Haszán Zoltán

Az UEFA bejelentette, hogy folytatódik a dán-finn Európa-bajnoki meccs. A 43. percében a pályán esett össze a dánok középpályása, Cristian Eriksen. Percekig küzdöttek az életéért, de a játékos már magánál volt, amikor levitték a pályáról. Kórházban van, az állapota stabil. A játékos már kommunikál a menedzsere szerint.

A szurkolók a stadionban maradtak, és együtt skandálták a játékos nevét.

Kórházba vitték és stabil az állapota a dán válogatott Cristian Eriksennek - közölte az UEFA. A dán szövetség is megerősítette, hogy a játékos eszméleténél van.

A 29 éves játékos a Dánia-Finnország Európa-bajnoki meccsen esett össze a pályán. Újraélesztették, percekig nem lehetett tudni, hogy mi van vele. Az AFP ugyanakkor kiadott egy képet, amin látszik, hogy az újraélesztés után a középpályás magánál volt.

A dán és a finn szurkolók együtt küldtek erőt a játékosnak.

A Dánia-Finnország Európa-bajnoki meccs 43. percében egy bedobásánál, teljesen ártalmatlan szituációban megrogyott, majd pár lépés után arccal a földre esett a dánok játékosa, Christian Eriksen.

Azonnal látszott, hogy nagy a baj, a pályán kellett újraéleszteni a 29 éves játékost. A zokogó csapattársai körbeállták a játékos, hogy eltakarják az újraélesztést.

A meccset felfüggesztették, hosszú percekig semmit sem lehetett tudni a középpályás állapotáról, a pályán zokogtak a játékosok.

A játékosok a pályán vigasztalták Eriksen párját.

A játékost hordágyon, egy kisautóval, lepedőkkel eltakarva vitték le a pályáról, miközben csapattársai körbevették.

Az AFP fotói alapján a játékos oxigént kapott, de már magánál volt.

Az UEFA pedig azt közölte, hogy a játékost kórházba vitték, az állapota stabil. A dán szövetség is megerősítette, hogy a játékos eszméleténél van.

A dán szövetség vezetője azt nyilatkozta, hogy a kórházban szállított Eriksen beszélt a játékostársaival ezután döntöttek úgy, hogy folytatják a meccset.

A dán és a finn szurkolók együtt küldtek erőt a játékosnak.

A német csapat pedig így

A friss járványügyi adatokat ne keresse senki, mert ilyeneket nem publikált ma az operatív törzs. És holnap sem fog.

Mégpedig azért, mert az operatív törzs úgy döntött, hogy „mivel véget ért a koronavírus-járvány harmadik hulláma,

• teljesen megszüntetik a már egyébként is megritkított napi „sajtótájékoztatókat”
• átállnak „készenléti jellegű adatszolgáltatásra”, vagyis a járványügyi adatokat kizárólag hétköznapokon közlik, hétvégén nem.
  

A „sajtótájékoztatóknak” sok haszna eddig sem volt, azokon személyesen kérdezni több mint egy éve nem lehetett.

Az egyébként is minimális adatszolgáltatás ritkítása már érdekesebb fejlemény. Nem mintha óriási meglepetésre számítanánk a napi jelentésekben, mert szerencsére megbízhatóan unalmasan alakultak a magyarországi járványügyi adatok az elmúlt hetekben, fokozatosan javult minden. De azért a briteknél is fejfájást okozó delta variáns miatt fél szemmel még érdemes követni a trendeket. Bízzunk benne, hogy a szakértők megteszik ezt, jobb adatok alapján, mint amiket a kormány a hivatalos honlapon a maga sajátos módján eddig megosztott.

Így aztán aki felmegy a koronavirus.gov.hu-ra, az a következő hírt látja:

Vagyis a hétvége a meccsnézésé.

Hétfőn azért majd jelentkezünk a friss adatokkal, ha lesznek. A felhalmozott adatok miatt azokból viszont semmiféle következtetés nem lesz majd kiolvasható.

Törökország-Olaszország 0-3

Róma (az olaszoknak hazai pályán, de papíron a törökök voltak a pályaválasztók, 15 ezer nézőt engedtek csak be)

Törökország: Cakir – Celik, Söyüncü, Demiral, Meras – Yokuslu ( Kahveci, 65.) – Karaman (Dervisoglu, 66.), Tufan (Ayhan, 64.) , Yazici (Ünder, 46.), Calhanoglu – Yilmaz

Olaszország: Donnarumma – Florenzi ( Di Lorenzo, 46.), Bonucci, Chiellini, Spinazzola – Barella, Jorginho, Locatelli – Berardi (Bernardesci, 84.), Immobile (Belotti, 81.), Insigne (Chiesa, 81.)

Gól: Demiral (öngól, 53.), Immobile (66.), Insgine (79.)

Mire lehetett számítani a meccs előtt?

Egy jó meccsre. Két olyan csapat nyitotta az Eb-t, akik nem számítanak a torna nagy esélyesének, mégis sokan várnak mindkettőtől meglepetést. Az olasz keret a nevek alapján messze nem favorit, ugyanakkor majdnem három éve veretlenek, a selejtezőn pontot sem vesztettek. A törökök válogatott egy tartósan gyengébb időszak után éppen sikeres átépítés alatt áll, az Eb legfiatalabb keretével, a selejtezőben a franciák sem bírtak velük.

Ehhez képest milyen volt a meccs?

Az első félidőben az olaszok megszállták a törökök térfelét, jellemző, hogy a középhátvéd Chiellini többször ért labdába az ellenfél térfelén, mint a komplett török csapat az olasz kapu és a félpálya között. 14-0 volt a lövések aránya az olaszok javára, de nagy helyzet igazából Chilleni előtt adott csak, a fejesét a léc alól tolta ki Cakir. Az olaszok több 11-est is számon kértek a bírón, egy kezezés valóban annak tűnt. A második félidőben aztán simán bedarálták az olaszok a fáradó és a támadást teljesen feladó törököket.

Ehhez kellett egy öngól is, aztán Immobile és Insigne is betalált, utóbbi óriási kapushiba után.

A bizonyos kapushiba.

Aki a törökökért szorít, merítsen erőt abból, hogy eddig mindig kikaptak a nyitómeccsükön, 2008-ban is, amikor a végén bronzérmesek lettek. Erre azért most édeskevés esély van a látottak alapján. Aki az olaszokért szorít, annak jó estéje van, soha nem rúgtak még három gólt Eb-meccsen.

Volt térdelés?

Nem, de egyik csapat sem szokott.

Himnuszéneklést ki nyerte?

Döntetlen, de bárki más lenyomtak volna.

Ki volt a meccs embere?

A gólt szerző és gólpasszt adó Immobile és a balhátvéd Spinazzola. Az UEFA-nál utóbbi, nálunk is inkább ő.

A lelátó embere

Az első félidőben

És a második félidőben.

Amiről elhíresül majd az Eb

A szponzor miniautó, ami kiviszi a labdát a kezdőrúgáshoz. Katarban Bede szerint már drón lesz, Király kolléga szerint Iránban középhatóságú rakétával lőnék be a labdát. Elkészült a szponzormobil hőtérképe is.

Érdekes, de semmire sem jó adat

A törökök szövetségi kapitánya, Senol Günes a legidősebb szövetségi kapitány az Európa-bajnokságon, 69 éves. Az olaszok két középső védője együtt idősebb. Chiellni (36), Bonucci (34). Ennek most az égvilágon semmi jelentősége nincs, később lehet.

Taxisofőrről beszélt a kommentátor?

Igen.

Aki kíváncsi a szakmára, annak írunk majd elemzést is. Addig más okoskodása:

Szombaton:

• 15:00: Wales-Svájc, szintén az A csoportban, ahol az olaszok és törökök vannak
• 18:00: Dánia-Finnország
• 21:00: Belgium-Oroszország

Íme a három legemlékezetesebb pillanat az Európa-bajnokság nyitómeccsének első félidejében.

O. perc:

23. perc, Chiellini

Lelátó:

Eddig 14-0 a lövések aránya az olaszok javára, a meg nem adott 11-eseké minimum 1-0 a fehérben játszó kékeknek.

Jó hír a fővárosból: akárcsak csütörtökön, ma sem jelentettek újabb, a koronavírussal összefüggésbe hozható halálesetet.

Az egész országban 8 újabb Covid-áldozatról számoltak be. A járvány áldozatainak a száma összesen 29 904 főre emelkedett. (Ez utóbbi lakosságarányosan kiemelkedően magas szám Európában, erről is kérdeztük tegnap Orbán Viktort, amikor hosszú idő után lehetőségünk volt rá.)

199 új fertőzöttet találtak, a pozitív tesztek aránya 1,42 volt az összes vizsgálaton belül.

Egyre kevesebb a súlyos állapotban lévő covid-fertőzött is. Kórházban 442 beteget ápolnak, közülük 51-en vannak lélegeztetőn.

Alacsonyak sajnos az oltási számok is. 13 521-en kapták meg az első oltásukat csütörtökön. A héten egyszer sem ment 20 ezer fölé ez a szám.

A teljes lakosság 54,5 százaléka kapta meg eddig legalább az első oltást (5 324 996-an egészen pontosan), 4 157 681-an már a másodikat is.

A regisztráltak száma 5 millió 315 ezer fő, a tegnapi jelentéshez képest mindössze 6 ezerrel nőtt a számuk. A regisztráltak 93 százaléka megkapta az oltást.

Az Euróba-bajnokságon azokban a stadionokban, ahol a székeknek legalább a felén ülnek, a nézők viseljenek maszkot - javasolja az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC).

Az Eb-t 11 városban rendezik meg, a helyszínek közül csak Budapesten lesz telt ház, a maszkviselés nem lesz kötelező, de védettségi igazolvány kell. (A külföldieknek elég egy 72 órán belül elvégzett PCR-teszt.) Szentpéterváron és Bakuban a székek felén ülhetnek. A legkevesebb nézőt Münchenben engedik be, a székek 22 százalékára adtak el jegyet, a londoni Wembleyben is csak negyedház lesz.

Az ECDC azt szeretné megelőzni, hogy a stadionokban járványgócok alakuljanak ki. Azt írják, hogy intézkedések nélkül megnő az esélye, hogy különböző variánsok kezdjenek el terjedni. Arra kérik azok, akik tüneteket észlelnek magukon, hogy ne menjenek ki a meccsre, akár be vannak oltva, akár nem. És tesztelőpontok felállítását is sürgetik a stadionok környékén. (Reuters)

Pénteken indul az Európa-bajnokság, rögtön két olyan csapat meccsével (Olaszország-Törökország), akik kellemes meglepetést okozhatnak a tornán. Sőt, van olyan szerzőnk, aki az olaszok végső győzelmét tippeli.

Igen, ez most az a pillanat, amikor leírjuk a tippjeinket, aztán számon lehet majd kérni, hogyan nem láttuk előre a drámai 11-es párbajban eldőlő magyar–észak-macedón döntőt, a franciák 0 pontos kiesését a halálcsoportból, és Timo Werner gólkirályi címét.

A 444 futballszerető szerzőinek egy része és Muraközy Balázs, aki a meccsek elemzésében segít majd nekünk, ezt várja az előttünk álló Európa-bajnokságról és a magyar válogatott szereplésétől.

Melyik lesz a magyar csapat legjobb meccse?

Bede Márton: Mindenki szerint a portugálok ellen van leginkább esélyünk a csodára, vagyis a pontszerzésre. Ezt nem vitatom. Viszont miután a franciák az első körben rommá verik a németeket, kicsit elbízzák magukat, és ellenünk kiengednek. Még az is lehet, hogy nem a legjobb csapatukkal állnak ki, hiszen egy ilyen tornán, pláne két egymásba csúszó, fárasztó szezon után, be kell osztani az erőket. Ennek köszönhetően sem fogjuk őket megverni, de meglepően szoros eredményre számítok.

Haszán Zoltán: A portugálok elleni. A portugálok persze lenyilatkozzák majd, hogy komolyan kell venni a magyarokat, de azért a németek és a franciák ellen tartalékolnak majd, nem esnek nekünk. A magyar válogatott felspannolt állapotban lesz hazai pályán, az első meccsen még fáradtak sem lesznek a játékosok, nem lesz eltiltott sem. Mázli is kell majd, mint 2016-ban az osztrákok ellen Alaba kapufájánál, de itt a legsanszosabb egy szoros eredmény.

Horváth Bence: Ugyan eléggé az az előzetes közhangulat, hogy a németek tűnnek a leggyengébbnek a három ellenfelünk közül, de velük az utolsó fordulóban játszunk majd, és azt tippelném, hogy nekik ott létfontosságú lesz a győzelem, és nagyon fognak teperni. Ezért én a franciák ellenit tippelném be, ami persze bátor dolog, de Rossi sokat dicsért óvatos-okos taktikája hol máshol érvényesülhetne igazán, mint a legmélyebb mélyvízben.

