Akkor már végképp meg voltam véve, amikor megszólalt Michelle Gurevich Lovers and Strangers című dala, nem aláfestőleg, hanem elindította a film Jónás nevű fiatal szereplője, ráadásul jó hangosan, egy meglehetősen drámai jelenetsor során. Ez rátett egy lapáttal a befogadói élménykomplexumomra, nagyon szeretem Michelle Gurevichet ugyanis. Hogy kicsoda ő, és miért csodálatos, arról most nem kezdek mélyrehatóbban értekezni, elég linkelnem a dalt a hozzá tartozó videóval együtt, lehet, hogy már ez is túlzásba vitt kóborlás a mellékszálakon, hiszen Mundruczó Kornél és Wéber Kata új filmjéről, az Evolúcióról kell itt írnom. Vagyis nem kell, inkább szeretnék.

Az Evolúció a zsidó identitásról szól, Auschwitz után, három generáció egymással alaposan összefonódó történetén keresztül. Illetve az identitásról úgy egyetemesen is.

A rejtegetéséről, a mindenáron való felvállalásáról, a megörökléséről. A magunkkal hurcolásáról, a feloldás lehetőségeiről vagy lehetetlenségéről.

A hanukalámpa és a Márton-napi lámpás közötti technikai és tartalmi különbségekről.

Három generáció három történetét három fejezetben mesélik el nekünk Mundruczóék, és ezekben különböző eszközökkel operálnak.

Éva fejezetében alig néhány szó hangzik el, azok is oroszul, ám képileg ez a legerősebb rész. A gázkamra-takarítók – köztük a főtakarítóval, aki úgy néz és úgy is néz ki, mint Alekszandr Kajdanovszkij a Sztalkerben – nem beszélnek, csak locsolnak, sikálnak, lihegnek, borzadnak hosszasan, miközben a feszültség nőttön nő, helyenként már-már horrorisztikus jelleggel. Később megy az oldalkocsis motorbicikli a szürkés-havas tájban, ismét sokáig, aztán felülről látjuk a birkenaui barakkok sorát, és ez egyszerre elborzasztó és – szép. A születés és a túlélés miatt alighanem.

A közbülső részben ehhez képest a szavaké a szó. Monori Lili és Láng Annamária, Éva és Léna keresetlennek-spontánnak ható párbeszéde – amelynek alapját, ha nem tévedek, a Proton Színház korábbi előadása képezte – helyezi kontextusba a történetet. Az öregedő anya és Berlinben élő, onnan rövid időre hazalátogató lánya állami díjátadóra készül, és miközben azon vitatkoznak, hogy elmenjenek-e – nem kell nekem semmi a bajszostól, mondja az anya, miféle bajszostól, válaszolja a lánya, talán ez a film egyetlen kifejezetten aktuálpolitikai kiszólása –, összeáll a múlt, illetve felvázoltatik a jelen a korlátozott perspektíváival és adódó stratégiáival.

Az évtizedekkel, amikor a zsidóság titkolandónak minősülhetett, a születési hely főleg, és a XXI. század eleje, amikor – mintegy reakcióként is – vállalandónak és kifejezendőnek találtatik. Nem túlélő akarok lenni, mama, hanem élő, mondja ki a tételmondatot Léna, és igenis szüksége van arra az anyakönyvi kivonatra a sok közül, amely zsidó származását bizonyítja.

A Mundruczó–Wéber duó nem deklarál és nem provokál, a hangnem visszafogott marad – akkor is, amikor a nézőt zavarba hozó jelenetsorok zárják le a fejezetet.

A harmadik felvonás Jónásé. A fiú, akit előzőleg még óvodásként emlegettek, itt már kamasz, iskolába jár Berlinben – nagyjából most van tehát –, és neki sem könnyű. Hibátlanul beszél németül – az anyjával sem magyarul, ez egy pillanatra zavaró –, de vannak vele gondok, akadnak konfliktusai, főként a társaival, és nem csupán velük. Részben a Közel-Keletről importált problémák miatt, mondja a tanára. Hiába, Berlinben sem könnyű fiatalnak lenni, főként akkor, ha örökölt terheket kénytelen hordozni magával valaki, és ezt egyáltalán nem szívesen teszi. Ennek a fejezetnek a legerőteljesebb a dinamikája – és a legkevébé elemelt az esztétikája, ami egyáltalán nem baj –, minthogy Jónással magától értetődően azonosul a néző. Sőt izgul is, hogy mi lesz vele, mi lehet a vége, milyen sorsra számíthat a harmadik generáció.

Másképpen: hogy az alkotók mit gondolnak, áthidalhatóak-e a kulturális szakadékok, és ha igen, milyen módon vagy irányban. Az összetett kérdésekre óvatosan világos választ kapunk, hogy pontosan milyet, természetesen nem árulom el.

Aki kíváncsi rá, könnyen megtudhatja, az Evolúció a hétfőn kezdődő 10. Budapesti Zsidó és Izraeli Filmfesztivál nyitófilmje – részletes program itt –, és rövidesen a mozikban is bemutatják.

Aleszandr Lukasenko fehérorosz elnök szerint "abszolút lehetséges", hogy országa segített a lengyel határon összegyűlt embereknek átjutni Lengyelországba és így az Európai Unió területére. Tagadta ugyanakkor, hogy ő hívta volna a bevándorlókat Fehéroroszországba. Lukasenko a BBC-nek adott interjút Minszkben, amelyből a brit közszolgálati médiatársaság péntek délután közzétett néhány előzetes részletet.

Arra a kérdésre, hogy a fehérorosz erők segítették-e a határon összegyűltek átjutását Lengyelországba, az elnök a BBC moszkvai tudósítójának, Steve Rosenbergnek úgy fogalmazott, hogy "ez abszolút lehetséges". "Szlávok vagyunk. Van szívünk. Katonáink tudják, hogy a bevándorlók Németországba tartanak. Lehet, hogy valaki segített nekik. Én nem is fogok ezzel foglalkozni" – mondta Lukasenko.

"Megmondtam, hogy nem fogok bevándorlókat a határon feltartóztatni, és ott tartani őket, és ha ezután is érkeznek, akkor sem fogom megállítani őket, mivel nem az én hazámba tartanak, hanem az önök országaiba" – idézi a BBC a fehérorosz elnököt. Lukasenko hozzátette ugyanakkor, hogy nem ő hívta Fehéroroszországba a lengyel határon összegyűlt embereket, és nem is akarja, hogy átvonuljanak Fehéroroszországon.

A BBC-tudósító az interjúban felvetette, hogy a fehérorosz hatóságok békés tüntetőket bántalmaztak a tavalyi tüntetések idején, és megpróbált lejátszani egy videófelvételt is, amelyen kínzások során szerzett sérülések nyomait viselő emberek hagyják el az egyik hírhedt minszki fogházat. Lukasenko erre reagálva elismerte, hogy "embereket vertek meg" a főváros Okresztyin utcai fogházában. "De rendőröket is megvertek, és erről ön nem mutatott videót" – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy a fehérorosz hatóságok július óta 270 nem kormányzati szervezetet számoltak fel, megsemmisítve a civil társadalmat, Lukasenko azt válaszolta, hogy "kiirtjuk a söpredéket, akiket önök Nyugatról finanszíroznak. Önök felháborodnak azon, hogy az önök összes szervezetét megsemmisítettük, az önök nem kormányzati szervezeteit, bármik legyenek is ezek, amelyeket önök pénzelnek" – idézi a fehérorosz elnököt ismertetésében a BBC. (via MTI)

A legismertebb kínai teniszezőnő közel két hete tűnt el mindenhonnan, miután szexuális zaklatással vádolta meg Csang Kaoli korábbi miniszterelnök-helyettest. A teniszező a Weibo nevű kínai közösségimédia-oldalra írt posztjában azt állította, a magas rangú hivatalnok „szexuális viszonyba kényszerítette” őt.

A poszt november 2-ai megjelenése után a kínai cenzorok intézkedtek, nemcsak ez a bejegyzés tűnt el, a teniszezőt gyakorlatilag teljesen leradírozták az internetről. A héten aztán a kínai állami tévé leközölt egy emailt, amiben az eltűnt teniszezőnő azt írta, hogy jól van, de a nemzetközi női teniszszövetség, a WTA kételyeit fejezte ki a levél valódiságával kapcsolatban.

A legfrissebb hír az ügyben az volt, hogy a WTA vezetője, Steve Simon kijelentette: készek lefújni az összes kínai versenyt, ha a vezetés nem reagál megfelelően a Peng Suaj-ügyre. 2019-ben kilenc WTA-tornát rendeztek Kínában, de Simon szerint az üzleti szempontokat ebben a kérdésben nem szabad figyelembe venni.

Ezek után kerültek elő Peng Suaj állítólag friss wechates képei, amelyeket Sen Sivej, a CGTN televízió munkatársa osztott tovább a twitteren.

Tömegesen távoznak a kormánypárti médiagólem, a Mediaworks vezetői – írja a Média1. A médiás újság szerint miután a napokban váratlanul elhagyta a Közép-európai Sajtó és Média Alapítványhoz tartozó, a Magyar Nemzetet, az Origót, a Hír TV-t, a Figyelőt, a Világgazdaságot és az összes megyei napilapot is tulajdonló, közel félezer médiamárkával rendelkező Mediaworksöt Szabó László vezérigazgató – miniszteri biztossá nevezték ki az ITM-ben, az utódja Kálmán Erika lett –, most további 5 igazgató, köztük egy vezérigazgató-helyettes távozott.

A Média1 birtokába került az a levél, amelyben a Mediaworks Hungary újdonsült elnök-vezérigazgatója, Kálmán Erika tudatja a munkatársakkal, hogy közös megegyezéssel távozik: Páldi Tamás szervezetfejlesztési vezérigazgató-helyettes; Arany János értékesítési és marketingigazgató; Paplanos Péter innovációs igazgató; Bodnár Gyula oktatási és továbbképzési igazgató; Nagy Tamás digitális igazgató. Ez Szabó Lászlóval együtt összesen hat. A munkatársaknak küldött levélben nem indokolják a személyi változásokat. A Média1 szerint a feladatok jelentős része egyelőre az elnök-vezérigazgatóhoz kerül.

A tinédzser a 2020. augusztusi zavargások idején érkezett a Chicagóhoz közeli Kenoshába, ahol 23-án két embert lőtt agyon, Joseph Rosenbaumot és Anthony Hubert, valamint megsebesítette Gaige Grosskreutzot. Az ügy teljes hátteréről múlt szombaton közöltünk elemzést, amelyet ide kattintva tudnak elolvasni.

Kyle Rittenhouse perének érdemi része a héten kezdődött Kenoshában, néhány saroknyira a tavalyi lövöldözés helyszínétől, jelentős médiacirkusz közepette, melyben pro és kontra minden apró részlet hatalmas jelentőségűnek tűnt. Az ügy azért is volt érdekes, mert a lövöldözést és Rittenhouse szerepét nagyon jól dokumentálták, rengeteg kép és videófelvétel készült az esetről.

Az ügyészség azzal érvelt a per során, hogy Rittenhouse volt az agresszor, ő provokálta a lövöldözéshez vezető incidenst. A védőügyvédek ezzel szemben azt állították, hogy a tinédzser önvédelemből cselekedett.

Rittenhouse, aki a lövöldözés idején 17 éves volt, egy félautomata puskával utazott Kenoshába, állítása szerint azért, hogy megvédje a zavargások idején az emberek tulajdonát. Ezek azt követően robbantak ki, hogy a városban egy fehér rendőr intézkedés közben hátba lőtt egy afroamerikai férfit, Jacob Blake-et, akit nemi erőszak gyanúja miatt akartak letartóztatni.

Kyle Rittenhouse-szal szemben eredetileg hat vádpontot fogalmaztak meg, de a bíró időközben levette a napirendről a veszélyes fegyver birtoklásának ügyét.

Az esküdtszék több tucat tanú és szakértő vallomását hallgatta meg, ezt követően hozta meg pénteken a felmentő ítéletet. Ha bűnösnek találják, Rittenhouse életfogytiglani börtönbüntetést kaphatott volna.

A New York Times szerint Bruce Schroeder bírót többen bírálták a tárgyalás során tanúsított viselkedése miatt, mivel konfliktusos módon kommunikált az ügyészséggel, és időnként bőbeszédű jogi magyarázatokba kezdett. A Times azt írta, az esküdszék többségében fehérekből állt, igaz, ez tükrözi Kenosha megye lakosságának összetételét.

Megtisztítják és aprólékos-hosszadalmas munkával pótolják a Lánchíd kőoroszlánjainak hiányzó részeit – derül ki a RTL Klub riportjából. A 12 tonnás mészkő szobrokat jelenleg is restaurálják, a munka még több mint egy évig tart, 2022 végén kerülnek vissza eredeti helyükre. A pesti oldalon lévők a világháborús bombázás miatt jobban megsérültek, rajtuk többet kell javítani. A restaurálás közben kiderült, hogy a közhiedelemmel ellentétben igenis van nekik nyelvük!

Az Amazon óriáscég volt elnök-vezérigazgatója, a Blue Origin magán űripari vállalat alapítója, a világ második leggazdagabb embere szerint ő és a világ más szupergazdagjai hamarosan meg fogják találni a módját annak, hogy az ember "bolygóközi fajjá" válva különböző planétákon lakhasson. Erről egy washingtoni űrkutatási fórumon beszélt Jeff Bezos.

Azt mondta, idővel emberek milliói fognak a Földről az űrbe költözni. Az emberek többsége – vagy legalábbis nagy része – űrbéli kolóniákon fog születni, élni és dolgozni, a világűrt mondhatja majd otthonának, és "talán úgy fognak látogatóba érkezni a Földre, mint most mi a Yellowstone Nemzeti Parkba". "Világűrbe költöző és ott dolgozó emberek milliói, ez a Blue Origin víziója" – jelentette ki.

