Fődi Kitti

95,4 kilométer/órás széllökéseket mértek a János-hegyen, de a dél-bakonyi Kab-hegyen is 93,6 kilométer/órás szél süvített, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) széltérképéből.

„Az ország több mint felén ma viharossá fokozódott a délnyugati szél, előbb a Dunántúlon, majd a keleti megyékben is. Csak az Északi-középhegység északi oldala, valamint a déli határ mentén egyes területek bizonyultak kevésbé szelesnek. Végül a budapesti János-hegyen mértük a legerősebb széllökést, 95,4 km/h-t. A hegyeket és a Balatont leszámítva másutt 80 km/h körül alakult a szélerősség maximuma” - írja az OMSZ.

Mint írják, mostanra mindenütt érdemben mérséklődött a szél, az éjszaka közepétől már gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás. (via Telex)

A koronavírus-fertőzés következtében becslések szerint 80 ezer és 180 ezer közötti egészségügyi dolgozó halhatott meg világszerte 2020 januárja és 2021 májusa között - közölte csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Genfben.

A koronavírus okozta Covid-19 betegségben a világon már 3,45 millió ember halt meg az országok hivatalos közlései szerint, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója hangsúlyozta: létfontosságú, hogy az egészségügyi dolgozókat az elsők között oltsák be. Jelenleg viszont - 119 ország adatai alapján - öt egészségügyi dolgozóból még mindig csak kettő kapta meg a koronavírus ellen védő valamelyik oltás teljes dózisát. Az átlagmutató azonban hatalmas különbségeket rejt egyes régiók és gazdasági csoportok között. Míg Afrikában épp csak minden tizedik egészségügyi dolgozó van beoltva, a magas jövedelmű országok többségében az átoltottsági arány a 80 százalékot is meghaladja az egészségügyi dolgozók körében.

A WHO főigazgatója számos alkalommal felemelte már a szavát a vakcinák méltánytalan globális elosztása miatt, és szüntelenül azt követeli a bőséges készletekkel rendelkező országoktól, hogy osszák meg másokkal oltóanyagaikat. Hiába hozták létre a kis és közepes jövedelmű országok koronavírus elleni vakcinával történő ellátását célzó COVAX-programot, nem áll rendelkezésre elegendő vakcina. A G20-országcsoport tagjai 1,2 milliárd dózis oltóanyagot ígértek a COVAX támogatására, de ebből eddig mindössze 150 milliót szállítottak. Az adományok nagy részére vonatkozóan nincsen menetrend, a WHO nem tudja, hogy mikor és mennyi oltóanyag fog érkezni a program számára a jövőben.

A főigazgató arra kérte az országokat, hogy a veszélyeztetett csoportokat leszámítva addig ne osztogassanak a teljes védettséget biztosító vakcinákon felül emlékeztető oltásokat, amíg a szegényebb országokban emberek milliói még mindig az első dózisukra várnak. A közepes és magas jövedelmű országokban máris csaknem feleannyi harmadik dózist adtak be koronavírus elleni oltásokból, mint ahányat a szegényebb országokban egyáltalán első adagként fel tudtak ajánlani.

A WHO célja, hogy az év végéig minden országban a lakosság legalább 40 százaléka be legyen oltva. Ehhez nagyjából 500 millió dózisra lenne szükség. Ezt a mennyiséget a jelenleg működő oltóanyaggyárak megközelítőleg tíz nap alatt képesek előállítani, de a készletek jelentős része a gazdag országokhoz kerül, ahol emlékeztető oltásként használják fel - mondta Tedrosz, hozzátéve, hogy a világon 82 olyan ország lehet, ahol nehézségekbe ütközik a 40 százalékos átoltottság elérése. (MTI)

Barbados november végén elszakad a brit monarchiától, köztársaság lesz, és most megválasztották az első elnökét, a 72 éves Dame Sandra Masont, aki 2018 óta az ország főkormányzója, vagyis az államfő angol királynő képviselője az országban.

A köztársasági elnököt a parlament választotta meg. November 30-i eskütétele egybeesik majd az ország függetlené válásának 55. évfordulójával. A karibi szigetországban az államformaváltást már 1998-ban javasolták egy alkotmány-felülvizsgálat eredményeképpen.

A 285 ezer lakosú Barbados a Karib-tenger egyik legnépesebb és leggazdagabb országa. Valamikor nagyon függött a cukorexportjától, de azóta az idegenforgalom és a bankszektor is fontos bevételi forrása lett.

De nem Barbados az első karibi ország a volt brit gyarmatbirodalmon belül, amely köztársasággá válik: Guyana már 1970-ben az lett - csupán négy évvel a függetlenné válás után -, és köztársaság lett még Trinidad és Tobago is 1976-ban, valamint a Dominikai Közösség is 1978-ban. (MTI)

A Continental vissza fogja fizetni a kapott állami támogatást, ha nem tudják teljesíteni a létszámmal kapcsolatos feltételeket, tudta meg a hvg.hu.

A Continental makói gyára szerdán jelentette be, hogy már el kellett bocsátaniuk 90 embert, de az év végéig még további 140 dolgozót fognak kirúgni. Erre Lázár János úgy reagált, hogy a „Continental csoport magyarországi cégei ne kapjanak egy büdös fillért sem a kormánytól.” Lázárt az háborította fel, hogy a cég milliárdos állami támogatásokat kapott, hogy megőrizze a munkahelyeket és újakat teremtsen. A képviselő szerint ki kell vizsgálni, hogy az eddig kapott állami támogatások feltételeit, amelyek a munkahelyek megőrzésére vonatkoztak, betartotta-e a cégcsoport, és amíg ez ki nem derül, addig függessze fel az állam a multi támogatását.

A hvg.hu megkeresésére a Continental közölte, hogy a 2016-ban kapott támogatás létszámhoz kapcsolódó feltételeit eddig teljesítették, de a szektor 2018 óta tartó, és egyre súlyosodó válsága miatt mostanra veszélyben van a program eddigiek szerinti folytatása.

Állításuk szerint ezt viszont jelezték is a kormány felé, és azt ígérték, hogy amennyiben nem képesek tartani a korábban tervezetteket, akkor a támogatás hátralevő részét maradéktalanul visszafizetik.

Jelenleg több forgatókönyvet mérlegelnek, függetlenül attól, hogy mi lesz az eredmény, az ígéretük szerint minden állami szabályozásnak meg fognak felelni, mondták a lapnak.

Mintegy 270 ezer háztartás és vállalat maradt áram nélkül csütörtökön Csehországban az országon átvonuló heves szélvihar következtében, jelentette a cseh közszolgálati rádió.

A legnagyobb mértékű áramkiesés - mintegy 100 ezer háztartást érintő - Közép-Csehországban történt. Dél-Csehországban több mint 10 ezer háztartás volt a délutáni órákban áram nélkül. A meteorológiai intézet szerint a síkvidékeken a szélsebesség elérte az óránkénti 90 kilométert, míg a hegyvidékeken az óránkénti 125 kilométert.

A heves széllökések elsősorban az ország nyugati és középső részein okoztak anyagi károkat, letépték a házak tetőszerkezeteit, fákat, villanyoszlopokat döntöttek ki. A ledőlt fák több helyen akadályozták a közúti és a vasúti forgalmat. A Cseh Vasút már kora reggel egész napi hatállyal jelentősen csökkentette a szerelvények megengedett gyorsaságát, így a vonatok országszerte nagy késéssel közlekednek. A meteorológiai intézet szerint a szélvihar lecsendesülésére csak az esti órákban lehet számítani.

Több természetvédelmi terület igazgatósága ideiglenesen megtiltotta a látogatásokat, és bezárt számos állatkert is. Leálltak a hegyvidéki kötélpályák, Prágában pedig az állatkerten kívül bezárták a turisták és a lakosok körében igen népszerű várkerteket is. Problémákkal küszködik a prágai tömegközlekedés és a nemzetközi repülőtér is, ahol a heves szélviharok miatt délelőtt több gép nem tudott felszállni. (MTI)

Becslések szerint idén 790 millió forintjába kerül a fővárosnak az üresen álló Biodóm fenntartása, mondta Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes egy csütörtöki háttérbeszélgetésen.

A pénz leginkább az épület hűtésére-fűtésére, karbantartására, a cápamedence vízcseréjére, az ott dolgozók bérére ment el.

Szerdán írtunk arról, hogy a főváros átadná az államnak a beruházást, hogy befejezze az építkezést.

Az eredetileg 15,7 milliárd forintra tervezett Biodómot a miniszterelnököt meccsekre reptető Garancsi István cége 32,6 milliárdért kezdte építeni. Amikor 2019-ben az ellenzék vette át a vezetést a fővárosban, ez volt a legnagyobb csontváz, ami kiesett a szekrényből. Kiderült, hogy háttérszámítások nélkül kezdtek bele az építkezésbe, így a kormány által adott 43,7 milliárd nem lesz elég a befejezésre, még legalább 20 milliárd kellene. Csakhogy a kormány az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzatnak már nem akar több pénzt adni, így a munkálatok 2020 novembere óta állnak. (via Telex)

Izrael novembertől fogad koronavírus ellen beoltott, egyénileg utazó külföldi turistákat is a járványügyi intézkedések enyhítésének következő lépéseként, jelentette be csütörtökön az ország kormánya.

Azok léphetnek be jövő hónap 1-jétől Izraelbe, akik az elmúlt fél évben oltatták be magukat, és legalább hét nap eltelt a második adag Pfizer/Biontech-vakcina vagy 14 nap a Moderna-, az AstraZeneca-, a Sinovac- vagy a Sinopharm-oltás beadása után. Az egydózisú Johnson & Johnson-vakcina esetében is két hét elteltével lehet beutazni Izraelbe. Azokra, akik az elmúlt fél évben emlékeztető oltásként kaptak ilyen vakcinákat, szintén ezek a várakozási idők vonatkoznak.

A SARS-Cov-2 koronavírus okozta betegségből (Covid-19) felgyógyultak is beléphetnek az országba, ha pozitív vírustesztjük óta eltelt legalább 11, de nem több mint 180 nap, vagy ha fél évnél régebben voltak betegek, de beadattak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által jóváhagyott vakcinák valamelyikéből legalább egy adagot.

Az utazóknak az indulást megelőző 72 órában és érkezéskor is PCR-tesztet kell végeztetniük, az eredményt izolációban kell megvárniuk.