Király András: Élénken él bennem az öt évvel ezelőtti magyar-portugál, de mégis úgy hiszem, hogy idén a németekkel lesz a legnagyobb meccsünk. Nem mintha egy súlycsoportban volnánk, de hát kivel lennénk abban az Eb-halálcsoportjában. Viszont a német válogatott pár éve tartó atipikus vergődése, Timo Werner gólallergiája miatt úgy érzem, hogy ha hátul bírjuk a nyomást, akár egy talált góllal is nagyon nyílttá tudnánk tenni a meccset. Nem gólzáporos döntetlenre számítok, hanem egy jó feszült, végig körömrágós meccsre.

Muraközy Balázs: 2016-ban is a nyitómeccsen szerepeltünk a legjobban, és ez szerintem most sem lesz másképp: Portugália ugyan címvédő és a berobbanó fiatalok miatt az egyik legnagyobb esélyese a tornának, de Santosnak meg fog gyűlni a baja azzal, hogy a csapatot előzően sikerre vivő védekező felfogását összepasszintsa a most kezére álló támadóarzenállal. Jota, Bernardo Silva, Joao Félix mind az Eb-győzelem óta játszották be magukat a csapatba, és Ronaldo hatékony szerepeltetése is egyre nehezebb egy működő csapattaktikában, mint azt az idei Juventus megmutatta.

Plankó Gergő: A portugálok elleni. Az össze-vissza helyszíneken rendezett Eb-n az egész hazai pálya-kérdés máshogy merül fel, mint általában. De ez a párosítás, ebben a hangulatban, ezekkel a '16-os emlékekkel, Budapesten éppen az első fordulóban, amikor még bármi lehet, egy nagy meccset hozhat.

Rényi Pál Dániel: Magyar-portugál.

Sarkadi Zsolt: Magyarország-Németország

Szily László: A németek elleni, a biztos továbbjutás miatt felszabadult örömjátékot hozó meccs, amit az sem árnyékol be, hogy Gnabry a hosszabbításban kiegyenlít.

Szurovecz Illés: A három ellenfél közül a németek tűnnek most a leginkább megfoghatónak, de a nyitómeccs szimbolikus ereje, a hazai pálya és a teli stadion miatt nem lepne meg, ha a portugálok ellen teljesítenénk a legjobban.

Ki lesz a legjobb/legrosszabb magyar játékos?

Bede Márton: A legjobb Gulácsi lesz, mert bőven lesz alkalma bizonyítani, hogy miért őt taksálja a legtöbbre a Transfermarkt a mostani keretünk Magyarországon született játékosai közül (Willi Orban előtte van). A legrosszabb Nikolics lesz, aki semmit sem fog mutatni a neki jutó percekben.

Haszán Zoltán: Szalai Attilától várják a legtöbbet, de Schäfer András története lenne a legszebb, aki sérülések miatt az utolsó pillanatba került be a kezdőbe, és ragadt is meg ott, dolga is lesz bőven a középpályán. A legrosszabb valamelyik védő lesz, az elől játszóknak kevés esélyük lesz rontani. Talán Fiola Attila. Az akarással nála sem lesz gond, de a sebességbeli különbségek miatt leginkább az ő játékában van benne a kiállítás, miután rendre lemarad a meginduló támadóról, aki aztán lerúg vagy leránt.

Horváth Bence: Sajnos vagyok annyira pesszimista, hogy a védelemből várjam a legjobb teljesítményeket: Orban és Gulácsi lehet az, aki ebben a kőkemény csoportban is nyújthat újat, amire a nemzetközi sajtó is felkapja a fejét. Legrosszabb játékost nem tippelnék, szuper, hogy ott vagyunk az Eb-n, de ennél durvább csoportba nem is nagyon kerülhettünk volna, sosem volt még ennyire igaz az ezeréves közhely a tisztes helytállás fontosságáról, bízom benne, hogy ezt mindenki hozni fogja.

Király András: MTK ultraként hazahúz a szívem, az időközben már dunaszerdahelyivé lett Schäfer kiugrására számítok az idei EB-n. Ha ő valamiért kimaradna a kezdőből, akkor Nagy Ádámnak lesz a legtöbb lehetősége kiemelkedőt nyújtani - a csoport összetétele alapján nem hiszem, hogy a támadóinknak olyan sok lehetősége adódna. A leggyengébb teljesítményt Lang Ádámtól vagy Fiola Attilától várom.

Muraközy Balázs: Szalai Attilát várom a legjobbnak, akinek a neve már most is van a nyugati játékosmegfigyelők noteszában a Fenerbache-ban mutatott remek formájának köszönhetően, most a nagyközönség is megismerheti őt, illetve az utolsó barátságos meccseken jól játszó Schäfer is pozitív meglepetés lesz. Kleinheislert lesz a legrosszabb nézni, aki Szoboszlai és Kalmár hiányában minden bizonnyal ellenállhatatlan késztetést érez majd arra, hogy a megszokottnál is többet vállaljon (értsd: eszetlenül ellőjön mindent kifacsart szögből, 30 méterre a kaputól, gyengébbik lábbal), de egy esetleges Lovrencsics-Mbappé/Jota/Sané versenyfutást sem lesz kellemes nézni.

Plankó Gergő: Gulácsi. Persze, lehet, hogy fog olyan gólokat kapni, amivel szemben egy kapus már nem tud mit tenni, de így is lesznek olyan védései Európa legjobb támadóival szemben, amik mémes feldolgozásra kívánkoznak majd. (A legrosszabbra - felszólításra sem - tippelt. - A szerk.)

Rényi Pál Dániel: Gulácsi és Nagy Ádám lesznek a legjobbak. Mindig Fiola a legrosszabb.

Sarkadi Zsolt: Gulácsi lesz a legjobb, és valamelyik védőt fogják kikiáltani a legrosszabbnak, nincs konkrét tippem, hogy pontosan kit.

Szily László: Utólag képtelenség lesz eldönteni, hogy Schafer vagy Bolla Bendegúz volt-e a legjobb magyar. Az előbbit a tanári box to box játéka miatt az Arsenal viszi el az Eb után, utóbbit a rettentő nyomás közben bemutatott labdakihozatalai miatt a Liverpool.

Szurovecz Illés: Gulácsi lesz a legjobb. Sok szempontból ő a legértékesebb játékosunk, különösen így, hogy nem lesz ott Szoboszlai.

Lesz-e szurkolói botrány?

Bede Márton: Nagy nem, de a Carpathian Brigade azért kifütyüli majd a meccs előtt letérdelő ellenfeleket, és ezen joggal fog rugózni a nemzetközi sajtó. Az idióta koronakarszalag-rendszertől várok még tomboló tömegeket.

Haszán Zoltán: Kellemetlen skandálások tuti lesznek a Puskásban, de klasszikus balhé nem lesz, máshol meg alig lesznek nézők. A magyar válogatott azzal, hogy kijutott, messzemenően teljesítette az elvárásokat. Ha ki is fog kapni, egészen biztosan hajtani fog, ezt pedig értékelni fogják a szurkolók. Ha pedig összejönne a pontszerzés, újra megtelhet a Nagykörút, de rendőrökre nem lesz szükség.

Horváth Bence: Kisebb botrányok (fütty a térdelésnél, esetleg pl. az angolokat szállásoló városban székdobálások, stb) biztos lesznek, ennél súlyosabb ügyek remélem nem.

Király András: Attól függ, mit tartunk annak. Olyasmire, amit a spliti ultrák szoktak a horvát meccseken, nem számítok. Arra viszont felkészültem, hogy gyakran pironkodjak a Carpathian Brigades lelátói rigmusai miatt.

Muraközy Balázs: Szerencsére a szlovákokat mondjuk nem kaptuk meg, így annyira vészes nem, de az írek ellen máris kaphattunk ízelítőt abból, mi fog következni a meccsek előtti térdelések alatt.

Plankó Gergő: Megbeszéltük Miklósi kollégával, megnyugodhat mindenki, nem lesz balhé.

Rényi Pál Dániel: Füttykoncert térdelésnél. Esetleg "Krisztiánó homoszexuál'.

Sarkadi Zsolt: Óriási botrány szerintem nem lesz, de a francia sajtó egy része meg fog illetődni azon, ahogyan a magyar drukkerek egy része a Magyarország-Franciaország meccsen viselkedni fog.

Szily László: Hogyne. Az Á Table-ból kitóduló francia szurkolók összeverekednek a Széna téren “Bonzsúr, buzi franciák”-at skandáló Carpathian Brigade-del. A tumultusban valakinek tisztázatlan körülmények között kilövik a szemét egy kőkeményre szikkadt croissant-nal, így a gyanú a magyarokra terelődik.

Szurovecz Illés: Mi számít botránynak? Rasszista, homofób akciókat/bekiabálásokat sajnos el tudok képzelni.

Ki nyer?

Bede Márton: Annyira kiemelkedő esélyesnek tűnnek, hogy szinte ciki őket tippelni. De akkor is Franciaország.

Haszán Zoltán: Ha nem az idény legvégén lenne a torna, akkor Anglia. Így a probléma a szokásos a hulla fáradt jákékosokkal, a túl nagy várakozásokkal, ott van az elképesztően erős francia válogatott is. De akkor legyen mégis Anglia.

Horváth Bence: Anglia, természetesen. 1996 óta minden torna előtt ezt tippelem, eddig nem sok örömöm volt ebben, hátha majd idén. Ráadásul nagyon erős a fiatal generáció, bár persze ezt se először hallani az elmúlt évtizedekben. Plusz annyira mindenki esélyesnek tippeli a tényleg bombaerős franciákat, hogy lehet abban reménykedni, hogy nem fogják bírni a terhet, és összeroppannak.

Király András: Fájó szívvel a franciákra kell tippeljek. Elképesztően mély a keretük, náluk játszik az egész Eb legjobb játékosa (N'Golo Kanté), a legjobb csatárpárosa (akármilyen variációban is kerül pályára a Griezmann-Mbappé-Benzema-trió). De ez nem az az egyetlen sportág, amiben a franciáknak szurkolok, mert az a rögbi.

Muraközy Balázs: Ez talán meglepő lesz, de Olaszország. Kirobbanó formában jönnek a tornára (27 meccse veretlenek!), és ami a legérdekesebb, hogy egyáltalán nem a megszokott olaszos stílusban játszanak: a szövetségi kapitányok között jónak számító Mancini irányításával megfiatalítva, főként a remek középpályájukra építve sok labdabirtoklással tudják kivéreztetni az ellenfeleiket, és egyúttal megóvni az idősődő védelmüket. Ráadásul mély is a keret. Chiesa pedig a legnagyobb király!

Plankó Gergő: Tudom, őrültségnek hangzik, de vállalom a merész tippet: Franciaországnak talán lehet esélye.

Rényi Pál Dániel: Franciaország

Sarkadi Zsolt: Magyarország. Ha esetleg mégsem, akkor erősen remélem, hogy a franciák.

Szily László: A fáradtságát általános meglepetésre legyőző Anglia.

Szurovecz Illés: Franciaország

Melyik lesz a torna meglepetéscsapata?

Bede Márton: Az A csoportból mindenki Törökországot tippeli a sötét lónak, akik sokáig juthatnak. Tényleg volt néhány meglepően jó meccsük az utóbbi hónapokban, de én mégis az ugyanabban a csoportban szereplő svájciakról gondolom, hogy sokáig juthatnak.

Haszán Zoltán: Olaszország, ha a védelmet elkerülik a sérülések.

Horváth Bence: Anglia, ha tényleg megnyerik. Na de komolyan: Belgiumot már nyilván nem ér mondani, hiszen ők már jó ideje a titkos esélyes kategóriában futnak neki, így én a kisebb csapatok közül az osztrákok és a svédek részéről várok meglepetést.

Király András: Elfogult vagyok, de mert Olaszországot mindenki annyira leírja, viszonylag nagy esélyt látok rá, hogy indokolatlanul jól szerepeljenek a tornán.

Muraközy Balázs: Dánia. Otthon játsszák az összes csoportmeccsüket, nagyon stabil kapusuk és középső gerincük van Höjbjerggel és Eriksennel fémjelezve, használhatók a támadóik, remek az edzőjük, tehát minden adva van ahhoz, hogy remek kupacsapatként megidézzék 1992 szellemét.

Plankó Gergő: Törökország olyan, mint sok ember 30 felett: ritkán megy el a társasági eseményekre, de ha igen, akkor nagy zajt csap. Az elmúlt húsz évben háromszor jutottak ki Eb-re vagy vb-re, de ebből kétszer elődöntő lett a vége. Most is ott van a meglepetés lehetősége. És még Dánia!

Rényi Pál Dániel: Nem lesz ilyen.

