Fődi Kitti

Négy év felfüggesztett börtönbüntetést kapott az a szentgáli gazda, akinek a kosa két embert is megölt, írja a Magyar Narancs.

A vádirat szerint a kos négy embert is megtámadott, két embernek sikerült elmenekülnie, egy pár női tagja viszont a helyszínen vesztette életét, a férfi pedig később a kórházban halt bele sérüléseibe.

A támadás a Veszprém megyei Szentgál község külterületén, Mésztelep közelében történt. Az erdő mellett, egy lekerített részen tartotta állatait egy ott élő gazda, 19 juhot, köztük a merinói kost, valamint három borjút, augusztus 24-én azonban valahogy kiszöktek a kapun keresztül.

A gyilkos kos mindkét támadásnál először az áldozatok lábára támadt, majd mikor azok elestek, a földön tovább öklelte őket. Ezek okozták a halálos sebesüléseket.A Veszprém Megyei Főügyészség vádat emelt a gazda ellen, a vádemelést 2021 júniusában továbbította a Veszprémi Járásbíróságnak. A vádlott már a bíróság előkészítő ülésén elismerte a bűncselekményt és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról, ezért már ekkor, október 15-én megszületett az ítélet.

A gazdát nem jogerősen egy év hat hónap – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – fogházbüntetésre ítélték foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt. Mindemellett a bíróság két évre eltiltotta a szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyésztő foglalkozás gyakorlásától, valamint viselnie kell az eljárás során felmerült, több mint kétmillió forint bűnügyi költséget is. A vádlott és védője elfogadta az ítéletet, az ügyészség súlyosításért fellebbezett.

Az Operatív Törzs hétfőn még csak arról tájékoztatott, hogy a koronavírus miatt lehet, hogy ismét operációkat kell elhalasztani, de a Népszava birtokába került Takács Péter, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettesének vasárnapi levele, amiben utasítja a centrumkórházak vezetőit, hogy halasszák el az operációkat.

„A COVID kapacitások bővítéséhez szükség lehet az elektív (tervezhető) ellátások (műtétek és fekvőbeteg-ellátások) korlátozására, hogy megfelelő mennyiségű humánerőforrás álljon rendelkezésre a COVID osztályokon” - írja Takács.

Pontosabban:

„Lehetőség szerint a műtétre már befektetett betegek esetében a beavatkozások még történjenek meg, senkit ne küldjünk haza, ha már az osztályra felvettük! A be nem fektetett, de műtéti halasztás miatt érintett betegek megkeresése történjék empatikusan: kellő rutinnal rendelkező kollégák, megfelelő hangvétellel rendezzék a lemondásokat. Elsősorban az anesztéziát igénylő tervezett beavatkozások korlátozhatók, az anesztézia nélkül végezhető műtétek (pl. szemészet) megtartására törekedni kell. A daganatos megbetegedéssel összefüggő és sürgősségi (a kezelés elmaradása potenciálisan életveszélyt vagy maradandó egészségkárosodást okozhat) beavatkozások továbbra is korlátozás nélkül biztosítandók!” - olvasható a levélben.

A levél arra is kitér, hogy az intézmények ágyainak 20 százalékát kell felszabadítani úgy, hogy abból minden tizedik lélegeztetésre, illetve intenzív ellátásra is alkalmas legyen. Az ágyfelszabadítás a jelenlegi covid-ellátó kapacitásnál 67 százalékos növekedést jelent, ezen belül az intenzív ágyak számát 44 százalékkal kell bővíteni. A levél azt is megszabja, hogy az egyes megyékben hány helyet kell felszabadítani, a kórházak közötti eloszlásról viszont csütörtökig várják a vezetők javaslatait.

Figyelmeztetik fajtársaikat a gyilkos lódarazsak jelenlétére a háziméhek. Először dokumentálták a hangosan és nagy tempóban kiadott jelet, amely hasonlít az emberszabásúak és a madarak riasztó- és vészjelzéseihez, pánikkiáltásaihoz.

A massachusettsi Wellesley College kutatója, Heather Mattila és munkatársai indiai méhek (Apis cerana) zümmögéseit és mormogásait rögzítették mikrofonnal olyan fészkeknél, amelyeket lódarazsak támadtak meg.

Vietnamban helyi méhészeknél 1300 percnyi zümmögést rögzítettek, majd 30 ezer jelet izoláltak. Elemzéseik eredményéről a Royal Society Open Science című tudományos lapban számoltak be.

Ezek szerint a méhek folyamatosan kommunikálnak egymással. Ha nem volt jelen ellenséges támadó, a háttérzaj nyugodt volt. Ha azonban megjelent egy ázsiai óriás lódarázs (Vespa mandarinia) a fészek bejáratánál, kakofón hangok jelentkeztek: az állatok hangosan és nagy sebességgel adtak ki gyakori sziszegő hangokat, megállásra utasító jeleket és különösképpen egy csak most dokumentált hangot, amelynek a kutatók a ragadozóelhárító füttyhang nevet adták.

Miközben a dolgozók kiadták ezeket a hangokat, fajtársaik gyülekezni kezdtek, hogy felállítsák a védelmet a betolakodóval szemben.

A védelmi repertoárjukba tartozik, hogy a fészek bejáratát trágyakupacokból származó fekáliával kenik be. Máskor teljesen körbe veszik az ellenséget, míg az a méhkupac közepén a hőségtől vagy fulladás következtében el nem pusztul. (MTI)

Travis Scott koncertjén azt mondták a személyzetnek, hogy a halott embereket hívják törpöknek, derült ki a fesztivált szervező Scoremore rendezvénytervezési dokumentumából.

Az Astroworld fesztiválhoz tartozó dokumentum szerint a személyzetnek tilos volt a halott vagy az elhunyt kifejezéseket használniuk a rádióban. Ezt még a koncert előtt készítették, később azonban tényleg meghalt 8 ember a nézők között.

A dokumentumban később arról írnak, hogy ha terrortámadás esetén a személyzetnek mindent el kell követnie, hogy a fesztiválozók ne essenek pánikba, az eseménynek folytatódnia kell. Egy bennfentes szerint Travis Scottot és csapatát nem vonták bele a dokumentum megírásába. (Insider)

Leállt a Ceglédi Városi Televízió, mert négy dolgozó is koronavírusos lett, írja a Hírklikk alapján a hvg.hu.

A televízió munkatársai közül hárman szombaton észlelték magukon a koronavírus tüneteit, és a tesztjük is pozitív lett. Ezután teszteltette mindenki magát a csatornánál, és derült ki, hogy van még egy fertőzött.

Pap Zsolt ügyvezető-főszerkesztő szerint a négy munkatárs nélkül képtelenség napi adást készíteni, ezért a televízió csatornáján a jövő hét közepéig csak a képújság lesz látható.

Terrorizmussal és lázadással vádolták meg Mianmarban a junta által májusba őrizetbe vett amerikai újságírót, Danny Fenstert, közölte szerdán az ügyvédje, Tan Zau Aung.

Terrorizmusért akár életfogytiglani börtönbüntetés is kiszabható Mianmarban.A 37 éves amerikai újságíró ellen korábban rémhírterjesztés és a bevándorlási törvények megsértése miatt is vádat emeltek Mianmarban. Az újabb vádat néhány nappal az után emelték az újságíró ellen, hogy Mianmarban tárgylat a juntát vezető Min Aung Hlainggal az Egyesült Államok volt ENSZ-nagykövete, Bill Richardszon, aki túsztárgyalóként több amerikai fogoly elengedésében is közreműködött világszerte. A mianmari hadsereg ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy a tárgyalásokon a koronavírus elleni vakcinák szállításáról és orvosi berendezésekről volt szó.

Fenster a Frontier Myanmar című független hírportál amerikai főszerkesztője. Május 24-én, a februári katonai puccs okozta káosz idején fogták el a ranguni repülőtéren, ahonnan Kuala Lumpur érintésével az Egyesült Államokba indult volna családjához. Fenstert azóta egy ranguni börtönben tartják fogva, óvadékkérelmét elutasították.

Mianmarban a hadsereg február 1-én, a parlament megalakulása előtt pár órával vette át a hatalmat, letartóztatta az ország de facto vezetőjét, a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjít és az általa vezetett kormányzó Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) párt számos politikusát. A hadsereg azzal indokolta a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a novemberi választással kapcsolatos panaszaikat. A választást toronymagasan az NLD nyerte.

A Politikai Foglyokat Támogató Szövetség (AAPP) jogvédő szervezet szerint az államcsíny óta több mint ezerkétszáz, jórészt a juntával szembeszegülő civilt ölt meg a karhatalom, és több mint hétezren kerültek börtönbe. A katonai puccs és a hadsereg durva fellépése széles körű nemzetközi tiltakozást váltott ki. (MTI)

Fagyállót ivott és meghalt egy szarvasi férfi. A folyadékot születésnapi ajándéknak csomagolva kapta a vejétől, aki azt hitte, nem derül ki, ha megmérgezi apósát, olvasható a police.hu-n.

Sörösüvegbe töltött, ajándékként kapott folyadéktól lett rosszul 2021. szeptember 14-én reggelre egy szarvasi férfi. A felesége mentőt hívott hozzá, kórházba vitték, ahol 2021. szeptember 26-án elhunyt. Kiderült, hogy fagyállót ivott, azt csomagolta be neki valaki úgy, mintha a születésnapjára készült ajándék lett volna.

A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói kiderítették, hogy hogyan került hozzá a mérgező anyag és 2021. november 8-án elfogták és előállították az elhunyt férfi vejét.

A 35 éves szentesi férfi kihallgatásán elismerte, hogy zavarta apósa alkoholista életmódja, és eldöntötte, hogy valahogy eltávolítja őt a családból. Azt gondolta, ha megmérgezi, az nem derül ki, ezért egyik ismerősétől kért fagyállót, beletette egy csatos sörösüvegbe és a palackot becsomagolta. Egy cédulára ráírta, hogy születésnapja alkalmából fogadja szeretettel, majd két keresztnévvel alá is írta a jókívánságot.

Miután elkészült a csomag, elment az apósához és átadta neki azzal, hogy az ajándék a postaládája előtt volt, ő csak felvitte a lépcsőházból, ha már meglátta, hogy ott van.

Másnap hívta a felesége szüleit, érdeklődött a hogylétük felől és az anyósa rögtön mondta neki, hogy a férje rosszul lett és kórházba került. A férfi azt állítja, ekkor már megbánta, amit tett, szerette volna, hogy a felesége édesapja meggyógyuljon, de tizenkét nap múlva meghalt. A 35 éves szentesi férfit a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés bűntett megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vette.

A 2015-ös menekültválság óta több dokumentumfilm, és számtalan riport készült szír menekültekről, de az Ez az eső soha nem áll el (This Rain Will Never Stop) című dokumentumfilm egészen más, mint amit eddig a témában láthattunk. Egy szír menekült fiút követünk nyomon, akinek az anyja ukrán, az apja kurd, ő maga Szíriában született és járt iskolába, de az anyjával és a bátyjával Ukrajnában élnek, mert 2014-ben oda menekültek a szír polgárháború elől.