A feltételeket az idegenforgalmi és az egészségügyi minisztérium, valamint Naftali Bennett miniszterelnök dolgozta ki, de még a teljes kabinetnek jóvá kell hagynia őket. A kormány hangsúlyozta, hogy a járványügyi intézkedéseket folyamatosan hozzáigazítják a helyzet alakulásához, tehát gyorsan megváltozhatnak.

Izrael gyakorlatilag a járvány ottani kezdete, tehát tavaly március óta zárva tartotta a határait a külföldiek előtt. Az utóbbi hónapokban már beengedtek kisebb turistacsoportokat, amelyeknek tagjai be voltak oltva, illetve olyan külföldieket, akik izraeli állampolgárok közvetlen rokonai. Az enyhítést mindig az idegenforgalmi minisztérium szorgalmazta a legjobban. (MTI)

A székesfehérvári címzetes főjegyző utasítására el kell bontani a kerítést a Velence Korzóról, amivel az üzemeltető Gomi Kft. ellehetetlenítette, hogy a büfésoron dolgozók bejussanak a területre és dolgozzanak.

„Az önkormányzat ma délelőtt értesült arról, hogy a birtokvédelmi kérelmének helyt adott Székesfehérvár címzetes főjegyzője. Idézet a határozatból: "Kötelezem a Gomi Kft.-t arra, hogy jelen határozatom kézhezvételétől számított 3 napon belül Velence belterületi 1367/28 hrsz. alatti ingatlanon létesített kerítést bontsa le, s a jövőben semmilyen módon ne akadályozza az ingatlanon lévő közcélú közterületek megközelíthetőségét, zavartalan használatát” - olvasható Velence Város Hivatalos Oldalán.

Velence független polgármestere, Gerhard Ákos október eleje óta több szerződésszegést is észlelt a korzót üzemeltető Gomi Kft. részéről, ezért Velence önkormányzata három lépést tett az ügyben:

• birtokvédelmi eljárást kezdeményezett, és azonnali ideiglenes intézkedést kért a kerítés ügyében,
• a parkoló elzárása ügyében feljelentést tett a rendőrségen,
• az építési hatóságtól tájékoztatást kért arról, hogy a GOMI Kft. milyen építési tevékenység végzésére tett bejelentést és nyújtott be kérelmet, amelynek alapján építési területté nyilvánította a teljes partszakaszt. (via 24.hu)

Bűnösnek találtak egy texasi ápolót, aki 4 embert ölt meg azzal, hogy a szívműtétjük után levegőt fecskendezett a vérárumkba.

A 37 éves William Davis akár halálbüntetést is kaphat, miután kedden bűnösnek mondta ki a bíróság, amiért 2017 és 2018 között hét beteg vérébe is levegőt injektált.

Az egyik beteg rohamszerű tüneteket tapasztalt, aztán pedig agykárosodásban meghalt a befecskendezett levegő miatt. Az egyik ilyen esetet kamera is rögzítette, ahol az látszik, hogy a beteg azután lett rosszul, hogy Davis bement hozzá. Az ápoló úgy bukott le, hogy az egyik orvos észrevette a CT felvételen, hogy az egyik betegnek levegő jutott az agyába.

Davis a bíróságon azt mondta, hogy élvezte, és szeret embereket ölni. (BBC)

Sokfelé már 15 Celsius-fokig sem melegszik az idő hétvégén, vasárnap néhol mínusz 5 foknál is hidegebb lehet. Emellett néhol várható csak eső, sok lesz a napsütés, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez.

Pénteken északon, északkeleten változóan, máshol inkább erősen felhős vagy borult égre van kilátás. Elsősorban délen eshet még az eső, de az ország néhány pontján délután is előfordulhatnak záporok. A minimum-hőmérséklet általában 4 és 13 fok között alakul, a szélvédett, hajnalban kevésbé felhős északi völgyekben lesz a hidegebb. A nappali maximumok 12 és 18 fok között alakulnak, délnyugaton az alacsonyabb, északkeleten a magasabb értékekkel.

Szombaton reggelig délnyugaton még helyenként előfordulhat eső, zápor, napközben csapadék már nem valószínű. A déli, délnyugati megyékben délutánig felhősebb lesz az ég. Máshol sok napsütés várható. Néhol megerősödhet a szél is. Hajnalban általában plusz 2 és 9 fok között alakul a hőmérséklet, de a szélcsendes, derült tájakon ennél néhány fokkal hidegebb is lehet. Délután 11-15 fok valószínű.

Vasárnap a hajnali ködfoltok megszűnése után túlnyomóan derült, napos idő várható, csapadék nem lesz. Hajnalban nagy területen fagyhat, általában mínusz 5 és plusz 2 fok közé hűl le a levegő, a fagyzugokban ennél pár fokkal hidegebb is lehet. Délután 10-15 fokig melegszik a levegő.

Már állatokon kísérleteznek a magyar koronavírus elleni gyógyszerrel, a toxikológiai vizsgálatok után pedig 2023 elején elkezdődhetnek a klinikai tesztek, mondta az InfoRádiónak az ELTE Természettudományi Karának dékánja, Kacskovics Imre immunológus.

„Sikerült olyan molekulákat azonosítanunk, amelyek újak, olyan értelemben, hogy szerintünk szabadalmaztathatóak, és ezekről a molekulákról, hatóanyagokról sikerült nyáron kimutatnunk, hogy megakadályozza a vírust abban, hogy megfertőzze a sejteket” – közölte Kacskovics, aki azt is elárulta, hogy az azonosításban Jakab Ferenc virológus is részt vett.

Kacskovics elmondta, hogy a gyógyszer a fertőződés megelőzésére is használható lesz, ezért leginkább a védőoltás mellé kiegészítő védekezési formaként lehet majd használni. A gyógyszer nyújtotta antitestes védelem nagyon hamar, 6-10 óra után kialakul, és 3-4 hónapig is kitarthat. (via hvg.hu)

Orbán Viktor háza előtt is tüntettek volna a devizahitel-károsultak, a rendőrség azonban a törvényben nem szereplő indokokra hivatkozva, feltételezésekre alapozva tiltotta meg a demonstrációt. A szervező a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével az Emberi Jogok Európai Bíróságáig ment, ahol kimondták, hogy az előzetes tiltás jogsértő volt, olvasható a TASZ közleményében.

Több budapesti helyszínen szerettek volna tüntetni 2014 végén a devizahitel-károsultak a bankok és a kormány ellen. A rendőrség azonban számos helyen, köztük Orbán Viktor miniszterelnök háza előtt is megtiltotta a gyűlés megtartását, annak ellenére is, hogy a szervezők több ponton elfogadták a rendőrség kérését: tíz percre rövidítették a tüntetés időtartamát, és nem hajtottak volna be autóval az utcába. A rendőrségi tiltást a bíróság helybenhagyta, és az Alkotmánybíróság is elutasította az emiatt tett panaszt.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban csütörtöki ítéletében úgy határozott, hogy a tiltás jogellenes volt, a magyar állam megsértette a TASZ ügyfelének gyülekezési szabadságát.A hatósági tiltás indokai között szerepelt, hogy a lakóövezetben megtartott tüntetés sértené a környéken lakók családi és magánélethez fűződő jogát, mert a gyülekezők beláthatnak a kertekbe, és a lakóknak nincs módjuk kitérni a rendezvényen elhangzó közlések elől, sértené a szabad mozgáshoz való jogot, mert a munkából és iskolából hazaérkező lakóknak kerülőutat kellene igénybe venniük, a gyülekezés félelmet kelthet a környékbeli iskolába járó gyerekekben, illetve a miniszterelnök utcájában a Terrorelhárítási Központ személy- és létesítménybiztonsági intézkedést rendelt el.

Az EJEB megállapította, hogy a történtek idején hatályos magyar gyülekezési törvényben a fentiek közül egyik indok sem szerepelt, mint amire hivatkozva előzetesen meg lehetne tiltani egy tüntetést. Ez nem jelenti azt, hogy ezek az indokok lényegtelenek lennének, de nem előre, hanem a gyűlés megtartása közben kell mérlegelnie a rendőrségnek, hogy ezek a helyzetek valóban bekövetkeznek-e, és ha jogsértővé válik menet közben a tüntetés, feloszlathatja azt. Az EJEB jogértelmezése összhangban van azzal, amit a TASZ már számos alkalommal megfogalmazott hasonló rendőrségi döntésekkel kapcsolatban: nem tilthatnak meg előre egy tüntetést arra a vélelemre hivatkozva, hogy mások szabadsága és jogai sérülhetnek.

A csütörtöki ítélet már az EJEB második döntése, ami jogellenesnek találta a magyar miniszterelnök háza elé szervezett tüntetés megtiltását. Tavaly egy másik, szintén a TASZ által képviselt devizahitel-károsult aktivista ügyében mondta ki a strasbourgi bíróság, hogy az általa szervezett tüntetést nem lehetett volna önkényes, törvényen kívüli indokkal megtiltani.

A mostani döntésnek azonban különös jelentőséget ad, hogy az Alkotmánybíróság ebben az ügyben bár az alkotmányjogi panaszt elutasította, jogalkotói mulasztást állapított meg: mégpedig azt, hogy az akkori gyülekezési törvény nem szabályozta a magánszférához és gyülekezéshez való jog ütközésének feloldását. A kormány e döntés nyomán dolgozott ki új gyülekezési törvényt, amit a parlament 2018-ban el is fogadott, és aminek kapcsán a TASZ számos kritikát megfogalmazott.

„A mai strasbourgi döntés alátámasztja azt az álláspontunkat, hogy a korábbi gyülekezési törvény teljes lecserélésére nem lett volna szükség: ebben a tekintetben nem volt hiányos, egyértelmű szabályokat tartalmazott, és 1989 óta számos ügyben gond nélkül alkalmazta a hatóság” – értékelte az ítéletet Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogi Projektjének szakértője.

A Telex úgy tudja, hogy a csütörtöki zárt tárgyaláson nem ismerte el bűnösségét F. Tivadar, a XVII. kerület volt fideszes alpolgármestere, akit azzal vádolnak, hogy kamerákon keresztül kukkolta a 16 éves nevelt lányát.

A vádirat szerint F. Tivadar kamerákat szerelt fel 2011-ben a budapesti otthonában úgy, hogy arról egyik családtagjának sem szólt. A vádirat szerint F. Tivadar ezt részben biztonsági okokból tette, részben pedig azért szerelte fel a ház több helyiségében a kamerákat, hogy megfigyelje a házban történteket.

