Pálinkás József ÚVP-je és Gémesi György Új Kezdete mellett a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ korábbi ismert arcai csatlakozhatnak az ellenzéki miniszeterelnök-jelölt új konzervatív jobbközép pártjához a Telex írása szerint, de az exjobbikos Bencsik Jánossal is tárgyal a hódmezővásárhelyi polgármester. A cikkben az áll: ha a hat párt belemegy, már jövőre saját parlamenti frakciója lehet Márki-Zay Péternek.

Az már korábban kiderült, hogy a miniszterelnök-jelölt az Új Világ Néppártra és az Új Kezdetre bazírozna, ám emellett jobboldali polgármestereket, volt minisztereket, nagyköveteket és értelmiségieket is bevonna.

„Még nincs meg az új formáció neve, de több ötlet is van” – mondta a Telexnek Márki-Zay, amikor az új pártról kérdezték. Reményei szerint januárra sikerül megállapodni a partnerekkel az együttműködés részleteiről, úgymint az alapszabályról, a névről és a szervezeti működésről. A párt vezetőjét a tagság választja majd, de az biztos, hogy az első időszakban nem Márki-Zay Péter lesz az, mert ő csak a jövő áprilisi választás után csatlakozna a formációhoz.

A Telex több ismert nevet felsorolt, akik benne lehetnek a még névtelen pártban. Ilyen Gyenes Szilárd, az Új Kezdet alelnöke, Jeszenszky Géza egykori külögyminiszter, Bod Péter Ákos korábbi jegybankelnök, Szalma Botond, a KDNP volt budapesti elnöke, Szent-Iványi István egykori külügyi államtitkár, vagy Herényi Károly, a néhai MDF valahai szóvivője is.

„A folyamat még nagyon az elején tart. Amikor először olvastam Márki-Zay Péter nyilatkozatát, magam is meglepődtem” – mondta a Telexnek Hohn Krisztina, a Gémesi által elindított Új Kezdet elnöke. Pártja nyitott az együttműködésre, de mint kiderült, csak jövő csütörtökön ülnek először tárgyalóasztalhoz, azaz jóval kezdetlegesebb ez a kezdeményezés, mint ahogy Márki-Zay beszél róla.

Milos Zeman köztársasági elnök nem hajlandó kinevezni külügyminiszterré Jan Lipavskyt, a Kalózpárt jelöltjét. Az államfő az MTI híre szerint kifogásolja, hogy Lipavskynak nincs felsőfokú végzettsége, és hogy tartózkodóan viszonyul Izraelhez és a Visegrádi Négyekhez. Ez abból a közleményből derült ki, amelyet Jirí Ovcácek elnöki szóvivő hozott nyilvánosságra.

Zeman azt állítja: az alkotmány nem írja elő számára, hogy kötelező módon elfogadjon minden javaslatot, amelyet előterjesztenek neki. Az elnöknek néhány más miniszterjelölt ellen is kifogásai vannak, de azokat hajlandó kinevezni.

Petr Fiala kinevezett miniszterelnök már szerdán bejelentette, hogy panasszal fordul az alkotmánybírósághoz, és az államfői jogkörök tisztázását fogja kérni, amennyiben Zeman nem nevezi ki az általa javasolt összes jelöltet.

Csehországban már hetekkel korábban arról szóltak a hírek, hogy a köztársasági elnöknek egy jelölttel szemben kifogásai vannak, és a sajtó már akkor megírta, hogy a kalózpárti Lipavskyról lehet szó. A választások után kialakult cseh belpolitikai helyzetet ebben a cikkünkben elemeztük részletesen.

Visszatért a kórházba a háromszoros világbajnok brazil futballista, ahol folytatják vastagbéldaganatának kezelését. A 81 esztendős Pelénél augusztus végén diagnosztizálták a tumort, szeptember elején megoperálták, majd hetekig az intenzív osztályon lábadozott, ahonnan október elején, állapota javulása után engedték haza. A kórház tájékoztatása szerint minden idők egyik legzseniálisabb labdarúgójának állapota stabil, és a kemoterápiás kezelések után várhatóan napok múlva hazatérhet. Pelé 1958-ban, 1962-ben és 1970-ben nyert vb-t a brazil válogatottal, amelynek színeiben 92 találkozón 77 gólt szerzett. (via MTI)

Amikor én még kissrác voltam, és elkezdtem zenét hallgatni úgy, hogy oda is figyeltem rá, akkor az Omega kicsit öreg együttesnek számított már. A hetvenes évek közepén volt ez, fiatalnak akkor éppen a Piramis minősülhetett vele szemben. De azért lehetett szeretni az Omegát is, annak tudatában, hogy ők a legnagyobbak magyarul, olyanok, mint a futballban az Újpesti Dózsa. A régi riválisok nem voltak sehol, az Illésben Szörényi Levente helyett Serfőző Anikó énekelt már – igaz, szépen –, a Locomotiv GT meg túl intellektuálisnak tűnt, és nem volt elég kemény.

Az Omega akkor már a hetedik lemezénél tartott, nemsokára jött a nyolcadik, és azt írták az újságok – bizonyára a Pulzus c. tévéműsorban is bemondták –, hogy Keleten és Nyugaton egyaránt roppant sikeres. Úgyhogy fel lehetett nézni rá lentről, különös tekintettel Kóbor Jánosra, akinek rendkívüli volt a haja a fején, és a hangja is vagány, noha máshogy, mint Révész Sándoré.

Egy szó, mint száz, érdeklődő természetű lévén megismerkedtem apránként a zenekar munkásságával visszamenőleg is behatóbban – a Slágermúzeumban rendszeresen adták a Petróleumlámpát és a Gyöngyhajú lányt, ám én éreztem, hogy ez csupán a fecsegő felszín –, és találtam sok-sok klassz dalt. Még egy darabig követtem a fejleményeket jelenidejűleg is, konkrétan a tizedik lemezig, ennek az volt a címe, hogy X., de a tizenegyedik már nem jött be.

Akkoriban, a nyolcvanas évek elején sokan bonyolódtak new wave-eskedésbe – pl. a Piramis és a V' Moto Rock is az Omegához hasonlóan –, de ez senkinek sem állt jól. Úgyhogy az időutazásom, amit foganatosítok Kóbor János halála alkalmából – vagyis az emlékére –, szűk másfél évtizedet fog felölelni. Egy lemez, egy dal, ahol lehet, ott kikerülve a legátütőbb slágereket. Nem mindenütt lehet, elárulom előre.

Az 1968-as első albumról pont hogy ez volt az egyik legnépszerűbb szám, a Ha én szél lehetnék, az előzmény kislemeznek is ő volt a B-oldala. Kedves kis könnyedkedés, amin a népzenés hatás csavar egy egészségeset.

Sokat hardrockolt az együttes már a Tízezer lépésen is, a Tékozló fiúkból nem nehéz kihallani a Deep Purple-hatást, orgonástul és áriázós háttérvokálostul.

A legszebb Omega-dalok balladák, giccshatáron hol innen, hol túl, mikor hogy sikerült. A vándortematika akkoriban elöntötte a slágerszövegeket, pedig nem is volt egyszerű elmenni messzire. Talán pont emiatt. Az éjszakai országúton lehetett az egyik első ilyen.

Erre a dalra ballagtam. Komolyan. Semmi Gaudeamus igitur, semmi Ballag már a vén diák, hanem: Egy nehéz év után. Jóval előttünk kezdődött ez ott nálunk, és úgy tudom, hogy velünk végződött. Fogalmunk sem volt, hogy Presseréknek üzentek ezzel is Kóborék, mint a Hűtlen barátokkal ugyanezen a lemezen dettó. Meg az sem zavart minket, hogy nem egy, hanem tíz évig jártunk iskolába. Magam felé hajlik a kezem: a könyvemben van erről egy egész fejezet, sőt ott figyel a dal a soundtrackben is.

A kisgyermek elmegy, elege van emberekből, akik hidegek. Az a szándéka, hogy addig megy, amíg lesz egy kis sziget, ahol boldog lesz. Kóbor János nem szól, hogy nincsenek szigetek. Nem könnyű eldönteni, hogy ezt helyesen teszi-e, vagy sem.

A Nem tudom a neved az Omega egyértelműen legjobb hardrockos száma. Minden a helyén van benne. Egyesek nem szeretik a hosszú instrumentális pilinckázást, ami a második felében található, de nekem bejön az is.

1977-ben az Omega úgy érezte, ideje felpattanni a spacerockos hullámra. A közönség nem bánta, ellenkezőleg, ezzel a lemezzel indult az együttes legdiadalmasabb korszaka. Külföldön is: a Time Robber című angol nyelvű verzióból egymilliót adtak el. A dalok kb. felét szerettem, az Éjféli koncertet különösen. Hátul a színfalaknál idősebb úr, fejet csóvál, és tölt még magának. Ő vajon ki lehetett?

A Csillagok útjánról a Léna lett a legnagyobb sláger, ez az a helyzet, amikor nem lehet mást választanom. Nemrég tudtam meg, hogy ez rendszer- és szovjetellenes dal. Azért, mert Léna eltűnt egy hajnalon. Elvitte a KGB szegényt. A trojka sem tudott akkor továbbmenni a friss havon.

Az űrrockkorszak harmadik lemezének, a Gammapolisnak 650 ezer vásárlója volt Magyarországon. Az Ezüstesőben van egy ilyen sor, hogy lángvirágok füstje száll, Bródy János írta a szövegeket suttyomban.

Útkeresés jött ezután megint, hardockos irányba újfent. Életfogytig rock and roll, erre jutottak Kóbor Jánosék. Aki azt énekelte, hogy mit érdemel, aki úszni kezd, és nem kell neki segítség, maga keresi a nyílt vizet, és nem hagyja, hogy kimentsék. Mindez 1981-ben történt. Én utána felnőttem szegről-végről, emellett eltelt negyven év, ripsz-ropsz, készült néhány Omega-lemez még, jobbára az érdeklődésem homlokterén kívül, csináltak sok koncertet, nagyszabásúakat, ilyenek nem lesznek többé. Benkő László és Mihály Tamás után elment Kóbor János is. Ennek a rock and rollnak, lám csak, vége van, szomorú dolgok ezek.

(Címlapkép: Fortepan/Szalay Zoltán – Kóbor János és az Omega együttes a Magyar Rádió 6-os stúdiójában 1971-ben)

Pénteken Minszkben ítéletet hirdettek Olga Zolotar ügyében. A 38 éves nőt bűnösnek találták az ellene felhozott vádpontokban, amelyek a következők voltak: szélsőséges szervezet létrehozása és működtetése; a közrendet súlyosan sértő csoportos tevékenység támogatása és szervezése. Zsanna Baranova ügyész előzetesen 5 éves börtönbüntetést kért a zsdanovicsi családanyára, akinek 5 gyermeke van, a legidősebb lánya 17, a legkisebb 4 éves.

Zolotar ártatlannak vallotta magát.

Az ügy tárgyalása november 15-én kezdődött, a záró szakasz a héten zajlott le. A mélyen vallásos vádlott 30-án beszélhetett az utolsó szó jogán, ekkor a Nasa Nyiva tudósítása szerint ezeket mondta: „Azért vagyok itt, mert nem vagyok közömbös ember. Azért vagyok itt, mert Isten meghagyásai szerint igyekszem élni. Anya vagyok, aki meg akarja védeni a gyermekeit. Anyaként és katolikusként az emberi méltóság és a lelki értékek oldalán állok. Minden, amit tettem vagy mondtam, az emberek iránti szeretetből, a hazugság és az erőszak elutasításából fakadt.

Mindannyian Isten gyermekei vagyunk. Mindenkiben ott van a lehetőség, hogy a világot Isten és a szeretet országává tegye. Isten országában nincs gyűlölet, irigység, hazugság, bosszú és rettegés. A szívem darabokra szakad, mert izzik, növekszik a gyűlölet a hazámban, és egyre több a fájdalom. Vezeklésre és megbocsátásra van szükség. Másképpen nem számolhatjuk fel a társadalmi-politikai válságot. Az ellenem felhozott vádak olyan indítékokat tulajdonítanak tetteimnek, amelyek fel sem merültek bennem. Hétköznapi eseményeket, reakciókat, érzéseket kriminalizáltak. Az anyagaimban szerepel egy fotó, amelyen ez a felirat olvasható: »Béke. Szeretet. Szabadság.« Minden szavát aláírom most is. Azt akarom, hogy a hazámban béke legyen. Azt szeretném, hogy az emberek szeressék Istent és egymást. Vlagyimir Korotkevics szavaival szeretném befejezni: »Belaruszban él az Isten«. Az Isten él. Örökké él.”

Ismeretlen számítástechnikai eszközök

Olga Zolotar Zsdanovicsiben, egy fővároshoz közeli kisvárosban élt, és a minszki körgyűrűn vették őrizetbe 2021. március 18-án, egyik – 10 éves – lányával tartott éppen a zeneiskolába. A belügyesek visszavitték az otthonába, házkutatást tartottak, majd a Revoljucionnaja utcai őrsre szállították. Ügyvédje, Andrej Mahalov később azt mondta: vallatása közben fizikai erőszakot alkalmaztak vele szemben. A nyomozás során aztán egyetlen olyan embert sem találtak – vagy egyáltalán: hallgattak ki – aki tagja lett volna Zolotar állítólagos szélsőséges szervezetének. Ez azonban egy pillanatig sem zavarta az ügyészt a vádemelésben.

Zsanna Baranova a vádbeszédében kifejtette: Zolotar megsértette a társadalmi együttélés alapjait, arra okította társait, hogy miként kerüljék el a felelősségre vonást, erkölcsileg támogatta közössége tagjait. A társadalmi rendre súlyos veszélyt jelentő cselekmények a vád szerint ilyen csoportos tevékenységekben merültek ki: jelszavak skandálása, a közlekedés akadályozása, tapsolás, a köznyugalom tartós zavarása, a hatóságok elvárásainak semmibevétele.

A tömegrendezvényeken túl a vád szerint Olga Zolotar az interneten – telefonja és „ismeretlen számítástechnikai eszközök” segítségével – is szervezkedést folytatott. Az ügyész szerint Telagram-chatszobákban ismertette híveivel az ellenállás módozatait, valamint biztatta őket törvényellenes cselekmények végrehajtására. Közös szabadidős programokat szervezett, ennek keretében agitációs anyagokat terjesztettek, rajzokat, feliratokat helyeztek el a házak falain. A vádlott pénzt is gyűjtött a közösség működtetésére, illetve azzal a céllal, hogy az őrizetbe vett ellenzékieknek nyújtott jogi segítséget finanszírozhassák.

Viktor Coj a vádlottak padján

Olga Zolotar szélsőséges szervezetté avanzsált Telegram-csatornájának ez volt a neve: „Zsdanovicsi 2020 – a Coj-dalokat kedvelők klubja.” Viktor Cojról nyilván sokan hallottak Magyarországon is – róla szól Kirill Szerebrennyikov csodás 2018-as filmje, amelyet Nyár címmel nálunk is bemutattak –, a Kino együttes kultikus szereplője volt a rendszerváltás előtt szárba szökkent orosz rockkultúrának. Az énekes 1990 augusztusában halt meg autóbalesetben, ám népszerűsége azóta is töretlen a posztszovjet térségekben és azokban a szubkultúrákban, ahol értik a szövegeit. Fehéroroszország értelemszerűen ilyen. Mindez nem véletlen, dalainak ereje nem kopott semmit, rajongótábora akkor is népes lenne, ha Belarusz vagy Oroszország demokratikusabb és élhetőbb lenne, mint most.

