Czinkóczi Sándor

A Szegedi Járási Ügyészség vádat emelt azzal a budapesti férfival szemben, akinél tavaly ősszel kábítószereket fedeztek fel a kórházban. A férfi tavaly novemberben kórházi kezelésre feküdt be a szegedi klinika egyik osztályára. Itt a kórterme előtti folyosón elhelyezett tárolószekrényben tartotta személyes tárgyait, köztük a neszesszerét,

amiben a csekély mennyiséget meghaladó, de a jelentős mennyiséget el nem érő kokaint, valamint amfetamint és egy további partidrogot tárolt.A járási ügyészség kábítószer tartásával elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettével vádolja. Bűnösségéről a Szegedi Járásbíróság fog dönteni. (Ügyészség)

A Jász-Nagykun megyei Kunszentmárton 2017 közepén 305 millió forintot kapott társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztésre az EU-s keretből. A leírás szerint a projekt egyik része volt a szabadstrand megnyitása, mert ezzel „a térségben hiánypótló beruházás jönne létre, tekintve, hogy a Tiszazugban egyetlen üzemelő szabad strand sincs. Így az idelátogató turisták, valamint a környékbelieknek is megfelelő fürdőzési lehetőséget biztosítana a város”. A strand mellett épül egy múzeum a XVIII–XIX. század jászkunsági bűnelkövetőinek, bűnüldözőinek emlékére is.

Úgy tervezték, hogy a területrendezés és part kialakítása után egy plázs jön létre. „A látogatók számára kialakításra kerül egy kiszolgáló épület, mely öltözőt, mosdót, zuhanyzót, tároló helyiséget, elsősegély helyet foglal magába. A strandolók kiszolgálására mozgatható megoldással egy büfé is elhelyezésre kerül. A parton napozók, padok, asztalok, árnyékot adó beülős helyek biztosítják majd a pihenést. A szabadidő aktív eltöltését segíti majd a strandröplabda pálya, mely úgy kerül megépítésre, hogy télen akár korcsolyapályaként is funkcionálhasson. Továbbá sporteszközként vizibiciklik, felfújható csúszda, tollaslabdák, eszközbeszerzése valósul meg. A gyermekek részére homokozó, gyermekjátszótér épül” - sorolja a fejlesztéseket a kormányzati adatlap.

A megyei lap beszámolója szerint idén májusban át is adták a kunszentmártoni szabadstrandot, akkor még csak a játszótér nem volt használható a folyamatban lévő engedélyezései eljárás miatt. Azonban a helyszínen járva Hadházy Ákos azt tapasztalta, hogy

a szabadstrandon fürdeni is tilos.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal június végén adott ki közleményt a térségben működő természetes fürdőkről, amik között a kunszentmártoni nem szerepelt. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a nem kijelölt fürdőhelyeken való fürdőzés nem javasolt.

Hadházy beszámolója szerint „a strandröplabda pálya úgy-ahogy elkészült, csak benőtte a gaz. A focipálya viszont csak annyi, hogy az évtizedek óta ott levő két kaput kicsit odébb tették”.

A helyiek a képviselőnek azt mondták, hogy a valóban elvégzett földmunkával kialakított strandon volt valamennyi homok, csak elvitte az ár. Megjegyezte, hogy fürödni azért tilos, mert egy rendelet szerint folyóvizek városi szakaszán csak kiépített strandon, üzemeltetővel rendelkező helyen szabad fürdeni.

Az M3-as autópálya bevezető szakaszán a Hungária körút irányába közlekedett két autó szerda reggel. Egyikük a belső sávból, másikuk a külső sávból egyszerre sorolt be a középső sávba. A két autó közel volt egymáshoz, de nem ütköztek össze.

De amikor a Peugeot a középső sávból tovább sorolt a belső sávba, a Dacia sofőrje visszavágott elé, majd hirtelen szándékosan vészfékezett, hogy megbüntesse a Peugeot vezetőjét a korábbi manőverért.

A Peugeot-t vezető férfi elrántotta a kormányt, hogy elkerülje az ütközést, de megcsúszott, és a betonfalnak ütközött.

A sofőr könnyű sérüléseket szenvedett. A Daciát vezető 38 éves K. Krisztián ellen a Budapesti Rendőr-főkapitányság közúti veszélyeztetés bűntett megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki, és bevonták a jogosítványát. (police.hu)

21. század követelményeinek megfelelő, a sportolók fizikai és szellemi felkészüléséhez méltó körülményeket biztosító intézmény jött létre a Vajdasági Birkózóakadémiával - hangsúlyozta Németh Szilárd, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke csütörtökön Magyarkanizsán, az új sportcentrum átadási ünnepségén.

A Vajdasági Birkózóakadémia a magyarkanizsai önkormányzat, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács és a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia összefogásának köszönhetően, a magyar kormány 1 milliárd 273 millió forintos támogatásával jött létre.

A Fidesz alelnöke emlékeztetett arra, hogy a Magyar Birkózó Szövetség a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel karöltve 2017-ben indította el az Egy szőnyegen-egy nyelven, együtt a magyar birkózásért elnevezésű programot, amely a magyar birkózók határokon átívelő összefogását tűzte ki célul. Ennek keretében épült meg a Vajdasági Birkózóakadémia is.

Németh Szilárd emlékeztetett arra, hogy a Vajdaság korábban is nagyszerű birkózókat adott a világnak, és most is nyolc-tíz birkózó egyesület működik, ahol magyar anyanyelvű fiatalok edzenek. Jelenleg körülbelül 300 magyar fiatal edz itt.

Orbán Viktor miniszterelnök levélben üdvözölte a birkózóakadémia megnyitójának vendégeit. Azt írta, néhány évtizede még merész álomnak tűnt egy magyar sportlétesítmény felépítése a Vajdaságban, „a magyarokat viszont arról ismeri a világ, hogy időről időre olyan küldetésekre vállalkoznak, amelyek lehetetlennek látszanak”.

Zeljko Trajkovic, a Szerbiai Birkózó Szövetség elnöke a Magyar Birkózó Szövetséggel való jó együttműködést méltatta, és reményét fejezte ki, hogy az új akadémia új bajnokokat ad majd Szerbiának és Magyarországnak.

Az akadémia épületének területe mintegy háromezer négyzetméter, az épülethez a 800 négyzetméteres sportcsarnok mellett 49 ágyas kollégium, valamint irodahelyiségek, orvosi szoba és konditerem tartozik. (MTI)

Idén közel 60 borjúval gyarapodott a pentezugi rekonstruált őstulok állomány, közölte a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Ezzel már világviszonylatban is jelentős tenyészetnek számítanak, a borjúk pedig hozzájárulnak a már több mint 20 éves tenyésztési és szelekciós program sikeréhez.

A Hortobágyi Nemzeti Park 1997-ben határozta el, hogy egy minimális emberi beavatkozást igénylő, fenntartható füves pusztát hoz létre magterületén, a 2470 ha-os Pentezugban. A füves puszta fenntartásához két állatfajtát választottak: a Przewalski lovat, és a rekonstruált őstulkot. Az első marhák 1999-ben érkeztek, ezek főként Heck marhák, illetve Heck marha és magyar szürke hibridek voltak. Mind ezek az egyedek, mind utódaik sok tulajdonságban eltértek az őstuloktól. Ezért új fajták kerültek be a tenyésztésbe, mint amilyen a watussi, sayaguesa és a chianina.

A nemzeti park oldala szerint a rekonstruált őstulok jelenleg is szelektálás alatt áll Hortobágyon. Sok tenyésztési célt még nem sikerült elérni, és a jövőben sem lesz egyszerű ezek megvalósítása. A bikákból csak a legjobbak maradnak tenyésztésben, a bika borjaknak mintegy 10 százalékát hagyják meg minden évben, de ezekből csak egyet választanak ki tenyészbikának nagyjából 4-5 éves korában. A tehenek viszont nem esnek olyan szigorú elbírálás alá, mivel még ha ők maguk nem is tartoznak a legjobb tulajdonságot hordozó egyedek közé, utódaik között gyakran vannak megfelelők.

Az őstulok az eurázsiai nagytestű fűevők csoportjába tartozott, de a 17. században kipusztult. Rekonstruálására az 1920-as évek óta több próbálkozás történt. Ehhez több fajtát kereszteztek: skót hegyi marhát, chillingham marhát, magyar szürke marhát, korzikai marhát, camargue marhát, spanyol viador marhát és chianinát. Az utódaikat a jónak ítélt tulajdonságok alapján kiválogatták.

Az egyik ilyen kísérlet a német őstuloktenyésztők egyesületéhez kötődik, amely saját, nemzetközi törzskönyvet vezet. Ennek a tenyészprogramnak az egyik legnagyobb állománya található a Hortobágyi Nemzeti Park Pentezugi Vadló Rezervátumában. Ezen kívül számos európai természetvédelmi terület kezelésére is heck marhákat, illetve rekonstruált őstulkot használnak. (Hnp.hu)

Garai Zsolt szürkemarhái nemrég arra lettek figyelmesek, hogy nem tudnak átkelni a mezőt kettészelő csatornán, mert valaki ellopta a hidat. A Szeged365 riportja szerint a fából készült híd pallóit felfeszegették, elfűrészelték, majd magukkal vitték.

Mivel az épületfa ára nagyon elszállt az utóbbi időben, a gazdaságban 180 ezer forintos kárral számolnak. A lopás miatt feljelentést tettek a rendőrségen. Amíg nem tudják felújítani a hidat, addig a marhák máshol legelnek.

Egy rádióműsorban szerepelt csütörtökön a Pegasus kémszoftvert gyártó izraeli NSO egyik alapítója és vezérigazgatója, Salev Hulió és Panyi Szabolcs újságíró, akinek a telefonját megfigyelték. A Telex beszámolója szerint az izraeli védelmi erők által üzemeltetett Galatz Rádiónak Panyi rákérdezett, hogy Magyarország továbbra is ügyfele-e az NSO-nak. Erre Hulió azt mondta, nem beszélhet az ügyfeleiről. Majd hozzátette, hogy ellenőrizni fogják, mi történt, ha pedig az állítások igazak, akkor leválasztják a rendszert.

Panyinak azt mondta, hogy kivizsgálják az ügyet, és ha az újságíró is a célpontok között volt, akkor leállítják az ellene folyó programot. Hozzátette, hogy az NSO egy technológiai vállalat, amely rendszereket ad el országoknak.

Hulió korábban azt mondta, hogy az NSO hibáztatása a Pegasus-ügyben olyan, mintha egy autógyárat kritizálnának azért, mert egy ittas vezető balesetezett. A cég nem ellenőrzi, kik az ügyfeleik célpontjai.

A Direkt36 vasárnapi cikke szerint több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal. A lehetséges megfigyeltek listáján találunk oknyomozó újságírókat, médiatulajdonost, de ott az Ügyvédi Kamara korábbi elnökének és Gödöllő ellenzéki polgármesterének neve is.