2011-ben és 2012-ben a kamerák több pornográf tartalmú felvételt is készítettek a 16 éves nevelt lányáról. A vádlott ezután a 97 darab kamerafelvételt megvágta, és azokat egy adatrögzítőre tette. A Blikk értesülései szerint a felvételeket végül maga a sértett találta meg nevelőapja laptopján 2018-ban.

Az ügyészség gyerekpornográf felvételek tartásával vádolja a férfit, ezért pedig próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kértek rá, és azt, hogy végleges hatállyal tiltsák el őt minden olyan foglalkozástól, amiben 18. életévét be nem töltött személlyel hatalmi vagy befolyási viszonyba kerülhet. A vádirat csak a gyerekpornográf felvételek birtoklásával vádolja a férfit, a felvételek készítésével nem. Pedig az előbbi három évvel járhat, az utóbbi 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel.

Másodfokon is pert nyert Demeter Márta, jelenleg jobbikos országgyűlési képviselő, amiért Hollik István és más fideszes politikusok azt terjesztették róla, hogy minősített adattal élt vissza politikai előnyökért.

„A bíróság másodfokon is kimondta, hogy hazudtak rólam a fideszesek. Államtitoksértéssel vádoltak, hogy megpróbáljanak megfélemlíteni!” - írta Facebook-oldalán Demeter Márta.

Demeter Márta ügye 2018-ban indult, amikor a honvédelmi minisztériumnál arról érdeklődött, hogy miért katonai repülővel hozták haza Orbán Viktor lányát Ciprusról. Később kiderült, hogy valójában egy névazonos magyar katona kislányáról van szó, a történetet pedig Demeter közzétette. Hollik István akkor még kormányszóvivőként azt állította, hogy Demeter Márta minősített adatokat szivárogtatott ki a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnökeként, pártpolitikai előnyökért. A hivatali visszaélés miatt büntetőeljárás is indult ellene.

„Hollik, Kocsis és társai két éven át úton-útfélen harsogták a hazugságaikat, de azok ettől még nem váltak igazsággá” - írja Demeter Márta. (via Népszava)

Nikolas Cruz bűnösnek vallotta magát a bíróságon, amiért 2018-ban megölt 17 embert egy parklandi középiskolában, Floridában.

A 23 éves férfi szintén bűnösnek vallotta magát abban, hogy az iskolában további 17 embert sebesített meg és próbált megölni. Cruz halálbüntetéssel vagy életfogytiglani börtönbüntetéssel néz szembe.

Cruzt 2017-ben rúgták ki a parklandi középiskolából, a tanárai és az osztálytársai szerint bajkeverő volt. 19 éves volt, amikor visszatért egykori iskolájába egy AR-15-ös fegyverrel, 14 diákot és három alkalmazottat agyonlőtt, további 17 embert pedig megsebesített. Ez volt Amerika egyik legvéresebb iskolai merénylete.

„Nagyon sajnálom, amit tettem, és minden nap együtt kell élnem vele. Ha kapnék egy második esélyt, mindent megtennék, hogy segítsek másokon” - mondta Cruz a bíróságon az áldozatok családtagjainak címezve.

Cruz azt is elmondta, hogy rémálmai vannak, és nem tud együtt élni saját magával. (BBC)

Romániában kéthetes kényszerszünetre küldik jövő héttől az iskolásokat, mindenütt kötelezővé válik a védőmaszk viselése, és az oltatlanok mobilitását korlátozó további megszorításokat vezetnek be, jelentette be szerdán Klaus Iohannis államfő, miután megbeszélést tartott a koronavírus-járvány elleni védekezésben illetékes hatóságok vezetőivel.

Az elemi iskolák alsó tagozatán jövő héten amúgy is vakáció lenne, ezt azonban most a teljes közoktatásra kiterjesztik, és kéthetesre bővítik. Az államfő egyelőre nem részletezte, hogyan változik a tanév szerkezete, de a román média azt valószínűsíti, hogy a járványügyi kényszervakációk miatt rövidebb lesz a nyári szünet.

A korlátozások részleteit kormányhatározatban pontosítják a hét folyamán. Iohannis példaként említette, hogy általános éjszakai kijárási tilalom lép életbe, ez azonban a beoltottakra nem vonatkozik. Napközben a legtöbb helyre csak a védettséget igazoló "zöld igazolvánnyal" lehet majd belépni.Az államfő kijelentette: addig van szükség korlátozásokra, amíg a kétkedőket is sikerül meggyőzni, hogy a világjárvány csak oltással fékezhető meg. Beszélt arról, hogy Nyugat-Európában, ahol 70-80 százalékos az átoltottság, az emberek visszatértek megszokott életükhöz, a járvány már nem érezteti hatását. Ezzel szemben a földrész "innenső" részében, ahol különböző okok miatt az emberek fenntartásokkal viszonyulnak a vakcinához, a járvány egy újabb hulláma pusztít, Romániában pedig katasztrofális helyzet alakult ki: több száz ember hal meg és több tízezer fertőződik meg naponta.

Iohannis arra kérte az embereket, hogy ne dőljenek be azoknak, akik azt hazudják, hogy a vakcina veszélyes, vegyék fel az oltást, mert csak így védhetik meg magukat a betegség súlyos formáitól, a társadalom egésze pedig csak így fékezheti meg a járványt.

Az államfő - több mint egyéves szünet után - azt követően ragadta magához a kezdeményezést a járvánnyal kapcsolatos intézkedések terén, hogy Romániában kedden meghaladta az ötszázat a betegségben egyetlen nap alatt elhunyt áldozatok száma. Iohannis úgy értékelte: riasztó az a tétlenség, ahogyan a hatóságok viszonyultak ehhez a drámai helyzethez.

A 19,3 millió lakosú Romániában szerdán meghaladta a másfél milliót a járvány kezdete óta beazonosított fertőzöttek száma, és 14 ezer fölé emelkedett a naponta újonnan diagnosztizált koronavírus-fertőzések kéthetes átlaga. Az utóbbi héten több mint 2500 koronavírusos beteg vesztette életét az országban, és immár harmadik hete lakosságarányosan Romániában szedi a legtöbb áldozatot a járvány a világban.

Romániában eddig a beoltható - 12 év feletti - lakosság 35,7 százaléka oltatta be magát. (MTI)

Őrizetbe vettek hét embert bűnrészesség gyanújával a csaknem egy évvel ezelőtti, négy halálos áldozatot követelő bécsi iszlamista terrortámadással összefüggésben, közölte Nina Bussek, az osztrák főügyészi hivatal szóvivője szerdán.

A szóvivő szerint három személyt azzal gyanúsítanak, hogy segített az elkövetőnek fegyverhez jutni, további négyet pedig azzal, hogy a támadás végrehajtására buzdították őt.

„Összefüggésbe hozhatók az Iszlám Állammal, és terrorista hálózatokkal állnak kapcsolatban” - mondta.

Az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottakat 10 év vagy életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélhetik, amennyiben bebizonyosodik bűnösségük. Bussek közölte továbbá, hogy további 21 ember ellen folytatnak jelenleg is vizsgálatot bűnrészesség gyanújával. A férfi azonban, aki a támadónak a fegyvereket eladta, nincs őrizetben, tekintve, hogy nem büntetett előéletű, a vásárlás előtt nem ismerte a támadót, így valószínűleg nem tudott arról, hogy mire készül.

Az észak-macedóniai albán családból származó osztrák Kujtim Fejzulai november 2-án négy embert megölt és huszonhármat megsebesített Bécs belvárosában. A férfit a rendőrök lelőtték, a helyszínen életét vesztette. A támadást az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára. A támadó büntetett előéletű volt, azért került börtönbe, mert Szíriába akart utazni, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz.

Bussek és Michael Lohnegger rendőrségi nyomozó a szerdai sajtótájékoztatón közölte: az eddigi vizsgálatok során bizonyosságot nyert, hogy a férfi egyedül követte el tettét. (MTI)

Tűzgömböt észleltek Pécs kertvárosa felett szerda kora este, 18 óra 28 perckor, írják az idokep.hu-n.

A Wikipédia szerint a tűzgömb olyan meteor, melynek fényessége eléri vagy meghaladja a -5 magnitúdót, vagyis a Vénusz fényességét. A tűzgömb kialakulásához többnyire 1 cm vagy annál nagyobb méretű szilárd anyag szükséges. Azok a meteorok, amik később felizzanak a légkörben és ezáltal láthatóvá válnak, többnyire szuperszonikus sebességgel érik el a légkört. Szintén érdekesség, hogy a tűzgömb meteorja inkább kisbolygóból származik, mint üstökösből.

Az Időkép webkameráján visszanézheti a jelenséget, ha az írt időponthoz teker:

Már elbocsátottak 90 embert (37 saját és 53 kölcsönzött alkalmazottat) a makói Continental gyárából, de még további 140 embert fognak kirúgni az év végéig, írta a delmagyar.hu.

„Az autóiparban a globális félvezetőhiány miatt csökken a termelés. Közben zajlik egy átalakulás, a belső égésű motorral működő autók helyét átveszik az elektromosak. Ezzel a változással a makói üzem nem tartott lépést, ide három éve nem érkezett új projekt, és a gyár három éve veszteséges” - indokolta meg az elbocsátásokat a gyár igazgatója, Szűrszabó Levente.

A makói gumigyárban közel 1600 főt foglalkoztatnak, és várhatóan a 140 elbocsátott dolgozó a bérelt munkaerő köreiből fog kikerülni.

Szűrszabó Levente cáfolta, hogy a 37 saját embert amiatt rúgták volna ki, hogy sztrájkoltak a kollektív szerződések felbontása miatt.

Legalább 50 millió forintot költöttek el az elmúlt 10 napban arra, hogy fideszesek Márki-Zay Pétert lejárató posztjait megtolják a Facebookon, írja a hvg.hu.

Összesen 54 220 695 forintot költöttek el október 10. óta a kormánypárt közösségi médiás kommunikációjára a Facebook hirdetési összegzése szerint. Ebből Kocsis Máté posztjainak népszerűsítésére elment 757 703 forint, 628 260 forint jutott Orbán Balázsnak, 186 949 Menczer Tamásnak, 98 831 forint Rétvári Bencének, 81 221 Aradszki Andrásnak, 79 394 forint Ágh Péternek és 55 265 Hende Csabának.

Fidesz központi Facebook-posztjainak kiemelésére pedig október tizedike és tizenhatodika között 22 526 678 forintot fordítottak.Az elmúlt tíz napban a fideszesek leginkább két üzenetet próbáltak ennyi pénzből a posztjaikkal átnyomni:

• Márki-Zay Péter Gyurcsány Ferenc embere,
• Márki-Zay Péter valójában nem jobboldali konzervatív.

Ausztriában a kormány szerdai döntése értelmében a munkavállalók többségének novembertől dokumentummal kell igazolnia munkahelyén a koronavírus elleni védettséget.

A november 1-jén életbe lépő rendelkezés szerint a munkavállalóknak olyan igazolványra lesz szükségük, amely tanúsítja, hogy az illető megkapta az összes szükséges oltást, negatív PCR-teszttel rendelkezik, vagy átesett a Covid-19 betegségen.

Az igazolás meglétét szúrópróbaszerűen ellenőrzik majd, a rendelkezés megszegői pedig munkavállalók esetében akár 500 euró (körülbelül 190 ezer forint), munkáltatók esetében akár 3600 euró (több mint egymillió forint) bírságot is kaphatnak.Martin Kocher munkaügyi miniszter azt mondta, reméli, hogy elejét lehet venni a bírságoknak a munkáltatói nyomás segítségével, illetve a távmunka biztosításának lehetőségével azok számára, akik nem rendelkeznek a kért igazolások egyikével sem.

A rendelkezés alól kivételt képeznek azok a munkavállalók, akik nem érintkeznek rendszeresen emberekkel, például a teherautósofőrök.

Miután Ausztriában heteken át 150 alatt maradt az újonnan diagnosztizált fertőzöttek egyhetes mozgóátlaga, az elmúlt napokban ez az arány nőtt, legutóbb pedig elérte a 183-at. A több mint nyolcmilliós ország lakosságának csaknem 62 százaléka kapta meg az oltás mindkét adagját. A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerdai adatai szerint az országban a járvány tavalyi kitörése óta 783 996 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, és 11 209-en haltak meg a betegségben. (MTI)

Ismét szerződést szegett az üzemeltető a Velence Korzó építkezési területén, írja Velence Város Hivatalos Oldala Facebook-posztjában.

Október elején azzal szegett szerződést a GOMI Kft., hogy lezárta a büfésort, ezzel pedig lehetetlenné tette az ott lévő büfék működését.

A legújabb húzásuk pedig az, hogy elkezdték felszedni a térköveket a korzó melletti parkolóban, ezért Gerhard Ákos független polgármester rendőröket hívott szerződésszegésre hivatkozva.

Velence önkormányzata az elmúlt két hétben három lépést tett az ügyben:

• birtokvédelmi eljárást kezdeményezett, és azonnali ideiglenes intézkedést kért a kerítés ügyében,
• a parkoló elzárása ügyében feljelentést tett a rendőrségen,
• az építési hatóságtól tájékoztatást kért arról, hogy a GOMI Kft. milyen építési tevékenység végzésére tett bejelentést és nyújtott be kérelmet, amelynek alapján építési területté nyilvánította a teljes partszakaszt

A NATO sajnálja, hogy Oroszország felfüggeszti a katonai szövetségnél működő képviseletének tevékenységét arra válaszul, hogy a szervezet október 6-án kiutasította az orosz képviselet nyolc munkatársát, mert hírszerző ügynökök voltak - jelentette ki a NATO főtitkára szerdán Brüsszelben.

Jens Stoltenberg a NATO-országok védelmi minisztereinek csütörtökön kezdődő kétnapos tanácskozása előtt emlékeztetett arra, hogy a szövetség október 6-án 18-ról 10 főre csökkentette Oroszország NATO-képviseletének létszámát, az érintettek ugyanis "ellenséges tevékenységet" folytattak.

„Sajnáljuk Oroszország döntését. Nem segíti elő a párbeszédet és a kölcsönös megértést. A NATO politikája azonban következetes marad, ami azt jelenti, hogy nyitott a párbeszédre” - fogalmazott.

A főtitkár a párbeszéd folytatásának fontosságát hangsúlyozta különösen olyan időkben, amikor a NATO és Oroszország közötti kapcsolatok a hidegháború vége óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedtek. A NATO várja, hogy Moszkva válaszoljon a felhívására, tette hozzá. (MTI)

Nemzetközi építészeti tervpályázatot hirdet a Budapest Fejlesztési Központ a Nyugati pályaudvar és környékének megújítására - közölte Vitézy Dávid a Nyugati Pályaudvar és környezetének megújításával foglalkozó oldalon.

„A tervpályázat célja, hogy kiválasszuk azt a tervezőcsapatot, amely felkészült egy összetett, nagy léptékű projekt előkészítésével járó feladatok ellátására; a helyszín adottságaira és a vasútüzem kötöttségeire a kreativitás forrásaként tekint; képes a vizionárius gondolatokat mérnöki precizitással valóra váltani; sokrétű szakértelmet képes mozgósítani; rendelkezik egy világszínvonalú épületegyüttes megtervezéséhez szükséges tudással és ambícióval; egyesíti az innovatív szemléletet és a hagyományok tiszteletét; jártassága átfogja az építészeti tervezés valamennyi léptékét” - írják.

Fürjes Balázs Facebook-posztjában sorolta fel, hogy mik lesznek a tervezők feladatai:

• új mélyállomás és felszíni, fedett peronok tervezése,
• a műemléki Eiffel-csarnok teljes újragondolása,
• az aluljárók megújítása,
• a Nyugati tér színvonalas városi térré alakítása,
  
• új közpark, középületek és kulturális funkciók létrehozása a Podmanczky utcához közeli és a Ferdinánd híd mögötti vasúti üzemi területeken,
• a Westend-parkolóház és a peronok összekötése.

A felhívás szerint a pályaudvar környékét úgy kell megtervezni, hogy az kompatibilis legyen a Duna alagúttal, amely a Nyugati és a Déli pályaudvart köti majd össze. A pályázat nyertesét jövő tavasszal hirdetik ki, jelentkezni pedig október 19-től lehet.

A zsűri tagjai között lesz: a Magyar Állam és a Budapest Fejlesztési Központ delegáltjai, Budapest Főváros és az érintett kerületek önkormányzatainak küldöttei, a szakmai szervezetek képviselői és a vasútépítészetben jártas külföldi résztvevők. (via hvg.hu)

Az Európai Parlament eleget várt az Európai Bizottságra (EB), nem cselekedett az EB, nem védi meg a jogállamisági mechanizmussal a magyar embereknek járó EU-s pénzeket, ezért az EP beperli a Bizottságot az Európai Bíróságon, olvasható Donáth Anna posztjában.

David Sassoli, az Európai Parlament elnöke megkapta a felhatalmazást a parlament jogi bizottságától, hogy beperelje az Európai Bizottságot, és ezzel a felhatalmazással él is most az elnök.

A jogállamisági mechanizmust tavaly év végén fogadta el az Európai Parlament, és január 1-jén hatályba lépett. Ez a jogszabály az Európai Parlament szándékai szerint arra lehet hatásos eszköz, hogy az EU erőteljesebben tudjon fellépni az uniós pénzekkel visszaélő, illetve az igazságos jogállamot módszeresen romboló kormányokkal szemben.

Az EU a jogállamisági mechanizmussal nyomást tudna gyakorolni, és el tudná érni, hogy az uniós forrásokat arra költsék az érintett tagállamokban, amire eredetileg szánták: kórházakra, iskolákra és munkahelyekre.

„Az Európai Uniónak szigorúan fel kell lépnie azokkal a tagállami vezetőkkel szemben, akik módszeresen szembemennek a közös európai értékekkel. Ehhez azonban használni kellene a mechanizmust, és ehhez fontos lépés a mostani per” - írta Donáth.

Erzsébet királynő törölte a két napos látogatását Észak-Írországba, miután az orvosa azt javasolta neki, hogy az egészségügyi állapota miatt inkább otthon pihenjen pár napig.

A Buckingham Palota szóvivője szerint a kényszerpihenő elrendelése ellenére a 95 éves királynő jó hangulatban van, de nagyon csalódott, amiért le kellett mondania az utazást.

Egészségügyi állapotának azonban nincs köze a COVID-19-hez. Arról még nincs hír, hogy részt fog-e venni Glasgowban a Cop26 klímakonferencián a hónap végén. (Guardian)

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumának elnöke, Csizmadia László szerint „aljas provokáció”, hogy az ellenzék eredetileg az Astoriára szervezte az október 23-i megemlékezést, ami „a 2006-os rendőrterror egyik helyszíne.”

A CÖF-CÖKA elnöke észheztérésnek nevezte azt, hogy végül a Dózsa György út és az Andrássy út kereszteződésébe tették át az eseményt, de szerinte Dobrev Klárának és Gyurcsány Ferencnek „egyáltalán nem kellene megemlékeznie a forradalomról egy rosszul sikerült előválasztás után.”

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője pedig azt találta provokációnak, hogy az ellenzék megemlékezést szervezett a Békemenet időpontjára.

Szerinte a „Gyurcsány és Márki-Zay vezette baloldal október 23-ai Békemenettel kapcsolatos "provokációja" egyértelműen azt mutatja, hogy a baloldal - ahogy 1956 őszén, 2006 őszén - "most is fél a békés, nemzeti érzelmű tömegtől". Minden létező eszközzel - akár egy tüntetés Békemenetre történő rászervezésével, akár a sajtón keresztüli megfélemlítéssel, elbizonytalanítással -, megpróbálják megakadályozni, "hogy ismét százezrek vonuljanak a budapesti utcákon a nemzeti kormány politikája melletti kiállásképp." (MTI)

„Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt, csakúgy, mint eddig minden alkalommal, ezúttal is utazást szervez a budapesti Békemenetre. Az EMNT és a Néppárt szervezésében eddig minden alkalommal részt vehettek a nagyváradi, illetve erdélyi magyarok a magyarországi Békemeneteken. Ezúttal is várják az érdeklődőket és jelentkezőket az EMNT nagyváradi székhelyén …” - olvasható a Bihari Napló felhívásában, amit a Népszava vett észre.

Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt vezetője a Népszava kérdésére elmondta, hogy Erdély több megyéjében is szerveződnek ilyen utak, van, ahol a néppárt szervezi, vagy baráti társaságok, de pontos számot nem tudott mondani, hogy mennyien.