Sarkadi Zsolt: Ha megnyerik az Eb-t, akkor Belgium, de végülis ez azért nem lenne olyan óriási meglepetés. Akik szerintem a vártnál is sokkal jobbak lesznek, azok a dánok.

Szily László: A csoportjából simán továbbjutó és a nyolcaddöntőben csak 11-esekkel kieső Észak-Macedónia.

Szurovecz Illés: Törökországot és Dániát mondanám, illetve az angolokat, de őket talán már nem ebbe a kategóriába kell sorolnunk.

Ki okozza majd a legnagyobb csalódást?

Bede Márton: Horvátország. Újabb döntőt senki nem vár tőlük, de engem az sem lepne meg, ha már a csoportból sem mennének tovább.

Haszán Zoltán: A spanyolokról bármit el tudok képzelni, egyelőre azt is, hogy ki sem tudnak állni majd a koronavírus miatt, de nagy várakozás most nincs is velük szemben. Az igazi csalódás Belgium lesz.

Horváth Bence: Szerintem a spanyolok, de ez inkább érzelmi, semmint racionális válasz!

Király András: Az egyszerű válasz a németek volnának, mert papíron nekik van a legnagyobb esélyük a kibukásra a halálcsoportból. De valamiért úgy érzem, hogy a portugálok tesznek majd nekik egy szívességet, így a címvédő lesz a legnagyobb csalódás.

Muraközy Balázs: Belgium. A tornák óta folyamatosan körberajongott Aranygeneráció túl van pályája csúcsán: a vébén parádés teljesítményt nyújtó és a csapatot felhúzó Eden Hazard 2019 novembere óta nem játszott a válogatottban; a stabilitást adó Witsel január óta sérüléssel bajlódik, és a megöregedett védelem sem feltétlenül passzol már annyira Martínez magas letámadásra erősen támaszkodó játékához, főleg úgy, hogy a szárnyvédőik is inkább a támadásépítésben jeleskednek. Addig juthatnak amíg – az arctörésből érkező – De Bruyne és a kiváló Lukaku eljuttatja őket, nem tovább.

Plankó Gergő: Attól függ, mit nevezünk csalódásnak. Ezzel a francia kerettel minden csalódás lenne, ami nem a tornagyőzelem. A brit közvélemény pedig a szokásosnál is jobban belehergelte magát abba, hogy "na majd most", és ugyan tényleg bombaerős a csapat, de ebben a hangulatban már egy elődöntőnek sem örülnének úgy, mint 2018-ban.

Rényi Pál Dániel: Belgium

Sarkadi Zsolt: Nekem Franciaország, ha nem nyernek.

Szily László: Az egy ponttal kieső Horvátország.

Szurovecz Illés: A hagyományosan esélyesnek tartott csapatok közül a németektől, a spanyoloktól és a hollandoktól sem várok sokat. Persze ezzel sokan így vannak, ilyen értelemben talán nem is fognak csalódást okozni.

Ki lesz a gólkirály?

Bede Márton: Griezmann

Haszán Zoltán: Harry Kane

Horváth Bence: Rashford, ki más.

Király András: Romelu Lukaku*

Muraközy Balázs: Romelu Lukaku

Plankó Gergő: Lukaku

Rényi Pál Dániel: Mbappé vagy Benzema

Sarkadi Zsolt: Lukaku

Szily László: Harry Kane

Szurovecz Illés: Lukaku

*Pontosítás: Amikor Zoli megkért minket a tippelésre, elsőként válaszoltam, és akkor valóban Antoine Griezmannt tippeltem gólkirálynak, ahogy az a cikk első változatában megjelent. De még - eskü! - mielőtt bárki más válaszolt volna a kérdésekre, Lukakura módosítottam a gólkirály-tippemet - akiraly.

Továbbra is minden járványügyi adat csökken, ami remek hír, viszont az oltási program is nagyon belassult, ami kevésbé jó.

6 halálesetet jelentettek. Ennél múlt hét hétfőn és tavaly szeptember végén volt alacsonyabb a napi áldozatok száma.

179 új fertőzöttet regisztráltak. 13 560 teszttel találtak ennyi új Covid-fertőzöttet, vagyis 1,3 százalék a pozitív tesztek aránya az összes vizsgálaton belül. Ez is jó adat.

A kórházban ápoltak száma is tovább csökkent (549 Covid-fertőzött van most kórházban).

Lélegeztetőre 58 koronavírus-fertőzött szorul.

És akkor az oltási programról. Múlt kedden még 30 ezren kapták meg az első oltásukat, tegnap már csak 18 ezren (a második oltást 46 ezren).

Összesen 5 296 926-an kapták meg eddig az első oltást, a teljes lakosság 54,2 százaléka. A be nem oltottak közül nagyjából 3 millióan vannak, akik kaphatnának oltást, de nem adatták be maguknak a vakcinát.

Ilyen lassuló ütemben nagyon távolinak tűnik akár az 5,5 millió beoltott is. Pláne úgy, hogy a regisztráció is megállt szinte. Kedden mindössze 8 ezer új jelentkező volt oltásra.

5 millió 302 ezren regisztráltak eddig, 92 százalékuk megkapta az oltást. (260 ezren, egészségügyi dolgozók, rendvédelmisek, idősotthonok lakói regisztráció nélkül kaptak oltást.)

Ha Európa egyre több országához hasonlóan a 12-15 éveseket is lehet majd oltani, az növelheti jelentősen a számot (Magyarországon összesen 400 ezren vannak ebben a korosztályban), de Orbán Viktor pénteken nem adott egyértelmű választ arra, hogy ez mikortól lehetséges, kampány szerinte csak nyár végére várható.

4 073 520 fő már a második oltását is megkapta.

Vakcina bőven van, és érkezik is még. Kedden és szerdán 375 570 Pfizer-, csütörtökön 36 ezer Janssen-, pénteken 64 800 Moderna-vakcina jön az országba.

Engedélyezik Magyarországon is, hogy az első után más típusú vakcinát adjanak be másodiknak. Ezt Müller Cecília jelentette be.

„A különböző szakmai kollégiumok véleményének bevonásával úgy döntöttünk, hogy akinél valamilyen orvosi javaslatra az első oltást követően egy olyan reakció lép fel, ami alapján a kezelőorvosa egy másik típusú vakcina felvételét javasolja, ezt lehetővé tesszük hazánkban is. Kizárólag orvosi javaslatra történhet ez, amennyiben a kezelőorvos vagy a háziorvos javasolja” - mondta az országos tiszti főorvos.

Vagyis ez nem vonatkozik azokra, akiknél két oltás után nem indult meg az antitest-termelés. (A Sinopharmmal oltottak körében indult olyan mozgalom, hogy részt vehessenek állami teszten, és ha az alapján nincs megfelelő immunválaszuk, kaphassanak harmadik, mRNS-típusú oltást.)

Müller Cecília azt mondta, hogy bármely oltóanyagnál szükség lehet harmadik oltásra, de még zajlanak az ezzel kapcsolatos vizsgálatok, nincs elegendő adat, hogy mikor és melyik oltóanyagból lehet szükség harmadik dózisra. Ha ez kiderül, akkor Magyarország igazodni fog az irányadó gyakorlathoz.

Pénteken indul az Európa-bajnokság az Olaszország-Törökország meccsel, még egy kör barátságos meccs lemegy addig, a magyar válogatott Írországgal játszik kedden este 8-tól.

Éppen egy ilyen felkészülési meccs miatt borulhat a spanyol és a magyarral egy csoportban lévő portugál csapat felkészülése is. Pénteken Madridban játszott egymással a két csapat, a pályán volt Sergio Busquets is, akiről most kiderült, hogy koronavírusos. A spanyol fotózkodott a meccs előtt a portugálokkal, a végén ölelkezett Ronaldóval és az ellenfél több játékosával is. A középpályás elhagyta a spanyolok edzőtáborát, a nagyválogatott helyett pedig az utánpótláscsapat játszik kedden Litvániával, amit az Eb-főpróbájának szántak.

A probléma nagyobb annál, hogy kiesett egy játékos a spanyolok keretéből (behívhat a helyére mást Luis Enrique), a járványszabályok alapján elvileg 12 napos karanténba kellene vonulnia a két csapatnak, miközben a spanyolok jövő hétfőn, a portugálok pedig kedden játszanának, utóbbiak éppen itt a Puskásban a magyar válogatott ellen. A spanyol csapat többi tagjának negatív lett a tesztje.

Koronavírussal kapcsolatos hír, hogy a szintén a magyarokkal egy csoportban lévő német válogatott alapembere, Toni Kroos meggyógyult és teljesen egészségesnek érzi magát. Május közepén lett pozitív a tesztje, enyhe tünetei voltak, de már egy hete a többiekkel edz.

Egy rövid pillanat erejéig visszatérve a magyar válogatott felkészülési programjához. A Ciprus ellen 1-0-ra megnyert pénteki felkészülési meccsből nem érdemes nagy következtetéseket levonni, mert több embert pihentetett óvatosságból Marco Rossi (Sallai Roland, Szalai Ádám, Nagy Ádám és Willi Orbán), és ahogy a szövetségi kapitány is mondta, míg itt nekünk kellett birtokolni a labdát, az Európa-bajnokságon Franciaország, Németország és Portugália ellen kontrákra játsszunk majd.

Volt viszont egy üzenete valakinek. A kapitány a gólszerző Schäfer Andrást dicsérte, aki „remek teljesítményt nyújtott, egyértelműen az a tanulság, hogy a későbbi meccseken is kezdhet, és akár végig is játszhat mérkőzéseket. A példa adott, ha szöveg helyett valaki mindent belead, akkor megkapja a lehetőséget. Szöveg és üzengetés helyett harcot akarok látni a pályán, és ha ezt kapom, akkor bárki bekerülhet a csapatba”.

Lehet, hogy ez csak úgy eszébe jutott, és általánosságban beszélt róla, de nehéz nem arra gondolni, hogy az Eb-keretből kihagyott, a meccsek előtt rendre nagy szavakat használó Dzsudzsák Balázsnak üzent, akiért a kerethirdetés előtt óriási lobbi indult be, Szijjártó Péter is a válogatottban látta volna a játékost.

A Ciprus elleni győzelemmel egyébként már tízmeccses veretlenségi sorozata van a válogatottnak, ez kedden az írek ellen tovább folytatódhat, az Európa-bajnokság legkeményebb csoportjában erre már aligha lesz esély. A franciák kerete például olyan erősnek tűnik, hogy a német Kickerben megszavaztatták az olvasókat, hogy ki nyeri az Eb-t, és magasan a franciák vezetnek a szavazásban, messze megelőzve a németeket és az angolokat. (José Mourinho szerint az sem lenne meglepetés, ha a németek a csoportból sem jutnának tovább.) Szavaztam a magyarokra, ezzel 0,2 százalékra feltornázva a ránk adott voksokat.

A nemcsak a Kicker szavazáson nagy reményekkel kísért angol válogatott körül most két ügy keltett kisebb vihart. Az egyik Jordan Henderson 11-ese. A februári sérülése után visszatérő játékos kapitányként önző módon elvette a labdát a 11-est kiharcoló Dominic Calvert-Lewintől, és maga állt oda a büntetőhöz. Majd kihagyta azt, kritikák özönét váltva ki.

A másik ügy, hogy a nézők egy része megint fújolt, amikor a játékosok a társadalmi megkülönböztetés elleni tiltakozásul letérdeltek a kezdőrúgás előtt. Gary Lineker a maga részéről az erről szóló vitát úgy foglalta össze, hogy ha fújolsz a térdelő játékosok miatt, azzal éppen arra adsz bizonyítékot, hogy miért térdelnek le a játékosok.

Azt már a múlt héten megállapítottuk, hogy az olaszoknál senki nem tudja olaszosabban bejelenteni au Európa-bajnoki keretét. De azért a dánok is elég jó videóban mutatták be, kik vesznek részt az Eb-n.

A semennyire sem fontos, de érdekes adatok sorozatból: a magyar válogatott középpályása, Nagy Ádám óriási sudoku-rajongó.

Jó tipp az Eb-re: ha nézni fogod, és érdekelnek az Eb-hírek, -elemzések, -előzetesek, -közvetítések, -viccek és helyszíni beszámolók, de nincs kedved vagy időd egész nap ezek miatt kattogtatni, akkor ide kattintva iratkozz fel a 444 Európa-bajnoki szintű Eb-hírlevelére! Így reggel mindent megkapsz egyben az előző napról, plusz átfuthatod, mi várható aznap délután-este.

A járványnak még nem, de a harmadik hullámnak a mi számításaink szerint vége van Magyarországon.

