Czinkóczi Sándor

Az idei év nagy jogalkotási újítása, hogy a kormány véleményrovatot alapított a Magyar Közlönyben, és az utóbbi időben sorra jelennek meg a jogszabályok között kormányhatározatnak álcázott pártközlemények.

A hétfőn este megjelent számban a miniszterelnök az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentését ítéli el több pontban. A Bizottság az európai jogállamisági mechanizmus részeként minden évben ilyen jelentéseket készít a tagállamokról, és hivatalos indoklás szerint ha a tagállamok idejekorán azonosítják a kihívásokat, és együttműködnek a Bizottsággal, más tagállamokkal és az érdekelt felekkel, könnyebben meg tudják óvni a jogállamiságot. A magyar kormány ezt persze az elejétől kezdve ellenezte, és a legutóbbi jelentésnél sem számíthatott túl sok jóra, mert ebben megállapították, hogy „a független ellenőrzési mechanizmusok továbbra sem elegendőek a korrupció felderítéséhez”.

A keddi határozat, ami Orbán aláírásával jelent meg, megállapította, hogy egyből megállapította, hogy „az Európai Bizottság uniós hatáskörön kívüli politikai követeléseit általános jogállamisági követelményként állítja be. Ez hitelteleníti a jogállamisági jelentés intézményét”. Majd felsorolta, hogy mi a baja a jelentéssel:

• „az Európai Bizottság külföldről, illetve saját maga által finanszírozott civil szervezetek véleményét ismétli meg. Ezeket az állításokat nem ellenőrzi, indoklást és bizonyítékokat nem mutat be. A magyar alkotmányos szervek álláspontját figyelmen kívül hagyja;
• a jelentés forrásai egyoldalúak és politikailag elfogultak, emiatt ténymegállapításai pontatlanok és tendenciózusak;
• a jelentés értékelő megállapításai kettős mércét tükröznek: a Magyarországgal szembeni hátrányos megkülönböztetés más tagállamok jelentéseivel összevetve nyilvánvaló;
• az Európai Bizottság azt várja el Magyarország független alkotmányos szerveitől, hogy egyes konkrét ügyekben a Bizottság által kívánatosnak tartott döntéseket hozzanak – a tényállásra és a szabályozásra tekintet nélkül. Ez a Bizottság részéről hatalommal való visszaélés.”

Majd a kormányhatározat megállapítja, hogy a bizottsági jelentéssel szemben mi a helyzet Magyarországon: Először kijelentik, hogy 2011-ben az Alaptörvényt „demokratikus eljárással, intenzív parlamenti vitákat követően, és a magyar civil társadalom közreműködésével” alkották meg. Majd az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban is megállapítják, hogy „a magyar alkotmányos keretek összhangban állnak az európai normákkal, és számos uniós tagállam szabályozásához képest szélesebb körű intézményi garanciákat biztosítanak”.

De a kormányhatározat legszórakoztatóbb szakasza mégiscsak az, amikor rögzítik, hogy nálunk szigorúan üldözik a korrupciót, virágzik a médiapluralizmus és a civil szféra miatt is kár aggódni:

• 6. A Kormány elutasítja az Európai Bizottság megalapozatlan és politikailag motivált aggodalmait a magyarországi korrupcióellenes fellépéssel kapcsolatban. Magyarországon európai összehasonlításban is részletes antikorrupciós stratégia, hatékony bejelentővédelmi rendszer és szigorú büntetőjogi szabályok érvényesülnek.
• 7. A Kormány rögzíti, hogy az Európai Bizottság értékelésével ellentétben Magyarországon valódi pluralizmus érvényesül a médiában. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz.
• 8. A Kormány megállapítja, hogy az Európai Bizottság megalapozatlan aggodalmaival szemben Magyarországon a civil társadalom sokszínűségét a mintegy hatvanezer, szabadon létrehozott és működő civil szervezet bizonyítja.

Végül a kormányhatározat megállapítja, hogy az Európai Bizottság 2021. évi jogállamisági jelentése csak „a politikai nyomásgyakorlás újabb eszköze. Nem ad objektív és megalapozott képet a jogállamisági helyzetről sem Magyarországon, sem az Európai Unió más tagállamaiban. Ez a jelentés nem képezheti alapját további uniós mechanizmusoknak vagy eljárásoknak”.

Mindezért a kormány elítéli az Európai Bizottság „beavatkozási kísérleteit Magyarország független alkotmányos szerveinek tevékenységébe”, és visszautasítja „az Európai Bizottság nyomásgyakorlását egyes konkrét ügyek elbírálását illetően”.

Varga Judit igazságügyi miniszter pedig megkapta a feladatot, hogy mindezt ismertesse az Európai Unió intézményeivel és tagállamaival.

A francia kibervédelmi ügynökség (ANSSI) megerősítette, hogy három újságíró telefonján is megtalálták a Pegasus nevű kémszoftvert. Köztük volt a nemzetközi tévéadó, a France 24 egyik vezető munkatársa is. Ez volt az első alkalom, hogy egy hivatalos állami szerv is megerősítette a megfigyeléseket feltáró 17 lap állításait.

A Forbidden Stories nevű párizsi szervezet és az Amnesty International megszerzett egy olyan listát, amin 50 ezer olyan telefonszám szerepelt, akik az NSO Group nevű izraeli biztonsági cég kémszoftverének célpontjai lehettek.

Az ANSSI az eredményeit továbbította a párizsi ügyészséget, ami a megfigyelési üggyel kapcsolatos nyomozást irányítja. A tévés riporter mellett a kémszoftver nyomai a Mediapart oknyomozó újságírójának, Lénaïg Bredoux-nak a telefonján is ott voltak, valamint az oldal igazgatóját, Edwy Plenelt is megfigyelhették.

A Forbidden Stories számításai szerint világszerte 180 újságíró szerepelhetett az célpontok között. Magyarországon legalább öt olyan újságíró neve került elő, akik a célpontok között lehettek.

Franciaországban még Emmanuel Macron és a korábbi miniszterelnök Édouard Philippe mobilszáma is szerepelt a listán, de mellettük ott volt 14 hivatalban lévő miniszter is. A vizsgálatok szerint a francia politikusok megfigyelése mögött Marokkó állhatott. Ugyanakkor a programot gyártó NSO szerint Macront egyik ügyfele sem figyelte meg, és ha valaki feltűnt a listán, az még nem jelenti, hogy fel is törték a telefonját. (Guardian)

Különleges katonai feladatokra alakul itthon egy magánvállalkozás, aminek az alapítója egy akár 600 fős kontingens kihelyezésére képes csapatot akar létrehozni. Bagjos Richárd a Növekedés.hu-nak azt mondta, a céget az Emirátusokban jegyzik be, a beruházójuk egy dubai cégcsoport tulajdonosa lesz. A felszereléseik nagy részét pedig a Kaukázus és a Kaszpi-tenger menti országokból szerzik be.

Elmondása szerint már toborozza a volt rendőröket, katonákat, büntetés végrehajtásban dolgozó embereket, de keresnek robbantási szakértőt, IT-szakembereket, szanitéceket, sőt radarkezelőket és tolmácsokat is. Kizárólag személyes ismeretség vagy ajánlás útján kerülnek hozzájuk a jelentkezők. A vállalkozó szerint a fizetés jóval több a hazainál, de úgy számol, hogy 3000 embernél több fegyverest nem tud összeszedni itthonról, ezért nemzetközi állománnyal terveznek. Bagjos azt mondta, a létszámot akár húszezerre tudná bővíteni, elsősorban cseh és lengyel partnerektől, valamint Dél-Amerikából és Dél-Ázsiából is kapna utánpótlást.

Állítása szerint már tettek ajánlatot a kabuli kormánynak támogató feladatok megoldására, a főváros védelmében segítenének. Irakból is kaptak felkérést kormányközeli projektekben való közreműködésre, de tárgyalnak a szír-iraki határ védelméről és egy afrikai repülőtér és kikötő őrzéséről is.

A Pride előtti héten a Humen Magazin irodájának erkélyére is kitették a szivárványos zászlót, de a hétvégén kaptak egy levelet, ami a lakókra, illetve az őslakókra hivatkozva tiltakozik a lépés ellen. Az nem derült ki, hogy hány lakót zavar a zászló, illetve milyen jogszabályra hivatkozva vetetnék le az iroda ablakából, de az azért kijelentik benne, hogy

„Magyarországon magyarok lakta házát a nemzeti zászlónk ékesíti, erre vagyunk büszkék”.

A lap megjegyzi, hogy az épület alig pár perc sétára van a Főpolgármesteri Hivataltól, ahol idén is hasonló zászló lobogott a Budapest Pride Fesztivál köszöntéseként, így az őslakók is hozzászokhattak volna a látványához.

Korábban egy József körúti lakásban három férfi megpróbálta rárúgni az ajtót arra meleg párra, akik szivárványos zászlót raktak ki az albérletük erkélyére.

A Finnország egyetlen eurovíziós győzelmét megszerző Lordi énekese a fellépőruhájában ment felvenni a második oltását a lappföldi Rovaniemibe.

Tomi Petteri Putaansuu a Yle-nek elmondta, hogy már megszámlálni sem tudja, hány turnét kellett lemondaniuk a koronavírus miatt. Ugyanakkor meg volt a leállás jó oldala is, mert kiélhették a kreativitásukat, és már fel is vették a második albumukat. Utána nem sokkal ugyanezen a helyen a Mikulást is beoltották.

„Nem egész 20 óra alatt, amióta lehet regisztrálni, 160 ezer ember regisztrált. Ez a 15:00 órai állás. Úgyhogy örülünk az érdeklődésnek. Rögtön az első nap talán nem is számítottunk rá” - közölte a vakcinalottó iránti érdeklődésről a szlovák miniszterelnök-helyettes, Igor Matovič.