Bezos arról beszélt a washingtoni Nemzeti Katedrálisban tartott fórumon, hogy becslése szerint a Föld legfeljebb 10 milliárd embert tud eltartani, a népességnövekedésre pedig az lehet a megoldás, ha az űrben keresünk több helyet. A Naprendszer akár egybillió embert is eltarthat, vélte. Hozzátette, a Blue Origin a környezetkárosító iparágak világűrbe telepítésére összpontosít, hogy meg lehessen menteni a Földet a pusztulástól.

Egy nappal korábban egy előadásában a másik nagy fantaszta, Elon Musk is arról beszélt, hogy az emberiségnek mihamarabb be kell népesíteni más bolygókat is, köztük a Marsot. Ehhez például az ő űripari cége, a SpaceX gyártana nagyüzemi módon hatalmas utas- és teherszállító űrhajókat. (via MTI)

A 13 éves Alekszej Szokolnyikovnak még júniusban "sikerült" bekapcsolódnia Vlagyimir Putyin évente egyszer esedékes Közvetlen vonal című tévéműsorába, amelynek az a lényege, hogy az orosz államfő meghallgatja a népet, majd teljesíti a kívánságokat, ha tudja, de minimum rendet tesz ott, ahol rendet kell neki tennie. A jakut kisfiúnak a Gazeta.ru híre szerint az volt a problémája, hogy megdöglött a család legszebb tehene, és szeretett volna helyette egy másikat. A kívánságot Jakutföld agrárügyi hatóságaihoz továbbították, ahol mostanra megszületett a döntés, miszerint a közeli Mindagaj szövetkezet rövidesen átnyújtja a rászorultaknak a haszonállatot. Mivel időközben az is kiderült, hogy Aljosa és a nagynénje négy éve egy garázsban él, mivel leégett korábban a házuk, a Csurapcsinszki járási közigazgatás vezetője vállalta: hozzájárulnak lakhatási körülményeik alapos javításához.

Az egykori Miniszterelnökség-miniszter meglátogatta a világbajnoki 9. Kovács Pál ökölvívót Hódmezővásárhelyen, és olyan videót készített, amelyet mi is belerakunk az újságba, elérte tehát a célját.

A felvételt a sajnálatos eseményekről a Sky News tette közzé a twitterén.

"Az igazságügyi minisztérium úgy döntött, hogy Miheil Szaakasvili elítéltet a Georgij Abramisviliről elnevezett katonai kórházba szállítják" – idézte a TASZSZ orosz hírügynökséget idéző MTI Rati Bregadze tárcavezetőt. A grúz igazságügy-miniszter hozzátette, Szaakasvili beleegyezésére várnak az átszállításhoz. Gori Tbiliszitől 90 kilométerre található, és a miniszter szerint ez az az intézmény, ahol az állam maximálisan garantálni tudja Szaakasvili egészségét és biztonságát.

A börtönkórházban ötven napja éhségsztrájkoló volt grúz elnököt megvizsgáló orvos pénteken közölte: Szaakasvili életveszélyes állapotba kerül, ha nem szállítják át egy megfelelően felszerelt intézménybe. Giorgi Grigola doktor, aki csütörtöki rosszulléte után vizsgálta meg Szaakasvilit, az AFP francia hírügynökséggel közölte: a volt elnök szív- és neurológiai problémákkal küszködik. Hozzátette, hogy a betegségei visszafordíthatatlanok, sőt végzetesek lehetnek megfelelő kezelés nélkül, amire a börtönkórházban nincs mód.

Előző nap, amikor az egyik védőügyvédjével találkozott, Szaakasvili elveszítette az eszméletét. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség úgy tudja, a volt elnök Wernicke-féle enkefalopátia nevű agyi működészavarban szenved.

Szaakasvilit november 8-án szállították át a börtönéből a börtönkórházba, miután folytatódó éhségsztrájkja miatt tovább rosszabbodott az állapota. A hét elején a grúziai ombudsman kezdeményezésére összehívott orvosi konzílium megállapította, hogy a volt elnök állapota válságos, és kérték, hogy szállítsák át egy civil kórház intenzív osztályára, a hatóságok azonban péntekig nem reagáltak erre. Szaakasvili november 11-én kijelentette, hogy felhagy az éhségsztrájkkal, ha magas színvonalú polgári klinikára szállítják át, ám ez nem történt meg, és úgy néz ki, hogy ezután sem fog.

Arról, hogy Miheil Szaakasvili minek ment oda, azaz miért tért vissza hazájába, ahol börtön várt rá – és miként számította el magát végzetesen –, ebben a cikkünkben írtunk részletesebben.

Bekérették pénteken az ukrán külügyminisztériumba Bulgária kijevi nagykövetét, tiltakozásul amiatt, hogy Rumen Radev bolgár elnök előző nap egy televíziós választási vitában a Krím-félszigetet Oroszország részének nevezte, az Európai Unió szankcióit pedig hatástalanoknak minősítette.

A bolgár elnök szavai nem járulnak hozzá az Ukrajna és Bulgária közötti jószomszédi kapcsolatok fejlődéséhez – szögezték le az ukránok –, és éles ellentétben állnak Szófia hivatalos álláspontjával Ukrajna szuverenitására, területi integritására és nemzetközileg elismert határaira vonatkozóan. "Arra számítunk, hogy Bulgária elnöke, Rumen Radev visszavonja tegnapi kijelentését" – fűzte hozzá a tárca sajtószolgálata az Ukrajinszka Pravda hírportál jelentése szerint, amelyet az MTI szemlézett.

Kosztadin Kodzsabasev nagykövet úgymond biztosította Ukrajnát afelől, hogy Bulgária álláspontja változatlan Ukrajna területi integritásának támogatásában, beleértve a Krímet mint az ukrán állam területének szerves részét.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az államfői posztért másodszor is ringbe szálló Rumen Radev nem először tett Moszkva-barát kijelentést: 2016-ban, nem sokkal a győzelme után közölte, azon fog dolgozni, hogy az Európai Unió megszüntesse az Oroszországgal szemben hozott szankciókat. Ezt megelőzően kijelentette, hogy "a Krím de jure ukrán, de facto viszont orosz", és Oroszország nem ellensége Bulgáriának.

Rumen Radev a bolgár elnökválasztás első fordulójában a szavazatok 49,42 százalékát szerezte meg, míg legfőbb ellenfele, Anasztasz Gerdzsikov 22,83 százalékkal került be a második fordulóba.

A 205 éves amerikai kitüntetés, a John Scott Award Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman legújabb elismerése – olvasható a Szegedi Tudományegyetem közleményében. A feltalálók különleges díját az Európában dolgozó Karikó Katalin helyett a férje vette át Philadelphiában.

Karikó létrehozta „a stabil és biztonságos mRNS konstrukciót”, ami „lehetővé teszi a gén által kiváltott immunválaszt az emberi szervezetben” – idézi az SZTE. A philadelphiai kitüntetést az ottani Pennsylvaniai Egyetemen kutatótársává lett Drew Weissmannal együtt nyerte el a magyar kutató. A laudáció szerint az amerikai orvos „munkásságával jelentősen hozzájárult az mRNS kifejlesztéséhez”. Így vált lehetővé „az emberi szervezetben a gén által kiváltott immunválasz”. A két tudós először 2005-ben publikált kutatási eredményei tették lehetővé az mRNS-alapú vakcinák rekordgyorsaságú kifejlesztését.

Egy nappal korábban a BioNTech cég csapata kapta az idei Deutscher Zukunftspreis (Német Jövő Díja) kitüntetést a "világ első covidellenes vakcinájáért", az orvostudományban új korszakot nyitó mRNS-technológiáért, amely Karikó Katalin felfedezésein alapul.

A további kutatómunka támogatására szolgáló 250 ezer euró (91 millió forint) pénzjutalommal járó kitüntetést Frank-Walter Steinmeier német köztársasági elnök adta át szerda este Berlinben a mainzi biotechnológiai cég négy vezetőjének, a három alapítónak (Özlem Türeci, Ugur Sahin, Christoph Huber) és az alelnöknek, a biokémikus Karikó Katalinnak.

A különös esetről a Dunfermline Carnegie Library & Galleries számolt be a hivatalos közösségi oldalán, amiből aztán a UPI készített nemzetközi érdeklődésre számot tartó hírt. Donna Dewar, a könyvtár munkatársa írta le az esetet, miszerint Rupert Hughes Stately timber című regényét 1948-ban kölcsönözték ki, most pedig egy lezárt borítékban küldték vissza, mellékelve egy mindent megmagyarázó kísérőlevelet. E szerint a visszaküldő személy apja vette magához a kötetet 73 évvel ezelőtt, visszavinni azonban elfelejtette. Majd nemrégiben meghalt, és a személyes holmijának rendezése közben talált rá a lánya az idő vasfoga által némiképp megtépázott tárgyra. Dewar szerint egy ilyen hosszadalmas késlekedés után 2847 fontos bírságot kellene fizetni, ezt azonban az örökösök megússzák, mivel nemrégiben az a döntés született, hogy nem sarcolnak meg senkit, mert hátha úgy nem félnek majd visszavinni az olvasók a náluk ragadt könyveket.

"Sajnos covidos lettem, így nem tudok versenyezni a hét végén Eindhovenben, meg egy ideig nem…Nagyon vigyázzatok magatokra és egymásra is, most ez a legfontosabb!" – írja közösségi oldalán a háromszoros olimpiai, kilencszeres világ- és tizenötszörös Európa-bajnok úszónő. Hosszú Katinka a tokiói olimpia után múlt héten versenyzett először a rövid pályás magyar bajnokságon. Nem sokkal korábban a magyar úszóválogatott több tagja is pozitív teszteket produkált a kazanyi rövid pályás Európa-bajnokságon, az olimpiai bajnok Milák Kristóf pedig egy éven belül másodszor is koronavírusos lett.

Milos Zeman cseh köztársasági elnök november 26-án kormányfővé nevezi ki Petr Fialát, a Polgári Demokratikus Párt elnökét – ezt maga a miniszterelnök-jelölt közölte szerdán Prágában, miután a Központi Katonai Kórházban találkozott az államfővel.

Milos Zeman az MTI híre szerint találkozni szeretne a miniszterjelöltekkel, ami tíz napot vehet igénybe, ezt követően nevezné ki az egész kormányt. Petr Fiala szerint a 18 tagú kabinet jelöltjei közül Milos Zemannak egy ellen vannak kifogásai, ám őt nem nevezte meg a kormányfőjelölt.

A kormányban a Spolu koalíciónak (ODS, KDU-CSL, TOP 09) a miniszterelnökön kívül tíz minisztere lesz, míg a vele szövetkező PirSTAN koalíció hét helyet foglalhat el.

A jövőbeni kormány első alelnöke és belügyminisztere Vít Rakusan, a STAN párt elnöke lenne, Marián Jurecka, a KDU-CSL elnöke munkaügyi és népjóléti miniszter, Ivan Bartos, a Kalózpárt elnöke regionális fejlesztési miniszter, Vlastimil Válek, a TOP 09 egészségügyi szakértője egészségügyi miniszter.

A fontosabb tárcák közül a pénzügyminisztériumot Stanislav Stanjura (ODS), a védelmi tárcát Jana Cernochová (ODS), a külügyminisztériumot Jan Lipavsky (Kalózpárt) vezetné.

Prágai sajtóértesülések szerint éppen Jan Lipavsky az, akinek személye ellen az államfőnek kifogásai vannak, hivatalosan azonban ezt nem erősítették meg.

Milos Zeman maga is beszélt a vétó lehetőségéről a Nova kereskedelmi televízióban, de nevet ő sem mondott, csak megjegyezte, hogy a jelöltet személyesen nem ismeri.

A leendő kormányfőről szólva kifejtette: "Hosszú évek óta ismerjük egymást, tegeződünk, és jó lenne együttműködnünk. Bár több miniszternél az a gyanúm, hogy a tárcához, amelyet irányítaniuk kell, egyáltalán nem értenek, mert ezzel sohasem foglalkoztak, leszek annyira toleráns, hogy a vétómat csak egy személyre korlátozom." Az interjút az államfővel szerdán, a katonai kórházban rögzítették.

Zeman leszögezte: nem akarja késleltetni a kormány megalakulását, ezért javasolni fogja Fialának, hogy ideiglenesen maga töltse be a szabad posztot, vagy annak vezetésével bízza meg valamelyik miniszterét.

A cseh választások után kialakult összetett helyzet hátteréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Koronavírus-fertőzéssel kezelik a Pozsonyi Egyetemi Kórházban a híres oltásellenes orvost, Michal Pijákot – számolt be róla a SME hírére hivatkozva a Parameter.sk. Egy kórházi forrás a lapnak megerősítette, hogy az orvos állapota súlyos. Piják a járvány ellen az első vonalban harcoló orvosok elleni támadásaival szerzett magának hírnevet, bírálta többek közt Jakub Hložník aneszteziológiai főorvost, valamint Peter Sabaka járványügyi szakértőt is. Piják nemcsak híres oltásellenző, hanem az Ivermectin propagátora is. A "gyógyszert" nemrégiben „kísérleti kúraként” kezdte el használni, noha a közösségi hálón azt állította, hogy eddig nem kapta el a koronavírust.

Kereken egy hét telt el azóta, hogy szintet lépett a migránsválság a lengyel–fehérorosz határon. Múlt hétfőn mintegy ezer menekült vonult a négysávos auóúton Bruzgi/Kuznica határátkelő közelébe, majd a közelben vertek tábort. Azóta "állóháború" alakult ki mind a helyszínen, mind nemzetközi politikai értelemben. A jórészt iraki kurdokból, szírekből, jemeniekből és afgánokból álló tömeg egy része több ízben megostromolta a szögesdrót akadályokat, de a lengyel hatóságok vagy megakadályozták az áttöréseket, vagy elfogták azokat, akiknek mégis sikerült bejutniuk Lengyelországba, és valamennyiüket visszatoloncolták. Ezt egy nemrégiben elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően tehették meg.

