
Néhány napja a Válaszonline írt arról, hogy Agárdnál a Velencei-tó vízállása július 8-án már csak 89 centimétert mutatott, pedig 2019. június 1-jén ugyanitt még 158 centimétert mértek, vagyis két év alatt a vízmennyiség 44 százaléka eltűnt a tóból. A lap által bemutatott adatok alapján a vízválság tavaly áprilisában kezdődött, és az előző évekkel ellentétben a tó az elmúlt télen a kevés csapadék miatt nem tudott rendesen feltöltődni, ezért a nyári hőség kezdetén már eleve túl alacsony, 110 centiméter körüli volt a vízszint. Egyébként a 90-es évek elején és 2003-ban is volt már hasonló a helyzet.
A Gárdonyi Közlöny most egy drónfelvétellel is bemutatta a kiszáradt részeket:
Az írták, hogy a vízhiányos állapot miatt a tó délnyugati részén fekvő természetvédelmi terület, a Velencei-tavi madárrezervátum szinte teljesen kiszáradt.

Borús, esős idő lesz a következő napokban, többfelé jelentős mennyiségű csapadék is hullhat.
Az elmúlt időszakban tapasztalt kánikula nem tér vissza,a maximumok jellemzően 30 Celsius-fok körül alakulnak a hétvégén - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.
Péntekre virradóra keleten is megszűnnek a záporok, zivatarok, és átmenetileg mindenhol derült vagy kissé felhős lesz az ég. A déli óráktól aztán előbb a keleti országrészben, később máshol is egyre nagyobb eséllyel alakulhatnak ki záporok, zivatarok, helyenként felhőszakadás kíséretében. Estétől a Dunántúlon tartós eső is előfordulhat. Legkisebb eséllyel az Északnyugat-Dunántúlon lehet csapadék. Időnként megélénkül a szél, de zivatarok környezetében erős, viharos széllökések is előfordulhatnak. A leghidegebb órákban 15-22 fok lesz, napközben 28-33 fokig melegszik a levegő.
Szombaton országszerte várható zápor, zivatar. A keleti tájak kivételével a nap bármely szakában többször is eshet. Nyugaton tartós eső is valószínű, jelentős mennyiségű csapadékkal. A Dunántúl nyugati részén erős, zivatar környezetében viharos lesz a szél. Hajnalban 15-21, a délutáni órákban 23-33 fok várható, nyugaton, délnyugaton lesz hűvösebb, keleten, északkeleten pedig melegebb.
Vasárnap is többfelé várhatók záporok, zivatarok. Legkisebb eséllyel keleten várható csapadék, ott több lehet a napsütés. A szél sokfelé élénk, helyenként erős, zivatarban viharos lehet. A minimumhőmérséklet 16 és 22 fok között valószínű. A maximumok várhatóan 27 és 34 fok között alakulnak. (MTI)

Tatabányán valaki újragondolta a kormány nem legtúlgondoltabb plakátját. Persze mióta a világ olyan lett, mint a South Parkban, azt sem zárhatjuk ki, hogy eleve egy rejtett üzenetről van szó.

Belehalt sebesülésébe Peter R. de Vries holland bűnügyi újságíró, akit július 6-án este egy célzott támadás során lőttek fejbe Amszterdam belvárosában. A 64 éves de Vries éppen távozott egy tévéstúdióból, ahol egy élő műsorban szerepelt.
De Vries Hollandia egyik vezető bűnügyi tudósítójának számított, és rendszeresen részt vett tanácsadóként bűnügyi eljárásokban, illetve szakértőként és kommentátorként tévés műsorokban. A Freddy Heineken elrablásáról szóló riportjaival vált ismertté 1983-ban. Jó kapcsolatai voltak mind az igazságszolgáltatás rendszerében, mind pedig az alvilágban, ennek ellenére több bűnüggyel kapcsolatban is kapott már fenyegető leveleket. Ezek miatt rendőrségi védelmet is kapott.
Halála előtt egy nagyszabású büntetőeljárásban a koronatanú tanácsadójaként vett részt Hollandi legkeresettebb bűnözőjével, Ridouan Taghival szemben. A per a szervezett bűnözéssel áll összefüggésben. A koronatanú korábbi védőjét 2019 szeptemberében agyonlőtték Amszterdam utcáin.
A Peter R. de Vries elleni támadás miatt két gyanúsítottat vett őrizetbe a holland rendőrség. A gyanú szerint az elkövető egy 21 éves holland állampolgárságú férfi lehetett. Mellette egy Hollandiában élő, 35 éves lengyel férfit is előállítottak, aki a sofőrje volt a menekülésre használt autónak. A holland sajtó úgy tudja, hogy a de Vries megölésével gyanúsított férfi Taghi egyik emberének unokatestvére.
Vilmos Sándor holland király a támadást követően mély megdöbbenését fejezte ki, és a demokrácia elleni támadásnak nevezte a bűnügyi újságíró elleni merényletet. „Ez a jogállamiságunk sarokkövét jelentő újságírás elleni támadás, és mint ilyen, az alkotmányos rendünk elleni támadást jelent” - mondta. (Guardian/MTI)

Az Európai Bizottság szerdán több ügyben kötelezettségszegési eljárást indított a magyar és a lengyel kormány ellen az esélyegyenlőség és az alapvető jogok védelmében. Magyarországnál egyrészt azt a közelmúltban elfogadott törvényt kifogásolják, ami megtiltja, illetve korlátozza a 18 év alattiak hozzáférését „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást megjelenítő vagy népszerűsítő” tartalmakhoz. A másik eljárás az LMBTIQ-vonatkozású gyermekkönyvekben kötelezően feltüntetendő felelősségkizáró nyilatkozat miatt indul.
A lengyel kormány ellen pedig azért indítanak eljárást, mert a lengyel hatóságok nem válaszoltak teljes mértékben és megfelelő módon a Bizottság megkeresésére a számos lengyel régió és település által elfogadott „LMBT-ideológia mentes zónákról” szóló határozatokkal kapcsolatban.
De ezeken kívül az Európai Bizottság arról is döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi a magyar kormányt a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozása miatt, ami sérti a menekültügyi eljárásokról szóló irányelveket. Ezek értelmében ugyanis a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a területükön (a határaikat is beleértve) található harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat. Azonban a jelenlegi magyar szabályok szerint a nemzetközi védelemért valamelyik magyar nagykövetségen szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk, amiben kinyilvánítják, hogy menedékjogot terveznek kérni, továbbá rendelkezniük kell az erre kiadott különleges beutazási engedéllyel is.
Vagyis először menedékjog iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó „szándéknyilatkozatot” kell tenni a szomszédos harmadik országokban (azaz Szerbiában vagy Ukrajnában) található magyar nagykövetségeken, másodsorban pedig a magyar hatóságok mérlegelésük szerint különleges beutazási engedélyt állítanak ki a nemzetközi védelem iránti kérelem előterjesztése céljából.
A Bizottság szerint ez a követelmény a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférés jogellenes korlátozását jelenti, valamint kizárja, hogy a Magyarország területén – ideértve az országhatárt is – tartózkodó személyek ott nemzetközi védelmet kérjenek. A Bizottság szerint a Covid19-világjárvány kezelése sem indokolhat ilyen szabályt.
Az utóbbira reagálhat a Kormányzati Tájékoztatási Központ néhány soros közleménye, amiben Rogán Antalék azt írják: „Brüsszel a mai döntésével újra világossá tette: azt szeretné, hogy migránsokat engedjük be Magyarország területére azért, hogy az országban adják be a kérelmüket. Ez ma csak az országhatáron kívül, a magyar külképviseleteken lehetséges. Amennyiben eleget teszünk az Európai Bizottság kérésének a beengedett migránsok Magyarországon maradnak, nem fogják elhagyni az ország területét. Így tett az a jemeni erőszakoló is, aki fényes nappal támadt rá Budapesten egy nőre. Magyarország Kormánya ahogyan eddig is, megvédi a magyar embereket, akik nem akarják, hogy hazánk bevándorlóországgá váljon.”
A homofób törvénnyel kapcsolatban a magyar kormánynak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Ennek elmaradása esetén a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt küld nekik, illetve az eljárás következő szakaszában ezeket az ügyeket is az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti.

Eddig öt embert tartóztattak le abban a nyomozásban, amit a brit labdarúgást felügyelő egység (UKFPU) indított a tizenegyest hibázó játékosokat ért rasszista támadások miatt.
Az elvesztett döntő után Marcus Rashfordról, Jadon Sanchóról és Bukayo Sakáról a Facebookon, az Instagramon és a Twitteren számos rasszista bejegyzés született. A posztolóknak Harry Kane, az angol válogatott csapatkapitánya azt üzente: „Nem vagytok Anglia szurkolói, nem kelletek nekünk.”
Mark Roberts főkapitány elmondta, mindenkit megdöbbentett, hogy ezeket az inzultusokat a honfitársaik követték el a játékosokkal szemben. Boris Johnson miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy a kormány kiterjeszti a labdarúgásban alkalmazott büntetéseket - kitiltás a stadionból - az online elkövetett hasonló esetekben is. (BBC/MTI)

A norvég fővárosban csak idén júniusban 421 olyan balesetet regisztráltak, ami elektromos rollerekhez volt köthető, az esetek többsége hétvégén a hajnali órákban történt, a sérültek 75 százaléka alkohol befolyása alatt állt, átlagéletkoruk pedig 27 év volt, írja a VG.no cikke alapján a G7. Emiatt szeptembertől betiltják az elektromos-rollerek használatát este 11 és hajnali 5 óra között, és az eddigi 25 ezer helyett csak 8 ezer roller lesz kölcsönözhető.
Oslo vezetői külön zónákat akarnak kijelölni, hogy hova rakhatók le, hol használhatók a járművek, mert most vannak olyan városrészek, amik szerintük akadálypályaként működnek. Ráadásul a szétdobált rollerek a vakoknak és a mozgássérülteknek sok kellemetlenséget okoznak.

Az eddigi ellenzéki ígéreteknél jóval pesszimistább képet festett a választások utáni elszámoltatás lehetőségeiről az a beszélgetés, amit a Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom szervezett szerda délután a Ferencvárosi Művelődési Központban. A megszólalók már csak azért is visszafogottabbak voltak, mint a felcsúti perrel kampányoló Momentum, mert már látszik, hogy az ellenzéki vezetésűvé váló önkormányzatok sem kezdték tömegesen feltárni a helyi ügyeket 2019 óta.
„Ha valaki a saját pártja által vezetett önkormányzatokban nem csinál elszámoltatást, akkor feltehetően kormányon sem akar majd elszámoltatást csinálni.
Ha valaki úgy gondolja, hogy Tóth Csabát érdemes támogatni - és azért elég sok párt választotta Tóth Csabát Hadházy Ákossal szemben -, akkor azért kétségek merülnek fel, hogy az a párt akar-e elszámoltatni” - mondta Márky-Zay Péter, aki szerint Hódmezővásárhelyen kívül nagyon kevés önkormányzatnál álltak neki a Fidesz ügyeinek feltárásához. Érdet, Pécset és az I. kerületet emelte ki.
És hogy az MSZP hatalomra kerülve milyen könnyen el tudja sunnyogni az elszámoltatást, arra élő példaként ott ült az asztalnál Keller László, akit a 2002-es kormányváltás után a Medgyessy-kormány közpénzügyi államtitkárnak nevezett ki, de elmondása szerint a saját párttársai lehetetlenítették el, amikor komolyabb ügyekre akart rámenni. Mindenesetre az első Orbán-kormány alatt elkövezett visszaéléseknek nem lett következménye.

