Haszán Zoltán

Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben már a koronavírus elleni védőoltások harmadik körét szervezik. Ezeket fél évvel a második után adnák be. Ez az a két ország, ahol Magyarországnál hamarabb kezdték el használni a kínai Sinopharm-vakcinát, így a fél év már aktuális.

A Wall Street Journal cikke szerint Bahreinben az 50 év felettieknél, az elhízottaknál és a krónikus betegségben szenvedőknél a Sinopharm helyett a Pfizert ajánlják emlékeztető oltásnak. A bahreini egészségügyi államtitkár, Waleed Khalifa al Manea azt mondta, hogy aki szeretne, az kaphat Sinopharm-vakcinát is, az is magas fokú védelmet ad, de a legveszélyeztetettebbeknél inkább a Pfizert javasolják.

Az Egyesült Arab Emírségekben ezt így nem mondták ki, de választani lehet a harmadik oltásnál a Sinopharm és a Pfizer között. Van, aki már kapott is Pfizert.

A Sinopharm esetében visszatérő téma, hogy a fiatalabbaknál jó mutatói vannak, de nem lehet tudni, hogy mennyire vált ki erős immunitást az idősebbek körében. A magyar nyelvű alkalmazási előírásból is az derül ki, hogy a klinikai harmadik fázisban kevés idős vett részt a vizsgálatokban. A WHO szakértői is arra hívták fel a figyelmet, hogy kevés adat áll rendelkezésre az idősekről. A vészhelyzeti alkalmazását végül támogatták, de folyamatos monitorozást javasoltak.

A Sinopharm régóta várt teljes dokumentációját az Amerikai Orvosi Kamara szaklapja jelentette meg május végén. Ebből az derült ki, hogy a védőoltás alapvetően hatásos és biztonságos (78 százalékban véd a tünetes megbetegedésektől), de a vizsgálatban döntően egészséges, fiatal férfiak vettek részt, csak kevesebb, mint 2 százalékuk töltötte be a 60 évet.

A Sinopharmot Szerbiában is használják. A Wall Street Journalnak nyilatkozott Olgica Djurkovic-Djakovic, aki a belgrádi egyetemen vezet egy vizsgálatot arról, hogy milyen antitest-termelést indít el a Sinopharm. Az orvos azt mondta, nem elég erős az ellenanyag kiváltásában a Sinopharm, különösen az időseknél. A vizsgálat 150 résztvevőjének 29 százaléknál nem találtak elegendő mennyiségű ellenanyagot három hónappal az első oltás után. A résztvevők átlagéletkora 65 év volt.

Magyarországon az időseket kezdték el oltani a kínai vakcinával, így érthető, hogy sokan mérették meg magánlaborokban az antitestszintjüket az oltás után, ezek közül sokat el is küldtek nekünk. A Sinopharm utáni vizsgálati eredményből volt a legtöbb negatív. Nem gyorstesztekről van szó, hanem laborban végzett vizsgálatokról. Kétségtelen, hogy az mRNS-vakcinák (Pfizer-Biontech, Moderna) a tüskefehérjére vannak kihegyezve, azt ezt vizsgáló teszteken meggyőző számokat produkálnak, ahogy a vektorvakcina Szptunyik és Astrazeneca is.

A kínai oltóanyag más, inaktivált, teljes vírust tartalmaz, aminek elvileg szélesebb immunválaszt kell kiváltania, nem csak a tüskefehérjére. Ez indokolhatná azt, ha ezeken a vizsgálatokon jóval alacsonyabb szinteket mérnek Sinopharmmal beoltottaknál, mint a legújabb fejlesztésű vakcináknál. De a határérték alatti antitestszámot kevéssé magyarázza.

Van a sejtes immunitás is mint védőfal. Ezt egészen eddig a piacon magánszemélynek nem lehetett mérni, már lehet. Viszont tankönyvszerűen - és a WHO kisokosa szerint - éppen az inaktivált vakcinák esetében, amilyen a Sinopharm is, kevésbé lehet számítani erős sejtes immunitásra.

Azok, akik megmérették az ellenanyagszintjüket, és negatív lett a tesztjük, valamilyen megoldást szeretnének az államtól. Központi tesztet és új oltást szeretnének, leginkább mRNS-oltóanyaggal.

Kásler Miklós miniszter korábban azt mondta, május végére lesznek meg az országos vizsgálat első eredményei arról, hogy az oltóanyagok milyen immunválaszt váltanak ki, antitestet és sejtes immunitást is vizsgálnak. Már június van, de egyelőre semmit sem hoztak ebből nyilvánosságra.

Gulyás Gergely a mai kormányinfón arról osztott meg adatokat, hogy a különböző oltások után hányan betegedtek meg és hunytak el. Az adatok azt mutatják, hogy a vakcinák nagyon nagy százalékban védenek a súlyos megbetegedéstől és a halálozástól. (via napi.hu)

Érdekes lett volna a napi új fertőzöttek száma ma. Hosszú idő után ugyanis kedden és szerdán is több új Covid-fertőzöttet jelentettek, mint az előző héten.

Ezt részben indokolhatta, hogy egy héttel korábban, a pünkösdi hosszú hétvége miatt kevesebb tesztet végeztek, most viszont többet, így a regisztrált fertőzöttek száma is magasabb lett.

Mostanra lett volna tiszta a kép, de nem lett. Ami kedvező adat, hogy a 315 új fertőzöttt kevesebb, mint egy héttel korábban.

Ami viszont egyáltalán nem segíti ennek a számnak az értelmezését, hogy az operatív törzs adatai szerint nagyon kevés, mindössze 3 436 tesztet végeztek (egy hete 14 459-et).

Nagyon kedvező trend volt, hogy folyamatosan csökkent az összes vizsgálaton belül a pozitívak aránya. Annyira, hogy a hét elején ez a mutató már két százalék alatt volt. Most viszont hirtelen 9 százalék fölé ugrott a pozitív tesztek aránya.

Vagyis érdemes még várni egy újabb napot, hogy kiderüljön, mi a helyzet a napi fertőzöttekkel. Valószínűbb, hogy adathibáról van szó, és nem az indiai mutáns robbant be tegnap.

Mindenesetre minden más járványadat továbbra is javul. 739-en vannak kórházban, 98-cal kevesebben, mint egy nappal korábban. 77-en vannak lélegeztetőn, 13-mal kevesebben, mint az előző nap.

18-an hunytak el, összesen 29 792 áldozata van eddig a járványnak.