Csöbörből vödörbe

A dokumentumfilm egyik fő tétele, hogy bár a főszereplő fiú, a 20 éves Andrij Szulejmán és családja elmenekült a szír háborúból, igazából csöbörből vödörbe estek, ugyanis Ukrajnában is háborús konfliktusok dúlnak. A fiú életét ezért „az élet és halál örökké tartó áramlása határozza meg”, a cím is erre utal.

Andrij Szulejmán életébe 2018-ban kapcsolódunk be, de sokáig nem is lehet tudni, hogy róla szól a film, ugyanis az első negyedórában csak arról láttunk etűdszerű jeleneteket, hogy Ukrajnában tankot gyártanak, és rengeteg ember próbál átjutni az orosz határon. Ezek a jelenetek váltakoznak, a film ritmusát pedig a különböző hanghatások adják: a vas ütése, munkagépek zaja, a tankok csattogása, a cipők kopogása az Oroszországba vezető hídon.

Akkor válik egyértelmű, hogy Szulejmán a film főszereplője, amikor egy beszédet gyakorol a Vöröskereszt 100. évfordulójára, ahol önkéntesként dolgozik. Ennél sokkal többet azonban nem tudunk meg Szulejmánról, ugyanis a dokumentumfilmben nincsenek interjúk, nem beszéltetik a szereplőket, ezért csupán megfigyeljük a fiú életének egyes jeleneteit, miközben beszüremkedik a háború zaja. Ez a megfigyelő (observational) dokumentumfilm-típus alaposan megdolgoztatja a néző agyát, ugyanis sokszor azt is nehéz követni, hogy ki kicsoda, vagy épp hol vagyunk. Azt sem mindig könnyű eldönteni, hogy egy-egy jelenetnek van-e jelentősége a történet szempontjából, vagy csupán szimbolikus eleme a filmnek, mint például a határfolyó felett épülő híd.

A rendező rengeteg poétikus eszközt használ, legtöbbször úgy, hogy a kamera meg sem mozdul, csak várja, hogy megtörténjen a jelenetben az, aminek meg kell történnie: például, hogy a pásztor kihajtja a legelőre a birkáit.

A filmben több kis poétikai útvesztő van, amik nem kapcsolódnak szorosan a történethez, de általuk mégis komplexebb képet kaphatunk arról, hogy milyen is az élet Ukrajnában. Például elkísérjük Szulejmánt az egyik jótékonysági akcióra, amikor tüzelőanyagot osztanak szegény embereknek egy kis faluban. Szulejmánt azonban csak néhány percig láthatjuk a vásznon, mert a rendező figyelme az egyik adományért sorban álló idős férfira terelődik, akit haza is kísér és megmutat pár jelenetet az életéből. A dokumentumfilm azonban az útvesztők és kitérők ellenére úgy talál vissza a fő történetszálhoz, hogy sokszor észre sem vesszük, hogy valójában letértünk róla.

Nem egy szájbarágós történet

A dokumentumfilm egyik legnagyobb erőssége, hogy nem próbálja meg a szánkba rágni, hogy mennyire rossz a helyzet Szíriában és mennyire rossz a helyzet Ukrajnában, ezért ennek a szegény kurd fiúnak nincs más választása, mint Németországban letelepedni. Ehelyett sokkal inkább a fiú kurd identitásával, a honvágyával, és azzal foglalkozik, hogy nem találja a helyét a világban.

Ehhez pedig olyan megható jelenetek társulnak, mint amikor hat év után újra hazalátogat Szíriába, találkozik ottani kurd fiatalokkal, akikkel újra beszélheti a nyelvet, és meglátogatja a még mindig ott élő apját és nagyanyját, akik könnyek között fogadják.

A családtagok hiánya állandó visszatérő eleme a filmnek. Szulejmán a Szíriában élő családtagjainak Skype-on keresztül közvetíti a bátyja esküvőjét, ahogy később a nagyanyjának is csak videón tudja megmutatni egy rokonuk temetését.

A dokumentumfilm a hadiállapotot se tolja az arcunkba, nem robbannak bombák, nincsenek véres áldozatok, csupán megbújik a háttérben, mint egy baljós árny, ami a szereplők életét fenyegeti. Erre viszont rendszeresen, visszatérőn emlékezteti a nézőket, miközben azzal is kontrasztba állítja, hogy Németországban pedig éppen Pride felvonulás van.

Szemet kápráztató vizualitás

Talán ezt kellett volna az első helyen kiemelni, ugyanis a film látványvilága még úgy is fantasztikus, hogy fekete-fehér, ami először sokakat elijeszthet. Pedig a képi világért már önmagában megéri megnézni a filmet, mert egyik kábulatból esünk a másikba. Az operatőr még egy tankgyárat, egy tüzet okádó kéményt, vagy egy olvadt vasat is olyan szépen tud megmutatni, hogy közben elájulunk a gyönyörűségtől.

Néha annyira becsapós egy-egy szépen megkomponált kép, hogy csak hosszú percek múlva derül ki, hogy pontosan mit is látunk. Itt engedjenek meg egy kis spoilert: a film első 5 percében egy sziklás, vulkanikusnak tűnő hegyvidéket látunk madártávlatból, mintha egy drón haladna a sziklás hegyek felett. Annyira biztos voltam benne, hogy a felvételek az ukrán hegyvidéken készültek, hogy kifejezetten vártam a hegyi kecskék felbukkanását. Aztán a kamera nagyon lassan elkezdett távolodni, a kép egyre tágabb lett, előbb felbukkant egy kémény, majd egy gyár a háttérben, és kiderült, hogy egyáltalán nem hegyvidéket, hanem valójában egy tározót láttunk. Minden elismerésem az operatőrnek.

A megkomponált képek sorozatát néha azonban megtörik: elmegy, akadozik a kép, mintha csak a tévében lenne adásszünet. A film egy pontján az egyik szereplő Szíriában élő rokonai mondják azt Skype-on keresztül, hogy nagyon gyenge a kapcsolat a bombázások miatt, és többször meg is akad a hang. A dokumentumfilm erre reflektál vissza meglehetősen költői módon.

A filmet a november 9-én kezdődő Verzió Dokumentumfilm Fesztiválon lehet megnézni.

Csütörtökön jóváhagyták a molnupiravir nevű koronavírus elleni gyógyszert Nagy-Britanniában.

A molnupiravirt eredetileg az influenza ellen fejlesztették ki, de a gyógyszer a koronavírusos betegek esetében is csökkenti a kockázatát a kórházba kerülésnek és a halálozásnak. A gyógyszer akkor a leghatékonyabb, ha már rögtön a betegség elején elkezdik szedni.

A gyógyszer egy enzimet céloz meg, amelyet a vírus arra használ, hogy másolatokat készítsen magáról, és így terjed tovább. A gyógyszer viszont hibákat generál a vírus genetikai kódjában, így megakadályozza a szaporodását, alacsonyan tartva a vírusszintet a szervezetben.

A Gyógyszer- és Egészségügyi Termékszabályozási Ügynökség közleménye szerint a döntést a „biztonság, minőség és hatékonyság szigorú felülvizsgálata” után hozták meg. (New York Times, BBC)

Mária Antónia (Marie Antoinette), az utolsó francia királyné két gyémánt karkötőjét és Wallis Simpson néhai windsori hercegné rubint és gyémánt karperecét kínálja eladásra a Christie's aukciósház Genfben.

A "Mária Antónia karkötői" felirattal ellátott kék bársonydobozban eladásra kínált két karkötő három-három sor gyémántból - összesen 112 darabból - és egy nagy csatból áll.

Az ékszerek a Christie's közlése szerint jelenleg egy európai királyi család tulajdonában vannak, a november 9-i árverésen az előzetes becslések szerint 2-4 millió dollárért (591 millió - 1,1 milliárd forintért) kelhetnek el.

Az aukciósház genfi ékszerrészlegének vezetője, Max Fawcett szerint ritkaságnak számítanak a 200 éves történelemmel rendelkező ékszerek, biztosan felkeltik a gyűjtők és az ékszerrajongók figyelmét.

Mária Antónia volt az utolsó francia királyné a forradalom előtt, 1793-ban 37 évesen fejezték le, néhány hónappal férje után. Az osztrák születésű királynét árulással vádolták, és szemére vetették kicsapongó életmódját is. A Tuileriákban fogságban tartott királyné még levelet írt, melyben közölte, hogy megőrzésre egy ékszerekkel teli faládát küld, az ékszereket lánya, Mária Terézia Ausztriában kapta meg.

Szintén árverésre bocsátanak egy rubint és gyémánt karperecet, amelyet Eduárd windsori herceg (1894-1972) készíttetett a Cartier-nál amerikai felesége, Wallis Simpson számára első házassági évfordulójukra. A herceg lemondott a brit trónról, hogy feleségül vehesse elvált szerelmét. A becslések szerint az ékszer 1,1-2,19 millió dollárt (343-683 millió forintot) érhet az árverésen. (MTI)

Harminchatra nőtt a minapi toronyházomlás halálos áldozatainak száma a nigériai Lagosban - közölték csütörtökön a mentőszolgálatok.

Eddig 36 embert - 33 férfit 3 három nőt - emeltek ki a romok alól, és kilenc túlélő van - mondta az AFP francia hírügynökségnek Femi Oke-Osanyintolu, a területi katasztrófavédelem főigazgatója.

A város Ikoyi negyedében, hétfő délután eddig tisztázatlan okok miatt összeomlott egy épülőfélben lévő 21 emeletes ház. Ekkor többtucatnyi építőmunkás tartózkodott a helyszínen.

Az áldozatok családtagjai és hozzátartozói három nappal a katasztrófa után is a helyszínen várják a híreket az eltűnt hozzátartozóikról, miközben folytatódik a romok eltakarítása, immár munkagépekkel is.

A halálos áldozatok száma szerdán még 22 volt, de a mentők tájékoztatása szerint az éjszaka folyamán több holttestet is találtak a romok alatt. (MTI)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa nem találta jogsértőnek a közmédia hajléktalanokról szóló sorozatát, amiben szerencsétlen sorsú embereket mutogattak, hogy ezzel járassák le a fővárosi városvezetést, írja a Telex.

A közpénzből működő Hirado.hu arra buzdította az olvasóit, hogy küldjenek nekik képeket a főváros lepusztulásáról, majd az utcán élőkről készült képekből állítottak össze egy cikket. Erről kapott bejelentést a Médiatanács, de a közleményük szerint megvizsgálták az esetet, és nem indítanak eljárást.

Halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vádat a Veszprémi Járási Ügyészség azzal a homlokrakodó gépet vezető férfival szemben, aki munkavégzése során, tolatás közben ütötte el munkatársnőjét, olvasható az ügyészség honlapján.