„Amikor én 2002 előtt politikusként - úgy, mint Hadházy képviselő úr - felvállaltam az egyedi ügyek felgöngyölítését és annak a megjelenítését a médiában, akkor baromi népszerű voltam. Fölemelt a média, én voltam a sztár, mindenütt örültek nekem, én voltam az igazságosztó. És most még abban a helyzetben vagyunk, hogy a közös ellenzéki összefogás megteremtheti annak a lehetőségét, hogy ne csak sztár legyen Hadházy, hanem a folyamat tovább menjen.
Ehhez nem elég a kampányban meghirdetni, hogy »mi másképpen fogunk bánni a közvagyonnal, és felderítjük az általunk és a társadalom által sérelmesnek tartott intézkedéseket«. Hanem most nagyon kemény munkára van szükség az ellenzéki oldalon.
Össze kell rakni mindazokat a jogi, pénzügyi, gazdasági feladatokat, amik nélkül megint csak lózung lesz a választási kampányban az elszámoltatás”- vázolta fel Keller, mit kellene egy nyertes választás után másként csinálni.
Nem tudni, hogy a véletlennek vagy a szervezők humorérzékének volt köszönhető, de Keller mellé pont azt a Bárándy Péter ültették be, aki a Medgyessy-kormány igazságügyi minisztereként belülről láthatta, mi vezetett a közpénzügyi államtitkár bukásához. De a volt miniszter ebbe látványosan nem akart belemenni, még Kellertől is elvette a szót. Ehelyett Bárándy inkább arról beszélt, hogy bár szükség van olyan katalizáló személyekre, mint Keller vagy Hadházy, de a szakszerű felelősségre vonást az ügyészségre bízná. Szerinte 2022 után csak a vezetést kellene lecserélni az igazságszolgáltatásban, mert az ügyészségen dolgozók 90 százaléka felszabadultan venné tudomásul, hogy végre a bűnt üldözheti.

Egyébként Bárándy most is óvatosabb lenne annál, mint amit az ellenzéki pártok ígérnek. Jogászként az elszámoltatás szóval nem is tud mit kezdeni, a felcsúti per ötletét pedig hülyeségnek nevezte.
„Nem lehet hülyeségeket beszélni, hogy másnap ilyen vagy olyan helységhez kötött perek lesznek, és lecsuknak embereket. Ha ez így lesz, akkor én valószínűleg máshol keresek otthont, és nem ebben az országban.”
Szerinte nem lehet egy rendszerváltás reményében határok nélküli rettegést kelteni. Szerinte az alapján lehet elszámoltatni valakit, hogy az elkövetéskor jogszabályba ütközött-e a tevékenysége.
Csakhogy a NER ügyeit éppen azért nehéz megfogni, mert általában jogszabályokkal is megtámogatnak egy-egy lépést. Baranyi Krisztina is arról számolt be, hogy például
a parkolási ügyet a IX. kerületben úgy szüntették meg 2019-ben, hogy „gyakorlatilag semmilyen büntetőfeljelentést ez ügyben nem lehetett tenni”, csak a 2010 előtti ügyek perei folynak. „Azt kell mondjam, hogy a nagy pénzt a parkolásnál -ezt már közvetlen tudással és tapasztalattal tudom mondani- teljesen hivatalos, teljesen tökéletes, képviselő-testület által jóváhagyott, szentesített szerződéssel lopták ki az állampolgárok zsebéből.” A valóságban a nagy pénzeket hivatalos szerződéssel vitték ki, amibe jogilag nem lehet belekötni. Baranyi elmondta, hogy több korábbi feljelentésénél is azért zárult le a rendőrségi nyomozás, mert az adott döntés testületi felhatalmazással történt. Az általa vezetett önkormányzat legfeljebb olyan ügyekben tudott feljelentést tenni, ahol hanyagságból nem papírozták le rendesen az ügyeket.

„Én azt látom az elmúlt 10 év leginkább állami szintre emelt gyakorlatának, hogy amikor valamit el akartak lopni, arra egyszerűen alkottak egy törvényt, vagyis abban a pillanatban ez a törvény már törvényesítette a lopást, és ez a mai napig így van” - mondta Baranyi, aki pont emiatt az országos elszámoltatással kapcsolatban is szkeptikus.
Márki-Zay Péter is arról számolt be, hogy Hódmezővásárhelyen is csak egyetlen egy esetben indult nyomozás a feljelentéseik következtében, az önkormányzat számítógépes rendszere elleni hackertámadás ügyében. De annál is csak próbára bocsátás lett az ítélet. Az összes többi ügyet lezárták. De szerinte egy rendszerváltás után érdemes újra elővenni ezeket az előkészített aktákat. És hogy ne csak a kis halakat kapják el, vádalkukon keresztül kell elérni a főbűnösöket. Egyébként Márki-Zay azokat az ellenzéki önkormányzatokat is korruptnak tartja, amiknek a közbeszerzésein sosem nyernek fideszesek.

Az ENSZ készülő biodiverzitási egyezményének tervezetéről tárgyalók hétfőn, és környezetvédelmi javaslatokat tettek közzé, melyek szerint a következő évtizedben a Föld legalább egyharmadát természetvédelmi intézkedések hatálya alá helyeznék. Ugyanakkor a környezetvédők szerint a javaslat nem elég merész.
A megfogalmazott huszonegy javaslat többek között célkitűzéseket tartalmaz a növényvédő szerek használatának korlátozására és a műanyaghulladék csökkentésére, illetve 200 milliárd dollár (60 ezer milliárd forint) éves környezetvédelmi támogatás folyósítására a fejlődő országoknak.
A javaslatokról 196 ország képviselői fognak szavazni a kínai Kunming városában október 15-én tartandó ENSZ-konferencián, alig egy hónappal a világszervezet glasgow-i klímakonferenciája előtt.
Mivel közel egymillió fajt fenyeget a kipusztulás veszélye, az ENSZ szakértői felszólították a világszervezet tagállamait, hogy
helyezzék környezeti védelem alá szárazföldi és tengeri területeik 30 százalékát 2030-ig.Jelenleg a szárazföldi és a tengeri térségek 17 százaléka, illetve 7 százaléka áll valamilyen mértékű védelem alatt. Az egyéb régiókban csak kevés korlátozás szab gátat a tengerek túlhalászásának, a vadvilág életterét csökkentő fejlesztési projekteknek, a bányászatnak és az ipari szennyezésnek. További kihívásokat jelentenek még a klímaváltozáshoz kapcsolódó kihívások, ideértve a szélsőséges időjárási viszonyokat, a tengervizek elsavasodását és az aszályokat.
A javaslatban szerepel, hogy csökkenteni kell az olyan káros kormányzati támogatásokat, amik a mezőgazdaságnak vagy a halászati szektornak mennek.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és több mint ötven további ország tett ígéretet a 30-30 néven is ismert környezetvédelmi kötelezettségvállalásra. Szakemberek szerint a legnagyobb hatás eléréséhez a védelem alá helyezendő területeknek gazdag állatvilággal kell rendelkezniük.
Környezetvédők kifogásolták, hogy ezek az elképzelések nehezen lesznek megvalósíthatóak. Hozzátették, hogy a különböző célkitűzések arra biztathatják az országokat, hogy kimazsolázzák a számukra megfelelőket, és figyelmen kívül hagyják a többit. Valamint az olyan célokat, mint a megfelelő természetvédelem vagy az őslakosok jogainak tiszteletben tartása, túl homályos megfogalmazásban kerültek bele a javaslatba, illetve azt sem határozták meg, ezek hogyan kapcsolódnának a nemzeti tervekhez. (Reuters/MTI)

A koronavírus terjedése miatt a dél-koreai fővárosban és környékének edzőtermeiben betiltották azokat a zenéket, amiknek a percenkénti leütésszáma (bpm) magasabb 120-nál, amivel a techno vagy a dubstep nagy részét ki is lőtték. (Itt megnézhető, milyen gyors a 120 bpm). A BBC szerint a Blackpink nevű K-pop csapat rajongóit súlyosabban érinti a szigorítás, mit a BTS-eseket.
Valamint a futópadok sem pöröghetnek 6 km/óránál gyorsabban. Az egészségügyi hatóságok szerint ezzel megelőzhető, hogy az emberek lihegni kezdjenek vagy szétfröcsköljék az izzadságukat. Az emberek csak két órát tölthetnek az edzőtermekben, és kötelező a zuhanyzás. Valamint minden edzőteremnek be kell zárnia este 10-kor.
Dél-Koreáben a koronavírus újabb hullámával küzdenek, csak vasárnap 1100 újabb fertőzöttet regisztráltak. Kim Bugjom miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy az ország elérte a legmagasabb válságszintet. (BBC)

A koronavírus delta variánsának egyre gyorsabb terjedése miatt Emmanuel Macron francia elnök hétfői tévébeszédében szigorításokat jelentett be. „Ha nem cselekszünk még ma, az esetszámok folyamatosan nőni fognak” - mondta, egyben arra kérte az embereket, oltassák be magukat, a kormány a 100 százalékos átoltottságra törekszik. Bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók számára kötelezővé teszik a koronavírus elleni védőoltást. Valamint oltási kampányt indítanak az oktatási intézményekben szeptembertől, amikor újra megkezdődik az oktatás.
Ősztől megszűnik a PCR-tesztek ingyenessége, hogy az emberek az állandó tesztelés helyett inkább beoltassák magukat. Csak azoknak marad ingyenes, akiknek az orvos felírja. Franciaországban hétfőn 1260 új fertőzöttet jelentettek, ugyanakkor mostanra csökkent az oltási kedv. Eddig a lakosság 40 százaléka kapta meg mindkét oltását, 53,1 százalékot pedig még csak egy adaggal oltottak be. (France24)

A tartós hőség veszélye miatt harmadfokú figyelmeztetéseket is kiadott keddre az Országos Meteorológiai Szolgálat. A veszélyjelzésük szerint a legmagasabb fokú (piros) figyelmeztetést Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Tolna megyére adták ki.
Ezekben a megyékben 29 Celsius-fok feletti napi középhőmérséklet valószínű.Emellett Budapestre, Pest, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Veszprém és Zala megyére másodfokú, a többi megyére elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a hőség miatt.
Az előrejelzés szerint kedden a hajnali 13-20 fokról 32-39 fokig melegszik a levegő.
A meteorológiai szolgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy kedden országszerte nagyon erős lesz az UV-B-sugárzás.
Az országos tisztifőorvos és az Országos Meteorológia Szolgálat hőség miatti figyelmeztetésének különböző kritériumai vannak. Az országos tisztifőorvos három fokozatot rendelhet el. Az országos tisztifőorvos keddtől csütörtök éjfélig másodfokú intézkedését, hőségriasztást rendelt el. (MTI)

Az egyik legrégebb óta működő program, a Melegség és megismerés trénere az RTL Híradójának arról beszélt, hogy jó, ha évente 40-50 iskolában kérik, hogy érzékenyítő foglalkozásokat tartsanak. Rédai Dorottya a csatornának elmondta, hogy a fiatalok nem az ilyen foglalkozásoktól válnak homoszexuálissá, ezért nem igaz, hogy népszerűsítő tevékenységet végeznének: „a szexualitás vágyakról, érzésekről szól, és ez nem úgy van, hogy beszélgetünk a melegségről valakivel, és hirtelen elkezd vágyni egy azonos nemű fiatalra”.
Mivel a kormány legutóbbi törvénymódosítása az ilyen tevékenységet engedélyhez köti, a szervezetnek is regisztrálnia kell. A Melegség és elfogadás azt mondta, jelentkeznek a minisztériumnál, hogy folytathassák a munkájukat. A kormány az RTL-nek azt mondta, még nincs meg a listájuk arról, milyen szervezetek tarthatnak ezután érzékenyítő foglalkozásokat, még nem készültek el a részletszabályok.