Fehéroroszországban a 2020-as választások és a tiltakozó megmozdulások idején különösen népszerű lett a Várjuk a változást című 35 éves dal, amelyet már a kampányban is használtak, majd ez lett a hónapokon át tartó demonstrációk himnusza. Többször előfordult, hogy zenés eseményeken pusztán azért őrizete vettek és 10 napos elzárással büntettek dj-ket, mert lejátszották a számot. A Kino dalát egyébként a széles közönség először Szergej Szolovjov 1987-es peresztrojkafilmje, az Assza végén hallhatta, akkor senkit sem csuktak le miatta:

Fehér-piros-fehér

Zolotar őrizetbe vételekor a hatóság arra hivatkozott, hogy úgynevezett udvari chatcsoportok – hogy mik ezek, arra lentebb kitérek – adminisztrátora és tömegrendezvények szervezője. E tömegrendezvények alatt teadélutánokat, sétákat, beszélgetéseket értettek. „A zsdanovicsi rendőrséghez több alkalommal is érkeztek bejelentések a helyi lakosság részéről nem engedélyezett rendezvényekről – állították a belügyesek –, ám amikor a járőrök megjelentek a helyszínen, a demonstrálók elrejtették ellenzéki jelképeiket, és azt állították, hogy csak teázni, beszélgetni, szórakozni gyűltek össze."

Zolotar mindazonáltal már ezelőtt a hatóságok látókörébe került, akkor, amikor a választások idején független megfigyelőként kívánt részt venni a szavazatszámlálók munkájának ellenőrzésében, de nem engedték be az általa felkeresett szavazókörbe. Ezt követően valóban ott volt a tömegtüntetéseken, emellett több helyen és számos alkalommal önkénteskedett, rendszeresen jelen volt például a hírhedt Okresztyin utcai fogdánál, segítséget nyújtva azoknak, akik eltűnt hozzátartozóikat keresték. 2021. január végéig háromszor indítottak ellene eljárást, a legsúlyosabb büntetése egy 1450 rubeles bírság volt, ez aktuális árfolyamon számolva több mint 500 dollár, ami nagyjából egy fehérorosz átlagfizetés.

A rendőrség később hangoztatta: azért nem vették őrizetbe Zolotart korábban, mert nem tudtak eltekinteni attól, hogy 5 kiskorú gyermeket nevel. A március 22-ei házkutatáskor viszont úgymond találtak Zolotarék lakásának erkélyén egy fehér-piros-fehér zászlót – ez az ellenzéki mozgalmak legfontosabb jelképe –, majd behívták tanúskodni Olga férjét, Szergej Gankevicset, és minden előzetes figyelmeztetés nélkül 10 napos elzárást szabtak ki rá. Ekkor már nem zavarta a hatóságot, hogy a kiskorú lányok teljesen magukra maradnak.

Tiltakozós teadélutánok

A belorusz szervek Zolotar őrizetbe vétele előtt nem sokkal mentek rá nagy lendülettel a már említett udvari chatszobákra. A fogalom a kiscsoportos tiltakozásokat takarja. A lényege, hogy a tömegtüntetések elsorvasztása után a kisebb közösségek folytatták az ellenállást. Ezek valóban Telegram-csatornákon szerveződnek, szomszédok, lépcsőházak, lakóközösségek körében, főként Minszkben és nagyobb városokban. A csoportok tagjai chatszobákban vitatják meg ügyeiket, emellett „élő” rendezvényeket is szerveznek, mint a szóban forgó teadélutánok, séták, táncmulatságok, kis létszámmal összehozott akciók. Ennek a mozgalomnak is lett himnusza, az orosz Spleen együttes húszéves dala, amelynek az a kezdő mondata, hogy „az idei nyár előtt nem is ismertük egymást”. Ez pontosan fedi a lényeget, a folyamatosan és fokról fokra durvuló hatalom, valamint az elnök-diktátor iránti gyűlölet összehozta azokat az embereket, akiknek előzőleg szinte semmi közük sem volt egymáshoz.

Márciusban a hatóságok több mint ezer ilyen „udvari chatszobát” azonosítottak és minősítettek – meghökkentő módon – szélsőséges szervezetnek. A Zolotar-ügy egyik különösen szürreális eleme, hogy a „Zsdanovicsi 2020 – a Coj-dalokat kedvelők klubja” első körben bele sem került a szórásba, extremista mivoltára csak október 22-én, hét hónappal a vádlott őrizetbe vételét követően csodálkoztak rá.

Mint a mai napon meghozott ítéletből kitűnik, Anasztaszija Popko bírót nem befolyásolták a vádiratba foglalt abszurditások, és nem hatották meg Olga Zolotar utolsó jogán elmondott szép szavai, sőt a hivatkozások sem: Isten és a jelentős XX. századi fehérorosz költőtől származó idézet sem segített. A bíró 4 év börtönre ítélte a Coj-dalok kedvelőinek „vezérét”.

A Vjaszna 96 jogvédőinek összesítése szerint jelenleg 896 politikai fogoly várja a szebb időket Alekszandr Lukasenko börtöneiben.

Miközben a nemzetközi közvélemény azzal van elfoglalva, hogy megtámadja-e Oroszország Ukrajnát, és ha igen, mikor (egyelőre várhatóan semmikor, legalábbis addig, amíg Vlagyimir Putyin ereje meg nem roppan belpolitikailag, amire az idén vagy a közeli közeljövőben nem sok esély van; egyelőre az oda-vissza üzengetéseké és az átléphetetlennek nevezett vörös vonalak rajzolgatásáé a terep), aközben Volodimir Zelenszkij, a tévésztárból lett ukrán elnök egyre intenzívebb és izgalmasabb csatákba bonyolódik hazája határain belül. Az általa nyitott frontok száma és jelentősége folyamatosan gyarapszik, viszont az erős elnöki hatalom kivívása és megtartása felé tett lépései során kezd akadályokba ütközni.

Zelenszkij szerdán tartotta meg szokásos évértékelő beszédét a kijevi parlamentben, ahol több fontos témát is érintett. Beszélt arról, hogy az ukrán vezetés nem tudja megállítani a háborút akkor, ha nem folytat közvetlen párbeszédet Oroszországgal. Meg arról, hogy törvénymódosításokat kezdeményez a kettős állampolgárság intézményének bevezetése érdekében. Arról is, hogy elindítják az "Ukrán Álom" programot, ennek keretében "minden becsületesen adózó állampolgár" ötszázalékos hitelhez juthat, ezt egyebek közt lakás és elektromos autó vásárlására, továbbtanulásra, szakmaváltásra fordíthatja. És még arról, hogy a "Nagy Építkezés" keretében 15 ezer kilométer új út és 810 híd épül rövidesen. Ez a program már megy, a kezdete óta több mint 13 ezer kilométer megépült. Nem mellesleg, ezek jórészt útfelújítások voltak, bár tény, hogy előző állapotukat tekintve valóban indokoltabb új utak építéseként definiálni a rendbe hozásukat.

Néhány napirenden lévő témáról ellenben nem beszélt Zelenszkij. Így a december 1-jén, tehát az évértékelő napján esedékes államcsíny kérdését szóba sem hozta.

Puccs lesz, mondta az elnök

Az ukrán elnök múlt pénteken jelentette be különleges, 5 órán át tartó sajtótájékoztatóján – az újságírók felváltva, kis csoportokban elébe járulva kérdezhettek –: hírszerzési forrásokból tudomása van róla, hogy orosz támogatással államcsíny előkészületei zajlanak, amelyekbe Rinat Ahmetovot, az ország leggazdagabb emberét is bevonták. A puccsra december 1-jén kerülhet sor, tette hozzá. Vagy esetleg 2-án.

A közlés nagyot szólt, maga Ahmetov dühösen tiltakozott, majd három nappal később az SZBU, az ukrán nemzetbiztonsági szakszolgálat bejelentette: nyomozást indított a történtek tisztázására.

A részletekről azóta sem derült ki semmi. Nem volt hír arról sem, hogy bárkit is lelepleztek vagy őrizetbe vettek volna. Bár kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Reutersnek még azt modta, vannak titkos információik, amelyek különleges szándékokra utalnak, a "külső erők" népfelkelést és puccsot próbálnak indítani, de forradalmi hangulat nincs. Smihal nem említette Ahmetovot, ez abból a szempontból nem csoda, hogy a kormányfő néhány éve még az oligarcha egyik kiemelt érdekeltségének, a DTEK óriásvállalatnak volt a vezérigazgató-helyettese.

Színre lépnek a nacionalisták, de ez most nem fontos

Szerdára aztán – hogy átmenetileg, vagy sem, előbb-utóbb kiderül – le is került a téma a központi napirendről. Nemcsak a Radában, a közterületeken sem volt jele puccskísérletnek. Néhány ezer ember utcára vonult Kijevben – háromezer rendőr vigyázott rájuk –, de ők a legkevésbé sem voltak oroszpártiak vagy általuk felbujtottak, ellenkezőleg: Petro Porosenko nacionalistái elsősorban Andrij Jermakot, az elnöki adminisztráció vezetőjét szerették volna eltakaríttatni, akit idegen ügynöknek tartanak, ehhez képest másodsorban követelték Zelenszkij nyugdíjba vonulását és az új parlamenti választások kiírását.

A tervezett államcsínnyel kapcsolatos elnöki megnyilvánulás viszont az elmúlt napokban egyfelől gyorsan mémesült, másfelől az elemzők azóta is törik a fejüket, hogy mi lehetett a politikus valódi célja. Az első számú megfejtés: Rinat Ahmetov pozícióinak gyengítése. Ez annyiban megvalósult máris, hogy az oligarcha érdekeltségeinek részvényei észrevehető mértékben veszítettek értékükből.

Le az oligarchákkal!

Volodimir Zelenszkij, akit megválasztásakor sokan egy másik oligarcha, Ihor Kolomojszkij bábjának tartottak, két év alatt kétségkívül önálló életre kelt, és néhány olyan ügyben is markáns döntéseket mert hozni, amilyeneket előzetesen senki sem várt tőle. A leglátványosabb példája ennek, hogy félreállította Viktor Medvedcsukot, aki három évtizeden keresztül volt ott az ukrán politikai és gazdasági élet közvetlen élvonalában, az elnökök jövésétől-menésétől teljesen függetlenül kiemelkedő befolyással. Ő most érdekeltségei jó részétől megfosztva házi őrizetben várja sorsa jobbra – vagy rosszabbra – fordulását, és nem mellette szólnak szoros kapcsolatai a legfelső orosz politikai körökkel, valamint személyesen Vlagyimir Putyinnal.

Amúgy is kiemelt projektje az elnöknek 2021-ben az ukrán gazdasági és politikai élet oligarchátlanítása, ennek érdekében külön törvényt is előkészíttetett és elfogadtatott szeptemberben. Ennek értelmében az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) dönti el, ki minősül oligarchának, és egy füst alatt listázza is őket. A lajstromban szereplő személyek nem finanszírozhatnak politikai pártokat, és nem vehetnek részt privatizációs eljárásokban.

Az oligarchák nyilvántartásba vételekor figyelembe veszik, hogy az érintett részt vesz-e a politikai életben, van-e befolyása a médiára, tulajdonosa-e monopolhelyzetben lévő vállalatnak, a vagyona meghaladja-e a 85 millió dollárt. Zelenszkij még májusban azt mondta, az RNBO 13 olyan személyt azonosított, akiket oligarcháknak minősíthetnek, de nem nevezett meg egyet sem. Hivatalos lista továbbra sincs, ez legkorábban jövő tavasszal állhat össze.

És akkor mi lesz, ha ez a jóember lekapcsolja a villanyt?

Ezeken a fejleményeken akadt fenn fokozatosan Rinat Ahmetov. Róla legutóbb 2019-ben írtunk részletesebben, amikor kiderült, hogy a rotterdami szén nem rotterdami szén, és ezen rengeteget lehetett keresni. A donbasszi származású milliárdos a 2014-es események után egy ideig nem tudta pontosan, hogy merre kellene mozdulnia, de a kezdeti lavírozást követően idejében állt a győztesek mellé, és bár a vagyona felét-kétharmadát elveszítette, talpon, sőt topon tudott maradni. Annyira, hogy két területen, az energetikában, valamint a vas- és fémiparban egyeduralkodónak számít Ukrajnában, amelynek változatlanul ő a leggazdagabb embere, a Bloomberg szerint kereken 10 milliárd dolláros vagyonnal, ami globálisan a 241. helyezéshez elengendő. Nem elhanyagolható: Ahmetov az elmúlt harminc évben minden elnökkel szót tudott érteni és együtt tudott működni, egyikük sem okozott neki gondokat.

A Zelenszkij–Ahmetov-viaskodás tehát nem múlt pénteken kezdődött – de a puccskísérletes bejelentéssel szintet lépett. Előzőleg csak fű alatt huzakodtak a felek, így az oligarcha által kontrollált tévécsatornákon egyre több olyan talk-show-t adtak le a szóban forgó törvény elfogadása óta, ahol a szereplők az elnököt bírálták. Emellett elkezdték vele szemben felépíteni Dmitro Razumkovot.

Róla nem sokat olvashatott eddig a magyarországi olvasó: a fiatal politikus az elnökválasztási kampányban Zelenszkij embereként sokat tett azért, hogy az orosz anyanyelvű lakosság a színész-komikust válassza, akár csak azzal, hogy szívesen szólalt meg oroszul. Később a parlamenti választásokon a Nép Szolgája listavezetője volt, majd házelnökké választották. Idén ősszel aztán megromlott a viszonya az államfővel – történetesen az oligarchaellenes törvény miatt –, a posztjáról leváltották, a pártból és a frakcióból kilépett. Sokan máris Zelenszkij soron következő kihívójának tartják, népszerűsége közelíti a két számjegyet. Hogy szívesen megméretné magát, azt már meg is említette nemrégiben.

Ahmetov mindenesetre az államcsínyvád miatt tényleg durván kiakadt, és mindent cáfolt, ám az elmúlt napokban már nem habosította tovább a történetet. Hogy mit mond, amúgy sem igazán érdekes. Hogy mit tenne akkor, ha a konfliktus eszkalálódna, az fontosabb. Energetikai érdekeltségei ismeretében ugyanis – nem hatalompárti vélemények szerint – megtehetné, hogy egyszerűen lekapcsolja a villanyt. Másfelől persze nem kizárt, hogy az ellenzéki véleménymondók alábecsülik Zelenszkijt, az SZBU-t és az RNBO-t – amely az utóbbi hónapok tapasztalatai alapján tényleg azt csinál, amit akar, vagyis amit az elnök kér tőle –, hiszen ők azt sem hitték bő fél évvel ezelőtt, hogy Medvedcsuk ilyen könnyedén kiiktatható.

December 2-án este mindenesetre, amikor ez az írás megjelenik, az államcsínynek továbbra sincs nyoma.

Kacsa – ennyivel intézte el hétfőn Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtóügyi tótumfaktuma a Morgenstern-afférral kapcsolatos híreszteléseket. A napokban egymás után kerültek napvilágra különféle információk arról, hogy Oroszország legnépszerűbb rappere, a 23 éves Aliser Morgenstern külföldre távozott, majd a Znak.com arról értekezett, hogy az elnöki adminisztráció ultimátumot adott neki azzal, hogy ha vissza akar térni még ebben az életben, és folytatni óhajtja a bizniszeit, azt csak egy fontos feltétel teljesítésével teheti meg: együtt kell működnie a hatalommal a 2024-es elnökválasztásig hátralévő időszakban, azaz részt kell vennie Vlagyimir Putyinnak és csapatának a kampányában.