A 48 éves férfi 2020. január 7-én egy homlokrakodó géppel anyagmozgatást végzett az ajkai erőmű üzemi területén. A területen dolgozott a sértett is, aki a vádlott által mozgatott faapríték víztartalmának méréséhez vett mintákat, majd munkája végeztével gyalogosan az egyik épület irányába indult, miközben a homlokrakodó mögött haladt el. A vádlott éppen ekkor hirtelen elhatározta, hogy hátramenetet végez a géppel, azonban nem győződött meg kellő alapossággal arról, hogy a manőverhez szabad-e a terület, és tolatás közben elütötte az éppen mögé érő sértettet.

A baleset következtében a sértett olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen elhunyt.

Közúti balesetért felel a baleset okozója akkor is, ha – mint jelen esetben – a közlekedési szabályok megszegésével nem közúton okoz halálos balesetet.

Az ügyészség a férfival szemben végrehajtásában felfüggesztett fogházbüntetés és járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabására tett indítványt az eljárásra illetékes Ajkai Járásbíróságnak.

Az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult a kormány, amiért a Kúria alaptörvény-ellenesnek ítélte a homofób népszavazás egyik kérdését még októberben, derül ki az AB honlapjáról.

„Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?" - hangzik a vitatott kérdés, ami miatt több kérelem is érkezett a Kúriához, hogy tagadják meg a népszavazási kérdés hitelesítését, aminek a Kúria eleget is tett arra hivatkozva, hogy:

„egy jövőbeni népszavazáson mind az "igen", mind a "nem" szavazatok többsége is olyan alapjogi kollíziót eredményezne, amelyet csak az Alaptörvény módosításával lehetne feloldani, ezért a népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint kizárt tárgykört érint.”

A kormány most azt kéri az AB-től, hogy semmisítsék meg a Kúria korábbi döntését.

A kormány indoklása szerint „a Kúria végzése az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot sérti, mert a Kúria a népszavazásra javasolt kérdés szövegétől eltérve, annak tartalmát önkényesen kibővítve contra legem jogértelmezést folytatott.”

Az autópiacot sújtó chiphiány hatására októberben 6,2 százalékkal több, 12 040 használt személyautót regisztráltak az országban a tavaly ilyenkori szinthez képest - idézte a DataHouse adatait a JóAutók.hu használtautó piactér csütörtökön az MTI-nek eljuttatott közleményében.

A használt autók iránti fokozott érdeklődés az árakban is megmutatkozik, az átlagár-emelkedés egyes használtautó-kategóriákban év eleje óta a 20 százalékot is meghaladja.

Halász Bertalan, a JóAutók.hu vezérigazgatója szerint a vásárlók egyre nagyobb része fordul a használt autók felé, októberben már közel negyedével kevesebb új autót adtak el Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az alkatrészhiány miatt visszaeső termelés jelentősen kitolta az új autók esetében a megrendelés és az átvétel közti várakozási időt, miközben a gyártási költségek növekedése számottevő áremelkedéssel is járt.

Az első negyedévben az importált használt autók mennyisége még 18 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi értékektől, október végére azonban a piac már teljesen behozta a lemaradását. A használtautó-import mennyisége az év első tíz hónapjában összesen 110 013 volt, ami gyakorlatilag megegyezik az előző év hasonló időszakában regisztrált 110 262-es értékkel.

Október végéig az újautó-eladások száma 103 683 volt, ami az év első felében tapasztalt felfutás miatt még mindig 1,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 102 054-es szintet. A harmadik negyedévben ugyanakkor az újautó-eladások száma már 13,6 százalékkal alakult a tavalyi hasonló időszakban regisztrált szint alatt, októberben pedig csupán 9131 új személyautót értékesítettek, ami 23,6 százalékkal kevesebb a tavaly októberi 11 950-es volumennél.

A közleményben iparági elemzőkre hivatkozva az áll, hogy a félvezető-ellátás bizonytalansága legalább a jövő év közepéig kitart, ami tartósan magas szinten tartja a keresletet a használtautó-piacon. A megnövekedett kereslet miatt várhatóan az év hátralévő hónapjaiban is magas szinten marad az import volumene, így szinte bizonyossá vált, hogy 2021-ben a tavalyi 130 430-nál több használt autó áramlik majd az országba - jelezte a weboldal üzemeltetője.

Az izraeli parlament csütörtök hajnalig tartó maratoni ülésén szűk többséggel elfogadta az idei költségvetést, és ezzel elhárult a kormány bukásának veszélye, nem kell újabb választásokat kiírni.

A kneszet egész éjszaka ülésezett, és hajnali ötkor 61 szavazattal 59 voks ellenében fogadta el az előterjesztést.

A két hónap múlva véget érő 2021-es költségvetés 609 milliárd sékeles, (mintegy 60 500 milliárd forintos) kiadásról rendelkezik, aminek része az arab kisebbség felzárkóztatását szolgáló 32 milliárd sékeles (közel háromezer milliárd forintos) program.

Izraelben legutóbb 2018-ban fogadtak el költségvetést, azóta annak az irányszámai alapján kormányoztak, mert az évekig tartó politikai válság, a négyszer ismétlődő parlamenti választás, majd Benjámin Netanjahu és Beni Ganz közös kormányzása alatt nem fogadtak el büdzsét.

A sikeres szavazást Naftali Bennett miniszterelnök a Twitteren Izrael Állam ünnepének nevezte.

„Évek óta tartó káosz után kormányt hoztunk létre, legyőztük a koronavírus delta változatát, és most, hála az égnek, elfogadtuk Izrael költségvetését! Továbbra is teljes erőbedobással folytatjuk” - írta.

Néhány órás pihenő után csütörtökön ismét összeül a kneszet, hogy az 573 milliárd sékeles (mintegy 57 ezer milliárd forintos) 2022-es költségvetésről szavazzon, és elfogadja a gazdasági megállapodások törvényét, amely részletezi a pénzügyi terv átültetését a gyakorlatba.

Bennett a szavazás előtti beszédében azt hangoztatta, hogy a költségvetést három és fél év káosz, kudarcos gazdálkodás és bénultság, négy egymást követő választási kampány után - amikor az ország egy öncélú játszma eszköze volt - állították össze.

A költségvetés elfogadása a Bennett vezette nyolcpárti koalíció kulcsfontosságú próbája, mert bebizonyítja vele, hogy az ideológiailag egymástól eltérő szövetségesek képesek együttműködni a fontosabb kérdésekben, másrészt mert automatikusan új választásokat kellett volna kiírni, ha nem sikerült volna megszavazni november 14-ig a 2021-es büdzsét - hangsúlyozta a The Times of Israel című angol nyelvű hírportál.

Noha a sokszínű koalíciónak mindössze egyetlen mandátumos többsége van, a költségvetés különböző részleteiről szerdán és csütörtök hajnalban megtartott több száz szavazás mindegyikét sikerült megnyernie, ráadásul úgy, hogy a maratoni ülésszakon az arab pártok Közös Listája többször a Benjámin Netanjahu vezette ellenzékkel a koalíció ellen szavazott, ezért minden kormánypárti képviselőnek végig jelen kellett lennie az ülésteremben.

A kormánykoalíció változatos összetétele - vannak benne jobboldali, centrista és baloldali pártok, valamint egy iszlám hagyományőrző arab frakció - megnehezítette az egységes költségvetés elfogadását, a szűk többség miatt egyetlen törvényhozó ellenszavazata is megbuktatta volna a kormányt.

A katonai rádióban reggel megszólalt a koalíció egyben tartásáért felelős képviselőnő, Idit Szilman, és elmondta, hogy valóságos "hadművelet" volt a többség fenntartása a kulcsfontosságú költségvetési szavazásokon. A koalíció képviselőit utasították, hogy kényelmes ruhában, táblagépek és laptopok nélkül érkezzenek az ülésterembe, hogy semmi ne vonja el a figyelmüket, és előtte könnyű ételeket fogyasszanak, hogy ne aludjanak el az éjszakába nyúló szavazásokon.

A koalíció szűk többségét több kormánypárti honatya ki is használta, például az Új Remény párthoz tartozó Cvi Hauzer a plénum bojkottálásával fenyegetőzött, hacsak nem kerül be a költségvetésbe több pénz a Nemzeti Könyvtár számára.

Zeév Elkin lakásügyi miniszter pedig kénytelen volt beleegyezni abba, hogy felfüggesszék egy család tervbe vett kiköltöztetését, és felülvizsgálják az esetet, miután két koalíciós képviselő kijelentette, hogy ellenkező esetben csütörtök reggel elhagyja a plénumot, hogy személyesen kövesse figyelemmel a család költöztetését.

A The Times of Israel értékelése szerint a költségvetés elfogadásának kudarca a kormány bukását vonta volna maga után, de elfogadása várhatóan legalább a közeljövőre stabilizálja a koalíciót, miközben az ellenzék megpróbál majd éket verni a koalíció különböző ideológiákat képviselő pártjai közé. (MTI)

A Földtől 3000 kilométerre húzott el egy két méter átmérőjű, nagyjából hűtőszekrény méretű aszteroida a múlt héten, de a csillagászok csak 4 órával a távozása után vették észre, írja a CNet.

A 2021 UA1 névre keresztelt űrszikla október 24-én húzott át a Déli-sark fölött. Az aszteroida a mérete miatt egyébként nem jelentett veszélyt a bolygónkra. Ahhoz, hogy egy objektum veszélyes legyen, legalább 140 méter átmérőjűnek kell lennie.

(via hvg.hu)

Már tízezren jelentkeztek önkéntes szavazatszámlálónak a 2022-es parlamenti választásokra a Húszezren a tiszta választásért 2022-ben névre keresztelt (röviden 20k22) kampány keretében.

Mint a kampány neve is mutatja, összesen 20 ezer emberre lesz szükségük, hogy ne fordulhasson elő az, ami a 2018-as választásoknál, vagyis hogy sok szavazóbizottságban nem volt ellenzék által küldött delegált.

A toborzás az ellenzéki előválasztással párhuzamosan indult. (via 24.hu)

Egy bűnszervezet tagjai az útdíjak, a bírságok, adók és járulékok meg nem fizetésével több mint 4 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek, írja a Fővárosi Főügyészség közleményében.

A vádirat szerint az I. rendű vádlott, egy 48 éves férfi 2016. évet megelőzően határozta el, hogy létrehoz egy olyan bűnszervezetet, amely árufuvarozási tevékenység keretében, elsősorban az útdíjfizetés kijátszására épül.

A bűnszervezetet ezután két másik társával együtt működtette. Céljuk az volt, hogy az árufuvarozás során, a díjköteles útszakaszokon elkerüljék az útdíj fizetést, és a díj nem fizetése miatt kiszabott bírságot se kelljen megtéríteniük, továbbá a munkavállalóik után se kelljen adókat és járulékokat fizetniük.

Ennek érdekében a gépjárművek üzembentartóiként közbeiktattak ténylegesen nem működő, vagyontalan cégeket, élükre pedig strómanokat ültettek. A bűnszervezet ezáltal a strómancégek nevében végezte az árufuvarozást, és a munkavállalókat is hozzájuk jelentették be a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok elkerülése érdekében. A strómancégek nyújtották be a bevallást is az adóhivatalhoz. Az adót, az útdíjat és a bírságokat végül senki sem fizette meg, a behajtás pedig rendre eredménytelen volt a vagyontalan cégek közbeiktatása miatt.

A bűnszervezetet irányító férfi a későbbiekben, annak érdekében, hogy a gépjárműveiket ne vonják végrehajtás alá, 2017. október és 2018. január között mintegy 100 gépjárművet színleg értékesített.

A bűnszervezet tagjai 2016. január és 2018. október között, az útdíjak, bírságok, valamint adók és járulékok meg nem fizetésével a vád szerint több mint 4 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak az állami költségvetésnek. Ebből 3,5 milliárd forint volt az útdíjak meg nem fizetése miatt kiszabott bírság összege.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága által teljesített nyomozás befejezését követően a Fővárosi Főügyészség az ügyben bűnszervezetben, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, közokirat-hamisítás és más bűncselekmények miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.

Az ügyben 11 vádlott van; a bűnszervezet irányítója és 2 tagja, egy a költségvetési csalásban közreműködő vádlott, valamint 7 stróman. A főügyészség fegyház-, illetve börtönbüntetés kiszabására, valamint pénzbüntetésre és vagyonelkobzásra tett indítványt a vádiratban.

Az ausztrál queenslandi hatóság „Give yourself a hand” néven kampányt indítottak a Facebookon, hogy maszturbálásra ösztönözzék a fiatalokat.

A queenslandi hatóság szóvivője szerint azt szeretnék elérni, hogy csökkenjen az önkielégítéssel kapcsolatos stigma, normális párbeszéd alakuljon ki róla, különösen a fiatalok körében.

„A maszturbáció normális és egészséges része az ember szexuális élményének, és nagyszerű módja annak, hogy felfedezze, hogyan érzi jól magát. A legjobb az egészben az, hogy mindenki számára elérhető – és emellett rengeteg egészségügyi előnyt is ad!” - olvasható a kampány szövegében.

A poszt arra nézve is tartalmaz tanácsokat, hogy hogyan érdemes bedobni a témát a fiataloknak.

„Fontos, hogy mindannyian azon dolgozzunk, hogy normalizáljuk a maszturbációval kapcsolatos pozitív szexuális üzeneteket, hogy csökkentsük a kapcsolódó szégyenérzetet és félelmet, és javítsuk az általános szexuális egészséget és műveltséget” - mondta a szóvivő. (Guardian)

A fővárosi önkormányzat szinte biztosan nem fogja kötelezővé tenni a koronavírus elleni védőoltást a dolgozói számára, nyilatkozta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a Népszavának, miután szerdán tizenöt ágazati szakszervezettel, illetve érdekvédelmi konföderációval egyeztetettek a Városházán.

A szakszervezetek azt mondták, kifejezetten oltáspártiak, de a kötelező oltást nem támogatják, mert sok területen, különösen a BKV-nál már így is erős munkaerőhiánnyal küzdenek.

Szintén nem lesz kötelező az oltás a Városházán dolgozóknak sem, mert bár esetükben 80 százalékos a beoltottság, így is megbénulna a Városháza működése.

A fővárosi önkormányzat szociális intézményeiről még nem született döntés, a városvezetés tovább tárgyal.

Szó esett arról is, hogy a szakszervezetek közös oltási kampányt indítanak, és az oltásért cserébe pótszabadságot ígérnek a dolgozóknak.

A Sberbank Europe bankcsoport eladja több közép- és kelet-európai leányvállalatát, köztük a magyarországit is, hogy jobban tudjon összpontosítani kulcsfontosságú piacaira.

Az orosz Sberbank 100 százalékos tulajdonában álló, bécsi központú Sberbank Europe az MTI-hez eljuttatott közleményében tudatta, hogy szerdán megállapodást írt alá egy szerbiai, egy szlovéniai és egy ciprusi bankkal - az AIK Banka a.d. Beograd, a Gorenjska Banka d.d., Kranj, valamint az Agri Europe Cyprus Ltd nevű pénzügyi társasággal - magyarországi, bosznia-hercegovinai, horvátországi, szerbiai és szlovéniai leánybankjainak eladásáról.

A tranzakció lezárása a nemzeti és nemzetközi szabályozó hatóságok, valamint a nemzeti versenyhatóságok jóváhagyásától függ, és várhatóan 2022-ben megtörténik.A tavalyi év végi állapot szerint a magyarországi (Sberbank Magyarország Zrt.), a bosznia-hercegovinai (Sberbank BH d.d. Sarajevo, illetve Sberbank a.d. Banja Luka), a horvátországi (Sberbank d.d. ), a szerbiai (Sberbank Srbija a.d. Beograd) és a szlovéniai (Sberbank banka d.d.) leánybankok eszközállománya 7,329 milliárd euróra rúgott, mintegy 600 ezer ügyfelet szolgáltak ki és 162 bankfiókot működtettek.

A Sberbank Europe AG azért döntött úgy, hogy csökkenti jelenlétét Közép- és Kelet-Európában, hogy a kulcsfontosságú piacokra összpontosítson és új üzleti modelleket alakítson ki.A csehországi Sberbank továbbra is a Sberbank Europe tulajdonában marad, és nem változtat jelenlegi üzleti modelljén. (MTI)

Marcelo Rebelo de Sousa portugál elnök a parlament feloszlatását javasolta, miután a parlament a múlt héten nem fogadta el a 2022-es költségvetést, és az államfő tanácsadó testülete, az úgynevezett államtanács szerdán jóváhagyta a javaslatot, közölte az elnöki hivatal.

De Sousa még nem írta alá a törvényhozás feloszlatásáról szóló határozatot. Ha ez megtörténik, előrehozott választásokat kell kiírnia. A következő választás csak 2023-ban lenne esedékes.

Antonio Costa miniszterelnök kisebbségi kormányt vezet, a szocialistáknak csak 108 mandátuma van a 230 fős törvényhozásban. Kisebb baloldali pártok támogatták eddig kívülről, de ezek a költségvetési tervezet ellen szavaztak, ahogy a kormány fő ellenzéke, a jobboldalinak tartott Szociáldemokrata Párt is.

Az államfői hivatal közleménye szerint az államtanácsi tagok többsége az elnök javaslatának elfogadása mellett szavazott. A közleményben nincs szó arról, hogy ha feloszlatná a parlamentet, akkor mikorra írná ki az előrehozott választásokat. Az elnök csütörtök este beszédet intéz az ország népéhez.

Médiaértesülések szerint a pártok, amelyekkel De Sousa a hét végén konzultált, azt javasolják, hogy januárban legyenek az előrehozott választások. (MTI)

Újságíróként folyamatosan követtem a 2020. augusztus 9. után kialakult belorusz helyzetet, amikor is választási csalásnak köszönhetően Aljakszandr Lukasenka 27 év után továbbra is Fehéroroszország elnöke maradt. Azt gondoltam, hogy sok újat már nem lehet mondani a témában, annyira napról napra követte a sajtó a választások utáni történéseket, de Aljakszej Palujan helyszíni beszámoló dokumentumfilmje, a Courage (magyarul: Bátorság) rácáfolt erre, és olyan közel hozta a belorusz helyzetet, amilyen közel egyetlen tüntetésről készült videó sem tudta eddig.

A diktatúra díszletei

A fehéroroszországi eseményekbe néhány nappal a választások előtt kapcsolódunk be, ekkor ismerjük meg a dokumentumfilm főszereplőit, akik mind egy kis underground színházi társulat tagjai. Van közöttük autószerelő, anya és egy fiatal férfi is. Az ő szemükön keresztül nézhetjük végig, pontosan mi is történt a választás napján és az utána következő tüntetéseken. Általuk a dokumentumfilm arcot ad a tüntető tömegnek, miközben generációs dilemmákat tár elénk arról, hogy ki mekkora kockázatot vállalhat egy ilyen helyzetben.

Az első percekben a dokumentumfilm a főszereplők teljesen hétköznapi életének egy-egy jelenetét mutatja be, amibe apránként szüremlik be egyre több eleme a diktatúrának. Eleinte, miközben a szereplők életét szemléljük, a kommunizmus jelképei még csak a háttérben sejlenek fel, de aztán egyre inkább a középpontba kerülnek.

Az egyik szembeötlő mozzanat az, amikor a színházi társulat rendezője videóhíváson keresztül jelentkezik be a próbára, bár ekkor még nem tudjuk pontosan, miért, ahogy szép lassan az is kibontakozik, hogy a színházi társulat kormánykritikus darabokat készít. Például az egyik előadásban három színész áll egymás mellett, egyikük se tud megszólalni, csak hümmög, majd megjelenik fölöttük egy felirat, amire azt írták, hogy a beloruszok 72 százaléka nem tudja definiálni a demokrácia szót.

A szereplők egy ponton el is mesélik, hogy rendszeresen cenzúrázzák a darabjaikat, a társulatban játszó színészek neve pedig feketelistán van, ezért más színház vagy film nem alkalmazhatja őket.

A választás napja

Augusztus 9-hez, a belorusz választások napjához közeledve azonban egyre jobban felforrósodik a hangulat, de nem a választás kimenetele - az ugyanis többször elhangzik, hogy mindenki tisztában van vele, Lukasenka győzelme előre eldöntött -, hanem a tüntetésekre való készülődés miatt.

Ennek a készülődésnek az egyik legerősebb jelenete, amikor a fiatalabbik főszereplő, Pavel Haradnizky az országos választási iroda előtt készül egy akcióra, és az egyik barátjával beszélget, aki már ekkor magánál tartja a fogkeféjét arra az esetre, ha letartóztatnák és bevinnék. A színházi társulat próbáján pedig az hangzik el a rendező szájából, hogy ne menjen ki az összes színész a tüntetésre, mert ha egynél több embert tartóztatnak le közülük, akkor nem fogják tudni megtartani az esti előadást.

A filmnek két nagyon erős jelenete van, amik igazán közel hozzák a belorusz tüntetések kegyetlenségét a nézőkhöz: az első tüntetés, amikor először robban fel az egyik füstbomba, és látszik, ahogy a tüntetők összerezzennek, néma csend lesz, aztán kiabálni kezdik azt, hogy „Szégyen!”, majd futásnak erednek a dokumentumfilm operatőrével együtt.

A másik legmegrázóbb jelenet, amikor a börtön ajtaja előtt családok, barátok gyűlnek össze, és próbálják megtudni, hogy szerettüket bevitték-e, vagy egyáltalán élnek-e még. Aktivisták listáról olvassák azoknak a nevét, akikről van információjuk, ennek pedig pont olyan a hangulata, mint egy háborús jelenetnek, amikor az elesett katonák nevét hirdetik ki.

A film lineárisan követi tovább a főszereplők életét, ami immár kizárólag a tüntetések körül forog. A hétköznapjaikat most már nem a színházi próbák határozzák meg, hanem egy állandó körforgás: nappal munka, este tüntetés. Az egyik ilyen jelenetben az autószerelőt látjuk, ahogy alaposan megmossa olajos kezét, felöltözik, mintha csak moziba menne, de a következő jelenetben már a tüntető tömegben látjuk.

A tüntetések pedig egyre brutálisabbak lesznek: eleinte a tüntetők még csak beszélnek arról, hogy a rendőrök bele fognak lőni a tömegbe, aztán pedig meg is történik.

A dokumentumfilm egyik központi eleme, hogy párhuzamot állít Fehéroroszország korábbi történelmi eseményeivel is: többször mutat archív felvételeket 1996-ból, amikor a Belorusz Népi Front tüntetésekkel próbálta megdönteni Lukasenko hatalmát. Lukasenko akkor is véresen verte le a tüntetéseket, a dokumentumfilm több pontján a szereplők is ehhez hasonlítják a 2020-as eseményeket, mondván, hogy semmi sem változott, pedig eltelt 24 év.

Generációs dilemmák

A dokumentumfilm főszereplői mindannyian különböző korúak és más-más élethelyzetben vannak, ezért más a tétje is annak, ha kimennek a tüntetésekre, és esetleg letartóztatják őket. Ez pedig nagyon jól szemlélteti, hogy ezek a tüntetések mennyire mások, mint például egy magyarországi vagy más európai országbeli kormányellenes tüntetések.

A legfiatalabb, család nélküli Pavel Haradnizky vállalja a legtöbb kockázatot. Állandóan ott van az események sűrűjében, olyannyira, hogy egy ponton a barátait is letartóztatják, de neki is többször kell menekülnie a rendőrök elől.

A társulat nő tagja, Maryna Yakubovich kisgyerekes családanyát csak egy tüntetésen látjuk felbukkanni, egy békésebb, virágokkal vonulós menetben. Egy ponton beszélget is arról a férjével, hogy ők szülőként vállalhatják-e a kockázatot, hogy kimennek a tüntetésekre, és ha igen, van-e egyáltalán ennek értelme, más lesz-e a gyerekük jövője.

A társulat másik férfitagja, az autószerelő, Denis Tarasenka is rendszeresen jár ki a tüntetésekre, de láthatóan kevesebb kockázatot vállal, mint Pavel. A film egyik jelentében arról beszélget az egyik autószerelő kollégájával, aki leszerelt katona, hogy ő miért nem megy ki a tüntetésekre. A nyugalmazott katona azt mondja, hogy ő már túl idős ehhez, menjenek a fiatalok, ők katonaként már épp elég rosszat átéltek, és egyébként is van egy ötéves gyereke, akit fel kell nevelnie.

Amikor viszont szóba került, hogy éles lőszerrel lőnek a rendőrök a tömegbe, akkor a veterán azt mondja: ha polgárháború tör ki, harcolni fog a hazáért.

Erre Denis megkérdezi, hogy melyik hazáért? Mire a veterán azt mondja: Nem Lukasenkáért. Hanem az én hazámért.

A dokumentumfilmet a november 9-től kezdődő Verzió Dokumentumfilm Fesztiválon lehet megtekinteni.

Nagyjából egy évvel ezelőtt jelent meg egy cikkünk arról, hogy egy kisváros főorvosa havi 50 ezer forintot szed be a krónikus osztályon fekvő idősektől, cserébe azért, hogy ne tegye ki őket az utcára.

Lapunknak nyilatkozó alanyaink arról számoltak be, hogy minden kedden borítékkal a kezükben álltak sorban a hozzátartozók a főorvosnő irodája előtt, aki a nem fizetőket telefonon hívta, rosszabb esetben az ápolásra szoruló időseket a hozzátartozók tudta nélkül hazaküldte. Riportunk készítésekor azt tapasztaltuk, hogy az érintett városban minden második ember, akit megállítottunk az utcán, tudta, hogy ez így zajlik a krónikus osztályon, sőt a főorvosnő nevét és a kért összeget is pontosan meg tudták határozni.

Cikkünk alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat nyomozást indított, majd feljelentést tettek a rendőrségen, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya pedig jelenleg nyomozást folytat egy Vas megyei orvos ellen vesztegetés elfogadása bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.

„A megalapozott gyanú szerint az orvos több alkalommal is pénzt kért az egészségügyi intézményben elhelyezett, ápolása alatt álló betegek hozzátartozóitól azért, hogy a páciensek hosszabb távon fekvőbeteg-ellátásban részesüljenek” - írják a police.hu közleményében.

A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki az orvost, aki szabadlábon védekezik. A nyomozó hatóság több helyszínen végzett eljárási cselekményeket, melyek során a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható bizonyítékokat foglaltak le a rendőrök.

Címlapkép: Kiss Bence

A koronavírus világjárvány feltartóztatására bevezetett korlátozások elfojtották a 2020-21-es influenzaszezont, olyan kevés eset volt, hogy tudósok feltételezik, kihalhatott az egyik nagy influenzatörzs, mivel nem volt ember, akit megfertőzzön.

A négy influenzatörzs egyikét, a B/Yamagata törzset rendszeresen bevonják az évenkénti influenzaoltásokba. A Covid-19 ellen elrendelt lezárások közepette azonban úgy tűnik, teljesen "eltűnt a radarképernyőkről" - írták ausztrál kutatók a Nature Reviews című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Egyetlen B/Yamagata törzset sem izoláltak vagy szekvenáltak influenzás esetek azonosításakor 2020 márciusa óta, amikor a koronavírus-járvány feltartóztatására elrendelt korlátozások véget vetettek a 2019-2020-as influenzaszezonnak.

Csupán 31 feltételezett B/Yamagata esetet jelentettek a közegészségügyi hatóságoknak a minapi influenzaszezonban, de egyiket sem tudták sikeresen azonosítani, vagy genetikailag szekvenálni, hogy megállapítsák: valóban a B/Yamagata törzs a felelős a megbetegedésekért.

A B/Yamagata törzs mindig is kevésbé fertőző volt a másik három törzshöz képest és nem fejlődött olyan energikusan, mint a többiek: az oltást előállítóknak 2015 óta nem kellett frissíteniük az éves influenzaoltásokban a B/Yamagata összetevőt.

Ezek a tényezők együtt a Covid-19-járvány körülményeivel előidézhették a B/Yamagata törzs globális terjedésének az elfojtását és ezen törzs potenciális kihalását - írta a Melbourne-i Egyetem kutatója, Marios Koutsakos vezette tudóscsoport.

Ha valóban kihalt a teljes influenzatörzs, az új lehetőségeket nyit az éves influenza-járványok kezelésében - vélik amerikai járványügyi szakemberek, akik azonban óvatosságra intettek, mondván, egy szezonnál hosszabb idő szükséges ahhoz, hogy megállapítsák a B/Yamagata törzs kihalását.

Richard Kennedy, a rochesteri Mayo Klinika vezető oltóanyag-kutatója emlékeztetett arra, hogy a B/Yamagata törzs csak bizonyos években jelenik meg, majd máskor eltűnik - olvasható a medicalxpres.com hírportálon. (MTI)

49 perc lesz a menetideje a tram-trainnek Hódmezővásárhely és Szeged között, derül ki abból a dokumentumból, amit a szegeder.hu-nak juttattak el.

A 49 perc a következőképpen oszlik majd meg:

• Hódmezővásárhelyi szakasz: 9 perc
• Városközi szakasz: 23 perc
• Szegedi szakasz: 17 perc

Ez azért jóval több, mint amennyit a projektért felelős Lázár János ígért, aki júliusban arról beszélt, hogy 30-35 perces menetidővel kell számolni.

A lap kiszámolta, hogy gyorsabb lesz-e a tram-train, mintha a hódmezővásárhelyiek vagy szegediek buszra pattannának. Mivel a busz és a tram-train különböző helyekről indul és különböző helyekre érkezik, ezért nehéz pontosan kiszámolni, de a Szegeder szerint a busz gyorsabb, mert 32 perc alatt teszi meg a távot. Bár azt hozzá kell tenni, hogy a tram-train áthalad a belvároson, míg a busz valamivel kijjebb teszi le az utasait.

A két város között kiépített sínpályán a tram-train november 28-tól egyelőre csak óránként fog közlekedni, januártól 20 percenként, nyáron pedig már csak 10-15 percet kell majd várniuk az utasoknak.

Egy holland pszichológus azt nyilatkozta egy újságnak, hogy már több mint 100 embernek adott öngyilkos port (Agent X), és az sem érdekli, ha börtönbe csukják, de ezzel szeretné felhívni a figyelmet az eutanázia kiterjesztésének fontosságára.

„Azoknak az embereknek biztosítottam eszközt, akik meg akarják őrizni a kontrolt a saját életük vége felett, hogy az általuk választott időpontban vethessenek véget az életüknek. Én egy ellátó vagyok. Több mint 100 embernek biztosítottam az Agent X-et” - nyilatkozta a 78 éves Wim van Dijk, aki ezért három évet is kaphat.

A holland törvények szerint ugyanis csak azon hajthatnak vége eutanáziát, akinek az orvosa igazolja, hogy olyan betegségtől szenved, amire nincs gyógymód. A pszichológus a Végső Akarat Szövetkezet (Last Will Cooperative) tagja, akik azért kampányolnak, hogy liberálisabb legyen a törvény, és több ember hozzáférjen az eutanáziához.

„Azt akarom elérni, hogy a társadalmi nyugtalanság olyan mértékűvé váljon, hogy az igazságszolgáltatás ne tudja figyelmen kívül hagyni. Nem igazán érdekel, hogy letartóztatnak vagy börtönbe zárnak. Azt akarom, hogy történjen valami” - nyilatkozta Wim van Dijk.

Az ügyészek már vizsgálják a szervezetet, amiért embernek adtak gyilkos gyógyszert, amit Agent X-re kereszteltek. A szervezet tagadja, hogy árultak volna ilyen szert. A holland rendőrség viszont júliusba tartóztatta le a csoport egyik 28 éves tagját, aki több száz embernek adott el öngyilkos tablettát, legalább 6 ember pedig ennek köszönhetően halt meg. (Guardian)

Orosz állampolgárságot adományozott Natalia Oreiro uruguayi-argentin énekes- és színésznőnek Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az erről szóló elnöki rendelet hétfőn jelent meg az orosz online jogi közlönyben. Vlagyimir Putyin több mint két évtizedes elnöksége során több híresség is kapott orosz állampolgárságot. A legismertebb közülük talán Gérard Depardieu francia és Steven Segal amerikai színész.

A színésznő tavaly júniusban folyamodott a honosításért, miután a Buenos Aires-i orosz nagykövetségen a készülő látogatásával kapcsolatos formaságokat intézett, megkérdezték tőle, hogy nem akar-e orosz állampolgár lenni. A színésznő igent mondott.

Az ötlet először egy népszerű orosz éjszakai tévéshow-ban merült fel, amelynek műsorvetője, Ivan Urgant 2019-ben "a legoroszabb külföldi színésznőnek" titulálta a színésznőt. Oreiro válaszul azt mondta, hogy Oroszország elnökének meg kellene adnia számára az orosz állampolgárságot.

A 44 éves, Uruguayban született színésznő Magyarországon is ismert, elsősorban a Vad angyal című tévésorozatból. A TASZSZ-nak nyilatkozva korábban azt mondta, hogy már az első látogatása során otthon érezte magát Oroszországban, ahol Nasa Natasa (A mi Natasánk) néven szervezett rajongótábora működik. Közölte, hogy hódolóitól eddig 15 szuvenír orosz útlevelet kapott ajándékba.

A Vad angyal felejthetetlen főcímdala:

(MTI)

Nettó 67, 1 millió forintot (azaz, bruttó mintegy 85 milliót) fordítottak a kiállítás 750 óriásplakátjának legyártására és kihelyezésére, tudta meg közérdekű adatigénylésnek köszönhetően Dorosz Dávid párbeszédes főpolgármester-helyettes.

„Ez csak töredéke annak a legalább hárommilliárdnak, amit "kommunikációs feladatokra" költöttek (amit "természetesen" Balásy Gyula két cége nyert). A reklám ellenére is csak ingyen utaztatott, ingyenjegyes iskoláscsoportokkal tudták feljebb tornázni a látogatószámot” –írta Facebook-bejegyzésében Dorosz.

A plakátok egyik szereplőjét, Fátyolt, a vizslát például 150 ezer forintért vásárolták meg, hogy a kiállítás arca lehessen. Pedig az én kutyám ingyen is vállalta volna:

A Google-nek több mint 32 millió rubel (455 079 dollár) pénzbírságot kell fizetnie Oroszországnak azért, mert nem törölte a Moszkva által illegálisnak ítélt tartalmakat, közölte a Google a hétfői tárgyalás után.

Marco Pancini, a Youtube vezérigazgatója szerint 2020-ban a Google 96,2 százalékban teljesítette a tartalom törlésére vonatkozó kéréseket, az idei év első felében több mint 489 000 videót távolított el, de Oroszország szerint túl sok tiltott tartalom (értesülések szerint 2650) maradt még elérhető az oldalon, többek között gyerekpornó.

Oroszország más külföldi technológiai cégeknek is elrendelte, hogy töröljék a kábítószerrel való visszaélést és veszélyes időtöltést népszerűsítő bejegyzéseket, a házi készítésű fegyverekről és robbanóanyagokról szóló információkat, valamint az általa szélsőségesnek vagy terroristának minősített csoportok bejegyzéseit. (Reuters)

Háztartások százezrei maradtak áram nélkül az Egyesült Államokban a Csendes-óceán felől érkező, rendkívül heves ciklon miatt, amely végigsöpört az ország nyugati partjának nagy részén, nyomában heves esőzésekkel, viharos szelekkel, áradásokkal és földcsuszamlásokkal.

A USA Today című amerikai napilap beszámolója szerint a seattle-i nagyvárosi területen legalább két ember életét vesztette, miután a vihar miatt járműre dőlt egy fa. Több mint 160 ezer háztartás és üzlet maradt áram nélkül vasárnap Kaliforniában, több mint 170 ezer az északnyugati Washington államban, illetve több mint 28 ezer Oregonban a szélsőséges időjárás miatt.

A San Francisco-i öböl térségét sújtó áradások utcákat árasztottak el Berkeley-ben, és elöntötték az Öböl felett átívelő óriási híd fizetőkapuját Oaklandben. A San Franciscótól északra található Tamalpais-hegyen több mint 15 centiméternyi csapadék hullott vasárnap reggelre a meteorológiai szolgálat jelentése szerint.

San Rafaelben számos utat borít víz, amelynek magassága több mint 60 centiméter, városi tisztviselők szerint több mint 330 hívás érkezett a rendőrséghez és a tűzoltókhoz, ami négyszerese az átlagosnak. Az amerikai meteorológiai szolgálat (NWS) "történelmi esőzés" lehetőségére figyelmeztetett a kaliforniai főváros, Sacramento belvárosában.

A kaliforniai fővárostól északra található Butte megyében az autópálya-rendőrség lezárta a 70-es állami utat a Sierra Nevada hegység térségében kialakuló sárcsuszamlások miatt. Bár a korábban itt pusztító erdőtüzet sikerült immár teljesen megfékezni, a tűz miatt elpusztult a növényzet, a talaj pedig nem tudja elnyelni a vizet, így a terület védtelen a földcsuszamlásokkal és áradásokkal szemben. (MTI)

„A rablóprivatizáció nagymesterei, az offshore cégek császárai, miután léket kapott előválasztási kalózhajójuk, támadják a CÖF-CÖKÁ-t. Ismét buszoztatásról beszélnek, ami a tragikus összellenzéki tüntetésecske után nem meglepő” - olvasható a Fidesz kedvenc szervezetének, a Békemenet szervezőjének, a CÖF-CÖKA közleményében.

Barkóczi Balázs DK-szóvivő korábban arra szólította fel a szerveztet, hogy hozzák nyilvánosságra a békemeneten használt buszok bérleti szerződéseit.

A CÖF-CÖKA állítása szerint nem szerződtetettek buszokat vidékről történő személyszállításra. „Az emberek autóval, vonattal, sőt busszal is járnak, villamosra, metróra szállnak, szabad döntésük alapján.”

„Persze mi elszámolunk minden fillérrel, de nem az arra fel nem jogosított DK-nak, aki Júdás-pénzekkel állítja csatasorba követőit. Sőt újabb csattanó! Olasz vendégeink saját költségen érkeztek. A lengyelek külön vonattal, maguk fizették utazásukat” - írják.

A szudáni katonai-civil tanács és az átmeneti kormány feloszlatását, valamint a rendkívüli állapot bevezetését jelentette be hétfőn tévébeszédében a tanács vezetője, Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok, nem sokkal azt követően, hogy katonák őrizetbe vették a kormány sok civil tagját, köztük a miniszterelnököt is.

Burháni egyúttal azt is közölte, hogy hamarosan új, "technokrata kormányt" alakítanak, szakértők részvételével, valamint új parlamentet fiatalok részvételével. Az új kabinet fogja irányítani az országot a választásokig. Szerinte azért volt szükség a hadsereg beavatkozására, mert a hivatalban lévő politikusok csak veszekedtek egymással.

Szudán tájékoztatási minisztériuma katonai puccsnak minősítette a történteket, amelyet szerinte a népnek kell megakadályoznia. A minisztérium egyúttal megerősítette: őrizetbe vették Abdullah Hamdok miniszterelnököt és a kormány több tagját. Hamdokot állítólag azért hurcolták el, mert nem akarta közleményben támogatásáról biztosítani a puccsistákat.

Burháninak alig egy hónap múlva át kellett volna adnia az átmeneti tanács vezetését egy választott civil vezetőnek. Legutóbb szeptemberben került sor egy sikertelen puccskísérletre. Azóta fokozódott a feszültség az úgynevezett demokráciapárti tábor, illetve azok között, akik nagyobb beleszólást engednének a hadseregnek az ország életébe.

Hétfőn tüntetők ezrei özönlötték el Szudán fővárosát, Kartúmot, és a Nílus másik partján, vele szemben elhelyezkedő Omdurmánt. Interneten megjelent felvételek szerint a tiltakozók utcákat barikádoztak el, gumiabroncsokat gyújtottak fel, miközben a biztonsági erők könnygázzal oszlatták a tömeget. Egészségügyi források elmondták, hogy a megmozdulásokban legalább 12 tüntető megsebesült.

Az események miatt aggodalmát fejezte ki az Arab Liga, Emmanuel Macron francia államfő, Heiko Maas német külügyminiszter, Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Jeffrey Feltman, az amerikai kormány "Afrika szarvával" foglalkozó különmegbízottja, valamint Volker Perthes, az ENSZ szudáni különmegbízottja, is. "Felszólítom a hadsereget, hogy azonnali hatállyal bocsássa szabadon a fogva tartott személyeket" - fogalmazott az ENSZ különmegbízottja. Hozzáfűzte, hogy a letartóztatások "elfogadhatatlanok".

Szudánt harminc éven át Omár el-Besír elnök irányította kemény kézzel. Besírt tömegtüntetések nyomán a hadsereg 2019-ben buktatta meg. Ezt követően a civilek a katonasággal karöltve átmeneti kormányt hoztak létre, amelyet világszerte üdvözöltek.

Besír megbuktatása óta az országot úgynevezett szuverén tanács vezeti, amely a civilek és a hadsereg közötti törékeny hatalommegosztási egyezményen alapul. Terv szerint 2024-ben tartanának választásokat az országban. (MTI)

Savkat Mirzijojev hivatalban lévő elnök elsöprő, 80,1 százalékos szavazataránnyal győzött az üzbég elnökválasztáson a választási bizottság hétfői hivatalos bejelentése szerint, de nemzetközi megfigyelők úgy ítélik meg, hogy valódi verseny nélkül, súlyos szabálytalanságokkal zajlott le a választás.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európai Parlament közös missziója közleményében rámutatott: a valódi pluralizmus, valamint a lakosság és a jelöltek interakciójának hiánya azt jelzi, hogy nem volt igazi verseny a vasárnapi elnökválasztáson.

Míg a szavazás előkészítése hatékonyan és profin zajlott, annak kivitelezését számos súlyos szabálytalanság jellemezte: több szavazóhelyiségben tapasztalták, hogy a választók egynél több szavazatot adtak le, és számos választópolgár személyazonosító okmány bemutatása nélkül voksolhatott.A 64 éves Mirzijojev, a kormányzó Üzbegisztáni Liberális Demokrata Párt jelöltje 2016 óta vezeti Közép-Ázsia legnépesebb országát. Az államfő népszerűsége annak köszönhető, hogy eltörölte a kényszermunkát, megnyitotta a gazdaságot, és kiengedte az elődje által börtönbe zárt és megkínzott politikai foglyokat. Azonban a közelmúltban ő is hozzálátott az egyet nem értő hangok elfojtásához. Bírálói is azt kifogásolták, hogy ellehetetlenítette a politikai versenyt.

A vasárnapi választáson magas, több mint 80 százalékos volt a részvételi arány. Mirzijojeven kívül négy - esélytelennek tartott - jelölt indult, akik tartózkodtak attól, hogy bírálják az elnök politikáját a választási kampány során. A voksolást mintegy 970 nemzetközi megfigyelő követte.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még azelőtt gratulált az üzbég vezető győzelméhez, hogy nyilvánosságra hozták volna az eredményeket. Putyin táviratban és telefonon is megkereste üzbég kollégáját - tájékoztatott a Kreml. A vezetők megerősítették, hogy továbbra is együtt dolgoznak országaik stratégiai partnerségén. (MTI)

Gyorsított ágazati vizsgálatot indított a fa építőanyagok hazai piacán is a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy feltárhassa a drasztikus építőipari drágulás mögött húzódó piaci folyamatokat, ugyanis számos jelzés érkezett a versenyhivatalhoz a faanyagok árának az egész országban érezhető, nagymértékű emelkedéséről, illetve készlethiányairól - közölte a hivatal hétfőn az MTI-vel.

Kiemelték, a GVH prioritásként kezeli az utóbbi időszakban tapasztalható drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedéshez kötődő, esetleges piaci torzulások vagy jogsértések feltárását.

A közlemény szerint építési fából a hazai építőipar jelentős mértékű importra szorul. Az építkezők összetett, sok szereplős értékesítési láncon keresztül juthatnak hozzá a szükséges alapanyaghoz. Az áremelkedés és a termékhiány ezen kereskedelmi lánc minden szintjén tapasztalható volt 2021-ben.

A GVH és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) közös hatósági fellépés részeként, összehangolt akció során tartott helyszíni ellenőrzéseket és kutatásokat több jelentős piaci szereplőnél. A Nébih látja el ugyanis erdészeti hatóságként a hazai faanyagkereskedelmi lánc szereplőinek felügyeletét, amely magában foglalja a fatermékek útjának nyomon követését első piaci forgalomba helyezésüktől kezdődően a teljes értékesítési láncban, kiemelt figyelemmel a más országból származó faanyag legális eredetének ellenőrzésére.

A vizsgálat eredményeit a versenyhatóság nyilvános piaci konzultációt követően jelentésben összegzi majd. A jelentés tervezetének elkészítésére a GVH-nak egy hónap áll rendelkezésére, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb egy hónappal meghosszabbítható. (MTI)

A Vígszínház társulata mély fájdalommal tudatja, hogy 2021. október 22-én, 75 éves korában elhunyt Venczel Vera, Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, írja a Vígszínház közleményében.

Mint írják Venczel Vera otthonában, szerettei körében tért örök nyugalomra.
„A Vígszínház 125 éves történetének meghatározó színésznőjét, a magyar színház- és
filmművészet felejthetetlen alakját a Vígszínház saját halottjának tekinti.”

Venczel Vera 1946. március 10-én született Budapesten. A Színház- és Filmművészeti
Főiskolára elsőre felvették, és a másodév végén már a Vígszínházban játszott.

Csillogó tehetségének köszönhetően fiatalon felfigyelt rá a film és a televízió is, és egymás után kapta a szerepeket. A Kárpáthy Zoltán, az Egy szerelem három éjszakája, a Tanulmány a nőkről, az Egri csillagok és az Isten hozta, őrnagy úr! című filmekben is játszott.

A diploma megszerzése után, 1968-ban Várkonyi Zoltán azonnal leszerződtette a
Vígszínházhoz, ahol nagy szerepek sora várt rá: a Ványa bácsiban ő volt Szonya, a Mesél a bécsi erdőben Marianne és a Bernarda Alba házában Adele.

A Vígszínház mellett vendégművészként gyakran játszott más színházakban is, és számos tévéjátékban, filmben szerepelt. Kivételes érzékenységgel és átéléssel megszülető alakításait (Pillangó, A fekete város) több tévés fesztiválon díjazták. A Pillangó című Móricz tévéadaptáció női főszerepének megformálásáért Monte Carlóban átvehette az Arany Nimfa-díjat. Többször megkapta a Magyar Rádió nívódíját. 1977-ben a Játék a téren című hangjátékban nyújtott alakításáért a Kritikusok Díjával tüntették ki. 1975-ben Jászai Mari-díjat, 1977-ben Varsányi Irén-emlékgyűrűt, 1987-ben Kazinczy-díjat, 2003-ban Ruttkai Éva-emlékgyűrűt, 2004-ben Ajtay Andor-emlékdíjat, 2005-ben Páger-gyűrűt és Premier-díjat, 2010-ben Érdemes Művész kitüntetést kapott.

2008-ban a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2021-ben elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia díját.

Vizsgálatot indítottak egy minnesotai katolikus egyetemen (Catholic St. John's University), ahova csak fiú hallgatók járnak, mert versenyt rendeztek egymás között, hogy ki tud több lány hallgatóval lefeküdni a testvéregyetemükről.

Az egyetemek nem hozták nyilvánosságra a részleteket, de egy, az iskolaújságnak nyilatkozó diák, azt mondta, hogy a versenyt egy csapat chatben bonyolították le, és bizonyos nőkhöz pontszámokat is rendeltek.

„A szexuális visszaélés semmilyen formáját nem fogjuk megtűrni” - nyilatkozta a két egyetem szóvivője. Az egyetem vezetése külsős nyomozókat bérelt fel, hogy megtalálják a felelősöket és újra olyan környezetet teremthessenek az egyetemen, ami tiszteletben tartja az emberi méltóságot.

Egy női civil szervezet, a Women' Leadership csütörtökre tüntetést szervezett a lány egyetem elé, hogy így tiltakozzanak a régóta fennálló, toxikus maszkulin közeg ellen. (yahoo.com)

Nemkívánatos személynek minősített tíz törökországi nagykövetet Törökország, jelentette be Recep Tayyip Erdogan szombaton.

A nagykövetek - közöttük az Egyesült Államok, Franciaország és Németország diplomáciai képviseletének vezetője - a négy éve fogva tartott Osman Kavala üzletember pereinek "késleltetése" miatt bírálták a hét elején a török igazságszolgáltatást, és a férfi azonnali szabadon engedésére szólították fel Ankarát. Osman Kavala ellen jelenleg két törökországi eljárás zajlik, amit széles körű nemzetközi figyelem kísér, mert a férfi négy éve úgy ül börtönben, hogy eddig még egyszer sem találták bűnösnek.

A 64 éves Kavalát 2017-ben először a Gezi parki tüntetések szervezésével összefüggésben tartóztatták le. Ugyan a törvényszék 2020 februárjában bizonyítékok hiányában felmentette őt és társait, Kavala ellen néhány órával később a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet okán is per indult.

Erdogan "arcátlanságnak" nevezte a nagykövetek közleményét, és bejelentette, hogy elrendelte a diplomaták nemkívánatos személlyé nyilvánítását.

„Utasítást adtam a külügyminiszterünknek: haladéktalanul adják át a nemkívánatos személlyé nyilvánító dokumentumot a tíz nagykövetnek” - jelentette ki Erdogan a nyugat-törökországi Eskisehirben tartott nagygyűlésen mondott beszédében.

A nagyköveteket - akik között van még Hollandia, Kanada, Dánia, Svédország, Finnország, Norvégia és Új-Zéland diplomáciai képviselője is - csütörtökön kérették be a török külügyminisztériumba.

Nemzetközi megfigyelők és emberi jogi szervezetek ismételten felszólították a török hatóságokat Kavala és a 2016 óta fogva tartott Selahattin Demirtas kurd politikus szabadon engedésére, arra hivatkozva, hogy politikai okok miatt tartják őket börtönben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2019-ben rendelkezett Kavala szabadlábra helyezéséről, arra hivatkozva, hogy a bebörtönzésével el akarják hallgattatni, és a vádat egyetlen bizonyíték sem támasztja alá. Múlt hónapban az Európa Tanács, amelynek Törökország szinte a kezdetek óta a tagja, jelezte, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Ankara ellen, ha nem engedi szabadon Kavalát, összhangban az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatával. (MTI)

Visszaviszik az emberek a karantén alatt beszerzett, vásárolt állatokat a menhelyekre az Egyesült Királyságban, mert most már nincs idejük velük foglalkozni.

Csaknem 3,2 millió állatot vettek vagy fogadtak örökbe a britek a karantén alatt, hogy kevésbé unatkozzanak vagy legyenek magányosak az otthonukban, de most, hogy minden visszaállt a normál kerékvágásba, teherré váltak a háziállatok.

A brit menhelyek arról számolnak be, hogy a gazdik úgy csinálnak, mintha az utcán találták volna az állatot, így a menhelyek kénytelenek befogadni őket. Van olyan menhely, amely azt nyilatkozta, hogy 15 éve nem volt ennyi állat náluk.

Ezeket az állatokat ráadásul többnyire az interneten vásárolták, ahol nem tüntették fel az egészségügyi problémáikat, és chippel sem rendelkeznek. (Guardian)

Fegyveresek támadtak meg egy börtönt Nigéria nyugati részén és engedtek ki 575 rabot.

A fegyveresek nagy számban jelentek meg péntek este az abonlogói büntetés-végrehajtási intézetnél, és gránátokkal törtek be. A megszökött rabok egy részét már újra letartóztatták, de még zajlik a keresésük.

Idén ez már a harmadik olyan támadás, ami börtönöket érint Nigériában, ez pedig felveti a kérdést, hogy mennyire biztonságosak a büntetés-végrehajtási intézmények. Szeptemberben 240 rabot szabadítottak ki, áprilisban pedig több mint 1800 rabot egy másik intézményből. (Guardian)

Védettségi igazolásra van szükségük szombattól Szerbiában azoknak, akik 22 óra után szeretnének a vendéglátó- és szórakozóhelyek beltéri részében tartózkodni, az intézkedést a bejelentések szerint nagyon szigorúan ellenőrzik majd, közölte a szerbiai közszolgálati televízió szombaton.

Marijan Ivanusa, az Egészségügyi Világszervezet szerbiai irodájának vezetője szerint a védettségi igazolások használatának eredménye néhány héten belül látszik majd, és akkor derülhet ki az is, szükség lesz-e további korlátozások bevezetésére.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 7696-tal 1 085 728-ra, Koszovóban 16-tal 160 606-ra, Észak-Macedóniában 411-gyel 199 057-re, Montenegróban 475-tel 139 963-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 776-tal 247 958-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 57-tel 9388-ra, Észak-Macedóniában néggyel 7002-re, Montenegróban hárommal 2057-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 37-tel 11 316-ra növekedett. Koszovóban az elmúlt napon nem volt halálos áldozata a kórnak, így a halottak száma 2974 maradt. (MTI)

„A Főváros által biztosított forrásból, a II. kerület kivitelezésében újulhat meg a Széna tér, így hamarosan rendezzük az elbontott VOLÁN buszpályaudvar helyét és környezetét” - írja Őrsi Gergely, II. kerületi polgármester a Facebook oldalán.

A polgármester azt írja, hogy úgy tervezik a felújítást, hogy sok zöld terület legyen, ugyanakkor átjárható maradjon, mert a legtöbben csak átközlekednek a Széna téren. Nemcsak fa és cserje lesz több a Széna téren, hanem egy emlékparkot is létrehoznának.

„Az emlékparkban a helyszín történelmi jelentőségét több különböző tájépítészeti elem és művészeti alkotások idézik fel”:

• helyet kap a téren három kronoszkóp,
• megépül az „Emlékek útvesztője” installáció, mely a burkolati felületben elhelyezett versidézetekkel segíti a történelmi események felidézést,
• az egykori városfal szintén burkolatban elhelyezett installációként jelenik majd meg,
• egy közeli tűzfalon egy nagy felületű művészeti alkotás idézi majd meg az ’56-os események emlékeit őrzők személyes gondolatait interaktív formában,
• a koncepció szerint az ’56-os eseményeknek vízjátékkal is emléket állítanak.

Őrsi arról is ír, hogy a Széna tér megújításának első lépése, hogy október 23-án Karácsony Gergellyel elhelyeztek egy időkapszulát az emlékezők üzeneteivel és idézetekkel.

Az osztrák szövetségi kormány benyújtott egy törvényjavaslatot, ami legalizálná az eutanáziát felnőttek számára, írja a Reuters.