A magyar kormány tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, pedig a Pegasus nevű kémszoftvert gyártó izraeli cég egyik volt munkatársa megerősítette, hogy Magyarország a cég ügyfelei között van. A kiberfegyvert eleve csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatják el más országoknak. Az ügyben a magyar ügyészség is nyomozást ígér.

A fiatalokért felelős helyettes államtitkárnak az RTL Híradója feltette a kérdést, hogy tudna-e konkrétan olyan magyar óvodát vagy iskolát mondani, ahol bárki szándékosan népszerűsítette a homoszexualitást. Rácz Zsófia fiatalosan azt mondta, azért nem tud ebben a kérdésben nyilatkozni, mert nem ez volt a sajtótájékoztató apropója (egyébként a sajtótájékoztatón fát ültettek). Majd a visszakérdezésre elismerte, hogy nem tud ilyen iskoláról vagy óvodáról, „de ez viszont nem azt jelenti, hogy nincsen ilyen”.

Arra a kérdésre, hogy hol tudnak tanácsot kérni azok a homoszexuális fiatalok, akik otthon nem kapnak segítséget, a helyettes államtitkár azt mondta: „Rengeteg iskolapszichológus és pedagógus van az iskolákban, akiknek pontosan az a feladata, hogy a fiatalok mentális lelki egészségével foglalkozzanak. Úgy gondolom, hogy hozzájuk bátran fordulhatnak.”

Korábban írtunk arról, hogy sok tanárnak fogalma sincs, miből kellene észrevennie, ha egy gyerek lelki problémákkal küzd, hová lehet segítségért fordulni, mert a tanárképzésben szinte szó sem esik erről. De ha észre is veszik, hogy baj van, a gyerek nem feltétlenül kap segítséget, hiszen iskolapszichológusból és gyermekpszichiáterből is kevés van. A szabályok szerint az 500 főnél kisebb iskolákban nem kötelező pszichológust alkalmazni, ezért az iskolák háromnegyedében nincs is.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kínai Fucsou városban ülésező világörökségi bizottsága csütörtökön úgy döntött, hogy Budapest mégsem kerül a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára. Egy év múlva újra megvizsgálják a budapesti helyszíneket, azaz a Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út helyzetét.

Korábban az 1987 óta nemzetközileg védett budapesti helyszín esetében belengették a világörökségi veszélyeztetettségi listára helyezését, ami után a következő lépés már a világörökségi cím elvétele lehetne. Többek között kifogásolták a Városliget és a Budai Vár átépítését, illetve rémületesnek nevezték, hogy a Mol 120 méter magasra tervezett székháza építési engedélyt kaphatott, hiszen jelentősen átalakítja a városképet, belerondít a világörökségi panorámába is.

Az UNESCO bizottságában a nagy építési projektek, a magas épületek, a zsidónegyedként ismert terület bontási munkálatai és a nem megfelelő fejlesztései, a műemlékvédelmi erőfeszítések hiánya és a megnövekedett forgalom kelt aggodalmat. A Duna-part látképe és a Budai várnegyed 1987-ben került a listára, majd 2002-ben az Andrássy út és történelmi környezete került fel a világörökségi listára. (MTI)

Július közepén a Pest megyei Isaszeg külterületén, egy szántóföld és az erdő határán magányosan kóborló barnamedvéről érkezett fotóval kiegészített lakossági bejelentés a Pilisi Parkerdőhöz, közölte az oldalán a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Az állatot később vadkamerákkal követték.

A nemzeti park közleménye szerint a területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet, azonban a medve jelenlétét nem észlelték, így feltételezhető, hogy már el is hagyta a térséget.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség - több feljelentés nyomán - jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el Pegasus-ügyben. A nyomozás feladata annak megállapítása, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.

A Direkt36 vasárnapi cikke szerint több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal. A lehetséges megfigyeltek listáján találunk oknyomozó újságírókat, médiatulajdonost, de ott az Ügyvédi Kamara korábbi elnökének és Gödöllő ellenzéki polgármesterének neve is.

A kormány tagadja, hogy köze lenne az ügyhöz, pedig a Pegasus nevű kémszoftvert gyártó izraeli cég egyik volt munkatársa megerősítette, hogy Magyarország a cég ügyfelei között van. A kiberfegyvert eleve csak az izraeli védelmi minisztérium engedélyével adhatják el más országoknak, és 2017-ben és 2018-ban magas szintű találkozók voltak az izraeli és a magyar kormány között. Például 2018. február 13-án Izraelben járt Czukor József, Orbán Viktor biztonsági és külpolitikai főtanácsadója, akit személyesen fogadott Netanjahu.

Czukor külön megbeszélést folytatott Meir Ben-Sabbattal, Izrael nemzetbiztonsági főtanácsadójával is. Hivatalosan a terrorellenes együttműködés, a kétoldalú diplomáciai-biztonsági kapcsolatok elmélyítése és egyéb kétoldalú témák voltak napirenden. (MTI)

Az Alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy alaptörvény-ellenesek az Országgyűlés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvénynek azok a rendelkezései, amikkel vételi jogot biztosítottak volna azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást.

Az Alkotmánybíróság a határozatában alkotmányos követelményként írta elő, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.

A fideszes Böröcz László által kezdeményezett törvényt Áder János küldte meg az Alkotmánybíróságnak. A lakástörvény első verziójában még az állt, hogy a bérlők akkor is a piaci ár töredékéért vásárolhatnák meg az önkormányzati tulajdonú lakásokat, ha csak 1-2 éve költöztek be. Ezzel elvették volna az önkormányzatoktól annak lehetőségét, hogy a helyben élők lakhatási gondjain segítsenek

A tervezetben nem volt semmilyen szabályozás arra, hogy a piaci ár alatt lakáshoz hozzájutott bérlők nem adhatják tovább azokat sokkal magasabb áron. Böröcz javaslata ellen még fideszes polgármesterek is tiltakoztak. Majd úgy módosítottak Böröcz javaslatán, hogy az önkormányzatoknak csak azokat a lakásokat kell eladniuk, amik világörökségi helyszínen és annak védőövezetében, műemléképületben találhatók, vagy olyan házakban, amik akkor elidegenítési és terhelési tilalommal terheltek voltak, de azóta ezt a korlátozást feloldották.

Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az önkormányzatnak a vételi jog miatt elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, amivel vagyonában azzal arányban álló érték marad meg, amit a tulajdonában álló lakások képviseltek. Az értékarányosság biztosításának módját a törvényhozó alakítja ki. Lehetséges a hatályos rendelkezések minden olyan változata és kiegészítése, amely kielégíti azt az alkotmányossági feltételt, hogy az értékarányosság elve érvényesüljön.

A törvény a vételi jog jogosultjaként három alanyi kört határozott meg:

• akik bérleti jogviszonya 5 és 15 év közötti;
• akiké 15 és 25 év közötti;
• illetve akiké a 25 évet meghaladja.

A törvény indokolása alapján a jogalkotó azokat a feltételeket tekintette irányadónak, amelyek alapján a most érintett bérlőkkel hasonló helyzetben lévő, korábban vételi jogot szerző bérlők vételi joggal élhettek az 1990-es években kialakított törvényi és önkormányzati szabályok szerint.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban a jogalkotó által megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja. A másik két alanyi kört érintő szabályozási megoldásnak az Alaptörvényben megkövetelt kivételes jellegét ugyanakkor nem igazolta a jogalkotó.

Az Alkotmánybíróság ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, melyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak.Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a műemlékvédelemnél az állam által vállalt kötelezettségre alkotmányos értelemben vonatkozik a korábban az egészséges környezethez való jogra vonatkozóan megállapított visszalépési tilalom. Ennek lényegi célja, hogy az egyszer már elért védelmi színvonal ne csökkenjen. Alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítése során az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltást követően is. Különösen lényeges garancia ez a vizsgált törvénnyel érintett lakások esetén, amelyek nagy része első alkalommal kerül ki az állami vagy önkormányzati tulajdonból.

Az Alkotmánybíróság ezért hangsúlyozta, hogy az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához. Az Alkotmánybíróság így alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a műemlékvédelmi hatósági jogkör címzettje döntéshozatala során a műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá, így a vételi jog gyakorlásának feltételeként, a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez.

A döntéshez párhuzamos indokolást fűzött Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Szalay Péter alkotmánybíró, és különvéleményt fogalmazott meg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Márki Zoltán, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró. (Alkotmánybíróság)

Az egészségügyért és a közoktatásért is felelős miniszter csütörtökön a Hunyadiak és Corvinok című konferencián osztotta meg a legújabb elképzeléseit a magyarság történelméről. Az MTI beszámolója szerint Kásler Miklós arról beszélt, hogy az államalapítástól a Hunyadiakig eltelt időszakot egységesen kell kezelni, mert „Szent Istvánnal olyan birodalom jött létre, amelyet apostoli király irányított, és egy lassan kiteljesedő eszmerendszer, a Szent Korona jegyében fogta össze az itt élő népeket. Ebből alakultak ki a rendek, majd a nemzet. Mint mondta, a kezdetektől eltelt időszakot Hunyadi Mátyás haláláig egységes folyamatnak tekinthetjük”.

Szerinte minden a Szent Koronára volt visszavezethető, a hatalom, a birtok, a vagyon, az ország. A király is csak gyakorolta a Szent Korona bizonyos jogait, amelyek időben és térben csorbíthatatlanok voltak, átmeneti okok miatt szünetelhettek, de a királynak és a népnek, később pedig a nemzetnek azt helyre kellett állítania. Ez az a világ, amelyben megjelent az Árpád-ház férfi ágának kihalásával és a leányág eltűnése után egy dinasztia, amely üstökösként robbant be a történelembe, és a fénye még mindig látszik.

Kásler kitért arra is, hogy azért létezik a pozsonyi csatáról szóló mesefilmet összehozó Magyarságkutató Intézet, mert úgy érezte, „a magyar történelem sok mozzanatát elhallgatták vagy eltorzították, ezért tette le a kormány elé azt a programot, amely az identitás szempontjából lényeges kérdések megoldását tűzte ki célul a legmagasabb tudományos igényességgel és prekoncepció nélkül. Így jött létre a Magyarságkutató Intézet, amely új tudományágakat kapcsol be az eldöntetlen vagy nehezen eldönthető kérdések vizsgálatába és új szemléletet hozott”.

Az intézet egyébként most azon munkálkodik, hogy kiderítse a Hunyadiak genetikai származását, azt ígérik, már idén lehet eredmény.

Az Európai Bizottság a napokban hagyta jóvá azt a 90 millió eurós (~32 milliárd forint) támogatást, amit a magyar kormány Dél-Korea egyik legnagyobb energia- és vegyipari vállalatának ajánlott fel a második komáromi akkumulátorgyárához. A vállalat közleménye szerint 945 milliárd dél-koreai wont (~ 250 milliárd forintot) költöttek a második komáromi gyárra.