Az országban ezzel az akcióval akarják növelni az oltási hajlandóságot. Az országban állandó lakhellyel rendelkező, az új koronavírus ellen már teljesen beoltott állampolgárok vasárnap estétől kezdhettek regisztrálni a játékra. A sorsolás augusztus 15-én kezdődik, 12 hét alatt összesen 110 ezer nyereményt sorsolnak ki, összesen 21 millió euró értékben. Szlovákiában eddig a lakosság 36 százalékát tudták teljesen beoltani koronavírus ellen. (Paraméter.sk)

Kínában ismét több millió ember került zárlat alá az új koronavírusos esetek számának növekedése miatt. Az utóbbi 10 napban 300 új fertőzöttet jelentettek. Csak hétfőn 55-öt. Több mint 20 városban azonosítottak fertőzési gócpontokat. Az esetszámok emelkedését a hatóságok az eddiginél gyorsabban terjedő delta variáns megjelenésével magyarázzák.

Azt nem tudni, hogy Kínában eddig hány embert sikerült beoltani, de a hatóságok szerint már 1,6 millió dózist jelentettek le. Az állami irányítású Global Times szerint most a legkomolyabb a helyzet Vuhan óta.

A Hunan tartománybeli Csucsou város több mint 1,2 millió lakosának rendelték el, hogy három napig ne hagyják el otthonukat. Ezalatt a hatóságok mindenkit letesztelnek, és felgyorsítják a helyi oltási kampányt.

Emelkedett a koronavírus-fertőzöttek száma Hajnan és Honan tartományokban is. Az utóbbi két hétben az egész országban összesen több mint 360 új esetet regisztráltak. A Pekinghez hasonló nagyvárosokban több millió embernél végeztek el koronavírustesztet, egész lakónegyedeket zártak el a külvilágtól, és szigorú kontaktkutatással sokakat karanténba helyeztek.

A koronavírus terjedésének ismételt felgyorsulását a hatóságok egy nankingi gócpontra vezetik vissza. A kelet-kínai nagyvárosban több százezer embert érintő korlátozások vannak érvényben, miután két hete több repülőtéri dolgozónak is pozitív lett a tesztje.

A kínai kormány járványkezelési stratégiájának kulcsa, hogy amint a vírus felüti a fejét egy-egy városban vagy tartományban, minden érintett területet azonnal lezárnak, és az ottani lakosokat koronavírus-tesztnek vetik alá. (BBC/MTI)

Aki esetleg már ráunt a kormány emojis plakátjaira, azok előtt új lehetőségeket nyitott meg olvasónk, Balázs, aki elkészítette a plakátgeneráló alkalmazást. Itt mindenki a saját ötleteinek/kényszerképzeteinek megfelelően kiválaszthatja, hogy milyen emoji mellé milyen szöveget ír a kormány stílustában. Az alkalmazás itt érhető el.

A szicíliai Licatában gyilkosság kísérlet miatt vették őrizetbe a a jobboldali Liga párt helyi tanácsnokát, Gaetano Aronicát. A gyanú szerint a 48 éve politikus a 71 éves üzleti partnerére lőtt rá négyszer, mert vitájuk támadt a közös ravatalozójuk üzemeltetés miatt. A férfi a bal karján sérült meg. A lövöldözés után Aronica az ügyvédje jelenlétében jelentkezett a csendőrségnél. A lövöldözésről videó is készült.

A lövöldözés után a Liga közölte, hogy bár a 2018-as választásokon Aronica szerepelt a listájukon, de nem tagja a pártnak, és sosem volt ott funkciója. A férfi jelenleg házi őrizetben van és elektromos nyomkövetőt kell viselnie. (ANSA/Italy24news)

Az olimpiák történetének első nyíltan transznemű sportolója, az új-zélandi Laurel Hubbard hétfőn a +87 kilós női súlyemelésben nem jutott tovább, így számára befejeződött az olimpia.

Először 120 kilóval próbálkozott, de nem sikerült a kísérlete, majd a 125 kilót két próbálkozásra sem tudta szabályosan megemelni. Mivel egy érvényes kísérlet sem jött neki össze szakításban, ezért nem mehetett tovább a lökésre. (BBC)

A görögországi Zakynthos szigetén nyaraló főpolgármester-helyettes egy lovon úszott a tengerben, majd kimásztak a partra. A szocialista politikus a történtekhez annyit tett hozzá:

Szándékos fejelés miatt kizárták a szupernehézsúlyú francia Mourad Alievet a negyeddöntőből, így a bírók a brit Frazer Clarke nyerte a meccset. Azonban a francia látványosan nem tudott belenyugodni a vereségbe: először csak rikácsolt, majd a fogvédőjét kezdte rugdosni, később már hevesen bazmegelve mutatott be a bírónak. Az üres lelátók felé pedig az kiabálta: „Mindenki láthatta, hogy én nyertem!” Amikor aztán a brit kezét emelték magasba, Aliev dühében a kamerát is ütögetni kezdte.

De még ezután sem adta fel, amikor már mindenki levonult, a bokszoló még 20 percig a ring mellett maradt, és ülősztrájkkal követelt igazságot magának. Bár az Eurosport beszámolója szerint ülősztrájk felénél azért egyszer ki kellett mennie a vécére.

A meccs után Aliev azt mondta, hogy meccs közben egyszer sem kapott figyelmeztetést a bírótól, csak kétszer megállították a bunyót, amikor Clarke szemöldöke felszakadt. Majd harmadik alkalommal azt vette észre, hogy kizárják.

A mérkőzés után Clarke is azt mondta, hogy nem így akart győzni. Azért megjegyezte, hogy ez volt a negyedik alkalom, hogy Aliev ellen bunyózott, és öt hasonló sérülést szedett össze, de az egyik sem ütéstől volt. „Hívhatjuk véletlennek vagy nem, de a sportnak nem így kellene működnie. Nem azt mondom, hogy direkt csinálja, de ez történt” - mondta a brit bokszoló, akinek így már biztosan van egy érme. (Eurosport)

Az ír Aidan Walsh megnyerte az ökölvívás negyeddöntőjét a tokiói olimpián, ezért örömében akkorát ugrott, hogy megsérült a bokája, ezért vissza kellett lépnie a férfi 69 kilogrammos kategória vasárnapi elődöntőjétől.

A 24 éves Walsh pénteken a mauritiusi Merven Clairt verte meg, de az eredményhirdetés közben olyan lelkesen ugrált örömében, hogy az egyik leérkezésénél kificamodott a bokája, és kerekesszékben hagyta el a Kokugikan Arénát. Az ír csapat vasárnap jelentette be, hogy a bunyósuk nem vett részt az orvosi ellenőrzésen és a mérlegelésen, vagyis nem áll ki a brit Pat McCormack elleni elődöntőre. Walsh így bronzéremmel zárta az olimpiát, ami Írország 17. olimpiai érme ökölvívásban. (Olympics/MTI)

• Berecz Zsombor összesítésben megszerezte a második helyet a keddi éremfutam előtt.
• A magyar női vízilabda-válogatott egy álmos meccsen simán kikapott 11-9-re Kína ellen, de másodikként így is mehetnek tovább a negyeddöntőbe.
• Tóth Lili Anna és Kácser Zita sem jutott döntőbe 3000 méteres akadályfutásban.
• Gyurátz Réka kiesett kalapácsvetésben.
• Nguyen Anasztázia lemaradt a távolugrás döntőjéről.
• Wagner-Gyürkés Viktória akadályfutó az Achilles-ín-sérülése miatt lépett vissza.
• Kozák Luca kiesett a 100 méteres gátfutás vasárnapi elődöntőjében.
• A női asztalitenisz-válogatott simán kikapott a japánoktól.

A nigériai Blessing Okagbarét és a kenyai Mark Odhiambót is kizárták az olimpiai versenyből, miután szombaton pozitív lett a doppingtesztjük.

A 2008-as pekingi olimpián távolugrásban ezüstérmet szerző 32 éves Okagbarét még július 19-én tesztelték, és növekedési hormont mutattak ki a mintájából. Így szombaton a 100 méteres síkfutás döntőjében már nem indulhatott el.

A kenyai Odhiambo szervezetében pedig anabolikus szteroidokat találtak, így ő sem vehetett részt szombaton a férfi 100 méteres futás selejtezőin. Kenya egyébként a doppingellenes ügynökség A-listáján szerepel, vagyis itt tartják a legmagasabbnak a csalás kockázatát, ezért az innen érkező sportolókat szigorúbban ellenőrzik. (France24)

A szervezők két ezüstérmes grúz judóst is hazaküldtek az olimpiai faluból, miután kiderült, hogy elmentek szétnézni Tokióban. A sportolóknak ugyanis megtiltották, hogy nem sportcélból elhagyják a nekik kijelölt zónát, ugyanis a japán fővárosban épp rendkívüli állapot van érvényben a járványhelyzet miatt.

A szervezők szóvivője először csak annyit közölt, hogy visszavették az akkreditációt azoktól, akik városnézésre indultak, de neveket nem mondott. Később a grúz olimpiai bizottság ismerte el, hogy két ezüstérmes judósukat már nem engedik be az olimpiai helyszínekre. Vazha Margvelashvili és Lasha Shavdatuashvili valóban bementek a városba, hogy egy Japánban élő ismerősükkel találkozzanak. Szerencséjükre addigra a versenyszámaik már lementek, így a kitiltás az eredményeiket már nem befolyásolja.

Egy grúz tisztségviselő a BBC-nek azt mondta, hogy mivel senki sem állt az útjukba az olimpiai falu bejáratánál, úgy gondolták, hogy nyugodtan mászkálhatnak kicsit, mert lazítani akartak kicsit a szabad levegőn a versenyek után. Valószínűleg meg sem álltak a Tokiói toronyig, mivel a helyi sajtóban is megjelent, hogy ott megállítottak két fényképezkedő grúz sportolót. (BBC)

A magyar kormány homofób törvényére beszóló Lewis Hamilton annak ellenére is megnyerte az időmérő edzést (és ezzel az első rajthelyet), hogy Németh Szilárd nem neki szurkolt. De a brit versenyzőt valószínűleg nem a magyar belpolitika miatt fütyülték ki a Hungaroringen, inkább az történhetett, hogy a holland szurkolók neheztelnek rá, amiért a Brit Nagydíj első körében a belső ívről kilökte Max Verstappent, aki az ütközés miatt a falnak csapódott, és kórházba is került.