Az osztrák alkotmánybíróság tavaly decemberben mondta ki, hogy alkotmányellenes a támogatott öngyilkosság betiltása, mivel az sérti az önrendelkezés jogát. A törvénytervezet bizonyos feltételeket szab azoknak, akik igénybe vennék a szolgáltatást:

• az eutanáziát kérőnek krónikus és halásos betegségben szenvedőnek kell lennie,
• két orvosnak kell igazolnia, hogy a beteg döntésképes,
• 12 hét helyett pedig elegendő lesz 2 hét várakozás is a végstádiumú betegek esetében.

Vádat emeltek a Frontier Airlines egyik pilótája ellen, mert rejtett kamerával kukkolt egy 19 éves főiskolás lányt Floridában.

Az 55 éves Vernon Dwayne Crider egy apró lyukat vágott a lány hálószobájának ablakán, hogy intim képeket készíthessen róla. Csaknem két óráig forgott a kamera, amikor esni kezdett az eső, az eszköz újraindult, és zöld fénnyel kezdett világítani. Ezt vette észre a főiskolás lány, aki rögtön hívta az anyját, később pedig a rendőrséget.

A rendőrség úgy jutott el Criderig, hogy kivették az eszközből az SD-kártyát, amin képeket találtak az egyik Frontier repülőgép pilótafülkéjéről és szállodai szobákról.

Az 55 éves pilótát betöréssel és videós kukkolás kísérletével vádolják. (yahoo.com)

Szaúd-Arábia, a világ egyik vezető olajexportőre bejelentette, hogy 2060-ra karbonsemlegességet kíván elérni, ami azt jelenti, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését az éves cél több mint kétszeresére emelik, jelentette be Mohammed bin Szalmán koronaherceg a Saudi Green Initiative eseményén.

Mohammed herceg arról beszélt, hogy a karbonsemlegességet úgy szeretnék elérni, hogy közben megőrzik vezető szerepüket a globális olajpiacon.

A becslések szerint Szaúd-Arábia évente mintegy 600 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, többet, mint Franciaország, és valamivel kevesebbet, mint Németország. Szaúd-Arábia csak a saját kibocsátásainak csökkentését tűzi ki célul, de továbbra is kitermel és exportál fosszilis tüzelőanyagokat Ázsiába és más régiókba. (Guardian)

Megkezdődött szombaton a szicíliai Palermóban Matteo Salvini pere, amelyben a volt olasz belügyminisztert azért vonják felelősségre, mert 2019 nyarán csaknem három hétig nem engedte egy spanyol hajón Szicíliához érkező illegális bevándorlók partraszállását.

Az ügyészség kötelességmulasztással és emberrablással vádolja Salvinit. Matteo Salvini 2018-2019-ben volt belügyminiszter az Öt Csillag Mozgalom és a jobboldali Északi Liga kormánykoalíciója idején. Miniszterként keményen fellépett az olasz partokhoz érkező, migránsokat szállító hajókkal szemben, több alkalommal megakadályozta a hajók kikötését, és követelte az Európai Uniótól, hogy enyhítsen az illegális bevándorlás kezelésével járó, Olaszországra nehezedő terheken.

A perben érintett Open Arms nevű spanyol civil szervezet hajója csaknem három hétig vesztegelt a szicíliai partoknál, fedélzetén 147 emberrel, akiket Líbia közelében vettek fel. Több bevándorló a vízbe vetette magát kétségbeesésében, miközben a kapitány kérvényezte, hogy a hajó befuthasson egy biztonságos közeli kikötőbe. A várakozás ideje alatt több embert humanitárius vagy egészségügyi okokból partra vittek, és végül Lampedusán engedték partra szállni a még a hajón maradt 83 migránst.

Oscar Camps, az Open Arms vezetője elmondta: igazságszolgáltatást várnak azért a felesleges szenvedésért, amelyet a hajón lévő embereknek kellett átélniük abban a 20 napban.A tárgyaláson tanúként fogják meghallgatni Richard Gere amerikai színészt is, aki a hajó veszteglése idején felhívást intézett a kikötésük engedélyezésére. Beidézik továbbá Giuseppe Conte volt kormányfőt, Luciana Lamorgese belügyminisztert, Luigi Di Maio külügyminisztert és Joseph Muscat volt máltai miniszterelnököt is - határozott a bíróság szombaton.

Az első tárgyalási napon nagyrészt eljárásügyi részleteket tisztáztak, a pert december 17-én folytatják. A bíróság akár 15 éves börtönbüntetést is kiszabhat Salvinire, ha bűnösnek találják. (MTI)

Elfogadtak Kínában egy oktatási törvényt, ami csökkenteni kívánja a stresszt, amit a kínai gyerekek az iskola, a rengeteg házi feladat és a korrepetálások miatt élnek át, írja a BBC.

A törvény a szülőket arra kéri, hogy gondoskodjanak arról, hogy a gyerekeknek legyen elég szabadidejük pihenni, végezzenek testmozgást, és ne töltsenek olyan sok időt az interneten. A törvény arra figyelmeztet, hogy ha ez nem történik meg, akkor könnyen lehet, hogy sérül a gyerekek lelki és testi egészsége.

A törvény pontos részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de a kínai média jelentései szerint arra ösztönzi a szülőket, hogy ápolják gyermekeik erkölcsiségét, értelmi fejlődését és szociális szokásait. A törvény szerint az önkormányzatok feladata lesz, hogy lehetőséget teremtsenek iskolán kívüli elfoglaltságra, és finanszírozzák azt.

A kínai Twitteren, a Weibón egyelőre vegyesek a vélemények, néhány szülő arra panaszkodik, hogy túl sokat dolgoznak, és nem lesz idejük arra, hogy a gyerekeket még iskolán kívüli foglalkozásokra vigyék.

Jóval több aszteroidával ütközött 3,5-2,5 milliárd évvel ezelőtt a korai Föld, abban az időszakban a becsapódások száma tízszer több lehetett az eddig feltételezettnél - derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely szerint ez a magas ütközési szám lassította az oxigén felhalmozódását a légkörben.

A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői ősi aszteroidamaradványokat vizsgáltak, és modellezték becsapódásuk hatásait. Ezek az új modellek segítik a tudósokat abban, hogy pontosabban megértsék, mikor kezdett a bolygónk olyan Földdé válni, amilyennek ma ismerjük, olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

„A kötetlen oxigén a légkörben létfontosságú minden élőlény számára, amely légzéssel termel energiát. Az oxigén légköri felhalmozódása nélkül valószínűleg nem léteznénk” - mondta Nadja Drabon, a Harvard Egyetem föld és bolygótudományi kutatója.

A magasabb becsapódási szám azt jelzi, hogy a bolygó nagyjából minden 15 millió évben ütközött aszteroidával.

A kutatók ősi bizonyítékokat, úgynevezett becsapódási gömböket elemeztek, amelyek akkor formálódtak, amikor egy nagy aszteroida vagy üstökös összeütközött a bolygóval. Az ütközésből felszabaduló energia a földkéreg kőzetét megolvasztotta és elpárologtatta. A megolvadt kőzet kicsiny gömbjei újra megszilárdultak, visszahullottak a Földre homokméretű részecskeként, és visszaágyazódtak a földkéregbe. Ezeket az ősi jellemzőket nehéz megtalálni, mivel igen keskeny rétegeket formálnak a kőzetekben. Az elmúlt néhány évben azonban bizonyítékot találtunk számos olyan becsapódásra, amelyekről korábban nem tudtunk.

Ezek az új becsapódási gömbrétegek növelték a korai Földdel való eddig ismert ütközések számát. Ez tette lehetővé, hogy a kutatók frissítsék az ütközési modelleket, és kiderítsék, hogy alábecsülték az aszteroidabecsapódások számát. Ezután modellezték azt, hogy miként hatottak a becsapódások a légkörre.

Azt találták, hogy egy kilenc kilométernél nagyobb égitesttel való ütközés halmozott hatása oxigéncsökkenést eredményez, mivel kivonja az oxigén többségét a légkörből.Megállapításuk egyezik azokkal a geológiai feljegyzésekkel, amelyek azt mutatják, hogy a légkör oxigénszintje változott ugyan, de viszonylag alacsony volt a korai archaikumban. A Föld felszínén található legrégebbi kőzetek nagy része az archaikumból (négymilliárd-két és félmilliárd évvel ezelőttről) származik. Ilyen kőzetek ismertek Grönlandról, a Kanadai-pajzsból, Nyugat-Ausztráliából és Dél-Afrikából. Az első kontinensek is az archaikum alatt alakultak ki. (MTI)

Egy kínai streamingszolgáltató nem közvetítette a Boston Celtics szezonnyitó meccsét, mert a csapat svájci születésű, török nemzetiségű játékosa, Enes Kanter a kínai kormánynak és Hszi Csin-pingnek megüzente egy videóban, hogy Tibet a tibetieké, írja a CNN.

A Tencent Sports a meccs közvetítése helyett interaktív grafikát adott le, a Weibón (ami lényegében a kínai Twitter) pedig a Celtics rajongói oldalára írták ki, hogy innentől kezdve az oldalukon semmilyen Boston Celticsszel kapcsolatos információt nem fognak megosztani tiltakozásképpen amiatt, hogy Kanter magatartása aláássa a nemzetek harmóniáját és az anyaország méltóságát.

Kanter szerdán posztolt egy videót a Twitterre, amiben a Dalai lámát ábrázoló pólóban azt üzeni a kínai kormánynak, hogy Tibet a tibeti embereké, Hszi Csin-pinget pedig brutális diktátornak nevezte.

A kínai külügyminisztérium szerint Kanter csak figyelmet akar, és sosem fogják elfogadni a Tibettel kapcsolatos kritikákat.

Az amerikai profi kosárlabdaliga (NBA) és a Kínai Népköztársaság viszonya elég feszült mostanában. Két éve, a Houston Rockets csapatának igazgatója a hongkongi demokráciamozgalmakat támogató nyilatkozatot tett a Twitteren, ezután Kína bojkottal fenyegette a ligát. Az NBA-nek nagyon fontos a dinamikusan bővülő, hatalmas kínai piac, sürgősen elhatárolódott mindenki a csapatvezetőtől. Emiatt aztán belpolitikai feszültségek is keletkeztek, maga Trump elnök is rúgott egyet-kettőt a ligába, amelyet sosem kedvelt különösebben, lévén több kulcsjátékosa (többségük fekete) és vezetője is nyíltan (vagy burkoltan) ellene kampányolt.

A török származású, két méter nyolc centis center, Enes Kanter politikailag különösen érzékeny figura a kosársportban. Például gülenista, azaz a török autokratikus rendszerrel, Erdogan elnökkel szembefordult és puccskísérlettel vádolt, néhány éve Amerikába menekült Fetullah Gülen hitszónok híve. Korábban – még a New York Knicks játékosaként – Kanter arról nyilatkozott, hogy külföldre, különösen európai országokba nem mer utazni, mert Erdogan ügynökei elfognák és kivégeztetnék. Emiatt 2015 óta a török válogatottban sem szerepel.