A menekültek száma az első néhány nap látványos gyarapodása után a nagyságrendet tekintve már nem növekedett, miután a légitársaságok – beleértve a fehérorosz Belaviát is – Isztambulban, Damaszkuszban és Dubajban sem veszik fel a fent említett államok polgárait a gépeikre. A határt védelmező lengyel rendőri és katonai kontingens mindeközben több tízezer fősre duzzadt.

Ami a történet diplomáciai részét illeti, az érintett országok és szervezetek az eltelt időt egymással szembeni vádak megfogalmazásával töltötték. A lengyelek kezdetben csak azt állították, hogy a fehéroroszok kezdtek hibrid háborút ellenük, később bevonták a felelősök körébe Oroszországot, majd ezt a verziót kezdte hangoztatni az Európai Unió is. Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök-diktátor szerint ellenben Lengyelország és azt EU a hibás mindenben, előbbi azért, mert embertelen módon bánik a menekültekkel, utóbbi azért, mert az általa bevezetett szankciók miatt nem áll módjában Minszknek úgymond akadályoznia az illegális migrációt az országon keresztül.

Amennyiben Lukasenkónak ténylegesen az lett volna a célja, hogy a migránsok felhasználásával gyakoroljon nyomást az uniós szankciók feloldása érdekében, akkor hibás taktikát választott. Jelen állás szerint fordított előjelű fejlemények vannak kibontakozóban. Az európai uniós országok külügyminiszterei ugyanis újabb célzott szankciók bevezetéséről döntenek azokkal a fehérorosz tisztviselőkkel szemben, akik felelősek a kelet-európai ország határán kialakult migrációs válságért. Ezt Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő közölte Brüsszelben az uniós külügyminiszterek hétfői találkozója előtt.

Borrell az ülésre érkezve kijelentette: az EU kiszélesíti a Fehéroroszországgal szemben hozott megszorító intézkedések keretét, hogy lehetővé tegye mindenki szankcionálását – légitársaságokét, utazási irodákét, a képviselőikét –, akik felelősek a menedékkérők "utaztatásáért" Fehéroroszország és az Európai Unió közös határára. "A helyzet elfogadhatatlan, a migrációs beáramlást ellenőrzés alatt kell tartani, le kell állítani a migránsokat szállító repülőjáratokat, fenntartható megoldást kell találni a kialakuló humanitárius válságra" – tette hozzá.

Ehhez képest Lukasenko több alkalommal kijelentette, Fehéroroszországnak nincs hova hátrálnia, és kemény válaszlépésekkel fog reagálni az esetleges újabb szankciókra. Az elnök-diktátor korábban arról is beszélt, hogy Minszk végső esetben az Európai Unióba irányuló gáztranzitot is leállíthatja. Erről Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hét végi interjúban azt mondta: Lukasenko képes lehet rá, hogy akár ezt is megtegye, ám az nagyon nem lenne jó.

Oroszország minden lehetséges fórumon tagadja, hogy köze lenne a konkrét fejleményekhez, vagy hogy előzetesen tudott volna róluk. Putyin ugyanakkor több alkalommal tárgyalt Angela Merkel leköszönő német kancellárral, majd felvetette, hogy a németeknek közvetlenül kellene konzultálniuk a fehéroroszokkal, annál inkább, hogy a migránsok nem Lengyelországba, hanem Németországba szeretnének eljutni. Ehhez kapcsolódó érdekesség: Lukasenko felvetette, hogy amennyiben a lengyelek nem hajlandóak humanitárius folyosót nyitni Németország felé, akkor a Belavia légitársaság közreműködésével a fehéroroszok szívesen elszállítják valamennyiüket Münchenbe. Az érdekességen belüli érdekesség: a Roman Protaszevics-ügy óta – amikor az ellenzéki blogger-aktivistát levadászták egy Litvániába tartó Ryanair-gépről – a Belaviát kitiltották az Európai Unió légteréből.

Egy héttel az események eszkalációjának kezdete után elfogyni látszik a határon összegyűlt menekültek türelme is, akiket előre a határokat védő lengyelek nem engednek, míg a visszatérésüket fehérorosz egyenruhások akadályozzák.

November 15-én dél körül a tömeg felszedelőzködött, és a forgalom elől még november 9-én lezárt Bruzgi/Kuznica határátkelőhöz vonult. A lengyelek szögesdrót akadályokkal, számos fegyveressel, helikopterekkel és készenlétbe helyezett vízágyúval fogadták őket itt is. A tömeg délutáni állás szerint várakozik, többen sátrat vertek az aszfalton, illetve az úttesten ülnek. Az első sorokban sok a nő és a gyerek. A lengyelek azzal vádolják a fehéroroszokat, hogy ők szervezik a tömeget, és szándékosan tolják előtérbe a gyerekeket, hogy a hírügynökségi fotók révén is ellenük hangolják a nemzetközi közvéleményt.

A lengyel rendőrség szerint a határátkelőn és a közelében mintegy 3500 ember várakozik. A fejlemények egyes hírek szerint azzal is magyarázhatók, hogy a migránsok körében elterjedt: a határra német buszok érkezhetnek, amelyek elszállítják őket álmaik földjére. A német külügyminisztérium cáfolta a híresztelést. "Azok, akik ezt a hazugságot terjesztik, veszélyes helyzetet idéznek elő" – húzták alá.

2021. november 12-én az Orosz Föderációban érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően a külföldi ügynökök nyilvántartásába soroltuk Igor Kocsetkovot – olvasható az orosz igazságügyminisztérium közleményében, amelyet a Gazeta.ru idéz. Az Orosz LGBT Hálózat az első és egyetlen országos LGBT szervezet, amelyet Igor Kocsetkov alapított 2006-ban. Két évvel később az aktivistát a mozgalom elnökévé választották. Magát a hálózatot már korábban idegen ügynökké minősítették. Az 53 éves Kocsetkovot 2014-ben Nobel-békedíjra jelölték, 2018-ban pedig Jelena Milasinával, a Novaja Gazeta c. lap munkatársával közösen megkapta a Freedom House díját a csecsenföldi melegek üldöztetése kapcsán végzett munkájáért.

Az átadó ünnepségről Herczeg Zsolt polgármester számolt be hivatalos közösségi oldalán. "Büszke vagyok a helyi értékeinkre, ezért külön öröm számomra, hogy Badár Balázs híres koronás vázájának háromszoros nagyságú szobra díszítheti városunk egyik legforgalmasabb közterületét" – írta a politikus.

Badár Balázs fazekasmester 1855 és 1939 között élt és alkotott Mezőtúron, műveinek egyik legnagyobb gyűjtője Draskovics Dénes, a város korábbi polgármestere volt, aki már korábban felajánlotta kollekcióját a településnek.

A hatalmas köztéri köcsögöt a jelenlegi városvezető posztjának tanúsága szerint Takács Győző készítette. "Vigyázzunk erre a csodálatos műalkotásra, hogy az utókor is gyönyörködhessen benne!" – írta a polgármester.

Szoboszlai Dominikot, az RB Leipzig magyar válogatott labdarúgóját választották október legjobb újoncának a német élvonalban. A Bundesliga honlapja szerint a támadó középpályás egy gólt szerzett és két gólpasszt adott októberben, az átadásainak pedig 87 százaléka volt pontos. A 2021/22-es idényben Szoboszlai augusztus után másodszor érdemelte ki az elismerést. A szavazás végeredményéhez a szurkolók negyven, a klubok és a szakértők harminc-harminc százalékban járulnak hozzá. Szoboszlait a hónap játékosa díjra is jelölték, annak eredményét a jövő héten hirdetik ki. A magyar válogatott játékos a Bajnokok Ligája legutóbbi fordulójában is eredményes volt, a Paris SG ellen a ráadásban rúgott be egy tizenegyest, 2-2-es döntetlenhez és pontszerzéshez segítve ezzel a Leipziget. (via MTI)

Erről a brit védelmi minisztérium hivatalos twitteroldalán jelent meg publikáció. A hír szerint a kis létszámú kontingens a lengyel kormánnyal kötött megállapodás értelmében katonai mérnöki feladatokat láthat el, melynek célja a védelem megerősítése a lengyel–fehérorosz határon. Mint arról több ízben is beszámoltunk, hétfő óta folyamatosan feszült a helyzet a térségben, amikor is több ezer iraki, szíriai és jemeni menekült indult neki a határnak, azzal a céllal, hogy átjussanak az európai uniós országba. A lengyel határőrök útjukat állták, a fehérorosz hadsereg nem engedi vissza őket, így azóta a senkiföldjén táboroznak, és rendszeres időközönként megpróbálnak átjutni valahogyan, egyelőre sikertelenül. Hogy a brit katonák pontosan hányan vannak, arra nem tér ki a védelmi minisztérium közleménye.

Visszahívja a forgalomból az S-Budget csabai csípős snackkolbászt a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. – írja az áruházlánc honlapjára hivatkozva az MTI. A pénteken közzétett felhívás mikrobiológiai okokra hivatkozik, és azt kéri a vásárlóktól, hogy ne fogyasszák el a terméket. A 100 grammos kiszerelésben kapható áru fogyaszthatósági ideje 11.01.2022, tételazonosítója L21271058, gyártója a Kaiser Food Kft. A termék árát visszafizetik a Spar-üzletekben.

Az amerikai elnök egészen pontosan Nagy Négerként, Great Negróként emlékezett meg Satchel Paige-ről, a legendás afroamerikai baseballjátékosról a beszédében. Az 1906-ban született Paige 42 évesen debütált a Cleveland Indians színeiben az MLB-ben, a legerősebb ligában – addig a Negro League Baseballban játszott; ilyen is volt –, és 59 éves volt, amikor az utolsó profimeccsét letudta, ami a mai napig érvényes korrekord. Joe Biden vélhetően arra akart utalni, hogy öreg ember nem vénember, és őt sem akadályozza a kora abban, hogy nagy dolgokat vigyen véghez.

A lengyeleket fenyegető videójának és az azt angolul feliratozva közzétevő Nexta twittercsatornának köszönhetően komoly nemzetközi karriert futott be pillanatok alatt Grigorij Azarjonok. A belorusz SZTV politikai publicistája csak 2 évvel ezelőtt kezdte karrierjének érdemi részét, de az orosz nyelvet ismerő világban azonnal jelentős ismertségre tett szert. Valóságos sztár lett az interneten, a legjobb momentumai villámgyorsan mémesülnek, és már gyilkosan ironikus dalt is írtak róla, feldolgozva egy Arlecchino című régi Alla Pugacsova-slágert.

A műsoraiban önmaga paródiájaként üvöltöző Azarjonok abszolút bohóc, akit lehetetlen lenne komolyan venni – már ha nem venné őt komolyan a fehérorosz rendszer és Alekszandr Lukasenko személyesen.

Ő azonban komolyan veszi, annyira, hogy idén nyáron maga mesélte el, miként támadta meg Azarjonokot terrorista diverzánsok egy csoportja – egy német állampolgár vezetésével –, mégpedig azzal a céllal, hogy elrabolják és elhurcolják az erdők mélyére, ahol arra kényszerítették volna, hogy vágja ki a nyelvét ollóval. Ha nem tette volna, megtették volna a diverzánsok maguk. A tervük nem jött be, a hős műsorvezető ellenállást tanúsított, a gonosz terroristák nem bírtak vele. Az esetről felvétel is készült, amelyet bizonyítékként tártak a nyilvánosság elé. Ennek azonban többek között az volt a szépséghibája, hogy bár Lukasenko és csapata arról beszélt, hogy a támadás éjszaka történt, a képsorokon nyilvánvalóan fényes nappal van. De ezek mellett is jó néhány bakit fedezett még fel az ellenzéki sajtó és a publikum.

Mindez már azután történt fél évvel, hogy 2021 januárjában Bátorságért érdeméremmel tüntette ki kedvenc propagandistáját az államfő-diktátor "az egészségre veszélyes körülmények között tanúsított férfiasságáért".

Grigorij Azarjonok azzal teremtett műfajt a propaganda-televíziózás korszakában is kirívó módon, hogy műsoraiban üvöltve gyaláz mindenkit, aki csak szóba kerül, leszámítva természetesen Lukasenkót és Fehéroroszországot. A hazáját a világ legszebb és legszabadabb országának tartja, a diktátort az egész kontinens legkompetensebb és legbölcsebb államférfijának, és ezt a lehető legrendszeresebben fontosnak tartja el is mondani. Emellett Oroszországot és Vlagyimir Putyin elnököt sem veszi a szájára, az ő nevüket ugyanakkor ódákba sem foglalja.

Mindenki más műsorról műsorra megkapja a magáét. Elsősorban az ellenzék és név szerint Szvetlana Tyihanovszkaja, aztán az Egyesült Államok, a Nyugat és Ukrajna – ebben a sorrendben –, majd az értelmiségiek, a művészek, a zsidók, a melegek és "az összes szóba jöhető deviancia propagálói". Azarjonok számára nincsenek tabuk, bárki ellen képes uszítani bármikor és bármilyen nyelvezettel, patkányoz, férgez és ami belefér, jellemző például, hogy a lengyeleket is csak gúnyneveiken említi a szóban forgó videón.

Grigorij Azarjonok 1995-ben született, apja Jurij Azarjonok filmrendező, újságíró, tévés személyiség. Művészeti akadémiát végzett, utána sorkatonai szolgálatát töltötte, őrvezetőként szerelt le. Ezután kezdetben az SZTV (Sztolicsnoje Tyelevigyenyije – Fővárosi Televízió) vidéki tudósítójaként kolhozokban és gyárakban készített üzemi riportokat, majd 2019 novemberében vált ismertté, amikor a Nasa Nyiva című – azóta szétvert szerkesztőségű – újságban az ellenzéket "bohócok alkotóközösségének" és "freudi komplexusokkal küzdő esztelen szájhősök hadának" nevezte.

