíróság, de addigra direkt tönkretették az ottani földet. A spekulációs célú földhalmozáshoz hozzá kell nyúlni. Egyébként az állatvédelem is része a környezetvédelmi programnak, de erről most nem esett szó.

Sziasztok, szevasztok, jó reggelt, csókolom! Ismét reggel van, megint hideg van, megint itt a 444 reggeli hírlevele, és még mindig vannak másmilyenek is.

4 kiemelt cikk a 444-ről:

• A 2018-ban gyengén szereplő fideszes jelöltek közül többhöz is ragaszkodik Orbán
  
• Orosz Anna: Erre a rendszerre rámegy az életünk, így nehéz azt mondani, hogy csinálja más
  
• Nyugi van, még nem jönnek az oroszok, üzenték Ukrajna vezetői a népüknek
  
• Nem eszik olyan forrón a siklót
  

BéLFÖLD

Mától lehet igényelni átjelentkezést, külképviseleti szavazást és mozgóurnát, személyesen és levélben a helyi választási irodánál, online a Nemzeti Választási Iroda weboldalán adható be az igénylés.

A Fidesz is megnevezte egyéni jelöltjeit az áprilisi választásra: Orbán Viktor nem indul egyéniben, míg Völner Pál helyére az esztergomi alpolgármester ugrott be. A 2018-ban gyengén szereplő fideszes jelöltek közül többhöz is ragaszkodik a kormányfő, Németh Szilárd például két vereség után is lehetőséget kap újra, hátha harmadszor beveszi Csepelt, a miniszterek viszont menekülőútvonalat kaptak a rázósabbnak tűnő választókerületekből.

Az ellenzék közben megnevezte a szakpolitikai felelőseit, és bejelentette, hogy visszatérítené a minimálbéreseknek az szja-t, és azt ígérik, ha nyernek, megerősítik a munkavállalói jogokat, eltörlik a túlóratörvényt, támogatják az atipikus foglalkoztatást, és eltörlik a kötelező kamarai tagdíjat. Orosz Anna, a Momemtum elnökségi tagja szerint nem most kell nyilvánosan lefolytatni az ellenzéken belüli vitákat, mert csak egységes kiállással nyílhat esély a győzelemre. Most épp egy – első pillantásra is óriási kamunak tűnő – hétéves kurvázással gyanúsítja a keresztény-konzervatív sajtó Hadházy Ákost, példaértékű fegyelemben sorakozik fel a polgári média az Origótól a Mandinerig.

Elfogadták a vizsgálóbizottság jelentését: nem született döntés a Városháza eladásáról, és nem voltak irányított pályázatok sem. Az a vizsgálóbizottság állapította meg ezt, amit a Fidesz kezdeményezett, és amit a fideszes polgármester Kovács Péter vezetett.

Kreinbacher József építőipari és borászati nagyvállalkozó telekürtölte a sajtót azzal, hogy 2023 végén már sikló jár a Gellért-hegy tetejére. Alaposabban megvizsgálva a beruházás helyzetét, ez elhamarkodott ígéretnek tűnik, Budapest vezetése ugyanis másmilyen siklót akar.

Csak februárban zárulhat le a vizsgálat, amit a Pécsi Tudományegyetemen indítottak a korrupt vizsgáztatás miatt, a fővárosban viszont bizottság vizsgálja, hogyan került Schadl György birtokába egy sor önkormányzati lakás a fideszes kerületekben.

• Orbán Viktor elárulta, mi az egyetlen dolog, ami számít.
• Tucker Carlson dokumentumfilmet forgatott Magyarországról, bár szerinte a déli határkerítés túloldalán Szlovákia van.
• Álláshalmozásért méltatlansági eljárást kezdeményeznek Keszthely fideszes polgármestere és alpolgármestere ellen.
• Bírósági megrovást kapott egy férfi, mert azt írta a volt főnökéről a Facebookon, hogy nem szeret fizetni.
  
• Kiderült, hogy Bayer Zsolt azért megy a Békemenetre, mert szerinte a másik oldalon állóknak „csak a vélt meg valós genitáliáik vannak, azokért küzdenek”.

GiZDASÁG

A Portfolio információi és számításai szerint évi 400-450 milliárdos vesztesége lehet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés miatt, még a mostaninál kedvezőbb gázárak mellett is.

Ki kell írni a boltok és piacok bejáratára, hogy a kormány befagyasztotta 7 élelmiszer árát, és azt is meghatározzák, milyen szöveggel és logóval. A honlapok nyitó felületén is meg kell jelennie a kormányzati plakátnak.

A Curtin University kutatócsapata az univerzum rádióhullámait tanulmányozta, amikor észlelték az égbolt egyik legfényesebb rádióforrását, egy új típusú, villogó sugárzást. A felfedezésük részleteiről a Nature-ben számoltak be.

Amikor az űrben valami „ki-be kapcsol”, azt tranziens jelenségnek nevezik. Származhat pulzártól, ami milliszekundumok vagy másodpercek alatt villan, de lehet az egy szupernóva, ami néhány napra feltűnik, mielőtt újra eltűnik.

A most észlelt jelenség viszont 20 percenként „kapcsol be, majd ki” – mondta Natasha Hurley-Walker asztrofizikus, aki szerint:

„Ez nagyon kísérteties egy csillagásznak, mert nem ismerünk olyan dolgot az égbolton, ami ezt csinálja, és ez ráadásul elég közel van hozzánk, kb. 4000 fényévnyire. Ez a galaktikus hátsó kertünk.”

A jelenséget Tyrone O'Doherty, a Curtin Egyetem hallgatója észlelte, majd jelezte a tanárának, Hurley-Walkernek, aki az egyetem Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpontjának munkatársa.

A jelenség viselkedése megfelel az úgynevezett ultrahosszú periódusú magnetárnak, egy lassan forgó neutroncsillaggal. Ennek a típusú objektumnak a létezését már megjósolták, de még sohasem figyelték meg.

De lehet egy összeomlott csillag is, ami fehér törpe pulzárrá vált, ez viszont nagyon valószerűtlen. „Bármi is az, nagyon extrém. És természetesen lehet valami olyan is, amire sosem gondolnánk” – mondta Hurley-Walker.

A szakértők a Nyugat-Ausztráliában lévő MWA (Murchison Széleslátóterű Hálózat) teleszkópjának segítségével vizsgálták az eget. (Guardian via MTI)

San José az első amerikai város, aminek az önkormányzata az Egyesült Államokban precedens nélküli határozatot hozott, miszerint a település fegyvertartó lakosainak kötelező lesz felelősségbiztosítást kötniük a lőfegyverükre.