Ráadásul Hamilton a mostani időmérőn megint megszívatta a holland versenyzőt és csapattársát, amikor az utolsó gyorsköre előtt szándékosan lelassított, hogy lassítsa a Red Bull két pilótáját Verstappent és Sergio Pérezt. Többek között ez is közrejátszhatott abban, hogy ők csak a 3. és a 4. pozíciót tudták megszerezni.

Egyébként Hamiltont annyira nem zavarta a füttyögés, az őt kérdező riporternek azt mondta, még sosem érezte ilyen jól magát fújolástól, még fel is tüzeli.

Az idei év első hat hónapjában már legalább 249 orrszarvút öltek meg Dél-Afrikában a környezetvédelmi minisztérium szombati közleménye szerint. Vagyis 2020-hoz képest máris 80-nal több orrszarvút lőttek le. Ennek oka az lehet, hogy a járványügyi korlátozások lazításával újra könnyebben eljutnak az országba az orvvadászok. A legtöbb illegális kilövés a Kruger Nemzeti Parkban történt, csak itt 132 állatot öltek meg.

A mára megmarad orrszarvúak 80 százaléka a Dél-afrikai Köztársaságban él, ugyanakkor Ázsiában továbbra is tradicionális orvosságként tartják számon a szarvukat. Leggyakrabban porrá őrölve adják el a kreatintartalma miatt, pedig ennyi erővel emberi körmöket is fogyaszthatnának, mert az is tartalmazza. (France24)

Magyarországon is fel kell készülni a negyedik hullámra - figyelmeztet az Emberi Erőforrások Minisztériumának szombati közleménye. Kásler Miklós a saját Facebook-oldalának adott interjúban beszélt arról, hogy meg kell tenni minden olyan intézkedést, amit ebben a helyzetben lehet azért, hogy védjük az emberek egészségét és életét.

A miniszter a 60 év fölött be nem oltottakról azt mondta, hogy őket személy szerint fogják megkeresni az orvosaik őket, és megpróbálják velük megértetni, hogy a saját életük érdekében vállalják az oltást. „Hiszen a napnál világosabb, hogy ez a döntő és egyetlen igazán hatékony védekezés. Érthetetlen számomra, hogy ezt az emberek, miért nem értik meg” -tette hozzá.

A negyedik hullám közeledéséről elmondta, hogy Angliában 5 hét alatt megötszöröződött a fertőzöttek száma. Hollandiában az utolsó 10 napban meredeken emelkedtek a számok, valamint Izraelben is aggasztó a fertőzöttek számának emelkedése, annak ellenére, hogy a lakosság 80 százalék fölött átoltott kétszer Pfizer-vakcinával. „Teljesen egyértelmű, hogy a kétszer átoltottak körében is növekszik a fertőzés gyakorisága, amiből az következik, hogy a harmadik oltást előre kell sorolni és el kell indítani” - jegyezte meg Kásler.

„Nem vagyunk a harmadik oltás tekintetében világelsők, tudniillik a világ többi országában ez már zajlik, közülük kiemelném Kanadát, amelyik talán a világ legjobb egészségügyi rendszerével rendelkezik” - ismerte el. A magyarországi szakmai grémiumok azokat az oltásokat preferálják, amelyik különbözik az első kettőtől.

Teljes badarságnak nevezte azokat a híreszteléseket, miszerint a gyerekek oltásával háromszor veszélyesebb, mint maga a fertőzés. A miniszter szerint semmiféle utalás sincs hasonlóra, se a szakmai irodalomban. (MTI)

Vasárnap a délutáni óráktól ismét aktívvá válik a légkör. Az ország bármely pontján kialakulhat, vagy átvonulhat zivatar, de legnagyobb eséllyel az Északi-középhegység tágabb környezetében eshet.

Itt, illetve az északnyugati területeken heves kísérőjelenségek is társulhatnak a zivatarokhoz:

• szélvihar (60-90 km/h, néhol ezt meghaladó sem kizárt),
• jégeső (2-4 cm)
• és felhőszakadás (20-40 mm).

A késő esti órákra várhatóan fokozatosan megnyugszik a légkör. Az Alföldön továbbra is 27-29 fok körül alakul a napi középhőmérséklet. (met.hu)

A Mercedes brit versenyzője, a hétszeres világbajnok Lewis Hamilton, aki a héten a homofób törvényt elítélő nyilatkozatával zaklatta fel a Varga Judit és Deutsch Tamás idegrendszerét, szombaton megnyerte a 36. Forma-1-es Magyar Nagydíj szombati időmérő edzését a Hungaroringen, így a vasárnapi futamon ő rajtolhat az első helyről.

A 36 éves pilótának ez pályafutása 101. pole pozíciója, az idén pedig a harmadik. A mogyoródi pályán Hamilton karrierje során nyolcadik alkalommal startolhat az élről, a magyar GP-t pedig kilencedik alkalommal nyerheti meg. Ez lenne pályafutása századik futamgyőzelme az F1-ben.

Hamilton mellől csapattársa, a finn Valtteri Bottas rajtolhat, míg a harmadik pozícióban a pontversenyben vezető holland Max Verstappen (Red Bull) zárta az időmérő edzést. (MTI)

A világ- és Európa-bajnok magyar vitorlázó szombaton előbb a harmadik helyen ért célba, majd a nyolcadik részversenyben ötödik lett úgy, hogy a 11. helyről kapaszkodott fel. Berecz Zsombor a futam után elárulta, hogy a befutónál néhány másodpercre elsötétült előtte a világ, nem tudta, hol van.

„Emberfeletti élmény, amikor annyira kihajtod magad, hogy nem tudod, hol vagy és kellett 10 másodperc, hogy újra összeszedjem magamat, hogy merre van a befutó. Látszott a trackeren is, hogy elindultam lefele. Azt se tudtam hol vagyok, kicsit felnéztem, láttam, hol a befutó és gyorsan visszajöttem. Hál’ Istennek nem buktam helyet, de azt hittem, hogy meghalok. Azt tehát nem mondhatom, hogy nem hajtottam ki magam” - mondta el az M4 sportnak. Hozzátette, hogy vasárnap hasonló jó eredmény kell, és akkor az utolsó futamban fog majd eldőlni a verseny, minden pontnak lesz jelentősége a medálrészben.

A dobogóért folyó küzdelemben a sorrend nem változott, a címvédő brit Giles Scott újabb első helyet szerzett - ez volt az ötödik futamgyőzelme -, így hat helyezési ponttal vezet a spanyol Joan Cardona és kilenccel Berecz előtt. A negyedik holland Nicholas Heiner hét, az új-zélandi Junior Josh pedig kilenc pont hátrányban van a magyar hajóssal szemben. (MTI)

Egyszerre több mit 50 erdőtűz tombol Törökországban, amiknek a csütörtöki hőintenzitása négyszer magasabb volt, mint bármit, amit a műholdak hőkamerái eddig az országban mértek. A tüzek miatt Cizre település környékén 60 éves hőmérsékleti rekord dőlt meg. Az EU Copernicus Légköri Megfigyelő Szolgálatának felvételei szerint a törökországi tüzek hőintenzitása aznap elérte a 20 gigawattot.

A tüzek miatt több ezer turistát kellett kimenekíteni az égei-tengeri nyaralóövezetekből. Az Antalya és Muğla tartományokban terjedő lángok miatt már négy ember meghalt.

A népszerű üdülőhelyen, Bodrumban 80 hektárnyi terület égett le, hiába próbálták a tűzoltók megfékezni a lángokat. Mivel a tűz két hotelt is körbezárt, több mint négyezer turistát és szállodai dolgozót kellett kimenekíteni a partiőrség és a halászok hajóival.

A török kormány pedig arra használja a katasztrófát, hogy a Kurd Munkáspárt tagjait vádolja meg gyújtogatással, bár erre semmilyen bizonyítékot nem tudtak bemutatni.

A klímakutatók régóta figyelmeztettek arra, hogy az emberi kibocsátás által okozott klímaváltozás súlyos következményekkel járhat a mediterrán térségben. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének jelentése szerint Dél-Európában még gyakoribbá válnak majd az erdőtüzek.

A Meteorológiai Világszervezet is arra figyelmeztetett, hogy olyan extrém hőség sújtja a mediterrán régiót, amit akár 40 fok feletti hőmérséklettel is járhat Olaszországban, Görögországban, Tunéziában és Törökországban.

A Guardian a beszámolójában megjegyzi, hogy az amerikai hőhullámok, az európai és kínai áradások, valamint a szibériai erdőtüzek után a Törökországi események ismét rámutatnak arra, milyen pusztító hatással járhat a klímaváltozás.

A héten megint kiderült, hogy akár egy egyszerű robot is alkalmas arra, hogy tömegesen töltsék ki vele a nemzeti konzultáció online kérdőíveit. Tomanovics Gergely a Youtube-csatornáján élőben közvetítette, ahogy több ezer konzultációs kérdőívet tölt ki egy algoritmussal, a kormányzati honlapon napokig nem ütközött különösebb akadályba. Pedig nem ez volt az első alkalom, 2020 szeptemberében egy hobbiból programozni tanuló férfi szintén tömegesen kezdete kitölteni az akkori konzultációt.

A kormány a mostani támadás után is közölte, hogy feljelentést tesz az ügyben, illetve a kormányzati honlap hozzátette azt is: „A korábbi konzultációs honlapot ért támadás ügyében azóta vádemelésre is sor került.”

Az utóbbi azért volt meglepő, mert a legutóbbi hírek még csak arról szóltak, hogy a rendőrség május végén lezárta a nyomozást, majd a Kiberbűnözés Elleni Főosztály az ügy iratait vádemelési javaslattal megküldte az illetékes ügyészségnek.

