beszélj szabadon! minden cikk kommentelhető.

Szergej Lavrov: Moszkva lépéseket tesz, ha Washington nem válaszol a javaslataira

Herczeg Márk - 26 January 2022, 4:06 pm

Oroszország lépéseket fog tenni, ha az Egyesült Államok nem ad konstruktív választ a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában, a parlamenti alsóház plenáris ülésén, miközben az orosz kormánypárt a délkelet-ukrajnai szakadár területekre irányuló fegyverszállításokat kezdeményezett. A külügyminiszter a parlamenti kormányóra alkalmából elhangzott felszólalásában azt mondta:

„Ha nem érkezik konstruktív válasz, és a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát, akkor Moszkva, ahogyan azt Vlagyimir Putyin elnök többször is kijelentette, megteszi a szükséges ellenlépéseket. Mindenesetre mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszországnak és a polgárainak a biztonsága feltétlen prioritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk.”

Lavrov megismételte: az USA biztosította Oroszországot, hogy a héten megadja a tételes írásos választ a biztonsági garanciák ügyében. Azt mondta, Moszkva nem hagyja, hogy a Nyugat végtelen vitákba temesse a kezdeményezést, és a témakört az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) hárítsa át.

Azt mondta, a kormány kész arra, hogy ne hozza nyilvánosságra az amerikai választ, ha erre vonatkozó kérést kap, de a lényeget ismertetni fogják a nyilvánossággal.

A biztonság oszthatatlanságának elve

Lavrov azt mondta, hivatalosan az EBESZ-országok külügyminisztereihez fordulna, hogy tisztázzák, a kollégái konkrétan miként értelmezik a biztonság oszthatatlanságának elvét, aminek az értelmében az egyik állam biztonsága nem szavatolható másik állam biztonságának rovására.

Ezt az elvet két pontban az EBESZ két hivatalos dokumentuma, az 1999-ben Isztambulban elfogadott Európai Biztonsági Charta és az EBESZ 2010-es csúcstalálkozóján elfogadott Asztanai Nyilatkozat is tartalmazza. Az első szerint minden országnak jogában áll megválasztania vagy megváltoztatnia a biztonsági szövetséget, amibe belép, a második szerint pedig egyetlen országnak sincs joga ahhoz, hogy saját biztonságát másokénak rovására erősítse – mondta Lavrov.

Lavrov: A Nyugat provokációkra hangolja Ukrajnát

Szerinte „síri csend” volt a válasz, amikor január 21-én Genfben Antony Blinken amerikai külügyminisztertől megkérdezte, hogy ezt a kettősséget hogyan kell a gyakorlatban értelmezni a NATO-bővítés szempontjából. Lavrov azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy Oroszország elleni „provokációkra” hangolja Ukrajnát a Donyec-medencében, „harci lázban ég”, diplomatáinak evakuálásával pedig hisztériát gerjeszt, amit az ukrán vezetők kénytelenek csillapítani. Szerinte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár „elvesztette a kapcsolatot a valósággal”.

„Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agressziója”

A Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva fegyverszállítást sürgetett a délkelet-ukrajnai szakadároknak Andrej Turcsak, az orosz parlament alsóháza (duma) elnökének első helyettese, a kormányzó Egységes Oroszország párt főtanácsának titkára. Szerinte erre azért van szükség, hogy növeljék a donyecki és luhanszki „népköztársaság” védelmi képességét, és feltartóztassák „Kijev nyilvánvalóan előkészületben lévő agresszióját”.

Az orosz kormánypártot aggodalommal tölti el, hogy „gyakorlatilag a NATO összes vezető országa” halált okozó fegyverrel „pumpálja fel” Ukrajnát, és a szomszédos országba „nagy számban” érkeznek katonai kiképzők és hivatásos NATO-katonák, emellett pedig az ukrán erők egyre intenzívebben lövik Donyeck és Luhanszk megye területét – mondta.

Vlagyimir Vasziljev, a kormánypárt frakcióvezetője az Egységes Oroszország Telegram-csatornája szerint sürgette az ország vezetését, hogy indítson katonai szállítmányokat a szakadár „népköztársaságokba”, és tegye meg az összes szükséges intézkedést az állampolgáraik biztonsága érdekében.

„Politikailag destruktív Putyint szankciókkal fenyegetni”

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „politikailag destruktívnak” nevezte, hogy Joe Biden amerikai elnök szankciókat helyezett kilátásba Putyinnal szemben egy Ukrajna elleni orosz invázió esetére. Az orosz vezető kintlévőségei befagyasztásának lehetőségét firtató kérdésre Peszkov azt mondta, hogy az államfő a Rosszija Bankban tartja a pénzét, ami ellen már bevezettek büntetőintézkedéseket.

Latin-Amerikai terjeszkedés

Lavrov egyebek között azt is elmondta, hogy Latin-Amerikában Oroszország különösen szoros kapcsolatokat ápol Kubával, Nicaraguával és Venezuelával, és hogy az elmúlt napokban lebonyolított telefonbeszélgetések során Putyin és hivatali partnerei megállapodtak: megvizsgálják a „stratégiai partnerség elmélyítésének további lehetőségeit kivétel nélkül minden területen”.

Szoros kapcsolat alakult ki Argentínával, Bolíviával, Brazíliával és az új chilei kormány „érdekelt abban, hogy az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok ne váljanak az úgynevezett Monroe-doktrína áldozatává” – mondta Lavrov. (A doktrínát a 19. századi amerikai elnökről, James Monroe-ról nevezték el, és később az „Amerika az amerikaiaké” jelszó formájában vált ismertté.)

Lavrov szerint a brit külügyminiszter moszkvai látogatása két héten belül megvalósulhat. (MTI)