A Znak úgynevezett közel álló forrása azt mondta állítólag: "Morgenstern eddig ugyan csak destruktív tartalmakkal kábította a tömeget, de nekünk épp egy ilyen népszerű influenszerre van szükségünk. Óriási a befolyása a tinédzserekre, akik egy-két éven belül potenciális választók lesznek." Ezt az értesülést – vagy spekulációt – utasította vissza Peszkov, de az, hogy hozzászólt az ügyhöz, önmagában is mutatja: az elnöki adminisztráció tisztában van Aliser Morgenstern súlyával és jelentőségével. Különösen onnan nézve beszédes a helyzet, ha felidézzük a 2010-es esetet, amikor Vlagyimir Putyin a kultúra képviselőivel találkozva úgy tett, mintha nem ismerné az őt megszólító Jurij Sevcsukot, minden idők egyik legjelentősebb orosz rockzenészét.

Aliser Morgenstern meneküléséről november 24-én jelentek meg az első hírek. Szemtanúk látni vélték, amint nem is Moszkvában, hanem Szmolenszkben a feleségével együtt felszáll egy Minszkbe tartó vonatra. Ez azért volt furcsa, mert fellépéseinek naptárában nem szerepeltek fehéroroszországi események, ezzel szemben 26-án a Gipsy nevű moszkvai klubban lett volna koncertje. A lemondásról az intézmény vezetője aznap értesítette a közönséget, mondván, tőlük független fejlemények miatt halasztották 2022-re a fellépést. Röviddel később a Ren Tv közzétette: a rapper már Dubajban van egy hotelben, nem akárhol, a Palm Jumeirah szigeten, majd a menedzsere publikált vicces videót arról, ahogy a felesége egy kerekesszékben tologatja a férjét a populáris emírségekbeli nagyváros repülőterén.

Napjaink első számú orosz popsztárja nem véletlenül lépett le. Alekszandr Basztirkin, az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság (rövidítve: SZK) első embere előzőleg azzal vádolta meg nem hivatalosan – de nyilvánosan, egy konferencián –, hogy kábítószerekkel kereskedik az interneten. Morgenstern nem várta meg, amíg a maguk valóságosságában becsöngetnek hozzá a civilbe öltözött egyenruhások, ehelyett felszállt a vonatra, amelyen eljuthatott külföldre anélkül, hogy a határőrök ellenőrizzék az útlevelét. Annál inkább, hogy nem ez az első ügye, és hogy az elmúlt időszakban egyes nyilatkozatai biztosan nem jöttek be ott fent. De menjünk sorjában.

Ki ez az ember?

Aliser Morgensternnek jelen pillanatban 11,4 millió feliratkozója van a YouTube-on, emellett havonta 2,2 millióan hallgatják a Spotifyon, míg a hasonló orosz platformokon messze-messze lekörözte összes honfitársát. Mindezt alig néhány év alatt érte el, úgy, hogy a semmiből indult, kamaszként paródiavideókat töltött fel a fő-fő videómegosztón elindított csatornájára.

1998-ban született Ufában, eredeti családneve Valejev, származását tekintve felerészt orosz, felerészt baskír, alkoholista apját 11 éves korában elveszítette. A vonatkozó életrajzi adatok – vagy legendák – szerint 16 évesen már dolgozott, autót és ablakot mosott, szórólapokat osztogatott, küldöncködött. A felsőoktatással háromszor próbálkozott – járt pedagógiai és műszaki főiskolára –, mindannyiszor gyorsan kirúgták. Ám a YouTube-csatornája egyre népszerűbb lett, a 100 ezer feliratkozót 2017-ben érte el, egy évre rá 1 milliónál tartott, a 10 millióra 2021-ig kellett várnia.

2018-ban kapták fel rá a fejüket a szórakoztatóiparban, amikor párbajra hívta a már befutott rappert, Jurij Hovanszkijt, utóbbi visszautasította. Egy hónappal később megjelent az első EP-je Hate Me címmel, augusztusban egy reklámvideójával 500 ezer rubelt keresett, ebből 100 ezret szó szerint felgyújtott és elégetett. Szeptemberben debütáló klipje a Vkontaktye oldalon toplistás lett, októberi nagylemezét az orosz közösségi hálón egy nap alatt 50 ezren reposztolták, ez az első ilyen típusú országos rekordja.

2019-ben már abszolút sztár volt, rengeteg saját és közös projekttel más hazai előadókkal, majd 2020 végképp az ő éve lett. Januárban kiadott újabb lemezét 2 nap alatt 21 milliószor hallgatták meg a Vkontaktyén, a Forbes júniusi listáján a legsikeresebb fiatal oroszok közé sorolták évi 1,5 millió dolláros bevételével, novemberben közös számot készített az amerikai Lil Pumppal. 2021-ben egymás után adta ki az újabb lemezeket, augusztusban feleségül vette Dilara Zinatullinát.

Jöttek balhék

2021 februárjában az Alfa Bankkal forgatott reklámfilmet, ami nem jött be a hatóságoknak, úgy vélték, pénzintézeti hirdetésekben nem szerencsés alkoholfogyasztást propagálni, nőket megalázni, hasonlókat cselekedni. Áprilisban indították el az első ügyét a kábítószerek népszerűsítése tárgyában, a bíróság bűnösnek találta a Rozébor 2 és a Family című videók alapján, és 100 ezer rubelre büntette.

Talán kisebb a jelentősége, de még abban a hónapban Ukrajna besorolta a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek közé, és kitiltotta az országból. Az SZBU szerint Morgenstern a fellépésein az erőszak és a kegyetlenkedés kultuszát propagálja, illetve a kábítószereket is propagálja, és ez nem szép dolog.

A szerek júliusban ismét előtérbe kerültek, ekkor Szergej Zsorin, a rapper ügyvédje bejelentette, négy további videóklip kapcsán vizsgálódtak a hatóságok, ezeket tüzetesen megtekintve nem bukkantak további jogsértésekre.

De mi a gond valójában?

Aliser Morgenstern befolyása, pontosabban hatása valóban hatalmasra nőtt a tinédzserek körében, és világos az is, hogy nem a konzervatív értékrendet mutatja be példaként. Számai és videói a pénzről, a drogokról, drága italokról, autókról, nőkről szólnak – csakhogy ez önmagában még nem rengethetne meg egy masszív rezsimet. Ha valóban kereskedne is kábítószerrel, ahogy Basztirkin megpendítette, az meg sima büntetőügy lenne. Történt azonban más is.

Aliser Morgenstern november elején interjút adott a neves riporternek, Kszenyija Szobcsaknak. Ebben elmondta: nem érti a győzelemnapi ünnepségek hagyományát. Elmúlt 76 esztendő a háború óta, ehhez képest minden évben milliókat költenek el valamire, ami senkit sem érdekel. Bizonygatnak, erőltetnek valamit, pedig már nincs is mire büszkének lenni. „Évről évre emlékezgetni arra, hogy valamikor valakit legyőztünk valahol, hát nem is tudom” – merengett.

Ilyet bizonyára nem kellett volna tennie egy országban, amely a mai napig a nagy honvédőnek nevezett háborúban aratott győzelemre építi az identitását szinte teljes egészében. Az Oroszország Veteránjai mozgalom nyomban feljelentette a rappert az SZK-nál, amely jelenleg is tanulmányozza, hogy az interjúban elhangzottak nem minősülnek-e a nácizmus rehabilitálására tett kísérletnek.

Szergej Zsorin ügyvéd hétfőn azt mondta, nem tudja megerősíteni, hogy Morgenstern elutazása és Basztirkin szavai között van közvetlen összefüggés. Annyit megjegyzett: tapasztalják, hogy egyre nagyobb az ügyfelére gyakorolt nyomás a hatalom részéről.

Aliser Morgenstern az elmúlt években több alkalommal is átverte a publikumot, a médiahack visszatérően gyakorolt műfajnak számít a részéről. Jelenleg azonban úgy tűnik, nem erről van szó. Nem egy könnyed nyaralásról egy felkapott helyen, hanem sokkal többről. Akárhogy is, izgalmas lenne esztétikailag, ha készülne a közeljövőben egy Vlagyimir Putyint népszerűsítő Morgenstern-videó, mondjuk olyasfajta, amilyen az Alfa bankos is volt:

A kormánypárti képviselők szavazataival a parlament elfogadta a „gyermekvédelmi” népszavazásról szóló határozati javaslatot. A népszavazást valószínűleg a tavaszi országgyűlési választásokkal együtt tartják meg, ez a határozati javaslat szerint azt jelenti, hogy kb. 5,5 milliárd forinttal kerülhet többe az esemény. Az összeg önállóan megrendezett népszavazás esetén 12 686 900 000 forint lenne.

A parlamenti választással egyidejűleg megtartott referendum politikai haszna kormányoldalról sokszoros: a garantáltan magas részvételnek köszönhetően a kezdeményezőknek nem kell aggódniuk az érvényesség miatt, emellett a választók Fidesz melletti mobilizálását is segítheti az „árukapcsolás”. Arról, hogy népszavazást és választást egyidejűleg is lehessen tartani – a korábbi tilalmat eltörölve –, három héttel ezelőtt, november 9-én határozott a parlament.

A 4 népszavazási kérdésről külön-külön szavaztak most a képviselők, az ellenzék távol maradt a döntéshozataltól. Az LMP már reggel jelezte, hogy bojkottálja a határozathozatalt ez ügyben, és végül a többi párt is így cselekedett. Ezek után egyhangú döntések születtek, az első két kérdésnél volt egy-egy tartózkodó, a harmadiknál és a negyediknél annyi sem.

A 2022. tavaszi népszavazás kérdései a következők:

• 1. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• 2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• 3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• 4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Orbán Viktor miniszterelnök júliusban – a Pegasus-botrány kirobbanásakor – jelentette be, hogy a kormány „gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez. A Nemzeti Választási Bizottság jóváhagyta a kormány kérdéseit, ám ezeket több magánszemély és szervezet megtámadta a Kúrián. A Kovács András bíró által vezetett kúriai tanács elutasította a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” kérdés hitelesítését, ami miatt a kezdeményező Alkotmánybírósághoz fordult, de végül lemondott róla, így öt helyett „négynemes” lesz a népszavazás.

Ezt Áder János köztársasági elnök írja majd ki a parlamenti választásokkal együtt.

A 34 éves argentin futballista hetedszer kapta meg az év legjobbjának járó díjat, ami abszolút rekord az elismerés történetében. Lionel Messi először 2009-ben, hatodszor 2019-ben lett aranylabdás. Korábbi sikereit a Barcelona játékosaként érte el, most viszont már a Paris SG színeiben nyert, ahová nyáron igazolt át, a klubnak először van díjazottja. Messi győzelmében nyilvánvalóan jelentős szerepe volt annak, hogy az idén sikerült megnyernie Argentínával a Copa Americát, és a torna legjobbjának is őt választották. "Hihetetlen itt lenni – nyilatkozta a bejelentés után a gálán. – Megígérhetem, hogy harcolni fogok az új klubomért is."

Gázrobbanás okozott súlyos károkat Nova Odesza város egyik lakóházában Ukrajnában. A város nincs távol a jól ismert Fekete-tenger parti Odeszától, de már a szomszédos Mikolajiv megyében található. A szombati tragédia 3 emberéletet követelt, emellett 4-en megsérültek, ők valamennyien sokkos állapotban vannak. A detonáció gyakorlatilag lebontotta a 4 emeletes épület sarkát, miáltal több lakás teljesen megsemmisült. A mentési és bontási munkálatok még zajlanak, a harmadik áldozat holttestét vasárnap délután találták meg.

Ezt Anatolij Antonov nagykövet közölte a Szolovjov Live YouTube-csatornának nyilatkozva. A misszióvezető elmondta, az orosz diplomáciai képviseletek káderhiánnyal küzdenek, és nehezményezte, hogy a házastársak vízumának megvonása, illetve az a tény, hogy a gyerekeik nem kapnak beutazási engedélyt, családok szétszakadásához vezetett.

A diplomata kifogásolta, hogy az amerikaiak továbbra is ellenfélként tekintenek Oroszországra, és úgy vélekedett, hogy Washington az Ukrajna elleni orosz "fenyegetés" állandó emlegetésével Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kudarcait próbálja mentegetni.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke vasárnap a TASZSZ-nak nyilatkozva kijelentette: biztos abban, hogy Moszkva megfelelő és arányos választ fog adni a lépésre.

Válaszul az orosz diplomaták korábbi kiutasítására, valamint az Oroszország ellen bevezetett szankciókra, Moszkva áprilisban korlátozta orosz állampolgárok alkalmazását a moszkvai amerikai nagykövetség számára. Augusztus 1. óta a képviseleten 120 munkatárs dolgozik, ami öt év óta a legalacsonyabb létszám, 2017-ben még tízszer ennyien voltak. A csökkenésre hivatkozva a diplomatavízumokon kívül minden más amerikai beutazási engedély kiadása leállt Moszkvában.

Oroszországnak október végén Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint mintegy 200 diplomatája volt az Egyesült Államokban, de ebben a számban benne vannak az ENSZ mellett működő állandó képviselet alkalmazottjai is. (via MTI)

Magyarország miniszterelnöke november 28-án legalább három nagyon cuki cselekedetet vitt véghez. Először: megköszönte Aninak, hogy jóban-rosszban együtt, annyi éven át, és az engedélyt is megadta a hosszan tartó országjobbításra. Ez nem eredeti felvételen történt, hanem a néhány héttel ezelőtti Fidesz-kongresszuson elmondott beszédből kiragadott részlet segítségével, de annyi baj legyen.

Másodszor: válaszolt a kedves gyerekek kérdéseire. A rövidke videóból egyebek mellett megtudtuk, hogy nem szokott társasozni az unokáival, mert kicsik, így inkább labdáznak, és bevallotta, hogy hiába próbálta elintézni mindig, hogy legyen hó karácsonykor, nem sikerült. Van, amire ő sem képes, így megy ez.

Harmadszor: a magyarországi zsidó szervezetek vezetőinek címzett levél útján köszöntötte a hazai zsidóságot hanuka ünnepén. "Ahogy a nappalok rövidebbek, az esték pedig hosszabbak lesznek, egyre jobban vágyunk a fényre, a hagyományos finomságokra és a családi körben töltött, örömteli napokra" – írta. "Az idei évben – folytatta –, amikor egy világjárvány és a népvándorlás hullámai között érkezik meg az ünnep, még szebben ragyognak hanuka lángjai, melyek a reménységet és a csoda valóságát hirdetik." Így fejezte be: "Engedjék meg, hogy Magyarország miniszterelnökeként tisztelettel köszöntsem Önöket a fény ünnepén." Videó erről nincs.

Az áradó szeretet hullámait nem lesz könnyű még hullámzóbbá tenni az advent második, harmadik, negyedik vasárnapján, de drukkolunk, hogy sikerüljön.

Az MTI tudósítása szerint Skribek Alen kihagyott ziccerével indult a találkozó, és utána is a zalaiak játszottak veszélyesebben, azonban minden helyzetüket elpuskázták, vagy Markek Tamás védett bravúrral. A félidő közepétől mutatott először életjeleket a passzívan futballozó Puskás Akadémia, komoly lehetősége viszont nem akadt.