Annak ellenére, hogy már minden oltóanyag elérhető, 20 ezren kapták csak meg az első oltásukat, 37 ezren a másodikat tegnap.

Összesen eddig 5 227 318-an kapták meg az első, 3 732 252-en a második oltásukat.

Több mint egy év kellett hozzá, de lassan kiderül, hogy kik kerülnek be a koronavírus hivatalos áldozatai közé Magyarországon.

Ennek azért van jelentősége, mert a kirívóan magas magyar halálozási adatokat a kormány azzal magyarázza, hogy a különböző országok eltérően vezetik a statisztikákat. Nálunk lényegében mindenkit az áldozatok közé sorolnak hivatalosan, máshol pedig csak azokat, akiknek a halálát kifejezetten a vírus okozta.

Most egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz, miután Müller Cecília országos tisztifőorvos végre érdemi választ adott Szél Bernadett országgyűlési képviselő sokadik kérdésére.

A válaszból az derül ki, hogy sok országhoz hasonlóan nálunk is az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait követik a halálozási statisztika vezetésében.

Ebben vannak ilyen egyértelmű esetek: „igazolt COVID-fertőzöttnél a fertőzéstől függetlenül történt baleseti halál ne szerepeljen az adatok között”.

Ami tényleg teljesen logikus, ennek ellenére április 8-án Gulyás Gergely a kormányinfón arra hivatkozott, hogy azért is magasabbak a magyar halálozási adatok, mert a közlekedési balesetben elhunyt fertőzötteket is ide sorolják.

„Beolvasott kérdés: Mire alapozva állítja Gulyás Gergely miniszter úr, hogy Magyarországon azért magasabbak a halálozási adatok, mert olyanokat is ideszámolnak, akiket máshol nem?

Gulyás: Hát tények alapján. Magyarországon a statisztikának volt része olyan elhunyt is, aki közlekedési balesetben halt meg, és ezt követően koronavírus-pozitívnak találták.”

Vagyis egyszerűen nem igaz Gulyás példája.

Ezt korábban már - a Müller Cecíliától nagy nehezen kicsikart válasz előtt - feltételeztük mi is, amikor hiába kérdeztünk, nem kaptunk választ, viszont megnéztük a WHO-ajánlását. Ebből a cikkből derült ki az is, hogy más országok is hozzánk hasonlóan, sőt, vannak akik még szigorúbban vezetik a statisztikát, mert beleszámolják a valószínűsített, de teszttel nem kimutatott eseteket is.

Abban tényleg vannak eltérések, hogy a közúti balesetnél nehezebben megítélő esetekben mikor számít haláloknak a koronavírus. Orbán Viktor január 8-án például ezt mondta a közrádióban:

„Valaki csak azokat veszi föl, akik közvetlenül a COVID miatt haltak meg, van, aki – mint például Magyarország – mindenkit bekönyvel, aki egyébként fertőzött volt, még ha nem is a COVID-tól halt meg, ezért nehéz összevetéseket csinálni”.

És első körben ezt az idézetet küldte el Müller Cecília is Szél Bernadettnek.

Amikor a válasszal elégedetlen képviselő visszakérdezett, az országos tisztifőorvos már belement egy kicsit a részletekbe. Az egyértelmű eseteket kizárják (baleset vagy öngyilkosság), de a betegségben elhunytaknál már bonyolultabb a helyzet, a nemzetközi szervezetek ajánlásainak követése a gyakorlatban nem mindig egyértelmű. Müller Cecília szerint a COVID-19 fertőzéssel összefüggésbe hozható halálozás nem azonos a COVID-19 fertőzés okozta halálesetekkel. Egyes esetekben a klinikus és a pathológus szakorvos véleménye dönt.

Így aztán az sem igaz, amit Müller Cecília még októberben mondott, hogy mindenkit a járvány áldozatának számítanak, „aki elhalálozik, és pozitívnak bizonyult valamikor is”. Április 19-én már azt mondta, mindenki bekerül a statisztikába, aki halálakor koronavírusos, függetlenül attól, hogy a fertőzés vagy más betegsége miatt halt meg.

A WHO szerint mindenkit be kell venni a statisztikába, aki bizonyítottan vagy feltehetően a fertőzés által okozott betegségben halt meg. Ez meghagyja annak lehetőségét, hogy olyanok is bekerüljenek, akiken nem végeztek pozitív tesztet. A WHO összegzése két csoportra osztja az országokat attól függően, hogy milyen rendszerben rögzítik a halottakat (46. oldal). A csoportokon belül is vannak eltérések, de a tesztalapú megközelítés - amit Magyarország is használ - szerintük hajlamosabb az alulbecsülésre, mint a diagnózisalapú.

Szél Bernadett összegzése szerint

1. A WHO egyrészt kimondja, hogy a COVID-tól független halálozásokat (pl. közlekedési baleset) ne számítsák bele a statisztikába, de a COVID-dal összefüggésbe hozható halálozásokat igen. A legtöbb ország így is tesz, ahogy Magyarország is: beszámítja azokat az eseteket is, ahol a COVID hozzájárult az alapbetegség súlyosbodásához, a beteg halálához.
2. Másrészt a WHO javasolja a teszttel megerősített és a valószínűsített esetek beszámítását is, ami alapján az országok két csoportba sorolhatók: a tesztalapú és a diagnózisalapú módszert alkalmazók közé. Magyarország itt sem lóg ki a sorból, pozitívteszt-alapú besorolást alkalmaz. Így jár el Csehország, Ausztria, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, Norvégia, Izland. Vannak, akik mindkét besorolást alkalmazzák, és a valószínűsített eseteket is letesztelik, mint Ciprus, Málta, Görögország, Románia, Szerbia, Lettország, Bulgária, Horvátország, és vannak, akik a megerősített és a valószínűsített eseteket is beszámolják, mint Németország, Belgium, Franciaország, Írország, Észtország, Litvánia, Kanada.

A képviselő szerint Müller levéléből egyértelműen kiderül, hogy Magyarország nem számítja be a vírustól függetlenül elhunytakat a halálozási statisztikába, csak azokat, akiknek a halála összefüggésben volt a COVID-dal. Vannak különbségek az országok között, de Magyarország nem lóg ki a fősodorból, és a WHO ajánlásait követi — bár a valószínűsített eseteket nem számítja be.

„A magyar kormány végig megtévesztően kommunikált, bagatellizálva a járvány mértékét Magyarországon, és visszatartva minden releváns adatot. Magyarországot világszinten kiemelten súlyosan érintette a járvány, közel 30 ezer áldozatot szedve, és ebben a magyar kormánynak súlyos felelőssége van” - írja Szél Bernadett.