Az SK Innovation első komáromi üzeme 2019 végén kezdett termelni, majd ugyanebben az évben elkezdték építeni a második komáromi gyárukat is, amit 2022-ben terveznek beüzemelni. Ezek mellett már épül a harmadik gyáruk a Fejér megyei Iváncsán, ahol egy különleges gazdasági övezetet is létrehozott nekik a kormány, ami miatt az ellenzéki vezetésű Dunaújváros már nem kaphat az iparűzési adóból, pedig a helyet adó ipari park a városnak szánt pénzből épül.

De nem csak ezt a dél-koreai multit szórta meg támogatással a magyar kormány, ugyanakkor az Európai Bizottság egyelőre még vizsgálja, hogy a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának adott 108 millió eurós ( 38,8 milliárd forintos) állami támogatás megfelelt-e az uniós szabályoknak.

A Németország nyugati tartományait végigpusztító rekord árhullám levonulásával egyre több jel mutat arra, hogy a jelzőrendszer hibái is kellettek ahhoz, hogy több mint 170 ember halált okozza az árvíz Európa egyik legfejlettebb részén.

Pedig az előrejelzések pontosak voltak

Az Európai Árvízi Figyelmeztető Rendszert (EFAS) kidolgozó brit hidrológus, Hannah Cloke szerint a német hatóságok pár nappal a katasztrófa előtt komoly figyelmeztetéseket kaptak, mégsem kezdődött meg az emberek kimenekítése az érintett területről. Az európai rendszert a 2002-es elbai és dunai árvizek után éppen azért hozták létre, hogy a jövőben időben érkezzenek a vészjelzések, és elkerüljék a magas áldozatszámokat és a milliós károkat.

A EFAS rendszerében műholdakról figyelik az időjárást, a beérkező adatokat pedig különböző európai intézetek dolgozzák fel. Az EFAS központja az angliai Readingben működik, ahonnan naponta adnak ki előrejelzéseket, de svéd és szlovákiai intézetek is beszállnak az elemzésbe. Ezeket napi kétszer frissítik, és igény szerint figyelmeztetéseket is küldenek. A rendszer 2012 óta már teljes üzemben működik, Cloke pont ezért tartja a rendszer hatalmas kudarcának a mostani katasztrófát.

A rendszer már július 10-én, azaz majdnem egy héttel az árhullám előtt riasztott, hogy a Rajna németországi és svájci szakaszain nagy valószínűséggel áradások várhatók, valamint Belgiumban a Maasnál is nagy a kockázat. Németországban a bajor, a hesseni és a szászországi hatóságok összesen 25 figyelmeztetést kaptak arról, hogy baj lesz,

de a különböző közigazgatási szintek közötti rendszer olyan bonyolult, hogy a lakossághoz már nem jutottak el időben.

A védekezésért a tartományi kormányok felelősek, de a gyakorlati előkészítés és a helyzet felmérése már a járások vagy a városok feladata. Baj esetén is a helyi vezetőknek kellene figyelmeztetniük a lakosságot hangosbemondókkal vagy szirénákkal. Bár a katasztrófavédelem szerint ezek tökéletesen működtek, egy héttel a pusztítás után egyelőre nem sikerült megállapítani, miért nem tudták időben kimenekíteni az elsodort települések lakóit.

A különböző hatóságok és pártok egymásra mutogatnak.

Nem volt mivel riasztani

A katasztrófavédelem vezetője szerint ők hiába küldik el időben a figyelmeztetést, ha a települések nem reagálnak időben. Armin Schuster azt mondta, hogy a múlt héten 150 figyelmeztető jelzést küldtek ki. Azonban sok településen a fenntartási költségek miatt egyszerűen leszerelték a szirénákat, már az egész országban nagyjából csak 15 ezer maradt üzemben. Például a hidegháború vége óta Berlinben és Münchenben már egy sziréna sem működik.

És bár az elmúlt években kiépítettek egy digitális riasztórendszert, a természeti katasztrófáknál éppen az elektromosság vagy a mobilhálózat az első, ami csődöt mond, így ezekre nem lehetett számítani. Éppen tavaly szeptemberben tartottak Németországban egy figyelmeztető napot, amikor egy telefonos alkalmazásnak egymillió embert kellett volna a mobilján keresztül riasztania, de nem történt semmi, vagy több mint fél órát késett a jelzés.

Viszont a települések vezetői szerint a megmaradt szirénák sem voltak elég hangosak, vagy használhatóbb jelzéseket is adhatnának. Például már egy olyan jelzés is életeket mentett volna, ami arra figyelmezteti az embereket, hogy ne menjenek le a pincéjükbe. Ráadásul, mivel a régi szirénák még mindig úgy szólnak, mintha nehézbombázók jönnének, az emberek többsége azt sem tudja, mit kell tenni, ha vijjogást hall. Volt, ahol a tűzoltóautók mentek körbe szirénázva, de mivel sehol sem volt tűz, sokan ezt sem tudták hova tenni.

Orbán Viktor egy péntek esti kormányrendelettel utasította Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy szeptember végéig hozza létre a Termőföld Magántőkealapot,

aminek az a célja, hogy termőföldeket vegyen a kelet-közép-európai régióban. A rendelet szerint ezzel teremtenék meg „a hazai mezőgazdasági vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének alapjait”. Az alapkezelőt Szijjártó választhatja ki, akin keresztül 400 millió euró (~143,8 milliárd forint) keretösszeggel alakulhat meg Termőföld Magántőkealap. Ennek a pénznek a 70 százalékát, azaz 280 millió eurót (~ 100 milliárd forintot) a magyar állam biztosítja a költségvetésből.

A rendelet nem részletezi, hogy a kelet-közép-európai régión belül hol vennének földeket, de a szomszédos országok közül például Romániában ezt engedik a törvények. Az Európai Parlament 2015-ös tanulmánya szerint az ottani termőföldeknek már 40 százaléka került külföldi tulajdonba. Erre a vonatra már Mészáros Lőrinc is felült, 2019-ben 1290 hektárnyi földet szerzett Arad és Bihar megyében egy holland befektetőtől.

A tőkelalap alapítói határozatát az állami tulajdonú Eximbank adja ki. Az állami banknak több tőkealapja is van, és előfordult már, hogy Rogán Antal ismerősei lettek az alapkezelők.

Egyébként a kormány már idén áprilisban is létrehozott egy magántőkealapot mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak, aminek még csak 60 millió euró volt a jegyezett tőkéje. Az Exim hazai magántőkealapjai közül messze a Termőföld Magántőkealap lesz a legnagyobb.

Miután a múlt héten Csehország még 200 ezer vakcinát kért kölcsön a magyar kormánytól, csütörtök este megjelent egy kormányrendelet a Magyar Közlönyben, miszerint a magyar állam 204 750 adag Comirnaty (PFIZER) vakcinát ad kölcsön a cseheknek.

A magyar kormány májusban 40 950 adag, majd június végén még 100 ezer adag Pfizert adott Csehországnak. Az adakozás előzménye, hogy Ausztria, Magyarország és Szlovénia még áprilisban közösen tett ígéretet arra, hogy 80 ezer adag vakcinát ad Csehországnak, mivel nem értettek egyet a 10 millió adag, európai uniós vakcina utólagos szétosztásakor elért kompromisszumos megállapodással. A megegyezés szerint az év végéig visszaadják a mennyiséget.

A prágai kormány csak az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyagokat használja. Csehországban nagyon felpörgött az oltási kampány: míg nálunk a napi oltások száma ötezer körül mozog, addig ott százezer. A 10,7 milliós országban eddig 8,79 millió adagot adtak be, mindkét dózist 3,7 millió személy kapta meg.

A kedden kezdődött özönvízszerű esőzés miatt az ország nyugati részén fekvő Rajna-vidék-Pfalz és Észak-Rajna-Vesztfália tartomány több térségében megáradtak a folyók és patakok, és alámostak utakat, elöntöttek udvarokat, pincéket, házakat, helyenként egész településeket. Csütörtök estére a halálos áldozatok száma 58-ra emelkedett. Rajna-vidék-Pfalz tartomány belügyminisztere szerint az áldozatok száma még nőhet, mivel 40-60 embert kezelnek eltűntként. 165 ezer ember maradt áram nélkül.

A Bonn közelében fekvő Schuldban legalább 19 ember halt meg az Ahr folyó áradása miatt, és megsemmisült több lakóépület. A medréből kilépő folyó a járás, Ahrweiler több más településén is pusztított. A katasztrófa a szomszédos Euskirchen járást is sújtotta, ott legalább 15-en haltak meg. Kora este megkezdték több település lakosságának kimenekítését, mert átszakadhat egy völgyzáró gát a Steinbach nevű patakon, ami elöntéssel fenyegeti a környéket. Több ezer embernek kell elhagynia az otthonát.

A váratlanul és rendkívüli sebességgel keletkezett áradások elleni védekezésben a tűzoltóság és a katasztrófavédelmi szervezet (THW) mintegy 15 ezer emberrel vesz részt. A hadsereg (Bundeswehr) több mint háromszáz katonával és munkagépekkel segíti őket.

Különösen feszült a helyzet a Wupper folyó mentén, több települést ki kellett üríteni, és a régió egyik legnagyobb városa, Wuppertal egy része víz alá került. Rohamosan emelkedik a Rajna, a Mosel és több kisebb nyugat-németországi folyó vízszintje is.

A szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) előrejelzése szerint az időjárási helyzet várhatóan a hét végéig alig változik. Az ország nagy részén továbbra is számolni kell azzal, hogy rövid idő alatt jelentős mennyiségű csapadék hullhat.

A szolgálat pincék és utcák elöntésére, patakok és folyók magas vízállására, földcsuszamlásokra és helyenként villámcsapás okozta károkra figyelmeztette Észak-Rajna-Vesztfália, Rajna-vidék-Pfalz és Saar-vidék tartomány lakosságát. A legnehezebb időszak csütörtök estig tarthat.

Vezető szövetségi és tartományi politikusok gyors segítséget ígértek a rászorulóknak. Malu Dreyer, Rajna-vidék-Pfalz miniszterelnöke bejelentette, hogy kormánya 50 millió eurót (18 milliárd forint) különít el azonnali segélyekre. Olaf Scholz szövetségi pénzügyminiszter a szövetségi költségvetésből is támogatást ígért. Valamennyi vezető német politikus kifejezte részvétét az áldozatok és a sebesültek hozzátartozóinak.

Az áradás nem csak Németországot érinti, Hollandia déli részén, Maastrichtban 100 ezer embernek kell elhagynia az otthonát. Várhatóan a Maas folyó éjszaka elönti a lakónegyedeket.