A fordulást követően a szünetben kettőt cserélő felcsútiak szerezték meg a vezetést, ám a játék képe nem változott: a ZTE támadott és birtokolta többet a labdát, a hazaiak védekeztek. Nagy energiákat mozgósított az egyenlítés érdekében a vendégcsapat, ám Markek mindent védett. A végén eldönthette volna a meccset a Puskás Akadémia, ehelyett a zalaiak egyenlítettek Zimonyi Dávid jóvoltából a 93. percben, megmentve egy pontot.

Óriási esélyt szalasztott el a pontvesztéssel a tabellaharmadik felcsúti együttes, hiszen megelőzhette volna a Kisvárdát, sőt beérhette volna a listavezető FTC-t is az NB I-es labdarúgó-bajnokságban.

79 éves korában elhunyt Sir Frank Williams, a Forma–1-es Williams csapat alapítója és névadója. Az istálló bejelentése szerint a pénteken kórházba szállított egykori csapatvezető vasárnap reggel hunyt el.

Az 1986-os autóbalesete után tolószékbe kényszerült Williamsnek már nem volt érdekeltsége a csapatban azóta, hogy tavaly az amerikai Dorilton Capital megvásárolta azt.

Az 1977-ben alapított istálló Frank Williams irányításával 7 egyéni és 9 konstruktőri vb-címet ünnepelhetett – többek között Nelson Piquet és Nigel Mansell révén –, ezzel a Forma–1 történetének egyik legsikeresebb csapata. Vb-címet utoljára 1997-ben ünnepelhettek, futamot 2012-ben nyertek.

Milos Zeman cseh államfő vasárnap kormányfővé nevezte ki Petr Fialát, a Polgári Demokratikus Párt elnökét. Fiala azonnal letette a hivatalos esküt.

Zeman hétfőtől december 13-ig külön-külön találkozni akar a miniszterjelöltekkel, utána nyílik meg az út az új kormány megalakulásához. Az államfő korábban közölte, a 17 miniszterjelölt közül egy ellen vannak kifogásai. Nevet nem mondott, de a sajtó szerint Jan Lipavsky kalózpárti külügyminiszter-jelöltről van szó. Ezt hivatalosan nem cáfolták, de nem is tagadták. Petr Fiala azt mondta, már tájékoztatta az elnököt a jelöltekről. Ismételten leszögezte, hogy kiáll valamennyiük mellett.

Tekintettel arra, hogy Milos Zeman koronavírustesztje csütörtökön pozitív lett, és kéthetes karanténba kellett vonulnia, az államfő és az általa kinevezett kormányfő közvetlenül nem találkozhatott. Az elnök a kinevezés idején átlátszó fallal volt elszigetelve Petr Fialától és a hivatalos ceremónia többi résztvevőjétől.

Fiala kinevezésével Csehországnak néhány hétig két kormányfője lesz: Andrej Babis az ügyvezető, Petr Fiala pedig a kinevezett miniszterelnök. Az alkotmány szerint a tényleges hatalom az új kormány hivatalos kinevezéséig az ügyvezető kormány kezében van. Petr Fiala azt nyilatkozta, hogy kormánya december közepén szeretné átvenni az ország irányítását.

Fiala az új ötpárti cseh kormánykoalíció közös kormányfőjelöltje volt. Ezt a koalíciót az októberi csehországi képviselőházi választásokat megnyerő Spolu hármas szövetség és a vele közösen kormányt alakító kétpárti PirSTAN szövetség alkotja. Az öt párt már aláírta a koalíciós szerződést.

A cseh választások hátteréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Szombat este egy újabb repülőgépnyi közel-keleti ember tért vissza a hazájába Minszkből. Erről az iraki légitársaság adott hírt a közösségi oldalán.

A fehérorosz ellenzéki Zerkalo.io összesítése szerint eddig össszesen 5 géppel 1876 ember utazott el az elmúlt napokban. A szombati utasok valamennyien iraki állampolgárok voltak, akik hiába próbáltak átjutni az Európai Unióba a lengyel vagy a litván határon.

A migrációs válság november 8-án lépett szintet Bruzgi/Kuznica határátkelőhelynél, ahol rövid idő alatt több ezren gyűltek össze. Az elmúlt napokban valamelyest normalizálódott a helyzet, miután az elsősorban iraki kurdisztáni tömeg egy részét egy Grodno városához közeli logisztikai központban helyezték el, illetve különböző légitársaságok többeknek segítettek visszatérni oda, ahonnan elindultak.

Friss hír ugyanakkor az is, hogy a fehérorosz–litván határon éjszaka megtalálták egy közel-keleti férfi holttestét, a litvánok és a lengyelek pedig továbbra is rendszeres határsértési kísérletekről számolnak be. A válság hátterét legutóbb az ide kattintva elérhető podkasztunkban elemeztük részletesebben.

Azon még soha nem gondolkodtam, hogy a karácsonyi film külön műfaj konkrétan, most is mások juttatták eszembe, azzal a megmondással, miszerint Tiszeker Dániel Nagykarácsonya, amit a héten mutattak be a mozikban, hazaiból az első ilyen. Nem létezik, morfondíroztam a magam módján magamban, és elkezdtem kutakodni az internet világában, de tényleg nem találtam semmi érdemit.

Szörény Rezső 1978-as BUÉK-ja majdnem stimmel, de az is szilveszteri, miként a címéből is kiviláglik, és nem éppen komédia. Ha már itt tartunk, vagyis a hetvenes éveknél: minden idők egyik legjobb szovjet romantikus vígjátéka, az 1975-ös A sors fintora ellenben tipikus karácsonyi mozi lenne, ha nem szilveszteri lenne szintén.

Mindazonáltal miközben magyar előzmények után hiába kutattam, akkora toplistákat találtam terjedelmileg, 100-asokat is, hogy komoly erőfeszítésekre volt szükség a végiggörgetésükhöz. Megérte, ugyanis kiderült, hogy már a két világháború között is készültek műfaji klasszikusok, elsősorban a tengerentúlon. A kritikusi konszenzus szerint amúgy ezek a legjobbak, amiket Kertész Mihály, Frank Capra vagy Ernst Lubitsch rendezett, hogy csupán halhatatlanokat említsek. Említek címeket is, hátha másoknak is kedvük kerekedik: It's a wonderful life (1946), The shop around the corner (1940), Miracle on 34th street (1947).

Ebből is világos, nem az Igazából szerelemmel vagy a Die Harddal, meg nem is a Bunyó karácsonyiggal vagy a Reszkessetek, betörők!-kel kezdődött a karácsonyifilm-történelem. Itt négy olyat hoztam szóba, amelyek közül hármat én is láttam – a hármat egyenként sokszor –, a negyediket meg mindenki más látta rengetegszer, én egészében még sosem.

E szövegem megalapozását (másképpen: a szokásos parttalan elkalandozást) itt be is fejezem, annál inkább, hogy (elfogadom és használom akkor a formulát) az első magyar karácsonyi romantikus komédia igazi előképét is listáztam az előbb.

Azt mondta a rendező (akit a #Sohavégetnemérős alapján szokás ismerni, illetve operatőre volt A lovasíjásznak) egy régebbi interjújában, hogy már kamaszkorában szeretett volna készíteni majd ilyen karácsonyi mozit, és az elmúlt két évtizedben alaposan megtanulmányozta, hogy mások hogyan csinálják. Nem kizárólag az amerikaiak vagy az angolszászok, hanem a csehek, az olaszok vagy az oroszok is. Szó se róla, ez meglátszik a művén, ezt nem rosszallóan mondom.

Először is a történeten, aminek talán annyi baja van összesen, hogy egyszer sem bírja meglepni a nézőt, a bonyodalmakat kiváltó első nagy fordulat éppen úgy kiszámítható, mint utána az összes többi.

Másodszor a díszleten és a miliőn. Budapest még nem volt ennyire mesebelien, világítósan-csillogósan szép, mint a Nagykarácsonyban. A számtalanszor felbukkanó hiperszuper tűzoltóautók pirosa pedig igazi hab a tortán.

Harmaszor, az ésszerűen adagolt zene is úgy mászik bele a fülbe, hogy egyszerre nem akar kijönni belőle egyfelől, de nem hagy mély nyomokat ott másfelől, paradoxon.

Negyedszer, nem bájgúnárok vagy szépségkirálynők módjára, csak romantikus komédiákhoz illő módon szépek a szereplők is. Vagy ha nem annyira azok, akkor kifejezetten mókásak, mint a mindig nagyszerű Orosz Ákos.
,
Ötödször, a film humora olyan módon, mértékben és arányérzékkel adagoltatik, hogy sem kevésnek, sem soknak, sem erősnek, sem gyámoltalannak nem tűnik.

A sztori lényege, hogy a hős tűzoltó (Ötvös András) a balul sikerült emelőkosaras (akarom mondani: magasból mentős) lánykérés (menyasszony: Rujden Vivien; őt is mennyire bírom az ifj. Vidnyánszky-féle Liliomfi-előadás óta, azt legalább ötször láttam) és a látszólag szerencsés véget érő zuhanása után hosszabb távú lélektani kihatással kénytelen megküzdeni, ebből kifolyólag találkozik egy másik lánnyal (Zsigmond Emőke), és elkezdenek szövődni a dolgok. Valamint megoldódni a problémák. Illetve sorjázni a gegek, hol magas, hol közepes színvonalon.

A találkozásra a másik lánnyal egy karácsonyi vásárban kerül sor, amelyet a Várkert bazárban rendeztek be a tavaly téli forgatáskor, és ügyesen sikerült. Annyi statisztát szerencsére nem alkalmaztak, hogy Vörösmarty téri típusú tömegnyomor alakuljon ki, és a zsírszag vagy a forraltbor-illat sem érződik hálistennek, ezzel együtt úgy sejtem, a karácsonyivásár-gyűlölő szubkultúra szereplői így is mentális traumáknak lennének kitéve, ha beülnének a filmre, nekik indokolt kerülniük ezt a 109 percet.

Melynek történetéhez – vagy ha úgy tetszik: receptjéhez – tartozik még, hogy egy szerelem nem elég, ezért kibontakozik valami az eleinte svindler, ám idővel megjuhászodó bóvlis (Scherer Péter) és az egyedülálló anyuka (Pokorny Lia), két gyerekszereplő, továbbá a bölcs gesztenyeárus-narrátor (Szerednyei Béla) és a mindenki mamája tűzoltódiszpécser (Hernádi Judit) között is. A több szerelem azért is hasznos, mert jó színészeknek biztosít lehetőséget arra, hogy megmutassák, hogy jó színészek.

Az meg a pluszpoén, hogy a tévésztár Szabó Kimmel Tamást a tévésztárként is ismert Szabó Kimmel Tamás játssza, és ha már, akkor kap egy óvatos pofont a bulvártelevíziózás is. De csak akkorát, hogy a bulvártelevíziók 2022 karácsonyától kezdve rendszeresen leadhassák a filmet december 24–26. között, akár főműsoridőben, akár már délután. Meg fogják tenni, efelől halvány kétségem sincs. Hogy a mozikban mennyien nézik meg a Nagykarácsonyt a koronavírus-járványos időkben, meg nem tippelném, de hogy a tévékben ideje jöttén sokan, arra mérget vennék. Oké, azt mégsem, de egy bögre újramikrózott forralt borba vagy egy ötgyertyás adventi koszorúba bármikor kész vagyok fogadni bárkivel.

Az állat tetemére Glubinnoje községtől 30 kilométernyire találtak rá az erdőben. A híradások szerint az amuri tigris elmenekülhetett azután, hogy orvvadászok lőtték meg, de később belepusztult sérüléseibe. Az amuri tigris a ma élő legnagyobb macskaféle, amely veszélyeztetettként szerepel a kihalással fenyegetett fajok vörös listáján. A ragadozó egyedszáma a múlt század harmincas éveiben ötven körülire csökkent, azóta védettségének köszönhetően félezer környékére emelkedett. A legtöbb amuri tigris Szibériában, az oroszországi Távol-Keleten él, vadászata szigorúan tiltott.

Deyverson összecsuklott, mint a colostok. A jelenet addiktív, a sorozatos megtekintését nem könnyű abbahagyni. A meccset egyébként konkrétan Deyverson góljával nyerte meg hosszabbításban a Palmeiras a Flamengo ellen 2-1-re.

Helyreállt a nyugalom a Salamon-szigeteken, ahol az utóbbi napokban zavargásokba torkolló tüntetések zajlottak, írja az MTI a The Solomon Star című helyi lapra hivatkozva. Az újság beszámolója szerint a Salamon-szigeteki vezetés kérésére érkezett ausztrál és pápua-új-guinea-i katonák és rendőrök segítették a rendteremtést Honiarában, a szigetek fővárosában. A műveletek a vasárnap kora reggeli órákban indultak a főváros olyan térségeiben, amelyek különösen megszenvedték az elmúlt napok történéseit.

A Reuters birtokába került felvételeken nehéz munkagépeket lehetett látni, amelyekkel eltakarították a törmeléket a kiégett üzletekből. Az egyik boltban három elégett holttestet fedeztek fel.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy egy további ausztrál rendőrségi kontingens érkezik vasárnap a Salamon-szigetekre. Úgy fogalmazott, annak ellenére, hogy a helyzet még nagyon ingatag, vannak tervek a nyugalom fenntartására.

Honiara kínai negyede tüntetések, fosztogatások és gyújtogatások helyszíne volt az utóbbi napokban. Az országot 2000 óta vezető Manasseh Sogavare miniszterelnök lemondását követelő tiltakozók a parlamentet, egy rendőrőrsöt és több üzletet is megtámadtak. A helyi rendőrség pénteken figyelmeztető lövésekkel oszlatta fel a miniszterelnök rezidenciája felé tartó tüntetőket. A rendbontásokban három ember életét vesztette, tüntetők tucatjait állították elő, a városban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.

Sogavare pénteken az MTI szerint azt mondta: a külföldről bátorított erőszak hátterében kizárólag az áll, hogy vannak, akiknek nem tetszik, hogy a kormány 2019-ben, harminchat év után megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, és Pekinghez kezdett közeledni. A kormányfő ugyanakkor nem nevezte meg, hogy pontosan kikre gondol.

Helyreállt a nyugalom a Salamon-szigeteken, ahol az utóbbi napokban zavargásokba torkolló tüntetések zajlottak, írja az MTI a The Solomon Star című helyi lapra hivatkozva. Az újság beszámolója szerint a Salamon-szigeteki vezetés kérésére érkezett ausztrál és pápua-új-guinea-i katonák és rendőrök segítették a rendteremtést Honiarában, a szigetek fővárosában. A műveletek a vasárnap kora reggeli órákban indultak a főváros olyan térségeiben, amelyek különösen megszenvedték az elmúlt napok történéseit.

A Reuters birtokába került felvételeken nehéz munkagépeket lehetett látni, amelyekkel eltakarították a törmeléket a kiégett üzletekből. Az egyik boltban három elégett holttestet fedeztek fel.

Scott Morrison ausztrál miniszterelnök sajtótájékoztatóján közölte, hogy egy további ausztrál rendőrségi kontingens érkezik vasárnap a Salamon-szigetekre. Úgy fogalmazott, annak ellenére, hogy a helyzet még nagyon ingatag, vannak tervek a nyugalom fenntartására.

Honiara kínai negyede tüntetések, fosztogatások és gyújtogatások helyszíne volt az utóbbi napokban. Az országot 2000 óta vezető Manasseh Sogavare miniszterelnök lemondását követelő tiltakozók a parlamentet, egy rendőrőrsöt és több üzletet is megtámadtak. A helyi rendőrség pénteken figyelmeztető lövésekkel oszlatta fel a miniszterelnök rezidenciája felé tartó tüntetőket. A rendbontásokban három ember életét vesztette, tüntetők tucatjait állították elő, a városban éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el.