A városi tanács tagjai kedden késő este fogadták el azt az indítványt, ami alapján San José fegyvertulajdonosainak lakás-, bérleti- vagy felelősségbiztosítást kell kötniük. Ez kiterjed mindazokra a károkra és veszteségekre, amik a lőfegyver gondatlan vagy véletlen használatából erednek.

A fegyvertartóknak ezenkívül kisebb összegű éves díjat is be kell majd fizetniük, amit a bizonyítottan lőfegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekmények kármentesítésére fordítanak – közölte Sam Liccardo, a kaliforniai város polgármestere, aki szerint San José az első amerikai település, amelyik ilyen határozatot fogadott el.

A fegyvertartás politikailag igen érzékeny téma az Egyesült Államokban, ahol a világ országai közül a legmagasabb az egy főre jutó fegyvertartás aránya, és a gazdag országokhoz képest magasabb a lőfegyverrel elkövetett erőszakos cselekmények száma is.

A kaliforniai fegyvertartók szövetsége (CRPA) jelezte, hogy megtámadja a határozatot, mert az szerintük alkotmányellenes és nem is lesz hatással a fegyveres bűnözőkre.

A helyi sajtó szerint az önkormányzati döntést még jóvá kell hagynia a testületnek a februári végső szavazáson ahhoz, hogy augusztusban hatályba léphessen.

1989-ben Kalifornia államban tiltották be először a támadó fegyvereket, miután az egyik iskolai lövöldözésben meghalt öt kisiskolás gyerek. Azóta hat másik tagállamban és a szövetségi fővárosban is betiltották a támadó fegyvereket a Giffords lőfegyverbiztonsági szervezet adatai szerint. (Reuters, MTI)

Katarnak az Egyesült Államok segítségére lesz szüksége ahhoz, hogy meggyőzze Doha üzleti partnereit, hogy a katari földgáz egy részét Európába szállítsák, ha az orosz-ukrán konfliktus miatt esetleges fennakadások lépnének fel az Európába irányuló orosz gázszállításban – mondta el a Reuters hírügynökségnek a tárgyalásokat jól ismerő, neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő, aki szerint a kérdést részletesen is megtárgyalja majd Tamim bin Hamád Al Táni katari emír és Joe Biden amerikai elnök az arab sejk jövő heti washingtoni látogatásakor.

A Biden-kormányzat az elmúlt hetekben Katart és más jelentős energiatermelő országokat is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy tudnának-e segíteni abban az esetben, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, és az USA büntetőintézkedésekkel sújtaná Moszkvát.

„Doha nagyobb globális energiaellátási fennakadások esetén is segíthet, mint ahogyan tette ezt 2011-ben a fukusimai katasztrófa idején” – fejtette ki a forrás a japán atomerőmű-balesetre utalva.

Katar a világ egyik legnagyobb LNG-kitermelője, ezért biztosíthatná Európának a szükséges kieső földgázmennyiséget. De nincs túl sok tartaléka cseppfolyósított földgázból, mivel a legtöbbet hosszú távú szerződésekkel már lekötötték.

„Katar jelentős vásárlóit kellene meggyőznie az Egyesült Államoknak vagy másoknak ahhoz, hogy rövid távú megoldásként Doha a nekik szánt földgázt Európába küldhesse” – mondta a forrás.

Hosszú távon Katar azzal számol, hogy az LNG-exportja jelentősen nőni fog, de az energiabiztonság fenntartása érdekében az EU-nak hosszú távú földgáz-szerződéseket kell kötnie ahhoz, hogy elkerülje a jövőbeli kínálati hiányt – véli a forrás.

Oroszország arra figyelmeztetett, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök személyét sújtó esetleges szankciók neki nem ártanának, de „politikailag rendkívül károsak” lennének. Joe Biden kedden újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy mérlegelné ezt a lépést is, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát. A két oldal egyelőre kivár, de még mindig feszült a helyzet. (MTI)

Hat amerikai F-15E Strike Eagle vadászgép szállt le egy észtországi légitámaszponton, a gépek a jövő hét végéig a Baltikumban maradnak.

A NATO közölte, hogy készenlétbe helyezi az erőit, és több hadihajóval és harci repülőgéppel megerősíti a kelet-európai jelenlétét. A műveletet Oroszország az ukrán határ közelében történt orosz csapatösszevonás miatti nyugati „hisztériának” nevezte. A hétfői közlemény nem említette vadászgépek Észtországba vezénylését.

A hat F-15-ös gép a baltikumi légi rendészet keretében teljesít szolgálatot – közölte a NATO Szövetséges Légierő Parancsnoksága. A baltikumi légi rendészet feladatait december óta a belga légierő F-16-os gépei látják el.

A három egykori szovjetköztársaság (most NATO- és EU-tag) Észtország, Lettország és Litvánia nem állított hadrendbe vadászgépeket, így a légvédelmüket 2004 óta a többi tagállam felváltva biztosítja. A misszióban részt vevő gépek bázisa az észtországi semari és a litvániai siauliai légitámaszpont.

A NATO korábban közölte, hogy Dánia négy F-16 vadászgépet vezényel csütörtökön a litvániai Siauliainál működő légitámaszpontra.

A harci gépek a baltikumi légi rendészet feladatain túl részt vesznek az Astute Protector kódnevű hadgyakorlaton is – közölte a szövetséges parancsnokság. (MTI)

Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalára kikerült egy 39 másodperces videó, amin éppen meglátogat egy kisgyerekes csáládot.

Orbán Viktor ezalatt ezeket mondja:

• Gratulálok!
• Semmi nem számít, csak hogy van gyerekük. Meg mennyi van.
• Semmi, semmi, semmi, semmi.
• Higgye el, higgye el, semmi, a végén, a végén semmi más nem számít.
• Nem érdekes, hogy a mekkora a ház, nem érdekes, hogy mekkora az autó. Semmi.
• Egy dolog számít, van-e gyerek. Egészséges-e, megvan-e, és minél több, annál jobb.
• Semmi nincsen, se karrier, se pénz, semmi nincsen, ami később ne lenne elérhető. Egyetlen dolog van, ami később már nem lesz meg, a gyerek.
• Nincs gyerek, nincs jövő.

Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában, a parlamenti alsóház plenáris ülésén, miközben az orosz kormánypárt a délkelet-ukrajnai szakadár területekre irányuló fegyverszállításokat kezdeményezett. A külügyminiszter a parlamenti kormányóra alkalmából elhangzott felszólalásában azt mondta:

„Ha nem érkezik konstruktív válasz, és a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát, akkor Moszkva, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elnök többször is kijelentette, megteszi a szükséges ellenlépéseket. Mindenesetre mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszországnak és a polgárainak a biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk.”

Lavrov megismételte: az USA biztosította Oroszországot, hogy a héten megadja a tételes írásos választ a biztonsági garanciák ügyében. Azt mondta, Moszkva nem hagyja, hogy a Nyugat végtelen vitákba temesse a kezdeményezést, és a témakört az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) hárítsa át.