Az ügyészség viszont idáig nem jelezte, hogy lépett volna az ügyben, így nem világos, hogy a kormány miért beszélt vádemelésről.Kérdésünkre az ügyészség azt közölte, hogy „a vádemelés kérdésében egyelőre nem lehet megalapozottan dönteni, ezért további eljárási cselekményeket írt elő a rendőrségnek, amely azokat jelenleg is teljesíti”. Vagyis az ügy még messze van a kormány közleményében belengetett vádemeléstől. Az ügyészség szóvivője azt javasolta, hogy ősszel érdeklődjünk legközelebb az ügyben.

Hogy a kormány most milyen tényállás alapján tett feljelentést, arra a Kormányzati Tájékoztatási Központtól nem kaptunk választ.

A vádemelést nehezíti, hogy információs rendszer vagy adat megsértése miatt akkor lehetne eljárni, ha a NERbotok készítői feltörték vagy kijátszották volna a konzultációs oldal védelmi rendszerét.

Csakhogy a kormányzati oldal kezelői nem építettek ilyen védelmet a rendszerbe, sem tavaly szeptemberben, sem most. Ezen a héten a robotokat kiszűrő reCAPTCHA-t is csak azután helyezték el az oldalon, hogy Tomanovics már a harmadik élő közvetítését indította el. és több mint ötezer konzultációs ívet költött ki.

Tomanovics Gergely részletesen elmondta a 444-nek, hogyan működött a programja, az erről készült videót hamarosan bemutatjuk.

A kormány úgy érezhette, hogy nincs elég jókedv az országban, mert csütörtökön több milliárdos koncertsorozatot hirdetett. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint „a koronavírus-világjárvánnyal szembeni hatékony magyar védekezést követően a gazdaság újraindításán túlmenően a közösségi élet újraindítása is kiemelkedő szerepet játszik”. De a kormány még nem elégedett azzal, ahogy a magyarok újrakezdték a bulizást, mert azt is megállapította, hogy „a közösségi élet újraindítását és az összetartozás-érzés erősítését szolgáló könnyűzenei események és rendezvények, koncertek minél nagyobb számban történő megvalósulása, továbbá az előadó-művészeti és rendezvényszektor segítése

aktív állami feladatvállalást és támogatást igényel”. Ezért a kormány 2021 augusztusától a 2021 októberéig 356 koncertes bulisorozatot indít az országban:

• 40 nagyvárosi esemény és nagykoncert;
• 216 kisvárosi esemény és koncert;
• 100 falunap jellegű esemény.

A rendezvényeket Rogán Antal minisztériuma a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül bonyolítja le. Erre az idei költségvetésből 4,9 milliárd forint többletforrást biztosítanak.

A kormány a járvány alatt raktárkoncertekkel igyekezett támogatni a hazai szórakoztatóipart, amiknek a szervezéséből kormányközeli vállalkozások szedték meg magukat. A Magyar Turisztikai Ügynökség az Antenna Hungária Zrt.-t bízta meg a lebonyolítással, ami a propagandaplakátokat is gyártó Balásy Gyula cégeit szervezte be alvállalkozónak.

Falunapok

Külön keretet különítettek el a falunapok támogatására. Az ötezer fő vagy ennél kevesebb állandó lakosságszámmal rendelkező települések önkormányzati rendezvényei támogatására 2,8 milliárd forintot különítenek el az idei költségvetésből. A pénzek kiosztását Gyopáros Alpár kormánybiztos és a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. intézi. Ezt a céget Lezsák Sándor népfőiskolája hozta létre, miután az intézményt Lakitelekre költöztették a Budai Vigadóból. A szervezésért Lezsákék cége további 86 millió forintot is kap.

Az előző évben a koronavírus miatt maradt el, idén pedig a helyi politikai vezetés állíttatta le az Újvidéki Művészeti Akadémia növendékeinek vajdasági turnéját. Pedig az általuk működtetett Tanyaszínháznak fontos szerepe van a vajdasági magyarság életében, mivel 1978 óta olyan falvakba is elviszik a magyar nyelvű előadásaikat, ahol nem lehetne kőszínházat működtetni.

Azonban a szerbiai magyar kisebbség önkormányzataként működő Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökének, Hajnal Jenőnek idén nem tetszett a Tanyaszínház legújabb előadása, Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabja.

Az első előadások után, kedden nyílt levélben követelte a turné leállítását, mert szerinte az előadás

„a fölszabadult öröm és kacagás, az okos gondolkodás és a népmesei bölcsesség helyett az öncélú közönségességet, a parttalan ízléstelenséget, a közönség alpári provokálását és a színpadi megszólalás vállalhatatlanságát” jelenítette meg.

Pedig a Tanácshoz köthető tévé az első előadás előkészületekről még lelkesen számolt be:

A darab rendezője, Lénárd Róbert szerint a betiltás „semmibe veszi és kiskorúsítja a közönséget, amely így nem döntheti el, milyen kultúrát is igényel – végignézi-e az előadást vagy otthagyja, esetleg megdobálja paradicsommal (mindhárom viselkedési minta legitim)”. Az oldalán azt írta, „általánossággal nyakon öntött közhelyeken kívül sehol sem hangzott el egyetlen konkrétum sem” az előadással kapcsolatban, pedig a korábbi években számos alkalommal történt incidens a káromkodások, a provokatív témák miatt, amik szerinte kirívóbbak voltak, mint az idei produkció, azokat mégsem akarták betiltani.

Majd megjegyezte, hogy „a Kazimír és Karolinát egyszer már betiltották megírása óta. 1933 januárjától nem játszhatták német nyelvű színházak, ugyanezen év május 10-én pedig minden más Ödön von Horváth szöveggel együtt máglyára vetették Berlin főterein. Az indoklás kísértetiesen hasonló: egyesek szerint nem szolgálta a néplélek épülését”.

Leálltak

De mivel a társulat részben a Magyar Nemzeti Tanács éves támogatásaiból működik, az ilyen felszólítást nehéz lenne figyelmen kívül hagyni, így már az aznapra tervezett előadás is elmaradt Kishegyesen. Majd a társulat szerdán kiadott egy közleményt arról, hogy tudomásul veszik az elnök kérését, és felfüggesztik a turnét. Ugyanakkor a következő hetekben minden este előadják a darabot a kavillói művésztelepükön. „Elfogadjuk és tudjuk, hogy a színházi előadások ki vannak téve a nézők szubjektív véleményének és teljesen legitimnek tartjuk ezt. De hiszünk abban, hogy meg kell adni a nézőknek azt a lehetőséget, hogy véleményt formáljanak és kifejezzék tetszésüket vagy nem tetszésüket. Alkotóként nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy elkészült művet eltemessünk, mielőtt a vállalásainkat teljesítettük volna” - írták, majd hozzátették, hogy nyitottak a párbeszédre és az egyeztetésekre az Magyar Nemzeti Tanáccsal.

A Magyar Nemzeti Tanácsban a Fidesz helyi szövetségesének, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) a jelöltjei vannak többségben. A pártnak komoly szerepe van a Magyarországról származó fejlesztési pénzek elosztásában. A magyar kormány pár éve a VMSZ-re bízta, hogy hozza létre a magyar költségvetésből származó támogatások kihelyezésének intézményrendszerét. Azóta a párt alapítványán keresztül lehet pályázni a támogatásokra. A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ nemrég azt is kimutatta, hogy a magyar kormány 2011 és 2019 között 12 millió euróval (4,3 milliárd forinttal) támogatta az itt megjelenő, főként Fidesz-szimpatizáns magyar nyelvű sajtótermékeket.

„A technológiára vonatkozóan megjegyezném, hogy minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet”- mondta Szijjártó Péter a Portfóliónak, amikor a Pegasus-botrányról kérdezték.

A külügyminiszter egyébként azt mondta, nem vett részt olyan tárgyaláson, ami az izraeli kémszoftver beszerzéséről szólt volna, „és ha ilyen beszerzés történt, akkor abban nem is kellett részt vennem, mert ez nem tartozik a tárcavezetői hatáskörömbe, nem felügyelek olyan titkosszolgálatot, amely ilyet akart vagy vásárolt volna. Korábban nem is találkoztam az NSO céggel, illetve a jelenséggel”.

Szijjártó Péter külügyminiszterként a polgári hírszerzésért felelős Információs Hivatalt felügyeli. Az IH feladatai között szerepel, hogy „felderíti a Magyarország függetlenségét, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet”. Ugyanakkor az elhárításért az Alkotmányvédelmi Hivatal felel.

Azokkal kapcsolatban, akiknek a telefonszáma feltűnt a kiszivárgott listán, Szijjártó azt mondta: „Csak azért, mert valaki újságíró, biztosan nem hallgatnak le senkit Magyarországon, illetve csak azért, mert valaki kritikusabb a kormánnyal szemben, azért sem.” Ugyanakkor az országban működő titkosszolgálatok folyamatosan figyelik, hogy „bűnözői csoportok, terrorszervezetek, külföldi titkosszolgálatok milyen magyar embereket próbálnak a hálójukba keríteni, adott esetben próbálnak-e felhasználni arra, hogy külső érdekeket érvényesítsenek Magyarországon”. Ezért szerinte ilyen esetben nyomozásnak, lehallgatásnak is lehet helye.

„Ugyanakkor azt, hogy ezt egy állam milyen eszközökkel látja el, ez nemzetbiztonsági kérdés, amelyet sosem szoktak a nyilvánosság előtt megvitatni. Emellett, hogy ehhez milyen technológiai eszközöket használnak, az technikai kérdés. A nemzetközi sajtó fókuszába került ez a téma, de érdemes megjegyezni, hogy a kémszoftvert mintegy 45 országban értékesítették” -tette hozzá a miniszter.

A Direkt36 vasárnapi cikke szerint több száz magyar állampolgárt figyelhettek meg a Pegasus nevű, mobiltelefonra telepíthető izraeli kémprogrammal. A lehetséges megfigyeltek listáján találunk oknyomozó újságírókat, médiatulajdonost, de ott az Ügyvédi Kamara korábbi elnökének és Gödöllő ellenzéki polgármesterének neve is, de még Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár telefonszáma is rajta volt azon a listán, melyen az NSO Group ügyfelei által becélzott személyek szerepelnek.