Politikai újságírói pályafutása ezután vett hatalmas lendületet az SZTV-nél, karrierjének legjelentősebb állomásai közé tartozott, hogy a koronavírus-járványt az Egyesült Államok biológiai hadviselésének termékeként írta le, majd a 2020-as választási időszakban állandó jelleggel Lukasenkót támogató műsorokat készített. Különösen nagy visszhangot keltettek az állandósuló ellenzéki tüntetések idején a civileket gyalázó és a karhatalom tevékenységét dicsőítő monológjai és riportjai. Ekkor indította el "A politika titkos mozgatórugói" című műsorát, amelyben a lengyeleket fenyegető részletek is elhangzottak.

Az immár nemzetközi sztárrá előlépett Grigorij Azarjonokot a három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország kitiltotta a területéről.

Rövid videóban mondta el a véleményét a Turi György-ügyről Szilágyi Liliána. Az Európa-bajnoki ezüstérmes úszó azután szólalt meg, hogy az edző a 24.hu-nak adott interjújában arról beszélt: Szilágyi, aki 2015-ig vele dolgozott, később levelet írt neki, amelyben arról is szó esett, hogy sajnálja, hogy nem maradt a kezei alatt. Az úszónő videós nyilatkozata szerint ez a levél valóban létezik, de a tartalma összetettebb. Azt is kijelentette, hogy kiáll a sporttársai és a sorstársai mellett, és elítél mindennemű abúzust uszodán belül vagy kívül. "Az abuzáló edzőknek, szakembereknek nincs helyük a sportban sem” – mondta. Turi György úszóedző módszereit az elmúlt hetekben több egykori tanítványa bírálta, köztük Cseh László, Kozma Dominik és Dara Eszter. A szakember csütörtökön felfüggesztette tevékenységét az úszószövetségben, amelynek elnöksége úgy döntött, kivizsgálják az úszókat ért bántalmazásokat.

Elhunyt Jevgenyij Csazov kardiológus akadémikus, aki 1967 óta a szovjet egészségügyi tárca 4. főosztályának vezetőjeként csaknem két évtizeden át volt "a Kreml főorvosa" – adta hírül orosz forrásokra hivatkozva az MTI. A szívinfarktusos betegek kezelésének és a fibrinolizin alkalmazásával történő vérrögoldásnak általa kidolgozott módszere nemzetközileg elismert volt, a trombolitikus terápiáért 1982-ben megkapta Lenin-rendet. 1987 és 1990 között egészségügyi miniszterként vaszkuláris központok hálózatának fejlesztésébe kezdett az országban. Jevgenyij Csazov Brezsnyevtől Gorbacsovig a Szovjetunió Kommunista Pártja főtitkárainak személyi orvosa volt, ezt a funkcióját Borisz Jelcin orosz elnök mellett is megőrizte, emellett hazája politikai, kulturális és katonai elitjének számos más ismert személyiségét is kezelte. Az erről szóló történeteket 2012-ben jelentette meg "Így mentek el a vezérek – a Kreml főorvosának feljegyzései" című bestsellerben. Utolsó éveiben az orosz nemzeti kardiológiai kutatóintézet tiszteletbeli igazgatója volt. A 92 esztendősen elhunyt orvos a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja volt.

A Delfines kaland című filmek főhőse egy floridai akváriumban élt, az intézmény közlése szerint minden igyekezetük ellenére sem sikerült kezelni az állat gyomor- és bélrendszeri rendellenességét. A 16 éves nőstény palackorrú delfin a gondozói kezei között halt meg csütörtökön, miközben beavatkozásra készítették elő a Clearwater akváriumban. "Bár megszakad a szívünk Winter halála miatt, mégis megnyugtató a gondolat, hogy csapatunk mindent megtett, hogy megadjuk neki az esélyt a túlélésre" – mondta azt MTI híre szerint Shelly Marquardt állatorvos. Az intézmény pénteken zárva tart. Winternek korábban is voltak bélrendszeri panaszai, amelyek gyakoriak a delfineknél, de ezúttal nem reagált a kezelésre.

Az állat mindössze két hónapos volt, amikor Fokváros közelében rákcsapdába szorult a farokúszója, amely olyan súlyosan megsérült, hogy amputálni kellett. A 2011-ben megjelent Delfines kaland című film bemutatja Winter gyógyulását és a hosszadalmas próbálkozásokat, hogy protézist készítsenek az elvesztett farokúszó helyett. Három évvel később, 2014-ben megjelent a Delfines kaland 2, melyben Winter mellett a Hope nevű, szintén mentett delfin is szerepet kapott. A palackorrú delfinek akár 60 évig is élhetnek, a világ egyik legintelligensebb állatfajaként tartják számon őket.

Az erről szóló hírt a honlapján tette közzé a légitársaság, mégpedig a török hatóságok kérésére hivatkozva. Mint arról korábban beszámoltunk, a lengyel határon összegyűlt menekültek alapvetően menetrend szerinti repülőjáratokkal érkeztek Fehéroroszországba Isztambulból, Dubajból és Damaszkuszból, emiatt az Európai Unió részéről tervezett szankciók kapcsán az elsők között említették a Belavia légitársaságot. Ugyancsak felmerült, hogy büntetnék a török Turkish Airlinest és az orosz Aeroflotot, amelyek szintén üzemeltettek ilyen "migránsjáratokat". A Tuskish Airlines már korábban jelezte, hogy iraki, jemeni és szíriai állampolgárságú utasokat nem kíván Minszkbe szállítani a jövőben, ehhez Isztambul vonatkozásában most a Belavia is csatlakozott. A fehérorosz vállalatot a Roman Protaszevics-ügy óta kitiltották az Európai Unió légteréből, de mint arra az MTI felhívja a figyelmet, továbbra is közlekedik olyan célállomásokra, mint Azerbajdzsán, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Grúzia, Jordánia, Kazahsztán, Örményország és Üzbegisztán.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint nem volt tervben a Városháza eladása, ezért nem is adtak felhatalmazást a vagyonkezelőt vezető Barts J. Balázsnak, hogy erről bárkivel is tárgyaljon, egy hangfelvétel szerint mégis ezt tette. A Hvg.hu cikke szerint Karácsony magyarázatot vár, a cégvezető jövője kérdéses. A főpolgármester felszólította Barts J. Balázst, a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. elnök-vezérigazgatóját, írásban adjon magyarázatot arra, miért, kikkel és kinek a megbízásából tárgyal egy kiszivárgott hangfelvételen a budapesti Városháza esetleges értékesítésének lehetőségéről. A vizsgálódásról Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes beszélt szerda este az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Kiss az elmúlt napokban sokadszorra hangsúlyozta: nem volt tervben és most sem tervezi a városvezetés, hogy a Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat “otthonául” szolgáló belvárosi ingatlant értékesítené.

Kötelező lesz a koronavírus elleni védőoltás a magyar Országgyűlésben, írta az Azonnali az Országgyűlés Hivatalának főigazgatójának, Such Györgynek a hírlevelére hivatkozva. Az alkalmazottaknak december 31-ig kell legalább valamelyik vakcina első dózisával beoltatniuk magukat, és az erről szóló igazolást be is kell mutatniuk. Ez alól csak azok mentesülnek, akik egészségi okokból nem kaphatnak oltást. Such György később a Telexnek kiemelte, csak az alkalmazottakat kötelezhetik a védőoltás felvételére, a képviselők ugyanis nincsenek munkaviszonyban az Országgyűléssel, ők legfeljebb jogszabályban kötelezhetők az oltás felvételére. Este közleményt adott ki az Országgyűlés sajtófőnöke is az ügyben azzal, hogy a képviselőkre nem vonatkozik az oltási kötelezettség. "Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója által kiadott hírlevél, amely a koronavírus elleni védőoltást a munkavégzés feltételeként írja elő, kizárólag a hivatal által foglalkoztatott országgyűlési köztisztviselőkre és munkavállalókra vonatkozik, az országgyűlési képviselőkre nem" – nyomatékosította Szilágyi Zoltán.

A Kisvárda és a Dunaszerdahelyi AC bejelentette: Joao Janeiro a Fortuna Liga 5. helyén álló együttes kispadján folytatja edzői karrierjét – írja a Nemzeti Sport Online. A portugál szakember az idény végéig szóló megállapodást írt alá a DAC-nál, az egyezség egyéves opciót tartalmaz. A Dunaszerdahely eddigi szakvezetője, Németh Antal kedden távozott a csapat kispadjáról. A 40 éves Joao Janeiro május végén lett az NB I-es Kisvárda trénere. 14 meccsen ült a kispadon, és mindössze három találkozót vesztett el. Csapata két fordulót követően is áll a Magyar Kupában, valamint úgy 3. helyet a magyar bajnokságban, hogy a szezon jelentős részében első volt, így lényegében története legjobb szezonját futja. Az ügy érdekessége, hogy a Kisvárda sportigazgatója, Révész Attila még kedden is nyilatkozott: bár valóban ajánlatot kaptak a vezetőedző elengedésére, azt a klub érdekében nem fogadták el, a szakember pedig maradni fog. A Nemzeti Sport felvidéki forrásból úgy értesült, a DAC 100 ezer eurót, mintegy 36,5 millió forintot fizetett Janeiro kivásárlásáért.

"A Városháza el nem adása körüli műbalhé egyetlen pozitív hatása, hogy bevezetett egy sajátos mértékegységet, amivel a kormány aljasságait érzékeltetni lehet" – írja Facebook-posztjában a főpolgármester. Karácsony Gergely közli: "A Belügyminisztériumban ma a tiltakozás ellenére közölték az önkormányzati szövetségekkel, hogy jövőre is megfelezik a főváros egyedüli jelentős saját bevételét jelentő iparűzési adót." A főpolgármester szerint a vidéki nagyvárosokat vagy kompenzálják, vagy nem, "de a főváros és a kerületek ne is álmodjanak ilyenről". Karácsony számításai szerint idén és jövőre csak ez az intézkedés nagyjából annyi pénzt vesz ki a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek költségvetéséből, amennyit állítólag a Városháza ér, azaz közel 40 milliárd forintot. "Nem a Városháza el nem adása a botrány, hanem ez! – fogalmaz a politikus. – Kíváncsian várom, hogy a város értékeinek elkótyavetyélésétől minden alap nélkül rettegő Fidesz pártkatonák most felemelik-e szavukat az ellen, hogy a kormányuk folytatja a nemzet fővárosának politikai célú kivéreztetését. Most legyen nagy a szátok!"

Tájékoztattuk a fehérorosz felet, hogy ha nem hagynak fel a hibrid háborús cselekményekkel, akkor a teljes lezárás lehetőségével is élhetünk, jelentette ki Piotr Müller kormányszóvivő. A lengyelek a Kuznica/Bruzgi határátkelőt, ahol a menekültválság hétfőn délelőtt szintet lépett, már kedden reggel lezárták. A szerdai nap folyamán is fennmaradt a patthelyzet, a több ezres tömeg változatlanul a senkiföldjén táborozik, és bár éjszaka két népesebb csoportnak sikerült – jóval délebbre – átjutnia Lengyelországba, a hatóságok mindannyiukat elfogták, majd azonnali hatállyal visszatoloncolták Fehéroroszországba, erre egy októberben elfogadott "magyaros" törvénymódosításnak köszönhetően van lehetőségük.

A fehérorosz ellenzéki Zekalo.io megszólaltatott egy Amir nevű 21 éves iraki kurd férfit, aki elmondta, legálisan érkeztek Minszkbe repülővel, onnan taxival mentek a határhoz, és immár napok óta várakoznak az erdőben. Amir nem egyedül érkezett, vele van a 49 éves anyja, valamint a 20 és 12 éves öccse is. Németországba szeretnének eljutni, "ez az álmuk", ennek érdekében először lengyel vízumot próbáltak szerezni, ami nem sikerült, utána választották a minszki útvonalat. Amir azt mondta, arra számítottak és számítanak, hogy a lengyelek beengedik őket, ám eddig hiába reménykedtek. A férfi szerint nincs már mit enniük, és éjjel nagyon fáznak a fagyok miatt.

Közben a nemzetközi diplomácia komoly fordulatszámon pörög az ügyben. A lengyel–fehérorosz határon brutális hibrid támadás zajlik, az Európai Uniónak határozottan kell reagálnia – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Varsóban, miután Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel tárgyalt. A két politikus sajtóértekezletén Michel "az egész EU nevében" szolidaritását fejezte ki. Az ilyen támadással szembesülve határozottan, egységesen, az alapértékekre támaszkodva kell reagálni – mondta. Morawiecki ugyanott úgy fogalmazott: a legutóbbi események "távolról nézve migrációs válságnak tűnhetnek", de valójában politikai válságról van szó, amelynek célja az egész EU destabilizálása. A lengyel kormányfő kérte, hogy az ET minél hamarabb vitassa meg a Fehéroroszországgal szembeni szankciók bővítését, valamint az oda migránsokat szállító légitársaságok elleni büntető intézkedéseket.

Angela Merkel német kancellár Vlagyimir Putyin orosz elnök közbenjárását kérte a helyzet rendezéséhez – ezt a német kormányfő szóvivője közölte az MTI híre szerint. A Steffen Seibert által kiadott közleményben az áll, hogy ügyvezető szövetségi kormány vezetője telefonon tárgyalt az orosz államfővel a migrációs helyzetről. A kancellár azt mondta, "embertelen és teljesen elfogadhatatlan", hogy "a fehérorosz rezsim eszközként használja a migránsokat az Európai Unió ellen". Egyben megkérte az orosz elnököt, hogy a válság feloldása érdekében vesse latba befolyását a minszki rezsimnél.

Tájékoztatót adott ki a két vezető telefonbeszélgetésérőli a Kreml sajtószolgálata is. E szerint Putyin azt ajánlotta Merkelnek, hogy segít előmozdítani a Minszk és az uniós országok közötti közvetlen tárgyalásokat. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva elfogadhatatlannak és felelőtlenségnek nevezte, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Oroszországot vádolta a helyzet miatt. Azt mondta, Moszkvát aggodalommal tölti el a feszültség növekedése a térségben. Peszkov szerint a lengyel–fehérorosz határon "humanitárius katasztrófa" fenyeget. Elmondta, Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök tájékoztatta Vlagyimir Putyint a kialakult helyzetről.