Megerősítette a Budapest Airport legnagyobb tulajdonosa, az AviAlliance, hogy a magyar kormány nem kötelező vételi ajánlatot tett. A német székhelyű reptérkezelő cég reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren. Korábban a kormánysajtó arról írt, hogy a Budapest Airport tulajdonosai keveslik Palkovicsék ajánlatát. A kormány ismét többségi tulajdont szeretne szerezni a Budapest Airportban.
„Megerősíthetjük, hogy a magyar kormány nem kötelező érvényű ajánlatot tett a Budapest Airport részvényeseinek. Társtulajdonosaink érdekében és jogi okokból kötelesek vagyunk megvizsgálni a lehetséges ajánlatokat” - közölte az AviAlliance a Reuters hírügynökség kérdéseire e-mailban elküldött válaszában.
A vállalat ugyanakkor jelezte, hogy a vételi ajánlatot nem az ő kezdeményezésére tette a magyar kormány. Hangsúlyozta, az AviAlliance hosszú távra gondolkodó befektető, és nagyon reméli, hogy továbbra is befektetői pozícióban marad a budapesti repülőtéren. Az AviAlliance, amelynek anyavállalata Kanada egyik legnagyobb, állami nyugdíjalapja, a PSP Investments, a Budapest Airport tulajdonjogának 55,44 százalékát birtokolja.
A Budapest Airport Zrt. részvényeinek 23,33 százaléka a szingapúri GIC befektetési alap leányvállalata, a Malton tulajdona, a maradék 21,23 százalékot pedig a Caisse de dépôt et placement du Québec nevű, ugyancsak kanadai nyugdíjalap birtokolja. A magyar államnak jelenleg nincs részesedése a 2005-ben privatizált budapesti repülőtérben. (MTI)

Természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség egy helyi preparátor ellen, akinél a hatósági ellenőrzés során fokozottan védett madarakat, valamint kölyöktigris- és kölyökleopárd-preparátumokat találtak - közölte a Zala Megyei Főügyészség.
Az 52 éves nagykanizsai férfi saját vállalkozásként állati eredetű preparátumok készítésével és feldolgozásával foglalkozik. A 2018. augusztus 15-ei hatósági ellenőrzés során az érdekeltségébe tartozó négy nagykanizsai ingatlanban nagyszámú, fokozottan védett fajnak minősülő madárra bukkantak: a kis kárókatona, a rétisas, a kerecsensólyom, a vándorsólyom és az uhu természetvédelmi értéke egyedenként százezer és egymillió forint között van.
A védett fajok közül találtak nála többek között szürkegémet, barna rétihéját, egerészőölyvet, erdei fülesbaglyot, nagy fakopáncsot, füstifecskét, feketerigót, valamint vakondot és európai mókust is, amelyek természetvédelmi értéke 25-50 ezer forint.
A vadon élő védett állatfajok közül öt kölyöktigris és egy kölyökleopárd egyed is előkerült.A védett fajok egyedeinek hasznosítása kizárólag természetvédelmi hatósági engedéllyel lehetséges, ezekkel a preparátor és vállalkozása nem rendelkezett. Az engedélyeket a nagykanizsai férfi a megrendeléskor nem ellenőrizte, ennek hiányában vállalta az elpusztult állatok preparálását, illetve az egyedeket jogellenesen szerezte meg.
A férfi illegális vadászaton elejtett barnamedvéket is preparált. A medvék bőrét és koponyáját a pötrétei vadásztársaság két tagja kérésének megfelelően kikészítette, majd 2018 májusában a trófeákat átadta a megrendelőknek.A 38 éves nagykanizsai férfi a barnamedve-trófeát egy vadászházban, 63 éves sormási társa pedig hétvégi házában helyezte el. A rendőrség 2018 szeptemberében lefoglalta, majd a Pest Megyei Kormányhivatal mint országos hatáskörű természetvédelmi hatóság elkobozta a medvebőröket és -koponyákat. A két zalai vadász és a preparátor ellen júniusban természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat a Nagykanizsai Járási Ügyészség. (MTI)

Szerdától a utasok is beoltathatják magukat koronavírus ellen a stuttgarti reptéren. Baden-Württemberg tartomány tartomány egészségügyi minisztere, Manne Lucha hétfőn jelentette be, hogy mindenkinek felajánlják az oltást, aki onnan indul útnak. Ehhez az utazóknak csak egy repjegyet vagy egy foglalási igazolást kell felmutatniuk, időpontot nem kell foglalniuk. A miniszter szerint az akcióban a Pfizer és Moderna vakcináit használják. Az első és a második oltást is lehetővé teszik.
Ezzel akarják növelni az oltási kedvet, ami júliusra Németországban is csökkenni kezdett. Míg júniusban tizenkétszer haladta meg az egymilliót az egy nap alatt beadott dózisok száma, július első tizenegy napjában egyszer sem sikerült átlépni az egymilliós határt, az utóbbi hét napon beadott oltások napi átlaga pedig vasárnapra 626 ezerre süllyedt a hónap elején regisztrált 715 ezerről. (SZ)

A foci-EB különös mellékhatása, hogy a minisztériumi közleményekből lassan úgy tűnik, mintha Magyarországot nem egy kormány, hanem egy futballklub irányítaná. És mivel a normál ügymenethez tartozik, hogy előbb-utóbb minden nemzetközi szervezetbe bele kell kötni, most az EUFA került sorra, aminek Szijjártó Péter hétfőn az európai uniós tagországok külügyekért felelős minisztereinek egynapos találkozójáról üzent. És bár a hivatalos napirendben nem szerepelt a foci, és az sem világos, hogy egy külügyminiszter miért foglalkozik egy sportszövetséggel, de Szijjártó a közleményét azzal kezdte: „Azok után, hogy nyilvánosságra kerültek a bizonyítékoknak nevezett felvételek, még szánalmasabbnak és gyalázatosabbnak minősíthető az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) döntése.”
Az EUFA a hétvégén küldte meg az MLSZ-nek azoknak a szurkolói bekiabálásoknak a tételes listáját, amik miatt az európai szövetség három zárt kapus mérkőzéssel és 100 ezer eurós pénzbírsággal büntette a magyar válogatottat. Többek között volt „Cristiano homosexual”, „Buzi franciák bonjour” és „Deutschland, Deutschland homosexual”is.
A sportügyeket magára vállaló magyar külügyminiszter azonban nem hisz a kép- és hangfelvételeknek. Azt mondta, nem volt szervezett, nem volt nagymértékű, nem volt a stadiont átható semmifajta diszkriminatív megnyilvánulás, vagy viselkedés egyetlen Budapesten rendezett labdarúgó-mérkőzésen sem. Hozzátette azt is, hogy míg más mérkőzéseken tapasztalt viselkedésért, például azért, hogy lézerrel belevilágítottak a dán válogatott kapusának a szemébe, alacsony büntetést szabtak ki, addig a magyar mérkőzésen feltartott tábla százezer eurós büntetést érdemelt.
Egyébként az UEFA a százezer eurós büntetést nem a tábla feltartásáért szabta ki, ahogy Szijjártó mondta, hanem műanyag palackok bedobálása, füstgránát, lépcsők eltorlaszolása stb. miatt.
„Ezek után azt gondoljuk, hogy az UEFA fegyelmi bizottsága komoly testület? Erről a döntésről higgadtan, nyugodtan beszélni lehetetlen” - összegezte a gondolatait Szijjártó Péter.
Egyébként az UEFA egyik alelnöke Csányi Sándor, de őt a fideszes nyilatkozatok általában nem emlegetik.

A thaiföldi egészségügyi hatóságok úgy döntöttek, megváltoztatják az oltási protokolt, miután több száz olyan egészségügyi dolgozó fertőződött meg, akiket korábban beoltottak a kínai Sinovac vakcinájával. Ezután a két adag Sinovac helyett második oltásnak AstraZenecát adnak be, hogy fokozzák a védettséget.
Azok az egészségügyi dolgozók, akik már mindkét Sinovac-oltást megkapták, kérhetnek harmadik oltást, ami AstraZeneca vagy Pfizer is lehet. A harmadik oltást a második után 3-4 héttel adják be.
Egy nemrég publikált tanulmány szerint a Sinovac oltása 65,9 százalékos hatékonyságot mutat a koronavírussal szemben, a kórházi kezelést 87,5 százalékos, a halált 86,3 százalékos hatékonysággal előzte meg. (BBC)

A holland miniszterelnök elismerte, hogy kormányával hibát követtek el, amikor június végén feloldották a korlátozásokat. „Amiről azt hittük, hogy lehetséges, nem volt az”- ismerte be Mark Rutte. A holland kormány pénteken újabb szigorításokat jelentett be, mivel annyira megugrott a fertőzöttek száma. Emiatt a klubokat és diszkókat újra bezárták, a vendéglátóhelyek is csak éjfélig maradhatnak nyitva, és a fesztiválokat is lefújták. A szórakozóhelyek így gyakorlatilag csak két hétre lehettek nyitva.
A pénteki sajtótájékoztatón Rutte és az egészségügyi minisztere még tagadták, hogy hibát követtek volna el a korai lazítással, de a miniszterelnök most emiatt is bocsánatot kért.
A legutóbb Hollandiában 7000 új fertőzöttet regisztráltak, ami hétszer több, mint egy hónappal korábban. Ebből csak egy enschedei diszkóban 200 fiatal fertőződött meg, pedig elvileg csak negatív COVID-teszttel lehetett belépni. Ugyanakkor a kórházban fekvők aránya egyelőre nem ugrott meg.
Hollandiában eddig a lakosság 40 százalékát oltották be teljesen koronavírus ellen, az emberek háromnegyede pedig legalább már az első oltását megkapta. (NLTimes/Die Presse)

Több mint 600 olyan egészségügyi dolgozó fertőződött meg koronavírussal Thaiföldön, akiket korábban a kínai Sinovac vakcinájával oltották be, közölte a thaiföldi egészségügyi minisztérium. A minisztérium adatai szerint 677 348 egészségügyi dolgozó kapta meg a Sinovac mindkét adagját, akik közül 618-an fertőződtek meg április és július között. Egy ápolónő meghalt, egy másik pedig kritikus állapotban van.
A fertőződések miatt a szakértők egy harmadik adag beadását javasolják a veszélyben lévő egészségügyi dolgozóknak. Ugyanakkor a harmadik oltásnak az ország egyik vezető egészségügyi tisztviselője, Sopon Iamsirithawon az AstraZenecát vagy valamelyik mRNS-típusú vakcinát adná be.
A thaiföldi egészségügyi dolgozók nagy részét a Sinovac vakcinájával oltották be február után, mivel az AstraZeneca szállítmányai csak júniusban érkeztek meg. Az ország a hónap végéig 1,5 millió Pfizert vár adományként az Egyesült Államokból. Thaiföldön vasárnap 9418 új fertőzöttet regisztráltak, szombaton pedig 91-en haltak meg a fertőzés miatt. (Reuters)

A 37 éves Lekso Lashkarava súlyos arcsérüléssel került kórházba, miután hétfőn szélsőségesek rohamozták meg a tbiliszi Pride szervezőinek irodáját. Aznap több mint 50 újságírót támadtak meg. Az operatőrt kiengedték a kórházból, de vasárnap holtan találták. A halál okát még nem közölték. Lashkarava egyik munkatára szerint az operatőr pénteken még fájdalmakra panaszkodott.
A rendőrség nyomozást indított a halála miatt, a belügyminiszter szerint már négy embert őrizetbe vettek. A támadás miatt a Pride-ot le is fújták. Irakli Garibashvili elképzelhetetlen tragédiának nevezte Lashkarava halálát, ugyanakkor nem akar lemondani. A kormányát azzal vádolják, hogy ők hergelték fel a támadókat az újságírók ellen, a Pride-ot is elfogadhatatlannak nevezte. (BBC/Guardian)

Richard Branson gépe visszatért a földre, miután hatfős legénységgel felrepültek a világűr pereméig. A milliárdos azt mondta, ez az út volt élete élménye, és 17 év kemény munkája ért most be ezzel. Ezzel pedig sikerül beelőznie Jeff Bezost az űrturisták versenyében.