Az áradásokat a Bernd nevű ciklon okozta, ami Németország területének több mint 50 százalékát fedte be vastag felhőtakaróval. Országszerte több tucat településről számoltak be elöntött pincékről, utcákról és földcsuszamlásokról. A meleg és nedves levegőt szállító ciklon lassan mozog, tartósan Németország felett kering. Ez a heves esőzéssel járó stabil időjárási helyzet meglehetősen ritka, az utóbbi 15 évben nem fordult elő, és több szakértő szerint valószínűleg a klímaváltozásnak tulajdonítható. (ARD/Süddeutsche Zeitung/MTI)

Az orosz hatóságok betiltották a Projekt nevű oknyomozó oldalt, aminek az újságíróinál pont aznap tartottak házkutatást, amikor a belügyminiszter ingatlanügyeiről jelent meg cikkük.

Az orosz főügyész hivatala szerint a hírportál mögött álló amerikai székhelyű Project Media civilszervezet tevékenységével veszélyt jelentett az alkotmányos rendre és a nemzetbiztonságra. Az orosz igazságügyi miniszter emellett külföldi ügynököknek nyilvánította a proekt.media hat és a Szabad Európa két újságíróját. Roman Badanyin, a proekt.media főszerkesztője is felkerült a lajstromra.

A Projekt több oknyomozó anyagot is megjelentetett például a csecsen elnök, Ramzan Kadyrov feleségeinek vagyonáról, vagy arról a nyári táborról, amit Putyin palotájának terjeszkedése miatt kellett lerombolni.

Az orosz törvények szerint a külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök anyagai csakis ilyen jelöléssel terjeszthetők Oroszországban, fel kell tüntetni a tartalmakon, hogy más „államok érdekeit szolgálják”. Ezt a szabályozást 2019-ben kiterjesztették magánszemélyekre, köztük bloggerekre is, jogvédők szerint azért, hogy elhallgattassák a másként gondolkodókat. A külföldi ügynökök oroszországi listáján jelenleg 28 személy és sajtóorgánum szerepel.

Ha pedig egy szervezetet nemkívánatosnak minősítenek, az nem folytathat tevékenységet Oroszországban. És azok a magánszemélyek, akik együttműködnek ezekkel a csoportokkal, büntetőjogilag is felelősségre vonhatók.

A szeptemberi parlamenti választások közeledtével idén megnőtt az orosz ellenzéki politikusokra és médiumokra nehezedő nyomás. A idén tavasszal idegen ügynöknek minősítették a Meduza és a VTimes hírportált. A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió súlyos bírságokat kapott, amiért anyagain nem tüntette fel, hogy ilyen ügynök készítette őket. (Meduza/MTI)

A csütörtöki viharban három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen is házakat ért villámcsapás, közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Csütörtök estig mintegy 50 esethez riasztották a tűzoltókat a zivatarok miatt.

A legtöbb hívást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében kapták. Itt eddig három településén okozott kárt villámcsapás.

• Kéken, az Ady Endre utcában csapott bele egy családi ház kéményébe a villám, ennek következtében a tető is megrongálódott.
• Aranyosapátin szintén egy családi ház kéménye rongálódott meg villámcsapás miatt.
• Ajakon a házat ért villámcsapás kisebb elektromos tüzet is okozott.

A katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy amíg közel van a vihar, ajánlott kihúzni az elektromos eszközök csatlakozóit, mert villámcsapás esetén a hálózatba dugott eszközök tönkremehetnek. A villámcsapások mellett jellemzően kidőlt fák és letört faágak, néhány esetben a felgyülemlett csapadék miatt riasztották a tűzoltókat csütörtök estig.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat veszélyjelzése szerint az ország keleti felében jelenleg is több járásban vannak érvényben első-, több helyen másodfokú riasztások zivatarveszély, illetve a felhőszakadás veszélye miatt. A Tiszántúlon a heves zivatarok az éjszaka első felében fokozatosan elhagyják az országot. A leghevesebb zivatarcellákhoz felhőszakadás, jégeső és viharos széllökés is társulhat. Péntek reggelre fokozatosan csillapodnak a zivatarok, de a délelőtt folyamán ismét aktívabbá válik a légkör. (MTI).

Joe Biden amerikai elnök kormánya csütörtökön bejelentette, hogy véget vetnek az ország legnagyobb erdőségében, az alaszkai Tongass Nemzeti Erdőben folytatott nagyszabású fakitermelésnek, és helyette inkább az erdő helyreállítása a cél.

Az amerikai Erdészeti Szolgálat bejelentése megfordítja a Trump-kormány döntését, amely feloldotta a fakitermelésre és a délkelet-alaszkai esőerdőben történő útépítésre vonatkozó korlátozásokat. Az új rendelkezések ugyanakkor megengedik a helyi közösségeknek, hogy kisebb mennyiségben, kulturális célra, például totemoszlopok, kenuk készítéséhez és a törzsi kézművesek általi felhasználásra vásárolhassanak faanyagot az erdőből, beleértve akár néhány idős fát is.

A Mezőgazdasági Minisztérium, amelyhez az Erdészeti Szolgálat tartozik, azt is bejelentette, hogy lépéseket tesz az úgynevezett útmentes szabály helyreállítására a Tongass területén. A 2001-es szabály megtiltotta az útépítést és a fakitermelést az erdőség csaknem egyharmadában, néhány kivételtől eltekintve. A Trump-kormány azonban tavaly feloldotta ezt a szabályozást.

A mezőgazdasági tárca szerint a korábbi szabályozás helyreállítása visszaadja a stabilitást és a természetvédelem biztonságát a világ legnagyobb mérsékelt égövi, öreg fákból álló esőerdőjének 9,3 millió hektárnyi területén.

Környezetvédő csoportok üdvözölték a bejelentést. „Az idős erdők kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás kezelésében, ezért az útmentes szabály visszaállítása a Tongassban kritikus fontosságú, mivel kimondta, hogy a védelmet érintő erdőkben nem lehet utat építeni és fát kitermelés céljából kivágni” - hangsúlyozta Andy Moderow az Alaska Wilderness League elnevezésű csoport képviselője. A Tongass durván 16,7 millió hektáros területéből több mint 9 millió hektárra vonatkozik az útépítési tilalom.

Biden június elején a Trump által engedélyezett kitermelést is felfüggesztette az alaszkai Arktisz Nemzeti Vadállat-rezervátumban. A környezetvédők üdvözölték a döntést, viszont kritizálták Bident, amiért az utóbbi hónapokban az ország más pontjain szemet hunyt a kitermelés megkezdése fölött. Alaszkai republikánus politikusok a gazdasági haszon miatt aggódnak. (APNews/MTI)

Michael Kovrig volt diplomatát és Michael Spavor üzletembert 2018 végén vették őrizetbe Kínában, valószínűleg bosszúból, röviddel azután, hogy Vancouverben a kanadai hatóságok elfogták Meng Van-csout, a Huawei kínai technológiai és telekommunikációs óriásvállalat pénzügyi igazgatóját.

Kovrignak a kanadai mellett magyar állampolgársága is van, magyar származású, és a kilencvenes évek felében Budapesten élt. Akkoriban a Bankrupt nevű punkzenekar énekese volt, ezért az együttes most egy magyar és egy angol számot is írt a több mint 2 és fél éve fogva tartott barátról.

Pekingi Nyár

The Plane To Toronto

A zenekar a számok bevételeiből Michael Kovrig családjának kérésére a Hostage International jótékonysági szervezetet támogatja.Kovrig tavaly októberben tudott kapcsolatba lépni a külvilággal , akkor megdöbbentették a koronavírus-járvány részletei, és azt mondta, úgy hangzik az egész, mintha valami zombiapokalipszis-film lenne.

„Rendkívül igazságtalan, hogy néhány ember tette, viselkedése miatt több tízezer, a futballért rajongó szurkoló kényszerül a stadionon kívülre. Remélem, végül minden szurkoló megérti, hogy akár egyetlen sportszerűtlen néző tette is szigorú következményekkel jár diszkrimináció vagy rasszizmus esetén” -mondta Csányi Sándor az UEFA büntetéséről a Mandinernek, amit a hvg.hu szemlézett. A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, aki egyben az UEFA alelnöke is, megjegyezte, hogy mindent megtesznek azért, hogy akiket felelősség terhel, polgári jogi eljárásban feleljenek a tettükért. Egyébként az MLSZ fellebbez az UEFA döntése ellen, de még várják a döntés részletes indoklását.

Az Európa Bajnokságot szervező UEFA a magyar válogatott mindhárom Európa-bajnoki mérkőzése miatt fegyelmi eljárást indított a Magyar Labdarúgó Szövetséggel szemben, majd az egyes magyar szurkolók viselkedése miatt az UEAFA három zárt kapus mérkőzéssel és 100 ezer eurós pénzbírsággal büntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ).

Az olyan ügyekért, mint a műanyag palackok bedobálása, füstgránát, lépcsők eltorlaszolása pénzbüntetést szabtak ki. A homofób és rasszista megnyilvánulások miatt pedig zárt kapussá tették a következő mérkőzéseket. Ugyanakkor a harmadik mérkőzésre vonatkozó korlátozást 2 évre felfüggesztik. A 2021. őszi vb-selejtező mérkőzések nem számítanak UEFA-versenysorozatnak, így azokat nem kell zárt kapuk mögött tartani.

Néhány napja a Válaszonline írt arról, hogy Agárdnál a Velencei-tó vízállása július 8-án már csak 89 centimétert mutatott, pedig 2019. június 1-jén ugyanitt még 158 centimétert mértek, vagyis két év alatt a vízmennyiség 44 százaléka eltűnt a tóból. A lap által bemutatott adatok alapján a vízválság tavaly áprilisában kezdődött, és az előző évekkel ellentétben a tó az elmúlt télen a kevés csapadék miatt nem tudott rendesen feltöltődni, ezért a nyári hőség kezdetén már eleve túl alacsony, 110 centiméter körüli volt a vízszint. Egyébként a 90-es évek elején és 2003-ban is volt már hasonló a helyzet.

A Gárdonyi Közlöny most egy drónfelvétellel is bemutatta a kiszáradt részeket:

Az írták, hogy a vízhiányos állapot miatt a tó délnyugati részén fekvő természetvédelmi terület, a Velencei-tavi madárrezervátum szinte teljesen kiszáradt.

Borús, esős idő lesz a következő napokban, többfelé jelentős mennyiségű csapadék is hullhat.

Az elmúlt időszakban tapasztalt kánikula nem tér vissza,a maximumok jellemzően 30 Celsius-fok körül alakulnak a hétvégén - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Péntekre virradóra keleten is megszűnnek a záporok, zivatarok, és átmenetileg mindenhol derült vagy kissé felhős lesz az ég. A déli óráktól aztán előbb a keleti országrészben, később máshol is egyre nagyobb eséllyel alakulhatnak ki záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadás kíséretében. Estétől a Dunántúlon tartós eső is előfordulhat. Legkisebb eséllyel az Északnyugat-Dunántúlon lehet csapadék. Időnként megélénkül a szél, de zivatarok környezetében erős, viharos széllökések is előfordulhatnak. A leghidegebb órákban 15-22 fok lesz, napközben 28-33 fokig melegszik a levegő.