A Moszkvában tárgyaló Vlagyimir Makej fehérorosz külügyminiszter, aki felkerülhet az Európai Unió Belaruszt érintő szankciós listájára, arról beszélt, hogy az EU a határ menti migrációs válság "kiprovokálásával" ürügyet teremtett a Minszk elleni újabb közös szankciók bevezetésére. A diplomata kifejezte reményét, hogy Minszk és Moszkva "kölcsönösen támogatja" egymást a Fehéroroszország elleni "barátságtalan lépésekre" adandó közös válasz kérdésében.

Morawiecki még kedden a parlamenti felszólalásában jelentette ki, hogy Lukasenko Putyin orosz elnök által adott feladatokat hajt végre a migrációs válságban. A lengyel kormányfő azt hangoztatta, "megrendezett előadás zajlik", amelynek célja hazája területi egységének megsértése és káosz előidézése az Európai Unió egészében.

"Kiemelt helyet kapott Alekszandr Lukasenko fehérorosz és Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi telefonos megbeszélésein a lengyel–fehérorosz határnál kialakult válsághelyzet, ide értve a lengyel hatóságok indokolatlanul kemény fellépését a békés menekültekkel szemben. Aggodalmakra ad okot a tény, hogy Lengyelország csapatokat vont össze a térségben. A két államfő a részletekbe menően megvitatta a történteket, valamint a nyugtalanító tényeket és tendenciákat."

A fentieket a szöveg karaktetéből is kikövetkeztethető módon Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő-diktátor sajtószolgálata tette közzé kedden kora délután. Az oroszok, ha egyáltalán megszólalnak, távolságtartóbban fogalmaznak, bár ők is módfelett gondterheltek a fejlemények láttán. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szokása szerint ironikus is, ő azt írja, hogy a lengyelek ne Fehéroroszország elleni szankciókban gondolkodjanak, hanem George W. Bush egykori amerikai elnököt hibáztassák, aki elsőrendű felelőse a kialakult helyzetnek, az általa indított háborúk nélkül nem indult volna el és tartana azóta is a migránsok áramlása Nyugat-Európa felé.

A fehérorosz külügyminisztérium közben arra szólította fel a lengyeleket, hogy tartózkodjanak a provokációktól a határnál. A lengyelek viszont arról nyilatkoztak, hogy fehérorosz részről felmerül a nyílt fegyveres konfliktus szítása, sőt akár komoly áldozatokkal járó terrorcselekményt is szervezhetnek a térségben.

Mint arról már beszámoltunk, hétfőn reggel a környező erdőkből a négysávos autóúton mintegy ezer – vélhetően zömmel iraki és szíriai – migráns indult el gyalog a Bruzgi és Kuznica közötti fehérorosz–lemgyel határátkelő felé, ennek közelében tábort vertek, és a nap folyamán több alkalommal megostromolták a lengyelek által korábban felállított gyorstelepítésű drótakadályokat. A tömeg jórészt fiatal férfiakból állt, de nők és gyerekek is voltak közöttük. Az áttörés nem sikerült, a határszakasz védelmében lengyel részről a rohamrendőrök mellett katonák is részt vettek, mostanra 12 ezer fős a kontingens.

Az éjszaka a mozgalmas hétfő után viszonylag nyugodtan telt, és kedden sem történt fordulat ezen a téren, hacsak annyi nem, hogy a menekültek sátortábora minimum 3-4 ezresre duzzadt. Utánpótlás még érkezhet, a már most is Fehéroroszországban tartózkodó szírek, irakiak és afgánok létszáma ennél magasabb, és senki sem azért érkezett, hogy ott telepedjen le.

Ezenfelül a nap folyamán több alkalommal rövid gépfegyversorozatokkal fokozták a feszültséget a jelen lévők, de a közzétett felvételekről nem volt megállapítható, hogy lengyel vagy fehérorosz katonák, esetleg menekültek lövöldöztek a levegőbe. Lövések már éjszaka is hallatszottak, a lengyelek szerint a fehérorosz katonák igyekeztek megakadályozni, hogy a menekültek elhagyják a határsávot.

A szemleírók a viszonylagos szélcsendben – amelyet átmenetinek feltételeznek – azon törik a fejüket, hogy kinek áll mindez érdekében, hogy ki a felelős, és hogy mik lehetnek a távlatosabb elképzelései. Vlagyimir Putyin személyes szerepéről első körben a németek beszéltek Horst Seehofer, Németország szövetségi belügyminiszter révén, a lengyelek beérik Alekszandr Lukasenko markáns bírálatával. Tény, hogy a fehérorosz államfő-diktátor már nyáron beígérte a szankciókra válaszul, hogy a továbbiakban nem fogja akadályozni a migrációt, ennél azonban több történik.

A német Welt am Sonntag a minszki repülőtér menetrendi terveire hivatkozva arról írt, hogy a márciusig tartó téli időszakban hetente mintegy negyven járat érkezhet a fehérorosz fővárosba Isztambulból, Damaszkuszból és Dubajból, ami több mint kétszeres növekmény a 2019/20 telén regisztrált 17-hez képest. Ez azt jelenti, hogy naponta 800-1000 ember fut be repülővel a Közel-Keletről Minszkbe. Ráadásul a Welt am Sonntag szerint hamarosan bekapcsolnak öt további fehéroroszországi repülőteret is a közel-keleti forgalomba, amelyeket belföldiből nemzetközivé minősítenek át. Köztük van a Bruzgi/Kuznica határtól és a migránstömeg jelenlegi táborozási helyétől 35 kilométerre található Grodno repülőtere is.

Többen vélelmezik, hogy Lukasenko az Erdogan-modellt alkalmazva azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió ne bővítse Fehéroroszországgal szemben a szankciók körét – az ötödik ilyen csomag elfogadása van napirenden –, hanem ellenkezőleg, az eddig meghozott döntéseket is törölje el. A menekülteken keresztül gyakorolt nyomás azonban kontraproduktívnak tűnik, és a párhuzam is sántít. Törökországnak megvoltak a "saját" menekültjei Szíriából és Irakból, több milliós számban, míg ha a fehéroroszok ezresével szállítják hetente az embereket repülőkkel, a különbség akkor is hatalmas. Persze a határon táborozó néhány ezer ember is megoldásra váró problémát jelent – nem utolsó sorban humanitárius szempontból –, ám ezek egészen más léptékek. Míg tehát Lukasenko korábbi durva húzásainak is megvolt a maguk belső logikája, most úgy tűnik, elveszítette a fonalat. Hiszen különösen annak lehetnének beláthatatlan következményei, ha valóban fegyveres konfliktus robbanna ki egy NATO-tagállam és Oroszország egyik partnere között.

A határon fennálló helyzet az egész Európai Unió stabilitását veszélyezteti, Lengyelország az európai uniós és NATO-partnerekkel együtt védeni fogja az európai békét – írta keddi Twitter-bejegyzésében Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő. A miniszterelnök a határ védelmét nemzeti érdeknek nevezte. Morawiecki hajnalban a nemzetvédelmi miniszterrel, Mariusz Blaszczakkal Kuznicánál a határőrökkel és az őket támogató katonákkal találkozott. Beszédében megállapította: a fehérorosz rezsim a hibrid háború új módszereit alkalmazza, a migránsokat "élő pajzsként" használja. Aláhúzta: az állami szuverenitás mértéke az, mennyire képes megvédeni határait, és professzionálisnak nevezte a lengyel határvédelmet.

Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő lengyel miniszter szóvivője nagyon feszültnek minősítette a helyzetet. Szerinte a határ mentén hétfőtől több helyen is táborozó 3-5 ezer migránshoz további csoportok csatlakozhatnak, és a Fehéroroszország belterületéről átirányított külföldiek felhasználásával Minszk a lengyel határ tartós destabilizációjára törekedhet.

A helyzetről kedd délelőtt újra tanácskozott az Andrzej Duda államfő kezdeményezésére összehívott válságstáb. Az elnök ezt követően elmondta: a táborozó migránsok elsősorban fiatal férfiak, és fegyveresek akadályozzák őket abban, hogy visszamenjenek Fehéroroszországba. Beszámolt arról, hogy a helyzetről egyeztetett a szövetséges államok vezetőivel. A NATO főtitkárával, Jens Stoltenberggel kedden folytatott telefonbeszélgetése során megállapodtak, hogy "forródrót-kapcsolatban" maradnak.

A Bruzgi/Kuznica határátkelőn kedd reggel 7 órától határozatlan ideig felfüggesztették a személy- és teherforgalmat. Maciej Wasik lengyel belügyminiszter-helyettes a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevíziónak elmondta: a határátkelő bezárására, a közúti forgalom leállítására biztonsági okokból kerül sor, de a Fehéroroszországgal szembeni "könnyű szankcióként" is értelmezhető. Vezető lengyel politikusok – mint Donald Tusk, az ellenzék vezető személyisége – hétfőn a teljes lengyel–belorusz határszakasz lezárásának lehetőségét is felvetették.

Rövidesen kidolgozzuk a kovidamnesztia bevezetésének technikáit – jelentette be a napokban Viktor Ljasko. Az ukrán egészségügyi miniszter közlése szerint az intézkedéssel a hamisított oltásigazolások problematikáját szeretnék megoldani. 2021-ben ugyanis megszületett, majd pillanatok alatt szárnyaló-jövedelmező iparággá vált a szomszédos országban a hamis kovidpapírok előállítása, a lakosság széles tömegei vásároltak ilyeneket ahelyett, hogy beoltatták volna magukat.

Közülük azonban az augusztus végén, szeptember elején kezdődött negyedik koronavírusjárvány-hullám fejleményei láttán egyre többen gondolják úgy, hogy mégis érdemes lenne oltakozniuk. Ez azonban nem igazán lehetséges, minthogy az adatok az igazolások megvásárlásakor is bekerülnek az egységes egészségügyi nyilvántartó rendszerbe – legalábbis többnyire –, ahol ezek után oltottként szerepelnek a delikvensek. "Ezt valahogy át kell hidalnunk, dolgozunk az ügyön" – mondta Ljasko, hozzátéve: sokszor a kórházakban derül ki, hogy az oltottakként számon tartott betegek mégsem kaptak vakcinát. Kénytelenek ugyanis vallani a valóságról, mivel az oltatlanok másmilyen terápiát kapnak. A miniszter szerint egyébként a kórházi ellátást igénylő kovidosok 95-97 százaléka oltatlan Ukrajnában.

Nemzeti hős hamis papírokkal

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és a rendőrség 2021 eleje óta több mint ezer kapcsolódó ügyben indított eljárást – az adat az oltásigazolások mellett a hamis teszteket is tartalmazza –, és november eleji állás szerint 78 egészségügyi dolgozót és 35 utazási irodai munkatársat gyanúsítottak meg okirat-hamisítással. Utóbbiak szereplése a sztoriban jelzi, hogy ezekre az igazolásokra a külföldre utazni vágyóknak volt elsősorban szükségük. A becslések szerint azonban mindez csak a jéghegy csúcsa, a valóságos nagyságrendek több tíz- vagy százezresek lehetnek.

Nemrégiben Nagyija Szavcsenko volt parlamenti képviselő is lebukott a nővérével együtt a boriszpoli repülőtéren. Szavcsenko nemzeti hősként és mártírként szerepelt néhány éve a nemzetközi médiában, amikor is hosszabb időt töltött orosz fogságban, majd miután visszatérhetett a hazájába, politikai karriert kezdett. Ez nem bizonyult sikeresnek, konfliktusok sorozatába bonyolódott, majd eltűnt a radarról, utoljára akkor írtunk róla, amikor terrorizmus vádjával őrizetbe vették 2018 tavaszán.

Hogy a Ljasko-féle amnesztia mit jelenthet végül, az érdekes kérdés. Jelenleg is az ukrán parlament előtt van az a törvénymódosító javaslat, amely kiemelten rendelné büntetni a koronavírus-oltásokkal és -tesztekkel kapcsolatos okirat-hamisítást. Márpedig a szabályok szerint a hamis igazolások vásárlóinak éppúgy büntetőjogi felelősségük van, mint a készítőiknek és az értékesítőiknek.

Véres papírhulladék

Irina Venediktova, Ukrajna főügyésze október végén írt dörgedelmes posztot a közösségi oldalán a témában. "Senki se várjon kíméletet" – fogalmazott harciasan, kifejtve, hogy aki oltásigazolásokkal üzletel, az emberi életekkel üzletel, és azokat is meg fogják büntetni, akik az ilyen "véres papírhulladékért" pénzt adnak. Venediktova szerint halálrulettet játszanak a hamisítók teljes fordulatszámon, olyan körülmények között, amikor az országban egyre-másra dőlnek a negatív rekordok. "Azokhoz fordulok, akiknek így vagy úgy közül van ehhez a mocskos az iparághoz – írta. – Azt kérem, hogy álljanak meg, gondolják át, hogy mit cselekszenek, és hagyjanak fel vele. Különben mindannyiukat meg fogjuk találni és felelősségre fogjuk vonni, ezt megígérem."

A koronavírus-ügyi felbolydulás – és a hamisítások kiemelt témává emelkedése – ez idő szerint nem véletlen. A szomszédos országban egyre durvul a járvány, ehhez képest még mindig meglehetősen alacsony az átoltottság szintje. A program kezdetben a vakcinahiány miatt indult lassan – Ukrajna sokáig sem Nyugatról, sem Keletről nem jutott hozzá érdemi mennyiségű oltóanyaghoz –, míg most a szkepszis és az oltásellenesség jelent akadályt, rendszeresek az antivakcina-tüntetések is.

Egy friss hír szerint a parlamenti képviselők 40 százaléka sem vette még fel a vakcinát, akik körében 10-15 százalék az "aktív oltásellenesek" aránya – erről Mihajlo Raduckij, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke beszélt. A politikus az oltatlan képviselők pontos számát nem nevezte meg, mondván, az titkos információnak minősül. A Korrespondent.net azonban arról ír, hogy november 15-én név szerint is kiderülhet, hogy kikről van szó, hiszen egy múlt héten hozott kötelező érvényű határozat értelmében onnantól kezdve csak – hiteles – oltásigazolással lehet belépni a Rada kijevi épületébe.

833 halott egy nap alatt

Az oltakozási kedv ezzel együtt nő országosan, vasárnap több mint 80 ezren vették fel az első dózist, de voltak már 100 ezer fölötti számok is. Viktor Ljasko kedden azt mondta, eddig 31 millió adag oltóanyagot szállítottak Ukrajnába, így a lakosság 36,7 százaléka kapta meg az oltás első, 25,6 százaléka a második dózisát. Továbbra is a fővárosban, Kijevben a legnagyobb arányú az átoltottság, ott a lakosok 57 százaléka már hozzájutott az első dózishoz, és 45,7 százalék élvez teljes védettséget.

A koronavírus-járvány negyedik hulláma Ukrajnában minden korábbinál durvább. Míg a 2021. tavaszi harmadik tetőzéskor az új fertőzések száma csak egy pillanatra érte el a napi 20 ezret, a halálozásoké pedig ötszáz alatt maradt, addig az elmúlt napokban 30 ezerhez közelítő adatok is előfordultak, és legutóbb új halálozási rekord született 833 fővel, ezzel a szomszédos ország lakosságarányosan világelsővé vált az adott napon. Eddig összesen 73 390-en veszítették életüket koronavírus-betegségben Ukrajnában – a hivatalos adatok szerint –, az aktív fertőzöttek száma pedig félmillió körül mozog. A koronavírus-betegek kezelésére elkülönített 76 491 ágy közül 51 926 foglalt, intenzív osztályon 3649-en vannak, az ország régióinak háromnegyedét, szám szerint 18-at a piros zónába soroltak.

Az elmúlt hónapokban egyre többb hír jelent meg a nemzetközi sajtóban arról, hogy az iraki, szíriai és afganisztáni menekültek új útvonalat találtak maguknak Európába Fehéroroszországon keresztül. Különösen az irakiak száma nőtt meg jelentősen, miután sokáig működött a Minszk és Erbil közötti légi kapcsolat. A dolog nem fű alatt zajlott, Alekszandr Lukasenko államfő-diktátor jelentette be júliusban a saját szájával, hogy a nyugat-európai szankciókra válaszul nem akadályozni, hanem segíteni fogja a migránsok áthaladását az országán, illetve bejutását az európai uniós Litvániába és Lengyelországba. Később arról érkeztek indormációk, hogy konkrétan a fehérorosz hatóságok szállítják a menekülteket a határra, ahol ott hagyják őket az fagyos erdőben, erről egyebek közt ebből a videóból is megtudhatnak részleteket.

A számok mindenesetre folyamatosan és radikálisan nőttek a vonatkozó időszakban: míg 2020-ban összesen 120 illegális határátlépési kísérletet jegyeztek fel a lengyel határnál, az utóbbi hetekben már naponta több száz kísérletet regisztráltak, az év eleje óta pedig összességében több mint 30 ezer ilyen próbálkozást észleltek. A térségében szeptember óta rendkívüli állapot van érvényben. Mindezt a litvánok és a lengyelek sem nézték jó szemmel, előbbiek falat kezdtek el építeni a határra, míg a lengyelek a szögesdrót akadályok kihelyezése mellett néhány héttel ezelőtt "magyaros" szabályozást fogadtak el: a törvénymódosítás szerint a lengyel határőrök immár érdemi vizsgálat nélkül utasíthatják el a határt illegálisan átlépők menedékkérelmét, és azonnal kitoloncolhatják őket az országból.

Mindezen előzmények után hétfőn reggel mintegy ezer, eddig az erdőben táborozó menekült indult el szervezetten a lengyel határ felé. A zömmel fiatal férfiakból álló menet – nők és gyerekek is voltak közöttük – a lehető leglátványosabb módját választotta a vonulásnak: a fehérorosz Bruzgi és a lengyel Kuznica közötti átkelő felé vezető 4 sávos autóút egy részét vették igénybe. A jól videózható eseménysorról készült felvételek állandó elemeként állig felfegyverzett katonák is felbukkantak, ők békésen terelgették a tömeget.

A fehérorosz határőrség közlése szerint rájuk pusztán azért volt szükség, hogy fenntartsák a rendet. A népes csoport néhány száz méterrel a határátkelő előtt letért az útról, és a helyszíni beszámolók szerint a senkiföldjére vonult, ahol egyrészt tábort vert, másrészt időszakos ostrom alá vette a drótakadályokat, amelyekhez akkor már a túloldalon megérkezett a lengyel rendőrség és a hadsereg is. Lengyel hírek szerint egyébként 12 ezer fős kontingenst vezényelnek a térségbe.

Fehérorosz részről a hatóságok azt állítják, nincs közük a vonulás megszervezéséhez, a menekültcsoportok önállóan hozták össze az akciót, abból a megfontolásból, hogy a lengyelek a tömeg láttán hátha engedékenyebbek lesznek velük szemben, az önállóan vagy családi léptékben próbálkozókat ugyanis azonnal visszatoloncolják. Erre egyébként a fehéroroszok is hivatkoztak, a lengyeleket vádolva embertelen bánásmóddal a menekültekkel szemben. A lengyel egyenruhások a felvételek alapján természetesen nem azt a parancsot kapták, hogy ezen a napon legyenek nagyon kedvesek, így a különböző eszközökkel – például a szokásos kövekkel és jelentős méretű farudakkal vívott ostrom – ennek az összefoglalónak az írásakor eredménytelennek tűnik.

Lengyelország eközben a fehéroroszokat vádolja az fejlemények előidézésével. Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes délelőtt azt mondta, komoly határ menti incidens előidézésére készül Fehéroroszország, azzal a céllal, hogy fokozatosan kiterjessze a menekültválságot. "Komoly incidenst akarnak előidézni, lövésekkel, halálos áldozatokkal" – mondta a politikus a lengyel közszolgálati rádióban. A menekültek országúti meneteléséről készült videót tett közzé a lengyel titkosszolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője, Stanislaw Zaryn is a Twitteren, és a határról érkező információkat nyugtalanítónak nevezte.

Mateusz Morawiecki miniszterelnök kora délutánra válságstábot hívott össze az illetékes miniszterek, valamint a belügyi és nemzetvédelmi tárca felügyeletével megbízott kormányfőhelyettes, Jaroslaw Kaczynski részvételével. Morawiecki előzőleg egy romantikus hangvételű Facebook-posztban közölte: "A lengyel határ nem pusztán egy vonal a papíron. A lengyel határ szent, amelyért egész nemzedékek adták a vérüket.

A hírek hallatán egyébként Litvánia sem tétlenkedett, a balti állam belügyminisztere bejelentette: csapatokat vezényelnek a fehérorosz határra, hogy felkészüljenek a migránsok esetleges beáramlására. Agne Bilotaite az MTI híre szerint hozzátette: a litván kabinet azt is megvitatja, hogy szükségállapotot hirdessenek-e a Fehéroroszországgal határos övezetben. A litván hatóságok biztonsági okokra hivatkozva nem kívánták közölni, hogy hány katonát készülnek kivezényelni, és pontosan hová.

"A mérésekben én látom egyébként, hogy az emberek ezt támogatják, tehát mi nem föltettük az ujjunkat a levegőbe, hogy megnézzük, hogy milyen a széljárás, hanem előtte fölmérjük az emberek véleményét." Ezt a magyar miniszterelnök mondta legutóbbi péntek reggeli interjújában arról, hogy miért passzolták át a munkaadóknak a kötelező oltás bevezetésének lehetőségét. Mondott ilyet is: "Egy általános, kötelező oltás elrendelése szerintem túl van azon a tűréshatáron, amit a magyarok elfogadnak." Meg ilyet: "Amiket én most itt mondok, az mind a szakértőktől származik, tehát a kormány eddig sikeresen állt ellen annak a kísértésnek, hogy virológus szakembernek képezzük át magunkat. Továbbra sem gondoljuk, hogy a politikusok jobban értenének a fertőzésekhez meg a járványokhoz, mint az orvosok. Mi a szakembereknek a véleményét hallgatjuk meg, az operatív törzs is folyamatosan begyűjti ezeket a véleményeket."

Ebben a három idézetben benne van az Orbán Viktor-i járványstratégia veleje, és az is, hogy mindez miért nem hozhat megnyugtató eredményeket. A miniszterelnök csapdában van. Egyszerre kell vigyáznia támogatóinak lelki világára, illetve egészségére és puszta életére, valamint pártja népszerűségének szinten tartására, ami fél évvel a parlamenti választások előtt már-már lehetetlen. Orbán Viktornak azzal kellett szembesülnie, hogy híveinek egy jelentős részét képtelen meggyőzni az oltás fontosságáról – ők továbbra is idióta összeesküvés-elméletekben szeretnének hinni –, így win-win szituáció gyakorlatilag nincs.

A döntéshozó politika erre a jelek szerint nem volt felkészülve. A miniszterelnök az oltási kampány elején tavasszal még a 80 százalékos átoltottságról beszélt mint célról, ám időközben kiderült, hogy ez elérhetetlen. A közép- és kelet-európai világban 60 százalék körül van egyelőre a maximum – a portugálok 87-nél tartanak –, és bár Magyarország ezzel simán második a régiónkban Ausztria mögött, ez kevés ahhoz, hogy a negyedik hullám felsejlő veszteségei ne legyenek ijesztőek. Orbán Viktor most nem nagyon nyerhet. Az első hullám kezelésének sikere a régmúlté, a második és a harmadik kudarca után a negyedikkel a korábbiaknál is kevésbé kezdhet bármit. Amit az emberek véleményének meghallgatása jegyében mérnek, az nem a jó irányba mutat, a sokszor hivatkozott magyar néplélek nem siet most a segítségére.

Az első hullám

A koronavírus-járvány 2020. tavaszi első hullámát Magyarország megnyerte. Utólag látszik, hogy mint a válsághelyzetekben sokszor, Orbán Viktor összeszedetten és dinamikusan reagált. Valóban nem képezte ki magát virológusnak egyik pillanatról a másikra, hanem hozzáértő szakembereket összegyűjtve, az ő véleményüket meghallgatva hozott hatékony döntéseket. Ezzel nem volt egyedül, régiónk valamennyi országa elkerülte a katasztrófát, a nyugat-európai – elsősorban észak-olaszországi – apokalipszis látványa éppen eléggé rettentette meg az embereket ahhoz, hogy az életüket féltve készséggel elhiggyék, hogy a szigorú intézkedéseknek van okuk és értelmük. Elfogadták a korlátozásokat és a lezárásokat, túlnyomó többségük betartotta a sebtében hozott szabályokat. Nem véletlen, hogy bár a kritikusok folyamatosan arról beszéltek, hogy Magyarország nem tesztel eleget, az azóta is sokszor emlegetett fertőzöttségi arány – egy járványt akkor tartanak ellenőrzésük alatt a hatóságok, ha a tesztek maximum huszada mutat pozitivitást – nálunk az első hullámban végig 5 százalék alatt vagy akörül alakult.

Ezenközben többé-kevésbé az egészségügyet is sikerült felkészíteni a kihívásokra, sőt bizonyos pontokon túltölteni a kapacitásokat. Nagyságrendekkel több kórházi ágyat ürítettek ki a koronavírus-betegek várható özönlésére való felkészülés jegyében, és több ezerrel több lélegeztetőgépet vásároltak a kelleténél, nemcsak ahhoz képest, amennyire szükség lett, hanem ahhoz képest is, amennyit Magyarországon akár a legextrémebb körülmények között is fel lehetne használni.

A kormányzat által megbízott cégek ekkor és ezután azt mérhették: az emberek többsége akár pártállásától függetlenül elégedett a koronavírus-válság kezelésével, a járvány- és a választási matematikai adatok szinkronba kerültek, Orbán Viktor elégedetten dőlhetett hátra, ha csak egy pillanatra is. Azért nem többre, mert a tengerentúli – elsősorban dél-amerikai – fejlemények akkor már azt mutatták, hogy a történetet ennyivel nem ússzuk meg, sőt a folytatás jóval keményebb lehet.

Az emberek 2020 nyarán ezen nem gondolkodtak, örültek, hogy a szabadság visszatért, szétspicceltek az országban, a kontinensen és a világban, szorgosan gyűjtögették az élményeket meg a vírustörzseket a tó- és tengerpartokon. Messzebbre ne menjünk: a Balaton-parti üdülőhelyeken all-time rekordokat döntött a forgalom, elképesztő volt a zsúfoltság hónapokon át.

A második hullám

Tőlünk alig nyugatabbra – Ausztriában, később Csehországban, Orbán Viktor első személyes laboratóriumaiban – már a nyár végén látszott, hogy a második hullám nagyobb lesz errefelé is, mint amilyen az első volt. Csakhogy a széljárás ezúttal mást súgott, mint tavasszal. Történetesen azt, hogy az emberek nem akarnak megint bezárkózni, és hát azt sem szeretnék, hogy a gyerekeik ne mehessenek iskolába, és nekik kelljen vesződniük velük távoktatásilag. Az ifjúság ezenközben úgy nyüzsgött a szórakozóhelyeken, mint háború idején, és ezt kevéssé kompenzálta, hogy a buliturizmus szerencsére nem indulhatott újra a maga teljességében.

A miniszterelnök ekkor szembesült először azzal, hogy muszáj lesz mást tennie, mint amit a fölmérések alapján ildomos volna. Az, hogy a maszkviselést megpróbálták forszírozni – amiről az első hullám idején még azt mondták, nincs érdemi haszna; persze a maszkhiány miatt azt nem is mondhatták volna, hogy tegye fel mindenki kötelező jelleggel –, önmagában nem sokat érhetett. A szakemberek véleményét hiába gyűjtötte be ekkor is az operatív törzs, ha a magyar néplélek – lesz, ami lesz, jöjjön, aminek jönnie kell – szabadon szeretett volna szárnyalni továbbra is.

Ez igazi választási matematikai csapdahelyzet volt, hiszen az emberek hajlamosak utólag amúgy emlékezni arra, amiről előzőleg még emígy gondolkodtak és beszéltek. Azt mondani a katasztrófa után, hogy de mi megmondtuk előre, hogy ez lesz, nem is értjük, az ostoba kormány mire várt ennyi ideig. Orbán Viktor mindenesetre a racionális megfontolásokat talonba téve kivárt, amíg tehette, és csak akkor zárt – akkor is fokozatosan –, amikor tényleg elkerülhetetlen volt. Vagy inkább késő: november-december fordulóján a napi új esetek számában sikerült 6 ezer fölé menni, a napi halálozási rekord megközelítette a 200-at. Ezt a meccset a járványkezelés elveszítette, ám a hullám karácsonyra enyhülni kezdett, és közben a nagyvilágban, majd nem sokkal később Magyarországon is beadták az első vakcinákat.

A harmadik hullám

Miközben a kormányzat mindent megtett annak érdekében, hogy a vakcinabeszerzés terén önálló kezdeményezésekkel élve az élre törjön – kompenzálva a védekezés második körének kudarcát, bónuszként halmozgatva a "töketlen" brüsszeli vakcinastratégia bírálatából kihozható politikai nyereséget –, a brit mutáns felbukkanásáról és térhódításáról szóló első hírek adtak okot aggodalomra. Bár a nyitásról szóló nemzeti konzultációt akkor hirdették meg, amikor Müller Cecília tisztifőorvos úgymond hivatalosan is bejelentette a harmadik hullám kezdetét, ezt az időszakot végül mégis a versenyfutás jellemezte a propaganda ellenében. Az volt a kérdés, hogy bírnak-e azelőtt értelmezhető mennyiségű oltóanyagot beszerezni és beadatni, hogy a brit variáns ereje teljébe ideérve mindent letarolna.

Sikerült is, meg nem is. Egy ideig úgy tűnt, a Sinopharmmal és a Szputnyikkal nagyot dob Orbán Viktor. Magyarország egyrészt hónapokig az európai oltottsági ranglista második helyén állt Málta mögött, miközben a keleti vakcinák ellen kampányoló baloldali ellenzéket egységesen oltásellenesnek bélyegezhette a kormányoldal. Ám arra hiába számítottak, hogy ezeket az oltóanyagokat nyárra az Európai Gyógyszerügynökség is elfogadja, ez elmaradt, ami az utazási korlátozások szempontjából kellemetlenséget okozott az embereknek. Ezenfelül bár az orosz oltóanyag hatásosságát illetően nem merültek fel érdemi kételyek, a kínaival szemben – amely lényegesen drágább az összes többinél – igen, így hiába szerezte be belőle is komoly mennyiséget, hárommillió adagot, ezeket ma senki sem kéri.

Ami ennél is fontosabb: a brit variáns gyorsabbnak és erőszakosabbnak bizonyult minden oltási kampánynál és kormányzati intézkedésnél. Megint elkerülhetetlen volt a zárás, de mivel a vonatkozó döntéseket természetesen ezúttal is későn hozták meg, a harmadik hullám ismét rekordokat döntött. A napi új fertőzöttek száma a csúcson jócskán 10 ezer fölé ment, a halálozási görbe 311-gyel tetőzött április 7-én. A kórházi kapacitások a legdurvább időszakban az abszolút maximumon pörögtek, arról a bizonyos 5 százalékos arányszámról álmodozni sem lehetett a teszteknél. Miután a hullám júniusra-júliusra elvonult, Magyarországon lett a legmagasabb az 1 millió főre vetített koronavírus-halálozási szám – elsőként haladva meg a 3 ezret az egész világon –, és bár azóta néhány balkáni állam visszaelőzött minket, továbbra is ott vagyunk a top 5-ben. Bár erre is lehetett azt mondani, hogy nem ezeket a számokat kell nézni, hanem a többlethalálozást, ám az igazán látványos adatok ellen lehetetlen védekezni, politikai értelemben tehát megint veszteségeket kellett elkönyvelnie a Fidesznek.

Annál inkább, hogy miközben nálunk az oltakozási hajlandóság az 50 százalék elérése és meghaladása után lanyhult, és a görbéink előbb ellaposodtak, majd átmentek vízszintesbe, aközben a nyugati államok sorra megelőztek minket, sőt egy részük messze eltávolodott tőlünk – ha már néplélek: a fegyelmezett északiak mellett így tettek a korábbi hullámokban durván megütött mediterrán portugálok vagy olaszok is –, sovány vigasz, hogy a horvátok, a szlovákok, a szlovénok, pláne a románok, a bolgárok és az ukránok durván leszakadva kullognak mögöttünk.

A negyedik hullám

Pedig a delta variáns felbukkanása nyomán előre lehetett tudni, hogy most már kétségkívül minden az átoltottságon múlik, és ezt az első konkrét tapasztalatok is visszaigazolták. Orbán Viktor személyes laboratóriumainak száma megsokszorozódott. Előbb Izraelre és Nagy-Britanniára lett volna érdemes figyelnie, később Romániára vagy Oroszországra. Nyilvánvaló volt: azt hinni, hogy ezt a 60 százalékos átoltottsággal megúszhatjuk, totális tévedés.

Hogy melyek az okai a negyedik hullám hazai felfutásának, azt ebben a cikkünkben végigvettük. Amivel mindezt indokolt kiegészíteni politikaszemlélői szemszögből, az a következő. A járvány- és a választási matematika extrém sajátosságai még a második és harmadik hullám idején sem álltak szemben egymással ennyire élesen, mint most, ahogy a vakcinatagadók hangja sem volt ilyen hangos. Orbán Viktornak részben igaza van, a saját szempontjából mindenképpen. Kétségtelen, hogy ő maga minden alkalommal és minden fórumon ismételgeti, hogy a járványt elsősorban az oltás tudja elfojtani. Ahhoz képest, hogy vannak országok, ahol az államfő is vírusszkeptikus, ez több a nullánál. Mondjuk százas skálán eggyel-kettővel. Ám az már nem stimmel, hogy nem tehetne ennél többet. Tehetne – de csak akkor fog megint, amikor muszáj lesz. Amikor azt az emberek már elkezdik követelni.

Egyrészt azért, mert az oltásszkeptikusok nem kis része vélhetően támogatói köréből kerül ki. Az oltakozási hajlandóság és a pártpreferenciák közötti összefüggésekről friss felméréseket nem találtam, de egy spekulációt a példa kedvéért elővezetek. Azaz kettőt. Egyrészt közismert tény, hogy a Székelyföldön a Fidesz támogatottsága egészen elsöprő. Másrészt a romániai adatok azt mutatják, hogy a székelyföldi megyékben az átoltottság szintje a legalacsonyabbak közé tartozik. Emellett az is felmérésekkel igazolt tény, hogy az oltakozási hajlandóság a kvalifikáltabb városiak körében – nem csupán hazánkban, mindenütt – jóval magasabb, mint az alacsonyabban képzett vidéki lakosság esetében. Előbbiek jóval kisebb arányban támogatják a Fideszt – a héten ezt ez a kutatás igazolta –, mint utóbbiak. Orbán Viktornak mindezeket figyelembe kell vennie. A magyar néplélek – értsd: a tábor egy nem kis része – valóban nem fogadná el a kötelező oltást. Ezt éppen ebben a pillanatban is igyekszik egyébként kihasználni a szélsőjobboldalibb Mi Hazánk Mozgalom, amelynek semmibe sem kerül nyíltan oltásellenesnek lennie.

Ha a miniszterelnök tisztában van mindezekkel, akkor felmerül a kérdés, hogy miért vitt ki több százezer – Rákay Philip-i mércével mérve: 2 millió – embert az utcára október 23-án, amely eseményt követően ugrásszerű növekedésnek indult az új fertőzöttek száma. A válasz kézenfekvő: a választási matematika felülírta a járványmatematika szempontjait. Ahogy közeledik 2022 tavasza, hasonlókra egyre több lesz az esély. Miután az egyesült ellenzék tematizálni tudott néhány hetet a magyar belpolitikában az előválasztással, Orbán Viktornak lépni kellett, hogy tömeget mutasson, és megerősítse a hatalomban maradásához vezető út alapjait. Ennek most ez volt az ára. Bizonyára fölmérték, hogy megéri-e.

A történetnek mindazonáltal nincs vége. Sarlatánság lenne megtippelni, hogy a folytatásban mi hogyan alakulhat. Ami biztosnak tűnik, az az, hogy az egyik oldalról semmilyen elkerülhetetlen korlátozás és szigorítás nem az orbáni malmokra hajtja a vizet – az oltásellenesség egyet jelent a védettségi igazolványok hiányával –, ám a másik oldalról az egyre durvuló számok sem kedveznek neki. Ez a csapda csapdább a korábbiaknál, Orbán Viktor 3:1-es vesztésre áll a járvánnyal szemben, miközben április egyre közeleg. Az egészségügy helytállásában és a veszteségek minimalizásában bízhat talán. Meg abban, hogy ez a hullám így vagy úgy, de elmúlik addigra. Hogy új rekordokkal teszi-e, vagy sem, kiderül a maga idejében. Ahogy az is, hogy milyen politikai következményeket hoz. Ez az, amit jó előre a matematikai alapú kormányzás fénykorában is képtelenség fölmérni.

Hétfőn reggel a fehérorosz erdőkben összegyűlt menekültek közül több százan – vagy akár ezren – indultak el Bruzgi/Kuznica határátkelő felé. Egyes hírek szerint "elterjedt" közöttük, hogy a lengyelek a mai napon beengedik őket az országba. Az eseményekről készült videók egyre több helyen bukkannak fel a közösségi médiában, illetve a fehérorosz sajtóban. A belorusz hatóságokat korábban több alkalommal is azzal vádolták, hogy szervezetten szállítják a menekülteket a litván és a lengyel határra, hogy nyomást gyakoroljanak szomszédaikra, ők ezzel szemben azt állítják most is – a határőrség és a belügyminisztérium szólalt meg egyelőre az ügyben –, hogy a lengyelek szorítják vissza a határhoz az embereket. Tény, hogy a határátkelő felé gyalogoló tömeget a beszámolók és a felvételek szerint fegyveres katonák kísérik.

Félreérthetetlen üzenetet fogalmazott meg Geo Lerosz az ukrán parlamentben. A képviselő az új honvédelmi miniszter kinevezéséről szóló polémia során kapott lehetőséget a hozzászólásra, de gyorsan áttért az elnök és az elnöki politika szidalmazására. Ruszlan Sztefancsuk levezető elnök egy idő után kikapcsoltatta Lerosz mikrofonját, aki a pulpitusról távozóban még bemutatott Andrij Jermaknak, Volodimir Zelenszkij kabinetfőnökének. Utóbb újságíróknak nyilatkozva elmondta, a gesztust magának az elnöknek szánta. Gerosz Zelenszkij pártjának, a Nép Szolgájának a színeiben jutott be a parlamentbe, de később kizárták a frakcióból. Az események bő fél perc után jutnak el a kulminációs pontig a máris nagy népszerűségre szert tett alábbi videón.

Október 30-án este egy tbiliszi választókörzet épülete előtt fejbe vágták Nika Meliát. A grúz főváros polgármesteri posztjára ácsingózó jelölt éppen arról beszélt, hogy pártja, a fogdában sínylődő Miheil Szaakasvilihoz kötődő Egyesült Nemzeti Mozgalom (ENM) nem fogadja el a választások eredményeit, amelyeket a Grúz Álom nevezetű hatalompárt egészen biztosan elcsalt, ezért újabb utcai megmozdulásokat szerveznek egészen addig, amíg el nem érik a céljaikat. "Nem akarunk olyan országban élni, mint Alekszandr Lukasenko Fehéroroszországa" – mondta. Meliát az esetről készült videók tanúsága szerint ököllel inzultálta a merénylő, ez a masszív testalkatú politikusnak meg sem kottyant, de a támadót, akit nem neveztek meg, természetesen őrizetbe vették. Az ENM vezéralakja egyébként nem tévedett, amikor azt feltételezte, hogy nem nekik fognak kedvezni a hivatalos eredmények.

Grúziában ezúttal nem parlamenti, hanem önkormányzati választásokat tartottak, amelynek azonban speciális jelentőségük volt. A legutóbbi parlamenti választás alkalmából ugyanis – még 2020-ban – patthelyzet állt elő, a kormányzó Grúziai Álom győzni tudott, többséget azonban nem szerzett. Ekkor szokás szerint emóciókat nem nélkülöző hosszas viták után az a megállapodás született nemzetközi közvetítéssel, hogy az idei önkormányzati választásokat egyfajta referendumnak tekintik: ha a Grúziai Álom nem ér el legalább 43 százalékot, akkor időközi parlamenti választásokat írnak ki. A megállapodásból a hatalompárt néhány héttel ezelőtt kihátrált ugyan, de az ellenzék nem, és ezt újabb és újabb akciók sorozatával nyomatékosította.

Minek ment oda?