Azt elárulta, hogy Nagyváradról csak egy busz fog érkezni a Békemenetre, és hogy figyelni fognak arra is, hogy csak olyan szálljon fel a buszra, akinek van oltási igazolása, de az is lehet, hogy fognak tesztet végezni az utasokon indulás előtt, mert Romániában nagyon rossz a járványhelyzet. Ennek ellenére Csomortányi nem gondolja, hogy az erdélyi magyarok veszélyt jelentenének a Békemenetre.

Az Európai Parlament képviselői a gondolat szabadságáért járó Szaharov-díjat 2021-ben Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikusnak és korrupcióellenes aktivistának ítélték oda, olvasható a közleményükben.

Heidi Hautala, az Európai Parlament alelnöke a strasbourgi plenáris ülésteremben szerda délben jelentette be a Szaharov-díj idei kitüntetettjének nevét azt követően, hogy a Parlament és a képviselőcsoportok elnökeiből álló Elnökök Értekezlete meghozta a döntést.

A Parlament elnöke, David Sassoli a döntés kapcsán elmondta: „Az Európai Parlament idén Alekszej Navalnijt tünteti ki a Szaharov-díjjal. Navalnij régóta küzd Vlagyimir Putyin korrupt rezsimje ellen, a közösségi médiában és politikai kampányaival segít leleplezni a visszaéléseket, és Oroszország-szerte milliókat mozgat meg. Ezért aztán megmérgezték és börtönbe zárták. A Szaharov-díj odaítélésével elismerjük Alekszej Navalnij hatalmas személyes bátorságát, és megismételjük: az Európai Parlament az azonnali szabadon bocsátását követeli.”

„A Parlament ma afgán nők egy olyan csoportja előtt is tiszteleg, akik hazájukban keményen harcoltak az egyenlőségért és az emberi jogokért, és akik a Szaharov-díj döntősei között szerepeltek. Ezeknek a bátor nőknek az afganisztáni tálib hatalomátvételkor az elsők között kellett alapvető jogaik és szabadságuk megsértését elszenvedniük: ezért emlékezünk meg ma róluk is” - tette hozzá az alelnök.

Az Európai Parlament minden évben kiosztja a gondolat- és véleményszabadságért járó Szaharov-díjat. Az Andrej Szaharov, a Nobel-békedíjjal kitüntetett orosz fizikus nevét viselő díjat 1988-ban alapították, és az emberi és alapvető jogok védelme érdekében tevékenykedő személyeket vagy csoportokat tüntetik ki vele. A díjhoz 50 ezer euró jutalom is jár.

Tavaly a belaruszi demokratikus ellenzék volt a díj kitüntetettje, amelyet a Koordinációs Tanács képvisel. A Tanács létrehozását pár bátor nő kezdeményezte neves politikai és civil szereplőkkel együtt.

A koronavírus elleni védőoltás nélkül akár 16 havonta újrafertőződhet az ember, figyelmeztetett egy új brit kutatás.

A koronavírus-járvány újabb hulláma következtében Nagy-Britanniában egyre több olyan esetről számolnak be, amikor valaki másodszor vagy akár harmadszor is megfertőződött. Egy új elemzés szerint azok, akik nem kaptak a Sars-CoV-2 ellen védőoltást, átlagosan 16 havonta megfertőződhetnek.

„Ha a vírus nagy mértékben elterjedt, és a vírusnak való kitettség is jelentős, mint például az iskolákban, akkor egyre több és több ember fog újrafertőződni annak ellenére is, hogy kétszeresen beoltották őket" - figyelmeztetett rá Stephen Griffin, a Leedsi Egyetem virológus professzora.

A The Guardian cikke emlékeztetett rá, hogy mai tudásunk szerint a Sars-CoV-2 elleni természetes immunitás idővel csökkenni kezd. Egy dán tanulmány szerint a 65 év alattiak legalább hat hónapig 80 százalékos védettséggel rendelkeztek, míg a 65 év felettiek csak 47 százalékos védettséggel.

A brit statisztikai hivatal október 6-án közzétett adatai szerint a 2020 júliusa és 2021 szeptembere között pozitívan tesztelt 20 262 brit között 296 újrafertőződés fordult elő. A pozitív tesztek közötti átlagosan eltelt idő 203 nap volt.

Úgy tűnik azonban, hogy az újrafertőződés kockázata a delta variáns megjelenése után, 2021 májusa óta magasabb lett Nagy-Britanniában, és ezt tapasztalták az Egyesült Államokban is. A 3,9 milliós lélekszámú Oklahomában szeptemberben 5229 újrafertőződést jelentettek, május óta pedig 350 százalékkal nőtt az újrafertőződések aránya.

Jeffrey Townsend professzor és kollégái a Yale Egyetem Orvosi Karán más koronavírusok, köztük a Sars, a MERS és a közönséges megfázást okozó vírusok újrafertőződési és immunológiai adatait elemezték. Ezeket a Covid-19-ből felépült emberek antitest- és egyéb immunológiai adataival kombinálva modellezték a koronavírussal való újrafertőződés kockázatát az idő múlásával.

A The Lancet Microbe című folyóiratban közzétett kutatás szerint az immunitás csökkenésével egyre gyakoribbá válnak az újrafertőzések, különösen, ha a fertőzések száma magas.

„A legfontosabb, hogy ha valaki még nem volt beoltva, akkor vegye fel az oltást, és ha már megfertőződött, akkor is mindenképpen oltassa be magát, mert ez meghosszabbítja a védettség időtartamát” - hangsúlyozta Townsend. (MTI)

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán elrendelte, hogy a Covid-19-járványhelyzet romlása miatt október 30. és november 7. között tartsanak munkaszünetet Oroszországban.

Putyin, aki döntésével az orosz kormány kedden kidolgozott javaslatcsomagját hagyta jóvá, a Rosszija 24 televízió által élőben közvetített kormányülésen hangsúlyozta, hogy a munkabért a kényszerszabadság alatt is ki kell fizetni.

Az orosz elnök azt is jóváhagyta, hogy azoknak a régióknak, ahol a legsúlyosabb a járványhelyzet, már október 23-tól tegyék lehetővé a munkaszünet bevezetését. Idén korábban május 1. és 10. között rendeltek el hasonló kényszerszabadságot Oroszországban. (MTI)

Több településen is ingyenesen lehet megnézni az Elkxrtuk névre keresztelt Gyurcsány-filmet, van olyan település, ahol önkormányzati buszokkal viszik majd a nézőket a moziig, írja a hvg.hu.

„Tisztelettel meghívom 2021.október 23-án 18:00 órára az ELK*RTUK című film ingyenes vetítésére!helyszín: Kistarcsa Sportcsarnok, Ifjúság tér 3Nézzük meg együtt a Békemenet után. A busz, amivel utazunk megáll Kistarcsán, megvár minket és a film után visszavisz oda, ahol felszálltunk.” - olvasható például Vécsey László fideszes országgyűlési képviselő oldalán.

Szarvason is egy helyi fideszes képviselő, Dankó Béla buzdítja az embereket a moziba, Kiskőrösön pedig egy másik, Font András.

A hvg.hu gyűjtése szerint ezenkívül még lesz ingyenes vetítés Hajdúnánáson, Dunakeszin és Fóton is.

Kálomista Gábor, a film producere szeptember végén azon hisztizett, hogy nem játsszák a multiplexekben a filmjét, később azonban sikerült megállapodnia a Cinema Cityvel, de így is nagyon fáj neki, hogy az ő filmjét kevesebbszer fogják vetíteni, mint az új James Bondot, pedig szerinte az Elkxrtuk még Brüsszelben is megállná a helyét.

Novák Katalin videóban jelentette be a múlt szombaton, hogy azok a szülők, akik magánbölcsődébe viszik a gyerekeiket, akár havi maximum 40 ezer forintos támogatást is kaphatnak a Magyar Államkincstártól.

Ez elsőre jól hangzik, de mégis furcsa, ezért megnéztük mi van a kecsegtető ajánlat mögött.

1. Régi program újra tálalva

A választások közelednek, ilyenkor sűrűsödni szoktak a hangzatos népjóléti bejelentések. Novák Katalin is úgy tálalta, mintha ez a támogatás új elem lenne, pedig valójában a Kisgyermeket nevelők munkaerőpiaci visszatérésének támogatása névre keresztelt program már 2019 óta létezik uniós pénzek felhasználásával.

Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke szerint a program ugyan nem új, de néhány ponton megváltoztatták, bár erről Novák Katalin nem beszélt a videóban: kiterjesztették például a bölcsődei szolgáltatásokon (így a családi bölcsődén, munkahelyi bölcsődén) túl a napközbeni gyermekfelügyeletre is. A napközbeni gyermekfelügyeletet a bölcsődei vagy óvodai nevelésben nem részesülő, illetve a kötelező óvodai, iskolai nevelés alól felmentett gyerekek esetében, 20 hetes kortól 14 éves korig lehet igénybe venni. Szűcs Viktória információi szerint azonban évről évre csökken a napközbeni gyermekfelügyeletet igénybe vevők száma, illetve eleve kevesen veszik igénybe 3 év alatti gyermekek esetében.

A programra azok a szülők pályázhatnak, akik szeretnének visszamenni dolgozni, de a gyerekük nem jutott be állami, önkormányzati fenntartású bölcsődébe, vagy nincs is bölcsőde azon a településen, amelyiken laknak.

A pályázás feltétele, hogy a szülőnek nem szabad aktív munkahellyel rendelkeznie, hiszen épp a visszatérés támogatása a cél, csakhogy a gyereknek már magánbölcsődébe kell járnia ahhoz, hogy pályázni lehessen a támogatásra, vagyis a szülőnek már ki kell tudnia fizetni a havi díjat. Emellett a támogatáshoz azt is igazolni kell, hogy a gyereket nem vették fel állami bölcsődébe, de bizonyos településeken nincs szükség ilyen igazolásra, ha nincs az adott településen intézmény, vagy lehet tudni, hogy túltelített.

Egy olvasónk szerint viszont nagyon macerás megkapni a támogatást, legalább 40 perc, mire minden igazoló dokumentumot sikerül feltölteni, ráadásul a magánbölcsődében kapott számlákat minden hónapban le kell adni, mert az alapján jár a támogatás. A dokumentumok benyújtása után pedig még legalább 50-60 nap, amíg a Magyar Államkincstár folyósít.