Azt mondta, a kormány kész arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap, de a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

A biztonság oszthatatlanságának elve

Lavrov azt mondta, hivatalosan az EBESZ-országok külügyminisztereihez fordulna, hogy tisztázzák, a kollégái konkrétan miként értelmezik a biztonság oszthatatlanságának elvét, aminek az értelmében az egyik állam biztonsága nem szavatolható másik állam biztonságának rovására.

Ezt az elvet két pontban az EBESZ két hivatalos dokumentuma, az 1999-ben Isztambulban elfogadott Európai Biztonsági Charta és az EBESZ 2010-es csúcstalálkozóján elfogadott Asztanai Nyilatkozat is tartalmazza. Az első szerint minden országnak jogában áll megválasztania vagy megváltoztatnia a biztonsági szövetséget, amibe belép, a második szerint pedig egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy saját biztonságát másokénak rovására erősítse – mondta Lavrov.

Lavrov: A Nyugat provokációkra hangolja Ukrajnát

Szerinte „síri csend” volt a válasz, amikor január 21-én Genfben Antony Blinken amerikai külügyminisztertől megkérdezte, hogy ezt a kettősséget hogyan kell a gyakorlatban értelmezni a NATO-bővítés szempontjából. Lavrov azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy Oroszország elleni „provokációkra” hangolja Ukrajnát a Donyec-medencében, „harci lázban ég”, diplomatáinak evakuálásával pedig hisztériát gerjeszt, amit az ukrán vezetők kénytelenek csillapítani. Szerinte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „elvesztette a kapcsolatot a valósággal”.

„Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agressziója”

A Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva fegyverszállítást sürgetett a délkelet-ukrajnai szakadároknak Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára. Szerinte erre azért van szükség, hogy növeljék a donyecki és luhanszki „népköztársaság” védelmi képességét, és feltartóztassák „Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.

Az orosz kormánypártot aggodalommal tölti el, hogy „gyakorlatilag a NATO összes vezető országa” halált okozó fegyverrel „pumpálja fel” Ukrajnát, és a szomszédos országba „nagy számban” érkeznek katonai kiképzők és hivatásos NATO-katonák, emellett pedig az ukrán erők egyre intenzívebben lövik Donyeck és Luhanszk megye területét – mondta.

Vlagyimir Vasziljev, a kormánypárt frakcióvezetője az Egységes Oroszország Telegram-csatornája szerint sürgette az ország vezetését, hogy indítson katonai szállítmányokat a szakadár „népköztársaságokba”, és tegye meg az összes szükséges intézkedést az állampolgáraik biztonsága érdekében.

„Politikailag destruktív Putyint szankciókkal fenyegetni”

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „politikailag destruktívnak” nevezte, hogy Joe Biden amerikai elnök szankciókat helyezett kilátásba Putyinnal szemben egy Ukrajna elleni orosz invázió esetére. Az orosz vezető kintlévőségei befagyasztásának lehetőségét firtató kérdésre Peszkov azt mondta, hogy az államfő a Rosszija Bankban tartja a pénzét, ami ellen már bevezettek büntetőintézkedéseket.

Latin-Amerikai terjeszkedés

Lavrov egyebek között azt is elmondta, hogy Latin-Amerikában Oroszország különösen szoros kapcsolatokat ápol Kubával, Nicaraguával és Venezuelával, és hogy az elmúlt napokban lebonyolított telefonbeszélgetések során Putyin és hivatali partnerei megállapodtak: megvizsgálják a „stratégiai partnerség elmélyítésének további lehetőségeit kivétel nélkül minden területen”.

Szoros kapcsolat alakult ki Argentínával, Bolíviával, Brazíliával és az új chilei kormány „érdekelt abban, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok ne váljanak az úgynevezett Monroe-doktrína áldozatává” – mondta Lavrov. (A doktrínát a 19. századi amerikai elnökről, James Monroe-ról nevezték el, és később az „Amerika az amerikaiaké” jelszó formájában vált ismertté.)

Lavrov szerint a brit külügyminiszter moszkvai látogatása két héten belül megvalósulhat. (MTI)

A keszthelyi Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület összeférhetetlenség megállapítására irányuló eljárást indított a Nagy Bálint polgármester és Vozár Péterné alpolgármester ellen, mert évekig különböző gazdasági társaságok felügyelőbizottsági és igazgatósági tagjaiként díjazást kaptak, amit tilt az önkormányzati törvény – írja a 24.hu.

A politikusok azután mondtak le a céges megbízásaikról, hogy a lap rákérdezett az összeférhetetlenségre. Az egyesület két éve levelez hivatalokkal, és törvénymódosítás is volt, és ha megállapítják az összeférhetetlenséget, az méltatlansági eljárást is vonhat maga után.

Molnár Tibor, a képviselő-testület ellenzéki tagja azt mondta, a méltatlansági eljárás indításáról a KÉVE január elején sajtótájékoztatót is összehívott, de arra a városi lapot és a helyi televízió sem ment el. A KESMA-hoz tartozó megyei napilap, a Zalai Hírlap újságírója Molnár szerint érdeklődött, és egy hírt is írt az ügyről, de az nem jelent meg.

Nagy Bálintot a Fidesz az áprilisi választáson képviselőjelöltként indítja Zala megye 2. számú választókerületében, és ha megválasztják, döntenie kell: az országgyűlésben képviselőként vagy polgármesterként szeretné-e folytatni. (24)

A minimálbéreseknek a személyi jövedelemadó (szja) teljes visszatérítését, a munkavállalói jogok megerősítését, az atipikus foglalkoztatás támogatását és a kötelező kamarai tagdíj eltörlését említették választási győzelem esetén megvalósítandó javaslataik között ellenzéki képviselők a Facebookon közvetített online sajtótájékoztatójukon.

Ez 2 havi jövedelem is lehet

Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese az ellenzéki pártoknak a munka világát érintő javaslatait úgy összegezte: egyensúlyt akarnak teremteni a munkáltatók és a munkavállalók között, nem akarják ellehetetleníteni a munkáltatókat, de meg akarják védeni a munkavállalókat számukra kiszámítható munkakörülmények biztosításával.

Azt mondta, igazságosabbá teszik a szja-rendszert, visszaadják a Fidesz által az alacsonyabb jövedelműektől elvett, sokaknak akár 2 havi jövedelemnek megfelelő adójóváírást.

Ez a minimálbér szintjén az szja teljes visszatérítését jelenti, és egészen a minimálbér másfélszereséig növelni fogja az embereknél maradó jövedelmet – mondta.