Sogavare pénteken az MTI szerint azt mondta: a külföldről bátorított erőszak hátterében kizárólag az áll, hogy vannak, akiknek nem tetszik, hogy a kormány 2019-ben, harminchat év után megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, és Pekinghez kezdett közeledni. A kormányfő ugyanakkor nem nevezte meg, hogy pontosan kikre gondol.

Miként az a szerda délelőtti előzetes nyilatkozatokból már egyértelműsíthető volt, Karácsony Gergely főpolgármester és a baloldali többség támogatásának köszönhetően létrejöhetett a Fővárosi Közgyűlésben az eseti bizottság a Városháza épületének el (nem) adása körüli botrányt kivizsgálására. Erről délután egyhangúlag döntött szerdai ülésén a közgyűlés.

Az ellenzéki Fidesz eredeti előterjesztéséhez azonban négyoldalas módosító indítványt nyújtott be a baloldali többség, amelynek tartalmát csak a napirendi pont tárgyalása előtti pillanatokban ismerhették meg. A fideszesek a fejlemény miatt kiakadva előbb szünetet kértek, majd felháborodtak, különösen amiatt, hogy a bizottságnak már a következő közgyűlési ülésre – ami december 15-én lesz – el kellene készülnie a jelentésével. Kifogásolták azt is, hogy a módosítók korlátozzák a vizsgálat tárgyává tehető kérdések körét, így nem hallgathatják meg Bajnai Gordon volt miniszterelnököt, akit az események kulcsfigurájának tartanak. Ezzel együtt a Fidesz-frakció végül a módosítókkal együtt megszavazta a csomagot, úgymond annak érdekében, hogy a testület megalakulhasson. A bizottságnak 4 többségi és 3 ellenzéki tagja lesz, vezetni Kovács Péter XVI. kerületi fideszes polgármester fogja. Ő az, aki a nagysikerű beszédet mondta a Fidesz-kogresszuson a kellemetlen kérdésekre a pártközpontból várt válaszokról. A téma már a napirend előtti felszólalások során előkerült, Karácsony Gergely a kormány és a főváros közötti együttműködés általános problémáinak feltárása után a Városháza-ügyre rátérve ismételten állította, minden olyan fejlesztési opciót kizártak, ami az eladást magába foglalhatta volna. "Önök örülnének, ha eladó lenne a Városháza – mondta –, hiszen meg akarják venni, de ez nem a mi problémánk, hanem az önöké."

Okfejtése során a főpolgármester az ügyet a NER és az orosz titkosszolgálatok beavatkozásának minősítette a jövő évi választási kampányba. Ismét szóba hozta a Rahimkulov családot, "amelynek a vagyona kétszer akkora, mint Mészáros Lőrincé", azt állítva, hogy az eladással kapcsolatos tárgyalásokat ők kezdeményezték. Rövid úton eljutott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz is, hiszen az nem lehet, hogy a Rahimkulovok a saját szakállukra mennek bele egy ilyen játszmába. "Állunk a vizsgálóbizottság elébe, nincs semmi takargatni valónk" – mondta.

Karácsony szerint a magyar belpolitika új szakasza kezdődött, ahol orosz politikai érdekek kerülnek előtérbe, és azt mondta, örül, hogy ő csak egy ilyen nem létező ügybe keveredett, szemben a prágai főpolgármesterrel, akit meg akartak mérgezni.Láng Zsolt fideszes frakcióvezető szintén napirend előtt azt mondta, Karácsony próbál előremenekülni, de abban, amit mond, sok az ellentmondás. Ezek közt említette, hogy ha 2020 novemberében elvetették az eladásos variációt, akkor 2021 májusában Barts J. Balázs, a vagyonkezelő vezérigazgatója hogyan mondhatta a vonatkozó hangfelvételek szerint, hogy az eladás mellett vannak, és ki tudja kerülni a közbeszerzést is, ha szükséges. Emellett felemlegette a Gansperger Gyula által hivatkozott jutalékrendszert, valamint a gazdasági cápákról értekező Bajnai Gordon volt miniszterelnököt. Láng végül bűnszervezetben elkövett bűncselekmények gyanújáról beszélt.

A vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló napirendi pont vitája a módosító csomag körüli kezdeti viharokhoz képest gyorsan lement. Karácsony ismét elmondta, olyan ügyről van szó, ami nincs, Láng Zsolt pedig azt, hogy de van, és a többségi támogatást a módosítók ismeretében képmutatásnak nevezte, azzal, hogy a háromhetes határidő különösen vérlázító.

Az előterjesztést ezzel együtt ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag fogadta el a Fővárosi Közgyűlés.

Az előzmények

Mint ismert, november elején jelent meg először a hír, hogy a forráshiánnyal küzdő Fővárosi Önkormányzat eladná a Városházát. Az Index mutatott be akkor egy dokumentumot, ami erre engedett következtetni.

Akkor Karácsony Gergely tagadta, hogy ilyen szándéka lenne Budapestnek, ám később kiderült, hogy Barts J. Balázs, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatója valóban folytatott az ügyben egyeztetéseket, a hivatal szerint a főpolgármester tudta nélkül, emiatt később megrovásban is részesült. Barts érintettségét hangfelvétel bizonyította, majd egymás után kerültek újabb részletek is nyilvánosságra.

Az egyik felvételen egy üzletember beszélt (nagy valószínűséggel Gansperger Gyula, aki a Fidesz vezette kormányok idején fontos tisztségeket töltött be korábban), itt többek közt az is elhangzott, hogy egy másik illető, Berki Zsolt (aki az első alkalommal kiszivárogtatott felvételek szerint szerződést kötött a Városháza eladására egy ingatlanirodával) Kiss Ambrus főpolgármester-helyettessel állhat kapcsolatban. A hangfelvételen jutalékos rendszerről esett szó.

Karácsony Gergely közölte, hogy a városvezetés egyetlen tagja sem találkozott soha semmilyen tárgyaláson sem Gansperger Gyulával, sem Berki Zsolttal, és a felvételeket manipulálták. A főpolgármester azt mondta, feljelentést tesznek az ügyben. Ugyanezt nyilatkozta Kiss Ambrus is.

Néhány nappal később olyan hangfelvétel jelent meg, amelyen Bajnai Gordon volt miniszterelnök hallható, és arról beszél, hogy van fővárosi szándék a Városháza eladására, ami az önkormányzatnak érdemi bevételt hozhatna, de a politikai támadások elkerülése miatt az ügyletet a választások utánra időzítenék.

Bajnai ezzel kapcsolatban azt írta a Facebook-oldalán, hogy valóban találkozott Gansperger Gyulával a nyáron, de világossá tette, hogy az ügyben nincs befolyása, közvetítői szerepe, és szerinte egy ilyen szimbolikus jelentőségű épületet érintő beruházás a jelenlegi irracionális politikai környezetben mindenképpen politikai támadások kereszttüzébe kerülne.

Az áprilisi feszültségek lanyhultával néhány hónapnyi szünet következett, ám három héttel ezelőtt ismét azzal állt elő a nyugati sajtó egy része – elsőként a Washington Post és a Politico –, hogy Oroszország a szeptember 10–16-ai Zapad 2021 hadgyakorlat lezárása után jelentős csapatösszevonásokat rendelt el az ukrán határ közelében, növelve a délkeleti szomszédjára gyakorolt politikai és katonai nyomást. Az orosz védelmi minisztérium és Dmitrij Peszkov, az elnök szóvivője azonnal cáfolta az állításokat, ebben nincs semmi meglepő, ám abban már van, hogy kezdetben így tett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára is, aki az Ukrajinszka Pravda híre szerint azt mondta, a határ közelében tartózkodó orosz csapatok számában az elmúlt hetekben nem állt be semmilyen változás: „Nem tudjuk, hogy holnap mi lesz, de olyan csapatösszevonás, amiről írnak, nincs” – fogalmazott.

Aztán azonban telt-múlt az idő, és Danyilov állításaival ellentében az ukránok is mind nagyobb fenyegetést véltek észlelni – áprilishoz hasonlóan –, mígnem néhány nappal ezelőtt a Military Times című lapnak igen erős tartalmú nyilatkozatot tett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetése. Szerinte Oroszország jelenleg is folyó pszichológiai háborúval készíti elő a támadást Ukrajna ellen, és miként a Portfolio.hu is összefoglalta, Oroszország szervezte az Ukrajnában több helyen is zajló koronavírus-oltatás elleni demonstrációkat, melyek célja kifejezetten zavargások szítása és az ország destabilizációja, mi több, oroszok által szervezett demonstrációkra kell számítani a gazdaság állapota és az energiaellátás miatt is, arról nem is beszélve, hogy a lengyel–fehérorosz migrációs krízis is része a tervnek.

Ennél is izgalmasabb, hogy Budanov szerint Oroszországnak elkészült a terve a totális háborúra Ukrajna ellen. E szerint a keleti határról tüzérséggel és légitámadásokkal megtámogatott páncélosinváziót terveznek, amelyben részt vennének ejtőernyősök és különleges alakulatok is, Odesszát és Mariupolt a Krím felől érné támadás a tengeren keresztül, emellett északról, Fehéroroszország felől is indulna egy szárazföldi behatolás. Az ukránoknak térképük is van a 2020 januárjában vagy februárjában meginduló általános invázióról, íme:

E végletesen veszélyes fejleménynek természetesen Ukrajnán belül van a legnagyobb visszhangja, ez nem különös egy olyan helyzetben, amikor a gazdaság állapota és az energiaellátás miatt valóban lehet számítani demonstrációkra – több mint jellemző: a napokban újraindult az elektromos energia importja az ellenséges Fehéroroszországból –, amikor Ukrajna török Bayraktarokkal és amerikai Javelinekkel kísérletezik a szakadárokkal vívott harcai során, és amikor őrnaszádokat kap éppen az Egyesült Államoktól. Miként arról az Ukrajinszka Pravda beszámolt: közeledik Ukrajna partjaihoz az a két Island osztályú járőrhajó, amelyeket Washington adott Kijevnek a katonai segítségnyújtás részeként, szombaton pedig Franciaországtól kapott az ország újabb H-125-ös helikoptereket.

Olekszij Reznyikov, az új ukrán védelmi miniszter – aki korábban az ukrajnai orosz lakosság deportálása kapcsán tett kijelentéséről lett híres – egyébként hét végi washingtoni látogatásakoradott interjújában kijelentette: Kijev az Egyesült Államok támogatását várja az orosz agresszióval szemben.

Anatolij Sarij, a radikálisan ellenzéki blogger-politikus – aki emigrációban élve ráncigálja videóival a nacionalista ukrán hatalom képzeletbeli bajszát – mindeközben a friss hírek hatására összeszedte 15 percben, hogy a 2014-es fordulat óta hányszor volt szó arról, hogy Vlagyimir Putyin pillanatokon, de legalábbis napokon belül lerohanja Ukrajnát. A mostaniakkal együtt több mint harminc ilyen esetet talált. Oroszul tudó olvasóink ide kattintva megnézhetik a videót, amelynek tartalmát más nyelveket beszélő híveink számára az alábbiakban összefoglalom.

2014. március 27-én a CNN adta hírül, hogy az orosz hadsereg rövidesen hadműveleteket kezdeményez Harkov, Luganszk és Donyeck elfoglalása érdekében. Ez elmaradt, igaz, a Krím elcsatolása tartósnak bizonyult, miként a luganszki és donyecki területek destabilizálásában is jelentős szerepet játszott Oroszország. A konfliktus, mint köztudomású, ma is élő.

2014. augusztus 26-án Radio Szvoboda számolt be róla, hogy Vlagyimir Putyin nyílt háborúra készül – ezt akkor még cáfolta az RNBO.

2014. június 27-én megszólalt Olekszandr Turcsinov akkori ideiglenes államfő, és az lb.ua-nak elmondta: tudomása van róla, hogy az oroszok Csernyihiv felől támadnának. Ha ez bekövetkezne, néhány óra alatt Kijevben lennének.

2014. december 21-én Petro Porosenko, a fordulat utáni első ukrán államfő jelentette ki: nem zárható ki, hogy hamarosan átfogó orosz invázió indul.

2015. június 30-án Porosenko azt állította, az orosz csapatok 200 ezer fővel vannak jelen Ukrajnában.

2015. június 11-én Olekszandr Turcsinov fenyegető orosz invázióról beszélt az 5. csatorna tévécsatornának – immár az RNBO képviseletében –, amely napokon belül bekövetkezhet.

2015. július 10-én Pavel Fengelgauer orosz ellenzéki katonai szakértő – akit közel három évtizeddel korábban Borisz Jelcin akkori elnök kitüntetett az 1991. augusztusi kommunista puccs leverésében vállalt szerepéért – beszélt arról az Ukrajinszka Pravdának, hogy Oroszország felkészült az Ukrajna elleni totális támadásra, amelyre rövidesen sor kerül.

2015. július 16-án Petro Porosenko a felderítésről származó információkra hivatkozva közölte: küszöbön áll az invázió.

2016. augusztus 8-án Ihor Romanenko tábornok vizionált átfogó orosz támadást minden irányból, ezt Porosenko is megerősítette, hozzátéve, Ukrajna felkészült, hogy megfelelő válaszcsapásokkal reagáljon.

2016. szeptember 6-án Sztepan Poltorak ukrán honvédelmi miniszter az amerikai nagykövettel lebonyolított konzultáció után mondta el, hogy máris indul az invázió.

2017. január 27-én Pavlo Klimkin külügyminiszter jelentette be, hogy az orosz csapatok ott állnak az ukrán határon, mindjárt mindennek vége.

2017. április 20-án Olekszandr Turcsinov ismét sebességi rekordokra számított, azt mondta, Oroszország 2-3 óra alatt lerohanhatja Ukrajnát, lévén, hogy 50 ezer katonája várakozik a határon.

2017. augusztus 8-án a Washington Post írta, hogy Vlagyimir Putyin nem hajlandó lemondani a nyílt háborúról.

2018. november 19-án az ezekben a hetekben is geopolitikai szakértőként jeleskedő lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki állította a DW-nek, hogy Oroszország azonnal megtámadja Kijevet, amint befejezi az Északi Áramlat 2 építését.

2018. november 27-én a krími tatárság prominens képviselője, Ajder Muzsdabajev figyelmeztette Ukrajnát, hogy Putyin hamarosan támadni fog.

2018. december 6-án William Taylor, az Egyesült Államok volt kijevi nagykövete aggódott a küszöbön álló katasztrófa miatt, amit Olekszandr Turcsinov azzal egészített ki, hogy az oroszok készek bevetni nemcsak a légi, hanem az űrhaderejüket is.

2018. december 15-én ismét felbukkant Romanenko tábornok, mondván, Putyin készülődik, ehhez kész 240 ezer katonát összegyűjteni a határon. Az igazi cél a harmadik világháború, ennek lesz a főpróbája Ukrajna lerohanása.

2018. december 28-án francia katonai szakértőket idézett az ukrán sajtó, akik szerint a nyílt háború 2019-ben garantáltan bekövetkezik.

2019. március 6-án Viktor Muzsenko tábornok, az ukrán hadsereg vezérkari főnöke úgy tudta, három irányból indul meg a támadás pillanatokon belül.

2019. szeptember 6-án az ukrán felderítésnek megbízható értesülései voltak arról, hogy Moszkva haladéktalanul támadni fog, ezt az információt orosz Gazeta.ru is idézte.