Az 1978-ban alapított Tanyaszínház június végén indította a hagyományos nyári turnéját a Vajdaságban, hogy olyan helyekre is eljusson, ahol egyébként nincs alkalmas terem a kőszínházak előadásainak befogadására. A kezdetekben még szamaras fogattal, később traktorral jártak, idén váltottak kisbuszra. Ráadásul a tavalyi előadások elmaradtak a járvány miatt.

A társulat idén Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabját mutatta volna be, azonban az első előadások után, kedden nyílt levélben követelte a turné leállítását a vajdasági magyarság önkormányzataként működő Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Hajnal Jenő.

Hajnal szerint a társulat tagjai „az öncélú közönségességet, a parttalan ízléstelenséget, a közönség alpári provokálását és a színpadi megszólalás vállalhatatlanságát jelenítették meg”. Ezért a Magyar Nemzeti Tanács „elfogadhatatlannak tartja, hogy a társulat idei körútja folytatódjon, s arra kérte a szervezőket, hogy mondják le a többi helyszínen való vendégszereplést”.

A Magyar Nemzeti Tanács a nyelvhasználat, az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra kérdéseiben képviseli a magyar nemzeti közösséget. Az intézmény tévéje néhány napja még lelkesen számolt be az első előadásról:

A társulat kedden Kishegyesen, július 31-én Topolyán lépett volna fel, de az IC/TK Rádió szerint erre nem kerül sor.

Kerestük a társulatot, hogy pontosan mit kifogásoltak ez előadásukban, amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.

Egymás után állítják vissza a kültéri maszkviselés kötelezettségét a prefektúrák a francia nyaralóhelyeken a koronavírus delta variánsa miatt. Az új eseteknek már közel kilencven százalékát a fertőzőbb mutáns okozza.

A maszkviselés mellett a gyülekezést és az esti szórakozást korlátozó intézkedések léptek életbe kedden Korzika szigetén, az Atlanti-óceán mentén több nyaralóvárosban, de a keleti és a dél-keleti országrész egyes megyéiben is.

A délnyugati Gironde megye prefektusa kötelezővé tette a maszkviselést Bordeaux-ban és a turisztikai övezetekben a spanyol határ közelében, ahol szerdától az alkoholfogyasztás is tilos lesz a köztereken augusztus 31-ig, de a korlátozás nem vonatkozik a parkokra, a természetvédelmi övezetekre és a tengerpartokra, illetve a strandokra. Hasonló intézkedések léptek életbe Vendée, Charente-Maritime, Landes és Pyrénées-Atlantiques megyékben az Atlanti-óceán partján.

Gironde megyében a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma kedden meghaladta a háromszázat, miközben két hete még csak negyven volt ez a szám. Korzika szigetén még magasabb a fertőzési szint: 100 ezer lakosra csaknem hétszáz fertőzött jut, ezért a prefektúra kedden kötelezővé tette a maszkviselést a legfőbb városok főutcáin. A szigeten este 9 óra után tíz főnél többen nem gyülekezhetnek a tengerpartokon. Az intézkedés célja a spontán esti bulizások elkerülése.

A riasztási szintet a kormány eredetileg ötvenben jelölte meg, az előző járványhullámok idején pedig 250 volt a küszöb a lezáráshoz.

A spanyol határ mentén elterülő Pyrénées-Orientales volt egyébként az első francia megye, amely már július közepén visszaállította a kültéri maszkviselés kötelezettségét, ami alól csak a tengerpartok és a zöld övezetek (parkok, erdők, kertek) jelentenek kivételt. Hétfőn a déli Hérault megye - amelynek székhelye Montpellier - rendelte el augusztus 15-ig a kültéri maszkviselés kötelezettségét, miután a 100 ezer lakosra jutó fertőzöttek száma megközelítette az ötszázat.

Az ország más nyaralóhelyein, köztük Alpes-Maritimes megyében már vasárnaptól maszkot kell viselni a köztereken is, hasonlóan a keleti Meurthe-et-Moselle-hez, ahol a legalább 5 ezer lakosú településeken tették kötelezővé ismét a száj és az orr eltakarását.

Az érintett megyékben a kórházi mutatók is elkezdtek lassan emelkedni, de országos összesítésben még stagnálnak az adatok. Miközben az elmúlt két hétben tízszeresére nőtt a napi esetszám, és a múlt héten naponta több mint 20 ezer új esetet regisztráltak, a hétvégén megállt az emelkedés. Vasárnap 16 167, hétfőn 5307 új esetet jelentettek. A kórházakban több mint 7 ezer fertőzöttet ápolnak, közülük csaknem ezren vannak intenzív osztályon.

A negyedik hullám megfékezése érdekében a kormány el akarja érni, hogy augusztus végéig legalább 50 millióan felvegyék a koronavírus elleni oltás első adagját a 67 millió lakosú országban, amit eddig 40 millió ember, a teljes lakosság hatvan, a felnőttek hetvenkét százaléka kapott meg. (MTI)

A Bihar megyei Bokorvány határában egy gazda villanypásztorral vette körül a búzaföldjét, hogy megvédje a falánk vaddisznóktól, de azok nem tudtak ellenállni az ért kalászoknak, és átszakították az elektromos kerítést. Ezután az elszakadt vezetékből kipattanó szikra hamar lángra lobbantotta a búzamezőt, ami 600 négyzetméteren égett le.

A lángok csak azért nem terjedtek át a közeli erdőre, mert a gazda még idejében odaért a traktorára szerelt ekével, és barázdákkal állta útját a lángoknak.Így 4-5 ezer lejes kára keletkezett. A helyiek a történtek után azt szeretnék, ha a helyi hatóságok csökkentenék a környékbeli vaddisznók számát. (Főtér/Digi24)

Az RTL Híradójának sikerült megszereznie egy táblázatot, amiből kiderül, milyen oltások kombinálását javasolja a Nemzeti Népegészségügyi Központ eljárásrendje a harmadik oltásokhoz. Ugyanakkor minden oltóanyag esetén lehet úgy dönteni, hogy valaki ugyanazt kéri, mint amit az első két szúrásnál. Pedig a szakemberek nem ajánlják, hogy aki vektoralapú vakcinát (Szputnyik, AstraZeneca, Janssen) kapott, harmadszorra is azt kérjen, mert ilyenkor a vektorvírus ellen már védekezik a szervezet, és nem lesz hatásos.

A bemutatott táblázat szerint így lehet kombinálni az oltásokat:

• AstraZenecára: Pfizer, Moderna és Sinopharm;
• Janssenre: Pfizer, Moderna Sinopharm;
• Modernára: Sihonpharm, Janssen, AstraZeneca;
• Pfizerre: Sinopharm, Janssen, AstraZeneca;
• Sinopharmra: Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen;
• Szputnyik-V-re: Pfizer, Moderna, Sinopharm.

Annak ellenére, hogy a kínai vakcinával szemben merült fel a legtöbbször, hogy az időseknél nem alakít ki megfelelő védelmet, most mégis minden oltáshoz ajánlják ezt is.

A harmadik oltásra a hét második felétől lehet regisztrálni a www.eeszt.gov.hu honlapon azoknak, akik már legalább négy hónapja megkapták a második oltást. A harmadik dózisra a háziorvosnál lehet jelentkezni, illetve az időpontfoglalón keresztül a kórházi oltópontokon is, ahol az orvos dönt arról, milyen vakcinát kapjon a jelentkező.

Mi van raktáron?

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) múlt heti adatai szerint Pfizerből 1,6 millió, Modernából 353 ezer, AstraZenecából 1,2 millió, Janssenből 502 ezer, Szputnyik-V-ből 190 ezer, Sinopharmból pedig 3,1 millió állt raktáron. Igaz, Pfizerből azóta érkezett még, viszont az AstraZenecából eladtunk 200 ezer adagot Portugáliának.

Dobson Szabolcs szakgyógyszerész múlt héten a Portfóliónak arról beszélt, hogy mivel a kínai vakcinából ilyen sok maradt, azt szeretnék, hogy fogyjon, mert különben felesleges volt a rendelés.

Ahogy arról korábban írtunk, a harmadik oltás azoknak mindenképpen jól jön, akiknek a szervezetében nem mértek antitestet. A Fővárosi Önkormányzat ingyenes vizsgálatain a kínai Sinopharm például rosszul szerepelt, a - nem reprezentatív - első eredmények alapján az ezzel oltott 60 év felettiek majdnem negyedénél nem mutattak ki kellő mennyiségű ellenanyagot. Erre kontrázott rá a SOTE, hogy náluk viszont sok olyan embernél is kimutatták az ellenanyagot, akik máshol negatívra teszteltek.

Az MTA immunológus főtitkár-helyettese, Erdei Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat. Erdei Anna szerint akinek nincs ellenanyag a szervezetben, annak nincs védettsége sem. Ezért mRNS-vakcinával újra kell oltani őket.

Megszűnik a kedvezményes, 5 százalékos áfa augusztus 1-jével az elviteles vagy házhoz szállított ételek és italok esetében - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.

Augusztustól a vendéglátó üzletek csak szolgáltatásnyújtás esetén alkalmazhatják az 5 százalékos áfát.

Az elviteles vagy házhoz szállított étel és ital értékesítése nem szolgáltatásnyújtásnak, hanem termékértékesítésnek minősül, így erre a továbbiakban nem vonatkozik a kedvezményes adómérték.A kedvezményes áfa lehetőségével 2020. november 14. óta élhettek a vendéglátó vállalkozások. Az áfakulcs 27 százalékról csökkent 5 százalékra, hogy enyhítse a járvány kedvezőtlen hatásait a vendéglátásban. (MTI)

Több mint ötven bozót- és erdőtűz ütött ki a hetek óta rendkívüli aszállyal sújtott Görögországban. A legveszélyesebb tűz a Sztamata-Dionüszosz régióban tört ki mintegy 20 kilométerre északkeletre Athéntól. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángokat erős szél is szítja.

„Házak semmisültek meg. Sok lakót biztonságba kellett helyezni” - jelentette ki Vaszilisz Kokkalisz, a régió kormányzó-helyettese.

A Szkai tévé felvételein tűz oltására bevetett repülőgépek és helikopterek mellett számos tűzoltó brigádot lehetett látni, amint a lángok feltartóztatásáért küzdenek. A görög polgári védelem kedden tűzvédelmi figyelmeztetést adott ki, mivel a napokban a hőmérséklet helyenként meghaladja majd a 40 Celsius fokot országszerte erős széllökések mellett. (MTI/dpa)

Kedd délután mintegy kétszáz hektáron égett a tarló Sülysáp és Mende között. A tűz a lábon álló gabonába is belekapott. A nagykátai hivatásos tűzoltók négy vízsugárral oltották a lángokat, a helyszínre mentek a monori hivatásos, valamint a sülysápi és a tápiószecsői önkéntes tűzoltók is. A lángokat 13:43-ra sikerült megfékezni. A leégett területen állt egy autó, ami szintén kiégett. A tűzoltók már csak füstöléseket tapasztalnak. (Katasztrófavédelem)

Bár Orbán Viktor pénteken már kormányhatározatba foglalta, hogy az Európai Bizottság csakis a homofób törvénymódosítások miatt késleltetheti az ország helyreállítási tervének elfogadását, Veerle Nuyts bizottsági szóvivő kedden arról beszélt, hogy

a magyar fél válaszolt az uniós bizottság javaslatára, és kész konstruktív módon együttműködni a még nyitott kérdések megoldása érdekében.

A koronavírus-válság kezelésére létrehozott uniós Helyreállítási Alap forrásaiból a magyar kormány 2500 milliárd forintra pályázott, ami az ország számára elérhető források kevesebb mint fele, mert csak a vissza nem térítendő forrásokra pályáztak. Csakhogy július elején kiderült, hogy az Európai Bizottság nem fogja elfogadni a 7,2 milliárd euró uniós támogatás elköltéséről szóló magyar helyreállítási tervet a július 12-én esedékes határidőig, mivel a magyar tervben nem szerepeltek elég szigorú lépések a korrupció megelőzésére.

Didier Reynders igazságügyi biztos ki is mondta, hogy az Európai Bizottság mindaddig nem fogja jóváhagyni a magyar nemzeti helyreállítási tervet, amíg az Orbán-kormány nem hajt végre igazságügyi reformot és ad megfelelő garanciákat arra, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal által feltárt korrupciós ügyeket megfelelően ki is vizsgálják a nemzeti hatóságok.

Itthon a kormány ezt persze úgy adta elő, hogy Brüsszelnek azzal van baja, hogy a kormány meg akarja védeni a gyerekeket. Orbán Viktor kormányhatározatba is foglalta, hogy „az Európai Bizottság az Európai Parlament politikai nyomásgyakorlásának engedve – a Kormány és az Európai Bizottság előremutató szakmai egyeztetései ellenére – a gyermekek védelme érdekében megvalósított hazai jogalkotással összefüggő politikai ellenvéleménye okán hazánk helyreállítási tervének elfogadását késlelteti ”. Gulyás Gergely is úgy adta elő a kormányinfón, hogy „a helyreállítási alapról már megegyeztünk, de Brüsszel ezt újranyitotta, azóta is látjuk, hogy milyen nemzetközi sajtókampány és vádak sorozata zajlik hazánk ellen”. Ezért a magyar kormány még azt is tárgyalási feltételnek szabta, hogy a nemek közötti megkülönböztetés fogalmát hagyományos (biológiai) jelentése szerint alkalmazzuk.

Másik dimenzió

Ehhez képest a Bizottság szóvivője kedden arról beszélt, hogy a Magyarország nemzeti helyreállítási tervéről tartott megbeszélések folytatódnak az Európai Bizottság és a magyar hatóságok tárgyalói között. Azt javasolták a magyar kormánynak, hogy a nemzeti helyreállítási tervről szóló tárgyalások határidejét szeptember 30-ig hosszabbítsák meg.

Egyébként a Bizottság Lengyelország, Svédország, Málta, Románia, Finnország és Észtország esetében is kérte a nemzeti helyreállítási tervükről szóló tárgyalások meghosszabbítását további két hónappal. A lengyelekkel már korábban megállapodtak a tárgyalások két hónapos meghosszabbításáról.

Az Európai Bizottságnak azért van szüksége a határidő meghosszabbítására, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre minden szükséges információ megérkezésére, és a testület értékelni tudja a szakmai elvárásoknak való megfelelést.

Az EU a 750 milliárd eurós helyreállítási alap létrehozásról szóló rendeletben hat szakpolitikai pillérhez kapcsolódóan határozta meg a pénzek elköltését. Ezek közé tartozik:

• a zöld és a digitális átállás,
• az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés,
• valamint a társadalmi és területi kohézió,
• az ipar dekarbonizálása,
• az épületek felújítása,
• a közigazgatás digitalizálása
• és a munkaerő átképzése.

Az Európai Bizottságnak a nemzeti terv benyújtását követően - kivéve, ha az érintett tagállammal halasztásról állapodik meg - két hónap áll rendelkezésére a terv értékelésére és a jóváhagyásáról szóló tanácsi végrehajtási határozatra irányuló javaslat előterjesztésére. A tagállami szakminisztereket tömörítő Tanács ezután egy hónapon belül megvizsgálja a javaslatot. A határozat elfogadása után a tagállam kétoldalú finanszírozási megállapodásokat írhat alá a bizottsággal, és két hónapon belül megkaphatja a megállapodás szerinti előfinanszírozást. (via MTI)

A hét második felétől lehet regisztrálni a harmadik oltásra a www.eeszt.gov.hu honlapon azoknak, akik már legalább négy hónapja megkapták a második oltást, jelentette be György István, az országos oltási munkacsoport vezetője. Elmondta azt is, hogy már kidolgozták az oltóanyagok felhasználásának lehetőségét - az azonban, hogy melyik vakcinával lehet a harmadik oltást elvégezni, az MTI összefoglalójából nem derül ki. A harmadik dózisra a háziorvosnál lehet jelentkezni, illetve az időpontfoglalón keresztül a kórházi oltópontokon is, ahol az orvos dönt arról, milyen vakcinát kapjon a jelentkező.

Vasárnaptól kezdődik a 60 év felettiek oltási akciója, ahol háziorvosok, önkéntes orvosok és egyetemi hallgatók személyesen keresik fel a koronavírus ellen még be nem oltott időseket. A személyes felkereséskor, az érintett otthonában vagy az orvosi rendelőben is megtörténhet az oltás.

A malária ellen is beveti az mRNS-technológiát a BioNTech. A német cég, ami az amerikai Pfizerrel közösen alkotta meg a koronavírus elleni első vakcinát, az év végén kezdi meg a malária elleni biztonságos és nagy hatékonyságú vakcina klinikai tesztjeit. A céljuk, hogy először létrehozzák az mRNS-alapú vakcinát a betegség ellen. A klinikai tesztek a következő évben kezdődhetnek. A vakcinát aztán 2023-24-től hozhatják forgalomba. Jelenleg csak egy mérsékelten hatékony védőoltás áll rendelkezésre, így az új vakcinával a BioNTech piacvezető lehet.

A BioNTech emellett létre kíván hozni egy mRNS-vakcinát gyártó létesítményt Afrikában. A kontinens egyike azon régióknak, melyeknek problémát okoz a megfelelő mennyiségű koronavírus elleni oltás beszerzése.

A cég most felméri, hogyan lehet fenntartható gyártást biztosítani a kontinensen, hogy ellássák az afrikai országokat vakcinával. A tervezett létesítményben különböző mRNS-alapú vakcinákat gyártanának. A BioNTech és a Pfizer egymilliárd adag koronavírus elleni vakcinát fog eljuttatni az alacsony és közepes bevételű országokba az idén, és egy újabb milliárd adagot 2022-ben.

A múlt héten a két vállalat bejelentette, hogy egy dél-afrikai cég, a Biovac Institute lesz az első a kontinensen, amely megkezdi a koronavírus elleni vakcina gyártását.

A BioNTech már korábban közölte, hogy dolgozik egy tuberkulózis elleni vakcinajelöltön, amelynek klinikai vizsgálatai 2022-re vannak kitűzve, valamint a rák számos formájának terápiáján. (Spiegel/MTI)

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban, Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám - derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfőn bemutatott felméréséből.

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait. A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából. A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek. (MTI)

Tomanovics Gergely vasárnap este indította el a Youtube-csatornáján azt az élő videót, amin azt látni, hogy egy algoritmus ész nélkül töltögeti ki a nemzeti konzultációkat, miközben vicces zenék mennek a lejátszási listájáról. Valószínűleg erre reagálhatott a kormány, amikor hétfő délután közölte, hogy büntető feljelentést tesz a konzultációs oldalt ért informatikai támadás miatt.

A közlemény szerint a kormányzati szervek azt észlelték, hogy informatikai támadást indítottak a konzultáció hivatalos internetes oldala ellen, tömeges kitöltéssel próbálkoznak az elkövetők. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egyes szereplők különböző módszerekkel próbálják ellehetetleníteni a járvány utáni életről szóló párbeszédet. A minimálbér-emelés, a családi adóvisszatérítés, a hitelmoratórium, vagy a gyermekek védelmének kérdése magyarok millióinak életét érintik, ezért is biztatunk mindenkit arra, hogy mondja el véleményét” -írta a kormány.

Az elő közvetítés majdnem 12 óráig ment, az oldalán sarkán futó ablak alapján ez idő alatt több mint 3100 konzultációt töltött ki az algoritmus. Később egy második közvetítést is elindított:

A Fidesz által meghonosított online nemzeti konzultációk korábbi verzióinál is felmerült már, hogy akárhányszor ki lehet tölteni, és ez visszaélésekre adhat okot, de a kormány részéről korábban rendre lesöpörték ezt az érvet. Az algoritmus a leírás szerint teljesen véletlenszerűen válaszol a kérdésekre. A Youtube-oldalán Tomanovics linkel egy blogposztot is, melyben amellett érvelnek, hogy ez a fajta tevékenység nem számít bűncselekménynek, mert a konzultáció kitöltése nem meríti ki a jogszabályokban felsorolt tényezők egyikét sem.

A NERbot 2.0-hoz egy disclaimert is írt: „a robot egy átlagos Fideszesnél is butább (talán még Hollik Istvánnál is, de nem biztos), és csak véletlenszerű válaszokat ad az egyes kérdésekre. A KÉRDÉSEKRE ADOTT VÁLASZOK NEM TÜKRÖZIK A ROBOT FEJLESZTŐJÉNEK ÁLLÁSPONTJÁT, A NERBOT KIZÁRÓLAGOS CÉLJA A KORMÁNYPÁRTI INFORMATIKA SZÍNVONALÁNAK DEMONSTRÁLÁSA."

A legutóbbi nemzeti konzultáció idején is történt egy hasonló eset, akkor rendőrségi nyomozás és vádemelés lett a dologból. Mint kiderült, egy 40 év körüli, budapesti, hobbiból programozni tanuló férfi írta a kódot, és szerinte szó sem volt hackelésről. A konzultáció online felületéről hiányzott a reCaptcha, az az eszköz, ami segít kiszűrni a robotokat egy oldalra való belépéskor. Az automata kitöltéshez szerinte a legelemibb programozói tudás is elég volt.

A vízirendőrök idén eddig 220 embert mentettek ki a Balatonból, mégis már 13-an fulladtak bele a tóba - közölte a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság hétfőn. Ez a szám magasabb, mint a tavalyi egész évi volt, akkor 8 ember halt meg a tóban.

Az eddigi halálesetek többsége nagy melegben, partközelben, kis vízben történt, idős emberek lettek rosszul, vagy a nem megfelelő úszástudás és a vízbiztonság hiánya vezetett tragédiához.

A legutóbb, vasárnap délután egy testvérpár fulladt bele a Balatonba, a 13 és a 17 éves fiú az alsóbélatelepi strandon fürdőzött matracokkal. A fiúk a családjukkal már többször fürdőztek a Balatonban, és valamilyen szinten tudtak úszni. Többhetes, közigazgatási eljárás keretében zajló vizsgálat fogja kideríteni, mi okozhatta a kettős tragédiát.

Szombaton kora este egy 10 éves kislány tűnt el a Balatonban a SUP deszkájával, neki szerencséje volt. A balatonföldvári körzeti megbízott a strandtól a part mentén egy kilométerre elsodródva a vízben talált rá a rémült, kimerült gyerekre, akin nem volt mentőmellény.

A vízirendészet rendkívül fontosnak tartja, hogy mindenki fogadja meg a rendőrség honlapján elérhető tanácsaikat, amik között a legfontosabb, hogy

senki ne menjen egyedül a vízbe, főleg a legmelegebb órákban, amikor egy egyszerű rosszullét is könnyen végzetes lehet.A vízirendészet és a vízimentők folyamatosan hangsúlyozzák azt is, hogy mennyire fontos a mentőmellény használata, és már egészen olcsón lehet praktikus mentőmellényeket vásárolni.

A balatoni vízirendészet azt kéri, hogy ha a Balatonban bárki bajba jut vagy bajba jutott embert lát, akkor hívja a 112-es segélyhívót vagy az 1817-es ingyenes vízi segélyhívó számot. (MTI)

Prof. Dr. Kásler Miklós összehívott minden egészségügyi szervezetet, amelyek a koronavírus-járvány elleni küzdelemben vesznek részt, hogy a szakmai grémium dolgozza ki a 3. oltás beadásának eljárásrendjét.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, a Dél-pesti Centrumkórház , az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet szakmai vezetői, virológusai, a Szakmai Kollégiumi Tagozat képviselői egyhangúan határozták meg a 3. oltás beadásának eljárásrendjét.

Az EMMI az előkészített szakmai javaslatot leküldte az Operatív Törzsnek, majd a kormány elé terjeszti.Amikor Orbán Viktor július közepén megengedte a harmadik oltást, azt mondta, a harmadik oltást augusztus elsejétől lehet felvenni, és mindenki ott kapja meg, ahol a másodikat is megkapta. Arról, hogy mi legyen a harmadik oltás, az orvos dönt. Valamint a második oltás után négy hónappal adják be a harmadikat.

Ahogy arról korábban írtunk, a harmadik oltás azoknak mindenképpen jól jön, akiknek a szervezetében nem mértek antitestet. A Fővárosi Önkormányzat ingyenes vizsgálatain a kínai Sinopharm például rosszul szerepelt, a - nem reprezentatív - első eredmények alapján az ezzel oltott 60 év felettiek majdnem negyedénél nem mutattak ki kellő mennyiségű ellenanyagot. Erre kontrázott rá a SOTE, hogy náluk viszont sok olyan embernél is kimutatták az ellenanyagot, akik máshol negatívra teszteltek.

Az MTA immunológus főtitkár-helyettese, Erdei Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy a kínai gyártó is csak 59 éven aluliaknak ajánlotta ezt a vakcinát, mivel idősebbek esetében nem végeztek vizsgálatokat. Erdei Anna szerint akinek nincs ellenanyag a szervezetben, annak nincs védettsége sem. Ezért mRNS-vakcinával újra kell oltani őket.

Az idei nyár megmutatta, hogy a világ egyik felén milyen extrém hőhullámokat, a másikon pedig milyen pusztító áradásokat tud okozni, hogy mára az ipari forradalom kezdetéhez képest 1,2 Celsius-fokkal emelkedett a Föld hőmérséklete. (A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a század végéig ez ne emelkedjen 1,5 Celsius-foknál jobban.) Bár a tudósok régóta figyelmeztettek arra, hogy a klímaváltozás ilyen szélsőséges időjárással járhat, most sokakat mégis meglepett, hogy ez ilyen gyorsan történik. „A globális felmelegedést jó előre jelezték, de most láthatjuk a szemünkkel is” - mondta a Reutersnek Corinne Le Quere, a Kelet-Angliai Egyetem klímakutatója.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) kutatói, akik a világ 195 kormányát képviselik, épp most tartanak online konferenciákat, hogy a következő két hétben elkészítsék a legátfogóbb klímajelentést 2013 óta. Ebben várhatóan a szélsőséges időjárási jelenségek és a klímaváltozás kapcsolatának jobb megértésével, valamint a regionális éghajlatváltozási előrejelzésekkel is foglalkoznak majd. Előzetesen azt mondják, hogy a 40 oldalas jelentéssel fel akarják nyitni a világ vezetőinek a szemét, akik novemberben ülnek össze Glasgow-ban, hogy a klímaválság kezeléséről tárgyaljanak.

Joyce Msuya, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője a nyitó rendezvényen arról beszélt, hogy mostantól a szélsőséges időjárás számít normálisnak. Németországtól Kínán át Kanadáig és az Egyesült Államokig erdőtüzeket, áradásokat és extrém hőhullámokat látunk, és ez a tragikus lista csak folyamatosan bővül. Szerinte 2021-ben el kell kezdődnie a cselekvés korszakának.

A Pennsylvaniai Egyetem kutatója, Michael Mann a mostani katasztrófákról megjegyezte, hogy nem a felmelegedés lett gyorsabb, mert az halad azon a pályán, ahogy előre jelezték, viszont ennek a hatásai nagyobbak, mint amire a tudósok számítottak. Vagyis az eddigi klímamodellek sokszor alábecsülték, mennyivel hozhat szélsőségesebb időjárási viszonyokat a további felmelegedés. (Reuters/BBC)

Hétfő délután a sok napsütés mellett fátyol- és gomolyfelhők is lesznek az égen. Csapadék főleg az északi, északnyugati megyékben alakulhat ki estétől, záporok, zivatarok formájában. Éjszaka a legtöbb helyen kiderül az ég, de maradhatnak felhősebb tájak is, és az északi, északkeleti tájakon még lehetnek további záporok, zivatarok.

Kedden főleg fátyolfelhők lesznek túlsúlyban, de emellett gomolyfelhők is képződnek, azonban csak helyenként fordulhat elő főként az északnyugati, északi megyékben zápor, egy-egy zivatar.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 23 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 31 és 37 fok között várható, délkeleten lesz a legmelegebb. (MTI)

A dél-koreai MBC tévé azzal dobta fel a közvetítését az olimpiai nyitóünnepségről, hogy Olaszországot pizzával, Romániát Drakulával, Ukrajnát Csernobillal, Norvégiát pedig lazaccal ábrázolta.

A kritikákra a csatorna azzal reagált, hogy ők csak könnyebbé akarták tenni a belépő országok beazonosítását, de „megbocsáthatatlan hibát” követtek el. Majd egy hétfői sajtótájékoztatón a tévé vezérigazgatója, Sung-jae bocsánatot kért, amiért „rombolták az olyan olimpiai értékeket, mint a barátság, a szolidaritás és az egyetértés”.

A vezérigazgató azt mondta, mindent elkövetnek, hogy elkerüljék a hasonló hibákat. A MBC-nek ugyanis nem ez volt az első félresikerült olimpiai megnyitója: 2008-ban azért bírságolták meg őket, mert a pekingi olimpiánál Zimbabwéhoz annyit írtak, hogy ott halálos az infláció. (BBC)

A jegybank elnöke megint óvatos kritikát fogalmazott meg a Magyar Nemzetben, mert szerinte az újrainduló magyar gazdaságnak nincs szüksége arra az 5,9 százalékos költségvetési hiányra, amit a kormány 2022-re betervezett. Ő inkább azt javasolja, hogy „az egyensúlyi felzárkózáshoz már 2022-ben vissza kell térni a 3 százalék körüli hiányhoz és a dinamikusan csökkenő államadósság-rátához”. Ezek nélkül ugyanis még jobban eladósodik az állam, és az újraindult növekedés pénzügyi korlátokba ütközik.

De hibásnak és fenntarthatatlannak tarja azt is, hogy az 5,9 százalékos hiány mögött az állami beruházások 7,1 százalékos GDP-arányos volumene áll. Ráadásul ezen belül a beruházások összetétele is rosszul áll, mivel

„a magyar beruházási rátában az egyik legalacsonyabb a tudásintenzív növekedéshez szükséges »okos« beruházások aránya”.

Majd a jegybankelnök megállapítja azt is, hogy „a magyar beruházási rátán belül – az EU 27-ek körét tekintve – nálunk szerepelnek a legmagasabb arányban állami beruházások. Ezek háromnegyed része azonban építési beruházás.

Az állam »vasba és betonba«, nem pedig képességekbe, intézményekbe és agyakba fektet”.

Ráadásul a kormány ezzel a szűkös építési kapacitások miatt még erős építőipari és építőanyag-ipari inflációt is gerjeszt Matolcsy szerint.

Ezzel szemben ő úgy látja, a fenntartható felzárkózás legfontosabb forrása valójában a termelékenység bővülése lenne, amit a digitális beruházások növelnének leggyorsabban. „Ha alacsony a digitális beruházások és magas az építési beruházások aránya, akkor szűkös a termelékenység emelkedésének a forrása. Sajnálatos módon nálunk ez a helyzet” - állapította meg.

De Matolcsy attól sem riadt vissza, hogy a kormány családpolitikáját más megvilágításba helyezze, mert szerinte nálunk alacsony a háztartási-családi beruházások aránya:

„Valójában az állam a családok helyett beruház, zömében épít, ahelyett, hogy a családok vállalkozói, tudástőke-bővítési és más üzleti beruházásokat indítanának.”

Végül arra jut, hogy változtatni kell a 2022-es költségvetésen, mert gátolná az okostőke-intenzív pályára való átállást, ha „az újraindítás után is folytatnánk a háromnegyedében építést jelentő állami beruházási politikát, az »okos« tőkebefektetésekre való áttérés helyett”.

Nem ez az első kritikusabb írás Matolcsytól, július elején szintén ugyanebben a kormánylapban állapította meg, hogy a kormány közepes teljesítménnyel kezelte a válságot.

Néhány órával azután elérhetetlenné vált a Vedomosti nevű orosz hírportál, hogy leközölte a bebörtönzött újságíró, Ivan Safronov véleménycikkét. Először csak a cikk tűnt el, majd az egész oldal. Az oldal kommunikációs igazgatója szerint DDoS-os támadás érte őket. Guzel Khairetdinova a Meduzának azt mondta, az egész oldalukat leterhelték. Azóta az oldal visszaállt, de az adott cikk nem elérhető. Oroszországban egy oknyomozó oldalt nemrég azután tiltottak be, hogy a belügyminiszter vagyonosodásáról közölt egy anyagot.

Safronov cikke egyébként arról szólt, hogy az igazságtalan kvóták és az átható lustaság viszi rá a nyomozókat arra, hogy ártatlan embereket üldözzenek árulás és kémkedés vádjával. Az orosz hatóságok egy évig tartották előzetes letartóztatásban Safronovot, majd idén július közepén emeltek ellene vádat kémkedés miatt, mert az ügyészek szerint minősített adatokat adott át egy cseh ügynöknek, aki az Egyesült Államoknak dolgozott. A volt újságíró ártatlannak tartja magát, és visszautasította a vádalkut. (Meduza)

Először dokumentáltak gorillák elleni halálos csimpánztámadást a vadonban német tudósok. Az Osnabrücki Egyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Kutatóintézet tudósainak elsőként sikerült a vadonban megfigyelni, hogy csimpánzok támadtak gorillákra.

A csimpánzok Kelet- és Közép-Afrikában élnek, és például a gaboni Loango Nemzeti Parkban osztoznak a területen a gorillákkal. Itt működik a 2005-ben indult Loango Csimpánzprojekt, amit a lipcsei Tobias Deschner főemlőskutató és az osnabrücki Simone Pika kognitív biológus vezet. Közel 45 csimpánz viselkedését figyelik meg és elemzik, különös tekintettel a csoportösszetételre, a társas kapcsolatokra, a szomszédos csoportokkal való interakciókra, a vadászati szokásokra, az eszközhasználatra és a kommunikációra.

„A csimpánzok és a gorillák közötti találkozásokat eddig viszonylag békésnek tekintettük. Rendszeresen láttuk, ahogy a fák között nyugodtan keresnek maguknak élelmet egymás mellett. Kongói kollégáink még azt is megfigyelték, hogy a két faj képviselői egymással játszanak” - mondta Pika. Sose dokumentáltak még végzetes összeütközést köztük. „Megfigyelésünk az első bizonyíték arra, hogy a csimpánzok jelenléte végzetes lehet a gorillákra. Most azt akarjuk megvizsgálni, milyen tényezők váltották ki ezt a meglepően agresszív viselkedést” - tette hozzá Deschner.

A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány vezető szerzője, Lara M. Southern PhD-hallgató visszaidézte a 2019-ben megfigyelt találkozást.
„Először csak csimpánzok kiáltásait hallottuk, azt gondoltuk, szokás szerint a szomszédos csoportok egyedei futottak össze. Aztán mellveregetés hangjaira figyeltünk fel, ami a gorillákra jellemző, ekkor jöttünk rá, hogy a csimpánzok egy öt gorillából álló csoporttal találkoztak”.

A nagyjából egyórás összecsapás alatt a csimpánzok összefogtak, és megtámadták a gorillákat. A két csoport ezüstös hátú hímei és a felnőtt nőstények megvédték magukat és utódaikat.

A két öreg és több felnőtt nőstény elmenekült, két gorillakölyök azonban elszakadt az anyjától, őket megölték a csimpánzok.

Az emberszabásúak közötti háborúról készült felvételeket a Nature le is közölte.

A tanulmány szerzői az erőszakot többféleképpen magyarázták. „Lehetséges, hogy a loangói élelemforrások elosztása két főemlősfaj növekvő versengéséhez, néha talán halálos összecsapásaikhoz is vezet” - mondta Dreschner. Az élelemért folyó verseny erősödését okozhatta a klímaváltozás és a Gabon más trópusi erdeiben tapasztalt gyümölcshiány. (Nature/MTI)

Miután kiderült, hogy a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár, Aszódi Attila száma is rajta volt a Pegasus-listán, Stummer János, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke meghívót küldött Süli János Paksi bővítésért felelős miniszternek. Aszódi 2018 végén vált célponttá, amikor már több nézeteltérése volt a miniszterrel, Süli Jánossal. 2019 januárjában aztán menesztették, a telefont akkor leadta.

„A beruházást övező politikai vitáktól függetlenül a paksi bővítés ügye nemzetbiztonsági kérdés, a beruházást irányító kormánytisztviselők esetleges megfigyelésének híre pedig komoly aggodalomra ad okot, továbbá a nyilvánosságban is megnyitja azt a kérdést, hogy a Fidesz és a kormány holdudvarában Aszódi Attilán kívül kiket figyelhettek meg még ezzel az eszközzel az utóbbi évek során” -közölte Stummer, aki bízik abban, hogy a fideszes képviselők mégis elmennek a hétfői bizottsági ülésre, ami így határozatképes lehet.

Erre az ellenzéki pártok (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) közös nyilatkozatban szólították fel a parlamenti bizottság kormánypárti tagjait, „hogy ne akadályozzák az igazság kiderülését, és menjenek el a Nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésére”. A közlemény szerint korábban Pintér Sándor és Szijjártó Péter jelezte, hogy zárt ülésen ugyan, de hajlandóak a feltett kérdésekre válaszolni. Az ülésen a következő kérdéseket tervezik feltenni:

• Megvásárolta, illetve használta-e valamelyik hazai szakszolgálat a Pegasus nevű megfigyelőprogramot?
• Adott-e engedélyt az Orbán-kormány jelenlegi igazságügyi minisztere vagy valamelyik hivatali elődje újságírókkal, ellenzéki politikusokkal szembeni titkos információgyűjtésre?
• Adott-e engedélyt Varga Judit beosztottja, Völner Pál parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes újságírókkal, ellenzéki politikusokkal szemben történő titkos információgyűjtésre?
• Tudott-e Orbán Viktor arról, hogy független újságírókat, ellenzéki politikusokat, üzletembereket és ügyvédeket hallgattak le az elmúlt években Magyarországon?·
• Jelenleg is tartanak-e a lehallgatások?

Magyarország legfőbb vezetője két hete állapította meg egy józsefvárosi újságosbódénál, hogy semmi gond a sajtószabadsággal. A központosított rendszer tényleg működik, pénteken a KESMA összes megyei lapja ugyanúgy szállította a címlapján Orbán rádiós üzenetét:

Brüsszel megtámadta Magyarországot

A riadóláncban lehozott címlapoknak már hagyománya van a kormányzati médiaalapítványba beterelt megyei lapoknál, amiknél a politika rovatot a Mediaworks Bécsi úti központjából szerkesztik.

A COVID-fertőzött indonéziai férfi azzal kerülte meg a reptéri járványszabályokat, hogy magára vette a felesége nikábját, ami a teljes arcot elfedi, majd a nő útlevelét és negatív tesztjét bemutatva szállt fel a gépre. A terv még működött is volna, ha útközben nem veszi vissza a saját ruháit.

Amikor az utaskísérők észrevették, hogy D.W. férfivá változott, riasztották a rendőrséget, akik a landolás után őrizetbe vették a nikábos férfit. Mivel a reptéri tesztje ismét pozitív eredményt mutatott, házi karanténba küldték. Amint a karantén lejár, vádat emelnek ellene.

Indonéziában jelenleg is szigorú korlátozások vannak érvényben a koronavírus elszabadulása miatt, az országban naponta 50 ezer új fertőzöttet azonosítanak. Az utóbbi hetekben a kórházak is túlterheltté váltak, és az oxigénből is hiány van. (BBC)