Hivatalosan még nem erősítették meg, milyen magasra jutottak, de a BBC beszámolója szerint a 85 kilométeres magasságot biztosan elérték. Itt nagyjából 3-4 percig a súlytalanságot is megtapasztalták. A sikeres kísérlet után Branson jövőre elindíthatja az űrturizmusra specializálódott cégét, ami a klímaválság közben milliárdosokat juttatna az űrbe. 600-an már meg is rendelték a 250 ezer dolláros jegyüket. (BBC/APNews)

Richard Branson angol milliárdos a Virgin Galatic nevű űrjárműve fedélzetén elindult a világűr peremére vasárnap Új-Mexikóból.
A járművet egy nagyobb hordozó géppel repítették fel 15 kilométeres magasságba, ahol elengedik. A Unity22 hatfős legénységgel szállt fel, a milliárdoson kívül csak a cég alkalmazottai utaznak a fedélzeten, akik a kétórás úton mintegy 90 kilométeres magasságba jutnak fel, pár percig a súlytalanság állapotában lesznek, és megnézhetik a Föld görbületét.

Branson kereskedelmi űrutazási szolgáltatást akar indítani. Nagyjából 600-an már be is fizették az előleget a kirándulásra. A menetjegy teljes ára elérheti a 250 ezer fontot (102 millió forint). (BBC/MTI)

A következő napokban ismét melegszik a levegő, a hét közepén akár 38 Celsius-fok is lehet. Emellett viszont többször várhatók záporok, zivatarok - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.
Hétfőn erősen gomolyfelhős lesz az ég, a legtöbb napsütés a Nyugat-Dunántúlon és a déli megyékben, a legkevesebb pedig az Északi-középhegység területén várható. Elszórtan zápor, zivatar is lesz. A Nyugat-, Délnyugat-Dunántúlon a legkisebb az esély csapadékra. Zivatarok környezetében erős vagy viharos a szél is. A leghidegebb órákban 14-20 fok lesz. Napközben 27-34 fokig emelkedik a hőmérséklet.
Kedden sok napsütés várható. Főleg az északkeleti területeken valószínű szórványosan zápor, zivatar. Többfelé megélénkül, néhol megerősödik, zivatarban viharossá is fokozódik a szél. A hajnali 14-21 fokról 32 és 37, az északkeleti tájakon 28 és 31 fok közé emelkedik a hőmérséklet.
Szerdán és csütörtökön több órára kisüt a nap, de helyenként előfordulhat zápor, zivatar. A minimumhőmérséklet szerdán 17-24, csütörtökön 15-24 fok között valószínű. A nappali maximumok szerdán 28-38, csütörtökön 27-34 fok között alakulnak.
Pénteken felhősebb lesz az ég és többfelé várható zápor, zivatar. Hajnalban 14-20, a délutáni órákban 25-31 fok várható.
Szombaton és vasárnap is borús idő várható, több helyen záporral, zivatarral. Sokfelé élénk, helyenként erős, zivatar térségében viharos lesz a szél. A hajnali órákban mindkét nap 13-20 fok lesz. A csúcsértékek szombaton 23-30, vasárnap 25-32 fok között alakulnak - olvasható az előrejelzésben. (MTI)

Valószínűleg nem akart fűvel lebukni az az ohioi férfi, aki megpróbálta lenyelni a nála lévő csomagot, amikor közúti ellenőrzés alá vonta egy rendőr. Azonban a csomag a torkán akadt, és amikor a rendőr odalépett az autójához, már nem kapott levegőt.
A fuldokló férfi hiába próbálta meghánytatni magát, már sem kiköpni, sem lenyelni nem tudta a csomagot. Ekkor a rendőr a fuldokló mögé állt, és elkezdte rajta alkalmazni a Heimlich-fogást, vagyis a két kezét összekulcsolta másik hasának felső részén, majd a kezeit hirtelen hátra és felfelé rántva összepréselte a tüdejét, hogy megnövelt légnyomással szabadítsa ki a félrenyelt füvet. Végül sikerrel járt, a férfi kiköpte a csomagot.
Amikor elmúlt az életveszély, a rendőr azért kihívta a mentőket, hogy megnézzék minden rendben van-e. Közben pedig közölte a férfival, hogy a marihuána birtoklás Ohio államban csak kisebb vétségek számít, ami miatt igazán nem érdemes az életét kockáztatnia. Az eset után az ohioi autópályarendőrség külön kérte a vezetőket, hogy ne próbálják meg lenyelni a náluk lévő drogot, amikor ellenőrzik őket. (The Kansas City Star)

A koronavírussal fertőzöttek növekvő száma miatt július 15-től szigorúbb határátlépési feltételek lépnek érvénybe Szlovéniában: függetlenül attól, hogy milyen járványügyi besorolású egy ország, a beutazást védettségi igazoláshoz kötik.
Kivételt képeznek ez alól azok a külföldi állampolgárok, akik rendelkeznek ingatlannal vagy mezőgazdasági földdel Szlovéniában, valamint a 15 évnél fiatalabbak, akik szüleik vagy nevelőik kíséretében érkeznek az országba. Hétfőn összeül a kormány koronavírus-járvánnyal foglalkozó tanácsa, hogy megvitassa, szükség van-e újabb szigorításokra.
Az elmúlt héten nőtt a koronavírussal újonnan megfertőződöttek száma, amit a behurcolt eseteknek tulajdonítanak.
Több fertőzöttet regisztráltak olyan érettségiző diákok között, akik spanyolországi kirándulásokról tértek haza.Szlovéniában az elmúlt három hétben több mint száz esetben igazolták a gyorsabban terjedő delta- és delta plusz variánst is, ami a pozitív minták 41 százalékát tette ki. A delta plusz mutációt a június 21-27. között vizsgált pozitív minták között azonosították.
Vasárnapra 25 új fertőzöttet szűrtek ki, ezzel a járvány kezdete óta azonosított fertőzöttek száma meghaladta a 257 ezret. Az elmúlt 24 órában egyetlen beteg sem halt meg, így a halálos áldozatok száma 4746 maradt. A koronavírusos betegek közül 43-en vannak kórházban, tízen közülük intenzív osztályon.
A valamivel több mint kétmilliós Szlovéniában eddig 847 611-en kaptak védőoltást, közülük 739 619-en már a második adagon is túl vannak. Ez az oltásra jogosult lakosság 40, illetve 35 százaléka.
Szlovéniához hasonlóan Horvátországban is gyorsan terjed a vírus delta variánsa, horvát közegészségügyi intézet (HZJZ) adatai szerint a pozitív minták ötven százalékát teszi ki.Horvátországban az elmúlt 24 órában 58 új fertőzöttet azonosítottak, így a járvány kezdete óta meghaladta a 360 ezret az új koronavírussal megfertőződöttek száma. A vírus okozta betegség szövődményeiben senki nem halt meg, ezzel a járvány halálos áldozatainak száma 8227 maradt. Kórházban 106 beteget ápolnak, közülük nyolcan vannak lélegeztetőgépen. A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 550 632-en kaptak védőoltást, közülük 1 263 602-en már a második adagot is. Horvátországban a közegészségügyi hatóságok szerint csökkent az oltási hajlandóság, a lakosságnak mindössze valamivel több 38 százaléka kapta meg valamelyik vakcina legalább első dózisát. Az Európai Unióban csak Litvániában, Bulgáriában és Romániában rosszabb az átoltottság aránya. (MTI)

Nagy felháborodást okozott a Fideszben, hogy egyes magyar szurkolók viselkedése miatt az UEAFA három zárt kapus mérkőzéssel és 100 ezer eurós pénzbírsággal büntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ). Szijjártó Péter munkásőrnek nevezte az európai szövetséget, Budai Gyula fideszes képviselő pedig bejelentette, hogy 5 évre eltiltja az UEFA-t „minden európai labdarúgó esemény szervezésétől”.
Szombaton az MLSZ közzétette a honlapján, hogy pontosan miért is kapták a büntetést. Ezek szerint az UEFA Fegyelmi Bizottsága a magyar válogatott mindhárom Európa-bajnoki mérkőzése miatt fegyelmi eljárást indított a Magyar Labdarúgó Szövetséggel szemben. Az olyan ügyekért, mint a műanyag palackok bedobálása, füstgránát, lépcsők eltorlaszolása pénzbüntetést szabtak ki.
De mivel mindhárom mérkőzésen felmerült a szurkolói diszkriminatív magatartás vétsége, ezt már összevont fegyelmi eljárásban vizsgálták. Tételesen felsorolták azt is, melyik meccseken melyik bekiabálások sértették meg a rasszizmus és egyéb diszkriminatív magatartásokat tiltó szabályokat:
Magyarország-Portugália
Magyarország-Franciaország
Németország-Magyarország
Ezek miatt az UEFA úgy döntött, hogy a 3 soron következő, UEFA versenysorozatban tartott hazai mérkőzésen zárt kaput rendel el, amiből a harmadik mérkőzésre vonatkozó korlátozást 2 évre felfüggeszti. Valamint elrendelte a zárt kapus mérkőzéseken az „EqualGame” logó kihelyezését és 100 ezer euró pénzbüntetést szabott ki az MLSZ-re. Ugyanakkor a 2021. őszi vb-selejtező mérkőzések nem számítanak UEFA-versenysorozatnak, így azokat nem kell zárt kapuk mögött tartani. Egyébként ez már a negyedik alkalom, hogy a szurkolók viselkedése miatt zártkapus meccsel büntetik a magyar válogatottat.

Ahogy az elektromos rollereket üzemeltető Lime elkezdett vidéken is terjeszkedni, a Balaton-parti önkormányzatok egyből szigorításokkal reagáltak, mert elegük lett a mindenhova szétdobált járművekből. Székesfehérváron igyekeztek előre gondolkodni, hogy elkerüljék a Budapesten kialakult káoszt, ahol gyakorlatilag szabályozás nélkül jelent meg a Lime, így most akár a gyalogosok között is teljes sebességgel hajthatnak a rollerek, és akár a járda közepén is le lehet tenni őket.

Székesfehérvárra csak azután engedték be júliustól a rolleres céget, hogy a helyiek megszavazták a fideszes polgármester oldalán. Viszont Cser-Palkovics András ezután is feltételeket szabott a Lime-nak:
Egyben felkérték a Belügyminisztériumot, hogy pontosítsák a KRESZ-ben a rollerek szabályozását, eddig ugyanis nem volt egyértelmű, hogy segédmotoros járműnek számít-e, ami abból a szempontból fontos, hogy kell-e hozzá bukósisak, vagy mehetnek-e a járdán. Korábban Pintér Sándor egyértelműen azt mondta, hogy szerinte az e-roller segédmotoros kerékpárnak számít.
A IX. kerületben is a héten fogadtak el egy szabályozást, hogy megakadályozzák a rollerek szétdobálását. Mátyás Ferenc alpolgármester elmondta, hogy szeptember közepétől csak a kijelölt mobilitási pontokon lehet letenni a rollereket, amit szintén a GPS-es rendszer ellenőriz. A tervek szerint egymástól 300 méterre jelölnék ki a pontokat, de a helyzetet bonyolítja, hogy bizonyos szakaszok a fővároshoz tartoznak. A XI. kerületben szintén jelöltek már ki gyűjtőpontokat.
A Lime az V. kerületből már 2019-ben kivonult, miután begyűjtötték az utcákon széthagyott rollereket. Az I. kerületből pedig tavaly tiltották ki az e-rollereket.