Eltörölnék a túlóratörvényt

Megígérte, hogy a munka törvénykönyvének túlmunkával kapcsolatos, az ellenzék által rabszolgatörvénynek nevezett részét eltörlik, és a szakszervezetekkel közösen kidolgozott új munkavédelmi, munkajogi kódexet alkotnak.

Több jogot és lehetőséget biztosítanak a szakszervezeteknek, nyugat-európai mintára erős jogosítványokkal ruházzák fel a munkaadók és a munkavállalók képviselőit arra, hogy vállalati, iparági és nemzetgazdasági szinten bérmegállapodást köthessenek – ígérte Komjáthi.

Bérrendezést ígérnek

A momentumos Buzinkay György, Pest megye 3-as számú egyéni választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje Magyarország felzárkóztatása érdekében kiemelkedően fontosnak nevezte a bérrendezést, a nyugdíjaknak és a közszférában dolgozók bérének emelését. EU-s minimálbérre van szükség, és kulcsfontosságú a távmunka, a rugalmas és részmunkaidős foglalkoztatás támogatása – mondta.

Az EU-ban Magyarországon a legrövidebb az álláskeresési járadék jogosultsági időtartama, ezért az ellenzék azt szeretné, hogy április 3-án népszavazás legyen arról, hogy 3-ról 9 hónapra emeljék ezt az időtartamot.

Valódi piacra van szükség

A DK-s Horváth Jácint, Zala megye 3-as számú választókerületének ellenzéki képviselőjelöltje azt mondta, a munkáltatók támogatásához olyan gazdasági környezet szükséges, ahol a piac által elismert valós teljesítmény alapján dől el, ki sikeres.

A kamarai rendszer átalakításának célja, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv) hatékony szolgáltatásokat biztosítsanak, és eltörlik a kötelező kamarai tagdíjat – ígérte.

EU-s pénzek és kkv-k

Beszélt arról is, hogy az EU-s forrásoknak olyan fejlesztési és finanszírozási rendszert alakítanának ki, ami nem egyedi vagy kampányszerű támogatásokat biztosít, hanem hosszú távon segíti a kkv-kat.

Állami kockázatitőke- és hitelgarancia-mikrohitelprogramot indítanak és adókedvezménnyel támogatják a kisebb cégek közös beruházásait. Támogatják „a vállalkozó Erasmust”, azaz a külföldi tanulást, tapasztalatszerzést, hálózatépítést vállalkozóknak, vállalkozásnak – mondta.

Horváth Jácint azt ígérte, támogatást adnak a leghátrányosabb helyzetű régiókba települő, ott fejlesztő vállalkozásoknak, és az EU-s források felhasználásával vidéki gazdaságfejlesztési programot valósítanak meg, ha nyernek. (MTI)

Az európaiak szerint az Európai Unió előtt álló legnagyobb kihívások között a klímaváltozás (49 százalék), a társadalmi egyenlőtlenségek (36 százalék), az egészségügy (34 százalék), a munkanélküliség (32 százalék) és a migrációs nyomás (30 százalék) szerepel legelöl – derült ki az Európai Parlament és az Európai Bizottság közös, Európa jövőjéről szóló, friss Eurobarométer-felméréséből.

Klímaváltozás

A felmérés szerint mivel majdnem minden 2. európai tekinti az éghajlatváltozást az EU jövője előtt álló fő globális kihívásnak, a megkérdezettek túlnyomó többsége támogatja az európai zöld megállapodás környezetvédelmi célkitűzéseit.

A válaszadók 88 százaléka tartja fontosnak, hogy a gazdaság területén növekedjék a megújuló energia részaránya és nagyobb legyen az energiahatékonyság. A megkérdezettek 80 százaléka abban ért egyet, hogy 2050-re Európát a világ első klímasemleges kontinensévé kell tenni, és segíteni kell a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek piacának növekedését.

Egyenlőtlenség és egészségügy

A felmérés résztvevői által kiemelt, további globális kihívások közé tartozik a társadalmi egyenlőtlenségek (36 százalék), az egészségügy (34 százalék), a munkanélküliség (32 százalék) és a migrációs kérdések (31 százalék), valamint a kényszerű migráció és lakóhelyelhagyás, amit kb. 30 százalékuk említett.

Szabadság és demokrácia

Az európaiak 27 százaléka véli úgy, hogy az EU fő értéke a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság uniós tiszteletben tartása, amit az EU gazdasági, ipari és kereskedelmi ereje követ (25 százalék). A válaszadók szerint a béke (49 százalék), a véleménynyilvánítás szabadsága (47 százalék), a társadalmi egyenlőség és szolidaritás (45 százalék) meg a mások iránti tolerancia és nyitottság (44 százalék) azok az értékek, amiket az EU más országokhoz képest a legjobban megtestesít.

Boldog éltek

Az európaiak túlnyomó többsége, 81 százaléka boldogan él az EU-ban és hazájában (89 százalék), és elégedett a családi életével (89 százalék).

Aktívabbak lennének, ha lenne miért

Az európaiak részéről egyértelmű elvárás, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat kézzelfogható eredményekhez vezessen. A válaszadók aktívabban vennének részt a konferencia tevékenységeiben, ha meg lennének győződve arról, hogy részvételük tényleges hatással jár (53 százalék).

Az európaiak 90 százaléka ért egyet azzal, hogy az Európa jövőjével kapcsolatos döntések során jobban figyelembe kellene venni az uniós állampolgárok véleményét. 55 százalékuk szerint az európai választásokon történő szavazás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy az uniós szintű döntéshozók meghallgassák a véleményüket. (via MTI)

A Portfolio információi és számításai szerint évi 400-450 milliárd forintnyi vesztesége lehet az állami MVM-nek a rezsicsökkentés miatt még a mostaninál kedvezőbb gázárak mellett is.

A lap szerint rövid távon még kezelhető a pénzügyi helyzetet, de ha tartósan magasak maradnak a gázárak (például az orosz-ukrán feszültség miatt), az éves veszteség akár meg is duplázódhat. Ez később jelentős költségvetési terheket okozhat, még akkor is, ha a távhő- és víziközmű szektor mostani komoly kihívásai megszűnnek.

Szilveszter este derült ki, hogy a magyar állam 208 milliárdos tőkeemelést hajtott végre az MVM-ben. Egy évvel korábban 210 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre. Az MVM jegyzett tőkéje a 2019-es 337 milliárdról 2021 végére 797 milliárd forintra ugrott, közben a cég a 2018-as enyhe, 12 milliárdos adózott veszteség után 2019-ben közel 47 milliárdos, 2020-ban pedig közel 55 milliárdos adózott nyereséget termelt.