Nincs arra pontos meghatározás, hogy mi alapján mondhatjuk ezt. Mi végül házon belül előzetesen abban maradtunk, hogy a német Robert Koch Intézet korábbi számítását vesszük alapul. Vagyis ha

• két hét alatt
• 100 ezer főre vetítve
• 50-nél kevesebb új fertőzöttet regisztrálnak

országosan és legalább 15 megyében, azt tekintjük majd a hullám végének. A héten elértük ezt az állapot, a kéthetes incidencia oszlop mutatja ezt az értéket.

Van még több olyan megye, ahol ez a mutató 50 felett van, Borsod, Veszprém, Vas, Baranya és Nógrád. Utóbbinál az új regisztráltak száma - a megyék közül egyedüliként - az elmúlt egy hétben egy kicsit meghaladta az egy héttel korábbit.

A harmadik hullámot nálunk is a brit mutáns indította el január végén úgy, hogy a második még véget sem ért. A vírus jobban végigsöpört a lakosságon, mint az őszi hullám, rekordot döntött

• a napi új fertőzöttek száma (őszi csúcs: 6 819, tavaszi: 11 265)
• a kórházban kezelt Covid-fertőzöttek száma (második hullám teteje: 8 045, a harmadiké: 12 553)
• a lélegeztetőgépen lévők száma (ősszel 656-an voltak egyidőben legtöbben lélegeztetőn, tavasszal 1 529-en)
• és a napi áldozatok száma is (ősszel 193 volt a legmagasabb az egy napra regisztrált halálesetek száma, tavasszal 311 volt a napi halálesetek csúcsa).

A magyar egészségügy a teljesítőképessége határán, több helyen azon is túl volt a harmadik hullámban. Ez a nyomás tartós volt, és nagyon lassan enyhült (egy hónapig a második hullám csúcsa felett volt a kórházban lévők száma).

Mostanra a számok már jól mutatnak. 10 hete 62 265 új fertőzöttet jelentettek, most már csak 1 626-ot. Az új fertőzötteknél a hétnapos mozgóátlag szeptember elején volt olyan alacsony, mint most.

Kedvező adat, hogy az összes teszten belül a pozitívak aránya mindössze 2 százalék.

A grafikonok között a legördülő menüben lehet változtatni.

Olyan pusztító volt nálunk a harmadik hullám, hogy lakosságarányosan Európában nálunk haltak meg a legtöbben a járványban. Itt most a cseh, a szlovák, az osztrák és a német adatokat emeltük ki.

Az áldozatok száma is jelentősen csökkent mostanra, de nagyon magasról, és nagyon lassan. Miközben Nagy-Britanniában vagy Csehországban júniusban már voltak olyan napok, amikor nem jelentettek új halálesetet, nálunk a napi jelentések mozgóátlaga még mindig 18.

Hogy lesz-e negyedik hullám, azt most nehéz lenne megmondani.

Az biztos, hogy az indiai vagy legújabb nevén delta mutáns megjelent Magyarországon is, sőt, itthon is terjed. Müller Cecília tájékoztatása szerint az első két hivatalos magyarországi delta-fertőzött ugyanis nem külföldön, hanem itthon kapta el az új vírusmutációt. Pénteken azt mondták, hogy három esetet találtak eddig, közülük egy fertőzött kórházba került. Tesztelték a környezetüket és a kórházba kerültnél az egészségügyi dolgozókat is, de úgy tűnik, a beoltottakat nem fertőzte meg az új mutáns.

A delta megjelenése egyelőre nem látszódik a magyarországi adatokban. A héten ugyan volt egy elsőre aggasztónak tűnő megugrás a pozitív tesztek arányában, de ez valószínűleg csak valamilyen adathiba lehetett az operatív törzsnél.

A briteknél már a delta variánst mutatták ki az új fertőzöttek 75 százalékánál, és úgy látják, hogy elsősorban a diákok körében terjed, ami azért is lehet, mert ők még nincsenek beoltva.

Nálunk szerencsére hamarosan iskolaszünet lesz. Az is kedvező, hogy a 16-17 évesek többsége megkapta már az oltást. Viszont a kormány egyelőre nem indít oltási kampányt a 12-15 évesek körében, pedig oltóanyag lenne rá.

Az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte, hogy a fiatalabbakat is oltsák, több országban már be is jelentették, hogy nekikezdenek. Orbán Viktor viszont még kivár, ahogy fogalmazott pénteken: „Én az óvatosabbak közé tartozom, mégiscsak gyerekekről van szó. Ez aztán mégiscsak tényleg a mi felelősségünk. Ugyanakkor elzárni sem akarjuk a szülőket attól a lehetőségtől, hogy ha féltik a gyermeket, akkor beoltathassák. Ráadásul, mint említettem, rengeteg vakcinánk van, választani is lehet, tehát vakcinaszabadság is van.” Szerinte majd a nyár végén dőlhet el, hogy lesz-e a fiatalabbnak is oltási kampány. Az iskolakezdésre ugyanakkor már érdemes lenne beoltatni a 12 év felettieket is.

Egyelőre úgy néz ki, hogy nagy százalékban védenek a vakcinák a delta variánstól is, külföldi tapasztalatok alapján a megbetegedettek nagy része olyan, aki nem volt beoltva.

Viszont bármennyire is jól állunk az oltásokkal, még mindig van 3 millió felnőtt oltás nélkül.

Ma reggeli adatok szerint összesen 5 260 418-an kapták meg legalább az első oltásukat, ez a 16 év felettieknek 64 százaléka. A program nagyon belassult, múlt vasárnap óta 123 387-en kapták meg az első oltásukat, ez az elmúlt 14 hét legalacsonyabb száma.

A regisztráció már alig emelkedik. Pénteki adatok szerint 5 millió 267 ezren jelentkeztek be oltásra, múlt vasárnap óta mindössze 1 százalékkal nőtt az oltásra jelentkezők száma.

A KSH hetente készített felmérést az oltáshoz való hozzáállásról. A legújabb adatok szerint 68,4 százalék már beadatta vagy tervezi beadatni az oltást. 12 százalék talánnal válaszolt (ez cirka egymillió ember).

Mereven elzárkózik ugyanakkor 16,2 százalék, 1,3 millió ember.

Ha itthon is elterjed a delta mutáció, az elsősorban rájuk lesz veszélyes.

Nincs meglepetés a mai járványjelentésben: tovább javult minden adat.

137 új fertőzöttet találtak 12 789 tesztből. Vagyis a vizsgálatokon belül a pozitív tesztek aránya mindössze 1,07 százalék.

602 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, tavaly szeptemberben volt ennél alacsonyabb a számuk.

Lélegeztetőn 68 Covid-fertőzött van.

12 koronavírussal összefüggő halálesetet jelentettek, összesen 29 854-en hunytak el a járványban hivatalosan.

Szombaton mindössze 6 018 új beoltottat regisztráltak.

A második oltást 23 332-en kapták meg.

Összesen 5 260 418-an kapták meg az első oltásukat eddig, majdnem 4 millióan (3 989 525-en) a másodikat.

Kevesen, 15 497-en kapták meg az első oltásukat tegnap.

Óriási rekordot döntött ugyanakkor a második oltást kapottak száma. Most kapták meg ugyanis a második oltásukat azok, akik a Pfizer-napon (április 30.) rohamozták meg az oltópontokat.

Az első oltást eddig összesen 5 254 400-en, a másodikat is 3 966 193-an kapták meg.

300 új fertőzöttet találtak, jóval kevesebbet, mint egy hete (465).

12 572 tesztet végeztek. Az összes vizsgálaton belül a pozitív tesztek aránya 2,4 százalék, ami jó adat.

A legsúlyosabb állapotban lévő Covid-fertőzöttek száma tovább csökkent, 622-en vannak kórházban.

70-en lélegeztetőn.

24 újabb áldozata van a járványnak. (Csehországban már volt olyan nap, amikor nem jelentettek halálesetet.) Összesen 29 842-en haltak meg eddig a Coviddal összefüggésben Magyarországon.

Tavaly tavasszal

• elképesztően drágán (300 milliárd forintért)
• feleslegesen sok, 16 863 lélegeztetőgépet vásárolt a Külügyminisztérium,
• amiket milliárdokért üzemeltettek be, többek között egy fuvarozásra alapított céggel,
• azóta pedig havi 90 millió forintért tárolják az eszközöket raktárakban.

A raktárban porosodó eszközökből időnként a kormány megpróbál eladni 8 ezer darabot, de ez eddig egyáltalán nem sikerült. Nem csoda: nagyon drágán vettük ezeket tavaly. Azóta jobb és olcsóbb minőségű gépek vannak a piacon, mint azt éppen egy, a magyar kormány által lebonyolított idei közbeszerzés bizonyította be.

Az Európai Unió ugyanis több országban létrehoz olyan stratégiai raktárkészleteket lélegeztetőgépekből, ahonnan ki lehet segíteni szükség esetében a bajba jutott EU-s tagországokat. Az egyik ilyen raktár Magyarországon lesz, az EU-s közbeszerzést a magyar kormány írta ki a készletek feltöltésére. 465 darab lélegeztetőről van szó. Egy gép átlagára most márciusban 4,2 millió forintra jött ki, míg tavaly az állami kórházellátó több mint tízmillióért, a külügy pedig közel 20 millióért vásárolt átlagosan egy berendezést. Utóbbi ugye ezen az áron rögtön 16 683 darabot is bezsákolt.

Az, hogy mit kezdünk az irgalmatlan mennyiségű lélegeztetővel, a csütörtöki kormányinfón is szóba került, miután rákérdeztek Gulyás Gergelynél. A miniszter szerint ez olyan stratégiai tartalék, „amire szívből kívánjuk, hogy soha ne legyen szükség”. Gulyás szerint 10-12 ezer lélegeztetőgépnek „mindaddig, amíg a koronavírus járványról nem merjük azt kijelenteni, hogy soha többé vagy belátható időn belül nem fogja fenyegetni az országot, addig jobb ha van, mintha nincs”.

A 10-12 ezres tartalék messze meghaladja azt a szintet, amit a magyar egészségügy használni tudna. Az elmúlt hónapok bizonyították be, hogy a hazai betegellátásban nem eszközhiány, hanem szakemberhiány van.

A tavaly tavaszi első és az őszi második hullámnál is erősebb harmadik hullámban egyszerre a legtöbben 1 529-en voltak lélegeztetőn március végén. Ennyi beteg már a teljesítőképessége határára szorította a magyar egészségügyet, sőt, több intézményben rangsorolni kellett, hogy kik kerülnek intenzívre, mert olyan kevés szakápoló és szakorvos jutott volna a betegekre, ami az ellátás színvonalát lehetetlenített volna el.

Hogy mennyire feleslegesen sok lélegeztetőt vásárolt a külügyminisztérium, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy éppen márciusban, a harmadik hullám meredek felfutása alatt döntött ismét úgy döntött úgy a kormány, hogy a sikertelen októberi nekifutás után ismét piacra dobná a felesleges lélegeztetőkészletet. Alighanem azzal kalkulálva, hogy a piacon megnő értük a kereslet. Nem hallani arról, hogy sikerült eladni lélegeztetőket.

Így aztán leginkább az marad, hogy elkezdtük elajándékozni azokat. Május 8-áig az RTL Klub összesítése szerint 425 darabot ajándékoztunk el, ami 8 milliárd forintot érhetett. Jutott belőle a határon túli területekre (Kárpátaljára, Vajdaságba, Felvidékre), Csehországba, Boszniába, Libanonba, Jordániába és Kirgizisztánba.

Azóta adtunk még

• 7 darabot Palesztinába
• 30 darabot Moldáviába és Tunéziába

Az is látszik, hogy ha az államnak, így az adófizetőknek óriási ráfizetés is volt a lélegeztetőgép-beszerzés, vannak nagy nyertesei az óriásbevásárlásnak. Az Mfor nézte át a keleti beszerzésnél közvetítő magyar cégek éves mérlegeit.

A Fourcardinal Tanácsadó Kft.-vel például 1000 lélegeztetőgép megvásárlására szerződött a külügy, összesen 17 milliárd forintért euróért. Ezzel csodaévet zárt a cég tavaly, 2019-hez képest a profitjuk hirtelen 513-szorosára nőtt. A beeső plusz 15,9 milliárd forintot szinte teljes egészében ki is vették osztalékként. Ennek 90 százaléka egyetlen személyhez, Nagy Beatrixhoz került, aki a Válasz Online szerint több szálon is közeli kapcsolatban áll Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadójával, Rahói Zsuzsannával.

Azért adhattunk 300 ezer adag AstraZenecát a szlovénoknak kölcsön, mert itthon bőségesen van a vakcinából, de nem jelentkeznek rá az emberek. Lényegében ezt mondta Gulyás Gergely a mai kormányinfón.

Az biztos, hogy most már nem lehet foglalni erre a típusú vakcinára időpontot. A koronavirus.gov.hu-n kedden ezt azzal magyarázták, hogy „AstraZenecából sem lesz egy ideig első oltás hirdetve, mert a beérkező csökkentett szállítmányokat a második körös oltásokhoz fogják felhasználni”. Ami egy kicsit más magyarázat, mint Gulyásé.

Az AstraZenecából eddig 1 513 100 adag érkezett, még 5 millió adag van lekötve a korábbi szerződés alapján, aminek ütemtervét nem tudta tartani a gyártó. Nemcsak nálunk, az egész EU-ban voltak gondjaik, viszont közben már több helyen is úgy döntöttek, hogy nem használják a brit-svéd vakcinát.

Gulyás azt mondta, hogy a szlovéneknek kölcsönadott vakcinákat várjuk vissza, hátha kell ebből a típusból is harmadik.

Az eddig beérkező 1,5 millió adagból 813 ezret adtak be eddig. Az európai járványügyi központ adatai szerint ebből 632 637-en kaptak első oltást, vagyis nagyjából 450 ezret még be kell adni másodiknak.

Március előttig négy hét volt a két oltási között megszabott idő, márciustól 12-re emelték, hatékonysági okok miatt. A második körös oltások ideje most jön el. (Pár hete engedélyezték, hogy aki akarja, beadhatja korábban is.) Gulyás szerint a második oltásokra lesz elég vakcina.

Arra a kérdésre, hogy aki inkább más típusú vakcinát szeretne az AstraZeneca második oltása helyett, kérhet-e másikat, Gulyás azt mondta, hogy ez orvosi kérdés. Ugyanakkor szerinte az AstraZeneca az egyik leghatékonyabb, legnagyobb védettséget nyújtó vakcina.

Az európai járványügyi központ adatai szerint a múlt héten Magyarországon 115 437-en kapták meg az első oltásukat a 18 év felettiek között. Így oszlott meg típusonként:

• Pfizer-Biontech - 54 607 (47,3 százalék)
• Moderna 29 945 (25,94 százalék)
• Sinopharm 12 964 (11,23 százalék)
• Janssen 12 229 (10,59 százalék)
• Szputnyik 5 417 (4,69 százalék)
• Astrazeneca 275 (0,24 százalék)

Az összes eddig beérkezett vakcina közül múlt hét végéig

• a Pfizer-Biontech 92 százalékát
• a Szputnyik 85 százalékát
• a Moderna 84 százalékát
• az Astrazeneca 54 százalékát
• a Sinopharm 36 százalékát
• a Janssen 27 százalékát

adták be első vagy második oltásként.

Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben már a koronavírus elleni védőoltások harmadik körét szervezik. Ezeket fél évvel a második után adnák be. Ez az a két ország, ahol Magyarországnál hamarabb kezdték el használni a kínai Sinopharm-vakcinát, így a fél év már aktuális.

A Wall Street Journal cikke szerint Bahreinben az 50 év felettieknél, az elhízottaknál és a krónikus betegségben szenvedőknél a Sinopharm helyett a Pfizert ajánlják emlékeztető oltásnak. A bahreini egészségügyi államtitkár, Waleed Khalifa al Manea azt mondta, hogy aki szeretne, az kaphat Sinopharm-vakcinát is, az is magas fokú védelmet ad, de a legveszélyeztetettebbeknél inkább a Pfizert javasolják.

Az Egyesült Arab Emírségekben ezt így nem mondták ki, de választani lehet a harmadik oltásnál a Sinopharm és a Pfizer között. Van, aki már kapott is Pfizert.

A Sinopharm esetében visszatérő téma, hogy a fiatalabbaknál jó mutatói vannak, de nem lehet tudni, hogy mennyire vált ki erős immunitást az idősebbek körében. A magyar nyelvű alkalmazási előírásból is az derül ki, hogy a klinikai harmadik fázisban kevés idős vett részt a vizsgálatokban. A WHO szakértői is arra hívták fel a figyelmet, hogy kevés adat áll rendelkezésre az idősekről. A vészhelyzeti alkalmazását végül támogatták, de folyamatos monitorozást javasoltak.

A Sinopharm régóta várt teljes dokumentációját az Amerikai Orvosi Kamara szaklapja jelentette meg május végén. Ebből az derült ki, hogy a védőoltás alapvetően hatásos és biztonságos (78 százalékban véd a tünetes megbetegedésektől), de a vizsgálatban döntően egészséges, fiatal férfiak vettek részt, csak kevesebb, mint 2 százalékuk töltötte be a 60 évet.

A Sinopharmot Szerbiában is használják. A Wall Street Journalnak nyilatkozott Olgica Djurkovic-Djakovic, aki a belgrádi egyetemen vezet egy vizsgálatot arról, hogy milyen antitest-termelést indít el a Sinopharm. Az orvos azt mondta, nem elég erős az ellenanyag kiváltásában a Sinopharm, különösen az időseknél. A vizsgálat 150 résztvevőjének 29 százaléknál nem találtak elegendő mennyiségű ellenanyagot három hónappal az első oltás után. A résztvevők átlagéletkora 65 év volt.

Magyarországon az időseket kezdték el oltani a kínai vakcinával, így érthető, hogy sokan mérették meg magánlaborokban az antitestszintjüket az oltás után, ezek közül sokat el is küldtek nekünk. A Sinopharm utáni vizsgálati eredményből volt a legtöbb negatív. Nem gyorstesztekről van szó, hanem laborban végzett vizsgálatokról. Kétségtelen, hogy az mRNS-vakcinák (Pfizer-Biontech, Moderna) a tüskefehérjére vannak kihegyezve, azt ezt vizsgáló teszteken meggyőző számokat produkálnak, ahogy a vektorvakcina Szptunyik és Astrazeneca is.

A kínai oltóanyag más, inaktivált, teljes vírust tartalmaz, aminek elvileg szélesebb immunválaszt kell kiváltania, nem csak a tüskefehérjére. Ez indokolhatná azt, ha ezeken a vizsgálatokon jóval alacsonyabb szinteket mérnek Sinopharmmal beoltottaknál, mint a legújabb fejlesztésű vakcináknál. De a határérték alatti antitestszámot kevéssé magyarázza.

Van a sejtes immunitás is mint védőfal. Ezt egészen eddig a piacon magánszemélynek nem lehetett mérni, már lehet. Viszont tankönyvszerűen - és a WHO kisokosa szerint - éppen az inaktivált vakcinák esetében, amilyen a Sinopharm is, kevésbé lehet számítani erős sejtes immunitásra.

Azok, akik megmérették az ellenanyagszintjüket, és negatív lett a tesztjük, valamilyen megoldást szeretnének az államtól. Központi tesztet és új oltást szeretnének, leginkább mRNS-oltóanyaggal.

Kásler Miklós miniszter korábban azt mondta, május végére lesznek meg az országos vizsgálat első eredményei arról, hogy az oltóanyagok milyen immunválaszt váltanak ki, antitestet és sejtes immunitást is vizsgálnak. Már június van, de egyelőre semmit sem hoztak ebből nyilvánosságra.

Gulyás Gergely a mai kormányinfón arról osztott meg adatokat, hogy a különböző oltások után hányan betegedtek meg és hunytak el. Az adatok azt mutatják, hogy a vakcinák nagyon nagy százalékban védenek a súlyos megbetegedéstől és a halálozástól. (via napi.hu)

Érdekes lett volna a napi új fertőzöttek száma ma. Hosszú idő után ugyanis kedden és szerdán is több új Covid-fertőzöttet jelentettek, mint az előző héten.

Ezt részben indokolhatta, hogy egy héttel korábban, a pünkösdi hosszú hétvége miatt kevesebb tesztet végeztek, most viszont többet, így a regisztrált fertőzöttek száma is magasabb lett.

Mostanra lett volna tiszta a kép, de nem lett. Ami kedvező adat, hogy a 315 új fertőzöttt kevesebb, mint egy héttel korábban.

Ami viszont egyáltalán nem segíti ennek a számnak az értelmezését, hogy az operatív törzs adatai szerint nagyon kevés, mindössze 3 436 tesztet végeztek (egy hete 14 459-et).

Nagyon kedvező trend volt, hogy folyamatosan csökkent az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya. Annyira, hogy a hét elején ez a mutató már két százalék alatt volt. Most viszont hirtelen 9 százalék fölé ugrott a pozitív tesztek aránya.

Vagyis érdemes még várni egy újabb napot, hogy kiderüljön, mi a helyzet a napi fertőzöttekkel. Valószínűbb, hogy adathibáról van szó, és nem az indiai mutáns robbant be tegnap.

Mindenesetre minden más járványadat továbbra is javul. 739-en vannak kórházban, 98-cal kevesebben, mint egy nappal korábban. 77-en vannak lélegeztetőn, 13-mal kevesebben, mint az előző nap.

18-an hunytak el, összesen 29 792 áldozata van eddig a járványnak.

Annak ellenére, hogy már minden oltóanyag elérhető, 20 ezren kapták csak meg az első oltásukat, 37 ezren a másodikat tegnap.

Összesen eddig 5 227 318-an kapták meg az első, 3 732 252-en a második oltásukat.

Több mint egy év kellett hozzá, de lassan kiderül, hogy kik kerülnek be a koronavírus hivatalos áldozatai közé Magyarországon.

Ennek azért van jelentősége, mert a kirívóan magas magyar halálozási adatokat a kormány azzal magyarázza, hogy a különböző országok eltérően vezetik a statisztikákat. Nálunk lényegében mindenkit az áldozatok közé sorolnak hivatalosan, máshol pedig csak azokat, akiknek a halálát kifejezetten a vírus okozta.

Most egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz, miután Müller Cecília országos tisztifőorvos végre érdemi választ adott Szél Bernadett országgyűlési képviselő sokadik kérdésére.

A válaszból az derül ki, hogy sok országhoz hasonlóan nálunk is az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait követik a halálozási statisztika vezetésében.

Ebben vannak ilyen egyértelmű esetek: „igazolt COVID-fertőzöttnél a fertőzéstől függetlenül történt baleseti halál ne szerepeljen az adatok között”.

Ami tényleg teljesen logikus, ennek ellenére április 8-án Gulyás Gergely a kormányinfón arra hivatkozott, hogy azért is magasabbak a magyar halálozási adatok, mert a közlekedési balesetben elhunyt fertőzötteket is ide sorolják.

„Beolvasott kérdés: Mire alapozva állítja Gulyás Gergely miniszter úr, hogy Magyarországon azért magasabbak a halálozási adatok, mert olyanokat is ideszámolnak, akiket máshol nem?

Gulyás: Hát tények alapján. Magyarországon a statisztikának volt része olyan elhunyt is, aki közlekedési balesetben halt meg, és ezt követően koronavírus-pozitívnak találták.”

Vagyis egyszerűen nem igaz Gulyás példája.

Ezt korábban már - a Müller Cecíliától nagy nehezen kicsikart válasz előtt - feltételeztük mi is, amikor hiába kérdeztünk, nem kaptunk választ, viszont megnéztük a WHO-ajánlását. Ebből a cikkből derült ki az is, hogy más országok is hozzánk hasonlóan, sőt, vannak akik még szigorúbban vezetik a statisztikát, mert beleszámolják a valószínűsített, de teszttel nem kimutatott eseteket is.

Abban tényleg vannak eltérések, hogy a közúti balesetnél nehezebben megítélő esetekben mikor számít haláloknak a koronavírus. Orbán Viktor január 8-án például ezt mondta a közrádióban:

„Valaki csak azokat veszi föl, akik közvetlenül a COVID miatt haltak meg, van, aki – mint például Magyarország – mindenkit bekönyvel, aki egyébként fertőzött volt, még ha nem is a COVID-tól halt meg, ezért nehéz összevetéseket csinálni”.

És első körben ezt az idézetet küldte el Müller Cecília is Szél Bernadettnek.

Amikor a válasszal elégedetlen képviselő visszakérdezett, az országos tisztifőorvos már belement egy kicsit a részletekbe. Az egyértelmű eseteket kizárják (baleset vagy öngyilkosság), de a betegségben elhunytaknál már bonyolultabb a helyzet, a nemzetközi szervezetek ajánlásainak követése a gyakorlatban nem mindig egyértelmű. Müller Cecília szerint a COVID-19 fertőzéssel összefüggésbe hozható halálozás nem azonos a COVID-19 fertőzés okozta halálesetekkel. Egyes esetekben a klinikus és a pathológus szakorvos véleménye dönt.

Így aztán az sem igaz, amit Müller Cecília még októberben mondott, hogy mindenkit a járvány áldozatának számítanak, „aki elhalálozik, és pozitívnak bizonyult valamikor is”. Április 19-én már azt mondta, mindenki bekerül a statisztikába, aki halálakor koronavírusos, függetlenül attól, hogy a fertőzés vagy más betegsége miatt halt meg.