A Fidesz korrupcióval vádolt országgyűlési képviselőjének éppen szerdán kellett bíróság elé állnia. A vádirat szerint Boldog István munkatársaival közbeszerzéseket befolyásolt és 10-20 százalékos csúszópénzeket kért a választókörzetének polgármestereitől és a kiválasztott vállalkozóktól. Még egy jobbikos polgármestertől is akartak pénzt kérni Boldog kampányára. Volt olyan vállalkozó, aki a bíróság előtt már elismerte, hogy adott át csúszópénzt.
A képviselő szerdán a mezőtúri tévében úgy beszélt az ügyről, hogy egy szóval sem említették a korrupciót, csak ügyként emlegették. Boldog a többi vádlott beismerő vallomása ellenére is ártatlannak tartja magát, és arra is van magyarázata, miért történik mindez:
„Azt gondolom, hogy egy komoly politikai kampány folyik ellenem. Ennek látjuk a kiindulópontját is: bizonyos témákban túlságosan radikális voltam, és túlságosan kiálltam a normalitás, a normális keresztény-konzervatív értékek mellett. Ezt nem bántam meg, bármikor megtenném újra.”
Szerinte ha „eljön az igazság pillanata”, akkor lesznek emberek, akiknek át kell gondolniuk, amit tettek ellene és a családja ellen.

Miután Orbán Viktor letudta péntek reggel a rádióban a kötelezőt a járványügyi lazítások és a gazdasági beavatkozások bejelentésével, a műsor második felében áttért a nyugattal szemben vívott, szűnni nem akaró szabadságharcára. Beszélt az Európai Tanács legutóbbi üléséről, ahol annyira eldurvult a vita a magyar kormány homofób intézkedései miatt, hogy olyat még a 16 éve kormányzó Angela Merkel sem látott. A vita hevében a holland miniszterelnök rá is kérdezett Orbánnál, hogy miért nem lépteti ki országot az EU-ból, ha nem osztja a közösség értékeit, majd a portugál miniszterelnök felvetette, hogy ha Magyarország nem akar tag maradni, akkor Norvégiához hasonló társulási szerződést is köthetne az EU-val.
Most Orbán erre így emlékezett vissza:
„Kétségkívül erős estém volt, és durva támadások is voltak, de mindenkit megnyugtathatok, hogy senkinek nem maradtam adósa. Ugyan fokost bevinni nem lehet, de mindenki pontosan megkapta azt, ami járt neki.”

Majd arról kezdett beszélni, hogy létezik egy Übermesch vagy gyarmattartó tempó, aminek a mintapéldánya a holland miniszterelnök, Mark Rutte. „Azt hiszem, hogy nem gondolják át, hogy mit lehet és mit nem lehet mondani egy másik ország népéről, egy másik ország törvényeiről. Úgy viselkednek, mint régen a gyarmattartók viselkedtek, akik megmondják, hogy egy másik országban milyen törvények lehetnek, hogy kell élni meg hogy kell viselkedni. És az egész mögött egy ilyen morális felhatalmazást is látok, tehát ilyen Übermensch, aki meg van győződve róla, hogy ő jobban tudja, mint a másik, tehát a holland miniszterelnök szerintem személyesen meg van győződve arról, hogy ő erkölcsileg magasabb szinten áll, mint mi magyarok, és ezért neki joga van megmondani azt, hogy a magyarok hogyan éljenek, hogyan gondolkodjanak, hogyan neveljék a gyereket, mit lehet, mit nem lehet az iskolában. Majd ő onnan Amszterdamból vagy Hágából akarja megmondani nekünk.” De Orbán szerint vannak még néhányan, akik az európai gyarmattartó múltból magukkal hozták ezeket a rossz reflexeket. Ezzel szemben mi, a közép-európaiak nem nagyon szeretjük az ilyesmit, mert „40 évig éltünk olyan világban, ahol pontosan ez történt”.
Majd az ország legfőbb vezetője arról kezdett beszélni, hogy szerinte Magyarország megvédi a homoszexuális emberek életformáját és szabadságjogait, viszont „a gyerek az nem magánügy”. Újra elmondta, hogy a törvénymódosítások csak a 18 év alattiakról szólnak, mert „hogy a gyerekek mit látnak, mivel találkoznak, milyen hatások érik őket, erről a szülőnek először is tudnia kell. Neki kell döntenie arról, hogy a gyerekét kiteszi-e ilyesminek, és az államnak az a dolga, hogy a neveléshez szükséges feltételeket biztosítsa”.
Ha pedig egy „szivárványos aktivista” be akar menni az iskolába érzékenyíteni a gyerekeket, „akkor először is az államnak joga van erre igent vagy nemet mondani. Leginkább nemet”. Orbán szerint a szülő mostantól az állami jóváhagyás esetén is mondhatja, hogy ezt nem kéri.
És Orbán mondandójában persze menetrendszerűen előkerült a Soros-hálózat is. „Az ellenfeleink, és hát itt a Soros-hálózatnak a szervezőire kell gondolnunk, ők nem az ügyben érdekeltek mindösszesen, hanem ők abban érdekeltek, hogy Magyarországot folyamatosan próbálják a lehető legnegatívabb színben feltüntetni. Nem tudjuk, hogy emögött kizárólag a Soros-hálózat személyes világlátása, gazdasági érdekei vagy egy nagy vízen túli országnak is állami érdekei mutatkoznak meg. Ez egy nehéz kérdés, hogyan kötődnek ezek a hatalmas, gigantikus amerikai pénzösszegek és alapítványok az amerikai államhoz. Ez egy folyamatos figyelmet érdemlő kérdés”.

Miután a kormány bejelentette, hogy a következő két hétben meglepő és erőteljes gazdasági intézkedéseket hoznak, péntek reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor részleteket is elárult. A kormány leginkább arra akar reagálni, hogy a világszintű alapanyaghiány miatt nálunk is elszállt az építőanyagok ára.
Ezért októbertől kiviteli korlátozást vezetnek be például az épületfára, a vasra és az acélra. De mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, ezért erre engedélyt kell kérni, aminek 4 hónap az átfutásai ideje. Amíg az EU nem dönt erről az engedélyről, a kivitel esetében kötelező bejelentést és állami elővásárlási jogot vezet be a kormány, hogy az országban tartsa az építkezések szempontjából kulcsfontosságú anyagokat.
Orbán szerint van néhány olyan építőanyag, „ahol olyan extraprofitot akarnak realizálni, ami nem fogadható el”,
ezért meghatároznak egy árszintet, és az afölötti rész 90 százalékát profitadóval vonják el. Ez a kavicsra és a sóderra mindenképpen vonatkozik majd. Valamint a már művelési jogot szerzett, de meg nem indított bányáknál az engedély kiadásától számított egy éven belül meg kell kezdeni a termelést, különben visszavonják a koncessziót, és másnak adják.
A beavatkozásokat Orbán azzal indokolta, hogy ezek nélkül az állami támogatások „nem a kispénzű magyar állampolgárokhoz fognak eljutni, hanem azokhoz, akik az építőanyag-kereskedelmet tartják a kezükben. A célunk nem ez volt, nem őket akarjuk extraprofithoz juttatni, hanem a kisebb pénzű embereket szeretnénk lakásfelújítási lehetőséghez juttatni”.
Ezenkívül a kormányülésen döntöttek a távmunka kiszélesítéséről, exporthitelről, 17 városban munkahelyteremtő beruházásokról, 3 éves bértámogatást kötöttek a MÁV-val, a Volánnal, a Postával, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatóval és a Nemzeti Vízművekkel.

A KDNP parlamenti frakciójának egyetlen női tagja, Juhász Hajnalka politikai főzőműsort indított a Youtube-on, aminek az első vendége Deutsch Tamás volt, akivel egy krumpli megpucolása után leültek egy kanapéra, hogy komoly dolgokról beszélgessenek, miközben a sütőben tökéletesre sül a csirkemell.
De miért politikusok beszélgetnek? Miért nem egy riporter készíti a műsort? Miért nem Borbás Marcsi főz velük? Mi az a formátum, amit még a milliárdokkal megtolt kormánymédia munkatársai sem vállalnak be?
Hamar kiderült, hogy Juhász Hajnalka tényleg olyan rajongással kérdez, ami a közmédiának is feladná a leckét:
„Ha már így beszélgetünk, akkor nem tudom megállni, hogy megkérdezzem tőled, mert elképesztő, hogy 30 éve a politikában az ember mi mindent láthat, és te vagy az a politikus - kevés ilyen politikus van Magyarországon-, aki gyakorlatilag mindent elért: alapítója vagy a Fidesznek, az egyik alapítója, ifjúsági- és sportminiszter, a parlament egyik alelnöke, európai parlamenti képviselő, volt egy időszak, amikor a Fidesz kabinetjének is a vezetője voltál. 30 év után mi az, ami még vágyad, mi az, amit úgy érzel, hogy nagyon-nagyon szeretnél. Ez nagyon-nagyon érdekelne, hogy ilyen hosszú idő után, amikor tényleg az ember azt mondja, hogy Magyarországon a parlamentben, Brüsszelben ott vagy, meghatározó név vagy, mi az, amire még azt mondod, »igen, ez egy nagyon nagy vágyam«? Vagy pedig az van benned ,hogy »szolgálom a hazát, és amit a jó isten hoz«?”
Deutsch Tamást nem érdeklik a pozíciók, de egyszer azért szeretne korelnök lenni a parlamentben, vagyis a legidősebb képviselő valamikor 80 éves kora körül. De ennél jóval mélyebbre is merültek, amikor Juhász Hajnalka megkérdezte, hogy mi az ő politikai tanulsága, és mit üzen a fiatalabb generációknak, Deutschból pedig előjött az életmódtanácsadó.
„Talán amit megfontolásul ajánlok a közéletben tevékenykedőknek, mindenki másnak, hogy... azt a nagyon egyszerűnek tűnő dolgot, hogy legyél mindig önazonos. Hogy ami jó benned, azt nem kell feltétlenül álszerényen szégyellned, ami a gyengeséged, azt nem feltétlenül eltakarni kell, legalábbis először önmagadnak valld be, és próbálj rajta változtatni, próbálj jobb lenni. Keddhez képest szerdán, szerdához képest csütörtökön.
Legyél önazonos! És ha önazonos vagy, mivel az ember természetes, hogy mindig megújul, az önazonosság az a módszer, amivel meg tud az ember újulni.
Szerintem egy sportoló, egy művész, egy tanár vagy egy politikus már felerészben sikeres, ha képes önazonos lenni. Ne tűnjön nagyképűségnek, talán e tekintetben jól tudtam teljesíteni. Erényeimmel és hibáimmal együtt mindig Deutsch Tamás voltam, maradok, és szeretnék még néhány évtizedig az lenni. Ennyi.”
A teljes műsort itt érdemes megnézni:

Felállt a Mol-Új Európa Alapítványt irányító kuratórium, amibe idén tavasszal kiszervezték a magyar állam maradék MOL részvényeit. Hernádi Zsolt vezérigazgató az ATV-ben jelentette be, hogy a kuratórium elnöke Miklósa Erika operaénekes lesz. Mellette helyet kapott Molnár-Bánffy Kata, Demeter Szilárd kormánybiztos, valamint Bacsa György és Világi Oszkár. Az utóbbi kettő az SZFE kuratóriumába is bekerült.
Hernádi Demeter Szilárd kinevezéséről azt mondta, hogy a változások embere, aki már eddig is felzavarta az állóvizet. Persze az állam Demeter Szilárdnak is létrehozott már egy vagyonkezelő alapítványt, ami 600 milliós alaptőkével indult.
A Mol-Új Európa Alapítvány felügyelőbizottságba Kemény Dénes, Janó Márk Ádám államtitkár és Szollár Domokos került be. Az alapítvány célja közérdekű célok megvalósítása lesz kiemelten a sport, kultúra, egészségügy és környezetvédelem területén. Működéséhez elsődlegesen az alapítók által rendelt vagyon, azaz a MOL-részvények hozamát használja fel. A magyar állam és a MOL egyenlő arányban 42 977 996 darab “A” sorozatú, a MOL által kibocsátott törzsrészvényt ruháznak át az alapítvány vagyonaként. Ez az alapítvány veszi majd át a MOL által korábban és jelenleg is végzett társadalmi felelősségvállalási tevékenységek jelentős részét.