De a lap úgy tudja, a cégnél az elmúlt hónapokban mellett elfogyott a jelentős, kb. 250-300 milliárdos méretű pénzügyi puffer, amit korábban felhalmoztak az egyetemes szolgáltatással. A TTF gázár szárnyalása, a gyenge forint és a rezsicsökkentés fenntartása együtt az utolsó hónapok MVM-eredményére drámai negatív hatást gyakorolt, emiatt olvadhatott el a 250-300 milliárdos pénzügyi puffer – írja a lap.

A Portfolio szerint évi kb. 400-450 milliárdos vesztesége keletkezhet, ha stabilan 360 forint körül marad az euró, és egész évben 60 euró/MWh körül ragad a tőzsdei TTF gázár, ami pedig a mostaninál jóval kedvezőbb lenne, mert most 90 euró körül jár a februári kontraktus ára (főleg az orosz-ukrán feszültség miatt), az egyes határidős kontraktusok ára pedig egész évre 80 euró körüli árat vetít előre. (Portfolio)

Jó reggelt! Reggel van, tél, hideg.

Mindenekelőtt itt van négy kiemelt hír a 444-ről:

• A korábbi helyettes államtitkár „nem emlékszik”, hogy egy protekciós vizsgázóról egyeztetett Schadl Györggyel
  
• Kocsis Máté a Völner-ügyről: Ne idétlenkedjünk már!
  
• Gattyán György beköltözött a NER Elysiumába, egyetemének ösztöndíjait pedig Tiborcz István bankja fizeti
  
• Mit kezdene az ellenzék az oktatással?
  

Erre a reggeli hírlevélre meg a többire itt lehet feliratkozni.

A HON

Folytatódik a Völner–Schadl-ügy: a mostani részben Jeney Orsolyáról írtunk, aki az igazságügyi minisztériumban foglalkozott a bírósági végrehajtás törvényi szabályozásával, aztán nyitott egy jól jövedelmező saját végrehajtói irodát.

Megkérdeztük Kocsis Mátét a Völner-ügyről, és kiderült: Völner Pál egyelőre marad a frakcióban, de a kampányban nem vesz részt. Arról, hogy hogyan értékelte a kézilabda-Eb-t, itt írtunk.

Tóth Endrével, az ellenzék oktatási felelősével készített interjúnkból kiderül, hogy magasabb fizetést, kevesebb tananyagot és befogadó iskolákat ígérnek az ellenzéki pártok. Kivezetnék a 8 osztályos gimnáziumokat, megszüntetnék az állami kontrollt, de nem akarják lemásolni a 2010 előtti rendszert sem. Önálló minisztériummal és komoly intézményekkel csábítanák vissza a szakértőket. Az ellenzék közölte azt is, hogy a bérlakásépítés támogatásával küzdene a lakhatási válság ellen.

Miután az Átlátszó megírta, hogy összeférhetetlen a két tisztsége, a fideszes Bús Balázs egy év után lemondott az önkormányzati képviselőségről. A kerületben indul a választáson, az 1,7 milliós fizetéssel járó NKA alelnöki posztot tartotta meg.

Senki sem támogatta Varga Zs. András előterjesztését a Bírói Tanácsban, hogy ítéljék el az ellenzék alkotmányozási terveit, pedig még a legfőbb ügyész helyettese és a Völner Pált váltó Répássy Róbert államtitkár is erről győzködte a bírákat.

Most épp Gödöllő korábban Pegasusszal megfigyelt polgármesterét fenyegeti a Városháza-ügyben „szivárogtató” Anonymous, ami azt lebegteti, hogy ha nem mond le a tisztségéről, leleplezi Gémesi György „kellemetlen titkait”.

Nem vallja magát bűnösnek a vadász, aki véletlenül lelőtt egy 2 km-rel arrébb a kertjében beszélgető férfit. Az állatorvosként dolgozó vádlott a baleset előtt egy nappal használt először fegyvert. A puskacsövet lakott terület irányába, az ég felé tartotta, amikor az váratlanul elsült.

• Az EP különbizottsága elítélte a magyar kormányt a Pegasus használata és a Fudan Európába telepítése miatt. Közben lemondott az izraeli kémszoftvert fejlesztő cég elnöke.
  
• 50 éves korában szívinfarktusban meghalt Setét Jenő roma polgárjogi aktivista, gyertyagyújtással emlékeztek rá a Szent István-bazilikánál. Így búcsúztak tőle.
• Nagy Zsolt árokpucoló közmunkásként üzeni, hogy fontos a választások tisztaságának védelme.
• A BKV vizsgálatai szerint emberi mulasztás okozhatta a szombati metróbalesetet.
• Breaking: Varga Judit talált valamit jót is Brüsszelben.

PIAC

Itt a NER első igazi újítása: láncfűrésszel kertészkednek. Derékba vágták a fákat, hogy jó legyen kilátás az Elysiumra átkeresztelt rózsadombi volt SZOT-szállóból, ahol most majdnem félmilliárdért árulnak egy 2 hálószobás lakást.

Gattyán György be is költözött a NER Elysiumába, az egyetemének ösztöndíjait pedig Tiborcz István bankja fizeti: az ellenzéki pártvezérhez tartozó Kodolányi János Egyetemről egyenes út vezet a Tiborcz István által a napokban megvásárolt Gránit Bankba, a kampányolás fáradalmait pedig privát szaunavilágban pihenheti ki Gattyán a Rózsadombon.

Siker: a Transparency International jelentése szerint Magyarország csak a második legkorruptabb tagállam az EU-ban. A szervezet szerint stagnál az EU-s országok korrupciós mutatója, a közbizalom pedig egyre gyengül a világjárvány miatt.

284 milliót kapott a vidéki kiadó, amelyik megjelentette Semjén és Bayer Zsoltok vadászkönyvét, és összesen 5,2 milliárd közpénz ment el csak a vadászati kiállítás vidéki költségeire.

• Külön rendelet jelent meg a Magyar Közlönyben arról, hogy az SZJA-visszatérítést nem viheti el a végrehajtó.
• Oroszország is beszállhat a Budapestet elkerülő vasútvonal építésébe.
• A német hadiipari óriás bevásárolta magát a 4iG-be.
  
• A Tiborcz István gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége megkapta az engedélyt a bányanyitásra Kiskunlacházán, 2030-ig „gyűjtheti” a kavicsokat.
  

FERTŐ

Tovább nőtt a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek száma, minden második teszt pozitív lett. Emelkedik a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja is. A GVH engedélyezné, hogy benzinkutakon és drogériákban is lehessen antigén gyorstesztet venni, de ha ezt nem támogatja a kormány, javasolnák a gyorstesztek árának maximalizálását.

Izraelben engedélyezhetik a 4. oltást minden öt hónapnál régebben oltott embernek: az adatok szerint a csak háromszor oltottakhoz képest legalább háromszor kisebb eséllyel lesznek súlyos betegek azok, akik megkapták a negyedik oltást is.