Október hónapban a nemzetközi és a magyar sajtóban egyre gyakrabban bukkant fel ismét Miheil Szaakasvili neve. Az egykori grúz elnök, aki 2003-ban 37 évesen sikerre vitte a rózsás forradalmat – ez volt az első hasonló a posztszovjet térségben a 2000-es években, belőle építkezett nem sokkal később az első kijevi Majdan –, majd egy szűk évtizeden át hatalmon maradt, október 1-jén illegálisan visszatért hazájába. Hogy pontosan hogyan, a mai napig nem tudni – tejesautó, teherkomp, szénás szekér is szerepel a verziók között –, mindenesetre nem titkolta, hogy ott van, hamarjában videót tett közzé arról, ahogy a Fekete-tengeri nagyváros, Batumi utcáin sétál. Gyakorlatilag felkínálkozott a hatóságoknak, akik röviddel később le is kapcsolták, és Rusztavi városának fogdájába szállították. Szaakasvili ott nyomban éhségsztrájkba kezdett, ezt azóta sem hagyta abba, emellett harcias üzenetekkel bombázza híveit, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes foglyának nevezi magát. Az említett hírek azóta főleg arról szólnak, hogy milyen állapotban van, elfogadja-e a gyógyszeres kezelést, hány liter limonádét iszik naponta, és hogy börtön- vagy civil kórházban fogják-e kezelni, amint itt lesz az ideje. Olyan információk is napvilágot láttak már, hogy kétszer újra kellett őt éleszteni, valamint vérátömlesztést kapott.

Halvány fogalmam sem volt, hogy mi az a grappling, magát a szót sem hallottam soha. Ma tehát megint tanultam valami újat. Úgy történt, hogy kénytelen voltam utánanézni Dietz Gusztávnak, és kiderült az internetről, hogy grappling-világbajnok volt, vagy valami ilyesmi, különböző források különböző részinformációkat tartalmaznak, egyelőre nem adódott össze belőlük a valóság horizontálisan. Eleve olyan is van, ahol nem grapplinget írnak, hanem brazil dzsiu-dzsicut, bár a kettő valószínűleg ugyanaz, miszerint az MMA egyik ága ez – a rövidítés nem a Magyar Művészeti Akadémiát takarja, hanem a mixed martial artsot, a kevert harcművészetet, oktagonban szoktak ilyenbe bonyolódni a szereplők –, és a földharc neki a veleje. Az említett Dietz visszhangos sikere volt pályafutása során (értesültem róla most), hogy legyőzte Bárdosi Sándor birkózó olimpiai bajnokot. Kb. eddig jutottam, majd abbahagytam a kutakodást. Egyrészt azért, mert ha van küzdősport az univerzumban, ami nem hoz lázba, az a ketrecharc, másrészt így is elkalandoztam, holott filmkritikát készültem (illetve készülök még mindig) írni a Külön falka című alkotásról, és nem MMA-zni.

Kivételesen értékes drágakő került elő egy 70 év körüli brit nő dobozkájából Northumberlandben. A tulajdonosnak a BBC híre szerint takarítás közben eszébe jutott, hogy felértékelteti az ékszereit, de a csodagyémántról egy pillanatig sem gondolta, hogy csodagyémánt lenne. Ránézésre nem lett egyből gyanús a kő Mark Lane-nek, a Featonby's Auctioneers munkatársának sem, de amikor néhány nap múltán speciális eszközökkel is megvizsgálta, valósággal sokkot kapott. Kiderült ugyanis, hogy az egyfontos érményi kő 34 karátos gyémánt, amely hozzávetőleg 2 millió fontot, azaz 900 millió forintot érhet. A gazdája nem emlékszik, hogy pontosan hogyan került hozzá, valószínűnek tartja, hogy egy kirakodóvásáron vette valamikor. A követ novemberben árverésre bocsátják.

A Facebook éves fejlesztői konferenciáján a BBC híre szerint bejelentették: Metára változtatja nevét a vállalat. Az indoklás szerint az új név jobban kifejezi tevékenységük velejét. Szó esett a konferencián a metaverzummal kapcsolatos tervekről is: az elképzelések szerint a felhasználók egy virtuális környezetben játszhatnak, dolgozhatnak és kommunikálhatnak majd egymással. A BBC emlékeztet rá: a névváltoztatásra akkor kerül sor, amikor egymás után jelentek meg negatív hírek a Facebookról. Frances Haugen, a cég volt alkalmazottja – aki korábban belső dokumentumokat szivárogtatott ki, amelyek azt bizonyították, hogy a profitot minden más megfontolás elé helyezték a cégnél – szenátusi meghallgatásán kijelentette: „Itt az ideje, hogy a Facebook nyilvánosan beismerje, hogy morálisan csődbe jutott, hogy problémái vannak, és segítségre van szüksége ezek megoldásához.”

Óriási szexuális zaklatásos botrány rázta meg az észak-amerikai profi jégkorongligát, amelybe a Chicago Blackhawks általános igazgatója már belebukott, de várhatóan további elismert szakemberek is lemondásra kényszerülnek – írja az MTI. Az NHL kétmillió dolláros büntetéssel sújtotta a klubot, amelynek általános igazgatója, Stan Bowman azonnal lemondott, amikor nyilvánosságra került, hogy a Blackhawks egyik segédedzője baseballütővel fenyegetve orális szexre kényszerítette a gárda fiatal játékosát 2010 májusában.

A vizsgálati anyagban John Doe álnéven szerepeltetett hokis most nyilvánosság elé állt, így kiderült, hogy az a Kyle Beach volt az áldozat, aki a 2019/20-as idényt a DVTK Jegesmedvék csapatánál töltötte. A jelenleg 31 esztendős játékos idén májusban jelentette fel korábbi klubját, ezután indult nyomozás az ügyben.

Az akkor 20 éves jégkorongozó, akit a 2008-as draft 1/11-es helyén választott ki a Blackhawks, az eset után azonnal jelentette, hogy a videoelemző Brad Aldrich szexuálisan zaklatta őt. A klub vezetői 2010. május 23-án össze is gyűltek az ügyben, de hetekig nem tettek semmit, hogy a csapatot ne zavarja meg a botrány, mivel 49 év után ismét Stanley Kupa-döntőbe jutottak. A Blackhawks június 9-én bajnok lett, majd egy héttel később Aldrich választhatott, hogy önként lemond, vagy vizsgálatot indítanak ellene. Mivel a távozás mellett döntött, nem került sor vizsgálatra.

A klub vezetőinek találkozóján jelen volt Bowman mellett az akkori helyettese, Kevin Cheveldayoff, és az akkori vezetőedző, Joel Quenneville is. Előbbi jelenleg a Winnipeg Jets általános igazgatója, utóbbi a mostani idényt hét győzelemmel kezdő Florida Panthers vezetőedzője. Az NHL történetének második legtöbb győzelmet számláló trénere, aki 2010 után 2013-ban és 2015-ben is bajnoki címre vezette a Blackhawkst, csütörtökön találkozik Gary Bettmannel, az NHL első számú vezetőjével, aki a kanadai együttes sportvezetőjével is tárgyalni készül.

A Chicagónak a kétmillió dolláros bírságból egyet olyan helyi szervezeteknek kell adnia, amelyek mentális tanácsadást biztosítanak a szexuális zaklatások áldozatainak. Stan Bowman egyúttal nemcsak a Blackhawksnál betöltött tisztségéről mondott le, hanem a 2022-es pekingi téli olimpiára készülő amerikai válogatott általános igazgatói posztjáról is. Bowman és Joel Quenneville eleinte tagadták, hogy tudomásuk lett volna az esetről.

Kyle Beach végül soha nem játszott mérkőzést az NHL-ben, a tengerentúlon a második számú ligáig, az AHL-ig jutott, majd 2013-ban átjött Európába. Itt a legtöbb időt az EBEL-ben töltötte, ahol a Hydro Fehérvár AV19 is szerepel, ám 2019/20-ban az akkor szlovák extraligás DVTK Jegesmedvéknél jégkorongozott, és 47 mérkőzésen 15+12 pontig jutott. A csatár jelenleg a német harmadvonalbeli EHC Erfurtban játszik.

Két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 15 ezer eurós pénzbírságra ítélte csütörtökön a berlini legfelsőbb bíróság azt az 56 éves férfit, aki a Bundestag által Berlinben igénybe vett ingatlanok alaprajzait küldte el az orosz katonai hírszerzésnek. Andreas Müller bíró az ítélet indoklásaként elmondta: a férfi 2017-ben létrehozott egy CD-t, rajta a Bundestag által Berlinben igénybe vett ingatlanok alaprajzait tartalmazó 385 fájllal, ezt 2017 szeptemberében elküldte az Oroszország berlini nagykövetségén dolgozó egyik alkalmazottnak, a feladó megjelölése nélkül. A vádak szerint ez az alkalmazott a katonai hírszerzés egyik fedett embere volt. A bíróság szerint a vádlott önszántából, jutalék és díjazás nélkül cselekedett, bár indítékát nem tudták megállapítani. A dpa német hírügynökség megjegyzi: a potsdami férfi korábban az egykori keletnémet Nemzeti Néphadseregben szolgált. A vádlott egy olyan cégnél dolgozott, amelyet a Bundestag a hordozható elektromos berendezések vizsgálatával bízott meg. A nyomozás szerint a vállalat az alaprajzokat tartalmazó fájlokat azért kapta meg, hogy ellenőrizze őket a kivitelezéshez, amely a többi között magában foglalta nyomtatók üzemeltetési biztonságának szavatolását. A bíróság szerint a férfi tudta, hogy az alaprajzokhoz általában nem lehet hozzáférni, de egyfajta enyhítő körülményként említette, hogy nem titkos adatokról van szó. (MTI)

Mindig is ügyelt a Medián függetlenségére, ezért botrányos az Elkúrtuk, nyilatkozta a HVG 360-nak Hann Endre. A közvélemény-kutató cég vezetője a Kálomista Gábor-féle 2006-os "politikai thriller" egyik főszereplőjeként, az események alakítójaként tűnik fel, ennek kapcsán kérdezte őt a lap. "Annyira abszurd az egész, hogy épeszű ember nem hiheti el – mondta Hann. – Itt nem elsősorban a személyem érdekes, hanem az általam vezetett Medián. Olyan mértékű hitelrontásról van szó, amelyet aligha lehet válasz nélkül hagyni. Egyébként ha nem lenne ennyire kártékony, nevetségesnek mondanám, hogy az ötvenes évek propagandafilmjeire hajazó »műalkotás« azzal próbálja dokumentumfilmként hitelesíteni magát, hogy létező személyekkel dúsítja fel a képtelen fikciót."

Elmondta emellett azt is, hogy végső soron érdekli, miért lett ilyen fontos a Fidesznek. "Talán a kormányközeli közvélemény-kutatók menedzseltek be bosszúból a filmbe, mert annyiszor igazam lett velük szemben? – kérdezi. – Vagy Karácsony Gergely lejáratásához kellett rólam, az akkori főnökéről és a munkahelyéről hazug mesét kitalálni, mintha a politika alakítói lettünk volna?" Hann Endre felidézi az interjúban, hogy a '90-es években még szinte minden pártnak, így a Fidesznek is dolgoztak, "mert akkor még nem volt szétszakítva az ország". Állítja továbbá, hogy nem a Medián felmérése miatt lépett vissza az előválasztáson Karácsony Gergely. "Ha egy közvélemény-kutatót elkönyvelnek az egyik oldalra, akkor a másik oldalról kevésbé állnak szóba vele, és egy idő után nem lesznek pontosak a mérései" – nyomatékosította a HVG 360-nak Hann azt, hogy miért problematikusak különösen is a Mediánra nézve a film állításai.

Az Elkúrtuk című műalkotást mi is megnéztük, ide kattintva olvasható el, hogy mit írtunk róla.

Erről Zbigniew Ziobro igazságügy-miniszter beszélt csütörtökön. Ziobro törvénytelennek nevezte az Európai Unió Bíróságának szerdai döntését, és kijelentette: a testület nem működhet a lengyel igazságszolgáltatás felettes szerveként, ezért Lengyelország nem tud és nem akar kifizetni egyetlen zlotyt sem.

Az EU Bírósága napi egymillió eurós bírságot rótt ki Lengyelországra, mivel a kormány nem függesztette fel a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi kamaráinak működését. Az uniós bíróság még július közepén döntött úgy, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamarák nem egyeztethetők össze az uniós joggal, továbbá veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az uniós bírói testület elrendelte a kamara működésének felfüggesztését, az Európai Bizottság pedig szankciókat helyezett kilátásba, ha Varsó nem hajtja végre az ítéletet. A bíróság határozata szerint „az elrendelt intézkedéseket végre kell hajtani az Európai Unió jogrendjét és az unió alapját képező értékeket, különösen a jogállamiságot érintő súlyos és helyrehozhatatlan károk elkerülése érdekében”.

Csütörtökön nyilatkozott az ügyben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki az MTI tudósítása szerint azt mondta, Lengyelországnak meg kell szüntetnie a bírósági fegyelmi kamarák működését, hogy hozzáférhessen a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság hatásait ellensúlyozó helyreállítási alap forrásaihoz.

A dolgok állása 2021. október 26-án:

A helyzet ezzel szemben 2021. október 28-án:

A rugalmasság fontos tulajdonság koronavírus-járványos napjainkban, a screenshotok a Pesti Srácok munkásságának dinamizmusát dicsérik.

A magyar bázisú nemzetközi jégkorongbajnokság hétvégi játéknapjainak középpontjában az erdélyi csapatok magyarországi túrája állt, közülük azonban csak kettő, a Csíkszeredai Sportklub és a Gyergyói HK indult útnak. A Corona Brassót ugyanis leterítette a koronavírus-járvány negyedik hulláma, a csapat a megbetegedések miatt már vasárnap sem állt ki a Kontinentális Kupa-forduló utolsó játéknapján. A hivatalos ligahonlap azt írja: a Brassó az igazolt fertőzöttek, valamint a tüneteket mutató játékosok miatt nem utazhatott, ennek következtében elmarad a MAC HKB Újbuda, az FTC-Telekom, az UTE, valamint az UNI Győr ETO HC elleni mérkőzése. A meccseket nem pótolják, az eredményeket 5-0-s gólkülönbséggel a magyarországi csapatok javára írták jóvá. A koronavírus-járvány tombol Romániában és Erdélyben, napi szinten dőlnek meg az új fertőzöttekre és az elhunytakra vonatkozó rekordok, miközben az átoltottság szintje rendkívül alacsony.