2019. április 11-én régi ismerősünk, Olekszandr Turcsinov bejelentette: Oroszország európai léptékű háborúra készül, ennek érdekében 80 ezer katonát csoportosított át.

2019. december 12-én az Obozrevatyel című lapban jelentette be Borisz Babin, az elnök volt krími megbízottja, hogy Oroszország hamarosan elfoglalja Dél-Ukrajnát. Ez már Volodimir Zelenszkij, az új ukrán államfő regnálása alatt történt.

2020. február 26-án az ukrán lapokban megjelent: Kijev készül az orosz támadásra

2020. június 7-án amerikai elemzők hívták fel a figyelmet arra a Holosz Amerikin, hogy bármikor bekövetkezhet a támadás.

2020. július 14-én a Radio Szvoboda tette fel a kérdést: mikor következhet be az invázió? Bármikor, adta meg a választ azonnal.

2021. március 25-én Leonyid Kravcsuk egykori államfő, a korábbi minszki tárgyalások ukrán főszereplője indította el a tavaszi kampányt, mondván, nem állítható, hogy nem következik be átfogó orosz támadás Ukrajna ellen.

2021. április 1-jén az ukrán felderítés közzétette: provokációra készülnek az oroszok, hogy legyen indokuk az átfogó támadásra.

2021. áprilisában hírek tömkelege szólt minden szóba jöhető ország minden szóba jöhető lapjában arról, hogy az orosz csapatösszevonások nyílt háborúval fenyegetnek.

2021. április 22-én Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Krím-félszigeten bejelentette: az ukrán határ közelében összevont egységek visszatérnek a bázisukra. Szerinte ellenőrzést tartottak, amely elérte a célját, a csapatok demonstrálták, hogy képesek megvédeni az országot. Ezért az 58. és a 41. hadsereget, valamint több légi egységet is arra utasított, hogy pénteken vonuljanak vissza az állandó bázisukra.

Hogy ezúttal mi lesz a történet vége, azt még nem tudhatjuk. 2022 januárja messze van. Addig annyi biztos, hogy a nemzetközi helyzet egyre fokozódik! A legfrissebb fejleményeket kommentálva megszólalt egyébként Olekszandr Turcsinov is – aki két éve nem az RNBO titkára már –, és azt mondta: most kell igazán résen lenni. Hiszen attól, hogy valami eddig még nem következett be, miért ne következhetne be ezután?

Akkor már végképp meg voltam véve, amikor megszólalt Michelle Gurevich Lovers and Strangers című dala, nem aláfestőleg, hanem elindította a film Jónás nevű fiatal szereplője, ráadásul jó hangosan, egy meglehetősen drámai jelenetsor során. Ez rátett egy lapáttal a befogadói élménykomplexumomra, nagyon szeretem Michelle Gurevichet ugyanis. Hogy kicsoda ő, és miért csodálatos, arról most nem kezdek mélyrehatóbban értekezni, elég linkelnem a dalt a hozzá tartozó videóval együtt, lehet, hogy már ez is túlzásba vitt kóborlás a mellékszálakon, hiszen Mundruczó Kornél és Wéber Kata új filmjéről, az Evolúcióról kell itt írnom. Vagyis nem kell, inkább szeretnék.

Az Evolúció a zsidó identitásról szól, Auschwitz után, három generáció egymással alaposan összefonódó történetén keresztül. Illetve az identitásról úgy egyetemesen is.

A rejtegetéséről, a mindenáron való felvállalásáról, a megörökléséről. A magunkkal hurcolásáról, a feloldás lehetőségeiről vagy lehetetlenségéről.

A hanukalámpa és a Márton-napi lámpás közötti technikai és tartalmi különbségekről.

Három generáció három történetét három fejezetben mesélik el nekünk Mundruczóék, és ezekben különböző eszközökkel operálnak.

Éva fejezetében alig néhány szó hangzik el, azok is oroszul, ám képileg ez a legerősebb rész. A gázkamra-takarítók – köztük a főtakarítóval, aki úgy néz és úgy is néz ki, mint Alekszandr Kajdanovszkij a Sztalkerben – nem beszélnek, csak locsolnak, sikálnak, lihegnek, borzadnak hosszasan, miközben a feszültség nőttön nő, helyenként már-már horrorisztikus jelleggel. Később megy az oldalkocsis motorbicikli a szürkés-havas tájban, ismét sokáig, aztán felülről látjuk a birkenaui barakkok sorát, és ez egyszerre elborzasztó és – szép. A születés és a túlélés miatt alighanem.

A közbülső részben ehhez képest a szavaké a szó. Monori Lili és Láng Annamária, Éva és Léna keresetlennek-spontánnak ható párbeszéde – amelynek alapját, ha nem tévedek, a Proton Színház korábbi előadása képezte – helyezi kontextusba a történetet. Az öregedő anya és Berlinben élő, onnan rövid időre hazalátogató lánya állami díjátadóra készül, és miközben azon vitatkoznak, hogy elmenjenek-e – nem kell nekem semmi a bajszostól, mondja az anya, miféle bajszostól, válaszolja a lánya, talán ez a film egyetlen kifejezetten aktuálpolitikai kiszólása –, összeáll a múlt, illetve felvázoltatik a jelen a korlátozott perspektíváival és adódó stratégiáival.

Az évtizedekkel, amikor a zsidóság titkolandónak minősülhetett, a születési hely főleg, és a XXI. század eleje, amikor – mintegy reakcióként is – vállalandónak és kifejezendőnek találtatik. Nem túlélő akarok lenni, mama, hanem élő, mondja ki a tételmondatot Léna, és igenis szüksége van arra az anyakönyvi kivonatra a sok közül, amely zsidó származását bizonyítja.

A Mundruczó–Wéber duó nem deklarál és nem provokál, a hangnem visszafogott marad – akkor is, amikor a nézőt zavarba hozó jelenetsorok zárják le a fejezetet.

A harmadik felvonás Jónásé. A fiú, akit előzőleg még óvodásként emlegettek, itt már kamasz, iskolába jár Berlinben – nagyjából most van tehát –, és neki sem könnyű. Hibátlanul beszél németül – az anyjával sem magyarul, ez egy pillanatra zavaró –, de vannak vele gondok, akadnak konfliktusai, főként a társaival, és nem csupán velük. Részben a Közel-Keletről importált problémák miatt, mondja a tanára. Hiába, Berlinben sem könnyű fiatalnak lenni, főként akkor, ha örökölt terheket kénytelen hordozni magával valaki, és ezt egyáltalán nem szívesen teszi. Ennek a fejezetnek a legerőteljesebb a dinamikája – és a legkevébé elemelt az esztétikája, ami egyáltalán nem baj –, minthogy Jónással magától értetődően azonosul a néző. Sőt izgul is, hogy mi lesz vele, mi lehet a vége, milyen sorsra számíthat a harmadik generáció.

Másképpen: hogy az alkotók mit gondolnak, áthidalhatóak-e a kulturális szakadékok, és ha igen, milyen módon vagy irányban. Az összetett kérdésekre óvatosan világos választ kapunk, hogy pontosan milyet, természetesen nem árulom el.

Aki kíváncsi rá, könnyen megtudhatja, az Evolúció a hétfőn kezdődő 10. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál nyitófilmje – részletes program itt –, és rövidesen a mozikban is bemutatják.

Aleszandr Lukasenko fehérorosz elnök szerint "abszolút lehetséges", hogy országa segített a lengyel határon összegyűlt embereknek átjutni Lengyelországba és így az Európai Unió területére. Tagadta ugyanakkor, hogy ő hívta volna a bevándorlókat Fehéroroszországba. Lukasenko a BBC-nek adott interjút Minszkben, amelyből a brit közszolgálati médiatársaság péntek délután közzétett néhány előzetes részletet.

Arra a kérdésre, hogy a fehérorosz erők segítették-e a határon összegyűltek átjutását Lengyelországba, az elnök a BBC moszkvai tudósítójának, Steve Rosenbergnek úgy fogalmazott, hogy "ez abszolút lehetséges". "Szlávok vagyunk. Van szívünk. Katonáink tudják, hogy a bevándorlók Németországba tartanak. Lehet, hogy valaki segített nekik. Én nem is fogok ezzel foglalkozni" – mondta Lukasenko.

"Megmondtam, hogy nem fogok bevándorlókat a határon feltartóztatni, és ott tartani őket, és ha ezután is érkeznek, akkor sem fogom megállítani őket, mivel nem az én hazámba tartanak, hanem az önök országaiba" – idézi a BBC a fehérorosz elnököt. Lukasenko hozzátette ugyanakkor, hogy nem ő hívta Fehéroroszországba a lengyel határon összegyűlt embereket, és nem is akarja, hogy átvonuljanak Fehéroroszországon.

A BBC-tudósító az interjúban felvetette, hogy a fehérorosz hatóságok békés tüntetőket bántalmaztak a tavalyi tüntetések idején, és megpróbált lejátszani egy videófelvételt is, amelyen kínzások során szerzett sérülések nyomait viselő emberek hagyják el az egyik hírhedt minszki fogházat. Lukasenko erre reagálva elismerte, hogy "embereket vertek meg" a főváros Okresztyin utcai fogházában. "De rendőröket is megvertek, és erről ön nem mutatott videót" – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a fehérorosz hatóságok július óta 270 nem kormányzati szervezetet számoltak fel, megsemmisítve a civil társadalmat, Lukasenko azt válaszolta, hogy "kiirtjuk a söpredéket, akiket önök Nyugatról finanszíroznak. Önök felháborodnak azon, hogy az önök összes szervezetét megsemmisítettük, az önök nem kormányzati szervezeteit, bármik legyenek is ezek, amelyeket önök pénzelnek" – idézi a fehérorosz elnököt ismertetésében a BBC. (via MTI)

A legismertebb kínai teniszezőnő közel két hete tűnt el mindenhonnan, miután szexuális zaklatással vádolta meg Csang Kaoli korábbi miniszterelnök-helyettest. A teniszező a Weibo nevű kínai közösségimédia-oldalra írt posztjában azt állította, a magas rangú hivatalnok „szexuális viszonyba kényszerítette” őt.

A poszt november 2-ai megjelenése után a kínai cenzorok intézkedtek, nemcsak ez a bejegyzés tűnt el, a teniszezőt gyakorlatilag teljesen leradírozták az internetről. A héten aztán a kínai állami tévé leközölt egy emailt, amiben az eltűnt teniszezőnő azt írta, hogy jól van, de a nemzetközi női teniszszövetség, a WTA kételyeit fejezte ki a levél valódiságával kapcsolatban.

A legfrissebb hír az ügyben az volt, hogy a WTA vezetője, Steve Simon kijelentette: készek lefújni az összes kínai versenyt, ha a vezetés nem reagál megfelelően a Peng Suaj-ügyre. 2019-ben kilenc WTA-tornát rendeztek Kínában, de Simon szerint az üzleti szempontokat ebben a kérdésben nem szabad figyelembe venni.

Ezek után kerültek elő Peng Suaj állítólag friss wechates képei, amelyeket Sen Sivej, a CGTN televízió munkatársa osztott tovább a twitteren.

Tömegesen távoznak a kormánypárti médiagólem, a Mediaworks vezetői – írja a Média1. A médiás újság szerint miután a napokban váratlanul elhagyta a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozó, a Magyar Nemzetet, az Origót, a Hír TV-t, a Figyelőt, a Világgazdaságot és az összes megyei napilapot is tulajdonló, közel félezer médiamárkával rendelkező Mediaworksöt Szabó László vezérigazgató – miniszteri biztossá nevezték ki az ITM-ben, az utódja Kálmán Erika lett –, most további 5 igazgató, köztük egy vezérigazgató-helyettes távozott.

A Média1 birtokába került az a levél, amelyben a Mediaworks Hungary újdonsült elnök-vezérigazgatója, Kálmán Erika tudatja a munkatársakkal, hogy közös megegyezéssel távozik: Páldi Tamás szervezetfejlesztési vezérigazgató-helyettes; Arany János értékesítési és marketingigazgató; Paplanos Péter innovációs igazgató; Bodnár Gyula oktatási és továbbképzési igazgató; Nagy Tamás digitális igazgató. Ez Szabó Lászlóval együtt összesen hat. A munkatársaknak küldött levélben nem indokolják a személyi változásokat. A Média1 szerint a feladatok jelentős része egyelőre az elnök-vezérigazgatóhoz kerül.

A tinédzser a 2020. augusztusi zavargások idején érkezett a Chicagóhoz közeli Kenoshába, ahol 23-án két embert lőtt agyon, Joseph Rosenbaumot és Anthony Hubert, valamint megsebesítette Gaige Grosskreutzot. Az ügy teljes hátteréről múlt szombaton közöltünk elemzést, amelyet ide kattintva tudnak elolvasni.

Kyle Rittenhouse perének érdemi része a héten kezdődött Kenoshában, néhány saroknyira a tavalyi lövöldözés helyszínétől, jelentős médiacirkusz közepette, melyben pro és kontra minden apró részlet hatalmas jelentőségűnek tűnt. Az ügy azért is volt érdekes, mert a lövöldözést és Rittenhouse szerepét nagyon jól dokumentálták, rengeteg kép és videófelvétel készült az esetről.

Az ügyészség azzal érvelt a per során, hogy Rittenhouse volt az agresszor, ő provokálta a lövöldözéshez vezető incidenst. A védőügyvédek ezzel szemben azt állították, hogy a tinédzser önvédelemből cselekedett.

Rittenhouse, aki a lövöldözés idején 17 éves volt, egy félautomata puskával utazott Kenoshába, állítása szerint azért, hogy megvédje a zavargások idején az emberek tulajdonát. Ezek azt követően robbantak ki, hogy a városban egy fehér rendőr intézkedés közben hátba lőtt egy afroamerikai férfit, Jacob Blake-et, akit nemi erőszak gyanúja miatt akartak letartóztatni.

Kyle Rittenhouse-szal szemben eredetileg hat vádpontot fogalmaztak meg, de a bíró időközben levette a napirendről a veszélyes fegyver birtoklásának ügyét.

Az esküdtszék több tucat tanú és szakértő vallomását hallgatta meg, ezt követően hozta meg pénteken a felmentő ítéletet. Ha bűnösnek találják, Rittenhouse életfogytiglani börtönbüntetést kaphatott volna.

A New York Times szerint Bruce Schroeder bírót többen bírálták a tárgyalás során tanúsított viselkedése miatt, mivel konfliktusos módon kommunikált az ügyészséggel, és időnként bőbeszédű jogi magyarázatokba kezdett. A Times azt írta, az esküdszék többségében fehérekből állt, igaz, ez tükrözi Kenosha megye lakosságának összetételét.

Megtisztítják és aprólékos-hosszadalmas munkával pótolják a Lánchíd kőoroszlánjainak hiányzó részeit – derül ki a RTL Klub riportjából. A 12 tonnás mészkő szobrokat jelenleg is restaurálják, a munka még több mint egy évig tart, 2022 végén kerülnek vissza eredeti helyükre. A pesti oldalon lévők a világháborús bombázás miatt jobban megsérültek, rajtuk többet kell javítani. A restaurálás közben kiderült, hogy a közhiedelemmel ellentétben igenis van nekik nyelvük!

Az Amazon óriáscég volt elnök-vezérigazgatója, a Blue Origin magán űripari vállalat alapítója, a világ második leggazdagabb embere szerint ő és a világ más szupergazdagjai hamarosan meg fogják találni a módját annak, hogy az ember "bolygóközi fajjá" válva különböző planétákon lakhasson. Erről egy washingtoni űrkutatási fórumon beszélt Jeff Bezos.

