Haszán Zoltán

A magyar párbajtőrözőt 15:10-re verte Romain Cannone a döntőben.

A mérkőzés késve kezdődött, mert elromlott a Makuhari csarnok eredményjelzője. Hosszú percekig nem érkezett technikai segítség. Végül 5 perc után indították el az első három perces visszaszámlálást. Az első két - trükkös - találat Cannone-é volt. Ekkor a magyar edző, Dancsházy-Nagy Tamás jól hallhatóan rászólt Siklósira, hogy kevesebbet szúrjon, inkább törekedjen előre nyomni az ellenfelét. Ki is egyenlített, ám a francia ismét elhúzott két ponttal. 4:4-ig mégegyszer megismétlődött ugyanez és pont eddig tartott az első harmad.

A második hárompercben tudta az asszó során először átvenni a vezetést Siklósi, amit gyorsan egyenlített a francia egy vitás találattal. A bírókra volt szükség, hogy eldöntsék, lelépett-e a pástról a támadás során. 9:7-nél már látszott, a körülmények miatt a magyar a feszültebb. A második háromperc végül 14:9-re zárult, a franciát egyetlen találat választotta el az olimpiai bajnoki címből.

A francia nagyon bátran kezdte el a következő játékmenetet, ami előbb egy Siklósi találatot, majd a francia győzelmét eredményezte.

A magyar vívó a tokiói olimpián a döntőig minden asszóját a játékidő letelte előtt nyerte meg. A kínai Csao Tung ellen 15:9-re, a marokkói Houssam Elkord ellen 15:13-ra, a koreai Park Szangjong ellen 15:12-re és az olasz Andrea Santarelli ellen 15:10-re nyert.

A 23 esztendős Siklósi Gergely már a juniorok között letette névjegyét, világbajnokságon egyéniben és csapatban is aranyérmes 2016-ban és ebben az évben nyerte meg egyetlen magyar bajnoki címét is. A felnőttek közt 2019-ben Budapesten egyéniben világbajnoki arany-, Európa-bajnokságon a párbajtőrcsapattal bronzérmes lett. Tokióba a világranglista első helyezettjeként érkezett.

Párbajtőrben a férfiaknál eddig két egyéni győzelmünk volt olimpián, nem mostanában: Kulcsár Győző 1968-ban, Fenyvesi Csaba 1972-ben bajnok. Ez egybeesik a nagy triplázással, amikor a férfi csapat zsinórban háromszor nyert aranyat (1964, 68, 72). Érmet legutóbb Imre Géza nyert egyéniben. Öt éve, Rióban lett második. A döntőben 14-10-re vezetett, de a 15. pontot nem tudta megszerezni. A nőknél Nagy Tímea 2000-ben és 2004-ben, Szász Emese 2016-ban nyert.

A világranglista-vezető, világbajnoki címvédő Siklósi Gergely döntője jutott az olimpián. Az olasz Santarelli ellen vívott az elődöntőben, és nyert 15-10-re.

Siklósi jól kezdett, 2-0-ra vezetett, ezután együttes találattal 3-1 lett, majd bevitte a 4. találatot is. Az olasz szépített ezután, sőt, feljött egy találatra. Az első 3 perc után 4-3 volt Siklósinak.

A második 3 perc együttes találattal indult, az olasz aztán lábon találta Siklósit, ezzel egyenlített. Szoros volt, Siklósi újra vezetett, az olasz újra egyenlített, a magyar megint megszerezte a vezetést, aztán Siklósi két tus előnybe is került ennek a harmadnak a végére (8-6)

A harmadik 3 perc eleje is a magyaré volt, 9-6-ra elment Siklósi, de az olasz ezután közelebb került hozzá, aztán egy együttessel 10-8-ra alakult az állás, majd az olasz egy gyorsan elindított akcióval felzárkózott ismét egy tusra. Sokáig ezután nem szerzett senki pontot, de az olasz végül egyenlített. (10-10) Mielőtt baj lett volna, Siklósi visszaszerezte a vezetést, majd egy hosszan kivárt akció után egy feltartószúrással két tus előnye lett 40 másodperccel a vége előtt. Aztán 3 pont lett az előny, 22 másodperccel a vége előtt, majd 4, majd 11 másodperccel a vége előtt 15-10-re nyert Siklósi.

A döntőt 14.15-kor rendezik. Párbajtőrben legutóbb Imre Géza szerzett ezüstérmet Rióban, győztes viszont legutóbb 1972-ben volt Fenyvesi Csaba.

Magabiztosan menetel az olimpián Siklósi Gergely. A világranglista-vezető, világbajnok magyar párbajtőröző előbb a kínai Csao Tunget verte 15-9-re, majd a nyolcaddöntőben a marokkói Husszam Elkordot győzte le 15-13-ra. A negyeddöntőben a címvédő dél-koreai Park volt az ellenfele, őt is legyőzte 15-12-re.

A negyeddöntő után azt nyilatkozta az M4-nek, hogy jól érzi magát, az ellenfelei szerinte jobban félnek, mint ő. Jó a hegye, jól szúr, így szeretné folytatni. Az elődöntő előtt eszik, alszik, eszik. Dél körül van eredetileg a döntő. Olasz ellenfelével háromszor vívott eddig, mindig Siklósi nyert.

Az Európa-bajnok magyar férfi vízilabda-válogatott 10-9-re kikapott Görögországtól első csoportmérkőzésén a tokiói olimpián.

Märcz Tamás szövetségi kapitány a görögök elleni keretből Vogel Somát hagyta ki, de a szabályok szerint a tartalék bármikor cserélhető a torna folyamán.

A magyar csapat hozta el a labdát a kezdésnél és első támadását sikerrel fejezte be, Erdélyi Balázs lőtt a jobb felső sarokba. Mindkét oldalon kimaradt egy emberelőnyös helyzet, majd Angyal Dániel kapufája után a volt ferencvárosi Fundulisz egyenlített. Kettős emberelőnyben közelről Angyal juttatta újra vezetéshez a csapatot, aztán Zalánki kapufája után mindkét kapus bemutatott egy védést. A görögök is kettős fórból lőttek gólt, amire Manhercz Krisztián válaszolt egy távoli lövéssel (3-2).

A második negyed kimaradt helyzetekkel kezdődött, aztán Angyal, majd a következő támadásból Jansik Szilárd növelte az előnyt. Két görög találat következett, de az újabb egyenlítés elmaradt, mivel a kapitány Varga Dénes is megmutatta klasszisát. A játékrész két görög góllal zárult (6-6).

A harmadik negyedben Vlahopulosz először juttatta vezetéshez a görögöket, sőt, kimaradt magyar fór után már két góllal elhúztak, azaz 6-1-es sorozatot produkáltak! Ekkor Varga Dénes vette hátára a csapatot és egalizált. A másik oldalon Genidoniasz lőtt nagy gólt távolról (8-9).

A záró negyed elején egy szépen kijátszott emberelőny végén Erdélyi húzta a hálóba a labdát. A görögök egy támadáson belül kétszer is fórhoz jutottak, és a másodikat belőtték. A magyar helyzetek sorra kimaradtak, de az ellenfél sem tudott újra betalálni, így 54 másodperccel a vége előtt - Märcz Tamás időkérése után - az egyenlítésért támadhattak Varga Dénesék. Sikerült emberelőnybe kerülni, de Manhercz lövését védte a kapus (9-10).

A mérkőzés után a játékosokkal együtt Märcz Tamás úgy vélekedett, hogy az emberelőnyük kihasználása döntött.

„A görögök a tíz góljukból nyolcat vagy kilencet fórból lőttek, ezen a téren nekünk fejlődni kell. Hosszú még az olimpia, most legalább megtapasztaltuk a hangulatot és a közeget” - nyilatkozott Manhercz Krisztián.

„Nem ideális egy ilyen kezdés, de a célunk változatlan. Először tovább kell jutni a csoportból és a negyeddöntőre kell a legjobb formánkat élesíteni. Az, hogy az ellenfél sok fórt kapott, az egyéni hibáknak tudható be" - mondta Varga Dénes.

„Jól indult a mérkőzés, fel volt pörögve a csapat, 5-2-nél még el is puskáztunk jó néhány helyzetet. A görögök egyértelműen jobban használták ki az emberelőnyös helyzeteket, mi pedig naggyá tettük a kapusukat" - fogalmazott Märcz Tamás.

Kedden Japán ellen folytatja a válogatott.

Férfi vízilabdatorna, A csoport, 1. forduló:
Görögország-Magyarország 10-9 (2-3, 4-3, 3-2, 1-1)

Görögország: Zerdevasz - Genidoniasz, Szkumpakisz, Kapocisz, Fundulisz, Kolomvosz, Vlahopulosz - cserék: Papanasztasziu, Derviszisz, Morikisz, Argiropulosz, Gikovecisz

Magyarország: Nagy - Manhercz, Vámos, Jansik, Erdélyi, Varga, Mezei - cserék: Angyal, Zalánki, Hosnyánszky, Hárai, Pásztor

gólszerzők: Fundulisz 3, Genidoniasz, Papanasztasziu, Vlahopulosz 2-2, Kapocisz 1, illetve Varga 3, Angyal, Erdélyi 2-2, Manhercz, Jansik 1-1
(MTI)

Ami feltétlenül jó hír a mai járványadatokban: nem jelentettek újabb áldozatot. Összesen 30 020 a járvány hivatalos áldozatainak a száma Magyarországon.

Ma 86 új fertőzött van az új jelentésben. Amire érdemes figyelni: ha nem is robbanásszerűen, de második hete emelkedik az új fertőzöttek száma. Az elmúlt négy hétben most regisztrálták a legtöbb új covidost.

67 koronavírusos beteget ápolnak kórházban (öttel többet mint tegnap), közülük 9-en vannak lélegeztetőgépen.

5 457-en kaptak első oltást tegnap. Három hete léptük át az 5,5 milliós határt, azóta kevesebb mint 90 ezren kaptak első oltást. (Összesen 5 588 272-nél járunk, második oltást 5 357 511-en kapták meg.)

Az általa „banditáknak” és „külföldi ügynököknek” nevezett civil szervezetek aktivistái elleni fellépés folytatását ígérte csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

A tavaly augusztusi, az MTI szerint „erősen vitatott tisztaságú”, de nyugodtan mondható, hogy elcsalt választáson hatodik mandátumára megválasztott Lukasenka megrótta kormányzata tisztségviselőit, amiért engedik a civil szervezetek működését, ez szerinte "az állam szégyene".

„Folytatódik a tisztogató művelet" - jelentette ki Lukasenka. „Azt hiszik, hogy ez könnyű? Embereink ezrei dolgoznak értük, az ő agyukat meg külföldi pénzzel csavarják el és mossák ki" - tette hozzá.

A fehérorosz hatóságok az elmúlt hetekben sorozatos házkutatásokat és őrizetbe vételeket hajtottak végre, amelyek célpontjai a független újságírók és civil szervezetek aktivistái voltak.

A Vjaszna emberi jogi szervezet szerint a rendvédelmi szervek júliusban eddig több mint 200 házkutatást végeztek újságírók és aktivisták irodáiban és otthonában. A tájékoztatás szerint a hatóságok csütörtökön tizenegy aktivistát vettek őrizetbe.

A Fehérorosz Újságírók Szervezete közölte, hogy a hatóságok ebben a hónapban már másodszor kutatták át Taccjana Szmokina szabadúszó újságíró lakását, és "erőszakra buzdítás" vádjával elő is állították őt.

Egy másik újságíró, Ina Sztudzinszkaja, aki az amerikai Szabad Európa Rádió fehéroroszországi adásának dolgozott, és akit múlt héten vettek őrizetbe, bejelentette csütörtökön, hogy éhségsztrájkot folytat tiltakozásul, amiért a hatóságok nem engedték, hogy ügyvédet fogadjon.

Az újságíró szövetség elnökhelyettese, Borisz Goreckij elmondta, hogy Sztudzinszkaját egy matrac nélküli cellában őrzik, ahol állandóan ég a villany. Összesen harmincegy újságíró van előzetes letartóztatásban vagy tölti börtönbüntetését.

Az igazságügyi minisztérium szerdán a Fehérorosz Újságírók Szövetsége bezárását kérte a legfelsőbb bíróságtól, arra hivatkozva, hogy nincs rendben az irodájuk bérleti szerződése. A szövetség közölte, hogy nem tudják benyújtani a kért okmányokat, mert a helyiségeket a rendőrségi razzia után lepecsételték.

Csütörtökön a minisztérium a fehérorosz PEN klub bezáratását is kérte. Ezen szervezet tagja Szjvatlana Alekszijevics Nobel-díjas írónő, aki egyben az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségében is benne van, s tavaly hagyta el az országot, miután kihallgatásra berendelte a fehérorosz Nyomozó Bizottság. Az illetékes hatóságok a hét elején befagyasztották a PEN klub bankszámláit.

„A PEN klub bezárása az országban uralkodó katasztrofális helyzetről tanúskodik, ahol a hatóságok azonnal el akarnak hallgattatni mindenkit" - mondta telefonon Minszkből az AP hírügynökségnek Taccjana Nyadbaj, a szervezet alelnöke. "Mi azonban a félelem és megtorlás légkörében is folytatjuk a harcot".

Lukasenka a megválasztását követően hónapokon át tartó tiltakozó megmozdulások után lecsapott az ellenzékre, több mint 35 ezer embert vettek őrizetbe, és ezreket bántalmazott a rendőrség.

Szvjatlana Cihanouszkaja, Lukasenka fő választási ellenfele a voksolás után Litvániába menekült. A politikus múlt héten az Egyesült Államokban járt, ahol arra kérte Joe Biden elnök kormányzatát és a kongresszusi képviselőket, hogy támogassák a fehérorosz ellenzéket. (MTI)

Végtelenül sima meccsen, 3-0-ra kikapott Lettországban a Riga Futball Iskolától a felcsúti Puskás Akadémia.

Pedig nagy reményekkel lépett pályára az anyagilag és helyezésben is a magyar bajnokság második legjobb csapatára felgyúrt Felcsút az Európa Konferencia Liga második selejtezőkörében. (Ez az új, harmadik számú európai kupa.)

A Puskás-jogdíjakkal (az egyebek között magyar futballnagykövet) Szöllősi György vezetésével bizniszelő Puskas.com például így készült a meccsre:

Ehhez képest a 25. percben már 3-0 volt a letteknek. Nagy meglepetés senkit sem érhetett. Az előző körben a feröeri KI ellen csak hosszabbításban továbbjutó Rigas FS-ről azt még a felcsútiak honlapja is megjegyezte előzetesen, hogy elsősorban a levegőben erősek. Ehhez képest szereztek egy fejesgólt a 8., majd a 18. percben. A harmadikat 11-esből lőtték, miután egy szöglet utáni beívelésnél Spandler lerántotta a fejelni készülő egyik lettet.

3-0 után a lettek annyira már nem erőltették meg magukat, a Felcsút meg képtelen volt legalább szépíteni. Visszavágó jövő héten, Felcsúton.

Ennek a kupának a selejtezőjének az első körében búcsúzott a szintén pénzben fürdetett Fehérvár, az örmény Ararát búcsúztatta. A Fradi ugyanakkor a BL-selejtezők második körének az első meccsén 2-0-ra győzött a Vilnius ellen.

Rigas-Puskás Akadémia 3-0

FK Rigas FS: Cerniauskas – Savalnieks, Jagodinskis, Lipuscek, Sorokins – Simkovic (Micevszki, 78.), Strumia, Sarics – Freisenbichler (Kouadio, 64.), Lemajics, Deocleciano (Rakels, 78.)
Puskás Akadémia: Tóth B. – Nagy Zs (Puljic 54.)., Stronati, Joao Nunes, Spandler – Slagveer, Van Nieff – Komáromi (Baluta, 46.), Plsek, Kiss T. (Deutsch, 46.) – Corbu.

Több AstraZenecával oltott olvasónk is kapott sms-t a Heim Pál Kórházban lévő oltópontról, hogy a második oltásra már Pfizert ajánlanak fel, mert AstraZeneca náluk nincs.

A hiány meglepő, mert ebből az oltóanyagból elvileg bőségesen van. A legutóbbi hivatalos magyar adat szerint 2 293 100 adagot szállítottak le. Az európai járványügyi központ szerint ennél is többet, és csak a felét használtuk fel.

Az igaz, hogy bőven osztogattunk belőle az elmúlt hetekben. 300 ezer adag ment szlovéneknek, 100 ezer dózis a Zöld-foki Köztársaságnak, és 6 ezer adag Észak-Macedóniának.

Már június elején megírtuk, hogy a jelek szerint szép csendben kivezették Magyarországról az AstraZenecát a válaszható oltások közül. A koronavirus.gov.hu-n akkor még azt írták, hogy „AstraZenecából sem lesz egy ideig első oltás hirdetve, mert a beérkező csökkentett szállítmányokat a második körös oltásokhoz fogják felhasználni”. Gulyás Gergely szerint viszont azért adtunk kölcsön Szlovéniának az Astrából, mert nem jelentkeznek rá az emberek. (Nehéz lett volna, ha nincs is ilyen opció, bár kétségtelen, hogy ekkor már simán hozzá lehetett jutni Pfizerhez és Modernához is.)

A vakcinák mixelését csak a harmadik oltásra tervezték, de a jelek szerint ezt előrehozták már a másodikra. A kormány javaslata az, hogy a harmadik alkalommal az mRNS-típusú oltásokra (Pfizer, Moderna) vektorvakcinákkal (AstraZeneca, Szputnyik) oltassanak rá az emberek, és fordítva. (A kínainál vélhetően mRNS-sel.) Nem lesz könnyű betartani a kormány ajánlását, ha vektorost választanánk harmadiknak. A kétmillió adag Szputnyikból már alig maradt, venni kellene újra az oroszoktól. Astrának elvileg még bőven kellene lennie, de úgy néz ki, hogy van, ahol a második adagra sincs. (Megkérdeztük a Heim Pált, náluk most tényleg nincs, de szerintük lehet, hogy máshol van. Levelet írtunk a koronavírus sajtóközpontnak is, de nem válaszoltak.)

Az már tényleg csak apróság, hogy a kiküldött sms-ekkel sikerült tovább fokozni a korábbi mókát. Az egyik olvasónk azt írja, hogy ő a felejthetetlen március eleji oltáskáoszos hétvégén kapott először sms-t arról, hogy várják. Kicsit csodálkozott, mert olyan betegségére hivatkoztak, amiről nem ő maga nem tud. Aztán kapott egy új sms-t, amiben lemondták az időpontot, de végül mégis elment, és be is oltották.

Ekkor még úgy volt, hogy 12 hét múlva kapja meg a másodikat. De jött az újabb csavar. A kormány ugyanis május elején lehetővé tette, hogy aki „valami különös ok folytán” korábbi időpontot szeretne, annak előrébb hozzák a második oltást, bár a tudományos álláspont az volt, hogy az AstraZenecánál a 12 hét az ideális a két oltás között.

Olvasónk május 4-én kapott váratlanul egy sms-t, amiben nem a korábbi oltási lehetőségről tájékoztatták, hanem arról, hogy akkor jöjjön két nap múlva, 8 hétre az első oltás után: „Örömmel tájékoztatom, hogy oltási időpontja előrehozásra került …”

Május 6-ára már várták is. „Elmentem, mert bár azt mondták, hogy 12 hét után nagyobb biztonságot ad a második oltás, féltem, hogy később nem lesz alkalmam második oltást kapni” - írja.

De itt még nem volt vége. A napokban újabb sms-eket kapott, ugyanarról a címről, mint a második körben, „ami meglepett, mert két oltás után nem vártam újat.

"Intézetünk ASTRA oltoanyaggal nem rendelkezik, amennyiben Önnek a Pfitzer oltas megfelelo (a két vakcina kombinalhato), az oltasra az alabbi napokon van lehetoség: 07.26 és 07.27 8:30-15:00 között. Masodik oltasanak idopont foglalasara nincs szükség. (cim: 1089 Budapest, Ülloi ut 86. megközelités: Delej utca felol). A késobbi oltasi idopontok itt kerülnek hamarosan feltüntetésre: masodik-koros-oltasi-napok/ Kérdés esetén, hétköznap 8:00-16:00 ora között a 0612100711 telefonszamon allunk rendelkezésükre. Köszönettel: Heim Pal Orszagos Gyermekgyogyaszati Intézet".

Majd kapott még egy sms-t:

„A telefonhívásokra hivatkozva a korabbi SMS-t kiegészítem: Az oltási lapján szereplő második oltási időpont elmarad. Az ASTRA oltóanyagot megigényeltük, reményeink szerint biztosítani tudjuk, de az oltásra csak 07.26 és 07.27 8:30-15:00 között van a lehetőségünk. Köszönettel: Heim Pal Orszagos Gyermekgyogyaszati Intézet"

Olvasónk ez alapján azt gondolja, hogy a nyilvántartásukban úgy szerepel, mint akinek csak egy oltása van, és a másodikat mostanában kéne kapnia. „Ez meg akkor sem lenne így, ha kivártam volna a 12 hetet az első oltás után” - írja, amivel nehéz vitatkozni, mert május végén lett volna esedékes a második oltás az eredeti terv szerint. Most már majdnem 20 hét telt el az első oltás óta.

Ami még furább, hogy az EESZT rendszerben benne van mindkét oltása, az annak alapján kiállított uniós védettségi igazolványán is az szerepel, hogy május 6-án kapta a második oltását. „Azt is a Heim Pálban kaptam, de úgy látszik ők erről nem tudnak”.

Ugyanezt a két SMS-t kapta egy másik olvasónk is.

Mindenesetre a harmadik oltások csak augusztus elejétől indulnak, addig lehet még csiszolni a rendszeren.

A fideszes képviselőkön múlik, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottsága kérdéseket tud-e feltenni hétfőn Pintér Sándor belügyminiszternek arról, hogy valóban használják-e Magyarországon a telefonok megfigyelésére alkalmas izraeli kémszoftvert, és ha igen, ki ellen, bevetették-e újságírók és ellenzéki politikus ellen.

Stummer János, a bizottság jobbikos elnöke ugyanis - ahogy azt már a megfigyelési ügy kipattanásának napján, vasárnap is jelezte előre - , szerdán összehívta a nemzetbiztonsági bizottságot hétfő délelőttre, és meghívta az ülésre Pintér Sándor belügyminisztert is.

Ahhoz, hogy kérdezni is tudjanak Pintértől, a kormánypárti képviselőknek is meg kell jelenniük. A fideszes tagok ugyan hétfőn csípőből visszautasították, hogy szükség lenne a bizottság ülésére, mert „a baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják”, Stummer most mégis arra kérte őket, hogy jöjjenek el.

Arra hivatkozott, hogy Pintér jelezte, szívesen áll a bizottság rendelkezésére, ha zárt ülésen tud beszélni. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, szükség lenne a bizottság határozatképességét biztosító kormánypárti képviselőkre is. (A bizottság elnöke ugyan ellenzéki, de a testület többsége kormánypárti.)

A jobbikos elnök ezért a bizottság fideszes alelnökéhez, Halász Jánoshoz fordult, hogy gondolják meg magukat. „Kérem, képviselőtársaival ne akadályozzák a belügyminisztert, hogy a magyar titkosszolgálatok parlamenti ellenőrzéséért felelős Nemzetbiztonsági bizottságot - így Önöket is - informálhassa” - írta Stummer.

Az egyébként már teljesen rutinszerű, hogy a kormánypárti képviselők ellehetetlenítik az Országgyűlés egyik legfontosabb bizottságának a munkáját azzal, hogy vagy el sem mennek, vagy ülés közben kivonulnak, ha nekik nem tetsző témákról kérdeznének ellenzéki képviselők.

Stummer azt mondta a lapunknak, hogy változást érez a kormánypárti kommunikációban a megfigyelési ügyről. Szerinte a korábbi teljes tagadásból mára eljutottak odáig, hogy lebegtetnek, a kormánytagok pedig dobálják egymás között a felelősséget, mint a forró krumplit. Ő most egyébként elkezdte átnézni a hozzájuk korábban érkezett mentesítési kérelmeket, amik a nemzetbiztonságra hivatkozva kértek felmentést közbeszerzés alól, hogy ráillik-e valamelyik az izraeli szoftverre.

Pintért egyébként a Telex ma kérdezte a megfigyelési ügyről. Arról érdeklődtek nála, hogy ki tudja-e jelenteni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem használt és nem vett ilyen eszközt, amire a belügyminiszter azt válaszolta:

„Nekem ilyen kijelentésem sose volt, és most se teszem meg”.

Azt javasolta az újságírónak, forduljon inkább az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökéhez, a jobbikos Stummer Jánoshoz.

Csakhogy Stummer eddig nem kapott tájékoztatást a megfigyelési ügyről, és hétfőn is csak akkor kaphat, ha a fideszes képviselők nem akadályozzák meg Pintér meghallgatását. Miután zárt ajtók mögött beszélne Pintér, az is nagy kérdés, hogy mit mondhatnak el majd a képviselők, ha egyáltalán meg tudnák hallgatni a minisztert.

„Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el”. Ezzel a magyarázattal akadályozza meg a Fidesz, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága rendkívüli ülésen, zárt ajtók mögött, miniszterek és a titkosszolgálatok vezetőinek meghallgatásával megtárgyalhassa a múlt vasárnap kirobbant megfigyelési ügyet.

A nemzetközi összefogással készült oknyomozó cikk szerint 2018 óta Magyarországon is használják - egyebek között újságírók ellen - azt a kiberfegyvert, amivel mobiltelefonokat lehet feltörni. A Pegasust az NSO nevű izraeli cég csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak.

Pont ilyen ügyekben az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a dolga, hogy az országgyűlési képviselők, akár zárt ajtók mögött, ellenőrizzék a magyar titkosszolgálatok tevékenységét, és a nemzetbiztonságot érintő ügyekben tájékoztatást kapjanak a megfelelő hatóságoktól.

A botrány kivizsgálását a parlament nemzetbiztonsági bizottságának három ellenzéki tagja, a jobbikos Stummer János, az MSZP-s Molnár Zsolt és az LMP-s Ungár Péter kezdeményezte. Azt írták, hogy „tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni”.

„Hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést”

jelezték előre. De ezzel a kormánypártok egyáltalán nem törődnek.

A fideszes trükk pofonegyszerű. A parlamenti bizottságok közül egyedüliként a nemzetbiztonságinál törvény is rögzíti, hogy a testület elnöke ellenzéki legyen. Éppen azért, hogy ezzel is jelezzék: ezen a területen a kormány feletti ellenőrzés kiemelt hangsúlyt kap. De hiába az ellenzéki elnök, aki összehívja a bizottságot, javaslatot tehet a napirendre és vezeti az ülést, ha a testület többségét alkotó kormánypárti képviselők nem mennek el az ülésre, akkor azt határozatképtelenség miatt be kell rekeszteni.

Lefoglalt hangfelvételekre lettek volna kíváncsiak

A Fidesz 2010 után magához képest viszonylag sokat, hat évet várt ennek a jogállami szempontból kihívással küzdő módszernek a bevetésével.

2016. június 24-én reggel 9-re hívta össze a Nemzetbiztonsági Bizottságot a testület akkori elnöke, Molnár Zsolt. Pár perccel később már a felszabadult délelőttjüket tervezhették a testület ellenzéki tagjai, mert a kormánypárti képviselők távol maradtak az üléstől.

Az ülés témája az lett volna, hogy - az akkor nem fideszes - Magyar Nemzet értesülései szerint Spéder Zoltán bankárnál tartott házkutatás során a rendőrség olyan, vélhetően titokban rögzített hangfelvételeket foglalt le, amelyeken az FHB vezetője Orbán Viktorral és Rogán Antallal beszélgetett. Arra lettek volna kíváncsiak az ellenzéki képviselők, hogy milyen nemzetbiztonsági kockázatokat rejtenek a felvételek, zsarolhatók-e ezekkel a vezető politikusok. Szintén napirendre tűzték volna, hogy a maffiaperben elítélt Portik Tamás egy másik perben azt vallotta, hogy Rogánnak vitt 10 millió forintnyi eurót. (A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint Portik hiteltelen.)

A Fidesz akkori frakcióvezető-helyettese, Németh Szilárd közleményben tudatta, hogy a kormánypárti képviselők „nem vesznek részt az ellenzék által kierőszakolt hecckampányban, ezért nem mennek el a kormánypárti politikusokkal való egyeztetés nélkül, sebtében összerántott nemzetbiztonsági bizottsági ülésre”. Németh Portik vallomásáról azt mondta, hogy „a bűnöző hamis vádjaira" már megszületett a válasz: Rogán Antal részt vesz a bírósági szembesítésen, és hamis tanúzásért
feljelenti Portik Tamást. (Rogán aztán később mégsem ment el a szembesítésre.) A másik téma pedig egy olyan folyamatban lévő büntetőügy nyomozati anyagáról szóló sajtóértesüléseket tárgyalna, amibe a nemzetbiztonsági bizottság sem tekinthet bele. Ezért nem statisztálnak ahhoz, hogy „a nemzetbiztonsági bizottságot önző és hazug politikai homokozóvá silányítsa az ellenzék.”

A bizottság MSZP-s elnöke, Molnár Zsolt szerint az ülés megtartásának megakadályozásával a kormánypártok durva támadást intéztek a jogállamiság ellen. A jobbikos Mirkóczki Ádám szerint a kormányoldal a „demonstratív távolmaradással igazolta és bizonyította azokat a feltételezéseket, amelyek szerint - minimum - nagyon kényelmetlenek a Fidesznek a kirobbant ügyek”. Szél Bernadett pedig arról beszélt, hogy „olyan nincsen, ha valakinek többsége van egy testületben, és számára kényes ügybe botlik, akkor gyakorlatilag távolmaradásával ellehetetleníti” a testület munkáját.

Soros állította össze a napirendet

A Fideszt nem hatották meg ezek az érvek, és nem vártak újabb hat évet. 2017. április 10-én az ellenzéki képviselők a nemzetbiztonsági szolgálatokat kérdezték volna a kormány nemzeti konzultációs honlapján futó orosz kódról, amiről kiderült, hogy elküldi a Yandex nevű orosz analitikai cégnek a kitöltők személyes adatait és válaszait is. Mielőtt azonban a kérdéseiket feltehették volna, Németh Szilárd és a kormánypárti képviselők kivonultak, ezzel határozatképtelenné téve az ülést.

2017. július 31-én a régi trükköt vették elő, el sem mentek az összehívott ülésre. Több téma is lett volna: miért egy azeri cég volt a budapesti úszó világbajnokság wifi-szolgáltatója, ami adatot is gyűjtött azokról, akik felléptek a hálózatra. Kíváncsiak lettek volna az ellenzéki képviselők arra is, hogy mi igaz a Politico című lapban megjelent információkból, miszerint Magyarország és a NATO között minimálisra szűkült az információáramlás a katonai szövetség bizalomhiánya miatt. Szél Bernadett arra lett volna kíváncsi, hogy az orosz titkosszolgálat fedőszervezetének tartott Orosz-Szerb Humanitárius Központ milyen továbbképzést tartott a szerbiai Nis környékén magyar humanitárius szervezetnek. De rákérdeztek volna az Arton Capitalnál történt betörésre is. A letelepedésikötvény-bizniszben érdekelt cégtől 200 millió forintot raboltak el, a rendőrség óriási erőkkel nyomozott.

Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke a távolmaradásuk megindokolására pedig bedobta a jolly jokert.

Azért nem mentek el az ülésre, mert a megjelölt témák alapján az ülést valójában Soros György hívatta össze, és a "napirendi rágalmak" a Soros-hálózat hazugságkampányán alapulnak. Márpedig „a Fidesz nem asszisztál Soros bizottsági üléséhez és Magyarország megtámadásához”.

Olyan idők voltak még ezek, amikor Németh sorosozása még a sokat edzett Echo TV riporterén sem ment át elsőre.

Előfordult az is, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ellenzéki tagjai egy orosz befolyásszerzéssel foglalkozó albizottság létrehozását kezdeményezték, de azt a kormánypárti képviselők indoklás nélkül leszavazták. De hiába próbálták meghívni Rogán Antalt is a bizottságba, hogy mire alapozza azt a 2017 nyár végi nyilatkozatát,hogy még az ősszel "Soros-pénzelte szervezetek zavargásokat robbanthatnak ki".

A Soros-tervről nem beszélnek, mert Soros megtudná

Németh Szilárd aztán 2018 elején, a kampányban ért csúcsra. 2018. január 25-ére Molnár Zsolt Orbánt hívta meg a bizottságba, hogy tárja eléjük a Soros-tervre vonatkozó bizonyítékait. Orbán helyett Kontrát Károly belügyi államtitkár jelent meg, aki szerint igenis létezik a Soros-terv, sőt, a nemzeti konzultációban részt vevő több mint 2 millió 300 ezer magyar ember is úgy érzékelte, hogy létezik ez a Soros-terv. Kontrát azt javasolta, hogy az ülés legyen nyilvános - ami a nemzetbiztonsági bizottság esetében nagyon ritka -, csakhogy Németh Szilárd bejelentette, hogy ők kivonulnak, mert Szél Bernadett szerinte Soros-ügynök, és „óriási nemzetbiztonsági kockázatnak tartjuk, és épp ezért mindaddig, amíg Szél Bernadett jelen van ezen az ülésen, mindaddig, amíg lehetőség van arra, hogy akár egyenesen is informálhassák azokat, akik a Soros-terv végrehajtásán dolgoznak - magyarul és kiemelten Soros Györgyöt -, addig nem járulunk hozzá ahhoz, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság bizottságként dolgozhasson, és ezért most mi felállunk és elmegyünk a Nemzetbiztonsági bizottság üléséről”.

Igen, tényleg az történt, hogy egy nyílt ülésről, ahol ott volt a sajtó is, Németh Szilárd vezetésével kivonultak a kormánypárti képviselők, mert szerintük az ott elhangzottakat Szél Bernadett kiszivárogtatja Sorosnak.

A szakszolgálatok ugyan nem találtak nemzetbiztonsági kockázatot Szél Bernadett esetében, de a fideszes képviselők a választásokig már csak egyetlen esetben mentek el az ülésre, amikor meghallgatták Tóth Eszter Máriát, akit az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesének jelöltek. Ezen az ülésen számos egyéb téma is lett volna, de azokat a fideszesek leszavazták. Szél Bernadett ezt így foglalta össze az ülés elején: „Szeretném jelezni, hogy ez a munkakerülésnek egy új formája, amit Németh Szilárd alelnök úr választott, és ez is tönkreteszi a Nemzetbiztonsági bizottság működését, ugyanis lehetetlenné válik a szolgálatok meghallgatása számos fontos kérdésben: az Elios-ügyben, a Gorka Sebestyén-ügyben, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr meghallgatását kezdeményeztük öt-hatezer, a volt Szovjetunió területéről származó bűnöző magyar állampolgársági ügyével kapcsolatban, és a német rendőrségnek volt egy jelzése Temesvárral kapcsolatban. Ezek olyan ügyek, amelyekkel kapcsolatban a szolgálatokkal szerettünk volna konzultálni. Felvállalja-e az alelnök úr, hogy ezekben a fontos nemzetbiztonsági kérdésekben ellehetetleníti a Nemzetbiztonsági bizottság működését?” A válasz az volt, hogy Soros.

A képviselők megkérdezték volna a szakszolgálatokat arról, hogyan keveredhetett Kósa Lajos 1300 milliárdos örökségi botrányba, miközben a parlament honvédelmi bizottságának elnöke volt, ami átvilágításhoz kötött, de az FBI magyar állampolgárokkal szembeni nyomozását, továbbá a Magyarországról kiutasított orosz diplomata ügyét is, ahogy téma lett volna Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester számítógépén talált kémprogram is.

Németh aztán maximumra tekerte a dilit,

De a mostani ciklusban inkább már a honvédelmi minisztérium államtitkáraként szolgál, kivették a nemzetbiztonsági bizottságból.

Visszatértek, de a kényes ügyeket kipöckölik

A 2018-as választások után aztán a fideszes képviselők visszatértek a bizottságba, miközben az általuk Soros-ügynöközött Szél Bernadett is maradt, hiszen a kormánypárti képviselőkkel szemben azok, akiknek valóban ez a dolguk, nem találták nemzetbiztonsági kockázatnak Szél Bernadettet az újabb átvilágításon.

Megmaradt viszont az a gyakorlat, hogy a kormánypártiak megakadályozzák, hogy nekik nem tetsző ügyekben kérdezhessenek az ellenzéki képviselők. Ilyen volt a Black Cube-ügy is, amikor a volt titkosszolgákból álló izraeli magánhírszerző cég, a Black Cube elismerte, hogy ők álltak magyar civil szervezetek tavaszi megfigyelése mögött. Tárgyaltak volna az MTVA-székháznál történtekről is, ha a kormánypárti képviselők elmentek volna az ülésre. Megakadályozták a Magyarországra átcsempészett Nikola Gruevszki-ügyének megtárgyalását is. Ellenzéki képviselők összehívták a bizottságot azért is, mert a szélsőjobboldali osztrák politikus, Heinz-Christian Strache a híressé vált ibizai videón arról beszélt, hogy a Népszabadságot bezáró Heinrich Pecina vette meg Orbánnak a magyar lapokat. De a Fidesz megüzente, hogy ez csak kampánylufi.

A fideszesek nem jelentek meg a Fudan Egyetem ügyében összehívott ülésen sem. A távollétüket Halász János fideszes alelnök hivatali elfoglaltságaikkal indokolta. És most a megfigyelési ügyben lehetetlenítik el, hogy kérdéseket tehessenek fel zárt ajtók mögött ellenzéki képviselők.

A nemzetközi, tizenhét újság részvételével zajló oknyomozó projekt állítása szerint Magyarországon 2018-ban kezdték el használni az NSO nevű izraeli cég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust.

Ezt a kiberfegyvert az NSO csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatja el más országoknak. Ennek elvi akadálya aligha lehetett. A nemzetközi projekt magyar résztvevője, a Direkt 36 is utal arra, hogy 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között. 2017. júliusban a rendszerváltás óta először látogatott Magyarországra izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu.

Nyilván nem a kémprogram miatt fűzte szorosra a szálakat Orbán és Netanjahu, de tény, hogy kifejezetten baráti viszony alakult ki a két vezető között, és a legfelső szintű barátság jól jöhetett, ha a magyar fél esetleg vásárolni akart a kémprogramból.

Egy találkozó, ami után beindult a Pegasus

2018. február 13-án Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Netanjahu.

Hivatalosan a V4-ek miniszterelnökeinek tervezett izraeli látogatása volt a téma, ami aligha igényelte volna, hogy az izraeli kormányfő személyesen tárgyaljon a főtanácsadóval. (A V4-es izraeli csúcs egyébként többszöri halasztás után sem jött össze egy lengyel-izraeli vita miatt, de Orbán többször járt Jeruzsálemben.)

Czukor külön megbeszélést folytatott Meir Ben-Sabbattal, Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadójával is. Hivatalosan a terrorellenes együttműködés, a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítése és egyéb kétoldalú témák voltak napirenden.

A nemzetközi tényfeltáró cikk nem állítja, hogy Czukor tárgyalta volna le a kémszoftver megszerzését, de azt igen, hogy az újságírócsapat birtokában lévő adatok szerint 2018 elején, Czukor februári izraeli látogatása után kezdtek tömegesen célba venni magyarországi telefonszámokat a Pegasusszal.

A Direkt 36-nak egy volt magyar titkosszolgálati tiszt is azt mondta, hogy tudomása szerint 2018 elejétől kezdték el használni a magyar szervek a Pegasust. Szerinte a kormányt régóta zavarta, hogy a hagyományos lehallgatási módszerekkel nem férnek hozzá olyan kommunikációhoz, ami titkosított applikációkon (mint amilyen például a Signal vagy a WhatsApp) keresztül zajlik, ezért kaptak a lehetőségen, hogy használhassák az NSO termékét.

2018. júniusban aztán Orbán viszonozta a kiemelt figyelmet, és fogadta Netanhaju főtanácsadóját. Meir Ben-Sabat a visegrádi országok és Izrael biztonságpolitikával foglalkozó főtanácsadóinak értekezletére érkezett Magyarországra. A megbeszélésen ott volt Czukor is, aki pár hónap múlva a polgári titkosszolgálatok vezetője lett.

A megbeszélésén hivatalosan Európa és a Közel-Kelet biztonsági kihívásairól volt szó, és egyeztettek Orbán Viktor júliusban esedékes hivatalos izraeli útjáról is.

De kicsoda Czukor József?

1958-ban született, apja határőrezredes volt. A jogvégzett Czukor a kommunista rendszerben kezdett bele a hírszerzésbe, a Privátbankár 2015-ben megjelent jegyzete szerint 1982-ben, még a hidegháború csúcsán került belügyi állományba. 1986-ban a bécsi magyar nagykövetségen lett kém. 1988-ban került át Németországba. A még a régi Indexen megjelent portréja szerint elképesztő mennyiségben ontotta magából a jelentéseket, bárhova utazott Németországon belül, onnan jelentett, nagyon aktív, szorgalmas volt. Hogy mennyire hasznos, arról már megoszlanak a vélemények.

1993-ban a hírszerzéshez tért vissza Magyarországra, de 4 évvel később ismét Németországban dolgozott: Balázs Péter későbbi külügyminiszter első beosztottja volt. Itt kezdett jó kapcsolatokat kiépíteni fideszes vezetőkkel, elsősorban Kövér Lászlóval. Annyira jó volt a viszonyuk, hogy az Index cikke szerint amikor a Medgyessy-kormány 2002-ben az Információs Hivatal élére javasolta Czukort, a parlament nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatása után Kövér mint a bizottság ellenzéki elnöke odalépett hozzá, és közölte vele:

„Jóska, ugye tudod, hogy ha mi kerültünk volna kormányra, akkor is te irányítanád mostantól a hírszerzést?”

Két év után távoznia kellett az IH-tól. Állítólag a politikai vezetők és a társszervek irányítói nem igazán viselték el okoskodó stílusát. Az MSZP-nél pedig úgy érezték, hogy túlságosan lojális a Fideszhez.

Szlovéniában lett nagykövet, ahol apró gesztusokkal építette a kapcsolatait mindkét politikai oldal felé. 2009-ben aztán visszatért a külügybe, szakállamtitkárként az európai uniós tagállamokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatokért felelt.

Nem került süllyesztőbe a fideszes első kétharmaddal sem, sőt. Elég nagy meglepetésre berlini nagykövet lett, ahol aztán keményen beleállt, védte az Orbán-kormány vitatott intézkedéseit. Annyira elégedettek voltak vele, hogy 2015-ben Orbán biztonsági és külpolitikai főtanácsadónak nevezte ki. Ebben a pozíciójában tárgyalt 2018 februárjában Benjamin Netanjahuval Izraelben.

Orbán elégedett lehetett a főtanácsadója tevékenységével. Legalábbis Czukornak aztán sikerült az a bravúr, hogy a Fidesz is kinevezte kémfőnöknek 2018 őszén. Czukor a nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti tagjainak támogató szavazatával került újra az időközben Szijjártó Péter irányítása alá kerülő Információs Hivatal élére. A jobbikos Mirkóczki Ádám és az MSZP-s Molnár Zsolt tartózkodott, Szél Bernadett nemmel szavazott a kinevezésére.

Czukor két év után, tavaly ősszel távozott a hivatal éléről. Ő maga állítólag azzal indokolta a távozását, hogy a hivatal rendbetételére kapott megbízást, és ezt a feladatot befejezte

Az egykori kémfőnök Svájcban lett nagykövet. Ide küldtünk neki kérdéseket, amikben arról érdeklődtünk, hogy a 2018. februári tárgyalásain szóba került-e, hogy Magyarország szeretné használni a Pegasus kémprogramot, ha igen, mi lett a tárgyalás eredménye, és miért fogadták őt ilyen magas szintén annak idején.

A Külügyminisztérium válaszolt. Azt írják, hogy Czukor 2018. február 13-án a miniszterelnök külpolitikai tanácsadójaként utazott Izraelbe, tehát sem feladata, sem pedig mandátuma nem lehetett arra, hogy bármilyen, a szolgálatok működésével kapcsolatos kérdésben tárgyalásokat folytasson.

A Czukor-féle egyeztetés célja a külügy szerint Orbán Viktor hivatalos izraeli látogatásának előkészítése volt, amelyre a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok 70. évfordulója alkalmából került sor 2018. július 18-án.

Külügyi források azzal magyarázták még, hogy ilyen magas szinten fogadták Czukort, hogy Netanjahu ebben az időben a külügyminiszteri feladatokat is ellátta.

Szijjártó Péter a nap folyamán úgy nyilatkozott, hogy nincs tudomása „a vélelmezett adatgyűjtési ügyről”. Megkérdezte az általa felügyelt Információs Hivatal vezetőjét – aki ugye már nem Czukor tavaly óta, hanem Bunford Zsolt – , és azt a választ kapta, hogy nem használják a szóban forgó eszközt. A kormánynak pedig nincs tudomása ilyen szintű adatgyűjtésről.

Varga Judit ugyanakkor Brüsszelben a Népszava kérdésére nem ismerte el, de nem is tagadta, hogy a Pegasust bevethették Magyarországon. Azt mondta, „egyértelmű, hogy az alkotmányosság megdöntésére irányuló cselekedetek, illetve a külföldi hírszerzés gyanús eseteinek a feltárása esetén szükség van a fellépésre”. Illetve: “egy olyan világban élünk, ahol hihetetlenül sok veszély leselkedik a modern államokra. Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van! Az egy illúzió, ha ebből bárkik bármilyen ügyet próbálnak csinálni”.

Az ellenzék megpróbálta összehívni a Pegasus-ügy miatt a nemzetbiztonsági bizottságot, de a Fidesz megakadályozta ebben. Az ellenzéki képviselők előzetesen azt írták, hogy „tételes válaszokat akarunk kapni a cikk minden felvetésére, mert amennyiben a kormány nem képes érdemben cáfolni az állításokat, akkor azokat tényként fogjuk kezelni”. Jelezték azt is, hogy

„hasonlóan beismerésként tekintünk majd arra, ha akár a kormánytagok, akár a bizottság kormánypárti tagjai bojkottálják az ülést.”

A Fidesz-frakció viszont azt közölte: „A baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják, ezért nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívása.”

36 százalékkal több új fertőzöttet jelentettek ma, mint egy hete.

A hétvégi szünet után összesített adatokat közölt az elmúlt három nap járványadatairól a kormányzati koronavírus-oldal. Ezek szerint 139 új fertőzöttet találtak, ami nem sok, de két hete hétfőn még ennél is kevesebb 65, egy hete 102 fertőzöttet jelentettek hétfőn.

Annyiban nincs változás, hogy a koronavirus.gov.hu-n továbbra sem derül ki, hogy hányan fertőződtek meg a delta variánssal. Csak ez szerepel az oldalon: „a delta vírusmutáns több európai országban erősen terjed, ezért kérjük, hogy aki még nem oltatta be magát, tegye meg. A megelőzés érdekében az Operatív Törzs újabb intézkedéseket hozott, így Európában elsőként lehetővé tesszük a harmadik oltást mindenkinek, augusztus 1-től.”.

Az összes teszten belül továbbra is alacsony (0,73 százalék) a pozitív vizsgálatok aránya.

Két újabb halálesetet jelentettek, összesen 30 017 a hivatalos áldozatok száma.

A kórházban lévők száma csökkent a múlt péntek reggeli 86-ról 76-ra. Mesterséges lélegeztetést 11-en kapnak.

Az elmúlt három napban összesen nem emelkedett 10 ezer fölé az első oltottak száma.

Eddig összesen 5 569 099-en kaptak első oltást, közülük 5 293 132-en már másodikat is.

Alig több mint két hetet élt a kormány rendelete a civil szervezetek újabb vegzálásáról. Amilyen váratlanul húzta meg a kormány, hogy megtiltsa a civil szervezeteknek nyújtott névtelen adomány lehetőségét (június 30-án jelent meg a kormányrendelet, másnaptól pedig hatályba is lépett), olyan váratlanul kukába is dobta azt.

Péntek éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány törli a június végi módosítást.

Hogy mi történt, azt nem lehet tudni. Az biztos, hogy a július elsején életbe lépett - és ezek szerint mostanáig érvényes - módosítás óriási felháborodást váltott ki. Azt írta elő ugyanis, hogy az egyesületeknek és alapítványoknak ezentúl fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak. Az adatokat a kormánynak kell elküldeni, minden évben.

Beleillet abba a sorba, amivel a kormány igyekezett ellehetetleníteni a neki nem tetsző civil szervezeteket.

A kormány 2017-ben szigorította első körben a civilek beszámolási kötelezettségét az adományokról. Akkor előírták, hogy amelyik szervezet egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kap külföldről, annak viselnie kell a "külföldről támogatott szervezet" címkét hivatalos iratokon és kiadványokon, illetve név szerint be kell számolniuk arról, hogy kik a külföldi támogatóik.

Ezt a törvényt az EU Bírósága jogellenesnek találta, úgyhogy a magyar parlament idén kénytelen volt visszavonni. Helyette azt a törvényt hozták, hogy a legalább 20 millió forinttal gazdálkodó szervezeteket kétévente ellenőrzi az Állami Számvevőszék.

A most nyári módosítás némileg hasonlított a külföldi adományozókat célzó, aztán visszavont törvényre, csak sokkal szélesebb kört érintett: immár nemcsak a külföldi, hanem a hazai adományozók nevét is meg kell küldeni a kormánynak.

Kapronczay Stefánia, a TASZ jogvédő szervezet vezetője akkor azt mondta: ez nem jogalkotás, hanem jogszabályokon keresztül történő politizálás, aminek a célja nem a nagyobb átláthatóság, hanem az adakozó állampolgárok elijesztése.

19 ismert civil szervezet – többek között az Amnesty International, a Greenpeace, a TASZ,a Magyar Helsinki Bizottság, a Levegő Munkacsoport, az Ökotárs és a Háttér Társaság – a rendelet viharosan gyors életbe léptetése után közös tiltakozó közleményt adott ki.

„Egy június 30-án megjelent kormányrendelet szerint július 1-től minden civil szervezet köteles közhasznúsági jelentésében megnevezni minden adományozót. Az érintett felekkel való egyeztetés nélkül, váratlanul született kormányrendelet számos alapvető jogot korlátoz. Szembemegy a magyar és az uniós joggal, és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától. A Civilizáció koalíció felszólítja a magyar kormányt: ne vegye el az állampolgárok jogát attól, hogy a maguk módján támogassanak civil szervezeteket.”

A 19 civil szervezet az adományozóit arra biztatta, hogy folytassák a támogatást, mondván:

„Vegyenek részt továbbra is a sok ezer kicsi és nagy hazai civil szervezet életében, legyenek büszkék mindarra, amit együtt elérnek, és mondják el másoknak is, hogy segíteni jó!”

A koalíció teljes közleménye és az összes aláíró szervezet listája itt olvasható el.

Akkor azt írtuk, hogy sok érintett szervezet fontolgatja a polgári engedetlenség valamilyen formáját, magyarán nem tervezik átadni az államnak a névtelenséget kérő támogatóik listáját. (Ironikus módon több, kormánynak tetsző szervezet is belekerült volna a szórásba, mint például a több tízmilliárdokkal támogatott felcsúti focialapítvány, aminek a bőkezű adományozóit titkolják vagy a CÖF is.)

Szily László publijában azt írta a névtelen adományozás felszámolásáról, hogy Orbán azzal azt üzeni minden potenciális támogatónak, patrónusnak, adományozónak és előfizetőnek, hogy elég a polgárkodásból. „De ezzel maximum ellenkező hatást fog elérni. Nem azért, mert ez a frissen módosított kormányrendelet elég nyilvánvalóan alkotmánysértő és egész biztosan önkényuralmi hangulatú. Hanem azért, mert ezzel nemcsak a politikai ellenfeleit, hanem a potenciális szövetségeseit is lenézi és megalázza. Adományozni polgári dolog. Névtelenül adni különösen az. Pont ezért annyira bizarr kísérlet a polgári Magyarország fikciójára tábort és rendszert építő Orbántól, hogy egy körön kívüli és oda soha be nem kerülő bolsevik agresszivitásával és kifinomultságával támad rá a létező legpolgáribb tevékenységre”.

Gulyás Gergely államtitkára már a rendelet megjelenése után azt írta, hogy majd még pontosítják a szövegét. Ezek szerint pontosítás helyett törölték.

Nemcsak, hogy átvette sokadik díszpolgári címét Kásler Miklós, de a miniszter beszédet is mondott ebből az alkalomból a felvidéki Ipolyhídvégen. Erről az MTI számol be, mi is ezt tesszük.

A helyi kultúrházban mondott köszönőbeszédében a miniszter kiemelte, hogy a közép-európai régiót ezeregyszáz éves történelme nyomán millió szál köti össze.

Kásler Miklós hangsúlyozta, hogy a jelenlegi világban azt tapasztaljuk, mintha az euroatlanti világban "köztes állapot" - interregnum - lenne, amikor az emberek nem tudnak, vagy nem akarnak már úgy élni, mint az őseik.

Felvállalhatatlannak nevezte, hogy a migráció során olyan embertömegek kerüljenek a térségbe, akiknek más a történelme, más az életszemlélete, más az életmódja, de céljaik is eltérőek, és nem sikerül őket integrálni.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy keletre tekintve ősi kultúrák emelkednek fel, prosperálnak gazdaságilag és veszik át a gazdasági hatalmat. Mint mondta, ezeknek a kultúráknak nincs identitászavaruk, tudják, hogy ők kik, tudják, hogy mit csinálnak, illetve hogy mit akarnak csinálni. Hozzátette, hogy náluk nincs demográfiai krízis, sem ideológiai probléma.

Ebben a helyzetben mit tehet Közép-Európa? - tette fel a kérdést Kásler Miklós. Rámutatott arra, hogy a közös történelmünkre lehet támaszkodni, arra az életszemléletre, ahogy a világot látjuk, ami - mint hangsúlyozta - a Kárpát-medencében rendkívül hasonló.

„A jövő az én megközelítésemben az, hogy minden itt élő nemzet érezze ezt a régiót a saját hazájának" - jelentette ki Kásler Miklós. Mint mondta, a régió addig virágzott, amíg egységes volt. Mióta szétdarabolták az egységet minden területen, gazdaságilag, közlekedésben, ideológiailag, sorsunk megbicsaklott - tette hozzá.

Elindult az új, egyelőre megjegyezhetetlen nevű (Európa Konferencia Liga) kupa, ahol az európai csapatok harmadik vonala találkozik. És itt a legelső alkalommal, az első selejtezőkörben ki is esett a magyar futball egyik legkiemelkedőbben megszponzorált csapata, a Fehérvár.

Az ellenfele az örmény Ararát Jereván volt. A Fehérvár a hazai 1-1 után Örményországban 2-0-ra kapott ki.

Az Araratról az átlag magyar focinéző az égvilágon semmit sem tudhat, de a Focibolond utánanézett a csapatnak. Annál is kellemetlenebb az égés, mint elsőre tűnt.

A 6,3 milliárd forintos költségvetésű Fehérvár ellenfele az örmény kupát megnyerve jutott ki az európai porondra. Az örmény kupa az UEFA-hoz tartozó országok közül a Liechtensteinivel együtt a legkisebb létszámú nemzeti kupaküzdelemnek számít. 14 csapat vett részt a legutóbbi kiírásban, egy csapat visszalépett. Ennyi csapat van ugyanis Örményországban. Több mint egyharmaduk jereváni. Mint a Focibolond írja, „ennek a helyzetnek a kialakulásában a legfőbb ok a vidéki szegénység és elvándorlás, hisz az ország lakosságának közel harmada havi 25 ezer forintból, vagy annál kevesebből tengeti mindennapjait. A szerencsésebbek külföldre, a kevésbé szerencsések a fővárosba menekülnek megélhetés reményében (majd látják el hazaküldött pénzekkel az otthon ragadt, leginkább már az idősebbek táborába tartozó családtagokat, rokonokat), miközben a festői tájú vidék szinte kiürül, elöregedik. A tegnapi meccs helyszínéül szolgáló, második legnagyobb örmény városban, a 120 ezer fős Gyumriban például még a mai napi élnek tízezrek olyan fűtés- és ablak nélküli konténerházakban, amelyet a Szovjetunió intézett az ország számára gyorssegélyként az 1988-as nagy földrengést követően”.

A 9 csapatos (egy csapat menet közben megszűnt) első osztályban 4. lett az Ararat. A Focibolond utánanézett annak is, hogy az Ararat a kupameccsre ráadásul tovább gyengült: két középpályásuk is távozott a nyáron a bajnok Alaskert-hez, valamint a bajnokságban házi társgólkirály szerb csatáruk is Kazahsztánban kötött ki. A keretet a kieső Sirak Gyumriból töltötték fel, ahonnan 5 játékost "raboltak le" a kölcsönből szintén onnan visszaérkező két labdarúgójuk mellé, így jóformán ez egy örmény negyedik az alapemberei nélkül & örmény kilencedik vegyes volt.

A poszt ezzel zárul:

„A kérdés adott: ez a kiesés helyet érdemel a magyar klubfutball legnagyobb blamái között, főleg a mostani, "pénz, paripa, fegyver"-helyzet ismeretében?

Meglehetősen komikus, ugyanakkor jól mutatja a kommunikáció-vezérelt járványügyi intézkedéseket, hogy Kásler Miklós kedden bejelenti, szerdán a kormány dönt a harmadik oltásról, csütörtökön a kormányinfón viszont Gulyás Gergely erről semmit sem árul el, mert majd pénteken reggel Orbán Viktor bejelenti, miről döntöttek szerdán.

De a lényeg: a kormány augusztus elsejétől lehetővé teszi, hogy harmadik oltást kaphassanak azok, akik igénylik, és a második oltásuktól eltelt már 4 hónap.

Ahhoz képest meglepő, hogy két hete Orbán Viktor még azt mondta, egyelőre nem lesz harmadik oltás: „A harmadik oltással azért vagyunk óvatosak, mert nem tudjuk, hogy annak milyen hatása lenne. Itt ismét tízezerszám vannak Magyarországon virológusok, ilyen önkéntesek, akiknek határozott véleménye van ebben a kérdésben, én pedig csak egyetlen dolgot nézek, ez pedig az, hogy a gyógyszergyártó cégek, akik kikísérletezték ezeket a vakcinákat, és akik a legtöbb információval rendelkeznek, vállalják-e a felelősséget azért, hogyha harmadik oltást adunk be, és az eredmény nem kívánatos”.

Ebből lett most péntek reggelre ugyanabban a stúdióban ez: „A vélemények a tekintetben megoszlanak, hogy kell-e harmadik oltás, vagy sem. Ha jól látom, a WHO is ma hajnalban egy ilyen bizonytalanságot sugalló közleményt tett közé. A magyar kormány úgy gondolja, hogy olyan véleményt nem ismerünk, ami szerint ártana. A vita az arról szól, hogy mennyire hasznos. Tehát félni nem kell a harmadik oltástól. És ha nem kell tőle félni, az emberek biztonságérzetét pedig növeli, ha megkapják, akkor miért zárnák el őket ettől a lehetőségtől?”

Kedden Kásler Miklós még azt mondta, hogy a kormányülésen a harmadik oltásról „nagyon pontos döntés lesz, vakcinatípusokra lebontva”. Szerinte egyébként a harmadik oltásnak másmilyennek kellene lennie, mint az első kettőnek, hat hónap után adná, és elsőként a 60 felettieknek. Ebből lett ugye végül Orbán bejelentésében a 4 hónap, oltási rend sincs, Orbán pedig egyáltalán nem beszélt a vakcinatípusokról, illetve azok keveréséről.

(Az már tényleg teljesen mellékszál, hogy Orbán szerint mi oltunk először harmadik oltással, de ez nem igaz. Két hete például éppen abban a stúdióban hangzott el, hogy Törökországban és Oroszországban is elkezdik a harmadik kört, és van több más ország is, ahol már van erre lehetőség.)

Akinek nincs antitestjük, azoknak mindenképpen jó hír

A harmadik oltás azoknak mindenképpen jól jön, akiknek a szervezetében nem mértek antitestet. A Fővárosi Önkormányzat ingyenes vizsgálatain a kínai Sinopharm például rosszul szerepelt, a - nem reprezentatív - első eredmények alapján az ezzel oltott 60 év felettiek majdnem negyedénél nem mutattak ki kellő mennyiségű ellenanyagot.

Erre kontrázott rá a SOTE, hogy náluk viszont sok olyan embernél is kimutatták az ellenanyagot, akik máshol negatívra teszteltek.

Falus András immunológus a maga részéről a Fővárosi Önkormányzat vizsgálatát tartja pontosabbnak, és szerinte szakmai hiba volt a 60 év felettiek kínai vakcinával oltása.

Az MTA szintén immunológus főtitkár-helyettese, Erdei Anna is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat. Erdei Anna szerint akinek nincs ellenanyag a szervezetben, annak nincs védettsége sem. Ezért mRNS-vakcinával újra kell oltani őket.

A kormány viszont a SOTE vizsgálatát lobogtatja, ami szerintük azt bizonyítja, hogy minden itthon használt vakcina nagyon nagy százalékban megvéd a súlyos betegségtől. Gulyás Gergely a kormányinfón felelőtlennek nevezte az MTA főtitkár-helyettes nyilatkozatát.

Ugyanakkor egyelőre semmit sem lehet tudni a kormány nagy, átfogó vakcinahatékonysági vizsgálatáról. Annak első eredményeit május végére ígérte Kásler, Gulyás csütörtökön azt mondta, hogy ő még nem látta ezt az anyagot. Vagyis a harmadik oltásról is úgy döntöttek, hogy ez az anyag még nem készült el.

Nagy kérdés, hogy a harmadik oltás elég lesz-e azoknak, akiknél nem kimutatható az antitest. Mégpedig azért, mert nem lehet tudni, hogy náluk ez emlékeztetőoltásként vagy első oltásként működik-e. Ha az utóbbi, akkor a delta variáns ellen akár kevés is lehet, szakértők szerint ugyanis mindkét dózis kell ellene.

Kínában egyébként egy BioNTech-kel közösen fejlesztett mRNS-vakcinát tesztelnek, amit ismétlő oltásnak szánnak. Thaiföldön pedig az Astrazenecával mixelik a kínai Sinovac vakcinát, javítsák a hatékonyságát. Egyéb kísérletekről itt írt bővebben a Qubit.

Az egészségügyben kötelező lesz a védőoltás

A kormány eldöntötte azt is, hogy az egészségügyben kötelező lesz a védőoltás a koronavírus ellen. Ezt meglépte Franciaország is.

A Magyar Orvosi Kamara szerint ez jó ötlet, de Nagy Marcel, a szervezet főtitkárának magánvéleménye szerint más munkakörökben is szükség lenne rá. Szerinte a mostani, 57 százalékos átoltottsági arány arra lehet elég, hogy lelassítsa a vírus terjedést, és a következő hullám ne terhelje meg annyira az egészségügyet, mint a harmadik.

Egyelőre ötlettelennek tűnik a kormány, hogy mivel tudnák felpörgetni a megrekedt oltási programot, hárommillióan vannak, akik kaphatnának oltást, de nem jelentkeznek érte. Közben a kormány is kész tényként kezelni, hogy itthon is lesz 4. hullám. Orbán annyit tett, hogy újra bemondta, hogy majd felkeresik egyesével azokat az időseket, akik még nincsenek beoltva. És azért szerinte még vannak előnyei a védettségi kártyának, mert bulizni csak azzal lehet menni. (Való igaz, hogy a szórakozóhelyeken jól érzi magát a delta, és a focimeccsek is kedveznek a terjedésének.)

A nyugat-európai országok sorra előznek minket első oltottságban, már csak Ausztria és Franciaország van mögöttünk, de jövő hétre ők is előzni fognak. (Nyugat-keleti különbség Magyarországon belül is van, mint az a 444 által megkért adatokból ki kiderült.)

Közben az új fertőzöttek száma nálunk is elkezdett emelkedni, 20 százalékkal nőtt a regisztrált covidosok száma a múlt héthez képest.

Ez még messze van az olyan berobbanástól, mint amilyen Hollandiában történt, és ami miatt elnézést is kért a holland miniszterelnök, mert túl korai volt a lazítás. Izraelben magas átoltottságnál is nőni kezdett az új fertőzöttek száma, az új betegek fele két vakcinát is kapott már. Ugyanakkor az ő esetükben jóval enyhébbek a tünetek. Ott is kapnak harmadik dózist azok, akiknek gyenge az immunrendszerük. Ausztriában szintén a delta miatt végül nem lépték meg az új lazításokat, Görögországban csak a koronavírus ellen beoltott emberek mehetnek be az éttermek zárt tereibe és a kulturális rendezvényekre, ezzel akarják az oltakozásra rávenni az embereket. Szlovénia pedig a beutazási szabályokon szigorít. Közben Dél-Koreában betiltják a túl gyors zenéket a konditermekben, és a futópadok sem pöröghetnek 6 km/óránál gyorsabban. Az egészségügyi hatóságok szerint ezzel megelőzhető, hogy az emberek lihegni kezdjenek vagy szétfröcsköljék az izzadságukat.

Orbán Viktortól a közrádió riportere ezt kérdezte ma:

Néhány európai ország éppen szigorít, például Spanyolország, hiszen ott már gyakorlatilag megérkezett a negyedik hullám. Milyen intézkedésekkel tervezik kivédeni azt, hogy a nyaralásból hazatérők ne indítsanak itthon is egy újabb járványhullámot, mint ahogy tavaly sajnos megtörtént?

OV: Semmilyen intézkedést nem hoztunk egyelőre a beutazások korlátozását illetően. Azt javasoljuk minden magyarnak, de ez csak egy javaslat, nem tudjuk előírni, hogy csak azok utazzanak külföldre nyaralni, akik mind a két oltást megkapták. Különben haza fogják hozni a fertőzést.

• Kásler Miklós május végére ígérte az oltások védőhatását vizsgáló felmérés eredményeit
• De ezekről semmit sem tudni, pedig fontos lenne például a kínaival oltott idősek esetében
• Gulyás Gergely a mai kormányinfón a kérdésünkre azt mondta: meg fogja sürgetni az eredményeket
• Orbán Viktor is ezt mondta egy hónapja
• Ezek szerint a harmadik oltásokról a Kásler-féle jelentés nélkül döntött a kormány szerdán, amiről majd Orbán ad felvilágosítást

Számháború alakult ki a beoltottak számára lehetővé tett antitestvizsgálatok eredményei körül.

Az egyiket a Fővárosi Önkormányzat indította a 60 év feletti budapesti lakosoknak. Az első, hangsúlyozottan nem reprezentatív eredmények szerint:

„A Sinopharm oltóanyag esetében a tesztelésben részt vevő, az oltásukról nyilatkozó 60 év felettiek esetében 23,90%-os mértékben volt tapasztalható az IgG típusú neutralizáló antitestek elégtelen mennyiségének jelenléte a vérkeringésben. A többi oltóanyag esetében a megfelelő antitest-szinttel nem rendelkezők aránya lényegesen alacsonyabb.”

Erre mondja azt Karácsony Gergely főpolgármester, hogy a kormánynak ingyenes tesztelést kellene bejelenteni, és akinél nincs antitest, azt harmadik oltással kellene beoltani.

A másik vizsgálat a SOTE-é. Ebben azok vettek részt, akik korábban megmérették az antitestjüket, és az határérték alatti volt. A náluk jelentkező mintegy 1200 embernél a SOTE megismételte a vizsgálatot. Az erről szóló tájékoztatásuk szerint a SOTE-ben elvégzett új teszteken 88 százalékban már pozitív volt az eredmény.

A SOTE közleménye szerint a 60 év feletti, kínaival oltottak esetében 82 százalékban fordult meg a mérési eredmény. Hangsúlyozzák, hogy olyan embereket vizsgáltak, akiknél korábban negatív eredményt mértek. A korábbi vizsgálataik szerint a vakcinák 96 százalékban hatékonyak voltak, és szerintük nincs is értelme az ellenanyag-vizsgálatoknak.

Ezt pedig a kormány használja most, hogy semlegesítse a fővárosi méréseket.

De mi van a kormány kutatásával?

Mindez megelőzhető lenne, ha a kormány végre nyilvánosságra hozná átfogó vizsgálatnak eredményét az oltások védőhatásáról, amiről Kásler Miklós még május elején beszélt. A miniszter akkor azt mondta, hogy „minden forgalomban lévő vakcinát megvizsgálunk abból a szempontból, hogy az általa létrehozott immunitás két komponense, az ellenanyagok, illetve a sejtek védekezőképességét hogy alakítja, milyen időtartamra vonatkozik a védettség”. Kásler május végére ígérte az első eredményeket.

Csakhogy azóta sem jelentettek be semmilyen eredményt. Orbán Viktor - amikor váratlanul megjelent a kormányinfón június 10-én - azt monda, hogy sürgeti Káslernél a vizsgálati eredményeket. De azóta is eltelt már több mint egy hónap.

„Én is sürgetni fogom, ezt megígérem” - mondta Gulyás Gergely a mai kormányinfón a kérdésünkre, hogy hol vannak a Kásler-féle kutatás eredményei. „Nem tudok olyan anyagról beszámolni, amit nem láttam” - tette még hozzá később. Ezek szerint a harmadik oltások szükségességéről és szabályairól úgy hozott döntést szerdán a kormány, hogy nem voltak a kezükben az országos vizsgálat eredményei.

Arról, hogy mi lesz a harmadik oltásokkal, Gulyás nem adott tájékoztatást, mert azt majd Orbán Viktor jelenti be péntek reggel a rádióban.

Gulyás szerint felelőtlen az MTA szakértőjének a nyilatkozata

Gulyás Gergelytől megkérdeztük, hogy mit lehet mondani azoknak, akiknél még a kormány által hivatkozott SOTE-vizsgálat sem mutatott ki elegendő mennyiségű antitestet az oltás után. Erre konkrét választ nem kaptunk, Gulyás általánosságban arról beszélt, hogy rendkívül magas az összes Magyarországon használt oltás hatásfoka, és nincs érdemi különbség közöttük. (Azért kétszer is megjegyezte, hogy a SOTE mérésében a Szputnyik 100 százalékkal szerepelt, és odaszúrt az orosz vakcinát nem engedélyező európai hatóságnak és a WHO-nak.)

Gulyásnak beolvastuk a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár-helyettesének, az immunológus Erdei Annának az interjúját, amit az MTA honlapjának adott. Ebben a szakember azt mondta, hogy „mára már egyértelmű, hogy a kínai Sinopharm-vakcinával oltott 60 éven felülieknek körülbelül harmadában nincs jelen a vírus elleni védelmet biztosító antitest, azaz ellenanyag”, de „maga a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat”. Azt mondta: „Én immunológusként ki merem jelenteni, hogy ha nincs ellenanyag a szervezetben, akkor nincs védettség. A jó hír viszont az, hogy ha akár csak kis mennyiségben is, de jelen van a vírus tüskefehérjéje elleni antitest a szervezetben, akkor biztosított a védelem.” Erdei Anna szerint tesztelni kellene, akinél pedig nincs antitest, azt be kellene oltani mRNS-vakcinával.

A miniszter válasza meglepő volt. Szerinte a SOTE vizsgálata egyértelműen cáfolja Erdei Anna nyilatkozatát. „Az egyetem egy kicsit komolyabb hely, azt kell, hogy mondjam. Ők 5 hónapon keresztül több ezer beteget gyógyítottak, és mindent tudnak a koronavírusról, amit ma lehet” - mondta a miniszter.

Gulyás hozzátette, hogy Erdei Anna nyilatkozatát kifejezetten felelőtlennek tartja. Hogy pontosítsunk: az immunológus nyilatkozatát, ami megjelent a tudományos akadémia honlapján.

Aztán Gulyás kitért a fővárosi antitestvizsgálatokra is:

„Egyet jól lehet látni, és ezért tartom felelőtlenségnek, amit a főváros csinál, meg amit mások is csinálnak, amikor bizalmatlanságot keltenek az oltóanyagok iránt. Nem arról van szó, hogy ha valakit beoltanak, akkor onnantól kezdve nem betegedhet meg, vagy tényleg, ne adja isten, de nem halhat meg. De a kockázat az ezred vagy tizedrészre csökken. Ez egyértelműen a számokból is látható, és ebben sincs szignifikáns különbség az oltóanyagok között”.

A számok, amik nem ismertek

Gulyás szerint van egy másik aspektus is. Mégpedig az, hogy az oltások után mennyien betegedtek meg, és mennyien hunytak el.

Csakhogy ezek az adatok - sok egyéb fontos információval együtt - nincsenek fent a koronavirus.gov.hu-n. Az erről szóló megjegyzésünkre Gulyás riposztja az volt, hogy egyszer éppen ő maga hozta nyilvánosságra ezeket a számokat. Valóban volt ilyen, még április végén. Csakhogy azt olyan formában adta közzé a kormány, hogy hatalmas vihart kavart a tudományos életben, még Karikó Katalin is kiakadt rajta. Részletes adatokat sem akkor, sem azóta nem közölt a kormány.

Gulyás most ígéretet tett rá, hogy a kérésünkre nyilvánosságra hozza a legközelebbi kormányinfón a friss adatokat.

„Miután önök hétről hétre adatszerzésre is alkalmaznak engem, ezért állok rendelkezésre, és fogok szerezni. Szívesen szolgálok jó ügyeket.” Ezzel arra utalt, hogy rendszeresen rákérdeztünk nála, hogy hány koronavírusos van intenzíven, legutóbb pedig az oltottak számának területi elosztását kértük el, az ugyanis nincsen fent a kormányzati koronavírus oldalon.

Miért fogyott el az oltási előnyünk?

Gulyásnál rákérdeztünk az európai oltási adatokra is. Míg korábban elöl voltunk az oltások számában - köszönhetően a keletről beszerzett vakcináknak is -, mostanra számos országban arányaiban több ember kapta meg már az első oltást.

Előbb a miniszter azt mondta, hogy a két oltással még mindig az élmezőnyben vagyunk (bár azt elismerte, hogy pár héten belül már ez is másként lesz).

Aztán lefújta a versenyt: „Ha az állam szempontjából akarom megfogalmazni, a verseny véget ért ott, amikor több vakcina állt rendelkezésre, mint amennyien be akarják magukat oltatni. Onnantól pedig egy feladatunk van, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy minél többeket rábeszéljünk arra, hogy oltassák be magukat. Ilyen intézkedésekről is döntöttünk tegnap, a miniszterelnök ilyen intézkedéseket is bejelent holnap”.

Gulyás végül annyit tett ehhez még hozzá, hogy azért fogyott el az oltási előnyünk, mert szabadság van.

A kormány május 5-én hozott határozatot egy 16 milliárd forintos, az oltást népszerűsítő kampányról. Megkérdeztük, hogy abból mennyit költöttek el eddig, de erre nem kaptunk választ. Azt is megkérdeztük, hogy Gulyás mennyire tartja sikeresnek ezt a kampányt.

„Hát annyira sikeresnek, amit a számok mondanak. Természetesen jobb, mint hogyha 50, vagy 60 százalék alatt lenne az oltottság”.

Gulyás szerint azoknak, akik beoltathatták magukat, nagyjából a kétharmada meg is tette ezt.

Hoztunk egy másik adatot, hátha. A Központi Statisztikai Hivatal júniusig hetente publikálta az oltási hajlandóságról szóló felmérések eredményét. A legutolsó ismert, május harmadik hetében felvett kutatás szerint 68 százalék volt, aki beoltotta már magát, vagy biztosan beoltatja. De volt még 12 százalék is, aki talánnal válaszolt. Tehát volt egy olyan tartalék, akit meg lehetett volna győzni arról, hogy oltassa be magát, de ez nem sikerült.

Erről a meggyőzhető tartalékról azt mondta Gulyás, hogy „vagy volt, vagy nem”. Ezt azzal egészítette ki, hogy „azt ne felejtsük el, hogy az ilyen jellegű kutatásoknál vannak olyanok (ez akár lehet 5-10 százalék is), aki meg akar felelni a kérdésnek, és mivel a közhangulat az, hogy mindenki oltassa be magát, lehet, hogy egyszerűbb ilyenkor ezt mondani, és erre a közvélemény-kutatók is mindig felhívják a figyelmet”.

Gulyás aztán azt mondta, nem tudja, mit tehetnek még az oltottság növeléséért, várják a javaslatokat. Pénteken lesznek azért bejelentéseik.

Kötelező?

A miniszter szerint tudomásul kell venni, hogy ha nem kötelező az oltás - márpedig olyan nyomás szerinte nem volt rajtuk, hogy azzá tegyék -, akkor az emberek szabadon eldöntik és vállalják a kockázatát annak, hogy nem oltatják be magukat.

Gulyás maga is szóba hozta a kormányinfó elején, hogy bizonyos munkakörökben akár kötelezővé lehetne tenni az oltást, múlt héten is azt mondta, hogy ez jó társadalmi vita lenne. De akkor miért nem vették bele a sorosozós, brüsszelezős nemzeti konzultációba, kérdeztük mi, amit Gulyás igyekezett tréfával elütni:

„Vitassuk meg most, vagy csináljunk egy új nemzeti konzultációt. Nagyon sok ügyben lehet hasznos társadalmi vitát folytatni, talán többen is, mint ami a nemzeti konzultáció kérdései közé bekerülhet. Korábban az online nemzeti konzultációban voltak hasonló kérdések, kifejezetten a kötelező oltásra nem volt, de indítson bárki ilyet”.

Gulyásnak felidéztük, hogy volt olyan nemzeti konzultációs kérdés, ami arra vonatkozott, hogy előnyt jelentsen-e a védettségi kártya, kétharmad szerint igen, Gulyás májusban még hivatkozott is erre, amikor azt mondta, hogy augusztusig ez így is lesz, majd júliusban lényegében mégis eltörölték. Pénzt is arra hivatkozva nem adtak a hezitálóknak, hogy fontosabb ösztönző az előnyöket jelentő védettségi kártya. De július elején nagyot lazítottak ezen is.

Gulyás szerint továbbra is jelent előnyt a kártya, például koncertre kell. Megjegyeztük, hogy éppen Gulyás mondta a múlt héten, hogy a védettségi kártyának nagy jelentősége már nincsen.

Azzal vágta ki magát, hogy a két mondat nem mond egymásnak ellent. „Hogy valaminek mekkora a jelentősége, és jelent-e előnyt, az két különböző dolog. Előnyt jelent, de a jelentősége lényegesen kisebb, mint az 5,5 millió oltás elérése előtt volt. A két állítás együtt igaz, a múlt heti is, és az előző is”.

Gulyás szerint azt nem lehet kizárni, hogy ha előbb-utóbb kívülről meg fog jelenni erősen a delta variáns, akkor visszaáll a kormány a védettségi igazolvány szigorúbb használatára.

Hétfőn már nagy felháborodást váltott ki, kedden aztán még nagyobbat az a pályázat, ami a 2021-2027-es ciklusban először adott lehetőséget a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára, hogy uniós forráshoz jussanak fejlesztéseikhez (a GINOP_PLUSZ-1.2.1-21-ről van szó.)

Reggel nyolckor nyitották meg a lehetőséget, hogy a bekészített pályázatokat élesíteni lehessen az EPTK-rendszer honlapján, de az nehezen bírta a terhelést. Aztán kiderült, hogy kattintási versennyé alakult a pályázat. 14 perccel később már fel is függesztették a kiírást, mert a beérkezett igények elérték a 100 milliárdos keret 130 százalékát. Később kiderült, hogy nem is 14, hanem már 4,5 perc után sem lehetett érvényes pályázatot beadni.

A nagy érdeklődésre lehetett számítani, mert - ahogy egy pályázó fogalmazott - a koronavírus-járvány ellenére lényegében nem igazán volt elérhető forrás KKV-k számára, némi bértámogatástól eltekintve. Ezért sokan ebből a pályázatból akartak „előre menekülni”, új fejlesztéseket, beruházásokat megvalósítani, hogy megtarthassák versenyképességüket és az alkalmazottaikat.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára csütörtök reggel Facebook-videóban jelentette be, hogy

• minden pályázatot befogadnak
• a második (október) és a harmadik (jövő január) körre félretett további 100 milliárdot előre hozzák, így 200 milliárdot osztanak már most szét
• és nem versenyfutást rendeznek, vagyis nem a gyorsaság dönt, hanem kiértékelik a pályázatokat

Két jó hír a mai járványjelentésben: az elmúlt 24 órában nem halt meg koronavírusos beteg, és 10 alá csökkent a mesterséges lélegeztetésre szorulók száma (9).

Szeptember elején voltak legutóbb ilyen kevesen lélegeztetőn.

83-an vannak kórházban, ez a szám stagnál a napokban.

49 új fertőzöttet jelentettek. Ez kevesebb, mint a múlt csütörtöki adat. Nem tudni, hogy az új fertőzöttek közül hányan kapták el a delta variánst.

Az összes teszt közül a pozitívak aránya továbbra is bőven 1 százalék alatt van.

Még tovább lassult az oltási program. Mindössze 4 408-an kapták meg az első oltásukat tegnap.

Eddig összesen 5 552 859-en kapták meg az első oltást, a másodikat 5 250 459-en.

Részletes adatok, grafikonok itt.

Az oltásos plakátok jó részét már a nemzeti konzultációs, gyagya emojis reklámokra cserélték, a vakcinák fontossága helyett újra Brüsszel és Soros a kormányzati kommunikáció fő témája.

Teljesen érthetetlen, hogy miért engedte el az oltás témáját a kormány, miközben Orbán Viktor is azt kommunikálja, hogy lesz a járványnak negyedik hulláma, csak az a kérdés, hogy mikor. A vírus pedig a be nem oltottak körében terjed majd igazán. Márpedig belőlük jócskán van. Kedd reggeli adatok szerint eddig összesen 5 543 891-en kapták meg az első oltásukat. Hárommillióan viszont még nem. (Nagyjából 8,5 millió, 12 évesnél idősebb magyar van.)

Hol van a hétmillió?

Április közepén indult „Az oltás életet ment” szövegű, híresemberes kampány. Április 15-én, amikor a kékplakátos kampány indítását bejelentette, Gulyás Gergely arról beszélt, hogy Magyarországon nő az oltási hajlandóság, naponta 50-100 ezerrel emelkedik a regisztráltak száma. Az oltottság az európai uniós átlag kétszerese, és több mint hatmillió beoltottnál érjük el a teljes immunitást, ami a miniszter ígérete szerint meg is lesz május végére.

Másnap, április 16-án Orbán is beszélt erről a Kossuth Rádióban a szokásos miniszterelnöki „interjúban”. A kormányfő akkor azzal számolt, hogy a beoltottak száma hat héten belül megduplázódik. Akkor volt 3 145 592, május 28-ára kellett volna elérni a kitűzött 6,3 milliót az orbáni számítás szerint. (Ez egyébként már visszafogott terv volt, egy héttel korábban Orbán még arról beszélt, hogy május közepére meglesz a hatmillió beoltott, május harmadik hetére a hétmillió.)

Ehhez képest még most, három hónappal később sincs meg még az 5,6 millió beoltott sem, és Európában már csak a középmezőnyben vagyunk az első beoltottak számában, a kezdeti előnyünk elolvadt.

Mi lett a 16 milliárddal?

Bár a kék plakátok már április közepe óta kint voltak, május 5-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ bejelentette, hogy az oltásokat népszerűsítő tájékoztató kampányok mellett „indít egy figyelemfelhívó akciót is az oltásellenességgel kapcsolatban. Ebben az oltásellenes megnyilvánulások kockázataira hívja fel a figyelmet”. Mint írták: „a figyelemfelhívó akciótól azt reméljük, hogy az oltásellenes csoportok felhagynak felelőtlen akcióikkal”.

Aznap meg is jelent a kormány határozata. Ebben végül nem az oltásellenes csoportra irányuló kampányról írnak, hanem arról, hogy a beadott oltások számának növelése, így a lehető legnagyobb védettség elérése elsődleges kormányzati cél, ezért indul a kampány.

Ami meglepő volt, az a kampány óriási költségvetése: legalább 16 000 000 000 forint. A felülről nyitott kasszát Rogán Antalra bízta Orbán Viktor.

Próbáltuk megtudni Rogán minisztériumától, hogy mennyit és mire költöttek eddig ebből a keretből. De nem kaptunk választ, ezért közérdekű adatigénylést nyújtottunk be.

Az teljesen világosan látszik, hogy a május 5-én bejelentett 16 milliárdos kampány nem hozott áttörést. Akkor nőtt jelentősen az oltottak száma, amikor már bárki számára elérhető lett a Pfizer-Biontech vakcina. Először kaotikusan, április 30-án. Az ekkor váratlanul a nép közé szórt 100 ezer Pfizerre azonnal ugrottak az emberek, és kellett is az óriási napi rekordot hozó roham, hogy meglegyen hamar – az akkor éppen – négymilliós határ a kormány által bejelentett újabb nyitáshoz.

Amikor két héttel később már rendszeresen lehetett foglalni Pfizerre, az egy időre megdobta az oltakozók számát. De mostanra láthatóan elértük a plafont.

Lett volna tartalék

A Központi Statisztikai Hivatal június elejéig rendszeresen közölte a heti közvélemény-kutatási eredményét az oltási hajlandóságról. Április végére-május elejére a KSH adatai szerint megtorpant az oltási kedv növekedése. Április végén 64,8 százalék mondta azt, hogy már vagy beoltatta magát, vagy be fogja, május végén 64,2 százalék. Volt viszont egy jelentős tartalék: majdnem 15 százalék talánnal felelt arra a kérdésre, hogy beoltatja-e magát. Ha ők az oltás mellett döntenek, az már majdnem 80 százalék lett volna.

Az utolsó ismert, június legelején publikált adat (május 17-23. közötti közvélemény-kutatás) szerint végül 68,4 százalék már beoltatta magát, vagy biztosan be fogja. Még mindig volt 12 százalék, aki talánnal válaszolt. 16 százalék mondott határozott nemet az oltásra.

A védettségi igazolványnak semmi értelme

Május elején még viszonylag világos volt a kormány oltási stratégiája.

1. Legyen vakcinabőség. Ez meglett, megjött az öt millió adag kínai és a kétmillió adag orosz vakcina szállítmánya, és ahogy arra előzetesen is pontosan számítani lehetett, a második negyedévben már bőségesen érkezett oltóanyag a közös EU-s beszerzésből is. Az orosz vakcina szinte teljesen elfogyott, a kínaiból megmaradt 3 millió adag, nyugatiból még most is érkezik bőven.

2. Legyen 6-7 millió beoltott. Ebből lett kínkeservesen 5,5 millió.

3. Nem teszik kötelezővé a védőoltást. Gulyás ezt a múlt heti kormányinfón is megerősítette. Mint mondta, sehol a világon nem kötelező az oltás, és a magyar kormány sem döntött erről. „Mi alapvetően a szabadság pártján állunk, és a szabadságba az is beletartozik, hogy valaki önmagának ártson”. Ugyanakkor jogosnak nevezte a kérdéseket, hogy például a tanároktól elvárható-e, hogy legyenek beoltva, vagy hogy a munkahelyeken a munkáltató kötelezővé teheti-e az oltást. Erről annyit mondott: ha a kötelező oltást nem is tartja megvalósíthatónak, mindenkit biztat az oltással kapcsolatos társadalmi vitára. Ehhez képest természetesen a most indult nemzeti konzultáció kérdései közé ez nem fért bele, csak Brüsszel és Soros. A járványról egyetlen kérdés van: szükség esetén korlátozzuk-e a külföldiek beutazását?

4. A védettségi igazolvánnyal rendelkezők előnyt élveznek azokkal szemben, akiknek nincs. Ezt Gulyás meg is indokolta még május 6-án. „Konzultációt tartottunk annak idején azért, hogy megtudjuk, hogy Magyarország polgárainak mi véleménye a járvány elleni védekezés legfontosabb kérdéseiről (…). Több mint félmillió választópolgár fejtette ki a véleményét az internetes konzultáció során, és 65 százalékuk azt támogatta, hogy akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, azok ennek megfelelően a kockázat mérsékelt volta miatt élvezhessenek előnyöket. Ezen alapul ma a magyar védekezési stratégia. Ezért biztatunk mindenkit a regisztrációra és az oltásra”. Azt mondta ekkor, hogy augusztusig biztosan megmaradnak a korlátozások azok számára, akik nincsenek beoltva. „Ez koncertekre, fesztiválokra, szórakozóhelyekre, szállodákra, éttermekre valamint sporteseményekre egyaránt igaz”. Ehhez képest az 5,5 millió beoltott elérésekor a kormány bejelentette, hogy július 3-ától már védettségi igazolvány nélkül is be lehet menni éttermekbe, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekbe, és az előreváltott ülőhelyes nézőtérrel megrendezett kulturális rendezvényekre, előadásokra. Sport-, zenés-táncos rendezvényekre, illetve a zárt térben tartott, vagy 500 főt meghaladó szabadtéren tartott egyéb rendezvényeknél még kell az igazolvány. (De valószínű, hogy soha senki sehol nem ellenőrzi.)

5. Nem fizetnek pénzt azért, hogy valaki beoltassa magát. Ehelyett annak a tudatosítása fontos, hogy az oltás valóban életet ment, illetve, hogy járnak vele többletjogosítványok a védettségi igazolvány által. (Lásd az előző pontot.)

6. Érvényteleníteni akarták azoknak a védettségi igazolványát, akik nem mennek el a második oltásra. Amikor a múlt héten rákérdeztek erre Gulyásnál, azt mondta, hogy a kérdés most nem aktuális,

hiszen a védettségi igazolványnak pillanatnyilag nincs jelentősége Magyarországon.

Majd akkor lesz ez a kérdés újra releváns, ha a járványhelyzet miatt vissza kell térni oda, hogy csak védettségi igazolvánnyal lehet több helyre menni. Ezzel egyébként Gulyás maga is elismerte, hogy a védettségi igazolványért már aligha fogja valaki beoltani magát. A második oltás fontos a delta variáns ellen, csak az első hatékonysága gyengébb.

7. Elkezdték oltani a fiatalokat. Első körben a 16-17 éveseket, kampányt is szerveztek rá. Aztán jöttek a 12-15 éveseknek is, de ezt mintha már nem akarta volna annyira Orbán. Elég hosszan magyarázta is június 4-én: „Én az óvatosabbak közé tartozom, mégiscsak gyerekekről van szó. Ez aztán mégiscsak tényleg a mi felelősségünk. Ugyanakkor elzárni sem akarjuk a szülőket attól a lehetőségtől, hogyha féltik a gyermeket, akkor beoltathassák (…). Szóval nem akarjuk elzárni a szülőket sem ettől a lehetőségtől, de oltási kampányt sem akarunk egyelőre indítani, és én nem látom, hogy a magyar tudományos közösség, amelynek a véleménye perdöntő ebben az ügyben, mert ez nem egy politikai döntés, persze a felelősség majd a mi nyakunkban lesz, de alapvetően mégiscsak a szempontok, amik alapján döntést kell hozni, azok egészségügyiek és tudományosak, és nem politikaiak, szóval nem látom, hogy a magyar tudományos közösségben ez a vita hamarabb nyugvópontra jutna, mint a nyár vége felé. És akkor lehet dönteni arról, hogy csinálunk-e oltási kampányt, vagy megmaradunk annál a helyzetnél, hogy minden szülő a saját felelősségére a gyereket beoltathatja, mert ettől meg nem akarjuk őket elzárni, tehát én itt türelmet szeretnék kérni.” Június 10-én bejelentette, hogy indulhat a 12-15 évesek oltása is, de kampány nem indul. Pedig az fontos lenne, hogy még az iskolakezdés előtt megszerezzék a szükséges immunitást a gyerekek is.

8. Az idősek be vannak oltva. Orbán már április 16-án arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy „fontosnak tartom, hogy az időseket beoltottuk, tehát a 65 év feletti regisztráltak közül mindenkit beoltottunk, akit el tudtunk érni. Még mindig van néhány ember, akit valahogy nem tudunk elérni, vagy mert a gyermekei regisztrálták, és ő nem akarja fölvenni, vannak technikai nehézségek, de lényegében azt lehet mondani, hogy akit a vírus halálosan megbetegíthet, és regisztrált, oltást kért a baj ellen, azokat be is oltottuk. Nagyon kicsi elmaradás van, és annak is inkább technikai az oka. Tehát könnyebben alszunk mindannyian, akik felelősséget érzünk az idősebb honfitársaink iránt”. Ez a regisztráltakra valóban igaz volt, de ha a teljes korcsoportot nézzük, akkor nem állunk annyira jól.

Nem véletlen, hogy a kormány a múlt héten meghirdetett egy újabb akciót, amivel egyesével próbálják megszólítani majd az eddig be nem oltott időseket.

És ott vannak azok, akik már be vannak oltva, de nem érzik magukat biztonságban mégsem. Elsősorban a Sinopharmmal oltott idősek, akiknél több adat is azt mutatja, hogy az antitesttermelésük nem olyan erős, mint a többi vakcina esetében. Őket is érintheti majd a kormány döntése arról, hogy ki milyen feltételekkel kaphat harmadik oltást. A harmadik oltás lehetőségét eddig mereven elutasította a kormány, de Kásler Miklós keddi bejelentése alapján ebben változás lehet.

Sokaknak esélyük sem volt beadni a pályázatukat az uniós támogatásra, mert túlterhelt volt a rendszer, aztán gyorsan bejelentették, hogy elfogyott a keret - írtuk tegnap arról a pályázatról, ami a 2021-2027-es ciklusban először adott lehetőséget a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára, hogy uniós forráshoz jussanak fejlesztéseikhez (a GINOP_PLUSZ-1.2.1-21-ről van szó.)

Mostanra kiderült, hogy még annál is reménytelenebb volt a kisebb vállalkozásoknak eredményes pályázatot benyújtaniuk az összesen 100 milliárdos keretre, mint elsőnek tűnt. Ha öt perc alatt nem birkóztak meg a túlterhelt rendszerrel, akkor erre esélyük sem volt.

Pedig az első hivatalos közlés szerint is mindössze 14 perccel a pályázati lehetőség megnyitása után már fel is függesztették a kiírást, mert a rendelkezésre álló keretösszeg 130 százalékánál automatikusan lezár a rendszer.

A nagy érdeklődésre lehetett számítani, mert - ahogy egy pályázó fogalmazott - a koronavírus-járvány ellenére lényegében nem igazán volt elérhető forrás KKV-k számára, némi bértámogatástól eltekintve. Ezért sokan ebből a pályázatból akartak „előre menekülni”, új fejlesztéseket, beruházásokat megvalósítani, hogy megtarthassák versenyképességüket és az alkalmazottaikat.

Végül akkora volt az érdeklődés, hogy a pályázói EPTK-rendszer nem is nagyon bírta el. Sokan eleve be sem tudtak lépni, pedig csak élesíteni kellett volna a bekészített pályázatot. Van, akit kidobott a rendszer.

De még azok is csalódtak, akik tegnap még optimistábbak voltak. Az egyik pályázatíró azt mondja, hogy eleinte ők sem tudtak belépni a rendszerbe, 8:02 perckor - vagyis két perccel a lehetőség megnyitása után - még ez volt a helyzet:

Végül be tudtak lépni a pályázati honlapra, a 8 bekészített pályázatuk közül 6-ra került rá a beküldött státusz, mielőtt lezárták a kiírást. „Eléggé elkeseredettek voltunk, de beszélve további pályázatírókkal, kiderült, hogy mi még igen jó arányt produkáltunk. A többieknek a legjobb arány is 50% volt, de gyakori volt a 30%-os, illetve a 0%-os arány is. Ez az információ kicsit átformálta a kedvünket. Inkább örültünk, hogy bement az a 6 pályázat. (Igen sok embernek, igen sok átéjszakázott napja volt a 8 pályázatban)”.

Korai volt az örömük. Már az furcsa volt nekik, hogy a pályázatok benyújtását követően általában fél-1 órán belül meg is szokta kapni az egyedi sorszámát a benyújtott támogatási kérelem. Most ez egész nap váratott magára. „Nem foglalkoztunk vele, gondoltuk, majd mára megérkeznek a sorszámok”.

De nem sorszámot kaptak, hanem egy levelet az államtitkárságtól. Ebben az áll, hogy „pályázata az automatikus felfüggesztést követően érkezett rendszerünkbe, így azt a rendszer nem tudta befogadni”.

Az elutasított pályázatot egyébként 8:04:24-kor nyújtották be, vagyis 4 és fél perccel a lehetőség megnyitása után. De már ekkor is későn.

Vagyis az történt, amit egy másik pályázatíró is jelzett már tegnap: „az igazság az, hogy 8:04-kor elérte a keretet az összesen igényelt támogatás, de 8:14-ig még be lehetett küldeni a pályázatokat (ha tudtad), amik bár beküldött státusszal szerepelnek, el lesznek utasítva a limit túllépése miatt”.

Pedig már az is elég szorosnak tűnt, hogy a pályázati rendszeren belül hétfőn 8:10-kor jött a rendszerüzenet, hogy a benyújtott pályázati igények meghaladták a keretösszeg 80 százalékát, majd 8:14-kor az, hogy elérte a 130 százalékot, így a benyújtást felfüggesztették. Ezek szerint ez valójában már 5 perc után megtörtént.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium tegnapi közleménye mindezt így foglalta össze:

„Soha nem látott érdeklődés a Technológiaváltó támogatási program iránt

Rendkívül nagy érdeklődés mellett nyílt meg a 2021-2027-es fejlesztési ciklus első pályázata. A keret kimerülése miatt a beadás napján felfüggesztésre került a GINOP PLUSZ-1.2.1-21 első felhívása, amely a termelő és a szolgáltató ágazatokban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozások termelékenységének növelését, technológiai és szervezeti megújulását célozza. A 100 milliárd forintos keretösszeg nagyon gyorsan, már a következő hónapokban megérkezik a magyar vállalkozások számlájára, ezzel segítve a gazdaság mielőbbi újraindítását. Azoknak sem kell csüggedniük, akik a keret kimerülése miatt lemaradtak a pályázat benyújtásáról, mert ősszel megnyílik a következő szakasz. A kormány folyamatosan hirdeti meg a mikro-, kis és középvállalkozásokat támogató további pályázatokat is.”

Azt is írják, hogy „tavaly összesen 100 milliárd forint értékben hirdettünk hasonló feltételekkel pályázatot, azonban ott a keret 3 hét alatt merült ki. Most láthatóan jóval nagyobb az igény a vállalkozások részéről és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy mindenki megvalósíthassa a fejlesztési elképzeléseit”.

Továbbá: „Örömteli, hogy a vállalkozások a járvány harmadik hullámának letörése után ekkora beruházási kedvvel vágnak neki az újraindításnak. A jövőben szinte biztosan megtalálják számításukat a hamarosan nyíló pályázati lehetőségek között azok is, akiknek a felhívás első körében nem tudunk támogatást biztosítani” – fejtette ki György László gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkár.

Összesen 200 milliárd forintos keretről van szó. Azért hirdettek meg most csak 100 milliárdot ebből, hogy „a vállalkozások alaposan átgondolhassák fejlesztési tervüket, és felkészülten várják a pályázatok beadását”.

A további két kör legkésőbb 2021 októberében és 2022 januárjában várható 50-50 milliárd forintos keretösszeggel.

Múlt hétvégén emelkedni kezdett az új koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon is, ezt mutatták a hétfőn közölt számok is. A mai jelentésben ugyanakkor ismét nagyon alacsony adat szerepel, mindössze 17 új Covid-fertőzöttet regisztráltak.

Ezt ugye nem a tegnapival érdemes összehasonlítani (már csak azért sem, mert az a hétvége összesített adata), hanem az egy héttel korábbival. A múlt keddi 32-nél is jóval alacsonyabb ez a szám. Érdekes lesz látni, hogyan alakul a hét többi napja, Európa számos országában tartósan nő az új fertőzöttek száma a delta variáns miatt.

Kevés, mindössze 3 996 tesztet végeztek (még a hétvégén, aminek az eredményei most lettek meg), igaz, ezeknek a vizsgálatoknak mindössze 0,43 százaléka volt pozitív.

A kórházban kezelt Covid-fertőzöttek száma 13-mal emelkedett, 86-an vannak most.

Mesterséges lélegeztetést 12-en kapnak közülük.

Három újabb halálesetet jelentettek, összesen hivatalosan 30 010 áldozata van a járványnak Magyarországon.

Az első oltottak görbéje tovább laposodik. Tegnap 5 334-en kapták meg az első oltásukat.

Eddig összesen 5 543 891-en kapták meg az első oltást. Ahogy lassul ez a tempó, úgy lesz egyre kisebb a különbség az első és a második oltást is megkapottak között. Utóbbiak száma már 5 202 925.

Sok embert a következő napokban sem fognak oltani: hat nap alatt összesen csupán 11 ezren regisztráltak oltásra.

Hogy mi lehet az a nevezetes hideg láb? Az UEFA hivatalos statisztikái szerint Sancho 3 perc 19 másodpercet, Rashford 3 perc 34 másodpercet töltött a pályán az Európa-bajnokság döntőjében, mielőtt odaálltak volna a 11-eshez.

A pálya szélén a bemelegítésnél nem labdával készülnek. Ilyen rövid idő alatt Rashford a pályán labdához sem ért, Sancho egyetlen passzt adott Sakának.

Rashford már a hosszabbítás szünetében felvette a mezét, akkor úgy tűnt, hogy becseréli Southgate, de az angolok szövetségi kapitánya inkább kivárt még 15 percet, és csak a 120. percben küldte pályára a támadót, a szintén jegelt Sanchóval együtt.

Rashford rutinos 11-es lövő, ilyen előzmények után nem is volt rossz a próbálkozása, elküldte Donnarummát a másik irányba, de aztán kapufára lőtte a labdát. (A 2018-as vébén a 113. percben szállt be Kolumbia ellen, de ennyi idő már bőven elég volt neki, hogy értékesítse a 11-esét.)

Sancho már rosszabbul lőtte a 11-est, Donnarumma simán hárította, aztán jött a rutinosabb játékosok helyett Saka, és kihagyta. (Grealish utóbb jelezte, hogy ő szeretett volna lőni.) Southgate azt mondta, hogy még az edzésen látottak alapján választotta ki a 11-es lövőket, ami meglepő, hiszen eléggé más lehet tréningen kapura lőni, mint az Eb-t eldöntő, felfokozott állapotú párbajban. Pláne, hogy tényleg az utolsó pillanatban küldte pályára Rashfordot és Sanchót.

Ezt a hibát egyébként a spanyolok edzője, Luis Enrique is elkövette ezen az Eb-n. Ő Svájc ellen küldte be a 120. percben Rodrit Pedri helyére. Rodrinak három passza jutott a hátralévő időben, és volt egy kaput elkerülő lövése. Ezután ki is hagyta a 11-esét. Belefért, mert a svájciaknál hárman is hibáztak.

Az olaszok ezt a leckét már az előző Európa-bajnokságon megtanulták. A németek elleni negyeddöntőben a 120. percben lépett a pályára Zaza, hogy aztán ki is hagyja minden idők talán legnevetségesebb büntetőjét.

Most a döntőben Mancini is cserélt még egyet a 118. percben, de Florenzit nem jelölte a 11-est rúgók közé.

Érdekes adat: amikor Southgate még játékosként állt oda 11-est rúgni a németek elleni, hazai rendezésű Európa-bajnokság elődöntőjében 1996-ban, és kihagyta, az akkori angol szövetségi kapitány, Terry Venables egyáltalán nem cserélt az egész meccsen. A túloldalon Berti Vogts viszont megjátszotta az utolsó pillanatos cserét, és be is jött, mert a 118. percben pályára küldött Strunz belőtte a maga 11-esét. Talán ez ragadt meg Southgate-ben.

A Nemzetek Ligája bronzmeccsén, 2019-ben Southgate a hosszabbítás szünetében cserélte be Sanchót és Barkley-t, akik aztán rúgtak is 11-est. De előtte legalább negyed órát kaptak a pályán. Akkor lőtt Sterling is, aki most valamiért nem, az ötödik 11-es mögé pedig Pickford kapus állt oda.

Elég botrányosan indult az a pályázat, ami a 2021-2027-es ciklusban először adott lehetőséget a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások számára, hogy uniós forráshoz jussanak fejlesztéseikhez (a GINOP_PLUSZ-1.2.1-21-ről van szó.)

Többszöri halogatás után július 12-e lett a beadási határidő. Reggel 8 órakor nyitották meg a lehetőséget a pályázati kérelmek benyújtására. Miután előre be lehetett készíteni, ez egyetlen gombnyomás lett volna, de a rendszer az óriási érdeklődés miatt túlterhelt volt, sokan be sem tudtak lépni, vagy aki igen, azok közül is sokakat kidobott a rendszer - tudtuk meg több pályázótól, aki sikertelenül próbálkozott.

Lehetett számítani az óriási érdeklődésre, mert - ahogy egy pályázó fogalmazott - a koronavírus-járvány ellenére lényegében nem igazán volt elérhető forrás KKV-k számára, némi bértámogatástól eltekintve. Ezért sokan ebből a pályázatból akartak „előre menekülni”, új fejlesztéseket, beruházásokat megvalósítani, hogy megtarthassák versenyképességüket és az alkalmazottaikat.

A felhívásban vadonatúj elemként jelent meg, hogy a rendelkezésre álló keretösszeg 130 százalékánál automatikusan lezár a rendszer. Ez mindössze 14 perccel a beadási lehetőség megnyitása után meg is történt. Sokan ezalatt arra vártak, hogy egyáltalán be tudjanak lépni a felületre.

Egy másik pályázó szerint ennél is rosszabb a helyzet, mert „az igazság az, hogy 8:04-kor elérte a keretet az összesen igényelt támogatás, de 8:14-ig még be lehetett küldeni a pályázatokat (ha tudtad), amik bár beküldött státusszal szerepelnek, el lesznek utasítva a limit túllépése miatt”.

Az egyik csalódott pályázó szerint nem maradt más lehetőség, mint októberben újra próbálkozni, de akkor várhatóan még nagyobb lesz az érdeklődés, mert sokan direkt kivártak vagy a nyári szabadságok miatt nem foglalkoztak vele. Így valószínűleg ismét egy „támogatási lottó” játék lesz belőle.

Ami múlt csütörtökön és pénteken még csak figyelmeztető jel volt, mostanra kezd egyértelművé válni. Több országhoz hasonlóan nálunk is emelkedni kezdett az új koronavírus-fertőzöttek száma.

A kormányzati koronavírus-honlapon hétvégén már nincs adatszolgáltatás, csak a kormánytagok médiaszerepléseivel frissül az oldal.

Hétfőn a hétvége (péntek-vasárnap) összesített adatait közlik. Ez alapján 102 új fertőzöttet regisztráltak a hétvégén. Ez önmagában még mindig nem sok, csakhogy a múlt hétfőhöz képest 57 százalékkal emelkedett ez a szám (akkor 65 új Covid-fertőzöttről számoltak be.)

A többi országban egyértelműen a delta variáns miatt emelkedik az új fertőzöttek száma. Magyarországon a legfrissebb jelentésben egyetlen adat sincs arról, hogy az új fertőzöttek hány százalékánál mutatták ki a delta variánst. Annyi szerepel csak a szövegben, hogy „több országban terjed a delta vírusmutáns, ezért kérjük, hogy aki még nem oltatta be magát, tegye meg”.

Ez a felszólítás egyelőre keveseket talál meg. Három nap alatt kevesebb mint 10 ezren (9 129) kapták meg az első oltásukat. Múlt héten összesen 31 892 embert oltottak be az első adaggal. Június elején még naponta oltottak ennyit.

Összesen eddig 5 538 557-en kapták meg az első oltásukat, közülük 5 175 503-en már a másodikat.

Három újabb áldozata van a járványnak, összesen eddig 30 007-en haltak meg a járvánnyal összefüggésben hivatalosan.

A kórházban lévő Covid-fertőzöttek száma csökkent, 87-ről 73-ra. Közülük 12-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.

Olaszország lett az Európa-bajnok, miután 1-1 után jobban rúgták a 11-eseket. A hazai pályán játszó angolok vezetőedzőjének óvatossága a döntőben már visszaütött, Southgate az utolsó perekre beküldött játékosai (Rashford és Sancho) kihagyta a 11-eseket.

Olaszország 1968 után nyert újra Európa-bajnokságot. Angliának ez az ezüst a legjobb Európa-bajnoki szereplése.

Anglia-Olaszország 1-1 (tizenegyesekkel 2-3)

Anglia: Pickford – Walker (Sancho, 119.) Stones, Maguire – Trippier (Saka, 70.), Rice (J. Henderson, 74., Rashford, 119.), Mount (Grealish, 99.), Phillips, Shaw – Kane, Sterling. Szövetségi kapitány: Gareth Southgate

Olaszország: G. Donnarumma – Di Lorenzo, Bonucci, Chiellini, Emerson (Florenzi, 118.) – Barella (Cristante, 54.), Jorginho, Verratti (Locatelli, 96.) – Chiesa (Bernardeschi, 86.), Immobile (Berardi, 55.), Insigne (Belotti, 91.). Szövetségi kapitány: Roberto Mancini

Gól: Bonucci (67.), ill. Shaw (2.)

Mire lehetett számítani a meccs előtt?

Az angolokból egy nagyon fegyelmezett, minden kockázatot kerülő, de eredményes csapatot formált Gareth Southgate. A kezdő is ezt erősítette, a sokkal támadóbb Saka helyett a védekezőbb Trippier került a csapatba, túlzottan óvatosnak tűnő ötvédős rendszerre álltak át. Az a csapat, amelyik az egész Eb-n eddig egyetlen gólt kapott, azt is szabadrúgásból.

Viszont az olaszok eddig minden meccsükön lőttek gólt. Náluk semmilyen meglepetés nem volt, Roberto Mancini pont azt a kezdő 11-et küldte pályára, amelyik a spanyolok ellen is kezdett.

Visszahúzódóbb, a területet átadó angolokra, és magasan letámadó olaszokra lehetett számítani leginkább.

Ehhez képest mi történt?

Az angolok nagyon belekezdtek, semmi jele sem volt annak, hogy ne bírnák el a közvélemény és a hazai pálya nyomását, hogy 55 év után végre nyerjenek újra nagy tornát. És már a 3. percben megszerezték a vezetést, egy pocsék olasz szöglet után vezetett kontrában a biztonsági megoldás Trippierhez került a labda a jobb szélen, átívelte a másik oldalra, ahol a valamiért középre húzódó Di Lorenzo teljesen egyedül hagyta az érkező Luke Shaw-t. A balhátvéd nem hibázta el. Az olaszok az Európa-bajnokságon először kerültek hátrányba.

A gyors gól után eléggé nehezen tértek magukhoz az olaszok, az első negyedóra egyértelműen az angoloké volt. A kezdés után a félidő második felében már többet volt az olaszoknál a labda, az angolok átengedték a területet, tökéletes volt ez a számukra, Southgate nem is álmodhatott volna ideálisabb forgatókönyvet.

Az olaszok sok rövid passzal, kényszerítőkkel próbáltak átjutni az angol védelmen, de nagyon kiszámíthatóan, könnyedén léptek bele az olasz passzokba az angol védők. Az angol kontrákban több volt a veszély. Egyedül Chiesa mutatott valamit, a 36. percben úgy indult meg, hogy lerázta Rice, még így is öt védőre vitte rá, de Maguire-t mellett sikerült rálőnie. Alig ment kapu mellé, Pickford valamiért csak térdelt a kapujában.

A második félidőben Mancini jól cserélt, lehozta Barellát és a teljesen észrevétlen Immobilét, bejött Cristante és Berardi. Sokkal élénkebb lettek az olasz támadások, az angolok a saját 16-osukon belül védekeztek, nagyon benne volt már a gól, amikor Bonucci valóban egyenlített a 67. percben. Az angolok először kaptak gólt akcióból az Európa-bajnokságon.

Southgate azonnal reagált, átállt arra a csapatra, amire kezdőként lehetett számítani, Trippier helyett jött Saka, az öt helyett pedig a négy védőre álltak át.

Az egyenlítés után megmaradt az olaszok lendülete, Bonucci majdnem gólpasszt adott a gólja után, de Berardi fölé emelte. Aztán megsérült a mezőny addigi legjobbja, Chiesa, Bernardeschi jött be a helyére. Ezzel jelentősen csökkent az esélye egy újabb gólnak. Az angolok egy-egy megindulásban bízhattak, amit ha kellett, olyan egyértelmű szabálytalansággal állítottak meg az olaszok, mint Chiellini, amikor a földre nyekkentette Sakát a meze nyakánál fogva a 96. percben.

Mancini a 96. percre lecserélte az összes csatárát, és az inkább támadóbb középpályásait, de az új emberek közül senki nem tudta pótolni Chiesa lendületét.

Southgate a Trippier-Saka csere mellett csak egy Rice-Hendersont hajtott végre a 99. percig, miközben a cserepadon ott ült Grealish és Sancho. Grealish végül csak a 99. percben állt be, Mount helyett.

A hosszabbítás nagyon unalmas első félidejének a végét az olasz megnyomták, Pickford egy furcsa védéssel óvta meg a kapuját a góltól. Az angolok ebben a 15. percben az égvilágon semmit sem mutattak.

Teljesen indokolt lett volna Rashford becserélése a hosszabbítás szünetében, mutatták is, hogy öltözik, de Southgate mégsem küldte pályára. A második 15 percben az angolok igyekeztek beszorítani az olaszokat, de nem volt ez óriási nyomás, úgy is le tudták hozni simán az olaszok, hogy mindkét középső védőjüknek, Bonuccinak és Chiellininek is volt sárgája.

Southgate csak a 119. percben küldte be Rashfordot és Sanchót, lényegében 11-est rúgni, ami mindent elárul az angolok ambícióiról. Aztán Rashford ki is hagyta a saját 11-esét, majd Sanchó is.

Megérdemelték?

A győztesnek igaza van, az olaszok a Wembley-ben verték a házigazdákat, semmivel sem voltak rosszabbak a hazai pályán játszó angoloknál. A játékoskeretük gyengébb az angolokénál, de abból messze kihozták a maximumot. Az angolokról ez nem mondható el, bennünk több potenciál volt, mint amit az egész Eb-n mutattak, de Southgate jobban bízott azokban, akik végrehajtják a rájuk bízott feladatot, mint akik kreatívabbak.

Ki volt a meccs legjobbja?

Az UEFA-nál Bonucci. Chiesának is nagy meccse volt, a sérüléséig. Az egész torna legjobbja az UEFA-nál Donnarumma lett.

Volt térdelés?

Mindkét csapat térdelt. Az angoloknál ez megszokott. Az olaszok akkor térdelnek, ha az ellenfelük is ezt teszi. A belgák ellen és most is megtették Budai Gyula bánatára.

VAR vs bíró?

Sterlingnek volt egy gyanús esése a 62. percben, még 1-0s vezetésnél, de az elődöntő után csak legyintett rá a bíró.

Kifütyülték az angolok az olasz himnuszt?

Ki, pedig sokak mellett Gareth Southgate is azt kérte, hogy hagyjanak fel azzal a szokásukkal, hogy nem tisztelik a másik ország himnuszát. Ennél durvább volt, hogy sokan jegy nélkül rohamozták meg a stadiont, be is jutottak, jó ideig blokkolva a jegytulajdonosok bejutását is. Óriási zsúfoltság alakult ki emiatt a lelátókon, és verekedés is volt a stadionon belül.

Az elődöntőkre már visszatértek a labdát hozó szponzor kisautók

A döntőre ráadásul szivárványos verzióban.

• Shaw góljával a 3. percben vezetést szereztek az angolok az Európa-bajnokság döntőjében, Bonucci a 67. percben egyenlített
  
• A csapatok végül 120 perc alatt sem bírtak egymással, a tizenegyespárbajt az olaszok nyerték 3-2-re
• 1968 után nyertek az olaszok újra Eb-t

Az UEFA az Európa-bajnokság minden magyar meccse után bejelentette, hogy vizsgálja a magyar csapat szurkolóinak a viselkedését. Végül pénteken közölték, hogy a magyar szurkolók diszkriminatív megnyilvánulása miatt három zárt kapus mérkőzésre büntette a magyar szövetséget. Kettőt le is kell tölteni, a harmadikat két évre felfüggesztették.

A szervezet emellett 100 ezer euróra is megbüntette a magyar szövetséget, amelynek „Egyenlő Játék” feliratú molinót kell kifeszítenie ezeken az összecsapásokon.

Egyelőre nem indokolták meg részletesen, hogy mi miatt hoztak ilyen súlyos döntést.

Pár éven belül ez a negyedik büntetés, amit a magyar szurkolók egy részének viselkedése miatt szabnak ki a magyar válogatottra.

Zsidózás miatt zártkapus magyar-román

Büntetés miatt az első zártkapus meccse 2013-ban volt a magyar válogatottnak. Ezt a nemzetközi labdarúgó szövetség, a FIFA szabta ki a 2012 augusztusában, a Magyarország-Izrael barátságon meccsen (1-1) történtek miatt.

A szurkolók egy része kifütyülte és fújolta az izraeli himnuszt, hátat fordítottak a vendég válogatottnak, aztán felharsan az „Indul a vonat Auschwitzba.” A magyar válogatott gólja után pedig a lelátón lévők egy része „mocskos zsidózni" kezdett.

A nézőtéri gyalázkodásról videófelvétel is készült.

A FIFA közleménye szerint az európai rasszizmus ellenes mozgalom (FARE), egy bécsi izraelita kör és egy harmadik társaság (Simon Wiesenthal Központ) jelentette fel a magyar szövetséget a mérkőzésen történt incidens miatt.

A meccsen történtek diplomáciai szintet is elértek. A szurkolók viselkedése miatt a magyar kormány és az MLSZ is bocsánatot kért Izraeltől. „A szövetség a Magyarország-Izrael válogatott barátságos mérkőzés (1-1) kapcsán részletes határozatot hozott, amelyben elfogadhatatlannak tartja és elítéli, hogy a mérkőzés alatt a magyar nézők egy csoportja az ellenfél játékosait és Izrael államát sértő, antiszemita viselkedésével hívta fel magára a figyelmet" - írta Csányi Sándor, MLSZ-elnök.

A büntetést a kulcsfontosságú magyar-román világbajnoki selejtezőn kellett letölteni (az eredmény 2-2 lett, a románok a 92. percben lőtték a góljukat). Az MLSZ egyébként sajánlatát fejezte ki amiatt, hogy „a magyar válogatottnak egy barátságos meccsén történt eset miatt egy sorsdöntő, a legrangosabb nemzetközi sorozatba illeszkedő mérkőzésen kell letöltenie a kirótt büntetést”. A FIFA ugyanakkor arra figyelmeztette az MLSZ-t, hogy legközelebb súlyosabb büntetést szab ki, akár pontlevonást vagy kizárást is.

Cigányozás a magyar-románon

A következő büntetést ugyanakkor nem a FIFA, hanem az európai szövetség szabta ki. Egy 2015-ös teltházas, 0-0-s magyar-román Európa-bajnoki selejtezőn a szurkolók egy része „ki nem ugrál, büdös román, hejj, hejj”-ezett, aztán cigányozott. Mindezt - az izraeliek elleni meccshez hasonlóan - az európai rasszizmus ellenes mozgalom (FARE) rögzített videófelvételekkel, és juttatta el az UEFA-nak.

A Feröer elleni Eb-selejtezőnk lett volna zárt kapus eredetileg, de az MLSZ fellebezett a döntés ellen. A magyar szövetség azzal érvelt, hogy az elítélendő rasszista megnyilvánulás egyáltalán nem jellemezte a mérkőzés hangulatát, sőt, szemben a bukaresti meccs ijesztően ellenséges hangulatával, a hazai teltházas meccs igazi sportélmény volt. Amikor a szurkolók egy kis része rasszista bekiabálásokkal próbálkozott, a többség pár másodperc után tudatosan, hangos buzdítással nyomta el ezt a hangot. A mérkőzés általános hangulatát így egyáltalán nem a gyűlöletkeltés vagy a rasszizmus határozta meg, hanem a szenvedélyes szurkolás. Ez a mérkőzés az MLSZ megítélése szerint éppen azt bizonyította, hogy még egy ilyen feszültségektől terhelt helyzetben is lehet sportszerű körülményeket és kiváló hangulatot teremteni.

A magyar szövetség a beadványában kitér arra is, hogy a román himnusz alatt sem viselkedtek sportszerűen a magyar szurkolók.

"Az MLSZ mélységesen elítéli és bánja, hogy a szurkolók egy része tiszteletlenül viselkedett a román nemzeti himnusz alatt. Ez a fajta viselkedés messzemenőkig távol áll szurkolóink általános szemléletétől és viselkedésétől. Az MLSZ nem vitatja, hogy a fenti vétség megtörtént a mérkőzés során, ám felhívná a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a sajnálatos eset az idegenbeli odavágó mérkőzésen történtekre adott reakció volt, amelyen több mint ötvenkétezer román szurkoló fütyülte ki a magyar nemzeti himnuszt. Ezen bukaresti eseményeket nem tüntette fel az akkori ellenőri jelentés, így nem is követte felelősségre vonás."

A beadványban részletesen írnak a cigányozásról is,Az MLSZ szerint "a mérkőzésről készült jelentések közül egyedül a FARE szervezet mérkőzés helyszínen tartózkodó megfigyelője által az UEFA rendelkezésére bocsátott jelentése tartalmazott rasszista magatartásra utaló eseteket". A magyar szövetség szerint egyáltalán nem igaz, amit a FARE megfigyelője állít, hogy “a magyar nemzeti csapat szurkolóinak jelentős része”, “több ezer magyar szurkoló” cigányozott. Azt "a FARE megfigyelője a rigmust pár másodpercig, a hazai szurkolók egy egészen elenyésző részétől hallotta, hallhatta". Ezt támasztja alá, hogy az UEFA mérkőzés ellenőrnek és az UEFA biztonsági ellenőrnek nem hallotta a rigmusokat. Vagyis

"az elítélendő rigmust pusztán egy apró kisebbség skandálta, míg több mint húszezer magyar szimpatizáns nagyszerűen biztatta a magyar csapatot".

Az MLSZ szerint a bizonyítékként becsatolt videofelvétel is azt támasztja alá, hogy "hallván az elenyésző számú hazai szurkoló offenzív rigmusait, a magyar szurkolók pozitív hangvételű dalokkal és tapssal igyekeztek biztatni a csapatukat, osztván az MLSZ által a szurkolás terén lefektetett alapelveket és értékeket". Az UEFA biztonsági ellenőr jelentése egyébként kiemelte, hogy a hazai szurkolók általános magatartása kiemelkedő volt, és kiváló hangulatot teremtettek a mérkőzésen.

A fellebezés végül nem volt eredményes, a zártkapus meccset három évvel később (!) a 2018-as Nemzetek Ligája sorozatban kellett letölteni, mivel a fellevezés elutasítása után ez volt a következő hazai rendezésű, UEFA-versenyrendszerben lebonyolításra kerülő" meccs. Görögország ellen. 2-1 lett a meccs.

A magyar-szlovákon is túl sok volt a cigányozás

2019. szeptemberben a szlovákokat fogadtuk Eb-selejtezőn.

Noha az MLSZ és maguk a játékosok, valamint a szövetségi kapitány is kérte a nézőket a sportszerű szurkolásra, ennek ellenére az ellenőri jelentések felvételekkel dokumentálták, hogy a nézőtéren több alkalommal,

tömegesen kiabáltak cigányozós, „szar Szlovákia” és más gyűlölködő rigmusokat

- írta az MLSZ. A döntés során visszaesőként bírálták el a fegyelmi vétséget, mivel az elmúlt öt évben többször is el kellett járni a magyar szövetséggel szemben a nézőtéri rasszista magatartás miatt.

A 2:1-es szlovák győzelemmel végződött találkozó után behívatta a magyar nagykövetet a szlovák kormány, mivel szlovákellenes jelszavak hangzottak el, megsértettek egy szlovák állami jelképet, valamint kifütyülték a szlovák himnuszt.

A zártkapus meccset 2019. október 13-án töltöttük le, az azeriek elleni, 1-0-ra megnyert Eb-selejtezőn.

Csányi kérte a szurkolókat

Csányi Sándor, MLSZ-elnök (és az UEFA alelnöke) már a válogatott három magyar Eb-meccse után fordult a magyar szurkolókhoz, megköszönve, hogy „olyan fantasztikus hangulatot teremtettek az Európa-bajnokság mérkőzésein, mely egyértelműen hozzájárult a magyar férfi válogatott tiszteletre méltó szerepléséhez. Köszönöm, hogy az utazási nehézségek ellenére, sokan idegenbe is elkísérték a csapatot”.

Hátra volt még a budapesti, holland-cseh nyolcaddöntő, ami miatt arra kérte a szurkolókat, hogy viselkedjenek rendesen. Ezt azért körülírta:

„Vasárnap még egy nyolcaddöntő-mérkőzésnek, a Hollandia–Csehország összecsapásnak ad otthont a Puskás Aréna, melyre ismét több tízezer magyar néző váltott jegyet. Ahhoz, hogy a jövőben is házigazdája lehessen Magyarország rangos sporteseményeknek, és ami legalább ennyire fontos, hogy a magyar válogatott mindig és mindenkor telt házas buzdítás mellett játszhassa mérkőzéseit, a kitűnő hazai szervezés mellett a sportszerű légkör is elengedhetetlen. Vendéglátóként ki kell vívni a széleskörű nemzetközi elismerést ezen a téren is.”

Tényleg nem győzte hangoztatni: „Tiszteljük a résztvevő csapatok játékosait, szurkolóit!”, illetve „Kérek mindenkit, hogy minden tekintetben sportszerűen szurkoljon, tartózkodjon a himnuszok kifütyülésétől, továbbá minden olyan kirekesztő (rasszista, homofób, soviniszta) megnyilvánulástól, mely beárnyékolná a magyar nemzeti válogatott és a szurkolók elismerésre méltó teljesítményét, és ez által az ország megítélését. Kérem ezt tartsák be akkor is, amikor mások részéről provokációt tapasztalnak.”

Ekkor már kb. mindegy volt, mert az UEFA vizsgálta a válogatott három meccsét. Miután visszaesők voltunk az UEFA-nál, ezért lett 2+1 meccsen a büntetés az Európa-bajnokságon történtek miatt. Amit nem világbajnoki selejtezőn, hanem UEFA-s rendezvényen töltünk majd le. Ez a Nemzetek Ligája két meccse lesz.

44 új fertőzöttet regisztráltak tegnap a reggeli járványjelentés szerint. Ez önmagában nem magas szám, ugyanakkor többhetes trend tört meg a napokban. Hosszú idő után először volt magasabb az új fertőzöttek száma csütörtökön és pénteken, mint egy héttel korábban.

Az is igaz, hogy a 44 új fertőzöttet több teszttel találták meg, mint egy hete a 37-et. Ugyanakkor csütörtökön kevesebb vizsgálatból találtak több covid-fertőzöttet, mint egy hete. A vizsgálatokon belül a pozitív tesztek aránya továbbra is nagyon alacsony, ez kedvező.

Több országgal ellentétben nálunk nem publikus adat, hogy az új fertőzöttek közül hányan kapták el a delta variánst. Ahol ezt lehet tudni, ott viszonylag gyorsan dominánssá vált ez a fertőzőképesebb mutáció. Csehországban egy hete emelkedik az új fertőzöttek száma, Portugáliában is a delta hajtja a járványt, Németországban is dominánssá vált ez a változat.

Magyarországon a legutolsó közlés szerint mindössze 9 esetben mutatták ki a delta variánst. Hétvégén sajnos már nem közölnek adatokat, de hétfőn érdemes lesz figyelni, hogy tovább emelkedik-e majd az új fertőzöttek száma az egy héttel korábbihoz képest.

Szintén figyelmeztető adat, hogy egyetlen nap alatt 72-ről 87-re nőtt a kórházban kezelt covid-fertőzöttek száma. (Volt már a héten téves adatközlés a kormányzati honlapon, de akkor hirtelen másfélszeresére ugrott a kórházban kezelt covidosok száma a hivatalos adatok szerint, amit aztán korrigáltak. A mostani, kisebb ugrás reálisabbnak tűnik, de azért nézzük majd a koronavirus.gov.hu-t, ha javítanak most is, jelentkezünk.)

A lélegeztetőn lévők száma továbbra is 13.

Jó hír, hogy nem volt újabb áldozata a járványnak. Az eddigi, összesen 30 ezer haláleset így is kiugróan magas lakosságarányosan Európában.

5 550-en kapták meg az első oltásukat.

Összesen 5 529 428-en kaptak legalább egy oltást, közülük 5 145 484-en már másodikat is.

Tavaly március óta 30 ezer magyar halt meg a koronavírus-járványban, 29 385-en a második és harmadik hullámban. Elvesztett szülők, nagyszülők, szerelmek és barátok. Nyugdíjasok, óvónők, ápolók, sofőrök, orvosok, akik most hiányoznak valakinek.

Nem lehet veszteség nélkül megúszni egy ilyen világméretű traumát, de alakulhattak volna jobban a dolgok. Nem szükségszerű, hogy lakosságarányosan nálunk haltak meg a legtöbben Európában. Egymillió főre vetítve több mint 3 000 magyar áldozata van a járványnak, csak Csehország és Bulgária közelíti ezt valamennyire. Szlovákián, Belgiumon, Szlovénián, Olaszországon és Horvátországon kívül sehol sem lépték át a 2000-es határt.

A gazdag országok is szenvedtek, az őszi-téli hullám idején Németországban vagy Hollandiában is megnőtt a halálozás, de sehol sem olyan meredeken, mint nálunk.

Miért?

Hiába keresünk egyetlen magyarázatot. A járványügyi korlátozásoktól az egészségügyi ellátás minőségén és az emberek egészségi állapotán át az idősellátás rendszeréig sok minden befolyásolja, hol, mennyi áldozatot követel a vírus. Ez mind közrejátszhatott a magyarországi járványban is, de csak sejtéseink lehetnek, melyik jobban, és melyik kevésbé.

Az biztos, hogy időben bevezetett szigorításokkal mérsékelhető a vírus pusztítása, a magyar kormány viszont heteket késlekedett az év elején. Müller Cecília már február 18-án bejelentette, hogy megérkezett a harmadik hullám, de a politika ekkor még a nyitásról szóló nemzeti konzultációra figyelt. Végül csak március 8-án döntöttek a zárásról, amikor a kórházi terhelés meghaladta a második hullám csúcsát, és meredeken ment tovább felfelé.

Ősszel is hasonló volt a forgatókönyv. Szakértők - köztük a kormány tanácsadói - már szeptemberben, októberben figyelmeztettek, hogy muszáj csinálni valamit, mert nagyon rossz irányba haladunk, sőt „gyorsvonatként rohanunk a vesztünkbe”. Október végén még telt házas Fradi-Újpest meccset rendeztek, ahol csak az utolsó pillanatban tették kötelezővé a maszkviselést.

A kormány sem a második, sem a harmadik hullám után nem ismerte el, hogy hibázott volna, végig kitartott amellett, hogy időben érkeztek a korlátozások. Azokban a napokban, amikor a kórházban ápolt covidosok száma minden nemzetközi rekordot megdöntött lakosságarányosan, Kásler miniszter azt mondta, „meg se rendültünk”. Akkor már hetek óta arról beszéltek az orvosok, hogy a személyzeti kapacitás hiányai miatt egyre nehezebb megfelelő ellátást biztosítani a betegeknek.

Ahhoz, hogy részletesen feltárhassuk a kimagasló halálozás okait, sokkal több adatra lenne szükségünk. Az operatív törzs kezdettől fogva csak a legalapvetőbb számokat teszi közzé, azokat sem követhető formában. Most, amikor enyhébb a járványhelyzet, elcsepegtettek néhány információt.

• Hol, mennyien haltak meg?

Más országokkal ellentétben itthon nem közölték a halálozások területi megoszlását, csak Budapestet és „a vidéket” különítették el. Júniusban végül kiadták a települési adatokat, de csak az első és a második hullámról. Kiderült, hogy a szegény, Borsod megyei, szikszói járásban ötször akkora eséllyel haltak bele a koronavírusba, mint a gazdagabb, Győr-Moson-Sopron megyei kapuváriban. A teljes adatsorból következtettünk arra, hogy a halálozás mértéke statisztikailag összefügg egy-egy térség jövedelmi helyzetével, és azzal is, hogy mennyire leterheltek a háziorvosok.

• A nagyobb kórházakban nagyobb volt a betegek túlélési esélye.

Bár hónapok óta kérjük, az állam nem adja ki a kórházi halálozási adatokat, pedig orvosok szerint ez közben is segített volna a jó ellátási gyakorlatok terjesztésében. Gulyás miniszer június végén elárulta, hogy akkora különbség van a kisebb és nagyobb kórházak teljesítménye közt, amit nem lehet a szerencsére vagy az emberek egészségi állapotára fogni.

Méricskélni vagy sem?

A kormány többször változtatott a halálozással kapcsolatos kommunikációján. Kezdetben ezt tartották a legfontosabb mutatónak, Orbán Viktor emberéletekben mérte a járványkezelés sikerességét.

Az eredményesen elfojtott első hullám végén Orbán Viktor Belgiummal, Olaszországgal, Spanyolországgal, Hollandiával, Svédországgal és Ausztriával példálózott, mint ahol lakosságarányosan többen haltak meg koronavírusban. Szeptember elején is ilyen összehasonlításokat tett.

A magyar halálozás októberben hagyta le a sokáig labornak tekintett Ausztriáét. Decemberben Svédországot és Hollandiát, januárban Spanyolországot, márciusban Belgiumot és Olaszországot is megelőzte.

Amikor a korábbi kommunikáció tarthatatlanná vált, néhány hétig azt üzenték, nem az elmúlt hetek tendenciáit, hanem az összesített statisztikákat kell nézni. Amikor ez sem működött, áttértek arra, hogy nincs is értelme összehasonlítani az országokat, hiszen mindenki máshogy könyveli el a halottakat.

Ezzel nehéz volt mit kezdeni, mert a magyar kormány másokkal ellentétben nem tette közzé, kiket tekint pontosan covidos halottaknak. Müller Cecília ellentmondásosan kommunikált róla, Gulyás pedig azt mondta, olyasvalaki is bekerült a statisztikába, „aki közlekedési balesetben halt meg, és ezt követően koronavírus-pozitívnak találták”.

Ez hihetetlennek tűnt, és hónapokkal később ki is derült, hogy nem igaz. Müller júniusban adott először érdemi választ egy képviselői kérdésre, amiből világossá vált, hogy a legtöbb országhoz hasonlóan mi is az Egészségügyi Világszervezet ajánlását követjük. Ez előírja, hogy a balesetben meghalt covidosokat nem szabad felvenni a statisztikába. (Szerdán megkérdeztük erről Gulyást a kormányinfón. Azt mondta, nem tévedett korábban, hiszen valóban bekerültek ilyen elhunytak a statisztikába, de az adattisztítás során kihúzták őket. Ha így is volt, tavasszal ezt nem mondta. Akkor a könyvelés különbsége volt az egyik legfőbb kormányzati érv arra, miért nem olyan súlyos a magyar halálozás nemzetközi szinten, amilyennek tűnik.)

Igaz, hogy a különböző országok nem mind pontosan egyforma módszertannal vezetik a nyilvántartást, de Európában nincsenek akkora különbségek, hogy legyinthessünk a kimagasló magyar számokra.Júniusban, amikor Orbán váratlanul kiállt az újságírók elé, már ő sem akarta szőnyeg alá söpörni a kérdést, a nyilvántartásos érvet sem vette elő. Kollégánk felvetésére, miszerint Ausztriában 10 ezren haltak meg a járvány miatt, míg itthon 30 ezren, azt válaszolta:

„Szerintem ez nagyon fontos kérdés. Az Akadémia elnökével és néhány kisebb tudóscsoporttal is beszéltem róla, és kértem őket, hogy készítsenek egy elemzést: mi az oka annak, hogy a magyar társadalom láthatóan sérülékenyebb, mint mások. Mit kell másképpen csinálni, mire kell inkább figyelni?”

A második és harmadik hullám idején nem találkoztunk ilyen árnyalt, szinte önkritikába hajló megfogalmazással. A kormány csak akkor engedett meg magának ilyet, amikor már kevésbé volt éles a helyzet.

Többlethalálozás

A kormány kommunikációja arra szorult vissza, hogy a halálozásoknál azt érdemes nézni, hogy az országban összesen hányan haltak meg az előző évekhez képest. És arra jutottak, hogy 2020-ban ebben az összehasonlításban az Európai Unió középmezőnyében vagyunk. Ez már messze nem igaz, a második és különösen a harmadik hullám nagyon megemelte a többlethalálozást itthon. (Az EU-s statisztikai hivatal táblázata itt található).

Márciusban Magyarországon 47,7 százalékkal többen haltak meg, mint 2016-19-ben. Az egész EU-ban csak Bulgáriában (52,2), Szlovákiában (53) és Csehországban (61,5) volt magasabb ez az arány.

Áprilisban itthon 43,8 százalék volt a többlethalálozás, csak Lengyelországban (65,6) és Bulgáriában volt magasabb (76,1).

Nehéz más okot találni a kiugró többlethalálozási adatokra, mint a járvány, és annak közvetlen vagy közvetett hatása az egészségügyre (a covidra koncentráló átcsoportosítások miatt az egészségügy jó része takaréklángon működött, műtétek, rehabilitációk maradtak el, a szükségesnél lassabban jutottak kórházi kezeléshez betegek, ha egyáltalán bejelentkeztek kórházakba).

A KSH által nyilvántartott többlethalálozás csúcsai és az operatív törzs által naponta közölt adatok a járvány hivatalos áldozatainak a számáról ugyanakkor nincsenek teljes átfedésben. A KSH-s adatok alapján hamarabb nőtt meg a többlethalálozás ősszel, mint ahogy a hivatalos statisztikákban a járvány áldozatainak a száma nőni kezdett. A KSH-nál is durvább volt a harmadik hullám a másodiknál, de sokkal kevésbe, mint az operatív törzs adatai alapján. Jelentős különbségek vannak az adatgyűjtés módszereiben, (az operatív törzsé elvileg gyors, a KSH utólag teszi össze, hogy mennyien halhattak meg 1-2-3 hónappal korábban), de ez sem igazán magyarázza, hogy több hetes elcsúszások vannak a számoknál.

A járvány áldozatairól nem adnak területi információkat. A KSH-s többlethalálozásban ugyanakkor van megyei bontás. Eszerint Nógrád megyében haltak meg a legtöbben 2021 június elejéig, 2020 hasonló időszakával összehasonlítva.

Oltakozni, oltakozni

A vakcinák év eleji érkezése nemcsak járványkezelési, hanem kommunikációs szempontból is jól jött a kormánynak. „A keleti vakcinák beszerzésével a kormány ki tudta egyenlíteni a járvány elszabadulásának drámai hírét, és ezzel kommunikációs szinten meg tudta akadályozni, hogy a legrosszabb napokban érdemben romoljék a megítélése” - írtuk márciusban.

A magyar átoltottsági arány sokáig nagyon magas volt Európában. Márciustól júniusig a második helyen álltunk Málta mögött, hiszen a Sinopharm és a Szputnyik már a tömeges Pfizer-szállítmányok előtt megérkezett. (A kormány tavaly december végén is tudta, hogy csak április elejétől várhatunk igazán sok vakcinát az uniós beszerzésből.)

Ez azonban nem lehetett elég a harmadik hullám megfékezéséhez, egyszerűen nem volt rá idő. Ilyen szempontból hiába oltottak nagy erőkkel márciustól: a brit variáns rég tombolt az országban, miközben két dózisra és hetekre van szükség a teljes elérhető védettség kialakításához. Ráadásul a 10-20, de még a 30-40 százalékos átoltottsággal is nagyon messze voltunk attól a szinttől, ami társadalmi léptékben képes megállítani a vírus terjedését.

Nem véletlen, hogy más országok ugyanebben az időszakban, kevesebb oltottal jobban átvészelték a járványt.

Semmi váratlan nincs a mai járványügyi adatokban, még adatközlési hiba sem színesíti a jelentést, mint tegnap.

44 új fertőzöttet írtak be a statisztikákba. Ez ugyan több, mint tegnap, de csak a szokásos emelkedés a - kevés hétvégi teszt miatt - mindig alacsony keddi adatok után. A múlt szerdához képest (52) csökkent a regisztrált új fertőzöttek száma.

Kórházban 80 covidos beteget ápolnak (egy nappal korábban az utólag korrigált hivatalos adatok szerint 88-an voltak). Mesterséges lélegeztetésre 17-en szorulnak.

Egy beteg hunyt el.

Összesen már 29 999 áldozata van a járványnak hivatalosan.

Az oltási program továbbra is csak cammog: 6 168-an kapták meg az első oltásukat. Ez hamarosan még kevesebb lesz, a regisztráltak száma naponta 3 ezer körül emelkedik már csak.

Összesen 5 519 495-en kapták meg az első oltást, 5 102 847-en már a másodikat is.

Ki hitte volna, hogy egy 56 másodperces kormányzati hirdetés két évvel a sugárzása után is bírósági per tárgya lehet?

Pedig ez a helyzet. Arról a 2019-es klipről szó, ami szerint 30 éve megérkezett Orbán Viktor, a rendszerváltás Messiása, és elhozta az örömöt a családok életébe azzal, hogy egy szónoklattal kizavarta az oroszokat, lebontotta a vasfüggönyt és véget vetett a kommunizmusnak.

Per pedig abból lehet, hogy a Schmidt Mária által irányított Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány csak a klip egy részét fizette ki. Márpedig nem akárkinek, hanem Lajos Tamás cégének, a Szupermodern Stúdió Kft.-nek.

A NER-ben Lajos Tamás az egyik legsikeresebben pályázó producer, 2019-ben lovagkeresztet kapott, de tagja a Színművészeti Egyetem Vidnyánszky-féle új kuratóriumának is. Számos film (Berni követ, Félvilág, Örök tél vagy az Apró mesék) és sorozat mellett cégei portfoliójában vannak reklámok is.

A perben Lajos Tamás 88 millió forintot követel Schmidt Máriáéktól, mert az elkészült klipnek csak a felét fizette ki a megrendelő közalapítvány.

A közalapítvány arra hivatkozik, hogy szerződésszegés, késedelem és hibás teljesítés miatt nem fizették ki a szerződésben vállalt összeget. Ennek részleteiről a Bíróságra ment a kiváló kormányzati kapcsolatokkal rendelkező producer, mert Schmidt Máriáék nem fizették ki a kormány reklámvideóját című cikkben írtunk.

Csütörtökön azzal folytatódott a per, hogy Goda Krisztina rendező mesélte el, hogyan formálódott a kisfilm Schmidt Máriáék kéréseinek megfelelően.

Godát Schmidt Mária kereste meg azzal, hogy Nagy Imre újratemetésének 30. évfordulójára egy megemlékezős szpotot szeretnének készíttetni. A Terror Házában tárgyaltak. Schmidt azt mondta, hogy Amerikában mindenki emlékszik arra, hogy mit csinált a Kennedy-gyilkosság idején, ilyesmi lenne a 89-es kisfilm is. Készítettek egy egyoldalas koncepciót is, ennek a lényege az volt, hogy több ember elmondaná, mit csinált 1989. június 16-án.

Megkérdezték Godát, hogy kivel szeretne dolgozni, mondott három céget, hogy őket lenne érdemes pályáztatni, de Schmidték szerint túl rövid volt a határidő a versenyeztetésre, mondjon egy céget, azt bízzák majd meg. Goda a Szupermodern Stúdió Kft.-t ajánlotta, velük dolgozott már, jó szakembereknek tartja őket.

Schmidték le is szerződtek Lajos Tamás cégével. Ezután elkezdték kidolgozni a Schmidték által készített vázlatot, elkészült a storyboard is, ami a film kottája, jelenetről jelenetre meg volt rajzolva az összes beállítás, mindenféle információval együtt. Reklámoknál általában több hónapos fejlesztés előzi meg a storyboardot, a megrendelő és a reklámügynökség kialakítja a koncepciót, majd megtendereztetik a rendezőket és a gyártócégeket. Ez fontos, mert mire megrendelik a reklámot, már pontosan tudják, hogy mit szeretnének. Ezután kezdik a forgatást, az már költséges műfaj, nehéz utólag variálni. Ez maradt ki a Schmidték által említett időhiány miatt.

A villámmunkában készülő storyboard alapvetően tetszett Schmidt Máriának, két komment érkezett rá. Túl sok Nagy Imre-zászló volt az eredeti 1989-es felvételeken, azokat alakítsák át nemzeti színűre. És Orbán Viktor emblematikus mondata az oroszok kivonulásáról archív felvételről kerüljön bele a klipbe. (Eredetileg nem lett volna látható Orbán a felvételen, csak a hangja szólt volna rádióból.) De egyéb tartalmi kifogás nem volt.

Így aztán leforgatták a reklámot, két napot a Hősök terén, egyet az utcán, egyet egy lakásban forgattak. Goda eddig nagyjából 150 reklámot forgatott le. Azt mondja, hogy a forgatáson mindig ott van a megrendelő vagy a megbízottja, hogy elfogadja a beállításokat, még ott jelezze, ha valamelyik jelenet mégsem tetszik neki. De Schmidt Máriáéktól nem volt ott senki.

Ehhez képest amikor elkészült az első nyers vágás, és azt bemutatták, Schmidt Máriának nagyon nem tetszett. Ez még úgy kell elképzelni, hogy tényleg egy munkaanyag, a narrációt még nem színész mondja fel, hanem ez esetben például maga a rendező, hogy jó-e ha ott és az hangzik el. Schmidt meg is jegyezte, hogy milyen rossz a narráció. Goda szerint ő sem szereti hallgatni a saját hangját, de itt csak egy beleegyezés kellett volna, hogy akkor rendben van-e a szöveg, és utána veszik csak fel színésszel a hangot, hogy ne kelljen feleslegesen fizetni, ha mégsem jó az első változat.

Aztán kiderült, hogy Schmidt szerint lassú a videó, dinamikusabbat szeretne. A főigazgató asszony szerint a zene lassítja a történetet, ő a Wind of Change zenéjét szeretné hallani alatta. Amivel az volt a probléma, hogy hat ember emlékezett vissza 1989. június 16-ára. Mivel a Wind of Change szöveges, a két szöveg együtt már túl sok, üti egymást. Erre azt lett Schmidt megoldása, hogy vegyék ki a hat visszaemlékezőt a filmből, és legyen a Wind of Change.

Schmidt egyedül Orbán Viktor mondatát hagyta meg, az összes megszólalót kivetette.

Goda azt mondja, hogy az eddig általa készített kb. 150 reklámfilmnél legfeljebb snitteket kellett cserélni, 5-10 százalék változott általában, olyan sosem, hogy az alapvető koncepció módosuljon. 70 százalékban lett más a film, mint az eredeti koncepció. 48 (!) különböző verziót készítettek a filmből, általában 4-et szoktak, hiszen kidolgozott koncepció van, és a forgatást is figyelemmel kíséri a megrendelő.

Volt olyan kérése Schmidt Máriának, hogy a Leninre hasonlító szereplőt vegyék ki a klipből.

„Olyan ez, mintha valaki megrendelne egy házat, de menet közben rájön, hogy inkább templomot szeretne. Lehet, de akkor annak lesznek plusz költségei, ami nem a kivitelezőt terheli” - mondta Goda.

A rendező szerint Schmidték megrendeltek egy lírai megemlékezésszpotot, ami hat ember visszaemlékezésen alapult. Ehelyett egy nagyon más film készült. Minősíteni nem szeretné, de felállt volna menet közben, ha nem gondolná azt, hogy nem etikus cserben hagyni a gyártó céget.

A Schmidt által kért változások közül a legproblémásabb a Wind of Change jogdíjainak a megszerzése volt. Egyrészt rettenetesen drága, másrészt ilyen rövid idő alatt szinte lehetetlen megszerezni. Ez meglett végül, de későn jött az a kérés is, hogy Nagy Feró narrálja, és korábban szó sem volt arról, hogy ez valójában a Hősük terén tartott koncertre invitálja majd az embereket.

Lajos Tamás a tárgyalási nap végén azt mondta, hogy a rengeteg kérés ellenére ők elkészültek a reklámmal, azt időben el lehetett kezdeni sugározni. A végeredménnyel pedig annyira elégedett lehetett Schmidt Mária, hogy azóta is használja, két hete is bemutatták egy konferencián. (Ez ment ugye a Volt fesztiválon is.)

A tárgyalás szeptemberben folytatódik.

Egyik napról a másikra másfélszeresére, 82-ről 125-re nőtt a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek száma a reggeli hivatalos jelentés szerint. Furcsa adat volt, mert közben a regisztrált fertőzöttek száma nagyon alacsony, mindössze 32 volt tegnap. Nem lehetett tudni, hogy adatszolgáltatási hiba vagy a delta variáns hatása.

A koronavirus.gov.hu-n három órával később megjelent egy korrekció. Eszerint „az egyik kórház téves adatszolgáltatása miatt a kórházban lévő koronavírusos betegek számát ezúton korrigáljuk, nem 125 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, hanem 88 főt, közülük 21-en vannak lélegeztetőgépen. Magyarországon továbbra is csak 9 esetben igazoltak delta vírusmutánst”.

Míg tegnap reggel csak 82 koronavírussal kórházban ápolt beteget jelentettek, ma már 125-öt. Egyik napról a másikra másfélszeresére nőtt a súlyosabb állapotban lévő covidosok száma. A hirtelen ugrás a többi kedvező számból egyáltalán nem következik. Tegnap például mindössze 32 új fertőzöttet regisztráltak. Előfordult már korábban többször is, hogy az operatív törzs furcsa adatokat közül, holnap kiderül, hogy ez is valami gikszer vagy már a delta variáns hatása.

Frissítés: a koronavirus.gov.hu-n utólag korrigálták a számot, 125-ről 88-ra. Állításuk szerint az egyik kórház hibázott. És továbbra is csak 9 esetben igazolták a delta variánst Magyarországon.

A lélegeztetőgépen lévők száma is nőtt, 18-ról 21-re. Ekörül volt a múlt héten is.

2-val nőtt a halálesetek száma. Budapestről múlt kedd óta nem jelentettek új áldozatot.

Összesen 29 998 hivatalos áldozata van a járványnak.

Az első oltást 6 662-en kapták meg. Nem tudni, hogy ide számolják-e a határ mellett élőket, akiknek megnyitották az oltási lehetőséget a hónap eleje óta.

A beoltottak száma 5 513 327 fő, közülük 5 072 024 fő már a második oltását is megkapta.

A regisztráltak száma 5 millió 463 ezer fő. Múlt csütörtök óta mindössze 11 ezerrel nőtt.

*A címet a koronavirus.gov.hu korrekciója után javítottam.

Négyen maradtak az utolsó három meccsre: Anglia, Dánia, Olaszország és Spanyolország.

Tökéletes felkészülési meccs

A legmagabiztosabban Anglia lépett túl a negyeddöntőkön, de a legkönnyebb dolguk nekik volt. Ukrajna már annak is örülhetett, hogy a 16 közé jutott egyetlen, Észak-Macedónia elleni győzelemmel, aztán valahogy legyőzték az emberhátrányban játszó svédeket a nyolcaddöntőben, majd szinte ellenállás nélkül megadták magukat az angoloknak.

4-0 lett az angol-ukrán vége, lehetett volna több is. Anglia továbbra sem kapott gólt az Európa-bajnokságon, a csoportmeccsek szenvedései után pedig elkezdtek gólokat is lőni. Harry Kane az első három meccsen lényegében a kaput sem találta el, a kieséses szakaszban viszont már gólt lőtt a németeknek, most duplázott az ukránok ellen.

Kane a 2018-as világbajnokságon úgy lett gólkirály, hogy a hat góljából 5-öt a csoportmeccsen szerzett, a nyolcaddöntőben még 11-esből betalált, aztán nem is lőtt több gólt. Az angoloknak sokat érhet, ha most a kieséses szakaszban mutat jobb formát.

Az ukránok a nagy verés ellenére tudták értékelni azt is, hogy egyáltalán eljutottak a 8 közé, a meccs végén Sevcsenkóval együtt megtapsolták a közönségüket, a szurkolók pedig őket.

Mæhle zseniális passza

A dánok tényleg túlléptek mostanra az Eriksen-sokkon. Időnként látványosan játszva, időnként a kapujuk elő beszorulva, 2-1-re verték a kifejezetten szimpatikus cseh csapatot. Joakim Mæhle gólpassza olyan mesteri volt,

hogy a dán szövetség Twitter-oldala külön posztot szentelt neki.

A baloldalon játszó jobblábas szélsők (Spinazzola, Maehle, Thorgan Hazard és hát Fiola Attila) nagy tornája ez.

A Bakuban rendezett meccsnek kifejezetten kellemetlen, keleti diktatúra hangulatot árasztó pillanata volt, amikor az azeri rendezők elrakatták az egyik dán szurkolóval a szivárványos zászlót. Itt és Oroszországban a szponzorok szivárványos reklámjai sem látszódhattak a pálya mellett.

Hazai pálya

Az angoloknak most kellett először kimozdulniuk Londonból, Rómában verték az ukránokat, az elődöntők és a döntő is a Wembleyben lesz. A németek elleni meccsen látszott, hogy ez mekkora előnyt jelent nekik, ráadásul már a székek háromnegyedén ülhetnek majd szurkolók.

A most legtovább jutó négy csapat közül az előző Európa-bajnokságon egyik sem volt elődöntős. A 2018-as világbajnokságon viszont Anglia ott volt a legjobb négyben (az olaszok ki sem jutottak.)

A jövő kedden és szerdán pályára lépő 4 csapat közül csak az olaszok nyerték meg eddig mind az öt meccsüket. A dánok két vereséggel nyitottak (az elsőn esett össze Eriksen), aztán egyre jobb formába kerültek.

A spanyolok a rendes játékidőben ezen az Európa-bajnokságon csak a szlovákokat verték meg, igaz, őket nagyon. A csoportkörben döntetlent játszottak a svédekkel és a lengyelekkel, aztán a 16 között a horvátokkal, akiket a hosszabbításban legyőztek, a 8 között pedig Svájccal (akiket 11-esekkel kiejtettek).

Anglia a csoportmeccseken annyit adott ki magából, amennyire minimálisan szükség volt, a skótok ellen ez például 0-0-s döntetlen volt. Az óvatos játékot azóta sem tette félre Southgate, de az ukránok tényleg ideális ellenfelek voltak ahhoz, hogy időnként a nézők is jól szórakozzanak, ne legyen elég csak a meccs végén ránézni az eredményre.

A spanyolok szerezték a legtöbb gólt, 12-t. Az olaszok és a dánok 11-11-et, az angolok 8-at. Nem volt olyan meccs, ahol az olaszok ne rúgtak volna gólt.

A legtöbb támadásba a spanyolok kezdtek bele (365), az olaszok következnek a sorban (296), a dánok (251) után jönnek csak az angolok (175).

Az olaszoknak 101 gólszerzési kísérlete volt, a spanyoloknak 95, a dánoknak 90 az angoloknak 37.

A spanyolok találták el legtöbbször a kaput (39), a dánok a másodikok (37), az olaszok sokat próbálkoznak, de pontatlanul (26), az angolok pedig keveset próbálkoznak, de pontosan (15).

A védelme viszont az angoloknak a legjobb: egyszer sem kaptak gólt, az olaszok kettőt, a spanyolok és a dánok 5-5-öt.

Nem a Real Madrid tornája

Ahhoz képest, hogy az előző három Európa-bajnokságon a győztes csapat kapitánya Real Madrid játékos volt (2008-2012 Casillas, 2016 CR), most a négy közé jutó csapatok keretében egyetlen madridi játékos sincs. Erről leginkább a spanyolok szövetségi kapitánya, Luis Enrique tehet, aki nem vitt el egyetlen Real Madrid-játékost sem az Eb-re. A németek, franciák, walesiek, horvátok, belgák pedig kiestek mostanra.

Ugyanakkor a BL-győztes Chelsea-nek mind a 4 csapatban van játékosa. (Az olaszoknál Emerson és Jorginho, a dánoknál Christensen, a spanyoloknál Azpilicueta, az angoloknál Chilwell, Reece James, Mount).

Eriksen jól van

Végül az első, nem kórházi fotó Eriksenről.

Cseh-dán negyeddöntőt rendeznek az Európa-bajnokságon. A meccs helyszíne Azerbajdzsán rendezik, ahol a jelek szerint szintén provokációnak tekintik a szivárványos zászlót.

A több mint 4000 kilométer utazó egyik dán szurkoló emelt fel egy szivárványos zászlót a lelátón.

Odamentek hozzá az azeri rendezők.

És elrakatták a zászlót.

Azerbajdzsánban és Oroszországban azok a szivárványos hirdetések sem lehetettek a pályán szélén körbe futó hirdetőfelületeken, amit az Eb szponzorai készítettek a Pride-hónapra. (Ezek reflektáltak arra is, hogy az UEFA nem engedélyezte, hogy a módosítókkal homofóbbá alakított magyar pedofilellenes törvény elleni tiltakozásul a müncheni stadion szivárványos kivilágítást kapjon a német-magyar meccsre.)

Az UEFA az orosz és azeri jogi környezet bizonytalanságaira hivatkozva tiltotta le a reklámokat, amik egyébként a budapesti cseh-holland nyolcaddöntőn is láthatóak voltak.

Nem lehetett igazi vetélytársa a Vörösmarty Mihály egykori otthonának falára még az átkos 50-es években felszerelt emléktábla annak a másik márványtáblának, amit tavaly szereltek fel a közpénzből felújított kápolnásnyéki kúriára.

Az erről szóló cikkünkben arra kértük az olvasókat, hogy küldjenek hasonló, a politikusoknak méltó emléket állító márványtáblákat. És jöttek is szép számmal.

Az Orbán-L. Simon páros neve minden emléktáblán jól mutat. És még a tervezők is odafértek, nem nagyon előre tolakodva, kisebb betűkkel.

Egészen idáig azt hittem, hogy a Várkert felújítására állított márványtáblát nehéz lesz megszorítani, ahol Áder János és Orbán Viktor neve is nagyobb betűkkel szerepel, mint a tervezőé, bizonyos Ybl Miklósé, akinek egyébként a 200. születési évfordulóját ünnepelték.

Mígnem felbukkant a Kertész Imre Intézet táblája, egyenesen Orbán Viktor Facebook-oldaláról tavaly októberből. Ezek szerint látta a kormányfő és elégedett volt a táblával.

Ezt is látta, Görögországban van, 2014-ben avatta fel Athénban, ahol Puskás Ferenc edzőként BEK-döntőbe vezette a Panathinaikoszt 43 évvel korábban.

De templomról sem marad le a neve annak, aki megérdemli. A vizafogói Tours-i Szent Márton plébánia épület elkészültére emlékezőn ott van például II. János Pál pápáé, meg a tervezőké. A felújításra emlékezőn pedig a támogatóé, aki azért vélhetően közpénzből fordított erre, nem a szerény megtakarításaiból.

Azt nem tudni, hogy látta-e már Orbán, de talán hozzá is eljutott a híre, hogy mennyire hálásak a mátraházai Hotel Residence Ózonnál.

A hotel fejlesztésére a Széchenyi tervből 2003-ban 1,5 milliárd forint közpénz jutott, 2013-ban is kaptak 1,2 milliárd forintos pályázati támogatást. Tavaly is nyertek 3,3 milliárd forintot a mátraházai hotel felújításra és bővítésre az államtól.

Bár Orbán Viktor neve szerepel a Győr királyi várossá nyilvánításának 750. évfordulója alkalmából emelt Győr-kereszten.

De az oszlop avatásán a miniszterelnök nem volt ott. Semjén Zsolt helyettesítette, talán nem késő kiegészíteni az írást azzal, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessége idején.

Ahogy fent is látszik, nemcsak a miniszterelnökről szólnak a márványtáblák. Emlékezzünk örökké arra, hogy Tarlós Istvánnak milyen szerepe volt a margitszigeti szökőkút felújításában.

És ott vannak a fáradhatatlan kijáróemberek, az országgyűlési képviselők.

Nem vadonatúj az ilyen típusú emléktábla, Ferenc József neve is több táblán szerepel, de egy másik Ferenc, Gyurcsány is megörökíttetett már, az összes felsorolható méltóságossal együtt 2006-ban.

Az Orbán-kormány első ciklusában még ilyen visszafogott megoldások is szerepeltek.

Sőt, nem is kell ahhoz hivatalban lévő miniszterelnöknek lenni, hogy valaki emléktáblát kapjon. Íme a pápai fürdő 2003-as táblái, Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején:

Hogy mennyire az örökkévalóságnak szól egy tábla, íme egy az egri törvényszék épületéből.

Amin tényleg alig van kevesebb név, mint a szerencsi csokigyárban.

Van aztán egy másik fajta emléktábla is. Ez például a Békés megyei Elekről:

Kicsit visszafogottabban Balatonfüreden.

Itt az történt, hogy az Orbán által ültetett fa megbetegedett és 2017-ben kivágták. De ültettek helyette egy kicsit arrébb egy másikat.

A fotókért köszönet az olvasóinknak. Ha vannak további képei pompás emléktáblákról, küldje el a [email protected].

Még el sem kezdődött az Európa-bajnokság, már volt egy igazán olaszos pillanata: amikor bejelentették a tornán résztvevő csapatukat.

Azóta már a négyben vannak az Eb-n, tegnap a belgákat győzték le. Olasz részről egyetlen szomorú pillanata volt a meccsnek, az egész tornán kiemelkedő játékot nyújtó Leonardo Spinazzola sérülése. A játékos valószínűleg Achilles-ín-szakadást szenvedett, legalább négy hónapot ki kell hagynia.

El is hagyta a csapatot már mankózva, mindenki megölelte, megcsókolta a távolságtartásra figyelmeztető ábra előtt, többször is vastapssal búcsúztatták és a nevét skandálták.

A játékost éltették a társai már a hazafelé tartó úton is, terheléses tesznek alávetve a repülőgép belső berendezését.

Az olaszok a spanyolok játszanak majd az elődöntőben.

Olasz mestermunka

Ezer olyan apró részlete volt az olasz-belga negyeddöntőnek, amire még pár nap múlva is emlékezni fogunk. Mármint azon túl, hogy az olaszok 2-1-re legyőzték a belgák valamiért aranynak nevezett generációját. (A belgák - akárcsak most - a 2014-es világbajnokságon és a 2016-os Európa-bajnokságon is a negyeddöntőben búcsúztak, a 2018-as világbajnokságon legalább eljutottak az elődöntőig.)

Kezdjük a 36 éves Chiellinivel, aki sérülése után visszatért az olasz védelembe, és azon túl, hogy tanárian játszott Bonuccival

• előbb láthatóan nagyon boldog volt, hogy a pályán énekelheti a csapatot most is tűzbe hozó olasz himnuszt

• aztán De Bruyne-nel együtt megállapították, hogy életerős lövést blokkolt testtel

• majd kiderült, hogy Buffon távollétében is maradt egy nagyszívű játékosa az olaszoknak, Witselt ölelte meg, miközben vártak egy beívelésre

Más kategóriában volt vicces Immobile jelenete az olaszok első gólja előtt. A meccsen egyébként keveset nyújtó csatár egy összerúgás után terült el a földön a lábát fájlalva a belgák kapuja előtt, a játék ment tovább, Barella pedig a vergődő Immobile-vel mit sem törődve szép gólt lőtt. Igaza volt, mert a gól hihetetlenül felgyorsította Immobile gyógyulását is.

Sajnos volt egy valódi dráma is a meccsen. Az Európa-bajnokság eddigi legjobb balhátvédje, Spinazzola egy labdára sprintelve súlyosnak tűnő sérülést szenvedett, az Achilles-ína szakadhatott el.

Felbukkant viszont egy játékos, aki reményt adhat a belgáknak, hogy azért továbbra is jó csapatuk lesz. A 19 éves Jérémy Doku a sérült Eden Hazard helyén játszott úgy, hogy akkor is helyet követel majd a csapatban, ha Hazard egészséges. (Bede Mártonnál ő lett a meccs embere.) Dokut szinte biztosan elviszik a következő szezonzban a Rennes-től.

Hogy milyen az olasz csapategység most, azt elég jól mutatja az a videó, amikor Mancini köré gyűlnek a játékosai.

Aki pedig a győzelmet ünneplő vidám, de rossz hangú olasz játékosokra kiváncsi, az kattintson ide.

Spanyol tökörészés

Bár a másik negyeddöntőre a spanyol és a svájci csapat is az Eb legfordulatosabb meccseit túlélve jutott el, a tegnapi összecsapásukat remekül foglalta össze Király András a Spanyolország az angol játékvezető hatékony segítségével csak legyűrte Svájcot címmel. Michael Oliver spori a 77. percben lett főszereplő, amikor 1-1-es állásnál gondolkodás nélkül kiállította a svájci Freulert, elég szigorúan megítéltve a becsúszását.

„A kiállítás nyilván rányomta a bélyegét a meccsre, az eleve tökörésző labdatartásban jeleskedő spanyolok még nyugodtabban tökörészhettek tovább” - írta Király kolléga. Az előző körben a franciákat 11-esekkel kiejtő, az irányítójukat, Xhakát sárga lapok miatt eleve nélkülöző svájciak azért így is eljutottak ismét a 11-esekig, de ezúttal több játékosuk is hibázott. Ne vegyük el a spanyol kapus, Unai Simón érdemeit, két svájci büntetőt ő fogott meg.

A spanyolok az olaszokkal játszanak majd az elődöntőben A labdát biztosan ezúttal is magunknál akarják majd tartani, de az olaszok ezt aligha engedik majd annyira, mint a spanyolok eddigi ellenfelei. Lehet, két labda kellene.

Az UEFA becsicskult

A spanyol-svácji meccset Szentpéterváron játszották. A helyszín inkább a városban tomboló koronavírus miatt tűnt előzetesen érdekesnek, de aztán kiderült valami más is. Az európai labdarúgó szövetség letiltotta a szponzori szivárványos hirdetésekeit Szentpéterváron és Bakuban, ahol ma a cseh-dán negyeddöntőt rendezik. Azokról a reklámokról van szó, amelyek a Puskás Arénát is beszínezték. Az UEFA az orosz és azeri jogi környezet bizonytalanságaira hivatkozott az Athleticnak nyilatkozó VW-illetékes szerint.

Megtippelhetetlen eredmény

Nincs egyértelmű esélyese a mai első elődöntőnek, a 6-kor kezdődő cseh-dán meccsnek. A csehek a hollandok kiejtése után elkaphatják a dánokat is, a négygólos Schickre számíthatnak ebben. A dánok már magukhoz tértek az Eriksen-sokkból, a csoportmeccsek utolsó körében az oroszokat verték könnyedén, majd Walest söpörték el. Talán inkább nekik van több sanszuk a továbbjutásra.

Minden az angolok mellett szól

A másik meccs simábbnak ígérkezik. Ukrajna eleve csak azért jutott a legjobb 16 közé, mert behúzták az észak-macedónok elleni meccsüket, miközben kikaptak Hollandiától és Ausztriától is. A nyolcaddöntőben a 121. percben verték az emberhátrányban játszó svédeket. Azokkal az angolokkal játszanak, akik az eddigi 4 meccsükön gólt sem kaptak, a németek legyőzésével pedig az eddigi, minimális kockázatot vállaló játékuk helyett talán végre valamivel felszabadultabban, az ellenfél kapuját veszélyeztetve lépnek pályára.

Ugyan ez lesz az angolok első meccse, amit nem a Wembley-ben játszanak, de a római fellépésre maguk sem választhattak volna ideálisabb ellenfelet a 7 másik csapat közül. Ha nyernek, akkor mennek vissza a Wembley-be, a cseh-dán győztese elleni elődöntőre. Ezt tényleg csak az angolok szúrhatják el, bár annyi minden az ukránok ellen szól, hogy lehet, érdemes egy kisebb összeggel rájuk fogadni.

Pintér Sándor belügyminiszter kihirdette, hogy megvan az 5,5 millió beoltott, ezzel pedig újabb lazítások lépnek életbe szombattól. Lényegében sehol nem kell maszk, és a védettségi kártyát is csak nagyobb rendezvényeknél kérik el.

Részletesebben:

• A kórházak és szociális intézmények kivételével megszűnik a kötelező maszkviselés, nem kell majd maszkot viselni a közterületeken (közterületeken már most sem kell maszk), az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön, de a maszkhasználat senkinek sem tiltható meg.
• Védettségi igazolvány nélkül is szabad lesz a belépés a vendéglátó üzletekbe, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekbe és az előreváltott ülőhelyes nézőtérrel megrendezett kulturális rendezvényekre, előadásokra.
• Megszűnnek az üzletekre vonatkozó korlátozások (a 10 nm/vásárló, és a távolságtartási szabály).
• Családi események, magánrendezvények esetén az eddigi 50 fős létszámkorlátozás 100 főre, a lakodalom esetén a 200 fős létszámkorlátozás 400 főre nő.
• A sportrendezvények, a zenés-táncos rendezvények, illetve a zárt térben tartott, vagy 500 főt meghaladó szabadtéren tartott egyéb rendezvények tekintetében nem történik enyhítés, maradnak a hatályos szabályok, vagyis ezeken a rendezvényeken marad a létszámkorlátozás és továbbra is csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni rajtuk. A 18 év alattiak is csak védettségi igazolvánnyal vagy védett személy felügyelete mellett vehetnek részt ezeken a rendezvényeken.
• Az egyetemek és a főiskolák is készülődhetnek a jelenléti oktatás visszaállítására.

Az 5,5 milliós határ teljesen hasraütésszerű volt, már régen 7 felett kellene járnunk Orbán Viktor korábbi terve alapján. De attól - ezzel együtt a társadalmi védettségtől - annyira messze vagyunk, hogy régen elengedte a kormány, és látványosan kimerült az ötletekben, hogyan lehetne feljebb tornázni az oltottak számát. Tegnap például mindössze 2 279 új beoltott volt, nem is tudta bejelenteni maga a miniszterelnök reggel az újabb lazításokat, mert még nem volt meg az 5,5 millió.

Európai összehasonlításban így állunk.

Kellene szólni Szijjártó Péternek, hogy nem állunk már annyira jól az első oltást kapottak számában, mint ahogy állítja.

A magyar külügyminiszter Louis Sylvestre Radegonde-dal, a Seychelle Köztársaság külügyi és turisztikai miniszterével találkozott ma, a közös sajtótájékoztatójukon pedig ezt mondta.

„Amikor a magyar és a seychelles-i külügyminiszter találkozik, akkor két sikeres ország képviselője találkozik egymással. Két olyan ország képviselője, amelyek a saját kontinensükön éllovasnak számítanak. Hiszen itt mi Magyarországon Európa leggyorsabb oltási programját hajtottuk végre. Ha minden jól megy akkor ma elérjük az 5,5 millió beoltottat. A felnőtt lakosság 65 százaléka már védett lesz. Ez Európában egyedülálló.”

Az 5,5 milliós számmal Szijjártó az első oltottakra utalt. Csakhogy ebben már nem vagyunk éllovasok Európában. Annyira belassult a magyar oltási program, hogy az európai járványügyi központ adatai szerint a 2. helyről (Málta mögött álltunk sokáig), egyre inkább csúszunk be a középmezőnybe, napokon belül megelőz minket Olaszország, Írország is, jövő héten a spanyolok, osztrákok és a németek is.

Nálunk annyira kevesen oltatják már be magukat, hogy a kormány levitte a korábbi 7 milliós álomhatárt 5,5 millióra. De még ez is nehezen jön össze. Gulyás Gergely múlt csütörtökön 3-5 napon belül jósolta, hogy elérjük ezt a szintet, ami után újabb komoly lazítás jön, szinte teljesen megszűnik a maszkhasználat, nem kell majd a védettségi igazolvány szállodákban, éttermekben. A 3-5 nap valójában 3+5 nap lett, nagy nehezen. Csütörtökön például mindössze 2 279-en kapták meg az első oltást. Orbán reggel nem is tudta bejelenteni, hogy megvan az 5,5 millió beoltott, csak azt, hogy ma valamikor meglehet.

Amiben valóban jól állunk, azok a második oltások, majdnem 5 millióan kapták már meg a második oltást is, lakosságarányosan csak Izland és Málta előz minket, de itt is idő kérdése, hogy mikor érnek utol minket a nyugat-európai országok.

A Szijjártó által emlegetett, 98 ezres Seychelles-szigetek a magas oltottság ellenére májusban is azzal küzdött, hogy ismét terjedni kezdett a vírus. A Bloomberg most arról számolt be, hogy a kelet-afrikai turistaparadicsomban hatan is meghaltak azok közül, akik megkapták a második oltásukat is. Öten Covishield-et kaptak (ez az AstraZeneca indiai licence, 60 év felettieknek adták), a hatodik áldozatot Sinopharmmal oltották.

A napi fertőzöttek szám felfutott, de kevés az igazán súlyos állapotban lévő covidosok száma. Ami azért azt mutatja, hogy van hatása az oltásoknak.

A miniszterelnök a szokásos reggeli interjújában múlt időben még nem tudta bejelenteni, hogy elérte az első beoltottak száma az 5,5 milliót, amihez kötik az újabb lazítások bevezetését. De Orbán Viktor szerint ma meglesz az 5,5 millió első beoltott.

A tegnap reggeli jelentés alapján 5 493 609 beoltott volt. Orbán szavaiból arra lehet következtetni, hogy a hiányzó 6 391 beoltott tegnap nem jött össze, de majd valamikor napközben bejelentik, ha meglesz. Így szombattól léphetnek életbe az újabb könnyítések.

A lazítások lényege, hogy

• A kórházak és szociális intézmények kivételével megszűnik a kötelező maszkviselés, nem kell majd maszkot viselni a közterületeken (közterületeken már most sem kell maszk), az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön, de a maszkhasználat senkinek sem tiltható meg.
• Védettségi igazolvány nélkül is szabad lesz a belépés a vendéglátó üzletekbe, szálláshelyekre, szabadidős létesítményekbe és az előreváltott ülőhelyes nézőtérrel megrendezett kulturális rendezvényekre, előadásokra.
• Megszűnnek az üzletekre vonatkozó korlátozások (a 10 nm/vásárló, és a távolságtartási szabály).
• Családi események, magánrendezvények esetén az eddigi 50 fős létszámkorlátozás 100 főre, a lakodalom esetén a 200 fős létszámkorlátozás 400 főre nő.
• A sportrendezvények, a zenés-táncos rendezvények, illetve a zárt térben tartott, vagy 500 főt meghaladó szabadtéren tartott egyéb rendezvények tekintetében nem történik enyhítés, maradnak a hatályos szabályok, vagyis ezeken a rendezvényeken marad a létszámkorlátozás és továbbra is csak védettségi igazolvánnyal lehet részt venni rajtuk. A 18 év alattiak is csak védettségi igazolvánnyal vagy védett személy felügyelete mellett vehetnek részt ezeken a rendezvényeken.
• Az egyetemek és a főiskolák is készülődhetnek a jelenléti oktatás visszaállítására.

Az 5,5 millió lecsavart határ. Még április 9-én a Kossuth Rádióban Orbán azt vázolta fel, hogy

„május elejétől számított egy hét, tíz nap alatt beadunk egymilliót, akkor leszünk ötmilliónál, és aztán május közepére elérjük a hatmilliót, és aztán május harmadik hetére a hétmilliót”.

Az EU-ban egyre hátrébb csúszunk az első beoltottak arányában a felnőtt lakosság körében.

Ugyanakkor a kétszer oltottak száma továbbra is nálunk a legmagasabb.

Orbán bejelentette azt is, hogy akárcsak szerdán, csütörtökön sem hunyt el senki a koronavírussal összefüggésben, de továbbra is azt kéri, hogy mindenki oltassa be magát, mert a világ nagy részében a 4. hullámot készpénznek veszik, valamikor szeptemberre-októberre teszik. De aki be van oltva, az jó eséllyel kimaradhat ebből.

A harmadik oltást egyelőre nem engedélyezik Magyarországon, majd csak akkor, ha a gyógyszergyártók vállalják azért a felelősséget.

Egészen szép összehasonlításra ad lehetőséget két emléktábla. Az egyik 1950-es, annak a háznak a falán van, ahol Vörösmarty Mihály felnőtt.

A másik emléktábla ugyanennek a kápolnásnyéki épületnek a falán van, de egészen friss. Az épület tavaly befejezett felújítására emlékezik.

Az épület felújítására - az Irodalmi Emlékház Program keretében - az állam adott 450 millió forintot, tavaly szeptemberben adták át az emlékházat.

Sajnos magán az avatáson személy szerint nem volt ott az emléktáblán megemlített Tessely Zoltán fideszes politikus, csak az üzenetét olvasták fel. Ott volt ellenben Demeter Szilárd, aki viszont az emléktáblán nem kapott helyet.

Szép sorozat folytatódott ezzel a táblával. Ott van például a Várkert Bazár márvány üzenőfala az örökkévalóságnak. Ahol nagyobb betűkkel van kiírva Áder János és Orbán Viktor neve, mint a tervezőké.

Méltóságos úr nem maradt le a szerencsi csokoládégyártásért olyan sokat tevők listájáról. Ezért is jobb egy márványtábla, mint a Google, mert utóbbin Mengyi Roland nevére sajnos inkább azt dobja ki, hogy 4 év börtönt kapott költségvetési csalás kísérlete miatt.

A Fradi stadionjában márvány nincs, csak egy szerény felsorolás.

Ha lenne még mivel bővíteni a listát, küldd be a képet a [email protected] címre.

• Ami magánmérésekből derül ki a Sinopharm-vakcináról, az alapján a 60 év felettieknél nagy arányban nem alakult ki ellenanyag az oltás után
• A Videoton saját maga által fizetett mérései szerint a 60 évnél idősebb, kínai vakcinával oltott dolgozók harmadánál határérték alatti antitest termelődött
• Megmérették a sejtes immunitást is, de az sem mutatott kellő védettséget
• Egy egészségügyi intézmény adatai is azt mutatják, hogy a legidősebbeknél jelentős százalékban nincs kellő mennyiségű antitest a Sinopharmmal oltottaknál

„Az oltás után elvégzett ellenanyagtesztek eredménye alapján elmondható, hogy a vakcinák közül a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Szputnyik elindította az antitestek termelését kortól függetlenül, kivéve a kínai Sinopharm oltását” - ezt nyilatkozta a Portfoliónak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója.

A Sinopharm oltása után a 60 évesek és a náluk idősebbek egyharmada esetében nem volt kimutatható ellenanyag szint a Videoton dolgozóin elvégzett mérések alapján.

Miután azt a választ kapták, hogy ha nincs antitest, minden bizonnyal kialakult a sejtes immunitás, megmérették azt is, erre ugyanis nem is olyan régóta lehetőség van az Avidin laborjában.

Ez a mérés is lehangoló eredménnyel járt. Sinkó szerint

az ellenanyaggal nem rendelkező 60 éves vagy annál idősebb dolgozók közül egynek sem alakult ki a T-sejtes immunitása sem.

Vagyis - foglalta össze - akinek nem volt antitestes védelme, annak T-sejtes immunitása sem volt.

Sinkó szerint nagyon fontos lenne megtudni, hogy a beoltottak védettek-e a koronavírussal szemben, hiszen idős emberekről van szó. A Videoton társ-vezérigazgatója szerint nagyon aggályos, hogy a jelenlegi szabályok szerint ezeknek az embereknek nincs lehetőségük arra, hogy harmadik, akár eltérő típusú oltással megpróbáljanak védettséget szerezni. Ezt a jelenlegi előírások ugyanis nem teszik lehetővé.

Orbán is kíváncsi

„Minden kormányülésen státuszjelentést kapunk a miniszter úrtól arról, hogy hogyan halad ez a vizsgálat, és mi is sürgetjük”

- válaszolta Orbán Viktor még három hete, június 10-én a kormányinfón arra a kérdésre, hogy mi a helyzet azzal a vizsgálattal, ami a Magyarországon használt vakcinák védőhatását méri.

A kormányfő sürgetése érthető volt. Kásler Miklós, egészségügyért is felelős miniszter május 9-én jelentette be, hogy elindítottak egy klinikai vizsgálatot, ami a Magyarországon forgalomban lévő összes vakcina esetében ellenőrzi az ellenanyag-termelés beindulását, illetve azt is, hogy a sejtek védekezőképességét hogyan alakítják a vakcinák.

Kásler azt ígérte, hogy a vizsgálatról május végén lesznek kezdeti eredmények, júniusban pedig még több várható. De még nem lehet tudni semmit sem.

Az eredményre leginkább a kínai Sinopharmmal oltottak várnak, erről a vakcináról tudni ugyanis messze a legkevesebbet az összes Magyarországon használt közül. A nemzetközi tudományos világban is kevés a publikáció, de itthoni adatokat is alig ismerünk. Pedig február utolsó hetén kezdtek el oltani Magyarországon a Kínából beszerzett Sinopharm-vakcinával. Azóta négy hónap telt el, bőven lett volna idő megvizsgálni, hogy milyen védőhatása van a Sinopharmnak, különösen a 60 év felettieknél.

Az idősebb korosztály azért kap kiemelt figyelmet ennél a vakcinánál, mert a magyarországi engedélyezés pillanatában kevés adat volt arról, hogy az ő esetükben milyen védőhatása van az oltóanyagnak. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-Egészségügyi Intézet honlapján még mindig az az alkalmazási előírás található meg, ami a 2020. december 30-i termékismertetőhöz került fel. Ebben többször is utalnak arra, hogy kevés adat van a 60 év felettiekről, mert a klinikai vizsgálatokban nagyon alacsony volt az idősek aránya. (A fiatalabbaknál jó védettséget mutatott ki a Sinopharm.)

Ezért is volt különös, hogy nálunk azonnal az időseket kezdték el oltani a Sinopharmmal, miközben az AstraZeneca vakcináját például eleinte a fiatalabbaknak adták be, éppen azért, mert kevés adat volt arról, hogy az idősebbeknél milyen immunválaszt ad.

Összesen 1 047 115-en kaptak a múlt hétig a kínai Sinopharm vakcinából legalább egy adagot, 992 810-en már mindkettőt.

A kínai vakcinával beoltottak több mint fele, 567 710 ember 60 évnél idősebb.

A WHO szakértői is hiányolták az idősebbekre vonatkozó részletes adatokat a Sinopharm esetében, de végül nem kötötték életkori határhoz az alkalmazását. Viszont folyamat vizsgálatokat javasoltak.

Késve indított központi vizsgálat

Ha már február utolsó hetében elindult volna Magyarországon az első beoltottaknál egy olyan típusú vizsgálat, amit Kásler csak május elején jelentett be, mostanra választ lehetne kapni arra a kérdésre, hogy az időseknél milyen arányban indítja be a szervezett védekezését, mit lehet tenni azokkal, akik elfogadták a kínai oltást, a szervezetükben mégsem kimutatható, hogy a vakcina felkészítette őket a koronavírusra.

Így aztán maradtak a más országok vizsgálatairól vagy lépéseiről szóló hírek. A szerbeknél olyan eredmények láttak napvilágot, hogy az idősebbeknél nem olyan hatékony a Sinopharm, mint a fiatalabbaknál. Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben pedig lehetővé tették, hogy 3. oltást kaphassanak azok, akiknél nincs kimutatható immunválasz.

Nálunk is sokan mérettek ellenanyagszintet saját zsebből kifizetve a laborköltségeket, hogy elűzzék azzal kapcsolatos kétségeiket, vajon élhetik-e könnyebben az életüket az egyre lazuló szabályok alatt. Sokaknál nem mutatott ki a laborvizsgálat megfelelő mennyiségű antitestet. Eleinte azt mondták nekik, hogy túl korán mérettek, el kell telnie a második oltás után legalább 2 hétnek. Majd inkább 4-5 hetet mondtak. Van, akinél az újabb mérés valóban az alsó határérték feletti ellenanyagszintet mért, de sokaknál maradt a negatív eredmény.

Egy intézmény anonim módon összegezte a náluk elvégzett vizsgálatok eredményeit. Ez a Telexhez és hozzánk is eljutott összegzés arra jutott, hogy

a Sinopharm-oltás után a 60 év alattiaknál az antitestválasz jelenléte átlagosan 90 százalékos volt, azonban ez 65 év felett mintegy 65 százalékra csökkent, 70 év felett pedig csak 60 százalék körüli volt. A statisztikai számítások alapján a vírusneutralizáló antitestek hiányának valószínűsége a Sinopharm-vakcina után 60 éves korban mintegy 25 százaléknak adódott, 80 éves kornál pedig a várható antitesthiány az 50 százalékot is elérte.

Merkely nyugtat

A negatív leletük miatt egyre tanácstalanabb és kétségbeesettebb érdeklődőket a hatóságok és a kormány több módon próbálta megnyugtatni.

Merkely Béla, a SOTE rektora például arra utalt, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen laborban végezték a vizsgálatot, náluk például - mondta ezt május 5-én - „még nem találtak olyat, akinek ne lett volna pozitív, a tüskefehérjével ellenes antitestje két dózis beadását követően, tehát minden esetben kimutatható ellenanyagot detektáltak”. Azóta biztosan találtak, mert Merkelyt többen is megkeresték a nyilatkozata után, hogy végezzenek rajtuk a SOTE-n antitesttesztet.

Tudunk több esetről, amikor a SOTE-n pozitív eredményt mértek a korábbi, máshol mért negatív után. De olyat is, akinél a SOTE-s vizsgálat sem mutatott ki megfelelő mennyiségű antitestet. Így járt egy nyugalmazott orvos is. A negatív eredménye után azt kérdezte Merkelytől, hogy akkor kaphat-e Pfizert, de azt válaszolta Merkey, hogy

„önmagában az antitestteszt eredményeit a SARS-CoV-2 fertőzés elleni immunitás vagy védelem meghatározott szintjének jeleként értelmezni nem lehet”.

Arra viszont már nem válaszolt a rektor, hogy akkor a hiten kívül mivel igazolható még, hogy védett-e az orvos.

Ingyenes vizsgálatot és újabb oltást kérnek

Megkerestük Englohner Beátát, a „Sinopharm vakcinával oltottak negatív laboratóriumi eredményekkel” Facebook-csoport egyik szervezőjét. Ők petíciót indítottak, amiben ingyenes vizsgálatot, és ha annak az eredménye negatív, akkor újabb oltást kérnek.

A csoportban kérték, hogy jelentkezzenek náluk azok, akik a SOTE-ra is elmentek tesztre. Englohner Beáta szerint az arányok úgy néznek ki, hogy a korábban máshol negatív leleteket kapók közül 3 vagy 4 a SOTE-n már pozitív lett. Viszont 6-7-en ott is negatív eredményt kaptak.

Azoknak sem mondtak semmit, akiknek a SOTE-n is negatív lett a tesztjük, és nem ígértek harmadik oltást sem nekik.

Megkérdeztük a SOTE-t is, de nem adtak választ arra, hogy a tesztek hány százaléka lett pozitív, illetve negatív. Csak egy korábbi cikk elolvasását javasolták. Ebben Merkey azt mondja, hogy „az antitest és a védettség szintje között nem lehet egyértelmű összefüggést meghatározni, azaz az ellenanyag-vizsgálat eredménye csak tájékoztató jellegű, klinikai döntést (pl. a harmadik oltás beadásáról) ez alapján nem lehet hozni. Az antitest meghatározására alkalmas méréseket nem az oltások hatékonyságának vizsgálatára, hanem az átfertőzöttség meghatározására találták ki.” Szerinte „bármelyik védőoltás esetében előfordulhat negatív eredmény, azonban ez klinikai szempontból nem jelenti azt, hogy nem alakult ki védettség”.

Mindenesetre aki kipróbálná a SOTE-s mérést, az az [email protected] címen jelentkezhet a vizsgálatra. Ingyenes antitestvizsgálatot a Fővárosi Önkormányzat is hirdetett, a jövő héten 19 ezer teszttel várják a 60 év felettieket. (Karácsony Gergely korábban levélben kérte Orbán Viktort, hogy hozza nyilvánosságra a Sinopharmmal oltottak antitesttesztjeinek eredményét.)

A rejtélyes sejtes immunitiás

A „semmit sem ér az antitestteszt” mellett azzal nyugtatták még a megfelelő védettségükben elbizonytalanodottakat, hogy van még egy fontos védővonal: a sejtes immunitás. Amit viszont magánlaborokban sokáig nem lehetett mérni. Egészen addig, amíg a szegedi Avidin be nem jelentette, hogy náluk - ha az antitestteszt árának háromszorosáért is, de - a sejtes immunitást is vizsgálni lehet.

Kerestük a labor vezetőjét, aki egyelőre annyit mondott, hogy van, akinél volt sejtes immunitás, bár nem volt megfelelő számú antitestje, van, akinél pedig a negatív ellenanyagteszt után a sejtes immunválaszt sem lehetett kimutatni.

És ismert a Videoton dolgozóin elvégzett eredmény, ahol nem volt olyan, akinél nem volt elég antitest, de a sejtes immunitás kimutatható volt.

Innentől lenne érdekes, hogy mit mutatnak a Kásler-féle vizsgálati eredmények, a sejtes immunitást is mérik az Onkológiai Intézetben.

Új oltás?

Más már a helyzet, mint februárban volt, amikor a Kínából és Oroszországból vásárolt vakcinák valóban gyorsították a magyar oltási programot. Vakcina bőven van harmadik oltásra is. Akkora készletet halmoztunk fel, hogy a kínai vakcinából is elkezdtünk már ajándékozni, de az mRNS-s vakcinás készletből is adtunk már a cseheknek ajándékba 100 ezer adagot, kölcsönbe pedig további 140 ezer Pfizert.

A harmadik oltásra ugyanakkor egyelőre nem adtak engedélyt a hatóságok itthon. Tudunk olyanról, aki inkább kiment Romániába, és Pfizert adatott be magának. Megnyugtatóbb lenne, ha a vakcinakoktél hatásait itthon vizsgálnák hivatalosan, és annak az eredménye is ismert lenne. Az pedig az érintettek számára még megnyugtatóbb, ha a delta variáns hazai tömeges megjelenése előtt és a szinte teljes lazítás után kiderülne, hogy védettek-e, vagy ha nem, akkor milyen módon szerezhetik meg az immunitást.

9 109-en kapták meg az első oltásukat tegnap, ez a szám már nem tudja átlépni a napi 10 ezret. (A hétfőn jelentett 13 339 az előző három nap összesített adata volt.)

Így aztán hiába vitte le a kormány a saját, a társadalmi védettség szempontjából fontos célkitűzését az eredetileg tervezett 7 millió beoltottról 5,5 millióra, hogy majd ehhez igazítva újabb könnyítéseket jelenthessen be, még azt is cammogva közelítjük.

Eddig összesen 5 486 514-en kapták meg az első oltást, a mostani tempóban pénteken jelenthetik be a maszkviselés lazítását. (Egy immunológus szerint amúgy is hiba levenni a maszkot.)

Az oltási hajlandóságra jellemző, hogy kedden mindössze háromezren regisztráltak, egyharmaduk 12-15 éves volt. A felnőtt lakosság 67 százaléka kapott eddig oltást.

52 új fertőzöttet jelentettek. Tegnapi tájékoztatás szerint itthon egyelőre mindössze 9 embernél mutatták ki a korábbinál jóval fertőzőbb delta variánst.

A kórházban lévő covid-fertőzöttek száma tovább csökkent (egy nap alatt 150-ről 126-ra).

Stagnál ugyanakkor a lélegeztetőgépre szorulók száma.

1 újabb halálesetet jelentettek.

A járvány hivatalos halálos áldozatainak a száma 29 992.

Mire számíthattunk a meccs előtt?

Az Eb eddigi parádés nyolcaddöntői alapján egy 9-7-es meccsre

Mi volt a legnagyobb kavarás a meccs előtt?

A dupla sárga mez a meccs előtti felvezetésben, de aztán kiderült, hogy a két IKEA-színű zászlós ország megoldotta: a svédek sárgában, az ukránok kékben nyomták Glasgow-ban, ahol csodás napsütéses időjárás volt este 9 után is.

Mi lett a meccsen?

A mérkőzés esélyese nyilván a svéd csapat volt, a csoportmeccseken a spanyolok elleni, futballfojtogató 0-0 után verték a szlovákokat és egy pazar meccsen a lengyeleket.

Az ukránoknak elég volt, hogy az Eb papíron leggyengébb csapatát, Észak-Macedóniát legyőzték, miközben kikaptak - az Eb-től azóta búcsúzó - Hollandiától és Ausztriától. Vagyis ez sima svéd győzelemnek ígérkezett. Ennek megfelelősen magabiztosabban és agresszívebben kezdtek a svédek, de az ukránok szerezték meg a vezetést. A 27. percben Jarmolenko szuper passza jutott el Olekszandr Zincsenkóhoz, akinek erős, hétméteres lövésébe csak beleérni tudott Olsen.

A svédek ezek után növelték a nyomást, és természetesen Emil Forsberg törte meg az ukránokat. A 43. percben a 16-oson kívülről lőtt kapura, a lövése megpattant, ez pont elég volt a gólhoz. Forsberg ezzel négy gólos lett, beérve Benzemát és Schicket, eggyel elmaradva Cristiano Ronaldótól.

A meccs legjobb 2 perce

A második félidő 55. és 56. perce. Előbb az ukrán Szidorcsuk lőtt kapufát a korábban gólpasszt adó Jarmolenko átadásából. Aztán a túloldalon a gólt szerző Forsberg szintén a kapufát találta el. Ezután a második félidő egy kellemes hátteret nyújtott esti beszélgetéshez. Maradt az 1-1, jött a hosszabbítás.

A nagy fordulat

A svédek nem akarták, hogy 11-esekkel dőljön el, ezért Janne Anderson szövetségi kapitány hármat is cserélt a 97. percben, három támadóval frissített. De Danielson lenullázta a tervet, miután nyújtott lábbal rácsúszott Besedin térdére. A svéd előbb csak sárgát kapott, megvideózták, mire pirosra változott, teljesen jogosan. Besedint le is kellett cserélni.

Ezután orvossorozattá változott a meccs, valaki mindig feküdt a földön, mígnem az ukránok rájöttek, hogy akár meg is lehetne nyerni a meccset emberelőnyben. És meg is nyerték. Zincsenkó adott be balról a 121. percben, jött Artem Dovbik és a nyolc közé fejelte az ukránokat.

A meccs embere

Zincsenkó: gól és gólpassz, de azok is, akik megúszták sérülés nélkül a meccset.

Hogyan tovább?

A meccs végére leharcolt ukránok az angolokkal játszanak majd a négy közé jutásért, aligha bánkódnak emiatt az angolok.

„Fontos lenne augusztus végére a 12-15 éves korosztály minél nagyobb részét beoltani, hogy az iskolakezdés ne jelentsen majd újabb járványhullámot” - nyilatkozta a Magyar Narancsnak Póta György házi gyermekorvos.

Ebben a koronavirus.gov.hu-n felvillantott adat alapján egyelőre nem állunk jól. Az operatív törzs napi jelentésében van eldugva egy adat, miszerint „a 12-15 éves korosztályban eddig 59 ezer gyermeket regisztráltak és 45%-uk már fel is vette az oltást”.

A 12-15 éves korosztályban cirka 400 ezer gyerek van. A kormány engedélyezte ugyan, hogy ha a szülők úgy döntenek, akkor olthassák ezt a korosztályt is, de kampányt nem indított rá. Június 10-e óta lehet a 12-15 éveseket regisztrálni. A fenti adatok alapján eddig 14,75 százalékukat jelentették be oltásra. 6,6 százalékuk kapta meg az oltást.

Póta azt mondta, hogy „tavaly már bebizonyosodott, ahogy elkezdődött az iskola, tíz napra rá már az egekben volt a fertőzöttek száma, csak akkor az a hullám, ott nyár végén nem generált komoly megbetegedéseket, nagyon enyhén átment rajtunk. Most itt van ez a delta vagy indiai variáns, amely, úgy tudni, a gyerekeket is intenzívebben érinti, a körükben is agresszívebben terjed.

Ha újra elkezdenek a gyerekek közösségbe járni, megint elég lesz tíz nap, és újra nagyon sok fertőzöttet fognak regisztrálni. Ki merem jelenteni, hogy így lesz.”

A Házi Gyermekorvosok Egyesület is arra hívta fel egy nemrég megjelent közleményben a figyelmet, hogy a „kamaszok szociális kapcsolataik révén nagy szerepet játszanak a vírus tünetmentes átadásában, amely a víruscirkuláció fenntartásával kedvez újabb mutációk kialakulásának. Nyájimmunitást a fiatalok védőoltása nélkül nem érhetünk el, ráadásul a fertőzés kimenetele még gyermekeknél sem megjósolható, ezért hatékony és biztonságos védőoltás jelenlétében súlyos szakmai hiba a gyermekek természetes immunitására építeni”.

Abból egyébként, hogy 59 ezer gyereket regisztráltak, azt is ki lehet számolni, hogy mennyire belassult a többi korosztálynál a regisztráció. Június 10-én 5 millió 309 ezer regisztrált volt. Azóta 137 ezerrel nőtt az oltásra bejelentkezők száma. Vagyis 19 nap alatt mindössze 78 ezer 16 évesnél idősebb jelentkezett be oltásra, ebben a külhoni magyarok és az itt élő külföldiek is benne vannak már. Vagyis napi átlagban mindössze 4 105 ember regisztrált.

Az oltások ütemén is meglátszik a program lassulása. Gulyás Gergely múlt csütörtökön jelentette be, hogy további lazítások jönnek, ha elérjük az 5,5 millió első beoltottat. (A korábbi 7 milliós tervet közben ejtette a kormány.) 3-5 napon belül jósolta ezt a miniszter, de most az is kérdés, hogy péntekekre egyáltalán meglesz-e az 5,5 millió első beoltott.

Magyarországon a felnőtt lakosság 67,1 százaléka kapta meg legalább az első oltást. Ebben több európai ország is megelőzte Magyarországot (Izland, Málta, Belgium, Finnország), napokon belül előz Hollandia, Dánia, Olaszország és Írország.

Elég nagy fölényben kezdett a spanyol válogatott az Eb-nyolcaddöntőjében a horvátok ellen, de aztán jött a 20. perc, amikor Pedri jó 40 méterről hazapasszolt, de Unai Simón nem tudta lekezelni a labdát, átpattant a lábán, és mire a hálóba ért a játékszer, a kapus már össze is omlott.

Az öngólt a hazapasszoló Pedrinek adta az UEFA.

A spanyol kaput védő Simónnak volt már egy emlékezetes megmozdulása idén, a Koszovó elleni világbajnoki selejtezőn márciusban. Az mondjuk tisztán az ő sara volt.

Ez volt a 9. öngól a mostani Európa-bajnokságon, a korábbiakon összesen született ennyi. A mostani Eb-n eddigi legnagyobb bénázást a szlovákok kapusa, Dubrávka mutatta be, éppen a spanyolok ellen, amikor saját kapujába paskolta be a lehulló labdát.

A spanyolok még az első félidőben kiegyenlítettek a horvátok ellen, a szünetben 1-1.

A magyar kormány 200-200 ezer koronavírus elleni vakcinát ad Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának - jelenette be Szijjártó Péter a V4-csoport lengyelországi találkozóján. A kínai Sinopharm-oltóanyagból ajándékozunk a két országnak. Montenegró és Bosznia-Hercegovina korábban engedélyezte a Sinopharm-használatát.

Bőven van miből adni. A magyar koronavírus-oldalon erről ugyanis nincs fent adat, de az európai járványügyi központ megosztja a tagországokból hozzájuk beérkezett, a felhasznált oltóanyagokról szóló adatokat hetente.

Eszerint a magyar kormány által vásárolt 5 millió adag Sinopharm-vakcinából (amihez az utolsó szállítási körben a kínaiak még hozzácsaptak 200 ezer adagot ajándékként) eddig 1 047 115 első adagot használtak fel, 992 810-en kapták meg a másodikat is. Vagyis a meglévő kínai oltóanyagkészlet 39 százaléka került eddig magyar vállba.

A magyar raktárakban áll még 3 160 075 adag kínai vakcina.

Miután folyamatosan csökken a kínai vakcina iránt is az érdeklődés Magyarországon (a múlt héten már csak 4 878 adagot adtak be első oltásként a Sinopharmból), így valóban el lehet kezdeni osztogatni. Olyan sokat halmozott fel a kormány ebből a vakcinából, hogy ha netán nálunk is úgy döntetnének, hogy harmadik adag is kell a Sinopharmból, nemcsak harmadikat, de még negyedik és ötödik kört is be lehetne adni. Már amennyiben ezt kérnék a kínaival oltottak, és nem inkább egy másik típust.

Az más kérdés, hogy elég gáláns ajándék, ugyanis kifejezetten drágán vettük a Sinopharmot. Amikor a magyar kormány márciusban végül nyilvánosságra hozta a szerződést, abból az derült ki, hogy 31,5 eurót fizettünk egyetlen adagért. A New York Times a világ legdrágább vakcinájának minősítette a magyar beszerzési árat. (A Pfizer fele, a Szputnyik harmadennyibe került.)

A 200+200 ezres ajándék ára mostani árfolyamon 4,4 milliárd forint.

Az 50 milliárd forintos kínai vakciabizniszbe a magyar kormány - szemben az orosz beszerzéssel - beiktatott egy közvetítő céget, a Danubia Pharma Kft.-t. Hogy kik állnak valójában a cég mögött, az elég rejtélyes.

Szijjártó tegnap jelentette be, hogy adunk a cseheknek is 100 ezer vakcinát, hogy fel tudják gyorsítani saját oltási programjukat. Hogy ez pontosan milyen típusú, az nem derült ki, de biztosan nem kínai, mert a cseheknél nem engedélyezett a Sinopharm. A cseheknek már adtunk korábban 40 ezer adag mRNS-vakcinát, de azt csak kölcsönbe. A mostani 100 ezret már örökbe, mert Szijjártó szerint nálunk bőven elég oltóanyag, így a magyar kormány tud segíteni azoknak, akik nem állnak ennyire jól.

Korábban adtunk kölcsön 300 ezer adag AstraZeneca-vakcinát Szlovéniának. Ajándékoztunk már 100 ezer dózis AstraZenecát a Zöld-foki Köztársaságnak, és szintén Astrából 6 ezer adagot Észak-Macedóniának.

Magyarországon az oltási program nagyon belassult, a kormány már rég feladata a 7 millió beoltottról szóló tervét, pedig az fontos lenne, hogy kialakuljon a társadalom védettsége. Az oltottak számának feltornázása helyett inkább 5,5 millió első beoltottnál húzott meg egy újabb határt a kormány, aminek elérésekor újabb lazításokat hoz majd, szinte sehol nem kell majd maszk, és védettségi igazolvány is csak tömegrendezvényeken. A 12-15 évesek oltását is engedélyezték itthon, de a kormány nem indított rá kampányt.

Magyarországon a felnőtt lakosság 67,1 százalékát oltották be az európai járványügyi szervezet adatai szerint, Csehországban 55,7 százalékot. A magyarnál nagyobb a felnőtt lakossági első oltási aránya:

• Izlandon (82,6 százalék)
• Máltán (71,6)
• Belgiumban (71,5)
• Finnországban (70,3)

Közel annyi, mint nálunk:

• Dániában (66,7)
• Hollandiában (66,2)
• Írországban (64,4)
• Olaszországban (64,4)
• Ausztriában (63,2)

Második oltássokkal viszont sokkal jobban állunk.

A számok alapján kifejezetten jó tornája volt Cristiano Ronaldónak, 5 gól szerzett és egy gólpasszt is adott négy meccs alatt. Nagy tornákon most szerezte a legtöbb gólt:

• 2004-es Európa-bajnokság - 2 gól, 2 gólpassz
• 2006-os világbajnokság - 1 gól
• 2008-as Eb - 1 gól, 3 gólpassz
• 2010-es világbajnokság - 1 gól, 1 gólpassz
• 2012-eb Eb - 3 gól
• 2014-es világbajnokság - 1 gól, 1 gólpassz
• 2016-os Eb - 3 gól, 3 gólpassz
• 2018-as világbajnokság - 4 gól
  
• 2021-es Eb - 5 gól, 1 gólpassz

Senki nem jutott még 20 gól fölé Európa-bajnokságon és világbajnokság együtt, a portugál a franciák elleni csoportmeccsen a Puskásban a 21. gólját szerezte.

A portugálok azonban címvédőként már a 16 között kiestek Belgium ellen tegnap. C. Ronaldo nem sokat tett hozzá a csapat játékához. Egy szabadrúgása találta el a kaput. (2004 óta 28 szabadrúgást küldött kapura Eb-meccseken, egyszer sem lőtt gólt ezekből.)

A kiesést elég durcásan viselte, előbb a földhöz vágta a kapitányi karszalagot.

Majd nem vigasztalta meg az sem, hogy Lukaku hosszan magyarázatot neki valamit.

A pályáról lefelé jövet újra a földre dobta a karszalagot, és bele is rúgott. Valaki más vette fel helyette.

A 36 éves Ronaldo a jövő évi világbajnokságon vélhetően még ott lesz a pályán, de a 2024-es Európa-bajnokságon már aligha.