A WHO szerint mindenkit be kell venni a statisztikába, aki bizonyítottan vagy feltehetően a fertőzés által okozott betegségben halt meg. Ez meghagyja annak lehetőségét, hogy olyanok is bekerüljenek, akiken nem végeztek pozitív tesztet. A WHO összegzése két csoportra osztja az országokat attól függően, hogy milyen rendszerben rögzítik a halottakat (46. oldal). A csoportokon belül is vannak eltérések, de a tesztalapú megközelítés - amit Magyarország is használ - szerintük hajlamosabb az alulbecsülésre, mint a diagnózisalapú.

Szél Bernadett összegzése szerint

1. A WHO egyrészt kimondja, hogy a COVID-tól független halálozásokat (pl. közlekedési baleset) ne számítsák bele a statisztikába, de a COVID-dal összefüggésbe hozható halálozásokat igen. A legtöbb ország így is tesz, ahogy Magyarország is: beszámítja azokat az eseteket is, ahol a COVID hozzájárult az alapbetegség súlyosbodásához, a beteg halálához.
2. Másrészt a WHO javasolja a teszttel megerősített és a valószínűsített esetek beszámítását is, ami alapján az országok két csoportba sorolhatók: a tesztalapú és a diagnózisalapú módszert alkalmazók közé. Magyarország itt sem lóg ki a sorból, pozitívteszt-alapú besorolást alkalmaz. Így jár el Csehország, Ausztria, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, Norvégia, Izland. Vannak, akik mindkét besorolást alkalmazzák, és a valószínűsített eseteket is letesztelik, mint Ciprus, Málta, Görögország, Románia, Szerbia, Lettország, Bulgária, Horvátország, és vannak, akik a megerősített és a valószínűsített eseteket is beszámolják, mint Németország, Belgium, Franciaország, Írország, Észtország, Litvánia, Kanada.

A képviselő szerint Müller levéléből egyértelműen kiderül, hogy Magyarország nem számítja be a vírustól függetlenül elhunytakat a halálozási statisztikába, csak azokat, akiknek a halála összefüggésben volt a COVID-dal. Vannak különbségek az országok között, de Magyarország nem lóg ki a fősodorból, és a WHO ajánlásait követi — bár a valószínűsített eseteket nem számítja be.

„A magyar kormány végig megtévesztően kommunikált, bagatellizálva a járvány mértékét Magyarországon, és visszatartva minden releváns adatot. Magyarországot világszinten kiemelten súlyosan érintette a járvány, közel 30 ezer áldozatot szedve, és ebben a magyar kormánynak súlyos felelőssége van” - írja Szél Bernadett.

Ajándékkal lepte meg a bukás szélén táncoló Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt Jeruzsálemben Szijjártó Péter.

Meglepő, hogy Netanjahunak volt ideje fogadni Szijjártót, de Netanjahu a legutóbbi, sokadik magyar vétó miatt is hálás lehetett, elég rendesen meg is dicsérték egymást, kölcsönös támogatásról biztosítva a másikat.

A meglepetésajándék annyira nem volt meglepetés: Szijjártó mi mást vitt volna, mint egy Puskás-mezt, ami olyan kötelező kelléke lett a magyar diplomáciának, mint a migránsozás és brüsszelezés.

Ami teljesen érthetetlen, hogy Szijjártó kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen mezben játszott az Aranycsapat. Ami nem igaz. Merthogy egy koronás címer van rajta.

Ilyen címeres mezben soha nem játszott az Aranycsapat, sajnos a Rákosi-címeres az igazi, a vörös csillaggal. Ezt egészen biztosan tudja például a Szijjártóéknak a Puskás-mezeket eladó cég ügyvezetője és legnagyobb tulajdonosa, Szöllősi György, aki egyébként Magyarország hivatalos „magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövete”.

Szöllősi lapjában, a Nemzeti Sportban is megjelent erről már korábban cikk: „a második világháború utáni első válogatott mérkőzésen (Magyarország–Ausztria 2:0) a mieink a kör alakú MLSZ-címert viselték (ez egyébként korábban is előfordult, sőt volt, hogy a kapuson nemzeti, a mezőnyjátékosokon szövetségi címer díszelgett). Az 1946-os meccseken már a Kossuth-címert varrták a mezekre, hogy aztán 1949 őszén már a Rákosi-címer kerüljön rájuk”.

A Külügyminisztériumnak mezeket és relikviákat eladó Puskas.com ha nem is eget rengető üzlet, de azért tisztességes hasznot hoz. Pláne úgy, hogy tavaly óta például évi 5 millió forintot kap a cég a Puskás Aréna névhasználata miatt, egyelőre egy három évre szóló szerződés alapján.

A cégben 47 százalékos tulajdonos Szöllősi György, miközben csak 10 százalékos tulajdonosa Puskás unokája, Maria Reka Puskas Damborena.

Szijjártó videója itt van. És még mielőtt: az Aranycsapat sajnos nem nyerte meg az 1954-es vébét, és Puskás nem Felcsúton született.

Miután a női világranglista második helyezettje, Naomi Oszaka hétfőn Twitteren bejelentette, hogy visszalép a francia nyílt teniszbajnokságtól, a Roland Garrostól, mert nem akar részt venni a kötelező sajtótájékoztatókon, emiatt viszont megbüntették, egy másik versenyzőnek is meggyűlt a baja a meccs utáni nyilatkozattal.

A cseh Petra Kvitova - akik 2012-ben és tavaly is elődöntős volt - szintén a Twitteren jelentette be, hogy befejezi a versenyt. Ő ugyan az első fordulóban aratott győzelme után elment a kötelező sajtótájékoztatóra, de az újságírókkal való találkozás közben elesett, és megsérült a bokája. Nem javult az állapota, MRI-vizsgálatot végeztek, annak eredménye alapján pedig a stábjával egyeztetve úgy döntöttek, hogy inkább nem kockáztat és feladja a Roland Garrost.

Közben Oszaka ügyében a Francia Tenisz Szövetség elnöke, Gilles Moretton húzott meg egy végtelenül nevetséges lépést. Kiállt a sajtó elé, felolvasott egy közleményt, hogy mennyire szomorú Oszaka döntése miatt, várják vissza az újságírói kérdések miatt szorongó, ezért inkább bojkottot hirdető, de emiatt megbüntetett versenyzőt a jövő évi versenyre. Majd miután befejezte a szöveget, anélkül távozott, hogy az újságírók bármit kérdezhettek volna tőle.

28-cal nőtt a járvány áldozatainak a száma a keddi jelentés szerint, összesen 29 761 koronavírus-fertőzött hunyt el hivatalosan tavaly március óta.

174 új fertőzöttet találtak. Aminek ebben figyelmeztetőnek kellene lennie, hogy hosszú idő után először magasabb a napi regisztrált covidosok száma az egy héttel korábbinál.

De a múlt keddi egy hosszú hétvége utáni adat. Nagyon kevés tesztet végeztek akkor, 6 368 vizsgálatból találtak 164 új fertőzöttet. Most viszont kétszer annyit teszttel (12 782) 174-et. Azért érdemes lesz figyelni a hét többi napját is.

A kórházban lévők száma tovább csökkent (947).

És 100-an vannak lélegeztetőn.

Első oltást 29 681-en, másodikat 43 957-en kaptak.

Összesen 5 176 630-an kapták meg eddig az első oltást, közülük 3 655 647 fő már a másodikat is.

Az operatív törzs ezúttal elárulta, hányan regisztráltak oltásra. 5 millió 236 ezren (két nap alatt mindössze 22 ezerrel nőtt ez a szám, pedig bejelentették, hogy megjelent az indiai mutáns).

A tájékoztatás szerint a regisztráltak 91 százaléka megkapta már legalább az első oltását, vagyis 4 764 760-an. Ez az adat ugyanakkor okoz némi zavart, ha másként számolunk.

Eddig ugyanis szintén a hivatalos tájékoztatás szerint 5 176 630-en kapták meg összesen az első oltásukat. Közülük - korábbi tájékoztatás szerint - 260 ezren regisztráció nélkül (egészségügyi dolgozók, rendvédelmisek, idősotthonok lakói). Ha őket levesszük az összes beoltott közül, akkor 4 916 630-an kapták meg elvileg regisztráció után az első oltásukat. De ez 150 ezerrel több, mint a fenti, a 91 százalékkal kiszámolt adat. Lehet persze, hogy valahogy ők is regisztráció nélkül kapták meg az oltásukat.

Nincs nagy meglepetés a járványügyi adatokban, ami jó hír, mert továbbra is javulnak a számok. 350 új fertőzöttet jelentettek. Ez már a 10. olyan vasárnap, amikor az új fertőzöttek száma alacsonyabb az előző hetinél.

15 242 tesztből találtak 350 új fertőzöttet. A vizsgálatokon belül a pozitívak aránya 2,3 százalék, ami kifejezetten jó adat.

965 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, vagyis most már tényleg ezer alatt van a számuk, nemcsak úgy ha - ahogy Orbán Viktor tette pénteken - kivonjuk ebből a számból a lélegeztetőn lévőket.

Lélegeztetőn 114-en vannak.

Szombaton 16 922-en kapták meg az első oltásukat, 42 679-en a másodikat.

Az oltási program kifejezetten lelassult a héten, múlt vasárnap és most szombat között 131 349-en kaptak első oltást, az elmúlt 13 hét legalacsonyabb száma ez. Az oltópontokon jelenleg Pfizerra, Sinopharmra, Szputnyikra és Modernára lehet bejelentkezni.

Eddig összesen 5 137 031-en kapták meg az első oltásukat, 3 582 547-en a másodikat.

Továbbra is félmillió olyan regisztrált van az 5,2 millióból, aki még nem kapott oltást. (A matek úgy jön ki, hogy 260 ezren regisztráció nélkül kaptak oltást, egészségügyi, rendvédelmi dolgozók, idősotthonok lakói.)

A heti adatokban is tisztán látszik a javulás, és az oltási program lassulása is.

A legördülő menüben lehet változtatni a grafikonokon.

Sokan ellenőrzik azt, hogy az oltás után kialakult-e a szervezetükben védettség a koronavírus ellen. (Sok eredményt be is mutattunk.)

Ilyen vizsgálatokat kérésre az állami egészségügy nem végez, aki kíváncsi rá, annak magánlaborban kell fizetnie érte. (Zajlik állami, központi felmérés önkénteseken, de annak eredményéről egyelőre nem tudni semmit.)

Eddig a vérben lévő antitesteket vizsgáló teszt volt elérhető. Akinek a szervezetében nem mutattak ki megfelelő mennyiségű ellenanyagot, az abban bízhatott, hogy egy másik védettség, az úgynevezett T-sejtes immunitást kialakult az oltás vagy a fertőzés után. Csakhogy azt már nem tudta megméretni.

A T-sejtes immunitást meglehetősen komplikált kimutatni, rutinszerűen eddig erre nem is volt lehetőség. A szegedi Avidin Kft. most azt jelentette be, hogy kifejlesztettek egy tesztet, ami képes kimutatni vérből, hogy kialakult-e a T-sejtes immunitás.

Azt írják, hogy olyan módszert dolgoztak ki, amely pontosan meg tudja mondani, hogy a szervezetben hány darab védő T-sejt van. Ezek a speciális fehérvérsejtek felismerik és elpusztítják a vérben lévő vírusokat. Ez a fajta védettség tovább tart, mint amit a vérben keringő ellenanyag ad.

A vizsgálatokhoz friss vértestekre van szükség, amelyekhez a vírus egyes fehérjedarabjait juttatják, és azt mérik, hogy hány T-sejt aktiválódik, hányan tudnak fellépni a kórokozó ellen.

Aki nem találkozott a vírussal, nem esett át a fertőzésen vagy nem kapott oltást, annak nincs ilyen védettsége, mert nincs, amire emlékezzenek a T-sejtjei. Náluk tehát nincs is értelme ilyen tesztet végeztetni.

Azoknak ajánlják, akik oltást kaptak vagy régebben átestek a fertőzésen. Ez a vizsgálat adhat választ arra is, hogy az egyes vakcinák milyen erős, és milyen hosszan tartó védelmet nyújtanak.

A tesztet friss vérből végzik, fontos, hogy a minta minél előbb a laboratóriumba kerüljön. Ezért egyelőre csak egy-egy budapesti és szegedi mintavételi pontot üzemeltetnek.

Az eredményre pár napot várni kell, és háromszor annyiba kerül, mint az antitestteszt.

Puskás László ügyvezető szerint a kutatóknak az a hipotézisük, hogy akinek a vérében egyáltalán nincsenek antitestek, annál a sejtes immunitás sem valószínű. Ennek mindenképpen szeretnének utánajárni.

• Az operatív törzs napi jelentései szerint áprilisban volt a legtöbb áldozata a járványnak
• A KSH legfrissebb adatai szerint ugyanakkor márciusban hunytak el Magyarországon kiugróan sokan, áprilisban már csökkent a szám

Tavaly tavasszal, 2020 áprilisában 10 500-an haltak meg Magyarországon. A koronavírus-járvány első hullámának a csúcsán voltunk, abban a hónapban hivatalosan 303-an áldozata volt a járványnak.

Egy évvel később, 2021 áprilisában a legfrissebb KSH-s adatok szerint 14 714-en haltak meg Magyarországon. A koronavírus-járvány harmadik hullámának a csúcsán voltunk, a járvány áldozatainak a száma hivatalosan 6 706 volt abban a hónapban. Több mint 22-szerese az első hullámának.

A tavalyi áprilishoz képest idén 40 százalékkal többen haltak meg. Az elmúlt tizenkét hónapban, azaz 2020. május és 2021. április között a halálozások száma 21 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi időszakkal összehasonlítva.

Van ugyanakkor egy furcsaság: a KSH-s összhalálozási adatok nem mozognak együtt szorosan az operatív törzs napi jelentéseiben szereplő számokkal az áldozatokról.

A KSH-nál a márciusi meredek emelkedés után az április már erősen lecsengő halálozási adatokat mutat. Míg az operatív törzs jelentései szerint áprilisban tovább emelkedett az áldozatok hivatalos száma az egyébként is magas márciushoz képest.

Ilyen furcsa elcsúszás már az őszi második hullámban is látszott. A KSH-s összhalálozási adatok szerint hamarabb (már novemberben) kiemelkedőn magas volt a halálozás, és decemberben is ilyen magas szintet mutattak. Az operatív törzs adatai szerint később és rövidebb ideig volt kiugró a Covid-áldozatok száma. A KSH-s adatokban nincs feltüntetve a halálok, de novemberben és decemberben aligha volt más magyarázat a magas halálozásra, mint a járvány és annak következményei az egészségügyi ellátására, akár a nem covidos ellátásában.

Ha a két hivatalos adatot nézzük, akkor áprilisban az összes magyar haláleset 46 százalékában Covid-fertőzöttek hunytak el. Ezt a rendkívül magas számot magyarázhatja, ha az operatív törzs adataiban később jelentek meg az áldozatok, amikor a KSH szerint már kevesebben hunytak el.

A KSH és az operatív törzs más-más módszer alapján számol. A statisztikai hivatal az anyakönyvvezetőktől származó adatokat összesíti (ezekben nem tüntetik fel a halálokokat). Ez eltart egy darabig, és utólag is tisztítják a számokat. Ezért a gyorstájékoztatóban szereplő első adatok később még emelkednek. Vagyis a most áprilisra jelzett 14 714 havi haláleset minden bizonnyal magasabb lesz a későbbi statisztikákban. De annyival aligha, hogy meghaladja a márciusi 17 304-et.

Csak pár példa:

• a novemberről szóló gyorsjelentésben az első adat szerint 15 366-an haltak meg Magyarországon abban a hónapban, most már 1 269-cel több, 16 635 haláleset szerepel a statisztikában
• a decemberről szóló jelentés első adata 16 141, a mostani 16 998.
• a januárinál 12 916 halálesetet korrigáltak utólag 13 781-re
• februárról 11 024 volt az első adat, 11 819 szerepel most a statisztikában
• márciusról először 16 379 halálesetet jelentettek, most 17 304 halálesettel számolnak abban a hónapban

Az operatív törzs ugyanakkor zömmel kórházi adatokból állíthatja össze a napi jelentésekben szereplő adatokat. Ez az adatszolgáltatás csúszott meg elismerten is a húsvéti hosszú hétvégén. Utólag a napi jelentésben lévő számokat nem korrigálják, a Covid-áldozatok valamikor később jelennek meg a hivatalos tájékoztatásban. Ha a KSH-s adatokból indulunk ki, akkor jóval később.

A heti KSH-s összehalálozási adatoknál is az látszik, hogy az előző éveknél sokkal többen hunytak el márciusban és áprilisban. (Ezeket a számokat is utólag korrigálja a KSH, felfelé, vagyis az utolsó pár hét még emelkedni fog.)

Frissítette az oltottsági adatokat az európai járványügyi központ. Innen - és nem a magyar kormányzati oldalról - lehet megtudni, hogy milyen típusú oltást választottak a múlt héten a magyarok.

Az ECDC adatai szerint 361 391 első oltást kaptak itthon a 18 év felettiek. A vakcinák száma és aránya így oszlott meg:

• Pfizer-Biontech: 256 900 darab (71 százalék)
  
• Moderna: 30 566 (8,46 százalék), nem volt választható oltópontokon, háziorvosok oltottak vele
  
• Janssen: 28 345 (7,84 százalék), nem volt választható oltópontokon, főleg oltóbuszokról oltanak az egydózisos vakcinával, és háziorvosoknál is volt
  
• Sinopharm: 23 678 darab (6,55 százalék)
• Szputnyik: 19 554 darab (5,41 százalék)
• AstraZeneca: 2 348 darab (0,65 százalék). Ebből lényegében már a második körre tartogatnak, 22 328-an kapták meg a második dózist.

Az ECDC és a naponta jelentett hivatalos adatok között van eltérés, ennek oka, hogy az európai központ a 18 év felettiek oltásáról számol be, de itthon már a 16-17 éveseket is oltják. Vagyis a fenti adatoknál többen kaptak múlt héten oltást Magyarországon, a magyar és a nemzetközi adatbázisban szereplő számok között a múlt héten 22 455 volt a különbség.

Ha nem csak a múlt hetet nézzük, hanem az eddigi beadott összes első és második oltást, akkor is a Pfizer-Biontechből adták be Magyarországon a legtöbbet. A Szputnyik a második, a Sinopharm a harmadik.

Az AstraZenecánál március óta elvileg három hónap a különbség az első és a második oltások között, vagyis most kell majd nagy számban beadni ebből a vakcinából az ismétlést (igaz, előrébb lehet már hozni a ráoltást).

Az is látszik, hogy a kínaiból alaposan túlrendelte magát a kormány. A leszállított és felhasznált oltóanyagok a múlt hétig:

• 3 566 535 Pfizer-Biontech érkezett, 94 százalékot használtak fel. Ebből még majdnem 7 millió adag jön.
• 561 600 Modernából 87 százalék került már vállba 1,2 millió jön még.
• Szputnyikból 2 millió adag jött. 82 százalékot használtak fel. A maradék jó része második körre kell. Ebből nem jön már több, jó eséllyel nem marad belőle sok.
• Az AstraZenecából 1 233 100 jött eddig, 64 százalékot használtak fel. Itt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a második körös oltások még csak most kezdődnek. Ebből a típusból még nagyon soknak, 5,3 milliónak kellene jönnie, de elég ellenmondásosan kommunikál a kormány, hogy jön-e még vagy sem. A második körösre mindenesetre lesz elég, sőt már osztogatunk is belőle.
• Az egydózisos Janssenből 121 200 jött eddig, 36 százalékot oltottak el belőle. Ebből is óriási lekötött mennyiség van még, 4,2 millió adag.
• A kínai Sinopharmból 4,5 millió jött meg május 20-áig. Ebből 35 százalékot használtak fel múlt hétig első és második körös oltásra. Az arány azóta tovább romlott, mert a múlt héten jött még félmillió adag, és a kínai védelmi minisztérium váratlan ajándékaként további 200 ezer adag. Az 5,2 millió adag kínai vakcina jelentős része biztosan nem fog elfogyni, akkor sem, ha kell belőle harmadik kör.

A vakcinabeszerzés állása és a még lekötött darabok a legfrissebb adatok szerint.

Az ECDC adatai szerint messze Magyarországon volt a legmagasabb lakosságarányosan a beérkező vakcinák száma, 100 emberre már 149 adag vakcina jutott. Ehhez jött azóta a plusz 700 ezer kínai vakcina, és még 340 ezer Pfizer. És van még bőven lekötött tétel.

A vakcinabőség beköszöntével ugyanakkor jelentősen belassult az oltási program itthon. Az oltópontokra ezen a héten is kikerül majd 175 ezer adag Pfizer, de lehet, hogy az már nem fog teljesen elfogyni. A 6 millió beoltottat már nagyon nehéz lesz elérni.

A G7 vette észre, hogy az ECDC adatai szerint csökkent a Magyarországra érkezett vakcinamennyiség. Pfizerből 22 230-cal, Modernából 4 000-rel kevesebb van. Alighanem elkezdtük teljesíteni azt az áprilisi ígéretünket, hogy megsegítjük az időközben egyébként már jobb járványügyi adatokkal rendelkező cseheket 40 ezer vakcinával. Erről mi is, a G7 is kérdezte a külügyet, de nem kaptunk választ. A prágai magyar nagykövet azt ígérte a cseh sajtónak, hogy május végéig befut a szállítmány.

Nincs adat az ECDC-ben arról, hogy a hozzánk hasonlóan jó beoltottságú Máltán mennyi vakcina van. Így Ciprus a második lakosságarányosan a 100 főre jutó vakcinaszámban (81, szemben a mi 149-ünkkel). Ezt nagyon jó arányban (86 százalék) használták fel. Egyelőre a felnőtt lakosság 47 százalékát oltották be.

Nálunk a helyzet az, hogy 13 milliónál is több adag vakcina érkezett eddig, ebből 8,3 milliót használtak fel első és második oltásra.

Korcsoportonkénti oltásban így állunk:

„Május elejétől számított egy hét, tíz nap alatt beadunk egymilliót, akkor leszünk ötmilliónál, és aztán május közepére elérjük a hatmilliót, és aztán május harmadik hetére a hétmilliót” – vázolta a tervet Orbán Viktor április 9-én a Kossuth Rádióban.

Május harmadik hetének a végére nem a hét-, hanem csak az ötmillió beoltott lett meg (beoltott alatt azt értjük, aki legalább az első vakcináját megkapta). Szakértők szerint a hat-, de inkább a hétmillió beoltott lehet az a szint, amit el kellene érni a társadalmi védettséghez a fertőzőbb mutációk esetében.

Korábban Orbán is feljebb tolta volna ezt a számot. Április 16-án azt mondta: „Valahogy kialakult egy olyan képzet, találkoztam ilyen véleményekkel, azt hiszem, a nyájimmunitás számomra rendkívül ellenszenves kifejezésének a következtében – mégsem vagyunk állatok –, hogy azt hiszik emberek, hogy lesz egy olyan helyzet, amikor a társadalomnak a 60-70 százalékát már beoltották, ő nem kapta el, és neki már nem kell beoltatnia magát, mert megúszta. De ez egy félrevezető gondolat. Senki sem ússza meg. Csak két lehetőség van, vagy beoltatja magát, vagy meg fog fertőződni.”

Orbán oltási terve négymillióig működött tökéletesen, az meg is lett április 30-ra. Aztán lelassult a program. A vakcinák jöttek bőséggel az EU-s beszerzésből és a kormány keleti vásárlásaiból is, de az oltások száma nem nőtt olyan tempóban.

Magyarok vagyunk, kivárunk

A program lassulása már akkor nyilvánvalóvá vált, amikor meglett a négymillió, és jött a nagy nyitás. Orbán aznap, április 30-án már jelezte a Kossuth Rádióban, hogy ellanyhult az oltási kedv, amit részben azzal magyarázott, hogy magyarok vagyunk, kivárunk a végsőkig.

Kérdés: „Ha most meglesz a négymillió beoltott, akkor a következő lépcsőfok az a négy és fél millió lesz, vagy az ötmillió lesz?”

Orbán: „Nem tudjuk még, megmondom őszintén, aminek az az oka, hogy magyarok vagyunk, és, ugye, az adóbevallásnál is azt látom, hogy ha van egy határidő, akkor mindig a végén rohamozzák meg az emberek az adóhivatalt. Úgy látom, az oltásoknál is valami olyasmi van, ráadásul ez nemcsak magyarországi jelenség, mert mintha lenne hasonló tünet más országokban is, hogy amikor eléri a beoltottaknak az aránya a nagykorúaknak a felét, akkor valahogy úgy ellanyhul. Tehát mindenki rohan az elején, mert érzi, hogy baj van, hiszen valóban a járvány harmadik hulláma megtizedelt bennünket, mindannyian vesztettünk el hozzátartozót, rokont, barátot, de ez valahogy hamar kiesik az emlékezetből, és amikor úgy érzik, hogy most már jobb a helyzet, javulnak az adatok, mint ahogy minden nap javulnak az adatok, akkor ez az oltásért való roham lelassul. Aztán most már oda jutottunk, hogy több a vakcinánk és több az oltási képességünk, mint amennyien föl akarják venni az oltást.”