Szombaton országszerte várható zápor, zivatar. A keleti tájak kivételével a nap bármely szakában többször is eshet. Nyugaton tartós eső is valószínű, jelentős mennyiségű csapadékkal. A Dunántúl nyugati részén erős, zivatar környezetében viharos lesz a szél. Hajnalban 15-21, a délutáni órákban 23-33 fok várható, nyugaton, délnyugaton lesz hűvösebb, keleten, északkeleten pedig melegebb.

Vasárnap is többfelé várhatók záporok, zivatarok. Legkisebb eséllyel keleten várható csapadék, ott több lehet a napsütés. A szél sokfelé élénk, helyenként erős, zivatarban viharos lehet. A minimumhőmérséklet 16 és 22 fok között valószínű. A maximumok várhatóan 27 és 34 fok között alakulnak. (MTI)

Tatabányán valaki újragondolta a kormány nem legtúlgondoltabb plakátját. Persze mióta a világ olyan lett, mint a South Parkban, azt sem zárhatjuk ki, hogy eleve egy rejtett üzenetről van szó.

Belehalt sebesülésébe Peter R. de Vries holland bűnügyi újságíró, akit július 6-án este egy célzott támadás során lőttek fejbe Amszterdam belvárosában. A 64 éves de Vries éppen távozott egy tévéstúdióból, ahol egy élő műsorban szerepelt.

De Vries Hollandia egyik vezető bűnügyi tudósítójának számított, és rendszeresen részt vett tanácsadóként bűnügyi eljárásokban, illetve szakértőként és kommentátorként tévés műsorokban. A Freddy Heineken elrablásáról szóló riportjaival vált ismertté 1983-ban. Jó kapcsolatai voltak mind az igazságszolgáltatás rendszerében, mind pedig az alvilágban, ennek ellenére több bűnüggyel kapcsolatban is kapott már fenyegető leveleket. Ezek miatt rendőrségi védelmet is kapott.

Halála előtt egy nagyszabású büntetőeljárásban a koronatanú tanácsadójaként vett részt Hollandi legkeresettebb bűnözőjével, Ridouan Taghival szemben. A per a szervezett bűnözéssel áll összefüggésben. A koronatanú korábbi védőjét 2019 szeptemberében agyonlőtték Amszterdam utcáin.

A Peter R. de Vries elleni támadás miatt két gyanúsítottat vett őrizetbe a holland rendőrség. A gyanú szerint az elkövető egy 21 éves holland állampolgárságú férfi lehetett. Mellette egy Hollandiában élő, 35 éves lengyel férfit is előállítottak, aki a sofőrje volt a menekülésre használt autónak. A holland sajtó úgy tudja, hogy a de Vries megölésével gyanúsított férfi Taghi egyik emberének unokatestvére.

Vilmos Sándor holland király a támadást követően mély megdöbbenését fejezte ki, és a demokrácia elleni támadásnak nevezte a bűnügyi újságíró elleni merényletet. „Ez a jogállamiságunk sarokkövét jelentő újságírás elleni támadás, és mint ilyen, az alkotmányos rendünk elleni támadást jelent” - mondta. (Guardian/MTI)

Az Európai Bizottság szerdán több ügyben kötelezettségszegési eljárást indított a magyar és a lengyel kormány ellen az esélyegyenlőség és az alapvető jogok védelmében. Magyarországnál egyrészt azt a közelmúltban elfogadott törvényt kifogásolják, ami megtiltja, illetve korlátozza a 18 év alattiak hozzáférését „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást megjelenítő vagy népszerűsítő” tartalmakhoz. A másik eljárás az LMBTIQ-vonatkozású gyermekkönyvekben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat miatt indul.

A lengyel kormány ellen pedig azért indítanak eljárást, mert a lengyel hatóságok nem válaszoltak teljes mértékben és megfelelő módon a Bizottság megkeresésére a számos lengyel régió és település által elfogadott „LMBT-ideológia mentes zónákról” szóló határozatokkal kapcsolatban.

De ezeken kívül az Európai Bizottság arról is döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi a magyar kormányt a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozása miatt, ami sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelveket. Ezek értelmében ugyanis a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükön (a határaikat is beleértve) található harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat. Azonban a jelenlegi magyar szabályok szerint a nemzetközi védelemért valamelyik magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amiben kinyilvánítják, hogy menedékjogot terveznek kérni, továbbá rendelkezniük kell az erre kiadott különleges beutazási engedéllyel is.

Vagyis először menedékjog iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó „szándéknyilatkozatot” kell tenni a szomszédos harmadik országokban (azaz Szerbiában vagy Ukrajnában) található magyar nagykövetségeken, másodsorban pedig a magyar hatóságok mérlegelésük szerint különleges beutazási engedélyt állítanak ki a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztése céljából.

A Bizottság szerint ez a követelmény a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti, valamint kizárja, hogy a Magyarország területén – ideértve az országhatárt is – tartózkodó személyek ott nemzetközi védelmet kérjenek. A Bizottság szerint a Covid19-világjárvány kezelése sem indokolhat ilyen szabályt.

Az utóbbira reagálhat a Kormányzati Tájékoztatási Központ néhány soros közleménye, amiben Rogán Antalék azt írják: „Brüsszel a mai döntésével újra világossá tette: azt szeretné, hogy migránsokat engedjük be Magyarország területére azért, hogy az országban adják be a kérelmüket. Ez ma csak az országhatáron kívül, a magyar külképviseleteken lehetséges. Amennyiben eleget teszünk az Európai Bizottság kérésének a beengedett migránsok Magyarországon maradnak, nem fogják elhagyni az ország területét. Így tett az a jemeni erőszakoló is, aki fényes nappal támadt rá Budapesten egy nőre. Magyarország Kormánya ahogyan eddig is, megvédi a magyar embereket, akik nem akarják, hogy hazánk bevándorlóországgá váljon.”

A homofób törvénnyel kapcsolatban a magyar kormánynak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld nekik, illetve az eljárás következő szakaszában ezeket az ügyeket is az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

Eddig öt embert tartóztattak le abban a nyomozásban, amit a brit labdarúgást felügyelő egység (UKFPU) indított a tizenegyest hibázó játékosokat ért rasszista támadások miatt.

Az elvesztett döntő után Marcus Rashfordról, Jadon Sanchóról és Bukayo Sakáról a Facebookon, az Instagramon és a Twitteren számos rasszista bejegyzés született. A posztolóknak Harry Kane, az angol válogatott csapatkapitánya azt üzente: „Nem vagytok Anglia szurkolói, nem kelletek nekünk.”

Mark Roberts főkapitány elmondta, mindenkit megdöbbentett, hogy ezeket az inzultusokat a honfitársaik követték el a játékosokkal szemben. Boris Johnson miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy a kormány kiterjeszti a labdarúgásban alkalmazott büntetéseket - kitiltás a stadionból - az online elkövetett hasonló esetekben is. (BBC/MTI)

A norvég fővárosban csak idén júniusban 421 olyan balesetet regisztráltak, ami elektromos rollerekhez volt köthető, az esetek többsége hétvégén a hajnali órákban történt, a sérültek 75 százaléka alkohol befolyása alatt állt, átlagéletkoruk pedig 27 év volt, írja a VG.no cikke alapján a G7. Emiatt szeptembertől betiltják az elektromos-rollerek használatát este 11 és hajnali 5 óra között, és az eddigi 25 ezer helyett csak 8 ezer roller lesz kölcsönözhető.

Oslo vezetői külön zónákat akarnak kijelölni, hogy hova rakhatók le, hol használhatók a járművek, mert most vannak olyan városrészek, amik szerintük akadálypályaként működnek. Ráadásul a szétdobált rollerek a vakoknak és a mozgássérülteknek sok kellemetlenséget okoznak.

Az eddigi ellenzéki ígéreteknél jóval pesszimistább képet festett a választások utáni elszámoltatás lehetőségeiről az a beszélgetés, amit a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom szervezett szerda délután a Ferencvárosi Művelődési Központban. A megszólalók már csak azért is visszafogottabbak voltak, mint a felcsúti perrel kampányoló Momentum, mert már látszik, hogy az ellenzéki vezetésűvé váló önkormányzatok sem kezdték tömegesen feltárni a helyi ügyeket 2019 óta.

„Ha valaki a saját pártja által vezetett önkormányzatokban nem csinál elszámoltatást, akkor feltehetően kormányon sem akar majd elszámoltatást csinálni.

Ha valaki úgy gondolja, hogy Tóth Csabát érdemes támogatni - és azért elég sok párt választotta Tóth Csabát Hadházy Ákossal szemben -, akkor azért kétségek merülnek fel, hogy az a párt akar-e elszámoltatni” - mondta Márky-Zay Péter, aki szerint Hódmezővásárhelyen kívül nagyon kevés önkormányzatnál álltak neki a Fidesz ügyeinek feltárásához. Érdet, Pécset és az I. kerületet emelte ki.

És hogy az MSZP hatalomra kerülve milyen könnyen el tudja sunnyogni az elszámoltatást, arra élő példaként ott ült az asztalnál Keller László, akit a 2002-es kormányváltás után a Medgyessy-kormány közpénzügyi államtitkárnak nevezett ki, de elmondása szerint a saját párttársai lehetetlenítették el, amikor komolyabb ügyekre akart rámenni. Mindenesetre az első Orbán-kormány alatt elkövezett visszaéléseknek nem lett következménye.

„Amikor én 2002 előtt politikusként - úgy, mint Hadházy képviselő úr - felvállaltam az egyedi ügyek felgöngyölítését és annak a megjelenítését a médiában, akkor baromi népszerű voltam. Fölemelt a média, én voltam a sztár, mindenütt örültek nekem, én voltam az igazságosztó. És most még abban a helyzetben vagyunk, hogy a közös ellenzéki összefogás megteremtheti annak a lehetőségét, hogy ne csak sztár legyen Hadházy, hanem a folyamat tovább menjen.

Ehhez nem elég a kampányban meghirdetni, hogy »mi másképpen fogunk bánni a közvagyonnal, és felderítjük az általunk és a társadalom által sérelmesnek tartott intézkedéseket«. Hanem most nagyon kemény munkára van szükség az ellenzéki oldalon.

Össze kell rakni mindazokat a jogi, pénzügyi, gazdasági feladatokat, amik nélkül megint csak lózung lesz a választási kampányban az elszámoltatás”- vázolta fel Keller, mit kellene egy nyertes választás után másként csinálni.