• Az EU-ban február 1-től uniós védettségi igazolvánnyal szabadon lehet menni, nélküle pedig teszttel.
• Visszautasította egy oltatlan beteg szívátültetését egy bostoni kórház, mondván, olyan pácienseknek bocsátják rendelkezésre a transzplantációra váró szerveket, akiknek a lehető legnagyobb esélyük van a túlélésre.
  

GLÓBUSZ

Gigantikus áramszünet volt Közép-Ázsiában, leállt a fűtés, a metró és a reptér. A hivatalos közlés szerint üzemzavar okozott áramkimaradást Kazahsztánban, Üzbegisztánban és Kirgizisztánban.

Olyan éhes volt a tehén, hogy a családja szeme láttára harapdálta halálra a parasztot, és ez nem is számít különleges esetnek Uttar Pradeshben. A hinduk sok évszázad óta jól elvoltak a szent tehenekkel, aztán pár éve jött a populista hindu nacionalista párt, és mindent elrontott.

• Egyszerre comingoutolt a német katolikus egyház 125 papja és dolgozója, reformokat sürgetnek, és kérik, hogy az LMBTQ-embereket is kezelje egyenlő módon az egyház.
• Nyomoz a londoni rendőrség az illegális partik miatt, amiket Boris Johnson hivatalában tartottak a lezárások alatt.
• Isztambult megbénította a havazás.
• Amerikában egy 25 éves fekete férfit tartóztattak le egy ötvenes fehér férfi helyett.
  
• Meghalt Olavo de Carvalho, Jair Bolsonaro szélsőjobbos, koronavírus-tagadó tanácsadója.
  

PARANCSURALOM

Oroszországban a hatóságok a szélsőségesek és terroristák listájára tették Alekszej Navalnijt és a közeli munkatársait, Fehéroroszországban pedig propagandista lett a repülőről lerángatott Prataszevics.

Kanada is hazaszállítja diplomatái családtagjait Kijevből.

Az egyik legnagyobb holland egyetem, a Vrije Universiteit úgy döntött, visszautasít minden további kínai támogatást, miután felmerült, hogy Peking megpróbálja befolyásolni az európai oktatási intézményekben folyó vitákat.

• A felháborodás hatására újra beengedi a Peng Suajt támogató pólókat az Australian Open.
• A Harcosok klubja Kínában új befejezést kapott, amiben a hatóságok győzedelmeskednek.
• Öngyilkos lett a kínai fiú, akiről gyerekkorában lemondtak a szülei, majd amikor újra megkereste őket, kitagadták.
• Kémkedés vádjával 8 év börtönre ítéltek Iránban egy francia turistát.
  
• Újabb két rakétát lőtt ki Észak-Korea.

TESTEDZÉS

Kiderült, hogy közpénzből vesznek covid-teszteket a focistáknak: 10 NBI-es futballklub összesen 425,1 millió forint taotámogatást igényelt járvány elleni védekezésre, és a közpénz jelentős részét, 400,1 millió forintot tesztekre költötték, 4,4 milliót pedig fertőtlenítőkre.

• Busznak ütközött a 25 éves Tour de France- és Giro d'Italia-győztes Egan Bernal kerékpáros, meg kellett műteni a gerincét.

DILI

Képmutatásrekordot próbált dönteni az Origo, de véletlenül lendületből arcon is csapták magukat mellé: azon őrjöngtek, hogy a Telex előre megírta Csollány Szilveszter nekrológját (ami egyébként teljesen normális egy újságnál), miközben az orbánista hecclap is ugyanaznap készítette be a halálhírről szóló cikket.

• 400 millió forintnyi kártérítést fizethet a YouTuber, aki azt állította Cardi B-ről, hogy nemi herpesze van és drogozik.
  
• Olaszország utolsó királyának leszármazottai visszakövetelik a koronaékszereket.
  
• Jön az előfizetős influenszerkedés az Instagramon.
  
• Bajban a Disney: Hófehérke túl fehér, a hét törpe túl törpe.
  
• Pottyondy Edina vlogolás közben kopaszra borotválta a fejét.

Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki újságíró, aki 2019-ben menekült el az országból, és akit tavaly egy földre kényszerített repülőjáratról rángatták le a barátnőjével együtt, a jelek szerint a fehérorosz állam propagandistája lett: egy félórás Youtube-videóban tűnt fel, válaszolva néhány kérdésre.

A külföldre üldözött ellenzéki elnökjelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja egyik tanácsadója, Franak Viačorka azt írja a Twitteren, hogy:

„Raman Prataszevics váratlanul újra megjelent a rezsim tévéjének fő híreiben. Jelenleg a kormánypárti »Jogivédelmi rendszer« alkalmazottja, bár még mindig házi őrizetben van. Az új Raman szerint a Nyugat háborút provokál, és a gép eltérítését megszervezték.”

Az Aljakszandr Lukasenko fehérorosz elnököt hevesen bíráló Prataszevics 2019-ben menekült el Fehéroroszországból, és a Telegram Nexta Live című csatornájánál dolgozott. A fehérorosz hatóságok szélsőségességgel és társadalmi gyűlöletkeltés szításával vádolták meg. Az újságíró tagadja a vádakat, amiket jogtalan politikai elnyomásnak tekint.

Prataszevics csatornája tudósított és segített koordinálni azt a megmozdulást, amin tömegek tiltakoztak Lukasenkának a 2020. augusztusi elcsalt elnökválasztáson aratott győzelme miatt.

A múlt héten az USA légikalózkodással vádolt meg négy fehérorosz tisztségviselőt, mert tavaly májusban a minszki repülőtéren leszállásra kényszerítették a Ryanair 4978-as számú, Athén-Vilnius járatát, hogy őrizetbe vegyék a fedélzetén utazó Prataszevicset és az orosz barátnőjét.

Állami kalózkodás

A légi kalózkodás vádjára reagálva Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a BelTA fehérorosz állami hírügynökség jelentése szerint közölte, hogy országa nem fogott el, nem térített el és nem kényszerített leszállásra Ryanair-gépet.

Fehéroroszországot korábban már sorozatos szankciókkal (többek között beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással) sújtotta az USA, az EU, Nagy-Britannia és Kanada az eltérített járat miatt, ami Washington szerint hamis bombariadó célpontja volt.

A kb. 130 utas és a személyzet tagjai között négy amerikai állampolgár volt a gépen – közölték az amerikai igazságügy-minisztérium szankcióit ismertető ügyészek. A fehérorosz vezetők ellen arra hivatkozva emeltek vádat kalózkodás miatt, hogy a gépen amerikai állampolgárok is utaztak. A most bejelentett vádak alapján kiszabható büntetés 20 évi elzárástól életfogytiglani börtönig terjed az USA-ban.