Horst Seehofer csütörtökön azt mondta, teljesen felelőtlennek tartja az UEFA álláspontját, amiért a foci-EB-n kitart a magas nézőszámok mellett. Szerinte az üzleti érdekeknek nem lenne szabad felülírniuk a lakosság egészségének védelmét. A belügyminiszter emlékeztetett, hogy a a távolságtartás és a higiéniai szabályok betartása elengedhetetlen a járvány legyőzéséhez, viszont a meccseken azt látja, hogy a szurkolók szorosan állnak egymás mellett és egymást ölelgetik, ami növeli a fertőzésveszélyt.
Felhozta, hogy a döntőt már 60 ezren nézhetik a Wembley-ben , miközben Nagy-Britanniában gyorsan terjed a koronavírus delta variánsa. Seehofer szerint az UEFA-nak nem lenne szabad félretolnia az egészségügyi hatóságokat, és csökkentenie kellene a nézőszámot. A fertőzésveszély miatt a belügyminiszter azt kérte, hogy a rendőrség és az egészségügyi hatóságok ellenőrizzék szigorúbban a reptereket és azt, hogy a meccsről hazatérők betartják-e a karanténszabályokat. Az autóval utazókat is ellenőrizni fogják a határon. (Tagesschau)

Az első júliusi hétvégén az elmúlt időszakban tapasztalt hőséghez képest kevésbé lesz meleg, de sok lesz a napsütés. A maximumok 30 fok körül alakulnak. Helyenként, többségében keleten várható zápor, zivatar, írja az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzésében.
Pénteken többnyire sok lesz a napsütés, de a Dunától keletre erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés. Az éjszakai zivatarok után a Dunától keletre a déli óráktól nagyobb számban alakulhatnak ki záporok, zivatarok. A szél többfelé megélénkül, a Kisalföldön és a főváros térségében zivatarokban meg is erősödik. A hajnali órákban 10-17, napközben 24-29 fokot mérhetnek.
Zivatarveszély miatt Budapestre, Pest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. A felhőszakadás veszélye miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére adtak ki szintén elsőfokú figyelmeztetést péntekre.
Szombatra virradó éjszaka az északkeleti megyékben, napközben keleten és északkeleten alakulhat ki zápor, zivatar. Másutt napsütéses idő várható. Sok helyen megélénkül, néhol megerősödik, zivatarok környezetében viharossá fokozódik a szél. A minimumhőmérséklet 10 és 17 fok között valószínű. A nappali maximumok 25 és 30 fok között alakulnak.
Vasárnap is jellemzően napos, gomolyfelhős idő várható, de délutántól a nyugati tájakon megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Néhol zápor, zivatar is előfordulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet 11-19, a legmagasabb hőmérséklet 27 és 32 fok között valószínű.

Ashley Morgan Smithline a negyedik nő, aki szexuális erőszak miatt perelte be Marilyn Mansont. A modell többek között nemi erőszakkal, szexuális erőszakkal, testi sértéssel és személyi szabadság korlátozásával vádolja az énekest, aki elmondása szerint többször is azzal fenyegette, hogy megtalálja és megöli, ha elhagyja.
Smithline a keresetében azt állítja, hogy egyszer arra ébredt, hogy Manson megerőszakolta, máskor fizikailag bántalmazta, és arra kényszerítette, hogy gyilkosságokat ábrázoló jeleneteket nézzen. De a zsidó származású modell szerint Manson antiszemita zaklatásoknak is kitette, egy alkalommal pedig hozzávágott egy náci kést, ami majdnem eltalálta az arcát. Amikor pedig el akarta hagyni, az énekes elzárta a családjától, és manipulálni kezdte. Manson képviselője tagadta a vádakat, szerinte a kapcsolat 2010-ben kevesebb mint egy hétig tartott Manson és Smithline között.
Előtte Esmé Bianco, Ashley Walters és egy névtelenséget kérő nő is hasonló vádak miatt perelte be Mansont. Ugyanakkor összesen több mint egy tucat nő, köztük Evan Rachel Wood vádolta erőszakkal. (BBC)

Miután a Blikk arról írt, hogy Jennifer Lopez 300 és 500 millió forint közötti összegért énekel majd Mészáros Lőrinc és Várkony Andrea esküvőjén, Várkonyi az oldalán azt írta:
„Jennifer Lopez nem jött/jön az esküvőnkre és tervben sem volt/van.”
A Blikknek pedig azt üzente, szereltessenek klímát az irodába, „mert az újságíróiknak láthatóan az agyukra ment a hőség! Jó, hogy nem azt találták ki az asztal mögül, hogy Michael Jackson jön az esküvőnkre fellépni, akit előbb fel is támasztunk”.
Lopeznek egyébként nem ez lett volna az első ilyen haknija, korábban ő énekelt például Gurbanguli Berdimuhamedov türkmén elnök születésnapján is. Igaz, később az énekesnő ezért bocsánatot kért.

Az Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárság, valamint az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) összesen 10 millió forint humanitárius adománnyal támogatja a polgárháború sújtotta Jemenben élő zsidó közösséget a szülőföldön való megmaradásban, jelentette be a Miniszterelnökség.
A közlemény szerint Magyarország kormánya elkötelezett a bajbajutott és a vallásuk miatt üldöztetést szenvedő közösségek megsegítése mellett. Ezért a Hungary Helps Program ötmillió forinttal támogatja a fegyveres konfliktus sújtotta országban élő és a hitük miatt üldöztetést elszenvedő jemeni zsidó közösség tagjait, lehetővé téve számukra, hogy a migráció helyett a helyben maradást válasszák, és megőrizhessék vallási és kulturális örökségüket.
Az EMIH fontosnak tartja, hogy a Jemenben élő zsidóknak is megadasson a szabad vallásgyakorlás lehetősége, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a közösség továbbra is fennmaradjon. A nemzetközi Chabad közösség hosszú évek óta nyújt segítséget a jemeni zsidóságnak, most pedig az EMIH a Hungary Helps Program támogatásához csatlakozva ötmillió forinttal járul hozzá megmentésükhöz.
Mára a jemeni zsidó közösség több tízezerről néhány tucat főre zsugorodott. A 19. század végén kezdődött Szentföldre vándorlás mellett ebben nagy a szerepe van annak az erőszakos üldöztetésnek, amelyet az iszlamista milíciák etnikai tisztogatása miatt kell elszenvedniük. Évtizedekkel ezelőtt még 50 ezer zsidó élt Jemenben, de 1949–50-ben 49 ezer ember települt át Izraelbe. A Times of Israel márciusban számolt be arról, hogy 13 zsidó menekült Jemenből Egyiptomba az Irán által támogatott milíciákkal kötött egyezség értelmében. Így a lap szerint
már csak hat zsidó maradt az országban.

A miniszterelnök-helyettes nem lelkesedne, de tudomásul venné, ha valaki a kormányban meleg lenne. Semjén Zsolt ezt a Telexnek fejtette ki a kormányülés előtt. „Egy keresztény pártnak vagyok az elnöke, és a keresztény tanítás a természet rendjére épül, és a kinyilatkoztatásra. A kinyilatkoztatás pedig feketén-fehéren, nagyon világosan mondja, hogy a megvalósult homoszexualitás bűn.” Majd hozzátette, hogy ezt hasonlóan súlyos bűnnek tartja, mint a bigámiát vagy a házasságtörést. Azt az egyénekre bízza, hogy elfojtják-e magukban a homoszexualitásukat, de szerinte „egy bűnös életállapotot nem lehet megvalósítani”.
Semjén azért belátja, hogy az ember elkövethet bűnöket, ennek nem büntetőjogi szankciója van, „hanem a jó isten előtt kell majd elszámolni”. (Mondjuk a kettős házasságnak pont van büntetőjogi szankciója, a büntető törvénykönyv szerint akár három év börtönt is lehet érte kapni.)
„Ebből kifolyólag mondom azt, hogy hasonlóan nem lelkesednék érte, de tudomásul venném, ha volna homoszexuális kormánytag vagy például olyan, aki bigámiában él. Nem helyes, mert objektíve bűn, de ettől még lehet” – magyarázta a miniszterelnök helyettese.

Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót az országban - mondta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök csütörtökön, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén. „Az euróövezetbe való belépés olyan kötelezettség, amelyet Horvátország az EU-csatlakozási szerződéssel vállalt” - közölte Plenkovic, hozzátéve, hogy az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára.
Plenkovic kiemelte, hogy eltűnik az árfolyamkockázat és az átváltás költsége, csökken a kamatláb és nő a befektetések száma, továbbá megnő a lehetősége a tőkepiaci finanszírozásnak, valamint két szinttel emelkedhet az ország hitelminősítése. A csatlakozás megkönnyíti az exportot és a turisták érkezését az euróövezeti országokból.
Péntektől az euro.hr oldalon lehet szavazni arról, milyen nemzeti szimbólumok díszítsék majd a horvát euróérméket. Öt motívum közül választhatnak a horvát állampolgárok, ezek Dubrovnik városa, Horvátország térképe, a piros-fehér kockás horvát sahovnica, a Galgolíta írás és a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) nemzeti valuta szimbóluma.
Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszútávú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
Az uniós csatlakozáskor ugyanis minden tagállam vállalta, még Magyarország is, hogy bevezeti az eurót, csak Dánia és az Egyesült Királyság kapott felmentést. Ugye az Egyesült Királyság azóta ki is lépett. Orbán Viktor 2019-ben azt mondta, hogy Magyarországon még céldátum sincs, mert szerinte egyrészt nem látni világosan a közös pénz jövőjét, másrészt senki sem tudja, hogy az eurózóna hová fog fejlődni a következő időszakban. (MTI)

Kövér László „fegyelmi vétségek” miatt Gyurcsány Ferenc fizetését egyhavi tiszteletdíjának megfelelő összeggel (2,4 millió forinttal), Szabó Tímea fizetését pedig négyhavi tiszteletdíjának megfelelő összeggel (több mint 9,6 millió forinttal) csökkentette.
A házelnök az MTI-nek a döntést azzal indokolta, hogy Gyurcsány Ferenc az Országgyűlés június 14-i ülésnapján napirend előtti felszólalására reagáló Dömötör Csaba parlamenti államtitkár hozzászólását folyamatos bekiabálásokkal kísérte, és ezekkel többszöri felszólítás ellenére sem hagyott fel. „Többször figyelmeztettem a képviselőt, hogy hagyjon fel a magatartásával. Gyurcsány Ferenc azonban ennek nem tett eleget, a figyelmeztetést többször is vitatta, végül miután megkértem arra, hogy felhívásaimat ne vitassa, tekintve, hogy a házszabályi rendelkezések alapján az ülést én vezetem, azt a sértő kijelentést tette, hogy »Elég szégyen ez az Országháznak«” - írta Kövér.
Kövér László szerint Gyurcsány Ferenc magatartása kirívó mértékben zavaró volt, és a képviselő közbeszólása egyúttal az ülésvezetés kifogásolását is megvalósította.
Ezért az Országgyűlés elnöke Gyurcsány Ferenc fizetésének a képviselő egyhavi tiszteletdíja összegével megegyező mértékű, azaz 2 421 600 forinttal történő csökkentését rendelte el.A büntetés után Gyurcsány azt írta: „Akinek ez marad nem létező tekintélye megvédésére, annak nincs mit védenie. A Kövér nevű otromba politikai komisszár meg élvezze az utolsó hónapokat, amíg még bitorolhatja az általa megtestesített primitívség ezt a jobb sorsra érdemes közjogi posztot.”
A Párbeszéd frakcióvezetőjének azért csökkentette a fizetését, mert Szabó Tímea az Országgyűlés június 15-i ülésnapján a napirend előtti felszólalására reagáló Dömötör Csaba parlamenti államtitkár hozzászólása közben felment a szónoki emelvényre, és annak külső oldalára, az ülésterem felé kiterítve egy molinót terített. Ezen vörös körben a FIDESZ felirat, fölötte a Kínai Népköztársaság zászlajában található csillagok szerepeltek.

Szabó Tímea az ülést vezető elnök felszólítása ellenére sem távolította el a molinót, hanem visszatért üléshelyére, így az ülést vezető elnök fegyelmi eljárást indított.
Kövér László hozzátette, hogy az eset miatt az államtitkár felszólalását félbe kellett szakítani, majd miután ismét szót kapott, hozzászólását a képviselő folyamatos bekiabálása kísérte, az ülést vezető elnök ismételt figyelmeztetése ellenére.
A házelnök ezért Szabó Tímea esetében elrendelte a képviselő fizetésének négyhavi tiszteletdíjnak megfelelő összeggel, 9 686 400 forinttal történő csökkentését.Szabó Tímea a büntetésről az oldalán azt írta: „9,6 millió forintra büntetett, amiért kitűztem a Fidesz-logóval összemontírozott kínai zászlót aznap, amikor megszavazta a Fidesz, hogy a Kínai Kommunista Párt megrendelésére idetelepítik a Fudan Egyetemet! Az időzítés stílszerű, hiszen ma van a Kínai Kommunista Párt 100. születésnapja. Gondoltam, hogy küldök én is valami ajándékot, de azért nem 10 milliós »meglepetésben« gondolkodtam. Hiába erőlködik egyébként Kövér házmester és Orbán Viktor, nem ijedek meg, és főleg nem hátrálok meg az ország függetlenségéért folytatott küzdelmünkben!”

A Miskolci Járásbíróság szerdán pénzbüntetést szabott ki a vádlottal szemben, aki a macskái miatt kialakult vita hevében támadt a szomszédjára Miskolcon.
A férfi és a szomszédja már egy ideje haragban voltak egymással, mert a szomszéd korábban hatósági bejelentést tett a férfi portáján tartott macskák nagyobb száma miatt. Tavaly augusztus 30-án a két férfi az utcán találkozott, amikor a macskás férfi felelősségre vonta a szomszédot a feljelentés miatt.
A vita hevében a macskatulajdonos trágár szavakkal szidta a szomszédot, aki erre a lakásába indult, mert nem akart tovább veszekedni. Ekkor a macskás férfi felvett a földről egy követ, amivel meg akarta ütni szomszédot, azonban egy járókelő „vigyázz!” kiáltása miatt még időben hátrafordult, és elvette a követ. A macskás azonban tovább támadott, és egy 120 centiméteres fa karóval akarta megütni. A sértett előbb kitért az ütések elől, majd megfogta a karót, amitől a macskás támadó földre esett. De még ekkor sem engedte el a husángot, azonban a szomszéd kirántotta a kezéből, és távozott a helyszínről. A bíróság garázdaság bűntette miatt 100 ezer forint pénzbüntetést szabott ki a macskás férfival szemben. A büntetővégzés jogerős. (Bíróság.hu)

Amikor Boldog István még csak egy nagy adag lekvárban akarta egyesíteni a Kárpát-medencei magyarságot, inkább csak egy népnemzeti gagnek tűnt. Aztán amikor a meleg párokat ábrázoló plakátjai miatt bojkottálni kezdte a Coca-Colát, kiderült, hogy jó indikátora a Fidesz készülő szélsőjobbos kanyarjainak, hiszen a homoszexualitás megjelenítését azóta már törvény tiltja. Végül azzal vált igazán ismertté, hogy 2010 óta ő a harmadik fideszes képviselő, akinek korrupciós ügy miatt kellett a vádlottak padjára ülnie.

Boldogot és kabinetfőnökét, Fehér Petrát másik hét emberrel együtt tavaly decemberben vádolta meg az ügyészség hivatali vesztegetés elfogadása és az uniós pályázatok befolyásolása miatt. Bár szerdán a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén Boldog István és Fehér Petra is ártatlannak vallották magukat, a másik hét vádlott közül négyen részben vagy egészen bevallották, hogy vissza kellett osztani a pénzeket, amiben részt is vettek.
Látszott, hogy a Fideszben sem akarták a véletlenre bízni az ügyet, Boldog István védője ugyanis az a Varga István, aki 2014-ig szintén a Fidesz országgyűlési képviselője volt, majd őt nevezték ki a KESMA élére. Innen azonban távoznia kellett, miután egy interjúban azt találta mondani, hogy az igényes, jó tollú újságírók a másik oldalon vannak. Teljesen azért nem vágta el magát a vezetésnél, a botrány óta már százmilliós megbízásokat kapott az ügyvédi irodája, most pedig ebben a viszonylag fontos büntetőügyben kellene megvédenie a Fidesz jó hírnevét.

Varga mesterteve a szerdai tárgyaláson az volt, hogy egyből ki akarta záratni a bizonyítási eljárásból a Boldog Istvánt érintő összes lehallgatási jegyzőkönyvet és tanúvallomást, mert szerinte szabálytalan, hogy azokat még a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése előtt vették fel. Elmondása szerint ez a tárgyalás előtti este jutott eszébe. De az ügyész szerint ezeket törvényesen vették fel, és egyébként is teljesen abszurd helyzetet teremtene, ha nem nyomozhatnának a képviselők ellen a mentelmi jog felfüggesztése előtt, hiszen úgy nem lenne mire hivatkozni, amikor kikérik a parlamenttől.
Az ügyészség vádirata szerint Boldog István és Fehér Petra már 2015 környékén elhatározták, hogy a vidéki településeket uniós támogatásokhoz juttató Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatainál helyzetbe hozott vállalkozóktól kérnek pénzt a biztos győzelemért. Később K. Péter is csatlakozott hozzájuk, aki ezzel a vesztegetési ügy harmadrendű vádlottjává vált.
Boldog István 2015 környékén a választókerületének polgármestereit a kétpói polgármesteri hivatalba hívta. Ezeken a találkozókon ott volt vele bizalmasa, Fehér Petra is, aki ekkor már a pályázatokról döntő Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés tagja volt, később ugyanitt alelnök is lett. A vádirat szerint a polgármestereknek azt is nyilvánvalóvá tették, hogy közvetlen befolyásuk van a pályázatok elbírálására.
Bár Boldog választókörzetében összesen 23 település található, most csak egyetlen község, Cserkeszőlő közbeszerzései miatt vádolták meg Boldogékat. A helyi önkormányzat 2015 körül új bölcsődét szeretett volna, és látogatóközponttá akarták alakítani a Szinyei Merse-kastélyt. Ezeket a terveket a megyei közgyűlés és a a Nemzetgazdasági Minisztérium jóvá is hagyta.
Azonban a támogatások megítélése után gyanús utasításokat kezdtek kapni arról, milyen céggel kellene intézniük a projektek közbeszerzéseit, és azon melyik kivitelező cégeknek kellene nyerniük. A vádirat szerint Boldog István megbízásából Fehér Petra és K. Péter megüzente, hogy a DEBKÖZ Közbeszerzés Kft.-t kellett lebonyolítónak választaniuk, majd megállapodtak a közbeszerzővel, hogy irányítottan válasszák ki a kivitelező cégeket.
Ezért Fehér és K. behívták a szolnoki megyeháza épületébe cserkeszőlői akkori alpolgármesterét, Illési Sándor Lászlót és a Makor Kft. vezetőjét, M. Róbertet, hogy közöljék, a kivitelezőnek a kivitelezési költségek 10 százalékát kell visszajuttatniuk. Illési a bíróság előtt ezt úgy írta le, hogy a megyeházán Fehér Petráék először csak azt mondták, hogy „ebben a választókerületben csak normális munkát végző vállalkozók dolgozhatnak”.
Erre az alpolgármester csak nézett, majd elé toltak egy névjegykártyát, amire annyit írtak: 10 százalék. Illésinek ettől még jobban elkerekedett a szeme, ezért K. Péter igyekezett tisztázni a dolgot: „Nem maffiaállamban élünk”, majd felvázolta, hogy ha a Makor Kft. nyeri a kastély felújítását, ők alvállalkozóként hivatalosan beszállnak a projektbe, vagyis lesznek számlák, minden hivatalosan le lesz papírozva.
A többiek vallomásaiból és a vádiratból viszont az derült ki, hogy a 10 százalékok visszaosztása mégsem ilyen rendezetten zajlott. Az ügyészség szerint miután a Makor nyerte a kastély, a Gerecse Haus pedig a bölcsőde tendert, a cégek ügyvezetői a megállapodásnak megfelelően 2019. május 14-én 10-10 millió forint készpénzt adtak át K. Péternek és az asszisztensének, G. Vandának. Ezután K. Péter még aznap találkozott Boldog Istvánnal és Fehér Petrával a közbeszerzéseket intéző DETKÖZ Kft. budapesti irodájában, hogy a pénzt egyenlő részben osszák el egymás között.
A Makor Kft. vezetője, M. Róbert a bíróság előtt most beismerte, hogy valóban adott át készpénzt a megbízások után, bár állítása szerint nem tudta, az kinek megy. Majd utána G. István, a Gerecse Haus vezetője részben szintén elismerte a bűnösségét. Ugyancsak ezt a verziót erősíti, hogy K. Péter asszisztense, akit a csúszópénz átvételével vádoltak, már az előkészítő ülésen mindent beismert, ezzel együtt a további tárgyalásról is lemondott.
Bár az ügyészség szerint a cserkeszőlői önkormányzat úgy hozta meg a döntéseket, hogy végig tudták, mi megy a háttérben, az erről döntő polgármestert már nem tudták meghallgatni, mert Szokolai Lajos tavaly júliusban meghalt.
A második vádpont már arról szólt, hogy Fehér Petra és K. Péter 2017-ben a választókerület több polgármesterénél is megjelentek azzal, hogy visszaosztást kérjenek a már elnyert pályázati pénzekből.
2017 októberében Törökszentmiklós jobbikos polgármesteréhez, Markót Imréhez jelentkeztek be azzal, hogy „Boldog István országgyűlési képviselő kampányához az önkormányzat által már elnyert TOP-os pályázatokból a pályázati összeg 20 százalékát fizessék vissza”. A vádirat szerint ezt azzal nyomatékosították, hogy ha nem hajlandó fizetni, a későbbiekben nem kap támogatást. Azonban a jobbikos polgármester így sem ment bele az üzletbe.
A vádiratból kiderült, hogy ha nem ellenzéki volt a polgármester, sokkal kedvezőbb tarifát szabtak. Kazinczi István, Tiszatenyő fideszes polgármesterének már csak 10 százalékot kellett volna visszacsorgatnia a megnyert pályázatukból. Azt is megjelölték, hogy melyik kivitelezőnek kellene nyernie. Azonban Kazinczi sem ment bele az alkuba. Majd Tiszaföldvár független polgármesterénél próbálkoztak tovább, de Hegedűs István sem akarta visszaszolgáltatni a 10 százalékot. Erre közölték vele, hogy akkor a jövőben ne számoljon pályázati pénzekkel.
Igaz, a vádiratban csak három olyan polgármester szerepelt, akik lepattintották Fehér Petráékat, az egyelőre nem derült ki, hogy a választókörzet többi településén nagyobb sikerrel kalapoztak-e Boldog kampányára.
Boldog Istvánt, Fehér Petrát és K. Pétert bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával és versenykorlátozással vádolják. De mivel a mostani előkészítő ülésen ők és a vádlottak nagy része részben vagy egészen ártatlannak vallotta magát, a rendes tárgyalás decemberben kezdődik. Boldog ügyvédje azt mondta, hosszú, évekig tartó csatára számít, szóval nem valószínű, hogy a 2022-es választásokig ítélet születne a fideszes képviselő ügyében.
De még így is nyitott, hogy a Fidesz jövőre Boldogot indítja-e a választáson. Mindenesetre a képviselő kényesen figyelt arra, hogy a választók ne láthassák a vádlottak padján, mert nem járult hozzá, hogy a tárgyalóteremben képeket készítsünk róla.

Egy kedd este megjelent kormányhatározat szerint a magyar állam 100 620 adag Comirnaty (PFIZER) vakcinát ad kölcsön a Cseh Köztársaságnak. Májusban már adtunk 40 950 adag Pfizert a cseheknek.
Ausztria, Magyarország és Szlovénia még áprilisban közösen tett ígéretet arra, hogy 80 ezer adag vakcinát ad Csehországnak, mivel nem értettek egyet a 10 millió adag, európai uniós vakcina utólagos szétosztásakor elért kompromisszumos megállapodással.

A moszkvai rendőrök kihallgatták a Projekt nevű oknyomozó lap három újságíróját, miután a lakásukat is átkutatták. Roman Badanyin főszerkesztőtől, Mihail Rubin főszerkesztő-helyettestől és Marija Zsolobova újságírótól laptopokat, telefonokat, adathordozókat és SIM-kártyákat foglaltak le.
A rendőrségi akció éppen aznap történt, amikor a Projekten megjelent egy oknyomozó anyag Vlagyimir Kolokolcev belügyminiszter vagyonosodásáról. Az anyagban többek között a Kolokolcev család ingatlanholdingjáról írtak, ami a becslések szerint 2 milliárd rubelt ér.
Ugyanakkor a házkutatásra és a kihallgatásokra hivatalosan egy rágalmazási ügy miatt került sor, amit Ilja Traber szentpétervári üzletember indított még 2017-ben. Bár az ügy azóta már elévült, most mégis tanúként idézték be a három újságírót. Traber a szerzők szerint kapcsolatban áll a szentpétervári szervezett alvilággal, és az egyetlen olyan személy ebben a kategóriában, akiről Vlagyimir Putyin orosz államfő elismerte, hogy ismeri.
Zsolobova a kihallgatás után azt mondta az Open Mediának, hogy az orosz alkotmányra hivatkozva megtagadta a válaszadást, ugyanis senki sem kötelezhető arra, hogy saját maga ellen valljon. Badanyin a kihallgatás után arról beszélt, hogy nem Traber, hanem a belügyminiszter miatt vitték be őket.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak azt mondta, hogy a rendőrség akciója nem bosszú volt, az ügyet pedig nem akarta kommentálni, mert nem olvasta a Projekt cikkét. Hozzátette, hogy az orosz elnök életének szentpétervári korszakából ismeri a Traber nevet, de nem tud arról, hogy kettőjük közötti baráti vagy üzleti kapcsolat lenne.
A szeptemberi parlamenti választások közeledtével idén megnőtt az orosz ellenzéki politikusokra, médiumokra nehezedő nyomás. A közelmúltban idegen ügynöknek minősítették a Meduza és a VTimes hírportált. A vonatkozó törvény értelmében a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió súlyos bírságokat kapott, amiért anyagain nem tüntette fel, hogy ilyen ügynök készítette őket. A cég az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért.
Kedden nemzetközi körözést adtak ki a hónap elején szélsőséges szervezetnek minősített és betiltott, Alekszej Navanij ellenzéki politikus által alapított Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) igazgatója, Ivan Zsdanov ellen. Országos elfogatóparancsot június 11-én adtak ki a litvániai emigrációban élő aktivista ellen. (Meduza/MTI)

A koronavírus delta variánsának 120 fertőzéses esetét erősítették meg eddig a laboratóriumi vizsgálatok Csehországban. A cseh Nemzeti Egészségügyi Intézet (NRL) kedden délután nyilvánosságra hozott jelentéséből kiderült, hogy
a delta variáns a 14 cseh régió közül hatban van már jelen. A laboratóriumi vizsgálatok egy lambda variánst is kimutattak, ami elsősorban a dél-amerikai Peruban van tömegesen jelen. A lambda variáns a jelentés szerint valószínűleg Németországból került Csehországba. A jelentés összesen 4717 eset laboratóriumi vizsgálatán alapul. Ugyanakkor az NRL igazgatója szerint Csehországban jelenleg a koronavírus brit variánsa dominál.
Cseh szakértők egyetértenek abban, hogy a járvány esetleges újabb hullámának megakadályozásához feltétlenül szükség van a koronavírus-mutánsok terjedésének a feltérképezésére és követésére.
Adam Vojtech egészségügyi miniszter kedden felhívta a lakosság figyelmét arra, hogy a delta variáns veszélyesebb, mint a korábbról ismert változatok. Egy pozitívan tesztelt személytől a delta variáns esetében bizonyítottan általában nyolcan fertőződnek meg - jegyezte meg a tárcavezető.
Csehországban a koronavírus-járvány terjedése az egészségügyi tárca kimutatásai szerint az utóbbi hetekben nagyon meggyengült, és a tavaly júliusi szintre esett vissza. Andrej Babis miniszterelnök ugyanakkor kedden azt hangsúlyozta, hogy a járvány még nem ért véget, és továbbra is szükség van az óvatosságra és bizonyos óvintézkedésekre. Babis arra is felhívta a figyelmet, hogy például Prágában már újra romlik a helyzet, és újra emelkedik a fertőzöttek száma. (MTI)

Szerdán kezd mérséklődni a hőség, de az ország nagy részére még első- és másodfokú figyelmeztetéseket adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A hőség miatt a harmadfokú figyelmeztetést már nem, de a másodfokú figyelmeztetést kiadták Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyére. Budapestre, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Heves, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megyére pedig elsőfokú figyelmeztetést adtak ki.
A napi középhőmérséklet az ország nagyobb részén 26-27 Celsius-fok fölött, délen helyenként 29 fok körül várható, de szerdán az ország északnyugati felén már visszaesik a hőmérséklet. Hajnalban 17-24 fok várható. A maximumhőmérséklet 29-37 fok között alakul. A Dunántúlra már megérkezik a hűvösebb levegő, de keleten, délkeleten még kitart a hőség.
Ezzel együtt az UV-B sugárzás is az ország nagy részén nagyon erős lesz, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön az extrém szintet is elérheti.
Szerdán késő délután, este leginkább a Tiszántúlon, északkeleten, illetve a Nyugat-Dunántúlon várható helyenként zivatar. Késő este, csütörtökre virradó éjszaka általában az északi megyékben van nagyobb esély zivatarok kialakulására.Zivatarban intenzív csapadék, lokálisan 60-80 kilométer/órás szélroham, néhol jégeső valószínű. Zivatarveszély miatt szerdára Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Komárom-Esztergom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Vas, Veszprém és Zala megyére adtak ki elsőfokú figyelmeztetést. (MTI)

Az AstraZeneca több mint 68 ezer adag koronavírus elleni oltóanyaga veszett kárba a múlt héten Észtországban hűtőrendszer-meghibásodás miatt. A riasztórendszer nem jelezte a problémát, így a vakcinák 12 órán át a megengedettnél jelentősen magasabb, a 15 Celsius-fokot is elérő hőmérsékletnek voltak kitéve. A hibát egy alkalmazott fedezte fel, amikor belépett a hűtőházba. Pedig az AstraZeneca oltóanyagát 2 és 8 fok között kell tárolni. Harminckétezer adag egyéb gyártmányú vakcina is odalett.
Egyébként a megbuggyant oltóanyagokat eredetileg eladományozták volna, így az észt oltási programban nem okoznak fennakadást
Denys Shmygal észt miniszterelnök június 17-én közölte, hogy országa 200 ezer adag oltóanyagot adományoz Ukrajnának. Észtországban a felnőtt lakosság 50,4 százaléka megkapta valamelyik vakcina legalább első adagját, ami az 58,7 százalékos átlagos európai átoltottsági arány alatt van. (Reuters/MTI)

A francia parlament kedden megszavazta azt a törvényt, ami alapján ezentúl a leszbikus párok és az egyedülálló nők is kaphatnak termékenységi kezelést. Az eddigi szabályok szerint ugyanis csak a heteroszexuális párok igényelhettek olyan kezeléseket, mint az in vitro fertilizáció. Emiatt az egyedülálló nőknek vagy a leszbikus pároknak eddig külföldre kellett utazniuk. Főleg Belgiumban vagy Spanyolországban tudták igénybe venni a kezeléseket.
A szabályok megváltoztatására Emmanuel Macron még a 2017-es elnöki kampányában tett ígéretet. A javaslatról már két éve folyt a vita. Olivier Véran egészségügyi miniszter azt mondta, hogy az érintett nők már ősztől kérhetik a kezeléseket.
A törvény egyik vitatott pontja, hogy az így született gyerekek számára lehetővé teszi, hogy felnőtté válva megismerjék a spermadonor személyazonosságát. Pedig a törvény eddig anonimitást garantált a donoroknak. (France24)

Az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei levélben fordultak az Európai Unió tagállamainak vezetőihez, hogy Magyarország az EU tagja maradjon 2022 után is. Az üzenet:
„Orbán Viktor az Európai Tanács múlt heti ülésén világossá tette: egyértelmű szándéka kivezetni Magyarországot az Európai Unióból. Mi, az ellenzéki pártok miniszterelnök-jelöltjei tisztában vagyunk vele, hogy Magyarországnak csak uniós tagállamként van jövője. Ezért fordultunk levélben az Európai Unió tagállamainak vezetőihez, hogy Magyarország az EU tagja maradjon 2022 után is! Levelünk célja kifejezésre juttatni erős, egységes elhatározásunkat, hogy Magyarországot megtartsuk az európai nemzetek családjában. Magyarország uniós tagsága a magyarok elsöprő többségének támogatását élvezi. Orbán Viktornak semmilyen mandátuma nincs arra, hogy felelőtlen politikájával éket verjen országunk és az Európai Unió közé. Amikor pedig értelmetlen javaslatokat tesz közös európai intézményeink lebontására vagy megbénítására, azt semmiképpen sem teheti a népünk nevében!”
A közös levelet Dobrev Klára (DK, Liberálisok), Fekete-Győr András (Momentum), Jakab Péter (Jobbik), Karácsony Gergely (Párbeszéd, MSZP, LMP), Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) és Pálinkás József (Új Világ Néppárt) is aláírta.