Nem tudni, hogy a véletlennek vagy a szervezők humorérzékének volt köszönhető, de Keller mellé pont azt a Bárándy Péter ültették be, aki a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztereként belülről láthatta, mi vezetett a közpénzügyi államtitkár bukásához. De a volt miniszter ebbe látványosan nem akart belemenni, még Kellertől is elvette a szót. Ehelyett Bárándy inkább arról beszélt, hogy bár szükség van olyan katalizáló személyekre, mint Keller vagy Hadházy, de a szakszerű felelősségre vonást az ügyészségre bízná. Szerinte 2022 után csak a vezetést kellene lecserélni az igazságszolgáltatásban, mert az ügyészségen dolgozók 90 százaléka felszabadultan venné tudomásul, hogy végre a bűnt üldözheti.

Egyébként Bárándy most is óvatosabb lenne annál, mint amit az ellenzéki pártok ígérnek. Jogászként az elszámoltatás szóval nem is tud mit kezdeni, a felcsúti per ötletét pedig hülyeségnek nevezte.

„Nem lehet hülyeségeket beszélni, hogy másnap ilyen vagy olyan helységhez kötött perek lesznek, és lecsuknak embereket. Ha ez így lesz, akkor én valószínűleg máshol keresek otthont, és nem ebben az országban.”

Szerinte nem lehet egy rendszerváltás reményében határok nélküli rettegést kelteni. Szerinte az alapján lehet elszámoltatni valakit, hogy az elkövetéskor jogszabályba ütközött-e a tevékenysége.

Minden le van papírozva

Csakhogy a NER ügyeit éppen azért nehéz megfogni, mert általában jogszabályokkal is megtámogatnak egy-egy lépést. Baranyi Krisztina is arról számolt be, hogy például

a parkolási ügyet a IX. kerületben úgy szüntették meg 2019-ben, hogy „gyakorlatilag semmilyen büntetőfeljelentést ez ügyben nem lehetett tenni”, csak a 2010 előtti ügyek perei folynak. „Azt kell mondjam, hogy a nagy pénzt a parkolásnál -ezt már közvetlen tudással és tapasztalattal tudom mondani- teljesen hivatalos, teljesen tökéletes, képviselő-testület által jóváhagyott, szentesített szerződéssel lopták ki az állampolgárok zsebéből.” A valóságban a nagy pénzeket hivatalos szerződéssel vitték ki, amibe jogilag nem lehet belekötni. Baranyi elmondta, hogy több korábbi feljelentésénél is azért zárult le a rendőrségi nyomozás, mert az adott döntés testületi felhatalmazással történt. Az általa vezetett önkormányzat legfeljebb olyan ügyekben tudott feljelentést tenni, ahol hanyagságból nem papírozták le rendesen az ügyeket.

„Én azt látom az elmúlt 10 év leginkább állami szintre emelt gyakorlatának, hogy amikor valamit el akartak lopni, arra egyszerűen alkottak egy törvényt, vagyis abban a pillanatban ez a törvény már törvényesítette a lopást, és ez a mai napig így van” - mondta Baranyi, aki pont emiatt az országos elszámoltatással kapcsolatban is szkeptikus.

Márki-Zay Péter is arról számolt be, hogy Hódmezővásárhelyen is csak egyetlen egy esetben indult nyomozás a feljelentéseik következtében, az önkormányzat számítógépes rendszere elleni hackertámadás ügyében. De annál is csak próbára bocsátás lett az ítélet. Az összes többi ügyet lezárták. De szerinte egy rendszerváltás után érdemes újra elővenni ezeket az előkészített aktákat. És hogy ne csak a kis halakat kapják el, vádalkukon keresztül kell elérni a főbűnösöket. Egyébként Márki-Zay azokat az ellenzéki önkormányzatokat is korruptnak tartja, amiknek a közbeszerzésein sosem nyernek fideszesek.

Az ENSZ készülő biodiverzitási egyezményének tervezetéről tárgyalók hétfőn, és környezetvédelmi javaslatokat tettek közzé, melyek szerint a következő évtizedben a Föld legalább egyharmadát természetvédelmi intézkedések hatálya alá helyeznék. Ugyanakkor a környezetvédők szerint a javaslat nem elég merész.

A megfogalmazott huszonegy javaslat többek között célkitűzéseket tartalmaz a növényvédő szerek használatának korlátozására és a műanyaghulladék csökkentésére, illetve 200 milliárd dollár (60 ezer milliárd forint) éves környezetvédelmi támogatás folyósítására a fejlődő országoknak.

A javaslatokról 196 ország képviselői fognak szavazni a kínai Kunming városában október 15-én tartandó ENSZ-konferencián, alig egy hónappal a világszervezet glasgow-i klímakonferenciája előtt.

Mivel közel egymillió fajt fenyeget a kipusztulás veszélye, az ENSZ szakértői felszólították a világszervezet tagállamait, hogy

helyezzék környezeti védelem alá szárazföldi és tengeri területeik 30 százalékát 2030-ig.Jelenleg a szárazföldi és a tengeri térségek 17 százaléka, illetve 7 százaléka áll valamilyen mértékű védelem alatt. Az egyéb régiókban csak kevés korlátozás szab gátat a tengerek túlhalászásának, a vadvilág életterét csökkentő fejlesztési projekteknek, a bányászatnak és az ipari szennyezésnek. További kihívásokat jelentenek még a klímaváltozáshoz kapcsolódó kihívások, ideértve a szélsőséges időjárási viszonyokat, a tengervizek elsavasodását és az aszályokat.

A javaslatban szerepel, hogy csökkenteni kell az olyan káros kormányzati támogatásokat, amik a mezőgazdaságnak vagy a halászati szektornak mennek.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és több mint ötven további ország tett ígéretet a 30-30 néven is ismert környezetvédelmi kötelezettségvállalásra. Szakemberek szerint a legnagyobb hatás eléréséhez a védelem alá helyezendő területeknek gazdag állatvilággal kell rendelkezniük.

Környezetvédők kifogásolták, hogy ezek az elképzelések nehezen lesznek megvalósíthatóak. Hozzátették, hogy a különböző célkitűzések arra biztathatják az országokat, hogy kimazsolázzák a számukra megfelelőket, és figyelmen kívül hagyják a többit. Valamint az olyan célokat, mint a megfelelő természetvédelem vagy az őslakosok jogainak tiszteletben tartása, túl homályos megfogalmazásban kerültek bele a javaslatba, illetve azt sem határozták meg, ezek hogyan kapcsolódnának a nemzeti tervekhez. (Reuters/MTI)

A koronavírus terjedése miatt a dél-koreai fővárosban és környékének edzőtermeiben betiltották azokat a zenéket, amiknek a percenkénti leütésszáma (bpm) magasabb 120-nál, amivel a techno vagy a dubstep nagy részét ki is lőtték. (Itt megnézhető, milyen gyors a 120 bpm). A BBC szerint a Blackpink nevű K-pop csapat rajongóit súlyosabban érinti a szigorítás, mit a BTS-eseket.

Valamint a futópadok sem pöröghetnek 6 km/óránál gyorsabban. Az egészségügyi hatóságok szerint ezzel megelőzhető, hogy az emberek lihegni kezdjenek vagy szétfröcsköljék az izzadságukat. Az emberek csak két órát tölthetnek az edzőtermekben, és kötelező a zuhanyzás. Valamint minden edzőteremnek be kell zárnia este 10-kor.

Dél-Koreáben a koronavírus újabb hullámával küzdenek, csak vasárnap 1100 újabb fertőzöttet regisztráltak. Kim Bugjom miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az ország elérte a legmagasabb válságszintet. (BBC)

A koronavírus delta variánsának egyre gyorsabb terjedése miatt Emmanuel Macron francia elnök hétfői tévébeszédében szigorításokat jelentett be. „Ha nem cselekszünk még ma, az esetszámok folyamatosan nőni fognak” - mondta, egyben arra kérte az embereket, oltassák be magukat, a kormány a 100 százalékos átoltottságra törekszik. Bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók számára kötelezővé teszik a koronavírus elleni védőoltást. Valamint oltási kampányt indítanak az oktatási intézményekben szeptembertől, amikor újra megkezdődik az oktatás.

Ősztől megszűnik a PCR-tesztek ingyenessége, hogy az emberek az állandó tesztelés helyett inkább beoltassák magukat. Csak azoknak marad ingyenes, akiknek az orvos felírja. Franciaországban hétfőn 1260 új fertőzöttet jelentettek, ugyanakkor mostanra csökkent az oltási kedv. Eddig a lakosság 40 százaléka kapta meg mindkét oltását, 53,1 százalékot pedig még csak egy adaggal oltottak be. (France24)

A tartós hőség veszélye miatt harmadfokú figyelmeztetéseket is kiadott keddre az Országos Meteorológiai Szolgálat. A veszélyjelzésük szerint a legmagasabb fokú (piros) figyelmeztetést Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Tolna megyére adták ki.

Ezekben a megyékben 29 Celsius-fok feletti napi középhőmérséklet valószínű.Emellett Budapestre, Pest, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém és Zala megyére másodfokú, a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt.

Az előrejelzés szerint kedden a hajnali 13-20 fokról 32-39 fokig melegszik a levegő.

A meteorológiai szolgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy kedden országszerte nagyon erős lesz az UV-B-sugárzás.

Az országos tisztifőorvos és az Országos Meteorológia Szolgálat hőség miatti figyelmeztetésének különböző kritériumai vannak. Az országos tisztifőorvos három fokozatot rendelhet el. Az országos tisztifőorvos keddtől csütörtök éjfélig másodfokú intézkedését, hőségriasztást rendelt el. (MTI)

Az egyik legrégebb óta működő program, a Melegség és megismerés trénere az RTL Híradójának arról beszélt, hogy jó, ha évente 40-50 iskolában kérik, hogy érzékenyítő foglalkozásokat tartsanak. Rédai Dorottya a csatornának elmondta, hogy a fiatalok nem az ilyen foglalkozásoktól válnak homoszexuálissá, ezért nem igaz, hogy népszerűsítő tevékenységet végeznének: „a szexualitás vágyakról, érzésekről szól, és ez nem úgy van, hogy beszélgetünk a melegségről valakivel, és hirtelen elkezd vágyni egy azonos nemű fiatalra”.

Mivel a kormány legutóbbi törvénymódosítása az ilyen tevékenységet engedélyhez köti, a szervezetnek is regisztrálnia kell. A Melegség és elfogadás azt mondta, jelentkeznek a minisztériumnál, hogy folytathassák a munkájukat. A kormány az RTL-nek azt mondta, még nincs meg a listájuk arról, milyen szervezetek tarthatnak ezután érzékenyítő foglalkozásokat, még nem készültek el a részletszabályok.

Megerősítette a Budapest Airport legnagyobb tulajdonosa, az AviAlliance, hogy a magyar kormány nem kötelező vételi ajánlatot tett. A német székhelyű reptérkezelő cég reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren. Korábban a kormánysajtó arról írt, hogy a Budapest Airport tulajdonosai keveslik Palkovicsék ajánlatát. A kormány ismét többségi tulajdont szeretne szerezni a Budapest Airportban.

„Megerősíthetjük, hogy a magyar kormány nem kötelező érvényű ajánlatot tett a Budapest Airport részvényeseinek. Társtulajdonosaink érdekében és jogi okokból kötelesek vagyunk megvizsgálni a lehetséges ajánlatokat” - közölte az AviAlliance a Reuters hírügynökség kérdéseire e-mailban elküldött válaszában.

A vállalat ugyanakkor jelezte, hogy a vételi ajánlatot nem az ő kezdeményezésére tette a magyar kormány. Hangsúlyozta, az AviAlliance hosszú távra gondolkodó befektető, és nagyon reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren. Az AviAlliance, amelynek anyavállalata Kanada egyik legnagyobb, állami nyugdíjalapja, a PSP Investments, a Budapest Airport tulajdonjogának 55,44 százalékát birtokolja.

A Budapest Airport Zrt. részvényeinek 23,33 százaléka a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton tulajdona, a maradék 21,23 százalékot pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec nevű, ugyancsak kanadai nyugdíjalap birtokolja. A magyar államnak jelenleg nincs részesedése a 2005-ben privatizált budapesti repülőtérben. (MTI)

Természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség egy helyi preparátor ellen, akinél a hatósági ellenőrzés során fokozottan védett madarakat, valamint kölyöktigris- és kölyökleopárd-preparátumokat találtak - közölte a Zala Megyei Főügyészség.

Az 52 éves nagykanizsai férfi saját vállalkozásként állati eredetű preparátumok készítésével és feldolgozásával foglalkozik. A 2018. augusztus 15-ei hatósági ellenőrzés során az érdekeltségébe tartozó négy nagykanizsai ingatlanban nagyszámú, fokozottan védett fajnak minősülő madárra bukkantak: a kis kárókatona, a rétisas, a kerecsensólyom, a vándorsólyom és az uhu természetvédelmi értéke egyedenként százezer és egymillió forint között van.

A védett fajok közül találtak nála többek között szürkegémet, barna rétihéját, egerészőölyvet, erdei fülesbaglyot, nagy fakopáncsot, füstifecskét, feketerigót, valamint vakondot és európai mókust is, amelyek természetvédelmi értéke 25-50 ezer forint.

A vadon élő védett állatfajok közül öt kölyöktigris és egy kölyökleopárd egyed is előkerült.A védett fajok egyedeinek hasznosítása kizárólag természetvédelmi hatósági engedéllyel lehetséges, ezekkel a preparátor és vállalkozása nem rendelkezett. Az engedélyeket a nagykanizsai férfi a megrendeléskor nem ellenőrizte, ennek hiányában vállalta az elpusztult állatok preparálását, illetve az egyedeket jogellenesen szerezte meg.

A férfi illegális vadászaton elejtett barnamedvéket is preparált. A medvék bőrét és koponyáját a pötrétei vadásztársaság két tagja kérésének megfelelően kikészítette, majd 2018 májusában a trófeákat átadta a megrendelőknek.A 38 éves nagykanizsai férfi a barnamedve-trófeát egy vadászházban, 63 éves sormási társa pedig hétvégi házában helyezte el. A rendőrség 2018 szeptemberében lefoglalta, majd a Pest Megyei Kormányhivatal mint országos hatáskörű természetvédelmi hatóság elkobozta a medvebőröket és -koponyákat. A két zalai vadász és a preparátor ellen júniusban természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség. (MTI)

Szerdától a utasok is beoltathatják magukat koronavírus ellen a stuttgarti reptéren. Baden-Württemberg tartomány tartomány egészségügyi minisztere, Manne Lucha hétfőn jelentette be, hogy mindenkinek felajánlják az oltást, aki onnan indul útnak. Ehhez az utazóknak csak egy repjegyet vagy egy foglalási igazolást kell felmutatniuk, időpontot nem kell foglalniuk. A miniszter szerint az akcióban a Pfizer és Moderna vakcináit használják. Az első és a második oltást is lehetővé teszik.

Ezzel akarják növelni az oltási kedvet, ami júliusra Németországban is csökkenni kezdett. Míg júniusban tizenkétszer haladta meg az egymilliót az egy nap alatt beadott dózisok száma, július első tizenegy napjában egyszer sem sikerült átlépni az egymilliós határt, az utóbbi hét napon beadott oltások napi átlaga pedig vasárnapra 626 ezerre süllyedt a hónap elején regisztrált 715 ezerről. (SZ)

A foci-EB különös mellékhatása, hogy a minisztériumi közleményekből lassan úgy tűnik, mintha Magyarországot nem egy kormány, hanem egy futballklub irányítaná. És mivel a normál ügymenethez tartozik, hogy előbb-utóbb minden nemzetközi szervezetbe bele kell kötni, most az EUFA került sorra, aminek Szijjártó Péter hétfőn az európai uniós tagországok külügyekért felelős minisztereinek egynapos találkozójáról üzent. És bár a hivatalos napirendben nem szerepelt a foci, és az sem világos, hogy egy külügyminiszter miért foglalkozik egy sportszövetséggel, de Szijjártó a közleményét azzal kezdte: „Azok után, hogy nyilvánosságra kerültek a bizonyítékoknak nevezett felvételek, még szánalmasabbnak és gyalázatosabbnak minősíthető az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) döntése.”

Az EUFA a hétvégén küldte meg az MLSZ-nek azoknak a szurkolói bekiabálásoknak a tételes listáját, amik miatt az európai szövetség három zárt kapus mérkőzéssel és 100 ezer eurós pénzbírsággal büntette a magyar válogatottat. Többek között volt „Cristiano homosexual”, „Buzi franciák bonjour” és „Deutschland, Deutschland homosexual”is.

A sportügyeket magára vállaló magyar külügyminiszter azonban nem hisz a kép- és hangfelvételeknek. Azt mondta, nem volt szervezett, nem volt nagymértékű, nem volt a stadiont átható semmifajta diszkriminatív megnyilvánulás, vagy viselkedés egyetlen Budapesten rendezett labdarúgó-mérkőzésen sem. Hozzátette azt is, hogy míg más mérkőzéseken tapasztalt viselkedésért, például azért, hogy lézerrel belevilágítottak a dán válogatott kapusának a szemébe, alacsony büntetést szabtak ki, addig a magyar mérkőzésen feltartott tábla százezer eurós büntetést érdemelt.

Egyébként az UEFA a százezer eurós büntetést nem a tábla feltartásáért szabta ki, ahogy Szijjártó mondta, hanem műanyag palackok bedobálása, füstgránát, lépcsők eltorlaszolása stb. miatt.

„Ezek után azt gondoljuk, hogy az UEFA fegyelmi bizottsága komoly testület? Erről a döntésről higgadtan, nyugodtan beszélni lehetetlen” - összegezte a gondolatait Szijjártó Péter.

Egyébként az UEFA egyik alelnöke Csányi Sándor, de őt a fideszes nyilatkozatok általában nem emlegetik.

A thaiföldi egészségügyi hatóságok úgy döntöttek, megváltoztatják az oltási protokolt, miután több száz olyan egészségügyi dolgozó fertőződött meg, akiket korábban beoltottak a kínai Sinovac vakcinájával. Ezután a két adag Sinovac helyett második oltásnak AstraZenecát adnak be, hogy fokozzák a védettséget.

Azok az egészségügyi dolgozók, akik már mindkét Sinovac-oltást megkapták, kérhetnek harmadik oltást, ami AstraZeneca vagy Pfizer is lehet. A harmadik oltást a második után 3-4 héttel adják be.

Egy nemrég publikált tanulmány szerint a Sinovac oltása 65,9 százalékos hatékonyságot mutat a koronavírussal szemben, a kórházi kezelést 87,5 százalékos, a halált 86,3 százalékos hatékonysággal előzte meg. (BBC)

A holland miniszterelnök elismerte, hogy kormányával hibát követtek el, amikor június végén feloldották a korlátozásokat. „Amiről azt hittük, hogy lehetséges, nem volt az”- ismerte be Mark Rutte. A holland kormány pénteken újabb szigorításokat jelentett be, mivel annyira megugrott a fertőzöttek száma. Emiatt a klubokat és diszkókat újra bezárták, a vendéglátóhelyek is csak éjfélig maradhatnak nyitva, és a fesztiválokat is lefújták. A szórakozóhelyek így gyakorlatilag csak két hétre lehettek nyitva.

A pénteki sajtótájékoztatón Rutte és az egészségügyi minisztere még tagadták, hogy hibát követtek volna el a korai lazítással, de a miniszterelnök most emiatt is bocsánatot kért.

A legutóbb Hollandiában 7000 új fertőzöttet regisztráltak, ami hétszer több, mint egy hónappal korábban. Ebből csak egy enschedei diszkóban 200 fiatal fertőződött meg, pedig elvileg csak negatív COVID-teszttel lehetett belépni. Ugyanakkor a kórházban fekvők aránya egyelőre nem ugrott meg.

Hollandiában eddig a lakosság 40 százalékát oltották be teljesen koronavírus ellen, az emberek háromnegyede pedig legalább már az első oltását megkapta. (NLTimes/Die Presse)

Több mint 600 olyan egészségügyi dolgozó fertőződött meg koronavírussal Thaiföldön, akiket korábban a kínai Sinovac vakcinájával oltották be, közölte a thaiföldi egészségügyi minisztérium. A minisztérium adatai szerint 677 348 egészségügyi dolgozó kapta meg a Sinovac mindkét adagját, akik közül 618-an fertőződtek meg április és július között. Egy ápolónő meghalt, egy másik pedig kritikus állapotban van.

A fertőződések miatt a szakértők egy harmadik adag beadását javasolják a veszélyben lévő egészségügyi dolgozóknak. Ugyanakkor a harmadik oltásnak az ország egyik vezető egészségügyi tisztviselője, Sopon Iamsirithawon az AstraZenecát vagy valamelyik mRNS-típusú vakcinát adná be.

A thaiföldi egészségügyi dolgozók nagy részét a Sinovac vakcinájával oltották be február után, mivel az AstraZeneca szállítmányai csak júniusban érkeztek meg. Az ország a hónap végéig 1,5 millió Pfizert vár adományként az Egyesült Államokból. Thaiföldön vasárnap 9418 új fertőzöttet regisztráltak, szombaton pedig 91-en haltak meg a fertőzés miatt. (Reuters)

A 37 éves Lekso Lashkarava súlyos arcsérüléssel került kórházba, miután hétfőn szélsőségesek rohamozták meg a tbiliszi Pride szervezőinek irodáját. Aznap több mint 50 újságírót támadtak meg. Az operatőrt kiengedték a kórházból, de vasárnap holtan találták. A halál okát még nem közölték. Lashkarava egyik munkatára szerint az operatőr pénteken még fájdalmakra panaszkodott.

A rendőrség nyomozást indított a halála miatt, a belügyminiszter szerint már négy embert őrizetbe vettek. A támadás miatt a Pride-ot le is fújták. Irakli Garibashvili elképzelhetetlen tragédiának nevezte Lashkarava halálát, ugyanakkor nem akar lemondani. A kormányát azzal vádolják, hogy ők hergelték fel a támadókat az újságírók ellen, a Pride-ot is elfogadhatatlannak nevezte. (BBC/Guardian)

Richard Branson gépe visszatért a földre, miután hatfős legénységgel felrepültek a világűr pereméig. A milliárdos azt mondta, ez az út volt élete élménye, és 17 év kemény munkája ért most be ezzel. Ezzel pedig sikerül beelőznie Jeff Bezost az űrturisták versenyében.

Hivatalosan még nem erősítették meg, milyen magasra jutottak, de a BBC beszámolója szerint a 85 kilométeres magasságot biztosan elérték. Itt nagyjából 3-4 percig a súlytalanságot is megtapasztalták. A sikeres kísérlet után Branson jövőre elindíthatja az űrturizmusra specializálódott cégét, ami a klímaválság közben milliárdosokat juttatna az űrbe. 600-an már meg is rendelték a 250 ezer dolláros jegyüket. (BBC/APNews)

Richard Branson angol milliárdos a Virgin Galatic nevű űrjárműve fedélzetén elindult a világűr peremére vasárnap Új-Mexikóból.

A járművet egy nagyobb hordozó géppel repítették fel 15 kilométeres magasságba, ahol elengedik. A Unity22 hatfős legénységgel szállt fel, a milliárdoson kívül csak a cég alkalmazottai utaznak a fedélzeten, akik a kétórás úton mintegy 90 kilométeres magasságba jutnak fel, pár percig a súlytalanság állapotában lesznek, és megnézhetik a Föld görbületét.

Branson kereskedelmi űrutazási szolgáltatást akar indítani. Nagyjából 600-an már be is fizették az előleget a kirándulásra. A menetjegy teljes ára elérheti a 250 ezer fontot (102 millió forint). (BBC/MTI)

A következő napokban ismét melegszik a levegő, a hét közepén akár 38 Celsius-fok is lehet. Emellett viszont többször várhatók záporok, zivatarok - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.

Hétfőn erősen gomolyfelhős lesz az ég, a legtöbb napsütés a Nyugat-Dunántúlon és a déli megyékben, a legkevesebb pedig az Északi-középhegység területén várható. Elszórtan zápor, zivatar is lesz. A Nyugat-, Délnyugat-Dunántúlon a legkisebb az esély csapadékra. Zivatarok környezetében erős vagy viharos a szél is. A leghidegebb órákban 14-20 fok lesz. Napközben 27-34 fokig emelkedik a hőmérséklet.

Kedden sok napsütés várható. Főleg az északkeleti területeken valószínű szórványosan zápor, zivatar. Többfelé megélénkül, néhol megerősödik, zivatarban viharossá is fokozódik a szél. A hajnali 14-21 fokról 32 és 37, az északkeleti tájakon 28 és 31 fok közé emelkedik a hőmérséklet.

Szerdán és csütörtökön több órára kisüt a nap, de helyenként előfordulhat zápor, zivatar. A minimumhőmérséklet szerdán 17-24, csütörtökön 15-24 fok között valószínű. A nappali maximumok szerdán 28-38, csütörtökön 27-34 fok között alakulnak.

Pénteken felhősebb lesz az ég és többfelé várható zápor, zivatar. Hajnalban 14-20, a délutáni órákban 25-31 fok várható.

Szombaton és vasárnap is borús idő várható, több helyen záporral, zivatarral. Sokfelé élénk, helyenként erős, zivatar térségében viharos lesz a szél. A hajnali órákban mindkét nap 13-20 fok lesz. A csúcsértékek szombaton 23-30, vasárnap 25-32 fok között alakulnak - olvasható az előrejelzésben. (MTI)

Valószínűleg nem akart fűvel lebukni az az ohioi férfi, aki megpróbálta lenyelni a nála lévő csomagot, amikor közúti ellenőrzés alá vonta egy rendőr. Azonban a csomag a torkán akadt, és amikor a rendőr odalépett az autójához, már nem kapott levegőt.

A fuldokló férfi hiába próbálta meghánytatni magát, már sem kiköpni, sem lenyelni nem tudta a csomagot. Ekkor a rendőr a fuldokló mögé állt, és elkezdte rajta alkalmazni a Heimlich-fogást, vagyis a két kezét összekulcsolta másik hasának felső részén, majd a kezeit hirtelen hátra és felfelé rántva összepréselte a tüdejét, hogy megnövelt légnyomással szabadítsa ki a félrenyelt füvet. Végül sikerrel járt, a férfi kiköpte a csomagot.

Amikor elmúlt az életveszély, a rendőr azért kihívta a mentőket, hogy megnézzék minden rendben van-e. Közben pedig közölte a férfival, hogy a marihuána birtoklás Ohio államban csak kisebb vétségek számít, ami miatt igazán nem érdemes az életét kockáztatnia. Az eset után az ohioi autópályarendőrség külön kérte a vezetőket, hogy ne próbálják meg lenyelni a náluk lévő drogot, amikor ellenőrzik őket. (The Kansas City Star)

A koronavírussal fertőzöttek növekvő száma miatt július 15-től szigorúbb határátlépési feltételek lépnek érvénybe Szlovéniában: függetlenül attól, hogy milyen járványügyi besorolású egy ország, a beutazást védettségi igazoláshoz kötik.

Kivételt képeznek ez alól azok a külföldi állampolgárok, akik rendelkeznek ingatlannal vagy mezőgazdasági földdel Szlovéniában, valamint a 15 évnél fiatalabbak, akik szüleik vagy nevelőik kíséretében érkeznek az országba. Hétfőn összeül a kormány koronavírus-járvánnyal foglalkozó tanácsa, hogy megvitassa, szükség van-e újabb szigorításokra.

Az elmúlt héten nőtt a koronavírussal újonnan megfertőződöttek száma, amit a behurcolt eseteknek tulajdonítanak.

Több fertőzöttet regisztráltak olyan érettségiző diákok között, akik spanyolországi kirándulásokról tértek haza.Szlovéniában az elmúlt három hétben több mint száz esetben igazolták a gyorsabban terjedő delta- és delta plusz variánst is, ami a pozitív minták 41 százalékát tette ki. A delta plusz mutációt a június 21-27. között vizsgált pozitív minták között azonosították.

Vasárnapra 25 új fertőzöttet szűrtek ki, ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 257 ezret. Az elmúlt 24 órában egyetlen beteg sem halt meg, így a halálos áldozatok száma 4746 maradt. A koronavírusos betegek közül 43-en vannak kórházban, tízen közülük intenzív osztályon.

A valamivel több mint kétmilliós Szlovéniában eddig 847 611-en kaptak védőoltást, közülük 739 619-en már a második adagon is túl vannak. Ez az oltásra jogosult lakosság 40, illetve 35 százaléka.

Szlovéniához hasonlóan Horvátországban is gyorsan terjed a vírus delta variánsa, horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) adatai szerint a pozitív minták ötven százalékát teszi ki.Horvátországban az elmúlt 24 órában 58 új fertőzöttet azonosítottak, így a járvány kezdete óta meghaladta a 360 ezret az új koronavírussal megfertőződöttek száma. A vírus okozta betegség szövődményeiben senki nem halt meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8227 maradt. Kórházban 106 beteget ápolnak, közülük nyolcan vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 550 632-en kaptak védőoltást, közülük 1 263 602-en már a második adagot is. Horvátországban a közegészségügyi hatóságok szerint csökkent az oltási hajlandóság, a lakosságnak mindössze valamivel több 38 százaléka kapta meg valamelyik vakcina legalább első dózisát. Az Európai Unióban csak Litvániában, Bulgáriában és Romániában rosszabb az átoltottság aránya. (MTI)

Nagy felháborodást okozott a Fideszben, hogy egyes magyar szurkolók viselkedése miatt az UEAFA három zárt kapus mérkőzéssel és 100 ezer eurós pénzbírsággal büntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ). Szijjártó Péter munkásőrnek nevezte az európai szövetséget, Budai Gyula fideszes képviselő pedig bejelentette, hogy 5 évre eltiltja az UEFA-t „minden európai labdarúgó esemény szervezésétől”.

Szombaton az MLSZ közzétette a honlapján, hogy pontosan miért is kapták a büntetést. Ezek szerint az UEFA Fegyelmi Bizottsága a magyar válogatott mindhárom Európa-bajnoki mérkőzése miatt fegyelmi eljárást indított a Magyar Labdarúgó Szövetséggel szemben. Az olyan ügyekért, mint a műanyag palackok bedobálása, füstgránát, lépcsők eltorlaszolása pénzbüntetést szabtak ki.

De mivel mindhárom mérkőzésen felmerült a szurkolói diszkriminatív magatartás vétsége, ezt már összevont fegyelmi eljárásban vizsgálták. Tételesen felsorolták azt is, melyik meccseken melyik bekiabálások sértették meg a rasszizmus és egyéb diszkriminatív magatartásokat tiltó szabályokat:

Magyarország-Portugália

• „ANTI-LMBTQ” molinó többszöri felmutatása (fényképpel igazolt)
• „Cristiano homosexual” rigmus többszöri skandálása (hangfelvétellel igazolt)

Magyarország-Franciaország

• Black Lives Matter (térdelés) elutasító molinó többszöri felmutatása (fényképpel igazolt)
• „Buzi franciák bonjour” rigmus többszöri skandálása (hangfelvétellel igazolt)

Németország-Magyarország

• „LMBT? Nein, Danke” molinó többszöri felmutatása (fényképpel igazolt)
• „Deutschland, Deutschland homosexual” rigmus többszöri (és himnusz alatti) skandálása (hangfelvétellel igazolt)

Ezek miatt az UEFA úgy döntött, hogy a 3 soron következő, UEFA versenysorozatban tartott hazai mérkőzésen zárt kaput rendel el, amiből a harmadik mérkőzésre vonatkozó korlátozást 2 évre felfüggeszti. Valamint elrendelte a zárt kapus mérkőzéseken az „EqualGame” logó kihelyezését és 100 ezer euró pénzbüntetést szabott ki az MLSZ-re. Ugyanakkor a 2021. őszi vb-selejtező mérkőzések nem számítanak UEFA-versenysorozatnak, így azokat nem kell zárt kapuk mögött tartani. Egyébként ez már a negyedik alkalom, hogy a szurkolók viselkedése miatt zártkapus meccsel büntetik a magyar válogatottat.