De mire elég ez a havi 40 ezer forint? Attól függ, hogy hol van az adott bölcsőde. A magánbölcsődék árai nagyon eltérők a fővárosban és vidéken. A Pénzcentrum körképe szerint a fővárosban 110-120 ezer forint körül mozognak, míg a vidéki nagyvárosokban 40 és 70 ezer forint között. Ha egy családi bölcsőde kap állami normatívát, akkor a havi térítési díj maximum 85 ezer forint lehet 2021-ben, ha viszont nem kap állami támogatást, akkor bármennyit kérhet.

Érdemes megjegyezni, hogy az önkormányzati fenntartású bölcsődék körülbelül felében is van térítési díj, és ezekre egyáltalán nem vonatkozik a térítési támogatás.

A BDDSZ elnökének nincs pontos adata arról, hogy hányan veszik igénybe az állam által felkínált támogatást, de abból, hogy reklámozzák, arra lehet következtetni, hogy nem lehet sok igénylő, mert akkor már elfogyott volna az uniós keretösszeg.

Van abban valami furcsa, hogy az állam pénzt ad arra, hogy az állampolgárok magánbölcsődébe vigyék a gyereküket, holott pont az lenne a cél, hogy minél többen vegyék igénybe az állami szolgáltatásokat. Ez az óvodáknál és az iskoláknál így is van, de a bölcsődék esetében azért más a helyzet, mert évek, sőt évtizedek óta férőhelyhiány van.

Szűcs Viktória szerint azonban ez a program egyáltalán nem segít a férőhelyhiányon:„Ez egy kényszermegoldás. Sokkal olcsóbb az államnak, ha ad a szülőknek 40 ezer forintot, hogy vigyék magánbölcsődébe a gyereküket, mint felépíteni egy komplett bölcsődét.”

2. Férőhelyhiány

A kormány évek óta sorra teszi az ígéreteket, hogy növeli a bölcsődei férőhelyek számát, csak az ígéreteket valahogy sosem sikerül betartani:

• Novák Katalin 2016-ban jelentette be, hogy 60 ezer bölcsődei férőhelyet biztosítanak 2018-ra, ehelyett azonban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján mindössze 47 169 hely állt rendelkezésre.

• 2019-ben Orbán Viktor az évértékelő beszédében újabb ígéretet tett: három év alatt 21 ezer új bölcsődei férőhelyet létesítenek, az év végéig ebből megépítenek 10 ezret, 2020-ban és 2021-ben pedig további 5, illetve 6 ezret. Ezzel összesen 70 ezres bölcsődei férőhelyet hoznának létre.
  

Novák Katalin a miniszterelnök bejelentése után letagadta, hogy valaha is azt mondta volna, hogy 2018-ra lesz 60 ezer férőhely, szerinte mindig is 2020-ról beszélt.

És meglett-e 2020-ra a 60 ezer? Nem. A KSH adatai szerint 2020-ban 50 208 bölcsődei férőhely volt. Ez azt is jelenti, hogy nem teljesült Orbán Viktor ígérete sem, ugyanis állítása szerint 2021-ben már csak 6 ezer hely létrehozásáról kellett volna gondoskodnia a kormánynak, ehhez képest csaknem 20 ezer férőhely hiányzik, ami aligha lesz meg ebben az egy évben. Szűcs Viktória sem tartja valószínűnek, hogy év végéig, tehát két és fél hónap alatt valamilyen csodálatos hajrával teljesítik a hetvenezret, de ő már a bejelentésnél is szkeptikus volt.

3. Játék a jogszabályokkal

Nemcsak azzal van a baj, hogy nem sikerült elérni a beígért számot hanem azzal is, hogy a meglévő számok sem takarnak minden esetben valós férőhely-növekedést. Szűcs Viktória szerint ugyanis a KSH-adatokból kiolvasható, 2010-hez viszonyított 18 ezres férőhelybővülés nem jelent minden esetben valós új férőhely-létesítést, hiszen az építkezés mellett kicsit trükköztek a jogszabályokkal is.

• Az egyik ilyen trükk még a Bajnai-kormány alatt született meg, amikor olyan jogszabályi intézkedést hoztak, ami már önmagában férőhelyeket generált. Például 10-ről 12-re emelték a csoportlétszámot, de akár 14 gyerek is lehetett egy csoportban, ha az összes gyerek betöltötte a második életévét. Ezzel mintegy 5000 férőhelyet teremtettek a semmiből.
• 2017-ben az Orbán-kormány alatt jött a következő trükk, amikor átnevezték a családi napköziket családi bölcsődékké, emellett az egységes óvoda-bölcsődék megszüntetésével, az önkormányzatoknak tiszta profilú óvoda megtartása mellett, tiszta profilú minibölcsődét kellett kialakítani, ez az intézkedés az egységes óvoda-bölcsődében elhelyezett 5 bölcsődés korú gyermekeket az óvodai statisztikából átemelte a bölcsődei statisztikába. Így mintegy 6000 hellyel bővült a férőhelyek száma.
• Elenyésző számmal növelte a férőhelyeket, de a sajátos nevelési igényű gyerekek csoportlétszámát is megemelte a kormány két évvel ezelőtt.

A BDDSZ elnökének becslése szerint az elmúlt 10 évben körülbelül 11 ezer férőhely jött létre pusztán a jogszabályváltozásoknak és átnevezéseknek köszönhetően.Ez a tendencia tovább tart, idén szeptember elsejétől ugyanis újabb módosítás után a családi bölcsődék csoportjaiba 7 helyett 8 gyereket lehet felvenni, ami újabb körülbelül 1000 férőhelyet eredményezhet.

Szűcs Viktória szerint komplex probléma, hogy miért nem sikerül elérnie a kormánynak a kitűzött célt, és miért nem növekednek valójában a férőhelyek. Az egyik probléma, hogy még ha a forrás biztosított is egy új bölcsőde megépítéséhez, kell valaki, aki megpályázza, aki nem csak a megépítési költségeket vállalja, hanem az üzemeltetést is legalább 5 évre.

Emellett a pályázati bírálati folyamat, a közbeszerzések és az építőipar túlterheltsége is lassítja a bölcsődeépítéseket, arról nem is beszélve, hogy a bölcsődékhez személyzet, munkaerő is kell, amit egyre nehezebb megszerezni. Mára már szinte képtelenség szakképzett személyzetet találni, aminek egyik oka az alacsony bér, a másik, hogy az eleve munkaerő-hiányos vidéki településeken szinte elérhetetlen akárcsak olyan jelölt, akinek megfelelő iskolai végzettsége volna.

Szűcs szerint a jogszabályok próbálnak alkalmazkodni ezekhez a feltételekhez, de ez sokszor a szabályok felhígítását jelenti, például idén szeptembertől úgy módosítottak, hogy számos, korábban jogszabályban rögzített kötelező eszközt, bútorzatot, berendezési tárgyat kivettek a felszerelési jegyzékből ezzel is „segítve” a bölcsődék létesítését.

Egy új bölcsőde felépítése legjobb esetben is legalább 1-1,5 év, de a mai viszonyok mellett ennél sokkal több idő, ezért is volt teljesen irreális az az ígéret, hogy 3 év alatt 70 ezer férőhely lesz.

Az előválasztás második fordulójának napján több nem kormánypárti sajtóorgánumot és az előválasztás informatikai rendszerét is terheléses támadás érte, ami épp az eredményhirdetésre tette őket elérhetetlenné több órára. Támadás érte a Mércét, a 24.hu-t és a 444-et is, de az előválasztás szavazatösszesítőjét is igyekeztek megbénítani.

A legfontosabb közéleti esemény közben álltak le a híroldalak

A 444-et szombaton érte az első túlterheléses támadás, informatikai nevén DDoS, amely során a támadó vagy támadók nagy adatcsomagokat küldenek a célpont felé, ami megbénítja annak forgalmát és elérhetetlenné teszi a szervert. Ekkor már sejtettük, hogy ez a támadás minden bizonnyal egy főpróbája volt a vasárnap esti támadásnak, amit pont az egyik legfontosabb közéleti eseményre időzítettek: az előválasztás második fordulójának kihirdetésére.

Informatikusaink mindent elkövettek, de nem csupán egyszeri, hanem folyamatos támadás alatt álltunk, ezért vasárnap késő estig többször is azt tapasztalhatták az olvasóink, hogy nem megy a 444.

Ezzel egyidőben érte támadás a merce.hu-t.

„Miközben az ország az előválasztás második fordulójának eredményeire várt, szokatlan mértékű „érdeklődést” fedeztünk fel az oldalon. Késő estére vált bizonyossá, hogy a Mérce délután hat órától terheléses támadás áldozata lett: néhány óra leforgása alatt milliós nagyságrendű kamu felhasználó érkezett az oldalra külföldi IP-címekről” - írták közleményükben.

A Mérce a 444 kérdésére elmondta, hogy vasárnap este 6 és 9 között folyamatosan érkeztek az oldalra kamu felhasználók, a szerverszolgáltatójuk pedig az éjjel jelezte, hogy két terheléses eszközt is azonosítottak ebben az időszakban.

A Mérce főszerkesztője, Papp Gáspár arról tájékoztatott minket, hogy hétfő reggel 8 óta ismét terhelik az oldalt, de többnyire működnek. Szintén terheléses támadással küzdött a Central Media Csoporthoz tartozó 24.hu is. Pető Péter, a portál főszerkesztője elmondta a 444-nek, hogy a támadás náluk délután ötkor kezdődött, ami „megfullasztotta az internetes sávszélességüket. ” A 24.hu informatikusainak köszönhetően fél hat után sikerült a probléma egy részét megoldani, aminek nyomán a többi termékük magához tért. Fél hétre pedig a 24.hu is teljes mértékben elérhetővé vált.

Nemcsak sajtóorgánumokat támadtak meg vasárnap este, de a szavazás utolsó napján történt nagy támadás után, vasárnap ismét támadás alá vették az előválasztás informatikai rendszerét is. Ezúttal a szavazatösszesítő szoftvert támadták meg, de szerencsére ez csak egy pár perces kimaradást eredményezett a számlálásból, mert az aHang informatikusait már nem érte váratlanul a támadás.

Mi az a DDoS támadás?

A terheléses támadásoknak mindig az a céljuk, hogy az adott oldal szoftverét megbénítsák, és ezzel elérhetetlenné tegyék. A 444 informatikusai konyhanyelven elmagyarázták nekünk, hogy mi történhetett, hogyan néz ki egy DDoS-os támadás:

„Ez az egész egy macska-egér harc, vagy máshogy fogalmazva egy igazi hidegháborús, licitálós háború, ahol szinte mindig a támadó van előnyben. A klasszikus példa az, hogy van egy patak, ami mondjuk a 444.hu, és jön az árvíz, ami a DDoS támadás. A patak csak annyi vizet tud elvezetni, amekkora a medre, ha ennél több víz jön, akkor eltűnik a patak” - magyarázta informatikus kollégánk.