A gépeltérítést a fehérorosz repülésügyi hatóság vezetője, Leanyid Mikalajevics Csura és egy FNU LNU rövidítéssel jelölt állambiztonsági tisztségviselő irányította az ügyészek szerint. Büntetőintézkedésekkel sújtották Csura helyettesét, Oleh Kazjucsicot, illetve FNU LNU felettesét.

Az amerikai ügyészek szerint Csura és FNU LNU azelőtt érkezett a minszki repülőtérre, hogy a Prataszevicset szállító gép felszállt Athénben, és eljuttatták a hamis bombafenyegetésről szóló értesítést a légiirányítóknak. Feltehetően ez a két vezető biztosította, hogy a gép Minszkben szálljon le, mert megakadályozták, hogy tájékoztassák a szomszédos Ukrajna hatóságait a hamis bombariadóról, amíg a gép az ő légterükben tartózkodott. A pilótákat már a fehérorosz légtérben tájékoztatták a bombaveszélyről, és FNU LNU adatta ki a „vörös kódot”, ami azonnali leszállást igénylő riadót jelent – mondták az ügyészek.

A leszállás után az utasokat busszal a repülőtérre szállították, Prataszevicset és a barátnőjét, Szofija Szapegát elvitték. Egy ideig Minszkben voltak őrizetben, majd házi őrizetbe helyezték őket. Prataszevicset többek között tömeges zavargások szervezésével vádolják, amiért akár 15 év börtönbüntetést is kaphat, de a jelek szerint vádalkut köthetett.

A szélsőségesekről és a terroristákról nyilvántartott listára tette Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikust az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring).

A vonatkozó jogszabály szerint a Roszfinmonitoring lajstromán szereplő, terrorista és szélsőséges tevékenységet folytató személyek bankszámláit befagyasztják, és az érintettek legfeljebb havi 10 ezer rubelt (mostani árfolyamon kb. 40 ezer forintot) vehetnek fel maguknak és a jövedelemmel nem rendelkező hozzátartozóiknak.

A nyilvántartása bekerült Navalnij nyolc volt munkatársa is:

• Vjacseszlav Gimagyi ügyvéd,
• Ljubov Szobol, Georgij Alburov és Ruszlan Saveggyinov, Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványának (FBK) volt tagjai,
• Lilija Csanisheva, Navalnij baskíriai, Kszenyija Fagyejeva, a tomszki, Jegor Butakov, az arhangelszki „törzsének” korábbi koordinátora, ás
• Pavel Zelenszkij, az FBK volt operatőre is.

Zelenszkijt tavaly áprilisában 2 év börtönre ítélték szélsőséges tevékenységre való felhívás címén. Az FBK-t és a Navalnij Törzsei Mozgalmat korábban szélsőséges szervezetnek minősítették és betiltották Oroszországban.

Január 14-én Leonyid Volkov, a regionális Navalnij-törzsek hálózatának volt koordinátora és Ivan Zsdanov, az FBK korábbi vezetője került be a Roszfinmonitoring szélsőséges és terrorista nyilvántartásába. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tavaly szeptember 28-án indított büntetőeljárást Navalnij, Volkov, Zsdanov és mások ellen, szélsőséges közösség létrehozása és vezetése miatt. Ezen a címen 10 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

A vád szerint az államhatalom politikáját akarták lejáratni

Alekszej Navalnijt azzal vádolta meg az SZK, hogy az FBK megalapításával szélsőséges közösséget hozott létre és irányított, valamint arra bátorította a polgárokat, hogy a hatóságokkal nem egyeztetett gyűléseken vegyenek részt.

A nyomozók szerint Navalnij legkésőbb 2014-ben alapította meg az FBK „szélsőséges közösséget”, amit Volkovval és Zsdanovval együtt vezetett. A közösség működésének biztosítására a vádlottak nyolc nonprofit alapítványt és kereskedelmi szervezetet hoztak létre. 2017-ben megalapították a Navalnij Törzsei társadalmi mozgalmat.
Az SZK szerint a „szélsőséges csoport” tevékenysége „az államhatalom szervei és az általuk folytatott politika lejáratására, a régiókban kialakult helyzet destabilizálására, a lakosság körében tiltakozó hangulat keltésére, az erőszakos hatalomváltást szükségesnek tartó közvélemény kialakítására, tömeges zavargásokba torkolló tiltakozó akciók szervezésére és lebonyolítására irányult”.

Ennek érdekében nem engedélyezett gyűléseket tartottak, ahol szélsőséges és terrorista tevékenységekre szólítottak fel és egyéb bűncselekményeket követtek el – állítja a nyomozó bizottság.

Jön a film a bebörtönzött ellenzékiről

A Kreml egyik legélesebb bírálójaként számon tartott Navalnij most a 2,5 éves szabadságvesztését tölti a Vlagyimir megyei Pokrovban. Gazdasági bűncselekmény miatt kiszabott, de felfüggesztett szabadságvesztését azért kell leülnie, mert az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) szerint sorozatosan megsértette a feltételes szabadlábra helyezés előírásait.

A Dozsgy független orosz online televízió híroldalán közölte, hogy a Salt Lake Cityben megrendezett Sundance fesztiválon lesz a CNN Films és a HBO Max Navalnijról készített dokumentumfilmjének világbemutatója. A Daniel Roher rendezte film titokban készült az orosz politikus tavalyelőtti megmérgezéséről, berlini kórházi kezeléséről és hazatéréséről. A projekt, aminek a létezését január 13-án hozták először nyilvánosságra, az ismertető szerint azt is bemutatja, ahogy Hriszto Grozevvel, a Bellingcat oknyomozó portál újságírójával együtt Navalnij leleplezi az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik emberét, aki óvatlanul elismerte, hogy részt vett a merényletben.

Lebuktak, hogy meg akarták ölni, majd lecsukták

Navalnij 2020. augusztus 20-án kórházba került Omszkban, miután rosszul lett a Tomszk-Moszkva repülőjáraton. A mentőkórházból hozzátartozói kérésére Berlinbe vitték. Német, francia és svéd laboratóriumi eredmények szerint Novicsok típusú harci idegmérget találtak a szervezetében. Navalnij pedig személyesen Putyint vádolta meg a merénylet elrendelésével.

A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) 2020. október 6-án kiadott nyilvános jelentésében azt írta: vizsgálata „megerősítette”, hogy Navalnij vér- és vizeletmintáiban olyan kolinészteráz-gátló anyag biomarkereit találták meg, aminek a szerkezeti jellemzői hasonlók a vegyifegyver-tilalmi egyezmény függelékébe 2019 novemberében felvett, az 1.A.14 és az 1.A.15 jegyzékhez tartozó méreganyagokéhoz, de a konkrét kolinészteráz-gátló a szerződés függelékében nem szerepelt.