Ajándékkal lepte meg a bukás szélén táncoló Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt Jeruzsálemben Szijjártó Péter.

Meglepő, hogy Netanjahunak volt ideje fogadni Szijjártót, de Netanjahu a legutóbbi, sokadik magyar vétó miatt is hálás lehetett, elég rendesen meg is dicsérték egymást, kölcsönös támogatásról biztosítva a másikat.

A meglepetésajándék annyira nem volt meglepetés: Szijjártó mi mást vitt volna, mint egy Puskás-mezt, ami olyan kötelező kelléke lett a magyar diplomáciának, mint a migránsozás és brüsszelezés.

Ami teljesen érthetetlen, hogy Szijjártó kifejezetten felhívta a figyelmet arra, hogy ilyen mezben játszott az Aranycsapat. Ami nem igaz. Merthogy egy koronás címer van rajta.

Ilyen címeres mezben soha nem játszott az Aranycsapat, sajnos a Rákosi-címeres az igazi, a vörös csillaggal. Ezt egészen biztosan tudja például a Szijjártóéknak a Puskás-mezeket eladó cég ügyvezetője és legnagyobb tulajdonosa, Szöllősi György, aki egyébként Magyarország hivatalos „magyar futball és a Puskás-ügyek nagykövete”.

Szöllősi lapjában, a Nemzeti Sportban is megjelent erről már korábban cikk: „a második világháború utáni első válogatott mérkőzésen (Magyarország–Ausztria 2:0) a mieink a kör alakú MLSZ-címert viselték (ez egyébként korábban is előfordult, sőt volt, hogy a kapuson nemzeti, a mezőnyjátékosokon szövetségi címer díszelgett). Az 1946-os meccseken már a Kossuth-címert varrták a mezekre, hogy aztán 1949 őszén már a Rákosi-címer kerüljön rájuk”.

A Külügyminisztériumnak mezeket és relikviákat eladó Puskas.com ha nem is eget rengető üzlet, de azért tisztességes hasznot hoz. Pláne úgy, hogy tavaly óta például évi 5 millió forintot kap a cég a Puskás Aréna névhasználata miatt, egyelőre egy három évre szóló szerződés alapján.

A cégben 47 százalékos tulajdonos Szöllősi György, miközben csak 10 százalékos tulajdonosa Puskás unokája, Maria Reka Puskas Damborena.

Szijjártó videója itt van. És még mielőtt: az Aranycsapat sajnos nem nyerte meg az 1954-es vébét, és Puskás nem Felcsúton született.

Miután a női világranglista második helyezettje, Naomi Oszaka hétfőn Twitteren bejelentette, hogy visszalép a francia nyílt teniszbajnokságtól, a Roland Garrostól, mert nem akar részt venni a kötelező sajtótájékoztatókon, emiatt viszont megbüntették, egy másik versenyzőnek is meggyűlt a baja a meccs utáni nyilatkozattal.

A cseh Petra Kvitova - akik 2012-ben és tavaly is elődöntős volt - szintén a Twitteren jelentette be, hogy befejezi a versenyt. Ő ugyan az első fordulóban aratott győzelme után elment a kötelező sajtótájékoztatóra, de az újságírókkal való találkozás közben elesett, és megsérült a bokája. Nem javult az állapota, MRI-vizsgálatot végeztek, annak eredménye alapján pedig a stábjával egyeztetve úgy döntöttek, hogy inkább nem kockáztat és feladja a Roland Garrost.

Közben Oszaka ügyében a Francia Tenisz Szövetség elnöke, Gilles Moretton húzott meg egy végtelenül nevetséges lépést. Kiállt a sajtó elé, felolvasott egy közleményt, hogy mennyire szomorú Oszaka döntése miatt, várják vissza az újságírói kérdések miatt szorongó, ezért inkább bojkottot hirdető, de emiatt megbüntetett versenyzőt a jövő évi versenyre. Majd miután befejezte a szöveget, anélkül távozott, hogy az újságírók bármit kérdezhettek volna tőle.

28-cal nőtt a járvány áldozatainak a száma a keddi jelentés szerint, összesen 29 761 koronavírus-fertőzött hunyt el hivatalosan tavaly március óta.

174 új fertőzöttet találtak. Aminek ebben figyelmeztetőnek kellene lennie, hogy hosszú idő után először magasabb a napi regisztrált covidosok száma az egy héttel korábbinál.

De a múlt keddi egy hosszú hétvége utáni adat. Nagyon kevés tesztet végeztek akkor, 6 368 vizsgálatból találtak 164 új fertőzöttet. Most viszont kétszer annyit teszttel (12 782) 174-et. Azért érdemes lesz figyelni a hét többi napját is.

A kórházban lévők száma tovább csökkent (947).

És 100-an vannak lélegeztetőn.

Első oltást 29 681-en, másodikat 43 957-en kaptak.

Összesen 5 176 630-an kapták meg eddig az első oltást, közülük 3 655 647 fő már a másodikat is.

Az operatív törzs ezúttal elárulta, hányan regisztráltak oltásra. 5 millió 236 ezren (két nap alatt mindössze 22 ezerrel nőtt ez a szám, pedig bejelentették, hogy megjelent az indiai mutáns).

A tájékoztatás szerint a regisztráltak 91 százaléka megkapta már legalább az első oltását, vagyis 4 764 760-an. Ez az adat ugyanakkor okoz némi zavart, ha másként számolunk.

Eddig ugyanis szintén a hivatalos tájékoztatás szerint 5 176 630-en kapták meg összesen az első oltásukat. Közülük - korábbi tájékoztatás szerint - 260 ezren regisztráció nélkül (egészségügyi dolgozók, rendvédelmisek, idősotthonok lakói). Ha őket levesszük az összes beoltott közül, akkor 4 916 630-an kapták meg elvileg regisztráció után az első oltásukat. De ez 150 ezerrel több, mint a fenti, a 91 százalékkal kiszámolt adat. Lehet persze, hogy valahogy ők is regisztráció nélkül kapták meg az oltásukat.

Nincs nagy meglepetés a járványügyi adatokban, ami jó hír, mert továbbra is javulnak a számok. 350 új fertőzöttet jelentettek. Ez már a 10. olyan vasárnap, amikor az új fertőzöttek száma alacsonyabb az előző hetinél.

15 242 tesztből találtak 350 új fertőzöttet. A vizsgálatokon belül a pozitívak aránya 2,3 százalék, ami kifejezetten jó adat.

965 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, vagyis most már tényleg ezer alatt van a számuk, nemcsak úgy ha - ahogy Orbán Viktor tette pénteken - kivonjuk ebből a számból a lélegeztetőn lévőket.

Lélegeztetőn 114-en vannak.

Szombaton 16 922-en kapták meg az első oltásukat, 42 679-en a másodikat.

Az oltási program kifejezetten lelassult a héten, múlt vasárnap és most szombat között 131 349-en kaptak első oltást, az elmúlt 13 hét legalacsonyabb száma ez. Az oltópontokon jelenleg Pfizerra, Sinopharmra, Szputnyikra és Modernára lehet bejelentkezni.

Eddig összesen 5 137 031-en kapták meg az első oltásukat, 3 582 547-en a másodikat.

Továbbra is félmillió olyan regisztrált van az 5,2 millióból, aki még nem kapott oltást. (A matek úgy jön ki, hogy 260 ezren regisztráció nélkül kaptak oltást, egészségügyi, rendvédelmi dolgozók, idősotthonok lakói.)

A heti adatokban is tisztán látszik a javulás, és az oltási program lassulása is.

A legördülő menüben lehet változtatni a grafikonokon.

Sokan ellenőrzik azt, hogy az oltás után kialakult-e a szervezetükben védettség a koronavírus ellen. (Sok eredményt be is mutattunk.)

Ilyen vizsgálatokat kérésre az állami egészségügy nem végez, aki kíváncsi rá, annak magánlaborban kell fizetnie érte. (Zajlik állami, központi felmérés önkénteseken, de annak eredményéről egyelőre nem tudni semmit.)

Eddig a vérben lévő antitesteket vizsgáló teszt volt elérhető. Akinek a szervezetében nem mutattak ki megfelelő mennyiségű ellenanyagot, az abban bízhatott, hogy egy másik védettség, az úgynevezett T-sejtes immunitást kialakult az oltás vagy a fertőzés után. Csakhogy azt már nem tudta megméretni.

A T-sejtes immunitást meglehetősen komplikált kimutatni, rutinszerűen eddig erre nem is volt lehetőség. A szegedi Avidin Kft. most azt jelentette be, hogy kifejlesztettek egy tesztet, ami képes kimutatni vérből, hogy kialakult-e a T-sejtes immunitás.

Azt írják, hogy olyan módszert dolgoztak ki, amely pontosan meg tudja mondani, hogy a szervezetben hány darab védő T-sejt van. Ezek a speciális fehérvérsejtek felismerik és elpusztítják a vérben lévő vírusokat. Ez a fajta védettség tovább tart, mint amit a vérben keringő ellenanyag ad.

A vizsgálatokhoz friss vértestekre van szükség, amelyekhez a vírus egyes fehérjedarabjait juttatják, és azt mérik, hogy hány T-sejt aktiválódik, hányan tudnak fellépni a kórokozó ellen.

Aki nem találkozott a vírussal, nem esett át a fertőzésen vagy nem kapott oltást, annak nincs ilyen védettsége, mert nincs, amire emlékezzenek a T-sejtjei. Náluk tehát nincs is értelme ilyen tesztet végeztetni.

Azoknak ajánlják, akik oltást kaptak vagy régebben átestek a fertőzésen. Ez a vizsgálat adhat választ arra is, hogy az egyes vakcinák milyen erős, és milyen hosszan tartó védelmet nyújtanak.

A tesztet friss vérből végzik, fontos, hogy a minta minél előbb a laboratóriumba kerüljön. Ezért egyelőre csak egy-egy budapesti és szegedi mintavételi pontot üzemeltetnek.

Az eredményre pár napot várni kell, és háromszor annyiba kerül, mint az antitestteszt.

Puskás László ügyvezető szerint a kutatóknak az a hipotézisük, hogy akinek a vérében egyáltalán nincsenek antitestek, annál a sejtes immunitás sem valószínű. Ennek mindenképpen szeretnének utánajárni.

• Az operatív törzs napi jelentései szerint áprilisban volt a legtöbb áldozata a járványnak
• A KSH legfrissebb adatai szerint ugyanakkor márciusban hunytak el Magyarországon kiugróan sokan, áprilisban már csökkent a szám

Tavaly tavasszal, 2020 áprilisában 10 500-an haltak meg Magyarországon. A koronavírus-járvány első hullámának a csúcsán voltunk, abban a hónapban hivatalosan 303-an áldozata volt a járványnak.

Egy évvel később, 2021 áprilisában a legfrissebb KSH-s adatok szerint 14 714-en haltak meg Magyarországon. A koronavírus-járvány harmadik hullámának a csúcsán voltunk, a járvány áldozatainak a száma hivatalosan 6 706 volt abban a hónapban. Több mint 22-szerese az első hullámának.

A tavalyi áprilishoz képest idén 40 százalékkal többen haltak meg. Az elmúlt tizenkét hónapban, azaz 2020. május és 2021. április között a halálozások száma 21 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi időszakkal összehasonlítva.

Van ugyanakkor egy furcsaság: a KSH-s összhalálozási adatok nem mozognak együtt szorosan az operatív törzs napi jelentéseiben szereplő számokkal az áldozatokról.

A KSH-nál a márciusi meredek emelkedés után az április már erősen lecsengő halálozási adatokat mutat. Míg az operatív törzs jelentései szerint áprilisban tovább emelkedett az áldozatok hivatalos száma az egyébként is magas márciushoz képest.

Ilyen furcsa elcsúszás már az őszi második hullámban is látszott. A KSH-s összhalálozási adatok szerint hamarabb (már novemberben) kiemelkedőn magas volt a halálozás, és decemberben is ilyen magas szintet mutattak. Az operatív törzs adatai szerint később és rövidebb ideig volt kiugró a Covid-áldozatok száma. A KSH-s adatokban nincs feltüntetve a halálok, de novemberben és decemberben aligha volt más magyarázat a magas halálozásra, mint a járvány és annak következményei az egészségügyi ellátására, akár a nem covidos ellátásában.

Ha a két hivatalos adatot nézzük, akkor áprilisban az összes magyar haláleset 46 százalékában Covid-fertőzöttek hunytak el. Ezt a rendkívül magas számot magyarázhatja, ha az operatív törzs adataiban később jelentek meg az áldozatok, amikor a KSH szerint már kevesebben hunytak el.

A KSH és az operatív törzs más-más módszer alapján számol. A statisztikai hivatal az anyakönyvvezetőktől származó adatokat összesíti (ezekben nem tüntetik fel a halálokokat). Ez eltart egy darabig, és utólag is tisztítják a számokat. Ezért a gyorstájékoztatóban szereplő első adatok később még emelkednek. Vagyis a most áprilisra jelzett 14 714 havi haláleset minden bizonnyal magasabb lesz a későbbi statisztikákban. De annyival aligha, hogy meghaladja a márciusi 17 304-et.

Csak pár példa:

• a novemberről szóló gyorsjelentésben az első adat szerint 15 366-an haltak meg Magyarországon abban a hónapban, most már 1 269-cel több, 16 635 haláleset szerepel a statisztikában
• a decemberről szóló jelentés első adata 16 141, a mostani 16 998.
• a januárinál 12 916 halálesetet korrigáltak utólag 13 781-re
• februárról 11 024 volt az első adat, 11 819 szerepel most a statisztikában
• márciusról először 16 379 halálesetet jelentettek, most 17 304 halálesettel számolnak abban a hónapban

Az operatív törzs ugyanakkor zömmel kórházi adatokból állíthatja össze a napi jelentésekben szereplő adatokat. Ez az adatszolgáltatás csúszott meg elismerten is a húsvéti hosszú hétvégén. Utólag a napi jelentésben lévő számokat nem korrigálják, a Covid-áldozatok valamikor később jelennek meg a hivatalos tájékoztatásban. Ha a KSH-s adatokból indulunk ki, akkor jóval később.

A heti KSH-s összehalálozási adatoknál is az látszik, hogy az előző éveknél sokkal többen hunytak el márciusban és áprilisban. (Ezeket a számokat is utólag korrigálja a KSH, felfelé, vagyis az utolsó pár hét még emelkedni fog.)

Frissítette az oltottsági adatokat az európai járványügyi központ. Innen - és nem a magyar kormányzati oldalról - lehet megtudni, hogy milyen típusú oltást választottak a múlt héten a magyarok.

Az ECDC adatai szerint 361 391 első oltást kaptak itthon a 18 év felettiek. A vakcinák száma és aránya így oszlott meg:

• Pfizer-Biontech: 256 900 darab (71 százalék)
  
• Moderna: 30 566 (8,46 százalék), nem volt választható oltópontokon, háziorvosok oltottak vele
  
• Janssen: 28 345 (7,84 százalék), nem volt választható oltópontokon, főleg oltóbuszokról oltanak az egydózisos vakcinával, és háziorvosoknál is volt
  
• Sinopharm: 23 678 darab (6,55 százalék)
• Szputnyik: 19 554 darab (5,41 százalék)
• AstraZeneca: 2 348 darab (0,65 százalék). Ebből lényegében már a második körre tartogatnak, 22 328-an kapták meg a második dózist.

Az ECDC és a naponta jelentett hivatalos adatok között van eltérés, ennek oka, hogy az európai központ a 18 év felettiek oltásáról számol be, de itthon már a 16-17 éveseket is oltják. Vagyis a fenti adatoknál többen kaptak múlt héten oltást Magyarországon, a magyar és a nemzetközi adatbázisban szereplő számok között a múlt héten 22 455 volt a különbség.

Ha nem csak a múlt hetet nézzük, hanem az eddigi beadott összes első és második oltást, akkor is a Pfizer-Biontechből adták be Magyarországon a legtöbbet. A Szputnyik a második, a Sinopharm a harmadik.

Az AstraZenecánál március óta elvileg három hónap a különbség az első és a második oltások között, vagyis most kell majd nagy számban beadni ebből a vakcinából az ismétlést (igaz, előrébb lehet már hozni a ráoltást).

Az is látszik, hogy a kínaiból alaposan túlrendelte magát a kormány. A leszállított és felhasznált oltóanyagok a múlt hétig:

• 3 566 535 Pfizer-Biontech érkezett, 94 százalékot használtak fel. Ebből még majdnem 7 millió adag jön.
• 561 600 Modernából 87 százalék került már vállba 1,2 millió jön még.
• Szputnyikból 2 millió adag jött. 82 százalékot használtak fel. A maradék jó része második körre kell. Ebből nem jön már több, jó eséllyel nem marad belőle sok.
• Az AstraZenecából 1 233 100 jött eddig, 64 százalékot használtak fel. Itt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a második körös oltások még csak most kezdődnek. Ebből a típusból még nagyon soknak, 5,3 milliónak kellene jönnie, de elég ellenmondásosan kommunikál a kormány, hogy jön-e még vagy sem. A második körösre mindenesetre lesz elég, sőt már osztogatunk is belőle.
• Az egydózisos Janssenből 121 200 jött eddig, 36 százalékot oltottak el belőle. Ebből is óriási lekötött mennyiség van még, 4,2 millió adag.
• A kínai Sinopharmból 4,5 millió jött meg május 20-áig. Ebből 35 százalékot használtak fel múlt hétig első és második körös oltásra. Az arány azóta tovább romlott, mert a múlt héten jött még félmillió adag, és a kínai védelmi minisztérium váratlan ajándékaként további 200 ezer adag. Az 5,2 millió adag kínai vakcina jelentős része biztosan nem fog elfogyni, akkor sem, ha kell belőle harmadik kör.

A vakcinabeszerzés állása és a még lekötött darabok a legfrissebb adatok szerint.

Az ECDC adatai szerint messze Magyarországon volt a legmagasabb lakosságarányosan a beérkező vakcinák száma, 100 emberre már 149 adag vakcina jutott. Ehhez jött azóta a plusz 700 ezer kínai vakcina, és még 340 ezer Pfizer. És van még bőven lekötött tétel.

A vakcinabőség beköszöntével ugyanakkor jelentősen belassult az oltási program itthon. Az oltópontokra ezen a héten is kikerül majd 175 ezer adag Pfizer, de lehet, hogy az már nem fog teljesen elfogyni. A 6 millió beoltottat már nagyon nehéz lesz elérni.

A G7 vette észre, hogy az ECDC adatai szerint csökkent a Magyarországra érkezett vakcinamennyiség. Pfizerből 22 230-cal, Modernából 4 000-rel kevesebb van. Alighanem elkezdtük teljesíteni azt az áprilisi ígéretünket, hogy megsegítjük az időközben egyébként már jobb járványügyi adatokkal rendelkező cseheket 40 ezer vakcinával. Erről mi is, a G7 is kérdezte a külügyet, de nem kaptunk választ. A prágai magyar nagykövet azt ígérte a cseh sajtónak, hogy május végéig befut a szállítmány.

Nincs adat az ECDC-ben arról, hogy a hozzánk hasonlóan jó beoltottságú Máltán mennyi vakcina van. Így Ciprus a második lakosságarányosan a 100 főre jutó vakcinaszámban (81, szemben a mi 149-ünkkel). Ezt nagyon jó arányban (86 százalék) használták fel. Egyelőre a felnőtt lakosság 47 százalékát oltották be.

Nálunk a helyzet az, hogy 13 milliónál is több adag vakcina érkezett eddig, ebből 8,3 milliót használtak fel első és második oltásra.

Korcsoportonkénti oltásban így állunk:

„Május elejétől számított egy hét, tíz nap alatt beadunk egymilliót, akkor leszünk ötmilliónál, és aztán május közepére elérjük a hatmilliót, és aztán május harmadik hetére a hétmilliót” – vázolta a tervet Orbán Viktor április 9-én a Kossuth Rádióban.

Május harmadik hetének a végére nem a hét-, hanem csak az ötmillió beoltott lett meg (beoltott alatt azt értjük, aki legalább az első vakcináját megkapta). Szakértők szerint a hat-, de inkább a hétmillió beoltott lehet az a szint, amit el kellene érni a társadalmi védettséghez a fertőzőbb mutációk esetében.

Korábban Orbán is feljebb tolta volna ezt a számot. Április 16-án azt mondta: „Valahogy kialakult egy olyan képzet, találkoztam ilyen véleményekkel, azt hiszem, a nyájimmunitás számomra rendkívül ellenszenves kifejezésének a következtében – mégsem vagyunk állatok –, hogy azt hiszik emberek, hogy lesz egy olyan helyzet, amikor a társadalomnak a 60-70 százalékát már beoltották, ő nem kapta el, és neki már nem kell beoltatnia magát, mert megúszta. De ez egy félrevezető gondolat. Senki sem ússza meg. Csak két lehetőség van, vagy beoltatja magát, vagy meg fog fertőződni.”

Orbán oltási terve négymillióig működött tökéletesen, az meg is lett április 30-ra. Aztán lelassult a program. A vakcinák jöttek bőséggel az EU-s beszerzésből és a kormány keleti vásárlásaiból is, de az oltások száma nem nőtt olyan tempóban.

Magyarok vagyunk, kivárunk

A program lassulása már akkor nyilvánvalóvá vált, amikor meglett a négymillió, és jött a nagy nyitás. Orbán aznap, április 30-án már jelezte a Kossuth Rádióban, hogy ellanyhult az oltási kedv, amit részben azzal magyarázott, hogy magyarok vagyunk, kivárunk a végsőkig.

Kérdés: „Ha most meglesz a négymillió beoltott, akkor a következő lépcsőfok az a négy és fél millió lesz, vagy az ötmillió lesz?”

Orbán: „Nem tudjuk még, megmondom őszintén, aminek az az oka, hogy magyarok vagyunk, és, ugye, az adóbevallásnál is azt látom, hogy ha van egy határidő, akkor mindig a végén rohamozzák meg az emberek az adóhivatalt. Úgy látom, az oltásoknál is valami olyasmi van, ráadásul ez nemcsak magyarországi jelenség, mert mintha lenne hasonló tünet más országokban is, hogy amikor eléri a beoltottaknak az aránya a nagykorúaknak a felét, akkor valahogy úgy ellanyhul. Tehát mindenki rohan az elején, mert érzi, hogy baj van, hiszen valóban a járvány harmadik hulláma megtizedelt bennünket, mindannyian vesztettünk el hozzátartozót, rokont, barátot, de ez valahogy hamar kiesik az emlékezetből, és amikor úgy érzik, hogy most már jobb a helyzet, javulnak az adatok, mint ahogy minden nap javulnak az adatok, akkor ez az oltásért való roham lelassul. Aztán most már oda jutottunk, hogy több a vakcinánk és több az oltási képességünk, mint amennyien föl akarják venni az oltást.”

Annyira látványosan lassult be az oltások száma, hogy Orbán május 14-én a Kossuth Rádióban már magának is feltette a kérdést, lesz-e hatmillió beoltott. „Most mit tudok mondani Önnek? Azt tudom mondani, hogy a regisztráltak számát figyelembe véve nem lehetetlen, hogy hatmilliót is elérhet a beoltottak száma, de ez most már tényleg csak az embereken múlik, tehát az ő egyéni döntésük és felelősségük, hogy felvegyék az oltást”.

Vagyis amikor bejelentették az ötmillió beoltottat a hosszú hétvége első napján, ott már a hétmilliót kellett volna ünnepelni, de hirtelen már a hatmillió is elérhetetlennek tűnik.

Ha nem megy: korrigáld a célt!

Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón már korrigálta is a célt. Azt mondta, hogy láthatóan az oltási program ötmillió fölött lelassul. „Talán öt és fél, ha nagyon optimisták vagyunk hatmillió oltásig el tudunk jutni” – mondta a miniszter.

Ráadásul a 16 milliárd forintos reklámkampány ellenére a miniszter nem is annyira azoknak a meggyőzésében bízik, akik még nem regisztráltak, hanem azokra számít, akik már regisztráltak, de még nem kapták meg az oltást.

Gulyás úgy számolt, hogy a ma még oltásra váró regisztráltak felének-harmadának van védettségi igazolványa, mert igazolt fertőzöttek voltak. „Ők vélhetően be fogják magukat oltatni, de nem sietik ezt el láthatóan” – mondta. Miután félmilliós különbség van a regisztráltak (plusz a regisztráció nélkül beoltott 260 ezer egészségügyi és rendvédelmi dolgozó, idősotthonlakó) és az első oltást megkapottak száma között, Gulyás 250-167 ezer főre teszi azok számát, akik még biztosan beoltatják magukat valamikor.

Viszont a társadalmi védettség szempontjából nem jó hír, hogy a védettek száma nem fog jelentősen emelkedni. Nem adódik majd hozzá az oltottak számához a korábban fertőzöttek száma, hanem egybeolvad. Annyi történik majd, hogy akik már átestek a betegségen, megerősítik az immunrendszerüket egy újabb oltással.

Arról nincs szó, hogy eltörölnék a regisztrációt, pedig korábbi cikkünk alapján olyanok is lehetnek, akik erre várnak.

Nagyon kevesen regisztrálnak már

A regisztráltak számát csak időnként hozza nyilvánosságra az operatív törzs. A kormányzati kommunikációs technikákat látva jó eséllyel már nem is fogják rendszeresen bejelenteni, hogy mennyien akarnak oltást. Legalábbis ha abból indulunk ki, amit Orbán Viktor mondott pénteken: „Én a regisztrációkat nézem, hogy hányan regisztrálnak az oltás érdekében, és korábban tömeges, nagy roham volt, ez most lelassult, inkább azt mondanám, hogy csordogál, naponta olyan 5-10 ezer ember regisztrál, ez sokkal kevesebb, mint korábban volt.”

Azt Orbán is látja, hogy a 3 millió be nem oltott még kockázatot jelent. „Hiába vagyunk boldogok most az ötmillió miatt, van három körülmény, ami óvatosságra int bennünket: az első, hogy ha ötmilliót értünk el, és nyolcmillió a 18 év fölötti magyaroknak a száma, akkor hárommillió ember nincs beoltva, és ott bizony pusztítani fog, fertőz a vírus. Tehát mindenkit arra kérek, ezt a hárommillió embert különösképpen, hogy vegyék komolyan a dolgot, és ha egy mód van rá, ha le tudják győzni a bennük lévő ellenállást, mert nyilván van bennük valamilyen ellenállás, vagy éppen az oltásellenes baloldalra hallgattak, ezt most tegyék félre, most menjenek el, és még oltsák be magukat. Mert kétségkívül hárommillió be nem oltott ember azért mégiscsak egy járványhelyzetben kockázatot jelent.”

Ha már úgy alakult, hogy nem lesz meg a hatmillió, gyorsan közölte is Gulyás a kormányinfón, hogy az eddig megrendelteken kívül nem veszünk több nyugati vakcinát, a tagországok közül egyedüliként kiszállunk az újabb EU-s beszerzésből. Merthogy van elég már beérkezett vagy eddig megrendelt vakcina, ezért nem rendelünk még – Gulyás szavai szerint – 19 millió adag Pfizert 120 milliárd forintért.

A miniszter szerint ha ősszel szükség lenne harmadik vakcinára, azt meg tudjuk oldani a felhalmozott készletekből, akár Pfizerrel és Modernával is végig lehet újra oltani mindenkit, a jövő év második felében pedig beindul a magyar vakcinagyártás.

Tényleg sok van, de

A számok körül azért van némi bizonytalanság. Orbán például, amikor pénteken összeadta a még érkező vakcinákat, azt mondta, hogy „az eddig már beadott oltásokon felül van nekünk vagy a raktárban vagy megrendelés alatt Pfizerből 7 millió 300 ezer adag, Modernából van 1 millió 200 ezer adag, a Janssenből, ahol egy oltás is elegendő, abból van 4 millió, és van még 4 millió 700 ezer AstraZeneca, aminek a sorsa még bizonytalan, hogy a gyár szállít vagy nem”. Ez így szerinte nemcsak a harmadik, de a negyedik oltásra is elég lenne.

Gulyás ugyanakkor a kormányinfón már nem számolt további AstraZeneca-vakcina érkezésével. Arra az operatív törzs is utalt, hogy annyi van az AstraZenecából, amennyivel a második körös oltásokat biztosítani lehet, de aztán nem oltanak vele többet. Az oltási programból való kivezetést még nem jelentették be.

Vagyis az tényleg igaz, hogy az ötmillió beoltott harmadik oltását meg lehetne oldani a nyolcmillió még érkező Pfizerrel és Modernával. De a látszólagos bőséget azért pár dolog csökkenti.

Orbán korábban beszélt arról, hogy fontolgatják a 16-17 évesekhez hasonlóan a 12-15 évesek beoltását is. A Pfizer és a Moderna végez ígéretes vizsgálatokat ezzel a korosztállyal. Amennyiben jóváhagyást kapnak a vakcinák, iskolakezdés előtt érdemes lenne végigoltani a fiatalabbakat. Magyarországon összesen 400 ezer 12-15 éves van, két körben az 800 ezer oltás. Ha a még fiatalabbakat is oltanák addigra, az még egymillió gyerek, és a nekik járó 2 millió adag. Vagyis 2,8 millió adag kellene a legfiatalabbaknak.

És miközben ötmillióan kapták meg az első oltásukat, a másodikat még csak 3 millióan. Vagyis kétmillió második köröst még be kell adni. Az oroszból erre félre van téve, de harmadikra például nincs. A kínaiból rettenetesen sok van, ott nem lehet gond a második, de a harmadik vagy akár a negyedik kör sem.

A Pfizert és a Modernát eddig viszont eloltották, és a később érkezőkből oltották a másodikat. Vagyis a még érkezők egy része erre megy el.

Hogy típusonként pontosan milyen arányban van a kétmillió még be nem adott második körös oltás, arról a magyar koronavírus-oldalon semmi nem derül ki. Az európai járványügyi központ számaiból lehet erre következtetni.

Meddig áll el?

A Pfizernél eredetileg azt mondták, hogy fél évig tárolható mínusz 70 fokon a vakcina. Ha csak jövő év második felében indul a magyar oltóanyaggyártás (ami a kínaihoz hasonló technológiájú, elölt vírust tartalmaz, nem mRNS-típusú oltóanyag lesz), akkor a készletek nagy része nem áll el addig. Hacsak nem hosszabbítják meg a felhasználhatósági időt.

Az is nagy kérdés, hogy mi lesz, ha megjelenik egy olyan mutáció, ami ellen kevésbé hatékonyak a jelenlegi vakcinák, és új fejlesztésre lesz szükség, de abból mi már nem kérünk.

Példátlan bravúrral úgy tartott az operatív törzs napi „sajtótájékoztatókat” a járványról 2020. március 19-e óta, hogy azokon nem voltak ott újságírók.

A tájékoztatással megbízottak beálltak egy kamera elé, elmondták a napi rendőri intézkedéseket, beolvasták az aznap reggel egyébként már nyilvánossága hozott járványügyi adatokat, az előre beküldött kérdések közül kiválasztottak párat, többnyire a legérdektelenebbeket, azokra adtak valamilyen választ, majd másnap újra lejátszódott ugyanez. És ezt tolták 14 hónapon keresztül.

Most, hogy már nehezen indokolható, miért nem lehetnek jelen újságírók, akik feltehetnének kérdéseket és vissza is kérdezhetnének, ha azokra nem kaptak választ, inkább megszüntetik az egészet. Kiss Róbert alezredes, a rendőrnyelv Esterházy Pétere jelentette be a mai, sajtó nélküli „sajtótájékoztatón”, hogy mivel az operatív törzs is már csak készültségi fokozatban működik tovább, így napi sajtótájékoztatót sem tartanak. Legközelebb pénteken tartanak majd sajtótájékoztatót.

A történelmi pillanat:

Előtte annyi történt, hogy bejelentették: a határon túliak is regisztrálhatnak már oltásra. Megkérték a félmillió regisztrált, de még be nem oltott állampolgárt, hogy foglaljanak időpontot. És közölték, hogy jött 334 620 adag Pfizer, ebből 175 ezret lehet felhasználni első oltásra. Kérdésekre - az alkalomhoz tökéletesen illően - nem válaszoltak.

Alaposan befékezett az oltási program a hosszú hétvége utolsó napján: mindössze 3 384-en kapták meg az első oltásukat.

Pedig oltani oltottak, a második oltást több mint 60 ezren kapták meg tegnap.

Összesen már 5 026 529-en kapták meg az első oltásukat, közülük 3 072 940-en már a másodikat is. Az operatív törzs tájékoztatása szerint jelenleg Pfizer, Sinopharm és nagyon korlátozott mennyiségben még Szputnyik és AstraZeneca oltás foglalható.

21 újabb áldozatot jelentettek ma. Tavaly október 12-én volt ennél kevesebb a napi halálesetek száma. Összesen 29 581-en áldozata van a járványnak Magyarországon.

Mindössze 164 új fertőzöttet találtak, legutóbb szeptember elsején volt ennél alacsonyabb ez a szám. Kevés, 6368 teszttel találtak ennyit új covidost, de a vizsgálatokon belül a pozitívak aránya 2,58 százalék, ami kimondottan jó arány.

A kórházban lévők száma 1 417. Ez a szám stagnál, vasárnap 1 399, hétfőn 1 420 kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttet jelentettek.

159-en vannak lélegeztetőn, számuk minimális emelkedés után csökkent újra.

A leszállított 5 millió mellé. Szijjártó jelentette be. Azt még nem tudni, mihez kezdünk ennyi oltóanyaggal.

657 új fertőzöttet regisztráltak, 47-tel nőtt az áldozatok száma.

A miniszter szerint ha valakiben az oltás után nem termelődik antitest, akkor a sejtes immunitás megvédi. Csakhogy az Egészségügyi Világszervezet kisokosa szerint a Sinopharmhoz hasonló vakcináknál ez nem így van.

A legidősebbeknek csak 71 százalékát oltották be itthon.

Az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein is megerősíti a beoltottak védelmét, fél évvel a második oltás beadása után.

2 000 alá csökkent a kórházban kezelt koronavírusos betegek száma, a Pfizer-hatás tegnap is érződött az oltottak számán.

Több mint ezer ellenanyag vizsgálat eredményét küldték el az olvasóink. Kiválasztottuk belőlük a legérdekesebbeket.

A magyar bringás összetettben az 5. helyen áll.

Eddig is sok Sinopharm-oltóanyag volt, most már még több van.

Az orosházi kórház készített egy videót, amiben bemutatnak egy 12 órás műszakot.

Háromszáz alá csökkent a lélegeztetőgépen lévők száma. 61 újabb áldozata van a járványnak.

Biztonsági kamera buktatta le Sidi Pétert, hogy belopózott magyar vetélytársa szállodai szobájába egy indiai versenyen. Nem tudni, mit csinált, de Péni István ezután megbukott doppinggal.

5 millióan már regisztráltak oltásra, 3 millióan még nem. Nem mindenki azért, mert összeesküvés-elméletekben hisz.

Váratlan probléma a napi jelentésben: csökkent a már beoltottak száma.

Mindössze 29 ezer ember kapta meg az első oltását szerdán. Minden járványadat javul.

A pártok közpénzből működő alapítványai eddig alig üzletelhettek saját zsebre. Ezen változtatna a kormánypárt.

És átvette a legjobb 25 év alattinak járó fehér trikót is.

193 ezerből 90 ezren. Jött újabb 334 ezer adag Pfizer.

Van központi vizsgálat, de még tart.

700 ezres mínuszban van az oltások száma Orbán tervétől.

Párhuzamosan futó oltási programok és a regisztrációs rendszer programozásánál rosszul beállított születési korhatár miatt is kaphattak ajánlatot olyan oltóanyagra fiatalok, amivel nem is olthatják őket.

Eleinte csak a trendek voltak hasonlóak, most már lakosságarányosan két hajszálra ugyanolyan adatsort rajzol ki a Magyarországon és a Lengyelországban naponta jelentett új fertőzöttek száma.

91 halálesetet jelentettek, mindössze 677 új fertőzöttet regisztráltak.

A kórházi adatok továbbra is kedvezően alakulnak.

Pedig a Sinopharmmal 18 év alattiakat nem is lehet oltani.

Most már tényleg mindenki előtt nyitva a kapu: fiatalok, frissen meggyógyultak, külföldiek. Orbán jóslatait így is nehéz lesz teljesíteni.

16 milliárd forintos állami oltáskampány és a természetes fény hiánya. Járványügyi összefoglaló.

124 újabb áldozat, 1 680 új fertőzött. 500 alá csökkent a lélegeztetőn lévők száma.

A reggeli jelentés szerint 128 újabb áldozata van a járványnak, de tovább csökkent a kórházban ápoltak száma.

Az utolsó 200 ezer adagra, de csak azoknak, akik kapnak erről sms-t.

Akkor nem lesz, ha valóban minden egyes 16-18 év közötti fiatalnak előre eltesznek külön egy vakcinát. És ha tényleg most adományozunk az itthon is keresett típusból 100 ezer adagot EU-s tagországoknak. A raktárakban bőven lesz tartalék.

Minden járványügyi adat javult a héten, a tömeges oltás elrendelése viszont nem hozott áttörést. Heti összefoglaló a napi számokból.

Kellett a nép közé szórt 100 ezer adag Pfizer a 4 milliós határ eléréséhez. Valami furcsaság történt a kórházi számokkal.

Az év első három hónapján a Dél-Dunántúlon nőtt a leginkább a halálozások száma, Budapesten a legkevésbé.

Több mint 190 ezer ember kapta meg az első oltását tegnap.

Vakcinabőség és kamarakoncert az időseknek. Járványhíradó.

A Pfizerre még nem lehet becsekkolni. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a most érkezett szállítmányból a 16-18 éveseket oltják majd, illetve második körre megy el.