Fődi Kitti

Az Alkotmánybíróság (Ab) Schanda Balázs vezette tanácsa két olyan radikális jobboldali aktivista panaszát utasította el, akik szerint alaptörvény-ellenes, hogy nem zavarhatták meg a velük ellentétes nézeteket való csoportok rendezvényét, írja a hvg.hu.

• A „Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom” 2020 júniusában jelent meg csoportjával és a „Légió Hungária” jelképeit viselő társaival az amerikai nagykövetség előtt, az afroamerikaiakkal szembeni rasszizmus ellen szervezett, szabályosan bejelentett és a rendőrség által tudomásul vett tüntetésen. A csoport azt állította, hogy ők csak a fehér embereket érő rasszizmus ellen akarnak tiltakozni, de több demonstrálónak is azt kiabálták „Hazaárulók!” Végül a rendőrségnek kellett szétválasztania a tüntetőket, és a mozgalmat megbüntették 80 ezer forintra.

Az Alkotmánybíróság döntése szerint azonban a panaszosok nem csatlakozni akartak a már zajló tüntetéshez, hiszen „az ő demonstrációjuknak a célja egyértelműen ellentétes indíttatású volt, mint a térre korábban már bejelentett gyűlés résztvevőié”. A láthatóan szervezett és felkészült csoport feliratai és kiabálásai megzavarták a megmozdulást és veszélyeztették annak békés jellegét, ezért jogos volt őket kizárni onnan. Ezért a panaszt elutasították.

• A másik esetben, 2020 augusztusában a Szivárványcsaládokért Alapítvány és a Budapest Pride által szervezett „Kerekasztal-beszélgetés a magyarországi szivárványcsaládokról” című rendezvényre nem jutott be egy hasonló társaság, mert „feltételezhető volt a csoport ellentétes szemlélete, és ellenérzése a rendezvény tartalmával”. Ezt könnyű volt megállapítani, mert molinójuk egyik oldalán „Szivárványcsalád = gyermekveszélyeztetés” a másik oldalán „Állítsuk meg a gyerekek megrontását” felirat volt olvasható. A rendőrség ebben az esetben is 80 ezer forintos bírságot szabott ki.
  

Az Ab elutasító határozatának indoklása szerint a panaszosoknak „alapos okkal számolniuk kellett azzal, hogy a rendezvény szervezője nem fogja engedni a csatlakozásukat (pl. amiatt, mert véleménynyilvánításuk provokatív jellegű, és alkalmas lehet arra, hogy a rendezvény békés jellegét veszélyeztesse)”, tehát szó sem lehetett arról, hogy emiatt a törvény által egyébként megengedett „spontán gyűlést” kezdjenek el.

A Dél-afrikai Köztársaságban a koronavírus új variánsát fedezték fel, amely a B.1.1.529 nevet kapta, számoltak be a helyi hatóságok csütörtökön.

Tulio de Oliveira virológus online sajtótájékoztatóján azt mondta: az új variáns aggodalomra ad okot, mert több mint harminc mutációval rendelkezik, amelyek szokatlan mintázatba rendeződtek. Ennek következtében a variáns könnyebben kikerülheti a szervezet immunválaszát, valamint gyorsabban terjed a fertőzés.

Vizsgálatok szerint a B.1.1.529 gyorsan terjed a legnagyobb népsűrűségű Gauteng tartományban: a tudósok szerint az új fertőzések akár 90 százalékát okozhatja ez a variáns.

Joe Phaahla, a Dél-afrikai Köztársaság egészségügyi minisztere szerint ez a variáns állhat annak hátterében, hogy az elmúlt hetekben ugrásszerűen nőtt a fertőzöttek száma az országban. A szakértők egyelőre nem tudják, mennyire hatékonyak a jelenlegi vakcinák az új variáns ellen.

A Dél-afrikai Köztársaság kérvényezte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vírusfejlődéssel foglalkozó munkacsoportja hívjon össze rendkívüli ülést péntekre az új variáns megjelenése miatt.

A B.1.1.529 eddig a Dél-afrikai Köztársaságban, Botswanában és Hongkongban okozott regisztrált fertőzéseket.

Afrikában a Dél-afrikai Köztársaságot érinti a legérzékenyebben a világjárvány. Az országban 2,9 millió fertőzöttről és 89 600 halálos áldozatról tudni. (MTI)

Sajtópert nyert a TASZ az MSZP-s Czeglédy Gergő ellen, aki beperelte a Direkt36-ot, mert megírták, hogy az Európai Unió szerint szabálytalanul jutott pénz olyan projektekre, amikben egy MSZP-s politikus kormányközeli figurákkal együtt vett részt.

„Másodfokon, az Ítélőtábla előtt is megnyertük a sajtópert, amelyet egy MSZP-s politikus, Czeglédy Gergő indított a Direkt36 ellen. A pert azért indította a politikus, mert a Direkt36 megírta, hogy a cége érintett volt egy olyan uniós forrásból megvalósuló programban, ahol az OLAF szabálytalanságokat talált. Hiába vitatta a cikk állításait Czeglédy, az első fokon elért győzelmet megerősítve most a másodfokú bíróság is a Direkt36-nak adott igazat” - olvasható a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Facebook-oldalán.

Illusztráció: Direkt36

Ferenc pápa szenté nyilvánította Titus Brandsma holland papot, aki egy náci koncentrációs táborban vesztette életét 1942-ben.

Brandsma a karmelita rend tagjaként már a második világháború és Hollanida 1940-es megszállása előtt szót emelt a náci ideológia ellen, a háború alatt pedig nyíltan bírálta a zsidótörvényt.

A papot 1942-ben tartóztatták le, előbb holland börtönbe zárták, majd a München melletti Dachau koncentrációs táborba szállították, ahol biológiai kísérleteknek vetették alá, 61 évesen pedig egy halálos injekcióval megölték. (Reuters)

Tizenkét világhírű építésziroda versenyezhet a Nyugati pályaudvarnak és környezetének megújítására kiírt, nyílt nemzetközi tervpályázaton – jelentette be Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, aki egyben a pályázatokat elbíráló zsűri elnöke is.

Az októberben kiírt pályázatra négy kontinensről 36 építésziroda és mérnöki konzorcium jelentkezett. A második fordulóba japán, brit, francia, holland, magyar, spanyol, svéd, olasz és osztrák tervezőirodák jutottak be, és a külföldi irodákkal összeállva öt magyar iroda is bejutott a második fordulóba, többségük a helyismeret mellett műemléki épületek megújításában is komoly tapasztalattal rendelkezik.

A jelentkezők többsége az elmúlt tizenöt-húsz évben részt vett Európa nagy történelmi vasútállomásainak megújításában: Bécsben, Amszterdamban, Zürichben, Rotterdamban és Londonban.

A pályázatok beadási határideje a jövő év március 1-je, az eredményhirdetés 2022 tavaszán várható.

Az előzetes tervek szerint a Nyugati pályaudvaron és környékén föld alatt vasúti mélyállomás épül, amely a felszínen megmaradó vágányokkal együtt sokkal több utast és vonatot tud majd fogadni, gyorsabban és kényelmesebben. Új közösségi tér lesz a műemléki Eiffel-csarnok és a Nyugati tér is átalakul: bezöldül és megszűnik a „szocialista tájseb, a térbe belerondító autópálya”, a Nyugati-felüljáró.

Fürjes szerint ez azt jelenti, hogy a vágányok és az állomás föld alá helyezésével 23,5 hektár, vagyis közel két városmajornyi terület szabadul fel. „A helyén új városrész születik középületekkel, minőségi közterületekkel, vadonatúj közparkkal, zöldfolyosóval a Nagykörúttól egészen a Városligetig.” (via hvg.hu)

Az üzemanyag- és energiaárak növekedését enyhítő, inflációellenes csomagot jelentett be Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján a kormányfő elmondta: az Európai Unióban még megengedett minimális szintre csökkentik az üzemanyagok jövedéki adóját december 20-tól öt hónapig, és január elejétől öt hónapra nullára csökkentik a kiskereskedelmi árrést, valamint az ár részét képező környezetterhelési díjat, amelyet a közútfejlesztésekre fordítanak Lengyelországban.

A földgáz áfáját januártól három hónapra 23 százalékról 8 százalékra csökkentik. A háztartások számára nullára, a többi fogyasztó esetében pedig az Európai Unióban megengedett minimális szintre csökkentik háztartási energiát terhelő jövedéki adót. Januártól márciusig 23 százalékról 5 százalékra csökkentik az energia áfáját.A lengyel állami statisztikai hivatal múlt héten közölte, hogy októberben az éves infláció 6,8 százalék volt a szeptemberi 5,9 százalék után.

Az infláció növekedését Morawiecki a sajtóértekezletén egyrészt a koronavírus-járvány során hozott gazdaságvédelmi intézkedésekkel magyarázta, másrészt azzal, hogy a Gazprom orosz gázipari vállalat "ármanipulációi" nyomán a gázárak, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében kiadott engedélyek hirtelen drágulása miatt pedig a többi energiahordozó ára jelentősen megemelkedett.

Az energia- és üzemanyagárak növekedése miatt bekövetkező élelmiszerár-emelést enyhítendő, a családoknak bevételüktől függő járadékokat ajánlanak. Ezekből több mint 5 millió háztartás részesülhet - jelentette be Morawiecki.Az intézkedések következtében csökkenő állami költségvetési bevételek kiegyensúlyozása érdekében befagyasztják a közigazgatási kiadásokat - jelentette be a kormányfő. Azt is közölte, hogy az Európai Tanács legközelebbi ülésén szorgalmazni fogja az uniós ETS-engedélyek kereskedelmi elveinek módosítását úgy, hogy megfékezzék ezek árának hirtelen növekedését.

A bejelentette, a mintegy 10 milliárd zloty (785,8 milliárd forint) költségvetési bevételkiesést okozó csomag intézkedéseit nagyrészt kormányhatározatok révén, nem pedig törvényhozói úton vezetik be. (MTI)

Kiültethető karácsonyfát adnak a Budapesti Szent Ferenc Kórházban azoknak, akik az oltási akcióhét során az első koronavírus elleni oltásért keresik fel az intézményt.

A kórház az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta: a "Gyökeresen megváltoztatjuk karácsonyát" szlogennel indított kampány célja motiválni azokat, akik még nem kérték az oltást.

Az intézmény vezetőség úgy döntött, hogy az adományba kapott ötszáz földlabdás, 40-60 centiméteres fenyőt az oltási kampányhéten az első oltásra jelentkezők között osztják ki, a fát a második oltáskor kapják majd meg.

A közlemény idézi Toldy-Schedel Emil kórházigazgatót, aki azt mondta, egyházi kórházként szeretnék, hogy a családok ezen az ünnepen együtt lehessenek, és egészségben, biztonságban találkozhassanak. "Hisszük, hogy egy ilyen gesztussal mind többen megértik: döntésük saját életükön kívül a családjukra, szeretteikre is kihat" - tette hozzá.

• Egy hétfő esti fórumon ellenzéki politikusok és egy német EP-képviselő beszélgetett civil szervezetekkel és fogyatékossággal élőkkel a lakhatási problémáikról és arról, hogy hova tűnnek az esélyegyenlőségre szánt pénzek, amelyek az EU-ból érkeznek.
• A beszélgetésen az derült ki, hogy az EU nem nagyon tud mit tenni, javaslatokat fogalmaz meg, pénzt ad, de hogy az állam mire költi a forrásokat, nem mondhatják meg, és ez komoly probléma.
• A főváros és az ellenzéki összefogás részéről több ígéret is elhangzott, hogy hogyan próbálnak segíteni a fogyatékossággal élők problémáin, ha sikerül a kormányváltás áprilisban.

Mennyire empatikus Magyarország, és miben tud segíteni az EU? címmel rendeztek fórumot hétfő este a VIII. kerületi művelődési házban, ahova meghívták az Európai Parlament (EP) egyetlen fogyatékossággal élő képviselőjét, Katrin Langensiepent.

Jelen volt még Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, Lukácsi Katalin, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnökségi tagja, és több fogyatékossággal élő ember és civil szervezet, többek között az Önállóan Lakni, Közösségben Élni csoport. A rendezvényre a területért felelős kormányképviselőket is meghívták, de ők nem meglepő módon nem jöttek el.

A beszélgetés célja az volt, hogy az érintettek és a civil szervezetek elmondhassák, milyen problémákkal küzdenek a mindennapokban, a főváros, az ellenzéki összefogás képviselői és Katrin Langensiepen pedig buzgón jegyzetelt, miközben egy-egy problémára választ vagy megoldást is próbáltak adni.

A beszélgetés elején Katrin Langensiepen általánosságban elmondta, Dobrev Klárával közösen dolgoztak azon a jelentésen, amit az Európai Parlament készített a tagországaiban a fogyatékossággal élő emberek helyzetéről, és ez nem túl fényes képet festett Magyarországról.

Katrin Langensiepen úgy látja, a fogyatékossággal élők helyzetét illetően nagy különbség van a főváros és a vidék között, az utóbbi esetében sokkal rosszabb a helyzet.

Magyarországon még mindig sok a nagy intézmény, ahova a fogyatékossággal élőket bezsúfolják, pedig ezeknek a felszámolásáról ENSZ-egyezmény is született. Az is hatalmas probléma, hogy nagyon kevés az akadálymentes bérlakás, így a fogyatékossággal élőknek esélyük sincs az önálló életre.

Az EP javaslatokat fogalmazott meg a jelentés alapján, hogy a magyar állam hogyan tudna hozzáférést biztosítani a fogyatékossággal élőknek. Ezeknek a javaslatoknak a megfogadása azonban már a tagállamok döntésén múlik.

Az Önállóan Lakni, Közösségben Élni egyik kerekesszékes aktivistája, Ruskó Erika felszólalásában pontokba gyűjtötte össze a fogyatékossággal élő embereket érintő olyan problémákat, amikre megoldásokat várnak a magyar kormány és az EU részéről:

• a fogyatékossággal élőknek ne a származási családjukban vagy egy intézményben kelljen leélniük az életüket;

• a legnagyobb szükséglet, hogy legyenek akadálymentes lakások, 0-24-es személyi segítés, személyi asszisztencia és általános akadálymentesítés;

• legyen olyan állami büdzsé, amit a fogyatékossággal élők például személyi segítőkre, asszisztenciára tudnak költeni;

• bővítsék ki a támogató szolgáltatásokat, ne csak hétköznap, néhány órára lehessen őket igénybe venni;

• bővítsék a segédeszközökre vonatkozó támogatást, mert például jelenleg egy kerekesszékesnek önerőből kell fizetni egy ajtónyitó gombot;

• a 300 ezer forintos lakás-akadálymentesítési támogatás semmire sem elég, maximum arra, hogy mesterembereket hívjanak;

• legyen akadálymentes a tömegközlekedés vidéken is, és a fővárosban is pótolják a hiányosságokat;

• bővítsék a szociálisbérlakás-állományt, részesítsék előnyben a fogyatékossággal élőket az akadálymentes bérlakásoknál;

• ne legyen kikötés a szociális bérlakások megszerzésénél, hogy 3-5 évet kell élni az adott kerületben;

• töröljék el a licitálást, amely azokat részesíti előnyben, akik több hónapot előre ki tudnak fizetni.

Gy. Németh Erzsébet a felhozott problémákra reagálva azt mondta, hogy ezekre önkormányzati szinten azért nehéz megoldást találni, mert a speciális és intézményi szakellátásokat a kormány 2013-ban kivette az önkormányzatok kezéből és államosította. Ezért a legfontosabb lépés az lenne, hogy ezek újra kerüljenek vissza az önkormányzatokhoz, mert ők találkoznak az egyénekkel és az igényeikkel. Addig viszont a legtöbb problémát érintő kérdésben meg van kötve a kezük, mivel az EU-s források a kormánynál landolnak, ott döntenek a felhasználásról.

Arra viszont ígéretet tett, hogy utánanéz: jogszabályilag lehetséges-e feloldani a röghöz kötést, miszerint a fogyatékossággal élőknek 3-5 évet kell lakniuk egy kerületben ahhoz, hogy megpályázhassanak egy szociális bérlakást. Ha pedig jogszabályilag nincs ennek akadálya, akkor beszélni fog a kerületek polgármestereivel, hogy töröljék el ezt a szabályt.Ígéret hangzott el Gy. Németh Erzsébet részéről egy másik problémafelvetésre is, miszerint ha a nagy szociális intézmények fogyatékossággal élő személyek után járó kvótáját odaadnák az adott személyeknek, abból meg tudnák teremteni maguknak az önálló lakhatást. Gy. Németh Erzsébet azt ígérte, hogy ha az ellenzéki összefogás nyer a parlament választáson, akkor erre lehetőséget biztosítanak.

Lukácsi Katalin nem tudott sokat hozzáfűzni a problémafelvetéshez arra hivatkozva, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalom nem olyan régen alakult, ezért Márki-Zay Péternek még nincs kiforrott programja a fogyatékossággal élőkre nézve, de ő személy szerint azért jött, hogy „tanuljon”.

A beszélgetés moderátora megkérdezte Katrin Langensiepent, van-e esély arra, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához az EU is hozzátegyen valamit.

„Mi az EP-ben csak ellenőrző feladatot látunk el, javaslatokat fogalmazunk meg, de a nemzetállamok feladata, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozzanak. Nem titok, hogy Magyarország kormányával nem vagyunk egy hullámhosszon ezekben a kérdésekben” – mondta.

Az Európai Parlament szerint a lakhatás alapvető emberi jog, ennek megteremtésére szociális alapot biztosítanak a tagállamok részére, de az más kérdés, hogy az adott kormányok ezeket az összegeket például valóban egy nagy létszámú intézmény kitagolására fordítják, vagy építenek belőle egy drága házat.

„Egy akadálymentes lakás nem luxus a fogyatékossággal élők számára, hanem alapvető emberi jog. A német kormány is megkérdezte, hogy mit akarnak még? Erre az a válasz, hogy általános emberi jogokat. Nem segítséget kell adni, hanem az önrendelkezés jogát” – fogalmazott Langensiepen.

Németországban is probléma volt, hogy sok önkormányzati lakást privatizáltak, pedig abban az állományban van lehetőség, ami önkormányzati kézben található, ezért ő is támogatta Gy. Németh Erzsébet elképzelését, hogy a szociális szféra kerüljön vissza önkormányzati hatáskörbe.

Sok egyéb, a fogyatékossággal élő embereket érintő probléma mellett a beszélgetés végén több kerekesszékes aktivista is felvetette: arra is szükség lenne, hogy a fogyatékossággal élők ne csökkent képességű munkavállalóként kapjanak méltánytalan fizetést ugyanazért a munkáért, amit egy ép ember is éppúgy végez el.

Az ellenzék képviselői ebben egyetértettek, Katrin Langensiepen pedig azt mondta, EU-s szinten ők csak felvázolják a költségvetési javaslatot a nemzetállamok számára, egyfajta ernyőt képeznek, de ennél többet tényleg nem tehetnek, ugyanis egyelőre ez gazdasági unió, és nem szociális.

„Hogyan hozzunk előírásokat nemzeti szinten a fogyatékossággal élő emberekre, amikor még a minimálbérrel kapcsolatos elvárásokat se tudjuk átnyomni a tagállamokon?” – tette fel az este egyik legnagyobb kérdését Katrin Langensiepen.

Címlapkép: AFP

„Elnézést, mi van itt? Oltás?” - kérdeztek az Uzsoki Utcai Kórház előtt dolgozó munkások egy köpenyes, boltba igyekvő orvost.

„Igen, regisztráció nélkül lehet oltást kapni.” - válaszolta az orvos, azonban a beszélgetés további részét elnyomta a közlekedés és az oltásra várakozók zaja.

Oltási akcióhetet hirdetett a kormány november 22. és 28. között, amikor az ország kórházi oltópontjain regisztráció nélkül is fel lehet venni az első, a második, vagy a harmadik emlékeztető oltást.

Az Uzsoki Utcai Kórháznál már az első oltási napon délelőtt komoly sor alakult ki. A kórháznál két kapun keresztül lehet bejutni az oltásra, az egyiknél az 1. és a 2. oltást lehet felvenni, a másiknál a harmadikat. Az utóbbinál egy folyamatosan fogyó, de újra töltődő hosszú sor áll, az előbbinél pedig csak egy biztonsági őr, aki mindenkit feltartóztat, aki be akart jutni az épületbe. Az első és második körös oltás kapujához is sorra érkeznek az emberek, de nem oltásra, hanem különböző vizsgálatokra, aki pedig oltásra érkezik, azt is átirányítja a biztonsági őr a másik bejárathoz, mert rendszerint kiderül, hogy harmadik oltást szeretnének.

Megkérdeztük a harmadik oltásra várakozókat, hogy miért az akcióhéten oltatják be magukat.

„Igazából pont most van szabadságom, így adta magát, hogy eljöjjünk” - mondta egy fiatal pár férfi tagja, a barátnője pedig hozzátette, hogy ő pedig úgy döntött, hogy édesanyjával családilag eljön vele együtt.

A másik ok, amiért most jöttek, hogy már próbáltak egyszer időpontot foglalni az interneten, de ott nem lehetett kiválasztani a vakcina típusát, és lutrira meg nem akartak jönni, mert attól féltek, hogy ha visszautasítják a felajánlott oltást, akkor legközelebb nehezebben kapnak időpontot. Itt meg, ha most nem azt ajánlanák, amit szeretnének, még mindig lenne lehetőségük időpontfoglalással a kívánt vakcinához jutni.

Ők első két oltásnak Szputnyikot kaptak, most pedig Pfizert szeretnének vagy esetleg Modernát. Azt hallották, hogy 20 perc alatt eljut a sor vége a kapuig.

Egy idős hölgy nem rég érkezett a sorba, de elárulta nekünk, hogy épp azon gondolkodik, hogy inkább visszajön este, mert szerinte akkor kevesebben lesznek.

„Megmondom őszintén, nem kértem időpontot, mert úgy voltam vele, hogy ez kapóra jön, hogy idejön az ember és nem kell időpont” - magyarázta, bár hozzátette, hogy arra azért nem számított, hogy ekkora sor lesz.

Első két oltásnak kínait kapott, ami állítása szerint neki bevált, mert volt antitest-vizsgálaton és kiderült, hogy sok antiteste termelődött, ezért harmadiknak is azt szeretne kérni, mert úgy gondolja, az oltás „nem koktél, hogy kevergessük.”

Mindenképpen tervezte, hogy beadatja a harmadik oltást, de idáig inkább halogatta az időpontfoglalást, most viszont, hogy ennyire magas a fertőzöttek száma, úgy volt vele, hogy eljön, ha már úgyis akcióhét van.

Ekkor egy idős férfi közbeszólt és megkérdezte, hogy az első oltást is itt lehet-e kapni. Az idős férfi erős akcentussal azt mesélte nekünk miután útbaigazítottuk, hogy: nem venné fel az oltást, mert nem COVID-os és nincs semmi baja, és akkor minek oltani? De mivel külföldi állampolgár és szeretne utazni, ezért kénytelen beoltatni magát.

Egy villamosmérnök egyetemista fiú azért pont most jött oltásért, mert halasztható egyetemei órája van, és még addig szeretne Pfizert kapni, amíg van. Korábban azért nem regisztrált, mert saját bevallása szerint „lusta”.

„Két oltás megvolt, nem kerget a tatár, de hogyha van ez a lehetőség, akkor élek vele” - magyarázta.

Hozzátette, hogy most a sort látva lehet, hogy jobb lett volna mégis csak időpontot foglalni, de igazából így is „el van, mint a befőtt”, 20 perce áll sorban. Ő korábban két AstraZenecát kapott, most pedig egy Pfizert szeretne.

A sor elején álló idős, újságot olvasgató nő azért csak most jött a harmadik oltásért, mert a férje beteg, ezért nem ajánlották neki az oltást, és arra várt, hogy majd együtt mehessenek, de neki még mindig nem lehet, ezért úgy döntött, eljön most az akcióhéten.

„Én egyébként időpontra is regisztráltam, de nem ide, mert itt nem kaptam, hanem a 16. kerületbe, és ott szerdán kapnám meg. De nekem ez sokkal előnyösebb, mert közelebb van, és a 16. kerületben az mondták, hogy ha ma itt megkapom, akkor hívjam fel őket és akkor törlik az időpontom” - mesélte.

Ő eddig Pfizert kapott, most viszont Janssent szeretne, mert azzal számol, hogy úgyis szükség lesz 4. oltásra, és mivel a Janssen egydózisú vakcina, ezért hátha nem lesz szüksége majd egy 4. vakcinát is beadatni.

A Földközi-tengerbe zuhant egy F-35-ös brit vadászgép egy rutinművelet során szerda délelőtt – közölte a brit védelmi minisztérium.

A pilóta szerencsére még időben katapultált, és épségben visszatért a Királyi Haditengerészet HMS Queen Elizabeth repülőgép-hordozójára, ahol megkezdték a baleset kivizsgálását.

A brit védelmi tárca hangsúlyozta: a brit F-35-ös a Földközi-tenger nemzetközi vizein, rutinműveletek végrehajtása közben zuhant le, és más repülőgép nem volt érintett az incidensben. A minisztérium közölte, hogy a már megkezdődött vizsgálatra tekintettel egyelőre "nem lenne helyénvaló" több részlet ismertetése.

A repülőgép-hordozón 8 brit és 10 amerikai F-35-ös vadászgép van, és az elmúlt hat hónapban körülbelül 2000 fel- és leszállást hajtottak végre a HMS Queen Elizabeth fedélzetén minden komolyabb incidens nélkül.

A brit királyi légierő (RAF) három éve vette át első F-35-öseit. Nagy-Britannia hosszú távra összesen 138 "lopakodó" technológiájú - vagyis a radarfelderítés számára jórészt láthatatlan - F-35-ös vásárlására vállalt kötelezettséget, és közülük 48-at meg is rendelt a gyártótól, a Lockheed Martin amerikai repülőgép- és hadiipari csoporttól.

A Lockheed Martin korábbi tájékoztatása szerint az F-35B változat egy-egy példánya a brit rendelés időpontjában 122 millió dollárba került. A brit királyi légierő több év szünet után az F-35-ösök érkezésével tett szert ismét olyan harci repülőgépre, amely képes függőleges irányú fel- és leszállásra, és amely repülőgép-hordozóról is bevethető.

A 2008-2009-es pénzügyi válság idején hatalmasra duzzadt költségvetési deficit leszorítását célzó takarékossági program jegyében 2010 után kivonták a hadrendből és leszerelték a királyi haditengerészet korábbi zászlóshajóját, az Ark Royal repülőgép-hordozót több más hadihajóval és a hordozókról helyből felszállni képes Harrier harci gépekkel együtt.

Az RAF új F-35-ös flottájából a szerdán lezuhant gép az első, amely szerencsétlenül járt. (BBC, MTI)

Egy nap alatt három halálos lakástűzről jelent meg hír szerdán a Katasztrófavédelem honlapján.

Doboz

Szerdán dél körül érkezett jelzés a katasztrófavédelemhez, amely szerint a Békés megyei Doboz településen, a Bercsényi utcában egy családi ház hat négyzetméteres melléképületében tűz keletkezett. Hat tűzoltó egy járművel néhány percen belül kiérkezett, azonban ekkor már tűz és füst sem volt a helyszínen. A kiégett épületrészben egy ember tartózkodott, akinek az életét már nem lehetett megmenteni.

Rákóczifalva

Szerda délután háromnegyed négy körül érkezett a jelzés a katasztrófavédelemhez, amely szerint Rákóczifalván valaki napok óta nem látta egyik rokonát, ezért átment hozzá, a házban pedig egy korábbi tűz nyomai fogadták. Négy szolnoki tűzoltó egy járművel vonult a helyszínre, ahol egy kétszintes ház földszinti hálószobájában egy holttest feküdt, és kialudt tűz nyomai voltak láthatóak. Az épület konyhájában egy elpusztult kutya is volt.

Kunhegyes

Szerda kora este fél hat körül érkezett a jelzés a katasztrófavédelemhez, amely szerint kigyulladt egy családi ház Kunhegyesen, a Pósa Lajos utcában. Négy járművel 16 tűzoltó érkezett néhány perc alatt a helyszínre, akik azonnal megkezdték az oltást. A tűzoltók a száz négyzetméteres földszintes házban egy ember holttestére bukkantak. A ház előszobájában felhalmozott ruhák, papírok, hulladék, illetve a veranda és a bútorok égtek. Az ötven négyzetméteren pusztító lángokat két irányból oltották a tűzoltók. Oltás közben két PB-gáz-palackot is kihoztak az épületből.

A tüzek pontos keletkezési idejét, helyét és okát a katasztrófavédelem vizsgálja.

41 hónap börtönbüntetésre, vagyis több mint 3 évre ítélték szerdán Jacob Chansley-t, ismertebb nevén a QAnon sámánt, aki a Capitolium ostromának zászlóvivője és egyik felbujtója volt, írja a New York Times.

A szarvaskucsmában, festett arccal a szenátus épületébe rontó összeesküvéselmélet-hívőt azzal vádolták meg, hogy megzavart egy hivatalos eljárást (a szenátus ülését), ami bűncselekménynek számít. A Capitolium lerohanása miatt nagyjából 600 ember ellen indult szövetségi eljárás. A QAnon összeesküvés-elméletről itt írtunk részletesen.

Szeptemberben Chansley bűnösnek vallotta magát, és azt mondta, már megbánta, hogy betört a törvényhozás épületébe, de ő volt az, aki megakadályozta, hogy a többiek lopjanak az ülésteremből. Chansley ügyvédje szerint a férfi nem veszélyes a társadalomra, de mentális problémákkal küzd. Szerdán a tárgyaláson Chansley ismét bocsánatot kért a Capitolium megtámadásában betöltött szerepéért.

Végül 51 hónap börtönbüntetés kiszabását kérték rá a bíróságtól arra hivatkozva, hogy Chansley már jóval január 6. előtt hergelte az embereket a közösségi médiában, már két héttel az elnökválasztás vége előtt erőszakra buzdította őket. A bíróság végül 41 hónapot szabott ki.

Több tornádószerű víztölcsér is kialakult Licata városában kedden, írja a BBC. A látványos és veszélyes jelenség annak volt köszönhető, hogy Szicília déli részén erős viharok tombolnak heves esőzéssel és erős széllel. A helyi hatóságok jelentése szerint egy férfi életét vesztette.

Felfüggeszti ügyfelei ellátását a JAS Budapest Zrt áramszolgáltató cég, írja a G7.

A vállalat már október végén tájékoztatta a vevőit, hogy nem fog tudni villamos energiaellátást biztosítani részükre. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) ezért most felhívást tett közzé, hogy a cég legalább a lakosságot és az önkormányzatokat ne hagyja áram nélkül, megoldásként valószínűleg az állami MVM veszi át őket.

A G7-nek korábban nyilatkozó Arató Ferenc ügyvezető-tulajdonos szerint a cég amiatt ment tönkre, hogy nagyon megemelkedett a gáz és az áram ára is.

Ehhez még hozzájött, hogy nem a korábbi gyakorlat szerint, vagyis egy évre előre kötötték meg a szerződést az áramot szolgáltató kereskedővel, hanem év közben, csakhogy az áram árának emelkedésével a szerződésben foglaltakat nem tudták fedezni. A JAS hiába beszélt az ügyfeleinek az áram árának emelkedéséről, ők ragaszkodtak ahhoz, amiben a korábbi szerződésben megállapodtak.

Ekkor következett be a cégnél egy „technikai átállás”, miután az ügyfelek többé nem kaptak áramot, de a JAS felajánlotta, hogy visszaveszi őket a megemelt áramdíjak mellett. Ezt több ügyfél is zsarolásnak élte meg, volt, aki jogi lépéseket is tett.

Úgy tűnt eleinte, hogy ez működni fog, de a jelek szerint mégsem így lett. Arató Ferenc nem reagált a G7 újabb megkeresésére.

A JAS egyik legnagyobb vevője a fővárosi közvilágításért felelős Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.

Csináld magad szerviz szolgáltatást indít az Apple azoknak, akik inkább maguk javítanák meg meghibásodott készülékeiket.

A szolgáltatáshoz tartozik egy kézikönyv, amiben leírják, hogyan javítható otthon biztonságosan a készülék, majd meg lehet rendelni az ehhez szükséges eredeti Apple-eszközöket, alkatrészeket. A szolgáltatás közel 200 alkatrészt kínál majd azoknak, akik maguk végeznék otthon a javításokat.

A szolgáltatás először az Iphone 12 és 13 készülékek számára lesz elérhető, de utána várhatóan a Mac gépeknél is megjelenik az Egyesült Államokban. A program kezdeti szakaszában a leggyakrabban szervizelt modulokra fognak fókuszálni, például az iPhone kijelzőjére, akkumulátorára és kamerájára.

Az Apple azonban hozzáteszi, hogy ez a szolgáltatás inkább azoknak szól, akik rendelkeznek valamilyen technikai tudással, nem a teljesen laikusoknak, nekik továbbra is a hagyományos Apple-szervizeket javasolják. (Apple)

Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) mérsékelte azt a büntetést, amelyet a magyar válogatott három Európa-bajnoki mérkőzése miatt indított fegyelmi eljárás végén szabott ki, írja a Nemzeti Sport az MLSZ közleménye alapján.

A szurkolók diszkriminatív, rasszista magatartása miatt az UEFA első fokon még úgy döntött, hogy:

• három soron következő hivatalos UEFA-versenysorozatban tartott hazai mérkőzést zárt kapu mögött kell játszani, a 3. mérkőzésre vonatkozó korlátozást két évre felfüggesztik;
• a zárt kapus meccseken az „EqualGame” logót kell kihelyezni;
• 100 000 euró pénzbüntetést kell fizetnie a szövetségnek.

Az MLSZ fellebbezett a döntés ellen, mert szerintük a 60 ezer néző sportszerű szurkolása volt inkább jellemző a tornán.

Az UEFA másodfokon úgy döntött, három helyett csak két válogatott meccset kell zárt kapuk mögött lejátszani, és a második meccsre vonatkozó döntést függesztették fel két évre.

A főváros díszpolgári címet adományozott Adamis Anna dalszövegírónak, költőnek, Bíróné Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornásznak, Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színművésznek, Iványi Gábor lelkésznek, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökének és Novák Ferenc Kossuth-díjas koreográfusnak, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester Budapest napja alkalmából szerdán.

Karácsony Gergely elmondta, „olyanok kezében van a holnap kulcsa, akik ma gyakran ellenszélben tudnak maradandót alkotni, akik friss gondolatokat tudnak megfogalmazni, így sokat tesznek Budapestért”, ezért kapják ők a díszpolgári címet.

Posztumusz díszpolgári címet adományoztak Ráday Mihály Kossuth-díjas operatőrnek, Perczel Anna építésznek és Tandori Dezső Kossuth-díjas költőnek.

Pro Urbe Budapest díjat kapott Hernádi Judit és Máté Gábor színművész, Pintér Béla író, rendező, Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke, a Fészek Művészklub, valamint "Beke" Farkas Nándor, a 100 Tagú Cigányzenekar elnök-menedzsere.

Ezenkívül az ünnepi ülésen Budapest-díjat, Zalabai Gábor-díjat, Dr. Barna Sándor-emlékérmet, Papp László Budapest Sportdíjat és a Főváros Szolgálatáért Díjat is átadtak. (MTI)

A Nemzeti Nyomozó Iroda elrendelte a nyomozást annak a fővárosi ingatlannak az értékesítése miatt, amelynek ügyében Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő tett feljelentést korábban, és amelyre a Városháza tervezett eladásával kapcsolatos sajtóhírek nyomán derült fény.

Budai Gyula befolyással üzérkedés megalapozott gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, miután a sajtóban megjelent egy titokban rögzített felvétel, amelyen két férfi egy fővárosi telek megszerzéséről beszél. A felvételen a XII. kerületben egy ipari területről van szó, amelyet a Grébics Ingatlan Zrt. vásárolt meg bruttó 101 millió forintért a Fővárosi Önkormányzattól.

A kormánypárti politikus szerint a hangfelvétel és a sajtóban megjelent információk alapján megalapozott a gyanú, hogy az ismeretlen tettesek hivatalos személyt befolyásoltak, amikor elmentek a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. épületébe és ott megállapodtak egy ott dolgozó ügyintézővel, hogy segítsen megnyerni egy pályázatot, valamint ezért a segítségért kétmillió forint "előleget" is elkértek.

A Fővárosi Önkormányzat szerint az ingatlanértékesítéseket transzparensen, az elérhető legnagyobb nyilvánosság előtt, közvetítők igénybevétele nélkül, a saját gazdasági társaságukon keresztül bonyolítják le, és nyilvános üléseken döntenek, mely fővárosi önkormányzati ingatlanok értékesíthetők. Karácsonyék közleménye szerint ezt is így adták el. (MTI, Telex)

Az oltatlan pedagógusok csaknem 19 százaléka továbbra sem kéri az oltást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) belső felmérése szerint, amiről Nagy Erzsébet, a szakszervezet választmányi tagja a Spirit FM Aktuál című reggeli műsorában beszélt.

A felmérés szerint szerda reggelig 217 intézmény adatai alapján 8732 pedagógusból 1637 személy nem vállalja az oltást annak ellenére, hogy a kormány kötelezővé tette számukra.

Nagy Erzsébet azt mondta, hogy ezek a tanárok más munkát fognak keresni, ha fizetés nélküli szabadságra küldik őket. Szerinte óriási problémát jelentene, ha nem foglalkoztathatnák az oltatlan pedagógusokat: példaként említett egy 490 fős szakképző intézményt, ahol 50 személy nem szeretné beoltatni magát, így bizonytalanná válna az iskola működtetése.

Nagy Erzsébet úgy véli, hogy más munkát fognak keresni az oltást nem vállaló tanárok, ha fizetés nélküli szabadságra küldik őket, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy kiessenek a munkából és társadalombiztosítás nélkül maradjanak. (via 24.hu)

Büntetőeljárást indítottak egy román szenátor, Diana Șoșoacă ellen, mert egy oltásellenes akcióval elijesztette a pácienseket egy oltóközponttól, és az orvosokat is megfélemlítette, írja a Transindex.

A gyanú szerint Șoșoacă szeptember 8-án ment a Răchiteni (Iași megye) községben található oltóközponthoz, és állta el vakcinaellenes tüntetőkkel a központ bejáratát, miközben azt skandálták:

„Le a maszkkal! Le a maszkkal! Le a maszkkal! Börtönbe! A polgármestert börtönbe! Ne legyen oltás!”

Emiatt aznap egy embert sem tudtak beoltani. Az oltóközpontban dolgozó orvosok azt nyilatkozták a sajtónak, hogy féltették a saját és a csapatuk életét, és nagyon csalódottak voltak, amiért nem tudtak dolgozni.

A japánok attól tartanak, hogy a jövőben mozdonyvezető-hiány lesz, ezért önvezető szuperexpressz vonatot tesztelnek.

Az East Japan Railway Company által üzemeltetett 12 kocsiból álló Shinkansent automata rendszerrel szerelték fel. A teszt során egy 5 kilométeres szakaszt tett meg oda-vissza a vonat, egyelőre csak 100 kilométer/órás sebességgel. A mozdonyvezető bent ült a fülkében, de az indítást és a fékezést is az automata rendszer végezte.

A cég azért fejleszti az önvezető szuperexpresszt, mert attól tartanak, hogy a japán társadalom elöregedése miatt nem lesz elegendő mozdonyvezető. (NHK)

Rasszista gyűlöletkeltésben való bűnrészesség vádjával kezdődött per szerdán Eric Zemmour jobboldali publicista, lehetséges francia elnökjelölt ellen a párizsi büntetőbíróságon.

A vitát kiváltó megszólalásairól hazájában évtizedek óta ismert újságírónak nem először kell a bíróság előtt felelnie a kijelentései miatt. Ezúttal az ügyészség egy 2020 szeptemberében a CNews hírtelevízióban elhangzott szavai miatt indított eljárást ellene.

Egy tévévita során a publicista azt mondta a kísérő nélkül érkező kiskorú illegális bevándorlókról, hogy "nincs helyük itt, tolvajok, gyilkosok, nőket erőszakolnak meg, ezek ők, vissza kell őket küldeni, és nem is szabadna engedni, hogy idejöjjenek".

A per nyitó napján a publicista nem jelent meg a tárgyaláson. Ennek oka, hogy "szerette volna elkerülni, hogy a bíróság egy hírtelevízió stúdiójává alakuljon át" - mondta Zemmour ügyvédje, Olivier Pardo.

A publicistát támogató ifjúsági egyesület, a Génération Z (Z Nemzedék) mintegy húsz tagja a bíróság előtt a francia zászlót lengetve szurkolt Zemmournak.

„A bíróság különösen ügyelni fog arra, hogy a vita nyugodt mederben folyjon” - hangsúlyozta Delphine Chauchis bíró.

A védelem szerint Eric Zemmour egyszerűen "más szavakkal" mondta el a hatóságok aggodalmát a kísérő nélkül érkező illegális bevándorlókat illetően. A per eredetileg szeptember 8-án kezdődött volna, de a civil felperesek nagy száma miatt elhalasztották. Mintegy harminc szervezet, köztük ismert jogvédők és a kiskorúakkal foglalkozó állami szervek is feljelentést tettek Eric Zemmour ellen.

A 63 éves publicista állandó műsorát a CNews hírtelevízió szeptember közepén megszüntette, és a Le Figaro című jobboldali napilap sem teszi többé közzé a publikációit, Zemmour elnöki ambícióira hivatkozva. Jóllehet hivatalosan még nem jelentette be jelöltségét, a felmérések szerint ha most tartanák az elnökválasztást, a bevándorlásról, az iszlámról és a nemzeti identitásról vallott radikális felfogásairól ismert Zemmour a második fordulóba is bejutna, maga mögé utasítva Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés jelöltjét. A kampánystábja szerint Zemmour december elejére tervezi első kampánynagygyűlését. (MTI)

„A számok meredeken emelkednek, a járvány tombol. Napi 178 halott, az heti ezer – egy falunyi - akkor, ha a számuk nem emelkedik tovább. De fog. 565 lélegeztetett beteg az legalább másfélszer, inkább kétszer annyi súlyos állapotú beteget jelent, aki már intenzív ellátásra szorulna - ha lenne számára hely” - írja a Magyar Orvosi Kamara a honlapján.

Azt is írják, hogy a diagnosztizált új fertőzöttek több, mint egytizede kórházi felvételre szorul – azaz sokkal több fertőzött lehet, pedig már most óriási a teher a kórházakon és a mentőszolgálatokon.

„Gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe az sürgősségi osztályok, újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a COVID ellátáshoz, ide szemészeket, urológusokat, sebészeket és ezen osztályok nővéreit átvezényelve” - mondják.

Nem csak a sürgősségi osztályok, de az intenzív osztályok (ITO) is folyamatosan telítődnek, hiába nyitnak egyre többet. A Magyar Orvosi Kamara szerint ugyanakkor ez nem nagy meglepetés, ugyanis a lelassuló oltáskampányon kívül nem történt érdemi megelőző intézkedés. A MOK szerint pedig az intenzív osztályok egy ponton túl racionálisan nem bővíthetők tovább.

„A most kijött miniszteri rendelet 20 intenzív ágyra 1 szakorvost (őszintén reméljük, aneszt-ito szakorvost), egy orvost (bármilyet?!) és 5 nővért ír elő minimumfeltételként. Az utasítás a nővérektől elvárt tudást sem részletezi, emellett szemérmesen hallgat a szükséges gyógytornászokról, fizioterapeutákról, a sokszor túlsúlyos betegek mozgatásához, forgatásához szükséges további személyzetről. 4 betegre egy nővér – négyágyas szoba esetén 1 nővér/szoba. Kisebb szobák esetén nem jut nővér mindenhova.”

„Mindez a szakmai standardok, előírások súlyos felhígítását jelenti, valódi intenzív ápolás helyett megfeszített rohanást. A legnagyobb baj mégis az, hogy az előző hullámban több helyen ezt az arányt sem tudták tartani, s most is egyre inkább ez a veszély fenyeget. A végeredmény akkor is a lélegeztetett betegek nemzetközi összehasonlításban is igen nagy arányú halálozása volt – most sem lesz ez másként. A szakma véleménye szerint pedig a magas halálozás nem a gépek, nem az orvosok, hanem a nővérek, szakdolgozók hiányával magyarázható.”

A MOK azt is kiemeli, hogy Magyarországon az ügyeleti díjakat mindmáig nem rendezték, így a túlhajszolt személyzet éjjel és hétvégén, ünnepnapokon a normál óradíjánál is kevesebbért küzd a rájuk bízott életekért. Szerintük a szakdolgozói béremelés messze elmaradt mind az elvégzett munka társadalmi jelentőségétől, mind az orvosokétól.

A MOK azt is felrótta, hogy mindebből szinte semmi nem hallatszik ki az egészségügy falain kívülre, ezért az emberek nem vesznek tudomást a járványról, és például maszk nélkül járnak focimeccsre.

„Van valami súlyosan disszonáns abban, ha valaki otthonától távolra vezényelve, megkérdőjelezhető körülmények között elhelyezve napi 12-24 órákat megfeszítve dolgozik a betegek ellátásán, miközben mások korlátozásoktól mentesen járnak tömegesen szórakozni, kikapcsolódni - potenciálisan fertőzni és megfertőződni” - fogalmaznak.

A MOK arra kérte a kormányt, ha nem akar karácsonyra sok halottat, hogy:

• rendezzék az ügyeleti díjazást
• emeljék meg érdemben a szakdolgozói béreket
• kezdjék meg az egészségügy problémáinak érdemi kezelését
• de legfőképpen: lassítsuk le együtt a betegek számának növekedését, a kórházak elözönlését, különben nagyon szomorú karácsonya lesz rengeteg családnak!

Ehhez pedig az kell, hogy:

• legyen kötelező a maszk minden zárt közösségi térben (bevásárlóközpontok, boltok, mozik, színházak, stb.)
• szüntessék be a tömegrendezvényeket, ne csak a szakmai orvoskongresszusokat
• kössék tartalommal megtöltött védettségi igazolványhoz (megfelelő számú oltás felvétele hat hónapon belül) vagy friss negatív PCR teszthez a belépést a nem létfontosságú helyekre (szórakozóhelyek, éttermek, színházak, mozik)
• támogassák a távmunkát, home-office-t
• és egyénileg távolságtartás, kézmosás.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség szerdán vádiratot nyújtott be a bíróságra azzal a 22 éves férfival szemben, aki a vád szerint Európa lakosságának megfélemlítését célzó terrorcselekmény elkövetésére készült Magyarország területén, olvasható az ügyészség közleményében.

A vádirat szerint a most 22 éves férfi 2020 júniusában egy budapesti mecsetben felvette az iszlám vallást, 2021. év tavaszára pedig már az iszlám radikális, dzsihádista irányzatának követője és az Iszlám Állam terrorszervezet támogatója lett. Később esküvel hűséget is fogadott az Iszlám Állam terrorszervezetnek úgy, hogy saját maga elkészítette a terrorszervezet zászlaját, amit az otthona szobájának falára tűzött, majd elmondta a kifejezetten ebből a célból beszerzett angol nyelvű eskü-szöveget.

A terrorszervezet támogatásának jegyében a 22 éves férfi a vád szerint egy merénylet végrehajtását tervezte, és ehhez a lehetséges célpontokat, valamint az elkövetés módját kereste.

A vádlott ennek során tudatosan, iszlamista terrorizmussal kapcsolatos tartalmakat keresett, illetve töltött le az internetről. Emellett 2021. március és május között több személlyel folytatott kommunikációt különböző online felületeken terrorcselekmények elkövetéséről.

A vádlott 2021. május elején az egyik felhasználótól szöges csőbomba házi elkészítésével kapcsolatos írásos anyagokat és tanácsokat kapott, amely alapján megkezdte a csőbomba legyártásához szükséges anyagok beszerzését. Ennek során egy webáruházból megrendelt egy távirányítót. 2021. május végén pedig szintén az online térben, egy másik beszélgetőpartnerével abban állapodott meg, hogy közösen, egyidőben követnek el nagy hírértékkel bíró, egész Európa lakosságának rettegését kiváltó merényletet úgy, hogy a vádlott autóval a siófoki sétányon a turisták tömegébe hajt, eközben társa pedig Budapesten követ el - majd a vádlott által elkészített csőbombával - bombamerényletet.

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2021. június 1-jén a Terrorelhárítási Központ közreműködésével elkapták a férfit.

Erről videó is készült:

A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a férfival szemben terrorista csoportban történő elkövetés érdekében megvalósított terrorcselekmény előkészületének bűntette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre. A nyomozó ügyészség arra tett indítványt a vádiratban, hogy a bíróság a vádlottat fegyházbüntetésre ítélje és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét zárja ki.

A vádlott jelenleg is letartóztatásban van.

Koronavírus-betegség következtében a napokban elpusztult három hópárduc a nebraskai Lincoln Gyermek Állatkertben.

Az állatkert pénteken a Facebookon számolt be Ranney, Everest és Makalu haláláról. A hópárducok októberben fertőződtek meg koronavírussal, az állatkert azonban nem tudta kideríteni, hogyan kerültek kapcsolatba a fertőzéssel. Az állatorvosok szteroidokkal és antibiotikumokkal kezelték őket, de nem sikerült megmenteni az életüket.

Az állatkert két szumátrai tigrise, Axl és Kumar ugyancsak fertőzött lett, de meggyógyultak. Az állatkert az állatok betegsége alatt is fogadott látogatókat.

Amerika-szerte számos hópárduc és más állat kapta el a koronavírus-fertőzést a pandémia alatt. Sok állatkertben be is oltották az állatok nagy részét a vírus ellen. A Lincoln állatkert nem közölte, hogy náluk oltották-e az állatokat koronavírus ellen. (MTI)

Körülbelül 50 bevándorló tört át a fehérorosz határon egy kis falunál, Starzynánál, a lengyel rendőrségi vasárnapi jelentése szerint.

A lengyel rendőrség az összes határsértőt elfogta és visszavitte a határra. A lengyel rendőrség jelentései szerint csak a szombati napon összesen 223 alkalommal kísérelték meg a bevándorlók a határátlépést. Arra számítanak, hogy lesz egy nagyobb próbálkozás is.

Hétfő óta folyamatosan feszült a helyzet a belarusz-lengyel határon. Aznap több ezer iraki, szíriai és jemeni menekült indult neki a határnak, azzal a céllal, hogy átjussanak az európai uniós országba. A lengyel határőrök útjukat állták, a fehérorosz hadsereg nem engedi vissza őket, így azóta a senkiföldjén táboroznak, és rendszeres időközönként megpróbálnak átjutni valahogyan, egyelőre sikertelenül. (Reuters)

Három embert martak halálra skorpiók Egyiptomban, több mint 450 embert pedig megsebesítettek, miután egy vihar elől Aswan város utcáira és házaiba menekültek az állatok.

A Nílus közelében pénteken heves zivatar volt jégesővel, az erős esőzéseknél pedig egyébként is általános jelenség, hogy skorpiókat és kígyókat mos ki az utcákra a víz.

Az orvosok csípés elleni szerekkel készültek fel, de az embereket arra kérik, hogy ne hagyják el az otthonaikat, és különösen ne menjenek fás területekre. A skorpióméreg kevesebb mint egy órán belül halálos lehet. (BBC)

Meghalt három beteg Bulgáriában egy kórház COVID-19 osztályán vasárnap reggel, mert az egyik páciens a kórteremben gyújthatott rá egy cigire, írja a Reuters.

A három betegből kettőt már holtan találtak a tűzoltók, egyet pedig súlyos égési sérülésekkel kezeltek a kórházban, de végül ő is meghalt. A tűzoltók szerint a tüzet egy beteg által használt cigaretta okozta. A szomszédos szobában lévő hat beteget áthelyezték a kórház egy másik részlegére.

Az alacsony átoltottságú Bulgáriában körülbelül 8000 embert ápolnak kórházban koronavírussal, közülük 700-an vannak intenzív osztályon.

Országszerte többfelé magas a légszennyezettség a szálló por miatt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vasárnap közölt adatai alapján Sajószentpéteren veszélyes a levegő minősége. Putnok, Kazincbarcika, Miskolc, Nyíregyháza, Százhalombatta, Tököl és Dunaújváros levegőjét egészségtelennek minősítették a magas szállópor-koncentráció miatt.

További tizenhárom településen - köztük a fővárosában - kifogásolt a levegőminőség.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat légszennyezettségi előrejelzésében azt írta: vasárnap még romló tendencia valószínű. Némi változást a hétfőtől megélénkülő északkeleti szél hozhat, amelynek hatására az ország nagyobb részén javul, a Dunántúl északi felén azonban valamelyest romlik a levegő minősége. Kedden az élénk délkeleti szél hatására várhatóan tovább javul a levegőminőség. Szerdától viszont ismét anticiklonális hatások alakítják az időjárást, emiatt újból romlásnak indul a levegőminőség.

A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: az elfogadható, a kifogásolt, az egészségtelen, valamint a veszélyes minősítést.

Az NNK korábban arra figyelmeztetett, hogy a rossz levegőminőség miatt a légzőszervi betegségben szenvedők tünetei súlyosbodhatnak. Ahol veszélyes a levegőminőség, ott azt tanácsolják, hogy a gyerekek, a várandós nők, az idősek, a krónikus légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségben szenvedők kerüljék a szabadban tartózkodást. (MTI)

1100 román iskolában és óvodában egyetlen pedagógus sincs beoltva, derül ki a román oktatási minisztérium által közzétett listából.

Az adatok szerint mindössze 2300 intézményben van a munkaközösségben 100 százalékos átoltottság, pedig a román szabályozás szerint a jövő héten csak azokban az iskolákban és óvodákban indulhat el a jelenléti oktatás, ahol a munkaközösség legalább 60 százaléka be van oltva.

Ennek értelmében a tanintézmények 71,8 százalékában indulhat a jelenléti oktatás Romániában a jövő héttől. (Transindex)

Kiskorú lányt kényszerített prostitúcióra hónapokon keresztül egy ceglédi férfi, a rendőrök elfogták, közölte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság vasárnap.

A police.hu-n azt írták: a lány segítséget kért a rendőröktől, mivel a 39 éves férfi fenyegetésekkel, bántalmazásokkal prostitúcióra kényszerítette. Elmondta, hogy a férfi barátnője egy internetes társkereső oldalra - idősebbnek feltüntetve - regisztrálta őt, és a hirdetésre jelentkező férfiak igénye szerint segített megszervezni a találkákat. A férfiaktól kapott pénzt a lány futtatója minden alkalommal elvette tőle.

A rendőrök november 9-én elfogták a férfit és élettársát. Az azóta letartóztatott férfi és szabadlábon védekező 19 éves élettársa ellen emberkereskedelem és kényszermunka megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás. (MTI)

Megkezdődtek az általános választások Bulgáriában, ahol idén már harmadszor szólítják az urnához a mintegy 6,7 millió szavazásra jogosultat, hogy a koronavírus-járvány közepette megválasszák az ország új parlamentjét és új elnökét.

Az áprilisi és júliusi sikertelen választások után ez már a harmadik kísérlet a 240 törvényhozó megválasztására, akik az Európai Unió legszegényebb országát hivatottak kivezetni az egészségügyi és a gazdasági válságból.

Az AP amerikai hírügynökség által idézett elemzők szerint alacsony részvétel várható, mert az emberek tartanak a koronavírus terjedésétől, alacsony az oltási hajlandóság és politikai apátia tapasztalható a két előző sikertelen választás miatt.

Az Európai Unióban a legkevésbé átoltott balkáni országban, ahol a felnőtt lakosság kevesebb mint egyharmada kapta meg mindkét adag védőoltást, a héten jelentések szerint egy nap alatt rekordmagas - háromszázharmincnégy - halálos áldozata volt a SARS-CoV-2 nevű vírus okozta Covid-19-betegségnek.

A 2021. április 4-én tartott, "rendes" parlamenti választások után egyik pártnak sem sikerült kormányt alakítania. A 2021. július 11-i előrehozott parlamenti választásokon a 2020 februárjában alakult Van Ilyen Nép párt szerezte meg a legtöbb, 65 mandátumot, kevéssel megelőzve a 63 képviselői helyhez jutó, kisebbségben kormányzó Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) pártot; a Bolgár Szocialista Párt 36, a Demokratikus Bulgária nevű, Európa-barát zöld párt 34, a törökök és muszlimok Mozgalom a Jogokért és Szabadságért pártja 29, a Talpra! Maffia, Takarodj! platform 13 képviselői helyhez jutott. Miután a széttöredezett pártstruktúrát eredményező választásokat követően három próbálkozás után ismét nem sikerült kormányt alakítani, új választásokat kellett kiírni. A kormány élén ügyvivőként 2021. május 11. óta Sztefan Janev független politikus áll.

Az ország történetében most első alkalommal tartanak egyszerre elnök- és parlamenti választásokat. Az államfői posztra a legnagyobb esélye a hivatalban lévő Rumen Radevnek van.

A mintegy 30 ezer szavazóhelyiség közép-európai idő szerint 19 órakor zár. (MTI)

Nem zárhatnak be a benzinkutak azért, mert a benzin árának befagyasztása miatt veszteséges nyitva tartaniuk, olvasható egy szombat éjszaka megjelent kormányrendeletben, amit a hvg.hu vett észre.

A kormányrendelet arról is rendelkezik, hogy ha a kút nem tudja 48 órán keresztül kiszolgálni a fogyasztókat, akkor köteles üzemszünetet hirdetni, amelynek ideje alatt egyéb kereskedelmi tevékenységet sem folytathat.Más okból viszont nem hirdetethet üzemszünetet és a nyitvatartási időt sem rövidítheti. Ez azt jelenti, hogy a kutak nem zárhatnak be csak azért, mert veszteséges őket nyitva tartani, miután Gulyás Gergely bejelentette, hogy november 15-étől három hónapra 480 forinton befagyasztják a 95-ös benzin és a dízelolaj árát.

Aki ezt megszegi az 100 000 és 3 millió forint közti pénzbírságra számíthat, ismétlődés esetén pedig egy nap és fél év közti eltiltásra. Ha pedig eltiltás történik, akkor Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kijelölhet egy másik, „a lakosság igényeinek kielégítésére alkalmas nyilvántartott szolgáltatót az érintett üzemanyagtöltő állomás üzemeltetésére”, és ilyenkor „az érintett üzemanyagtöltő állomás épülete és tárgyi eszközei ideiglenesen a kijelölt nyilvántartott szolgáltató birtokába kerülnek.” A jogosult azonban nem jogutódja az üzemeltetés alól kitiltott cégnek, ha viszont károkat okoz az üzemeltetés alatt, azt neki kell megfizetni.

A benzinkutak üzemeltetőinek írásban be kell jelenteniük, ha más kutak bezárása vagy eltiltása esetén azok üzemeltetésére vállalkoznak, ehhez az anyagi, technikai és ellátási képességük és az engedélyük megvan.

Észrevétlenül utazott körülbelül 150 kilométert egy több mint kétméteres piton egy vitorlás fedélzetén Florida Keys-nél.

A vitorlás legénysége a zuhanyzóban talált rá az állatra, amikor kikötöttek pénteken a Marco szigeten.

Májusban is elfogtak egy utazni vágyó kétméteres pitont egy hajón, akkor Miamiban. (Guardian)

Életének 88. évében szombaton meghalt Wilbur Smith dél-afrikai író, jelentették be az író hivatalos weboldalán.

A közlemény szerint Smith fokvárosi otthonában, váratlanul hunyt el.

Az 1933-ban Zambiában (akkori nevén Észak-Rodéziában) született író nevéhez számos, Afrikában játszódó kalandregény fűződik, több könyvét meg is filmesítették, többek között Burning Shore (magyarul: Lángoló part) című, nagy sikerű bestsellerét. Első regényét 1964-ben publikálta, When the Lion Feeds (magyarul: Amikor az oroszlán zabál) címmel. (MTI)

Legalább 68 fogvatartott meghalt, 25-en pedig megsérültek egy ecuadori börtönben, amikor péntek este verekedés tört ki rivális bandák között, közölte szombaton az ecuadori főügyészség.

A közösségi médiában terjedő felvételeken az látszik, hogy miután a bandatagok összeverekedtek, a sérülteket az udvaron még élve égették el. Más videókon a fogvatartottak segítségért könyörögtek, miközben lövések és robbanások dördültek a háttérben.

Guayas tartomány kormányzója szerint a verekedést azt váltotta ki, hogy szabadon engedték a korábbi bandavezért, ezért most többen is az ő posztjára pályáznak.

A legutóbbi hasonló vérengzés a litorali büntetés-végrehajtási intézetben volt, ugyanabban a börtönben, ahol egy hónappal korábban legalább 119 rab vesztette életét az ország valaha volt leghalálosabb börtönlázadásában. Csak ebben az évben több mint 280 rab hunyt el ennek köszönhetően. (Guardian)

Szakadékba zuhant egy személygépkocsi az M1-es autópálya Budapest felé vezető oldalán szombat este Tatabánya közelében, a sofőr a helyszínen életét vesztette, két utasa megsérült - közölte a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.

Mint írták, a személygépkocsi letért az útpályáról, majd a jobb oldali szalagkorlátot átszakítva, több métert zuhanva egy szakadékba esett.

A rendőrség tájékoztatása szerint a gépkocsiban hárman utaztak. Az autót vezető férfi a helyszínen meghalt, a jármű egyik utasa könnyebb, a másik súlyos sérülést szenvedett, őket a mentők kórházba szállították.

Véletlenül leadott lövés végzett egy lengyel katonával, aki Lengyelország Fehéroroszországgal közös határán teljesített szolgálatot, közölte szombaton este Stanislaw Zaryn, a titkosszolgálatokat felügyelő lengyel miniszter szóvivője a Twitteren.

Az illetékes szerint a lövést egy lengyel szolgálati fegyverből adták le.

„Az előzetes vizsgálati eredmények szerint lövést adtak le egy katonai fegyverből, aminek következtében egy katona életét vesztette, a történtekhez harmadik személynek nem volt köze” - olvasható a katona parancsnokának közleményében, amelyet Zaryn a mikroblogján közzé tett.

Hétfő óta folyamatosan feszült a helyzet a belarusz-lengyel határon. Aznap több ezer iraki, szíriai és jemeni menekült indult neki a határnak, azzal a céllal, hogy átjussanak az európai uniós országba. A lengyel határőrök útjukat állták, a fehérorosz hadsereg nem engedi vissza őket, így azóta a senkiföldjén táboroznak, és rendszeres időközönként megpróbálnak átjutni valahogyan, egyelőre sikertelenül.

A kialakult helyzet miatt csütörtökön ülésezett az ENSZ Biztonsági Tanácsa, utána pedig több nyugati ország azzal vádolta meg a fehérorosz vezetést, hogy ők szervezték a lengyel határnál kialakult válságot. A válság kirobbanása óta a nyugati országok politikusai közül többen is pedzegették Moszkva szerepét, hiszen Lukasenka Putyin kegyeltje, és ez különösen igaz a legutóbbi elcsalt választások óta, amikor csak komoly erőszakkal sikerült elfojtani a demokráciáért tüntető ellenzéki megmozdulásokat. (MTI)

Elfogadták szombat este az új globális klímaegyezményt az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban rendezett 26. ülésén (COP26) résztvevő 197 ország küldöttei.

A csaknem kétheti tárgyalássorozat után, a tervezett péntek esti határidőnél egy nappal később, komoly kompromisszumokkal jóváhagyott megállapodás a Glasgow-i Klímaegyezmény (Glasgow Climate Pact) címet viseli.

Ez az első globális környezetvédelmi megállapodás, amely konkrétan megnevezi a szenet olyan fosszilis fűtőanyagként, amelynek használatát az energiatermelésben hosszú távon csökkenteni kell. Ez is kompromisszumos megoldás azonban. Az eredeti határozattervezetben ugyanis a szénfelhasználás szakaszos megszüntetése (phase out) szerepelt, ám az utolsó pillanatban, India szombat este előterjesztett kifogása nyomán a végleges szövegbe ehelyett a szakaszos csökkentés (phase down) kifejezés került.

Az indiai kormány képviselője azzal indokolta a váratlan intervenciót, hogy a fejlődő országok előtt álló legfontosabb feladat még mindig a szegénység felszámolása, emiatt nem tudnak ígéretet tenni a szén és általában a fosszilis üzemanyagok termelésének, használatának, illetve használatuk támogatásának teljes megszüntetésére.

A határozat elfogadásának többórás, éjszakába nyúló szombati procedúráján számos ország - főleg kis karibi és csendes-óceáni szigetállamok, amelyeket a tengerszint emelkedése elöntéssel fenyeget, de az európai országok közül például Svájc képviselője is - súlyos fenntartásainak adott hangot az egyezmény szövegének módosítása miatt.

Alok Sharma, a brit kormány volt üzleti, energiaügyi és iparstratégiai minisztere, aki a vendéglátó Nagy-Britannia képviseletében a glasgow-i COP26-értekezlet elnöki tisztségét töltötte be, könnyek között kért elnézést a utolsó pillanatban eszközölt szövegbeli változtatások miatt.

Kérte ugyanakkor, hogy a résztvevők ennek ellenére fogadják el a megállapodást, mondván: életfontosságú a kidolgozott klímaegyezmény integritásának megóvása annak érdekében, hogy közelebb kerüljön a fő célkitűzés teljesítése, vagyis az, hogy a globális felmelegedés mértéke ne haladja meg a 1,5 fokot.

Az ENSZ által a glasgow-i értekezlet elé kitűzött célok között szerepelt:

• a kötelezettségvállalás a globális széndioxid-kibocsátás 50 százalékos csökkentésére 2030-ig,
• évente 100 milliárd dolláros pénzügyi segély a fejlett ipari országok részéről a fejlődő térség számára,
• és annak biztosítása, hogy e finanszírozás fele a klímaváltozás legsúlyosabb hatásainak kivédését szolgálja a fejlődő országokban.

António Guterres, az ENSZ főtitkára ugyanakkor szombat este, a glasgow-i COP26-értekezletet bezáró nyilatkozatában elismerte, hogy ezek a célok a skóciai nagyvárosban tartott tanácskozáson nem teljesültek. Hozzátette mindazonáltal, hogy az értekezlet "megteremtette az előrelépés alapjait".

A szombaton elfogadott egyezmény alapján a résztvevőknek 2022 végéig még erőteljesebb terveket kell kidolgozniuk arra, hogy miként kívánják teljesíteni a szennyezőanyag-kibocsátás 2030-ig vállalt csökkentését.

A múlt hétfőn kezdődött értekezleten - a végleges egyezmény szövegének módosításától függetlenül - 65 résztvevő ország kötelezettséget vállalt arra, hogy megszünteti a szén felhasználását energiatermelésre, és mindegyik fejlett ipari gazdaság vállalta azt is, hogy még az idén befejezi a széntermelés és a szénfelhasználás állami támogatását.

Megállapodás született egy 20 milliárd dolláros alap létrehozásáról is a tiszta energiaforrásokra történő átállás finanszírozására.A Downing Street szombaton késő este ismertetett összegzése szerint a nettó karbonsemlegesség elérésére kötelezettséget vállaló országok részaránya a globális hazai össztermék (GDP) értékén belül immár eléri a 90 százalékot, jóllehet ez az arány még csak 30 százalék volt, amikor Nagy-Britannia 2019-ben átvette a COP soros elnöki tisztségét.

A glasgow-i klímacsúcs egyik váratlan fejleményeként a héten kétoldalú klímavédelmi együttműködésről állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.

Az egyezményről szóló kormányközi deklarációban Washington és Peking kötelezettséget vállalt arra, hogy gyorsított ütemben lép fel a klímaválsággal szemben "a kritikus 2020-as évtizedben", emellett többoldalú konstrukciók keretében - köztük az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményén belül - is együttműködik egymással a klímaváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése végett.

A közlemény kiemelte, hogy az Egyesült Államok 2035-re száz százalékban mentesíteni akarja áramtermelését a széndioxid-kibocsátástól, Kína pedig a 15. ötéves terv időszakában csökkenti a szénfelhasználást, és minden tőle telhetőt megtesz e folyamat felgyorsítására.

A skóciai nagyvárosban zajló COP26-értekezlet ugyancsak nagy horderejű vállalásai közé tartozik az a 135 ország által aláírt megállapodás, amelynek alapján 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát.Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 90 százaléka.

Ugyancsak széleskörű megállapodás jött létre a résztvevők között a szén-dioxidnál jóval erőteljesebb üvegháztatást kifejtő metángáz kibocsátásának jelentős csökkentéséről 2030-ig.

Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök a COP26-értekezlet szombat éjjeli zárása utáni nyilatkozatában úgy fogalmazott: a találkozó eredményei "életben tartják" azt a célkitűzést, amelynek alapján 1,5 fokra kell korlátozni a globális felmelegedés mértékét. Johnson szerint rengeteg még a tennivaló, de ő abban bízik, hogy a glasgow-i COP26-értekezletre a globális klímaváltozás végének kezdeteként tekint majd vissza az utókor. (MTI)

„Minden negyedik nő elvetél. Nem is tudom, hányszor mondtam már ki ezt a mondatot.”

„Ez sajnos nem egy élő terhesség. Sajnos, sajnos, sajnos. Mint mondtam, nem egy élő terhesség.”

„Ha kivizsgálásra érkezem és megtudják: gyereket szeretnék, az összes orvos azzal kezdi: maga öreg.”

A vetélésről, abortuszról és a krónikus terhességi esetekről rendezett Csábi Anna egy egyszerre megrázó és szórakoztató darabot Minden negyedik címmel, amit november 8-án mutattak be a Radnóti Tesla Laborban.

A színpadon hét különböző korú, és különböző élethelyzetben lévő nő meséli el a történetét arról, hogy hogyan vesztette el a magzatát vagy vették el tőle azt a lehetőséget, hogy gyereke lehessen.

A színpadon ott van:

• a fiatal lány, akit az exbarátja kényszerített arra, hogy vetesse el a magzatot,
• a nő, akinek három abortusza volt, majd a negyedik terhességénél közölték vele, hogy a gyermeke 99 százalékos eséllyel betegen fog születni, ezért vetesse el,
• a fiatal nő, aki kétszer elvetélt,
• a nő, aki sosem akart gyereket, mégis terhes lett,
• és a nő, akinek minden vágya egy gyermek, de a kora miatt nem jön össze neki.

Az elmesélt történetek pedig nem véletlenül életszagúak. A színészek között is van több olyan, aki átélt hasonló veszteséget, de a darab minden elemében más nőkkel megtörtént eseményekkel operál.

Az úgynevezett perinatális veszteségekről nem csak a nők beszélnek keveset, de úgy általában a társadalom szeret mélyen hallgatni, amikor valakinek a vetéléséről van szó, és elintézni annyival, hogy „majd lesz másik.” A magzatukat elvesztő nők ezt viszont nagyon máshogy élik meg, úgy érzik, elvesztették a gyereküket, még akkor is, ha az a magzat csak szedercsíra állapotban volt.

„Kisebb volt, mint egy alma magja, de attól vált gyerekké, hogy én többet láttam bele” - hangzott el az egyik szereplő szájából.

Ahogy a hét nő elmeséli egymásnak a történetüket, a szereplők kétféleképpen reagálnak: vagy azt testesítik meg, amit ilyenkor általában a társadalom szokott reagálni, vagy pedig azokat a nőket, akik maguk is átestek ilyenen, ezért támogatást tudnak nyújtani.

A darabnak van egy „nők egymás között hangulata”, ami egyáltalán nem a férfiak kizárását jelenti, hiszen a férfi szemszög is megjelenik a darab során, csupán azt az üzenetet hordozza magában, hogy a vetélésen, abortuszon átesett nők nincsenek egyedül. Különösen erős a darabban, hogy nem pusztán azon nőknek az érzéseit jeleníti meg, akik önhibájukon kívül elvetéltek, hanem látjuk annak a nőnek a szemszögét is, aki abortuszra megy, ahogy arról is többször szó esik, hogy nem minden nő feltétlen úgy éli meg a terhességet és a gyermekvállalást, mintha az a világ legfantasztikusabb dolga lenne.

A darab azt mondja ki, hogy OKÉ az, ha gyászt érzel az elvesztett magzatod miatt, OKÉ az, ha nem állsz készen arra, hogy anya legyél, OKÉ az, ha úgy döntesz, hogy nem tudsz gyermeket vállalni.Ezek viszont egységesen mind traumát jelentenek, ahogy a darab mondja „dobozokat”, amiket a nők egy életen át cipelnek, ha nem gyászolják meg és nem dolgozzák fel. Ehhez pedig a Minden negyedik azt a megoldást kínálja, hogy: beszéljünk róla, mert akkor könnyebb lesz.

A színdarab nem csak a perinatális veszteségekkel kapcsolatos tabukat, hallgatást kívánja megdönteni, hanem azt is megmutatja, hogy mennyire érzéketlenek tudnak sokszor lenni az egészségügyi dolgozók. A darabban ez mantraszerűen tér vissza, hol úgy, hogy a hangszóróból halljuk az orvosok közömbös, szakzsargonokat használó beszédét, hol a színpadon egy orvost játszó nő testesíti meg mindezt a kellemetlenségét, amit egy terhes vagy frissen elvetélt nő a nőgyógyásznál átél.

Ennek a megnyilvánulása lehet pusztán érzéketlenség, de lehetnek akár durva megjegyzések a nő korát, az abortusz tényét, vagy a vetélést illetően. Erről mi is írtunk egy cikket, ahol nők beszélnek arról, hogy mennyire megnehezítette a gyászfolyamatot az, ahogy a kórházban velük és a magzatukkal bántak, de Enyedi Ildikó is a napokban vallott arról elvesztett újszülöttje kapcsán, hogy mennyire embertelenek a körülmények.

A darab egyébként az egészségügyi dolgozókra is kitér, és megmagyarázza, hogy mi állhat egy rosszul megválasztott szó, vagy a közömbös, elidegenedő stílus mögött, tehát egyáltalán nem cél az egészségügyi dolgozók kipécézése.

Levendula Lilla, a várandósságokhoz kapcsolódó veszteségeket kísérő gyászra szakosodott tanácsadóként indított nagyjából másfél évvel ezelőtt egy kampányt, amivel érzékenyíteni szerette volna az egészségügyi dolgozókat. A darab kapcsán azt mondta a 444-nek, hogy lát pozitív változást az elmúlt időben. Például a járvány alatt a 20. hét alatti magzatok megszülésénél nem lehetettek jelen az apák, ugyanis a szabályozás szerint a 20. hét alatt nem számít szülésnek, azonban több kórházban is becsempészik az apukákat, hogy a párjuk mellett lehessenek és el tudjanak búcsúzni. Szintén sok helyről hallani, hogy emléklapokat adnak a magzatukat elvesztő anyáknak.

Nyomasztó, de szórakoztató

A darab egyik legnagyobb erőssége, hogy bár borzalmas, nyomasztó dolgokról esik benne szó, mégis képes megnevetetni a közönséget. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a szereplők néha úgy próbálják meg átvészelni az átélt traumákat, hogy viccet csinálnak belőle, de a darabban lévő zenés, ironikus betétek is kifejezetten szórakoztatóak.

Ennek ellenére a darab nyilván bővelkedik könnyfakasztó jelenetekben, ilyen például a „krónikus esetek” rész, amikor az egyik színész elmeséli, hogy a vizsgálat során közölte vele az orvos, hogy túl vastag a méhlepény, ezért a gyermek valószínűleg olyan rendellenességgel születne, amibe 4 éves kora előtt belehalna, ezért azonnal el kell vetetni. Ez az eljárás pedig úgy tűnik, hogy a kórházban mesterséges módon beindítják a szülést, majd amikor a gyerek megszületik egy méreginjekciót fecskendeznek a szívébe.

„Úgy készültem a kórházba, mintha szülni mennék, csak éppen meghalni mentünk” - mondta a nő.

Azonban, amikor a kórházban alá kellett volna írnia, hogy ez az ő döntése és saját felelősségre vállalja a műtét, akkor ezt megtagadta. A nő többször elmondja, hogy az Üllői úton zokogva maradt egyedül ezzel a problémával, mígnem talált egy orvost, aki azt javasolta neki, tartsa meg a gyereket, még akkor is, ha csak 1 százalék esély van arra, hogy egészségesen jön a világra. Végül az az egy százalék nyert.

A darab végén Tordai Teri személyében megjelenik egy idős nő, aki arról mesél az unokájának, hogy az ő idejében is volt abortusz, mivel senki nem beszélt arról, hogy védekezzenek. Az orvosok akkoriban a fiúkat hibáztatták a nem kívánt terhességekért, de az idős nő felteszi a kérdést, hogy ki a hibás, egyáltalán hibás-e bárki?

A színdarab nem csak arra fut ki, hogy a nők kibeszélhessék magukból a bánatukat, hanem terápiás jellege is van. A darab végén a nők szimbolikus babáktól, a meg nem született magzataiktól elköszönnek, és feloldozást nyernek.

A Minden negyedik november 22-én és december 22-én tekinthető meg a Radnóti Tesla Laborban.

Ha a gyermekvállalással kapcsolatban információra van szüksége vagy csak megosztaná valakivel a traumáját, akkor hívja az Emma Vonalat, a 06-70-622-3346 számon.

Turi György felfüggesztette alelnöki tevékenységét a Magyar Úszó Szövetségben (MÚSZ) - tudatta az MTI-vel a szövetség csütörtök délután.

A MÚSZ arról egyúttal arról is tájékoztatta a hírügynökséget, hogy Turi György edzői munkásságát kivizsgálandó öttagú bizottságot állítanak fel. A vizsgálat lezárultáig Turi önként felfüggesztette tevékenységét a szövetségben.

A vizsgálóbizottság meghallgatja majd valamennyi érintettet, és jelentést készít a történtekről. A MÚSZ hamarosan tájékoztatja a közvéleményt a bizottság összetételéről és a munka menetrendjéről.

Turi „munkamódszereiről” az elmúlt hetekben többször cikkezett a sajtó és azon keresztül több válogatott sportoló is. A csütörtöki bejelentés annyiban nem váratlan, hogy a MÚSZ előre jelezte: az esedékes elnökségi ülésen meghallgatják az edzőt.

A mostani bejelentést megelőzően, az elmúlt néhány napban, egymás után álltak elő Turi egykori tanítványai, hogy az edző erőszakos, megalázó módszereket alkalmazott.

Ahogy arra csütörtöki összeállításukban kitértünk, Turi egy 2013-as interjújában már egyszer elismerte, hogy olykor felpofozta a rábízott sportolókat. Összegyűjtöttük, kik állították eddig azt, hogy Turi György bántalmazta őket:

1. Cseh László

A 37 éves Cseh László utolsó olimpiája után adott interjút a 24.hu-nak, ahol arról is beszélgettek, hogy a sportoló miért hagyta ott a Kőbánya SC-t és Turi Györgyöt, a korábbi edzőjét. Ez volt az első alkalom, amikor Turi neve mellett felmerült a fizikai erőszak.

„[Ha nem jött össze valami] akkor jött az ordibálás, a büntetés. Gumikötelezés közben koki a farúddal. Ha nem úszod meg a szintidőt, akkor ugyanez a vízben. Képzeld el, amikor becsapsz 186-192-es pulzussal és puff a fejedre. De ennél is rosszabb a lelki terror. Mert abban éltünk, ez nem kérdés” - mondta Cseh László.

Azt mondta, hogy a kőbányai uszodában, ahol Turi György volt az edző, nem volt olyan edzés, amikor valaki ne sírt volna, amit ő úgy értelmezett, hogy az edző mindáron meg akarta törni őket.

„Turi azt a szemléletet vallotta: ha sikerül megtörni a versenyzőt, onnantól kezdve nem lesz önálló gondolata, avagy gondolkodás nélkül csak azt csinálja, amit én mondok neki. Ha megtörik, teljesen átadja magát, és csak így lehet a maximális teljesítményt kihozni belőle, így lehet biztosan eredményt elérni.”

Turi György az interjú megjelenése után tagadta, hogy fizikai erőszakot vagy lelki terrort alkalmazott volna.

„A gumikötelezés bonyolultabb feladat annál, mint ahogy azt elképzelnénk. Nem elég erősen és gyorsan rángatni, az úszómozdulatot kell közben szimulálni. Ha ez nem elég pontos, akkor az edző, mivel kézzel nem tud odakapni, mint a karmester, egy pálcával mutat oda, ahol biccen a technika. Előfordulhatott, hogy rákoppintottam a kezére, akár a fejére is, ez tucattörténet a sportágban, de sohasem ütöttem meg” - nyilatkozta.

2. Kozma Dominik

Nem sokkal a Cseh László-interjú után, Kozma Dominik is reagált az uszodában történt bántalmazásokra a Blikknek. A világbajnoki bronzérmes Kozma 2014-ig úszott a Kőbánya SC-ben.

„Sajnos a legtöbb helyen nem úszókat, katonának nevelnek. A magyar úszósport még mindig ott tart, hogy a túlterhelésben hisz, aztán az ebből fakadó sérülések után semmilyen felelősséget nem vállal a klub, az edző. Nagyjából érzed, mikor van az a pont, amikor az edzés már nem visz előre, de a kiabálást ugyanúgy megkapod. Volt, hogy a hajánál fogva húzta ki az edző az úszót a vízből, sajnos ilyet is láttam. Az esetemben időnként a családi problémáinkat fűzték össze a teljesítményemmel, és utána megkaptam, hogy minden azért van, mert gyenge vagyok. Ebből a módszerből kijöhet egy-egy Egerszegi Krisztina vagy Cseh László, a kérdés, hogy ennek mi az ára. Gyermekek ezreiről van szó, és csak nagyon kevesen jutnak el arra a szintre, hogy utólag talán azt mondják, megérte” - mondta.

3. Kiss Noémi

A Cseh és Kozma interjú után, Egerszegi Krisztina egykori sporttársa, a kétszeres világbajnok Kiss Noémi beszélt Turi György edzési módszereiről a Blikknek.

„Tehetségként kerültem a Spartacusba, Kiss László volt a vezetőedző, Turi a segítője. Kiss sosem alkalmazott testi fenyítést, de elképesztő kemény edzésadagot írt elő. Ha valaki nem teljesített megfelelően, akkor jött Turi, a piszkos munkát ő végezte el. Az is előfordult, hogy berángatott egy fiút a vécébe, majd ott agyba-főbe verte” - mondta.

Az egykori úszónő azt mondta, hogy a mai napig nem dolgozta fel a történteket, egy Facebook-csoportban gyakran beszélnek arról, min mentek át az uszodában, de álmodni is szokott róla.

„Egerszegi Krisztina edzőtársa voltam, együtt féltünk, sírtunk, rettegtünk a tréningeken, próbáltuk kezelni a magunk módján a helyzetet. Még az is enyhített a fájdalmunkon, hogy az edzőkre gúnynevet akasztottunk. Ha így hívtuk őket egymás között, az már vigaszt jelentett.”

Kiss Noémit azért lepte meg Cseh László vallomása, mert azt hitte, az ő gyerekkorában megszokott verés a nyolcvanas-kilencvenes évekre eltűnt az uszodákból. Kiss szerint Csehnek korábban az úszószövetség elnökségi tagjaként módja lett volna felvetni ezt a témát és “a szövetségi kapitány Sós Csaba sem beszélt, pedig dolgozott együtt Turival, és ismerte a módszereit.”

4. Szepesi Nikolett

Szepesi Nikolett olimpiai ezüst- és bronzérmes úszónő 2013-ban a könyvében (Én, a szexmániás) vallott arról, hogy az úszószövetség masszőre, Bacsa István (Kicsi bácsi) szexuálisan zaklatta a kezelések alkalmával őt és társait. Cseh László vallomása után, most ismét előállt, alátámasztotta a Cseh által elmondottakat, remélve, hogy végre neki is elhiszik, ami történt.

„Ha azt kérdezik, hogyan léptem túl mindezen, igazából sehogy. Soha nem feledem azokat a pofonokat. Ez egy vissza-visszatérő téma lesz az egész életemben. Nyilván sérült a lelkem, bár pszichológus sosem látott. Pedig tizenkilenc évesen, egy karácsonyi edzés alkalmával én magam kértem Gyuri bácsitól segítséget, szerettem volna elmenni egy szakemberhez, de azt mondta, nincs rá szükségem. Azóta sem mentem el. Talán sosem tudunk túllépni ezeken a traumákon, mindig bennünk él majd az emlékük. Engem molesztáltak, de utólag már azt tudom mondani, örülök, hogy ennyivel megúsztam, és nem okoztak nagyobb kárt bennem. Igyekszem feldolgozni a történteket, és a gyógyulásban nekem is segítség, hogy most többen felemelték a szavukat” - nyilatkozta a Blikknek.

5. Dara Eszter

Dara Eszter Európa-bajnok és kétszeres olimpikon úszó fogalmazta meg az eddigi legkeményebb vádakat Turi Györggyel szemben.

„Tizennégy éves voltam, amikor 2004-ben Amerikába utaztunk edzőtáborba. Ott kint azt mondta Turi, hogy ne menjek az idősebb lányok, Reményi Dia és Risztov Éva szobájába, mert esetleg rávesznek arra, hogy ne eddzek olyan keményen, de azért bementem hozzájuk. Másnap az edzésen Gyuri bá’ kihívott a vízből az egyik feladatnál, mert szerinte nem úgy válaszoltam neki, ahogy elképzelte, és szájon vágott. Ez volt az első sokkoló élményem. Tizennégy évesen kaptam tőle egy jókora pofont” - mondta az Indexnek egy interjúban.

Dara Eszter azt mondta, hogy ezt az egy-két fülest még elnézte, de az rázta meg igazán, ami 2008-ban a pekingi olimpián történt:

„A versenyem előtti napon Turi behívott a szobájába, leültetett maga mellé az ágyra, olvastam azt a papírt, amit a másnapi számmal kapcsolatban adott nekem, majd azt éreztem, hogy elkezdi puszilgatni a nyakamat. Megdöbbentem, aztán csak annyit mondtam, hogy Gyuri bá’, ezt nem kéne, majd felálltam, és kimentem a szobából. Utána még egyszer megpróbálta, de aztán már be sem léptem a szobájába.”

Dara azért nem beszélt erről még az édesanyjának sem, mert azzal zsarolták őket, hogy ha ellenszegülnek, akkor nem kapnak fizetést.

Az úszónő állítása szerint Turi a nőket rendszeresen meg is alázta, lenézte.

„Állandóan azt hajtogatta, hogy mi senkik vagyunk, nincs semmilyen eredményünk, mit képzelünk mi magunkról, csak egy szavába kerül, és kivágnak minket a Szpariból, és vége a pályafutásunknak. (...) Nőként is megalázott minket. Nőnapkor azt mondta, nem ünnepeljük a nőnapot, mert csak az a nő, aki már anya és feleség. Addig nem számítunk nőnek. Voltak ilyen furcsa dolgai… Úgy bánt velünk, mint a játékszereivel, hol elővett, hol félretett bennünket, ahogy épp a kedve tartotta. Ha eredményt hoztunk, jók voltunk, ha nem, ránk se nézett” - mesélte.

Az is gyakori edzői bántalmazó módszer, hogy a sportolók fájdalmai ellenére az edzők túlhajszolják őket. Ez történt Dara Eszterrel is.

„Nekem például vállműtétem is volt miatta. Amikor szóltam neki, hogy fáj a jobb vállam, nem azt mondta, hogy pihenjek, hanem még ráadásul az utolsó adagot a legnehezebb úszásnemben, pillangón kellett végigúsznom. Be is krepáltam tőle. Meg kellett operálni a jobb vállamban a rotátorköpenyt. Utána még gyógyulni sem hagyott, két hét elteltével bejött a tornaterembe, megkérdezte, hogy mit szimulálok, táppénzcsaló vagyok meg minden. Azóta sem tökéletes a jobb vállam. Voltak fura dolgai.”

6. Reményi Diána

Az eddig jelentkezett utolsó áldozata, Reményi Diána, aki egy csütörtökön megjelent cikkben beszélt a Blikknek az őt ért megaláztatásokról és verbális bántalmazásokról, amik miatt már 21 évesen 2007-ben abbahagyta az úszást.

„Mindnyájunkat bántalmazott, főleg verbálisan. Engem sosem ütött meg, az ilyen emberek tudják azért, kivel mit tehetnek meg. Szepesi Niki viszont többször kapott akkora pofonokat, amiket a második emeletről is hallottunk” - mondta.

Reményi szerint Turi napi szinten alázta meg a nőket.

„Az edzéseken például rendszeresen az egész csoport előtt állított mérlegre minket, és ha húsz dekát híztunk, akkor közölte, menjünk haza röfögni. Képzelheti, egy tinédzser lányra ez milyen hatással van. Mindannyian küszködtünk étkezési zavarokkal, bulimiával, de nem foglalkozott vele. Miközben az edzőtáborban marhapörköltet ettünk, mert az volt a masszőr kedvence.”

Reményi Diána szerint Turi György tízből kilenc tehetséges sportolót tönkretett.

Turi György az ellen felhozott vádakra a 24.hu-nak reagált egy nagy interjúban.

„Az vesse rám az első követ, aki abban a korban szocializálódott, a nyolcvanas évektől gyerekekkel foglalkozott, és olykor, ha erős indoka akadt rá – mert eltört volna a gyerek lába, betört volna a feje, ha az uszodában baromkodik, a vizes kövön elesik, vagy egyéb fegyelmezetlenségekről már ne is beszéljünk –, nem kevert le egy-egy nyaklevest, vagy nem emelt ki a vízből senkit a manapság elfogadhatónál erőszakosabban. De könyörgöm: az egy-két kirívó esetből ne általánosítsunk! Mindezt a kattintásért és a lájkért. Azért nem jó, ha erre X, Y, Z évtizedek távlatából, egy teljesen más korban visszaemlékezik, mert ma ez már megengedhetetlen. Ha ma ránézek a gyerekre, és elordítom magam – ami az uszodában elkerülhetetlen, hiszen a versenyző feje a víz alatt van, szinte semmit sem hall –, mert éppen lefordul hamarabb, vagy éppen ahhoz van kedve, hogy húzza magát a kötélen, csaljon, én máris lelki terroristává válok. Más világot élünk.” - mondta általánosságban az ügyről Turi.

Az interjú során konkrét vádakra is kitértek, például Cseh László állítására, miszerint bottal verte az úszók fejét, és arra, hogy megütötte Szepesit.

„Igen, volt bot, pálca. De ez is olyan hír, mint az, amikor Moszkvában Mercedeseket osztogattak, majd kiderült, hogy nem Moszkvában, hanem Vlagyivosztokban, nem Mercedeseket, hanem Zsigulikat, és nem osztogattak, hanem fosztogattak. A partról valóban azzal ütöttem a gyerek könyökét, ha nem emelte elég magasra, vagy kólintottam fejbe, ha mélyen lógatta azt, és ugyanígy javítottam a hibát gumikötelezés közben is. De nem azért ütünk, hogy fájjon, hanem, hogy figyeljen már oda, mert hiába kiabál az ember, a víz alatt nem érteni semmit, gumikötelezés közben meg a kezével a vas miatt nem tud odanyúlni az edző. És igen, bevallom azt is, megütöttem egy lányt is. Szepesi Nikit. Nyakon vágtam.”

Azt viszont tagadta, hogy Dara Eszterhez szexuálisan közeledett volna.

„Ezt komolyan gondolja, hogy egyáltalán megkérdezi? Ne vicceljen! Eszter a nevelt fiamnak volt a barátnője. Három éven keresztül ott ült a családi asztalnál, együtt nyaraltunk, jártunk kirándulni.”

Nem az első

A most kirobbant esetek messze nem az elsők az úszószövetség történetében:

• 2013: Szepesi Nikolett Eb-bronzérmes, olimpikon úszónő könyvében (Én, a szexmániás) azt állította, hogy az úszószövetség masszőre, Bacsa István (Kicsi bácsi) zaklatta a kezelések alkalmával őt és társait.
• 2016: Súlyos történet került nyilvánosságra a legendás edzőről, Kiss Lászlóról, az úszóválogatott akkori szövetségi kapitányáról. Kiss az 1960-as években, 21 éves korában két fradista úszótársával együtt megerőszakolt egy Zsuzsanna nevű lányt a Nemzeti Sportuszodában.
• 2017: Tóth Ramónt, az MTK korábbi úszóedzőjét vádolták meg azzal, hogy több kiskorú tanítványának is küldött képeket a nemi szervéről.
• 2018: Wladár Sándor, az úszószövetség elnöke beszél Széchy Tamás edzői módszeréről, miszerint rendszeresen bántalmazta a sportolókat.

Ezen ügyek nyomán az úszószövetség 2016-ban elkezdett kidolgozni egy gyermekvédelmi szabályzatot, felállítottak egy fegyelmi bizottságot, hogy a gyerekek vagy szüleik közvetlenül tudják jelezni, ha bántalmazást tapasztalnak. Danks Emese, a MÚSZ gyermekvédelmi szakembere a 444-nek egy interjúban arról beszélt, hogy határozott változást értek el az úszószövetségben és sok bántalmazás már csírájában elfojtódott, és Wladár Sándor, az új elnök szívügyének érzi a bántalmazások megállítását.

Kikerült a TV2 Média Csoport Kft. igazgatótanácsából Czira Szabolcs a helyére pedig Mészáros Lőrinc új felesége, Várkonyi Andrea került, olvasható a TV2 közleményében.

A TV2 közleménye hangsúlyozza, hogy „dr. Várkonyi Andrea orvos, közgazdász és pszichológus diplomával is rendelkezik, és karrierje jelentős részét a TV2 kötelékében töltötte. A TV2 Média Csoport Zrt. erre a szakmai múltra kíván építeni azzal, hogy az igazgatóság tagjának nevezte ki.”

A TV2 Média Csoport Andy Vajna halála után került Mészáros Lőrinc érdekeltségébe. (via hvg.hu)

Andrej Babis távozó kormányfő, parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte az alsóháztól a cseh államügyészség, jelentette be szerdán Ales Cimbala, a prágai államügyészség szóvivője.

Jaroslav Saroch államügyész szerint erre azért van szükség, hogy az úgynevezett Gólyafészek-ügyben folytatódhasson a büntetőeljárás Andrej Babis ellen.

A parlamenti alsóház legutóbb 2018 januárjában függesztette fel Babis mentelmi jogát, lehetővé téve ezzel a rendőrség számára, hogy folytathassa az eljárást a kormányfő ellen, mert a gyanú szerint visszaélt az európai uniós támogatásokkal. Ez az intézkedés azonban a parlamenti ciklus befejeztével érvényét vesztette, miután az október 8-9-i parlamenti választásokon Babist újra képviselőnek választották, így újra mentességet is kapott, és ez új döntésig lehetetlenné teszi az ellene folyó büntetőeljárás folytatását.

A Babis vezette ANO mozgalom a választásokon a második helyre szorult, jelenleg a győztes Spolu és a harmadik helyen végzett kétpárti PirSTAN szövetség készül közösen kormányt alakítani, hétfőn már aláírták a koalíciós szerződést.

Az ügyészség újabb indítványa is a Gólyafészek nevű szabadidőközpont ügyéhez kapcsolódik, amelynek építésekor 2007-ben és 2008-ban az akkori építtető cég tulajdonosa állítólag jogtalanul jutott mintegy 50 millió koronás (700 millió forint) európai uniós támogatáshoz. Az összeget azóta visszafizették az államkasszába.A Gólyafészek ügye ennek ellenére évek óta húzódó belpolitikai probléma Csehországban. A Gólyafészket építtető cég korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babis volt. A szabadidőközpont építésekor azonban a cég ismeretlen tulajdonba került, és kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatok számára kiírt EU-támogatásra. Amennyiben a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett.

Andrej Babis tendenciózusnak és politikai célzatúnak tekinti az ügyet, amely állítása szerint az ő lejáratására és a politikai életből történő eltávolítására szolgál. A Gólyafészek-ügyben eredetileg 11 személy ellen folyt büntetőeljárás, de mára az egyedüli gyanúsított Andrej Babis maradt. (MTI)

Nem mondja meg a vadászati világkiállítást szervező cég, az Egy a Természettel Nonprofit Kft., hogy pontosan milyen hatástanulmányokra fizettek ki több tízmillió forintot.

A hvg.hu azt szerette volna meg megtudni a cégtől közérdekű adatigényléssel, hogy a honlapjukra feltöltött szerződéslista szerint mire ment el 83 millió forint.

Kérték, hogy:

• küldjék el a PWC Nonprofit Kft. tanácsadói tevékenysége során a bruttó 18,415 millió forintért készített anyagait, ideértve a szerződés szerinti „küldő országok, célpiacok felmérése, haszonelemzés, attitűd felmérés” témákban készült(ek)et,
• pontosítsák a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel kutatási feladatokra bruttó 64,897 millió forint értékben között megbízást, hogy az pontosan milyen kutatásokra vonatkozik, és egyúttal küldjék meg az e szerződés alapján elkészült kutatási anyagokat, elemzéseket.
  

A cég 15 nap helyett 45 napos határidőt kért a közérdekű adatok kiadására, mondván, hogy vészhelyzet van. Csakhogy az Alkotmánybíróság szerint csak akkor hosszabbítható meg a határidő, ha az „elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy az adatkezelő szerv eredményesen működjön közre a koronavírus-járvány leküzdésében.” Ez viszont a vadászati világkiállítást szervező cég esetében nem áll fenn.

Ezt jelezte is a hvg.hu, de végül csak 31 nappal a kérvény benyújtása után kapták meg az adatok egy részét.

Eszerint pedig a rendezvény nyáron bemutatott hivatalos dalának költsége nettó 2,345 millió forint volt.„A két másik szerződéssel kapcsolatos adatigénylésünket a Kft. elutasította, mondván: ezek olyan, döntést előkészítő anyagok, amelyek kiadását megtagadhatják a törvény szerint, ha az adat “további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja”. A “célpiacok felmérése” témájú anyagok állításuk szerint “az országokkal kapcsolatos kommunikációs csatornák felépítésével kapcsolatos döntéseket” alapoznak meg, ahogy a Századvég-kutatás is ilyen jövőbeni döntéseket szolgálnak” - írja a hvg.hu.

Andrej Babis cseh kormányfő szerdán bejelentette, hogy az új képviselőház alakuló ülése után azonnal benyújtja az államfőnek kormánya lemondását.

„Tekintettel arra, hogy Milos Zeman elnök kórházban van, a lemondást írásban fogom benyújtani” - mondta Babis újságíróknak a kormány szerdai ülése után.

A cseh parlament alsóháza szerdán tűzi napirendre az új házelnök és alelnökök megválasztását. Amennyiben a képviselőknek sikerül gyorsan megegyezniük, a testület első ülése még a nap folyamán véget érhet.

A most alakuló új ötpárti kormánykoalíció a képviselőház elnöki tisztségébe Markéta Pekarová Adamovát, a TOP 09 párt elnökét jelölte. Tekintettel arra, hogy a koalíciónak a 200 tagú testületben 108 képviselője van, Pekarová megválasztása biztosra vehető. Az alelnökök személyét illetően azonban viták vannak a formálódó kormánykoalíció és az ellenzéki pártok között.

A hatályos szabályok szerint miután az államfő elfogadja a kabinet lemondását, az új kormány megalakulásáig ügyvezetéssel bízza meg. Milos Zeman, akit október 10-től a prágai Központi Katonai Kórházban kezelnek, kedden Petr Fialának, a választásokon győztes Spolu koalíció kormányfőjelöljének adott hivatalos megbízatást a kormányalakítási tárgyalásokra. Az új kormánykoalíciót alkotó öt párt (ODS, KDU-CSL, TOP 09, Kalózok, Polgármesterek és Függetlenek) vezetői hétfőn írták alá a koalíciós szerződést. Petr Fiala kijelentette: bízik abban, hogy az új kormány még karácsony előtt hivatalba léphet. (MTI)

Távmeghallgatással folytatódott a Viking Sigyn kapitányának büntetőpere, de pár perccel később vége is szakadt, mert kiderült, hogy a magyar tolmács alkalmatlan arra, amire felkérték, írja a Blikk.

Épp online hallgatták meg az egyik dél-koreai tanút, de a tolmács nem tudta pontosan lefordítani, amit mondott. A bíró még a tárgyalás alatt is próbált új tolmácsot keresni, de nem talált, ezért volt kénytelen halasztást elrendelni.

A 44. héten tovább nőtt a SARS-CoV-2 örökítőanyag átlagkoncentrációja a szennyvízben, ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik, olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján.

A vizsgált településeken emelkedő tendencia látható a Budapest környéki agglomeráció közös mintájában, valamint Győrben, Kaposváron, Kecskeméten, Nyíregyházán, Salgótarjánban, Szolnokon, Tatabányán és Veszprémben. A vizsgált települések fele stagnál, csökkenő tendencia egyetlen városban sem tapasztalható. A 44. héten −a szennyvízben mért örökítőanyag koncentráció alapján − 16 minta emelkedett, 6 település pedig mérsékelt minősítést kapott.

A pontos bontást itt nézheti meg.

• Kutatások szerint a fogyatékossággal élő emberek gyakrabban vannak kitéve bántalmazásnak, a gyerekek pedig különösen kiszolgáltatottak.
• Szülők meséltek a 444-nek arról, hogy hogyan bántalmazta fogyatékossággal élő gyermeküket a tanáruk, óvónőjük vagy épp egy társuk.
• A jelenség annyira általános, hogy kevés az olyan, aki nem tapasztalta volna az abúzus valamelyik formáját.
• A TASZ szerint azonban csak az esetek töredéke jut a felszínre, és nagyon sok mindennek kellene változnia ahhoz, hogy ezek ne történhessenek meg.

Október közepén az RTL Híradó számolt be arról, hogy egy 15 éves kerekesszékes fiút megvert az osztálytársa egy pécsi középiskolában. Sajnos a fogyatékossággal élő gyerekek és felnőttek bántalmazása egyáltalán nem ritka, sőt egy 2017-es, a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából készített kutatás szerint a fogyatékossággal élő emberek gyakrabban vannak kitéve bántalmazásnak. Egy nemzetközi felmérés is ezt támasztotta alá, hozzátéve, hogy a mentális fogyatékossággal élők még sebezhetőbbek, világszinten a bántalmazások 24 százaléka őket érinti.

Pedig az esetek nagy része még csak bele sem kerül a statisztikákba, ugyanis kevés esetben készül jelentés.

A bántalmazás több arca

Gazsi Adrienn, a Kézenfogva Alapítvány jogsegély szolgálatának munkatársa elmondta a 444-nek, hogy a bántalmazás sok mindent takarhat, nem csak a klasszikus értelembe vett szóbeli, fizikai vagy szexuális bántalmazást. Mint jogi szakértő, ő is közreműködött az abúzus definiciójának meghatározásában, ami így hangzik a Kézenfova útmutatójában:

„Az általánosan használt meghatározás szerint az abúzus visszaélést, bántalmazást jelent, amelynek során az elkövető személy visszaél a hatalmával, pozíciójával, adott esetben a mentális képességeivel is. Ez utóbbi jellemzően olyan fogyatékossággal élő személy kárára történik, akinek nincs belátása arra, hogy ami történik vele, vagy amibe beleegyezik, az abúzusnak minősül. Az abúzus lehet fizikai, szexuális, érzelmi vagy pénzügyi, történhet otthon, intézményben vagy nyilvános helyen” - írja Gazsi Adrienn egy tanulmányában.

A bántalmazás jogi szempontból büntető és polgári jogi vonatkozású jogsértéseket egyaránt jelenthet, ezt pedig a NANE Egyesület kézikönyvében fogalmazták meg.

„Sértheti az alapvető jogokat és az egyenlő bánásmód követelményét, a büntetendő cselekmények körén belül elsősorban az élet és testi épség elleni – a testi sértés különböző formái, gondozás elmulasztása –, a nemi élet szabadsága, illetve nemi erkölcs elleni bűncselekmények, a személyes szabadság megsértése, zaklatás tényállását merítheti ki az abúzus elkövetése” - írja az útmutató.

Ez alapján tehát egy iskolai diszkrimináció, a fogyatékossággal élő gyermek elkülönítése, vagy egy intézményi ellátatlanság is bántalmazásnak minősül.

Általános az autistákat érő bántalmazások

A bántalmazás történhet az intézmény alkalmazottainak vagy a társak részéről, de a családon belüli erőszak sem ritka a fogyatékossággal élő gyerekek felé.

Zádori Henriettának autista kisfia miatt is van tapasztalata az abúzussal, de a Szikra Tehetséggondozó Egyesület alapítójaként 300 autista gyereket nevelő családdal van kapcsolatban, akik szintén rendszeresen számolnak be a gyereküket ért bántalmazásokról.

„Nem tudok olyat, akinek a gyereke ne élt volna át valamilyen bántalmazást. Az egyik legszomorúbb ebben pedig az, hogy pont a bántalmazások miatt kimenekítettük a gyerekeinket az állami oktatásból, és aztán kiderül, hogy a magánban is ugyanaz történik” - mondja Zádori Henrietta.

Az ő kisfia még 2017-ben egy magánóvodában élt át fizikai bántalmazást az óvónő részéről. Henrietta egyszer csak azt vette észre, hogy a kisfia nem akar többé óvodába menni, aztán el is mesélte az édesanyjának, hogy azért, mert az óvónő rendszeresen a fejére csap, ha sír, akkor a száját üti.

Henrietta ezután megkért néhány szülőt, hogy kérdezzék meg a gyerekeiket, hogy láttak-e ilyet, és az egyik társa megerősítette, hogy ha a kisfia rosszat csinál, akkor az egyik óvónő üti a fejét. Henrietta panaszt tett az intézmény vezetésénél, az óvónő pedig elismerte, hogy valóban tett olyan mozdulatot, amit a kisfiú ütésnek vélhetett. Az intézmény vezetője azt ígérte Henriettának, hogy elbocsátják az óvónőt és szakembert biztosítanak, hogy a kisfiú feldolgozza a kialakult ovi-undorát, azonban egyik sem történt meg.

Henrietta feljelentést tett, az ütögetős óvónőt viszont csak áthelyezték másik óvodába. Az édesanya kezdeményezésére az Ombudsman is vizsgálatot indított, illetve az Egyenlő Bánásmód Hatóság is feljelentést tett az óvoda és az óvónő ellen is. Konkrét következménye azonban a mai napig nem lett az esetnek.

Egy másik lapunknak nyilatkozó édesanya, Kata ép értelmű autista kisfia is bántalmazást élt át az iskolában a társai részéről, majd kirekesztést az iskola részéről. A kisfiú egy állami fenntartású, speciális gyógypedagógia intézménybe járt 3. osztályba ADHD-s gyerekekkel együtt.

A kisfiút már az iskola első napján megverte két ADHD-s gyerek, ami úgy derült ki, hogy Kata észrevette, hogy tele van a gyerek lába kék-zöld foltokkal. Mivel a bántalmazások folyamatosak volt az iskola igazgatója valamiért azt látta megoldásnak, hogy a kisfiút a tanteremből kiköltöztette a folyosóra paddal és székkel együtt. A kisfiú két hónapon keresztül ült a folyosón, amikor az iskolába érkezett egy pszichológus, aki jelezte, hogy ez azért nincs rendjén. Ekkor az lett a megoldás, a tantermen belül elszeparáltak egy részt a kisfiúnak, de az ADHD-s gyerekek ugyanúgy oda jártak piszkálni, ezért a 4. osztály elején a kisfiú ismét kikerült a folyosóra, de ekkor már asztalt sem kapott, a padon ülve kellett tanulnia.

„Több autista gyereket nevelő családnak vagyok a mentora, és nagyon sokan azt tapasztaljuk, hogy az iskolákban fordított büntetést alkalmaznak. Tehát nem azt büntetik meg, aki a balhét csinálta, hanem azt, aki elszenvedte, mert egy verekedő, agresszív gyereket sokkal nehezebb elzárni, mint azt az autistát, aki csendben ül” - magyarázza.

Kata azt meséli, hogy az iskola állandóan gyógypedagógus-hiánnyal küzdött, ezért sokszor csak asszisztensek vigyáztak a gyerekekre. Egyszer Kata kisfia kiöntött egy pohár vizet, ezért azt a büntetést kapta az egyik asszisztenstől, hogy bezárta a a 2. emeleti fejlesztőszobába, ahol a kisfiú legalább 15 percig volt egyedül nyitott ablakok mellett. Olyan is történt, amikor Kata szeme láttára rázta meg teljes erőből a gyógypedagógus a fiát és üvöltött vele, amiért nem rakta vissza a könyvét a helyére.

Kata feljelentést tett az Ombudsmannál kirekesztés miatt, de végül az lett a megoldás, hogy a kisfiú egyéni tanrendben tanul otthon vele. Másik állami intézményben nincs hely a tankerületben, a magániskolán pedig Kata nem engedheti meg magának, így nem maradt más megoldás.

A megalázás is egy eszköz

Nem kell autistának vagy súlyosan fogyatékosnak lennie egy gyereknek ahhoz, hogy bántalmazás áldozata legyen. Egy másik anyuka, Adrienn, arról mesélt a 444-nek, hogy diszkalkuliás hatodik osztályos lányát rendszeresen alázta a matektanárja, holott papírja volt a diszkalkuliáról.

A tanár rendszeresen azt csinálta, hogy ha új anyagot vettek matekból, akkor kihívta a diszkalkuliás lányt a táblához, hogy oldja meg a feladatot. A lánynak azonban sokkal több időre lett volna szüksége, hogy megértse az új anyagrészt, és amikor elsírta magát a táblánál, a tanár mindenki előtt alázni kezdte azt kérdezve: most mindenki sírni fog, aki nem tud megoldani egy feladatot?

Több ilyen eset is volt, ami után a kislány rendszeresen sírva ment haza az iskolából, amikor pedig Adrienn jelezte az igazgató és a fenntartó felé a tanár mindent letagadott, majd az osztály előtt hazugnak kezdte nevezni a kislányt, holott Adriennek több osztálytárs is alátámasztotta, hogy tényleg rendszeresek volt az alázások.

Végül Adrienn elvitte egy másik iskolába a lányt, ahol fel is mentették a tantárgy alól.

Egy másik neve elhallgatását kérő édesanya már az óvoda óta küzd azzal, hogy autisztikus tüneteket produkáló, bélproblémákkal küzdő fiát rendszeresen bántják. Először az óvodában kezdődött, ahol a bélproblémák miatt a kisfiú nehezen lett szobatiszta, többször bekakilt, ami miatt az óvónők állandóan üvöltöztek vele, büdösnek csúfolták, de olyan is volt, hogy az egyikük a gyerek fejére ütött. A kisfiú már annyira rettegett az óvodától, hogy otthon dührohamokat kapott, szédült és rosszul volt. Pszichiáter javaslatára egy évre ki kellett venni az óvodából.

A kisfiú most már iskolás, de itt sem sokkal jobb a helyzet. Az osztálytársai elfogadók, de a tanárok már csak nyűgöt látnak a kisfiúban, és azzal alázzák meg, hogy kiviszik az osztályt a teremből, ha a fiú szellent a bélproblémái miatt. Múltkor pedig az édesanyja szeme láttára esett neki három idősebb gyerek az udvaron, tanár pedig sehol sem volt.

Több súlyosan fogyatékos, kerekesszékes gyereket nevelő szülő pedig arra panaszkodott, hogy utcán és üzletekben is rendszeresen beszólogatnak a gyerekükre, de vannak jó tapasztalatok is.

Sok mindennek kellene változnia

Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa is rendszeresen nyújt jogsegélyt olyan esetekben, ahol valamilyen intézményi bántalmazás éri a fogyatékossággal élő embereket.

Az intézményi bántalmazásoknak szerinte több oka van:

• ezeken a helyeken sokszor gyógypedagógia szempontból képzetlen emberek dolgozok, mert az intézmények többnyire kis településeken vannak, ahol szinte egyáltalán nincs képzett szakemberek,
• nem fizetik meg a dolgozókat, ezért hamar kiégnek, a frusztrációjuk pedig könnyen az ellátottakon csattan,
• nincs szupervízió, támogatás, ami segíteni tudná a gondozókat egy-egy probléma megoldásában,
• nincs elegendő munkaerő, ezért sokszor a dolgozók egyedül vannak 20-30 fogyatékossággal élővel, akik között lehet olyan, aki nehezebben kezelhető, ezért kénytelenek maguk által sem jónak tartott módszerekhez nyúlni, mint adott esetben az ellátott lekötözése, bezárása.

Boros Ilona azt mondja, hogy számos ilyen panaszt kapnak, de csak ritkán jutnak el odáig, hogy következménye is legyen az ügynek.

Ennek több oka van, egyrészt a legtöbb bejelentést egy-egy lelkiismeretes dolgozó teszi, akik rettegnek attól, hogy kitudódik, hogy jelentettek valamit és emiatt elbocsátják őket. Ezért még ha a szándék meg is van, nehéz rávenni őket, hogy tegyenek feljelentést vagy panaszt az Ombudsmannál.

Márpedig erre szükség van, hiszen az Ombudsman vizsgálata akkor tud csak sikeres lenni, ha rajtaütésszerűen jelennek meg az intézetben, ehhez viszont elengedhetetlenek olyan belső információk, amiket csak egy dolgozó tudhat, például, hogy mikor és hol szokott történni a bántalmazás. Ilyen vizsgálat történt például abban az egri intézményben is, ahol egy autista gyermeket zártak ketrecbe gondozói, mert nem tudták kezelni a kisfiút, és amely vizsgálat során az Ombudsman megtalálta a folyosó végén a ketrecet is.

Boros Ilona szerint azonban az intézményi bántalmazások túlnyomó többsége látens marad, mert a fogyatékossággal élők sokszor fel sem ismerik, hogy bántalmazás éri őket, a gondnokok pedig sok esetben hiába látják, nem tesznek ellene semmit. A TASZ-nak olyan esete is volt, ahol a gyámhivatal tiltotta meg a gondnoknak, hogy ügyvédet hatalmazzon meg bántalmazott gondnokoltja képviseletére.

Boros Ilona szerint a gondnokoknak szüksége lenne egy jogi képzésre, mert nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogi lépéseket tehetnek, és emiatt nem is tesznek feljelentéseket. Az is hátráltatja őket és az ellátottjogi-képviselőket, hogy ugyanaz a fenntartójuk, mint az adott intézménynek, ami ellen feljelentést tennék. Pedig Boros Ilona szerint akkor lehetne változást elérni, ha a gondnokok tömegével tennének a feljelentéseket, ha bántalmazást tapasztalnak.

Az Ombudsman is tehetne feljelentést, de ilyet akkor sem tesz, amikor vizsgálatában megállapítja a bántalmazás megtörténtét. Boros Ilona azt mondja, hogy nem derült még ki, miért nem tesz ilyen lépéseket, hiszen a vonatkozó törvény 35.§-a lehetőséget adna erre.

A TASZ szerint az is segítene, hogyha a fogyatékossággal élőknek tartanának képzéseket a jogaikról, hogy felismerjék, ha bántalmazás éri őket.

Címlapkép: Kiss Bence

Újraválasztotta szerdán a japán parlament alsóháza miniszterelnöknek Kisida Fumio japán kormányfőt, miután a politikus által vezetett Liberális Demokrata Párt ismét győzelmet aratott az október végén tartott választásokon.

Kisida szerdán bemutatta a választások utáni kormányát, amely az új külügyminisztert leszámítva változatlan. Ezzel párhuzamosan új gazdaságélénkítő csomag is készül. A külügyi tárcát ezentúl Hajasi Josimasza vezeti majd, miután az eddigi tárcavezetőt a kormánypárt főtitkárává választották.

A 64 éves Kisida szeptemberben vette át a jobboldali konzervatív Liberális Demokrata Párt (LDP) - és ennek nyomán a kormány - vezetését, miután elődje, Szuga Josihide miniszterelnök nem indult újra az elnöki posztért. Kisidával az élen az LDP-t elsöprő győzelmet aratott az október 31-i választásokon.

Hajasi, aki a Harvardon tanult, már több miniszteri posztot is betöltött, többek között a védelmi, az oktatási és a mezőgazdasági miniszteri posztot.

Kisida első számú feladata várhatóan az lesz, hogy az év végéig elfogadja a pótköltségvetést, amely a koronavírus-járvány miatt kezdeményezett, óriási gazdaságélénkítő csomagba illeszkedik.

Az LDP-nek és szövetségesének, a jobbközép Komeitónak többé-kevésbé sikerült megőriznie pozícióit az október 31-i parlamenti választásokon, a végleges eredmények szerint összesen 295 mandátumot, szemben azzal, hogy az előző törvényhozásban 305 képviselőjük volt. A parlament 465 fős alsóházában mindössze 45 a nők száma, és a 21 tagú kormányban mindössze három nő kapott tárcát. (MTI)

Az ügyészség meggyanúsított egy külföldi állampolgárságú, de Budapesten praktizáló háziorvost, aki fogdosta az egyik páciensét úgy, hogy egy hasonló cselekmény miatt már eleve bűnügyi felügyelet alatt állt, olvasható az ügyészség oldalán.

A megalapozott gyanú szerint a gyanúsított 2021. július 21-én egy budapesti rendelőintézet felnőtt háziorvosi ügyeletén, az orvosi hivatásából adódó hatalmi helyzetével visszaélve, a vizsgálóágyon fekvő, kiszolgáltatott helyzetben lévő sértettet erőszakosan fogdosta.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Nyomozó Főosztályának nyomozói a férfit szexuális erőszak bűntett megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki gyanúsítottként.

A gyanúsított a terhére rótt fenti bűncselekmény elkövetésekor nyomkövető eszközzel biztosított bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt (a kényszerintézkedés Magyarország területre vonatkozott). Vele szemben ugyanis egy korábbi, hasonló bűncselekmény, szintén egy női páciense sérelmére elkövetett szexuális kényszerítés bűntette miatt büntetőeljárás van folyamatban, amelyben a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség 2021 márciusában vádiratot nyújtott be az illetékes bíróságra.

Erre is figyelemmel, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészség a mostani, újabb ügyben kizárólag a letartóztatás elrendelésére látott alapot, ezért erre tett indítványt.

A Budai Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája ezzel ellentétben ismét elegendőnek tartott enyhébb kényszerintézkedést, és a gyanúsítottal szemben az újabb ügyben is bűnügyi felügyeletet (szigorított, lakóhelyhez kötött) rendelt el.

Az ügyészség nem tartja elfogadhatónak a nyomozási bíró döntését, ezért fellebbezést jelentett be. A gyanúsított az újabb, megalapozott gyanú szerinti bűncselekmény idején is bűnügyi felügyelet hatálya alatt állt, ugyanilyen bűncselekmény miatt, és ez sem jelentett visszatartó erőt számára. Emellett a bűnügyi felügyelet a bizonyítás megnehezítése veszélyének kiküszöbölésére is alkalmatlan.

Az ügy tárgyát képező bűncselekmény kiemelt tárgyi súlyú, 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.