Annyira látványosan lassult be az oltások száma, hogy Orbán május 14-én a Kossuth Rádióban már magának is feltette a kérdést, lesz-e hatmillió beoltott. „Most mit tudok mondani Önnek? Azt tudom mondani, hogy a regisztráltak számát figyelembe véve nem lehetetlen, hogy hatmilliót is elérhet a beoltottak száma, de ez most már tényleg csak az embereken múlik, tehát az ő egyéni döntésük és felelősségük, hogy felvegyék az oltást”.

Vagyis amikor bejelentették az ötmillió beoltottat a hosszú hétvége első napján, ott már a hétmilliót kellett volna ünnepelni, de hirtelen már a hatmillió is elérhetetlennek tűnik.

Ha nem megy: korrigáld a célt!

Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón már korrigálta is a célt. Azt mondta, hogy láthatóan az oltási program ötmillió fölött lelassul. „Talán öt és fél, ha nagyon optimisták vagyunk hatmillió oltásig el tudunk jutni” – mondta a miniszter.

Ráadásul a 16 milliárd forintos reklámkampány ellenére a miniszter nem is annyira azoknak a meggyőzésében bízik, akik még nem regisztráltak, hanem azokra számít, akik már regisztráltak, de még nem kapták meg az oltást.

Gulyás úgy számolt, hogy a ma még oltásra váró regisztráltak felének-harmadának van védettségi igazolványa, mert igazolt fertőzöttek voltak. „Ők vélhetően be fogják magukat oltatni, de nem sietik ezt el láthatóan” – mondta. Miután félmilliós különbség van a regisztráltak (plusz a regisztráció nélkül beoltott 260 ezer egészségügyi és rendvédelmi dolgozó, idősotthonlakó) és az első oltást megkapottak száma között, Gulyás 250-167 ezer főre teszi azok számát, akik még biztosan beoltatják magukat valamikor.

Viszont a társadalmi védettség szempontjából nem jó hír, hogy a védettek száma nem fog jelentősen emelkedni. Nem adódik majd hozzá az oltottak számához a korábban fertőzöttek száma, hanem egybeolvad. Annyi történik majd, hogy akik már átestek a betegségen, megerősítik az immunrendszerüket egy újabb oltással.

Arról nincs szó, hogy eltörölnék a regisztrációt, pedig korábbi cikkünk alapján olyanok is lehetnek, akik erre várnak.

Nagyon kevesen regisztrálnak már

A regisztráltak számát csak időnként hozza nyilvánosságra az operatív törzs. A kormányzati kommunikációs technikákat látva jó eséllyel már nem is fogják rendszeresen bejelenteni, hogy mennyien akarnak oltást. Legalábbis ha abból indulunk ki, amit Orbán Viktor mondott pénteken: „Én a regisztrációkat nézem, hogy hányan regisztrálnak az oltás érdekében, és korábban tömeges, nagy roham volt, ez most lelassult, inkább azt mondanám, hogy csordogál, naponta olyan 5-10 ezer ember regisztrál, ez sokkal kevesebb, mint korábban volt.”

Azt Orbán is látja, hogy a 3 millió be nem oltott még kockázatot jelent. „Hiába vagyunk boldogok most az ötmillió miatt, van három körülmény, ami óvatosságra int bennünket: az első, hogy ha ötmilliót értünk el, és nyolcmillió a 18 év fölötti magyaroknak a száma, akkor hárommillió ember nincs beoltva, és ott bizony pusztítani fog, fertőz a vírus. Tehát mindenkit arra kérek, ezt a hárommillió embert különösképpen, hogy vegyék komolyan a dolgot, és ha egy mód van rá, ha le tudják győzni a bennük lévő ellenállást, mert nyilván van bennük valamilyen ellenállás, vagy éppen az oltásellenes baloldalra hallgattak, ezt most tegyék félre, most menjenek el, és még oltsák be magukat. Mert kétségkívül hárommillió be nem oltott ember azért mégiscsak egy járványhelyzetben kockázatot jelent.”

Ha már úgy alakult, hogy nem lesz meg a hatmillió, gyorsan közölte is Gulyás a kormányinfón, hogy az eddig megrendelteken kívül nem veszünk több nyugati vakcinát, a tagországok közül egyedüliként kiszállunk az újabb EU-s beszerzésből. Merthogy van elég már beérkezett vagy eddig megrendelt vakcina, ezért nem rendelünk még – Gulyás szavai szerint – 19 millió adag Pfizert 120 milliárd forintért.

A miniszter szerint ha ősszel szükség lenne harmadik vakcinára, azt meg tudjuk oldani a felhalmozott készletekből, akár Pfizerrel és Modernával is végig lehet újra oltani mindenkit, a jövő év második felében pedig beindul a magyar vakcinagyártás.

Tényleg sok van, de

A számok körül azért van némi bizonytalanság. Orbán például, amikor pénteken összeadta a még érkező vakcinákat, azt mondta, hogy „az eddig már beadott oltásokon felül van nekünk vagy a raktárban vagy megrendelés alatt Pfizerből 7 millió 300 ezer adag, Modernából van 1 millió 200 ezer adag, a Janssenből, ahol egy oltás is elegendő, abból van 4 millió, és van még 4 millió 700 ezer AstraZeneca, aminek a sorsa még bizonytalan, hogy a gyár szállít vagy nem”. Ez így szerinte nemcsak a harmadik, de a negyedik oltásra is elég lenne.

Gulyás ugyanakkor a kormányinfón már nem számolt további AstraZeneca-vakcina érkezésével. Arra az operatív törzs is utalt, hogy annyi van az AstraZenecából, amennyivel a második körös oltásokat biztosítani lehet, de aztán nem oltanak vele többet. Az oltási programból való kivezetést még nem jelentették be.

Vagyis az tényleg igaz, hogy az ötmillió beoltott harmadik oltását meg lehetne oldani a nyolcmillió még érkező Pfizerrel és Modernával. De a látszólagos bőséget azért pár dolog csökkenti.

Orbán korábban beszélt arról, hogy fontolgatják a 16-17 évesekhez hasonlóan a 12-15 évesek beoltását is. A Pfizer és a Moderna végez ígéretes vizsgálatokat ezzel a korosztállyal. Amennyiben jóváhagyást kapnak a vakcinák, iskolakezdés előtt érdemes lenne végigoltani a fiatalabbakat. Magyarországon összesen 400 ezer 12-15 éves van, két körben az 800 ezer oltás. Ha a még fiatalabbakat is oltanák addigra, az még egymillió gyerek, és a nekik járó 2 millió adag. Vagyis 2,8 millió adag kellene a legfiatalabbaknak.

És miközben ötmillióan kapták meg az első oltásukat, a másodikat még csak 3 millióan. Vagyis kétmillió második köröst még be kell adni. Az oroszból erre félre van téve, de harmadikra például nincs. A kínaiból rettenetesen sok van, ott nem lehet gond a második, de a harmadik vagy akár a negyedik kör sem.

A Pfizert és a Modernát eddig viszont eloltották, és a később érkezőkből oltották a másodikat. Vagyis a még érkezők egy része erre megy el.

Hogy típusonként pontosan milyen arányban van a kétmillió még be nem adott második körös oltás, arról a magyar koronavírus-oldalon semmi nem derül ki. Az európai járványügyi központ számaiból lehet erre következtetni.

Meddig áll el?

A Pfizernél eredetileg azt mondták, hogy fél évig tárolható mínusz 70 fokon a vakcina. Ha csak jövő év második felében indul a magyar oltóanyaggyártás (ami a kínaihoz hasonló technológiájú, elölt vírust tartalmaz, nem mRNS-típusú oltóanyag lesz), akkor a készletek nagy része nem áll el addig. Hacsak nem hosszabbítják meg a felhasználhatósági időt.

Az is nagy kérdés, hogy mi lesz, ha megjelenik egy olyan mutáció, ami ellen kevésbé hatékonyak a jelenlegi vakcinák, és új fejlesztésre lesz szükség, de abból mi már nem kérünk.

Példátlan bravúrral úgy tartott az operatív törzs napi „sajtótájékoztatókat” a járványról 2020. március 19-e óta, hogy azokon nem voltak ott újságírók.

A tájékoztatással megbízottak beálltak egy kamera elé, elmondták a napi rendőri intézkedéseket, beolvasták az aznap reggel egyébként már nyilvánossága hozott járványügyi adatokat, az előre beküldött kérdések közül kiválasztottak párat, többnyire a legérdektelenebbeket, azokra adtak valamilyen választ, majd másnap újra lejátszódott ugyanez. És ezt tolták 14 hónapon keresztül.

Most, hogy már nehezen indokolható, miért nem lehetnek jelen újságírók, akik feltehetnének kérdéseket és vissza is kérdezhetnének, ha azokra nem kaptak választ, inkább megszüntetik az egészet. Kiss Róbert alezredes, a rendőrnyelv Esterházy Pétere jelentette be a mai, sajtó nélküli „sajtótájékoztatón”, hogy mivel az operatív törzs is már csak készültségi fokozatban működik tovább, így napi sajtótájékoztatót sem tartanak. Legközelebb pénteken tartanak majd sajtótájékoztatót.

A történelmi pillanat:

Előtte annyi történt, hogy bejelentették: a határon túliak is regisztrálhatnak már oltásra. Megkérték a félmillió regisztrált, de még be nem oltott állampolgárt, hogy foglaljanak időpontot. És közölték, hogy jött 334 620 adag Pfizer, ebből 175 ezret lehet felhasználni első oltásra. Kérdésekre - az alkalomhoz tökéletesen illően - nem válaszoltak.

Alaposan befékezett az oltási program a hosszú hétvége utolsó napján: mindössze 3 384-en kapták meg az első oltásukat.

Pedig oltani oltottak, a második oltást több mint 60 ezren kapták meg tegnap.

Összesen már 5 026 529-en kapták meg az első oltásukat, közülük 3 072 940-en már a másodikat is. Az operatív törzs tájékoztatása szerint jelenleg Pfizer, Sinopharm és nagyon korlátozott mennyiségben még Szputnyik és AstraZeneca oltás foglalható.

21 újabb áldozatot jelentettek ma. Tavaly október 12-én volt ennél kevesebb a napi halálesetek száma. Összesen 29 581-en áldozata van a járványnak Magyarországon.

Mindössze 164 új fertőzöttet találtak, legutóbb szeptember elsején volt ennél alacsonyabb ez a szám. Kevés, 6368 teszttel találtak ennyit új covidost, de a vizsgálatokon belül a pozitívak aránya 2,58 százalék, ami kimondottan jó arány.

A kórházban lévők száma 1 417. Ez a szám stagnál, vasárnap 1 399, hétfőn 1 420 kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttet jelentettek.

159-en vannak lélegeztetőn, számuk minimális emelkedés után csökkent újra.

A leszállított 5 millió mellé. Szijjártó jelentette be. Azt még nem tudni, mihez kezdünk ennyi oltóanyaggal.

657 új fertőzöttet regisztráltak, 47-tel nőtt az áldozatok száma.

A miniszter szerint ha valakiben az oltás után nem termelődik antitest, akkor a sejtes immunitás megvédi. Csakhogy az Egészségügyi Világszervezet kisokosa szerint a Sinopharmhoz hasonló vakcináknál ez nem így van.

A legidősebbeknek csak 71 százalékát oltották be itthon.

Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is megerősíti a beoltottak védelmét, fél évvel a második oltás beadása után.

2 000 alá csökkent a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma, a Pfizer-hatás tegnap is érződött az oltottak számán.

Több mint ezer ellenanyag vizsgálat eredményét küldték el az olvasóink. Kiválasztottuk belőlük a legérdekesebbeket.

A magyar bringás összetettben az 5. helyen áll.

Eddig is sok Sinopharm-oltóanyag volt, most már még több van.

Az orosházi kórház készített egy videót, amiben bemutatnak egy 12 órás műszakot.

Háromszáz alá csökkent a lélegeztetőgépen lévők száma. 61 újabb áldozata van a járványnak.

Biztonsági kamera buktatta le Sidi Pétert, hogy belopózott magyar vetélytársa szállodai szobájába egy indiai versenyen. Nem tudni, mit csinált, de Péni István ezután megbukott doppinggal.

5 millióan már regisztráltak oltásra, 3 millióan még nem. Nem mindenki azért, mert összeesküvés-elméletekben hisz.

Váratlan probléma a napi jelentésben: csökkent a már beoltottak száma.

Mindössze 29 ezer ember kapta meg az első oltását szerdán. Minden járványadat javul.

A pártok közpénzből működő alapítványai eddig alig üzletelhettek saját zsebre. Ezen változtatna a kormánypárt.

És átvette a legjobb 25 év alattinak járó fehér trikót is.

193 ezerből 90 ezren. Jött újabb 334 ezer adag Pfizer.

Van központi vizsgálat, de még tart.

700 ezres mínuszban van az oltások száma Orbán tervétől.