Azt mondta, idővel emberek milliói fognak a Földről az űrbe költözni. Az emberek többsége – vagy legalábbis nagy része – űrbéli kolóniákon fog születni, élni és dolgozni, a világűrt mondhatja majd otthonának, és "talán úgy fognak látogatóba érkezni a Földre, mint most mi a Yellowstone Nemzeti Parkba". "Világűrbe költöző és ott dolgozó emberek milliói, ez a Blue Origin víziója" – jelentette ki.

Bezos arról beszélt a washingtoni Nemzeti Katedrálisban tartott fórumon, hogy becslése szerint a Föld legfeljebb 10 milliárd embert tud eltartani, a népességnövekedésre pedig az lehet a megoldás, ha az űrben keresünk több helyet. A Naprendszer akár egybillió embert is eltarthat, vélte. Hozzátette, a Blue Origin a környezetkárosító iparágak világűrbe telepítésére összpontosít, hogy meg lehessen menteni a Földet a pusztulástól.

Egy nappal korábban egy előadásában a másik nagy fantaszta, Elon Musk is arról beszélt, hogy az emberiségnek mihamarabb be kell népesíteni más bolygókat is, köztük a Marsot. Ehhez például az ő űripari cége, a SpaceX gyártana nagyüzemi módon hatalmas utas- és teherszállító űrhajókat. (via MTI)

A 13 éves Alekszej Szokolnyikovnak még júniusban "sikerült" bekapcsolódnia Vlagyimir Putyin évente egyszer esedékes Közvetlen vonal című tévéműsorába, amelynek az a lényege, hogy az orosz államfő meghallgatja a népet, majd teljesíti a kívánságokat, ha tudja, de minimum rendet tesz ott, ahol rendet kell neki tennie. A jakut kisfiúnak a Gazeta.ru híre szerint az volt a problémája, hogy megdöglött a család legszebb tehene, és szeretett volna helyette egy másikat. A kívánságot Jakutföld agrárügyi hatóságaihoz továbbították, ahol mostanra megszületett a döntés, miszerint a közeli Mindagaj szövetkezet rövidesen átnyújtja a rászorultaknak a haszonállatot. Mivel időközben az is kiderült, hogy Aljosa és a nagynénje négy éve egy garázsban él, mivel leégett korábban a házuk, a Csurapcsinszki járási közigazgatás vezetője vállalta: hozzájárulnak lakhatási körülményeik alapos javításához.

Az egykori Miniszterelnökség-miniszter meglátogatta a világbajnoki 9. Kovács Pál ökölvívót Hódmezővásárhelyen, és olyan videót készített, amelyet mi is belerakunk az újságba, elérte tehát a célját.

A felvételt a sajnálatos eseményekről a Sky News tette közzé a twitterén.

"Az igazságügyi minisztérium úgy döntött, hogy Miheil Szaakasvili elítéltet a Georgij Abramisviliről elnevezett katonai kórházba szállítják" – idézte a TASZSZ orosz hírügynökséget idéző MTI Rati Bregadze tárcavezetőt. A grúz igazságügy-miniszter hozzátette, Szaakasvili beleegyezésére várnak az átszállításhoz. Gori Tbiliszitől 90 kilométerre található, és a miniszter szerint ez az az intézmény, ahol az állam maximálisan garantálni tudja Szaakasvili egészségét és biztonságát.

A börtönkórházban ötven napja éhségsztrájkoló volt grúz elnököt megvizsgáló orvos pénteken közölte: Szaakasvili életveszélyes állapotba kerül, ha nem szállítják át egy megfelelően felszerelt intézménybe. Giorgi Grigola doktor, aki csütörtöki rosszulléte után vizsgálta meg Szaakasvilit, az AFP francia hírügynökséggel közölte: a volt elnök szív- és neurológiai problémákkal küszködik. Hozzátette, hogy a betegségei visszafordíthatatlanok, sőt végzetesek lehetnek megfelelő kezelés nélkül, amire a börtönkórházban nincs mód.

Előző nap, amikor az egyik védőügyvédjével találkozott, Szaakasvili elveszítette az eszméletét. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség úgy tudja, a volt elnök Wernicke-féle enkefalopátia nevű agyi működészavarban szenved.

Szaakasvilit november 8-án szállították át a börtönéből a börtönkórházba, miután folytatódó éhségsztrájkja miatt tovább rosszabbodott az állapota. A hét elején a grúziai ombudsman kezdeményezésére összehívott orvosi konzílium megállapította, hogy a volt elnök állapota válságos, és kérték, hogy szállítsák át egy civil kórház intenzív osztályára, a hatóságok azonban péntekig nem reagáltak erre. Szaakasvili november 11-én kijelentette, hogy felhagy az éhségsztrájkkal, ha magas színvonalú polgári klinikára szállítják át, ám ez nem történt meg, és úgy néz ki, hogy ezután sem fog.

Arról, hogy Miheil Szaakasvili minek ment oda, azaz miért tért vissza hazájába, ahol börtön várt rá – és miként számította el magát végzetesen –, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Bekérették pénteken az ukrán külügyminisztériumba Bulgária kijevi nagykövetét, tiltakozásul amiatt, hogy Rumen Radev bolgár elnök előző nap egy televíziós választási vitában a Krím-félszigetet Oroszország részének nevezte, az Európai Unió szankcióit pedig hatástalanoknak minősítette.

A bolgár elnök szavai nem járulnak hozzá az Ukrajna és Bulgária közötti jószomszédi kapcsolatok fejlődéséhez – szögezték le az ukránok –, és éles ellentétben állnak Szófia hivatalos álláspontjával Ukrajna szuverenitására, területi integritására és nemzetközileg elismert határaira vonatkozóan. "Arra számítunk, hogy Bulgária elnöke, Rumen Radev visszavonja tegnapi kijelentését" – fűzte hozzá a tárca sajtószolgálata az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint, amelyet az MTI szemlézett.

Kosztadin Kodzsabasev nagykövet úgymond biztosította Ukrajnát afelől, hogy Bulgária álláspontja változatlan Ukrajna területi integritásának támogatásában, beleértve a Krímet mint az ukrán állam területének szerves részét.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az államfői posztért másodszor is ringbe szálló Rumen Radev nem először tett Moszkva-barát kijelentést: 2016-ban, nem sokkal a győzelme után közölte, azon fog dolgozni, hogy az Európai Unió megszüntesse az Oroszországgal szemben hozott szankciókat. Ezt megelőzően kijelentette, hogy "a Krím de jure ukrán, de facto viszont orosz", és Oroszország nem ellensége Bulgáriának.

Rumen Radev a bolgár elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 49,42 százalékát szerezte meg, míg legfőbb ellenfele, Anasztasz Gerdzsikov 22,83 százalékkal került be a második fordulóba.

A 205 éves amerikai kitüntetés, a John Scott Award Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman legújabb elismerése – olvasható a Szegedi Tudományegyetem közleményében. A feltalálók különleges díját az Európában dolgozó Karikó Katalin helyett a férje vette át Philadelphiában.

Karikó létrehozta „a stabil és biztonságos mRNS konstrukciót”, ami „lehetővé teszi a gén által kiváltott immunválaszt az emberi szervezetben” – idézi az SZTE. A philadelphiai kitüntetést az ottani Pennsylvaniai Egyetemen kutatótársává lett Drew Weissmannal együtt nyerte el a magyar kutató. A laudáció szerint az amerikai orvos „munkásságával jelentősen hozzájárult az mRNS kifejlesztéséhez”. Így vált lehetővé „az emberi szervezetben a gén által kiváltott immunválasz”. A két tudós először 2005-ben publikált kutatási eredményei tették lehetővé az mRNS-alapú vakcinák rekordgyorsaságú kifejlesztését.

Egy nappal korábban a BioNTech cég csapata kapta az idei Deutscher Zukunftspreis (Német Jövő Díja) kitüntetést a "világ első covidellenes vakcinájáért", az orvostudományban új korszakot nyitó mRNS-technológiáért, amely Karikó Katalin felfedezésein alapul.

A további kutatómunka támogatására szolgáló 250 ezer euró (91 millió forint) pénzjutalommal járó kitüntetést Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök adta át szerda este Berlinben a mainzi biotechnológiai cég négy vezetőjének, a három alapítónak (Özlem Türeci, Ugur Sahin, Christoph Huber) és az alelnöknek, a biokémikus Karikó Katalinnak.

A különös esetről a Dunfermline Carnegie Library & Galleries számolt be a hivatalos közösségi oldalán, amiből aztán a UPI készített nemzetközi érdeklődésre számot tartó hírt. Donna Dewar, a könyvtár munkatársa írta le az esetet, miszerint Rupert Hughes Stately timber című regényét 1948-ban kölcsönözték ki, most pedig egy lezárt borítékban küldték vissza, mellékelve egy mindent megmagyarázó kísérőlevelet. E szerint a visszaküldő személy apja vette magához a kötetet 73 évvel ezelőtt, visszavinni azonban elfelejtette. Majd nemrégiben meghalt, és a személyes holmijának rendezése közben talált rá a lánya az idő vasfoga által némiképp megtépázott tárgyra. Dewar szerint egy ilyen hosszadalmas késlekedés után 2847 fontos bírságot kellene fizetni, ezt azonban az örökösök megússzák, mivel nemrégiben az a döntés született, hogy nem sarcolnak meg senkit, mert hátha úgy nem félnek majd visszavinni az olvasók a náluk ragadt könyveket.

"Sajnos covidos lettem, így nem tudok versenyezni a hét végén Eindhovenben, meg egy ideig nem…Nagyon vigyázzatok magatokra és egymásra is, most ez a legfontosabb!" – írja közösségi oldalán a háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizenötszörös Európa-bajnok úszónő. Hosszú Katinka a tokiói olimpia után múlt héten versenyzett először a rövid pályás magyar bajnokságon. Nem sokkal korábban a magyar úszóválogatott több tagja is pozitív teszteket produkált a kazanyi rövid pályás Európa-bajnokságon, az olimpiai bajnok Milák Kristóf pedig egy éven belül másodszor is koronavírusos lett.

Milos Zeman cseh köztársasági elnök november 26-án kormányfővé nevezi ki Petr Fialát, a Polgári Demokratikus Párt elnökét – ezt maga a miniszterelnök-jelölt közölte szerdán Prágában, miután a Központi Katonai Kórházban találkozott az államfővel.

Milos Zeman az MTI híre szerint találkozni szeretne a miniszterjelöltekkel, ami tíz napot vehet igénybe, ezt követően nevezné ki az egész kormányt. Petr Fiala szerint a 18 tagú kabinet jelöltjei közül Milos Zemannak egy ellen vannak kifogásai, ám őt nem nevezte meg a kormányfőjelölt.

A kormányban a Spolu koalíciónak (ODS, KDU-CSL, TOP 09) a miniszterelnökön kívül tíz minisztere lesz, míg a vele szövetkező PirSTAN koalíció hét helyet foglalhat el.

A jövőbeni kormány első alelnöke és belügyminisztere Vít Rakusan, a STAN párt elnöke lenne, Marián Jurecka, a KDU-CSL elnöke munkaügyi és népjóléti miniszter, Ivan Bartos, a Kalózpárt elnöke regionális fejlesztési miniszter, Vlastimil Válek, a TOP 09 egészségügyi szakértője egészségügyi miniszter.

A fontosabb tárcák közül a pénzügyminisztériumot Stanislav Stanjura (ODS), a védelmi tárcát Jana Cernochová (ODS), a külügyminisztériumot Jan Lipavsky (Kalózpárt) vezetné.

Prágai sajtóértesülések szerint éppen Jan Lipavsky az, akinek személye ellen az államfőnek kifogásai vannak, hivatalosan azonban ezt nem erősítették meg.

Milos Zeman maga is beszélt a vétó lehetőségéről a Nova kereskedelmi televízióban, de nevet ő sem mondott, csak megjegyezte, hogy a jelöltet személyesen nem ismeri.

A leendő kormányfőről szólva kifejtette: "Hosszú évek óta ismerjük egymást, tegeződünk, és jó lenne együttműködnünk. Bár több miniszternél az a gyanúm, hogy a tárcához, amelyet irányítaniuk kell, egyáltalán nem értenek, mert ezzel sohasem foglalkoztak, leszek annyira toleráns, hogy a vétómat csak egy személyre korlátozom." Az interjút az államfővel szerdán, a katonai kórházban rögzítették.

Zeman leszögezte: nem akarja késleltetni a kormány megalakulását, ezért javasolni fogja Fialának, hogy ideiglenesen maga töltse be a szabad posztot, vagy annak vezetésével bízza meg valamelyik miniszterét.

A cseh választások után kialakult összetett helyzet hátteréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Koronavírus-fertőzéssel kezelik a Pozsonyi Egyetemi Kórházban a híres oltásellenes orvost, Michal Pijákot – számolt be róla a SME hírére hivatkozva a Parameter.sk. Egy kórházi forrás a lapnak megerősítette, hogy az orvos állapota súlyos. Piják a járvány ellen az első vonalban harcoló orvosok elleni támadásaival szerzett magának hírnevet, bírálta többek közt Jakub Hložník aneszteziológiai főorvost, valamint Peter Sabaka járványügyi szakértőt is. Piják nemcsak híres oltásellenző, hanem az Ivermectin propagátora is. A "gyógyszert" nemrégiben „kísérleti kúraként” kezdte el használni, noha a közösségi hálón azt állította, hogy eddig nem kapta el a koronavírust.

Kereken egy hét telt el azóta, hogy szintet lépett a migránsválság a lengyel–fehérorosz határon. Múlt hétfőn mintegy ezer menekült vonult a négysávos auóúton Bruzgi/Kuznica határátkelő közelébe, majd a közelben vertek tábort. Azóta "állóháború" alakult ki mind a helyszínen, mind nemzetközi politikai értelemben. A jórészt iraki kurdokból, szírekből, jemeniekből és afgánokból álló tömeg egy része több ízben megostromolta a szögesdrót akadályokat, de a lengyel hatóságok vagy megakadályozták az áttöréseket, vagy elfogták azokat, akiknek mégis sikerült bejutniuk Lengyelországba, és valamennyiüket visszatoloncolták. Ezt egy nemrégiben elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően tehették meg.

A menekültek száma az első néhány nap látványos gyarapodása után a nagyságrendet tekintve már nem növekedett, miután a légitársaságok – beleértve a fehérorosz Belaviát is – Isztambulban, Damaszkuszban és Dubajban sem veszik fel a fent említett államok polgárait a gépeikre. A határt védelmező lengyel rendőri és katonai kontingens mindeközben több tízezer fősre duzzadt.

Ami a történet diplomáciai részét illeti, az érintett országok és szervezetek az eltelt időt egymással szembeni vádak megfogalmazásával töltötték. A lengyelek kezdetben csak azt állították, hogy a fehéroroszok kezdtek hibrid háborút ellenük, később bevonták a felelősök körébe Oroszországot, majd ezt a verziót kezdte hangoztatni az Európai Unió is. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök-diktátor szerint ellenben Lengyelország és azt EU a hibás mindenben, előbbi azért, mert embertelen módon bánik a menekültekkel, utóbbi azért, mert az általa bevezetett szankciók miatt nem áll módjában Minszknek úgymond akadályoznia az illegális migrációt az országon keresztül.