Ahhoz pedig, hogy az özönvizet megfékezzük, gátakat kell hirtelen építeni a rendszerbe, ami elvezeti a vizet. Ez a gátrendszer egy ilyen terheléses támadás esetében valamifajta anti-DDoS szolgáltató (pl. a Cloudflare), ami mögé „el lehet bújni”. A megoldás alapja minden ilyen támadás esetében az, hogy teljesen elrejtőzik az ember a támadó elől, és majdnem minden forgalmát a védernyőn keresztül hozza be, de ennél többet nem árulhatott el, mert a támadók már így is túl sokat tudnak.

A 444.hu szolgáltatója és a Cloudflare többféle terheléses támadást is detektált, ami vagy azt jelenti, hogy a támadó időközben fegyvernemet váltott, vagy azt, hogy többen is próbálkoztak megbénítani az oldalt.

Beszédes időzítés

A Mércét, a 24.hu-t és az aHangot is megkérdeztük, hogy mit gondolnak, mi lehetett a támadás célja. Mindannyian azt mondták, hogy nincsenek pontos információik, de szerintük nem lehet véletlen, hogy több nem kormánypárti médiumot is épp az előválasztás eredményhirdetése alatt érte a támadás.

„Az ilyen típusú támadások mindenkori célja, hogy az adott oldal működése ne legyen problémamentes, esetleg elérhetetlenné váljon. Ennek időzítése pedig beszédes, hiszen éppen az előválasztás részeredményeinek kihirdetése idején kezdődött a támadás” - mondta nekünk Pető Péter, a 24.hu főszerkesztője.

„Csak arra tudunk gondolni, amire mindenki: az ellenzéki előválasztás második fordulójának percepcióját kívánta valaki befolyásolni” - írta Papp Gáspár, a Mérce főszerkesztője.

Arról is megkérdeztük őket, hogy gondolkodnak-e abban, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tegyenek a rendőrségen, de egyelőre még sok volt a bizonytalankodás, a 24.hu azt írta nekünk:

„Megvizsgáljuk a lehetséges jogi lépéseket az ügyben, és a Central Médiacsoport összefogást kezdeményez az iparági szereplők körében annak érdekében, hogy a hazai online tartalomszolgáltatók minél hatékonyabban tudjanak fellépni a hasonló támadások ellen.”

Az előválasztás informatikai rendszerét ért támadások miatt pedig már Tényi István korábban feljelentést tett a rendőrségen.

Tömegével jönnek a DK ügyfélszolgálatára az olyan bejelentések – főképp vidékről –, hogy fideszesek állnak a szavazósátraknál, akik elárulják, hogy Márki-Zay Péterre fognak szavazni, magyarázta Dobrev Klára az ATV Egyenes beszéd című műsorában, hogy miért küldenek a szimpatizánsaiknak SMS-t arról, hogy a Fidesz Márki-Zay Péterre mozgósít.

Dobrev Klára a csütörtöki miniszterelnöki-jelölti vitával kapcsolatban azt mondta, hogy az elmúlt egy hétben körülbelül már „trumpi” lett a második forduló kampánya, Márki-Zay Péter pedig nem tiszteli az ellenfeleit és az ellenzéki összefogást, mondta a DK miniszterelnök-jelöltje. (via Telex)

Karácsony Gergely szerint mégse zsarolták politikusok SMS-ben, ezek csak politikai játszmák voltak, erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt. Korábban egy szerdai háttérbeszélgetésen mondta azt, hogy „hosszú a listája azoknak a politikusoknak, akik megpróbáltak már megzsarolni, Gyurcsány Ferenc is rajta van ezen a listán.”

A műsorvezető megkérdezte, hogy miért nem ment el a zsarolással a rendőrségre, mire Karácsony azt mondta, „inkább fenyegetőzésnek nevezném ezeket”, egy hatalmi kérdés részének.

„Zsarolták vagy nem zsarolták?” - kérdezte a műsorvezető.„Nem, nem, ezt nagyon határozottan szeretném mondani. Ezek politikai játszmák, beszólogatások. Semmiképp sem olyan, amivel bíróságra kéne menni” – válaszolta Karácsony.Karácsony azt mondta, azért beszélt a zsaroló sms-ekről, mert az elmúlt időszakban azt tapasztalta, hogy az előválasztás alatt nyomás alá helyeződtek a politikusok. Viszont most azért nem hozza őket nyilvánosságra, mert „nagy bajban lennénk, ha ezekkel az SMS-ekkel kellene szórakoztatnunk egymást”, de most már inkább a békekötés ideje van. (via Telex)

816 ezer nézője volt a két állva maradt ellenzéki miniszterelnök-jelölt vitájának szerda este az RTL Klubon - július, vagyis a futball európa bajnokság óta nem volt ilyen nézett műsor a tévécsatornákon hétköznap este, hangzott el az RTL Híradóban.

Az első vitát, amiben még mind az öt miniszterlenök-jelölt szerepelt, 670 ezren nézték az RTL-en.

Az olasz rendőrség szabadított ki egy 25 éves brit férfit, akit nyolc napig tartottak fogva megbilincselve egy lakásban.

A brit férfi éppen Monte San Giustoban nyaralt, amikor egy négy tagból álló csoport elrabolta és bezárta. A túszejtők megengedték a férfinak, hogy felhívja a Londonban élő szüleit és 7000 eurót kérjen tőlük, de a szülők a fiuk kódjeleiből észrevették, hogy valami baj van és riasztották a Nemzeti Bűnügyi Ügynökséget (NCA), akik felvették az olasz rendőrséggel a kapcsolatot.

A rendőrség tájékoztatása szerint a férfit szerdán szabadítottak ki, és egyúttal letartóztattak három férfit és egy nőt. A rendőrség egyelőre még nyomozza a csoport indítékait. (Guardian)

A miniszterelnök-jelöltek egymásra licitálva hajtogatják, hogy melyikük váltaná le hamarabb Polt Péter legfőbb ügyészt, de a kérdés az, hogy hogyan, ugyanis a kormány rögtön benyújtott egy javaslatcsomagot, ami úgy változtatná meg az országgyűlési törvényt, hogy a legfőbb ügyészt csak kétharmados többséggel lehessen leváltani, ezzel pedig bebetonoznák Polt Pétert.

„A legfőbb ügyész megválasztásának világos szabályai vannak, ezen semmit nem változtat a most benyújtott javaslat” - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-nek.

Gulyás Gergely kifejtette: a baloldali sajtóban álhírterjesztés zajlik, mert "teljesen világos szabályai vannak a legfőbb ügyész megbízatása keletkezésének, a legfőbb ügyész megválasztásának", és ezeket a kormány frissen benyújtott javaslata egyáltalán nem érinti.

A miniszter szerint a legfőbb ügyészt eddig is kétharmados többséggel választotta meg az Országgyűlés, és hogyha egy megbízatás kétharmados többséggel keletkezik, a megszüntetésére is csak így van lehetőség. Ez utóbbit tartalmazta a jelenlegi törvénymódosítás.

„Ez egyébként valamennyi közjogi tisztségviselő esetében így van, "tehát amilyen többséggel keletkezik valakinek a megbízatása - a legfőbb ügyésznél ez eddig is kétharmados volt -, ugyanolyan többséggel lehet megszüntetni is a megbízatást. Az a pontosítás, amelyet az előterjesztés tartalmaz, az eddig is létező alkotmányos gyakorlatot foglalja jogszabályba” - mondta Gulyás Gergely. (MTI)

Vidéken hozna létre 4-5 nemzetközi repülőteret a kormány, de egy tucatnyi üzleti repülőtér is szerepel az átfogó repülőtérfejlesztési stratégia, amit Magyar Levente külügyi államtitkár egy budapesti konferencián ismertetett.

„Nem kel mindenhova nagygépes kapacitású repülőtér, de Nyíregyházának kell egy tisztességes, másfél kilométer hosszú kifutópályájú repülőtér, hogy ha üzleti partnerek érkeznek, például a fejlesztés alatt álló záhonyi térségbe, akkor ne kelljen Budapestről, vagy Debrecenből autózniuk” – mondta az államtitkár.

Magyar Levente szerint az 5-8 éves fejlesztési terv eredményeként a mostani egy helyett 4-5 komolyabb repülőtere lesz az országnak, üzleti forgalom bonyolítására alkalmas leszállópályákat pedig tucatnyi helyen hoznak létre. Mint elmondta ezzel párhuzamosan a piaci szereplők olyan teherszállítási gépek fogadására alkalmas egységeket fognak fejleszteni, amelyek a magyarországi légi szállítást új dimenziókba helyezik. (MTI)

Bűnösnek mondtak ki egy 45 éves férfit Melbourne-ben, mert nem bírta megvárni, amíg kinyit az állatmenhely, ahol a macskáját őrizték, ezért betört és egy nőre szegezett egy fegyvert.

Tony Wittman macskája január 11-én veszett el, de valaki megtalálta és leadta egy helyi állatmenhelyen. Tom felhívta a menhelyet, ahol megerősítették, hogy a macska valóban ott van, de csak holnap tud érte menni, mert a menhely 10 perc múlva bezár.

Wittman ezen annyira feldühödött, hogy este fél 11 körül elment a menhelyhez, és átvágta a kerítést, amikor pedig a menhely egyik női dolgozója megjelent, egy hamis fegyvert fogott rá. Wittman követelte a nőtől, hogy mutassa meg, hol tartják a macskákat, de végül megkötözte, és arra utasította, hogy számoljon el 100-ig mielőtt segítséget kérne, ő pedig közben elhagyta a helyszínt.

Másnap reggel Wittman visszament a macskáért, de akkor már a rendőrség várta. (9news)

2019 óta áll érintetlenül egy félmilliárd forintos MR-készülék a Szent János Kórházban, mert a berendezés bizonyos részeit még nem rendelték meg, írja a hvg.hu.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017-ben jelentette be, hogy 2017–2020 között az Egészséges Budapest program keretében 9,3 milliárd forintot szánnak többek között a Szent János Kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb fejlesztésére is. Ennek részeként a kórházba egy MR- és érfestő (DSA) berendezés is kerül, ami valóban meg is érkezett 2019-ben, de azóta sem üzemelték be.

„Fizikailag ott van a gép egy kulcsra zárt teremben, de a Jánosban a fekvőbetegeket a mai napig más intézményekbe kell átszállítani a szükséges MRI-vizsgálatokra. Az is előfordult már, hogy a kerületi szakorvostól kapott beutalóval érkezett a páciens az intézménybe, de csak a helyszínen tudta meg, hogy feleslegesen próbálnak időpontot kérni” – mondta a hvg.hu forrása.

A gép sokáig azért nem tudott üzemelni, mert a telepítésénél adódtak problémák: a bontásnál olyan elektromos és fűtési vezetékeket találtak, melyeket ki kellett volna váltani, ez azonban egy működő kórház esetében nem volt opció. Helyette az MRI berendezéshez szükséges légtechnikának teljesen új nyomvonalat kellett tervezni, de a Szent János Kórház szerint ezzel mostanra végeztek is.

A hvg.hu forrásának tájékoztatása szerint jelenleg azért nem lehet használni a gépet, „mert az MR-berendezéshez a tekercsek (vagyis a működéshez szükséges rádiófrekvenciás adóvevők) hiányoznak, amelyek egy részét még mindig nem rendelték meg, a gép ezzel továbbra is alkalmatlan a megfelelő vizsgálatok elvégzésére.”

Létrejött a politikai megállapodás arról, hogy Magyarország még idén megkapja az orosz Szputnyik koronavírus elleni vakcina gyártásához szükséges technológiát a jelenleg épülő Nemzeti Oltóanyaggyár számára – közölte a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Moszkvában.

A vakcinagyárat Debrecenben építik, ott fogják alkalmazni a techológiát. Mihail Murasko, orosz egészségügyi miniszter arról tájékoztatta Szijjártó Pétert, hogy felgyorsul az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eljárása a Szputnyik-vakcina elismerésére. Az orosz kormány ugyanis szerdán írja alá azt a megállapodást a szervezettel, amelynek alapján lebonyolítják ezt az eljárást.

Szijjártó azt is közölte, hogy november végére összehívták a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottság ülését, amelynek társelnöke Mihail Murasko, és ott tisztázzák majd a Szputnyik magyarországi gyártásának részleteit is. (MTI)

A Telex több olvasója is kapott a Demokratikus Koalíciótól (DK) olyan SMS-t, amiben az áll, hogy:

Az üzenetet a Telex szerint egy olyan telefonszámról küldték, amiről korábban Dobrev Klárától és a DK-tól érkeztek üzenetek.

A Telex kereste a DK-t, hogy megtudja milyen forrásból származnak az információik és mivel tudják alátámasztani az állításaikat. Amint válaszolnak nekik, mi is frissítjük cikkünket.

„Ahogy korábban, úgy most is előfordul, hogy a kormányzati delegációt üzletemberek, civilek kísérik, de magáncélú utazásra nem vittek civileket a honvédségi repülők. Arányaiban 79 százalékban honvédségi, 21 százalékban egyéb feladat miatt használták a gépeket” - mondta Benkő Tibor, honvédelmi miniszter az Országgyűlés szakbizottságának csütörtöki ülésén.

Erre reagálva Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője felnevetett, ezért Benkő Tibor azt javasolta, menjen be a minisztériumba és ott nézze meg az adatokat. Csakhogy Hadházy Ákos független képviselő hónapokon keresztül próbálkozott ezzel, de nem adták ki neki a dokumentumokat.

A nyáron járta be a médiát a hír, hogy Orbán Viktort a horvátországi nyaralásából egy honvédségi repülőgéppel szállították Rómába a katolikus törvényhozók éves találkozására feltehetően a családjával együtt. (MTI)

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) kétéves eltiltással büntetett néhány olyan szurkolót, akik balhéztak a szeptember 2-i magyar-angol VB selejtező meccsen, tudta meg a Telex.

A világbajnoki selejtezőmeccsen, amit az angolok nyertek, több magyar drukker is rasszista megnyilvánulást tett a Puskás Arénában, ami miatt a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) vizsgálatot indított, majd két zárt kapus mérkőzéssel büntette a magyar válogatottat, az MLSZ-t pedig 200 ezer svájci frank büntetés megfizetésére kötelezte.

A drukkolók rendbontása miatt az MLSZ is vizsgálatot indított: „azokat a rendbontókat, akiket a biztonsági személyzet már a helyszínen azonosított, a sporttörvény rendelkezései alapján két évre kizárták a sportrendezvényekről. Azokban az esetekben pedig, ahol a helyszíni azonosítás nem volt megoldható, feljelentésre és hatósági eljárás lefolytatására volt szükség, a rendőrség folytatja a nyomozást több forrásból beszerzett bizonyítékok alapján.”

A Telex megkérdezte az MLSZ-t, hogy pontosan hány magyar szurkolóról van szó, de az MLSZ nem kívánt erre a kérdésre válaszolni.

A börtönből telefonálva csalt ki egy rab 120 ezer forintot egy férfitól, aki azt hitte, hogy a Készenléti Rendőrség egyik akciójában vesz éppen részt, olvasható az ügyészség honlapján.

A Tatabányai Törvényszék ítélete szerint a vádlott a büntetés-végrehajtási intézetből telefonon felhívta a sértettet azzal, hogy ő a Készenléti Rendőrségről beszél, ahol egy csalás ügyében nyomoznak. Szükség lenne a férfi közreműködésére akként, hogy tegye az összes készpénzét egy borítékban a megadott borozó előtt parkoló autó kereke alá, így segítve egy titkos akció keretében az elkövető elfogását. A járművet figyeli a rendőrség, és amikor az elkövetők a pénzért megjelennek, őket elfogják, ezután a sértett visszakapja a pénzét.

A megtévesztett férfi - többszöri telefonbeszélgetést követően - egy borítékban 120.000 forint készpénzt tett a megadott helyre.A vádlott ezután a volt élettársát kérte meg telefonon arra, hogy menjen el a pénzért, és azt a vádlott jelenlegi élettársának a bankszámlájára fizesse be. A vádlott jelenlegi párja ennek érdekében megadta a számlaszámát. A befizetésre végül nem került sor, mert a volt élettársat a rendőrség előállította. A csalással okozott kárból 100.000 forint megtérült. A bíróság az élettársakat pénzmosás bűntette, illetve pénzmosás előkészületének vétsége miatt pénzbüntetésre ítélte.

A Tatabányai Törvényszék a börtönből telefonáló vádlottat - mint többszörös visszaesőt - csalás vétsége miatt 1 év börtönbüntetésre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte, és megállapította, hogy nem bocsátható feltételes szabadságra.

Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezett.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség az ítélet helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint ugyanis a különös és többszörös visszaeső, büntetett előéletű vádlottal szemben kiszabott büntetés feltétlenül szükséges, figyelemmel a telefonon elkövetett csalások elszaporodottságára is. A Győri Ítélőtábla az ítéletet helybenhagyta, mert megítélése szerint is a kiszabott büntetés inkább méltányos, így annak enyhítése nem indokolt.

Ha december 31-ig beoltatja magát az egész család, akkor 20 ezer forintos egyszeri támogatást kaphat, de a józsefvárosi oltottak között 150 ezres jutalmat is kisorsolnak, ha józsefvárosi képviselő testület elfogadja a módosító javaslatokat, olvasható az önkormányzat honlapján.

A kerület korábban is próbálta ösztönözni az oltásra a lakosait: eddig 10 ezer forintot lehetett kapni, ezt emelnék meg most 20 ezerre.

Szintén módosítanák a juttatásra jogosultak körét, most a támogatásban azok részesülhetnének, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 99.750 Ft-ot (korábban ez a jövedelemhatár 71250 Ft volt). A támogatáshoz a család összes felnőtt korú tagjának igazolnia kell, hogy megkapta a két oltást, és a támogatás iránti kérelmüket január 15-ig benyújtani.

A kérelemben részesülők körében azok között, akik a rendelet hatályba lépését követően (2021. szeptember 10.) vették fel a védettség eléréséhez szükséges oltásokat, összesen 5 fő számára az Önkormányzat bruttó 150.000 forintot sorsol ki 2022 elején.

Négy lépést javasol a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a járvány megfékezése érdekében, mivel megint 100 fölött van a lélegeztetőgépen lévők száma, olvasható a kamara honlapján.

„Már a nyár végén emelkedtek a koronavírusos esetszámok, ez a tendencia azóta is folytatódik, súlyosbodik. Az új, delta variáns a korábbi mutációknál gyorsabban és agresszívebben terjed. Az európai országok tapasztalata megmutatja, hogy a járvány 4. hulláma elsősorban az oltatlanokat érinti” - írják.

A négy javasolt lépés:

• OLTÁS: Továbbra is az elsőszámú védekezési eszköz a vírussal szemben. Az oltás felvételével jelentősen csökken a koronavírus fertőzések és halálozások száma.
• MASZK: Zárt térben mindannyian kifejezetten ki vagyunk téve a fertőzés veszélyének, ezért zárt terekben, mint például boltokban, üzletekben, színházakban, mozikban, éttermekben, stb. továbbra is viseljünk maszkot! Az influenza járvány ideje is közeledik, a kétféle kórokozó együttes jelenléte különösen fontossá teszi ezt az egyéni védekezést. A COVID fertőzés ellen viselt maszk az influenza ellen is véd!
• TÁVOLSÁGTARTÁS: Lehetőleg tartsunk legalább két méter távolságot embertársainktól!
• KÉZMOSÁS: Figyeljünk a rendszeres és alapos kézmosásra!

Lemondott a kétkamarás román parlament képviselőházának elnöki tisztségéről szerdán Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nemrég leváltott elnöke.

A liberális politikus éles támadást intézett a párt élére magválasztott Florin Citu ügyvezető miniszterelnök és az őt támogató Klaus Iohannis államfő ellen, kijelentve, hogy nem akar "bűntársuk" lenni, amikor "választási ígéreteiket megsértve, lábbal tiporva a PNL belső demokráciáját", négy év stabil jobbközép kormányzás és az ország fejlesztése helyett úgymond feláldozzák az ország stabilitását önös érdekeik elérése érdekében.

Újságírói kérdésre válaszolva Orban nem zárta ki, hogy híveivel együtt később kilép a PNL-ből, csak annyit mondott: a lemondással "visszanyerte szabadságát". A PNL vezetősége kedd este úgy döntött: Florin Roman alelnököt jelöli ideiglenes házelnöknek. (MTI9