Moszkva azt állította, hogy a politikus szervezetében Oroszországban még nem volt méreg, és az európai jogsegélyegyezmény alapján többször is vizsgálati eredményeket követelt Berlintől, Párizstól, Stockholmtól és az OPCW-től, de ezeket eddig nem kapta meg. Az orosz külső hírszerzés (SZVR) parancsnoka szerint provokáció történt, amivel Moszkva lejáratása mellett az alkotmánymódosításról kiírt tavalyi népszavazást és az idei parlamenti választást próbálták megzavarni. (MTI)

Sokan felháborodtak, amikor a legolvasottabb újságnál, az Origónál 2014-ben azzal az indokkal hajtott végre jobboldali fordulatot, hogy „a változó médiafogyasztási szokásokhoz alkalmazkodva nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az integrált tartalom előállítás stratégiájának megvalósítására, ezért átszervezi az eddigi tartalomirányítási szervezetét”.

Az addig száraz, kiegyensúlyozott, független lap egyre markánsabb hangot ütött meg, például onnantól bátran követelte a széleskörű, hatósági kegyetlenkedést a halál elől menekülő, nem fehér emberekkel szemben. Közben nem pihenhetnek: Rogán Antalék a központban elvárják a magas olvasottságot és a fiatalok megszólítására is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy Magyarország magyar ország maradhasson.

És van még egy sokkal kevesebbet taglalt pozitív hozadéka annak, hogy Gábor László vezetésével nemzeti kézbe vették a lapot: most már ugyanis végre eljutnak hozzánk azok a nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségű hírek, amiket a korábbi libernyák-kommunista-transzgender szerkesztőség elhallgatott…

– jegyezte meg a polgári lap.

– olvasható a kormánypárti hasábokon.

– adta hírül a konzervatív hírportál.

– tudatta a jobbközép fórum.

– áll a családbarát beszámolóban.

– írja a normalitáspárti újság.

– közölte az erős nemzeti identitású sajtóorgánum.

– szúrta ki a hagyományos értékeket képviselő médiatermék.

– szögezte le a nemzetstratégiailag kiemelt jelentőségű hírforrás.

– áll a gyermekek védelméért harcoló, mérsékelt jobboldali online folyóiratban.

– írja a heteroszexuális, fehér hírszolgáltató.

A balliberális médiahisztivel és őrjöngő PC-terrorral szembeszálló lap olykor cikkek helyett csak fotógalériákkal számol be arról, mi újság van a hagyományos értékek háza táján:

Ez csak néhány példa, de szerencsére mindennap találhatunk hasonlóan szaftos cikkeket a nemzetstratégiai jelentőségű Origo címlapján. Urak, jó szórakozást! ;-) Soli Deo gloria!

Kínában őrizetbe vettek egy ügyvédet, aki régebben keresztényeket és demokráciapárti aktivistákat védett – derül ki a családjának küldött hivatalos értesítésből, amit továbbítottak az AFP francia hírügynökségnek.

Hszie Jangot (Xie Yang) felforgatásra történő felbujtással vádolják. A 49 éves ügyvédet múlt héten vették őrizetbe a kínai Hunan tartomány fővárosában, Csangsában – mondta az AFP-nek a felesége, Csen Kui-csin (Chen Guiqiu), aki a két gyerekükkel az USA-ban él. Csen szerint a férje otthonát fel is dúlták.

A hétfői kínai rendőrségi közlemény szerint az ügyvédet felforgatásra és a közrend megzavarására történő felbujtással gyanúsítják, de nem részletezték az állítólagos felbujtás mibenlétét.

Az ügyvéd őrizetbe vétele pár héttel azután történt, hogy megpróbált meglátogatni egy tanárnőt, akit a rokonai szerint elmegyógyintézetbe zártak, miután részt vett egy vitában, ami a nankingi mészárlás áldozatainak hivatalos száma körül folyt.

Nankingban a második világháború alatt japán csapatok követtek el tömegmészárlást. A 84 évvel ezelőtti esemény továbbra is kényes téma Kínában. A kínai hivatalos álláspont szerint Nanking 1938 januárjában véget ért 6 hetes ostroma 300 ezer civil és fegyvertelen kínai katona halálával járt. A II. világháború után a szövetségesek által felállított törvényszék ennek kb. a felére tette a halálos áldozatok számát.

A hatóságok szerint a saját akaratából internálták a 27 éves tanárnőt, Li Tien-tient (Li Tiantian), aki az AFP szerint terhes.

Decemberben Hszie Jang ügyvéd a közösségi médiában egy videót tett közzé, amin az egyik helyi rendőrőrs előtt táblával a kezében a tanárnő szabadon bocsátását követeli.

A csangsai rendőrség nem volt hajlandó kommentálni az információt, a börtön és a helyi sajtórészleg pedig nem volt elérhető – írta a hírügynökség.

Hszie Jang korábban két évet töltött fogságban, miután 2015 júliusában őrizetbe vették egy több száz emberjogi aktivista és ügyvédeik ellen indított rajtaütésben. Azt állítja, hogy a fogva tartása alatt megkínozták.

Egy másik ügyvédet, Jang Mao-tungot (Yang Maodong) egy rendőrségi közlemény szerint a múlt héten szintén felforgatásra történt felbujtással vádoltak meg. (via MTI)

Késsel megöltek egy idős francia nőt Marokkóban, a terrorista bűncselekményekre szakosodott francia ügyészség vizsgálatot indított az ügyben – közölte a francia belügyminisztérium. A marokkói vádhatóság is terrorizmus gyanújával indított vizsgálatot.

A 79 éves francia turistát a marokkói Tiznit város piacán gyilkolták meg január 15-én. A 31 éves feltételezett elkövetőt még aznap elfogták a közeli Agadirban. Az észak-afrikai állam rendőrsége szerint a gyanúsított egy belga nőt is meg akart ölni Agadirban, áldozata meg is sebesült a támadásban. A feltételezett tettest tavaly szeptemberben egy hónapra elmegyógyintézetbe utalták be.

A gyilkosság után Franciaország marokkói nagykövetsége a honlapján fokozott óvatosságra intette a turistákat.

Marokkót az utóbbi években elkerülte a dzsihádisták gerjesztette erőszakhullám. Legutóbb 2018 decemberében hajtottak ott végre terrortámadást, amikor az Iszlám Állam szélsőségesei az Atlasz-hegységben lefejeztek két turistáskodó skandináv nőt. Az elkövetőket elkapták és halálra ítélték, bár ilyen büntetést 1993 óta nem hajtottak végre.

A marokkói központi nyomozó hivatal (BCIJ) tavalyi jelentése szerint a helyi rendőrség 2002 óta több mint 2000 terrorsejtet számolt fel és kb. 3500 gyanúsítottat vett őrizetbe terrorvádakkal. (MTI)