Amennyiben Lukasenkónak ténylegesen az lett volna a célja, hogy a migránsok felhasználásával gyakoroljon nyomást az uniós szankciók feloldása érdekében, akkor hibás taktikát választott. Jelen állás szerint fordított előjelű fejlemények vannak kibontakozóban. Az európai uniós országok külügyminiszterei ugyanis újabb célzott szankciók bevezetéséről döntenek azokkal a fehérorosz tisztviselőkkel szemben, akik felelősek a kelet-európai ország határán kialakult migrációs válságért. Ezt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő közölte Brüsszelben az uniós külügyminiszterek hétfői találkozója előtt.

Borrell az ülésre érkezve kijelentette: az EU kiszélesíti a Fehéroroszországgal szemben hozott megszorító intézkedések keretét, hogy lehetővé tegye mindenki szankcionálását – légitársaságokét, utazási irodákét, a képviselőikét –, akik felelősek a menedékkérők "utaztatásáért" Fehéroroszország és az Európai Unió közös határára. "A helyzet elfogadhatatlan, a migrációs beáramlást ellenőrzés alatt kell tartani, le kell állítani a migránsokat szállító repülőjáratokat, fenntartható megoldást kell találni a kialakuló humanitárius válságra" – tette hozzá.

Ehhez képest Lukasenko több alkalommal kijelentette, Fehéroroszországnak nincs hova hátrálnia, és kemény válaszlépésekkel fog reagálni az esetleges újabb szankciókra. Az elnök-diktátor korábban arról is beszélt, hogy Minszk végső esetben az Európai Unióba irányuló gáztranzitot is leállíthatja. Erről Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hét végi interjúban azt mondta: Lukasenko képes lehet rá, hogy akár ezt is megtegye, ám az nagyon nem lenne jó.

Oroszország minden lehetséges fórumon tagadja, hogy köze lenne a konkrét fejleményekhez, vagy hogy előzetesen tudott volna róluk. Putyin ugyanakkor több alkalommal tárgyalt Angela Merkel leköszönő német kancellárral, majd felvetette, hogy a németeknek közvetlenül kellene konzultálniuk a fehéroroszokkal, annál inkább, hogy a migránsok nem Lengyelországba, hanem Németországba szeretnének eljutni. Ehhez kapcsolódó érdekesség: Lukasenko felvetette, hogy amennyiben a lengyelek nem hajlandóak humanitárius folyosót nyitni Németország felé, akkor a Belavia légitársaság közreműködésével a fehéroroszok szívesen elszállítják valamennyiüket Münchenbe. Az érdekességen belüli érdekesség: a Roman Protaszevics-ügy óta – amikor az ellenzéki blogger-aktivistát levadászták egy Litvániába tartó Ryanair-gépről – a Belaviát kitiltották az Európai Unió légteréből.

Egy héttel az események eszkalációjának kezdete után elfogyni látszik a határon összegyűlt menekültek türelme is, akiket előre a határokat védő lengyelek nem engednek, míg a visszatérésüket fehérorosz egyenruhások akadályozzák.

November 15-én dél körül a tömeg felszedelőzködött, és a forgalom elől még november 9-én lezárt Bruzgi/Kuznica határátkelőhöz vonult. A lengyelek szögesdrót akadályokkal, számos fegyveressel, helikopterekkel és készenlétbe helyezett vízágyúval fogadták őket itt is. A tömeg délutáni állás szerint várakozik, többen sátrat vertek az aszfalton, illetve az úttesten ülnek. Az első sorokban sok a nő és a gyerek. A lengyelek azzal vádolják a fehéroroszokat, hogy ők szervezik a tömeget, és szándékosan tolják előtérbe a gyerekeket, hogy a hírügynökségi fotók révén is ellenük hangolják a nemzetközi közvéleményt.

A lengyel rendőrség szerint a határátkelőn és a közelében mintegy 3500 ember várakozik. A fejlemények egyes hírek szerint azzal is magyarázhatók, hogy a migránsok körében elterjedt: a határra német buszok érkezhetnek, amelyek elszállítják őket álmaik földjére. A német külügyminisztérium cáfolta a híresztelést. "Azok, akik ezt a hazugságot terjesztik, veszélyes helyzetet idéznek elő" – húzták alá.

2021. november 12-én az Orosz Föderációban érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően a külföldi ügynökök nyilvántartásába soroltuk Igor Kocsetkovot – olvasható az orosz igazságügyminisztérium közleményében, amelyet a Gazeta.ru idéz. Az Orosz LGBT Hálózat az első és egyetlen országos LGBT szervezet, amelyet Igor Kocsetkov alapított 2006-ban. Két évvel később az aktivistát a mozgalom elnökévé választották. Magát a hálózatot már korábban idegen ügynökké minősítették. Az 53 éves Kocsetkovot 2014-ben Nobel-békedíjra jelölték, 2018-ban pedig Jelena Milasinával, a Novaja Gazeta c. lap munkatársával közösen megkapta a Freedom House díját a csecsenföldi melegek üldöztetése kapcsán végzett munkájáért.

Az átadó ünnepségről Herczeg Zsolt polgármester számolt be hivatalos közösségi oldalán. "Büszke vagyok a helyi értékeinkre, ezért külön öröm számomra, hogy Badár Balázs híres koronás vázájának háromszoros nagyságú szobra díszítheti városunk egyik legforgalmasabb közterületét" – írta a politikus.

Badár Balázs fazekasmester 1855 és 1939 között élt és alkotott Mezőtúron, műveinek egyik legnagyobb gyűjtője Draskovics Dénes, a város korábbi polgármestere volt, aki már korábban felajánlotta kollekcióját a településnek.

A hatalmas köztéri köcsögöt a jelenlegi városvezető posztjának tanúsága szerint Takács Győző készítette. "Vigyázzunk erre a csodálatos műalkotásra, hogy az utókor is gyönyörködhessen benne!" – írta a polgármester.

Szoboszlai Dominikot, az RB Leipzig magyar válogatott labdarúgóját választották október legjobb újoncának a német élvonalban. A Bundesliga honlapja szerint a támadó középpályás egy gólt szerzett és két gólpasszt adott októberben, az átadásainak pedig 87 százaléka volt pontos. A 2021/22-es idényben Szoboszlai augusztus után másodszor érdemelte ki az elismerést. A szavazás végeredményéhez a szurkolók negyven, a klubok és a szakértők harminc-harminc százalékban járulnak hozzá. Szoboszlait a hónap játékosa díjra is jelölték, annak eredményét a jövő héten hirdetik ki. A magyar válogatott játékos a Bajnokok Ligája legutóbbi fordulójában is eredményes volt, a Paris SG ellen a ráadásban rúgott be egy tizenegyest, 2-2-es döntetlenhez és pontszerzéshez segítve ezzel a Leipziget. (via MTI)

Erről a brit védelmi minisztérium hivatalos twitteroldalán jelent meg publikáció. A hír szerint a kis létszámú kontingens a lengyel kormánnyal kötött megállapodás értelmében katonai mérnöki feladatokat láthat el, melynek célja a védelem megerősítése a lengyel–fehérorosz határon. Mint arról több ízben is beszámoltunk, hétfő óta folyamatosan feszült a helyzet a térségben, amikor is több ezer iraki, szíriai és jemeni menekült indult neki a határnak, azzal a céllal, hogy átjussanak az európai uniós országba. A lengyel határőrök útjukat állták, a fehérorosz hadsereg nem engedi vissza őket, így azóta a senkiföldjén táboroznak, és rendszeres időközönként megpróbálnak átjutni valahogyan, egyelőre sikertelenül. Hogy a brit katonák pontosan hányan vannak, arra nem tér ki a védelmi minisztérium közleménye.

Visszahívja a forgalomból az S-Budget csabai csípős snackkolbászt a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. – írja az áruházlánc honlapjára hivatkozva az MTI. A pénteken közzétett felhívás mikrobiológiai okokra hivatkozik, és azt kéri a vásárlóktól, hogy ne fogyasszák el a terméket. A 100 grammos kiszerelésben kapható áru fogyaszthatósági ideje 11.01.2022, tételazonosítója L21271058, gyártója a Kaiser Food Kft. A termék árát visszafizetik a Spar-üzletekben.

Az amerikai elnök egészen pontosan Nagy Négerként, Great Negróként emlékezett meg Satchel Paige-ről, a legendás afroamerikai baseballjátékosról a beszédében. Az 1906-ban született Paige 42 évesen debütált a Cleveland Indians színeiben az MLB-ben, a legerősebb ligában – addig a Negro League Baseballban játszott; ilyen is volt –, és 59 éves volt, amikor az utolsó profimeccsét letudta, ami a mai napig érvényes korrekord. Joe Biden vélhetően arra akart utalni, hogy öreg ember nem vénember, és őt sem akadályozza a kora abban, hogy nagy dolgokat vigyen véghez.

A lengyeleket fenyegető videójának és az azt angolul feliratozva közzétevő Nexta twittercsatornának köszönhetően komoly nemzetközi karriert futott be pillanatok alatt Grigorij Azarjonok. A belorusz SZTV politikai publicistája csak 2 évvel ezelőtt kezdte karrierjének érdemi részét, de az orosz nyelvet ismerő világban azonnal jelentős ismertségre tett szert. Valóságos sztár lett az interneten, a legjobb momentumai villámgyorsan mémesülnek, és már gyilkosan ironikus dalt is írtak róla, feldolgozva egy Arlecchino című régi Alla Pugacsova-slágert.

A műsoraiban önmaga paródiájaként üvöltöző Azarjonok abszolút bohóc, akit lehetetlen lenne komolyan venni – már ha nem venné őt komolyan a fehérorosz rendszer és Alekszandr Lukasenko személyesen.

Ő azonban komolyan veszi, annyira, hogy idén nyáron maga mesélte el, miként támadta meg Azarjonokot terrorista diverzánsok egy csoportja – egy német állampolgár vezetésével –, mégpedig azzal a céllal, hogy elrabolják és elhurcolják az erdők mélyére, ahol arra kényszerítették volna, hogy vágja ki a nyelvét ollóval. Ha nem tette volna, megtették volna a diverzánsok maguk. A tervük nem jött be, a hős műsorvezető ellenállást tanúsított, a gonosz terroristák nem bírtak vele. Az esetről felvétel is készült, amelyet bizonyítékként tártak a nyilvánosság elé. Ennek azonban többek között az volt a szépséghibája, hogy bár Lukasenko és csapata arról beszélt, hogy a támadás éjszaka történt, a képsorokon nyilvánvalóan fényes nappal van. De ezek mellett is jó néhány bakit fedezett még fel az ellenzéki sajtó és a publikum.

Mindez már azután történt fél évvel, hogy 2021 januárjában Bátorságért érdeméremmel tüntette ki kedvenc propagandistáját az államfő-diktátor "az egészségre veszélyes körülmények között tanúsított férfiasságáért".

Grigorij Azarjonok azzal teremtett műfajt a propaganda-televíziózás korszakában is kirívó módon, hogy műsoraiban üvöltve gyaláz mindenkit, aki csak szóba kerül, leszámítva természetesen Lukasenkót és Fehéroroszországot. A hazáját a világ legszebb és legszabadabb országának tartja, a diktátort az egész kontinens legkompetensebb és legbölcsebb államférfijának, és ezt a lehető legrendszeresebben fontosnak tartja el is mondani. Emellett Oroszországot és Vlagyimir Putyin elnököt sem veszi a szájára, az ő nevüket ugyanakkor ódákba sem foglalja.

Mindenki más műsorról műsorra megkapja a magáét. Elsősorban az ellenzék és név szerint Szvetlana Tyihanovszkaja, aztán az Egyesült Államok, a Nyugat és Ukrajna – ebben a sorrendben –, majd az értelmiségiek, a művészek, a zsidók, a melegek és "az összes szóba jöhető deviancia propagálói". Azarjonok számára nincsenek tabuk, bárki ellen képes uszítani bármikor és bármilyen nyelvezettel, patkányoz, férgez és ami belefér, jellemző például, hogy a lengyeleket is csak gúnyneveiken említi a szóban forgó videón.

Grigorij Azarjonok 1995-ben született, apja Jurij Azarjonok filmrendező, újságíró, tévés személyiség. Művészeti akadémiát végzett, utána sorkatonai szolgálatát töltötte, őrvezetőként szerelt le. Ezután kezdetben az SZTV (Sztolicsnoje Tyelevigyenyije – Fővárosi Televízió) vidéki tudósítójaként kolhozokban és gyárakban készített üzemi riportokat, majd 2019 novemberében vált ismertté, amikor a Nasa Nyiva című – azóta szétvert szerkesztőségű – újságban az ellenzéket "bohócok alkotóközösségének" és "freudi komplexusokkal küzdő esztelen szájhősök hadának" nevezte.

Politikai újságírói pályafutása ezután vett hatalmas lendületet az SZTV-nél, karrierjének legjelentősebb állomásai közé tartozott, hogy a koronavírus-járványt az Egyesült Államok biológiai hadviselésének termékeként írta le, majd a 2020-as választási időszakban állandó jelleggel Lukasenkót támogató műsorokat készített. Különösen nagy visszhangot keltettek az állandósuló ellenzéki tüntetések idején a civileket gyalázó és a karhatalom tevékenységét dicsőítő monológjai és riportjai. Ekkor indította el "A politika titkos mozgatórugói" című műsorát, amelyben a lengyeleket fenyegető részletek is elhangzottak.

Az immár nemzetközi sztárrá előlépett Grigorij Azarjonokot a három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország kitiltotta a területéről.

Rövid videóban mondta el a véleményét a Turi György-ügyről Szilágyi Liliána. Az Európa-bajnoki ezüstérmes úszó azután szólalt meg, hogy az edző a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt: Szilágyi, aki 2015-ig vele dolgozott, később levelet írt neki, amelyben arról is szó esett, hogy sajnálja, hogy nem maradt a kezei alatt. Az úszónő videós nyilatkozata szerint ez a levél valóban létezik, de a tartalma összetettebb. Azt is kijelentette, hogy kiáll a sporttársai és a sorstársai mellett, és elítél mindennemű abúzust uszodán belül vagy kívül. "Az abuzáló edzőknek, szakembereknek nincs helyük a sportban sem” – mondta. Turi György úszóedző módszereit az elmúlt hetekben több egykori tanítványa bírálta, köztük Cseh László, Kozma Dominik és Dara Eszter. A szakember csütörtökön felfüggesztette tevékenységét az úszószövetségben, amelynek elnöksége úgy döntött, kivizsgálják az úszókat ért bántalmazásokat.

Elhunyt Jevgenyij Csazov kardiológus akadémikus, aki 1967 óta a szovjet egészségügyi tárca 4. főosztályának vezetőjeként csaknem két évtizeden át volt "a Kreml főorvosa" – adta hírül orosz forrásokra hivatkozva az MTI. A szívinfarktusos betegek kezelésének és a fibrinolizin alkalmazásával történő vérrögoldásnak általa kidolgozott módszere nemzetközileg elismert volt, a trombolitikus terápiáért 1982-ben megkapta Lenin-rendet. 1987 és 1990 között egészségügyi miniszterként vaszkuláris központok hálózatának fejlesztésébe kezdett az országban. Jevgenyij Csazov Brezsnyevtől Gorbacsovig a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárainak személyi orvosa volt, ezt a funkcióját Borisz Jelcin orosz elnök mellett is megőrizte, emellett hazája politikai, kulturális és katonai elitjének számos más ismert személyiségét is kezelte. Az erről szóló történeteket 2012-ben jelentette meg "Így mentek el a vezérek – a Kreml főorvosának feljegyzései" című bestsellerben. Utolsó éveiben az orosz nemzeti kardiológiai kutatóintézet tiszteletbeli igazgatója volt. A 92 esztendősen elhunyt orvos a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt.