Czinkóczi Sándor

A szatmárnémeti Grigore Moisil Általános Iskola egyik tanára a tanévkezdés alkalmából olyan saját készítésű szórólapokkal várta a diákokat, amiken egy jól öltözött tanár és egy fiú volt átható, a kép tetején pedig egy szivárvány ívelt keresztül. A rajz alá azt írta : „Üdvözöllek benneteket az iskolában, 2021-2022-es tanév”. Csakhogy a szülők egy része a szivárvány miatt egyből „LGBTQ-propagandának” hitte a szórólapot, ezért panaszt tettek az igazgatónál.

A Transindex beszámolója szerint az ügyet a tanévnyitó után sikerült tisztázni, és miután a szülők lehiggadtak, a tanárnő „hibás választásának” minősítették, hogy a szivárvány felkerült a szórólapra. Ugyanakkor egy petíciót juttatnak el a tanügyminiszterhez, amiben azt követelik, hogy ne nagyon használják az oktatási intézményekben a szivárványt.

A presasm.ro -nak azt mondták: „Követeljük, hogy az iskolákban használt üzenetek legyenek világosak, ezek ne legyenek többféleképpen értelmezhetőek. Megfogalmazunk egy petíciót a tanügyminiszter felé, amiben azt kérjük, hogy a szivárvány képét minél kevesebb alkalommal használják az oktatási intézményekben (...). Reagálni fogunk minden egyes alkalommal bármely manipulációs kísérletre, mely arra irányul, hogy nem megfelelő szimbolisztikájú üzeneteket közvetítsenek. A gyerekeinket a keresztény értékek szellemében kell nevelni, a tradicionális családnak megfelelően.” (via Transindex)

Hat felülvizsgálati kérelem is érkezett a kedd délutáni jogorvoslati határidőig Karácsony Gergely augusztus 30-án jóváhagyott népszavazási kezdeményezéseire – írja a Nemzeti Választási Irodától (NVI) tájékoztatása alapján a hvg.hu.

A lap szerint a Fudan Egyetem beruházásáról szóló népszavazással szemben három felülvizsgálati kérelmet adtak be: kettőt magánszemélyek, egyet pedig Volner János pártja, a Volner Párt.

A másik kérdést, vagyis az álláskeresési járadék folyósításának 3 hónapról 9 hónapra emelését célzó kezdeményezést szintén hárman támadták meg: két magánszemély és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Ettől kezdve a Kúriának ebben a kérdésben is 90 napon belül kell döntenie, hogy helybenhagyja vagy megváltoztatja a választási bizottság korábbi döntését.

A hétvégén több mint 1400 delfint mészároltak le vasárnap a Dániához tartozó Feröer-szigeteken, a Skálafjordban. Az akció miatt ismét heves vita támadt a cetvadászatról. A nem kereskedelmi célú, hanem a helyi élelmiszer-ellátás részét képező cetvadászatot legalább a 10. század óta űzik itt. Évente közel ezer hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfin esik áldozatul a feröeri nyelven grindadrápnak nevezett mészárlásnak. (Aki esetleg kíváncsi lenne rá, hogy néz ki a gyakorlatban a delfinek lemészárlása, ide kattintva megtekintheti.)

Még a delfinvadászok feröeri egyesületének egykori elnöke is túlzónak találja az állatok ilyen mértékű leölését. Az egyesület jelenlegi elnöke a Feröer-szigetek hírnevéért aggódik. Szerinte itt az idő, hogy komolyan megtárgyalják, megengedhető-e a továbbiakban a vadászat. A hagyományos delfinölés célja elvileg az, hogy élelemmel lássák el a helyi családokat, de a most megölt 1428 állat húsa a szigetek 53 ezer lakójának biztosan sok lenne, így nagy része kétségkívül pocsékba megy.

A Sea Shephard környezetvédelmi szervezet egy hosszú videót tett közzé, ezen látható, ahogy férfiak kirángatják az állatokat a partra a vértől vörössé vált vízből. A szervezet szerint ez a legnagyobb csoport tengeri emlős, amelyet valaha egyetlen akció során megöltek a Feröer-szigeteken.

„A vadászat értelmetlen, és a szemtanúk szerint hatalmas szenvedéssel jár az állatok számára. Itt átléptek egy határt, és a vadászat egy új dimenzióját nyitották meg” - kritizálta a történteket az OceanCare tengervédelmi szervezet.

A cetmészárlás hagyománya a Feröer-szigeteken egészen a vikingek idejéig nyúlik vissza. Az állatokat hajókkal és csónakokkal egy öbölbe hajtották, ahol leölték őket, húsukat szétosztották a résztvevők között. Elsősorban hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfineket (Globicephala melas) és más delfinfajokat ejtenek el.

A feröeri adatok szerint 2020-ban összesen 576 hosszúszárnyú gömbölyűfejű delfint és 35 atlanti fehérsávos delfint (Lagenorhynchus acutus) ejtettek el. (Euronews/MTI)

A romániai közoktatásban magyar nemzetiségűként nyilvántartott diákok mintegy 88 százaléka tanul magyar nyelven - közölte keddi elemzésében az Erdélystat.ro. A fennmaradó 12 százalékot kitevő, mintegy 15 ezer magyar nemzetiségű iskolás más, többnyire román tannyelvű osztályban tanul. Az országosan nyilvántartott 116 ezer roma nemzetiségű tanuló több mint egytizedét magyar oktatási intézménybe íratták.

A portál az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2018-2019-es tanévben végzett felmérésének, a beiskolázási számoknak és a magyar iskolákban végzett saját, 2019-es felmérésének az adatait összevetve jutott erre az eredményre.

A 2019-ben készült Tanügyi barométer című felmérésében a magyarul is oktató iskolák illetékes vezetői válaszai alapján megállapították: a magyar tannyelvű osztályokban a diákok 88,5 százaléka volt magyar etnikumú, 10,7 százalékuk roma, 0,7 százalékuk pedig román.

Az INS felmérései kitérnek a diákok etnikumára, viszont nem tartalmazzák az etnikum és a tannyelv összefüggéseit. A 2018/19-es tanévre vonatkozó INS-felmérés szerint a közoktatásban tanuló diákok 4,9 százaléka volt magyar nemzetiségű. Ez pontosan megegyezik a magyar tannyelven tanulók számával és arányával, viszont az egyes oktatási szintek között jelentősek az eltérések.

Az elemi (0-4 osztályos) oktatás szintjén hangsúlyosan, az általános iskolai (5-8 osztályos) képzésben pedig részben felülreprezentált a nem magyar etnikumú diákok aránya. A magyar tannyelven tanuló elemisták 9,4 százaléka (4826 diák), az általános iskolások 2,3 százaléka (884 diák) nem magyar etnikumú.

Az elemzés szerint az eltérések még ennél is nagyobbak lehetnek, hiszen az összevetés nincs tekintettel arra, hogy a magyar etnikumú gyermekek egy része nem magyar tannyelvű osztályba jár.

A felső tagozaton (9-12. osztályban) azonban már számottevően több magyar gyermek van az oktatási rendszerben, mint ahányan magyarul tanulnak. A magyar nyelven tanulók a magyar etnikumúaknak csupán a 83 százalékát teszik ki. A szakiskolások között felülreprezentáltak a magyar etnikumúak, az ilyen iskolákba iratkozott fiatalok 7,3 százalékát teszik ki, viszont legalább tíz százalékuk román nyelven tanul.

A magyar osztályokban tanuló diákoknak 4,2 százaléka (mintegy ötezer gyermek) származik vegyes etnikai identitású családból. Megoszlásuk jelentős regionális eltérést mutat. Míg Székelyföldön két százalék alatti a magyarul tanuló, vegyes etnikumú családból származó gyermekek aránya, addig a Bánságban a magyar tannyelvű osztályok létszámának a negyedét (24,1 százalékát) az ilyen családi hátterű gyermekek teszi ki. (MTI)

Ha az európai polgárokon múlna, akkor a Németország éléről hamarosan távozó Angela Merkel akár az Európai Unió élén is folytathatná. Legalábbis ez derült ki a brüsszeli European Council on Foreign Relations (ECFR) felméréséből, ahol 41 százalék választaná meg a német kancellárt az EU elnökének, ha Emmanuel Macron (14 százalék) lenne a másik jelölt.

A leglelkesebben a hollandok (58 százalék), a spanyolok (57 százalék) és a portugálok (52 százalék) támogatnák, hogy Merkel legyen az EU vezetője. A legkevésbé a bolgárok örülnének neki, ahol csak 31 százalékot kapott. Ugyanakkor még Franciaországban is meg tudná verni Macront 32-20-ra.

Magyarországon Merkel 44 százalékot kapna, míg Macron csak 24-et. Ezek szerint a magyarok jobban támogatnák a német kancellár uniós karrierjét, mint a németek, mert a hazájában csak 42 százalékot kapott.

Az ECFR a felméréshez 12 uniós tagállamból összesen 16 267 embert kérdezett meg. (Spiegel/ECFR)

Átfogó elemzést készített az előválasztásról a Momentumnak is dolgozó 21 Kutatóközpont. Megnézték, melyik párt vállalta be a legtöbb billegő körzetet, ki nyerhet a legtöbbet egy fölcsuszamlásszerű ellenzéki győzelemmel, illetve ki járna a legrosszabbul, ha magas lenne a részvétel. A kutatás eredményeit kedd délután mutatták be a Három Hollóban.

Az előválasztás javára írják, hogy a pártok közötti konfliktusokat az általános kampányidőszakon kívül, még az általános választáshoz képest bő fél évvel korábban le lehet játszani. A fő hátrányát pedig inkább abban látják, hogy a folyamat rengeteg ellenzéki erőforrást és energiát emészt fel, aminek jelentős része ráadásul biztosan nyerhető, fővárosi körzetekben koncentrálódik. Emellett az ellenzéki pártok a Fidesznek is megteszik azt a szívességet, hogy hónapokig csak a saját közönségüknek kommunikálnak ahelyett, hogy a bizonytalanokat is érdeklő témákkal (infláció, Covid-helyzet, egészségügy, oktatás) szélesebb tömegeket próbálnának megszólítani.

Hol lehet nyerni?

A 21 Kutatóközpont elemzése szerint 106 egyéni választókörzetből

• 30 olyan van, ahol 2022-ben biztosnak látszik az ellenzéki győzelem a korábbi eredmények alapján.
• 35 olyan billegő körzetet tartanak számon, ahol szoros verseny várható a Fidesz és az ellenzék közös jelöltje között, alapvetően ezekben dől el a választás.
• Valamint a korábbi eredmények alapján 41 biztosan fideszes körzet lehet.

Hogy egy-egy körzet milyen kategóriába tartozik, nagyban függ attól, milyen a településszerkezete, ugyanis a Fidesz hagyományosan a kisvárosias, falusias közegben szokott tarolni. Nagyvárosban élőnek azokat sorolták, akik olyan településen élnek, ahol legalább 7500 választásra jogosult él. Ez alapján megvizsgálták, milyen a fideszes, a nyerhető és a billegő körzetek aránya a városiasabb vagy kevésbé városias körzetekben.

Ez alapján a Fidesz ott nagyon erős, ahol a választók kevesebb mint negyede él nagyobb településen (91 százalék). De még azokban a választókerületekben sincsenek nyerhető körzetek, ahol a lakosság 25-50 százaléka él nagyvárosban. Viszont 50 százalék felett már változik a helyzet, itt a billegő körzetek kerülnek többségbe a kormánypártiakhoz képest. A kifejezetten nagyvárosi választókerületekben pedig már alig vannak fideszes körzetek. Ritka kivételnek számít Bács-Kiskun megye 2. számú választókerülete, ahol a lakosság nagyrészt nagyvárosban (Kecskeméten és Tiszakécskén) él, mégis a fideszes jelölt nyert 2018-ban.

A Jobbik főleg kisvárosias, falusias jellegű körzeteket nyerhet a legnagyobb arányban az előválasztáson. Ezek nagy része kormánypárti vagy billegő. A DK a megyei jogú városokban, a Momentum pedig Budapesten és az agglomerációban lehet befutó, de mindkét pártnak a nehéz, a billegő és a könnyebb körzetekben is hasonló arányban nyerhetnek jelöltjei. Az MSZP-Párbeszéd és az LMP elsősorban már helyben lévő képviselőiben bízhat, főleg az ellenzéki körzetekben számíthat sikerekre.

Az elemzésből kiderült, hogy a magasabb pozícióban lévő politikusokat igyekeztek bebiztosítani azzal, hogy nyerhető körzetekben indítják őket. Azoknak a politikusoknak a fele (53 százalékuk), akiknek jelenleg vagy korábban parlamenti mandátumuk vagy pártelnökségi pozíciójuk van/volt, ellenzéki, jó eséllyel nyerhető körzetben tűntek fel. Míg a Jobbikban csak minden ötödik fontos pozíciót betöltő jelölt indul nyerhető körzetben, a DK a fontos embereinek 67 százalékát tudja ellenzéki körzetben indítani.

Ahhoz, hogy kormányváltásról lehessen beszélni, az ellenzéknek meg kellene nyernie a billegő körzetek nagy többségét. Ha valamelyik blokk (Jobbik, DK, Momentum, MSZP-LMP-Párbeszéd) képviselői gyengébben kampányolnak, akkor ugorhat a győzelem.

Senki se nyerje túl magát

A szeptember eleji állás alapján a 21 Kutatóközpont kiegyensúlyozott erőviszonyokra számít, vagyis a hat ellenzéki párt közül egyik sem tud egyharmadnál több körzetet szerezni.

Becslésük szerint a 106 választókörzet így oszlik majd meg a pártok között az előválasztás után:

• Jobbik: 34
• DK: 29
• Momentum: 20
• MSZP: 11
• Párbeszéd: 7
• LMP: 5

Hogy a parlamenti frakciók is ilyen arányosan oszlanak-e meg, az persze a listás helyek elosztásán múlik, ami még okozhat meglepetéseket, de ha ezeket a társadalmi támogatottságukkal arányosan osztják el a pártok, akkor az nem változtat radikálisan az arányokon. Talán csak a Párbeszéd lenne felülreprezentálva.

Karácsony Gergelynek sem kellene feltétlenül aggódnia, mert ha az őt támogató három pártot (MSZP, Párbeszéd, LMP) egy blokknak vesszük, akkor nagyjából négy hasonló nagyságú és erejű ellenzéki tömb lenne a parlamentben, így pedig mindegyik képes lenne blokkolni a másikat, és egyik sem nélkülözhető az esetleges kormánytöbbséghez.

De ha jövő tavasszal mégis földcsuszamlásszerű ellenzéki siker jönne, azzal a Jobbik nyerne a legtöbbet, mert nekik lehet a legtöbb jelöltjük a billegő és a kormánypárti választókerületekben. Utánuk a DK és a Momentum nyerne még legtöbbet.

Ha a négy blokkból csak az egyik képviselői gyengébben kampányolnak, már önmagában az is veszélyeztetheti a kormánytöbbség kialakítását, ami a jelenlegi közvélemény-kutatások szerint akár néhány választókerületen is múlhat. A billegő körzetek nagy többségét az ellenzéknek meg kell nyernie, ha kormányváltást akar.

Gyurcsányéknak a visszalépések és a magas részvétel tennének be

A részvételen is nagyban múlik, melyik párt tud megerősödni a legjobban. Mivel a DK-nak van a legszervezettebb és legelkötelezettebb szavazótábora, nekik az alacsony, 2-300 ezres részvétel lenne a legjobb az előválasztáson, hiszen így mögöttük sorakozna fel a legnagyobb tábor. De ha félmillió körül alakulna az előválasztáson résztvevők száma, akkor a 21 Kutatóközpont szerint azzal már túl lehetne nyúlni a pártok törzsközönségén, ebből pedig Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje jönne ki rosszabbul, mivel a kevésbé elkötelezett ellenzékiek körében messze ő a legelutasítottabb jelölt.

A további visszalépések szintén a DK esélyein rontanának az előválasztáson, mert ha maradna a sokjelöltes felállás, akkor akár 30-35 szavazóval is tudnának nyerni. Ha viszont csak két releváns szereplő marad versenyben, akkor hiába lehet helyben az ő jelöltjük a legerősebb, könnyen kialakulhat a legelutasítottabb párttal szemben egy választói koalíció.

Az önkormányzatoktól kapkodták el a jelölteket

Az ellenzéki pártok káderhiányára utalnak azok a számok, amik szerint a jelöltek 40-50 százaléka önkormányzatokból kerül ki (kivéve az LMP-t). A 21 Kutatóközpont gyűjtése szerint a Jobbikos és MSZP-s jelöltek majdnem fele, a DK-s, párbeszédes és momentumos jelöltek nagyjából 40 százaléka ilyen. A legtöbbjük önkormányzati képviselő vagy alpolgármester, de viszonylag kevesen vannak köztük olyanok, akik hivatalban lévő polgármesterek lennének. A Jobbik és a Párbeszéd jelöltjeinek 13, illetve 17 százaléka polgármester.

A Jobbikból, majd a Mi Hazánkból is kiugrott független képviselő, aki minden fontos ügyben a kormánypártokkal szokott szavazni, kedden megtámadta a Kúriánál Karácsony Gergely Fudan-ellenes népszavazását, aminek a kérdése így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?”

Volner János arra hivatkozott, hogy a kérdés - amit a Nemzeti Választási Bizottság ellenszavazat nélkül fogadott el - sérti az Alaptörvény egyik rendelkezését, miszerint nem lehet nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről népszavazást tartani. Volner szerint „a baloldali összefogás látszatvezetője akkora lúzer, hogy még azzal sem volt tisztában, milyen kérdésekről nem lehet népszavazást kezdeményezni és melyekről igen”.

Vagyis ezzel tovább csúszhat a népszavazási kérdés hitelesítése, Karácsonyék csak később kezdhetik meg az aláírásgyűjtést, és a szavazás időpontja is csúszik. Volnernek is ez lehetett a célja, mert az NVB döntéseit 15 napon belül lehet megtámadni, ő pedig ezt pont kivárta. Ettől kezdve a Kúriának 90 napon belül kell döntenie, hogy helybenhagyja vagy megváltoztatja a választási bizottság döntését.

Egyben Volner megnyugtat mindenkit, hogy nem ez lesz az utolsó, amikor keresztbe tesznek a baloldalnak. Ezekkel az akcióival általában jó szolgálatot szokott tenni a Fidesznek, tavaly az ő módosítójával szigorították úgy a választási törvényt, hogy csak 71 egyéni jelölttel lehessen pártlistát állítani, vagyis az ellenzéki pártok ezután már csak egy közös listában gondolkodhattak. A módosító miatt hamarosan a Velencei Bizottság is vizsgálatot indít.

Ferenc pápa hétfőn a pozsonyi Szent Márton-dómban arról beszélt, hogy Európában új egyházi nyelvezetet kell találni a hívők megszólítására. A pápa szerint az egyháznak nem a pozsonyi várhoz hasonló erődnek kell lennie, amely távolsággal és önteltséggel tekint a magasból a világra. „Az egyház akkor szép, ha nem különül el a világtól, és nem szakad el a valós élettől, hanem benne lakik (..) az egyház középpontjában nem az egyháznak kell állnia” - mondta.

Arra a kérdésre, hogy az egyház miként tudja megszólítani az embereket, a pápa új nyelvezetet sürgetett, a szabadságot, a kreativitást és a párbeszédet sorolva fel kulcsfontosságú eszközként. A szabadsággal kapcsolatban úgy látja, az egyháznak nem csak az előre egyeztetett szabályokat, törvényeket, biztonságot és folytonosságot kell szem előtt tartania, inkább felelős és érett keresztényeknek kell lenni, akik gondolkodnak, elszámoltatják a lelkiismeretüket, hagyják magukat kérdőre vonni. „Az az egyház, amely nem hagy teret a szabadság kalandjának a lelkiségi életben is, merev és zárt hellyé válhat.”

Kreativitást kért a papoktól a homíliák megírásában is, korábban már többször ismételt gondolatát hangoztatva, miszerint a hívőkhöz fűződő kapcsolat a lényeg, ezért a beszédnek nem kell tíz percnél hosszabbnak lennie. Előre megírt szövegét félretéve, Ferenc pápa azzal viccelődött, hogy szerinte elsőként a nővérek szenvednek, amikor a papok túl hosszú és unalmas homíliáit kell hallgatniuk.

A pápa úgy látja, hogy az egyház egysége és belső párbeszéde törékenyebb, ha szenvedés okozta sebek hagynak rajta nyomot. „A sebek azonban kaput is nyitnak (..) a béke és a megbékélés eszközeivé tesznek” - jelentette ki Jan Korec jezsuita szerzetes, nyugalmazott nyitrai püspök életútját idézve, akit gyűjtőtáborba internáltak, de a 2000-es szentévben a Vatikánban megbocsátott üldözőinek.

Örömét fejezte ki a szlovákiai látogatásával kapcsolatban, és azt mondta, zarándokként érkezett ebbe a fiatal, de nagy történelemmel és mély gyökerekkel rendelkező országba Európa szívében. Arról beszélt, hogy olyan földre jött, amelyen már sokan áthaladtak. A Nagymorva Birodalomtól kezdve a Magyar Királyságig, Csehszlovákiától kezdve a mai napig, a szlovákok nem kevés próbatételen keresztül bizonyították, hogy békeszerető módon tudnak integrálódni és különbözőnek maradni. „28 évvel ezelőtt a világ csodálattal figyelte két független ország konfliktusmentes megalakulását” - mondta. (Paraméter/MTI)

Novembertől jövő év június 30-ig a rászorulók továbbra is igénybe vehetik a hiteltörlesztési moratóriumot, jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.

A hosszabbítást a nyugdíjasok, a gyereket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak és azok a magánszemélyek kérhetik, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük. A vállalkozások esetében azok kérhetik, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest.

Akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022 június végéig, erről a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyilatkozniuk kell majd a bankjuknak. A bent maradás tehát nem automatikus.

Annak érdekében, hogy az érintetteknek legyen kellő idejük nyilatkozni a hitelmoratóriumban maradásról, azt meghosszabbítják automatikusan 2021. október 31-ig mindenki részére változatlan formában.

Vasárnap este Dunakeszin, a Kisfaludy utcában egy férfi lelőtte 63 éves volt anyósát, 40 éves volt élettársát és 7 éves közös gyermeküket. A rendőrség közleménye szerint a férfi egy engedéllyel tartott vadászpuskával adott le több lövést a családjára, akik a helyszínen belehaltak sérüléseikbe.

A lövöldözésről folyamatosan érkeztek a bejelentések a Tevékenység-irányítási Központba, a rendőrök pillanatok alatt reagáltak. A Pest megyei járőrök és nyomozók, a Terrorelhárítási Központ műveleti egységeivel közösen, nagy erőkkel vonultak a helyszínre, azonban a sérülteken már nem tudtak segíteni, az 54 éves férfi pedig a rendőrök kiérkezése előtt saját magát is fejbe lőtte.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt folytatja le az eljárást.

Idén tavasszal kétszer is feltörték a Pegasus nevű izraeli kémszoftverrel a telefonját Páva Zoltánnak, aki az ellenzéket támogató ezalenyeg.hu nevű oldal üzemeltetője. A Direkt36 most arról ír, hogy Páva megfigyelése összefügghet azzal, hogy egy általa vezetett cég dolgozik a Demokratikus Koalíciónak.

Ugyanis pont aznap, március 16-át törték fel az okostelefonját, amikor a parlament honlapjára felkerültek adatok arról, hogy az EagleEye-Marketing Kft. szerződést kötött a DK parlamenti frakciójával közösségi médiás tanácsadásra. A cég részéről a szerződés aláírója Páva Zoltán volt.

Bár a szerződést már 2020 végén megkötötték Gyurcsány Ferenc pártjával, elsejével el is kezdtek dolgozni a frakciónak, de a parlamenti adminisztráció miatt mindez csak március közepén lett nyilvános. Egyébként a szerződés feltöltése utáni napon az Origó is közölt egy cikket a megállapodásról, amiben hangsúlyozva, hogy a céget vezető Páva Zoltán egyben a kormánykritikus ezalenyeg.hu kiadója is egyben.

A romló járványügyi adatok miatt Szerbiában hétfőtől ismét mindenkinek kötelező maszkot hordania az oktatási intézményekben. Az iskolákban a beoltott tanárok és diákok számára a kötelező maszkviselést a tanév kezdetén szüntették meg, de alig két hét után újra kötelezővé teszik.

Az ország iskoláinak negyedében - főleg a dél- és nyugat-szerbiai településeken, ahol nagyon magas a fertőzöttek száma - hétfőtől ismét kizárólag online, távoktatással zajlik a tanítás.

A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában hétfőre 5003-mal 816 912-re, Koszovóban 424-gyel 157 002-re, Észak-Macedóniában 464-gyel 183 535-re, Montenegróban 557-tel 121 908-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 436-tal 220 956-ra növekedett.

A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 28-cal 7548-ra, Koszovóban 23-mal 2795-re, Észak-Macedóniában szintén 23-mal 6260-ra, Montenegróban kettővel 1800-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 17-tel 9993-ra növekedett. (MTI)

Az Európai Bizottság elnöke kitart a magyar és a lengyel kormányok ellen indított jogállamisági eljárások mellett. Ursula von der Leyen a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában beszélt arról, hogy jogilag tisztán kell dolgozni, a jogot érvényesíteni kell, de közben józannak kell maradni, és mindig keresni kell a párbeszédet.

Az Európai Bizottság a múlt héten kezdeményezett pénzbüntetést Lengyelország ellen az Európai Bíróságnál, mert a lengyel vezetés a bíróság ítélete ellenére sem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.

Bár az Európai Bizottságot sok kritika érte, amiért nem léptek fel elég keményen. Most azt mondta, ők mindig következetesen felléptek, ha valaki megsértette az uniós szerződéseket, és a pénzbüntetések is ott vannak az eszköztárukban, ha szükséges. Hogy Lengyelország milyen büntetésre számíthat, azt az Európai Bíróság a hamarosan meghatározza. Didier Reynders igazságügyi biztos szerint ez akár napi egymillió euró is lehet.

A fővárosi vezetés rászánta magát, hogy pert indítson a Tarlós István főpolgármestersége alatt bedőlt elektronikus jegyrendszert tervező német cég ellen, írja a Népszava. 2018 végén végén derült ki, hogy nem lesz semmi az utóbbi évek egyik legfontosabb, legdrágább budapesti beruházásából, miután a BKK felmondta a szerződését a német fővállalkozóval. Akkor a főváros előnytelen konstrukcióban, referenciával nem rendelkező céggel próbálta meg kifejleszteni az akkor még sehol a világon nem működő, azonosító alapú, high-tech rendszert. Tarlós István akkor arról beszélt, hogy a BKK átverte az ügyben, ezért a vállalat vezérigazgatóját is kirúgta, majd feljelentést tett. A nyomozásról azóta nem lehetett hallani.

Most a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. tervezi nemzetközi választottbíróság elé vinni az elektronikus jegyrendszer szállítóját, a német Scheidt & Bachmann céget. Arra hivatkoznak, hogy a jegyrendszer tervezésére, kiépítésére és üzemeltetésére 91 millió euróért (akkori áron 27 milliárdért) vállalkozó német cég

a projekt hét fázisából csak négyet teljesített, a rendszer soha nem működött, a megvásárolt jegyleolvasók, kapuk egy része raktárban porosodik.A főváros legfrissebb számításai szerint szerint a projekt vesztesége több mint 9 milliárd forintra rúg, a teljes költség pedig menet közben csaknem 37 milliárdra nőtt.

A Népszava megemlíti azt is, hogy az előző városvezetés korrupciógyanús ügyeit vizsgáló bizottság éppen most jutott el a projekt tárgyalásáig. Most döntöttek arról is, hogy Tarlós István volt főpolgármestert és Walter Katalint, a BKK jelenlegi vezérigazgatóját is meghallgatják az ügyben.

Mindenki a maga módján élte meg azt, hogy Ferenc pápa vasárnap elhozta az evangéliumi üzenetet. Szijjártó Péter külügyminiszternek például vasárnap este egy egészen másik Ferenc jutott eszébe a rendkívüli eseményről.

„Huszonegy év elteltével vett részt újra személyesen a Szentatya az Eucharisztikus Kongresszuson. Ennek ellenére az egyházellenes baloldal hetek óta azt szajkózza, hogy Ferenc pápa csak egy napra jött Budapestre...Csak egy kérdést tegyünk fel halkan:

hányszor is volt pápalátogatás Magyarországon a Gyurcsány-korszakban?”

- vonta le a pápalátogatás tanulságait Magyarország külügyminisztere.

Be kell oltatniuk magukat, vagy gyógyultsági igazolással kell rendelkezniük az állami hivatalok alkalmazottainak Szlovéniában, különben nem dolgozhatnak ügyfelekkel - jelentette ki Zdravko Pocivalsek gazdaságfejlesztési és technológiai miniszter pénteken. A munkavégzéshez a jövőben nem lesz elég a negatív teszt. „Most, hogy van elég vakcina, az állam nem lehet túsza azoknak, akik ellenzik a kötelező oltást” - mondta a miniszter. A kormány az állami hivatalokban dolgozók átoltottságának ösztönzésével példát akar mutatni másoknak. A miniszter szerint a munkavédelmi jogszabályok lehetővé teszik ezt a lépést.

Szlovéniában hétfőtől szinte minden ágazatra kiterjesztette a kormány a koronavírus elleni védettségi igazolást. Mindenkinek rendelkeznie kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel, aki közvetlen kapcsolatba lép másokkal, olyan intézményben dolgozik vagy olyan tevékenységet folytat, ahol fennáll a vírus terjedésének veszélye.

A valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 1 019 524-en kaptak védőoltást, közülük 930 704-en már második adagot is. Ez az oltásra jogosult lakosság 48, illetve 44 százaléka.

Péntekre 998 új koronavírus-fertőzöttet szűrtek ki az országban. A vírus miatt az elmúlt napon négy beteg halt meg. A koronavírusos betegek közül 278-an vannak kórházban, 61-en intenzív osztályon. (MTI)

A 89 éves, demenciában szenvedő nő még tavaly júniusban halhatott meg Innsbruck környékén, azonban 66 éves fia ezt nem jelentette a hatóságoknak, inkább levitte a holttestet a pincébe, a bomlás szagát pedig jéggel nyomta el, hogy továbbra is megkapja a nyugdíját. A rendőrség szerint a férfi ezzel 50 ezer eurót csalhatott ki.

A férfi azzal bukott le, hogy az új postás gyanút fogott, amikor nem engedték neki, hogy láthassa az asszonyt. Ezután nyomozás indult, a rendőrök pedig megtalálták a mumifikálódott holttestet. A rendőrség az ORF-nek azt mondta, hogy a halott macskaalommal volt betakarva.

A férfi azzal magyarázta a tettét, hogy nem volt más bevétele, és ha bejelenti az anyja halálát, azonnal leállították volna a kifizetéseket, és egyébként sem tudta volna kifizetni a temetés árát. A testvérének azt hazudta, hogy az anyjukat kórházban kezelik, de nem érdemes meglátogatni, mert úgysem ismerné fel.

Egyébként a férfi sem gondolta, hogy a végtelenségig titkolhatja az anyja halálát, már tervezte, hogy bejelenti, csak mindig halogatta a lépést. Most csalás és kegyeletsértés miatt nyomoznak ellene. Az ügyben egy román gondozónőt is keresnek, aki tavaly ott lehetett az asszony halálakor, de csak a fiának szól. (ORF)

Felkérte az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a Velencei Bizottságot, hogy vizsgálja meg a 9. alkotmánymódosítás és az egyes választási tárgyú törvények tavaly év végi módosításait, írja a Szabad Európa. Ezek voltak azok a módosítások, amikkel a kormánytöbbség az alkotmányba írta, hogy az anya nő, az apa férfi, illetve a családi kapcsolat alapja a házasság. Valamint a homofób törvénynek is megalapoztak: „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.” De ugyanezzel a lendülettel biztosították be kétharmaddal a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, amikbe aztán több száz milliárdnyi közvagyont szerveztek ki.

A lap emlékeztet, hogy a választási törvényben leginkább technikai jellegű módosítások történtek, de van egy jelentős változás is: a korábbi 27 helyett 71 egyéni választókerületben kell jelöltet indítania azoknak a pártoknak, amik országos listát akarnak állítani.

A Velencei Bizottság már a nyáron kritizálta a házasság meghatározását és az egyedülálló szülők örökbefogadásával kapcsolatos szabályozást. A közalapítványok működésével kapcsolatban pedig arra figyelmeztetett, hogy kockázatot jelent az állami pénzeszközök és a közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonása.

A jogi szakértőkből álló testület a jövő héten kezdi a megbeszéléseket a magyar kormány képviselőivel, állami szervekkel és civil szervezetekkel. A Velencei Bizottság annyit közölt a Szabad Európával, hogy a jelenlegi ütemterv szerint a testület következő plenáris ülésén, október 15–16-án napirendre tűzi a magyar ügyet, és ha nem lesz csúszás a vizsgálat során, meg is fogalmazza hivatalos véleményét.

A Fradi játékosai szerepelni fognak az október 1-jén megjelenő FIFA 22-ben. Az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója, Orosz Pál a Game Starnak azt mondta: „A Ferencvárosi Torna Club életében a FIFA22-ben való megjelenés újabb mérföldkő, hatalmas siker, amelyet a pályán kívül értünk el, de a pályán nyújtott teljesítményünk is kellett hozzá, jó érzés, hogy ismét valamiben elsők tudtunk lenni a magyar klubok közül.” Orosz a játékban való megjelenést a Kubatov Gábor elnökké választása óta végzett egy évtizedes csapatmunka egyfajta közös elismerésének tartja.

Közben a Nemzeti Sport azt írja, hogy a Fradi nem is lesz első, az MTK és az Újpest korábban már szerepelt a FIFA-sorozatban, a FIFA 99-ben voltak benne, az Újpest aztán a FIFA 2000-be is bekerült.

Befejeződött az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat-2 gázvezeték építése - közölte pénteken a Gazprom. Alekszej Miller, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke bejelentette, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték moszkvai idő szerint reggel 8 óra 45 perckor teljesen elkészült.

A sokat vitatott építkezés 2018-ban kezdődött, hogy ezen keresztül érkezzen az orosz földgáz Németországba, de az amerikaiak hevesen ellenezték. 2019-ben Trump elnöksége alatt törvény született arról, hogy szankciókat vethetnek ki az építkezésben résztvevő európai cégekkel szemben, ami lassította a beruházást. De az Európai Parlament is leállíttatta volna az építkezést Navalnij megmérgezése miatt. Végül az amerikai szankciókat idén júniusban oldották fel. Angela Merkel azt ígérte, hogy újabb szankciókat is támogatna Oroszország ellen, ha Ukrajna ellen használnák az Északi Áramlat 2-t.

A projektet irányító Nord Stream 2 AG hétfőn közölte, hogy befejeződött az Északi Áramlat-2 második vezetékének tengeri lefektetése, és csak a cső dániai és németországi szakaszának összekapcsolása van hátra. A vállalat úgy tervezi, hogy a létesítményt 2021 végéig fogják üzembe helyezni. Akkor az amerikai külügyminisztérium elismerte, hogy továbbra is határozottan ellenzik a vezeték megépítését, de sokat már nem lehet tenni ellene, mert az lényegében már elkészült. (via MTI)

A következő hetekben a Biontech világszerte megküldi a hatóságoknak az 5-11 éves korosztály koronavírus elleni oltásáról szóló eredményeit, és kérik az engedélyezést, többek között Európában is, jelentette be a Pfizer vakcináját kifejlesztő cég vezető orvosa, Özlem Türeci a Spiegelben. Az oltóanyag itt is ugyanaz, mint amit a felnőttek kapnak, csak a dózisok lesznek kisebbek. A lap szerint Németországban október közepétől kezdődhet meg a 12 éven aluliak beoltása.

Uğur Şahin, a Biontech vezetője a lapnak azt mondta, hogy eddig minden a terv szerint halad. Az év végére pedig már olyan eredményeik is lesznek, amelyek 6 hónapos kórtól adható oltásokról szólnak majd.

A két kutató szerint a következő két hónapban minél több embert rá kell venni az oltásra, hogy ne legyen kemény a telünk.

A volt miniszterelnök szerint a 2022-es választás arról szól, hogy „vagy Orbán megy, és mi, magyarok maradunk Európában - vagy Orbán marad, és általa az ország megindul vissza keletre, újra belelépünk az ismert, évszázados, önsorsrontó csapdába”. Az ellenzéki összefogásról pedig azt gondolja, hogy az „minden kezdeti sutaságával és konfliktusával együtt” az egyetlen megfelelő válasz arra a csapdára, amit a Fidesz a választási törvénybe épített, ezért szerinte 2010 óta most mutatkozik először érdemi esély a NER leváltására.

Egy kivételével az összes miniszterelnök-jelöltet ismeri, és mindegyiküket bátor, tisztességes és felkészült embernek tartja. Az viszont nem árulta el, ki az, akit nem ismer, bár nem olyan nehéz kitalálni.

Bajnai szerint csak akkor lesz jövőre rezsimváltás, ha az előválasztáson résztvevő „néhány százezer elkötelezett szavazó végül képes-e olyan jelölteket állítani, akik személyükben alkalmasak arra, hogy jövő áprilisban összességében jóval több mint két és fél millió szavazatot szerezzenek a változás ügyének”. Ezért azt javasolja, hogy a személyes és pártszimpátiát is a győzelemnek kell alárendelni.

Ezek alapján Karácsony Gergelyt tartja a legalkalmasabbnak „a szükséges többség megteremtésére, a jövő áprilisi győzelem kivívására”. Ezért őt támogatja az előválasztáson.

Bajnai „hideg logika, racionális elemzés” alapján jutott arra, hogy Karácsony a közvetlen párthíveken túl is képes szavazatot szerezni, azok is támogatnák majd, akik pár éve még a Fideszre voksoltak. De olyanok is, akik bizonytalanok, nem szimpatizálnak egyetlen párttal sem, akik nem is gondolják ellenzékinek magukat, csak elegük van az egészből.

Oroszország és Fehéroroszország megállapodott a két állam integrációjának mind a 28 szövetségi programjáról, köztük a közös védelmi térség kialakításáról is - jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön, miután Aljakszandr Lukasenkával tárgyalt a Kremlben. A találkozó pont aznap történt, amikor a két ország nagyszabású hadgyakorlatba kezdett, amivel egy NATO-val kirobbanó konfliktust modelleznek.

Ahogy arról korábban írtunk, a 2020-as elnökválasztást követő tüntetéshullám erőszakos leverése óta a fehérorosz vezetés nem tud már érdemben alkudozni Moszkvával. A Ryanair gépének elrablása óta Lukasenkáék nyugati kapcsolatai még tovább romlottak, a súlyos szankciók miatt gazdasági szempontból is jobban az oroszokra szorulnak, mint valaha: fehérorosz gazdaság életképessége alapvetően függ most már a nagyon olcsó orosz gáztól . Ezért az Oroszországgal való összefonódásuk is jelentősen felgyorsult az elmúlt évben.

„Huszonnyolc úgynevezett szövetségi programról van szó, amelyek célja Oroszország és Fehéroroszország jogszabályainak egységesítése a gazdaság különböző területein, a feltételek egyenlővé tétele a két ország gazdasági szereplői számára, az egységes pénzügyi és energiapiacok, a közlekedési tér, a közös ipar- és agrárpolitika kialakítása és végrehajtása. Ma elégedetten állapítom meg, hogy mind a 28 programról megállapodás született” - jelentette be Putyin, aki 2022 végéig 630-640 millió dollárnyi hitelt ajánlott Fehéroroszországnak.

Az orosz elnök közölte azt is, hogy az orosz gáz ára Fehéroroszország számára 2022-ben az ezer köbméterenként 128,5 dolláros folyó évi szinten marad. (Az ICE Futures tőzsdén csütörtök este a legközelebbi - októberi - TTF spot gáz futures árfolyama 696 dollár volt ezer köbméterenként.) Az orosz elnök szerint az elfogadott programok egy része a két ország adó- és vámjogszabályainak harmonizációját, valamint az olaj- és kőolajtermék-piacok egységesítését célozza. A tervek szerint az Oroszország és Fehéroroszország Szövetségi Állama egységes gázpiacának létrehozásáról szóló megállapodást 2023. december 1-jéig fogják aláírni.

De beszéltek az egységes monetáris politika kialakításáról, a valutaszabályozás és a nemzeti fizetési rendszerek integrációjáról is, valamint a közös védelmi térség létrehozását és „a Szövetségi Állam biztonságának garantálását” is megtárgyalták. A közös fizetőeszköz kérdéséhez a jövőben még visszatérhetnek.

Putyin nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy a két ország a későbbiekben közös parlamentet hoz létre. Az orosz elnök szerint a több mint húsz éve megkezdett integrációt a most elért megállapodással, a gazdasági alapok megteremtésével kellett volna elkezdeni. Reméli, hogy az Oroszország és Fehéroroszország integrációjával járó „jelentős előnyöket” az egyszerű polgárok is érezni fogják.

Lukasenka a tárgyalás megkezdése előtt bejelentette, hogy a két kormány Minszkben pénteken még egyszer áttekinti a programokat, és kifejezte reményét, hogy az orosz-fehérorosz Szövetségi Állam Legfelső Államtanácsa október végi ülésén véglegesíteni fogja azokat. (Reuters/MTI)

Kedd estére nemcsak a körzetben kampányoló Vitályos Eszter államtitkár kapcsolt, hogy vannak gondok a kisoroszi szigetcsúcs strandfejlesztésével, hanem Nagy István agrárminiszter is kiírta az oldalára, hogy leállítja a beruházást, és jogilag rendezi a terület helyzetét. Míg az államtitkár a társadalmi egyeztetést hiányolta, a miniszter arra a 24 évvel ezelőtti adminisztrációs hibára mutogat, ami miatt máig nem rendezett a Dunakanyar legszebb ártéri erdejének természetvédelmi besorolása.

Mivel itt csak egy 370 milliós projektről van szó, a kormánynak ez megér annyit, hogy ezután zöldebbnek állíthassa be magát,

pedig az utólagos kapkodás pont azt mutatja meg, milyen simán át tudnak menni az ilyen projektek a teljesen leépített természetvédelmi intézményrendszeren.

Eddig ezerrel nyomták

A most leállított fejlesztésre még az állam adta a pénzt 2017-ben, a tervek mellé pedig annyira beálltak, hogy 2019-ben Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója pont a kisoroszi szigetcsúcson hirdette meg a kormány strandfejlesztési programját. Ezek után nem túl meglepő, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal úgy látta, nem kell külön környezeti hatásvizsgálati eljárást folytatni a területen, ezért nem vizsgálták azt sem, hogy a leaszfaltozott úton megnövekvő forgalomnak milyen hatása lehet. Az erről szóló dokumentumokat csak 71 ezer forintért adták volna ki a Telexnek. És a kormányhivatalt az sem hatotta meg különösebben, amikor a Duna-Ipoly Nemzeti Park kérte számon a hatásbecslés hiányosságait. A projekt csont nélkül átment az egész magyar intézményrendszeren, hétfőn már át is adták a területet a kivitelezőnek. Aznap Molnár Csaba polgármester még arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy az építkezés „a szükséges engedélyek és a forrás birtokában kezdődhet meg”.

Ez történik, ha kivéreztetik a természetvédelmet

Az alaposabb vizsgálatot többek között azért lehetett megspórolni, mert egy adminisztrációs hiba miatt épp a szigetcsúcs ártéri erdeje nem számít országosan védett területnek. Nemrég a WWF szakértője hívta fel arra a figyelmet, hogy szigetcsúcs helyrajzi számai 1997-ben valamiért kimaradtak a Duna–Ipoly Nemzeti Park megalapításáról szóló rendeletből. A hiba miatt egy ilyen eljárásnál a hatóság a szigetcsúcsot nem kezelheti a nemzeti park részeként, míg a bejáratnál található focipályát igen, mert annak a helyrajzi számai már szerepelnek a rendeletben.

A hibás rendeletek miatt országszerte nagyon sok értékes terület van hasonlóan bizonytalan helyzetben, ezekről a minisztériumokban tudnak is, azonban a javításuk csak nagyon lassan halad. Ha nincs a tiltakozás, és a sajtó sem kapja fel az ügyet, a kisoroszi szigetcsúcs helyzetét is valószínűleg csak évekkel később rendezték volna. Több embert pedig biztosan nem tudnak ráállítani, mivel 2018-ban éppen a természetvédelem volt a kormányzati leépítés legnagyobb áldozata: a természetvédelmi szakfőosztályok dolgozóinak 44 százalékát rúgták ki. Ekkor több száz, évtizedek óta ott dolgozó szakember esett ki a rendszerből, akiket azóta sem pótoltak, és ez meg is látszik a rendszer hatékonyságán.

Valami jobbat kell kitalálni

Egyelőre sem az államtitkár, sem a miniszter nyilatkozatából nem derült ki, a projekt kampányízű leállításán túl milyen terveik vannak a szigettel. Pedig azzal valóban kezdeni kellene valamit, hogy az egyre több turista túl nagy terhelést jelentett a területnek. A kisoroszi önkormányzat projektje azt az utat választotta volna, hogy kiszolgálják a tömeg igényeit, ami tovább növelte volna látogatók számát. A forgalomcsillapító megoldások a tervezés során teljesen kikerültek a tervekből. Ráadásul a Dunabogdányt és Kisoroszit összekötő gyalogos-kerékpáros hidat továbbra is meg akarják építeni, ami még nagyobb forgalmat terelne a szigetcsúcs felé.

A Fidesz zöld fordulatáról pedig már csak azért sem lehet beszélni, mert a Budapesttől jóval távolabbra eső Fertő tónál fel sem merült, hogy leállítsák Mészáros Lőrincék sok milliárdos szállodaprojektjét. Pedig ott sem egyeztettek azoknak a cölöpházaknak a tulajdonosaival, akikkel aztán lebontatták az épületeket. Aki erre nem volt hajlandó, annak eldózerolták a házát, a 20 milliós bontási költséget pedig kiszámlázták neki. A kormány itt akkor sem lépett közbe, amikor a környékbeli civilek után az UNESCO és az osztrák kormány is tiltakozni kezdett.

Az Emmi európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára törvényt nyújt be, hogy állítsák le a kisoroszi szigetcsúcsra tervezett strandfejlesztést, ami sokak szerint tönkretenné a Dunakanyar egyik legszebb ártéri erdejét. Vitályos Eszter a lépést azzal magyarázta, hogy „a fejlesztések csakis a lakosság messzemenő belátásával és jóérzésével, támogatásával tudnak zökkenőmentesen végigfutni”.

Az önkormányzat épp a hét elején adta át a kisoroszi szigetcsúcs területét a kivitelezőnek, hogy belekezdhessenek a 370 milliós strandfejlesztésre, a pénzt a kormánytól kapták a strandok „élményígéretet fokozó” fejlesztésére. A tervek szerint az ártéri ligeterdőben aszfaltoznak, csatornáznak, mobil kabinokat és büfés bódékat építenek. A strandfejlesztés ellen aláírásgyűjtés is indult, mert a kezdeményezők szerint törvénytelen „ha a Natura 2000 jelzésű, kiemelten védett területekre konténereket, lakókocsis parkolóhelyeket és más építményeket, tereptárgyakat telepítenek”. A helyiek közül sokan panaszkodtak arra, hogy a polgármester nem vonta be őket érdemben a projekt tervezésébe.

A projekttel kapcsolatban felmerült problémákról épp vasárnap mutattuk be a videóriportunkat:

A projekt ellen korábban a nemzeti park is tiltakozott, de kifogásaik ellenére a Pesti Megyei Kormányhivatal simán kiadta az engedélyt. A terület esélyeit ráadásul az is rontotta, hogy egy adminisztrációs hiba miatt pont a legértékesebb ártéri erdők nem számítanak védett területnek. Vitályos most arról írt, hogy „a rendezett körülmények kialakítása mindannyiunk érdeke, ahogyan az is, hogy a végeredmény mindnyájunk megelégedésére szolgáljon”.

A Fertő tónak viszont már nem volt ekkora szerencséje, ott Mészáros Lőrinc cége továbbra is folytatja a 30 milliárdból készülő gigaberuházását. A Telex kedden arról írt, hogy miután a Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. ledózerolta egy család nyaralóját, még 20 millió forintot is kiszámláztak nekik bontási költségekre. Korábban a környékbeli civilek mellett a Nagy Tavak Koalíció, a Greenpeace és az UNESCO is tiltakozott a szikes tó élővilágát veszélyeztető építkezés miatt.

Kubatov Gábor, a Fradi elnöke a holnapi Magyarország-Andorra meccs előtt üzent a magyar szurkolóknak, visszatérve a botrányos utóéletű magyar-angol meccsre. Az üzenete elég egyértelmű: tartsák be a szabályokat a nézők.

Ez eléggé más, mint ahogyan Szijjártó Péter külügyminiszter reagált a meccs másnapján. A magyar szurkolók rasszista megnyilvánulásai miatt érkezett kritikákra Szijjártó azzal riposztozott, hogy kitett egy videót az Európa-bajnokságon az olasz himnuszt kifütyülő angol szurkolókról, vagyis a legegyszerűbb megoldást választotta, és visszamutogatott. Ez volt a hivatalos reakciója arra is, hogy a magyar szurkolók viselkedését elítélte a brit miniszterelnök, Boris Johnson is, és az angol szövetséghez hasonlóan a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség vizsgálatát sürgette.

A FIFA meg is indította a vizsgálatot. A kötcsei találkozóra érkezve már Szijjártó is elismerte, hogy voltak rasszista megnyilvánulások, de az eredeti nyilatkozatához tartva magát még mindig kettős mércét emlegetett.

Kubatov már Kötcsén is jelezte a hvg-nek, hogy szerinte „egy ország boldogságát tönkreteszi néhány hibbant ember”. „Nézzék meg a Fradinak az ilyen irányú fejlődését, ott azért elég sokat léptünk ebben a dologban előre” - utalt arra, hogy bár sok konfliktussal járt, de a Ferencváros korábban szintén sokat büntetett táborát már jó ideje elkerülik a botrányok. Kubatov szerint ki lehet szűrni a botrányt okozó embereket, meg is kell büntetni őket, sőt, szerinte kártérítést is kellene kérni. Ekkor még ő is felemlegette, hogy az Európa-bajnokságon Angliában is voltak botrányok.

De úgy látszik, kedd estére Kubatov Gábor, a Fradi elnöke (és a Fidesz pártigazgatója) megunta a mentegetőzést, és arról írt az oldalán, hogy a másokra mutogatás helyett azzal kellene foglalkoznunk, ami itthon történik:

„Amikor gyermekkoromban hármast vittem haza, akkor anyukám azt kérdezte, hogy miért nem kaptam jobb jegyet. Az válaszoltam, hogy a többieknek is hármas lett. Erre azt mondta, hogy »a többiek engem nem érdekelnek«. A felelősség megosztása, a kettős mérce nem egyszerű dolog. Az, hogy mi történik Angliában, az ő dolguk, nekünk be kell tartani a szabályokat.”

Cseh László olimpiai ezüst- és bronzérmes úszóról nevezik el a törökbálinti uszodát. Az ehhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot kedd este ünnepélyes keretek között írták alá a Törökbálint Sportközpontban. A tokiói olimpia után visszavonult, 35 éves világ- és Európa-bajnok számára búcsúztató ünnepséget szerveztek, aminek keretében az ünnepelt, valamint tanúként Elek Sándor polgármester és Konrády Ildikó, a Törökbálint Sportközpont vezetője írta alá az uszoda névváltoztatásához szükséges dokumentumot.

Elek Sándor elmondta: kezdeményezésére a képviselő-testület augusztus 31-én egyhangúlag döntött úgy, hogy a város uszodáját Cseh Lászlóról nevezik el. „Cseh László eredményei, jelenléte és végtelen közvetlensége törökbálinti gyermekek és felnőttek sokaságának adott és ad motivációt, valamint inspirációt arra, hogy sportoljon, ússzon és egészségesebb életet éljen. Laci hatása a város sportéletére felbecsülhetetlen” - jelentette ki a polgármester, aki emlékeztetett: Cseh László Plagányi Zsolttal kezdte meg a közös munkát Törökbálinton, aki azóta is a Sportközpontban készíti fel fiatal tanítványait. A polgármester kiemelte, hogy Cseh Lászlónak hosszú évek óta kivételes kapcsolata van a településsel, edzései helyszínéül már 2015-ben Törökbálintot választotta, és visszavonulásáig itt készült fel a különböző világversenyekre.

Cseh László a 2004-es athéni olimpián bronzérmet nyert 400 méter vegyesen, majd 2008-ban, Pekingben ugyanebben a számban, illetve 200 méter vegyesen és pillangón is ezüstérmes volt. A 2012-es londoni játékokon 200 vegyesen szerzett újabb bronzot, a 2016-os riói ötkarikás eseményen pedig 100 méter pillangón ezüstérmes lett. Világbajnokságokon 13, Európa-bajnokságokon 23, rövidpályás vb-ken 4, rövidpályás Eb-ken pedig 25 érmet nyert. (MTI)

El Salvador lett a világ első országa, ahol hivatalos fizetőeszköz lett a bitcoin az amerikai dollár mellett. Keddtől a közép-amerikai országban minden olyan üzleteknek el kell fogadnia a kriptovalutát, ahol lehetséges.

El Salvador elnöke, Nayib Bukele azt reméli, hogy a kriptopénz bevezetésével könnyebben tudnak majd a külföldön élő salvadoriak pénzt küldeni az otthoni rokonaiknak. El Salvador gazdaságában ugyanis kiemelten fontos szerepet játszanak a kivándoroltak hazautalásai. Ezek a küldemények évi 4 milliárd dollárt, az ország GDP-jének 20 százalékát teszik ki.

Várhatóan több millióan töltik le a kormány erre kifejlesztett alkalmazását, mivel minden állampolgárnak 30 dollárnyi bitcoint adnak az induláshoz. Ugyanakkor a Világbank nem támogatta a lépést, mert többek között kifogásolták a bitcoinnal kapcsolatos transzparencia-problémákat, illetve a kriptovaluták előállításának hatalmas környezeti lábnyomát

A kriptopénz árfolyama idén nagyon ingadozó volt, májusban például 40 százalékos zuhanást mutatott be. (BBC)

Zugló után Szabolcs megye egyik körzetében is kölcsönös vádaskodásba fulladt az előválasztás. Múlt pénteken a 24.hu nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amin a Mátészalkát és további 43 települést magába foglaló 5-ös számú választókerületben a DK egyik helyi párttagja, Jakab Tímea arról beszélt, hogy a Fidesz segítséget nyújt az MSZP-nek az előválasztáson, a szimpatizánsai Papp Ildikóra szavaznak. A DK-s Jakab arról is beszél, hogy jóban van a választókerület országgyűlési képviselőjével.

A jobbikos Földi István erre azzal reagált, hogy a szocialistáknak vissza kellene léptetniük a jelöltjüket, és megszüntetni a párttagságát, mert csak így lehet megtartani az ellenzéki szavazók bizalmát.

Nem sokkal később az MSZP is támadásba lendült, kedden már ők követelték a jobbikos jelölt visszaléptetését, mert szerintük Földi István, aki korábban Kocsord polgármestere volt, a jelentkezésekor megtévesztette az Országos Előválasztási Bizottságot, „ugyanis elhallgatta, hogy jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt eljárás indult ellene, ami azzal zárult, hogy beismerte tettét”. Az ügyről a Jobbik a Telexnek azt mondta, hogy Földinek „nem egy, a bíróság által kiszabott szabadságvesztése került felfüggesztésre, hanem magát az eljárást függesztették fel”.

A Jobbik szerint „nem véletlenül döntött úgy az ügyészség, hogy az említett »ügyet« még bírósági szakaszba sem engedi, ugyanis Földi István és a kocsordi polgármesteri hivatal egykori vezetése elismerte, hogy valóban csoportosítottak át ideiglenesen címzett forrásokat annak érdekében, hogy más költségeket ki tudjanak egyenlíteni. Ez egyébként a kivéreztetett és forráshiányos önkormányzatoknál sajnos szinte általános gyakorlat.”

Az MSZP közleménye után a Jobbik-közeli Alfahír arról írt, hogy az Országos Ellenzéki Előválasztási Bizottság (OEVB) határozatban mondta ki, hogy a jobbikos politikussal szemben megfogalmazott vádak megalapozatlanok.

Mivel ebben a körzetben csak két ellenzéki jelölt van, ha bárki visszalépne, nem kellene előválasztást tartani.

A Miskolci Törvényszék helybenhagyta a Kazincbarcikai Járásbíróság januári ítéletét annak a férfinak az ügyében, aki 2018 őszén egy vadászaton megsebesítette vadásztársát. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt a vádlottat 192 ezer forintos pénzbüntetésre ítélte.

A férfi 2016 óta egy borsodi vadásztársaság sportvadász tagja volt. 2018 novemberében sportvadászaton vett részt, ami előtt balesetvédelmi oktatásban részesült. A vadászat során a vádlott és a hajtóként résztvevő sértett egy dombon haladtak, amikor a vádlott – megszegve a vadászati és a balesetvédelmi szabályokat – a sörétes puskával a domb lejtős irányába, a magas fűvel és bokrokkal benőtt terület felé lőtt, ami eltalálta a sértettet.

A sértett bal karjába, bal és jobb lábába sörétlövedékek fúródtak, mely miatt nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A bíróság a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott beismerte a cselekmény elkövetését, és tettét megbánta, valamint hogy a sértetti megbocsátott. (Bíróság.hu)

A Központi Nyomozó Főügyészség vezető beosztású személy által az előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat hét személy ellen a Fővárosi Törvényszéken.

A vádlottak egyike az APEH-nél adóellenőrként, később a NAV-nál különböző beosztásokban – 2018-ig egy regionális bűnügyi igazgatóságon osztályvezetőként – közszolgálati jogviszonyban állt, míg vádlott-társai cégek ügyvezetői voltak.

Az egyik vádlott cége könyvelési és ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával foglalkozott, széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezett vállalkozói körökben.

Ők ketten egy harmadik társukkal 2017 környékén megállapodtak, hogy a könyvelési szolgáltatást nyújtó céggel kapcsolatban álló vállalkozóknak pénzért felajánlják,

hogy a NAV-nál indult és őket érintő eljárásokról adatokat szolgáltatnak, és szükség esetén azokat számukra kedvezően befolyásolják.A megállapodásról később egy újabb személy is tudomást szerzett, aki szintén vállalta – további, az eljárás során ismeretlenül maradt vállalkozóknak – a korrupciós kapcsolatrendszerben a közvetítői tevékenységet.

A vádlottak - akik közül többen beismerő vallomást tettek - valamennyien szabadlábon védekeznek. A korábbi osztályvezetőnek már nem áll fenn a hivatali jogviszonya.

A nyomozó főügyészség a vádiratában arra tett indítványt, hogy a bíróság öt vádlottat letöltendő börtönbüntetésre ítéljen, továbbá rendeljen el vagyonelkobzást (többnyire milliós nagyságrendben) azon terheltek esetében, akik a bűncselekmények elkövetése folytán gazdagodtak.

A nyomozó főügyészség az ügyben tartott kutatások során - az okiratokon, adathordozókon, készpénzen kívül - engedély nélkül tartott lőfegyvert, lőszereket és egy hangtompítót is lefoglalt, amely bűncselekmény elkövetése miatt az egyik vádlottat időközben felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélték. (Ügyészség)

Az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kéri Lengyelországra az Európai Bíróságtól, mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.

Az Európai Unió Bírósága július közepén döntött úgy, hogy a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét. A fegyelmi kamara tagjait egy olyan testület választja, amit a lengyel parlament kormánypárti többsége választott.

A 2018-ban létrehozott fegyelmi kamara hivatalosan az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokat hivatott kezelni, de az Európai Bíróság júliusban megállapította, hogy az igazságszolgáltatás kontrollálására is alkalmas, vagy nyomást tud gyakorolni a bírákra, hogy megváltoztatták a döntésüket.

Az Európai Bíróság még júliusban elrendelte a kamara működésének felfüggesztését is, míg az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba, ha a lengyel kormány nem hajtja végre az ítéletet. A lengyel vezetés augusztus 16-án küldött választ a bizottságnak, valamint Jaroslaw Kaczynski a Jog és Igazságosság párt vezetője is ígéretet tett a fegyelmi kamara felfüggesztésére, azonban a Bizottság szerint a kormány egyelőre nem tette meg a szükséges lépéseket az uniós bírósági döntés végrehajtására. A Bizottság szerint a fegyelmi kamara továbbra is működik, annak ellenére, hogy a lengyel kormány ígéretet tett a felszámolására.

Paolo Gentiloni gazdasági ügyekért felelős uniós biztos a múlt héten már megpendítette, hogy ha Lengyelország nem érvényesíti az uniós jogot, akkor visszatarthatják a helyreállítási alapból nekik szánt több tízmilliárd euró kifizetését. A lengyel igazságügyi miniszter helyettese, Sebastian Kaleta ezt agresszív lépésnek minősítette. Szerinte az uniós költségvetés jóváhagyása után már nem jogszerű a Lengyelországnak megítélt fejlesztési pénzek blokkolása.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az igazságszolgáltatási rendszereknek az Európai Unió egészében függetlennek és igazságosnak kell lenniük. Vera Jourová értékekért és az átláthatóságért felelős biztos szerint a lengyel vezetés nem tartotta be az uniós bíróság döntését, a fegyelmi kamara például továbbra is folytatja egyes tevékenységeit a bírákkal szemben, noha ezeket már teljes mértékben fel kellett volna függeszteni. „Megtettük a szükséges lépéseket, és továbbra is készen állunk arra, hogy a lengyel hatóságokkal együttműködve megoldást találjunk a problémára”. Kiemelte, hogy az Európai Bíróság ítéleteit az egész EU-ban tiszteletben kell tartani. (Európai Bizottság/Bloomberg/Financial Times/MTI)

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Heves megyéről szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy melyik pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45 százalék alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50 százalék felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

Bár Heves megyében 2018-ban tarolt a Fidesz, azóta az önkormányzati választásokon a kormánypárt mindhárom itteni választókörzet központjában kikapott, vagyis akkor működött az összefogás. Azonban a helyzetet bonyolítja, hogy mindegyik városhoz sok kisebb település tartozik, ahol hagyományosan a Fidesz az erősebb.

Heves 1 - Eger és még 26 település

Az 1-es választókerületben 2010 óta mindig a fideszes jelölt nyert, de ha össze tud fogni az ellenzék, újra nyitott lehet a verseny, mivel Nyitrai Zsolt 2018-ban csak 46,44 százalékot kapott. Ráadásul a kormánypártnak új jelöltet kell felépítenie, mivel Nyitrai jövőre már biztosan nem indul egyéniben, ugyanis június óta miniszterelnöki megbízottként dolgozik. Ennek ellenére még sincs nagy tülekedés az ellenzéki oldalon.

• Berecz Mátyás - DK; támogatja: LMP, Jobbik

Januárig Eger alpolgármestere volt, de költségcsökkentésre hivatkozva lemondott. 2018-ig Berecz volt az egri vármúzeum igazgatója, de konfliktusba került Nyitrai Zsolttal, aki nagyobb befolyást akart szerezni a vár körül. Állítása szerint azért váltották le, mert nem akart részt venni a vár fejlesztésére érkezett pénz 20-30 százalékának elsikkasztásában.

• Jánosi Zoltán - Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd

A Momentum jelöltje a 90-es évek végén még a Fidesz-közeli Századvég Politikai Iskolában szerzett politikai szakértői végzettséget, hogy aztán 2002 és 2010 között az MSZP színeiben lehessen önkormányzati képviselő Egerben. Egyébként ügyvezető egy cégben, ami kitűzőket és hűtőmágneseket gyárt.

Heves 2. - Gyöngyös és még 55 település

• Dudás Róbert - Jobbik; támogatja: LMP, DK, Momentum, MMM, ÚVNP

Ebben a körzetben a Jobbik alelnökének leginkább önmagával kell megküzdenie, hogy az egyesült ellenzék jelöltje lehessen. Miután 2019-ben Mirkóczki Ádámot Eger polgármesterévé választották, Dudás ült be a helyére a parlamentben. A gyöngyösi körzetben a Jobbik 2010 óta fixen Vona Gábor indította, de mióta a volt pártelnök inkább influenszernek állt, Dudás számít a párt helyi erős emberének. A körzet 2018-ben elvileg nyerhető lett volna: Vona Gábor csak 2350 szavazattal maradt le a fideszes Horváth László (46,15 százalék) mögött, miközben az MSZP és az LMP is indított saját jelöltet.

Heves 3. - Hatvan és még 37 település

Bár ebben a körzetben 2018-ban a fideszes Szabó Zsolt egy közös jelölttel szemben is győzni tudott volna (50,57 százalékot szerzett), most az előválasztáson mégis itt lesz a legnagyobb verseny: rögtön három ellenzéki jelölt is egymásnak feszül.

• Korózs Lajos - MSZP; támogatja: Párbeszéd, DK

A szocialisták veteránjáról nem sokat lehetett hallani, mióta tavaly nyáron országosan beégette magát egy videóval, amiben egy magát mentősnek kiadó szélhámos szerepelt. Ettől kezdve a Fidesz csak erre a videóra mutogatott, ha hitelteleníteni akarta az ellenzék járványkezeléssel kapcsolatos kritikáit. A népjóléti bizottság ülésit is Korózsra hivatkozva bojkottálták, ezért nem lehetett ott a járványkezelésről kérdezni az operatív törzset.

• Lőcsei Lajos - Momentum; támogatja: Mindenki Magyarországa Mozgalom

A 36 éves, roma származású agrármérnök egyben a Momentum roma stratégiáért is felelős politikusa is. Jelenleg építésvezetőként dolgozik egy építőipari cégnél. A párt honlapjára feltöltött bemutatkozójában kiemelte, hogy az utóbbi időszakban tömegesen szűntek meg a térségben a mezőgazdaságban tevékenykedő kis- és középvállalkozások, valamint hogy olyan országot szeretne, „ahol nem számít a bőröd színe, nem számít az, hogy cigány vagy”.

• Varga Ferenc - Új Világ Néppárt; támogatja: Jobbik

Nyugalmazott katonatiszt. Ennél több a Facebook-oldaláról sem derül ki róla, aminek az első posztja utáni hét hétben 69 lájkolója volt. Ha beválasztanák a parlamentbe, a Jobbik frakciójába ülne.

Nehéz lenne pontosan megmondani, milyen gondolatok kavaroghattak Tessely Zoltán fideszes képviselő fejében az angolok elleni meccs után, ő maga is azzal kezdte az erről szóló posztját, hogy „sok mindent nem értettem, de mindenek előtt a térdelésük közbeni füttyöt nem”.

Felcsút környékének országgyűlési képviselője ezzel arra utalt, hogy a rasszizmus és a bármiféle megkülönböztetés elleni tiltakozásként letérdelő angol játékosokat rendkívül heves fütty fogadta a Puskás Arénában. Majd némi sejtetéssel hozzátette a saját megfejtését:

„Szerintem Trianonért is térdepeltek…”

• Az ellenzéki előválasztáson indulni akaró jelöltek szeptember 6-ig gyűjthetik az aláírásokat, fejenként 400 darabot kell összeszedniük.
• Megyénként bemutatjuk, hogy kik gyűjtenek, ez a cikkünk Jász-Nagykun-Szolnok megyéről szól.
• A jelöltek neve után kiemelten az a párt áll, amelynek frakciójához csatlakoznak, ha nyernek. Mögötte jelezzük, hogy melyik pártok kérik a saját szimpatizánsaikat, hogy rá szavazzanak.
• Mutatjuk, hogy az adott választókerületben 2018-ban a Fidesz egyéni jelöltje hány százalékot ért el. Ahol ez az érték 45 százalék alatt van, azt az ellenzék nyerhető körzetnek tartja, ahol viszont 50 százalék felett, ott meglepetés lenne a győzelem számukra.

A megye négy körzetéből kettőben 2018-ban 50 százalék feletti eredménnyel nyert a Fidesz, de az önkormányzati választások eredményei már több helyen is azt mutatták, hogy az összefogással megszorongatható a kormánypárt. Azóta az egyik fideszes képviselő ellen már vádat is emeltek korrupció miatt.

Jász-Nagykun-Szolnok 1. - Szolnok és 13 település

2018-ban ezt a körzetet a fideszes Kállai Mária 42,09 százalékkal tudta hozni, miközben indult külön jobbikos, MSZP-s, LMP-s és momentumos jelölt is, akik összesen a szavazatok 55,41 százalékát kapták meg. Szóval még úgy is lett volna tartaléka az ellenzéki összefogásnak, ha esetleg nem mindenki szavazott volna át egy másik párt jelöltjére. Ráadásul a 2019-es önkormányzati választáson az ellenzék polgármester-jelöltje csak 252 szavazattal kapott kevesebbet, mint a Fideszé, és a testületben az ellenzék került többségbe. Nem meglepő, hogy a nyerhető körzetben hárman is indulnak az előválasztáson.

• Kármán Irén - Momentum; támogatja: MSZP, Párbeszéd

A jogász végzettségű Kármán Irén neve lehet a legismertebb a megyei jelöltek közül, hiszen hosszú időn át újságíróként és dokumentumfilmesként dolgozott. Sokat foglalkozott az olajmaffiával, közben közeli kapcsolatba került Portik Tamással is. 2007-ben ismeretlenek elrabolták és összeverték, majd összekötözve dobták ki a rakparton. Az elkövetőket azóta sem kapták el. Az utóbbi években jogtanácsosként dolgozott a Tiszaföldvár-Martfű Ipartestületben. A jelölti bemutatkozójában azt ígérte: „Képviselőként azért fogok dolgozni, hogy a korrupciót felszámoljuk, és az adóforintok oda kerüljenek, ahová valók: az emberekhez, az iskolákba, a kórházakba.”

• Tóth Áron - LMP

A 27 éves, politológus végzettségű Tóth koordinátorként dolgozik az LMP parlamenti frakciója mellett. Az LMP honlapján található bemutatkozó szerint „lelkiismerete azt diktálja, hogy mindig a kis emberek mellé álljon a nagyurakkal szemben”.

• Sziráki Pál - DK; támogatja: Jobbik, Mindenki Magyarországa Mozgalom

A DK jelöltje a Belorusz Műszaki Egyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát a 70-es évek végén. Korábban a Jászkun Volán Zrt. vezérigazgatója volt, jelenleg a Szolnoki Városfejlesztő Zrt. felügyelő bizottságának elnöke. A pártja honlapjára feltöltött bemutatkozó szerint meghatározó szerepe volt az ország egyik legfurább szoborcsoportjának létrehozásában. Hogy Sziráki pontosan mivel járult hozzá a hengeres potrohú, szárnyas kérészsellők násztáncát ábrázoló alkotás felállításához, egyelőre nem derült ki, de a bizarr köztéri alkotások rajongóinak nagy favoritja lehet, ha vannak még hasonló tervei a választókerületben. Egyébként szabadidejében napi rendszerességgel kajakozik, és két kutyája is van.

Jász-Nagykun-Szolnok 2. - Jászberény és 13 település

A legutóbbi országgyűlési választáson a fideszes Pócs János 51,21 százalékos eredménnyel nyert mandátumot. Azonban 2019-ben, az önkormányzati választáson a kormánypárt úgy is elveszítette a körzet központját, Jászberényt, hogy novemberben megismételték a választást. Az október 13-án elszenvedett szoros vereséget egyetlen egy hónap alatt megsemmisítő kudarcba sikerült fordítaniuk. Itt egy MSZP-DK párharc várható a közös jelöltségért.

• Kertész Ottó - MSZP; támogatja: Párbeszéd, LMP, Jobbik

Ha 2019-ben a körzet fideszes képviselője, Pócs János sejtette volna, hogy a Magyar Arany Érdemkereszttel frissen kitüntetett jászsági állatorvos a helyére pályázik, biztos nem ír olyanokat Kertész Ottóról, hogy „mindenki szeretettel és tisztelettel adózik munkássága előtt”. Kertész ugyanakkor már nincs ilyen jó véleménnyel Pócsról, egy interjúban azt mondta, számára „mind a politikai akarnoksága, mind a nézetei elfogadhatatlanok. Ahogy az is, hogy bárki beleszóljon abba, kit vegyenek fel a szociális otthonba, vagy ki kapjon segélyt”. Korábban volt már alpolgármester Jászberényben, még korábban pedig önkormányzati képviselő Jászkiséren. Fontos szereplője Jászberény kulturális életének, évtizedek óta részt vesz a Jászsági Évkönyv kiadásában. Az ígéri, itt helyben nem politizálni, hanem normalizálni akar.

• Gedei József - DK; támogatja: Momentum

Az 54 éves ügyvéd rutinos szereplőnek számít a helyi politikában, 2002 és 2010 között kétszer is megválasztották Jászberény országgyűlési képviselőjének az MSZP színeiben, 2006-ban pedig a város polgármestere is ő lett. 2019 óta alpolgármesterként dolgozik a helyi önkormányzatban. A mostani kampányát azzal indította, hogy körbebiciklizte a választókörzetet. Talán az így gyűjtött tapasztalatai alapján jutott arra, hogy fejleszteni kell a közúthálózatot. Ha kell, török teát is tud főzni.

Jász-Nagykun-Szolnok 3. - Karcag és még 20 település

2018-ban a fideszes Kovács Sándor 55,29 százalékkal elég egyértelmű győzelmet aratott, és amikor tavaly szeptemberben a polgármester halála miatt időközi önkormányzati választást kellett tartani, az ellenzék nem is állított jelöltet, így a Fidesz 90,2 százalékkal győzte le a Munkáspártot. Ahhoz képest, hogy talán a karcagi körzet a legnehezebb terep az ellenzéknek, szinte tolonganak a jelöltek az előválasztáson.

• Kozma Dániel - Momentum

A Momentum 22 éves karcagi képviselője az oldalán így jellemezte saját magát: „A Nagykunság gyermeke vagyok és az is maradok.” De a puszta helyben maradáson kívül közlekedési tervet is ígért a helyieknek.

• Túró Vilmos - DK

A 27 éves Túró Vilmos Tiszaburán él, kezdetben kétkezi munkás volt, majd esti tagozaton leérettségizett, jelenleg családgondozóként dolgozik. 2022 után a szociális szféra helyzetén szeretne javítani. Problémásnak tartja az ágazatban dolgozók alacsony fizetését. „Készen állok arra, hogy stadionok építése helyett színvonalas, szakmaiságot nem nélkülöző, a mindennapokra kiterjedő szociális hálózatot építsünk ki a régiónkban” - írta a párt honlapjára feltöltött bemutatkozójában.

• Lukács László György - Jobbik; támogatja: MSZP, LMP, Párbeszéd, Mindenki Magyarországa Mozgalom

A 38 éves jogász azon kevés közszereplők közé tartozik, akiknek duplán jól jön, hogy két keresztnevük is van. 2014 óta tagja az országgyűlésnek, előtte Karcagon volt önkormányzati képviselő. A parlamentben az aktívabb képviselők közé tartozik, az előző ciklusban 448, a mostaniban eddig 443 önálló indítványa volt, valamint az üléseken rendszeresen tesz fel kérdéseket a kormánytagoknak. A 2018-as választáson 32,92 százalékot ért el ebben a körzetben.

Jász-Nagykun-Szolnok 4. - Törökszentmiklós és még 22 település

• Csányi Tamás - Jobbik; támogatja: DK, Momentum, LMP, Mindenki Magyarországa Mozgalom

2018-ban listáról került be a parlamentbe, bár egyéniben csak 1908 szavazattal maradt el a fideszes Boldog István mögött (miközben a körzetben volt MSZP-s, LMP-s és momentumos jelölt is). Amellett, hogy most egyedül indul, Csányi esélyeit az is javíthatja, hogy Boldog ellen azóta vádat emeltek korrupció miatt, így az sem biztos, hogy ő lesz a kormánypárt jelöltje. A Jobbik jelöltje korábban középiskolai tanár volt. A parlament honlapjára feltöltött önéletrajzában önmagáról azt írta: „A büszke magyarságtudatot tartom a legfontosabb alappillérnek az életben.”

A tálibok politikai hivatalának helyettes vezetője azzal nyugtatta a BBC riporterét Katarban, hogy az Afganisztánban élő etnikai kisebbségeknek is megvan a joguk, hogy benne legyenek a következő kormányban, mert érdem és képességek alapján válogatják a tagokat. Ugyanakkor hozzátette, valószínűleg nem a legfelsőbb pozíciókban fogják látni ezeket az embereket.

Arra a kérdésre, hogy nők kerülhetnek-e vezető pozícióba, azt felelte: „Azt nem mondanám, hogy a csúcson lesznek nők, de talán az alsóbb beosztásokban, mivel a minisztériumok dolgozóinak majdnem fele nő. Szóval visszajöhetnek, és folytathatják a munkájukat. De az új kabinetben, amit hamarosan bejelentünk, nem lesznek nők.”

A tálibok visszatérése az afgán nők számára jelenti a legnagyobb fenyegetést, mivel a fundamentalisták ugyanúgy korlátozhatják a jogaikat, mint a 2001 előtti időszakban. Akkor csak férfirokon kíséretében hagyhatták el az otthonaikat, nem tanulhattak, nem dolgozhattak. Ha pedig az erényterjesztés és bűnmegelőzés minisztériuma például házasságtörésért bűnösnek találta a nőket, akkor halálra kövezték őket. Most, a hatalom átvétele után máris felszólították az országban élő nőket, hogy maradjanak otthon, és ne menjenek dolgozni, mert a katonák nincsenek arra kiképezve, hogy tisztelni tudják őket.

A Fővárosi Közgyűlés a főpolgármester javaslatára egyhangúlag úgy döntött szerdai ülésén, hogy szeptember 2-ától ingyenessé teszi a közösségi közlekedést a 14 év alattiaknak.

Az előterjesztés szerint a koronavírus-járvány miatt idén a fővárosban már csak az utazók 28 százaléka választotta a közösségi közlekedést, az utasforgalom 2019-hez képest 30-40 százalékkal csökkent, 2020-ban a menetdíjbevételek 40 százaléka kiesett, ami 30 milliárd forint bevételkiesést jelentett.

A 14 év alattiak közösségi közlekedésének ingyenessé tételével vissza szeretnék csábítani őket a közösségi közlekedésre, és mivel leginkább a szülők kísérik iskolába gyermekeiket, arra számítanak, hogy a döntéssel a szülők is szívesebben választják a közösségi közlekedést. Úgy számolnak, az intézkedés nullszaldós lesz, ha az érintett 121 ezer diákból minden tizedik esetében el tudják érni, hogy egy felnőtt közösségi közlekedésre váltson.

Karácsony Gergely főpolgármester előterjesztőként közölte: a koronavírus-járvány fontos tanulsága, hogy a közösségi közlekedés az átlagnál biztonságosabb hely a járvány terjedése szempontjából.

A Fidesz-KDNP képviselői is támogatták a javaslatot, ugyanakkor többen is felhívták a figyelmet arra, hogy nagy szükség lenne a jellemzően már önállóan közlekedő 14-18 éves korosztályra is kiterjeszteni az ingyenes közlekedést.

A közgyűlés döntése értelmében a hatodik életévüket betöltött, óvodai vagy tanulói jogviszonnyal rendelkezők annak a tanévnek az utolsó napjáig vehetik igénybe díjmentesen a budapesti közösségi közlekedés járműveit, amelyben a 14. életévüket betöltik.

Fővárosi Közgyűlés módosította a költségvetését is, ennek részeként 13,5 milliárd forintot átcsoportosítanak a közösségi közlekedésre a kieső menetdíj-bevételek kompenzálására, továbbá feladatok átütemezését kérik a BKV-tól és a BKK-tól. (MTI)

Az országos tisztifőorvos a TV2 reggeli műsorában ejtette el azt az információt, hogy a delta variáns

„több mint 90 százalékban átvette már Magyarországon is a vezető helyet. Ez az egész országból érkező mintákból derül ki. Úgyhogy nem kerülhetjük el a negyedik hullámot, ez egyértelmű”.

Ez valóban fontos információ, hiszen már most egyre több a kórházban kezelt covidos beteg Magyarországon,, miközben a 80 felettiek negyedének nincs oltása a negyedik hullám elején. Ugyanakkor erről a kormány hivatalos járványügyi oldalán egy szót sem ejtenek. Helyette:

A delta variánssal kapcsolatban egyébként Szlávik János arról beszélt, hogy jobban terjed, és nagyobb veszélyt jelent a fiatalokra, mint az eddigi mutánsok. Míg a korábbi variánsok csak a tünetek megjelenése előtt egy nappal fertőznek, addig a delta variáns már az azt megelőző két napban is. A szülőknek azt tanácsolta, hogy ha gyermekük akarja az oltást, akkor is adassák be neki, ha ők maguk nincsenek beoltva.

Szeptember 15-étől elszállítási díjat kell fizetniük azoknak, akik a MOL Bubikat használat után nem a gyűjtőállomáson rakják le, közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI-vel. Ha a MOL Bubi informatikai rendszere lezárja a biciklibérlést, de a lezárás nem kijelölt gyűjtőállomáson történik, a felhasználó push üzenet és e-mail formájában kap értesítést erről. Az elszállítási díjat perc alapú használatként vonja le a rendszer a felhasználó bankkártyájáról az elszámoláskor.

A BKK ezzel a díjjal akarja megelőzni a helytelen használatot, mert az ilyen bringa üzemeltetési szempontból gondot okoz, hiszen addig kiesik a rendszerből, amíg a BKK megbízott partnere vissza nem viszi egy gyűjtőállomásra.

Szintén szeptember 15-étől egy regisztrációval - a korábbi négy helyett - legfeljebb két kerékpárt lehet felvenni, de bérlettel mindkettőt díjmentesen lehet használni a bérlés első 30 percében. Azért változtattak, mert a friss tapasztalatok szerint nem volt jellemző, hogy egy felhasználó kettőnél több kerékpárt béreljen.

A május 20-án indult három hónapos tesztidőszakban folyamatosan emelkedett a regisztrálók száma, és augusztus 31-éig napi 7-8 ezer bérléssel 684 ezerszer használták a közbringarendszert, amely így száz nap alatt meghaladta a 2015-ös év adatait, amikor 652 ezer alkalommal béreltek biciklit. (MTI)

Hétfőn Vácnál találtak egy félig elmerült autót a Dunában, de mivel sem benne, sem a környékén nem találtak senkit, nem igazán lehetett tudni, mit keresett ott. Most a rendőrség kiderítette, hogy a kocsit egy 24 éves tereskei férfi vezette folyóba, aki előző nap egy romhányi családi ház mellől lopta el. Rétságig el is jutott vele, itt azonban a rendőrök észrevették a körözésben szereplő járművet, és egészen Vácig üldözték. Itt azonban a férfi eltűnt. Később kiderült, hogy

az autót egyenesen a Dunába vezette, hogy elrejtse, és elkerülje a felelősségre vonást.

Kedden azonban elkapták, és az is kiderült, hogy még februárban a Balassagyarmati Járásbíróság már egyszer eltiltotta a vezetéstől. Most a rendőrség kezdeményezte a letartóztatását. (police.hu)

Mivel elindult Kisoroszi önkormányzatának 370 milliós strandfejlesztése, szeptember 6-tól, azaz jövő hétfőtől lezárják a Szigetcsúcsot, hogy átadják a területet a kivitelezőnek. Hogy a lezárás meddig tart, azt az önkormányzat honlapján megjelent közlemény nem részletezi. Az érintett terület a Papgödör utca vonalától a sziget felső részéig terjed.

A lakosságot és a táborozókat is arra kérik, a munka ideje alatt ne látogassák a területet.A tervek szerint az ártéri ligeterdőben aszfaltoznak, csatornáznak, mobil kabinokat és büfés bódékat építenek. A strandfejlesztés ellen aláírásgyűjtés is indult, mert a kezdeményezők szerint törvénytelen „ha a Natura 2000 jelzésű, kiemelten védett területekre konténereket, lakókocsis parkolóhelyeket és más építményeket, tereptárgyakat telepítenek”.

A projektet hamarosan videóban mutatjuk be.

A miniszterelnök, aki 2006 óta nem hajlandó nyilvános vitára kiállni, és újságírói kérdésekre is csak rendkívül ritkán válaszol, rendes interjút itthon pedig csak kormánypárti lapoknak ad, szerdán kommentben reagált Galla Miklós nyílt levelére, amiben a humorista arra panaszkodott, hogy nem kapta meg a Karinthy-gyűrűt az MTVA kuratóriumától.

„A közelmúltban nagyon súlyos sérelem ért. Az MTVA kuratóriuma februárban nekem ítélte a Karinthy-gyűrűt, öt hónapig hitegettek, hogy megkapom, majd júniusban elfogadható indoklás nélkül visszavonták. Az okokkal kapcsolatban kiszivárgott információk szerint: A.: Csatlakoztam Karácsony Gergely 99 mozgalmához, B.: Nyilvánosan meztelenkedtem. Egyikből sem igaz egy szó sem, semmi valóság alapjuk nincs, teljes fikció mindkettő. Rágalmak” -írta Galla, aki a meztelenkedést egyébként elismerte, de szerinte nem ez volt a kizáró ok, mert már a jelölés előtt is meztelenkedett.

Mivel az MTVA azóta sem reagált a megkereséseire, most Orbánhoz fordult: „Tisztelt Miniszterelnök úr, egész életemben csak azzal foglalkoztam, hogy a Kedves Közönséget megnevettessem, illetve a dalaimmal szórakoztassam. Kérem, intézkedjen, hogy a negyven év munkájával kiérdemelt Karinthy-gyűrűmet megkapjam, visszatérhessek a Rádiókabaréba és a Petőfi Rádió tűzze műsorára a világszínvonalú dalfelvételeimet. Köszönöm.Nem akarom elhinni, hogy nekem, aki soha életemben nem politizáltam, csak egy kormányváltás után rendeződhet a helyzetem.” (Egyébként Galla 2015-ben fellépett a Fidelitas kongresszusán.)

Erre reagált Orbán Viktor Facebook oldala, a poszt alatti kommentben azt írta:

„Sajnos nem én vagyok a gyűrűk ura. De az angol humort bírom. Hajrá!”

Oroszország hamarosan katonai eszközöket, köztük repülőgépeket, helikoptereket és légvédelmi rakétákat szállít Fehéroroszországnak - közölte Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök. „Oroszország a közeljövőben támogatni fog minket, nem mondom meg, hogy mekkora értékben, vagy pontosan mivel, de repülőgépek és helikopterek tucatjaival, illetve fontos légvédelmi fegyverekkel. Talán még Sz-400-as légvédelmi rendszerrel is. Nagy szükségünk lenne erre” - magyarázta Lukasenka. Ez az eddigi legnagyobb orosz támogatás a fehérorosz diktatúrának, ami tavaly erőszakkal verte le az elnökválasztás utáni tiltakozásokat.

A két ország hadseregei szeptemberben nagyszabású közös hadgyakorlatra készülnek. Oroszország egyébként is biztonsági ütközőövezetként tekint Fehéroroszországra a NATO és az Európai Unió keleti határán. Aljakszandr Lukasenka szeptember 9-én találkozik Moszkvában Vlagyimir Putyinnal. (Reuters/MTI)

A Békemenet szervezéséért és a Fidesz szellemi hátországának biztosításáért felelős a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) külön közleményben jelentette be, hogy csatlakozik a Stop, Gyurcsány! Stop, Karácsony! petícióhoz. Ez az az aláírásgyűjtés, amit a Fidesz azért indított, hogy megakadályozza az ellenzék hatalomra kerülését. Ehhez az utcán gyűjtik az aláírásokat.

A CÖF azért döntött a a kezdeményezés támogatása mellett, pont erre van, mert szerintük „a magyar társadalom többségének nehéz elviselni, hogy két olyan ember vezeti az ellenzék előválasztási »cirkuszát«, akik hazugságaikkal próbálják félrevezetni az embereket - indokolták a bejegyzésben a kezdeményezéshez történő csatlakozást.

A közleményben előbb elmondták, hogy ahol a „baloldali porondmesterek” megjelennek, „ott fű sem termett”. Majd pár sorral lentebb már arra figyelmeztetnek, hogy „ígérnek fűt-fát, miközben kormányzásuk idején bevallották, hogy nem csináltak semmit”.

A CÖF azt ígéri, hogy szellemi honvédőik összefogásával és segítségével emlékeztetni kívánják a választópolgárokat azokra az emberekre, akik a magyar forradalom 50 éves évfordulóján, 2006. október 23-án egy nap alatt „vérvörös köztársasággá változtatták hazánkat”. Továbbá, „rablóprivatizációval” offshore cégekbe irányították a magyar államadósság kifizetésére elegendő összeg két és félszeresét.

Reményüket fejezték ki, hogy milliós nagyságrendben fogják aláírni a kezdeményezés támogatói a petíciót, ezzel üzenve, hogy „a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát”. (MTI)

Vasárnap Balmazújvárosban megtámadták azokat az aktivistákat, akik Hegedüs Péternek gyűjtöttek aláírásokat az előválasztási induláshoz. Hegedűs a Jobbik-közeli Alfahírnek elmondta azt is, hogy az incidens a Bocskai úti lakótelepen történt, ahol az egyik önkormányzati képviselő fia szóváltásba keveredett a civil gyűjtőkkel.

„A fiatalabbik támadó a kocsiból kipattanva megütötte az egyik aláírásgyűjtőt, majd a földön dulakodni kezdtek. Ezt követően az apa megtámadta a videózó civilt, amit fojtogatás és állon vágás követett mindaddig, amíg a rendőrök ki nem értek a helyszínre” -mondta Hegedüs.

Kérdésünkre a rendőrség közölte, hogy „a Balmazújváros Rendőrkapitányság két helyi lakossal szemben garázdaság vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást. Mindkét férfit gyanúsítottként hallgatták ki”.

Múlt pénteken kaptunk egy képet arról, ahogy Rómában vakációzik az Orbán család. A miniszterelnök a feleségével és a fiával ült egy étteremben, de olvasónk szerint az egyik lányuk (vélhetően a legkisebb) is ott volt.

A kép megjelenése után a miniszterelnök sajtófőnöke rögtön közölte, hogy Orbán Viktor hivatalos programra érkezett Rómába, mégpedig a katolikus törvényhozók 12. alkalommal megrendezett éves találkozóján vesz részt. Ezt később aztán több fotóval is igazolták, de ezeken Orbán családtagjai nem jelentek meg.

Hadházy Ákos független képviselő pedig a Honvédség Falconjának repülései adatai alapján arról írt, hogy a gép a hazaúton minden jel szerint „titokban leszállt a horvát tengerparton Zadarban, az odaúton pedig szintén titokban Brac szigetén vehetett fel utasokat”. „Így egyelőre csak sejteni lehet, mi történhetett: Budapestről Novák utazott hivatalos útra Rómába, de ha már ott repült el, Bracban felvette az ott nyaraló miniszterelnököt és kedves családját. Mivel a fotó lebuktatta őket, szóltak a kis fasisztának, hogy gyorsan mentsék meg Európát és a helyzetet. Majd hazafelé Zadarban lerakták a miniszterelnöki családot, hogy folytassák a nyaralást (hajókázást?) Ezzel a repülővel amúgy kb 9 millióba kerül egy ilyen út, de ha valóban Novák utazott vele, akkor »csak« a horvát tengerpart és Róma közötti szakaszon használhatták családi nyaralásra” - tette hozzá Hadházy.

Erre reagálhatott a miniszterelnök frissen kinevezett politikai igazgatója, Orbán Balázs, amikor arról írt, hogy a meghívás „magában foglalja a házastársak és a családtagok meghívását is, akik szintén résztvevői a rendezvénynek. Ebből következően a legtöbb meghívott nem egyedül, hanem családostól vett részt a konferencián”.

„A fentiekkel ellentétes vagy ezeken túlmutató híresztelés nem tekinthető másnak, mint egy a baloldal által már többször, hasonló ügyekben megfogalmazott, most új formába csomagolt hazugságnak” - jegyezte meg a politikai igazgató.

Amikor két héttel ezelőtt a tálibok átvették a hatalmat Kabulban, azt ígérték, hogy a média nem kerül veszélybe. Ehhez képest szinte azonnal eltűntek a képernyőről a bemondónők, a tévétársaságok a tálibok kérésére nem engedik őket képernyőre. De talán az mutatta be legjobban, milyen jövő vár az afganisztáni sajtóra, amikor egy bemondó üdvözli az előző kormány bukását, és arra biztatja az embereket, ne féljenek, miközben mögötte két fegyveres tálib figyeli minden szavát.

Megjelent egy videó, amin egy autó közvetlenül megáll a Transzfogarasi úton kajára váró medvék mellett, majd az anyósülésről az egyik utas kihajol az ablakon, hogy egészen közelről fotózza le az egyik állatot, amire az persze odakap. Pedig a román hatóságok többször figyelmeztették a lakosságot arra, hogy a medvéket nem szabad etetni, és lehetőség szerint kerülni kell őket.

A Transzindex által idézett Hotnews szerint jelenleg nincsenek információk arról, hogy személyi sérülés történt-e, a hatóságok pedig nem reagáltak az esetre. (Transindex)

Karakán elnök úr címmel jelentetett meg egy kifakadást a blogján a Fidesz vezérpublicistája. Ebből úgy tűnik, Bayer Zsolt kiakadt Csányi Sándorra, amiért az MLSZ elnöke kiállt Karácsony Gergely és Fekete-Győr András mellett, akiket a fideszes Budai Gyula arra szólított fel, hogy ne járjanak ki a magyar válogatott meccseire.

Bár az ország egyik leggazdagabb embere valahogy egyet sem kapott a Bayer által rendszeresített jelzőkből, és különböző testnedvekkel sem azonosította, de odáig azért elmerészkedett, hogy idézőjelbe tette, hogy Csányi kiállása karakán vagy bátor lett volna.

Majd felkérdezte Csányit, miért nem szólalt fel „az olimpiát ellehetetlenítő politikai aláírásgyűjtés ellen”, vagy amikor az ellenzék a járvány miatt tiltakozott UEFA meccsek befogadása ellen. „S próbálok emlékezni, mikor is szólalt fel elnök úr felháborodottan, hogy a baloldal hagyja már abba a stadion építések elleni őrjöngését. És próbálok emlékezni, mikor és mekkora vehemenciával állt ki elnök úr (meg a többi sportvezető) a kormány sportot támogató politikája mellett” - írta Bayer. Majd arra is tett egy utalást, hogy Csányi talán csak helyezkedni akar ezzel a lépéssel:

„Meg aztán, közelednek a választások is, igaz, elnök úr?”

Végül az olvasóit arra szólította fel, hogy a válogatott következő meccsén részesítsék „megfelelő fogadtatásban a stadionba kilátogató Karácsonyt meg Fekete-Győrt”.

Vasárnap, kora délután elmerült a Duna vizében egy személyautó Vácon, a Vízimalom utca közelében. A kocsi a partról tíz méterre merült el a vízben. A váci hivatásos tűzoltók átvizsgálták a járművet, majd a nagymarosi önkéntes tűzoltók segítségével, csörlővel a partra kivontatták. A kocsiban nem volt senki. (Katasztrófavédelem)